KARD ÉS TOLL 2006/3
Környezetvédelem a Paksi Atomerõmûnél Gergelics Natália tû. hadnagy Az atomerõmûvek világszerte hatalmas hangsúlyt kapnak, köszönhetõen hasznosságuknak, de egyben veszélyességüknek is, amelyet a rendszer meghibásodása okozhat, jelentõsen károsítva ezzel a környezetet. Éppen ezért az atomerõmûvek szabályos üzemeltetése, a biztonsági elõírások betartása ugyanolyan fontos, mint egy nukleárisbaleset-elhárítási terv kidolgozása egy nukleáris veszélyhelyzet esetére. A környezetbarát energiatermelés jegyében a PA Rt. 1999-ben megkezdte a környezetközpontú irányítási rendszer bevezetését. Ez jelenti mindazon intézkedések összességét, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a társaság tevékenysége a megadott környezetvédelmi követelményeket kielégítse, és ezzel bizalmat keltsen a társadalomban. Cikkemben a Paksi Atomerõmû nukleáris és nem nukleáris környezetvédelmi tevékenységét tekintem át. The nuclear power plants have big accent because of their usefulness, but also their dangerness. Although construction and operation of nuclear power plants are closely monitored and regulated, an accident is possible. In case of an accident there is very important, that emergeny management agencies and organisations work together to mitigate the effects of radioactive contamination. In Paks Power Plant is also very imporant to develope and test periodically emergency plans and to establish a series of planning zones around the nuclear power plant to clearly identify the required activities in the event of an accident. In my artice I show the nuclear and the non nuclear environment safety of the power plant of Paks.
Napjainkban a biztonság és a biztonságpolitika egyre fontosabb szerepet kap. A biztonság katonai megközelítésén túl azonban a biztonság egyéb dimenziói (politikai, gazdasági, környezeti, jogi stb.) is hangsúlyosabbá váltak. A környezeti biztonság az utóbbi idõben egyre többször elõtérbe kerül. Gondoljunk például arra, hogy a Zengõre, illetve késõbb a Tubesre tervezett NATO-lokátorállomás milyen környezetvédelmi vitát vált ki. Az atomerõmûvek világszerte hatalmas hangsúlyt kapnak, köszönhetõen hasznosságuknak, de egyben veszélyességüknek is, amelyet a rendszer meghibásodása okozhat, jelentõsen károsítva ezzel a környezetet. Éppen ezért az atomerõmûvek szabályos üzemeltetése, a biztonsági elõírások betartása ugyanolyan fontos, mint egy nukleárisbaleset-elhárítási terv kidolgozása egy nukleáris veszélyhelyzet esetére. A környezetbarát energiatermelés jegyében a PA Rt. 1999-ben megkezdte a környezetközpontú irányítási rendszer bevezetését. Ez jelenti mindazon intézkedések összességét, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a társaság tevékenysége a megadott környezetvédelmi követelményeket kielégítse, és ezzel bizalmat keltsen a társadalomban.
