KIG1 tételek
2008/2009-II
KIG-1 Vizsgatételek 2008-2009 II. félév I. Területi beosztás 1. A közigazgatási területi beosztás a Magyar Köztársaságban. A területbeosztást szabályozó normák, általános és speciális területbeosztás 2. Területszervezési hatáskörök megoszlása II. Az államigazgatás területi szervei 3. A területi-helyi államigazgatási szervek fajtái 4. A területi államigazgatási szervek által ellátott feladatcsoportok és tevékenységfajták 5. A területi-helyi államigazgatási szervek és a helyi önkormányzatok közötti feladat-megosztás szempontjai, jogi szabályozása 6. A területi-helyi államigazgatási szervek és a helyi önkormányzatok közötti feladat-megosztás néhány ágazat példáján 7. A rendvédelmi szervek sajátosságai 8. A területfejlesztés szervei, feladataik, a területfejlesztési régiók 9. A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a területi-helyi igazgatásban, jogi helyzete, feladatai, hatásköre; jogosítványai az egyéb területi államigazgatási szervekkel szemben III. A helyi önkormányzati igazgatás 10. Az önkormányzatok európai rendszerei; a Helyi Önkormányzatok Európai Kartája 11. Az önkormányzatok feladatai és hatásköre, a helyi közügyek: a helyi közhatalom gyakorlása, a helyi közszolgáltatások szervezése; kötelező és fakultatív feladatok 12. A települési önkormányzatok: község, város, megyei jogú város, főváros, a fővárosi kerület (megalakítás, feladatkörök, a szervezetek sajátosságai) 13. A megyei önkormányzatok feladata, hatásköre, igazgatási szervezete 14. Az önkormányzati társulások és szerepük a közigazgatásban; 15. A komplex kistérségi társulás 16. Az önkormányzatok hatósági feladatai: önkormányzati hatósági ügyek, államigazgatási feladatok, államigazgatási hatósági ügyek 17. Az önkormányzat igazgatási szervezete, a polgármester (főpolgármester, megyei jogú városi kerületi elöljáró), jegyző (fővárosi, megyei főjegyző) jogi helyzete, megbízatása, feladata, hatásköre; az önkormányzati hivatal; körzetközpontok kiemelt hatósági feladatai 18. Az önkormányzatok gazdálkodása, az önkormányzati tulajdon 19. Az Országgyűlés, a köztársasági elnök feladata, hatásköre az önkormányzatok feletti állami felügyeletben 20. A kormány, az önkormányzati miniszter, a szakminiszterek feladata, hatásköre az önkormányzatokkal szemben 21. Az önkormányzatok feletti felügyelet szabályozási megoldásai IV. Irányítás, felügyelet és ellenőrzés a közigazgatási rendszerben 22. Az irányítás fogalma és fajai a közigazgatási rendszerben (az irányítás szervezéstudományi, szociológiai és jogi fogalma; szervi és szakmai irányítás; közvetlen és közvetett irányítás) 23. A hierarchikus irányítás a közigazgatási rendszerben (alanya, tárgya; a szervi irányítás, a szakmai irányítás, az irányítás jogi és nem jogi eszközei 24. A hierarchikus felügyelet, mint a hierarchikus irányítás része 25. A hierarchikus irányítás és felügyelet a jogi szabályozásban 26. Autonómiával rendelkező szervezetek feletti felügyelet a közigazgatási rendszerben 27. Az ellenőrzés fajai a közigazgatási rendszerben (külső és belső ellenőrzés; az ellenőrzés, mint a hierarchikus irányítás részjogosítványa; törvényességi ellenőrzés)
-1-
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
2008/2009-II
V. A köztestületek 28. A köztestületi önkormányzatok alapvető ismérvei, szabályozásuk a magyar jogban 29. A köztestületi önkormányzatok fajai 30. A köztestületi önkormányzatok tagsága, a tagsági viszony jogi tartalma 31. A köztestületek közigazgatási feladatai és közhatalmi jogosítványai 32. A köztestületi önkormányzatok szervezeti struktúrája (választás, testületek, elnök, végrehajtó szervek, a belső demokrácia garanciái; a tagok bírói jogvédelme) 33. A köztestületi önkormányzatok feletti állami felügyelet VI. A közintézetek és a közszolgáltatások megszervezésének egyéb formái 34. A közintézet fogalma, ismérvei, jogi helyzete, fajai 35. A közintézetek irányítása 36. A közintézet és a szolgáltatást igénybe vevők közötti jogviszonyok 37. A felsőoktatási intézmény, mint közjogi személyiségű közintézet 38. A közszolgáltatások megszervezésének egyéb intézményei (közüzem, állami, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság, közhasznú társaság, közszolgáltatásra irányuló közigazgatási/polgári jogi szerződések stb.) VII. A közigazgatás személyzete 39. A közigazgatás személyzeti rendszere, ennek alapvető sajátosságai (létszám összetétel) 40. A zárt és nyílt személyzeti rendszerek a világ országaiban 41. A közigazgatási személyzetpolitika Magyarországon. A Ktv. személyi és szervi hatálya 42. Kiválasztás a közigazgatásban 43. A szelekció. A köztisztviselői jogviszony keletkezése és megszűnése, feltételrendszere 44. Az összeférhetetlenség a köztisztviselői jogban 45. A köztisztviselői karrier 46. A köztisztviselői munka értékelése, minősítése 47. Az illetményrendszer 48. A köztisztviselők jogai és kötelezettségei (az utasításoknak való engedelmesség kivételével) 49. Az utasításoknak való engedelmesség 50. A köztisztviselők felelősségi rendszere 51. A köztisztviselők képzése, továbbképzése
Készült a következők alapján: WolfSzandra és Syria jegyzete (I.-V. témák) A közigazgatás alapintézményei (sárga könyv) Magyar közigazgatási jog – Általános Rész (szürke könyv) előadásjegyzetek és -diák szemináriumi jegyzetek a tanszéki honlapon lévő vizsgakövetelmények (kivéve az ajánlott könyvek és jogszabályok) Egyéb megjegyzések A jegyzet szabadon terjeszthető, nyomtatható, tanulható. Módosítani nem illik, legalábbis a megkérdezésem nélkül. Senki se bízza magát teljesen a jegyzetre, lehetnek benne hibák, pontatlanságok, lehet, hogy a vizsgáztató nem arra kíváncsi, ami itt le van írva. Ezekért mindenki maga felel, én csak egy kicsit rosszul fogom érezni magam. Bármi kérdés, óhajsóhaj, megjegyzés, ilyesmi ide jöhet:
[email protected] Jó szórakozást hozzá, fogyasszátok egészséggel (és főleg mértékkel…)!
-2-
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
2008/2009-II
I. Területi beosztás 1. tétel: A közigazgatási területi beosztás a Magyar Köztársaságban. A területbeosztást szabályozó normák, általános és speciális területbeosztás I. A területi beosztás 1. A területi beosztással foglalkozó tudományok o itt nem domináns a jogtudomány! o földrajztudomány (politika és közigazgatási földrajz), o jogtudomány § alkotmányjog (beosztás alapvető egységei, ÖK-i alapjogok) § közigazgatási jog o statisztika 2. A területi beosztás jelentősége o az állami feladatok területi szétosztása (mennyiségi megosztás, pusztán technikai okokból) o a helyi hatalom-gyakorlás színtere (politikai, közig-i hatalom minőségi megosztása, ezen kívül az állam hatalmának helyi megjelenése) 3. A közigazgatási térszervezés fontosabb irányzatai Egyiket sem lehet figyelmen kívül hagyni, de önmagukban nem alkalmazhatók! a) Tájelmélet: § közigazgatási egységeket a természeti tájakhoz kell igazítani (pl. folyók vízgyűjtői, domborzati viszonyok) § képviselői: Teleki Pál, Magyary Zoltán, Kiss István § II. VH után leértékelődik → környezetvédelmi szempontok kerülnek előtérbe, inkább ideológiai alapon szervezték a tanácsrendszert § félig irodalmi irányzat még, részben a Trianon utáni valóság felmérésére b) Gazdasági körzetek elmélete: § ez volt az iparosítás alapja § a gazdasági térszerkezet (centrum-periféria) alapján szervezi meg a közig területi beosztását § gazdasági és közig körzeteknek egybe kell esnie, nem keresztezhetik egymást c) Központi helyek elmélete: § ez is alapvetően a centrum-perifériára épít, de nem csak gazdasági szempontokat vesz figyelembe § települések közötti vonzáskapcsolatokra alapozza a térszervezést. § minden körzetnek van központot jelentő városa (innen a név: városkörnyékikistérségi igazgatási rendszer) § képviselői: Bibó István, Erdei Ferenc 4. A közigazgatási térszervezést meghatározó tényezők a) Külső tényezők o államhatárok, államterület nemzetközi meghatározottsága o államközi integrációk kapcsolatok (EU-s „elvárások” nincsenek, mert nincs egységes álláspontjuk) o más országok közig-i reformjához való viszony (nemzetközi példák átvétele, EU-s összehasonlíthatósági követelmény) b) Belső tényezők o állam nagysága, politikai berendezkedése: unitárius v. föderális o népesség területi, települési megoszlása (Mo.: nagyon egyenetlen) § a szintek száma függhet a népsűrűségtől is o településhálózat struktúrája o természetföldrajzi tényezők
-3-
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
2008/2009-II
o o o o
infrastruktúra fejlettsége, területi jellege (pl. Olaszo. É-D ellentét) gazdaság fejlettsége, területi megoszlása a területbeosztás történelmi hagyományai (pl. vármegyék, járások) aktuális politikai célkitűzések (pl. regionalizáció, kistérségek)
5. A közigazgatási térszervezés lehetséges szintjei (szintek száma: hány szint van a kponti szint alatt) Kp-i
Opcionális
Regionális, tartományi szint
Mindig van
Megyei szint
Kistérségi járási/ városkörnyéki szint
Települési (községi, városi) szint
Magyar közig (alkotmány szerint): 2 szintű o megyei szint o települési szint o (a többi csak államigazgatási szint) közvetítő szint beépítése szükséges a tehermentesítés miatt→kérdés, hogy honnan kapja feladatát (kpont vagy városok), milyen szintre telepítsük (megye fölé vagy alá) II. Az általános területi beosztás 1. Alkotmány (Általános területbeosztás) o általános érdek, hogy az állami, ezen belül a köz- (önkormányzati és állam-) igazgatási feladatokat mindenkor optimális területi egységek keretei között lássák el o Alkotmány: „41. § (1) A Magyar Köztársaság területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik. (2) A főváros kerületekre tagozódik. A városokban kerületek alakíthatók.” o az általános területbeosztáshoz igazodnak más állami szervek illetékességi területei is: § bírói, ügyészi szervek § rendvédelmi szervek egy része, honvédelem szervei 2. Adatok o települések 60%-a 1000 fő alatti, ennek 80%-a (összes település 48%-a (!)) 500 fő alatti o ez túlnyomó rész, de képtelen ellátni a feladatait o az 100 fő alatti településeken összesen a lakosság 7,6%-a él o kistelepülések 95%-a csődközelben van 3. Az általános területbeosztás elemei: a) Község o DEF: A legkisebb településtípus, amelynek joga van az önkormányzásra. o 1871-es helyhatósági tv. határozza meg: „a község a közigazgatásnak olyan önálló jogi személyiséggel felruházott szervezeti egysége, amely meghatározott területen (községi határ) megtelepült nép közreműködésével a törvény által meghatározott szervezetben helyhatóságot gyakorol.” o hatályos jogban nincs definíció!
-4-
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
2008/2009-II
Ötv. 52. §: Új község alakítása: o elkülönült településrészen, min. 300 lakos, önkormányzati jogok gyakorlására képes + Ötv. 8. § (4) bek.-ben meghatározott feladatok ellátására képes a szolgáltatások színvonalának csökkenése nélkül (példálózó felsorolás) o 17/1991 ABH: nem alanyi jog a községalakítás → meg kell vizsgálni, hogy milyen hatással van a többi községre= feltételhez köthető! o nagyközség (ma már csak cím): o ha már az Ötv. hatálybalépésekor is nagyközség volt o lakosságszáma meghaladja az 5000 főt o kérvényezi a nagyközség címet o jelentősége: várossá nyilvánítás feltétele b) Város o DEF (Ötv. 59. §): A nagyközség a várossá nyilvánítását kezdeményezheti, ha a városi cím használatát fejlettsége, térségi szerepe indokolja. o hatályos jogban (más tudományban sem!) nincs definíció! o várossá nyilvánítás § kapcsolódó hatáskörök: − előkészítés: kormányzati ciklusra létrehozott szakértői bizottság − javaslat: ÖM (évente máj. 31.) − döntés: KE (évente jún. 30.) § okai: − presztízs, esetleg nagyobb gazdasági vonzerő − ebből következően Mo-n a városi struktúra nem felel meg a valóságnak § vizsgálandó szempontokat a területfejlesztési törvény sorolja fel o
o
városiasodás
≠
városodás
a település minőségének változása, az alapfunkciókon túl a környező térségre is kiterjedő funkciók megjelenése o
jogilag és közigazgatásilag elismert városiasodás: várossá nyilvánítás
3 fajtája van (önkormányzatok jellemzői a 12. tételben) § jelző nélküli város § megyei jogú város § főváros
c) Megyei jogú város o „megye a megyében” – lakosságszám, hatáskörök miatt § nem része a megyei ÖK-nak, területén megyei és városi hatásköröket is gyakorol o kiemelt térségi/regionális szereppel rendelkező város o keletkezés: § ex lege: minden megyeszékhely § 50000 főnél nagyobb lakosságszámú város kérelmére, ha térségi szerep indokolja (OGY döntése alapján, jelenleg 5 ilyen van) d) Megye o középszintű területi egység: 67/1990. (VIII. 14.) OGY határozat a Magyar Köztársaság megyéiről, a megyék nevéről és székhelyéről o ez az egyetlen hivatalos közvetítő szint o OGY hatásköre: § megyék összevonása, szétválasztása § megyehatárok, elnevezés, székhely megváltoztatása o ha át akarjuk alakítani, meg kell nézni, milyen funkciókat kellene ellátnia -5-
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
2008/2009-II
o
feladata: § területi szintű szolgáltatás → amit a települési ÖK-ok nem tudnak ellátni § körzeti jellegű feladatok § szakellátási, egészségügyi, oktatási, szociális, kulturális intézetek működtetése § nem irányíthatja a települési önkormányzatokat→kivétel: közszolgáltató intézetek (pl. könyvtárak utasítási joga szakmai kérdésekben a központi könyvtárból)
III. A speciális területbeosztás o DEF: célszerűségi okból az állam általános területi beosztásától való eltérés. Célja általában a területfejlesztés, a könnyebb koordináció. Nem hivatalos területi egységeknek is nevezik. o területszervezési alapelv: általában valamilyen specialitás, természeti tényező (pl. folyók vízgyűjtő területe, bányatevékenység, védendő természeti érték, speciális igazgatási érdek a kialakítás oka. o területközi szervek (alkotmányosan nincs rögzítve, nem is területszervezési, hanem csak államigazgatási illetékességi területek): o megyénél kisebb (ált. kistérségi) § pl. körzetközponti jegyző/ügyintéző, kiemelt építéshatóság, okmányiroda, gyámhatóság, körjegyzőség § ellenérv: nem tud érdemben területfejleszteni, EU-s forrásokat lehívni o megyénél nagyobb § illetékesség alapja az általános területbeosztástól eltér! § pl. környezetvédelmi felügyelőségek, hírközlési hatóság szervei, vízügyi igazgatóságok § ellenérv: kistelepülések hibáit nem tudja korrigálni (igaz nem is ez a feladata) o
Speciális területi egységek fajtái: 1. Régió a) A regionális közigazgatás történeti előzményei o II. József próbálja meg először (nemesi vármegyék feletti szervezet) o Bach-korszak: ország 5 közig-i kerületre osztva o 2 VH között: cél a történeti vármegyék feletti regionális közig megteremtése → a központi akart érvényesítése miatt o 90-es évek: területfejlesztési régiók létrejötte + ezek statisztikai megfigyelési rendszere b) Viták a régióról o EU csatlakozás miatt volt fontos (EU nem vár el tőlünk régiós átalakítást, csak összehasonlítható statisztikai adatokat!) c) Az EU statisztikai beosztási rendszere o NUTS-rendszer → NUTS-1: ország-országrész; NUTS-2: területfejlesztési régió; NUTS-3: megye o LAU-rendszer → LAU-1: kistérség (KSH lehatárolása szerint); LAU-2: település d) A regionalizmus fő típusai Európában 1. Autonóm régiók a) szövetségi állam tagállamai b) széles autonómiával felruházott területek választott testületei o autonóm területek ált. etnikai okok miatt jönnek létre (pl. Baszkföld, Katalónia, GB-ban Skócia) o tradicionális területi széttagoltság (pl. Olaszország 2001. évi alkotmánymódosítása széleskörű jogosítványokat ad át a regionális gyűléseknek=>alkotmányos önállóság is) 2. Önkormányzati régiók: o nem alkotmányos autonómia, csak funkcionális
-6-
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
2008/2009-II
a) Általánosan választott önkormányzati régió: Fr.o. Lengyelo. Cseho. Szlovákia b) Területi önkormányzatok kötelező társulása működik a régióban (Finno.): o önálló választás és önjogú ÖK sem alakul o térségi funkciókat az alapszintű önkormányzatok közös intézményi formán keresztül látják el 3. Területfejlesztési régiók o a régió területi fejlesztési egység delegált, sajátos összetételű testület irányítása alatt (pl. Magyaro.) o államigazgatási (adminisztratív) egység: a területfejlesztés feladatait regionális szinten tisztán államigazgatási szervek látják el (pl. Portugália, Görögo.) e) Államigazgatási szervek regionalizációja o eddigi tipikus működési terület: megye → kiv: városi szint (pl. földhivatal, ÁNTSZ) o általánostól eltérő működési területek (szinte: bányászat, vízügy, környezetvédelem, örökségvédelem, műszaki biztonság, hírközlés o 2007. jan. 1. ált. regionális működési terület: APEH, ÁNTSZ, KSH, MKEH, NKH, OH, MÁK, ONYF, munkaügyi igazgatás, o rendvédelmi szervek: egyelőre VP o jellemzők: § regionális szint alatt megyei szinten szervezeti egységek § több ágazatban visszatérés a „klasszikus dekó”-hoz f) Regionálistól eltérő beosztás o Megyei működési terület: megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatalok, földhivatalok, OEP megyei pénztárai, Igazságügyi Hivatal megyei szervei o Megyei szint alatt: városi szervezeti egységek: ÁNTSZ kistérségi intézet, körzeti földhivatal o Különleges illetékességi területek: bányászat, vízügy, környezetvédelem, hadkieg. parancsnokság, örökségvédelem, VP (régió alatt szint) 2. Kistérség a) Előzmények: o kiegyezés után: járások→1971-ig, majd ún. városkörnyéki igazgatás o napjainkban: önkormányzatok társulásai nem hatékonyak, ezért szükséges a kistérség b) Fogalma: o megyénél kisebb, az egymással földrajzilag határos, erős funkcionális kapcsolatot mutató, lehetőleg egy központ köré szerveződő településcsoport, amely a tagtelepülések közötti kapcsolatok révén lehetővé teszi a térségi feladatok ellátását. o 168 van belőle, illeszkednek a régió- és megyehatárokhoz, teljesen átfogják az ország területét c) Kistérségi funkciók 1. Önkormányzati-közszolgáltatási funkció o egész kistérségre vonatkozó feladatok (pl. környezetvédelem, hulladékkezelés, orvosi ügyelet) o megyei ÖK és megyei területfejlesztési tanácsok feladataiból származó feladatok (pl. középfokú oktatási intézmények fenntartása) o városi vonzáskörzet feladatai
-7-
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
2008/2009-II
2. Területfejlesztési funkció o közös fejlesztési forrásokkal területi alapú koordináció o EU forrásokhoz való hozzáférés feltételeinek biztosítása a feladata 3. Államigazgatási funkció o települési szinten: jegyző az általános címzettje a feladatoknak és a hatásköröknek o ágazati feladat- és hatáskörök: dekoncentrált egységek is elláthatják o feladat: szervezeti keretek egységesítése, illetékességi területek összehangolása 3. Nagyvárosi agglomeráció („vonzáskörzet”) o nem területszervezési egység, hanem urbanisztikai fogalom, de figyelembe kell venni jelentős közigazgatási, ellátási vonzatai miatt o jelentése: nagyváros és a vonzáskörzetében elhelyezkedő települések szoros kapcsolata, szimbiózisa o jelenleg hatályos jog szerint csak önkormányzatok társulásával lehetne megoldani IV. A területbeosztás szabályozó normák 1. Alkotmány 2. 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 3. 1999. évi XLI. törvény a területszervezési eljárásról
2. tétel: Területszervezési hatáskörök megoszlása I. Szabályozás o Alkotmány o 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) o 1999. évi XLI. törvény a területszervezési eljárásról II. Országgyűlés dönt o állam területi tagozódásáról o megyék összevonásáról, szétválasztásáról, határainak megváltoztatásáról, elnevezéséről és székhelyéről o megyei jogú várossá nyilvánításról o fővárosi kerületek kialakításáról és határáról III. Köztársasági elnök dönt o érintett önkormányzatok kezdeményezésére dönt a városi cím adományozásáról o a község alakításáról, egyesítéséről, a községegyesítés megszüntetéséről o a város, község elnevezéséről IV. Önkormányzati miniszter hatásköre o előkészíti az OGY és a KE hatáskörébe tartozó területszervezési döntéseket V. A településekre vonatkozó döntések (eljárás) 1. Települési önkormányzatok o az illetékességi területhez való jog nagyon erős, ezért o településrész átadásáról/cseréjéről csak az érintett képviselő-testületek állapodhatnak meg • lakott településrész esetén választópolgárok többségének támogatása kell • megállapodás hiányában bíróság dönt o településegyesítést szintén helyi népszavazás alapján lehet kezdeményezni
-8-
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
2008/2009-II
2. Község o új község alakításának feltételei • elkülönült településrész • legalább 300 lakos • képes az önkormányzati jogok gyakorlására • a kötelező feladatokat színvonalcsökkenés nélkül el tudja látni o eljárás • 1. Előkészítő bizottság (+ Államigazgatási hivatal segítheti szakmailag) − közli a kezdeményezést a lakókkal − kidolgozza a tervezetet − közli a közgyűléssel • 2. Helyi népszavazás • 3. Polgármester felterjeszti az ÖM-nek − határozatban dönt a feltételek meglétéről (szakmai szűrő) − előkészítő bizottság + polgármester értesítése a döntésről − bíróságnál megtámadható (30 nap, nem peres eljárás) • 4. KE dönt a község létrejöttésről (évente 1x) 3. Nagyközség o a cím használata a település vagy az önkormányzat jogállását nem érinti • kivétel a várossá nyilvánítás kezdeményezése és a körjegyzői feladatok ellátása o eljárás • nagyközség képviselőtestülete kezdeményezi az ÖM-nél • ÖM 15 tagú bizottságot állít fel a szakmai értékelésre • ÖM javaslata KE-nek • KE dönt a várossá nyilvánításról 4. Főváros o ugyanaz az eljárás, mint a községnél→miniszter (ÖM) szűrő szerepe fennáll o OGY dönt o Fővároshoz csatlakozás/kiválás: • Fővárosi Közgyűlés hozzájárulása kell • OGY dönt • Helyi népszavazás kell • csak határon lévő kerület/település esetében merülhet fel (nyilván….)
