16. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2007/MÁJUS
ÁRA: 650 FT, ELÕFIZETÕKNEK: 600 FT
www.vadaszlap.hu
Magyar VADÁSZLAP/2007. május b1.qxd 2007.04.11. 15:40 Page 1
b2.qxd
2007.04.11.
15:14
Page 1
261-626 vodafone.qxd
2007.04.17.
12:22
Page 261
A Vadászati Kultúra Napja 2007. május 19. Várpalota z I. Nemzetközi Vadászgasztronómiai Fesztiválra várjuk vadásztársaságok, civil szervezetek, baráti társaságok ötfõs fõzõcsapatainak jelentkezését. A versenykiírás és a jelentkezési lap az egyesület elérhetõségein igényelhetõ.
A
Bõvebb felvilágosítás és további Információ:
Vadászati Kulturális Egyesület 1031 Budapest, Pákász u. 7. Tel/fax: +36-1-242-0042, és +36-70-702-5000 Email:
[email protected] Web: www.vadaszatikultura.hu
Programok:
Vacsorázzon a VADÁSZLAP szerkesztõségével
...
...
...
Te l
... ...
... . ... ...
...
...
...
...
...
...
...
.
...
... ... ... ...
...
...
...
...
...
...
...
...
...
...
...
...
...
...
...
...
...
...
... ...
ím
:..
...
...
...
... ... ... ... :.. év N
...
...
...
...
...
OR
...
VA CS ... ..
A reggel 9 órakor kezdõdõ egész napos rendezvényre minden érdeklõdõt szeretettel várunk!
..
...
...
...
...
...
...
AK ef . ... ... UP on ..... ... ... . ... :.. ... ... ... ON ... ... ... ... .. .. ..
...
...
a úgy gondolják, szívesen vacsoráznának együtt szerkesztõségünk ismert vagy kevésbé ismert munkatársaival és a „meglepetés vendéggel” – hogy kötetlenül megbeszélhessük a világ és a magyar vadászat gondjait – töltsék ki a lap alsó sarkában található kupont és küldjék el postán címünkre. A következõ szerkesztõségi svédasztalos vacsora május 11-én, pénteken 18 órakor a Hotel UNIO hangulatos vadásztermében (1077 Budapest, Dob u. 73.) lesz, és az ára 4 ezer forint személyenként. A vacsora résztvevõi között három kupont kisorsolunk, akiknek a helyszínen visszafizetjük az ízletes és ínycsiklandozó ételek és italok árát.
...
H
C
Ünnepi felvonulás Szent Hubertus Mise Vadászati Kulturális Konferencia Nemzetközi Vadászkürtös Találkozó Bársony István Ifjúsági Prózamondó Verseny Nemzetközi Vadászgasztronómiai Fesztivál Borverseny Vadászkávéház „Bakonyi trófeák” – trófea-bemutató „Vadászmûvészek – Mûvész vadászok” kiállítás – Vadászfestmények – Természetfotó – Vadászékszerek – Agancs- és csontfaragványok – Intarziaképek – Csiszolt üveg Tradicionális vadászati módok bemutatója – Falkavadászat – Solymászat – Íjászat Vadászati termékek és eszközök vására Kirakodóvásár Családi- és gyerekprogramok „Bakony Virágai” Néptánc Fesztivál Tombolasorsolás Utcabál Tûzijáték
2007.04.13.
11:30
Page 4
Ajánlatunkból
000konyvajanlo sablon2.qxd
Értékõrzõ Magyarország: Nemzeti parkok, világörökség, CD
4.550,-
Muray Róbert: Témám a természet
6.800,-
Ambrózy Árpád: Amit a vadászíjász vizsgán tudni kell
1.300,-
Hartink, A.E.: Sörétes és vegyescsövû vadászpuskák enciklopédiája
4.990,-
Márton Imre dr.: A vadon hívó szava
3.900,-
Kovács Dénes: A vívók apostola és a vadászat szerelmese
3.500,-
Oxigén-Magazin: Csergezán Pál vadvilága DVD
7.200,-
Schmidt Egon: Kócsagok birodalma . . . . . . . . . . . . . . .2.800,Varangy a papucsomban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.300,Védjük madarainkat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.950,Éneklõ kedvenceink . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.180,Csodálatos madárvilág . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .440,Legszebben éneklõ madaraink . . . . . . . . . . . . . . . . . . .440,Madárlexikon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .450,Madárvédelem a ház körül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.800,Vízivilág . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .440,Védett madaraink kislexikona . . . . . . . . . . . . . . . . . . .850,Állati érdekességek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.690,Schmidt E.-Bécsy L.: Magyarország legszebb madarai .1.200,Schmidt Egon-Bécsy László: A kertek lakói . . . . . . . . .1.690,Schmidt Gábor: Virágos díszcserjék . . . . . . . . . . . . . . .2.500,Növényház dísznövények termesztése . . . . . . . . . . .6.900,Schmidt János: A takarmányozás alapjai . . . . . . . . . . .4.500,Schmidt-Kalotás: A vadludak vízre szállnak . . . . . . . . . .2.500,Selous,F.: Természetrajzi megfigyelések Afrikában . . . . .3.100,Sepsi-Szeley: Medvéskönyv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4.500,Sipos Endre: Erdei barangolások . . . . . . . . . . . . . . . . .1.860,Siroki Zoltán: Díszmadarak a lakásban . . . . . . . . . . . . .2.200,Soltész Béla: Csóványoson elpihen a szivárvány . . . . . . .990,Nagybörzsönyi aranybánya (vadászdalok, vadásznóták) .990,Somlai Sándor: 126 étel nyúlhúsból . . . . . . . . . . . . . . .2.800,Stb. könyvek: A 100 legjobb halétel . . . . . . . . . . . . . . . . .200,A 100 legjobb gombás étel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .200,A 100 legjobb sajtos finomság . . . . . . . . . . . . . . . . . .200,A 100 legjobb vadétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .200,Sterbetz István: Puskával a Nagypusztán . . . . . . . . . . .3.000,Természetvédõ ösvényeken . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.220,Természetvédelmi elvárások a vadászetikában . . . . . . .900,Szabadi Gusztáv: Kis termetû kutyák . . . . . . . . . . . . . .1.100,Szabó János-V. Hegyi Ildikó: Virágkötõ iskola . . . . . . . .1.950,Szabó József: Tallián Emil a világutazó vadász . . . . . . .2.500,Szabó P.: Különös vadászat a kotorékozás gyakorlata . .1.800,Rókák és terrierek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3.360,Szajkó István: Sörétlövés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.200,Szálka R.: Kalandozások az ismeretlen Máramarosban .2.300,Szántó Matild: Egy- és kétnyári virágok . . . . . . . . . . . .2.500,Széchenyi Zsigmond: A megváltozott Afrika . . . . . . . . .3.500,Ahogy elkezdõdött . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.499,Denaturált Afrika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.499,Elefántország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.999,Hengerõ homok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.699,Szarvasok nyomában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.499,Ünnepnapok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.599,Székely Dénes: A lõpor és a töltény . . . . . . . . . . . . . . .2.180,Szerb Imre dr.: Együtt vadászni . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.000,Szinák Dr. -Dr. Zsolnay: Több mint kutya . . . . . . . . . . . .4.500,Szõllõsi Antal: Nyílegyenesen (íjászat) . . . . . . . . . . . . .1.800,Tabel, Carl: A mindenes vadászkutya . . . . . . . . . . . . . .2.240,Tanos Pál: Erdõzúgás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.900,Természetkalauz: Gombák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.500,Cserjék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.500,Emlõsök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.500,Édesvízi halak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.500,Fák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.500,Lepkék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.500,Közép-Európa vadvirágai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.500,-
Márok Tamás: A képzelet vadászmezején
Rácz Gábor: Tizenkét hónap az erdõn 2 DVD
2.700,-
2.980,-
Természetkalauz: Szárazföldi madarak . . . . . . . . . . . . .2.500,Terraprint: A természet és én 5. . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.200,Titán Computer: Az állatok nagy enciklopédiája . . . . . . .4.100,T.K.K. Kiadó: Barangolás a kutyák világában . . . . . . . . .4.000,Az állatok nagy enciklopédiája . . . . . . . . . . . . . . . . .4.100,Barangolás az õslények világában . . . . . . . . . . . . . .4.000,Barangolás a festészet világában . . . . . . . . . . . . . . .4.000,Tóth Ferenc: Az elsõ és a századik . . . . . . . . . . . . . . . .1.800,Vadászatok, vadászok, történetek . . . . . . . . . . . . . . .1.700,Vadásztörténetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.500,Török A. Mátyás: Vadászataim napfényben-árnyékban .3.600,Az erdõ szabadja lettem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.800,Tudományos Kiskönyvtár: Madarak . . . . . . . . . . . . . . .5.382,Kutyák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .5.382,Ugray Tamás: Kosokra vadászva a selyemút végén . . .2.500,Urbis Kiadó: Kutyaenciklopédia . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3.200,Váczi Imréné dr.-Dede Géza: Növények a lakásban . . . .1.400,Kedvelt szobanövények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .600,Váczi-Nagy-Dede-Illyés: Nagy szobanövénylexikon . . . .4.999,Vahid-Kóbori: Korszerû tejtermelés és feldolgozás . . . .2.800,Varga Aladárné: Egy vadászfeleség . . . . . . . . . . . . . . . .1.500,Varga Zoltán, dr.: Õk élnek Pannóniában . . . . . . . . . . . .4.990,Varró Aladár: Gyógynövények gyógyhatásai . . . . . . . . . .880,Vasas Joachim: Menjen, Doktor elvtárs . . . . . . . . . . . .2.310,Végh Endre dr.: Murphy és a beteg vadász . . . . . . . . . .1.970,Vadászni emberi dolog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.900,Veress István: Kutyalexikon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.303,Verhóczki István: Erdélyi ízek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .550,Kerti parti . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .550,Pecsenyék és sültek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .550,Hal- és vadételek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .550,Vermeulen, Nico: Fák és cserjék enciklopédiája . . . . . .3.990,Gyógynövények enciklopédiája . . . . . . . . . . . . . . . . .3.990,Veselovszky, Zdenek: Állatok a nagyvilágból . . . . . . . . .2.980,Videcz Ferenc: Vendégkönyv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3.200,Zsugorított görbe tükör . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.700,Vierke, Jörg: A legkedveltebb díszhalak . . . . . . . . . . . . .1.190,VKE: KÓD-EX . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.000,Vadászetikett . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .700,Matrica . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .150,Wass Albert: A titokzatos õzbak . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.180,Adjátok vissza hegyeimet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.100,Farkasverem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.180,Jönnek, Ember az országút szélén . . . . . . . . . . . . . .1.100,Mesék, erdõk könyve, tavak könyve . . . . . . . . . . . . .1.100,Tavak és erdõk könyve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.280,Welt Reisen Kft: Dél-Afrika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.500,Wentzely Dénes: Erdõk zugában éltem . . . . . . . . . . . . .1.400,Erdõzsongás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .850,Whitehaed, Sarah: Kutyák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .6.990,Zalaerdõ Zrt.: Módus király vadászkönyve . . . . . . . . . .3.900,Zákonyi Botond: A Balaton és vidéke . . . . . . . . . . . . . .3.900,Zákonyi Botond-Gyulai Ferenc: Horgász-zsebkönyv . . . . .500,Zoltán J. dr.: A legkedvesebb vadásztársam emlékezete 3.300,Vadászat az Osztrák-Magyar Monarchiában . . . . . . .3.000,Hatvan év vadászpuskával . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3.300,Vadászok életveszélyben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3.200,Zöldág L.: A kutya tenyésztése és egészségvédelme . . .4.200,Zsirai László: Vadászok emlékeibõl 1. . . . . . . . . . . . . . .2.200,Vadászok emlékeibõl 2. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.200,-
000konyvajanlo sablon2.qxd
2007.04.13.
11:28
Page 1
Ajánlatunkból
Csomagküldõ szolgálatunk negyedéves ajánlata Valamennyi árucikk megrendelhetõ szerkesztõségünknél a 1031 Budapest, Pákász u. 7. címen, valamint telefonon vagy faxon a 06-1-242-00-42-es hálózati számon, illetve a 06-70-702-50-00 vadász-flottás számon és e-mail címünkön:
[email protected] Web-áruházunk elérhetõ a www.vadaszlap.hu honlapon
DVD-k, CD-k, VHS-ek Abonyi Kürtegyüttes: Egy vadászat emlékére CD . . . . .2.500,Concerto-Boldog: Vadász-zene CD . . . . . . . . . . . . . . . .2.500,D T S: Afrika: A Serengeti Nemzeti Park DVD . . . . . . . .1.500,Farkasok DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.500,Medvék DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.500,Heltay I.: Amit a nagyvadról tudni illik (v.vizsg.) DVD . . .4.800,Homoki-Nagy István: Cimborák hegyen-völgyön DVD . .1.280,Cimborák nádi szélben DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.280,Gyöngyvirágtól lombhullásig DVD . . . . . . . . . . . . . . .1.280,Hunting video stúdió: Abnormal Rocbucks DVD . . . . . .8.900,African Experiences DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8.900,Black Bears DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8.900,Bow Hunting in South Africa DVD . . . . . . . . . . . . . .8.900,Dream trophies from Hungary DVD . . . . . . . . . . . . .8.900,Elephant Hunting DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8.900,Gold Medal Roebucks DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8.900,Masailand 1. DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8.900,Masailand 2. DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8.900,Serengeti - The Jewell of Afrika 1. DVD . . . . . . . . . .8.900,Serengeti - The Jewell of Afrika 2. DVD . . . . . . . . . .8.900,The Big Four DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8.900,The Cape Buffalo DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8.900,The Dreambuck . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8.900,The life of the roebuck DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8.900,Ignácz Magdolna dr.: A szarvasbõgés titkai VHS . . . . . .3.500,Apróvadvadászat DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4.200,Apróvadvadászat VHS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3.500,Élõhelyfejl. és vadgond. nagyvadas v.területen VHS .2.000,Nagyvad egyéni vadászata DVD . . . . . . . . . . . . . . . .4.200,Nagyvad egyéni vadászata VHS . . . . . . . . . . . . . . . .3.500,Nagyvad társas vadászata DVD . . . . . . . . . . . . . . . .4.200,Nagyvad társas vadászata VHS . . . . . . . . . . . . . . . .3.500,Örökség Fekete Istvántól DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . .3.500,Örökség Fekete Istvántól VHS . . . . . . . . . . . . . . . . . .3.000,Szalonka DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4.000,Szalonka VHS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.900,Természetvédelem és vadászat VHS . . . . . . . . . . . . .2.000,Vadászati Múzeumok DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4.000,Vadászati Múzeumok VHS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3.500,Vadászösvényeken ecsettel DVD . . . . . . . . . . . . . . .3.500,Vadászösvényeken ecsettel VHS . . . . . . . . . . . . . . .3.000,Kossuth Kiadó: A család kedvencei: -kutyák CD . . . . . .4.990,Gombák CD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4.990,Növénytan CD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4.990,Fák és cserjék CD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4.990,Vadvirágok CD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4.990,Rockenbauer Pál: Másfélmillió lépés M.on I. DVD . . . . .2.890,Másfélmillió lépés Magyarországon II. DVD . . . . . . .2.890,Másfélmillió lépés Magyarországon III. DVD . . . . . . .2.890,Takács Viktor: A nagyvad találatjelzése DVD . . . . . . . . .5.800,A nagyvad találatjelzése VHS . . . . . . . . . . . . . . . . . .3.500,A vaddisznó vadászata I. VHS . . . . . . . . . . . . . . . . .5.200,Erdõ-mezõ állatai VHS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.700,-
Faragó Sándor, dr.: Magyar vadászenciklopédia
14.980,-
Baranya Vadászkürt Együttes: Vadászüdv CD
2.980,-
Meghívás vadászatra VHS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.700,Õzhívás DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .5.800,Õzhívás VHS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .5.360,Tesztvadászat VHS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4.950,Velünk élõ természet VHS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.700,Uys, Jamie: Sivatagi show DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.280,V.I.P.Art: Afrika prédái és ragadozói DVD . . . . . . . . . . . .1.500,Vetter János dr.: Gyógyító, mérgezõ növények CD . . . .1.690,-
Hidvégi Béla: Vadászként a csúcsokon (2 kötet)
7.500,-
KÖNYVEK Acél Csaba: Kuduláz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.000,Ádámfi Tamás, dr.: Vadászbibliográfia . . . . . . . . . . . . . . .750,Agroinform kiadó: A magyar állattenyésztés nagyjai . . .4.200,Albert-Locsmándi-Vasas: Ismerjük fel a gombákat 1. . .1.450,Ismerjük fel a gombákat 2. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.450,Alberts-Mullen-Spohn: Fák, bokrok gyógyító ereje . . . .2.980,Alexandra Kiadó: A vadászat gyakorlati kézikönyve . . . .8.990,Gombalexikon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.980,Horgászok ABC-je . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.999,Alexay Zoltán: Évszakok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3.980,Altmann, Horst: Mérgezõ növények, mérgezõ állatok . .1.440,Ambrózy Á.: Egy v.íjász kalandozásai a Kárpátoktól... . .1.600,Ángyán-Tardy-Vajnáné: Védett és érzékeny term. ter. . . 6.500,Apatóczky I.: Ettünk falombot - humoros erdésztört. . . . 850,Arany Csaba: A puli tartása, tenyésztése, kiképzése . . .3.500,A puli története . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3.500,Attenborough, D.: Emlõsök élete . . . . . . . . . . . . . . . . . .5.990,Avarffy Elek: Vadászképek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.700,Babulka P.: Ismerjük fel a termesztett gyógy- és f.növ. . 1.450,Ismerjük fel a vadon termõ gyógynövényeket . . . . . .1.450,Bakonyi Gábor: Állattan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .6.500,Balogh Gábor: Véges vadászmezõk . . . . . . . . . . . . . . . . .450,Bán István: A medve árnyékában . . . . . . . . . . . . . . . . .2.500,A medve karmai között . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4.200,Harc az elemekkel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.200,Vadóc vakációk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.200,Zimankó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.900,Barassó Péter: Vadõr voltam, vadõr lettem újra . . . . . . .2.400,Bársony István: Elveszett Paradicsom . . . . . . . . . . . . . .2.450,Vadászhangok, hangulatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.100,Magányos órák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.100,Az erdõk könyve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.400,Fekete vér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.000,Bartha Dénes: Magyarország fa- és cserjefajai . . . . . . .2.800,Basche: Vadak és vadszárnyasok . . . . . . . . . . . . . . . . .6.000,Bauer Ervin-Bauer Peggy: Medvék . . . . . . . . . . . . . . . .4.200,Baumann, Doris: Kölyökkutya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .600,Bécsy László: Magyarország állatatlasza . . . . . . . . . . .4.900,Beffa, Maria Tereza Della: Vadvirágok . . . . . . . . . . . . . .2.300,Békés megye: Békés megyei almanach . . . . . . . . . . . .7.500,Békés Sándor: Emlékekbe kapaszkodva . . . . . . . . . . . .2.900,A természet bûvöletében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.590,Imádkoznak a fák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.940,-
Szóljon a vadászkürt – kottagyûjtemény
1.950,-
Kircsi László: Hubertus mise CD
2.980,-
Takács Viktor: Hidvégi Béla vadászélete – Volt egy álmom I. DVD
4.800,-
Balsay László: Történetek a vadászmúltamból
1.600,-
Ugray Tamás: Kosokra vadászva a selyemút végén
2.500,-
Ferjentsik, Koloman: Vadászszótár
2.550,-
2007.04.13.
11:29
Page 2
Ajánlatunkból
000konyvajanlo sablon2.qxd
Takács Viktor: A vadászíjász I. DVD
5.800,-
Takács Viktor: A vadászíjász II. DVD
5.800,-
Takács Viktor: A vaddisznó vadászata I. DVD
5.800,-
Takács Viktor: A vaddisznó vadászata II. DVD
5.800,-
Zalaerdõ Zrt.: Módus király vadászkönyve
3.900,-
Kalap-szalagok
150 év – 150 Ft Öntapadós matrica
980,-
150,-
Békés Sándor: Vadászok, vadászotthonok . . . . . . . . . .2.800,Vadászetika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.900,Benton, J. Michael: Emlõsök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.980,Bérczy Károly: Vadász mûszótár . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.980,Beregszászi György: Pernye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.400,Berta László: Vadászpuskával és horgászbottal . . . . . .2.100,Bertóti István: Õzhívás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.800,Bicsérdy-Egri-Sugár-Sugár: Vadbetegségek . . . . . . . . .3.200,Bíró Andor: Kutyakiképzõk kézikönyve . . . . . . . . . . . . .2.900,Bodrogi Gyula: A vadász néha fõz is . . . . . . . . . . . . . . .1.500,Bogenfürst Ferenc, dr.: A keltetés kézikönyve . . . . . . . .3.990,Boros-Illyés: Nagy díszfa- és cserjelexikon . . . . . . . . . .4.999,Bozóki László: Vándorvadász . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.500,Bõhm István: A hannoveri véreb . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.480,Vérebkrónika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .6.500,Vérebkrónika sorszámozott . . . . . . . . . . . . . . . . . . .7.500,Brehm, Alfréd: Az állatok világa egy kötetben . . . . . . . .3.250,Ragadozók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4.400,Burton, Robert: Madarak a kertben . . . . . . . . . . . . . . .5.900,Casparek, E.-Törk Kan: Halak és a tenger gyümölcsei . .6.000,Chapman Steve: Vallomások a vadászatról . . . . . . . . . .1.699,Clevely, Andi: Gyógynövény határozó . . . . . . . . . . . . . .2.990,Collins Képes Madárhatározó: Európa madarai . . . . . . .4.500,Corelli, Igles: Vadételek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .5.999,Corvin Természetjárók: Gombáskönyv . . . . . . . . . . . . . . .990,Czibulyás-Tóth: A japán fürj és tenyésztése . . . . . . . . .1.680,Csapody I.-Csapody V-Jávorka S.: Erdõ-mezõ növényei . .2.500,Csathó Kálmán: Szarvasbõgés . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.000,Csávossy György: Jó bornak szép hazája, Erdély . . . . .5.900,Cséplõ József: Hajnaltól késõ estig . . . . . . . . . . . . . . . .1.600,Cser Kiadó: Kis Gomba ABC receptekkel . . . . . . . . . . .1.498,Csiák Gyula, dr.: A pagony dalnoka . . . . . . . . . . . . . . . .2.100,Csizmadia András, dr.: Étel bor iránytû . . . . . . . . . . . . .1.850,Csurgó Sándor: Gyógynövények embernek állatnak . . .2.200,Dahanukar, Thatte: Ayurveda mindenkinek . . . . . . . . . . . .500,Damaszkin Arzén: A maszáj fennsíkon . . . . . . . . . . . . .3.900,Deák István, dr.: A nagyvad és vadászata Erdélyben . . .2.980,Az apróvad és vadászata Erdélyben . . . . . . . . . . . . .2.980,Dér Zoltán: A vadászgörény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.190,Dictum Kiadó: Kutyafajták . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.730,Dinich László "Bagomér": Gazsi bácsi törzsasztalnál . . .1.970,Döbbelin-Bulling: Ünnepek, vendégvárás . . . . . . . . . . .6.000,Dúcz László: Harmatcseppek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.500,Istennek háttal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.499,Dunhill, Alfred: Pipák könyve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4.200,Elõvilág könyvtár: Énekesmadarak . . . . . . . . . . . . . . . .2.200,Kétszikûek I. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.200,Kétszikûek II. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.200,Kétszikûek III. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.200,Egyszikûek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.200,Cserjék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.200,Gombák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.200,Bogarak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.200,Úszó- és gázlómadarak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.200,Értékõrzõ Magyarország: Nemzeti parkok, világörökség . . .4.820,Vöröskönyv Magyarország növénytársulásai (2 kötet)3.400,Evanics Béla: Az út végén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.000,Ibolyától hóvirágig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .650,Nászút a Marsra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.000,Fáczányi-Molnár: Vadászõsök tisztelete . . . . . . . . . . . .2.400,Fáczányi Ödön: Egy hajdani vadásztársaság . . . . . . . . .2.500,-
Lõirányjelzõ-szalag
1.000,-/150m
Zoltán János dr.: A legkedvesebb vadásztársam emlékezete
3.300,-
Faragó István: Kápolna a hegytetõn . . . . . . . . . . . . . . . . .590,Faragó Sándor dr.: A vadállomány szabályozása . . . . . .3.500,Élõhelyfejlesztés az apróvadgazdálkodásban . . . . . .4.900,Vadászati állattan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4.800,Farkas Dénes: Nézd és lásd! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.900,Farkas Zoltán: Bográcsszéli történetek . . . . . . . . . . . . .1.970,Murphy horgászik . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.970,Fehér György: Állatpreparátumok kikészítése . . . . . . . .4.900,Fekete István: Kittenberger Kálmán élete . . . . . . . . . . . .1.350,Hú . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .598,Tüskevár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.790,Erdély . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.000,Kele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.590,Téli berek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.590,Vuk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.290,Felsõeõri Nagy Gyula: Egy dudás két országban . . . . . .2.200,Fenyvesi Andrea: Süssünk, fõzzünk a kertben . . . . . . . . .450,Festetics Antal: Konrad Lorenz világa . . . . . . . . . . . . . .4.990,Fix Term Könyvkiadó: A tenger állatvilága . . . . . . . . . . .4.100,Ragadozók az állatvilágban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4.100,Földi László: Végtisztesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.200,Új vadregény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.490,Friedl, Ludwig Wolf: Kutyabetegségek . . . . . . . . . . . . . .2.500,Galambosi B.: Fûszernövények és gyógynövények . . . .2.500,Gálfalvi G.: Székelykeresztúr és vid. vad. múltja és jelene . .2.200,Géczi Zoltán: Kutyakönyv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.980, Glória Könyvkiadó: Kedvenc receptjeim gombával . . . . . .298,Gyenes István: A természet és én . . . . . . . . . . . . . . . . .1.500,Öröklés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .350,Gyimesi György: Európai vadászmezõkön . . . . . . . . . . .4.800,Európai vadászmezõkön bõrkötésben . . . . . . . . . . . .8.000,Vadászataim a Kárpátokban . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4.800,Vadászataim a Kárpátokban bõrkötésben . . . . . . . . .8.000,Ázsia végtelen vadászmezõin . . . . . . . . . . . . . . . . . .6.200,Ázsia végtelen vadászmezõin bõrkötésben . . . . . . . .9.000,Bedrótozott Afrika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.600,Gyimesi, Dr.-Gyimesiné, Dr.: Jó vadászatok, finom v.ételek 1.980,Gyöngyöshalászi Takách Gyula: Vadászösvényeken . . .2.700,H. Mészáros Erzsébet: Vadételek . . . . . . . . . . . . . . . . . . .200,Halmágyi Takács István: Magasban vadásztam . . . . . . .3.200,Hámory Gyula: Kurgánok között a Hortobágyon . . . . . .1.500,Hangay György: A kacagó koponyák földjén . . . . . . . . .2.400,Ahol még kék az ég . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.870,Kuszkusz kókusszal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.700,Tábortüzek a dél keresztje alatt . . . . . . . . . . . . . . . .1.800,Hankó László: A medvék országa . . . . . . . . . . . . . . . . .3.000,Hargitai György: Hal- és vadételek . . . . . . . . . . . . . . . . . .550,Hartink, A.E.: Antik lõfegyverek enciklopédiája . . . . . . .4.990,Pisztolyok és revolverek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4.990,Kések enciklopédiája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4.990,Sörétes és vegyescsövû vadászpuskák encikl. . . . . 4.990,Határozó kézikönyvek: Kutyák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.800,Fák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.800,Gombák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.800,Emlõsök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.800,Vadvirágok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.990,A világ madarai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3.200,Fûszer- és gyógynövények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.800,Vadállatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.700,Gombák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.700,-
2007.04.13.
11:30
Page 3
Határozó Kézikönyvek: Kõzetek és ásványok . . . . . . . .2.700,Lepkék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.700,Heltay I.-Rácz Fodor G.: Vadászatszerv., vadászetika . .4.600,Heltay István: Vadásziskola . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8.550,Amit a fegyverismereti vizsgáról tudni kell . . . . . . . .3.100,Az állami vadászvizsga tesztkérdései . . . . . . . . . . . .3.050,Dél-Afrika nagyvadjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .721,Hidvégi Béla: Im Reich der Jagdträume . . . . . . . . . . . .3.900,Vadászálmok birodalmában . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3.900,Hogg, Ian: Kézifegyver határozó . . . . . . . . . . . . . . . . . .6.500,Horváth Zoltán: A kutya és a macska betegségei . . . . .3.900,Hume, Rob: Madárlesen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .5.900,Iden, Karin: Karácsony, az ünnep varázsa . . . . . . . . . . .5.990,Iglói Pál: Perõcsényi vadászatok . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.980,Ignácz M., dr.: Vadásznapló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3.900,Vadásznapló bõrkötésben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .5.500,Iváncsics L.,dr-Köller J., dr.: A természet harmóniája... .5.100,K. Rhédey Zoltán: Verébtõl a szarvasbikáig . . . . . . . . . .2.700,Kalo László: Vadásztarisznyámból . . . . . . . . . . . . . . . .2.800,Kászoni Zoltán: Vad és vadászatok Erdélyországban . . .4.800,Vad és vadászat Erdélyben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3.300,Hal és horgászat Erdélyben . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.560,A Kárpát-medencei vadaskönyv . . . . . . . . . . . . . . . .1.600,Vadászatok, vadászutak Erdélyben . . . . . . . . . . . . . .1.900,Kis Természetkalauz: Gombák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .940,Kutyák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .390,Kiss B. Éva-Veres László: Nagy állatlexikon . . . . . . . . . .4.000,Kittenberger Kálmán: A megváltozott Afrika . . . . . . . . . .3.500,Klátyik József: Nemzeti kincsünk a vad… . . . . . . . . . . .3.990,Kopa János, dr. Egyperces vadászatok . . . . . . . . . . . . .3.990,Kovács Dénes: Luxus vadászfegyverek . . . . . . . . . . . . .8.000,Kovács László: Vadnyugati vadászpuskák . . . . . . . . . . .3.100,Vadászlexikon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.990,Vadászpuskák között . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.600,Skandináv vadászhumor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .700,Kovács M. Dóra: Az én Namíbiám . . . . . . . . . . . . . . . .4.950,Kovács Zsolt: Mókusok és társaik a lakásban . . . . . . . .1.120,Kovács-Heltay: A mezei nyúl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.290,Kozma Sándor: Disznóságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3.000,Kõhalmi Tamás, dr.: Vadászati enciklopédia . . . . . . . . .5.900,Krisa, Bohdan: A legszebb virágos növények . . . . . . . .2.980,Krizsán László: A szabad természet fia . . . . . . . . . . . . .1.400,Kropog Erzsébet: Erdõk, mezõk virágai . . . . . . . . . . . . . .990,Fák és cserjék (növényismeret) . . . . . . . . . . . . . . . . . .990,Kubasek János, dr.: Jeles világutazók nyomdokain I-II. .3.500,Kuhnert, Wilhelm: Modelljeim földjén . . . . . . . . . . . . . .3.500,Kus, Evzen: Édesvízi és tengeri halak . . . . . . . . . . . . . .2.980,Kutyatár: A magyar vizsla . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.950,Retrieverek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.750,Puli, Pumi, Mudi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.950,Lajkó István: Halászati alapismeretek . . . . . . . . . . . . . .1.400,Lakatos K.: Vadászhit, A császármadár és vadászata . .2.400,Larusse: Vadászkönyv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8.990,Lászay György: Évelõ virágok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.500,Laude Kiadó: Sajtlexikon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .400,Losonczi Miklós, ifj.: Pilisi vadásznapló . . . . . . . . . . . . . .300,Lovász Sándor: A vadászat lázában Gelvács . . . . . . . . . .750,Lusztig-Csigó: Halételek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.880,Maderspach Viktor: Havasi vadászataim . . . . . . . . . . . .2.000,Magyar Vadászkürt Egylet: Szóljon a vadászkürt . . . . .1.950,-
Széchenyi Zsigmond: Szarvasok nyomában
2.499,-
Pomázi Ágoston: Nemzeti kincsünk, a magyar vizsla
3.950,-
Makay Béla: Hegyen-völgyön . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.900,Matyikó Tibor: Állatok közelrõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.800,McNab, Chris: A fegyverek nagykönyve . . . . . . . . . . .11.980,MEOE: Vadászkutya vizsga- és versenyszabályzat . . . .2.150,Merán Fülöp: Az emlékek nem hazudnak . . . . . . . . . . .2.400,Mess Béla: Vadász tanmesék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.999,Két szenvedély rabságában . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.499,Naplemente . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.600, Mezõgazd. Szaktud. K.: Erdõszegélyek létesítése és ápolása 792,Micu, Ion: Hargitai barnamedve . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.500,Molnár Kálmán dr.: Halbetegségek . . . . . . . . . . . . . . . .2.690,Molnár L.-Motesiky Á.: Gróf Forgách Károly élete... . . . 1.200,Montag, Karin: Gombák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.680,Montagh András dr.: Négy földrészen vadásztam . . . . .1.850,Motesiky Árpád: Emlékezés Stróbl Alajosra . . . . . . . . . . .700,Felvidéki vadászörökség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.100,Lévától Nagymarosig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.400,Münster, Georg: A szarvashívás . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.200,Nagy D.I.-Nagyné L.G.: Vadászatok és vadételek . . . . .1.400,Nagy László: Vadászgörények a családban . . . . . . . . . .2.998,Nagy László: Természetbarát zsebkalauz . . . . . . . . . . . . .600,Nordmann, Christine: Állatok képeskönyve . . . . . . . . . .4.100,Oetker, dr.: Gombák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.890,Oggolder G.: Horgászati ismeretek... . . . . . . . . . . . . . . .1.299,Így horgásszunk folyóvízen . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.299,Békés halaink horgászata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.299,A ponty és horgászata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.299,Harcsahorgászat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.299,Így horgásszunk folyóvízen . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.499,Képes nagy horgászkönyv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.999,Magyar horgászírók elbeszélései . . . . . . . . . . . . . . .1.299,OMVK: Hivatásos vadászok kézikönyve I-II. . . . . . . . .12.600,Vadhúsvizsgálat és minõsítés . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.860,Páll Endre: Vadászszemmel Amerikában . . . . . . . . . . . .2.400,Legjobb vadászni . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.800,Papp Károlyné, dr.: Vízrõl, halról horgászoknak . . . . . . . .950,Parázs Kiadó: Borpatika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.100,Parrot, Hanna: Gyógynövények és gyógyteák . . . . . . . . .298,Pasaréti-Pethõ-Illyés: Akvarisztika . . . . . . . . . . . . . . . . .2.200,Pénzes Behten: Terrárium I. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.200,Terrárium II. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.480,Péter Jánosné: Vadételek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .850,Pintér Károly: Horgászati alapismeretek . . . . . . . . . . . . . .600,Horgász-zsebkönyv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .500,Magyarország halai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.900,Pomázi Ágoston: Nemzeti kincsünk, a magyar vizsla . .3.950,Rácz G.: Majdnem megmásztam a Mount Everestet . . .3.200,Rakk T.: Göröngyös égi és földi utakon Mongóliában . .2.500,Tûzözön és hóvihar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.500,Reminiczky Károly: Kassai vadászhistóriák . . . . . . . . . .2.700,Rimóczi Imre dr.: Magyarország leggyakoribb gombái .2.500,Gombaválogató 4. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.190,Gombaválogató 5. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.190,Gombaválogató 6. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.190,Gombaválogató 7. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.490,Gombaválogató 8. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.490,Rohály Gábor: Magyar borok könyve . . . . . . . . . . . . . .9.980,Sáry Gyula: Az elveszett erdõrõl és a megtalált idõrõl . .2.500,Új vadászat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.600,Schmidt Egon: A vadászat mellékszereplõi . . . . . . . . . .2.200,-
Tabel, Carl: A mindenes vadászkutya
2.240,-
Szabó Péter: Rókák és terrierek
3.360,-
Ajánlatunkból
000konyvajanlo sablon2.qxd
Ignácz Magdolna dr.: Õzhívástól a vaddisznóhajtásig dupla DVD
6.300,-
Ignácz Magdolna dr.: A szarvasbõgés titkai DVD
4.200,-
Ignácz Magdolna dr.: Szalonkától a vadlibáig dupla DVD
6.300,-
Ignácz Magdolna dr.: Világrekordok nyomában I-II. DVD
6.500,-
Wass Albert: A titokzatos õzbak
1.180,-
263 jegyzet.qxd
2007.04.13.
