Berecz Béla – Bodó Eszter – Puczkó László – Tolnay Zsuzsa
Mi is az ökoturizmus? Az ökoturizmus irányelvei helyi szereplők számára Gömör és Torna vidékén
Budapest – Jósvafő – Tornakápolna, 2008.
Készült az Ökológiai Intézet Alapítvány és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság együttműködésében megvalósított Turizmus a természetért (A biológiai sokféleség megőrzése és fenntartható használata az ökoturizmus formáinak fejlesztése révén közép- és kelet-európai bioszféra rezervátumokban) című program keretében. www.tourism4nature.org
A kiadvány megjelenését a GEF (Világ Környezetvédelmi Alap) és az UNEP (ENSZ Környezetvédelmi Program) támogatta GLF/2328-2714-4829
UNEP Írta: Berecz Béla Bodó Eszter Puczkó László Tolnay Zsuzsa Szerkesztette: Bodó Eszter Lektorálta: Bacsó Zsolt Fényképek: Koleszár Krisztián, Pázsit Levente (10. o. lent), Jozef Peniaško (2. o.), Juraj Popovics (20., 26., 32. o.), Stephanie Roth (8. o.), Stibrányi Gusztáv (30. o.), Tolnay Zsuzsa (3., 4., 10. fent, 13., 18., 21. 25., 27., 29. o.), ANPI archívum Borító képek: Jozef Peniaško, Rózsa Sándor, Tolnay Zsuzsa – első borító; Stibrányi Gusztáv – hátsó borító Térképek: Virók Viktor Ábrák, grafikai munkák: Koleszár Krisztián É. Kovács Judit Laki-Lukács László: Népi díszítőművészet Dél-Gömörben és Dél-Tornában mintagyűjtemény, ANPI archívum Kiadta: Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság (3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1., www.anp.hu) Felelős kiadó: Salamon Gábor, igazgató ISBN: 978-963-87082-4-3 Nyomdai előkészítés és nyomdai munkák: Litoplan Kft., Kazincbarcika, Egressy út 1. Felelős vezető: Tóth Zoltán
Készült: 1000 magyar, 100 angol, 100 szlovák nyelvű példányban
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék
TARTALOMJEGYZÉK ..................................................................................... 1 I. BEVEZETÉS ................................................................................................ 2 II. AZ ÖKOTURIZMUS ................................................................................... 3 AZ ÖKOTURIZMUS FOGALMA .............................................................................. 3 TÉVHITEK ÉS TÁMADÁSOK AZ ÖKOTURIZMUS KAPCSÁN ............................ 7 NÉHÁNY SZÓ AZ ÖKOTURIZMUS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI VONATKOZÁSAIRÓL .............................................................................................. 7
III. ÖKOTURIZMUS, MINT A TÉRSÉGBEN ELFOGADHATÓ TURIZMUS-FORMA ..................................................................................... 10 ADOTTSÁGOK........................................................................................................ 10 CÍMEK, BÜSZKESÉGEK ........................................................................................ 11 KÍNÁLAT.................................................................................................................. 13 Természeti értékek, látnivalók, túrák, programok ....................................................... 14 Kulturális látnivalók ................................................................................................ 16 Rendezvények ..........................................................................................................18 Ökoturizmushoz közelálló egyéb programlehetőségek ..................................................19 A Szlovák-karszton ..................................................................................................19
IV. MIT TEHETÜNK AZ ÖKOTURIZMUSÉRT…...................................... 20 …SZOLGÁLTATÓKÉNT (SZÁLLÁSHELYEK, VENDÉGLÁTÓHELYEK, KÉZMŰVES MŰHELYEK, ILL. BEMUTATÓHELYEK ÜZEMELTETŐIKÉNT) ........................................... 20 …Szálláshely-szolgáltatóként ................................................................................... 25 …Vendéglátóhely üzemeltetőjeként........................................................................... 26 …Kézműves termékek készítőiként, kézműves foglalkozást, műhelylátogatást szolgáltatóként, bemutatókertet/gazdaságot üzemeltetőként, valamint mezőgazdasági őstermelőként ...................................................................................................... 27 …ÖNKORMÁNYZATKÉNT .................................................................................... 28 …CIVIL SZERVEZETKÉNT ................................................................................... 31 FELHASZNÁLT IRODALOM ..................................................................................... 33 AJÁNLOTT IRODALOM ............................................................................................. 33 LINKTÁR ...................................................................................................................... 35 MELLÉKLET ................................................................................................................ 36
1
Bevezetés I. BEVEZETÉS
Kedves Térségi Turisztikai Szereplő - helyi lakos, önkormányzati szerepvállaló, vállalkozó, szolgáltató, avagy civil szervezet képviselője! Ön olyan írást tart a kezében, mely bemutatja az ökoturizmust, mint a térségben működőképes turizmus-formát, taglalja a térségi adottságokat, lehetőségeket és értékeket, majd ezek figyelembe vételével konkrét ajánlásokat fogalmaz meg az Aggteleki-karszton és térségében tevékenykedő turisztikai szolgáltatók és termékgazdák számára. Mindezt részben saját vállalkozásuk kialakításához és/vagy működtetéséhez, részben a keresleti oldalnak, azaz a térségünkbe érkező turistáknak szánt üzenetek közvetítéséhez. Egy-egy fejezet végén a szürke színű bekeretezett részekben olvashatja majd az adott fejezet lényegi összefoglalását, a zöld színbe foglalt keretek egy-egy példát tartalmaznak, a sárga mezők pedig konkrét, térségünkre jellemző példát-jó tanácsot-tudnivalót rejtenek. Írásunk végén egy gyűjteményt találhat arról, hogy mely más irodalmakat érdemes forgatni, ill. mely honlapokat célszerű felkeresni ahhoz, hogy Ön akár az ökoturizmussal, akár a térséggel kapcsolatban jobban képbe kerüljön. Ez az ajánlás tehát az Ön segítségére kíván lenni abban, hogy tevékenységével hozzájáruljon az egységes térségi (öko)turisztikai szerepvállaláshoz, elősegítve ezzel a térség korrekt, piacképes kínálati egységének létrejöttét, és ezáltal hosszútávon a térség fenntarthatóságát. Lássuk csak, mi az a „Turizmus a természetért” program, és hogyan kapcsolódik hozzá e kiadvány: A „Mi is az ökoturizmus, avagy Az ökoturizmus irányelvei helyi szereplők számára Gömör és Torna vidékén” című kiadvány „A biológiai sokféleség megőrzése és fenntartó használata az ökoturizmus formáinak fejlesztése révén közép- és kelet-európai bioszféra rezervátumokban”, röviden a „Turizmus a természetért” c. program keretében valósult meg. A három közép-európai bioszféra rezervátumban futott kísérleti program magyarországi helyszíne az Aggteleki Nemzeti Park és Bioszféra Rezervátum és térsége (a másik kettő a Šumava Bioszféra Rezervátum Csehországban, valamint a Babia Gora Bioszféra Rezervátum Lengyelországban). A hazai megvalósítást - együttműködésben az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósággal a miskolci Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány koordinálta. Ezáltal az e kötetben megfogalmazott ajánlások nagyrészt a „Turizmus a természetért” program célterületét fedik le. 2
Az Ökoturizmus II. AZ ÖKOTURIZMUS
Az ökoturizmus fogalma Az ökoturizmus egy, mindössze két és fél évtizednyi történelmet magáénak mondható fogalom. Ezzel magyarázható, hogy kevés a tudásunk, tapasztalatunk e területen, és egyelőre az ökoturizmus értelmezésében is komoly eltérések mutatkoznak. Mi az ökoturizmus? Egyszerűbb megmondani, hogy mi nem az: kis, fehér labdák ütögetése védett mocsár feltöltésével létrehozott golfpályán; száguldozás quadokkal ritka madarak által lakott erdőben; síelés felvonók szabdalta hómezőkön. S ki az ökoturista? Hadd szemléltessük ezt egy rövid élménybeszámolóval:
Példa: Nyolc főből álló baráti társaságunk vonatra száll, bringáinkat magunkkal visszük. A végállomáson nyeregbe pattanunk, és kisforgalmú közúton, szinte érintetlen táj közepette, 30 km-t tekerünk. Útközben megnézzük a természeti látnivalókat, az egyik település kis boltjában hideg élelmet vásárolunk. Késő délután érkezünk a túra célpontjára, ahol elfoglaljuk falusi turizmus szálláshelyünket. Ezt követően vendéglátónk körbekísér a faluban (ez a szállás árában benne foglaltatik), megtekintjük a település népi építészetének emlékeit, és adományunkkal segítjük a felújítási munkálatokat. Este szállásadónk meleg vacsorával lát minket vendégül, mely helyi ételspecialitásokból áll. Másnap gyalogtúrát teszünk helyi túravezető segítségével a falu környéki erdőben, majd dél körül visszatérünk szálláshelyünkre. Ebéd után elbúcsúzunk vendéglátónktól, visszatekerünk a vasútállomásra. Útközben egy, a háza előtt áruló néni gyümölcseivel frissítjük fel magunkat. Hazaérve összegezhetjük a tapasztalatokat: rengeteg élményt kaptunk a túra során, gazdasági hasznot hajtottunk a helyi lakosoknak, és elhanyagolható károk keletkeztek a környezetben, illetve a közösségekben.
