A PAKSI ÜZEMZAVAR HELYREÁLLÍTÁSI MUNKÁI

A PAKSI ÜZEMZAVAR HELYREÁLLÍTÁSI MUNKÁI TALÁN NEM TÚLZÁS AZ A MEGÁLLAPÍTÁS, HOGY A LEGUTÓBBI KÉT ÉVTIZED SORÁN A MAGYAR VILLAMOSENERGIA-RENDSZER EGYIK LEGNAGYOBB ÉS LEGMEGBÍZHATÓBB TERMELÔJE, AZ ÉVEK ÁTLAGÁBAN 14 TWH ENERGIÁT FEJLESZTÔ PAKSI ATOMERÔMÛ (PAE) VOLT. VILLAMOSENERGIATERMELÉS SZEMPONTJÁBÓL 2004 KILÁTÁSAIT TEKINTVE A LEGFÔBB BIZONYTALANSÁGOT A 2003. ÁPRILIS 10-ÉN BEKÖVETKEZETT SÚLYOS ÜZEMANYAG-SÉRÜLÉS, ÉS ANNAK NYOMÁN A HUZAMOS IDEJE NEM TERMELÔ 2. SZ. BLOKK HORDOZZA MAGÁBAN. AZ ALÁBBIAKBAN ÖSSZEFOGLALJUK A KIALAKULT HELYZETET, BEMUTATJUK MINDEN EDDIG MEGTETT JELENTÔS INTÉZKEDÉST, AMI A HELYZET NORMALIZÁLÁSA ÉRDEKÉBEN TÖRTÉNT, ILLETVE AZOKAT A FELADATOKAT, AMELYEK A TELJES HELYREÁLLÍTÁS ÉRDEKÉBEN MÉG ELÔTTÜNK ÁLLNAK. A RÉSZLETEK TÁRGYALÁSA SORÁN KÜLÖN KITÉRÜNK A 2. SZÁMÚ ENERGETIKAI BLOKK VISSZAINDÍTÁSÁNAK LEHETÔSÉGÉRE, ÉS ANNAK FELTÉTELEIRE. (A FÛTÔELEM-SÉRÜLÉS BEKÖVETKEZÉSÉNEK ISMERTETÉSE, AZ EZZEL KAPCSOLATOS VIZSGÁLATI JELENTÉSEK – PA RT., OAH NBI, NAÜ – AZ ÉRDEKLÔDÔK SZÁMÁRA TOVÁBBRA IS HOZZÁFÉRHETÔEK) HETZMANN ALBERT

ELÔZMÉNYEK Az 1–4. sz. blokkok gôzfejlesztô berendezéseinek tápvízelosztó kollektorai az elmúlt években eróziós lyukadások miatt cserére szorultak. A munka elvégzése többnapos, jelentôs dózisterheléssel járó szerelési munkát jelentett. A munkafeltételek biztosítása érdekében az 1–3. blokki gôzfejlesztôk esetében vegyi tisztításra, dekontaminálásra került sor. Elsôsorban e mûveletek mellékhatásaként, az érintett blokkokon a reaktorban és a fûtôelemeken magnetit lerakódás képzôdött. A lerakódás hatása kettôs, egyrészrôl az üzemanyag hûtése az áramlás részleges blokkolása miatt romlik, a reaktor csak csökkent teljesítményen üzemeltethetô, másrészrôl a hûtés elégtelensége okán a fûtôelempálcák sérülésének veszélye megnô. A fûtôelemeken képzôdött lerakódások megszüntetésére többféle megoldás közül, nemzetközi referenciák alapján, a Framatome ANP (továbbiakban: FANP) nemzetközileg szabadalmaztatott CORD® UV technológiája került kiválasztásra. A tisztító technológia, egy az atomerômûvi

blokk rendszereitôl teljesen független, autonóm vízkémia-rendszerként került telepítésre. A tisztító rendszer minden elemét maga a technológia szállítója, a FANP tervezte, gyártotta és felügyelte. A mûködési feltételek biztosítása, a koordináció, és az üzemanyag szállítása hárult PA Rt.-re.

AZ ÜZEMZAVAR ÁLTAL ÉRINTETT KÖRNYEZET A súlyos fûtôanyag-sérülés az alaptechnológiától teljes mértékben független, 1. sz. technológiai aknában elhelyezett, autonóm rendszer részét képezô tisztító tartályban következett be. Az 1. sz. akna üzemszerûen a friss és kiégett üzemanyag-kazetták mozgatását kiszolgáló technológiai tároló tér, amely szerkezeti kialakításában a rendeltetéséhez igazítottan egy rozsdamentes acél burkolattal ellátott, közel 15 m mély hengeres medence. Az üzemanyag mozgatáson túl, ebben az aknában történik a reaktor belsô szerelési egységeinek szerkezeti vizsgálata is.