-9-
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
2008/2009-II
II. Az államigazgatás területi szervei 3. tétel: A területi-helyi államigazgatási szervek fajtái 1. Általános jellemzők o Két közigazgatási szervtípus van: 1. Államigazgatási szervek − központi szervek (kormány, minisztériumok, kponti hivatalok stb) − területi (dekoncentrált) államigazgatási szervek − általános hatáskörű (Államigazgatási Hivatal) − ágazati feladatokat ellátó 2. Önkormányzati közigazgatási szervek (ld. később III. témakör) 2. Területi államigazgatási szervek típusai
o o o
I. pl. ÁNTSZ, APEH II. „klasszikus dekók” (mennyiségi munkamegosztás, kpont képviselete a helyi szervek feladata), pl. Oktatási Hivatal III. állig hivatal: Regionális Államigazgatási Hivatal § szakigazgatási szervek (III. típus) leggyakoribb feladatok: − hatósági jogalkalmazás − hatósági felügyelet (szakfelügyelet) − szakmai képviselet, nyilvántartások vezetése − hatósági szolgáltatások pl. mérések, vizsgálatok
3. A területi államigazgatási szervek jellemzői § csak államigazgatási feladatokat lát el − a helyi érdekeket nem veszi figyelembe § ált. önálló államigazgatási szervek − saját hatáskör (közig jogalanyiság) − önálló költségvetési szervek (pénzügyi jogalanyiság) − jogi személyek (PJ-i jogalanyiság) − (DE: bővül a nem önálló területi szervek köre) § egyszemélyi vezetés alatt álló hivatalok (testület csak kivételesen) § kponti különös hatáskörű államigazgatási szervek hierarchikus irányítása alatt működnek 4. Típusok feladatkör alapján a) Felügyeleti típusú szervek: o környezetvédelmi felügyelőségek o ÁNTSZ szervei o munkavédelmi felügyelőségek, bányakapitányságok o növény- és állategészségügyi állomások
- 10 -
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
2008/2009-II
b) Egyéb feladatkörű szervek: o Földhivatal o Munkaügyi Központ o Statisztikai Igazgatóság o MÁK területi szervei o adó- és pénzügyi ellenőrző szervek 5. Dekoncentráció értékelése o Előnyei: o kponti akart érvényesítése (így csak egy szempontot kell figyelembe venni) o hatékony igazgatás, pontosan meghatározott feladatok o utasítható szervek o állami költségvetésből finanszírozható (nem biztos, hogy előny, mert az adókból kell minden költséget fedezni) o Hátrányai: o ágazatilag túlzottan tagolttá teszi az igazgatási rendszert (nincsenek tekintettel a kapcsolódó problémákra, csak egy szempontból járnak el) o drága o nincs horizontális koordináció (két szerv általában csak a közös felettesen keresztül kommunikál)
4. tétel: A területi államigazgatási szervek által ellátott feladatcsoportok és tevékenységfajták 1. Alapfogalmak a) feladatkör: a szerv közigazgatási funkcióinak megvalósítását szolgáló célkitűzések összessége b) hatáskör: a feladat teljesítéséhez szükséges jogosítványok és kötelezettségek összessége c) hatósági jogkör: a hatáskörök egy csoportja, jogosítvány egyedi közhatalmi aktus kibocsájtására vagy hatósági ellenőrzésre 2. A dekoncentrált szervek feladat- és hatásköre a) Hatósági jogalkalmazás o gyakoriság alapján sorrend: o hatósági felügyelet o aktus jellegű cselekmények o felügyeleti jogkör nélküli hatósági ellenőrzés o hatósági nyilvántartások vezetése o kétféle fellépés lehetséges: o szakhatóságként való eljárás o különböző eljárások megindításának kezdeményezése b) Információgyűjtés és szolgáltatás c) Szervezés és elemzések (nyilvántartások) d) Egyéb feladatok o hatósági szolgáltatások nyújtása o szakértői szervezetek irányítása o hatósági eljárásban részkérdésben való döntés
- 11 -
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
2008/2009-II
5. tétel: A területi-helyi államigazgatási szervek és a helyi önkormányzatok közötti feladatmegosztás szempontjai, jogi szabályozása 1. Feladatmegosztás alapfogalmai o a feladatmegosztás értelmezése (két lehetőség) • a közigazgatás két alrendszere közötti feladat- és hatáskörmegosztás = dekoncentráció elve ill. decentralizáció elve − dekoncentráció: állig szervek közötti feladatmegosztás − decentralizáció: autonóm közösségek önigazgatása és állig szervek közötti hatalommegosztás (feladatok átruházása autonóm szervekre) • A központi és a területi közigazgatási szervek közötti feladat- és hatáskör megosztás = területi beosztás o a feladatmegosztás szempontjai • alapvető elv: a közérdek jellege a feladatban − csak központi szinten ellátható feladatok (pl. külügy, de itt a helyi szervek más országban vannak) − országos, csak mennyiségük miatt megosztandó feladatok (közegészségügy) − helyi közösségek ügyei − nem területi alapon szervezett szűkebb közösségek ügyei (szakmai kamarák, kisebbségi ÖK-ok stb.) • egyéb elvek − közhatalmi vagy közszolgáltató jelleg − feladat földrajzi jellemzői (eltér-e az általános beosztástól) − szakértelemigény (pl. okmányiroda vs. gondnokrendelés) − hatáskörök mennyire vannak jogilag szabályozva − ügyek gyakorisága, eszközigény, költségek − történelmi hagyományok (pl. gyermekvédelem az igszolg. része-e) o ágazati feladatmegosztás: lásd következő tétel 2. Kiindulópontok o területi szinten az államigazgatásnak és az önkormányzati igazgatásnak is elkülönült szervezete van (állig: területi állig hivatalok, ÖK: települési, megyei ÖK-k) o a helyzetet bonyolítja, hogy állig hatáskörök, feladatok telepíthetőek a KT szerveihez 3. Kapcsolatok o megyei ÖK-ok • ezek és a dekoncentrált szervek között kevés a jogilag szabályozott kapcsolat • ami van, az inkább az együttműködésre koncentrál • a kiépülésben lévő területi koordináció pedig csak az állig feladatokra vonatkozik o települési ÖK-ok • kapcsolatok differenciáltak − egyesekkel napi kapcsolat (pl. munkaügyi központok) − másokkal alig (pl. bányakapitányságok) 4. Területek, ahol napi szinten is megoszlanak a feladatok o pl. eü, szociális ellátás, környezetvédelem
- 12 -
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
2008/2009-II
6. tétel: A területi-helyi államigazgatási szervek és a helyi önkormányzatok közötti feladatmegosztás néhány ágazat példáján 1. Ágazati feladatmegosztás típusai o csak államigazgatási feladatok – csak államigazgatási szervekkel: • csak központi államigazgatási szervek (pl. versenyfelügyelet, médiaigazgatás, energia-igazgatás) • központi és területi államigazgatási (rendvédelmi) szervek (pl. statisztikai igazgatás, mérésügy, bányászati ig., munkaügyi igazgatás, hírközlés, társadalom-biztosítás; rendészet, vámigazgatás o az ágazati közigazgatási feladatokat az önkormányzatok szervei + a regionális államig. hivatalok látják el; nincs ágazati DEKO • pl. szociális igazgatás, gyámügy; népesség-nyilvántartás, anyakönyvi igazgatás, okmányügyek (területi szint: regionális államigazgatási hivatal csak hatósági jogkörökkel rendelkezik) 2. Ágazati-területi tervező/koordináló testületek Munkaszervezete Testület Regionális Eü. Tanács — ÁNTSZ Reg. Int. Regionális Szociális Tanács — SzMM Területi Vízgazd. Tanács — KÖVIZIG Regionális Ifjúsági Tanács — Mobilitás Orsz. Ifjúsági Szolgálat Regionális Iroda Regionális Munkaügyi Tanács — Munkaügyi Központ Regionális Idegenforgalmi — munkaszervezet Bizottságok (9 idegenforgalmi régió: 7+ Balaton+Tisza-tó)
7. tétel: A rendvédelmi szervek sajátosságai I. A rendészeti igazgatás 1. A rendészeti igazgatás alapfogalmai Rendészet o fogalma: olyan jogilag szabályozott közig, ill. államigazgatási – szükség esetén közhatalmi eszközökkel is operáló – tevékenység, amely § a közbiztonság és a belső rend megzavarásának megakadályozására, § esetenként megelőzésére, § a megzavart rend helyreállítására, valamint § a társadalmilag veszélyes magatartások megelőzésére irányul. o általános jellemzői: § közcélt, közfeladatot teljesít→biztonsághoz kötődik § általában egyenruhás intézkedéseket takar § beavatkozás indoka: veszélyhelyzet (jövőbeli is) § legitim erőszak alkalmazásának lehetősége § eljáró szerv államigazgatási szerv o mindig közig-i hatósági tevékenység→preventív célok vagy beavatkozás § megelőző célú intézkedések gyakran nem hatósági jogalkalmazások, hanem hatósági intézkedések § beavatkozó jelleg: megtörtént sérelem helyreállítására irányul (közrend és köz-biztonság területén) o különös jellemzői § élesen elválik a közigazgatás többi területétől § szigorú hierarchia és parancsbetartás jellemzi a szervezetet § emberi élet kioltásának, emberi jogok korlátozásának jogszerű lehetősége § egyenruha => fontos az azonosíthatóság § jogorvoslatok mellett sajátos intézmény a „panasz” (rendőrségi eljárás ellen)
- 13 -
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
2008/2009-II
§ §
közbiztonság determinálja a fellépését (jogsértésre reagál) titkos eszközök alkalmazásának kizárólagos lehetősége (bírói kontroll alatt, szigorú feltételekkel!)
o fajtái: 1. Bűnügyi: állam büntetőjogi igényét elégíti ki 2. Közbiztonsági: bűnügyi és katonai területen kívül mindennel foglalkozik 2. Közrend, közbiztonság, belső rend a) közrend o a közbiztonságot biztosítja o fogalmát nem használja sem az Alkotmány, sem a törvények b) közbiztonság o jogilag szabályozott olyan állapot, amelynek feladata az állampolgárok személyi- és vagyonbiztonságának megóvása ill. a társadalomban jogszabályok szerint létrehozott valamennyi szervezet célra rendelt működésének biztosítása. c) belső rend o a rendészeti tevékenységen belül a közbiztonságtól elhatárolandó, bár bizonyos értelemben azzal összefonódó kategória. § Mo. függetlenségének, területi egységének, az alkotmányos rend stb. védelme § nemzetbiztonsági érdekek megóvása § érheti külső (honvédelem) vagy belső (rendőrség + nemzetbiztonság) támadás 3. A rendészet módszerei a) fizikai kényszer o KELL, ha a közbiztonságot megsértik o Korlátai: § Körülményeket és feltételeket a jog határozza meg § Figyelmeztetésnek kell megelőznie § Csak szükséges mértékig és a veszélyt jelentő magatartás arányában § Alkalmazása után felettesnek kötelező beszámoló § Intézkedés alá vontnak van jogorvoslati lehetősége b) prevenció o Rendőr fizikai jelenléte közterületeken c) titkos eszközök
II. A rendőrségi igazgatás 1. A rendőrség feladatai, hatáskörei o 2 fő feladat: § közbiztonság fenntartása § belső rend védelme o hatáskörei: § bűnügyi→ büntető anyagi jogi + eljárásjogi szabályok alapján § közbiztonsági→közigi anyagi és eljárásjogi szabályok alapján o hatásköri példák: § általános bűnügyi nyomozó hatósági jogkör § BCS-ek megelőzése, felderítése § szabálysértési hatósági jogkör § szakhatóság→külföldiek beutazása, menekültügy § atomenergia, fegyver, drog stb. kapcsolatos hatósági feladatok § közlekedési hatósági feladatok § közterületek rendjének fenntartása § engedélyezések pl. vagyonőröknek § rendkívüli és szükségállapot esetén feladatok § együttműködés külföldi és nemzetközi szervekkel
- 14 -
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
o
2008/2009-II
segítséget kap a polgárőrségtől (társadalmi öntevékeny szerv) - egész országot átfogja, rendőrkapitányságok segítik - fő feladat: adott településen élők biztonságát őrzi - nem rendelkezik hatósági jogkörrel
2. A rendőrség irányítása a) Kormány jogai: o IRM útján irányítja a rendőrséget o Orsz. Rendőrfőkapitányt ME nevezi ki/menti fel → IRM javasolja o kinevezési javaslatot OGY-i bizottság meghallgatja, állást foglal b) Igazságügyi és Rendészeti Miniszter: o széles körű irányítási jogosítványok: § rendeletalkotás/ normatív utasítás § ellenőrzés § egyedi utasítás→rendőrfőkapitány útján; DE: hatáskört Ø vonhat el § feladatot határozhat meg a rendőrség részére § Orfk. felett munkáltatói jogkör § ORFK SzMSz-ét jóváhagyja § Orfk. helyetteseit kinevezi/ felmenti § dönt a rendőr-főkapitányságok létrehozásáról, megszüntetéséről § rendőrség képviselete OGY és Kormány ülésein § KE tábornoki kinevezéseinek előkészítése § rendőri oktatás meghatározása § költségvetési gazdálkodás meghatározása o Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata (RSZVSZ): § „rendőrség rendőrsége” § IRM irányítja c) Országos Rendőrfőkapitányság o IRM irányítja o közvetlen irányítás → rendőrfőkapitányok felett nincs
3. A rendőrség szervezete, tagozódása o ORFK (tv. hozza létre) + területi szervek o szolgálati tagozódás: § szolgálati ágak (szolgálatok: egyes speciális rendőri feladatok) • bűnügyi • közrendvédelmi § szakszolgálatok: rendőrség funkcionális szervei 4. Személyi állomány o Köztisztviselők, közalkalmazottak o Hivatásos állományi rendőrök: § Különleges jogok és kötelezettségek: • életének és testi épségének kockáztatása • szabad mozgástér korlátozása • véleménynyilvánítási szabadság korlátozása • gyülekezési szabadság korlátozása • munkaidőn túli munka csak parancsnoki engedéllyel § Feltételek: • 18-35 éves, cselekvőképes magyar állampolgár, belföldi bejelentett lakcím, büntetlen előélet, érettségi és szakmai képzettség, eü-i és pszichiátriai vizsgálat § Megszűnés alapesetei: • közös megegyezés, lemondás, felmentés, törvény ereje
5. A rendőr működésének fontosabb általános elvei o szigorú szabályok ajándékelfogadás terén o közszereplésnek szigorú szabályai→médiában csak engedéllyel nyilatkozhat o elöljáró→magasabb rendfokozatú rendőr
- 15 -
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
o o
2008/2009-II
lakhely elhagyása csak elöljárói engedéllyel intézkedési kötelezettség: § BCS v. szabálysértés észlelése esetén § közbiztonság, polgárokat veszélyeztető esemény esetén § minden más veszélyhelyzet esetén
8. tétel: A területfejlesztés szervei, feladataik, a területfejlesztési régiók 1. Területfejlesztés alapok o célja a területi életszínvonalbeli különbségek enyhítése • ezek természeti és/vagy történeti tényezők eredményei (struktúraváltozások pl. nehéziparból az informatikába, kereslet-kínálat változása, háborúk stb.) • enyhítés oka: a feszültségek esetleg az állam működését, integritását is veszélyeztethetik • ezért az állam alkotmányos kötelessége a TF o legmarkánsabban az oktatásban jelenik meg a különbségek enyhítésének kívánalma o először mérni kell a különbségeket, hogy összehasonlíthatóak legyenek • erre szolgál az EU-s NUTS és LAU rendszer o EU-ban nagyon fontos a TF a tagállamok nagy különbségei miatt • a NUTS alapján számított EU-s átlaghoz képest lévő eltérés alapján kapnak pénzeket a régiók a Strukturális Alapokból 2. Alapfogalmak o területfejlesztés → gazdasági tervek o területrendezés → műszaki tervek, a gazdasági tervek infrastrukturális háttere o településrendezés → tkp. városterv, infrastrukturális jellegű (pl. sétálóutcák) o területszervezés → községgé vagy várossá nyilvánítás stb. (nem tervezés!) o vidékfejlesztés: mezőgazdasági, természeti stb. alapú tervezés o terület: ország, régió, megye, kistérség 3. A területfejlesztés szervei
o két pillér • 1. pillér: államigazgatási rész − FVM + VTH + falugazda-hálózat o az EU-s vidékfejlesztési pénzeket kezelik − NFGM + NFÜ o a Központi Fejlesztési Program keretében a regionális és kistérségi koordinátorok betagozódnak a másik pillér (a tanácsok rendszere) szervezetébe (természetesen a regionális és a kistérségi TFT-k munkaszervébe)
- 16 -
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
•
2008/2009-II
2. pillér: TFT-k (területfejlesztési tanács) rendszere (5 szint) − szintek o Országos TFT o térségi tanácsadók (Balaton, fővárosi agglomeráció) o regionális TFT-k (7 darab) o megyei + fővárosi TFT-k o kistérségi TFT (többcélú kistérségi társulás is elláthatja) − alkotmányos ritkaságok, mert egyszerre központi és területi képviselők foglalnak helyet benne (nem önkormányzatiak!) − tanácsok résztvevői o kistérség: csatlakozó települések polgármesterei o megye: kistérségek + megyei jogú városok + NFGM képviselői o régió: megyei tanácsok elnökei, 9 FVM-képviselő, kistérségi fórum delegáltja, MJV-k polgármesterei, regionális idegenforgalmi bizottságok delegáltjai − tanácsok feladatai o adott területre programok készítése o a programokat megalapozó finanszírozási terv elkészítése
4. Területfejlesztési régiók o régiók hatályos fajtái • tervezési-statisztikai régió (megyehatárokhoz igazodik) • fejlesztési régió (társadalmi, környezeti vagy gazdasági egységhez igazodik) o a regionalizációs célok közül ezek létrehozása az első fokozat (ezután jön az államigazgatási és az önkormányzati régiósítás) o ma túl sok decentrum van (19 megye) • ezek gazdaságilag nem állják meg a helyüket • az EU-s fejlesztési pénzek a régiókra alapulnak, melyek a legtöbb országban jóval nagyobbak, mint a mi megyéink
9. tétel: A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a területi-helyi igazgatásban, jogi helyzete, feladatai, hatásköre; jogosítványai az egyéb területi államigazgatási szervekkel szemben o
Két közigazgatási szervtípus van: 1. Államigazgatási szervek − központi szervek (kormány, minisztériumok, kponti hivatalok stb) − területi (dekoncentrált) államigazgatási szervek − általános hatáskörű (Államigazgatási Hivatal) − ágazati feladatokat ellátó 2. Önkormányzati közigazgatási szervek (ld. később III. témakör)
I. Az általános hatáskörű területi államigazgatási szerv o definíció: A központi közig. operatív, végrehajtó funkcióit területi munkamegosztáson alapuló, az ügyfelekhez közelebb álló területi és helyi államigazgatási szervek valósítják meg. o jogelőd: köztársasági megbízott o ma: Regionális Államigazgatási Hivatal → kormány általános hatáskörű területi szervei § Megyei Államigazgatási Kollégium: hivatalvezető koordinációs feladatait segíti o jogállás § tevékenysége nem szektorális, nem ágazathoz kötődik § az ágazati dekoncentrált szervekhez képest megkülönböztetett szerep − a területi állig szervek főszabályként a hivatalvezető koordinációs és ellenőrző jogkörébe tartoznak
- 17 -
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
2008/2009-II
II. Létrejötte o korábbi elnevezése: Megyei (Fővárosi) Közigazgatási Hivatal o kormány célja: regionálissá tétel o kronológiája: § 2007. január 1. − 7 régióba szervezik a korábbi fővárosi, és a 19 megyei közigazgatási hivatalt, megyei kirendeltségek működnek. − Jogforrások: 2006: CIX. tv., 297/2006.(XII.23.) Korm. rendelet § 2007. november 14.: az Alkotmánybíróság első döntése a régiós kialakítás alkotmányellenességéről: 90/2007.(XI.14.) AB hat − az illetékesség működési kérdés, és az alapszabályozás 2/3-os voltára tekintettel ezt is ilyen többséggel kellett volna szabályozni − továbbá az Ötv. szabályozási koncepciójának lényeges elemét érintette a módosítás, ami az államszervezetben elfoglalt hely megváltoztatását eredményezte − az Ötv. 2/3-os politikai konszenzusa kiterjedt a hivatalok megyei szinten szervezésére − az AB megsemmisítette a módosított Ötv.98.§ (1) bekezdés első mondatát és a 297/2006.(XII.23.) Korm. rendeletet • ezzel megszüntetette az önkormányzatok ellenőrzésének törvényes alapját! − határidő a változtatásra: 2008. június 30. § az Országgyűlés nem alkotott új alkotmányos szabályt az Ötv. 98.§ (1) bekezdésének megsemmisített első mondata helyett. § a Kormány változatlan tartalommal benyújtotta a 297/2006.(XII.23.) Korm. rendelet (lévén már nem változtat meg semmit kisebb többséggel) § jelenlegi helyzet − nem jött létre politikai megegyezés az Ötv. 2/3-os módosításához (az eddigi helyzet visszaállításához!!!) − létrejöttek a regionális államigazgatási hivatalok − Probléma: a törvényességi ellenőrzés a Kormány feladata, amit azonban csak a közigazgatási hivatalok útján láthatna el. Ezek azonban nem működhetnek, így alkotmányos mulasztás áll fenn − a törvénysértő rendeletek miatt az AB-hez lehet fordulni − költségvetés negyede az önkormányzatok támogatása, ellenőrzés nincs! III. Jellemzői 1. Működési területe: régió 2. Szervezeti felépítése:
3. A hivatal vezetője: o pályázat alapján ME bízza meg és menti fel → MeH miniszter és az ÖM miniszter együttes javaslatára o megbízása határozatlan időre szól o egyéb munkáltatói jogok az ÖM miniszternél
- 18 -
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
o o
o
2008/2009-II
a kormány az ÖM-en keresztül irányítja, DE egyes ágazati minisztereknek is vannak jogosítványai jellemzők § feltétel: állam- és jogtudományi végzettség, jogi vagy közigazgatási szakvizsga § hat évre kinevezett köztisztviselő, minisztériumi főosztályvezetői besorolás § alá tarozó szervek (hierarchikus!): pl. pénzügyi főosztály, humánpolitikai osztály jogosítványok § hivatal vezetése, hivatali SZMSZ, egyéb működési szabályok § ellenőrzési és koordinációs jogkörébe tartozó állig hivatalok vezetőinek munkáltatói jogai § szakigazgatási szervek feladatellátásáról gondoskodás
4. Szakigazgatási szervek: o jogállásuk: szakmai és szervezeti önállóság, de a hivatalvezető alá tartozó többi szervvel együtt minősül költségvetési szervnek o relatív autonómiával rendelkeznek (az ágazati miniszternek általában vannak bizonyos irányítási jogai) • Szociális és Gyámhivatal • Építésfelügyelő • Területi főépítész IV. A hivatal feladatai I. Törvényességi ellenőrzés • helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete (+helyi és települési kisebbségi ÖK-k) § kiterjed minden ÖK-i döntést hozó szervre (KT, KT bizottságai, PM, jegyző stb.) § jegyző 15 napon belül KT ülésének jegyzőkönyvét elküldi § jogsértés → hivatal vezetője felhívja az ÖK-t hogy intézkedjen, ha nem teszi, eljárást indít (KT összehívása a jogsértés megszüntetésére, AB, bíróság előtt megtámadja) § nem terjed ki az ÖK-i hatósági ügyekre § jelenleg nem működik! • TFT-k feletti törvényességi felügyelet (regionális, megyei, térségi) § a döntéshozatal és a döntések törvényességének ellenőrzése § törvényességi észrevétel § bírósági felülvizsgálat kezdeményezése • területi állig szervek feletti ellenőrzés (területi állig szervek ellenőrzési terveinek összehangolása) § az általános hatósági eljárási szabályok érvényesülése § az ügyiratkezelés, adatvédelem, közérdekű adatok nyilvánossága érvényesülésének ellenőrzése § közszolgálati jogviszonyra vonatkozó jogszabályok végrehajtásának ellenőrzése § közreműködés a kormányzati irányításban • bármely döntést bekérhet, tájékozódás, iratbetekintés • egyeztetés • felügyeleti eljárás kezdeményezése • Kormány aktus-felülvizsgálati döntésének kezdeményezése ÖM-nél! • közreműködés a szakminiszterek ágazati irányító, ellenőrző tevékenységében, a helyi önkormányzatok ágazati feladatai tekintetében § más területi államigazgatási szervvel közös ellenőrzés § szakmai segítségnyújtás, javaslattétel § tv. sértés esetén eljárást kezdeményez
- 19 -
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
2008/2009-II
II.
