Tájékoztató az ELTE Alkalmazott közgazdaságtan alapszakáról
Előszó A képzés általános elvei A közgazdaságtanról A program részletes leírása Közgazdaságtani ismeretek Módszertani ismeretek Társadalomtudományi ismeretek Modulok Tantervünk Az ELTE Társadalomtudományi kara Kik vagyunk? A program kidolgozói Tudományos tanácsadó testület 2
A képzés legfontosabb adatai Név: Alkalmazott közgazdaságtan alapszak Intézmény: ELTE Társadalomtudományi kar A szak vezetője: Pete Péter egyetemi tanár Honlap: eltecon.hu E-mail:
[email protected] Telefon: (1) 372 2500 / 6630 Postacím: ELTE TáTK, Közgazdaságtudományi Tanszék 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A További információkkal, bármilyen kérdéssel kapcsolatban örömmel állunk rendelkezésre.
3
Kedves leendő hallgatónk, kedves szülő, érdeklődő! Az ELTE 2008 szeptembere óta működő Alkalmazott közgazdaságtan alapszakának ismertetőjét tartja kezében. A képzési program kidolgozásakor gyakran szembesültünk a következő kérdésekkel: Szükség van-e egyáltalán még egy közgazdasági programra? Lehet még újat kínálni több tucatnyi felsőoktatási intézmény mellett? Hiányzik valami a magyar közgazdasági felsőoktatásból? Kívülállóként, laikusként talán meglepőnek tűnhet, hogy a válaszom – amerikai egyetemeken eltöltött évek után hazatérve, majd a hazai közgazdasági oktatásban igencsak megmerítkezve (sok egyéb mellett tutor voltam a Láthatatlan Kollégiumban, később a Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia tanszékét vezettem) – valamen�nyi szkeptikus kérdésre határozottan: igen. Azért vágtam bele ebbe az új és nagyszabású vállalkozásba, mert hittem benne, hogy valami újat és nagyszerűt hozhatunk létre, és máris sok minden megvalósult. Engedjék meg, hogy röviden vázoljam, miért bízom ilyen töretlenül a programunkban. Először is, az elejétől a végéig egyben tervezhettük meg a programot. Zöldmezős indulásunknak köszönhetően a magyar közgazdasági felsőoktatásban egyedülálló esélyt kaptunk arra, hogy ne hurcoljunk magunkkal megmerevült intézményeket, ne kelljen adottságként kezelnünk bebetonozott struktúrákat, kénytelen-kelletlen elfogadnunk örökölt szervezeti szabályokat. Az ELTE fiatal és ambiciózus Társadalomtudományi karában partnerre leltünk abban, hogy az általunk őszintén legjobbnak gondolt tantervhez keressük meg együtt a legfelkészültebb oktatókat, nem kötnek minket élethosszig megszolgált státuszok és kényszerű kompromisszumok. Másodszor, hiszek abban, hogy a magyar közgazdasági felsőoktatásban vannak tragikusan kihasználatlan, ám igen értékes emberi erőforrások. Programunk sikerének egyik kulcsa, hogy mennyiben sikerül mozgósítanunk őket. Az MTA Közgazdaságtudományi Intézetével kötött együttműködési megállapodásunk elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a nem4
zetközi folyóiratokban rendszeresen publikáló, külföldön végzett, dolgozó-tanító kutatók teret kapjanak az oktatásban is. Másfelől nagyon szeretnénk, ha a friss doktori fokozattal – esetleg jól csengő, külföldi PhD-vel – rendelkező fiatalok is megmutathatnák magukat az eggyel későbbi nemzedéknek. Harmadszor, közhely – és persze igaz –, hogy az állami fejkvótára tragikusan ráutalt egyetemeken tömegképzés folyik. Eltökélt szándékunk volt, hogy a mi programunk nem ilyen lesz. Úgy véljük, hogy az általunk átadni kívánt ismeretek és készségek