MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION
AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR AHU HUNGARIAN AFRICA-KNOWLEDGE DATABASE -----------------------------------------------------------------------------------BALÁZS Judit Afrika a világ gazdasági és politikai rendszerében Eredeti közlés /Original publication: kézirat (előadás a Magyar László iskolanapon, 1994. november 11-én, Dunaföldváron), 7 old. Eredeti Elektronikus újraközlés/Electronic republication: AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR – 000.000.988 Dátum/Date: 2013. december /December – 2014. augusztus / August 16. Az elektronikus újraközlést előkészítette /The electronic republication prepared by: B. WALLNER, Erika és/and BIERNACZKY, Szilárd Hivatkozás erre a dokumentumra/Cite this document BALÁZS Judit: Afrika a világ gazdasági és politikai rendszerében, AHU MATT, 2014, pp. 1–8. old., No. 000.000.988, http://afrikatudastar.hu Eredeti forrás megtalálható/The original source is available: Közkönyvtárakban / In public libraries Megjegyzés / Note: ellenőrzött és szerkesztett szöveg / controlled and edited text Kulcsszavak/Key words Magyar Afrika-kutatás, Afrika politikai és gazdasági marginalizálódása, a gyarmatosítás következményei, veszélytényezők (migráció) African studies in Hungary, political and economic marginalization of Africa, consequences of colonialism, risk factors (migration) ----------------------------------------------------------------------------
2
Balázs Judit
AZ ELSŐ MAGYAR, SZABAD FELHASZNÁLÁSÚ, ELEKTRONIKUS, ÁGAZATI SZAKMAI KÖNYV-, TANULMÁNY-, CIKKDOKUMENTUM- és ADAT-TÁR/THE FIRST HUNGARIAN FREE ELECTRONIC SECTORAL PROFESSIONAL DATABASE FOR BOOKS, STUDIES, COMMUNICATIONS, DOCUMENTS AND INFORMATIONS * magyar és idegen – angol, francia, német, orosz, spanyol, olasz és szükség szerint más – nyelveken készült publikációk elektronikus könyvtára/ writings in Hungarian and foreign – English, French, German, Russian, Spanish, Italian and other – languages * az adattárban elhelyezett tartalmak szabad megközelítésűek, de olvasásuk vagy letöltésük regisztrációhoz kötött/the materials in the database are free but access or downloading are subject to registration * Az Afrikai Magyar Egyesület non-profit civil szervezet, amely az oktatók, kutatók, diákok és érdeklődők számára hozta létre ezt az elektronikus adattári szolgáltatását, amelynek célja kettős, mindenekelőtt sokoldalú és gazdag anyagú ismeretekkel elősegíteni a magyar afrikanisztikai kutatásokat, illetve ismeret-igényt, másrészt feltárni az afrikai témájú hazai publikációs tevékenységet teljes dimenziójában a kezdetektől máig./The AfricanHungarian Union is a non-profit organisation that has created this electronic database for lecturers, researchers, students and for those interested. The purpose of this database is twofold; on the one hand, we want to enrich the research of Hungarian Africa studies with versatile and plentiful information, on the other hand, we are planning to discover Hungarian publications with African themes in its entirety from the beginning until the present day.
