Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK NAPPALI TAGOZAT
Logisztika szakirány
A Dél-Amerikai Nemzetek Uniója és az Európai Unió kereskedelmi kapcsolatrendszere
KÉSZÍTETTE: SPEISER DIÁNA BUDAPEST, 2007
1
Tartalomjegyzék 1
BEVEZETÉS, A TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA ................................................. 3
2
A DÉL-AMERIKAI NEMZETEK UNIÓJA ............................................................ 4 2.1
A Dél-Amerikai Nemzetek Uniójának történeti áttekintése.................. 8 2.1.1
Peru, 2004 ............................................................................................ 9
2.1.2
Brazília, 2005..................................................................................... 10
2.1.3
Bolívia, 2006...................................................................................... 10
2.1.4
Venezuela, 2007................................................................................. 11
2.2
Belső és külső kereskedelem..................................................................... 12
2.3
A Dél-Amerikai Nemzetek Uniójának összehasonlítása NAFTA-val .. 13
2.4
A MERCOSUR a csatlakozás előtt ......................................................... 15 2.4.1
A MERCOSUR története................................................................... 16
2.4.2
A MERCOSUR kapcsolata az Európai Unióval................................ 18
2.5
2.4.2.1
Politikai párbeszéd .................................................................... 18
2.4.2.2
Együttműködés ......................................................................... 19
2.4.2.3
Kereskedelmi kapcsolatok ........................................................ 19
Az Andesi Közösség a csatlakozás előtt .................................................. 21 2.5.1
Az Andesi Közösség története ........................................................... 22
2.5.2
Venezuela kilépése a CAN-ból.......................................................... 23
2.5.3
A CAN kapcsolata az Európai Unióval ............................................. 24
2.6
2.5.3.1
Politikai párbeszéd .................................................................... 24
2.5.3.2
Együttműködés ......................................................................... 25
2.5.3.3
Kereskedelmi kapcsolatok ........................................................ 26
A Dél-Amerikai Nemzetek Uniójának tagállamai................................ 27 2.6.1
Argentína ........................................................................................... 28
2.6.2
Bolívia ............................................................................................... 29
2.6.3
Brazília .............................................................................................. 29
2.6.4
Chile ................................................................................................. 30
2.6.5
Ecuador.............................................................................................. 31
2.6.6
Guyana............................................................................................... 32
2
2.6.7
Kolumbia ........................................................................................... 32
2.6.8
Paraguay ............................................................................................ 33
2.6.9
Peru.................................................................................................... 34
2.6.10
Suriname............................................................................................ 35
2.6.11
Uruguay ............................................................................................. 35
2.6.12
Venezuela .......................................................................................... 36
2.7
3
Csúcstalálkozók és eredményeik ............................................................ 37
AZ EURÓPAI UNIÓ ............................................................................................... 38 3.1
Az Európai Unió Külpolitikája a fejlődő országokkal......................... 39
3.2
Az Európai Unió és Latin Amerika kapcsolata .................................... 45
3.3
Az Európai Unió és a Dél-Amerikai Nemzetközösség kapcsolata ...... 47 3.3.1
3.4
Működőtőke befektetés ..................................................................... 47 Az UNASUR tagállamainak kapcsolata az Európai Unióval............... 49
3.4.1
Argentína ........................................................................................... 49
3.4.2
Bolívia ............................................................................................... 51
3.4.3
Brazília .............................................................................................. 51
3.4.4
Chile ................................................................................................. 54
3.4.5
Ecuador.............................................................................................. 56
3.4.6
Guyana............................................................................................... 56
3.4.7
Kolumbia ........................................................................................... 57
3.4.8
Paraguay ............................................................................................ 57
3.4.9
Peru.................................................................................................... 58
3.4.10
Suriname............................................................................................ 60
3.4.11
Uruguay ............................................................................................. 60
3.4.12
Venezuela .......................................................................................... 62
4
BEFEJEZÉS .............................................................................................................. 63
5
IRODALOMJEGYZÉK............................................................................................. 64
6
MELLÉKLET ........................................................................................................... 66
3
1
BEVEZETÉS
„Azért vagyunk most itt, hogy megvalósítsuk Simón Bolívar álmát… Nemsokára egységes pénznemünk, egységes útlevelünk lesz… Nemsokára lesz egy olyan parlamentünk, amelynek a képviselőit az az új nemzet választja, amelyet ma hozunk létre.” Alejandro Toledo, perui elnök, 2004, december 8.
A TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA Az elmúlt évek gazdaságában megfigyelhető, hogy a szükségesnél kevesebb figyelmet fordítanak Dél-Amerika fejlődésére, holott piaca óriási, és a diktatúrák megszűnésével egy igen jelentős politikai és gazdasági fejlődési folyamat indult be. A dél-amerikai országok fellendülése erősen pozitív hatással lehet a világ összes országának gazdaságára, esetleges válságuk azonban magával sodorhat más fejlődő országokat is, ezért ez a régió világgazdasági szinten rendkívül érzékeny pontnak számít. A
Dél-Amerikai
Nemzetközösség
(új
nevén
Dél-Amerikai
Nemzetek
Uniója)
megalapításával a földrész 12 országa elindult a teljes integráció irányába. Azért választottam ezt a témát, mert szerintem ez a lépés világgazdasági fontossága mellett nagyon sok kérdést is felvet. Képes lesz e helytállni ez az integráció a világgazdaságban, tud e reagálni a folyamatosan változó gazdaság fejlődésére. Egy látványos fellendülés pozitív hatásai után később akár hátrányba is kerülhetnek a túl gyors fejlődés nyomán kialakult hiányosságok miatt. Tényleg szükség van egy ilyen méretű integráció létrehozására? A szerveződés sikere végtelen sok körülményen múlik. Vajon milyen stratégiát fog követni, a belső, vagy inkább a külső kereskedelmet fogja támogatni? Tagországai számára a rengeteg előny és pozitívum mellett vannak e negatív hatásai is? Ki mit nyerhet ebből a többszintű kapcsolatrendszerből? Területe, népessége és a világgazdaságban elfoglalt pozíciója miatt is Dél-Amerika minden döntése nagyban befolyásolja a világ összes gazdaságát. Kereskedelmi és diplomáciai szempontból vajon az Egyesült Államokat, vagy az Európai Uniót preferálja?
4
Az Európai Unió (EU) elismeri Dél-Amerika növekvő jelentőségét, a térséget rendkívül jelentős politikai és gazdasági partnerekén tartja számon. Bár a kétoldalú kapcsolatok már a 60-as évektől kezdve fejlődésnek indultak, minőségi és mennyiségi előrelépés mégis csak az utóbbi három évtizedben volt tapasztalható. Portugália és Spanyolország 1986-os EU csatlakozása csak még szorosabbra fűzte a már amúgy is fennálló politikai, történelmi és kulturális kapcsolatokat a két térség között.
A DÉL-AMERIKAI NEMZETEK UNIÓJA
2
A Dél-Amerikai Nemzetek Uniója (Unión de Naciones Suramericanas, UNASUR), eredeti nevén
Dél-Amerikai
Nemzetközösség
(Comunidad Suramericana de Naciones, CSN) egy politikai és gazdasági társulás, amely 12 dél-amerikai állam között jött létre 2004. december
8.-án
a
perui
Cuscoban.
Az
UNASUR-t a MERCOSUR és az Andesi Közösség tagállamai, illetve Chile, Guyana és Suriname alkotják, célja egy egységes blokk létrehozása a közös cél érdekében, amely növelné Dél-Amerika jelentőségét nemzetközi szinten.
Céljai és alapelvei: 1. A régió politikai és diplomáciai
1.Ábra: A Dél-Amerikai Nemzetek Uniójának térképe Forrás: www.cumbresudamericana.bo
koordinációja és összehangolása 2. A MERCOSUR, az Andesi Közösség és Chile közötti szabad kereskedelmi zóna kialakítása. 3. Dél-Amerika fizikai, energetikai és kommunikációs integrációja. 4. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési politikák harmonizációja
5
5. A technológiák megosztása és az együttműködés a tudomány, az oktatás és a kultúra minden ágában. 6. Az integráción belüli cégek és közösségek javuló kapcsolatrendszere Politikai, szociális és kulturális együttműködés a demokrácia megerősítését, a regionális biztonságot, a drogok, és a korrupció elleni küzdelmet, és más szociális és kulturális jellegű problémák megoldását foglalja magába. Több helyi szervezet támogatását is élvezi. Struktúra A Közösség struktúrája a következő: Az államfők értekezlete a politikai irányítás legfőbb eszköze. A találkozó évente kerül megrendezésre, az elsőt Brazíliában tartották 2005 szeptemberében, a másodikat pedig 2006 decemberében, Bolíviában. A külügyminiszterek félévente találkoznak, és konkrét javaslatokat tesznek a működéssel és a döntésvégrehajtással kapcsolatban. Céljuk a politikai párbeszéd előmozdítása, és az államfők tárgyalásának előkészítése. A külügyminiszter-helyettesek feladata az országok pozíciójának a koordinálása a Közösségen belül, ezen kívül ők készítik elő a külügyminiszterek tárgyalásait. Az időszakos titkársági feladatokat az országok évenkénti váltásban töltik be, az egy éves periódus mindig az államfők értekezletén ér véget. Jelenleg Bolívia látja el ezt a tisztséget, a Cochabamba-i találkozó előtt pedig Brazília töltötte be ezt a posztot. Az UNASUR12 tagországa: Az Andesi Közösség tagjai:
Paraguay
Bolívia
Uruguay
Columbia
Venezuela
Ecuador
Más országok:
Peru
Chile
A MERCOSUR tagjai:
Guyana
Argentína
Suriname
Brazília
Megfigyelő országok:
6
Mexikó Panama Népesség:
Terület:
361.000.000 17.658.000
km²
a kontinens 45%-a
GDP:
US$ 973.000.000.000
Adósság:
US$ 315.000.000.000
Az integráció folyamata A CSN a már létező intézményekre alapulva jött létre, elkerülve ezzel az ismételt kiadásokat, és lehetővé tette a külügyminisztériumok közötti koordinációt. A Dél-Amerikai Nemzetközösség integrációs tervei egy úgynevezett „óceánok közötti” országút megépítésével kezdődtek. Ez Brazíliát kapcsolja majd össze Peruval, áthaladva Bolívián. A munkálatok 2005 szeptemberében kezdődtek, és várhatóan 2009-ig tartanak majd. Ezt követte a Dél-Amerikai Energetikai Gyűrű, amelynek a célja, hogy Argentínát, Brazíliát, Chilét, Paraguay-t és Uruguay-t ellássa perui földgázzal. A megegyezés létre is jött, a szerződést 2006-ban írták alá. A PDVSA, a venezuelai állami kőolaj-forgalmazó vállalat egy energetikai integrációs projektet hozott létre Kolumbia és Venezuela között. A Gasoducto Binacional elnevezésű projekt költsége 300 millió USD. A Poliducto Binacional a közeljövőben biztosítja Venezuela olajexportját a Távol-Keletre Kolumbia Csendes-óceáni partjairól. Francia Guyana kivételével minden dél-amerikai ellátogathat majd bármely dél-amerikai országba és ehhez csak személyi igazolvány kell majd.
7
„Azért vagyunk most itt, hogy megvalósítsuk Simón Bolívar álmát… Nemsokára egységes pénznemünk, egységes útlevelünk lesz… Nemsokára lesz egy olyan parlamentünk, amelynek a képviselőit az az új nemzet választja, amelyet ma hozunk létre.” Alejandro Toledo, perui elnök, 2004, december 8. A Dél-Amerikai Nemzetközösség második csúcstalálkozóját, amelyet egy különösen érdekes és fontos dél-amerikai szituáció előzött meg, 2006 decemberében Bolíviában rendezték. DélAmerika a demokrácia megújulásának korát éli, csak az utóbbi években számos elnökválasztás zajlott, aminek eredményeképpen Suriname-ban megválasztották Ronald Veneetian-t, Bolíviában Evo Moralest, Chile-ben Michelle Bachelet-et, Peruban Alan Garcíat, Kolumbiában Álvaro Uribe-t, Guayana-ban Bharrat Jagdeot, Brazíliában Lula da Silva-t, Ecuadorban Alfredo Palaciot, Venezuelában Hugo Chavezt., Argentínában pedig Cristina Fernándezt. Dél-Amerika a világ első számú élelmiszertermelő
és
exportáló
földművelési
és
régiója,
dinamikus
állattenyésztési
tevékenységének a célja az exportigények kielégítése. Évente 305 billió USD értékben exportál, ennek 34%-át az USA-ba, 8%-át az Európai Unióba.1 Rendelkezik a Föld édesvízkészletének a 27%-a fölött, amely az ökológiai egyensúly fenntartása szempontjából igen jelentős mennyiség, ezen kívül
a
CSN
területén
8
millió
négyzetkilométernyi erdő található.
Az üzemanyag és gáz-készletük is igen jelentős mennyiség, becslések szerint a Közösség a
2. Ábra: Gazdasági aszimmetriák Forrás: www.lostiempos.com
tartalékaiból még legalább 100 évig tudná fedezni az ilyen irányú energiaigényét.
1
http://www.cumbresudamericana.bo/armado.htm, 2007.01.23. 18:32
8
Az őslakosok jelenlétének köszönhetően kultúráját, világnézeteit a rendkívüli sokféleség jellemzi. Új nevét 2007-ben a Venezuelai energetikai csúcstalálkozó során kapta, ahol a megbízottak megegyeztek a Dél-Amerikai Nemzetek Uniója (Unión de Naciones Suramericanas, UNASUR) elnevezésben. Az ecuadori Quitóban létrehozták az UNASUR állandó titkárságát, ennek vezetésére pedig kinevezték Rodrigo Borja Cevallost, a volt ecuadori miniszterelnököt. Napjainkban az Európai Unió és az Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Övezet után az UNASUR a világ harmadik legnagyobb gazdasági tömörülése, óriási ásvány, olaj és energiatartalékokkal rendelkezik. Mindemellett ő a világ első számú élelmiszer termelője, és exportöre is.
2.1
A Dél-Amerikai Nemzetek Uniójának történeti áttekintése
A dél-amerikai spanyol gyarmatok a dél-amerikai függetlenségi háborúk során, a 19. század első felében nyerték el függetlenségüket. A harcokat Simon Bolivar és José de San Martín vezették. Brazília függetlenségét IV. Péter a portugál VI. Dom João király fia kiáltotta ki 1822-ben, ő lett Brazília első császára. A kontinens spanyol nyelvű országai Simon Bolivar erőfeszítései ellenére hamar függetlenné váltak egymástól is, és több további harcot is vívtak. Francia Guyana a mai napig Franciaországhoz tartozik. Dél-Amerikát is megviselte a hidegháború a 20. század második felében. A gyakori forradalmak és a katonai diktatúrák után az 1980-as évektől azonban megkezdődött a kontinensen a demokrácia kialakulása. Több államnak komoly gondot jelent azonban az államadósság. 2002-es adatok szerint Dél-Amerika munkanélküliségi mutatója 10.8%.2 Szinte az összes dél-amerikai országot a magas kamatok, és alacsony befektetések jellemzik a gyakori és nagymértékű infláció miatt. A kamatok Venezuelában 22%, Suriname-ban 23%osak, ez körülbelül duplája az Egyesült Államokban tapasztalhatónak. Ezalól Chile az egyetlen kivétel. Jellemző a régióra, hogy a lakosság gazdag és szegény rétegei közötti különbség óriási, Venezuelában, Paraguayban, Brazíliában, Bolíviában és több más országban a lakosság
2
http://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A9l-Amerika#T.C3.B6rt.C3.A9nelem 2007.01.23. 18:58
9
leggazdagabb 20%-a birtokolja az ország vagyonának 60%-át, a legszegényebb 20% pedig mindössze az 5%-át. A régió rendkívül gazdag ásványkincsekben, a kitermelés viszont nagyrészt az Amerikai Egyesült Államok nagyvállalatainak kezében van. Ezek működését több országban is igyekeznek állami ellenőrzés alá vonni. Dél-Amerika legfontosabb ásványkincsei:3 •
Kordillerák (Kolumbia, Ecuador): színesfémek, nemesfémek
•
Andok (Peru, Chile): rézérc
•
Bolívia: ón
•
Brazil ősmasszívum (Brazília, Venezuela): vasérc
•
Brazília és Suriname: a világ legnagyobb bauxittermelői
•
Venezuela: kőolajtelepek
A második világháború után a feldolgozóiparban gyors fejlődés kezdődött meg. A nehézipar nagy része a nagyvárosok közelébe költözött: Sao Paulo-ban fellendült az elektrotechnikai ipar és gépjárműgyártás, Buenos Airesben pedig autógyárak épültek. A földrész ipari termelésének közel a fele Brazíliából, főként Rio de Janeiro, Belo Horizonte és Sao Paulo városokból származik. A Volta Redonda a kontinens legnagyobb vaskombinátja, az Itaipu pedig a dél-amerikai kontinens legnagyobb vízierőműve. Argentína legfontosabb iparágai a vaskohászat, fémfeldolgozás és a vegyipar. Az ásványi nyersanyagok és a mezőgazdasági termékek exportjával Dél-Amerika igen jelentős pozícióba került a világgazdaságában. A Dél-Amerikai Nemzetközösség (Comunidad Sudamericana de Naciones, CSN) története miniszteri csúcstalálkozók sorával kezdődött el már 2000-ben.4 A CSN megalapításának gondolata ugyan csak 2004-ben merült fel, de előkészítésén már sokkal régebb óta dolgoztak. Célja a régió 12 országa közötti integráció előremozdítása.