Hatósági tevékenység • elsőfokú hatósági jogkör (ott jár el felettes szervként, ahol az első fokon a polgármester, a jegyző vagy polgármesteri hivatal ügyintézője járt el) • hatósági tevékenység ellenőrzése (polgármesteri hivatalokban ellenőrzés tartása, szakmai koordinációs értekezlet összehívása) § az ÖK által ellátott állig feladatokra terjed ki III. Koordinációs feladat • főleg horizontális értelemben • több ágazatot érintő kormányzati döntések végrehajtásának területi koordinációja • megyei (regionális) állig kollégium működtetése, regionális koordinációs értekezletek tartása • korszerűsítési feladatok koordinálása, összehangolása • ügyfélfogadási rendszer, nyilvántartások összehangolása IV. Képzési és továbbképzési feladatok • köztisztviselők és önkormányzati tisztségviselők továbbképzése, ágazati képzések koordinációja • alap- és szakvizsgák, anyakönyvi szakvizsgák megszervezése • informatikai képzés szervezése
III. A helyi önkormányzati igazgatás 10. tétel: Az önkormányzatok európai rendszerei; a Helyi Önkormányzatok Európai Kartája A területi ÖK-k kialakulásának európai modelljei o angolszász modell • „self government” a közig nem volt elválasztva az igszolgtól • a közig feladatokat az uralkodó által kinevezett békebírák látják el • az ÖK-knak nem volt jogi személyiségük o kontinentális modell • itt sincs elválasztva az igszolgtól, de más irányba fejlődik • közig tisztségviselők látják el az igszolg feladatokat • közig tisztségviselők diszkrecionális hatalma (mérlegelés) • alapvetően a közig érdeke dominál • jogi személyiség van A helyi közügy szabályozási módjai angolszász szűk körű felelősség (amit lehet, nem a ÖK látja el) ÖK nem általános hatáskörű, csak kivételesen lazább állami ellenőrzés (nem indokolt az erős) pozitív taxációval szabályozzák
európai széles, átfogó felelősség (amit lehet, az ÖK látja el) dekoncentrált szerv kivételesen szól bele szoros ellenőrzés (jogos igény a támogatottság és a széles közhatalmi hatáskörök miatt) generális klauzulával szabályozzák
A megyei (NUTS 3) ÖK modelljei o angolszász • csak közszolgáltatásokat lát el § (Mo.-n ez: csak azt, amire a települések nem kötelezhetőek pl. középiskolák, múzeumok) • igazgatási funkciók nincsenek § (Mo.: nagyjából ez, igazgatási funkciók a dekókhoz kerültek) o kontinentális modell • a település feletti érdekek miatt jött létre • közszolgáltatások + alsóbb szintű ÖK-k felügyelete
- 20 -
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
2008/2009-II
A magyar rendszer három alapeleme o helyi demokrácia • szabadon választott képviselők • közvetlen demokrácia intézményei o átfogó felelősség • helyi közügyek döntő többségének megvalósításával foglalkozhat az ÖK • kötelező feladatok ellátásáért teljes felelősség o helyi önállóság • helyi közügyek önálló szabályozása, szabad igazgatása • AB, bíróság csak tvnyességi szempontból vizsgálhatja felül a döntéseit • önként vállalhat más szerv hatáskörébe nem utalt helyi közügyet HÖEC o Mo. 1990-ben csatlakozott ehhez (az Európa Tanáccsal egyidőben) o helyi önkormányzás fogalma • helyi ÖK-k joga és kötelessége, hogy • jogszabályi keretek között • a közügyek lényegi részét saját hatáskörükben szabályozzák és igazgassák • a helyi lakosság érdekében o társuláshoz való jogot, annak alapelveit is deklarálja • társulási szabadság, önkéntesség elve (nem lehet előírni) • egyenjogúság, egyenrangúság • (rögzített) arányos teherviselés (lakosságszám vagy igénybe vevők száma szerint ált.) • kötelező írásbeliség (kötelező tartalmi és formai kellékek) o igény: „a helyi önkormányzás elvét a belső jogalkotásban és amennyire lehetséges, az alkotmányban is el kell ismerni” o felügyeletről • csak Alkotmányban, tvnyben meghatározott esetekben és módon lehet • főszabály a törvényességi felügyelet (célszerűségi csak állig ügyekben) • arányosság elve: beavatkozás ne legyen súlyosabb mint a védendő érdek o gazdálkodásról • feladatarányos állami finanszírozás elve • helyi adóztatás joga • pénzügyi kiegyenlítés elve • felhasználási kötöttség limitálása • hitelfelvétel joga • nemzeti tőkepiacon megjelenés joga (pl. kötvénykibocsájtás)
11. tétel: Az önkormányzatok feladatai és hatásköre, a helyi közügyek: a helyi közhatalom gyakorlása, a helyi közszolgáltatások szervezése; kötelező és fakultatív feladatok A feladat- és hatáskörtelepítés rendszere o a hatásköri szabályozás jogforrásai • Alkotmány (ÖK-i alapjogok) • Ötv. (jogok, valamint feladatok és hatáskörök közötti összefüggés szoros) • ún. hatásköri tv. (1991. évi XX, nehezen felismerhető szempontok alapján hatáskörújrafelosztás) • ÖK-i rendelet: ÖK-k saját hatáskörben vállalt feladatai o hatáskör-telepítés rendező elvei I. szorosan kapcsolódik a helyi közügy kérdéséhez § ÖK mindent vállalhat helyi közügy címén, amit JSZ nem utal más szerv hatáskörébe § tv csak kivételesen utalhat helyi közügyet más szerv hatáskörébe
- 21 -
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
2008/2009-II
II.
o o
o
Ötv. hatáskör-telepítési koncepciója: erős ÖK-i rendszer § kötelező szolgáltatások minél nagyobb hányadát nyújtsák a helyi ÖK-k § elsősorban a feladat- és hatáskör-telepítésről rendelkezik § emellett a legfontosabbnak ítélt feladat- és hatáskörök III. feladatok két része § kötelezően ellátandó − csak tv írhatja elő, OGY biztosítja az ellátáshoz szükséges anyagi feltételeket vagy dönt a kvetési hozzájárulás módjáról/mértékéről − erős ÖK-i rendszer okán az állig igyekszik minél több feladatot áthárítani − lakosságszámtól és teljesítőképességtől függő feladatmennyiség telepítésének lehetősége az OGY részéről § fakultatív − korlátai o nem vonja el más szerv hatáskörét o nem sérthet jogszabályt o nem veszélyeztetheti a kötelező feladatok ellátását o követnie kell a választók akaratát ☺ a hatáskörök címzettje • főszabályként a KT, kivételesen a polgármester (főpm, megyei KGY elnöke) a hatáskörök gyakorlása • leggyakrabban a KT szervei végzik el, vagy a jegyző § pmester, bizottságok, PMH • egy részét (főleg a közszolgáltatásokat) közintézetek • egyre nagyobb szerep a társulásoknak • más szervek/magánszemélyek hatáskörátruházás • KT-nek vannak át nem ruházható hatáskörei § pl. rendeletalkotás, szervezetének kialakítása, helyi népszavazás kiírása, saját kvetés meghatározása, társulás stb. § egyébként széles körű átruházási lehetőségek (pmesterre, bizottságra stb.) • döntési hatáskörök § sui generis dönthet: helyi népszavazás, KT, kivételesen tvnyi felhatalmazásra a pmester § felhatalmazással: KT bizottsága, részönkormányzat, helyi kisebbségi ÖK, pmester • alpolgármester, tanácsnok még felhatalmazással sem kaphat hatáskört
A helyi közügy o közügyek felosztása • kizárólagos állami ügy § fel sem merül helyi szinten, az ÖK-knak nincsenek feladataik § külügy, hadügy, nemzetközi hitelfelvétel, állami alapok stb. • osztott feladatkör § ügyek nagy többsége ilyen § állam ellenőrzi a végrehajtást (ÖK önállósága így korlátozott) pl. iskolák § egységes végrehajtás: állig hatósági ügyek § különböző végrehajtás: közszolgáltatások • kizárólagos helyi ügyek § legfeljebb tvnyességi kontroll § nagy önállóság, nincs országosan követendő szempont § ez az ÖK-i alapjogok területe o helyi közügy meghatározása (Ötv def.) • lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása • közhatalom önkormányzati típusú gyakorlása (ÖK-i hatósági ügyek) • ezek szervezeti, személyi, gazdasági feltételeinek megteremtése
- 22 -
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
2008/2009-II
ÖK-i hatósági ügyek és állig hatósági ügyek o ÖK-i hatósági ügyek • nincs tvnyi fogalma, elvileg tvny is kreálhatja • hatósági jellegben nem különböznek az állig hatósági ügyektől • átruházható a hatósági jogkör: pmester, bizottságok, részÖK • eljárás § közig eljárás általános szabályai szerint § határozatot 30 napon belül bíróságon lehet megtámadni o állig hatósági ügyek • címzettjei § jegyző, főjegyző § honvédelmi, polgári védelmi, katasztróffa-elhárítási ügyben pmester § kivételesen, tvnyi felhatalmazásra: pmester § kivételesen PMH ügyintézője • állig úton fellebbezni lehet ellene a megyei közig hivatal vezetőjéhez (ami ma nics) o elhatárolásuk • két kérdés egyszerre ÖH ÁH 1. Honnan származik az ügy? ÖK-i rendelet törvény vagy vagy törvény kormányrendelet 2. Kinek van hatásköre az eljárásra? bizottság, részönkormányzat, jegyző, ügyintéző, (fő)pmester kivételesen (fellebbezés a KT(fő)pmester hez) • ha tv. és pmester, akkor a tv jellege alapján lehet dönteni (ha mindenütt ugyanúgy kell csinálni, akkor állig lesz) • + ÖH-i határozatot csak bíróság bírálhatja fölül, állig szerv nem Kötelező és szabadon vállalt feladatok o kötelező • közszolgáltatások + helyi közhatalmi feladatok ellátása • tvnyi szabályozás differenciálhat • bővítette a kört az ún. hatásköri tv. • Ötv: „A települési önkormányzat köteles gondoskodni az § egészséges ivóvízellátásról, § az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, § az egészségügyi és a szociális alapellátásról, § a közvilágításról, § a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról; § köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését.” • PROBLÉMA § minden ÖK ugyanolyan jogi státuszú, nincs mérőszám a teljesítményre § így a kistelepülések (az összes település 48%-a 500 alatti!) nem tudnak megbirkózni vele o szabadon vállalt • Ötv kínálatot is nyújt: településfejlesztés, településszervezés, környezetvédelem, lakásgazdálkodás, csatornázás, helyi tömegközlekedés stb. • kétféle módon vállalhatják § új teendők (eddig egyik szerv feladati közé sem tartoztak) § átvehetnek feladatokat más helyi ÖK-tól (kisebb lakosságú település a nagyobbtól átvehet fizetés fejében, vagy megyei ÖK-tól települési veszi át) - 23 -
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
o
2008/2009-II
főváros-kerület • kerületi önállóan gyakorolja a települési ÖK-t megillető feladatokat § átvállalhat a fővárositól közszolgáltatást • fővárosi: § azokat, amik a főváros egészét érintik vagy szuprakerületiek ☺ § amik a főváros országban betöltött szerepéhez kapcsolódnak § közgyűlés átadhat feladatokat
12. tétel: A települési önkormányzatok: község, város, megyei jogú város, főváros, a fővárosi kerület (megalakítás, feladatkörök, a szervezetek sajátosságai) Települések o jogállásuk szabályozásakor két lehetséges megoldás • minden település jogállása azonos • differenciálás a települési kategóriák között (pl. falu-város) o települések jogállásának változása a rendszerváltás óta Mo.-n • a helyi igazgatás körében a települések kerültek a centrumba • eltűntek a jogállásbeli különbségek (egyforma alapjogokat kaptak) • felértékelődtek a társulások • a lakosság részvételének lehetősége a települést érintő döntésekben o Alkotmány: az önkormányzás joga a települések és a megyék választópolgárait illeti meg típus/téma
község
város
MJV
főváros
fővárosi kerület
megalakítás
feladatkörök
szervezet sajátosságai
KE feladatköre, feltételei: elkülönült településrész legalább 300 lakossal, képes az ÖK-i jogok gyakorlására, kötelező feladatokat színvonalcsökkenés nélkül el tudja látni várossá nyilvánítás (KE hatásköre, ha: nagyközségi cím, település fejlettsége stb. indokolja, KT kezdeményezi)
kötelező + szabadon vállalt (lásd előző tétel)
lásd 17. tétel
ex lege az összes megyeszékhely + az 50 ezernél nagyobb lakosú várost OGY annak nyilváníthatja KT kezdeményezésére
települési ÖK-i feladatok +saját hatáskörként a területén a megyei ÖK feladatai (teljes átvétel a megyei ÖK-tól)
területszervezés az OGY hatásköre, kerületek megváltoztatását/kiválását a kerületi vagy a fővárosi KT kezdeményezheti (+ a Kormány is!, ekkor helyi népszav a megerősítésre), csatlakozást helyi népszavval kell megerősíteni
azok a kötelező és önként vállalt feladatok, melyek 1. a főváros egészét vagy egy kerületet meghaladó részét érintik 2. a főváros országban betöltött szerepével kapcsolatosak önállóan gyakorolja a települési ÖK-i feladatokat, de átvállalhat közszolgáltatásszervezést és kaphat is a fővárosi ÖK-tól feladatokat
- 24 -
KT elnevezése: megyei közgyűlés, létrehozhatók kerületek, kerületi KT-k és kerületi hivatalok (elöljáró vezeti), MJV és megyei ÖK egyeztető bizottságot hoz létre, nincs részönkormányzat KT elnevezése: fővárosi közgyűlés, képviselőket és főpolgármester is közvetlenül választják, vannak főpolgármesterhelyettesek, a PMH élén pedig főjegyző áll, nincs részönkormányzat fővárosi közgyűlésen a kerületek küldöttei tanácskozási joggal részt vesznek
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
2008/2009-II
13. tétel: A megyei önkormányzatok feladata, hatásköre, igazgatási szervezete A megyei (NUTS 3) ÖK modelljei o angolszász • csak közszolgáltatásokat lát el § (Mo.-n ez: csak azt, amire a települések nem kötelezhetőek pl. középiskolák, múzeumok) • igazgatási funkciók nincsenek § (Mo.: nagyjából ez, igazgatási funkciók a dekókhoz kerültek) o kontinentális modell • a település feletti érdekek miatt jött létre • közszolgáltatások + alsóbb szintű ÖK-k felügyelete Megyei önkormányzat o ez is ÖK, tehát a jogai egyenlők az összes többivel o az ÖK-k mellérendeltek → nincsenek hierarchiában a településivel o feladatok és hatáskörök • szubszidiaritás: azt köteles ellátni, amire a települési ÖK nem kötelezhető § 1990: csak szolgáltató funkciók § 1994: nagyon kevés igazgatási hatáskörr § 1996: megyei TFT erősödik, nem az ÖK § ma: nincs ráhatás a települési ÖK-k szolgáltatásfejlesztésére • döntően a körzeti jellegű közszolgáltatásokra (főleg intézmények fenntartása) korlátozódik feladata • kötelező feladatok § szubszidiaritás elve alapján a „maradék” § két nagy feladatkör − megye egészére vagy nagy részére kiterjedő körzeti jellegű közszolgáltatás − olyan körzeti jellegű közszolgáltatás, ahol a szolgáltatást igénybe vevők többsége nem a szolgáltatást nyújtó intézmény székhelyén lakik (pl. megyei kórház) § Ötv: középiskolai, szakiskolai, kollégiumi ellátás, kulturális javak + történeti iratok megőrzése stb, megyei könyvtás, alapellátást meghaladó eü. szolgáltatás, környezetvédelem, térségi területrendezés, megyei idegenforgalmi feladatok stb. • szabadon vállalt feladatok § kötelező feladat ellátását nem veszélyeztetheti § más szerv (nem ÖK!) kizárólagos hatásköre nem vállalható át § a települések érdekei nem szenvedhetnek sérelmet o szervezet • megyei közgyűlés (MKGY, KT-tel azonos intézmény), tagjait közvetlenül választják • a MJV-k polgárai nem tartoznak a megyei választópolgárok körébe • MKGY saját tagjai közül elnököt, alelnököt választ § titkos szavazás, saját megbízatás időtartamára • köteles PÜ bizottságot választani • további bizottságokat szabadon alakíthat (elnök: megyei tanácsnok) • Megyei ÖK-i Hivatal § döntések előkészítése, végrehajtás szervezése, ellenőrzése § közgyűlés elnöke irányítja (nem a polgármester, mert nincs is olyan!) § vezetője a főjegyző − MKGY nevezi ki határozatlan időre aljegyzővel együtt o egyéb jellemzők • jogi személy • MKGY elnöke képviseli • ha kisebbségi önkormányzat alakul→köteles a MKGY kisebbségi bizottságot alakítani § megyei ÖK-i hivatal belső szervezetét és működését a MKGY határozza meg - 25 -
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
2008/2009-II
14. tétel: Az önkormányzati társulások és szerepük a közigazgatásban HÖEC a társuláshoz való jogot, annak alapelveit is deklarálja o 10. cikk: „A helyi önkormányzatok jogosultak arra, hogy hatáskörük gyakorlása körében közös érdekeltségű feladatok megoldása érdekében együttműködjenek, és törvényi keretek között más helyi önkormányzatokkal társulást hozzanak létre.” o társulási szabadság, önkéntesség elve (nem lehet előírni) o egyenjogúság, egyenrangúság o (rögzített) arányos teherviselés (lakosságszám vagy igénybe vevők száma szerint ált.) o kötelező írásbeliség (kötelező tartalmi és formai kellékek) o Alkotmány az alapjogok között tartalmazza ezen egyezmény alapján Az Ötv. társulási szabályai o szélesebb körű: „41. § (1) A települési önkormányzatok képviselő-testületei feladataik hatékonyabb, célszerűbb megoldására szabadon társulhatnak.” o nem sértheti az abban résztvevők jogait o vitás kérdésekben a bíróság dönt (kérhetik az előre megjelölt egyeztető bizottság állásfoglalását a kereset benyújtása előtt) o KT-ek megállapodása hozza létre o át nem ruházható hatáskör o főleg a kisebb települések érdekében áll o Ötv. kimondja a legfontosabb társulási formákat – funkció szerint (de ezek mellett mások is szabadon kialakíthatóak!): 1. Hatósági igazgatási társulás: államigazgatási hatósági ügyek szakszerű intézése o megállapodás szükséges, meg kell küldeni a közigazgatási hivatalnak o jól működik, ezért preferált forma o szakszerűség a cél, külön szakember fenntartásának helyettesítésére hozzák létre o ált. ritka állig ügyekre pl. közös építésügyi szakértőt alkalmaznak 2. Intézményi társulás: 2 vagy több települést ellátó intézmények alapítására, fenntartására, fejlesztésére o fenntartáshoz a KT-ek a települések lakosságszámuk arányában járulnak hozzá o tulajdoni jogok gyakorlását átadhatják az intézményi tanácsnak o pl. közös óvoda, csatornázás 3. Társult képviselő-testület: csak helyi népszavazás után hozható létre, o inkább elvi lehetőség, gyakorlatban nagyon ritka o közösség 3 területen: • részben vagy egészben közös költségvetés • közös hivatal fenntartása • intézmények közös működtetése § kizárólag az adott települést érintő ügyekben önállóan döntenek o körzeti jellegű közszolgáltatások megszervezése 4. Körjegyzőség: o 1000-nél kevesebb lakosú, a megyén belül egymással határos községek igazgatási feladataik ellátására→ kötelező (kivéve, ha bizonyítani tudja, hogy képes önálló jegyzőt alkalmazni! → nem kötelező létrehozni, de plusz állami támogatással jár!) o 1000-2000 lakosú települések→lehetőség (székhelye lehet a 2000-nél több lakosú település is) o érintett települések KT-ei állapodnak meg a jegyző személyében • a székhelyet is ekkor jelölik ki + a kihelyezett ügyfélfogadás rendjét o körjegyző feladata (kb. ugyanaz, mint a sima jegyzőé) • ellátja a KT, a bizottságok, a települési képviselők működésével kapcsolatos igazgatási feladatokat • a PM hatáskörében tartozó államigazgatási döntések előkészítését és végrehajtását • minden KT ülésen részt vesz (küldöttei útján)
- 26 -
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
2008/2009-II
o
• évente beszámol minden KT-nek a munkájáról • heti legalább egyszer köteles minden községben ügyfélfogadást tartani körjegyzőség működésének ellenőrzése + feladatok egyeztetése az érdekelt községek polgármesterei együttesen végzik
III. A társulások részletes szabályozása o külön törvény: 1997. évi CXXXV. tv. o helyi önkormányzatok KT-ei: • önkéntes és szabad elhatározásból • az egyenjogúság tiszteletben tartásával • kölcsönös előnyök és arányos teherviselés alapján • írásbeli megállapodásban hozzák létre a társulást o létrehozható • önkormányzati feladat-és hatáskör valamint • államigazgatási feladat- és hatáskör ellátására o társulási megállapodások típusai (alapítóktól elkülönülés foka szerint) 1. KT szerve a megbízó ÖK számára ellát meghatározott feladatot, hatáskört, vagy szolgáltatást 2. két vagy több KT megállapodhat (ilyenkor a feladat- és hatásköröket a megállapodásban meghatározott KT, vagy annak szerve gyakorolja, döntésekről a KT-ket tájékoztatni kell, egyetértés szükséges a kvetést érintő ügyekhez) § intézmény vagy más szervezet közös fenntartásában § egyes alapítói jogok közös gyakorlásában § munkavállaló közös foglalkoztatásában 3. társulási tanács (megállapodhatnak, hogy a Kt. a költségvetési hozzájárulás arányában rendelkeznek szavazati joggal, illetve választanak képviselőt) 4. jogi személyiséggel rendelkező társulás (akkor, ha indokolt, hogy a társulás önállóan vállaljon kötelezettségeket és rendelkezzen vagyoni jogokkal) IV. A társulások egyes fajtái feladataik alapján 1. Önkormányzati feladatok társulási formában történő ellátása • az érintett önkormányzatok elhatározásának függvénye 2. Államigazgatási feladatok ellátására • szakmai és gazdaságossági szempontból • a „központi költségvetés pénzügyi kedvezményekkel ösztönözheti” 3. Területfejlesztési önkormányzati társulás • jogi személyiséggel rendelkező kistérségi szerveződések • számuk gyors növekedése 15. tétel: A többcélú/komplex kistérségi társulás Többcélú kistérségi társulás - 2004. CVII. tv. alapján o cél: ÖK-ok hosszútávú együttműködése; kényszertársulások kiváltása o egy kistérség – egy többcélú társulás o ma mind a 177 kistérségben van már TKT o funkciói (tulajdonképpen lefedik az ÖK-i kötelező feladatokat) § területfejlesztés (kiemelten!) § településfejlesztés összehangolása § közszolgáltatások nyújtása § intézményfenntartás o létrehozás: § alapító önkormányzatok képviselőtestületei + MÁK Területi Igazgatósága nyilvántartásba veszi (plusztámogatás miatti szigorítás) § muszáj több célra létrehozni, de nem muszáj minden ÖK-nak minden célhoz társulnia (á la carte) - 27 -
