Alkalmazott gendernyelvészet ELTE BTK Alkalmazott nyelvészeti doktori iskola Dér Csilla Ilona
Kurzusinformációk Kurzus neve: Nyelvészeti alkalmazások szakszeminárium 1.: Alkalmazott gendernyelvészet; Nyelvészeti alkalmazások műhelymunka 1. : Alkalmazott gendernyelvészet Kurzus kódja: P/NY/ALKN-6/e, P/NY/ALKN-15/e Helyszín: ELTE BTK A ép. 2. emelet 251. (Fonetikai Labor) Időpont: február 7., február 21., február 28. 13.00-16.00 óra Oktató: Dér Csilla Ilona egy. doc. Károli Gáspár Református Egyetem BTK Magyar Nyelvtudományi Tanszék
[email protected] http://dercsilla.hu/elte
Kurzusinformációk Cél: A kurzus a társadalmi nemekkel foglalkozó tudományok (gender studies) körébe tartozó gendernyelvészet alapvető fogalmaival, módszereivel és főbb eredményeivel ismertet meg, elsősorban a szociolingvisztikának, a pragmatikának, a szövegnyelvészetnek, a diskurzuselemzésnek a nemek nyelvhasználatára vonatkozó kutatásain keresztül.
Kurzusinformációk Tematika (3 x 180 perc) • Bevezetés. Alapfogalmak, a gender studies, azon belül a gendernyelvészet kialakulása. Alapvető elméletek, kutatási területek és módszerek. Biológiai hátterű nyelvi különbségek. Nyelv és hatalom összefüggése. • A nemek és a nyelvváltozások összefüggése. A nemek nyelvhasználatára vonatkozó hétköznapi és féltudományos elgondolások, sztereotípiák és tudományos cáfolatuk/igazolásuk. • A nemek nyelvhasználata pragmatikai, társalgáselemzési szempontból. Mikrokutatások vizsgálata. Főbb témák a 2. és 3. alkalommal: • női nyelv(változat) és férfi nyelv(változat), • beszédjog: hallgatás és csend, közbevágások, • beszédmennyiség, • beszédműfajok, • társalgásirányítás – témairányítás, • kérdések és funkcióik, • udvariasság – arcmunka, • offline és online férfi és női nyelvhasználat.
Kurzusinformációk Teljesítési feltételek • Részvétel az órákon. • A feladott olvasmányok feldolgozása. • Egy legalább 8 oldalas (plusz címlap, bibliográfia) szemináriumi dolgozat elkészítése, mely egy szabadon választott kutatási téma gendernyelvészeti szempontú feldolgozását tartalmazza.
Kötelező irodalom Baráth Erzsébet 2009. A test adatbázissá szelidítése a nyelvhasználat-kutatásban. Apertúra IV/2. http://apertura.hu/2009/tel/barat Bodó Csanád 2012. A dzsender-paradoxon és magyar szociolingvisztikai recepciója. In: TNTeF 2/2: 93–112. http://tntefjournal.hu/vol2/iss2/07_bodo.pdf Bucholtz, Mary 2011. A szociolingvisztikában vizsgált biológiai nemek közti különbségektől a genderváltozatokig. In: Juhász Valéria – Kegyesné Szekeres Erika (szerk.): Társadalmi nem és nyelvhasználat. Válogatott szemelvények az angol és német szakirodalomból. Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó. 9–20. Cameron, Deborah 2011. Elmélet a nők nyilvános beszédhelyzetben való megszólalásáról. In: Juhász Valéria – Kegyesné Szekeres Erika (szerk.): Társadalmi nem és nyelvhasználat. Válogatott szemelvények az angol és német szakirodalomból. Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó.118–133. Cseresnyési László 2004. Férfi nyelv, női nyelv (1+1=1). In: Uő: Nyelvek és stratégiák (avagy a nyelv antropológiája). Budapest: Tinta Könyvkiadó. 78–88. Fishman, Pamela 1980. Conversational insecurity. In: Cameron, Deborah (ed.) 1990. The Feminist Critique of Language: A Reader. London: Routledge. 234–241. Fishman, Pamela 1977. Interactional shitwork. Heresies 1: 99–101. Fishman, Pamela 1983. Interaction: The work women do. In: Thorne, Barrie – Kramarae, Cheris – Henley, Nancy (eds.): Language, gender, and society. Rowley: Newbury House. 89–101.
