A Paksi Atomerőmű szerepe a magyar villamosenergiarendszerben

A Paksi Atomerőmű szerepe a magyar villamosenergiarendszerben

Környezetgazdaságtan és technológia tanszék

Készítette: Vastag András Budapest, 2006.02.21. 1

„Atomenergia. Egy összetett szó, amelynek részeit külön-külön már az ókori természetfilozófusok is használták, de két évezred telt el, amíg tartalmukban egyesültek” Részlet Molnár Károly Ünnepi köszöntőjéből, a Paksi Atomerőmű 20 éves fennállásának alkalmából rendezett konferencián.

2 © Vastag András 2005

Tartalom

I. Bevezetés 1) A dolgozat témája 2) Energiatermelés és energiaigény II. A magyar villamosenergia rendszer (VER) rövid bemutatása 1) Magyar Villamos Művek cégcsoport 2) Energiakereskedelem 3) A magyar energiapolitikai célok - Olcsó energiaellátás – társadalmi érdek - függetlenség - környezetvédelem 4) A beruházások nehézségei III. A Paksi Atomerőmű, mint a magyar VER tagja 1) A PA Rt. részesedése a hazai áramtermelésből 2) Paksra szükség van 3) Atomenergia és gazdaságpolitikai célok 4) Üzemidő hosszabbítás IV. Ellenérvek 1) Balesetveszély 2) Az atomhulladékok kezelése megoldatlan 3) nem békés célú felhasználás, egyéb ellenvetések V. Társadalmi elfogadottság VI. Összegzés Függelékek Irodalomjegyzék


I. Bevezetés 1) A dolgozat témája Dolgozatom témája amint az a címből is látszik a Magyar Villamosenergia Rendszer, valamint Paksi Atomerőmű Rt. (PA Rt.) kapcsolata. A témát aktuálissá a hazai villamosenergia piac nemrégiben lezajlott liberalizációja, érdekessé a folyamatos és intenzív közérdeklődés teszi. A liberalizáció szépen lassan megteremti a villamosenergia piacán a versenyhelyzetet, annak ellenére, hogy ez, a szektor jellemvonásaiból adódóan csak lassan, döcögősen mehet végbe. A közvélemény figyelme és érdeklődése pedig a különleges se vele – se nélküle helyzetből adódik. Főleg ez utóbbi miatt gondolom úgy, hogy nemcsak érdemes foglalkozni a témával, hanem egyenesen elkerülhetetlen szembesülni vele, különösen most, amikor az atomerőmű élettartam-hosszabbítása napirendre került. Dolgozatomban igyekezni fogok a címnek a lehető legmegfelelőbben kifejteni a témát. Ezek szerint a magyar villamosenergia-rendszer bemutatásával kezdem, ezután kísérletet teszek a PA Rt. elhelyezésére ebben a rendszerben. A dolgozat címe nem engedi, hogy megfelelően nagy hangsúlyt fektessek olyan kérdések tárgyalására, mint az atomenergia társadalmi elfogadottsága, vagy a nukleáris hulladék kezelésének problémái. Ezen kérdések jelentőségüknél fogva önálló dolgozattémaként is megállnák a helyüket, itt és most azonban csak megemlítés szintjén foglalkozom velük. A témából adódó fő kérdés – véleményem szerint – hogy van-e a magyar energiagazdálkodásnak alternatívája az atomerőmű fenntartásával szemben. Személy szerint is nagyon érdekesnek találom a témát, már csak azért is, mert a dolgozat megírása közben döbbentem rá, hogy hiába vannak ellenvetések az atomenergiával kapcsolatban, Magyarország, sőt az egész világ kényszerpályán mozog. Atomerőmű nélkül nem boldogulnánk. 2) Energiatermelés és energiaigény Nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon gondot okoz az energiatermelő kapacitások és az energiaigény kapcsolata. Világviszonylatban elmondható, hogy az energiaigények évente legalább 2%-al nőnek, amely igénynövekedésnek nagy részét a fejlődő országok generálják. A többlet energiafelhasználás viszont nagyobb környezetszennyezéssel jár, főleg, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a fejlődő országok nagyobb arányban alkalmaznak fosszilis energiahordozókat pótlólagos energiaéhségük kielégítésére. Egyfajta megoldást jelente a problémára, a megújuló erőforrásokat alkalmazása, de ez a jelenlegi technológia miatt még nem mindig lehetséges, és ha lehetséges is, általában nem kifizetődő. Magyarországon nagyon hasonló a helyzet, annyi különbséggel, hogy a szocializmus megszűntével a túlerőltetett, túlfejlesztett magyar ipar visszaszorult. Ennek következtében az energiapiacon feleslegessé vált a kapacitások egy része, amely jelenleg tartalékként szolgál. A Magyarországra jellemző éves 1,5 %-os energiaigény növekedést tekintetbe véve ez a tartalék nagyon hamar a kritikus szint alá csökkenhet. 1


