Kaba Város Településrendezési Tervének készítéséhez

Kaba Város Településrendezési Tervének készítéséhez

A l á t á m a sz t ó m u n k a r é sz

2015. július

T e r ve z ő : A r t V it al T e r ve z ő , É p ít ő é s K e r e s k e d e l m i Kf t . 2014.

Kaba Településrendezési Tervéhez

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ

Külzetlap

Település tervező/ Építész vezető tervező ……………………………… Végh József TT-15-0023

É/1-15-0124

Település tervező / projektvezető: ……………………………… Labbancz András TT-15-0378

Tervező munkatárs:

……………………………… Gál Georgina

2 ART Vital Kft.



……………………………… Szalai Sándor környezetmérnök, környezetvédelmi-ökológus, vízellátás-csatornázás szakmérnök, SZKV-hu; SZKV-le; SZKV-vf; SZKV-zr mksz: 15/0640. njsz: 939/2004.

Környezetmérnök

……………………………… Gellén László tervező mksz: 15-0164; nj.sz.:BSZFG nj.sz.: TV;

Közmű tervező:

……………………………… Kulcsár Gusztáv vezető-tervező mksz.:15-0300 nj.sz.: TKö

Közlekedés vezető-tervező:

……………………………… Czernyinyák Attila

Okl. tájépítészmérnök Településtervezési zöldfelületi és tájrendezési szakterületi tervező TK-15-0357

Tervező munkatárs

Elektromos tervező:

……………………………… Verba József Vezető tervező TE-15-0076

Ügyvezető igazgató: ……………………………… Végh József

3 ART Vital Kft.



Tartalomjegyzék Külzetlap Tartalomjegyzék 1. A KÖRNYEZETALAKÍTÁS TERVE 1.1. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLATOK 1.1.1. Javasolt településszerkezet, terület-felhasználási rendszer 1.1.1.1. Beépítésre szánt területek 1.1.1.2. Beépítésre nem szánt területek 1.1.1.3. Szerkezet meghatározó nyomvonalas és tagoló elemek 1.1.1.4. Védelmi és korlátozó elemek 1.2. A VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK ÖSSZEFOGLALÓJA ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI 1.2.1. A településszerkezeti változások bemutatása 1.2.2. A településszerkezeti változások területrendezési tervekkel való összefüggéseinek bemutatása 1.2.3. A változások hatályos településfejlesztési koncepcióval való összhangjának bemutatása 2. TÁJÉPÍTÉSZETI JAVASLATOK 2.1. TÁJRENDEZÉSI JAVASLATOK 2.1.1. Tájhasználat, tájszerkezet javaslata 2.1.2. Természetvédelmi javaslat 2.1.3. Tájvédelmi és tájképvédelmi javaslatok 2.1.4. Biológiai aktivitásérték változása 2.2. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER FEJLESZTÉSE 2.2.1. Zöldfelületi rendszer elemeinek fejlesztési javaslatai 2.2.2. Zöldfelületi ellátottság alakulása 2.2.3. Zöldfelületek ökológiai szerepének erősítésére vonatkozó javaslatok 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.1. Közúti hálózati kapcsolatok 3.2. Főbb közlekedési csomópontok 3.3. Belső úthálózat 3.4. Közösségi közlekedés 3.5. Kerékpáros közlekedés 3.6. Főbb gyalogos közlekedés 3.7. Gépjármű elhelyezés, parkolás 4. KÖZMŰVESÍTÉSI JAVASLATOK 4.1. Viziközművek 4.2. Energiaellátás 4.3. Hírközlés 4.4. Megújuló energiaforrások alkalmazása, környezettudatok energiagazdálkodás, egyedi közműpótlók 5. ÖRÖKSÉGVÉDELMI JAVASLATOK 4 ART Vital Kft.

2. 4. 6. 6. 6. 7. 8. 8. 10. 10. 15. 16. 19. 19. 21. 22. 24. 25. 25. 25. 26. 27. 28. 29. 29. 29. 30. 30. 34. 42. 45. 47.



5.1. Épített örökségi javaslatok 5.2. Védelmi és korlátozó kulturális örökségvédelmi elemek 5.3. Változással érintett területek örökségvédelmi szempontú összefüggései 6. KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK 7. HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG BEMUTATÁSA 8. SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ 9. BEÉPÍTÉSI TERV 10. ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

5 ART Vital Kft.

51. 51. 52. 54. 58. 59. 60. 60.


ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ 1. A KÖRNYEZETIALAKÍTÁS TERVE

1.1. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLATOK 1.1.1. Javasolt településszerkezet, terület-felhasználási rendszer 1.1.1.1. Beépítésre szánt területek A beépítésre szánt területek jellemzően a belterületen és annak közvetlen vonzáskörzetében összpontosulnak. A távolabb elhelyezkedő ilyen típusú területek jellemzően gazdasági célú (ipari-gazdasági, mezőgazdasági üzemi) illetve egyedi jelleggel különleges idegenforgalmi terület. A belterületet jellemzően lakó területek alkotják, kisvárosias, kertvárosias és falusias területfelhasználás mellett. Jellemzően a városmagot övező területeken összpontosulnak. Ettől eltérő pozícióban a volt „Cukorgyár” területéhez kapcsolódó lakótelep, amely nem kapcsolódik a hagyományos lakóterületekhez. A településközpontot közvetlenül a kisvárosias lakóterületek övezik a Baross Gábor – Bethlen Gábor – Vörösmarty – Rózsa Ferenc – Jókai Mór utcák külső oldalán. Ezt követi – kifelé haladva – a falusias lakóterülete gyűrűje, amit csak az északi (a Rákóczi és a Hunyadi utcák közötti sávban) területrészen szakad meg kertvárosi tömbökkel. A település ki és bevezető útszakaszai mentén – a halmazos szerkezettől elválva – kertvárosias és falusias lakóterületek helyezkednek el. Új lakóterület a Rákóczi Ferenc utca déli végénél került csak tervezésre, zártkerti terület átsorolásával. A Bajcsy-Zsilinszky utca két oldalán lévő két tömb övezetváltásra tervezett, a központi részt alkotó mag lezárására. A városmagot alkotó településközponti és intézményi területek a Rákóczi Ferenc utca két oldalán találhatóak. A gazdasági területek (kereskedelmi, szolgáltató; ipari-gazdasági) a belterület perifériájára szorulva, a déli nyugati területek meghatározói. Különleges területek a lakóterületek perifériáján, a védett településszerkezeten kívül, szétszórtan helyezkednek el. Beépítésre szánt területek (külterületen és belterületen egyaránt) terület-felhasználásai az alábbiak szerint: - Kisvárosias lakó terület - Kertvárosias lakó terület - Falusias lakó terület - Településközponti vegyes terület - Intézményi terület - Kereskedelmi, szolgáltató terület - Ipari gazdasági terület - Különleges idegenforgalmi terület - Különleges strand terület - Különleges mezőgazdasági üzemi terület 6 ART Vital Kft.



-

Különleges lovas turizmus területe Különleges záportározó terület Különleges hulladék elhelyezési terület Különleges sport terület 1.1.1.2. Beépítésre nem szánt területek

A beépítésre nem szánt területek jellemzően, nagyobb súllyal a külterületen helyezkednek el. Meghatározóan mezőgazdasági területek jellemzik. Kisebb hányadban erdő és vízgazdálkodási területek is alkotják. Zöldterületek a közkertek és közparkok területei jellemzően. A településen található zöldterületek alapvetően a belterületen, a halmazos szerkezet peremén helyezkednek el. Közlekedési területek jellemzően az országos utak, valamint a helyi közutak, önálló kerékpár utak, gyalogutak és ezek csomópontjai, valamint közforgalmi vasút területei. Az erdő területek kiterjedése a településen igen alacsony. Jellemző az Alföldi pusztai területekre. Elhelyezkedésük sávos jellegű, a nagyobb tömbszerű területek nem jellemzik. Nagyobb egybefüggő terület csak az MTrT-ben is jelölt, a 4.sz. főút és a Püspökladányi közigazgatási határ találkozásánál került betervezésre. Vízgazdálkodási területek a csatornák és azok parti sávja, tavak és egyéb vízvételi területek. A különleges területek jellemzően nagy zöldfelülettel rendelkező, jó kondicionáló hatású területek. A meglévő természeti adottságokra épülő tervezett terület-felhasználás - a jóléti tó kialakítására – kiegészíti azt a formálódó gyűrűt ami a halmazos szerkezetet körülfogja. Beépítésre nem szánt területek (külterületen és belterületen egyaránt) terület-felhasználásai az alábbiak szerint: - Általános mezőgazdasági terület - Kertes mezőgazdasági terület - Gazdasági erdő terület - Védelmi erdő terület - Vízgazdálkodási terület - Természetközeli terület - Zöld terület - Kötöttpályás közlekedési terület - Különleges temető területe - Különleges kegyeleti park területe - Különleges jóléti tó terület - Különleges burkolt vagy fásított köztér, sétány területe

