XI. Évfolyam.
Budapest, 1901. augusztus hó 14.
68. (1023.) szám.
KÖZTELEK
KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖMYE* M e g j e l e n i k m i n d e n szerdán és szombaton. ö ^ r Á R j J Ai oruágoi majyar gazdasági egyesület tagjai Ingyen kapjtk.
Az O r s z á g o s H a n . G a z d a s á g i E g y e s ü l e t t u l a j d o n a . i l n r t i l t l l l l U n i ó . felfigy.l.t. alatti
Wem t*|ekn»k~líflzetésl l y : Bgéai érre 90 korona, Wirre 10 korona, negyadévre
SzerkeaztSség és kiadóhivatal: B u d a p e s t (Kftitelek), ÜllöI-őt 25. szánt Kéziratokat a azerkasztSség nem küld vissza.
AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Felhívás T. Gazdatársainkhoz szalmaszállitásra.
ség é s métermázsánkénti egységár szerint a préselt tavaszi, őszi vágy ó-szalma. Egyöntetűség czéljából kérjük a következő ajánlat-szövegminta szerint az ajánlatokat megtenni. (Név:)
Németországnak ezidei rossz szalmaterm é s e miatt ott előreláthatólag nagy kereslet lesz szalmafélékben. Egyesületünk ennek folytán máris megindította a tárgyalásokat arra nézve, hogy a nagymérvű kereslet fedezésére gazdáink és a németországi vevők között e részben közvetlen összeköttetés hozassék létre, mely t á r gyalások arra az eredményre vezettek, hogy szakosztályunk az egyes szalmamennyiségek megrendelése és leszámolása tekintetében az ügyletek lebonyolításának egyszerűsítése czéljából a, „Német Gazdasági Egyesület" közbenjárását elfogadta.
(Lakhely:) .
_
ajánl
állomásra szállítva és berakva : métermázsa egészséges őszi szalmát, métermázánként „ „ őszi ó-szalmát „ „ „ tavaszi „ „ A megajánlott mennyiségek préselt állapotban 1901. évi elszállíthatok. — K e l e t :
K. . . . fill. egységáron. j
„ ... „ „ „ hó .
(olvasható aláírás és lakezim.)
A megajánlott mennyiségek megvételét és az elszállítás időpontját a szállítmány rendelGazdáink érdekében már most egybe fog- tetési helyének megjelölésével együtt vagy a juk gyűjteni az erre vonatkozó ajánlatokat, németországi gazdák egyesülete, vagy esetleg amelyek alapján a „Német Gazdasági Egyesület" egyesületünk fogja az illető ajánlattevővel a vásárlás iránt intézkedni fog. levélbelileg tudatni é s esetleg külön kiküldöttel az . elszállításra jutó szalmát a helyszínén Felhívjuk tehát a T. Gazdatársainkat, meg is tekintetni, nehogy a meg n e m felelő hogy amennyiben idei (vagy akár tavalyi) t e r szállítmány rendeltetése helyén az eladó kámésű egészséges és jó" őszi vagy ; tavaszi r á r a esetleg rendelkezésre bocsájtassék s ebből szalmafölöslegük volna, ezt ajánlat alakjában kellemetlenségek merüljenek fel. Ugyanezért egyesületünknek (Budapesten, IX., Üllői-ut 25. sz. j különösen kiemeljük, hogy T. Gazdatársaink „Köztelek") bejelenteni szíveskedjenek. Megmaguk is gondoskodjanak arról, hogy j ó é s jegyezzük, hogy a németországi vevőket tete-: kifogásolhatlan minőségű szalma kerüljön elmes szállítási költségek terhelvén, a vételár szállításra. mérsékelten szabandó meg, mert ellenesetben; a német gazdák n e m fognak a magyarországi' A .vételárösszeget a németországi gazdák , . . egyesülete a z eladónak az áru elszállítása után szalmákra reflektálni. . A szalma csak. préselt állapotban és közvetlenül fogja megküldeni. A T. Gazdáink részéről -— a fentirt alakteljes vaggonrakomány okban (100 q.) kerülhet; elszállításra, ugyanezért a préselésről eladónak' b a n tett ajánlatok maguk után vonják, hogy kell gondoskodnia. A szalmaíélék minőség é s ! a fentiéket a z ' eladók magukra nézve feltételül féleség szerint külön-külön p r é s e l e n d ő k ; n e m elfogadják. vegyíthető tehát össze a tavaszi az őszivel Hiányos vagy kétes szövegű ajánlatok és n e m keverhető össze a z egészséges és j ó ' tekintetbe n e m vehetők. tavalyi vagy idei szalma ó-szalmával. Préseletlen vagy n e m teljesen egészséges szalma ajánlat tárgyát n e m képezheti. Az ajánlatban külön kiteendő : a mennyi-
»
Pályázati hirdetés. A néhai Csáky Petronella grófnő által magyarországi gazdasági tanintézeteken tanuló vagyontalan ifjak részére tett alapítvány kama-
taiból — négy, egyenként 600 koronás — ösztöndíjra a jövő 1901—1902. tanévre ezennel pályázat hirdettetik. Ezen ösztöndíjakra első sorban a teljesen árva, ilyenek hiányában pedig oly szegénysorsú hallgatók pályázhatnak, akiknek atyjuk n e m él. A pályázni szándékozók kellően felszerelt kérvényeiket a m. kir. földmivelésügyi miniszterhez czimezve folyó évi november hó l-ig bezárólag a magyaróvári m. kir. gazdasági akadémia, vagy a debreczeni, kassai, keszthelyi és kolozsmonostori m. kir. gazdasági tanintézet igazgatóságánál nyújthatják be. Jelzett határidőn tul benyújtott kérvények figyelembe vétetni n e m fognak. M. hir. földmivelésügyi
miniszter.
Arató- és burgonyainiveló'gépbemutatás. Az OMGE., ugy is mint a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének központja, karöltve a Lipótvármegyei Gazdasági Egyesülettel s a nagyméltóságú földmivelésügyi minisztérium támogatásával folyó évi a u g u s z t u s h ó
Leglőnyösebb
gabonaértékesítés. || Öszi vetőmagvak • e g i e i j e s e n n napi a r o n v a i o Erőtakarmányok. értékesítése. MAGYAR MEZŐGAZDÁK SZÖVETKEZETE Budapest, V., Alkotmány-utcza 31. Vegytiszta o l a j o k é s Szőlővédekezési, kenőcsök, ponyvák, zsákok, szíjak, csomagolási, s z ü r e t e l é s ! é s kőszenek; szóval minden cséplési pinczegazdasági czikkek. anyagok é s gépek. M a i s z á m u n k 3 4 oldal.
1352
KÖZTELEK,
1901.
AUGUSZTUS Hö 21.
31. és szeptember hó 1. napjain arató- és burgonyamivelö-gép-bemutatást rendez LiptóSzent-Miklóson. Bejelentősi határidő augusztus hó 15. A gépbemutatás részletes^ tervezete az OMGE. titkári hivatalánál kaphatók. A rendező-bizottság.
vagy az önérzet, meri különben ilyen arczulcsapást meg nem tűrne. Az „Egyetértés", a „Pesti Hírlap", a „Magyar Szó" mind arra tanítanak, hogy a gazdaprogrammal fekete szívű, ragadós kezű emberek indulnak rablóhadjáratra, elnyomni és kifosztogatni a népet és kiszolgáltatni Magyarországot Rómának. Ez Vádpontok. a rágalom mindig általános; se tudás A gönczi levelet vészmadarak vijjo- benne, sem komoly érv. Kancsal gyermekek irják nagyobbrészt. De sokan írják gása fogadta. Ugyanazok a napilapok, amelyek tüzet kiabáltak, mikor az Engel- és mindég ismétlik. Végre is a nagyféle borpancsolásoknak s a délvidéki közönség megszokja elhinni, vagy fél el gabonauzsorának nyomára jöttünk; ame- nem hinni. Azt tartja ugyanis az opporlyek el akarták csapatni Darányi minisz- tunus világ, hogy olyan vezérrel nem jó tert a párisi tószt miatt és el akarták csa- haladni, akire ennyi kutyaharapás elfér; patni Egánt a ruthén akczió miatt : az bizonyára az uralkodó irány ellen ugyanezek a napilapok most a gazda- halad. És talán igazuk is van, mert önprogrammot olyan csodálatos, esztelen magunkon kívül alig akadtunk jó barátra, szenvedélylyel támadják, mintha a hazát aki a piszoktámadások közössége alul egy modern tatárjárás veszedelme fenye- kivonta volna magát. A Magyarország" és a „Budapesti Hírlap* két ilyen barát getné. Gróf Károlyi Sándor gönczi leveléből volt a sajtóban, nem említve persze a egy kiemelkedő motívumot ragadott ki „Hazánk"-at, mely mint a gazdatársadalmi az agrársaj tó: « Magyarország a magyaroké»^ törekvéseknek ismert sajtó-képviselője, a Alig hangzott el a magyar faj szent jogai- hátát tartotta most is, mint rendesen. nak ez a követelő szava, előáll a „Pesti Betetőzi a támadásokat a „Budapesti Napló" és kérdi: hogyan értjük ezt? Mert Napló", amely annyi ádáz dühhel puffoga magyar nemzet megújhodását és fejlő- tat a régi magyarságra, hogy ha ezt a dését mindenkoron az idegen elemek be- szenvedélyt és erőt a magyarság ellenvándorlásának köszönhette. Mig az arisz- ségeire vesztegetné, bizonyára megnyerné tokráczia és nemesség önző harczokat a jövő legnagyobb csatáját. Csakhogy a kezdett és átkos visszavonások okává lőn : magyaron kivül nincsen olyan bolond addig [az idegen elem vérével pecsételé népe az Istennek, amely vesszőzni enmeg a haza iránti hűségét. Hát vájjon gedje a hátát és vissza ne üssön. Azt bátorkodunk-e azt a történethamisitást mondják és ugy tudják, hogy ez az újság elkövetni, hogy az idegen elemek be- nagyon közel áll a kormányhoz. Nem özönlését megakadályozzuk?! Megírják tudjuk, mi van benne, de kétségbeejtő ezt a czikket Magyarországban, megírják volna, ha ez az újság képviselné a kora magyar nemesség meggyalázására, meg- mány gazdaságpolitikai eszméit. Hiszen írják a világ minden nemzetéből ki- ez az újság egyenesen a foldj'elosztást vetett galicziai zsidók beözönlése érdeké- proklamálja. ben. Hogy ilyen irányczíkkek a nagyA napokban egy névtelen vidéki leközönség megtorlása nélkül megjelenhet- velet közöl. Állítólag egy gyakorlati gazda nek, bizonysága ez annak, hogy a magyar irta ezt a levelet. Az áll benne, hogy 1. Jajból csakugyan kiveszett már vagy a vér, • a főurak földuzsorával fosztogatják ki a
népet: 2. a népet a földszerzésben a hitbizományi birtokok akadályozzák meg; e két bajból fakad az ország minden nyomorúsága. Értsük meg jól, azt mondja az a névtelen gazda, hogy a falusi áruuzsora a népnek ugyan nem árt. Ha 10 krajczárraJ többet ád egy kaszáért, abba bele nem hal. Hanem az az igazi uzsora, hogy földet adnak neki s holott egy egész hold földet megmivel, a termésnek mégis csak harmadrésze az övé. Nohát idáig még nem bolond a beszéd. Van ugyan olyan vidék, ahol treffert csinál a paraszt, ha harmados földet kaphat. De van vidék, hol a harmadrész termés nem fedezi munkájának értékét. Van azonban olyan vidék is, ahol eszerint a feles mivelés is uzsoraszámba menne, mert a termés silány és értéke nyomott. És vannak végre vidékek, ahol uzsoraszámba menne az is, ha a földet egyszerűen odaajándékoznák a parasztnak. Mert az adott mostoha viszonyok , és a nagy közterhek mellett a föld nem szolgálná ki a paraszt fizikai munkájának ellenértékét. Végeredményében pedig maga a föld a legnagyobb uzsorás, mivelhogy a törpebirtokos az ország legnagyobb részében egymásután jut koldusbotra, habár agyondolgozza is magát. Ez a földuzsora tehát nagyon tág fogalom. És nem is állandó fogalom. Ha alacsony a termény ára, akkor a munkás, pénzre számítva át a termés értékét, elmondhatja, hogy uzsorába dolgozott. Ha jó a terményára, megtalálja a számítását és kutya baja van. Tény, hogy az általános árhanyatlás következéseként a feles és harmados mivelés rendszerében a munka ellentszolgálmánya sok helyen csökkent. Ám ez még általánosságban nem nevezhető el uzsorának. Minden más ipari termelés, ha termékének értéke csökkent, leszállítja a munkabéreket. Igazolni tudjuk ezzel szemben a mezőgazdasági termesztésnél, hogy mig a nyerstermények
czimborájára, mintha azt akarta volná m o n d a n i : hallod-e te Kerekes, ne sokat bolondozzál. És mégis együtt m e n t e k . , vadászni, mert máskülönben jó pajtások voltak és szerették egymást. — Irta: Bársony István. — Notandum, Barátnak van egy pár olyan Megkezdődött augusztusban a nagy vadász- tulajdonsága, "amivel sok bosszúságot okozott szezon. Barát Feri és Kerekes Sándor kettesben már a czimboráinak. Bendes dolog például, elhatározták, hogy nem lopják tovább az Isten hogy valami lényeges kellékét otthon felejti, gyönyörű napját, h a n e m ők is élvezik a leg- főképen a patront. Ilyenkor végig pumpolja a férfiasabb sportot, a vadászatot. társait s megesküszik, hogy bőségesen visszaSzépszámú vadásztársaságnak a tagjai s ' téríti a kölcsönt nemsokára. Természetesen ez valahol n e m messzire innen van a vadászterü- sohasem történik meg. Barát nem volna az, letök. Különös, hogy valahányszor együtt vadászik aki, ha az ilfesmire a következő p e r c z b e n m é g a társaság, befejezésül mindig az orvoshoz emlékeznék. A kölcsönzők magokban mérgelődmennek, mert hagyományos dolog, hogy egymást hetnek, ahogy nekik tetszik. De járt m á r úgyis, hogy kérték tőle a kölcsönadott patront. meglődözzék. Néhány év alatt mindenki kapott közülük Ilyenkor ijedten üt a fejére s felkiállt: — no plezurt, kivéve a szerencsés Barátot, akin, mint tessék, majd elfelejtettem ; tudod mit ? a d j még a társai mondták, még a sörét sem fog. Teljes- ötven patront, akkor épen kereken százzal séggel ellenkező sors jutott Kerekesnek, akiből tartozom, holnap Kimernél mindjárt megrendem á r vagy háromszor szedték ki pajtásai bicská- lem s onnan küldetem hozzád. val a sok sörétet, amit a magas kukoriczában A czimbora beugrik és most már kétszerbeléje lődöztek. . annyi patront vár vissza az élete végéig. Persze, Barát sokat henczegett azzal, hogy De most nem a z efélékről van szó. A neki még kutyabaja sem volt eddigelé. Ilyenkor vadászatról kezdtünk beszélni. Nos hát a két Kerekes rejtelmesen m o r m o l t a : várjuk el a jóbarát kiment a területre. Barát azt kőrdi végét ! Ezt a megjegyzést Barát nem tudta Kerekestől: ugyan kérlek, hányadika is van m a ? aggodalom nélkül hallgatni, ügy pislogott a Kerekes, akinek Barát szintén sok patronnal
tartozott, igy felelt: augusztus tizenötödike ? Barát nagyott nézett. Igazán tizenötödike? — Becsületemre mondom, felelt Kerekes és hozzátette: m a már lövünk : nyulat. — Lövünk bizony, jegyezte meg Barát és elkezdett°keresgélni a tarisznyában: van nyolczas s ö r é t e d ? kérdezte. Csak nem lőhetem a n y u l a t fogolysöréttel. Adj néhány nyolczas patront kölcsön. Kerekes nagy buzgalommal hivta a kutyáját s ugy tett, mintha megsiketült volna. Sietett a tengeritábla felé, aközben kiugrik egy nyul a tarló gazosából. Kerekes rádupláz, elhibázza. A nyul ugy fordul, hogy Barát is rálőhet; odadurrant s a nyul bukfenczet vet. A szerencsés vadász sunyítva veszi fel áldozatát s tarisznyáj á b a dugja. Ne neked Kerekes, gondolja magában hivalkodva. Kerekes elfordul s a markába nevet. No, ezt jól csináltuk, mormolja vidáman. Ez a tökfilkó csakugyan hiszi, hogy m a már tizenötödike van. Nem is sejti, hogy szándékosan hibáztam el a nyulat, hadd lőjje meg ő a tilalmi időben, A vadászat most már vidámabban folyik, mert mind a ketten meg vannak elégedve. Kerekes egyik foglyot a másik után lövi s Barát, ezt látván többször irigyen kiált f e l : — Nem értem, hogy hibázhattad el az imént a nyulamat.
T Á R C Z A.
Fináncz-história.
65. SZÁM lí-lív fiVFOLYAM.
KÖZTELEK,
1901.
AUGUSZTUS HO 21.
alakjába átvitt munka értéke rendkívül esett, addig a mezőgazdasági munkabérek erősen emelkedtek. A gazda helyzete eszerint kétszeresen ís nehezedett. Már most, ha helyenként az árhanyatlás konzekvencziáiban a munkás szintén osztozik : ez még nem uzsora. Mi óhajtjuk első sorban, hogy ezen konzekvencziák alul a földmunkásokat szabadítsák fel, mert az ő szük keresményük értéke nem birja elviselni a lefokozást. Csakhogy ha a mezőgazdasági válságban a munkás és a munkaadó részarányosán osztoznak: ez még nem uzsora. Uzsora az, ha a munkaerőt nyerészkedés czéljára lelketlenül kihasználják. Hát ilyen is van. De erre mondanék valamit. Ha konkrét esetekre támaszkodva, kimutatják nekünk: hogy az uzsora magyar virtus; hogy az agrárius programúinak becsületesen értelmezett czélja, gondolata, szelleme nem tiltakozás az uzsora bármelyfogása ellen, hanem elősegitője annak, vagy hogy az ország védtelen népét a magyar-gazda fosztogatta ki: akkor megadjuk magunkat és azt mondjuk: «foglalja hát el ennek az önző, csaló magyar elemnek helyét Galiczia becsületes népe.» De mig a felső tízezreknek és a magyar középbirtokos osztálynak ebbeli gálád szerepe elfogadhatóan igazolva nincs, addig csak annyit jegyzünk meg, hogy az a bizonyos gyakorlati gazda a maga uzsoravádját jól adresszálta a Budapesti Naplóhoz, vegye szivére s oktassa ki a maga népét. Sokkal messzebblátó vádpontja az anonim levélnek az, hogy a magyar paraszt azért boldogtalan, mert a latifundiumok miatt semmi áron nem vehet birtokot. A boldogtalanság oka tehát az, hogy a föld még nem mozog eleggé, nincs belőle elég eladó. Boldog Isten ! Évenként 18—20,000 birtok kerül árverés alá ebben az országban. Egynegyede ennek az
országnak eladó az első jó szóra, bármely jövevény számára. Hátha ez nem földmobilizácziő, akkor mi legyen az ?! Drága a föld, mondják és mikor összecsap az ár a kisgazda feje fölött, akkor a hiénák holdját 40—50 koronáért ragadják el. Tégy közzé egy kishirdetést, hogy földet kivánsz és eltemetnek az ajánlatokkal. Kölcsönző intézetek, középbirtokosok a kezeidet csókolják, csakhogy szóba állj velük. Te azonban megkötöd a ládadat s azt mondod, hogy neked kizárólag a Károlyi-féle hitbizományból kell 16 arasznyi hely. Ezt persze nem kapod meg és erre feljajdulsz, hogy nincs többé ebben az országban egy talpalatnyi föld sem eladó. Ej no, azon nem szoktak fennakadni, ha a Gellérthegyen semmi áron nincs nyaralóhely; a jószándéku ember kerül például a Svábhegyre. Az sem megy meglepetésszámba, ha egy ipari találmány megvásárolt monopóliumát törvény védi. Pedig ez a törvényvédelem egy egész világrészt szolgáltat ki a monopólium adófizetőjének. Még a kartelleken sem ütődünk meg ugyebár, pedig azok törvénytelenül körülsánczolt szigetet alkotnak a szabadverseny terén. Hanem a földtől már megköveteljük, hogy az felaprózva minden helyen rendelkezésre álljon kis és még kisebb adagokban az első megrendelő számára, fentartás nélkül és jutányos árban, mint a hashajtőszer?
Ép ekkor röppen fel egy falka fogoly köztök. Barát szelesen gyújt oda. Kerekes felordít : — Mire lősz ? merre lősz ? Meglősz ! Nem látsz! — Valami bajod van ? — kérdezi Barát csodálkozva. Talán meglőttelek ? Bocsáss meg pajtás. Már nyúlt a bicskája után, hogy majd kiszedegeti a söréteket a pajtása bőréből. Ekkor megszólal Kerekes : — Majd meglőttél. — Csak majd? hát akkor mit óbégatsz? méltatlankodik Barát, oly hangon, mint aki köszönetet vár. — Várjuk el a végét, dörmögi Kerekes és a nyúllal bélelt tarisznyára pislog. Barát nem oly szénvedélyes vadász, mint Kerekes és végre fáradtan indul a szekérhez elemózsiázni. Kerekes ép egy falka foglyot nyomoz s azt abban nem hagyná a félvilágért. Jóval később jut el a szekérhez, mint a barátja. Tikkadtan szól oda Barátnak, aki egy fa alatt hűsöl. Adj egy kis italt, hej! Barát nagyot bámul. Nini, hát te is élsz ? Bocsáss meg pajtás. . . -— Mit bocsássak meg? bort a d j ! — Bocsáss meg pajtás, elfelejtettem, hogy te is itt vagy, lassankint mind megittam. De paprikás szalonna, meg hagyma van még.
— Hagyma! . . . talán el akarsz emészteni ? Hisz attól megégek, ha italom nincsen rá. Majd megpukkad, ugy fuj mérgében; végre is a mezei kútból iszik. Majd üt a bosszú órája, mondja halkan. Este hazafelé mennek. A pályaudvaron Kerekes tüntetőleg mondja, amint elmennek a fináncz előtt: gyönyörű nyulat lőttél pajtás. A fináncz nagyot ugrik, fülel és szimatol. Hol az a nyul ? — kérdi. — Ihol van ni, látja, — mondja Barát büszkén. — Hát csakugyan nyulat tetszett lőni? — Nem is macskát, vág vissza Barát. — Akkor tessen velem jönni a fővigyázóhoz. Majd felveszszük ott a jegyzőkönyvet. — Micsoda jegyzőkönyvet? -— hüledezik Barát. — Augusztus tizennegyedikén nem szabad nyulat lőni, felel nyugodtan a fináncz. — Tessék csak velem jönni. — Mit beszél ez ? — kérdi zavartan Barát és Kerekes felé fordul. Hányadika is van m a ? — A finánczé az igazság felelt Kerekes vigan. — Akkor tied a nyul, szól Barát arczátlanul. Hisz tulajdonképen te lőtted, ne tagadd. — Én-e ? Biz' én rá se néztem, kaczag Kerekes torkaszakadtából.
Hiszen igaz, hogy a kötött birtokok nem szerencsésen vannak megosztva. Számukat fokozni nem akarjuk. Nemzetiségi vidékekre való áthelyezésüket óhajtanánk. Hanem az is igaz, hogy akinek ma pénze van, annak nem kell sírnia amiatt, hogy nem lehet földbirtokos. És az is igaz, hogy ezidőszerint a földbirtok túlságos elaprózottsága sokkal nagyobb baj, mint megkötöttsége. A törpebirtokos már a közterhek aránytalan súlya alatt is megroppan; azért mi követeljük az adómentes létminimumot. Nem birja meg
1353 főként a drága hitelt: azért mi dolgozunk a hitelviszonyok javításán. Szemtermelésre támaszkodik, de mert másnemű szükségletét is ki kell elégítenie, ezt pedig csak feles terményének árából teheti: azért küzdünk mi a jobb terményárak kivívásáért vámpolitikával, értékesítési politikával. Ám a nyers termények elértéktelenségével nem daczolhatunk, emellett az ipari czikkek drágulása is ellenünk tör; tehát mert látjuk, hogy az adott viszonyok között a törpebirtokosok átlagának tönkre kell jutniok: azért óhajtunk a földbirtok túlságos elaprózásának határt szabni. Mindezekkel szemben a „Budapesti Napló" azt követeli, hogy legyen a föld ára olcsó és azé legyen a magyar föld, aki arcza verejtékével munkálja. Ez a birtokpolitika ugyanaz, amelyre nézve a falumbeli szuczilisták guggonülve állapodtak meg. Ez a földfelosztás proklamálása, csak éppen a furkós botok hiányzanak mellőle. Legyen a föld azé, aki munkálja. Helyes. De hát miért nem adnak az Andrássyuti palotából legalább egy szobácskát annak a munkásnak, aki a téglákat verejtékével öntözé? Vagy egy gyári vállalat miért nem osztja fel részvényeit a közreműködő fizikai erők között ? . . . Azonban mit is beszélünk. Az a szétforgácsoló birtokpolitika nem is olyan eszményi és nem is olyan ostoba, amilyennek gondolnánk. Az az apró birtok nagyon jó arra, hogy a mostoha közgazdasági politika vércsapolásai miatt elgyengült kisgazdától szépen el lehessen szedegetni. Aminthogy eddig is összeragadt a paraszt kisbirtokok nagy tömege — nem a holt kéz, hanem a mozgó és piszkos karmu kezek birtokában. Ilyen kezek számára józan, magyar közgazdasági politikától ne kívánjon könynyitést a » Budapesti Napló». Nincsen hozzá sem elég földünk, sem elég parasztunk.
Buday
Barna.