11:32
Page 263
A szerkesztõ jegyzete Megjelenik havonként, a megelõzõ hónap utolsó hetében.
Sejtéseim
Meg nem rendelt kéziratokat és fotókat nem õrzünk meg és nem küldünk vissza.
A Magyar VADÁSZLAP elõfizethetõ „Belföldi Postautalványon” a szerkesztõség címén, átutalással a 65100149-11301439 számlán, vagy a hírlapkézbesítõnél, a postahivatalokban. Kiadó-fõszerkesztõ: Csekõ Sándor (70/702-50-01) Fõszerkesztõ-helyettes: Wallendums Péter (70/702-50-04) Olvasó szerkesztõ: Homonnay Zsombor (70/702-50-02) Fõmunkatárs, a www.vadaszlap.hu honlap felelõs szerkesztõje: Somfalvi Ervin (70/702-50-03) Tervezõszerkesztõ: Kõszegi Szilvia (70/702-50-22) A könyvkiadás felelõs szerkesztõje: Márok Tamás (70/702-50-05) Hirdetési igazgató: Polster Gabriella (70/702-50-06) Informatikus: Hegedûsné Wéber Ildikó (70/702-50-37) Szerkesztõségi titkár, a csomagküldõ szolgálat vezetõje: Elek Ferencné (70/702-50-40) Fõkönyvelõ: Domokos Viktória (70/702-50-45) Kiadja: a VADÁSZLAP Kft.
A szerkesztõség és a kiadó címe: 1031 Budapest, Pákász u. 7. Központi telefon és fax: 242-00-42 Vadász-flotta: 70/702-50-00 E-mail:
[email protected] www.vadaszlap.hu Terjeszti a Lapker Rt., a Magyar Posta és az alternatív terjesztõk. A terjesztést gondozza a Hírvilág Press Kft. Telefon és fax: 411-04-91 E-mail:
[email protected] Erdélyben terjeszti és az elõfizetéseket fogadja a Krónika Kiadóház Rt. Telefon: 0264-420-320 Az elõfizetési díj 2007 végéig 700 ezer lei. Szlovákiában a COLOR Interpress Kft. megbízottja a New Gazza – Ábel Gábor a terjesztõ. Telefon: 036/771-2331, Mobil: 0905-407-017 Az elõfizetési díj 2007 végéig 700 korona. Nyomdai elõállítás: Pharma Press Nyomda Felelõs vezetõ: Dávid Ferenc ügyvezetõ igazgató ISSN 1215-6159 (Nyomtatott) ISSN 1588-1229 (Online)
E
lõrebocsátom: a sejtéseimet nem kell senkinek tudomásul vennie – ettõl azonban még itt vannak közöttünk. Szolgálhatnak támpontul, de lehetnek akár egy folyamat utolsó láncszemei is. A lényeg, amely a sejtés tudományosan értelmezett alaptermészetéhez tartozik, hogy az emberek túlnyomó többsége azt gondolja, azt higgye, a sejtés valószínûleg igaz, még akkor is, ha nem tudjuk vagy nem is akarjuk bizonyítani. A sejtéseknek ugyanis nincsen kezdetük, s mivel nem minden sejtést lehet egyénileg vagy kollektív erõfeszítéssel igazolni vagy cáfolni, ezért a helyességük nem mindig vezet végsõ következtetések levonásához, végeredményhez… de ötletként, ideaként, gondolatként, kiindulásként – talán érdemes foglalkozni velük. Úgy sejtem, hogy a magyar vadászat bizonytalanságai nem oldódtak meg az új területhatárok, az új vadászterületek kialakulásával. Még azokon a helyeken sem, ahol zökkenõmentesen rendezõdött a vadász- és nem vadász földtulajdonosok, valamint a vadászatra vágyakozók között a kapcsolat, ahol érvényes – fellebbezés és pereskedés nélküli – határozatot lobogtathat a vadásztársaság, a földtulajdonosi közösség, a régi vagy az új, illetõleg a régi-új vadászatra jogosult. Nehéz ugyanis elhinni, hogy megszûnnének a súrlódások, a viták és veszekedések – melyeknek egyenes következménye a pénz és idõpocsékoló pereskedés – a vad okozta, a vadban okozott, a vad és gépjármûvek ütközésébõl keletkezõ károk rendezésénél a mezõgazdák, erdészek, autósok, a zöld különbözõ árnyalataiban páváskodó természetvédõk és a vadászok között. Az is hihetetlennek tûnik, hogy boldog béke, harmonikus együttmûködés vár ránk a birkásokkal, lovasokkal, quadosokkal, terepautósokkal és motorosokkal, turistákkal, kutya-futtatókkal, solymászokkal, vadászíjászokkal, stb. idõrõl-idõre elkerülhetetlen egyezkedések során. Õk a „közvélemény”, akikkel okosan kellene kommunikálnunk.
FOTÓ: CSEKE CSILLA
Ára: 650 Ft, elõfizetõknek: 600 Ft Az elõfizetési díj 2007-ben 7200 Ft
Csak sejdítem, hogy a vadászterület megszerzését követõen (elõbbutóbb, de szinte törvényszerûen), kiélezõdnek az érdekellentétek a tehetõsebb - adott esetben a nagyobb földtulajdonnal rendelkezõ tagok – és a pluszfizetésekre képtelen szegényebb vadászok között. Semmit nem javul az esélyünk, a jövõképünk, ha tíz év múlva változatlanul ezzel a törvénnyel, ezekkel a jogszabályokkal leszünk kénytelenek nekivágni a vadászterületek újabb tízéves ciklusának. Most lenne rá idõnk, de sejtelmem sincs róla, bimbózik-e bennünk az elhatározás, a rettenthetetlen szándék az összefogásra. A sejtelmeim közé tartozik, hogy a hatalom viszonya mit sem változik a vadászattal szemben, ahogy eddig, ezt követõen is a prémium kategóriába fogunk tartozni, vagyis ahol csak lehet, kivetik ránk a „szenvedély-adót”… legyen szó a vadászfegyvereinkrõl, az egészségügyi vagy állatorvosi vizsgálatokról, a monitoringokról, az illetékekrõl, a kötelezõ díjakról, az adatszolgáltatásokról, üzemtervekrõl, éves tervekrõl, s nem utolsóként a büntetésekrõl … Erõs a sejtésem, hogy a globalizáció, az EU-tagság, a világot elborító információáradat nem válik a hazai vadállomány, a vadászat és vadgazdálkodás, a magyar vadászok javára, mert nem tudunk a „helyes irányba tévedni”, át-átesünk a ló túloldalára, mi fütyülünk a nemzeti, a regionális, a helyi érdekeinkre, pápábbak vagyunk a pápánál. Ha Németországban kevés a szarka, szajkó, varjú – nálunk is védetté nyilvánítjuk, a CITES más õrületeirõl már nem is beszélve. Konokul hiszem, hogy – a sejtések sûrû szövevényei, negatív elõjelei ellenére – a magyar vadászok képesek lesznek a változásra, a változtatásra… és nem esünk át a „Nagy Szitán”, tisztességes emberi magatartásunkkal, kulturáltságunkkal, egyre jobban szaporodó klubjainkkal, civil szervezõdéseinkkel, megtisztított érdekvédelmünkkel és felvértezett, okos képviselõinkkel – hangot tudunk adni sérelmeinknek, javítani tudunk a javíthatón! Igen, tudom. Ez is csak egy sejtés, de legalább bízzunk benne, kísérletezzünk, mert rajtunk is múlik a végeredmény.
Magyar VADÁSZLAP/2007. május
263
261-626 vodafone.qxd
2007.04.13.
11:21
Page 262
2007.04.13.
11:38
Page 264
Tartalom
264-266 tartalom interju.qxd
274
308
A vadvédelem nem magánügy
288
A „spektíves bakok”
270
Támad a puszták fekete serege
Vadászati Kultúra Napja ...................261
Fácánnevelés vállalkozásban
Vadászati jog
Vadászkutya
Ügyvédek a vadászokért ..................286-287
Kiskutya születik... ...................................306
Vadászattörténet
Teszt
Közgyûlések jelvényei...............................287
„Ez marha jó!” ..................................308-309
Riport
Mikor – mi – mennyiért ......................311
A szerkesztõ jegyzete Sejtéseim......................................................263
Interjú Túl a százkilencvennegyediken......265-266
Le Chameau.......................................292-293
Töredékek A VADÁSZ-LAP II...........................267-269
Hírek, tudósítások
Aktuális
Változott a vadászati törvény.................294 Tüntetõ vadászok......................................307 Vérebesek tábora Gemencen .................307 Õzgida áprilisban.......................................307 Jó szomszédság ...........................................311
SCI gálavacsora Visegrádon ...................272 A vendégnek mindig igaza van ............305
Szafari
Vadgazdálkodási gyakorlat Fácánnevelés vállalkozásban .............270-271 A vadvédelem nem magánügy ......274-279
Vadászíjászat Egyesületet alapítanak a vadászíjászok ...........................................313
Barkács Fogd meg, ha tudod ................................315
Gyerekeknek Ünnepi zöldben ..........................................316 Táborozzunk együtt!.................................317
Tisztelendõ apróságok......................295-297
Horgászoknak
13. oldal A szabálysértés nem végsõ megoldás ....273
Hihetõ és hihetetlen történetek
Haltolvajok rendõrkézen...........................319
Vadászati gyakorlat
Május az erdõn.................................298-299 Súlyhatár...............................................300-301
Oktatás
A „spektíves bakok” Csongrádban...281-283 Az elõadás nyitánya elõtt................284-285 Támad a puszták fekete serege ...288-291
Az amatõrök ideje lejárt .........................321
Vadászok, vadászotthonok Mintha Noé bárkája lenne... ..........302-303
Apróhirdetések.......................................323
Megrendelés Elõfizetési tájékoztató
Címlapon: Õzbak portré Blaumann Ödön felvéte
281
"Ez marha jó!"
Név: Cím: Az elõfizetési díj a 2007. áprilisától az év végéig Magyarországon 5400 Ft Romániában 700 ezer lei Szlovákiában 700 korona Az elõfizetési díjat Magyarországon a VADÁSZLAP Kft. címére (1031 Budapest, Pákász u. 7.) lehet elküldeni „belföldi postautalványon”, vagy a 65100149-11301439 számlaszámra átutalással. (Kérésre számlát, ill. csekket küldünk.) Romániában a Krónika Kiadóház Rt. lapterjesztõinél lehet elõfizetni, információt a 0264-420-320-as telefonon ad a kiadó. Szlovákiában a New Gazza – Ábel Gábor gyûjti az elõfizetéseket. Címe: 93701 Zeliezovce, Hviezdoslavova 41. T: 036/771-2331, mobil:0905-407-017
A következõ számunk május 22-én jelenik meg.
264-266 tartalom interju.qxd
2007.04.13.
11:38
Page 265
Interjú Csachné Rubint Etelkával
Van, aki ott tart, hogy naponta hívja, van, aki most tanulta meg a nevét és természetesen a vadászok nagy többsége - szerencsére - nem ismeri. Mielõtt bárki udvariatlansággal vádolna, ez a „szerencse” kizárólag a foglalkozására, a beosztására vonatkozik, merthogy a csendes, a magamutogató szereplést kerülõ, szimpatikus hölgy a néhány hónapja alakult Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal központjában a vadászati-halászati osztály vezetõje, azaz a megyei hivatalok által hozott, a vadászterületek kijelölését tartalmazó és megfellebbezett elsõ fokú határozatok elbírálásáért felelõs részleg vezetõje.
Túl a százkilencvennegyediken VADÁSZLAP: Lentrõl-fentrõl, jobbról-balról keresik Önt, próbálják befolyásolni a döntéseit? Csachné Rubint Etelka: – Non stop csörög a telefonom, keresnek faxon, levélben, e-mailben… Többnyire a II. fokú határozat mielõbbi meghozatala miatt sürgetnek, a „nagyon kérem, legyen szíves elõrevenni” mondatok hangzanak el, amit az esetek többségében, az eljárási rend miatt, nem nagyon tudunk figyelembe venni. VADÁSZLAP: Az eljárási rend kizárja a soronkívüliséget? Csachné Rubint Etelka: – Gyakorlatilag igen. A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) meghatározza az ügyintézési határidõket, az ügyek elbírálása érkezési idõ szerint történik. Az I. fokú határozat ellen 15 napon belül lehet fellebbezni, ám ez a 15 nap a közléstõl számít, amikor a vadászterület határainak kialakításáról minden földtulajdonos tudomást szerzett vagy szerezhetett. A megyei vadászati hatóság I. fokú határozatait kirakják a vadászati hatóság hirdetõtáblájára, megjelenik a www.meh.hu honlapon a központi elektronikus szolgáltató rendszeren … és 15 napig közhírelik. Ezt követõen kezdõdik a fellebbezésre adott 15 nap, amit a megyei felügyelõknek is meg kell várni, addig nem is küldik el másodfokra a kifogásokkal, észrevételekkel megfellebbezett ügyeket. Ez azt jelenti, hogy a döntés 30 nap alatt emelkedik jogerõre vagy kerül hozzám, a II. fokú vizsgálatra. Ha itt az irodámban körülnéz, láthatja, hogy dobozokkal, iratkötegekkel vagyok „körülbástyázva”, amit sorszám szerint dolgozunk fel. VADÁSZLAP: Mielõtt az ügymenetrõl és a tapasztalatairól tovább faggatnám, engedjen meg néhány személyes jellegû kérdést. Hogy lett Önbõl „másodfok”? Milyen szakmai képzettsége van, hogy egy budapesti irodában ülve dönteni tud sosem látott települések, dûlõk, erdõrészletek sorsáról? Úgy általában jól alszik?
Csachné Rubint Etelka: – Aki sokat dolgozik, naponta hajnalban ébred, két-három órát vonatozik, metrózik, villamosozik a munkahelye és a lakása között, akinek a munka mellett még gondoskodnia kell a családjáról, törõdnie a 11 éves kislányával – hogy csak a leglényegesebb feladataimat említsem – könnyen belátja, hogy estére az ember szinte beesik az ágyába és mély álomba zuhan. Nem a sztori kedvéért mondom, de két alkalommal álmodtam egy-egy ügyrõl, egyszer megálmodtam a komplett megoldást, a másik esetben pedig még a fellebbezõ neve is része volt az álmomnak. Tavaly októbertõl január végéig egyedül voltam – ahogy fogalmazott – a „másodfok”, ezalatt 93 ügyben hoztam határozatot. Most már ketten végezzük ezt a feladatot. Mivel az osztályunkhoz tartozik a vadvédelmi, vadgazdálkodási, halvédelmi és halgazdálkodási bírságok másodfokú ügyintézése, még további négy munkatárssal egészülünk ki. Az eddig hozzánk eljutott, és a vadászterületek kijelölését kifogásoló 260 fellebbezésbõl 194-et bíráltunk el, amivel szemben 25 bírósági keresetet nyújtottak be, hét ügyben ítélet is született. Eddig valamennyi közigazgatási pert megnyertük. Természetesen, nem tudunk mindenki számára kedvezõ határozatot hozni, mert mindig marad ellenérdekû fél, aki berzenkedik ellene. A vadászterületek határának megállapítása során nincs mérlegelési lehetõségünk, csak olyan határozatot hozhatunk, amely megfelel a jogszabályi elõírásoknak. Már megszoktam a támadásokat, bírni kell … lassan 16 éve, hogy hatósági vonalon dolgozom. Az eredeti szakmám állattenyésztõ, amelyben három évig dolgoztam, majd bekerültem a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kárrendezési Hivatal hatósági osztályára. 1996-tól Szolnokon az FM Hivatalnál tevékenykedtem, 1997-tõl lettem halászati felügyelõ és 2000-tõl 2003-ig voltam a vadászati-halászati felügyelõség vezetõje. Szintén a hatósági ügyek tartoztak hozzám, amikor felkerültem a minisztériumba, a vadászati-, halászati fõosztályra … és hivatalosan február elsejétõl neveztek ki az új szervezet osztályvezetõjének. Magyar VADÁSZLAP/2007. május
265
Interjú
264-266 tartalom interju.qxd
2007.04.13.
15:09
Page 266
Azt nem kérdezi meg, hogy vadászom-e? VADÁSZLAP: Nem, mert tudom, hogy nem vadászik … és azt is, hogy felsõfokú vadgazdálkodási képesítéssel rendelkezik. Az elõbb említette, hogy nincs mérlegelési lehetõsége, nem okoz gondot, amikor érzelmileg egyetért a fellebbezõvel és mégis a kérelem elutasítása mellett kell határoznia? Csachné Rubint Etelka: – Néha emberileg nagyon sajnálom a fellebbezõt, de nem tudom az érzelmeimet figyelembe venni, a jogszabályi elõírások szerint kell eljárnom. Például, volt három ügy, amikor 5-18-20 hektáron múlott a kezdeményezés jogszerûsége, az egyharmados többség … de ezekben az esetekben sem tekinthettünk el az elõírásoktól. Meg kell jegyeznem, hogy a hivatalnál a hatósági munka erõs kontroll alatt áll. Az osztály munkatársai által készített tervezeteket a jogi fõosztály munkatársai véleményezik és a felettesem hagyja jóvá, írja alá. VADÁSZLAP: Milyen következtetéseket lehet levonni a fellebbezésekbõl? Csachné Rubint Etelka: – Ellentétben a hiedelmekkel, én azt tapasztalom, hogy a vadászati törvény második területhasznosítási ciklusa sokkal kevesebb gonddal járt, mint az elõzõ, az 1996-os. Tulajdonképpen most volt elsõ ízben szabad a területek kialakítása. Gyorsabban zajlott le és már érzékelhetõ, hogy kevesebb lesz a pereskedés. Az elõzõ ciklus után még 2000-ben is több mint kétszáz per volt folyamatban, igaz akkor nem volt lehetõség a II. fokú jogorvoslatra. Miután a földtulajdonosok, elsõsorban a földtulajdonos vadászok az elmúlt tíz évben „kiokosodtak”, sokkal több vadászterület kialakítására számítottunk. A korábbi 1190 vadászatra jogosulttal szemben eddig 1278 elsõ fokon kijelölt vadászterület jött létre, amelybõl 1060 jogerõs. Még körülbelül 90 elsõ fokú határozatra és mintegy 60 körüli fellebbezésre számítunk. Várhatóan 1350 vadászterület alakul ki. A készültség szempontjából eltérés van a megyék között, amelyet a tulajdoni viszonyok rendezettsége is befolyásol. Ahol sok az osztatlan közös tulajdon, sokkal nehezebb volt a vadászterületek kijelölése. Szinte általánosítható, hogy nem a nagyobb területekért, hanem 20-100 hektárokért folyt a harc. Ha részletes és az emberek számára érthetõ az I. fokú határozat, legfeljebb panasz és ritkábban fellebbezés született a folytatásban. Természetesen mi a panaszokat is kivizsgáljuk, de igazán csak azokkal tudunk foglalkozni, ahol jogszabálysértés történt. Hangsúlyoznom kell, hogy a földtulajdonosi gyûléseken történtek nem tartoznak a vadászati hatóság hatáskörébe. VADÁSZLAP: Számos alkalommal lapunk hasábjain is megírtuk, hogy a vadászati felügyelõségek mindenkit az egyezkedés, az egyezség irányába igyekeztek befolyásolni. Ahol nem jön létre egyezség az egymásra rajzolók, a vitatkozók között és hosszú távon sem lehet benne bizakodni, ott a II. fok, illetõleg a bíróságok fognak dönteni. Mit vizsgált ezekben az elmérgesedett ügyekben a másodfok?
266
Magyar VADÁSZLAP/2007. május
Csachné Rubint Etelka: – Szinte kizárólag az eljárás és a határozathozatal helyességét, a legtöbben a fellebbezésekben is ezt vitatják. Vizsgáljuk a többi között a hirdetmények kifüggesztésének idejét, tartalmát, a földtulajdonosi gyûlések összehívásának szabályosságát, ezen belül azt, hogy a földtulajdonosok egyharmada kezdeményezte-e a földtulajdonosi gyûlés megtartását. Vizsgáljuk még a vadászterületek kialakításának szabályosságát. Minden egyes fellebbezés esetén tételesen újra kell számolnunk a kezdeményezéshez szükséges egyharmad meglétét, át kell néznünk a több száz meghatalmazást … szóval van mit tennünk. Az én gyakorlatomban ez úgy néz ki, hogy egész héten itt a hivatalban számolok, fogadom az ügyfelek telefonjait, meghallgatom a panaszokat … és a hét végén otthon jut idõm a határozatok megfogalmazására. VADÁSZLAP: Murphy törvénye szerint, ahol lehet csalni, ott az emberek csalnak is. Lesz rendõrségi feljelentés a hatóság megtévesztésébõl? Csachné Rubint Etelka: – Eddig mindössze két olyan ügy van, ahol sejthetõ, hogy az okiratok egy része nem hiteles, fennáll a hatóság félrevezetésének lehetõsége. Az ilyen esetekben kötelességünk a rendõrségi feljelentést megtenni. VADÁSZLAP: Önnek mindig az érvényes jogszabályok szerint kell eljárnia, még akkor is, ha ezek nem minden esetben életszerûek. Lenne javaslata a jogszabályok változtatására? Csachné Rubint Etelka: – A gyakorlati tapasztalatokat gyûjtjük és vannak javaslataink, amelyek segíthetnek a legközelebbi jogszabály-módosítás során a vadgazdálkodás jogi rendszerének pontosításában. De ez még korai, most a vadgazdálkodás mûködésének beindítására kell koncentrálnunk. Mivel a II. fokú határozatok jogerõsek és végrehajhatók, van esélye a vadászatra jogosultnak, hogy a vad és élõhelye védelmének, a vadkárok elhárításának eleget tegyen. Ahol a vadászterület kijelölése jogerõs, ideiglenesen nyilvántartásba tudja venni a vadászati hatóság a vadászatra jogosultat, aki ezzel együtt vadászati lehetõséget is kap. Az üzemtervek elfogadása után válik majd a nyilvántartásba vétel véglegessé. Ezt a lehetõséget nem a vadászati törvény, hanem a már említett közigazgatási hatósági eljárási törvény, a Ket. biztosítja. VADÁSZLAP: Lehet szeretni ezt a meglehetõsen kemény korlátok közé szorított munkát? Csachné Rubint Etelka: – Én szeretem, mert változatos... Lehet, hogy a gyakorlatban dolgozók túl bürokratikusnak gondolják, de meggyõzõdésem, a helyes közigazgatási döntések segítik a jó vadgazdálkodási rendszer kialakítását.
CSEKÕ SÁNDOR
2007.04.13.
11:45
Page 267
Öt évi segédszerkesztõségi tevékenység után 1885-ben egervári Egerváry Gyula átvette a Vadász-lap szerkesztését. Szakszerû ügyvitellel 1913-ig pontos tájékoztatásokkal, mendemondáktól mentes zsinórmértéknek tekinthetõ korszerû szaklapot adott ki havonta háromszor. Ezekbõl egy szám a Védegylet hivatalos kiadványaként eljutott minden taghoz. Pontosan tájékoztatott, tudósított minden jelentõsebb eseményrõl, ami a vadgazdálkodás és lõvadászat terén megesett. A szép jövõ elõtt álló és sokasodó konkurencia ebben az idõszakban még gyermekbetegségeivel küszködött.
Töredékek
267-269 t redØkek.qxd
A konkurencia 1897-ben dr. Lendl Adolf állatpreparatórium tulajdonos, késõbb az Állatkert igazgatója szerkesztésével, Lakatos Károly segédszerkesztõvel Természet címmel havilapot indít. Elsõ kilenc évfolyamában sok a vadászati témájú cikk, elsõsorban a segédszerkesztõ tollából. 1914-ben Dr. Raisits Emil, az Állatkert fõállatorvosa újraindítja vadászati írásoktól mentesen. 1930-ban átveszi a lap szerkesztését az igazgató Nadler Herbert, s a vadászható fajokat, vadászatot tárgyaló rész gyarapodik, majd döntõ többséggé válik, habár hivatalosan az Állatkert lapja marad. Azért a többi állat- és növényfaj mindegyikével is foglalkozik. 1901. október 5-én Heytmanek R. Ferenc Pozsonyban Magyar Vadász címfelirattal vadászlapot ad ki, mely ismereteink szerint 1902. augusztus 25-éig jelent meg. Azonban csak címében magyar névvel, mert második sorától az utolsóig német nyelven nyomtatódott, habár honi, felvidéki vadászati ügyekkel foglalkozott. 1899-ben Parthay Géza Zoológiai Lapok címmel újabb állattani-vadászati szaklapot szerkeszt. Elõbb csak zoológiai, késõbb egyre több vadászati vonatkozású cikkel. Érdekesség, hogy 1900-tól szó szerint ugyanez Vadászat és Állatvilág címfelirattal is eljut egyes elõfizetõkhöz, csak a borítófedél eltérõ. 1914-tõl elõbb segédszerkesztõ, majd 1915-tõl a megszûnésig fõszerkesztõ gyöngyöshalászi Takách Gyula, aki párhuzamosan megindít egy kizárólag vadászattal foglalkozó szaklapot Vadászat címmel. IX-ik évfolyama már XXVI jelzésû, mert átveszi saját magától az elõbbi lap jogfolytonosságát. Ez is csak két évig léte-
zik, mert utána már Magyar Vadászújság néven folytatja és a lap 1944 decemberéig – igazán hosszú ideig – jelenik meg. 1913 novemberében Szabó Kálmán Nimród vadász és versenysportlap elnevezéssel szaklapot indít, mely második évfolyamában felveszi a Nimród Képes Vadászati és Versenysportújság, 1916-tól a Nimród Képes Vadászújság nevet. Szabó két évig szerkeszti, utána eladja lovag Kerpely Bélának, aki négy évig szerkeszti és adja ki, mint Magyar VADÁSZLAP/2007. május
267
2007.04.13.
11:46
Page 268
Töredékek
267-269 t redØkek.qxd
gyártott sörétesekrõl tünedezik a külsõ kakas, a Hammerless tipusú dupla már ejektoros. A tolózáras puskák Mannlicher vagy Mauser rendszerûek és szerelt céltávcsövek emelik a hatékony lõtávolságot, azaz a gyengébb képességû és tudású vadász is eredményesebbé vált a technikai fejlõdés áldása által. Ausztriában és Németországban átolvashatatlan mennyiségben jelennek meg részletes vadászati monográfiák a vadgazdálkodásról, és a vadászati módozatokról, /mint pl: Diesel, Dombrowski, Raesfeld mûvei/. Részlet-gazdag, több száz oldalas könyvek foglalkoznak egy-egy vadfaj életjelenségeivel, tenyésztésével, óvásával és vadászatával. Az angol mintájú fácánosok nagyterítékû vadászatok szervezését teszik lehetõvé, pihentetésként az ötszázas-ezres terítékû strapás nyúlstráfok közötti napokon, az éves nagyvadászatok hetében. Minden valamirevaló pagonyban fõállású vadõrszemélyzet gondja a hasznos vadállomány etetése, óvása, mindennemû szárnyas, bundás és bunda nélküli kétlábú kárt okozó dúvad távoltartása. A célirányos gondoskodás vadászati eredményekben mutatkozott, melyre jogosan lehettek büszkék jelesebb birtokosaik, amihez jelentõs anyagi áldozatok vállalása árán juthattak. Mindezekrõl, és még sok minden egyéb vadászat körüli hírrõl tájékoztatta elõfizetõit a VADÁSZLAP, sõt évente rendszeresen beszámolt a következõkrõl:
Állandó és visszatérõ témák
a Hubertus OMVE közlönyét. A Tanácsköztársaságot követõen 1920-tól a Nimród egyesül a Vadászlap-pal és 1921tõl már NIMRÓD-VADÁSZLAP névvel jelenik meg, a szerkesztõje Kittenberger Kálmán lesz, aki a lap nevét 1925-ben Nimród Vadászújság-ra, 1940-tõl ismét Nimród vadászlap-ra módosítja. De nem csak országos terjesztésû általános vadászati szaklapok ismertek ebbõl az idõszakból, hanem szûkebb kör részére kis példányszámban nyomtatott kiadvány is. Az Országos Széchenyi Könyvtárban fellelhetõ egy Magyar Vadász címû szaklap elsõ évfolyamának elsõ nyolc száma 1909. jan.1- ápr.15. közötti datálással, melyet a kevésbé ismert Országos Nemzeti Vadásztársaság adott ki Huszár János szerkesztésében. A felsorolt széles körû vadászati szaklapkínálat ellenére a VADÁSZ-LAP, mint az OMVV hivatalos közlönye 1920-ig a mérvadó orgánum maradt, és a hazai vadászó közönség legolvasottabb lapja volt.
A tájékoztatás A századforduló idejére minden ma is hatékonyan alkalmazott modern vadászlõfegyver rendszer már ismert. A sörétes fegyvereknél már nem a kovácsolt damaszt, hanem a folytacél csõ a módi. A füstnélküli lõport kikísérletezték és a gyorsabb égés, a nagyobb nyomással párosulva javította a vadász eredményességét. Az Új világban, a messzi Amerikában sorozatlövõ golyós és sörétes félautomata flintákat használnak. Európában az újabban
268
Magyar VADÁSZLAP/2007. május
– 1881-1914 között az évente megrendezett agancs- és trófea-bemutatók felkérései, bejelentkezései, bírálati eredményei, sõt a kiállítás teljes és részletes pénzügyi elszámolásai. – Jelentõsebb hazai fõvadterületeken a bõgési idényben terítékre hozott gímbikák trófeaformái, minõsége a szerencsés elejtõ nevével. Nem titokzatoskodott senki sem. – Vármegyei bontásban vadfajok szerint az éves vadászati eredmény, úgy mint hasznos, kártékony és egyéb, köztük pl.: haris, nyírfajd, rigók, bagoly, sas és keselyû, sólyom és vércse, a napjainkban is vadászhatóakon felül. Jelenleg élõ nincs belõlük annyi, mint az idõ tájt regisztrált éves apasztásuk volt. – Jelesebb vadászterületek, tulajdonosok éves terítékadatai. – Az uralkodó, a trónörökös, a kormány és fõrendiházi tagok vadászatairól részletes, rendszeres tájékoztatás. – Vadászatra vonatkozó miniszteri rendeletek és felsõbírósági határozatok. – Az Országos Magyar Vadászati Védegylet közleményei, határozatai, felterjesztései, éves mérlege, pénzügyi terve. – Idényszerû vadgazdálkodási teendõk. – Egyes vadfajok természetrajza. – Fegyver-, töltény- és lõporisme. – Ebtenyésztés. – Kiváló vadászok életrajza, nekrológok … Az információkat a vadászati szépirodalom körébe tartozó novellákkal, tárcákkal elegyítve, hogy esetleg az érdeklõdõ gyengébb nemhez tartozó családtagok, és a neveletlen ifjúság is érdeklõdéssel tekintsen a dekádonként postán kézbesített lapra.
2007.04.13.
11:47
Page 269
Töredékek
267-269 t redØkek.qxd
Kiemelendõ eseményként kell megemlíteni az OMVV által rendezett 1902. évi budapesti tavaszi agancskiállítást, ahol az elõzõ tíz évben díjazott trófeákat gyûjtötték egybe, köztük a közismert szálkait is. Turboly színes rajzokat készített róluk, melyekrõl Egerváry fõszerkesztõ reprezentatív díszalbumot sokszorosíttatott és magánkiadásban ránk hagyományozott. Szélesebb körû magyar vadászati szakgárda összefogását igényelte a bécsi 1910-es nemzetközi kiállításon való, a hazai hagyományokhoz méltó megjelenés. Bécs városa és a Monarchia az uralkodó 80 éves születésnapja alkalmából meghívta a világ vadászait, mutassák be vadászati eredményeiket. A magyar vadászok és kiállítók méltán kaptak elismerést, mert bemutatkozásuk a mai napig emlékezetes. DANIS ISTVÁN Magyar VADÁSZLAP/2007. május
269
2007.04.13.
11:51
Page 270
FOTÓ: ARCHÍV
270-271 vg bevalt modszer.qxd
Fácánnevelés, vállalkozásban A
fácánok szokásait, nevelési módszereit régóta ismer- ménnyel. A modern apróvad-nevelõ telepet 1968-ban kezdjük, ezért a több évtizede ismert jó eredményeket a tük építeni és az akkori legmodernebb francia berendegyakorlatban folytatni, a hibákat, kudarcokat és a túlka- zésekkel szereltük fel. A nevelõ a világkiállítás idején, 1971-ben, bemutató-telepként mûpásokat felejteni kellene. A 80-as évek elején a hazai tavaszi ködött fogoly, fácán, vadréce szaPénzhiányról valójában nem is fácán törzsállomány elérte a másfél porítása céljából. Sajnos minden beszélhetünk, mert sok vadász 5milliót és több mint 300 vadásztársaság állattenyésztõ telepre jellemzõ, 10 milliós terepjárókkal érkezik a foglalkozott mesterséges fácánneveléssel. hogy egy bizonyos idõ eltelte után társasvadászatokra. Nem beszélve Akkoriban volt olyan év, elfertõzõdik és a tenyésztésre éraz új tagok anyagi hozzájárulásáhogy társaságunkban tagonként zékenyebb fajok – mint a fogoly ról, amely 300 ezer forinttól több 30 kakas volt a kompetencia. és a fácán – kapják meg elõször millióig terjedhet. Igaz, mindenki tette a dolgát, nem a betegségeket. Tenyésztésüket Sajnos, odajutottunk, hogy a vitaest és a hatalom fitogtatása volt 1991-ben felszámoltuk, de a vadbérbõl és fizetésbõl élõ embernek a közgyûlés témája... Ma mindenki réce- és libatenyésztés még folyszinte elérhetetlen egy vadásztármásra vár, lesi, hogy a szomszédnál tatódott egészen 2005-ig. sasági tagság fenntartása. Valamimikor lesz vadászat, hátha valami A technológiaváltás 1992-ben kor magunk „neveltük ki” a vaátvált a területükre. Tisztelet a kivételkezdõdött és még napjainkban is dászokat, ellentétben azokkal, nek, de a szomszéd is ugyanezt teszi... tart. Ahol az országban jó eredakiknek manapság egy néhány ményeket értek el fácántenyészhektáros erdõ közepén ládából engedik ki a nyulat és szállító kosárból a napi lelõhetõ tésben és vadászatban, azokat a telepeket megtekintettük fácánmennyiséget, amire aztán még aznap „vadászhat- és azokat a módszereket, amelyek kiállták a gyakorlat nak”. Egy volt vadászati nagyhatalom – amely megtiszte- próbáját, alkalmaztuk. A tojástermelést, a keltetést és az lõ címet kemény munkával és szakmai tudással értünk el elõnevelést külsõ partnerekkel végeztettük, csak 42 napos – nem süllyedhet idáig... korban vettük át a fácánokat utónevelésre a saját volierGazdaságunk – a Vadex Zrt. – területén jelentõs meny- jeinkbe. A nekünk szánt fácánok ellenõrzési jogát azonnyiségû apróvadat keltetett és nevelt, évente változó ered- ban a tojás gépbe rakásától az elõnevelés végéig fenntar-
270
Magyar VADÁSZLAP/2007. május
2007.04.13.
