Logisztika alapjai 2. Beszerzési (ellátási) logisztika

BME GTK Ipari menedzsment és Vállalkozásgazdasági Tanszék Menedzser program

Logisztika alapjai 2. Beszerzési (ellátási) logisztika dr. Tóth Lajos egyetemi docens

2. Beszerzési (ellátási) logisztika Logisztika alapjai dr. Tóth Lajos:

Az ellátási (beszerzési) logisztika a beszerzéssel együttműködve azért felelős, felelős hogy a vállalatnál a termeléshez szükséges alap-, segéd- és üzemanyagok, alkatrészek a megfelelő időpontban, a megfelelő mennyiségben és minőségben rendelkezésre álljanak.

dr. Tóth Lajos:

Logisztika alapjai -

2. Beszerzési (ellátási) logisztika

Beszerzés tárgya

Eredeti javak Üzemi eszközök Szolgáltatás Anyag

Alapanyag

Segédanyag

Üzemanyag

Kereskedelmi áru

Információ Készpénz

Ember Pénzügyi eszközök Licenc szabadalom

Hitel Szoftver

Felhasználói

Rendszer

Alkatrész

dr. Tóth Lajos:



A beszerzés főbb feladatai: • beszerzés tervezése (beszerzési tervek készítése); • ár és költségelemzés; költségelemzés • beszerzési piackutatás, piackutatás a beszállítók kiválasztása, kiválasztása értékelése; tékelése

• beszerzéssel kapcsolatos ártárgyalások, ártárgyalások szerződéskötések, kötések az ügyvitel lebonyolítása; lebonyolítása

• közreműködés a beszerzéssel, az anyagellátással kapcsolatos stratégiai szintű döntések meghozatalában vagy az anyagellátási stratégia megválasztásában.


A legmegfelelőbb beszállító kiválasztását előre definiált követelményrendszer alapján végezhetjük el. A követelményrendszerben olyan célkritériumokat rögzíthetünk, mint pl.: • ár és árkondíció,

• minőségi kritériumok, • szállítási idővel kapcsolatos kritériumok, • kapcsolódó szolgáltatások kritériumai (pl.: garanciális feltételek),

• környezetvédelmi kritériumok, • kooperációs készség, • innovációs képesség, stb.


Az ellátási (beszerzési) logisztika főbb feladatai taktikai (tervezési, irányítási) szinten: • a beszállítási megrendelések hosszú, közép- és rövidtávú tervezése meghatározott anyagszükségleti tervek, vek valamint az alapanyag-raktári készletgazdálkodás által meghatározott adatok alapján; alapján • a beszállítók és a felhasználó vállalat közötti anyagáramlás (röviden: beszállítás) megszerzése, megszerzése előkészítése. tése


Az ezzel kapcsolatos feladatok: • a szállítási mód (pl.: közút, vasút) eldöntése; • közúti szállítás esetén a saját járművel vagy fuvarozó vállalattal való szállítás közötti döntés;

• a fuvarozó (szállítmányozó) megválasztása, a fuvarozási (szállítmányozási) keretszerződések megkötése;

• a szállításhoz alkalmazandó egységrakomány-képző eszközök (szállítási segédeszközök) megválasztása;

• járműrakodás megszervezése és előkészítése (rakodási mód, a rakodógépek, rögzítési mód megválasztása, rakodási terv elkészítése); elkészítése

A beszállítás lebonyolítása

Alapanyag raktározás

Kitárolás, komissiózás, kiszállítás

A beszállítási rendelések lebonyolítása

Rendeléskövetés

Operatív (végrehajtási szint)

Tárolás

Alapanyag-raktári készletgazdálkodás

Betárolásra előkészítés

A beszállítások megtervezése, előkészítése

Áruátvétel

Beszállítási megrendelések tervezése

Rendelésfeladás

Taktikai (tervezési szint)

Árufogadás

Termeléstervezés és -irányítás, termelési logisztika

Beszállítás

Ellátási (beszerzési) logisztika

Beszerzési piac (beszállítók)

Előkészítés

dr. Tóth Lajos:



Beszerzés

dr. Tóth Lajos:



A főbb feladatok operatív (végrehajtási) szinten: a) Beszállítási megrendelések lebonyolítása • előkészítés:

• a rendelési mennyiségek meghatározása a készletgazdálkodás, gyártásvezetés és irányítás adatai alapján; a szállítási határidők meghatározása;

• • a rendelések összeállítása;

• rendelésfeldolgozás: • a rendelések feladása (továbbítás a beszállítókhoz); • a rendelési adatok kezelése; • rendeléskövetés: • a rendelés-visszaigazolások nyilvántartása; • a rendelések beérkezésének előrejelzése; • a beérkezett rendelések adatainak nyilvántartása, továbbítása; • a reklamációk ügyintézése.

dr. Tóth Lajos:



b) A beszállítás lebonyolítása • beszállítás: • a szállítások megrendelése; • a szállítási megrendelések nyilvántartása; • a szállítási előrejelzések nyilvántartása, továbbítása; • árufogadás: • járműkirakás; • egységrakomány-képzés vagy -bontás, kicsomagolás; • üres egységrakomány-képző eszközök, illetve csomagolóeszközök elszállítása;

• áruátvétel: • szállítólevelek, egyéb árukísérő okmányok átvétele; • ellenőrzés (pl.: azonosság, mennyiség, minőség, határidő szempontjából); az áruátvétel igazolása;

• • reklamáció, esetleg visszaszállítási utasítás továbbítása.


c) Alapanyag-raktározás • betárolásra való előkészítés:

• egységrakomány-képzés, tárolási egységek összeállítása; • tárolóhely-kijelölés; • beszállítás a tárolóhelyre; • készletnövekedés (bevételezés), tárolóhely foglaltság nyilvántartásba vétele;

• tárolás: • az áru mennyiségi, minőségi megőrzése; • tárolóhely-foglaltság és készletnyilvántartás; • esetleges tárolás közbeni anyagmozgatás; • kitárolás, komissiózás, kiszállítás: • kiszállítás a tárolótérről az áruelőkészítő térbe és/vagy komissiózás; • kiszállító eszközök megrakása; • kiszállítás a raktárból a felhasználó munkahelyekre; • készletcsökkenés (kivételezés), tárolóhely-felszabadulás nyilvántartásba vétele.

Mennyiségi kapcsolat - ABC elemzés A vizsgálati szempontok lehetnek: • a beszerzett anyagok mennyisége és értéke;


• a felhasznált anyagok mennyisége és értéke; • az összes rendelések mennyisége és értéke;

dr. Tóth Lajos:


Az anyagfelhasználás elemzése

• stb.

• a beszállító által számlázott termékek mennyisége és értéke; • a beszállítók száma és azok által beszállított áruk forgalmi értéke;

dr. Tóth Lajos:



Az ABC elemzés lépései - a felhasznált anyagok forgalmi értéke alapján -

az alábbiak: 1. A vizsgálatba bevonandó alapanyagok meghatározása, meghatározása a konkrét anyagokhoz a konkrét felhasznált mennyiségek hozzárendelése. hozzárendelése 2. A felhasznált mennyiségek és az egységár alapján felhasznált termék értékének kiszámítása. kiszámítása Az adott összegzés, a teljes felhasználási érték számítása. számítása 3. Az egyes termékeknek a felhasználás értéke szerinti sorba rendezése. rendezése (Csökkenő sorrend!) 4. Az egyes termékek felhasználási értékének százalékos megadása az összes felhasználási értékre vonatkoztatva. 5. Az egyes termékekre vonatkozó százalékos adatok összegzése. összegzése Az adatok alapján az alapanyagok A, B, C kategóriába történő besorolása. besorolása


“A” anyag: Az “A” anyagok csoportjába azokat az anyagokat soroljuk, amelyeknek egy periódusra eső felhasználási értéke magas és / vagy rendkívül nagy mennyiségben használják fel azokat. Az összes anyag együttes értékének 80 %-át, az összes anyag mennyiségének mintegy 10 %-át teszi ki.


“B” anyag: A “B” anyagok csoportjába azokat az alapanyagokat soroljuk, amelyeknek egy periódusra eső értéke közepes. Az összes anyag együttes értékének 15 %-át, az összes anyag mennyiségének mintegy 20 %-át teszi ki.


