Van-e Kárpátaljának története? Fedinec Csilla MTT, TIT Kossuth Klub, 2010. február 2.
Vázlat Kisebbséggé válás Egy konfliktus A konfliktus mai vetülete Néhány következtetés
„… egy másik kis Budapest…” (Krúdy, 1919)
1918, ősz
Szokatlan a meleg, a fák újra rügyet és virágot bontottak cukor nagy részét „Galíciából csempészik”, kevés a zsír, az „aratási szalonna”, a „hadikávé”, a mosószer Tilos a dohánytermesztés és a „kisüstön való főzés” „spanyoljárvány” Októberben: iskolaszünet
Ábrándok Ung megye megnagyobbításáról: „Készületlenül ne találjon bennünket az új reform, mert ha nem emeljük fel szavunkat, hanem hallgatunk, elmúlik felettünk a közigazgatási reform is anélkül, hogy régi vágyunk, aspirációnk a területi növekedést illetőleg megvalósulna.”
Vesztes háború
Októberben kiderült, hogy Mo elvesztette a háborút. „Az Isten végzetével nem szállunk perbe”.
Életminőség: kötelező ruhabeszolgáltatás (azok mentesülnek, akiknek 6-6 dbnál kevesebb nadrágjuk, kabátjuk, cipőjük, 12-12-nél kevesebb ingük, fehérneműjűk van); karácsonykor cukrot, gyertyát, szappant, rumot osztanak vagy ígérnek; elmarad az éjféli mise, a betlehemjárás
Megszállják-e a „cseh-szlovákok” Ungvárt vagy sem? Határszéli Újság cikke: „Csehszlovákok! Lehet, hogy pár nap múlva itt lesztek. Úgy halljuk, parancsotok van reá, nem is Prágából, hanem Párisból, hogy megszálljátok városunkat is. […] Kérünk tehát benneteket azon szeretet alapján, amelyet keresztény nép keresztény nép iránt érezni köteles, hogy e fegyverrel védjétek meg városunk minden polgárát kivétel nélkül és mi ígérjük, hogy ellenünk fordítani nem lesz okotok!” „A hazafiság azt követeli minden ungvári polgártól ma, hogy bizalommal és hidegvérrel várja az eseményeket.”
Ungvár megszállásának ceremóniája, 1919. január 12. du.14.30
a „kíváncsi közönség” az utcán gyülekezik Ciaffi ezredes, „az ungvári megszálló csapat parancsnoka” „egy ungvári bérkocsin” érkezett délután fél három tájt a vármegyeháza elé érkezett, kiszállt a kocsiból, s „az egész formalitás”, a város átadása, „csupán pár percig tartott”
(folyt.) Ungvár, 1919. január 12. du. 15.00
érkezett egy-egy tiszti kocsi, vagy jöttek tisztek lovakon, a katonaság azonban három után érte el a város szélét. a tolongó tömegen keresztül meneteltek a vármegyeháza előtti térhez, énekelve. A térről a kaszárnyákba vonultak. A tömeg egy része szétoszlott, de másik része végigkísérte őket a bejáratig. „különben csend volt mindenütt”.
Új idők Bevezetik a „hatósági könyvecskéket”, amelyekre az élelmiszeradagok beszerezhetők Bizonytalanná válik a közlekedés, a „jelenlegi vonatjárások menetrendje […] teljesen megbízhatatlan”
Ladislav Moys, a „csehszlovák” zsupán felhívásban közli: „Tudomásomra jutott, hogy a csapi iskolavonattal a tanulók magyarországi lapokat csempésznek be, amennyiben még egyszer erre rájönnék, az iskolavonatot kérlelhetetlenül beszüntetem.”
Hivatal és hétköznap
Bánóczy Béla nem teszi le a hivatali esküt az új államra, de kötelességszerűen még egybehívja a vármegyei tisztikart Ladislav Moys szlovákul, majd a jelenlevők tiltakozására magyarul szólítja fel a tagokat az eskütételre, egyelőre hiába
Az emberek elsiratják Ady Endrét „irodistanőt”, „háztartáshoz értő leányt” keresnek, adnakvesznek, fuvaroznak, adakoznak, egy-két kultúregylet is hallat magáról Pós Lajos újságírót a nyílt utcán ölik meg a „megszálló katonák”
Sérelmek és bűnbakok
„Volt idő, amikor mikivülünk tulajdonképpen más nem is volt. Csináltuk a kultúrát”, most már a politikát a ruszinok csinálják, a magyarok csak oldalról szemlélődnek
„a volt Magyarország egyes népeit […] az tette […] és magyargyűlölőkké, mert meggyűlölték a magyar kormányok azon politikáját, amely a zsidókat az ő kárukra támogatta,erősítette, befolyáshoz engedte.” „Kell nekünk a minket megértő […] nem ellenünk, nem a mi kárunkra fáradozó zsidóság, amely zsidó vallása mellett magyarnak meri magát vallani”
Az új időszámítás elkezdődött
szomorú emberek jöttekmentek városunk utcáin... készülődtek, búcsúztak […] Budapestre mentek.” „Elmentem a temetőbe a magyarokhoz. […] Ezek már ártalmatlan magyarok […] A hajdani urakból koldusok lettek, más világszellem asztaláról életet tengetők.” „A trianoni béke ratifikálva van. A határok kölcsönösen el vannak ismerve.”
