Mentálhigiénés segítő kapcsolat Dr. Grezsa Ferenc KRE- BTK Pszichológiai Intézet
Segítő hivatás
• „foglalkozás, szakma” versus hivatás • szolgáltatás versus szolgálat Szakmaetika
• „értékközvetítés" kérdése • kapcsolati etika
Segítő hivatások Hivatásos segítők • Szociális munkás • Orvos, védőnő, nővér, pszicho-terapeuta, pszichiáter, klinikai pszichológus • Lelkipásztor, hitoktató, pasztorál-pszichológus • Tanító, tanár, pszicho-pedagógus, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, óvónő, iskolapszichológus • Művelődésszervező EÜ / OKT-NEV.ÜGY / SZOCIÁLIS GONDOSKODÁS / HITÉLET / KÖZMŰVELŐDÉS
Paradigmaváltás (Bagdy) Medicinális
Pozitív mentálhigiénés
beteg, páciens
kliens, problémahozó
lineáris kauzalitás
dinamikus folyamatelemzés, holisztikus, cirkuláris, rendszerszemlélet
betegség, diagnózis stigma, medikalizáció
probléma, zavar, állapot, stigmatizáció és medikalizáció nincs
terápia, kezelés, egyoldalú szakértői modell
konzultáció, intervenció, counseling, edukáció, kompetencia modell, kölcsönös szakértés facilitátor, segítő, konzultáns, problémafogadó
terapeuta, orvos, szakértő
Paradigmaváltás, folyt. (Bagdy) Medicinális
Pozitív mentálhigiénés
deficit központú, páciens nem felelős, alárendelődő kapcsolati kontextus, „elszenvedő” helyzet
meglévő (lehetséges) értékekre épít, kliens felelős és aktív, egyenrangú kapcsolat
egészségügyön belüli (szervezeti, intézményi) elkülönítés, szeparáció, kusztodiális modell
nem medikális (extramurális), nem szeparatív, „helyben segít”, közösségi modell
Segítő hivatás: sajátosságok • • • • • •
önkontroll önreflexió szupervízió kollegiális konzultáció esetmegbeszélés „peer-csoport”
Segítő kapcsolat: munkafeltételek 1 (Bagdy)
KÜLSŐ FELTÉTELEK • Társas környezet (család, szomszédság, lakosság)
pszichológiai kultúrája, hozzáállása • Szervezeti keretek: intézmény, team, illeszkedés,
„segítő közösség” • Kooperációs modellek: bifokális modell, miliőkultúra modell, stb.
Segítő kapcsolat: munkafeltételek 2 (Bagdy)
BELSŐ FELTÉTELEK • Önkéntesség, motiváltság, spontán igény,
szocializáltság • Ha nincs: szocializálás a lélektani munkára
• Mentális tényezők: rapport készség, együttműködési készség, "szenvedésnyomás"
Segítő kapcsolat: munkafeltételek 3 (Bagdy)
Kapcsolati feltételek 1 Első találkozás kapcsolatfelvétel szcénikus információk szimpátia és kiváltott érzések kérdése kölcsönösség bizalmi tényezők kapcsolati munkaszövetség
Segítő kapcsolat: munkafeltételek 4 (Bagdy)
Kapcsolati feltételek (2) „Lélektani tér” Objektív tényezők Keretek és szabályok A segítő vállalásai A „szerződéskötés”: próbaidő? időhatárok? szakaszolás? elmaradás? „Munkaszövetség” (Greenson) „Terápiás erőtér” (Strupp) „Segítő kapcsolati alaphangulat” (Hermann J.)
A személyiség „self” elmélete 1 (C. Rogers)
Énkép (individuális / szociális) • az észlelések, érzések, viszonyulások és értékek szervezett mintázata, melyet az egyén kizárólag sajátjaként tekint (egyediség) Én – ideál Organizmus • a teljes személy, a külvilágra adott reakciók összessége. Alapvető indítéka, hajtóereje az önmegvalósításra, a fejlődésre való törekvés
A személyiség „self” elmélete 2 (C. Rogers)
Fejlődés • egyre nagyobb szabadság az önkifejezésben Kongruencia • az énkép és az organizmus összhangja A pozitív elfogadás (szeretve lenni, megértve lenni) szükséglete Elhárító mechanizmus • a szeretet megtartására irányuló törekvés
Aszimmetria a kapcsolatokban: lélektani, társadalmi háttértényezők • etológia, darwinizmus, szociáldarwinizmus • hatalomvágy (Adler)
• a biztonság átélése: a helyzet fölötti kontroll / másfelől önátadás révén • a hatalom elvesztése: tehetetlenség, szégyen, bizonytalanság (szenvedélybetegek) • kulturális meghatározók: pl. szerepkötelezettségek (vö: klasszikus betegszerep) • a „tudás”-sal, a „tudománnyal” kapcsolatos meggyőződések, hiedelmek, a „tudás” reformációja
Kapcsolati aszimmetria tanácsadási / terápiás helyzetekben A kliens motívumai • Szenvedésnyomás • Rászorultság • Szükséglet
A segítő motívumai • többlet-tudás
• szakmai / jogi / kulturális stb. legitimáció • segítőkészség + nárcisztikus szükségletek • „sikeres” segítő kapcsolatok → szakmai előmenetel, szakmai önkép
Segítő kapcsolati aszimmetria feloldása A segítő maga is személyként van jelen, – saját érzelmi szükségleteivel együtt. A segítő egyben „kliens” is. A segítő nem csak „ad”, hanem „kap” is. Intimitás, „találkozás” – encounter (szerephatárok, mechanikus szerepkötelezettségek feloldódnak) Szimmetria az érzelmi szükségletekben – szimmetria a segítő kapcsolatban.