12:09
Page 272
Aktuális
272 akt sci bal.qxd
Gálavacsora Visegrádon
F
estõi környezetben, a Dunakanyar „tetején” áll Visegrádon a Hotel Silvanus, amely helyt adott a Safari Club International Középmagyarországi Egyesülete által rendezett gálavacsorának. A hazai szervezet második alkalommal tartott tagjainak és a tagok vendégeinek társasági összejövetelt, amelynek célja nem csak a szórakozás, az egymás jobb megismerése, hanem az SCI világot átfogó karitatív tevékenységének segítése is. Ennek jegyében adta át Hídvégi Béla elnök azt a 2000 dollárról szóló csekket Norbert Ullmann fõvendégnek, az SCI Európai Tagozatok igazgatójának, amellyel a hazai szervezet kívánja támogatni e nemes törekvéseket. A szép számú résztvevõ a gondosan összeállított ételsor és a hozzá válogatott nemes borok mellé „desszertként” két Az újonnan alapított „Év kiváló fiatal fotós, Máté Bence és Daróczi Csaba remek természetfotóiból precízen feltrófeája” díjat Cseterki épített diaporámáinak képeit és zenéjét élImre mutatta be vezhette. A mûsorszámokat felkonferáló Cseterki Imre és Hardy Mihály vezette azt a fegyver- és mûtárgy-árverést, amelyen a kiállított tárgyak mellett egzotikus vadászati lehetõségekre is lehetett licitálni. Egyes tételekért komoly „harc” volt az indulók között, több festmény a kikiáltási ár többszöröséért kelt el. Legtüzesebb licit egy 1908-ban készült, gyönyörûen felújított angol 20-as duplapuska birtokbavételéért folyt, amit a nyertes 400 ezerrõl indulva végül is 800 ezer forintért vitt el. Bár a kiállított négy míves puska közül csak kettõ talált új gazdára, az árverés licitbevétele jelentõs mértékben járul hozzá az SCI hazai szervezetének mûködési költségeihez. Hasonló célt szolgált a tombola is, ahol a jegyvásárlók nagy izgalommal lesték, kinek kedvez Diána istenasszony, hogy a sok hazai és afrikai vadászati leEzt a golyós puskát hetõség közül valamelyikhez hozzásegítBeck Enikõ „licitálta” se õket. A kellemes vacsora és a sokféle program végül éjszakába nyúlt, így a táncos lábúaknak csalódottan kellett tudomásul venniük, hogy a szállóvendégekre való tekintettel a beígért báli rész elmaradt. som
272
Magyar VADÁSZLAP/2007. május
11:52
Page 271
tottuk. Partnereink minden jelentõs eseményt telefonon jelentettek, az állatorvosi kezeléseket és a szükséges gyógyszerfelhasználást a telepnaplóban rögzíteniük, valamint névre szóló számlával igazolniuk kellett. Elõnevelésre csak a májusban kelt csibéket fogadtuk el. Tapasztalataink szerint az elsõ és a második turnusban nevelt csibék virulensebbek voltak és az ivararányban is több volt a kakas. Általában az idõjárás is kiegyensúlyozottabb június második felére, így az eredmények is javultak. A nevelõ-voliereink alapterülete 2,4-2,8 hektár volt, amely 5000-5500 fácán fölnevelésére alkalmas. Ezt a mennyiséget egy gondozó kényelmesen el tudja látni. A szükséges gyógyszerellátásra megállapodást kötöttünk a forgalmazóval, amely biztosította a gyors szállítást, mert a kezelésekkel nem lehet napokat várni. Utólag értékelve, jól bevált módszernek bizonyult, hogy más helyen volt a törzsállomány, a keltetés és az elõnevelés, valamint az utónevelés. Lényegesen csökkentek ezáltal az állategészségügyi költségek, mivel a helyváltoztatással a fertõzési lánc megszakad. Kéz- és lábfertõtlenítés után csak a gondozó léphetett be a volierekbe, mindenki csak a kerítésen keresztül nézhette meg az állományt. Az utónevelés pedig 1992 óta vállalkozásban történik. A lényegét röviden leírom, hátha néhányan kedvet kapnak hozzá. Mi így csináljuk, jól bevált, ezért a módszert mindenkinek melegen ajánlom. A Vadex Zrt. megbízóként hálóval fedett voliereket utónevelésre alkalmas állapotban használatra átadja a kerületvezetõ vadászunknak, aki mindezekre vállalkozói szerzõdést köt. A volier területének megfelelõ, optimális menynyiségû elõnevelt 40-42 napos fácánt a megbízó megvásárolja, leszállítja a vállalkozó részére. A fácánokra a biztosítást a megbízó köti, hogy rendkívüli esetben az esetleges kára mérséklõdjön. A megbízó – természetesen – a nevelés teljes idõszakára az ellenõrzési és tulajdonosi jogát fenntartja és gyakorolja is. A vállalkozó a nevelés teljes idõszakában naprakész telepnaplót köteles vezetni. A megbízó pénzügyi ütemtervet készít, és ha szükséges, a nevelés idején elõleget ad a kialakított feltételekkel a szerzõdött vállalkozó részére. A mennyiségi és minõségi átvétel a nevelõtelepen történik, ha és amennyiben az állomány 80 százaléka elérte a kívánt szintet és minõséget.
Átadásra csak ép tollazatú, egészséges, vadászatra alkalmas fácán kerülhet, amelynek minimális faroktoll-hossza a kakas esetében 30-35, tyúknál pedig 20-25 centiméter. A minõségi átvétel után a megrendelõ darabonként és naponként túltartási díjat fizet, amelynek összegét a szerzõdésben rögzítik. A befogás és a vadászterületre való kiszállítás a megrendelõt terheli. Az elszámolásnál az esetleg hiányzó fácánok beszerzési ára a megrendelõt terheli, viszont a nevelés során keletkezett egyéb költségekbõl és az elhullásokból eredõ kár a vállalkozóé. A pontosan vezetett telepnaplóból és a szállítási okmányokból a túltartási napok kiszámíthatók, mert a kiszállítások is több tételben és különbözõ idõpontban történnek. Az eredményeinkhez hozzátartozik, hogy maga a fácános vadászterület körülbelül 500 hektár, amelynek 90 százaléka erdõ és 10 százaléka vadföld, valamint lõnyiladék. A vadászerdõ kialakítását a 70-es években kezdtük, 10-20 méter széles nyiladékrendszerrel, amely változtatható hajtásirányokra alkalmas. Az optimális vadásznapok száma heti egy, esetleg két nap. A jelenlegi piacorientált helyzetben csak a legjobb technológiával és teljes odaadással lehet kézzelfogható eredményt elérni. Utólag bevallom, amikor a partnereink mondták, hogy a hathetes fácánt 3, a 18-20 hetes fácánt pedig 5 százalékos elhullással lehet fölnevelni, erõsen kételkedtünk. Végül igazuk lett, igenis meg lehet csinálni... A vállalkozói alapon mûködõ módszerrel jól lemérhetõ a kollégák tehetsége és szakmai tudása is. Mindent egyedül kell intézniük, nem tudnak hivatkozni senkire és semmire, költségeiket pedig saját maguk alakítják, melyben a legmeghatározóbb tétel – természetesen – a takarmány. A közvetlen érdekeltség mindkét fél részérõl egyaránt fennáll és ez az alapja a mûködõképességnek is. Az új vadászterületek kialakítása lassan véget ér, egy évtizedre rendezõdnek a területhatárok is. Érdemes tehát az apróvad-gazdálkodásba is beruházni, mert ha valaki gazdálkodni és szórakozni akar – annak anyagi áldozatokat is hoznia kell. KISS JÓZSEF
Vadgazdálkodási gyakorlat
2007.04.13.
FOTÓ: SOMFALVI ERVIN
270-271 vg bevalt modszer.qxd
Magyar VADÁSZLAP/2007. május
271
2007.04.13.
12:11
Page 273
A szabálysértés nem végsõ megoldás Milyen az állítólag EU kompatibilisnek mondott magyar fegyver-rendelet? Ha erre egyszóval kellene válaszolnom: lefegyverezõ. De az iróniát félretéve: a fegyvertörvény végrehajtására kiadott kormányrendelet megjelenése óta a hajmeresztõ esetek özönével bombázzák szerkesztõségünket a vadászok. Olyanokkal, amelyeknek még a megálmodásához sem lehet elég zsírosat enni, s a legdúsabb írói fantáziával sem lehet fölülmúlni. Szóvá tenni pedig azért kell, mert megalkotásakor a rendelet bizonyára nem ezzel a céllal készült. Például: nyugdíjas bácsi autózik a területére vadászni. Az úton sötétben lelámpázzák, pechére megáll, legott kirabolják, elveszik értékeit, puskáit. Jelenti a rendõrségen, ahogy kell, de az ismeretlen tettesek azóta sem kerültek a rendõrség látóterébe. Intézkedés azonban történik – mivel a baj ritkán jár egyedül – bevonják még a fegyvertartási engedélyét is… A társaság egyik tisztségviselõje lemegy a területre, a vadászház páncélszekrényébe bezárja a puskáját. Hivatalos ügyben jár ugyanis, az elnökhöz kell mennie, de nem akarja a puskát a kocsijában, a ház elõtt hagyni, mert az is sértené a szabályt. A vadászházba idõközben betörtek, s persze páncélszekrényt is egybõl felnyomták – a fegyvertartási engedélye ezután már szinte „magától” ugrott. Egy másik vadász vezet éjjel az autópályán, de vécére kell mennie. Megáll a benzinkútnál, de gondolja, ha a hosszútokos golyóssal bemegy a kútra, a pénztáros azonnal megnyomja a riasztót. Ezért bezárja kocsit, és bemegy a dolgára. Mire visszajön, két rendõr áll a kocsijánál, s udvariasan megkérik, nyissa fel a csomagtartót. Ott a puska, puff neki, feljelentés – a végét megjósolhatjuk. Vadászat után évadzáró vacsorát rendeznek. Négy vadász utazik egy autóban haza, kisorsolják, ki az, aki vezet, a többiek a híres borvidéken „bor-kulturáltan”, de ihatnak. Hazafelé közúti ellenõrzésbe „torkollnak”, s már majdnem minden rendben van, amikor a járõr meglátja a csomagtartóban a puskákat. Mindenkivel megfújatja a szondát, de a gépkocsivezetõ kivételével mindenkié kissé „céklásabb” lesz a kelleténél. Följelentés készül, mert alkoholos állapotban puskát nem lehet még tokban sem szállítani, két tanúval ellátott átadás-átvételi papírt meg nem készítettek. Az alkotmányosnak mondott ártatlanság vélelmének joga helyett a vadászokra sokkal inkább a „bûnösség vélelme” vonatkozik, mert rendre bevonják a fegyvertartási engedélyeiket, még mielõtt a bíróság a bûnösségüket kimondhatta volna. Volt ilyen esetben vitatható kutyalövés, markolóval „jóhiszemû” homokrakodás, szénakaszálás, amikor idõközben az a tulajdonos, akivel a vadász vagy tíz éve megegyezett a rétjének rendszeres kaszálásában, a rétet eladta, az új tulaj pedig lopásért jelentette föl. A tartási engedély azonnal ugrott, a per pedig még ma is tart. Ha nem vonják be, akkor a megújításnál nem adják ki. Volt, aki több mint tíz éve – még a katonaságnál – egy „fókáztatás” során kitört verekedésért egykor „futkosót” kapott . Ezért most, több mint tízévi vadászat után nem újították meg a fegyvertartásiját. Egy orvost az édesapjától örökölt kitömött vetési varjúért „természetkárosítás” címén több éve 60 000 forintra büntettek. Nem akart pereskedni, kifizette a büntetést, gondolván, hogy ezzel vége. Nos, korántsem így lett, mert emiatt nem újíthatta meg az engedélyét. Megint másnál, a beírókönyvnél rendõri segédlettel
ellenõrzõ felügyelõ a hátizsákjának „szöszmöszei” között egy kispuska töltényt talált…a harmadiknál véletlenül volt egy 20-as töltény, mikor csak 12-esre volt engedélye, megint más otthon különbözõ színû, gyártmányú és kaliberû töltényeket gyûjtött... Tudunk egy vadászjelölt autójában megtalált 16 centi pengehosszú vadászkés miatti teljesen „komoly” följelentésrõl is. Megint más esetben a faluszéli vadászháztól golyólövésre kezdõdik a vadászterület, de nem volt a tokban a puska. Egy másik jött haza a siketfajdvadászatról Erdélybõl. Volt CITES papírja, de nem volt behozatali engedélye, a büntetés kifizetése után meg a derült égbõl bevonás jött. Egy hivatásos vadász a külföldieket vadászat után vacsorázni vitte. Az étterem elõtt feltörték az autót és a táskákat, puskákat, trófeákat – de még a vérebét is – megfújták. Puskái – s ezt követõen az állása és a megélhetése is ugrott. És még hosszan lehetne a sorolni a legextrémebb eseteket, amelyekre szinte nincs egyetlen jó, életszerû megoldás sem. Ha valakire komolyan „ráállnak”, bármikor, bárkinek be lehetne vonni az engedélyét. A szomszédos Ausztriában például 3 órán keresztül a vadász a lezárt kocsijában tarthatja a puskáját, és ha történetesen kirabolják, azt sem a hatóság, de még az Isten sem veri tovább. Elég annak a maga baja, s nem tesznek rá még jó néhány lapáttal. Tévedés ne essék, és gyorsan szögezzük le: nem a szabálysértõk oldalán állunk. Aki szabálytalanságot követ el, azt az elkövetéssel arányosan, de a körülményeket is mérlegelve, büntessék meg a szabály megsértésért. De azért ne „végezzenek” vele azonnal, mert ha egy vadásznak bevonják a fegyvertartási engedélyét, azzal neki, mint vadásznak, úgy van vége, mint a botnak. És merõben más, ha egy húszévesnek vonják be két évre a fegyvertartási engedélyét, mint például egy „õszapónak”, akivel mondjuk hosszú évtizedeken át soha, semmi „baj” nem volt. Emberek vagyunk, tévedhetünk, hiszen például a gépjármûvezetõi engedélyt sem vonják be az elsõ záróvonal átlépéséért, pedig a „bûnös” adott esetben ezzel akár halálos tömegbalesetet is okozhatott volna. Furcsamód mindezekkel még a hatóság legszigorúbb emberei is mélységesen egyetértenek, de arra hivatkoznak, hogy jogalkalmazóként a jelenlegi jogszabályok szerint nincs lehetõségük semmiféle mérlegelésre. Azonban még a legelvetemültebb notórius bûnös esetében is az ítész mérlegel, az a dolga, s ez más szabálysértések esetében is hasonlóképpen van. Csak éppen – diszkriminatív módon – a mi estünkben nem. Végtére is min múlik ez? Azon, hogy miképp módosítják a jelenleg érvényes és minden bizonnyal rossznak, túlhaladottnak ítélt jogszabályt, mert különben nem változtatnák meg. Úgy hírlik, készül is a rendelet módosítása. Ezért talán még nem késõ fölhívni a figyelmet arra, hogy a vadász is ugyanolyan „emberbõl van” mint minden más magyar állampolgár. Ha halkan is mondjuk: Kedves és Drága Jogalkotók! Tessék szíves lenni – ahogy bárhol az EU-ban van – mindezeket végre már figyelembe is venni. Vagy legalábbis ki kellene próbálni, mert: megbûnhõdte már e „nép” a múltat, s jövendõt. Ráadásul – és ez manapság nem utolsó szempont – itt most éppen a legjobban tejelõ „marhákat” vágják le.
13. oldal
273 13old.qxd
Homonnay Zsombor Magyar VADÁSZLAP/2007. május
273
274
2007.04.13.
12:43
Page 274
A vadvédelem nem magánügy V
ajon milyen okai vannak manapság, hogy – tisztelet a nagyon kis számú kivételnek – alig vadásznak kártevõkre. Akkor sem vadásznak, ha ezt a jogszabály nem tiltja, s lassan eltûnik a gyakorlatból az a sokféle módszer, amelyekkel a puskán kívül is eredményesen lehet megvédeni az apróvadat a kártevõktõl? Pedig jó és sok apróvad csak a kártevõk „kézbentartásával” van vagy lesz, ráadásul ez nem úgy mûködik, hogy egyszer kitakarítjuk a területet, akkor többet nem kell vele foglalkozni. Ha nem folyamatos a védekezés, pláne, ha a szomszéd nem is foglalkozik vele, a terület napok-hetek alatt „újrafertõzõdik”, hiszen egy megürült jó élõhely minden élõlény számára vonzóbb, mint az, ahol sok a konkurencia. Jelenleg már ott tartunk, hogy a kártevõi ellen mindenkinek alkotmányos joga a védekezés, csak éppen a vadgazdáknak nem. Amikor „begyûrûzött” hozzánk az EU, azonnal idõszakos védelmet kaptak azok a szárnyas kártevõk, amelyeknek a kártétele szinte kizárólag az apróvad szaporodási idõszakára korlátozódik. Így aztán a szarkák, a szajkók és a szürkevarjak szinte hivatalos felhatalmazást, „kvázi” állami támogatást kaptak arra, hogy szabadon dúlják föl a fácánok és a néhány, még szaporodóképes fogoly – valamint a védett madarak – fészkeit, verjék agyon a pöttöm nyúlfiakat. Mindezt azért, mert az EU-s irányelvek generálisan (magyarul: válogatás nélkül) tiltják a madarak szaporodási idõszakban történõ vadászatát. Persze, mint annyi minden másra, erre is lehetett volna józan érvekkel felvértezett, hozzáértõ tárgyalókat küldve derogációt kérni, hivatkozva a (már csak egykor) híres magyar apróvadállományra, vagy akár a hasonlóan híres (és hasonlóan egykori) túzokállományunkra. Nos, erre nem találtatott alkalmas szakember, vagy szándék… Így aztán – egyedi kivételként – lehet folyamodni a magas vadászati hatósághoz külön engedélyért, hogy a vadvédelmi munkát legálisan (!) végezhessük – ha még egyáltalán akarunk ilyesmire idõt, pénzt pazarolni. Hál' Istennek, van néhány megye, ahol ezért nem kell külön kérni, mert „automatikusan” kapják meg a vadászatra jogosultak a jóváhagyott éves terveikkel együtt. Hasonlóan korlátozott a róka szinte egyetlen igazán hatásos vadászati módja, az éjszakai lámpázás is. Ezt is csak külön kérelmezett engedély birtokában teheti a vadászatra jogosult, ha nem sajnálja a benzint az ilyen „úri huncutságra”, amely nem hogy húst nem hoz a konyhára, de még költséges és fárasztó is. Alig-alig hallani manapság rókahajtásokról, pedig ahol ennek igazi jó terepe van, a sík, alföldi területekrõl egyre többször hallani a sirámot, hogy „lassan már nincs mire vadászni”. Igaz, érteni kell hozzá egy kicsit, de szórakozásnak sem utolsó! Meg ki tart fenn manapság dögteret, hogy oda kiülve ne csak a puskát, a szemét is használva tanuljon meg „a kártevõ fejével gondolkodni”? Nagyvadas területeinken csak elvétve emelnek puskát kártevõre, abban a naiv hitben, hogy a lövés elzavarja a disznót, vagy más nagyvadat. Az eredmény többnyire: se róka, se disznó! S, ha valaki netán mégis „elfeledkezik magáról”, s rókára tesz lövést, hamar gyanúba kerül, vaMagyar VADÁSZLAP/2007. május
jon mit lõhetett (s vihetett el), amikor a beírókönyvbe netán csak hibázás van beírva. Mint ahogy az egész társadalomban, a vadászatban sincs már egymás iránt bizalom, a megtorlatlan visszaélések pedig megmérgezik a tisztességesek lelkét is. Persze, igaz lehet az ellenkezõje is, mert nincsenek kevesen azok a vadászok sem, akik lövést gyakran, vadat viszont szinte soha nem adnak le… Külön mûfaj az egyetlen engedélyezett élve fogó csapdázási mód használata, az intenzíven kezelt szárnyasvadtelepek kivételével szinte sehol nem alkalmazzák. Szaktudást, idõt igényel(ne), ebbõl pedig – úgy tûnik – hiány van. Szólni kell az anyagiakról, struccpolitika lenne errõl szemérmesen hallgatni. Ahol „spórolós” a vezetés, s elsõsorban a vadõrökön akarja megtakarítani a gazdálkodás költségeit, ott arany élete van a kártevõknek! Érdemes szétnézni az országban, ahol tisztességesen kifizetik a lõdíjakat és a jármûhasználatot, ott még lehet látni apróvadas mintaterületeket, mert a hivatásos vadásznak egyszerûen megéri a kártevõket gyéríteni. Ott még van kotorékozás, csapdázás s egészen az idei betiltásig használták az F-2-es tojást is, eredményesen. Sok munkába, sok pénzbe kerül, de van is mire vadászni. Igaz, siránkozni olcsóbb és könnyebb, mint tenni valamit… Összeállításunkban a megyei tudósítóink segítségével egy sajátos „fogyasztói-körképet” mutatunk be.
FOTÓ: BLAUMANN ÖDÖN
Vadgazdálkodási gyakorlat
274-279 vg duvad.qxd
Baranya megye Bognár Zoltán vadászati és halászati osztályvezetõ a kártevõk kérdésében – finoman szólva – kissé szkeptikus. Véleménye szerint a tízéves vadászati szerzõdések lejártának idején a megyében senki sem foglalkozott komolyan a kérdéssel. A társaságok el voltak, és jelenleg is el vannak foglalva saját területkijelölési gondjaikkal. Sajnos az apróvad védelme ilyen esetekben huszadrangú kérdéssé válik, és még azokon a területeken sem veszik komolyan, ahol egyébként megmarad a vadászterület. Baranya megye tipikusan hordozza magán azokat a jegyeket, amit a többi nagyvadas megye az országban. A vadászok alapvetõen egyéni vadászaton
274-279 vg duvad.qxd
2007.04.13.
12:44
Page 275
sos vadász által igényelt lõszert, van ahol egyedi "árlista" szerinti összeget adnak, máshol semmit sem kap a vadõr a kártevõk gyérítéséért... A vadászati hatóságtól kapott információ szerint évente átlag húsz kérelem érkezett idényen kívüli szárnyas kártevõ irtásra. Valamennyi kérelmet pozitívan bíráltak el. Az élve fogó csapdák mûködtetésére az elmúlt két évben nem érkezett kérelem a vadgazdálkodóktól. Ennek valószínûsíthetõ oka, hogy az engedélyezési eljárás bonyolult, hosszadalmas, mire az összes társhatósági jóváhagyás megérkezik, okafogyottá válik az egész folyamat. A rókaállomány csökkenõ darabszámot mutat a megyében. Ennek oka az elmúlt évek radikális, idõnként túl soknak tartott, a vadászati hatóság által kötelezõen elõirt kilövési tervek teljesítése. Ezt a tényt igazolja az is, hogy a rühesség gyakorlatilag megszûnt, illetve alig néhány fertõzött egyedet találtak a megyében. A vadászati hatóság által elindított, kötelezõen elõirt róka létszámgyérítés már egyfajta pozitív hozzáállást jelez. Igazolja a tényt az is, hogy a hatóság az éves tervek elkészítése során figyelembe vette a vadgazdálkodók észrevételeit, javaslatait a kilövendõ darabszámok megállapításánál. Minden hivatásos vadász részére engedélyezték az éjszakai lámpás rókavadászatot. A vadászatra jogosultaknál a ragadozó állomány gyérítésének feladata – kevés kivételtõl eltekintve – általában a hivatásos vadászokra marad. Vannak persze itt is érdekes megoldások, mint például tagonkénti kötelezõen elejtendõ darabszámú kártevõ, melynek nem teljesítése különféle szankciókat von maga után. A megyében a szõrmés és szárnyas kártevõk által okozott károk nagyságrendjére nincs adat, ezért objektív módon nem megítélhetõ. A néhány éve még csak itt-ott megjelent aranysakál állománya érezhetõen megnõtt, kártétele azonban nehezen bizonyítható. Vannak megfigyelések arról, hogy egyegy területen az õzállomány eltûnt, vagy megfogyatkozott. Ennek oka feltételezhetõen az állandó zavarásban keresendõ, mert a sakálok kártételére – egyelõre – konkrét bizonyíték nincsen. OLÁH JÓZSEF
FOTÓ: ARCHÍV
nagyvadra vadásznak. A lesvadászatokon a legritkább esetben lövik meg a kártevõt, nehogy elriasszák a szóróra, vagy a vadföldre kiváltó nagyvadat Sok esetben még a területet kezelõ személyzet sem nézi jó szemmel a „céltalan lövöldözést”! Ezek után a rókák köszönik, jól vannak. Persze azért vannak kivételek, mint az Ócsárd és Vidéke VT, ahol az elmúlt idényben a tizenötezer hektáron 100-120 rókát lõttek az egyéb szõrmés és szárnyas kártevõ mellett. A törvény minden megengedett eszközével gyérítik a károsítókat és egészen extrém példák is akadnak. Például egérszórókat létesítenek, ahova etetéssel odaszoktatják az egereket, a rókák pedig elõszeretettel vadásszák a környéket. Sajnos egyegy terület önmagában nem sokat tehet a kártevõ mentesítésben, mondhatnánk csepp a tengerben. Ezért összefogásra van szükség és az osztályvezetõ szerint Baranyában hamarosan visszaállítják az elmúlt években hatásosan mûködõ hektárra kivetített kötelezõ dúvadjel bemutatást. AGYAKI GÁBOR
Bács-Kiskun megye
FOTÓ: BÉCSY LÁSZLÓ
Lehet, hogy a rókabõr mint olyan nem jelent már anyagilag nagy bevételt az elejtõjének, azonban a hagyományok még élnek a vadásztársaságok nagy részénél. A megkérdezettektõl kapott válaszok alapján szinte mindenhol a január volt a rókahajtások hónapja. A fõ célként természetesen a rókák terítékre hozása szerepelt, de nem mellékesen emelte a résztvevõk számát az idény zárásaként rendezett vadászvacsora is. Más a helyzet a kotorékozásnál. Úgy tûnik ezt a vadászati módot már csak a hivatásos vadászok gyakorolják. A lõdíjak kifizetésénél így is nagyon vegyes a kép. Amíg az állami területek a vadászati törvény által meghatározott térítést adják, addig a vadásztársaságok különbözõ, általában egyéni megállapodások alapján fizetnek – ha fizetnek. Van, ahol a hivatáMagyar VADÁSZLAP/2007. május
275
276
2007.04.13.
12:45
Page 276
Borsod-Abaúj-Zemplén megye A vadászatra jogosultakat 3 csoportra különíteném el a ragadozók gyérítése szempontjából. Területeink közt egyaránt megtalálhatók az apróvadas, vegyes vadas és nagyvadas területek. Ebbõl adódóan a kártevõk apasztásában jelentõs eltérések vannak. A mezõségi részeken és néhány kiemelten apróvad gazdálkodással foglakozó területeken, minden jogszabályban engedélyezett módszerrel apasztják a szõrmés és szárnyas ragadozókat. A hivatásos vadászok GPS készülékkel bemérik minden kotorék és fészek koordinátáját és a megfelelõ idõpontokban felkeresik azokat. A rókákat kotorékozással, füstöléssel, éjszaka fegyverlámpás vadászattal gyérítik, a szárnyas kártevõket fészkükbõl kireptetve ejtik el. Idényen kívüli vadászatra, füstgyertya használatra, lámpázásra mindig kérnek és kapnak is engedélyt. Apróvadas területeken a ragadozó állomány létszámában nem tapasztalható jelentõs növekedés, mivel igyekeznek a szinten tartásra, viszont a ráfordított idõ jelentõsen megnövekedett. Minden esetben kifizetik a lõdíjat a hivatásos vadászoknak. Az élve fogó csapdák alkalmazása nem mûködik megyénkben, mivel azokat rendszerint ellopják. Ahol a vadászok a saját zsebükön érzik a ragadozók kártételét, egyre fontosabbnak tartják ezt a munkát. 1500 és 2800 közötti megyénkben az éves rókateríték, ebbõl a mezõségi részen egy 24.000 hektáros területen csak a hivatásos vadászok átlagosan 400-at lõnek. Ebben nincs benne a társas apróvadvadászatokon terítékre került rókák száma. Ezekbõl az adatokból látható, hogy az erdõsült részeinken a kártevõ apasztásnak nem tulajdonítanak olyan jelentõséget, mint ahogy arra szükség lenne. Sok vadászatra jogosult csak a kötelezõen leadandó darabszámot ejti el. Apróvadas vadászatokat nem szerveznek, ahol esetleg lõhetnének kártevõt, nagyvadvadászaton nem, vagy csak igen kevesen lõnek rókára. Pár éve már vaddisznóhajtásban sem lövik. Hiába tapasztalható ezeken az erdõs területeken a rókák állománynövekedése, még sincs szemléletváltozás és még a lõdíjakat sem fizetik ki. Idén mindenütt gondot jelentett, hogy a területek kijelölésében határidõcsúszások voltak, amelyek kedveztek a dúvadállomány elszaporodásának. A hivatásos vadászok sok helyütt még puska nélkül járják a területet. Ennek köszönhetõ az is, hogy a vadászszövetség az eddig megszokott módon nem tudta elindítani a füstgyertyák engedélyeztetését és beszerzését. A 105 vadászatra jogosultból átlagosan 6-7 azok száma, akik dúvadra idényen kívüli vadászati lehetõséget kértek. Megyénkben problémát okoz, hogy egyre többször találkozhatunk rókákkal a lakott területeken belül is. Emiatt humán egészségügyi okokra hivatkozva is érkeztek kérelmek a hivatalhoz. Az FVM hivatal minden engedélyt és segítséget igyekszik megadni a jogszabályok által engedélyezett kereteken belül. Érdekességképpen említeném meg, hogy a halászatra jogosultak esetében a területileg illetékes vadászatra jogosult köteles a halállomány védelmének érdekében gyéríteni a kártevõket. A természetvédelmi hatóság engedélye szükséges azonban minden esetben a vidrák élve befogásához és áttelepítéséhez. Lelövési engedélyt csak szürke gémre és kárókatonára lehet kérni. Ezen kívül a gázágyúval történõ riasztást alkalmazzák. BÓTÁNÉ BATTA OLGA Magyar VADÁSZLAP/2007. május
FOTÓ: ARCHÍV
Vadgazdálkodási gyakorlat
274-279 vg duvad.qxd
Gyõr-Moson-Sopron megye Mind ez idáig szervezetten és szakszerûen zajlott nálunk a ragadozógyérítés. A megye minden vadásztársasága végez létszámapasztást attól függõen, hogy milyen a terület „ragadozó eltarthatósága”. A legelterjedtebb – természetesen – a rókavadászat. A hagyományos vadászati módokon túl, több vadásztársaság éjszakai fényszórós gyérítésre is kért engedélyt, illetve a 2007. évi XVI. Tv. megjelenéséig, a legelterjedtebb a füstgyertyás módszer volt, szinte mindegyik vadásztársaság alkalmazta. Az, hogy a jövõben a társaságok milyen más módszert fognak alkalmazni az egyensúly fenntartásának érdekében, az olyan kérdés, amelyre nagyon gyorsan meg kellene találnunk a választ. A ládacsapdák elterjedése elenyészõ, talán egy-két társaságnál bukkant fel az elmúlt idõszakban, ott is csak kísérleti jelleggel. A szárnyas kártevõk gyérítése, mint a dolmányos varjú, szajkó, szarka, a hagyományos apróvadas vadászatokon való alkalmi elejtéseken túl, vadászati idényen kívüli lelövési engedéllyel történik, de kizárólag szórványosan fordul elõ, többnyire csak ott, ahol ezen fajoknak a kártétele bizonyított. Egyéb vadászati módszer, mint például a rókákra a vonszalékos vadászat, vagy a szárnyas ragadozóknál a mûuhuzás, egyáltalán nem fordul elõ. Láthatóan a vadgazdálkodás e kérdésköre is tartogat számunkra újra gondolandó feladatokat, az eddigi gyakorlattal való szakítás elkerülhetetlen. VARRÓ XÉNIA
Nógrád megye Sajnos a vadászatra jogosultak hozzáállásáról alkotott reális képet némiképpen torzítja a vadászterületek kialakulatlansága, de néhány, jobbára kedvezõtlen megállapítást így is tehetünk. Nógrád megye az ország legerdõsültebb megyéje. Ennek köszönhetõen a vadászterületek – néhány kivételével – kifejezetten nagyvadasnak minõsíthetõek. Bár a meglevõ vaddisznóállomány jelentõsen csökkenti az apróvad megmaradásának esélyeit, a vadászterületek nagy részénél találhatók olyan területrészek, ahol igenis érdemes volna a fácánnal, mezei nyúllal is foglal-
12:46
Page 277
kozni. Éppen ezért szomorú az a tény, hogy a megye vadászatra jogosultjai gyakorlatilag nem foglalkoznak a kóbor állatok begyûjtésével és a ragadozók gyérítésével. Tudomásom szerint jelenleg egyetlen tulajdonosi közösség amelyik intenzív fogolytenyésztést is folytat, gyéríti a rendelkezésére álló eszközökkel az apróvad vámszedõit. Néhány éve végeztünk a hivatásos vadászok helyzetének felmérésére adatgyûjtést. A felmérés tanúsága szerint a vadõröknek csupán 30 százaléka kapta meg a dúvadjelekért a jogszabályban meghatározott lõdíjat! Nem tartom valószínûnek, hogy a helyzet azóta lényegesen javult volna. A vadászati hatóság adatai szerint a megyénkben, ebben az évben, senki nem kért még vadászidényen kívüli ragadozógyérítésre engedélyt. Az elõzõekben említett tulajdonosi közösség tervezi ennek megkérését, ha az üzemtervük és éves tervük elfogadása után, vadászati joguk gyakorlását megkezdhetik. Nógrádban élve fogó csapdákat csupán ott alkalmaznak, ahol intenzív apróvadtenyésztéssel is foglalkoznak. A már hivatkozott tulajdonosi közösségnél kísérleteznek technológiával szelektív módon üzemeltethetõ – elsõsorban szürkevarjú és szarka befogása céljából – Angliából származó csapdák telepítésével. Ez iránt más vadászatra jogosultak részérõl is mutatkozik érdeklõdés. A létszámra vonatkozó korrekt adatokkal nem rendelkezünk. A vadásztársak és a saját megfigyeléseim alapján úgy értékelem, hogy a róka állomány a veszettség elleni immunizációt követõen elindult egyfajta gyarapodás. Ezt követte a rühösödés elterjedése, aminek (s talán más ki nem mutatott vadbetegségnek) köszönhetõen ezelõtt kb. három évvel a rókasûrûség visszaesett. Azóta viszont, ahol az intenzív gyérítését hanyagolják, jelentõsen felszaporodott. Szajkóból eddig is sok volt, de az utóbbi idõben megfigyel-
hetõ a szarka és a dolmányos varjú állománynövekedése is. Az üzemtervezés során tapasztaltam olyan vadászatra jogosultaknál, ahol jelentõs mennyiségû nagyvad elejtésére nincs lehetõség, ott megpróbálják átértékelni az apróvadállományról eddig kialakult véleményt. Több helyen mutatkozott érdeklõdés a fogollyal folytatott kísérletek iránt is. E területeken várható a jövõben egyfajta szemléletváltás a ragadozóállomány kezelésében is. Nógrád megye apróvadállományának mennyiségét alapvetõen a vaddisznóállomány nagysága határozza meg. Az 1990-es években a pestis járvány elvitte a vaddisznóállomány háromnegyed részét, s az apróvad létszáma látványosan megugrott a megyében. A vaddisznó néhány év alatt kiheverte a betegséget, s ezzel párhuzamosan újra csökkent az apróvad létszáma. Természetesen nem hanyagolható el emellett a nagyon felszaporodott kóbor kutyák, macskák, a róka, a szajkó a szarka és a szürke varjú szerepe sem. Ahogy az állomány nagyságára, úgy a kártételük mértékére vonatkozóan sem rendelkezünk korrekt felméréssel. Mindenesetre a vadászatra jogosultak meglepõdnének, ha ennek nagyságrendjét megismerhetnék… ROTTENHOFFER ATTILA
Vadgazdálkodási gyakorlat
2007.04.13.