S végül még egy definíció: fenntartható fejlődés. Ez alatt egy térség olyan típusú előrehaladását értjük, mely figyelembe veszi a térség ökológiai és kulturális-társadalmi adottságait, és ezek tiszteletben tartásával igyekszik a térség fejlődését előmozdítani. 3
Összekapcsolva az ökoturizmust, a fenntartható turizmust és a fenntartható fejlődést, azt mondhatjuk, hogy: • A fenntartható fejlődés lényege, hogy jelen igényeinket a rendelkezésünkre álló erőforrások olyan mértékű és minőségű felhasználásával elégítsük ki, hogy a következő generációk legalább ilyen szintű igényei is kielégíthetők legyenek. • A fenntartható turizmus olyan turizmusformát takar, ahol az attrakciókat, látnivalókat utódaink számára is elérhetővé tesszük. • Az ökoturizmus ehhez nyújthat segítséget, hiszen fő elemei a természeti és a kulturális erőforrások, valamint az attrakciók védelme, megőrzése és bemutatása. Felmérések bizonyítják, hogy a turisták nagy része számára a célterületen található érintetlen táj, változatos élővilág és a tiszta környezet a legfontosabb turisztikai vonzástényezőkké léptek elő. Az ökoturizmus tartalmára és értelmezésére vonatkozóan számos megközelítés létezik, azonban (látva a fenti példát), modern értelmezése alapján azt mondhatjuk, hogy tartalmazza az alábbiakat: • Alapvetően természeti környezetbe történő utazásokat jelent (pl. lakatlan vagy védett területekre); • Ugyanakkor komplex fogalom, sokkal több a természetjárásnál, a gyalogos turizmusnál; • Minimális szintre csökkenti a látogatások negatív hatásait (pl. gondolva a látogatókra és a számukra szolgáltatásokat nyújtókra egyaránt); ugyanakkor erősíti a pozitív hatásokat; • Fejleszti és növeli a környezeti és kulturális tényezők iránti érdeklődést, figyelmet (pl. a lakosok és a látogatók képzése); • A megőrzés számára közvetlenül nyújt forrásokat (pl. a turizmus bevételeiből, így a belépődíjakból, turisztikai adóból közvetlenül fordítanak környezetvédelmi, oktatási és kutatási programokra); • Hozzájárul a helyi közösség életkörülményeinek javításához (pl. közösségi programok, együttműködések támogatásával); • Tiszteletben tartja a helyi közösség kulturális-társadalmi hagyományait (pl. viselkedés, öltözködés).
4
Nem-fenntartható turizmus
Fenntartható turizmus Általános jellemzők Gyors fejlődés Lassú fejlődés Maximális célok elérése Optimális célok elérése Társadalmi, környezeti kérdésekre Társadalmi, környezeti kérdésekre nincs figyelemmel; agresszív figyelemmel van Nem kontrollált Kontrollált Rövidtávú orientáció Hosszú távú orientáció Turisták érdekeit részesíti előnyben Minden érdeket igyekszik figyelembe venni Iparági megközelítés Holisztikus megközelítés Irányítás távolból érkezik Helyi irányítás érvényesül Instabil rendszer Stabil rendszer Árorientált Értékorientált Mennyiségben érdekelt Minőségben érdekelt Képzetlen munkaerőt alkalmaz Munkaerő számára (tovább)képzést biztosít Munkaerő esetleges karrierlehetőségei Munkaerő számára karrierlehetőséget nyújt Sztereotípiákra épülő kommunikáció Látogatók képzése, oktatása A turizmus az egyetlen gazdasági A turizmus a gazdaság egyik ága tevékenység Fejlesztési stratégia Fejlesztés tervezés nélkül Fejlesztés tervek alapján Projekt alapú fejlesztés Koncepció alapú fejlesztés Tervezés a helyi érdekek alapján Helyi szintű tervek regionális koordinációja Fejlesztések a településhatárokon kívül Fejlesztések a településhatárokon belül Turisztikai fejlesztések bárhol Turisztikai fejlesztések csak ott, ahol az adottságok megfelelőek és a közösségi szolgáltatások rendelkezésre állnak A legvonzóbb területeken/tájakon A legvonzóbb területeket/tájakat megőrizve intenzív fejlesztések Koncentrálás a „mézesbödönre” Hasznok és károk térben terítve Új épület(ek) és férőhelyek Régi épületek újrahasznosítása, jobb térhasználat Bizonytalan, jövőbeni keresletre A fejlesztések csak korlátozások alapozó fejlesztések mellett történhetnek meg „Kívülről” érkezett fejlesztők Helyi fejlesztők Importált munkavállalók Helyi adottságokra épülő foglalkoztatás Csak gazdasági érdekekre alapuló Gazdasági, társadalmi, kulturális és fejlesztés ökológiai kérdések figyelembe vétele Mezőgazdaság eltűnőben, munkaerő Mezőgazdaság fennmarad (és erősödik) a turizmus felé áramlik
5
Nem-fenntartható turizmus A társadalmi költségeket a helyi közösség viseli Közlekedési rendszer a személyautókat preferálja Kapacitások a főszezoni keresletnek felelnek meg Természeti és történelmi értékek eltűnnek, áthelyezésre kerülnek Városias környezet jön létre Magas technikai követelmények
Fenntartható turizmus A társadalmi költségeket a fejlesztő viseli
A közlekedési rendszer a közösségi/tömegés a gyalogos közlekedést preferálja Kapacitások az átlagos kereslet nagyságának felelnek meg Természeti és történelmi értékek eredeti helyükön megmaradnak Hagyományos környezet/miliő Változatos, alacsony technikai alapokra épül Látogatók viselkedése Tömeges látogatottság Egyéni, kiscsoportos látogatók Rövid tartózkodási idő Hosszabb tartózkodási idő Gyors, energiaigényes közlekedés Adottságokat, lehetőségeket figyelembe vevő közlekedés Előre rögzített program Spontán döntések a tevékenységekről A program a szervezők döntése A program a látogatók döntése Tartózkodás alatt importált életstílus Tartózkodás alatt “helyi” életstílus Helyek/helyszínek felkeresése Élmények gyűjtése Kényelmes és passzív: nincs gyaloglás Igényes és aktív: gyaloglás igényelt Valamennyi előzetes (mentális) rákészülés Kevés vagy semmilyen előzetes felkészülés, információgyűjtés Nyelvismeret nincs Tanul nyelve(ke)t Felsőbbrendűség érzése Nyitott gondolkodásmód Vásárlás Hoz „ajándékot” Ajándéktárgyak vásárlása Élmények, új ismeretek szerzése Képeslapok Fényképek, rajzok, faragások Fanyalgó Figyelmes Hangos Csendes Megváltoztatja a környezetet Megóvja a környezetet Környezetkárosító Elfogadja, támogatja a megőrzési programokat Sosem tér vissza Visszatérő látogató
A fenti táblázat jól összefoglalja, hogy miben is különbözik a turizmus igencsak ellentétes két formája - elviekben. A gyakorlatban azonban nem ennyire „rossz” az egyik és „jó” a másik, hiszen a helyi adottságok és lehetőségek mindenképpen figyelembe veendőek és ennek megfelelően különböző megoldási alternatívák léteznek. 6
Tévhitek és támadások az ökoturizmus kapcsán Szólnunk kell arról is, hogy az ökoturizmust gyakran éri vád: tönkreteszi az érintetlen természetet, agyonvágja a terület kultúráját, a zöld turizmus leple alatt tömegeket küld az autentikus, helyi közösségekre. Ennek a vádnak csak látszólag van alapja, ugyanis amit ilyen esetekben támadnak, az valójában nem ökoturizmus.
Példa: Miért is lenne ökoturizmus a tanzániai Ngorongoro-kráter felkeresése, amikor Tanzániába repülőgépekkel érkeznek a turisták, dzsippel utazgatnak, több csillagos szállodában hajtják le fejüket, a helyiek tulajdonában lévő szolgáltatásokat alig veszik igénybe, és sorolhatnánk tovább a negatív hatásokat. A bírálat tehát nem az ökoturizmust illeti, hanem azokat az utazásszervezőket, akik az etikai normákat és a jogszabályokat számtalanszor semmibe véve ökonak hirdetik azt, ami valójában nem az, és megtévesztik a jószándékú, de tájékozatlan látogatókat.
Mint arra már utaltunk, előrejelzések szerint a következő évtizedekben az alternatív turizmus fajtái, így az ökoturizmus is látványosan teret hódítanak majd, emellett azonban a tömegturizmus is meghatározó marad még. Ezt a helyzetet figyelembe véve fontos, hogy a turizmus minden fajtája zöldüljön, környezetkímélőbbé váljon. Négy-öt csillagos szállodákban is lehet környezetkímélő intézkedéseket megvalósítani, például szelektíven gyűjteni a hulladékot, víztakarékos zuhanyozófejeket felszerelni, intelligens fűtési, szellőztetési és világítási rendszereket üzemeltetni (amelyek a vendégek jelenlététől függően irányítják a szobák/szintek fűtését, világítását), megújuló energiaforrásokat alkalmazni.
Néhány szó az ökoturizmus nemzetközi és hazai vonatkozásairól Nemzetközi vonatkozások: A The Ecotourism Society meghatározása szerint az ökoturizmus „természeti területekre történő céltudatos utazás a természeti és a kulturális környezet megismerése érdekében, olyan módon, ami nem változtatja meg a desztináció ökoszisztémáját és egyben biztosítja azt, hogy a helyi lakosság számára a természeti erőforrások megőrzése anyagilag is hasznos legyen”. Az ökoturizmus tehát bizonyos szempontból bővebb, bizonyos szempontból viszont szűkebb fogalom, mint a természeti turizmus: • Bővebb, mivel a természeti adottságok mellett attrakcióként magában foglalja a kulturális értékeket is; • Szűkebb azonban abban az értelemben, hogy nem terjed ki a természetben végzett tevékenységek teljes körére: azokat foglalja csak magában, amelyek esetében a turistát a környezet megismerésének vágya, a tanulásvágy, illetve a (mind a természeti, mind pedig a kulturális) környezet megőrzésére való törekvés motiválja. 7
Ebből a szempontból az Aggteleki-karszt és térsége abszolút megfelel az ökoturizmus fejlődését lehetővé tévő feltételeknek, hiszen nemcsak védett természeti területekkel rendelkezik, hanem ahhoz kapcsolódva gazdag kulturális örökséggel is (pl. utalva a Gömör-Tornai Fesztiválra, a hagyományos mezőgazdaságra és gyümölcstermesztésre vagy a kézművességre).
Az ökoturizmus a világ egyes régióiban eltérő tartalommal rendelkezik, és a turizmus számos egyéb formáihoz kapcsolódik, illetve kapcsolódhat: • Észak-Amerikában például az ökoturizmus alapját az érintetlen természet jelenti, amelyet védeni és megőrizni kell, és a megőrzés néhány esetben az emberi beavatkozás teljes kizárását foglalja magába. • Európában a természet és a kultúra szoros kapcsolatban állnak egymással, ennek eredményeként a falusi turizmus gyakran kötődik az ökoturizmushoz, illetve a két turizmusforma sokhelyütt nem válik el élesen egymástól, hiszen Európában a természeti tájakhoz szinte mindig kapcsolódik az ember, a helyi közösség is. Az utazási motivációk tekintetében Európában jelenik meg a legnagyobb arányban a természet, ezért a kontinensen az ökoturizmus kiemelt szerepet kap(hat). A fejlesztések során kiemelt figyelmet fordítanak az ökostandardok, ökomárkák létrehozására, támogatják a kis- és középvállalkozásokat, illetve a területrendezés és területfejlesztés célú projekteket.