II. A magyar villamosenergia rendszer (VER) rövid bemutatása 1) A Magyar Villamos Művek cégcsoport2 Magyarország energetika-iparának meghatározó tagja az MVM Rt. cégcsoport, ezért a magyar villamosenergia rendszer bemutatása nem lehetséges ezen szervezet bemutatása nélkül. Az MVM Rt. tevékenységéről a részvénytársaság honlapján tájékozódhatunk: „A cégcsoport tevékenysége kiterjed a villamos energia termelésére, közüzemi és versenypiaci kereskedelmére, az átviteli hálózat üzemeltetésére, fejlesztésére és az energiarendszer biztonságos működését garantáló tartalék erőművi kapacitások üzemeltetésére, távhőellátására, mérnökirodai és logisztikai szolgáltatásokra.” Az MVM Rt. megőrizte befolyását annak ellenére, hogy 2003. január 1.-én megszűnt a korábbi monopolisztikus szerepe. Mivel nemzeti érdeknek tekinthető az energiapiaci biztonság, és nem rendelhető alá a verseny szabadságának, a társaság állami kézben maradt. Ezzel szemben privatizálták az erőművek nagy részét és az áramszolgáltató vállalatokat. (Az MVM részvénytársaságon kívül állami kézben maradt az erőművek közül a Paksi Atomerőmű, illetve a Vértesi Erőmű.) 2) Energia kereskedelem Az MVM részvénytársaság biztosítja a közüzemi fogyasztók energiaellátását, valamint a magyar villamos energia kereskedelem nagy részét a cégcsoport bonyolítja le. A 2003. január 1.-től érvényben lévő energiapiaci liberalizáció, és az ezzel együtt egyre hangsúlyosabban jelen lévő verseny évről évre csökkenti az MVM Rt. árameladási mennyiségeit. Annál is inkább, mivel a részvénytársaság immár csak a közüzemi fogyasztóknak szolgáltat áramot, szemben a korábbi helyzettel, amikor is az összes termelő és összes áramszolgáltató közötti kapcsolatot az MVM Rt. biztosította. Ráadásul a közüzemi szolgáltatók is választhatják a liberalizált energiapiacon történő energia-beszerzést, amely lehetőséggel ha lassan is, de egyre nagyobb mértékben élni kívánnak. Az MVM Rt. 25,6 TWh villamosenergiát vett át a hazai erőművektől közvetlen értékesítési céllal. Ezen kívül az importált villamos energia 4,4 TWh, az export 0,5 Twh volt. (A függelék). Az alábbi ábra szemléletesen mutatja Magyarország és szomszédai között lezajló energiaáramlást.


1. ábra

Forrás: http://www.mvm.hu/engine.aspx?page=abragyujtemeny 2005. 11. 19.

3) A magyar energiapolitika célkitűzései A magyar energiapolitikát egyrészt nemzeti érdekek, másrészt európai uniós tagsága által meghatározott célok vezérlik. A magyar célok nem tekinthetők különlegesnek, a világ országai általában hasonló célokat tűznek ki maguk elé energetikai kérdésekben. A legfontosabbak a következők: A lehető legolcsóbb energiaellátás: alapvető kormányzati érdek, hogy a lakosság minél kedvezőbb áron jusson hozzá a háztartásban felhasznált energiához. Mivel az energiaárak az életszínvonalat erőteljesen, és direkt módon befolyásolják a választási kampányokban időről időre felszínre kerül az egyes energiahordozók fogyasztói ára (gondoljunk pl. a szinte mindig aktuálisnak tekinthető gázár problémára.). Az ipari termelők számára szintén fontos, hogy mekkora áramköltségekkel kell számolniuk Magyarországon, így az olcsóbb áram versenyelőnyt jelent hazánk számára. Függetlenség: az Európai Unió is elvárja tagállamaitól, hogy lehetőségeikhez képest minél inkább csökkentsék energia importjukat, illetve energiahordozó-importjukat. Azonban uniós ösztökélés nélkül is könnyen belátható, mennyire fontos érdekünk, hogy ne függjünk importőr országainktól. (abban az esetben, ha nem megkerülhető az energia-behozatal, az általános elv szerint diverzifikálni kell az ország importforrásait). Hogy ehhez képest mi a helyzet Magyarországon, ezt mutatja a következő táblázat:


1. táblázat Energiahordozó Importhányad 2004-ben halmazállapota (%) Folyékony 75 Gáz 84 Szilárd 24 Villamosenergia 17 Összesen 73 Forrás: Vajda György: Energiaellátás és globalizáció. Energiagazdálkodás 2005. 2. szám.

Környezetvédelem: nem kell hangsúlyozni, hogy globális érdekünk, hogy a világ minden egyes országa a tőle telhető legkisebb környezetterheléssel állítsa elő a felhasznált energiamennyiséget. 4) Beruházási nehézségek További vizsgálandó probléma az energiaigények jövőbeli kielégítése új erőművek építésével. Annál is inkább hangsúlyosan merül fel a kérdés, mivel nemcsak a pótlólagos energiaszükségletet kell kielégíteni, hanem hosszabb távon le is kell állítani jó néhány erőművet. A kényszerű bezárások okai között elöregedési, gazdaságossági, és környezetvédelmi indokok állnak. Főleg a hagyományos, széntüzelésű erőműveknél merül fel a szén-dioxid kibocsátás korlátozásának problémája. Az ugyanis, hogy Magyarország tagja az Európai Uniónak nemcsak jelentős, és vitathatatlan előnyökkel jár, hanem kötelezettségeket is von maga után. A tagsággal együtt jár a károsanyag-emisszió korlátozása, amit az unióban a kvóta-kereskedelmi rendszer segítségével,a az unión kívül pedig nemzetközi egyezményekkel szabályoznak. A jövőben a globális felmelegedés minden valószínűség szerint egyre nagyobb hangsúlyt fog kapni. A túlzott felmelegedés okai között pedig, mint ismert, a szén-dioxid játssza az egyik legfontosabb szerepet. Ezért várható a szén-dioxid kibocsátást egyre inkább visszaszorítani igyekvő szabályozások térnyerése. Vagyis a jövő erőműveinek, sokkal alacsonyabb szinten lesz maximálva a lehetséges szén-dioxid kibocsátásuk. Kérdéses, hogy széntüzelésű erőművek épülhetnek-e egyáltalán, és ha igen, üzemelhetnek-e gazdaságosan és a jogszabályokat betartva? Ezek után meglepő, hogy az IEA (Nemzetközi Energiaügynökség) előrejelzése szerint bár világszerte az új energetikai beruházásoknak 40%-a gáz alapú lesz, de a szén is megőrzi jelentős szerepét. Ami még szembeötlőbb, hogy új olaj, és atomenergiai beruházásokat egyáltalán nem prognosztizál.3 Ennek fő okai a következők. Az egyik legfontosabb, hogy az atomenergia békés célú felhasználásának hatalmasak a tőkeköltségei. (Pl. a Paksi Atomerőmű összes költségének 60%-a a tőkeköltség, a beruházás hozzávetőlegesen 20-30 év alatt térült meg.). Ha beruházandó tőkében nincs is hiány, a beruházási kedvben annál inkább szembesülhetünk vele. Ugyanis a nemzetközi nagytőkések mintha Keynes alapelvéreb építenék üzleti szemléletüket, és a befektetett tőke maximálisan 68 éves megtérülését várják el.

a

A kvótarendszer lényege röviden: minden ország megkapja egy bizonyos mennyiségű káros anyag kibocsátáshoz való jogot. Ezeket a jogokat egy tonnás kibocsátási kvóták jelképezik, amelyeket a felhasználáson kívül tovább is értékesíthetik a kibocsátás jogosultjai. A kvótarendszer terjedését, és nemzetközivé válását jellemzi, hogy már Japán is bejelentette érdeklődését a felesleges magyar szén-dioxid kvótákra. b Keynes-nek tulajdonítjuk a sokat idézett mondást: „hosszú távon mind halottak vagyunk”.


