Éghajlatváltozás mi is az egyáltalán?

Éghajlatváltozás mi is az egyáltalán? Bevezetés fiataloknak

Európai Bizottság

Éghajlatváltozás – mi is az egyáltalán? Bevezetés fiataloknak

Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóság

A Europe Direct egy szolgáltatás, amely segít az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseid megválaszolásában. Díjmentesen hívható telefonszám: 00 800 6 7 8 9 10 11 (*) Certains opérateurs de téléphonie mobile ne permettent pas l’accès aux numéros 00 800 ou peuvent facturer ces appels.

© Fotók: E. Johansson, 12. o. (fent); Európai Közösség, 19. o.; Európai Közösség, Környezetvédelmi Főigazgatóság, Mike St. Maur Sheil, 17. o.; Európai Közösség, Kutatási Főigazgatóság, 14. o.; Hans Oerter (EPICA), 10. o.; International Institute for Sustainable Development (IISD), Earth Negotiations Bulletin, Leila Mead, 13. o.;PhotoDisc, borító és 3., 7., 8., 12. o. (lent); Jack Stein Grove, 9. o.

Az Európai Unióról további nagy mennyiségű információ található az interneten. Elérhető az „Európa” szerveren keresztül (http://europa.eu.int). Katalógusinformáció a kiadvány végén. Luxembourg: Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala, 2006 ISBN 92-7979-01908-2 © Európai Közösségek, 2005 Sokszorosítás a forrás megjelölésével megengedett. Printed in Belgium Újrahasznosított papírra nyomtatva, amely elnyerte az eu grafikai célra szánt papírnak járó ökocímkéjét (www.europa.eu.int/ecolabel)

3

Tartalom

Éghajlatváltozás – mi is az egyáltalán?

4

Mi okozza az éghajlatváltozást?

4

Az üvegházhatás Az általunk termelt üvegházhatást okozó gázok

4 5

Az éghajlatváltozás bizonyítéka

7

Az éghajlatváltozás és hatásai Hogyan dolgoznak a meteorológusok?

8 10

Mi szükséges az éghajlatváltozás mérsékléséhez? Mit tesznek a kormányok? Az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye A Kiotói Jegyzőkönyv Mit tesz az EU? Mit tesznek a vállalatok? Mit tehetsz te?

12 12 12 13 14 17 18

Kitekintés a jövőbe

19

Hasznos linkek az éghajlatváltozásról

20

4

Le changement climatique, qu’est-ce que c’est?

A klímaváltozás folyamatban van, és hatása egyre jobban érint bennünket. Észrevetted a környezetedben, vagy a televíziót nézve, hogy egyre gyakrabban fordulnak elő viharok és árvizek? Nem tűnik úgy, hogy a tél egyre melegebb, kevesebb hóval és több esővel? Nem érzed úgy, hogy a tavasz minden évben valamivel korábban jelentkezik, a virágok a vártnál korábban nyílnak, és a madarak is hamarabb megérkeznek? Ezek mind a felgyorsult éghajlatváltozás jelei – vagy, ahogy ismert, a globális felmelegedésé. Ha nem teszünk semmit azért, hogy ezt megállítsuk, akkor tönkreteszi a világot, amelyben élünk, és megváltoztatja a most biztosnak hitt életmódunkat.

Mi okozza az éghajlatváltozást?

Az éghajlat korunk emberének életmódja miatt változik, különösen a gazdagabb, gazdaságilag fejlett országokban – az Európai Uniót is beleértve. Az erőművek, amelyek energiát termelnek, hogy elektromos árammal és fűtéssel lássák el otthonainkat, az általunk használt autók és repülőgépek, az általunk vásárolt árukat előállító gyárak, az élelmünket termelő mezőgazdaság – ezek mind szerepet játszanak az éghajlatváltozásban.

Az üvegházhatás Légkörünk átlátszó védőtakarót von a Föld köré. Átengedi a napfényt, és megtartja a hőt. Enélkül a nap heve azonnal visszaverődne a Föld felületéről a világűrbe. Ebben az esetben mintegy 30 °C-kal hidegebb lenne a Földön – minden megfagyna. A légkör épp ezért egy kicsit ahhoz hasonlóan működik, mint egy üvegház falai. Ezért beszélnek az emberek „üvegházhatásról”. Ezért a hatásért az üvegházhatást okozó gázok felelősek a légkörben, amelyek felfogják a hőséget.

5

atás

h Az üvegház Bizonyos ennyiség energiam k a di rő ve za viss világűrbe

Bizonyos ennyiség energiam k a di visszaverő világűrbe

A naptól érkező ia napenerg áthalad a légkörön

zhatást Az üveghá ka keltő gázo lfogják fe légkörben részét y a meleg eg

A legtöbb üvegházhatást okozó gáz természetes formában fordul elő. A 18. századi ipari forradalom óta azonban az emberi társadalomnak is szerepe van abban, hogy ezek koncentrációja a légkörben mostanra,,5 nagyobb lett, mint az elmúlt 420 000 évben valaha. Ezáltal növekedik az üvegházhatás. Ez a hőmérséklet emelkedéséhez – éghajlatváltozáshoz – vezet a Földön.

