MEGOSZ? A MI ERDÕNK AZ ÖNÉ IS

Mi a MEGOSZ?

„A MI ERDÕNK AZ ÖNÉ IS”

MEGOSZ MAGÁN ERDÕTULAJDONOSOK ÉS GAZDÁLKODÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Magán Erdõtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (továbbiakban: MEGOSZ) a magán erdõtulajdonon alapuló egyéni vagy társas erdészeti termelõ és gazdálkodó egységek, társaságok, társulatok, szövetkezetek országos szakmai érdekképviseleti szerve. A MEGOSZ az 1994ben alapított Társas Erdõgazdálkodók Országos Szövetségének a jogutódja. A MEGOSZ központi irodája – az Erdészeti Információs Központban – Budapesten található. Ezen kívül az ország területén számtalan regionális, valamint minden megyét felölelõ irodahálózatot üzemeltet. Három EU-s szaktanácsadási és közel száz szakirányítási központ mûködtetõje segíti a 25-30 ezer közvetlen és közvetett tag mindennapi munkáját. A MEGOSZ képviseli tagjai érdekeit minden fórumon és rendezvényen, amelyeken az erdõ és az erdõtulajdonhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek kérdései kerülnek meghatározásra. Véleményt nyilvánít az erdõtulajdonlásról, a magán erdõkben folyó gazdálkodást érintõ jogszabálytervezetekrõl. Ha szükséges és indokolt, jogszabályés törvénymódosítást kezdeményez nemzeti és EU szinten egyaránt. Együttmûködik és kapcsolatot tart fenn más szakmai, tulajdonosi, államigazgatási és érdekképviseleti szervekkel, oktatási és tudományos, kutatási intézményekkel. Hazai és nemzetközi viszonyok között is képviseli a magyar magánerdészetet az Európai Unió szakbizottságaiban. A magán erdõgazdálkodás szakmai színvonalának fejlesztése céljából rendszeresen szervez elõadásokat, bemutatókat, tanfolyamokat, találkozókat, belés külföldi tanulmányutakat. Állandó kapcsolatot tart fenn a különféle médiumokkal. A magyar magán erdõgazdálkodás pozitív társadalmi megítélésének elõsegítése és fenntartása érdekébent folyamatosan bemutatja a magán erdõgazdálkodás eredményeit, de rávilágít annak problematikus pontjaira is. A tagság igényeinek figyelembevételével tájékoztatást ad a magán erdõgazdálkodást érintõ aktuális eseményekrõl, kutatási eredményekrõl. A MEGOSZ elérte, hogy Európában egyedülálló módon az Új Magyarországért Vidékfejlesztési Program keretében tizennégy jogcímen lesz lehetõsége a gazdálkodóknak, hogy támogatást vegyenek igénybe EU-s forrásból a 20072013 közötti költségvetési idõszakban.

A

3

A MEGOSZ tagja a CEPF-nek, azaz az Európai Magán Erdõgazdálkodók Szövetségének. A Magán Erdõtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének irányítását hét fõs elnökség végzi - térítésmentesen. A központi alkalmazotti stáb pedig egy ügyvezetõ elnökbõl, egy programvezetõbõl és egy titkárságvezetõbõll áll. A MEGOSZ célja: tagjai gazdasági és szakmai érdekképviselete, érdekegyeztetõ feladatainak ellátása. A tartamos magán erdõgazdálkodás megvalósítása, a tagok erdõvagyonának megõrzése, növelése. A magán erdõvagyon legoptimálisabb mûködtetésének segítése a tulajdonosok, a gazdálkodók hasznára. A magánerdõben az erdészeti és az erdõhasznosítási szakmai kultúra támogatása a közcélok figyelembevételével. A szövetség feladata, hogy az erdõtulajdonosok és az erdõgazdálkodók érdekeit nemzeti és EU-s szinten egyaránt képviselje. A magán erdõgazdálkodás elismertségét növelje, színvonalát tovább emelje, mindehhez lehetõségeket és forrásokat biztosítson. Az egységes tagságnak, a szervezettségnek, a szaktudásnak és a tulajdonosi szemléletnek köszönhetõen a MEGOSZ a magyar mezõgazdaság jelentõs civil szervezete. Idehaza és határainkon túl egyaránt elismertségnek, megbecsülésnek örvend.

Budapest, 2009. augusztus 1. Luzsi József a MEGOSZ elnöke

4

A MEGOSZ ELNÖKSÉGE

Luzsi József elnök (50 éves) Munkahelyei: 1978-tól 1998-ig NEFAG Rt., Szolnok 1995-tõl a magánszférában dolgozik, az alábbi szervezetekben és beosztásban: Ártéri Erdõbirtokossági Társulat (1995. elnök, tulajdonos, fõprofil: erdõgazdálkodó, erdészeti szakirányító) EXTENZ Kft. (1998. ügyvezetõ igazgató, tulajdonos, fõprofil: faanyag- és fûrészáru kereskedelem) Tiszarév Erdõbirtokossági Társulat (2000. elnök, tulajdonos, fõprofil: erdõgazdálkodó) Agrotelek Kft. (2000. tulajdonos, fõprofil: növénytermesztés és állattenyésztés) Külföldi export-import partnerei erdélyi, szlovák, olasz cégek. A jövõben saját és érdekeltségébe tartozó vállalkozásaiból egy összevont, tõkeerõs gazdasági társaság létrehozását tervezi. Tanulmányok: 1978-ban Egerben végzi az erdészeti szakközépiskolát 1980-ban Erdõgazdálkodási szaktechnikusi oklevél

5

Személyi rész: Rendszeresen közremûködik ártéri fatermesztési kísérletekben. Részt vett a magánerdõ gazdálkodás alapjainak lerakásában, kidolgozásában, jelenleg pedig folyamatos továbbfejlesztésében. Szakmai bemutatókat szervez és támogat magánerdõ gazdálkodóknak. 2000. óta erdészeti integrátor, 2001-tõl a MEGOSZ elnökségi tagja, 2003-tól a MEGOSZ elnöke. 2007-tõl szaktanácsadási végpont, 2008-tól erdészeti üzemvezetési központ. Tagja továbbá az Országos Erdészeti Egyesületnek és az Agrárkamarának. Szakmai ars poeticája: mindent megtenni azért, hogy a magán erdõgazdálkodás érdemes és elismert része legyen a magyar mezõgazdaságnak.

Dr. Sárvári János ügyvezetõ elnök (51 éves) Ügyvezetõ elnöki feladatok: meghatározza a MEGOSZ rövid-, illetve hosszú távú céljait, intézkedik a célok megvalósítása érdekében, a titkárságvezetõn keresztül vezeti a titkárság munkáját Munkahelyei: 1982-tõl az Erdészeti Tudományos Intézetnél dokumentátor, majd igazgatási osztályvezetõ, tudományos titkár, végül fõigazgató helyettes 1998-ban az Országos Erdészeti Egyesület ügyvezetõ titkára 2000-tõl az FH-KAREKX Rt. Francia-magyar vegyesvállalat ügyvezetõ igazgatója 2002-tõl az Országos Erdészeti Egyesület könyvtárosa 2003-tól a Magán Erdõtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének fõtitkára, majd 2009-tõl ügyvezetõ elnöke Tanulmányok: 1982-ben végez a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem Erdõmérnöki Karán. Egyetemi doktori címét 1988-ban védte meg a Soproni Egyetemen, majd 2006ban könyvtáros-informatikus diplomát szerez az ELTE-ÁITFK Bölcsész Karán. Személyi rész: Francia középfokú állami nyelvvizsgával rendelkezik 6

Az Országos Erdészeti Egyesületnek 1982-tõl, az Erdészeti Lapok Szerkesztõ Bizottságának 2003. óta tagja. A MEGOSZ tagja 2003-tól. A MAÉT alelnöke 2009-tõl Eddigi publikációs tevékenységét két könyv, 3 könyvrészlet, 8 kutatási jelentés, több mint 20 szakcikk és közel 70 egyéb publikáció jellemzi. Centenáriumi Vadas Jenõ Emlékérmet kapott 1998-ban Pro Silva Hungariae díjat kapott 2007-ben

Dombóvári Dénes alelnök (35 éves) Alelnöki feladatok: A birtokhasznosítási bizottságok felállításának szervezése Taglétszám- és szervezetbõvítés Képviselet a Parlament Mezõgazdasági Bizottságban és a FÕVÉT-ben A MEGOSZ tagságának képviselete az MVH-val kapcsolatos ügyekben Munkahelyei: 1996-tól a családja erdõ és földterületén önálló erdõgazdálkodóként tevékenykedik. 2005-ben megalapítja saját erdészeti és mezõgazdasági cégét Tanulmányok: Középiskolai tanulmányait Budapesten végzi, az érettségi bizonyítványát vendéglátó szakon szerzi meg. 1996-ban pénzügyi közgazdászként végez szintén Budapesten. 1999-ben szerez mezõgazdasági vállalkozói végzettséget. 2000-tõl 2004-ig a Károly Róbert Fõiskolán mezõgazdasági mérnöki szakon tanul. Erdészeti, vadgazdálkodási és környezetgazdálkodási szakirányon szerez egy idõben agrármérnöki diplomát. 2005-tõl 2007-ig a Gödöllõi Szent István Egyetem Mezõgazdasági- és Környezettudományi Karán vadgazdálkodási szakmérnökként végez. Személyi rész: 1995. óta – a közjogi kamarák megalakulásával – a Pest Megyei Agrárkamara 7

tagja. A MEGOSZ-nak megalakulásától kezdve tagja, majd a Felügyelõ Bizottság tagja. 2002 júniusában megválasztották a Nógrádi Erdõbirtokossági Társulat Felügyelõ Bizottságának elnökévé, majd 2003 októberében a társulat elnökévé. 2003 szeptemberétõl alelnöke. 2009-ben újraválasztják alelnöknek

Mocz András alelnök (46 éves) Alelnöki feladatok: Médiakapcsolatok, kommunikáció Érdekérvényesítés a jogi és közgazdasági szabályozás javítása terén Munkahelyei: 1991. szeptember 1. és 1997. szeptember 12. közötti idõszakban a HM Kaszó Erdõgazdaság Rt. alkalmazottja. 1992. január 1-tõl 1993. december 31-ig fahasználati osztályvezetõ 1997. szeptember 12-ig erdészeti igazgatóként vezeti az erdõhasználatot, az erdõmûvelést és a vadgazdálkodási osztályt, mint összevont biológiai blokkot. 1998 óta a magán-erdõgazdálkodás területén dolgozik, a Mocz és Társa Magánerdészet Kft. egyik tulajdonosa 2001. június 18. óta erdészeti integrátori tevékenységet végez mintegy 6250 ha erdõterületen, valamint 1100 ha-on vadgazdálkodási tevékenységet folytat. A cég különbözõ szintû szakmai és gazdasági kapcsolatot tart közel 60 gazdálkodóval. Évente tanulmányutakat szervez a szakirányú középiskoláknak és felsõfokú intézményeknek. Tanulmányok: 1977-81 között középfokú erdész végzettséget szereztem Sopronban a Roth Gyula Erdészeti Szakközépiskolában. 1981-83-ban erdész gyakornokként dolgoztam a Nyugat-Magyarországi Fakombinát Sárvári Erdészeténél, amely idõszakban technikus minõsítõ vizsgát tettem erdészeti ismeretekbõl. Párhuzamosan a technikusi képesítés megszerzésével

8

felvételit nyertem a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetemre, ahol 1991-ben okleveles erdõmérnöki diplomát szereztem. Személyi rész: Jelentõs szerepet vállal a Magán Erdõgazdálkodók Országos Szövetségében, az Országos Erdészeti Egyesületben, amelyeknek egyik fõ feladata volt a magán-erdõgazdálkodás beindítása és mûködõképességének javítása. Munkatársként részt vesz a Magyar Nemzeti Erdõstratégia és Erdõprogram kidolgozásában. Jelenleg a MEGOSZ egyik alelnöke

Molnár László alelnök (53 éves) Alelnöki feladatok: Erdõtelepítési program Informatika, elektronikus kommunikáció Természetvédelem Megújuló energia Munkahelyei: 1975-1981: a Mátrai EFAG Egri Erdészeténél, mint erdész-technikus dolgozik. 1981-84: az Egerben mûködõ Tsz-nél erdészeti ágazatvezetõként tevékenykedik 1984-tõl a kialakulóban lévõ erdészeti magánvállalkozás keretein belül fakitermelési vállalkozásba kezd. A vállalkozási formák a mindig változó környezeti változásoknak megfelelõen alakultak (GMK, Mg. Kistermelés, Kft.). Vállalkozóként vesz részt a 90-es évek közismert németországi viharkár felszámolásban. Jelenleg a Poplár Kft.-ben, mint tulajdonos és ügyvezetõ tevékenykedik. A vállalkozás tevékenységi köre: magánerdõ tulajdonosoknak szaktanácsadás, erdõtelepítési, erdõ-felújítási, fahasználati munkák saját gépparkkal és alvállalkozókkal történõ végzése. Tanulmányok: 1975-ben Egerben végzi az erdészeti szakközépiskolát 1998-ban külker közgazdász diplomát szerez. Személyi rész: Tagja az OEE Magánerdõ Tanács elnökségének. 9

Dr. Ódor József alelnök (49 éves) Alelnöki feladatok: Nemzetközi kapcsolatok Pályázatok, forráslehetõségek felkutatása EU lehetõségek feltárása Munkahelyei: 1984-tõl a Gemenci Erdõ- és Vadgazdaság Részvénytársaság Üzemgazdasági Osztályán gyakornok, majd tervezés-elemzési elõadó. 1990-tõl számítástechnikai csoportvezetõ, irányítja a vállalat számítógépes információs rendszerének fejlesztését. 1992-tõl üzemgazdász. E munkakörben vállalati tervezéssel és elemzéssel is foglalkozik. 1993-tól, a vállalat részvénytársasággá alakulásától gazdasági igazgató, igazgatósági tag három éven keresztül. 1994-tõl a Gemenc Rt. Gazdasági vezérigazgató helyettese. 1996-tól a Gemenc Rt. megbízott vezérigazgatója közel fél évig. Az új vezérigazgató kinevezése után változtat a pályáján: felmondással megszünteti munkaviszonyát, saját vállalkozásba kezd. 1997-tõl saját erdészeti szolgáltató és tanácsadó cége, a Tilia Kft. ügyvezetõjeként tevékenykedik. 1997-tõl párhuzamosan egy pénzügyi - gazdasági tanácsadó cég ügyvezetõje. 1999-tõl a Bácska Erdõszövetkezet ügyvezetõje, majd Elnöke. 2000-tõl erdészeti vállalkozásai irányítása mellett fõállású egyéni vállalkozóként mezõ- és erdõgazdálkodással, erdészeti szaktanácsadással foglalkozik. Tanulmányok: Erdészeti és Faipari Egyetem, Erdõmérnöki Kar, Sopron, erdõmérnöki oklevél, 1984. Erdészeti és Faipari Egyetem, Erdõmérnöki Kar, Sopron: erdészeti gazdasági szakmérnöki oklevél, 1989. Közgazdaságtudományi Egyetem, Pénzügy Szak, Budapest. Közgazdász oklevél, 1992., + mérlegképes könyvelõi végzettség. Számalk Számítástechnikai Oktató Központ, Budapest. Felsõfokú rendszerszervezõi oklevél, 1993. Egyetemi doktori fokozat a Soproni Egyetemen, 1997. 10

Személyi rész: Angol középfokú állami nyelvvizsgával rendelkezik. A Magyar Agrárkamara Erdõgazdálkodási Osztályának alelnöke, országos küldött. Az Országos Erdészeti Egyesületnek 1980-tól tagja. A Bajai Szakszervezeti Vadásztársaságban 1985-tõl tag, 1995-tõl az Intézõ Bizottságnak is tagja. 2001-tõl tagja, majd 2003-2004-ben elnöke a Bajai Rotary Club-nak.