85
KARD ÉS TOLL 2006/3
Az atomenergia Az emberiség történelmét jelentõsen befolyásoló, meghatározó tudományos felfedezése volt a radioaktivitás és annak ipari, technológiai alkalmazása. Az atomfizika gyors fejlõdésének jelentõsége vitathatatlan, fõleg ha békés célú felhasználására, az atomerõmûvek által termelt villamosenergiára gondolunk. Napjainkban a média egyre több figyelmet szentel ennek a kérdésnek. Az emberiség egyre több energiát igényel, emiatt a Föld szénhidrogén forrásai rohamosan csökkennek. Az évmilliárdok alatt képzõdött fosszilis tüzelõanyagokat évtizedek alatt kimerítjük, s közben olyan új káros fogalmak, jelenségek merülnek fel, mint az üvegházhatás, savas esõ, ózonlyuk stb. A megújuló energiaforrások, mint a szél, víz, napenergia gazdaságos felhasználására a tudomány és a technika jelenlegi állása, fejlettsége alapján még kevés lehetõség mutatkozik, bár vannak erre irányuló próbálkozások. Az atomerõmûvek tisztábbak, gazdaságosabbak, mint a hagyományos tüzelõanyagokat égetõ erõmûvek. Alkalmazásuk azonban óriási mûszaki tudást, fegyelmet és nagy felelõsségtudatot követel. Az eddig elõfordult balesetek tanulsága, hogy elengedhetetlen a biztonság mûszaki, szervezési, személyi feltételeit olyan szintre emelni, amely az emberi mulasztásnak felróható hibák esélyét a lehetõ legkisebbre csökkenti. Ugyancsak elengedhetetlen az emberek hiteles tájékoztatása. A környezetvédelmi elõírások, szabályok napjainkban folyamatosan szigorodnak. Magyarországnak az Európai Unióhoz történõ csatlakozása elõkészítéseként további változások is várhatók. A gazdasági társaságok csak akkor lehetnek sikeresek a piaci versenyben, ha a környezeti szempontokat beépítik terveikbe, stratégiáikba.1 A jövõ elvárásainak tükrében a Paksi Atomerõmû Rt. (a továbbiakban: PA Rt.) megfogalmazta környezetpolitikáját, amely rögzíti, hogy a társaság minden területen fejleszti a környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységét, hosszú távon megalapozva ezzel saját és üzleti partnereinek piaci helyzetét, versenyképességét. 2 Az atomerõmûvi környezetvédelem alapelvei: – az elõvigyázatosság, a megelõzés és a helyreállítás elve, – a környezet használatért való felelõsség elve, – a társadalommal és kiemelten a környezõ lakossággal, az érdekelt szervezetekkel valamint a hatóságokkal való együttmûködés elve, – a nyílt és õszinte tájékoztatás elve. Ezenkívül gondolni kell a környezeti teljesítõképesség folyamatos javítására és a környezetszennyezés megakadályozására. Kitüntetett figyelmet kell fordítani a természeti erõforrások takarékos felhasználására. Fontos még a munkatársak rendszeres oktatásáról, környezettudatos gondolkodásmódjának kialakításáról és fejlesztésérõl gondoskodni. Az atomerõmû környezetpolitikáját és annak megvalósulását rendszeresen felül kell vizsgálni és minden indokolt esetben módosítani kell.
1 Grósz Z.: A Magyar Honvédség ABV védelmének aktuális kérdései a NATO integrációval összefüggésben p55–70 2 www.atomeromu.hu/kornyezet/kornyezet.htm
86
GERGELICS NATÁLIA: Környezetvédelem a Paksi Atomerõmûnél
Nukleáris környezetvédelem A Paksi Atomerõmû mûködésének megítélésében a nukleáris biztonságra és az energiatermelés hatékonyságára vonatkozó mutatók mellett meghatározó szerepet játszanak a környezeti hatások is. Alapvetõ elvárás, hogy az atomerõmû nukleáris környezeti hatásairól részletes információk álljanak rendelkezésre, továbbá, hogy ezen hatások mértéke ne lépje túl a hatósági szabályozásban engedélyezett szinteket. Az atomerõmûben folyó sugárvédelmi tevékenység egyik legfontosabb feladata, hogy a kibocsátások és a környezet sugárzási jellemzõinek széleskörû ellenõrzésével, közvetlen mérési adatokkal folyamatosan bizonyítsa a származtatott kibocsátási korlátok, és – ezen keresztül is – az atomerõmû mûködésére vonatkozó elsõdleges dóziskorlát biztonságos betartását. Ezen célok elérése érdekében a nukleáris környezetvédelem területén széleskörû ellenõrzési és felügyeleti program fut. A nukleáris környezetvédelmet kétszintû, azaz a távmérõrendszerek és a mintavételes ellenõrzés jellemzi.3 A környezetbarát energiatermelés jegyében a PA Rt. 1999-ben megkezdte a kör4 nyezetközpontú irányítási rendszer (a továbbiakban: KIR) bevezetését. A PA Rt. környezetvédelmi helyzetének folyamatos javítása egyrészt lakossági és politikai