nlapja at-változási ho i kormány éghajl Forrás: a kanada

Az általunk termelt üvegházhatást okozó gázok Az emberi tevékenység által előidézett legfontosabb üvegházhatást okozó gáz a szén-dioxid. A világ valamennyi üvegházhatást okozó gázkibocsátásáért mintegy 75%-ban felelős. Ez a fogalom megfelel valamennyi üvegházhatást okozó gázkibocsátásnak a légkörben, amelynek része a dohányfüst, a gőz és az elhasznált csövekből, kéményekből, kemencékből és egyéb forrásokból kiáramló füst. Szén-dioxid-kibocsátásra akkor kerül sor, amikor az ásványi eredetű fűtőanyagok, mint a szén, az olaj és a természetes gáz, elégnek. Mégis, az ásványi eredetű fűtőanyagok még mindig a leggyakrabban használt energiaforrások. Elektromosság és hő termelésére égetjük őket, valamint üzemanyagként használjuk az autókhoz, a hajókhoz és a repülőgépekhez. A legtöbben közülünk szódavízként ismerik a szén-dioxidot (CO2) – a szénsavas italok és a sör buborékjai valójában CO-buborékok. A légzésben is fontos szerepet játszik: oxigént lélegzünk be, és szén-dioxidot lélegzünk ki, míg a fák és növények felveszik a CO-ot, és oxigént termelnek. Ez az, ami miatt olyan fontosak az erdők a Földön: segítenek felszívni az általunk termelt felesleges CO egy részét. Az erdőirtás azonban – az erdők kivágása, ritkítása és égetése – mindegyik földrészen előfordul.

6 Az emberi tevékenységek által keletkezett egyéb üvegházhatást okozó gáz a metán és a nitrogén-oxid. Részei a láthatatlan gőzöknek, amelyek a hatalmas hulladéklerakókból, szarvasmarhatenyészetekből, rizsültetvényekből és egyes mezőgazdasági trágyázási módszerekből származnak. Emellett mesterségesen is gerjesztünk néhány üvegházhatást okozó gázt, az úgynevezett fluorral vegyített gázokat. Ezeket a hűtő- és légkondicionáló rendszerekben használják, de trációja légköri koncen is ál ob gl ha a berendezések nincsenek 2 A CO megfelelően tömítve, akkor a k (ppm) Milliomodrésze kiszivárgás következtében e gázok utat találnak a levegőbe, ahol szennyező anyagokká válnak.

i Programja rnyezetvédelm lt Nemzetek Kö Forrás: Egyesü ID Arendal (UNEP) & GR

7

Az éghajlatváltozás bizonyítéka

Az éghajlatváltozás már megkezdődött. Az elmúlt évszázad folyamán a globális átlaghőmérséklet 0,6 °C-kal emelkedett, miközben Európában az átlaghőmérséklet csaknem 1 °C-kal nőtt. Összességében a feljegyzett öt legforróbb év (nagyjából 1860 óta, amióta olyan eszközöket tervezünk, amelyek meglehetősen pontosan képesek mérni a hőmérsékletet) a következő volt, ebben a sorrendben:

40 o 30 o 20 10 o 0o -10 o -20 o

o

1) 2) 3) 4) 5)

1998 2002 2003 2004 2001

A melegedési trend az emberi tevékenységek által kibocsátott üvegházhatást keltő gázok növekvő mennyiségének következménye. A meteorológusok szerint ez a trend 2100ig felgyorsul majd 1,4 és 5,8 °C közötti növekvő globális átlaghőmérséklettel és 2 és 6,3 °C közötti növekvő európai hőmérséklettel. Ez a hőmérséklet-emelkedés nem tűnhet nagynak. De elég csak arra gondolni, hogy a legutolsó jégkorszak során, amely 11 500 évvel ezelőtt végződött, a globális átlaghőmérséklet mindössze 5 °C-kal volt alacsonyabb, mint ma. Mégis sarkvidéki jég fedte Európa legnagyobb részét. Néhány fok nagy különbséget jelent éghajlatunkra nézve. A jelenlegi éghajlatváltozás már most is hatással van Európára és a glóbuszra (lásd a következő oldalt). Hosszabb távon még katasztrofális eseményeket is kiválthat, például a tengerszint gyors emelkedését, áradásokat, hatalmas viharokat, valamint éhínséget és a vízkészletek szűkösségét a világ néhány részén. Az éghajlatváltozás minden országra hatással van, de a fejlődő országok a legsebezhetőbbek. Ezek gyakran függnek az éghajlatra érzékeny tevékenységektől, mint a mezőgazdaság, és nincs elegendő pénzük, hogy alkalmazkodjanak az éghajlatváltozás következményeihez.