Ezen kívül az energiaiparban nem kerülhetők el a szokásosnál nagyobb kockázatok, és ezek, az időhorizont növekedésével még hangsúlyosabbá vállnak. Egyik ilyen a politikai kockázat. Ha ugyanis az adott ország kormányzata úgy dönt, hogy mégsem ezt, vagy azt az ágazatot támogatja, az súlyos veszteségekkel járhat a beruházóknak. Egy másik szempont a közvélemény kockázata. A csernobili katasztrófa után tömegesen indultak meg a tüntetések a világ országaiban, az atomerőművek bezárását követelve. A közvélemény rosszallása azóta sem szűnt meg teljesen. Egy atomerőmű nagyobb üzemzavara, bárhol is történjen a világon az egész atomenergia-iparra rossz fényt vet. A fentiekben áttekintettem a magyar villamosenergia-rendszer legfontosabb problémáit, és az energiapolitika célkitűzéseit. A következő részben azt fogom megvizsgálni, hogy vajon a Paksi Atomerőmű enyhíthet-e a jelenleg meglévő feszültségeken.

III. A Paksi Atomerőmű, mint a magyar VER tagja 1) A PA Rt. részesedése a hazai áramtermelésből 2. ábra áramtermelés

Forrás: MVM. Ábragyüjtemény http://www.mvm.hu/engine.aspx?page=abragyujtemeny 2005. 11. 24.

Az ábra önmagáért beszél. A hazai villamos áram termelésének közel 40%-át egyetlen atomerőművünk adja. Villamosenergia termelése közel 14 ezer GWh, amit meg sem közelíti a második helyezett Mátrai Erőmű, nagyjából 5000 GWh órás kapacitása. 4 Ez a tény önmagában elég arra, hogy a címnek megfelelően elhelyezze a magyar VER-ben a Paksi Atomerőmű Rt.-t.