3
http://maginfo.hu/index.htm 2007.09.01 15:01 Eduardo Gudynas: Las cumbres y la búsqueda de un nuevo marco de integración regional, Revista del Sur No. 168/ Noviembre/ Diciembre 2006
4
10
2.1.1
Peru, 2004
2004. december 8.-án a perui Cuscoban Dél-Amerika 12 állama megalapította egy közös jövő érdekében a Dél-Amerikai Nemzetek Közösségét. A Cuscoi jegyzőkönyv szerint a délamerikai államoknak a közös történelem és a közös külső és belső akadályok során egyaránt együtt kellett szembenézniük a kihívásokkal. A Nemzetek Közösségét a közös értékekre, a demokráciára, a szolidaritásra, az emberi jogok tiszteletben tartására, a szabadságra, a diszkrimináció-mentességre, a konfliktusok békés megoldására és az államok szuverén egyenlőségére alapoznák. Kiemelték, hogy nem koncentrálhatnak csak a politikai és gazdasági fejlődésre. Céljuk a jövedelmek egyenletesebb elosztása, a gazdasági aszimmetriák kiegyenlítése, az oktatás fejlesztése, a környezet védelme, illetve a fenntartható fejlődés támogatása. Az országok képviselői elsődleges feladatuknak tartják a szegénység felszámolását, és az éhség elleni küzdelmet, új munkahelyek létesítését, és az egészség és az oktatás feltételeinek biztosítását mindenki számára.5
2.1.2
Brazília, 2005
A dél-amerikai államfők 2005. szeptember 29.-én újabb csúcstalálkozót tartottak, ezúttal Brazíliában. Itt kijelentették, hogy a Dél-Amerikai Nemzetközösség (CSN) elsődleges célja a politikai megértés, a gazdasági és szociális integráció megvalósítása. A brazíliai jegyzőkönyv szerint a CSN elsődleges feladatai a politikai párbeszéd, a fizikai integráció előremozdítása, a figyelem felhívása a környezetvédelemre, az energetikai integráció megvalósítása és a szociális és megélhetésbeli különbségek kiegyenlítése. Ezen kívül még meghatározták, hogy CSN időszakos titkárát mindig másik állam nevezheti ki, kinevezése mindig egy évre szól.6
5
Declaración de Cusco sobre la Comunidad Sudamericana de Naciones / 2004 / www.integracionsur.com 2007.10.02.18:35 6 Declaración presidencial y Agenda prioritaria / 2005 / www.integracionsur.com 2007.10.02.18:35
11
2.1.3
Bolívia, 2006
2006-ban a bolíviai Cochabamba-ban került sor a Dél-Amerikai Nemzetközösség által évente megszervezett miniszteri találkozóra mely szerint az integrációs folyamat legvégső célja az egyenletes, harmonikus és átfogó fejlődés elősegítése. Felállították a Közösség hat alapvető követendő irányelvét: 1. szolidaritás és együttműködés az egyensúlyra való törekvésben, a szegénység megszűntetése és az aszimmetriák kiegyenlítése. 2. függetlenség, a népcsoportok önállóságának elfogadása és megőrzése, az államok fejlődési stratégiájának egyeztetése. 3. béke, a nemzetközi konfliktusokra mindig a békés megoldás keresése 4. demokrácia egy diktatúráktól mentes integráció érdekében, az emberi jogok tiszteletben tartása, a kisebbségek támogatása, nyelvi és kulturális értékeik megőrzése, az integrációban való részvétel lehetősége minden tagállam számára. 5. az emberi, politikai, és állampolgári jogok megadása 6. harmónia
a
természettel,
környezetvédelmi
a
fenntartható
intézkedéseknek
minden
fejlődés
feltételeinek
regionális
biztosítása,
fejlesztésben
való
figyelembevétele.7
2.1.4
Venezuela, 2007
2007-ben Venezuelaban a Margarita szigeten tartotta meg a Dél-Amerikai Nemzetközösség az Energetikai csúcstalálkozóját, amelyen a felek megállapodtak az integrációs folyamat folytatásáról, és az energetikai területre való kiterjesztéséről is. Ezen a találkozón került sor a Közösség nevének megváltoztatására is, itt kapta meg a „Dél-Amerikai Nemzetek Uniója” (Unión de Naciones Suramericanas, UNASUR) nevet.
7
Declaración de Cochabamba / 2006 / www.integracionsur.com 2007.10.02.18:35
12
2.2
Belső és külső kereskedelem
Dél-Amerikán belül rendkívül nagy
különbségeket
figyelhetünk meg a gazdaságok
Dél-Amerika GDP-jének eloszlása 2005-ben kereskedelmi blokkok szerint ( a CAN adatai alapján)
mérete és fejlettsége terén. Chile 7,62%
Ezek a különbségek sokszor, az országokat
kereskedelmi
blokkok szerint csoportosítva torzulhatnak
(Ábra:
Guyana és Suriname 0,12%
CAN 16,27%
Dél-
Mercosur 76,84%
Amerika GDP-jének eloszlása 2005-ben kereskedelmi blokkok szerint
(a
alapján)),
CAN
adatai
hiszen
a
3. Ábra Forrás: Eduardo Gudynas: Las cumbres y la búsqueda de un nuevo marco de integración regional, Revista del Sur No. 168/ Noviembre/ Diciembre 2006
MERCOSUR-hoz tartozik Brazília, amely Dél-Amerika legnagyobb, és legnépesebb országa, ahonnan a dél-amerikai GDP több, mint fele származik, és ahova a külföldi tőkebefektetések 48%-a érkezik.8
Dél-Amerika GDP-jének eloszlása 2005ben a gazdaságok mérete szerint csoportosítva
Nagy gazdaságok Kis gazdaságok
közepes méretű gazdaság, akik az összes GDP 42%-át adják,
Kicsi 4,5% Közepes 42%
Brazíliát követi a négy
és
az
természeti
exportjuk erőforrások
terén igen jelentős. Végül Nagy 53,31%
Közepes gazdaságok
4. Ábra Forrás: Eduardo Gudynas: Las cumbres y la búsqueda de un nuevo marco de integración regional, Revista del Sur No. 168/ Noviembre/ Diciembre 2006
pedig a hat kis méretű gazdaság, akik a GDP 4%ával rendelkeznek. (DélAmerika eloszlása
GDP-jének 2005-ben
a
gazdaságok mérete szerint csoportosítva.)
8
Eduardo Gudynas: Las cumbres y la búsqueda de un nuevo marco de integración regional, Revista del Sur No. 168/ Noviembre/ Diciembre 2006
13
Ezeket az adatokat más szemszögből nézve azonban teljesen más képet kapunk, hiszen a GDP-t, és az export értékét a lakosság számával elosztva viszont Chile foglalja el az első helyet, Brazília pedig jóval hátrébb, az ötödik, illetve a nyolcadik helyen áll. Az export nagysága folyamatosan növekszik, 1994 és 2004 között megtriplázódott, viszont az országok közötti kereskedelem értéke igen kevés, a kereskedelmüknek mindössze 18%-a.
2.3
A Dél-Amerikai Nemzetek Uniójának összehasonlítása az
Észak-amerikai Szabad-kereskedelmi egyezménnyel (North American Free Trade Agreement – NAFTA) A NAFTA (North American Free Trade Agreement – Észak-amerikai Szabad-kereskedelmi egyezmény) az Amerikai Egyesült Államok, Kanada és Mexikó közötti szabadkereskedelmi egyezmény. Az országok 1992 augusztusában írták alá, és 1994. január 1-jén lépett életbe. Célja elsősorban egy szabadkereskedelmi övezet kialakítása a tagországok közötti kereskedelmi és beruházási akadályok lebontásával. Célkitűzései: piac létrehozása a tagországok áruinak és szolgáltatásainak, a kereslet növelése a munkaerőpiacon és a NAFTAn belüli vállalatok súlyának jelentékenyebbé tétele a világpiacon. A NAFTA-nak azonban sajnos nem sikerült megvalósítania a célját, hogy egy igazi szabadkereskedelmi övezetet hozzon létre. A vámok, kvóták és egyéb korlátozó szabályozások teljes eltörlése még nem valósult meg. Viszont az eddig a szabad kereskedelmi övezet kialakításának érdekében tett lépések egyértelműen megnövelték a NAFTA tagok, USA, Kanada és Mexikó közötti belső kereskedelmet és tőkebefektetéseket.9 Ez az együttműködés a kritikák ellenére is hatékonyabbá tette a résztvevők gazdaságát, és emelte a tagországok lakosságának átlag jövedelmét. A szabad kereskedelmi övezet eredményei legobjektívebben Mexikó gazdaságban figyelhetők meg, hiszen ez a legszegényebb tagország, az egyesülés hatásai itt a legfontosabbak. Az eredményeket azonban torzítja a NAFTA-tól függetlenül kialakult 1994-95-ös valutaválság, a „Tequila válság”, amely során a pezó erősen leértékelődött. A kormány segítségére is szűkség volt, mivel a válság a pénzügyi rendszer összeomlásához vezetett. Ezért szinte lehetetlen a
9
http://www.europeer.hu/vilaggazd/nafta20040117.html 2007.11.25. 19:04
14
NAFTA hatásának megítélése, hiszen bár Mexikóban a termelékenység folyamatosan növekszik, a reálbérek mostanra közelítik meg csak a 93-as szintet.10 Mexikó
azonban
mindezek
ellenére
jelentősen
profitált
a
NAFTA-ban
való
együttműködésből. Valószínűleg nem lett volna képes ilyen hamar túljutni a válság utóhatásain. A NAFTA hatásának köszönhető az is, hogy Mexikó megmenekült a brazil és argentin pénzügyi válság negatív gazdasági hatásaitól. Ez tette lehetővé, hogy az ország, Latin- Amerikában szinte egyedüliként, hosszú távú pezó alapú államkötvényt bocsáthasson ki, megnövelve ezzel a külföldi befektetők bizalmát. Az ország a világ legnagyobb piacához, az Egyesült Államokhoz való közelsége miatt a külföldi közvetlen befektetések számára is vonzóbbá vált, ez a feldolgozóipar jelentős növekedését idézte elő. A Világbank tavaly decemberi jelentése is elismeri a NAFTA Mexikóban elért eredményeit. A jelentés szerint az ország exportja 25 %-kal, GDP-je 4-5 %-kal, a Mexikóba irányuló külföldi közvetlen befektetések pedig 40 %-kal lettek volna alacsonyabbak a szabad kereskedelmi övezetben való részvétel nélkül. A tanulmány ugyanakkor arra is rámutat, hogy a kereskedelem növekedése nem elégséges az ország kiegyenlített fejlődéséhez, a regionális különbségek megszűntetéséhez. A többi tagországhoz való felzárkózáshoz Mexikónak nagyarányú befektetésekre van szüksége az oktatás, innováció és az infrastruktúra terén. A jelentés megállapítja, hogy a NAFTA példaként szolgálhat az Amerikai Szabad Kereskedelmi Övezet (FTAA) számára, amelyekről a tárgyalások jelenleg is folynak. Ugyanakkor a szabadkereskedelem egyik latin-amerikai országban sem helyettesítheti a politikai és intézményi reformokat.
10
http://www.nafta-sec-alena.org/DefaultSite/index_e.aspx?DetailID=78 2007.11.25 19:04
15
2.4
A
MERCOSUR
a
csatlakozás előtt
MERCOSUR
A MERCOSUR egy kereskedelmi blokk, amelynek
tagjai
Argentína,
Hivatalos név:
Mercado Común del Sur
Brazília,
Paraguay, Uruguay és Venezuela. Célja a tagországok között a javak, személyek és a tőke szabad áramlását előremozdítani és egy
nagyobb
politikai,
és
kulturális
integrációvá válni. Az alapítás dátuma 1985. november 30., bár a nevét csak 1991-ben, március 26.-án az Asuncioni szerződés során kapta. Az ún. Asunción-i
szerződéssel
létrejött
nemzetközi szervezet igencsak hasonlít az Európai
Unió
pár
évtizeddel
Tagországok Szerződött országok Megfigyelő országok
ezelőtti
állapotához. Maguk a szerződést aláíró
Hivatalos nyelvek
Spanyol, portugál, guarani
Tagországok
Argentína, Paraguay, Venezuela
Szerződött országok
Bolívia, Chile, Kolumbia, Ecuador és Peru
Megfigyelő országok
Mexikó
Időszaki miniszter
Nicanor Duarte (Paraguay)
Összterület
13.000.000 km²
aláírtak egy megállapodást a MERCOSUR
Lakosság (2006)
232,9 millió
nemzetközi jogi személyiségéről, ez 1995.
GDP (2006)
2.284.723.000.000 USD
december 15.-én lépett életbe. Az Ouro
Alapítás: Asuncion-i egyezmény
1991. március 26.
országok is leszögezték, hogy mintának a Római Szerződést tekintették. .11 Ennek értelmében döntöttek arról, hogy biztosítják a térségen belül a javak, a termékek és a szolgáltatások létrehoznak
szabad egy
vámtarifarendszert,
áramlását,
közös
külső
összehangolják
a
gazdaságaik makroökonómiai irányítását, és
fokozatosan
jogalkotásukat.
harmonizálják 1994
a
decemberében
Brazília, Uruguay és
Frutos
11
Buzás Sándor: A MERCOSUR tíz éve, MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Kihívások, 152. szám, 2002, január
16
Preto-i protokoll meghatározott egy közös külső vámtarifarendszert is, és 1999 óta a tagok között a cukor, és az autóipart leszámítva a kereskedelem vámmentes. A Vámunió kialakulása még folyamatban van.
2.4.1.
A MERCOSUR története
1985. november 30.-án az argentin és a brazil miniszterelnök aláírta a Foz de Iguazú-i nyilatkozatot, a MERCOSUR alappillérét. 1991. márciusában az alapító tagok, Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay aláírták az Asunción-i egyezményt, amely a MERCOSUR intézményi hátterét biztosította, és létrehozta a szabadkereskedelmi övezetet. 1994. december 17.-én kapott jogi személyiséget a MERCOSUR az Ouro Preto-i jegyzőkönyv aláírásával. A tagországok Chilével és Bolíviával együtt 1998. július 24.-én aláírták az Ushuaia-i jegyzőkönyvet a demokratikus megegyezésről. 2002. február 18.-án megalapították a MERCOSUR Állandó Vizsgálóbizottságát. Ez 2004ben jött létre, székhelye Asuncion. 2003-ban megalakult a MERCOSUR Állandó Képviselőinek Bizottsága (CRPM). Az elnök mandátuma két évig tart, és egy évvel meghosszabbítható. 2003-tól 2005-ig Eduardo Duhalde töltötte be ezt a posztot, 2005 és 2007 között pedig Carlos „Chacho” Álvarez. 2005. július 6.-án aláírták az Asunción-i protokollt az emberi jogokról a MERCOSUR-ban. 2006 júliusában a Cordobai miniszteri csúcstalálkozón Venezuela teljes jogú tagként csatlakozott a MERCOSUR-hoz, decemberben pedig Bolívia kérte felvételét. A MERCOSUR szerződést kötött már Bolíviával (1996), Chilével (1996), Peruval (2003), Kolumbiával (2004) és Ecuadorral (2004). Ezek Chile kivételével mind az Andesi Közösség tagjai, amivel a MERCOSUR szintén aláírt egy kereskedelmi megállapodást. A szerződött felek és a MERCOSUR között mindig szükség van egy kétoldalú megállapodásra, ez határozza meg a felek közötti szabadkereskedelmi zónát, és köztük történő kereskedelem számára az alacsonyabb vámtarifákat, ezen kívül meghívottként jogot biztosít nekik a csúcstalálkozókon való részvételre. 17
Chile 1996 június 25.-én fogalmazta meg csatlakozási szándékát a X. MERCOSUR csúcstalálkozó során San Luis-ban, Argentínában. Bolívia a XI. Csúcson jelezte belépési szándékát Fortaleza-ban, Brazíliában 1996. december 17.-én. 2003-ban Peru jelezte, hogy csatlakozni szeretne a MERCOSUR-hoz , 2004-ben pedig Kolumbia, Ecuador és Venezuela adta be ezirányú kérelmét. Venezuela a 2006. július 4.-én létrejött Belépési Protokoll aláírásával lett tagja a MERCOSUR-nak teljes körű jogokkal és kötelezettségekkel, miután áprilisban bejelentette az Andesi Közösségből való kilépését.. A gazdasági integráció elősegítése érdekében létrehozták az EU-ra sokban hasonlító intézményrendszerüket: a MERCOSUR rendelkezik parlamenti közgyűléssel, gazdasági és szociális tanáccsal és közös munkacsoportokkal is. Maga a szervezet pedig a nemzetközi jog alanya. A térség valamiféle politikai integrációja is a célok közé tartozik, azonban eddig ebben kevés előrelépés történt. A helyzet különösen a 2001-es argentin válságot követően romlott. A válság nyomán az argentin ipari termelés hihetetlenül visszaesett, miközben a brazil ipar zavartalanul tovább fejlődött. A két ország versenyképessége közti különbség immár nyilvánvaló, és a szabad kereskedelem és ennek nyomán a brazil iparcikkek megállíthatatlan beözönlése további leépüléssel fenyegeti a gyengébb gazdaság, Argentína iparát. Más regionális blokkokkal kötött egyezmények: Létezik egy egyezmény az Andesi Közösséggel, amely 2002. december 6.-án jött létre. Ez elősegíti a gazdasági együttműködésről folytatott politikai párbeszédet, és lehetőséget teremt az Andesi blokk bármely országával való kereskedelem megkezdésére. 2005 novemberében a Kolumbiai kongresszus jóváhagyott egy szabadkereskedelmi egyezményt. Az a tény, hogy a kolumbiai termékek betörhetnek a MERCOSUR piacára, nagyban megnövelheti Kolumbia politikai súlyát egy, az Egyesült Államokkal folytatott Szabadkereskedelmi egyezmény tárgyalása során.