8

Az éghajlatváltozás és hatásai • A sarkköri jéghegyek megolvadnak. Az Északisarkon a Jeges-tenger borította terület az elmúlt évtizedekben 10%-ot apadt, a vizet takaró jég vastagsága pedig mintegy 40%-kal csökkent. A világ másik végén, az Antarktiszt borító jégtakaró labilissá vált. • A gleccserek visszahúzódóban vannak. Valószínű, hogy 2050-ig a svájci Alpok gleccsereinek 75%-a eltűnik. A svájci Andermatt síparadicsom vezetői most a Gurschen-gleccser, egy népszerű sízőhely befedését tervezik egy óriási, szigetelő műanyag felülettel a nyári időszakban, hogy megállítsák az olvadást és a lecsúszást. • A jéghegyek olvadásával megemelkedik a tengerek szintje. Az elmúlt évszázad során már 10–25 centimétert emelkedett (méréstől függően), és 2100-ra előreláthatólag 88 centiméterig további emelkedés várható. Mindez elöntené az alacsonyan fekvő szigeteket és a part menti területeket, mint a Maldív-szigetek, a Nílus deltája Egyiptomban és Banglades. Európában mintegy 70 millió part menti lakost fenyegetne veszély. Még a parttól távolabb is behatolna a tengervíz, és megfertőzné a mezőgazdasági talajt és az ivóvízkészleteket. • Ha a hatalmas grönlandi jégtakaró megolvad, ami bekövetkezhet a

következő néhány évszázad folyamán, a tengerszint akár hét méterrel is megemelkedhet. • Az éghajlatváltozás rendkívüli időjárási eseményeket okozhat, mint viharok, áradások, aszályok és meleghullámok. Az elmúlt évtizedben háromszor több időjárással összefüggő természeti katasztrófa fordult elő – többnyire árvizek és szélviharok – a világon, mint a hatvanas években. A természeti csapások nemcsak rengeteg kárt okoznak, hanem megnövelik a biztosítási költségeket is. • A világ számos régiója már vízhiánnyal küzd. A Föld népességének mintegy ötöde, 1,2 milliárd ember nem jut tiszta ivóvízhez. Ha a globális hőmérséklet 2,5 °C-kal az iparosodás előtti szint fölé emelkedik, akkor további 2,4–3,1 milliárd ember szenved majd vízhiánytól szerte a világon. • Egy 2,5 °C-os hőmérséklet-emelkedés további 50 millió embert fenyegetne az éhezés veszélyével a már most krónikus éhínségtől szenvedő 850 millió ember mellett. Európában a nyári időszak 10 nappal meghosszabbodott 1962 és 1995 között. Ez ugyan kedvezett eddig a mezőgazdaságnak Észak-Európában, de még ott is csökkenésnek indul majd a terméshozam, amint a hőmérséklet 2 °C-kal meghaladja az iparosodás előtti szintet. • A trópusi betegségek, mint a malária, elterjedhetnek, mivel meg fog növekedni az a terület, ahol az éghajlati feltételek kedveznek a betegséget terjesztő maláriaszúnyognak. Egy 2 °C-os hőmérsékletemelkedés további 210 millió ember életét veszélyeztetheti.

>>>

9

• Körülbelül 2070-től kezdődően Európa minden második évben olyan hőhullámot élhet meg, mint 2003-ban. A 2003-as perzselő nyár 20 000 európai idő előtti halálát okozta, hatalmas méretű erdőtüzeket okozott Dél-Európában, és több mint 10 milliárd euro értékű veszteséget idézett elő a mezőgazdaságban. • Sok állat és növény nem lesz képes alkalmazkodni a megváltozott hőmérséklethez vagy számára kedvező éghajlatú régióba költözni. Egy figyelmet felhívó tanulmány szerint az éghajlatváltozás 2050-re az európai fajok egyharmadának kihalásához vezethet. A hideget kedvelő emlősök és madarak, mint a sarki medvék, fókák, rozmárok és pingvinek különösen érzékenyek. Az Amazonas erdeiben a tudósok megfigyelték, hogy a nagyobb, gyorsabban növő fák, amelyek több CO2-t szívnak magukba, a többiek rovására fejlődnek. • Hosszú távon a széles körű éghajlatváltozás regionális konfliktusokhoz, éhezéshez és menekültvándorláshoz vezethet, amint az élelmiszer-, víz- és energiakészletek szűkösebbé válnak.

• Egy másik vészforgatókönyv a Golf-áramlat megszűnése lenne, ami meleg vizet szállít északra az Atlanti-óceánban – amit egy 2003-ban készült film, a Holnapután dolgozott fel. Miközben kevés a valószínűsége, hogy erre ebben az évszázadban sor kerüljön, a tudósok egyetértenek abban, hogy ez megszüntetné a felmelegedési trendet ÉszakEurópában, és sokkal hidegebb időjárást idézne ott elő (1). () Ez és számos más még érdekesebb tény és adat származik az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentéséből: „Európa változó éghajlatának hatásai”, 2004. augusztus, hozzáférhető: http://reports.eea.europa.eu/climate_report_2_2004/en, és az Európai Bizottság háttéranyagából: „Megnyerni az éghajlatváltozás elleni csatát”, 2005. február, hozzáférhető a http://ec.europa.eu/comm/environment/climat/pdf/staff_work_paper_ sec_2005_180_3.pdf internetcímen.

