Könyvelői Klub
Könyvelői Klub – 2013. február 21., Miskolc Konzultáns: Szarvasné Vadászi Csilla főtanácsos, Nemzeti Adó- és Vámhivatal
TÉTELES ÁFA, ÁFA KIUTALÁS ELŐTTI ELLENŐRZÉSEK
PÉNZFORGALMI ELSZÁMOLÁS Az egyéni vállalkozók, egyszeres könyvvitelt vezetők vagy módosított kettős könyvvitelt vezetők (önkormányzatok) esetében a pénzforgalmi elszámolás a 45 napos kritériumot nem érinti, tehát továbbra sincs 45 napig bevallási kötelezettségük, amíg a kiegyenlítés nem történik meg egy-egy számla esetében. Ez egy kedvező lehetőség, amellyel nem kötelező élni, szabadon választható.
A költségvetési szervek nem választhatják a pénzforgalmi adózást.
A pénzforgalmi adózás használatához az adóhivatalba 2012. december 31-ig be kellett jelentkezni.
A kis- és középvállalkozásokról szóló törvény alapján (2004. évi XXXIV. törvény) kisvállalkozóknak minősülők jelentkezhetnek be a pénzforgalmi adózás alá.
Melyek a legjellemzőbb feltételek? - A foglalkoztatottak száma nem lehet több 50 főnél, - a nettó árbevétel vagy a mérlegfőösszeg nem haladhatja meg a 10 millió eurót meghaladó összeget forintban, - gazdasági céllal belföldön letelepedett kisvállalkozónak kell lennie, tehát azok a csak adószámot kérő, egyébként a Közösség más tagállamában nyilvántartott adózók, akik azért kérik, hogy eleget
1
Könyvelői Klub
tudjanak tenni a belföldön teljesített szolgáltatás vagy termékértékesítések vonzataként az adófizetési kötelezettségnek, azok nem választhatják a pénzforgalmi adózást, - csődeljárás, végrehajtás, felszámolás alatt nem állhat, - nem választott alanyi adómentességet, hiszen egy pénzforgalmi adózás elsősorban az adófizetésre vonatkozik, itt az áfa adónemben történő adófizetésre, az alanyi adómentes eleve kiesik az áfa fizetése alól, - az árbevétel nem haladhatja meg a 125 millió forintot várhatóan a választáskor, és ténylegesen sem, de ha mégis meghaladja, akkor áttérést kell alkalmaznia. Az árbevételbe nem számít bele a használt tárgyi eszköz értékesítése, az immateriális jószág, vagyonértékű jog végleges átengedése, a Közösségen belüli adómentes ügyletek, a mentes értékesítések, amikor közérdekű jellege alapján az 58. § (1) alapján mentes, illetve a tevékenység speciális jellege alapján a 86. § (1) a) g) pontja szerint. Tehát a 125 millió forintos határ nem a bruttó vagy nettó árbevételt jelenti, hanem ezek nélkül kell figyelembe venni az árbevételt. Például, ha valaki egy nagy értékű ingatlant értékesít nem üzletszerűen, akkor ez az árbevétel nem fog beszámítani a 125 millió forintba, ha bejelentkezett a pénzforgalmi adózás alá.
Mikor kell alkalmazni? A belföldön adóalanyok részére pénzforgalmi elszámolás időszakában teljesített termékértékesítések és szolgáltatások után. Adóalany részére és a pénzforgalmi elszámolás időszakában kell alkalmazni.
Mi a pénzforgalmi adózás lényege? Aki bejelentkezik pénzforgalmi adózásra, annak az adófizetési kötelezettségét akkor kell teljesítenie, amikor az általa kibocsátott számla ellenértéke megfizetésre kerül részben vagy egészben. A beszerzései tekintetében – és itt válik el a 61. §-tól – a levonási jogával is akkor élhet, amikor teljesítette a kiegyenlítést részben vagy egészben. Amennyiben pénzfogalmi adózást választó adóalannyal kerül valaki kapcsolatba, és tőle számlát kap, akkor csak abban az esetben helyezheti a számlát levonásba, amikor ennek a kiegyenlítése megtörténik. Alapesetben levonási jogot akkor lehet érvényesíteni, amikor a számlának a teljesítése van, illetve azt követően bármikor, elévülési időn belül. A pénzforgalmi adózás szerint viszont csak akkor lehet élni a levonási joggal, ha a vételár kiegyenlítésre került.
2
Könyvelői Klub
Honnan lehet azt tudni, hogy a számla kiegyenlítésre került? A számlán fel kell tüntetni a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést, hogy a befogadó tudja, hogy pénzforgalmi elszámolásról van szó. Ha a számlán nem szerepel ez a kifejezés, akkor nem kell alkalmazni a kitételt, hiába tudja a befogadó ténylegesen, hogy a kibocsátó pénzforgalmi elszámolást választott. Ilyen esetben ugyanúgy kell kezelni a számlát, mint az összes többi számlát. A kitétel utólag nem pótolható, ha így került a számla kiállításra. A kibocsátó számára is beáll a fizetési kötelezettség a teljesítés időpontjában, így viselnie kell a következményeket, mivel tévesen állította ki a számlát. Ettől nem szűnik meg az adózó pénzforgalmi adózásra való bejelentkezése, viszont ennek az egy számlának a tekintetében nem alkalmazhatja a pénzforgalmi adózást, így muszáj lesz a teljesítés időpontjában a bevallást megtenni, illetve a befogadó élhet a teljesítést követően a levonási joggal, függetlenül a pénzügyi kiegyenlítéstől. Azzal, hogy a pénzforgalmi adózást választó adózó nem írta rá a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést a számlára, még mulasztási bírsággal is sújtható.
