Alkalmazott gendernyelvészet ELTE BTK Alkalmazott nyelvészeti doktori iskola Dér Csilla Ilona
3. alkalom Főbb témák a 2. és 3. alkalommal: • női nyelv(változat) és férfi nyelv(változat), • beszédjog: hallgatás és csend, közbevágások, • beszédmennyiség, • beszédműfajok, • társalgásirányítás – témairányítás, • kérdések és funkcióik, • udvariasság – arcmunka, • offline és online férfi és női nyelvhasználat.
Olvasmányok Előző alkalomról: Murachver – Janssen 2011 • Cameron 2011 • Kovács – Sümegi 2012 • Mills 2011 • Fishman 1980 • szorgalmi: Lakoff 1973
Nemi (nyelvi) sztereotípiák Murachver, Tamar – Janssen, Anna 2011. Gender, kommunikáció és kontextus. In: Juhász Valéria – Kegyesné Szekeres Erika (szerk.): Társadalmi nem és nyelvhasználat. Válogatott szemelvények az angol és német szakirodalomból. Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó. 134– 151. Alap: a nyelvhasználatban tapasztalható nemi eltérések kontextusfüggőek Analógia: öltözködés és nyelvhasználat (sokféleség, egyes szituációkban nincs különbség)
Nemi (nyelvi) sztereotípiák Sztereotípiák: • Maximálisan elkülönítik egyik kategóriát/csoportot a másiktól (pl: nők és flitterek, rózsaszín ruhák és színekre utaló kifejezések), ok: leegyszerűsítenek és túloznak is! • Általánosan elfogadottak • Szituáció- és egyénfüggetlenek • Segítenek boldogulni a társadalomban (általában jó bejóslók, de sokszor nem, l. szituációfüggés: ami jó bejósló az egyikben, nem az a másikban) • A gyerekek kb. 6 éves korukra képesek nyelvi nemi szt-ket alkalmazni, pl: Ez egy imádnivaló történet! A francba, nem találom a kulcsomat. Rohadtul igazam van. Becsuknád, kérlek, az ajtót? Te jó ég, az ott a barátom!
Nemi (nyelvi) sztereotípiák Mi által ragadjuk meg e nyelvi szt-kat? • Forma • Téma/tartalom Hills (2000): hallgatók emailben játsszák el a másik nemet • A témára koncentráltak (nők nőiesnek vélt témát fejtettek ki stb.) • Formára nem ügyeltek • Jellemző volt a túljátszás (tipikus női/férfi, nem átlagos)
Nemi (nyelvi) sztereotípiák Nők beszéde: kapcsolatorientált (témában, módjában is)? • Érzelmekre utalás • Bocsánatkérés • Bókolás • Önbecsmérlés • Javaslattétel, burkolt kérés • Fokozó kifejezések (nagyon, igazán) Férfiak beszéde: énközpontúbb, több • Hencegés • Ugratás • Sértegetés • Utasítás • Mennyiségekre és helyekre gyakoribb utalás (A hivatkozásokat l. az eredeti cikkben)
Nemi (nyelvi) sztereotípiák 3 versengő magyarázat: • Biológia (pl. a 12 hónaposok beszélgető embereket vagy mechanikai mozgást ábrázoló videót néztek-e szívesebben, de: a felnőttek kitartóbban vonják be a lánycsecsemőket IA-ókba) • Társadalmi elvárások: társas nyomás (elvárások és megerősítések, pl. elfogadottabbak a genderüknek megfelelően viselkedő gyerekek, a genderkonformitás felnőtteknél is jutalmazott, különösen szankcionáltak a nőiesnek tartott férfiak) • Társadalmi identitás: az egyén vmelyik genderrel azonosítja magát, igazodás, a nem kiváló képviselője (pl. Ki főzi a vacsorát? Dolgoznak és mellette nőies nők is)
Nemi (nyelvi) sztereotípiák A szt-ák a gender állandóságát sugallják, de instabil és dinamikus (nem statikus, nem inheres vonás). A gender = viselkedésformák összessége, amelyet az egyének az egyik szituációban kifejezésre juttatnak, másikban nem – nem tanúsítunk minden pillanatban a genderünket jelző viselkedést Fitzpatrick et al 1995: csak azonos nemnél alkalmaztak a genderükre jell. nyelvhasználati formákat Leaper – Gleason 1996: gyerekek játéka: a cselekvés jellege (boltos vagy autószerelős játék) volt meghatározó, nem a nem
Nemi (nyelvi) sztereotípiák Dinamikus gender: az egyének érvénybe léptetik, kifejezésre juttatják a társadalmi kontextusban zajló interakcióik során
Nemi (nyelvi) sztereotípiák A nemi különbségek enyhék és átfedők. Ha a nemiség egy szerepben előkerül, ott sem feltétlenül ellentétes módon. Bogoch 1997: ügyvédek kommunikációja • Nem volt különbség: együttműködés, az ügy kézben tartása, kapcsolat az ügyféllel • Volt különbség: hivatali státusz hangsúlyozása, ügyfelek érzelmeinek figyelembe vétele Bayard – Krishnayya 2001: káromkodások – fokozati különbség
Nemi (nyelvi) sztereotípiák Tükrözi-e a beszédmód/-stílus a nemet? Janssen – Murachver 2004b: 3 témáról (szocioemocionális-leíró, funkcionális, politikai vita) 1-1 bekezdést írni, változók (fokozás, bizonytalanság, érzelmekre utalás stb.), nem volt különbség e kontextusban Thomson – Murachver – Green 2001: levélírás adott neműnek: a levelezőtárs és komm. Stílus alapján változott a nyelvhasználat, de a résztvevő neme alapján nem
Nemi (nyelvi) sztereotípiák Az egyén számos vonással bír, a gender csak egy: Kor Foglalkozás Etnikum Családi állapot Politikai nézet Lakóhely Hobbi Vallás stb. Eltérő az is, hogy a genderét ki mennyire érvényesíti (és az mennyire érvényesül) egy adott szituációban.