10 Hogyan dolgoznak a meteorológusok? A modern meteorológusok lényegében a múltat tanulmányozzák, és alaposan megfigyelik és értelmezik a jelenlegi történéseket. A tudósok meglepő mennyiségű forrást használnak, hogy ismereteket szerezzenek a múltbéli körülményekről. Például lefúrnak a sarkköri jéghegyek csúcsától egészen a felszín alá, és jégmagoknak nevezett jéghengereket vágnak ki. Az Antarktiszon európai kutatók egy csoportja legutóbb több mint 3 km-es mélységből bányászott ki olyan jégmagokat, amelyeket több mint 900 000 éve (!) nem ért fény vagy levegő (). A jég és a kis buborékok tartalmazta levegő fizikai tulajdonságai alapján tudják meg a kutatók, hogy milyen volt abban az időben az éghajlat és a légkör. A múlt feltárásához kulcsként szolgáló egyéb források a fák évgyűrűi és az ősi időkből származó korallok, a cseppkövek, az ódon pollenek, magok és levelek. Ezekre a tanulmányokra alapozva tudjuk, hogy a jégkorszakok melegebb időszakokkal váltakoztak, és hogy a Föld hőmérséklete 9 és 22 °C között ingadozott (a jelenlegi globális átlaghőmérséklet 15 °C). Ezek az ingadozások olyan természetes okokra vezethetők vissza, mint a Föld nap körüli pályájában és a Föld tengelyében bekövetkező változások, a naptevékenység változásai és a vulkánkitörések. Az elmúlt 8000 évben az éghajlat meglehetősen állandó volt, évszázadonként 1 °C-nál kisebb változásokkal. Ezek a stabil körülmények tették lehetővé az általunk ma ismert társadalom és ökoszisztéma fejlődését. De most egyre gyorsabban melegszik fel minden. Pusztán természetes okokkal nem lehetséges az ilyen gyors felmelegedést megmagyarázni, amire legalább 1000 – egyes kutatások szerint 2000 – éve nem volt példa. A tudósok által felfedezett információk többsége a jövőéghajlatának és az éghajlatváltozás hatásainak előrejelzésére szolgál. Ez számítógépes modellezés és szimulációk segítségével () Az EPICA elnevezésű európai projektről további információkért keresd fel a http://www.esf.org/esf_article.php?activity=1&article=85&domain=3 honlapot.

11 aki félteke) 00 évben (ész 10 lt ú m el ő 100 évben az és a következ d Hőmérséklet ke el m -e et mérsékl és várható hő adatok mérséklet. Az Rekonstruált hő tól, rűk től, korallok ített (kékkel) évgyű rek Ke származnak. jégmagoktól ég és hibalehetős adatok (fekete)

bális uralkodó Előrevetített glo ,a 0 és 2100 között hőmérséket 200 szerint orgatókönyvek különféle IPCC-f az és zott vonalak) számítva (ponto ) es skálája (szürke eredmények telj

rt Hőmérővel mé tok (piros) feljegyzett ada

1961 és 1990

közötti átlaghő

mérséklet-inga

dozások (°C)

(szürke)

Évek

i Környezetvéde Forrás: Európa

történik. Nem egyszerű PCkről beszélünk – a 100, 200 vagy 300 évvel a jövőbe való előretekintéshez használt számítógépek bonyolult rendszerek számos változóval. Például a tudósok még mindig nem tudják pontosan, hogy éghajlatunk mennyire érzékeny az emelkedő üvegházhatást keltő gázkoncentrációkra, vagyis, hogy milyen koncentrációk milyen éghajlatváltozást váltanak ki. Ez egyéb tényezőktől is függ, mint amilyen a légszennyeződés és felhőképződés. Így a tudósok különböző előfeltevéseken alapuló szimulációkat futtatnak le.

lmi Ügynökség

Számos egyéb előfeltevéssel is dolgozniuk kell, például, hogy mennyi éghető üzemanyagot fogyasztunk el a jövőben, hány ember él majd a Földön, és hogy miként fejlődnek a gazdaságok. Ez az, amiért valamennyi, a jövőbeni éghajlatváltozásokra vonatkozó elképzelés egy tartományon belül mozog. 1988-ban az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoportot hozott létre (IPCC), amely a világ tudósainak ezreit tömöríti. Feladatuk, hogy értékeljék a meglévő kutatást és ismereteket az éghajlatváltozásról és annak hatásairól, és hogy beszámoljanak erről. Mostanáig az IPCC három jelentést tett közzé, 1990-ben, 1995-ben és 2001-ben. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az IPCC arra a következtetésre jutott, hogy az üvegházhatást okozó gázkoncentrációk a levegőben elsősorban az emberi tevékenységek következtében növekedtek. Ugyancsak az IPCC becslése, hogy a hőmérsékletek 2100-ra 1,4 és 5,8 °C között fognak emelkedni (lásd 7. o.).

12

Mi szükséges az éghajlatváltozás mérsékléséhez?

Egészen egyszerű: csökkentenünk kell az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását a légkörbe. Egyes üvegházhatást okozó gázok tartósak, ami azt jelenti, hogy évtizedekig vagy még tovább is megmaradnak a légkörben. Még ha mostantól szigorú lépéseket teszünk is, a hőmérséklet még egy jó darabig növekedni fog. Ha azonban semmit sem teszünk, a hőmérséklet még inkább emelkedni fog, és egy bizonyos ponton az éghajlat kicsúszhat az ellenőrzésünk alól. Üvegházhatást okozó gázkibocsátásunk csökkentése beruházásokat igényel és változtatásokat energiatermelésünkben és -felhasználásunkban. A legfrissebb tanulmányok kimutatták, hogy ha semmit nem teszünk, akkor sokkal nagyobb árat kell fizetnünk azért a kárért és szenvedésért, amit a korlátlan éghajlatváltozás okozhat.