2) Paksra szükség van Mint azt fentebb is megjegyeztem, a magyar VER tartalékkapacitásai jelenleg még elegendőek ugyan, de az energiaigény növekedésével hamar a kritikus szint alá csökkenhetnek. Ez utóbbi szükségessé teszi, hogy előbb-utóbb új erőműveket vonjunk be és/vagy a régieket magasabb hatékonysággal használjuk ki. A környezetvédelmi megfontolások miatt kézenfekvő megoldás lenne az alternatív erőforrások igénybevétele, azonban ezek gazdaságossági felhasználhatósága siralmas képet nyújt. A jelenlegi technikai feltételek mellett vízenergiát Bős-Nagymaroson kívül a Dunának egyetlen szakaszán hasznosíthatunk. A szélerőművek elterjedését hatalmas beruházási igényük, így lassú tőkemegtérülésük nehezíti, nem beszélve a természeti adottságokról. A napenergia hasznosítása, mint ismert még gyerekcipőben jár, a fő problémát az energia raktározása jelenti, ami nem oldható meg környezetbarát módon. Geotermikus energiáról Magyarországon elvétve beszélhetünk. Ha elő fordul is, akkor is legfeljebb helyi igényeket elégíthet ki, vagy termálvízként vehetjük gazdasági hasznát. A hagyományos erőművek pedig a már említett szén-dioxid kibocsátási szabályozásokkal fognak mind jobban konfrontálódni. Ehhez járul hozzá hazánk viszonylag rossz ellátása fosszilis tüzelőanyagokkal. (B függelék). Mindezekből számomra egyértelműnek tűnik, hogy középtávon a gazdaság energiaigényét gáz-, illetve atomenergia felhasználásával oldhatjuk meg. Rövidtávon nincs reális remény egyszerre környezetbarát és gazdaságos megoldást találni. Hosszú távon viszont a környezetvédelem, és az energiaigény együttes szorítása rákényszerítheti az emberiséget olyan technológiák kifejlesztésére, ami a megújuló erőforrások optimálisabb kihasználását biztosítja. A gázalapú energiatermelés azért nevezhető megfelelőnek, mert a gáz égetésével – a szénnel és olajjal ellentétben – alacsony mennyiségű szén-dioxid jut a légkörbe. Az atomenergia pedig azért tartozik a legfontosabb erőforrásaink közé, mert az uránérc a Földön ha nem is korlátlan, de a többi energiahordozóhoz képest óriási mennyiségben áll rendelkezésre. Az atomreaktorban fűtőanyagként használt fémet egyelőre nagyjából 1%-ban használják fel a feldolgozás során. Ez az arány egy már ismert technológiai újítás, a szaporító erőmű segítségével nagyjából a 70 -100 – szorosára növelhető. 3) Atomenergia és gazdaságpolitikai célok Vizsgáljuk most meg az energiapolitikai célok és a paksi atomerőmű kapcsolatát! Az első elvárás a lehető legolcsóbb energiaellátás. Ezt nyilvánvalóan biztosítja, hogy a Paksi Atomerőmű Rt. a lezajlott privatizációs hullám ellenére nemzeti kézben maradt. Vagyis sem a PA Rt. által termelt áramot fogyasztó lakosság, sem pedig az ipari fogyasztók nincsenek kitéve a profitorientált befektetői döntéseknek. Ezen felül a technika hatékonyságának köszönhetően a Pakson előállított áram az országban a legolcsóbb. A második cél a minél nagyobb függetlenség biztosítása. Itt is az atomerőmű mellett érvelhetünk. Ugyanis az atomreaktor négy blokkjának fűtőanyaga az urán-dioxid, amelyből több évre elegendő készleteket gond nélkül halmozhatunk fel. Ráadásul az uránt Oroszországból, és nem a világ krízisrégióiból importáljuk, ezzel még jobban hozzájárulva az energiapolitikai biztonsághoz. Az urán esetleges drasztikus drágulásának is elhanyagolható lenne a hatása az energia-előállítás összköltségét tekintve. Ami az elektromosáram-importot illeti: Magyarország, és a szomszédos államok közötti határkeresztező átviteli keresztmetszet nem elegendő a Pakson termelt energia helyettesítéséhez. Ami a környezetvédelem kérdését illeti: talán ez a legvitatottabb. Nyilvánvaló, hogy a láncreakció során elhanyagolható mennyiségű szén-dioxid keletkezik (3. ábra). Azt viszont


már kevesen tudják, hogy az egyéb szennyezések aránya is elhanyagolható, főleg a többi erőműtípussal összevetve. 3 .ábra Villamosenergia vertikumok üvegházgáz kibocsátásai. egyenérték: g/kWh 1400 1200 1000 800 600 400 200 0

1298

1227 893 410

Szén

Olaj

Gáz

Víz

279 21

21

Atom

Szél

Nap

Forrás: Vajda György: A nukleáris energia kilátásai. Energiagazdálkodás 2003. 1. szám.

Dr. Germán Endre az atomerőmű környezetvédelmi laboratóriumának vezetője. Tájékoztatása szerint a következőket tudhatjuk a paksi atomerőmű környezetterheléséről.5 Az egyedüli hagyományos szennyezőnek a víz hősszennyezését tekinthetjük. A Duna vízével keveredve az erőmű által kibocsátott, a természetesnél melegebb víz elenyésző mértékben károsítja a környezetet: a Duna vízét a kibocsátás helyén maximum 1 Celsius fokkal emeli meg. Azonban atomerőműről van szó, ezért a legkényesebb kérdés a sugárterhelés. A mérési adatok több mint megnyugtató képet adnak az atomerőmű környezetében tapasztalható sugárzásról. A cikk szerint: „A radioaktív folyamatok során nagy mennyiségű sugárzó izotóp keletkezik, melynek nagy része azonban a fűtőelempasztillában marad. A részecskék egy része viszont belekerül a primerközi vízbe, (...) melynek tisztítása után radioaktív közegek maradnak vissza.” Az aktivitás nagy részét a trícium okozza, amelynek az aránya a hatósági korlát 40-70 %-a között mozog, tehát bőven a határértéken belül. A sugárzó nemesgázok kibocsátása a korlát 3,5%-a körül ingadozik, tehát elenyésző a szennyező hatás. Az atomerőmű környezetében tapasztalható mesterséges tevékenységnek betudható sugárzásnövekedésnél 100 -1000000 – szor nagyobb a természetes eredetű izotópok aktivitása miatti sugárterhelés. Általánosságban tehát elmondható, hogy az atomerőmű környezetvédelmi szempontból is ideális megoldásnak tekinthető. (Egyedül a radioaktív hulladék kezelése okozhat problémát, erre később visszatérünk.). Vagyis az atomenergia, és így a paksi atomerőmű az energiapolitikai céloknak a legmesszemenőbb mértékben megfelel. 4) Üzemidő hosszabbítás A reaktor, a szakvélemény által is elismert hatékonyságára való tekintettel, nem szabad, hogy tervezett üzemidejének lejártával felhagyjon működésével. Erre egyrészt a már fent említett energiaéhség miatt van szükség, másrészt azért logikus lépés, mert egyszerűen nem éri meg a legjobbnál rosszabb megoldást választani.