Ungvár - Užhorod - Ужгород
Csehszlovákia – Podkarpatszka Rusz K isebbségi magyar közösségek a 20. században (2008) 99. old.
Első bécsi döntés
K isebbségi magyar közösségek a 20. században (2008) 140. old.
Kárpáti Ukrajna
Subcarpathia_Carpatho-Ukraine_german.svg
Kárpátaljai Kormányzóság K isebbségi magyar közösségek a 20. században (2008) 174. old.
„Feszítővas akció” (Akcja Łom)
„Rongyos gárda”
Mikor történt? Március 15. (Juhász Gyula) Március 13. (Ormos Mária Kozma Miklós naplója alapján) Március 14. (MTI: „a magyar–ruszin határ mentén csaknem az egész határ hosszában lövöldözés hallható” )
-
-
Honvéd Vezérkari jelentések. Márc. 14. Reggel Márc. 19. A HV főnökének 10 órakor kiadott hivatalos jelentése: „K. területének katonai megszállása befejezést nyert.” Márc. 20. 18 óra: „Seregtesteink a mai napon felvonulásukat befejezték. A megszállt ruszin terület megtisztítása tervszerűen folyik.”
Mi történt?
Kik interpretálják? Visszaemlékezés (ukr. Volodimir Bircsak, Petro Sztercso, Avgusztin Stefán, Sztepan Klocsurak, Julian Himinec és mások) Napló (Vaszil HrendzsaDonszkij) Mai szaktudományos munkák
Magyar-ukrán történész vegyes bizottság (2005 - )
„Sajnos, az ukrán-magyar történész vegyes bizottság mindmáig nem hozta nyilvánosságra az 1938– 1945. évi kárpátaljai katonai eseményekkel kapcsolatos jelentését.” ?? (Beregi Hírlap, www.webportal.beregszasz.org/)
A ruszin lakosság köszönti a magyar katonákat
Horthy Miklós Munkácson
Magyar katonaság Nagyszőlős, Újlak előtt
Técső
Magyar katonaság Huszton
Béldy Alajos a Kárpátokban
Magyar és lengyel katonák
KOVÁCS VILMOS: Verecke
Ez hát a hon… Ez irdatlan hegyek közé szorult katlan. S az út… Kígyó vedlett bőre. Hány népet vitt temetőre. S hozott engem, ezer éve, Árpád török szava, vére bélyegével homlokomon… Szerzett ellen, vesztett rokon átka hull rám, mint a rontás. Perli-e még ezt a hont más?
/1967/
A történet
A millennium évében (1896) emlékművet állítottak Vereckén, az akkori államhatáron, mely fél évszázaddal később a szovjet hatóságok eltávolítottak. Az MVSZ 1995-ben kezdeményezte mc-i emlékmű felállítását a Vereckei-hágón. 1996 tavaszán meg is kezdődött Matl Péter munkácsi szobrászművész alkotásának kivitelezése. Sok huzavona és különféle botrányok miatt az építkezés elhúzódott, bár a torzót sokan látogatták, koszorúzták. Végül az emlékművet 2008 nyarán sikerült felavatni.
Az „építtető” (KMKSZ)
A KMKSZ-nek sikerült megszereznie a területileg illetékes volóci járási hatóságoktól a szükséges engedélyeket, illetve a szóban forgó földterületet is megvásárolta, így 1996 tavaszán megkezdődhetett a kivitelezés. A munkálatok azonban némileg váratlanul igen erős ellenállásba ütköztek. […] A némileg váratlan áttörést emlékműügyben Viktor Juscsenko ukrán és Sólyom László magyar államfő legutóbbi két találkozója hozta, s azóta az előkészületek menete minden kétoldalú találkozón napirendre került. (Kárpátalja, 2008.02.29.)