csak akkor érthetők és emészthetők meg igazán, ha egyedülállóan kis létszámú csoportokban – az oktatók és hallgatók máshol álomnak gondolt cambridge-i arányainak megfelelően – dolgozunk. Programunk lényeges eleme, hogy a magyar közgazdasági képzésekben megszokottnál kevesebb tantárgy szerepel a tantervben, ám a hallgatók nagyobb óraszámban, gondosabb felügyelet és rendszeresebb számonkérés mellett sajátíthatják el őket. Azt a lehetőséget kívánjuk megadni hallgatóinknak, hogy az alapképzés végeztével már igazi diplomát igénylő munkahelyet találhassanak, bekapcsolódhassanak akár a világ vezető egyetemeinek programjaiba is, és hogy megérthessék és követhessék a szakma nemzetközi élmezőnyét. Hogy miként lehetséges mindez? Sokunk hite, tettrekészsége és munkája áll a háttérben. Oktatóink – befutott kutatók és frissen végzett, lelkes fiatalok – több évet töltöttek a tanterv kidolgozásával. Neves szakemberek fogadták el felkérésünket Tudományos Tanácsadó Testületünkbe, és kezdeményezésünket a hazai vállalati vezetők közül is sokan támogatják. Több tananyagfejlesztési pályázatot is nyertünk már, amelyek közül a legjelentősebb a „Tartalomfejlesztés az ELTE Társadalomtudományi Karának Közgazdaságtudományi Tanszékén” című TÁMOP pályázat, melynek keretében számos tantárgyunkhoz olyan elektronikus tananyagokat dolgozunk ki, amelyeket más oktatási intézmények is használnak. Szintén tanszékünk tevékenységének köszönhető az Osiris Kiadó Eltecon könyvek sorozata, amely olyan, a világ vezető oktatási intézményeiben használt legmodernebb ismereteket tartalmazó tankönyvek lefordítását tette lehetővé, amelyek várhatóan átalakítják majd a teljes hazai közgazdasági felsőoktatást. Azért készítettük ezt a tájékoztatót, mert szeretnénk, ha szakunkat minél jobban megismernék. Nem szokás ilyen ismeretterjesztőt készíteni: az intézmények általában úgy gondolják, a kötelező minimum, a felsőoktatási tájékoztatóban szereplő adatok elegendőek az emberi életpálya egyik legfon5
tosabb döntéséhez. Mi ezt máshogy látjuk: új szemléletben kívánjuk alakítani a hallgatókkal kiépítendő kapcsolatainkat is. Nekünk lenne megtiszteltetés, ha ismét kiváló diákok jelentkeznének hozzánk. Örömmel várjuk kérdéseiket, megjegyzéseiket, véleményüket. Pete Péter, egyetemi tanár, a Közgazdaságtudományi Tanszék vezetője
Az Alkalmazott közgazdaságtan alapszak tartalomfejlesztése a TÁMOP-4.1.2.-08/2/A/KMR-2009-0041 azonosítószámú „Tartalomfejlesztés az ELTE Társadalomtudományi Karának Közgazdaságtudományi Tanszékén” című projekt keretében zajlik. A projekt megvalósításának időpontja: 2010. április 1. – 2011. szeptember 30. A projektet három konzorciumi partner valósítja meg. Eötvös Loránd Tudományegyetem MTA Közgazdaságtudományi Intézet Balassi Kiadó A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. A projekt keretében az ELTE Társadalomtudományi Karának alkalmazott közgazdaságtan (BA) képzésének nem alapozó ismereteket és szakmai törzsanyagot érintő tananyag- és ehhez kapcsolódó tartalomfejlesztése valósul meg. Digitális tartalmak jönnek létre, melyek online for mában, bárki számára elérhetővé válnak (intézményen belül, coospace, és intézményen kívül www.eltecon.hu, www. tankonyvtar.hu, www.bkiado.hu), a munkaerőpiaci igényekhez igazodó, nemzetközi tananyagokat is adoptáló, gyakorlati tudást adó tartalommal.