Az 1. sz. akna zsilipekkel összenyitható, közös vízteret alkot a pihentetô medencével és a reaktortartály feletti átrakó medencével. A medencék technológiai kiszolgálása – töltés-ürítés, hûtés, víztisztítás – a pihentetô medencéhez kapcsolódó rendszereken keresztül történik. Maga a tisztítótartály egy kettôsfalú rozsdamentes acéltartály, amely egyszerre 30 fûtôelem-kazetta befogadására alkalmas. A tartályon belül a felsô tartólemez kialakítása megegyezik a pihentetô medencében lévô tároló polcok kialakításával – az elrendezés, a kazetták laptávolsága azonos. Az alsó tartólemez egyaránt alkalmas az eltérô lábméretû munkaés szabályzó kazetták azonos pozíción belüli befogadására. A pihentetô medencével összenyitott, normál szintig 12-16 g/kg bórsavas vízzel feltöltött 1. sz. aknában lévô zárt tartályban folyt a 30 üzemanyag-kazetta vegyi tisztítása. A 6. sz. töltettisztító ciklusának befejezése után, az elégtelen hûtés miatt, a részben kiégett üzemanyag-kazetták túlzott felmelegedése miatt, azok nagymértékû károsodása következett be (1. ábra).

A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2003/4

41

töredezett üzemanyagdarabok kb. 560 cm magasan, 324 liternyi térfogatot képezô, ferde csonka kúpra emlékeztetô formában helyezkednek el.

STABILIZÁCIÓS INTÉZKEDÉSEK

1. ÁBRA ÜZEMZAVARRAL ÉRINTETT TECHNOLÓGIAI KÖRNYEZET. 1. 1. SZ. AKNA A TISZTÍTÓTARTÁLYLYAL, 2. PIHENTETÔ MEDENCE, 3. ÁTRAKÓMEDENCE A REAKTORTARTÁLLYAL ÉS AZ ÁTRAKÓGÉPPEL, 4. AMDA TISZTÍTÓ BERENDEZÉS, 5. VÍZTEREKET ELVÁLASZTÓ ZSILIPEK

4 4

2

3 4

1

2. ÁBRA TISZTÍTÓTARTÁLY A SÉRÜLT ÜZEMANYAGGAL. 1. TISZTÍTÓTARTÁLY AZ 1. SZ. AKNÁBAN, 2. TISZTÍTÓTARTÁLY EREDETI HÛTÔVEZETÉKEI, 3. KIEGÉSZÍTÔ HÛTÉSEK TARTÓ KONZOLJAI A PÓDIUMON, 4. NEUTRONFLUXUS-MÉRÉSEK, AXIÁLIS HÔMÉRÔKKEL KIEGÉSZÍTVE

Az eddig rendelkezésre álló, összesen öt alkalommal készült videofelvételek alapján megállapítható, hogy mind a 30 üzemanyag-kazetta strukturálisan erôteljesen roncsolódott. Egészben történô kiemelésük nem lehetséges, sôt, a kiemelésükhöz további darabolásuk látszik szükségesnek. A felsô tartólemez feletti részeken a kazettafejek többsége jelentôsen deformálódott, helyenként letörtek. A felsô tartólemezen kiszóródott

42

üzemanyagpálca-darabok, azokból kihullott pasztillák és szerkezeti anyagdarabok találhatók. A felsô tartólemez alatt egyes pozíciókban kazettaburkolat folytonossági hiány tapasztalható. Az alsó tartólemezen – a magas hômérsékleten végbement, az üzemanyagot és a szerkezeti anyagát érintô oxidációs, elridegedési folyamatok, valamint egyéb mechanikai hatásokra – levált burkolat és kihullott


Az üzemanyag-sérülés bekövetkeztekor, elsô számú szempont az esetleges környezeti hatások minimálása, további belsô-külsô terhelések elkerülése volt. A beépített rendszerek mûködtetésén túlmenôen a helyzetet folyamatosan értékelve és az intézkedéseket ahhoz igazítva, gondoskodtunk: n az 1. sz. aknából származó dózisteljesítmények csökkentésére a radionuklidok (I131, Cs137) megkötéséhez szükséges hidrazin adagolással, n a struktúra megbízható szubkritikusságának biztosításához többlépcsôs eljárással a bórsav-koncentráció 20 g/kg értékre történô növelésével, n az akna fölé helyezett fóliasátorral és helyi mobil légelszívás kiépítésével a gáznemû anyagok reaktorcsarnokba való kijutásának megakadályozására. A tisztító technológia hiányait pótolandó, azonnal intézkedtünk a megfelelô hûtés érdekben az eredeti hûtôkapacitás többszörösének kiépítésére. Kiépültek a folyamatok ellenôrzéshez szükséges mérések – 3, egymástól független neutronfluxusmérés; térbeli, ezen belül axiális mérést lehetôvé tevô 333 hômérsékletmérések. A vegyészeti helyzet ellenôrzéseként megszerveztük a négyóránkénti mintavételezés rendjét. Az 1. sz. akna környékérôl, a beavatkozásokról folyamatos audiovizuális dokumentálás történik (2. ábra). A konkrét mûszaki intézkedésekkel egyidejûleg a társaság vezetése az elsô napokban felállította a Helyreállítási Projektet (HP). A projekt feladatai: n a helyzet felmérése, stabilizálása; n a sérült üzemanyag-eltávolítás technológiájának mûszaki és biztonsági feltételeinek kidolgozása, engedélyeztetése; n helyreállítási munka végrehajtásának szervezése, ellenôrzése, irányítása.