FOTÓ: POLSTER GABRIELLA
274-279 vg duvad.qxd
FOTÓ: BÉCSY LÁSZLÓ
Pest megye Az Abonyi Nimród Vt. vadászmesterének, dr. Tóth Sándornak az elmondása szerint a tagság ragadozógyérítést nem végez, ez a hivatásos vadász kötelessége, így rókahajtásokat sem szerveznek. Kotorékozást végeznek, rókánként egy doboz sörétes töltény a vadõr lõdíja. Idényen kívüli dúvad lelövésre a múlt évben kértek engedélyt, meg is kapták, idén is tervezik. Élve fogó csapdát nem használnak. A dolmányos és vetési varjú állománya emelkedik, a területen van egy vetésivarjú-telep, így ott nem vadászhatnak. A rókaállományt a hivatásos vadász szinten tudja tartani, de a rühösség mértéke magas. Növekszik a szarkák, az egerészölyvek és a héják száma, egyre jobban szaporodik a borz. Kiemelt feladat a ceglédi Széchenyi vadásztársaságban a rókagyérítés, szervezett rókahajtásokkal, rendszeres Magyar VADÁSZLAP/2007. május
277
278
2007.04.13.
12:46
Page 278
kotorékozással. A lõdíjat a bemutatott dúvadjelek alapján térítik. Minden évben megkérik a kártevõk idényen kívüli vadászatára az engedélyt lelövésre. Rengeteg az egerészölyv, folyamatosan emelkedik a borzok száma, elérte a 40-et, a mintegy százas rókaállomány fele rühös. Szemléletváltozás a hatóság részérõl ebben a témában nincs. Az apróvadállományban jelentõs kárt okoznak az egerészölyvek, a barna- és kékes rétihéják. Nem mondható jelentõsnek a dúvadazás viszont a Délbörzsönyi Vt-nél, Szokolyán. Nem szerveznek külön vadászatot, kotorékozást, lõdíjat nem fizetnek. Idényen kívüli dúvadazásra nem kérnek engedélyt, élve fogó csapdájuk sincs. A rókák száma egyre növekszik, de az elejtettek nem rühösek. A terület jellege nagyvadas, a vaddisznóvadászat az elsõdleges, az apróvad létszáma – és ezzel együtt a kártevõk szerepe is – náluk jelentéktelen. A Dél-pest megyei Mg. Rt. vadászmestere, Hajdú László szerint a ragadozók kártételére adataik nincsenek, csak „sejtéseik” vannak. A mezeinyúlállomány folyamatos csökkenését okozhatja az emelkedõ kártevõ-létszám. Ragadozógyérítést a tagok nem végeznek, ez a hivatásos vadász feladata. Rókahajtást évente 2-3 alkalommal szerveznek, de kotorékozást nem végeznek. A lõdíjakat a dúvadjelek alapján fizetik. Az idényen kívüli kártevõgyérítésre az engedélyeket megkérik, élve fogó csapdát nem használnak. Az egerészölyvek száma náluk valamivel kevesebb, de a héják száma erõsen emelkedik. A rókaállományra – jelenleg – a rühösség nem jellemzõ. A hatóság részérõl szemléletváltozás nincs, erõsen eltúlzott a ragadozók védelme. Nem esik messze ide a Gerejementi Vt. területe Albertirsán, ahol Baki István vadászmester tájékoztatója szerint rendszeresen szerveznek társasvadászatokkal ragadozógyérítést, de külön rókahajtást nem csinálnak. Évente 27-30 róka kerül terítékre, a hivatásos vadászuknak havonta 5000 Ft lõdíj-átalányt fizetnek, s jagdterrierekkel kotorékoznak. Külön engedélyt szárnyas kártevõkre nem kérnek, élve fogó csapdája a vadásztársaságnak nincs. Véleménye szerint a ragadozóállományuk csökkent. A borzok száma két évvel ezelõtt volt a csúcson, jelenleg mindössze csak két kotorékról tudnak. A rókák száma évek óta stagnál, a területen 8-10 kotorék van. Szintén egyoldalúnak tartja a hatóság szemléletét Szelei György, a nagykõrösi Nagyerdei Vt. vadászmestere is. Túlzott az egerészölyvek, héják védelme és sürgõsen újra kellene szabályozni a kóbor kutyák és macskák elejtését is. Kártevõk gyérítésére vadászatot a vadászati idény elején és végén szerveznek. A kotorékozást, meghívott kutyásokkal végeztetik. Ettõl az évtõl tervezik a dúvadjelek kifizetését, kérnek idényen kívüli vadászatra külön engedélyt is. Nincs egyetlen élve fogó csapdájuk sem. A ragadozóállomány létszáma folyamatosan emelkedik, rengeteg a szarka, az egerészölyv, egyre több a borz, az elejtett rókák rühessége viszont változónak mondható. MÉSZÁROS IVÁN Magyar VADÁSZLAP/2007. május
Szabolcs-SzatmárBereg megye A mai gazdasági helyzetben kevés olyan vadásztársaság mûködik a térségben, ahol kiemelten foglalkoznak a ragadozógyérítés kérdésével. Fõleg az apróvadas területeken lehet tapasztalni, hogy tavasszal rendszeres kártevõ-létszámcsökkentést végeznek, a kotorékokba füstgyertyákat helyeznek. A vadászatra jogosultak mintegy 15-20 százalékánál (!) mutatják be és fizetik ki a dúvadjeleket. Szárnyas kártevõk idényen kívüli lelövésére viszont – talán éppen ezen okból – külön engedélyt nem kértek. Az élve fogó csapdák megyén belüli használatáról a vadászati felügyelõnek nincs információja. A ragadozóállomány helyzetérõl, létszámáról a vadászati felügyelõség – sajnos – éppen a vadászterületek kijelölése körül kialakult káosz miatt konkrét adatokkal szolgálni, vagy érdemben nyilatkozni nem tudott. Szemléletváltást talán csak az apróvadas területeken lehet tapasztalni, ahol valóban kiemelt jelentõséget tulajdonítanak a ragadozóállomány létszámcsökkentésének. PÁLINKÁS GYÖRGY
Jász-Nagykun-Szolnok megye Mint az apróvadas vidékeken mindenütt, a vadászati kártevõk létszámnövekedése Jász-Nagykun-Szolnok megyében is szinte megoldhatatlan feladat elé állítja a vadászatra jogosultakat. A 68 vadászterület idei vadgazdálkodási terve 67 ezer mezei nyúllal, valamint 55 ezer fácánnal számol, miközben a szõrmés és szárnyas kártevõk száma meghaladja a 39 ezret – érzékeltette a ragadozók okozta gondokat a megyei fõvadász. Egyetlen társaság sem engedheti és nem is engedi meg magának, hogy elhanyagolja a rendszeres dúvadgyérítést. A rühösséggel súlyosan fertõzött rókaállomány (a korán megbetegedett kölykök testtájéki- és farokszõrzete ki sem nõ) csökkentésére szinte mindenhol szerveznek kotorékozást, amelyek alkalmával sportvadászok is szívesen segítenek, s ezen kívül a fácánnevelõ- és kibo-
FOTÓ: SÁRI ZOLTÁN
Vadgazdálkodási gyakorlat
274-279 vg duvad.qxd
12:47
Page 279
csátó telepeken ládacsapdák, héjakosarak szolgálják a kártevõk befogását. A megyei szövetség valamennyi vadászatra jogosultnak megkérte a ma már csak vadászati a vadászati idényükben lõhetõ kártevõk számának idényen kívüli apasztására szóló engedélyt. A vadgazdák erõfeszítései azonban évrõl évre kevesebb eredménnyel járnak. Az utóbbi évtizedben a megye fácánállománya 50, a mezeinyúl-állománya pedig 40 százalékkal csökkent, jórészt a ragadozók számának növekedése miatt. Aratáskor ma már szinte minden szalmabálán ragadozó madár figyel, zsákmányt keresve, kora tavasszal pedig mind gyakrabban látni „csatárláncban” a kisnyulak után kutató gyönyörû és szigorúan védett nagykócsagokat is. Évenként majdnem egy teljes nyúlgeneráció elvész nyomtalanul. Nyugtalanító a helyzet, egyetért ebben vadgazda, vadászati érdekvédelmi szervezet, vadászkamara és vadászati hatóság, de sokan nem tudnak tenni a ragadozó-károk jelentõs mérsékléséért. Addig nem lehet megoldást találni, amíg a természetvédõk semmibe veszik a vadászati érdekeket, és az apróvadban csak a ragadozók táplálékát látják - vélekedett Kasuba András. V. SZÁSZ JÓZSEF
Tolna megye A megye vadászai az elsõk között voltak, akik már az elõzõ bérleti ciklusban is megkülönböztetett figyelmet fordítottak a kártevõapasztásra. Fõként a Duna völgye körüli vadásztársaságok folytattak intenzív gyérítést. A megye nyugati felében, a dombóvári területen a vadászok kapnak egy-egy doboz sörétes töltényt a leadott dúvadjelekért. Máshol általában csak a hivatásos vadász kap lõdíjat. Tolna környékén igen aktív kotorék-kutyások tevékenykednek, amit a vadászatra jogosultak idényenként alaposan ki is használnak. Több tucat róka kerül kézre a kotorékokból, kazlakból, sokszor élve, mert a kijáratokat lehálózzák. Szárnyas kártevõkre csak ritkán kérnek külön engedélyt. Élve fogó csapdákat csak a nagyobb fácántelepek körül használnak, fõként a nevelési idõszakban. Más felhasználásról nincs adat. A megyében már 2000 óta a hatóság kötelezõen elõírta a róka-lõjelek bemutatását, ami azt jelenti, hogy 100 hektáronként minimum egy rókát kell begyûjteni. Ennek a kötelezettségnek minden társaság, vadászatra jogosult eleget is tett, mert csak így kaphattak engedélyt az apróvad vadászatára. Az éves rókateríték megyénkben 3400 körül alakul. Összességében a róka és az egyéb ragadozók állománya még kezelhetõ létszámban van. Nagyszokoly térségébõl egy nyestkutya családról érkezett bejelentés. BISCHOF FERENC
Zala megye A megyében általában rendesen kifizetik a lõdíjat, egy-két vadásztársaságnál fordult elõ panasz, de van, ahol úgynevezett átalányban egyeztek meg a hivatásos vadásszal. Rókahajtást nem szerveznek, egyes hivatásos és sportvadászok rendszeresen tartanak kotorékozást. Talán jelzés értékû, hogy kártevõgyérítésre külön, idényen kívüli engedélyt senki sem kért! Élve fogó csapdákat alkalomszerûen használnak a megyében, ám ezeket leginkább szállodák környékén, vagy kempingeknél, róka befogásra alkalmazzák. A becsült ragadozóállomány és az elejtés adatai 2005-ben a következõképpen alakultak: 2545 db róka (elejtés: 2090), 1585 borz (90), 2225 nyest (37), 672 görény (0), 667 nyuszt, 1129 menyét, 4 db aranysakál (0), a szárnyasok terítékösszesítõjében 560 szajkó, 209 szarka, és 247 dolmányos varjú szerepelt. A megyében kétszer végeznek róka immunizálást, õsszel és tavasszal, elõtte értekezleten beszélik meg a teendõket és a tapasztalatokat. A róka immunizálása hullámzó eredményt mutat, ha jobb, akkor az állomány növekszik és a rühösség terjedése is növekvõ. A róka kártétele jelentõs, az állomány nagyobb csökkentése lenne indokolt. Egyelõre – a hatóság részérõl – a ragadozóállomány csökkentésére nem történt semmilyen intézkedés vagy javaslat. POLSTER GABRIELLA
Vadgazdálkodási gyakorlat
2007.04.13.
FOTÓ: POLSTER GABRIELLA
274-279 vg duvad.qxd
Felhívás Országos Dúvad-apasztási Verseny Napjainkban sem az apró-, sem a nagyvadas területeken - tisztelet a kivételnek – nem igazán kap hangsúlyt a ragadozók apasztása, pedig ez az alapja a vadállomány fejlõdésének, a vadászati lehetõségek bõvítésének. A dúvad ritkítása pedig a régi és az új vadászterületeken vadgazdálkodási szempontból különösen fontos. Ezért szerkesztõségünk – együttmûködve a Stihl Magyarország Kft-vel és több neves céggel – országos dúvad-apasztási versenyt szervez a hivatásos és a dúvad-apasztásában közremûködõ sportvadászok részére. A most kezdõdõ és 2008 májusáig tartó versenyre azok nevezhetnek, akik elõfizetõi a Magyar VADÁSZLAP-nak és a dúvad-apasztás tényét, mennyiségét – a leadott dúvad-jelek alapján – a vadászatra jogosult hivatalosan, névre szólóan igazolja. A verseny állását – az elsõ tíz „versenyzõ” eredményét – havonta a lapban és honlapunkon közöljük és a dúvad-apasztási verseny végén a legtöbb dúvadjelet igazoltan leadó elsõ tíz helyezettet díjazzuk. (Az értékes díjakról még folynak a tárgyalásaink.) Minden „versenyzõ” a nevezést követõen egy ajándék Stihl sapkát és jövõre 30 százalékos kedvezményt kap a Magyar VADÁSZLAP elõfizetésébõl. Magyar VADÁSZLAP/2007. május
279
2007.04.13.
12:52
Page 281
Vadászati gyakorlat
FOTÓK: BLAUMANN ÖDÖN
280-283 vgy ozbak.qxd
A „spektíves bakok” Csongrádban A „mínuszpontos rendszer” eltörlésének tapasztalataival és várható hatásaival igen eltérõ vélemények, sõt élénk viták alakultak ki. Ezekhez kívánok hozzászólni aggódó, segítõ szándékkal, úgy is, mint a vadászati hatóság egyik munkatársa és úgy is, mint gyakorló vadgazda. Az elmúlt idõszakban sokat foglalkoztam ezzel a témával és szûkebb környezetemben, Csongrád megyében arra kerestem a választ, hogy a térség õzgazdálkodásának alakulása mennyire indokolta a „mínuszpontos rendszer” eltörlését? Természetesen joggal vetõdik fel egy másik kérdés is: milyen változások adódtak, adódhatnak a „mínuszpontos rendszer” eltörlésébõl?
C
songrád megyében az õzállomány mennyiségi növekedése és minõségi javulása folyamatos. Az elmúlt idõszakban a vadászatra jogosultak következetes és szakszerû munkát valósítottak meg. A szakszerûtlen lelövések száma és így a kirótt vadgazdálkodási bírságok összege 2005-ig elenyészõ volt. Ennek talán az lehetett az oka, hogy a Megyei Trófeabíráló Bizottság is nyilvánvalóan látta a korábbi jogszabály hibáit és érzékelte annak túlzott szigorát. Éppen ezért, Csongrád megyében kellõ lojalitással próbáltuk alkalmazni és egy speciális módszert dolgoztunk ki. Vadászatra jogosultjaink a szakszerûtlen lelövés fogalma mellett megismerkedtek az úgynevezett „spektíves bak” elnevezéssel. Ez a kategória a kirívó (–2; –3 pontos) eseteket, illetõleg a több szakszerûtlen lelövés együttes elõfordulását jelentette. A vadászatra jogosult a lojális bírálat méltányolásaképpen a hivatásos vadászának spektívet vásárolt. És a rendszer mûködött…
Spektív – büntetés helyett A vadászatra jogosult bírság helyett az eszköztárát gyarapította, a saját gazdálkodását segítette. A hivatásos vadász gyorsabban, eredményesebben és fõképp szakszerûbben bírálhatott, illetõleg vadásztathatott. Az állam pedig, mint az élõ vad tulajdonosa, jó néhány – a helyes bírálat következtében állományban maradt – ígéretes õzbakkal lett gazdagabb, amelyek még pár évig a nemzeti
kincsünket képezõ õzállományunk minõségét javíthatták. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a kirótt és befizetett vadgazdálkodási bírságokból ilyen gyorsan és közvetlenül sohasem profitált volna – a pályázati lehetõségeket is ismerve – az érintett vadászatra jogosultak köre, az ott élõ õzállomány. Magyarul: az „elvonás” közvetlenül odakerült, illetõleg ott maradt, ahol a hiba keletkezett.) A mínuszpontok eltörlésével, a szankciók megszûnésével a 2005/2006-os vadgazdálkodási évben nálunk is növekedett a szakszerûtlen lelövések száma és nem nyert legitimitást a gyakorlatunk, a „spektíves bak” rendszere.
Hipotézisek A Magyar VADÁSZLAP 2005 májusi számában a szakma elismert képviselõi – eltérõ vehemenciával – nyilatkoztak arról, hogy a drasztikus jogszabályi változás beláthatatlan következményekkel járhat. Néhányan viszont megelégedéssel nyugtázták a változásokat. Érveléseik között szerepelt, hogy az agancs minõségre történõ „selejtezése” kevéssé hatékony, amivel jelentõs szelekciós eredményt elérni nem lehet. Véleményem szerint – teljesen nem zárható ki a szelekció, a válogató vadászat szerepe. Vajon végeztek-e már kontraszelekcióra tartamkísérleteket, amikor is kizárólag a „selejt” egyedek maradtak az állományban?! Tudomásom szerint nem, így a szelekció pozitív vagy negatív megítélése csak feltételezés, márpedig a következtetést egy Magyar VADÁSZLAP/2007. május
281
280-283 vgy ozbak.qxd
2007.04.13.
12:51
Page 280
Vadászati gyakorlat
280-283 vgy ozbak.qxd
282
2007.04.13.
12:52
Page 282
Lõni, vagy nem lõni, ez itt a kérdés Mindenféle tudálékos hókuszpókolás nélkül érdemes felidézni, hogy végül is miért ejtjük el a megfigyelt õzbakokat, vagy éppen miért hagyjuk meg. Elõször is azt az alapelvet kell figyelembe venni, hogy a vadász ugyan egyedeket ejt el, de állományt kezel. Ebbõl a kiinduló megfontolásból kell meghozni a döntéseket. Évtizedekkel ezelõtt a selejtezés kizárólag a látható formai szempontok alapján történt, abból kiindulva, hogy a jó baknak jó lesz a fia is. (Ezt a tévhitet mi sem cáfolja jobban, mint az, hogy egyetlen kiemelkedõ méretû és súlyú „rekordbaknak” sem volt hasonlóan rekord utódja.) Ha a bak agancsalakulása eltért a kívánttól, vagy nem érte el a helyi adottságok szerint elvárt agancstömeget, szólhatott a puska. Nos, ez azonban nem más, mint egy vágyálom, mert ugyanolyan arányban örökít genetikai képességeket a suta is, amelynek belsõ tulajdonságairól halvány fogalmunk sincs. Arról sem, hogy a bak majd az üzekedéskor hány sutát borít, vagy egy sutát hány bak fedez be – mert erre is van számos példa. Ez ugyanis kizárólag attól függ – mivel a suták nem territoriális viselkedésûek – hogy az adott évben éppen hány suta „téved” üzekedéskor a viszonylag rövid idejû peteleválási periódusában a bak „felségterületére”. Ma a lövés elõtti döntés esetén azért ennél jóval árnyaltabb a helyzet. Azért, mert azóta tudjuk, hogy az agancs erõssége nagyobbrészt nem a genetikai adottságokon múlik, hanem sokkal inkább az élõhely táplálkozási viszonyaitól. Eltérõ körülmények között, ugyanannak a baknak is merõben eltérõ lesz az agancsalakulása, erõssége. Az õzagancs formájának és tömegének öröklõdésérõl ma sincs sokkal több információnk, mint régen. Más oldalról közelítve a kérdést – ismereteinket az egyedileg jelölt õzekrõl gyûjtött adatok részletes feldolgozásának köszönhetjük – e vadfajunk bakjaira a territoriális viselkedésforma a jellemzõ, s ennek megfelelõnek kell lenni az állománykezelési elveinknek is. Ismert az õzpopulációk sajátos önszabályozó rendszere, amely során a bakok csak akkor képesek az általunk kezelt populációban megmaradni, ha az elsõ, a második, de legkésõbb a harmadik agancsú fiatal bakoknak sikerül egy – még el nem foglalt – territóriumhoz jutniuk. Ha nem sikerül, mert az állománysûrûség ezt nem teszi lehetõvé, akkor olykor egészen elképesztõen messzire is elvándorolnak – sajnos többnyire éppen az erõsebb, a „vállalkozó szellemû” bakjaink. A helyes koreloszlás kialakításával együtt ezért fontos, hogy a gyengék, a rendellenes agancsalakulásúak, az „örökös közepesek” által elfoglalt territóriumok mihamarabb „felszabaduljanak”, és így a gazda nélkül maradt területet meglepõen rövid idõ alatt elfoglaló fiatal bakok kapnak esélyt. Aztán majd meglátjuk mi lesz késõbb belõlük. H.Zs.
Magyar VADÁSZLAP/2007. május
„légbõl kapott” hipotézisre építeni több mint kockázatos. Gondoljunk csak bele: adott esetben egy kiváló minõségû nagyvadállomány szinten tartása is komoly szakmai feladat és jelentõs eredmény lehet, ami nagyrészt az okszerû, tudatos, és szakmailag nem kifogásolható szelekció eredményeképpen lehetséges. Évekkel ezelõtt egy szakértõ – évtizedes kísérletekre és statisztikai módszerekkel feldolgozott adathalmazra hivatkozva – kijelentette: sem az állomány minõsége, sem az érmes agancsok aránya nem változott a „selejtezés” hatására sem a gyenge, sem pedig a kiváló minõségû állományokban. Én ezt sokkal inkább érdemként, mintsem hibaként könyvelem el, hiszen az adott élõhelyi körülmények között egy viszonylagosan már jó minõségû állományban a szelekciós elõrehaladás nyilvánvalóan egyre kisebb mértékû és lassabb ütemû lesz. Továbbá feltételezem, hogy a megfelelõ „selejtezés” hiányában – amennyiben ez a tényezõ válik a gazdálkodás szûk keresztmetszetévé –, úgy akár látványos minõségi leromlás is bekövetkezhet. Különösen igaz lehet ez a gyengébb élõhelyeken.
Az a vélekedés, miszerint a természet újra és újra elõ fogja állítani mind a gyengébb, mind a kapitális példányokat – minimum a „struccpolitika” kifejezéssel illethetõ. Ha ugyanis nem teszünk semmit a minõség javítása érdekében, akkor nem kizárt, hogy lesznek kapitális trófeák, de nem mindegy, hogy milyen arányban. Sokan mondják, hogy az érmes-arány csökkenése vagy növekedése egyértelmûen az állomány átlagéletkorában beállt változás, illetve a korosztály-szabályozási gyakorlat következménye. Megítélésem szerint a helyes korosztály-szabályozás szükséges, de nem elégséges feltétele az érmesarány növekedésnek. Gondoljunk csak bele: helyes korarány-beállítással, korosztály-szabályozással is elõfordulhat 30-40 százaléknyi hibás lelövés.
Gátlástalanul Amikor a jogalkotók a mínuszpontos rendszer eltörlése mellett döntöttek, érvként hozták fel, hogy a vadászoknak nincs szüksége mínuszpontra az önmegtartóztatáshoz. Bár így lenne... De egy ehhez kísértetiesen hasonló hipotézisen már egy „világrendszer” omlott össze – igaz annak
2007.04.13.
12:53
Page 283
több évtized kellett. A hazai vadászok erkölcsi morálját és felkészültségét tekintve nem vagyok benne biztos, hogy a – szinte az egyetlen visszatartó erõként mûködõ – szankciók eltörlése nem szabadította-e fel bizonyos gátlások alól a „gyorsabb” kezû vadászokat. Ha ugyanis büntetlenül meg lehet tenni valamit, akkor azt sokan – vadászetika és becsület ide vagy oda – meg is fogják tenni. Az, hogy sokakat eddig sem tartott vissza a mínuszpontok következményeként kilátásba helyezett szankció, az tagadhatatlan. De hát ezen az alapon az élet minden területén eltörölhetnénk a szankciókat. Kérdés: mi lenne a következménye? Ilyen alapon akkor ne büntessük a gyilkosokat, rablókat, csalókat sem? Iskolai tanulmányainkból mindannyiunk elõtt ismeretes a Liebig-féle minimumelv. A német tudós 1840-ben (!) megfogalmazott törvénye szerint a növények növekedését mindig az igényekhez képest legkisebb mennyiségben jelenlevõ tápanyag korlátozza. Ez az elv az ökológiában is érvényes, így egy faj elterjedését a minimumban lévõ környezeti tényezõ (korlátozó tényezõ) határozza meg. A törvényt az úgynevezett „hordó-elmélet” szemlélteti a legjobban, amely szerint a tápelemek és a környezeti tényezõk a hordó dongáinak felelnek meg. Mindegyik donga hossza más, az igényekhez viszonyított ellátottságtól függõen. A hordó különbözõ magasságú dongáinál a beleöntött víz (termés) ott folyik ki, ahol a legalacsonyabb donga van. Röviden: mindig az a tényezõ befolyásolja a termés mennyiségét, amelyikbõl az igényekhez képest a legkevesebb van. Megítélésem szerint a Liebig-féle minimumtörvény egy kiváló minõségû populáció, vagy egyed (trófea) kialakulására is igaz. Sõt, hogy stílszerû legyek, vegyünk példának egy õzpörkölt elkészítését. Kétségtelenül a hozzávalók közül mennyiségileg meghatározó az õzhús és viszonylag elenyészõ a szükséges só és egyéb fûszerek mennyisége, de ha kihagyjuk, vagy nem a szükséges mennyiségben áll rendelkezésre, úgy az egész ehetetlen vagy csak rossz szájízzel fogyasztható.
Élõhely és genetika Visszatérve az eredeti kérdéshez: mi szükséges egy kiváló minõségû állomány kialakulásához? A kiváló minõségû populáció kialakulását meghatározó tényezõk közül döntõ jelentõségû az élõhely és a genetika. Ezenkívül azonban még számos egyéb tényezõ alakítja a „hordót” – igaz különbözõ mértékben: szelekció, orvvadászat, ivararány, korosztályviszonyok, idõjárás, egészségi állapot, nyugalom, egyedsûrûség, takarmányozás, jogi és közgazdasági környezet, természetvédelmi elõírások, hivatásos vadászok anyagi és erkölcsi elismerése, szakmai felkészültség, emberi tényezõk, stb.
Láthatjuk tehát, hogy mennyire öszszetett ez a problémakör. És akkor az egyes tényezõk egymásra gyakorolt hatásáról még nem is beszéltünk... Amennyiben tehát elismerjük, hogy a szelekció (selejtezés) – ha vitatott mértékben is – hozzájárul a kiváló minõségû populáció (trófea) kialakulásához, úgy az is lehet minimumtényezõ. És akkor Murphy törvénye szerint: megfelelõ kontroll, illetve szankció hiányában azzá is válik.
A szankciókra szükség van
Vadászati gyakorlat
280-283 vgy ozbak.qxd
Az elkövetkezendõ idõszakban a felaprózódott régi/új vadgazdálkodási egységek területén sokan kezdenek majd kellõ szakmai hozzáértés és gyakorlat hiányában vadászni, vadgazdálkodni. Ha pedig büntetlenül bármilyen trófeás vadat – szankció és következmények nélkül – terítékre hozhatnak, akkor a nem megfelelõ, „hûbelebalázs” módjára végzett selejtezés könnyen a minõség rovására mehet. További probléma, hogy a vadászatra jogosultak jelentõs része anyagi problémákkal küzd, hajtja a gazdasági kényszer, a minél nagyobb bevétel reményében meggondolatlanul adja majd ki a fizetõ vendégvadásznak a bûvös parancsszavakat: „Bitte schiessen!”. Ugye ismerjük a szállóigévé vált mondást: elõször lõni, aztán majd ha fekszik a vad, odamegyünk és elbíráljuk. Ez pedig a jogszabály ismeretében bármilyen viszszatartó erõ – legalábbis az erkölcsi gátlást kivéve – nélkül a ropogós euró-bakjegyek bûvöletében minden további nélkül megtehetõ. Ha pedig mindez általánossá válik, valóban beláthatatlan következményekkel járhat... Az élet más területén is számtalan alkalommal bebizonyosodott már, hogy szankciókra szükség van, de elsõsorban nem azért, hogy mindig alkalmazzuk õket, hanem a visszatartó hatásuk miatt.
Okos büntetések Úgy gondolom, még mindig könnyebb lenne – egy viszonylag szigorú szabályozás mellett a trófeabíráló bizottságokat egy lojális rendelet alkalmazásáról meggyõzni, mint – szankcionálási lehetõség hiányában – 50-60 ezer vadásznál a selejtezés szakszerûségének fontosságáról egységes szemléletet és gyakorlatot kialakítani, vagy kellõ önmérsékletet kérni. Ez utóbbi ugyanis több mint kockázatos... Éppen ezért javaslom, hogy a klasszikus értelemben vett mínuszpontos bakokat két éven belül két alkalommal elejtõk, illetve kísérõ vadászaik névsorát – „top-listáját” – minden évben egy országos szaklap mellékleteként tegyük közzé. Természetesen úgy, hogy ez személyiségi jogokat ne sértsen. A bérvadászati szerzõdéssel vadászók esetében pedig – a korábbi szabályozásban szereplõ százalékoknak, illetve összegeknek megfelelõen – javaslom, hogy a vadászatra jogosultat kötelezzük az éves vadgazdálkodási tervben jóváhagyott számokat meghaladó vadgazdálkodási berendezés létesítésére, amenynyiben a szakszerûtlen elejtések aránya meghaladja az éves teríték tíz százalékát. SZÉL ISTVÁN Magyar VADÁSZLAP/2007. május
283
2007.04.13.
13:08
Page 284
Az elõadás nyitánya elõtt... Vajon hogyan raktak fel a bakok? Jók lesznek-e az agancssúlyok vagy netán észre sem vehetõ az enyhe, hómentes tél hatása? Bizonyára sok vadászt, még inkább vadászmestert és vadõrt foglalkoztatott ez a kérdés már jóval az õzbakvadászat idényének kezdete elõtt is. Persze a vadászidény elsõ napjaiban, miután több agancsot is kézbe vehetünk, már könnyebb okoskodni. Többnyire magam is rendre megállapítom, hogy nem csalódtam, mert a legtöbb esetben csak kismértékben tért el az agancsok tömege az átlagostól. Az elmúlt tél azonban igazán rendhagyó volt, mert ilyen enyhe telünk – a meteorológusok szerint – az utóbbi évszázadban sem volt. Olyan esettel állunk tehát szemben, amelyre még nem volt példa.
FOTÓ: BLAUMANN ÖDÖN
Vadászati gyakorlat
284-285 vgy ozvadaszat.qxd
A
három téli hónap középhõmérséklete meghaladta a sok évtizedes értéket (pozitív tartományban maradt), és a hõmérõ higanyszála nem süllyedt mínusz 10-15 Celsius fok alá. Az õzek tartós hótakaró nélkül teleltek át... Vajon ezek a tényezõk eredményezhetnek kedvezõ agancstömeg változást? Bizonyára sokan tudjuk a választ: nem! Ha mégis jobbak lesznek az agancstömegek az átlagos években mértektõl, annak csakis egyéb okai lehetnek. Az enyhe tél néhány terület gazdáját talán arra a meggondolásra késztette, hogy ha nincs hideg, nem takarja hó a határt és az erdõt, nincs szükség az õzek etetésére, hiszen az õz a kedvezõ idõjárásban talán nem is venné fel a kihelyezett takarmányt. Nos, ahol ezt tették, bizonyára csalódni fognak, ugyanis ott az õzek nagyobbrészt az õszi gabonavetéseken teleltek át, aminek tápértéke csak arra elegendõ, hogy a kondíciót megtartsák, vagyis az agancsfelrakáshoz szükséges táplálék-összetevõk töredéke vagy teljes hiánya következtében az agancsok méretei még az átlagostól is elmaradhatnak. Akkor hát hol lesznek jók az agancssúlyok? Nagy a valószínûsége, hogy mindenütt, ahol az agancsépítés valamennyi (ismert) feltétele adott volt. Közülük a fontosabbakat érdemesnek tartom némi magyarázattal felsorolni. Az agancselvetés elõtti idõszakban a megfelelõ kondíció a legfontosabb. Az üzekedés idején általában a fizikailag
284
Magyar VADÁSZLAP/2007. május
erõs és nagy agancsú bakok testtömege fogy legnagyobb mértékben, ugyanis ezek az egyedek vesznek részt abban, annak kezdetétõl a végéig. A két-három hétig vagy ennél is hosszabb ideig tartó párzás alatt a bakok testsúlyuknak 5-10 százalékát is elveszíthetik. Ezt a veszteséget szervezetük igyekszik még a tél elõtt pótolni. A rossz kondícióban lévõ bak az agancsnövekedési idõszak kezdetén testsúlyának gyarapítására fordítja a felvett táplálékát, emiatt agancsépítésének kezdetén hiányt szenved az agancs. A táplálék mennyisége és összetétele függvényében a felvett takarmányt a téli idõszakban a kondíció fenntartására, netán a nagy hidegben a veszteségének pótlására fordítják a bakok. Az agancsfelrakáshoz plusz tápanyag szükséges, az agancsnövekedés sok ásványi anyagot igényel. Ezt az igényt a legtöbb élõhelyen csak a mesterséges takarmánypótlásból képes az õz fedezni. A mezõgazdasági területeken (a kultúrnövények betakarítása után) nincs olyan választékban és mennyiségben táplálék, hogy az elegendõ lenne számára, ezért etetéssel kell azt pótolni. Az élõhely talajának fontos szerepet tulajdonít a szakirodalom. A nagy humusztartalmú, ásványi anyagokban gazdag talajon termett növények tápértéke ugyanis magasabb. Az egyed egészségi állapota, kora, takarmányhasznosítása ugyancsak befolyásolja az agancsépítés folyamatát. A takarmányhasznosítási képesség lehet genetikai vagy élettani eredetû. A takarmányt rosszul értékesítõ, gyenge kondíciójú õzek agancsépítõ képessége elmarad az egészséges egyedekétõl. Az életkor szintén jelentõsen befolyásolja a takarmányértékesítést, ezen keresztül az agancsfölrakást is. Az idõs bakok lelassult életfolyamatai nem csak az egészségi állapotot, hanem az agancsfejlõdést is meghatározzák. A parazitákkal fertõzött vagy sérült bak kondíciója szintén gyengébb, ezért a táplálék nagyobb részét a betegség elleni védelemre, vagy annak a gyógyítására fordítja. A napfénynek az agancsfölrakásra gyakorolt kedvezõ hatása közismert. A tapasztalt gyakorlati szakemberek szerint a téli hóval fedett élõhelyeken a napsugárnak megkétszerezõdik az ereje és a hatása. Talán ebben (is) rejlik az alföldi populációk kiváló agancsépítésének egyik titka.