18
2005. december 30.-án Álvaro Uribe kolumbiai elnök aláírta az 1.000-es Törvényt egy a MERCOSUR és az Andesi Közösség közötti Szabadkereskedelmi Zónáról. Így a kolumbiai termékek sokkal kedvezőbb helyzetbe kerültek a MERCOSUR-ban, és az ország lehetőséget kapott nyersanyagok és a tőke importjára a MERCOSUR-ból. Ezek a jelentősen kedvező feltételek lehetővé tették Kolumbia fokozatos és folyamatos mentesítését a MERCOSUR legnagyobb gazdaságaiból, Argentínából, és Brazíliából származó importterhektől.
2.4.2
A MERCOSUR kapcsolata az Európai Unióval
Az Európai Unió (EU) mindig is támogatta a MERCOSUR-on belüli regionális integráció megerősödését, ezért már a kezdetektől fogva, 1991-től kezdve a MERCOSUR kezdeményezés mellett állt. Az EU továbbra is egy erősebb közös kapcsolatért dolgozik a mindkét régióban tapasztalható visszaesés ellenére is. A MERCOSUR azon törekvése, hogy egy valódi közös piaccá váljon, rendkívül pozitív hatással van a két régió közötti együttműködésre. Az EU és a MERCOSUR közötti jelenlegi munka, de a jövőbeni tárgyalások főtémája is a belső MERCOSUR program megerősítése, és egy valódi közös piac megvalósítása. 1992. május 29.-én a két szervezet aláírt egy megállapodást a technikai és szervezeti támogatásról. A két régió kapcsolatát jelenleg az EU és a MERCOSUR régiók közötti együttműködési keret-megállapodás szabályozza, amelyet 1995. december 15.-én írtak alá Madridban. 2.4.2.1
Politikai párbeszéd
EU és a MERCOSUR régiók közötti együttműködési keret-megállapodás létrejötte előtt a két szervezet között informális politikai kommunikáció zajlott a Keret-megállapodás alapján. Ez a Keret-megállapodás megalapozta a politikai párbeszédet mind elnöki, mind miniszteri szinten. Mindkét oldalról több erőfeszítést is tettek ezen magas szintű hivatalos találkozók kibővítésére. Ennek céljából az első tárgyalást 1998 novemberében hívták össze Brüsszelben, ennek legfőbb napirendi pontjában az a kérdés állt, hogy hogyan vonhatnák be Chilét és Bolíviát formálisan is a tárgyalások menetébe.12
12
http://ec.europa.eu/external_relations/mercosur/intro/index.htm 2007.11.22. 14:45
19
A 2000-es vilamoura-i miniszteri találkozón a MERCOSUR bemutatott egy cselekvés-tervet, melynek célja a politikai kommunikáció magasabb szintre helyezése, és melyet a későbbi tárgyalások során megvitatnak. Ezt 2002.-ben május 17.-én Madridban fogadták el véglegesen. A legutóbbi EU és a MERCOSUR közötti politikai párbeszédről szóló miniszteri találkozó napirendi pontjai szerint a párbeszéd a következő területekre terjed ki: a két térség közötti regionális integrációs folyamat fejlesztése, az Európai Unió és a MERCOSUR közti üzleti helyzet értékelése, az EU-MERCOSUR együttműködés erősítése nemzetközi fórumokon is, illetve az új kihívások felismerése nemzetközi piacokon.13 Az első EU-MERCOSUR tanácsülést 1999-ben rendezték meg Brüsszelben, itt is szó volt a politikai párbeszéd témáiról is. A másodikat 2001. június 26.-ára szervezték Luxemburgba azzal a céllal, hogy meghatározzanak egy cselekvés-tervet a MERCOSUR számára a politikai együttműködés zökkenőmentes működése érdekében. 2.3.2.2
Együttműködés
AZ EU és a MERCOSUR közötti technikai együttműködés alapjait az 1992-es szervezetek közötti megegyezés fektette le, az 1995-ös Együttműködési keret-megállapodással ezt csak megerősítették. Ez az átfogó megállapodás kiegészíti az EU-nak a MERCOSUR egyes országaival fenntartott kétoldalú kapcsolatait. 2002. szeptember 25.-én az Unió elfogadta a MERCOSUR regionális stratégia tervezetét, ami a belső piac és intézményrendszer fejlesztését célozta meg. A MERCOSUR más, az EU által kibocsátott horizontális programokból is profitál, mint például az AL-INVEST, URB-AL, ALFA és az ALURE. Az Európa Bizottság (EB) jelenleg a második regionális stratégia tervezeten dolgozik a 2007-2013-as periódusra. 2.3.2.3
Kereskedelmi kapcsolatok
Az EU a MERCOSUR import és export sorrendjében is az első helyet foglalja el. 1993 és 2003 között a MERCOSUR-ból történő behozatal évenként áltagosan 5,6%-kal nőtt, a kivitel pedig 3,6%-kal. 2003-ban a MERCOSUR-ral folyó kereskedelem az EU importjának 2,8%-át, exportjának pedig 1,8%-át tette ki. Az EU a MERCOSUR első számú kereskedelmi partnere kereskedelmének 22,9%-ával. 2003 végén az EU-ba irányuló külföldi közvetlen
13
http://ec.europa.eu/external_relations/mercosur/intro/index.htm 2007.11.22. 14:45
20
tőkeberuházások (FDI) 0,3%-a érkezett a MERCOSUR-ból, míg az EU FDI-jének 3,51%ának célja a MERCOSUR volt. Az 1995-ös keret-megállapodás fő célja a régiók közötti egyezményes tárgyalások előkészítése volt, amiben fontos szerepet kap az áruk és szolgáltatások kereskedelmének liberalizációja, a szabad kereskedelem irányába való törekvés és a World Trade Organization (WTO) szabályainak betartása.14 Végül a hosszú előkészítés után 1999. június 28.-án, a Rio de Janeiroi csúcstalálkozó során az Európai Unió állam- és kormányfői és a MERCOSUR formálisan is megállapodtak a régiók közötti együttműködési megállapodásról szóló tárgyalások megkezdéséről. Ezen megegyezés alapján a Bizottság 1999 szeptemberében elfogadta az irányelveket, így meg is kezdték a tárgyalásokat a nem-vámjellegű intézkedésekről.15 2004 májusa óta a tárgyalásokat informális, technikai találkozók keretében folytatja az EU és a MERCOSUR. 2004 októberében, a Lisszabonban megtartott miniszteri csúcstalálkozón hangsúlyozták a két régió közötti stratégiai kapcsolat és az együttműködési megállapodásról szóló tárgyalások fontosságát. 2005-ben Luxemburgban a miniszterek számba vették az eddig elért eredményeket, és emlékeztettek a kötelezettségekre, amikről már Lisszabonban megállapodtak. Ugyanez év szeptemberében a két fél miniszterei kereskedelmi tárgyalások keretében találkoztak, hogy megbeszéljék az EU-MERCOSUR együttműködési megállapodás haladási irányát. És bár elismerték, hogy már eddig is jelentős változások mentek végbe, ennél még többre van szükség a teljes siker elérése érdekében. Kitűzték a két következő tárgyalás időpontját, hogy akkor tovább folytathassák a munkát a célterületeken.16
14
Buzás Sándor: A MERCOSUR tíz éve, Kihívások 2002. január 152. szám http://ec.europa.eu/trade/issues/bilateral/regions/mercosur/index_en.htm 2007.11.22. 14:45 16 http://ec.europa.eu/external_relations/mercosur/intro/index.htm 2007.11.22. 14:45 15
21
2.5
Az Andesi Közösség a csatlakozás előtt Az Andesi Közösség, vagy az Andesi Nemzetek
Andesi Közösség
Közössége (CAN) egy regionális politikai és gazdasági,
jogi
személyiséggel
rendelkező
egyesülés, amely a Cartagenai Egyezménnyel 1969 május 26.-án jött létre. Bolívia, Kolumbia, Ecuador és Peru hozták létre az Andesi Integrációk Rendszerének (SAI) intézményeivel és szervezeteivel együtt. 1996 előtt
Andesi
Paktumként,
vagy
Andesi
Csoportként volt ismert. Venezuela 2006-ig volt tagja a Közösségnek, a szétválás várhatóan 2007-ben fejeződik be. Chile eredetileg 1969 és 1976 között volt tag, de Tagországok
az ország és a CAN gazdaságpolitikája közötti
Szerződött országok
különbségek miatt Augusto Pinochet katonai
Megfigyelő országok
uralma
quechua
y
idején
demokráciához
kilépett
a
szervezetből.
visszatérve
A
azonnal
Hivatalos nyelvek
Spanyol, aymara
Főtitkár
Freddy Ehlers (2007-től)
Alapítás dátuma
szerződött fél. Ez 2006. szeptember 20.-án 1969. május 26.-a valósult meg. Cartagena, Kolumbia
Székhely
Lima, Peru
megkezdődőtek a tárgyalások, hogy Chile visszatérhessen a CAN-hez, legalább, mint
Az öt dél-amerikai ország összesen 120 millió
lakossal rendelkezik, területe 4.710.000 négyzetkilométer a 2002-es GDP-je pedig 260 ezermillió USD.
22
Az Andesi Közösség tagjai Tagországok Bolívia (1969) Kolumbia (1969) Ecuador (1969) Peru (1969) Szerződött országok Argentína Brazília Paraguay Uruguay Chile Megfigyelő országok Mexikó Panama Bolívia 2006 decemberében fogalmazta meg kérését, miszerint a MERCOSUR-nak teljes jogú tagja kíván lenni a CAN-ból való kilépés nélkül. Venezuela 1973 óta az Andesi Közösség tagja, a tagságtól 2006 április 22.-én lépett vissza, ez azóta folyamatban van.
2.5.1 •
..Az
Andesi
Az Andesi Közösség története Közösség
(CAN)
fejlődési
keret-megállapodása
a
Cartagenai
Egyezménnyel 1969. május 26.-án jött létre. •
1973-ban csatlakozott Venezuela is.
•
1976-ban Augusto Pinochet bejelentette Chile kiválását a szervezetből a gazdasági szemléletek különbsége miatt.
•
1979-ben írtak alá egy egyezményt, amely létrehozta az Andesi Igazságügyi Bíróságot, az Andesi Parlamentet és az Andesi Külügyminiszteri Tanácsot.
•
1991-ben az államfők jóváhagyták a “nyitott egek” politikáját.
•
1992-ben Peru ideiglenesen lemondott tagságáról.
23
•
1993-ban megalapították a Bolívia, Kolumbia, Ecuador és Venezuela közötti Szabadkereskedelmi Övezetet.
•
1994-ben elfogadták a közös külső vámtarifa-szabályozást.
•
1997-ben létrejött egy egyezmény Peruval, mely szerint az fokozatosan csatlakozik majd az Andesi Szabadkereskedelmi Övezethez.
•
1998-ban, Buenos Airesben aláírtak egy keret-megállapodást az Andesi Közösség és a MERCOSUR közötti szabadkereskedelmi övezetről is. Ezt minél hamarabb meg is szerették volna valósítani, végső határidőnek 2002 januárját tűzték ki.
Az Andesi országok termékei kedvezményesen juthatnak be az Európai Unió (EU) piacaira már 1991 óta. Ennek bevezetését 1991-ben a drogkereskedelem elleni küzdelem szükségessége motiválta. A Világkereskedelmi Szervezet (World Trade Organization, WTO) indította el ezt az ellenőrzési, és összehangolási folyamatot, és az Unió is átvette ezt a kedvezményrendszert a 2006 és 2015 közötti periódusra, amely 2005. július elsején vált érvényessé.
2.5.2
Venezuela kilépése a CAN-ból
Venezuela 2006. április 19.-én váratlanul visszalépett a CAN tagságától. Hugo Chávez venezuelai miniszterelnök döntését azzal indokolta, hogy a régiók közötti integrációs folyamat „meghalt”, mikor Kolumbia és Peru aláírta a Szabadkereskedelmi Egyezményt az Egyesült Államokkal (USA).17 Az Andesi Közösség tagjai közül Kolumbia és Peru teljes mértékben Venezuelát tartotta felelősnek a szétválásért, Bolívia azonban Venezuela mellé állt, Ecuador pedig ezzel kapcsolatban semleges maradt. Venezuela azóta csatlakozott a MERCOSUR-hoz, az ő szempontjából ez az integráció sokkal vonzóbb, hiszen éves kereskedelmi forgalma 150 billió USD, míg a CAN-nak mindössze 9 billió USD. Ennek ellenére 2007 augusztusában Venezuela közölte, hogy kész lenne újra csatlakozni az Andesi Közösséghez, amennyiben ezentúl az olyan szociális kérdések megoldását, mint az 17
http://www.venezuelanalysis.com/news/2656 2007.11.23. 12:12
24
egészségügy és az oktatás is közös feladatnak tekintenék. A legutóbbi miniszteri tanácsülésen a CAN időszakosan kinevezett elnöke, Fernando Araujo lehetségesnek nevezte az erről szóló tárgyalások megkezdését, és Venezuela visszatérését a CAN-ba. Bolívia és Ecuador kormánya is üdvözölte Venezuela visszatérési szándékát. A CAN-ból való kilépésének meg kellett volna erősítenie Venezuela helyzetét a MERCOSUR-on belül, ám a két nagygazdaság, Brazília és Argentína még így sem nézi jó szemmel, hogy Chávez a blokkon belül szorosabbra fűzi kapcsolatrendszerét a kisebb nemzetekkel, Uruguay-jal és Paraguay-jal18 A venezuelai elnök előrevetítette, hogy a MERCOSUR is a CAN sorsára juthat, ha nem jár el körültekintőbben a szociális kérdések kezelése során. Szerinte a Latin-Amerikai országok jók az integrációk kialakításában, viszont nem rendelkeznek a megfelelő stratégiával ennek alkalmazására. Ennek fényében Venezuela kilépése a CAN-ból aláaknázhatja mindkét nagy dél-amerikai integrációs blokk stabilitását, és akár veszélybe sodorhatja a Dél-Amerikai Nemzetközösség, vagy Dél-Amerikai Nemzetek Uniójának sikerét is.19
2.5.3 A CAN kapcsolata az Európai Unióval 2.5.3.1
Politikai párbeszéd
Az Európai Unió (EU) már az 1990-es évek óta folyamatos politikai párbeszédet folytat az Andesi Közösség (CAN) országaival. A Római Szerződés lehetővé teszi a köztük létrejövő miniszteri és elnöki találkozók megszervezését más magas szintű tárgyalások részeként. Ezek a tárgyalások elősegítik a felek közötti bizalom kialakulását. A legutóbbi ilyen típusú elnöki találkozót az EU, Latin-Amerika és a Karibi térség között megrendezett bécsi csúcstalálkozón tartották 2006-ban, a miniszterek pedig 2007 áprilisában Santo Domingoban, a Dominikai Köztársaságban. A következőt az EU, Latin-Amerika és a Karibi térség között megrendezendő limai csúcstalálkozóra tervezik.20 Itt az országok lehetőséget kapnak a mindkét felet érintő kérdések, problémák, mint például a demokrácia támogatása, az emberi jogok tiszteletben tartása, és az EU és az Andesi Közösség közötti kapcsolatok fejlesztésére vonatkozó lehetőségek részletekbe menő megbeszélésére.