A sérült fûtôelem üzemzavari állapotát értékelve, a hatóság élve a jogszabályi lehetôségeivel, külön engedélyhez kötötte és magához vonta valamennyi, az 1. sz. aknában és környezetében történô mûveletvégzés, beavatkozás végrehajtásának engedélyezési jogát. Ehhez egyrészrôl a helyzet bonyolultsága, másrészrôl az érvényes szabályozások, így többek között a Nukleáris Biztonsági Szabályzat kialakult helyzetre való korlátos alkalmazhatósága szolgáltattak alapot. Az elhárítási, helyreállítási munkák koordinációja, ellenôrzése úgy gondoljuk kétszintû értékelô, döntéshozó, operatív, valamint irányítási értekezleti rendet igényel, amelynek bevezetése megtörtént. A szakmai körültekintés és nyitottság kérdésének kapcsán fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a szakmai támogatásban és ellenôrzésben számos külsô, független szakértô vesz részt, és már a korai fázisban kezdeményeztük a hatóság HP értekezleteken való részvételét. Tekintettel arra, hogy fôjavítás alatt történt a tisztító berendezés súlyos üzemzavara, az elhárítás mellett gondoskodnunk kellett a fôjavítási munkák befejezésérôl, majd a 2. blokk idôben tartósan elhúzódó állása miatt, annak konzerválásáról is. A konzerválási tevékenység lényege, hogy a tartósan nem üzemelô berendezések korróziós állapotromlását megakadályozzuk. Ennek megvalósítása szerkezeti anyagminôségtôl függôen, a környezeti idôjárási viszonyokat figyelembe véve, vegyi úton történô passziválással, illetve teljes kiszárítással történik. A konzerválási feladatok teljesítésére team alakult át a visszaindulás feltételeit kidolgozó szakmai csoporttá.

A HELYREÁLLÍTÁS FELADATAI AZ 1. SZ. AKNA FIZIKAI ÉS TECHNOLÓGIAI LEVÁLASZTÁSA A helyreállítás szempontjából kiemelt fontosságú feladat az 1. sz. akna fizikai és technológiai függetlenségének mielôbbi megteremtése, amelynek célja az alábbiak szerint foglalható össze:

n A szerkezetileg és funkcionálisan

ép 2. blokki energetikai rendszer fizikai és technológiai leválasztása a sérült üzemanyagot tároló tartálytól, és az azt kiszolgáló aknától, az alaptechnológiára való visszahatásmentességének biztosítása. n Az 1. sz. akna teljes körû függetlenítése minden üzemi rendszertôl, azok hatásától. n Az 1. sz. akna mint radioaktív anyagok forrásnak lokalizálása, a további szétterjedés és kontamináció elkerülése. n A tisztítótartályban lévô üzemanyag minden körülmény közötti szubkritikusságának biztosítása és ellenôrzése. n A tisztítótartályban lévô sérült üzemanyag biztonságos hûtése, a hûtési viszonyok ellenôrzése. n Az 1. sz. aknában lévô hôhordozó biztonságos hûtése, a hûtés ellenôrzése. n Az 1. aknában lévô hôhordozó pótlása, a hôhordozó mennyiségének ellenôrzése. n Az 1. aknában lévô hôhordozó vízminôségének biztosítása és ellenôrzése. n Az 1. akna légterének kezelése, dozimetriai ellenôrzése. n A sérült üzemanyag hermetizálása, strukturális rögzítése, tokozott eltávolítása. A felsorolt feladatok egy részét, fôként az ellenôrzés blokkvezénylôi kiépítésével már megvalósítottuk, a hátralévô rendszer kiépítések megvalósítása folyamatban van. Ennek keretében megvalósul: n A remanens hô elvezetésére szolgáló hûtôrendszer kiépítése, amely biztonsági hûtôvízzel (Duna vizét felhasználva) táplált, közbensô hûtôkörös kialakítású, blokkosított egységekbôl felépülô rendszer. Itt kell megjegyezni, hogy a hûtés teljesítményigénye egyre kisebb mértékû, a kezdeti 241 kW remanens hôteljesítmény a várakozásoknak megfelelôen mára 60 kW körüli értékre csökkent. Az aknában és a tisztítótartályban mérhetô hômérséklet 27-28 °C fok körüli értéket mutat. n Önálló, részáramú víztisztító telepítése. Erre a nukleáris erômûvekben referenciákkal rendelkezô NURES (finn) technológiát szándékozunk felhasználni. A tisztító

3. ÁBRA KONTÉNERES KIVITELÛ MOBIL VÍZTISZTÍTÓ

technológia többek között alkalmas, a vízben lévô urán, transzurán, hasadványok és izotópok, valamint egyéb szennyezôk finom mechanikai szûrésére is. A kompakt, konténerbe telepített berendezés kapacitása 450 l/h (3. ábra). n A független vészbórozó berendezés felállítása, amely egy 40 g/kg töménységû, 40 m3 bórsavat tartalmazó tartályból és egy gravitációs adagoló csôvezetékekbôl épül fel.