Kötelező irodalom Holmes, Janet 1995. Women, men and politeness. London: Longman. Holmes, Janet 1984. „Women’s language”: A functional approach. General Linguistics 24 (3): 149–178. Huszár Ágnes 2009. Bevezetés a gendernyelvészetbe. Budapest: Tinta Könyvkiadó. Kovács Zsuzsanna – Sümegi Mariann 2012. A férfiak nyelvi viselkedése egy „nőies” munkahelyi sztenderd nyelvhasználat tükrében. In: TNTeF 2/3: 102–120. Lakoff, Robin 1973. Language and woman’s place. Language in Society 2: 45–80. http://www.stanford.edu/class/linguist156/Lakoff_1973.pdf Leinfellner, Elisabeth 2011. Cserfes nő, szótlan férfi és egyéb nyelvi sztereotípiák. In: Juhász Valéria – Kegyesné Szekeres Erika (szerk.): Társadalmi nem és nyelvhasználat. Válogatott szemelvények az angol és német szakirodalomból. Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó. 106–117. Mills, Sara 2011. Az udvariasság, udvariatlanság és a genderidentitás újraértelmezése. In: Juhász Valéria – Kegyesné Szekeres Erika (szerk.): Társadalmi nem és nyelvhasználat. Válogatott szemelvények az angol és német szakirodalomból. Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó. 74–88. Murachver, Tamar – Janssen, Anna 2011. Gender, kommunikáció és kontextus. In: Juhász Valéria – Kegyesné Szekeres Erika (szerk.): Társadalmi nem és nyelvhasználat. Válogatott szemelvények az angol és német szakirodalomból. Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó. 134–151. Reményi Andrea Ágnes 2001. Nyelv és társadalmi nem. In: Replika 45–46: 153–161. http://www.tarsadalomkutatas.hu/kkk.php?TPUBL-A-606/replika/45_46/TPUBL-A606.pdf Wardhaugh, Ronald 1995. Nyelv és nem. In: Uő: Szociolingvisztika. Budapest: Osiris – Századvég. 282–293.
TNTeF: http://tntefjournal.hu/
Magyar nyelvű gendernyelvészeti kötetek Huszár Ágnes 2009. Bevezetés a gendernyelvészetbe. Budapest: Tinta. 123 l.
Magyar nyelvű gendernyelvészeti kötetek Barát Erzsébet – Sándor Klára (szerk.) 2007. A nő helye a magyar nyelvhasználatban. (Nyelv, ideológia, média konferencia 1. Szeged, 2005. szeptember 8–9). Szeged: Jatepress Barát Erzsébet – Sándor Klára (szerk.) 2009. A nő és a nőiesség sztereotípiái. (Nyelv, ideológia, média konferencia 2.) Szeged: SZTE Könyvtártudományi Tanszék. Bodnár Ildikó – Kegyesné Szekeres Erika – Simigné Fenyő Sarolta (szerk.) 2008. Sokszínű nyelvészet – „Női szóval – női szemmel”. Genderkutatás a nyelvészetben és az irodalomban. Miskolc: Miskolci Egyetem. Huszár Ágnes 2011. A nő terei. Budapest: L’Harmattan. Kegyesné Szekeres Erika – Simigné Fenyő Sarolta (szerk.) 2006. Sokszínű nyelvészet – Alkalmazott nyelvészeti genderkutatás. Miskolc: Miskolci Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék.
Magyar nyelvű gendernyelvészeti kötetek Juhász Valéria – Kegyesné Szekeres Erika 2011. Társadalmi nem és nyelvhasználat I. Válogatott szemelvények az angol és német szakirodalomból. Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó.
Nőkért.hu
A gendernyelvészet helye társadalomtudományok Gender Studies = a társadalmi nemek elmélete (genderelmélet) és kutatása Interdiszciplináris, tudományos • Women’s Studies ~ Feminist Studies • Men’s Studies • Sexual Diversity Studies ~ LGBTI Studies (Lesbian, Gay, Bisexual, Transgender, Intersex) És: Study of Sexuality Területek: irodalomtudomány, nyelvtudomány, történelem, szociológia, politikatudomány, antropológia, filmelmélet, médiatudományok, jogtudományok, orvostudomány, pszichológia
A gendernyelvészet helye Miért „alkalmazott”? alkalmazott nyelvészet szociolingvisztika gendernyelvészet ~ dzsendernyelvészet társadalmi egyenlőség ≠ nemi egyformaság A nemek… egyenjogúak egyformák egyenlő(e)k?