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
o o o
2008/2009-II
irányító szerve: társulási tanács – intézményt hozhat létre, kinevezési joga van a társulás létre, vagyona felett rendelkezik, vállalkozhat. tv-ben meghatározott feladatokra kiegészítő állami támogatásra pályázhat (2005. oktatás-nevelés, szociális ellátás, egészségügyi ellátás, területfejlesztés ) mérleg § működnek, hatékonyak, kiváltják a kényszertársulásokat
Kistérségi fejlesztési tanács – többcélú kistérségi társulás viszonya o Ahol minden település részt vesz a többcélú társulásban, a társulás átveheti a kistérségi fejlesztési tanács feladatait. o Ha megszűnik a társulás- meg kell alakítani a kistérségi fejlesztési tanácsot
16. tétel: Az önkormányzatok hatósági feladatai: önkormányzati hatósági ügyek, államigazgatási feladatok, államigazgatási hatósági ügyek ÖK-i hatósági ügyek és állig hatósági ügyek o ÖK-i hatósági ügyek • nincs tvnyi fogalma, elvileg tvny is kreálhatja • hatósági jellegben nem különböznek az állig hatósági ügyektől • átruházható a hatósági jögkör: pmester, bizottságok, részÖK • eljárás § közig eljárás általános szabályai szerint § határozatot 30 napon belül bíróságon lehet megtámadni o állig hatósági ügyek • címzettjei § jegyző, főjegyző § honvédelmi, polgári védelmi, katasztróffa-elhárítási ügyben pmester § kivételesen, tvnyi felhatalmazásra: pmester § kivételesen PMH ügyintézője • állig úton fellebbezni lehet ellene a megyei közig hivatal vezetőjéhez (ami ma nics) o elhatárolásuk • két kérdés egyszerre ÖH ÁH 1. Honnan származik az ügy? ÖK-i rendelet törvény vagy vagy törvény kormányrendelet 2. Kinek van hatásköre az eljárásra? bizottság, részönkormányzat, jegyző, ügyintéző, (fő)pmester kivételesen (fellebbezés a KT(fő)pmester hez) • ha tv. és pmester, akkor a tv jellege alapján lehet dönteni (ha mindenütt ugyanúgy kell csinálni, akkor állig lesz) • + ÖH-t csak bíróság bírálhatja fölül, állig szerv nem Állig feladatok, amiket az ÖK lát el o új struktúrák • a hatáskörök címzettjei a nagyobb városok, körzetközpontok (fél szinttel feljebb helyezés) § nem csak a saját területükön látják el pl. okmányirodák o állami feladatok elosztása • szolgáltatás → KT, igazgatás → jegyző (maradékelv alapján) o sok ÖK nem képes szakképzett jegyzőt vagy apparátust alkalmazni (lásd körjegyzőség) o pl.: okmányiroda, gyámhivatal, építéshatósági jogkörök a jegyzőnél
- 28 -
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
2008/2009-II
17. tétel: Az önkormányzat igazgatási szervezete, a polgármester (főpolgármester, megyei jogú városi kerületi elöljáró), jegyző (fővárosi, megyei főjegyző) jogi helyzete, megbízatása, feladata, hatásköre; az önkormányzati hivatal; körzetközpontok kiemelt hatósági feladatai Nincs általános modell:
I. A képviselőtestület o Alapok • a KT az önkormányzatiság megtestesítője, letéteményese • az ÖK-i jogok címzettje • de az önkormányzás joga nem a KT-t, hanem a választópolgárok közösségét illeti meg • ennek ellenére LB szerint nem jogi személy § így nem perelhető § pedig de facto a közig és PJ jogalanyiság megalapozott o Létrejötte/ megszűnése • létrejötte: választásokkal, min. 3 fő • megszűnése: § új önkormányzati választások (automatikus mandátum-megszűnés) § feloszlatja magát (név szerinti szavazás, minősített többség, választást követő 6 hónapon belül nem lehet→ kiskapu a feloszlatás elől) § OGY feloszlatja alkotmányellenes működés miatt o Funkciója az ÖK-n belül • Ötv. 9.§. (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a KT-t illetik meg. o Hatáskörei • feladat forrása § Önkormányzati döntések (ún. saját ügyek) – nagy helyi önállóság − önkormányzati alapjogok gyakorlása − szervezetalakítás − társulás stb. § Államtól kapott feladatok – korlátozott önállóság − igazgatási feladatok, hatósági ügyek + közszolgáltatások (alapjogok realizálása miatt kapja az államtól) • átruházhatóság § átruházás címzettje: polgármester, bizottság, részÖK testülete, helyi kisebbségi ÖK, társulás § át nem ruházható feladatok (taxatív feladatok + KT is nyilváníthat ilyennek) − rendeletalkotás − szervezetalakítás − fontosabb gazdálkodási hatáskörök (kvetés, zárszámadás, hitelfelvétel, kötvénykibocsájtás stb.) − petíciós jogkör − polgármester munkaviszonyával kapcsolatos kérdése stb.
- 29 -
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
o
2008/2009-II
Működése • minimum 6 ülés évente, de általában havonta szoktak tartani (képviselők ¼-ének vagy a KT bizottságának indítványára össze kell hívni) • elnöke: polgármester • jegyzőkönyvet 15 napon belül meg kell küldeni a megyei közig hivatalhoz (ma már regionállis állig hivatalhoz, bár annak semmi joga nincs azt elfogadni) • az ülések nyilvánosak, zárt ülés csak a tv-ben meghatározott esetben
Bizottságok • alakításuk lehetőség, csak szűk körben kötelezettség: § a hivatal helyettesítésére § a hivatal ellenőrzésére § pénzügyi ellenőrző bizottság, vagyonnyilatkozat-ellenőrző bizottság, kisebbségi bizottság (ha kérik) • jellemzők § nincs önálló hatáskör, eseti vagy állandó átruházással kapja (rendeletben) § alaprendeltetése a döntés-előkészítés és -végrehajtás § egyenrangúak egymással § döntéseinek végrehajtását a PM felfüggesztheti (ha ellentétes jogszabállyal, a KT határozatával, vagy ha sérti az ÖK érdekeit) § alakítását és szervezetét a Kt. határozza meg § összehívása a PM indítványára kötelező • hatáskörei (nem általános!) • a KT döntéseinek előkészítése, végrehajtás szervezése, ellenőrzése • dönt a KT által átruházott ügyekben • dönt az önkormányzati rendeletben hozzá telepített hatósági ügyekben • ellenőrzi a hivatalt • tagjai: § képviselők közül: elnök és a tagok fele+1, maradékot a KT választja § nem lehet tag: − PM (alPM) − települési kisebbségi ÖK elnöke − PMH dolgozója II. Polgármester o Tisztség létrejötte: • választással § közvetlen választás → erős legitimáció § főállású PM (fizetést kap) − 3000 fő felett: választás aktusával − 3000 fő alatt: ha főállásúnak választják (pmester dönti el) − egzisztenciálisan is függ a településtől § társadalmi megbízatású (költségtérítést kap, állig hatásköreiért a köztisztviselői szabályok szerint felel) − 3000 fő alatt • tagja a KT-nek, megbízatása az új pmester megbízásáig tart • munkáltatói jogait a KT gyakorolja o
o
Tisztség megszűnése • KT megbízatása lejár, új pmestert választanak • OGY feloszlatja a KT-t, • KT feloszlatja magát, új pmestert választanak • polgármester halála • polgármester lemondása (nem kell elfogadó nyilatkozat, végleges!) • polgármester a választójogát elveszíti
- 30 -
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
• •
•
•
o
2008/2009-II
büntetőjogi felelősségre vonás a tisztséggel kapcsolatban (csak ez szünteti meg automatikusan) összeférhetetlenség kimondása: § állami tisztséggel, gazdasági tisztséggel (Alkotmány 33/A §.) § bármely képviselő indítványára kivizsgálják közjogi felelősségre vonás (Alkotmány 33/C §. → bíróság szünteti meg) § a visszahívhatóság hiányának ellensúlyozására § KT kezdeményezi (illetékes megyei, fővárosi bíróságnál, minősített többségi határozat alapján) − pmester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt − vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén § egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is § a bíróság a keresetet soron kívül bírálja el. fegyelmi eljárás § nem szünteti meg a jogviszonyt, de a fegyelmi eljárás ideje alatt felfüggeszthető
Hatáskörei • csoportosítás § ÖK-i ügy (választópolgároknak és a Kt.-nek felel) − saját hatáskörben vagy KT-től kapott hatáskörben § állig ügy − csak saját hatáskörében (ekkor is kivételes) − közszolgálati (Ktv.) szabályok szerint felel a társadalmi megbízatású is feladatai a hivatal vezetésével kapcsolatban § irányítja a hivatalt (stratégiai kérdések + gyakorlatilag minden) − vezeti a jegyző § szabályozza a kiadmányozás rendjét § előterjesztést tesz a KT-nek a hivatal szervezetére 2. dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt: § államigazgatási ügyekben § hatósági jogkörökben § egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja 3. bizonyos munkáltatói jogokat gyakorol a jegyző, alpolgármesterek és az intézményvezetők tekintetében 4. KTvel és bizottságaival kapcsolatban § összehívja és vezeti az üléseket § jegyzővel együtt aláírja a rendeleteket és az ülések jegyzőkönyveit § egy ügyben egyszer kezdeményezheti a döntés ismételt tárgyalását § indítványára a bizottságot össze kell hívni § bizottság döntéseit felülvizsgálhatja, felfüggesztheti a végrehajtásukat
1.
o
Alpolgármester • Ötv.: KT - a saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére alpolgármestert választ, alpolgármestereket választhat (számuk a KT-től függ, de egyet mindenképpen kell) • az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait – nincs önálló hatásköre § hatáskört csak helyettesítés esetén gyakorolhat
o
Megyei jogú városi kerületi elöljáró • a közgyűlés nevezi ki • felhatalmazás alapján gyakorolja a pmester egyes hatósági jogköreit
- 31 -
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
o
2008/2009-II
Főpolgármester • közvetlenül választják • a közgyűlés főpmesterhelyetteseket választ
III. Jegyző és aljegyző 1. Jegyző o Jellemzői: • szakképzett, de teljesek kiszolgáltatott a KT-nek és a pmesternek § munkáltatói jogok miatt § az új PM általában lecseréli személyi-politikai okok miatt • tkp. mindenhez kell értenie, mégsem megbecsült munka • határozatlan idejű kinevezés – stabilitás miatt • képesített: jogi vagy államigazgatási főiskolai végzettség – igazgatási racionalitás • klasszikus köztisztviselő o Hatáskörei: 1. saját: hatósági (maradékelv alapján) § túlnyomó többség ilyen § ezekben még a PM sem utasíthatja, csak jogszabály 2. ÖK-tal és PM-el kapcsolatos: § szignalizációs jog • ÖK-i szerv jogellenes működését jelentenie kell a megyei közig hivatalnak (regionális állig hivatalnak) → nagyon beköpésnek hat, sok konfliktus § KT ülések előkészítése § jegyzőkönyvek § PM ügyeinek előkészítése 3. PMH-val kapcsolatos § hivatal vezetése § munkáltatói jogok gyakorlása • Ötv: § a) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról; § b) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét; gyakorolja a § § § §
munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében (pmester egyetértése szükséges) c) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket; d) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át; e) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén; f) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.
2. Aljegyző o jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására o községben nem kötelező egyébként igen kötelező o határozatlan idejű kinevezés, szakképzett o nincs önálló hatásköre (átruházással sem kaphat, csak helyettesítéskor gyakorolhat) 3. Fővárosi, megyei főjegyző o a főpmesteri hivatal (megyei ÖK-i hivatal) vezetése a feladata IV. Képviselőtestület hivatala – polgármesteri hivatal o nem önálló közig szerv, nincs közig jogalanyisága (LB szerint van) o KT hozza létre, egységes, nincs önálló hatásköre! o jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat o ügyintéző rendelkezhet önálló hatáskörrel • pl. anyakönyvvezető, gyámhivatali ügyintéző
- 32 -
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
o
o
2008/2009-II
feladata: • döntés-előkészítés, • döntésvégrehajtás körjegyzős községekben a körjegyzőség látja el a PMH feladatát
V. Körzetközpontok o új struktúrák: • a hatáskörök címzettjei a nagyobb városok, körzetközpontok (fél szinttel feljebb helyezés) § nem csak a saját területükön látják el pl. okmányirodák
18. tétel: Az önkormányzatok gazdálkodása, az önkormányzati tulajdon I. Az önkormányzatok vagyona Alapok o az ÖK fogalmához tartozik a saját tulajdon, ez alapján nevezhető ÖK-nak o tulajdonosi jogokat a KT gyakorolja o alkotmányban garantált ÖK-i tulajdon (de nincs definíció) o vagyon: a tulajdon statikus része o ÖK-i vagyon • a vagyoni értékű jogokat és a terheket is tartalmazza • célhoz kötött (jogszabályban rögzített közfeladat) • nagy részét a közművagyonokból, az állami cégek privatizációjából kapta o manapság eladják, hogy a működési költségeiket fedezzék → csőd felé haladnak A vagyon elemei o 2 törvény szabályozza: Ötv. + „vagyontörvény” (1991. évi XXXIII. tv.) o az ÖK vagyonába tartozhat minden olyan dolog, amely nem kizárólagos állami tulajdon o vagyontárgyak jellege szerint: • ingatlan vagyon: közterületi utak, kül- és belterületi földek, középületek, lakások, nem lakás céljára szolgáló helyiségek, közművek épületei és területei • ingó vagyon: hivatali és intézményi berendezések, gépjárművek, köztéri bútorok • pénz és értékpapír: pénzeszközök, betétek, részvények, kötvények, váltók • vállalkozási vagyon: saját vállalkozások ingó, ingatlan és pénzvagyona, más vállalkozásokban lévő tulajdonhányad o származása szerint: • államtól átvett vagyon • más szervtől, személytől átvett vagyon • ÖK által vásárolt vagyon • törvény erejénél fogva (automatikusan) a tulajdonába kerülnek • államigazgatási eljárás keretében, megyei vagyonátadó bizottságok eljárása útján megszerzett vagyon o vagyonnal való rendelkezés joga szerint: 1. Törzsvagyon • KT NEM vagy csak JSZ-ban meghatározott esetekben rendelkezhet vele • DEF: az a vagyoni kör, amelynek állandó megléte szükséges az ÖK folyamatos működéséhez, s ezért fokozott védelem alá esik • törzsvagyonná nyilvánítható: az vagyon, amely a kötelező ÖK-i feladatok ellátásához szükséges vagy amely a közhatalom gyakorlását szolgálja • 2 fajta lehet: § Forgalomképtelen o tv. vagy ÖK rendelet minősítheti annak o Ötv.: helyi közutak és műtárgyaik, parkok, terek
- 33 -
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
2008/2009-II
§
Korlátozottan forgalomképes o közművek, intézmények, középületek o speciális elidegenítési szabály lehet: csak népszavazás vagy 2 fordulós testületi tárgyalás utána idegeníthető el 2. Forgalomképes vagyon • az ÖK vállalkozásba vihető vagyona (Ptk. szabályai szerint bármely aktussal) • vagyonkezelés: vagyon nyilvántartása, megőrzése, hasznosítása § alapja: vagyonnyilvántartás→törzsvagyont a többi vagyontól elkülönítve kell nyilvántartani (ezt tv. írja elő) • változások feltüntetése: éves zárszámadáshoz kapcsolódó vagyonmérlegben • vagyonkezelés megoldása: § egységes hivatal keretében § külön hivatali egység szervezésével § saját vállalkozás vagy intézmény létrehozásával § külső vállalkozás megbízásával, szerződéses alapon § intézmények maguk végzik a használatukban lévő vagyon kezelését A felelős vagyonkezelés o törvény keretei között szabadon rendelkezhetnek, elidegeníthetik, megterhelhetik, vállalkozási tevékenységet folytathatnak o KT rendelkezik vele→át nem ruházható jog o kötelező közfeladatok ellátására kell felhasználnia→utána önként vállalt közfeladatok→utána vállalkozás o a vagyonkezelés korlátai: • írott vagyonkezelési koncepció • ÖK nem: § viheti vállalkozásba a törzsvagyont § veszélyeztetheti a kötelező feladat ellátását § vállalhat olyan mértékű felelősséget, amely meghaladja a vállalkozásba vitt tőkéje mértékét (pl. nem lehet bt. tagja) • vagyonhasznosítás csak § a köz érdekében § a nyilvánosság előtt § a jó gazda gondosságával történhet o
az önkormányzati vagyon mobilizálásának lehetőségei 1. saját felelősségére vállalkozás (csak eszköz a közfeladatok ellátásához, nem lehet az ÖK célja) – EU-ban általában általános tilalom van, az ÖK-k nem gazdálkodhatnak!!! 2. nélkülözhető vagyon elidegenítése, ingatlanok bérbeadása, pénz kamatoztatása, értékpapírba fektetése 3. koncesszió: közszolgáltatásra szolgáló vagyontárgyak és vagyoni értékű jogok „bérbeadása” a vállalkozónak koncessziós díj fejében (pl. közterület-fenntartás)
o
a vállalkozások támogatása • vállalkozásbarát önkormányzati magatartás előnyei: § munkahelyteremtés → jövőbeni adófizetői bázis kialakulása § infrastruktúra, települési arculat fejlődése § ellátási színvonal javulása • vállalkozások támogatásának eszközei: § helyi adókedvezmények → munkahelyteremtés ösztönzése § ÖK-i ingatlanok kedvezményes tulajdonba-, bérbeadása § vállalkozásfejlesztési közalapítványok, tanácsadó szervezetek felállítása § ipari parkok kialakítása § települési, kistérségi fejlesztési koncepció § segítségnyújtás a vállalkozásfejlesztési pályázatok elkészítéséhez
- 34 -
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
2008/2009-II
II. Az önkormányzatok gazdálkodása Az önkormányzatok gazdasági önállósága o Helyi Önkormányzatok Európai Kartája 9. által garantált jogok/alapelvek: • feladatarányos finanszírozás elve • helyi adóztatás joga • pénzügyi kiegyenlítés elve • felhasználási kötöttség limitálása • hitelfelvétel joga • nemzeti tőkepiacon való megjelenés joga (kötvénykibocsájtás) o cél a közszolgáltatások nyújtása → ehhez szükséges saját tulajdonnal rendelkezik, bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik o ÖK-i költségvetés az államháztartás része, de az állami költségvetéstől elkülönül. o Alkotmány 12.§ (2): Az állam tiszteletben tartja az önkormányzatok tulajdonát. o gazdasági önállóság alappillérei • ÖK-i tulajdon (és ehhez kapcsolódóan:) − saját bevételek, különösen a helyi adóztatás joga − saját költségvetés (+ zárszámadás) • állami finanszírozás − kötöttség nélkül felhasználható (alanyi jogon járó) normatív állami hozzájárulás − kötelező közfeladatokhoz igazodó finanszírozás • önhibáján kívül válsághelyzetbe került ÖK megsegítése o mai problémák • forráshiány (bevétel nem elég a kötelező feladatokra sem) • likviditáshiány (teljesítések csúszása) • túlvállalják magukat, adósságcsapdába kerülnek Az önkormányzatok bevételei o költségvetésüket rendeleti formában fogadják el → 2 testületi tárgyalás után, de közmeghallgatás formájában kikérik a lakosság véleményét is o költségvetés bevétel-orientált → tervezhető kiadásokat a tervezett bevételek határozzák meg o 3 forrásból biztosíthatók: I. Saját bevételek (kb. 30%) § helyi adók o helyi adóztatás joga: HÖEC-alapjog o alapelvek, követelmények § politikailag elfogadható § haszonelvűség (igénybevevők arányosan fizetik) § méltányosság § szektorsemlegesség (nem torzítja a versenyt) o egyre jobban rászorulnak erre a forrásra az ÖK-k o szabályozás: § 1990. évi C. tv a helyi adókról (fajták→ÖK választhat) § helyi adókról szóló önkormányzati rendelet o helyi adóhatóság: jegyző o fajtái: I. vagyoni típusú adók (építményadó, telekadó) II. kommunális jellegű adók (idegenforgalmi adó, magánszemélyek és vállalkozások kommunális adója) III. Helyi iparűzési adó (vállalkozási nyereség, osztalék) § § §
illetékek meghatározott része átvett pénzeszközök (pl. OEP-től a gyógyító-megelőző ellátás költségei, szerződéssel) bizonyos bírságok meghatározott része
- 35 -
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
2008/2009-II
§ § §
II.
III.
vadászati jog haszonbérbe adása egyéb bevételek hitel: − nincs korrekten szabályozva − céljai: forrásmegelőlegezés, likviditási gondok megoldása, hiánypótlás − formái: o banki hitel (bankok szeretnek hitelezni, mert nem mehet csődbe → 2007ben 787 mrd Ft banki tartozás összesen, nagy része működési költségre felvett hitel) o kötvénykibocsátás (árfolyam-ingadozási kockázat!)