Barát sejti, hogy kijátszották. — Ö is rálőtt, biztosan meglőtte, vádaskodik. — Kérem nekem mindegy, önnél találódott, replikáz a fináncz, menjünk gyorsan. Barát nem tehet mást, indul és vad tekintetet vet Kerekesre, aki igy kiált utána: odakint megvárlak: Meg is várja s aztán együtt mennek tovább, Most már Barát is jő arczot vág, úgyis hiába enné a méreg, Nagyot kaczag a bqlond eseten, - , Néhány'nap múlva azután idézést kap Kerekes, hógy jelérijen meg a hatóság előtt, törvényszegés miatt. Kisül, hogy Barát az © nevét mondta, amikor vallatták, Kerekesen a sor, hogy megpukkadjon. Hiába handabandázik, a finánczok ugy emlékeznek, hogy bizony csak '-ő volt az,, aki a nyulat hozta. — Mit akar az ur ? — kérdi tőle iá fővigyázój amikor tanúnak beidézik. Világosan itt van a jegyzőkönyvben: Kerekes. Hát nem tfh Kerekesf-, — Én vagyok hát, de . . . — Mit de ? semmi de, az ur a bűnös, punktum. Kerekes meg sem várja az Ítéletet, rohan haza ős otthon mindjárt lefekszik, mert belebetegedett a sok bosszúságba. Barátot azóta messze elkerüli.
KÖZTELEK,
1354
Gróf Wenckheim testvérek csorvási uradalmukban czukorrépa nagymérvű termelésére határozván el magukat — a gazdasági üzem megváltozása mellett -— a nagy tömeg elszállításának mikéntjével is tisztába kelle jönnünk. Mivel pedig a birtok Csorvás állomásától 6'e km. távolságra fekszik s azzal egy — nagyobbrészt fasor között haladó — 8 méter széles községi úttal van összekötve, szállítási eszközül csakis a mezei vasutat választhattuk. Az eszme felvettetvén az iránt kellett első sorban is tájékozást szereznünk, hogy mibe kerülne a vasút építése, illetve beszerzése. Az említett községi ut keskeny lévén a mezei vasút alépítményének elhelyezésére, csak kerülő utakon juthattunk el Csorvás állomásra,
1901.
AUGUSZTUS HÓ 21.
65. SZAM 11-IK
ÉVFOLYAM.
feküsznek, akkor még 30 db szekrénykocsi és a megfelelő hosszúságú hordozható vágányok beszerzése elkerülhetetlen leend. ügy, hogy mi, a birtok területének és alakjának megfelelőleg az egész beruházást 50,000 forinttal irányoztuk elő, olyképen, hogy ezen beruházás a czukorgyárral kötött szerződésünk tartama alatt, vagyis tíz éven át írassék le. Tehát az említett átlagtermés mellett a mezei vasúti beruházás költségeiből 10 krajczár esnék egy métermázsa répára, a mi tekintve a fenti — és mindig nagyobbodó — távolságot, soknak annál kevésbbé sem mondható, mivel eddig jó járható útban ennyit fizettünk a fuvarosoknak métermázsánként a majoroktól a MÁV. állomásáig, tehát 6'b kilométerre eső fuvardíjul; nem
visel. A folyó évben pedig ismét 2'50km. hordozható vágány szereztetvén be, az ezen évi beruházás összege 3267-61 forintra rúgott; mihez képest az eddigi összes beruházás 46,814-61 frtot teszen ki. Az állandó pályán minden kilométerre egy-egy teljes kitérő-, Csorvás állomáson egy— a gabonaraktárhoz vezető elágazás — s a répa-vágány vonalán pedig egy a MÁV. vonalát pályaszintben átszelő keresztezés — és a réparakodó helyen megfelelő kitérő és elágazás-, nemkülönben a répa átadásának eszközlésére egy mérlegház és a szállító lovak oltalmára egy istálló építtetett. Az állandó pálya alépiimé-. nyénél a mélyedéseket és emelkedéseket töltések-, illetve bevágások által olyannyira egyenlítettük ki, hogy az emelkedés az egész pályán észre sem vehető. A pályaszintnek kiegyenlítését csak ajánlani lehet. Hogy a mélyedéseken átereszek voltak szükségesek, nem kell külön kiemelnem. Az állandó pálya 65 mm. magas 7 kgos, a hordozható pálya pedig 60 mm. magas 5*3 kgos szelvényű diósgyőri aczél-sinekből áll; utóbbi aczéltalpakra szerelve szögheveder-öszszeköttetéssel bír. Az üzem akadálytalan kezeléséhez 16 db (részben kúszó) fordító korong, 12 darab aczéltalpakra szerelt hordozható nyelves váltó- és megfelelő számú ív-vasak állanak — részint vásárlás utján beszerezve, részint pedig házilag előállítva — rendelkezésünkre. A hordozható vágánykeretek 5 méter hoszszal bírnak s szögheveder összeköttetés mellett — mint már emlitém — aczél-talpakra vannak szerelve. Humuszos vályog-talajunkon az aczél-talpak teljesen megfelelnek, de süppedékes talajviszonyok között a deszkatalpakat inkább ajánlanám, noha ezek feltétlenül meg-
is tekintvén azon előnyt, mely a szállítási eszköz biztosságából származik. Mezei vasutunkat 1898-ban építvén, az ez évi beruházás (11 km. állandó pálya, 3 km. hordozható pálya, 50 db 2 m8 űrtartalmú favázas szekrény-kocsi, görgő-csapágyakkal 22 db állandó nyelves' váltó, 6 darab hordozható nyelves váltó, 6 darab kovácsolt vas forditó korong és 1 darab keresztezés) 37,599'72 frtot tett ki. Az 1899. évben 1*5 km. hordozható pálya beszerzése és 30 darab 3 m8 űrtartalmú favázas szekrény-kocsi-, nemkülönben 10 darab kovácsolt vas forditókorong és 6 darab hordozható váltó házilag való készitése határoztatván el, az ezen évi beruházás 5947*28 forintot kép-
nehezitik a kereteket, nemkülönben azok keze-' lését is; de — tekintve rövid ideig való tartósságukat — ugy hiszem drágábbak is áz' aczél-talpaknál. A sinek az aczél-talpakhoz részben szorító csavaros összeköttetés-, részben pedig szegecselés által vannak rögzítve. Az utóbbi felerősítési mód jobbnak bizonyult, mivel szilárdabb összeköttetést létesít; minek folytán itt a sinek nincsenek annyira a lazulásnak kitéve, mint a csavaros megerősítésnél és a nyomtávbővülések sem oly gyakoriak, mint amott. A síneknek szorító csavaros felerősítése csak a hordozható iveknél ajánlatos, mivel ezek, a többé-kevésbbé hiányos fektetés folytán igen könnyen beálló deformálódás és
192. ábra. Favázas szállitó-k mihez képest 11 km. állandó pálya építése és 3 km. hordozható vágány beszerzése mutatkozott szükségesnek. A költségvetés elkészítésére és a helyszínelés megejtésére egy oklevel.es mérnök szákértelmét vettük igénybe; ki is a fenti hosszúságú mezei vasút beszerzését, építését és felszerelését 50 darab 2 m3 űrtartalmú favázas szekrénykocsival együtt 44,000 forinttal irányozta elő. A tervezet beható tanulmány tárgyává tétetvén, ugy találtuk, hogy az évenként termelendő — körülbelül 50,000 q —- czukorrépa elszállítására a jelzett távolságból az előirányzott 50 db szekrény-kocsi jelenleg megfelel; de ha a répa-táblák a majoroktól távolabb
6 5 . SZÁM 11 -IK
ÉVFOLYAM.
bővülés következtében gyakori javításra szorulván, igy könnyebben leszerelhetők és helyrehozhatók. Nagy általánosságban ezek lévén azon fel-; szerelések, melyek egy répa-vasút által igényeltetnek, most már áttérhetek az üzem rövid vázolására. Ámbár állandó vágányunk a birtoktest jó részét szeli, mégis aránylag kevés azon táblák száma, melyek általa érintetnek és még ezeknél is mindig szükségünk van a hordozható pályára, valamint annak a fővonallal való öszszeköttetésére is.
KÖZTELEK,
194. ábra. Répakoesik megrakodása. Utóbbi czélra ajánlottak első sorban is kúszó váltókat. Ezeket n e m alkalmaztuk, tehát én azokról mit sem mondhatok. Másodsorban kúszó fordító korongok ajánltattak. Ezek alkalmazását megkíséreltük s mondhatom, hogy a czélnak szükség esetén meg is felelnek. Sehogysem tudván velük általában megbarátkozni, fatalpakra szerelt 65 mm. magas 7 kg.-os sinből készült váltó- és megfelelő ívvas segélyével kötöm össze fővonalunkkal a hordozható pályákat s ezen összeköttetés minden
1901.
A U G U S Z T U S HÓ
1355
21.
Ezen váltó folytatásaképen építjük hordozható főpályánkat, melyet répatáblánkhoz vezetünk. A sinlerakás aként történik, hogy az egyes keretek leszerelt, u. n. pőre-kocsira rakatván fel, a helyszínére megérkezve két munkás által egyenként a talajra helyeztetnek és egymásba tolatnak. A felrakodásnál ügyelni kell arra, hogy az egyes keretek szöghevederes végeikkel az épités iránya felé nézzenek, mert csak igy haladhat a lerakás gyorsan és minden időveszteség nélkül. Ha trükkös (forgózsámolyos) kocsi hiányában a hordozható kéretek szállítására az emiitett leszerelt kocsikat alkal-
4 — 5 holdat pásztáz, csupán ott ajánlhatom alkalmazásukat, hol a megfelelő ügyes munkás mindig kéznél van s az esetleges bővüléseket és süppedőseket gyorsan helyre tudja hozni. De még ezen körülmények között is . ajánlatos félváltva beillesztett fordító korongos, bekapcsolást alkalmazni. Nevezetesen szabály az, hogy az első kocsi minden vonatnál fékes legyen. Mivel pedig sík pályáknál csakis két kerékre ható egyszerű fékeket használunk, nyilvánvaló, hogy a fék a menetirány figyelembe vételével hol elül, hol hátul van. Hogy tehát a fék a kocsis kezeügyébe essék, a kocsikat lép-
195. ábra. Szállitóvonat.
mázzuk — igen ajánlom a 195. ábrán bemutatott eljárást. Ami abból áll, hogy a sinnel1 megrakott egy, vagy több kocsi után hosszúi láncz segélyével egy fékes kocsit kapcso-lunk. Miáltal azt érjük el, hogy a sinnel1 terhelt kocsik — a fék megfelelő meghúzásai mellett — egymásra nem szaladnak és a sinekÍ n e m libegnek annyira, mintha szabadon húzat-nának s igy különösen kanyarulatokon és3 a pálya egyenetlenségeinél a kisiklás és a ke-retek lecsúszása elkerültetik. Eféle szállításokk eszközlésére egy erős szamár teljesen megfelel,,
ten-nyomon megfordítani kell, ez pedig csak fordító-korong segélyével lehetséges. Ahol pedig a váltók és ivek beállításához a megfelelő ügyes munkás hiányzik, ott kizárólag a pályaszintbe beillesztett fordító korongot ajánlom, (Lásd 860. ábrát.) Mivel ennek beállítása gyors, a közlekedés rajta biztos, de a kocsik egyenkéntí kezelése elkerülhetetlen s ez az ily korongok egyedüli hátránya. Hogy a korongot bárhol is gyorsan elhelyezni lehessen, az öt méter hosszú vágány-keretekből néhányat aként vágattam el, hogy a kisebb (rövidebb) rész meg-
wmtMMMM ^T-fr-
-firfl-1.
3. ábra. Sinkeresztezés.
197. ábra. Kocsiforditó korong. igényeimet kielégítette. M e r t : általa a kocsik a mellékvonalról közvetlen közlekedhetnek, tehát elesik azoknak a fordító korongokon való egyenkénti kezelése, a mi mindenesetre munkát igénylő és időt rabló müvelet. Egyedüli hátránya, hogy a fővonal (állandó pálya) megfelelő tagját felbontani — s a helyet a váltót beágyazni ; nemkülönben a hozzátartozó ivet kellőképen alépitménynyel ellátni kell. De, tekintve, hogy egy-egy ilyen elágazás 1000—1500 tonna répa elszállítására csak egyszer létesül, a vele járó munka kifizeti magát.
amint azt az idézett á b r a is mutatja, melyen a már felszedett hordozható pálya hazaszállítása vázoltatik. A leirt módon megépített hordozható főpályából ágaznak el a répa-táblára bevezetett mellékvonalak. És pedig vagy váltó- és iv-, vagy pedig beillesztett fordító-korong alkalmazása által. Az üzem gyors lebonyolítása szempontjából itt is a váltóké az elsőség ; de tekintettel arra, hogy a csatlakozó hordozható iv pontos beállítást kíván s hogy egy-egy ilyen mellékág a mi táblaviszonyaink mellett csak
felel a korong átmérőjének, vagyis 1'25 méternek, ehhez képest léhát a hosszabbik rész 3 7 5 m. hosszú. Vagyis bármely öt méteres vágánykeretet kicserélhetek egy darab 3"75 m. hosszú kerettel és egy forditó-koronggal, mi által igen gyors lebonyolítás érhető el. Ha most a lehelyezett korongot tovább kell vinni, egyszerűen helyébe teszem az 1'25 m. hosszú keretet s pályám néhány perez alatt ismét üzemképes. Ezen mellékágakat a répaföldre egymástól 40 öl távolra fektetjük ugy, hogy egy-egy pálya mindkét oldalán 20—20 öl távolságról
Í380 KÖZTELEK, lesz a répa a pályára állított kocsikra kosarakkal felhordva. (Lásd 196. ábrát.) Hogy a répa-táblán a megrakott kocsik üresek által könnyű szerrel kicserélhetők legyenek, minden egyes mellékvonalon, annak hosszuságához képest, egy-két hordozható váltók behelyezése által csonka kitérőket létesítsünk, ugy, hogy a váltók eleje lehetőleg a hordozható fővonal felé nézzen, niivel a kocsikezelés igy leggyorsabban és legkevesebb erővel eszközölhető, Ezen említett berendezéseknek körültekintéssel való alkalmazása mellett bátran m e r e m
1901.
AUGUSZTUS
HÖ
24.
5 — 1 0 öl szélességű területről szedi ki első sorban is a répát s azt a tábla külső széle felé kupaczokba rakván, az elszállításig az öszszes levélzettel letakarja. Az egész répa-tábla ezen "hordozható fővonalra merőlegesen olyan pasztákra osztatik, melyek szélessége — az első kivételével, mely csak felényi leend — 4 0 öl s minden pászta között egy-egy öl szélesség a lefektetendő mellékpálya részére a répaszedés előrehaladásához képest előre kiszedetik. Igy tehát egy-egy mellékpálya mindegyik oldalán 20 öl széles répa-terület marad,
199. ábra. Répa fuvarozása az állandó pályára, hordozható sínek segélyével. állitani, hogy az üzem lebonyolítása gyors és biztos. Viszonyaink között egy répás-vonat rendszerint h á r o m kocsiból áll, melyek közül az első mindenesetre, de h a lehet, a hátsó is fékes legyen. A vonatok összeállításánál a kocsik nagyságára (2 vagy 3 m 8 ) n e m vagyunk figyelemmel, az így támadható differenczia az egész üzem alatt kiegyenlítődik. A mezei vasút emiitett alkalmazása szükségessé tette, hogy a r é p a szedése ne az eddigi, h a n e m az alább leírandó módon eszközöltessék.
mely az ásó munkások részére aként osztatik ki, hogy öt-öt öl szélesség a mellékpálya és a p á s z t a másik széle mentén leméretvén, az igy kapott egyes területek éppen 100 O ö l e t tesznek ki. A mondottak megvilágítására szolgáljon a 199. ábrában látható vázlat. Ahol A. állandó pályába bekötött B. hordozható fővágányt a C. répatáblához elvezettük s a táblán az egy öl széles utakat kijelölvén, azokról a répát a szükséghez képest kiszedettük s első sorban is az első számú mellékvágányt lefektettük. A répa ki-
ÉVFOLYAM.
200. ábra. Prizma-telepek. tatom be, melyen éppen egy répásvonat áthaladása ábrázoltatik a MÁV. váltóőrével, aki — mivel a MÁV. pályája szabad — az elzáró sorompót kinyitotta és a répásvonatot a keresztezésen átengedi. A répáskocsik a felállított hídmérlegen lemázsáltatván, azokból a répa vagy nagy vasúti kocsikba rakatik, vagy pedig a rakodó mellett levő prizma-telepen beprizmáztatik. A prizma-telepre a mezei vasút éppen ugy vezettetik be, mint a répa-táblákra s ott a vágány-keretek hasonló módon kezeltetnek; de
202. ábra. A kocsik kiürítése.
201. ábra. Répa-vonat. Előre kell bocsájtanom, hogy a répa kiszedését szakmányosok holdszámra teljesitik. Első követelmény a mezei vasút alkalmazhatósága szempontjából, hogy a munkások a vállalt holdat ne egy tagban, h a n e m 100 vagy 50 • -öles részletekben kapják ki kiásás czéljából. Mert csakis ilyen beosztás mellett lehet kevés hordozható sinnel sok terület r é p á j á t elszállítani. Mindenekelőtt a hordozható fővágány részére kell a répa-táblán -— ha közvetlenül mellette alkalmas dülő át nem vezet — helyet készíteni. E végből néhány munkáscsalád ezen I
6 6 . SZÁM. 11-IK
szebb fekvő vonalon kezdvén, lassacskán a Bvonal sintagjai is felszabadulnak. Ezen beosztás mellett elérjük azt, hogy az üzem akadálytalan és folytonos, ami pedig mezei vasút alkalmazásánál elsőrendű követelmény. A répával megrakott vonalok megfelelő szabályok szem előtt tartása mellett haladnak Csorvás állomására, hol az innen eső oldalon a répa berakására elegendő hely nem lévén, mezei vasutunk a M. Á. V. vágányát pályaszintben derékszög alatt keresztezi. Ezen keresztezést a 198. ábrán mu-
szedése ezen vágány egyik oldalán az 1. számú parczellán megkezdetvén, az a számozás sorrendjében folytattatik. Mi által az éretik el, hogy a répa az I. vonal végének mindkét oldalán kiszedetvén, az igy felszabadult ezen sintagok felszedhetők s a következő második útra lehelyezhetők lesznek, ugy, hogy azon esetben, ha megfelelő számú ásó munkás áll rendelkezésre, ezen egy vonalt alkotó hordozható keretek teljesen fedezni fogják szükségletünket, annyival inkább, mivel mint az ábra is mutatja, a kiszedést és szállítást a legmesz-
a pálya elhelyezése az egész telep beosztása szerint aként eszközlendő, hogy — miután ott helyszűke miatt a mellékpályákon váltók és kitérők n e m alkalmazhatók — a kiürült kocsik minden várakozás nélkül visszajöhessenek. E czélból legalább két, de h a lehet, inkább három hordozható mellékpálya helyezendő be, melyek közül az I. számú az üres kocsik visszajövetelére helyben marad, a másik és esetleg harmadik vágány pedig tovább-tovább rakodik. A 200. számú ábrán A., B., C., D. prizma-telep e n kiásattuk az egyenként 10 méter hosszú
65.
SZÁM 11 -IK ÉVFOLYAM.
a-val jelzett prizma-gödröket, ugy hogy azok felváltva három és négy méter téiközzel egymáshoz párhuzamosan és egy méter távközzel egymás végében feküsznek. Most bevezetjük G—D irányban E főpályánkat s ebből az I., II. és III. számú mellékágakat váltók és ivek segélyével akként, hogy azok a telep A—B. oldalán váltó- és ivvás beiktatása által egymással egyesüljenek. A beprizmázást — miután az I. vonal két oldalán fekvő prizma-gödrök megteltek — a második vonal mentén kezdjük s ennek megteltével a III. vonalon folytatjuk, miközben a felszabadult II. vonal hordozható kereteit a IV. útra helyezhetjük, anélkül, hogy ezen áthelyezés által az üzem fennakadást szenvedne ; mivel a III. vonalon kiürített kocsik a helyben maradó I. vonalon folytonosan visszajöhetnek,legfeljebb az A—B. és G—D. vonalokon lévő közbenső váltóknak kicserélése veszen néhány perczet igénybe. Ez a nagy előnye a háromszoros útvonalnak, mitől például két útvonal alkalmazása mellett el kell tekintenünk. Nevezetesen, mig a folyton áthelyezendő II. vonalat átrakjuk, addig az üzemnek feltétlenül szünetelnie kell, minek következtében a torlódások elkerülhetetlenek. A répának prizmákba rakása megfelelő répahányó villák segélyével történik, amint azt az ábra is feltünteti. Ezekben óhajtottam azon általános dolgokat kivonatosan ismertetni, melyek a répavasutak berendezésénél és kezelésénél figyelmet érdemelnek s melyekből lépten-nyomon kitűnik, hogy jó és elegendő felszerelés az üzem akadálytalan lebonyolítása szempontjából elsőrendű követelmény, mert anélkül az emberi és igáserő lehetőleg teljes kihasználása elképzelhetetlen. Talán felesleges is felemlíteném, hogy mezei -vasúti felszerelésünket a Roessemann és Kühnemann, Koppéi Artur-féle vasutak budapesti czég szállította s hogy azzal teljesen meg vagyunk elégedve. Még végül felajánlom, hogy akik e lapok t. olvasói közül akár személyesen, akár pedig levél utján bővebb tájékozást kívánnának, azoknak készségesen állok szolgálatukra. A gróf Károlyi-féle aradmácsai uradalomnál, hol szintén óriási terjedelmű répaföldek vannak, a répa behordását igen érdekes módon eszközlik. Cselkó Árpád tiszttartó urnák köszönhetjük az alábbiakban röviden összefoglalt és a répa-vasutakra vonatkozó adatokat, melyek olvasoinkat bizonyára érdekelni fogják. A mezei vasút 50 cm.-nyi nyomtávú és teljes hossza 8'5 km., amelyből csak 1*5 kilométer szilárd, a többi hordozható. A vágányok folyóméterenként 4'5 kg. sulyu sínekből állanak és egy méternyire vannak talpfákkal alátámasztva. Emelkedések általában csekélyek, a legmagasabb 10% o és ez is csak ahordozható síneknél fordul elő. A répaszállitó kocsik négy méter hosszú és egy méter széles pőrével birnak, mely kettős (truckos) kocsikon nyugszik. Utóbbiak 31 cm. átmérőjű kerekekkel és U-vas alvázzal vannak ellátva. A szállítást a pőrére elhelyezett kosarak segélyével (lásd 196. sz. vázlatot) eszközlik. Egy szállít. Ezen rendszer mellett a kosarakat megtöltve a vágány mellé jobbról ós balról 50—70 méter távolságról hordják össze, ugy, hogy egy megérkező, öt kocsiból álló vonatot azonnal meg lehet rakni. Egy kocsi ily módon történendő megrakása két emberrel alig vesz 10 perczet igénybe. A lerakás pedig, ha a rakományt a földre kell üríteni, a kosarak kiboritásából áll, ha pedig a répát waggonba kell rakni, ugy a kosarakat egyenesen a waggonba üritik. Hogy a kosarakat utóbbi esetben ne kelljen igen magasra emelni, a répa kocsikat az átrakodás-
KÖZTELEK,
1901.
AUGUSZTUS HÓ 21.
nál külön e czélra épitett rakodóra húzzák fel, mely a waggonnal körülbelül egyenlő magassággal bir. Az üzemet lovak tartják fenn, melyeket, ugy mint a lóvonatnál, merev rudak segélyével fognak a kocsikelé. Egy öt kocsiból álló vonatot, egy kocsis kísérete mellett, két ló kilométerenként megrakva 10 perez alatt és üresen 8 perez alatt szállít tova. Az emelkedésre való tekintettel egy-egy vonat elszállítására két lovat alkalmaznak, melyek üzemben naponta 48 kilométert tesznek meg. Ha a pálya sík volna, ugy sokkal nagyobb teljesítményt lehetne ugyanannyi erő mellett kifejteni. Orsós fékek a csekély átmérőjű kerekek, tehát a bekövetkező csekély súrlódás következtében nem igen alkalmazhatók, ezért minden 5%>o-en felüli esésnél egy ember a hátsó kereket rud segélyével megköti, ennélfogva a gyorsaságot mérsékli. Szabó János.
ÁLLATTENYÉSZTÉS. RovatrezaH: Kováesy Béla.