A SÉRÜLT ÜZEMANYAG ÉS A TISZTÍTÓTARTÁLY ELTÁVOLÍTÁSA AZ 1. SZ. AKNÁBÓL A helyreállítási tevékenység során, a sérült üzemanyag tisztítótartályon belüli állapotának stabilitását és biztonságát fenntartó feltételek maradéktalan biztosítása mellett, egy bonyolult és összetett feladatsor átfogó kezelését kell megoldani az eltávolítás mûszaki megoldásától kezdve, a keletkezett hulladékok kezelésén át, a helyszín teljes körû helyreállításáig bezárólag. A helyreállítás fôbb feladatcsoportjai: n az eltávolításra való felkészülés részeként, a mind teljesebb állapotfelmérés feltételeinek biztosítása és elvégzése (vizsgáló eszközök, technológiák, folyamatos helyzetértékelô, információgyûjtô rendszerek, adatértékelô modellek stb.); n a helyzet megoldásának egészére és/vagy tevékenységenként szükséges szakértôi, beszállítói kör felmérése, a bevonásához szükséges feltételek biztosítása; n a sérült üzemanyag és a tisztítótartály eltávolítási megoldásai, és azok további kezelését biztosító mûszaki és technikai feltételek meghatározása;


43

n a keletkezett nagyaktivitású hulla-

dék szelektív, biztonságos tárolásához a feltételek meghatározása (telephelyen belüli és kívüli lehetôségek); n a mûszaki és technikai megoldások biztonsági, környezetbiztonsági, jogszabályi és hatósági feltételeinek meghatározása; n a tervezési alap fentiekben részletezett tartalmának véglegesítése után, egy többfázisú tervezési, és fázisonkénti engedélyeztetési eljárás lefolytatása, az engedélyezett beavatkozások végrehajtása. A helyreállítási tevékenység megszervezése és végrehajtása során maradéktalanul figyelembe kell vennünk a többi, üzemzavarral nem érintett blokk kiszolgálási, mûködési feltételeinek és kölcsönhatás-mentességének biztosítását.

4. ÁBRA SÉRÜLT ÜZEMANYAG ELTÁVOLÍTÁSÁNAK ELVI KONCEPCIÓJA. 1. FÜGGESZTETT, FORGÓZSÁMOLYOS MUNKAPLATFORM, 2. TE-

A SÉRÜLT ÜZEMANYAGELTÁVOLÍTÁS KONCEPCIÓJA Az elhárításra kiírt meghívásos vállalkozói versenyt követôen a megbízást a TVEL üzemanyag gyártó cég vezetésével összeállt orosz konzorcium kapta meg. A kiválasztás többlépcsôs értékelési eljárás keretében történt, a biztonsági, mûszaki és megbízhatósági szempontok messzemenô prioritását biztosítva. A konzorciumban helyet kapott minden olyan szervezet – többek között a fôkonstruktôr Hidropressz is –, amelyek tudása és a hasonló probléma megoldásban szerzett tapasztalata szükséges lehet a helyreállítási munka során. Az orosz fél eddigi teljesítménye és hozzáállása kapcsán a tapasztaltak biztatóak. Az általuk javasolt elvi megoldás lényege a sérült üzemanyag és egyéb szerkezeti anyagok darabonkénti, kézi távmegfogókkal történô víz alatti kiemelése a tisztító tartályból, átmenti tárolásra alkalmas tokokba. A koncepció fô elemei egy függesztett forgózsámolyos manipulációs munkaplatform, valamint a tartály nyitott peremére és az akna falában lévô tartókonzolokra támaszkodó teherhordó szerkezet, amely képes biztonságosan megtartani az eltávolított üzemanyagot befogadó hermetikus tokokat. A sérült fûtôelemmel töltött tokokat a megfelelô kezelés – mosatás, dekontaminálás,

44

HERHORDÓ SZERKEZET A HERMETIKUS TOKOK RÉSZÉRE, 3. HERMETIKUS TOKOK, 4. ÁTRAKÓGÉP, 5. ÜZEMANYAG-KAZETTÁK ÉS A HERMETIKUS TOKOK A PIHENTETÔ MEDENCÉBEN

szárítás – után, az alap technológiában rendszeresített emelô- és szállítóeszközök felhasználásával kialakított szállítási láncon keresztül juttatják át a pihentetô medencébe. Az átmeneti tárolás az üzemanyag-kazetták geometriai méretére tervezett és gyártott, a meglévô polcokban elhelyezhetô hermetikus konténerekben történik, amelyekbôl jelenlegi ismereteink szerint 90-100 db-ra lesz szükség. Természetesen az eltávolítási koncepció részleteinek kidolgozása során maximálisan érvényesíteni kívánjuk a már a fentiekben tárgyalt nukleáris és környezetbiztonsági, valamint nem utolsósorban az eltávolításban résztvevô személyzetre vonatkozó magyar (európai) munkavédelmi, sugárvédelmi követelményeket is (4. ábra).

A HELYREÁLLÍTÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ TOVÁBBI FELADATOK A helyreállítási feladatok egyik legnagyobb odafigyelést igénylô problémaköre a keletkezô radioaktív hulla-


dékok átgondolt kezelése. Látható, hogy mind a szûken értelmezett helyreállítási munkák, mind a 2. blokk visszaindítási feltételeinek biztosítása során jelentôs mennyiségû hulladék kezelésére kell felkészülni. A hulladékkezelés szempontjából az elsô megoldandó feladat a strukturálisan erôsen sérült anyagok biztonságosan mozgatható formába hozása, késôbbi kezelhetôség, feldolgozhatóság lehetôségének fenntartása, amit az erre a célra tervezett tokozási technológia felhasználásával szándékozunk megoldani. A sérült anyagot tokozás után a 2. sz. blokk pihentetô medence tároló állványain helyezzük el átmeneti tárolásra. A folyékony hulladékok, egyrészrôl a technológia vizekbôl, másrészrôl a víztisztítók gyanta tölteteibôl keletkeznek. A megváltozott izotóp összetételû vizeket elkülönítetten kezeljük. A kérdés megoldása a megfelelô tárolókapacitás és a kellô hatékonyságú besûrítési technológiák üzembe állításával érhetô el. A tárolókapacitás biztosítása érdekében gyorsított ütemben kell megvalósítanunk a tartálypark bôvítési programját (I. ütemben 43550 m3 és 43400 m3), illetve fokozott figyelmet fordítunk a már elôrehaladott stádiumban lévô folyékony hulladékfeldolgozó technológiák bevezetési programjára. A hagyományos szilárd hulladékok – védôfelszerelések, kisméretû szerszámok, kézi eszközök stb. – területén folyamatban van a szuperkompaktálás alkalmazásának vizsgálata. Az újszerû feladatot a nagy térfogatú eszközök, anyagok – pl. tisztító tartály és a fedele – kezelésére való felkészülés jelenti, melynek részeként ki kell dolgozni a darabolás, valamint az optimális helykitöltés szempontjait érvényesítô, a meglévô lehetôségeinken alapuló tárolási megoldásokat. A 2. blokkon bekövetkezett súlyos üzemanyag-sérülés egyben figyelmeztet arra is, hogy a radioaktív hulladékok kezelésével, átmeneti tárolásával kapcsolatos eddigi – nem csak a PA Rt. feladatkörébe tartozó – gyakorlatot és a nemzeti koncepciót megvalósító programot célszerû tartalmilag, valamint ütemezés szempontjából is felülvizsgálni.

A 2. BLOKK VISSZAINDÍTÁSÁNAK LEHETÔSÉGE A 2. blokki 1. sz. akna mielôbbi helyreállítása mellett meghatározóan fontos feladat annak vizsgálata, hogy az üzemanyag-sérülés által elôidézett állapotok milyen kihatással voltak magára a 2. számú blokk technológiai berendezéseire, és ezáltal annak energetikai üzemre való alkalmasságára. Az esemény és a kiváltott hatásainak minden eddigi vizsgálata egyértelmûen megállapította, hogy az üzemzavar során lejátszódott fizikai, mechanikai folyamatok a tisztító tartályon belül maradtak, azok nem idéztek elô semmilyen fizikai, mechanikai hatást a 2. számú blokk energiai termelô technológiai rendszerein. A 2. számú blokk szerkezetileg és funkcionálisan ép. Az 1. sz. akna funkciójának átmeneti elvesztésébôl származóan, az üzemanyag-manipulációk és reaktorszerelési lépések végrehajtása során el kell térnünk a fôegységek normál technológiai mûveleteitôl. Az energetikai üzemre alkalmas üzemanyagtöltet biztosítása, valamint a közös víztérbôl adódó radiokémiai hatások kezelése további megoldandó feladat. A legfôbb feltételként az 1. sz. akna fizikai és technológiai leválasztásának mielôbbi megoldása jelentkezik.

AZ ÜZEMANYAG-TÖLTET BIZTOSÍTÁSA A 349 kazettából álló aktív zónát a 312 üzemanyag és a 37 szabályozó kazetta alkotja. Normál körülmények között, a kazetták kiégésének függvényében, a zóna kb. 1/3 részét cserélik új kazettákkal. A rendelkezésre álló üzemanyagkészletet figyelembe véve, a meglévô (138 db egyéves, 90 db friss) és felhasználható (60 db tisztított) kazettákat kiegészítve a töltethez igazított, új beszerzésû, friss kazettákkal (61 db), egy 300 reaktornapos1 zóna állítható össze. A töltet összeállításán túlmenôen, legalább olyan összetett és jelentôs 1 Reaktornap – a reaktor 100%-on teljesített üzemideje.

1.

4. 5. 3.

2. 5. ÁBRA PIHENTETÔ MEDENCE A TÁROLÓ POLCOKKAL. 1. ZSILIP A REAKTOR FELÉ, 2. TÁROLÓ POLC BERAKOTT KAZETTÁVAL, 3. TÁROLÓ POLC ÜRES POZÍCIÓKKAL, 4. KAZETTÁK MOZGATÁSÁHOZ SZÜKSÉGES SZERSZÁMTÁROLÓ, 5. GÁZTÖMÖRTELEN KAZETTÁK HERMETIKUS TOK TÁROLÓ POZÍCIÓI A POLCOK VÉGÉBEN