Mit tesznek a kormányok? Az 1980-as években egyre gyarapodtak az éghajlatváltozás bizonyítékai. A kormányok felismerték, hogy az éghajlatváltozás mekkora fenyegetést jelent, és hogy tenniük kell valamit ez ügyben. Szintén felismerték, hogy keményen együtt kell működniük a siker esélyének megteremtése érdekében. Az éghajlatváltozás globális téma, mivel valamennyi ország hozzájárul, különböző mértékben, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásához, és minden országot érint ennek hatása. Vagyis egyetlen ország sem képes önerejéből megoldani ezt a problémát.

Az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye 1992-ben a kormányok megállapodtak az ENSZ éghajlat-változási keretegyezményében (UNFCCC). Mostanáig ezt a nemzetközi megállapodást hivatalosan 189 ország fogadta el – a világ csaknem valamennyi országa. A megállapodás végső célkitűzései: az üvegházgázok légköri koncentrációinak stabilizálása olyan szinten, amely megakadályozná az éghajlati rendszerre gyakorolt veszélyes antropogén hatást. Ezt a szintet olyan időhatáron belül kell elérni, amely lehetővé teszi az ökológiai rendszerek természetes alkalmazkodását az éghajlatváltozáshoz, továbbá, amely biztosítja, hogy az élelmiszer-termelést az éghajlatváltozás

13 ne fenyegesse, valamint módot nyújt a fenntartható gazdasági fejlődés folytatódására. A megállapodás értelmében a 189 kormány folyamatosan megfigyeli az általa kibocsátott üvegházhatást okozó gázokat, és jelentést tesz azokról, éghajlat-változási stratégiákat dolgoz ki, és segíti a szegényebb államokat az éghajlatváltozás kezelésében. Évente egyszer találkoznak, hogy megvitassák az ügyeket és határozzanak a következő lépésekről. A megállapodást úgy alakították ki, mint egy átfogó programot, amelynek keretében több cselekvésben is megegyeznek a jövőben.

A Kiotói Jegyzőkönyv 1997-ben a japán Kiotó városban a kormányok megtették a következő lépést, és megállapodás született a jelentős Kiotói Jegyzőkönyvről. Az egyezmény többek között arra kötelezi az iparilag fejlett országokat, hogy csökkentsék vagy korlátozzák üvegházhatást okozó gázkibocsátásukat, és hogy 2012re elérjenek bizonyos gázkibocsátási célkitűzéseket. Minden ország számára van egy meghatározott célérték. A Kiotói Jegyzőkönyv az iparilag fejlett országokat állítja a középpontba, mert ezek felelősek a legtöbb múltbeli és jelen üvegházhatást okozó gázkibocsátásért, és elég ismerettel és pénzzel rendelkeznek ahhoz, hogy csökkentsék azt. Például az EU-ban kibocsátott üvegházhatást okozó gázok mennyisége minden évben 11 tonna/fő, míg a fejlődő országok üvegházhatást okozó gázkibocsátása fejenként 1 tonna körül van évente. A Kiotói Jegyzőkönyv 2005. február 16-án lépett életbe. Mindeddig 150 kormány, beleértve a 25 EU-tagállamot, fogadta el hivatalosan (). Ezek közül harminchat iparosodott ország is és magáévá tette a kiotói célkitűzéseket, amennyiben legtöbbjük 1990 és 2012 között 5–8%-os csökkenést kíván elérni az üvegházhatást okozó gázkibocsátás tekintetében. Csak az USA és Ausztrália határozott úgy, hogy nem vesz részt a kiotói egyezményben, annak ellenére, hogy kezdetben tervezték a részvételt. () 2005. április 29-i állapot a ratifikációk számát tekintve..

14

A Kiotói Jegyzőkönyv az első lépés – de már a tárgyalások során is egyértelmű volt, hogy nem lesz elegendő az éghajlatváltozás megfékezéséhez. A jegyzőkönyv azonban mégis döntő jelentőségű, mivel jelzi a világ többi részének, hogy az iparosodott nemzetek óriási többsége hajlandó a változtatásra a Föld éghajlatának megmentése érdekében. Ugyancsak bevezetett számos olyan eljárást, amelynek keretében az országok együttműködhetnek a gázkibocsátás csökkentését illetően, ami a kiadásokat is csökkenti.

Mit tesz az EU? Az Európai Unió az éghajlatváltozás elleni globális küzdelem élharcosa. Meggyőződése, hogy jelentős gazdasági hatalomként kötelessége példát mutatni. A Kiotói Jegyzőkönyv tárgyalása során az akkor az EU-t alkotó 15 tagország (lásd a következő oldalon a kockában sárgával jelölve) különösen ambiciózus célkitűzést vállalt annak érdekében, hogy 2012-ig együttes gázkibocsátását 8%-kal az 1990-es szint alá csökkentse. Ezután meghatározták, hogy egyénileg mennyit kell teljesíteniük a közös célkitűzés elérése érdekében, figyelembe véve mindegyik ország gazdasági helyzetét és ipari szerkezetét. Többségüknek csökkentenie kell a gázkibocsátását, de néhánynak megengedték, hogy egy bizonyos határig növelje azt, míg másoknak ugyanazon a szinten kell tartania gázkibocsátását, mint amilyen 1990-ben volt. A 2004. május 1-jén az EU-hoz csatlakozott tíz ország (kékkel jelölve) egyedi célkitűzéssel rendelkezik a jegyzőkönyv értelmében, Ciprus és Málta kivételével, amelyeknek nincs célkitűzésük.