„MIÉRT NE A LEGTISZTÁBBAT, LEGOLCSÓBBAT VÁLASZTANÁNK?”6 A műszaki megvalósíthatóságról újra az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület állásfoglalását idézzük az üzemidő meghosszabbításról. „A jelen ismeretek birtokában megállapítható, hogy a PA Rt. berendezései és rendszerei az üzemidő hosszabbítási program végrehajtásával további 20 évre alkalmassá tehetők.” Az üzemidő hosszabbítás gazdaságilag azért tűnik ésszerű megoldásnak, mert a beruházás költségei elenyésznek egy új erőmű építésének költségeihez képest. Azt pedig már a fentiekben eleget részleteztük, hogy a magyar energiarendszer nincs abban a helyzetben, hogy a Paks által termelt áram hiányát tolerálni tudná. Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület állásfoglalása szerint az erőmű széndioxid kibocsátása elenyésző. Ezzel szemben a Pakson termeltnek megfelelő mennyiségű energia előállítása széntüzelésű erőműben 14-15 Mt., gáz alapú erőműben 5 Mt. szén-dioxid kibocsátással járna. Az állásfoglalás szerint: „az üzemidő meghosszabbítása több 100 Mrd. Ftos vagyongyarapodás forrása lesz az elkövetkező években”.

IV. Ellenérvek Ha csak a fentebb kifejtetteket vennénk figyelembe, joggal csodálkoznánk, hogy a Föld országai miért nem folytatnak gőzerővel atomenergetikai beruházásokat. Az államoknak – logikusan – arra kellene törekedniük, hogy beruházás ösztönzéssel, támogatásokkal, stb. segítsék a magánberuházókat, sőt saját hatáskörben is atomerőműveket építsenek. Dolgozatom végén arra fogok kitérni, hogy miért nem ez a helyzet a valóságban: az utolsó részben megvizsgálom az atomenergia-felhasználás ellenzőinek érveit. 1) Balesetveszély Csernobil után nem kérdés, hogy a műszaki biztonságnak első helye van az atomerőművektől elvárt követelmények között. A Paksi Atomerőmű megfelel a jelenlegi Európai Uniós elvárásoknak, műszaki biztonsága a hasonló korú erőművekével megegyezik. Az erőmű négy reaktora 1982 és 1987 között épült. A rendszer eredeti élettartama 30 év volt. Mostanáig komoly veszélyhelyzetek nem fordultak elő, amely tényt mindenféleképpen tekintetbe kell vennünk, ha a műszaki biztonság kérdésével foglalkozunk. A folyamatos kontrollvizsgálatok bebizonyították, hogy az atomreaktor blokkjai biztonságos voltak, és azok is maradtak a használat során. A műszaki biztonság egyik mutatója lehet, hogy atomerőművünk négy blokkja az Európában működő 430 közül évek óta az első 35 között van a teljes üzemidőre vetített teljesítmény-kihasználás szempontjából.7 (ugyanis, ha egy erőmű a műszaki hibák miatt folyton leállásokra kényszerül, nem kerülhet a fenti tulajdonság alapján a legjobbak közé.) A nemzetközi biztonsági szabványt a Paksi Atomerőmű túl is teljesíti. Az elvárt valószínűsége egy komoly (reaktorzóna olvadásával fenyegető) balesetnek: 1 : 10 000/év. Ez az atomerőművünk esetében 10-7/év, vagyis, kb. egy ezrede annak a valószínűségnek, hogy egy év alatt valakit halálos baleset ér, autóban ülve. 8