S(z)ex(us) és gender Simone de Beauvoir (filozófus): A második nem (1969 [1949]) „Az ember nem születik nőnek, hanem azzá válik.” a szexusra épül rá a gender, a társadalom által elvárt szereprepertoár Robert J. Stoller (pszichoanalitikus): Sex and gender (1968) sex ‘biológiai nem’ – a két biológiai kategória közül hová tartozik egy egyed gender ‘társadalmi nem’ (et: lat. genus, generis), ritkábban: ‘kulturális nem’ társadalmi és nem biológiai eredetű elvárások, tulajdonítások, sztereotípiák, azaz társadalmi gyakorlatok a nemek kinézetével (fizikum, öltözködés stb.), tulajdonságaival, szerepeivel, viselkedésével kapcsolatban
S(z)ex(us) és gender nemek, nemiség férfi, nő, nőies, férfias, male, female, nőies férfi, férfias nő nőiség, nőiesség, férfiság, férfiasság genderkonformitás De: a gender nem adott, alakítható, megválasztható?
S(z)ex(us) és gender
S(z)ex(us) és gender
S(z)ex(us) és gender
S(z)ex(us) és gender
S(z)ex(us) és gender
S(z)ex(us) és gender
S(z)ex(us) és gender
Tomboy Biol. nem: női/lány, gender(szerep): fiú? lány? Mit jelent? Fiús lány? Különc lány?
Ellentétes nem? Mars–Vénusz-könyvek Miért hazudik a férfi, miért sír a nő? De: Deborah Cameron: The myth of Mars and Venus
Ellentétes nem? • mennyiben kulturálisan meghatározottak a különbségek? • mennyi a hasonlóság, mennyire fókuszálunk azokra? • a nyelv(használat)i különbségek mennyiben magyarázhatók a kulturális háttérrel? • nemen belüli egyéni különbségek vs nemek közti különbségek
Mindenki földi
Mindenki földi, még a gendere alapján is • •
• • • • • • •
Carothers, B. J. & Reis, H. T. (2013). Men and women are from Earth: Examining the latent structure of gender..Journal of Personality and Social Psychology, 104 (2): 385-407. Pszichológia: a férfi és a nő két különböző kategória 13, a nemek között szignifikáns különbségeket találó tanulmány statisztikai újraelemzése, ksz: 13.301 fő, 122 jellemző (pl. empátia, szexualitás, intimitás, BIG5), főleg kérdőívek Gender-taxon Antropometriailag valóban két csoportba tartoznak a nők s a férfiak Pszichológiai jellemzők tekintetében: a nemen belüli egyéni variabilitás és a két nem közti átfedés is óriási Átlagkülönbségek vannak, de nem elegendő a csoportba soroláshoz egyazon férfi lehet pl. magas agressziójú, de gyenge matekos „nem a neme miatt olyan fura a partnered” – a gender-sztereotípiák hátráltatják, hogy a másikra egyénként tekintsünk Más kultúrák: nagyobb eltérések várhatók
Mindenki földi
Bobbi J. Carothers Tornatanár szülők Tomboy Zavaró sztereotípiák
Ez gender? Milyen következménye van ennek a genderre nézve?
A fő probléma Mi biológiai és mi társadalmi-kulturális eredetű eltérés? férfi agy, női agy, férfi test, női test Biologisztikus (esszencialista) felfogás eleve adott és (meg)változhatatlan női és férfi vonások (testfelépítés, hormonok stb.) Konstruktivizmus/konstrukcionizmus: a gender a társadalmi gyakorlatok során jön létre, nem rögzített, a társadalmi elképzeléseknek nincs objektív alapjuk, nincs objektív nemi kategória, a „biológiai nemek” a nemekről alkotott elképzelések biologisztikus kivetítései, mindig tartalmaznak társadalmi együtthatókat MINDEN KONSTRUKCIÓ?