Afrika a világ gazdasági és politikai rendszerében
AFRIKA A VILÁG GAZDASÁGI ÉS POLITIKAI RENDSZERÉBEN Balázs Judit
Az előadás elhangzott 1994. november 11-én Dunaföldváron A Magyar László iskolanap alkalmából
3
4
Balázs Judit
A „harmadik világ”negyedik (?) világa „A kaucsukért a bennszülötteknek havi 25 frankot fizet az Erdőkitermelő Társaság, ezen kívül minden szombaton egy frank kosztpénzt – táplálék és lakás nélkül. Ezek az 'önkéntes jelentkezők', akik ezt a siralmas állapotot még mindig többre becsülik a hatósági kényszermunkánál. Ez utóbbitól annyira félnek, hogy elmenekülnek a falujukból, az őserdő eldugott helyein rejtőzködnek el.”1 A könyv vádirat a gyarmatosítók ellen. Azok ellen, akik – és hosszú ideig élt ez a felfogás – egyértelműen és szinte kizárólagosan felelősek az afrikai kontinensen kialakult helyzetért. Hiszen jóval azelőtt, hogy az európaiak a 16. században Afrikába érkeztek volna, e földrészen viruló társadalmak, nagy birodalmak jöttek létre, amelyeknek története még ma is jórészt ismeretlen előttünk. Pedig ma már megszoktuk, hogy Afrikában törzsi háborúk dúlnak, pusztít az éhínség, a szárazság és a politikai diktatúrák. Afrika azonban az emberiség bölcsője, hiszen Etiópiában bukkantak a legrégibb emberi maradványokra. Egyes vélemények szerint az ember Kelet-Afrikában született meg, hatmillió évvel ezelőtt. Legidősebb ismert ősünk egy 110 cm magas férfi, aki 21 éves korban halt meg, kb. három millió évvel ezelőtt Etiópiában a Wolló völgyében. A régészek Lucy-nek nevezték el, mert éppen a Beatlesek dalát hallgatták egy Lucy nevű lányról. No de térjünk vissza a jelenhez. Hogy mennyiben felelős a gyarmatosítás a ma kialakult helyzetért, ezt nagyon ellentmondásosan ítélik meg a történészek, néprajzkutatók, közgazdászok és politikusok. Hiszen valójában a gyarmatosítás felszámolását követően szinte valamennyi afrikai ország helyzete romlott. Ha az egy főre jutó jövedelmet, az élelmiszertermelést, és azokat a nagy mutatókat nézzük, melyek meghatározzák egy ország lakosságának életét, életszínvonalát. Hosszú lenne belemenni minden részletbe, hogy valójában mi is okozta Afrika kontinentális méretű lesüllyedését. Egy azonban szinte bizonyosra vehető, hogy a nagyhatalmakat súlyos felelősség terheli, hiszen Afrika tönkremenése éppen a hidegháború időszakára esik, a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas évekre, amikor is a nagyhatalmak az 1
Idézet André Gide 1920-ban Utazás Kongóban címmel megjelent riportkönyvéből.
Afrika a világ gazdasági és politikai rendszerében
5
egymás ellen folytatott ideológiai harc színterévé tették Afrikát, kijátszották egymás ellen az országokat, a saját nagyhatalmi politikájuk játékszerévé tették, mialatt ezek az országok rendre tovább süllyedtek a nyomorba. André Gide regénye azt sugallja, hogy ahová fehér ember betette a lábát, ott szétzúzta vagy szétzilálta a hagyományos társadalmakat, behurcolta a civilizáció eszközeit, módszereit (jót, rosszat egyaránt), megalázta, máig tartó kisebbségi érzésbe taszította a földrész tekintélyes részének lakóit. A gyarmatosítók egy sor mesterséges államot hagytak maguk után, önkényesen meghúzott határokat, amelyek gyakran nem az ott lakók érdekeinek feleltek vagy felelnek meg. Közös tető alá hoztak ellenséges törzseket, s őket éppen a gyarmatosítók elleni harc kovácsolta átmenetileg össze, hogy majd a gyarmatosítás megszűntével hatalmas törzsi háborúk, ellenségeskedés törjön a felszínre. A törzsi viszályok, a politikai bizonytalanság, sőt, a polgárháborúk így csak súlyosbították a kontinens amúgy is katasztrofális gazdasági helyzetét. Szinte mindennaposak az éhségzónákról sugárzott képek a televízióban. Ma Afrika 50 országában mintegy félmilliárd ember él nagyon súlyos körülmények között. A reményteli hatvanas évek óta a gazdasági hanyatlás, sőt az éhínségek mellett társadalmi anarchia, szétzilálódás üti fel a fejét Afrikának hol ebben, hol abban a térségében. Vajon miért éppen Afrikában? Próbáljuk meg az okokat megkeresni. Milyen jó lenne, ha pusztán ma, visszatekintve az eseményekre, az elhibázott gazdaságpolitikára, a természeti katasztrófákra, a történelmet vissza lehetne forgatni, és újra egy jobb úton elindulni. Akkor talán el lehetne kerülni azokat a csapdákat, amelyek Afrikát idáig jutatták: az elhibázott gazdaságpolitika, az afrikai típusú iparosítás, ami tönkretette a mezőgazdaságot. Hiszen számos országban átálltak olyan növények termesztésére, amit ipari nyersanyagként használtak fel, elvonták a munkaerőt, a pénzt a mezőgazdaság fejlesztésétől. Ugyanakkor megnövekedett fűtőanyag igénnyel léptek fel, amit csak az őserdők kipusztításával tudtak biztosítani, felgyorsítva ezzel az elsivatagosodás folyamatát. Mindez tovább szűkítette a mezőgazdasági termőterületeket és ezzel megindult az ördögi kör. Afrika ma már nemcsak a világgazdaság és a politikai érdeklődés peremére szorult, hanem egyre inkább kiszorul a világgazdaságból, és a harmadik világ peremére került.