2) Az atomhulladékok kezelése megoldatlan Az atomerőműben három fajta radioaktív (sugárzó) hulladék keletkezik. A kis és közepes aktivitású anyagok elhelyezését egy nemzeti célprogram keretében 2010-ig megoldják. A komoly problémát a nagy aktivitású, tehát évszázadokon át sugárzó anyagok okozzák (ilyenek pl. a kiégett fűtőelemek.). Az optimális megoldás az lenne, ha nemzetközi együttműködés során helyeznék el ezeket egy-egy közös tárolóban, addigi is azonban, amíg ez megvalósul, kénytelen minden egyes ország a maga szennyező anyagait kezelni. Jelenleg az atomerőmű területén 50 évre megoldott az átmeneti tárolás. Mivel a kutatások jelentős része irányul az atomhulladék ártalmatlanítására, vagy végleges elhelyezésére, ennek az időnek elégnek kell lennie arra, hogy a szakemberek megfelelő megoldást találjanak.9 (Egy ígéretesnek tűnő eljárás az ún. neutron-besugárzás, melynek során a hosszú ideig sugárzó izotópokat rövid ideig sugárzókká, illetve stabil izotóppá alakítják.)10 Ezzel természetesen nem lehet teljesen meggyőzni a kérdésben szkeptikusokat, hiszen való igaz, hogy a következő generációkra eleddig megoldatlan feladatot hárítunk. 3) Nem békés célú felhasználás, egyéb ellenvetések Ez utóbbi kifogás nem az energetika kérdéskörébe tartozik. Ha kockázatnak tekinthetjük az atomenergia hadászati felhasználását, akkor is a politikai kockázatok közé kell sorolnunk, amely nem befolyásolja az atomerőművek üzemeltetését. További kérdések is felmerülhetnek, azonban összes ellenvetés megtárgyalására a dolgozat terjedelme miatt nincs lehetőség.

V. Társadalmi elfogadottság Különösen fontos kérdés, hogy az ország közvéleménye hogy ítéli meg az atomerőművet. Az egész világon óriási, habár némileg csökkenő nyomás nehezedik az atomerőművekre. „az USA-ban több mint két évtizede senki nem gondolt atomerőmű építésre, a német kormány az atomerőműveket minél előbb le akarja állítani, Kanadában a működők majdnem felét leállították…”11 Magyarországon elmondható, hogy évek óta a lakosság 65-70 % elfogadja az atomerőmű jelenlétét. Ez azért fontos, mert mint fent láttuk, lakossági támogatottság nélkül az atomerőműveket a leállítás veszélye fenyegeti. A PA Rt. a támogatottságát a kommunikációs politikáján keresztül próbálja növelni, melynek fő irányai: olcsóság, radioaktív hulladékok biztonságos elhelyezése, üvegházhatás.12

VI. Összegzés Azt remélem, sikerült a dolgozat címében feltett kérdést megválaszolni: hol áll a Paksi Atomerőmű a magyar villamos-energia rendszerben. Igyekeztem megvizsgálni, vajon van-e más lehetőség Magyarország előtt, mint atomenergia felhasználása az energiaigényének kielégítésére. A dolgozat megírása közben rengeteget tanultam, azt hiszem elmondhatom, hogy meggyőződésemmé vált: hiába megoldatlan problémák, hiába veszély, hiába esetleges társadalmi ellenállás – Paks nélkül nem megy. A fosszilis energiahordozók használatát az egyre fenyegetőbbé váló üvegházhatás miatt kell visszaszorítani, az alternatív erőforrások pedig a jelen technológiai eszközök mellett nem nyújtanak kielégítő megoldást. Ez utóbbi érzékeltetésére, befejezésül ismét Kocsi István Ünnepi köszöntőjét idézném, amely 2003-ban 12 © Vastag András 2005

hangzott el, az atomerőmű 20 éves születésnapján: Egy Balatonnyi területet kellene lefedni fotoelektronikus panelokkal, ha naponta 24 órát sütne a nap, vagy 11 ezer kulcsi méretű szélerőműre lenne szükségünk, ha folyton fújna a szél, hogy ugyanannyi energiát termeljenek, mint a Paksi Atomerőmű.13