13:10
Page 285
FOTÓ: BLAUMANN ÖDÖN
A nyugalom fontosságát ugyancsak bizonyították a vizsgálatok. A nyugalmat és a bõséges táplálékot az õz test- és agancssúlyának javulásával hálálja meg. Az agancs súlyában a genetikai képesség csak közvetve jelenik meg. A kiváló genetikai képesség rossz élõhelyen nem érvényesül, viszont a kedvezõ élõhely az õzekben a jó genetikai képességet a felszínre hozza. Az agancsépítés folyamatának részleteibõl a tudomány és a gyakorlat segítségével sokat megismertünk. Az ismereteket a gyakorlat több esetben sikerrel hasznosította és hasznosítja. Ennek ellenére az a meggyõzõdésem, hogy a folyamatnak még több részlete rejtett és évtizedeknek kell eltelni, hogy egy-egy lépéssel közelebb jussunk a teljességhez. Ezért feleslegesnek tartom, hogy olyan kérdést tegyünk fel, amelynek elõre ismerjük a válaszát. Az enyhe tél csak egy a sok befolyásoló tényezõ közül, ezért meggyõzõdésem, hogy az enyhe telet követõen csak ott lesznek kapitális agancsú bakok,
ahol egyéb agancsnövelõ tényezõk is szerepet kaptak a tél folyamán. A téli napfény szerepe nem elegendõ, egyéb tényezõnek (tényezõknek) is társulni kell ahhoz, hogy az agancsok súlya növekedjen. Csupán egyetlen feltételrõl tudjuk biztosan, hogy alkalmas csodát tenni, ez pedig az energiában (és fehérjében) gazdag táplálék. (Egyéb agancssúly növelõ eljárásokról is hallottunk, melyek alkalmazása ugyan nem tiltott, de vadgazdálkodási szempontból etikátlan.) Mindezeken kívül még számtalan ismeretlen összetevõje van az õzagancs fejlõdésének. Ez talán így is van rendjén, ugyanis amíg nem ismerjük valamennyit, nem tudjuk alkalmazni, hatásukat mesterségesen elõidézni, addig e titokzatos folyamat nagyobb örömet okozhat még akkor is, ha hónapokig kell várni, míg megtapasztalhatjuk a természet játékosságának eredményeit. FARKAS DÉNES
Vadászati gyakorlat
2007.04.13.
FOTÓ: KÖRTVÉLYESI LÁSZLÓ
284-285 vgy ozvadaszat.qxd
Vadászati jog
286-287 vjog vadaszugyvedek.qxd
2007.04.13.
16:06
Page 286
Ügyvédek a vadászokért Az új bérleti szerzõdések megkötése kapcsán sok helyen keletkezhet jogvita. Ezért – segítségül – olvasóink számára igyekeztünk összegyûjteni azoknak az ügyvédeknek az elérhetõségeit, akik vadászati ügyekben vállalják a vadászok képviseletét. Ez bizony nem volt egyszerû feladat, mert külön ilyen „bontás” nem létezik. E-mailben kerestük meg az összes megyei ügyvédi kamarát, valamint az OMVK megyei szervezeteit. Ahonnan nem jött válasz, azokat telefonon is fölhívtuk. Szép számmal kaptunk javaslatokat, de fölhasználtuk egy internetes honlap (www.ugyved.net) adatait is, ahol több ügyvéd is a vadászati jog szakértõjeként szerepel. Bács-Kiskun megye Dr. Fehérváry László 6500 Baja, mobil: 30/239-49-15, az OMVK megyei elnöke Dr. Mészáros Attila 6000 Kecskemét, Rákóczi u. 10.-12., mobil: 30/9431-70, a megyei vadászszövetség elnöke Baranya megye Dr. Bilonka Béla 7628 Pécs, Szabolcsfalui u. 9. T.: 72/312-846, mobil: 30/9869-820 Dr. Ostányszky Péter 7624 Pécs, Jurisics M. u. 36./2. T.: 72/333-472 Dr. Bodnár István 7761 Kozármisleny, Ady E. u. 2. T.: 72/321-471, mobil: 20/9362-754 Dr. Tatár László 7623 Pécs, Petõfi u. 57. T/fax: 72/212-763, mobil: 30/225-5612 Web: www.drtatar.hu E-mail:
[email protected] Stenglné dr. Horváth Ágnes 7621 Pécs, Munkácsy M. u. 9. II./21. T: 72/ 211-629, 211-740, fax: 72/336-533 E-mail:
[email protected] Dr. Olt György 7700 Mohács, Szabadság u. 42. T/fax: 69/311-643, mobil: 30/902-8024 E-mail:
[email protected] Békés megye Dr. Túri György 5700 Gyula, Városház u. 11. I/6. Tl./fax: 66/562-510, mobil: 30/555-9341; 70/ 942-1862 E-mail:
[email protected] Borsod-Abaúj-Zemplén megye Dr. Czikray Tamás 3525 Miskolc, Kis-Hunyad u. 6. T: 46/412-268 Dr. Tóth András Ádám Mobil: 30/983-8377 Dr. Palla Gábor 3525 Miskolc, Kis-Hunyad u. T: 46/508-188, mobil: 20/911-6008 Budapest és Pest megye Dr. Bracskó János 1107 Budapest, Kékvirág u. 4. T/Fax: 1/263-1988, mobil: 20/338-7440 E-mail:
[email protected] Web: www.drbacsko.ugyved.net Dr. Czerny Róbert 2300 Ráckeve, Eötvös Károly u. 57/B. mobil: 30/278-8454 E-mail:
[email protected] Dr. Dezamics Edit 1051 Budapest, Nádor u. 23. T: 473-0672, fax: 473-0671 E-mail:
[email protected] Dr. Kerényi Mihály 1051 Budapest, Nádor u. 34. T: 302-7377, fax: 1/331-4790, E-mail:
[email protected] Dr. Koltai Zsuzsanna 1055 Budapest, Balaton u. 15. T: 302-4854, fax: 208-3238 E-mail:
[email protected] Dr. Kutas Gábor 1051 Budapest, József A. u. 1.T: 337-2710, fax: 317-7223
286
Magyar VADÁSZLAP/2007. május
Dr. Maschefszky Etele 1114 Budapest, Bocskai u. 23. T: 279-2045, fax: 279-2049 e-mail:
[email protected] Dr. Németh Zoltán László 1056 Budapest, Váci u. 42. I./2. T: 226-1694, fax: 337-4203, mobil: 30/9212-575 E-mail:
[email protected] Dr. Szalai F. László 1073 Budapest, Erzsébet krt. 29. T: 342-8722, fax: 413-0225 E-mail:
[email protected] Dr. Székely István 1051 Budapest, Nádor u. 34., mobil: 30/239-4658, az OMVK és az OMVV jogi képviselõje. Dr. Simonné Lakatos Mária 1114 Budapest, Bartók B. u. 51. I./6. T/fax: 209-2569, mobil: 20/916-5165 Web: www.freewebs.com/53ugyvediiroda E-mail:
[email protected] Csongrád megye Dr. Magyarossy József 6722 Szeged, Mikszáth K. u. 16. T: 62/321-738, mobil: 30/228-0873 E-mail:
[email protected] az OMVK megyei szervezete etikai bizottságának elnöke Dr. Fekete Zoltán 6722 Szeged, Kossuth L. sgt. 9.-13. T: 62/540-162, 540-163 E-mail:
[email protected] Dr. Géczi István 6800 Hódmezõvásárhely, Erzsébeti u. 7. T: 62/530-530 E-mail:
[email protected] Dr. Soós Gábor 6800 Hódmezõvásárhely, Oldalkosár u. 2./a. T: 62/242-686, mobil: 20/9280-554
[email protected] Dr. Faludi Csaba és Simonffy Ildikó 6800 Hódmezõvásárhely, Szántó Kovács J. u. 4. T/fax: 62/249384,mobil: 30/9532-407 E-mail:
[email protected] Fejér megye Dr. Pallos István 8000 Székesfehérvár, Várkörút 23.T/fax: 22/388-211, 379-076, mobil: 20/9246-215 Dr. Szabó Kálmán 8000 Székesfehérvár, Dr. Koch L. u. 16. T: 22/505-738, fax: 22/505737, mobil: 30/947-6506 E-mail:
[email protected] Gyõr-Moson-Sopron megye Ellenrieder Károly 9200 Mosonmagyaróvár, Városkapu tér 6. T: 96/206-242, fax: 96/576575, mobil: 30/9380-571 E-mail:
[email protected] Hajdú-Bihar megye Dr. Nagy Andrea 4026 Debrecen, Bethlen u. 10-12. A. ép. I/11. T: 30/304-4878 E-mail cím:
[email protected]
2007.04.13.
13:22
Page 288
FOTÓ: NAGYGYÖRGY PÉTER
Támad a puszták fekete serege
288
Történelmi idõkben a vaddisznó, ez a kedvelt, de meglehetõsen ellentmondásos vadfaj, leginkább a mocsaras területeken és az összefüggõ erdõségeinkben élt. Ma már szinte az ország minden területén elõfordul, ahol megfelelõ élõhelyet talál, a Tisza árterében épp úgy, mint a Hortobágy mocsárvilágában – s ha nem tartjuk kézben az állományt, katasztrofális károkat okozhat a védeni kívánt állat- és növényfajokban és a termõföldön egyaránt.
A
hortobágyi halastavak és azok környéke – úgy tûnik – rendkívül kedvezõ élõhely a vaddisznó számára, mert a haltakarmányt a gátakon leborítják, lecsapoláskor pedig még a hal is ínyenc táplálékot nyújt. A környezõ nádasok ember által járhatatlan világa pedig igazán optimális búvóhelynek bizonyult. A Kunkápolnási mocsárban például úgy élheti le az életét a vaddisznó, hogy emberrel szinte soha nem is találkozik. A Kunkápolnási mocsár régen – ahogy az öregek mondják – nem is létezett. A nagylegelõként nyilvántartott területen csak idõszakos volt a vízállás, s a terület erõsen túl volt legeltetve. Feljegyezték például, hogy 1939 telén csak mindössze hat kéve nádat tudtak vágni. A legeltetett háziállatok számszerû csökkenésével a mélyebben fekvõ területeket elfoglalta a nád, és ezzel egyidejûleg elterjedt a gyékény is. A vaddisznó ehelyütt kedvezõ élõhelyre, igazi nyugodt otthonra talált. 1972-ig a vízivad vadászata is jelentõs volt ezen a területen. Magyar VADÁSZLAP/2007. május
Az elsõ vaddisznót 1961-ben lõtte néhai Fehér László, kunmadarasi vadász. A lõcsös kocsin hazaszállított, hozzávetõlegesen 5 évesre becsült kant az akkori tanácsháza udvarára vitték. A nagy hírre összegyûlt helyi lakosság ekkor látott elõször életében vaddisznót. Ezt követõen 1970ig csupán egy kisebb populáció élt a Kunkápolnási mocsárban. Az akkori adatok szerint 3 kan, 4 koca és 12 malac jelenlétét figyelték meg és jegyezték fel. Akkoriban az apróvadas társaságok tagjainak tulajdonában még nem volt golyós puska, de igazán nem is volt indokolt. Házilag készített gyöngygolyóval, a „fütyülõssel” – amelyet minden vadász nagy elõszeretettel tartott magánál – oldották meg a „vaddisznókérdést”, ha kellett.
Megalakul a Nemzeti Park – betiltják a vadászatot 1973-ban alakult meg az ország elsõ nemzeti parkja, a hortobágyi. A HNP alapító határozatában a vízivad vadászati tilalma szerepelt, és ezt fokozatosan érvényre is juttatták. Más vadfajra pedig nem vadásztak, vaddisznóhajtást is csak 3-4 évente, egy-egy alkalommal rendeztek.
FOTÓ: BLAUMANN ÖDÖN
288-291 vgy nemzeti park.qxd
2007.04.13.
16:07
Page 287
Heves megye Dr. Halmos Péter Eger, Dobó tér 8. I/1., mobil: 30/9435-227 Dr. Holtzer Olivér 3300 Eger, Törvényház u. 13. T/fax: 36/418-108,mobil: 30/326-0808 E-mail:
[email protected] Dr. Antal György 3200 Gyöngyös, Kossuth út 1. T: 37/500-097, fax: 37!313-929, mobil: 20/320-8817 E-mail:
[email protected] Jász-Nagykun Szolnok megye Dr. Kolláth Zoltán 5000 Szolnok, Szabadság tér 2. I./14. T: 56/412-801 Dr. Slezák Sándor 5200 Törökszentmiklós, Kossuth. u. 147. T: 56/390-786, mobil: 30/33-87-165 e-mail:
[email protected] Dr. Vincze Gyula 5000 Szolnok, Kossuth tér, 5. T: 56/373-183 Komárom-Esztergom megye Dr. Faragó István 2943 Bábolna, Mészáros u. 14. T: 34/568-178, fax: 34/368-669, mobil: 20/938-2754 e-mail:
[email protected] Dr. Paróczai Tibor 2800 Tatabánya, Gyõri u. 6./A. fszt.3. T/fax: 34-331-352 E-mail:
[email protected] Nógrád megye Dr. Paróczai Endre 2660 Balassagyarmat, Rákóczi u. 18. T: 32/370-669, mobil: 30/53-53-630 e-mail:
[email protected]
Somogy megye Dr. Radnai Szilárd 7400 Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 21. T: 82/505-111, mobil: 30/9566-073 e-mail:
[email protected] Dr. Zárdai István 7400 Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 38./b. Szabolcs-Szatmár megye Dr. Móra István 4400 Nyíregyháza, Iskola u. 3., mobil: 30/9456-493 Az OMVK Szabolcs-Szatmár megyei elnöke Dr. Papp Tamás Gyula 4400 Nyíregyháza, Áfonya u. 7. mobil: 20/9477-476 A megyei vadászkamara etikai bizottságának elnöke Veszprém megye Dr. Benda Balázs 8300 Tapolca, Deák F. u. 6. I/10.T: 87/510-700, fax: 87/510-702, mobil: 20/9526-555 E-mail:
[email protected] Dr. Szigeti Balázs 8200 Veszprém, Szeglethy u. 7. T/fax: 88/422-033 E-mail:
[email protected] Web: www.drszigeti.hu Zala megye Dr. Horváth István 8900 Zalaegerszeg, Erdész u. 72. I./6. T: 92/325-780, mobil. 30/939-7200 Dr. Bujtor Éva 8360 Keszthely, Kossuth L. u. 24. T: 83/312-966 E-mail: cseh
[email protected] Dr. Szabó Miklós 8800 Nagykanizsa, Széchenyi tér 3. T/fax: 93/310-202 E-mail:
[email protected]
Közgyûlések jelvényei Cikkünk apropóját az adja, hogy a neves nemzetközi vadászati szervezet éves közgyûlését idén május elsõ hetében, Belgrádban tartja. A közgyûlésekre kiadott egykori jelvények ma már a gyûjtõk féltve õrzött kincsei. Szerzõnk az eddigi közgyûlések jelvényeit gyûjtötte össze, és elsõ alkalommal mutatja be olvasóinknak. A Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (C.I.C.) 1930 novemberében alakult Párizsban. Elnöküknek Maxim Docrocq urat, a szervezet franciaországi képviselõjét választották. A második közgyûlést szintén Párizsban tartották meg, 1932. május 29. és június 2. között. Erre az alkalomra készítettek elõször hivatalos jelvényt, tûzzománcos és ezüstözött kivitelezésben. A harmadik C.I.C. közgyûlést Varsóban rendezték 1934-ben, de erre az alkalomra nem adtak ki jelvényt. A C.I.C. trófeabíráló bizottságának alakulása alkalmából 1937-ben két jelvényt is készítettek. Az egyiket egy pár szarvas gyöngyfoggal díszítették és feltüntették rajta a nevezetes dátumot (1937. május 24-29.). A másik érme különösen szép kivitelezésû, tûzzománcozott, és a következõ felirat szerepel rajta: „CMJ-commission
C.I.C. Praha 1937”. Ennek a plakettnek a központi részét ezüsttel vonták be. Az elsõ vadászati világkiállításnak 1937-ben Berlin adott otthont. A C.I.C. természetesen ebbõl a jeles alkalomból is tartott közgyûlést, amelyre szintén megjelentettek egy jelvényt. A világháború miatt a következõ közgyûlésre csak 1950-ben kerülhetett sor. A Párizsban megtartott rendezvényre külön érme nem készült, de a két esztendõvel késõbbi, Madridban megrendezett közgyûlés résztvevõi már ismét kezükbe vehették a szervezet exkluzív kivitelezésû, korlátozott példányban megjelenõ jelvényét. Ettõl kezdve a mai napig, minden C.I.C. közgyûlésre folyamatosan kiadtak plaketteket, amelyek száma mindig azonos a közgyûlésre bejelentkezett nemzetek képviselõinek a számával. A jelvények szinte mindegyike a közgyûlés helyszínéül választott ország legjellemzõbb vadfaját ábrázolja. A mai napig a C.I.C. összesen 47 érmét adott ki közgyûléseinek alkalmából. Ezenkívül 5 különbözõ hivatalos jelvényt készíttetett a szervezet, és 2 szakmai-tudományos konferenciára is emlékplakettet adtak ki. PETROVIC STEVAN
Vadászati jog
286-287 vjog vadaszugyvedek.qxd
2007.04.13.
13:23
Page 289
Vaddisznót általában nem is nagyon láttak, kivéve 1978. január 23-án, amikor is az akkori megyei fõvadász lõtt egy kocát, amelyben a zsigereléskor három malac volt... A szigorú természetvédelmi õrzésnek köszönhetõen idegenek meg sem közelíthették a Kunkápolnási mocsarat, de még az azt körülölelõ pusztát sem. A tökéletes védelem érdekében aztán elárasztották a legelõt, így lehetetlen volt közlekedni e pusztai vidéken. A Darvas-szigeten, a térdig érõ vízben és a vállig érõ sásban a legnagyobb aszályban sem porzott többet az autó... A terület természetvédelmi célú elárasztását ezt követõen minden évben egyszer vagy kétszer végezték el. 1983-ban a Kunmadarasi vadásztársaság a Juhos-hát nevû területrészen két szórót létesített. Azonban a folyamatos árasztásnak köszönhetõen ezen a részen is igen hamar térdig érõ víz és égig érõ nád váltotta fel a szikes legelõt. Az emberi beavatkozások következtében az élõhely alaposan megváltozott. A vadetetõket is rendszeresen ellepte a víz. Ennek ellenére azért évente átlagosan esett vagy 3-4 disznó. Említésre méltó méretû agyarról ebbõl az idõszakból még nincs tudomásunk.
a friss hóban 35 kilométert gyalogoltam, egészen Egyek és Bánhalma határáig. Jobbára február végén nyugszik így meg a terület élõvilága, a nagy családokban élõ vaddisznók egy-egy öreg koca vezetésével rendre visszajönnek ugyanarra a területre, ahonnan elüldözték õket. A malacozó vackaikat pedig szinte méterre pontosan ugyanoda készítik, ahová esztendõvel korábban.
Vadászati gyakorlat
288-291 vgy nemzeti park.qxd
Persze az idõjárás sem kedvezett mindig a vaddisznóvadászatnak. Hol a magas vízállás, hol a hó, a vékony jégréteg, vagy éppen a fagymentes idõszak, netán pedig a sûrû köd akadályozta az eredményes vadászatokat. De az intenzív nádaratás miatt sem lehetett bármikor disznóhajtást rendezni, ráadásul a jégrõl felpattanható lövedék is komoly balesetveszélyt rejt magában. Nem lehetett felparcellázni sem ezt a mintegy háromezer hektáros területet, így máig sincsenek sem nyiladékok, sem dûlõutak. Megtörtént, hogy azért kellett délután még egy hajtást szervezni, hogy az elsõ hajtásban elveszett hajtót megtalálják a kefesûrû nádasban... A nádarató kombájnok november 15. és február 15. között zaklatják erõteljesen az egyébként háborítatlan területet. Az egykor tarra vágott mocsárrészekbe csak belebele furkálnak, mert a nád minõsége rossz, alkalmatlan az exportra, mindezek ellenére maga az aratandó terület a tízszeresére nõtt. Ezeknek a gépeknek a zaját nem tûrõ, a vackából felugró, elmenekülõ disznók nyomát követve egy alkalommal
FOTÓ: BLAUMANN ÖDÖN
A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság megelégelve a terület éjszakai disznólesekkel történõ úgynevezett „zaklatását”, különbözõ indokokra hivatkozva megtiltotta, és felszámoltatta a szórókat, sõt még az idõnkénti téli disznóhajtásokat sem engedélyezték.
Az átlagos szaporulat 5-6 malac, de találtam olyan kocát is, amely 9 malacot hozott a világra és azokat mind egy szálig fel is nevelte. A malacozás elhúzódik április közepéig, de októberben is megfigyeltek már csíkos malacokat. Elõször a búza érése idején hagyja el egy-egy kisebb konda a vizek világát, de addigra a környék védett madarait már jelentõsen megtizedelték, mert a megjelölt fészkeket nem kevesebb, mint 90 százalékban dúlták föl, és pusztították el. Magyar VADÁSZLAP/2007. május
289
2007.04.13.
13:24
Page 290
A megszületett malacok 30-40 százaléka házi disznókkal való keveredés miatt öves vagy babos. A malacok mortalitása annyira alacsony, hogy számszerûen ki sem fejezhetõ, mert a kocák a malacaikat általában mind egy szálig felnevelik. Az elmúlt négy évtizedben betegség közöttük nem pusztított.
Robbanásszerû szaporodás 1997 tavaszán egy kollégámmal jártuk a területet, a hét kilométeres, 60 centiméteres vízben és zsombékosban gyalogolva jutottunk arra a mocsár belsejében húzódó csatornapartra, ahol az egykori töltés 50-60 centiméterre a vízbõl kiemelkedik. A mintegy 800 méter hosszú átvizsgált területen 97 (!) malacot számoltunk meg, s szinte egymást érték a malacozó vackok. A gát egyébként 6 kilométer hosszú, de nem minden koca fial erre a helyre. Az utolsó állománybecslés alkalmával már 92 kocát, 31 kant, és 180 süldõt számoltam meg. Egyébként a vaddisznó-létszámadatokat tõlem – az akkor még a területen természetvédelmi õrként „szolgáló” hivatásos vadásztól – soha senki meg nem kérdezte. A szakember szemével nézve, rajtam kívül nem is él más ott a természetben, mert én ott is lakom. Terepjáróból ugyanis, öt kilométerrõl, nem lehet látni, „átérezni” a mocsár életét, még Leica spektívvel sem. A területen idegen embernek évtizedekre van ahhoz szüksége, hogy alaposan megismerje a mocsár életét, és biztonságosan el is igazodjon ebben a különleges világban. Elõfordult már, hogy a mocsarat jól ismerõ pásztort is keresni kellett a területen, még ködmentes, tiszta idõben is. Nem mende-monda, hanem tény, hogy
290
Magyar VADÁSZLAP/2007. május
egy igen kiváló helyismerettel rendelkezõ, itt született, csak ehelyütt dolgozó mezõõrt – aki a nádasban tûnt el – már három éve keresik, és nem találják. A vadászok egy része úgy gondolja, a vaddisznó elõbbutóbb csak kijön a mocsárból, és kényelmesebb megvárni a kukoricásoknál, ráadásul még a faluhoz is közelebb van. A gyakran 50-70 egyedet számláló kondák katasztrofális károkat okoznak a környék kukoricásaiban. A puszta szélén húzódó Füredi-dûlõ útnak egy csapásra országos híre lett. Ehelyütt – a vadkárelhárító vadászatok alkalmával – akár 8-10 disznót is puskavégre lehet kapni. A disznók minden vadkár-elhárításnak fittyet hányva, a környék gazdáinak hatalmas károkat okoznak, s a kár évrõl-évre egyre csak növekszik. A vaddisznóállomány ilyen ugrásszerû, vagy inkább robbanásszerûnek mondható populáció-emelkedése egyértelmûen és vitathatatlanul a természetvédelemi kezelés módszerével van összefüggésben. Egyfelõl: mert megszûnt a vízivad vadászata és nyugalmasabb lett a terület, ami egyértelmûen kedvezõ hatást gyakorolt a vaddisznóállományra. Másfelõl pedig a természetvédelmi árasztások miatt a korábbi 600 hektáros mocsaras terület mára már 3000 hektárra nõtt, és háborítatlan élõhelyet biztosít a sertevadnak. A legeltetett terület minimálisra csökkenésével nagyobb takarásban élhetnek, magasabb a fû, a lágyszárú vegetáció, a nád, s nincs már ostorpattogtatás, kolompolás, kutyaugatás sem… Az egész területet 1997-tõl, a vadászati törvény életbelépésekor különleges rendeltetésûvé nyilvánították, meghatározva – és tovább szigorítva – a területen folytatható vadászati és vadgazdálkodási tevékenységet.
FOTÓ: NAGYGYÖRGY PÉTER
288-291 vgy nemzeti park.qxd
2007.04.13.
13:25
Page 291
Ki vadászik? Ha csak azt a tényt vesszük figyelembe, hogy évtizedeken keresztül 19 vadásztársaság mintegy 2000 tagja végezte a Hortobágy és környékén vadászattal az állományszabályozást, és mégsem tudott igazán hatékony lenni, el kell ismerni, hogy mára nagymértékben tovább romlott a helyzet. A Hortobágyi Nemzeti Park több mint hatvanezer hektáros különleges rendeltetésû vadászterületén ugyanis a természetvédelmi õrök egy része egyben a hivatásos vadászi teendõket is végzi, sõt létszámukat három fõállású vadõrrel is bõvítették. Így mindössze öt-hat köztisztviselõ vadászik, és lövi a hatvanezer hektáros vadászterületen az összes vadat, legyen az akár „trófeás”, akár nem.
FOTÓ: HALMI PÉTER PÁL
Akad olyan természetvédelmi õr, aki nem olyan régen 24 óra leforgása alatt 29 vaddisznót lõtt. Esett a kanok között már 24 centis agyarú is, de az is szóbeszéd tárgya, hogy egyikük egy év alatt 100 disznót ejtett a Hortobágy környékén. Az elmúlt télen a terület északi részén rendezett egyetlen hajtás végén 57 vaddisznó feküdt.
Kérdéshalmaz, amelyre nincs ésszerû magyarázat Sokan, sokszor teszik föl a kérdést, hogy vajon miért csak a természetvédelmi õrök lõhetik a vadat ma, amikor az élet minden területén minden pénzt meg kellene fogni? Miért nem adják el a „létszámszabályozást”, hiszen a szabadterületi vaddisznó vadászatára szinte korlátlan a kereslet? Ha ugyanis lehet a HNP területén legelõt, nádast,
szántót, hodályt bérelni, gazdálkodni, van „vagyonkezelési osztály” és annak felelõs vezetõje, akkor ezt, a másik nevén „állományszabályozó vadászatot” a természetvédelemi szabályok maximális betartása mellett miért nem lehet jó pénzért eladni? Az ebbõl származó árbevételt – ahogy a világ más hasonló célú területein – a természetvédelemre, az élõhely-fejlesztésére, például a kipusztuló túzokok etetésére alkalmas repce vetésére lehetne fordítani. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy más vadászatra jogosultak sokkal kisebb állományokkal kénytelenek gazdálkodni, fizetik a vadászatért az egyre borsosabb területbéreket, a legkülönbözõbb hozzájárulásokat, közterheket…egyszóval a létért, a túlélésért szinte nap, mint nap küzdenek, keményen. A vadgazdálkodási adattárban böngészve nem találtam az elmúlt idõszakban ebben a térségben zsákmányolt vadkanagyarakra vonatkozó adatokat, mondjuk 130 pont fölött. Ez azt is jelentheti, hogy az öreg kanok még bizonyára szép számmal élnek bent a mocsárban. Vélhetõen bõséggel akadna olyan külföldi, vagy hazai vadász, akinek semmiféle anyagi gondot nem okozna az elejtésük, még ha éppen hat számjegyûre is sikeredne a kapott számlájuk. A disznók elszaporodása azonban nem csak azzal a veszéllyel jár, hogy katasztrofális vadkárokat okoznak a környéken, ennél sokkal nagyobb baj, és valóban pótolhatatlan veszteség, hogy háborítatlanul fogyasztják a védett állatainkat, kirabolják a védett madaraink fészkeit. Ez egész egyszerûen tragikomikus. Például ma már ott tartunk, hogy a sziki pacsirtát már sem félteni, sem keresni nem kell a pusztán, mert bizonyítottan 1996-ban fészkelt utoljára a Hortobágyon, ez a kizárólag csak a Kárpát-medencében élõ madárfajunk. TELEKI SÁNDOR vadgazda- és természetvédelmi mérnök
Vadászati gyakorlat
288-291 vgy nemzeti park.qxd
2007.04.13.
13:28
Page 292
Riport
292-293 rip lechameau.qxd
Le Chameau 1927. Franciaország. Claude Chamot fiatal mérnök Cherbourgban céget alapít, s mivel a nevét ugyanúgy ejtik, mint a teve nevét = Le Chameau, az állat figuráját emblémának választja. Mindezt egy gyárlátogatáson tudtam meg, melyet a Szerdahelyi Kft. és a francia Le Chameau cég közösen szervezett a magyarországi kereskedõ partnereknek, hogy a saját szemükkel lássák a gyártási technológiát, és ezáltal szakszerûbben tudják kiszolgálni a vevõiket, pontos válaszokat adjanak a felvetõdõ kérdéPhilippe Guerin, a gyár igazgatója a gumi- sekre, problémákra. csizmák alapanyagával, a kaucsuktömbök A cég ma már bemutatásával kezdte a technológia ismerte- nem az „esernyõs” vátését. A kaucsuk annak a Dél-Amerikában rosban mûködik, terõshonos Pará fának a nedve, amely többek mékeivel meghódította között Indonéziában, Thaiföldön és Afrika a fél világot. Szinte sok országában is díszlik. 50 kilogramm – hihetetlen, hogy a bõradalékokkal elegyített – kaucsukból 35-40 bõl és gumiból készüpár csizmát lehet készíteni lõ, legendás hírû Saint Hubert csizmát – igaz folyamatos fejlesztéssel – 1950 óta gyártják. A Le Chameau emblémával már nem csak a gumi lábbeliken, hanem bõr félcipõkön, bakancsokon és vadászruházaton is találkozhatunk. Pont D'ouilly szép, csöndes normandiai kisváros, amelynek peremén ódon környezetben található A gumitalpak kialakítása egy Gofri sütõhöz hasonló gépben történik. A méretnek, formának megfelelõ öntöttvas sablonokba teszik a gumidarabokat, összecsukják és 150 fokos hõmérsékleten összesütik
2007.04.13.
13:29
Page 293
Riport
292-293 rip lechameau.qxd
A csizmadia a bélésre kézzel ráformázza a gumit, majd a külsõ elemeket ráragasztja. A ragasztóanyag titka a felhasznált anyagok megfelelõ arányú keverése
Az összeillesztett csizmát kemencében vulkanizálják, 140 C fokon 40 percig hevítik. Ez idõ alatt olyan kémiai reakciók mennek végbe, amelyek biztosítják a tökéletes illesztést, a rugalmasságot, a tartást, és a csizma végsõ formáját
a gumicsizmákat készítõ Le Chameau gyár kastélyszerû épülete. A hatvanöt dolgozó naponta 500 pár különbözõ rendeltetésû, vadász-, kertész-, erdész-, tengerész-, halász-, lovagló-, és divat csizmát, valamint speciális gumi lábbeliket állít elõ. A gyártás különbözõ fázisait végignézve egyikünk sem gondolta, hogy ilyen sok kézimunkával készül a közkedvelt csizma. A látogatás végén már nem is csodálkoztunk az árakon, igazolva láttuk a gyár igazgatójának mondatát: „a csizmáink egy luxus kézmûvesipar megbízható, minõségi termékei”. Vendéglátóink és a magyar csapat: Catherine Dumas export menedzser, Baranyi László, Szerdahelyi Orsolya, Hollósi Katalin, Csótya Mihályné, Bonfert Ildikó, Philippe Guerin igazgató, Kurdiné Szabó Csilla, Szabóné Szántó Ildikó, Szabadiné B. Éva
Kép és szöveg: POLSTER GABRIELLA Magyar VADÁSZLAP/2007. április
293
294 hir.qxd
2007.04.13.
13:31
Page 294
Változott a vadászati törvény 2007. XVI. számmal módosultak az egyes agrártörvények, közöttük az 1996. évi LV. számú, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló törvény is, amely a Magyar Közlöny idei 38. számának 2475-76. oldalán jelent meg. A jogszabály rendelkezik a tulajdonosi gyûlések összehívásának legkorábbi idõpontjáról, a vadászati jog haszonbérlõi körének változásáról, s szabályozza a sokat vitatott elõhaszonbérleti jog és a vadászterület létesítményeinek megtérítésével kapcsolatos kérdéseket. Bõvíti a tiltott vadászati eszközök körét, pontosítja a vadászat rendje és a vadgazdálkodási szabályok megsértését, valamint a vadvédelmi bírság kiszabásának lehetõségét. A pontos szöveg megtekinthetõ és letölthetõ a www.vadaszlap.hu honlapunkról. 2007
MÁJUS
31 nap
Közép-európai zónaidôben Budapesten A hó napja
A hét napja
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31
Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap Hétfõ Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap Hétfõ Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap Hétfõ Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap Hétfõ Kedd Szerda Csütörtök
ÚJHOLD TELIHOLD
kel (h min)
4 28 4 27 4 25 4 23 4 22 4 20 4 19 4 17 4 16 4 14 4 13 4 12 4 10 4 09 4 08 4 06 4 05 4 04 4 03 4 02 4 01 4 00 3 59 3 58 3 57 3 56 3 55 3 54 3 53 3 53 3 52 l O
Nap nyugszik (h min)
18 55 18 56 18 58 18 59 19 01 19 02 19 03 19 05 19 06 19 07 19 09 19 10 19 11 19 12 19 14 19 15 19 16 19 17 19 19 19 20 19 21 19 22 19 23 19 25 19 26 19 27 19 28 19 29 19 30 19 31 19 32
kel (h min)
18 20 19 29 20 39 21 47 22 48 23 40 – 0 21 0 53 1 18 1 39 1 57 2 15 2 33 2 54 3 19 3 53 4 39 5 38 6 50 8 07 9 23 10 36 11 45 12 52 13 57 15 03 16 10 17 18 18 28 19 37
Hold nyugszik (h min)
3 41 3 59 4 20 4 49 5 26 6 14 7 15 8 26 9 42 11 01 12 20 13 41 15 03 16 28 17 56 19 25 20 51 22 04 23 01 23 41 – 0 11 0 33 0 50 1 05 1 19 1 33 1 47 2 04 2 25 2 51
ELSÕ NEGYED UTOLSÓ NEGYED
fázisai (h min)
11 09 O
5 27 C
20 27 I
22 02 D
D C
A nyári idõszámítás kezdetétõl az idõpontokhoz egy órát hozzá kell adni.