Ausztrália szarvasmarhatenyésztése. Ma, a villamosság korszakában, nincs a világnak az az elrejtett zuga, amely nyerstermékeivel Európa piaczait ne volna képes elárasztani. A tengeri hajózási társulatok egymássali versenye, ma már oly olcsó szállítási árakat teremtett, amelyekkel a tengelyen való szállítás árai távolról sem versenyezhetnek s amelyek lehetségessé teszik, hogy sok ezer mértföldnyiről hajón szállított nyersáru lenyomja a közel vidéken termesztett, de tengelyen szállított áru árát. Természetes következménye ennek, hogy nekünk magyar gazdáknak is a világversenynyel kell felvenni a küzdelmet, s igy nemcsak Magyarország, de az egész világmezőgazdasága érdekel bennünket, kell, hogy azt minden irányban tanulmánytárgyává tegyük. Ez az eszme vezérelt arra, hogy Ausztrália szarvasmarhatenyésztési viszonyait a szidneyi angol gazdasági szakértő jelentései alapján ismertessem, annyival is $nkább, mert Ausztrália, miként látni fogjuk, ugy a hústermelés, mint a tejtermelés terén máris erős konkurrencziát csinál Európa gazdaközönségének s fog még erősebbet csinálni a jövőben. Ausztráliának legfontosabb állattenyésztési ága kétségen kivül a merinójuhtenyésztés s tekintve ezen czélra igen alkalmas talaji és égalji viszonyait, óriási terjedelmű legelőit, a melyek lehetségessé teszik a juhok folyton tartó legeltetését, előre láthatólag a messze jövőben is a juhtenyésztés lesz Ausztráliának legfontosabb gazdasági ága. Ha apadt is a juhállomány száma az utóbbi években 20—30 millióval, ez apadás csak futólagos, s valószínűleg már a közel jövőben az apadás helyre pótoltatik, s a további szaporodás előre látható. Ennek daczára Ausztráliának szarvasmarhatenyésztése is igen jelentékeny, s csak nyert jelentőségében mióta a hus- és tejexpórt oly szépen fellendült. Ausztráliában csaknem mindenütt űzetik szarvasmarhatenyésztés ott, ahol a juhtenyésztés is díszlik. Vannak azonban e világrésznek egyes területei, amelyek kizárólag csak szarvasmarhatenyésztéssel foglalkoznak. Igen pl. Queens-föld, a hol egy nálunk ösmeretlen, szúrós, tövises növény eltérjedt volta teszi lehetetlenné a juhtenyésztést. Á világrész belsejében is sokhelyt, a vasúttól való óriási távolságok miatt, lehetetlen a juhtartás. Mig azonban a világrész belsejében főleg állatok felnevelésével s a felnőtt állatoknak élő állapotban való eladásával foglalkoznak, addig a tengerpart mentén óriási tehenészetek létesültek. Vannak gazdaságok, amelyek 40,000 drb szarvasmarhát tartanak. A legnagyobb szarvasmarha-állománynyal az queensföldiek rendel-
1357 keznek, ahol különben is az egész világrész szarvasmarhaállományának mintegy 50%-át tenyésztik. 1898-ban 1337 olyan gazdaság volt Queensföldön, amelynek több mint 3000 drb szarvasmarhája volt, amelyek együttesen4.903,105 drb szarvasmarhával rendelkeztek. Az utóbbi évek óriási szárazságai a szarvasmarha-állományt is megapasztották s ennek következtében a szarvasmarha- s a húsárakat emelték. Ezek a mostoha évek eredményezték, hogy Ausztrália szarvasmarha-állománya ma kisebb, mint 1891-ben volt s 1894 óta nem kevesebb mint két millió drb volt az apadás. Viktóriában ma 220 márkát fizetnek a legjobb ökrökért, 140 márkát a legjobb tehenekért; hallatlan magas árakat az előbbiekhez viszonyítva; Természetes, hogy az árak a minőséghez és a súlyhoz viszonyítva ingadozók. A szarvasmarhák hasznosítása ma két irányban történik. Először azáltal, hogy az állatok óriási vágóhidakon levágatnak s husuk külömböző módon konzerválva hozatik forgalomba, másodszor azáltal, hogy tökéletesebb, jobb minőségű tejtermékek hozatnak forgalomba. HusértéJcesités. Ausztráliában csak nem régen is kizárólag fagygyura értékesítették az állatokat, eltekintve természetesen az igen csekély helyi fogyasztástól. Ma azonban már csak azon vidékeken van szokásban ez az értékesítési mód, amelyek nagyon messze fekszenek a vasúttól s ennek következtében az árak nagyon alacsonyak. Ilyen helyeken a faggyú kiolvasztása után a hust sertésekkel etetik fel, vagy trágyául használják. Az ujabban létesült vágóhidak azonban az állatnak minden részecskéjét felhasználják s a leölt állatot egészben, vagy felnegyedelve fagyasztott állapotban többnyire a londoni piaezra szállítják. Némely vágóhíd konzervek s extraktok készítésével is foglalkozik. A fagyasztott állapotban való konzerválás és szállításra különben ma már nem csak a juhokat és szarvasmarhákat, de nyulakat, különböző vadakat és halakat is felhasználnak. Az egyes vágóhidakon, illetve gyárakban 100—300 db szarvasmarhát s 1000—3000 db juhot dolgoznak fel naponta s bámulatos hogyan értékesitik ezen állatok legutolsó porczikáját is s hogyan tudj ák az előállítási költséget a minimálisra leszállítani. A gulyatulajdonos többnyire egyene- , sen a vágóhidra adja el állatait s kötelezi magát azokat bizonyos időre beszállítani. Az átlagos ár 60—80 márka között ingadozik darabonként. Az állatok többnyire a legelőről, nem hizottan kerülnek a vágóhidra. Az eladott állatokat persze óriási távolságokról kell lábon hajtani, ami gyakran igen nagy akadályokba ütközik, sőt néha, mint a mult évben is, a szárazság és vízhiány miatt a felhajtás hónapokig szünetelt s igy a gyárak üzemét is be kelletett szüntetni. Takarmánybő években, alacsony árak mellett a gyárak üzeme óriásilag fokozódik s reménylik is, hogy különösen a hus minőségét illetőleg idővel Amerikát is tul fogják szárnyalni. Nagy körültekintésre mutat az a körülmény is, hogy a juhhust az angol fogyasztóra nézve izletesebbé tudták tenni czélszerü keresztezések által miről különösen az ujselandi juhhus hírneves, melyért az angol piaezokon kilogrammonként 24—30 fillérrel többet is fizetnek, mint a világrész más területeiről származó juhhusért. A húsiparral kapcsolatosan élénk kereskedelem folyik bőrökkel, faggyúval, szaruval s egyéb hulladékokkal, a mely körülmény a szarvasmarha tenyésztésre jótékony befolyással van, amennyiben aránylag magasabb árak elérését teszi lehetségessé. Annak daczára a húsárak az utóbbi években nem emelkedtek, hanem igen jelentékenyen csökkentek. 1889-ben 1 kgrm marhahús ára 86'4 fillér, 1898-ban pedig 67'2 fillér volt; a juhhus ára az előbb jelzett évben ugyancsak 86'4 fillér az utóbb jelzett évben ellenben csak 52'4 fillér volt. Ezzel fordított arányban a fagyasztott húsnak kivitele rohamosan fokozódik s 1898-ban meg-
1394 KÖZTELEK, haladta a 1'5 millió métermázsát 78 millió korona értékben. Ma is nagyon számottevő tehát az a husmennyiség melyei Ausztrália az európai piaczokat elárasztja s bizonyos, hogy e tekintetbeni versenye hovatovább érezhető lesz. Tehéntartás és tejgazdaság. Mig a hústermelésnél nagyobb jelentőségűnek látszik lenni Ausztrália tejgazdasága, teheneinek s z á m a m a körülbelül másfél mülió d a r a b r a tehető, t e h á t az egész . szarvasmarha állománynak 13%-ára. Egy darab tehénnek átlagos tejmenynyiségét 1300 kg.-ra téve, Ausztrália évi tejtermelése körülbelül 1950 mülió kg. nincsenek ide bele számítva a legelőn járó tehenek, amelyek egész éven át tegelőn élnek s fejve nem is lesznek. A fejési czélokra használt tehenek m a sokalta gondosabban lesznek ápolva és takarmányozva mint régebben, s bár legeltetve is lesznek, de a szükséghez mérten is- • tállóban is kapnak takarmányt. Tenyésakiválasztás által igyekeznek a tejelőképességet fokozni, s a tej minőségét javítani. Ausztráliának nincsenek olyan szarvasmarha fajtái, a melyek téjelési czélokra alkalmasak volnának. Európából vittek oda nagymennyiségű tenyészanyagot, de n e m tenyésztik azokat tiszta vérben, h a n e m a helyi viszonyoknak legmegfelelőbb keresztezéseket igyekeznek i létesíteni. A tehenek között legnagyobb számb a n shorthorn, ayreshirei és Jersey keresztezéseket lehet találni, de számos m á s angol és hollandi vérű állat is található. Á tehenek á r a 120—240 korona között ingadozik.' A tejértékesités nagyot lendült azóta, hogy a tejfelezőgépek ott is elterjedtek. Igyekeznek a tudomány legújabb vívmányait is kihasználni, hogy jobb minőségű és tartósabb árut produkálhassanak. Általánosan el vannak ott terjedve az u. n. tejfelezo állomások, melyek ~vagy privát- vagy szövetkezeti tulajdont képeznek, a honnét csak a tejfelt szállítják a vajtermelő központokba, a melyek szintén vagy m a g á n vagy szövetkezeti tulajdont képeznek. A tejet, tejfelt gallon (4 P 54 liter) vagy n é m e l y helyt zsírtartalom szerint is fizetik; a tej ára vidékenkint 7—9 fillér között ingadozik, sőt olyan üzletek, melyek a tejet közvetlenül értékesitik, jóval magasabb árat is fizetnek; igy pl. Sydneyben 1898-ban a termelő átlagosan 2 1 6 fillért kapott egy kilogram jó minőségű tejért. A vajnak az ára 1'80—2:75 korona • között ingadozik s Londonban 50 kilogramonként csak . 1 2 — 1 4 koronával fizetik olcsóbban, mint a dán vajat. Az évi vajtermelés körülbelül 50 millió kilogrammra tehető, a miből 13—14 millió kilogramm Londonban talál piaczot. Ausztrália a késő őszi h ó n a p o k b a n termel legtöbb vajat s ez az oka, hogy Európában oly jól t u d j a értékesíteni. A gyakori hajóközlekedés a kitűnő hűtő készülékek lehetségessé teszik, hogy a vaj hibátlanul érkezzen a londoni piaezra, de különben is megtesznek az Ausztáliaiak mindent, hogy az angol ízlést a lehetőségig kielégítsék. Nem felesleges tudnunk tehát, hogy Ausz• trália n e m csak a gyapjutermelés, h a n e m a hus és vajtermelés terén is konkurensünkké vált s fog válni a jövőben még inkább. th.
1901.
AUGUSZTUS
HÓ
24. _
bir. Nevezett tüdős — a szent-pétervári egyetemen tanár — már 20 évvel ezelőtt megkezdte fáradhatlaii munkáját, amelyben aztán tanítványai is nagyszámmal résztvettek, köztük leginkább SÜbirtzev ki Novo-Alexandriában tanár a mezőgazdasági és erdészeti tanintézeten. A tanulmányozás a híres tsernozem*mel kezdődött a császári gazdasági egyesület védnökség© alatt. A munka aztán kiterjedt Oroszország jellemző talajainak összességére és támogatásban részesült egyrészt a kormány, másrészt a magán-egyesületek részéről.
66.
SZÁM
11-1K
ÉVFOLYAM.
nék egy bizonyos égövhöz kötve, h a n e m előfordulhatnak a mérsékelt és forró égövben egyaránt, noha általában a száraz éghajlat kedvezni látszik az alkali felszaporodásának. Egy másik hasonló eltérést okoznak a zóná kon belül a tőzeg- és láptalajok. Ezeknek képződésénél szintén az éghajlat hatása háttérbe szorul s inkább csak közvetve hat. Sajátos helyi viszonyok, rothadó organikus anyagnak felszaporodása, itt egyes vidékeknek hosszú ideig viz alá kerülése eredményezik nevezett eltéréseket A rendes zónától eltérő ilyen jellegzetes Oroszország mint látjuk, hamarabb fela talajok második csoismerte, mint mi, annak szükségességét, hogy talajokat Dockonhttyer talajoknak netalajait megismerje. Nemösak egyoldalról indult portjába Osztja és intrazonális meg a munka, mért pl. a kázáni tegyfetfemeh vezi. Végre még egy harmadik csoportot különkét t a n á r Sikorzhinski és Miepolózhenski tanít- böztet meg, hová általában a természetesen ki nem fejlődött talajok tartoznak. Ezeknek igen ványaikkal, előbbiektől függetlenül beható tanulmány tárgyává félték az európai Oroszország i-övid idő állott rendelkezésre, hogy zonális keleti tés'zét, mely m u n k á j u k b a ^ n i "ottani helyi talajjá kifejlődhettek volna. Miután pedig nevezett orösz tudós a rtyugoteürópai régen mivelt kormányzat és gazdasági egyesületek jöttek talajokat — s igy a mienket is — nagyrészt segítségükre. Megiftt egész külön állást foglal ézen csoportba sorolja, érdemesnek vélem el Thoms rigai tanár, ki a talajök becslését' ezen három csoporttal különösebben is fogtermészettudományi alapra fekteti. lalkoznia Miután ezekben röviden vázoltam azt az Lássuk elsősorban, hogy mikéíit értendő általános érdeklődést a talajviszonyok megismerése iránt, mely Oroszországban m á r több az, hogy az idő rövid volt árrá, hogy jiellem^p évtizedes multu, következőkben ezen munkála- zonális talaj képződhessék.' Igazi zottalis talaj tok legnevezetesebb eredményéről, a talajcjk csák akkor képződhetik, ha egyebektől eltétermészetes osztályozásáról akarok sztilaiii. ) kihtve egy nagyobb területen a talaj nyers Dokonchayev és a már . elhü&Y't kostichev, ki anyaga — vagyis az eredeti kőzettörmelék — kiváló pontosságú - talajelemzéseivel tünt ki, lehetőleg egynemüen van keveredve, mert Csak talajvizsgálataiknál azon alapgondolatból indul- ilyen anyagra hat egyenletesén e& egyenlő égtak ki, hogy a talaj egy önálló, sajátos, termé- h a j l a t A már szintén emiitett örOsz túdó§ szetes képződmény, melynek keletkezésénél egr- Kostichev vqlt m, ftlUWrtiüt&tól; htígy a M r ö ö S é m * erdőségekkél, aránt közreműködik az eredeti Mzét-, 'áz %Mm- tál&jök miként váltakozhatnak ügy azon égöv alatt. Ennek oka a talaj nyers lási és dynamikai ténfézőh, 'éghájlúi 'vtbiönyok, anyagában rejlik. A csernozém — az oroszok élő és éktlekn szérves' án$tyó%. Éz a felfogás u j és egyaránt elüt a tisztán pedologiai, mint hires fekete földje, mely mintegy 216.000,000— a chemiai-fttíkai alaptól. Az u j elmélet magá- 270.000,000 holdnyira tehető — finom kőlisztban összpontosítja mindazokat a tényezőket, b ő l áll, melyet egykor részben száfftz szeleki melyek a termő talaj létrehozásában tevéke-- részben vizi erő tákták ife á áltálábáíi lBéányen szerepelnek és ez osztályozás alakjául á tioniii k é p z ő d t h é h i Legjellemzőbbek á mé§ztatlalítiü talajok, de az agyagtél egész a finom legfontosabbakat fogadja el. Éppen e tekintetben első pillanatra talán különösnek fog fel- homokig minden átmenet észlelhető a bh§rnotűnni, hogy Dockonshayer elsősorban az ég- zém-talajok közt.' Közös jellemvöüásük a Réhajlat jellemző hatása szerint osztályozza a szecskék túlságos finomsága. Ez pedig azzal talajokat, midőn ugyanis földövekre — U. n. ját, hogy a taláj hagyőbb mélységekig nem zónákra — osztja a természetesen kifejlett tudott .átnedvesedni, kivált btt, ahöi az étá i-sajmdók 300—500 mm. közt ingadbzik. Igf talajokat csák ólyan sekély gyökérzetü növényzet, mint Ilyen zónát hetet különböztet még, méa Stipa-félék, közönséges nyelven árvalányhaj tudlyek közül az első és részben a második a tak rajta diszleni. Ellenben ezen végtelen pusztaforró égöv jellemző talajait foglalja magába, ságokon helylyel-közzel durvább kavicsosabb az utána következők fokozatosan a mérsékelt szövetű talajokon mély gyökérzetü erdőségek és hideg égövig terjednek. Hasonló összefüg- keletkeztek. Mert ezen helyeken a talaj durgést a talajok természete és az éghajlat jel- vább szövete mélyebben engedte le a csapaleme közt m á r p á r évvel ezelőtt Hilgard is dékvizet és az elpárolgás is csekélyebb volt. felismert áz amerikai tropikus ős mérsékelt Itt tehát látjuk, hogy a zónák egymással felégövi talajok összehasonlításánál. Csakhogy az váltva is előfordulhatnak, de azt is látjuk, mily ő osztályozása nem oly általános jellegű, mint fontos szerepet játszik a typikus kifejlődésre az orosz tudósoké. a talaj nyers anyagának egyneműsége. H a pl. Azonban n e m szabad ezeket a zónákat a csernozém eredeti anyaga a finom és durva ' ugy képzelnünk, hogy azok. folytatólagos egé- törmelék rendezetlen keveréke lett volna, mint szet képeznek, sőt inkább egyik a másikba általában a helyben képződött u. n. helytálló belenyúlik és igen sok megszakítást tatálunk. talajoknál, akkor nem is lett volna belőle Mert Dohonchayer szerint zonális talajok csak olyan sajátos zonális talaj, mint az mostan. a teljesen természetes viszonyok közt kifejlő- De nemcsak a nyers anyag egynemű rendeződött talajok lehetnek s ezek is csak akkor, ha désére kell idő, h a n e m az éghajlatnak hatása bizonyos m á s körülmények n e m jutották túl- is csak hosszabb idő után érvényesül érezhetően. súlyra. Igy pl. vannak esetek, mikor az eredeti Igy a mi vizhordta talajaink nagyrészének még kőzetnek olyan sajátos faji jellege van, hogy ha nyersanyagának egyneműsége meg is van, Rovatvezető : Cserháti Sándor. ez a talajra m a r a d a n d ó jelleget nyom, kivált nem volt elég ideje, hogy ugy az elmállási téha az éghajlati viszonyok nem rontják le ezen nyezők, mint az élő és élettelen szerves anyatulajdonságot. Ilyenek pl. az alkali talajok, gok hatása folytán typusos talajokká fejlődvagy minálunk a szikes talajok. Szikes talaj hessenek. A mi talajaink legtöbbnyire termémindenütt képződhetik, ahol olyan kőzettörme- szetes és mesterséges talajok keveréke, amit lékből áll a talaj, mely elmállásakor sok old- előidézett a talaj intenzív mivelése. Ezért tehát nálunk a talajok megítélésénél egy ujabb neveSajnálattal kell beismernünk, hogy egyes ható natronsót ad és egyfelől a talaj szövete zetes tényezővel kell számolnunk t. i. a rajta tudományágakban a nálunknál sokkal fiatalabb másfelől az éghajlat olyan, hogy az oldható évszázadokon át folytatott gazdálkodási rendmiveltségü Oroszország megelőzött. Igy, mig a sók a talaj mélyebb rétegeibe s a földárjáig szerrel. mi talajismeretünk nagyrészt , a nyugati államok, n e m juthatnak. A szikes talajok tehát nincsekülönösen Németország sablonjain tengődik, Aminthogy a talaj természetes kifejlődésé*) Jlussian Soil Investigations' kivonat Sibir.addig egy Dohonchayer már önálló talajosztánél, pl. a csernozém esetében a Stipa növényzet . lyozást teremtett h a z á j a számára, amely azon- tzev N. eredeti dolgozatából, irta dr. Péter Fireman állandó ős hosszú idei uralma folytán érezhető U. S. Dep. of Agie. Exp. Stat. Rec. XII. 705-712, és b a n sok tekintetben általános érvénynyel is 807—818. nyomokat találunk nevezett, talaj sajátságaiban.
NÖVÉNYTERMESZTES.
Az orosz talajosztályozási rendszer, tekintettel hazai viszonyainkra.
6 5 . SZÁM.
tl-IK
ÉVFOLYAM.
Ép igy a mivelés és öntudatos növénytermelés is, ha huzamosabb ideig bizonyos rendszerességgel folytattatik, érezhető bélyeget nyom a talajra. Volt már alkalmam e helyen is hangsúlyozni, és kidomborittoták már előttem sokan, hogy hazánk azon termelési iránya, melynél fogva régi időktől a gabonatermesztés képezte fő termesztési ágát, érezhetővé válik talajaink bizonyos sajátságaiban. Ezen alapon kiindulva, azt hiszem nem tévedek, ha előre kijelentem, hogy hazánk talajviszonyairól csak akkor alkothatunk helyes fogalmat, ha épen azt a szoros kapcsolatot igyekezünk felderíteni, mely termesztési rendszerünk és a talaj közt régóta fennáll és kutatjuk, hogy a folytatott gazdálkodási rendszer minő hatással volt talajaink sajátságaira. A folytatott gazdálkodási rendszer hatásának egyik megnyilvánulása talajaink trágyaszükséglete. Nem akarom ezzel azt mondani, hogy trágyaszükséglet csak mindig az előző termesztési rendszerből kifolyólag áll elő. Mert pl. a homoktalajok átlag véve káliszegények, még ha olyan termesztést is űztünk rajtuk, mely inkább foszfor, illetőleg nitrogénhiányra vezethetett volna. Ez esetben a trágyaszükséglet oka a talaj eredetében keresendő. De mikor azt tapasztaljuk, hogy talajaink legnagyobb része foszforszükségletet mutat, ez már összefüggésben áll gabonagazdálkodási rendszerünkkel, mert hiszen tudjuk, hogy ezzel viszonylagosan legtöbb foszfort viszünk ki a gazdaságból. Itt tehát egy tényezővel több jön figyelembe, mint a Dokonchayer osztályozásánál. Utóbbi tudós ezeket a talajokat általában azonálisobiak nevezi és felosztja helytálló és alluviális talajokra. Utóbbi alatt nem az alluviumot, mint geologiai réteget érti, hanem általában a vizhordta fiatal képződésü talajokat. Miután azonban minálunk az ilyen ki nem fejlődött természetes és mesterséges talajkeverékképezik talajaink zömét, érdemesnek látszik talajainkat ilyen szempontból, tehát növénytermesztés szempontjából tanulmányozni. Ez természetesen nem teszi feleslegessé a talajok geologiai és fysikó-kémiai tanulmányozását, de tekintsük mi is a talajt egy sajátos önálló képződménynek, mint Dokonchayer, csakhogy nálunk a talaj alakulási tényezők közt m á r az emberi m u n k a h a t á s a is érezhető s ezért ezt kellő méltánylásban is kell részesítenünk. Az elmondottakból kitűnik tehát, hogy az orosz talajosztályozásban ugyan megtaláljuk a megfelelő helyei hazai talajaink számára is, de ezeknek közelebbi megismerése sajátos tanulmányt és viszonyainknak megfelelő i észletesebb osztályozást igényel. Véleményem az, hogy minden országnak legyen meg önfejlesztette önálló talajismerete és ne élősködjék mások idegen és hazai specziális viszonyainknak, nem mindig megfelelő tapasztalatain.
BAROMFITENYÉSZTÉS. Rovatvezető ; Hreblay Emil.
A baromfitermékek jobb értékesítésének módozatai. (A toll termelési mérve, értékesítése és eltartása.) X. A baromfitoll szintén azon számos állati terményközé tartozik, mely nyers állapotban vitetik ki külföldre, honnan azután tisztított vagy másként előkészített állapotban ismét visszakerül hozzánk. Ennek az eljárásnak közgazdasági hátránya könnyen belátható és noha az utóbb 2 — 3 évtized óta sok javulás látható e téren, még mindig igen-igén keserves helyzetben sinlődik a termelő ga^da. Az eddig kevésbé méltatott baromfitenyésztés fontosságát hazánkban elsősorban Darányi földmivelésügyi miniszter ismerte fel s rendeletére tétettek meg azon széleskörű intézke-
KÖZTELEK,
1901.
AUGUSZTUS
HÖ 2 1 .
dések ez ügy érdekében, amelyek hivatva vannak arra, hogy a baromfitenyésztést országszerte felelően támogassák és fejleszszék. De a magyar statisztika szintén lényegesen hozzájárult a jobb viszonyok létesüléséhez, mert a külforgalmi adatok legbiztosabb támpontot nyújtanak a tenyésztés és értékesítés megitélhetésére. Hogy Ausztria és a vámkülföldi forgalomb a n szereplő baromfi és annak terményei között mily fontos helyet foglal el a tollforgalom, arra nézve az alább felsorolt számadatok adhatnak felvilágosítást. Az 1891—1900. fosztott ágytollat.
B
É v 1891.*) 1892.*) 1893. J 1894. 1895. 1896. 1897. 1898.**) 1899.**) 19C0.**) Az fosztatlan
.1.
... ...
e
h
Ausztriából
o
egység ért.
z
1-ső félévben 350' — 2-ik félévben 4 0 0 ' — 400"— 300'— i 280"— 340'— 380— 4p2'50 s •• 820'— 820'—
1891—1900. ágytollat.
É v 1891.*)
években
években
a
és
t
1359 ezt biztosítaná a hazai toll kitűnő minősége, mely egész Európa tollkereskedői által el van ismerve. Könnyen belátható tehát, hogyha tolltermékeinek, a közvetítők kezén át forgalomba hozva, képesek voltak jóságuk, flnómságuk által mindenütt elismerést kivívni, mennyivel inkább lehetne a vámkülföld bizalmát és a kivitelt emelni akkor, h a a toll szövetkezeti uton gyűjtetnék össze s szövetkezeti uton létesített gyártelepen dolgoztatnék fel olyanná, mely a nagyés a kiskereskedelem igényeit teljesen kielégíteni képes. a
vámkülföldről behoztunk
mm.
érték frt kr.
egység ért.
1003 445 60 214 233 367 262 233 264 293
381,350 178,000 18,000 59,920 113,220 139,460 105,455 191,060 216,480
1-ső félév. 250.— 2-ik félév. 220"— 220'— 200"— 195'— 195"— 206"— 182-50 380'— 380'—
Ausztriából
és
h egység ért. —
és oda kivittünk mm.
érték frt kr.
