Kémiai fertőtlenítés Dr Tombácz Zsuzsanna Megyei tisztifőorvos
Aszepszis Aszepszisnek nevezzük a betegellátás során alkalmazott azon munkamódszerek, munkafolyamatok és magatartásformák összességét, amelyekkel a mikroorganizmusok a beteg szervezetétől, különösen annak nyitott testszöveteitől, nyálkahártyáitól, testüregeitől távol tarthatók. Az aszepszis alapjait Semmelweis Ignác rakta le korszakalkotó felfedezésével, amely során felismerte a szennyezett kéz, eszközök fertőzés átvivő szerepét.
Antiszepszis Antiszepszis alatt azokat a rendszerint vegyszeres eljárásokat értjük, amelyekkel az élő szervezetben, testüregekben vagy sebekben a mikroorganizmusokat elöljük vagy szaporodásukat gátoljuk. Az ilyen céllal használt szereket - az antiszeptikumokat - mindig külsőleg, bőrfelületen vagy nyálkahártyán alkalmazzuk (pl. kálium-permanganát). Lister angol orvos kísérelte meg először karbololdattal a sebekben, bőrfelületeken a baktériumok elpusztítását.
Fertőtlenítés, dezinfekció Fertőtlenítés: minden olyan eljárás, amely a fertőző forrásból a külső környezetbe kikerült kórokozók elpusztítására, ill. fertőzőképességük megszüntetésére irányul Fertőtlenítő hatás: azok a kémiai, fizikai, fizikaikémiai tényezők, amelyek a mikroorganizmusokkal közvetlenül érintkezve, megfelelő intenzitás, aktivitás mellett, meghatározott időtartam (behatási idő) alatt azok pusztulását, inaktiválódását idézik elő.
Fertőtlenítő ágensek Fizikai ágensek: hőenergia, túlnyomásos vízgőz, forrásban lévő víz, ibolyán túli (UV) sugárzás Kémiai ágensek: antimikrobiális tulajdonsággal rendelkező vegyületek – oldat, aerosol, gázhalmazállapotban kifejtett mikróbaölő hatása Kombinált ágensek: kémiai és fizikai hatások együttes alkalmazása
Fizikai fertőtlenítő eljárások A környezetbe került pathogén kórokozókat - Hőenergia - Sugárzó energia - pusztítja el, ill. inaktiválja. A hőenergia: - A/ Nedves hő Forrásban lévő víz, Áramló vízgőz Túlnyomásos gőz - B/ Száraz hő (égetés) formájában alkalmazható.
Kémiai fertőtlenítő eljárások Alkalmazása során antimikrobiális hatású kémiai anyagokkal (oldat, aerosol, gáz formájában) - pusztítjuk el, illetve - inaktiváljuk a kikerült kórokozókat. Lényege, hogy az előírt koncentrációjú dezinficiens oldat -, aerosol- vagy gázhalmazállapotban – közvetlen kontaktusba kerüljön a mikroorganizmusokkal és ez a kontaktus meghatározott ideig fenn is maradjon.
Kémiai fertőtlenítő eljárások
-
A kémiai hatáson alapuló fertőtlenítő eljárások effektusát az általános tényezőkön kívül speciális tényezők is befolyásolják: Speciális tényezők Koncentráció Vegyhatás Szelektivitás Kapilláraktív hatás Mechanikus hatás
Kémiai fertőtlenítő eljárások Koncentráció - a dezinficienseket meghatározott optimális töménységben kell alkalmazni. Vegyhatás – a dezinficiensek csak megfelelő vegyhatású környezetben képesek mikrobaölő hatásukat kifejteni
Kémiai fertőtlenítő eljárások Szelektivitás – nem mindegyik dezinficiens alkalmas bármelyik kórokozó elpusztítására, csak a széles spektrumú rendelkezik általános mikróbaölő tulajdonsággal. Kapilláraktív hatás – a mikroorganizmusokat körülvevő szerves anyagokat el kell távolítani, hogy az oldott állapotú dezinficiens teljesen be tudja nedvesíteni a kórokozót, és azon mintegy filmet képezzen. Mechanikus hatás – a fertőtlenítendő eszközt mechanikus úton meg kell tisztítani, erre a célra speciális gépet, vagy eszközt, pl. kefét kell használni.
