Sólyom Réka ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola KRE BTK Magyar Nyelvtudományi Tanszék
E- előtagú neologizmusaink szemantikájáról
VI. Alkalmazott Nyelvészeti Doktoranduszkonferencia MTA Nyelvtudományi Intézet 2012. február 3.
Bevezetés Az előadás témája: e- előtagú neologizmusok szemantikai szerkezetének vizsgálata Ebbe a csoportba tartozó szavak, kifejezések közül: sok az elmúlt években jelen meg a magyar nyelvben, például: e-beszerzés, e-bolt, e-book, e-business, e-gazdaság, einfrastruktúra, e-intelligencia, e-kereskedelem, ekormányzat, e-könyv, e-szolgáltatás, e-tanulás, e-üzlet, e-business-akadémia (OsH. 2005: 618) → a magyar és nemzetközi szakirodalom a „neologizmus” terminus technicusszal szokta jelölni őket
Az e- előtagú alakulatok mint neologizmusok Ezek az alakulatok neologizmusnak tekinthetők a következő értelemben: a jelenségeknek a nyelvhasználók egy bizonyos kommunikációs szituációban előzetes tapasztalataikhoz, ismereteikhez és az ezekből fakadó elvárásaikhoz viszonyítva újszerű jelentést és/vagy újszerű stílust tulajdonítnak (Sólyom, megjelenés alatt). Az e- előtagú alakulatoknak sok esetben a szerkezeti felépítése is kérdéseket vet fel: is különféle helyesírási, kiejtési, értelmezési kérdések, esetenként problémák merülhetnek fel. Például: alkalmazandó-e a mozgószabály többszörös összetétel esetében? Hogyan kell kiejteni az előtagot? stb.
Az előadás szűkebb témája: az e- előtag által megnyitott mentális terek vizsgálata Hipotézis: az e- előtagú szavakban jelen lévő előtag az értelmezési folyamat során önállóan képes úgynevezett mentális tér (Fauconnier 1994 [1985]) megnyitására, mely a jelentésszervezésben és a megértésben aktívan részt vesz
↓ Ez a jelentésszervező folyamat a nyelvhasználók számára feltehetően elősegíti az alakulat értelmezésének, megértésének folyamatát, illetve bizonyos nyelvhasználói attitűd kialakításában is aktívan szerepet játszik
A fogalmi integrációs elméletről Az alakulat elemzése a Fauconnier–Turner 1998a, b, c, 2003-féle fogalmi integráció (blending) elméletének keretében A folyamat során egymással kapcsolatban álló kisebb fogalmi egységeket (ún. mentális tereket) hozunk létre, melyek segítik a megértést és a további reakciókat. Ezek változtathatók is a diskurzus előrehaladtával (Fauconnier– Turner 1998b: 137). A létrejövő integrált tér már bizonyos kiválasztott aspektusokat, „szeleteket” tartalmaz az egyes bemeneti terekből (Coulson–Oakley 2003: 55). A megközelítés előnye: a mentális terek rugalmasabbak, dinamikusabbak, mint a metaforaelmélet tartományai ↔ De: „(…) egy mentális tér rövid távú képződmény, melyet egy bizonyos tartomány általánosabb és stabilabb tudásstruktúrája »táplál«” (Grady–Oakley–Coulson 1999: 101–103).
A vizsgálandó neologizmus: e-könyv olvasó Az e-könyv olvasó alakulat szemantikai elemzése elvégezhető a fogalmi integrációs elmélet keretében A fogalmi integráció bemeneti, generikus és integrált tereiben megjelenő mentális jellemzők megadásában: kérdőíves tapasztalatok alapján szerzett információkra támaszkodom
↑ Ezek felhasználása lehetővé teszi az elemzések esetleges szubjektivitásának elkerülését, mely az elemzést végző személy saját értelmezési stratégiájából fakadhat
A kérdőíves felmérésről 2011-ben végzett kérdőíves felmérés: neologizmusok felismertségét és a hozzájuk kapcsolódó nyelvhasználói attitűdöket vizsgálta Négy korcsoport (általános és középiskolások, egyetemi hallgatók és 25–65 év közötti, tanulmányokat már nem folytató felnőttek), összesen 180 fő véleményét kérdezte (Milyen más szóval vagy körülírással helyettesítené a neologizmust? Van-e olyan a neologizmusok között, amely kifejezetten tetszik / nem tetszik Önnek?) A kérdőívnek két típusát („A” és „B”) töltötték ki az adatközlők: az elsőben szövegkörnyezet nélkül, a másodikban szövegkörnyezetben (internetről származó mondatokban) olvashatták a neologizmusokat (ld. még Sólyom 2010, 2011)