15 A kiotói célkitűzések az EU-ban Az EU-tagállamok, amelyek a Kiotói Jegyzőkönyv csökkentési célkitűzésének 8%-án osztoznak

EU-tagállamok egyéni célkitűzésekkel a Kiotói Jegyzőkönyv értelmében

Ausztria

– 13%

Cseh Köztársaság

– 8%

Belgium

– 7,5%

Észtország

– 8% – 6%

Dánia

– 21%

Lengyelország

Egyesült Királyság

– 12,5%

Lettország

– 8%

Finnország

0%

Litvánia

– 8%

Franciaország

0%

Magyarország

– 6%

Görögország

+ 25%

Szlovák Köztársaság

– 8%

Hollandia

– 6,5%

Szlovénia

– 8%

Írország

+ 13%

Luxemburg

– 28%

Németország

– 21%

Olaszország

– 6,5%

Portugália

+ 27%

Spanyolország

+ 15%

Svédország

+ 4%

2000 márciusában az EU meghirdette az Európai Éghajlat-változási Programot (ECCP). Az ipar, a környezetvédő egyesületek és az egyéb érdekelt csoportok képviselőivel együtt az EU 42 intézkedést határozott meg, amelyek költséghatékony módon segítik majd a tagállamokat üvegházhatást keltő gázkibocsátásuk csökkentésében. Már valamennyi intézkedést jogszabályba iktatták, illetve elfogadásuk folyamatban van. Az EU éghajlat-változási politikájának sarokköve az EUkibocsátás 2005. január 1-jén életbe lépett kereskedelmi rendszere. Az EU-kormányok korlátozást határoztak meg, hogy a mintegy 12 000 erőmű és intenzív energiafelhasználó gyár mennyi CO2-t bocsáthat ki évente. Ezek az erőművek okozzák az EU CO2kibocsátásának mintegy felét. Azok az erőművek, amelyek a megengedettnél kevesebb CO2-t bocsátanak ki, eladhatják a fel nem használt kibocsátási kvótákat a kevésbé jól működő gyáraknak. Ez anyagilag ösztönzi a kibocsátás csökkentését. A rendszer ugyanakkor azt is biztosítja, hogy legyenek vásárlók a kibocsátási egységekre. Azok a vállalatok, amelyek túllépték kibocsátási kereteiket, anélkül hogy másoktól megvásárolták

16 volna a kibocsátási jogokat, súlyos büntetéseket fognak fizetni. A kibocsátáskereskedelmi rendszer biztosítja, hogy a kibocsátást ott csökkentsék, ahol az a legolcsóbb, és mérsékli a gázkibocsátás teljes költségét.

ocsátás az okozó gázkib st aá h áz h g Üve en EU-ban 2001-b Energiaágazat 28%

Egyéb ECCP-intézkedések célja például az autók üzemanyagés az épületek energia-hatékonyságának javítása (a megfelelő szigetelés 90%-kal is csökkentheti a fűtési kiadásokat!); a megújuló energiaforrások, mint a szél-, a nap-, az árapályenergia, a biomassza (olyan szerves anyag, mint a fa, az őrleménymaradványok, növények, állati trágya stb.) és a geotermikus energia (hévízi forrásokból és vulkánokból nyert fűtés) alkalmazásának növelése; a fűtés és villamosenergia-termelés kombinálásának fejlesztése, mivel ez kevesebb energiát igényel; az üvegházhatást okozó, fluorral vegyített gázok ellenőrzése a légkondicionáló rendszerekben; a metánkibocsátás csökkentése a hulladéklerakó telepeken; az ismeretek növelése; valamint a kutatás és fejlesztés erősítése és a klímabarát technológiák alkalmazása.

Közkejedés 21%

Egy éb 4% Mezögazdaság 10% Háztar tások 17% ent. ur l’environnem européenne po Source: Agence

Ipar 20%

Számos klímabarát technológia létezik már, és csak további fejlesztés szükséges ahhoz, hogy széles körben használatos legyen. Például a kibocsátott szénből lehetséges valamennyit kiszűrni az üzemanyagok égésekor, és azután régi bányákban vagy korábbi olajmezőkön tárolni. Ezt a technológiát „szén-dioxid-kiszűrésnek és -tárolásnak” nevezik, ami csökkenti a légkörbe történő COkibocsátást. Egy másik sokat ígérő technológia, amely azonban lényegesen több kutatást igényel, a megújuló energiaforrásokból származó hidrogén előállítása és üzemanyagcellákban történő felhasználása. Az üzemanyagcella a hidrogént a vízben oxigénné alakítja, és a folyamat során elektromosságot hoz létre.

