Termelési logisztika

Termelési logisztika II. 2009.

Termelési logisztika

Termelési (gyártási) logisztika A termelési (gyártási) logisztika az alapanyag-raktártól - a termelési folyamaton keresztül – a késztermék-raktárig terjedő anyagáramlást tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi. Az anyag-, és információáramlás végig követi a termelési folyamat minden fázisát, beleértve az egyes fázisok közötti esetleges közbenső tárolást, várakozást is. A technológiai folyamat és a gyártmányok bonyolultságától függően az anyagáramlás különböző bonyolultságú hálózatot képez. Főbb feladatai: a műveletek (munkahelyek) közötti mozgatás, tárolás munkahelyi tárolás, gépre való felhelyezés, levétel technológiai folyamatok közötti mozgatás, tárolás termelésközi készletekkel való gazdálkodás A gyártástechnika és a gyártásszervezés módszerei (műhelygyártás, csoportos gyártás, termékorientált szegmentált gyártás, rugalmas gyártórendszerek, stb.) alapvetően befolyásolják a logisztikai struktúrát és paramétereket. Magas fokon automatizált, számítógép által irányított gyártási rendszereknél (pl. CIM rendszer) a technológiai és logisztikai folyamat már nehezen szétválasztható, ezért gyakran integráltan kell kezelni.

Termelési logisztika II. 2009. Termelési rendszer A kitűzött termelési cél elérése érdekében létrehozott munkahelyek és termelő berendezések egymással kapcsolatos csoportjait, és a közöttük létrehozott anyag- és információáramlást, valamint a rendszer irányítási és vezetési módszerét értjük. A rendszerelméletből alapmodellje alapján elmondhatjuk, hogy minden rendszer alapvetően bemenettel és kimenettel rendelkezik. A rendszer belső struktúrája, valamint a külső környezeti hatások eredményezik a bemenet kimenetté alakulását. A termelő rendszer is rendelkezik ezzel a tulajdonsággal.

Szabályozás

Termelő rendszer Inputok

Outputok

Vezérlés

Környezet

Termelő rendszer felépítése A be- és kimenetek mellett fontos fogalmak a vezérlés és szabályozás, melyekről később ejtünk szót.

Termelési logisztika II. 2009. Termelő rendszer bemeneti oldala Bemeneti oldalon találhatóak a felhasználandó erőforrások. Ezek lehetnek: -

anyag (alap-, segéd-, üzem-, irodaszerek, stb.)

-

energia

-

tőke (pénz)

-

munkaerő

-

kapacitás (termelő berendezések, létesítmények, ingatlanok)

-

információ

Termelő rendszer kimeneti oldala A kimeneti oldalon nagyjából ugyanazok jelennek meg, mint a bemeneten, csak a rendszer működéséből fakadóan más formában, átalakítva: -

termék, szolgáltatás

-

anyag (selejt, melléktermék, hulladék)

-

energia (hasznosításáról gondoskodni kell)

-

munkaerő (képzettebb, megváltozott létszám)

-

amortizáció (költségként számolható el)

-

információ

Két fontos fogalom a kimenettel kapcsolatban:  eredményesség (hatásosság): a tervezett tevékenység megvalósítása, a tervezett eredmények elérése.  hatékonyság: adott eredmény mekkora erőforrás felhasználással jön létre Eredmény / ráfordítás A termelő rendszerek két fontos csoportja az előállított kimenet szempontjából a terméket, illetve szolgáltatást előállító rendszerek. Általában elmondható, hogy a terméket előállító rendszerek szolgáltatást is kapcsolnak a termékhez (pl. szerviz, alkatrész-utánpótlás, ügyfélszolgálat).