Ez ugyanaz, mint a nature – nurture vita? A példa: a homoszexualitás – genetikai hátterű? ha igen, az „felmentést” ad? „Helytelen lenne tehát az esszencialistáknak és a konstrukcionistáknak a szexuális beállítottságról szóló vitájában csak a régi mintát látni: természet vagy kultúra, veleszületett vagy szerzett tulajdonságok. (…) „Mindenki egyetért abban, hogy az emberi viselkedésben a velünk született és a nevelési tényezők egyaránt hatékonyak. Alapvetően különböző viszont a kutatási tárgy meghatározásának tudományos megközelítése. Egyesek szerint „a homoszexuálisat" mint a valóságban meglevő tárgyat kell tanulmányozni. Mások azonban vitatják ennek „természetes" létezését. Ezáltal a szembenállók között minden egyetértés lehetetlen a tárgy valódi természetét illetően. Olyan ez, mint az alagútfúróknál, akik egyszerre kezdik a munkát a hegy ellentétes oldalain (amit itt „homoszexuális viselkedésnek" hívnak), de középre érve kilométerekkel eltérnek egymástól. Ők egyszerűen különböző szinteken dolgoztak. Megjegyzendő: a konstrukcionisták nem vitatják, hogy létezik homoszexuális viselkedés, de tagadják, hogy ez a viselkedés bizonyos embertípus jellemzője. Sok embernél fordul inkább elő ritkán, esetenként, gyakran vagy állandóan; erősödik, gyengül vagy eltűnik, és sok esetben a heteroszexuális viselkedéssel együtt, vagy azzal váltakozva létezik. Ez a megfigyelés persze megintcsak értelmetlennek mutatja azt a próbálkozást, hogy a bizonyos egyénekben meglévő homoszexualitáshoz valamilyen mindig megtalálható testi adottságot lokalizáljunk.” (In: Haeberle 2004. Szexológiai dokumentumok, http://www2.hu-berlin.de/sexology/HUDOK/html/a_mai_vita__esszencialistak_ko.html)
Ez ugyanaz, mint a nature – nurture vita? „Néhány amerikai kritikus egyszer vette a fáradságot, hogy 47 tudományos folyóiratból 228 homoszexualitásról szóló cikket analizáljon. A „szexuális beállítottság” alapvető definíciói annyira eltértek egymástól, hogy végül gyakorlatilag „semmit semmivel" nem lehetett összehasonlítani, és semmilyen értékesíthető ismeretanyag nem derült ki.” (uo.) A MÓDSZERTAN FONTOSSÁGA!!!
Konstruktivizmus konstruktivista felfogás nem választhatóak el élesen a nemek, kontinuum (vs. dualitás) A szex(us) sem természetesen adott, diskurzuson belül van, rá is visszahatnak a társadalmi gyakorlatok: „A biológiai nem – mind az egy nemre, mind a két nemre épülő fölfogásban – szituációfüggő: csakis a társadalmi nem és a hatalom fölött folyó harc kontextusában értelmezhető.” Pl. anatómiai ábrázolások, nemi szervek anatómiai és élettani leírása: MA! a dekonstrukció mint módszer: a hatalmi diskurzusok elemeire bontása
Performativitás Judith Butler • Forrás: BAE • Egy adott diskurzuson, hagyományon belül működnek a beszédaktusok (l. esküvő) • A nemiség performatív, „a diskurzus hagyományába illeszkedve citálja a nemiséget újra és újra, s mint jelölő, létre is hozza azt, amit jelöl” (Gyuricza 2006) Forrás: Gyuricza Eszter: A nemiség performativitása. http://www.holmi.org/2006/09/a-nemisegperformativitasa
Performativitás „Az elmélet lényege már a Gender Trouble-ban előkerül, a Jelentős testek-ben Butler csak tovább finomítja az elképzelést és annak bemutatását. A teória magját azonban csak akkor érjük el, ha lehántjuk a szójátékok és filozófiai példák egymásra rakódott rétegeit. Ezzel, a feministák számára bizonyára esszencialista jellegű egyszerűsítéssel ugyan nagy mennyiségű intellektuális tartalmat áldozunk fel, de talán érdemes vállalni a kockázatot. Úgy tűnik ugyanis, mintha a legutolsó réteg alatt egy lélektani közhely bújna meg: az ember az identitását úgy építi fel és erősíti meg folyamatosan, hogy a bevett nemi szerepeket ismétli.” (Gyuricza i.m., az én kiemelésem)
Konstruktivizmus szélsőséges konstruktivizmus: csak egyének vannak? Konstr.-kritikák: nincsenek pl. „női értékek”, csak változó vonzalmak, szerepek vannak, átírt szójelentések (család, nem stb.), „(nem)semlegesítés”, kigúnyolás Ellenkritika: honnan nézünk rá a nemekre? • kategória (Arisztotelész): a viselkedést a kategóriával (faj, rassz, kultúra, nem) írjuk le, esszencialista • populáció (Galilei): a kategóriák absztrakciók, az individuumok valóságosak, a viselkedést a feltételes tényezők alapján írjuk le – az evolúcióelmélet ezt támogatja Források: kritika: http://www.vigilia.hu/regihonlap/2010/7/sipos.html ellenkritika: http://drabruzzi.com
Kontinuum? 3. nem? (eunuchok, hidzsrák, androgünök, kasztráltak stb.) A gender nem bináris? A nemek közti különbségek megléte nem tagadható, ami kérdéses, az az, hogy ezeknek milyen szerepet tulajdonítunk.