Szabó Vendel alelnök (49 éves) Alelnöki feladatok: Kapcsolattartás szervezeten belüli tagokkal és a tagszervezetekkel. Taglétszám és szervezet bõvítés. Munkahelyei: 1978-1980 Kisalföldi Erdõgazdaság Mosonmagyaróvári Erdészete – erdész gyakornok 1981-1993 Kisalföldi Erdõgazdaság Gyõri Erdészete-Csandotai erdészkerület vezetõje 1986-1993 mellékfoglalkozásban a Téti Kisfaludy Károly MGTSZ erdészeti ágazatvezetõje 1993-tól vállalkozó erdész ( a vállalkozás átöleli az erdészeti ágazat teljes vertikumát a csemetetermeléstõl a fafeldolgozásig) 2000-tõl erdészeti integrátor 2007-tõl TSZK Tanulmányok: 1974-1978 Sopron- Róth Gyula Erdészeti Szakközépiskolában érettségizett 1980 Sopron- erdész technikus minõsítõ oklevél 1986 Sopron- erdészeti növényvédõ technikusi oklevél Személyi rész: 1979-tõl tagja az Országos Erdészeti Egyesületnek (a Gyõri Magánerdõs Helyi Csoport gazdasági felelõse) 1999-tõl tagja a Magán Erdõtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének (2003-tól felügyelõ bizottság tagja, 2009-tõl alelnök ) 2000-tõl tagja a Fagazdaságok Országos Szövetségének Alapító tagja az Erdészeti Szaporítóanyag Terméktanácsnak 11

A Marcal-menti Horgász Egyesület elnöke A Mórichidai Polgárõr Egyesület vezetõje A Mórichidai Földtulajdonosok Vadászati közös képviselõje 2008. augusztusában megkapja a Pro Silva Hungariae díjat

Támba Miklós alelnök (50 éves) Alelnöki feladatok: Kapcsolatépítés kormányzati szervekkel, döntéshozókkal A magánerdõ-gazdálkodás erõsítése, bõvítése Jogszabályok elõkészítésében való részvétel Vidékfejlesztés erdészeti és erdészetet érintõ jogcímei Integrátori támogatások témaköre Munkahelyei: 1978. év õszén a Napkori Kossuth MgTsz erdészetében kezd dolgozni, mint erdészeti munkás. A szövetkezet megszûnéséig, mint erdészeti ágazatvezetõ, majd mint erdészeti és faipari fõágazat vezetõ dolgozik. 1992. júliusában alapító tagja volt a Napkori Erdõgazdák Szövetkezetének és a 800 alapító tag megválasztotta elnökének. A szövetkezet 2003-tól mûködteti a Harangodi Erdei Iskolát. Jelenleg mintegy 1000 ha-on gazdálkodik az átalakult jogutód NAPKORI ERDÕGAZDÁK Zrt, mely igazgatóságának elnöke. Az erdõ és vadgazdálkodás mellett szakirányítási,szaktanácsadási feladatot is ellát a zrt, ezen tevékenység 3500 hektáron indult, ami mára a 10.000 hektárt eléri. A Sz.Sz.B. Megyei Erdészeti Integrátorok Szövetségének a megalakulásától elnöke. Tanulmányok: 1978-ban végzi a Nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnáziumot. Ezt követõen 1982-ben, Egerben elvégzi az erdészeti szakközépiskola levelezõ tagozatát. Személyi rész: Megalakulásától kezdve a MEGOSZ elnökségének tagja. 12

A MEGOSZ TITKÁRSÁGA Dr. Somogyvári Vilmos program vezetõ (61 éves) Program vezetõi feladatok: A vidékfejlesztés erdészeti jogcímeivel kapcsolatos feladatok ellátása. A MEGOSZ mûködésével kapcsolatos pályázatok megírása, koordinálása, beszámolók készítése. A MEGOSZ nemzetközi kapcsolatainak koordinálása, különös tekintettel a CEPF tagsággal kapcsolatos feladatokra és a két, illetve többoldalú együttmûködésekre. A MEGOSZ képviselete különbözõ fórumokon. Munkahelyei: 1974–1980 Telki Erdõ és Vadgazdaság Gödöllõi Erdészete, fahasználati mûszaki vezetõ, erdészetvezetõ-helyettes. 1980–1982 Gödöllõi Agrártudományi Egyetem Vadbiológiai Kutató Állomás, tudományos munkatárs. 1982–1987 Gödöllõi Agrártudományi Egyetem Vadbiológiai Kutató Állomás, állomásvezetõ. 1987–1991 Gödöllõi Agrártudományi Egyetem Állattani és Vadbiológiai Intézet, vadgazdálkodási osztályvezetõ. 1991–2007 családi vállalkozás vezetõje. 2007– MEGOSZ programvezetõ. Tanulmányok: 1968 Roth Gyula Erdészeti Technikum. Technikusi oklevél. 1974 Erdészeti és Faipari Egyetem Erdõmérnöki Kar. Sopron Erdõmérnöki oklevél. 1980. Gödöllõi Agrártudományi Egyetem Vállalatgazdálkodási szakmérnöki oklevél. 1980 Mérlegképes könyvelõi oklevél 1981. Mezõgazdaság – tudományok Doktora cím elnyerése. Személyi rész: Angol középfokú nyelvvizsgával rendelkezik. 13

1974– OEE tag. 1985– OEE Vadászati Szakosztály tag. 1980–2009 OEE Helyi csoport titkár. 2007– MEGOSZ tag.

Tomka Kornélia (49 éves) Titkárságvezetõi feladatok: MEGOSZ külsõ-, belsõ levelezése (e-mailek, archiválás, iktatás, postakezelés), Kimutatások vezetése (tagsági díjakról), jelentések készítése (birtokhasznosítási bizottsági tagokról), statisztikák készítése Számlák készítése, házi pénztár kezelése, dokumentációk könyvelésre elõkészítése, banki utalások végzése Pályázati kiírások figyelemmel kísérése, pályázati anyagok írása, Rendezvények, tárgyalások elõkészítése Naprakész információkkal való rendelkezésre állás, kapcsolattartás és folyamatos tájékoztatás adása a tagság részére, kommunikáció külsõ és nemzetközi partnerekkel Egyéb ügyvitel-szervezési feladatok ellátása Munkahelyei: 1978-tól: AGROBER Mezõgazdasági Tervezõ-, Beruházó és Kivitelezõ Vállalat/Beruházásökonómiai Fõosztály/titkárnõ 1984-tõl: Mezõgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Beruházáspolitikai Osztály/Közgazdasági Fõosztály/titkárnõ 1989-tõl: Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. /Projektfinanszírozási Osztály/titkárnõ 1994-tõl: FOTEX Rt./Fõkönyvelés/Gazd.ig./ titkárságvezetõ 1998-tõl: Magánvállalkozás/ingatlanforgalmi szakértõ- és értékbecslõ

14

Tanulmányok: 1978-ban: Kossuth Lajos Közgazdasági Szakközépiskola Budapest igazgatás- ügyvitelszervezés szak/érettségi Manager titkárnõi-, számítástechnikai tanfolyamok 1999-ben: Ingatlanforgalmi szakértõ- és értékbecslõ szakképesítés Személyi rész 2008. december 01-tõl látja el a MEGOSZ titkárságvezetõi feladatait.

15

MIT KELL TUDNI A MEGOSZ-RÓL? „A MI ERDÕNK AZ ÖNÉ IS” A magán erdõgazdálkodás múltja, helyzete és fejlesztése a Nemzeti Erdõprogram keretén belül. A rendszerváltozás után Magyarország 1,9 millió hektáros erdõterületének, több mint 40 %-a magántulajdonba került. A mezõgazdasági területek erdõsítésével ez az arány folyamatosan változik, növekszik. Ismereteink szerint közel 250.000 ember jutott erdõtulajdonhoz, (örökléssel napjainkra meghaladja a 300.000–et) amivel párhuzamosan a hagyományos szövetkezeti erdõgazdálkodás szinte meg is megszûnt. A magántulajdonba került erdõterületek mûködtetésére különbözõ gazdasági társaságok alakultak Magyarország területén. Ezen társaságok tagjainak, vezetõinek és tulajdonosainak semmilyen minta nem állt rendelkezésre arra vonatkozóan hogyan is mûködtessék hatékonyan vállalkozásaikat. Gépekkel, telephellyel, mûködõ tõkével nem rendelkeztek, csak az erdészeti szaktudás és kreativitás állt a szakemberek rendelkezésére. Elmondhatjuk tehát, hogy annak idején, a 90-es évek elején a magyar magán-erdõgazdálkodás az alapok lerakásával kezdte meg tevékenységét. A megalakult erdõszövetkezetek, erdõbirtokossági társulatok, Kft-ék és magánszemélyként az erdõgazdálkodók magukra utalva, a helyi adottságoknak megfelelõ szinten spontán, külsõ részleges információk alapján kezdték meg gazdálkodásukat. Az országban elsõként megalakult magánerdészeti gazdasági társaságok vezetõi és tagjai felismerték, hogy a szervezett és hatékony munkához közös fellépésre és az információk kölcsönös kicserélésére van szükség. 1994. õszén Dr. Csötönyi József kezdeményezésére, aki akkor a MOSZ Erdészeti Választmányának a titkára volt, 27 alapító szervezettel megalakult jogelõdünk, a Társas Erdõgazdálkodók Országos Szövetsége, amelynek elsõ elnöke Telegdy Pál volt. 1996-ban elõdszervezetünk elindította az 5 éven keresztül mûködõ Erdõgazda Napok rendezvény sorozatot, amely fontos találkozó helye lett a magán-erdõgazdálkodást folytató szakemberek és tulajdonosok hazai közösségének. Az elért sikerek ellenére a szövetség taglétszáma alig növekedett, melynek fõ oka az volt, hogy az erdõtulajdonosokat társas erdõgazdálkodás történelmi tapasztalatai elriasztották. 16

Az alapítók ezért döntõ elhatározásra jutottak és a Társas Erdõgazdálkodók Országos Szövetségének jogutódjaként megalakították a Magán Erdõtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségét, mely kompletten az egész magyar magán-erdõgazdálkodás érdekképviseletét, a magán-erdõgazdálkodás szakmai kultúrájának továbbfejlesztését tûzte zászlajára. 1998. november 1-tõl mûködik szövetségünk a jelenlegi névvel. A fenti döntés eredményesnek bizonyult, az új szervezet elfogadottsága és az erdészeti integrátori rendszer megindulása jelentõsen megnövelte a MEGOSZ tagságát. Az új szövetség világos programot készített az uniós csatlakozásig terjedõ idõszak teendõire vonatkozóan és megtette a szükséges lépéseket a hazai és nemzetközi elfogadottság megszerzése érdekében. Ennek eredményeként a MEGOSZ megtisztelõ meghívást kapott Brüsszelbõl, hogy váljon az Európai Erdõbirtokosok Szövetségének tagjává és ezzel a magyar erdõtulajdonosok európai képviselõjévé. Az FVM Hivatal támogatásával 1999-ben megjelent az Erdõgazda újság, mely a szövetség híreit, szakmai ismereteket, erdészeti és természetvédelmi információkat juttatott el tagjainkhoz. További jelentõs elõrelépést jelentett, mikor 2000. év végén szövetségünk a Budakeszi úton létesített erdészeti információs központba költözött, ahol az FVM Erdészeti Hivatal támogatásával kapott méltó elhelyezést és infrastruktúrát. A szövetség célja lett tagjainak gazdasági és szakmai érdekképviselete, érdekegyeztetõ feladatainak ellátása, a tartamos magán erdõgazdálkodás megvalósítása, tagjai erdõvagyonának megõrzése, növelése, az erdõvagyon mûködtetésének segítése, a tulajdonosok, a gazdálkodók hasznára. A magánerdõben az erdészeti és erdõhasznosítási szakmai kultúra terjesztése, fejlesztése. Tagjainak képviselete mindazokon a fórumokon, amelyeken az erdõ, és az erdõtulajdonhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek kerülnek megtárgyalásra. Szövetségünk jelenleg mintegy 25 ezer erdõtulajdonost, erdészeti szakembert, erdõgazdálkodót képvisel és közel 200 ezer ha szervezett erdõtulajdont jelenít meg. A Nemzeti Földalapkezelõ Szervezetek közel 400 Birtokhasznosítási Bizottságában van képviselõnk. Az elmúlt idõszak alatt szövetségünk kiépítette kapcsolatait a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal, az Állami Erdészeti Zrt-kel, a különbözõ szakhatóságokkal, az erdészeti kutatás, oktatás intézményeivel, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériummal, a PRO SILVA Hungáriával, a WWF Magyarországgal és a FAO-val. 17

Az érdekképviselet hatékony ellátása szempontjából fontos feladat volt, a hazai más, de kapcsolt érdekképviseleteket ellátó szervezetekkel való együttmûködési lehetõségek kialakítása. Így a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetséggel (FAGOSZ) és az Országos Erdészeti Egyesülettel (OEE) kötöttünk hosszú távú együttmûködési szerzõdést. Egymás elnökségi ülésein, kölcsönös és folyamatos tárgyalási joggal felruházott képviselõk segítségével tartjuk a mindennapi kapcsolatot. Az Agrár Kamarával, AGRYÁ-val kiegészülten több esetben léptünk fel közösen a magán-erdõtulajdonosok és gazdálkodók érdekeinek védelmében. Az Erdõgazda újság megszûnését követõen, 2003 szeptemberétõl az Országos Erdészeti Egyesület lapjában, az Erdészeti Lapokban kap helyet szövetségünk önálló rovata, MEGOSZ Híradó címmel, és biztosítja, hogy nemcsak a MEGOSZ, de az OEE tagjai is állandó tájékoztatást kapjanak a magánerdõt érintõ ügyekrõl. Az elmúlt években az erdõgazdálkodás szakmai színvonalának fejlesztése céljából bemutatókat, elõadásokat, tanfolyamokat, szakmai találkozókat, belés külföldi szakmai utakat szerveztünk. Kapcsolatot tartunk fenn az írott és elektronikus sajtóval, ezáltal is elõsegíteni kívánjuk az erdõgazdálkodás pozitív társadalmi megítélését, valamint folyamatosan bemutatjuk a magán-erdõgazdálkodás helyzetét, eredményeit és gondjait. A tagság igényeinek figyelembe vételével szolgáltató feladatokat is ellátunk, úgy hogy a magánerdészetet érintõ aktuális eseményekrõl, új kutatási eredményekrõl, erdõgazdálkodási és természetvédelmi ismeretekrõl rendszeres tájékoztatást nyújtunk. Honlapunkról, (www.megosz.org) valamennyi aktuális magán erdõgazdálkodással kapcsolatos információt elérhet bárki, nemcsak az erdõrõl és az erdõtelepítésrõl, hanem az erdõhöz kapcsolódó pályázati lehetõségekrõl is. Hat régiós központtal rendelkezünk és majdnem minden megyében található képviseletünk. Vidéki irodákat mûködtetünk Budapesten, Szolnokon, Nyíregyházán, Zalaegerszegen, Baján. A legfõbb bázisunk az ország valamennyi bejegyzett integrátora, 65 gazdálkodási egység, amelyek az új jogszabályi környezetben ún. erdészeti szakirányítási tevékenységet folytatnak. Szövetségünk nemzetközi elismerését jelzi, hogy a CEPF az Európai MagánErdõgazdálkodók Szövetsége közgyûlését Budapesten rendezte 2004. november 6-9. között. Európa erdõgazdálkodásának 60 %-át képviselõ nemzeti szövetségek elnökei látogattak el Magyarországra, és megismerték hazánk magánerdészeti kultúráját, gazdasági eredményeit, és persze nehézségeit is. A közeljövõ feladataiként a Magán Erdõtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége célul tûzte ki az elaprózódott birtokrendszer kon18