mûszaki, biztonsági megalapozó, szervezési feladatsort képvisel az üzemanyag-mozgatási mûveletek feltételeinek megteremtése. Mozgatásos manipulációkat kell végrehajtani a pihentetô medencében a töltet elôkészítéshez, valamint az eltávolítás során biztosítandó szabad helyek megteremtéséhez. Ezek a mûveletek együtt járnak a kiégett és már pihentetett üzemanyag kiszállításával, a pihentetô medencébe történô friss üzemanyag beszállításával (5. ábra). A mozgatási mûveletek végrehajthatóságának legfôbb akadálya, az 1. sz. akna, valamint az üzemanyag mozgatáshoz szükséges C30 jelû szállító konténer telepítési helyének hiánya, mivel jelenleg azon a helyen áll a sérült tisztító tartály. Alternatív megoldásként kínálkozik egy konténer fogadó platform kialakításának lehetôsége a reaktor osztósíkra elhelyezve. A szerkezet gyártásához szükséges tervek elkészültek, jelenleg az engedélyeztetési folyamat részeként, a teljes mozgatási mûveleti folyamat átfogó biztonsági megalapozása, illetve a nehézteher szállításra alkalmas technológiai feltételek megteremtése van folyamatban. A kiégett és már pihentetett kazetták a Kiégett Kazetták Átmenti Tárolójában (KKÁT) kerülnek elhelyezésre. Az elhelyezhetôséghez szükséges feltétel a kazetták hidraulikai átjárhatóságára és alfa sugárzó izotópokkal való terheltségre vonatkozó biztonsági elemzések elvégzése, valamint azok által megszabott feltételek, korlátok teljesítése.

URÁN ÉS TRANSZURÁN ELEMEK KEZELÉSE Az üzemzavar következtében urán és transzurán elemek kerültek ki a megsérült kazettákból a közös vízteret alkotó, zsilippel összenyitott 1. sz. akna, pihentetô és átrakó medencék felületeire, illetve a medencéken keresztül a reaktor belsô berendezéseire, valamint a természetes cirkulációban résztvevô 2. és 5. számú hurkok felületeire. A kikerült elemek részben kiülepedtek, részben a hûtôvízzel együtt mozognak, illetve egy részük a hûtôvízben oldott állapotba kerültek. A pasztillák UO2 kémiai formája (urándioxid) általában jó vegyszerálló tulajdonságokkal is rendelkezik, azonban ha hosszú idôn keresztül savas, oxidatív környezetben vannak, akkor az urán-dioxid tovább oxidálódva jobb oldhatóságú vegyületeket képez. Nem számolva szelektív oldódással, a dúsítással beállított koncentrációjú U235 izotóp is ugyanígy oldódik, illetve diszperz szemcseként szétterül a vele érintkezô folyadékban és a berendezések falain. A blokk visszaindíthatóságának szempontjából kiemelt figyelmet igénylô korlátozás, hogy az aktív zónába kerülô (és ott nagy neutronfluxus-térben tartózkodó) berendezések, fûtôelemek urán, pontosabban U235 izotóp felületi kontaminációja ne haladja meg azt a szintet, amelybôl az U235 hasadása révén keletkezô radiojódok aktivitáskoncentrációja eléri vagy meghaladja a Mûszaki Üzemeltetési Szabályzatban (MÜSZ) elôírt korlátozó szintet. A megoldandó feladat tehát az U235 felületi szennyezettségének meghatározása. Közvetlen mérések hiányában, erre az oldatokból történô mintavételek, illetve felületi dörzsminták eredményei alapján végzett számításokkal lehet következtetni az ún. alfa-sugárzó izotópok, transzuránok (a maghasadás során keletkezô, a természetben nem elôforduló alfabomló radioaktív elemek) koncentrációjának meghatározásával. Az érvényes korlátot alapul véve, a stabil üzemelés határértéke I131 izotópra vetített aktivitás koncentráció 43105 Bq/kg, ami 105 g urán (3,6%-os legnagyobb dúsításnál, kb. 10 ml-nyi térfogatot jelent) jelenlétét


45

engedi meg a hôhordozóban. Az eddig elvégzett egymástól független számítások alapján is néhány grammnyi, de legfeljebb néhányszor 10 g urán jelenléte feltételezhetô. Tekintettel a mintavételezés és a számítási metódusok ismert bizonytalanságára, az érintett felületek és a hôhordozó tisztítását kellôen konzervatív módon kívánjuk elvégezni.

VISSZAINDÍTÁSI ENGEDÉLY MEGALAPOZÁSA Az üzemanyag sérülése a folyamatban lévô 2003. évi fôjavítás ideje alatt következett be, ami miatt a tervezett fôjavítási programot csak a kialakult helyzethez igazítottan tudtuk végrehajtani. A 2. sz. blokk 2003. évi fôjavítását, a blokk „F” üzemállapotba2 viteléhez szükséges feltételek teljesítésével a hatóság is lezárhatónak minôsítette. A 2. sz. blokk tartós állásától függetlenül, a 2004. évi ciklikus terjedelembe tartozó fôjavítási munkákat, illetve az idôszakra esedékes biztonság technikai felülvizsgálatokat az eredeti ciklikus ütemezésnek megfelelôen szándékozunk végrehajtani. A normál körülményektôl eltérô üzemeltetési feltételekhez kell illesztenünk valamennyi érintett üzemviteli dokumentációt, amelyekbôl oktatásokkal fel kell készítenünk a személyzet is.