18
http://www.realinstitutoelcano.org/analisis/983/983_Malamud_Venezuela_CAN_partI.pdf 2007.11.23. 12:45 http://www.realinstitutoelcano.org/analisis/983/983_Malamud_Venezuela_CAN_partI.pdf 2007.11.23. 12:45 20 http://ec.europa.eu/external_relations/andean/intro/index.htm 2007.01.08. 14:30 19
25
2003-ban a politikai párbeszédről és az együttműködésről szóló megállapodás aláírásával az Európai Unió és a CAN megerősítette kapcsolatát. Ez az új egyezmény helyettesíti az eddigi ebben e témában történt megállapodásokat, és kiterjeszti a politikai párbeszéd fogalmát a konfliktuskezelés, a vezetői döntéshozatal, a migráció és a terrorizmus elleni küzdelem kérdéseire is. Fontos megemlíteni, hogy a drogok elleni küzdelem lényeges momentuma a CAN és az Európai Unió kapcsolatának. Ezzel kapcsolatban a legutóbbi találkozó 2007 októberében Bogotában került megrendezésre, ahol gyakorlatban felmerült problémák megoldására, és új projektek elindítására törekedtek. A drogügyekkel kapcsolatos hatékony kommunikáció érdekében az EU minden egyes CAN országgal és Venezuelával is külön aláírt egy előzetes megállapodást az illegális drogok előállításához felhasznált vegyi anyagokra vonatkozó szabályok szigorításáról, illetve azok betartásának ellenőrzéséről. 2.5.3.2
Együttműködés
Bár az EU és az Andesi Közösség közötti első együttműködési megállapodás megkötése 1983-ra vezethető vissza, a most érvényben lévő együttműködési szabályokat az 1993-ban aláírt Regionális együttműködési keret-megállapodás határozza meg, ami némi késlekedés után 1998-ban lépett életbe. Ez az egyezmény meghatározza az együttműködés területeit, és hangsúlyozza a folyamatok nyomon követésének fontosságát. A legutóbbi találkozó ezzel kapcsolatban 2007 május végén a bolíviai La Paz-ban került megrendezésre. Az EU az Andesi Közösségbe érkező fejlesztési segélyek legfőbb adományozója. A pénzügyi, technikai és gazdasági együttműködés keretében a 2002-2006 közötti periódusban az Európai Unió a CAN országait 408 millió euróval támogatta, és nemrég hagyott jóvá egy 713 millió eurós támogatási keretet a 2007 és 2013 közötti időszakra.21 Az országok Latin-Amerikai regionális projektekben való részvétel során, mint például az Alis, az Alban és az Alinvest is jelentős támogatásokhoz juthatnak. Ezeknek a projekteknek a célja általában a regionális integráció további fejlődésének elősegítése. Az Andesi Közösségre vonatkozó regionális stratégiai programot a 2007-től 2013-ig tartó időszakra az Európai Bizottság 2007. április 12.-én fogadta el. A megállapodás jegyzőkönyvét április 19.-én Santo Domingoban a CAN titkársága is jóváhagyta. Ebben a régióban az EU 21
http://ec.europa.eu/external_relations/andean/intro/index.htm 2007.01.08.15:00
26
fejlesztési törekvései leginkább a regionális és gazdasági integráció, a gazdasági és szociális összetartás, illetve az illegális drogkereskedelem visszaszorítása köré csoportosulnak. 2.5.3.3
Kereskedelmi kapcsolatok
Az Andesi Közösséggel (CAN) való kereskedelem az EU kereskedelmének mindössze 0,8%át teszi ki, míg a CAN kereskedelmének 15,5%-át az EU-val folytatja. Az andesi export 86,4%-át nyersanyagok jelentik, az Európai Unió viszont főleg, 83%-ban ipari késztermékeket exportál. Az Andesi Közösség számára az EU általánosított rendszer preferenciái is hasznosak lehetnek, hiszen ezek célja az Európai Unió fejlődő piacok irányába történő exportjának ösztönzése. 1990 óta az EU kedvezményes hozzáférési feltételeket biztosít minden ipari, és számos, az Andesi Közösségből származó mezőgazdasági termék számára. Így a CAN-ból érkező export termékek 90%-a vámterhektől mentes. Hosszú előkészületek után a 17., a bolíviai Tarijában megrendezett CAN elnöki találkozón 2007 júniusában bejelentették egy átfogó EU-CAN együttműködési megállapodás létrejöttét. Ez az együttműködési megállapodás magába foglalja az Európai Unió, és az Andesi Közösség között fennálló sokrétű kapcsolatok összességét. Célja a két régió közötti politikai párbeszéd előremozdítása, a különböző területeken történő együttműködés fejlesztése és fellendítése, és a két fél közötti kereskedelem és befektetések támogatása. Az első tárgyalások 2007 szeptemberében, Bogotában folytak, a következőt pedig december 10.-től 14.-ig tartanák Brüsszelben.22
22
http://ec.europa.eu/external_relations/andean/intro/index.htm 2007.01.15 20:24
27
2.6 A Dél-Amerikai Nemzetek Uniójának tagállamai A Dél-Amerikai Nemzetek Uniójának tagállamai között gazdasági szempontból számokban is jól mérhető eltérés mutatkozik. Ha a bruttó nemzeti összterméket (GDP) vesszük figyelembe, láthatjuk, hogy Chile a dél-amerikai átlagnál 46%-kal magasabb GDP-vel rendelkezik, viszont Bolívia és Paraguay az átlagnak mindössze a 43, illetve 46%-át tudta teljesíteni. 23
Az országok GDP-je 2005-ben a dél-amerikai átlaghoz viszonyítva 60% 40%
46%
32%
10%
2%
20%
17%
0% -25%
-20% -40%
-57%
-25%-25% -54%
-60% Argentína Ecuador
Bolívia Paraguay
Brazília Peru
Chile Uruguay
Kolumbia Venezuela
5. Ábra Forrás: http://www.eclac.cl/publicaciones/xml/2/28872/LCW138e.pdf
2005-ben az argentin, a chilei és az uruguayi háztarások fogyasztása volt a legmagasabb, ők éltek a legmagasabb életszínvonalon.
23
http://www.eclac.cl/publicaciones/xml/2/28872/LCW138e.pdf 2007.10.19 20:48
28
Az háztartások fogyasztása 2005-ben a dél-amerikai országok átlagához viszonyítva 133%
136,50%
150,00%
102,30%
100,00% 51,80%
127%
80,90% 81,80% 78,80% 59,90%
95,90%
50,00% 0,00% Argentína Ecuador
Bolívia Paraguay
Brazília Peru
Chile Uruguay
Kolumbia Venezuela
6. Ábra Forrás: http://www.eclac.cl/publicaciones/xml/2/28872/LCW138e.pdf
2.6.1 Argentína Argentína
gazdasága
a
mezőgazdaságon alapszik, viszont az
Argentína exportjának és importjának alakulása 2000 és 2004 között
elmúlt évek során az ipara, és a fejlődésen
piaca
ment
is
jelentős
keresztül.
Sok
területen exportja versenyre kelhet az Amerikai Egyesült Államok, vagy Kanada
exportjával,
ezen
kívül
Argentína a Föld legnagyobb lenolajkitermelője.
A
helyi
olaj
és
40 Mdr USD
szolgáltatások
30 20
27,1 24,7
34,5
28,6 26,6
25,7
29,6 22,3 13,1
10
8,5
0 2000
2001
2002
2003
2004
Az export értéke (Mrd USD) Az import értéke (Mrd USD)
gázkitermelés teszi lehetővé, hogy Argentína
fedezze
energiaszükségletét.
saját Legfőbb
7. Ábra Forrás: http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/ Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcsolatok/Amerika/ argentina/gazdasagi.htm 29
kereskedelmi partnerei az USA, Brazília, Kína és Chile. A 90-es évek elején bevezetett gazdasági reformok és a privatizáció példátlan gazdasági növekedést okoztak, de Argentína még mindig komoly problémákkal küzd, mint például a jelentős munkanélküliség, és a magas államadósság. Argentína exportorientált gazdaságpolitikát folytat, hiszen a nyersanyagpiaca, és egyes területeken a feldolgozó ipara is igen fejlett. A 2000 és 2003 közötti gazdasági és pénzügyi válság után az ország gyors fejlődésnek indult, az infláció alacsony szinten tartása (6,1%) mellett, sikerült növelnie a GDP-t, az exportot és a mezőgazdasági termelés nagyságát. Technológiájának fejlettsége alapján a régió második legfejlettebb gazdaságaként tartják számon. Pozitív az államháztartás mérlege is, hiszen az adórendszer áttekinthetőbbé tételével a sok, eddig be nem fizetett járulék segítségével jelentős bevételekre tettek szert. Argentína pénzügyi politikáját nagyban meghatározza a külső és belső adósságainak kezelése, amely 125 milliárd USD, azaz a GDP-jének 87%-a.24
2.6.2
Bolívia
Bolívia exportja az idők során különböző ásványkincsek kitermelésén alapult. Gazdaságának legfontosabb szektorai a bányászat, a fémfeldolgozás és a mezőgazdasági termékek előállítása, mint például a kávé, a szója, és a koka. Az ónipar a Dél-kelet ázsiai versenytársak miatt háttérbe szorult. Fő kereskedelmi partnere Argentína, Brazília, az Egyesült Államok és Peru. Az óriási földgáz tartalékainak köszönhetően képes fedezni saját energiaszükségletét, ennek ellenére Latin-Amerika második legszegényebb országaként tartják számon, lakosságának 70%-a a létminimum alatt él.
2.6.3
Brazília
A szinte földrésznyi Brazília demográfiai súlya és gazdasági fejlődése révén Dél-Amerika természetes vezetője és Latin-Amerika egyik fontos szereplője. Brazília ma már aktívan képviseli ezt a szerepet a Mercosur keretében, és a Dél-Amerikai Nemzetek Unióját (UNASUR) támogató törekvések élvonalában áll.
24
http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcsolatok/Amerika/argentina/gazdasagi.htm 2007.10.19 20:48
30
Brazília a Föld egyik legnagyobb gazdaságával rendelkezik, amelynek a mezőgazdasági, bányászati,
gyártási,
és
szektora
is
szolgáltatási jelentős keresztül.
fejlődésen A
Brazília exportjának és importjának alakulása 2002 és 2006 között
ment legfőbb
150 Mrd USD
kereskedelmi terméke a kávé és a narancs, amiből termelésben világelső, illetve a fakitermelés nagy része illegálisan történik. óriási
kitermelésben világelső, de az
73
50 51
48
2002
2003
137 91
63
74
2004
2005
2006
Az export értéke (Mrd USD) Az import értéke (Mrd USD)
ásványkincs
készlettel rendelkezik, vasérc
60
118
0
is fontos iparág, bár ennek
Brazília
100
96
8. Ábra Forrás: http://gkm.gov.hu/data/cms1383257/brazilia.pdf
ipari gyémánt, a mangán, és krómérc is nagy mennyiségben megtalálható. Vezető iparágai a textil, vegyipari anyagok és gépek gyártása, de az élelmiszeripar is folyamatosan fejlődik. Energiájának nagy részét vízi erőművekből, legfőképpen az Amazonas térségéből nyeri. Legfontosabb kereskedelmi partnerei az Egyesült Államok, Argentína, Kína és Németország. Legfontosabb exportcikkei a közlekedési eszközök, személygépkocsik, acéláruk, szója és a kávé. Latin-Amerikában Brazília gazdasága fejlődik a leglassabban, a kormány a gazdaságélénkítő intézkedésektől vár változást. 2006-ban a gazdaságpolitika fontosabb céljai az infláció és a munkanélküliség csökkentése, az árfolyam stabilitásának kialakítása, és a nemzetközi tartalékok növelése voltak.
2.6.4
Chile
1984 és 1998 közötti években a chilei gazdaság mindvégig a fellendülés időszakát élte, a növekedés rendszeresen évi öt százalék feletti, gyakran hét-nyolc százalékos volt. A dinamikus fejlődés a világgazdaságon különösen a pacifikus térségen végigsöprő pénzügyi válság hatására torpant meg. Részben azért rázta ez meg Chilét, mert fő külkereskedelmi partnereit érintette, ehhez pedig még a réz árának világpiaci esése is hozzájárult. A chilei gazdaság 2004-ben azonban az utolsó hat év legjobb gazdasági teljesítményét érte el. A gazdaság növekedése 5,9 %- os volt. ( 3,3 %, 2003). A 2003-hoz képest jelentős
31
növekedést a gazdasági tényezők kedvező alakulása mellett, az export erőteljes beindulása és a gazdaság modernizációja is befolyásolta. Az egy főre eső GDP 5.573,- USD volt.25 Első számú külkereskedelmi partnerének az ázsiai térség két országa Kína és Japán tekinthető. Fő külkereskedelmi régiója Ázsia 34,9%-kal, második az EU (24,6%), utána a NAFTA (21,6%), MERCOSUR (6,1%), Andesi Közösség (4,9%). A chilei import nagy része továbbra a MERCOSUR országokból származik. A gazdaság egyik leginkább exportképes ágazata a bányászat maradt, a bányaipari termékek teszik ki az export 51%-át. Chile továbbra is világelső a rézérc bányászatában, ez részben érc, részben kohóréz formájában kerül exportra. Talán még a réznél is fontosabb a salétrom bányászta és exportja, aminek a piacán az ország egyeduralkodó. A mezőgazdaság önellátó, képes arra, hogy az ország élelmiszerszükségletének nagy részét fedezze, bizonyos termékeket azonban exportálnia is kell. Chile exportjának első számú célállomása az EU, az export 27%-a oda irányul, második az USA 16%-kal, utána Japán14%, Brazília 6%, Argentína 5%. Jelenleg a teljes GDP 185,1 milliárd USD, az államadósság 39 milliárd USD. A nemzeti jövedelem termelésében a mezőgazdaság 6%-kal, az ipar 33%-kal, a szolgáltatások szektora pedig 61%-kal vesz részt.26 2004-ben nagymértékben növekedtek a Chilében realizált külföldi tőkebefektetések, különösen az év második harmadától kezdődően, amelyeknek összértéke 11,4%-kal volt magasabb, mint 2003-ban és elérte a GDP 25%-át.
2.6.5
Ecuador
Bár Ecuadornak a közelmúltban gazdasági nehézségekkel kellett megküzdenie, az ország gyorsan visszanyerte stabilitását és megteremtette a folyamatos növekedés feltételeit. Ecuador ismételten megerősítette, hogy támogatja a szabadpiaci elveket. 2000 márciusában a Kongresszus jóváhagyta a Gazdasági átalakítási törvényt, amely támogatja az országban üzleti
25
http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcsolatok/Amerika/chile/gazdasagi.htm 2007.10.19 20:48
26
http://foldrajz.ttk.pte.hu/regionalis/letoltes/referatumok/Chile%20gazdas%E1ga%20%E9s%20t%E1rsadalma%2 0.doc 2007.10.19 20:48
32
tevékenységet folytató vállalkozásokat, és sokat tesz a további külföldi beruházások ösztönzése érdekében.27 A 2001-ben aláírt nehézkőolajvezeték építése lehetővé tette, hogy Ecuador megduplázza olajexportját. Az alap-infrastruktúrában és az összes termelési területen kínálkozó befektetési lehetőségek rendkívül vonzóak a külföldi befektetők számára. Ehhez gazdag természeti erőforrásai, a liberális, befektetés-barát jogi környezet, és az alacsony munkaerőköltségek is hozzájárulnak. Ecuador gazdasága termelés-orientált, legfontosabb mezőgazdasági termékei a banán, a kávé, a kakaó és a cukornád, exportjának nagy részét az élelmiszerek teszik ki. Halászata is igen jelentős.28
2.6.6
Guyana
Guyana legfőbb gazdasági tevékenysége a mezőgazdaság, ez az iparág foglalkoztatja az aktív népesség nagyobb részét. A tengerpart mentén mesterségesen feltöltött területek rizsültetvények számára ideálisak, de foglalkoznak más élelmiszerek, különböző zöldségfélék és gumók, citrusfélék és kókusz termelésével is. A legfontosabb mezőgazdasági exportcikk a cukor, de a kakaó és a kávé is igen jelentős mennyiségben kerül külföldi eladásra. A halászat is igen jelentős, leginkább a garnélarákok exportjára koncentrálódik. A mezőgazdaságon kívül az ország másik természeti kincse a bauxit, így az alumíniumipar is rendkívül fejlett, az export bevételek egyharmada származik ebből az iparágból. Ezen kívül Guyana fontos gyémánt és arany lelőhelyekkel is rendelkezik. Legfőbb exportpiaca Nagy-Britannia, az USA, Kanada, Németország, Indonézia, valamint Trinidad és Tobago.29
2.6.7
Kolumbia
Kolumbia gazdasági problémáinak nagy része társadalmi gondokra, elégedetlenségre vezethető vissza. A rendszerváltó országokhoz hasonlóan Kolumbiában is ugrásszerű fejlődés volt tapasztalható az elmúlt tíz évben, azonban a munkanélküliségi ráta 15-16% körül mozog 27
http://www.ecuador.hu/cgi-bin/index.php?gr=0&p=economy 2007.10.22 10:50 http://hu.wikipedia.org/wiki/Ecuador 2007.10.22 10:50 29 http://www.excite.es/viajes/guias/america_del_sur/guyana/EconomiayNegocios 2007.10.22 10:50 28
33
Kolumbiában. Az ilyen nagy arányú munkanélküliséghez hozzájárul
az illegális
foglalkoztatás magas szintje és a képzetlen munkaerő. A földterületek megoszlása igen aránytalan, mivel az árak arányaiban jóval a várható haszon fölött vannak, ezért csak a nagybirtokosok engedhetik meg maguknak a földvásárlást.30 Az aránytalanságot növeli még az a tény, hogy a kormány túlzott mértékben koncentrál az exportra. Az exportdiverzifikáció ugyan sikeres volt, viszont ennek eredményeképpen a kormány a belső piacra termelőket nem részesítette semmilyen támogatásban. A bizonytalan politikai és gazdasági helyzet a tőkebefektetésekre is negatív hatással van. A beáramló tőke a már viszonylag fejlett és sűrűn lakott régiókra koncentrál A tényleges adatok szerint 2004-ben a GDP 4,0%-kal növekedett, a munkanélküliségi ráta 15,4 százalékos volt, az infláció mértéke pedig 5,8 %. 2004-ben 23%-kal nőtt az export és 16,6%-kal az import az előző évhez képest. Az éves export az USD 14%-os gyengülése ellenére is növekedett és éves szinten elérte a 16,4 milliárd USD értéket. Kolumbia legfontosabb exportpiaca 2003-ban az USA volt, ide irányult az ország exportjának 47,1%-a, ezt követte Ecuador és Venezuela, az EU csak a negyedik legfontosabb partner az export 16%-ával. A legfontosabb exportcikkek a kőolaj, a kávé, a szén, a banán és a ruházati termékek.31
2.6.8 Paraguay A mezőgazdaság Paraguay gazdaságának igen fontos szegmense, mivel ez adja GDP-jének harmadát, és az export-bevételek több mint fele is innen származik. Az 1980-as évek végén ugrásszerűen megnőtt a gyapot és a szója termelés, és várhatóan a jövőben is, más mezőgazdasági termékek mellett, mint például a cukornád, jukka, kukorica és a búza, ezek maradnak a legjelentősebb iparágak. Paraguay faanyagokban igen gazdag, a készletek nagysága teszi lehetővé a faipar fejlődését A legfőbb exporttermékei a fa, az olaj és a szója. Fontos még a textilipara, és a vegyi anyagok, fém, illetve gépipari termékek gyártása.