19,196 19,070 342 1,068 1,550 692 1,106 1,084 1,402 1,927
4.526,720 4.195,400 68,400 327,600 302,250 142,845 201,845 411,920 532,760
a vámkülföldröl behoztunk j érték frt kr. -- —
K i v egység ért. '
—
és oda 1
mm. -
377 94,250 19,516 180.— 250'— 1893." 567 212'— 74'— 41,658 19,535 1894. 535 14,44-5 225'— 20,015 • 27'— 1895. 243'50 589 20,615 21,509 35'- 1896. 517 20,680 210'— 23,858 40'— 1897. 410v46,816 616 26,852 76 — 1898.**) — 27,872 594 38,610 410'— 65 — 1899.**) 514 27,133 1900.**) — *) 1891. ós 1892. években a fosztott é s fosztatlan ágytollak mennyisége együtt van kimutatva. **) 1898—1900. években az értékek koronaértékben vannak kifejez Részben ezen igen tekintélyes tollmennyiség behozatalának megakadályozására, részben azért, hogy az eddigi nyers toll helyett tisztított tollat vigyünk k i : égető szükség van oly szövetkezeti központra, ahol a baromfitenyésztési termékek értékesítésén kivül a szövetkezeti uton összegyűjtött tollat piaczképessé feldolgozni lehessen, hogy ez.által azon félszeg helyzeten, hogy azon országba, ahol sok tollat termelnek — még tisztított tollat keli behozni — mielőbb változtatni lehessen. Az ily szövetkezeti központ tolltisztitó gyártelepének működése által az alábbi szembeszökő előnyök elmaradhatlanok lennének. a termelőt v 1. Azon pénzveszteség, mely éri az által, hogy a toll tisztítatlan állapotban vitetik ki külföldre megszűnne, mert e g y r é s z e a termelőnek jutna a tisztított toll eladása által elért többlet gyanánt, -másrészt a tisztításért járó munkadíj és vállalkozási haszon czimen nálunk maradna. 2. A termelő a közvetítők egész seregének kikerülésével tollkészletét közvetlen a szövetkezeti gyártelep által értékesíthetné, minélfogva az eladásnál nagyobb árt érhetne el. A külfölddel szemben, mely eddig egyedül szabja meg az árakat, a szövetkezeti gyártelep eredményesen versenyezni tudna. 3. Ezen közgazdasági előnyök mellett nyerne az ország egy u j ipartelepet, mely h a egyelőre csak 100—120 munkást, többnyire nőket foglalkoztatna egész éven át, máris sok szegény embernek nyújthatna biztos kenyeret. De nyernének iparosaink és közlekedési vállalataink is, amennyibe a tollforgalom ezáltal nemcsak nagyobb és élénkebb, h a n e m a külföldről is több pénz folyna be a tisztított tollért mint eddig a kiszállított nyers tollakért. Mind- I
kivittünk 1 érték frt kr. —
3.512,880 4.141,420 4.503,375 " 5.237,442 '5.010,190 11.009,320 11.148,800
A hazai termelőknek — a külföldi fogyasztókkal való közvetlen összeköttetése — a termelőre és a fogyasztóra nézve is csak előnyös lehet. A toll eltartására a legjobb hely a száraz, szellős padlás. A tollat osztályozás után vékony, lyukacsos szövetből készült zsákokba tömjük s a padláson felaggatjuk. A tollat eladás előtt mosni nem szabad, mivel a mosás annak értékét leszállítja.
A kecskeméti baromíikiállitás. A Kecskemétvidéki gazdakör a Pestmegyei Gazdasági Egyesület hathatós közreműködésével á kecskeméti kiállítás kapcsolatában igen szép baromfikiállitást r e n d e z e t t , mely f. hó 20-án nyílt meg. E kiállítás rendkívüli fontossággal bír épen Kecskemét és vidékére, mert ennek a ' v á r o s n a k lakói már évtizedek óta igen jelentékeny kereskedést folytatnak a külfölddel és a kecskeméti baromfitermékek a külföldön igen jó hírnévnek örvendenek. A kiállítás azonb a n nemcsak a kecskeméti tenyészbaromfiakat tüntette föl, h a n e m nagyon helyesen a rendezőség súlyt fektetett arra is, hogy az exportra alkalmas anyagot is bemutassa és ezáltal útmutatással szolgáljon a termelőknek. A megnyitás ünnepélyére a délelőtti gyorsvonattal Kecskemétre érkeztek Kazy József min. osztálytanácsos cs. és kir. kamarás, a kit Darányi földmivelésügyi miniszter bizott meg képviseletével, Pirkner J á n o s állattenyésztési főfelügyelő, Sierbán János tejgazdasági felügyelő, Kurtz Ferencz állategészségügyi felügyelő, Szikszay állattenyésztési felügyelő ós Unger Alajos miniszteri fogalmazó, a „Pestvármegyei Gazdasági Egyesület" képviseletében
1318
gróf Keglevich Gábor elnök, Baross Pál, gróf Dessetvffy Emil, • gróf Keglevich Miklós, az „OMGE." képviseletében Szilassy Zoltán szerkesztő-titkár. A pályaudvaron Kada Elek polgármester fogadta és üdvözölte az érkezőket. A kiállítás területén Beniczky Ferencz főispánnal élén a város és a környék intelligencziája fogadta a vendégeket, a kikhez elsősorban Orasseli Miklós a gazdasági kiállítás csoportbiztosa szólott röviden, mire gróf Keglevich Gábor mint a „Pestmegyei Gazdasági Egyesület" elnöke üdvözölte a miniszter megbízottját s hangsúlyozta a kiállítás jelentőségét. Erre Kazy József min. osztálytanácsos válaszolt, jelezve, hogy miután Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter nem jöhetett, őt bizta meg . a kiállítás megnyitásával. Őszinte köszönetet mond a szíves fogadtatásért és többszörösen megéljenezett beszédjét igy folytatta: „Nagy örömmel jöttem a kiállításra, mert tudom, hogy nagyon fontos az ily kiállítás, e közgazdaságilag nagy kiterjedésű helyen, mert ez a kiállítás nemcsak Kecskemét városát érinti, hanem a szomszéd városokat is. Arra szolgál ez, hogy oktassa különösen a kisgazdákat. Tudom, hogy e kiállítás nem tündökölni akar, hanem be akarja mutatni egész szárazan, mit tudunk, azért van főleg a baromflkiállitás, hogy tanulságul szolgáljon főleg a kisgazdáknak, hogy mily hasznothajtó a baromfitenyésztés. Kivitelünk a statisztika szerint nagy, tehát ilyen országban a baromfitenyésztés emelése nemcsak szükséges, de kötelességszerű is." Végül zajos éljenzés közben megnyitottnak jelenti ki a kiállítást. Ezután következett a kiállítás megtekintése Hreblay Emil állattenyésztési felügyelő vezetése alatt, a társaság Kazy miniszteri képviselő • és Darányi F.erenczné alelnökkel élén tekintette vidéke fejlett baromfitenyésztésének hü és igen tanulságos képét tárta a nézők elé. A kiállítás ugy ízléses elrendezésére, valamint gazdagságára és tekintettel arra, hogy kizárólag megyei jellegű, terjedelmére is párját ritkítja, mivel több mint ezer darab szebbnél-szebb és külövolt bemutatva. A kiállítás az első az országban, mely teljes és gyakorlati alapon rendeztetett, melyben több nagy baromfikiviteli czég vett részt. Közöttük Holló József Kunfélegyházáről, Darányi Ferenczné és Aszódi Lipót Kecskemétről. A -kiállítás elnöke gr. TeleJci Józsefné akadályozva volt a megjelenésben. A kiállított baromficsoportok közül kivált a m. kir. baromfi tenyésztőtelep élőbaromfi termékek, továbbá baromfi tenyésztési eszközpk és gépek kiállítása, Bőhm Mária, Hauer Béla, Szalay János magyar fajta baromficsoportjai, a melyek jellegzetes s egyesek által annyiszor kétségbevont eredeti magyar baromfi létezésnek élő bizonysági, feltűnt továbbá Orassely Miklósné egy 14 kgr.-ot nyomó hizott ludja, továbbá Darányi Ferenczné langshan és bréhma tyúkjai, gróf Teleky Józsefné La-Bresse tyukcso portja. Aszódi Lipót, Zombory Béláné, Bodry János baromficsoportja és Jókuthy Sándor galambjai. Érdekes felemlíteni, hogy. a kiállítást a megnyitás napján több mint 80,000 kisgazda nézte meg. A kiállítás területén tartott kedélyes lakomán olvasták föl Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter leiratát, melyben sajnálatát fejezi ki, hogy nem jelenhetett meg és egyúttal melegen üdvözli a kiállítás rendezőségét. A rendezőség, élén dr. Horváth Adám és dr. Nagy Mihály kecskeméti orsz. képviselőkkel és Serfőző Géza pestmegyei gazdasági egyesületi titkárral szép és hasznos munkát végezett ezen érdekes és tanulságos kiállítás szervezésével.
KÖZTELEK,
1901.
AUGUSZTUS HÓ 14.
LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdés. 436. kérdés. Bizonyos mennyiségű birkák eladása alkalmával szükséges lett volna a paszszusra, irásba foglalt kérelmemet a jegyző azonban visszautasította, azzal, hogy írjam bele milyen a szine a birkának. — Juhállományom elektoral-negretti. — 12 évi praxisomban elő nem fordult, hogy szinbevallás birkánál kívántatott volna, jogos-e a jegyző e kívánsága és tulajdonképen miután fentnevezett fajbirkáim sem feketék, sem nem tarkák, igy a fehér helyes jelző-e a birkák színének meghatárosánál. J. F. 437. kérdés. Két darab igen leromlott 3—4 hónapos vett borjúm van, szeretném ezeket lehetőleg 4—5 hét alatt annyira meghusositani, hogy legalább 26—30 forintot kapnék darabjáért. Hogy, illetve milyen etetéssel érhetném el ezen czélomat a következő rendelkezésre álló takarmányok mellett, u. m . : nyersen csalamádé s luczerna, továbbá széna, lóhere, luczerna s a bükköny száraz állapotban és daráitatásra tengeri, rozs, ocsu, csekély buza- és árpaocsu és bab. D. E. 438. kérdés. Vizes sőrtörköly bevermeléssel eltartható-e hosszabb ideig nyáron át s ha nem, van-e a szárításon kivül más eltartási módszer ? Történt-e már ez .irányban valahol kísérlet, mily módon s mily eredménynyel? K. G. 439. kérdés. Gazdaságunkban az összes 7—10 év előtt épült épületek fazsindelylyel vannak fedve s azonnal az építés után karbolineummal lettek bemázolva. A zsindelyezés még teljesen jó karban vari, de a mohosodás és rothadástól megóvandó, ez évben ismét karbolineummal esetleg kátránynyal óhajtanám bemázoltatni. Kérem szíves tanácsukat, arányban állana-e ezen költség, az elérhető haszonnal. P. P . 440. kérdés. Nedves épületfákat mivel lehet ugy elkészíteni, hogy a malter róluk ne hulljon le ; az épületek, istállók és magtárak nem baj hogy nedvesek (téglafalak), csak az a baj, hogy a lehullás miatt nem mutatnak; jó volna-e olyan magasan, a meddig nedvesek kívül-belül betonnal, vagy portland-czementtel; vagy mivel legjobb és legpraktikusabb bemalterozni, hógy az le ne hulljon róla. N. L. M l . kérdés. Kérek felvilágosítást, hogy a házi kezelésbe kerülő birtok 30 kat. hold szántóföldjére a következő forgó helyes lesz-e 5 kat. holdas parczellánként : 1. takarmány 2. őszi buza, 3. kapás, 4. tavaszi, 5. lóhere, 6. őszi buza ? Milyen veteményt, hova tegyek ? Előzőleg bérben volt a birtok és állott sok hold búzából, 4 kat. hold (arankás) lóheréből (amely máris 4 éves), 2 kat. hold tengeriből, 2 kat. hold árpából, 2 kat. hold zabból, 3 kat. hold répából és 2 kat. hold zabos bükkönyből. V. S. 442. kérdés. Az , előttem levő bérlőnek a szerződése igy szól: Tartozik a haszonbérlő a haszonbér utolsó évében az uradalomnak vagy következő haszonbérlőjének a szántóföldek egyharmad részének annak idejébeni megugarlását, megforgatását, vetés alá felszántását és bevetését megengedni; továbbá ezen munkálatokat teljesítő igavonó marháknak a bérlet területén alkalmas legelőt ingyen adni. 1. kérdés. Milyen földnek kell annak lenni: parlagnak vagy félugarnak ? vagy lehet az tarló is ?! 2. kérdés. Azon esetben, ha a kérdéses területnek parlagnak vagy félugarnak kellett volna lenni, mi károm származott °/o-ban kifejezve abból, hogy tarlóba voltam kénytelen vetni és pénzen vett szénán (1 frt 70 kr.) kellett azt végeztetni ? Mi külüníbség országos átlagban a fekete s [félugar terméshozama között a tarlóvetéssel szemben? A kérdéses terület tiszamelletti, búzatermő talaj. K. J.
63. SZAM. 11-IK
ÉVFOLYAM.
Felelet. Marhalevelek kitöltése. (Felelet a 436. sz. kérdésre.) Az állategészségügy rendezéséről szóló 1888: VII. t.-czikk végrehajtására kibocsátott miniszteri rendelet 18. §-a előírja, hogy a marhalevél kiállítója a tulajdonjog igazolása czéljából a marhalevél illető rovataiba az állatok „darabszámát(számmal és betűkkel), faját, leírását és különös ismertető jeleit" bejegyezni tartozik. E szerint tehát az illető jegyző helyesen jár el, midőn a kiállítandó marhalevélbe a juhok leirásaképen azok szinét is be akaja jegyezni. Az adott esetben az „elektoral-negretti" jelzés önmagában is elegendő volna ugyan, de a szin megjelölése sem árt. Természetesen „fehérnek kell a szint mondani a gyapjú színéről, mely csak külső részében válik a szenytől szürkévé. Megjegyezzük egyébiránt, hogy az idézett rendelet 17. §-a szerint a marhalevél kiállítója meggyőződni tartozik a marhalevelet kiállító egyén tulajdonjogáról és az állatoknak kedvező egészségi állapotáról"' — y. — Borjuk feljavítása. (.Felelet a 437. sz. kérdésre). A 3—4 hónapos 'borjuknak eladáá végetti följavitásánál arra kell ügyelni, hogy sok fehérjét kapjanak, mert növekedő szövetjeik túlnyomóan fehérjéből képződnek. Miután a rendelkezésre álló takarmányfélék közül csak a here s luczerna (ugy zölden mint szárazon), valamint a bab gazdagok fehérjében, főleg ezeket czélszerü a borjukkal etetni, és pedig herét vagy luezernát annyit, amennyit jó ízűen meg tudnak enni, babot pedig mintegy ' kg.-ot naponta s darabonkint. Szintúgy gabonaocsut is czélszerü a borjuknak adni, mert azt jobban szeretik mint a babdarát; ellenben a csalamádét mellőzzük mindaddig, mig herét vagy luezernát etethetünk. Hogy számbeli adatokkal is szolgáljunk, 100 kg. élősúlyra 5 kg. zöld herét vagy luezernát, 0"5—l'O kg. here vagy luczernaszénát 0'3—0'5 kg. babdarát és 0"5 kg. gabonaocsut kaphatnak a borjuk. Ebben a takarmányadagban mintegy 0'3—0"4 kg. fehérje foglaltatik s a táparány 1 : 4 körül van. Cselkó. Sörtörköly konzerválása. (Felelel a 438. sz. kérdésre) A nyári etetésre szánt sörtörkölyt nem czélszerü bevermelni, mert meleg időben nagyon sok tápanyagot vészit a sörtörköly erjedés folytán. Egyedüli okszerű konzerválási módja a szárítás, mert igy nem képes a sörtörköly idővel elértéktelenedni. Ezért csak igy konzerválják a nagy sörgyárakban s ott nem is gondolnak arra, hogy máskép kísértsék meg azt. Mi is csak a szárítást tanácsoljuk s ezért a vizes sörtörköly vásárlását csak azoknak, ajánljuk, kik sörgyár közelében gazdálkodván, naponkint szerezhetik be szükségletüket. Cs$lkó. Fazsindelyfedelek konzerválása. (.Felelet a 439. kérdésre.) Zsindelytetők bemázolására leginkább a „Carbolineum" vagy a „Tinctoral" bizonyult a legalkalmasabbnak, ámbár ,a kátrány tagadhatlanul több konzerváló anyagot tartalmaz, mint a belőle desztillálás által nyert . Carbohneum. Nagy hátránya azonban a kát-, ránynak, hogy még erősen felhevítve is igen sűrű folyadékot képez, nehezen . mázolható s még a legügyesebb munkás is rendszerint túlsókat ken fel a tetőre ; a mi nemcsak az olcsóság royására megy, hanem még kellemetlen is, mert nagy hőségben megolvad s a tetőről lecsepeg. A mi a konzerválás által elérhető haszont illeti, arra nézve felette különbözők a nézetek s a tapasztalatok. Érdekelt gyárosok e szereknek jótékony befolyását a zsindelyek tartósságára természetesen tulnagyra szeretik becsülni. Annyi tényleg igaz, hogy a bemázolás a farészek tartósságát növeli; de tekintve, hogy e munka kisebb-nagyobb időközökben megismétlendő, nézetem s tapasztalataim szerint felette kérdéses, hogy a konzerválás egyáltalában kifizeti-e magát. Sz. Oy.
1313 6 3 . SZÁM
11-IK
KÖZTELEK,
ÉVFOLYAM.
Átnedvesedett falak tartós bevakolása. (Felelet a 440. sz. kérdésre.) Nedves falaknak tartós bevakolására a következő eljárást ajánlhatjuk : Az épület oldaláról a vakolatot mindenütt a hol lemálló félben van, a téglafalazat színéig leverjük s a tégla hézagait jó mélyre kikaparjuk. Ha e munkánál itt-ott már elmálló puha téglára akadnánk, azokat teljesen kivágjuk s ujjal pótoljuk. Az igy előkészített s pár napig kiszáradni hagyott oldalakat azután mészhabarcscsal, melyhez kevés portland-czementet is tanácsos keverni, durván becsapkodjuk. A vakolatot lehetőleg vékonyan kell felrakni s ezért lábozatoknál a második sima bevakolás rendszerint elmarad. Sz. Vetésforgó berendezése. (Felelet a 441. sz. kérdésre.) A tervezett vetésforgó megfelel az okszerű gazdálkodás követelményeinek, feltéve, hogy a takarmány teljes és a kapás féltrágyázásban részesíthető. A vetemények elhelyezése iránt azonban biztos tanács n e m adható, egy részt mivel nincs felemlítve, hogy az egyes vetemények a trágyázás hányadik évében vannak, másrészt mivel a közölt vetemények területe nem 30, h a n e m 3 5 holdat tesz. Feltéve, hogy a buza nem 20, h a n e m csak 15 holdat foglalt el ós hogy a répa és zabosbükköny trágyát nyert, a növények következő elhelyezése mutatkozik ajánlatosnak: 5 hold buza után kapás esetleg trágyázva. 5 „ „ „ tavaszi gabna lóherrel. 5 „ „ „ zabosbükköny a lóher pótlására. 4 hold lóher s 1 hold tengeri után buza. 1 hold tengeri s 4 hold tavaszi után takarmány trágyázva. 3 hold répa és 2 hold zahos bükköny után buza. A növényeknek ezen elhelyezése azonban csak abban az esetben fog megfelelni, ha a talajviszonyokban s az egyes részletek termő erejében nagyobb eltérés nincs, különben ezekre való tekintettel kell a jövő évi vető tervet elkészíteni, amihez azonban a birtok részletes ismerete szükséges. Hensch. Szántóföld átadása. (Felelet a 442. sz. kérdésre) A haszonbéri szerződés csak azt köti ki, hogy a távozó haszonbérlő a szántóföldnek egyharmadát tartozik a talaj előkészítése czéljából átengedni, de nincs kikötve az, hogy az átengedendő szántóföldterület mily állapotú legyen, minélfogva ez tarló is lehet. Ezen okból tárgytalanná válik az a kérdés, hogy az ugarba és tarlóba vetett őszi gabona termése között mily különbség lehet, amely kérdést pontosan meg sem lehet oldani. Hogy az igásállatokat pénzen vett szénán kellett tartani, kárpótlás alapjául csak azon esetben szolgálhat, ha a haszonbérlő alkalmas legelőt rendelkezésre bocsájtani vonakodott volna, de h a legelőt átengedett és a legelő n e m nyújtott az állatoknak elegendő takarmányt, valószínűleg mivel a tartós szárazság folytán ki volt égve, akkor ezen kárpótlásra nincs jogigény.
1901.
AUGUSZTUS
HÓ
14.
A fekete- és fél-ugar terméshozama között szemben a tarlóvetéssel nagyon éltérő lehet a különbség s mindkét esetben a talaj okszerű előkészítését feltételezve, a különbség az ugarmivelés javára kat. holdanként 100—200 kg. szemtermésre tehető. Hensch.
VEGYESEK. Mai saásansk tartalma: OMGE. közleményei. Vádpontok. Képa-vasu lakról — A kecskeméti baromfikiállitás
-
Oldal 1351 . . 1352 1354 1359
Fináncz-história. ... 1352 Állattenyésztés. Ausztrália szarvasmarhatenyésztése. ... ... 1357 Növénytermesztés. Az orosz talajosztályozási rendszer, tekintettel hazai viszonyainkra 1358 Baromfitenyésztés. A baromfitermékek jobb értékesítésének módozatai. 1359 Levélszekrény... 1360 Vegyesek. 1361 Kereskedelem, tőzsde. 1363 Szerkesztői üzenetek. 1364 L a p u n k mai száma Szent-István ünnepe miatt egy nappal később jelenhetett meg. A párisi kiállítás kitüntettjei. A franczia köztársaság elnöke az alább nevezetteknek az 1900-ik évi párisi nemzetközi kiállítás mezőgazdasági osztályában szerzett érdemeik elismeréseiil a franczia becsületrend következő fokozatait a d o m á n y o z t a : A commandeur-keresztet nemeskéri Kiss Pál államtitkárnak, a tiszti keresztet Faragó Lipót, Kazy József miniszteri osztálytanácsosnak, báró Berg Gusztáv földbirtokosnak, a lovagkeresztet Hermán Ottónak, az ornitológiai központ igazgatójának, Szomjas Lajos min. titkárnak, Egerváry Gyula vadászati felügyelőnek, Borhy György és Turkovich Milán földbirtokosoknak. Rendjeladományozás. Ö felsége a szerb király Mauthner Ödön budapesti magkereskedőnek a mezőgazdaság terén szerzett érdemei elismeréseül a Szent-Száva-rend comandeur keresztjét adományozta. Gazdasági tudósítók. A földmivelésügyi miniszter Tshohohey József suri lakost Veszprém vármegye zirczi, Reithoffer Ferencz bethleni lakost Szolnok-Doboka vármegye bethleni, Iliás Imre alsó-szölnöki l a k o s t . Vas vármegye szent-gotthárdi j á r á s á r a nézve a gazdasági tudósítói tiszttel bizta meg. Házasság. Magyar-gyerő-monoston báró Kemény József f. évi szeptember 1-én t a r t j a egybekelését magyar-gyerő-monostori Kemény Jolán bárónővel Kolozsvárt. Halálozás. Thurner Kornél primási uradalmi gazdatiszt augusztus hó 17-én élete 27-ik évéb e n rövid szenvedés után elhunyt. A Hatvanvidéki gazdatiszti-kör alakuló közgyűlése. A Hatvanvidéki gazdatiszti kör 18-án tartotta alakuló közgyűlését a vidéki gazdatisztek s a helyi előkelőség részvétele mellett. Az ünnepélyes közgyűlésen az OMGE. és a Gazdatisztek Orsz. Egyesülete küldöttségileg képviseltették magukat, ugy hogy a megalakulás több mint 150 ember jelenlétében történt.
MAUTHNER
Ö8M>\
A gyűlést Siposs Sándor urad. tiszttartó az előkészítő-bizottság elnöke nyitotta meg, vázolva a kör czélját s azt a viszonyt, melylyel ennek az anyaegyesülettel: a Gazdatisztek Orsz. Egyesületével lennie kell. A központ nevében Fromm Antal vál. tag mondott köszönetet, mire Jeszenszky Pál a Gazdatisztek Orsz. Egyesületének ügyvivő-titkárja hosszabb, nagy tetszéssel fogadott beszéd keretében fejtette ki az érdekképviselet jelentőségét, egyúttal átadta az ú j o n n a n alakuló körnek az OMGE. s a Gazdatisztek Országos Egyesületének üdvözletét. Ezután Chriastély Béla az előkészítőbizottság titkára adott számot az előkészítőbizottság működéséről, melyet a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vett. A megejtett tisztviselő-választás eredményeként a kör elnökéül Siposs Sándor uradalmi tiszttartót, ügyvivőtitkárul pedig Chriastély Bélát választották meg. A közgyűlés után arató-ünnepet rendeztek. Üdvözlés. Az Aradmegyei Gazdasági Egyesület Károlyi Sándor grófot kerülete választó polgáraihoz intézett nyilt levelében foglalt agrárpolitikai programra közzététele alkalmából sürgönyileg üdvözölte. A sürgöny a követkésőképen szól: „Nagyméltóságú gróf Károlyi Sándor urnák Budapest, Esterházy-utcza 21. Nagyméltóságodnak a gönczi választókerület polgáraihoz intézett nyilt levelében foglalt agrárpolitikai programm közzététele alkalmából, a merkantil érdekeket szolgáló, gazdaellenes sajtó részéről Nagyméltóságod ellen irányított méltatlan támadásokkal szemben, az Aradvármegyei Gazdasági Egyesület nevében nagy lelkesedéssel és mély tisztelettel üdvözöljük Nagyméltóságodat, biztosítva arról, hogy egyesületünk a Nagyméltóságod által magasan lobogtatott zászló alatt, a gönczi nyilt levélben foglalt elvek diadaláért mindvégig hü odaadással fog hárczolni. Az elnökség." Gazdasági gabonaraktárak. Németországb a n nagyban folyik az akczió a gazdasági buzaraktárak felállítása érdekében. A porosz képviselőház elé terjesztettek egy kimutatást, amelyből kitűnik, mily nagy összegeket utalványoztak ki 1900 deczember végéig raktárépítési czélokra az 1896 és 97-diki törvény által engedélyezett 3,000.000 és 2,000.000 M. alapból. E szerint az államkölcsön segélyével épült és működésben levő buzaraktárak s z á m a a berlini kísérleti buzaraktárt beleszámítva 30-ra rug, forgalmi tőkéjüknek összegét 4,110.517 M.-ra becsülik. A raktárszövetkezetek tagszáma napról-napra növekedik. P o m e r á n i á b a n a z j államkölcsön igénybevétele által 13 gabonaraktár létesült, amelyeknek vezetését a községi beszerzési és értékesítő szövetkezetek vették át. A gabonaraktárak által általában jobb árakat értek el a gazdák. Az egyes szövetkezetek innen szerzik be saját s a környék szükségleteit, a raktárakban felmaradt árut ellenben a központi szövetkezeti raktár helyezi el, ami igen helyes, mert megszünteti a vidéki gabonaraktárak vetélykedését. Éppen ezért az összes gabonaraktárak arra kötelezték magukat, hogy a kerületük szükségletei után felmaradt árut elhelyezés czéljából a központi szövetkezetnek engedik át, amely jelentékeny eredményt ért el, mert míg
^ ^ - J J S T
B U D A P E S T E N , VII., R o t t e n b i l l e r . u f c z a 33. s z . , é s VI., A n d r á s s y - u t 2 3 . s z .