A 2. BLOKK NORMALIZÁLÁSÁNAK ELÔREHALADÁSA Az üzemzavar kapcsán kialakult tényleges helyzettel való szembesülés pillanatától kezdve, naponta felmerülô és vita tárgyát képezô kérdés a helyreállítás befejezésének, és az attól függôvé tett, vagy azt megelôzô más idôpontban történô 2. blokki visszaindítás lehetôsége. A PA Rt. vezetése a kezdetektôl fogva egyértelmûen azt az álláspontot képviselte, hogy minden mással szemben elsôdleges prioritása az 1. számú aknában kialakult helyzet

2 „F” üzemállapot – A reaktor hideg, folyamatosan szubkritikus állapotban van, a primerköri hôhordozó átlaghômérséklete alacsonyabb, mint 70 °C, a primerkör nyomásra hozva.

46

felszámolásának és az eredeti állapot helyreállításának van. Mindamellett, mint üzemeltetô azt a szándékát sem titkolta, hogy amint a körülmények lehetôvé teszik – az elôírt biztonsági és mûszaki követelmények maradéktalan betartása és teljesítése mellett –, lehetségesnek és szükségesnek tartja a 2. sz. blokk üzembe vételét.

AZ ELHÁRÍTÁSI FELADATOK ÜTEMEZÉSE Az orosz fél eredeti pályázatában ajánlott 6 hónapos felkészülési, 2 hónapos végrehajtási idôtartamokból kiindulva, az elvi engedélyezési dokumentáció szállítását 2004. február 15-ig, a gyártási szerelési munkákra 3,5 hónap, az üzemanyag eltávolításra 2 hónap, míg a tartály eltávolítás és akna helyreállítás feladataira további 1 hónap idôszükségletet fenntartva vállalt szerzôdéses kötelezettséget. Az elhárítás befejezésének végsô idôpontját a vállalkozói idôtartamokon felül, az egyes hatósági engedélyezési fázisok idôszükséglete befolyásolja. A hatósági engedélyezési eljárás menetére folytatott egyeztetések eredményeként mára már körvonalazódott, hogy az engedélyezési eljárás a szakhatósági engedélyeken túlmenôen három szakaszból áll össze: n egy, a helyreállítási tevékenység biztonságát értékelô elvi engedélybôl, n a helyreállításhoz szükséges 2 biztonsági osztályba sorolt berendezések, szerszámok, eszközök behozatali és gyártási engedélyébôl, n helyreállítási tevékenység egészére – a kiszedéstôl a radioaktív hulladékok elhelyezésig – kiterjedô munkakezdési engedélybôl. Az engedélyezési folyamat idôtartamát – engedélyenként átlag 2 hónap – is figyelembe véve megállapítható, hogy a helyreállítás befejezési idôpontja 2004 végére, 2005 elejére tehetô.

A 2. BLOKK VISSZAINDÍTÁSÁNAK LEHETÔSÉGEI A 2. blokk energetikai indítási idôpontjának meghatározhatóságához minimum feltétel, a fentiekben rész-


letezett, indításhoz kapcsolódó biztonsági megalapozó feladatok kivétel és feltétel nélküli végrehajtása. Amennyiben más, eddig nem ismert akadályozó tényezô nem merül fel, a kitûzött részfeladatok határidôre történô teljesítése mellett, a visszaindítás feltételei 2004. I. negyedévében teljesíthetôek. A visszaindítás lehetôségét befolyásoló további tényezô a mûködô 1., 3., 4. sz. energetikai blokkok jövô évi fôjavítási programjának ütemezése. Az említett szempontok figyelembevételével, a 2. blokk 2003. évi fôjavításból hátra maradt munkák elvégzésére és a biztonsági követelmények teljesítésére, vagy az 1. blokki fôjavítás elôtt, vagy a 4. blokk fôjavítását követôen nyílik lehetôség.

AZ ÜZEMZAVARHOZ KAPCSOLÓDÓ TOVÁBBI FELADATOK Az esemény, és az ahhoz vezetô folyamatok több hazai és nemzetközi szakértôi vizsgálat keretében kerültek feldolgozásra – PA Rt., OAH, WANO, NAÜ –, amelyek során az alábbi legfôbb okokat állapították meg: n Egyértelmû tervezési hibák. n A megrendelô túlzott bizalma a szállítóban. n Az elôzmény nélküli átalakítások PAE általi nem megfelelôen konzervatív kezelése. n Felügyelet nélkül átengedett üzemeltetési feladatok a szállító felé. n A szervezet mûködési és minôségbiztosítási hiányai. A megfogalmazott javító intézkedések ennek megfelelôen ezen területek mûködési feltételeinek javítását célozzák meg, amelyek feldolgozása és gyakorlati bevezetése megkezdôdött.

