CXXIX. (17.) ÉVFOLYAM 3. SZÁM MÁRCIUS ÁRA: 650 FT, ELÕFIZETÕKNEK: 600 FT +8 oldal

CXXIX. (17.) ÉVFOLYAM 3. SZÁM • 2008. MÁRCIUS • ÁRA: 650 FT, ELÕFIZETÕKNEK: 600 FT • www.vadaszlap.hu

+8 oldal

FEHOVA

Ahogy minden évben – a Vadászati Kulturális Egyesülettel közösen – szerkesztõségünk most is ott lesz a legjelentõsebb, a legtöbb – még a Pest megyei és a fõvárosi – vadászokat is megmozdító, országos vadászati rendezvényen, az idei – Istenem, hogy szaladnak az évek – immár 15. FeHoVa-n.

+

adjuk, az év végéig csak 5400 forint lesz az elõfizetés díja. És az sem utolsó szempont, hogy azok között,

akik a FeHoVa-n fizetnek elõ a VADÁSZLAP-ra, közöttük 40 tarvad és 60 apróvad vadászati lehetõséget sorsolunk ki.

Régi barátainkat és hûséges elõfizetõinket sem szeretnénk megbántani, már most jelezzük, hogy idén augusztusban szintén rendezünk egy sorsolást, melyen minden elõfizetõnk neve belekerül a „kalapba” és – függetlenül a jövõ évi elõfizetés díjváltozásától, mértékétõl –

100 db 2009-re szóló elõfizetést sorsolunk ki.

Tavaly sok látogató kereste fel sajtótörténeti kiállításunkat Tavaly a 150 éves sajtótörténeti kiállítás kedvéért „elbújtunk” a kisebb „C” pavilonban, bár a látogatottságunkat illetõen nem volt okunk panaszra, idén ismét fõ helyen, a hatalmas „A” pavilon közepén, az élõhely-bemutató közvetlen szomszédságában találhatnak meg majd bennünket. Merthogy nem csak

De nem csak a FeHoVa-ra készülünk, már szervezzük a Vadászati Kulturális Egyesület majálisát is, amelyet május 24-én ismét Várpalotán rendezünk meg. A várossal és az OMVK Veszprém megyei területi szervezetével közösen alakítjuk a programot, melyek közül néhány már a VKE majálisain „hagyományosnak” mondható. A zenés, táncos felvonulást követõen kerül sor a kürtszóval kísért Hubertus mise celebrálására, a megnyitó-beszédekre, a kitüntetések, díjak átadására, a Bársony István Prózamondó Verseny lebonyolítására. Ebédre olyan különlegességet kínálunk, amely után mindenki megnyalhatja a tíz ujját.

a legnagyobb és akciós (!!!) könyv-választékkal, természetfilmes DVD újdonságokkal várjuk a látogatókat, a mi standunkon randevúznak az ország és a meghívott külföldi vadászkürtösök, és nem mellékesen a Diana Vadászhölgy Klub tagjai. Reméljük kellemes meglepetés lesz a gróf Széchenyi Zsigmond születésének 110. – Kittenberger Kálmán halálának 50. – és Molnár Gábor születésének 100. évfordulója alkalmából készülõ kiállításunk, amelyet a Magyar Természettudományi Múzeummal és a Molnár Gábor nevét viselõ iskolával, társasággal és alapítvánnyal közösen rendezünk.

Olyasmit is láthat majd a nagyérdemû, amellyel 50 éve legfeljebb csak a múzeumok munkatársai dicsekedhettek. Már említettem az akciós könyvvásárt, nem hallgathatom el, hogy a kiállítás ideje alatt a Magyar VADÁSZLAP-ot is érdemes lesz elõfizetni, mert azon felül, hogy a januári és februári lapszámot a helyszínen azonnal kézbe és ingyen

2008. március • www.vadaszlap.hu

A FeHoVa egyik legnépszerûbb eseménye a szarvasbõgõ verseny A színpad délutáni közönsége „fül és szemtanúja” lehet több nemes párbajnak, amelyet a kihívók és kihívottak nem pisztolylyal vagy karddal, hanem dobszólókkal döntenek majd el. (Olvasó szerkesztõnk, Hommonay Zsombor, az egykori, annak idején elsõként betiltott magyar beat-együttes, a Liversing dobosa már megkezdte a „titkos” edzéseket.) A várban kap helyet a kamara által szervezett Veszprém megyei alkotók színes képzõmûvészeti kiállítása, melyen – hogy csak egyetlen nevet említsünk – remélhetõen a herendi Csiszár József munkáival is megismerkedhetnek a látogatók.

139

További képek és információk: www.vadászlap.hu

Jelentem: készülünk!

FEHOVA Nevek nélkül, elõzetesen csak annyit árulhatunk el, hogy a VKE - tizenöt év után - ismét megrendezi a „színpadra vadászok” c. nagysikerû show-mûsorát. A vár udvarán lévõ színpadon (esõ esetén a mûvelõdési házban)

három különbözõ szereposztású és „színû” elõadáson lépnek majd fel a vadászó színészek, a mûvészi produkciókat bemutató vadászok és nem utolsó sorban a mûsor vendégei vadász-olimpikonok lesznek. Ilyen még nem volt, de most lesz: a Safari Club International (SCI) magyar tagozata, a Vadászati Kulturális Egyesület és a Magyar VADÁSZLAP szerkesztõsége olyan trófea-kiállítást mutat be a vadászoknak, a szakmai és érdeklõdõ közönségnek, amelynek a neve: a MAGYAR ÖTÖS. Megmagyarázom. Az Egyesült Államokban alakult Safari Club International évtizedek óta regisztrálja és elismeri az afrikai „Big Five”-ot, azaz az öt veszélyes afrikai vadfaj elejtését. A gondolat ebbõl csírázott ki, mi is regisztráljuk,

elismerjük a teljesítményét azoknak a hazai és külföldi vadászoknak, akik Magyarországon (!) meglõtték az öt trófeás vadfajt, legálisan ejtettek el szarvas- és dámbikát, õzbakot, muflonkost és vaddisznó kant.

A Diana Vadászhölgy Klub tagjai idén is színpadra lépnek Mielõtt elfelejteném: a várpalotai kiállításra szánt MAGYAR ÖTÖS-ök regisztrációját

2008. április végéig lehet beküldeni,

Ez a MAGYAR ÖTÖS. május 20-a környékén az SCI gyûjti össze, a VKE készít belõle kiállítást, szerkesztõségünk felelõs a katalógusért és a trófeákat az SCI szállítja majd vissza a tulajdonosoknak. Nem kell nagyon „kotorásznom” az emlékezetemben, hogy kristálytisztán visszaemlékezzek az elsõ, majd a második rendellenes trófea-kiállításra, mindkettõ osztatlan szakmai siker volt … valami ilyesmit várunk ettõl az ötlettõl is. Ami igaz, az igaz: én már fényképeztetem a trófeáimat! csekõ

1 2 3

4

A regisztráció 2500 forintba kerül és nagyon egyszerû: az elejtés helyének és idejének feltüntetésével a SCI irodájának (1063 Budapest, Munkácsy M. u. 16.E-mail: anita.mozes@safariclub), illetõleg a Magyar VADÁSZLAP szerkesztõségének (1031 Budapest, Pákász u.7. – e-mail: [email protected] ) kell elküldeni a trófeákról készült digitális vagy papíralapú fotókat. Minden regisztrált MAGYAR ÖTÖS bekerül egy internetes adatbázisba, az elejtõ megkapja a szervezõk oklevelét és egy kitûzõt, valamint lehetõsége van részt venni a MAGYAR ÖTÖS kiállításokon, amelyet elsõ alkalommal Várpalotán rendezünk meg és a kiállításról elkészül az 1. számú nyomtatott katalógus.

5

Nem a trófeák nagysága, minõsége az érdekes, hanem egyáltalán a meglétük vagy a „megszerzésük”, valamint a hozzájuk kötõdõ tengernyi élmény.

140

Magyar VADÁSZLAP

Akciós áraink már a FeHoVa-ra 1500 Ft 1990 Ft

DVD ÚJDONSÁGAINK Medvék

Ausztrália: Az idõtlen földrész

Pingvinek vándorlása: Egy felejthetettlen utazás...

Afrika prédái és ragadozói: Veszélyes állatok: A fekete kontinens varázsa... Elefántok

Farkasok

Feederbottal állóvízen

Kedvenc horgászvízeink 7.

Óriásdévérek földjén

A süllõ horgászata

Cápák: A tengerek terrorja...

Az élet eredete: 4 milliárd év az óceánban

Lappföld: Az Inari vándorai

Pénz és taps nélkül

Pápua Új Guinea: Egy másik idõzóna

Óceániai csavargások

Tiszavirág: Egy nap pompa

Tasmánia: Az ördög szigete

Daruvonulás a Hortobágyon

Életem – utazásaim: Film dr. Balázs Dénesrõl

Farkaslesen: A farkas, a kutya és az ember...

A Monarchia hajóroncsai 1-3.

Patagónia tornyai: Ahol a madár se jár

Budapesti vadon

Fagyos oázis: A globális éghajlatváltozás

Antarktisz: Az élet fagyos szigete

Izland: Feröer-szigetek

Hubulák

Grönland: Mauritius: Még az üveghegyeken is túl A kincses sziget

4800 Ft

2100 Ft

Takács Viktor: Hidvégi Béla vadászélete – Hegyi vadászataim 2. Sáfrány József: Az én Afrikám 1.

5800 Ft

4500 Ft

Takács Viktor: A vadászíjász 2. dr. Ignácz M.: Élményvadászatok – Mormotától a fürjvadászatig

1280 Ft

4680 Ft

Dénes Gábor: Tanuljunk kutyául! Balogh István: Vadvirágos patika

ÚJ KÖNYVEINK 2490 Ft

2490 Ft

Andrési: Az erdészmester könyve Kristó László: A vadász- vadtenyésztõ mester kézikönyve

3490 Ft

4200 Ft

Maderspach Viktor: Az oláhok vérnyomában a Fekete-tengerig Nadler Herbert: Cserkészeten és lesen Nagymagyarországon

2490 Ft

7990 Ft

Lajkó István: A halászmester kézikönyve Bihari-Csorba-Heltay: Magyarország emlõseinek atlasza

1799 Ft

5999 Ft

Oláh Csaba: Négy évszak a Tisza-tavon Hartink: Kések nagy enciklopédiája

2800 Ft

2200 Ft

Vén Zoltán: A görényezés rejtelmeirõl... A szarvasok háreme – Magyar írók vadászelbeszélései

2238 Ft

4000 Ft

Széchenyi Zsigmond: Alaszkában vadásztam Bán István: Szarvasbõgés

Web-áruházunk teljes kínálata a www.vadaszlap.hu honlapon Természetfilmek:

A természetvédelem 30 éve a Hortobágyon DVD . . . . . . . . . . .1 990,Árpi bácsi fiókái DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 990,Lulu, a világszám DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 990,Víz, víz, tiszta víz (hazai édesvizek mélyén) DVD . . . . . . . . . . . .1 990,A csodás észak DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 500,A nagy cápák nyomában DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 500,A tenger óriásai DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 500,Bálnák DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 500,Csuka horgászata DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 500,Dél-Afrika DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 500,Elképesztõ vándorlások DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 500,Élet eredete DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 500,Feederbottal folyóvízben DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 500,Feederbottal nagypontyra DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 500,Harcsázás rejtelmei DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 500,Lovas etûdök II-III. DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 300-2 300,Lovasnemzet DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 300,Szerengeti DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 500,Vándormadarak DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 500,Veszélyes állatok: Cápák, Kígyók, Krokodilok DVD . . . . . . . .1 500,-/db Veszélyes állatok: Nagymacskák, Majmok DVD . . . . . . . . . .1 500,-/db Oxigén-magazin Bt.: Csergezán Pál vadvilága DVD . . . . . . . . . . .6 240,Blaumann Ödön: Agancsosok DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 400,Dámbarcogás, Gyulaj DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 400,Dámbikák bírálata DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 400,Gímbikák bírálata DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 400,Muflonkos bírálat DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 400,Õzbak bírálat I-II. DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 400-2 400,Vadászévad 2006. DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 400,Vaddisznó hajtások akciójelenetei I-II. DVD . . . . . . . . . . .2 400-2 400,-

NEM CSAK FELNÕTTEKNEK! Balogh István: Tollasbál az erdõn (madárhangjáték) CD . . . . . . . . .3.120,Természetlesen a Dinnyési-Fertõn DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4 680,Dargay Attila: Vuk DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 300,Homoki-Nagy István: Cimborák hegyen-völgyön DVD . . . . . . . . . .1 280,Cimborák nádi szélben DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 280,Rácz Gábor: Tizenkét hónap az erdõn dupla DVD . . . . . . . . . . . . . .2 950,Uys, Jamie: Sivatagi show DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 280,Zsila Sándor: Otthon a természetben CD JÁTÉK! . . . . . . . . . . . . .3 000,Alexandra: Gyermekatlasz: Állatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 999,Attenborough, D.: Az emlõsök élete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .5 990,Chiapponi, Francesca: Az erdõ állatai - kirakó játék! . . . . . . . . . .2 499,Brehm, Alfréd: Az állatok világa egy kötetben . . . . . . . . . . . . . . . . . .3 250,Bécsy László: Magyarország állatatlasza . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 000,Benton, J. Michael: Emlõsök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 980,Brehm: Ragadozók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4 400,Burton, Robert: Madarak a kertben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .5 900,Dictum Kiadó: Kutyafajták . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 730,-

A www.vadaszlap.hu honlapon a „web-áruház” feliratra klikkelve megtekintheti a teljes könyv, CD, DVD, VHS kazetta és egyéb termék-kínálatunkat, a listából kiválasztva részletesebb információval is szolgálunk. A kiválasztott terméket azonnal megrendelheti és utánvéttel postázzuk. Természetesen valamennyi árucikk a szerkesztõségnél is megrendelhetõ a 1031 Budapest, Pákász u. 7. címen, telefonon és faxon a 06-1/242-0042-es hálózati számon, a 06-70/702-5000 vadász-flottás számon és e-mail címünkön: [email protected] Fix Term Könyvkiadó: Ragadozók az állatvilágban . . . . . . . . . . . . . .4 100,Fekete István: Matula és egyebek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 200,Hú, Kele, Téli berek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 590,-/db Tüskevár, Bogáncs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 790,-/db Vuk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 390,Lutra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 690,Csí . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .980,Fészekrablás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 400,Fekete István, ifj.: Csí és Vit meg az emberek . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 490,Vuk és a simabõrüek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .950,Géczi Zoltán: Kutyakönyv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 980,Határozó kézikönyvek: A világ madarai, Emlõsök, Kutyák . . . . .3 200,-/db Határozó zsebkönyvek Chris Gibson: Vadállatok . . . . . . . . . . . . . . .2 700,Hecker, Frank: Az erdõ állatai és növényei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 680,Hume, Rob: Madárlesen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .5 900,Festetics Antal: Konrád Lorenz világa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .5 700,Larousse: Állatenciklopédia piciknek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 500,Magyar Könyvklub: Madarak földön, vízen, levegõben . . . . . . . . . .3 990,Móra Ferenc: Rege a csodaszarvasról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .940,Nagy László: Természetbarát zsebkalauz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .600,Nordmann, Christine: Állatok képeskönyve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4 100,Pasaréti-Pethõ-Illyés: Akvarisztika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3 000,-

CD-k, DVD-k:

Abonyi Kürtegyüttes: Egy vadászat emlékére CD . . . . . . . . . . . . . . .2 500,Baranya Vadászkürt Együttes: Vadászüdv CD . . . . . . . . . . . . . . . . .2 980,Hubertus Mise CD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 980,Bársony István Alapítvány: A láp és a pagony dalnoka DVD . . . . . .2 700,-

Concerto-Boldog: Vadász-zene CD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 500,Erdõ P.R. Bt.: A magyar erdõ királya DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3 000,Dámszarvasok földjén DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3 000,A természet mûvészei DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4 500,Heltay István, dr.: Amit a nagyvadról tudni illik DVD . . . . . . . . . . . . .5 550,Gyöngyvirágtól lombhullásig DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 280,Hunting Videó Stúdió: Abnormal Rocbucks DVD . . . . . . . . . . . . . . .8 900,Masailand 1-2. DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8 900-8 900,Afrika Erfahrungen DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8 900,Bockfieber DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8 900,Büffeljagd DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8 900,Der Trambock DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8 900,Hirschpirsch und Drückjagd DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8 900,Jagd in Südafrika 1-2. DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8 900-8 900,Kapital Rothirsche DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8 900,Klassische Safari DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8 900,My Very Best Buck DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8 900,Schwarzwildfieber, Schwarzwildjagd DVD . . . . . . . . . . .8 900-8 900,Sommerböcke DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8 900,The Big Four DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8 900,Ignácz Magdolna dr.: A szarvasbõgés titkai DVD . . . . . . . . . . . . . . .4 200,Apróvadvadászat DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4 200,Élõhelygazdálkodás és vadgondozás I-II. DVD 6.300,Nagyvad egyéni vadászata DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4 200,Õzhívástól a vaddisznóhajtásig dupla DVD . . . . . . . . . . . . . . . . .6 300,Szalonka DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3 500,Szalonkától a vadlibáig dupla DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .6 300,Világrekordok nyomában I-II. DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .6 500,Naturhun Kft.: Hunting in Hungary I-II. DVD . . . . . . . . . . . . .5 900-5 900,Rockenbauer Pál: …és még egymillió lépés DVD I-V. . . . . . . . .2 950,-/db Másfélmillió lépés Magyarországon I-III. DVD . . . . . . . . . . .2 890.-/db Takács Viktor: A nagyvad találatjelzése DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . .5 800,Volt egy álmom - Hidvégi Béla DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4 800,A vadászíjász 2. DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .5 800,A vaddisznó vadászata 1-2. DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . .5 800-5 800,Õzhívás DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .5 800,-

Könyvek:

Acél Csaba: Kuduláz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 000,Aichele-Bechtle: Mi virít itt? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3 500,Albert-Locsmándi-Vasas: Ismerjük fel a gombákat 1-2. . . . . . .1 790,-/db Alberts-Mullen-Spohn: Fák, bokrok gyógyító ereje . . . . . . . . . . . . .2 980,Alexai Zoltán: Évszakok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3 980,Alexandra: Gombalexikon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 980,Vadételek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 999,Ambrózy Árpád: Amit a vadászíjász vizsgán tudni kell . . . . . . . . . . .1 500,Egy vadászíjász kalandozásai a Kárpátoktól Kanadáig . . . . . . .1 800,Arany Csaba: A Puli tartása, tenyésztése, kiképzése és története .3 500,Bailey, John: A horgászat nagykönyve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3 999,Bakonyi Gábor: Állattan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .6 500,Baumann, Doris: Kölyökkutya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .600,-

2400 Ft

1950 Ft

Ferjentsik: Hat nyelvû vadász-szótár Agyaki Gábor: Szóljon a vadászkürt

1800 Ft

2499 Ft

dr. Bertóti István: Õzhívás Dúcz Lászó: Istennek háttal

8900 Ft

3120 Ft

Hunters Video: Traumtrophäen in Ungarn DVD Balogh-Schmidt: Tavaszi zsongás – Madárhangok CD-n

14980 Ft

2500 Ft

Faragó Sándor (szerk.): Vadász enciklopédia Gotthárd Béla: A Hargita ösvényein – Vadásznapló

2499 Ft

2200 Ft

Fekete István: Kittenberger Kálmán élete Sánta Gábor: Az elfeledett Fekete István

3900 Ft

2900 Ft

4300 Ft

1100 Ft

Draskovich Iván: Szarvasgazdálkodás Farkas Dénes: Nézd és lásd! – Kézikönyv az õzrõl

Capstick: Halál a fekete kontinensen Novákovits András: Magyarország állatvilága I-X. VHS

Bán István: A medve árnyékában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 500,A medve karmai között . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4 200,Bársony István: Az elveszett Paradicsom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 450,Vadászhangok, hangulatok I-II. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 100-2 100,Basche: Vadak és vadszárnyasok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .5 990,Bauer Erwin-Bauer Peggy: Medvék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4 200,Beffa, Maria Tereza Della: Vadvirágok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 300,Békés Sándor: Emlékekbe kapaszkodva . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 900,A természet bûvöletében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 590,Imádkoznak a fák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 940,Vadászetika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 900.Békés Sándor-Körtvélyesi László: Vadászok, vadászotthonok . . . .2 800,Bérczy Károly: Vadász mûszótár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 980,Bernáth Jenõ: Gyógy- és aromanövények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .6 200,Berta László: Vadászpuskával és horgászbottal . . . . . . . . . . . . . . . .2 100,Bickel, Gabrielle: Likõrök, pálinkák, gyógyitalok . . . . . . . . . . . . . . . .1 050,Bicsérdy-Sugár: Vadbetegségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3 200,Bíró Andor: Kutyakiképzõk kézikönyve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 800,Bodrogi Gyula: A vadász néha fõz is . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 500,Boros-Ilyés: Nagy díszfa és cserje lexikon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4 999,Bozóki László: Vándorvadász . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 500,Bõhm István: Vérebkrónika, számozott . . . . . . . . . . . . . . . . . .6 500-7500,A hannoveri véreb . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 480,Buday Andrea: Gyógynövények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 630,Callec, Christian: Borenciklopédia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4 990,Casparek, Erika-Törk kan: Halak és a tenger gyümölcsei . . . . . . . . .5 990,Chapman: Vallomások a vadászatról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 699,Czibulyás-Tóth: A japán fürj és tenyésztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 650,Csávossy György: Jó boroknak szép hazája, Erdély . . . . . . . . . . . .5 900,Magyarán a borról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 900,Cser Kiadó: Kis Gomba ABC receptekkel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 498,Csiák Gyula, dr.: A pagony dalnoka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 100,Csizmadia András dr.: Étel bor iránytû . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 850,Étkeink s illõ boraink harmóniája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3 900,Csurgó Sándor: Gyógynövények embernek állatnak . . . . . . . . . . . .2 200,Damaszkin Arzén: A maszáj fennsíkon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3 900,Deák István, dr.: A nagyvad és vadászata Erdélyben . . . . . . . . . . . .2 980,Az apróvad és vadászata Erdélyben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 980,Dér Zoltán: A vadászgörény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 190,Dinich László: Gazsi bácsi törzsasztalánál . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 970,Dreyer, Wolfgang: Vadvirágok és évszakok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 980,Dúcz László: Harmatcseppek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 500,Durantel, Pascal: A vadászat gyakorlati kézikönyve . . . . . . . . . . . . .5 999,Élõvilág Könyvtár: Bogarak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 200,Cserjék, Egyszikûek, Kétszikûek I-III. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 200,-/db Értékõrzõ Magyarország: Nemzeti parkok, világörökség . . . . . . . . .4 820,Fáczányi Ödön: Egy hajdani vadásztársaság . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 500,Faragó István: Kápolna a hegytetõn . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .450.Faragó Sándor dr.: A vadállomány szabályozása . . . . . . . . . . . . . . .3 900,Élõhelyfejlesztés az apróvadgazdálkodásban . . . . . . . . . . . . . . .4 900,Vadászati állattan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4 800,Farkas Zoltán: Bográcsszéli történetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 970,Murphy horgászik . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 970,Fehér György: Állatpreparátumok készítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4 900,Fekete István: Vadászatok erdõn-mezõn . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .990,A magam erdeiben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .950,Emberek között . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 200,Erdély . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 200,Öreg utakon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 400,Felsõeõri Nagy Gyula: Egy dudás két országban . . . . . . . . . . . . . . .2 200,Fogle, Bruce, dr.: Új kutyaenciklopédia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .9 990,Kutyák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4 999,Földi László: Végtisztesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 200,Új vadregény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 490,Frank Júlia: Európa konyhája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 950,Magyar parasztkonyha . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 950,Friedl, Ludwig Wolf: Kutyabetegségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 500,Fülöp András, dr.: Szarvasbikák, gépmadarak . . . . . . . . . . . . . . . . .3 900,Galambosi Bertalan: Fûszernövények és gyógynövények . . . . . . . .2 500,Gálfalvi: Székelykeresztúr és vidéke vadászatának múltja... . . . . . . .2 200,Gazdag József: Csallóközi vadászatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 219,Gyimesi György: Ázsia végtelen vadászmezõin . . . . . . . . . . . . . . . .6 200,Bedrótozott Afrika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 600,Európai vadászmezõkön . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4 800,Vadászataim a Kárpátokban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4 800,Gyöngyöshalászi Takách Gyula: Vadászösvényeken . . . . . . . . . . . .2 700,Habik-Szijjártó: Négy évszak házi süteménye . . . . . . . . . . . . . . . . . .3 500,Hámory Gyula: Kurgánok között a Hortobágyon . . . . . . . . . . . . . . .1 500,Halmágyi Takács István: Vadászatok idegen tájakon . . . . . . . . . . . .6 400,Hangay György: A kacagó koponyák földjén . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 400,Ahol még kék az ég . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 870,Kuszkusz kókusszal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 700,-

Tábortüzek a dél keresztje alatt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 800,Hankó László: A medvék országa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3 000,Harling: A vadcsapások varázsa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .6 999,Hartink, A.E.: Golyós és sörétes vadászfegyverek enciklopédiája . .6 999,Hartink A. E.: Billenõcsövû golyós vadászfegyverek . . . . . . . . . . . .4 800,Antik lõfegyverek enciklopédiája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4 990,Golyós puskák és karabélyok enciklopédiája . . . . . . . . . . . . . . .4 990,Kések enciklopédiája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4 990,Pisztolyok és revolverek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4 990.Sörétes és vegyescsövû vadászpuskák enciklopédiája . . . . . . .4 990,Határozó kézikönyvek: Fák, Vadvirágok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 990,-/db Határozó könyvek: Gombák, Lepkék, Rovarok, Vadvirágok . . . .2 700,-/db Heltay István, dr.: Amit a fegyverismereti vizsgán tudni kell . . . . . . .3 100,Az állami vadászvizsga tesztkérdései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3 050,Vadásziskola . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8 550,Heltay-Kabai: Hivatásos vadászok kézikönyve I-II. . . . . . . . . . . . . .12 600,Heltay-Rácz Fodor: Vadászatszervezés, vadászetika . . . . . . . . . . . .4 600,Hidvégi Béla: Vadászként a csúcsokon I-II. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .7 500,Horváth László: Halbiológia és haltenyésztés . . . . . . . . . . . . . . . . . .4 800,Horváth Zoltán, dr.: A kutya és a macska betegségei . . . . . . . . . . . .3 900,Igali Mészáros József: A hal, a horog és az ember . . . . . . . . . . . . .3 100,Ignácz Magdolna dr.: Vadásznapló (bõrkötésben) . . . . . .3 900,- (5 500.-) Iváncsics-Köller: A természet harmóniája... . . . . . . . . . . . . . . . . . . .5 100,Kiss-Illyés: Nagy fenyõ és örökzöld lexikon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 990,Klátyik József: Nemzeti kincsünk a vad . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3 990,Kopa János, dr.: Egyperces vadászatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3 990,Kossuth Kiadó: Világkonyha . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3 990,Kovács Dénes: A vívók apostola és a vadászat szerelmese . . . . . .3 500,Luxus vadászfegyverek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8 000,Billenõcsövû golyós vadászfegyverek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4 800,Kovács László: Vadnyugati vadászpuskák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3 100,Skandináv vadászhumor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .700.Vadászlexikon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 990,Kovács M. Dóra: Az én Namíbiám . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4 950,Kovács-Heltay: A mezei nyúl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 290,Kozma Sándor: Disznóságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3 000,Kõhalmy Tamás, dr.: Vadászati enciklopédia . . . . . . . . . . . . . . . . . . .5 900,Kriesi, R.: Borok világa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .5 990,Krisa, Bohdan: A legszebb virágos növények . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 980,Krizsán László: A szabad természet fia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 400,Kropog Erzsébet: Erdõk, mezõk virágai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .990,Fák és cserjék (növényismeret) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .990,K. Rhédey Zoltán: Verébtõl a szarvasbikáig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 700,Kafi Bt.: Borok, turizmus, gasztronómia Baranyában . . . . . . . . . . . .3 500,Kalo László: Vadásztarisznyámból . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 800,Karácsonyi Dezsõ: Mesék az erdészházból . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3 500,Kis Természetkalauz: Gombák, Kutyák . . . . . . . . . . . . . . . . .1 390-1 390,Kiss B. Éva-Veres László: Nagy állatlexikon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4 000,Kuhnert, Wilhelm: Modelljeim földjén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3 500,Kus, Evzen: Édesvízi és tengeri halak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 980,Kútvölgyi Mihály: Vadételek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3 800,Kutyatár: A magyar vizsla; Puli, Pumi, Mudi; Retrieverek . . . . . .1 950,-/db Lajkó István: Halászati alapismeretek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 400,Lakatos Károly: Vadászhit, A császármadár és vadászata . . . . . . .2 400,Lovász Sándor: A vadászat lázában, Gelvács . . . . . . . . . . . . . . . . . . .750.Lusztig-Csigó: Halételek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 880,Makay Béla: Hegyen-völgyön . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 900,Manke, Elisabeth: Szobanövények gondozása . . . . . . . . . . . . . . . . .2 500,Márok Tamás: A képzelet vadászmezején . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 700,Márton Imre dr.: A vadon hívó szava . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3 900,Mátray Gyula: Vadásztárcák és vadásztörténetek . . . . . . . . . . . . . . .2 700,Matyikó Tibor: Állatok közelrõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 800,McNab, Chris: A fegyverek nagykönyve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .11 980,MEOE: Vadászkutya vizsga- és versenyszabályzat . . . . . . . . . . . . . .2 100,Merán Fülöp: Az emlékek nem hazudnak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 400,Mercz-Kádár: Borászati kislexikon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4 200,Mess Béla: Két szenvedély rabságában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 499,Vadász tanmesék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 999,Naplemente . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 600,Micu, Ion: Hargitai barnamedve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 500,Mihók-Pataki: Lófajták . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 700,Molnár Hanga Anna: Növények a lakásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 650,Molnár Kálmán dr.: Halbetegségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 690,Molnár-Motesiky: Gróf Forgách Károly élete... . . . . . . . . . . . . . . . . .1 200,Molnár V. Attila: Magyarország legszebb növényei . . . . . . . . . . . . . .1 200,Montag, Karin: Gombák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 680,Montagh András dr.: Négy földrészen vadásztam . . . . . . . . . . . . . .1 850,Motesiky Árpád: Emlékezés Stróbl Alajosra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .700,Felvidéki vadászörökség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 100,Lévától Nagymarosig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 400,Muray Róbert: Témám a természet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .6 800,Nagy Csaba: A Nyugat-Dunántúl természeti értékei . . . . . . . . . . . . .2 980,-

