Alkalmazott gendernyelvészet ELTE BTK Alkalmazott nyelvészeti doktori iskola Dér Csilla Ilona
2. alkalom •
A nemek és a nyelvváltozások összefüggése. A nemek nyelvhasználatára vonatkozó hétköznapi és féltudományos elgondolások, sztereotípiák és tudományos cáfolatuk/igazolásuk. Főbb témák a 2. és 3. alkalommal: • női nyelv(változat) és férfi nyelv(változat), • beszédjog: hallgatás és csend, közbevágások, • beszédmennyiség, • beszédműfajok, • társalgásirányítás – témairányítás, • kérdések és funkcióik, • udvariasság – arcmunka, • offline és online férfi és női nyelvhasználat.
Nemek és nyelvváltozások Bodó Csanád 2012. A dzsender-paradoxon és magyar szociolingvisztikai recepciója. In: TNTeF 2/2: 93–112. http://tntefjournal.hu/vol2/iss2/07_bodo.pdf • Labov: genderparadoxon – egyszerre konzervatív és innovatív női nyelvhasználat – nem egyazon nőké!
• BCs alapkérdése: esszencialista vagy konstruktivista a (hazai) szociolingvisztikai kutatás? – kvant. szlg-ai hagyomány: a nem mint rögzített identitás – a társas cselekvés gyakorlatai hozzák létre a beszélő nemi identitását
William Labov Principles of linguistic change I) Internal factors, 1994 II) Social factors, 2001 III) Cognitive and cultural factors, 2010
Nemek és nyelvváltozások Melyikben jelentkezik a paradoxon? Miért zavaró? „A nők a férfiakhoz képest kevésbé térnek el a nyelvi normáktól, ha az eltérés nyíltan meg van tiltva, de a férfiaknál jobban eltérnek a nyelvi normáktól, ha az eltérés nincsen megtiltva.” (Labov 2001: 376, BCs ford.) BCs: ez a megfogalmazás (a nemek esszencialista felfogása miatt) megkérdőjelezhető
Nemek és nyelvváltozások 3 elv a paradoxon mögött: 1. elv: A stabil szlg-ai változóknál a nők a stigmatizált változatot kisebb arányban használják, mint a férfiak (Labov 2001: 266) = normakövető, „konzervatív” nők Példa: MNSzV. (1988, 3000 fős repr. minta, ill. almintái: MNSZV-minta: 832 fő) Ekkor stabil szlg-ai változó: nákolás, suksükölés, kis presztízsűek Eredmények: a férfiak többen használják
Nemek és nyelvváltozások
Nemek és nyelvváltozások 2. elv: A felülről jövő (tudatosult) változásokban a nők nagyobb arányban vesznek át presztízsalakokat, mint a férfiak. (Labov 2001: 275) = „Újító” nők, normakövetés, nagy presztízsű nyelvi újításban való részvétel A normakövetés lehet újítás és megőrzés is! Példa 1: Susan Gal, Felsőőr (1978, 1979), nagy korosztályos eltérés, zajló nyelvcsere
Nemek és nyelvváltozások • A kapcsolathálózat (paraszti vs. nem) nagyban meghatározó volt (főleg a férfiaknál, de a középkorú nőknél is) • Az idősebb férfiak közül többen használták a németet, mint az id. nők (utóbbiaknál csak parasztira volt példa) • Fiatal generáció: minden nő gyakrabban használja a németet, nincs kapcs.h. szerinti különbség sem! Ok: a magyar nyelvhez szimbolikusan kapcs. paraszti lét elutasítása (mögöttes ok: rengeteg munka, kevés függetlenség), házasodás • A nők nem a presztízsformák iránt érzékenyebbek ab ovo, hanem a paraszti világgal való azonosulást kerülték
Nemek és nyelvváltozások Példa 2: informális köszönések napjainkban a budapesti fiatalok körében (Kontra 2007) - Tegező viszony - szia és heló megoszlása szisztematikusan változik: igaz (1988: 80%-80%, 42%-65%) - Felülről jövő kell legyen, felismert változás - A nők szerepe: 30%-38%, férfiak: 43%-32% De: önbevallás (attitűd), L. az aktuális nyh-ról állított vmit
Nemek és nyelvváltozások Ellenpélda: Bodó egy saját vizsgálata (2009)
Nemek és nyelvváltozások • Mindkét nem inkább helózik a férfiakkal. • A férfiak gyakrabban helóztak, mint a nők. Ez nem felel meg a II. labovi elvnek. Mennyiben nem? A férfiaknál elterjedtebb a heló, nem a nőknél. Mi az oka? Heló: lazaság, kötetlenség Szia: intimitás, személyesség