6
Balázs Judit
De milyen helyet is foglal el Afrika a világpolitikában, a világgazdaságban a második évezred fordulóján? Nézzük először a… Világgazdaság és főbb régióinak növekedési kilátásait Már a kelet–nyugati konfliktus befejeződését nem sokkal követően megjelentek olyan jelek, amelyek arra utalnak, hogy az Egyesült Államok vezető szerepe nem eredményezhet amerikaiak által dominált világpolitikát. Mindenekelőtt azért, mert a katonai potenciál és felkészültség a hatalomnak nem kizárólagos meghatározói, a gazdasági teljesítmény és a műszaki megújulási képesség egyre növekvő jelentőségre tesz szert a második évezred vége felé közeledve. Ez ugyan nem azt jelenti, hogy az Egyesült Államok alárendelt helyzetbe kerül, de nyilvánvalóvá teszi, hogy más hatalmi/politikai központok, mint az Európai Unió és Japán, legalább is versenyképesek ezen a területen. Az OECD előrejelzése szerint a 21. század első negyedében NyugatEurópa – EFTA és az EU – gazdasági teljesítménye a világtermelés 19,2%-át fogja adni, míg ez a szám Közép-Európa esetében 3,1%, Oroszország a FÁK-kal együtt 9,8%, Afrika és Nyugat-Ázsia 7,7%, Észak-Amerika 20,2%, Japán 9,2%, a fel nem sorolt régiók pedig összesen 30,8%. A fenti számok alapján kalkulálva Eurázsia, azaz a Shannontól Vlagyivosztokig terjedő térség a világtermelés kb. 32%-át fogja biztosítani, hozzávetőlegesen számítva annyit, mint a Csendes-óceán–i térség (Észak-Amerika, Japán és a NIC országok). Mialatt a harmadik harmadot a „harmadik világ” fogja megtermelni, de ebből 50%-ot Ázsia óriásai és a körülöttük lévők biztosítják majd, míg Latin-Amerika kevesebb, mint egynegyeddel járul hozzá, és a maradékot Nyugat-Ázsia és Afrika termeli meg. Az egyes régiók gazdasági növekedésére vonatkozó OECD prognózis derűlátóbban ítéli meg a jövőt, mint ahogy az az elmúlt időszak teljesítményei alapján várható lenne: 2000-ig a világ összteljesítménye évi 3%-kal fog növekedni. Ezen belül Észak-Amerika és az OECD országok növekedése 2,5–3% közé tehető, míg Japán esetében valamivel magasabb, 3–4 % közötti növekedés prognosztizálható. Ázsia és a Csendes-óceán–i térség 5,5%-os növekedéssel számol, Latin Amerika
Afrika a világ gazdasági és politikai rendszerében
7
3%-os bővülést remél. Az optimista előrejelzés azonban számos bizonytalansági tényezőt is rejt magába. Kérdés ugyanis, hogy mennyire meglapozott ez a derűlátás, hiszen a világot számos folyamat osztja meg, a korábbi ideológiai konfrontációt sokkal többrétű, többdimenziós kockázat-rendszer váltotta fel. Olyan, korábban ismeretlen folyamatok indultak el a világgazdaságban, olyan spekulatív elemekkel szőtték át a makrogazdasági folyamatokat, amelyek a kiszámíthatóságot csökkentették, növelték a kockázatot, és végső soron a világgazdaság egészének működését tették sebezhetőbbé. Ha nem következik be valamilyen, a világ globális színterére kivetíthető, előre nem látható esemény, a világgazdaság alakulását a kilencvenes évek folyamán, de az ezredfordulón túl is a jelenleg meghatározó három – Észak-Amerika, Európa és Ázsia–Csendes-óceáni térség – gazdasági erőközpont döntően fogja determinálni. Afrika, pontosabban a Szaharától délre eső területek jövője kapcsán ugyanakkor katasztrofális kép bontakozik ki. A magas népesség-szaporulat mellett stagnáló, sőt, hanyatló gazdaságok egyre kilátástalanabb helyzetbe sodródhatnak. 