Termelési logisztika II. 2009. A termék és szolgáltatás közötti főbb különbségek

Termék

Szolgáltatás Megfogható Megfoghatatlan Raktározható Nem raktározható Ember-gép kapcsolat Ember-ember kapcsolat Mérhető minőség Nehezen mérhető minőség Szabványos Egyedi Utólagos visszajelzés a vevőtől Azonnali visszajelzés a vevőtől Példa: személygépkocsi, televízió, Példa: fodrászat, kórházi kezelés, rádió, …

kozmetika,…

A termék egy folyamat eredménye, mely lehet (ISO 9000 szerint):  szolgáltatás (pl. szállítás)  szoftver (pl. könyvelő program)  hardver (pl. motoralkatrész)  feldolgozott anyag (pl. kenőanyag) Termelő rendszer alrendszerei A termelő rendszer alrendszerekből áll. Ezek bonyolult kapcsolatai alkotják magát a termelő rendszert. A kapcsolatok egymásutánisága szempontjából több fajtát különböztetünk meg (ábra Term.menedzsment 33.oldal) 1. soros kapcsolat: - az elemek térben és időben egymást követik - közel azonos kapacitás szükséges az egyes elemek között - megbízhatóság alacsony

Termelési logisztika II. 2009. 2. párhuzamos kapcsolat: - a műveletek azonos időben zajlanak - csökkenti az átfutási időt - a műveletek lehetnek azonosak vagy különbözőek is - ott alkalmazható, ahol nem feltétel az előidejűség - növeli a rendszer megbízhatóságát -

3. híd kapcsolat - két soros ág összekötése - az egyik ágon elindított folyamat a másik ágon befejezhető egy átrakást követően (pl. motor-összeszerelő sor) 4. konvergens: több párhuzamosan indult folyamatot egyre kevesebb követ 5. divergens: egyre több ág a folyamatok előrehaladtával (pl. kőolaj-finomító) 6. csomóponti kapcsolat: egy konvergens + egy divergens kapcsolat A termeléssel kapcsolatban számos kérdés merül fel, amely a vállalat hosszú távú sikerének záloga. Ezek a következők: a)

termékstratégiák

b)

termékek életciklusa

c)

gyártási folyamatok

Termékstratégiák A felhasználói igényekhez való alkalmazkodás alapján négyféle termékstratégiáról beszélhetünk. Egyedi terméket adott felhasználó számára készítenek el. Ez a termék nem gyártható készletre, várnia kell a vevőnek, magas minőségű és az előállítása szintén magas költséggel valósítható meg. Szabványosított termék: az egyedi termék „ellentéte”. Tömegszerűen gyártott, készletből elérhető, a vevő igényeit nem biztos, hogy maradéktalanul kielégíti. Ez az ára a gyors kiszolgálásnak és az alacsony költségnek.

Termelési logisztika II. 2009. Kevert stratégiával gyártott termék: az egyedi és szabványos termék között helyezkedik el a kevert stratégia és az egyedi tömegtermék. A fenti két stratégia elemeit ötvözi, egyedi és szabványos jellemzőket is hordoz magában. (pl.: versenyautó) Egyedi tömegtermékek előállítása a rugalmas gyártórendszerek alkalmazásával valósulhatott meg, ahol gyors átállással az egyedi igényeknek megfelelő termékváltozatok gyárthatóak le. Termékek életciklusa A termékek a fejlesztéstől a piacról történő kivezetésig hosszú utat tesznek meg. Alapvetően a termékfejlesztés, a beruházás, a gyártás és a gyártás leállítását határolhatjuk el termelési szempontból. (ábra: Log. II. 29. oldal) A költségek nagysága szempontjából az első két időszak a legjelentősebb, majd a gyártás időszakában csökkenek és a leállítás közeledtével újra nőni kezdenek. Az eladott mennyiségek szempontjából a bevezetés, a növekedés, az érettség és a hanyatlás szakaszairól beszélhetünk. Az érettség szakaszáig az eladott mennyiség nő, ott stabilizálódik, majd a hanyatlás időszakában visszaesnek az értékesítések.

Gyártási folyamatok A termelési rendszerben folyamatok zajlanak le. A gyártási folyamat csoportosítására több lehetőségünk is van: a) a gyártás tömegszerűsége alapján b) a munkahelyek kialakítása alapján c) anyagáramok szerint (Term.log.41.oldal) a) A gyártás tömegszerűsége alapján: Adott idő alatt legyártott termékmennyiség függ a kereslettől és a rendelkezésre álló erőforrásoktól.