A „Turizmus a természetért” program keretében létesült, látogatható sajtkészítő kunyhó a Babia Gora Bioszféra Rezervátumban, Lengyelország
Példa - kitekintés a nagyvilágba: A Seychelles- vagy a Maldív-szigetek marketing-tevékenységükben kifejezetten a keresleti piac felső rétegét célozzák meg annak érdekében, hogy viszonylag kis létszámú, de magas átlagköltésű turista keresse fel őket. Ilyen módon ugyanis elkerülhetőek a turisták nagy létszámából adódó társadalmi-kulturális (és természeti-környezeti) problémák. Hazai vonatkozások: Az ökoturizmus, ahogy azt ma értelmezzük, Magyarországon még nem olyan hosszú történetre tekint vissza, mint pl. az USA-ban. Ugyanakkor érvényes a hazai helyzetre is az, hogy a legfontosabb megjelenési helye (és a látogatók számára megjelenési formája) a nemzeti parkok, illetve azok látogatóinak szóló kínálata. 8
Az ökoturizmus a nemzeti parkok, illetve más védett területek felkeresése mellett általánosságban arra vonatkozik, hogy a látogatók természeti környezetben végeznek olyan tevékenységeket, amelyek a tudatos marketingmunka folytán nem károsak arra a területre, ahová a turisták érkeznek, gondolva a terület társadalmi, kulturális vagy gazdasági elemeire. Mindez természetesen ismét átvezet bennünket a fenntarthatóság területére azzal a kiegészítéssel, hogy az ökoturizmus főként a felkeresett természeti környezet vonzerőire épít, míg az azzal szoros kapcsolatban lévő más formák, mint pl. a falusi, geo-, örökség-, gasztronómiai, bizonyos aktív, természeti, esemény- vagy kulturális turizmus, amelyek a helyi közösségek kulturális, társadalmi adottságaira, hagyományaira, vagy a természeti környezet adta aktív tevékenységek végzésére.
Példa: Öko-porták a Dél-Dunántúlon - a Baranya Megyei Falusi Turizmus Egyesület kezdeményezésére és szakmai irányításával indult be a régióban a falusi porták minősítésének folyamata. Az egyesület által elkészített szempontrendszer alapján megvizsgálják a szolgáltatókat, amelyek több szinten vehetnek részt a programban. A program kiterjed a szálláshelyek, a vendéglátás és a programok területére egyaránt. Az a szállásadó használhatja az öko-porta címkét és válik részesévé az egyesület marketing-tevékenységének, amely képes arra, hogy az ökológiai és etikai elvárásoknak komplex formában is megfeleljen. A legjellemzőbb hazai attrakciók, (vagyis azon vonzerők) amelyért az ökoturista elindul: víz (pl. vízesés), időjárási jelenség (pl. délibáb), hegy (pl. Somló), természeti látványosság (pl. naplemente), földtani alakzat (pl. szikla, barlang), védett természeti terület (pl. nemzeti park), világörökség (pl. kulturális, természeti), szent hely (pl. kút, forrás), élő skanzen (pl. Hollókő), népszokás, autentikus folklór program (pl. húsvétolás), növénytermesztés és állattartás (pl. extenzív és háztáji formák), tájjellegű ételek és italok (pl. dödölle és mézes pálinka) stb.
Néhány összefoglaló gondolat… Ebben a fejezetben tehát megismerkedtünk az ökoturizmussal, mint alapvető fogalommal, láttuk, kik az ökoturisták, s mit takar a fenntartható fejlődés fogalma, végül néhány példa segítségével kitekintést nyerhettünk az ökoturizmus hazai és nemzetközi vonatkozásaira. Ha ezentúl valaki azt kéri tőlünk, hogy próbáljuk meg egyetlen mondatba összesűríteni, hogy mi az ökoturizmus, azt válaszolhatjuk, hogy a turizmusnak olyan formája, mely a természeti, környezeti és kulturális látnivalók felkeresését és élvezetét, a turista környezeti nevelését jelenti a legkevesebb kár okozásával, és úgy, hogy helyi közösségünk, a gazdaság, valamint a környezet a lehető legtöbb hasznot húzzák látogatásából. A következő fejezet elolvasását követően már egész bizonyosan azt is beláthatjuk majd, hogy az Aggteleki-karszton és térségében folytatott minden turisztikai tevékenység hosszútávon csakis és kizárólag az ökoturizmus keretein belül lehetséges.
9
III. ÖKOTURIZMUS, MINTmint A TÉRSÉGBEN Ökoturizmus, a térségben ELFOGADHATÓ TURIZMUS-FORMA elfogadható turizmus-forma Ahhoz, hogy érezzük, miért az ökoturizmus az Aggteleki-karszton és térségében elfogadható turizmus-forma, tisztában kell lennünk térségünk adottságaival is, az eddig elnyert címekkel, titulusokkal, s magukkal a kínálati elemekkel.
Adottságok Lássuk tehát szép sorjában, melyek az Aggtelekikarszt és térsége adottságai, általánosan mi az, amit az ideérkező vendégeknek kínálni tudunk? • Hat látogatható barlangban az év minden napján tíz különböző hosszúságú, időtartamú és nehézségű túratípusból lehet választani; • Négy helyszínen hatféle vezetett felszíni túra keretében lehet megismerni a karszt természeti és kulturális értékeit; • Kijelölt tereputakon és tanösvényeken szabadon túrázhatnak, kerékpározhatnak, illetve lovagolhatnak az érdeklődők; • Különféle környezeti nevelési és erdei iskolás programok várják az iskolásokat; • A Gömör-Tornai Hagyományőrző és Művészeti Napok éves rendezvénysorozat farsangi, húsvéti, szüreti programokat; valamint az ennek keretében évente július második felében megrendezett Gömör-Tornai Fesztivál változatos barlangi, templomi és szabadtéri koncerteket, táncházakat és vásártéri, valamint a népi hagyományokat felelevenítő programokat kínál a látogatóknak; • Néhány kézműves műhelyben kipróbálhatóak a bemutatott mesterségek fogásai, a térségi ajándékboltokban pedig megvásárolhatóak a helyi termékek; • Gasztronómiai programokat kínálunk (pl. krumlilángos-sütés); • Több településen templomokban, múzeumokban és tájházakban lehet ismerkedni a könyék kulturális örökségével és népi kultúrájával. E kínálati elemek mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a térség regionális, országos és nemzetközi tekintetben egyaránt elismert turisztikai potenciállal rendelkezik. 10
A térségi kínálat sajátossága, hogy a természeti és kultúrtörténeti értékek védelmében és turisztikai bemutatásában meghatározó szerepe van az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságnak. A karszton kialakított természetvédelmi területen az 1985-ben létrehozott nemzeti park a természet védelmén és kutatásán túl az oktatásban, valamint a turisztikai bemutatásban is alaptevékenységet végez. További területi sajátosság - hiányosság, hogy ez idáig nem jött létre a turizmus kínálati oldalát koordináló és menedzselő térségi szakmai szervezet, és/vagy desztinációs menedzsment (DM) iroda, melynek megléte garantálhatja majd a fentebb felsorolt adottságok és a térségben meglévő termékek, szolgáltatások (pl. szálláshely, vendéglátóhely, kézműves termékek, stb.) csomagba illesztését, és azok szakszerű, rendszerbe gyűjtött térségi marketing-tevékenységét. 275000 250000 225000 200000
fő
175000 150000 125000 100000 75000 50000 25000
195 1 195 3 195 5 195 7 195 9 196 1 196 3 196 5 196 7 196 9 197 1 197 3 197 5 197 7 197 9 198 1 198 3 198 5 198 7 198 9 199 1 199 3 199 5 199 7 199 9 200 1 200 3 200 5 200 7
0
é ve k
A Baradla-barlang látogatói statisztikája A Baradla-Domica-barlangrendszer kiemelkedő barlangtani érték, hiszen aktivitása, hossza és cseppkődíszessége alapján a mérsékelt égöv legjelentősebb barlangjának tekinthető. A közel 26 km-es rendszerből az 5,6 km-es Domica-ág Szlovákia területén húzódik. A Baradla-barlangot, mint a térség és a nemzeti park legismertebb és legnagyobb vonzerejét, a működtetés és a fejlesztések tekintetében is külön szükséges kezelni, mert amíg ennek esetében a - hagyományos értelemben vett - tömegturizmus fejlesztéséről és szabályozásáról van szó, addig a többi természeti és kulturális érték - mint potenciális ökoturisztikai elem - esetében más megközelítés és szabályozás szükséges.