elfogadottság növelése, jövõkép megalapozása érdekében, másrészt az egyre szigorodó környezetvédelmi szabályozóknak való megfelelés miatt elengedhetetlen. Ahhoz, hogy környezetvédelmi tevékenység eredményessége nõjön, és ezt a társadalmi környezet felé bizonyítani is tudja, szükség van a szervezet elkötelezettségére, rendszerszemléletére és arra, hogy egy mûködõ és folyamatosan fejlõdõ környezetközpontú irányítási rendszert alakítson ki. A KIR jelenti mindazon tervezett és rendszeres intézkedések összességét, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a társaság tevékenysége a megadott környezetvédelmi követelményeket kielégítse és ezzel bizalmat keltsen a szervezeten belül és kívül. A KIR egy önként vállalt irányítási gyakorlat, amely a környezet védelme iránti elkötelezettségen alapul. A KIR a szervezet általános irányítási rendszerének elválaszthatatlan része. A KIR tervezése folyamatos interaktív folyamat. A környezeti politika, valamint a környezetvédelmi célok és elõirányzatok megvalósításához szükséges szervezeti felépítést, felelõsségi köröket, gyakorlatot, folyamatokat és forrásokat koordinálni kell a társaság meglévõ gyakorlatával, kialakult eljárásaival (pl. pénzügyekkel, minõséggel, biztonsággal, munkaegészségüggyel). Nukleáris környezetvédelem veszélyhelyzet esetén Az atomerõmûvek nukleáris biztonsága a leginkább szabályozott nemzetközi szinten, ugyanis a balesetek arra ösztönözték az államokat, hogy ezirányú lépéseket tegyenek. Itt elsõsorban a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget (a továbbiakban:
3 Grósz Z.: Ipari eredetû nukleáris katasztrófák lehetséges forrásai és ellene való védelem. p10 4 www.atomeromu.hu/kornyezet/kir.htm
87
KARD ÉS TOLL 2006/3
NAÜ) kell figyelembe venni, amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy a biztonságot felügyelje. A technológia bonyolultsága miatt a reaktorokban olykor elõfordulnak üzemzavarok, az egészen egyszerûtõl a valóban súlyosakig. Ilyen esetekben elõször a nemzetközi szervezet kap értesítést, de pontos tájékoztatás jár a lakosságnak és a tágabb közvéleménynek is. Magyarországon a nukleáris baleset-elhárítást a Belügyminisztérium koordinálja, veszélyhelyzet esetén az Országos Nukleáris Baleset-elhárítási Rendszer lép mûködésbe. Hazai vagy külföldi balesetek bekövetkeztérõl az Automatikus Mérõ és Adatszolgáltató Rendszer ad tájékoztatást, amennyiben már mérhetõ a szennyezõdés. A riasztás az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság diszpécserszolgálatába fut be. A NAÜ világméretû hálózatot mûködtet, amelyen keresztül minden nemzeti kapcsolati pont értesül arról, ha bárhol üzemzavar keletkezik, és arról is, hogy a NAÜ szerint az esemény milyen súlyos. Amennyiben a baleset nagyon komoly, és üzemen kívüli területeket is érint, életbe lép az azonnali riasztási rendszer.5 A nukleáris baleset bekövetkezése után az azonnali és a korai intézkedések elemi fontossággal bírnak. Ugyanakkor, a jövõt illetõen gondolnunk kell az élet folytatására, ezért a korai óvintézkedések mellett a hosszútávú óvintézkedések is nagy figyelmet érdemelnek, hiszen a károk felszámolása, a helyreállítási feladatok elengedhetetlenek a normális élet továbbviteléhez. Az óvintézkedéseket az Országos Baleset-elhárítási Intézkedések Terve tartalmazza. Nem nukleáris környezetvédelem6 Vízminõség-védelem Az atomerõmû, mint az ország legnagyobb nyersvíz felhasználó üzeme különös gondot fordít a víz minõségének védelmére. A kibocsátott hûtõvíz a befogadó Duna hõszennyezését nem, csak hõterhelését okozza, mivel a felmelegedés mértéke az ökológiai egyensúlyt nem bontja meg. Ennek érdekében hatósági engedélyek a hõlépcsõ maximális mértékét és a Duna víz hõmérsékletének maximumát határozzák meg, ezeket a korlátokat be kell tartani. A kibocsátott kondenzátor-hûtõvíz minõsége annak hasznosítását is lehetõvé teszi. Jelenleg ez biztosítja az erõmû halastavainak vízutánpótlását. A szociális vízhasználatokból az üzemi területen keletkezõ szennyvíz az erõmû kommunális szennyvíztisztító rendszerén keresztül került kibocsátásra. A szennyvíztisztítás hatásfokát üzemi kontroll és az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelõség rendszeresen – általában negyedévente – ellenõrzi. A tisztítás hatásfoka, így a kibocsátott vizek minõsége az elõírásoknak megfelelõ volt.