Kinsey-skála, 1948, 1953
A genderszerepek szocializációja családi, közösségi (óvodai, iskolai) interakciók révén média (tv, könyvek, videójátékok stb.) szociális tanuláselmélet internalizált szerepek
Nyelvhasználat: magyarázó elméletek Deficitelmélet: a normatív a férfi nyelvhasználat (pl. Lakoff) Dominanciaelmélet: hatalomhoz és beszédhez való jog nyelvi szexizmusok az alárendeltek (beosztott, beteg) nyelvi viselkedése analóg a nőkével Differenciaelmélet: „csak mások” eltérő szocializáció kultúraközi kommunikáció versengő – együttműködő Forrás: Reményi 2001, Huszár 2009 (12. fejezet)
Gendernyelvészet – def. a férfiak és a nők nyelvhasználatának a biológiai nem (szexus) és a társadalmi nem (gender) által létrejött különbözőségét kutatja (Huszár 2009) különbségek és azonosságok arányok
Bucholtz-tanulmány • • • •
„A szociolingvisztikában vizsgált biológiai nemek közti különbségektől a genderváltozatokig” (2002) A terepmunkás szemszöge a szociolinvisztikában a gender kutatása sokáig a biol. nemek különbségeinek kutatásában merült ki (fonológiai változók) Cél: a kvalitatív kutatások és a nyelv & gender kapcsolatának erősítése „minden szociolingvistának meg kell értenie, hogy a gender nem egy olyan változó, amely túlmutat a konkrét szituációkon, hanem egy komplex, kontextusérzékeny rendszer, amely identitások és ideológiák kialakítását teszi lehetővé.” (p. 9)
Bucholtz-tanulmány Biológiai nem: egyértelmű tsd-i változónak vették a szlg-ban, semmi vita róla Gender: a ’80-as években a biol. nem mintájára kezdték el használni, ill. a férfi/női nemi identitást jelentette Különc lányok: Fred és Erich története (p. 11 és p. 12. köz.) A szexualitáselméletek befolyásolják a genderelméleteket (és viszont): a genderalapú nyelvi változókból a szexuális gyakorlatokra is lehet következtetni (pl. férfi – presztízsnyelvi forma = ‘elpuhult, meleg’, a sztenderd brit ejtés elleni tiltakozás minden rádióban)
Bucholtz-tanulmány B. alternatív definíciói: Gender: a) biol. nem // nők b) Az individuumok szociális elkülönítése a feminin és maszkulin kontinuumon belül c) Az emberek osztályozása a férfi és nő kategóriái szerint, mely a test kulturális felfogásán alapszik (főleg a szexualitás tekintetében), azon normatív ideológiái mentén, amelyeket a tsd-i, érzelmi stb. gyakorlatokról, attribútumokról, képességekről alakítottak ki. A lényeg tehát: egy bizonyos nemen belül és egy bizonyos beszélőt tekintve milyen változatok jelennek meg. Hasznos, mert: • Az identitást előtérbe helyezi • Más tudományokhoz hozza közelebb a szlg-át Stílus: megkülönböztető szociális gyakorlat, melynek a nyelvhasználat is része. Itt pl. különc – menő (uott laknak, uaz az iskola stb.), másképp ejtett előretolt mgh-k
Férfi nyelv – női nyelv 16 – 17. század, Európa • arawak és karibi: nőrablás? 10-20% (arawak és karibi elemekkel dúsított arawak nyelvjárás) • szanszkrit és prakrit: a vallási rituálék nyelve • gros ventre: algonkin indiánok
Férfi nyelv – női nyelv • Külön nyelvváltozat? a nyelvváltozatok közti eltérések jellege genderlektus „női nyelv” = a nők nyelvhasználata Női kultúra
Primitívebb női nyelv? Otto JESPERSEN 1922 Language: Its Nature, Development and Origin „The woman” intuíciók • szegényesebb szókincs • silányabb szintaxis • befejezetlen mondatok