Címek, büszkeségek Mi a garancia a védettségre? Mely címekre lehetünk büszkék térségünkben? Természetvédelmi vonatkozások: • 1979 - az UNESCO az 1978-ban alakult Aggteleki Tájvédelmi Körzetet teljes területével bioszféra rezervátummá nyilvánította, és a fokozottan védett területek 11
egy részét magterületként jelölte ki. (A bioszféra rezervátum az UNESCO Ember és Természet Programjának keretein belül létrejött természetvédelmi rendeltetésű terület. A bioszféra rezervátumok világhálózatának alapító okirata szerint a rezervátumok „mozdítsák elő és mutassák be az ember és a bioszféra között létrejövő kiegyensúlyozott kapcsolatot”. A bioszféra rezervátum területe három övezetre osztott. A külső az úgynevezett „puffer” zóna, ahol a táji adottságok kihasználásával gazdálkodnak. A következő az átmeneti zóna, ahol jellemző az emberi jelenlét, de szigorú korlátok között. A legbelső és legértékesebb zóna a rezervátum magterülete, ahol semmilyen gazdasági tevékenységet nem lehet folytatni, a legfontosabb feladat a természeti értékek megőrzése. A bioszféra rezervátumok feladatai közé tartozik a terület természeti értékeinek, táj-, faj- és genetikai diverzitásának megőrzése, a fenntartható fejlődés biztosítása és az ezt célzó oktató- és kutatómunkák támogatása). VÁKIA SZLO Edelényi kistérség Kazincbarcikai kistérség Ózdi kistérség
Természeti zóna Átmeneti zóna Puffer zóna Védő övezet Közúti határátkelő 0
5
Km 10
Az Aggteleki Nemzeti Park zónabeosztása • 1985 - az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal Elnöke Aggteleki Nemzeti Park néven nemzeti parkká nyilvánította az Aggteleki Tájvédelmi Körzetet, majd a rendelkezés módosításával meghatározta az Aggteleki Nemzeti Park fokozottan védett területeit. 1997-ben és 2001-ben bővítették a nemzeti park területét, amely jelenleg 20 188 hektár. • 1995 - Az UNESCO Világörökség Bizottsága az Aggteleki- és Szlovák-karszt barlangjait - Magyarország első természeti világörökségeként - felvette a Világörökség listára. • 2001 - A Baradla-barlangrendszer és kapcsolódó vizes élőhelyek a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyeket számon tartó Ramsari Egyezmény hatálya alá kerültek. • A nemzeti park az Európai Unió által létrehozott egységes NATURA 2000 hálózaton belül mint Kiemelt Jelentőségű Természetvédelmi Terület és mint Különleges Madárvédelmi Terület szerepel, de a NATURA 2000 hálózat 28 300 hektárt érint a jelen útmutató célterületén (Aggteleki-karszt és peremterületei, Bódva-völgy, Putnoki-dombság, Szuha-völgy). 12
A nemzeti parkká válás következtében védett természeti területen belül két falu Aggtelek és Jósvafő található. A térségben további húsz település - Bódvarákó, Bódvaszilas, Égerszög, Hídvégardó, Imola, Komjáti, Martonyi, Perkupa, Szalonna, Szendrő, Szin, Szinpetri, Szögliget, Szuhafő, Teresztenye, Tornakápolna, Tornanádaska, Trizs, Varbóc, Tornaszentandrás - határát érinti a nemzeti park. Kultúrtörténeti vonatkozások: Az épített örökség állapotát tekintve a térség több településén maradtak fenn értékes népi épületek, épületegyüttesek, melyek közül ma már több műemléki védettséget élvez. Így Jósvafő népi építészeti értékekben gazdag ófalui részét, az ősi településszerkezet és a hagyományos településkép megőrzése érdekében 1999-ben műemléki jelentőségű területté nyilvánították. Perkupa nevezetes építészeti emlékei a Petőfi utcában található díszes homlokzatú lakóházak és kőhidak. A hagyományos népi építészet jegyeit viselő védett lakóházak találhatók Aggteleken, Bódvarákón, Gömörszőlősön, Keleméren, Rudabányán, Zádorfalván és Égerszögön. A keleméri Mohos Ház műemléki védettség alatt áll, az egykori lakóház ma természetvédelmi bemutatóhely
Újdonság – turisztikai kiadványok A térség turisztikai kínálatának bemutatását 2007-ig a Turisztikai Programajánló című kiadvány tartalmazta. A schengeni változások és a határ két oldalán elinduló közös turisztikai kezdeményezések indokolták, hogy 2008-tól kezdve a Gömör-Tornai-karszt (az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt) és térségének közös kínálatát három tematikus kiadványban jelentessük meg: • Gömör-Tornai-karszt: szállások, szolgáltatások • Gömör-Tornai-karszt: látnivalók • Gömör-Tornai-karszt: eseménynaptár
Kínálat Végül vegyük sorra, hogy konkrétan mi az, amiért érdemes idejönni és amiért érdemes több napot itt tölteni. Terjedelmi korlátok miatt sajnos csak felsorolásra hagyatkozhatunk. Minden alább olvasható kínálati elem részletes bemutatása, elérhetősége megtalálható az imént említett kiadványokban. 13
Természeti értékek, látnivalók, túrák, programok A Baradla-barlang egész évben 1 és 7 óra időtartam közötti, a könnyűtől a nehéz fokozatig, a nagy létszámú túrától a kiscsoportos, ökoturisztikai túrákig az alábbi túratípusokkal várja látogatóit: - Aggteleki rövidtúra - Vörös-tói középtúra - Raisz Keresztély-emléktúra - Hosszútúra - Speciális (retek-ági) túra Az alábbi barlangok mindegyike kis csoportokban (max. 10 fő) látogatható, mindegyikük egy-egy ökotúra, a kiépítettségben, a látványvilágban és a bejárás nehézségi fokában azonban jelentős eltérések vannak közöttük: - Vass Imre-barlang - Béke-barlang - Rákóczi-barlang - Kossuth-barlang - Meteor-barlang Az alábbi vezetett felszíni túrák (más-más hangsúllyal) az egyes települések és környékük természeti- és kultúrtörténeti értékeit mutatják be: - Aggteleki faluséta - Jósvafői faluséta - Gömörszőlősi faluséta - Ökotúra Aggtelek és Jósvafő térségében - Jósvafői szőlőhegyi túra - Keleméri túra Infrastruktúrával ellátott felszíni túralehetőségek: ! Jelzett túraútvonalak ! Tanösvények - Baradla tanösvény (Aggtelek - Jósvafő) - Tohonya-Kuriszlán tanösvény (Jósvafő) - Borz tanösvény (Szin-Szelcepuszta) - Szádvár tanösvény (Szögliget) - Fürkész-ösvény (Jósvafő) - Bódva-völgyi tanösvény (Perkupa) - „Barátságban a tájjal” tornakápolnai tanösvény (Szinpetri - Tornakápolna) - Alsóhegyi Zsombolyos tanösvény (Bódvaszilas) - Dr. Ardó Csaba tanösvény (Meszes) ! Jelzett kerékpárutak - az „Északi Zöld” jelzést követő kerékpár-túraútvonal - Aggtelek és Szögliget között
14
Lovaglás - a Jósvafőn található hucul törzstenyészet lovaival tereplovaglásra, sétakocsikázásra, vagy szánozásra nyílik lehetőség. Új trendek - geocaching és nordwalking A geocaching lényege, hogy egy jól lezárt ládikát (geoláda) a vállalkozó kedvű játékos elrejt egy általa kiszemelt, valamilyen szempont szerint megismerésre, felfedezésre érdemesnek ítélt terepen, és egy erre alkalmas GPS készülékkel a megfelelő módon rögzíti a rejtekhely (ez a cache) pontos koordinátáit. Ezeket az értékeket bejegyzi a www.geocaching.hu internetes oldalon és a geocaching központi honlapjára. Ezek az adatok mindenki számára elérhetőek. A játék lényege, hogy ezeket a ládákat kell megtalálni. (GPS = Globális Helymeghatározó Rendszer, mely 24 műholdból áll, és GPS vevőberendezéssel működik.) Védett természeti területre történő elrejtéskor különös körültekintéssel kell eljárni, betartva a vonatkozó jogszabályokat. Jelenleg az Aggteleki NPI, Bükki NPI és Körös-Maros NPI védett természeti területeire csak tervként lehet ládát bejelenteni. Ilyenkor a geocaching.hu intézi az engedélykérést. A nordwalking (Nordic Walking) síbotokhoz hasonló eszközök segítségével tett túra hó nélkül, a természetben. Finnországból származó, napjainkra egész Észak-Európát meghódító sportfajta, mely Magyarországon is kezd teret hódítani. A „járás” technikáját, valamint a szükséges felszerelést sporttudósok, orvosok és sítávfutók fejlesztették ki. A sport az izomzat 90%-át jól átmozgatja, különösen hát- és térdproblémákkal küszködőknek javasolják az egyébként kímélő mozgásfajtát. Néhány hazai szálloda szolgáltatásának már része a nordwalking botok kölcsönzése és túrák szervezése. Térségünk adottságai megfelelő alapot képezhetnek e sportfajta itteni megtelepedéséhez.
Kézműves, illetve mezőgazdasági termékek és szolgáltatások: • Kézműves foglalkozások, illetve különféle környezetbarát berendezések, a gyapjúfeldolgozás folyamata és az organikus gazdálkodás bemutatása Gömörszőlősön az Ökológiai Intézet Oktatóközpontjában • Kézműves foglalkozások Gömörszőlősön a Szélkakas Műhelyben • Gyógynövényismereti foglalkozás és nemezelés Jósvafőn • Kecsketartást és sajtkészítést bemutató program a Szendrő közelében működő Kecskefarmon • Pálinkafőző és bemutatóhely kóstolással Kánóban
15
Gasztronómiai bemutató programok: • Hagyományos kenyérsütés, Jósvafő • Krumplilángos készítés, Jósvafő
Kulturális látnivalók Aggtelek • Református templom • Harangtorony • Tájház • Kopjafás emlékpark és a fejfás temető Felsőtelekes • Falusi Pihenő és Galéria Gömörszőlős • Népi műemléki épületek • Néprajzi gyűjtemények (közlekedési és gazdálkodási eszközök) • Népi faműves munkáit bemutató gyűjtemény • Kisgaléria • Kazettás mennyezetű református templom • Gyapjúfeldolgozó műhely • Az Ökológiai Intézet Oktatóközpontjának környezetbarát berendezései és bemutató biogazdasága • Kézművesbolt Hidvégardó • Római katolikus templom • Gedeon-kúria • Papp-kúria Jósvafő • Festett kazettás mennyezetű református templom • Harangtorony • Hagyományos fejfák a temetőben • Kessler Hubert Emlékház • Kisnemesi kúria (épületében a nemzeti park oktatóközpontja, udvarán hucul méntelep) • Tájház • Baradla Galéria
16
Kelemér • Mohos Ház • Tompa Mihály Emlékház • Református templom • Gömöri sírjelgyűjtemény Martonyi • Háromhegyi Pálos templom- és kolostorrom Perkupa • Tájház • Felújított műemlék lakóházak és kőhidak a Petőfi utcában Putnok • Gömöri Múzeum • Holló László Galéria - Seress-ház • Klasszicista stílusú Serényi-kastély • Római katolikus templom • Református templom Ragály • Balassa-kastély Rudabánya • Érc- és Ásványbányászati Múzeum • Gótikus eredetű református templom Rakacaszend • Román kori református templom • Görög katolikus templom Szalonna • Árpád-kori műemlék református templom • Zsindelyes, fa harangláb Szendrő • Református templom és harangtorony • Ferences rendi római katolikus templom és kápolna • Középkori várrom • Iskolatörténeti kiállítás a Csáky-kastélyban • Kékfestőház
17
Szögliget • Szádvár romjai - a falu közelében lévő Szalamandra-ház mellől a piros jelzésű turistaút vezet a kb. 1,5 km-re található várromhoz • Derenk romközség - ugyancsak a Szalamandra-ház mellől az egykori erdészeti úton indulva, majd Vidomáj - pusztától balra a kék jelzést követve érjük el • Pista bácsi Tájháza Tornakápolna • Református templom festett kazettás mennyezettel és faragott fejfás temető Tornanádaska • Hadik-kastély - középkori eredetű barokk stílusú műemlék és parkja, mely hazánk egyetlen karsztos területen telepített élőfagyűjteménye Tornaszentandrás • Országos jelentőségű ikerszentélyes római katolikus templom, mely kiemelkedő művészettörténeti jelentőségű falképeket rejt Zubogy • Árpád-kori, mai formájában gótikus református templom
Rendezvények A Gömör-Tornai Hagyományőrző és Művészeti Napok éves rendezvénysorozat farsangi, húsvéti, vásártéri és szüreti programokat; az évente július utolsó két hétvégéjén, valamint a köztes időszakban megrendezett, s a határon átnyúló GömörTornai Fesztivál pedig változatos barlangi, templomi és szabadtéri koncerteket, táncházakat és a népi hagyományokat felelevenítő programokat kínál a látogatóknak.