Ajánl é s vesz:
biborherét, homok (szöszös) bükkönyt (Vicia Villosa) őszi borsót, őszi bükkönyt, tavaszi repczét, őszi repczét, (káposzta-repezét), mustármagot, csibehurt.
1322
• KÖZTELEK,
1901.
AUGUSZTUS HÓ 14
illető birtok igazgatóságának bemutatatandó. 4. A szükséges vetőmagvakra előjegyzéseket is tehetnek a gazdák az emiitett uradalmak igazgatóságánál és pedig őszi gabonára f. évi október hó l-ig, tavasziakra pedig folyó évi deczember hó végéig, megjegyezvén, hogy a vetőmagvak eladása, illetőleg kiszolgáltatása a jövő tavaszi vetés végéig fog eszközöltetni. Mezőgazdasági gépek bemutatása Kolozsvárott. Az Erdélyi Gazdasági Egyesület augusztus hó 29-től szeptember 4-ig terjedő időben mezőgazdasági gépbemutatást és gépvásárt rendez Kolozsvárott, melynek programmja a következő: 29-én megnyitás, egész nap vásár és a helyszínén működésbe hozható gépek bemutatása, 30-án gépek működésben való bemül atása a kolozsvár-szászfenesi országút mellett aug. 31-től szeptember 4-ig vásár és helyszíni bemutató. A bemutató és vásár tárgyai: a) Mezőgazdasági gépek: ekék, vetőgépek, boronák, hengerek, cséplőgépek, rosták, osztályozók, sulymérők; malomszerkezetek; rétöntözési és talajjavitási, állattenyésztési, tejgazdasági, szőlő és korgazdasági, erdészeti, gyümölesészeti, kertészeti baromfitenyésztési, méhészeti, selyemtermelési, halászati és más gazdasági mellékágazati gépek, felszerélések, eszközök és esetleg anyagok stb. b) Háztartási gépek és eszközök. c) Mezőgazdasági háziipari készítmények, d) Mezőgadaságot érdeklő uj talmányok. Méntulajdonosok figyelmébe. A földmivelésügyi miniszter tudatja azon méntulajdonosokkal, akik eladó ménlovaikat megvétel végett felajánlották, hogy a bejelentett teljes korú mének bizottsági megszemlélése és esetleg megvásárlása a kövétkező helyeken ős napokon fog eszközöltetni és pedig Győrött szeptember 12-én, Szombathelyen 14-én, Nagy-Kanizsán 16-án, Kecskeméten 16-án, B.-Gyarmaton 16-án, Já^z-Apátiban 18-án, Szegeden 18-án, Karczagon Mezőgazdasági kisérletügyi állomás uj 10-én, Pécsett 20-án, Szabadkán 20-án, Nagyotthona. A földmivelési miniszter az eddig Váradon 21-én, Miskolczon 21-én, Szegzár don szanaszét és jórészt bérelt helyiségben lévő 22-én, Újvidéken 22-én, S.-A.-üjhelyen 23-án, kisérletügyi intézményeknek és állomásoknak Nagy-Károlyban 23-án, Székesfehérváron 24-én, állandó hajlékot emeltet. Az uj épülettömb Nagy-Becskereken 24-én, Nyíregyházán 25-én, Budán a II. kerületben fekvő Kis-Rókus és Kolozsvárott 25-én, Temesvarott 26-án, ÉrsekOszlop-uteza között épül s közel van a befe- ujvárott 27-én, Békés-Csabán 28-án s végre jezéshez. A lejtős telket terraszszerüleg parkí- Budapesten október hó 14-én a Tattersall helyirozták s ezen épült föl a három pavillon, mely- ségeiben tartandó ménlóvásár alkalmával. A ben a kémiai, vetőmag-vizsgáló, állatélettani, méntulajdonosoknak azonban szabadságukban rovartani állomás nyer elhelyezést. A vetőmag- áll ménlovaikat a fentirt vásárhelyek bármelyivizsgáló állomás már be is. költözött uj hajlé- kén elővezettetni. kába, Kis-Rókus-utcza 11. szám alá s műköÉlelmi czikkek kedvezményes szállítása dését ott már meg is kezdette. Még ez évben Németországba. A német városok lakosságáa többi állomások is áthurczolkodnak uj állandó nak folytonos és nagymérvű szaporodása melotthonukba. lett az élelmi czikkeknek, u. m. leölt és élő Vctömageladás. A kisbéri, bábolnai, mező- baromfi, tojás, vaj, friss főzelék, gyümölcs stb. hegyesi és fogarasi ménesbirtokon és a gödöllői bevitele Németországba mind nagyobb mérveket korona uradalomban termesztett magvak, ölt és saját e részbeni kivitelünk is folyton amennyiben azok az uradalomnak saját czél- emelkedik. Ezen fontos kivitel előmozdítására jaira nem szükségesek, vetőmagul mindazon illetve a szóban levő kiterjedt fogyasztási piacgazdáknak kiadatnak, akik ez iránt a birtokok nak hazai termelőink és kereskedőink részére igazgatóságaihoz fordulnak. A feltételek követ- mindinkább való feltárása és biztosítása érdekezők : 1. Egy gazdának (vevőnek) egy és ugyan- kében a m. k. államvasutak a kassá—oderbergi azon gabónanemből 100 q-ig, egyéb vetőmag- vasúttal egyetértve a kereskedelemügyi miniszter vakból 10 q-ig terjedő mennyiség adható el. engedélyével legújabban azon messzemenő ked2. Az eladási árak Kisbérre és Bábolnára a vezményt léptették életbe, mely szerint számos győri, Gödöllőre és Mezőhegyesre a budapesti, termelő helyről Oderberg határállomáson át végül Fogarasra nézve a fogarasi piaczonjegy- Németországba rendelt élelmiczikkek, nevezezett piaczi, illetve tőzsdei árak alapján tesen élő és friss halak, friss gyümölcs és bogyó fognak megállapittatni oly módon, hogy az szőlő, zöld bab és borsó, saláta, ugorka és paraj elszállítás napján jegyzett tőzsdei, illetve a romlandóságuk miatt gyorsan szállítandó ezen piaczi árakból szállítási költségre Kisbéren áruk részére kijelölt közvetlen csatlakozásokkal és Bábolnán 40 fillér, Gödöllőn 30 fillér biró vonatokkal, a teheráru-dijtétek mellett gyorsés Mezőhegyesen 100 fillér q-ként levonatik, áru fuvarlevelekkel gyorsáruként szállíttatnak. az ilymódon megállapított árakhoz azonban, a Miután pedig a németországi vasutak ezen áruamennyiben elsőrendű minőségű és jól megros- czikkeket úgyis a ^teheráru díjtételek alapján tált vetőmag engedtetik át, mindegyik birtokon gyorsáru fuvarlevélekkel j^való feladás mellett métermázsánként 1 (egy) korona hozzászámittatik. szintén gyorsáruként továbbítják, egyelőre leg3. A vásárolt vetőmag kizárólag csak vetésre for- alább Oderbergen át biztosítva van a kérdéses dítható, azért csakis azon gazda kaphat az élelmi szerek részére a gyors és olcsó szállítás. állami birtokokról vetőmagot, aki községi bi- Minthogy azonban felette kívánatos, hogy ezen zonyitványhyal igazolja, hogy a kérelmezett kedvezményes alapon más németországi határvetőmagra tényleg szüksége van. Ez a községi állomások is elérhetők legyenek a m. kir. államelölj árősági bizonyítvány a vetőmag kiszolgál- vasutak igazgatósága az érdekelt osztrák vastatása iránt benyújtott kérelemmel együtt az utakkal tárgyalásokat indított meg, melynek
az 1898/99. évi forgalom 57.894 métarmázsa gabonát helyezett el, addig az 1899/1900. évi forgalom 137.185 métermázsát mutatott fel 2,002.300 M. értékben. Ennek a mennyiségnek 8 /i-részét a központi szövetkezet részben az Elba és Rajna mentére szállította, részben Angliába és Dániába exportálta. Gazdasági egyesületek és körök. A gazdakörök és gazdasági egyesületek száma, Magyarországban statisztikai adatok szerint 249, ezeknek összesen 70.168 tagjuk és négy millió korona vagyonuk van. Ez mindenesetre elég tekintélyes kontingens, jóllehet arról is tanúskodik, hogy a magyar gazda még mindig nem ismerte föl eléggé az egyesülés jelentőségét, amely a mai viszonyok között szinte egyedüli módja a gazdasági boldogulásnak, különösen a kisebb exisztencziák számára. A gazdák a mai ellentétes gazdasági áramlatok forgatagjában kizárólag a saját erejükre vannak utalva, és hogy eredményt remélhessenek, mindenekelőtt a saját erejök ismeretére és öntudatára kell jutniok. Annál fontosabb tehát a gazdák egyesülése most a modern átalakulásban, mely a közélet súlypontját a közgazdasági problémák felé tereli. A gazdák egyesületeinek fontos rendeltetése, hogy tagjaik gazdasági és politikai nevelésével foglalkozzanak. A nevelés fontos hivatása a közép- és a nagybirtokot illeti meg, magára a nevelésre pedig a kisbirtokos parasztnak van szüksége. A németországi gazdák páratlan gazdasági és politikai szervezete, a Bund der Landwirthe, ma már 300.000 tagot számit. Tedig a Bundon kivül még tömérdek egyesületük és szakkörük van a német gazdáknak. Itt a szomszéd Ausztria, amelynek egyesületi szervezetével szemben a mi gazdáink szintén messze elmaradtak. A haladás példái, a külföldön elért eredmények szolgáljanak buzdításul a mi
_ 6 3 . SZÁM 11-IK
ÉVFOLYAM.
remélhetőleg kedvező befejezése esetén a c szóban levő czikkek részére a fontosabb viszonylatokban közvetlen tarifák fognak 'létesíttetni. Mezei termények ki- ós bevitele Németországba. Németország most teszi közzé a mult évre vonatkozó kereskedelmi statisztikai kimutatásokat. E kimutatások szerint Német- . örszágba összesen 65.281,341 mm. mezei terményt vittek be 874.281,000 márka értékben. Kivitele pedig 9.513,598 mm. volt 139.139,000 márka értékben. Látható ebből, hogy Németország mezőgazdasága minden fejlődés daczára sem képes a folyton szaporodó népesség élelmét maga termelni. Mult évben jó aratás volt, igy a behozatal kevéssé csökkent — ennek daczára lényegesen az importra van utalva Németország. Tenyészállatdíjazások. Az Esztergomvármegyei gazdasági egyesület pirostarka fajtájú tehenek és 1—2V2 éves üszők jutalmazására Esztergomban szeptember hó 14-én tenyészállatdijazást rendez, a melyen 300 korona állami és 200 korona egyleti dij kerül kiosztásra. A Jász-Nagykun-Szolnokmegyei gazdasági egyesület szeptember 1-én Tisza-Roffon, 8-án Mezőtúron, 22-én pedig Jász-Apátibbn rendez tenyészszarvasmarhadijazást' és pásztorjutalmazást. A díjazásokra kisgazdák, nagytenyésztők, továbbá községek és közbirtokosok tiszta magyar fajta tenyészállatokat állithatnak. Rendelkezésre összesen 2400 korona kiosztandó dij áll, kisgazdák tenyészállatai számára, mig a községi, közép-és nagybirtokosok által kiállított tenyészállatok díszoklevéllel való kitüntetésben részesülnek. — A baranyamegyei gazdasági egyesület szept. 22-én rendez Vaiszlón tenyészállatszemlét szintén magyar fajta szarvasmarhák jutalmazására. A jutalomdijak egy részét a földmivelési miniszter engedélyezte. — A Nyitramegyei Gazdasági Egyesület a szorgalom és igyekezet jutalmazása, valamint a szarvasmarhaállomány minőségének javítása czéljából a földmivelésügyi minisztérium anyagi támogatásával szarvasmarhadij ázást rendez Vágujhelyen a vásártéren az országos marhavásár alkalmával szeptember hó 5-én. A kitűzött állami dijakra pályázhatnak vágujhelyi, pöstyéni, miavai járásbeli kisbirtokosok, olyan piros-tarka szarvasmarhákkal, melyek legalább egy év óta tulajdonukat képezik. Szövetkezeti mozgalom Dániában. A dánok, kik mai közgazdasági fejlettségüket és anyagi jólétüket tisztán a szövetkezeti eszmQ felkarolásának köszönhetik, nem szűnnek meg ma sem a szövetkezeti munkálkodás mezején és intézményeik fejlesztésén teljes erejükből közreműködni. A dán szövetkezeti mozgalom mai képe következőleg alakul. 837 fogyasztási szövetkezet 130.331 taggal, 1032 tejszövetkezet 162.000 taggal, 26 mészáros-szövetkezet ,62.000 taggal. A dán tojáskiviteli szövetkezet 25.000 tagot számlál. Tuberkulinojtások a szarvasmarhánál. A hohenheimi kir. akadémia szimmenthali tehenészetében mivel ugy saját tenyésztésű valamint a Svájczból importált tehenek közül többen tuberkulózisban megbetegedtek, a tuberkulinojtásokkaT kísérleteket tettek. Kitűnt azonban, hogy ezen ojtások nem eléggé megbízhatók. Az 1896—1900. években megállapították, hogy 16-7%-a az ojtásnak semmi eredménynyel sem járt, 10°/0 pedig csak kétes eredményű volt. Miután az ojtások sokba kerültek, az akadémia igazgatósága elhatározta, hogy egészen beszünteti azokat, mivel az állományt teljesen ugy sém mentesítheti. Más oldalról is megerősítették ezen föltevést. Igy pl. Thurebylille-ben, 1892-től mostanáig sikerült az állományt teljesen mentesiteni a tuberkulózistól. Csak egyes kisebb tehenészetekben sikerült az ojtás révén 2—3 évig egészségesen megtartani az állatokat. Hohenheimben azonban kísérletezni fognak, a borjaknak csakis forralt tejjel való táplálásával, mert a tuberkulózis kétségkívül a tej révén terjed tovább. Ajánlatos volna minden
1331 6 4 . SZÁM, 11-IK
ÉVFOLYAM.
tehenészetben hasonlóképen cselekedni, mert a tuberkulózisba esett tehén nyers teje nemcsak a .borjut, de' az embert is megfertőzheti. Lovak kölcsönös biztosítása baleset ellen. Mint azt a „Journal D. Agricultur Pratique"-ban olvashatjuk, 1895. deezember 31-ig 769 elismert kölcsönös községi állatbiztosító, szövetkezet létezett Belgiumban, 1899ben pedig már 2928-ra emelkedett a számuk. Ezen számokkal arányban van a biztosítás is, amennyiben 1899-ben 164,028 állatot biztosítottak. Ezen kedvező eredmények onnan vannak, mert a társaságok előnyösen járnak el a biztositókkal, a kárt mindig megtérítik meg azután állami s z u b v e n c i ó k a t is élveznek, mely szintén a gazdák javára esik. Hogy Belgiumban ily gyorsan szaporodnak az ily községi biztosító szövetkezetek, onnan van, mert ott nem. veszik azt oly szigorúan mint minálunk, hogy a 200,000 K. alaptőke meglegyen. Kevesebbel is engedélyezik a szövetkezetek alakítását. Különösen a ló biztosítása fizeti ki magát. Az elpusztult ló értéke nagyon csekély, a bőréért alig kap a gazda néhány forintot, mig a biztosított állatért 400—500 frtot is kaphat. Nálunk is van egy állatbiztocitó központi szövetkezet s kívánatos volna, hogy mentől többen lépjenek vele összeköttetésbe, mert a példák mutatják, mily előnyös az állatállománynak, különösen a lovaknak biztosítása. Szüreti ünnepélyek. Néhány lap vasárnapi számában arról adott hirt, hogy Darányi földmivelésügyi miniszter szüreti ünnepélyek megtartására szólította fel a szőlőbirtokosokat. Illetékes helyről ugy értesülünk, hogy a földmivelésügyi miniszter szüreti ünnepélyek megtartása iránt semmi intézkedést nem tett s ilyen intézkedéseket tenni jövőben sem szándékozik. Állami gazdaságokban eladó állatok és termények. A kassai m. kir. gazdasági tanintézetnél 3 drb 2 A éves rambouillet kos bárány, 15 drb 1 U éves rambouillet kos bárány, 2 drb 2 A éves rambouillet jerke bárány, 5 drb 1 éves ramb. tenyészkos, 2 drb friz tenyészkos. A keszthelyi m. kir. gazd. tanintézetnél 3 drb 1 8 A éves bonyhádi bika, 7 drb l 2 / á é v e s merino precoce tenyészkos, 12 drb 1 2 A éves szőke mangalicza tenyészkan. A kolozsmonostori m. kir. gazd. tanintézetnél 26 drb. ártány-malacz, 12 drb. öreg herélt kocza, 3 drb öreg kan. A debreezeni m. kir. gazd. tanintézetnél 9 drb l2/'é éves tenyészkos (magyar fésűs), 19 drb 2 A éves kosbárány, 33 drb 1 2 A éves tenyészkocza (mangalicza). Az adat m. kir. földmives-iskolánál 1 drb herélt igásló, 2 drb hámos kancza, 2 drb jármos ökör, 5 drb 2 éves bika (magyar) 2 drb 1 éves bika, 3 drb 3 éves, 1 drb 2 éves és 1 drb. 1 éves magyar fajta üsző, 1 drb. magyar f a j t a bika-borju, 1 drb számfeletti tenyészkan, 3 drb 2 éves kan, 9 drb tenyészkocza. A kecskeméti m. kir. földmives-iskolánál 1 drb. 2 éves magyarfajta tenyészbika, 2 drb 2XA éves magyarfajta tenyészüsző, 2 drb öreg magyarfajta tehén, 2 drb 3 éves számfeletti csikó. A szentimrei m. kir. földmives-iskolánál 4 drb öreg czikája kos, 3 drb 2 éves czigája kos, 1 drb 1 éves czigája kos. A békés-csabai m. kir. földmives-iskolánál 2 drb 1 2 A éves mangalicza kan, 2 drb 1 2 A éves mangalicza ártány, 11 drb 1 2 A éves mangalicza kocza. A csákovári m. kir. földmives-iskolánál 10 drb pinzgaui tehén, 1 drb 2 éves pinzgaui üsző, 43 drb mangalicza koezamalacz, t 3 drb 2 éves és 2 drb 1 éves tisztavérü czigája tenyészkos, 4 drb öreg tisztavérü czigája kos, 3 drb rambouillet kos bárány á 30 K., 2 drb rambouillet jerke bárány á 25 K., 5 drb rambouillet 1 éves kos á 60 K. A rimaszombati m. kir. földmives-iskolánál 1 drb öreg angol félvér kancza. A lugosi m. kir. földmives-iskolánál 28 drb tenyészképes kan, 2 drb tenyészképes bika. A nagyszentmiklósi m. kir. földmives-iskolánál 100 q I. oszt. őszibuza. Útmutatás a must és bor okszerű kezelésére német és román nyelven. A földmivelésügyi miniszter tekintettel az ország n e m
KÖZTELEK,
1901.
AUGUSZTUS
HÖ
17.
magyar ajkú szőlősgazdáira a must és bor okszerű kezeléséről irott népies kézikönyvet német, román, szerb és tót nyelvekre fordítatta le. Ezen fordításokból a német ós román füzet most jelent meg s példányonként 50 fillér beküldése ellenében az „0MGE."-nél is beszerezhetők.
leg előforduló téves bárczázások és elhurczolások a lehető legrövidebb idő alatt kiderittessenek és helyreigazittassanak.
Magyar Thomassalak. 1 7 — 2 0 % összphosphors., ebből kb. 8 0 % czitromsavban oldható, 7 5 % porfinom, 80 kilogrammos ingyen-zsákban legolcsóbban ajánl a kartellen kívül álló Sátorigyárak központi irodája : Budapest, IX., Dandárutcza 25.
(Quttmann és Wahl bizományi czég jelentése.)
KERESKEDELEM,TŐZSDE, Sc^esti
Lapunk mai számához csatolva van az általánosan előnyösen ismert Bielm János aszfalt és vegyi kátránytermékek gyárainak prospektusa, melyet olvasóink szíves figyelmébe ajánlunk. Megjelent az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" kiadásában Az Újlaki Uradalom Üzleti berendezése a ,Köztelek* szerkesztősége által kitüntetett pályamű. Két tábla hat ábrával. I r t a : Wiener Moszkó. Egy hazai belterjes uradalom üzleti ágának jövedelmezőségére és az egyes üzleti ágak viszonyára vonatkozó részletes adatok ismertetése. 104 oldalas csinos könyv ára portómentes megküldéssel : 55 krajczár. Megrendelések a kiadóhivatalba mtézendők. Magy. kir. államvasutak. 107644/á01 CIt. Hirdetmény. Nyugotnémet-osztrák-magyar vasúti kötelék. Szász-osztrák-mágyar vasuti-kötelék. (Díjmérséklés petróleum és petroleumfinomitási termékekre.) A „Verordnungsblatt führ an Eisenen und Schifffahrt" 1900. évi 147. számában 3589. tétel alatt és 149. számában 3798. tétel alatt HUtteldorf-Hacking és Nussdorfról átmenetileg különböző osztrák halárátmeneti állomásokig az osztrák-magyar vámhatáron át való kivitelre való rendeltetéssel szállítandó petróleum és petroleumfinomitási termékekre nézve hirdetett díjkedvezmények víssztérités utján alkalmazást nyernek Magyarországból a vámkülföldre rendelt és közvetlen fuvarlevelekkel rovatolási- és útirány előirrs nélkül feladott küldeményekre nézve is a fenti hirdetményekben foglalt díjkedvezményekre nézve megállapított egyéb feltételek épségben tartása mellett. Budapest, 1901. augusztus hóban. A m. kir. államvasutak igazgatósága a részes vasutak nevében is. (Utánnyomás nem dijaztatik.) Podgyászés darabára-küldemények megjelölése a feladók részéről. A magy. kir. államvasutak igazgatósága a nyári utazási és nagyobb áruforgalmi időszak beálltával ismételve felkéri az utazó- és szállitóközönséget, hogy ugy saját, mint a vasúti szolgálat pontos és gyors lebonyolítása érdekében a szállításra feladott uti podgyászon a rendeltetési állomást, egyéb darabárukon pedig ezenkívül még a czimzett nevét, polgári állását és lakását a maga részéről feltüntetni szíveskedjék. ' A czím legalkalmasabban magára a burkolatra, vagy az arra egész terjedelmében ráragasztandó papirra, esetleg a darabhoz erősítendő fatáblácskára, bőrdarabra vagy erős papirlemezre írandó. A közönség a vasút ily irányú támogatása mellett a podgyász, illetve darabáruk helyes szállítását és pontos kiszolgáltatását nagyban megkönnyíti ós gyorsítja s különös biztosítékot szerez magának arra, hogy a nagyszámú küldeményeknek a vasúti közegek által aránylag igen rövid idő alatt végzendő felvételnél eset-
gabonatőzsde budapesti
termény-
. Budapest, 1901. aug. 17-én.