Átengedett központi adók § két éves csúszással a személyi jövedelemadó meghatározott százaléka (10% - de ez évente változhat) § egyéb megosztott adók (pl. gépjármű-súlyadó 100 %-a) § luxusadó § más gazdálkodó szervektől átvett bevételek (pl. OEP) Állami támogatások I. normatív költségvetési hozzájárulás (fejkvóta) − a költségvetési támogatásoknak kb. 70%-a! − arányosan vagy lakosságszám, korcsoportok alapján − felhasználási kötöttség nélkül − feltételek megléte esetén automatikusan illeti meg az önkormányzatot II. felhasználási kötelezettséggel járó állami támogatások (fejlesztési célú, nem lehet EU-s pénz, 1 éven belül el kell kezdeni a beruházás megvalósítását) 1. céltámogatás: a törvény mellékleteiben meghatározott céloknak (évente változik) és feltételeknek megfelelő, önkormányzati beruházások megvalósításához igényelhető, Regionális Fejlesztési Tanácshoz benyújtott pályázat alapján (50% önrész kell!) 2. címzett támogatás: • kiemelt fontosságú (200 mó Ft feletti beruházási összköltségű) ÖK-i beruházások megvalósítására (ami nem kap céltámogatást, a kiemeltek köre évente változik) • szennyvízelvezetést és -tisztítást, valamint térségi szilárdhulladékkezelő rendszer létesítését szolgáló (1 mrd Ft feletti összköltségű) beruházások megvalósítására 3. ÖK-k működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatás: • hátrányos helyzetű településeket megillető támogatás, (ÖNHIKI: vis maior vagy forráshiány) • a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került ÖK támogatása • működésképtelen ÖK-ok egyéb támogatása (2008-ban majdnem 50%-a az ÖK-nak erre szorult) 4. központosított előirányzatok: költségvetési törvény elfogadásakor még kidolgozatlan ÖK-i feladatok megvalósítására (minisztériumok kezelik)
Az önkormányzati gazdálkodás tartalma o éves költségvetése alapján végzi o költségvetés elkészítése: államháztartási törvény alapján, az állami költségvetésben meghatározott paraméterek figyelembevételével kell elkészíteni o gördülő tervezés: számításba kell venni a gazdálkodás elkövetkező 2 évre áthúzódó kihatásait is bér- és létszámgazdálkodás a létszámkeret alapján o központi költségvetés a MÁK-on keresztül 13 részletben, az MÁK területi igazgatóságainak közbeiktatásával finanszírozza az ÖK-okat
- 36 -
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
2008/2009-II
A gazdálkodás ellenőrzése o gazdálkodás biztonságáért a KT, szabályszerűségéért a PM felelős o jegyző: szakmai és fegyelmi felelősség a jogszabálysértés jelzéséért (szignalizáció) o ellenőrzés fajtái: • külső: ÁSZ § önkormányzat gazdálkodását és az EU által nyújtott és egyéb nemzetközi támogatások felhasználását ellenőrzi • belső § jegyző feladata a belső ellenőrzés működtetése § meghatározott képesítésű belső ellenőr és a KT pénzügyi bizottsága + meghatározott feltételek mellett kötelező a könyvvizsgáló alkalmazása § pénzügyi bizottság: költségvetés és zárszámadás, hitelfelvétel, vagyonváltozás § könyvvizsgáló: megyei, megyei jogú városi, fővárosi, fővárosi kerületi önkormányzat köteles megbízni. • más szabályok az EU-s források ellenőrzésére § Európai Számvevőszék, Bizottság szervezetei, Kincstár, fejezeti ellenőrző szervek, EU támogatások irányító hatóságai ellenőrzik Az önkormányzatok adósságrendezési eljárása o állam nem vállal felelősséget az ÖK-ok adósságaiért o de nem lehet jogutód nélkül megszüntetni o eljárás célja: • fizetőképesség helyreállítása • hitelezők követelésének vagyonarányos kielégítése • kötelező ÖK-i feladatok ellátásának folyamatos biztosítása o megindítás: ha az ÖK 60 napon belül nem tesz eleget fizetési kötelezettségeinek o adósságrendezést a bíróság rendeli el o bíróság pénzügyi gondnokot jelöl ki az ÖK mellé o következménye: ÖK szabadsága erőteljesen csökken, akár teljes forgalomképes vagyona értékesítésre kerül + minden tevékenysége az adósságrendezésre és a kötelező feladatok ellátására irányul
19. tétel: Az Országgyűlés, a köztársasági elnök feladata, hatásköre az önkormányzatok feletti állami felügyeletben OGY o szabályozási jog • Alkotmány (az ÖK rendszer alapjainak meghatározása) • törvényalkotás § helyi ÖK-k jogállása (Ötv.) § kizárólagos feladat- és hatáskörök § kötelező szervtípusok, intézményi garanciák § anyagi eszközök, gazdálkodás szabályai § képviselők jogállása § tisztségviselők jogállása, juttatásai o ÖK feloszlatása alkellenes működés esetén • Kormány javaslatára (ma nem értesül erről a Kormány a tvnyességi ellenőrzés hiánya miatt!) – az AB véleményének kikérése után • 3 hónapon belül új választások kiírása • KT álláspontját a pmester kifejtheti a szavazás előtt • eljárás § közig hivatal vezetője jelez a BM-nek (ÖM-nek) § BM (ÖM) kezdeményezi a Kormánynál a feloszlatási javaslat OGY elé terjesztését § AB véleményének kikérése után Kormány beterjeszti a javaslatot
- 37 -
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
o
2008/2009-II
közvetett hatás • támogatások mértékének meghatározása, helyi adókról szóló tv., normatív hozzájárulások • államháztartás, ország társadalmi-gazdasági tervének meghatározása • dönt az állam területi tagozódásáról (megyék stb.) • egyéb területszervezési hatáskörök, melyek nem tartoznak a tételhez
KE o területszervezési kérdések: városi cím, községalakítás, határmódosítások, átcsatolások o köztársasági biztos kinevezése a feloszlatott ÖK helyére, hogy • cél: az ÖK-i és az állig feladatokat ellátása (a település működtetése az új KT megválasztásáig) o egyéb: kitűzi a választásokat (ebben nem sok diszkréciója van, gyenge „hatáskör”) 20. tétel: A kormány, az önkormányzati miniszter, a szakminiszterek feladata, hatásköre az önkormányzatokkal szemben Kormány o alapvetően az ellenőrzésért és az alapjogok garantálásáért felelős o törvényességi felügyelet gyakorlása • két európai modell: külön szerv; ÖK végrehajtó szervének vezetője • közvetlenül nem, csak állig hivatalok útján végzi a Kormány, a BM (ÖM) irányításával • közvetlenül csak a feloszlatási javaslat elkészítésében vesz részt o állig feladatok ellátásának irányítása • nem sérti az autonómiát, mert nincs figyelembe veendő helyi érdek • jegyzők, főjegyzők, pmesterek, PMH ügyintézőjével (elöljáróval) kapcsolatban • e jogkörében § rendelet a képesítési előírásokra § feladatellátást irányítja, gondoskodik végrehajtásuk feltételiről § dönt az állig szerv és a helyi ÖK között keletkező vitában (ha ez nem tartozik más jogilag szabályozott eljárás körébe) o egyéb: ME nevezi ki a közig hivatalok vezetőit BM (ÖM) o fontos, de nem konkrét feladatok o törvényességi ellenőrzés körében közreműködő feladat • közig hivatalok vezetőinek tevékenységét BM közvetítésével irányítja a Kormány o területszervezési egyedi döntések előkészítése, ha azok a KE vagy az OGY hatáskörébe tartoznak o ÖK-kat érintő kponti szabályozás és egyedi döntések tervezeteinek előkészítésében o településfejlesztés és megyei ÖK-k egyes feladatainak koordinálását Szakminiszter (Ötv.) o a) rendeletben határozza meg a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a jegyző, a o o o o o
főjegyző, a közigazgatási hivatal államigazgatási feladatai ellátásának szakmai szabályait, és ellenőrzi azok érvényesülését; b) rendeletben szabályozza a helyi önkormányzatok által fenntartott intézmények működésének szakmai követelményeit, az intézmények dolgozóinak képesítési előírásait, ellenőrzi az előírások érvényesülését; c) az a) és b) pontban említett ellenőrzés eredményéről tájékoztatja a helyi önkormányzatot, javaslatot tesz a hiányosságok megszüntetésére, kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület tárgyalja meg az ellenőrzés tapasztalatait, törvénysértés esetén tájékoztatja a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet; d) tájékoztatja a helyi önkormányzatot a központi ágazatpolitikai célokról, a szabályozási eszközökről, és biztosítja számukra az ágazati feladatok ellátásához szükséges információt; e) a helyi önkormányzatoktól - ágazati feladatai körében - adatokat és tájékoztatást kérhet, amelyet az önkormányzat köteles teljesíteni; f) az állami költségvetésről szóló törvényben meghatározott címen és feltételekkel a helyi önkormányzat részére pénzügyi támogatást nyújthat.
- 38 -
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
2008/2009-II
21. tétel: Az önkormányzatok feletti felügyelet szabályozási megoldásai o ügyészség • ellene szól: § HEÖC szerint nem csak törvényességi felügyelet kell – máshoz nincs szakszerűségük § inkább közvádhatóságként funkcionálnak o bíróság • már így is nagy munkateher, nem bírnák el • szintén szakértelemhiány o megyei ÖK hivatala • tanácstörvényekben működött • rszváltáskor elvetették politikai okokra + a megye elosztó szerepének rémképére hivatkozva o köztársasági megbízott (ma ez van Mo.-n) • francia eredet, de itt eredetileg főispánnak hívták volna • Fro: regionális politikai vezető, hivatalát szakmai vezető vezette volna • a megbízott hivatala lett ’94-től a megyei közig hivatal
IV. Irányítás, felügyelet és ellenőrzés a közigazgatási rendszerben 22. tétel: Az irányítás fogalma és fajai a közigazgatási rendszerben (az irányítás szervezéstudományi, szociológiai és jogi fogalma; szervi és szakmai irányítás; közvetlen és közvetett irányítás) o Közigazgatás: horizontálisan és vertikálisan differenciált szervezetrendszer; fontos a hierarchia (szervezeti alá-fölérendeltség) és az irányítás, vezetés, felügyelet, ellenőrzés o
Vezetés és irányítás egymáshoz való viszonya (2 elmélet): • vezetés és irányítás szinonim fogalmak • irányítás a szervezetrendszer részét képező (különböző szinteken elhelyezkedő) szervek közötti viszonyok leírására szolgál • vezetés: egy adott szervezeten belüli viszonyrendszert fejez ki
o
hierarchia és irányítás elhatárolása: • irányítás: egyben alá-fölérendeltség (mindig hierarchikus) § Kaltenbach: hierarchián kívüli irányítás is van • irányítás: irányító és irányított között nincs feltétlenül szubordináció (alárendeltség)
Az irányítás szociológiai fogalma: o az irányító (irányítás alanya) és az irányított (irányítás tárgya) meghatározott célból fennálló viszonya o szervezetek közötti olyan hatalmi viszony, amelyben az irányító az irányított viszonyaira meghatározó befolyást gyakorol • a szervezeti elkülönültség részben vagy teljesen önálló Igazgatástudományi fogalom: o jogviszonyként: 2 közigazgatási feladatot ellátó szervezet közötti jogviszony • Alanyai: irányító és irányított − Alanyok tételesen meghatározhatók (irányító / irányítotti pozíció) • Tárgya: az irányított szakmai és/vagy szervi tevékenysége • Célja: az irányított eredményes működésének biztosítása • Tartalma: irányítás jogi és nem jogi eszközei
- 39 -
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
2008/2009-II
Az irányítás jogi szempontból o ha az irányító államigazgatási szervnek jogszabályok biztosítják azokat a jogi eszközöket, amelyekkel megvalósítható az irányítás o jogi eszközök • szabályozási jog • konkrét utasítás • konkrét ügyekben való döntés: • aktus-felülvizsgálat: • ellenőrzés Az irányítás fajtái I. Közvetlen – közvetett irányítás 1. közvetlen: hierarchia elvéből következik • a hierarchikus kapcsolatrendszer kulcsa a vezető kinevezése, mert ez a jog egzisztenciális függést biztosít a kinevezőnek, ezért az egységes működése garanciája, ezáltal a kponti akarat érvényesülését biztosítja 2. közvetett: legfelső parancsnokot irányítják (innen ő intézkedik), a miniszter csak a főparancsnokon keresztül, közvetetten irányíthat II.
Fenntartói (szervi) irányítás – szakmai irányítás (pl. közintézmény, közintézet esetében) 1. szervezeti tevékenységfajták • szervezeti minőségből fakadnak → minden szervnél megtalálhatók • szervezet létrehozása, átszervezése, megszüntetése • személyzeti feladatok (pl. kiválasztás, kinevezés…) • működés dologi feltételeinek biztosítása • belső szervezeti struktúra kialakítása • működés rendjének (eljárás) meghatározása • belső vezetési szerkezet kialakítása • szervezetfejlesztés 2. szakmai tevékenységfajták • minden szervnél mást jelent, mivel a szerv funkciójával, rendeltetésével, az általa igazgatott igazgatási tárggyal kapcsolatos
III.
Hierarchikus – hierarchián kívüli irányítás megkülönböztetése (elméleti vita) § többségi álláspont: irányítás = alá-fölérendeltség + hierarchikus igazgatás § kisebbség: hierarchián kívüli irányítás is létezik (pl. Kaltenbach!) • pl. általános hatáskörű szerv esetében a feladatkör szerinti szakminiszter ad hoc gyakorol jogokat
23. tétel: A hierarchikus irányítás a közigazgatási rendszerben (alanya, tárgya; a szervi irányítás, a szakmai irányítás, az irányítás jogi és nem jogi eszközei) Irányítás értelmezése def.: két közigazgatási feladatot ellátó szervezet közötti, jogilag intézményesített viszony, melyben az irányító jogszabályban biztosított jogosítványokkal rendelkezik az irányított befolyásolására. Az irányírási jogviszony alanyai: irányító és irányított § állig szerv – állig szerv § államigazgatási szerv - fegyveres szervezet (MH, rendvédelmi szervek) • legfelső parancsnokot irányítják (innen ő intézkedik) • a miniszter csak a főparancsnokon keresztül, közvetetten irányíthat § államigazgatási szerv / helyi önkormányzati szerv - közintézmény / közintézet
- 40 -
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
2008/2009-II
Az irányítási jogviszony tárgya: szervi és szakmai irányítás o szervi tevékenység irányítása: (szervezetszerű léthez kapcsolódó működések) § létesítés-megszüntetés (ezt sosem az irányító gyakorolja) § személyi feltételek § dologi feltételek § belső szervezet § működési rend § vezetés § fejlesztés stb. o
szakmai tevékenység irányítása § amire a szervezetet létrehozták, pl.: hatósági jogalkalmazás vagy közszolgáltatás (oktatás, egészségügyi ellátás) § ez az elsődleges, a szervi tevékenység ennek érdekében történik
Az irányítási jogviszony tartalma o Az irányító jogai = az irányítás eszközei § jogi aktusok és egyéb cselekmények az irányított működési viszonyaiba való beavatkozása § Korlát: általános alkotmányos korlátok + törvényi korlátok + irányított jogai o Az irányított kötelezettségei és jogai (elsősorban kötelezettségei) § utasításoknak való engedelmesség § (ha van) megosztott döntési jogkörökben: véleményezési, egyetértési jog § felszólalási jog, szignalizációs jog Az irányítás jogi eszközei (Kaltenbach: az irányítás alapvetően szervezéstani intézmény, melyet a jog csak részben von a szabályozási körébe → az irányítás jogi értelemben csak „töredékirányítás”) o
o
o
Szabályozási jog: • jogszabályalkotás vagy állami irányítás egyéb jogi eszközei vagy pszeudonormák (leirat, körlevél) § az AB szerinte a jogalkotási szabályok mellőzésével megalkotott leiratok sértik a jogállamiság elvét • domináns forma volt a normatív utasítás és a normatív határozat § elsősorban a kponti állig szervek bocsájtják ki § korlátai: − miniszter csak jogszabályban meghatározott irányítási hatáskörben adhat ki utasítást − az utasítás csak a közvetlenül alárendelt szervekre vonatkozhat Konkrét utasítás: • ez a legerősebb irányítási eszköz • ez a jog korlátozva van eltérő mértékben (különben megszüntetné az irányított szervezet jogi alapját) • szakmai viszonyok befolyásolásának leghatékonyabb eszköze • feladat meghatározó (kötelezettséget előíró), jogilag kötetlen, egyedi aktus, egy feladatra vonatkozó konkrét magatartást ír elő Konkrét ügyekben való döntés: • elsősorban az irányított szervezeti viszonyaira hat § pl. szerv létrehozása, megszüntetése, a vezetővel szembeni munkáltatói jogok, szervezet belső kialakítása, költségvetési gazdálkodási döntések • jogosító, tiltó vagy kötelező aktusok • irányító és irányított közötti hatáskörmegosztás fajtái: § az irányított szerv döntéséhez való előzetes irányítói hozzájárulás § utólagos irányítói jóváhagyás
- 41 -
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
2008/2009-II
javaslattétel az irányítói döntéshez az irányítottól irányított döntéstervezetének irányítói véleményezése az irányított egyetértési joga (nagyon ritka!) Aktus-felülvizsgálat: • háromféle paraméter (* az erősebb irányítási hatást jelöli): § kezdeményezés módja − * irányító ex officio kezdeményezi − ezen kívül lehet kezdeményező: aktus címzettje, érintettje, esetleg egy kívülálló (pl. ügyészség) § felülvizsgálati jog terjedelme − korlátozott: ha csak törvényességi hiba miatt lehet − * intenzív: ha célszerűtlenség címén is bekövetkezhet § megtehető intézkedések − kasszáció – megsemmisítés − * reformáció – megváltoztatás Ellenőrzés • előfeltétele a többi irányítási eszköz alkalmazhatóságának, célja az információszerzés • formái: speciális/átfogó vizsgálat, adatkérés, beszámoltatás, jelentéskérés, helyszíni ellenőrzés § § §
o
o
24. tétel: A hierarchikus felügyelet, mint a hierarchikus irányítás része A felügyelet fogalma o csak jogtudományi kategória o elméleti fogalma: a jogérvényesítés egyik módja, melyben a felügyeletet gyakorló a felügyelt jogszerű működését vizsgálja, és jogsértést esetén intézkedik • a megsértett rend helyreállításáról, ill. • szankcionálja a jogsértőt o célja a korrekció Irányítás és felügyelet tudományi elhatárolása o Frick szerint a vezetés valaki más akaratát kiiktatja, a felügyelet pedig önálló felelősségű cselekvés felügyelése o Stein: felügyelet mások funkcióinak gyakorlásának biztosítása, vezetés, ha ezeket a funkciókat a felügyelő hatóság gyakorolja o magyar közig a II. VH után: az irányítás része a felügyelet o felügyelet fő megkülönböztető ismérve: a jogi szabályozottság (ezáltal jogitézmény!) o a felügyelet nem érinti a felügyelt szerv önálló mozgásterét, nem lép túl a jogilag garantált határain, míg az irányítás mindenre kiterjedő függőséget jelent o a felügyeleti viszony tárgya lehet bírósági felülvizsgálatnak, míg az irányítási viszony legfeljebb büntető- vagy munkajogi bíráskodás tárgya lehet o a felügyelet, mint állami tevékenység • a jogalkotással ellentétben a jogsértésre reagálásként utólag lép működésbe • a bírósági jogalkalmazással ellentétben célszerűségi is lehet • ex officio működik, nem kontradiktórius eljárás keretében • a felügyelő hatóság nem külső harmadik, hanem részt vevő jogalany • eszközök két csoportja: „felügyelő” és „kijavító” eszközök Felügyelet helye
- 42 -
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
2008/2009-II
Felügyelet fajtái o Hierarchikus felügyelet – az irányítás része: • ellenőrzés (E) + egyedi döntés (D) és/vagy aktus-felülvizsgálat (Af) • állig szervek hierarchikus felügyeletének jog szabályozása: következő tételben o Törvényességi felügyelet o Hatósági felügyelet Törvényességi felügyelet o a közigazgatási intézményrendszer autonómiával rendelkező szervei felett érvényesül • közigazgatási szervezetrendszeren belül: helyi-területi, kisebbségi önkormányzatok, TFT-k feletti felügyelet • közigazgatási szerveken kívül: a köztestületek törvényességi felügyelete Hatósági felügyelet o a közigazgatás kifelé ható, közhatalmi tevékenységeinek egyike, a hatósági jogviszonyok egyik fajtája, elsősorban a közigtől független jogalanyokra vonatkozik • alanyai: hatóság - ügyfél (magánszemély vagy szervezet) • tárgya: az ügyfél valamely tevékenysége • tartalma: hatósági ellenőrzés + hatósági jogalkalmazói aktusok vagy hatósági intézkedés (a következő félévben!) Felügyeleti jogosítványok Ellenőrzés + beavatkozási jogosítványok (a normasértést kiküszöbölő, vagy/és szankcionáló jogi aktusok): • Jogi jellegük szerint: § egyedi döntések § jogalkalmazói aktusok § intézkedések • Tartalmuk szerint: § kötelező (tiltó) § szankcionáló § eljárást kezdeményező
o
o
Felügyeleti eszközök: • Segítő és helyreigazító eszközök § információkérés, tanácsadás, kifogásolás, jóváhagyás • Helyettesítő eszközök aktus pótlása, állami megbízott alkalmazása, önkormányzat feloszlatása §
Felügyeletfajták: o Jogalanyok szerint: • szövetségi államokban szövetségi felügyelet a tagállamok felett • önkormányzatok feletti állami felügyelet • gazdálkodási felügyelet • állampolgárok, egyes szervezetek tevékenységének felügyelete o Felügyelet tárgya szerint: • pénzügyi • szakfelügyelet • speciális felügyeletek o Jogalap szerint: • törvényességi • célszerűségi
- 43 -
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
2008/2009-II
25. tétel: A hierarchikus irányítás és felügyelet a jogi szabályozásban Irányítás és felügyelet tudományi elhatárolása o Frick szerint a vezetés valaki más akaratát kiiktatja, a felügyelet pedig önálló felelősségű cselekvés felügyelése o Stein: felügyelet mások funkcióinak gyakorlásának biztosítása, vezetés, ha ezeket a funkciókat a felügyelő hatóság gyakorolja o magyar közig a II. VH után: az irányítás része a felügyelet o felügyelet fő megkülönböztető ismérve: a jogi szabályozottság (ezáltal jogitézmény!) o a felügyelet nem érinti a felügyelt szerv önálló mozgásterét, nem lép túl a jogilag garantált határain, míg az irányítás mindenre kiterjedő függőséget jelent o a felügyeleti viszony tárgya lehet bírósági felülvizsgálatnak, míg az irányítási viszony legfeljebb büntető- vagy munkajogi bíráskodás tárgya lehet o
Irányítás és felügyelet: • irányítás magában foglalja a felügyeletet • az irányítás komplex jogi és nem jogi elemeket is tartalmaz, ugyanakkor a felügyelet jogi kategória és a közigazgatás hatóságai gyakorolják
o
Irányítás és felügyelet elhatárolása • hierarchián kívüli felügyelet: § ügyészi felügyelet § egyesületek feletti állami felügyelet § speciális felügyelet (pl. közegészségügy) § szakfelügyelet • felügyelet: jogi szabályozottság jellemző rá, mint jogintézmény jelenik meg • irányítás és felügyelet: egyformán függő viszonyt jelentenek § irányítás: minden részletre kiterjedő függőség, jogi szabályozásra alkalmatlan § felügyelet: függőség fő pontjait határozza meg, jogviszony
Jogszabályok (irányító – irányított viszonylatban) o 2006. évi LVII tv. (Ksztv.) → állig szerv – állig szerv o Rtv., Htv. → államigazgatási szerv – fegyveres szervezet (MH, rendvédelmi szervek) o Ötv, ágazati kódexek → államigazgatási szerv/helyi önkormányzati szerv – közintézmény/közintézet Államigazgatási szervek hierarchikus felügyeletének jogi szabályozása o Felügyeleti jogok: • 2006. évi LVII. tv. 4.§ (1) bekezdés visszautaló szabálya alapján a 2. § (1) bek. a) - e) és i) pontjaiban foglalt jogosítványok (lásd *-gal jelzett jogokat), azzal, hogy felügyeleti jogkörben az SZMSZ jóváhagyását csak jogsértés esetén lehet megtagadni • az aktus-felülvizsgálat csak a jogsértő aktusra terjed ki, és csak kasszációs • jogkör van Államigazgatási szervek irányításának törvényi szabályozása: Ksztv. o 2. § (1) Ahol jogszabály államigazgatási szerv irányítását említi, azon törvény eltérő rendelkezése hiányában a következő hatáskörök együttesét kell érteni: a. * az államigazgatási szerv alapítása, átszervezése (ideértve a más szervvel való egyesítését, a szétválasztását, alapító okiratának módosítását is), valamint a szerv megszüntetése b. * az államigazgatási szerv vezetőjének kinevezése, felmentése, a vele kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása c. * az államigazgatási szerv tevékenységének törvényességi, szakszerűségi, hatékonysága és pénzügyi ellenőrzése
- 44 -
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
o
2008/2009-II
d. * az államigazgatási szerv szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása e. * az államigazgatási szerv döntésének megsemmisítésére szüksége szerint új eljárás lefolytatására való utasítás f. a költségvetési törvény kereti között az államigazgatási szerv költségvetési előirányzatának és létszámkeretének meghatározása g. jogszabályban meghatározott esetekben az államigazgatási szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása h. egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására i. * jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés (2) Ha törvény kivételt nem tesz, az irányítási hatáskör gyakorlója az irányított államigazgatási szerv hatáskörét nem vonhatja el és döntését nem változtathatja meg.