Mikor nem lehet alkalmazni? Ha valaki a pénzforgalmi adózást választja, attól még vannak olyan ügyletek, amelyek során nem alkalmazhatja a pénzforgalmi adózási módot. Ilyen például a határozott idejű bérbeadás vagy részletvétel, ami a 10. § a) alapján történik. A legklasszikusabb esete a zártvégű lízing. Értelemszerűen ennél nem kell alkalmazni a pénzforgalmi adózást, az általános szabályok szerint kell eljárni. Amennyiben a pénzforgalmi elszámolást választó adózó végzi a tevékenységet, a számlán nem kell megjeleníteni. A pénzforgalmi elszámolást választó adóalanynak nem kell alkalmaznia a levonási jog tekintetében a pénzügyi teljesítéshez kötött levonási jogot. Közösségen belüli értékesítéseknél is fennáll ez a helyzet, de természetesen csak akkor, ha közösségi adóalanynak a közösségi szabályok szerint kerül a számla kibocsátásra. Ha van egy közösségi adózó, akinek nem ismert az adószáma, annak a belföldi szabályok szerint kell kiállítani a számlát. Így, ha pénzforgalmi adózásra bejelentkezettről van szó, akkor ez a számla nem Közösségen belüli értékesítésnek, hanem belföldinek fog minősülni, így a pénzforgalmi elszámolást alkalmazni kell. Ha közösségi szabályok alapján kerül a számla kiállításra, akkor azon adónem szerepel, így nincs értelme a pénzforgalmi elszámolásnak, tehát nem is lehet rá alkalmazni. Azon értékesítések tekintetében, amelyekre a különleges adózást választotta az adózó, például kompenzációs felárra jogosítás, használtcikk-kereskedelemnél a különbözet szerinti adózás, utazási irodák különleges eljárással való adózása, tehát a különbözet szerinti adózás tekintetében nem kell alkalmazni a pénzforgalmi adózást. Lehet egy pénzforgalmi adózónak olyan ügylete, amikor a 3
Könyvelői Klub
különleges adózást választja, annak tekintetében nem alkalmazhatja, csak a szokásos belföldi adóalanynak kiállított teljes áfa tartalmat tartalmazó számláknál lehet alkalmazni. Értelemszerűen nem alkalmazható a fordított adózás esetében sem, tehát amikor a 142. § alapján alkalmazza valaki a fordított áfát, például ingatlanértékesítés, ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatás esetében, hulladék, biztosíték fejében történő hitel beváltásakor. Termékimport után nem alkalmazható, hiszen a termékimportot az adózók 90%-a saját határozata alapján fogja megfizetni, így arra más szabály vonatkozik. Határozat birtokában egyébként is csak a kiegyenlítéskor helyezhető levonásba. Külföldi adóalanytól igénybe vett szolgáltatás esetén, amikor a külföldi adóalany helyett fizeti meg valaki az adót, akkor sem lehet alkalmazni a pénzforgalmi adózást. A saját vállalkozásban megvalósított beruházás esetére is különös szabályok vonatkoznak. A beszerzés során a levonási jogot érvényesíteni lehet a pénzforgalmi adózás szerint, de amikor aktiválásra, bevallásra kerül fizetendőként és levonhatóként, akkor az aktiválás tekintetében nem alkalmazható a pénzforgalmi adózás. Itt az aktiválás időpontjában keletkezik a bevallás és fizetés.
Mikor szűnik meg a pénzforgalmi adózás? A pénzforgalmi elszámolás megszűnik a naptári év utolsó napján, amennyiben az adózó kijelentkezik az adózás alól. Amennyiben valaki továbbra is a pénzforgalmi adózást szeretné választani, akkor év végén semmit sem kell tennie, a bejelentkezés addig fog élni, amíg ki nem jelentkezik. Év közben nem lehet kijelentkezni, de ha a következő évre nem szeretné valaki választani már a pénzforgalmi adózást, akkor ezt a bejelentést a megelőző adóévben kell megtenni, de év végéig ettől még pénzforgalmi adózó marad. Például, ha 2014. január elsejétől már nem szeretne pénzforgalmi adózás alá esni az adóalany, és 2013. október 15-én nyilatkozik, hogy 2014. január elsejétől az általános szabályok szerint szeretne adózni, akkor ettől még december 31-ig köteles a pénzforgalmi adózás szabályai szerint eljárni, de 2014. január elsejétől visszakerül az általános szabályok szerinti adózás alá. Az értékhatár meghaladását követő napon (125 millió forint) általános szerint adózó lesz az adóalany, ki kell lépnie a körből. A naptári év utolsó napján szűnhet meg a pénzforgalmi adózás, ha a következő évben a vállalkozás már nem lesz a Kkv. törvény alapján kisvállalkozó. Tehát itt nem évközbeni megszűnés lesz, év végén fog megszűnni, ha a következő évben már nem lesz alkalmas a kisvállalkozó minősítésre. 4
Könyvelői Klub
Csőd- és felszámolási eljárás alapján, illetve ha az adóalany megszűnik, akkor a pénzforgalmi elszámolás is megszűnik.
