Logisztika alapjai 6. Logisztikai menedzsment egyes területein alkalmazott módszerek és eljárások

BME GTK Ipari menedzsment és Vállalkozásgazdasági Tanszék Menedzser program

Logisztika alapjai 6. Logisztikai menedzsment egyes területein alkalmazott módszerek és eljárások dr. Tóth Lajos egyetemi docens

dr.. Tóth Lajos: dr Logisztika alapjai 6. Logisztikai menedzsment egyes területein alkalmazott módszere módszerek k és eljárások

A vállalat sikeres működéséhez az ismert menedzsment stratégiák egész sokaságát kell együttesen alkalmazni, kalmazni figyelembe véve azokat a sajátos keretfeltételeket, amelyek között az adott vállalat a piacon tevékenykedik. tevékenykedik

dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai dr módszerek k és eljárások 6. Logisztikai menedzsment egyes területein alkalmazott módszere

Vállalati menedzsment PR - (public-relation) menedzsment Konszenzus a politikával és a szakszervezetekkel

Marketing-menedzsment Megbízható kereslet

Controlling-menedzsment Átláthatóság, aktualitás

Innováció-menedzsment Innovatív vállalat

Költség-menedzsment Költségminimalizálás

Környezet-menedzsment Környezetkímélő gyártási eljárások és termékek

Idő-menedzsment Rövid fejlesztési- és átfutási idők

Humánerőforrás-menedzsment Képzett, motivált munkaerő

Karbantartás-menedzsment Termelőeszközök megbízhatóságának növelése

Minőség-menedzsment Minőségi termékek, szolgáltatások, elégedett vevők

Termelés-menedzsment Rugalmasság, termelékenység, jó kihasználás

Információs-menedzsment A szükséges információk rendelkezésre állása Logisztikai-menedzsment Készletek, átfutási idők csökkentése, logisztikai szolgáltatások (szállítási) színvonal növelése


A logisztikai menedzsment által befolyásolható logisztikai változók a következők: • a logisztikai feladat, • a műszaki megoldás, • a szervezet, • a munkaerő. A vállalaton belüli (intern) korlátozó tényezők határozzák meg azokat a kereteket, kereteket amelyek között a vállalati logisztikai rendszer kialakítható, kialakítható illetve működtethető, hető irányítható. irányítható Ilyenek pl.: - a vállalati politika, - a vállalat nagysága, - a meglévő vállalati infrastruktúra.


A vállalaton kívüli (extern) korlátozó tényezők körébe sorolhatók: a társadalmi-politikai-jogi keretfeltételek, a közlekedési infrastruktúra, a beszerzési, értékesítési piac, stb. A logisztikai menedzsment által befolyásolható logisztikai változók áttekintése A logisztikai menedzsment által befolyásolható logisztikai változók

Logisztikai feladat

Műszaki megoldás

Hardver A megoldás színvonala

A rendelkezésre álló idő és költség

(szállítási, raktározási, csomagolási, információ feldolgozási technikák)

Szervezet

Szoftver (számítógépi szoftver, döntéselőkészítési, elemzési technikák)

Belső vállalati szervezeti felépítés

Más szervezetekkel való kapcsolatok (vertikális és horizontális kooperáció)

Munkaerő

A logisztikához való viszony (motiváció, a logisztika elfogadottsága, elvárások)

Logisztikával kapcsolatos ismeretek (képzés, információellátottság)


A stratégiai tervezés feladata minden olyan hosszútávra szóló döntés meghozatala, meghozatala amely rövid távon egyáltalán nem vagy csak jelentős veszteségek árán revidiálható. revidiálható Ide sorolható döntések a hosszútávú logisztikai célkitűzések meghatározása mellett pl.:

• az elosztási hálózat/rendszer vertikális és horizontális struktúrájának megválasztása, megválasztása

• az ellátási stratégia megválasztása, megválasztása • a logisztikai szervezet elhelyezése a vállalati szervezetben, szervezetben

• a logisztikai outsourcing-gal kapcsolatos döntések. döntések


A taktikai tervezés feladata a stratégiai szinten kitűzött célok elérési módjának megtervezése, ezen belül: • a logisztikai rendszerek kialakítása és fejlesztése, fejlesztése ide értve az általános diszpozíciós elveket is (pl. a járattervezés, járattervezés a készlettervezés területén), területén

• a szükséges erőforrások előkészítése (beruházások), beruházások • a feladatok meghatározása, meghatározása a tevékenységi körök lehatárolása a logisztikai szervezetben, szervezetben

• a logisztikai feladatok megoldásában együttműködő partner vállalatok (pl. a logisztikai szolgáltatók) szolgáltatók megválasztása. megválasztása


Az operatív tervezés és irányítás feladata a logisztikai feladatok végrehajtásának rövidtávú tervezése és irányítása, ezen belül: • az előkészített erőforrások (logisztikai termelési tényezők) nyezők diszpozíciója (eszköz-feladat összerendelés), összerendelés

• a logisztikai szervezet működtetése, működtetése • az együttműködés megvalósítása a kiválasztott partnerekkel. nerekkel