A felmérés várható eredménye a neologizmusok szemantikai szerkezetének elemezhetőségében A válaszok alapján kirajzolódó értelmezési stratégiák segítségével várhatóan megfigyelhetővé válnak azok a mentális műveletek, melyek segítségével a nyelvhasználók értelmezik a neológ alakulatot → így: modellálhatóvá válhat a jelentésképzés folyamata a vizsgált neologizmus esetében. Hangsúlyozni kell: a jelentéskonstruálási folyamatok csak modellálhatók, közvetlenül nem tanulmányozhatók ↕ De: a válaszok és szinonimajavaslatok alapján megadhatók azok a mentális folyamatokra utaló összetevők, melyek a neológ alakulat megértésében vagy éppen félreértésében szerepet játszanak (azok is, melyek miatt az adatközlők az e- előtagot és az olvasó szót nem neológ jelentésében értelmezték)
A bemutatandó esettanulmány: az e-könyv olvasó egy internetes fórumszövegben. A fórumszöveg műfaja Fórumszövegek és hozzászólások (ún. kommentek): nap mint nap keletkeznek az interneten. Műfaji jellemzőjük: kötetlenség, spontaneitás → jelentős mértékben hasonlítanak a spontán élőbeszédre Ráadásul: a megnyilatkozók „arctalanságából” fakadóan a fórumozóknak olyan hozzászólások írására is lehetősége van, melyek az udvariasság vagy akár a relevancia maximáját is figyelmen kívül hagyják (Hámori, megjelenés alatt) → így: sok lehetőség van e szövegekben az új alakulatok, a nyelvi lelemények, a hapaxok, a „trendi neologizmusok” (Lehrer 2003) használatára
Az e-könyv olvasó jelentései Az e-könyv olvasó alakulat jelentheti: 1) az ’e-könyv olvasására alkalmas hardver’-t, tehát azt a kézzel megfogható, térben létező elektronikus eszközt, melyre fel lehet tölteni az elektronikus olvasnivalót, vagy 2) az ’e-könyv olvasására alkalmas szoftver’-t, melynek segítségével a készüléken az e-könyvet olvasó program működik (egy e-könyvekkel foglalkozó magyar nyelvű internetes oldal külön alpontra is bontja a két jelenséget: http://e-konyv.lap.hu, 2011. november 3án)
Az e-könyv olvasó egy fórumszövegrészletben A következő bejegyzés szerzője e-könyv olvasón a hardver részt érti ’a számítógép elektronikus, mechanikus stb. (alkat)részeinek összessége’ (ÉKsz.2 2003: 493) jelentésben (kiemelés tőlem): Dávid Csaba 2010. november 25. 10:03 Napokban találtam rá az Alcor Poet nevű e-könyv olvasóra. A 30ezer forintos árával egész barátságos kis eszköz, viszont azt írják róla több helyen is, hogy az LCD kijelző miatt gyorsabban lemerül, mint e-ink-es társai. (…) Jó választás lehetne ez az olvasó, vagy inkább egy másik, e-ink-es társa (pl: Koobe) jobb lenne? Feltételezhető, hogy a fórumozó ismeri az eszközt és hozzáértőknek ír a témában: terminusok (LCD-kijelző, e-ink, márkanevek) használata igazolja ezt. A szerző az e-könyv olvasónak a hardver, tehát az olvasást lehetővé tevő eszköz típusát nevezi meg („egész barátságos kis eszköz” kifejezés, a lemerülésre vonatkozó megállapítás utal erre)
Az e-könyv olvasóval kapcsolatban kapott eredmények a kérdőíves felmérésben A „valódi” jelentéssel egyező magyarázatok, szinonimák aránya: Az e-könyv olvasó felismertsége a kérdőív típusának függvényében (%) – 2011. 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
A
38
B
22 14 0
0
általános iskolások
0
5
középiskolások
egyetemisták
11
felnőttek
A felmérés vonatkozó eredményei Általános iskolás korosztály: egyetlen olyan válasz sem született, mely a szónak a „valódi” jelentéssel azonos jelentését adta volna meg („valódi” jelentésben elfogadtam akár a hardverre, akár a szoftverre vonatkozó körülírást, szinonimát) Középiskolás korosztály: a „B” típusú kérdőíveknél már kimutatható a szövegkörnyezet támogató hatása (5%-os növekedés) ↔„A” típusú kérdőívek esetében nem volt a „valódi” jelentéssel azonos javaslat Egyetemi hallgatók, felnőttek: nőtt a szó felismertsége mindkét típusú kérdőív esetében. Felnőttek: „B” típusú kérdőív esetében: csökkent a felismertség aránya ← ezekben az esetekben sok esetben ’e-könyv’-ként definiálták a neologizmust ↔ az olvasó szót nem értelmezték