Az EU úton van ahhoz, hogy 2012-ig megvalósítsa a kiotói célkitűzéseket, amennyiben valamennyi, az EU és a tagállamok által tervezett intézkedést végrehajtják. 2002ben, az utolsó olyan évben, amelyről e füzet írásakor adatok álltak rendelkezésre, a korábbi 15 EU-tagállam az 1990-es szinthez viszonyítva 2,9%-kal mérsékelte üvegházhatást okozó gázkibocsátását (kiotói célkitűzésük 8%). A 25 tagállam együttesen 9%-kal csökkentette gázkibocsátását.

17 Mit tesznek a vállalatok? A vállalatok fontos szerepet játszanak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Kezdik megérteni, hogy üvegházhatást okozó gázkibocsátásuk csökkentésével nemcsak az éghajlatot védik, hanem pénzt is megtakarítanak, jó hírnévre, továbbá előnyre tesznek szert versenytársaikkal szemben. Egy nagy multinacionális vállalat például, amely a világ különböző régióiban különféle termékek széles skáláját készíti, 1990 óta 1,5 milliárd eurót takarított meg az energiafogyasztás mérséklése és gyáraiba történő új, klímabarát technológiák beépítése révén. Ráadásul a megújuló energiaforrások felhasználásával évente 7–11 millió euro közötti összeget takarít meg. Ezekkel az intézkedésekkel 1990 óta 67%-kal csökkentette üvegházhatást okozó gázkibocsátását (). Az európai, japán és koreai gépkocsigyárak egyesületei önként elkötelezték magukat, hogy 2008-ig (európai gépkocsigyártók) vagy 2009-ig (japán és koreai gépkocsigyárak) az 1995-ös szintről nagyjából a negyedével mérséklik az Európában eladott új személygépkocsik széndioxid-kibocsátását. A klímabarát technológiák fejlesztése új munkahelyeket is teremt, és új piacokat nyit. Néhány EU-ország szélenergiát támogató programjainak köszönhetően, a szélenergia-berendezések virágzó világpiacát 90%-ban az európai vállalatok látják el. Németországban a szélenergia bevezetése 40 000 embernek teremtett munkahelyet. Ha az európai vállalatok elég gyorsak az új klímabarát technológiák kifejlesztésében, akkor versenyelőnyre tesznek szert a globális kereslet ilyen technológiák iránti növekedésekor.

() Lásd „A kevesebb több: az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésének 14 úttörője” a Klímacsoporttól, az üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkentésére elkötelezett szervezetek koalíciójától. A kiadvány elérhető: http://www.theclimategroup.org/tcg_lessmore. pdf.

18

Mit tehetsz te? Az éghajlatváltozás golbális probléma, és mégis mindegyikünk tehet ellene valamit. Még a szokásainkon való kis változtatások is segíthetnek az üvegházhatást okozó gázkibocsátás megelőzésében, anélkül hogy befolyásolnák életminőségünket. Valójában pénzt takaríthatunk így meg. • Újrahasznosítás. 1 kg használt alumínium újrahasznosítása tízszer kevesebb energiát fogyaszt, mint a kezdeti előállítása, és a gyárak sokkal kevesebb energiát használnak fel a régi újságok felhasználásával történő papírgyártás során, mintha fapépből állítanák elő. • Ha forró italt iszol, csak annyi vizet forralj, amennyire szükséged van. Takaríts meg forró vizet azáltal, hogy inkább zuhanyozol, mint kádfürdőt veszel – négyszer kevesebb energiát fogyaszt. • Ne felejtsd el lekapcsolni a lámpákat, amikor nincs rájuk szükséged. Az EU-ban 30%-ban a háztartások felelősek a villamosenergia-fogyasztásért, vagyis ha mindannyian takarékoskodunk a villanyárammal, az jelentős megtakarítást eredményez. • Ha új villanyégőket vásárolsz, próbáld ki az energiatakarékosakat; tovább tartanak, és ötször kevesebb villamos energiát használnak, mint a hagyományos égők. • Ne hagyd a tv-t, a sztereó berendezéseket és a számítógépet készenléti állapotban (ez az a mód, amikor világít az apró fény). A tv-készülékek átlagban 45% energiát fogyasztanak készenléti állapotban. Ha egyetlen európai sem használná a készenléti állapotot, elég elektromos energiát takarítanának meg egy Belgium méretű ország energiaellátására. • A mobiltelefon feltöltőjét se hagyd a hálózati csatlakozóban, amikor éppen nem töltöd fel a telefonodat. Ha benne hagyod, az elektromos