ÖSSZEFOGLALÁS Az üzemzavarhoz vezetô okok lehetôségeink és reményeink szerint következetesen feltárásra kerültek. A kezdeti megrázkódtatás hatásain túlesve a tanulságok feldolgozását, a javító intézkedések meghatározását, és megvalósítását az erômûvi személyzet bevonásával megkezdtük.

pán mögé. A tengely másik oldalán, a francia érdekek mellett Kína és Oroszország kötelezte el magát, míg az egyelôre óvatos Dél-Korea is érezhetôen inkább Európa felé húz. A franciák elszántabban lépnek fel céljuk mellett mint a japánok: Párizs azzal fenyegetôzik, hogy a számára kedvezôtlen döntés esetében kiszáll a tervbôl. Egy vitatott alternatív elképzelés szerint bármelyik országba kerül a reaktor, az adatfeldolgozó és irányító központ a másikban kapna helyet. Az ügyben erôsen szkeptikus The Economist hetilap úgy véli, hogy ez az érdekellentétektôl egyre terhesebb helyzet a Nemzetközi Ûrállomás történetének legnehezebb idôszakára emlékeztet. Az utóbbi létesítményt a lap egy kétes értékekkel bíró vállalkozásnak tartja és erôsen szembeállítja a svájci Részecskefizikai Kutatóintézettel (CERN), amely viszont iskolapéldája lehetne bármilyen nagyléptékû nemzetközi tudományos együttmûködésnek.

Az ITER ötmilliárd dolláros építési költségén kívül ugyanekkora összeget fognak felemészteni a húsz éves fenntartás és az azt követô tíz éves leépítés ciklusai. Elôrejelzések szerint az egyelôre fejlesztési szakaszban tartó magfúziós energiafejlesztés teljesítménye 1,8 évenként duplázza meg teljesítményét, túlszárnyalva a számítógépiparban elfogadott Moore-törvényt is, miszerint a chipek felületébe vésett a tranzisztorok száma kétévenként a kétszeresére emelkedik. De még akkor is, ha ez a tendencia valósnak bizonyul, a brit Tudományos és Technológiai Parlamenti Hivatal felmérése alapján egy fúziós reaktor mûködtetése csak 2043tól lenne nyereséges. Vagyis ellentétben a számítógépipar korai napjaitól fogva hasznot hozó chipjeivel, „a fúziós technológia egészen addig kidobott pénz lesz, amíg fel nem épül az elsô eléggé nagy teljesítményû és megbízható erômû”, állapítja meg a lap. (Piac & Profit Online)

2. Blokk indítása

Üzemanyageltáv.

szerkezetileg és funkcionálisan épek, az 1. sz. akna késôbbi használhatósága következmény nélkül helyreállítható. Az elkövetkezô idôszak legfontosabb feladata eltávolítani, és biztonságos feltételek között elhelyezni a sérült üzemanyagot, valamint a 2. blokkot felkészíteni a biztonságos

energetikai üzemeltetésre. Mindamellett biztosítanunk kell az 1., 3. és 4. számú blokkok zavaró tényezôktôl és eseményektôl mentes megbízható üzemét, fel kell készülnünk a jövô évi nem kevés feladatot jelentô fôjavításokra (6. ábra). Vissza kell állítanunk a cég életét a nyugodt mindennapok rendjére. Természetesen ez a rend már egy másik rend, amely magában kell, hogy hordozza az eseményhez vezetô hibák tanulságait, és minden munkatársat érintô kötelezô megújulást. A megújulást, amely a lelkiismeretes, szakmai alapossággal átgondolt, megfontolt, a biztonságot minden más szempont elé helyezô, figyelmes mindennapi munkában mutatkozik meg. A 2. blokkot belátható idô belül rehabilitálni fogjuk, a mûszaki megoldás ismert. Minden esélyünk megvan arra, hogy ismét a magyar villamosenergia-rendszer egyik legmegbízhatóbb szállítója legyünk. Ehhez kérünk türelmet, bizalmat, nyugalmat, valamint támogató, szükség szerint akár bíráló, de korrekt szakmai partnereket!

6. ÁBRA A HELYREÁLLÍTÁS ÉS A 2. BLOKK VISSZAINDÍTÁSÁNAK ELVI ÜTEMTERVE

Az üzemvarral érintett 1. sz. akna és benne a sérült üzemanyagot tartalmazó tartály biztonságosan, ellenôrzötten stabil állapotban van. A környezetre, ahogy az üzemzavar kezdetén sem, ma sem jelent közvetlen veszélyt, és a megengedettnél nagyobb terhelést. A 2. blokk energetikai rendszerei

n HÍREK NEMZETKÖZI ATOMERÔMÛ ÉPÜL Egy nemzetközi magfúziós atomerômû megépítését tervezi az európai országok zömét tömörítô Euratom szervezet mellett az Egyesült Államok, Oroszország, Japán, Kína és Dél-Korea. Az ITER (International Thermonuclear Experimental Reactor, azaz nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor) nevû, ötmilliárd dolláros projekt megvalósítási helyszíneként a francia Cadarache és a japán Rokkasho esélyes, a végleges választásra március elején kerülhet sor. Miután az érintett államok minisztereinek tavaly decemberi találkozóján nem sikerült a kérdés kapcsán dûlôre jutni, Kanada teljesen kivonta magát a projektbôl. A helyszín nem csak gazdasági vonatkozásai miatt került éles viták középpontjába, hanem elemzôk szerint az iraki politika kapcsán kialakult stratégiai viszonyok is döntôen befolyásolhatják a tárgyalásokat. Elterjedt nézet ugyanis, hogy az Egyesült Államok saját külpolitikájának támogatásáért cserébe áll Ja-


47

A PAKSI ÜZEMZAVAR HELYREÁLLÍTÁSI MUNKÁI

Recommend Documents