Fertőtlenítés dezinfekciós oldatokkal Alapelve és alapfeltétele: Az oldószerben lévő antimikrobiális tulajdonságú hatóanyag a fertőtlenítendő felületen vagy az anyag szerkezetében (rostjai között) lévő mikroorganizmusokkal közvetlen érintkezésbe kerüljön, és ez a kontaktus az előírt behatási ideig fennmaradjon. Az egyes módszerek a fertőtlenítő oldat felvitelének, alkalmazásának módjában különböznek egymástól
Lemosással történő fertőtlenítés Lemosással történő fertőtlenítésnél egybefüggő, vízálló felületekre erre alkalmas eszközzel (textíliával, szivaccsal vagy más alkalmas eszközzel) visszük rá a fertőtlenítő oldatot, és hagyjuk ott megszáradni. Mosható padló-, falburkolatok, nyílászáró szerkezetek, berendezési és felszerelési tárgyak, betegszállító eszközök, stb. fertőtleníthetők ilyen módon. Figyelembe kell venni a felületek minőségét is, mivel annak kiképzése, szennyezettsége, fertőzöttség mértéke is meghatározza a fertőtleníthetőség effektusát: - érdes, repedezett porózus felületeken a váladékok, szennyeződések jobban megtapadnak - a fertőtlenítő oldat az ezekben meghúzódó váladékokat, mikroorganizmusokat nem éri el.
Fertőtlenítés permetezéssel Permetezés során mechanikus porlasztással juttatjuk a fertőtlenítő oldatot a dezinficiálandó felületre. Permetezéssel összefüggő, nagy kiterjedésű felületek gyors, hatásos és gazdaságos fertőtlenítése oldható meg Hatásos eljárás feltétele a helyes szeradagolás és annak a felületen történő egyenletes eloszlatása A felületre juttatott fertőtlenítő oldatot azon rajta kell hagyni, leöblíteni, lemosni csak a behatási idő letelte után szabad Permetezés típusai: - Ködszerű permetezés - Áztatásos permetezés
Ködszerű és áztatásos permetezés Ködszerű permetezéssel a nem mosható burkolatokat, textíliát fertőtleníthetjük. A fertőtlenítő oldat a kezelendő felületet csak igen vékony ún. folyadék-film formájában borítja, az átnedvesedést kerülni kell Az áztatásos permetezésnél a szórófejjel az adott felületet addig permetezzük, míg az oldat a felületet egyenletesen bevonja, azon megfolyik (mosható burkolatoknál, felszerelési- és berendezési tárgyaknál alkalmazható hatásosan)
Fertőtlenítés beáztatással Beáztatással különböző eszközöket, tárgyakat fertőtlenítünk (pl: gumilepedő, fóliakötény, váladékfelfogó edény, stb:). A fertőtlenítendő eszközt, tárgyat, anyagot a fertőtlenítőszer oldatába helyezzük és abban az előírt behatási ideig tartjuk. ügyeljünk, hogy a dezinficiens oldat a belehelyezett tárgyakat teljesen ellepje, valamint az előírt behatási időre. A fertőtlenítőszer oldatában lévő eszközt, tárgyat, anyagot többször meg kell forgatni, rázni, hogy az azokra tapadt légbuborékok eltávozzanak. Különösen vonatkozik ez a porózusos, rostos szerkezetű, nagy légtartalmú anyagokra
Fertőtlenítés letörléssel Letörléssel olyan esetben végzünk fertőtlenítést, mikor más eljárás (pl. áztatás vagy lemosás) károsítaná a kezelt tárgyat (pl. műtőlámpa, elektromos borotva, stb.). A frissen készített fertőtlenítő oldatba mártott, majd gyengén kinyomott törlőeszközzel a felületeket egyenletesen áttöröljük, majd az így felvitt oldatot hagyjuk megszáradni. A felületekre csak vékony un. folyadékfilm formában visszük a fertőtlenítő oldatot
Fertőtlenítés átkeféléssel Átkeféléssel a nem mosható textíliát, ruházatot dezinficiáljuk, fertőtlenítőoldatba mártott kefét használva. Ezen eljárásnál a fertőtlenítendő textíliák rostjai közé a kefe szálain megtapadó dezinficiens oldatot mechanikus úton visszük be. Nem csak az anyag felülete, hanem az anyag belső szerkezete is hatásosan fertőtleníthető Végrehajtása:sűrűn kötött kefével a textíliát egyenletesen átkeféljük Ügyelni kell arra, hogy textília minden részét egyenletesen érje, de azt ne áztassa el az oldat
Fertőtlenítés elegyítéssel Elegyítés során folyékony vagy képlékeny halmazállapotú fertőző anyagot elegyítünk fertőtlenítőszerrel vagy fertőtlenítőszer-oldattal (váladékokat, egyéb fertőző anyagokat) Megfelelő hatás feltétele, hogy a fertőzött anyag minden részecskéje a fertőtlenítőszerrel biztosan érintkezzen és az előírt behatási időt betartsuk egy rész fertőző anyaghoz két rész dezinficiens oldatot adunk, majd 1-2 órás állás után a csatornahálózatba juttatjuk a keveréket.