Primitívebb női nyelv? szociolingvisztika: • ideális adatközlő? (NORM = non-mobil, older rural, man) • nők és a társadalmi mobilitás • a nők mint konzerválók és újítók (Susan Gal) • gyors alkalmazkodás (Pygmalion) • vö. felsőoktatásban tanuló nők
Primitívebb női nyelv? 19–20. század fordulója: nyugati gondolkodók a nők elmaradottak ész, tehetség, jellem dolgában okok: kisebb koponya, labilitás a menstruáció, szülés, szoptatás miatt, erkölcstelenség
Fordulat 1) II. világháború család, gazdaság, erős fizikai munka „Rosie the riveter” 2) 60-as évekbeli diáklázadások egyenjogúsági mozgalmak feminista hullámok
A gendernyelvészet intézményesülése Úttörője: Robin LAKOFF 1973 Language and woman’s place • tag questions (‘ugye?’) • hedges • preferált szavak „bizonytalanság”
Hazai gendernyelvészet Nemzetközi gender studies: 70-es évektől Hazai gender studies: 90-es évektől anglisztika, amerikanisztika szociológia, irodalomelmélet nagyobb egyetemeken, CEU MA szinten csak angol szakokon + CEU
Biológiai nemi különbségek Genetikai: • eltérő kromoszómapár, • eltérő hormonális hatások • két nem? (de: androgünitás, transzszexualitás) androgén-érzéketlenség (AIS): XY kromoszóma, hormonális problémák, férfi belső, lány külső kongenitális adrenális hiperplázia (CAH): XX kromoszóma, túl sok androgén, fiús külső
Biológiai nemi különbségek Férfi agy – női agy
Biológiai nemi különbségek corpus callosum • Shaywitz 1995: verbális feladatoknál a nők mindkét féltekéje aktív, a férfiaknál csak a bal - CÁFOLTÁK • Bishop – Wahlsten 1997-es metaelemzése: sokkal nagyobbak az egyéni különbségek, mint a nemiek (eltérő szoftverek?)
Biológiai nemi különbségek eltérő agytömeg (1336 gr; 1198 gr) és -méret Nagyobb szürkeállomány: férfiak Nagyobb fehérállomány: nők „zippelt” női agy? több szinapszis Nagyobb mennyiségű glükózégetés – gyorsabb?: nők Nagyobb prefrontális lebeny (ösztöngátlás, morális érzék): nők Nagyobb kéreg alatti magok (limbikus rendszer, l. érzelemszabályozás): nők Nagyobb amigdala (félelemérzés, szexuális és szociális viselkedés): férfiak Nagyobb parietális kéreg (téri-mozgásos készségek, számolás): férfiak
Biológiai nemi különbségek Csendes jobb félteke? Férfi agy: specializáltabb, „aszimmetrikusabb”, jobban kifejlődő egyes készségek Női agy: egészlegesebb agyi tevékenység Vö. stroke
Biológiai nemi különbségek Főbb kognitív eltérések Percepció: • Látás: látásélesség (F), színek megkülönböztetése (N), vizuális illúziókra való fogékonyság (N), kontextusfüggetlenség (F), arcészlelés (N), arcok érzelemkifejezése (N) • Hallás: N (főleg magas hangok) • Szaglás: N • Ízlelés: ízmegkülönböztetés (N), megkülönböztetés tapintás alapján (N)
Biológiai nemi különbségek Más kognitív képességek: • Útvonaltanulás, orientáció: tereptárgyak (N), útvonal (F) • Mentális forgatás (F) • Lokalizálás: tárgyak megjegyzése (N) • Matek: egyszerű aritmetika (N), logikai következtetések (F), bonyolult szám. (F) Egyéb: finommozgások (N), célba dobás (F), ujj-, kéz- és szájmozgások (N) De: környezet és öröklés folytonos kölcsönhatása
Biológiai nemi különbségek • Memória: sokféle eredmény, feladatfüggő – – – – – –