centrációját. Több fórumon hangsúlyoztuk, illetve kértük a szakminisztériumok segítségét, hogy érjék el különbözõ ösztönzõk segítségével, hogy hatékony, optimális méretû tartamos erdõgazdasági egységek jöhessenek létre. Az erdõgazdálkodás rendezetlen állapota szigorú megközelítésben azt jelenti, hogy az erdõterületen nincs az erdészeti hatóságnál bejelentett gazdálkodó, így az erdõ gondozatlan, gazdátlan marad. 2007. dec. 31-i állapot szerint 217000 ha magánerdõ rendezetlen állapotú. Ez az összes magánerdõ területnek mintegy ¼-e. Országosan Veszprém, Somogy és Szabolcs- Szatmár- Bereg megye ahol a nagy területû magánerdõ mellett abszolút értékben és arányaiban is kis mértékû rendezetlenséget találtak a vizsgálatot végzõ Nyugat – Magyarországi Egyetem Erdõvagyon-gazdálkodási Intézet kutatói. Az alábbiakban határozták meg a legfontosabb tényezõket: – erdõgazdálkodás hagyományai – az erdészeti hatóság és a magánerdõ tulajdonosok jó együttmûködése – az erdõgazdálkodási integrátorok nagy száma és nagy lefedett területe Fontos feladatnak tekintjük, a nem mûködõ magán erdõtulajdonosi kör megszólítását. Szeretnénk elérni az elkövetkezendõ években, hogy az európai átlagnak megfelelõ szintre, legalább 10 %-ra szorítsuk vissza az országban található mûködés alá nem vont erdõterületeket. Javaslatainkat már eljuttattuk az illetékes minisztériumok és hatóságok felé. Az Európai Uniótól és nemzeti forrásból szeretnénk, ha a tõkeszegény magán erdõgazdálkodók forráshoz jutnának. Sokszor a gazdálkodás gátját képezi a mobilizálható pénzösszegek hiánya. Mivel Magyarországon a magán erdõgazdálkodásnak múltja nincsen, és mint már említettem szinte a nulláról kezdték a tevékenységüket, ez a pénztelenség azóta is rányomja bélyegét gazdálkodásukra. Kedvezményes hitelek biztosításával a különbözõ, jelenleg érvényben lévõ támogatási összegek idõbeni kifizetésével kellene segíteni a magán erdõtulajdonosokat és a gazdálkodókat. A magán erdõgazdálkodás nehéz feladatot örökölt a privatizáció után. Az erdõfelújítások elmaradásának mértékére jellemzõ volt, hogy a hátralék meghaladta az éves felújítási mennyiséget. Napjainkra az örökölt hátralék megszûnt. Ez azt jelenti, hogy a gazdálkodás minõsége jó. Komoly eredmény, hogy sikerült elérnünk az ÚMVP Monitoring Bizottságába történõ felvételünket és annak elsõ ülésén már teljes szavazati joggal részt is vettünk. 19

Nagy eredményként könyveltük el az erdészeti integrációs hálózat fejlesztésére kiharcolt 109/2008.(VIII.27.) FVM rendeletet, amelynek célja az erdõgazdálkodás szakmai színvonalának emelése, az erdészeti üzemvezetési szolgáltatás emelésének biztosítása. Az erdõfelújítási támogatások magánerdõs kifizetései reményeink szerint a „de minimis” rendelet kereteiben megoldódnak, bár továbbra is fenntartjuk, hogy azok finanszírozása egy nemzeti támogatási rendeletben megnyugtatóbban folyna. Nem töltött el minket örömmel az uniós társfinanszírozott erdõtelepítési támogatások jelentõs csökkentése, de nagyra értékeljük, hogy az FVM túlnyomórészt figyelembe vette javaslatainkat, amelyekkel legalább enyhíteni próbáltuk az elvonásokból várható negatív hatásokat. Itt kell elmondanunk, hogy a benyújtott támogatási pályázatok (2008. évben mintegy 4.000 hektár) már mutatják, hogy a telepítési kedv drasztikusan visszaesett. Sajnos figyelembe véve azt, hogy az idei pályázatokban még a korábbi támogatási rendszer „lendülete” is tartott, az elkövetkezõ években ennél jóval alacsonyabb érdeklõdés prognosztizálható és ez felveti a kérdést, hogy az unió nem lõtt-e túl a célon a támogatások ilyen mértékû csökkentésével. A mezõgazdasági és erdészeti szaktanácsadás jogcím beindult, a szaktárca és a hatóságok odafigyelve segítik a frissen alakult területi szaktanácsadási központok munkáját. Itt érdemes elmondani, hogy az erdészeti szaktanácsadási hálózat a minisztériummal történt többszöri és egész évre kiterjedõ egyeztetés eredményeként is megindult. A MEGOSZ égisze alatt 3 területi szaktanácsadási központ (Nyíregyháza, Budapest, Sopron) jött létre. Ezek keretében 42 végponton 57 szaktanácsadó tevékenykedik. 2007-ben összesen 903 szerzõdést kötöttünk 63 millió forint értékben, ami figyelembe véve a körülményeket, rendkívül jónak mondható. A szaktanácsadási hálózat a sokszor tarthatatlan határidõk és bürokratikus elvárások ellenére is mûködõképessé vált. Ebben rendkívüli szerepe volt – hasonlóan az egész évi minisztériummal történõ egyeztetésekhez – A nemrég megindult és szépen kibontakozó tevékenységre csupán az unió azon állásfoglalása vet árnyékot, amely a teljes költségvetési idõszakban gazdálkodónként csak egyszer tenné lehetõvé a szaktanácsadás igénybevételét, és ezzel magát a jogcímet lehetetlenítené el. Ez már megmutatta hatását a 2008 évi szerzõdéskötéseknél, amikor is mintegy 90%-al csökkent a szerzõdések száma. A Brüsszel által elfogadott ÚMVP keretein belül örömmel láttuk viszont az erdészeti jogcímek döntõ többségét, szinte mindegyikét. Napjainkig az alábbi erdészeti jogcímeket nyitották meg: I. tengely: Tanácsadási szolgáltatások igénybevétele, 20

Erdészeti gépbeszerzések támogatása: (2008 év végén megnyílt jogcímre a vártnál lényegesen nagyobb volt az érdeklõdés. Szükséges a pályázati kiírást módosítani, mert így a legrászorultabb erdõgazdálkodók nem jutnak hozzá a számukra nélkülözhetetlen gépekhez. Szükség esetén a támogatás keretösszegét növelni kell) II. tengely: Mezõgazdasági területek erdõsítése (lásd elõbbiekben) Erdészeti potenciál helyreállítása Agrár erdészeti rendszerek elsõ létrehozása mezõgazdasági területeken Erdészeti gépbeszerzések A többi erdészeti jogcímet is mielõbb meg kell nyitni, nevezetesen: Az erdõk gazdasági értékének növelése (erdõnevelési beavatkozások) Nem termelõ beruházások, Erdõ környezetvédelmi kifizetések, NATURA 2000 kifizetések, Mezõgazdasági és erdészeti infrastruktúra fejlesztése A különbözõ védelmi korlátozások miatt sok magán erdõtulajdonos és gazdálkodó jelentõs jövedelemtõl esik el, melynek megtérítését nem látjuk biztosítottnak. Az elmúlt idõszakban megtörtént a Natura 2000 területek kijelölése. Ezen területek természetvédelmi korlátozásai úgy lépnek életbe, hogy mindezzel párhuzamosan a tulajdonosok az erdõgazdálkodók nem jutnak kompenzációs lehetõségekhez. Az EU jog lehetõvé teszi ezen területek kijelölését, de akit, vagy akiket ez érint azonnal láthatja kiesõ jövedelmeit, kárait milyen módon és milyen mértékben kompenzálják. Sajtónyilvánossághoz fordultunk a KvVM által már közel egy esztendeje figyelmen kívül hagyott alkotmánybírósági határozattal kapcsolatban, amely alkotmányellenesnek ítélte a KvVM esetében a természeti területek védetté nyilvánítási eljárása során a tulajdonosok jogorvoslati lehetõségének hiányát. Szeretnénk, ha az ilyen, és az ehhez hasonló problémák mindenki megelégedésére rendezõdnének. Jelentõsen javult a kommunikáció a társadalom egyes rétegeivel. A média rendszeres tájékoztatása a magán erdõgazdálkodásról jelentõsen hozzájárult az eddigi negatív kép megváltoztatására. Több helyen létesítettek és üzemeltetnek erdei iskolát magánerdõsök is, ezek nagy látogatottságnak örvendenek. Rendkívül hasznos a gyermekek számára a természet közeli oktatási helyek kialakítása, hiszen minden ismeretet, ami a természettel, ökológiával kapcsolatos a helyszínen tanulmányozhatják. A látogatók megismerik az erdõ életét, az ott folyó munkálatokat. Ter21

mészetszeretetre, és az élõvilág jobb megismerésére nevelnek. (Pl. Harangodi -, Vackor erdei iskolák) Évente megrendezett nagyrendezvényeinken mód volt szakember találkozóra, nemzetközi kapcsolatok ápolására és a magán erdõgazdálkodás népszerûsítésére. Az Erdészeti Lapok-ban havonta megjelenõ MEGOSZ Hiradó naprakész ínformációt ad az erdõgazdálkodóknak az aktuális problémákról és mindenki számára hasznos tudnivalókat olvashatunk a magán erdõgazdálkodásról. Kihívások: – A magán erdõgazdálkodás jelenlegi 67%-os mûködõképessége milyen eszközrendszerrel növelhetõ legalább 80%-ra? – Milyen szakmai- pénzügyi eszközrendszerrel lehet kompenzálni az erdõgazdálkodás romló jövedelmezõségé? – Milyen intézkedések szükségesek a jövedelmet ténylegesen növelõ- külsõ forrásból táplálkozó – támogatási rendszer kialakításához? – A mezõgazdasági szerkezetváltás milyen hatással lesz a vidék eltartó képességének alakulására? – Az erdõgazdálkodás határ termõhelyeinek hasznosításában az agrárium képes-e kihasználni az agrár-környezetvédelmi támogatásban rejlõ lehetõségeket, különös tekintettel az EU források megszerzésére?

Luzsi József – Dr. Somogyvári Vilmos

22

BESZÁMOLÓ A MEGOSZ 2003–2008 ÉVI PROGRAMJÁNAK VÉGREHAJTÁSÁRÓL A MEGOSZ 2003-2008. évi programjának egyes fejezeteihez kapcsolódóan (annak tagolását követve) az alábbiakban adjuk meg azokat a véleményünk szerint legfontosabb eredményeket, amelyeket Szövetségünk az elmúlt 5 esztendõ során elért.

Szervezeti célok Magánerdõ gazdálkodók általános érdekképviselete: Elértük, hogy a magyar magánerdõ-gazdálkodás tulajdonosi és gazdálkodói érdekképviselete területén a MEGOSZ-é legyen a vezetõ szerep. Véleményem szerint ennél többet is elértünk, mert a magánerdõs szektorban szinte monopol helyzetbe került az elmúlt idõszakban a Szövetség. Ismertsége pedig gyakorlatilag teljes mértékben lefedi a szakmán belül a partnerszövetségek körét, a szaktárcát, a szakhatóságot, míg a szorosan vett szakmai körökön túl kiterjed a hivatásos és civil természetvédelem valamennyi számottevõ szereplõjére, de ugyanígy a legfontosabb mezõgazdasági társszervezetekre, szövetségekre is. A MEGOSZ részt vett a Nemzeti Erdõprogram kimunkálásába, ezzel hozzájárult ahhoz, hogy a magánerdõ határozottan megjelenjen a programban. Az ÚMVP keretében valamennyi erdészeti jogcím megjelent, ami az 1698/2005. számú uniós Tanácsi Rendeletben szerepelt és ezt a MEGOSZ kezdeményezte és érte el a gazdademonstráció során. Ugyanilyen meghatározó, mondhatni kizárólagos szerepünk volt abban, hogy ugyan változó névvel, változó támogatási forráshellyel és keretösszegekkel, de az erdészeti integráció rendszere ma is mûködik, mint a magán erdõgazdálkodás legfontosabb összetartó és mûködtetõ ereje Magyarországon.

Stabil mûködési-, finanszírozási háttér megteremtése: 2003. szeptemberében a MEGOSZ s-zámláján néhány tízezer forintnyi összeg volt. Az elsõ õszi hónapokban csak a bérek közterheit, a kötelezõ befizetéseket tudtuk teljesíteni. Ehhez képest a Szövetségnek ma másfél éves mûködési költségének megfelelõ összeg van a számláján, tartozása, kintlévõsége nincs. Mindezt úgy értük el, hogy az elmúlt 5 éves idõszakban nem emeltük a tagdíjakat, hanem pályázati és egyéb bevételeinket, illetve ez irányú tevékenységünket sokszoroztuk meg. A helyi birtokhasznosítási bizottságokban 368 delegált tagunk van országszerte. 23

Szervezetépítés: A jelzett idõszakban indult meg országszerte a MEGOSZ Irodák hálózatának kialakítása. Ennek köszönhetõen irodáink mûködnek: Budapesten, Szolnokon, Zalaegerszegen, Baján, Kaposváron, Kiskunhalason és Nyíregyházán. Tagság-bõvítési célok: 2003-ban a MEGOSZ tagsága 600 fõ körül mozgott. Középtávú célként tûztük ki magunk elé, hogy ezt a létszámot 1000 fõ fölé emeljük. Ehhez képest 2009. január 1-én a MEGOSZ-nak 1350 regisztrált tagja volt, vagyis az elmúlt 5 évben sikerült több mint megduplázni a taglétszámot. Mûködéssel kapcsolatos célok Stabil mûködés szervezeti, infrastrukturális hátterének megteremtése, továbbfejlesztése: A napokban sikerült hosszú távra és megnyugtató módon rendeznünk központi irodánk helyzetét. A MEGOSZ 5+5 éves bérleti szerzõdést kötött a Pilisi Parkerdõ Zrt-vel, így a MEGOSZ személyi állománya és a rendelkezésre álló infrastruktúra elhelyezése megoldódott. A bérleti szerzõdés továbbra is lehetõséget ad a MEGOSZ rendezvények színhelyeként ennek a teremnek a használatára is. Személyi feltételek: 2003. évben 1, majd az év második felében a fõállású fõtitkár munkába állásával 1 teljes munkaidõs és 1 részmunkaidõs alkalmazottja volt a MEGOSZnak. 2008-ban már 4 fõ dolgozott Szövetségünknél (fõtitkár, projektfelelõs, jogász, titkárságvezetõ). Jelenleg a jogász kolléga távozását követõen az alkalmazotti létszám 3 fõ. Kommunikáció, közönségkapcsolatok: A MEGOSZ média jelenléte az elmúlt 5 esztendõben ugrásszerûen megnõtt. Ezt számos országos és helyi napilapban megjelent cikk, interjú, televízió és rádiócsatornákon történõ megjelenés, megszólalás bizonyítja. Jelenleg nyilvántartott médialistánk több mint 130 elérhetõséget tartalmaz, évente 15 ingyenes híranyagot helyezhetünk el az MTI-nél. Naponta tapasztalható az, hogy az erdészettel, erdõgazdálkodással kapcsolatban felvetõdõ kérdések ügyében mindig megtalálják a MEGOSZ valamelyik illetékesét. Szövetségünkhöz olyan, az erdészeti kommunikációban addig nem ismert kezdeményezések kapcsolódnak, mint az erdészetet népszerûsítõ egész oldalas fizetett hirdetés napilapban, vagy a szakmai érdekek megjelenítésére közös felhívások 24