Ha megszűnik a pénzforgalmi adózói státusz, mikor merül fel fizetési kötelezettség? Amikor megszűnik valaki pénzforgalmi adózónak lenni, a korábban be nem vallott fizetési kötelezettségét illetően beáll a fizetési kötelezettség, a naptári év utolsó napján. Az értékhatár átlépésekor az azt követő nap áll be a fizetési kötelezettség. Csőd- és felszámolás, kényszertörlés esetén a jogerős határozatot megelőző napon fog beállni a fizetési kötelezettség, tehát még az adózónak kell a csőd- és felszámolási eljárás megindítását megelőzően benyújtani azt a bevallását, amelyben a fizetési kötelezettségeinek eleget tesz. A megszűnésnél értelemszerű a dolog, hiszen a megszűnést követően már nem adhat le bevallást az adózó, így a megszűnést megelőző utolsó nappal benyújtott bevallásában áll be a fizetési kötelezettség.
PÉLDÁK A PÉNZFORGALMI ADÓZÁSRA A példákban a Pénz Kft. és a Money Kft. minden esetben a pénzforgalmi adózást választó adózókat jelöli. A többi vállalkozás más téma szerinti adózókat jelöl.
1. példa A Pénz Kft. termékértékesítést végez az Egyenes Kft. felé. A számlán szerepel a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés, tehát alkalmazhatja a Pénz Kft., mint pénzforgalmi adózó, az Egyenes Kft.-nek, mint egyenes szabályok szerinti adózónak, alkalmaznia is kell a pénzforgalmi elszámolás szabályait. A teljesítés időpontja 2013.február 15. A fizetési határidő március 17. Az átutalás április elsején fog megtörténni. A kérdés, hogy a Pénz Kft. és az Egyenes Kft. hogyan fogja a bevallási kötelezettségét teljesíteni? A Pénz Kft. függetlenül attól, hogy a számlán milyen fizetési határidő lett megjelölve, a 4. hó elsején esedékes bevallásában tesz eleget a kötelezettségnek. Tehát a pénzforgalmi adózásnál nem az a meghatározó, hogy a bevallás benyújtásáig tegye meg azt, hiszen a bevallást harmadik hónapról negyedik hó 20-án kell benyújtani. Nem érdekes, hogy negyedik hó 20-áig megfizette, a fontos, hogy az időszakban, amelyről a bevallás szól, megfizette-e vagy sem. 5
Könyvelői Klub
Tehát csak az áprilisi bevallásában teheti meg az adózó a bevallást, illetve kell megtennie a fizetési kötelezettséget is a teljes számla erejéig. Az Egyenes Kft. csak a negyedik havi bevallásában fog élni a levonási jogával, függetlenül attól, hogy mikor történt meg a kiegyenlítés. Régen az volt a lényeg, hogy a bevallás benyújtásáig egyenlítsék ki a számlát. A pénzforgalmi adózásnál ez nem él, itt az az időszak számít, amely időszakra az elszámolást beadják. Tehát, ha az elszámolás időszakában ki van egyenlítve, akkor lehet élni a fizetési kötelezettséggel és a levonási joggal, ha nincs kiegyenlítve, akkor nem.
2. példa A Pénz Kft. (pénzforgalmi adózást választó adóalany) a Számítógép Kft.-től egy szolgáltatást vesz igénybe. A szolgáltatás teljesítési időpontja március 10-e, és áprilisban tesz eleget az adózó a kiegyenlítésnek. A számlán szerepel a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés. A Pénz Kft. a levonási jogával csak a negyedik hóban élhet. A Számítógép Kft.-nek, az 55. § (1) alapján, továbbra is a teljesítés időpontjában kell eleget tennie a fizetési kötelezettségének, tehát a harmadik hóban, mivel ő nem választotta a pénzforgalmi elszámolást, és ő nyújtja a szolgáltatást.