Nagy D.Imre-Nagyné L.Gabriella: Vadászatok és vadételek . . . . . . .1 400,Nagy László: Vadászgörények a családban . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 998,Nagy-Szabó: Nagy viráglexikon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 720,Oggolder Gergely: A horgászok ABC-je . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 999,A magyar horgászat kézikönyve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 699,A ponty horgászata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 699,Amurhorgászat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 699,A süllõhorgászat módszerei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 699,Békés halaink horgászata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 699,Bojlihorgászat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 699,Csukahorgászat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 699,Etetõanyagok, etetési technikák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 699,Harcsahorgászat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 699,Horgászati ismeretek kezdõknek és haladóknak . . . . . . . . . . . .1 699,Horgászmódszerek állóvízen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 699,Így horgásszunk folyóvízen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 699,Keszeghorgászat modern módszerekkel . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 699,Képes nagy horgászat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 999,Különféle horgászmódszereink . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 699,Magyar horgászírók elbeszélései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 699,Pontyhorgászat modern módszerekkel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 800,Ragadozó halaink horgászata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 699,OMVK: Vadhúsvizsgálat és minõsítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 860,Orlóci László: Örökzöldek és fenyõk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 500,Palatinus Kiadó: A másvilági vadász . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 400,Páll Endre: Legjobb vadászni . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 800,Vadászszemmel Amerikában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 400,Papp Károlyné, dr.: Vízrõl, halról horgászoknak . . . . . . . . . . . . . . . . . .950,Parázs Kiadó: Borpatika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 100,Parrot, Hanna: A fokhagyma titka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .250,Gyógynövények és gyógyteák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .298,Pataki Tamás: Erdõszegélyek létesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .792,Pataki-Patakiné: Székelyföld ízei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .6 990,Pénzes Behten: Terrárium I. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 200,Péter Jánosné: Vadételek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .850,Petõ János: Megismerni a vadászt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 500,Pintér Károly: Horgászati alapismeretek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .500,Magyarország halai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 100,Pintér-Pócsi: Hal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 500,Pomázi Ágoston: Nemzeti kincsünk, a magyar vizsla . . . . . . . . . . .3 990,Rácz Gábor: Majdnem megmásztam a Mount Everestet . . . . . . . .3 200,Radnai Imre, dr.: Lovasszótár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3 500,Rakk Tamás: Göröngyös égi és földi utakon Mongóliában . . . . . . .2 500,Tûzözön és hóvihar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 500,Ralphstone Angelica: A tenger állatvilága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4 100,Reminiczky Károly: Kassai vadászhistóriák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 700,Rimóczi Imre, dr.: Gombaválogató 1-8. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 690,-/db Magyarország leggyakoribb gombái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 500,Rohály Gábor: Magyar borok könyve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .9 980,Sáry Gyula: Az elveszett erdõrõl és a megtalált idõrõl . . . . . . . . . . .2 500,Új vadászat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 600,Schmidt Egon: A kertek lakói . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 690,A vadászat mellékszereplõi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 200,Csirip Afrikába repül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 300,Éneklõ kedvenceink . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 180,Kócsagok birodalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 800,Madarak Budapesten . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 600,Magyarország legszebb madarai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 200,Varangy a papucsomban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 300,Védett madaraink kislexikon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 200,Védjük madarainkat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 950,Schmidt-Bécsy: Mozaikok a természetbõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 750,Növényházi dísznövények termesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . .6 900,Schmidt Gábor: Virágos díszcserjék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 500,Schmidt János: A takarmányozás alapjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4 500,Schmidt-Kalotás: A vadludak vízre szállnak . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 500,Tollas énekmûvészek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 300,Schönfelder: Gyógynövényhatározó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3 690,Schwartz Béla: Mister KUDU . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 200,Selous, Frederic: Természetrajzi megfigyelések Afrikában . . . . . . . .3 100,Sepsi-Szeley-Szabó: Medvéskönyv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4 500,Sigloch, Benno: A horgászok ábécéje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3 000,Siroki Zoltán: Díszmadarak a lakásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 200,Somlai Sándor: 126 étel nyúlhúsból . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 800,Somlyay István, dr.: Gyakorlati borászat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 780,Soós Béla: Kezdõ kertészek könyve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 980,Stb. könyvek: A 100 legjobb vad- gomba- sajt- hal . . . . . . . . . . . .250.-/db Sterbetz István: Puskával a Nagypusztán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3 000,Természetvédõ ösvényeken . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 220,Természetvédelmi elvárások a vadászetikában . . . . . . . . . . . . . . .900,-

Sütõ András: Hargitai vadászkalandok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 500,Szabadi Gusztáv: Kis termetû kutyák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 200,Szabó József: Tallián Emil a világutazó vadász . . . . . . . . . . . . . . . . .2 500,Szabó Péter: Különös vadászat a kotorékozás gyakorlata . . . . . . . .2 200,Rókák és terrierek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3 360,Szajkó István: Sörétlövés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 200,Szalay Könyvkiadó: Halak, vadak, szárnyasok könyve . . . . . . . . . . . .850,Szálka Róbert: Kalandozások az ismeretlen Máramarosban . . . . . .2 300,Szántó Matild: Egy- és kétnyári virágok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 500,Széchenyi Zsigmond: Ahogy elkezdõdött . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 499,Denaturált Afrika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 499,Elefántország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 999,Hengergõ homok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 699,Szarvasok nyomában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 499,Ünnepnapok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 599,Székely Dénes: A lõpor és a töltény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 180,Szerb Imre, dr.: Együtt vadászni . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 000,Szinák-Zsolnay: Több, mint kutya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4 500,Szõllõsi Antal: Nyílegyenesen (íjászat) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 800,Tanos Pál: Erdõzúgás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 900,Természetkalauz: A trópusok növényei, Cserjék, Emlõsök . . . . .2 500,-/db Édesvízi halak, Gombák, Lepkék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 500,-/db Közép-Európa vadvirágai, Szárazföldi madarak . . . . . . . . . .2 500,-/db Titán Computer: Az állatok nagy enciklopédiája . . . . . . . . . . . . . . . .4 100,Totem Kiadó: Száz magyar ételcsoda . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .5 980,Tóth Sándor, dr.: Nyitány a hírnévhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3 500,Török András Mátyás: Vadászataim napfényben-árnyékban . . . . . .3 600,Tõzsér-Bedõ: Történelmi állatfajtáink enciklopédiája . . . . . . . . . . . . .3 900,Tudományos Kiskönyvtár: Madarak, Kutyák . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 990,Tudorka: Európa vadvilága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 290,Ugray Tamás: Kosokra vadászva a selyemút végén . . . . . . . . . . . .2 500,Urbis Kiadó: Kutya-enciklopédia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3 200,Váczi-Dede: Növények a lakásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 400,Váczi-Nagy-Dede-Illyés: Nagy szobanövény lexikon . . . . . . . . . . . .4 999,Valaczkai Erzsébet: Naptár 2008. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 500,Varga Aladárné: Egy vadászfeleség naplójából . . . . . . . . . . . . . . . . .1 500,Varga Zoltán: Õk élnek Pannóniában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4 990,Várhelyi András: Orvvadászok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .968,Varró Aladár: Gyógynövények gyógyhatásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .880,Vasas Joachim: Menjen, Doktor elvtárs! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 310,Végh Endre, dr.: Murphy és a beteg vadász . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 970,Verme Ulen, Nico: Gyógynövények enciklopédiája . . . . . . . . . . . . . .4 500,Fák és cserjék enciklopédiája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4 500,Veselovszky, Zdenek: Állatok a nagyvilágban . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 980,Videcz Ferenc: Vendégkönyv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3 200,Zsugorított görbetükör . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 700,Vierke, Jörg: A legkedveltebb díszhalak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 190,Vuray-Rácz-Szabó: A magyar vadászirodalom képeskönyve . . . . .5 400,Wagner: Kutyaápolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .998,Walters, Martin: Vadvirágok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 799,Wass Albert: A titokzatos õzbak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 680,Farkasverem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 780,Jönnek! Adjátok vissza a hegyeimet! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 880,Mesék, erdõk könyve, tavak könyve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 100,Xantus Könyv Kft.: Hazai vadászatok és sport Magyarországon .19 990,Zákonyi Botond: Balaton és vidéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3 900,Zalaerdõ Zrt.: Módus király vadászkönyve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3 900,Zichy Kázmér gróf: A Guaso Nyiro mentén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4 400,Zoltán János dr.: Hatvan év vadászpuskával . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3 300,Vadászok életveszélyben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3 200,Zöldág László: A kutya tenyésztése és egészségvédelme . . . . . . . .4 200,Zsirai László: Vadászok emlékeibõl 1-2. . . . . . . . . . . . . . . . .2 200-2 200,-

3800 Ft

Szécshenyi Zsigmond: Két kecske dr. Szilárd ferenc: Ébredés az erdõn

1890 Ft

Kászoni Zoltán: Kárpát-medencei vadaskönyv Kászoni Zoltán: Vad és vadászat Erdélyben

3500 Ft

4800 Ft

Kittenberger Kálmán: A megváltozott Afrika Kászoni Zoltán: Vad és vadászatok Erdélyországban

2800 Ft

2990 Ft

Régi magyar halételek Lükõ Sándor: Kalandos vadászatok

KEDVEZMÉNYESEN, AMÍG A KÉSZLET TART! Ignácz Magdolna, dr.: Apróvadvadászat VHS . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 500,Élõhelyfejlesztés és vadgondozás nagyvadas vadászterületen VHS2 000,Nagyvad egyéni vadászata VHS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 500,Nagyvad társas vadászata VHS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 500,Örökség Fekete Istvántól VHS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 500,Szalonka VHS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 000,Természetvédelem és vadászat VHS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 000,Vadászati Múzeumok VHS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 500,Vadászösvényeken ecsettel VHS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 500,Takács Viktor: A nagyvad találatjelzése VHS . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3 000,A vaddisznó vadászata VHS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3 500,Õzhívás VHS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3 500,Tesztvadászat VHS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3 500,Velünk élõ természet VHS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 500,Erdõ-mezõ állatai VHS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 500,-

Találkozzunk a FeHoVa-n!

2499 Ft

1600 Ft

2000 Ft

2000 Ft

Maderspach Viktor: Havasi vadászataim Bársony István: Fekete vér

2900 Ft

4200 Ft

Csányi Sándor: Vadbiológia Juhász Lajos: Természetvédelmi állattan

1980 Ft

2000 Ft

Maderspach Viktor: Menekülésem Erdélybõl Csathó Kálmán: Szarvasbõgés

A SZERKESZTÕ JEGYZETE

Meg nem rendelt kéziratokat és fotókat nem õrzünk meg és nem küldünk vissza. Ára: 650 Ft, elõfizetõknek: 600 Ft Az elõfizetési díj 2008-ban 7200 Ft A Magyar VADÁSZLAP elõfizethetõ „Belföldi Postautalványon” a szerkesztõség címén, átutalással a 65100149-11301439 számlán, vagy a hírlapkézbesítõnél, a postahivatalokban. Kiadó-fõszerkesztõ: Csekõ Sándor [email protected]

Olvasó szerkesztõ: Homonnay Zsombor (70/702-5002), [email protected] Fõmunkatársak: Somfalvi Ervin (70/702-5003), [email protected] Hirdetési igazgató: Polster Gabriella (70/702-5006), [email protected] Szerkesztõségi titkár, a csomagküldõ szolgálat vezetõje: Elek Ferencné (70/702-5040), [email protected] Informatikus: Hegedûsné Wéber Ildikó (70/702-5037), [email protected] Kiadja: a VADÁSZLAP Kft. A szerkesztõség és a kiadó címe: 1031 Budapest, Pákász u. 7.

Központi telefon és fax: 242-0042 Vadász-flotta: 70/702-5000 E-mail: [email protected] www.vadaszlap.hu Terjeszti a Lapker Rt., a Magyar Posta és az alternatív terjesztõk. Terjesztési menedzserek: Tomán Kornél (70/702-5531), [email protected] Romvári Zalán (30/817-0337), [email protected] Erdélyben terjeszti és az elõfizetéseket fogadja a Krónika Kiadóház Rt. Telefon: 0264-420-320 Az elõfizetési díj 2008-ban 100 új lei. Szlovákiában a COLOR Interpress Kft. megbízottja a New Gazza – Ábel Gábor a terjesztõ. Telefon: 036/771-2331, Mobil: 0905-407-017 Az elõfizetési díj 2008-ban 1000 korona. Nyomdai elõállítás: Bodi Print Kft. Felelõs vezetõ: Bodi Ferenc ügyvezetõ igazgató ISSN 1215-6159 (Nyomtatott) ISSN 1588-1229 (Online)

Címlapon: Kovrig Miklós festménye


fotó: Cseke Csilla

Fõszerkesztõ-helyettes: Wallendums Péter (70/702-5004), [email protected]

Gondolom ismerik az abszolút pletykát: a néma azt mondja a süketnek, hogy a vak látta szaladni a bénát. Ennyire azért nem abszolút, de jól értesültek híresztelik és nyomon követhetetlenül terjed, hogy megszûnik a vadászkamara. Egyesek szerint ennek a „titkos” információnak két aktualitása is van. Az egyik, hogy az állam januártól lemondott az évi 200 milliós vadgazdálkodási hozzájárulások beszedésérõl, amit a vadászatra jogosultak fizettek a tervezett lelövéseik alapján. A másik, hogy a „hatóságok” – értsd alatta a megyei mezõgazdasági szakigazgatási hivatalokat - vissza akarják szerezni a vadászjegyek kiadásából származó bevételek teljes összegét, aminek ugye, jelenleg csak a felét kapják meg. Van tehát hihetõ alapja - az egyébként a beszélt nyelvek kialakulásával egyidõs – nyugtalanító, bizonytalanságot keltõ pletykának, mert az emberi hiszékenység zsinórban gyõzedelmeskedik az igazság fölött, még akkor is beszélünk a képtelenségekrõl, ha pontosan ismerjük a tényeket. Az utóbbi évek pletykakutatásai szerint a mobil-telefonok világában már nem a nõk számítanak pletykásoknak, hanem a férfiak … 7 százalékkal többet pletykálkodnak a telefonjaikon, mint a hölgyek… azaz a vadászok körében ez az arány még több is lehet. A pletyka régi eszköz az emberek befolyásolására, valaki kitalálja… és az érintettek minél jobban magyarázkodnak, annál jobban terjed. A pletyka õsi sajátossága, hogy ahogy terjed, állandóan változik, színezõdik – talán természetesen és nem véletlenül - a továbbadók „szájíze”, érdekei szerint. Én úgy gondolom, hogy ez a pletyka – a vadászkamara megszûnésének híresztelése – manapság nem más, mint egy tudatosan kitalált, rosszindulatú rémhír! Minden porcikájában cáfolható. Amikor az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a sportvadászok számára nem kötelezõ a kamarai tagság, már akkor felvetõ-

dött a kérdés: minek egy olyan tagdíjat szedõ - félig állami, félig civil – szervezet, (hivatalosan köztestület), amely nem lehet érdekvédõ, legfeljebb érdekképviselõ? A kettõ között ugyanis akad némi különbség, mert nem mindegy, hogy „védem”, harcolok a tagjaim érdekeiért, vagy ott vagyok, ahol képviselni kell õket. A magyar vadászok kétséget kizáróan választ adtak és adnak arra a kérdésre, hogy kell nekik a saját kamara, hiszen évek óta önkéntesen befizetik a tagdíjat, nem lépnek ki a kamarából, még százban sem mérhetõ a kamarán kívül maradtak száma. Az ostoba, közérzetünket álságosan romboló rémhír mégis terjed, mert mi van, ha igaz?! Ugye nehéz elhinni, hogy az állam – valószínûleg figyelmetlenségbõl – véletlenül egy pozitív döntést hozott a vadászokra nézve a vadvédelmi hozzájárulás eltörlésével. A kiesõ pénzt a legkézenfekvõbben úgy lehetne pótolni, ha ismét állami monopólium lenne a vadászjegyek kiadása. Ha nincs a kamarának bevétele – évente 450-500 millió forint – akkor gyakorlatilag megszûnne, sõt a kamarai albérletre szerzõdött Védegylet és megyei vadászszövetségek helyzete is rendesen meginogna. És ettõl kezdve válik érthetõvé az érintettek szorongásos pánikja, hiszen a vadászkamara esetleges – de csak és kizárólag a Parlament által kimondott – megszûnése véget vetne néhány „kamarás” megélhetésének, mellékesen a tiszteletdíjak és a költségtérítések folyósításának. Uraim! Nem kellene pánikba esnünk, rémhíreket terjesztenünk, pletykáknak hinnünk… csupán több és nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk az egyetlen „akadályra”: a hiteles tájékoztatásra, s költeni is kellene – amíg van mibõl - a vadászok egymás közötti kommunikációjának javítására. Régóta hangoztatom, hogy a sajtó, a médiumok által közvetített valóságos információkkal lehet csak felülkerekedni az idézhetõ, neves, jól értesült pletykafészkeken. Vigyázat, a dolog nem múlik el magától!

147


Pletykarémhír-pánik

Megjelenik havonként, a megelõzõ hónap utolsó hetében.

148

Magyar VADÁSZLAP

INTERJÚ KÁSZONI ZOLTÁNNAL

Ismerõsei Zolti bácsinak hívják, és már a szülei is Zoltinak szólították. Ráragadt ez a becenév, és elválaszthatatlan lett tõle. Illik rá. Fiatalos, pedig immár nyolcvan esztendõs. Január 22-én ünnepelte a születésnapját. A falusi bábaasszony Baróton, Erdélyországban segítette a világra. Édesapja a születése után a bölcsõje mellé szöges bakancsot, botot és hátizsákot helyezett, jelképesen „elindítva” ezzel a természetszeretet és a hegyi cserkelõutak felé. Apja Brassóban az Encián Turistaegylet egyik alapítójaként szerette volna, ha fia követi az õ példáját, és erdõjáró ember lesz. Az lett… 80 esztendõs, de ma is aktív szakíró. Legtöbb könyve a haltenyésztésrõl, a halbiológiáról és a horgászatról szól, de több, szám szerint hat vadászati témájú kötete is megjelent. Melyikre a legbüszkébb? – Mindegyikre… A vadászat egy nemzet kultúrájának elválaszthatatlan része, a vadászattörténet pedig történelmünk tükörképe. Ezért öröm számomra, ha írhatok az erdélyi vadról és az ottani vadászatokról. Összesen húsz könyvem van, ebbõl 13 magyarul, hét pedig román nyelven jelent meg. Az elsõ, 1959-ben, Romániában napvilágot látott magyar nyelvû haltenyésztésrõl szóló szakkönyvet én írtam, de több egyetemi halászati szaktankönyv is a nevemhez fûzõdik. Bukarestben a hatvanas években összeállítottak egy listát a kiadásra javasolt könyvekbõl, amelyek közül – a papírhiányra hivatkozva – a magyar nyelvûeket elsõként húzták ki. Sokszor még könyvkiadóim és én is csak úgy kaptam papírkiutalást, hogy az illetékes fõelvtársakat levittem háromnégy napra a Duna-deltába pecázni, vagy adtam nekik egy jó csomó halat. Három éve jelent meg a Wass Albert életét, szülõföldjét, és vadászatainak helyszínét bemutató, gazdagon illusztrált, nagyfor-


mátumú képeskönyvem, amely – mondhatni – a szívem csücske. Wass Albert iránti feltétlen tiszteletem, novelláinak és regényeinek szeretete, valamint a közös földrajzi gyökereink arra sarkalltak, hogy évtizedeken át kutassam az író pályáját. Úgy érzem, ezzel is tartozom példaképemnek. A könyvet pillanatok alatt elkapkodták, jelenleg utánnyomásra vár. Remélem, hogy még az idén – „Albi gróf” születésének századik évfordulóján – kézbe vehetik majd a második kiadást az olvasók. Mit csinál, amikor éppen nem ír? Hogyan telnek a napjai? – Faragok. Pusztán kedvtelésbõl… Munkáim az õsi székely motívumvilágot idézik, és szerénytelenül állíthatom, hogy faragványaim a lakásunk ékességei, melyeket a hozzánk érkezõ látogatók is elismeréssel nézegetnek. Amikor itthon vagyok, nagyokat sétálok szálkásszõrû tacskómmal, Hekivel, és ha meghívnak, akkor természetesen vadászom is, fõleg Székelyföldön. Nem szakadtam el teljesen a gyökereimtõl. Gyakran kísérek vadászokból és erdészekbõl verbuválódott kirándulócsoportokat Erdélybe, ahol az idegenvezetés mel-

lett földrajzi és történelmi „leckét” is adok nekik Székelyföld ezeréves múltjáról. Székelyföldet a szívemben hordozom, de azért a maga fizikai valóságában is „telepítettem” itt egy darabka hargitai erdõt: hoztam magammal a Hargitáról 60 lucfenyõcsemetét, és gondosan elültettem a tízemeletes panelházak közötti parkba. Sajnos, néhány nap alatt mindet ellopták. Nem nyugodtam bele, következõ nyáron ismét megpróbálkoztam, ezúttal azonban a közeli óvoda kertjében helyeztem el „kincseimet”. Egy híján mindegyik él, és szépen növekedik: a húszcentisekbõl három méterre nõttek. Valahányszor rájuk nézek, a hegyek illatát, és kedves szülõföldemet juttatják eszembe. Zolti bácsi kiváló erõnlétnek örvend. Mi a titka? – Pár éve átestem egy szívmûtéten, de már jól vagyok. A lelki harmónia nagyon sokat számít. 57 éve vagyok házas, Irénkével kiválóan kiegészítjük egymást, és örömben, bánatban egyaránt osztozunk. Vele Kolozsváron, gimnazista koromban ismerkedtem meg. Késõbb Irénke is a moszkvai egyetemre járt, a közgazdasági karon statisztikát hallgatott.

149


Zolti bácsi

INTERJÚ Hogyan került egyáltalán Moszkvába? – Elemi iskoláimat Baróton, szülõfalumban, majd késõbb a nagyszebeni – Mária Terézia által alapított, 250 éves – Theresiumban végeztem, majd Kolozsváron, a Római katolikus Piarista Fõgimnáziumban érettségiztem. Néhány hónap múltán, 1948-ban felkeresett két férfi, hogy jelentkezzek a megyei párttitkárnál. Ez akkoriban semmi jót nem jelentett, félelmem azonban alaptalannak bizonyult. A pártbizottságnál közölték velem, hogy mivel kiváló eredménnyel végeztem az iskolámat, szegény sorsú vagyok, a munkásnegyedben lakom, ráadásul párttag vagyok – ami a háború után a magyar nemzetiségûeknek finoman fogalmazva igencsak ajánlatos volt Romániában – állami ösztöndíjasként elmehetek a Szovjetunióba tanulni. Ezáltal lehetõségem nyílt arra, hogy a szovjet és a román kormány ösztöndíjasaként a Moszkvai Halászati és Halipari Egyetemen szerezzek diplomát. Sõt, mindjárt kettõt: halbiológus és haltenyésztõ mérnök lettem. Mezõzáhon, az erdélyi Mezõség egy kis, sáros falujában lettem fõagronómus, és a szovjet diplomákból eredõ protekcióm annyiban ki is merült, hogy soron kívül kiutaltak nekem egy pár gumicsizmát. Magyarként csak úgy tudtam érvényesülni, ha jobban és többet teljesítek, mint a románok. Öt szép, és dolgos esztendõt töltöttem el Mezõzáhon, amikor Erdély, Partium és Bánság halászati felügyelõjévé, utána a Bukaresti Halászati Kutatóintézet laborfõnökévé, majd igazgatójává neveztek ki. Ezt követõen másfél évtizeden át államtitkári szinten a román halászati ipar szervezõje, korszerûsítõje, az óceáni halászflotta megalapítója voltam. Innen a Román Országos Vadász- és Horgász Szövetség alelnöki székébe kerültem, ahol késõbb – 14 éven át – fõtitkárként tevékenykedtem. Engem a moszkvai diplomáim és szorgalmam miatt elfogadtak, elismertek, megbecsültek, és magyarságom ellenére még szerettek is. Én is szerettem, amit csináltam. Három központi fácántelepünkön több mint 150 ezer fácáncsibét keltettünk, sok apróvadat és halat telepítettünk szerte az országban, és hozzám tartozott például a fegyverimport vagy a vadhúsexport is. Sokat utaztam, rengeteg különleges szegletében megfordultam a világnak. És minden napom a vadászatról, meg a horgászatról szólt. Hogyan kezdõdött? – Szülõfalumban, Baróton Pál Misi bácsi hajtójaként kezdtem, de három anyai ági

150

nagybátyám is vadászott, és mellettük is sokszor szagolhattam a puskapor illatát. Csonka Dezsõvel, a Barót és Vidéke Vadásztársulat elnökével sokat cserkeltünk kettesben, jártuk a határt – és figyeltük a hegyek nagyvadjait. Ha kellett egy nyúl a községházára vagy a csendõrnek, akkor is engem vitt magával. Nekem az volt a feladatom, hogy a szántás szélén sétálgatva göröngyöket dobjak a barázdákba. Amikor felkelt egy nyúl, akkor Dezsõ bácsi meglõtte, és indultunk is haza. A Bécsi döntés utáni években a társulati pecsétre egy õzbakfej került. Ez a bélyegzõ jelenleg az édesapám által alapított Baróti Erdõvidéki Múzeumban látható. Sok ifjúkori emlék kötõdik tehát ehhez a vidékhez. Késõbb szintén Baróton vadászott? – Nem. Órásmester édesapámat az adóhatóság „megtalálta”, így menekülnünk kellett Barótról. Jóval késõbb, már a diktatúra éveiben utánanéztem, hogy mi lett a Vadászegylettel szülõfalumban. A régiek közül szinte senki sem maradt ott, az ötvenes években a 154 tagú társaságból 140-en bányászok voltak, akik – hogy is mondjam – nem voltak igazi vadászemberek… A régi társaság szétszéledt, jó néhányan abba is hagyták a vadászatot, persze nem önszántukból… 1953-ban – ma már bevallhatom – rabsicként kezdtem a „pályafutásomat”. Mezõzáhon a halgazdaság érdekében a tóõröktõl kölcsönkapott puskákkal gyakran lõttem az állományt dézsmáló „halászmadarakat”. 1957-ben a papírforma szerint is vadásszá váltam, és tagja lettem a bukaresti „Lunca” vadásztársaságnak. Szerencsém volt, hiszen a sors kegyeibe fogadott, így végigvadászhattam egész Romániát. Büszke vagyok arra, hogy mind a 40 megyében puskát foghattam a kezembe. Bukarest környékén és a Havasalföldön fõleg apróvadra, Székelyföldön pedig inkább nagyvadra vadásztam. Szarvasbikát és medvét sohasem lõttem. Az a diktátor és a pártvezérek, valamint a funkcionáriusok kiváltsága volt. Munkakörömnél és beosztásomnál fogva én is kaphattam volna rá engedélyt, de sohasem kértem. Nem akartam visszaélni a helyzetemmel. A golyós puskáimon sohasem volt távcsõ, mindig nyílt irányzékkal céloztam, de ezt a mai napig nem bántam meg. Kedvenc fegyverem egy vegyes csövû Krupp, 16-os sörétes és 8x57-es golyós csõvel, valamint egy 12-es Suhl Merkel duplacsövû volt. Utóbbiról így, múlt idõben kell beszélnem, mert a vámhivatali bürokrácia miatt a ha-

zaköltözésünkkor végleg le kellett róla mondanom. Azóta egy barátom használja, így nem szakadtunk el teljesen egymástól. A vadászat mellett szívesen fényképeztem is. Sok ezer természetfotót készítettem, a könyveim illusztrációi a saját felvételeim. „Vadnézõ” útjaimon puska nélkül, fényképezõgéppel sokszor megfigyeltem a barnamedvék és a zergék életét, viselkedését, és a havasok gyöngyszeme, a gyopár is kedvenc témáim közé tartozott. Miért költözött Budapestre? – A töréspontot az 1985-os esztendõ jelentette, amely a Ceausescu diktatúra legsötétebb, legvadabb, kifejezetten magyargyûlölõ idõszaka volt. Gyermekeim, Zoli és Tünde Ausztriába „disszidáltak”. Amikor elhagyták szülõföldjüket, az unokák még velünk maradtak Bukarestben. Féltek, ha õket is magukkal viszik, és lebuknak, akkor a kicsik sem kerülhetik el a megtorlást. A szökésük nekem az állásomba került, a párt és a securitate ugyanis megbízhatatlannak minõsített. Leváltottak és számûztek a hivatalomból. Három hétig senki sem szólt hozzám, telefonjaimat lehallgatták, rendszeresen kellett „raportra” mennem, kétségek között tengõdtem. Amikor behivatott a román kommunista párt központi bizottságának szervezési osztályvezetõje, és azt mondta, nem megfelelõen neveltem a gyermekeimet, nagyon el voltam keseredve. 41 év után munka nélkül maradtam, Kovászna megye párttitkára azonban segített rajtam, és az erdészeti miniszternél közbenjárt, hogy állást kapjak. Két éven keresztül – egészen nyugdíjazásomig – megyei erdészeti-halászati felügyelõként szolgáltam, emiatt azonban kénytelenek voltunk unokástul, batyustul Sepsiszentgyörgyre költözni. Nem bántam meg, ez volt életem legszebb aranykora. A forradalom után három esztendõvel eldöntöttük, hogy az anyaországba költözünk, közelebb Ausztriához, gyermekeinkhez és unokáinkhoz. Több mint két évbe telt, mire eladtuk a házunkat, és otthagytuk Erdélyt. Nehéz döntés volt. Nemzeti érzelmû székely emberként kötelességemnek éreztem „otthonról hazajönni”. Nem a külföldet – és ezzel együtt talán a könnyebb megélhetést – választottam. A végállomás a magyar fõváros lett. A Hargita helyett maradtak a Budai hegyek, a pisztrángos paWALLENDUMS takok és az Olt helyett PÉTER pedig a Duna… FÕSZERKESZTÕHELYETTES

Magyar VADÁSZLAP

13. OLDAL

Állítom, hogy az utóbbi években a vadgazdálkodást, a vadászati ágazatot (ide értve az állami területeket, a vadásztársaságokat, a földtulajdonosi vadászati jogközösségeket) ilyen rendkívül pozitív és nagy horderejû, milliós mértékû kormány és parlamenti intézkedés nem érintette, mint a 456. paragrafus beterjesztése és elfogadása. Nem véletlen, hogy a döntés a meglepetés erejével hatott azokra is, akik nem követik figyelemmel a jogszabályváltozásokat. Nézzük elsõként, hogy mit jelent ez a vadászatra jogosultaknak? A 2007-es országos apró- és nagyvadteríték statisztikai adatai még nem állnak rendelkezésünkre, de ha az elõzõ, 2006-os adatokat vesszük figyelembe, a vadvédelmi hozzájárulás összege 214 millió forintot tett ki, amely „vadgazdálkodási bevételek” néven a központi kincstári számlára folyt be. A vadászati törvény a 95. §. (3) bekezdésében mondja ki, hogy a vadvédelmi hozzájárulást elsõsorban a vadállomány õrzésével, a vadászati joggal kapcsolatos állami feladatok ellátására kell fordítani. Mivel nagyságrendileg ez az összeg nem folyik be a kincstári számlára, összességében elmondható, hogy a vadászatra jogosultak 2008-ban több mint kétszáz millió forintot takaríthatnak meg. Minden bizonnyal pesszimizmusnak tûnhet, ha rögtön rákérdezünk, hogy meddig marad érvényben a 456. paragrafus, illetõleg e rendelkezés következményeként mennyivel csökkentik a vadállomány élõhelyének javítására fordítható pályázati keretet? Csak remélhetjük, hogy nem egyetlen évre, az idei vadászati idényre szól a januártól érvényes törvény és abban is bizakodhatunk, hogy az FVM bugyraiban nem tûnnek el a pályázati pénzek. Több mint kíváncsiság sarkalt bennünket arra, hogy annak is utána nézzünk, vajon kitõl származott az ötlet, a szenzációs javaslat a vadvédelmi hozzájárulás megszüntetésérõl? A szaktárcánál – pedig a vadászok szemében mekkora dicsõség lenne! – személy szerint senki nem vállalta a vadvédelmi hozzájárulást megszüntetõ javaslatot. Egyhangú a vélemény abban, hogy ez kollektív minisztériumi döntés volt, amelynek az a célja, hogy az agrárágazat eljárási rendjének egyszerûsítése által a versenyképesség – esetünkben a vadászatra jogosultak helyzete – javuljon.


Tagadhatatlan, hogy e döntés az állami tulajdonú részvénytársaságok érdekeit jól szolgálhatja. A vadásztársaságok, a földtulajdonosi vadászati jogközösségek esetében azonban mindez már nem ilyen egyértelmû, mert a mai gazdasági helyzetben eleve nem versenyképesek és félõ, hogy a befizetésre kötelezõen betervezett összegeket már idén sem – önkéntes „adóként” – a versenyképességük javítására, az élõhelyek fejlesztésére vagy hasonló ésszerû célok megvalósítására fogják fordítani. Nagy a valószínûsége, hogy a „talált pénzzel” – rövid távon gondolkodva – csökkentik a tagság által befizetendõ, különbözõ elnevezésû belsõ anyagi tehervállalásokat. Vitán felül áll, hogy a vadászati érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezeteink javaslatai között a legtöbb esetben szere-

„ ...meddig marad érvényben a 456. paragrafus?...