Nemi (nyelvi) sztereotípiák Módszertan: kontextus és gender egymástól független változtatása (pl. csak a stílus variálása) • Sokszor nehéz elkülöníteni, hogy a ksz azért változtattae a nyelvi kif. módot, mert férfival/nővel beszélgetett, vagy mert olyasvalakivel, aki a gendert kidomborító nyelvet használt – inkább az utóbbi, tehát a nyelvhasználat határozta meg a ksz-ek nyelvhasználatát is (akkomodálódtak!) • Thompson et al 2001: ímélezés 2 hétig, a lev. társ nemét és nyelvhaszn. stílusát függetlenül manipulálták, más-más nemet mondtak a ksz-eknek, a lev. társak is hol nőies, hol férfias nyelvet használtak (a ksz-ek felével ilyet, másik felével olyat) • Hannah – Murachver 1999: személyes beszélgetések, a beszédmódot változtassák a ksz-ekkel, itt is ez hatott sokkal erősebben, mint a ksz vagy a partner neme
Nemi (nyelvi) sztereotípiák CAT – A kommunikáció akkomodációs elmélete (Shephard – Giles – LePoire 2001): • A beszédpartneréhez hasonlítson a nyelvhasználat (konvergencia) – Összhang iránti vágy (gyerekeknél is, ha eltérő a nem) – Elismerés igénye – A másik iránti szimpátia
• Térjen el tőle (divergencia/változatlan nyh): tudatosan figyelembe nem vett partneri beszédstílus (de nem negatív!) – Társadalmi identitás kihangsúlyozása, a másiktól való megkülönböztetés vágya, társadalmi távolság növelése – A légkör kevésbé barátságos (főleg vitában és vegyes nemű csoportokban: férfiasabb stílus jelent meg) – Párkapcsolat-létesítési cél (a genderre jellemző viselkedésjegyek felerősítése), főleg ha vonzó a partner – Tapasztalatlanság (építőmunkás és nő) – A nemi szerepekre irányuló konzervatív attitűd
Nemi (nyelvi) sztereotípiák Egyéb tényezők: • Téma: meghatározza a beszélgetés hosszát vegyes párokban (a nők csak női(ese)bb témákról beszélgetnek hosszabban a férfiaknál) • Ha nincs aktív viszontkommunikáció (pl. előadás tartása, levélírás): a kontextusra érvényes normák szerinti viselkedés (pl. formális) • Feladat: beszéljenek magukról (Anderson – Leaper 1998): gyakoribb érzelemkifejezés, aminek nem a nemhez volt köze
Nemi (nyelvi) sztereotípiák Konklúziók: • A gender képlékenyebb, mint a szt-ák és a populáris kultúra ábrázolja • Az emberek sokszor a nemi szt-áknak megfelelően viselkednek, de nem mindig, ez a kontextussal összefüggésben változhat (X kontextusban a genderének megfelelően tesz, Y-ban viszont nem) • A kontextus elvárásai fogják megszabni tehát a genderkonformitás mértékét. • Finom különbségek: genderkonform viselkedés párkapcsolat-létrehozáskor, de a férfiak konvergálhatnak a nők önfeltárulkozásával és érzelmi utalásaival, mert ezek egy nővel való beszélgetésben a férfiak részéről is elfogadottak (egy mértékig!)