30
http://kistaska.tatk.elte.hu/index.php?cikk=514 2007.10.22 19:50 http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcsolatok/Amerika/kolumbia/gazdasagi.htm 2007.10.22 19:50
31
34
Ásványkincsekben igen szegény, néhány vas, és mangánérc lelőhelyen kívül az ásványolaj tartalékai jelentősek, de még ebből is importra szorul. Brazíliával együtt egy közös projekt keretében létrehozták a világ legnagyobb hidroelektrónikus duzzasztógátját, amelynek segítségével Paraguay képes fedezni a saját energiaszükségletének csaknem 100 %-át. Bár Paraguay a latin-amerikai nemzetek között az egyik legszegényebb, mégis az ő gazdasága mutatja a leggyorsabb és legdinamikusabb növekedést a kontinensen. Közeli szomszédaitól abban különbözik, hogy ez a növekedés nem egy hatalmas külső adósságra alapszik. 1993 óta tart egy liberalizációs folyamat, melynek célja az állam költségeinek csökkentése, és az állami vállalatok privatizálása. Ez azért volt szükséges, hogy az ország kilábalhasson abból a krízisből, amelyet mind belső, mind külső hatások, de legfőképpen a brazil pénzügyi válság okozott. Paraguay legfőbb kereskedelmi partnere Brazília, Argentína, Spanyolország, és az Amerikai Egyesült Államok.32
2.6.9
Peru
Peru gazdaságának alapja a természetes erőforrások hasznosítása, feldolgozása, és értékesítése. A perui lakosság nagy része is ezekből él. Ezek legfőképpen ásványkincsek, mezőgazdasági és halászati termékek, években
bár a
az
utóbbi
szolgáltatások
szektora és a könnyűipar is
Külföldi befektetések Peruba 2005-ben (millió USD) 3771,97 904,89 702,23 248,81
8367,98 282,18
gyors fejlődésnek indult. 2006 kiadott
végén egy
a
kormány
Más európai országok Egyéb APEC
gazdasági
intézkedéscsomagot,
amely
megerősítené a gazdaságot a
32
EU Mercosur CAN
9.Ábra http://www.delper.ec.europa.eu/es/eu_and_country/e conomia/ue_peru/EconomÃ-a/inversiones.htm
http://www.excite.es/viajes/guias/america_del_sur/paraguay/EconomiayNegocios 2007.10.22 19:50
35
befektetések, a termelés és az export növelésével. Nagy tételben nyersanyagokat, agráripari termékeket exportálnak.33 Néhány nemrég felfedezett gáz, és ásványolaj lelőhelynek köszönhetően 2010-re Peru minden valószínűség szerint nemcsak saját szükségleteit lesz képes fedezni, hanem az exportra is lesz elegendő készlete. Azonban a dinamikus gazdasági fejlődés ellenére a drasztikus liberalizációs intézkedések kivonták a tőkét a gazdaságból, ez háttérbe szorította a hazai vállalatokat, és előtérbe helyezte e külföldieket.
2.6.10
Suriname
Suriname gazdasága nagyban függ más nemzetektől. Legfőbb kereskedelmi partnere Hollandia, az Egyesült Államok és a Karibi térség országai. A legfontosabb kereskedelmi ágazata a bauxittermelés, ami a GDP-jének 15%-át, exportjának pedig kétharmadát teszi ki. A kőolaj és az alumínium folyamatos árváltozása a nemzetközi piacon igen súlyos gazdasági problémákat okoz az országnak, mivel ebből a két szektorból származik a külkereskedelmi bevételének nagyobbik része. Ezért ezek a változások évről évre aránytalanul nagy mértékben befolyásolják a GDP, a munkanélküliségi ráta és Suriname külföldi adósságának alakulását. A 2001-ben bejelentett reformtervezet, amely a gazdasági rendszer újraszervezését tűzte ki célul, igen csekély eredménnyel járt. Az ország jelentős arany-, és bauxitérc tartalékokkal rendelkezik34 Egykor virágzó cukornádtermesztése hanyatlóban van, jelentős a rizs és a banántermesztés. Fő exportcikkei: bauxit, timföld, alumínium. Exportál még makrélarákot, cukrot, és narancsot is. Ma a terület 75%-át rizsföldek alkotják, míg valamikor több volt a cukornádat termesztő vidék.
2.6.11
Uruguay
Uruguay korábban mezőgazdasági jellegű ország volt, mára a mezőgazdaság aránya jelentősen csökkent az ország GDP-jében, bár az innen származó termékek még mindig fő exportcikknek számítanak. A kivitel főleg a szomszédos Argentínába és Brazíliába történik,
33
http://www.delper.ec.europa.eu/es/eu_and_country/economia/ue_peru/EconomÃ-a/inversiones.htm 2007.01.13 16:48 34 http://es.wikipedia.org/wiki/EconomÃ-a_de_Surinam 2007.01.13 16:48
36
de fontos partnerországa az Amerikai Egyesült Államok és Paraguay is. Fő termékei: rizs, búza, kukorica, hal, élőállat. Az ipar is fejlett, az utóbbi időben különösen az elektronika és a szoftverfejlesztés terén vált jelentős exportőrré, de fontos élelmiszeripara, közlekedési eszköz gyártása, olajfeldolgozása és textilipara is. Nőtt a turizmus jelentősége is, amelynek fő célja az úgynevezett gaucho, szarvasmarha pásztorok kultúrájának megismerése. Az uruguayi gazdaság legfontosabb szektorai a kőolaj-finomítás, a szénfeldolgozás. Olajat és szenet feldolgozás, és saját felhasználás céljából is importálnak, ez nagyban segítette a gazdaság ezen szektorának fejlődését, mivel a jelenlegi ásványanyag tartalékok szűkösek, kizárólag az építőanyagokra és ipari ásványokra korlátozódnak. A legfőbb kereskedelmi partnerek Spanyolország, Argentína, Brazília, Németország és az Amerikai Egyesült Államok. Az ország GDP-je 2005-ben 16 000 USD/fő volt, a munkanélküliek aránya 12,5%. Az utóbbi években a bérek reálértéke csökkent, nőtt a munkanélküliség és a szegénység, ami szabadpiac- és privatizációellenes érzéseket korbácsolt fel a lakosságban.
2.6.12
Venezuela
Venezuela gazdasága erősen export-orientált, elsődleges gazdasági tevékenysége az exportra, illetve saját felhasználásra szánt olaj kitermelése és finomítása. Exportjának 2006-ban több mint négyötödét tette ki a kőolaj, valamint származékai és a gáz kivitele.35 Az Orinoco folyó környéke ásványkincsekben gazdag, itt található a földgázon kívül még vas, bauxit, szén, arany, só és foszfát lelőhely is. Az utóbbi években, sok politikai és társadalmi konfliktus után a gazdaság jelentős javulást mutat, a GDP növekedés 2004-ben 17%-os volt, 2005-ben 9,4%, 2006-ban pedig 10,3%. A mezőgazdaság az aktív népesség 11%-át foglalkoztatja, az ország GDP-jének pedig az 5%át adja.
35
http://online.portfolio.hu/2006/users/elofizetes_info.php? 2007.01.13 16:48
37
Annak ellenére, hogy Venezuela területének nagy részét erdő borítja, a fakitermelés mégsem indult meg olyan gyors ütemben, mint ahogy ez várható volt. Ez annak köszönhető, hogy a természetes erdők rendkívül nehezen megközelíthetők. Venezuela amiatt lépett ki az Andok államait tömörítő regionális szövetségből (CAN), mert annak két tagja (Kolumbia és Peru) tárgyalni kezdett az Egyesült Államokkal a NAFTA-hoz való csatlakozásról
2.7 Csúcstalálkozók és eredményeik A Dél-Amerikai Nemzetközösség (Comunidad Sudamericana de Naciones, CSN) története miniszteri csúcstalálkozók sorával kezdődött már 2000-ben.36. A CSN megalapításának gondolata ugyan csak 2004-ben merült fel, de előkészítésén már sokkal régebb óta dolgoztak. Célja a régió 12 országa közötti integráció előremozdítása.
36
Eduardo Gudynas: Las cumbres y la búsqueda de un nuevo marco de integración regional, Revista del Sur No. 168/ Noviembre/ Diciembre 2006
38
3
AZ EURÓPAI UNIÓ
Az Európai Uniót (EU) pusztán a mérete gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi szempontból is globális gazdaság fontos szereplőjévé teszi. A Föld legtöbb országával és régiójával rendelkezik valamilyen kereskedelmi megállapodással. Mint a legnagyobb nemzetközi kereskedő és az euró hazája – amely a világ második valutája – az EU havonta 500 millió eurót költ segélyezési projektekre az öt kontinensen együttvéve.37 Közös kül- és biztonságpolitikát alakított ki, hogy tagjai közösen, egységes erőként tudjanak fellépni a világgazdasági piacokon, a stabilitást, az együttműködést és egyetértést mutatva. Emellett az EU fejleszti védelmi képességét, és elvállalta az első békefenntartó küldetéseit a terrorizmus elleni küzdelemben is. A biztonság és a stabilitás az EU számára nagyon fontos, ezért ezeknek az építésében segédkezik a világ minden területén. Emellett ügyel a nemzetközi kapcsolatok emberi szempontjainak, mint például a szolidaritás, az emberi jogok és a demokrácia figyelembevételére. Lakossága 450 millió, több mint az Egyesült Államoké és Oroszországé együttesen. A világ legnagyobb kereskedője, és a globális gazdagság egynegyedét hozza létre. Több segélyt nyújt a szegény országoknak, mint bármely más adományozó. Valutáját, az eurót, csak az amerikai dollár előzi meg a nemzetközi pénzügyi piacokon. Az EU-nak a négy nyugat-európai szomszédjával, Izlanddal, Liechtensteinnel, Svájccal és Norvégiával legintenzívebbek a kapcsolatai. Mindannyian az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagjai, akik összehangolták jogszabályaikat az EU belső piaci jogszabályainak jelentős részével, és követik az Uniót más politikák területén. Svájcot kivéve mindannyian részt vesznek az EU oldalán az Európai Gazdasági Térségben (EGT) Az EU a II. világháború utóhatásaként keletkezett, eredeti célja nem világhatalommá válás, hanem Európa nemzeteinek és népeinek megbékéltetése volt. Ahogy azonban az Unió bővült, és egyre több felelősséget vállalt magára, meg kellett határoznia kapcsolatát a világ többi részével. Határain belül a kereskedelem akadályainak eltávolításán, a szegényebb régiók fejlesztésén és a békés együttműködés ösztönzésén munkálkodott, más országokkal és nemzetközi szervezetekkel is ezen problémák megoldásán dolgozik, célja a nyílt piacok, a
37
http://ec.europa.eu/publications/booklets/move/47/hu.doc 2007.01.13 16:48
39
gazdasági növekedés és stabilitás kialakítása az egész világon. Ugyanakkor az EU védi jogos gazdasági és kereskedelmi érdekeit a nemzetközi szinten. Az egyik jelentős kihívás jelenleg a béke és biztonság kiterjesztése az Európai Unió határain túl. Több mint negyven évig a hidegháború a világ nagy részét két táborra osztotta, ezért a konfliktusok megelőzőse, a béke megőrzése és a terrorizmus elleni küzdelem fontosabbá vált, mint valaha. Az EU segít finanszírozni a koszovói ENSZ polgári közigazgatást, folyamatos pénzügyi támogatást biztosít a Palesztin Nemzeti Hatóságnak és egymilliárd euróval járul hozzá Afganisztán újjáépítéséhez. 2003-ban a Nyugat-Balkánon és Közép-Afrikában az Unió új európai biztonság- és védelmi politikájával összhangban megkezdte első küldetéseit. Végül az Európai Unió megmutatja, hogy országok hogyan egyesíthetik sikeresen gazdasági és politikai forrásaikat a közös érdekért. Mintaként szolgál a világ más régióiban az országok integrációjára.
3.1
Az Európai Unió Külpolitikája a fejlődő országokkal
Az Európai Unió a kezdetek, az 1950-es évek óta, közös kereskedelempolitikája, fejlesztési segélyek és egyes országokkal, vagy regionális csoportokkal kötött formális kereskedelmi és együttműködési megállapodások segítségével fejleszti kapcsolatát a világ többi részével. Az EU az 1970-es években kezdett világszerte humanitárius segítséget nyújtani a fejlődő országoknak. 1993 óta, a Maastrichti Szerződésnek megfelelően fejleszti közös kül- és biztonságpolitikáját, hogy együttesen tudjon fellépni, amikor saját érdekei úgy kívánják. A védelem a közös kül- és biztonságpolitika fontos aspektusává vált, mivel az EU a stabilitás ösztönzésére és fenntartására törekszik világszerte. Más országokkal és nemzetközi szervezetekkel szoros együttműködésben igyekszik a terrorizmus, a nemzetközi bűnözés, a kábítószer-kereskedelem,
az
illegális
bevándorlás
és
globális
kérdések,
mint
a
környezetvédelem problémájára megoldást találni. Az EU közös kereskedelempolitikája elsődlegesen a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretein belül érvényesül, ahol az Európai Unió aktívan részt vesz a globális kereskedelem multilaterális rendszerére vonatkozó szabályok meghatározásában. Ezen kívül az EU tárgyal
40
az egyes országokkal vagy országok regionális csoportjaival saját kétoldalú kereskedelmi megállapodásairól. A fejlesztési segítségnyújtást és együttműködést, amely eredetileg Afrikára koncentrálódott, az 1970-es évek közepén kiterjesztették Ázsiára, Latin-Amerikára, valamint a déli és keleti földközi-tengeri országokra. Az alapcél mindig a fenntartható növekedés és fejlődés támogatása a partnerországokban, hogy rendelkezzenek a szegénységgel való megbirkózáshoz és annak felszámolásához szükséges forrásokkal. Az EU gazdasági és egyéb reformokkal, valamint infrastrukturális, egészségügyi és oktatási programok támogatásával kapcsolatban is nyújt támogatást partnerei számára. A politikai párbeszédet ezek a megállapodások alapozzák meg, ezen kívül tartalmaznak egy záradékot, amely kiköti, hogy amennyiben a partnerország megsérti az emberi jogokat, a megállapodás érvényét veszti. Továbbá 2003-ban az EU úgy döntött, hogy minden új megállapodásnak tartalmaznia kell egy záradékot a tömegpusztító fegyverekről, amelyben a partnerei vállalják ezek elterjedésének megakadályozását. Az Uniónak meg kell bizonyosodnia arról, hogy a külkapcsolati politikái különböző szemszögből nézve is ellentmondásoktól mentesek, egységesek, és hogy egyértelmű általános üzenetet közvetítenek. Ennek elősegítése érdekében 1999-ben kül- és biztonságpolitikai főképviselőt neveztek ki.38 Az Európai Unió mind saját területén belül, mind pedig partnereinek országaiban rendkívül fontosnak tartja az emberi jogok tiszteletben tartásat. A nők és gyermekek, valamint a kisebbségek és a lakóhelyüket elhagyni kényszerülők jogainak előmozdítására is törekszik. Polgári, politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogokra összpontosít. Az emberi jogok szerepelnek az EU és partnerei között létrejött kereskedelmi és együttműködési megállapodásokban, és előfeltételt képeznek magához az EU-hoz csatlakozni szándékozó országok számára. Az utóbbi években az Unió párbeszédet tartott fenn az emberi jogokról olyan országokkal, mint Kína és Irán, több országra pedig szankciókat vetett ki az emberi jogok megsértéséért.
38
http://www.europa.eu/generalreport/hu/2006/rg94.htm 2007.01.19. 18:30
41
Az EU ugyancsak segít egy sor, az emberi jogokat védelmező tevékenység finanszírozásában, mint például az Európai Kezdeményezés a Demokráciáért és az Emberi Jogokért, amely évente körülbelül 100 millió eurót költ a következőkre: •
a demokrácia, a jó kormányzat és a törvények érvényesülésének megerősítésére;
•
a hatálbüntetés egész világon történő eltörlésének támogatására;
•
a kínzások és a büntetlenség elleni küzdelemre, valamint a nemzetközi törvényszékek és büntetőbíróságok támogatására;
•
a kisebbségeket és őshonos népeket érő rasszizmus, idegengyűlölet és hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemre.
Ezenfelül az Unió alacsonyabb vámtarifákat kínál a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által előírt alapvető munkakörülményeket és munkaszabványokat tiszteletben tartó országokból származó importra. Az eszme, miszerint egy erős Európának egységesen kell fellépnie a világ színpadán, arra ösztönözte a tagországokat, hogy együttesen dolgozzák ki a külpolitika koherens megközelítését. Ennek előrehaladta az évek során lassú, de folyamatos volt. 1970-ben indították útjára az úgynevezett „Európai Politikai Együttműködés” eljárást, amelynek célja a tagállamok napi külpolitikai kérdésekben elfoglalt álláspontjainak összehangolása. Az EU országai közös nyilatkozatokat alkottak, amikor csak tudtak. De a különösen kényes kérdésekben a szükséges egyhangú határozat létrehozása nem volt mindig lehetséges. Az Unió az elmúlt tizenöt évben fokozta erőfeszítéseit, hogy a gazdasági státuszának jobban megfelelő szerepet töltsön be a nemzetközi politika és biztonság terén. A berlini fal 1989-es leomlását követően kirobbanó konfliktusok meggyőzték az EU vezetőit az eredményes közös fellépés szükségességéről. A közelmúltban a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem megerősítette ezt a meggyőződést. A közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) elvét 1992-ben a Maastrichti Szerződésben rögzítették. Néhány hónappal később, a volt Jugoszláviában háború során az EU minden erőfeszítése ellenére sikertelenül próbált a krízisben politikai megoldást közvetíteni. Mivel
42
nem volt saját hadserege, a tagországok csak később, a régióba küldött ENSZ- és NATOhaderő részeként avatkozhattak közbe. Ezekből a tapasztalatokból okulva az EU létrehozta az európai biztonsági és védelmi politikát (EBVP). Ez alapján katonai és rendőri erőket küldhetnek válságterületekre, humanitárius akció, békefenntartás, válságkezelés és akár béketeremtés végrehajtására. Katonai akciót az EU gyors reagálású hadereje hajt végre, amely különáll a NATO-tól, de van hozzáférése annak forrásaihoz. Az EBVP keretében végrehajtott első küldetésekre a volt Jugoszláviában, az EU korábbi frusztrációinak színterén került sor. 2003 januárjában EU-rendőrségi egység lépett az ENSZrendőrökből álló akciócsoport helyébe Bosznia és Hercegovinában, három hónappal később pedig EU-katonai erők léptek a NATO helyébe az egykori jugoszláv köztársaságban, Macedóniában. Az
évek
során
történtek
próbálkozások
a
KKBP
döntéshozatali
módszerének
egyszerűsítésére. Ám a kulcsfontosságű döntésekben még mindig egyhangú szavazásra van szükség, ami bár nehéz volt addig, amíg az EU 15 tagú volt, most még nehezebb lett 25-tel. A tagállamok kormányai, a közös kül- és biztonságpolitikához való elkötelezettségük ellenére, néha nehezen tudják saját nemzeti politikájukat az uniós szolidaritás nevében megváltoztatni. E nehézségek mértékét szemléltette az EU-tagállamok közötti mély szakadék 2003 tavaszán azzal kapcsolatban, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa engedélyezze-e az Egyesült Államok által indított háborút Irak ellen. A 2003. decemberi csúcstalálkozón az EU-vezetők elfogadták az európai biztonsági stratégiát. Ez elismeri, hogy Európa és más területek polgárai a terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek elterjedése és az illegális bevándorlás lehetséges fenyegetésével néznek szembe. Minden egyes
típusú
fenyegetettség
megfelelő
válaszlépést
igényel,
gyakran
nemzetközi
együttműködést téve szükségessé. A globális import és export 20%-a az EU-t illeti, ezzel a világ legnagyobb kereskedőjének számít. Az EU megalapítását közel ötven évvel ezelőtt a tagjai közötti nyílt kereskedelem alapozta meg, az Unió ezért vezető szerepet vállal a világkereskedelem megnyitására tett erőfeszítésekben.