„

N

pelt a vadvédelmi hozzájárulás megszüntetése. Ezt azzal indokolták, hogy folyamatosan csökkent a minisztérium által kiírt pályázatoknál az élõhely javítására, fenntartására fordítható éves keretösszeg. Az OMVK titkárának, egyben az OMVV ügyvezetõ elnökének, Pechtol Jánosnak a tájékoztatása szerint írásban kérték az FVM illetékeseit a vadászati hatóságok feladatainak csökkentésére, azok esetleges átvétele céljából. Vállalnák a teljes trófeabírálatot, a külföldi vadászok vadászati engedélyeinek kiadását és akár az Országos Vadgazdálkodási Adattár kezelését is. Mint tudjuk ezekhez, mint hatósági feladatokhoz, foggal-körömmel ragasz-

kodnak a megyei mezõgazdasági szakigazgatási hivatalok, mivel valamennyi szolgáltatás tisztességesen hoz a konyhájukra. Azt is tudjuk, hogy ellenlépésekre is sor került, egyes hatósági emberek mindent szeretnének maguk alá gyûrni. (A játszmának, még nincs vége.) Adott tehát egy helyzet, amit a hatóságnak, a vadászati szervezeteknek és a vadászatra jogosultaknak ésszerûen kellene kezelniük. A lényeg, hogy okos egyezségekkel, hosszabb távon gondolkodva az évente keletkezõ 200 milliókat a szakszerû vadgazdálkodást elõsegítõ célokra és a közösen kidolgozott, szakszerû, regionális fejlesztési programok megvalósítására használják fel. (Itt volna már az ideje az együttgondolkodásnak, a cselekvésnek… és el kellene felejteni a területkialakítások során szerzett „fájó sebeket”, a legkülönbözõbb, háttérben húzódó egyéni érdekeket, az adott és kapott sérelmek nyomán kialakult megosztottság átkát.) Nem akarok örömrontó lenni, de a vadgazdáknak érdemes arra is figyelniük, hogy ugyanezen adótörvény 475. paragrafusa megszüntette az erdõfenntartási járulékot is, amelybõl az erdõfelújításokat támogatták. Ezt a járulékot az erdõkbõl kitermelt fatömeg mennyisége után fizették az erdõgazdálkodók. Még nem mérhetõ fel, hogy a teljesen saját erõbõl történõ erdõsítésekben mennyire fog megnövekedni az eddig is igen jelentõsen növekvõ erdei vadkárok mértéke. Annyi biztos, hogy a magánerdõk tulajdonosainak igényeivel gyakrabban fogunk találkozni. Végezetül a törvényesség érdekében annyit még meg kell jegyeznem, hogy - az említett adótörvény módosításából következõen – a jogszabályok elõkészítõinek és alkotóinak a vadászati törvény 95. §. (2.) bekezdésébõl a vadvédelmi hozzájárulás szövegrészt, valamint a végrehajtási rendeletet, azaz a Vhr. 85, 87 és a 95. paragrafusából a vadvédelmi hozzájárulás DR. BALÁZS szövegrészt mielõbb móISTVÁN dosítani, illetve hatályon IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTÕ kívül kellene helyezni.

151


Ésszerûen!

Az elõzõ lapszámunkban rövid hírben közöltük, hogy az „Egyes adótörvények módosításáról” szóló törvény (2007. évi CXXVI tv. 456.§.) megszüntette a vadászatra jogosítottak által az éves vadgazdálkodási tervszámok alapján megállapított vadvédelmi hozzájárulás összegének befizetési kötelezettségét.

HIHETÕ ÉS HIHETETLEN TÖRTÉNETEK

Az erdei szalonkáról A

fiatal vadászgeneráció tudákossága meséli, hogy az erdei szalonkának két faja él – és pedig a kisebb testû, kékes - és a sárga lábú -, továbbá, hogy minálunk évente kétszer költ; sõt vannak, kik éjnek idején csoportosan is vonulni látták. Mikor mindezen – a tudományos ornithologia által már megoldott – kérdésekre gyakorlati alapon felelni óhajtok, megjegyzem, hogy 55 évvel ezelõtt lõttem az elsõ erdei szalonkát, hogy 17 tavaszkor Szlavonia és Horvátország kiváló szalonkázó területein, a Száva melléki erdõben és a daruvári Jankovich grófoknak közel százezer holdas Daruvár, Sirac és Uljaniki uradalmaiban vadásztam és három ízben követtem kedvenceimet otthonomtól - a Kárpátoktól – délre, az Adria- és Földközi-tenger partvidékeire és szigeteire. Normális közép-európai megfigyelésekrõl lévén szó, az egyes, kivételes és rendkívüli idõjárás alkalmával gyûjtött adatokat figyelembe nem veszem. A tengeren, Karszton átkelt és sietve mihozzánk elsõknek érkezõ erdei szalonkák soványak; ezeket kvártélycsinálónak nevezi a vadászember. A késõbben érkezõket az ébredezõ természet már terített asztallal fogadja, ezeknek tolla is berzengõsebb, mert húsrakapottak, buksifejûek és a vadásznyelv is bagolyfejûeknek tiszteli õket. Súly szerint a különbség 100 grammig variál. Hogy a súlykülönbséget fõleg a hiányos táplálkozás és az utazás fáradalmai szülik, azt bizonyítja az õszi vonulás, mikor az öregek közt nincsen súlybeli különbség. A lábak színét pedig a kor és az alkalmazkodás törvénye alkotja. Tavaszkor, az erdei szalonka hazafelé vonulása átlag négy hétig tart és a zöme szeles idõben mindig szél ellen vonul, és pedig lavírozva, mint a vitorlás hajó. Bora és Tramontana hozza, Grecco és Sirocco viszi a szalonkákat. Vadászbarátaimmal sokszor virrasztottam holdvilágos éjszakákon, de soha 3-5 - a tojót követõ hímek – szalonkánál többet

egy csapatban vonulni nem láttam, ha pedig nagyobb csapatot látni véltem, ezt nem tudtam kétséget kizáró módon bizonyítani. Korán párosult, sérült és száz ok miatt visszamaradt szalonka ott költ, hol az ösztöne fészekrakásra nógatja; innen van, hogy költõ szalonka minden közép-európai zónában lelhetõ, de az igazi költõhelye ama magasabb hegyvidék, hol a moha még a forró nyáron is bogarat-gilisztát termõ nyirkosságban tartja a talajt. A szalonka másodszori költésének kérdését csak gyûrûzött példányok dönthetnék el. Júniusi és júliusi esti lesen nem egyszer gyönyörködtem a havasok és törpe fenyõ aljában húzó szalonkákban és kedves emlékem egy június végi cserkészet, mikor a természetimádó Demián Elek és Kocyan Antal ornithologus társaságában, az 1700 méter magasságban épült vadászház elõtt egy békésen turkáló malacos vaddisznó fölött láttunk erdei szalonkát húzni. Közép-Európában az erdei szalonkák õszi vonulása kétszer annyi ideig tart, mint tavaszkor. Fáradság, párzás, élelemhiány nem bántja õszi idõben az erdei szalonkát és rendes idõjárás idején nincs miért hogy siessen. Csak egy esetet tudok – melyet félszázéves szalonkavadász-megfigyeléseim legértékesebbjének tekintek -, azt 1922 október 14-ben észleltem. Szokoly Alajos bernecei lakos hívott szalonkalesre, mondván, hogy életében nem látott annyi erdei szalonkát egy esti lesen húzni. - Mennyit láttál? – kérdém. - Talán ötvenet! – volt a válasz és az igenlõen bólogató fiára tekintett, ki vele vadászott. Tamáskodva néztem a különben megbízható vadászra és ígértem, hogy másnap jövök. Egy mély völgynek szemközt fekvõ oldalát álltuk el. Szóról-szóra igaz. Szokoly Alajos 43 db erdei szalonkát látott, én pedig – ki fiával vele szemben lestem – 31 darabot olvastam. Egyetlen egy szalonka sem repült a hegyoldalban, hanem valamenynyi egyenként, a hegyek felõl, nagy magasságban és feltûnõ sietõsen keresztezve a völgyeket és a hegyek hátát, de a sok szalonka

Nozdroviczky Lajos (1862-1943) Trencsén vármegyében, Nozdrovicon született. A közigazgatásban dolgozott, ám minden idejét a vadászatnak szentelte. Vadászként tudományos megfigyeléseket végzett, különösen az erdei szalonkák életmódját kutatta. A külföldi vadászatok helyett inkább a hazai vadûzést részesítette elõnyben, Nagymagyarország 37 vármegyéjében vadá-

illusztráció: Mráz János

szott. A vadászlapokban rendszeresen publikált, idõs korában teljesen visszavonultan élt, Pécsett hunyt el, ott is helyezték örök nyugalomra. Fõbb munkái: Vadászemlékeim (Bp., 1930), Az erdei szalonka élete és vadászata (Bp., 1933). Sem rajz, sem fotográfia nem õrizte meg alakját az utókor számára.

152

Magyar VADÁSZLAP

}

nemét meghatározni. Ha azonban a szalonka hosszában, a végbélig fektetjük ujjunkat, úgy – kellõ gyakorlat mellett – könnyen kiérezhetjük a hímet jelzõ és a hasfalat belül keresztezõ vonalat. Nincsen az egész földkerekségen az erdei szalonkánál zárkózottabb életû és diszkrétebb ruhájú madár és ha a vérbeli ornithologust a lepkeszerû hajnalmadár meglátása örömpírba borítja, szintúgy megélénkül a vadászember szeme-lelke, ha az erdõknek misztikus életû hosszúcsõrû madara váratlanul kilebben és el-eltûnik az erdõ mélyében. nozdroviczi Nozdroviczky Lajos

illusztráció: J. Keulemans


dacára csak én tudtam kettõt lõni, mert a többi lõtávon kívüli magasságban, délnek, az Ipoly-folyó völgye felé repült. Mintha veszedelem kergette volna azt a sok hegy-völgyön át, szokatlan módon vonuló szalonkát és énrám ez a természetbeli jelenség azt a benyomást keltette, mintha az éhség kergetné õket mélyebben fekvõ folyó menti, szóval nedvesebb területre. Másnap az Ipoly-folyócska mentén elterülõ és mélyebben fekvõ kisebb-nagyobb füzesekben akadtam szalonkákra oly helyen, hol azelõtt híre sem volt. Az erdei szalonka hímje nem hivalkodik a nõstényénél különb tollazattal és színe, formája és súlya szerint nem lehet


153

VADÁSZATI GYAKORLAT

A szalonkák titkai A szalonkákra évek során vadászó magyarok több titokzatos jelenséggel találkozhatnak. Ilyenek, hogy az egyik évben jó húzóhely a késõbbi évek folyamán igen rossz helynek bizonyul, és az eredményes vadászati idõpontok körül is nagy a szórás. A régebbi szakirodalomban közölt statisztikákból ez kiolvasható – a 150 éves vadászsajtó a megfigyelések kincsesbányája – hogy ha tíz, egymást követõ vadászévet vizsgálunk, amelynek egy területre vonatkozó terítékadatait nézzük, a tíz évbõl van két jó szalonkás év, kettõ-három közepes, a többi kifejezetten rossz. Elmondható, hogy ez nem csak hazai jelenség! Európában máshol is tapasztalnak hasonló rapszodikus eredményeket. A gyûrû adatai fontosak a kutatók számára Egy-egy országban az éves terítékek változó nagysága viszont sok találgatásra és a vadászatellenes szervezeteknek ad vélelmezett érveket a faj védelmére vonatkozóan, mintha a vadgazdának nem pontosan az ésszerû hasznosítás volna az érdeke. A valóságos helyzet megismerése tehát nagyban segítené a felesleges viták elkerülését. A terítékek szórásában igen sok tényezõ szerepet játszik. A költõállomány nagysága, a költés során és a fióka nevelése alatt a táplálékbõség vagy hiány, a terület zavartsága, a ragadozók létszáma, stb. A felnövekedett szaporulat elsõ vonulása is erõsen változó. A vonulást nagyban befolyásolja a kontinens fölött kialakuló õszi – tavaszi idõjárás (elsõsorban széljárás), amely nagyban

segíti a vonulásban az egyéb fajok egyedeit is. A vonuló madarak egy-egy országban csak korlátozott ideig kutathatók, amíg azon a helyen tartózkodnak és így összességében nem ismerhetõk meg szokásaik. Az erdei szalonka országok méretein túlnyúló elterjedési területe megköveteli a fajra vonatkozó összehangolt nemzetközi kutatást. A kutatások szervezését a FANBPO (Fédération des Associations Nationales des Bécassiers du Paléartique Occidental alapító tagországok – köztük Magyarország) vállalta magára. A vonulás megfigyelése és megismerése feltétlen megköveteli az egyedek mozgásának nyomonkövetését, melynek több mint százéves módszere az élõ madarak

A szalonka befogása nem könnyû, komoly gyakorlatot és speciális felszerelést igényel

154

befogása és gyûrûzése. Az adatok gyûjtését a vadászat során megkerült gyûrûzött egyedek nagyban segítik, ez vadászható faj esetén általában jelentõs nagyságot ér el. Az eredményes gyûrûzésre két módszer alkalmas, az egyik a hagyományosnak nevezhetõ függönyháló, a másik az éjjel nyílt területeken tartózkodó egyedek borítóhálóval való, nagy ügyességet kívánó fogási módja. A függönyhálós módszernek a hátránya, hogy viszonylag kicsi a befogás valószínûsége és nagy a munkaigénye (pl.: a hálóállítás és az õrzés). A borítóhálós módszer itthon nem alkalmazott, alig ismert, a sikeres fogáshoz nincs sem eszköz, sem tapasztalat. Európában viszont évente 4-6 ezer erdei szalonkát gyûrûznek meg ezzel a módszerrel Franciaországban, Oroszországban, Spanyolországban és Olaszországban. A módszer magyarországi alkalmazhatósága az elmúlt években bebizonyosodott, mi több, ezzel a módszerrel a külföldön gyûrûzött erdei szalonkák megkerülése gyakori hazánkban. A fentebb felsorolt országok elhelyezkedése Európában mutatja, hogy nagyobbrészt a Kárpát-medencétõl távol gyûrûznek. Ezen gyûrûzött madarak egyedei õsszel általában a Kárpátoktól északra és nyugatra vonulnak, de a visszafogások mintegy 8 százaléka Magyarországról származik. A Balkán-félszigeti és a közép-európai vonulás nincs kellõ mértékben feltárva. Lehetnek olyan évek, amikor az erdei szalonkák jelentõs tömegei a Kárpát medence déli vidékén vonulnak és telelnek át (ez történt például 1872-73 Magyar VADÁSZLAP


telén és 2006 telén is) és a Nyugat-Európában telelõ állomány lényegesen kisebb volt a szokásosnál. Ilyen vonulási helyzetek megismerésére, és több éven át történõ kutatására döntött a FANBPO, a CNB (francia szalonka klub) arról, hogy kiemelten kell kutatni a kárpát-medencei szalonkavonulást. A kutatás megszervezéséhez a Nyugat-Magyarországi Egyetem, a Magyar Madártani Egyesület, a Környezetvédelmi Minisztérium, az Ardeche (Franciaország) Megyei Vadászszövetség, a VKE Országos Szalonkaklub egy 3 éves együttmûködési megállapodást írt alá a hazai szalonkagyûrûzés elindításához. A programra való felkészülést és indítást jelentõsen támogatta a SEFAG, a Zalaerdõ, az Északerdõ és a Nyírerdõ Zrt. vezetõsége. A hazai elsõ vonuló madárgyûrûzések az 1900-as évek elején indultak el. Az 1951es évektõl vadászgyûrûzõk erdei szalonka fiókákat gyûrûztek, majd 1988-tól vonulási idõben a Magyar Madártani Egyesület (MME) ócsai táborában függönyhálóval fogtak és gyûrûztek évente 1-2 erdei szalonkát, eddig összesen 62 madarat. Az elmúlt 20 évben függönyhálóval 38 darabot fogtak és gyûrûztek meg. A borítóhálós módszerrel 14 madarat sikerült az elmúlt három évben Magyarországon több helyszínen meggyûrûzni. A borítóhálós módszerrel csak akkor lehet eredményesen gyûrûzni, amikor a gyûrûzõ már jól ismeri a faj éjszakai tartózkodási, vonulási és táplálkozási szokásait és a megfigyelõk közötti információs lánc gyors és hatékony. Éjjel a szalonkákat a nyílt lucernásokon és az utak mentén vagy legelõkön kell megtalálni, amikor a

A vonulásra a visszafogott vagy terítékre kerülõ szalonkák gyûrûibõl lehet következtetni madarak megpihennek, vagy táplálkoznak. A sikeres gyûrûzéshez a lebújt, földhöz lapuló erdei szalonkát 7-8 méterre kell megközelíteni, belopni. A hazai gyûrûzések indításakor a kezdeti nehézségeket látva szinte hihetetlen, hogy Európában évente több ezer erdei szalonkát tudnak így gyûrûzni, amelybõl az éves megkerülések száma 300 darab körül mozog. Ez a többi vonuló faj megkerüléséhez képest szép szám. Az éjjeli gyûrûzés terepi és mûszaki feltételeinek megteremtéséhez 2006-ban

A meggyûrûzött sneffeket a kutatók útjukra engedik 2008. március • www.vadaszlap.hu

az FVM elfogadott egy kutatási pályázatot, amely segítségével vállalkozó hazai vadászok részére megszerveztünk egyfajos gyûrûzõ tanfolyamot és beszereztük a gyûrûzéshez szükséges felszereléseket. A gyûrûzésre alkalmas területeket több megyében részben felkutattuk és várjuk a programban részt venni kívánó vadászok információit az õszi és tavaszi vonulás alatt. Jelenleg Pest, Zala, Somogy, Gyõr-Moson-Sopron, Tolna, BorsodAbaúj-Zemplén, Csongrád és Hajdú-Bihar megyékben vannak felkészült gyûrûzõk, de a következõ években szeretnék a megyék és a gyûrûzõk számát fokozatosan tovább növelni, hogy a gyûrûzõ hálózat a szalonkák által látogatott megyékre kiterjedjen. A hazai gyûrûzés fokozatos megindítása mellett a tavaszi vadászat során megkerült gyûrûs példányok visszajelzéseit is kérjük megtenni (a gondosan megõrzött gyûrûs szalonkát kérjük, jelezzék a VKEnek vagy a MME-nek), mert ezzel nagyban segíteni lehet az európai erdei szalonka vonulás megismerését. 2006 év végéig 22 francia, 9 olasz, 3 orosz gyûrûzött erdei szalonkáról van nyilvántartásunk. A Magyarországon gyûrûzött példányokból 2-2 Franciaországban és Olaszországban, 1-1 Szlovéniában, GörögországFLUCK DÉNES ban, Spanyolországban, A VKE SZALONKA Belorussziában és ÉsztKLUB ELNÖKE országban került meg.

155

VADÁSZATI GYAKORLAT

Hosszúcsõrû szeretteim Valamennyi vadászember szívét megdobogtatja a tavasz, a szalonkavárás izgalmának közeledte. A magyarországi erdõk királynõjének vadászata, a cippegve-korrogva kergetõzõ cvikk látványa hatalmas élményt nyújt a vadásznak. Talán 10 éves lehettem, amikor életemben elõször mehettem ki édesapámmal szalonkalesre. Akkor fertõzõdtem meg egy életre azzal a varázzsal, amit csak a szalonkázás nyújthat.

2000 óta minden vadászatról jegyzetet készítek a látott szalonkákról és az idõjárási viszonyokról, a 2005-ös év óta pedig a Nyugat -Magyarországi Egyetem szalonkakutató csoportjának gyûjtöm az elejtett szalonkák adatait. A 2006/2007-es enyhe tél nagyon kedvezett szeretett madaraimnak. Szinte mindenütt lehetett a disznóhajtásokban szalonkát látni, sõt már február vége felé láttak húzó szalonkákat. A hideg hiányának tudható be az is, hogy az idény alatt folyamatosan láttunk szalonkát a megyében, ugyanis eddig pár nagyobb hullámban érkeztek meg. Az enyhe télnek a másik oldala ott mutatkozott, hogy kevés helyen volt víz az erdõkben. Szombathely környékén csak vízfolyások, nagyobb pocsolyák környékén lehetett szalonkával találkozni. Megfigyeltem, hogy abban a fiatal fenyvesben, ahol vadásztunk, nagyjából ugyanarról a helyrõl keltek a „királynõk”. Ezért napközben több helyrõl vettem talajmintát. Ezekbõl derült ki, hogy csak azon a helyen volt a földben táplálék, ahol a madarak tanyáztak. Tavaly is igyekeztem minél többet vadászni, szám szerint 20-szor álltam a lõállásomon, amibõl 3 volt hajnali húzás. A 20 alkalom alatt 77 szalonkát figyeltünk meg. Természetesen azokat az egyedeket, amiket más is láthatott, azokat is csak egyszer számoltuk be. 11 példányt sikerült terítékre hozni, emellett sajnos 4 veszett el sebzetten, de ezekkel együtt sem értük el a látott hosszúcsõrûek 20 százalékát, mint ahogy 2000 óta eddig egyszer sem.

156

(Megjegyzem, 2003-ban volt Sárvár környékének valószínûleg minden idõk legjobb húzása, ugyanis 25 alkalom alatt 209 (!) szalonkát láttunk.) Tavaly március 5-tõl folyamatosan érkeztek a megyénkbe a szalonkák. A vizsgálatra kapott madarak közül az utolsót március 26-án ejtették el. A 11 terítékre került erdei szalonkából kilencet sikerült este elejteni, és kettõt a hajnali pirkadatban. A 17 esti alkalomból 13-szor vadásztam derült, meleg, szélcsendes idõben. Ezalatt 42 szalonkát számoltunk meg, ami több, mint a fele az összesen látott hosszúcsõrûnek, ezekbõl négyet sikerült felvennünk. Hûvös, viharosan szeles idõben háromszor álltam a lõállásomon. Ezen alkalmak alatt 20 sneffet láttunk. Felhõs, csepergõs idõ csak egyszer fogadott minket, március 20-án, amikor is kétnapos esõ vége felé jártunk. Aznap este csak 2 szalonkát láttunk, szerencsére mindkettõt sikerült a húzás végeztével ravatalra fektetni. A 3 hajnali les alkalmával mindháromszor

derült, de kissé hûvös idõ volt. Ekkor 3 szalonkának örülhettünk a látott 13-ból. Kiemelném március 15-e hajnalát, amikor 10 szalonkát figyeltünk meg, köztük egyegy hármas és négyes „bokrétát” is. Az egész megyébõl kaptam vizsgálati célra szalonkát, a 37 madárból 70 százalék volt a kakas, 30 százalék tyúk. A kor vizsgálatakor fele-fele arányban találtam fiatal és idõs példányokat, a tojók rendre a vonulási idõszak végén kerültek puskavégre. Faller László A szerzõ a Vasi Szalonka Klub Kutatási-kulturális felelõse. A klub tavaly március 10-én alakult a Hidegkúti vadászházban. Alakuló ülésükön 9 tag vett részt, köztük egy megyei Diana is. A klub céljai közt szerepel a szalonkával kapcsolatos ismeretek bõvítése, a kutatómunka segítése, valamint a vadászati hagyományok ápolása. A klub baráti társaságként mûködik, bírósági bejegyzésére nem került sor.

A Vasi Szalonka Klub alapító tagjai az alakulóülés után Magyar VADÁSZLAP

PORTRÉ

Rimaszécsi László Felsõzsolcán, Borsod-AbaújZemplén megyében született, és ma is itt él. Negyven esztendõs, január 27-én ünnepelte a születésnapját. 1989 óta vadászik. A Hernádmenti Nimród Vt. tagjaként kezdte, 1991-tõl másodállású hivatásos vadászként tevékenykedik, tíz éve pedig a Kemely és Vidéke Vadásztársaság elnöke. Fõállását tekintve erdész az Északerdõ Zrt-nél. Erdészkerülete és a vadászterülete egybeesik.

Az elsõ hosszúcsõrûjét 1991-ben lõtte. A vadásztársaságában nem volt hagyománya a szalonkázásnak, akkoriban csak ketten-hárman jártak ki, és a mai napig is csupán néhány megszállottat érdekel a szalonkázás. A kezdeti kudarcok, hibázások nem szegték a kedvét, a legkedvesebb vadászati módjává vált a szalonkales, miközben folyamatosan fejlesztette lõkészségét, azóta is rendszeresen jár „korongozni”. A hazai pálya elõnyeit – és a területismeretét – kihasználva van saját, állandó standja, vannak bejáratott „szalonkaváltói”, de szeret új helyeket is „felfedezni”. Úgy véli, arra, hogy hová kell állni, egy idõ után ösztönösen ráérez az ember. Az elsõ kimenetelétõl kezdve szalonkanaplót vezet. Ebben az idõpont és a helyszín mellett rögzíti az idõjárást, a megfigyeléseit, és azt is, hogy milyen eredménnyel zárult a vadászat. Eddig 211 szalonkát vett fel, tíz dublét és egy „parasztdublét” is lõtt. A legtöbb madarat – több mint százat – „otthon”, a Kemelyi-erdõben sikerült puskavégre kapnia, de a Sajókazai Sólyom Vadásztársaság területén is gyakran járt szerencsével. Idényrekordját 2002-ben érte el, amikor is 34-szer emelhette le kalapját az elejtett szalonkák ravatalánál. A tavalyi 19 madarából tizet hajnalban, kilencet este hozott terítékre. Attól függetlenül, hogy a pirkadatot jobban szereti, alkonyatkor ugyanannyit jár ki. Az „avatómadarát” kitömette, a kétszázadik pedig – szintén preparálva – a szalonkatáblája fölött kapott kiemelt helyet. A tábla ötletét szintén egy megszállott szalonkavadásztól, a Gúthi erdészet igazgatójától, Bartúcz Pétertõl vette át. Egy videofilmen látta meg, és már akkor elhatározta, hogy megcsináltatja. Féltve õrzött ecsettollait addig egy díszes dobozkában tartotta, de mostanra végre elkészült a „nagy mû”, amely egy székelyföldi faragó, Berei Tihamér keze munkáját dicséri. A tavalyi év trófeái már ezen díszelegnek, katonás rendben elhelyezve. Síppal többször próbálkozott, de véleménye szerint az eredményességet ez a módszer csak véletlenszerûen befolyásolja,


vagyis nem sok értelmét látja a hívásnak. 2006 márciusában kapott kedvesétõl egy 12-es Fabarm puskát, és azóta – magyar vizslája mellett – ez a legkedvesebb társa a húzásokon. Régebben hallgatott a „jó tanácsokra”, és mindenféle töltényt kipróbált, de ma már kizárólag trap-lõszert használ. Úgy tartja, hogy a szalonka „puha madár”, a sörétnagyság az eredményesség szempontjából elhanyagolható, a megfelelõ sörétszám, és a lõszer gyorsasága azonban igen lényeges. Lõtt már szalonkát hóviharban és orkán erejû szélben egyaránt, az idõjárás tehát – szerinte – különösebben nem befolyásolja a húzást. Érdekes megfigyelésre jutott azonban a terítékre került hosszúcsõrûek ivari meghatározásánál. Ha dublét lõtt, akkor a madarakat megvizsgálva – legnagyobb meglepetésére – mindkét kergetõzõ hosszúcsõrû kakasnak bizonyult. Mint ahogy az esetek döntõ többségében a korrogó, pisszegõ, cippogó szalonkák is hímivarúak, a hang nélkül repülõk pedig – szinte kivétel nélkül – tojók. Messzemenõ következtetéseket ebbõl természetesen nem lehet levonni, de 211 madár után azért mégiscsak utal valamire: szinte bizonyosnak tûnik, hogy a nászrepülés sztereotípiáját elfelejthetjük. A fentiek tükrében szinte természetes, hogy egyik legjobb barátját, Galambos Kálmánt is a szalonkázásnak köszönhetõen ismerte meg. Legtöbbször máig is együtt hódolnak közös szenvedélyüknek, és a szalonkalesek alkalmával együtt eltöltött idõ azóta még tovább mélyítette a barátságukat. -W.P.-

157

További képek és információ csak Önnek: www.vadászlap.hu

A szalonka-mániás

illusztráció: Simon Ferenc

Szalonkázás orosz földön (1875) Részlet Lev Tolsztoj „Anna Karenina” címû regényébõl, Németh László mûfordításában. A húzás helye nem messze volt, egy kis nyárfásban a patak fölött. Ahogy az erdõhöz értek, Levin leugrott, s Oblonszkijt egy mohos, nyirkos tisztás sarkára vitte, amelyrõl a hó letisztult már. Õ a tisztás másik szélére húzódott, egy kettõs törzsû nyírfa mellé; fegyverét a száraz, alsó ág villájának támasztotta, köpenyét levetette, fölvette a töltényövét, s kipróbálta, szabadon mozog-e a keze. Az öreg, õszülõ Laszka, aki mindig ott volt a nyomában, óvatosan leült vele szemben, s a fülét hegyezte. A nap a nagy erdõ mögé szállt; a nyárfák közt elszórt nyírfák lecsüngõ ágaikkal, kipattanni kész, duzzadt rügyeikkel élesen rajzolódtak ki az alkonyfényben. Az erdõ sûrûjébõl, ahol még állt a hó, kis, kanyargó erekben, alig hallhatóan csörgedezett a víz. Apró madarak csevegtek, szálltak olykor-olykor egyik fáról a másikra. A teljes csönd idõközeiben hallatszott, hogy zizzen a felengedõ föld s a növekvõ fû moccanásaitól az avar. „Lám, lám! Hallani, s látni lehet a fû növését” – mondta magában Levin, egy palaszínû, nedves nyírlevél moccanását a fiatal fûszál mellett észrevéve. Állt, hallgatózott, hol le a nedves és mohás fûre nézett, hol a fülelõ Laszkára, hol a hegy tövébe, az erdõ meztelen facsúcsainak elõttük kiterülõ tengerére, a fehér felhõsávokkal bevont, elboruló égre. Egy ölyv lassan, lengõ szárnnyal röpült el, magasan a távoli erdõ fölött, a másik utána ugyanabba az irányba, míg el nem tûnt. A madarak mind hangosabban, mind nyugtalanabbul csiviteltek a sûrûben. Nem messze egy fülesbagoly huhogott. Laszka összerezzent, nagy óvatosan néhány lépést tett elõre, s oldalt hajtott fejjel fülelni

158

kezdett. A patak mögül kakukkszó hallott. Kettõt kakukkolt a megszokott hangján, aztán elrekedt, hadarni kezdett, s belezavarodott. – Hogyan! Már kakukk is van? – mondta Sztyepan Arkagyics a bokor mögül kilépve. – Igen, hallom – felelte Levin; nem szívesen törte meg az erdõ csöndjét magának is kellemetlen hangjával. - Már nem kell sokáig várni. Sztyepan Arkagyics alakja megint eltûnt a bokor mögött. Levin csak a gyufa felfénylõ lángját látta, s nyomban utána a cigaretta vörös parazsát s egy kis kékes füstöt. – Csek, csek! – csattant meg, ahogyan felhúzta, Sztyepan Arkagyics puskakakasa. – Hát ez meg miféle hang? – hívta föl Oblonszkij egy elnyújtott horkanásra Levin figyelmét; mintha egy rosszalkodó csikó nyerített volna vékony hangon. – Nem ismered? A hím nyúl. Hanem elég lesz a beszédbõl. Hallod? Jönnek! – szólt Levin kiáltva szinte, miközben a kakast felhúzta. Távoli vékony pisszegés hallatszott, pontosan két másodpercenként, a vadász által jól ismert ütemre – a második, harmadik után már korrogást is lehetett hallani. Levin jobbra-balra vetette a szemét, s íme, a homályos, kék égen, éppen elõtte, a nyárfacsúcs összefolyó, gyöngéd ágai fölött egy repülõ madár tûnt föl. Egyenest feléje röpült; a korrogás közeli hangja, mintha feszes szövetet szakítanának egyenletesen, pont a füle mellett hallatszott; a madár hosszú csõrét és nyakát is látta már, de abban a pillanatban, amelyikben célba Magyar VADÁSZLAP

HIHETÕ ÉS HIHETETLEN TÖRTÉNETEK LEV NYIKOLAJEVICS TOLSZTOJ 1828-ban született jó módú nemesi családból. Korán árvaságra jutott, nagynénjei nevelték. A kazanyi egyetem elvégzése után úri körökben mozog, itt ismerkedik meg az úri osztály szokásaival, köztük a vadászattal is. 1851-ben katona lesz, végigharcolja a krími háborút, majd leszerel és tudatosan író, késõbb a saját birtokán alapított iskolában pedagógus lesz. 1865-ben kezdi el írni élete fõ mûvet a „Háború és béke” címû regényét. 1877-ben írja meg az „Anna Karenina” címû regényét, amely egy tragikus szerelemrõl szól, miközben hitelesen mutatja be a polgárosodó orosz földesurak világát. Az utókor minõsítése szerint Tolsztoj az orosz realizmus legkiemelkedõbb alakja, irodalmi munkássága, regényei és novellái a világirodalom kiemelkedõ alkotásai. 1910-ben – 82 évesen – hunyt el.

illusztráció: Seres József

– Nem gondol rá, hogy férjhez menjen; nagyon beteg, az orvosok külföldre küldték. Az életéért is aggódnak. – Mit mondasz? – kiáltott föl Levin. – Nagyon beteg? De hát mi baja? Hogy lehet, hogy õ... Mialatt beszéltek, Laszka a fülét hegyezve fölfelé nézett az égre, majd szemrehányóan az emberekre pillantott. „Eltalálták, mikor beszéljenek – gondolta. – Az meg ott repül. Már itt is van. Elszalasztják.” Ebben a pillanatban õk is meghallották az átható pisszegést, amely mintha csak fülön ütötte volna õket: mindketten fegyver után kaptak. Két villanás villant, s két durranás hangzott föl ugyanabban a pillanatban; a magasan repülõ szalonka összecsukta a szárnyát, s a sûrûbe esett, a vékony ágakat meghajlítva. – No, ez nagyszerû! Közös! – kiáltott fel Levin, s maga is beszaladt Laszkával a sûrûbe, a szalonkát megkeresni. „Mi is volt az a kellemetlen dolog? – jutott közben az eszébe. – Persze, Kitty beteg. Mit tegyünk, nagyon sajnálom.” – Á, megtaláltad! Okos állat vagy – vette ki Laszka szájából a még meleg madarat, s csaknem megtelt vadásztáskájába tette.