Nemek és nyelvváltozások „hogy a fiatal budapesti férfiak a nőknél többet használják a heló-t, közvetlenül nem azzal függ össze, hogy ők férfiak, még csak azzal sem, hogy férfiként fontosabb számukra a lazaság és a kötetlenség (míg a nők számára az intimitás és a személyesség). Sokkal inkább az az összefüggés áll fenn, hogy a budapesti nyelvhasználók a saját férfi(as)ságukat és női(es)ségüket olyan társas jelenségekhez kapcsolódóan hozzák létre, mint a lazaság és kötetlenség vagy éppen az intimitás és személyesség, és ezeknek a társas jelentéseknek a konstituálásához használják fel az informális köszönés változatait, a heló-t és a sziá-t.” (Bodó 2012: 106) Egyik köszönésforma sem indexe az egyik nemnek, csak lehet annak eszköze! A nők: maszkulinitással azonosul VAGY az intimitást kerüli
Nemek és nyelvváltozások III. elv: Az alulról jövő változásokban a nők gyakrabban használják az új nyelvi formát, mint a férfiak. (Labov 2001: 292, 293) A nők kevésbé követik az olyan normát, mely nincs nyíltan előírva. • Észrevétlen, nem tudatos változás. Példa: nazális utáni z ejtése (pénz, benzin): péndz, bendzin (E. Abaffy 1975, Kontra-Borbély 2010, Siptár 2003) Bodó (2011) saját vizsgálata: 24 budapesti egyetemista (fele nő, fele férfi), lassú és gyors tempójú felolvasása
Nemek és nyelvváltozások
Nemek és nyelvváltozások • Gyors olvasásnál inkább jelentkezett a dzs változat • Nőknél inkább Ellenpélda 1: Mády 2010: magánhangzó-hosszúság neutralizációja Kontra 2003: természetesen, hogy Labov: az alulról jövő változásokra vannak kivételek – vajon miért???
Nemek és nyelvváltozások Összegzés: • Stabil szlg-ai változóknál a nők konformisták és konzervatívak (I. elv) • Felülről jövő változásnál konformisták és újítóak (II. elv) • Alulról jövő változásnál nonkonformisták és újítóak (III. elv) ugyanazon nők!
Nemek és nyelvváltozások Megoldások a paradoxonra: • Belülről: ahol a gender a sex-ből egyenesen levezethető, homogén férfi és női csoport. Kritikák: – utóbbi tér el a normától – gyanús… megint a norma = férfi/as/ – Módszertan, társadalmi jelentéstartományok: a változók társas kontextusáról, az értéktulajdonításokról itt nincs infónk (kivéve: Gal)
• Kívülről: genderszempontú adatértelmezés
Nemek és nyelvváltozások Magyarázatok a paradoxonra: Kontra (szerk.) 2003 és Huszár 2009 Kontráék megoldása Chamber 1995 alapján: melyik nemnek több a társadalmi kapcsolata és nagyobb a földrajzi mozgástere? Ingázás De: az ingázók nem mutatnak nemi különbséget, de mást igen Huszár: a nők a család körébe vannak zárva, ha szociálisan mobilak, nyelvileg alkalmazkodniuk kell Azonosság: mobilitás a közös jegy mindkét szerzőnél Különbség: Huszár csak a nőkre alkalmazza, és nem azonos nőcsoportra vonatkoztatja (városi vs. vidéki) Azonosság: a nyelv mechanikusan leképezi a nemi különbségeket
Nemek és nyelvváltozások Összegzés: nem jelent meg a paradoxon kritikája itthon, mert 2 esszencialista gondolatot fogadnak el: 1) A nők és férfiak csoportja jól körülhatárolható. 2) A nők és férfiak csoportja homogén. Megkésettség, 2. hullám, ún. stratégiai esszencializmus, a nők nyelvének legitimálása a célja. Gond: nemzeti, etnikai, faji identitás
Baráth kritikája Baráth Erzsébet 2009. A test adatbázissá szelidítése a nyelvhasználat-kutatásban. Apertúra IV/2. http://apertura.hu/2009/tel/barat Fő állításai: • a szociolingvisztika is a formális nyelvészet logikájának a foglya • az adott nyelvészeti kutatási gyakorlatra jellemző beszédmód, mely nem reflektál magára • azt hiszi, minden nyelvváltozatot természetesen leíró nyelvészeti megközelítés, pedig nem az
Baráth kritikája Helyettük: kritikai diszkurzuselemzés • A tudományos ismeretek is a hatalmi viszonyokban ágyazott nyelven zajló kijelentések • A nyelvhasználat is társadalmi konfliktusokat közvetítő médium és maga is e konfliktusok tárgya (lehet) Példa: szexizmus, szexista nyelvhasználat Jelentése, legitimizálása, értelmessége
Baráth kritikája Diszkurzus (beszédmód): a társadalmi gyakorlat egyik dimenziója/aspektusa, középszintű kategória (a társadalmi struktúra és a tsd-i jelenség között) = rendszeres, rutin jellegű cselekvés/szokás és ennek konkrét megvalósulása az emberek intézményesült interakcióiban A kritikai DE nem veszi a(z identitás)kategóriákat/fogalmakat/jelentéseket adottnak, ezek változását a társadalmi gyakorlatokban vizsgálja.