Termelési logisztika II. 2009. Egyedi gyártás: -

alacsony volumenben termelnek pl. 50 db/év

-

gyakran egyedi terméket állítanak elő,

-

jól alkalmazkodik a vevői igényekhez,

-

jelentős az emberi munkavégzést igé-

nyel, -

a gépek általános célúak,

-

a termék-előállítás hosszadalmas,

-

magasak a költségek,

-

projektként is értelmezhető (pl. egy híd

megépítése vagy egy Rolles Royce. Sorozatgyártás: -

ugyanolyan terméket állítanak elő egyidőben vagy közvetlenül egymás után,

rendszeresen, -

több egységben,

-

lehet egészen magas az előállított volu-

men, melynek a piaci igény szab határt, -

egy sorozaton belül a minőségi tulajdonsá-

gok azonosak, -

univerzális és célgépeket egyaránt alkal-

maznak -

biztosítja a gyors átállást egyik sorozatról egy másik sorozatra,

-

operatív irányításigénye kisebb,

-

általában szabványos termékstratégiánál alkalmazzák

-

fő kérdése az optimális sorozatnagyság meghatározása.

Tömeggyártás -

nagy volumenű azonos termék előállítása

-

nagy kapacitású célgépeket alkalmaznak az adott termelési feladat elvégzésé-

hez. (CD gyártás) -

beruházás-igényes

Termelési logisztika II. 2009. -

nagy az amortizációja

-

nagy szerepe a marketingnek a termék iránti kereslet növelésében

-

minimális %-os megtakarítás, jelentős profitnövekedést eredményez

-

érzékeny a leállásra (nagy veszteség)

-

nagyfokú automatizáltság jellemzi.

b) A termelő rendszer a munkahelyek alapján lehet: 1.

Technológiai csoportosítású munkahelyekkel kialakított rendszer

(műhely rendszerű gyártás: azok a munkahelyek vannak egy helyen, melyek azonos technológiai folyamatokat látnak el. Ha egy munkadarabon ugyan azt a műveletet többször kell elvégezni, akkor a termék újra és újra visszatér az adott műhelybe. (ábra:Log.I. 500.old.) Előnye: A géppark jól áttekinthető A terület jól kihasználható Nem érzékeny a gyártási profil változására Hátránya: - Hosszú a termékátfutási idő - Magas a fajlagos előállítási költség - Elmosódik a felelősség - Nagy az anyagmozgatási igénye (hosszú az anyagmozgatási út) - Nagy a termelésközi készlet - Alacsony fokú az automatizáltság 2. Termék csoportos: azok a munkahelyek vannak egy helyen, amelyek egy gyártmány megmunkálásához szükségesek. Jellemzői: (ábra:Log.I. 502.old.) Előnye: - A termelés irányítása egyszerűbb - Kisebbek a fajlagos gépköltségek - Magasabb termelékenységi színvonal - A felelősség egyértelműen meghatározható -

Rövidebbek az anyagmozgatási utak

Termelési logisztika II. 2009. Hátránya: - Merev gyártórendszer - Érzékeny a profilváltásra - Nem mindig biztosítható a gépek jó kihasználása - Műveletközi raktárakra lehet szükség, ha nem megfelelők a műveleti idők 3.

folyamatos rendszerű termelés: - A szakosított munkahelyek a technológiai műveletek sorrendjében helyezkednek el - A munkadarabok a munkahelyek között egy irányban mozognak. - Tömegtermelés esetén valósítható meg. - Az anyagmozgató gépek telepítettek és folyamatos vagy ütemes anyagmozgatást valósítanak meg. - Lehet kötött ütemű (szinkronizált) és kötetlen ütemű (nem szinkronizált)

Előnye:  csökken a termelési terület  legrövidebbek az anyagmozgatási távolságok  a folyamat jól áttekinthető  a termelés programozása, irányítása könnyen megoldható  csökken a fajlagos költség  csökken a selejt  csökken a termékátfutási idő  könnyen automatizálható Hátránya:  átállás más termékre nehézkes  érzékeny a zavarokra  nagy a beruházási igénye A műveleti időket össze kell hangolni⇒munkamegosztás nő. Egyetlen termékfajta nagy tömegben való gyártásának egyetlen módja a folyamatos termelés.