159


vette, a bokor mögül, ahol Oblonszkij állt, vörös fény villant fel, a madár, mint a nyíl, leereszkedett, azután megint fölcsapott. Új villanás, utána egy dördülés; a madár mintha a levegõbe akarna kapaszkodni, vergõdõ szárnyakkal megállt: egy pillanatig, így maradt, aztán lezuppant a nyirkos földre. – Csak nem hibáztam el? – kiabálta Sztyepan Arkagyics, aki a füsttõl nem láthatta. – Ott van – mondta Levin, s Laszkára mutatott, aki egyik fülét fölemelve, bolyhos farkavégét a magasban csóválta, s mint aki nyújtani akarja az élvezetet, mosolyogva szinte, lassú léptekkel hozta a lelõtt madarat gazdájának. – No, örülök, hogy sikerült – mondta Levin, s ugyanakkor irigységet is érzett, hogy nem õ ejtette el a szalonkát. – A jobb csõvel csúnyát hibáztam – felelte Sztyepan Arkagyics a fegyverét megtöltve. – Pszt... jön. Valóban, átható, egymást gyorsan követõ pisszegések hallatszottak. Két játszó, egymást kergetõ szalonka repült el korrogás nélkül, pisszegve csak, épp a vadászok feje fölött. Négy lövés dördült el; a szalonkák, mint a fecskék, gyorsan megfordultak, s eltûntek szem elõl. A húzás nagyszerû volt, Sztyepan Arkagyics még két szalonkát lõtt, Levin is kettõt; az egyiket nem találták meg. Sötétedni kezdett. A ragyogó, ezüstös Venus, mélyen lenn nyugaton, már a nyírfák mögül csillogott ki gyöngéd világával; magasan keleten pedig a komor Arkturusz öntötte vörös fényét. Levin a feje fölött elfogta, s megint elvesztette a Göncöl csillagait. Szalonkák már nem szálltak, de Levin úgy döntött, megvárja, amíg a Venus, amelyet a nyírfaág alatt látott, fölébe kerül, s a Göncöl csillagai egészen fölragyognak. A Venus az ág fölé került már, a Göncöl kereke és rúdja a sötétkék égen egészen láthatóvá vált, s õ még mindig várt. – Nem kéne indulnunk már? – kérdezte Sztyepan Arkagyics. Az erdõben már csönd volt, egyetlen madár sem mocorgott. – Várjunk még – felelte Levin. – Ahogy akarod. Vagy tizenöt lépésre álltak egymástól. – Sztyiva – szólalt meg váratlanul Levin –, mért nem mondod, megvolt-e már vagy mikor lesz a sógornõd esküvõje? Levin annyira erõsnek és nyugodtnak érezte magát, hogy azt gondolta, semmiféle válasz sem izgatja fel. De arra, amit Sztyepan Arkagyics mondott, semmiképpen sem számított.

160

Magyar VADÁSZLAP

SZALONKA GALÉRIA

Oculi

Csiszár József olajfestménye

A nagyböjt harmadik vasárnapja, a „szemek vasárnapja”,

Szinyei Merse Pál a magyar plein air festészet megterem-

amikor az egyházi tanítás arra bíztatja a hívõket, hogy néz-

tõje, a modern magyar piktúra elsõ nagy képviselõje a nyu-

zenek Isten báránya felé, fölfelé, Isten felé. A „fölfelé” a va-

gat-európai kortársakkal egy idõben fedezte fel a szabad

dászok számára is egyértelmû, merthogy a szalonkázók

levegõ, a napfény festõi ábrázolásának problémáját s te-

számára az oculi annyit jelent, hogy az eget kell kémlelni,

remtette meg gazdag színvilágú, realista táj- és portrémû-

mert – talán – jönnek a várva-várt hosszúcsõrûek, szél-

vészetét. Oculi c. 1895-ben készült hangulatos olajfestmé-

madarak, légi vándorok, az erdõk királynõi.

nyén a mûvész öccsét ábrázolta szalonkavárás közben.

"A feje nagy, buksi, szinte szögletes, szinte lapos-

Ez a festmény és a Vadászati Kulturális

ra nyomódott; a szeme két kis sötét csillag, mely

Egyesület 15 évvel ezelõtti nagysikerû

mindegyik másfelé sugárzik, a csõre hosszú, vé-

gyõri kiállítása adta az ötletet, hogy gyûjt-

kony, rugalmas, mint a halhéj; a teste zömök,

sük össze a hazai mûvészek szalonka

tömzsi és mégis graciózus, színe a barnálló szí-

ábrázolásait.

nek szivárványa, egészében véve a hamvas,

Galériánk – melynek kisebb része nyom-

rozsdás mozaik csodája; az aszott, hullott lomb-

tatásban a következõ oldalakon, na-

nak, a száraz gallynak, a pornak és bronzos fony-

gyobb része digitálisan honlapunkon, a

nyadásnak a vegyülése. Nincs közte két egyfor-

www.vadaszlap.hu-n látható – nem tel-

ma: mindegyik más, mint ahogy a tenger minden

jes, jócskán bõvíthetõ … amire nem csak

kicsi hullámfodra is más, ez az erdei sneff". – ez

bíztatjuk, kérjük is lapunk nagyra becsült

Bársony István jellemzése.

Olvasóit, a magyar vadászokat.


161

SZALONKA GALÉRIA Szalonka-nyitány Március 8-án 16 órakor a Pilisben, Ispánhegyen, a „Zotyi-kõnél” és az egykori megszállott szalonkavadászok emlékére állított kopjafánál tartja szerkesztõségünk és a Vadászati Kulturális Egyesület hagyományos szalonka-nyitányát. (A „Zotyi-kõ” megközelíthetõ a Szentendre – Lajos forrás – Sikárosi völgy felõl, vagy a Pomáz-Dobogókõi úton, a Kakashegyi vadászház utáni erdészeti úton. Mindkét irányból az Ispánhegy a legmagasabb tetõ, a találkozóhelyet nem lehet eltéveszteni.) A Pilisi Parkerdõ Zrt. jóvoltából az esti húzáson a megjelent vadászok részt vehetnek. Aki tehát szeretné velünk együtt ünnepelni a „tavasz hírnökének” megérkezését, és szeretne részese lenni egy kellemes délutáni baráti találkozónak, kérjük, jöjjön el – és a sörétes puskáját, a madársörétet se felejtse otthon...

Fülemen Erchard: Kikelet

Csiszár József: Cvikk

162

Magyar VADÁSZLAP

KAMARAI KRÓNIKA

azaz segítség a megismeréshez Mûvelési ág (ha) Termõterület Szántó Erdõ Gyep Gyümölcsös Nádas Halastó Szõlõ Mûvelés alól kivett Konyhakert Vadföld Erdõsültség (%)

Békés 462117 392608 12598 45691 944 1295 2784 100 79533 6097 1396 2,7

GyõrMosonSopron 352527 232800 76282 27525 1839 7035 186 2392 73119 4468 2000 21,6

Heves

Tolna

326389 155413 107778 40597 3835 159 378 12481 56799 5748 1195 33,2

311925 214096 55366 29056 1670 1449 2189 5058 29828 3041 1381 17,7 Forrás: KSH

Teríték (db)

Békés

Gímszarvas Dám Õz Muflon Vaddisznó Mezei nyúl* Fácán Róka

50 1007 5670 0 281 20317 63705 4779

GyõrMosonSopron 2229 70 5519 0 4170 10559 22376 2693

Heves 1263 11 2927 678 4575 4445 20318 1721

Tolna 1920 1309 3288 0 3936 1693 8687 2936

*A hasznosítási adatok az élõnyúl-befogást is tartalmazzák. Forrás: OVA, Gödöllõ


A karácsonyi ünnepek, no meg a kamarák legnagyobb kihívásának, a vadászjegy kiadásának teljesítése miatt, februári számunkban hiába keresték kamarai sorozatunk folytatását. Megértettük és nem zavartuk kérdéseinkkel az ilyenkor elfoglalt négy megye irodáját. Az elsõ részben – sõt azt megelõzõen a kamara elnökségének írásban is – szent fogadalmat tettünk, hogy a lehetõségekhez képest tárgyilagosan, objektíven, azonos kérdésekre adott válaszaik segítségével mutatjuk be a kamarákat. Nincs is ezzel különösebb gond, kivéve a költségvetések egymás mellé állítását, itt ugyanis mind a tételsorok elnevezésében, mind pedig a bruttó és nettó számok használatában jócskán akadnak különbségek … melyeket megpróbáltunk esetenként átszámítani … merthogy a célunk változatlan:

derüljön ki, aminek ki kell derülnie! 163


RÁVILÁGÍTÁS

KAMARAI KRÓNIKA

Együtt, egymásért Békés azon megyék közé tartozik, ahol a Vadászkamara szinte szimbiózisban él a megyei Vadászszövetséggel. 1998-ban a kamarát a szövetség vezetõi szervezték a megyében, a két szervezet azóta is egy székházban, együtt mûködik.

A vezetésben „perszonálúnió” van, dr. Csoma Antal kezdettõl az OMVK megyei szervezetnek és a Vadászszövetségnek közös elnöke. Zuberecz Tibor kamarai titkár pedig a szövetségnél tölt be alelnöki és fõvadászi pozíciót. A kamarának jelenleg három fõállású munkatársa van. A székházul szolgáló épület a Vadászszövetség tulajdona, ehelyütt bérel irodákat a kamara, így a bérleti díj a megye vadászainál marad. A belvároshoz közeli tágas épületnek az udvarára bárki beállhat autóval, aki ügyeit intézni érkezik. Az elnök hosszan sorolja az érveket a közös mûködés elõnyeire. Szerinte az alanyi jogú vadászoknak ugyanaz az érdeke, mint a vadásztársaságoknak. Az esetlegesen fölmerülõ ellentétek megelõzésének

dr. Csoma Antal, a kamara elnöke

164

legjobb módszere, ha a két szervezetet ugyanazok vezetik. Ezt a megye vadászai és vadásztársaságai is elfogadják, hisz folyamatosan ugyanazokat választják meg vezetõnek. Az is sok mindent jelez, hogy a kamarának mind a 2682 vadászjegyet váltó békési vadász a tagja. A megyében 168 hivatásos vadász dolgozik, akik közül 120 fõfoglalkozású, 48 mellékállásban vadõr. Csoma Antal szerint nehéz volna két külön vezetõgarnitúrát találni, mert költségtérítés és némi tiszteletdíj fejében kevesen vállalják a vezetõi pozícióval járó elfoglaltságot, munkát. A közös infrastruktúra kevesebbe kerül, mint ha külön-külön tartanák fönn, kevesebb számítógép kell, egy-egy programot is csak egyszer kell megvenni. A Vadászkamara Békésben is ellátja kötelezõ feladatait. A szövetséggel és a megyei vadászati felügyelõséggel közösen szervezik a vizsgáztatást, valamint a hivatásos vadászok továbbképzését. A vadásznapot korábban 15 évig Dobozon rendezték, 2006-ban úgy döntöttek, hogy „körbeviszik” a megyén. Az elsõ állomás Szarvas volt, a következõ Szabadkígyós lesz. A közelmúlt sikeres akciójának tartják azt az aláírásgyûjtést, amelyet a sportvadászok pszichológiai vizsgálata ellen kezdeményeztek. Az aláírásgyûjtõ ívek késõbb minden megyébe eljutottak, sokan alá is írták, csak azért nem többen, mert idõközben az Egészségügyi Minisztérium letett errõl a tervrõl. A szövetséggel közösen rendezik a megyei vadásznapot, ahol hagyományosan többféle vetélkedõt rendeznek hivatásos és sportvadászoknak. Fontos feladatuknak tekintik a fácán-, és vadkacsatenyésztés propagálását, mert a megye vadgazdálkodásában mindkét vadfaj kulcsszerepet játszik. A titkári posztot 2007-ig Nagy Sándor töltötte be, aki tavaly, 74 évesen nyugdíjba vonult. Helyét a jóval fiatalabb Zuberecz

Az OMVK Békés megyei területi szervezetének elérhetõségei: 5600 Békéscsaba Bajza u. 11. Telefon, fax: 66/321-234 e-mail: [email protected] Ügyfélfogadási rend: hétfõ-csütörtök: 8.00-12.00 és 12.3015.00, péntek: 8.00-12.00 Tibor vette át. Az új vezetés elhatározta, hogy minden évben új szisztéma szerint fogják megrendezni a megye vadászainak lõversenyét. Az északi régióban Köröstarcsa a helyszín, a déliben Orosháza. Junior, senior és veterán (55 év fölötti) kategóriában vetélkednek a puskások. A Dianák külön viadalt vívnak, õket azzal is segítik, hogy nekik nem kell nevezési díjat fizetniük. Rendszeresen támogatják a Nemzetközi Solymász Találkozót, amelynek minden évben Békés megye ad otthont. A szolgáltatások között a titkár különösen fontosnak tartja, hogy a vadásztársaságokat körlevélben tájékoztatják az aktuális

Zuberecz Tibor, titkár Magyar VADÁSZLAP

2006-os költségvetés (ezer forintban): Bevételek: Vadászjegyek kiadása: Tagdíjak: Biztosítások: Egyéb:

26097 13485 5174 2697 4741

Kiadások: 23541 Bér jellegû kiadások: 7373 Járulékok, közterhek: 2359 Egyéb bér jellegû kiadás: 593 Tiszteletdíjak: – Belföldi kiküldetés: 1554 Országos kamarai tagdíj: 1426 Vadásznap: – Továbbképzések: – Évkönyv: 956 Hírlevél: – Alapítványi támogatás: – Elõzõ évrõl áthúzódó tételek: – Fenntartási és szolgáltatási költségek: 4297 Bérleti díjak: 1200 Posta, telefon: 471 Beruházás, gépjármû: 133 Egyéb költségek: 2864 Egyenleg: Elõzõ évi pénzmaradvány:


2556 –


jogszabályváltozásokról. Az idei év végére ismét kiadták a kamarai hírlevelet, a Békés Megyei Vadászhíradót, amelyet minden egyes tag postaládájába eljuttattak. Ehhez Csoma Antal hozzáteszi, hogy a tájékoztatás nagyon fontos, hisz a vadászok sokszor azért nem érzékelik a kamara munkáját, mert nem értesülnek róla. A hírlevél évente kétszer jelenik meg, lapszámonként 400 ezer forintos költséggel. A 2006-os esztendõt a kamara jelentõs, 5,5 millió forintos hiánnyal kezdte. Szigorú költségtakarékossággal sikerült elérni, hogy 2007 végére már 1 millió forint pluszt mutat a mérleg. A vadászalkotók közül elsõsorban a megyében élõket támogatják. A Körös Quartett Vadászkürt Együttesnek a Harmónia vadászbolttól egyenruhát béreltek. Támogatják az évrõl évre megrendezett kötegyáni fafaragó és festõtábort, melyet Ungvári Mihály szervez. Ugyancsak támogatták annak a túzok-szobornak a fölállítását 2003-ban Csabacsüdön, amelyet Egri György szobrászmûvész készített A szarvasi Vadásznapon bemutatkozott a városhoz sok szállal kötõdõ Valaczkai Erzsébet festõmûvész is. Alapítványokkal is együttmûködnek, közülük legjelentõsebb a Békés Megye Vadászható Vadjaiért Alapítvány. Megyei specifikum, hogy a megyei Kamara nagy hangsúlyt fektet a jövõ ge-

A megyei vadászszövetség és a kamara székháza nerációjának megnyerésére, különbözõ táborokban, iskolákban történõ programok és elõadások szervezésével, megtartásával. M.T.

Miért nem pályáznak a kamarák? A megyei kamarai titkárokkal beszélgetve, magyarázatot kaptunk arra, hogy a legkülönfélébb pályázatokon miért nem próbálnak támogatást nyerni a területi vadászkamarák. Annak ellenére, hogy saját adószámmal, gyakorlatilag önállóan gazdálkodnak és adóznak, jogilag nem önállóan bejegyzett szervezetek, ezért a pályázatok mellékleteiben támasztott követelményeknek például, hogy nem rendelkeznek bírósági nyilvántartási számmal - nem tudnak vagy csak nagyon körülményesen tudnának eleget tenni. Nem véletlen, hogy egyre-másra hívnak életre alapítványokat, ahol ezek az akadályok könnyedén elháríthatók... különösen, ha az alapítványok mûködnek, a kuratóriumuk mûködõképes. A hazai és európai pályázatokon kívül az alapítványok a személyi jövedelemadó egy százalékára is jogosultak.

Fogadalomtétel a megyei vadásznapon (Szarvas, 2007)

165

KAMARAI KRÓNIKA

Négy szövetség — egy kamara Annak idején, ahogy megingott a MAVOSZ mindenhatósága, elsõként Gyõr-Moson-Sopron megyében váltak ki vadásztársaságok a megyei vadászszövetségbõl, s alakítottak saját szövetséget. A jelenlegi négy szövetségnek – a gyõri központú Kisalföldi-, a rábatamási Rábaközi-, a (Védegylet által még nem elismert) mosonmagyaróvári Felsõ-szigetközi-, és a soproni székhelyû Sopron-Tájegységi Vadászszövetségnek – legfeljebb annyi hátránya van a kamara mûködése szempontjából, hogy a választások idején figyelik a törekvéseket, hogy lehetõleg minden szövetség vadászatra jogosultjai kellõképpen reprezentálva legyenek a kamarai vezetésben. A megye 66 vadászatra jogosultjának nem mindegyike tagja szövetségnek, viszont van olyan vadásztársaság, amelyik több szövetségbe is kérte a felvételét. Az elnököt prof. dr. Náhlik András személyében a soproniak adják, a sportvadász alelnök Németh Gergely (Rábaközi Vsz.), a hivatásos vadászok megyei vezetõje Giczi Ferenc (Sopron-tájegységi és Felsõszigetközi Vsz.). Elnökségi tag: dr. Rózsa Gábor (Kisalföldi Vsz.) és egy „második menetes” választás után Horváth Zoltán, aki mindhárom szövetségben érdekelt. A kamara titkára, Orbán Henrik szintén három megyei vadászszövetségben tag, a kisalföldieket képviseli a felügyelõ bizottság elnöke, Takács László és az etikai bizottság elnöke, dr. Szammer Károly. S ha már a neveknél tartunk, GyõrMoson-Sopron megye 13 országos küldötte közül 9-en az Országos Magyar Vadászkamara bizottságaiban is bizalmat kaptak az országos küldött közgyûléstõl: Törzsök Gyula a felügyelõ-, Giczi Ferenc a vadvédelmi és vadgazdálkodási-, dr. Domján Lajos a pénzügyi és gazdálkodási-, dr. Jánoska Ferenc és Orbán Henrik az oktatási-, dr. Sándor Gyula a kynológiai bizottságban tevékenykedik. Prof. dr. Faragó Sándor a természetvédelmi bizottság elnöke és Reischl Gábor a bizottság tagja. Talán az sem lényegtelen, hogy prof. dr. Náhlik András a Vadászati Kulturális Egyesület Kulturális Tanácsának az elnöke.

166

A fentiekbõl szinte egyértelmûen következik, hogy a megyei kamara gyõri irodájában, a Csaba utca 16. alatt emelkedõ „szocreál” épület második emeletén rend és fegyelem uralkodik. Szabadvári Zsuzsa szülési szabadsága miatt Szabó Ildikó adminisztrátor még csak egy éve dolgozik a kamaránál, ezért nem „kavar” a számítógépen tárolt jegyzõkönyvek között. Ez a tit-

kár, Orbán Henrik feladata, aki viszont csak akkor adja át a közgyûlési jegyzõkönyvek pénzügyi mellékleteit, ha ehhez az elnök hozzájárul. Természetesen nincs titok egy köztestület területi szervezetének mûködése körül, de a rendet mindenkinek illik betartani, s Gyõrött ezt be is tartják. Nézzük, mit tartalmaznak a jegyzõkönyvek és mellékleteik. 2007-ben rekordot döntött a kamara, 2766 vadászjegyet váltottak a vadászok, melybõl 56 volt a hölgyvadász és a tagok mintegy fele nem területes. A megyében 11 „állami vadászterület” mûködik, a Kisalföldi Erdõgazdaság – KAEG - Zrt. hat erdészete, a Soproni Tanulmányi Erdõgazdaság Zrt. két erdészete, a Lajta-Hansági Mezõgazdasági Zrt.-nek két körzete, valamint a Fertõ-Hanság és Õrségi Nemzeti Park egy területe. Az „FTK”, azaz a „földtulajdonosi közösségi” alapon vadászati jogosultságot gyakorló állami területek általában partnerei a vadászkamarának, tavaly a KAEG Zrt. úgy döntött, hogy nem vesz részt a vadásznapon és nem is támogatta a nagy sikerû, s immár hagyományos szanyi vadásznap megrendezését. Hát igen, Szany, ez a Rábaközi, Csorna és Pápa között félúton elterülõ nagyköz-

A megye legfontosabb rendezvénye a szanyi vadásznap Magyar VADÁSZLAP

2006-os költségvetés (ezer forintban): Bevételek: Vadászjegyek kiadása: Tagdíjak: Biztosítások: Egyéb:

21820 13350 5274 554 2642

Kiadások: 21199 Bér jellegû kiadások: 4836 Járulékok, közterhek: 2168 Egyéb bér jellegû kiadás: 833 Tiszteletdíjak: 2425 Belföldi kiküldetés: 417 Országos kamarai tagdíj: 1469 Vadásznap: 600 Továbbképzések: 336 Évkönyv: 1087 Hírlevél: 657 Alapítványi támogatás: 500 Elõzõ évrõl áthúzódó tételek: 875 Fenntartási és szolgáltatási költségek: 2127 Bérleti díjak: 860 Posta, telefon: 557 Beruházás, gépjármû: 1170 Egyéb költségek: 282 Egyenleg: Elõzõ évi pénzmaradvány:


621 6045


ség és a Németh Gergely vezette Szanyi Dózsa Vadásztársaság már nem csak a megyében és a régióban vívta ki az augusztus végi, vadásznapi rendezvényével az elismerést, hanem országosan is nevessé vált. A kulturális rendezvények közül talán a legfontosabb, hogy kezd kultusza lenni Láng Rudolfnak, a mosonmagyaróvári piarista gimnázium tanárának, a Kittenberger-féle Nimród vadászlap meghatározó publicistájának, aki „Sólyom” néven írta a vadászok örök tanulását, minden helyzetben etikus viselkedését rendkívül fontosnak tartó cikkeit. Láng Rudolf munkásságának megismerését és tiszteletét tükrözi, hogy a gyõri „Sólyom” Vadászegylet és a mosonmagyaróvári önkormányzat emléktáblát helyezett el a gimnázium falán. A kamara 250 ezer forinttal járult hozzá az emléktábla elkészítéséhez. „Sólyom” kupáért versenyezhetnek a megyei vadász-lövészek és évente két sportvadásznak, valamint egy hivatásos vadásznak igazán nagy kitüntetés a megyei kamara által alapított és a megye vadgazdálkodásáért folytatott kiemelkedõ tevékenységért - a közgyûlés által titkosan - odaítélt Sólyom-díj elnyerése. Eddig 2004-ben Horváth Zoltán és Sághi János, 2005-ben dr. Alexay Zoltán és dr. Simon János, 2006ban Parragh István és dr. Szammer Károly, 2007-ben Pintér Csaba és Török Gusztáv

Orbán Henrik függetlenített titkár és Szabó Ildikó adminisztrátor kapta meg a kétélû vadásztõrt a sportvadászok közül. A hivatásos vadászok között Sólyom-díjas: Takács Gábor (2004), id. Burkus István (2005), Bebes Béla (2006) és Pál László (2007). (Csak zárójelben, egyetlen mondat a díj alapító okiratából: „A díjazott személy nem lehet a megyei vadászkamara vezetõségének a tagja”.) A megyei vadászati kultúrát jellemzi, hogy elmaradhatatlan a megyei vadászbál megszervezése, komolyan foglalkoznak a vadászkutyázással, az elmúlt két évben két alkalommal megjelent a kamara jól szerkesztett, tartalmas hírlevele, amit idén már a http://vadaszkamaragyor.ingyenweb.hu címen lehet elérni, megyei mozgalom indult a vadászati emlékhelyek felkutatására és nem utolsó sorban gyermek rajzpályázat meghirdetésével és díjazásával is törõdnek az utánpótlás, az óvódás és általános iskolás gyerekek természeti és vadászati ismereteinek bõvítésére. Két megye – Vas és Gyõr-Moson-Sopron megye vadászainak összefogását jelenti a horvátzsidányban hagyományossá vált vadászmise megrendezése. Mindezt – nyugodtan állíthatjuk – takarékos gazdálkodással. 2006-ban például a 21,8 millió forint bevételbõl 21,2 millió forintot költöttek, az elmúlt években öszszegyûjtött pénzmaradvány 6 millió forint feletti, amit bankokban kamatoztatnak. Szép és normális emberi gesztus, hogy a legnagyobb szavazati aránnyal megválasztott, fõállású kamarai titkárnak a megyei vadászok egy millió forint kölcsönt adtak, hogy a munkavégzéséhez gépkocsit vásárolhasson. Igaz, hogy a vadászjegyek kiadását Orbán Henrik nem csak az irodában, hanem a megye nagyobb városaiban,

Az iroda a második emeleten található sõt a nagyobb vadásztársaságokhoz utazván a helyszínen és készpénzes befizetéssel oldja meg... amivel sok száz órát és tisztességes utazási költséget takarít meg a vadászoknak. Ennyit számít, ha egy kamarai titkár „vadászközpontúan” képzeli el a saját munkáját. - css Az OMVK Gyõr-Moson-Sopron megyei területi szervezetének elérhetõségei: 9023 Gyõr, Csaba u. 16. , 204-205-ös ajtó. Telefon és fax: 96/618-692, 618-693 E-mail: [email protected] Ügyfélfogadás: kedd-csütörtök 9-12, 1315 óra között, pénteken 9-12 óra között.

167

Jakab Sándor festménye

SZALONKA GALÉRIA

Szalonka Dublé Díj A Magyar VADÁSZLAP – együttmûködve a Törley Pezsgõgyárral – immár tizenhatodik alkalommal – írja ki a Szalonka Dublé Díjat. A díjat - egy láda Törley pezsgõt - az a sza-

Antal László: Hajnali fényben

168

Marics Attila: Szalonka portré

lonkavadász veheti át a VKE idei fõrendezvényén (május 24-én, Várpalotán), aki hiteles tanúkkal tudja igazolni, hogy a tavaszi húzáson dublét lõtt és azokat fel is vette. Több dublé igazolt elejtése esetén is csak egy díjat adunk ki, továbbá csak azokat a jelentkezéseket tudjuk elfogadni, ahol a vadászfegyver kétcsövû, s nem félautomata. A jelentkezéseket az igazolásokkal és legalább féloldalas ismertetõvel (helyszín, idõpont, idõjárás, stb. leírásával) április 15-éig a szerkesztõség levelezési címére (Magyar VADÁSZLAP 1031 Budapest, Pákász u. 7.), faxon a 06-1-242-00-42-es számra vagy az [email protected] e-mail címre kérjük beküldeni.

Mráz János: Szitti szalonkával Magyar VADÁSZLAP

Valaczkai Erzsébet: Vacak 1

Átalakítottuk Idén nem a vadászflottás telefonokon, hanem a www.vadaszlap.hu honlapunkon keresztül tesszük lehetõvé a szalonka-hírek áramlását. Ezzel azt vállaljuk, hogy az [email protected] e-mail címünkre elküldött és a szalonkák érkezésérõl, viselkedésérõl, valamint a madarak vadászatáról szóló információkat, fotókat, üzeneteket, stb. … a lehetõ leggyorsabban minden látogatónk számára közkinccsé tesszük.

Iván István: Nyiladékon

Fábián Dénes Zoltán: Szalonkalesen 2008. március • www.vadaszlap.hu

Ambrus Lajos: Szalonkahúzás

Seres József: Tavaszi hangulat

169

KAMARAI KRÓNIKA

Harmincegy éve változatlanul Nem jellemzõ napjainkban, ha valaki azzal büszkélkedhet, hogy több, mint három évtizede ugyanazon a helyen, ugyanabban a beosztásban dolgozik. A Heves megyei Vadászkamara titkára, Prezenszki János 1977 óta a megye fõvadásza, mely funkciót a mai napig ellátja, fõállású munkája mellett társadalmi munkában.