A logisztikai menedzsment feladatai: A logisztikai menedzsment két alapvető feladata: feladata

• a stratégiai és taktikai tervezés: tervezés röviden a stratégiai menedzsment, menedzsment

• az operatív tervezés és irányítás: irányítás röviden az operatív menedzsment. menedzsment


A stratégiai menedzsment folyamata szerint Visszacsatolások a stratégia értékelése alapján

Stratégiai tervezés

Vállalati tervezés

A stratégia értékelése

Erőforrás biztosítás és allokáció

Teljesítmény

A működés irányítása

Szervezet alakítás


A stratégiai menedzsment feladatai: • a logisztikai stratégiák kialakítása (tervezése) tervezése a vállalati stratégiával összhangban, annak részstratégiáiként,

• a logisztikai stratégiák megvalósítása, megvalósítása alkalmazása, zása

• a logisztikai stratégiák értékelése. értékelése


Az egyéb logisztikai menedzsment feladatok körébe a következők sorolhatók: • a vállalati logisztikai szervezet kialakítása, kialakítása fejlesztése és működésének irányítása, irányítása

• logisztikai rendszerek fejlesztésével kapcsolatos döntések előkészítése, előkészítése hatékonysági vizsgálatok, vizsgálatok

• a logisztikai fejlesztések lebonyolításának menedzselése, dzselése

• részvétel a beszerzéssel, beszerzéssel termeléssel, termeléssel értékesítéssel és hulladékkezeléssel kapcsolatos vállalati fejlesztési döntések meghozatalában, meghozatalában illetve a fejlesztési koncepciók véleményezése a logisztikai szempontok érvényre juttatása érdekében. érdekében


A főbb vállalati részstratégiák a következők: • beszerzés (ellátás), • termelés,

• értékesítés (elosztás), • innováció, innováció • személyzeti (humánpolitikai), • pénzügyi, pénzügyi • hálózatfejlesztési, hálózatfejlesztési • logisztikai. logisztikai


A vállalati stratégiát meghatározó főbb tényezők, a kialakítás menete Teljesítmények, követelmények, eredmény elvárások

Jelenlegi vállalati stratégia

Teljesítmények, követelmények, eredmény elvárások

Külső környezet értékelése (piac, technológia, stb.)

Belső erősségek és gyengeségek

Piaci lehetőségek és kihívások

A piaci lehetőségek és kihívások összevetése a belső erősségekkel és gyengeségekkel

A stratégiai választási lehetőségek megfogalmazása

Társadalmi értékek, elvárások

Az új vállalati stratégia kialakítása

MEGVALÓSÍTÁS

Vezetők személyes aspirációi, értékrendje


A logisztikai stratégia fejlesztési folyamata VEVŐ ORIENTÁLTSÁG Mit vár a vevő?

VERSENY ORIENTÁLTSÁG Mit csinál a konkurencia?

Saját helyzet (pozíció) meghatározása Hogyan elégíti ki eddig a vállalat a vevő igényeit?

1. ELEMZÉS

Logisztikai teljesítményekkel szembeni elvárások Hogyan javítható a vevői igények kielégítése?

2. CÉLKITŰZÉS

A számításba vehető logisztikai stratégiaiváltozatok feltárása A stratégiai elemek mely kombinációjával javítható költségtakarékos módon a vevői igények kielégítése?

Az erőforrások felmérése Melyek: - a meglévő - a beszerzendő - a továbbfejlesztendő erőforrások? Értékelés A megvalósításra javasolt stratégia-változat kiválasztása

Intézkedési terv Milyen tevékenységeket, milyen ütemezésben kell végrehajtani a stratégia megvalósításához?

3. A LOGISZTIKAI STRATÉGIA FEJLESZTÉSE

dr.. Tóth Lajos: dr Logisztika alapjai módszerek k és eljárások 6. Logisztikai menedzsment egyes területein alkalmazott módszere

Az elemzési fázisban a következő kérdésekre kell választ adni: mit kíván a vevő?

• melyek az elvárásai? • milyen problémái vannak jelenleg, illetve lesznek a

közeljövőben?

• milyen igényeket támaszt a problémák megoldását illetően?

mit csinál a konkurencia? • milyen stratégiai elveket követ? • hogyan tudja a vevők igényeit kielégíteni?

mit csinálunk mi (az adott vállalat) vállalat ? • milyen stratégiai elveket követünk? • hogyan tudjuk - a konkurenciához képest - jobban vagy rosszabbul a vevők igényeit kielégíteni?


A vállalati logisztika főbb területeinek megfelelően megkülönböztethetők: böztethetők • ellátási (beszerzési), • termelési (gyártási), • elosztási (értékesítési), • hulladékkezelési logisztikai stratégiák.

A logisztikai folyamatok szerint beszélhetünk pl.: • szállítási, szállítási • készletezési (készletgazdálkodási), • tárolási (be- és kitárolási), • komissiózási stratégiákról.