Baráth kritikája Alapkérdés: miként és miért kerüli meg a testtel való szembesülést a nem és nyelvhasználat összefüggését vizsgáló hazai, kanonizált szlg? • Nem feminista nyelvészeti kutatások, a nők és férfiak (viszonyának) tematizálása konzervatív, normatív pozíciókból • Cameron (1995): a feminizmus nem a házimunka elismeréséről szól, hanem arról, hogy a házi munka társadalmi feltételeit alapjaiban változtassuk meg – így nem csak leírnia kell a női nyelvhasználatot, hanem magyaráznia is, miért találnak a nők egyes nyelvi stratégiákat megfelelőbbnek (mint másokat) • B. célja megmutatni: nem férfi és női nyelv van (l. Tannen), hanem a magát neutrálisnak, univerzálisnak láttató nyelvi norma (standard) és az ettől eltérő, partikuláris, dialektális (női) (l. Lakoff)
Baráth kritikája A szociolingvisztikai beszédmód csapdahelyzete: „a nő/férfi identitását a beszédtől független, eleve adott létezőnek tekinti, s ezért női/férfi nyelv az, amit ez az adottnak vett nő/férfi különféle helyzetekben mond”. (uo) Helyette (Cameron – Kulich 2003): „Attól, hogy a nők x nyelvi stratégiát követnek, x nyelvi alakot használnak, attól az a stratégia, nyelvi alak nem tekintendő „női"-nek, „nőies"-nek, nem lesz a „női nyelv"-et jelölő sajátosság. Azaz, nincs direkt, közvetlen okokozati viszony a kettő között. A beszélő neme (bármit is jelentsen az) és nyelvi megnyilatkozásai indirekt, közvetített viszonyban állnak egymással.” (uo., a saját kiemelésem)
Baráth kritikája „Cameron példáját idézve, amikor azt halljuk, hogy a határozottan, magabiztosan, szakterületét imponáló biztonsággal ismerő nőkutató, nővezető, stb. megszólalására azt mondják „úgy beszél, mint egy férfi, férfias", holott a megszólaló nő számára ez a megnyilatkozás a „profizmust, a felkészültséget" van hivatva jelenteni, akkor azt is mondhatjuk, hogy itt tulajdonképpen arról van szó, hogy a határozott, magabiztos, felkészült, stb. értékek a hegemón, domináns „férfiasság" jelentéstartalmaként definiálódtak. Mint ilyenek lesznek aztán „nem megfelelők" a női nyelvi viselkedésben.”
Baráth kritikája Ha kritikailag elemezzük a tudományos nyelvhasználatot, láthatjuk: • A nemet eleve adottnak (ti. a kutatáson kívül létezőnek, a nyelvhasználattól független változónak) venni azt jelenti, hogy a kutatók maguk állították elő, mit jelent az adott kutatási szituációban a férfi/női kategória („a kutató által elvárt testi és öltözködésbeli kulturális kódoknak ránézésre megfelelő maszkulin és feminin külső") • „A kutatás, elemzés eredményéül előállt „nyelvi viselkedés" következésképp nem lehet egyéb, mint a kutatónak az őt fogva tartó sztereotípiákra hagyatkozó besorolása révén előállt „nemi identitás" szó szerint vett kifejeződése, indexe. Ez pedig a kétosztatú logikára épülő nyilvánvaló (látható) női/férfi testtel egybevágó identitás, változatlan karakterjegy.” (uo.)