26. tétel: Autonómiával rendelkező szervezetek feletti felügyelet a közigazgatási rendszerben Felügyelet fajtái o Hierarchikus felügyelet – az irányítás része: • ellenőrzés (E) + egyedi döntés (D) és/vagy aktus-felülvizsgálat (Af) • állig szervek hierarchikus felügyeletének jog szabályozása: előző tételben o Törvényességi felügyelet o Hatósági felügyelet Törvényességi felügyelet o a közig intézményrendszer autonómiával rendelkező szervei feletti állami törvényességi felügyeletet jelenti • közigazgatási szervezetrendszeren belül: § helyi-területi, kisebbségi önkormányzatok, valamint a § TFT-k feletti felügyelet • közigazgatási szerveken kívül: a köztestületek törvényességi felügyelete • az autonóm szervek autonómiájának védelme miatt o csak a cselekvés jogszerűségét vizsgálja
27. tétel: Az ellenőrzés fajai a közigazgatási rendszerben (külső és belső ellenőrzés; az ellenőrzés, mint a hierarchikus irányítás részjogosítványa; törvényességi ellenőrzés) Ellenőrzés o ez egy tényleges, nem jogi hatást kiváltó cselekmény o megtalálható az irányítás jogi eszközei között is o kvázi megfigyelés o fogalma: A közigazgatási szervek tényleges (nem aktus jellegű) cselekményeinek egyike: az ellenőrző közigazgatási szerv vizsgálódása, informálódása az ellenőrzött jogalany működéséről o jogosítványai: információkérés (szóban, írásban), iratok, tárgyak, munkafolyamatok megtekintése, helyszíni szemle, kép-hangfelvétel készítés, mintavétel, stb. Felügyelet – ellenőrzés tudományos elhatárolása: o Stein: a felügyelet önálló önkormányzati joggal rendelkező egységek összhangjának biztosítása, míg az ellenőrzés az egységes közig szervezet részeit kapcsolja egybe o a „control” csak információgyűjtést jelent, vagy irányítási hatalmat is? o Triepel: az ellenőrzés jogi értelemben a felügyelet részjogosítványa o Magyary: az ellenőrzést a szervezés részelemének tekinti: meggyőződés arról, hogy a munka a terv szerint halad-e o ellenőrzés: szimmetrikus (kölcsönös ellenőrzés is elképzelhető, mert a lényege az információszerzés) o felügyelet: aszimmetrikus (befolyásolást is jelent, a felügyelő az aktív alany, a felügyelt a passzív)
- 45 -
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
2008/2009-II
Ellenőrzés fajtái: o Belső ellenőrzés: a vezetés részjogosítványa o Hierarchikus ellenőrzés: az irányítás egyik részjogosítványa: törvényességi, célszerűségi, eredményességi ellenőrzés (teljes körű) o Törvényességi ellenőrzés: az autonómiával rendelkező szervek feletti állami törvényességi felügyelet egyik részjogosítványa: csak törvényességi szempontú lehet o Hatósági ellenőrzés: a hatósági felügyelet része vagy önállósult hatósági ellenőrzési jogkör a közigazgatás külső (közhatalmi) működése körében - általában a jogszerűség ellenőrzése (köv. félév) • elsősorban a közigazgatáson kívülre hat • nincsenek intézkedési jogosítványok A magyar közigazgatással kapcsolatos ellenőrzési rendszer Külső (közigazgatáson kívüli) ellenőrzés Ellenőrzés alanya Országgyűlés, Országgyűlés bizottsága Bíróság, ügyészség
Ellenőrzés tárgya kormány, minisztérium valamennyi közigazgatási szerv
Belső (közigazgatáson belüli) ellenőrzés Ellenőrzés alanya Kormány Minisztérium, egyéb központi államigazgatási szerv de: Belügyminisztérium Megyei (regionális) dekoncentrált szerv de: megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal önkormányzati testület polgármester, jegyző Belső szervezeti egység
Ellenőrzés tárgya valamennyi közigazgatási szerv alárendelt, felügyelt szerv, testületi, helyi önkormányzatok alárendelt szerv megyei önkormányzatok saját szervek, saját hivatal vezetett szervezeti egység
V. A köztestületek 28. tétel: A köztestületi önkormányzatok alapvető ismérvei, szabályozásuk a magyar jogban A közfeladatok megvalósításában közreműködő szervek o közjogi jogalanyok • köztestület • közszolgáltató költségvetési szerv • közalapítvány o magánjogi jogalanyok • köztulajdonú szervezetek (jogi személy vagy gt, legalább 50% állami tul.) • magántulajdonú szervezetek (egyéni vállalkozók, gt-k, egyházi intézmények, egyesületek, alapítványok) Történet o őstípus a kamara: gazdasági kamarák már a XVIII. századtól • először kereskedelmi, majd mezőgazdasági és ipari kamarák • később a hivatásos kamarák alakulnak ki (ügyvédi, közjegyzői orvosi stb.)
- 46 -
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
2008/2009-II
Összehasonlítás a területi-helyi ÖK-kal – alapvető ismérvek Köztestületi önkormányzatok Területi-helyi önkormányzatok • funkcionális értelemben decentralizált • a közigazgatás alapintézményei intézmények • nem mellőzhető a modern közigazgatási rendszerből, de az állam maga választja • nincs alternatívája egy demokratikus meg, hogy egy adott közfeladat létesítésére jogállami rendszerben köztestületi önkormányzatot alapít, vagy más módon gondoskodik annak ellátásáról • univerzális jellegű (egyetemesen • rendszerint egy-egy közfeladatról gondoskodnak a közfeladatokról, amiket gondoskodnak (→ csak meghatározott nem az állam lát el) feladatok) • tagsági viszonyon alapul (=tagok • létrejöttének alapja: a demokrácia önkormányzata, ez is a demokrácia érvényesítése kiteljesítését szolgálja) • területi-helyi közösséget illeti meg az • tagok önkormányzata (teljes körű önkormányzás joga önkormányzatiság↔más közintézmény!) • csak fiktív személyegyesülések (alapjog az önkormányzáshoz való jog)
• személyegyesülések (van tagsági kritérium)
Köztestületi önkormányzatok magyar szabályozása: o a funkcionális decentralizáció intézményei o mint szervtípust a Ptk. 1993. évi módosítása intézményesítette • előtte csak az MTA és az ügyvédi kamarák léteztek hasonló testületekként o definíció: önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, melynek létrehozását törvény rendeli el, közfeladatot lát el, és ehhez közhatalmi jogkörrel ruházható fel o szabályozás problémái a Ptk.-ban • nyilvántartott tagság általánosan kötelező, de ez nem mindig lehetséges! • Ptk.: „65. §. (2) Köztestület különösen a Magyar Tudományos Akadémia, a gazdasági, illetve a szakmai kamara” → azóta sok más típus is kialakult • szubszidiárius hatállyal az egyesületekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, pedig a KÖ közjogi intézmény (míg az egyesület magánjogi) o a rendszer túlzott méretű: sok esetben nem érvényesül a törvényesség, és a közérdek elsődlegessége (főleg a hatósági feladatok ellátásánál) o állig szervi szabályok sokszor keverednek az önkormányzatiság szabályaival A Ptk. szabályai (65. §.) o (1) A köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelynek o o o o o o
létrehozását törvény rendeli el. A köztestület a tagságához, illetőleg a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el. A köztestület jogi személy. (2) Köztestület különösen a Magyar Tudományos Akadémia, a gazdasági, illetve a szakmai kamara. (3) Törvény meghatározhat olyan közfeladatot, amelyet a köztestület köteles ellátni. A köztestület a közfeladat ellátásához szükséges - törvényben meghatározott - jogosítványokkal rendelkezik, és ezeket önigazgatása útján érvényesíti. (4) Törvény előírhatja, hogy valamely közfeladatot kizárólag köztestület láthat el, illetve, hogy meghatározott tevékenység csak köztestület tagjaként folytatható. (5) A köztestület által ellátott közfeladatokkal kapcsolatos adatok közérdekűek. (6) A köztestületre - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az egyesületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
- 47 -
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
2008/2009-II
Egyesület és köztestület elhatárolása o közös: nyilvántartott tagság, ÖK-i jelleg (de az egyik magánjogi ÖK, a másik közjogi ÖK!) o eltérések szempont egyesület köztestület tagok által (alkotmányos alapjog) + törvény + bírói nyilvántartásba létrehozás bírói nyilvántartásba vétel vétel tagok szervezése közfeladat rendeltetés tagok szervezése saját céljaikra ellátására létrehozó tv. vagy egyéb feladatok tagok által meghatározott kormányrendelet által meghatározott belső igazgatási jogok (alapszabály közhatalmi jogosítványok + belső jogosítványok alapján) igazgatási jogok állami csak bírói, az ügyészség tipikusan államigazgatási úton, felügyelet kezdeményezésére néha bíróság+ügyészség
29. tétel: A köztestületi önkormányzatok fajai Köztestületek fajtái a különböző államokban: o szociális önkormányzatok (társadalombiztosítási önkormányzatok: betegbiztosítási pénztárak, segélyegyletek stb.) o kamara: amely valamely hivatás, foglalkozás alapján szerveződik • tagokat reguláló, ellenőrző, valamint a tagság érdekeit képviselő szerepkör • lehet szakmai (hivatásrendi) vagy gazdasági kamara is o egyetemek (német jogterületeken) • egyetemi polgároknak (mint tagoknak) köztestületei • egyszerre köztestületi és intézményi jelleg o gazdasági tevékenységet is ellátó köztestületi önkormányzatok • pl. vízi társulások (Hollandia), erdőtársaságok, vadásztársaságok Magyar csoportosítás: o szakmai kamarák: • foglalkozás, hivatás gyakorlására csak a kamara tagjai jogosultak • kamarába való felvétel, ill. tagság megszüntetése: közhatalmi jogosítvány (a kamara közig határozatot hoz → államigazgatási jogorvoslat) • több mint húsz kamara ma Mo.-n → az indokoltnál sokkal több, a társadalom korporatív megszerveződésével, a közérdek elsorvadásával, az egyesülési jog szabadságának korlátozásával fenyeget • pl. gyógyszerész, bíró, mérnök, állatorvos, könyvvizsgáló stb. o gazdasági kamarák • nincs kötelező tagsági viszony 1999 óta + csökkentett közfeladatok • kereskedelmi-, ipar- és agrárkamarák • feladat: tagok érdekképviselete, választottbíráskodás szervezése o Magyar Tudományos Akadémia: • nem ellenőrző szerep, inkább a „tudomány őre” • testületi és közintézeti jelleg + széleskörű autonómia (pl. KE csak megerősíti az elnököt jogkörében) • tagsága önkéntes • külön tv. szabályozza tevékenységét • közfeladat: tudományos ügyek igazgatása, kutatóhálózat fenntartása o az állig gazdasági igazgatási feladatkörét részben vagy teljesen átvevő köztestületek • Magyar Szabványügyi Testület – szabványügyi igazgatás
- 48 -
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
• •
o o o o
2008/2009-II
laboratóriumok, tanúsító, ellenőrző szervezetek Nemzeti Akkreditáló Testület(e) - (az előbb említett szervezetek a NAT szabályai szerint jogosultak hivatalos vizsgálatra stb.) Hegyközségek: § tv hatálya alá tartozó településen szőlőtermesztéssel, bortermeléssel, felvásárlással foglalkozó természetes és jogi személyek § kényszertársulás § származás- és minőségvédelemmel kapcsolatos feladatok
nemzeti-helyi kisebbségi önkormányzatok (fiktív tagságon alapulnak, mivel az etnikai hovatartozás nem nyilvántartható) sportigazgatás: Magyar Olimpiai Bizottság, sportági szakszövetségek települési önkormányzatok önkéntes tűzoltóságok
30. tétel: A köztestületi önkormányzatok tagsága, a tagsági viszony jogi tartalma Alapok o a magyar rendszerben a KÖ a tagok önkormányzata, épp ezért alapvető fontosságú a tagok nyilvántartása o a tagság bizonyos esetekben fikción alapul (mikor a nyilvántartás nem lehetséges a tagsági kritériumok meghatározhatatlansága miatt pl. szakmai kamaráknál, hegyközségeknél, MTA-nál + kisebbségi ÖK: nem tartható nyilván az etnikai hovatartozás) o tagok lehetnek magánszemélyek és/vagy szervezetek is Tagsági viszony fajtái o önkéntes (pl. MSZT, gazdasági kamarák) o kötelező (ált. szakmai kamarák + hegyközségek) – ez a főszabály o speciális (pl. MTA – rendes, levelező, tiszteletbeli) Kötelező tagság alkotmányossága o AB: a köztestület nem egyesület, hanem közjogi jogi személy, melynek alapfeladata bizonyos tevékenységek közellenőrzése o így nem tartoznak az egyesülési törvény hatálya alá, ezáltal a kötelező tagság nem sérti az egyesülési szabadságot
31. tétel: A köztestületek közigazgatási feladatai és közhatalmi jogosítványai Rendeltetés o a közhatalom közvetítése meghatározott személyösszesség felé, a saját önigazgatása révén o „köztes testület”: közvetít a köz és a magán között Köztestületek funkciói: o alapvető feladata: tagsága által végzett közfeladatok ellátása (ezek tekintetében autonóm módon intézi saját ügyeit, gazdálkodik saját vagyonával) o tagok összességének érdekképviselete (állammal és az egész társadalommal szemben) o a parciális érdekek erőteljesebben jelentkeznek ezen funkciók ellátásakor Közfeladatok o a létrehozást elrendelő törvény tartalmazza o közigazgatási feladatok (mert olyan közfeladatok, melyeket, ha nem KÖ látna el, az állam állig szervek útján látná el) o ehhez az állam közhatalmi jogosítványokat is nyújt, ezek lehetnek • a tagokra vonatkozó § szabályozási feladatok (pl. etikai-fegyelmi szabályzat)
- 49 -
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
o o
2008/2009-II
§ közhatalmi ellenőrző feladatok § döntési jogkör (etikai, fegyelmi, esetleg tevékenység-engedélyezési) • klasszikus, kifelé ható hatósági jogosítványok § pl. a NAT akkreditálási eljárása egyéb jogosítványok: pl. szervezetek igazgatása, állami vagyon kezelése a helyi ÖK-kal szemben nem vállalhatnak fel önként a tagjaikkal szemben más közfeladatot!
32. tétel: A köztestületi önkormányzatok szervezeti struktúrája (választás, testületek, elnök, végrehajtó szervek, a belső demokrácia garanciái; a tagok bírói jogvédelme) Belső szervezeti felépítés o stratégiai döntéshozó testület (közgyűlés, küldöttgyűlés) – választással o operatív testület (elnökség, tanács) – választással o választott tisztségviselők (pl. elnök, főtitkár) o választott belső ellenőrző testület (felügyelő bizottság) o bizottságok/tagozatok/osztályok o munkaviszonyban álló ügyintézői szervezet (a KÖ hivatala) Önkormányzatiság o törvény létesíti és szünteti meg (+ meghatározza szervezetét, működését, közigazgatási feladatukat, jogosítványukat stb.) o alapvető döntéseket a tagok közgyűlése, ill. a választott testületek hozzák meg o jogsértő ÖK-i testületi döntés → bíróságon megtámadható (határozatot megsemmisíthetik, törvényességi felügyeleti intézkedések) Köztestületek igazgatási szervei, eljárásuk o két lehetőség (törvényi szabályozás fajtái) • elkülönült közigazgatási szervezet (önálló jogi személyiség és hatáskör) • csak végrehajtó szervezetről rendelkezik a törvény Gazdálkodás, tulajdon (közjogi személyiségéből következik) o önállóan gazdálkodik az államháztartási törvény és egyéb JSZ-i keretek között o tulajdonjog alanya lehet 33. tétel: A köztestületi önkormányzatok feletti állami felügyelet o jogosítványok megoszlanak az állig szervek, a bíróság és az ügyészség között • miniszter: folyamatos tvnyességi ellenőrzési jogkör § felszólítás a tvsértés megszüntetésére § ÖK vezető testületének összehívása § ÖK felfüggesztése, felügyelőbiztos kirendelésének kezdeményezése § keresetindítás a bíróságnál § aktus-felülvizsgálat: kezdeményezési jog a bíróságnál • bíróság: § nyilvántartásba vétel § aktusmegsemmisítés § felügyelőbiztos kirendelése • ügyész: § felügyeleti jog (mint az egyesületeknél) § eljárás kezdeményezése a bíróságnál • OGY és Kormány közvetett eszközei: finanszírozás meghatározása o
az ellenőrzés kiterjedtsége • van, hogy szűk körű (pl. MTA – csak tájékoztató, beszámoló az OGY-nek, Kormánynak) • többség esetében: kamaráknál a helyi önkormányzatok felügyeletéhez, illetőleg az egyesületi joghoz hasonló szabályok - 50 -
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
2008/2009-II
VI. A közintézetek és a közszolgáltatások megszervezésének egyéb formái 34. tétel: A közintézet fogalma, ismérvei, jogi helyzete, fajai Közintézetek az európai közigazgatási rendszerekben o Közintézetek rendeltetése • rendszerint ezek látják el a közoktatási, kulturális, egészségügyi, szociális stb. feladatokat, amelyek az állami feladatvállalás körébe sorolhatók • az állam ezekben az esetekben a közvetlen szervezést mellőzve csak támogatja (pl. finanszírozza) e közfeladatok-közszolgáltatások ellátását o
Jogi szabályozás: • jogi státus, szervezet, működés, irányítás-felügyelet a közig jogban részletesen szabályozott • Európában és a világon az általános jogi tételek megegyezőek • jellemző a különös szabályozás – egyes közintézetek jogi helyzete pontosan meghatározott (külön jogszabályban) § központi kérdés: milyen tevékenységet, közszolgáltatást végez az adott szerv
o
Közintézetek általános jellemzői: 1. szorosan kapcsolódnak a közigazgatási rendszerhez § mert ezek látják el a közig feladatai közé sorolt közfeladatokat § emiatt: közigazgatási felügyelet, ellenőrzés § kapcsolódás: autonóm vagy kvázi autonóm státus, vagy közig szerv irányítása, felügyelete alá tartozik 2. a szellemi munka szervezeteiként működnek § kifejeződik: szervezetis struktúra, munka megszervezése, folyamata stb. § speciális szakértői szervezetekként jellemezhetők (tagok többsége felsőfokú végzettséggel rendelkezik) 3. szervezetileg elkülönülnek az intézetet fenntartó közigazgatási alanytól § „közcélok ellátására létrehozott szervezetek, amelyek személyi és dologi eszközöket egyesítenek” § tevékenységüket a közintézetet fenntartó jogalanya felügyeli, JSZ-ban meghatározott körben ellenőrzi § fenntartó, irányító többféle lehet: állig szerv, ÖK, ÖK-i társulás, közalapítvány, egyéb erre feljogosított szervezet § fenntartó jogai − szabályozza az intézet működésének tárgyát, létesítését, megszüntetését − megbízza a vezetőt 4. önállóság: a közigazgatási jog elkülönült alanya § saját vezetés, személyi állomány, dologi eszközök § önállóan látja el meghatározott feladatait § jogilag garantált szakmai önállóság § belső működés és gazdálkodás kisebb-nagyobb mértékű önállósága 5. közintézeteknek nem tagságuk, hanem használói vannak § szolgáltatások igénybevételére meghatározott feltételek mellett jogosultak az állpg.-k § esetenként kötelező igénybevétel pl. tankötelezettség § szolgáltatással kapcsolatos jogi viták eldöntése közig hatáskör (bírói jogorvoslattal)
Magyar szabályozás o A szabályozás átalakulása • rendszerváltás előtt § profit nélküli, költségvetési szervként működtek § jogi személyiség, állig szervi vagy tanácsi irányítás • rendszerváltás után § megszűnt az állami monopólium a fenntartásukra
- 51 -
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
2008/2009-II
§ §
•
új jelenség a szolgáltatások piacosítása (vállalkozásokká alakítják át őket) megjelenik a nonprofit szektor is a fenntartásban: alapítványok, egyesületek, a külön erre a célra jogintézményként létrehozott közhasznú társaságok stb. új fejlemény: nem állami/ÖK-i alapítású intézetek közjogi státust nyerhetnek el
o
Közintézetek jogi helyzete • Alkotmány/tv. szabályozza • közszolgáltatásokat haszonszerzési cél nélkül látnak el • JSZ határozza meg: § alakítás, megszüntetés, működés § tevékenységük, irányításuk, fenntartásuk • ált. költségvetési gazdálkodási rendszerben működnek § vonatkoznak rájuk az államháztartási tv. szabályai § az államháztartás részét képező jogi személyek
o
Létesítés, megszüntetés • törvény szabályozza – hatáskörök differenciálása • széleskörű jogosítvány az államigazgatási központi szerveknek + területi-helyi ÖK-knak (mert ezek általában alkotmányos közszolgáltatások) • alapítási jog: § törvény (pl. levéltár) § Országgyűlés (pl. egyetem, főiskola) § Kormány, államigazgatás központi szervének vezetője § területi / helyi ÖK § köztestületi ÖK
o
Közintézeti szolgáltatások, közintézet-típusok • típusok differenciálásának alapja § közintézeti tevékenység, nyújtott közszolgáltatás, jogi szabályozás • típusok (+altípusok) § közoktatási intézetek (óvoda, általános iskola, többfajta középiskola stb.) § felsőoktatási intézetek (egyetem, főiskola) § közgyűjtemények (könyvtár, múzeum, levéltár) § közművelődési intézetek § tudományos kutatóintézetek § eü és szociális intézetek
o
Közintézeti aktusok: § közigazgatási aktusokat bocsáthat ki (=közintézeti aktus) § a szolgáltatással kapcs. jogviszonyokat, jogokat, kötelezettségeket rendezik § az országos szakmai kpontként működő intézetek ezáltal szakmai irányítási jogosultságokkal is rendelkeznek
o
Közintézetek önállósága: • a közintézet jogi státusának alapkérdése az autonómiája, önállósága • jogi státusát, szervezetét, működését rendszerint törvények és azok végrehajtási jogszabályai együtt rendezik + ezek alapján a közintézet statútuma • szervezeti elkülönülés § önállóan látja el a közfeladatokat § igazgatja saját tevékenységét, a közszolgáltatások ellátását § önszabályozási jog (szmsz megalkotása stb.) § mint költségvetési szerv – jogi személynek minősül és önállóan látja el szervezi gazdasági tevékenységét
- 52 -
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
•
•
o
2008/2009-II
szakmai autonómia § minden típusú közintézmény esetében jellemző § esetenként jogi garanciák is biztosítják belső struktúrát a közszolgáltatási funkció határozza meg § sajátosság a participáció: szakmai tevékenységet ellátó személyzet részvétele a szervezet vezetésében és igazgatásában § pl. közoktatási intézet: igazgató az élen, de tantestületnek, szülői és diákÖK-nak participációs jog
Vállalkozó közintézet • eü, felsőoktatási, tudomány, művészeti közszolgáltatást nyújt • vannak államháztartáson kívüli bevételei is • igénybe vevők szabadon választhatnak a szolgáltatók között • közszolgáltatás pénzügyi fedezete: díj, hozzájárulás, járulás stb.