közzététele az írott vagy az elektronikus médiában. A jelzett idõszakban több alkalommal rendeztünk sajtókonferenciát is. 2003. évtõl a több mint 4000 példányban, a szakma szinte minden tagjához valamilyen formában eljutó Erdészeti Lapokban számonként átlag 3-4 oldal terjedelemben (ez a teljes oldalszám mintegy 10-15 %-a) megjelent a MEGOSZ Híradó. A híradókban az évi 11 lapszám nyújtotta lehetõséggel élve a legfontosabb eseményekrõl, információkról, tudnivalókról tájékoztattuk a MEGOSZ tagságot – akiknek több mint 10 %-a járatta rendszeresen a lapot – és az érdeklõdõ szakközönséget. Szövetségünk 2005-ben indította el honlapját, ami többszöri átalakítás, korszerûsítés után napjainkban nyerte el végsõ - a mai kor elvárásainak megfelelõen sokrétû lehetõségeket kínáló - formáját. A tagság legolcsóbb és leggyorsabb tájékoztatásának eszköze a kör e-mail. Célul tûztük ki, hogy minél több tagtársunknak legyen elektronikus postafiók címe. Sajnos ezt csak részben tudtuk megvalósítani. 2003-ban mintegy 1015 e-mail cím állt rendelkezésünkre, míg napjainkban 141 tagtársunkat tudjuk ilyen módon elérni. Ez azt jelenti, hogy 5 év alatt megtízszereztük e-mail listánkat, de a jövõben meg kell céloznunk, hogy legalább a tagság fele rendelkezzen ilyen elérhetõséggel. Manapság ugyanis a rendkívül gyorsan változó támogatási, pályázati, elszámolási, adminisztrációs rendszerek idõszakát éljük, amikor egy-két napos késlekedés is zsebbevágó kérdés lehet, ami, ha lehet még jobban, felértékeli a kör e-mailek kínálta lehetõség értékét. Annak érdekében, hogy valamennyi tagtársunkhoz eljussanak az információk, az évente 1-2 alkalommal megrendezésre kerülõ közgyûlések, illetve nagyrendezvények alkalmával a kiküldésre kerülõ levelekben, meghívókban, vagy azokhoz csatolva igyekszünk a legfontosabb információkat is a tagság tudomására hozni, egyfajta hírlevél jelleggel. Minden évben változó helyszínen szerveztünk MEGOSZ nagyrendezvényt 2004-tõl kezdõdõen a következõ helyszíneken: 2004: Pilis, 2005: Szentgál, 2006: Napkor-Nyíregyháza, 2007: Somogyszob, 2008: Sopron-Burgenland. A rendezvényeken a részvételt mindenkor ingyenesen biztosítottuk tagjaink részére. A meghívott vendégek körében miniszterek, államtitkárok, országgyûlési képviselõk, polgármesterek, szakmánk legjelesebb képviselõi, külföldi és nemzetközi társszervezetek vezetõi találhatók. A rendezvényeken részt vevõk száma az elmúlt 5 évben 120 és 600 fõ között mozgott. A MEGOSZ 2004-ben megalapította a Rimler Pál Emlékérmet, amit a nagyrendezvények alkalmával a magán erdõgazdálkodás terén a legkiemelkedõbb munkát végzõ személyeknek adunk át.

25

RIMLER PÁL EMLÉKÉREM A MEGOSZ elnöksége 2004-ben díjat alapított, amelyet évente egy alkalommal adományoz a magánerdõ gazdálkodás fejlesztése terén kifejtett rendkívüli érdemek elismeréseként. A díjat Rimler Pálról neveztük el, aki a magánerdõ gazdálkodás korszerûsítésének nemcsak harcosa, de egyik legnagyobb eredményeket felmutató vezetõje is volt. Rimler Pál 1867-ben született Nagyváradon. 1892, az erdészeti akadémia befejezése után több helyen tevékenykedett fõerdészként, majd 1900-ban lépett a Herceg Eszterházy Hitbizomány szolgálatába, ahol különbözõ beosztásokban, megszakítás nélkül, egészen 1937-ig, nyugalomba vonulásáig tevékenykedett. Erdõigazgatóként a trianoni Magyarország legnagyobb kiterjedésû erdõgazdaságát, ami több, mint 150 ezer katasztrális hold területû volt, külföldi viszonylatban is mintagazdasággá fejlesztette. Az erdõk fenntartása és javítása tekintetében konzervatív, az erdõk közérdekû hasznosítása szempontjából viszont a legkorszerûbb szakmai elveket vallotta. A gazdálkodás belterjessé tétele érdekében végzett munkáját több, mint 100 km erdei vasút, korszerû úthálózat, házi telefonrendszer, új fûrészüzemek létrehozása, fuvargazdaságok felállítása és megszervezése fémjelezte. Az Országos Erdészeti Egyesület igazgató-választmányi tagja, a Felsõdunántúli Erdészeti és Vadászati Egyesület alapítója és elnöke, az Országos Erdõgazdasági Tanács tagja volt. Közérdekû munkásságának elismeréseként magyar királyi gazdasági fõtanácsosi címmel tüntették ki. Rimler Pál nemcsak egyik legkimagaslóbb erdõgazdánk, de korának egyik legnagyobb vadászati szakembere is volt. 1943-ban hunyt el. Kapcsolatépítés társszervezetekkel, döntéshozókkal: Rendkívüli elõrelépés történt az elmúlt 5 év során a hazai kapcsolatépítés terén. Csak felsorolás szerûen ebbõl néhány pont: a MEGOSZ rendszeresen részt vesz a Parlament Mezõgazdasági Bizottsága ülésein, tagja a FÕVÉT-nek, elnökét adja a FÕVÉT Erdészeti Albizottságának, szavazati joggal rendelkezõ tagja az ÚMVP Monitoring Bizottságának, tagja a MAÉT-nak és annak egyik alelnökét adja. Fentieken felül napi munkakapcsolatban vagyunk az FVM illetékes fõosztályaival, az MgSZH Erdészeti Igazgatóságaival, és „érintõleges” kapcsolatban az MVH-val. Egyik alapító tagja vagyunk a Zöld-Erdész Fórumnak, ami ugyan konkrét elõrelépéseket még nem hozott a két fél vitájában, de megteremtette a párbeszéd lehetõségét.

26

Nemzetközi kapcsolatok: A MEGOSZ kizárólagos joggal képviseli a magyar magánerdõ gazdálkodókat az Európai Erdõtulajdonosok Szövetségében (CEPF), ami több mint 15 millió erdõtulajdonos és családjaik érdekeit védi Brüsszelben. A környezõ országok (Ausztria, Szlovákia, Románia, Horvátország) magánerdõs társszervezeteivel kialakult, stabil kapcsolatunk van.

Szakmai célok Magánerdõgazdálkodás erõsítése: A MEGOSZ elõbbiekben felsorolt tevékenységének köszönhetõ, hogy az „un” nem mûködõ, vagy gazdátlan” erdõk területe érezhetõen csökkent a korábbi 1/3-ról 20-22 %-ra. A nem mûködõ magánerdõk megszólításának megkönnyítése érdekében szabályozott viszonyok között elõsegítjük egy-egy adott körzetben az érintett területek beazonosíthatóságát. Reményeink szerint ebben áttörést és még jelentõsebb eredményeket az új erdõtörvény hozhat, ami jelenleg a Köztársasági Elnök aláírására vár csupán. Az elmúlt 5 évben az erdészeti integrátori hálózat bõvült, sokat erõsödött. Olyan demonstráció-közeli helyzetekben edzõdött, ami szintén teljesen újszerû dolog volt szakmánk életében. A vidékfejlesztés keretén belül a MEGOSZ felkarolta az erdészeti szaktanácsadás ügyét és rekord idõ alatt hozta létre az egész országot lefedõ 3 erdészeti területi szaktanácsadási központját. Ezekhez kapcsolódóan 34 végponton 59 szaktanácsadó tevékenykedik. A TSZK-k Kelet-Magyarországon Nyíregyházán, Közép–Magyarországon, Budapesten, valamint a nyugati országrészen Mórichidán mûködnek. 2007 utolsó harmadában a három központ mintegy ezer szaktanácsi szerzõdést kötött a gazdálkodókkal 98 millió forint értékben. A szerzõdéskötések korlátozása, valamint a késedelmes kifizetések miatti bizalmatlanság mára jelentõsen visszavetette a szerzõdéskötések mennyiségét és értékét. A magán erdészetek kialakítása és megerõsítése az erdészeti integrációs hálózat továbbfejlesztésével, egy erõs, az egész országot lefedõ, magas színvonalú szakmai munkát garantáló erdészeti szakirányítással lehetséges. Ennek alapjait teremtette meg a 109/2008-as FVM rendelet, amelynek további javításával és a támogatotti kör pontos meghatározásával kell segíteni az egységes szakmai színvonal biztosítását az ország valamennyi szakirányított magánerdejében. A MEGOSZ kezdeményezésére a vidékfejlesztésen belül megteremtõdött a lehetõsége az erdészeti termelõi csoportok létrehozásának is, de tudomásunk szerint sajnos a mai napig még senki sem élt ezzel a lehetõséggel. 27

Az ÚMVP keretén belül a MEGOSZ mindent megtesz annak érdekében, hogy az erdészeti jogcímek mihamarabb megnyíljanak és a lehetõ legegyszerûbb formában vehessük igénybe a támogatásokat. Sajnos ennek rendkívül sok tényezõ állja útját és itt nem csupán az uniós elõírások bonyolultságára, hanem a hazai adminisztráció, az MVH nehézkességére is gondolok. Ennek jobbítása érdekében még sokat kell tennünk. Jogi, közgazdasági környezet és szabályozás javítása: Az elmúlt idõszak során jelentõs elõrelépésként könyvelhetjük el, hogy a döntéshozók kezdve az ügyintézõtõl a miniszterig, sokkal többet tudnak a magánerdõ gazdálkodás speciális helyzetérõl, különleges, más ágazatokhoz nem hasonlítható problémáiról. Érezhetõ az a pozitív változás a felvetõdõ ügyek kezelésében, amelynek elõfeltételét ezek, a Szövetségünk által nyújtott háttér információk teremtették meg. A MEGOSZ egységesen állt ki az erdõfenntartási járulékrendszer megszûntetése ügyében, annak ellenére, hogy tagjaink egy részét ez hátrányosan érintette. Ez is jelzi a MEGOSZ erejét, ami mindenkor az egységes szemlélet és a közös cselekvés programjában érhetõ tetten. Külön fejezetet érdemelne az a több mint 3 éve elkezdõdött folyamat, amelynek alapító tagjai között ott találjuk Szövetségünket is a FAGOSZ-szal és az OEE-vel együtt az Erdõtörvény módosításának kezdeményezésekor. Rendkívül sok egyeztetés, vita, sokszor szinte harc kísérte ezeket az egyeztetéseket, amelynek eredményeként úgy érezzük, sikerült egy rugalmasabb, a magán eredõgazdálkodás érdekeit jobban figyelembe vevõ új Erdõtörvényt tetõ alá hozni. Csak néhány, a magánerdõsöket kedvezõen érintõ változásokból: az erdõ õrzési kötelezettség megszûntetése, a szabad rendelkezésû erdõ kategóriájának megjelenése, a saját használatra történõ fakitermelés lehetõségének biztosítása, az éves tervkészítési kötelezettség eltörlése, az erdõfelújítási biztosítékrendszer szabad választás alapján történõ szabályozása, stb. Az elõbb elmondottak mind a magyar magánerdõ gazdálkodás nagykorúsításáról szólnak, de az új törvény betartása során nekünk is fel kell nõnünk a feladathoz és be kell bizonyítani, hogy jól sáfárkodunk és nem élünk vissza a jog adta lehetõségekkel. Legalább ilyen fontos feladat lesz most az eddig elért eredmények aprópénzre váltása, a kapcsolódó végrehajtási rendelet megfogalmazásában való közremûködésünk. A kapcsolódó jogszabályok terén, fõként a természetvédelemmel, illetve az ellentételezés nélküli korlátozásokkal kapcsolatos különbözõ rendeletek ügyében is rendkívül sok ütközést, összecsapást felvállalt a MEGOSZ. Sajnos itt olyan képzett jogász és közgazdász állományt mozgató, pénzzel 28

szinte korlátlanul rendelkezõ másik oldallal állunk szemben, ami nehézzé teszi az érdekérvényesítést. Ugyanakkor elmondható, hogy már ezen a fronton is ismerik, elismerik, talán kicsit félik is a MEGOSZ nevét, ami egyáltalán nem baj. Az erdõtelepítési program felkarolása A korábbi NVT, késõbb EMVA keretében jól mûködõ erdõtelepítések napjainkra tört részükre estek vissza. Mi ennek az oka? Pontosabban mik ennek az okai? Elsõsorban drasztikusan lecsökkentették a telepítési elsõ kiviteli és ápolási egységárakat, illetve a jövedelempótló támogatások idejét. Másodszor: oly sokszor, több, mint 20 alkalommal, és oly elõnytelenül változtatták meg az ezzel kapcsolatos jogszabályt, ami áttekinthetetlenné és mind kevésbé életszerûvé torzította az elõírásokat. Harmadszor, de egyáltalán nem utolsósorban, az MVH erdõtelepítéssel, de más erdészeti jogcímekkel kapcsolatos ügyintézése is kritikán aluli, a határozatok és kifizetések késnek, az emberek egzisztenciája kerül emiatt veszélybe, kedvük, bizalmuk a nullára csökken. Nem véletlen tehát, hogy a telepítések a korábbi 20 ezer ha/év körüli ütemrõl napjainkra 2 ezer hektár körüli mértékre estek vissza. A MEGOSZ ebben a helyzetben a következõket tette: kezdeményezte az elsõ kiviteli illetve pótlási egységárak visszaállítását a régi, vagy azt meghaladó értékekre, kezdeményezte a vonatkozó jogszabály egyszerûsítését és egységes szerkezetben történõ közreadását, végül valamennyi fórumon fellépett az MVH adminisztrációjának javítása érdekében. Reméljük kezdeményezéseink eredményre vezetnek és újból visszaállítják az erdõtelepítéseket a nemzetgazdaságilag kívánatos évi 15-17 ezer hektáros mértékre. Fafelhasználás fejlesztése: A MEGOSZ támogatta a vidékfejlesztés keretében az energiaerdõ jogcím megnyitását. Ehhez is kapcsolódóan kezdeményeztük, hogy az erdészeti közmunkaprogram magánerdõkben is megindulhasson. Szövetségünk azon van, hogy a magánerdõbõl származó faanyag is könnyen bejuthasson az energetikai célú faanyag felhasználás körébe. Informatikai háttér javítása: A MEGOSZ tagjainak számára egyedileg lehetõvé tettük a MePAR blokktérkép rendszer használatát. Kezdeményeztük, hogy a magánerdõsök támogatást kapjanak az olyan térinformatikai szoftverek beszerzésére, mint a DIGI TERRA.