“C” anyag: A “C” anyagok csoportjába azokat az alapanyagokat soroljuk, amelyeknek egy periódusra eső felhasználási értéke alacsony, vagy ritkán kerül felhasználásra és/vagy rendkívül kedvező az ára. Az összes anyag együttes értékének 5 %-át, az összes anyag mennyiségének, mintegy 70 %-át teszi ki.

%

értékarányos rész

A

80



Az ABC elemzés kategóriáinak érték és mennyiségarányos felosztása

15 10

5

20

anyagcsoport

B

dr. Tóth Lajos:

70

C %

mennyiségarányos rész

dr. Tóth Lajos:



Egy ABC elemzés eredményének függvénye Forgalom (%) 100

C B

80

mennyiség árrés

50

érték

A

100

tételszám

200

300

400

500

600

700

800

900

1000

Cikkelemszám


Az anyagfelhasználás időbeli alakulása - XYZ elemzés “X” anyag: Az “X” kategóriába azok az alapanyagok tartoznak, amelyek felhasználása determinisztikus, csak kisebb ingadozást mutat. Erre a kategóriára a magas előrejelzési szint jellemző.


“Y” anyag: Az “Y” kategóriába tartozó alapanyagok felhasználása, már erősebb mértékű ingadozást mutat, mint az “X” kategóriába tartozó anyagok felhasználása, de az ingadozásnak van bizonyos tendenciája. Pl.: folyamatosan növekszik, vagy folyamatosan csökken, esetleg szezonális jellegű a felhasználás. Erre a kategóriára a közepes előrejelzési pontosság a jellemző. (Sztochasztikus, de stacioner esetek.)


“Z” anyag: A “Z” kategóriába azok az anyagok tartoznak, amelyeknek a felhasználása teljesen rendszertelen. Ezek a sztochasztikus és nem stacioner felhasználású anyagok. Erre a kategóriára a nagyon alacsony előrejelzési szint a jellemző.


Példa az ABC és az XYZ elemzés alapján elkészített csoportképzésre: X

Y

Z

A magas felhasználási érték, magas előrejelezhetőség, állandó felhasználás magas felhasználási érték, közepes előrejelezhetőség, részben állandó felhasználás magas felhasználási érték, alacsony előrejelezhetőség, véletlenszerű felhasználás

B C közepes felhasználási alacsony felhasználási érték, magas érték, magas előrejelezelőrejelezhetőség, hetőség, állandó állandó felhasználás felhasználás alacsony felhasználási közepes felhasználási érték, közepes előrejelezérték, közepes hetőség, részben állandó előrejelezhetőség, felhasználás részben állandó felhasználás Közepes felhasználási alacsony felhasználási érték, alacsony érték, alacsony előrejelezelőrejelezhetőség, hetőség, véletlenszerű véletlenszerű felhasználás felhasználás

A táblázat kiemelt cellái azt jelzik, hogy azok az esetek különösen illeszkednek a JIT termeléshez.


A kihelyezés (outsourcing) Lényeg: - egy felhasználó a számára szükséges termékeket, szol-gáltatásokat vagy szakértelmet egy másik (jogilag elkülönült) gazdálkodó egységtől vásárolja meg.

dr. Tóth Lajos:

Stratégiai elemzés A döntési folyamat kiváltója nem

A stratégia szerint a kiszervezés lehetséges ill. kívánatos-e?

igen

Gazdaságossági elemzés Rövid távú döntés Visszajelzés



A kiszervezés ideális döntési folyamata

Hosszú távú döntés

(Változó k.+leépíthető fix k. beszerzési ár+mellékköltségek)

KválH < KválB BUY

Döntés megvitatása: - logisztikával - termeléssel - minőségbiztosítással - stb.

Összevetés teljes költség alapon

Megtakarított / létrejövő költségek összevetése

MAKE

Műszaki-logisztikai elemzés

MAKE

KteljM < KteljB MAKE

BUY

BUY

Eredmény értékelés

2xMAKE

MAKE megtartani + meglévő problémákhoz más megoldások keresése

1xMAKE 1xBUY

Egyeztetés

2xBUY

BUY


Előnyei: • költségcsökkentés; • hatékonyságnövelés; • rugalmatlan rendszer rugalmassá válik; • csak a teljesített szolgáltatásokért kell fizetni; • pénzügyi erőforrásainkat nem kell szállító- és rakodóeszközökre, raktárak építésére fordítanunk; stb.