6
A képzés általános elvei A tanterv részletes ismertetése előtt fontosnak tartjuk kiemelni azokat az elveket, amelyeket a program megalkotása során végig szem előtt tartottunk. Először is, szakmailag kiemelkedő színvonalú képzésre (ha tetszik, elitképzésre) törekszünk. Hallgatóinkat a továbbtanulásra készítjük elő, azokat várjuk, akik közgazdasági tanulmányaikat nem szeretnék az alapképzés három éve után befejezni. Nem akarjuk ugyanakkor a lehető legtovább magunkhoz láncolni őket, nagy sikerként éljük meg, hogy első végzős évfolyamunk hallgatói Bécs, Barcelona, Alicante és a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) közgazdasági mesterprogramjaiba is felvételt nyertek, amelyek a közgazdasági felsőoktatás nemzetközi élvonalába tartoznak. Azért, hogy ilyen sikereket elérhessünk, mindvégig törekszünk az elméleti és módszertani igényességre, és persze arra, hogy az egymásra épülő tárgyakat gondosan összecsiszoljuk. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy az „elit” itt a mesterségbeli, műveltségbeli kiválóságot jelenti, nem pedig a diákok szociális státusát, vagy hogy a végzősök szükségképp a gazdaságipolitikai elit tagjaivá válnak majd. Vállalati partnereink segítségével igyekszünk támogatni a nehezebb anyagi helyzetben lévő tehetséges hallgatóinkat. Másodszor, kiemelt fontosságúnak tarjuk a klasszikus értelmiségi képzést; nemcsak remek szakembereket, hanem széles látókörű, művelt közgazdászokat szeretnénk nevelni. Ebben hasznunkra válik, hogy intézményünkben a társadalomtudományok magas szintű oktatása nagy múltra tekint vissza és komoly presztízzsel rendelkezik. Tantervünkben viszonylag nagy súllyal szerepelnek az alaposan kimunkált és gondosan a programhoz igazított interdiszciplináris és társadalomtudományi-történeti tárgyak éppúgy, mint a klasszikus készségfejlesztés – a nagy létszámú képzésekből szükségszerűen hiányzó – tárgyai, mint az esszéírás vagy az érveléstechnika. Ösztönözzük és anyagilag támogatjuk az angol nyelv magas szintű elsajátítását is, ami a közgazdász szakma műveléséhez nélkülözhetetlen. Harmadszor, a lehető legkomolyabban gondoljuk az alapszak megnevezését: alkalmazott közgazdaságtant oktatunk. Tantervünkből a rendeletben rögzített minimumon túl hiányoznak a kiegészítő üzleti ismeretek, tantervünk gerincét a közgazdasági tárgyak teszik ki. (A közgazdaságtudomány mibenlétéről lásd írásunkat a 9–11. oldalon.) Az alkalmazott szemlélet pedig azt jelenti, hogy a közgazdasági eszköztá7
rat nem öncélnak, balga szellemi fényűzésnek vagy logikai rejtvények sorozatának gondoljuk. Kizárólag olyan elemzési eszközöket tanítunk, amelyek itt és most, konkrét problémák vizsgálatára használhatók, és a munkapiacon is értékesek. Az alkalmazott közgazdasági tárgyak moduljai egy-egy szűkebb területre összpontosulnak, és egyszerre vezetnek át a mesterképzésbe. Külső vállalati, banki és szakigazgatási kapcsolatainkat pedig azért is gondoljuk fontosnak, hogy minél több visszaigazolást, megerősítést kapjunk a leendő munkáltatóktól arról, hogy mik a valóban értékelt és a gyakorlatban is nélkülözhetetlen elemzési eszközök. Negyedszer, az oktatás zömmel intenzív, kiscsoportos foglalkozások keretében zajlik. Az egyre vegyesebb színvonalú hazai felsőoktatás minőségi hagyományaihoz kívánunk visszanyúlni azzal, hogy minden eszközzel próbáljuk ösztönözni az elmélyült tanulást. Kis létszámú csoportokat, óraközi párbeszédet, személyes tanár-diák kapcsolatot és alapos ismereteket kínálunk hallgatóinknak. Ez természetesen a diákokon is múlik, akiknek nemcsak a vizsgaidőszakban, hanem folyamatosan készülniük kell. Év közben is van számonkérés: vannak zárthelyi dolgozatok, beadandó házi feladatok, kötelező kiselőadások, esszék, és a harmadik évtől bizony azt is előírjuk, hogy a szakirodalom egy részével a hallgatók otthon birkózzanak meg. Elvárjuk diákjainktól, hogy aktívan részt vegyenek az órákon és folyamatosan készüljenek; ezért a szorgalmi időszakuk ugyan a magyar felsőoktatásban megszokottnál nehezebb, cserébe azonban könnyebb vizsgaidőszakra számíthatnak. Hisszük, hogy az alapos tudás csak folyamatos tanulással szerezhető meg. Ez természetesen a hallgató és az oktató részéről is több munkát kíván, de úgy gondoljuk, hogy mind a két fél nyerhet rajta. A jobban képzett diákok oktatójuk munkáját dicsérik, a felkészültebb hallgató pedig – a tudás örömén kívül – kedvezőbb karrierlehetőségekhez is jut. Végül, de nem utolsósorban, nemzetközi standardokhoz igazodó képzés és szellemi műhely létrehozásán fáradozunk. Nem titkoljuk, hogy sok esetben más egyetemek tananyagaiból merítünk. Valljuk, hogy nem szégyen a jobbtól tanulni, márpedig a hazai közgazdaságtan – nehéz öröksége miatt – egyelőre elmarad a világ élvonalától. Az internet segítségével bárki megnézheti, hogy mit és hogyan tanítanak a Harvardon, Oxfordban vagy éppen Párizsban, Berlinben és Bécsben. Mi arra törekszünk, hogy az alapkurzusokban, a bevezető, szemléletformáló tárgyakban a lehető legtöbb hasonlóságot mutassuk velük. A közgazdaságtan elsősorban gondolkodási mód, ezért a bevezető oktatás során a nemzetközi gyakorlatban már kipróbált és folyamatosan tökélete8
sedő anyagok, legnépszerűbb nemzetközi tankönyvek döntő része itthon is jól tanítható. A harmadévben terítékre kerülő alkalmazások során természetesen úgy alakítottuk ki programunkat, hogy a közös nyelvet a hazai problémákra alkalmazzuk; így például kiemelten foglalkozunk a rendszerváltás társadalmi és gazdasági folyamataival és az euróövezethez való csatlakozás elméleti hátterével.