Az „avató” (UMDSZ)
„Kárpátalja is turisztikai célpont. Ha nem is az a vegytiszta turistaparadicsom, […] de a keletebbről jövőknek mégiscsak nyugat. Hegyek, várak, gyógyforrások, üdülők. Vízkúra, borház, sörkert... Jó falusi vendégfrissítő levegő! S persze, magyar lelkeknek: Verecke, Verecke, Verecke.” (KISZ, 2007.07.05.) „ér-e annyit, hogy – nem UMDSZ-es és nem KMKSZ-es, hanem – összmagyar zarándokhellyé váljon? Olyanná, mint Csíksomlyó”(KISZ, 2008.07.24.)
Az „első” avatás, 2008. jún. 20. ukrán nacionalisták egy csoportja úgymond "felavatta" a magyar honfoglalási emlékművet […] Márványtáblát helyeztek el, rajta a szicsgárdistákat […] dicsőítő, vmint a m. nemzet bocsánatkérését tartalmazó szöveggel. (Kárpátalja, 2008.06.27.)
2008. július 21.
alkotója Soltész István érdemes művész. A kápolnára emlékeztető építmény közepén egy fekete andezit kocka található, amely az oltárt jelképezi. A kockán ukrán és angol nyelvű felirat hirdeti: „Tisztelgés a hősök előtt, akik életüket áldozták Ukrajna függetlenségéért, szabadságáért és felvirágzásáért”.
Ugyanaznap
A Vereckei-hágón felállították a magyar honfoglalási emlékművet, mely jelképezi nem csak a magyar törzsek Kárpát-medencébe érkezését, hanem az egész magyar történelmet. A hét méter magas, piramis alakú emlékmű hét óriás kőtömbből van felépítve. A hét kőtömb a honfoglaló magyarok hét törzsére utal. Az alkotó Mátl Péter munkácsi művész.
Vélemények az avatásról … aki nem ment el
Újra eml.műveket "avattak" a Vereckei-hágón […] ukrán nacionalisták által is "felavatott" m. honfogl. eml.művet ezúttal D. Tkacs bp-i ukr. nagykövet és Bársony András kijevi m. nagykövet avatta. […]Az eml.mű telkét birtokló és az építési engedéllyel rendelkező KMKSZ a jogi helyzet tisztázatlansága miatt még nem tudott intézkedni az eml.mű felavatásáról. A Szövetség a vereckei honfoglalási eml.mű második avatását sem legitimálta jelenlétével. (Kárpátalja, 2008.07.25.)
… aki elment
„Avattak Vereckén.Mindjárt […] két emlékművet. Az egyik azoknak […] akiket […] ha ki is végeztek, biztosan nem a Vereckei-hágón. […] a felirat viszont korrekt […], csak hősi elesettekre emlékezik […] Felmerülhet: jó-e, hogy az avatásán Mo és k-jai m. társadalmi szervezetek képviselői is jelen voltak? Nos […] emlékjelünk ennyit biztosan megért. (KISZ, 2008.07.24.)
… és aki nem is tudott róla
felavatták a Vereckei-hágón az ott állítólag 1939-ben kivégzett szicsgárdisták emlékjelét, majd a magyar honfogl. eml.művet. Keserű szájízzel olvastuk a megyei lapokban az erről szóló tudósításokat […] nem így képzeltük el.[…] ukr. és m. történészek semmiben nem tudtak megegyezni. Hogy a V-hágón a m. honvédség szicsgárdistákat végzett volna ki, egyetlen tört.mi okmány sem bizonyítja […] Az ukr. történészek kizárólag idős emberek visszaeml.re hivatkoznak, márpedig az ilyen „bizonyítékokat” sehol a világon nem fogadják el a […] komoly történészek. (Kárpátinfo, 2008.08.03.)
Lehetséges-e „közös történelemkönyvet” írni?
Mentális megközelítés Szakmai megközelítés
Kárpátaljai autonómia dosszié
(MOL, ME Nemzetiségi Osztály) – a csomagnak nyoma veszett
Tilkovszky, 1967
Ugyanott tartanak: elvesztek az iratok Nyíregyháza (2005) Moszkva (2006)
Azonban az elveszett iratanyag létezik!
„Egy félbehagyott alkotmány” Vasas Géza: -
-
Egyed István (1966) MTA Kézirattár (1967) Aetas 2000. 4. sz. www.aetas.hu/2000_4/20004-06.htm Kárpátalja 1938-1941 (Bp., 2004) http://mek.oszk.hu/06000/06 029/
Ez sem segít
A Magyar Pedagógia, Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának lektorált (!) folyóirata egyik 2001-es számában leközöl egy írást (http://www.magyarpedagogia.hu/document/Gaboda_ MP1011.pdf), ami másolata egy 1999-ben Budapesten megjelent könyvnek (http://mek.oszk.hu/07400/07493/). A rendszer nem alkalmas arra, hogy a „hamisítvány” bármilyen módon kikerüljön a rendszerből. S ezek csak kiragadott példák…
Köszönöm a figyelmet!
