Logisztika alapjai 3. Az elosztási logisztika menedzsmentje

BME GTK Ipari Menedzsment és Vállalkozásgazdasági Tanszék Menedzser Program

Logisztika alapjai 3. Az elosztási logisztika menedzsmentje dr. Tóth Lajos egyetemi docens

3. Az elosztási logisztika menedzsmentje Logisztika alapjai dr. Tóth Lajos:

A termékeknek a létrehozásuk helyéről el kell jutniuk a felhasználóhoz. Azt a módot, ahogy a termékek a gyártótól eljutnak a fogyasztóhoz, továbbá azokat a módszereket, amelyekkel az eljutás módját kialakítjuk és irányítjuk, fizikai disztribúciós (elosztási) csatornának, csatornának ezek összességét pedig a fizikai disztribúció csatorna-rendszerének nevezzük. nevezzük

Közvetlen

Közvetett

Termelők (1,2,…,T)

Termelők (1,2,…,T)

Logisztika alapjai -

3. Az elosztási logisztika menedzsmentje

Az elosztási csatornák típusai

Nagykereskedő

dr. Tóth Lajos:

Fogyasztók (1,2,…,K)

Fogyasztók (1,2,…,K)


A disztribúciós csatornarendszer elemekből és az elemek közötti kapcsolatból áll. • A rendszer elemei: • feladóhelyek (termelőüzemek); • fogadóhelyek (fogyasztók); • raktárak (depók). • A kapcsolatok: • közlekedési útvonalak (közút, vasút, vizi út stb.); • információs csatornák.

3. Az elosztási logisztika menedzsmentje Logisztika alapjai -

A kereskedelmi lépcsők száma eszerint a közvetett rendszerben: • lehet két- vagy többlépcsős.

dr. Tóth Lajos:

Az értékesítési rendszerek felépítése, felépítése struktúrája alapvetően kétféle lehet: • közvetlen (direkt) vagy • közvetett (indirekt), ill. ez utóbbi több lépésben.

dr. Tóth Lajos:

KÖZVETETT

Direkt

Kvázi direkt

Kétlépcsős

Többlépcsős

Termelő

Termelő

Termelő

Termelő

Nagykereskedő



KÖZVETLEN

Fogyasztó

Nagykereskedő

Nagykereskedő

Kiskereskedő

Kiskereskedő

Kiskereskedő

Fogyasztó

Fogyasztó

Fogyasztó


A gyakorlatban elterjedőben van a tisztán közvetlen vagy közvetett rendszereken kívül a vegyes elosztási rendszerek térhódítása. E csatornastruktúrák vegyítik a direkt és az indirekt elemeket, s ezáltal kísérlik meg az egyes megoldások előnyeit megtartva azok hátrányait valamelyest csökkenteni.


A fizikai elosztási csatornák jellemzői A fizikai disztribúciós csatorna a kezdő és végpontokból (terminálok), a közöttük elhelyezkedő köztes pontokból (raktárak, depók), valamint az ezeket összekötő élekből (szállítási kapcsolatok) áll.


A disztribúciós csatornáknak két dimenziója van: 1. A vertikális tagoltság azt mutatja, hogy hány lépésben lehet eljutni az induló pontból (termelőhely) a végpontba (fogyasztó). A szokásos struktúrák 1-4 lépcsősök.

2. A horizontális tagoltság arra utal, hogy hány hasonló funkciójú pont van a disztribúciós csatorna egy-egy lépcsőjében (pl. hány regionális raktár van a rendszerben.).


Az elosztási rendszerek jellemzői: • Közvetlen elosztás: • gyors és megbízható szállítási módot igényel; igényel • akkor gazdaságos, ha a rendelési tételek nagyok, nagyok kocsirakományt kitevők; • különösen alkalmas érzékeny és drága árukra, árukra mert az árukezelések száma minimális; • jó, lehetőleg elektronikus információs kapcsolatot igényel a gyártó és a vevő között; között • az áru készletezési költségei alacsonyak; alacsonyak • kis rendelési tételnagyság esetén (pl. csomagküldő rendszer) a választott szállítási módban (posta) az áru ellenőrzési lehetősége a továbbítás alatt nehezen oldható meg; meg • az alkalmas szállítási megoldások igen költségesek. költségesek

menedzsmentje 3. Az elosztási logisztika menedzsm entje Logisztika alapjai dr. Tóth Lajos:

• Közvetett elosztás: • az áru eljutási útja a termelőtől a fogyasztóig hosszabb ideig tart, tart mert a rendszerben köztes raktárak is vannak, ugyanakkor a rendelés teljesítésének ideje a közvetlen rendszernél is kisebb lehet, lehet hiszen a regionális raktárak közelebb vannak a fogyasztókhoz; fogyasztókhoz • a termelők és a raktárok közötti átszállítás a nagy tételnagyság miatt olcsó, ezért bár a szállítási teljesítményigény e rendszerben az előzőnél általában nagyobb, gyobb az összes szállítási költség alacsonyabbra adódik; adódik • a raktározási költségek nagyobbak; nagyobbak • a rendszerben lévő készlet mennyisége nagyobb, mint a direkt rendszerben, rendszerben s ezért a készletezési költségek is magasabbak. magasabbak


TR

A

B

KR

KR

TR

TR

TR

Jelölések:

C

KR

KR

Vevők

KI

Vevők

KI

KI

Vevők

D

TR = termelőüzemi raktár KR = központi raktár RR = körzeti (regionális) raktár KI = kiszállítási raktár

RR

RR

KI

TR

KI KI KI Vevők

KI

KI

A = egylépcsős rendszer B = kétlépcsős rendszer C = háromlépcsős rendszer D = négylépcsős rendszer


Az elosztási rendszerekbe bekapcsolt raktárfajták jellemzői Raktár-fajta

Telephelymegválasztás

Tárolt cikkelemválaszték

Termelőüzemi raktár

Termelésorientált

Termelési program szerint

Nagy/közepes

Központi raktár

Termelésorientált

Igen nagy

Nagy

Körzeti (regionális) raktár

Szállításés piacorientált

Kiszállítási raktár

Piacorientált

Közepes

Kicsi

Egy cikkelemből tárolandó árumennyiség

Közepes

Kicsi

Raktárral szemAutomatizálási ben támasztott lehetőség fő követelmény Nagy

Megfelelő tárolási kapacitás

Igen nagy

Megfelelő tárolási kapacitás

Közepes

Nagy be- és kitárolási teljesítmény

Kicsi

Szállítási szolgáltatások nyújtása a vevők számára


Az elosztási rendszerekbe bekapcsolt raktárak funkciójuktól, kapacitásuktól és földrajzi elhelyezkedésüktől függően lehetnek: • Termelőüzemi készáru raktárak: ezeknek többnyire csak kiegyenlítő szerepük van a termelés és a kiszállítás között; között • Központi raktárak: ezekben általában egy vállalat teljes termékválasztékát tárolják. tárolják Ha a vállalatnak csak egy üzeme van, van akkor azonos lehet a központi raktár és a termelőüzemi készáru raktár. raktár Az ilyen raktárak feladata a termelés és az értékesítés közötti mennyiségi és időbeni kiegyenlítés;


• A körzeti (regionális) raktárak: feladatuk az ország egy adott körzetén belül – amely több fogyasztói körzetből áll – a termelés és az értékesítési piac közötti térbeli és időbeli kiegyenlítés, kiegyenlítés továbbá a megelőző és követő raktározási lépcsők tehermentesítése a készletek tárolása alól. A regionális raktárakban általában a termékválasztéknak csak egy részét tárolják.

• Kiszállítási raktárak: a raktári hierarchia utolsó lépcsőjét képezik, egy adott körzethez vannak decentralizáltan hozzárendelve. hozzárendelve Feladatuk a tárolt árumennyiség felosztása, kiszállítása a vevők mindenkori igényei szerint (komissiózás, túrajáratok összeállítása) azok kiszolgálása.


Az elosztási csatornahálózat költségkonfliktusai Az elosztási hálózat kialakításakor számos kérdésre kell választ keresnünk. Ezek közül a fontosabbak:

1. A vertikális tagoltságra vonatkozóan: • hány lépcsőből álljon az elosztási hálózat (két-, háromlépcsős stb.); • mi legyen az egyes lépcsőkben a depók szerepe (elosztó, gyűjtő stb.).


2. A horizontális tagoltságra vonatkozóan: • hány depót kell létrehozni az egyes lépcsőkben; • hol legyenek ezek a depók; • mekkora legyen az egyes depók mérete; • hol húzódjon az egyes depók által kiszolgált terület határa.

3. Az alkalmazott elosztási stratégiára vonatkozóan: • tiszta vagy vegyes rendszert kell-e kialakítani; • ha a rendszer vegyes, merev vagy rugalmas legyen-e; • ha a rendszer rugalmas, milyen elvek szerint működjön; • az egyes lépcsők között milyen szállítási módokat alkalmazzunk.