Gömör-Tornai Fesztivál, 2006 Jósvafő
18
Ökoturizmushoz közelálló egyéb programlehetőségek Környezeti nevelési és erdei iskolás programok: • Kúria Oktatóközpont, Jósvafő - előadások, tantermi és terepi foglalkozások, erdei iskolai programok • Szalamandra Ház, Szögliget - a nemzeti park erdei iskolai bázishelye • „Jósva” Erdei Iskolai Bázishely, Jósvafő - tanulmányi kirándulások, erdei iskolai programok, nyári táborok.
A Szlovák-karszton Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a Szlovákkarszt területén is számos természeti és kulturális látnivaló és program várja az ideérkező vendégeket. A határok megnyitásával már az időbeli korlátok sem szabnak gátat ezek megtekintésének, hozzájárulva ezzel kínálatunk szélesebb spektrumához. A határ túloldalán található látnivalókról, programokról, szálláslehetőségekről szintén a 13. oldalon (keretes részben) említett kiadványok szolgálnak praktikus információkkal.
Torna várához jelzett turistaösvényen juthatunk fel
Néhány összefoglaló gondolat… Ebben a fejezetben tehát áttekintettük az Aggteleki-karszt és térsége kínálatának adottságait, az évek során elnyert címeit, titulusait, s végül felsoroltuk látnivalóit, nevezetességeit, programjait, azaz kínálati elemeit. Mivel már (majdnem) mindent tudunk az ökoturizmusról, egyértelműen láthatjuk, hogy az ökoturizmus alapvető ismérvei mennyire összecsengenek a mi térségünk kínálati elemeivel. Nem lehet tehát kérdés továbbá számunkra, hogy a térségben lehetséges turizmus-forma nem más, mint az ökoturizmus.
19
Mit tehetünk az ökoturizmusért IV. Mit tehetünk az ökoturizmusért…
Eljutottunk odáig, hogy szolgáltató-típusonként fogalmazzuk meg az ökoturizmus ismérveire alapozott ajánlásainkat. Az alábbi felsorolásban igyekeztünk azokat az információkat, jó tanácsokat csokorba kötni, melyek megszívlelésével Ön is hozzájárulhat térségünk fenntartható turizmusának megalapozásához, talán épp a rendszerben való együttműködés első lépéseként. Bizonyára sok olyan gondolatot olvas majd az alábbiakban, melyek Önre nézve ez idáig is evidenciát jelentettek, kérjük, ezt nézze el nekünk. Ugyanakkor bízunk abban, hogy új ötletekkel, gondolatokkal is segíthetjük tevékenységét, valamint bízunk abban is, hogy a fentiek átolvasása után Ön is belátja, hogy hosszútávon csak az ott megfogalmazottak és az alábbiak szellemiségében lehet és érdemes térségünkben turisztikai szereplőként tevékenykedni. Nehéz, de remélhetően sok örömet is okozó tevékenysége végzéséhez ez úton is minden jót kívánunk!
Egy újdonság: a vendégasztal A kormány 2007-ben módosította a falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységről szóló kormányrendeletét (136/2007. korm. rendelet); mely szerint - többek között falusi vendégasztal szolgáltatására nyílik lehetősége a falusi turizmus működési engedélyével rendelkezőknek az alábbiak szerint: „Falusi vendégasztal: A családi magán étkezésekhez előállított házi élelmiszerekhez és gasztronómiai hagyományokhoz kapcsolódó tevékenységek bemutatása és az így előállított saját készítmények értékesítése napi legfeljebb 15 látogató részére.”
…Szolgáltatóként (szálláshelyek, vendéglátóhelyek, kézműves műhelyek, illetve bemutatóhelyek üzemeltetőiként) Jó tudni… A „Turizmus a természetért” program keretében a miskolci Ökológiai Intézet adatbázist létesít többek között a térség kézműveseiről és mezőgazdasági (ős)termelőiről is. Az eddig elkészült adatbázis fellelhető az Ökológiai Intézet Oktatóközpontjában, Gömörszőlősön.
20
Épületünk és portánk Igyekezzük a szolgáltatásunk helyszínéül szolgáló épületet a tájra jellemző népi építészeti elemekkel díszíteni, ha ezt épületünk típusa nem teszi lehetővé, mert pl. nem parasztházról van szó, akkor kompenzáljuk ezt a tájra jellemző berendezésekkel, díszítő elemekkel. • Ne tegyünk ki túlzottan személyes jellegű tárgyakat, családi ereklyéket, fényképeket; • Használjunk minél több természetes alapanyagot; • Lehetőségeinkhez mérten gondoljunk az akadálymentesítésre; • Ha udvar/kert is társul az épülethez, akkor - pl. több négyzetméternyi beton helyett - a hagyományos növényfajok telepítését részesítsük előnyben. „Pista bácsi tájháza”, Szögliget Ültessünk fűszernövényeket, melyek nem csak illatukkal kápráztatják el vendégeinket, de teát is készíthetünk nekik belőlük, illetve ételkínálatunkat is zamatosabbá tehetjük velük.
Hogy törekedhetünk az öko-tudatos működtetésre? • A szigeteléssel spóroljunk fűtőenergiát; • Háztartási eszközeink (pl. mosógép, hűtő) legyenek energiatakarékosak; használjunk energiatakarékos izzót; • A lehetőségekhez mérten alternatív energiaforrásokat (pl. nap, szél) és technológiákat alkalmazzunk (ezügyben kérhetünk tanácsot a miskolci Ökológiai Intézettől); • A hulladékot szelektív módon gyűjtsük, a szerves hulladékot komposztáljuk; • Karbantartás és tisztítás során alkalmazzunk környezetbarát eszközöket és szereket; • Ha van a településünkön szennyvízhálózat, csatlakozzunk rá, ha nincs, tudjuk igazolni a szennyvíz megfelelő helyre történő elszállíttatását; • Tartsuk rendben az egész házat és a portát, nem csak ott, ahol a vendég elvileg tartózkodik; • Tartsuk magunkat a „kis lépések” elvéhez! Tudjuk, sok szolgáltatónak nehéz váltania, hiszen míg egy új szolgáltatás, vagy egy létesítmény tervezésénél, felépítésénél viszonylag egyszerű az ökoturizmus alapelveit érvényre juttatni, addig a meglévő építményeknél, szolgáltatásoknál már költségesebb és nehezebb.
21
Mi a folyamatosságot és a kis lépések taktikáját tartjuk célravezetőnek. Vannak ugyanis olyan intézkedések, amelyek kis pénzigényűek, kevés bürokráciával járnak, az érintettekkel, alkalmazottakkal is könnyen elfogadtathatóak, és nem utolsósorban megtérülnek. Ilyen intézkedés lehet pl. a túravezetés, kerékpárbérlés biztosítása, ökoturisztikai információk összegyűjtése, helyi termékek vendéglátásban való megjelenítése. A lényeg az előrehaladás az ökoturizmus felé.
Milyen elvárásaink legyenek saját magunkkal szemben? • Tudatosítsuk magunkban, hogy szolgáltatásunk nem önálló egység, hanem egy rendszer részei vagyunk; • Képezzük magunkat, hiszen a szakszerű vendégkiszolgálás hozza a legnagyobb hasznot. A térségben a „Turizmus a természetért” program keretében idegenvezetőképzés zajlott, valamint a nemzeti park szervezésében átlagosan kétévenként van lehetőségünk a túravezető-képzésen való részvételre.
Öltözködés, viselet Tekintve a gazdag gömöri népművészeti hagyományokat, legalább bizonyos alkalmakkor (pl. mikor vendégeinket fogadjuk, vagy rendezvények során); vegyük elő a rég padláson heverő népi viseleteket, kiegészítőket; legyünk büszkék népművészeti kincseinkre!
