dr. Grezsa Ferenc: Devianciák ea. vázlat
A devianciák értelmezése
Társadalomtudományok 1 Tud.ág
Kezdete Kutatója
Tárgya
Módszer
Demográfia XVII. sz. John közepe Graunt
népesedés
statisztika
Politikatudomány
XVII. sz. John 2. fele Locke
politika
Jog / intézmény elemzés
Közgazdaságtan
XVIII. sz. eleje
Adam Smith
gazdaság
Deduktív következtet és
Szociológia
XIX. sz. eleje
E. Durkheim K. Marx M. Weber
Egész Adattársadalom gyűjtés, elemzés
Társadalomtudományok 2 Tud.ág
Kezdete Kutatója
SzociálXX. sz. pszichológia eleje
Néprajz / XX. sz. Kulturális eleje szociológia / Antropológia
Le Bon
Tárgya Egyén / csoport kölcsönhatás Egész társadalo m
Módszer Adatgyűjtés, elemzés Gyűjtés, megfigyelés
Szociológiai alapfogalmak (Andorka nyomán)
Társadalmi struktúra Tartós viszony(rendszer) egyének és csoportok között Társadalmi intézmény A társadalom tagjainak többsége által végzett tevékenységek alapvető módja, jellege, mintázata Kultúra Az anyagi javak, a normák, az értékek együttese
A szociológia tárgya 1 (Andorka nyomán)
- Egyenlőtlenség, szegénység - Társadalmi szerkezet és rétegződés - Város és falu - Társadalmi mobilitás és elvándorlás - Népesség, népesedés, egészségügyi ellátás - Kiemelt demográfiai csoportok: nők, idősek, fiatalok, gyermekek - Faj, nemzet, etnikai csoport, kisebbségek - Család
A szociológia tárgya 2 (Andorka nyomán) - Oktatás - Gazdaság - Állam, kormányzat, politika - Életmód -Kultúra, értékek és normák, szocializáció - Deviáns viselkedés - Vallás - Társadalmi változás
A deviancia fogalma A közmegegyezés eredményeként létrejött általánostól való viselkedésbeli, attitűdbeli, értékbeli eltérés. Társadalmi hasznosságát tekintve pozitív és negatív formái ismeretesek.
Devianciák értelmezése, kutatása 1 • Morálstatisztika (XIX század) • Organicista szemlélet (a társadalom betegsége) • Chicago-i iskola (szociálepidemiológia) • Durkheim (a társadalmi integráció foka) • Self report módszerek (Kinsey) • Elsődleges / másodlagos devianciák (Lemert, 1951)
Devianciák értelmezése, kutatása 2 Antipszichiátria • „La maggioranza deviante” – Basaglia • „Pathology of normality” - Fromm Struktúralista – funkcionalista irányzat • A deviancia társadalmi funkciója • Norma, kontroll, minősítés, deviáns karrier (Parsons, Merton)
A devianciák kialakulása 1 I. MIKROSTRUKTURÁLIS MODELLEK 1. Szocializációs zavarok korai anya / gyerek kapcsolat, tárgyvesztés 2. Stresszelméletek homeosztázis, stressz, észlelt egyensúlytalanság, kimerülés 3. Tanuláselméleti megközelítések szorongás, ingerkereső magatartás, modellkövetés, pozitív megerősítés
A devianciák kialakulása 2 II. MAKROSTRUKTURÁLIS MODELLEK 1. Makrostrukturális jellemzők általános értékrendszer 2. Anómia Durkheim: meggyengült normák, bizonytalanság, szorongás Merton: célok és eszközök ellentmondása Parsons: dezorganizáció, szabályozatlanság 3. Elidegenedés Seeman: hatalomnélküliség, értelmetlenség, magány, elidegenedés, normátlanság Jessor: elutasítottság, közös értékek hiánya, felelősségérzet hiánya, frusztráció, örömtelenség, reménytelenség
Deviáns viselkedésformák • • • • • •
Bűnözés Alkoholizmus Öngyilkosság Mentális betegségek Drogfogyasztás Prostitúció
Többtényezős deviancia elmélet • Szocializációs zavar • Felnőttkori feszültségek • Környezeti hatások (norma, kontroll, minta) • Minősítés
A devianciák definiálása • Szabályalkotás: normasértés nélkül nincs norma • Jó és rossz különválása: a rossz meghatározásával a jó is elkülönül • A rossz izolálása • Bűnbakképzés
Deviáns karrier • A magatartás definiálása • Minősítés, címkézés • Identitás változás • Megfelelés az elvárásoknak
Betegszerep 1 (Talcott Parsons, 1951)
• normák, az eltérés szankcionálása • szerep = adott pozícióhoz kötődő elvárások összessége • szerep / szereppartner, szerepkonfliktus • szerepek: pervazív (biológiai), családi, foglalkozási, átmeneti • betegség = normatíve szervezett szerep
Betegszerep 2 (Talcott Parsons, 1951)
1. orvoshoz fordulás – legitimáció 2. kötelezettség a gyógyulás érdekében való közreműködésre 3. kötelezettség az orvossal való együttműködésre 4. felmentés a felelősség alól (nem tehet róla)
Medikalizálás, pszichiatrizálás Kettős funkcionalizmus felmentés a szerepobligációk alól + lépések a helyzet mielőbbi megszüntetésére Betegségbe menekülés (Freud) Elsődleges betegségelőny (intrapszichés) Másodlagos betegségelőny (anyagi, segítség kapása)
Pszichiátriai betegségek stigmatizáció, felmentés nincs, segítő attitűd nincs, betegszerep vállalása mérsékelt
Mentális egészség (Edwards)
• Racionális autonómia • Gondolkodás, következtetések logikussága • Önálló ítéletalkotás • Nem a „mit” hanem a „hogyan” számít • Vö.: diktatúrák: az egészségeseket szankcionálják
Szociális konstrukciós felfogás (Freidson)
• a betegség szociális interakció által meghatározott • a betegszerepet az orvos teszi hivatalossá • interakció: a betegség „értelme”, „jelentése” • betegség = deviancia
Orvoshoz fordulás egészségügyi ismeretek, betegbiztosítás, tömegkommunikáció
Mechanic modell
1. tünetek felismerhetősége 2. tünetek súlyosságának megítélése 3. tünetek zavaró hatása a különböző szerepekre 4. tünetek gyakorisága 5. tünetek toleranciája 6. tünetekkel kapcsolatos kulturális értékszemlélet 7. a tünetek felismeréses ellen ható szükségletek 8. a betegszerep elfogadását gátló szükségletek 9. nem orvosi értelmezési lehetőségek 10.a kezelés hozzáférhetősége