A közgazdaságtanról Rendszerváltó történetünk egyik öröksége, hogy a közgazdaságtan oktatása sok mindent jelent ma Magyarországon: praktikus, üzleti tanulmányokat, alkalmazott matematikát, fogalmak, állami szabályok, törvények naprakész ismeretét. Mi jóval szűkebb profilt alakítottunk ki: a nemzetközileg economicsként ismert – magyarul persze szintén közgazdaságtannak nevezett – területre helyezzük a hangsúlyt. Ez azt is jelenti, hogy más területek – üzleti ismeretek, felső szintű matematika – csak olyan mértékben szerepelnek a programban, hogy lehetővé tegyék a közgazdasági törzsanyag megértését, művelését. A közgazdaságtan sokszor hangsúlyozza, hogy nem lehet egyszerre mindent megkapni, hanem nehéz választásokra kényszerülünk. Mi úgy döntöttünk, hogy érdemesebb egy szűkebb területre koncentrálni, mint mindenből egy kicsit nyújtani. Lássuk, mi is ez a szűkebb terület, mivel is foglalkozik ez a képzésünk gerincét adó diszciplína, mit ne várjunk tőle és miért szeretjük művelni. Mi a közgazdaságtan? A közgazdaságtan a társadalomtudományok közé tartozik, tárgyát tekintve nagyon széles, ugyanakkor gondolkodásmódjában nagyon egységes tudomány. A közgazdasági elemzés abból a feltevésből indul ki, hogy az embereknek céljaik vannak, céljaik megvalósítása érdekében döntenek és cselekszenek, ám döntéseik során korlátokkal szembesülnek. A közgazdaságtan a társadalom szereplőinek – háztartásoknak, vállalatoknak, szakszervezeteknek, kormányoknak vagy éppen országoknak – viselkedését úgy tekinti, mint célkövető döntések (kényszerű választások) kölcsönhatásának eredményét. Ennek az eszköztárnak a segítségével a közgazdászok olyan ajánlásokat fogalmaznak meg, amelyek a társadalom javát hivatottak szolgálni. A közgazdászok elemzési eszközei már régóta nagyon hasznosnak bizonyultak az árak, a piacok és a piacok közötti kölcsönhatások megértésében, de a közgazdaságtan hagyományos kérdései közé tartoznak az olyan fontos témák is, mint a 9
jövedelemegyenlőtlenség, a pénzügyi piacok szabályozása és a gazdasági növekedés mozgatórugói. Ugyanakkor a közelmúltban a közgazdaságtan tárgya jelentősen kibővült, és kiterjedt a legváltozatosabb társadalomtudományi kérdésekre. Milyen gazdasági-társadalmi környezet serkenti legjobban a gazdasági növekedést? Mitől függ, hogyan hasznosulnak a szegény országoknak juttatott segélyek? Miért dugulnak be állandóan az autóutak? Miért tűnik a nemzeti bank a kormánynál jóval elszántabbnak az infláció elleni küzdelemben? Mennyit ér a diplománk? Miért halogatjuk, hogy félretegyünk nyugdíjaséveinkre – vagy hogy nekiálljunk a házi feladatunknak? A közgazdászok úgy végzik az elemzéseiket, hogy elméleteket (modelleket) fogalmaznak meg, és valós adatokon tesztelik elméleteik érvényességét más elméletekkel szemben. A közgazdasági elemzés során társadalmi jelenségekkel kapcsolatban teszünk föl kérdéseket, amelyekre tényszerű megfigyelések és elfogulatlan, logikus gondolkodás segítségével keressük a választ. Az elemzés során statisztikai és matematikai eszközöket is használunk. Bármely közgazdasági alapképzésnek az a célja, hogy megtanítsa a hallgatókat célok, korlátok és döntések mentén látni a világot, azaz kifejlessze bennük a közgazdasági gondolkodást. Mi nem közgazdaságtan? Fontos egy rövid kitérőt tennünk és a kevésbé tájékozott érdeklődőknek leszögezzük: a közgazdaságtan nem gazdálkodástan vagy üzleti tudomány. A gazdálkodástudományi oktatás olyan készségek fejlesztésére irányul, amelyek hasznosak akkor, ha valaki vállalkozásba fog vagy vállalatot vezet. Az üzleti stratégia vagy a pénzügyi menedzsment kurzusok gyakran felhasználják a közgazdaságtan egyes tételeit, ugyanúgy, ahogy a klinikai pszichológusok is felhasználják terápiájukban a pszichológiai alapkutatás eredményeit. A közgazdaságtan