29

Kockázatkezelés segítése: A vidékfejlesztés keretében, a 2007. évi rendkívüli abiotikus erdõkárok (tûz, aszály) enyhítésére kezdeményeztük „Az erdészeti potenciál helyreállítása” jogcím mielõbbi megnyitását. Ez meg is történt és a napokban nyújthatók be az ezzel kapcsolatos kifizetési igények az MVH-nak. Ugyanakkor tárgyalásokat folytattunk az OTP-vel az erdõkre köthetõ biztosítások rendszerének kidolgozására. Tudatformálás elõsegítése: Folyamatosan erõsítettük a tulajdonosi tudat kialakulását a Szövetség sajtó megnyilvánulásaiban és a külföldi pozitív példák közreadásával. A kutatási eredmények átvétele és gyakorlatba való átültetése érdekében együttmûködési megállapodást írtunk alá a Nyugat Magyarországi Egyetemmel, közös munkáink vannak az Erdészeti Tudományos Intézettel. Az Egyetemmel való közös projektekben való részvételek közül kiemelkednek a Magánerdészeti Tesztüzem Hálózat és a GAK ERDÕTELE projektek. Összességében elmondható, hogy a leírt 2003-2008. évi MEGOSZ program 98-99 %-ban teljesült, de ugyanakkor számos ponton jelentõsen túl is teljesítettük azt, reagálva az öt évvel ezelõtt elõre nem látott kihívásokra. Ez az öt esztendõ az építkezés idõszaka volt, a mennyiségi növekedésé, a pozíciók kiharcolásáé és a kapcsolatépítésé. A következõ középtávú tervnek egyre inkább a minõségi változásokról, az eddig elért eredmények finomításáról, aprópénzre váltásáról kell szólnia. A MEGOSZ fejlõdésének intenzív szakasza sikeresen lezárult, most az extenzív idõszak nem kevésbé fontos, felelõsségteljes idõszaka következik. Ne felejtsük el, ebben az intervallumban, egy ismert Szövetség esetében már egyre kevesebbet szabad hibázni, miközben a mind bonyolultabb rendszer miatt a megteendõ lépések hatása egyre nehezebben lesz elõre metszhetõ. Luzsi József – Dr. Sárvári János

30

A MEGOSZ 2009-2014. ÉVI PROGRAMJA A Magán Erdõtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége a 2009.01.13.-i Tisztújító Közgyûlésén és az azt követõ nyílt Elnökségi Ülésén megvitatta a MEGOSZ 2003-2008. közötti programját. Megállapítást nyert, hogy a célok kitûzése reális volt, azok nagy részét sikerült megvalósítani, egyes vonatkozásokban túlteljesíteni. Természetesen számos terület maradt, ahol jelentõs további erõfeszítésekre van szükség. Az élet nap, mint nap új kihívások elé állítja az érdekképviseletet, az erdõtulajdonosokat és erdõgazdálkodókat egyaránt. E kihívásoknak csak egy átfogó középtávú cselekvési program kidolgozásával és következetes végrehajtásával tudunk megfelelni Magyarország EU-s csatlakozásával új fejezet nyílt hazánk, a hazai erdõgazdálkodás, így a magánerdõ gazdálkodás történetében is. Számos új kihívással kerültünk és kerülünk szembe és sok új lehetõség nyílik meg elõttünk. Hogy e kihívásokra hogyan tudunk választ adni és a lehetõségeket hogyan leszünk képesek kihasználni, az jórészt rajtunk – magánerdõ gazdálkodókon – múlik. Az összefogás továbbra is elemi érdekünk. Egyénileg valószínûleg nem leszünk képesek megküzdeni az új kihívásokkal, ezért rendkívül fontos, hogy legyen egy olyan szervezet, amely képes felvállalni és markánsan, teljes körûen képviselni érdekeinket. Ezért a magyar magánerdõ gazdálkodás érdekeit leghatékonyabban képviselõ szervezet, a MEGOSZ elõtt álló középtávú célokat az alábbiakban fogalmazzuk meg:

Szervezeti célok: Magánerdõ gazdálkodók általános érdekképviselete Az érdekképviseleti munka erõsítése és állandó, folyamatos megújítása továbbra is a MEGOSZ legfontosabb feladata kell, hogy legyen. A magánerdõ gazdálkodók érdekeit a MEGOSZ – mint mára már minden fórumon ismert és elismert érdekképviseleti szervezet – tudja hatékonyan képviselni. Az érdekképviseletet nem célszerû szétaprózni, mivel akkor elveszíti hatékonyságát. Az elmúlt években sikerült elérni, hogy a magyar magánerdõ gazdálkodás tulajdonosi és gazdálkodói érdekképviselete területén a MEGOSZ-é lett a vezetõ szerep. Ezt a szerepünket az érdekképviseletek összefogására is használnunk kell. Az érdekképviseletet minden szinten meg kell jeleníteni: Politikai döntéshozók (Országgyûlés Mezõgazdasági, Környezetvédelmi, Energetikai bizott31

ságai, OÉT, FÖVÉT, MAÉT, országgyûlési képviselõk, stb.) A végrehajtó hatalom mindenkori képviselõivel a politikamentes, korrekt, szakmai alapokon nyugvó jó partneri viszonyt továbbra is erõsíteni kell. A kormányzati szervekkel, döntéshozókkal történõ kapcsolatépítés fejlesztésére kijelölésre került az e területért felelõs alelnök. A – sajnálatos módon jelenleg háttérbe szorult – Nemzeti Erdõprogram következetes végrehajtását, a források hozzárendelését szorgalmaznunk kell. Továbbra is intenzíven jelen kell lennünk az országos, regionális és helyi fejlesztési tervek, koncepciók megalkotásánál. Az ágazatot érintõ közgazdasági szabályozás (adózás, támogatások, stb.) kialakításában is részt kell vennünk, markánsan képviselve a tagság érdekeit. Stabil mûködési, finanszírozási háttér megteremtése A MEGOSZ csak stabil mûködési és finanszírozási háttérrel képes ellátni feladatait. Ennek megteremtése és fenntartása az egyik elsõszámú feladat. Saját bevételei (tagdíjak, pályázati pénzek) jelenleg erre még nem elegendõk, ezért a lehetséges forrásokat továbbra is fel kell kutatni, illetve fenn kell tartani. A Helyi Birtokhasznosítási Bizottságokba a lehetõ legtöbb MEGOSZ képviselõt kell küldeni, továbbá el kell érni, hogy a magánerdõ gazdálkodók minél nagyobb hányada érezze szükségét annak, hogy tagja legyen a MEGOSZ-nak és tagdíj befizetéseivel is támogassa az egyesület munkáját. A szervezet folyamatos mûködésének biztosítása és a tagsággal a napi kapcsolattartás fenntartása jórészt már megvalósult, de még e téren is sok feladat vár megoldásra. Szervezetépítés A MEGOSZ szervezeti felépítését országos szintre ki kell terjeszteni, a regionális és helyi szervezeteket meg kell erõsíteni, létre kell hozni, hogy tagi, szervezeti bázisa mind területi, létszám- és anyagi téren egyaránt megalapozott legyen. Tagság bõvítési célok Rendkívül fontos cél a magánerdõ gazdálkodókkal, tulajdonosokkal megismertetni, megértetni a Szövetség céljait és az összefogás szükségességét. El kell érni, hogy az egyesület széleskörû, nagy létszámú tagsággal rendelkezzen. A minél nagyobb létszámú tagság, a széles társadalmi bázison túl a mûködés anyagi alapjának, az Szövetség ismertségének és elismertségének is záloga. A taglétszám erõteljes fejlesztése érdekében konkrét lépések megtétele szükséges: tagok toborzása, kommunikáció, szolgáltatások javítása. Ennek 32

keretében a nem MEGOSZ tag magánerdõsökkel is meg kell ismertetni a Szövetség által nyújtott szolgáltatások hasznát, az ebbõl várható anyagi és pénzben nem mérhetõ elõnyöket..E terület fontosságának megfelelõen kijelölésre került a területért felelõs alelnök.

Mûködéssel kapcsolatos célok: Stabil mûködés szervezeti, infrastrukturális hátterének megteremtése, továbbfejlesztése Az Szövetség mûködésének, mûködtetésének külsõ feltételei jelenleg adottak. Jelentõs elõrelépés történt az önálló irodahelyiség és az irodai infrastruktúra legalább középtávon történõ, megnyugtató stabilizálásával (középtávú bérleti szerzõdés megkötése). Ez ugyan jelentõs anyagi terhet, de egyben biztonságot is jelent a MEGOSZ számára Személyi feltételek A vezetés decentralizálása (alelnökök megválasztása) és az egyes feladatkörök jól körülhatárolt, személyre szóló delegálása jelentõs elõrelépést hozott a mûködésben. Ezt a folyamatot tovább kell erõsíteni az elnök mind szélesebb körû tehermentesítésével és helyettesítésének-helyettesíthetõségének továbbfejlesztésével. Az elmúlt idõszak szervezetfejlesztési intézkedései is sokat javítottak a mûködésben. A fõállású ügyvezetõ elnöki funkció jól mûködik. Az önálló területként jelentkezõ ÚMVP erdészeti jogcímek és a szaktanácsadási rendszer menedzselésére létrehozott programvezetõi státus is egyértelmûen sikeresnek tekinthetõ. A fõállású titkárságvezetõ a kapcsolattartás, az elérhetõség és a napi operatív ügyintézés kapcsán nélkülözhetetlen. Amennyiben a Szövetség anyagi lehetõségei megengedik munkavállalói, vagy megbízási szerzõdéssel érdemes lefedni a jogi és a nemzetközi ügyek szakterületeit is. Kommunikáció, közönségkapcsolatok Továbbra is alapvetõ jelentõségû az egyesületi kommunikáció fejlesztése a külsõ környezettel és a tagsággal egyaránt. Stratégiai kérdésrõl lévén szó, kiemelt feladatként kell foglalkozni e területtel. A média jelenlétet, direkt kommunikációt, eredmények, lehetõségek publikálását tovább kell fokozni. Minden – a Szövetség céljaival egybevágó – lehetõséget meg kell ragadni a MEGOSZ népszerûsítésére, ismertségének, elismertségének fokozására. Ennek elõsegítése érdekében kijelölésre került a médiakapcsolatokért felelõs alel33

nök. A média legfontosabb szereplõit meg kell keresnünk és tudomásukra kell hoznunk, hogy a magánerdõk szakmai feladataival és érdekképviseletével kapcsolatosan Magyarországon a legfontosabb és bármilyen problémában megszólaltatható tényezõ a MEGOSZ. Legfontosabb feladat a tagság informálása, friss, naprakész információkkal történõ ellátása (az Erdészeti Lapok keretében a MEGOSZ Híradó, internet (MEGOSZ-honlap, e-mail, levelezõ lista, stb.). Fel kell gyorsítani az interneten való kommunikációt a tagsággal egyrészt az olcsósága, másrészt a rendkívül gyors információtovábbítás lehetõsége miatt. Kiemelt fontosságú, hogy lehetõleg minden tagunknak legyen egy a MEGOSZ által ismert e-mail címe, amire folyamatosan tudunk elektronikus levelet küldeni. Az Szövetségnek fel kell vállalnia, hogy tagjai rendszeresen kapjanak információt az aktuális – õket érintõ – pályázati és támogatási lehetõségekrõl, jogszabályváltozásokról, határidõkrõl stb. (honlap, direkt e-mail, stb.). A szélesebb társadalmi környezettel is meg és, el kell ismertetni a magánerdõ gazdálkodás mibenlétét, problémáit, eredményeit. Ez csakis az eredményes kommunikáción keresztül valósítható meg. Ennek egyik bevált és sikeres módja a nagyobb szövetségi rendezvények vidéken történõ megtartása is. Örvendetes, hogy az utóbbi években az éves Nagyrendezvényünkre egyre többenés többen látogatnak el. E folyamatot mindenképpen erõsítenünk kell. Kapcsolatépítés társ-szervezetekkel A hasonló körben tevékenykedõ, illetve szakmai társ szervezetekkel való kapcsolatok tisztázása, az érdekképviseleti területek felosztása, a közös munka peremfeltételeinek kialakítása, a szövetségek közötti együttmûködési szerzõdések megkötése az elmúlt idõszakban jórészt megtörtént. Elsõrendû fontossággal bír e megállapodások korrekt betartása, fenntartása, megújítása és szükség szerinti kibõvítése. Kapcsolatépítés, fenntartás a döntéshozókkal, kormányzati szervekkel Az érdekképviseleti munka elválaszthatatlan és elengedhetetlen része a különféle döntéshozókkal, döntési pozícióban lévõkkel a lehetõ legjobb, közvetlen kapcsolatok kiépítése, fenntartása. Továbbra is jó kapcsolatokat kell kialakítani és fel kell ajánlani partnerségünket, szakmai segítségnyújtásunkat szakkérdésekben a kormányzati szerveknek, szervezeteknek, hatóságoknak (Parlament érintett bizottságai, Országos Érdekegyeztetõ Tanács, FÖVÉT, MAÉT, MNV Zrt., Nemzeti Földalap Kezelõ Szervezete, FVM, FVM Természeti Erõforrások Fõosztálya, MGSZH erdészeti igazgatóságai, MVH, stb.) 34

Kapcsolatépítés az államerdészettel Fontos feladat a jó szakmai és személyes kapcsolatokon keresztül az államerdészet szereplõivel is a korrekt és jó intézményes kapcsolatrendszer kiépítése, fenntartása, ápolása. A számos kérdésben megvalósuló érdekegyezõség az együttes fellépésen keresztül az együttmûködést erõsíti, a közös célok elérését nagyban elõsegíti. Az esetleges érdekellentétek a jó intézményes kapcsolat esetén már a kezdeti szakaszban kezelhetõk lennének. Nemzetközi kapcsolatok A nemzetközi kapcsolatok folyamatos építése és fenntartása a Magyarország EU-s integrációja kapcsán rendkívüli mértékben felértékelõdött. Az egyesületnek aktívan kell részt venni a különféle nemzetközi szervezetek munkájában (CEPF, FSC, PEFC, FAO, IUCN, ELO, stb.), állandó kapcsolattartás szükséges, továbbá be kell kapcsolódni a különbözõ nemzetközi projektekbe is. Fontos, fõként a szomszédos országok magánerdõs szervezeteivel a kapcsolatok kiépítése, erõsítése, hiszen egymástól rendkívül sokat tanulhatunk. A nemzetközi kapcsolatok erõsítése és fejlesztése érdekében kijelölésre került az e területért felelõs alelnök. Nemzetközi porondon az EU-integráció lezárultával Kelet-Európa iránt csökkent az érdeklõdés. Ezt tudomásul kell vennünk, de a megfelelõ képviseletünket ebben az új környezetben is biztosítani kell. Elég felkészültnek kell lennünk, ahhoz, hogy ne tudják érveinket a hazai döntéshozók elsöpörni az EU konformitás folyamatos emlegetésével, pláne ha azok nem megalapozott vélemények. Nyugat-Európában az évtizedek óta aktívan mûködõ magánerdõs szervezetek politikai és szakmai szempontból rendkívül erõsek. A külföldi pozitív példák adaptálására érdemes volna akár egy plusz létszámot felvenni a külkapcsolatok kiterjesztésére és képviseletére (nemzetközi referens).