energia 95%-a elvész – ténylegesen csak 5%-a kerül felhasználásra akkor, amikor feltöltöd a telefont. • Ha te vagy a szüleid új elektromos készüléket vásároltok, például egy hűtőszekrényt vagy mosógépet, győződj meg róla, hogy el van látva az „A” fokozatú európai energiahatékonysági címkével, amellyel minden ilyen készüléknek rendelkeznie kell. Az „A” tanúsítja, hogy hatékony energiafelhasználású. • Keresd azokat az árukat az üzletekben és a szupermarketekben, amelyek a kis virággal jelzett (lásd e keret bal felső sarkát) európai ökocímkét viselik. Ez azt jelenti, hogy szigorú környezetvédelmi előírások betartásával készültek. • Ne fűtsd túl a lakásodat. Ha csak 1 °C-kal is csökkented a hőmérsékletet, akkor a család energiaszámlájának 7%-át vagy képes megtakarítani. • Ha a szobádat szellőzteted, inkább hagyd néhány percig nyitva az ablakot, majd zárd be ismét, mint hogy hosszú időn át hagyd, hogy elszivárogjon a meleg. • Az EU szén-dioxid-kibocsátásának 10%-áért a személyautók felelősek. A tömegközlekedés, a kerékpározás és a gyaloglás olcsóbb és egészségesebb megoldások. • Ha a szüleid új autót szeretnének venni, kérd meg őket, hogy egy kicsi és üzemanyag-takarékos típust vásároljanak. Az európai jogszabályok értelmében a gépkocsigyártóknak tájékoztatást kell nyújtaniuk arról, hogy mennyi a gépkocsi szén-dioxid-kibocsátása. • A világ leggyorsabban növekvő szén-dioxidkibocsátási forrása a repülés. Néhány száz kilométeres távolságra vedd igénybe az olyan alternatív lehetőségeket, mint a vonat vagy az autóbusz. • Ültess fát az iskolában, a kertedben vagy a szomszédságodban. Öt fa élete során 1 tonna széndioxidot vesz fel a környezetéből.

19

Kitekintés a jövőbe

Az Európai Unió meggyőződése, hogy mérsékelhetjük üvegházhatást okozó gázkibocsátásunkat, ugyanakkor tovább javíthatjuk az emberek életszínvonalát és életminőségét. A két dolog összeegyeztethető. De mindez azt jelenti, hogy változtatnuk kell életmódunkon, valamint energiatermelésünk és energiafelhasználásunk mikéntjén. Az európai vezetők egyetértettek abban, hogy nem engedhető meg, hogy a globális hőmérséklet több mint 2 °C-kal az iparosodás előtti szint fölé emelkedjen – mert amennyiben ez bekövetkezik, sokkal nagyobb kockázata lenne az élelmiszer- és vízkészletek csökkenésének és a környezeti katasztrófáknak a világon. A 2 °C-os cél eléréséhez 2012, a kiotói célkitűzések megvalósításának határideje után hosszú távú akciókra lesz szükség. Szükség lehet rá, hogy az iparilag fejlett országok üvegházhatást okozó gázkibocsátásukat az 1990-es szintről 2020-ig mintegy 1530%-kal és 2050-ig mintegy 60-80%-kal csökkentsék. De szintén fontos, hogy a gazdaságilag jól teljesítő fejlődő országok is részt vegyenek a jövőbeni megállapodásokban, mivel kibocsátásuk gyorsan növekszik. Most kezdődnek a nemzetközi viták a jövő éghajlatváltozási rendszeréről. Az Európai Bizottság már kiadott egy dokumentumot, amelyben körvonalazott néhány olyan elemet, amelyet az új rendszernek tartalmaznia kell, mint pl. az összes olyan ország részvétele, amelyek nagy mennyiségben bocsátanak ki üvegházhatást okozó gázokat, és egy határozott irányváltás az új klímabarát technológiák alkalmazása felé. Az éghajlatváltozás nem fog azonnal megszűnni, de minél hamarabb tisztában leszünk ezzel, és lépéseket teszünk ellene, annál inkább képesek leszünk sorsunk irányítására, annál kényelmesebben élünk, és bolygónk valamennyi szépségét és változatosságát megóvjuk a jövő számára.

20

Hasznos linkek az éghajlatváltozásról Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága http://www.europa.eu.int/comm/environment/climat/home_en.htm Európai Környezetvédelmi Ügynökség http://themes.eea.eu.int/Environmental_issues/climate ENSZ keretegyezménye az éghajlatváltozásról és a Kiotói Jegyzőkönyv http://unfccc.int/2860.php Éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport http://www.ipcc.ch/ Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja http://www.unep.org/themes/climatechange/ Klímacsoport http://www.theclimategroup.org WWF http://panda.org/about_wwf/what_we_do/climate_change/index.cfm Greenpeace http://www.greenpeace.net/climate.htm

E kiadvány megrendelhető vagy letölthető az alábbi honlapon: http://europa.eu.int/comm/environment/pubs/home.htm

Európai Bizottság Éghajlatváltozás – mi is az egyáltalán? Bevezetés fiataloknak Luxembourg: Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala 2006 – 20 o. – 21 x 21cm ISBN 92-79-01908-2

ÉRTÉKESÍTÉS ÉS ELŐFIZETÉSEK A Kiadóhivatal gondozásában megjelent, térítés ellenében kapható kiadványokat a világ minden pontján megtalálható értékesítési irodáinkban kérheti. Mi a teendő, ha szeretnék egy kiadványhoz hozzájutni? Miután megtekintette értékesítési irodáink listáját, kérjük, válassza ki az Önnek megfelelőt, és a rendeléshez lépjen kapcsolatba velük. Hogyan juthatok hozzá az értékesítési irodák listájához?

• letöltheti azt a Kiadóhivatal honlapjáról: http://publications.europa.eu • kérését faxon is leadhatja a (352) 2929-42758-as számon, és mi elküldjük Önnek a kért listát.

KH-35-01-344-HU-C