2000-re 265 millió afrikai élhet az abszolút szegénységi szint alatt. Csupán néhány ország esetében – Ghána, Madagaszkár, Tanzánia és Togo – számolnak 3–4%-os gazdasági növekedéssel, amit szinte teljesen semlegesít a magas népességnövekedés.2 A szubszaharai térség előrejelzései szerint várhatóan 0–0,5% közötti egy főre eső növekedés prognosztizálható, ami természetesen igen egyenlőtlenül oszlik meg az egyes országok között. A fenti szám természetesen nem tartalmazza Dél-Afrikát, viszont a Dél-afrikai Köztársaság gazdasági teljesítőképességének alakulása rendkívüli módon fogja befolyásolni a térséget. A kontinens marginalizálódása azonban tovább fog folytatódni, még akkor is, ha a fenti szerény növekedéssel – amit természetesen messzemenően felemészt a magas népességszaporulat – számolni lehet, és így a harmadik világon belül szorul a „harmadik világ” pozíciójába. A Világbank „derülátó” számításai szerint tartósan pozitív gazdasági növekedés mellett Fekete-Afrikának hozzávetőlegesen 40 évig kell azon dolgoznia, hogy a hetvenes évek gazdasági színvonalát elérje. Jelenleg a földrész 50 országában félmilliárd ember él éppen csak a túlélés határán. 2
Afrika esetében természetesen nem szabad csupán a makro mutatók alakulása alapján ítélni, miután az informális szektor lényeges szerepet játszik a lakosság létfenntartásában.
8
Balázs Judit
A fejlett–fejlődő világ: érdek–érdektelenség Az Észak–Dél közötti szakadék feltehetően tovább fog növekedni, hiszen a világ külföldi összes beruházásainak 80%-a a három vezető blokkra – Egyesült Államok, EU, Japán – esik, mialatt a világkereskedelem 65%-a a „gazdag” világ egymásközti forgalmából tevődik össze. (1993-as adat.) Mindez felerősíti a migrációs hullámot, és az eddigi számítások szerint a 21. század első negyedében elérheti a 30 milliót a letelepedett bevándorlók száma Nyugat-Európában. Nem elegendő azonban csupán az Észak–Dél közötti mélyülő szakadékról beszélni, hiszen a kép jóval összetettebb. Valójában nem egyenlőek az érdekek és az érdekellentétek a világ vezető hatalmai és a fejlődő világ különböző régiói között. A gazdasági és politikai motivációk gerjesztette érdekek különféle kombinációjával állunk szemben, ami megosztja a fejlett és a fejlődő világot. A szubszaharai Afrika és az Arab világ is szinte teljesen kiesett mindhárom vezető gazdasági nagyhatalom érdeklődési köréből. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy mindkét régió közömbössé vált a világ számára, hiszen számos vonatkozásban (migráció) és elsősorban Európára nézve felerősödő veszélytényezőt jelent a két régió fokozódó világgazdasági marginalizálódása. Afrika és a világ 1990-ben Népesség millió főben Földterület millió km2 Öntözhető terület % Népsűrűség fő/km2 Népességnöv. %-ban Városi lakos. %-ban
Világ összeg 5285
Fejlett világ 1210
ÉszakAm. 280
Európa
SZU
Japán 123
Fejlődő világ 4075
497
290
135
57,4
22
5
11
12
13
39
21
1,7 43
Afrika 650
22
0,4
77,6
30
30
10
13
11
6
12
99
13
308
53
22
0,5
0,8
0,3
0,6
0,4
2,0
2,9
73
74
73
68
77
34
33
(Forrás: Africa at a glance 1992, Pretoria, Africa Institute of South Africa)