3. példa A Pénz Kft. (pénzforgalmi adózást választó adóalany), aki havi bevalló, a Takarító Kft. egy általános szabályok szerinti adózó vállalkozás. A Pénz Kft. takarítási szolgáltatást vesz igénybe, ami időszaki elszámolás alá tartozik, tehát az 58. § (1) alapján kerül meghatározásra a teljesítés időpontja, ami egyező a fizetési határidővel. A teljesítés január havi takarításról szóló szolgáltatás, amihez a számlát az időszaki elszámolás szabályai szerint a Takarító Kft. úgy fogja kiállítani, hogy a teljesítés időpontja és a fizetési határidő megegyezik, tehát a fizetési határidő a megállapodásuknak megfelelően február 15-e lesz. A számlán szerepel a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés. A szolgáltatás március 5-én lesz kiegyenlítve, tehát a Pénz Kft. a levonási jogával csak március 5-én élhet, tehát a harmadik havi bevallásában teheti ezt meg. Amennyiben általános adózási szabályokat követő adóalany állítja ki a számlát az adott szolgáltatásról vagy termékről, függetlenül attól, hogy milyen szabályok szerint állapítja meg a fizetési kötelezettséget, akár időszaki elszámolásról vagy csoportos számláról legyen szó, ahol a teljesítés időpontja az, amikor be kell vallani a csoportos számla fizetési kötelezettségét, a termékértékesítés vagy szolgáltatás utolsó napja lesz. A levonási joggal a pénzforgalmi adózó akkor élhet, amikor ennek a kiegyenlítése meg fog történni. 6
Könyvelői Klub
4. példa A Pénz Kft., aki pénzforgalmi adózást választó havi bevalló, termékértékesítést végez az Egyenes Kft. felé, aki szintén pénzforgalmi elszámolást választó adóalany. A teljesítés időpontja március 15. 90 napos határidővel engedélyezik egymás felé a fizetést, így a fizetési határidő június 15-e, de még ezt sem tudja teljesíteni, és csak július 5-én egyenlíti ki a számlát. A havi bevalló a hetedik havi bevallásában teheti meg ennek a bevallását. Ha a fizetési határidőre valamennyit fizet a másik fél, de nem a teljes összeget, akkor – ha a hatodik hóban bármilyen részkiegyenlítés történik – az eladónak a fizetési kötelezettsége áll be, a vevőnek a levonási joga nyílik meg. Úgy is dönthet, hogy csak akkor él a levonási jogával, amikor a teljes összeg kiegyenlítésre került. Ha valakinek sok pénzforgalmi adózás alá eső partnere van, és nagy a számlaforgalom, így nem tudja a könyveiben kezelni azt, hogy a részkiegyenlítéseket a beszerzett számláknál kezelje, állandóan nézze, akkor megteheti azt, hogy csak akkor él a levonási jogával, amikor a teljes összeg kiegyenlítésre került, de csak a beszerzések kapcsán. Az értékesítések tekintetében nincs arra mód, hogy részfizetés esetén ne teljesítse a befizetési kötelezettségét. A részösszegnek tartalmaznia kell az áfát, tehát visszafelé kell számolni, rá kell tenni az áfát, a befolyt összegnek tartalmaznia kell az áfát.
5. példa A Pénz Kft., aki pénzforgalmi adózást választó bevalló, egy 2012. évi teljesítésű számlát bocsát ki termékértékesítést végezve, de a számla csak januárban kerül az Egyenes Kft.-hez, és a fizetési határidő januári, amelyet januárban teljesít is. Az első kérdés, hogy a Pénz Kft. ezen számláján kell-e szerepelnie a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezésnek. A válasz, hogy nem kell szerepelnie, mivel ő ezt még akkor bocsátotta ki, amikor az általános szabályok szerint adózott, ennek a teljesítési időpontja még 2012, így az általános szabályok szerint fog még erre adózni, aszerint kell kiállítani a számlát, és eleget tenni a fizetési kötelezettségének. Az Egyenes Kft.-nek sem kell semmi különöset tennie, hiszen általános szabályok szerint eljáró adózóról van szó, függetlenül attól, hogy a számlát januárban kapta meg. Fordított helyzetben, ha az Egyenes Kft. bocsát ki számlát a Pénz Kft.-nek és ennek a számlának a teljesítése 12. hó, és a Pénz Kft.-hez ez csak januárban érkezik meg, amikor már a pénzforgalmi elszámolás hatálya alá esik, akkor több lehetősége is van. 7
Könyvelői Klub
Az első lehetősége a Pénz Kft.-nek, hogy visszateheti önrevízióval a 12. hóra, így az általános szabályok szerint fogja az áfát visszaigényelni, de ez nem kötelessége, csak egy lehetőség. A másik lehetőség, hogy a januári bevallásában levonásba helyezi, de ekkor ő már pénzforgalmi elszámolást választó adózó, tehát függetlenül attól, hogy ennek a számlának a teljesítési időpontja 12. hó, neki már az első havi szabályok alapján kell eljárni, tehát pénzforgalmi elszámolások alapján. Ha a kiegyenlítés a második hóban történt volna meg, akkor csak februárban helyezheti levonásba, amikor a kiegyenlítés megtörténik.
6. példa A Pénz Kft. – aki pénzforgalmi adózást választó bevalló – és az általános szabályok szerint eljáró Számítógép Kft. között létrejön egy üzleti kapcsolat. Ha az általános szabályok szerinti adózó kibocsát egy számlát, és nem tudja egy összegben kiegyenlíteni a befogadó, csak két összegben, akkor először azt kell megvizsgálni, hogy az összegek a 10. § a) szerinti előre megállapodás alapján történő részletfizetések, vagy csak likviditási hiány miatt nem tudott fizetni. Az általános szabályok szerinti adózó Számítógép Kft.-nek egy összegben keletkezik fizetési kötelezettsége, viszont a Pénz Kft. a levonási joggal két részletben élhet. Ha nem állapodtak meg előre a részletfizetésben, hiába fizet részletekben, a pénzforgalmi szemlélet alapján részletekben történő levonási jogot eredményez. Ha a Pénz Kft. bocsát ki számlát, és az általános szabályok szerint adózó nem tud fizetni, akkor – ha a 10. § a) alá tartozik – az általános szabályok lesznek a mérvadóak, erre nem alkalmazhatóak a pénzforgalmi elszámolás szabályai.