Mire szabad vadászni? Májusban: õzbakra – vaddisznóra Júniusban: õzbakra – vaddisznóra – borzra – aranysakálra Egész évben vadászható: vaddisznó kan, süldõ, malac – róka – pézsmapocok – nyestkutya – mosómedve.
Dr. Studinka László Emlékverseny A Csongrád megyei vadászkamara lapunk szerkesztõségével együttmûködve, június 20-21-én Ópusztaszeren szakmai versenyt tart. További részletek: május 1-tõl a www.vadaszlap.hu honlapon, valamint Mészáros Györgynél a 06 /70/702-50-21 telefonszámon.
296
2007.04.13.
13:40
Page 296
közeli rokonok, s a legkisebb fajok illetve Tanzánia északi vidékeitõl kezdve közé tartoznak: testtömegük alig éri végig, egészen a Vörös-tengerig elõforel a 8-9 kilót. Náluk talán csupán a dulnak; kivétel ez alól a Damara-dikdik, királyantilop és a szuni kisebb. Keletamelynek a hazája elsõsorban Namíbia és Afrikától kezdve dél felé csaknem Angola. A Kirk-dikdik Kenyában és mindenütt megtalálhatóak a nyílt teÉszak-Tanzániában honos; itt az elõbbi rületeken. Ezeket a vadásznak (ahogy faj is elõfordul. A Kirk-félét Tanzániában, jómagamnak is) többnyire a véletlen a Magyar Jóskával tett elsõ szafárim alfolytán, a nagyobb antilopok vadászakalmával sikerült meglõnöm, míg a ta közben, általában 20-25 nap alatt Damarát késõbb Namíbiában ejtettem el. sikerül a gyûjteményébe sorolnia. ElMellesleg e két törpeantilop nagyon haejtésük nemigen igényel külön vadásonlít egymásra. A többi dikdik-kel – Az oribivel folyók, tavak, szatot. Kétféle grysbokot ismerünk: a köztük például a Günther-félével, amely mocsarak közelében Sharp-õszantilop, mely a Zambézi és Etiópiában honos – vadászati szempontgyakran találkozhatunk a Limpopo folyó körzetében található, ból nem érdemes foglalkoznunk. a másik, a fokföldi vagy déli õszantiAnnál inkább érdemes viszont néhány lop (Cape grysbok) egészen délen honos. Nekem mind- mondatot szánnunk a bozótlakó bóbitásantilop-fajokra, kettõt sikerült terítékre hoznom. Az ember nyilván ugyan- amelyek Afrika talán legközönségesebb törpeantilopjai. csak a nagyobb antilopfajok vadászata közben találkozik Nagyon hasonlítanak egymásra. A dél-afrikai bozóti bóbivelük, így általában komoly kaliberû golyós puskával lövi tásantilop köztük a legnagyobb, testsúlya akár a 17 kilót is elérheti. Színük szürkésbarna vagy barnásszürke; nagyon sokfelé megtalálhatóak, az õserdõk peremén húzódó tisztásoktól kezdve egészen a szavannákig. A vadász általában más vadfajok keresése közben akad össze velük, és ejtheti el. Az erdei bóbitásantilop-fajok szarvának gyûjteményét tekintik az afrikai törpeantilop-trófeák legfantasztikusabb kollekciójának. A csavart szarvú antilopok után nekem is ezek a kedvenceim. Vagy 1920 rokon fajukat különböztetjük meg. Legnagyobb köztük a Jentink-bóbitásantilop, amelynek testtömege közel 90 kiló, s csak kicsivel kisebb, mintegy 70 kilós a sárgahátú bóbitásantilop, amelyre jómagam már háromszor is vadásztam. A kövi antilop (balra) és az õszantilop (jobbra) Az Abbot-duiker vagy bóbitásantilop kisebb, 40 közeli rokonok, testsúlyuk alig éri el kilós, míg a legtöbb faj súlya mindössze 10-15 kia 8-9 kilogrammot ló. Színük rendkívül változatos. Amint a neve is meg õket, ezért – különösen telitalálat esetén – sajnos mondja, a zebra-bóbitásantilop névadójához hasonlóan csígyakorta megesik, hogy cafatokban szedi össze kiprepará- kozott. A feketehátú bóbitásantilop a hátán végighúzódó landó zsákmányát. Hiszen ilyen alkalmakkor rendszerint fekete csíkról kapta a nevét, ez különbözteti meg a sárnagyon gyorsan kell lõni, nincs idõ sörétes puskát keríte- gahátú alfajtól. Némelyik faj szõrzete egészen sötét árnyani, amely mindenképpen megfelelõbb az efféle ritka ap- latú, csaknem fekete, a kék bóbitásantilop (blue duiker) róságok elejtésére. Ráadásul sokszor igen messzirõl kell azonban kékes, a vörös (red duiker) viszont vörös. rájuk lõni. Jómagam a Livingstone-szunit próbáltam kézre keríteni; sikerült is meglátnom egy-egy pillanatra e ritkaságot, ám egyszer sem jutottam lövéshez. A szuni másik alfaja a kelet-afrikai szuni, mely még a Livingstonefélénél is kisebb termetû, Kenyában és Tanzániában honos. A királyantilop alighanem valamennyi törpeantilop közül a legkisebb: a sûrû erdõk vízparti övezeteinek lakója, odalent délen, valamint Nyugat-Afrikában. Ez az „apróság” csupán 3-4 kilót nyom; az ázsiai törpeszarvas mellett alighanem ez a világ legkisebb hasított körmû csülkösvad-faja. Sosem került még a szemem elé. Az antilopfajok eme valóságos törpéje állítólag Libériában is él. Egyike azoknak a fajoknak, amelyeket hívással olykor elõ lehet csalogatni rejtekükrõl. Vadászatában az jelenti a legnagyobb nehézséget, hogy a bakocskát néhány röpke pillanat alatt szinte képtelenség megkülönböztetni a sutától. Márpedig ha megjelenik, nyomban lõni kell! A kék bóbitásantilop a gida vészhangjának A hangzatos nevû dikdik-nek ugyancsak több alakja, utánzásával könnyen behívható mintegy négy faja és tíz alfaja ismert. Kelet-Afrikától, Magyar VADÁSZLAP/2007. május
FOTÓK: ARCHÍV
Szafari
295-297 szafari.qxd
2007.04.13.
13:39
Page 295
Szafari
295-297 szafari.qxd
A
150
ÉVES SAJTÓTÖRTÉNETI
KIÁLLÍTÁS TÁMOGATÓJA
Tisztelendõ apróságok E
lõzõekben szóltunk az „öt nagy”-ról, ama bizonyos általa elejtett vadfajok skálája, annál nagyobb eséllyel páBig Five-ról, a csavart szarvú antilopokról, a külön- lyázhat az elismerésre. Az ember az eléje kerülõ törpeanleges fajokról. Ám egy afrikai trófeagyûjtemény sosem vol- tilopok szarvát az esetek többségében a lövés elõtt nem na teljes a kis antilopfajok, a törpeantilopok nélkül, ame- is tudja elbírálni, hiszen csak pillanatokra és alig lehet õket lyek nem csak fantasztikusan látni. Egy-egy ilyen ritka perc tört szépek, de szervesen kiegészítik része alatt jószerint azt sem lehet és úgymond díszes csokorba köeldönteni, hogy bak-e, vagy suta tik az egész Afrika-kollekciót. az éppen megpillantott állat. KüEzek a dikdikek és a duikerek lönösen nem, ha az ember az õs(bóbitásantilopok), valamint fanerdõ sûrûjében találkozik vele! tasztikus társaik, köztük az oribi, Ilyenkor bezzeg nincs idõ a váloa steenbok (kövi antilop) és a gatásra. Kint, a nyílt szavannán a grysbok (õszantilop), a klippusztai bóbitás antilop vagy a szikspringer (sziklaugró antilop) – és laugró antilop szarvának minõsége még sokáig sorolhatnánk – valóviszont könnyedén elbírálható. ban olyan „nagycsalád”-ot alkotSzámos olyan faj akad a törpenak, amelynek tagjai a szavannáantilopok között, amelyeket az tól kezdve a hegyvidékeken át ember csak a szokványos vadászegészen a legsötétebb esõerdõk utak keretén kívül, külön vállalkomélyéig megtalálhatóak. Némelyik zás, speciális szafárik révén tud faj egészen közönségesnek szákézre keríteni. Jómagam három mít, például a pusztai bóbitásanilyen vadászatot is szerveztem egyMindannyiunk álma az igen ritka tilop (grey duiker), de van olyan egy ilyen különlegesség elejtésére. sárgahátú törpeantilop is, melyet a vadász talán egész A sziklaugró antilop, a klipélete során sem tud puskavégre kapni. Ilyenek a különfé- springer – amint a neve is mutatja – Afrika sziklás vile õserdei bóbitásantilop-fajok, a pézsmaantilop, vagy szuni, dékein fordul elõ. Tetszetõs kis szarvat visel, felettébb muvalamint a királyantilop. A világhírû Weatherby-díj odaíté- tatós látvány, nemkülönben vadászkeblet dagasztó érzés, lésénél a hegyi fajok (a különbözõ vadjuhok és kõszáli amikor a klipspringer kiáll valamely szikla tetejére, és egy kecskék) mellett a törpeantilopok és néhány csavart szar- jól irányzott lövéssel, jó messzirõl sikerül elejteni. Az oribi vú antilopfaj szarvának megszerzése nyom legtöbbet a lat- viszonylag nagy termetû, mintegy húszkilós állat, akárcsak ban. A bírálóbizottság azt veszi leginkább figyelembe, hogy a klipspringer. Afrikában nagyon sok helyen megtalálható, az illetõ vadásznak hányféle és mennyire ritka faj, milyen többnyire valamely víz (folyó, tó vagy mocsár) közelében. minõségû trófea van a birtokában. Minél szélesebb az A kövi antilop (steenbok) és az õszantilop (grysbok) Magyar VADÁSZLAP/2007. május
295
2007.04.13.
13:40
Page 297
Szafari
295-297 szafari.qxd
Változatosságuk egyenesen fantasztikus, igazán mutatós kis állatok! Igen sokat közülük úgy lehet behívni, hogy az ember utánozza a bajba került fiatal gida vészhangját. A helyiek ehhez mesteri módon értenek. Az öregek – mind a bak, mind a suta – ennek hallatán lélekszakadva rohannak a bajba került segítségére, sokszor vesztükre… Olyan hirtelen ugrik be a hívóhangra, hogy az ember szinte meg sem tudja állapítani, hogy bak-e, vagy suta. Sõt, éppen melyik faj képviselõje, netán blue avagy bay duiker került-e eléje. Miközben a vadász az egyikre számít, esetenként a másikat ejti el. A törpeantilopok hívásakor egyébként különleges esetek is elõfordulnak. Olykor nem csak ezek jönnek be a hívásra. Egyik alkalommal a hangokra elõóvatoskodó erõs bozóti antilop (bushbuck) majdnem felnyársalt a szarvával, amint a váratlan találkozástól megriadva, közvetlenül mellettem berontott a sûrûbe… alig tudtam elugrani elõle. A sárgahátút nem lehet behívni, bár sokan ennek az ellenkezõjét állítják. Egy magyar vadásztársunk Afrikában odakint ücsörgött a lesen, s csak annyit látott, hogy valami kis termetû állat mozog elõtte a bozótban, s menten odagyújtott … mit ad Isten, sárgahátú bóbitásantilopot ejtett el. Alighanem máig õ az egyetlen magyar vadász, Rádli József, akinek e ritka faj szarvacskája a gyûjteményét gazdagítja… Az erdei fajok többségének elejtésére leginkább Libériában, a KözépAfrikai Köztársaságban, továbbá Kamerunban és Kongóban, esetleg még Guineában számíthat a vadászutazó. Annyit meg kell még említeni, hogy a törpeanti-
Világrekord feketehátú bóbitásantilopommal lop-fajok elejtésének valószínûsége tekintetében valamennyi közül Libéria a legkecsegtetõbb ország. Ám, mivel ott most igen csiklandós a politikai helyzet, magyarán anarchia dúl, már régóta nem lehet Libériába vadászutat szervezni. És hogy mivel vadásszunk ezekre az „apróságokra”? Ha az ember kifejezetten e céllal utazik Afrikába, s mivel e fajok vadászata fõként alkonyatkor, este, sõt éjjel történik, legjobb a sörétes puska. Persze ha napközben találkozunk e vadfajok valamelyikével, értelemszerûen golyós puskával lõjük meg. Legnagyobb képviselõjüket, a sárgahátú bóbitásantilopot jómagam ugyancsak golyóssal, annak is az acélköpenyes lövedékével lõhettem – volna. De sajnos nem találkoztam vele. Ha viszont az ember sörétes puskával vadászik, akkor nyilván nagyszemû sörétet használjon. A törpeantilopok trófeabírálati pontszámát mindkét szarv hossza és a bázisok körméretének összege adja. Eddigi vadászéletem során tizenötféle törpeantilop-faj egyedeit sikerült elejtenem; közülük a feketehátú bóbitásantilopom trófeájára vagyok a legbüszkébb, amely világrekordnak bizonyult, s már több mint évtizede tartja kivételes helyezését. Nagyon szerettem volna elejteni egy szunit is, s már háromszor próbálkoztam a sárgahátú bóbitásantiloppal, mindanynyiszor sajnos eredménytelenül. De nem adom fel… Ezzel a cikkel befejeztük az afrikai vadfajok bemutatását. Hamarosan egy másik földrész érdekességeivel folytatjuk.
HÍDVÉGI BÉLA SCI tag Magyar VADÁSZLAP/2007. május
297
Hihetõ és hihetetlen történetek
298-299 irodalom.qxd
298
2007.04.13.
16:14
Page 298
Május az erdõn M
ég sötét van, de már egy negyedórája nyitott szemmel fekszem az ágyban. Hallgatom a fülemülét. Itt szól valahol az erdõszélen, halkan, lágyan, mintha altatódalt énekelne a párjának. Meg-megszakítva, csak egy-egy verset, ami úgy száll be ide hozzám a nyitott ablakon keresztül, mintha nem is hang lenne, hanem illat, a tavaszi erdõ illata. Éppen olyan bódító és éppen olyan édes is. Hogy mitõl édes ilyenkor az erdõ illata? Az utolsó ibolyától és az elsõ gyöngyvirágtól. Mert ez az a hét, amikor találni mind a kettõt. Jó is volna ilyenkor, ha költõ lennék – így tûnõdöm –, és nem vadász. Milyen szépeket gondolhatnék most a tavaszról, az ibolyáról, a gyöngyvirágról és a fülemülérõl! De mert vadász vagyok, mindezt csak úgy mellékesen veszem tudomásul és az eszem egy öreg õzbakon jár, amit az este láttam a Kerek-hegyen. Az agancsát nem tudtam ugyan jól megnézni, de Feri, a vadõr azt állítja, hogy kapitális. Hát majd meglátom! Mert most tüstént fel fogok kelni, mint vadászhoz illik. Persze, ha költõ volnék, akkor nyugodtan tovább alhatnám! – Jó reggelt kívánok! Három óra! – hangzik az ablak alatt. A vadõr az. Értem jött! Vége a pályaválasztáson való tûnõdésnek! Fel kell kelni! Fel, fel, fel! – Jó reggelt, Feri! Már öltözöm! Milyen az idõ? – Gyönyörû! Erre már igazán felkelek. Világot is gyújtok és felteszem a teavizet. Aztán gyors öltözés következik, kevés mosdás és semmi beretválkozás. Errõl szó sincs! A vad a sûrûséget szereti, tehát a borostás állú vadász elõnyben van a simára borotválttal szemben. Már készen is vagyok, csak még a teát hörpintjük fel, rá bekapunk egy falat kenyeret, egy harapás szalonnát és indulhatunk. Amikor kilépek a házból, még sötét van, a csillagok ragyognak. Csak keleten, a hegyek fölött mutatja egy szürkés lila sáv, hogy pitymallik. A levegõ langyos, akárcsak nyáron és meg se mozdul. De a fülemüle most már megszakítás nélkül énekel. Hol zokog, hol csattog, hol meg andalítóan zizeg, de akárhogy szól is, mindig van a hangjában valami kimondhatatlanul epedõ és bánatos, amitõl megfájdul a szíve annak, aki gyönyörködik benne. Önkéntelenül is arra indulok, de Feri visszatart: – Erre megyünk, kérem! A falun át! A falu még alszik. Hallgatnak a csukott szemû, kis fehér házikók a gyümölcsöskertek közt, amelyekben a fák talpig virágdíszben fehérlenek. Itt már a fülemüleszóba belevakkant néha egy-egy kutya is a kerítések mögül, amint elhaladunk. Nem haragosan, inkább csak unottan, hivatalos kötelességbõl. Valahonnan a Duna-part felöl meg kocsmai ének hallik, duhaj kurjongatás, vidám hejehuja, amibe bele-beledörmög reszelve a nagybõgõ. Hosszú a falu, jó idõbe telik, míg végigmegyünk rajta. Mire a kálváriára feljutunk, s az utolsó stáción túl elhagyjuk a kápolnát, kihajnalodik. De már benn vagyunk az erdõben, ahol még alig dereng, de már szól nemMagyar VADÁSZLAP/2007. május
Csathó Kálmán csak a fülemüle, hanem a feketerigó is. Majd belevegyül a koncertbe a kis „nyitnikék”, aztán a kakukk meg a gerlice. És utánuk mind a többi is, a lombok valamennyi lakója: pinty és barátka, csicsörke meg ökörszem, zöldharkály és aranymálinkó, banka, vörösbegy és sármány. Egyszerre szólnak, énekük összeolvad egyetlen csicsergõ, zúgó, fuvolázó, hajnali zsolozsmává, amelybõl csak a kakukk szava válik ki tagoltan, meg néha a fakopáncs ijedt kiáltása. Letérünk a kocsiútról és egy kígyózó gyalogösvényen nekivágunk a hegyoldalnak. Feljebb és feljebb hágunk, egyre nézegetve fák között és bokrok résein át, hogy nem piroslik, sárgállik-e felénk valahonnan az, akit keresünk? Mert ez már itt az õ hazája, a kerekhegyi öreg õzbaké. Meg lehetne látni, mert a lomb még nem sûrû. A bükk ugyan már teljes díszben áll, de a tölgy levele még egész apró, a cser meg éppen csak hogy rügyezik. És ritkásak még a cserjék, bokrok is. Mogyoró, kökény, galagonya még alig-alig zsendül, úgy át lehet rajtuk nézni, akár valami finomszövésû, zöld fátyolon. Kiérünk a szálerdõbõl és fiatal cserjés között kapaszkodunk a gerincre. Itt fordul az út, fordulok én is, és egyszerre megállok, mintha odaszegeztek volna. Alattam tavaszi pompájában a mélyvölgy, amelynek széles nyílásán át a Duna csillogó szalagja látszik. Túl rajta pirostetõs házikók közt fehér templomtorony. Mögötte rét, amely a hegy lábáig ér, fölötte erdõs hegylánc, az egyik tetõn régi rom. És mindezt elönti vér meg arany színével a kelõ Nap, amely most emelkedik ki a bércorom mögül. Egy pillanat alatt elfelejtem az õzbakot, el, hogy puska van a vállamon, el azt is, hogy miért jöttem ide, és csak nézem, nézem megbûvölve ezt az álomszerû hajnali tüneményt, amelyhez százezer madár szolgáltat kísérõzenét. És most már értem a madárszót: ujjongás az, a napkeltét köszönti. Érzem, hogy nem lehet más, hiszen ujjongani szeretnék én is ezen a tavaszi hajnalon. Ujjongani, hogy élek, és hálát adni a Teremtõnek, hogy láthatom és hallhatom ezt a zengõ madárdalos tavaszi csodát itt a fakadó, zsendülõ, újjászületõ Természet közepén. Feri azonban semmit sem sejt abból, amit én érzek és látok, és fel sem teszi rólam, hogy vadász létemre így megfeledkezhessem magamról. Vadászi okát keresi hirtelen megállásomnak, hiúzszemmel kutat a bokrok között és a fülembe súg: – Ott, ott a két cserfa irányában!... Tetszik látni? Egyszerre feleszmélek: „Igen, igen! Hiszen vadász vagyok!” Már szememen a távcsõ és meglátom én is, amit Feri mutat: róka ballag lassan, szinte csúszva a cserjék közt. – Meg lehetne lõni! – súgja. – Most megállt!... Még nem vett észre. Bennem azonban nincs ebben a percben semmi gyilkoló vágy. Ölni most? Éppen mikor kél a Nap és ébred az élet? De ezt Ferinek nem mondhatom. Tudok azon-
2007.04.13.
13:48
Page 299
MRÁZ JÁNOS
ILLUSZTRÁCIÓJA
ban vadászi érvet is, neki valót, hogy miért nem lövök rá a rókára. – Elriasztanám az õzet!... Meg aztán különben is!... A bundája nem ér most semmit! És kölyke is van talán! Feri megnyugszik, s az én vadászbecsületem is meg van mentve. Indulhatunk tovább. Be újra a szálerdõbe, végig a gerincen, majd lefelé a túlsó oldalon. A hajnal elmarad mögöttem, a madárének halkul. A rigó már nem beszél, a fülemüle is csak néha, akkor is kurtán, keményen, és már nem is bánatosan. A cinke tanácsolja csak, hogy „nyitnikék” és a kakukk hirdeti kitartóan önmagát. A bokrok közt megzörren a száraz haraszt: õzsuta ugrik el mellettünk. Hosszan nézünk utána a ritkás szálerdõben, s csak akkor kapjuk fel a fejünket, mikor a túlsó völgyben eldördül egy lövés. Ott, ahová a druszám ment hajnali lesre. (Kittenberger Kálmán. A szerk.) Összenézünk Ferivel. – A Bükköny-völgyben volt! – súgom halkan. Feri visszasúgja: – A méltóságos úr! – Egy lövés – mondom – tehát úgy látszik, talált! – Megvan a bak! – feleli Feri vigyorogva. Abban a pillanatban felhangzik messzirõl az a furcsa, ugatásszerû hang, amit az õz olyankor szokott hallatni, ha megijedt, de az ijedtségen kívül más baja nem történt. Megint összenézünk. Mert a hang ugyanonnan jött, ahonnan a lövés esett. – Elhibázta! – csóválja a fejét Feri savanyún. – Lehet ez másik is! – mondom. – Jár a Bükköny-völgyben több bak is. Feri nem felel, de látom, hogy nem hiszi, amit mondok. Magam sem! Megyünk tovább. Leérünk a rétre, s óvatosan cserkészünk végig az erdõszélen. Négy nyúl cicázik kinn a rét közepén: ezzel szórakozom egy darabig, Ferinek azonban csak az õzbakon jár az esze, s azt kémleli mindenfelé. Egyszerre hirtelen megérinti a karom, és az súgja: – Macska! A fahordó kocsiút közepén csakugyan egy macska ballag. Nem vad, csak házi. Fehértarka. Ha vad volna, eszembe se jutna, hogy bántsam, ugyanazért, amiért nem bántottam a rókát sem. De házimacskának semmi helye az erdõben. Ez vadorzó, ennek énekesmadarakra fáj a foga. Ennek nem kegyelmezek! Lehet vagy százhúsz lépésre. Ül. A távcsövön át látom a széles fejérõl, hogy kandúr. Óvatosan emelem a puskát, hogy a mozdulat el ne riassza, és a következõ pillanatban már dördül a lövés. Dördül, de nem talál. Éreztem abban a pillanatban, mikor a ravaszt meghúztam, hogy elhamarkodtam és hibázni fogok. Két centiméterrel a macska feje fölött vágta a golyó a földet.
A kandúr perdült egyet és eltûnt a sûrûben. Nem tudom, költõk mit szoktak ilyenkor mondani. Vadászok azt mondják, amit én mondtam: – A fene egye meg! Ezt eltoltam! Restelltem Feri elõtt és bosszantott az is, hogy az erdõ csendjét felvertem a semmiért. – Na, gyerünk tovább! Megindultam a cserkészúton, de már hit nélkül... Ha volt is valami itt a közelben, bizonyosan elriasztottam ezzel a buta lövéssel. Ma már aligha lesz szerencsém! Ezt gondoltam magamban és talán éppen ezért: a bak egyszerre csak ott legelt elõttem, hatvanlépésnyire. Az agancsát nem lehetett jól látni a fák között, de ahogy egy pillanatra megvillantak a napfényben a fehérre csiszolt ághegyei, megdobbant a szívem. Most már igazán vigyáztam, hogy még egy csúfság ne essék rajtam és kiköszörüljem a csorbát Feri elõtt. Emeltem a fegyvert, de a bak abban a pillanatban meglátott. Kíváncsian egypár lépést tett felém és riadozni kezdett. Valósággal megugatott, mint a kutya. De mert nem mozdultunk, megnyugodott, hogy alighanem valami különös alakú fák vagyunk és megszûnt velünk törõdni. Oldalt fordult és tovább legelt. A hajszálkereszt ott táncolt a lapockáján, de még nem voltam eltökélve, hogy meglövöm, mert nem voltam bizonyos az agancsa felõl. Hátha nem is olyan jó? – Feri, mit gondol? A bak ismét gyanút fogott és ránk nézett. Éreztem, hogy a következõ percben megugrik. Feri izgatottan súgta: – Hamar, mert elmegy! Hát így esett, hogy meglõttem. Mire odaértem hozzá, már nem volt benne élet. De bár lett volna eleven és makkegészséges, mert az agancsa jóval gyengébb volt, mint amilyennek addig láttuk, amíg az övé volt és nem az enyém. És hozzá még nem is volt olyan öreg, hogy jövõre vagy azután sokkal jobbat fel ne rakhatott volna. De ezen már késõ volt tépelõdni. Feri már zsigerelte, aztán összefûzte a négy lábát, és a hátára vette. A madarak hallgattak. Már csak a kakukk szólt egyedül. A többi ijedten bújt meg a lombsûrûben és az élettelen õz láttára megfeledkezett egy pillanatra tavaszról, szerelemrõl. Mind, valamennyi. Kivéve a kakukkot. Az nem törõdött semmivel, csak önmagával és önmagáról beszélt akkor is. A saját nevét mondta. Egymásután negyvenszer. Ez volt a szegény bak fölött tartott gyászbeszéd. Haragudtam a kakukkra nagyon, pedig emberekkel is gyakran megesik, hogy a ravatalnál a halott helyett önmagukról beszélnek. De hát rosszkedvem volt. Éppen úgy, mint a druszámnak, akivel lent a faluban találkoztam. Csakhogy neki azért volt hosszú az orra, mert elhibázta a bakját, az enyém azért, mert meglõttem...
Magyar VADÁSZLAP/2007. május
Hihetõ és hihetetlen történetek
298-299 irodalom.qxd
299
2007.04.13.
13:54
Page 300
Súlyhatár A
mikor megláttam, azonnal beleszerettem. Közel volt, nagyon közel. Egy pici bokor választott el tõle, ott aludhatott már jó ideje, azért nem vettük észre egymást, amikor odatelepedtem. Felállt, a farát mutatta felém, amely szinte bántóan világított. A fejét mozdította, lassan billegtette a karcsú, de izmos nyakán. A szemét kissé rézsút, hátulról láttam, hosszú fekete pillái megbabonáztak; – Hogy lehet valakinek ilyen hosszú szempillája? Hányan, de hányan irigyelhetnék?! Tudtam, ha mozdulok, vége a megkapó látványnak, nem fog örülni nekem, hiába csodálom, hiába szerettem belé, számára nem jelentek annyit, mint Õ nekem. Lassan nézett körbe, de a másik irányba, így nem vett észre vagy jó fél percig. Sötét agancsán fényes fehér ágvégekkel, igenszép gyöngyökkel, elbûvölt. A bal elsõ szemága hiányzott. Nem törés, nem, nem! Soha nem is volt neki, szemághiányos. Még átvillant az agyamon: 300 gramm! Aztán rám nézett, mint aki nem hiszi a látványt, felém fordult és ugyanazzal a mozdulattal, de rémült szemekkel elugrott. Nem is riasztott, csak szökellt kettõt és már ott sem volt. – Fõnök úr, mekkora bakot lõhet a személyzet? – kérdeztem az erdészetvezetõt, aki szúrós szemekkel nézett rám. Kicsit megrágta a bajsza csücskét, majd visszakérdezett. – Láttál valami jó bakot? – Igen. – bólintottam. – Tudod jól, nem lehet 300 grammnál több és hatos sem! Legalább egy ágnak kell hibádzania! – Köszönöm. – néztem a szúrós szemek közé és megfordultam. Csak állt és nézett, mint aki nem érti az elõzõ jelenetet, majd utánam kiáltott: – Nincs alku, 300 gramm! – a hangsúlya a tarkómba bökött: Komolyan gondolja… – Sanyi, ezen a vidéken könnyûek a bakok ugye? – Hát… – válaszolt „határozottan”, – az attól függ. Ha vendég lövi, igen, de ha a személyzet … A fõnök kényes az ilyesmire. Elhúztam a szám szélét, majd újra kérdeztem. – Megnézed? Értette, mirõl van szó és azonnal jött velem a Hetes elágazóhoz. A bak ott „lakott”, de nem volt szerencsénk. Nem láttuk, pedig sokat vártunk rá.
Dúcz László – Mekkora? – A határon van… de nagyon szép gyöngyös. Elmélázott, majd rágyújtott. – Ne lõdd meg! Ha kevesebb is, irigyelni fogja, ismerem õt… Aztán a szerelem gyõzött. Májusban többször láttam és lassan, lassan lebeszéltem magamban egy-két dekát az agancs súlyából. Sõt, ha még várok, csak súlyosabb lesz – hiszen még csak június eleje volt. Aztán nem bírtam tovább és az egyik nap az ujjam a ravaszra feszült. A bak helyben maradt, én meg leültem mellé és néztem az agancsát, hátha kisebb lesz, de nem ment össze. Úgy jó 350 grammot mutatott és még a gyönyörû gyöngyök is súlyosbították a helyzetet. Szóval vakarództam, de nem a kullancsok miatt. Az õz a hátizsákba költözött, örökre elhagyva a Hetes elágazót, és a nyírádi bányagödröket. A koponyát sablonnal fûrészeltem le, nehogy szó érje a ház elejét. Aztán koponyafõzés és tisztítás, mert addig ugye nem lehet mérni! Aztán zörgés, kiabálás, ugatás és a mérés elmaradt. A vadászházhoz bejött egy ember, pedig a figyelmeztetõ tábla kint volt, miszerint a kutya harap,
csak nem hitte el… addig… Majd miután az egyik nadrágom ráadtuk, mert a sajátját a kutyáim szedték le róla – bizony meglehetõsen durván – az autóba ültettük. Az orvoshoz mégsem vihettem
FOTÓ: SOMFALVI ERVIN
Hihetõ és hihetetlen történetek
300-301 irodalom.qxd
300-301 irodalom.qxd
2007.04.13.
13:55
Page 301
„lenge magyarban”, különben is a gatyája sem volt „elõírásos”, mert barna foltok éktelenkedtek rajta, szakadásokkal váltakozva. A szaga is elütött a testének többi részétõl. Gondolom érthetõ, nemcsak a ruhája sérült. Tehát a sümegi kórházba vittem látogatónkat, így a mérés elmaradt, bármennyire is izgatott az eredménye. Reggel a konyhai mérlegünk harmincegy dekát mutatott – legnagyobb megkönnyebbülésemre –, pedig még nem telt el 24 óra a kifõzés óta. Erzsike figyelmeztetett, hogy lehet több is, hiszen az nem patikamérleg. Nosza gyerünk a gyógyszertárba! A fehér köpenyes hölgy kissé furán nézett, amikor a mérlegelést kértem, de megtette. Közben kikérdezett. Az agancsot levette a mérlegrõl és rám nézett. – Aztán ki az a szigorú fõnök? – a név hallatán elkomorodott és megjegyezte: – Ismerem. Kukacos pasas. Van rá egy fogadásom, ma még egyszer meg kell majd mérnem, mert nem fogja elhinni magának. Pedig ez csak 298 gramm! – a csillogó szememet látva õ is elmosolyodott. Az irodában hanyagul tettem a trófeát az asztalra, mint akinek a legtermészetesebb dolog egy ilyen bak lövése. A kollégák közül többen ott voltak és bizony a szavuk elakadt. Sándor is ott állt és csendben ennyit mondott: – Mondtam, hogy ne lõdd meg … – majd meglátta a grafittal ráírt súlyt. Elõször felvidult az arca, gratulált, aztán elkomorult. – Tényleg ennyi? Tudod, hogy ellenõrizni fogja! – A patikában mérettem meg. – Igen? Akkor innentõl kezdve utálni fog. A másik kollégám kézbe vette, miközben sajnálkozva érdeklõdött. – Rég láttad a munkakönyved? Ezért lehet, hogy megkapod! – aztán az õ szeme is elkerekedett a súly láttán és folytatta. – A fõnököt meg fogja ütni a guta. – Mit fizettek, ha ez bekövetkezik? – érdeklõdtem vidáman, de a válasz beléjük szorult, mert bejött az erdészetvezetõ. – Fõnök úr! Bemutatom a tegnap lõtt bakot és kérem, szíveskedjen átadni nekem! – mutattam az asztalon álló õzagancsra. Feszült csend, csak a bajuszrágás sercegése hallatszott gyengén. Úgy tûnt, igen hosszú idõ után nyúlt érte és addig a csend csak nehezült. Végül felvette, körbeforgatta, meglátta a rajta lévõ számokat és elsápadt. Rám nézett, majd kifordult a szobából kezében az aganccsal, egyetlen szó nélkül. Néhány másodperc után hallottuk zúgni a kocsiját. – Ilyennek még nem láttam… – szólt az egyik munkatársam. – Vajon hová ment? Félóra múltán visszazúgott a kis Fiat. Kényelmesen jött az irodába, de morcos képet vágott és szigorú hangon szólt be az ajtón. – Minden kerületvezetõ jöjjön utánam! Tanácstalanul néztünk össze, de követtük. A boltba ment, mi meg utána. Bambán bámultam, mert elég új ember voltam ahhoz, hogy ne tudjam, a bolt egyben a kocsma is. – Én egy sört kérek! – nézett rám a fõnök, majd körbe tekintett. – És ti? – Mi is! – vigyorgott körülöttem mindenki. – Bevittem a sümegi patikába – szólt újra, Marika mondta, már jártál ott és tényleg kettõ híján 300 gramm! Fog még száradni is. Na, gratulálok az elsõ uzsai bakodhoz! Bár ez megérdemelt volna egy vendéget. Aki a sörön kívül még iszik valamit, azt kirúgom! Gyerünk dolgozni! Ja és utállak! – Tudom, mondták a többiek. A patikusnõ nem üzent semmit? – De, majd elfelejtettem, azt üzeni, hogy megy, vesz egy lottószelvényt, és ha ötöse lesz, kapsz tõle ajándékba egy új puskát! Gondolom nem nyert, mert puskát nem kaptam és még a gutaütésbõl sem lett semmi... Egyik sem rajtam múlott.
Vadászok, vadászotthonok
302-303 otthonok.qxd
2007.04.13.