Baráth kritikája • Test, szexualitás és társadalmi nem megkülönböztetése – mindhárom lényeges az identitás kialakításában. • A szlg tehát megismétli a hatalmi beszédmódot.
Nemi (nyelvi) sztereotípiák Leinfellner, Elisabeth 2011: Cserfes nő, szótlan férfi és egyéb nyelvi sztereotípiák. In: Juhász Valéria – Kegyesné Szekeres Erika (szerk.): Társadalmi nem és nyelvhasználat. Válogatott szemelvények az angol és német szakirodalomból. Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó. 106–117.
Nemi (nyelvi) sztereotípiák Leinfellner: • Mi biológiai, mi társadalmi alapú a nyelvhasználatban? (vö. az agresszió mindkét nemre jellemző, de a nőit tsd-ilag másképp kezelik) • Utópiákat vázol fel (Triton c. regény) „Nem gondolom, hogy a férfiak alacsonyabb rendűek vagy kevésbé értékesek lennének, egyszerűen csak nő akarok lenni.” A Bron nevű karakter azon gondolkodik, hogy a nők kisebb volta a képeken biológiai alapú-e. A társadalmi kategóriák torzítják, ahogy a biológiai kategóriákat érzékeljük.
Nemi (nyelvi) sztereotípiák Statisztikák: férfi, női, semleges (pl. Sandra BEM, Sex-Role Inventory, BSRI, 1974, Bem-féle Nemi Szerep Kérdőív), http://garote.bdmonkeys.net/bsri.html
Nemi (nyelvi) sztereotípiák
Nemi (nyelvi) sztereotípiák Bem 4 típusa: • Férfias: gyenge feminin és erős maszkulin jelleg • Nőies: erős feminin és gyenge maszkulin jelleg • Androgün: erős feminin és erős maszkulin jelleg • Nem differenciált: gyenge feminin és gyenge maszkulin jelleg
Nemi (nyelvi) sztereotípiák Leinfellner folyt.: nő és férfi ábrázolása a nyelvben: • A parole-ban • A langue-ban (pl. nyelvtani szabályokban)
Nemi (nyelvi) sztereotípiák Leinfellner folyt. PAROLE 15 példa: Zenei CD-bemutató: Elfeledett hőstenorok (énekesnők is szerepeltek rajta) Ahhoz képest, hogy férfi, nagyon intelligens. Kedves Tanárnő! Kedves Tanár úr! POLITIKUSNŐK
Nemi (nyelvi) sztereotípiák
Nemi (nyelvi) sztereotípiák Sándor Klára 2012: Eltűntek a nők az olimpiáról. http://www.nyest.hu/hirek/eltuntek-a-nok-az-olimpiarol Sportág/versenyszám neve: férfi kézilabda, női gyorsváltó De: főnévként: férfiak & hölgyek urazás nincs: nincs urak mezőnye, urak döntője (férfiak mezőnye, férfiak döntője) megnézzük majd a hölgyek sprintversenyét; ez az egyetlen meglepetés a hölgyek üldözőversenyében(kerékpár); 300 km/óránál jóval nagyobb sebességet is rögzítettek, a hölgyek persze nem tudnak ilyen erőset ütni (tollaslabda); az első hölgy volna, aki 7000 pont fölött csinál; nagy dolog lenne, ha ez is sikerülne a brit fiatal hölgynek (hétpróba); a hölgyek mezőnye (birkózás); a hölgyek következnek; először következik a höl... a női vegyesváltó, a hölgyek már érkeznek; én is edzettem a hölgyet (úszás); a triatlon győztese a hölgyeknél
Nemi (nyelvi) sztereotípiák kéjhölgy, hölgyemény, úriember Okok: • Szóismétlés elkerülése? (Itt: nem, a nő-t alig használták, a férfi-t sem cserélték le mindig úr-ra) „Használják a versenyző, sportoló, játékos, ellenfél, rivális szavakat, a sportágat jelölő főneveket (kerékpáros, birkózó, tornász, súlyemelő, úszó, atléta stb.) és a sportolót indító nemzet főnévi változatát (az ellenfél egy ír, negyedik lett az argentin, megelőzte a japán). Nőkről beszélve sokkal ritkábban választják ezeket a megoldásokat, és többnyire ilyenkor is kiegészítik a megnevezést a hölggyel: úszó hölgyek, súlyemelő hölgy, a koreai hölgy, hölgyvízilabdázók, miközben nincs kerékpáros urak, az etióp úr, cselgáncsozó úr, az ellenfél egy ukrán úr, úrkézilabdázók.”