43
A növekvő kereskedelem valószínűleg a világ gazdasági növekedését mindenkinek a hasznára lendíti fel. A fogyasztók számára termékek szélesebb választékát eredményezi. Az import- és helyi áruk közötti verseny csökkenti az árakat, és javítja a minőséget. Az EU hisz benne, hogy a globalizáció gazdasági előnyöket hozhat mindenki számára, köztük a fejlődő országoknak, amennyiben megfelelő szabályokat fogadnak el multilaterális szinten, és erőfeszítéseket tesznek a fejlődő országok világkereskedelembe való integrálására. Az Európai Unió ezért is tárgyal partnereivel a kereskedelem megnyitásáról mind a termékek, mind a szolgáltatások terén. Az EU törekszik a fejlődő országok segítésére azzal, hogy rövidtávon a piaca jobb elérhetőségét nyújtja számukra, miközben több időt biztosít nekik saját piacaik megnyitására az európai termékek előtt. Ugyanakkor az EU megreformálja a mezőgazdasági politikáját, amely szintén kedvez a fejlődő országoknak. Az Európai Unió kétoldalú kereskedelmi megállapodások hálózatát alakította ki egyes országokkal és régiókkal szerte a világon. Az EU bővítése 15-ről 25 tagúra 2004-ben az Uniónak kereskedelmi partnerként nagyobb súlyt adott, különösen a Kelet-Európában és a Földközi-tenger medencéjében található szomszédai körében. Az EU kereskedelempolitikája szorosan kapcsolódik fejlesztési politikájához. A kettő kapcsolódási pontján az Unió kiveszi osztályrészét annak felelősségéből, hogy segítse a fejlődő országokat a szegénység elleni küzdelmükben és a globális gazdaságba való integrálódásukban. Az Európai Unió régóta felismerte, hogy a kereskedelem fellendítheti a szegény országok gazdasági növekedését és termelési kapacitását, ezért már 1971-ben, az Általános Preferenciarendszerrel (GSP) elkezdte csökkenteni vagy megszüntetni a fejlődő országokból származó importvámtarifákat és -kvótákat. Továbbá az Unió a 2001-ben indított kezdeményezése a 49 legfejletlenebb országnak szabad hozzáférést biztosít az EU piacához minden termékük esetében,a fegyvereket kivéve. A szegény országok megsegítésére költött pénznek körülbelül fele származik az Európai Unióból vagy annak tagállamaiból, és ez a tény az EU-t a világ legnagyobb adományozójává teszi. A fejlődő országokat abban is segítik, hogy javíthassák a kereskedelmi teljesítményüket az EU piacához való jobb hozzáférés biztosításával. Ez lehetővé teszi számukra a külkereskedelmük fejlesztését és megerősítését, és így egy hosszabb távú fejlődésre kapnak lehetőséget. 44
Azonban nem mindegyik fejlődő országnak sikerült ezt megtennie. Bár az afrikai, a karibi és csendes-óceáni országoknak különleges kapcsolatuk van az Európai Unióval, a piaci részesedésük az EU-ban továbbra is csökken, és egyre inkább a világkereskedelem perifériájára szorulnak. Ezért az EU fejlesztési stratégiája a szegény országoknak az infrastrukturájuk javításában, a termelési képességük fejlesztésében, valamint a közigazgatásuk és közintézményeik hatékonyabbá tételében való segítségnyújtásra összpontosít. E támogatás révén néhányuk képes lesz kereskedelmi lehetőségek megragadásásra és több befelé irányuló befektetés biztosítására a gazdasági alapjuk szélesítése érdekében. Ez lényeges ahhoz, hogy lehetővé tegyük számukra az integrálódást a globális gazdaságban és a fenntartható növekedés és fejlődés megvalósítását. Pontosabban meghatározva az Unió új módon ötvözi a kereskedelmet és segélyezést a jelenleg az AKCS-országokkal történő tárgyalások alapját képező következő generációs „gazdasági partnerségi megállapodásokban”, amelyeknek 2008-ban kell életbe lépniük. Az elképzelés szerint a AKCS-országok regionális szomszédaikkal való integrálódását segítik elő mintegy első lépésként a globális integráció felé, valamint támogatják az intézményi kapacitásuk kiépítését és a felelősségteljes kormányzás elvének alkalmazását. Ugyanakkor az EU továbbra is megnyitja piacát az AKCS-csoportból és más fejlődő országokból származó termékek előtt. Az Európai Unió és tagállamai évente több mint 30 milliárd eurót fizetnek ki hivatalos segélyként fejlődő országoknak, amely összegből körülbelül 6 milliárd euró az EU intézményein keresztül kerül folyósításra. Az Unió elkötelezte magát az éves összeg 2006-ig 39 milliárd euróra történő emelése mellett. Bár az EU-tagok, mint más fejlett ipari országok, elfogadták azt a célkitűzést, hogy a bruttó nemzeti termékük 0,7%-át minden évben segélyezésre költik, csak Dánia, Hollandia, Luxemburg és Svédország tudtáák ezt teljesíteni. A többiek ígéretet tettek a fölzárkózásra. A teljes EU átlaga 0,34%, amely magasabb, mint az Egyesült Államok vagy Japán esetében. Az Unió ugyancsak segít az embereknek az esetleges katasztrófákra való felkészülésben a földrengéseknek,
hurrikánoknak,
árvizeknek
és
aszályoknak
kitett,
veszélyeztetett
országokban és régiókban. Az erre fordított pénzt a Humanitárius Segélyek Hivatalán (ECHO) keresztül folyósítja. Az 1992-ben alakult ECHO világszerte több mint száz
45
országban szállt szembe komoly krízishelyzetekkel, ahol, amilyen gyorsan csak lehetett, eljuttatták az alapvető berendezéseket és gyorssegélykészleteket az áldozatokhoz. Az ECHO éves 500 millió eurós költségvetéséből orvosi csapatokat, aknamentesítő szakembereket, közlekedési és logisztikai támogatást is finanszíroz. Saját forrásokból azonban az ECHO ezeket a feladatokat nem lenne képes ellátni. Ezért szorosan együttműködik humanitárius partnerekkel annak érdekében, hogy élelmiszert és berendezéseket
tudjon
szállítani,
mentőcsapatokat
biztosítson,
helyszíni
sürgősségi
korházakat állítson fel és ideiglenes távközlési rendszereket szereljen fel. A tengeren túli partnerség az Egyesült Államokkal (USA) központi szerepet tölt be az EU külkapcsolataiban. Washington régóta támogatja Európa integrálódását. Az Unió és az USA sok közös érdekkel rendelkezik, annak ellenére, hogy néha eltérő hangsúlyozást és megközelítést alkalmaznak. A kétoldalú kereskedelmük fontossága folytán (az USA veszi fel ez EU exportjának 25%-át, és ellátja azt az importjának 20%-ával) nem meglepő, hogy időről időre kettejük között vita alakul ki. Bár ezek a viták a címoldalakra kerülnek, az összes transzatlanti kereskedelem kevesebb, mint 2%-át érintik. Az Unió Kanadával való kapcsolatának elmélyítése érdekében 2004-ben két új kezdeményezést indított. Az egyik a globális kérdésekben való együttműködésről szóló EU– Kanada partnerségi program létrehozása. A másik a kettejük közti kereskedelem és beruházások növelését célzó új megállapodás letárgyalása.
3.2
Az Európai Unió és Latin Amerika kapcsolata
Az EU és a latin-amerikai országok kapcsolata két síkon zajlik. Az egyik az egyes országok közötti szintet, míg a másik több konkrét téma köré szerveződő együttes párbeszédet jelent a MERCOSUR-ral, az Andesi Közösséggel, Közép-Amerikával, illetve meghatározott országokkal, mint például Chile és Mexikó. Mindkét szinten számos különböző megállapodás született, amelyek három pillérre épülnek. Ezek a gazdasági együttműködés, a politikai párbeszéd intézményesítése és a kereskedelmi kapcsolatok megerősítése.
46
Az Európai Unió (EU) Latin-Amerika második legnagyobb kereskedelmi partnere, a közvetlen külföldi befektetések legfontosabb forrása és a régióban a fejlesztési segélyek vezető adományozója. Minden második évben az EU és minden latin-amerikai és karibi ország a két régióra kiterjedő csúcstalálkozót tart, amely kérdések széles körével: politikai, gazdasági, oktatási, tudományos, technológiai, kulturális és szociális témákkal foglalkozik. Minden latin-amerikai ország ma már csoportosan vagy egyénileg kapcsolatban áll az Unióval, társulási, együttműködési vagy kereskedelemi megállapodások révén.
39
Az Európai Unió már kötött társulási megállapodást
Mexikóval és Chilével, amelyeket 1997-ben, illetve 2002-ben írtak alá, ezen kívül 2003 végén az EU két különálló, politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodást kötött, az egyiket az Andok Közösséggel, a másikat pedig Közép-Amerikával.40 2006-ban kereskedelmi és társulási megállapodások megkötésével és egyedi témákban folytatott párbeszédek területének fejlesztésével mutatott nagy előrelépést az EU és LatinAmerika kapcsolata. Február 27-én a Tanács üdvözölte a Bizottság „Megerősített partnerség az Európai Unió és Dél-Amerika között” című közleményét, az Unió célja a közös értékek és érdekek elősegítése. Kiemelte, hogy az Uniónak rendkívül fontos a Dél-Amerikával való szoros együttműködés a béke és a biztonság, az emberi jogok védelme és támogatása, valamint az állampolgári részvétel és a demokrácia megerősítése érdekében. Az két régió közötti stratégiai partnerség alapvető célja a fenntartható fejlődés biztosítása, beleértve a környezet védelmét, valamint az integráció és a regionális stabilitás elősegítését.41 2006. május 12-én a Bécsben az Európai Unió (EU), Dél-Amerika és a Karibi térség megtartotta negyedik csúcstalálkozóját, melyen az EU huszonöt tagállamának állam- és kormányfői, valamint harminchárom latin-amerikai és karibi miniszter vett részt. A csúcstalálkozó általános témája a régiók közötti stratégiai társulás megszilárdítása volt, és a napirenden egy sor kulcsfontosságú kérdés megvitatása szerepelt, mint például a társadalmi kohézió, a regionális integráció és a többoldalúság elősegítése. A dél-amerikai és karibi országokkal folytatott elmélyült párbeszédet kétoldalú és regionális megbeszélések egészítették ki.
39
ANDRZEJ DEMBICZ y KATARZYNA DEMBICZ: Európa-América Latina, Análisis e Informaciones, Relaciones entre Európa Centro-Oriental y América Latina al inicio del siglo XXI., 2004. január 40 http://europa.eu/50/around_world/central_south_america/index_hu.htm 2007.01.19. 19:45 41 http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P6-TA-20060155+0+DOC+XML+V0//HU 2007.01.18 16:48
47
Szintén Bécsben május 13-án, kapcsolataik megerősítésének érdekében az Európai Unió és Chile is csúcstalálkozót tartott. A társulási megállapodás keretében megállapodtak kapcsolataik elmélyítésében, valamint abban, hogy illetékes hatóságaik segítségével megkezdik a kétoldalú kapcsolataik valamennyi ágazatában a társulási folyamat megerősítését célzó eszközök vizsgálatát és alkalmazását.
3.3
Az Európai Unió és a Dél-Amerikai Nemzetek Uniójának
kapcsolata 3.3.1
Működőtőke befektetés
A Latin-Amerikába és a karibi térségbe áramló közvetlen külföldi befektetések a 90-es években jelentős mértékben emelkedtek, meghétszereződve 1990 és 1997 között. A közvetlen külföldi tőkeberuházások (FDI) 1999-ben elérték a 90.000 millió USD-t. A növekedés okozója az országok gazdasági nyitása, a külföldi befektetések liberalizációja volt. Ezek a változások jótékonyan hatottak a tréségre, stabilizálták a gazdasági helyzetet. 2000-től azonban lényeges visszaesés tapasztalható. 1990-1994 és 1995-1999 között az éves átlag megnégyszereződött, azóta pedig 2003-ig 40%-ra, 36.500 USD-re esett vissza.
48
Fúziók és felvásárlások szektor szerinti megoszlása 1994 és 1999 között Szolgáltatás 4%
Távközlés 13%
Vegyipar 4%
Bank 6%
Bányászat 11%
Olaj 5%
Biztosítás 5%
Fémipar 3% Élelmiszer 6%
Egyéb 34%
Elektromosság, víz, gáz 9%
Bank Biztosítás Elektromosság, víz, gáz Fémipar Szolgáltatások Vegyipar
Bányászat Egyéb Élelmiszer Olaj Távközlés
10. Ábra Forrás: http://www.tdr.cesca.es/TESIS_UV/AVAILABLE/TDX0713104-100341//almeida.pdf
A befektetések megoszlása az ágazatok között függ az ország gazdasági berendezkedésétől. Míg Ecuadorban a mezőgazdaságba érkezett az FDI 85%-a, addig a fejlettebb gazdasággal, és a szolgáltatások nagyobb arányával rendelkező Brazíliában az FDI 72%-a a szolgáltatási szektorba került. 42 A közvetlen külföldi befektetések célterülete mindig az adott ország helyzetének megfelelően változik. Latin-Amerika a világ egyik legnagyobb nyersanyag-ellátója, ez magyarázza azt a tényt, miszerint a bányászati szektorban hatalmas fellendülés ment végbe a 90-es évek során, és a befektetések között még mindig a vezető iparágak között található a maga 11%-os arányával. E tekintetben a legfontosabb országok Argentína, Bolívia, Chile és Peru. Igencsak vonzó tényező a külföldi befektetők számára az alacsony munkabér is, ezért a munkaerő-igényes iparágak körében, mint például az élelmiszeripar, a vegyipar és a 42
http://www.tdr.cesca.es/TESIS_UV/AVAILABLE/TDX-0713104-100341//almeida.pdf 2007.10.13 16:22
49
gépgyártás jelentős fellendülés tapasztalható. A külföldi befektetőknek a dél-amerikai piacokra való bejutás új területek megszerzésére ad lehetőséget a szolgáltatások közelmúltbeli liberalizációja miatt. Ez leginkább a pénzügyeket, az elektromos energia, a gáz és a távközlés piacát érinti
3.4
Az UNASUR tagállamainak kapcsolata az Európai Unióval 3.4.1
Argentína
A jövőbeli kétoldalú kereskedelem egy, még tárgyalás alatt álló, az Európai Unió és a MERCOSUR közötti megállapodáson alapul majd, melynek célja a két blokk közti szabadkereskedelmi övezet megalapítása Kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok: Méretének (2 768 000 km² és 40 millió lakos), és gazdasága méretének köszönhetően (GDP: € 158 billió) Argentína az európai áruk és szolgáltatások exportjának fontos piaca, és egyben bizonyos mezőgazdasági termékek fő forrása is. Argentína az európai uniós befektetéseknek is kedvelt célja. A kétoldalú kereskedelem forgalma összesen 12,1 billió euró volt 2006-ban, az Európai Unió 7,3 millió euró értékben importált, exportjának értéke pedig 4,9 millió euróra rúgott. 2006ban Argentína kereskedelmének 17%-át folytatta az Európai Unióval, míg fordítva ez az érték 0,5 % volt. Az európai import legnagyobb részét, pontosan 76,2%-át a mezőgazdasági termékek importja teszi ki, míg az export területén a gépek, vegyipari termékek és szállítási eszközök dominálnak. Szolgáltatásokat 2005-ben az Európai Unió 1,3 eurós értékben importált, a szolgáltatások exportjának értéke pedig 1,5 billió euró volt. A 2001-es gazdasági válság óta az argentin gazdaság figyelemreméltó fejlődésen ment keresztül. Ez a fejlődés az Európai Unióval való kereskedelmében is megmutatkozik, hiszen ebben a krízis óta évente átlagosan 9%-os növekedés tapasztalható. Az Argentínában működő európai befektetők a válság során igen nehéz helyzetbe kerültek, az argentin kormány számára a fejlődés fenntartása érdekében tehát a legfőbb feladat a külföldi 50
befektetések számára vonzó környezet megtartása. 2004-ben az Európai Unió volt Argentína legfőbb külföldi befektetője majdnem 30,6 billió eurós közvetlen külföldi befektetéssel.43 A kereskedelem liberalizálása, és a külföldi befektetések gyors növekedése ellenére Argentína még mindig rendelkezik néhány, a zárt gazdaságra jellemző tulajdonsággal. A késztermékekre még mindig magasabb vámterheket vetnek ki, mind a nyersanyagokra, és sok területen piaci korlátokat alkalmaznak. Bizonyos szempontból a szellemi tulajdonjogok betartása is Argentína gyengeségei közé sorolható. Egyezmények: Jelenlegi megállapodások: kereskedelmi és gazdasági együttműködési keret-megállapodás. A kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodás 1990-ben jött létre, és intézményi hátteret biztosít Argentína és az Európai Unió politikai kapcsolatainak, segíti az együttműködést a kereskedelem, a gazdaság, a mezőgazdaság, az ipar területén, és különböző kiegészítő megállapodások során is. Jelenleg létezik megállapodás az atomenergia békés felhasználására, és a tudomány és technika területén való együttműködésre. Tárgyalás alatt álló megállapodások: Az Argentínával való kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokat egy átfogó, az Európai Unió és a MERCOSUR között létrejött társulási megállapodás teszi lehetővé, melynek célja a kereskedelem területén egy szabadkereskedelmi övezet létrehozása. A megállapodás kereskedelemre vonatkozó része a kereskedelmi akadályok eltűntetésével várhatóan fellendülést hoz majd a regionális kereskedelem integrációjában. Ez magába foglalja a termékek és szoláltatások kereskedelmét, a befektetéseket, a szellemi tulajdonjogokat, a kereskedelmet akadályozó technikai tényezőket, stb. 2004 nyaráig jelentős eredményeket értek el, ami okot adott arra, hogy a tárgyalások befejezésének időpontját 2004 végére tegyék, ám szeptemberben a tárgyalások megtorpantak, és végül nem sikerült megegyezniük. Azóta komoly erőfeszítéseket tesznek mind miniszteri, mind technikai szinten, hogy folytatni tudják a megállapodásokat. Argentína kapcsolata Magyarországgal:
43
http://ec.europa.eu/trade/issues/bilateral/countries/argentina/index_en.htm 2007.10.13 16:22
51
Az elmúlt években Magyarországnak Argentínával fenntartott kapcsolatainak intenzitása folyamatosan csökkent, ennek legfőbb okozója az argentin pénzügyi válság volt. Míg 2003ban az éves kereskedelmi forgalom 40 millió USD volt, addig 2004-ben már csak 20 millió USD lett. A kapcsolatok fejlődésének legnagyobb akadálya a kölcsönös információhiány. Az Európai Unió egységes gazdaságpolitikája sok esetben akadályozza, vagy kizárja az argentin termékek bejutását az egységes európai piacra. Ezen kívül még a magas szállítási költségek is komoly nehézséget okozhatnak az argentin ipari termékeknek a magyarországi piacokra történő beáramlásának. Egy európai logisztikai, vagy beszállítói bázissal az argentin cégek termékei jelentős előnyökre tehetnek szert más uniós tagországok piacain.