és a gazdálkodástudomány összefüggnek, de míg a gazdálkodástudomány olyan gyakorlatias ismereteket kínál, amelyek az egyes profitorientált szakmákban hasznos fogásoknak bizonyulnak, addig a közgazdaságtan elsősorban a társadalom világának mélyebb megértésére törekszik. Miért szeretjük a közgazdaságtant? Művelőinek számos okból válhat szenvedélyévé a közgazdaságtan. A közgazdaságtan jól kidolgozott, értelmes válaszokat kínál olyan, sokakat foglalkoztató kérdésekre, mint hogy mi az országok igen eltérő gazdasági fejlettségének az oka, miért szakosodnak az országok a nemzetközi munkamegosztásban, és vajon miért pont arra, amire, s hogy milyen hatással van a 10
verseny a vállalatokra és a fogyasztókra. Azoknak, akik a tágabban értelmezett társadalomtudományok területén számszerűsíthető és precíz logikájú megközelítésre vágynak, szintén izgalmas, lelkesítő lehet a közgazdaságtan világa. Sokan pedig egyszerűen azért választják a közgazdaságtant, mert kiváló elméleti hátteret és elemzési eszköztárat nyújt számos karrierpályához: bankárként, köztisztviselőként, szociálpolitikusként vagy üzletemberként is bizonyosan hasznunkra válik. Ezzel a tudással vállalati és állami döntések előkészítőjeként, értékelőjeként és végrehajtójaként lehet a legjobban elhelyezkedni.
A program részletes leírása A következőkben arról lesz szó, hogy általános elveink és értékválasztásaink miként érvényesülnek a gyakorlatban, az órarendben és a tantervben. Közgazdaságtani ismeretek A programban a közgazdasági ismeretek szerepelnek a legnagyobb súllyal. A hallgatók sok-sok való világbeli példán keresztül tanulják meg a közgazdasági érvelést, erről szól az első félévben sorra kerülő Bevezetés a közgazdaságtanba című tárgy. Az ezt követő Mikroökonómia során a hallgatók formalizált, analitikus eszköztárat kapnak ahhoz, hogy a piac elkülönült szereplőinek célkövető magatartását és a döntések során felmerülő dilemmákat leírják. Ez a két tantárgy minden közgazdasági képzés alapja, rájuk épülnek az úgynevezett szaktárgyak: a nemzetgazdaságok összefüggéseit vizsgáló Makroökonómia, az országok egymás közötti gazdasági kapcsolataival foglalkozó Nemzetközi gazdaságtan, a vállalatok belső és külső viszonyait tárgyaló Vállalatelmélet, az állami szféra gazdálkodási sajtosságaira összpontosító Közösségi gazdaságtan, a pénzügyi szféra megismerését célzó Bank és pénzügyek és az igencsak beszédes elnevezésű EU gazdaságtana. A közgazdasági tárgyakat a közgazdasági gondolkodás fejlődése szempontból fogja össze a közgazdászok szakmai műveltségének alaptárgya, a Közgazdasági eszmetörténet. Módszertani ismeretek A hallgatók a képzés kezdetétől a szaktárgyakkal párhuzamosan a közgazdaságtan műveléséhez szükséges módszertant is tanulják. A szigorú, formalizált logikát a társadalomtudományok közül először a közgazdaságtan kezdte el használni, és azóta folyamatosan terjed. A módszertani igényesség nem feltétlenül jelent felső szintű matematikai ismereteket, azt 11
azonban igen, hogy a közgazdasági elemzésekhez elengedhetetlen az alapvető módszertani ismeretek biztos, jól begyakorolt tudása. A matematika mára minden egzakt tudomány nyelve, felhasználói ismerete elengedhetetlenül szükséges a közgazdaságtudomány tanulásához és műveléséhez. Megkönnyíti a fogalmak közötti kapcsolatok egyértelmű leírását, így lehetővé teszi egyre bonyolultabb modellek kezelését. Természetesen a matematika használata nem öncélú, hanem a világban megfigyelt bonyolult jelenségek egyre pontosabb megismerését és ellentmondásmentes keretbe foglalását szolgálja. Matematikai modellek írják le a telefonos szolgáltatók piacán folyó versenyt, a rendszerváltás gazdasági folyamatait vagy éppen a tőzsdei befektetők sejtelmes lelkivilágát. A közgazdaságtan a valóságban megfigyelhető