Termelési logisztika II. 2009. Tipikus gépelrendezések: (Log. I. 504. oldal)

a. egyszerű folyamatos gyártósor

b. Komplex folyamatos gyártósor

c. Váltakozó tárgyú elágazásos gyártósor

d. A folyamatos és a csoportos rendszer kombinációja

Termelési logisztika II. 2009. 4.

Integrált (rugalmas) gyártórendszer a termeléssel kapcsolatos

valamennyi alrendszer (megmunkáló, anyagmozgató, raktározó, minőségellenőrző, előkészítő folyamatok) a termelésirányító alrendszer felügyelete alatt végzi tevékenységét. Kialakulásának okai:  nőtt a mozgatási és a várakozási idő aránya az átfutási időn belül  nőttek a készletek  rugalmatlan volt az eddigi gyártás (ábra Log. I. 505. oldal) Feltételek:  a gépek NC vagy CNC jellegűek és a szerszámváltások automatikusak  a gépek kiszolgálását robotok végzik  rugalmas anyagmozgató rendszert igényel c) anyagáramok szerint (Term.log.41.oldal) A folyamattípusok összefüggnek a termékkel, melyet a folyamat-termék mátrix szemléltet. -

Projekt jellegű folyamat:

-

Egyedi/kissorozat:

-

Szakaszos/kötegelt (batch) folyamat

-

Soros (line) folyamat:

-

Folyamatos

Stratégiai kérdések • A termelő berendezések térbeli elhelyezése: Űzemi belső elrendezés: Üzemek, épületek, berendezések, munkahelyek egymáshoz viszonyított térbeli elrendezése. Ezt nevezik layout-tervezésnek. Meghatározza:  az anyagmozgatási útvonalak helyét és hosszát  területszükségletet  dolgozói létszámot  a termékátfutási időket  a termék önköltségét

Termelési logisztika II. 2009. Cél: anyagmozgatási utak minimalizálása Anyagmozgatási útvonalak hosszát befolyásoló tényezők:  Műveleti sorrendek  Munkahelyek, termelő-berendezések területigénye  Alkalmazott anyagmozgató gép  Anyagáram intenzitás  A mozgatandó anyag jellemzői  Hatósági előírások A tervezés lépései: 1.

A térbeli elrendezés alaptípusának meghatározása (ábra: Log.I. 511. oldal) Lehet: -

állandó gépfelállítású (hosszú időn át változatlan termelés esetén)

-

változó gépfelállítású (a termelési intervallum rövidebb)

Alaptípusok: o egyedi: nincs anyagmozgatási kapcsolata más termelő berendezéssel o vonalas (soros): a munkadarab egy irányban áramolhat csak o csoportos: min. 3, max. 12 gép vesz részt a mdb. Megmunkálásában. A gépek két sorban helyezkednek el, a mdb. Két irányba is áramolhat. o Műhelyszerű: min. 4 berendezés, nem sorban egymás mellett, kétirányú mdb. áramlás lehetséges 2.

Elvi elrendezési terv készítése

3.

Végleges terv elkészítése

Ha a gyártási folyamatokat időbeli lefolyásuk szerint csoportosítjuk, akkor szakaszos, illetve folyamatos gyártásról beszélhetünk.

• Push vagy Pull rendszer? A termelőfolyamat és a vevők közötti kapcsolat is hosszú távú kérdés. A vevőnél igény jelentkezik, melyet kielégít a vállalat. A termelőfolyamat esetén, ha az igény a folyamat elején jelentkezik toló (nyomó) rendszerről, ha a folyamat végén, a felhasználónál jelentkezik, akkor húzó rendszerről beszélhetünk.

Termelési logisztika II. 2009. Push rendszernél: -

a gyártó a saját ütemében állítja elő a terméket, függetlenül a felhasználás pillanatnyi ütemétől.

-

Leginkább a műhelyrendszerű gyártásra jellemző

-

Egy gyártási lépés befejezése után a teljes mennyiség átkerül a következő helyre

-

Gyártásközi készletek keletkezhetnek

-

Azt gyártják, amire szükség lesz⇒ma még ez a gyakoribb

Pull rendszernél: -

A kibocsátás egy „húzó jel” kiadása után következik.