í
Az időjárás a lefolyt héten nagyobbára száraz és meleg volt ; később azonban az egész ország területén bekövetkezett csapadék a hőmérséklet tetemesebb csökkenését vonta maga után. A hozatalok készáruban, . habár javultak, az idényhez viszonyítva még mindig gyengék. Az utóbb megjelent hivatalos termésbecslés búzában további, ámbár csak csekély visszaesést tüntet fel, mig a többi gabonaczikkek hozama némileg jobb. Európában az időjárás változó és zivataros volt.' A külföldi piaczok üzletmenetét illetőleg, az árirányzat nagyobbára szilárd, a forgalom azonban sok kivánni valót hagy fenn. A fogyasztás tartózkodó és csak legszükségesebb beszerzéseire szorítkozik, mig a spekuláczió teljesen reservált. Az amerikai piaczokon kezdetben kedvezőtlen terméshirekre szilárd volt a hangulat — a washingtoni mezőgazdasági hivatal jelentése szerint a mult hónaphoz viszonyítva búzában 45 millió bush., tengeriben 694 bushellt tesz a visszaesés — később azonban az árakban csökkenés állott be, jóllehet a látható búzakészlet tetemesen gyengült. A kiviteli üzlet lényegesen alábbhagyott. Angliában a hangulat némileg jobb volt, a vevők azonban tartózkodók maradtak és mérsékelt forgalom mellett a hét végével az irányzat is gyengébb. A franczia piaczokon tudatában vannak ama körülménynek, hogy erősebb importra lesz szükség és az irányzat szilárd maradt. A német piaczoknak a tengerentúli jelentések adták meg a direktívát, egyenlegként az árak azonban alig változtak. A többi kontinentális piaczokon a forgalom nehézkes és habár kétségtelen, hogy az európai szükséglet ez idén erősebb leend mint tavaly, egyelőre érdeklődés vagy kereslet nem mutatkozik. Nálunk a forgalom az összes czikkekben gyenge volt és zab kivételével az árak is csak nehezen' tartottak és részben olcsóbbak, Az üzleti forgalomról e héten a következőket jelenthetjük : Buza, a hét elején csökkenő irányzatú volt. A malmok csak mérsékelt beszerzéseket eszközöltek, a tulajdonosok azonban különösen waggonáruban erős eladási hajlamot tanúsítottak és igy az árak már az első üzleti napon csökkenőek voltak. Az árveszteség ugyan rövidesen pótolható volt, az irányzat azonban később is csendes, a forgalom mérsékelt maradt, ugy, hogy az árak csak nehezen voltak változatlanut tarthatóak. Ó áruban a malmok ugy látszik elegendő beszerzéseket eszközöltek, a kereslet már nem oly élénk, ámbár a kinálat is gyengült. A hetiforgalom 160,000 mm., melynél ó buza néhány fillérrel magasabban jegyez, mig uj áru változatlan maradt. A hetihozatal összege 129,000 mm., melyből 1350 mm. ment tovább. Rozs a héten is el volt hanyagolva ; a kinálat aránylag mérsékelt ugyan, a kivitel részére azonban épugy mint a fogyasztás czéljaira is csekély volt az érdeklődés, minélfogva az árak korlátolt forgalom mellett ismét valamivel olcsóbbak. Jegyzésünk minőség szerint budapesti paritásra 13-10—13'30 K. készpénzfizetéssel és 13 '60 K.-ig három hóra helyben átvéve. Nyíri származékok szintén csak korlátoltan voltak forgalomban és csupán a budapesti árak viszonylatát érték el. NagyKárolyban 12—11-95, Debreczenben 12 fizettek. Ó-rozs üzlettelen. Árpa (takarmány- és hántolási czélokra) lanyhuló irányzatú volt. A kinálat jobb minőségű áruban is elég bő, mig gyárosok tartózkodóak voltak, annál inkább, m ert azok előre vásárolt. áruval el vannak látva és hizlalók is csak olcsóbban akartak Vásárolni. Az árak 10—20 fillért; vos/.tnll.-k és minnsóir szerint á 12-20—12-50 K. közöt t alakulnak helyben. Szerb árpából néhány tétel á 12-15 K., dohos áru 12 K. kelt el vámoltán 3 hóra helyben. Sör- és maláta-árpálcban állomásokon átvéve fiz üzlet nagyon nehézkesen alakult. Kisebb tételekben csupán jobb tiszavidéki és ugyanolyan felvidéki áru volt elh< tyez.hetü, rin i.icJicK az Yira.k'isméi f>0 00 fill. olcsóbbak. Tiszavidéki árut 11'50—12-50, jobb fajtájút 13-50, finom felvidéki árpát 14—15-50 és finom urasági tételeket 16 K.-ig jegyzünk. Zab a hét kezdetével bővebb kinálat és gyenge kereslet mellett még lanyha volt, utóbb azonban a hozatalok csökkenése mellett jobb érdeklődés állott be és az árak 10—20 fillérrel a mult heti nívón felül emelkedtek. Szin és tisztaság szerint 12'40—1'20 K.-ig jegyiünk és a forgalom körülbelül 3500 mm. Tengeri magasabb határidő jegyzések folytán szilárd volt ugyan, a forgalom azonban mérsékelt marad. Elszállítási czélokra valamint Kőbánya részére készáru augusztusi kötések ellenében cseréltetett, mig felmondott kötések csak 10 fillérig a határidőjegyzésen alul voltak elhelyezhetőek. Tiszavidéki állomásokon 9-60—1-10 K. fizettek.
KÖZTELEK, 1901. AUGUSZTUS HŐ 21.
között változik budapesti paritásra. Határidő káposztarepczében az engagement már csekély és árfolyama szintén alig változott. A hét folyamád 27-60—27-70 K. között jegyzett és ma végével 27.40—27.60 K. zárul. Bánsági íepczéből kínálat nincs. Lenmag szilárd és 30—32 K„ vadrepcze 14,50—15.— K. között jegyez.
Napijelentés a galbonaüzletről. 1901. augusztus 21. A tegnapi ünnep következtében két napról folyton lanyhábban érkezett külföldi jegyzéseket kellett ma a tőzsdén számításba venni, és igy a határidőbuza jegyzése októberre ismét az oly nehezen elért 16 korona alá szállott; most délben 15.88—15.90 koronáig jegyzünk. Ezzel egybehangzóan a készáruüzlet is nehezebben indult és mivel a malmok csak olcsóbb árakat engedélyeztek, tulajdonosok kényszerítve voltak tíz fillérrel olcsóbb ajánlatokat elfogadni. Az összes külföldi tőzsdéken szintén lanyha hangulat uralkodik. Készbuza nálunk ma jó kínálat és ugyanolyan vételkedv mellett lanyha irányzatot követ. Elkelt körülbelül 30,000 métermázsa, tíz fillérrel olcsóbb árakon. Mai eldaások : Uj buza: Tiszavidéki: 100 mmázsa 80 kg. 16.4" " "'
16.25 16.25 16.30
(Az árak 50 kg.-ként koronaértékben értendők.) I^Sóbbofott. Azonnali szállításra 13.20 koronáig érhető el budapesti egyenértékben. Takarmányárpában nyugodt a hangulat, helyben 12.50 koronáig jegyzünk. Kioiteli czélokra nagyobb mennyiségben kínálják az árut, de. ezidőszerint az egész piaczon vevő nem található. Zabban az irányzat ma is kellemesebb, árak további öt fillérrel emelkedtek. Minőség szerint helyben 13,50 koronáig jegyzünk. ; Tengeri azonnali szállításra budapesti egyenértékben 10.55; koronával, Kőbányán pedig 10.70 koronával Ü fizettetik, • * .
A kontingens, nyersszesz ára Budapesten 42.—— 42;50 K. Bécsi jegyzés 41. 41.40 korona kontingens nyersszeszért. Prágai jegyzés 110.50—110.5, s korona adózott és 37.5C .— korona adózatlan szeszért. Trieszti jegyzés 14,50—14.75 korona kiviteli szeszért, 90°/0 hektoliterje. Budapesti heti jegyzés: nagyban kicsinyben korona korona .Finomított szesz 115.50—116-50 117.50—118.50 Élesztőszesz 117. 117.50 118. 118.50 Nyersszesz adózva 114. 114-50 115.50—116.50 Denaturáltszesz 33. 34.— 34.50—35.— Az árak 10;000 literfokonként hordó nélkül bérmentve, budapesti vasútállomáshoz szállítva, készpénz fizetés mellett értendők.
A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. A magyar gazdát vásárcsarnok ellátó szövetkezete üzleti jelentése. 1901. aug. 19. A lefolyt üzleti hét mindvégig lanyha volt. Élénkebb kereslet' tárgyát a vad, és nyomott árak melfttt a gyümölcs képezte, mig zöldségfélék, burgonya, baromfi és tejtermékek árhanyatlás mellett is el voltak hanyagolva. Mint újdonság igen keresett czikket képezett a a nyul, ugy, hogy darabjáért 4 koronát értünk el ; fogoly elkelt 70—90 filléren darabonként, szarvas 60—68 őz 140—160 filléren kilónkint egészbeni eladásnál. Ajánljuk különösen a nyul, őz és fogoly beküldését. A húsfélék csendes üzletmenet mellett változatlan árakat jegyeztek. Teavaj elkelt 180—220, főzővaj 140—160, tehéntúró 12—16, trapista sajt (hazai) 160—200 filléren kgként. A tojás ára az utóbbi napokban kissé javult ; elkelt : alföldi 54—55, erdélyi 53—54 koronán eredeti ládánként. A zöldségfélék közül nagyobb mennyiségű burgonya és paradicsom érkezett másodrendű minőségben. Elkelt: II. rendű rózsaburgonya 210—220 koronán waggontételekben, paradicsom 3—4 koronán métermázsánként. A gyümölcs közül, mely az idény főczikkét kezdi képezni, jegyzésünk : Alma, nyári édes 8—20, közönséges kevert 8—1 , muskotálykörte 14—20, Kálmánkörte 14—28, magvaváló szilva 12—16, ringló (nemes) 8—12, piros ringló 4—8, szőlő fehér mézes 20—30, madlén 20—28, saszla 36—52, oportó 20—28 fillért kg.-ként. Görög dinnye 8— 20, sárga dinnye 7—30 filléren kelt el darabonként. Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület, Mesterutcza. 1901. augusztus 20-án. A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére.) , Felhozatott a szokott községekből 5 szekér réti széna, 14 szekér muhar, 3 szekér zsupszalma, —szekér alomszalma, — takarmányszalma, — szekér tengeriszár, — szekér egyéb takarmány, 400 zsák szecska. A forgalom lanyha. Arak fillérekben q-ként a következők: réti széna 320—540, muhar 440—520, zsupszalma 280—300, alomszalma —, takarmányszalma —, tengeriszár , egyéb takarmány .zabosbükköny , lóhere , luezerna , köles , sarjú , szalmaszeeska 360—860. összes kocsiszám 25. Összes suly 35000 kg. illatvásárok. Budapesti szurómarhavásár. 1901. aug. hó 19-én. A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóságának jelentése. Felhajtatott: belföldi 433 db, eladatott db, galicziai — drb, eladatott — drb, tiroli drb, eladatott — drb, növendék élőborju 28 db, eladatott — drb, élő bárány — db, eladatott— db; leölt belföldi — drb, eladatott — drb, galicziai — drb, eladatott — drb, tiroli — drb, eladatott — drb,. bécsi leölt — drb, eladatott — drb, növendék borjú — drb. eladatott — drb, leölt bárány — drb, eladatott — drb, élő kecske gödölye — drb, eladatott — drb. A vásár irányzata lanyha. Arak a következők : Élő borjuk : belföldi koronáig, kivételesen — koronáig dbonkint, 50"—78-— koronáig, kivételesen 82 koronáig súlyra, galicziai , kiv. koronáig drbonkint, kor.-ig, kiv. koronáig súlyra, tiroli koronáig kiv. koronáig drbonkint, koronáig kiv. koronáig súlyra, növendék borjú , : koronáig, kiv. koronáig drbkint, 44—50 koronáig, kiv. koronáig súlyra. Leölt borjú: belföldi — koronáig kiv. — koronáig súlyra, galicziai koronáig kiv. koronáig súlyra, tiroli koronáig, kiv. koronáig drbonkint, bécsi koronáig kiv. koronáig súlyra, kecske —• koronáig, kiv. koronáig páronkint, élő bárány —• •— koronáig páronkint, leölt bárány —• •— koronáig párja. Budapesti julivásár. (1901. augusztus hó 19-én. A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóságának jelentése a „Köztelek" részére). Felhajtatott 2608 drb juh, úgymint : 1044 darab hizlalt ürü, 1132 db feljavított juh, 100 drb kisorolt kos, 322 darab kiverő juh, — drb bárány, — darab kecske, — drb szerbiai juh, — drb durvagyapjas. A nagyobb felhajtás következtében a vásár irányzata lanyha volt. Első rendű ürükre a kereslet jó volt. Arak a következők : Belf. hizl. ürü 34—40 — (—) K. páronkint, 42—45 (—) K.-ig 100 kiló élősúly szerint, feljavított juhok 28" 32-0 K. páronkint, 36—40— (—) K.-ig 100 kiló élő suly szerint, kisorolt, kosok •— K.-ig páronkint, —. K.-ig 100 kiló élő suly szerint, kiverő juh 15"—24— K.-ig páronkint, 34 K.-ig 100 kl. élős. sz., bárány — K., kecske •— K. páronkint, durvaszörü —. •— K. páronkint, K.-ig 100 kiló élősúly szerint, szerbiai juh K. párkint, — angol keresztezés — K.-ig élősúly szerint, K. páronkint, romániai — K. páronkint, durvaszörü 23-—30"— K. páronkint, — . — — . — K.-ig 100 kiló élősúly szerint.
65. SZAM. M-IK ÉVFOLYAMBécsi vágómarhavásár, 1901. augusztus hó 14-én. (Fass Jenő tudósítása „Köztelek" részére.) Összes felhajtás 6513 db. Ebből magyar 3240 db, galicziai 263 darab, bukovinai 35, német 975 db, hizott 3784 db, legelő 784 db, fiatal 1945 db, ökör 4247 db, bika 1007 db, tehén 791 db, bivaly 348 db. A mult keddinél mintegy 1000 drbbal nagyobb felhajtás folytán az üzlet lanyha volt és az ár 2—4 koronával 1G0 kilónként esett. Arak : príma magyar 68—74-— (76" ), szekunda 60—67, tertia 52—58, galicziai prima 74- 76 — ( ), szekunda 68—73, tertia 63—67. Német prima 76—80-— (82 ), szekunda. 68—75, tertia 61—67. Legelőmarha : szerb és magyar 10—60-—, rosszabb minőségű 50'—60'—. Bika és^ tehén 44—64 (—.——), és bivaly 4048-—. Az összes eladások,, élősúlyban, 100 kilogrammonként, koronákban értendők. Bécsi szuróniarliavár. 1901. augusztus 14-én. Felhozatott : 3658 borjú, 1010 élő sertés, 147 kizsigerelt sertés, 256 kizsigerelt juh, 144 bárány. Ünnep következtében borjuk élénken kerestettek és áruk 8—12 fillérrel emelkedett. Sertésüzlet szintén élénk, juhok és bárányok lanyhán keltek. Arak kilogrammonkint: kizsigerelt horju 80—124 prima , primissima ( ), élő borjú 68—88, prima 90—96 ( ), primissima 98—104 (—), fiatal sertés 72—92", kizsigerelt hússertés , nehéz 100—112, süldő 96'—112, ( ), könnyű süldő , kizsigerelt juh 56—80 pr. kiló fillérekben, bárány páronkint 1 0 — 2 4 » ( — ) korona. : Bécsi sertésvásár. 1901. aug. 20-án. (Schleiffélder és társai bizományi czég távirati jelentése a „Köztelek" részére). Felhajtás: 3945 lengyel, 6970 magyar összesen 10915 drb. A vásár lanyha volt. Arak kilónként élősúlyban fogyasztási adó nélkül prima 83—85 fillér kivételesen 86 fillér, közapes 68—80 fillér könnyű fillér, süldő 70—90 fillér. Bécsi julivásár. 1901 aug. hó 14-én. Felhajtás 3374 db. juh. Az üzlet lanyha volt. , raczka 34—44.— Arak: juh 48—52, kiv. fillér pr. kiló élősúlyban. Szerkesztői üzenetek. M. Lóránd, Sz. Maximilián, K. László, F. Sándor, B. Károly, S. Károly uraknak. A beküldött ezikkek nem közölhetők. S. F. urnák, Tolmács. A hadügyminiszter a tüzérségtol kiselejtezendő-lóanyag árverési idejét a „Köztelek ben is hirdetni szokta. Tessék figyelemmel kisérni. Cs. J . urnák, Batta. Mi nem ismerjük az Ön által kérdezett vetőmagcsávázó anyagot, tehát nem is tudhatjuk hol szerezhető be. L. F. urnák, Emőmajor. A gyakorlatra bevonult cseléd nem köteles helyettest állítani. • Meatggazdáfc ü g y e i m é b e ! -
Elismert kitűnő hazai gyártmány!
1600 gőzcséplőkészlat Özemben!
ELSŐ MAGYAR gazdasági gépgyár RÉSZVÉNYTÁRSULAT BUDAPESTEN, V Á C Z I - U T ÍO. SSEJLM.
2Vi, 3>/i, 4, 4»/«, 6, 8, 10. 12 lóerejüek.
Magánjárók (uti m o z d o n y o k . ) Kérj Ok minden sz»kb«y
Arjtgyzék klvánttra dljmMtMM küdstlk.
1337 64.
SZÁM
11-IK
ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK,
1901.
AUGUSZTUS
HÓ
17.
Bárány # # ^ gyapjú l é g - J o b b a n
é r t é k e s í t
szennyes, úsztatott vagy gyárilag mosott állapotban
Első magyar gyapjumosó és bizományi részvény-társaság vasútállomás:
Budapest—Lipótváros.
1S01. évi 5630. számhoz.
Értesítés.
Földbirtokosok,
gazdák és raktárvállslatok stb, figyelmébe.
Ausztria-Magyarországon általam bevezetett s mindenki által hasznosnak elismert
ponyva-kölcsönző intézmény
A cs. és kir. közös hadügyminisztérium 1901. évi augusztus hó l-én Abtheilung 13,1731. sz. a. k. rendelete szerint
ajánl igen csekély kölcsöndij mellett 96 • mtr. és 48 • mtr. nagyságú telitett
felszerelési tárgyakat
mezei termékek és vasúti waggonok betakarásához, továbbá 12 • mtr. nagyságú, behordáshoz alkalmas s x e k é r p o n y v á k a t , miáltal saját ponyvák költséges beszerzése megtakarittatik. Úgyszintén
általános verseny utján biztosítani szándékozik. A telj tartalmú hirdetmény az ajánlati mintával együtt, azután a szállitandó czikkek és a szerződési tervezet valamennyi hadtest hadbiztosságánál, a briinni, budapesti, gráci és kaiser-ebersdoríi ruhatároknál, azután a birodalom összes kereskedelmi- és iparkamaráinál, a kereskedelmi muzeumnál és a magyar országos iparegyletuél Budapesten megtekinthetők. Budapest, 1901. évi augusztus hó 7-én.
A cs, és kir. 4. hadtestnek l a f c t (Ttánnjómat nem dijaztatik).
kazal ponyvákat, zsákok is kölcsönöztetnek igen olcsó árak és előnyős feltételek mellett. Ugyanitt legolcsóbban szerezhetők be uj és használt 726
telitett p o n y v á k , valamint s z e k é r p o n y v á k 7 korona és 9 korona, v a r r á s nélkül egy darabból szőve csinvat ponyvák 16 korona, továbbá uj és használt •m* gn* Z ö «
Bjr 0% Bjr B U í l
minden nemben, gabona, faszén, liszt és korpás zsákok stb.
Legolcsóbb b e s z e r z é s i f e p ^ á s . ócska zsák és ponyva minden mennyiségben a legmagasabb áron megvétetik.
NA (JEL ADOLF Budapest, V. Arany-Jánas-uicza 12. T E L E F O N . 8 5 - o s .
Sürgöny-czim: Nagel Adolf, Budapest.
I S T A H E L á s L E N N E R, Triör és lemez-lyukasztó-gyár Budapesten. I Újdonságként a j á n l j á k gőzcséplőgépek s z á m á r a a „ D o r n - f é l e szabadalmazott uj rendszerű törekI rostákat vas vagy aczéllemezböl, á f á b ó l készült törekrosták helyeit. Előnyök: 1. a töröknek 1 tökéletes lazítása, 2. a töreknek egyenletes felosztása az egész rosta felületen, 3. a I rosták eldugulása ki van zárva, 4. rendkívül magasfoku magkirostálás, 5. Ingnanagyobb tartósság. • triörök buza, rozs, árpa, PopTilnnpiipncfáV • horgany-, vas- és aczéllemezből s mindennemű lyukasztott • zab stb. tisztítására. UuujJlUyöpi UMdü, • vagy hasított lemezek, gazdasági vagy technikai ezélokra.
1366
KÖZTELEK,
1901. AUGUSZTUS HÓ 21
i nélkülözhetik á E a gépek szerkezetére, kezelésére és a gépészek oktatására nézve Magyarországnak egyedül és legjobban szerkesztett
! GÉPKEZELŐK LAPJA!
czimü szaklapot, 4140 4 % melyet V É G S E I E D E magy- kir. iparfelügyelő szerkeszt. § Előfizetési ára íélévre 4 korona.
Diószeghi óriás búzából első iitántermelés dombos t a l a j r ó l t ú l é r e t t v e t ő m a g
z s á k nélkül
100 kg.-ként 17 koronáért Nagy-Bélicz állomástól s z á l l í t v a kapható
Bars-Símonyí
gazdaságánál
B a r s - S i m o n y h a n .
441a
1 Megrendelhető a kiadóhivatalban: BUDAPEST, Soroksári-utcza 5.
4—10 h ó n a p o s
Jnagy yorkshire fajtájú tenyészkanok mindenkor nagy választékban kaphatók ,ró Stummer Sándor Natjy-Bodokon, u. p. N y i t r a - L u d á n y , (Nyitramegye). 4476
(Utánnyomat nem dijaztatik).
1 legjobb
és leghathatósabb
szer
1 fagomSsa, falmállás, nyálka I gomba valamint ezek okozta és ei&l3QS levegő
és penésznedvesség * ellen.
Szagtalan, nem maró, nem fest ' Uradalmak, gazdaságok, földbirtokosok, szeszgyárak k legjobban bevált. — Kitűnő bizonylatok. — Egyedüli
körében gyárosai
ai :
Festékgyárak:
1Lutz Ede é sT á r s a f
!! M E G J E L E N T ! ! a nagy inéItóságH m. k i r . földmivelésügyi minisztérium anyagi és az Országos Központi Hitelszövetkezet erkölcsi támogatása mellett Dr. G A L O V I C S ZOLTÁN
A Magyar Szövetkezeti Jog
czimti müve, mely a szövetkezetekre vonatkozó összes jogszabályokat tárgyalja és az összes szövetkezeti eszme minden barátja számára
=
nélkülözhetetlen kézikönyvül szolgál. = Ezen mü utmutatóul szolgál:
a szövetkezeteit a l a p í t á s á r a , a tagok jogTiszonyaira, a k ö z g y ű l é s , i g a z g a t ó s á g és f e l ü g y e l ő bizottságra, ezek t a g j a i n a k j o g a i r a , kötel e s s é g é r e , f e l e l ő s s é g é r e stb. A mű ára portomentesen megküldve 6 korona 30 Kötve 7 K . 30 fillér. Megrendelhető
fillér.
a Köztelek kiadóhivatalában Budapest, IX. ker,, üliői-ut 25.
Franczia csupasz buzamagot, mely a csornai bérgazdaságban kötött agyagtalajban az eddig vetésre használt buza maggal szemben legyőzhetőleg 1900-ban 78 és 1901-ben 67%-al adott nagyobb termést, addig mig a készlet tart, jól rostált teljesen tiszta , minőségben hectoliterenként 80—81 effectiv sulylyái, zsákot, ha vevő nem küldene önköltséggel külön számítva, ajánl 18 koronáért mm. a csornai vasúti állomáshoz állítva
SZAUER ÁRPÁD uradalmi intéző Csornán, Sopronmegye.
4475
Magy. kir. államvasutak. — 116887/901. szám.
Pozsony. ]
i Pályázati hirdetmény.
A magyar kir. államvasutak igazgatósága kulönbozo használaton kivül helye, zett, de még jó karban levő és ipari- vagy egyéb czélokra még jól használható, a budapesti központi szertárunkban megtekinthető különböző leltári tárgyakat, ü. m. szerszámokat, kenderköteleket, vaslánczokat egy nyitóit hintót stb. eladni óhajtván, ezek eladásására ezennel nyilvános pályázatot hirdet. Az eladásrra kerülő tárgyakét feltüntető kimutatás, — mely egyuttel ajánlati űrlapul is szolgál — anyag és leltár beszerzési szakosztályunkban egy példányban in; 1 n k mi) ló i:K';i "-, •• i:-,:i :,i ; n • '.ni • IAjánlatok tetszésszennli tárgyakra, de kizárólag az általunk kiadott űrlapon tehetők. Pályázni kívánók felkéretnek, hogy erre vonatkozó 1 koronás magyar bélyeggel ellátott és lepecsételt ajánlataikat folyó évi szeptember ho 26-án deli 12 óráig anyag- és leltár beszerzési szakosztályunknál (Budapest, Andrássy-ut 73. II. em. 43a* benyújtani szíveskedjenek. Az ajánlat áoritéka a következő felirattal látandó el: Ajánlat 111876(901. sz. hoz. különböző leltári tárgyah megvételre. Az ajánlat benyújtását megelőző nap déli 12 óráig a megvenni szándékolt: tárgyak az ajánlati árral kiszámított értékének & százaléka bánatpénzként teendő le főpénztárunknál készpénzben vagy államf letété alkalmas értékpapírokban. Az ajánlattevő az ócska anyagnk eladására vonatkozu 122281/96, sz. a fennálló általános feltételeket magára nézve kötelezőknek elismerni és a Jeltét füzetett ivenkint 30 filléres magyar bélyeggel saját és két tanú aláírásával eltátva ajánlatához csatolni tartozik. Ezen feltét füzet nyomlatványtárunkban példányonként 30' !lll , i nn I I I i I I I I lll 1 ibPbti' es a/ n i in t i l i , ' . Inpénztárhoz való beküldése ellenében postával megküldetik, Bánatpénz nélküli, nem az általunk kiadott űrlapon vagy elkésve beérkezett ajánlatok nem vétetnek figyelembe.
T'WW
Százalék fizetés
mellett keres áílást é F a ű é t t é p e s gazdatiszt nagyobb uradalomban. Szives ajánlatot kér „Százalék fizetés" e lap kiadóhivatalához.
jelige alatt 4472
64. S Z Á M
11-IK
FIVFOLYAM.
KÖZTELEK,
1901.