Nők és férfiak nyilvános kontextusokban Cameron, Deborah 2011. Elmélet a nők nyilvános beszédhelyzetben való megszólalásáról. In: Juhász Valéria – Kegyesné Szekeres Erika (szerk.): Társadalmi nem és nyelvhasználat. Válogatott szemelvények az angol és német szakirodalomból. Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó.118– 133. Lokális vagy globális szemlélet a nők nyelvi pozícióit illetően? A témában számos vizsgálat volt: a társadalmilag nagyra értékelt nyelvi gyakorlatokból és kontextusokból a nők rendszerint ki voltak/vannak zárva (Sherzer 1987, Kennedy 1998) • Kivételeket mindketten hoznak, de az általános tendencia az előbbi • „elméletileg lehet, gyakorlatilag nem” esetek (Sherzer, kuna indiánok) • Cameron: mélyelemzés szükséges (ne szt, ne általánosítsunk)
Nők és férfiak nyilvános kontextusokban A nyugati modernitásban (a polgárosodástól) bináris ellentétpár a • Férfi – női • Privát – nyilvános Jellemző összekapcsolása a FNy-nak és NP-nak (jog, politika, kereskedelem: F, háztartás, szexualitás: N) Külön szférák, illemtankönyvek, kétosztatú társasági élet, polgári genderideálok: F: jártas legyen a beszédben, szórakoztató legyen, sokakkal érintkezzen N: kevesekkel beszéljen, visszahúzódó legyen, „csendje dicsérje” Cameron: a nők tényleges viselkedése a különböző társadalmi rétegekben ettől eltért (az ideológiai reprezentáció avagy a nyelvi reprezentációk és a tényleges gyakorlat különbsége!!!): • Udvarhölgyek (jártasság a beszédben) • Tudor- és Stuart-kori angliai háztartások 1/5-e női vezetés alatt (örököltek is, bár nem lehetett), bérért dolgozó nők a ruha- és szolg. iparban • a szférák bináris felosztása is hamis, voltak nyilvános terek, ahol sok nő volt: kocsma, utca, piac, templom, királyi udvar, a rettegett női pletyka mint hatalmi eszköz (Nevalainen – Raumolin-Brunberg 2003)
Nők és férfiak nyilvános kontextusokban Hogyan értelmezhető akkor a nyilvános beszéd? • Az egyes nemek különböző nyilvános beszédműfajokat uralhatnak (pl. Kulick 1993: Pápua-Új-Guinea: döntéshozó gyűlések (F), nyilvánosságra hozott panasz, a kros műfaj (N)) • Nyilvános szféra (pl. jog, politika) diskurzusa ≠ nyilvános helyzetek diskurzusa • Az 1. hullámos feministák beszédei/írásai is különbséget tesznek nyilvános közszereplés (pl. színészet, éneklés, artistaság) és a közügyek vitáiban való részvétel között (mint ami a gyakorlatban is eltér, az elsőben nők is részt vehettek) – Miért e különbség? – A nyilvánossághoz hozzáférnek nők is, de a kulturális hatalmat reprezentáló műfajokhoz stb. NEM – Tehát nyilvánosan nő is beszélhet, de csak a profán dolgokról – Miből van kizárva: országgyűlés, bíróság, templom, egyetemi előadóterem, férfiak háza
Nők és férfiak nyilvános kontextusokban A kizárás tehát nem abszolút érvényű volt. Hogyan lehet kizárni a nőket a nyilvános szféra egyes részeiből? Kifinomult módokon: „a nyelvi munka genderalapú megosztásával a nyilvános szféra intézményeiben” (p. 122) Pl. BBC, 1937 – komoly vagy szimbolikus eseményekhez a női hang nem elég komoly (túl profán) Cameron: erős és régi séma: a legszimbolikusabb kontextusokból való kizárás
Nők és férfiak nyilvános kontextusokban Kétféle elméleti megközelítés: 1. Gazdasági/materiális: a nyelvi források (Bourdieu 1991: a tőke) elérhetősége és társadalmi elosztása, pl. milyen lehetőségek vannak a nyilv. kontextusokhoz kellő nyelvi készségeket? → tanulás, formális regiszterek elsajátítása, retorikai képzés 2. Szimbolikus/ideológiai: kult. attitűdök, gyakorlatok vizsgálata – a nyelvi források egyenlőtlen elosztása tény (pl. 19. sz-i tanult szüfrazsettek: megvoltak a nyelvi forrásaik, mégsem vehettek részt minden diskurzusban)
Nők és férfiak nyilvános kontextusokban 1. A nyelvi forrásokhoz való hozzáférés: • A kult. hatalomhoz és presztízshez kellő nyelvi formák a mindennapokban nem saj. el → tudományos és vallásos intézmények – Tőke1: iskolában szerzett olvasási és írási képességek: függ vagyontól, tsd-i helyzettől (Anglia, 17. sz. végén is a magas rétegekben is általános női analfabetizmus) – Klasszikus nyelveken (pl. latin) történő nevelés – előny ez? Ettől még részt vehet a nyilvános megszólalásokban valaki. De: tsdfüggő: angoloknál mindegy, a spanyolnál, arabnál nem (diglosszia) – Nők előnye a regényműfajban – Egyéb szempontok: kit taníttat inkább a család? Kit akadályoz a háztartási munka a tanulásban?
Nők és férfiak nyilvános kontextusokban Kiegyenlítő tendenciák (a fejlett tsd-akban!), a nyelvi tőke megvan már: • Kortárs angol nyelvű országok: női előny az oktatásban való részvételben, jobb eredmények • A magas presztízsű sztenderd variánsok használatában a nők vezetnek (felülről jövő változások) – ok: irodai munkák, oktatás, de: fizetésben ez nem látszik! De: együttműködőbb, nem asszertív változatok ezek? A nyilvános szerepekre fel kell készülni.