Hevesben sosem voltak heves indulatok annak érdekében, hogy a Vadásszövetség és a Vadászkamara kettéváljon és két vezetõség jöjjön létre a többé-kevésbé azonos feladatok ellátására, képviseletére. A mai napig ugyanazok a munkatársak végzik el mindkét szervezetnél a szükséges munkákat, a kamaránál alkalmazottként, a vadászszövetségnél díjazás nélkül. A vadgazdálkodási szakmérnök végzettségû Prezenszki János titkár mellett fõállásban 2006-os költségvetés (ezer forintban): Bevételek: Vadászjegyek kiadása: Tagdíjak: Biztosítások: Egyéb:

45305 13265 4315 613 27115

Kiadások: 40446 Bér jellegû kiadások: 7723 Járulékok, közterhek: 2684 Egyéb bér jellegû kiadás: 1687 Tiszteletdíjak: 622 Belföldi kiküldetés: – Országos kamarai tagdíj: 1670 Vadásznap: 569 Továbbképzések: 61 Évkönyv: 1054 Hírlevél: 837 Alapítványi támogatás: 210 Elõzõ évrõl áthúzódó tételek: 19529 Fenntartási és szolgáltatási költségek: 2006 Bérleti díjak: 120 Posta, telefon: 492 Beruházás, gépjármû: – Egyéb költségek: 1182 Egyenleg: Elõzõ évi pénzmaradvány:

170

4862 3476

dolgozik még Szabó Rita ügyintézõ, a vadászjegyek kiadásakor besegít, illetve a szabadságolások alatt helyettesít Mocsáry Judit adminisztrátor. Új számítógépes rendszert vezettek be, a nyilvántartás, a vadászok értesítése, a vadászjegy és a számla kiállítása automatikusan, naprakész adatbázisból történik. A kamarai iroda Eger patinás belvárosában, a vár alatt található, egy kívülrõl jellegtelen, szocreál stílusú kockaépület földszintjén. A megyei szövetség tulajdonában álló társasház rész közel 100 négyzetméter, ahol 2 iroda és egy 30-50 fõs tárgyalóhelység áll a megye vadászainak rendelkezésére. A megyében az elõzõ évben 2.670 vadász érvényesítette vadászjegyét, valamennyien kamarai tagok. 119 fõállású hivatásos vadász van regisztrálva, alig néhány azon vadászterületek száma, ahol

csak papírforma szerint van vadõr. A hatóság és a kamara képviselõi közösen tartanak elõadást a hivatásos vadászok és a vadászmesterek részére évente három alkalommal tartott továbbképzéseken. Hasonlóan jó a kapcsolat a Bükki Nemzeti Park munkatársaival, akik szintén tartanak elõadásokat, s a terepen nem egy esetben partnerei a hivatásos vadászoknak. - Szakmai képzés, továbbképzés szempontjából nézve jó helyzetben van a megyénk, mivel több szakiskola képez vadászokat – mondja a megyei kamara elnöke Farkas László Márton, aki civilben Aldebrõ polgármestere. - Együttmûködés keretében a gyöngyösi Károly Róbert Fõiskola ad helyet a közösen szervezett szakmai konferenciáknak, a hivatásos vadászok és a vadászmesterek továbbképzésének, míg a mátrafüredi Erdészeti Szakiskola rendezi a vadászvizsgára felkészítõ tanfolyamokat és a vadhúsvizsgálók is itt szerezhetnek szakmai bizonyítványt. A fõiskolai hallgatók képzésében – címzetes docensként – fegyvertant és kynológiát oktat a kamara titkára. Saját szervezésben van viszont a megyei Vadásznap, idén lesz a XVII., amelyet újdonságként Nógráddal közösen, szlovák vadászok részvételével terveznek

A kamara által szervezett muflon-konferencia elõadói Magyar VADÁSZLAP


A vadászjegyek kiadását számítógéppel végzik, az adatok pontosítása után gombnyomásra készül el a vadászjegy és a számla megtartani. Itt nem lehet panasz az érdektelenségre, a társaságok sorban állnak a lehetõségért, hogy õk rendezhessék ezt a programot. Népszerû a Mátrafüreden tartott megyei vadászbál is, s minden évben megszervezik az iskoláknak a Madarak és Fák Napját. Évente kiírják a 6 fordulós megyei korongvadász versenyt, s több emlékversenyt is szerveztek. 7 minõsített- és számos vadásztársasági „házi” lõtér található a megyehatáron belül. Minden évben a vadételek fõzésében, valamint a saját termelésû borok és pálinkák minõsítésében is megmérettethetik tudásukat a hevesi vadászok. A vadászalkotóknak is van bemutatkozási lehetõsége ezeken a rendezvényeken, és több szakmai videofilm készítéséhez anyagilag hozzájárult a kamara. A BNP oktatási központjában évente rendeznek gyerektáborokat. Már hagyománya van, hogy 50.000 forint jutalmat kap az Erdészeti Szakközépiskola azévi legjobb vadásztanulója. Nagyon fontos információs forrása a X. évfolyamába lépett „Heves megyei Vadász”, amely évente 4 alkalommal, a beérkezett írásoktól függõen változó oldalszámmal jelenik meg. A megye volt a helyszíne a Fábián Gyula professzor által megalakított elsõ hazai vadászíjász klubnak, így nem meglepõ, ha a hagyományok nyomán a kamarának külön íjász szakbizottsága is van, a kynológiai-, sportlövõ-, vadgazdálkodási-, az oktatási-kulturális és természetvédelmi mellett. Az etikai bizottság munkájára eddig még nem volt szükség, jogsegélyt azonban többször nyújtottak egyéni vadászoknak és társaságoknak is. Az elõdökre emlékezés jegyében 1992ben avatták fel Kompolton dr. Studinka


László emléktábláját, ez évben külön lövészversennyel tisztelegnek elõtte. Idén kerül sor a „Mátra szerelmese”, a nagy tudással és lelkesedéssel vadászmúzeumot alapító dr.Nagy Gyula bronzportréjának elhelyezésére a Károly Róbert Fõiskola Vadgazdálkodási Tanszékén. Farkas László elnök elmondása szerint a vadászoknak új támogatási lehetõségek után kell nézni. Ennek legkézenfekvõbb módja azon vidékfejlesztési programokban való részvétel, amelyben nem közvetlenül vadászatra, hanem a kapcsolódó szolgáltatásokra és a természeti környezet helyreállítására szolgáló támogatásra lehet

pályázni. A most induló Leader programban a megyei szövetség is a helyi közösség alapítói között van, e segítséggel a vadászatra jogosultak is esélyesebben pályázhatnak. S. E. Az OMVK Heves megyei területi szervezetének elérhetõségei: 3300 Eger, Dr. Hibay K. út 12. Tel: 36/517-123, fax: 36/517-125 e-mail: [email protected] Félfogadás: H-CS: 8-15.30, P: 12.30-ig

Prezenszki János, Szabó Rita, Mocsáry Judit és Farkas László Márton

171

KAMARAI KRÓNIKA

Fiatalos lendülettel A Tolna megyei vadászkamara székháza Szekszárdon, a városközponthoz közel, viszonylag jól megközelíthetõ, csendes helyen, a megyei Állategészségügyi Állomás területén található saját udvarral, tíz férõhelyes parkolóval. Az irodát bérlik, az egymillió forintos éves bérleti díj magában foglalja a rezsiköltséget, valamint a munkaidõn kívüli idõszakban a biztonsági õrzést is. Emellett rendelkezésükre áll egy 150 személy befogadására alkalmas konferenciaterem is, ahol tanfolyamok, továbbképzések, értekezletek lebonyolítására is lehetõségük nyílik. A kis irodában jól megfér egymás mellett a vadászkamara és a vadászszövetség. A kamara alkalmazottai látják el a szövetség feladatait, és a két szervezet vezetõsége is ugyanazokból a munkatársakból áll. A megyében 2283 regisztrált, vadászjeggyel rendelkezõ sportvadászt, és 184 hivatásos vadászt tartanak nyilván. Kivétel nélkül mindannyian tagjai a kamarának. Az elnök, Kocsner Antal „civilben” Fadd polgármestere. A kamara megalakulása óta látja el az elnöki teendõket, elõtte a vadászszövetségnél töltött be különbözõ tisztségeket. Az OMVK és az OMVV országos elnökségének tagja. A kamaránál és a szövetségnél két fõállású alkalmazott dolgozik. A titkár, Varga Mihály gazdasági agrármérnök, vadgazda mérnök, négy éve a Báta-Dunamenti Vadászegyesület vadászmestere. 2005 októbere óta gyakorolja jelenlegi munkáját, és egyszemélyben a szövetség fõvadásza is. Korábban négy éven keresztül a megyei földhivatalnál dolgozott. Saját gépkocsijával közlekedik, és céges mobiltelefont használ. Acsádiné Varju Ildikó a Diana Vadászhölgy Klub tagja. Tíz esztendeje ügyintézõje mindkét szervezetnek, és ettõl az évtõl a könyvelés is hozzá tartozik. A küldöttek etikai, vadgazdálkodási, kynológiai, valamint felügyelõ bizottságok tagjai. Az 59 megyei kamarai küldött közül átlagban negyvenen vesznek részt a küldöttgyûléseken. A közgyûlés tavaly 5, az elnökség pedig 25 esetben hozott határozatokat. A megyében az elõzõ évben két etikai eljárást kezdeményeztek, és mindkettõt eredményesen be is fejezték. Nagy hang-

172

súlyt fektetnek a különféle hatóságokkal, valamint a szakmai és a civil szervezetekkel való együttmûködésre. A megyei kamarák közül elsõként kötöttek megállapodást a megyei rendõr-fõkapitánysággal. A jogosulatlan vadászat elleni fellépés közös érdekük, így az információcsere a rendõri szer-

éves vadgazdálkodási tervek elõkészítésérõl, amelyeken a vadászati hatóság szakemberei is részt vesznek. A helyi sajtóval szintén jónak mondható a kapcsolatuk, hiszen minden jelentõsebb eseményrõl beszámolnak a regionális vagy megyei szintû orgánumok. A szövetség szervezésében folyik az állami vadászvizsgára felkészítõ tanfolyam. A vadászjelöltek 12 alkalommal vesznek részt az elméleti és a gyakorlati foglalkozásokon. Az eredményességét az is bizonyítja, hogy ezek a vizsgázók nagyobb százalékban veszik sikeresen az akadályokat, mint az egyéni felkészülõk. A hivatásos vadászok részére neves elõadók közremûködésével évente tartanak továbbképzéseket, a vadászmestereket, valamint a jogosultak természetvédelmi felelõseit pedig vadászfórumokon tájékoztatják az õket érintõ kérdésekrõl. Tavaly vadhúsvizsgáló tanfolyamot szerveztek. A kynológiai bizottság rendszeresen nyújt lehetõséget a vadászkutyák alkalmassági munkavizsgájára.

Varga Mihály és Acsádiné Varjú Ildikó vekkel folyamatos, a hatékonyabb kapcsolat érdekében pedig meg is jutalmazzák az orvvadász-ügyek felderítésében kiemelkedõ munkát végzõ egyenruhásokat. Jó munkakapcsolatot alakítottak ki a Vadászati és Halászati Felügyelõséggel, ennek keretében a kamara elõadásokat szervez az

Évente rendeznek megyei vadászbált, az idei, 25. jubileumi mulatságot február 2-án Szekszárdon, az Illyés Gyula Pedagógiai Fõiskola aulájában tartották. Egyre színvonalasabb, és egyre nagyobb látogatottsággal bír a megyei vadásznap, melyre – hagyományosan – Magyar VADÁSZLAP

2006-os költségvetés (ezer forintban):

A kamara honlapja hasznos, naprakész információkkal látja el a vadászokat augusztus utolsó vasárnapján kerül sor, és immár a szálkai szarvas-idénynyitó ünnepség is bevonult a köztudatba. Az elõzõ évben kiállítást szerveztek a Tolna megyében zsákmányolt rendellenes trófeákból, amely nemcsak a vadászok számára szolgált érdekességekkel, hanem sok civil látogató is felkereste az agancsbemutatót. Az országos vadgazdálkodási konferenciákra a kamara buszokat indít, elõsegítve ezzel a vadászok szakmai ismereteinek bõvítését. A fegyvertartási engedélyek lejárati idejét például a vadászkamara is figyelemmel kíséri, és idejében értesítést küld a hosszabbítási kötelezettségrõl, nem kevés feledékeny vadásznak megmentve ezzel a puskáját. Évente egyszer, egy fácánvadászatra vendégül látják a megyei vadászhölgyeket, az idõs vadászokat egy vacsorával egybekötött kötetlen beszélgetésre invitálják, a vadászkürtösök fejlõdését pedig mind erkölcsi, mind anyagi támogatással segítik.

A székházukban tervezik egy klubhelyiség kialakítását, ahol a szépirodalmi és szakkönyvek mellett vadászfilmeket is lehetne kölcsönözni, lehetõség nyílna a helyszíni olvasásra, s egyúttal talán afféle szellemi mûhelyként is mûködhetne. Évente két alkalommal jelenik meg a „Vadászinfó” címû hírlevelük, amelyet minden tagjuknak megküldenek. Egy-egy szám teljes elõállítási és terjesztési költsége mintegy félmillió forint kiadást jelent. 2007-ben elkészült a tolnai vadászkamara önálló, rendszeresen frissített honlapja, a www. omvk-tolna.hu.

18300 14500 – – 3800

Kiadások: 14600 Bér jellegû kiadások: 3900 Járulékok, közterhek: 1500 Egyéb bér jellegû kiadás: – Tiszteletdíjak: – Belföldi kiküldetés: – Országos kamarai tagdíj: – Vadásznap: a szövetség fizeti Továbbképzések: – Évkönyv: – Hírlevél: 1000 Alapítványi támogatás: – Elõzõ évrõl áthúzódó tételek: – Fenntartási és szolgáltatási költségek: – Bérleti díjak: 1000 Posta, telefon: 500 Beruházás, gépjármû: – Egyéb költségek: 7700 Egyenleg: Elõzõ évi pénzmaradvány:

3700 –

Saját, megyei kitüntetésüket a hivatásos vadászok részére adományozzák munkájuk elismeréseként, „25 év a vadgazdálkodás szolgálatában” címmel. Sok vadász válláról veszik le a Szekszárdra utazás gondját azzal, hogy a vadászjegyek érvényesítésére nemcsak az irodában, hanem több külsõ helyszínen is lehetõség nyílik. W. P.

Az OMVK Tolna megyei területi szervezetének elérhetõségei: 7100 Szekszárd, Tormay Béla u. 18. Telefon, fax: 74/512-224, 74/512-225 e-mail: [email protected] Ügyfélfogadási rend: hétfõtõl-csütörtökig 8-15 óra között, pénteken az ügyfélfogadás szünetel


Nagy szakmai siker volt a rendellenes trófea-kiállítás Szekszárdon

173


Bevételek: Vadászjegyek kiadása: Tagdíjak: Biztosítások: Egyéb:

MÓDI

Családi sikertörténet Mi szükséges egy sikeres családi vállalkozáshoz? Kezdetnek mondjuk egy ügyes édesapa, esetünkben HAImerl Xaver, aki 1948-ban alapította meg a HAIX cipõgyárat a németországi Mainburgban. Kell hozzá legalább egy tehetséges gyermek is, aki fantáziát lát a vállalkozásban, kitanulja a szakmát és a családi tapasztalatokat felhasználva önálló fejlesztésbe kezd. Ewald Haimerl – a cég mai tulajdonosa és vezetõje – cipõipari tanulmányainak végeztével 1980ban vette kézbe a gyár sorsát. Önkéntes tûzoltóként egy teljesen új felépítésû tûzoltócsizmát tervezett, amellyel óriási sikert aratott. A speciális munkaterületen dolgozóknak az extrém körülményeket jól bíró, védelmet adó, mégis – állandó viselés mellett – nagyon kényelmes cipõkre van szükségük. A tûzoltócsizmákat továbbfejlesztve hamarosan külön ágazatokra specializálódott a gyár: ma már a katonaság részére, a rendõrség és egyéb õrzõ-védõ cégek számára, munkavédelmi célokra, vala-

174

mint a turisták és a vadászok igényeinek kielégítésére törekedve is gyártanak lábbeliket. A jó cipõ gyártásához nem csak a tapasztalat és a kiváló technológia szükséges, hanem minõségi anyagok is. A HAIX-nál kizárólag Gore-Tex-et alkalmaznak, mert a teflon alapanyagú membrán a legmagasabb szintû vízállóságot biztosítja (egy 80 méter magas vízoszlop nyomása alatt sem enged át egyetlen cseppet sem), emellett kiváló páraáteresztõ („lélegzõ”) képességekkel rendelkezik, vegyianyag-álló és antibakteriális tulajdonságai pedig messze felülmúlják a többi gyártó termékét. A HAIX technológiának és a Gore-Tex-nek köszönhetõen egyes modellek akár 500 ezer lépést is teljesítenek a vízállósági teszten, pedig az EU szabvány csak 1000 lépést tartalmaz. A humánökológiai szempontok szerint kikészített bõr önmagában is vízálló, mivel rostonként – és nem bevonatos eljárással – kezelik, így a szabadon maradt rostok közötti rések megtartják a bõr lélegzõképességét. Kezdetben a Vibram cég jó minõségû járótalpait alkalmazták, ma már ez is saját fejlesztés, az anyagösszetétel és profilmintázat a cipõ felhasználási területének megfelelõ. Az eredmény: megszámlálhatatlan elégedett vásárló. A HAIX Európa legtöbb országában piacvezetõ, ilyen bakancsot hordanak a NATO katonák, a DESERT BOOT (sivatagi bakancs) az egyik legnépszerûbb felszerelése az Irakban, Afganisztánban szolgálóknak. A HAIX bakancsokat a német vadászok és fakitermelõk mind ismerik, és – bár kevesen tudják – a magyar katonaságnál, határõrségnél, tûzoltóságnál rendszeresített modelleket is tízezer számra rendelik. Az utóbbi években az amerikai piacra is sikeresen betörtek, így ma New Yorkban is a HAIX bakancsaiban oltják a tüzet. A vadászok számára is több modellt készítenek: a magas szárú, hegyi és havas terepre (Montana); a félmagas szárú, „félkemény” terepre (Nebraska), valamint könnyû terepre (Kentucky) használatos. Három további lábbeli (Trekker Mountain, Protector Pro, Tibet Forst) 1 fokozatú vágásvédelemmel ellátott, tehát láncfûrészes erdei munkákra is alkalmas. Az idei FeHoVa-n mutatkozik be a cég legújabb vadász-erdész bakancsa, a ProtectorXtreme, amelyben a gyártó minden kiváló tulajdonságot ötvöz a legújabb szabadalmakkal – így jelenleg teljesen egyedülálló a piacon. Mindenkinek érdemes megismerni a 2 fokozatú KEVLAR vágásvédelemmel ellátott, vízálló, klímaszisztémás, orrvédõs, átszúrás biztos bakancsot, melynek talpát – a nedves fatörzseken való járás megkönnyítésére - az új HAIX Forst Grip Systemmel szerelik. A HAIX a bakancsaira és cipõire 2 év garanciát vállal (gyártásból eredõ hibákra). Egyedülálló módon nem sokára lehetõség lesz a lábbelik méretre igazítására is. Hamarosan megérkezik a HAIX budapesti boltjába az a speciális gép, amely – a maximális kényelem kedvéért – képes lesz a bakancsokat a „problémásabb” (széles lábfej, magas rüszt, bütyök, széles vádli) lábakra is ráigazítani! Magyar VADÁSZLAP

DIANA KLUB

Fergeteges

„Hosszú fekete haj” A hangulatra jellemzõ felvételen Bóta István, az „Ember” és székenálló partnere lapunk fõszerkesztõ-helyettese, a parókás Wallendums Péter

Senki nem maradt ki a vonatozásból


Polster Gabriella cigánylányként

175

fotók: Polster Gabriella

DIANA KLUB

A Diana bálon – a cserkeszölõi Aqua Spa Hotel konferenciatermében – nem maradhatott el a bál eleji közös tablókép elkészítése Ötödik alkalommal rendeztük meg február elsõ szombatján a hagyományos Országos Diana Bálunkat, amelynek az idei évben a hangulatos fürdõhely, Cserkeszõlõ adott otthont. Az V. Országos Diana Bál a Pipacs Vadászkürt együttes nyitányával kezdõdött, majd a Diana Vadászhölgy Klub tagjai a Szerenád Együttes kíséretében elénekelték a Vadászhimnuszt. A megnyitó kiváló alkalmat biztosított arra is, hogy azoknak, akik évek óta fáradhatatlanul és nagylelküen támogatják a klub mûködését, megköszönjük eddigi felajánlásaikat, és hálánk jeléül átnyújtsunk nekik egy csekély, de annál nagyobb szeretettel készíttetett ajándékot: egy faládikát, amelyet a klub emblémájával díszítettünk, és belsejébe pedig gondosan összeválogatott baracklekvárt és barackpálinkát rejtettünk. A ládikát eddig csak dr. Buzgó Józsefnek tudtuk ünnepélyesen átnyújtani, a bálon azonban Pintér István, Csekõ Sándor, Cseterki Imre, Hegyes Zoltán és Bán György is átvehetett belõle egyet-egyet. A bált hivatalosan Pintér István, az FVM fõosztályvezetõ helyettese nyitotta meg, aki beszédében kiemelte a Dianák egyre növekvõ szerepét a vadászati közéletben, méltatta tevékenységüket, kiemelve az elmúlt fél évtizedben elért eredményeiket. Az ízletes, változatos vadételekbõl összeállított vacsora után a Szarvasi Tessedik Táncegyüttes palotással, hangulatos somogyi és székely táncokkal nyitotta meg a táncparkettet a mulatni vágyó közönség elõtt. A hajnalig tartó tánchoz a Szerenád Együttes húzta a talpalávalót, akiknek népzenei- és szalonzenei repertoárja még a legkényesebb zenei ízlést is kielégíti. Az est fõ mûsorszáma idén is a Hajdú- Bihar megyei Dianák tánca volt, idén azonban néhány távolabbról érkezõ tagunkkal is kiegészülve egy fergeteges cigánytánccal örvendeztettük meg a báli vendégeket, Hevele Éva

Még érintetlenek a tányérok... a bál protokolasztala énekesnõ kíséretében. A mûsor sikerét bizonyítja, hogy a közönség nem volt hajlandó tudomást venni a színpadi kötöttségekrõl, így a tánc felétõl – vastapssal kísérve – együtt ropták a jól ismert dallamokra. Nem sokkal éjfél után húzták ki a tombolaszámokat, ahol gazdára talált a számtalan értékes nyeremény – köztük Valaczkai Erzsébet pasztellképe, Tumpek Ferenc míves vadászkése, és természetesen a sok vadászati lehetõség is. Mi lehetne tökéletesebb végszava ennek a fergeteges hangulatú és igazán kiválóan sikerült rendezvénynek? Jövõre, a megszokott idõben, BÁN BEATRIX csak éppen nem ugyanitt – új helyszínen – febA DIANA ruár elsõ szombatján várjuk a Diana Bálra régi VADÁSZHÖLGY KLUB ELNÖKE és új vendégeinket!

Az idei meglepetés a fergeteges cigánytánc volt, melynek végén – Csekõ Sándor személyében – „vajdát” is választottak a Dianák

176

Magyar VADÁSZLAP

PORTRÉ


Kifinomult érzékkel A Diana Vadászhölgy Klub megalakulásának vitathatatlanul egyik óriási elõnye, hogy közelebbrõl megismerhetjük egymást, és olyan nagyszerû emberekkel találkozhatunk, akikkel talán soha nem hozna össze a sors. Eördögh Katival – teljes nevén Lászlófalvi-Eördögh Katalinnal – is az egyik Diana megbeszélésen találkoztam elõször és csodáltam meg az általa elkészített összerakható, ezüst Diana gyûrût. Õ készíti a VKE Hubertus Kereszteket, a VKE kitûzõt és gyûrût is.

Családjukban hagyományként száll apáról fiúra – esetünkben leányra – az ötvösmesterség, hiszen dédnagyapja is híres ékszerkészítõ mester volt. Kati már óvodás korában édesapjának segédkezett, és ekkor már önállóan elkészítette elsõ ékszerét, egy gyûrût. Nem volt kérdés az iskolaválasztás, az érettségit követõen az aranymûves szakiskola elvégzése és a gyakorlati idõ után, 2003-ban lánckészítõ mestervizsgát tett. Talán éppen a sorsnak köszönhetõ, hogy a láncok mestere lett, mert nem sokkal a vizsgája elõtt egy elszabadult németjuhász kutya átharapta a bal tenyerét a hüvelykujjánál és a mûtétet végzõ érsebész nem garantálta a teljes regenerálódást. Szerencsére a vártnál jobb lett a gyógyulás végeredménye, és kiválóan tudja használni a kezét még a legapróbb részletek kidolgozásánál is. A lánckészítés terén 1996-ban hatalmas siker koronázta munkáját, amikor egy tanulmányi versenyen kiválasztották a XVII. századi stílusban készített nyakláncát és kivitték a kölni ékszerkiállításra is. Saját tervei alapján egyedi ékszereket készít, a FeHoVa kiállításokon mindig meglepi a közönséget egy-egy új, különleges vadászékszer kollekcióval. – Minden ékszernek megvan a vevõje, mindig jön majd valaki, akinek éppen az tetszik meg és elviszi – vallja meggyõzõdéssel. Természetesen számos munkája pontosan a megrendelõk elképzelése


szerint készül. Mivel a vadászat meghatározó szerepet játszik az életében, a vadászékszerek tervezését és kivitelezését kedveli a legjobban. Sok elrontott vadászékszert is visznek hozzá, mert néhány kollégája nem tudja, hogyan kell megmunkálni a fogakat és valójában „hordhatatlan” ékszereket készítenek, s ezért több ötvös vele készítteti el ezeket a különleges darabokat. Nõként a szakmájában sokszor éri inzultus, nehezen, sok munkával nyerte el a vadászok bizalmát, mert eleinte nem nagyon merték rábízni a gyöngyfogakat. – A vadásznapokat azért szeretem, mert ott sokkal több kedves emberrel találkozom, akik már ismerik és értékelik a munkámat. Örülök a barátságos vadászoknak, akik eljönnek, vásárolnak tõlem egy-egy erdészgyûrût, és jól elbeszélgetünk. – meséli Kati. Ahogyan a mesterségét, úgy a vadászatot is – már gyermekkorában – édesapja oldalán kezdte. 1996-ban tett sikeres vadászvizsgát. Pesti lányként az elhivatott természetszeretetét a vadászatoknak és a családdal eltöltött balatonszárszói nyaralásoknak, kirándulásoknak köszönheti. Kezdetben a legtöbbet Nagykörösön és Csemõn vadászott fácánra, nyúlra, õzre és dámra. Élete egyik legnagyobb vadászélménye is ideköti, 2003 októberében meglõtte elsõ dámját Fehér József vadászbarátjuk kíséretében, aki sajnos nemrég elhunyt, és akinek sok szép vadásznapot köszönhet.

Szinte minden vadra apukája avatta fel, de egyszer sikerült fordítani ezen a helyzeten. Egyikük sem lõtt még szalonkát, Kati bejárta szinte az országot, minden húzáson kint volt, de nem volt szerencséje, sõt még a láz is ledöntötte lábáról azon az emlékezetes tavaszi estén. Édesapjának már sikerült meglõnie az élete elsõ szalonkáját... Nem is bántja, ha nem ejt vadat, mert mindig lát valami szépet a természetben, a szerzett élményekért vadászik, nem magáért az elejtés tényéért. A cseh 7x64-es puskáját csak akkor süti el, ha biztos a találatban, mert sebezni semmiképpen nem szeretne. Cserkelni szeret a legjobban, mint mondja: nincs annál nagyobb élmény, mint belopni és meglesni egy-egy kiválasztott vadat. Nem tartozik a legjobb sörétlövõk közé, sajnos kevés ideje van a gyakorlásra, és a fácánvadászatokra is csak ritkán jut el, de azért cseh 16-osával az egy-két kakasát és nyulát minden évben meglövi. Mindig magával vitte magyar vizsláját, Bobit, akit lelki sérült kutyaként hatévesen fogadott magához és tizenöt éves koráig kísérte el a vadászatokra. Van egy másik szenvedélye is, amelyre a kevés szabadidejébõl szintén idõt kell szorítania. Tíz éve a Land Rover POLSTER GABRIELLA Egyesület tagjaként eredSZERKESZTÕFOTÓRIPORTER ményesen ralizik.

177

VADÁSZOTTHONOK

A régi élmények újraélése A ház a város szélén áll, a távcsöves úr pedig az emeleti erkélyen. A ház a Sárhida elnevezésû, nagy kiterjedésû mezõgazdasági területre néz, a távcsöves úr pedig hol az égre, hol a mezõre. Ha vadludak gágogása hallatszik, bizsergetõ érzések futnak át a testén. Öt évvel ezelõtt négyötezer lúd szállt le esténként a városszéli mezõre. Most jó, ha hat-nyolcfõs csapatok érkeznek…

A

távcsöves úr dr. Kancsal László címzetes fõügyészségi ügyész, Lenti város nyugalmazott vezetõ ügyésze, a lenti vadásztársaság tagja. Precíz, igényes ember. Megfigyelési adatait gondosan feljegyzi, és le is fényképez mindent, amit lehet. A Sárberki-patak környékén, a Sárdi-legelõn és a városszéli szántókon megfigyelt már vetési ludat, nagy liliket, nyári ludat, kisliliket, örvösludat, vörösnyakú ludat és néhány apáca ludat is. Felderítette vonulási irányaikat és kiindulási helyeiket is. A ludak egy része a Kis-Balatonról érkezik, mely 48 kilométernyire van a Sárdi-legelõtõl. Más részük délrõl jön, Horvátországból, ahol víztározók sora húzódik a Dráva mentén. Ezek a csapatok 38 kilométert repülnek Lentiig. A repülési idõ 40, illetve 30 perc. Egy térképen be is jelölte a kiindulási területeket és a repülési útvonalakat, és ezt a térképet aztán beragasztotta dr. Sterbecz István „Vizivad” címû könyvébe. Ez a könyv mindig a keze ügyében van. Ha az ember megéri a hetven évet - dr. Kancsal László 2008. január 1-jén lépte át ezt a küszöböt – és a ráadásul már egy szív-

178

infarktus halálközeli élményén is túl van, megváltozik az értékrendje. Felértékelõdnek számára az úgynevezett hétköznapi kis dolgok, és ezzel együtt a tapasztalatok rögzítésének, a rohanó idõ megragadásának a vágya is felerõsödik. Ez már a számvetés, az összegezés, a mérlegkészítés – és a régi élmények újraélésének az ideje. A pécsi egyetemi évek alatt a jogi szakkönyvek mellett vadászírók könyvei borították az asztalát. Már ötödéves korában, 1963-ban, felvételt nyert a lenti vadásztársaságba. A terület akkor még apróvadas jellegû volt, a sok fácán és vízivad mellett annyi nyúl volt, hogy hálós befogásokat is szerveztek. A Zala megyei gímszarvas-állomány a háború után alig hatszáz egyedet számlált, a hatvanas évek végére azonban elérte a háromezret. A vaddisznók területhódítása is a hetvenes évek elején teljesedett ki. Két gímagancs között egy tiszteletet parancsoló agyarpár díszíti dr. Kancsal László egyik trófeafalát. Harmadik elejtett vaddisznója, élete elsõ kanja. 1973. június 21-én került terítékre, a nagyagyarak hoszsza 23, illetve, 22,5 cm, pontszáma: 121,80. Az 1971-es vadászati világkiállításon a ha-

zai vadkanagyarak ranglistáján a 39. helyet foglalta volna el. A büszke elejtõ tintával be is jegyezte a világkiállítás féltve õrzött trófeakatalógusába az õt megilletõ helyre. Dr. Kancsal László legszívesebben a Lenti és Gosztola közötti fenyvesekben, tölgyesekben és õsbükkösökben vadászott, többnyire egyedül. Ma is így tesz, ha teheti, mert a vadászat nem csupán a külsõ, de a belsõ csendet is igényli. Kedvelt írói, Széchenyi, Zsindely Ferenc és ThurnRumbach István elbeszélései hatására a képzelet szárnyán nagy utazásokat tett a magaslesen ülve. A ködös téli égen béregve szálló ludak hangját hallva gyakran maga elé képzelte a távoli, hideg tundrák világát, ahol világosak az éjszakák és csak pár hétig tart a hûvös, sarkvidéki nyár. A vadászat, a természettel való meghitt kapcsolat egy kicsit a közvetlen és kötetlen emberi kapcsolatokat is pótolta. Ha egy ügyész, vagy más ehhez hasonló kötött és szigorú foglalkozást ûzõ ember meg akarja õrizni testi-lelki egészségét, nos akkor mind az irodai bezártságot, mind pedig a hivatás által megkövetelt távolságtartást és hideg józanságot valamiképp Magyar VADÁSZLAP

fotók: Körtvélyesi László

ellentételeznie kell. Dr. Kancsal László negyvenöt éves vadászmúltja alatt mintegy félezer nagyvadat ejtett el, köztük tizennyolc szarvasbikát, ötvenhat õzbakot, tizenöt vadkant, hét dámbikát, négy zergét és egy muflonkost. Utolsó bikáját huszonöt évvel ezelõtt lõtte. A vágyott és remélt tíz kilós, vagy annál nagyobb zalai életbikája azonban – bár volt rá engedélye - sohasem került terítékre. A nagy bikák okán szóba kerül a jövõ, és ezzel összefüggésben az az intézkedés is, amely megszüntette a trófeás vad szakszerûtlen elejtésének szankcionálását. A józan vadá-


szok többsége nem ért egyet ezzel, félti a jövõt. Dr. Kancsal László azt mondja: ha már a minisztériumi íróasztalok mögül nem látják, milyen károkat okoz ez az oktalan liberalizmus, akkor maguknak a vadászoknak kellene ezt a tarthatatlan helyzetet korrigálni. Például úgy, hogy a házi szabályban fegyelmi vétségnek minõsítik a súlyosan hibás elejtéseket… Több mint harminc éven át vadásztársasági titkár volt. Munkája elismeréseképpen egy dámbika elejtésének a lehetõségével ajándékozta meg a vadásztársasága. Ám akár elismert, akár vitatott személy

volt valaki az aktív élete során, aki megöregszik, azt nap, mint nap veszteségélmények érik. Elvékonyodnak a kapcsolati szálak, felerõsödik a feleslegesség érzete. Mindennapos elfoglaltságának és örömeinek a forrása a család és a természet. A Lentihegyben van egy kis háza, szõleje. A házat maga tervezte, és persze annak is van erkélye. És az erkély éppen arra a mintegy három kilométernyire fekvõ erdõre néz, ahol 1972-ben Paul Rieger német vadász elejtette a második világrekord zalai bikát. Az erkélyen állunk és nézzük a távoli, barna erdõtömböt. A nagy bika valahol Máhomfa és Lentiszombathely között uralta az erdõt. Hermán Tibor kerületvezetõ erdésznek a Zala megyei Millenniumi Almanachban megjelent visszaemlékezésébõl tudjuk, hogy abban az évben, azon a területen csodálatos volt a bõgés. Hathét bika bõgött viszonylag kis területen. A vendég a vadászat harmadik napján a magaslesrõl leszállva, cserkelve közelítette meg a terület urát. Az elképesztõ méretû és szépségû agancs a kifõzés után 24 órával 14.80 kilogrammot nyomott. Nemzetközi pontszáma 256,59 volt. Dr. Kancsal László is látta és meg is tapogatta az agancsot. Más köze nem volt hozzá, egy kicsit mégis a sa- BÉKÉS SÁNDOR ÍRÓ-ÚJSÁGÍRÓ játjának érzi...