3.4.2
Bolívia
Bolívia kapcsolata Magyarországgal: Magyarország kereskedelmi forgalma Bolíviával igen csekély, az utóbbi években mindössze 300-500 ezer USD-t tett ki. Nem tartunk fent jelentős gazdasági kapcsolatokat. Magyarország főként mezőgazdasági gépeket, állatgyógyszereket, csokoládét exportál Bolíviába, míg az import-termékeket főként a brazildió, jutafonal, ruhanemű és dióda alkotja. Kulturális kapcsolataink terén korábban az egyetemközi együttműködés volt említésre méltó, ösztöndíj-felajánlásaink eredményeként több mint 100 fő bolíviai szerzett diplomát hazánkban. A Bolíviában korábban letelepedett magyar származású családok száma viszonylag kevés.
3.4.3
Brazília
Brazília az Európai Unió fontos kereskedelmi partnere. A készülő, az Európai Unió és a MERCOSUR közötti megállapodás a két blokk közti szabadkereskedelmi övezet megalapításáról határozza majd meg Brazília és az Európai Unió kétoldalú kereskedelmét is. Brazília az Európai Unió számára fontos export, import, és befektetői piacot is jelent, hiszen méreténél fogva (8.512.000 km² és 185 millió lakos) gazdasága is igen jelentős. Az Európai Unió Brazília fő kereskedelmi partnere, Brazília pedig az Európai Unió legjelentősebb partnere volt Latin-Amerikából 2006-ban. A Brazíliával folytatott kereskedelem értéke 2006-
52
ban 44 billió euróra tehető, az Európai Unió importja 26 billió, exportja 18 billió. Az Európai Unióval folytatott kereskedelem Brazília külkereskedelmének 22,1%-át teszi ki, míg ez a szám az Európai Unió kereskedelmének 1,7%-a volt 2006-ban.44 2006-ban az Unió importja Brazíliából főként nyersanyagokból állt (64,3%), nagyrészt mezőgazdasági termékekből. Brazíliába nagyrészt ipari késztermékeket exportált, gépeket, szállítási eszközöket, vegyipari termékeket. Az Európai Unió 2005-ben 3,9 billió euró értékben importált szolgáltatásokat, exportja pedig 4,4 billió euró volt. Brazília az Uniós befektetések kedvelt célja, 2005-ben 80,1 billió euró Európai befektetést tudhatott a magáénak. Ezek a pénzek a telekommunikáció, az energia, a pénzügyi szolgáltatások, a gépkocsigyártás, a mezőgazdaság, és a kiskereskedelem területei között oszlottak meg. Az 1990-es években létrejött liberalizáció óta a brazil termékek és szolgáltatások még mindig igen magas védettséget élveznek a külföldiekkel szemben. Jelentős számú akadály van még mindig érvényben, mint például az az intézkedés, miszerint a késztermékek vámtétele magas, félkész
termékek
vámtétele
Brazília KMT exportja és importja (mrd USD)
közepes, nyersanyagok vámtétele alacsony vagy hiányzik. Ezen felül problémát jelentenek még
30
az Európai Unióból exportáló
25
cégeknek a nehéz, átláthatatlan és
költséges
szabályok.
vámeljárás
2006-ban
haladták
meg
a
Brazília
5
működő tőke értékét. (Ábra: Brazília importja)
KMT Az
exportja EU
és
brazíliai
befektetés-állománya megközelíti
15,5
15 10
beáramló
26 18,2
20
és
külföldi tőkebefektetései először
26,5
10,1
18,3
10,8 7,6
3,1 2
0 2002
2003
2004
2005
2006
Közvetlen működő tőke export Közvetlen működő tőke import
11. Ábra Forrás: http://ec.europa.eu/trade/issues/bilateral/ countries/brazil/index_en.htm
a 100 milliárd eurót. A második 44
http://ec.europa.eu/trade/issues/bilateral/countries/brazil/index_en.htm 2007.11.08 19:24
53
legnagyobb befektető az USA.45 Az 1992-es Európai Unió-Brazília együttműködési megállapodáson alapulnak a köztük létrejött
politikai
kapcsolatok, és sok, köztük a kereskedelem területén
Brazília GDP-jének értéke (milliárd USD)
történő együttműködés is. A latin-amerikai térséggel
1500
folytatandó
megerősített
1000
partnerség
alapját
a
500
Bizottság Tanácsnak és az
0
Európai
parlamentnek
szóló,
„Megerősített
partnerség az Európai Unió és
Latin-Amerika
között”
közleménye határozza meg.
GDP értéke (milliárd USD)
784
960
451
442
602
2002
2003
2004
2005
2006
451
442
602
784
960
12. Ábra Forrás: http://ec.europa.eu/trade/issues/bilateral/ countries/brazil/index_en.htm
2007. júliusában Lisszabonban sor kerül az EU és Brazília első csúcstalálkozójára, és ez fordulópontot jelent az EU és Brazília stratégiai kapcsolataiban. Az Európai Unió és Brazília aláírtak egy, a textil és ruhaipari termékek piacát szabályozó jegyzőkönyvet 2002 novemberében. Az Unió feloldotta az összes textil-kvótát, amit a Brazil textil ipari termékekkel szemben alkalmazott, Brazília pedig ezért cserébe visszavonta az uniós textilekre és ruházati termékekre kivetett összes vám, és nem vám jellegű akadályt Európai Unió és a MERCOSUR között létrejött egy társulási megállapodás, melynek célja egy szabadkereskedelmi övezet létrehozása. A kereskedelem területén fellendülés várható, hiszen a kereskedelmet akadályozó vám, és nem vám jellegű akadályok jelentős részét feloldják. Ez érinti az áruk és szolgáltatások kereskedelmét, a befektetéseket, a szellemi tulajdonjogokat, stb. Magyarország és Brazília kapcsolata: A diplomáciai kapcsolatokat 1927-ben vettük fel, majd 1974. május 11-én emeltük nagyköveti szintre. A két fél közötti kapcsolatokat nagyban befolyásolták az országokban
45
http://gkm.gov.hu/data/cms1383257/brazilia.pdf 2007.10.13 16:22
54
végbement politikai és gazdasági változások, 1985-től a brazil demokratikus átmenet, később pedig a magyarországi rendszerváltás. Brazíliavárosban magyar nagykövetség működik. A kontinentális méretű országban üzleti, politikai jelenlétünk szükségessége és a magyarság jobb szolgálata egyaránt indokolta a széleskörű tiszteletbeli konzuli hálózat létrehozását. 2001. július 19-e óta a magyar állampolgárok turisztikai céllal vízum nélkül léphetnek Brazília területére. A Brazíliában élő, magukat magyaroknak, vagy magukat magyar származásúaknak vallók száma a becslések szerint 80-100 ezer fő. Sao Paulóban és környékén él a brazíliai magyarság döntő többsége, egy részük Rio de Janeiróban és környékén lakik, a többi az ország legkülönbözőbb részein elszórtan él.
3.4.4
Chile
Chile fő kereskedelmi partnere az Európai Unió, a közvetlen külföldi befektetések nagy része is tőle származik. 1995 és 2005 között az Európai Unió importja Chiléből 3,2 billió euróról 8 billióra nőtt, míg az exportja 2,4 billió euróról 3,8 billióra. A Chilével való kereskedelem az Európai Unió importjának 0,7%-át, exportjának 0,4%-át teszi ki, ezzel Chile 36. a kereskedelmi partnerek rangsorában. Fordítva viszont 22,9%-os export, és 15,7%-os import értékekkel az Európai Unió Chile első számú kereskedelmi partnere. A chilei szolgáltatások szektora is rendkívül vonzó az európai befektetőknek, akik 2004-ben 1,2 billió euró értékben exportáltak46 A kereskedelmi kapcsolatok az Európai Unió-Chile társulási megállapodás életbelépése óta sokat fejlődtek. Bár pontos adtok még nem állnak rendelkezésre, de az első előrejelzések szerint jelentős fellendülésre számíthatunk. Kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok: A tárgyalások az Európai Unió-Chile társulási megállapodásról 2000 áprilisában kezdődtek, a kereskedelmi intézkedések 2003 elején léptek életbe. A megállapodás kereskedelmi része egyike az Európai Unió által eddig kiharcolt legújszerűbb, legtörekvőbb eredményeknek. A 46
http://ec.europa.eu/trade/issues/bilateral/countries/chile/index_en.htm 2007.01.15 19:00
55
megállapodás szerint mindenkereskedelmi kapcsolatuk a WTO szabályainak, és elvárásainak megfelelően fog alakulni. A kereskedelmi akadályok fokozatos eltörlése, és stabil, áttekinthető export, import, és befektetési szabályok megalkotása lehetővé teszi a kétoldalú kereskedelem szabad működését, a befektetések szabad áramlását, új piacokat, lehetőségeket nyit meg, és megalapozza a fenntartható fejlődést. Az Európai Unió-Chile társulási megállapodás magába foglalja az áruk és szolgáltatások kereskedelmét, a kormányzati beszerzéseket, a befektetések és a tőke áramlásának liberalizálását, a szellemi jogok védelmét, és a versenyhelyzet fenntartását. Az áruk szabad kereskedelmét az áttekinthető, és erős szabályok segítik, különös tekintettel a borok, szeszes italok és az egészségügyi intézkedések területére. Bár a kereskedelem a megállapodás igen fontos részét képezi, meg kell jegyeznünk, hogy ez sokkal többről szól. A megállapodásnak három pillére van, a politikai párbeszéd, az együttműködés és a kereskedelem, szabályozva ezzel az Európai Unió-Chile kapcsolatok széles körét. Magyarország és Chile kapcsolata: A Magyarország és Chile közötti diplomáciai kapcsolatok 1965-ben alakultak ki, ezeket azonban 1973. szeptember 26-án a Pinochet tábornok vezette katonai puccsot követően felfüggesztettük. A két fél az ennek helyreállításáról szóló jegyzőkönyvet 1990. január 11-én írta alá Budapesten. A kilencvenes évek elején a közép és kelet-európai demokratizálási folyamat eredményeként 17 évi kényszerszünet után, kialakultak a megfelelő feltételek
a magyar-chilei
kapcsolatrendszer új alapokra helyezésére és egy magasabb szintű kommunikáció kialakítására, a két ország közötti együttműködés sokoldalúbbá és hatékonyabbá tételére is. A gazdasági-kereskedelmi együttműködés is megélénkült a javuló feltételekkel működő politikai párbeszédnek, és az ebben az időszakban megvalósult magas szintű látogatásoknak köszönhetően. Ezt követően a főként Latin-Amerikára összpontosító chilei diplomácia figyelme Közép és Kelet-Európa felé lanyhult, gazdasági és kereskedelmi szempontok miatt azonban ismét fokozódott az érdeklődés hazánk iránt is. A Chilében élő magyar származású lakosok száma 500-1000 fő körüli.
56
3.4.5
Ecuador
Magyarország és Ecuador kapcsolata Ecuador és Magyarország között a diplomáciai kapcsolatok felvételére 1946-ban került sor. 1978 és 1999 között Quitóban magyar külkereskedelmi iroda működött. Jelenleg Magyarországnak nincs közvetlen nagykövete, a bogotai, kolumbiai nagykövetünket akkreditáljuk
Ecuadorba
is.
Ecuador
azonban
továbbra
is
működteti
budapesti
nagykövetségét, emellett tiszteletbeli konzult is kineveztek. A magyar állampolgárok Ecuadorba utazáskor teljes körű vízummentességet élveznek. A legnépszerűbb úti cél a Galápagos-szigetek. Ecuadorban igen kevés magyar származású lakos él.
3.4.6
Guyana
Magyarország és Guyana kapcsolata A diplomáciai kapcsolatok felvételére 1975. július 10-én került sor. Magyarország az első nagykövetét 1978-ban Caracasból akkreditálta, 1988 áprilisától viszont a Brazil nagykövetet nevezte ki. Magyarországnak Guyanában nincs semmilyen, még vállalati képviselete sem. Ugyanúgy Guyana sem tart fenn képviseletet Budapesten, és jelenleg nagykövetet sem akkreditál Magyarországra. Legközelebbi nagykövetségük Brüsszelben működik. A rendszerváltás óta nem történt semmilyen hivatalos találkozó a két ország vezetősége között. Az országaink közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok szórványosak, ennek oka a nagy földrajzi távolság lehet. 2004-ben importunk Guyanából mindössze12.700 USD-t tett ki, és nem exportáltunk abban az évben. Egy az országaink közötti tudományos és műszaki-együttműködési megállapodás keretében a 80-as években több guyanai diák tanulhatott Magyarországon. Guyanaban a magyar állampolgárok számára vízumkötelezettség van érvényben.