7. példa Pénzforgalmi elszámolást választott egy adózó, akinél egy 2 évnél idősebb ingatlanértékesítés esete áll fenn, és bejelentkezett adókötelezettségre, így fordított adózási számlát kell kiállítania. Ebben az esetben teljesen mindegy, hogy mikor fogja kibocsátani, mert a bevallásában a teljesítés időpontjában kell szerepelnie az ügyletnek, így a pénzforgalmi adózás szabályai nem alkalmazhatóak. A befogadó esetében mindegy, hogy pénzforgalmi vagy általános szabályok szerinti adózó, mert nem alkalmazhatóak a pénzforgalmi adózás szabályi, tehát a fizetési kötelezettséget a hármas szabálynak megfelelően fogja bevallani, tehát a számla birtokában, a teljesítést követő hó 15. napján, vagy amikor pénzmozgás történik. A levonási jogával akkor élhet, amikor erről számlával rendelkezik. 8
Könyvelői Klub
8. példa A Pénz Kft. és a Money Kft. között létrejött termékértékesítés során előre köttetett megállapodás arra vonatkozóan, hogy több részletben történik meg a kiegyenlítés. Az, hogy van-e erről megállapodás vagy sem, azért fontos, mert a számlázásnál a teljesítés időpontját is figyelembe kell venni, illetve hogy mikor lehet a levonási jogot érvényesíteni. Ha a pénzforgalmi szemléletű adózó előre megállapodott, nem kell a számláján feltüntetni a „pénzforgalmi szemléletű” kifejezést, és a fizetési kötelezettség a birtokba adás napján keletkezik. Levonási joggal az adózó minden korlát nélkül a teljesítést követően élhet, függetlenül attól, hogy a kiegyenlítés megtörtént vagy sem. Ha nem állapodtak meg előre a részletfizetésről, a fizetések lesznek a meghatározóak, függetlenül attól, hogy az első részletfizetés mikor történik meg. Korábban a birtokbaadástól, vagy sem, majd akkor kell fizetni a pénzforgalmi elszámolást választó adózónak, amikor ezek a kiegyenlítések megtörténtek. A levonási jogával is akkor élhet a vásárló, amikor a kiegyenlítések megtörténtek.
9. példa Ha egy olyan számláról van szó, amelyen nem szerepel a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés, azt nem is kell úgy kezelni, mint pénzforgalmi elszámolást választó adóalany által kibocsátott számlát. A vevőt a pénzforgalmi adózásról szóló kifejezés hiánya miatt, ha nem jelentkezik be a pénzforgalmi elszámolás hatálya alá, azért, mert az adózó vét, és nem írja rá a számlájára ezt a kifejezést, semmilyen hátrányos megkülönböztetés nem érheti. Tehát ebben az esetben egyik fél sem kezelheti ezt a számlát pénzforgalmi elszámolás szerint. A kifejezést semmilyen esetben nem lehet pótolni a számlán. Ha a pénzforgalmi elszámolás szerinti adózó elfelejti ezt feltüntetni a számláján, akkor még mulasztási bírsággal is sújtható az Art. 172. § szerint.
Hogyan működik a számlahelyesbítés a pénzforgalmi szemléletben? 1. eset Pénzforgalmi szemléletű hajtja végre a termékértékesítést általános szabályok szerint adózó felé. A teljesítés időpontja első hó, az átutalás második hó. Így a második hóban bevallja a fizetési kötelezettséget, és az egyenes adózó, aki befogadja a számlát, a második havi levonásában levonja a számlához kapcsolódó áfát. Az ötödik hóban a pénzforgalmi szemléletű rájön, hogy rosszul állította ki a számlát, más listaárak szerint, tehát egy módosító bizonylatot kibocsát az árnövekedésről, 9
Könyvelői Klub
amely lehet számla vagy számlát helyettesítő okirat. Bármelyiket kiállíthatja, de csak akkor tudja pénzforgalmi szemlélet alapján kezelni, ha ezen is szerepel a „pénzforgalmi szemlélet” kifejezés. Nemcsak a számlán, hanem a számlát helyettesítő okiraton is fel kell ezt tüntetni. Ha ez nem szerepel a módosító okiraton, akkor nem lehet pénzforgalmi elszámolás alapján kezelni, még akkor sem, ha az eredeti számlán feltüntette a kötelező kifejezést, így az általános szabályok lesznek a mérvadóak. A kibocsátó az eredeti teljesítési időpontra teszi vissza fizetési kötelezettség növekedését, a befogadó a számla kézhezvételekor élhet a levonási jogával. Ha a különbözet a hatodik hónapban lesz megfizetve, akkor a hatodik havi bevallásába teszi be a különbözetet, és a vevő is a hatodik havi bevallásában élhet a többletlevonási jogával. 2. eset Ha 27%-os áfával lett kiállítva az eredeti áfa, és utólag kiderül, hogy 5%-os áfával kellett volna kiállítani. A kibocsátónál ez csökkenést fog eredményezni. A számlakibocsátó és a befogadó is abban az időszakban helyezheti el ezt a bevallásában, amikor a számla kézhezvétele megtörténik. Ha az eredeti számlát pénzforgalmi szemléletben állították ki, és a módosítón is szerepel a kötelező kifejezés a pénzforgalmi szemléletben való elszámoláshoz, illetve a visszatérítés a hatodik hónapban történt meg, akkor a befogadóra és a kibocsátóra is a pénzforgalmi szemlélet lesz az irányadó. 3. eset Amikor a számlamódosítás nem eredményez pénzmozgást, a pénzforgalmi szemléletű abban a bevallásában fogja ezt módosítani, amely bevallásában eredetileg bevallotta ezt az ügyletet, az általános szabályok szerinti adózó pedig a kézhezvételkor fogja korrigálni. 