Nők és férfiak nyilvános kontextusokban 2. A nők szimbolikus elnémítása • „elnémított csoport” (Ardener 1975, 1978): a szimbolikus reprezentáció kulturálisan elfogadott normáit a domináns gendercsoport alkotja meg – a másmilyen tapasztalat nyilvánosan csak a domináns csoport létrehozta fogalmak („férfinyelv”) mentén jeleníthető meg Feminista pszichoanalízis: a személyiség formálódása során az észlelés részévé váló mintázatok • Lacan: a gyermek az azonos nemű szülővel azonosul, az azok genitáliáihoz társított jelentéseket sajátítják el (de: a vernakuláris elsajátítása azonosan zajlik!) • Kaplan: mélyebb, kulturális tiltás, mely a szocializáció során ivódik be a gyerekekbe – a nyelvi tőke megvan, mégsem lépnek a nyilvános szférába (a pubertás a döntő időszak)
Nők és férfiak nyilvános kontextusokban Bár nyelvi reprezentáció ≠ nyelvi gyakorlat, a reprezentációk hatása erős: • Idealizáltak • A gyakorlat mellett ezeken keresztül is sajátítják el az emberek a kívánatos maszkulinitást/femininitást (pl. hogyan kommentálják a nyilvános női megszólalásokat: „elbizakodott”, „nőietlen”), pl. középiskolás lány – elveszítse a barátait, ha letörtetőzik? • Reprezentációk összekapcsolása: hírnév, tiszteletreméltóság és nyilvános megszólalás • Eckert: a nők a szimbolikus erőforrásokra jobban rá vannak utalva, pl. kamaszlányoknál lényeges a megjelenés, ruha, modor, személyiség, beszéd, fiúknál: cselekedetek, eredmények
Nők és férfiak nyilvános kontextusokban Einstein and Eddington c. film: „She’s a woman” (1:07-től) http://www.youtube.com/watch?v=UUOlLaeSuyg 1913, egyetemi szféra [Elsa accompanies Einstein as he fetches his mail in the senior common room of the University. As they enter the room, the other faculty members looks up] Fritz Haber: This is the senior common room. Albert Einstein: [Einstein looks at Haber] Fritz Haber: She's a woman... Albert Einstein: [Einstein looks at Elsa] Albert Einstein: Do you know Haber, I think you could be right. Quick, what should we do? God knows. Anything might happen.
Nők és férfiak nyilvános kontextusokban Cameron: az egyetem történelmileg maszkulin intézmény – a „betolakodó” nőknek több a vesztenivalójuk, ha asszertívnek látszanak Miért érzik úgy, hogy betolakodók? Példák: 2004, brit parlament: az alsóházban felszólaló nők szexuális zaklatása 2013. febr. 19: Osztolykán Ágnes (LMP), Zagyva György Gyula (Jobbik): „attól, hogy cigány vagy, még ledöfnélek” – O. kiblogolta, ezzel Z. szerint íratlan szabályokat rúgott fel, „Ha nem akarunk ketrecben élő zombik lenni”
Nők és férfiak nyilvános kontextusokban „Aztán elmeséltem a barátaimnak, mi történt. Kiakadtak. Felháborodtak. Az arcukat nézve furcsa dilemma költözött a fejembe. Azért bánnak így velünk a férfiak, még a XXI. században is, mert úgy gondolkodnak rólunk, mint a középkorban. Vagy van a másik magyarázat, amit felnőtt nőként, túl egy házasságon és egy gyermekszülésen, egy hozzám nagyon őszinte és közelálló embertől „tanultam”: a férfiak úgy gondolnak a nőkre, mint szexuális vágyaik megtestesítőjére, és amikor egy egészséges fiatal férfi találkozik egy szép, fiatal, attraktív nővel, akkor csakis egy dologra tud gondolni.” (osztolykanagi.blog.hu)
Nők és férfiak nyilvános kontextusokban Összegzés: • Egyetlen elmélet kevés a leíráshoz, együttműködnek a szimbolikus és gazdasági kényszerek • Ezek más, nem nyelvi ideológiák artikulációitól is függenek (pl. házasság, szexuális megbecsültség, oktatáshoz való hozzáférés) • A nyelvet ezért ne kezeljük önmagában létező világként. • Progresszív feminista megoldás: a női beszédmódok értékének megerősítése (kooperatív, érzelmileg művelt) – elfogadott változat lett, de a nők érdekeit nemigen mozdította elő Cameron: a célok szem előtt tartása
Udvariasság és gender Mills, Sara 2011. Az udvariasság, udvariatlanság és a genderidentitás újraértelmezése. In: Juhász Valéria – Kegyesné Szekeres Erika (szerk.): Társadalmi nem és nyelvhasználat. Válogatott szemelvények az angol és német szakirodalomból. Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó. 74–88. (eredetileg: Mills 2002) • Cél: rugalmasabb, komplexebb gender- és udvariasságmodell felállítása (a csak férfi – nő különbségtétel elégtelen) Helyette: • Több nő/férfi alkalmazta stratégiák vizsgálata adott körülmények között és célok érdekében (nemre, fajra, osztályra is fókuszálva) • Hosszabb terjedelmű beszélgetéseket nézve • A gyakorlatközösség kontextusában vizsgálódva, nem egyéni beszélők produktumát nézve (Mills nem a BL-féle vonalat követi, ami egyének arculatmunkáit nézi, SW-féle relevanciaelmélet választása) • Számos udvariasságfelfogás van • Az udvariasság csoportra gyakorolt hatását vizsgálni • A gender szerepe abban, hogy ki lehet udvariatlan és ki hozza helyre a kárt
Udvariasság és gender • • • •
Jó irány: elszakadás a bináris oppozícióktól és a minden nőre/férfira való vonatkoztatásoktól – de: nehezebb lesz absztrakt általánosításokat tenni! Helyette: adott körülmények között kommunikáló nők/férfiak adott csoportja (megengedett v. szankcionált viselkedés) A genderrel nem rendelkezünk, nem vis. minták tárháza, hanem színre vihető/eljátszható A gyakorlatközösség fogalma: emberek, akik kölcsönös igyekezettel közös tevékenységek céljára gyűlnek össze. A gyakorlatok (beszédmódok, hatalmi viszonyok, hiedelmek, értékek) e cél mentén szerveződött tevékenységek során jönnek létre. – – – – – –
Közös tevékenység Közös cél Erőforrások repertoárja Saját nyelvi viselkedéskészlet alakul ki A helyes viselkedés gender- és kultúraalapú leírása! A gender- és más sztereotípiák (és az ezzel kapcsolatos közösségbeli pozíciók) figyelembe vétele! Pl. a bizalmas beszélgetés műfaja női viselkedés?