A kihelyezés dilemmái: • mi a kockázata? • kinek adjuk át a tevékenységet? • a partnerrel közösen új gazdálkodó egységet hozunk létre;

• egy, a piacon működő szervezettel kötünk szerződést; • van-e más megoldás? • mit hozzunk be? (avagy: insourcing).


A készletgazdálkodás feladata: Az igények szerint lebonyolítandó forgalomban a gazdasági szempontok alapján optimalizált készlet meghatározása és annak dinamikus szintentartása.


A készletek időbeni változásának alapesetei: a

• szakaszos beállítás - folyamatos kiszállítás;

Készlet Raktár Idő

b

• folyamatos beszállítás - szakaszos kiszállítás;

Készlet Raktár

dr. Tóth Lajos:

Logisztika L ogisztika alapjai -

Idő c

• szakaszos beszállítás - szakaszos kiszállítás;


• folyamatos beszállítás - folyamatos kiszállítás.

d



A szakaszos be- és kiszállítás lehet: • állandó időperiódusú és állandó tételnagyságú; • állandó időperiódusú és változó tételnagyságú; • változó időperiódusú és állandó tételnagyságú; • változó időperiódusú és változó tételnagyságú.


A nyitókészlet (Qny) a készletpolitika kialakítását képező időszak indulásakor, indulásakor a zárókészlet (Qz) az időszak lezárásakor rendelkezésre álló árukészlet.

A raktározási gyakorlatban az időszaki leltárok során felvett készletek is az előző időszak záró- ill. következő időszak nyitókészleteként kezelik. kezelik


A jelentésköteles készlet (Qj) a megrendeléstől a rendelt tétel leszállításáig eltelt (utánpótlási) idő alatti szükséglet. Ha a raktárkészlet a jelentésköteles készlet szintjére csökkent, a következő tétel rendelését le kell adni.


A rendelési tételnagyság (q) az esetenként megrendelt árumennyiség. A biztonsági készlet (Qb) tartalékolt árumennyiség, amely a kereslet véletlen ingadozásait vagy előre nem látható pótlási akadályokat egyenlíti ki. A maximális készlet (Qm) a rendelési tételnagyság és a biztonsági készlet összege:

Qmax = q + Qb


Az időegységre vonatkoztatott szükséglet (B) lehet: • determinisztikus; • sztochasztikus; • idényjellegű (szezonális); • ismeretlen.


Az utánpótlási idő (tp) a megrendeléstől a q mennyiség leszállításáig eltelt idő. A rendeltetési időköz (t) a rendelési tételnagyság és a szükséglet hányadosa:

t=q/B A forgatási idő (tf) a készlet cserélődő részének kiszállítása alatt eltelt idő.


Tiszta készletezési rendszer: A tiszta készletezési rendszer az egyes termékeket egymástól függetlenül kezeli. kezeli Jól alkalmazható kis- és nagykereskedelmi vállalkozásoknál, vállalkozásoknál ill. egyszerű termelési folyamatokhoz.


Termelési - készletezési rendszer: Ez a tevékenységek kölcsönhatására épít. épít A termelési tevékenységek részterületei a rendelkezésre álló korlátos erőforrásokért versenyeznek. Az erőforrások allokálása eldönti a termelést, s ez a készletezést. A döntés meghozatala során ugyanakkor, mind a termelési, mind a készletezési kérdéskört együttesen kezeli.


Elosztási – készletezési rendszer: Itt a hangsúly a fogyasztói igények maradéktalan kielégítésén van. van Alapvető célja a térben és időben elkülönült igények és a raktározási, készletezési lehetőségek összehangolása. összehangolása Mindenekelőtt arra keres választ, hogy hol készletezzünk és mennyit (stratégiai kérdéskör), ill. az egyes fogyasztói igényeket honnan elégítsük ki (operatív válasz).


Tipikus készletezési stratégiák: • a rendelés időpontjára vonatkozóan a rendelés feladható: • meghatározott időpontokban (rögzített időközönként); • a készletszint meghatározott minimális vagy jelzőszint alá való csökkenésekor.

logisztika 2. Beszerzési (ellátási) log isztika Logisztika alapjai dr. Tóth Lajos:

• a rendelt tétel nagyságára vonatkozóan feladható: • rögzített, állandó tételnagyság; • változó tételnagyság, amit általában úgy határoznak meg, hogy a beérkező utánpótlás éppen elérje a lehetséges maximális készletszintet.