Fertőtlenítés elegyítéssel Fertőtlenítőszer-oldattal: a fertőtlenítendő anyagra az oldatot ráöntjük, majd ezt az elegyet alaposan összekeverjük. Főleg darabos, kevés szabad víztartalommal rendelkező anyagok fertőtlenítésére alkalmas Hígítatlan fertőtlenítőszerrel: a fertőtlenítőszert szilárd (por, tabletta stb.) formájában adjuk a fertőtlenítendő anyaghoz. Ezzel az eljárással csak jelentős víztartalommal rendelkező anyagok fertőtleníthetők, melyben a szilárd szer maradéktalanul feloldódik.
Fertőtlenítés dezinficiens habbal Dezinficiens habbal történő fertőtlenítésnél nem magát a dezinficiens oldatot, hanem annak habját alkalmazzuk fertőtlenítésre a habot képező dezinficiens oldatból (pl. Lysoform) nyeles kefével habot képezünk, és azt egy nedves textíliával vagy jól kicsavart textíliával, szivaccsal vagy nyeles kefével a fertőtlenítendő felületre felvisszük és egy irányba haladva a nem mosható textíliába (felsőruházat, bútorkárpit, szőnyegpadló) egyenletesen bedörzsöljük. Megszáradás után a hab porszerű maradékát kefével vagy porszívóval eltávolítjuk. Egyszerre legfeljebb 1-2 m² felületet fertőtlenítsünk
Fertőtlenítés mésztej-oldattal -
Oltott mész 20 %-os oldatával festik át a fertőzött felületet, általában falak, talaj, árnyékszék tartalmának fertőtlenítésére használják
Fertőtlenítés gázokkal Gázosításnál a fertőtlenítőszert elpárologtatva vagy porlasztva, gáz formájában alkalmazzuk. Gázképzéshez hőre van szükség, melyet forralással vagy kémiai reakciók során felszabaduló un. reakcióhővel biztosítunk Helyiségek (pl. műtők) levegőjét, felületeit, valamint zárt ládában vagy kamrában hőérzékeny anyagokat dezinficiálhatunk ilyen módon (pl. formalin felhasználásával). Helyiséggázosítás formái: - Helyiségfertőtlenítés formaldehid-gázzal - Helyiségfertőtlenítés formalin porlasztással
Helyiséggázosítás Alkalmazás célja: 1. Helyiségek felületeinek és berendezési tárgyainak, valamint a helyiségek levegőjének fertőtlenítése – formaldehid gázzal, aerosollal 2. Zárt terekben lévő tömör felületű berendezési tárgyak és felületek zárófertőtlenítésére (bútorok, nyílászáró szerkezetek, épületgépészeti berendezések)
Helyiségfertőtlenítés formaldehid-gázzal A helyiségek réseit, elzárjuk, a fal és egyéb repedéseket eltömjük, ablak és ajtónyílásokat leragasztjuk, a nem fertőtleníthető tárgyakat eltávolítjuk A művelet alatt a helyiség hőmérséklete 20 C alá ne süllyedjen Megfelelő páratartalom érdekében (80-90% relat.pár) - a padlózatot vízzel alaposan fel kell mosni vagy a padlózatra vízzel áztatott textíliát kell teríteni - Helyiség légterébe permetezőgéppel meleg vizet (50 – 60 C hőmérsékletűt) juttatunk
Helyiségfertőtlenítés formaldehid-gázzal Vödrös eljárás: 1 vödör vízbe öntjük az adott helyiség gázosításához szükséges formalin mennyiséget Formaldehid gáz kémiai felszabadításához szükséges segédanyagot, kálium-permanganátot Az anyagok összeöntése után erős bugyborékolás, habzás és hőfejlődés közben formaldehid gáz és vízgőz keletkezik A gázosítást egyéni védőeszközök alkalmazása mellett lehet végezni (védőruha, szűrőbetétes légzésvédő, védőkesztyű, gumikötény, gumicsizma) A gázfejlődés megindulásakor a helyiséget el kell hagyni, az ajtót be kell zárni és kívülről le kell szigetelni A helyiség bejárati ajtajára jelzés 24 órás behatási idő lejárata után kereszthuzatos szellőztetéssel kell a gázt eltávolítani