35. tétel: A közintézetek irányítása Közintézet irányítása: o törvények + végrehajtási jogszabályok rendezik o fenntartói irányítás ált. elkülönül a szakmai állami irányítástól 1. fenntartói irányítás (közintézet, mint szervezet irányítása) • általában a tulajdonos jogosultsága (nagyrészt az ÖK-k, mert ők alapítanak legtöbbet) • de az ÖK-i szervezetirányítás nem lehet szakmai irányítás is egyben • fenntartó jogosult: § alapítás, megszüntetés § struktúra meghatározása, szervezet szabályzatainak jóváhagyása § közintézet vezetőjének kinevezése/felmentése § költségvetés megállapítása (működés fedezetének biztosítása) § hierarchikus felügyelet joga (teljes körű ellenőrzése, jogsértő aktus megsemmisítése/megváltoztatása) • korlátok § autonómia jogi garanciái § bírói jogorvoslat joga 2. szakmai irányítás • általában ágazati minisztériumok látják el – elsődlegesen szabályozó tevékenység • alapításuk általában hatósági engedélyhez kötött • közig hatóság felügyelete a közoktatási intézmény felett (Oktatási Hivatal szerintem) • megvalósulhat közintézeti hálózatban is § irányítás csúcsa pl. Nemzeti Múzeum, Országos Széchenyi Könyvtár § ezek a kpontok látják el a minisztériumot megillető állig döntések szakmai előkészítését Egyetemek, főiskolák irányítása o lásd 37. tétel 36. tétel: A közintézet és a szolgáltatást igénybe vevők közötti jogviszonyok Közintézet és a szolgáltatást igénybe vevők kapcsolata: o közintézetek és a szolgáltatás igénybe vevők között közigazgatási jogviszony keletkezik • oka: ált. olyan közszolgáltatás, ami az igénybe vevőket emberi jogként megilleti (a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása mellett) • ma közigjog szabályozza: közoktatási intézetek, felsőoktatási intézetek, múzeumok könyvtárak, szociális intézeteik igénybe vevőinek jogviszonyai
- 53 -
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
o
o
2008/2009-II
jogi szabályozás tárgykörei: • szolgáltatási viszony keletkezése/megszűnése, • szolg. viszony keretében keletkező jogok és kötelezettségek • szolgáltatások részletes szabályozása: § igénybevétel feltételei § visszterhes-e? (ált. az) § speciális kárfelelősségi szabályok, … • intézeti hatalom jogi kereteinek megállapítása • szolgáltatást igénybe vevők jogvédelme § intézeti aktusokkal szembeni jogorvoslat, mulasztásokkal szembeni jogi védelem § először az intézet keretei között, majd állig eljárás útján intézet és igénybe vevő között polgári jogi közintézeti jogviszony is létrejöhet (pl. színház és néző)
37. tétel: A felsőoktatási intézmény, mint közjogi személyiségű közintézet Közjogi személyiségű közintézetek (egyetemek, főiskolák) o két oldal: egyrészt önkormányzatok, másrészt közszolgáltatásokat teljesítenek közintézetként o autonóm jogállásúak: • elkülönülnek az államtól, de • kiterjed rájuk az állam szabályozó és felügyeleti tevékenysége o feladatuk a tudományos kutatás, a művészetek, kultúra fejlesztése, az értelmiség nevelése o kizárólagos jogok • egyetemi és főiskolai szint alap- és szakképzés • doktori képzés, tudományos fokozatok odaítélése • akkreditáció esetén felsőfokú szakképzés ellátása o Egyetemi autonómia: • felsőfokú tanintézet/egyetem önkormányzata, autonómiája alkotmányos jog (→a tanszabadságot és a tudományos kutatás szabadságát garantálja!) • önkormányzati testületek vezetik (összetételét az egy./főisk. szabályzatok határozzák meg) § min 1/3 – vezetőoktató, min1/4 – hallgatók képviselői kell hogy legyen § választott testületek vezetik az egyes karokat is • autonómia jellemzői § minden olyan ügyben (JSZ keretei közt) önállóan dönt, amit tv. vagy tvnyi felhatalmazáson alapuló JSZ nem utal állami vagy más szerv hatáskörébe § megalkotja az SZMSZ-t § jogosult oktatók, tudományos kutatók, vezetők választására § autonómia csak gazdálkodási tevékenységében korlátozott • állam normatív támogatást nyújt (jogalapot, jogcímet tv rendezi) • saját bevételeivel önállóan rendelkezik • autonómia garanciái: § csak tv-ben vagy tv felhatalmazása alapján kibocsátott jogszabályban megállapított hatásköröket gyakorolhatnak § autonómiát sértő egyedi döntések megtámadhatók az AB-nél § állig vagy ÖK szervek és felsőoktatási intézmények közötti hatásköri vita → bíróság § állami és nem állami egyetemek és főiskolák létesítésére, működésére alapvetően egységes jogi szabályok vonatkoznak •
állami irányítás: § OGY • egyetemek, főiskolák alapítása és megszüntetése • tvben meghatározva: szervezeti struktúra, tanulmányi rend, működés stb. § KE: egyetemi tanárok, rektor kinevezése/felmentése
- 54 -
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
2008/2009-II
§
o
Kormány: • képesítési követelmények meghatározása • kar létesítése, megszüntetése • államilag támogatott hallgatói felvételi létszámok meghatározása § Oktatási Minisztérium • igazgatás ágazati központja • szakok engedélyezése • felügyelet: jogsértő aktusok megsemmisítése, egyéb intézkedések felsőoktatással kapcsolatos állami döntések meghozatalában független államigazgatási testületek is részt vesznek § Felsőoktatási és Tudományos Tanács (felsőoktatás-politikai kérdések) § Magyar Akkreditációs Bizottság • állami döntések szakmai előkészítése • egyetem- és főiskola-alapítási kérelmek, karalapítási javaslatok, szakindítási kérelmek szakmai minősítése
38. tétel: A közszolgáltatások megszervezésének egyéb intézményei (közüzem, állami, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság, közhasznú társaság, közszolgáltatásra irányuló közigazgatási/polgári jogi szerződések stb.) Csoportosítás o közjogi jogalanyok • állami vállalatok (állam szerve alapítja, árutermelő-gazdálkodó szervezet, az állami tulajdonnal tvben meghatározott módon, önállóan gazdálkodik) • közüzemek o magánjogi jogalanyok • költségvetési szervek/ÖK által alapított, részben vagy egészben állami, ÖK-i tulajdonú gazdasági társaságok • lehet for- vagy nonprofit • csak rt és kft lehet, többségi állami, ÖK-i befolyással Közüzem o a közszolgáltató költségvetési szervek egyik fajtája o alaptevékenység: más költségvetési szerv illetve a lakosság részére • fizikai (technikai jellegű szolgáltatás) • településgazdálkodás, településüzemeltetés • műszaki szolgáltatás • fogvatartottak foglalkoztatását végzi. Közig feladatok átruházása o igazgatási feladatok • hatáskörök (elsősorban hatósági jogkörök) telepítése: tv, kormányrendelet • gazdasági, társadalmi (köz)szolgáltató szervezetekre o közszolgáltatások • közszerződésekkel § közig szervek egymás közötti szerződései § közig szerv és mjogi jogalany közszerződése • PJ szerződéssel § áru- ill. szolgáltatásvásárlás § közjogi előkészítő eljárás: közbeszerzés • vegyes konstrukciók • PPP-beruházások különböző fajtái
- 55 -
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
2008/2009-II
VII. A közigazgatás személyzete 39. tétel: A közigazgatás személyzeti rendszere, ennek alapvető sajátosságai (létszám, összetétel) Tudományok a közig személyzetéről o a közig harmadik eleme a személyzet, a magas szintű funkcionálás elsődleges feltétele o jogtudomány • munkaviszony keletkezésével, tartamával, dolgozók jogaival-kötelezettségeivel és s kötelezettségek megsértésének következményeivel foglalkozik (amit JSZ szabályoz) o politikatudomány • speciális szakismeret vagy politikai elkötelezettség a fontosabb? o közig • elsőlegesen a hatékony igazgatás kérdéseivel foglalkozik • optimális létszám meghatározása, teljesítménymérési módszerek • kiválasztás, előremenetel, fizetési rendszer, (tovább)képzés tartama o szociológia • személyileg gyakran cserélődő politikusréteg, szakértői réteg, igazgatási réteg (hivatásosak, a weberi bürokrata-típus) A közig személyzeti rendszere o közszférán belül • közszolgáltató szervek § közintézetek → közalkalmazottak (Kjt.) § közvállalatok → munkavállalók (Mt.) • közhatalmi szervek § alkotmányos szervek (státustörvények + Ktv.) § közig szervek (Ksztv., Ktv., egyéb) § fegyveres szervek (státusörvények) § igazságszolgáltatási szervek (státustörvények) o törvények személyi hatálya • köztisztviselő: Ktv. • állami vezető: Ksztv. • közalkalmazott: Ktv. Létszám o legfontosabb, meghatározó tényező: lakosság száma (igénybevevők száma) o kormányzat: pozícióba jutás előtt leépítést ígérnek, majd nem tartják be o köztisztviselői kar: elégtelennek tartják a létszámot a feladatokhoz képest o 1880-as évektől egyfolytában nő, pedig próbálkoznak karcsúsítani • okai: § közigazgatási feladatok bővülése § I. VH után kiterjed a gazdaság, a kultúra, az eü irányítására § II. VH után: jóléti állam, nagy állampolgári igények Összetétel o a létszám önmagában nem meghatározó, fontos az összetétel o felkészültség szerint • leggyakoribb mérési eszköze: iskolai végzettség • fontos a tapasztalat, a szakismeret is (gyakorlat esetleg pótolhatja a végzettséget) • diplomások aránya: 48% o nemek szerint • ideális lenne: társadalmi arányoknak megfelelő • Mo.: elnőiesedett közig (60% nő) § okai: sok tipikus női munkakör, munkaterület alacsonyabb társadalmi presztízse
- 56 -
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
o
o o
2008/2009-II
munkahely szerint • állig szervek (kponti szervek + dekók): 60% • ÖK-i szervek: 40% beosztás szerint: 12% vezető besorolású, egy vezetőre 8 beosztott jut életkor szerint: összlétszám 40%-a 56 év körüli
40. tétel: A zárt és nyílt személyzeti rendszerek a világ országaiban Nyílt rendszer o az üzleti világ megoldásait követi o az USA-ban alakult ki, oka: ottani igazgatáselmélet szerint az igazgatás csak technika, nem különbözik a köz- és a magánszférában (menedzsment-modell), nem emelkedik ki a többi igazgatás közül a közig o alapelve: demokratikus állam → mindenkinek joga és lehetősége részt venni a közhatalomban o jellemzők • minden vezető kötöttség nélkül választhat a jelöltek között • alku tárgya a bér és minden egyéb a munkaviszonnyal kapcsolatban • kinevezések időtartama négy év (ún. zsákmányszerzési rendszer: a győztes oldal helyekkel jutalmaz) • nincs (egységes) képzés, karriertervezés • jogaikat–kötelességeiket a munkaviszonyuk szabályozza • nincs érdemi különbség köztisztviselő és munkavállaló között o előnyei • nincs szükség személyzeti igazgatásra (és külön szerv létrehozására e célból) • a létszám a szükségletekhez gyorsan igazítható o hátrányai • igazgatás kiszolgáltatott a politikának, szakértelem háttérbe szorul • pozíció a személyi lojalitástól függ (a kinevező érdekeit kell nézni) • nem ösztönöz képzésre, továbbképzésre • nem terheli felelősség a köztisztviselőt • mindezek miatt: minősége nagymértékben romlott Zárt rendszer o a katonai modell átültetése a közigbe tulajdonképpen (európai modell, Fro., Némo.) o a svéd, porosz abszolút monarchiák katonaságának megszervezési módszerein alapul o jellemzői • általános munkajogi szabályoktól eltérés → külön szabályok kódexbe foglalása • alkalmassági feltéteket támasztanak a jelentkezőkkel szemben • előre kiszámítható, tervszerű és jogilag biztosított előrelépés (karrier) • szolgálati viszony kinevezéssel jön létre (nem szerződéssel), + el kell fogadni azt és esküt kell tenni (mindent írásban) • kinevezés határozatlan ideig szól, a karrier jogilag biztosított • a szolgálat összes elemét egységes központi koncepció alapján szabályozzák • köztisztviselők megnövekedett felelőssége, emiatt külön jogosítványok (a köz érdekében dolgoznak) • a köztisztviselők nem versenyorientáltak, mert a közig monopolhelyzetű az igazgatások között o előnyei • minőséget, megbízhatóságot nagymértékben javította o hátrányai • állam terhei (egységes elvek és szabályok érvényesítése, (tovább)képzés megszervezése, karrier megtervezése, felelősségi formák kidolgozása és a felelősség érvényesítése) • személyzeti igazgatási rendszert kell kiépíteni • elkényelmesedés rontja a hatékonyságot
- 57 -
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
2008/2009-II
41. tétel: A közigazgatási személyzetpolitika Magyarországon. A Ktv. személyi és szervi hatálya Történet o kiegyezést követő évek • zárt rendszer kialakulása • demokratizmus elve: személyes képesség az irányadó a kinevezéseknél • szakszerűség: legalább államtudományi államvizsga kell • illetmények, nyugdíjak egységesítése nem sokkal az I. VH előtt • 1874: Pénzügyi Szolgálati Szabályzat (szokásjogi úton általános lesz, így a közszolgálati jog alapját képezi) o I. VH után: eddigre nagyjából kiépül a zárt rendszer (a fejlett országokkal egyetemben) o II. VH-ig nem épül ki: egységes kódex, pályázati rendszer o 1945-49: zsákmányszerzési rendszer (a nyitott rendszer szélsőséges formája, képesítési követelmények eltörlése, kvázi csak a pártszimpátia számít) o ötvenes évek eleje (teljes átpolitizáltság): kommunista pártfunkcionáriusok mindenhol → képzettségi mutatók lecsökkennek, állam adminisztratív, kényszermódszereket alkalmaz o a rendszerváltásig folyamatosan halad a zárt felé • 1971-től külön szabályzás (nem Mt.) • egységes bérrendszer bevezetése 1973-ban • saját oktatási rendszer kiépítése • egyre növekvő létszám
Jellemzők o a rendszerváltás után kiépült a zárt közszolgálati rendszer o külön szabályozási rezsim: 1992. évi XXIII. tv. a köztisztviselők jogállásáról (Ktv.) o Kjt. és egyéb jogállás törvények elfogadása (rendőrség, igazságszolgáltatás stb.) o 1990-es évek végétől: nyílt rendszer felé való eltolódás o 2007-től pl.: • kiválasztásban a pályázat vált kötelezővé • kötelező versenyvizsga előirányzása 2008-től A kormányzati személyügyi feladatok ellátásának szervezete o Kormány • közigazgatással kapcsolatos törvényjavaslatok beterjesztése • kormányprogram személyzetpolitikai vonatkozásai • MeH-miniszter kijelölése o közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter (MeH-miniszter) • jogszabály- és döntés-előkészítés o Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (KSZK) • irányítja a MeH-miniszter • központi szervezési feladatok (pl. nyelvtanfolyamok, minőségügyi programok – bármit is jelentsenek ez utóbbiak ☺ - Fazekas János szerint) • régebben MAKI (Magyar Közigazgatási Intézet) o államigazgatási hivatalok • képzés/továbbképzés, vizsgáztatás helyi szervezése A Ktv. személyi és szervi hatálya o személyi hatály • köztisztviselők § aki a közig szerv feladat- és hatáskörében eljár és érdemi munkát végez § pl. előkészíti az ügyeket döntésre, felhatalmazás esetén a döntést kiadmányozza § felelős a saját tevékenységéért, a szakmai szabályok, határidők betartásáért • ügykezelők (kvázi titkárnők) § ügyviteli feladatokat látnak el
- 58 -
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
o
2008/2009-II
szervi hatály • közig szervek § állig szervek (autonóm szervekre is, eltérésekkel) § ÖK-i szervek (PMH, hatósági igazgatási társulás, körjegyzőség, közterületfelügyelet) • egyéb szervek: pl. KEH, OGY hivatala, AB hivatala, OBH-k, ÁSZ, MTA titkársága • szervek jegyzéke § külön kormányhatározatban közzéteszik § a költségvetési törvényben is meg lehet találni
42. tétel: Kiválasztás a közigazgatásban Alapok o ez a személyzeti politika első és legfontosabb eleme o jelentősége • az ellátandó tevékenység formája, súlya (nélkülözhetetlen közfeladatok és -szolgáltatások) miatt jó színvonalú és folyamatos ellátás kell • az elmozdíthatatlanság elve miatt a rossz kiválasztás is hosszú távra szól • az államot testesítik meg: állam tekintélyének megőrzése miatt fontos o tartama: nem csak a lehetséges jelöltek közül a legalkalmasabb kiválasztása • létszámigény megállapítása • pozíció betöltése kritériumainak megállapítása (külső vagy közigen belüli ember kell, vezetői megbízás-e stb.) • áttelepítés (azonos szerven belül) vagy áthelyezés (területi egységek között) legyen-e • két szakasz: toborzás + szelekció o történeti fajtái • demokratikus kiválasztás § mindenki számára azonos esély § kizárja a nemi, faji, vallási, politikai, nemzetiségi megkülönböztetést § de kritériumok között: összeférhetetlenség, végzettség és/vagy vizsgákon megfelelés • antidemokratikus § csak meghatározott körnek biztosítja § pl. öröklés útján, senioritas alapján, promogenitura alapján, vásárlással (ez még ma is él közvetetten: választási gyűlések, fizetett politikai hirdetések), nepotizmus (valakinek a rejtett vagy bizalmas ajánlására, egyéb nevei: favoritizmus, patronagerendszer) Szakaszai o toborzás • jelentés: jelöltek gyűjtése a kiválasztási eljáráshoz, a szelekcióhoz • funkciói § egyenlő hivatalszerzési lehetőség megteremtése mindenki számára § eredményesség megalapozására nagy létszámú jelölt biztosítása • ma az uralkodó forma a nyilvános felhívás • lehet kötetlen vagy kötött (pályázat) • pályázat elemei ált.: munkahely, ellátandó munka, fizetés, szükséges képzettség stb. • Mo.: 2007-től a pályázat vált általánosan kötelezővé o szelekció (lásd következő tétel) A kiválasztás kormányzati felügyelete o lásd előző tétel: a kormányzati személyügyi feladatok ellátásának szervezete
- 59 -
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
2008/2009-II
43. tétel: A szelekció, A köztisztviselői jogviszony keletkezése és megszűnése, feltételrendszere A szelekció o a toborzás után a második szakasz a kiválasztásban o jelentés: a jelöltek közül a legalkalmasabb kiválasztása o folyamata 1. általános alkalmazási feltételek meglétének vizsgálata (ezeket JSZ írja elő) § életkor: nagykorúság, Mo.: cselekvőképesség is § állpg: nemzetállamok kialakulásával fontossá vált, mára általános feltétel (Mo.: szerzett állpg. is jó) § erköcsi kritériumok (büntetlen előélet, nincs közügyektől eltiltás hatálya alatt, szolgálatban lévő hozzátartozójával nem kerülne hatalmi viszonyba, eskütétel) § egészségi állapot (orvosi ellenőrzés, önbevallás, pszichikai alkalmasság ellenőrzése) § iskolai végzettség (versenyvizsga vagy bizonyítványok+gyakorlat, Mo.: 2007-től versenyvizsga kell, előzetes vizsgának számít, 5 évig érvényes) 2. felkészültség- és képességellenőrzés § módszer függ • politikai vagy szakmai funkció • meghatározott munkakörre kinevezés vagy életre szóló karrier • általános igazgatási szakember kell vagy speciális szakértelmű • új ember felvétele vagy előremenetel (előléptetés) § más képzettség hangsúlyozása: jogi, gazdasági vagy általános műveltségi § Mo.-i módszerek 2007 óta • általános alkalmazási feltételek vizsgálata (ld. 1. pont), személyes beszélgetéssel kiegészítve • próbaidő (legjobb eszköz a mérésre, de hosszadalmas és drága) • pszichológiai vizsgálatok (nem kötelező jelleggel) • 2008-tól kötelező versenyvizsga o szelekció előremenetel esetén • fontos érv mellette az ösztönző hatás, ellene pedig a belterjesség kialakulása • fajtái § magasabb tisztségbe választás (lehet automatikus vagy teljesítményen alapuló) § vezetői kiválasztás (nem biztosított mindenki számára) A köztisztviselői (közszolgálati) jogviszony o jellemzői • def.: a köz szolgálata és munkavégzés céljából létesített különleges jogviszony • alanyai: egyik oldalon állam/helyi ÖK, másik oldalon köztisztviselő/ügykezelő • tartalma § munkavégzéssel szükségszerűen együtt járó kötelezettségek és jogosultságok § többletkötelezettségek és jogosultságok o
keletkezés alapelvei • alapvetően érdemeken kell alapulnia (általános + különös alkalmassági követelmények) • jogegyenlőség elve § alapjog a közhivatal-viseléshez való jog § + diszkrimináció általános tilalma
o
létesítése • három elem: kinevezés + annak elfogadása + eskü (mindhárom írásban) • feltételek § általános: állpg., cselekvőképesség, büntetlen előélet, megfelelő egészségi állapot, hozzátartozói együttalkalmazás tilalma § speciális: külön JSZ-okban pl. képesítés, biztonsági feltételek
- 60 -
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
2008/2009-II