Szakmai célok: Magánerdõ gazdálkodás erõsítése Az elkövetkezõ periódus magánerdõ gazdálkodása számára talán legfontosabb terület az ÚMVP erdõgazdálkodást érintõ támogatási jogcímeinek beindítása, ezen keresztül az EU-integrációval Magyarország számára elérhetõ EUs vidékfejlesztési források erdõgazdálkodásba történõ bevonása. Rendkívüli fontosságára való tekintettel kijelölésre került az e terület kézbentartásáért felelõs alelnök. 35

A magánerdõ gazdálkodásnak a társadalommal történõ elismertetésére kiváló lehetõség az arra felkészült erdõgazdálkodók által az ún. „gazdátlan” erdõkben a gazdálkodás beindítása. A MEGOSZ eredményes érdekképviseleti munkájának köszönhetõen megjelent támogatási és egyéb rendeletek kapcsán megnyílott az Erdészeti Szakirányító Vállalkozások (Üzemvezetési Központok) széles körû megalakítása elõtt a lehetõség. E kereteken belül tovább kell erõsíteni a szakirányítók hálózatát és a helyi szaktanácsadási központokkal történõ együttmûködését. Az Erdészeti Szakirányító Vállalkozások és a magánerdészetek kialakítása és megerõsítése, országos lefedettséget biztosító hálózatuk megteremtése és ennek elõsegítése a Szövetség kiemelt célja. A magánerdészetekhez kapcsolódóan, köréjük szervezõdhetnek a kisebb erdõtulajdonosok, erdõgazdálkodók, megteremtve saját beszerzõ-értékesítõ közös szervezeteiket, valamint közös fejlesztéseket, beruházásokat hozhatnak létre. E célok csak központi támogatással valósíthatók meg, amelyhez a források csak hatékony, következetes érdekképviseleti munkával biztosíthatók (fejlesztési, gépvásárlási, szakirányítási, stb. támogatások). A vidékfejlesztési jogcímekkel kapcsolatos szaktanácsadási, képzési feladatokban történõ részvétel és az ezen területek által kínált lehetõségek tagsággal való megismertetése is a Szövetség feladata. A Szövetségnek komoly szerepet kell felvállalni a közös piaci, termelési, beszerzési, értékesítési szervezõdések (szövetkezetek, termelõi csoportok, TÉSZ-ek, stb.) létrehozásában, megalakításában. Rendkívül fontos érdekképviseleti feladat, hogy a különbözõ rendeletek megalkotásakor a magánerdõ gazdálkodók is kerüljenek bele a támogatott körbe. (EU-s és nemzeti támogatások). A Szövetség feladata, hogy a nemzeti és EU-s projektekben az erdõgazdálkodás érdekei beépítésre, megjelenítésre kerüljenek. E célok elérése érdekében a területért felelõs alelnök kijelölésre került. A világgazdasági válság a magánerdõt sem hagyta érintetlenül. A MEGOSZnak fel kell vállalnia az ezzel kapcsolatos feltáró munkákat, a válságra adható válaszok felkutatását és a tagság felé történõ kommunikálását. Az erdészeti közmunka program magánerdõkre való kiterjesztése alapvetõ érdekünk amellett, hogy a társadalmi igények is ezt kívánják meg. Ezért a MEGOSZ-nak vezetõ szerepet kell vállalnia a magánerdészeti közmunkaprogram feltételeinek meghatározásában és a program beindításában. A magánerdõnek, mint természeti értéknek és mint tulajdonnak a védelme kiemelt stratégiai cél. A MEGOSZ segítse elõ és támogassa az erdõtulajdonosokat, erdõgazdálkodókat, hatóságokat az erdõt rongálók, az illegális fakitermelõk elleni fellépésükben. 36

Erdõtelepítési program felkarolása Az erdõtelepítések felfuttatásában és a hozzá kapcsolódó támogatások biztosításában az aktív egyesületi részvétel megvalósult. Sajnos, a MEGOSZ rendkívül heves tiltakozását figyelmen kívül hagyva, módosításra került az EMVA társfinanszírozású erdõtelepítési támogatási rendelet. Sovány vigasz számunkra, hogy teljes mértékben beigazolódott a MEGOSZ által képviselt szakmai álláspont: az általunk végig ellenzett rendeletmódosítás hatására az erdõtelepítések soha nem látott mélypontra estek vissza. A tarthatatlan helyzet feloldása érdekében szorgalmazni kell a támogatási rendelet mielõbbi módosítását, az egységárak felemelését legalább a korábbi szintre. Az erdõtelepítési folyamat fellendítése érdekében javasolni kell kormányzati, regionális és térségi erdõtelepítési programok kidolgozását és végrehajtását a Nemzeti Erdõprogrammal összhangban. Az erdõtelepítések kérdését a környezet- és természetvédelmi programokba be kell építeni, az érdekeket és a vonatkozó jogszabályokat össze kell hangolni. A nemzeti és EU-s programokban az erdõtelepítést, mint a vidékfejlesztés hatékony elemét kell elismertetni. Fafelhasználás fejlesztése Az egyesületnek elõ kell segíteni a hazai hagyományos fafeldolgozás fejlesztését, segítenie kell a fa, mint természetes, újratermelhetõ nyersanyag felhasználásának terjedését. Az elkövetkezõ idõszakban a hazai magán erdõgazdálkodás elõtt egy új kihívás körvonalazódik, amely egyben egy hosszú távú lehetõségként, kitörési pontként is megjelenik a fa, mint megújuló természeti erõforrás energetikai hasznosítása. A MEGOSZ-nak kiemelten kell segítenie az energetikai fafelhasználás hangsúlyos támogatását, az elterjesztése érdekében tett lépéseket. Természetvédelem A természetvédelemmel (hatóságokkal, civil szervezetekkel, stb.) szembeni jelenlegi súlyos konfliktuson és szembenálláson változtatni kell. A MEGOSZ-nak katalizátor szerepet kell játszania a kölcsönös megértés és megbékélés érdekében. Ehhez természetesen a másik fél pozitív hozzáállása is szükségeltetik. Hatékony kommunikációval el kell érnünk, hogy a „zöldek” és a társadalom szemében az erdészek ne az erdõ ellenségeként, ellenkezõleg, az erdõ létrehozójaként, gondozójaként, fenntartójaként jelenjenek meg. Ehhez egy hatékony, hosszú távú kommunikációs stratégia szükségeltetik (az állami erdõgazdálkodókkal szorosan együttmûködve). Ugyanakkor a kommunikáció egyik alapvetése az kell legyen, hogy a természetvédelmi és egyéb korlátozások ellentételezését meg kell teremteni és ki kell fizetni az érintett tulajdonosoknak, gazdálkodóknak. 37

Magánerdõk közjóléti szerepe A MEGOSZ-nak segítenie kell a magánerdõkben a közjóléti funkciók erõsítését, a különféle beruházások és fejlesztések létrejöttét, majd az eredmények propagálását. A magánerdõk közjóléti szerepének társadalmi pozitív megítélése, elismerése a magán erdõgazdálkodás társadalmi presztízsét nagyban emelheti. Jogi, közgazdasági környezet és szabályozás javítása A következõ periódus az erdõgazdálkodásban és ezen belül a magán erdõgazdálkodásban már az új erdõtörvény keretei között fog lezajlani. Ez az idõszak lesz az új erdõtörvény próbája, amely várhatóan igen nagy terhet fog jelenteni az erdõvel foglalkozóknak. A MEGOSZ a törvény elõkészítési folyamatában végig rendkívül aktívan részt vett és közremûködött. Ennek eredményeképpen igen sok, a magán erdõgazdálkodást hátráltató, ellehetetlenítõ szabályozást, javaslatot sikerült kivenni a törvényjavaslatból és számos, a magán erdõgazdálkodást segítõ szabályozást sikerült beépíteni, elfogadtatni. A közgazdasági, adózási, szabályozási rendszer változtatásai kapcsán az egyesületnek markánsan képviselni kell az ágazat speciális jellegébõl adódó tényezõket. Ezt tudatosítani is kell a döntéshozókban, annak érdekében, hogy az erdõgazdálkodás általánostól eltérõ sajátosságaiból (hosszú termelési ciklus, közcélok-magáncélok együttes érvényesülése, stb.) adódó elemek jelenjenek meg egy stabil, kiszámítható jogi, közgazdasági, támogatási rendszerben. Mielõbb szükséges az erdõgazdálkodás sajátos közgazdasági problémáinak feloldása (erdõtelepítés mint beruházás amortizációja, jövedelemadózás, stb.). A MEGOSZ hatékony közremûködésével megszûnt a korábbi, igazságtalan jövedelemátcsoportosítást jelentõ, adó jellegû Erdõfenntartási járulék, amelyen keresztül a korábbi években jelentõs forráskivonás történt a magán erdõgazdálkodásból. A Szövetségnek folyamatosan napirenden kell tartani az erdõgazdálkodás jogi háttere javításának kérdését. Kezdeményezni kell a jogszabályokban, rendeletekben idõközben napvilágra került problémák kiküszöbölésére a módosításokat, illetve a hiányzó szabályozások (pl. a Természet védelmérõl szóló tv. végrehajtási utasítása, Erdõtörvény végrehajtási utasítása, stb.) mielõbbi megalkotását, a kapcsolódó jogszabályok harmonizálását. (Erdõtörvény, a Természet védelmérõl szóló tv., a Vadról és a vadgazdálkodásról szóló tv., SZJA tv., Társasági adó tv., a Termõföldrõl szóló tv., stb.).

38

Informatikai háttér javítása A Szövetségnek kezdeményeznie és segítenie kell a magánerdõ gazdálkodás informatikai hátterének javítását. Elõ kell segíteni a magánerdõ gazdálkodás informatikai oldalról történõ megerõsítését. Szorgalmaznia kell egy olcsó (támogatott), egységes magánerdészeti- és térinformatikai programcsomag mielõbbi piacra kerülését. Világosan látható trend a támogatás-igénylések, bevallások, beszámolók, jelentések mind nagyobb hányadának elektronikus úton történõ elkészítési-, továbbítási kötelezettsége. Ez a jövõben várhatóan csak erõsödni és bõvülni fog. Fentiek alapján rendkívül fontos feladat annak elérése, hogy a magán erdõgazdálkodók on-line hozzáférhessenek (egyelõre legalább lekérdezési szinten) a saját erdõállomány adataikhoz (üzemtervi adatok, térképi adatok, ingatlan nyilvántartási adatok, támogatási-, elszámolási adatok, stb.). Hasonló, sikeres projekt egyébként már valósult: a MEGOSZ-nak sikerült kiharcolnia a MEPAR-hoz történõ ingyenes hozzáférést tagjai számára! Kockázatkezelés segítése A klímaváltozás és egyéb környezeti kockázati tényezõk fellépése miatt a Szövetségnek kezdeményezõ és koordináló szerepet kell játszania egy, a magánerdõ gazdálkodókat szolgáló Országos Vis Major Alap létrehozásában, illetve egy Kölcsönös Biztosító Pénztár megalapításában, illetõleg részt kell venni a mezõgazdasági kárenyhítési rendszerhez való csatlakozás lehetõségének kidolgozásában. Tudatformálás elõsegítése A Szövetségnek lehetõségei szerint továbbra is segítenie kell az erdõtulajdonosi tudat formálását, erõsítését, az erdészeti oktatást és kutatást, a kutatási eredmények gyakorlatba történõ átültetését és mielõbbi alkalmazását. Fontos szerepet kell vállalnia az erdõgazdálkodás és ezen belül is a magánerdõ gazdálkodás mibenlétének társadalmi megismertetésében, elismertetésében. A társadalom tudatformálása, céljaink megismertetése, eredményeink elismertetése alapvetõ záloga annak, hogy a MEGOSZ sikeresen teljesíthesse célkitûzéseit. Dr. Ódor József

39

A Magán Erdõtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) Módosított egységes szerkezetbe foglalt ALAPSZABÁLYA A Magán Erdõtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének közgyûlése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetõleg a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérõl szóló 1959. évi IV. törvény 61. és következõ §-ai alapján, a mai napon a szövetség módosított alapszabályát az alábbi tartalommal fogadta el:

I. Általános rendelkezések 1. A Magán Erdõtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (a továbbiakban szövetség) a magán erdõtulajdonosok, a magántulajdonon alapuló egyéni vagy társas (magán erdészetek, erdõbirtokossági társulatok, erdõszövetkezetek, szövetkezeti erdészetek, termelõi csoportok, gazdasági társaságok, ezek társulásai és közös vállalatai, stb.) és a közösségi erdõk tulajdonosainak, gazdálkodóinak országos érdekképviseleti szerve. 2. A szövetség célja a szövetség tagjainak gazdasági és szakmai érdekképviselete, érdekegyeztetõ feladatainak ellátása, erdeikben a többcélú és tartamos erdõgazdálkodás megvalósítása, az erdõvagyonuk megõrzése és növelése, az erdõvagyon mûködtetésének segítése a tulajdonosainak hasznára. A magánerdõkben az erdészeti és az erdõ hasznosításához kapcsolódó szakmai kultúra fejlesztése. 3. A szövetség a politikai pártoktól függetlenül végzi tevékenységét. 4. A szövetség mûködési területe kiterjed a Magyar Köztársaság egész területére. 5. A szövetség jogi személy 6. A szövetség székhelye: 1021 Budapest, Budakeszi út. 91. 7. Az alapítás éve: a szövetség az 1994. évben alapított Társas Erdõgazdálkodók Országos Szövetségének (TEOSZ) jogutódja.

40

II. A szövetség feladatai a célok megvalósítása érdekében 1. A szövetség tagjainak érdekvédelme. 2. A tagok képviselete mindazokon a fórumokon, amelyeken az erdõ és az erdõtulajdonhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek (gazdálkodás, természetvédelem, közcélúság, vadászati jogi és egyéb) kérdései kerülnek tárgyalásra. 3. A tagok érdekében eljárni mindazoknál a szerveknél, amelyek támogathatják és elõsegítik az I. pontban megjelölt célok megvalósítását. 4. Véleménynyilvánítás az erdõtulajdonlást és a benne folyó gazdálkodást érintõ jogszabály-tervezetekrõl, ha szükséges és indokolt, jogszabálymódosítás kezdeményezése. 5. Elõsegíteni és támogatni a szövetség területi szerveinek, irodáinak megalakulását és mûködését. 6. Kapcsolattartás és együttmûködés más szakmai, tulajdonosi, államigazgatási és érdekképviseleti szervezetekkel, oktatási és kutatási intézményekkel, hazai és nemzetközi szinten egyaránt. 7. Képviseli a magyar erdészetet az Európai Unió szakbizottságaiban. 8. Az erdõgazdálkodás szakmai színvonalának emelésére szakmai bemutatók, elõadások, tanfolyamok, találkozók, bel- és külföldi tanulmányutak szervezése. 9. A sajtóval való állandó kapcsolattartás és a nyilvánosság felhasználása az erdõgazdálkodás társadalmi megítélése, a magán-erdõgazdálkodás helyzetének, gondjainak, eredményeinek bemutatása céljából. 10. A tagság igényeinek figyelembevételével szolgáltató feladatok ellátása. 11. Gyakori információközlés a magán-erdõgazdálkodást érintõ aktuális eseményekrõl és új kutatási eredményekrõl. Erdõgazdálkodási és természetvédelmi ismeretek terjesztése.

III. A szövetség tagsága 1. A szövetség tagja lehet minden olyan természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság, illetve egyéb szervezet, aki/amely elfogadja a szövetség alapszabályát, regisztráltatja magát, aláírásával kifejezésre juttatja, hogy a szövetség céljaival egyetért, és annak megvalósulását segíti, a szövetséget anyagilag támogatja, fizeti a tagdíjat, illetve önkéntes alapon ezen fölül is támogathatja. 2. A szövetség pártoló tagja lehet minden olyan szervezet, illetve természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet, aki/amely a szövetséget céljainak megvalósításában anyagilag és/vagy erkölcsileg támogatja. 41

3. A szövetség föderatív tagja lehet az, aki a szövetséget céljainak megvalósításában támogatja. 4. A szövetségbe való belépés önkéntes. a) A tagsági viszony felvétellel keletkezik. b) A tagfelvételi lap kitöltésével az III/1. pont szerinti természetes és jogi személy automatikusan taggá válik, kivéve ha az elnökség errõl másképp dönt. c) A szövetség III. 1.) és 3.) pontok szerinti tagjai tagdíjat fizetnek. Ennek mértékét a közgyûlés határozza meg. 5. A szövetségi tagság megszûnik: a) a természetes személy tag halálával, illetõleg a nem természetes személy tag jogutód nélküli megszûnésével, b) a kilépés írásbeli bejelentésével c) a tag törlésével d) a tag kizárásával e) a szövetség megszûnésével. 6. A kilépési szándékot legkésõbb a tárgyév december 31-ig kell írásban közölni az elnökséggel. A kilépés nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett kötelezettségei alól. A kilépési szándék bejelentésével a bejelentõ tagsági jogai megszûnnek. 7. A tagok sorából törlésre kerül az, aki az éves tagdíjat a következõ év június 1-ig nem fizeti be. A törlés elõtt a tagot fel kell szólítani a kötelezettség teljesítésére és tájékoztatni kell a mulasztás következményeirõl. 8. A tagok sorából történõ kizárásról az elnökség dönt, mely döntését az indokolással együtt az adott elnökségi ülés jegyzõkönyve tartalmazza.