179

A szerzõ felvételei

A hegyek sörényes nagyurai

A boldog elejtõ és kísérõje a sikeres cserkelés végén fáradtan vette birtokba a vadat

Amikor elõször kaptam a meghívást Európa legnagyobb testû vadjuhának elejtésére, talán nem is vettem komolyan. Ám fél év eltelte után A.G.B. üzleti partnerem – most már mondhatom, hogy barátom – részérõl a meghívás megismétlõdött, sõt egy hónap után követte a harmadik. Nos ekkor már nem kérettem magam tovább – lefoglaltam a repülõjegyet.

A várva-várt utazás elõtt a sörényes juhról (Ammotragus lervia) szóló minden létezõ és a könyvtáramban fellelhetõ írást elõkotortam. A spanyol kormány a hetvenes évek elején a vadfaj Murcia melletti Espuna Nemzeti Parkba történõ telepítése mellett döntött. Mintha ott nem lenne annyira halálosan fontos kérdés a „tájidegen faj” – nálunk a természetvédõk által oly gyakran hangoztatott „szakkifejezése.” Pedig ott is védik ám a természetet és nem is akárhogyan…! Az Espuna Nemzeti Park a Betica hegylánc nyugati részén található, a Guadalentin és a Pliego folyók völgye között. Nem túl magas hegység, ám bonyolult topográfiáját a sok és mély völgynek, szakadékoknak, belsõ vízmosásnak és kiemelkedõ csúcsoknak köszönheti. Legmagasabb hegycsúcsa a Morrón de Espuna nem több, mint 1583 méter. A park faunája változatos: néhány ritka rovar, hüllõ és madárfaj is található. Különösen fontos a természetvédelmi õrök számára a stabil állományt képezõ szirti sas védelme. Ragadozóként a vadmacska és a foltos petymeg fordul elõ. A vadászható vadfajok közül a vaddisznó és a sörényes juh az, amely megdobogtatja az érdeklõdõ vadászember szívét! Az afrikai Atlasz hegységben õshonos vadjuhfaj kétségtelenül az egyik legszebb vadfaj. Köszönheti ezt az állától induló, világosbarna szõrétõl elütõ sárga színû szakállának, amely az elsõ lábán keresztül egészen a földig ér! A kos impozáns, sokszor 1 méteres marmagasságú és 120-130 kilogramm súlyú, míg a jerkék alig nagyobbak, mint a kos méretének a fele. Mindkét nem szarvalt, a kapitális kosok tülke 70 centiméter felett kezdõdik. Mivel homokos, sziklás területrõl származik, egyáltalán nem válogatós, szinte bármit megeszik a honos növények közül.

Az elsõ négy pár sörényes juh – Észak-Afrikából, valamint egy müncheni állatkertbõl – 1970-ben érkezett az Espuna Nemzeti Parkba

180

Magyar VADÁSZLAP

SZAFARI



Vadászata éppen ezért változatos és érdekes, hiszen akár a hegyi lejtõkön, fennsíkokon, vagy a nyaktörõ, magas sziklacsúcsokon is találkozhat vele a cserkelõ vadász. A Nemzeti Park jelenlegi becsült állománylétszáma 700 körüli, amelyet 600-ra kívánnak csökkenteni. Az elejtettek számát számát sok esetben évi kétszeri szaporulat mennyiségének tükrében tervezik. Egy biztos: a park területén évente 7 érett kosnál többet nem lõnek. Valójában csak az 5 évesnél idõsebb kosokat tekintik érettnek és ez az oka annak, hogy a kímélet miatt sok 10-12 éves, kapitális kos is rendre terítékre kerülhet. Hajnalban egy félórás autózás és egy rövid kávézás után már a Nemzeti Park bemutató múzeumánál, azaz a kiindulási helyen voltunk, ahol csatlakozott hozzánk Francisco, a terület fõvadásza. Az ilyenkor szükséges adminisztráció és a múzeum megtekintése után már ültünk is be barátom terepjárójába. A vadászattal kapcsolatos és tucatszám feltoluló kérdéseket – milyen messzire kell lõni, mennyit kell a he- Az „arruri” világosbarna szõrétõl elütõ sárga gyen cserkelni, mi lesz, ha sebzés van – a végén már az unatkozó szülõkhöz hason- Paco. Kibújtam már régen a kocsiból s az ló elnézõ pillantásokkal és a „Légy nyu- elmélyült távcsövezés közben, közelrõl godt, biztosan meglövöd!” kijelentéssel hallhattam kísérõnk hangját: „Ne azt zárták rövidre. Alföldi vadász lévén eddig nézd! A tied ott van a nyáj közepén!” Száz azt hittem, hogy jó szemmel ajándékozott méterrõl a 8 grammos Kegelspitz helyben meg a Teremtõ, ám csak hosszas „irány- marasztotta az 5 éves 50,5 centis szarvú mutatás” után voltam képes a messzi tá- kost és miután remegõ térddel leereszkedvolban legelészgetõ „cserebogarakban” a tem hozzá, megállapíthattam, hogy nem vadjuhokat felfedezni! Nincs köztük kos – ez volt életem legnehezebb vadászata! hallottam kísérõnk hangját, s indult is az „Délután egyik barátom területén autó tovább. Ám a kömegpróbálhatsz még vetkezõ éles kanyar egy kost elejteni, himögül kibújva, az alatszen minden idõt ki tunk mélyülõ szakadékell használnod” – kos völgyben húszmondta Antonio. Venharminc tûnt el, és jött dégként nem szokáelõ a bokrok és a kösom – fõleg új helyen zel méteres fû közül. – okoskodni és egy röOly közel voltak, hogy vid ebéd után új kísénéha-néha a bégetésürõmmel, Fernandoval ket is tisztán lehetett már hajtunk is a szûk hallani. Ennek megfecsapáson egyre fellelõen lapítottam is a jebb. Egy alkalmas hekocsiban, ám kísérõnk lyen elhagyjuk a kocsit a legnagyobb nyugaés ettõl kezdve ez már lommal szállt ki és foVADÁSZAT volt csupa gott hozzá a mélyrehanagybetûvel! tó vizsgálódáshoz. PerKétórás cserkelés sze – villant be – hi- A nemzeti park múzeumának bejárata után egy messzi lejtõn szen ez egy Nemzeti 8-10 vadjuhból álló Park, és nem egy vadásztársaság, azaz a nyájra figyeltünk fel, ám a köztünk lévõ vadászati nyomás még erõs túlzással sem hétszáz méteres távolságot az alkonyatig mondható nagynak. A nyáj pedig – akár a hátra lévõ idõben már nem tudtuk volna versbeli négyökrös szekér – a birkákra jel- megtenni. Másnap reggel már fél nyolckor lemzõ módon, állandó mozgásban, szép nekigyürkõztünk az elõttünk magasodó lassan ballagott. „Van benne kettõ kos is, hegyoldal „bevételének.” Közel háromórás közülük az egyiket meglõheted!” – mondta tempós és – egy csapat vörös fogoly

színû szakálla egészen a földig érhet felrebbenésén túl – eseménytelen hegymászás után végre elérhetõ távolságon belül 10-12 „arrui” legelészett. A hosszas távcsövezés egy 55-60 centisre becsült szarvú kos képét hozta elénk, ami után a kísérõm a megközelítésükrõl döntött. Nyaktörõ völgy mélyén húzódó vízmosásba ereszkedtünk, ahol a sûrû bozóton és kõfolyamokon keresztülvergõdve, néhányszor a novemberi alföldi sárdagasztásos nyúlvadászatok elém toluló képét már közel sem tartottam oly elviselhetetlennek… Fújd ki magad és próbáld meglõni! – hangzott az ukáz. A 200 méteres távolság nem tûnt soknak és a lövés után szétspriccelõ birkák között pár pillanatra tisztán láttam a meglõtt kos tiszta „jelzését.” A meredek, sûrû bokros, fás terepen ezután még közel másfél órán át kerestük, s már-már feladtuk, hogy megtaláljuk. Sem vér, sem egyéb követhetõ nyom nem lévén, a hegyoldali sûrû bozót oda-vissza történõ átjárása volt már csak az egyetlen sikerrel kecsegtetõ esély! Az utolsó kerülõ végén látta meg kollégám a bokor alá becsúszott szíven lõtt kost! Biztos vagyok abban, hogy minden vadászember átélte már az ilyenkor „ezerrel” jövõ hatalmas megkönnyebbülést. Az ötórás hegymászás keserve is a meredek oldalban felravatalozott kos mellett vert le a lábamról. Kimondhatatlanul boldogan vettem birtokba a hétéves, 54 centis kost, hiszen ez a vadászat FARKAS LÁSZLÓ az elõzõhöz képest, már VADGAZDÁLKODÁSI SZAKMÉRNÖK igazi „férfimunka” volt!

181

182

Magyar VADÁSZLAP

TÜSKÉK

A

próvadas terítéknél a jól végzett „munka” örömével álltak a vadászok, hajtók, segítõk. Miután a fõnök végzett minden kötelezõ adminisztrációval, és a vadõri jelentés is elhangzott, a napi „mesteri intelmek” következtek, ekképpen: „Kedves Vadásztársak, van egy nagy bejelentésem. Ezentúl már nálunk is etikásak lesznek a vadászatok, mert a vadõrünk elvégzett egy zenészi tanfolyamot. Ezért itt és most nektek el fogja trombitálni a „Róka a dögön” címû nótát...” A siker nem maradt el, mert a bejelentés igazán fergetegesre sikeredett. A meglepetés erejével ható elsõ döbbenet után mindenki egy emberként és egyhangúlag, szinte fetrengett a röhögéstõl.

T Számomra megfejthetetlen rejtély, hogy a mai vadásznyelvben miért terjednek jobban és gyorsabban a szakszerûtlen, pongyola és hibás szakszavak, mint a helyesek, az egyértelmûek és szabatosak. Itt van például még a Salamon-szigeti influenzánál is jobban terjedõ „szezon” szó, amely a vadász-nyelvben helytelen kifejezés. Ugyanis a vadászatban soha nem volt és nem is lesz „szezon”… csak idény! A „szezon” – mint idegenbõl meghonosodott kifejezés - az embertõl függetlenül, természetes úton következik be, jön, lesz vagy tart. Az „idényt” a különbözõ szakmai és etikai szempontok alapján az emberek állapítják meg és határolják be. A kettõ nem ugyanazt jelenti és nem is szinonima egymással. Ahogy a vadászkürt nem „trombita”, a ló...sz nem furulya. Ugyanilyen abszurditás, ha valaki a látott, megfigyelt élõ(!!!) vadnak – baknak, bikának, kosnak, vadkannak - a „trófeájáról” beszél, sõt ami még rosszabb, ír. A vad, amíg él, nem növeszt, nem hordoz semmiféle trófeát. Csak akkor lesz az agyarból, szarvból, koponyás agancsból vagy más egyebekbõl


„trófea” - azaz gyõzelmi jel, vadászemlék ha annak rendje s módja szerint, egyedi és szakszerû eljárással trófeának készítik ki. Nem lehet továbbá a „trófeát elejteni”, mert ha ez netán megtörténne, akkor a lövéssel feltehetõen ripityára törnénk. Nem mentség, hogy sajnos lépten-nyomon ezt halljuk a „trófea elejtõktõl”, sõt olvashatjuk a „szak” és a szakszerûtlen médiumokban, ami – szerintünk - nem más, mint szellemi környezetszennyezés, súlyosan elítélendõ nyelvi merénylet. De itt van a lepraként terjedõ, a termelési rémregényeket fölidézõ, alaposan félrevezetõ „hasznosítás” szavunk. Amikor puskával a kézben kimegyünk a határba, meggyõzõdésem, hogy a vadászok nem „hasznosítani” mennek a vadat vagy a vadállományt, hanem vadászni! Tapasztalatokat, élményeket gyûjteni. Már csak azért sem „hasznosítjuk” a vadat, mert a vadászatra nem annyira a „haszon” megszerzése, hanem a más módon megszerzett „haszon” elköltése a jellemzõ. Ha nem ezt tennénk vagy tettük volna, akkor itt, a Kárpát-medencében már régen nem volna mire a puskát fölemelni. És még nem szóltunk a vadászatban is rémségesen terjedõ idegen szavakról, a divatos „gügyögésrõl”, a szlengrõl, a fertõzõ „SMS” nyelvezetrõl, a vad iránti tiszteletlenségekrõl és durvaságokról. Évszázados múltú mesterségünk öröklött nyelvkincsével a kései utódoknak nem volna szabad ilyen galádul elbánniuk, mert minden vadász alapvetõ kötelessége a hagyományok ismerete, tisztelete és megõrzése, amelyben e sajátos nyelv mûvelése, használata, ápolása - de ami még fontosabb – a folyamatos „gyomlálása” is vastagon beletartozik. Venni kell a bátorságot, és következetesen rá kell szólni a vadásznyelvünk ellen a szinte mindennapi merényleteket elkövetõkre. Így tették ezt eleink is, így tanultuk mi is, mert másként ez nem megy. Jó lenne, ha már a vadász-jelöltektõl, a vizsgázóktól is megkövetelnénk a vadásznyelv helyes használatát. A nyelvben rejlõ különleges, csak a vadászat értõire igaz, nyelvi „bensõséges külsõségek” különböztetnek meg bennünket a nem vadászoktól vagy korunk kielégíthetetlen éhsé-

gû zsákmányszerzõitõl, a puskás emberektõl, illetõleg a rapsicoktól … ami, persze magyarul orvvadászt jelent. A vadász nem nevezhetõ - Cooper után szabadon - „vadölõnek”, mint ahogy nem szólítjuk így a munkáját tisztességgel, becsülettel, szakszerûen végzõ böllért, hentest vagy mészárost, és nem hívjuk „hatékony gyomirtónak” a kertészt vagy a szõlõsgazdát sem. A társadalom nem vadász többsége elõtt nem elég folyvást védekezõ pózban magyarázgatni a bizonyítványunkat, többet érhetnénk el, meggyõzõbbek lennénk, ha nagyobb figyelmet fordítanánk a megjelenésünkre, a viselkedésünkre, az éberen õrzött és folyamatosan ápolt magyar vadászati kultúránkra, amelynek nélkülözhetetlenül fontos része a nyelvi igényesség is. Nem lehet az egészet egy kézlegyintéssel elintézni, mert bunkó, vadásziatlan eszközökkel – és ez már igazán létkérdés - soha, senkit, semmirõl nem fogunk tudni meggyõzni.

T Terelõ vadászat végén a terítéknél a mester kérdezi, és szorgalmasan jegyezgeti, hogy vajon melyik vadász mit lõtt, azaz mennyivel sikerült a terítékhez hozzájárulnia. A magát egy divatos vadászbolt legújabb kirakatbábujának álcázó puskás töredelmesen így vallott: „… két kifejlett szarvast leterítettem, no meg a kicsinyeiket, ha azokat is beszámítjuk. Utána meg egy igen jó testû nõstény vadsertést is agyonlõttem. A párja meg valahová elbicegett. Pedig biztos, hogy jól eltaláltam, mert láttam, hogy fenemód fáj neki a hátsó sonkája”. A hallgatóság, a hajtók és „vadászok” egészen furcsán bámultak a semmibe, de egy árva kukkot sem HOMONNAY szólt senki. (Nesze neZSOMBOR ked, Tisztelt Állami VaOLVASÓSZERKESZTÕ dászvizsga Bizottság!)

183


Mindennapi abszurditásaink

Nyíregyháza, Tünde u. 20. Tel.: 42/507-115; 42/507-116 e-mail: [email protected], honlap: www.reflexbolt.hu

184

Magyar VADÁSZLAP

PUBLICISZTIKA

Mivel nem volt elõre sejthetõ, hogy a vadászatra jogosultak mentesülnek a vadvédelmi hozzájárulás befizetése alól, ezt az öszszeget a költségtervekben szerepeltették és a közgyûléseken jóváhagyták. Nem vagyok egyedül, aki úgy gondolja, hogy minden hazai vadász alapvetõ érdeke, hogy a megmaradt pénzt – vagy legalábbis annak túlnyomó részét – továbbra is kiemelten a vad védelmére költsük. Konkrét javaslatom: a szaporodási idõszakban elviselhetõ szintre csökkentsük szárnyas kártevõink számát, amit az apróvad-törzsállományaink egyre tragikusabbá váló helyzete indokolna. Tavaly Fácánkerten megszûnt a jól bevált és fajszelektív F-1-es injektált tojások gyártása az intézmény tevékenységének beszüntetése, illetõleg az értékes ingatlan eladásra kínálása miatt. Számos vállalkozó érdeklõdött az injektált tojások gyártása iránt, de 2007-ben lejárt a szer gyártásának és felhasználásának az engedélye. A megismételt eljárás „alsó hangon” számolva is, mintegy 10 millió forintba kerülne. Ezt – mivel a termék két-három hónapig adható el - egyetlen gyártó sem vállalta. Az apróvadas területek felelõsen gondolkodó vadgazdáinak jól felfogott érdeke és megtérülõ „beruházása” volna a gyártás és az injektált F-1-es tojások használatának újbóli beindítása. Ennek alapfeltétele, hogy az engedélyezéshez szükséges vizsgálatok költségeit az érdekeltek közösen vállalják. Eddig évente, országosan 214 millió forintot fizettünk az államnak vadvédelmi hozzájárulás címén. Az F-1-es szeletív gyérítõ szer engedélyeztetési költsége pedig nem érné el ennek az összegnek még az 5 százalékát sem. A gépsort – a tartalék alkatrészekkel együtt – a jelenlegi vagyonkezelõ térítésmentesen átadná. Van vállalkozó, hely, idõ, kapacitás … már csak rajtunk, a vadászokon múlik, hogy az engedélyezés költségeit egy újabb évtizedre vállaljuk. Hazánkban legalább száz éven keresztül szervezett volt a fészekrablók számának csökkentése, amely miatt az érintett fajok szaporodási rátája is óhatatlanul ehhez a „szabályozáshoz” alkalmazkodott.



Na most mutasd meg!

Az EU csatlakozással járó tiltással egy csapásra megszûnt a lényegesen költségesebb, de kevésbé hatékony fegyveres ritkítás lehetõsége is. Ez pedig visszafordíthatatlan folyamatokhoz vezetett. Szabad-e, lehet-e a mai körülmények között lemondanunk bármelyik szakszerûen felhasználható, a természetre nem káros hatású, létszámszabályozó módszerrõl? A válasz csak az egyértelmû „nem” lehet. Ha ehhez azt is hozzátesszük, hogy a fészekrablók nem csak a vadászható fajokat veszélyeztetik, hanem minden „jogi védelem” alatt álló énekesmadarat, a fákon és a földön fészkelõ fajokat, akkor a vadvilág védelmében nincs ennél jobb, távlatokban gondolkodó, nemesebb és támogatásra méltóbb feladat. Ennek reményében szerkesztõségünk beadott egy elõterjesztést a Védegylet elnökségének, amelyben javasoljuk, hogy S.O.S. indítsák be az országos akciót a megmaradt vadvédelmi járulékok ésszerû hasznosítására… s a háttérben megkezdtük a lobbizást az apróvadas megyék vadászati vezetõinél. Most aztán igazán megmutathatják a „területszerzési akciók” idején olykor még a nemtelen és etikátlan eszközöktõl sem visszariadó „új gazdák”, hogy akarnak és tudnak is tenni valamit a vad védelméért, a vadgazdálkodásért, a folyamatosan fogyatkozó hazai apróvadfajaink törzsállományaiért. Támogatásukra – várhatóan – akkor lesz igazán szükség, ha a vadásztársasági vagy megyei közgyûléseken a tényleges anyagi támogatásokról kell majd szavazni. HoZso

185

HIHETÕ ÉS HIHETETLEN TÖRTÉNETEK

Már nem haragszom rájuk A kutyákat küszöbön tartó, kemény, hosszú telek szorongattak a 70-es években. A tél november elsõ napjaiban köszöntött be és március vége körül sem akart elköszönni. Az egyik ilyen télutón, március 14-e délutánján nagy pelyhekben esni kezdett a hó. A föld itt-ott elõbukkanó feketéi gyorsan szürkültek és hamarosan friss fehérség takarta a közeli és távoli tájat. Csak hajnalig tartson ki a hóesés! – sóhajtoztam. Csak hajnalig tartson ki… Kollégáimnak, barátaimnak, akik köszönteni készültek hozzám, üzentem, hogy az ünneplést egy nappal elhalasztom, mert ezt a friss havat nem hagyhatom „szó nélkül”. Azokban az években a friss havazást, amely éjfél utánig tartott, soha nem hagytam ki. Ilyenkor könnyû ruhát öltöttem, gumicsizmát húztam, ha sok esett, leakasztottam a csizmaszárat elkötõ szíjakat is. Háromnegyedes, kopott viharkabátot kanyarítottam magamra, aztán a golyóst a vállra, töltényeket bõrtokban a zsebbe, plusz két almát és fél hét elõtt öt perccel az erdészeti iroda elõtt álltam. Pontban fél hétkor megpillantottam a terepjáró lámpáit. Pintér Tóni, az erdészet sofõrje szállt ki az autóból. Tóni precízségében, figyelmességében, hozzáértésében és szorgalmában soha nem kellett csalódnom. Számomra õ volt a világ legjobb pilótája. A hivatalos munkaidõ hét órakor kezdõdött, de tíz perccel elõbb Tóni mindig ott állt az erdészetnél - menetkész, csillogó-villogó terepautóval. Pedig a csillogást és a menetkészséget egy agyonhasznált szovjet raj Gaznál csak egy varázsló volt képes megteremteni. De nemcsak a képességei, az ösztönei is varázslatosak voltak. - Honnan tudta Tónikám, hogy korábban kell jönni? - Hát, délután láttam, hogy havazni kezd, aztán hajnalban is kikukkantottam, hogy elállt-e? Elállt! Ezért hát itt vagyok. Na, fõnök, ugye vadászni megyünk?! – és csippentett szemével. Ez a párbeszéd sokszor elhangzott a mögénk sorjázó években. Ebben az évben március 15-én, 6 óra 25 perckor. - Na, fõnök, ugye vadászni megyünk?! - Tónikám, irány a Hajag. Lassan zötyögtünk az erdei kocsiutakon, nyiladékokon. A friss hó az erdõ fái közé hamarabb hozott világot, ezért könnyen fedeztük fel a vadászvért gyorsító friss vadcsapásokat. A méretesebb, magányos vaddisznónyomokat száraz ágakkal rögzítettem. Másfél órás autózás után a legígéretesebb tulajdonos nyomaihoz kanyarodtunk. - Tónikám, ugye nem kell mondanom?! Ha keres a veszprémi fõnökség, korán kimentem fatermelést ellenõrizni és csak este érek haza. - Persze, hogy tudom! De nem tudom, minek csinálja, hisz mindenki tudja, hogy ilyenkor az egész napját az erdõn tölti. Ha sötétedni kezd, a szokott helyen várom. Jelzem, ma illene egy kicsit RAKK TAMÁS – erdõmérnök, nyugállományú vezérigazgató. 1976-tól jelennek meg szakmai és irodalmi írásai, fotói a vadászlapok hasábjain. Eddig megjelent kötetei: A vadász is ember (1986), Telihold a Kilimandzsáró felett (1995), Tûzözön és hóvihar (1996) Göröngyös égi és földi utakon Mongóliában (2004).

186

korábban hazajönnie, hisz’ koraeste lesz a március 15-ei ünnepség, utána pedig a barátai szeretnék felköszönteni. Igaz is, a szülinapja reggelén kívánhatnék egy jó nagy kant!? De tudom, hogy ezt így vadásznak nem illik kívánni, hát csak sétáljon jó nagyot. Elköszönéskor a szemei hamiskásan csillogtak. Már jó ideje toltam a havat és az erdõt figyeltem. Méltóságos néma csend, vastag hó az ágakon, a bokrok fehér boglyák. A Napon is a tél végi fáradtság látszik, sugarai csak itt-ott képesek áthatolni a hóborította erdõn, a fáradt sugárzás a helyenként kékesbe hajló, ködös fehérséget mesébe illõen valószerûtlenné bizonytalanítja. Egyre lelkesebben és egyre izzadtabban követem a szeszélyesen kanyargó hóvályút, amelyet a nappali rejtekhelyét keresõ disznó rajzolt a magas hóban. Tudom, hogy különleges példányt követek. Már azt is tudom, hogy kan, mert a végtelen vályú két dörzsfát is érint. A másodiknál friss agyarfenést fedezek fel és hosszú sörtéket húzok ki a gyantából. Bajba csak olyankor kerülök, ha egy konda vagy szarvasrudli keresztezi a csapást, mert ilyenkor minden összekeveredik. Az sem könnyû, amikor kisebb-nagyobb bozótosokban tûnik el a disznó. De a legnehezebb talán, amikor teljes szélcsend vesz körül és a továbbhaladás irányáról kell dönteni. Egyórás gyaloglás után megtorpanok. Úgy látszik, ma Diana kötényében ringatózom, hisz’ az öreg bükkösben egy vastag, böhöncös fa ágairól lógó iszalagfüggöny alatt, mozgó fekete foltot fedezek fel. Keresõtávcsõ a szemhez: a disznó. Nagy, még nem fekszik. A távcsõ remegni kezd, de kemény parancsra megáll. Megkésett az öreg, ha ilyenkor készíti a vackát. A finom remegést most az értelmes cselekvéseket indító kérdések és parancsok váltják fel Nem havas a puskatávcsõ? Jó a szél? Csõben a golyó? Be kell gombolni a kabátot, nehogy súrlódjon a fához vagy a fegyverhez! Szorosabbra kell csatolni a szíjakat, hogy a gumicsizma szára se buffogjon! A vastag bükkök jó takarást adnak, a puha hó nesztelenné teszi a lépéseket. Egy utolsó pillantás a távcsõbe: a disznó ráérõsen turkál. Elindulok. Fától-fáig lassan fogy a távolság. Már csak 45-50 méter van köztünk. Ismét a keresõtávcsõ: emeld már fel a fejed! Felemeli: villan az agyar! Na most óvatosan vállhoz, fához a fegyvert. A céltávcsõben is tisztán látom teste körvonalait. Nem, nem a fejre célzok, ez ilyen nagy disznónál hazárdjáték. A váll-lapját keresem, de miért izeg-mozog? Állj már meg egy pillanatra! Mutasd az oldalad, sziszegem. Megértette. Megállt, mutatta és ment a lövés… Egy karvastagságú iszalag recsegve-ropogva szakadt le a fáról, a lezúduló és szétcsapódó hókavargástól semmit sem látni. Remegek kívül-belül, a kétségek és remények váltakozása táncoltatja idegeimet. De hamar elcsendesedik, kisimul a környezet, az én feszültségem is ereszkedik és a beállt csendben a félig kész fekhelytõl kissé távolabb, halk, hörgõ, mély sóhajtás tör utat a hófödte ágak közt az ég felé. Kanom most költözik át a sokkal biztonságosabb, örökerdõkbe. Diana leheletfinoman ereszt ki kötényébõl. Óvatos lépésekkel indulok az elnyugodott vadkan felé. Pár perc múlva a kalapomat a kezemben szorongatva nézem a szülinapi nagy kant. Jeget metszõ boldogság forrósította minden porcikámat - ám ekkor egy távoli lövés tompa hangja tört át a fák között. Gyorsan józanodtam és rövid tájékozódás után a lövés irányába indultam. Csakhamar otromba csizmák friss nyomát kereszteztem. Két Magyar VADÁSZLAP


illusztráció: Kiss Richárd

ember katonacsizmában. Valószínûleg szovjet katonák jöttek ki vadászni a falu feletti táborból. Gondolkodás nélkül eredtem utánuk. Felháborodásom tompította az ilyenkor kötelezõ óvatosságot. A ruszkik már megint elkezdték a vadlopást! A ruszkizást gyerekkoromban anyámtól tanultam. A Horthy-korszakban nevelkedett, utálta a vörösöket. A háború alatt átmenetileg gyûlöletbe csapott ez az utálat, hisz’ a zabla nélküli Vörös Hadsereg katonái sokat tettek azért, hogy a német csatlós, vesztésre álló magyarok ne szeressék õket. Amikor a „felszabadítók” „ideiglenesen” itt felejtkeztek, édesanyám apátiába esett. Fiatal életének eredményeit semmivé tette a háború, érett korát a padlás-söprések, téeszesítések keserítették, a múló évek pedig sûrítették a keserûségét: hogy már soha-soha nem leszünk szabad ország. Az utálat, a gyûlölet, a kilátástalanság, a keserûség vegyületébõl születtek a „ruszkik”. Most két ruszki taposta a havat elõttem. Egy helyen megálltak, keresgélve ide-oda jártak. Odébb egy szarvasbika elugrásának nyomait találtam, vért sehol, szerencsére tévesztett a lövésük. Nézegettem, vizsgáltam az elugrás nyomát, aztán keresni kezdtem a fában megakadt golyót. Egyszer csak úgy éreztem, valaki néz. Felpillantottam. Nem túl távol, a fák takarásából, engem figyelt két alak. Tényleg szovjet katonák voltak. Rangjelzést nem tudtam felfedezni, de a kopott ruha és a fiatal arcok azt sugallták, sorkatonák. Kezükben géppisztoly volt. A ruszkik kijöttek vadászni! Vagy kizavarta õket valamelyik felettesük? Fegyveremet kezembe vettem és elindultam feléjük. Pár pillanatig vártak, majd géppisztolyaikat a pufajkájuk alá dugták és gyorsuló tempóban távolodtak. Gyorsítottam, sztoj-t, sztoj-t kiabáltam és oroszul káromkodtam. Ott a túlerõ egyértelmû volt, de a saját földünk, a saját erdõnk, a saját vadunk védelmének érzete növelte bátorságomat. Õk is gyorsítottak, én meg kurva-ruszkizva mentem utánuk. Közben, nem tudom miért, édesanyám villant elém. És e villanás megállj-t parancsolt. Gondolkodni kezdtem: ha utolérem õket, szitává lõnek. Nem engednék, hogy bekísérjem õket a rendõrségre, hisz’ akkor nekik biztos a rettegett Szibéria, amely már majdnem a halál. Legéppisztolyoznak és egy szakadékba löknek, sose derül ki. Csak a legenda lengedezne: harmincegy-kétévesen szegény herendi erdészetvezetõt felfalták a vaddisznók. Ezt sugallta édesanyám a távolból. Rövid várakozás után mérgesen visszafordultam. Dühömet növelte, hogy közben rájöttem nevetséges helyzetemre: elszánt hõsbõl csendesedõ, szitkokat szóró, a túlerõ elõl elsomfordáló, sajnálatra méltó emberré zsugorodtam. Évtizedeken keresztül, amikor a születésnapi kanom agyarára tekintettem, felgerjedt bennem az a tehetetlen harag, amit akkor a havas erdõn éreztem, az elsietõ, pufajkás, géppisztolyos, szovjet katonák iránt. Az 1956-os forradalom 50. évfordulóját ünneplõ napokban, amikor az archív felvételeken a Budapestre dübörgõ, várost és embert szétlövõ tankokat láttam, ismét gyûlni kezdett bennem a düh a ruszkik iránt... Lekapcsoltam a tévét, odaballagtam régi kanom trófeájához, aztán gondolatban újra elindultam annak a havas napnak a csapásain… Azok a pufajkás vadorzók 18-20 évesek lehettek. Õk 56-ban 45 évesek voltak, 45-ben pedig a szüleik gondolatában sem mocorogtak még. A háborúban nem erõszakolhattak meg magyar nõket, a forradalomban nem lõhették forradalmárainkat. Ezek a fiúk és közvetlen feletteseik gyakran éheztek, mert a szovjet kiskatonák hitvány élelmezést kaptak. Leléptek volna a katonaságtól, ha nem tartja õket vissza a verés tarkította szigor. Ma ezek Oroszországban, Ukrajnában esetleg Grúziában élhetnek és elmúltak 50 évesek. S amint ezt így végiggondoltam, rádöbbentem, hogy bizony én nyugodtan, indulatok nélkül nézhetem azt a lassan sárguló, emlékezetes kan-trófeát. Nincs miért haragudjak.