FÜGGELÉK

(A) Villamosenergia-mérleg (millió KWh)

Év

1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

Termelés

Behozatal

Forrás összesen

Erőművi önfogyasztás, hálózati és transzformátorveszteség

Belföldi felhasználás

Kivitel

Felhasználás összesen

35 102

3 473

38 575

7 422

29 877

1 276

38 575

35 396

4 410

39 806

7 700

29 845

2 261

39 806

37 188

4 042

41 230

7 846

30 082

3 302

41 230

37 154

3 406

40 560

7 793

30 424

2 343

40 560

35 191

6 197

41 388

7 772

30 859

2 757

41 388

36 418

6 946

43 364

7 392

32 197

3 775

43 364

36 158

7 624

43 782

7 083

33 332

3 367

43 782

34 145

8 905

43 050

7 007

34 077

1 966

43 050

33 708

8 601

42 309

6 436

34 744

Forrás: KSH. http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/stadat/load2_01_08_02.html 2005. 11. 20.


1 129

42 309

(B) A magyarországi energiahordozók14 1) a három legfontosabb szénlelőhely, fajták szerint Szén fajtája

Előfordulás helye

Fekete kőszén Barna kőszén Lignit

Mecseki feketeszén medence Dunántúl, ÉszakiKözéphegység Mátra-Bükkalja, Nyugat Magyarország

Mennyisége (ipari vagyonc, Mt.) 36,7 78,2 0

2) a három legjelentősebb olajlelőhely Magyarországon Előfordulás helye Algyő Nagylengyel Szeged-Móraváros

Hátralévő, még kitermelhető mennyisége 3,310 3,073 4,029

3) a három legfontosabb gázlelőhely Magyarországon Gázlelőhely Algyő Kisújszállás, Nyugat Szank

Mennyiség 12,74 3,26 2,789

4) urán Az urán bányászatát hazánkban 1997 szeptemberében megszüntették. A Paksi Atomerőműbe import urán-dioxidot használnak fel, mely hazánkba Oroszországból érkezik. Magyarországon urán ipari vagyona 19 Mt, „amely 200-250 év szükségletét fedezné, egy erőteljes atomerőmű-építési program esetén is.”

c

Ipari vagyon: a földtani vagyonnak az a része, amely az adott időpontban gazdaságosan kitermelhető.


IRODALOMJEGYZÉK 1

Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbításával kapcsolatos állásfoglalása. Energiagazdálkodás 2005. 4. szám. 2 Fenntarthatósági jelentés 2004. 4.-5. ó. http://www.mvm.hu/engine.aspx?page=fenntarthatosagi_jelentes 2005. 11. 14. 3 Molnár László: az energiaellátás kérdései, a beruházások problémái. Energiagazdálkodás 2004. 2. szám. 4 MVM. Ábragyüjtemény http://www.mvm.hu/engine.aspx?page=abragyujtemeny 2005. 11. 24. 5 Dr. Germán Endre: Az atomenergia problémái kézben tarthatók. Környezetvédelem 2003. 1. szám. 6 Idézet a PA Rt. honlapjáról. http://www.atomeromu.hu/jovo/uhp/uhp.htm , 2005. 11. 22. 7 Kocsis István: Ünnepi köszöntő. Energiagazdálkodás, 2003. 1. szám. 8 PA Rt. http://www.atomeromu.hu/biztonsag/AeBiztonsag.htm 9 Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbításával kapcsolatos állásfoglalása. Energiagazdálkodás 2005. 4. szám. 10 Vajda György: A nukleáris Energia kilátásai. Energiagazdálkodás 2003. 1szám. 11 Vajda György: Az atomenergia kilátásai. Energiagazdálkodás 2000. 3. szám. 12 PA Rt. http://www.npp.hu/hirek/kozvkut/tsld044.htm 2005. 11. 24. 13 Kocsis István: Ünnepi köszöntő Energiagazdálkodás 2003. 1. szám. 14 Zsebik Albin – Fodor Béla: Fogyó energiaforrás készletek. Energiagazdálkodás 2005. 2. szám.


A Paksi Atomerőmű szerepe a magyar villamosenergiarendszerben

Recommend Documents