5 Galántai J.: Nukleáris biztonság Magyarországon. Katasztrófavédelem, 2003/4. p8–9. 6 www.atomeromu.hu/kornyezet
88
GERGELICS NATÁLIA: Környezetvédelem a Paksi Atomerõmûnél
Az inaktív ipari hulladékvizek túlnyomó részét a sótalanvíz elõállítás során keletkezõ savas és lúgos szennyezettségû vizek alkotják. A vízlágyítói hulladékvíz 3 3 mennyisége 2003-ban 140 ezer m volt. A hulladékvíz semlegesítése a 10 000 m -es zagymedencékben történik. A medencék vízminõségét és kibocsátását rendszeres üzemi kontroll ellenõrzi. Az éves szinten 130 000 m3, semlegesítés és ülepítés után kibocsátott hulladékvíz minõsége megfelelõ volt, a szennyezõ anyagok koncentrációja a melegvíz csatornában a határértékeket nem haladta meg. Felszín alatti vizek védelme Az erõmû talajvízre és talajra gyakorolt hatását kiterjedt talajvízfigyelõ kútrendszerrel ellenõrizik. A monitoring rendszerben közel 50 talajvízfigyelõ kutat vizsgálnak különbözõ – az ellenõrzött technológiától függõ – paraméterre. A vizsgálatok körét a vízjogi, és a 2000. évben lezárult részleges környezetvédelmi felülvizsgálatok alapján kiadott mûködési engedélyekben foglaltaknak megfelelõen végzik. A talajvíz és az esetleges szennyezések mozgásának követése érdekében 80 kút vízszintjét regisztrálják. Levegõtisztaság-védelem Az atomerõmûnek az energiatermelésre alkalmazott technológiájából adódóan igen kicsi a légköri emissziója. Hagyományos, inaktív szennyezõ anyagokat a biztonsági elektromos betáplálást biztosító dízel-generátorok és a festõmûhely festõkabinjai bocsátanak ki. A biztonsági dízel-generátorokból éves szinten összesen kb. 200 órás üzemidõ miatt a kibocsátott bruttó szennyezés igen kicsi, az immissziót alig befolyásolja. A festõmûhely festõkabinjának és általános elszívó rendszerének kürtõi potenciális szennyezõ forrást jelentenek. A festõkabin száraz leválasztású zsákos szûrõvel van ellátva (hatásfok 96 %). A kibocsátott oldószerek emisszióit az óránként felhasznált festék és oldószer mennyiség határozza meg. A jogszabályi változások következtében 2003-ban újra bejelentették a fenti légszennyezõ pontforrásainkat a környezetvédelmi hatóságnak. Az elõírt határértékeket, valamint a dízel-generátorokra, mint szükségáramforrásokra elõírt levegõtisztaság-védelmi követelményeket betartották. Hulladékgazdálkodás Az atomerõmû tevékenysége során az alábbi hulladékok keletkeznek: – radioaktív hulladékok: = kis - és közepes aktivitású radioaktív hulladékok, = nagy aktivitású radioaktív hulladékok. – inaktív hulladékok: = kommunális hulladékok, = nem veszélyes termelési (ipari) hulladékok, = veszélyes termelési hulladékok (veszélyes hulladékok), = inert hulladékok.