4. eset A pénzforgalmi adózónak akkor is fel kell tüntetni a „pénzforgalmi szemlélet” kifejezést a számlán, ha áfa áthárítása nélkül bocsátja ki a számlát, tehát nem fordított adózásról vagy közösségi ügyletekről van szó. Ennek csak a kibocsátónál van jelentősége, mert ő a bevallásában csak akkor fogja szerepeltetni mentes értékesítésként, amikor a kiegyenlítés megtörténik. A levonási oldalon nincs jelentősége. 5. eset Az általános szabályok szerint adózó esetében, ha módosító számlát bocsát ki, akkor nincs jelentősége, hogy ki fogadja be a számlát, tehát rá vonatkozóan nincsenek korlátok, neki nem kell tudnia, hogy a vevője pénzforgalmi szemléletben könyvel vagy sem. A helyesbítésnek a befogadónál van jelentősége. Az alapszámlát levonásba helyezi például második hóban, mert megtörtént a kiegyenlítés. Megérkezik a helyesbítés, amelyben adóalap és áfa 10
Könyvelői Klub
csökkenés szerepel. Ebben az esetben a pénzmozgáskor lehet csökkenteni a levonható adót, tehát a hatodik havi bevallásba lehet behelyezni. Ha növekedést eredményez a korrekció, akkor is a hatodik havi bevallásban kell szerepeltetni. Ha külön pénzmozgást nem igényel a korrekció, akkor az utolsó pénzmozgáshoz igazítva kell megtenni a módosítást.
TÉTELES ÁFA BEVALLÁS A tételes áfa bevallás lényege, hogy maga a bevallás úgynevezett kötegelt bevallás lett. Tehát lett egy A része a bevallásnak, ami alapjában véve a régi áfabevallással megegyező tartalmú, ugyanazok a mellékletek és kötelező kitöltések tartoznak hozzá, ugyanaz a hulladékra, a gabonaforgalmazókra, az átvezetésre vonatkozóan, tehát az A rész a régi 65-ös bevallás. Ami újdonság, az M lap. Az M részben, ami maga az alnyomtatványi rész, kell különböző elvek alapján adatokat közölni. Akinek nem kell adatokat közölni ezen, az nem fogja becsatolni az M lapot, annyi számban, ahány partner lesz. Így előfordul, hogy akinek 100-200 partnere van, annak lesz 100-200 M lapja, de ez természetesen a nagyobb vállalatokra vonatkozik. Az alaptétel viszont az, hogy ahány partner van, akiről adatot kell közölni, annyi M lap lesz.
Miről kell adatot közölni? Két minőségben kell adatot közölni. Az egyik az eladói minőség. Tehát egyszer kell adatot közölni, mint értékesítő a kibocsátott számlák tekintetében. De nem az a fontos, hogy a számla kibocsátásra került, mert a bevallási, fizetési kötelezettség nem az alapján keletkezik, hanem az alapján, hogy történt-e gazdasági tevékenység. Kibocsátói oldalról egy másik adóalanyra áthárított számla kapcsán van adatközlési kötelesség, amennyiben az áfa eléri vagy meghaladja a 2 millió forintot. A kibocsátói oldalon kisebb a közlési kötelezettség. Akkor él, ha a kibocsátott számlán a feltüntetett áfa nagyobb vagy egyenlő, mint 2 millió forint. Ilyenkor az igénybevevő adószámát, a számla sorszámát, a teljesítés keltét, a teljesítés hiányában a kibocsátás keltét, illetve az áthárított adóalapot és áfát kell adatként közölni. Az adóalanyok felé kibocsátott számlákról van szó, mert ha nem adóalanynak történik az értékesítés, mivel a nem adóalanynak nincs adószáma, tehát azt az értékesítést nem kell tételesen bevallani. Vevői minőségben először is szükség van egy tételes adatszolgáltatási kötelezettségre – szinkronban az eladói minőségben – azon számlákról, amelyekben az áthárított adó mértéke meghaladja a határt. Az igénybevevő adószámát, számla sorszámát, teljesítést, áthárított adóalapot, áfát kell közölni az 11
Könyvelői Klub
adatszolgáltatásban. Vevői minőségben van még egy bevallási kötelezettség, az összevont bevallási rész. Amennyiben a bevallási időszakon belül egy adózótól legalább 2 millió forintot elérő vagy meghaladó összegben fogadott be számlát, abban az esetben kell egy nyilatkozatot tenni, amelyben az áthárított adót és áfát is közölni kell. Ha egy számla eléri a 2 millió forintos határt, akkor nagyon egyszerűen be kell vallani. Ha több számláról van szó, amely eléri vagy meghaladja a 2 millió forintos határt, akkor az összevontba már csak az egyedileg bevallottak felettit kell bevallani. Tehát előfordulhat, hogy az összevont sorban 2 millió forint alatti összeg fog megjelenni. Ha például két számláról van szó, és az egyik számlának 2,1 millió forint az áfája, akkor azt egyediben vagy tételesben be kell vallani. Ugyanebben az időszakban ugyanettől a partnertől érkezett egy másik számla, amelynek 500 ezer forint az áfája, amely önmagában nem haladja meg a 2 millió forintos határt, de időszakon belül már az adózó vonatkozásában 2 millió forint felett érkeztek a számlák, tehát a különbözetet az összesítettben be kell vallani. Így fordul elő, hogy az összesítettben 2 millió forint alatti összeg szerepel annak ellenére, hogy 2 millió forint felett van az összes beszerzés, hiszen egyedileg már be van vallva a többi számla, így az összesítettben már csak a különbözetet kell bevallani. Ha például sok kis összegű számláról van szó, de adott időszakban eléri összesen a 2 millió forintos határt, akkor csak az összesítettben kell adatot közölni, így az adat 2 millió forint feletti összeg lesz.