Udvariasság és gender „[a]z udvariasság már eleve nemi, osztálybeli és faji jegyeket hordoz, tehát sztereotip módon magán viseli a középosztálybeli, fehér nőiség kézjegyét” (p. 77) A hatalom fogalmának kezelése: • Nem jó: hatalommal bíró férfi, hatalom nélküli nő • Foucault: a hatalom társadalmi áttevődéseken keresztül terjed, s nem egyéni szinten – a nyelv aréna, amely által a hatalom megragadható (és nem előre kijelölt pozíciók vannak) • Mills: interakcionális hatalom (egy IA-ban való részvételkor határozzuk meg saját pozíciónkat a csoporton és a társadalmon belül) – ez más, mint az intézményi, osztálybeli stb. pozíció előírta hatalom (pl. intézményesen gyenge, de nagyon jó verbális képességű személy, pl. egyetemi tanszék ilyen titkárnője közvetlen megszólítása a magasabb státusúak felé, de őfelé udvariassági körök, l. fontos információk birtoklása – sk. példa, orvos)
Udvariasság és gender Brown – Levinson (1978) udvariasságmodellje: • Homlokzat/arculat • A nyelvi munka a homlokzatfenyegetést (FTA) csökkenti • Ha FTA van, enyhítés, udvariassági kiigazítás szükséges • Pozitív, negatív udvariasság • Kritikák: európai, mondatszintig működik, inferenciákról nem szól, a beszélői szándék és az interakció céljának egybemosása Példa: Gondolja, hogy fel tudná venni ma a kapcsolatot Jean Thomasszal? - Mikor udvarias? - Mikor udvariatlan?
Udvariasság és gender Az udvariasság • „láthatatlan” • az udv. normák megszegésén keresztül figyelhető meg a legjobban • Nyelvi szokásra és nyelvi stratégiára is vonatkozhat (pl. vki általában udvarias, de egy helyzetben udvariatlan – ez különös jelentőségű) • Az udvariasság tehát stratégiák vagy nyelvi szokások készlete, amit magunk vagy mások (=a közösség) állítanak fel normaként – a közlésről alkotott vélemény a meghatározó a minősítésben Pl: egyetemi oktatónő: mérsékelt káromkodás v. bizalmas kifejezések használata • Feszültség oldása, nyílt légkör • Udvariatlan, behízelgő, bratyizó (mögöttes g: a szemin. formális keret) • <mennyire szimpatikus személy az illető?>
Udvariasság és gender A nők udvariasabbak? A nyelv mint kapcsolattartó eszköz, a közlések érzelmi aspektusával való törődés, pozitív udvariasság (Holmes 1995) Mills: ez megkérdőjelezhető • Udvariatlanság: egyszerűbb megragadni, mint az udvariasságot, jelentős IA-s munka kell a kiértékelésükhöz • Culpeperrel (1996) vitatkozik: a katonai kiképzők nyh-a nem udvariatlan, ez a norma – Ne dekontextualizáljuk az udvariasságot! A gyakorlatközösség definiálja (a közösség pár tagja ettől még vitathatja)! – A lényeg, hogy a közösség domináns tagjai hogyan minősítik (vö. orvosi példa)
Udvariasság és gender Mills esettanulmánya: egyetemi tanszéki összejövetelen történt incidens • Előny: természetes közeg • Nem akarja általánosítani: a gender relevanciáját demonstrálja vele • „egy komplex és néha meglehetősen feszült környezet, ahol az oktatók közötti interperszonális és intézményes kapcsolatok szerveződnek újra” • Társadalmilag egyenrangúak élcelődései (az élc. maszkulinnak kódolt sok nő által, de részt vehetnek benne) • Incidens: új férfi kolléga (a szerzővel egykorú, fehér bőrű), a szerző(nő) és egy posztgrad. tanítványa (nő) – Milyen típusú költészetet ír? – Nevezzen meg hat költőt! Támadó (‘nem tud semmit a költészetről’, ‘nem tud ennyi költőt megnevezni’), amit a testbeszéd is megerősített. Utólag: a férfi izgult és a barátságos kérdést bratyizó, őszintétlen, udvariatlan viselkedésnek vélte Ok: genderszt-k: híres férfi költő, akiről a nyelvész kolléganő még nem hallott, nem tudta elfogadni a hatalom nélküli pozíciót Folytatás: a tanítvány témát vált, de a férfi nyílt szexuális megjegyzéseket tett, verbális agressziót mutatott (≠ élcelődés), szt maszkulin viselkedés (fizikai támadástól tartottak!)
Udvariasság és gender Hogyan reagáltak az egyes felek az udvariatlanságra (mert mindkét fél annak vélte)? - Nyelvésznő és tanítványa: helyreállító vis. - Az új férfikolléga: inzultálás Más vélemények (igazából: felmentések) - A költők is tud(ja)nak viselkedni - Ittas volt, nem kellett volna komolyan venni a mondandóját - El kell fogadni a viselkedését, „ő egyszerűen ilyen” Mills: a nőket teljesen másként ítélik meg udvariatlanságukért, verbális agressziójukért. Folytatás: - A hallgató hivatalos panaszt tett (válasz egy cetli: „Bocsánat.”) - A tanárnő tisztázni akarta a helyzetet (ti. rájuk vetült egyre rosszabb fény) – ez is sztereotip?