A készletezési stratégiák a lehetséges változatok kombinációi. nációi Szokásosan három alapkategóriát különböztetünk meg, meg amennyiben a készletgazdálkodás alapfeltételeire fennállnak a következők: • a készletellenőrzés időszakos; • a kereslet nagysága (de legalább annak valószínűségi eloszlása) a készlet-ellenőrzési időszakra (τ ) ismert; • a kereslet a készlet-ellenőrzési idő során folyamatosnak tekinthető; • az utánpótlás beérkezésekor az előző időszakban bekövetkezett esetleges hiányt azonnal felszámoljuk; • a beérkezés determinisztikus és szakaszos.

dr. Tóth Lajos:



t, S stratégia: ti állandó, qi változó S q1

t

q2 q3

τ T

t t

dr. Tóth Lajos:



S, q stratégia: ti változó, qi állandó S q q

q

S

τ

t1

T

t2 t3


S, s stratégia: ti és qi változó S q3

q1

q2

S

τ t1

T t2

t3

Forrás: Chikán - Inventory models, Akadémiai Kiadó, Bp., 1990.


A készletezés költségeit a vizsgálatokhoz a következőképpen szokásos csoportosítani: • a készlettartás költségei (a készletek tárolásával, kezelésével stb. kapcsolatos kiadások, vagyis a készletek, mint fizikai tárgyak állapotának megőrzése érdekében felmerült költségek, valamint a termékek értékjellegéhez kapcsolódó költségek tartoznak ide); • a készletpótlás költségei (a készletek létrehozásának, szállításának, rendelésének stb. költségeit soroljuk e csoportba); • a hiányköltségek (ezek alapvetően lehetnek konkrét veszteségek, ill. a hiány miatt elveszett lehetőségek).


1. Készlettartási költségek A készlettartási költségeket két nagy alcsoportra osztjuk, tekintettel arra, hogy a készletek egyrészt fizikai tárgyak, másrészt azok értéket képviselnek. • A készletek fizikai jellegéhez kapcsolódó költségek: • raktárak, tárolóterületek fenntartási, üzemeltetési költségei és ezek értékcsökkenése; • a tárolással kapcsolatos anyagmozgatás ráfordításai (ki- és betárolás, komissiózás stb.); • tárolási veszteségek (beszáradás, minőségromlás stb.); • raktári adminisztráció költségei.


• A készletek értékjellegéhez kapcsolódó költségek: • a készletekbe fektetett tőke jövedelmezőségi normája; • a készletezési rendszer tárgyi eszközei (épületek, gépek stb.) által lekötött tőke jövedelmezőségi normája; • készletek avulási, értékcsökkenési vesztesége; • biztosítási kiadások.

dr. Tóth Lajos:



A hiány költségei • a termelést akadályozó készlethiány költségei (belső készlethiány-költségek): • tárgyi eszközök (gépek) kihasználatlansága; • a munkaerő kihasználatlansága, ill. a ténylegesen felmerülő túlóraköltségek;

• a termelés átszervezéséből adódó költségek. • a vállalat piaci helyzetét befolyásoló, ill. ennek kiküszöbölését célzó tevékenységek költségei (külső készlethiány-költségek): • goodwill veszteség; • elmaradó vagy később jelentkező nyereség; • rendkívüli utánpótlás többletköltsége; • kötbér költségek.


A készletpótlás költségei • Beszerzési költségek: • vételár; • esetleges vám- és adóterhek. • Lebonyolítási költségek: • rendelés, utánpótlás adminisztrációs költségei; • árutovábbítási költségek (szállítás, rakodás); • árukezelési költségek (átvétel, minőség-ellenőrzés, reklamáció stb.).

Költségek Összes költség

Készlettartási költségek

dr. Tóth Lajos:



Optimális rendelési tételnagyság meghatározásának elve

Rendelési költségek

qopt

Rendelési tételnagyság

dr. Tóth Lajos:



Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Logisztika alapjai 2. Beszerzési (ellátási) logisztika

Recommend Documents