jelenségekről szól. Ezért a társadalomról és gazdaságról szóló adatok megértése és elemzése a közgazdászok mindennapi tevékenysége. A megfigyelt jelenségeket tudnunk kell mérni és az elméletből levezetett összefüggéseket igazolni vagy elutasítani az adatok alapján. Ezt tanulhatjuk meg az Gazdaságstatisztika, Statisztika és valószínűségszámítás valamint az Ökonometria tantárgyak során. A programban szereplő kötelező és választható módszertani tantárgyakat az alkalmazás elsődleges céljának szem előtt tartásával a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően dolgoztuk ki. Emellett a TáTK Statisztika tanszéke, illetve az ELTE Természettudományi Kara egyedülálló lehetőséget biztosít az érdeklődőknek mélyebb módszertani ismeretek megszerzésére. Társadalomtudományi ismeretek Lehet szakbarbár közgazdásznak lenni, de nem érdemes. Ráadásul a közgazdaságtant foglalkoztató jelenségek általában társadalmilag mélyen beágyazottak, ezért az okos válaszokhoz, a közgazdaságtan értő műveléséhez gyakran nyújtanak fogódzót és ihletet más társadalomtudományok. Miközben más közgazdasági képzések épp szabadulnak e tárgyaktól, programunk kifejezetten nagy hangsúlyt helyez arra, hogy a hallgatók betekintést kapjanak más társadalomtudományokba és történeti ismereteik is gyarapodjanak (Filozófia, Társadalomtörténet, Szociálpolitika, Pszichológia, Szociológia). Aki még több tudásra vágyik a területről, kedvére válogathat a Társadalomtudományi Kar széles kínálatából. Nem titkoljuk, hogy programunk e részét egyúttal a klasszikus „értelmiségi képzés” szerepének betöltésére is szánjuk. De nemcsak arra. 12
Az elmúlt néhány évtizedben az az érdekes helyzet állt elő a közgazdaságtanban, hogy számos, korábban a főáramon kívül elhelyezkedő tudományág, mely a közgazdasági gondolkodást más társadalomtudományokkal ötvözte („jog és közgazdaságtan”, „új politikai gazdaságtan”, „új gazdaságtörténet” stb), a standard közgazdasági elmélet integráns részévé vált. Ezért, ma már nehéz úgy jó közgazdásznak lenni, ha nem konyítunk a társadalomtudományok némelyikéhez. Modulok és választható szaktárgyak Programunk harmadik évében a hallgatók az addig megszerzett tudásukat felhasználva ismerkedhetnek meg számos szakterület speciális kérdéseivel. Színes kínálatunkban olyan tárgyak szerepelnek, mint a Környezetgazdaságtan, Város- és ingatlangazdaságtan, Egészséggazdaságtan vagy Gazdasági antropológia. (A teljes tervezett kínálat a tantervünkben olvasható.) Az egyenként felvehető tantárgyak mellett a hallgatók egy négy tantárgyból álló csomagot is választanak majd. Ez a tantárgycsomag az úgynevezett modul. Itt lehetőség lesz egy-egy témakör mélyebb megismerésére, és betekintésre a mester szintű tanulmányokba. A Vállalati modul (Modern piacelmélet, Vállalati pénzügytan, Állami szabályozás, Mikroökonometria) részletesen megismerteti a piacok működését és a nyereségérdekelt vállalatok magatartását. Ebben a témakörben részletesen taglaljuk az állam szerepét és feladatait a vállalatok világának szabályozásában. A Makrogazdasági modul (Makrostatisztika, Gazdaságpolitika, Fejlődésgazdaságtan, Regionális gazdaságtan) a nemzetgazdaságok működéséről, teljesítményéről és kapcsolatairól tanultak elmélyítésére szolgál. Körüljárjuk az országok közötti kapcsolatokat és az állami szerepvállalás normatív kérdéseit is. A Társadalmi és gazdasági rendszerek modul (Politikai gazdaságtan, Intézményi közgazdaságtan, Az átmenet gazdaságtana, Komparatív kapitalizmus) azokra a gazdasági jelenségekre koncentrál, amelyek magyarázatához az intézményi/ kulturális összefüggések vizsgálata feltétlenül szükséges. Ha valaki Magyarország és a régió elmúlt évszázadának történetét meg akarja érteni, programunkban itt szerezheti meg hozzá a legfontosabb közgazdasági ismereteket.