89
KARD ÉS TOLL 2006/3
Radioaktív hulladékok A paksi atomerõmûben a radioaktív hulladékok mennyisége és összaktivitása a létesítmény mûszaki tervében rögzítetteknél lényegesen kevesebb, ami az üzemelés színvonalát és a sugárvédelmi ellenõrzés szigorúságát minõsíti. Az ilyen jellegû hulladékok kezelése szelektív gyûjtésbõl, mérésbõl, térfogatcsökkentésbõl, csomagolásból, átmeneti majd végsõ tárolásból áll. A végsõ tárolást éveken keresztül Püspökszilágy és Kisnémedi községek határában (Pest megye) létesült radioaktív hulladék feldolgozó és tároló telephelyén valósították meg. Mivel ez a tároló nem a paksi hulladék befogadására készült, kapacitása korlátozott, a hosszú távú hulladék-elhelyezésrõl egy kifejezetten Paks igényeire méretezett tárolót kell megépíteni. A feladat túlmutat a paksi atomerõmû hatáskörén, megoldására az Országos Atomenergia Bizottság összefogásában tárcaközi célprogram indult 1992-ben. A program elsõ lépcsõjének eredménye volt egy tároló befogadására alkalmas telephely kiválasztása. A nemzeti program vezetése által kiválasztott hat településen helyi népszavazással vagy aláírásgyûjtéssel erõsítették meg az önkormányzat együttmûködési készségét. A befogadó településekkel 1995. végén a PA Rt. hosszú távú együttmûködési megállapodást kötött. A program vezetése – 1996 januári kezdéssel – kutatófúrások indítását határozta el három, befogadó nyilatkozatot tevõ Tolna megyei település határában (Üveghuta, Diósberény, Udvari). A kutatófúrások befejezése után a szakértõi bizottság mindhárom település környékét alkalmasnak találta a kis- és közepes aktivitású hulladék tárolójának megépítését célzó további kutatások elvégzésére. Az Országos Atomenergia Bizottság 1997 elején hozott döntést arról, hogy BátaapátiÜveghuta térségében kezdõdjenek meg a részletes kutatások. Az 1998. év végére elvégzett értékelések azt mutatták, hogy a Tolna megye déli részén található település közigazgatási területén található kõzet alkalmas a kis- és közepes aktivitású hulladék végleges befogadására. Ezt megerõsítette a Magyar Tudományos Akadémia Földtudományi Osztályának 1999. január 5-i ülése is. A beruházás megkezdéséig szükséges feladatok elvégzésére – részletes telephely értékelés, hatósági engedélyezés – az Országos Atomenergia Bizottság jóváhagyása és az Országgyûlés elõzetes, elvi hozzájárulása után került sor. Inaktív hulladékok A veszélyes hulladékok keletkezési forrásait két szempont szerint osztályozhatjuk: a hulladékot termelõ szervezeti egységek szerint, a hulladékot eredményezõ technológia alapján. Veszélyes hulladék termelõ technológiák: – Finomított sótalanvíz termelés – Biztonsági dízel generátorok üzemeltetése, karbantartása – Turbinák üzemeltetése, karbantartása – Karbantartás – Minõség-ellenõrzés – Raktározás (selejtezés) – Ipari hûtõgépek üzemeltetése, karbantartása
90
GERGELICS NATÁLIA: Környezetvédelem a Paksi Atomerõmûnél
– Egyes építészeti tevékenységek – Irodai tevékenység – Ipari szennyvíztisztítás – Kommunális szennyvíztisztítás A veszélyes hulladékokat az erre kialakított gyûjtõhelyeken szelektíven, környezetszennyezést kizáró módon gyûjtik. A mûhelyekben, a szerelési és karbantartási helyeken keletkezõ veszélyes hulladékokat (elsõsorban olajjal szennyezett felszívató anyagok, fáradt olaj, szórófejes flakonok, festékhulladékok és göngyölegeik) a mûhelyépületekben, illetve a szerelés, karbantartás helyén elhelyezett fedéllel ellátott, feliratozott, betonozott