Nemi (nyelvi) sztereotípiák • Udvariasság (vagy udvariaskodás?): ha az, miért csak a nőket érinti? – Rejtett jelentéshálózatok, szemlélet (nem okvetlenül a kommentátoré!): a férfi sportoló a természetes, a jelöletlen, alapeset (a francia – a francia hölgy) – Lakoff: woman vs lady – eufemizmus, ha a másik szó nem elég tiszteletteljes (és miért nem az?): SK: „nem az a megoldás, ha a szükségtelen hölgyezéssel úgy teszünk, mintha tisztelnénk a nőket, hanem ha nem értékeljük le őket – akkor nincs szükség ilyen mesterséges verbális fölértékelésre” – A hölgy behívja a férfi párjaként a törékeny, finom, kedves, jólnevelt képet (gyámolítani kell stb.) – fogl. nevek mellett a hölgy leértékelő (orvos hölgy, igazgató hölgy, festő hölgy, rendőr hölgy = ‘nincs hivatása magaslatán’) „a kevesebb udvariaskodás több valódi elismerést fejez ki”
Nemi (nyelvi) sztereotípiák Leinfellner folyt. LANGUE A nyelvi rendszerbeli különbség • Van-e rá másik szó? cuckold – ø, *matrióta (patrióta) • Sorrend: Hölgyeim és uraim! Férfias és nőies • -nő • Szólások: *nő a talpán, *talpig nő
Nemi (nyelvi) sztereotípiák Leinfellner folyt. Nyelvi deficit hipotézis: „Erre a hipotézisre hivatkoznak gyakorta a feminista elemzésekben (!), amikor újra és újra felhívják a figyelmet arra, hogy a női nyelv egyik vagy másik nyelvészeti vizsgálata be fogja bizonyítani, hogy a női nyelvhasználat milyen gazdagon strukturált. És ez körülbelül annyi, mintha azt akarnánk bebizonyítani, hogy a nők is emberek.” (p. 112)
Nemi (nyelvi) sztereotípiák „Vannak olyan politikusnők, akik szemmel láthatóan megtanulták, hogy hogyan kell a női kommunikációs mintákat – mint régi ruhákat – eldobni, és ezzel aratnak sikert a vitában.” (p. 112) Konferencián két nő és egy férfi találkozik, üdvözlés után az egyik nő megkérdezi a férfitől: - Hol van a kabátja? - Köszönöm, anyuci.
Nemi (nyelvi) sztereotípiák 5 nyelvi viselkedési minta vizsgálata I) Direkt-indirekt beszéd II) Közbevágás, -szólás III) Hallgatás és beszédesség IV) Beszédlépésváltás (turn), új téma felvetése V) Konfrontáció
Nemi (nyelvi) sztereotípiák I) Direkt vs indirekt beszéd (IB) Példa 1: indirekt kérés Szitu: ablaknál olvasó férfi és nő F: - Hideg van odakint. N: - Igen. F: - Hideg van odakint. N: - Igen. F: - Hideg van odakint. Nő feláll, becsukja az ablakot: - Most már meleg van odakint? Jellemzői: az IB visszavonható, szociális előny (nem hatalmi nyomásgyakorlás, mert nem parancs, hanem mert a másik is ugyanazt „akarta”, amit mi) Példa2: Nő: - Nincs itt só.