13
TANTERVÜNK (A részletes tanrend megtekintéséhez honlapunkat ajánljuk.) Kötelező tárgyak Közgazdasági alapozó tárgyak Módszertani ismeretek Bevezetés a közgazdaságtanba
Matematikai alapok, Analízis
Pénzügyi és számviteli alapismeretek
Gazdaságmatematika (kalkulus számítógéppel)
Gazdasági jog
Gazdaságstatisztika
Mikroökonómia I–II.
Statisztika és valószínűségszámítás
Makroökonómia
Informatika
Nemzetközi gazdaságtan
Ökonometria
Szakspecifikus kötelező blokk Készségfejlesztő blokk Tud. módszertan és érveléstechnika
Gazdaságtörténet I–II.
Közgazdasági eszmetörténet I–II. Esszéírás Vállalatelmélet
Angol nyelv
Bank és pénzügyek Közösségi gazdaságtan Az EU gazdaságtana Választható modulok Makrogazdasági modul Társadalmi és gazdasági rendszerek modul Vállalati modul Választható tárgyak Az alábbiak (szakspecifikusak) közül ötöt kell választani a 3. évben: Környezetgazdaságtan
Egészséggazdaságtan
Jog és közgazdaságtan
Kommunizmus gazdaságtana
Munkagazdaságtan
Város- és ingatlangazdaságtan
Oktatásgazdaságtan
Gazdaságszociológia I–II.
Agrárgazdaságtan
Gazdasági antropológia
Nemek és rasszok közötti gazdasági egyenlőtlenségek
Jóléti gazdaságtan
Az alábbi társadalomtudományi tárgyak közül négyet kell választani:
14
Filozófia
Pszichológia
Társadalomtörténet I–II.
Szociálpolitika
Szociológia
Kulturális antropológia
Az ELTE Társadalomtudományi Kara (TÁTK) Az ELTE Társadalomtudományi Kara 2003. szeptember 1-jén jött létre, otthonunk a korszerűen felszerelt Lágymányosi tömb. Hallgatóinkat számos létesítmény segíti. Az ELTE teljes egyetemi könyvtári hálózatában fellelhető dokumentumok száma eléri a 3,6 milliót. A Társadalomtudományi Kar hallgatói négy számítógépes laboratóriumban gyakorolhatják az informatikát. Az egyetemen nagyon élénk a hallgatói közélet: kéthetente jelenik meg a KisTáska (kistaska.tatk.elte. hu), amely nemcsak olvasnivalóval szolgál, hanem lehetőséget kínál az újságírást kipróbálni vágyó diákoknak. Számos sportolási lehetőség található a Társadalomtudományi, illetve más ELTE Karokon egyaránt. A Hallgatói Önkormányzat (HÖK) szervezi, segíti és irányítja a kar hallgatóinak életét. Az TáTK Alkalmazott közgazdaságtan BA hallgatói mind az ELTE, mind a Budapesti Corvinus Egyetem neves szakkollégium műhelyeiben (Rajk László Szakkollégium, Széchenyi István Szakkollégium, Társadalomelméleti Szakkollégium, Társadalomtudományi Szakkollégium, Eötvös Collegium, Mathias Corvinus Collegium stb.) bővíthetik ismereteiket és csatlakozhatnak az alkotó közösségek színes életéhez. Külső kapcsolataink Hallgatóink számára a Kar belső kínálatán túl külső kapcsolatokat is igyekszünk teremteni. Már a képzés kialakítása során folyamatosan együttműködtünk a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetével (econ.core.hu), amely a hazai közgazdasági kutatások legnagyobb műhelye. Kiterjedt nemzetközi kapcsolatok kiépítésére törekszünk, ennek első állomása, hogy a képzés szakmai minőségét biztosítandó, neves külföldi egyetemekről kértünk fel szaktekintélyeket tudományos tanácsadó testületünkbe. Igyekszünk megnyerni külföldön befutott magyar tudósokat is vendégtanárnak egy-egy rövidebb időszakra. Fontosnak tartjuk azt is, hogy hallgatóink leendő foglalkoztatóival is tartsuk a kapcsolatot, kikérjük a véleményüket. Ezért