Magyar Közgazdasági Társaság éves küldöttközgyűlése 2015 - A magyar bankrendszer helyzete, szerepe a gazdaságban és kilátásai
Budapest, 2015 május 22. Dr. Patai Mihály– Magyar Bankszövetség - elnök, UniCredit Bank Hungary – elnök-vezérigazgató
1
Magyar GDP-növekedés Európa élmezőnyében Szélesebb bázisú növekedés; fogyasztás és export a bővülés motorja ■ A GDP a 2014-es 3.6%-os növekedés után az 1. negyedévben is 3.4%-kal bővült ■ Az – egyszeri – beruházások mellett a fogyasztás bővülése is visszatért (javuló munkaerőpiac, reálbér-emelkedés, alacsony kamatkörnyezet) ■ Vártnál jobb nyugat-európai fellendülés és a gyengébb EUR segíti az ipari megrendeléseket (3. országokba) így az exportot ■ Az állam jelentős szereplő marad: korábbi beruházások helyett vissza- és részesedésvásárlások (pl. energia szektor és bankok) ■ Alacsony inflációs környezet további kamatcsökkentést és tartósan laza monetáris feltételeket tesz lehetővé ■ 2.8%-os növekedés idén a régiós átlag körül, de messze EU-átlag felett A GDP növekedés szerkezete
Magyar GDP növekedés vs. Periféria- és Visegrádi országok 4 Háztartások fogyasztása Közösségi fogyasztás Beruházások Készletváltozás
%
3 2 1
Nettó export
0 -1 -2 2010
2011
Magyarország
2012
2013
ClubMed
2014
2015
Visegrádi országok
Forrás: MNB, KSH, UniCredit Research Megjegyzés: ClubMed országok: Görögország, Olaszország, Portugália, Spanyolország. Visegrádi országok: Csehország, Lengyelország, Szlovákia
2
Stabil bankszektor a történelmi veszteségek ellenére is A negatív GDP-hatás idén véget érhet ■ 2009 óta a bankrendszer kontrakciós hatású (= hozzájárulása a GDP-hez negatív) ■ Jövedelmezőséget rombolták a válság és kormányzati intézkedések okozta veszteségek ■ Támogató monetáris politika (kamatvágások, NHP), felgyorsuló konszolidáció ■ Új fejezet a lakossági hitelezésben, vállalati hitelek mérsékelt növekedése (NHP, Exim) → „credit-less recovery” vége Pénzügyi Kondíciós Index1 - Bankok GDP-hez való hozzájárulása 6
%
%
6 4
2
2
0
0
-2
-2
-4
-4
-6
-6
-8
-8
-10
-10
2008 I. II. III. IV. 2009 I. II. III. IV. 2010 I. II. III. IV. 2011 I. II. III. IV. 2012 I. II. III. IV. 2013 I. II. III. IV. 2014. I. II. III. IV. 2015. I. II. III. IV.
4
PKI -bankrendszer
Reál-GDP
1 A PKI éves növekedési üteme azt mutatja, hogy mennyi a bankrendszer hozzájárulása a reál-GDP éves növekedési üteméhez Forrás: MNB, UniCredit Research
3
Stabil bankszektor a történelmi veszteségek ellenére is Veszteségeket a külföldi tulajdonosok állták ■ 2010 óta a szektort minden évben érte valamilyen negatív fiskális/szabályozói hatás > 1 200 mrd Ft tőkeemelés 2008 óta ■ Tágabb értelemben a működési költségek felére nincs hatása a bankoknak ■ Veszteségek nagyrészt koncentráltan, 2014-ben azonban egy kivétellel minden banknál keletkeztek
Kormányzati intézkedések vs. nettó eredmény 1
Tőkeemelések megoszlása a nagybankoknál (mrd Ft) mrd Ft 200
Elszámolás
0
Ingyenes ATM
-200
Egyszeri tranz.adó
-400
Tranz.adó
-600
Árfolyamgát
-800
Végtörlesztés Bankadó
-1000
Nettó profit
-1200 2010
2011
2012
2013
2014
1
MKB Bank tőkeemeléseivel kiigazítva: 2013-ban 100 mrd Ft, ill. 2014-ben 85 mrd Ft Forrás: MNB, banki jelentések, UniCredit Research
4
Annex No.1.