-

A gyártás üteme követi a felhasználás ütemét

-

Azt gyártják, amit a következő lépés igényként jelez⇒

-

A végterméktől származó húzó hatás érvényesül

-

Azt gyártják, amire szükség van

-

Tipikus megvalósítása a Kanban rendszer

Termelési logisztika II. 2009. Előnyei:

•

-

Egyszerű

-

Önszabályozó, nincs szükség ütemadóra

-

Tetszőleges tételnagyságok

-

Minimális gyártásközi készletek

Készletre gyártás vagy rendelésre gyártás? 1. készletre gyártás: Tömegtermékeknél, hasonló vevői igények esetén.(pl.: Suzuki, VW). 2. rendelésre gyártás: Ha a vevői igények egyediek, nehézkes és gazdaságtalan a készletezés, (pl.: Rolls Royce). További stratégiai megfontolás tárgya lehet még az összpontosítás/diverzifikáció, valamint a vertikális integráció (alapanyagoktól egészen a késztermékig mi állítsunk elő mindent, vagy félkésztermékekből gyártsunk) kérdése is (make or buy).

Termelési logisztika II. 2009. • Make or buy döntés (termelni vagy vásárolni) Célja: a vállalat karcsúsítása a gyártási mélység csökkentése (összköltségek csökkentése érdekében) Előnye: Az állandó költségek egy része teljesítménytől függő változó költséggé alakul át. A „make” mellett szóló okok:  folyamatos minőség-ellenőrzés biztosítható  saját know-how  titokban tarthatók az új fejlesztések  a piacon nincs megfelelő beszállító  a gyártási mélység növelésével, nő a vállalt önállósága  nincsenek a beszállítással problémák (kockázat csökken)  javul az eszköz és létszám kapacitás kihasználtság  csökkenthető az adóköteles nyereség (beruházás miatt)  nincs üzemen kívüli szállítási, csomagolási költség  nincs szállítási idő  rugalmas A „buy” mellett szóló okok:  a specializálódott termelő magas színvonalat tud biztosítani  több beszállító bekapcsolásával csökkenthető a kockázat  kisebb a kockázat egy estleges rossz fejlesztés esetén  van reklamációs lehetőség  megszüntethetők a szűk keresztmetszetek  elkerülhető a speciális eszközök alacsony kapacitáskihasználtsága  nem kell beruházás  a figyelem és a pénz a saját termelésű alkatrészekre fordítódhat  kisebb az önköltség a specializálódott termelőnél  alacsony raktározási költség  igény szerinti lehívás a beszállítótól

Termelési logisztika II. 2009. A Make or Buy döntés folyamata: 1. Első lépésben azt kell eldönteni, hogy egy adott alkatrészt külső forrásból szerezzünk be (Buy), vagy magunk készítsük el (Make) (Log.I. 428. oldal) 2. Második lépésben azt, hogy a saját gyártásra kiválasztott alkatrész esetén érdemes-e valamennyi gyártási folyamatot a vállalaton belül végezni. (Log.I. 429. oldal)

• Gyártástervezés, Aggregált tervezés Célja:  Határidők pontos betartása  Nagy és egyenletes kapacitáskihasználás  Rövid átfutási idők biztosítása  Alacsony készletszint  Nagy rugalmasság  Alacsony költségek  Tervezési biztonság növelése Tervezési időhorizontok: Rövidtáv < 2 hónap Munka ütemezés Tételnagyság tervezés Gépterhelés tervezése

Középtáv 2-12 hónap Létszám Készletek Alvállalkozók volumen

Hosszútáv > 12 hónap Üzemelhelyezés Üzemelrendezés Termékterv Munkarendszer Stratégiai partnerek

Az aggregált tervezés középtávon történik és célja az igények és a termelési lehetőségek költségkímélő módon történő összehangolása!

Célja: •

Az alul- és túlterhelés minimális értéken tartása

Termelési logisztika II. 2009. •

A kapacitás feleljen meg az igényeknek

Probléma: Az előrejelzett igények nem a gyártási lehetőségeknek megfelelően alakulnak. Megoldási lehetőségek az aggregált tervezésen kívül: •

Igények megváltoztatása

1.