IV. A szövetség tagjainak jogai 1. Részt vehet a szövetség munkájában, és rendezvényeit látogathatja. 2. A természetes személy tag személyesen, a nem természetes személy tag képviselõje útján részt vehet a közgyûlés határozatainak meghozatalában. 3. A szövetség minden természetes tagja és nem természetes személyiségû tagjának egy képviselõje választhat és választható. A közgyûlésen és a területi szervezetek gyûlésein minden tag egy-egy szavazattal rendelkezik. 4. A tagok észrevételeket, javaslatokat tehetnek, véleményt nyilváníthatnak a szövetség munkájával és annak szerveivel kapcsolatban. 5. A szövetség tagja ajánlásokat tehet a szövetség, annak szervei, az erdõtulajdont és gazdálkodást érintõ kérdések megtárgyalására. 6. A pártoló és a föderatív tag a közgyûlésen tanácskozási joggal vesz részt. 42

V. A szövetség tagjainak kötelezettségei: 1. A szövetség mûködésének és munkájának támogatása a tag saját lehetõségeinek megfelelõen elvárható mértékben. 2. Az alapszabály, a szövetség szervei által hozott határozatok betartása. 3. A tagdíj megfizetése.

VI. A szövetség szervezete: 1. 2. 3. 4. 5.

Közgyûlés Elnökség, amely nyolc fõbõl áll. Felügyelõ bizottság, amely három fõbõl áll. Fegyelmi és etikai bizottság, amely három fõbõl áll. Régió/térségi szervezetek és irodák.

VII. A közgyûlés: 1. 2. 3. 4.

A közgyûlés a szövetség legfõbb szerve, a tagok összessége. A közgyûlést évente kell összehívni. A közgyûlés határozatképes, ha a tagok több mint 50%-a jelen van. Ha a közgyûlés nem határozatképes, akkor harminc napon belüli idõpontra (amely az eredetivel azonos napon is lehet) összehívott közgyûlés az eredeti napirenden felvett kérdésekben a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes. 5. A közgyûlés napirendjét az elnökség állapítja meg és terjeszti a közgyûlés elé. 6. A közgyûlés kötelezõ napirendjei: a.) Az elnökség beszámolója az elõzõ közgyûlés óta eltelt idõszakról. b.) A felügyelõ bizottság jelentése az elõzõ közgyûlés óta eltelt idõszakról. c.) A fegyelmi és etikai bizottság jelentése az elõzõ közgyûlés óta eltelt idõszakról, ha ennek során szükséges volt üléseznie. d.) A tisztségviselõk (elnök, az elnökség, a felügyelõ és a fegyelmi-etikai bizottságok) megválasztása nyílt szavazással, egyszerû szótöbbséggel, öt évre. e.) Azon napirendek tárgyalása, amelyeket a tagok három nappal a közgyûlés elõtt írásban benyújtottak és amelyek megtárgyalását a közgyûlés kétharmados többséggel elfogadta. 7. A közgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a.) Az alapszabály megállapítása és módosítása. b.) A szövetség programjának elfogadása. c.) Más szervezetekkel való egyesülés, a szétválás, a megszûnés kimondása. d.) A tisztségviselõk megválasztása és visszahívása. 43

e.) f.) g.) h.) i.) j.) k.)

Az elnökség éves beszámolójának elfogadása. A felügyelõ bizottság éves beszámolójának elfogadása. Az elõzõ évi mérleg elfogadása. Tárgyévi költségvetés jóváhagyása. Tagdíjak megállapítása. Döntés a tagsággal kapcsolatos vitás ügyekben. Mindazok a kérdések, melyeket az alapszabály a közgyûlés kizárólagos hatáskörébe utal, illetve amelyeket a közgyûlés a saját kizárólagos hatáskörébe von. 8. A közgyûlést az elnökség hívja össze a közgyûlés tervezett idõpontját 15 nappal megelõzõen a napirendet tartalmazó meghívóval írásban illetve a szövetség honlapján. 9. A közgyûlés határozatait nyílt szavazással, egy tag egy szavazat, egyszerû szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlõség esetén az elnök szavazata dönt. 10. A közgyûlés nyilvános. A közgyûlésrõl jegyzõkönyvet kell felvenni, amelyet a levezetõ elnök, a jegyzõkönyvvezetõ és hitelesítõ ír alá.

VIII. Rendkívüli közgyûlés: 1. Rendkívüli közgyûlést az ok megjelölésével össze kell hívni, a) A tagok legalább egyharmada az ok megjelölésével írásban kéri. b) A törvényességi felügyeletet gyakorló szerv elrendeli. c) A felügyelõ bizottság kéri, d) illetve az elnökség egyszerû szótöbbséggel hozott határozata alapján. 2. A rendkívüli közgyûlést az erre okot adó körülmény bekövetkezésétõl számított egy hónapon belül kell összehívni. 3. A rendkívüli közgyûlésre egyebekben a rendes közgyûlésre vonatkozó szabályok az irányadók.

IX. Választási szabályzat: 1. A tisztújító közgyûlést megelõzõen legalább 30 nappal a jelölõbizottság javaslatot tesz a tisztségviselõk személyére, amelyet közzétesz a szövetség honlapján. 2. A megjelenést követõ 8 napon belül a tagok írásban további javaslatot tehetnek az új tisztségviselõkre, amelyet az elnökség közzétesz a szövetség honlapján. Az a jelölés érvényes, amit a tagság legalább 1 %-a írásban támogat. 3. A tisztújító közgyûlésen csak az ezen eljárás keretében javasolt személyekre lehet szavazatot leadni.

44

4. Többes jelölés esetén azok a tisztségviselõk tekinthetõk megválasztottnak az adott posztra, akik a közgyûlésen a legtöbb szavazatot kapták. 5. A jelölõbizottság 3 tagból áll, akiket az elnökség választ.

X. Az elnökség: 1. Az elnökség 8 tagból áll: elnök, ügyvezetõ elnök és 6 alelnök 2. A szövetség tevékenységét két közgyûlés közötti idõszakban az elnökség irányítja. A felügyelõ bizottság elnöke, a fegyelmi- és etikai bizottság elnöke, valamint a területi szervezetek megválasztott képviselõi az elnökségi ülések állandó meghívott tagjai. 3. Az ügyvezetõ elnök határozatlan idejû munkaviszonyban látja el feladatait, a többi elnökségi tag társadalmi megbízatásban. 4. Az elnökség üléseit szükség szerint, de legalább félévente tartja. 5. Az elnökség üléseit az elnök hívja össze, írásban, vagy szóban. Az elnökség gondoskodik a feladatok elnökségi tagok közötti megosztásáról. 6. Az elnökség maga állapítja meg ügyrendjét és munkatervét. Határozatait nyílt szavazással, egyszerû szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlõség esetén az elnök szavazata dönt. 7. Az elnökség a szövetség mûködését érintõ valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek az alapszabály szerint a közgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, vagy amelyeket a közgyûlés saját hatáskörébe vont. 8. Az elnökség feladatai: a) gondoskodik a szövetség ügyintézõ szervezetének kialakításáról, b) összeállítja a szövetség éves költségvetését és elszámolását, c) kinevezi és beszámoltatja az ügyvezetõ elnököt munkájáról. 9. Megszûnik az elnökségi tagság: a) a mandátum lejártával, b) lemondással, c) kizárással, d) elhalálozással. e) amennyiben bíróság jogerõs ítéletével eltiltja a közügyek gyakorlásától f) összeférhetetlenség esetén (ld. 10. pont) 10. A szövetség vezetõ szervének határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelõsség alól mentesül, vagy bármilyen más elõnyben részesül, illetve a megkötendõ jogügyletben egyébként érdekelt.

45

XI. A régió,- térségi és helyi szervezetek: 1. A szövetség a tagjaival, a helyi szervezetekkel való jobb kapcsolattartás és a hatékonyabb /helyi/ érdekképviselet érdekében segíti és támogatja a területi szervezetek létrejöttét. 2. A területi szervezetek legkisebb egysége a közigazgatási kistérség. 3. A területi szervezeteket az ott élõ tagok hozhatják létre és választják meg annak tisztségviselõit. 4. A szövetség alapszabályának szellemében megalkotják saját mûködési szabályzatukat. 5. A szövetség irodák megalakulását is támogatja a helyi erdõtulajdonosokkal és erdészeti hatóságokkal való jobb kapcsolattartás érdekében. A MEGOSZ-irodák mûködési rendjüket maguk határozzák meg.

XII. Az elnök: 1. A szövetség legfõbb tisztségviselõje az elnök. Az elnök és az ügyvezetõ elnök képviseli a szövetséget más személyek és szervezetek elõtt. Ezt a jogkörüket részben az alelnökökre, illetve esetenként más tisztségviselõkre és személyekre átruházhatják. Az elnök az elnökség nevében gyakorolja a munkáltatói jogokat az alkalmazottak felett. Biztosítja az alapszabály szerinti mûködés feltételeit. 2. Az elnököt akadályoztatása esetén az általa, vagy az elnökség által kijelölt személy helyettesítheti. 3. A szövetség bankszámlája felett az elnök és az ügyvezetõ elnök is önállóan rendelkezhet.

XIII. A felügyelõ bizottság: 1. A közgyûlés a szövetség gazdálkodásának, vagyonkezelésének ellenõrzésére háromtagú (elnök és két tag) felügyelõ bizottságot választ, melynek tagjai a szövetségben más tisztséget nem viselhetnek. 2. A felügyelõ bizottság munkáját a bizottság elnöke irányítja. 3. A felügyelõ bizottság tevékenységének szabályait maga állapítja meg 4. A felügyelõ bizottság tevékenységérõl a bizottság elnöke a küldöttgyûlésnek és a közgyûlésnek köteles beszámolni. 5. A felügyelõ bizottság tagjai munkájukat társadalmi megbízatásként látják el, közvetlen költségeik megtérítése mellett.

46

XIV. A fegyelmi- és etikai bizottság: 1. A közgyûlés a szövetség és a tagsága, valamint a tagok közötti vitás ügyek bíróságot megelõzõ egyeztetése, illetve rendezése érdekében háromtagú bizottságot választ, elnököt és két tagot. 2. A fegyelmi- és etikai bizottság munkáját a bizottság elnöke irányítja. 3. A bizottság tevékenységének szabályait maga állapítja meg. 4. A bizottság esetenként, a vitás ügyben történt bejelentéstõl számított harminc napon belül ülésezik. 5. A bizottság munkájáról a közgyûlésnek tartozik beszámolni. 6. A bizottság tagjai munkájukat társadalmi megbízatásban látják el, közvetlen költségeik megtérítése mellett.

XV. A szövetség gazdálkodása: 1. A szövetség éves költségvetés alapján gazdálkodik 2. A szövetség tagdíjaiból, részére juttatott támogató befizetésekbõl és esetleges egyéb jövedelmekbõl gazdálkodik. 3. A szövetség bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. 4. A szövetség tagjai a szövetség tartozásaiért – a befizetett tagdíjon túlmenõen – saját vagyonukkal nem felelnek 5. A szövetség kizárólag céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve vállalkozási tevékenységet is folytathat. 6. A szövetség alaptevékenységei: TEÁOR9411 – Vállalkozói,munkaadói érdekképviselet TEÁOR 9412 – Szakmai érdekképviselet 7. A szövetség – célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében – másodlagosan gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, az alábbi tevékenységi körben: TEÁOR 8531 – Általános középfokú oktatás TEÁOR 8532 – Szakmai középfokú oktatás TEÁOR 8541 – Felsõ szintû, nem felsõfokú oktatás TEÁOR 8542 – Felsõfokú oktatás TEÁOR 8559 – Máshova nem sorolható egyéb oktatás TEÁOR 0170 – Vadgazdálkodás, vadgazdálkodási szolgáltatás TEÁOR 0210 – Erdészeti, egyéb erdõgazdálkodási tevékenység TEÁOR 0220 – Fakitermelés TEÁOR 0230 – Vadon termõ egyéb erdei termék gyûjtése TEÁOR 0240 – Erdészeti szolgáltatás 47

TEÁOR 1610 – Fûrészárugyártás TEÁOR 1624 – Tároló fatermék gyártása TEÁOR 1629 – Egyéb fa-, parafatermék, fonottáru gyártása TEÁOR 1811 – Napilapnyomás TEÁOR 1812 – Nyomás (kivéve: napilap) TEÁOR 1813 – Nyomdai elõkészítõ tevékenység TEÁOR 1814 – Könyvkötés, kapcsolódó szolgáltatás TEÁOR 1820 – Egyéb sokszorosítás TEÁOR 4618 – Egyéb termék ügynöki nagykereskedelme TEÁOR 5621 – Rendezvényi étkeztetés TEÁOR 5629 – Egyéb vendéglátás TEÁOR 5811 – Könyvkiadás TEÁOR 5812 – Címtárak, levelezõjegyzékek kiadása TEÁOR 5813 – Napilapkiadás TEÁOR 5814 – Folyóirat, idõszaki kiadvány kiadása TEÁOR 5819 – Egyéb kiadói tevékenység TEÁOR 6820 – Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése TEÁOR 6910 – Jogi tevékenység TEÁOR 7021 – PR, kommunikáció TEÁOR 7022 – Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás TEÁOR 7311 – Reklámügynöki tevékenység TEÁOR 7312 – Médiareklám TEÁOR 7810 – Munkaközvetítés TEÁOR 7820 – Munkaerõkölcsönzés 8. A szövetség tevékenységi célja szerinti gazdálkodását a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységérõl szóló jogszabály alapján végzi. 9. A szövetség mûködése felett az ügyészség törvényességi felügyeletet gyakorol.

XVI. A szövetség megszûnése: A szövetség megszûnik: a) ha megszûnését a közgyûlés kimondja, b) más egyesülettel, szövetséggel egyesül, c) továbbá ha az arra jogosult szerv feloszlatja, illetõleg megszûnését megállapítja.

48

XVII. Ügyvezetõ szervezet: A szövetség ügyvezetõ szervezetet hoz létre, amelynek mûködését az elnökség határozza meg. Az ügyvezetõ szervezetet az ügyvezetõ elnök vezeti, aki a szövetség alkalmazottja, és akinek személyérõl az elnökség dönt. Az ügyvezetõ elnök munkáját az elnök irányítja és határozza meg feladatait. Az ügyvezetõ elnök szakmai feladatai különösen: a) meghatározza a szervezet rövid, illetve hosszú távú céljait, b) intézkedik a célok megvalósításának érdekében, c) a titkárságvezetõn keresztül vezeti a titkárság munkáját. Az ügyvezetõ elnök szakmai feladatait az elnökség jóváhagyásával látja el. Az ügyvezetõ elnök az elnökivel megegyezõ aláírási jogokkal rendelkezik.