A lakossági hitele elszámolására képzett céltartalékok A történelmi veszteségek legfőbb oka
HUF bn
-49 -71
-43
-33
-24
-70
-84 -112
TOP 9 banknál Σ 670 mrd Ft céltartalék!
-193
Forrás: banki jelentések, UniCredit Research
5
A banki tevékenység változása a válság után Értékpapír befektetések térnyerése a hitelezés hiányában 12 havi tranzakciók a bankok mérlegében 3,5 2,5 1,5
1 000 mrd Ft, év/év Állampapírok MNB kötvény / betét Vállalati hitelezés Lakossági hitelezés
0,5 -0,5 -1,5 -2,5
Forrás: MNB, UniCredit Research
6
A piac főbb szereplői 2014-ben I. Változó kép mind méret, mind pedig a tulajdonosok tekintetében ■ 50%-ban hazai tulajdonú bankrendszer megvalósult az MKB (BayLB) és Budapest Bank (GE Money) megvásárlásával ■ 2016 közepére várhatóan 5 univerzális nagybank marad az MNB deklarált célja szerint ■ Koncentrációt erősítheti az MKB és BB esetleges összeolvadása és az FHB-Takarékok-Posta tengely Piaci rész 25%
20%
15%
10%
5%
0%
Forrás: MNB, banki jelentések, UniCredit Research
7
A piac főbb szereplői 2014-ben II. Történelmi veszteségek a lakossági hitelek elszámolásával 40
Veszteséges, de növekvő mérlegfőösszegű
BST chg, % in 2014
Nyereséges és növekvő mérlegfőösszegű
30 7.2%
20
7.1% Piaci rész 23%
10
2.5%
0
6.3%
PaT 2014
2.9% 7.9%
5.6%
-10 4.7% 6.1%
-20 Veszteséges és csökkenő -30 mérlegfőösszegű
-200
-150
Nyereséges, de csökkenő mérlegfőösszegű
-100
-50
X tengely: Adózott eredmény 2014 (Mrd Ft), Y tengely: Mérlegfőösszeg változás 2014/2013 (százalékpont) A buborékok nagysága a 2014. évi becsült piaci részt mutatja Megjegyzés: Konszolidált IFRS adatok, BB és TakSzöv MSzSz szerint Forrás: banki jelentések, UniCredit Research
0
50
8
Annex No.2.
A piac főbb szereplői 2014-ben III. Év/év, %
Mérlegfőösszeg mrd Ft
Hitelek (br.) mrd Ft +10.4%
2 442
-4.7%
1 602
Bevételek mrd Ft
-9.3%
4 398
+14.8%
+6.2%
1 621
-6.1%
+7.6%
1 208
+13.2%
1 484
+0.2%
1 346
+8.9%
-16.9%
1 357
-15.1%
1 237
+1.8%
-0.9%
1 438
-5.5%
1 294
+9.7%
-33.8%
1 115
-3.9%
+2.6%
589
-8.5%
2 236
+26.3%
2 184
+18.1%
1 883
1 945
1 734
2 753
Betétek mrd Ft
-6.3%
895
-1.1%
769
-4.3%
1 090
1 061
581
358
-0.1%
IFRS konszolidált adatok; OTP magyarországi alaptevékenysége, BB MSzSz szerint Forrás: banki jelentések, UniCredit Research
299
+34.3%
Nettó eredmény Fiókok mrd Ft +0.4%
+5.3%
164
-4.3%
86
79
30
+3.7%
-6.4%
68
16
-123
-13.3%
137
-3.4%
+42%
380
-29
+19.9%
123
74
-52
-2
210
-10
85
-15
114
-8
-101
128
-7
-148
79
-1
-101
95
0
-39
100
-1
-16
-1
42
nem-lakosság lakosság összesen
9
A válságot követő lakossági hitelezés Adósságleépítés kormányzati intézkedésekkel, pozitív fordulat csak 2017-ben ■ Az élénkülő Ft-hitelezés ellenére a lakossági továbbra is nettó hiteltörlesztő ■ A végtörlesztés és az elszámolás mintegy 1 150 mrd Ft adósság-leírást jelentett ■ Ha hitelkiváltási láz nem is (5-10%), élesedő verseny kezdődhet a lakossági szegmensben Lakossági hitelek éves változása %
%