Árképzés változtatása (kihat a keresletre)

2.

Reklám

3.

Korai teljesítés:

4.

Késői teljesítés

5.

Új igény biztosítása

•

Gyártási kapacitás változtatása 1. Humán erőforrás létszámának változatása 2. Túlóra 3. Részmunkaidős munka 4. Munkaidő csökkentés, szabadságolás 5. Készletépítés

Lényege: 1. az egyes időszakokban előrejelzett igényeket időben összeadjuk, halmozzuk 2. a hasonló termékeket összevonjuk (aggregáljuk) 3. meghatározzuk a szükséges mennyiségeket, készleteket, beszerzést Az aggregált tervezés vonatkozhat: •

termékre (pl. vonalas füzet)

•

termékcsaládra (pl. azonos méretű füzetek)

•

terméktípusokra: a hasonló termékcsaládok csoportja

Gördülő időtáv (rollírozó): Az aggregált tervezésre jellemző. Lényege: hogy a következő időszak tervét nem az adott időszak végén, hanem korábban készítik.

Termelési logisztika II. 2009. Az aggregált tervezés feladatai: Gyártási programtervezés: az értékesítési folyamat határozza meg (előrejelzések alapján) a termék fajtáját, mennyiségét és időbeliségét. Mennyiségi tervezés: meg kell határozni a bruttó és a nettó anyagszükségletet Bruttó anyagszükséglet: Elsődleges: előre jelzett végtermék mennyiség •

Másodlagos: a végtermékek előállításához szükséges

nyersanyagok, alkatrészek mennyisége. Anyagnorma az az egységnyi anyag, amely az adott termék előállításához szükséges. Az anyagnormáknak három különböző fajtája létezik: 

Nettó anyagnorma: az elméleti, tisztán felhasznált anyag menynyisége (veszteségmentesen).



Bruttó anyagnorma: beletartozik a felhasználási hulladék is (de a selejt nem)



Beszerzési anyagnorma: nemcsak a felhasználási hulladékot, hanem a betervezett selejtet és a várható hiányt, a rossz árutárolásból eredő károkat, üzemek közötti biztonsági készletet is tartalmazza.

•

Harmadlagos: a segéd és üzemanyagok mennyiségé-

re vonatkozik. Nettó anyagszükséglet: bruttó anyagszükséglet - rendelkezésre álló raktárkészlet A vállalat által használt anyagszükséglet meghatározása 1. Először termékenként, késztermékenként, vagy gyártmányonként össze kell állítani az anyagigényt. 2. Meg kell vizsgálni azt, hogy a beruházásoknak és a felújításoknak mekkora az anyagszükséglete, a karbantartás szükséglete, valamint mekkora a rezsianyagszükséglet.

Termelési logisztika II. 2009. Rezsianyagnak nevezzük a vállalkozás ügyviteléhez szükséges anyagokat (adminisztrációs anyagok, tisztálkodószerek, stb.) Az anyagszükségletek vizsgálatakor számítható egy úgynevezett kronologikus átlagkészlet, mely az adott időszak átlagos készletállományáról ad információt. A kronologikus átlagkészlet a meghatározott időszak átlagkészlete olyan módon, hogy a nyitó és a zárókészlet 50-50%-os mértékben van feltüntetve, valamint a nyitó és a záró közötti időszakok 100%-os mértékben kerülnek számításba. Példa: 2007. IV. né. 300 db

2008. I. né. 400 db

Zárókészletek 2008. II. né. 2008. III. né. 480 db 240 db

2008. IV. né. 360 db

Ekkor az adott raktár kronologikus átlagkészlete: Kr = (300/2 + 400 + 480 + 240 + 360/2)/4 = 362,5 db, ennyi készlet volt átlagosan negyedévenként 2008-ban, ebben a raktárban. Az anyagszükséglet további vizsgálatához anyagmérleget kell készíteni. Vizsgálni kell, hogy nincsenek-e magas igények, nagy eltérések. Az anyagmérleg adott időszakban a következőképpen írható fel: Nyitókészlet + Beszerzés = Felhasználás + Zárókészlet Az anyagtervezést mutatószámok is segítik. Ezek közül néhányat az alábbiakban mutatunk be: 1. A készletek fordulatszámát számítjuk ki. Akkor jó, ha minél nagyobb a forgási sebesség. 2. Hány napra elegendő az adott készlet: minél kisebb, annál jobb. 3. Fajlagos anyagfelhasználás mutatója: Fh= össz. anyagfelhasználás értéke vagy mennyisége a termelt termékmennyiség 4. Anyaghányad mutató: Ah=Az időszak folyamán felhasznált anyagköltség az időszak termelési értéke