Nemi (nyelvi) sztereotípiák IB-t használnak-e a nők? Vö „elnémított csoport”. Tényleg nem lehet IB-vel hatalmi nyomást gyakorolni? Kultúrafüggő (pl. madagaszkári: férfiak IB, de ez magasabb presztízsű)
Nemi (nyelvi) sztereotípiák II) Közbevágás/közbeszólás Akinél a hatalom van, az irányítja a beszédet (minden szinten). Vö. a nők szószátyárok Nyilvános és privát szféra. Belebeszélés, közbevágás/félbeszakítás vagy átfedés? Támogató közbeszólások/átfedések. Példa: politikusnőket félbeszakító más politikusok/műsorvezetők – taktika: folytatják, mintha mi sem történt volna (magyar példa: Lendvai Ildikó)
Nemi (nyelvi) sztereotípiák III) Hallgatás vs. beszéd(esség) Hallgató férfi vs. hallgató nő Beszélő férfi vs. beszélő nő Beszédes férfi vs. beszédes nő Cserfes/szószátyár férfi vs. cserfes/szószátyár nő Locsifecsi Small talkok, kínos csend (kultúrafüggő)
Nemi (nyelvi) sztereotípiák Tehát: A hallgatás lehet hatalmi eszköz, de nem mindig (l. erkölcsi kiállás, alávetettség, pl. bántalmazás, beosztottak). A beszéd is lehet hatalmi eszköz, de nem szükségszerűen. Szubjektív beállítódás: többnek érezhetjük, ha az egyik nem beszél ugyanolyan hosszan.
Nemi (nyelvi) sztereotípiák IV) Beszédlépésváltás • Nem okvetlenül jár témaváltással (de járhat) • Csend megszüntetése Vizsgálatok (p. 115): a nők felvetette témá(k)ra sokszor senki sem reagál vegyes nemű társaságban - A témafelvetés gyakorisága sokszor nagyobb a nőknél - De a fenn is maradó témák száma kisebb a nőknél Magyarázat: kooperáció hiánya?
Nemi (nyelvi) sztereotípiák V) Konfrontáció Kompromisszum vagy konfrontáció keresése beszélgetés közben Színhelyek: • Televíziós vita • Egyetemi tanóra (saját tapasztalatok) • Tudományos konferencia – N: 40,7% az előadásoknak, – N résztvevők 43%, – vitában csak 27,4%-ban szólaltak meg és fele olyan hosszan
Nemi (nyelvi) sztereotípiák Mi a teendő? Leinfellner: nem a nyelv, a politika felől A törvénybe foglalás sincs szükségszerűen hatással (de ettől még szükséges).
Nemi (nyelvi) sztereotípiák Boxer, Diana 2006: Nyaggatás: A családi konfliktus színtere. In: Huszár Ágnes (szerk.): A családi nyaggatástól a munkahelyi nyelvhasználatig. Pécs – Budapest: PTE Nyelvtudományi Doktori Iskola – Tinta. 13–25. „A nyaggatás kellemetlen igazságok ismétlése.” (Edith Summerskill bárónő) A nyaggatás: beszédesemény vagy beszédaktus b.esemény részeként Rokon fogalmak: elégedetlenkedés, panaszkodás, (felnőttekkel szembeni) szidás vagy helytelenítés
Nemi (nyelvi) sztereotípiák Nyaggatás (~szekálás) elemzése nem, státusz, hatalom, távolság alapján • Miért olyan gyakori a nyaggatás a családban? • Mire irányul? Anyag, módszer: • USA-beli beszédközösség • 70 spontán beszédszekvencia (egyetemi hallgatók gyűjtése saját családjukban) • 5 kvázi-etnográfiai interjú (3 nő, 2 ffi – attitűdvizsg., egyszeri, egyenként 60 perces beszélgetés) • Adatközlők életkora: 30-60 év
Nemi (nyelvi) sztereotípiák Több egymást követő (4) beszédeseményből áll: • Kérés: utasítás v. burkolt kérés formájában: Ne felejtsd el kivenni a ruhát a szárítóból, amikor berreg! Miért nem veszel fel egy másik pólót? • Ha a kérést a másik nem teljesítette: Emlékeztetés (ha a kérést megismételjük): Hallottad? Megtetted, amit kértem? • Bosszúságot kifejező felkiáltás: Nézd meg, tiszta gyűrött! Feladom, nem kérlek többször. • Szidás vagy a viszonytól függően fenyegetés (pl. szülő-gyerek)
Nemi (nyelvi) sztereotípiák A nyaggatás témája: • A családi élet egyes aspektusai – 46%: házimunka – 26%: vmit hagyjon abba a másik – maradék: telefonálásra rávenni a másikat, egyen többet stb.