AUGUSZTUS
HÓ
Uradalom-feloszlás folytán
Őszi vetésre ajánljuk
diószeghi óriási búzánkat,
özv. báró Schosberger Zsigmondné őméltósága pusztaszent-tornyai uradalmában (Békés vármegye) 1901. szept. l-én reggeli 8 órától kezdve önkéntes árverésen a kikiáltási áron felül legtöbbet Ígérőnek
mely már igen elterjedt s melynek eredménye a hozzánk érkezett összhangzó értesítések szerint általában a legnagyobb megelégedést keltette, miután a rozsda elleni ellenálló képességét nagy mértékben igazolta.
el fognak adatni: I. Angol félvér ménes.
D i ó s z e g h i czukorgyárhoz D i ó s z e g h (Pozsonymegyében) intézendők.
1339
17.
7 21 9 12
4298
Magyar kii. államvasutak. 97891/901. szám.
drb különböző korú „ „ „ „ „ „ „ különböző nemű
méncsikó, kanczacsikó, herélt csikó, választott csikó.
II. Simmenthalí jellegű tehenészet.
Pályázati hirdetmény. Áz alulírott igazgatóság a magy. kir- államvasutak részére a jövő 1902. évi január 1-től 1903. év végéig a következő lakkokból felmerülő szükségletének szállítását biztosítani kívánván, ezennel nyivános pályázatot hirdet nevezetesen: Szárító kencze (siecativ) dámár-fénymáz, előkészítési fénymáz, tresi fénymáz mozdonvJ féiiymáz és tölgyfa-fény mázra. A kiírás tárgyát képező lakkokat előtünlető jegyzék, mely egyszersmind ajánlati mintául szolgál, valamint a szállításokra vonitkozó részletes módozatok, valamennyi hazai kereskedelmi- és iparkamaránál megtekinthetők és a magy királyi államvasutak igazgatósága anyag- és leltárbeszerzési (A III.) szakosztályánál (Budapest, Andrássy-ut 73. sz II. emelet 47. ajtószám) ingyen kaphatók. A szabályszerűen kiállított, egy koronás magy. kir. okmánybélyeggel ellátott ajánlatok lepecsételve legkésőbb f. évi szeptember hó 10-iki déli 12 óráig a magy kir. államvasutak anyag- cs leltárbeszerzési szakosztályában átadandók, illetőleg posta utján oda küldendők és a boríték ezen kttlczimmel látandó el:' Aiánlat lakkok szállítására 97891/901. siámhoz". "J Bánatpénzül az ajánlott lakkok egy évi ért 'skének 5»/o a készpénzben vagy állami letétekre alkalmas értékpapirosokban legkésőbb f. évi szeptember hó 9-iki déli 12 óráig a magy. államvasutak budapesti főpénztáránál leteendő. Később benyújtott ajánlatok, valamint olyanok, melyek nem pontosan és részletes módozatok belartása mellett állíttatnak ki, végül olyanok, melyek után bánatpénz nem tétetett le, nem vétetnek figyelembe. Bueapest, 1901. évi augusztus hóban. Az igazgatóság. (Utánnyomás aem tlijaztatik.)
27 17 2 33
drb „ ,, „
5—8 éves fejős tehén, elöhasi üsző, 3 éves telivér simmenthali bika, ezen tehenészet után származó különböző korú ökörtinó.
III. Különböző gazdasági felszerelések. Szekerek, ekék, fogasok, vetögépek stb. Végül ugyanott eladó együttesen vagy kisebb részletekben is rambouillet jellegű fésűs gyapjas, 14 drb öreg és kétéves tenyészkos, 3 5 drb kosbárány, 330 drb jerke és 320 drb ürü-bárány. P u s z t a - S z e n t - T o r n y a , vasútállomás 5 perez, O r o s h á z a , vasútállomás 30 perez.
P o n g r á c z J e n ő , urad. intéző.
•TTTTVTVTTTH l l t l t M 99 M9<
idj
]l l *
• • • •
It •F •S II
-1
$ h
m
1/ 1 1H:
HAZABIK a u g u s z t u s elsejével uj előfizetést nyitott.
•m< ®m<
A „ H a z á n k 6 6 a pártpolitikától független napilapja a magyar gazdáknak,
on<
mely a nemzeti íermelés, a nemzeti munka érdekeinek érvényesítéséért és védelméért küzd és küzd a
•m< mm<
minden vonalon.
mm< M9< M9< •U<
• •4
•m<
politikai, társadalmi és közgazdasági napilap
közélet purfíikácziójáért
A „HAZÁNK" B U D A Y B A R N A s z e r k e s z t é s é b e n jelenik meg. Rendes heti melléklete a „ Y A S Á R S A P " , két heten-
m
••• I•• 11 |•
van a „ H A Z Á X K " -
ü 9
A „ H A Z Á I V K " előfizetési ára: Egész évre 3 8 korona Fél évre 14 „
| |
Negyed évre 7 korona Egy hóra 2.10 „
S z e r k e s z t ő s é g é s kiadóhivatal:
Budapest, VIII., Szentkirályi-utcza 28. szám.
9W< •m< •m<
1 1
hoz mellékelve. Mindezen mellékleteket díjmentesen kapják az előfizetők.
ként a „ S Z Ö V E T K E Z É S "
mm* •m<
|
•m< mm< •MM mm* m+<
AAAAAA9
,1368 *3043.
KÖZTELEK, 1901.
AUGUSZTUS HÓ 21.
m
65. SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM, Cs. és kir. közös hadügyminisztérium.
AJMLAT. 1460/1901. szám. 13. oszt. a cs. és kir. közös hadügyminisztérium a mellékelt kimutatásban felsorolt, bőrből készült ruházati és felszerelési czikkeket, melyek az 1902. évi rendes szükségletből a magyar ipar részére fentartott hányad V | részét képezik, kisiparosoknál szándékozik beszerezni. A szállításban résztvevőkre nézve a következő határozmányok szolgáljanak zsinórmértékül: 1. A szállításban csak a magyar korona országainak területén lakó és az illető ipar gyakorlására iparhatósági igazolványnyal jogosított mesterek vehetnek részt. 2. Minden ily kisiparos szabad választása szerint akár önállóan, akár mint valamely kisiparos-szövetkezet tagja vehet részt a ^szállításban. Az első esetben az alább látható A) minta szerint szerkesztett ajánlatot maga tartozik benyújtani. Azon kisiparosok, kik a szállítás eszközlése czéljából szövetkezetet alkotnak, kötelesek mindenekelőtt egy meghatalmazottat választani, ki azután a jelzett minta értelmében szerkesztett ajánlatot az általa képviselt kisiparosok névjegyzéke kíséretében tartozik beküldeni. E névjegyzék mintája B) alatt egyidejűleg csátoltatik. A szövetkezet tagjainak, valamint az általuk választott meghatalmazottnak egy és ugyanazon kereskedelmi és iparkamara területén kell lakniok. Ha valakit ugy a czipész, mint a szíjgyártó és egyéb mesterek szövetkezetei is meghatalmazottként jelölnek ki, akkor az illető ugy a czipész, mint a többi mesterek nevében a megbízók névjegyzékének csatolása mellett külön-külön ajánlatot tartozik benyújtani. 3. Az ajánlatokhoz, illetőleg a névjegyzékhez melléklendő az illető iparág önálló gyakorlására való jogosultságot tanúsító igazolvány, melyet oly helyeken, hol iparhatóság van, e hatóságnál, más helyeken pedig a községi elöljáróságnál kell beszerezni. Ajánlatok (névjegyzékek), melyek ezen igazolvány nélkül adatnak be, figyelembe nem vétetnek. 4. Azon kisiparosok, kik egy szövetkezet tagjai, egyidejűleg mint magánosok nem pályázhatnak. Úgyszintén egy kisiparos sem lehet egyidejűleg két vagy több szövetkezetnek tagja. 5. Az 1 korona bélyeggel ellátott ajánlatok legkésőbb 1901. évi október hó 31-én déli 12 óráig azon kereskedelmi és iparkamaránál nyújtandók be, melynek területén a kisiparosok (illetőleg a szövetkezeti meghatalmazott) laknak. Elkésve érkezett, vagy táviratilag tett ajánlatok figyelembe nem vétetnek. 6. Próbaminták felmutatása és óvadék letétele nem kívántatik. 7. Egy szállítási részlet pénzértéke a szállításra pályázó kisiparosok összes számának a kiirt szállítási mennyiséghez való arányától fog függni. A lábbeliekre nézve a m. kir. kereskedelemügyi miniszter, kinek a közös hadügyminiszter úr a jelen szállítás szétosztását átengedte, fentartja magának, hogy az egyes kisiparosok (szövetkezetek) által szállítandó lábbeliek nemét és nagysági méreteit a megrendelésnél maga állapítsa meg, minélfogva a lábbeliek neme (czipő, könnyű czipő, fél csizma, dragonyos- és huszárcsizma) és méretnagyság az ajánlatban nem jelölendő meg. Könnyű czipők szállítása csak oly ajánlattevőknek fog odaítéltetni, kik ajánlatukban külön kijelentik, hogy ilyneníü lábbelit szállítani akarnak. A szálitások odaítélésénél a kisiparosok állandó vagy alkalmi jellegű társaságai (szövetkezetei) az ugyanazon helyről egyénenként pályázó kisiparosokkal szemben előnyben fognak részesülni. 8. A szállítandó czikkeket a szállításban részes kisiparosok saját (illetőleg a szövetkezet által a tagok közös számlájára berendezett) műhelyükben tartoznak előállítani. Az odaítélt szállítást más személynek átengedni — akár dijért, akár díjtalanul — tilos, és ha megtörténnék, ugy az illető czikkek n,em fognak átvétetni. 9. Az árviszonyok tekintetében a mellékelt jegyzék szolgál tájékozásul, ezeknél magasabb árak nem engedélyezheiők. 10. A megrendelt czikkek beszállítási helye és a beszállítás határideje a szállítás odaítélése alkalmával, mely lehetőleg 1902. évi január hóban megtörténik, fog közöltetni. A beszállítási határidők 1902. évi május hó 1-je és julius hó .31-ike közti időszakra fognak esni. A beszállítás lehető megkönnyítése czéljából oh szállítók érdekében, kik a budapesti 2. számú ruharaktártól távoleső helységben laknak, a lehetőség szerint közel fekvő átvételi állomások fognak berendeztetni. A ruharaktárhoz (illetve külső átvételi állomás felállítása esetén a »ruhaátvételi bizottsághoz... r __ban«) czimzett küldemények részére a kisiparosokat, ha a szállított czikkek mint mintaszerűek tényleg átvétettek, a katonai vasúti díjszabás kedvezménye illeti meg és pedig visszatérítés utján.
11. A beszállított czikkeknek ugy az anyag minősége, valamin, az alak, a méretek (a lábbelieknél az illető méretnagyság ugy belsőt mint külső méretei), nemkülönberi suly és kiállítás tekintetében a budapesti 2. számú katonai ruharaktárban található s legutóbb jóváhagyott kincstári mintákkal teljesen egyezőknek kell lenniök. Ezen minták, úgymint a hozzájuk tartozó leírások és rajzok, a lábbeliekhez a szabási minták (patron) is, az emiitett katonai ruharaktárban megtekinthetők, illetve pénzért megszerezsetők. A töltény háti bőröndhöz való nádlemezanyag betéteket illetőleg külön is felhivatik a pályázók figyelme a jegyzékben foglalt idevonatkozó megjegyzésre. Ha valamely község 'czipesz-iparosái a katonai lábbeliek mintaszerű előállítása felől közelebbi tájékozást óhajtanak szerezni, jogukban áll e czélból egy maguk közül kiválasztott mestert a budapesti 2. számú katonai ruharaktárba küldeni, hol is az illetőnek az e részben szükséges útmutatásokat meg fogják adni. 12. Gépek használata megengedtetik. A lábbelieknek azonban mindenesetre teljesen varrottaknak kell lenniök. A talpvarráshoz tűzdelő gépek nem használhatók. Ha a lábbeliek sarkai vasszegekkel vagy vasszögecsekkel erősíttetnek meg, ugy azok hegyeinek a betéttalpbélésen nem szabad áthatolni; továbbá az összes ónozott szögecseknek (Canule-Stifte) a betéttalpbélésen át kell hatolniok s az utóbbi fölött jól lehajlítva lenniök. A betéttalpbélésnek nem szabad elválnia, nem szábad éles és felhajlitott szélekkel birnia, s minőségre a mintával legalább is egyeznie kell. Rézcsavarokat nem szabad a sarkak odaerősitésére használni. A felső bőrnek a lábujjaknál való meghajtása következtében képződött ránczokat nem szabad annyira levakarni (lelapitani, abschürfen), hogy az által az alávarrás, illetve a későbbi beszegés folytán előállott összeköttetés befolyásolva ne legyen. 13. A beszállítandó lábbeliek megvizsgálása tekintetében megjegyeztetik, hogy minenekelőtt a czipők belső minősége fog megvizsgáltatni és pedjg kémpróba utján minden egyes szállítási részletből, az átvevő tiszt szabad választása szerint kijelölendő egy százaléknak (de legalább két darabnak felfejtése által. Ha e kémpróba alkalmával semmi kifogás nem merült fel, akkor az egész szállitrriány megvizsgálása következik, a midőn is a lábbeliek többé nem fejtetnek fel. Ha e kémpróba alkalmával a belső minőséget illetőleg oly hiányok merülnének fel, melyek a megvizsgált darabok mintaszerütlenségét kétségtelenné teszik, ugy az egész szállitmány-részlet azonnal visszautasittatik. Ha pedig a kémpróba alkalmával a megvizsgált czikkek mintaszerüsége tekintetében kétség merülne fel, az esetben a kémpróba utján eszközölt vizsgálat kétszeres, a körülményekhez képest háromszoros százalékra (legalább négy-hat darabra) terjesztetik ki. A kémpróba alkalmával megsérült czikkek, ha a vizsgálat a visszautasításokra alapot szolgáltató kifogást nem eredményezett, a kincstár költségén újból helyreállíttatnak. Különben pedig e czikkek felfejtett állapotban szállítónak visszadatnak a nélkül, hogy annak ebből folyólag kártalanításra igénye volna. Felszerelési és lószerszámezikkek darabonként vizsgáltatnak meg. 14. Azon czikkek, melyek a vizsgálat alkalmával mintaszerűeknek nem találtattak, vagy melyek a megállapított szállítási határidőig nem szállíttattak be, nem fognak átvétetni. 15. Az esetben, ha a kisiparos (szövetkezet) a czikkek visszautasítását megokoltnak nem találja, jogosítva van pártatlan bizottság kirendelését kérni. Az idevonatkozó folyamodvány legkésőbb a visszautasítástól számított 14 nap alatt azon területi (hadtest-)parancsnoksághoz nyújtandó be, melynek területéhez az a katonai ruharaktár (átvételi hely) tartozik, mely a czikket visszautasította. Kifogásolt czikkek, melyekre nézve a szállító azonnal ki nem jelenti, hogy pártatlan bizottság összehívásától eltekint, az átvevő közegek által zár alá helyezendők és a szállítónak csak ezen nyilatkozattétele után, vagy ha az illető az emiitett idő alatt a pártatlanbizottság kirendelését nem kérte, szolgáltatandók ki. A pártatlan-bizottság, melynek megalakítása iránt az emiitett területi (hadtest) parancsnokság tartozik intézkedni, áll a csapatállomány egy törzstisztjéből, mint elnökből, a 1 csapatállomány két százar dósából (kapitányából), egy katonai hadbiztossági tisztviselőből és három polgári szakértőből, kik közül egyet a szállító, egyet az átvevő katonai
1 9 0 1 . AUGUSZTUS
Bécs, 1901. julius hó 24-én.
A szállítandó c z i k k e k , valamint a s z á l l í t á s i á r a k jegyzéke: Egység á r A czikkek száma és megnevezése számok kor 1111. 600 1028 1600 2400 3400 4400 3400 3200 2415 258 370 500 650 750 1000 600 536 500 100 100 200 210 162 14J 100 50 100 200 210 337 434 450 384 300 200 150 60 60 120 " 140 120 124 80 60 64
bakancs a
könnyű czipő a
N w "V félszáru csizma a •a a
dragonyos csizma
huszár csizma a
5 6 7 8 9 10 11 12 13 5 6 7 8 9 10 11 12 13 5 6 7 ~8 .9 10 11 12 13 *5 6 7 8 9 10 11 12 13 5 6 7 8 9 ÍÖ 11 12 13
10 67 10 44 10 39 10 30 10 05 10 09 9 76 9 71 9 60 7 79 7 67 7 65 7 55 7 44 7 42 >,7 23 7 18 a 7 14 Jq 14 26 56 14 13 14 04 13 96 13 40 q! 13 38 13 20 ® 13 14 13 09 a 18 30 18 17 18 08 18 — 17 39 17 36 17 19 17 12 17 08 18 63 18 48 18 40 18 32 17 62 17 59 17 42 17 35 17 31
szóval korona tiz tiz tiz tiz tiz tiz kilencz . kilencz kilencz hét hét hét hét hét hét hét hét hét tizennégy tizennégy tizennégy tiizenhárom tizenhárom tizenhárom tizenhárom tizenhárom tizenhárom tizennyolcz tizennyolcz tizennyolcz tizennyolcz tizenhét tizenhét tizenhét tizenhét tizenhét tizennyolcz tizennyolcz tizennyolcz tizennyolcz tizenhét tizenhét tizenhét tizenhét tizenhét
fillér hatvanhét negyvennégy harminczkilencz harmincz öt kilencz hetvenhat hetvenegy hatvan hetvenkilencz hatvanhét hatvanöt ötvenöt negyvennégy negyvenkettő huszonhárom tizennyolcz tizennégy huszonhat tizenhárom négy kilenczvenhat negyven harmincznyolcz husz tizennégy kilencz harmincz tizenhét nyolcz — harminczkilencz harminczhat tizenkilencz tizenkettő nyolcz hatvanhárom negyvenkilencz negyven harminczkettő hatvankettő ötvenkilencz negyvenkettő harminczöt harminczegy
HÓ 21.
Egység á r A czikkek száma és megnevezése
B
b£Tk kori 111.
_
2528 drb n a d r á g s z í j * 40 143 ,45 méretpár s a r k a n y t u 146 szijak 2. nagys. — 38 2261 artószij készülék ós b ő r ö n d t ü nélkül** 11 43 O 1itász szerszámhordók részére 11 07 39 l g . nűszaki csapatokn. 10 64 28 csapa( ;gészségügi i toknak . . . . . . . . . 9 81 56 szerszámbőrönd tartószíjkészülők és bőröndtü _• _ nélkül** 7 e28 2648 háti 1 bőrönd 2 78 tartós zij 54 készül é k í szerszám-) b 0 z 2 64 2731 töltény- 1... .. 6 íromány-j ° r o n ,17 8 32 268Ö gyalogsági derékszíj kapocs nélkül — -— 1 65 derékszíj az egészségügyi csapatok részére 1 09 karabélycsatlék154 lovassági 1 51 kar derékszíj 262 anélkül* 1 11 az ismétő fegyver 45Ö2 szuronyához . . . 44 ~156 gyalogs. kardhoz 54 387 nemlovasitottak részére 55 "31Ö lovasitottak részére ... 63 378 j* derékszíj hordcsokor . . . — 11 5397 gyalogs. tölténytáska 8™U * töltényhez tölténytartó nélkül... . . . 2 57 lovassági tölténytáska 8 546 * V töltényhez 1 01 "584 lovassági é s gyalogsági tiszti kardkötő -1 1 75 480 markolatszij lovassági kardhoz 69 3560 72 fegyverszij ... ... 360 fegyverszij ismétlő karabélyhoz 1 40 ~9Ö revolver- hordszijjal . . . 3 35 táska anélkül 2 16 8453 köpenyszij 2 csattal . . . 24 1157 45.5 cm. — 15 köppenyszij 765 55.5 cm. — 20 8118 hordszijak a gyalogsági főzőedényhez... 20 72 dobtartószij, hordkamóval. dobverőhüvely nélkül.. 2 15 72 - 68 dobvállszij 224 hordszijak a lovassági főzőedényhez.. 81 ' 56 hüvely a sátorkamóhoz — 23 3 szakaszlámpa hüvely . . . 2 41 147 hűvel 1y a gyalogsági ásók rész éré 1 48 130 bőrtok gyalogság részére 75 csáká nybárd . . . — 45 táska 128 09 megerősítő szíj 129 15 SzL bőr hátibőröndzsákhoz 22 253 pár hüveh f tartószijkészülékh. - 24 kantárfej , . . . . . . 1 84 416 csikófék ... ... 1 3 0 400 feszítő zabla 94 434 csikó zabla 1 18 623
szóval korona
fillér
— —
negyven negyvenöt harmincznyolcz
_
__ tizenegy
_
hüvelytáska
KÖZTELEK,
_
utász kardhoz
11-IK ÉVFOLYAM.
_
hét hatvannégy
kilencz
nyolezvanegy
hét kettő kettő hat nyolcz
huszonhat 6 io hetvennyolcz hatvannégy kilenczvennyolc harminczkettő,
_
egy egy
kilencz
egy egy
ötvenegy tizenegy
_
negyvennégy ötvennégy
—
_ _ —
kettő
ötvenöt
'
hatvanhárom tizenégy
ötvenhét
egy
egy
egy
hetvenöt
— egy három kettő — — —
_ kettő —
_
_
'
tizenegy tiz
_ _
_
darab
6 5 . SZÁM
ruharaktár (illetőleg az a hadtestbiztosság, melynek területén az illető átvételi hely van) és egyet a területi (hadtest-) parancsnokság m e g keresésére a kereskedelmi- ós iparkamara küld ki. A pártatlan bizottság az eléje terjesztett czikkek mintaszerüsége fölött (11. és 12. pont) h a t á r o z ; minélfogva oly ezikkek, melyek a kincstári mintáknak és leírásoknak minden részben meg n e m felelnek, a pártatlan bizottság által s e m vehetők át semmiféle feltétel alatt. Az összes bizottsági többségének a czikkek elfogadása vagy viszszautasitása iránt hozott határozata olyan végleges döntésnek tekintendő, mely ellen sem közigazgatási, sem birói uton egyik félnek sincs további felszólamlásra joga. A pártatlan bizottság kiküldésének költségeit az esetben, h a a bizottság elé hozott összes czikkek meg n e m felelőnek nyilvánittatik, a szállitó, h a ellenben az összes czikkek átvétettek, a katonai kincstár viseli. Ha a birálat tárgyát képező czikkeknek csak egy része nyilvánittatik m e g n e m felelőnek, a z esetben a szállitó a pártatlan bizottság kiküldetésének költségeit csupán oly arányban viseli, a mily arányban áll a visszautasított czikkek szállítási értéke a beszállított összes czikkek szállítási értékéhez.
_ — kettő egy
•
_ — — — —
egy egy — egy
. hatvankilencz hetvenkettő negyven harminczöt tizenhat huszonnégy tizenöt husz husz
tizenöt hatvannyolcz nyolezvanegy huszonhárom negyvenegy negyvennyolcz hetvenöt negyvenöt kilencz huszonkettő huszonnégy nyolezvannégy harmincz kilenczvennégy tizennyolcz
KÖZTELEK, 1901.
1370
A czikkek száma és megnevezése sz&mok tor.Iflll. 286 •s felső heveder ; 343
alsó heveder
490 pár kengyelszij 1513 890
hátsö oldalmálhaszij hátsó közép-
AUGUSZTUS HÓ 21.
Egység ár szóval fillér
korona
3 42 háron
negyvenkettő
2 96 kettő
kilenczvenhat
2 65 kettő
hatvanöt
_ 64
—
- 74
—
2,9
málha előrész
567
kötőfék kötőfékszár nélkül*** ;„ 2 99 kettő
2 80 kettő
hatvannégy hetvennégy nyolczvan kilencvenkilenc
03 431 2550
málhabőrönd tölténytartóval 17 04 tizenhét
négy
mellső málhaszij
negyvenhat
___ „_
46
•276
patkótáska tartószijjal... 2 06 kettő
hat
692
fékszár, rugós kamók,csal és tövis nélkül 1 OH egy
kilencz
A)
* A felszerelési és lószerszám czikkekre ajánlatot tevők »a mindennemű, mennyiségű és méretnagyságu lábbelit« szavakat elhagyják és e helyett azon czikkek nemét és mennyiségét jelölik, melyet szállítani szándékoznak. ** E tétel csak azon kisiparosok ajánlatába veendő fel, kik esetleg a könnyű czipők szállítására is vállalkoznak. *** E tétel csak azon ajánlatokba veendő fel, melyeket szövetkezetek meghatalmazottai nyújtanak be. f E fajta igazolások csupán az egyenként ajánlatot tevők ajánlatainál szükségesek. Szövetkezetnél az igazolás a szövetkezeti tagok jegyzékére vezetendő a B) minta szerint. Egyébként az ajánlatok pontos szerkesztései illetőlég lásd a hirdetmény 2. pontját B
*) E czikkekből a szükséglet 5 % - a az 1., 95^/o-a a 2. méretnagyságban lesz előállítandó. **) A szőrmés borjubőr hátiböröndhöz, a tölténybőröndhöz, a szerszámbőröndhöz, az utász szerszámhordóknak való borjubőr hátibőröndhöz és az iratböröndhöz szükséges nádlemez anyag-betéteket a kisiparosok a szállitásra illetékes ruharaktárban az alábbi önköltségi árakban tartoznak beszerezni. Az árak a következők: a szőrmés borjubőr háti bőröndhöz vagy az utász szerszám háti bőröndhöz 74 fillér, tőlténybőröndhöz 1 korona 05 2 /io fillér, iratbőröndhöz 3 korona 08 fillér és szerszámbőröndhöz 54 6 /io fillér. Olyan hátibőröndök, melyekhez a nád-lemezanyag másutt s nem a ruharaktárból szereztetik be, nem fognak átvétetni. *** E czikk felerészben az 1. és felerészben a 2. méretnagyságban készítendő.
)
i n
i ti t
a .