mrd Ft 0
10 000
-2
-2
9 000
-4
-4
8 000
-6
-6
7 000
-8
-8
-10
-10
-12
-12
0
Lakosság hiteleinek deviza-szerkezete és GDP aránya 35%
28%
6 000
21%
5 000 4 000
Végtörlesztés 370 mrd Ft
Elszámolás 780 mrd Ft
-16 2011 Q1 Q2 Q3 Q4 2012 Q1 Q2 Q3 Q4 2013 Q1 Q2 Q3 Q4 2014 Q1 Q2 Q3 Q4 2015 Q1 Q2 Q3 Q4 2016 Q1 Q2 Q3
-16
-14
Actual Tény
Prev. Forecast Korábbi FC
New Forecast Aktuális FC
3 000 2 000
7%
1 000 0
0% Dec-04 Jun-05 Dec-05 Jun-06 Dec-06 Jun-07 Dec-07 Jun-08 Dec-08 Jun-09 Dec-09 Jun-10 Dec-10 Jun-11 Dec-11 Jun-12 Dec-12 Jun-13 Dec-13 Jun-14 Dec-14 Jun-15 Dec-15 Jun-16 Dec-16 Jun-17 Dec-17 Jun-18 Dec-18 Jun-19 Dec-19
-14
14%
Household HUF loans Lakossági Ft hitelek Household FX-Loans Lakossági deviza hitelek Lakossági hitelek a GDP %-ában (jobb skála) Household loans/GDP (RHS) Forrás: MNB, UniCredit Research
10
Vállalati hitelpiac Az NHP megállította a negatív trendet, de gyenge a piaci alapú hitelezés ■ ■ ■ ■ ■
2008 óta a vállalati hitelek negyede „eltűnt”, ezt törte meg az NHP A refinanszírozott hitelek mellett (Exim, NHP) azonban csak lassan növekszik a piaci alapú hitelezés Javuló gazdasági kilátásokkal és új EU-s forrásokkal a hitelezés élénkülhet, de elmarad a válság előtti szintektől Finomhangolt NHP 2015 végéig a rendszerben marad (?) A bankok mérlegének kitisztítása (MNB „Rossz bank”) segítheti a hitelezési képességet Vállalati és KKV hitelek éves változása
24
Támogatott hitelek és az NHP összesített állománya
%
%
24
20
20
16
16
12
12
8
8
4
4
0
0
-4
-4
-8
-8 2008
2009
2010
2011
2012
Vállalati hitelek Corporate loansösszesen total
2013
2014 KKV SMEhitelek loans
Forrás: MNB, UniCredit Research
11
Vállalati hitelpiac Forrásbevonás elsősorban devizában (külföldről), alacsonyabb kamat mellett Mrd Ft 25 000
Anyavállalati finanszírozás Intercompany loans 20 000
Külföldi hitelfelvétel Direct lending from abroad Deviza hazai banks bankoktól FX fromhitel domestic Forint hiteldomestic hazai bankoktól HUF from banks
15 000
10 000
5 000
0 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Forrás: MNB
12
Lehetőségek és kihívások a bankszektor előtt Új fejezet a bankolásban
Javuló makro fundamentumok Csökkenő finanszírozási költségek Deviza hitelek forintosítása EBRD-vel kötött megállapodás - Bankadó csökkentése - Profit-negatív intézkedések kerülése Kibővített NHP, Exim hitelek Állami/hazai tulajdonú bankok
x Hitelezés nélküli (Credit-less) fellendülés x Alacsony hozamú befektetési lehetőségek x Elszámolási és Fair banking veszteségek x Óriási fiskális teher - Bankadó és Tranzakciós illeték - Ingyenes ATM használat x Portfolió tisztítási veszteségek x Quaestor-ügy
A bankszektor a bibliai „7 szűk esztendő” idejét éli. Az elkövetkező időszakot a várhatóan lassú fejlődés és akadályoktól sem mentes konszolidáció jellemzi majd. Nem vezet sima út a szabadságharcostól a kölcsönös előnyök vezérelte, kiegyezéses politikáig! Köszönöm a figyelmüket!