Szópárok tanulása (absztrakt, konkrét, vegyes): N Téri memória (útvonaltanulás): F Helyemlékezet, téri pozíciók: N Epizodikus memórai: N Arcok-nevek megjegyzése: N Kategóriák megjegyzése: attól függ (eszközök, bútorok) – Önéletrajzi memória: eltérő mód (érzelmi vs. képi alapú)
Nyelvi képességek Jobb női verbális képességek? Ez mit takar? Biológia vagy szocializáció? Agyi lateralizáció: bilaterálisabb (N) Gyerekkori különbségek: beszédfejlődés (zavarok, tesztoszteron), szókincs, helyesírás (norma?) Biológiai különbségek: • A verbális különbségek alatta maradnak más kognitív különbségeknek! • Nők előnye: verbális fluencia, szótalálás (ok: memória?), Kimura: jobb női verbális emlékezet • Hyde – Linn metaelemzése, 1988 (165 amerikai vizsgálat, szignifikancia): nincs női előny, a korábbi vizsgálatok nagyobb különbségeket mutattak ki
Hangzó beszéd hangszalagok hosszúsága (felnőttkor) hangszalagok közti rés mérete (F) Alaphangmagasság: alacsonyabb (F) A nem azonosítása F0 alapján: ffi: 100-200 Hz, nők: 150-300 Hz Átfedés – nehéz dönteni Kortól, szokásoktól függ
Hangzó beszéd Alaphangmagasság: magyar nők: átlag 184 Hz, Ennél magasabb: lengyel, orosz, francia, spanyol nők (+ 50 Hz). magyar ffiak: 103 Hz (spanyol ffiak: 130 Hz) Mennyire nagy az adott kultúrában a nemek átlagos alaphangmagasságának különbsége? Időben is változik (USA, 70-es: nagyobb volt, japánok: akár 400 Hz) Ok: nem anatómiai, társadalmi! rátanulás (már gyerekkorban: gégefő leszorítása), nemet váltók (hangterápia, hangszalagműtét, hormonok) Sztereotípia: hírolvasó nők
Hangzó beszéd Beszédtempó: a nőké kicsit gyorsabb, nagy egyéni eltérések Hezitáció: férfiak többet (kitöltött szünetezés, mmm, ööö) Mondatfonetikai eszközök: többféle, dallamosabb, színesebb beszéd (N), pl. nagyobb kiterjedésű dallamsémák (angol, arab nyelvek), nagy nemzeti eltérések Pl. görög férj – amerikai feleség, hangmagasságváltakozás, „egyhangú”
Hangzó beszéd • Eltérés a beszédhangok rendszerében: a rendszeres fonológiai oppozíciókban egyes nyelvekben – csukcsok: /r/ : /z/ (Jespersen 1922), ffi/nő: /nirak/ : /nizak/ ’kettő’, /rerka/ : /zerka/ ’rozmár’ – sumér női változata: emesal (N) és emegir (F): /g/ : /m/, /g/ : /d/, /g/ : /b/, /d/ : /z/. – gros ventre: N: /kjatsa/ – F: /djatsa/ ’kenyér’ – Kairói arab: F: /t/, N: /d/, palatalizált változatok – Nyambikvara (D-Amerika): a nők a gyerekek kiejtésére emlékeztető selypítő stílust veszik fel – angol nők: /-ing/ velárisabb ejtés, F: alveoláris – kínai nők: msh-nyújtás, lágyított éles palatálisok
Hangzó beszéd OKOK: a nők jobban igazodnak a sztenderdhez – gondosabb ejtés – hiperkorrekt ejtés, pl. a betűejtés – a ffiak a nemsztenderdhez igazodnak (csoport, lakóhely) Feltétel: HA tudnak igazodni, l. iskolázottság
Vö. kommunikációs munkakörök, „nyelvi piac”
Grammatika Nyelvtan: Kidd – Lum 2008: angol, nyelvtani szabályok megtanulása (L), túláltalánosítás (L) Harstorn – Ullmann 2006: ritka szabály (F), hibázás (F) Ki tanul inkább alakokat és ki szabályt? Vö. szülők javításai, a lányok és a fiúk nyelvi nevelése
Olvasnivalók a 2. alkalomra: • Baráth 2009 • Bodó 2012 • Leinfellner 2011 • Murachver – Janssen 2011
Köszönöm a figyelmet!