kötelező pályázat § központilag van szervezve (KSZK - Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ – a közszférán belüli összes meghirdetett köztisztviselői és közalkalmazotti állás itt található – www.kozigallas.hu) § a közalkalmazottakra is vonatkozik módosítása • közös megegyezéssel • egyoldalúan § automatikus magasabb illetmény § munkáltató szerv jogutódlása esetén, ha a munkakör és illetmény változatlan marad § vezetői megbízás visszavonása (eredményfelelősség) § áthelyezés a munkáltatói jogkör gyakorlása • ált. a szerv hivatali szervezetének vezetője vagy a testület • speciális § ÖK-k: PM, jegyző § minisztérium: állami vezetők, főosztályvezetők • tartalma: kinevezés, utasításadás, szabadság kiadása stb. jogviszony megszűnése • megszűnik § határozott idő lejártával § a köztisztviselő halálával § ex lege § hivatalvesztés (mint fegyelmi eljárás eredménye) § beosztott bíró/ügyész beosztásának megszűnésével § 70. életév betöltésével § a prémiumévek programban történő részvétel, illetőleg különleges foglalkoztatási állományba helyezés esetén • megszüntethető § közös megegyezéssel § áthelyezéssel § lemondással § felmentéssel § azonnali hatállyal a próbaidő alatt •
o
o
o
44. tétel: Az összeférhetetlenség a köztisztviselői jogban o célja a semlegesség, a pártatlanság biztosítása Esetei 1. hatalommegosztásból fakadó esetek • tiltott: országgyűlési képviselő, bíró, ügyész • részben tiltott: polgármester, önkormányzati képviselő → két tisztségének illetékességi területei között nem lehet átfedés 2. politikai összeférhetetlenség • lehet párt tagja, DE § pártban tisztséget nem viselhet § párt nevében közszereplést nem vállalhat (kivéve, ha képviselő-jelölt) 3. gazdasági összeférhetetlenség • munkavégzésre irányuló jogviszonyt csak a vezető engedélyével létesíthet (kiv.: tudományos, oktatói, művészeti stb. tevékenység) • vezető: csak a kivételt jelentő tevékenységeket folytathatja (kiv.: jegyző) • nem lehet GT-ban vezető tisztségviselő, FB-tag (kiv.: állami/ÖK-i tulajdonú GT) 4. hivatalához méltatlan magatartás, ill. pártatlan tevékenységét veszélyeztető magatartás tilalma
- 61 -
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
2008/2009-II
Az összeférhetetlenségi eljárás o köteles haladéktalanul írásban bejelenteni, ha összeférhetetlenségi ok merül fel vele szemben o munkáltató felszólítja, hogy szüntesse meg o ha felhívás kézhezvételétől számított 30 napon belül nem szünteti meg → megszűnik a jogviszonya 45. tétel: A köztisztviselői karrier Fogalma, fajtái o definíció: kiszámítható, alanyi jogon járó előrelépés, elmozdulás egy adott munkahelyről, címtől, rangtól vagy beosztástól o okai, indokai • sok helyen szolgáló köztisztviselő több tapasztalatra teszt szert • a lakossággal való érzelmi kapcsolat rontja az objektivitást (elsősorban pl. rendőrség, határőrség, tűzoltóság) o mobilizáció fajtái • területi: egyazon szerven belüli (áttelepítés), területi egységek között (áthelyezés) • időbeli: társulnia kell legalább átlagos, kielégítő munkavégzéshez • horizontális: illetményben és/vagy címben előrelépés (sokszor együtt jár, csak ez a fajta mobilizáció biztosított, a vertikális nem) • vertikális: beosztásban előrelépés (pl. beosztottból vezető) Megtervezése o szolgálatok kategorizálása • nyitott rendszerben a munkaköröket egységes kritériumok szerint írják le (pl. ellenőrzöttség foka, munka változatossága, jellege, szabályozottsága), majd csoportosítják a hasonló munkaköröket, és rangsort alakítanak ki köztük § elvileg így az azonos értékű munkát végzők azonos fizetést kapnak, és meg lehet határozni, hogy miben kell fejlődni egy jobb munka elnyeréséért, de hiányzik a karrier lehetősége • zárt rendszer: vannak testületek (pl. tanári, bírói, ügyészi), ezen belül fokozatok (pl. gyakornok, fogalmazó) § a fokozatok alapján jár a fizetés § testületek csoportjai: 1. vezetői, koncepcióalkotási feladatok (egyetemi végzettség kell), 2. végrehajtási feladatok (középiskolai végzettség), 3. ügyviteli munka § előnye: kiszámítható előremenetel, mobilitás a fokozatok között területi értelemben § hátránya: nehezen áttekinthető o
Mo. (vegyes rendszer) • részben automatikus (várakozási idő leteltével még kvázi csak alkalmatlanság esetén nem lép előre) • részben érdemeken alapuló (a kiugró teljesítményt soron kívüli előrelépésekkel, címekkel, stb. honorálják) • osztályozás § besorolási osztályok • I. osztály: felsőfokú végzettség • II. osztály: középfokú végzettség • III. osztály: ügykezelők § osztályokon belül fokozatok • besorolási fokozat (gyakornok, fogalmazó, tanácsos, vezető-tanácsos, főtanácsos, vezető-főtanácsos) • fizetési fokozat (besorolási fokozatonként több is van)
- 62 -
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
2008/2009-II
a karrierrendszer fellazításának eszközei § címek • cél a magánszférában sokat kereső szakemberek átcsábítása (a címek legtöbbször fizetés-kiegészítést is jelentenek) • szakmai tanácsadó, szakmai főtanácsadó • címzetes ~ • kormánytanácsadó, kormány-főtanácsadó (MeH-beli köztisztviselők ált.) • miniszteri/politikai tanácsadó, főtanácsadó (politikai patronázs eszköze) § várakozási idő lerövidítése/meghosszabbítása • lehet: „kiválóan alkalmas” • kell: ha egy feltételt korábban teljesít (pl. szakvizsga) § főtisztviselői kar • politikailag jobban függő, szakmailag is megbízható testület • könnyen mozgatható, bizalmi feladatokra is alkalmas • max. 300 fő, ME nevezi ki őket • nagyobb illetmény, de könnyebben elmozdíthatóak § autonóm szervek, kormányhivatalok • speciális szabályok • plusz pótlékok, nagyobb szorzók • bírságbevételek miatt tudják finanszírozni a többletfizetéseket karrierpályák • megállás nélkül emelkedő (címben, illetményben stb.) • van lemenő ág a végén, ekkor már a tapasztalatok hasznosítása kerül előtérbe (bíró, oktató, ellenőr munkakörben kerülnek) • 30-35 évesen a pálya csúcsán (inkább a versenyszférában előrelépés elvei • fokozatosság • meghatározott minimális időt el kell tölteni az adott helyen • méltányosság pl. kivételes teljesítmény esetében a karrier vége: nyugdíjazás • időpontja változó • Mo.: 62 évesen nyugdíjba küldhető, 70 évesen megszűnik a jogviszonya ex lege • a köztisztviselők az általános nyugdíjrendszerben vannak, nincs külön (mint pl. a rendőrök, katonák) •
o
o
o
46. tétel: A köztisztviselői munka értékelése, minősítése o mindmáig megoldatlan a teljesítmény pontos, összehasonlítható mérése o munka értékelésének módjai általában • osztályozás • kérdőíves módszer • képességek, felkészültség, teljesítőképesség komplex mérése o
a köztisztviselő teljesítményének értékelése Mo.-n • jelentősége: előmenetel, jutalmazás, eltérítés + esetleg felmentés • évente előre meghatározott teljesítménykövetelmények alapján § ezek meghatározásában a dolgozó is részt vesz (pl. meghatároz prioritásokat) § munkakörre + szerv kiemelt céljaira tekintettel határozzák meg • munkáltatói jogkör gyakorlója végzi évente § július: áttekintő megbeszélés a köztisztviselővel § november: éves teljesítmény értékelése § önértékelés + vezető értékelése § jutalom egyéniesítve állapítható meg
- 63 -
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
o
2008/2009-II
a köztisztviselő minősítése • teljesítményértékelés alapján • munkáltatói jogkör gyakorlója végzi (átruházható) • nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 évben nem kell • mikor kell minősíteni? § minden magasabb besorolási fokozatba történő sorolás előtt § legalább 4 évente § ha kéri § ha teljesítménykövetelményeket nem/alacsony színvonalon teljesítette • módja: minősítési lapon § értékelés kötelező szempontjai + vezetőkre további szempontok § pl.: képességek, szakmai ismeretek, kommunikációs képesség § minden szempontot 5 fokozatú skálán értékelnek § de a jegyek nem kötik a vezetőt az eredmény tekintetében! • eredménye § kiválóan alkalmas – alkalmas – kevéssé alkalmas – alkalmatlan • jogorvoslat § észrevételeket tehet § hibás/valótlan ténymegállapítások vagy személyiségi jog sérelme → bíróság
47. tétel: Az illetményrendszer o modern közigben fontos, mert sokan csak az illetményből élnek o Mo.: folyamatos előrehaladáson alapuló korcsoportos rendszer • besorolási osztályok és fizetési fokozatok alapján növekszik a szorzó o legnagyobb jelentőségű: nagyság megállapítása • szempontok § költségvetés helyzete § pálya versenyképességének megőrzése § köztisztviselői kar elégedetlensége • meghatározási módszerek (mára eléggé egybeolvadtak) § anszienitás (legtöbbet a legrégebben szolgáló kapja) § teljesítményalapú (több, jobb, felelősségteljesebb munkáért több bér) § munkakör társadalmi presztízséhez igazodik o
illetmény elemei • alapilletmény (legnagyobb rész, de csökkenő mértékben) § az illetményalap és egy szorzószám szorzata § illetményalap: OGY határozza meg évente a költségvetési tvben (most 38650,-) § szorzószám: szolgálati idő, iskolai végzettség, munkakör jellege stb. alapján § hivatalvezető 30%-kal növelheti, 20%-kal csökkentheti • illetménykiegészítés § mértéke függ a közig szinttől és az iskolai végzettségtől § pl. diploma vs. középiskola, minisztérium vs. községi ÖK § pl. központi szerv dolgozója az alapilletménye 50%-át megkapja • pótlékok § vezetői (alapja az alapilletmény) § éjszakai, gépjárművezetői, veszélyességi, nyelv, képzettségi pótlékok
- 64 -
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
2008/2009-II
48. tétel: A köztisztviselők jogai és kötelezettségei (az utasításoknak való engedelmesség kivételével) Történetiség o jogok és kötelezettségek listájának összeállítása és rögzítése hosszú folyamat eredménye volt • ezáltal pontosan meghatározottak, védelmet nyújtanak a vezetők túlzott követeléseivel szemben (gátolják az erősebb pozícióban lévőt a hatalmával való visszaélésben) • megalapozzák az alkalmazotti viszony jogszerűségét o Mo.: Ktv. nem tartalmaz külön jogok és kötelezettségek fejezetet (munkajogias szemléletmód) Kötelezettségek o lojalitás • egyik legfontosabb kötelesség (fő oka a kiemelt jogok és juttatások) • hűség + a közszolgálat teljes odaadással való ellátása • hűséges a népéhez, hazájához, a hazájában uralkodó alkotmányos rendet védenie kell • fenntartás nélküli engedelmesség a kormánynak o utasításnak való engedelmesség (lásd következő tétel) o jogszerű és tisztességes munkavégzés • köteles az előírásokat betartani § törvény írja elő a feladataikat, a hatáskörüket, jogaikat az állampolgárral szemben stb. • tisztesség: közérdekűség, pártatlanság, igazságosság • befolyásmentesség: ezt szolgálják az összeférhetetlenségi okok többek között o titoktartási kötelezettség • szolgálati és államtitok megőrzésének kötelezettsége § minden állpg. kötelessége, de a köztisztviselőknek több a lehetőségük hozzájutni ezekhez az adatokhoz § államtitok: olyan adat, melyet az arra illetékes annak minősít, és nyilvánosságra hozása veszélyeztetné a Magyar Köztársaság érdekeit § szolgálati titok: olyan adat, melyet az arra illetékes annak minősít, és nyilvánosságra hozásával állami vagy közfeladatot ellátó szerv működési rendje sérülhet, vagy feladat- és hatáskörgyakorlásában zavarok keletkezhetnek • személyes adatok védelme (nem hozhatja nyilvánosságra) o szolgálat közig szervben való végzése • rábízott feladat elvégzése a közigen belül • más munkavállalás tilalma § se más közfunkciót nem vállalhat, sem a versenyszférában semmit § oka a munkavégzés permanenciájának védelme § célja a korrupció megakadályozása § kivételek: ált. oktatói, tudományos, művészeti tevékenység • Mo. § munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével vállalhat más munkát is − gazdasági társaságnál vállalhatnak munkát − de nem lehet vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag (kiv. állami vállalatoknál) § engedély nem kell: tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői tev. § vezetők: még engedéllyel sem vállalhat mást, kivéve az előbb felsoroltakat § tilalom: hivatalához méltatlan, vagy objektivitást veszélyeztető tevékenység o tájékoztatási kötelezettség • közérdekű adatok • az adott eljárásban érintettek tájékoztatása o köztisztviselőhöz méltó magatartás • hivatalában és magánéletében egyaránt elvárható • minden köztisztviselővel szemben érvényesül • leggyakoribb veszélyek: káros szenvedélyek, rendezetlen családi háttér
- 65 -
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
2008/2009-II
Jogok o alkalmazás tényéhez kapcsolódó jogok • díjazáshoz való jog (havi illetmény) • szabadsághoz való jog (évi 25 munkanap + 3-15 nap pótszabadság) • juttatásokhoz való jog § kvázi ellátáshoz való jog § kötelező juttatások: étkezési jegy, ruhapénz § opcionális juttatások: jubileumi és egyéb jutalom, esetleg lakás biztosítása stb. o zárt rendszerből eredő jogok • előmenetelhez való jog (nem tartozik ide a vezetői kinevezés/megbízás!) • alkalmazás biztonságához való jog (elmozdíthatatlanság: kb. csak nyugdíjkorhatár és alkalmatlanság miatt lehet elmozdítani) § munkakörhöz való jog: nem lehet a beleegyezése nélkül teljesen más munkakörbe helyezni • fokozott büntetőjogi védelem (hivatalos személynek minősül) o politikai jogok • nyilvános vélemény: korlátozva van! (semlegességi kötelme és esküje által) • szakszervezeti tagság, sztrájkjog (Mo.-n van, nem mindenhol!)
49. tétel: Az utasításoknak való engedelmesség o ez a közszolgálati munka egyik alapja (de nem abszolút érvényű kötelezettség!) o elsősorban a közvetlen vezetők utasításaira vonatkozik o kötelező az utasítás megtagadása • abszurditás, lehetetlenség miatt • BCS-t vagy szabálysértést valósítana meg • más testi épségét, életét, egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné o lehetőség a megtagadásra • az utasítás jogszabályba ütközése § tág, problémás kategória, mert pl. a határidőn túli munkavégzés is ellenkezik a szabályokkal, mégis meg kell csinálni! • saját élet, testi épség, egészség veszélyeztetése (kiv. fegyveres testületek tisztjei) • ha köztisztviselő kéri, írásba kell foglalni az utasítást, ha megtörténik, köteles végrehajtani § az írásba foglalással már az utasítóé a felelősség 50. tétel: A köztisztviselők felelősségi rendszere o alapelv: csak azzal szemben lehet felelősségi formát alkalmazni, aki JSZ-t sértett o felelősségi formák: I. fegyelmi felelősség – legfontosabb, alapvető § fegyelmi vétség: közszolgálati jogviszonyból származó kötelességek vétkes megszegése • a kötelességeket JSZ vagy a szerv SZMSZ-e határozza meg • nincs objektív felelősség (legalább gondatlanság kell) § ezek nincsenek listaszerűen összegyűjtve § szankciórendszer (pontosan rögzítve van a törvényben) • többségük az előmenetelt lassítja, de csökkentheti a juttatásokat, megvonhat bizonyos címeket stb. • legsúlyosabb a hivatalvesztés • egyéb szankciók (növekvő súlyossági sorrendben): − megrovás − várakozási idő meghosszabbítása − visszavetés 1 fizetési fokozattal − visszavetés 1 besorolási fokozattal − címtől való megfosztás − vezetői megbízatás visszavonása - 66 -
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
§
§
2008/2009-II
fegyelmi eljárás • munkáltató kezdeményezi (a tudomására jutástól 3 hónapon belül, de legkésőbb 3 éven belül) • nyomozati szakasz: vizsgálóbiztos állapítja meg a jogsértés megtörténtét − maximum 15 nap alatt − kötelező meghallgatás • tárgyalási szakasz: háromtagú fegyelmi tanács előtti kontradiktórius eljárás − a tagoknak (és a vizsgálóbiztosnak is) legalább olyan beosztásúnak kell lennie, mint a vizsgált) • lezárása után bírói út lehetősége fennáll eredményfelelősség • várt/remélt/ígért teljesítmény elmaradása esetén (akár JSZ-sértés nélkül is!) alkalmazható • csak vezetőkkel szemben van helye, fegyelmi eljárás és indoklás nélkül • egyetlen szankció: leváltás • szokásos politikai felelősségnek is nevezni
II.
büntetőjogi felelősség § köteles a Btk.-t megtartani, mint minden állpg. § de vannak olyan BCS-k, amit egyszerű állpg. el sem követhet • hivatali BCS-k: hivatali visszaélés bűntette (+ pl. bántalmazás hivatásos eljárásban, kényszervallatás, jogellenes fogva tartás, jogosulatlan titkos információ-gyűjtés) § súlyosabban büntetendő, ha hivatalos személy követi el • közokirat-hamisítás • személyes adattal való visszaélés
III.
kártérítési (anyagi) felelősség § Ktv., Ptk., Mt. egyaránt rendelkezik róla § munkáltatónak okozott károk • feltételei − közig szervnek okozott − vétkes károkozás (szándékos vagy gondatlan) − a köztisztviselői kötelességek megsértése során keletkezik • köteles megtéríteni (szándékosnál teljes kártérítés, gondatlannál havi illetmény maximum fele) • vétkesség nélkül felel a hiányért, ha visszaszolgáltatási/elszámolási kötelezettsége van § harmadik személynek okozott kár • a károsulttal szemben a közig szerv felelős • Ptk.: ha munkaviszonyával összefüggésben 3. személynek kárt okoz az alkalmazott, a munkáltató a felelős • csak vétkes és jogellenes károkozás esetén (jogos pl. a bírság, a kisajátítás, adóbehajtás) • csak akkor lehet megállapítani az állig jogkörben okozott kárért való felelősséget, ha − a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható − a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslatokat már igénybe vették § köztisztviselő felelőssége az érte felelős szerv felé • vétkesség foka alapján határozzák meg a köztisztviselő kártérítésének mértékét
51. tétel: A köztisztviselők képzése, továbbképzése Képzés o a közig minőségét a köztisztviselők felkészültsége határozza meg, így o a közig alapvető érdeke az alkalmazottak képzésének, továbbképzésének megszervezése
- 67 -
átdolgozta: Merani
KIG1 tételek
o o
2008/2009-II
zárt rendszer: általános igazgatási képzés (pl. Mo.: államtudományi képzés, doktorátus, jegyzőképzés) szakemberképzés kérdései • oktatási időbelisége: munkába állás előtt vagy közben történjen a képzés • ismeretek terjedelme és mélysége § generalista képzés: hosszú és költséges, de mobilizálható, megtervezhető karrierű, stabil szakembert ad § specialista képzés: rövid, olcsó, a konkrét munkakörben több ismeret, de nehéz tartós alkalmazását garantálni • képzés jellege: gyakorlatiasság felé megy el § pl. közgáz helyett statisztikai módszerek, pszichológia helyett PR-ismeretek stb. § egyetemi katedrán egyre több sikeres szakember
Továbbképzés o szükségességének okai • ismeretek gyors elavulása • igazgatástechnika átalakulás (informatika, globalizáció) • állampolgári igényesség növekedése o jellemzők • eleve megszerzett ismeretekre épül (kiegészít, elmélyít, felfrissít) • rövid, gyakorlatorientált képzések o fajtái • A. szolgálati: munkaidőben, ingyenesen, távolmaradás szankcionálható, terveket a közig hivatalok állítják össze a BM (ÖM) koordinálásával • B. karrier-jellegű: költségeket részben átvállalja a közig szerv, a köztisztviselő ambíciójától függ, tipikus a középiskolai végzettség felváltása egyetemivel (pl. estin vagy levelezőn) • A. iskolarendszeren kívüli: közig szervezi, saját pénzén § gyakornoki felkészítés, alap- és szakvizsga-felkészítés, vezetőképzés, átképzés • B. iskolarendszerű: magasabb iskolai végzettség vagy további szakképesítés/tudományos képesítés megszerzése a célja o fogalmi elhatárolások • továbbképzés: iskolai alapképzettségen kívüli minden további képzés, ami a köztisztviselőnek feladata ellátáshoz szükséges • átképzés: a köztisztviselő más munkakör ellátására lesz alkalmas • vezetőképzés: vezető-utánpótlásként számításba vett köztisztviselők felkészítése vezetési feladatokra Mo. o a részvétel jogosultság • ha az előmenetel feltétele valamilyen képzettség megszerzése • feltételeit a közigazgatás biztosítja § elengedi órákra, vizsgákra § opcionálisan meg is térítik az árát • 4 évente min. 30 óra időtartamban (előmenetelhez előírt, szakmai felkészültséget segítő vagy vezetővé válást elősegítő továbbképzés → gyakorlatban bármi) o a részvétel kötelesség • ha JSZ/munkáltató előírja • ha elmulasztja → következmények (pl. nem sorolják előre/fegyelmi) o a képzések finanszírozása • munkáltató: iskolarendszerű továbbképzés + ami az előmenetelhez kell + közigazgatási szakvizsga • központi költségvetés: iskolarendszeren kívüli továbbképzés, ami az előmenetelhez kell • köztisztviselő: megtérítési kötelezettség, ha pl. nem teljesíti a követelményeket
- 68 -
átdolgozta: Merani