Eladói minőségben csak az adóalanynak áthárított számlákat kell beállítani, és csak az időszaki áfa bevallásban szereplő tételek utáni áfák tekintetében kötelező a bevallás. Ami nem ebben az időszakban szerepel, nem ebben az időszakban írja elő a törvény fizetési kötelezettségként, az nem fog az időszakban szerepelni, akármelyik jogszabályhely alapján lesz fizetési kötelezettség, akár 55. § vagy 58. § alapján. Tehát minden olyan eseményről adatot kell közölni, amely az időszakban fizetendő adóként az időszaki bevallásban szerepel. Vevői minőségben azokról a számlákról kell adatot közölni, amelyeket az időszakban elszámoltak. Ha egy számla késve érkezik meg, és a teljesítés időszaka arra az időszakra esik, amely bevallás éppen készül, de egy későbbi időszakban szeretné elszámolni, akkor abba a bevallásba kell elhelyezni, amelyikben a levonási joggal szeretne élni. Ha egy számla tekintetében nem fog élni a levonási jogával, például személygépkocsihoz tartozó áfa, akkor erről a vevői minőségben nem kell bevallást készíteni, tehát csak azokról, amelyeket az időszaki bevallásban levonásba helyez.
Ha például van az adózótól egy 2,5 millió forintos áfa tartalmú számla, és arányosítási körbe tartozik a befogadó, akkor az arányosítás eredményeként a levonható adó kisebb, mint 2 millió 12
Könyvelői Klub
forint, de az áthárított nagyobb, akkor a bevallásban szerepelnie kell azzal az összeggel, ami áthárításra került. A fizetendő oldalon ez nem áll fenn, mert arányosítva nem lehet fizetni, de a levonási oldalon lényeges. A bevallásban csak az arányosan levonható rész fog szerepelni, az összesítőben viszont már az áthárított adó. Tehát előfordulhat például, hogy ha az adózónak egyetlen beérkező számlája van, akkor a bevallás szerint nem lesz 2 millió forint levonható adója, mert nem von le, csak 1,8 milliót, mégis ad egy tételes bevallást, mert az áthárított adó több volt, mint 2 millió forint, de ebből csak 1,8 millióval élhet. A bevallást kitöltő program vizsgálja, hogy a tételes bevallásban 2 millió forint alatti tétel nem szerepelhet, ha mégis feltünteti a bevallást készítő, akkor a rendszer hibás bevallásként jeleníti meg, tehát nem érdemes a teljes áfa analitikát bemásolni.
Előlegek esetében az eladói minőségben az áfa meghaladja a 2 millió forintot, akkor be kell vallani, amikor esedékes. A vevői minőségre is igaz ez, tehát be kell vallani akkor, amikor a levonási jogával él. Ha nem haladja meg a 2 millió forintot, tudni kell, hogy mennyiről fog szólni a számla, mert legkésőbb akkor kell bevallani, amikor a végszámla kiállításra kerül, és a végszámla meg fogja haladni vagy elérni a határt, de akkor már az előleggel együtt kell a bevallásba betenni. Tehát, ha az előleget valamilyen oknál fogva nem kell bevallani, akkor a bruttó összeget kell bevallani akkor, amikor a végszámla bevallásra kerül, így kevesebb lesz a bevallásban az adat, mint a tételes részében, vagyis az A lapon kevesebb lesz, mint az M lapon. Az előleg után fizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor az előleget az alany megkapja, amely nem haladja meg a 2 millió forint áfát abban az időszakban, de ha nem is lehet tudni, mekkora lesz a teljes összeg, akkor azt a végszámla kibocsátáskor kell bevallani előleggel együtt a bevallásban.
Ha a havi áfás később kapja meg a számlát, akkor eladói oldalról – mivel fizetési kötelezettség van – vissza kell tenni az eredeti időszakra, tehát ott kell bevallani. Levonás esetében abban az összesítőben kell megjeleníteni, amelyikben a levonási joggal él.
Ha a vevő havi bevalló, a befogadó negyedéves bevalló, akkor értelemszerűen el fog térni.
13
Könyvelői Klub
A módosításokat is kezelni kell a bevallásban, és akképpen kell megítélni, hogy az eredeti számla szerepelt-e már bevallásban, akár a tételesben, akár az összesítőben, akkor szerepeltetni kell, akár meghaladja a módosítással együtt a 2 millió forintot, akár nem haladja meg. A módosító lapon szerepelnie kell az eredeti számlának. Egy számlának akár több módosítása is lehet, tehát ha volt előző módosítása egy másik bevallási időszakra vonatkozóan, akkor be kell vallani K betű jelöléssel azt a módosítást, ami nem az időszakot érinti. KT kóddal kell eljárni a tárgyidőszakot érintő módosításkor.