Udvariasság és gender Értékelés: • A sztereotip férfi beszédstílusokat könnyebben megbocsátjuk, összhangban a férfiak szokásos stílusáról gondoltakkal • A feminin viselkedés zárta le az incidenst
Munkahelyi nyelvhasználat Kovács Zsuzsanna – Sümegi Mariann 2012. A férfiak nyelvi viselkedése egy „nőies” munkahelyi sztenderd nyelvhasználat tükrében. In: TNTeF 2/3: 102–120. http://tntefjournal.hu/vol2/iss3/kovacs_sumegi.pdf Ötletadó: Cameron, Deborah 2001: A munkavállaló stilizálása: Társadalmi nem és a nyelv áruvá válása a globalizált szolgáltatóiparban. Replika 45–46: 213– 237. http://www.tarsadalomkutatas.hu/kkk.php?TPUBL-A609/replika/45_46/TPUBL-A-609.pdf • A nyelvhasználat a márka része • Stílusideál: hagyományosan nőiesnek értelmezett kommunikáció követése Cameronétól eltérő eredmények.
Munkahelyi nyelvhasználat Történeti bevezető: • Labov, Milroy stb. („rejtett presztízs” - ffiak) • Lakoff: szt-k mellőzése, a nőies nyh. jegyei a gondoskodó, empatikus, udvarias, őszinte jelentést hordozzák (ok: hatalomnélküliség) • Két új irányzat: – Kulturális különbség: különálló női verbális kultúra – Dominanciaelmélet: nincs külön férfi-női beszédstílus, a hatalommal bírók és nem bírók kommunikációja zajlik
Munkahelyi nyelvhasználat •
Butleri (1990) fordulat: az adott csoporton belüli jellegzetességekre tevődő hangsúly, az identitás a nyelvhasználat során alakul Munkahelyi nyh. sztenderdizálása: • Választható változatok szabályozása fentről lefelé • Vonatkozik: prozódia, hangminőség, üdvözlés, udv. formulák (a külsőre is) Keresztezés (crossing, Rampton 1995): a szokásos identitásgyakorlatoktól eltérő nyelvi vonások elsajátításának kötelezősége (másutt: stilizáció) Bucholtz 2001: sokféle identitása van egy személynek, képesek egyikből a másikba átlépni Hallgatóságra tervezés (Bell 1984) Verbális higiéniai gyakorlat (Cameron 1995) a forgatókönyv, a B nem hozhat önálló döntéseket saját nyelvhasználatát illetően Ellenőrzés: álvásárlók
Munkahelyi nyelvhasználat KS vizsgálata: gyorsétterem kasszasora • terepmunka, az egyik alkalmazott Fővárosi éttermek (5 db) • oktatói könyv + tréning anyaga • titkos vásárlók véleményének tartalomelemzése: – Kifejezetten negatív értékítéletek csak nőkre: bunkó, nyers, ellenszenves – Kiugróan pozitív értékítéletek csak férfiakra: tökéletes, profi Ok: természetes a nő kiszolgáló, a férfinél nem, ha a nő hibázik, az „botrány”
Munkahelyi nyelvhasználat • Félig strukturált interjúk: 18-24 év köztiek, 7 férfi – 7 nő • Szituációs játék (kasszás, drive-os) • 4 vezetővel nyílt interjú (miért vannak főleg nők a kasszasoron?) – Az elvárások nem azonosak (pl. mosoly) A sztenderd itt a női nyelvhasználathoz kötődő elvárások mentén jellemezhető: gondoskodás, mosoly, empátia, őszinteség, választékosság stb. Ki hogy alkalmazza ezt? A női kasszasorosok inkább. Vezetői vélemények: – a férfivendég több, nőket akarnak látni – a fiúk indulatosabbak, kevésbé jó konfliktuskezelés, önérzetesség (a nők már „hozzászoktak” a kötözködéshez) – Több dologra tudnak figyelni a nőket, jobb memória – jobb kiszolgálás
Munkahelyi nyelvhasználat Miért dolgoznak férfiak akkor e munkakörben? • Főleg a konyhán, intim tér, jellemzően nem stilizált a nyh. „a kötetlen konyhai kommunikáció nem önmagában a túlnyomó férfi jelenlét következtében alakult ki, hanem a férfi nyelvhasználóknak a tér informálisabb jellegére adott reakciói eredményeként” (p. 111) • „Udvariasak” • Hierarchia van: a kasszásnak jobb (ápolt, kedves stb.) • A fiúk nem érzik úgy, hogy nagyon másként kellene beszélniük a kasszán, mint otthon, de vannak különbségek • A drive: a 3 tér közül ennek a legnagyobb a presztízse – Nők: túlstilizált (néha az iróniáig elmenően játszanak vele) – Férfi: időrekord felállítása, hadarás
Munkahelyi nyelvhasználat Milyen a jó kasszás fiú? Érdekes párhuzam: vendéglátás és prostitúció, evés és szexualitás Nyájasság, túlstilizálás: Kedves egészségedre! Ez kimerítené az elégséges fogalmát? …forintot szeretnék kérni!