Page 302
Mintha Noé bárkája lenne… – Az is – mondja dr. Merics Imre. – Az egykorvolt magyar falusi élet mementója ez a rom. Néhányszor elhatároztam már, hogy eltakarítom, de aztán mégis azt mondtam: nem, maradjon csak meg, mint a bedõlt síron a kereszt. Negyven évvel ezelõtt, amikor idekerültem, nyolcszáz tehén volt a körzet négy falujában. Ma éppen nyolc darab van… Dr. Merics Imre gazdagsága nem hivalkodó. Az öreg ház bútorai együtt öregedtek a ház lakóival. Az elõszoba tenyérnyi, a konyha se nagyobb. Se plazmatévé, se puccos vinotéka. A kedves vendégnek márkás külföldi italok helyett eperfahordóban érlelt házi pálinka dukál. A kincseket se trezor õrzi. Nincs is trezor. Dr. Merics Imre kincsei a falakat és a polcokat borítják. A mai modern magyar festészet szinte minden jeles képviselõje jelen van ebben a különös házban, de mellettük ott vannak a népmûvészet és a paraszti Suzuki fenéklemezét átrágta a rozsda, a gazdag tárgykultúra rekvizitumai is. Mintha Noé bárkájának a ember egyik lába gipszben van. Az ép lábán zöld rakterébe léptünk volna. A legkülönbözõbb korú, stílusú gumicsizmát visel, azon pedig, amelyik eltörött, piros és funkciójú dolgok áttekinthetetlen sokasága zsúfolódik nejlon zacskót. Öltözete alapján egy lesántult vadõrnek nézné az ember. Ámde a járókelõk doktor úrnak szólít- össze az egymásba nyíló szobákban. Abban a helyiségben, amelyet most jobb szó híján ják, a képzõmûvészeti mûgyûjtõk Egy gazdag ember vendége vagyok. nappalinak nevezek, Berki Viola igényes és drága folyóiratai pedig Az udvaron fogad. Piros Suzuki nagyméretû, „Hobbikertészek” címû, „Merics-jelenségként” emlegetik. terepjáró elõtt áll, amelyben két naiv hangvételû képe határozza Dr. Merics Imre körzeti állatorbillegõ ülés van, egy nyolcszáz meg a hangulatot. Harsogó színek, vos. Székhelye és lakóhelye Tormás groteszk ember-alakok, idõtlenség. község, mely a Zselicség keleti köbcentis motor és egy bicska, Berki Viola a népi ihletésû, ironikus szegletében található, Komlótól, mellyel - slusszkulcs helyett - be hangvételû festészet jeles képviselõje Dombóvártól és Kaposvártól egylehet indítani a kocsit. A Suzuki volt. Dr. Merics Imre gyûjtõszenveként 25 kilométernyire. Kedveszeéppen huszonöt éves. A gazdag délye a gyorsan pusztuló falusi kulgett egy hely. A házak közel fele ember hatvanöt. Hasonlítanak túra, a paraszti élet tárgyi emlékeielhagyatott, üres. 1960-ban még egymásra… nek a gyûjtésével kezdõdött. 522 fõ lakta, ma alig vannak Bazsiban született, Simon István szülõfalujában, hadiártöbben háromszáznál. Amikor még jobban mentek vaként a paraszti munka minden mozzanatát megismera dolgok, Árpád vezér unokájától eredeztették a falu te és gyakorolta. A népmûvészeti alkotások gyûjtését nevét, Tormás ugyanis egy õsi magyar férfinév. alighanem a tovatûnt gyermekkor iránti vágyakozása De erre már szinte senki sem emlékezik. Névadónak motiválta. Mint ahogy Berki Viola festészetét is. ma nagyon is megfelel a lágyszárú, karógyökerû torma Korniss Dezsõhöz is ezen a nyomvonalon jutott el. A is, amely nemzeti ételkülönlegességünk, s mint ilyen, hungarikum. Mint ahogy a szelíd dunántúli dombok kö- magyar avantgárd vezéralakja – Csók István és Vaszary János tanítványa –, mintegy százötven képpel van jelen zött megbúvó, erdõk övezte, elnéptelenedõ és pusztuló a Merics-gyûjteményben. Ez önmagában is rendkívüli falvak is azok. tény. Ám Merics doktor a „Korniss-iskola” kiemelkedõ A gazdag ember udvarán is összedõlt az istálló. alkotóinak a mûveibõl is páratlan kollekciót gyûjtött De néhány falcsonk még áll, és ettõl olyan látványt egybe. Bak Imre, Nádler István, Hencze Tamás képeibõl nyújt ez a torzó, mintha egy különös és szomorú ugyancsak össze tudna állítani egy impozáns kiállítást. emlékmû lenne.
A
302
13:58
Magyar VADÁSZLAP/2007. május
2007.04.13.
13:59
Page 303
FOTÓK: KÖRTVÉLYESI LÁSZLÓ
Dr. Merics Imre már-már áttekinthetetlen gyûjteményében egymástól nagyon is különbözõ alkotók, stílusok és tárgyak sorakoznak egymás mellett, a legnagyobb békességben. Számára a gyûjtés nem üzlet, nem hasznot ígérõ befektetés, nem irányzatos elkötelezettség, hanem életforma. Az avantgárd és a figurális ábrázolás ebben a gyûjteményben nem vívja a maga osztályharcát. A fentebb említett mûvészek mellett Gyarmathy Tihamér, Kokas Ignác, Somogyi Gyõzõ, Szabó Vladimír, Pekáry István festményei, a keramikus Németh János, a fafaragó Nagy Ferenc, valamint a karcolt és faragott ivótökökkel jelen lévõ Tóth Mihály és Kálmán István munkái, sõt a száz évnél idõsebb paraszti bútorok és népviseleti ruhadarabok is egyenrangú alkotóelemei ennek a szuverén értékrendet képviselõ, öntörvényû gyûjteménynek. A hálószoba – ezt is csak az egyszerûség kedvéért nevezem így –, azokat a képeket rejti, melyekhez alighanem a legszemélyesebb kapcsolat fûzi a gyûjtõt. Gyarmathy Tihamér nagyméretû mufloncsigát ábrázoló festménye alatt Martyn Ferenc és Keserû Ilona egy-egy erõs kisugárzású képe látható. Martyn Ferenc huszonhatszor járt nálam, Tormáson, mondja dr. Merics Imre, és ettõl az emléktõl egy kicsit el is érzékenyül. Várkonyi György mûvészettörténész dr. Merics Imre gyûjteményének sokszínûsége és hihetetlen ütemû fejlõdése felett morfondírozva joggal tette fel a kérdést: „Vajon mi lehet ennek az üzleti alapon (a falusi állatorvos pozíciójából) elképzelhetetlen expanziónak?” És a helyes választ is õ találta meg. „Merics Imre azért tud elsõrangú képeket megszerezni, mert el tudja hitetni, hogy számára nem a kép a legfontosabb. Valójában barátságokat gyûjt…”
Sokadszorra járjuk körbe a házat. Most már az elõszoba egyik sarkát díszítõ trófeáknak is jut a figyelembõl. Élete gímtrófeája, elsõ õzbakja és egy beteg bak torz agancsa függ a Kossuth-díjas fazekas-mester, Kántor Sándor Miska-kancsói közelében. A szarvasagancs ezüstérmes, súlya 7,9 kilogramm.
Tormás déli faluszélén a Szágyi patak csörgedez, azon túl pedig a Bikosi- és a Kõtörõ-erdõk sötét tömbje magasodik. Dr. Merics Imre megvásárolta a falu néhány üresen álló, pusztulásra ítélt házát – az egyik képraktár, a másikban egy kis néprajzi kiállítás van, a harmadik pedig egyfajta kis alkotóház, amely minden érdeklõdõ festõ rendelkezésére áll – rövid falunézésünk igazi „céltárgya” azonban maga a táj. Felkapaszkodunk egy kis dombra, amely a falu belterületén magasodik. A dombok lágy ívei, a háztetõk egyenes és határozott vonalai, no és a templomtorony mindezek fölé magasodó figyelmeztetõ jele egy különlegesen szép képpé állnak össze a vakító, naplemente elõtti fényben. Dr. Merics Imre azt mondja, nem mindegy, hogy hol él az ember. A táj, amely szûkebb hazánk, elõbb-utóbb a saját képére formálja a lakóit is… Bemegyünk a képraktárnak használt öreg, dohos házacskába. A festmények közül számos ábrázol tájakat, növényeket, fákat. Egy újabb Berki Viola-kép is elõkerül, melynek akár azt a címet is adhatnák, hogy „A vadászat univerzuma”. Vad, vadász, vadászház, orvvadász – szóval, látomásszerûen minden együtt van ezen a képen, ami ennek a sajátos világnak a lényege. De a vadászat és a mûgyûjtés kapcsolata dr. Merics Imre számára nem tematikai érdeklõdést jelent. Magát a mûgyûjtést is vadászatként éli meg, bár ezen a „vadászterületen” mások a vadászat „objektumai” és mások a módszerek is. De a szenvedély, az örökös vágyakozás, a minden akadályt leküzdõ belsõ késztetés ugyanaz. A képek, mûtárgyak, népmûvészeti emlékek felkutatása és küzdelmes birtokba vétele ugyanis csak ahhoz az élményhez hasonlítható, amit az igazvadász akkor él át, amikor a megrendült öröm érzésével letérdel a zsákmánya mellé…
Vadászok, vadászotthonok
302-303 otthonok.qxd
BÉKÉS SÁNDOR Magyar VADÁSZLAP/2007. május
303
304-305 akt nagyzoltan.qxd
2007.04.13.
14:03
Page 304
Vadászkutya
306 vadaszkutya.qxd
306
2007.04.13.
14:06
Page 306
Kiskutya születik... A
vemhesség biztos jelének tekintSzukánk fedeztetését követõen már az oldalán kiterülve fekvõ anya is elhetõ, ha kutyánk viselkedése három héttel meggyõzõdhetünk arról, férjen benne. A fialó helyet szalmával, megváltozik. Van, amelyik habzsol, hogy sikeres volt-e a kísérletünk szénával, hullámpapírral ki kell bélel„kívánós” lesz, a legtöbbjük hízelkevagy esetleg újra kell ni, de mosógépben mosható, fertõtledõbbé és aluszékonnyá válik, horpapróbálkoznunk... Természetesen níthetõ kutyapokróc is megteszi. szuk kitelik. Persze, a fialásig semmi a vehemépítés korai idõszakában A legkorábbi ellési idõpont elõtt két sem biztos, az álvemhességet is va- még sok a bizonytalansági tényezõ. nappal már altassuk ott az anyát, hogy lódinak nézheti a gazda. Tapintással, vagy – a készüléktõl és elfogadja, megszokja a helyét. KészítA vemhesség látható jeléig a megaz állatorvos gyakorlatától függõen sük elõ a pórázt, szájkosarat, mert a szokott módon kell etetni a szukát, – ultrahangvizsgálattal a vemhesség vajúdás váratlan dolgokra késztetheti és ha nem fáradékony, nyugodtan vamegállapítható. Ez négy héttel az egyébként kezes kutyát is. Hosszúdászhat is. Ha már gömbölyödik, ma- a fedeztetés után javasolt leginkább, szõrû kutyáknál nyírjuk le a szõrt a gasabb fehérjetartalmú, jobban mert abban a korban látszanak péra körül, nehogy elzárja a szülõutat, emészthetõ takarmányt, általában száa legjobban, legelkülönültebben és az emlõknél, hogy könnyebben odaraz kölyöktápot célszerû adni neki. a magzatok, és lehetõség van találjanak a kicsinyek. Azt az ollót, Ez fõleg az utolsó két hétben fontos, az alomszám megállapítására is. amellyel – ha szükséges – a köldökmert a gyomra akkorra felére szûkül zsinórt fogjuk elvágni, fertõtlenítsük. és egyszerre keveset bír enni. Napjában többször eszik egy Az ellés közeledõ idõpontját az anyakutya láthatóan keveset, és ennek az eledelnek fedeznie kell a növekvõ ideges, nyugtalan viselkedéssel jelzi. Liheg, és étvágytalanmagzatok, valamint az anya fehérje- és energiaszükségle- ná válik. Sokszor kapar, õsi ösztön készteti a veremásástét. Ha lakásban tartjuk a várandós kutyát, ne feledkez- ra, hogy annak védelmében hozza világra kicsinyeit. Ez az zünk meg arról, hogy a vehem a húgyhólyagját is nyom- idõszak 3-12 órán át tarthat. Ha fél nap vajúdás után ja a szukának, így a szobatisztaság érdekében még kevés- nincs még újszülött, fõleg, ha az anya már kevésbé van bé javasolt a lédús házi koszt. A kölyöktáp azért alkalmas, mert a kiskutyák a méhen belüli csontfejlõdésükhöz az anya csontjaiból vonják ki a kalciumot, amit a szukának az eledelén keresztül pótolnunk kell, különben fialáskor gond lehet a simaizmok, így a méh összehúzódásánál, ehhez ugyanis a szervezet kalciumot igényel. Fontos még a vemhes kutya parvovírus-oltásának ellenõrzése, s ha már lejárt, a vakcinával való újraoltatása, mert fertõzés esetén az anya szervezete általában legyõzi a betegséget, de a kiskutyák méhen belül fertõzõdve nem szoktak életben maradni. A kutyák vemhességi ideje általában 62-63 nap, de a magzatok számától és egyéb tényezõktõl függõen a kölykök 57-69 napra is születhetnek. A már ellett szuka sokszor a fialási nap elõtt egy héttel tejel. Elõfordul, azonban, hogy a fiatal, elsõalmos ebünk már világra hozta az rosszul, magyarul gyöngülnek a fájásai, érdemes állatorösszes kölyköt, de még mindig nincs a csecseiben egyet- vost hívni. Szintén állatorvost kell hívni, ha az elõzõ kislen csepp nedû sem. kutya születése óta több mint négy óra eltelt, s még van Fialás elõtt az anya hasa lefelé és hátraereszkedik, ek- a szukában magzat. Általában az elsõ kölyköt egy órán kor érdemes végbélben mérni a kutya hõmérsékletét is. A belül még 2-4 követi, majd egy-két órát pihen a szuka. normál eb testhõmérséklete 38-38,5 Celsius fok, amely a Az ellés – a magzatok számától függõen – általában szülés elõtt 16-24 órával mélypontra esik, akár másfél fok- 4-12 órát vesz igénybe. kal csökken. A méhizomzat összehúzódásának hatására ez Egy-egy nehezebben világra jövõ, a szülõcsatornába visszakésõbb fokozatosan újra emelkedni kezd, és az elsõ mag- visszacsúszó kölykön segíteni lehet azzal, hogy pórázra zat megszületésekor eléri a normális értéket. Hõmérõzés- vesszük és sétáltatjuk az anyát. Ha vemhesen megfelelõsel meg tudjuk állapítani azt is, ha baj van. Ha az anya- en volt táplálva az anyakutya, nem szükséges ennie még kutya hõmérséklete 39 Celsius fok fölé emelkedik, az a a hosszú fialás alatt sem. De vízzel, tejjel méhben elhalt magzatot vagy baktériumos fertõzöttséget ajánlatos kínálgatni a kiskutyák születése közjelent és azonnali állatorvosi beavatkozást igényel. ti pihenõidõben. A kiskutyák megszületése Az anya és a kiskutyák helyét fertõtleníteni kell. A leg- után általában magától kicsúszik a méhlepény praktikusabb a levehetõ tetejû, küszöbös kutyaház vagy az és a mélyen, nyugodtan alvó szuka azt jelzi, elletõ láda. Fontos, hogy ez könnyen hozzáférhetõ, de nyu- hogy minden rendben van. godt helyen legyen. Méretét az határozza meg, hogy K. GYURKÓ RITA Magyar VADÁSZLAP/2007. május
2007.04.13.
16:18
Page 305
Aktuális
304-305 akt nagyzoltan.qxd
A vendégnek mindig igaza van! Az apróvadas vadászati idény végén kaptunk egy e-mailt Belgiumból. A felvetett témát megpróbáltuk lelkiismeretesen körbejárni, mivel nem önmagában az eset, hanem a jelenség érdekes és tanulságos, elsõsorban azok számára, akik vadásztatással foglalkoznak. Tisztelt Uraim! Idén január elején egy 6 tagú, belga vadászcsoporttal érkeztünk Magyarországra, egy kellemes fácánvadászat reményében. A magyar vadászatszervezõ ígérete szerint a háromnapos fácánvadászaton közel 750 magasan repülõ madárra számíthattunk. Az elsõ nap katasztrófa volt! Egyáltalán nem volt madár. Az a néhány madár, amit láttunk, kb. 8-10 m magasan repült. A második napon elindultunk az elsõ hajtásra. Minden lõálláson kb. 30-50 üres töltényhüvelyt találtunk a földön, melyek nem voltak egy hétnél régebben kilõve! Mindössze két madár jött ebben a hajtásban!!! Úgy döntöttünk, azonnal befejezzük a vadászatot és hazautazunk. Ez szégyen az Önök országára nézve! Úgy gondolom, hogy Önök tudnak tenni valamit az ilyen „üzletek” leállítása érdekében. Köszönöm a figyelmet. báró Thierry Kervyn (Belgium)
Nem kellett sokat utána járnunk, hogy kiderüljön: a Nagy Zoltán vezette, magyarnándori (Nógrád megye) Nagyvad Hunting Vadászatszervezõ és Utazási Iroda volt a vadászat szervezõje. Mivel az éremnek két oldala van, kíváncsiak voltunk a véleményére. Kaptunk is egy négyoldalas – „az iroda minden részletre kiterjedõ álláspontját” tartalmazó – levelet, amelyet terjedelmi okokból nem áll módunkban közölni, ezért a levelet lerövidítettük, amelyhez azonban Nagy úr – sajnálatunkra – nem járult hozzá, mondván: a rövidítés „nem a tények maradéktalan ismertetésérõl szól.” Hogy a történet Olvasóink számára érthetõ legyen, Nagy úr információit felhasználva, a saját megfogalmazásunkban „adjuk elõ”.
Amit Kervyn úr a levelében leírt, az mind a színtiszta igazság, az ominózus január eleji vadászat tényleg nem a várakozásoknak megfelelõen végzõdött. Való igaz, a második nap végére mindössze 208 fácán került terítékre, amivel igazán nem lehet dicsekedni. Kervyn úrnak eddig nyolc alkalommal szervezett a Nagyvad Hunting vadászatot, aki mindig elégedetten nyilatkozott mind a fácánok minõségérõl, mind pedig a szolgáltatásokról. Még akkor is, amikor a nagy terítékre leszerzõdött hat puskás helyett csak hárman jelentek meg és a harmadik napon az Exkluzív Vadász Kft. lemondta a további vadásztatást. A cégvezetõ belátja, hogy – mint közvetítõ – hibát követett el, mert vakon megbízott a kifejezetten jól és magasan repülõ fácánok vadászatára szakosodott ominózus vadászterületben – a Premier Fácán Kft. (korábban Exkluzív Vadász Kft.) romhányi, õrhalmi és nógrádmarcali területeiben – és a korábbi jó tapasztalatok tudatában szervezte a vadászatot. Utólag már tudja, ha figyelt volna az enyhe, már-már meleg januárra, az abnormális idõjárásra, ha meggyõzõdött volna arról, hogy a fácánt etetéssel már nem lehetett együtt tartani, napok alatt szétszéledt a környéken még lábon álló százhektáros kukoricásban, lemondta volna a vadászatot. Ezt
nem tette, mert elhitte a vadászterület kezelõjének, Varga Balázsnak, aki elsõ kézbõl ismeri a vadállományát, hogy meglesz a kívánt mennyiség. Aztán megérkeztek a vendégek és már a második hajtás után kiderült, ennek a vadászatnak kudarc lesz a vége. Ekkor azonban már nem lehetett mit tenni, csak hallgatni a vendég zsörtölõdését és azon kísérletezni, milyen árengedménnyel, kártérítéssel, az érintett vadászterület szerepének bemutatásával lehetne a vadászat rossz szájízét kissé elfogadhatóbbá tenni. Úgy tûnik, hogy a magára sokat adó vadászat-közvetítõ iroda nem volt felkészülve egy ehhez hasonló gyenge eredményre. Az eset Nagy urat – a kereskedõt – ugyanúgy sokkolta (presztízsveszteség, elmaradt árbevétel), mint a vevõt. Abban csak reménykedik, hogy nem a konkurens iroda vagy irodák állnak a háttérben és direkt blamálni akarták a csoport elõtt. Eddig a konkrét történet, ami azonban figyelmeztetés lehet mások – vadászatszervezõ irodák és vadászterületek – számára is: a jó vadászatnak – akár üzlet, akár nem – néhány alapvetõ és sok apró részlete van, amelyek eldöntik az élmény minõségét. Alapvetõ, hogy legyen – és olyan minõségû – vad legyen a területen, amirõl az ajánlatok szólnak, amilyenre a fizetõvendéggel szerzõdünk. Minden vadászat elõtt – tetszik, nem tetszik – idõben (!) meg kell gyõzõdnie a terület gazdájának és az ügynöknek, a kereskedõnek, a vadászatszervezõnek – garantálható-e a teríték. Még mindig jobb idõben (!) lemondani egy bizonytalan kimenetelû vadászatot, mint a biztos kudarccal szembesülni. Kevés olyan szerzõdéssel találkozni, amelyben pontosan megfogalmazzák a terület, a közvetítõ és a vendégvadász által vállalt garanciákat, a nem teljesülõ feltételek anyagi következményeit… a vis major (a feleken kívül elõforduló) lehetõségekrõl már nem is beszélve. A vadásztatás – milyen jó lenne, ha már így fognánk fel – egy elõre, pontról-pontra megtervezett és megrendezett produkció, egyfajta különleges show, amelyben nagyon fontosak a részletek: a vadászat kiajánlása, a tarifák, a kedvezmények, a szerzõdés, majd a vendégvadász fogadása, eligazítása, szállása, ellátása, a kísérés, a szállítás, az elejtés körüli események, egyáltalán a vadászat hangulata, kulturáltsága. ...és még mi minden történik/történhet a számla kiegyenlítéséig! Tény, hogy a „mûsor” összetett, sok figyelmet és figyelmességet igényel, mint ahogy sok-sok más szolgáltatás, a korrekt vendéglátás… ahol a kimondott és kimondatlan „törvény”, a legfontosabb szabály, hogy „a vendégnek mindig igaza van!” (Még akkor is, ha a vendégnek egyáltalán nincs igaza, de azt szeretnénk, hogy újra jöjjön, a pénzét nálunk költse el.) Mindez megtanulható, elsajátítható, ha vesszük hozzá a fáradtságot… és tanulunk a saját és a másokat ért károkból.
css
Magyar VADÁSZLAP/2007. május
305
307 hirek.qxd
2007.04.13.
16:16
Page 307
Tüntetõ vadászok Március 30-án mintegy hatvan vadász tüntetett Békéscsabán a megyei Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal épülete elõtt. A tiltakozók – a bélmegyeri és a tarhosi földtulajdonosi közösségek tagjai – a valamivel több, mint egy órás demonstráción a vadászterületek kialakításával kapcsolatban szerintük törvénytelenül eljáró vadászati osztályvezetõvel szembeni nemtetszésüknek adtak hangot. Véleményük szerint Páskai Sándor a vadászati törvény rendelkezéseit egyoldalúan felrúgta, szembehelyezkedett a földtulajdonosok akaratával, mikor kijelölte az adott régió vadászterületeinek határait, átjátszva a legértékesebb területrészt egykori kollégájának. A hivatal vezetõjének átadott petíciójukban az osztályvezetõ alkalmatlanságát hangsúlyozták, és azonnali leváltását követelték. Páskai Sándor véleménye szerint a megyében közel nyolcvan vadászterület kialakítása történt meg, és mindössze két-három lezáratlan eset van. Az ominózus üggyel kapcsolatban a földtulajdonosok együttmûködési törekvéseit és kompromisszumkészségét hiányolta, szerinte ezek a problémák kialakulásának legfõbb okai. A szövevényes ügy dokumentumai a másodfokon eljáró hatóság elõtt vannak. F.L.
Õzgida áprilisban Sándorfalva mellett (Csongrád megye), április 3-án reggel egy traktoros búza gyomirtózás közben õzgidát vett észre a gépe elõtt. Megállt, és az újszülött õzet kivitte a tábla szélére. Egyik kollégája, aki a helyi vadásztársaság tagja, amikor értesült a dologról, visszament a gidáért, mert feltételezte, hogy anyja azt már nem fogadná vissza. Meg is találta a bakgidát, amely pár órája születhetett. Az eset arra utal, hogy idén, a szokásos május közepénél sokkal hamarabb kezdõdhet meg az õzek ellése.
Vérebesek tábora Gemencen
Tizenhat vérebvezetõ gyûlt össze egy hétre abban a táborban, melyet a Gemenc Zrt. támogatásával a Magyar Véreb Egylet szervezett a Tolna megyei Õcsényben, március 26-30. között. A napi feladatok Kammermann Péter táborvezetõ irányításával zajlottak. Az egyhetes programban szerepelt csapafektetés és kidolgozás, elõadások a vadászati kultúra és a vadászati szakma legkülönbözõbb területeirõl, valamint esténként szalonkavadászat a Gemenc Zrt. vadászterületein. A híres karapancsai pagonyban egy látványos munka során a hallgatók élesben láthatták az utánkeresés során elõforduló kisebb-nagyobb nehézségeket. Radó Zoltán hivatásos vadász, az ismert vérebvezetõ, hannoveri kanjával éppen egy sebzett vaddisznót keresett, és kiválóan megoldotta a feladatot, a disznó rövid hajsza után terítékre került. A táborban elõadást tartott Buzgó József, a Magyar Véreb Egylet elnöke, Bõhm István tenyésztési felelõs, Zilai János, a MVE vezetõségi tagja, Nyúl András és Agyaki Gábor, az MVE tagjai, valamint Farkas Dénes. Agyaki Gábor
308-309 rip csikibege.qxd
2007.04.13.
14:12
Page 308
„Ez marha jó!” A
quadosok ugyanazt vallják, mint a motorosok: a szabadság élményét érzik… Merthogy szinte nincs elõttük akadály, a quaddal minden terepviszony között elboldogulnak. ATV – All Terrain Vehicle – ez a rövidítése
Elõzõ számunkban ígéretet tettünk arra, hogy – a Csiki-Bege Autoplaza közremûködésével – a Nagy Kevély tövében tesztelt jármûveket a késõbbiekben részletesebben is bemutatjuk. Kezdjük a quadokkal, melyekkel fotós kolléganõnk igen gyorsan megbarátko zott, s miután egyre több helyen – murvás úton, sziklák között, erdei ösvényen, sárban-vízben – ügyesen elmotorozott, folyamatosan egyetlen mondatot hangoztatott, amit írásunk címéül is választottunk. De miért olyan jó quadozni? Miért érdemes elgondolkodni azon, hogy a quad nem csupán divatos extrém sporteszköz, hanem nagyon praktikus jármû – lehetne ! – a vadászat, a vadgazdálkodás szolgálatában?
ezeknek a terhelhetõ és nagy nyomatékú jármûveknek, ideális munkagépeknek vagy túraeszközöknek. Az ATV-k 300 ccm fölött kapcsolható összkerékhajtással, valamint független kerék felfüggesztéssel és nagy hasma-
A több mint 45 fokos lejtõ és emelkedõ nem okozott gondot a Polaris 500-asnak és a nyergében ülõ Fülöp Péternek
2007.04.13.
14:13
Page 309
FOTÓK: POLSTER GABRIELLA
308-309 rip csikibege.qxd
A felvételen azt kell látni, a quad szinte mindenhol elmegy gassággal rendelkeznek. A quadokra jellemzõ a jó terepjáró képesség és az akár egyméteres gázlómélység. A keskenyebb nyomszélesség és a rövid tengelytáv miatt mozgékonyak, extrém Ranger 700 XP Polaris 500 X2 körülmények között is jól és könnyen Motor: 4 ütemû, 1 hengeres, álló, vízhûtéses irányíthatóak. Azokon a helyeken is jól Szelepek: 8 4 használhatóak, ahová a terepjárók nem Hengerûrtartalom: 700 ccm 499 ccm képesek le-, vagy feljutni. Kis fogyaszTeljesítmény: 56 LE 36 LE tásuk miatt nagy a hatótávolságuk és Gyújtás: elektronikus kicsi a fenntartási költségük. Hajtás: tengely Az általunk tesztelt Polaris 500 X2 Váltó: automata különlegessége az egyhengeres Subaru Fék elõl: tárcsa dugattyú motor és a hátsó billenthetõ csomaghátul: hidraulikus dugattyú tartó, amely egy mozdulattal átalakítható egy második üléssé. Tengelytáv: 193 cm 114 cm A Ranger 700 4x4, amely három Szélesség: 152,4 cm 106,7 cm üléses, opcióként rendelhetõ zárható Szárazsúly: 539 kg 193 kg kabinnal, platóval és közel 1 tonnás Tankméret: 36 l 10,4 l terhelhetõséggel rendelkezik, méltán érdemelte ki a „Világ legkeményebb Ára (áfás): 3.530.000 Ft 2.570.000 Ft quadja” címet. Mindkét modellnél a 2x2, 4x4 meghajtáson kívül kapcsolható egy harmadik gyepkímélõ üzemmód is, amikor csak egy kerék van meghajtva, ezzel is kímélve a talajt és a növényzetet. Számtalan kiegészítõt gyártanak már a quadokhoz, amelyek közül a vadászok számára fontos, hogy kapható olyan hangtompítós kipuffogó, amely teljesen csöndessé teszi a motor hangját. A fegyvertartók, a különbözõ teherbírású csörlõk, a hótolók, fûnyírók, rönkhasítók, szárvágók, hótalpak … mindmind a quadok praktikumát erõsítik. Az általunk tesztelt quadok nagymotor „A” jogosítvánnyal vezethetõk és korlátozás nélkül megkapják a rendszámot, közúti forgalomba állíthatók. De, ha valaki spórolni akar, választhatja a zöld rendszámot is, így nem kell regisztrációs adót fizetnie és a forgalomba helyezés költségeit is megtakaríthatja. Ha pedig Polaris quadot vásárolunk, az áfát is visszaigényelhetjük. (Úgy tûnik, egyre inkább telitalálat Polster Gabi címben szereplõ mondata.) -css-
310-311 hirek.qxd
2007.04.13.
14:15
Page 310
312-313 ijaszat.qxd
2007.04.13.
14:21
Page 312
A Blaser hivatalos magyarországi forgalmazója
310-311 hirek.qxd
2007.04.13.
14:16
Page 311
Mikor – mi – mennyiért? Vadkan Agyarhossz(cm) 12 alatt 12-14 14-16 16-18 18-20 20-22 22-24 24 fölött
EUR 310-340 350-590 500-910 600-1370 1000-1970 1600-2830 2350-3192 3250-4270
EUR/cm – 8-16 13-23 20-30 25-55 25-55 45-70 84-100
eFt 70-80 70-132 110-192 172-295 243-432 300-598 500-825 1100
Ft/cm – 2000-2400 3000 3500-4800 5000-8000 7500-15000 13000 –
Koca: 220-500 euró, 80 kilogramm fölött 450-565 euró, illetve 50-112 ezer forint. Süldõ: 100-250 euró, illetõleg 25-55 ezer forint.
Apróvad-árak Megkezdõdik a felkészülés a fácán- és a vadkacsa, esetleg a fogoly nevelésre, az elsõ turnus fogadására. A tenyésztojás ára 80-90-, a naposcsibe 230-270 Ft. Az elõnevelt, hathetes fácánok ára várhatóan 540-600 Ft között alakul. A napos fogolycsibe 350-400-, az elõnevelt 1300 Ft.
Takarmány-árak Fácán Fácán Fácán Fácán Fácán Fácán Fácán
tojótáp: 5500 Ft/100 kg indítótáp: 7000-7200 Ft/100 kg nevelõtáp: 6440-8200 Ft/100 kg kondicionáló táp: 5750-7200 Ft/100 kg tojótakarmány keverék: 7600-7900 Ft/100 kg jércetakarmány keverék: 6900-7400 Ft/100 kg flubendazolos táp: 8500 Ft/100 kg DR. BALÁZS ISTVÁN
Jó szomszédság Tóth Róbertnek, a Hermádmenti Hubertus Vt. vadászmesterének a kezdeményezésére a szomszédos Bélusvölgye Vadásztársasággal közös szemétszedési akciót tartottak március 17-ikén. A vadászterületeik határvonalán, Fancsal és Baktakék községeket összekötõ útvonal melletti erdõrészben jelentõs mennyiségû hulladék halmozódott fel. A két vadásztársaság sport- és hivatásos vadászain kívül a baktakéki önkormányzat is küldött közmunkásokat. Encs város önkormányzatának köszönhetõen a két teherautónyi szemetet díjmentesen rakhatták le a helyi szeméttelepen.
Szalonkavarázs – képekben Zircen, a Sarok Galéria szervezésében „Szalonkavarázs” címmel természetés vadászfestmény kiállítás nyílt április 6-ikán. A tárlatot Feiszt Ottó, az OMVK elnöke, a Zalaerdõ Zrt. vezérigazgatója nyitotta meg. A falakon Schell József, Vezényi Elemér és Muray Róbert festõmûvészek munkáiból láthattak a látogatók válogatást. A képek július 15-éig megtekinthetõek a Bakonyi Természettudományi Múzeumban (Zirc, Rákóczi tér 1.) naponta 9-17 óráig. Seres Erzsébet
2007.04.13.
14:21
Page 313
Egyesületet alapítanak a vadászíjászok B
ár jogilag rendezett viszonyok uralkodnak a vadászíjászat terén, köszönhetõen azoknak, akik 1993-ban segédkeztek a vadászíjászatra vonatkozó jogszabályok megalkotásában, és a magyarországi íjas vadászat nemzetközi megítélése is pozitív, mégsem mondható, hogy hazánkban elismerik a vadászatnak ezt a hagyományos módját. A vizsgázott vadászíjászok száma jelenleg megközelíti a 700-at. Évente két alkalommal rendeznek vadászíjász kiegészítõ vizsgát, amelyen mintegy száz jelölt gyürkõzik neki az elméleti és gyakorlati feladatoknak. Joggal vetõdött hát fel március 31-én, az idei Országos Vadászíjász Találkozón, hogy a jövõben ezt az egyre népszerûbb vadászati módot egy jól szervezett társulás vegye pártfogásába. A jelenlévõ vadászíjászok felismerték, hogy a törvényileg ugyan szabályozott – de a mai napig csak klubszerûen mûködõ – tömörülés saját érdekvédelmi szervezet nélkül már nem mûködhet. Szükség van arra, hogy a vadászíjászok életében felvetõdött megoldandó kérdéseket az érintettek szervezett formában kezeljék.
A találkozó résztvevõi egyetértettek abban, hogy elérkeztek egy újabb lépcsõfokhoz, amelyre fellépve javulhat a vadászíjászat társadalmi megítélése és elismertsége. A találkozón megállapodás született arról, hogy rövid idõn belül jól elõkészített alapszabály tervezettel újabb megbeszélésre hívják össze az érdekelteket, ahol ismételt többségi egyetértés esetén megalakulhat a magyarországi vadászíjászok érdekképviselete. Európában egyre több helyütt is engedélyezik a vadászíjászatot, és a legalizációt szorgalmazó kezdeményezések is egyre könnyebben jutnak a célegyenesbe. Jelenleg Németországban, Horvátországban és Szlovéniában megindult a szervezõ munka, sõt a Safari Club International (SCI) is rendelkezik már vadászíjász tagozattal. Az EU tagállamok közül jogilag rendezett az íjászat: Franciaországban 1995-tõl, Spanyolországban 1987-tõl, Portugáliában 1986-tól, Finnországban 1993- tól, Litvániában 1992-tõl. Ezenkívül íjászhatunk Olaszországban, Dániában, Svédországban és Törökországban.