13
Annex
14
Annex No.3.
Nem-teljesítő vállalati és projekt hitelek Gátolja a stabil és fenntartható hitelezés, míg a tisztítás lassú
Nem-teljesítő vállalati hitelek a bankszektorban
A hitelállomány változása és a nem-teljesítő hitelek aránya %
9
0
6
II.
NPL állomány - projekt hitelek NPL állomány - egyéb vállalati hitelek NPL arány - projekt hitelek (jobb skála) NPL arány - egyéb hitelek (jobb skála)
II.
100
2014.I.
12
IV.
200
III.
15
II.
300
2013.I.
18
IV.
400
III.
21
II.
500
2012.I.
24
IV.
600
III.
27
2011.I.
700
IV.
30
III.
800
II.
33
2010.I.
900
10 Vállalati hitelállomány árfolyamszűrt változása 2008 / 2014
Mrd Ft
0 -10 -20 -30 -40 -50 -60 0
5
10 15 20 Vállalati NPL aránya 2014
25
30
Forrás: MNB, UniCredit Research
15
35
Annex No.4.
EU-források, a növekedés motorja
Forrás: MNB, UniCredit Research
16
Annex No.5.
A költségvetési hiány alakulása az elmúlt 20 évben A hiány megugrása a választási években a válságot követően már nem jellemző 6 ESA2010 (2014 szeptember 1-től)
4,3
ESA1995
4 2
-8,0
-4,2
-2,4
-2,6 -2,4
-4,6 -5,6
2015FC*
2014
2013
2012
2011
2010
2009
2008
2005
2004
-9,5
2003
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
2002
-9,0
-10 1994
-7,3
-8,2
-8,4
-12
-5,5 -9,0
-8
-2,5
-9,2
-6,5
-4,7
-5,2
2006
-6,2
-6,4
-2,4
-3,7
-7,8
-7,2
-5,2
-6,5
-4,7
-6
-4,1
2007
-5,5
-4
-4,1
-3,1
-3,4
-2,9
-2
-3,9
-1,8
0
Forrás: KSH, NGM
17
Annex No.6.
Infláció és alapkamat várakozás 10
Prognózis
350
9
340
8
330
7
320
6
310
5
300
4
290
3
280
2
270
1 0
250
MNB alapkamat
-1 % -2 2008 dec.
260
Infláció
240
EUR/HUF havi átlag (jobb skála) 2009 dec.
2010 dec.
2011 dec.
2012 dec.
EUR/ HUF 230
2013 dec.
2014 dec.
2015 dec.
2016 dec.
Forrás: KSH,MNB, UniCredit Research
18
Forrás: ÁKK
19
2015. máj. 02.
2015. márc. 02.
2015. jan. 02.
2014. nov. 02.
2014. szept. 02.
2014. júl. 02.
2014. máj. 02.
15 év
2014. márc. 02.
2014. jan. 02.
2013. nov. 02.
2013. szept. 02.
10 év
2013. júl. 02.
2013. máj. 02.
2013. márc. 02.
2013. jan. 02.
2012. nov. 02.
5 év
2012. szept. 02.
2012. júl. 02.
2012. máj. 02.
2012. márc. 02.
3 év
2012. jan. 02.
2011. nov. 02.
2011. szept. 02.
2011. júl. 02.
16,00
2011. máj. 02.
2011. márc. 02.
2011. jan. 02.
2010. nov. 02.
2010. szept. 02.
2010. júl. 02.
2010. máj. 02.
2010. márc. 02.
2010. jan. 02.
2009. nov. 02.
2009. szept. 02.
2009. júl. 02.
2009. máj. 02.
2009. márc. 02.
2009. jan. 02.
2008. nov. 02.
2008. szept. 02.
2008. júl. 02.
2008. máj. 02.
2008. márc. 02.
2008. jan. 02.
Annex No.7.
Állampapír hozamok
18,00
MNB alapkamat
14,00
12,00
10,00
8,00
6,00
4,00
2,00
0,00