Munkahelyi nyelvhasználat „A vendégnek mindig igaza van” Konfliktuskezelés és „ellenállás”: • Nőknél: a hipersztenderd (túlzott kedvesség, a túlzott nyugalom és mosoly = kinevető funkció is) • Férfiaknál: nyugalom, jókedv – a konfliktus mint kihívás Eltérés Camerontól: nem lehetnek ágensek? De igen: kreatív megoldások, a nőiség paródiája Kérdés, kritika: valóban ágensség ez? Kilépnek a keretekből? Kreatív kihasználása ez a minimális lehetőségeknek?
Bizonytalanság? Fishman, Pamela 1980. Conversational insecurity. In: Cameron, Deborah (ed.) 1998. The Feminist Critique of Language: A Reader. 2nd edition. London – New York: Routledge. 253–258. • a nő bizonytalan, függő(bb), érzelmes – legalábbis így nevelték • Lakoff 1975, 1979: a nyelvi viselkedést nagyban a szocializáció és oktatás határozza meg, és a férfiak és nők beszéde önképüket tükrözi • Fishman 1980: vitatja, aszerint az interakciós szituáció alapján vizsgálja a beszédviselkedést, amelyben azt létrehozzák - mivel a szituációs kontextust alakító erők felelősek az egyes jelenségekért (és ha ilyet nem találunk, jöhet a szocializációs magyarázat) • 2 jelenség: – Kérdésfeltevések – You know
Anyag: 25 órányi természetes diskurzus, a fele lett lejegyezve; 3 férfi-női páros otthonában vették fel (4 – 14 napnyi időszakot), 25 és 35 év köztiek, egyhálós lakások, fehérek, 2 feminista nő (a többiek is elfogadóak), 1 szocmunkás, saját maguk kezelték a magnót, törölhettek is, ha akartak
Bizonytalanság? Kérdésfeltevések: • Lakoff: habozás-tétovázás (hesitancy), bizonytalanság (eldöntendő kérdések, tag questions) • Fishman: – a nők valóban sokkal több kérdéssel élnek (360-ból 263) – Mindenféle kérdésfajtából többet tesznek fel (3x annyi tag és eldöntendő kérdés, 2-szer annyi infókérő, tisztázó kérdés) – Soknak nem is kérdés formájúnak kellett volna lennie
Bizonytalanság? Mi a kérdések haszna? Interakciós jelentésük: • A beszélgetés előfeltételei • Összekapcsoló funkciójúak, l. beszélőváltás (konverzációszekventáló eszköz, kérdés-válasz párok), a másikat válaszra ösztönzi (a kijelentés e funkció szempontjából félreérthető) • Sikeres témafelvezetéshez szükségesek (Fishman 1978: bár sokkal több nők felhozta téma lett ejtve, a sikeres témák kérdésekként jelentek meg! N: 2/3-os arány, F: 3/3-os) A KÉRDÉSEK KONVERZÁCIÓS EREJE NAGY.
Bizonytalanság? You know: • Lakoff: sorta, like, you know • Fishman 1979: a nők 5x gyakrabban használták – Nem random jelent meg (ha bizonytalanságot fejezne ki, random lenne), hanem klaszterben – Egyharmad előfordulásban: a nők sikertelenül tárgyalták a témát, a forma konverzációs problémát jelez – Egyúttal figyelemfelhívó forma (az előbbi probléma orvoslására), ott csoportosultak, ahol a beszélő hosszú beszédfordulóban próbálta továbbvinni a témát
Példa F: he's talking about the differences, that the women [1.3] uhm [0.8] that the black women represent to the black men, [0.5] white society [0.8] and that uhm [1.5] they stand for all the white values like they're dressed much neater than the men. They're obviously trying much harder, y'know, and they're more courteous and polite etcetera, etcetera, you know. [1.5] lt seems to me that the women because of our [0.7] chauvinism in this society are constantly being put down for things that the same set of the same traits in a man would be put up. [1.5] Like this - he uses different words, you know? [1.5] uhmm [1]. For instance you know they try more they're more conscientious. This sort of thing the goddam blighter used to say about a man, 'n' -, and so on. [1] It's just obvious that – [3] uhh [1], he doesn't know what to do with the fact that the women, the black women [1] uh you know, for a multitude of reasons probably, have come out to be much stronger in many ways than black men. [1] Y'know they hold families together, they're also the bread earners, [1] they just have to go through a lot more shit than the men it seems, and they're stronger for it. [1] and uhm [1.5] he doesn't know what to make of the fact that [0.9] they do all these things, [2] y'know, and so he just puts them down. In a blind and chauvinistic way. [2.5] In other words black women are white. [2] Y'know it's really a simplistic article [0.5] you know he starts off saying this - [1] y'know, [0.8] sort of this gross, indiscriminate, black versus white [1] vision and
Példa 10-ből 8 előfordulást szünet vesz közre, ezek beszédforduló-átadási helyek (ahol a férfi nem vette át) – a forma explicite szólít fel szóátadásra/válaszadásra. Erre a funkcióra egy másik verzió: • Minimális válaszok (melyek a témát nem viszik tovább) a másik féltől, az ekörüli formák is a beszélőváltás problémáját igyekeznek orvosolni Összegezve: ott van you know, ahol nincs vagy nem elégséges a válasz, a női fél a sikeres kommunikáció miatt alkalmazza.