Kik legyenek munkatársaink? • A nagyobb szálláshelyek, éttermek alkalmazottait lehetőség szerint a térségből vegyük fel, segítve ezzel a térség munkaerő-piaci viszonyait; • Foglalkozzunk oktatásukkal és folyamatos informálásukkal; • Olyan személyeket válasszunk, akikre vendégként magunk is szívesen hagyatkoznánk! Milyen legyen a kapcsolatunk vendégeinkkel? • Informáljuk a vendéget a helyi viszonyokról, lehetőségekről, miután bejelentkezett hozzánk; • Tudatosítsuk magunkban, hogy a visszajáró vendég a legjobb vendég (az azonnali meggazdagodás hajszolásával csak rövid távú hasznot érhetünk el); • Viselkedésünk nagyban befolyásolja, hogy fogják-e a turisták ajánlani ismerőseiknek, barátaiknak felkeresésre településünket vagy inkább annak elkerülését javasolják; • Az olcsóság hangsúlyozása veszélyezteti nemcsak a mi, de mások megélhetését is, ugyanakkor leértékelheti a települést, a látnivalót a vendégek szemében; • A dohányzást szabályozzuk a közösségi terekben! 22
Milyen legyen a kapcsolatunk a térségi szereplőkkel? Hatékony, a térség érdekeit figyelemben tartó szolgáltatást akkor tudunk hosszú távon is eredményesen és jól működtetni, ha - természetesen ki-ki a lehetőségeihez mérten - a „rendszer részeként” folyamatos kapcsolatban állunk a térség turisztikai szereplőivel, így: • A térségünkben, de legalább a településünkön működő többi szolgáltatóval, akik a mienkével azonos tevékenységet látnak el; • A térségünkben, de legalább a településünkön működő, más jellegű turisztikai szolgáltatókkal; • Az önkormányzattal; • Ha működik településünkön turisztikai civil szervezet, csatlakozzunk ehhez; • A nemzeti park turizmusért felelős munkatársaival, de legalább a Tourinform irodával; • Ha megalakul, csatlakozzunk a térség turisztikai civil szervezetéhez; • Csatlakozzunk, és működjünk együtt a megalakuló, térségi desztinációs menedzsment irodával, hisz a fentiekben láttuk, hogy milyen nagy szükség van e szervezet működtetésére. Milyen a hatékony marketingmunka és menedzsment? Bármilyen nehéz időket élünk, marketing nélkül nem megy, hisz fennáll a veszélye, hogy lemaradunk… • Ha kapcsolatban állunk a Tourinform irodával, tudjuk, hogy az évenként megjelenő turisztikai kiadványban, valamint a nemzeti park honlapján (www.anp.hu) adott a lehetőség saját anyagunk megjelenítésére. (A feltételekről tájékozódjunk a Tourinform irodában!); • Ha szolgáltatásunkról saját kiadványt kívánunk megjelentetni, az küllemében a térség díszítőelemeit jelenítse meg! Célszerű a „zsebre vágható” méretet választani, melynek oldal- (és hasáb-) számait lehetőségeinkhez mérten választhatjuk meg. Legelterjedtebb az ún. francia méretű leporelló. Kiadványunk bevezető része településünkről és térségünkről, illetve ezek kínálati elemeiről, középső része saját szolgáltatásainkról szóljon, záró része pedig tartalmazza a megközelíthetőséggel, elérhetőséggel kapcsolatos információkat; • Ha saját weblapot készítünk, hasonlóan járjunk el, és ne feledkezzünk meg internetes oldalunk frissítéséről sem; • Akár kiadvány- illetve honlapszerkesztés ügyében, akár az ehhez szükséges pályázati források meglelésében és megteremtésében forduljunk bizalommal segítségért a fent felsorolt térségi szereplők valamelyikéhez; • Kérjük ki szakember véleményét abban az esetben is, ha máshol is szeretnénk szolgáltatásunkról hirdetési anyagot közzétenni, ne dobjuk ki az ablakon a pénzt olyan hirdetési felületek megfizetésével, melyek később semmilyen hasznot nem hoznak, ugyanakkor - lehetőségeinkhez mérten - legyünk tisztában a marketing szükségességével; • Tevékenységünket folyamatosan vizsgáljuk, mérjük. Továbbá célszerű informálódni a 23
vendégtől arról, hogy mi alapján választott éppen bennünket, hol talált ránk, ezzel további marketingmunkánkat könnyíthetjük meg.
A Gömör-kártya A Gömör-kártya - melyet a turista megvásárolhat - felmutatása esetén a szolgáltatás árából kedvezmény igénybevételére jogosít. Az elfogadóhelyek a látogatást pecséttel igazolják. A térségben kiépítés alatt álló rendszerhez magunk is csatlakozhatunk (eddig bemutatóés vendéglátóhelyekre terjedt ki a határ mindkét oldalán). Gömör-kártyaelfogadóhelyként a térséghez való tartozásunkat, az egy rendszerben való gondolkozásunkat sugalljuk, mely hosszútávon életképessé és hitelessé teheti működésünket. Előnyünk is származhat majd belőle, hisz a Gömör-kártyaelfogadóhelyek reklámozása is része a programnak. (Bővebb információ: ANPI Ökoturisztikai és Környezeti Nevelési Osztály) Melyek a pályázati lehetőségeink? Ha szolgáltatásunkat fejleszteni - bővíteni szeretnénk, éljünk a pályázatok nyújtotta lehetőségekkel! Az újra és újra megrendezendő fórumok segítségünkre lesznek a megfelelő pályázatok kiválasztásában, a megalakulandó desztinációs menedzsment iroda pedig majd a konkrét megírásban is segítségünkre lehet. Mind az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), mind az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) foglalkozik a turizmussal és kitér az ökoturizmus kérdéskörére is. Ezek a programok forrásokat is biztosíthatnak fejlesztési elképzeléseinkhez (ld. linktár 35. oldal). Mi is az a címkerendszer? A megalakuló térségi desztinációs menedzsment iroda egyik feladata lesz a térség különböző szolgáltatásait egységes minősítési eljárással - természetesen a megfelelő szakemberek bevonásával - minősíteni, s egy, a térségre jellemző címkével ellátni, mely címke a későbbiekben olyan márkajel lehet, mely az ideérkező vendégek számára egyértelmű garanciát jelenthet.
A „Gömör-Tornai”, mint márkanév A Gömör-Tornai név egyre több szegmensben történő használata (pl. fesztivál, Gömörkártya, gömöri termékek, éves kiadványok stb.) - úgy földrajzi, mint történelmi vonatkozásában is - azt támasztja alá, hogy térségünk minősítési márkajele sem lehet más, mint e név, egyfajta bevezetés alatt álló márkanév használata. Ön, mint szállásadó/vendéglátós vagy kézműves műhely működtetője is csatlakozhat majd e minősítési eljáráshoz, a szempontrendszer nagyvonalakban az itt megfogalmazott ajánlásokkal fog majd összecsengeni. Hasonlóan a Gömör-kártya - elfogadóhelyekhez, a minősített, címkével rendelkező szolgáltatók népszerűsítése, reklámozása is része lesz a 24
programnak. (Országosan - és térségünkben is - működő hasonló példa a falusi turizmus szolgáltatóinak szóló minősítés, a Napraforgó, mely jelenleg is elérhető, s az ehhez való csatlakozás marketing szempontból sem elhanyagolható.)
…Szálláshely-szolgáltatóként Ha vendéglátással is foglalkozunk… …kínáljuk a tájra jellemző, népi ételeket, ne feledkezzünk meg a „vendégasztal” (bővebben ld. 20. oldalon) nyújtotta lehetőségeinkről, melynek keretében 15 főig minden további engedély nélkül megtehetjük ezt. Ha erre mégsincs lehetőségünk, ajánljuk vendégeinknek ezek elérhetőségét, akár termék (pl. méz), akár szolgáltatás formájában (pl. krumplilángos-készítés). (Az évenként megjelenő Látnivalók című kiadvány tartalmazza ezek elérhetőségét is.)
Kemencében sült kenyérlángos és görhő vendégváró „falatok” a perkupai tájházban Miért fontos az idegenforgalmi adó? Lássuk be, hogy településünk önkormányzata a javunkra fordítja vissza az idegenforgalmi adót, hisz köteles azt idegenforgalmi fejlesztési célokra felhasználni. Tartsuk tehát tiszteletben az ezzel kapcsolatos „játékszabályokat”! Milyen legyen a kapcsolatunk vendégeinkkel? • Informáljuk a vendéget a látnivalókról, kevésbé közismert programokról, rendezvényekről (ld. „Kínálat” című fejezet), és már megérkezésekor adjuk kezébe (vagy készítsük a vendégszobába) az évenként megjelenő turisztikai kiadványokat, rendezvények alkalmával a rendezvény programfüzetét (Gömör-Tornai Fesztivál: Miskolci Est különszáma) és tegyük elérhetővé számára a térségről, településünkről megjelent egyéb kiadványokat (lásd Ajánlott irodalom c. fejezet.); • Legyünk tisztában a különböző szabályozásokkal, tudjuk ezeket továbbítani vendégeink felé (pl. természetvédelmi előírások - ld. zónabeosztás; szükséges okmányok Szlovákiába utazóknak - személyi igazolvány, 14 éves kor alatt útlevél); • Igyekezzünk kontaktusban maradni a vendéggel az itt eltöltött idő egésze alatt, de ne legyünk tolakodóak. Tartsuk tiszteletben, ha ő távolságtartó marad, ugyanakkor álljunk rendelkezésére, ha segítségre, információra szorul. Milyen legyen a kapcsolatunk a térségi szereplőkkel? 25
• Falusi szállásadóként - lehetőség szerint - legyünk tagjai a megyei falusi turizmus egyesületnek, ebből profitálhatunk is.
…Vendéglátóhely üzemeltetőjeként Néhány szó az ételkínálatunkról • Amennyire a szigorú elõírások lehetõvé teszik, használjunk helyben termelt nyersanyagokat; • Alkalmazzuk a feldolgozás során a hagyományos eljárásokat; • A kínálat tartalmazzon tájjellegû ételeket, helyi specialitásokat - melyeknek se szeri se száma! Lássuk be, hogy ezektõl érzi úgy a vendég, hogy máshol van, s mi is tudatosítsuk magunkban, hogy ettõl vagyunk mások, legyünk büszkék gasztronómiai kincseinkre! • Az ételdíszítés során is a tájjellegû szemlélet legyen uralkodó; • Az ételekhez kínáljunk helyben illetve a térségben b e s z e r e z h e t õ i t a l o k a t ( b o r, p á l i n k a , gyümölcsszörpök, stb.); • Gondoljunk a speciális igényû vendégekre is! Pl. vegetáriánus, gluténmentes, laktózmentes táplálkozású vendégeinknek egyszerûségüknél fogva - épp specialitásaink tesznek lehetõvé egy-egy számukra összeállítható menüsort. Néhány szó a berendezésrõl Éttermünk, vendéglátóhelyünk berendezése, annak díszítõelemei, formavilága, eszközkészletünk szintén térségi hovatartozásunkat sugallják. Ezzel is azt érzékeltessük, hogy mások vagyunk, s erre büszkék is vagyunk. Hogy törekedhetünk az öko-tudatos működtetésre? Vásároljunk az ésszerűség keretei között: a nem romlandó élelmiszereket nagy mennyiségben, csökkentve ezáltal a felhasznált csomagolóanyagok mennyiségét, romlandó élelmiszereket olyan kiszerelésben, hogy azok ne a szeméttárolóban „landoljanak”; • Az eszközök megválasztásánál részesítsük előnyben a többször használatos, nem eldobható tárolókat: pl. a műanyagdobozos lekvár helyett kínálhatjuk a lekvárt kerámia edénykében; • Komposztáljuk az étel- és konyhai maradékokat; • Igyekezzünk a kémiailag nem kezelt alapanyagok beszerzését előnyben részesíteni. 26
Milyen információkkal szolgáljunk? • Azon túl, hogy étlapunk a térség kulináris kínálatát is tartalmazza, külső megjelenésében is ugyanezt a hovatartozást sugallja: a benne használt díszítőelemek, képek, grafikák a térségből származzanak; • Helyezzük ki a vendég által jól elérhető és hozzáférhető helyen az évente megjelenő turisztikai kiadványokat, a rendezvények programfüzeteit, valamint a térségről szóló egyéb információs anyagokat.