57
3.4.7
Kolumbia
Magyarország és Kolumbia kapcsolata Magyarország és Kolumbia között a diplomáciai kapcsolatok felvételére először 1973-ban került sor. 2003. november 21-én adta át megbízólevelét Kolumbia elnökének jelenlegi nagykövetünk Bardócz Béla. A kolumbiai kormány budapesti nagykövetségét gazdasági és pénzügyi problémák miatt 2002-ben bezárni kényszerült. A nagy földrajzi távolság ellenére is az utóbbi öt évben a két ország kulturális kapcsolatai jók és eredményesek voltak. A kulturális értékeket kölcsönösen bemutató rendezvények megvalósításában nagy segítséget kaptunk a budapesti kolumbiai nagykövetségtől. A budapesti kolumbiai külképviselet 2002 decemberi bezárása óta e téren jelentős visszaesés tapasztalható. 2005. február 1.-től a magyar állampolgárok számára a Kolumbiába utazás vízummentes.47
3.4.8
Paraguay
Habár az Európai Unió és Paraguay közötti kereskedelem elég visszafogott, de Paraguay, mint a MERCOSUR tagja, mégis az Európai Unió fontos kereskedelmi partnere. A jövőbeli kétoldalú kereskedelem egy, még tárgyalás alatt álló, az Európai Unió és a MERCOSUR közötti megállapodáson alapul majd, melynek célja a két blokk közti szabadkereskedelmi övezet megalapítása. Kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok: Paraguay és az Európai Unió közötti kereskedelem nagy részét a Paraguayból importált mezőgazdasági termékek teszik ki, bár ennek az értéke elég alacsony. Az áruforgalom értéke Paraguay és az Európai Unió között 2006-ban 476 millió euróra tehető, ebből 300 milliót importált, és 176 milliót exportált az Európai Unió. Ez Paraguay kereskedelmének 6,3%-át jelentette 2005-ben. Az európai import 88%-át a mezőgazdasági termékek tették ki, az export pedig 33%-ban gépekből, és szállítási eszközökből, 22%-ban pedig vegyipari termékekből állt 2006-ban. 47
http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcsolatok/Amerika/ 2007.10.13 16:22
58
Annak ellenére, hogy Paraguay a közvetlen külföldi befektetések számára igen kedvező környezetet biztosít, az Európai Unióból érkező befektetések összege elég kevés, viszont ez is elég ahhoz, hogy az Unió Paraguay első számú befektetője legyen. Egyezmények: Az Európai Unió-Paraguay együttműködési keret megállapodás 1992 óta biztosítja a politikai kapcsolatok intézményi hátterét, és az együttműködést a kereskedelem területén. Az Európai Unió és a MERCOSUR közötti társulási megállapodás szerint egy szabadkereskedelmi övezet jöhet létre, ebben a vám- és nem vám jellegű akadályokat megszűntetnék, így kereskedelemben fellendülés várható. Ez érinti az áruk és szolgáltatások kereskedelmét, a befektetéseket, a szellemi tulajdonjogokat, kormányzati beszerzéseket stb. 2004 nyaráig jelentős eredményeket értek el, ami okot adott arra, hogy a tárgyalások befejezésének időpontját 2004 végére tegyék, ám szeptemberben a tárgyalások megtorpantak, és végül nem sikerült megegyezniük. Azóta komoly erőfeszítéseket tesznek mind miniszteri, mind technikai szinten, hogy folytatni tudják a megállapodásokat. Magyarország és Paraguay kapcsolata A két ország közötti diplomáciai kapcsolatok 1991. május 2-án kezdődtek meg, miután aláírták az erről szóló megállapodást a mindkét országban lezajlott politikai rendszerváltozás után. Nincsenek azonban közvetlen nagykövetségeink, Paraguay képviseletét jelenleg bécsi misszióvezetője látja el, Magyarország pedig a diplomáciai kapcsolatok felvétele óta argentin nagykövetét akkreditálja Paraguayba. 1995-től Asunciónban magyar tiszteletbeli konzulátus működik. Egyelőre igen csekély a kereskedelmi forgalom országaink között, 2004-ben a magyar export 0,62 millió USD volt, Paraguayból 0,01 millió USD értékben importáltunk termékeket Magyarországra. A kölcsönös információhiány, illetve a két ország közötti nagy távolság a gazdasági együttműködés, illetve a kereskedelmi kapcsolatok fejlődésének egyik fő akadálya
3.4.9
Peru
A Peruba irányuló közvetlen külföldi befektetések értéke 2005-ben elérte a 14.278 millió US Dollárt, ez az előző évhez képest majdnem 3%-os növekedést jelent. Az Európai Unió (EU)
59
Peru első számú külföldi befektetője, a közvetlen külföldi befektetések 58%-a az EU-ból érkezett. A 2002 és 2005 közötti 100 legnagyobb befektető közül 43 az EU-ból származik. Spanyolországból érkezett a legjelentősebb tőkemennyiség 2005-ben, 4.726 millió US Dollár, amely az összesnek a 33%-a. Befektetések szempontjából a második helyen az Egyesült Államok, harmadikon pedig az Egyesült Királyság áll.48 Magyarország és Peru kapcsolata 1969. április 15-én létesítettünk diplomáciai kapcsolatokat a Perui Köztársasággal, és még abban az évben kölcsönösen nagykövetséget nyitottunk. 1995 júniusában felfüggesztettük a limai magyar nagykövetség működését pénzügyi nehézségek miatt, míg perui részről képviseletüket fenntartották Budapesten. A 2002 márciusában sorra került újranyitásig a magyar
állampolgárok
érdekeit
tiszteletbeli
konzul
képviselte
Peruban,
egyben
közreműködött a kétoldalú kapcsolatok ápolásában. Dr. Kosárka József nagykövet 2003 novemberében adta át megbízólevelét Peru elnökének. Változóan alakulnak a kétoldalú kapcsolataink. Az 1970-es években aktív politikai párbeszéd folyt a két ország között, 1976-ban még a magyar államfő látogatására is sor került. Peru az 1980-as években leginkább a belső problémáira koncentrált gazdasági recessziója és adósságválságból eredő fizetésképtelensége miatt, ezért a nemzetközi gazdasági életből kiszorult egy időre, és 1987-től magyar tartozásainak (16,9 millió USD) visszatérítését is leállította. Alberto Fujimori elnök kormánya 1995-től hozzákezdett nemzetközi adósságainak törlesztéséhez, Magyarországgal is megállapodott, a kapcsolatok újraéledtek. Peru részről egyre aktívabb érdeklődést tapasztalhattunk 1997-től kezdődően politikai-diplomáciai együttműködésünk területén. Magyarországra látogatott Alberto Fujimori 1998-ben, illetve Göncz Árpád perui látogatására is sor került 1999-ben. A két ország között a nemzetközi szervezetekben végzett tevékenység területén is jelentős együttműködés látható. A 2001-ben lezajlott Peruban az elnökválasztás miatt lezajlott változások kedvezően hatottak a kétoldalú kapcsolatok és a politikai párbeszéd fejlődésére. 2004 márciusában írta alá Magyarország a két Külügyminisztérium közötti politikai kommunikáció megalapozásáról szóló megállapodást.
48
http://www.delper.cec.eu.int/es/pec/ue_peru/inv_ue.htm 2007.10.18 17:18
60
3.4.10
Suriname
Magyarország és Suriname kapcsolata A diplomáciai kapcsolatok felvételére 1977. július 1-én került sor. Első nagykövetünket 1979ben Caracasból, Venezuelából akkreditáltuk. 1988 áprilisától ezt a feladatot a brazíliai nagykövet végzi. Magyarország nem rendelkezik Suriname-ban semmilyen, még vállalati képviselettel sem. Suriname hasonlóképpen nem tart fenn képviseletet Budapesten, sőt nagykövetet sem nevezett még ki hazánkba. Legközelebbi nagykövetségük Hágában működik. A rendszerváltás óta nem járt magyar vezető politikus hivatalos látogatáson az országban és suriname-i részről sem történt lépés ilyen irányba. Országaink között gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok rendkívül passzívak, valószínűleg a nagy földrajzi távolság miatt. 2004-ben 0,03 millió USD értékben exportáltunk Suriname-ba. Importunk 0,08 millió USD-t tett ki. Suriname-ba utazni a magyar állampolgárok számára csak vízummal lehet, mivel eddig még nem született semmilyen megállapodás ennek eltörlésére.
3.4.11
Uruguay
Uruguay, mint az ENSZ és a WTO alapító tagja, elkötelezetten támogatja a békét, és a jólétet, illetve küzd az alkotmányos demokráciáért és az emberi jogok tiszteletben tartásáért. Nemzetközi kapcsolatait, illetve a nemzetközi konfliktusok megoldásait is beavatkozás nélkül, a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartásával, és a törvényekre támaszkodva irányítja. Az együttműködési keret-megállapodás 1992-es megkötése óta az Európai Unió (EU) és Uruguay közti kétoldalú kapcsolatok sokat fejlődtek, ennek köszönhetően az EU megkülönböztetett figyelemben részesül Uruguay külpolitikájában. A két régió között azonban nem csak a gazdasági együttműködés áll stabil lábakon, a politika, a regionális integráció, a környezetvédelem és a tudomány és technológia területén is jelentős előrelépés tapasztalható. 1995-ben az EU és a MERCOSUR között létrejött az együttműködési keret-megállapodás, amelynek fő célja a két társulás közötti regionális integráció, és amelynek megkötése után új 61
erőre kapott Uruguay kapcsolata az EU-val. Uruguay a tárgyalásoknak is aktív részese volt, és támogatta a politikai és együttműködési kötelékek erősítését, és a szabadkereskedelmi övezet megalakulását. Az ötödik EU-Uruguay találkozót 2005-ben tartották Montevideoban, itt szó volt a kétoldalú kapcsolatok egész soráról, illetve megtárgyalták a közös érdekeik és kétoldalú kapcsolataik kereskedelmi szempontból történő megvalósítását. Most, öt évvel a 2002-es pénzügyi és gazdasági krízis után Uruguay gazdaság helyreállt, a gazdasági mutatók már a 2002-es szint feletti értékeket mutatnak. A GDP-je 2006-ban elérte a 19 billió USD-t, a munkanélküliség 11%, az infláció pedig 6%. A létminimum alatt élő lakosok számát egy rendkívüli segélyprogrammal sikerült csökkenteni. 2004-ben még a lakosság 32%-a élt ilyen körülmények között, 2006-ra viszont már csak 25%-uk.49 Habár Uruguay legfőbb kereskedelmi partnere a MERCOSUR exportjának 29, importjának pedig 54%-ával, az EU is a fontos kereskedelmi partnerei közé tartozik, hiszen exportjának 21%-a irányult az EU-ba, importjának pedig 12%-a származott onnan 2006-ban. Kétoldalú kereskedelmük összege elérte az 1,5 billió eurot. Az EU-ból származó import termékek 42%ban gépek és szállítási eszközök voltak, Uruguay pedig 74%-ban mezőgazdasági termékeket exportált. Az Európai Unió Uruguay legnagyobb befektetője, az Eurostat szerint befektetései elérték a 2,1 billió eurot. A befektetések számára a legnépszerűbb piac az erdőgazdálkodás, a mezőgazdaság, az agráripar, az infrastruktúra-fejlesztés, illetve a szolgáltatások piaca. Magyarország és Uruguay kapcsolata A kétoldalú Barátsági, Kereskedelmi és Hajózási Egyezmény aláírásának időpontját, 1870-et ismerjük el közös megegyezéssel diplomáciai kapcsolataink létesítésének dátumaként. A II. Világháború alatt megszakadtak ugyan a diplomáciai kapcsolatok, de 1956. június 14-én újra felvettük
őket.
1995-ben
takarékossági
okokból
bezártuk
Montevideói
magyar
nagykövetségünket, azóta az argentin nagykövetünket akkreditáljuk Uruguayba. 1998 áprilisában Magyarország tiszteletbeli konzulátust nyitott Montevideóban.
49
http://ec.europa.eu/external_relations/uruguay/intro/index.htm 2007.10.13 16:22
62
Budapesten uruguayi nagykövetség működött, amelyet 2002. augusztus 30-án pénzügyi nehézségekre hivatkozva bezártak. Uruguay bécsi nagykövetét akkreditálja Magyarországra. Uruguayba irányuló export forgalmunk igen kis volumenű, 2004-ban mindössze 1 millió USD volt, behozatalunk 0,83 millió USD
3.4.12
Venezuela
Venezuela 2006 áprilisában bejelentette távozását a CAN-ból. Amiatt lépett ki az Andok államait tömörítő regionális szövetségből (CAN), mert annak két tagja (Kolumbia és Peru) tárgyalni kezdett az Egyesült Államokkal a NAFTA-hoz való csatlakozásról. Ez után, 2006 júliusában teljes jogú tagként csatlakozott a MERCOSUR-hoz. Venezuelának még négy éve van arra, hogy csatlakozzon a közös külső vámtarifarendszerhez és csak 2010-től nyílnak meg számára teljesen a brazil és az argentin piacok (a másik két tagország pedig csak 2013-tól nyitja meg Venezuela előtt a piacait) Magyarország és Venezuela kapcsolata Magyarország 1969-ben létesített diplomáciai kapcsolatot Venezuelával. Ugyanebben az évben megkezdte működését a nagykövetségünk is, először még nagykövet nélkül, nagykövetet 1977 óta akkreditálunk. Költségvetési problémák miatt 1995. július 22-én bezártuk caracasi magyar nagykövetséget., jelenleg a brazil nagykövet foglalkozik a Venezuelával is. Venezuela továbbra is fenntartja nagykövetségét Budapesten, melyet 2001 októbere óta ügyvivő vezet. Körülbelül 6000 magyar él Venezuelában. Körükben megtalálhatók, akik az 1930-35-ös években vándoroltak ki, de nagyobbik részük az 1944-48-as időszakban hagyta el Magyarországot. Az 1956-os forradalom után érkezettek száma viszonylag kevés.
63
4
BEFEJEZÉS
A dél-amerikai régióban a nyolcvanas években megfigyelhető stagnálás után a kilencvenes évek a fejlődés, a pozitív változások korszakát hozták el. Ez alatt a tíz év alatt a GDP évi 3-4 %-kal növekedett, azonban Dél-Amerika országainak még nem sikerült egy olyan stabil gazdaságot létrehozniuk, hogy ne a különböző külső és belső egyensúlyzavarok foglalják le erőforrásaik nagy részét. Az egységes célkitűzéseik már megvannak, de az elért eredmények és a jövőbeni kilátások mögül még hiányzik a stabil háttér. Az egész régiót tekintve a szegények aránya még mindig közel 40%, ez ellen további lépések szükségesek, a legfőbb cél az infláció alacsony szinten tartása, amely a középosztály megerősödéséhez vezethet. A dél-amerikai államok zömére igaz, hogy javított helyzetükön a piacaik liberalizálása és nemzetközi megítélésüket, hitelképességüket javítja a demokratikus vezetés. A már eddig fennálló regionális integrációs szervezetek (Mercosur, Andesi Közösség) kimerülőben vannak, bár valószínűleg életben maradnak, a világ országainak gazdaságára nagy hatást nem gyakorolnak. A mögülük hiányzó alapok létrehozásához azonban nem elég csak politikai szándék. Az integrációs szervezetekhez való csatlakozás leginkább akkor szolgálhatja a tagországok hosszú távú érdekeit, ha a belső hatékonyság növelésén keresztül a versenyképesség javítását tűzi ki célul, nem pedig a kibővített belső piac védelmét. A gazdaságok kifelé történő nyitása hozhatja meg az UNASUR számára is a remélt eredményeket. Ez az új integráció új erővel töltheti fel a régi egyesülések tagállamait is. Az integrációt sikerre viheti, hogy a közös történelmi múltjuk után az országokat közös cél vezérli. Mind az Európai Unió (EU), mind Magyarország számára előnyös lehet, hogy a DélAmerikai Nemzetek Uniójának (UNASUR) megalakulásakor nem más amerikai, vagy világ bármely más terültéről származó integrációt, hanem az Európai Uniót, és a Római Szerződést tekintették követendő példának.
64
Az UNASUR szeretné kapcsolatait az EU-val magasabb szinte fejleszteni, ami egy ilyen óriási méretű és jelentőségű piac esetében jelentős pozitív hatással lehet a kereskedelmi partnerek gazdaságára. A rendszeresen megszervezett államfői és miniszteri szintű csúcstalálkozók jó jelnek tekinthetők, azonban az integráció valós sikere rengeteg körülményen múlik. Alejandro Toledo, perui elnök, 2004-es beszédében kitűzött célok, egy nemzet, közös útlevél, közös fizetőeszköz, igen hosszú távúnak tűnhetnek, azonban ha az integráció elindul ebbe az irányba, és sikerül stabilizálnia a pozícióját a világgazdaságban, elképzelhető egy DélAmerikai Unió megvalósulása.
65
Irodalomjegyzék Buzás Sándor: A MERCOSUR tíz éve, MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Kihívások, 152. szám, 2002, január ANDRZEJ DEMBICZ y KATARZYNA DEMBICZ: Európa-América Latina, Análisis e Informaciones, Relaciones entre Európa Centro-Oriental y América Latina al inicio del siglo XXI., 2004. január Eduardo Gudynas: Las cumbres y la búsqueda de un nuevo marco de integración regional, Revista del Sur No. 168/ Noviembre/ Diciembre 2006 Declaración de Cusco sobre la Comunidad Sudamericana de Naciones / 2004 / www.integracionsur.com Declaración presidencial y Agenda prioritaria / 2005 / www.integracionsur.com Declaración de Cochabamba / 2006 / www.integracionsur.com http://www.cumbresudamericana.bo/armado.htm http://www.delper.cec.eu.int/es/pec/ue_peru/inv_ue.htm http://ec.europa.eu/external_relations/mercosur/intro/index.htm http://ec.europa.eu/external_relations/andean/intro/index.htm http://ec.europa.eu/publications/booklets/move/47/hu.doc http://ec.europa.eu/trade/issues/bilateral/regions/ http://ec.europa.eu/trade/issues/bilateral/countries/ http://ec.europa.eu/external_relations/uruguay/intro/index.htm http://www.eclac.cl/publicaciones/xml/2/28872/LCW138e.pdf http://www.ecuador.hu/cgi-bin/index.php?gr=0&p=economy http://europa.eu/50/around_world/central_south_america/index_hu.htm http://www.europa.eu/generalreport/hu/2006/rg94.htm http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do http://www.europeer.hu/vilaggazd/nafta20040117.html http://www.excite.es/viajes/guias/america_del_sur/guyana/EconomiayNegocios http://foldrajz.ttk.pte.hu/regionalis/letoltes/referatumok/Chile%20gazdas%E1ga%20%E9s%2 0t%E1rsadalma%20.doc http://gkm.gov.hu/data/cms1383257/brazilia.pdf http://kistaska.tatk.elte.hu/index.php?cikk=514 66
http://maginfo.hu/index.htm http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcsolatok/Amerika/ http://www.nafta-sec-alena.org/DefaultSite/index_e.aspx?DetailID=78 http://online.portfolio.hu/2006/users/elofizetes_info.php? http://www.realinstitutoelcano.org/analisis/983/983_Malamud_Venezuela_CAN_partI.pdf http://www.venezuelanalysis.com/news/2656 http://hu.wikipedia.org/wiki/Ecuador http://es.wikipedia.org/wiki/EconomÃ-a_de_Surinam http://www.tdr.cesca.es/TESIS_UV/AVAILABLE/TDX-0713104-100341//almeida.pdf http://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A9l-Amerika#T.C3.B6rt.C3.A9nelem
67
Mellékletek 1. Melléklet:
Forrás: www.integracionsur.com
68
2. Melléklet A Dél-Amerikai Nemzetközösség második csúcstalálkozójának logója
Forrás: www.integracionsur.com
69