Termelési logisztika II. 2009. 5. Anyagkihasználás mutató Ak= A gyártmány nettó anyagfelhasználás normája . bruttó anyagfelhasználás norma Határidő és kapacitástervezés: a megrendelések időbeli lefolyását kell megtervezni:  a kezdő és befejezési időpontokat (előre időzítés, visszafelé időzítés)  az időkapacitásokat  gyártási sorrendet: a műveletek időbeli sorrendje Gyártási programtervezés

Prognózisok

Vevői megrendelések

Program tervezés Raktárkészlet nyilvántartás G Y Á R T Á S T E R V E Z É S

Mennyiségitervezés

Anyagszükséglet tervezés Beszerzés,v ásárlás Határidő és kapacitástervezés

Átfutási idő és kapacitásigény meghatározása Kapacitásidőzítés és sorrend-tervezés

GYÁRTÁS IRÁNYÍTÁS

Rendelésindítás és ellenőrzés

Rendelésfeladás Rendelés ellenőrzés

Termelési logisztika II. 2009. Kapacitástervezés: A kapacitástervezéshez ismerni kell a termelési folyamatok időjellemzőit (un. időalapokat). Log.II.35.oldal Az időalap fogalma (T): Valamely időszak napokban, műszakszámban, órában, percben kifejezett időmennyisége, amely adott gép, üzem teljesítőképességének kihasználásra rendelkezésre áll. Időalapok: 1. Naptári időalap (TN): adott időszak naptári napjainak, óráinak teljes mennyisége. 2. Hasznos időalap (TH): a naptári időalap azon része, mely idő alatt a termelő berendezés, a gazdaságosan megengedhető maximális időterhelés mellett üzemeltethető. A TH= TN-Tj 3. Munkarend szerinti időalap (TMR): A naptári időalap azon része, mely idő alatt az elfogadott munkarendnek megfelelően a berendezésnek üzemelnie kell. 4. Termelési vagy produktív időalap (TP): a berendezés adott időszakban ténylegesen munkával töltött ideje Feladat: Log.II.37. oldal. Időnorma (t): az a tervezhető emberi munka vagy gépi idő felhasználás, amely valamely konkrét művelet tartós végrehajtásához, adott feltételek mellett szükséges. t = idő / termékmennyiség Teljesítménynorma (n): az a tervezhető termékmennyiség, mely meghatározott feltételek mellett időegység alatt előállítható. n=1/t Az idő- és teljesítménynorma segítségével meghatározható: •

Gép- és eszköz szükséglet

•

Munkaerő-szükséglet

•

Átfutási idő

•

Kapacitás kihasználások

•

Értékelés, elemzés, bérezés

Termelési logisztika II. 2009. Átfutási idők (ciklus idő): Az alapanyag üzembe érkezésétől a késztermék kibocsátásáig eltelt idő. Fajtái: (Log.II.53. oldal) 1. technológiai átfutási idő: befolyásolják a műveleti idők és a műveletek közötti kapcsolat (soros vagy párhuzamos) 2. Termelési átfutási idő: a technológiai átfutási idő + anyagmozgatás + ellenőrzés + tárolás + veszteségidők. Cél hogy megközelítse a technológiai átfutási időt!! 3. naptári átfutási idő: termelési átfutási idő + munkarendből fakadó megszakítások Átfutási idő számítása hálótervezéssel: (Log.II.61. oldal) Termelési kapacitás: adott berendezés (csoport) teljesítőképességének adott időpontban ismert felső határa, mely a berendezés gazdaságosan megengedhető maximális terhelése mellett érhető el.