VADÁSZFEGYVEREK

A méret a lényeg „A cipõnek kell passzolni a lábunkhoz, és nem fordítva.” – kezdte a sörétes puskák méretre agyazásáról szóló elõadását Szollár András január 21-én Csongrádon, a Diana Vadász-felnõttképzõ Iskolában. Valóban találó a hasonlat, hiszen egyetlen lábbelit sem vásárolunk meg pusztán azért, mert a kirakatban megtetszik, minden esetben fel is kell próbálni. sem elõre, sem hátra, ez ugyanis gyakori hibázást eredményezhet, azaz a vadnak rendszeresen fölé vagy alá fogunk lõni. Figyelembe kell venni a puskánk súlyát is. Ha túl könnyû, akkor kisebb súlyából adódóan nem kell „cipelni”, viszont nagy lesz a visszarúgás, ha pedig túlontúl nehéz, akkor nem jár fizikai fájdalommal a lövés, az egész napos cipekedés viszont már nem annyira örömteli. A súly a lövés eredményességét befolyásolja: a könnyû puskát gyakran túllendítjük, a nehezebb készséggel azonban

a szerzô felvételei

A sörétes puska tulajdonságai közül elsõként a fegyver megfelelõ egyensúlyára kell odafigyelnünk. Ez akkor ideális, ha a puska tömegének jelentõs része a két kezünk közé esik. Ha a két kezünkkel egymáshoz túl közel, vagy túl messze kell megfogni ahhoz a „szerszámunkat”, hogy egyensúlyban legyen, akkor nem megfelelõ számunkra. Szerencsére utólag lehet ezen változtatni, például a tusába beépített súlyokkal. A lényeg, hogy ne legyen orr- vagy farnehéz, azaz vállba vételnél ne billenjen

A rögzített adatok alapján készítik el a méretre szabott fegyveragyat Szollár András elõadása közben különbözõ puskákkal szemléltette az elmondottakat

188

le fogunk maradni a mozgó vadról. Ha a töltet súlyát megszorozzuk 96-tal, akkor megkapjuk a minimális fegyversúlyt. A számok nyelvére lefordítva ez konkrétan annyit tesz, hogy egy 28 grammnyi sörétet tartalmazó töltény kilövéséhez legalább 2688 gramm súlyú puska kell. Nem csak a súlytól függ azonban, hogy kényelmesen tudunk-e lõni a puskánkkal, hiszen például a túl szûk sátorvas felsértheti az ujjunkat, vagy a túl magas gerincvonalú agyhát „elverheti” a járomcsontunkat. Ha ez egyszer bekövetkezik, kialakulhat egy pszichés félelem, és attól kezdve kezdhetjük is árulni a puskánkat vagy mehetünk a fegyvermesterhez, hogy alakítsa át a „jószágot”. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy nem csak a fizikai paramétereinkbõl kell kiindulni, hanem a lövési stílust is figyelembe kell venni. Azt, hogy jobb- vagy balkezes puskát válasszunk, a szemdominancia dönti el. Amelyik szemünk jobb, az lesz a vezérszem. A férfiak 80 százalékánál egyébként a jobb szem a domináns. Fontos megjegyezni, hogy míg golyólövésnél csak a vezérszemünket használjuk, addig sörétlövésnél mindkettõt. Optimális esetben a vezérszemünknek pontosan a csõsín mögött kell elhelyezkedni. Ha valaki „jobbvállas”, de a bal szeme a domináns, keresztbe fog lõni. Ennek a mértéke 35-40 méteres lõtávolságnál akár 1,5 méter is lehet, azaz szinte biztos, hogy semmit sem fog eltalálni. A prémiumkategóriás mûhelyek a drágább puskákat eleve méretre agyazva készítik el a megrendelõnek. A Purdey-nél például az agy kialakítására 200 munkaórát fordítanak. A gyári fegyveragyak a tömeggyártású puskáknál azonban átlagos testméretek alapján vannak kialakítva, és nagyon nagy szerencse kell ahhoz, hogy ez valakinek éppen megfelelõ legyen.

Magyar VADÁSZLAP


Az elhajlás a csõsín és az agygerinc által bezárt szög. A vállgödör és a szemtengely távolsága határozza meg. A célra tartott puskánál, ha az agytalp egyértelmûen illeszkedik a vállgödrünkbe, akkor pontosan a csõsín szimmetriavonalába kell esnie a szemtengelyünknek. A vadászat után a bicepszünkön látható véraláfutás szinte biztos jele annak, hogy az elhajlás nem tökéletes, mint ahogy a sajgó kulcscsont is erre a jelenségre utal. Az ideális méretû markolat a puska komfortos megfogásánál és a találati pontosságnál egyaránt nagy jelentõséggel bír. Akkor jó, ha célra tartásnál nem feszül a

A méretre agyazás egzakt „tudomány”, az optimális fegyveragy milliméterben és grammban kifejezhetõ paraméterekkel meghatározható. Az elsõ méretfelvevõ fegyvert 1893-ban a Holland & Holland cég fejlesztette ki. Ez egy speciális puska, amelynek olyan kialakítású agyazása van, hogy az egyes „alkatrészek” – a tusatalptól az agy dõlésszögéig – állítócsavarok segítségével külön-külön mozgathatók, és a vadász testméreteihez, valamint stílusához igazítva beállítás után rögzíthetõk. Ezután már csak néhány próbalövést kell tennie a kuncsaftnak, és a méretfelvételi lapra rávezetett milliméternyi pontosságú agymé-

Az elsõ méretfelvevõ fegyvert 1893-ban fejlesztették ki csukló, az ujjainkat puhán rázárva, a hüvelyk és a középsõ ujj kényelmesen összeér, a mutatóujj erõlködés nélkül eléri az elsütõ billentyût, a mutató (lövõ) ujjunk harmadik ujjperce és a markolat között pedig 1-2 milliméternyi távolság marad. A kisagyra, vagy elõagyra csupán esztétikai szempontból kell odafigyelni, ezt ugyanis lövésnél nem kell szorítani, kizárólag az alátámasztást szolgálja. A megfelelõen kiegyensúlyozott, optimálisan agyazott puskának lövésnél nem szabad „önálló életre kelnie”, így a kisagy kemény, merev megfogásának nincs semmi értelme, a tenyeret akár ki is lehet nyitni.

retek alapján készülhet is a „testre szabott” puska. A puding próbája minden esetben az evés, a méretre agyazásé pedig maga a lövés. Ha „kényelmessé” válik a puskánk, és oda lövünk vele, ahová nézünk, akkor nem lesz okunk panaszra. Az anyagi ráfordítás egyébként csekély ahhoz képest, amennyivel eredményesebbek lehetünk. Azt azonban senki ne gondolja, hogy egy méretre agyazott puska önmagában pótolja a rutint. A rendszeres tréning legalább annyira fontos, de a gyakorlatot nem a vadászatokon, hanem lõtéren kell megszerezni. Wallendums Péter

189


Az agy hosszával kapcsolatban el kell oszlatni azt a tévhitet, hogy a könyökhajlatba támasztott tusa és az elsütõ billentyû mutatóujjunkhoz viszonyított távolsága meghatározó. Van, aki saját puskáján ezzel a módszerrel alig tudja a körme hegyével megérinteni a sátorvasat, vállba véve azonban éppen jó. Szélsõséges esetben, ha rövid az agy, a lövõ a hüvelykujjával orrba verheti magát, ha pedig nagyon hosszú, akkor felkapás közben a hóna alatt elakadhat a tusa. Az agy hossza akkor jó, ha a puskát vállba véve az orrunk hegye és a markolatot fogó kezünk hüvelykujja között 3 centiméter a távolság. Egy nyári gerlézésnél, ingujjban való lövésnél hosszabb agyra, egy téli fácánhajtáson pedig elállóként, alaposan beöltözve rövidebbre van szükség. A probléma egy vékonyabb és egy vastagabb cserélhetõ agytalppal kiküszöbölhetõ. Az agy esésének megfelelõ beállítása nagyon precíz és aprólékos munkát igényel, akár egyetlen milliméteren is sok múlhat. Az esés a csõsín meghosszabbított vonala és az agygerinc által bezárt szöget jelenti. A vadász arcfelépítésétõl, a járomcsont és a vállgödör távolságától, valamint egymáshoz való viszonyától függ. A lényeg az, hogy a puskát vállba emelve, a csõsín a szemtengely vonalába essen. Ha a csõsínbõl semmit sem látunk, akkor alá fogunk lõni, ha túl sokat látunk belõle, vagy végiglátunk rajta, akkor jócskán fölé fognak menni a lövéseink. Hogy megfelelõ-e az a hosszúság, amit célzásnál a csõsínbõl látunk, bockpuskáknál könnyedén ellenõrizhetõ. Akkor tökéletes, ha egy százforintost a csõsín arcunk felöli végére helyezve, a célgömb pontosan az érme tetején „ül”. Az agytalp dõlésén a csõsín agytalppal bezárt szögét értjük. Megfelelõsége elsõsorban az izomzattól és a testfelépítéstõl függ. Akkor jó, ha a puskát célra kapva, az agytalp teljes felülete egyszerre ér a vállgödörbe, és teljes felületével, teljes hoszszában belefekszik.

OPTIKA

Jó a szemnek... Végre egy jó „munka-kukker” jelentette ki Laci barátom, miután hosszasan hasonlítgattuk egymáshoz az éppen kéznél lévõ keresõtávcsöveinket. Az esetet megelõzte, hogy vadászatra készülõdve, a szekrény tetejérõl lesodortam a hozzám több mint húsz éve hûséges 10x50-es jénai Zeiss messzelátómat, amely ezzel azonnal a házi múzeumom legújabb darabjává silányodott. Vendégem, aki látta ékes magyar kifejezésekkel kísért zsonglõrmutatványomat, vigasztalásképpen mondta, hogy amíg beszerzek valamit helyette, addig ad nekem egy japán 10x50-est, amely mégis csak jobb, mint a semmi. Nemrég vásárolta olyan jó áron, hogy nem volt szíve ott hagyni. Az erdei lak aprócska teraszáról az esti félhomályban távcsõvel keresgéltünk az erdõben még éppen kivehetõ foltokat. Elõször egy szabad szemmel már nem látható odú, majd egy távolabbi fatönk lett a célpontunk. Azzal a nem titkolt kárörömmel nézegettem, hogy majd én most bebizonyítom, ez a hetvenezer forintos Vixen a poros nyomába sem léphet a jól bevált világmárkáknak. Még jó, hogy fogadást nem kötöttem, mert csúfosan elbuktam volna. Ahogy öregedett az este, egyre biztosabbak lettünk benne, hogy ez az alig ismert japán 10x50-es Vixen Atrek nevû keresõ távcsõ nem marad el a 8x56-os Zeiss és a 8x50-es Swarovski mellett. Hazajövet elsõ dolgom volt, hogy a forgalmazótól tesztelésre elkérjek egy sorozat keresõtávcsövet. A következõ hétvégén vagy nyolc különbözõ márkás és kevésbé ismert meszszelátó sorakozott a vadászház asztalán. A tesztelésbõl egyértelmûen kiderült, hogy a 10x50-es és a 8x56-os Vixen Atrek méltó a legjobbak közé sorolásra. Persze én is elég smucig vagyok ahhoz, hogy alaposan számot vessek az árakkal. Ezek a távcsövek jó, ha egyharmadába kerülnek, mint az összehasonlított márkás társaik.

190

Eldöntöttem, veszek egy ilyen 10x50-es Vixen Atreket. Ugyan még szoknom kell a gondolatot, hogy nem egy megszokott Zeiss lóg a nyakamban, de ezt a pofás kis munkakukkert máris megszerettem. Felvértezve a saját tapasztalatokkal, alaposan kikérdeztem a Vixen távcsövek márkaképviselõjét, vajon jól választottam-e? Szakszerû, mindenre kiterjedõ tájékoztatást kaptam. Nézzünk belõle néhányat. Elõször is a kedvencem, az Atrek fantázianevû sorozat, nyolcféle nagyítás és tárgylencse átmérõ közül választhatunk a 8x25tõl a 10x50-esig, a gyártó 5 év garanciát ad rá. A párhuzamos tubuselrendezésre a tetõél-prizmás kivitel biztosít lehetõséget. Egy nitrogénnel töltött, gumiburkolattal védett vízálló távcsövet tarthatunk a kezünkben, amelynek lencséin többrétegû kemény bevonat biztosítja a tükrözõdés minimálisra csökkentését. A szemlencse elforgatásával a szemüvegesek is kényelmesen használhatják a 360-995 gramm közötti súlyú messzelátókat. Ascot fantázianevet kapott a hagyományos vállas kivitelû „porro” prizmás, nitrogénnel töltött vízálló, gumiburkolatú keresõtávcsõ-család. A távcsöveket 8x32-estõl 10x50-esig négyféle nagyítással és tárgylencse átmérõvel gyártják. A tükrözõdés csökkentésére ennél a típusnál is - mint az összes többi esetében - alkalmazzák a többszörös keményfém bevonatot. Az Ascot család szintén sokkal jobbnak bizonyult, mint az árban hasonló messzelátók. A madarászok is kedvüket lelhetik a digitális kamerához is csatlakoztatható GEOMA ED 52 A monokuláris messzelátóban, amelynek ferde betekintése és 52 milliméteres ED tárgylencséje biztosít maximális élességet és tiszta, színhelyes képet. Céltávcsövekben is bõséges választékkal és 30 éves garanciával állnak az igényes, de a pénzükkel takarékosan bánó vadászok rendelkezésére. A terelõ vadászatokon használatos 1,5-4,5x24-es futóvadlövõtõl a 2,5-10x56-os, éjszakai lesvadászatokhoz is ideális céltávcsõig. A vízálló, nitrogénnel töltött, többrétegû tükrözõdéscsökkentõ réteggel ellátott céltávcsöveket világító S. K. irányzékkal hozzák forgalomba. Magyar VADÁSZLAP

PORTRÉ

Pálok Tibor kisgyerekként dédapjától hallott a szarvasokról, s tátott szájjal hallgatta a csodálatos állatokról szóló elbeszéléseket. Aztán hosszú szünet következett, egyetem, munkába állás, családalapítás, lakásszerzés, s harmincas évei elejére jutott el oda, hogy kikapcsolódásra vágyva turistaként kezdte járni a Bükk lankáit - ekkor látott elõször szarvast. A találkozást a tudatos keresés követte, s rövid néhány év alatt elolvasott mindent, amit a szarvasról írtak a század szerzõi. Közben találkozott vadászokkal, erdészekkel, erdei emberekkel, s mindegyikkel szóba elegyedett. Sokat tanult tõlük, egyikkel-másikkal össze is barátkozott, s a késõbbiekben nemegyszer õt kérdezték meg, milyen bikákat ismer a környéken. Mert a kirándulások elsõ számú célja a bikák megkeresése, meglesése volt, a bõgéshallgatás hátborzongató élménye, máskor a csend, a magány. Miközben megtanulta a vad által hagyott jeleket, nyomot olvasni, kort megállapítani, téli-nyári tartózkodási helyeket felderíteni és térképre vezetni. Mindezt a mûszaki ember pedáns precizitásával naplókba rögzítette, a naponta megtett útvonalat, az idõjárási körülményeket, a látott vadat faj, ivar, kor szerint, a talált gombákat, melyet gyakran kosárszámra vitt haza – majd az 1982-ben elsõként megtalált hullatott agancs részletes leírását és rajzát. És itt kezdõdött az igazi tudatos keresés. Évekig szinte eredmény nélkül, de aztán egyre többször sikerélménnyel. 25 év alatt 450 agancs, pontosan fellistázva hely, idõ, súly, kor, szín, forma szerint, a java – száranként, vagy párban – lebírálva, lepontozva. Néhányat „élõben” is ismerve, járását tudva, célirányo-



Húszezer kilométer gyaloglás

san eredményes keresés után „bekönyvelve” a gyûjteménybe. Persze, közben nem csak elhullajtott, de legális- vagy orvvadász által sebzetten elhullott vad koponyás agancsai is kézre kerültek – ha ismerte a területgazdát, megmutatta nekik. Szerencséjére, olyan konfliktushelyzet sosem adódott, amibõl ne sikerült volna kikerülnie, pedig még Kalasnyikovos orvvadászokkal is összefutott... A szenvedélyes gyûjtést sosem anyagi szempontok motiválták, jól keresõ mérnökként ez nem játszott szerepet. Három vadásztársaságba is lett volna lehetõsége tagként belépni, mégis inkább ezt a fajta fegyvertelen vadászatot választotta. Lakótelepi lakásuk elõszobája bármely vadászé is lehetne – a gím, muflon, õztrófeák azonban mások, vagy a természet örök rendje által kerültek „terítékre”, majd a falra. A megtalált agancsok java ma is megvan, féltve õrzi gondosan lelakatolt tároló ládákban, csak a jellegtelenebbektõl, gyengébbektõl vált meg nyugdíjasként – helyhiány miatt. Családjában nincs, aki gyûjtõszenvedélyét örökölte volna, így azt szeretné, hogy öszszegyûjtött kincsei méltó helyre kerüljenek, ahol a bükki szarvast reprezentáló gyûjteményként másoknak is okulásul, örömszerzéSOMFALVI sül szolgálhatna, nagy gonddal vezetett naplóiERVIN FÕMUNKATÁRS val egyetemben.

191

192

Magyar VADÁSZLAP

RIPORT

Elsõ erdélyi disznómmal Decemberben elérkezett a nagy nap: barátaimmal elindultunk Székelykeresztúrra, egy kétnapos vaddisznóhajtásra. A vadászatot megelõzõ napokban nálunk csapadékos idõ próbálta elvenni kedvünket az utazástól, és bizony volt olyan pillanat, amikor azt mondtuk, ha lehet, tegyék át a vadászatot januárra. Akkorra biztosan lesz hó, de vendéglátónk hajthatatlan volt, és mint késõbb kiderült, neki volt igaza. - A vadászatban nincs rossz idõ, csak jó és még jobb! – mondta. Útközben jött a hívás vendéglátónktól, hogy az éjszaka 10 centi friss hó hullott, s még most is havazik. A hír hallatára leírhatatlan boldogság járta át szívemet. Elsõ hargitai vadászatom, havas tájon – kívánhat ettõl szebbet, s jobbat egy vadászember? Másnap gyülekezõ, gyors eligazítás, balesetvédelmi oktatás, majd mindenki elfoglalta a kijelölt helyét, s máris elindult az elsõ hajtás. Nekem aznap csak az erdõ-


zúgás jutott. A másnap reggeli sorszámhúzásnál a szerencse jóvoltából ismét a kettes számot kaptam, bár akkor ezt inkább balsorsnak tartottam. Mintha kést szúrtak volna szívembe, amikor a vadászatvezetõ kimondta, hogy mintegy 300 méteres szintkülönbséget kell leküzdenünk, ráadásul erõs iramban. Persze az út egyharmadánál a csapat fele pihenõ után esedezett. Mi, síkvidéki vadászok nehezen bírjuk a hegymenetet... A leálló helyem a hegyoldalban volt, kifújhattam magam, majd csak az elsõ hajtás után kell követnem társaimat. Messzire elláttam minden irányba, és tökéletes lövési lehetõség nyílt akár kétszáz méterre is. Távcsöveztem, nézelõdtem, élveztem a decemberi hangulatot. Egyszer csak mintha egy fekete pontot pillantottam volna meg tõlem balra. Abban a pillanatban felismertem, hogy egy nagy disznó próbálta menteni az irháját. Nem tagadom, elkapott a vadászláz, szinte kapkodtam a puskám után. Megszólalt az öreg 8x57-es, de az elsõ lövésem nem talált. Volt idõm ismételni. A második lövésre sem jelzett semmit. A harmadik Az idõjárás a kegyeibe fogadta a vadászat résztvevõit lövést a bokor elõtt adtam le a disznóra, mire eltûnt az erdõben. volt, mint egy vadászkaKínos várakozás következett, szidtam, kor- lap. A vadászháznál venholtam magam. Ezt az egy disznót láttam, déglátóink már terítéket azt is elszúrtam… Sûrûn távcsöveztem a ha- készítettek. Meghatottan vat, hátha látom a nyomát, vagy esetleg ész- megköszöntük a vadászareveszek egy csepp vért – de semmi. A haj- tot, s megígértük, hogy jötás vége felé kutyaugatás törte meg a vára- võre újra itt leszünk!

PÁLINKÁS GYÖRGY TUDÓSÍTÓ

193


Hajtás a hegyekben

kozással és feszültséggel teli némaságot. Az eb a nagy disznó nyomát követte, s négy-ötméterenként vakkantott egyet. Késõbb a kutya eltûnt, és a csaholás is abbamaradt. Egy apró reménysugár csillant fel: hátha megtalálta a disznómat... Nemsokára egy hajtó közeledett, s ezzel vége is volt a hajtásnak. Ketten leereszkedtünk a hegyoldalba, s követtük a disznó nyomát… Végre megpillantottam a fekete, mozdulatlan testet a bokor alatt feküdni! Boldogságom határtalan volt, mert meglett az elsõ erdélyi disznóm. Közben megérkezett Zoli barátom is, akinek a székelyföldi kirándulást köszönhettem. Gratulált, megkaptam tõle a töretet, majd öten nagy munkába kezdtünk, s kihúztuk a sûrûbõl a hatalmas kant. A helyiek szerint legalább 170 kilós lehetett. Sajnos a nagyagyarai töröttek voltak, de így is a legszebb éke lesz a vadászszobámnak. Elindultunk a második hajtás helyére, s én immár boldogan, szinte észrevétlenül másztam meg a hegy hátralévõ részét. A szomszédos lõállásban Laci barátom egy gyönyörû medvét látott, én sajnos csak egy friss meleg medvenyomot, de az is akkora

Esély a nyulaknak Február elején tájékoztató értekezletet tartott a vadászatra jogosultak vezetõi részére Szegeden a Csongrád megyei Szakigazgatási Hivatal, valamint a kamara és a szövetség. Dr. Szemethy László az agrár-környezetgazdálkodási-, a mezõgazdasági fajmegõrzési- és a vidékmegtartó képesség pályázati lehetõségeit ismertette. Széll István osztályvezetõ az éves vadgazdálkodási tervezésrõl, becslésrõl, hasznosításról, szinkronizálásról tartott elõadást. Szabó Lajos, a Hód-Agro Zrt. vezérigazgatója felajánlást tett a megyei és a megyén kívüli vadgazdálkodók számára is, hogy elõzetes megrendelésre – 8000 Ft/tonna irányáron – vállalja a cukorrépa termesztését. A tavalyi õszi idõszakban az apróvadas területeken széles körben kihelyezett cukorrépa-etetések hatására – már ahol éltek ezzel a kiváló lehetõséggel – igen jelentõs mennyiségben és látványosan megemelkedett a mezei nyulak száma. Ezzel a módszerrel az etetett területeken nagymértékben sikerült csökkenteni a vadgazdák által jól ismert és „rettegett” õszi nyúlelhullást is. M.Gy.

Rendõri segítséggel A jogszabályváltozások tették indokolttá, hogy az Országos Rendõr Fõkapitányság, (ORFK) megújítsa az együttmûködési megállapodását a vadászati érdekvédelmi szervekkel, az OMVK-val és az OMVV-vel. A felek a természeti értékek és a világhírû magyar vadállomány megóvása mellett a jogsértések megelõzését, a vadászat feltételeinek biztosítását, valamint a lõfegyverek megszerzésére, tartására vonatkozó szabályok betartását jelölték meg a legfontosabb feladatköröknek, de továbbra is kiemelt feladatuknak tartják a vadorzás visszaszorítását. A megállapodást Bencze József altábornagy (ORFK), Feiszt Ottó elnök (OMVK) és Pechtol János ügyvezetõ elnök (OMVV) írta alá. H.Zs.

HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK

A trófeák ki-, és elkészítése, a preparálás ma már szinte mûvészet, az alkotásokat dermoplasztikáknak nevezik

Az európai vadászati kiállítások többségét már láttam, de a dortmundi „Jagd & Hund” (Vadászat és kutya) nemzetközi kiállítást most elõször volt alkalmam megtekinteni. Hát, mit mondjak: hatalIdén, a 27. dortmundi kiállítás fõvendége Magyarország volt, ami egy kicsit tükrözõdött a magyar kiállítók részvételében is, hiszen 22 standot magyarok béreltek, így a külföldi kiállítók között a 2. helyen szerepeltünk, Namíbia elõzött meg bennünket. A február 5-étõl 10-éig nyitva tartó kiállítás megnyitásán részt vett Gráf József, az FVM vezetõje, Benedek Fülöp, az OMVV elnöke … és természetesen a német mezõgazdasági, valamint még két tartományi miniszter, ami azért jelzi a kiállítás rangját. Aki ráér, naphosszat nézelõdhet a 6 pavilonban, a 40 ezer négyzetméteres kiállítás területén, gyûjtheti a katalógusokat, érdeklõdhet a világ szinte valamennyi országának vadászati lehetõségeirõl és gyönyörködhet a vadászpuskákban. A megnyitót követõen alkalmam volt Jochen Borchert úrral, a szövetségi és az Észak-Rajna Vesztfáliai vadászszövetség elnökével röviden szót váltani. Két kérdésrõl beszéltünk, mindkettõ érdekes lehet a magyar vadászok számára is.


mas! Megtalálható itt minden, ami a vadászattal kapcsolatba hozható, legyen az vadászati lehetõség, szakmai szeminárium vagy valamilyen eszköz, fegyver, távcsõ.

2005-ben 476 ezer, 2006-ban már fél milliónál több vaddisznót lõttek Németországban, ami azt jelenti, hogy iszonyú dinamikával szaporodik az állomány. A vaddisznó különösen nagy gondot okoz az Észak-Rajna Westfaliai 63 ezer vadásznak, annak ellenére, hogy 30 ezernél nagyobb az éves teríték. A gond abban nyilvánul meg, hogy egyre több vadászbérlõ mondja fel a szerzõdését, mert nem tudja/akarja fizetni a vadkárt. A szövetségi és tartományi vadászszövetségek kiemelt célja a vaddisznók számának radikális csökkentése, új gyérítési módszerek, különösen a malacok elejtésének kidolgozása. Ehhez tudni kell, hogy Németországban tilos az etetés, a szórók létesítése, aránylag kicsik a vadászterületek, így ugyancsak nehéz a vaddisznó vadászata. Arra a kérdésre, hogy miért nem etetnek, Borchert úr, aki korábban mezõgazdasági miniszter volt, azt válaszolta – akkor még nagyobb lenne a szaporulat, a jó kondícióban lévõ állománynak nagyobb a túlélési esélye.

A FeHoVa-n is találkozhatunk a Skicc Kft. által tervezett és épített magyar standdal A másik kérdéskör a kárókatona szabályozására irányult. A „mindent védjünk” elmélet Németországban is csõdöt mondott, a kormoránok gyérítését országosan és területileg is szabályozták, de nem vették fel - csekõ a vadászható vadfajok közé.

195


Dortmund – Jagd & Hund

Drávai teríték A Drávasztára és Környéke Ftk. (Baranya megye) területén rendezett terelõvadászaton január 15-ikén, 15 vendégvadász vett részt. A „Döngör” nevû kerületben egész nap szépen szólt a puska, de délutánra az is kiderült, hogy eddig nem látott eredmény született. A terítékre 27 vaddisznót és 7 tarvadat fektettek, ami helyi viszonylatban igen szép eredménynek számít. Halász Tibor

Újjáéledõ dúvadhajtás A Kecskeméti Petõfi Vt. „újraélesztett” egy lassacskán feledésbe merülõ vadászati módot, a társas dúvadazást. Napjainkban ritkán hallani ilyesmirõl, pedig a jó hangulatú rókahajtás azon túl, hogy erõsíti a közösségi szellemet és összekovácsolja a tagokat, az eredményes apróvad-gazdálkodáshoz elengedhetetlen. A Bács-Kiskun megyei vadásztársaság aktívabb tagjainak, meg a szakmáját szeretõ, magas színvonalon mûvelõ hivatásos vadászuknak köszönhetõen tudták megszervezni a vadászatot.

Aranysakál a fõváros közelében A képen látható aranysakált és rókát Martonvásár-Lászlópusztán, a Zölderdõ Vt. területén Márton Ferenc vendégvadász hozta terítékre január 19ikén. A hajtásban az elejtett „toportyánon” kívül még két „nádi farkast” is láttak, de csak ezt az egy szukát sikerült puskavégre kapni.

Mire szabad vadászni? Márciusban: erdei szalonkára Áprilisban: õzbakra (15-étõl) – erdei szalonkára (10-éig) Egész évben vadászható: vaddisznó kan, süldõ, malac – róka – pézsmapocok – nyestkutya – mosómedve Magyar VADÁSZLAP

Mikor mi mennyiért? Erdei szalonka vadászat: Húzáson való részvétel 20-28 euró (van, ahol 55 EUR/db), illetve 25004000 forint. Az elvitelt kevés helyen számolják fel, de ahol mégiscsak szerepel az árlistában, ott 2-9 eurót, illetve 700 forintot kell hazavitt madaranként fizetni. A napi jegyek 15-50 eurót, illetve 2000-5000 forintot kóstálnak vadászonként, ezek az árak két alkalmat jelentenek, mert mind a hajnali, mind az esti húzásra érvényesek. A heti jegyek 35-50 euróért, 10 000 forintért válthatók, az egész idényre szóló jegyek pedig 100-125 euróba, illetve 30 000 forintba kerülnek. Vadkanvadászati árak: Agyarhossz (cm) euró 12 alatt 280-400 12-14 370-480 14-16 500-650 16-18 600-920 18-19 1000-1300 19-20 1300-1675 20 fölött 1600-2500

euró/mm 8-9 13-19 20 28-35 34-45 50-52

ezer forint 40-60 70-95 95-145 110-180 180-235 220-380 290-540

forint/mm 1500 2800 3000 4500 8000 -

Sebzés: 150-230 euró Süldõ: 100-140 euró, illetve 18-25 000 forint. Malac: 40-60 euró, illetve 10-12 000 forint. Dr. Balázs István

2008

MÁRCIUS

31 nap

Közép-európai zónaidôben Budapesten

A hó napja

A hét napja

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

Szombat Vasárnap Hétfõ Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap Hétfõ Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap Hétfõ Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap Hétfõ Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap Hétfõ

ÚJHOLD TELIHOLD

kel (h min)

6.24 6.22 6.20 6.18 6.16 6.14 6.12 6.10 6.08 6.06 6.04 6.02 6.00 5.58 5.56 5.54 5.52 5.50 5.48 5.46 5.44 5.42 5.40 5.38 5.36 5.34 5.32 5.30 5.28 6.26 6.24

Nap nyugszik (h min)

17.29 17.30 17.32 17.33 17.35 17.36 17.38 17.39 17.41 17.42 17.44 17.45 17.47 17.48 17.49 17.51 17.52 17.54 17.55 17.57 17.58 17.59 18.01 18.02 18.04 18.05 18.07 18.08 18.09 19.11 19.12

l O


kel (h min)

2.51 3.41 4.21 4.53 5.19 5.40 5.58 6.16 6.34 6.53 7.17 7.48 8.28 9.22 10.28 11.44 13.02 14.20 15.34 16.46 17.56 19.05 20.14 21.24 22.32 23.39 -0.40 1.33 3.16 3.51

ELSÕ NEGYED UTOLSÓ NEGYED

Hold nyugszik (h min)

10.22 11.20 12.28 13.41 14.58 16.16 17.34 18.54 20.15 21.39 23.04 -0.27 1.42 2.43 3.29 4.03 4.29 4.49 5.06 5.22 5.37 5.53 6.11 6.32 6.58 7.32 8.14 9.08 11.10 12.20 D C

fázisai (h min)

18.14 I

11.46 D

19.40 O

22.47 C

Az emlékezés koszorúi

Kis Károly (1940–2008) Február elején mindenkit mélységesen megrázott az a szomorú hír, hogy örökre eltávozott közülünk a hazai puskamûvesek doyenje és „nagymestere”. Az akkor még egyetlen – de ma már nem létezõ – Wesselényi utcai mûhely meghatározó személyisége, szaktudásában pedig termete ellenére igazi „óriása” volt. Nyugdíjasként a budakalászi családi házában saját mûhelyében dolgozott, ahová régi kuncsaftjai, vadász-cimborái hûen követték, ha a puskáikkal éppen valami gond volt. Univerzális puskamûvesnek, kiváló vadásznak ismertük és tiszteltük. Mindig jó kedélyû, vidám természete miatt örökre a szívünkbe zártuk. Ádám Jenõ

Január 17-én a Farkasréti temetõben gyülekeztek Kittenberger Kálmán barátai, tisztelõi, a vadászati szervezetek, valamint a vadászújságok képviselõi, hogy halálának 50. évfordulóján közösen emlékezzenek a neves vadászra és Afrika-kutatóra. A Vadászkamara Kürt Együttes szignáljait követõen a résztvevõk megkoszorúzták az egykori fõszerkesztõ sírját, majd a különteremben rendezett fogadáson osztották meg egymással emlékeiket és méltatták halhatatlan vadászírónk munkásságát.