• fontos a téma a nyaggató számára, de nem az a nyaggatottnak • az adott pillanatban fontos a téma (pl. gyerek: vegye be a gyógyszert) Státusz és hatalom • bosszantó, frusztráló mindkét fél számára. • látszólagos hatalom a nyaggatóé, mert: – Többször kell megismételnie, mert a másik nem teljesíti azonnal a kérését v. egyáltalán nem – Státusz és hatalom itt nem esik egybe: a gyereknek is lehet hatalma státusz nélkül és a felnőtteknél fordítva: van státusz, nincs hatalom; a házimunka elvégzése nem jár hatalommal, csak státusszal – A munkahelyen nincs nyaggatás v. ritka, mert a szerepekkel járó jogok és kötelességek szigorúan meghatározottak (egyértelmű követelmények és szankciók mulasztás esetén)
Nemi (nyelvi) sztereotípiák Társadalmi nem: • Kérés teljesítése: a tényleges hatalommal bíró családtagét teljesítik, így el sem jut a nyaggatásig. • Ez magyarázza, miért a nők nyaggatnak általában: kisebb a hatalmuk. – – –
• •
A nők inkább hajlanak megtenni, amit kérnek tőlük, de fordítva ez nincs így, a szelíd célzásoknak is ellenáll sok ffi, ösztönösen vár, hogy azt képzelhesse, a saját akaratából teszi meg, amit kell. Ez automatikusan ny-hoz vezet, hiszen minél tovább ismétli a nő a kérést, a ffi annál tovább halogatja a teljesítését (Tannen 1990)
Hatalomjáték zajlik. Etimológia: angol nag er. Jtése ’könnyű kis ló’ > ’kivénhedt, beteg ló’ (nem nőnemű ló!), igeként ’nyaggat, zsémbel’, női tevékenységként vált ismertté. A ffi nyaggatás kifejezése: hounding, a hound hasznos vadászkutya. Eredmények: • A 70 szekvenciából csak 6-ban nyaggatott férfi nőt (ne csapja be beszálláskor a kocsiajtót). • A női nyaggatók esetében kétszer annyiszor nyaggatta az anya a fiát, mint a feleség a férjet. • Azért családi jelenség, mert a családi életet a nők szervezik általában. • Úgy beszélünk, ahogy szocializáltak minket: ha a nőket együttműködő stílusra és hatalommegosztásra nevelik, a fiúkat meg nem, akkor nem csoda, hogy a nők nyaggatják a férfiakat. Ördögi kör: a nő nyaggat, vesztes pozícióba kerül, a férfiak a hierarchikus gondolkodás miatt ezt visszautasítják, ismét nyaggatás jön. Stb. Stb.
Nemi (nyelvi) sztereotípiák Társadalmi távolság • Nyaggatás bizalmas viszonyban lévők között fordul elő (kis társadalmi távolság) • Ritka barátok, ismerősök között, mert azok egyezkedő kapcsolatban állnak egymással: „azt akarom, hogy a barátaim maradjanak [és ezért nem nyaggatom őket]. A családban meg biztos vagyok.” • Kivételek: kollégiumi szobatársak, családias életmód
Dudorelmélet Magyarázat: dudorelmélet (Wolfson, Nessa 1988: The bulge: A theory of speech behavior and social distance), kevesebb az egyezkedés a pólus két végén lévőkkel (3 kategória) • USA, középosztálybeliek, gazdag kapcsolati háló • dicséretek, bocsánatkérések, meghívások, búcsúzások, rosszallások, köszönetmondások • Ok: a kapcsolat stabilitása/bizonyossága
Dudorelmélet Példa: meghívás • Közeli barát/családtag: A: Do you want to have lunch tomorrow? B: Okay, as long as I’m back by 1: 30. • Közepes társadalmi távolságú személlyel (úgy, hogy ne legyen túl direkt, hogy a visszautasítás beleférjen): A: You doing anything exciting this weekend? B: No, I’ll be around the pool here. A: OK, I’ll see you. B: Maybe we’ll barbecue one night. A: Okay that’s a nice idea. I’m tied up Sunday night. B: All right. We keep it loose. A elindul, majd visszatér: A: We’re supposed to do something with Helen tomorrow night. Want to do something with us? B: Ok. Let us know.
Olvasmányok a 3. alkalomra • • • • •
Cameron 2011 Kovács – Sümegi 2012 Mills 2011 Fishman 1980 szorgalmi: Lakoff 1973
Köszönöm a figyelmet!