Fishman konklúziói „I do not mean to imply that women may not find themselves feeling insecure and hesitant in such conversations. The point is that the feelings are not necessarily something women carry around with them as a result of early socialization. Rather, the feelings arise in situations where the women's attempts at conversation are faltering or failing and they are forced to do considerable work for dubious results.” (p. 258) Miért a nőknek van több konverzációs problémájuk? Mert a férfiak sokszor nem végzik el a szükséges munkát, hogy a beszélgetés folytatódjék. Hierarchia- és nem genderprobléma (a férfiak is alkalmazzák, ha kell, ugyanezekre a funkciókra ezt a formát). „Women's conversational troubles reflect not their inferior social training but their inferior social position.” (uo.)
A you know Koczogh Helga Vanda – Furkó Bálint Péter 2011. Gender differences in the use of the discourse markers you know and I mean. Argumentum 7: 1–1 8. http://argumentum.unideb.hu/2011anyagok/FurkoP_KoczoghH.pdf 2 cél: • Nők használnak nagyobb számban töltelékelemeket (vö. Lakoff 1973) • Más funkciókra és kontextusokban használják a DJ-ket a férfiak és a nők Anyag: TV-interjúk (Larry King Live amerikai talkshow 2000 és 2009 között) • Férfi korpusz (Larry King és vendégei) 52 ezer szó • Női korpusz (női vendég-házigazdák és női interjúalanyaik) 53 ezer szó • 50-50 random példa mindkét jelölőre • Előzetes szakirodalmi kategorizáció alapján való osztályozás Eltérések a természetes konverzációktól (pl. kevesebb spontaneitás és dialogicitás, témarögzítés foka eltérő)
A you know Férfi: 279 db DJ-szerepű Női: 334 db DJ-szerepű Nem szignifikáns az eltérés 9 DJ-funkció (nemek szerint elkülönítve), egy előfordulás több funkciót is realizálhatott
Funkciók a férfi korpuszban
Funkciók a női korpuszban
A you know Különbség: enyhített egyet-nem-értés (F) egyetértés-keresés (N)
Együtt-előfordulások a férfi korpuszban
Együtt-előfordulások a női korpuszban
A you know •
Nagyfokú funkcióátfedés, kis kvantitatív különbségek – A leggyakoribb funkciók (1,3,4) közösek a két nemnél (magyarázatkidolgozás, hangsúly, hezitáció-”verbal filler”) – A férfiak sokkal gyakrabban használják hezitációra Ok: műfaj – a regiszter és a kontextus miatti variáció nagyobb, mint a nemek szerinti
Online beszédstílusjegyek
Női és férfi beszédstílusjegyek
Női és férfi beszédstílusjegyek
Van neme a trollnak? „A troll az internetes szlengben olyan személy megnevezése, aki provokatív, ingerlő módon, tárgyhoz nem tartozó üzenetekkel bombáz egy online közösséget (például internetes fórum, chat, blog, levelezőlista), vagy személyes hitbeli meggyőződését ellentmondást nem tűrő, pökhendi erőszakossággal sulykolja, azzal a konkrét szándékkal, hogy más felhasználókból heves reakciókat provokáljon ki, vagy egyéb módon zavarja, lehetetlenítse el a témába vágó eszmecserét.” (http://hu.wikipedia.org/wiki/Troll_(internet) Fajtái: provokatív troll: egy feltűnő, érzelmek felkorbácsolására alkalmas <szélsőséges> üzenettel (amit azonban komoly állításnak vagy kérdésnek álcáz) próbálja felhívni magára a figyelmet és megtartani azt. reaktív troll: keres magánnak egy megfelelő célpontot, és őt támadja szavai, érvei kiforgatásával vagy személyeskedéssel. Ne etesd a trollt! (DNFTT) De: komplex jelenség, nem mindenki troll, aki annak látszik Er: horgászkifejezés
Van neme a trollnak? http://index.hu/kultur/media/2012/12/13/a_kommenteles_a_ ferfi_dolga/ „Kommentek a magyar interneten” konferencia (2012. dec.) A sztereotip troll: • vidéki fiatal (18-25 éves) férfi • Nem a témához szól hozzá Ipsos--Origo-felmérés: a bp-i nők inkább csak olvassák a kommenteket Nőket vonzó témájú oldalakon: az egyet-nem-értő hamar trollnak minősül Példa: sérült gyermekkel való élet, intoleráns emberek Hozzászólások: együttérző kommentek után egy kritikus
Példa http://bezzeganya.postr.hu/egymas-torkanak-esnek-a-veranyak "Úgy látom, ez egyfajta trend mostanában (vagy régóta?): - A nő mindent megtesz, mindent bevet, hogy gyereke legyen - Amíg terhes, mindent megtesz, vitamint szed, pihen, ilyen-olyan vizsgálatokra jár, stb. - Amint megszületett a hőn áhított gyerek, mindent megtesz azért, hogy az a szerencsétlen minél előbb önálló legyen, egyedül aludjon a saját ágyában, megegyen mindent pár hónapos korában, és hamar-hamar rá lehessen bízni másra, hogy anya visszakaphassa végre saját életét. Én ezt nem értem, én vagyok fordítva bekötve? Miért sajnálják sokan az első hónapokat az első évet a gyerektől? Milyen rövid az a pár hónap, az az egy év, amit azzal kell(ene) tölteni, hogy ringassuk, hogy felvegyük, hogy ha kell, napokig nonstop szoptassuk a gyerekünket? Miért sajnálják az időt a hőn áhított babától?”
Köszönöm a figyelmet! Jó munkát mindenkinek!