…Kézműves termékek készítőiként, kézműves foglalkozást, műhelylátogatást szolgáltatóként, bemutatókertet/gazdaságot üzemeltetőként, valamint mezőgazdasági őstermelőként Néhány szó a termékünkről: • Formája és/vagy csomagolása a térségi hagyományos forma- és motívumkincsbõl merítsen, és/vagy a térség valamely jellegzetességét ábrázolja; • Az alapanyagok a lehetõségekhez mérten a térségbõl származzanak, és természetes anyagból készüljenek; • A termék készítésének legyenek hagyományai a térségben; • A terméken legyen feltüntetve az a cím, ahol az érdeklõdõ további információkat kaphat, vagy látogatható mûhelyt tekinthet meg, kézmûves-foglalkozáson vehet részt, stb.; • Az õstermelõk/mezõgazdasági terméket elõállítók kínálata helyi specialitásokból (is) álljon; • Kézmûves termékeinkkel vegyük fel és/vagy tartsuk a kapcsolatot a térség árusítóhelyiségeivel (pl. ajándékbolt, Aggtelek); • Vegyük fel a kapcsolatot a térség szállásadóival, és a „vendégasztal” (ld. fent) keretei között értékesítsük termékünket; • A lehetõségekhez mérten próbáljuk megszervezni a házhozszállítást. Gömöri termékek a Gömör-Tornai Fesztivál vásárterén, 2006
Néhány szó a műhelyünkről: • Foglalkozásaink során is ügyeljünk arra, hogy a készítés folyamán a környezeti érdekek ne sérüljenek; • A nyersanyagforrásokat eltartóképességüknek megfelelõen használjuk ki; 27
• Mûhelyünk berendezése, annak díszítõelemei, formavilága szintén térségi hovatartozásunkra, valamint tevékenységünkre utaljanak. Milyen információkkal szolgáljunk? • Helyezzük ki a vendég által jól elérhető és hozzáférhető helyen a turisztikai kiadványokat, a rendezvények programfüzeteit, valamint a térségről szóló egyéb információs anyagokat; • Jól látható helyen helyezzük el a vásárlással, a vásárlás lehetőségeivel kapcsolatos információkat.
…Önkormányzatként Hogyan tervezzünk öko-tudatosan? Az önkormányzatok településükre vonatkozó koncepciói, tervei, programjai elkészítése során az ökoturisztikai fejlesztések kiemelt szerepet kaphatnak. Nagyon fontos azonban a helyi lakossági csoportok és civil szervezetek bevonása a tervezési folyamatokba. Legfontosabb ilyen típusú terv a települések rendezési terve. A rendezési terv elkészítése - vagy esetleges későbbi módosítása során, valamint új fejlesztések tervezésekor - az alábbi öko-szempontokat érdemes mérlegelni: • Felmerül-e valamilyen ökológiai károsodás veszélye? (Például mennyire sérülékeny a talaj, a vízkészlet, a vegetáció, az állatvilág vagy egyéb geológiai adottságok?) • Milyen létesítményekkel vagy tervezési technikákkal lehetne megelőzni a károsodást és ezeket a fejlesztés alkalmazza-e? • Milyen tényezőket kell figyelembe venni és vetetni a talaj, a vízkészlet, a vegetáció, az állatvilág vagy egyéb geológiai adottságok megőrzésénél? • Elkészült-e a település/terület teherbíró képesség vizsgálata? Ezen adatok milyen hatásokkal vannak a szolgáltatások működésére? • Ki/mely szerv a felelős azért, hogy az adott terület/település infrastruktúrája a terület teherbíró képességének megfelelően legyen kiépítve? • Hogyan lehetne a helyi lakosok és a turisták közötti kapcsolatot konfliktusforrás helyett olyan élménnyé tenni, amelyből mindkét fél tanul? • Hogyan lehetne a fenntarthatóság biztosítása érdekében a helyi lakosokat megismertetni a fenntartható turizmus fogalmával, illetve a turizmus, a természeti környezet és a helyi közösség kapcsolatának szükségességével? • A gazdasági haszon képes-e kielégítően motiválni a közösséget a természeti környezet megőrzésére? • A helyi közösség kielégítően részesül-e a turizmus gazdasági hasznából? Mi az elvárható haszon mértéke? • A fejlesztés alatt álló vagy tervbe vett turisztikai attrakciók megközelíthetőek-e a jelenlegi közlekedési szolgáltatásokkal? Ha nem, milyen lehetőség van a közlekedés fejlesztésére? 28
• Rendelkezésre állnak-e a szükséges közüzemi szolgáltatások (mint például víz- és energiaellátás, szennyvízelvezetés, szemétszállítás)? Ha nem, milyen lehetőség van ezeknek a szolgáltatásoknak a fejlesztésére? • Megfelelő-e az egészségügyi ellátás és a közbiztonság? Ha nem, milyen lehetőség van a fejlesztésre? Hogyan ösztönözzük a lakosságot és a szolgáltatókat? • Kedvezményes telekadással, helyi adókedvezményekkel támogathatóak a vállalkozók ökoturisztikai fejlesztéseik megvalósításában. A lehetőségekhez mérten a lakosság is támogatható abban, hogy a hagyományos településképet megőrző, javító átalakításokat végezzenek portájukon. • Kommunikáljuk a szállásadók felé, hogy az idegenforgalmi adó befizetése az ő javukat szolgálja, ismertessük meg velük turisztikai fejlesztési terveinket, melyeket ebből az adónemből valósíthatunk meg! • Jelezzük a lakosság felé az égetések, (műanyag, gaz, külterületek) veszélyforrásait, ennek természeti-környezeti súlyát és következményeit, valamint a turistákat elriasztó hatásait is! Ha szükséges, szankcionáljunk! Mit foglaljunk szabályzatba, mi alapján engedélyezzünk? • A rendeletek útján alapvetően befolyásolható a helyi földhasználat, a település érdekeit nem szolgáló vállalkozások távoltartása, a hagyományos településkép megőrzése. • Célszerű a közterületeket és egyáltalán, a településképet meghatározó táblák, feliratok, hirdetőeszközök helyi rendeletben történő szabályozása. Ellenőrizzünk! E feladatkör gyakorlása azért rendkívül fontos, mert az ökoturisták a megbízható szolgáltatásokat és a nyugalmat keresik. Túraútvonal kijelölése Mely infrastrukturális fejlesztések, fenntartó intézkedések, szolgáltatások biztosítása a fontos? • Az önkormányzat tulajdonában álló területek, létesítmények folyamatos karbantartása korszerűsítése, tisztán tartása, fejlesztése; • Kerékpárutak építése; • Egységes táblarendszer kialakítása: Törekedjünk
az egységes arculati elemek használatára, válaszszunk cserélhető belső lappal ellátott táblákat, az információk frissítésének megkönnyítése céljából.
- Irányító táblák (akár távolság-megjelöléssel); 29
- Települést bemutató táblák; - Térképek; - Turisztikai szolgáltatókat jelölő táblák elérhetőséggel. Néhány gondolat látnivalók létrehozásáról, fejlesztéséről, megóvásáról • Műemlék, vagy természeti értékek védelme; • Új ökoturisztikai attrakciók létrehozása (pl. tanösvény, tájház, élményösvény); • Közterületeken erre a térségre jellemző kőhidak építése; • Buszmegálló, esőbeálló egyéb közterületen elhelyezett építmények, turisztikai táblák stb. elhelyezésekor szintén „becsempészhetünk” néhány térségünkre jellemző motívumot, formát. Mit kell tudnunk a rendezvényekről? Bontsuk szét a turisztikai vonzerővel bíró és a lakosságnak szánt rendezvényeket! A turisták a speciális programokat keresik, pl. a különleges helyszíneket, a hagyományokra épülő programokat, a színvonalas műsorokat. Templomi koncert Tornakápolnán, GömörTornai Fesztivál 2007
A Gömör-Tornai Fesztivál 2006-ban elfogadott kritériumrendszere az alábbi célokat fogalmazta meg: • „Helyi értékeken és erőforrásokon alapuló, azok eltartóképességét figyelembe vevő, színvonalas, turisztikai vonzerővel bíró rendezvény – kiszámítható és biztonságos keretek közötti – évenkénti megrendezésének biztosítása. • A térség turisztikai vonzerejét jelentő helyi értékek megfelelő színvonalú megismertetésének és megőrzésének elősegítése, különös tekintettel a természeti értékek, a népi építészet emlékei, a helyi emberek tudására épülő (elsősorban mezőgazdasági és/vagy kézműves) termékek, ill. a hagyományokat őrző tevékenységek, látnivalók bemutatására. • Az egyes előadó- és képzőművészeti programok segítségével a résztvevők figyelmének a befogadó helyszín értékeire való irányítása. • Egy olyan feltételrendszer létrehozása, amely elősegíti az ökoturizmus és más fenntartható turizmusformák és az értékek fejlesztésébe visszaforgatható bevétel teremtését.” 30
Mi által hatékony a településmarketing, hogyan informáljuk a településünkre érkező turistákat? • Nyomtatott reklámanyag készíttetése esetén törekedjünk minőségi kiadvány szerkesztésére. Mutassuk be térségünket, majd a települést, s ne feledkezzünk meg a térképről, lehetőleg tegyünk felsorolást a turisztikai szolgáltatókról és elérhetőségeikről, valamint a mi megközelíthetőségünket és elérhetőségeinket is közöljük. Elegáns kivitel az A4-es méretű kiadvány, de az ún. francia méretű leporelló praktikusabb; • Településünk honlapját is az (öko)turizmus szemüvegén át szerkesszük, akik oldalunkra látogatnak, a turisztikai információkra kíváncsiak. (Természetesen az önkormányzat - és intézményeinek - hírei, adatai is kaphatnak helyet, de ne ez legyen honlapunk fő témája). Ne feledkezzünk meg a folyamatos frissítésről sem! • Helyezzünk ki turisztikai tájékoztató táblákat; • Lehetőségeinkhez mérten vegyünk részt a turisztikai szakvásárokon; • Vállaljunk szerepet a térségi marketing munkában. Mely szervekkel tartsunk kapcsolatot a turisztikai együttműködés érdekében? • Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósággal; • A miskolci Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvánnyal; • A civil szervezetekkel; • A turisztikai szolgáltatókkal, vállalkozókkal; • A megalakuló térségi desztinációs menedzsment (DM) szervezettel. Hogyan törekedjünk az ökotudatos működtetésre a hivatalban és a települési fejlesztések, karbantartói munkálatok során? • Irodai és egyéb kiadványokhoz válasszuk az újrahasznosított papírokat, nyomtassunk mindkét oldalra, használjunk újratölthető festékkazettákat; • Vásároljunk nagy mennyiségben és csökkentsük a felhasznált csomagolóanyagok mennyiségét; • Energiatakarékos és intelligens irodai eszközöket szerezzünk be; • Karbantartás és tisztítás során alkalmazzunk környezetbarát eszközöket és szereket.