Ha eredetileg a számla nem lett figyelembe véve, mert eredetileg az áfatartalma nem haladta meg a 2 millió forintot, de a módosítással meg fogja haladni, akkor annak a hatását el kell számolni.
Az M lapok plusz és mínuszjellel elláthatók, így lehet érvényesíteni egy lapon belül, ha növekedés vagy csökkenés áll be.
Annyi M nyomtatványt kell készíteni, ahány partnerrel kapcsolatban összesítőt kell benyújtani. A 1365 M lapot akkor is ki kell tölteni, ha nincs olyan partner, aki egyedileg eléri a 2 millió forintot, de összesítve igen. Annyi partner tekintetében kell beadni, ahánynál ezt a határt eléri vagy meghaladja, mivel az M lapon fel kell tüntetni a kereskedelmi partner adószámát és nevét. Ha több olyan partner van, aki egyedileg nem éri el a 2 millió forintot, lesz 2 vagy 3, de összességében igen, akkor M lapot 2 vagy 3-at kell benyújtani. Az M 06 sorában fog megjelenni az összesítő adat. Az M lapra kell rávezetni az utána lévő M lapok adatait, itt fog összesítőként megjelenni, de lesz olyan partner, ahol csak a 06 sorban fog szerepelni adat, és ilyenkor nem kell kitölteni a 01 (értékesítői oldalról történő bevallás), 01K (értékesítői oldalról tartalmazza a módosításokat), 02 (tételes beszerzések), 02K (módosítások) lapokat. A 01, 02, 01K, 02K lapokat csak akkor kell kitölteni, ha egyedileg egy számlán meghaladja az áfa a 2 millió forintot, viszont ahány adózó, annyi M lapot kell kitölteni.
2013. január elsejétől a benyújtott bevallásokban mindazon számlákat szerepeltetni kell, ami abban a bevallásban szerepel, tehát lehet 2012. évi teljesítésű, de szerepeltetni kell a bevallásban, hiszen abban az időszakban kíván az adózó a levonási jogával élni. Ha például van egy 2012. évi számla, amelynek a teljesítése 2012. év, 2 millió forint az áfája, de 2012ben még nem volt bevallási kötelezettség erről, így bevallás nincs. A számla módosítása következtében a számla áfájának értéke 2,5 millió forint lesz. 2013. évben kell ezt elszámolni, tehát 14
Könyvelői Klub
amikor a jogosult rendelkezésére bocsátják a számlát. A 02K lapon kell szerepeltetni, mint a beérkezők módosítók lapján. A 2 millió forintot fel kell tüntetni E betűvel ellátva, mert ez az eredeti számla, ha közben még volt módosítás, akkor azt K betűvel, és az időszakban érvényesíthetőt KT-vel kell megjelölni. De azt a rendszer nem vizsgálja, hogy ezek valós adatok-e, tehát nincs összefüggés a korábbi bevallásokkal, az majd az ellenőrzéskor fog kiderülni.
A 01 és 02 lapoknál a 2 millió forint felettieket fel kell tüntetni, tehát az adózók nevét, számlaszámot, adóalapot, áfát. Össze kell adni az adatokat, és ez lesz az összesen sor. A módosító lapoknál E betűvel fel kell tüntetni az eredeti számlát, K betűvel a korábbi módosításokat, és KT-vel a jelenlegi módosításokat. Összesíteni csak a KT-s számlákat kell előjelhelyesen.
Ami a 01 lapon kibocsátói oldalon megjelenik az összesen sorban, azt a 65M lap 01 sorába kell beírni, ennek a két adatnak egyeznie kell. A 02 sorba be kell írni a 01K lap adatát, a 04 sorba az M2 lapét, a 02K lapét a 05 sorba.
Értelemszerűen nem kell minden lapot kitölteni, csak azt, ami az adott partnerre vonatkozik. Minden adózóval meg kell a folyamatot ismételni, tehát ahánnyal kapcsolatban áll a bevalló, annyi M lap lesz a bevallás végén. Nulla értékkel nem kell M lapot kitölteni.
Fordított áfa esetén nem kell M lapot kitölteni, nincs áthárított áfa.
Pénzforgalmi adózót is jelölni kell az M lapokon, amikor a bevallásban szerepeltetni kell.
K lap kitöltése esetén az eredeti számlának be kell írni a sorszámát, de az előzmény számla sorszámát már nem kell beírni.
Ha az egyéni vállalkozó élt a 45 napos szabály lehetőségével, és az időszakban nem volt bevallási kötelezettsége a számlájára tekintettel, mert a 45 nap miatt átcsúszik, akkor azt nem kell vallania, illetve minden olyan beszerzése, ami az időszakban kerül elszámolásra. 15
Könyvelői Klub
Az evás adózónak is kell bevallást adnia, de mivel év végén készül az eva bevallása, így év végén egy mellékletben fog megjelenni az M lap, amelyet kötelező kitöltetni. Az evás számláit is értékelni kell. Ha például az evás 2014 februárjában leadja a bevallását, és közben egy partner befogad egy evás számlát 2 millió forint feletti áfatartalommal, akkor azt be kell tenni az M lapok közé, de ennek nem lesz párja.
Ha egy partner beszállító és értékesítő is egyben, akkor is csak egy M lapot kell kitölteni róla.
16