aljzaton elhelyezett hordókban vagy állványokon elhelyezett zsákokban gyûjtik. Ezek az ún. munkahelyi gyûjtõhelyek. A megtelt hordók tartalmát – a hulladékok típusától függõen – a megfelelõ gyûjtõhelyeken ürítik, az üres hordók visszakerülnek a mûhelyekbe, szerelési és karbantartási helyekre. A zsákok ugyanezen gyûjtõhelyeken kerülnek elhelyezésre. A veszélyes hulladékok üzemi gyûjtése a veszélyes hulladék üzemi gyûjtõhelyen történik, amelynek üzemeltetését a PA Rt. a környezetvédelmi hatóság által jóváhagyott Üzemeltetési Utasítás szerint végzi. Az üzemi gyûjtõhely az erõmû északi területén található. A veszélyes hulladékokat fajtánként elkülönítve, szelektíven, környezetszennyezést kizáró módon gyûjtik. Ennek érdekében a veszélyes hulladékok gyûjtése olyan zárt edényben és/vagy zárt helyiségben történik, amely a hulladékot a környezettõl elszigeteli. A gyûjtés során biztosítják, hogy a veszélyes hulladékot csapadékvíz nem érheti, belõle kifolyás, illetve kimosódás nem történhet. A gyûjtõedények szilárd padozaton és korróziós hatásnak ellenálló felületeken helyezkednek el (pl.: beton, bitumen), folyékony hulladékok esetén kármentõvel vannak ellátva. 2003-ban 199 691 kg veszélyes hulladék keletkezett az erõmûben (elsõsorban fáradt olaj, olajjal szennyezett hulladék, elektronikai hulladék, selejtezett technológiai vegyszerek, festékes göngyölegek). 2003-ban – engedéllyel rendelkezõ vállalkozóknak átadva – 178 187 kg veszélyes hulladék hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodtunk. A nem veszélyes termelési hulladékokat a kommunális és a veszélyes hulladékoktól elkülönítetten, kijelölt és a szelektív gyûjtés céljára kialakított gyûjtõhelyen, illetve az erre kijelölt raktárban gyûjtik. A gyûjtés során az alábbi hulladékfajtákat kell megkülönböztetni: – hõszigetelõ-anyag hulladék (kõzetgyapot), – gumihulladék, – fahulladék, – villamos szerelési hulladékok, – textil hulladék, – papírhulladék, – üveghulladék, – fém hulladékok: = szénacél hulladék, = rozsdamentes acél hulladék, = réz–bronz fémhulladék (pl.: acél),
91
KARD ÉS TOLL 2006/3
= alumínium hulladék, = nikkel hulladék, = ólom hulladék, = egyéb fémhulladék (keverék), – egyéb ipari hulladék. Az ipari hulladékok szelektív gyûjtése során figyelembe kell venni, hogy: az ipari hulladékok kommunális, vagy veszélyes hulladékot, építési törmeléket (beton, tégla, vakolat) nem tartalmazhatnak. A munkaterületen az ipari hulladék fajtánkénti szétválogatása és gyûjtése kötelezõ. Az ipari hulladékok gyûjtési helyeinek meghatározása a szerint történik, hogy a hulladékok értékesíthetõk-e, vagy nem. Ezen intézkedések és tervek segítik a paksi atomerõmûvet egy esetleges nukleáris baleset bekövetkezésekor a környezet, illetve a lakosság védelme érdekében, valamint a kockázatok csökkentése érdekében.
FELHASZNÁLT IRODALOM Galántai Judit: Nukleáris biztonság Magyarországon. Katasztrófavédelem, 2003/4. Grósz Zoltán: A Magyar Honvédség ABV védelmének aktuális kérdései a NATO integrációval összefüggésben. Doktori disszertáció Grósz Zoltán: Ipari eredetû nukleáris katasztrófák lehetséges forrásai és ellene való védelem. Budapest, 2000, Tanszék letéti könyvtár Országos Baleset-elhárítási Intézkedések Terve Rakonczai János: Globális környezeti problémák. Lazi Kiadó, Szeged, 2003. Zellei Gábor: A nukleáris veszélyhelyzeti kommunikáció elmélete és gyakorlata az Európai Unióban. Katasztrófavédelem, 2002/8. www.atomeromu.hu
92