Logisztikai stratégiai döntések: • centralizáció - decentralizáció, decentralizáció • halogatás - spekuláció, spekuláció • közvetlen - közvetett. közvetett


Centralizáció - decentralizáció: A centralizáció - decentralizáció kérdése az ellátási, tási a termelési és az elosztási logisztika területén egyaránt felvetődik. Az elosztási logisztika területet véve példának a vertikális struktúra jelenti a raktározási (elosztási) lépcsők számát, számát a horizontális struktúra pedig a raktárak számát (raktározási) elosztási lépcsőnként.


A halogató (késleltető) késleltető stratégia alkalmazása esetén a terméket a logisztikai lánc kezdetén viszonylag sokáig "semleges" (vevőhöz való hozzárendelés nélküli) nélküli állapotban tartják. tartják A spekulatív stratégia alkalmazása esetén viszont a termék a prognosztizált vevői keresletre alapozott információk alapján viszonylag korán a logisztikai lánc végére (pl. a késztermék raktárba) raktárba kerül. kerül


A szétválasztó pont logisztikai láncban való elhelyezkedése különböző termelési/logisztikai koncepciók esetében B e s z á l l í t ó k

VÁLLALAT Alapanyag raktározás

Gyártás

Szerelés

Készáruraktározás

SzP1

Jelmagyarázat:

SzP2

- anyagáramlás fő iránya - prognózison alapuló tevékenységek:

SzP3

Kiszállítás a vevői rendelések szerint

Szerelés a vevői rendelések szerint

Gyártás a vevői rendelések szerint

- vevői rendelésektől függő tevékenységek:

SzP4

V e v ő k

Beszerzés és gyártás a vevői rendelések szerint


Közvetlen - közvetett anyagáramlási kapcsolat: A fel- és leadóhelyek közötti közvetlen anyagáramlás (szállítás) ideálisan elégíti ki a folyamatorientáltság követelményét, tulajdonképpen logisztikai ős-stratégiának tekinthető. tekinthető Mégis gyakran célszerű lehet az anyagáramlás megszakítása, szakítása a különböző anyagáramok szétválasztása vagy összefogása céljából. céljából


Összefogás esetén sorozatgyártás analógiájára a szállítandó árukból nagyobb szállítási sorozatokat (egységeket) képeznek annak érdekében, hogy az áruegységre jutó (fajlagos) szállítási költségeket lecsökkentsék. lecsökkentsék Nem szabad azonban a gazdaságossági vizsgálatoknál megfeledkezni arról, arról hogy az anyagáram megszakítása ugyanakkor a raktározási, raktározási a rakodási és a rendelés-lebonyolítási költségek növekedésével jár együtt. együtt Az anyagáramok összefogásának három formája különböztethető meg.


A legegyszerűbb az időbeli összefogás ez a szállítások késleltetését jelenti mindaddig, amíg a gazdaságos szállítási sorozatnagyságot (a gazdaságosan egyszerre szállítható árumennyiséget) el nem érték. érték Az anyagáramok térbeli összefogásának egyik módja a gyűjtő-terítőjáratok képzése. képzése A járművek egy járat során több feladási helyről gyűjthetik össze, össze illetve több leadási helyre oszthatják szét az árut. árut


A JIT olyan filozófiaként definiálható "amelynek célja valamely terméket vagy szolgáltatást az anyagáramlás és a hozzá tartozó információáramlás tervezésével, zésével irányításával és ellenőrzésével oly módon előállítani, előállítani hogy a vevők igényei ár, ár minőség és szállítási szolgáltatás tekintetében idő-, idő anyag-, anyag munkaráfordításfordítás és energiaveszteség nélkül kielégíthetők legyenek". gyenek


Az előkészítés módjától függően a következő JIT-változatok különböztethetők meg: • a JIT-Sequence esetén a felhasználási helyen igényelt anyagokat/alkatrészeket pontosan a felhasználás sorrendjében készítik elő. elő Ez megoldható a felhasználási hely közelében történő (sorrend-orientált) komissiózással vagy a felhasználási helyhez közeli, közeli szinkron gyártással, gyártással

• a JIT-Block esetén a felhasználási helyen igényelt anyagokat/alkatrészeket meghatározott logisztikai egységekben (egységrakományokban) készítik elő. elő Az egységek összeállíthatók kisebb tárolóládákba való átrakással a felhasználási hely közelében, közelében vagy az alkatrészeknek már az előállításuk helyén (vagy egy közbenső helyen) kisebb ládákba helyezésével, helyezésével

• a JIT-Mix esetén a felhasználási helyen igényelt anyagokból/alkatrészekből pontosan a felhasználás időpontjában igényelt összetételben állítják össze a logisztikai egységeket. egységeket Minél hosszabb távra és minél pontosabban prognosztizálhatók az igények és minél megbízhatóbban oldhatók meg a szállítások, tások annál nagyobb távolságra lehetnek egymástól a fel- és leadási helyek, helyek azaz a beszállítók és a felhasználók telephelyei. telephelyei


Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Logisztika alapjai 6. Logisztikai menedzsment egyes területein alkalmazott módszerek és eljárások

Recommend Documents