A több mint 13 éves magyar vadászíjászat nemzetközi szinten is jó pozícióba került. Ez mindenképpen egy olyan megítélési alapot ad számunkra, amelynek köszönhetõen szomszédos országaink vadászíjász törekvéseik során a rendezett magyar jogviszonyokat tarthatják követendõnek. Elõzetes tárgyalások indultak el Romániával annak érdekében, hogy ott is legális vadászati eszközzé nyilvánítsák az íjat. Glück Balázs és Litresits Imre ötletgazdákként felkeresték az Európai Vadászíjász Szövetség (EBA, European Bowhunting Association) magyarországi képviselõjét, Ambrózy Árpádot, hogy segítse õket törekvéseikben. Az EBA márciusi találkozóján hazai képviselõnk elõterjesztette az elgondolást, amely olyannyira pozitív visszhangra talált, hogy felhatalmazást kapott: a szövetség nevében folytasson tárgyalásokat. Ha sikeresek lesznek a tárgyalások, akkor a hazai íjászok a Kárpátokban is hódolhatnak szenvedélyüknek. SZABÓ ZSOLT
Magyar VADÁSZLAP/2007. május
Vadászíjászat
312-313 ijaszat.qxd
313
314-315 barkacs.qxd
2007.04.13.
14:25
Page 314
2007.04.13.
14:26
Page 315
Barkács
314-315 barkacs.qxd
Fogd meg, ha tudod! Számos olyan faj él hazánkban, amelynek tagjai veszélyeztetik apróvadállományunk egyedeit, amelyek ellen szinte semmilyen védekezési lehetõsége nincs a vadgazdának, lévén idõszakosan vagy állandóan védettek. Sem a puska, sem a méreg, sem a szaporodó helyeik felszámolása nem jöhet számításba, így károsításukat csak az egyed sértetlen állapotú elfogásával és más, kevéssé kárérzékeny területekre való „áttelepítésével” tudjuk mérsékelni, megakadályozni. Ennek egyetlen legális módja az élve fogó csapdák használata.
K
ár, hogy hazánkban ennek a hatékony módszernek nincs „divatja”, elsõsorban azért, mert eredményes használatukhoz nem kevés tudás, megfigyelés szükséges, lerakásuk, álcázásuk viszonylag sok munkával jár és ellenõrzésükhöz naponta végig kell járni a helyszíneket. Ráadásul ez nem az „autós vadõr” eszköze, itt bizony be kell gyalogolni azokra a jó takarást biztosító sûrûkbe, ahol e ragadozók rejtett járatai, váltói vezetnek – s az sem utolsó szempont, hogy sok munkával elõállított, vagy drágán vett csapdáinkat ne lopják el. Szárnyas ragadozók, kártevõk ellen kétféle szerkezet létezik. Élõ, kifejlett madarat zsákmányoló ragadozók (héja, ölyv) elfogásához a klasszikus héjakosár, míg varjúfélék befogásához a varjúfogó ketrec vagy karám használható. Mindkettõhöz élõ csalimadár kell. A héjakosárba a helyileg kedvelt zsákmányállatot helyezzük, ilyen a galamb, a japántyúk, vagy házi csirke, de talán a legjobb az engedélyezett vadászati idényében, kosárral az udvaron fogott balkáni gerle. Lehetõleg világos, vagy tarka színezetû csalimadarat válasszunk, hogy minél elõbb észrevegye a ragadozó. A héja elsõsorban a mozgásra figyel fel, ezért 4-5 naponként a csalimadarat cserélni kell, hogy mozgásával fölhívja magára a figyelmet. A varjúfogó ketrecbe varjút, szarkát, szajkót, akár többet is be kell tenni, itt a módszer a társas életmód ismerete, a fajtárs jelenléte vonzó a többiek számára – fõleg, ha ennivaló is van a csapdában. Szõrmések, földön mozgó kártevõk befogására szintén kétféle típus használatos: zsákmányállattal mûködõ csapdák és kényszerváltóra rakott bebújós, „lépõ” csapdák. A tapasztalatok szerint zárt falú dobozcsapdákba nem szívesen megy bele a kártevõk többsége (kivéve az ilyen járatokban is mozgó görény, patkány, stb.), ezért célszerû a csapda falait dróthálóból készíteni. Ha élõ csalis csapdával dolgozunk, annak kialakítása olyan kell, hogy legyen, amiben a csaliállat kényelmesen elfér, enni- és innivaló áll rendelkezésére kiboríthatatlanul, s olyan sûrûségû hálóval fedett a rekesze, hogy ne férhessen hozzá károsító. Megcsonkított állat csaliként való alkalmazása tilos! A csapdák több típusa készen kapható a kereskedelemben, de elkészítésük házilagosan sem ördöngösség. Mérettõl függõ vastagságú és erõsségû vasanyag, drótrács vagy fémháló kell a földön elhelyezendõ csapdákhoz, míg a favázas szárnyast-fogó csapdákhoz gyalult deszka, lécek és fém- vagy erõs kötött háló szükséges – meg némi kézügyesség. Mivel egy csapda nem csapda, célszerû az alapanyagokat szériában méretre szabni, s párhuzamosan akár tízes nagyságrendû tételt is tudunk készíteni. A kész csapdákat a terephez hasonló színezetûre célszerû festeni, minél kevéssé üssön el a környezettõl. Öreg csapdázók az emberszag eltüntetésére különféle (titkos) recepteket használnak az avas szalonnabõrtõl a rókavizeletig. S.E. (További részleteket lásd: www.vadaszlap.hu/csapdázás) Magyar VADÁSZLAP/2007. május
315
2007.04.13.
14:32
Page 316
Gyerekeknek
316-317 gyerek.qxd
Ünnepi zöldben M
ájusra ünneplõ, üde zöld ruháját viseli erdõ-mezõ. Balzsamos illattal bódít a tavaszi lég. Fészkeik körül madarak énekelnek, s zsongva „zümmög” a rét. Zsizseg a táj, nyúlfiak kergetõznek, s a bozótosban csíkos vadmalacok lökdösõdnek. Május az újjászületõ élet örömünnepe. Ne felejtsük hát el május elsõ vasárnapján felköszönteni az édesanyánkat, aki az élettel ajándékozott meg minket. Május utolsó vasárnapja pedig a gyermekek ünnepnapja, amikor is a felszabadult játéké a fõszerep! Május névadója a régi római Maia istennõ volt. A görög maia „anyácskát”, „dajkát”, „bábát”, a dór nyelvjárásban „nagyanyát” jelent, valószínûsíthetõ, hogy a Maia név magának a Nagy Istennõnek a megszólítása volt. Maia a növekedés és a szaporulat felett bábáskodott, s május valóban a növekedés hónapja. Több ezer éve az õsi tavaszi ünnepkör kiemelt napja volt a majális. A keltáknál már az i.e. V. században május elsejére esett a nyárkezdõ ünnep, a Beltane. Ekkor hatalmas ikertüzeket gyújtottak és tisztító céllal áthajtották közöttük barmaikat. E Beltane-napi vad körtáncból ered a nyugateurópai szokás, a májuskerék vagy májusfa körüli tánc. A világ más részein is május elejére esnek a nyárkezdõ ünnepek. Európa szerte szokás volt május elején a zöld lombokba öltözött alakoskodók felvonulása, a házak, istállók zöld ágakkal díszítése, a májusfa-állítás, a pünkösdi király-, királynõválasztás. Rómában az i.e. II. században már hivatalos ünnep volt a virágos Floralia (ápr.28 – máj. 3), Flora, vagyis „Virág” istennõ ünnepe. A nyár visszatértének örömünnepén a britek a májusfát gyakran galagonyából készítik. Galagonyakoszorú ékesíti a zöld lombokba öltözött emberek fõalakoskodójának a hom-
316
Magyar VADÁSZLAP/2007. május
lokát is, ki az erdõk szellemét hivatott képviselni. Galagonyakoszorút akasztanak május elsején a tehénistállókra, hogy jó legyen a tejhozam, és a tetõgerendára pedig azért teszik, hogy e varázslással védjék a házat a viharok és a szellemek, boszorkányok ellen. Hazánkban is már a XV. században zöld lombokkal díszítették a házakat május 1-jén. A májusi zöld ágat, a májusfát a székelyek jakabfának, jakabágnak, hajnalfának is hívták, másutt májfának nevezik. A májusfaállítás hazánk egész területén ismert. Májusfát elsõsorban a legények állítják a lányoknak szerelmi ajándékként, – de e fa a tavasz újjászületését is jelképezi. Sok helyütt pünkösdkor, vagy május végén „kitáncolták”, „kimulatták” a fát, vagyis a fa kidöntésekor táncos-zenés mulatságot tartottak.
Anya Az emberi kultúra fõalakja a Nagy Istenanya, a Magna Mater, aki az egész világ õsi szülõanyja. Magával a földdel, a természet termékenységével van kapcsolatban. Az anya alakja minden kultúrában elsõsorban fa, vagyis életfa, illetve
318-319 horgi.qxd
2007.04.13.
14:37
Page 318
2007.04.13.
14:33
Page 317
oszlop, létra motívumával is összekapcsolódik. Szimbolizálhatják azonban az üreges tárgyak is (bõségszaru, edény, láda, urna), épületek (ház, templom), egyes természeti képzõdmények (hegy, barlang, egyes virágok). Az elemek közül a víz (mint magzatvíz, „élet vize”), és a föld is jelképezi (a termékeny anyaföld, amelybõl a halál után is újjászületik az élet). Az õsmagyarság hitvilágában az õsanya, a sarlós gabona istennõ alakja a keresztény Szûz Mária alakjába olvadt bele (Sarlós Boldogasszony). A keresztény vallás pedig a Szûzanyát magával az anyaszentegyházzal azonosítja, s ha a hívõk megbocsátást nyernek, akkor általa új életre születnek.
A légszennyezõdés pusztító hatásai A levegõ a Föld légkörét alkotó gázkeverék, mely 78 százalék nitrogént, 21 százalék oxigént és csupán 1 százalék más anyagot, – szén-dioxidot, vízpárát, nemesgázokat, gáz- és porszemcséket, valamint egyéb szennyezõ anyagokat – tartalmaz. Erdõk, hegyek üdítõen tiszta levegõjét akkor tudjuk igazán értékelni, ha összehasonlítjuk a zsúfolt városok kipufogóbûzös, szennyezett levegõjével. A szmog számos légzõszervi megbetegedés közvetlen okozója. Sajnos mára már világméretû, globális probléma a légszennyezés. Az erõmûvek, gyárak, vegyi üzemek, benzinmotorok, háztartások egyre csak rontanak a helyzeten. A légkörben egyre növekvõ széndioxid-mennyiség a Föld átlaghõmérsékletének növekedéséhez vezet, mely elõreláthatóan éghajlatváltozást idéz elõ. A levegõbe kerülõ kén- és nitrogén-oxidok pedig a savas esõk kialakulásáért, vagyis a növények, erdõségek kipusztulásáért felelõsek. Az erdõk tönkretétele pedig Földünk „tüdejének”, valamint az életközösségeknek a megsemmisülését jelenti. A mérgezõ ózon felgyülemlését a robbanómotorok és a gázos szórópalackok használatával fokozzuk, mérgezve ezzel magunkat és az állatvilágot, pusztítva a fenyõerdõket. A magaslégkörben, vagyis a sztratoszférában lévõ – ultraibolya sugárzást megkötõ, védõpajzsként mûködõ – ózonréteg a légköri szennyezõdés hatására csökken, elvékonyodik, ezáltal a káros UV sugarak szabadon áramlanak ránk, a felelõtlen földlakókra. Mindezen káros hatások tudatában joggal merül fel bennünk a kérdés: vajon miért nézzük mindezt tétlenül? Összeállította: CS. GYENES EMESE
Gyerekeknek
316-317 gyerek.qxd
Táborozzunk együtt! Nyári természetismereti és vadásztáborainkba várjuk 6-18 éves fiatalok jelentkezését. Programok: erdei tanösvény, madármegfigyelés, solymászat, íjászat, állathangutánzás, vadászkürtölés, lövészet, gyógynövénygyûjtés, éjszakai túra, esti és hajnali lesek, kézmûves foglalkozások, egyéb vadászati programok, játékos vetélkedõk és versenyek. 2007. július 23-29.
Szokolya, Sárkányölõ Szent György Udvarház
2007. augusztus 4-11.
Balatonakali
2007. augusztus 6-12.
Kisinóci turistaház
A tábor részvételi díja 25.000 Ft, amely tartalmazza a szállás, étkezés (reggeli, ebéd, vacsora), programok és az ajándékok árát. A Vadászati Kulturális Egyesület Ifjúsági Tagozatának tagjai jelentõs kedvezményt kapnak!
További információ és jelentkezés: Wallendums Péter 06-70/702-5004
Magyar VADÁSZLAP/2007. május
317
2007.04.13.
14:37
Page 319
Haltolvajok rendõrkézen
I
ndul a horgászszezon a Balatonon – szoktuk írni április elején – de az idei enyhe idõjárás miatt nemcsak a horgászat, de a haltolvajlás is a szokottnál nagyobb méreteket öltött. Nagy Jenõ alezredessel, a balatoni vízirendészet bûnügyi osztályának vezetõjével a csukáiról híres rinyaszentkirályi tó partján szaladtam össze, aki édesapjával jött le a Balatonról csukázni, pontyozni egy kicsit. Régi ismerõsök vagyunk, többször volt alkalmam részt venni vele és munkatársaival járõrözésen, tettenérésen. Fiatal kora ellenére már veteránnak számít az általa vezetett csapatban, az utóbbi években erõteljes fiatalítás volt tapasztalható a nyomozó állományban. Az tagadhatatlan, hogy az utóbbi években megnõtt a vízirendõrök tekintélye a horgászok elõtt, aminek egyik oka, hogy a rendõrök egy része maga is jókezû horgász, akik a tisztességesen horgászókat sporttársként kezelik, másrészt az évek során a rendõri rutin mellett, olyan kapcsolatrendszert építettek ki a becsületes horgászokkal, hogy „naprakészek” a Balatonból. Az idén március végén már nagyban zajlik a süllõ ívása a tavon, nem véletlenül tartják szem elõtt a rendõrök ilyenkor az aligai, fonyódi, szemesi, tihanyi akadókat, máriai bockákat, a vonyarci és a szigligeti öblöt. – Mi a summázata a márciusi hónapnak? – kezdünk bele a beszélgetésbe. – Március végéig nyolc büntetõeljárást indítottunk orvhalászat miatt a Balatonon. Ez rendhagyó olyan szempontból, hogy korábban március végén, április közepén kezdõdtek az elsõ ügyek, mert többnyire be volt fagyva a tó. A legzûrösebb idõszak április vége szokott lenni, amikor a süllõk már erõteljesen ívnak. Ez most korábban kezdõdött. Az elmúlt napokban három ügyet vizsgáltunk, hat gyanúsítottat fogtunk el, volt közöttük olyan, aki hálóval fogta a halat. Szomorúan mondom, hogy sajnálatosan nagytestû, 4-5 kilós fogasokat zsákmányolt tele ikrával. A többiek gumihallal és twisterrel horgásztak az akadókon, és az õ halaik között is szép számmal akadtak 5-6 kilósak, de volt egy nyolc kilós álomszép fogas is. Több százezer forint értékû fogas pusztult így el abban az idõszakban, amikor a legkiszolgáltatottabb a hal, mert minden külsõ zavarástól igyekszik megvédeni a fészket. A balatoni halászat szakemberei évtizedek óta helyeznek ki süllõfészkeket, többek között a fonyódi, szemesi, tihanyi akadókra, elõsegítve a süllõ szapo-
rodását, ami így sem gondmentes, hiszen a fészkeket rendszeresen meg kell nézni, mert ha erõteljes vihar felkavarja a vizet, és iszappal lepi be az ikrával teli fészkeket, azok befulladhatnak. Ráadásul a kikelt ivadéknak amúgy sincs egy rövid, de igen kritikus idõszakban elegendõ tápláléka a Balatonban, nem véletlenül viszik el a halászok az ikrával teli fészkeket biztonságos helyre, és ott keltetik ki õket. – Milyen „egzisztenciájú” emberek az elfogottak? – Van köztük csavargó életmódú, de a többségük jó anyagi körülmények között él, ez a házkutatások során egyértelmûen kiderült. – A büntetések mértékét illetõen van-e már változás? – Az eddigi tapasztalat az, hogy többnyire pénzbüntetést szab ki a bíróság, de az idén is volt már egy delikvensünk, aki letöltendõ börtönbüntetést kapott. Róla tudni kell, hogy nem elõször állt a bíróság elõtt. Most két év négy hónapig biztos nem fog orvhalászni. – Mennyire segíti a törvény a rendõrség munkáját? – Ezen a téren még lenne javítani való. Jó lenne, ha az ítéletek elrettentõbbek lennének. Végletek vannak, bírósága válogatja. Van úgy, hogy ugyanazért a bûncselekményért kap az elkövetõ húsz-huszonöt nap közmunkát, a másik meg egy felfüggesztett büntetéssel megússza. – Egyre több igen drága csónakot lehet látni a tavon, vannak idõszakok, amikor szinte prognosztizálni lehet, hogy megnõ a tolvajlási kedv. Mit lehet tenni ez ellen? – Lehetõleg legálisan mûködõ és õrzött kikötõben kell elhelyezni a csónakokat. Azok, akik három-négyszázezer forint értékû csónakjaikat csak úgy kikötik a nádban, ne csodálkozzanak, ha lába kél. Arról nem is szólva, hogy ez természetvédelmi kérdés is, a nádasokban létesített illegális kikötõhelyekkel komoly természetkárosítást követnek el, tekintettel a 22/98-as kormányrendeletre, amely a nádasok védelmérõl szól. Nem csak a haltolvajok állnak készenlétben, készül az évrõl-évre növekedõ horgászforgalom kiszolgálására partközeli tavaival a Balatoni Halászati Zrt. is. Március 28.-tól már nyitva a töreki Cinege-völgyi horgásztó, amely a SiófokBalatonszéplakon átmenõ 70-es útig a Siófokhoz tartozó Töreki belterülete mellett terül el. A Cinege-patak völgyében felfûzött tavakból kiválasztott horgásztó gazdag pontyban, amurban, csukában, harcsában és keszegfélékben. Április 15tõl várja vendégeit Fonyódligeten a Berki horgásztó. Halállománya: ponty, amur, süllõ, harcsa, csuka, keszegfélék. Új látványossága a népmûvészetérõl is híres falunak, Buzsáknak a Ciframalmi-tó, amelyben szép számmal él a ponty, a harcsa, a csuka, az amur és a keszegfélék. Kedvelt horgászvíz a Balatonszárszó közelében található Nádfedeles horgásztó. Halállománya: süllõ, csuka, ponty, amur, keszegfélék. Az Irmapusztai tó a déli part egyik kedvelt horgásztava. Halállomány: ponty, amur, keszegfélék, harcsa. A tavak kezelõi napkeltétõl napnyugtáig fogadják vendégeiket. A tavakról többet megtudhatnak az érdeklõdõk a www.balatonihalaszat.hu honlapon. ZÁKONYI BOTOND Magyar VADÁSZLAP/2007. május
Horgászoknak
318-319 horgi.qxd
319
320-321 oktatÆs.qxd
2007.04.13.
14:40
Page 320
2007.04.13.
16:22
Page 321
Oktatás
320-321 oktatÆs.qxd
Az amatõrök ideje lejárt gyre nagyobb az érdeklõdés a Diana Vadász-felnõttképzõ Alapítványi Szakképzõ Iskola vadászatvezetõ tanfolyamai iránt. Az eddig végzett több mint háromszáz hallgató egyöntetû véleménye szerint szükség van erre a képzésre, hiszen a gyakorlatban felhasználható ismereteket nyújt az egyhetes kurzus. Az elméleti és a gyakorlati foglalkozásokon még azok a több évtizedes tapasztalattal rendelkezõ szakemberek is számtalan értékes tudnivalót sajátítanak el, akik már régóta vezetnek társas vadászatokat. A vadászatvezetõ képzés létjogosultságát és szükségességét mind az FVM, mind az OMVK elismeri. A szakminisztériumnak már a kezdetektõl fogva az a szándéka, hogy egy új végrehajtási rendeletben kötelezõvé teszi a vadászatvezetõ képesítés megszerzését. Nem véletlenül ragaszkodott a tanfolyam akkreditációjához Pintér István, a Természeti Erõforrások Fõosztályának fõosztályvezetõ-helyettese, ugyanis ezáltal – az egységesített tantervnek és az egységes követelményrendszernek köszönhetõen – államilag elismert bizonyítványt kapnak a vizsgát sikeresen teljesítõ hallgatók. A közeljövõben egyébként várhatóan tovább fokozódik a képzések iránti igény. Ezt pedig nehéz lesz kielégíteni... Még akkor is, ha az ország minden régiójában indulnak vadászatvezetõ tanfolyamok. Vigyázni kell azonban, mert néhány „önkéntes” tanfolyamszervezõ is feltûnt kis hazánkban, akik – teljesen más tematika szerint oktatva – nem jogosultak az államilag elismert, akkreditált bizonyítvány kiállítására. A „félhivatalos” tanfolyamokon mindössze egy, a tanfolyam elvégzését igazoló oklevelet kapnak a hallgatók. Egyvalami azonban egészen bizonyos: csak a szigorú számadású, sorszámozott bizonyítványok minõsülnek államilag elismert képesítésnek. Nem árt tehát az óvatosság, mindenki, aki a tanfolyamokra jelentkezik, tájékozódjon arról, hogy valóban a megfelelõ papír birtokába jut-e a vizsga letételét követõen. Az a szerencsétlen, „felültetett” vadász ugyanis, aki csak oklevelet vett át bizonyítvány helyett, kidobott az ablakon néhány tízezer forintot. Ráadásul – ha a terv valósággá válik, és a vadászatvezetõ vizsga meglétének szükségszerûsége bekerül a rendeletbe – el kell majd végeznie a hivatalos, elfogadott tanfolyamot is. A tervek között szerepel a vadászmesterek számára kötelezõvé váló vadászmester-képzés bevezetése is. Ez természetesen nem minõsül majd szakmai végzettségnek, de talán hozzájárul ahhoz, hogy a pusztán állami vadászvizsgával rendelkezõ vadászmesterek is kapjanak némi szakmai iránymutatást. Jelenleg ugyanis az a faramuci helyzet, hogy az a cipõfelsõrész készítõ, bádogos, könyvelõ, vagy ki tudja milyen szakmában dolgozó vadászmester, akinek adott esetben nincs megfelelõ vadász-szakmai felkészültsége, a képzett hivatásos vadászok szakmai irányítója és munkáltatója lehet. Gondoljunk csak bele, a vadõrök éveken át ültek az iskolapadban, feleltek, dolgozatot írtak, gyakorlatokon vettek részt, és a hazai szakoktatás
FOTÓ: SOMFALVI ERVIN
E
színvonalát ismerve kellõ szaktudással felvértezve hagyták el az alma matert, majd amikor munkába álltak, azzal kellett szembesülniük, hogy egy szakmán kívüli sportvadász mondta meg nekik, mit tegyenek és hogyan. Nyilvánvaló, hogy sok vadászmester évtizedes tapasztalattal rendelkezik, így õket érzékenyen érintheti, hogy tanfolyamra kell járniuk, de azt azért ismerjük el, hogy a vadgazdálkodás mégiscsak egy szakma, amelynek irányítása a szükséges elméleti alapok nélkül lehetetlen. Fontos megjegyezni, hogy – az elõzetes „folyosói pletykák” szerint – a vadászatvezetõ és a vadászmester képzés nem lesz „csereszabatos”, tehát hiába végzi el valaki a vadászmester-tanfolyamot, ha nincs meg a vadászatvezetõ bizonyítványa, nem vezethet társas vadászatokat, akkor sem, ha több évtizedes tapasztalata van. Az önjelölt „szakemberek”, a végzettség és tárgyi tudás nélküliek ideje tehát rövidesen lejár. A fentiek ismeretében a vadászatban is érvényesülni látszik az az európai uniós elvárás, amely az életen át való tanulást jelenti. A szakmai ismeretek bõvítése, és a megszerzett tudás kamatoztatása közös érdek, a vadgazdálkodási ágazat fejlõdését szolgálja, még akkor is, ha ez sokaknak nem tetszik... Tanulni ugyanis nem szégyen! Vadászatvezetõ tanfolyamok idõpontja és helyszíne: Május Május Június Június Június
14-18. – Csongrád 21-25. – Hajdúböszörmény 4-8. – Békéscsaba 11-15. – Sopron 18-22. – Szekszárd
A jelentkezés feltételeirõl a DIANA Vadász-felnõttképzõ Alapítványi Szakképzõ Iskola és Kollégium címén (6640 Csongrád, Jókai u. 14.), az iskola honlapján (www.dianaszki.hu), valamint Bozó Gábor igazgatónál (06-30/437-0923) lehet érdeklõdni.
Magyar VADÁSZLAP/2007. május
321
322-324 apro.qxd
2007.04.13.
14:46
Page 322
Vadkárelhárító vadászati lehetõség tavaszi vetésen Budapesttõl 60 km-re Érsekvadkerten, az Agroméra Zrt. vadászterületén. Részvételi díj 5000.-Ft. Az ár tartalmazza az esti és hajnali lesvadászatot. Lõdíj nincs. Korlátozott számban kedvezményes õzbak vadászatra van lehetõség. Szállás megoldható. Érdeklõdni: 06/20/346-1397 06/20/426-0307
2007.04.13.
14:47
Page 323
FEGYVER Egyedi agyazású, kiváló állapotú, .222 Rem.
Bajor hegyi véreb kiskutyák eladók. Érdeklõdni lehet: 06/30/376-89-47
IZS 18 E gavallér puska, 6 x 42 MOM távcsõvel szerelve, 200 db tölténnyel, vadásztársi áron sürgõsen eladó. Telefon: 06/70/ 702-50-04
Rénusi Vadász kennelbõl rövidszõrû magyar vizslák kitûnõ pedigrével kaphatók. Tel.: 06/30/ 619-02-87
Ferlachi .30-06-os ejektoros, nyolcszögletû,
Európa és Világgyõztes BKHCH õsöktõl
billenõ csövû, ZEISS 2,5 -10×50-es világító szálkeresztes céltávcsõvel, négykörmös suhl-i szerelékkel, kaukázusi dió aggyal, állatfigurás mélyvésett rendszerkamrával, aranyozott billentyûkkel eladó. Telefon: 06/20/ 555-4859
magyar agár kiskutyák eladók. Telefon: 06/70/289-23-51
Duplagolyós Merkel, .30-06-os, 2 céltávcsõ-
Kitûnõ küllemû aktív munkakutyáktól drót- illetve rövidszõrû magyar vizsla kölykök és növendékek törzskönyvezve eladók. Tel.: 06/70/702-54-15
vel (futóvadlövõ + 2,5 -10x50) szerelve eladó. Telefon: 06/20/ 555-48-59
Hannoveri véreb 2 éves munkavizsgás, beva-
7 x 64-es Mauser, végig agyazott, 1,5-6 x 42-
Alpesi tacskókopó kölykök eladók. Telefon:
es Docter A4 céltávcsõvel, kifordítható szerelékkel 350.eFt- ért, és egy 12-es, ezüstberakásos duplapuska 250.eFt- ért eladó. Telefon: 06/20/ 555-48-59
06/30/901-86-37
Sauer Drilling 9,3 x 74/16-os, 1,5-6 x 42-es Zeiss Diavari céltávcsõvel eladó. Érdeklõdni: 06/20-920-74-43
Sauer Europa Luxus 8 x 68 S, Schmidt & Bender 3-12 x 50-es céltávcsõvel, vésett arany medve berakással, újszerû, Ferlachi John. Binder által 1905-ben gyártott 16/65ös, oldallakatos, külsõ kakasos, gazdagon vésett, állatmotívumokkal díszített sörétes duplapuska, Krupp csõvel, diógyökér politúrozott tussal, gyönyörû állapotban eladó. Ugyanott Steyr Mannlicher luxus 8 x 68 S, Swarovski 3-13 x 56-os világítópontos céltávcsõvel, New England 10/89 magnum, külsõ kakasos libázó sörétes lõszerrel új állapotban, Simson Suhl 16/70-es, mélyvésett, politúrozott tussal eladó. Telefon: 06/20-957-51-27
Merkel drilling 12/70-es, 8 x 57 JRS Zeiss Diavari 3 - 12 x 56-os céltávcsõvel gyári szerelékkel 45,6 x 50 R betétcsõvel kitûnõ állapotban eladó. Érdeklõdni lehet: 06/30/935-78-65
Eladó CZ. 550 Medium Lux. .300 Win.mag. 7 x 50 villágító pontos céltávcsõvel, külön is, eladó. Érdeklõdni lehet: 06/70/502-70-47 20-as vagy 16-os Frommert veszek, cím : 6414 Csikéria, Pf.: 6.
Weimari rövidszörû kölykök aktívan vadászó szülõktõl, hivatásos vadásztól eladók. Telefon: 06/30/486-7680
ÁLLÁS 26 éves vadgazdálkodási technikus nagyvadas területen szerzett gyakorlattal állást keres. Lakás szükséges. Telefon: 06/30/650-57-45
Vadgazdálkodási technikus 6 év vegyes vadas gyakorlattal, német nyelvtudással, B és C kat. jogosítvánnyal vadõri állást keres. Szolgálati lakás szükséges. T: 06/30/411-03-78
Hivatásos vadász, vadász-vadtenyésztõ végzettséggel, 22 éves vegyesvadas gyakorlattal állást keres, felesége – ha kell – a gondnoki munkát ellátja. T: 06/30/356-22-36
VEGYES A Diana Vadász-Horgász Antikvárium több
A nagy érdeklõdésre való tekintettel idén újra megrendezzük 8-13 éves gyermekek részére a vadgazdálkodó- és környezetvédõ tábort, idén július és augusztus hónapokban, egyhetes turnusokban. Neves elõadók részvételével a gyermekek megismerkedhetnek a vadászat, a természet elméleti és gyakorlati tudnivalóival. Elhelyezés: állandó felügyelet mellett, komfortos vadászházban, teljes ellátással. ( A korábban részt vettek számára emelt színtû tábort júniusban szervezünk). Információ: 06/30/499-22-99
Zalai Vadászklubba két hely eladó! Érdeklõdni: 06/20/524-97-78, 06/20/491-45-40 Üregi nyúl újratelepítését, meglévõ állományok vérfelfrissítését, betegségeiknek kezelését, az élõhely kiválasztását, a vadászható kártevõk eredményes csökkentését több évtizedes tapasztalattal vállalom. Üregi nyúllal kapcsolatos vadgazdálkodási eszközök megtekintésére lehetõséget adok. Ugyanitt betegségeknek ellenálló üregi nyulak és üregi nyúlra bevadászott vadgörények eladók. Telefon: 06/30/855-18-28
Eladó kétszintes, 140 m2-összterületû épület
Két vadásztagság 10 évre, zalai nagyvadas
Zalaszentbalázson, a 74-es fõút mellett, Nagykanizsától 18 km-re, a hozzá tartozó földrész 475 m2. Érd: 06/20/938-82-10
Automata vadetetõ beállítható szórási idõvel
Éjjellátó keresõ távcsõ eladó. Telefon:
kásszõrû tacskók elõjegyezhetõk a Von AIltenburger kennelbõl. Marosmenti-Rudifogó Miku Soma 2 x HPJ fiatal klubgyõztes, 2 x R. CAC, 5 x CAC, 2x CACIB, 2 x HFGY BOB D.K. Európa Kupa gyõztes, tenyésztésre javasolt kannal fedeztetünk. Telefon: Szarka, 06/30/ 961-94-81.
06/30/467-01-23
erdész-hivatásos vadásztól eladók. Telefon: 06/30-268-8988
Az állami vadászvizsga kidolgozott követelményei megrendelhetõk a 06/20/427-35-88 as telefonszámon.
Somogy megyében 40 hektáros erdõterület vadászati lehetõséggel eladó. T: 06/30/243-89-20
Kitûnõ küllemû és munkateljesítményû szál-
Szálkászörû tacskó kölykök és felnõtt kutyák
motorral 100LE, körben különleges erõs gallytörõkkel, friss vizsgával, puskatartókkal, jó állapotban, hátul fekhellyel, megemelt, extra hasmagassággal, eladó. Telefon: 06/30/510-2060.
mint kilencszáz vadászkönyvet kínál minden érdeklõdõnek. Ingyenes árjegyzéket küldünk! – 6900 Makó, Zrínyi u.34. Tel.: 06/62/211-561, www.dianaantikvarium.hu
és szabályozható mennyiséggel eladó. T: 06/30/467-01-23
kitûnõ küllemû, munka vonalú, jól dolgozó DP mentes szülõktõl. Telefon: 06/36/341-683, 06/30/465-23-27
Mitsubishi L300, 4 x 4, kompletten felújított
dászott szuka, eladó. Tel.: 06/30/901-86-37
KUTYA
Rövidszörû magyar vizsla kiskutyák eladók
Eladó Budapesttõl 55 km-re, Jászfelsõszentgyörgyön, egy kúriaszerû családi ház, valamint egy családi ház halastóval, mintegy 100 hektáros területtel ( erdõ,szántó, rét). Esetleg vadásztagsággal. T: 06/20/971-28-65
Nagyvadas vadásztársasági tagságot keresek, két fõ részére, Nógrád, Heves megye elõnyben. Minden megoldás érdekel. T.: 06/70/702-52-59 Vaddisznót vásárolnék. T: 06/20/ 425-87-03 A Mátrában festõi várrom alatt 3000 m2-es panorámás építési telkek eladók. T: 06/30/933-17-14 Tenyészállományból 70 db gímbika eladó csapostól, a 10 kilós agancsúig. T: 06/30/935-97-68
területen eladó. Az egyik városban lévõ kis családi házzal, a másik üzlethelyiséggel, amelynek része lakás céljára is használható. Érdeklõdni: 06/30/342-93-70
Hajdú-Bihari megyei Diana hölgy nagyvadas vadásztársasági tagságot keres, Heves és Borsod elõnyben, minden megoldás érdekel. Telefon: 06/20/410-29-96
Barátkoznék, leveleznék 50-55 év körüli intelligens vadász úrral. Ha nincs, akivel a vadûzésrõl, az erdõzúgásról, az élet örömeirõl és bánatáról beszélgessen, akkor várom a jelentkezését. Én is Diana vagyok. Békéscsaba, Pf.:271.
Az apróhirdetések tarifái: Az elsõ szó 500 Ft, minden további szó 100-100 forint + 20% áfa. A hirdetéseket levélben, faxon, e-mailben vagy személyesen, minden hónap végéig kérjük leadni.
322-324 apro.qxd
Vadföldekre ajánljuk fémzárolt cirok vetõmagjainkat: Szemescirok 610 Ft/kg + ÁFA és szudánifû 390 Ft/kg + ÁFA Silócirok magot (szilázs készítésre is): 290 Ft/kg + ÁFA. Gabonatermesztési Kutató KHT. 6726 Szeged, Alsó Kikötõ sor 9. Tel.: 06/62-435-235, Pál Mihály E-mail:
[email protected] Magyar VADÁSZLAP/2007. május
323
b3.qxd
2007.04.11.
15:18
Page 1
322-324 apro.qxd
2007.04.13.
14:47
Page 324
b4.qxd
2007.04.11.
15:20
Page 1