Jegyzéke azon -i* czipész (nyerges, szíjgyártó stb.) kisiparosoknak, kik N. N urat (név, lakás, foglalkozás) felhatalmazták arra, hogy a közös hadügyministerium. által 1901. évi julius hó 24-én 1460/13. oszt. szám alatt kibocsátott árlejtési hirdetménynyel kiirt szállítás elnyerése czéljából nevükben ajánlatot nyújtson be, a vonatkozó megrendelést elfogadja, a megrendelt czikkek beszállítását eszközölje és a kereseti összeget felvegye.
Az egyes kisiparosok vezeték-éskereszt, neve
l a k á s a sajátkezű aláírása utcza | házszám
stb. :
minta.
A tekintetes kereskedelmi és iparkamarának .
65. SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM.
Hogy N. N. ur ipar gyakorlására jogosított önálló czipész (szíjgyártó stb.) mester, bizonyitom.f , N. N. Hatósági aláírás. (P.H.)
Kelt
______ 1901... „ : L
hó
n.
N. N.** meghatalmazott. Ajánlat Én N. N A lakos (ország, vármegye, helység, utcza, házszám) ezennel kijelentem, hogy mindennemű, mennyiségű és méretnagyságu* lábbelit a közös hadügyministerium által 1901. évi julius hó 24-én 1460/13. oszt. szám alatt kelt hirdetménynyel közzétett árakon, e hirdetmény határozmányainak értelmében, melyeket teljesen ismerek *és melyeknek magamat teljesen alávetem, szállítani hajlandó vagyok. Könnyű czipök** szállítását ugyanazon feltételek mellett szintén elvállalom. Azon kisiparosok nevét tartalmazó jegyzéket (jegyzékeket), kiknek nevében az ajánlatot benyújtom, idecsatolom.*** Kelt 1901 hó n. Aláírás. (Vezeték- és keresztnév olvashatóan kiirva).
Hogy a fenti jegyzékben megnevezett : *** egyén ipar gyakorlására jogosított önálló czipész (nyerges, szijgyártó stb.) mester, igazolom. • Kelt.« _ .1901... hó n. • N. N. Hatósági aláírás. (P. H.) * Ha valamely szövetkezet több helységbeli kisiparosokból áll, ugy minden egyes helység kisiparosai külön jegyzékbe foglalandók. ** Ha a meghatalmazott szintén kisiparos és szintén óhajt egy szállítási részletet elnyerni, ugy neve a jegyzékbe és pedig az első helyre szintén felveendő. *** Itt a jegyzékben felsorolt kisiparosok száma teendő ki. Egyébként a jegyzék helyes szerkesztésére nézve lásd a hirdetmény 2. pontját.
6 8 . SZÁM
A
11 -IK
ÉVFOLYAM.
s z ó l ó
és
KÖZTELEK,
1901.
AUGUSZTUS
burgonya
peronosporájának a legbiztosabb, kényelmesebb (a rézgálicznál) és olcsóbb ellenszere
a dr. Aschenbrandt-féle
HÓ 31.
A szöiö
1371
OIDIUM (lisztharmat) b e t e g s é g é n e k ,
legbiztosabb, olcsó és a szőlőt egyéb bajoktól is védő ellenszere
bordói-por: a dr. Aschenbrandt-féle
Ára Budapesten a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezete" raktárában : ... ... ._. ... ... á kg. 66 üller. 50 kgos zsákokban 10 kgos zsákokban ... á kg. 70 , 5 kgos zsákokban á kg70 , M T A szőlő első permetezéséhez P/o—l1/a°/o, második permetezéséhez i>/a—2°/o; harmadik permetezéséhez l°/o-os oldatott használjunk. — Egy kat. holdra kell 3 permetezéshez 22- 25 kg. bordói por, 25-30*>/o-al kevesebb, mint a tiszta rézgáliezból. M T A port konyhaszítán a vízbe szitáljak és kész az oldat.
Ara Budapesten a „Magyar Mezőgazdák tárában : 50 kg. zsákokban ... _ ... 10 kg. zsákokban . . . ... ... 5 kg. zsákokban ._
réz-kénpor. Szövetkezete" rak& kg. 46 űllér. i kg. 50 . á kg. 50 ,
H r A hol az 1900-ik érben volt oldlnm előszőr április hóban, a mikor a szőlő hajtása 10—12 cm., porozzunk » másodszor Junius hő végén, harmadszor augusztus hóban. — Egy kat. holdra kell S porozáshoz 15-18 kg. rézkénpor. Sokkal kevesebb logy belőle mint a közönséges kénporból.
M e g r e n d e l é s e k a p é n z Ibekttldése, v a g y u t á n v é t e l e l l e n é b e n a
„Magyar Mezőgazdák Szövetkezetéhez" intézendók, Budapest, Alkotmány-u. 31. MT A gyártás korlátolt, tessék idejekorán rendelni.
t0BT 4 5 0 intelligens magyar gazda e l i s m e r ő b i z o n y í t v á n y á t a h a s z n á l a t i utasítással együtt bárkinek megküldi a szövetkezet. ' 3BQ
lOOO.
Zala-Szt-Grót. A „bordói porról" csak a legjobbat mondhatom. Az oldat elkészítése igen könnyen megy, a permé jól tapad, perzselést sehol nem lehet észrevenni, azért jövőben is ezen szert fogom használni, Özv. Kurcz Lajosné, szőlőbirtokos. < Zala-Egerszeg, Az eddig használt szerek közt a „bordói port" számos előnyeinél fogva legjobbnak tartom, mert könnyen és gyorsan elkészíthető és a mellett & megszáradt permét az eső többé le nem mossa. Pintér Sándor, szőlőbirtokos. C s o p a k (Zala vm.). Az idén szőlőmet kétszer permeteztem és pedig május derekán 2%-os, augusztus derekán 2Vs %-os bordói porral, melynek következtében szőlőm peronoszpóra-mentes maradt. Örömmel tapasztaltam, h o g y a permét a legerősebb eső sem volt képes lemosni. N a g y előnye ezen szernek, hogy mig a bordói por oldatát néhány perez alatt lehet elkésziteni, addig a rézgáliczoldat elkészítéséhez órák kellenek Kiss József, szőlőkezelő. C s o p a k (Zala vm.). Bordói porral először májusban, másodszor virágzás után permeteztem be szőlőmet és többször nem is volt szükséges permetezni, mert a perme oly jól tapadt a levélzethez, hogy még október végén is látható volt. Az idei tartós esőzésekkel szemben a bordói por valóban megfizethetlen anyag, mert mikor csak fél napig van j ó idő, a rézgálicz és mészkeverékkel, melynek elkészítése egy félnapot vesz igénybe, teljes lehetetlen a védekezés. Nagy Sándor, vinczellér. B a l a t o n - E d e r i c s (Zala vm.). Az idei megfigyelésem szerint ! a bordói por igen czélszerü permetező anyag, gyors elkészítésénél fogva a többi eddig ajánlott szereknél élőnyösébb. En kétszer permeteztem, először 1%-os, másodszor 2%-os oldattal. Solyomi F e k e t e - K a s t é l y (Zala vm.). Lipót, szőlőbirtokos. Az idén először védekeztem peronoszpóra ellen „bordói por"-oldattal. S t r i d ő (Zala vm.). Először áprilisban, másodszor augusztus elején l 1 ^ %, illetve 2%-os oldattal. A nem permetezett szőlőkben az idén a peronoszpóra meglehetős károkat A pornak kitűnő hatását tapasztaltam minden tekintetben, melynek okozott; viszont azok a g£|,gdák, akik előírás szerint permeteztek, kárt egyébként főelőnye, hogy gyorsabb, biztosabb az elkészítése és hogy a zsenge egyáltalán nem szenvedtek. E n három izben használtam bordói port, melyet hajtásoknál sem, okoz perzselést. A por általános elterjedése érdekében kívánatos könnyű kezelése és perméjének kitűnő tapadása miatt megkedveltem. Danicz volna vidéken raktárt tartani. Nedeczky Jenő, szőlőbirtokos. János, áll. isk. igazg., szőlőbirtokos. K ö v e s K á l l a (Zala vm.). S z e r e n c s (Zemplén vm.). A peronoszpóra ellen háromszor védekeztem „bordói por"-oldattal, Az Önöktől hozatott Aschenbrandt-féle bordói por-oldattal kétszer melynek főleg azon hatását emelhetem ki, h o g y a perme esőzések daczára permeteztem meg szőlőmet, melyen a perme mindvégig látható maradt, is megmaradt a levélzeten és perzselés sehol sem volt észlelhető. Györffy daczára a többszörös erős esőzéseknek. Megfigyelésem szerint a bordói Elek, szőlőbirtokos. porral való permetezés bámulatosan előmozdítja a szőlő fejlődését. Hudák K ö v e s - K á l l a (Zala vm.). Antal, szőlőkezelő. Az idén először használtam dr. Aschenbrandt-féle „bordói port". S á t o r a l j a - U j h e l y (Zemplén vm.). Számos előnyét tapasztaltam és azért bárkinek jó lelkiismerettel ajánlhatom. Az idei, közepes fellépésű peronoszpóra ellen a két izben használt Fehér Sándor, közjegyző. „bordói porral" tökéletes sikert arattam; a minthogy előttem kétségtelennek Zala-Egerszeg. látszik, hogy helyes alkalmazás mellett ezen szer mindenütt teljesen beválik. Nálunk a peronoszpóra augusztus végén lépett fel erősen, de én a Előnye könnyű kezelése, teljes oldhatósága és ebből kifolyólag anyagmegtakaki kétszer, illetve háromszor permeteztem „bordói porral", tökéletesen meg- ritás. Oláh Béla, szőlőbirtokos. védtem szőlőimet a bajtól. Ennélfogva kijelentem, hogy a „bordói por" K i r á l y - H e l m e c z (Zemplén vm.). nálam tökéletesen bevált és minden szőlőtulajdonosnak tapasztalataim alapAz idei permetezéshez első izben 1%, másodízben 2%-os bordói port ján ezen szer használatát igen melegen ajánlom. Sihota Antal, szőlőbirtokos, használtunk. Ezen szernek előnye az eddigi eljárás felett, h o g y az oldat hegyközségi előljáró. elkészítése sokkal könnyebben történik és a munkásoknak nem kell annyi S z e p e z d (Zala vm.). „Prépostsági 'Minthogy az idén a peronoszpóra nálunk alig mutatkozott, mindössze 1 ideig várakozni annak elkészítésére, mint a többi anyagoknál. Kepes Elek, szőlőfelügyelő. egyszer Pfa %-os bordói por-oldattal permeteztem meg szőlőmet. A por oldó- uradalom", dása igen könnyen ment és permetezés után a szőlő igen szépen fejlődött. (Folyt, köv.) Szalay Géza, ág. ev. tanító, szőlőbirtokos.
1. A dr. Aschenbrandt-féle b o r d ó i - p o r elismerő levelel.
C s e r s z e g - T o m a j (Zala vm.). A „bordói port" első izben junius 10-én l°/o, másodízben julius közepén 2%, augusztus közepén körülbelül 3%-os oldat alakjában használtuk. A. por könnyen oldódott és oldata kitűnően ragadt, a mellett pedig a leveleket szép üdén megtartja. Ezen szert az eddigi eljárással szemben határozottan jobbnak, tartom és mindenkinek ennek használatát fogom ajánlani. Magyarossy György, szőlőbirtokos. Z a l a - E g e r s z e g (Zala vm.). Bordói porral kétszer permeteztem 1%, illetőleg 1'/2%-os oldattal és hatásával, daczára ezen gyenge oldatnak, igen meg vagyok elégedve, mert a perme még késő, őszszel is teljesen még volt a levélzéten, a mellett a munka oly tiszta, hogy a permetező gépet sem fogja meg az oldat. Jövőben is ezen szert fogom használni és ismerős gázdatársaimnak ennek használatát melegen ajánlom. ^ CsiJe László* szőlőbirtokos. K e r e t y e (Zala vm.). Az idei tapasztalatok alapján állíthatom, hogy a „bordói por" elkészítése egyszerűen törtéiiik és a permét az eső nem mossa oly könnyen le, mint más szernek oldatát, a mellett pedig a szőlő ,-levélzete a saison végéig üde zöld maradt. Kovács Antal, szőlőbirtokos. — B a d a c s o n y (Zala vm.). Az uradalmi szőlőben az idén a permetezést , bordói porral" végeztettük, melynek hatásával igen meg voltunk elégedve. A levélzet tökéletes megmaradásának köszönhetjük azt, hogy nemcsak sok, de igen jó minőségű borunk termett. „A zirczi apátság uradalma". Szabó An'.al, szőlőkezelő.
M e g b í z o t t a k k e r e s t e t n e k a k ö z s é g e k b e n szőlős vidékeken, akik a porok terjesztésével é s megrendelések gyűjtésével foglalkoznak. A m e g b í z o t t a k k e l l ő k e d v e z m é n y b e n részesülnek.
316 KÖZTELEK,
1901.
AUGUSZTUS
HÓ 2 4 .
KalmárZs. utóda.,
Felvilágosítást nyújt
Hódmezö-Vásárhely.
A sertés javitásaés hizlalása M
g a z d á k é s hizlalók h a s z n á l a t á r a , I r t a K . R u f f y Pál. Ara nortrtmantes küldéssel I f o r i n t IO k r a i n z é r . IO ^métermázsa
Vöröstarka tinó és üsző
a elás fa ^já'nlokf2 Ajánlató?!!
teljesen prima, 1—2 esetleg éves, nálam minden mennyi Későbbi, úgyszinténCjármos°é O^os^Ai'ital" trszfig.01"
Dr.
lelmi »Mrek értékelité*éteszk5zllk az előirt »/• mellett Felvilágosítást és csomagolási utasítást Ingyen n j n j t tagok és nem tagoknak.
É
Tej!! Krdíl
Tej!!
slhelyezni óhajtanák, £ fordi ískedjenek. ''lÍ.,Z<Ítoml
kir.
közjegyző.
Hnsnemflket, füstölt kast, vadakat, szárnyasokat—élő és leölt állapotban, tojást, vajat, halat burgonyát, káposztát, zöldségféléket, gyUmölcsöt stb.
GYÁRTELEP
és mezőgazdasági részvénytársaság azelőtt M a n d e l E d u á r d é s T á r s a i Nyírbátorban. Ajánlja előnyösen ismert, szabadalmazott
kel tengelyű „BONI" eketaligáit. A szegedi mezőgazdasági kiállításnál „Uj és figyelemreméltó" jelzővel, a párisi nemzetközi kiállításon bronzéremmel kitüntetve. Megrendelhetők Nyírbátoriban, fenti czégnél, Budapesten Kann és Heller és Bacher Rudolf czégeknél, valamint a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezeténél". Magyar-Óvári m. k. gazd akadén
Illá s
S«i
l
Sd ldherefejttf-gép. Ozim
kassai
HATÓSÁGI KÖZVETITÓ
H e n r i k I g r u á c s fla Szalónak (Vasm.l.
nyieégben daság u.
4451 Gyula,
Magyar Gazdák % Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete
„BÓNI"
I
b Irmely Magyarbéí,
Kazinczy
BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS KÖZPONTI VÁSÁRCSARNQKABAN. J p Sürgönyozim: Aurora—Budapest, ( g
Visontai csemegeszőlő,
ügynö 4445 Felső-I>unapartj án ködöknek és rozsdának^íegjobb ellentállóképességet tanúsított vérpiros kopuszbuzát vetőmagul ajánl
ÉVFOLYAM.
A haszonbérlet 1901. október, 1902. január vagy április 1-én vehető át.
Termelő telep és egyedüli elárusító hely,
(Utánnyomás nem dijaztatik.)
11-IK
Tőkével rendelkező szolid h a s z o n b é r l ő k e r e s t e t i k , egy, Kassától 16 kilométernyire fekvő 3 6 0 0 k a t a s t e r i h o l d kiterjedésű birtok részére, melyből 1 8 8 0 hold s z á n t ó f ö l d , 3 2 0 h o l d r é t , körülbelül 9 5 0 h o l d e r d ő , a maradék l e g e l ő , u t é s b e l s ő s é g . A körülbelül 2 kilométer távolságban fekvő rétektől eltekintve a b i r t o k e g y t a g b ó l á l l , 3 m a j o r r a l s minden szükséges é p ü l e t t e l el van l á t v a ; a birtokot 35 év óta a tulajdonos m a g a miveli, r a j t a minden a legjobb állapotban van, kitűnő állami ut s a v a s a t mellett fekszik; vasúti állomás, postaés távirdahivatal helyben van, mely egy élénk forgalmú, 1900 lakossal biró község. A bő fundus instiuctus megegyezés esetén átvehető.
a melyeket a legnagyobb uradalmak is, mint felülmulhatatlant ismernek el. A magyar korona birodalom területén létező bármely vasút vagy hajóállomásra, bérmentve küldöm, mint kitűnő gyártmányt, szavatosság mellett. Árjegyzéket ingyen és bérmentve küldök:
Lapunk kiadóhivatalában megrendelhető:
SZÁM
Haszonbérlet.
A legjobban bevált és legolcsóbb:
eredeti „KALMÁR" rostát,
Pályázati hirdetmény. A magy. kir. államvasutak igazgatósága az 1902. évi január hó 1-től számítandó két éven át, vagyis .1903. évi deczember végéig a kiadásában megjelenő „Hivatalos Lap" szállítását biztosítani kívánván ezennel nyilvános pályázatot hirdet. A kiírás tárgyát képező „Hivatalos Lap" szállítására vonatkozó árszabályok és részletes módozatok a budapesti kereskedelmi és iparkamaránál megtekinthetők és a magy. kir. államvasutak igazgatósága anyagi és leltár beszerzési A. 111. szakosztályánál (Budapest, VI. Andrássy-ut 73, sz. II. ejn. 54. ajtó) kaphatók. Végül megjegyeztetik, hogy a „Hivatalos Lap" szállítására, természeténél fogva, csak is helybeli czégek pályázhatnak. Budapesten, 1901. augusztus hóban. Az igazgatóság.
66.
Uh
1
= 1 0 I ijP
Uit.
•p
i
M Ü l
4 S
m
i
i !fsf I I
M isf! § »-' UU! %
s
Tekintetes Mandel Eduárd és társai uraknak STyirbátoi A kettős tengelyű „Btinl" nevezetű ebe-taligáiul melyet Urasigtok saját gyártmányukként küldöttek níeg' gálás es kipróbálás végett a gépkisérletl állomáshoz, szerkezetnek találtam, mely tartósság tekint ben míg a legmesszebb menő Igényeket is kiel. kiWilőíí^kalmamely s z e r k e z e t s>kegerendely alá mint te
J f g ^
sával U r a s I g t o k n ^ S g á j S i r s l k e ^ t 0 azon Ő régt" a gazdáknak sok kellemetlenséget okoztf bajokon segítem, melyek a kerék-agyak és tengelyvégek gyors ki-, illetőleg- lekopása kíséretében lépnek fel, s melyek egyes részeknek gyakori kicserélését teszik szükségessé. A
takarékosság is. Különös említést ér< sk a barázdamélység s izet és pedig egyrészt
gR-
|
í 1
• r^fi.
el állithatű taligájuknál a kerel nti beállítására szolgálé s rt, mert rendkivüli egysze
= SE3. 3 & g i 5"
káped:
volt irányítva,^teljes .méi
fi
ST e a
l£
13 s í 9 8 ~ Sí • 8.1.
SSS8!
-
£.5? •
65.
SZÁM
11-IK
ÉVFOLYAM.
Hirdetési ár 15 szóig 6 0 fillér, ezen felül minden szó 4 fillér, kövér betűkkel minden szó 8 fillér beiktatásonként. A legkisebb hirdetési dij 6 0 fillér.
KIS HIRDETE8EK. KÖZTELEK,
1901.
Betöltendő állásokra, vonatkozó hirdetéseket csakis a hirdető cziménefe feltételével feözliinfe. BOT K I S H I R D E T É S E K E l Ő R E F I Z E 1 E I O Ő K . " M BETÖLTENDŐ ÁLLÁS.
AUGUSZTUS
HÓ
21.
C s a k oly l e v e l e k r e válaszolunk, m e l y e k k e l válaszrii szfilcség'es levélfoélyeg-et v a g y levelezőlapot k ü l d e n e k .
Vöröstarka
s no, papi vagy ma. 'i háznál házvezetőgazdasszonyi állási elyben teljesen jár-
tinó
ílen gazdatiszt. (
kívül teljen ellátta. Pályázik okmányokkal, lehetőleg fényképpel felszerelt, sajátkezűiig Jrfoí/rbérlöhöz, KAlmáncsa,
Gazdatiszt, kath. a gazdaság minden' Aggban, ugy a kü!- mint a belgazdaságban, állattenyésztés, kinek igen jó' bizonyítványai
él
Eredeti
Ispáni állást
Rambouillet kosok mindenkor nagyobb mennyiségben, dus választékban kaphatók Gróf
nyelvet beszéli
Csak mezőgazdák és a szakirodalom terményei, továbbá állást keresők és adók hirdetményei vétetnek fel e kedvezményes rovatban és árban.
Herberstein Albert 813i
Ü S Z Ő legprimább, 1—2 esetleg 3 évesek és pedig hizlalni való Skrök eladására és későbbi szerződésre legolcsóbb í r é r t
Építkezéseknél és trágyázásra használjuk csak a híres szentgáli 4221
meszet KLEIH MÁRKUS FIAI
vállalkoznak
WEILEH í \ m \ Kis-Czelil kereskedők.
Csupasz (jeruzsálemi) 'ehér kölest r á s á r o l
J
RadsanerésRénai
juhnyáj
Mget Ma g gyafóVár S e rg
évek óta gondosan tenyésztett 2500 db különféle n e m és korbeli
merino negretti [tenyészet felhagyása miatt esetleg
kiMbb
e,Sr " PAJZS GYULA Eladó
rasr'v.
s r ^ia^t^postT^lríog-árd 61102 VEGYESEK.
Gsaüis erélyes,
liil
34 drb tarka, 4 éves tinó, ieb^teritósldtóvt
tass ^peozjáUstaozukorrépater-:
m s ÁLLÁST
KERESŐK.
3B8
növendék ökör és üsző
Mosse Rudolf
sárga
burgonyát
pyroleum 5 0 % - a l olcsóbb m i n t b á r mely m á s világító
a j i t
EHCrgn^S
WMM B U D A P E S T , IX, Közraktér-ut 28.
rrapSS
1374
KÖZTELEK,
1901.
AUGUSZTUS HÓ 21.
GÖZMIVELÉS.
A diószegi tíriás-huza finomított utántermeléséből, melynek hozama ez
Nagyobb területek szántását gözekével
évben
hajlandó vagyok elválallni; épúgy
m é l y r i g o l o z á s t
szőlö-telepitésekhez.
Érdeklődik kéretnek, hogy alanti eúmeathez forduljanak. gőzszántási vállalkozó
WOLFF ERNŐ, BUDÁPEST-KELENEÖLB. II i r d e t é s e k f e l v é t e t n e k a líijiílőhiv at:ill>íiii B u d a p e s t , IX., Üllői-út 25. s z á m Köztelek.
65. SZÁM 11-1K ÉVFOLYAM.
holdanként
17 q., ajánlunk
vetőmagot
100 kg.-ként 18 koronáért, egész mány vételénél 17 koronáért ah állomás,
vevő
4470
rakoMacs
zsákjaiban.
M A C S I U R A D A L O M , Macs, per Debreczen. Egy és több vasú egyetemes aczólokélm és
tailajmivelö eszközeim \ fe, d t o i r e n d f i m i n ő s é g és ezélszerü szerkezetüknél fogva országszerte legjobb hírnévnek és kelendőségnek örvendenek. Árjegyzékekkel és árajánlattal szívesen szolgálok. cs. és kir. kizárólagos ekegyára
Bácber Rudolf
BUDAPEST,
VI. ker., Nagymcző-utcza 88. ai.
Magyarországi vezérkép viselő: Szűcs Zsigmond.
JJ
UnicumDrill 3 a s-g
egyetemes merbmvmtőgóp sokoldalú használhatóságánál, ezélszerü szerkezeténél fogva egész Európában
Rff
r|
a legjobb hírnévnek: és a legnagyobb kelendőségnél
V o
SS-
, ezeknélfogva az összes eddigi vetögépel
|3 ss 3t
e l e G bolyét foglalja el. Árjegyzék és bővebb felvilágosítással készséggel szolgád:
Melichar Ferencz
CB. 6b kir. szab. kizárólagos vetőgépgyára
Budapest, VI. ker., Nagymező-utcza 68.
}! ?!
i Az e z r e d é v e s o r s z . k i á l l í t á s o n á l l a m i e z ü s t é r e m m e l k i t ü n t e t v e . A Leszih-féle újból javított és 30-szor kitüntetett
„ V I C T O R I A "
terményrostákat
Leszih Miksa utódai Szilágyi és Diskant 9épBg^ktLaazd (Leszih-féle ház) MISKOLCZON (alapítva 1863-ban.) Naponta! munkaképessége = 100-300 egész 500 mmázsáig. Tisztit zörgés nélkül, nagy és apró magvakat. Osztályoz: suly és nagyság szerint. Üszög verővel ellátva. I. rendű kitüntetések.
1 S n v * c a Í t Á l r
HVlSaJlUli
Könnyű szerkezetű, aczélorsós, M a b i l i e - r e n d s z e r ü és Kincsem a Hegyalja l e g s elmé k e d v e l t e b b borsajtója. K i t f t n ő V-i;^o et ^. é »;oiLa a s ?ej$£«í5!ton* E s y e m b e r
A Prágai r o s t a v e r s e n y e n a legelső é s legmagasabb kitüntetést „Victoria" terményrostánk nyerte. «PÁTRIA* irodalmi és nyomdai részvénytársaság, Budapest, Üllői-ut 25. (Köztelek.)