Támogató Testületünkbe olyan prominens gazdasági vezetőket kértünk fel, akik külső kontrollként hasznos vis�szajelzéseket adhatnak képzésünkről. A Concorde Értékpapír Zrt. a megvalósuló elitképzés elősegítése érdekében Diákösztöndíjat alapított, amelynek keretében tanulmányi teljesítmény és szociális rászorultság alapján támogatja diákjaink közül az arra leginkább érdemeseket. Reméljük, hogy célkitűzéseinkkel és munkánkkal elégedettek lesznek, és így támogatásukkal még tovább emelhetjük a képzés színvonalát. 15
A program kidolgozói
Cseres-Gergely Zsombor PhD (CEU) MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Budapest Intézet ökonometria, munkagazdaságtan
Gács János kandidátus MTA Közgazdaságtudományi Intézet tudományos főmunkatárs, kutatócsoport-vezető nemzetközi gazdaságtan, az európai integráció gazdaságtana
Gál Róbert PhD (University of Groningen, Hollandia) TÁRKI Társadalomkutatási Intézet programvezető kutató gazdaságszociológia, jóléti gazdaságtan
Horváth Áron PhD (BCE) ELTE TáTK, ELTINGA Kutatóközpont makroökonómia, ingatlangazdaságtan
16
Kertesi Gábor, a közgazdaságtudományok doktora MTA Közgazdaságtudományi Intézet tudományos főmunkatárs, kutatócsoport-vezető oktatásgazdaságtan, munkagazdaságtan
Király Júlia kandidátus Magyar Nemzeti Bank alelnök monetáris politika, bank- és pénzügytan
Kovács János Mátyás közgazdasági doktor Institute for Human Sciences, Bécs kutatási igazgató közgazdasági eszmetörténet
Köllő János kandidátus MTA Közgazdaságtudományi Intézet tudományos főmunkatárs munkagazdaságtan 17
Kőhegyi Gergely doktorjelölt ELTE TáTK tanársegéd mikroökonómia, közgazdasági eszmetörténet
Laki Mihály, az MTA doktora MTA Közgazdaságtudományi Intézet tudományos főmunkatárs vállalati magatartás, piaci intézmények
Pete Péter PhD (University of Connecticut, Storrs, USA) ELTE TáTK egyetemi tanár makroökonómia, gazdaságpolitika
Szilágyi Katalin PhD (BCE) Magyar Nemzeti Bank közgazdász nemzetközi gazdaságtan, fejlődésgazdaságtan 18
Váradi Balázs PhD (Yale University, USA) ELTE TáTK és Budapest Intézet tudományos munkatárs köz- és oktatáspolitika
Tudományos Tanácsadó Testület (ADVISORY BOARD) prof. Tony Atkinson University of Oxford prof. Nicholas Barr London School of Economics prof. Peter Berger Boston University prof. Wendy Carlin University College London prof. Robert F. Engle New York University, közgazdasági Nobel-díjas 2003-ban prof. Irena Grosfeld Paris School of Economics, CASE, Warsaw Dr. Halpern László tudományos igazgatóhelyettes MTA Közgazdaságtudományi Intézet prof. Richard Freeman Harvard University prof. Kornai János Collegium Budapest, Harvard University prof. Claus Offe Humboldt Universität prof. Joseph Stiglitz Columbia University, közgazdasági Nobel-díjas 2001-ben 19
Támogatóink köre folyamatosan bővül. Már most közéjük sorolhatjuk: Magyar Nemzeti Bank, Közép-Európai Brókerképző Alapítvány, FHB Bank, Concorde Értékpapír, GVH Versenykultúra Központ. A kiadvány a TÁMOP-4.1.2.-08/2/A/KMR-2009-0041 számú, „Tartalomfejlesztés az ELTE Társadalomtudományi Karának Közgazdaságtudományi Tanszékén” című projekt keretében készült. A projektet megvalósító konzorcium (kedvezményezettek): Eötvös Loránd Tudományegyetem MTA Közgazdaságtudományi Intézet Balassi Kiadó