A horizontális tagoltság vizsgálata A fizikai disztribúciós rendszer horizontális tagoltságát az egyes elosztási lépcsőkben szereplő pontok (raktárak) száma jellemzi. A megérthetőség érdekében kétlépcsős, tiszta (vagyis nem vegyes elosztási stratégiájú) rendszert vizsgálunk. Ebben az esetben a termelő(k)től az áru először a körzeti raktárakba kerül, azokat pedig innen már a fogyasztók (boltok) kapják.


Költség (Ft)

Összes disztr. költség

Deponálási költség Szállítási költség

Körzeti depók száma a rendszerben


A tapasztalat szerint egy akkora területű országban, mint Magyarország, általában 5-10 depó mellett kapjuk a legkisebb költségeket. Ennél kisebb depószám esetén a terítési, e felett a depóköltségek növekedése miatt kapunk a legkedvezőbbnél roszabb eredményeket.


A deponálási költségek vizsgálata A deponálási költségek alapvetően két részből állnak: • a közvetlen raktározási költségekből (raktárak fix és változó költségei), valamint • a raktárakban tartott készletek, mint lekötött forgóeszközök, költségeiből.


A raktározási költségek A ratározás költségei szintén két fő részre bonthatók: - az állandó és - a változó raktárköltségekre. Az állandó raktárköltségek mindenekelőtt a raktárak méretétől, valamint a raktártechnológia kialakításától függnek.

dr. Tóth Lajos:



Változó költség

K ö l t s é g e k Fix költség

Raktárak mérete, forgalma


Az árukészlet költségei A raktárakban - annak érdekében, hogy a váratlanul fellépő igényeket is lehetőleg ki lehessen elégíteni biztonsági készletet tartanak. A kifogyott készletek pótlását úgy kell megrendelni, hogy a pótlás beérkezéséig legyen még a raktárban minimálisan annyi készlet, hogy az átlagos igényt, sőt lehetőség szerint még az átlagost kismértékben meghaladó váratlan többletigényt is ki lehessen elégíteni.


-2σ -σ x +σ +2σ

Árukészlet

84% 98%

Rendelési pont

a

Biztonsági készlet

b T L

Jelmagyarázat: Rendelési időpont Rendelés beérkezési időpont

Idő

c Áruhiány rizikója


A biztonsági készlet nagysága függ a megkívánt szolgáltatási színvonaltól. A biztonsági készlet, ha k azt jelenti, hogy a biztonsági készlethez a standardizált szórás hányszorosát adjuk hozzá, a következő összefüggéssel számítható:

B = k .σ L Valamint a készlet nagysága a rendelés időpontjában:

B = S . L + k .σ L


Ha a raktározási és a készletezési költségeket együtt tekintjük, az ábrán látható alakzatot kapjuk. Költségek

g sé t l ö ók p e sd e sz s Ö

dr. Tóth Lajos:


Állandó költségek Készletköltségek Változó költségek

Depók száma a rendszerben


A szállítási költségek vizsgálata A szállítási költségeket csökkenő exponenciális görbe jellemzi. A költségek csökkenthetőségének lehetőségét a rendelési tételnagyság teremti meg. meg A fogyasztó általában kis tételt rendel, rendel ez számára majdnem mindig előnyös (ha az utánpótlás biztos), biztos hiszen nem kell raktároznia, raktároznia pénzét idő előtt áruba fektetnie. fektetnie A termelők a szolgáltatási színvonal fenntartása, versenypozíciójuk javítása érdekében - amíg az túlzott szállítási költségráfordítással nem jár - vevőik ilyen irányú igényét törekednek teljesíteni. teljesíteni


X

Termelő üzem (Közp. raktár)

Regionális depók

Az átlagos járathossz:

Je = k ⋅ T ⋅N ahol: k = konstans, javasolt értéke 0,7-0,8; T = a terület nagysága; N = a területen lévő pontok száma.


Ha a területen több járatot kell indítani, akkor az alábbi képlettel becsülhetjük meg egy járat átlagos hosszát:  Q N  N     = 0,7 ⋅ a 1 + j ≈ k ⋅ a ⋅ 1 + ⋅   J q N    

ahol: a = az eredeti területtel azonos területű négyzet oldalhossza; Q = a használt tehergépkocsik átlagos kapacitása; q = egy bolt átlagos rendelési mennyisége; J = az indított fordulók száma (J=N⋅q/Q). A kiszállítás költsége a depószámtól függően folyamatosan csökken.