A segítő kérdései önmagához (Rogers, részlet)
•
Tudok-e megbízható = kiszámíthatóan önmagam lenni? (Megbízhatóság = hitelesség)
•
Ki tudom-e fejezni önmagamat pontosan úgy, amilyen valójában vagyok?
•
Megengedhetem-e magamnak, hogy pozitívan érezzek a másik személy iránt és hogy e pozitív érzéseket ki is mutassam számára?
•
Megengedhetem-e magamnak, hogy teljesen azonosuljak a másik személy érzésvilágával, értelmezéseivel, és a világot úgy
lássam, ahogyan ő?
Következtetések (Rogers)
– Nem képzelhető el végleges „igen” válasz - de lehet és kell törekedni e felé. – Képességem a fejlődést elősegítő kapcsolatok kialakítására annak is jele, hogy személyiségem mennyire fejlett, érett. – A segítő teendője: képességei, személyisége folyamatos fejlesztése.
Spiritualitás Szakralitás
Segítő kapcsolat
SZERETET (híd)
„… lelki változást, fejlődést igazán csak a szeretet tud kiváltani bennünk.” (Buda Béla)
A hatékony segítő hat tulajdonsága 1 (Patterson, Eisenberg, 1983)
• Intellektuális kompetencia: jó elméleti felkészültség, szüntelen önképzés • Energia: testi – lelki – kapcsolati működések energizáltsága • Hajlékonyság, rugalmasság a kliens problémája határozza meg a teendőket, nem a segítő "mihez értése" (módszertani jártassága)
A hatékony segítő hat tulajdonsága 2 (Patterson, Eisenberg, 1983)
• A „nem módszer specifikus” humán segítő tényezők nyújtani tudása: együttérzés, támogatás, megerősítés, személyesség, odaforduló figyelem, „jelenlét", légkör, biztonságnyújtás, együttgondolkodás stb. • Jóindulatú alap attitűd • Önismeret: az intra - interperszonális személyi(ségi) valamint módszertani technikai kompetencia egyensúlya / "személyesség" – személyiség és tudományosság - felkészültség egyensúlya/
A segítő képességei 1 „Keret” jellegű képességek • differenciált beszédkészség • az idővel való bánni tudás • egyértelmű és érthető kommunikáció • a tér és idő keretek tartása Általános személyiség-jellemzők • empátia • feltétel nélküli elfogadás • kongruencia (hitelesség)
A segítő képességei 2 A szakmai szerephez fűződő képességek • „holding” („konténer”) funkció: szorongás és hiperaktivitás nélkül elbírni a kliens szorongását, sírását, agresszióját, illetve a csendet) • az „itt és most”-ban jelentkező stresszek kezelése • a személyes és szakmai kompetencia határok felismerése • a kliens által rávetített szerep tudatosítása és elviselése • „én üzenetek” megfogalmazása
A segítő képességei 3 • a saját érzelmi ambivalencia, illetve kognitív disszonancia felismerése és elviselése • saját előítéletek felismerése és kezelése • az „itt és most” helyzet pontos átélése, kezelése • az ellenállással való bánni tudás • az indulatáttétel és viszont indulatáttétel felismerése és kezelése
• a saját nárcisztikus szükségletek felismerése és kezelése
Segítő kapcsolati rendszerek közös jellemzői 1 (Hermann Imre)
• katarzis (Arisztotelész) • inkubáció (várakozás, váratás, előkészület „bemosakodás”) • imagináció, álom (Aszklepiosz-i orvoslás) • szuggesztív hatások (éber és hipnoid) • megváltozott tudatállapotok • kommunikációs rítusok – „ut aliquid fieri videtur” (lássák, hogy valami történik) – „néha gyógyítani, gyakran enyhíteni, mindig vigasztalni” (XVII. sz. francia mondás)
Segítő kapcsolati rendszerek közös jellemzői 2 (Hermann Imre)
• „Kapcsolati” törvényszerűségek: szociál-pszichológiai fundamentum a találkozás, „Hallo effektus”, promotív tényezők, szerepek, kapcsolat, kontrolljáték, ellenállás, stb. • Szimpátia, empátia, érzelmek, érzelmi szintek, kölcsönhatások, cirkularitás • Kommunikáció lélektani törvényszerűségek: verbális szint, nem verbális szint, „meta-kommunikáció” stb. • Tanulás-lélektani összetevők
Hogyan kell meghallgatni és figyelni? A valóság mindig ott van a személyben, megfigyelhető, „csak” észre kell venni. Ennek akadályai: • érzelmi belehangolódás (empátia) hiánya • szubjektivitás, elfogultságok, előítéletek • az elmondottak értelmére fókuszálás, a pszichológiai jelentés elhanyagolása. (A jó megfigyeléshez, meghallgatáshoz szükséges a figyelem pozitív irányítása.) • a közvetlen (tudattalan) kifejezési módok elhanyagolása: mimika, testtartás, elhelyezkedés, hangszín, nem verbális közlési csatornák
Hogyan kell meghallgatni és figyelni? (2)
• Fontos az önmegfigyelés: mit vált ki belőlünk a kliens?
• A kapcsolat kibontakozásának megfigyelése • A megértő meghallgatás nagy nehézségekbe ütközik (pl. közélet, ismerőssel való vita)