…Civil szervezetként Részt vehetünk infrastrukturális fejlesztésekben • Kerékpárutak, tanösvények struktúrájának kidolgozásában, megvalósításában, fenntartásában; • Közterek, parkok gondozásában; • Turisztikai jelzőtáblák kialakításában; • Egyéb közterületi építmények, táblák létrehozásában.
31
Segítsük az önkormányzat munkáját • A rendezvények szervezésében való részvétellel; • A marketing-munkában; • Ökoturisztikai programjaik kidolgozásában; • A turisztikai szolgáltatókkal való kapcsolattartásban és kommunikációban. Érvényesítsük érdekeinket! Szükség esetén • Adjunk ki állásfoglalásokat; • (Öko)turisztikai szempontból kedvezőtlen beruházások esetén adjunk hangot (szakmai) véleményünknek. Néhány szó az 1 %-ról • Szánjunk időt, energiát a támogatók gyűjtésére, ismerjük fel, hogy komoly lehetőségek állnak rendelkezésünkre! Fontos, hogy szervezetünknek saját honlapja legyen (mely egy linkkel a települési honlapról is legyen elérhető), mert ezúton is közzétehetjük szervezetünk céljait. • A fentiek szellemiségében használjuk fel. Tartsuk a kapcsolatot • A térség többi civil szervezetével; • Az önkormányzattal; • Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósággal; • A miskolci Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvánnyal; • A turisztikai szolgáltatókkal, vállalkozókkal.
32
Felhasznált irodalom Felhasznált irodalom
• Az ökoturizmus irányelveinek kidolgozása és ajánlások készítése (AG12) program segítése Puczkó László, Xellum Kft. GEF program, AG12/1 alprogram, Miskolc, 2007 • Az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai stratégiai és kezelési terve Berecz Béla, Gömör-Tornai Ökoturisztikai és Környezeti Nevelési Bt. Jósvafő, 2007. • Turisztikai Programajánló 2007 ANPI Jósvafő, 2007 • Ökoturizmus - Természet Kultúra Harmónia Kelemen Zoltán Magosfa Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány, Vác, 2006
Ajánlott irodalom Ajánlott irodalom
Hasznos adatbázisok, tanulmányok, gyűjtemények az ökoturizmusról, ill. a térségről Végezetül néhány olyan írásra szeretnénk felhívni figyelmét - a teljesség igénye nélkül melyek térségünkről szólnak, s az Ön segítségére lehetnek akár a tájékozódásban, információhoz jutásban, akár szolgáltatásának fejlesztése során: Albumok: • Varázslatos karsztvidék - az Aggteleki Nemzeti Park Bartha Csaba, Szmorad Ferenc, Tolnay Zsuzsa, ANPI, 2005 • Időutazás a cseppkövek birodalmában - A Baradla-barlang Székely Kinga ANPI, 2005 • Gömöri Atlantisz I-IV (sorozat) - Emberek (2005) - Fejfák (2005) - Otthonok 1. (2006) - Otthonok 2. (2007) Dr. Czente Zoltán, Gömör-Kishonti Múzeum Egyesület, Rimaszombat Útikönyvek, térképek: • Az Aggteleki-karszt barlangjai - Világörökség a föld mélyében Székely Kinga, Takácsné Bolner Katalin, ANPI, 2003 • Az Aggteleki-karszt, a Szlovák-karszt (Gömör-Tornai-karszt) és a Cserehát Turistaatlasz és útikönyv, ANPI megrendelésére Cartographia Kft, Budapest, 2003 • Gömör-Tornai-karszt - turistatérkép Cartographia, Budapest, 2005 33
• Hátizsákkal Szlovákián át (sorozat) - Szlovák-karszt: 40 gyalogtúra útvonala Daniel Kollar, Vladimir Mucha, Dajama, Bratislava, 2004
Gyűjtemények, tanulmányok • Tanácsok hagyományos porták értékőrző megújításához Gömör és Torna vidékén Koleszár Krisztián, Nagy Dezső, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány, Miskolc, 2007 • Népi díszítőművészet Dél-Gömörben és Dél-Tornában - Mintagyűjtemény Koleszár Krisztián, É. Kovács Judit, Laki-Lukács László, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei környezetvédelmi és Területfejlesztési Kht. Gömörszőlős, Perkupa, Hidvégardó, 2004 • Falvak a Galyaságban és mellékén Bogsán Gyula, Koleszár Krisztián, Galyasági Településszövetség, Perkupa, 2002 • Ökoturizmus a védett természeti területeken Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Budapest, 2006
Gyerekeknek • A Baradlamanók Kormos Erzsébet, Kapitális Kft., Debrecen, 2003
Kiadványok • Vendégcsalogató Dél-Gömör, Galyaság és Dél-Torna vidékére Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány, Miskolc, 2005 • Gömöri termékek Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány, Miskolc, 2004 • Barangolások a Gömör-Tornai-karszton Szerkesztette: Aradi Mária – Dobos Endre, GATESZ, 2003 • Zöldutak Magyarországon Ökotárs Alapítvány, Budapest, 2005
• A Baradla-barlang - a Föld Arca Filmstúdió ismeretterjesztő filmje, DVD Karaván Kiadó Kft. • Világörökség a föld mélyében - Az Aggteleki-karszt barlangjai, CD-Rom Székely Kinga , ANPI, 2003 • Világörökség a föld mélyében - Az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjai, DVD Cornix Artifex Workshop, Rimaszombat, 2007 34
Linktár Linktár
Az alábbi felsorolásban az ökoturizmussal és a térséggel kapcsolatos internetes oldalak címét gyűjtöttük össze Önöknek: Minisztériumi és kormányzati honlapok: www.kvvm.hu - Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium www.nemzetipark.gov.hu - magyarországi nemzeti parkok közös portálja www.okm.gov.hu - Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapja www.bm.hu - Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (Turizmusért Felelős Szakállamtitkárság) www.nfu.hu (UMFT pályázatok elérhetősége) www.fvm.hu Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapja (Leader, UMVP pályázatok elérhetősége) Szervezetek honlapjai: www.kult-tura.hu - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közművelődési és Idegenforgalmi Intézet wwww.ecolinst.hu - Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány ww.norda.hu Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség www.nca.hu - Nemzeti Civil Alapprogram Ökoturisztikai információk: www.okoturizmus.hu - hasznos információk a témával kapcsolatosan www.zoldtech.hu - magazin és piactér - megújuló energiaforrásokról mindenkinek www.ceeweb.org - Közép- és Kelet-Európában természetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek nemzetközi hálózata Pályázati elérhetőségek: www.sansz.org - aktuális pályázatok honlapja www.pafi.hu - pályázatfigyelő www.baz.hu - Borsod-Abaúj-Zemplén megye hivatalos honlapja Térségi honlapok: www.anp.hu - Aggteleki Nemzeti Park www.gomortornaifesztival.hu a Gömör-Tornai Fesztivál honlapja www.galyasag.celodin.hu - Galyasági Településszövetség http://www.sopsr.sk/slovkras/ - Szlovák-karszt Nemzeti Park Turisztikai szervezetek: www.hah.hu - Magyar Szállodaszövetség www.fatosz.hu - Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége Turisztikai információk: www.itthon.hu - Magyar Turizmus Zrt. www.nordtur.hu Észak-Magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság www.baztour.hu -Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Idegenforgalmi oldalai www.vilagorokseg.hu - magyarországi világörökségek www.vendegvaro.hu - Magyarország vezető turisztikai tartalomszolgáltató portálja www.geocaching.hu - Magyar Geocaching Egyesület www.nordwalking.de 35
Melléklet Melléklet
1. számú melléklet A Gömör-Tornai Fesztivál keretében Jósvafő ófalui főterén megrendezett vásártéren 2002 és 2007 között közreműködők névsora Az Aggteleki-karsztról érkezett résztvevők: • Autonómia Alapítvány Bridge Program, kézikovács (Perkupa) • Ambrus János, méhész (Szendrő) • Basa András Bertalan, késkészítő (Zubogy) • Demeter Gyula, kecskesajt (Trizs) • Gasztronómiai bemutató, krumplilángos (Jósvafő) • Gömör-Tornai Bt., falunapos póló (Jósvafő) • Jóci Barnabásné, kecskesajt (Imola) • Márki Bernadett, textil, gyöngyök, száraz virágok, akrilfestés (Szögliget) • Mézeskalácsos Ház (Aggtelek-Gömörszőlős) • Nazarecki Istvánné, kecskesajt (Hét) • Porcs Attila, szövés (Szalonna) • Putnok és térsége Társulás (Putnok) • Ráczi István, fafaragó (Putnok) • Rácziné Mlinkó Mária, csuhés (Putnok) • Soósné Kovács Ildikó, biozöldség és fonottárú (Alsószuha) • Seletya Andrásné, régiség (Putnok) • Spisák Anna, textilből készült ajándéktárgyak (Szendrő) • Szabó Lászlóné, csuhébaba (Putnok) • Szeles Attila, zöltségtermelő (Hét) • Szőke Eszter, fazekas (Jósvafő-Miskolc) • Termékbolt, B-A-Z Megyei Környezetvédelmi és Területfejlesztési Kht (Gömörszőlős) A Szlovák -karsztról érkezett résztvevők: • Badin Ivett, gömöri ruhák (Rozsnyó-Szlovákia) • Bastyúr Jaroslav, kolompkészítő (Szilice - Szlovákia) • Gömöri Kézművesek Társulása (Várhosszúrét - Szlovákia) • Káposztás lángos készítő (Szádelő - Szlovákia) • Kóré Géza, régiség (Szilice - Szlovákia) • Szitás Henrietta, üvegfestés (Torna - Szlovákia) • Zsebik Valéria, aszalványok (Tornagörgő - Szlovákia)
36