Szállítási költségek (ezer Ft)

2.000

1.500

A regionális depók száma az elosztási rendszerben

1.000 4

8

12

16

20


Az elosztási rendszerek modellezése Elosztás tervezése adott depóból A járattervezés célja - a fizikai disztribúció céljához hasonlóan - az előre meghatározott minőségi színvonal mellett az elosztási feladat leggazdaságosabb megszervezése, adott esetben előre rögzített személyi, anyagi feltételek mellett a legmagasabb szolgáltatási színvonal elérése.


A járattervezési probléma A járattervezési alapproblémát a következőképpen adhatjuk meg:

1. Adatok • Ismertek a vevők (fogyasztók) igényei, qi (i = 1,2,...,n); • Adott a depó (i = 0) helye; • A depóban rendelkezésre állnak járművek, kapacitásuk egyenlő (Q), számuk korlátlan;

• Ismertek a "pontok" közötti távolságok (dij ), továbbá az eljutási idők (tij ).


2. Cél Keressük azt a járattervet, amellyel valamennyi megrendelést ki lehet elégíteni a célfüggvény szerinti optimummal, a járműkapacitások betartásával. A célfüggvény, vagyis az optimálás kritériuma többféle lehet: • a járművek által befutott távolság (ez homogén járműpark esetén feltétlenül alkalmas optimálási cél); • a járművek összes foglalkoztatási ideje (homogén járműpark esetén jó); • a szállítási költségek (inhomogén járműparkra javasolható); • az alkalmazott járművek száma (szintén homogén járműpark esetén javasolt).


Az alapproblémát az adatok és a feltételek további részletezésével bővíteni lehet. lehet A gyakorlati feladatokhoz leginkább a következő kiegészítéseket szokás figyelembe venni: • Különféle kapacitások: • pl. a járműteherbírás mellett figyeljük a járművek térfogatát is; is • a járművek napi foglalkoztathatóságának (időkapacitásának) korlátot szabunk; szabunk • korlátozott járműszámmal dolgozunk. dolgozunk


• Heterogén járműparkkal tervezünk, melyek teherbírása Qj (j = 1,2,...,mj) • A vevők a járműveket csak meghatározott időintervallumokban, lumokban ún. "idő-ablakokban" fogadhatják: fogadhatják [ai,bi] (i=1,2,...,n), itt ai az árufogadási idő kezdete és bi annak a vége az i-edik vevőnél; • Időablakok a járművekre is felvehetők, felvehetők vagyis az egyes járművek különböző időszakokban és időtartamban dolgozhatnak; gozhatnak • A nap folyamán a járművek több fordulót is teljesíthetnek, hetnek ha ezt a napi foglalkoztatási idő megengedi. megengedi


Telephely kijelölése egylépcsős elosztáshoz Ezt a feladatot telepítési problémának nevezzük. nevezzük A legegyszerűbb telepítési probléma - a depó centrumának kijelölése - tulajdonképpen az egylépcsős disztribúciós struktúra hálózatát alakítja ki. A feladat megoldásra számos módszer ismert. Ezek közül az egyik legismertebb a Steiner-Weber modell, modell amelyben a keresett telephely bárhol lehet.


A szállítási költség két tetszőleges pont között a távolsággal arányosan változik, azzal lineáris kapcsolatban van. A feladat az összes szállítási költség minimalizálása: n

K ( x, y ) = c ∑ qi i =1

ahol: c qi

(x − ui ) + ( y − vi ) 2

2

⇒ Min.

- a szállítás önköltsége (az egységnyi szállítási munka költsége); - az i-edik relációban továbbított árusúly (ez lehet be- vagy kiszállítás)

ui ,vi - az i-edik pont koordinátái; x, y - a keresett centrum koordinátái.


8 4

7

3

9

x(2)=60,0 y(2)=44,1

2 5

10 6 1

R

Az optimális depóközéppontot az iterációs lépések számának növelésével, tetszés szerinti pontossággal meg lehet közelíteni.


8 4 7 3

9

D0

2

D2 D1

5 10 6

dr. Tóth Lajos:


1

A körzeti depókból ellátandó vevők többnyire a depóknak a központtól távolabbra eső oldalán találhatók.

dr. Tóth Lajos:



Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Logisztika alapjai 3. Az elosztási logisztika menedzsmentje

Recommend Documents