Értelmezési stratégiák Azokból a magyarázatokból, szinonimákból, amelyek nem egyeztek meg a neologizmus „valódi” jelentésével, többfajta értelmezési stratégia is kirajzolódik: Stratégiák egy része: az adatközlők az olvasó szót nem neológ jelentésében értelmezték, hanem: ’olyan ember, aki olvas’, ’e-könyvet olvasó ember’, ’e-könyvek olvasását lehetővé tevő internetes oldal’ jelentésben Stratégiák másik része (általános és középiskolás diákok): a mutató névmás rövid alakjaként értelmezték az e- előtagot: ’az adott könyvet olvasó’, ’ez, aki a könyvet olvassa’, ’ezt a könyvet olvasó’ jelentésmagyarázatok
↓ Ezek: felhívják a figyelmet az e- előtag félreérthetőségére a magyar nyelvben. → Feltételezhető, hogy az e-könyv olvasó alakulat megértéséhez szükségesek olyan előzetes tapasztalatok, melyek lehetőséget adnak a befogadónak egyrészt az e-könyv, másrészt az olvasó szavak neológ jelentéseinek azonosítására
Az e-könyv olvasó szemantikai felépítésében szerepet játszó folyamatok a fogalmi integráció keretében I. Kiindulás: az e-könyv neologizmus. Az e- előtag jelentése: ’valamely nem elektronikus tevékenység vagy dolog elektronikus, számítógépes változata, főképp az interneten megjeleníthető vagy hozzáférhető adatokkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban’ (ISz. 2007: 272) → ’elektronikus’ jelentésben szerepel az egyik bemeneti térben, vele kerül kapcsolatba másik bemeneti térként a könyv utótag abban a jelentésében, mely tartalmazza a prototipikus könyv jellemzőit: ’egybekötött, lapozható, ívekből álló, rendszerint fedéllel ellátott (,nyomtatott) mű’ (ÉKsz.2 2003: 748). Generikus tér: a két tér kapcsolata során jelenik meg ’adatátvitel, adatok közvetítése’ jelentéstartalommal Integrált tér: az e-könyv legfontosabb, prototipikusnak mondható jellemzőit tartalmazza: ’elektronikusan lapozható és olvasható mű’
Az e-könyv olvasó szemantikai felépítésében szerepet játszó folyamatok a fogalmi integráció keretében II. Következő lépés: a már meglévő e-könyv jellemzőit tartalmazó mentális tér alkotja az e-könyv olvasó alakulat egyik bemeneti terét Másik bemeneti térben: az olvasó szó újszerű jelentései jelennek meg: ’informatikai hardver vagy szoftver, amelynek funkciója az, hogy szövegek olvasását teszi lehetővé’ A két mentális tér közös fogalma: az OLVASÁS→ ez a jellemző a két mentális tér között is kapcsolatot biztosít Integrált térben megjelenik: 1) az, hogy ez egy informatikai hardver vagy szoftver, amely 2) elektronikusan lapozható, olvasható művek olvasását teszi lehetővé Mindez grafikusan ábrázolva:
Összegzés Az e-könyv olvasó szemantikai felépítésében szerepet játszó folyamatoknak a fogalmi integráció keretében történő ábrázolása - egyrészt eredményesen megvilágítja a neologizmus létrejöttében szerepet játszó folyamatokat, - másrészt arra is rávilágít a jelentésképzés modellálása tekintetében, hogy milyen előzetes tapasztalatok szükségesek a nyelvhasználók részéről ahhoz, hogy a neologizmust értelmezzék
↓ E tapasztalatok megléte vagy hiánya: megmagyarázza a kérdőíves felmérésekben kapott, megértésre vagy félreértésre utaló értelmezési stratégiák eredményeképpen létrejövő jelentésmagyarázatokat
Válogatott szakirodalom Grady, J. E.–Oakley, T.–Coulson, S. 1999. Blending and metaphor. In: Steen, G.– Gibbs, R. (eds.): Metaphor in cognitive linguistics. Philadelphia: John Benjamins. 101–125. Fauconnier, G. 1994 [1985]. Mental Spaces. Cambridge: MIT Press/Cambridge University Press. Fauconnier, G.–Turner, M. 1998b. Conceptual Integration Networks. Cognitive Science 22 (2). 133–187. Lehrer, A. 2003. Understanding trendy neologisms. Rivista di Linguistica 15 (2). 369–382. Sólyom R. 2010. Neologizmusok kognitív szemantikai megközelítése. Magyar Nyelvőr 134 (3). 270–282. Sólyom R. 2011. Celeb, bevállal, H1N1 – neologizmusok megítélése, értékelése különböző korcsoportok körében. In: Hires-László–Karmacsi–Márku (szerk.): Nyelvi mítoszok, ideológiák, nyelvpolitika és nyelvi emberi jogok KözépEurópában elméletben és gyakorlatban. A 16. Élőnyelvi Konferencia előadásai. Budapest–Beregszász: Tinta Könyvkiadó–II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hodinka Antal Intézete. 335–344.
Köszönöm a figyelmet!
[email protected]