XVIII. Záró rendelkezések: 1. A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Magyar Köztársaság Polgári törvénykönyvérõl szóló 1959. évi IV. törvény, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetõleg a további vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelõen irányadók. 2. A szövetség alapszabályát a tagok a Budapesten, 2009. január 13-án tartott közgyûlésen egyhangú határozattal jóváhagyták. 3. Az elnök a szövetség módosított alapszabályát a nyilvántartásba vétel iránti kérelemmel a Fõvárosi Bíróságnak benyújtja. 4. A jelen alapszabály bírósági befogadásával a korábban elfogadott alapszabályok hatályukat vesztik.

Budapest, 2009. január 13.

49

A MAGÁNERDÕGAZDÁLKODÁS FEJLESZTÉSÉT CÉLZÓ ERDÉSZETI ÜZEMVEZETÉSI SZOLGÁLTATÁSOKRÓL A korábbi integrátori rendszer kiváltására, bõvítésére és az erdészeti szakirányítás támogatásának kiszélesítésére megjelent a 109/2008. (VIII. 27.) FVM rendelet az egyes erdészeti közcélú feladatok csekély összegû (de minimis) támogatásáról. A támogatás célja a nem állami tulajdonú erdõterületeken folytatott erdõgazdálkodás szakmai színvonalának emelése, az erdészeti üzemvezetési szolgáltatás elérhetõségének biztosítása, a magán-erdõgazdálkodás szervezõdéseinek ösztönzése, E rendelet alapján támogatás nyújtható: a) az erdõgazdálkodók részére üzemvezetési szolgáltatás igénybevételére vagy erdészeti szakszemélyzet alkalmazására; b) az erdészeti szakirányító vállalkozások részére ingyenes alapszolgáltatásként nyújtott üzemvezetési szolgáltatások biztosítására; c) az erdészeti szakirányító vállalkozások részére a mások tulajdonában álló erdõterületeken jelentkezõ üzemvezetési feladatok erdõgazdálkodóként történõ ellátásáért; d) az erdõgazdálkodók részére az erdei közjóléti létesítmények és berendezések 2008. évi fenntartására, karbantartására; e) az erdõgazdálkodók részére az erdészeti erdei iskolákban folytatott 2008. évi oktató, nevelõ erdõpedagógiai tevékenységre.

A huzamosabb ideje MEGOSZ tagsággal rendelkezõ magánerdészeti üzemvezetési központok listája a következõ: Ártéri Erdõbirtokossági Társulat 5062 Kõtelek, Kossuth u. 30. Luzsi József elnök, Tel.: 30/953-55-94 Fax: 56/496-060 [email protected] Bacskai Zsolt 4834 Tiszakerecseny, Alkotmány u. 88. Tel.: 30/625-88-63, fax: 45/705-433 [email protected]

Bánki és Társa Erdõcenter Kft. 6726 Szeged, Fakopáncs u. 4. Tel.: 30/371-48-30 [email protected] Baracskai Lajos 8284 Nemesgulács, József A. u. 7/1 Tel.: 30/239-46-52 , fax: 88/422-298 [email protected]

50

Barnag Hosszúhegyi EbT. 8246 Tótvázsony, Kereszt u. Máhl János: Tel.: 88/410-685, mob.: 30/412-26-58 [email protected] BN’T Bt. 4841 Jánd, Rákóczi u. 55. Asztalos István ügyvezetõ Tel./Fax: 42/281-642, mob.: 30/436-0119 [email protected] Boróka Kft. 6120 Kiskunmajsa, Árpád u. 40. Sipos Ferdinánd Tel.: 77/581-250, Fax: 77/581-251 [email protected] Cserfaág Kft. 8248 Nemesvámos, Kossuth u. 43. Posgay Attila ügyvez. Tel/fax: 88/265-043 30/339-57-12 [email protected] Cserhátaljai Erdészeti Bt. 3075 Nagybárkány, Bajcsi Zs. u. 7. Szikora János Fax: 32/391-001 [email protected] Darazsik Bt. 3142 Mátraszele, Dózsa Gy. u. 18. Tatai József: Tel.: 30/9972-051 Fax: 33/415-259 [email protected] Délerdõ Bt. 7700 Mohács, Kossuth u. 74. Tel.: 69/301-809, Fax: 69/311-250 [email protected] DPMG Rt. 2747 Törtel, Ságvári kastély Kakuk Sándor Tel./Fax: 53 /311-277, mob: 20/223-19-06

Erdészeti szaporítóanyag Termelõ és Értékesítõ Kft. 6783 Ásotthalom, Felszabadulás u. 56. Ferenczi Géza Tel.: 30/928-8528 Fax: 62/291-744, 62/422-248 [email protected] Erdõ- Gazda Kft. 8330 Sümeg, Széchenyi u. 5. Máté Zoltán ügyvezetõ Tel.: 06//70-4535-295 Tel./fax: 87/350-004 [email protected] Erdõbarát Bt. 4551 Nyíregyháza, Májva út 24. Szabó Nándor Tel.: 06/30/958-04-83 Tel./Fax 42-456-717 [email protected] Erdõmester Szövetkezet 2201 Monor, Pf. 8. Tel.: 29/416-883 Csordás László [email protected] ERDÕSZÖV Rt. 2721 Pilis, Vasvári Pál u. 35. Mihályfalvy István vez.ig. Tel.: 29/498-124, Fax: 29/696-029 mob: 70/337-91-70 [email protected] FANYARKA Erdészeti Kft. 6114 Bugacpusztaháza, Nagybugac 19. Gyõri István Tel.: 20/988-63-48 Fax: 76/475-041 [email protected] FA-UNA Kft. 8640 Fonyód, Temetõ u. 2. Tel.: 70/333-29-20 Keöves György Benedek [email protected] 51

Góhér Zoltán 6070 Izsák, Mezõ u. 23. Tel./fax: 76/375-227 [email protected]

Járó Sándor 8500 Pápa, Dóra u. 8. Tel.: 30/9166-351 [email protected]

Hajdúhadházi Ebt. 4242 Hajdúhadház, dr. Földes J. u. 2-4. Áncsán György elnök Tel.: 52/276-247 Fax: 52/384-327, 30/368-15-75 [email protected]

Kalla László 3860 Encs, Akácos út 29. Tel.: 46/707-322

Hajdúsági Erdõmester Kft. 4032 Debrecen, Kartács u. 25. Détári Béla ügyvez.ig. Tel./Fax: 52/453-583 30/371-75-94 [email protected] Halomány Egyéni Cég 4300 Nyírbátor, Császár P. u. 3. Juhász Mihály Tel.: 42/281-170 20/374-84-83 halomá[email protected] Hegyháti EbT. 3142 Mátraszele, Nidling Gyula Fax: 72/475-363, mob: 20/965-68-57 [email protected] HORVÁTH-ERDÕ Kft. 7173 Zomba, Paradicsompuszta 1. Horváth István Tel./fax: 74/433-205, 30/929-72-18 [email protected] Ihartû 2000 Kft. 8444 Szentgál, Vörösmarty u. 38. Tel.: 30/956-86-77 Bodor Károly Tel/fax.: 88/248-670 [email protected]

Kiczkó Bt. 2765 Farmos, Öregszõlõ Tel.: 20/939-3483 [email protected] Könnyû Ebt. 4267 Penészlek, Táncsics M. u. 16. Tel./Fax: 42/389-292 Könnyû István [email protected] Liget 2000 Kft. 3860 Encs, Váci M. u. 38. Tel.: 30/365-05-60 Polyefko István [email protected] Lignin Kft. 2750 Nagykörös, Tomori u. 5. Tel.: /Fax: 53/350-638 mob: 30/53553-06 Nemes László Mántavölgyi EbT. 3787 Tomor, Kossuth u. 9. Tel.: 30/445-70-55 [email protected] Máthé Gyula 8518 Kemenesszentpéter, Jókai u. 16. Tel./fax: 89/357-013 [email protected]

52

Meggyes EbT. 4722 Nyírmeggyes, Lenin út 55. Tel.: 44 / 409-476 mob : 30/265-81-63 Kovács Gusztáv [email protected]

Németh Vendel László 6400 Kiskunhalas, Paprika A. u. 26/fsz 32. Tel.: 30/475-91-45 [email protected]

Mocz és Társa Magánerdészeti Kft. 7563 Somogyszob, Szt. Imre u. 23. Tel.:/Fax: 82/445-300 mob.tel.: 30/92958-33 Mocz András ügyv. ig. [email protected]

Noé Kft. 3253 Istenmezeje, Kossuth u. 48. Tel.: 36/572-027 Fax: 36/369-004 Bíró Vilmos ügyvezetõ ig. [email protected]

MOHA ‘97 Erdõgazdálkodási Bt. 8051 Sárkeresztes, József u. 24. Tel.: 22/442-373 Fax: 22/596-149 mob: 30/997-48-43 Gyõri Tibor [email protected] Nanorb Kft. 8900 Zalaegerszeg, Mátyás király u. 16. Tel.: 30/9791-872 Nagy Attila Norbert [email protected] Napkori Erdõgazdák Zrt. 4552 Napkor, Kállói u. 58. Tel.:/Fax: 42/460-347 mob.Tel.: 30/303-27-80 Támba Miklós elnök [email protected] Nemcsák László 3994 Pálháza, Ipartelep u. 3. Tel.: 47/370-081 fax: 47/311-324 mobil: 30 /967-68-91 [email protected] Németh József 6346 Sükösd, Dózsa Gy.u 141. mob.tel.: 30/299-36-65 Fax: 79/363-388 [email protected]

Nyugati Nyár Ebt. 8460 Devecser, Nagy L. u. 7. Tel./Fax: 88/223-060 mob.tel.. 30/95903-21 Fülöp Tiborné elnökasszony [email protected] Öreg Bükkfa Kft. 8430. Bakonyszentkirály, Vár u. 4/J Tel.:/Fax.: 88/464-034 Tóth Gábor ügyvezetõ 30/204-69-06 [email protected] Poplár Magán Erdészeti Kft. 3300 Eger, Rövid u. 3. Tel.:/Fax: 36/413-034 Molnár László ügyvez.ig. mob.. 30/96554-84 [email protected] Porteleki Erdogazdák Szöv. 5100 Jászberény, Szt.István krt. 9. Tel.: 30/928-18-61, Fax: 30/980-76-83 Száraz Sándor elnök [email protected] Répászky Miklós 5241 Abádszalók, Régi Posta u. 22. Tel.: 30/9-556-615, fax : 59/535-380, Tel.: 59/535-380 [email protected]

53

Robínia Erdõgazd. és Kereskedelmi Bt. 7561 Nagybajom, Kossuth L. u. 33. Horváth István Tel.: 82/357-330 , mob: 30/9-297-218 [email protected] Somogyi Erdõgazda Kft. 7400 Kaposvár, Noszlopi u. 12. Tel.: 82/511-280, Fax: 82/511-281 Szabó Vilmos: 20/912-76-81 [email protected] Somogyi József 9126 Gyarmat, Fõ u. 62. Tel./Fax: 96/480-330 30/9933-810 [email protected] Szabó Vendel 9131 Mórichida, Tekepuszta Tel.: 30/946-42-86, Fax: 96/681-013 Szabó Vendel [email protected] Szûcs és Társa Kft. 8229 Csopak, Kõkorsó u. 30. Tel.: 87/446-193 Szûcs István elnök 30/500-97-70 [email protected] SZV Ebt. 3348 Szilvásvárad, Egri u. 22. TAXUS Józwiak és Fia Bt. 8900 Zalaegerszeg, Gébárti út 89. Tel./Fax: 92/510-638 mob.: 30/956-90-66 [email protected] Terdik György 4264 Nyírbárkány, Határõr u. 41. Tel./Fax: 52/208-153 mob: 30/349-01-58

Tilia Kft. 6500 Baja, Dózsa Gy. u. 160/b Tel.: 30/953-31-63, Fax: 79/424-832 Dr. Ódor József ügyvezetõ [email protected] Tóth István 8840 Csurgó, Híd u. 4. Tel./Fax: 82/471-800 mob: 30-502-11-78 [email protected] Trefán János 4374 Encsencs, Bogáti út 80. Tel.: 42/388-248 [email protected] Új Amadévári EbT. 3854 Gibárt, Széchenyi u. 12. Szent-Imrey Pál elnök Tel./Fax: 46/308-230 [email protected] Vén Ferencné 6400 Kiskunhalas, Bogárzó 21. Tel.: 30/63-88-025 [email protected] Virágh Bt. 2713 Csemõ, Szt. István u. 39. Tel.: 30/338-36-48, Fax: 53/392-036 Virágh János ügyvez.ig. [email protected] Temesvári Erik (Zöld Erdõ Mérnöki Iroda) 8460 Devecser, Honvéd u. 70. Tel./Fax: 88/224-263 mob.tel.: 70/450-56-33 [email protected] ZÖLD-SZIL Kft. 6031 Szentkirály, Ifjúság u. 15. Tel.: 30/245-3801 Erdei Gábor [email protected] 54

MAGÁN ERDÔTULAJDONOSOK ÉS GAZDÁLKODÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE FEDERATION OF PRIVATE FOREST OWNERS AND MANAGEMENTS IN HUNGARY 1021 Budapest, Budakeszi út 91. Tel.: 391-4290, fax: 391-4299 e-mail: [email protected] honlap: www.megosz.org

Felelõs Kiadó: Luzsi József

Szerkesztõ: Dr. Sárvári János

A kiadványt támogatta: A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

Nyomdai elõkészítés és nyomás: Innova-Print Kft. 2009.

4552 Napkor, Kállói út 58. 6347 Érsekcsanád, Deák F. u. 33. 2000 Szentendre, Dunakanyar krt. 50. 7563 Somogyszob, Szent Imre u. 23. 9131 Mórichida, Tekepuszta 3300 Eger, Céhmesterek udvara 12.

alelnökök: Támba Miklós Dr. Ódor József Dombóvári Dénes Mocz András Szabó Vendel Molnár László

Projektvezetõ: Dr. Somogyvári Vilmos 2111 Szada, Boncsoki út 33. Titkárságvezetõ: Tomka Kornélia 2045 Törökbálint, Határ u. 17.

Dombóvári J. Tibor 2000 Szentendre, Dunakanyar krt. 50. Ernyes László 6100 Kiskunfélegyháza, Izsáki u. 34. Rosza István 2119 Pécel, Jókai u. 29. MEGOSZ Központi titkárság:

Fegyelmi és Etikai Bizottság

Bodor Dezsõ Károly Könnyû István Virágh János

8444 Szentgál, Vörösmarty u. 38. 4267 Penészlek, Táncsics M. u. 16. 2713 Csemõ, Szent István u. 39.

1082 Budapest, Baross u. 119/a.

ügyvezetõ elnök: Dr. Sárvári János

Felügyelõ Bizottság

5000 Szolnok, Szabadság tér 2.

Luzsi József

elnök:

CÍM

06-1-391-42-90 06-1-391-42-90

06-30-413-97-93

06-26-500-539 mail 06-28-453-233

06-88-248-670 06-42-389-292 06-53-392-036

06-42-547-025 06-79-424-832 06-26-500-539 06-82-445-300 06-96-681-013 06-36-413-034

06-1-334-49-13

06-56-542-036

TEL./FAX

06-30-455-39-12

06-30-950-54-03 06-30-308-50-31

06-30-956-86-77 06-30-943-36-42 06-30-338-36-48

06-30-618-77-35 06-30-953-31-63 06-30-950-54-03 06-30-929-58-33 06-30-946-42-86 06-30-965-54-84

06-30-455-22-61

06-30-953-55-94

TELEFON

A MEGOSZ vezetõsége

[email protected]

[email protected]

[email protected] [email protected] [email protected]

[email protected] [email protected] [email protected]

[email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected]

[email protected]

[email protected]

E-MAIL