Kopjafa avatás Február 2-án Balatonfenyvesen, a Magyar Solymász Egyesület idényzáró hétvégi vadászatának kiemelkedõ eseménye volt a 2007-ben elhunyt Galambos József solymásztársuk emlékére elkészített és állított kopjafa avatása.

Ring Péter (1959-2008) Ismét egy derék vadásztársunk korai haláláról kell hírt adni. Ring Péter, a Vadászati Kulturális Egyesület tagja volt, nyomdászként számos vadászkönyv és kiadvány elkészítésében mûködött közre. Február 10-én este – életének 49. évében – íróasztalánál ülve a szíve váratlanul és örökre megállt. A család és a természet szeretete, az élet iránti tisztelete példaértékû volt. Halála kapcsán elgondolkodunk a tarka életen, amelyben fájdalmasan sok a fekete folt, és egyre jobban hiszünk a feltámadásban, a megfoghatatlan boldogságban, amelyrõl oly sokat álmodoztunk közös vadászataink alkalmával. Hisszük, hogy dacolva az elmúlással, igaz vadászbarátaival lélekben továbbra is járja az ébredezõ tavaszi erdõk ötvösi cserkelõútjait. Emlékét kegyelettel megõrizzük! Szabó Ferenc

Bubori József (1940–2008) A Debreceni Agrártudományi Egyetem agrármérnöki karán szerzett diplomát. Késõbb Jászkiséren, a Táncsics Termelõszövetkezetben helyezkedett el, ahol hamarosan a TSz elnökhelyettese lett. A vadászattal is itt ismerkedett meg, 1972-ben kérte felvételét a Kossuth Vadásztársaságba, ahol 1978-ban elnökévé választották. Nyugodt, kiegyensúlyozott természetével sikeresen vezette a vadásztársaságot. Hosszú betegségét türelmesen viselve elnöki teendõit egészen a haláláig ellátta. Nyugodjék békében! 2008. március • www.vadaszlap.hu

199

GYEREKEKNEK Gyenes István: Hóvirág Láttam a napot mosolyogni Jó volt Micsoda vigalom Láttam a telet elhervadni Vég volt Micsoda siralom Erdõket járva mily zörgõ avar Zaj volt Micsoda haragos Lankás oldalak melegénél Szép volt Hószínû virágos Lüktetõ tavasz örömétõl Mámorba hulló világ A sarjadzó tavaszt köszönti Õ a piciny kis fehér virág

A tavasz virágai A

meteorológiai tavaszt március 1jétõl számítjuk, március 21. pedig a csillagászati tavasz kezdete. Ezt követõen a nappalok hossza meghaladja az éjszakáét – a fény legyõzi a sötétséget! Elérkeztünk az „év reggeléhez”. A hoszszú téli álom után a földbe ágyazódott apró magvakban megindul az élet, a rügyek megduzzadnak, s elõbújik a hóvirág, kéklik a nefelejcs, sárgállik a martilapu, s bundás bimbóját nyitogatja a leánykökörcsin. Maga a tavasz, – az antik hagyomány szerint – a virágokkal teli, zöld ruhás Flórának, a termékenység istennõjének és a mirtusszal, gyöngyökkel megjelenõ Vénusznak, a szépség és szerelem istennõjének az évszaka. A virág maga a szerelem õsi jelképe, valamint a világmindenség egyetemes szimbóluma, mivel alakja szimmetrikus, megtalálható benne a férfi és nõi jelleg egyaránt. A virág kifejezi a négy elem együttes hatását is, hiszen földbõl nõ az ég felé, s fejlõdéséhez vízre, valamint az égi tûzre, a Nap fényére van szüksége. A virágok színének, formájának, sokfélesége, a kultúrák sokszínûsége a virágok szimbolikáját is igen sokfélévé tette, s küCS. GYENES lönféle tartalommal tölEMESE ROVATVEZETÕ tötte azt meg.

Mesterdalnokok a vadcsapások mentén

Énekes rigó A

tavaszi napfény szinte a szivárvány színeinek sorrendjében tárja elénk a télben pihent rügyekbõl az erdõ-mezõ virágait. Erdeink szélén sárga virágait bontogató sombokrok közül felcsendül egy különösen változatos hangú, gyönyörû madárdal. A kikeleti erdõ, üde földillatú, korai napnyugtája után is kitartanak még kissé a vándorútjukról a hónap elsõ napjaiban hazaérkezett mesterdalnokok. Nem sokkal azután, midõn strófáiknak aznapi utolsó hangfoszlányai is elnémulnak; a közeledõ alkony leple alatt a fiatalosok, cserjés, nádperjés szegélyeibõl a költõhelyük felé tartó, hullott avar színezetû madarak kelnek szárnyra. Megindul a domb- és hegyvidéki erdõk márciusi, különös hangulatú látványossága, a szalonkahúzás. A szalonkás esték pettyes mellû elõénekese az énekes rigó. Kisebb, mint közismert rokona, a feketerigó, és vele

200

Magyar VADÁSZLAP



ellentétben inkább még erdei madár, de városiasodása nálunk is elkezdõdött, így csendesebb, nyugalmasabb, nagyobb parkokban is találkozhatunk vele. Az énekes rigó elõnyben részesíti a dúsabb aljnövényzetû erdõket, de vízfolyások ártereit kísérõ erdõkben is megtelepszik. Egyszerûbb színek jellemzik. Felsõteste, szárnya és farka barna, az elõbbi kissé olív árnyalatú. A fiókák eleinte egyéb barna tollaikon sárgás pettyeket viselnek. Mintázott testalja világos alapszínû. A régi népnyelv az énekes rigót és rokonait énekük szépsége miatt erdei húros rigóknak nevezte õket. Énekét más rigóktól refrénszerûen visszatérõ strófái alapján lehet megkülönböztetni. Eleink „vele született” természetismeretét hûen tükrözi az egyik népies neve is: tekerményes rigó. Találó elnevezés, mert ma már tudjuk, hogy egy-egy tüzesen, jól éneklõ hím dalát – a már említett visszatérõ „refrénen” kívül – akár 80-85 elkülöníthetõ strófa is alkothatja. Énekében más madarak (kakukk, macskabagoly, csuszka, erdei pinty) énekét és hangját is fel lehet fedezni, „amolyan énekes rigós” hangzásban. A felreppenõ madár „cip” hangot hallat. Növényi szálakból készített fészkét bokrokra, kisebb fák ágvilláiba a tojó egyedül építi, csészéjét nyálával kevert faforgáccsal és földdel „keni” ki. Egy, esetleg két héttel késõbb kezdi meg költését fekete rokonánál. Fészekalja általában 4-5 égszínkék alapon ritkás fekete ponttal tarkított tojásból áll. 1314 napos kotlás után kelti ki fiókáit a tojó, majd mindkét szülõ eteti õket. Változatosan táplálkozik: rovarokat, gilisztát, csigát, magot, bogyót és zöld növényi hajtást eszik. Önállóvá válásuk után nem sokkal, a fiatalok már kõhöz verdesik a talált csigaházakat, hogy a benne lakót jóízûen lenyeljék. Bizonyos kövek körüli törött csigaházak tömkelege az énekes rigó jelenlétére utal. A telet a Földközi-tenger vidékén tölti, bár újabban egyre gyakrabban akadnak áttelelõ példányai. Oltalmat érdemel, ugyanis a mai napig nem tisztázott, hogy az éghajlatváltozás, vagy a természetes ellenségeinek nagy száma áll-e annak hátterében, hogy lomberdeinkben kikelt fiókáinak kevesebb mint ötöde éri meg a felnõttkort. Az énekes rigó védett faj, természetvédelmi értéke 10.000 forint. Havasi László

A tavasz tollas hírnökei: Az alábbi költözõ madarak február közepén, március elején érkeznek meg hazánkba. Vonulásukat elsõsorban az idõjárás határozza meg. Párosítsátok össze a képeket a felsorolt fajokkal, és írjátok be a számokat a megfelelõ helyre! 1) Barázdabillegetõ 2) Örvös galamb 3) Kék galamb 4) Erdei szalonka 5) Bíbic

201

Gyakorlat teszi...

Hivatásos vadászok figyelmébe A vonatkozó 316/2005. (XII.25.) számú kormányrendelethez a közelmúltban adott ki tájékoztatót a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium a garantált bérminimumot illetõen. Ez év elejétõl a kötelezõ minimálbér 69 000 forint, azonban ha a munkakörre vonatkozóan a középfokú végzettséget elõírja valamilyen jogszabály – és ez a hivatásos vadászoknál így is van – a Munka Törvénykönyvének módosításával új jogintézményként megállapított garantált bérminimumot kell kifizetni az alkalmazott részére. Ez 2 éves gyakorlati idõ esetén 120, két évnél hosszabb gyakorlati idõvel pedig 125 százalék (azaz 86 250 Ft). Magyarán: ennél többet lehet fizetni, de kevesebbet nem. Az 50 év feletti munkavállalók esetében – a gyakorlati idõtõl függetlenül – a munkaadónak a magasabb összegû garantált bérminimum kifizetése kötelezõ. - hy -

A villanypásztor fogságában A szerencsétlenül járt dámbikákat január 29-én a Dalaerd Zrt, Sarkad-Remetei erdészetének Városerdõ kerületében – Székely János kíséretében – Balogh Lajos vendégvadász ejtette el. A 2, illetve 3 éves bikák agancsa – és az egyik jobb mellsõ lába is – beletekeredett a villanypásztor-vezetékbe. Amikor rájuk bukkantak, még jó kondícióban voltak és elkeseredett, de kilátástalan harcban próbáltak egymástól megszabadulni. Bíró László

202

Zala megyében, a szövetség vadászvizsga-felkészítõ tanfolyamán nemcsak az elmélet számít. A kurzus résztvevõi januárban a gyakorlatba is belekóstolhattak, igaz csak hajtóként. Aki akart, részt vehetett a Szévíz-Völgyi Vt. terelõvadászatán, és ezzel a lehetõséggel öten – négy fiú és egy hölgy – éltek is. Takács Árpád vadászmester terítékkészítés közben igyekezett mindent elmondani és megmutatni a zsigereléstõl kezdve az etikus viselkedésen át, egészen a grandli és az agyar kibontásáig. Néber Szilveszter, megyei fõvadász, a tanfolyam szervezõje indokoltnak tartaná a jóval több gyakorlati foglalkozást, és nagyobb hangsúlyt fektetne a biztonságos fegyverkezelésre is. P.G.

Magyar VADÁSZLAP

VADÁSZÍJÁSZAT

A kezdõ íjász költségei Egy modern vadászíj nem sokkal kerül kevesebbe, mint egy középkategóriás vadászpuska. Nem nagyon kell megerõltetnünk magunkat, ha íjunk összeállításához 200 000-300 000 forintot akarunk elkölteni. Hajlamos a mai fogyasztói társadalom nyomásának engedni az ember, és megveszünk mindent, amirõl elhitetik, hogy az kell nekünk. Elsõ és legfontosabb szabály, hogy mielõtt nagy hévvel belevágnánk a mindenféle drága kütyük vásárlásába, gondoljuk végig, hogy felszerelésünket hol és milyen célra kívánjuk használni. A vadászíjunk kiválasztásának egyik nagyon fontos eleme, hogy az eszköz halkan mûködjön. Kérjük meg barátunkat, hogy álljon meg tõlünk 5 méterre és csukja be a szemét. Ha meghallja azt, hogy kihúzzuk az íjat, akkor biztos, hogy vadászat során a vad is észlelni fogja. Válasszunk másik típust. Ha új íjat vásárolunk (csigás íj esetében ez minden szerelék nélkül 80 000 Ft-tól 250 000 Ft-ig terheli meg a pénztárcánkat) érdemes olyan boltot felkeresni, ahol az eladó maga is gyakorló vadászíjász. Természetesen használt íjakat olcsóbban is beszerezhetünk, csak itt,


miután nem ismerjük az íj elõéletét, vállalunk némi kockázatot. A vadászvesszõ alapvetõen abban tér el a sportlövõ típustól, hogy nehezebb és vadászpengével van felszerelve. Csigás íjhoz alumínium vagy karbon vesszõt használnak. Ezek árai 1100 Ft és 5000 Ft között mozognak. Egy vadászhegy ára 1000-3000 Ft. Láthatjuk, hogy egy íjász több ezer forintot lõ ki egy-egy alkalommal íjából, így nem csupán a találat milyenségéhez szükséges információk miatt keresi meg a vesszõt (a nyílra tapadt vér illetve szövetdarabok jó becslést adhatnak a lövés jóságáról), hanem bizony a pénztárcája miatt is. A vadászíjász fontos kelléke a hordozható-, azaz mobil les. Miután az íj vadászias lõtávolsága 30 méteren belül van, azaz a puskás vadászok számára épített magasles szóba sem jöhet, az íjász kénytelen saját maga elkészíteni lesét egy erõs váltó vagy egy szóró közelében. Egy készen kapható mobil les ára 50 000180 000 Ft. Kiválasztásuknál fontos szempont lehet az, hogy milyen nehezek, hiszen ezeket a leseket magunkkal kell cipelnünk vadászataink során. Aki földön

203


A földön való vadászat esetén elengedhetetlen az arcot takaró maszk és a kezet elfedõ kesztyû használata

kíván vadászni, az vásárolhat lessátrat is, amelyek olcsóbb típusai is 50 000 Ft körül kezdõdnek. Természetesen a legolcsóbb megoldás a természet adta takarások használata (bokor, fatörzs). Egy vadászíjász hátizsákjában hasonló dolgok vannak, mint puskával vadászó társaikéban: keresõtávcsõ, vadászkés, keresõlámpa, elsõsegélycsomag stb. Ezeken kívül jó ha nálunk van egy gallyfûrész, amely a leshelyünk kialakításánál kaphat szerepet. Az íjász számára nagyon fontos, hogy ismerje a lõtávokat, így a hátizsákba tett távmérõ nagy segítséget nyújthat. Egy öt méterrel hibásan becsült távolság 30 méteren akár 10 centiméteres alálövést is eredményezhet. A vadászíjásznak a ruházata is speciális. Elengedhetetlen az arc és a kéz elfedésére szolgáló maszk, illetve kesztyû. A ruházat jó, ha terepmintázatú (faleveles mintázat), bár lesvadászat alkalmával, ha felgallyaztunk egy fára 6-8 méter magasba, nem feltétlenül szükséges. A ruházat, legyen az sötétzöld vagy terepmintázatú, mindenképpen segítse elõ a halk mozgást, hiszen az íjat a vad közelében kell megfeszítenünk. Ha tetõtõl talpig be akarunk öltözni, akkor az anyag minõségétõl függõen 30 000-250 000 Ft-al könnyíthetjük meg pénztárcánkat. Ahhoz, hogy Magyarországon íjjal vadászhassunk, az állami vadászvizsga bizonyítvány megléte még nem elegendõ, mert kiegészítõ vizsgát is kell tenni. Jelenleg erre évente két alkalommal van lehetõség. Az idei elsõ vizsgaalkalom április 14-én, a gödöllõi Szentjakabi vadászházban (bõvebb felvilágosítást Ambrózy Árpádtól kérhetnek az érdeklõdõk a 20/488-0582-es telefonszámon). A vizsgabizottság elõtt bizonyítani kell a vadászíjász alapismeretek meglétét, valamint a megfelelõ lõtudást. A jelölt csak olyan íjjal lõhet, amely megfelel a vadászati törvény elõírásainak. Ennek alapján bármilyen típusú íj használata engedélyezett (a számszeríj nem tartozik ide), amennyiben annak húzóereje meghaladja a 222,7 Newtont (ezt a kritériumot egy 50 font-os íj már teljesíti). A kiegészítõ vizsga díja 5000 Ft. Úgy gondolom, hogy egy kezdõ vadászíjász számára fontos az eszközök és az engedélyek beszerzésén kívül, hogy kapcsolatot tudjon teremteni vadászíjász társaival. A 2007-ben megalakult Magyar Vadászíjász Egyesület ebben segíthet. Bõvebb felvilágosítást az egyesületi titkártól, Glück Balázstól kérhetnek az érSZABÓ ZSOLT deklõdõk a 70/381-9229SZAKÚJSÁGÍRÓROVATVEZETÕ es telefonszámon.

204

Magyar VADÁSZLAP

ÍZVÁLASZTÓ

Beatrix

nyárson sültje H

írlik, hogy Mátyás király felesége, Beatrix királynõ szerette a pompát, a reneszánsz színeket, díszítéseket és a férfiakat. Kedvenc ételei között elsõ helyen szerepeltek a nyárson sültek. A nyársra fûzött húsoknak több jelentés tulajdonítható, kinek-kinek a fantáziájának a frissessége szerint. Mi a legnemesebb vadhúsokból (szarvas- és vaddisznóhátszín, fácánmell) válogatjuk össze a nyársunk hús-családját, amelyet fûszeres pácban érlelünk, aztán hagyma, szalonna és vargányagomba kíséretében szólítunk a nyársra, majd pirítás után bakonyi vadkörte pálinka lángjával élénkítünk. Az ínycsiklandozó, a szemnek is tetHOZZÁVALÓK 4 SZEMÉLYRE: szõ nyársat TAPÓ 40 dkg szarvasgerinc filé, mártással tálaljuk. 40 dkg vaddisznógerinc filé, Hisszük, hogy Beat35 dkg füstölt kolozsvári rix megnyalta volna szalonna, 20 dkg egész mind a tíz ujját, de vargányagomba, 4 db lila ennél is jobban rehagyma, 4 db színes méljük, hogy kedkaliforniai paprika, ves Vendégeink tetsó, bors, kömény, szését is megnyeri e tört fokhagyma régi korok ínyenceiízlés szerint. re emlékeztetõ fiBurgonyapüré és nomság, valamint az párolt zöldség azt kísérõ zöldborkíséretnek, sós rizottó és bazsavalamint TAPÓ IFJ. RAKK likomos tört burgoTAMÁS mártás ízesítõnek. nya köretünk.


206

Magyar VADÁSZLAP

HORGÁSZOKNAK

T

udjuk, hogy Mátyás napjához számos hiedelem fûzõdik. Minket elsõsorban a halakhoz kötõdõ érdekel, mely szerint a Mátyás napján fogott hal egész évben gazdag zsákmányt ígér. A kifogott halat „Mátyás csukája” néven emlegetik. Februárban életbe lép a csuka horgászatának tilalma (február 15.-március 31.ig) és ez a rövid idõ okot ad arra, hogy a csuka kapcsán szót emeljünk hazai vizeink „gyomosodásáról.” A törpeharcsa és az ezüstkárász lett vizeink elsõ számú közellensége, melyek halászati eszközökkel való kifogása nem megoldott. Léteznek ugyan törpeharcsa varsák, kirakott hálósorok az ezüstkárász ellen, de csak átmenetileg hoznak megoldást. Aki már látott fekete felhõként gomolygó ezernyi törpeharcsa ivadékot, tízezerszám vonuló ezüstkárász hordát, az elképzelheti, mit eszik meg, mennyi ivadékot pusztít el hazai vizeinkben ez a két káros jövevényfaj. Ragadozó halaink közül zárt vizeken a harcsa jöhet számításba potenciális ellenfélként (elsõsorban tógazdaságokban), ahol ki lehet fogni õket,


mert a kárász vagy törpeharcsa-ritkítás után a pontyállományban okozhatnak jóvátehetetlen kárt. A süllõ nem elég harcos, szûk a torka, lassú a növekedése, nem ellenfele a kártevõknek. Marad a csuka, mint egyetlen hatékony fegyver, amelyre soha nem volt még annyira szükség, mint manapság. A képlet elsõre egyszerû, telepítsünk minél több csukát, segítsük a csuka szaporodását, néhány év alatt megfelelõ csukaállománnyal talán kordában tarthatók ezek az ivadékzabáló szörnyetegek. Nem túlzás a „szörnyeteg” szó, mert az ezüstkárász mióta kétivarúvá vált, képes megelõzni ívási idejével a csukát, felzabálja a keszeg- és pontyikrákat, de nem kíméli a csukáét sem. Csuka kéne, de beszerzése nem olyan egyszerû, mert a halas gazdák szólóban nem szívesen értékesítenek csukát, többnyire akkor adják, ha vesz mellé az ember pontyot és amurt is. Ráadásul Magyarországon a pontycentrikus telepítés a jellemzõ, hiszen erre van igazán horgászigény. Természetes vizeinkben akkor van számottevõ csukaszaporodás, ha nagy

w

vizes idõszakok jönnek. Ilyenkor kint maradhat az ívóhelyeken és a természet rendje szerint teszi a dolgát. Folyóvizeinkben húsz-harminc évvel ezelõtt a parti kiöntésekben ezerszám született a csukaivadék, manapság a megnövekedett hajóforgalom által okozott hullámverés teszi tönkre az ivadékot, és akkor még nem beszéltünk azokról a vizeinkrõl, ahonnan a magas ammóniatartalom miatt a csuka elmenekül. A csukaszaporítás technikája ismert, de mégsem oldja meg gondjainkat, mert igazán csak az a csuka képes eredményesen harcolni a gyomhalak ellen, amelyik megfelelõ idõben, méretben, megizmosodva kerül majd ki vizeinkbe. Szerencsére a hazai halászat szakemberei - összefogva a tudományos élet képviselõivel - kidolgozták a csukák táppal való nevelését és tartását. Sikerült olyan technológiát alkalmazni, amely képes hosszú távon garantálni a megfelelõ mennyiségû és méretû csukaivadékot. A kísérletek jelentõs részét Rétimajorban végezték. A rétimajori Aranyponty Zrt. szakemberei ma még elsõsorban német, szlovák piacra szállítják az ivadékot, de képesek ellátni a hazai vizeket is. Jellemzõ, hogy elsõnek a németek ébredtek, észlelve vizeik gyomhalasodását, azonnal hozzáláttak a nagyobb testû csukaivadék telepítésének. Vizeinkben az utóbbi években meggyérült a csukaállomány. Ez részben az ismert okoknak köszönhetõ, de annak is, hogy soha nem látott mértékben erõsödött meg a pergetõ horgász szakág, amelynek célhala elsõsorban a csuka. Hazai csukafogó versenyeink díjazása minden korábbinál valót felülmúl. Ma már nem ritka a több milliós értékû díjazás és a versenyek száma is dinamikusan nõ. Van az országban néhány csukával remekül halasított víz, (Rinyaszentkirályi-tó, Maconkai tározó), ahol a tógazdák irgalmatlan pénzekért vásárolva tudják biztosítani a megfelelõ csukaállományt. De érdemes lenne körülnézni a többi vízen, például a Balatonon, Tisza-tavon, Velencei-tavon, hogy mennyi csuka került ezekbe a vizekbe az elmúlt években. Ha minden marad így, akkor ZÁKONYI néhány év múlva úgy jáBOTOND runk a tavainkkal, mint a SZAKÚJSÁGÍRÓROVATVEZETÕ parlagfûvel…

207


Mátyás csukája

Szalonka vadászati lehetõség Budapesttõl 60 km-re, Érsekvadkerten, az Agroméra Zrt. vadászterületén. Részvételi díj 1200 Ft + Áfa. Az ár tartalmazza az esti és a hajnali húzáson történõ vadászatot. Lõdíj nincs! Részvételi jegy váltható munkaidõben a Zrt. pénztárában, vagy egyeztetés szerint a hivatásos vadászoknál. Szállás megoldható. Érdeklõdni: 06-20/346-1397 06-20/426-0307

Fegyver

Blaser R93 9,3x62 a csövön magnaporttal, agyba szerelt kickstoppal, 2,510x50-es Zeiss Victory világítópontos céltávcsõvel, valamint Winchester 140 pumpás 12-es sörétes puska, cserélhetõ szûkítésekkel és golyólövõ váltócsõvel eladó. Telefon: 06-30/919-1770 Steyr-Mannlicher luxus 7X64-es golyósfegyver, 7X56-os Helia céltávcsõvel, gyári Steyr szerelékkel, bõrtokkal 450.000 forintért, valamint szinte alig használt .300-as Remington Ultra Magnum kaliberû, eredeti Remington golyós puska gyári távcsõszerelékkel, 8X56-os Swarovski céltávcsõvel 450.000 forintért eladó. Telefon: 06-20/330-3454. 2000-es gyártású, Brno 502.10 tip. vegyes csövû fegyver, .30-06/12 golyós csõvel, 12-es ejektoros sörétes váltócsõvel, 3-12x56-os távcsõvel eladó. A fegyver új állapotú. Érdeklõdni: 06-20/411-9717

Kutya Pointer kölykök Aranykoszorús Mestertenyészetbõl április elejei elvitellel eladók. (IntCh, aktívan vadászó, ÖTV-s szülõk) w w w . p o s t e le k i - p o i n t e r . f w . h u , telefon: 06-20/490-9940 Baukóné „Kis münszterlandi” kölykök vadászó szülõktõl Budapest mellett törzskönyvezve eladók. Telefon: Horváth Zoltán 06-30/933-3257 Katóközi kennelböl az ország legeredményesebb munkatenyészetéböl simaszörü foxi kölyök és felnõtt kutyák eladók érd 06-30/956-8856 Szarvasgombász vizsla eladó! Telefon: 06-20/206-7494, [email protected] Aktívan vadászó, kitûnõ küllemû, alapvizsgás, VAV-os, ÖTV-s, tenyészszemlés szülõktõl minõségi drótszõrû magyar vizsla kölykök eladók! Telefon: 06-30/239-4920 Bajor hegyi véreb kiskutyák törzskönyvvel, eladók. Telefon: 06-30/947-1265

Vegyes Blaser R 93, Mod. LRS2, .308 Win. extra jó szórású Jagd-Match csõvel, 3 évesen, 3-12x56 Zeiss Diavari céltávcsõvel vagy Kahles Helia 8X56 1 ND megvilágítható szálkereszttel, együtt vagy külön-külön is eladó. Telefon: 06-20/599-7761

Éjjellátó keresõ távcsõ eladó. Telefon: 0630/467-0123 Automata vadetetõ beállítható szórási idõvel és szabályozható mennyiséggel eladó. Telefon: 06-30/467-01-23

Dél-Afrikában egyéni igények szerint összeállított, korrekt és eredményes vadászat antilopfélékre és a Big Five-ra. Tel./fax: 06/92/376-042, mobil: 06/30/530-8778 [email protected]

Szalonkavadászati lehetöség, Budapestõl 35 km-re, a Dányi Vt. területén Érdeklödni: 06-20/ 580-2853


B&W fegyverkoffer, vízálló és ütésálló, eladó. Telefon: 06-1/222-4200 Land Rover Defender 110 Pick-up 5 személyes terepjáró, 6 évesen extrákkal eladó. Telefon: 06-30/901-2441 Vadászvizsgára készül? Komplett kidolgozott tananyag – szóbeli, írásbeli, 200 db vizsgadia (jegyzetekkel együtt) megrendelhetõ. Telefon: 06-70/337-1197 Somogy megye középsõ részén, a Balatontól 20 km-re, nagyvadas területen, egybefüggõ 200 ha erdõ összközmûves vadászházzal eladó. Telefon: 0630/938-7135, 06-30/958-95-91 Vadászkönyvvel várjuk a tavaszt!- A Diana Vadász-Horgász Antikvárium könyvkínálatából kedvére válogathat. – Ingyenes árjegyzéket küldünk! – 6900 Makó, Zrínyi u. 34. Telefon: 06-62/211-561, www.dianaantikvarium.hu Lada Niva 1,7 i 1996-os évjáratú, gallytörõ és vadtartó ráccsal, küszöbfellépõvel, vonóhoroggal, 4,3 tonnás csörlõvel szerelve, pápai fenyõmintás gumikkal, hivatalos benzin-gáz üzemmel eladó. I.á.: 490.000,-Ft. Tel.: 06-20/338-60-93 Õztrófea gyûjtemény eladó. Érdeklõdni: 06-70/382-4254 Eladó 3 db érmes õzbak- és 1 db érmes szarvasbika trófea. Érdeklõdni: 0670/616-7495

Vadászati lehetõségek Várpalota-Hétházpusztán vadászati lehetõség eladó. Telefon: 06-20/932-8570

Bakonyban 130 ha magántulajdonban lévõ földterület, vadászati joggal eladó. Telefon: 06-30/300-1428 Budapesttõl nyugatra (kb. 50 km-re) a Gerecsében, nagyon jó adottságú, nagyvadas területen, vadásztársasági tagság (egészségi okok miatt) eladó, átadó. Érdeklõdni: e-mail: [email protected] vagy 06-30/311-8568 Bakonyi nagyvadas Vt. 1 db 1300 ha-os és 2 db 550 ha-os vadászterületére (egyenként 5,5 millió Ft/év) bérlõket keres. Telefon: 06-30/947-3355

Állást keres-kínál 26 éves vadgazdálkodási technikus nagyvadas területen szerzett gyakorlattal munkát keres. Szolgálati lakás szükséges. Telefon: 06-30/650-5745 Erdész technikus vadgazda mérnök hivatásos vadászi gyakorlattal állást keres a Dunántúlon. Telefon: 06-70/322-8033 Hivatásos vadász 25 éves vegyesvadas gyakorlattal állást változtatna. Telefon: 06-70/201-2591 A nagy érdeklõdésre való tekintettel az idén újra megrendezzük 8-13 éves gyermekek számára a vadgazdálkodó és környezetvédõ tábort, egyhetes turnusokban. Elhelyezés állandó felügyelet mellett, komfortos vadászházban, teljes ellátással. - emelt szintû: június 20-26-ig (a korábban részt vettek számára) - kürtös tábor: június 29–július 5-ig (Vadászkürt) - gyermek tábor I. július 20-26-ig - gyermek tábor II. augusztus 10-16-ig. Információ: 06/30/499-2299

S&K KKT. Serény András fegyvermûves 1077 Budapest, Rózsa u.38/A Tel/fax: 06-1/321-4225, 06-20/978-1415 25 év szakmai és vadászati tapasztalattal, „vadásztól a vadászoknak” Javítás, távcsõszerelés, vadászati optikák javítása, golyós fegyverek készítése, balos kivitelben is. Kaukázusi agyfa kereskedelem. Tisztelt Vadásztársak! Kérjük, támogassák a jövõ vadásznemzedékének képzését! Éves adójuknak 1%-t ajánlják fel a szõcsénypusztai Széchenyi Zsigmond Szakközépiskolán belül mûködõ Vadászati Szakoktatásért Közalapítványnak! Adószám: 15399760-2-14 8734 Somogyzsitfa, Ady u.8. Felajánlásaikat köszönjük!

209


Ferlachi .30-06-os ejektoros, nyolcszögletû billenõ csõvel, Zeiss 2,5-10X50-es világító szálkeresztes céltávcsõvel, négy körmös Suhli szerelékkel, kaukázusi dióagygyal, állatfigurás mélyvésett rendszerkamrával, aranyozott billentyûkkel eladó. Telefon: 06-20/555-4859

Merkel Drilling 9,3X74-es golyós, és 12es sörétes csövekkel, 1,5-6x42-es Zeiss Diavari céltávcsõvel eladó. Telefon: 06-30/216-9531

CXXIX. (17.) ÉVFOLYAM 3. SZÁM MÁRCIUS ÁRA: 650 FT, ELÕFIZETÕKNEK: 600 FT +8 oldal

Recommend Documents