Helyiségfertőtlenítés formalin porlasztással Aerosolfejlesztő készülékek alkalmazásával A helyiségek előkészítése Gázosítás végrehajtása, Munkavédelmi szabályok, behatási idő megegyezik a formalin gázosításnál leírtakkal Végrehajtás: a helyiség középpontjában a padlózatra helyezzük a porlasztó berendezést, hogy a keletkező aerosol a helyiséget egyenletesen telítse. A behatási idő, a szellőztetés módja megegyezik a formalin gázosításnál leírtakkal
Fertőtlenítőszerek csoportosítása hatóanyag szerint Aldehidek: Széles spektrumú fertőtlenítőszerek Legismertebb formája a formaldehid, amely Hepatitis B és HIV vírus inaktiváló hatással is rendelkezik Alkoholok Baktériumok vegetatív alakját pusztítja csak el, spórákat nem A vírusok jelentős része alkoholrezisztens, de pl. a HIV vírusát 25 %-os etilalkohol inaktiválja. Hatásukat a fehérjék denaturálásán keresztül fejtik ki.
Fertőtlenítőszerek csoportosítása hatóanyag szerint Alkilaminok: Széles antimikrobiális hatásuk van, baktericid, fungicid, Hepatitis B vírust is inaktiválja Klórvegyületek: Erős antimikrobiális hatásuk van, főleg vizek, ivóvíz fertőtlenítésére használják. Hátránya az erősen korrozív hatása (fémek, gumi, műanyagok szerkezetét károsítja)
Fertőtlenítőszerek csoportosítása hatóanyag szerint Jód és vegyületei: antimikrobiális hatása erősebb a klórnál Alkoholos oldata a jódtinktura, kiváló bőrfertőtlenítő, A fehérjékhez adszorbeálva kicsapja azokat Glikolok: Főleg levegő fertőtlenítésre alkalmazzák, vízzel, alkohollal hígítva - baktericid, szelektíven virucid
Fertőtlenítőszerek csoportosítása hatóanyag szerint Guanidinek: Széles antibakteriális hatásuk van, de egyéb kórokozókra hatásuk bizonytalan, alkohollal keverve hatékonyságuk fokozható Lúgok: Főleg a nátronlúg használatos, leginkább Baktericid hatású és néhány vírust is képesek inaktiválni.
Fertőtlenítőszerek csoportosítása hatóanyag szerint Peroxid vegyületek: Erélyes oxidáló szerek Legismertebb formája a hidrogén-peroxid, amely baktericid- és virucid hatással rendelkezik. Fenol-származékok: A fenolt kedvezőtlen toxikológiai tulajdonságai miatt ma már alig használják. A származékoknál ezek a kedvezőtlen tulajdonságok már nem tapasztalhatók.
Fertőtlenítőszerek csoportosítása hatóanyag szerint Detergensek Felületaktív anyagok, ebbe a csoportba tartoznak a szappanok, mosó- és tisztító szerek. Zsíroldó tulajdonságuknál fogva szennyoldó, szennylazító hatásukkal fokozzák a fertőtlenítők effektusát.
Fertőtlenítőszerek csoportosítása hatóanyag szerint Szervetlen savak: Toxikusak, korróziós maró hatásuk miatt már nem alkalmazzák őket Szerves savak: Élelmiszer- és gyógyszeriparban konzerválási célzattal alkalmazzák bakteriosztatikus és fungosztatikus hatásuk miatt.