7 ART Vital Kft.



1.1.1.3. Szerkezet meghatározó nyomvonalas és tagoló elemek A település szerkezetét alapvetően a közlekedési folyosók határozzák meg. A 4. sz. főút és a 100-as vasúti fővonal kettőse egyrészt összekötő kapocs, másrészt akadály a települési terület szaki irányú terjeszkedése előtt. A közigazgatási területet kelet-nyugati irányban szelik ketté. A tervezett M4-es nyomvonala már sokkal markánsabban jelenik meg a szerkezetben, hiszen minden tekintetben akadályt jelent. Ezt oldja valamelyest a hozzá tervezett külön szintű csomópontok és ökológiai átjárók. A település szerkezetét befolyásoló meglévő és tervezett infrastrukturális elemek: - közutak közül a  4. sz. főút (Budapest – Záhony országhatár)  3407. sz. összekötő út Nádudvar – Földes között  4801. sz. összekötő út Kaba – Sárrétudvar között  4802. sz. összekötő út Kaba – Derecske között  48103. sz. összekötő út Kaba belterület – Cukorgyári terület között  M4 gyorsforgalmi út Püspökladány – Berettyóújfalu közötti tervezett szakasza - vasutak közül a  100-as jelű vasúti fővonal (Budapest – Záhony)  tervezett nagysebességű vasútvonal (V. sz. transzeurópai közlekedési folyosó hazai szakasza, Budapest – Záhony térsége) - kerékpárutak közül  Térségi kerékpárút törzshálózat, megyei elsőrendű kerékpárút hálózati elem (Tiszavasvári – Hajdúnánás – Balmazújváros – Hajdúszoboszló – Bakonszeg Füzesgyarmat)  Kaba – Derecske között  Kaba – Tetétlen között  Kaba – Báránd között  Kaba – Nádudvar között - vízfolyás  K-IX. öntöző főcsatorna  Kaba – Tetétleni határ csatorna  Tilalmas csatorna  Hamvas – főcsatorna  Kabai – mellék csatorna  Gorzás csatorna - szénhidrogén szállító vezetékek  nagynyomású földgázszállító vezetékek (Országhatár – Mezőtúr, Hajdúszoboszló - Mezőtúr) 1.1.1.4. Védelmi és korlátozó elemek A településszerkezeti terv a hatályos jogszabályoknak megfelelően védősávot jelöl ki az alábbi helyeken:

8 ART Vital Kft.



-

-

A közigazgatási területen keresztülhaladó 22 kV-os elektromos légvezetékek mindkét oldalán 5,0 méteres védősávot kell biztosítani Az közigazgatási terület északi részén keresztülhaladó országos jelentőségű nagynyomású földgázszállító vezetékeknek 135,0 méter, valamint a leágazó térségi jelentőségű nagynyomású földgázszállító vezetéknek 28,0 méter védősávot kell biztosítani A temető területén belül olyan területet kell biztosítani, ahol sírhely nem kerül elhelyezésre A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 22/A. §. a) pontja alapján, külterületen a közút tengelyétől számított 50 méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi anyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított 10 méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához.

A településszerkezeti terv a hatályos jogszabályoknak megfelelően védőterületeket jelöl ki az alábbi helyeken: -

A volt cukorgyár területe körül, három irányban védőerdő került kijelölésre A belterülettől keletre, a Hajdúszováti út északi oldalán gazdasági és mezőgazdasági üzemi területek körül védőerdő került kijelölésre Belterületen a temető és a szomszédos lakóterületek között védőerdő került kijelölésre Külterületen a 4. sz. főút és a 3407. sz. út csomópontjának északkeleti oldalán, mezőgazdasági üzemi terület körül védőerdő került kijelölésre

Védőterületekhez és védősávokhoz kapcsolódó korlátozások: Az országos és a térségi jelentőségű szénhidrogén szállító vezetékek védősávjaiban, valamint a tervezett M4-es gyorsforgalmi autóút területének fenntartására építési korlátozás. NATURA2000 területekhez kapcsolódó korlátozások: A belterülettől délnyugatra elterülő, egybefüggő területen (jellemzően mezőgazdasági) került kijelölésre. Az OTrT-hez, valamint az MTrT-hez kapcsolódó korlátozások: Az egyes övezetekhez tartozó korlátozásokat az övezetekhez tartozó kötelező rendelkezések, térségi ajánlások jelentik. Régészeti területekhez (kunhalomhoz) kapcsolódó korlátozások: A település közigazgatási területén régészeti nyilvántartás szerinti területek, valamint ex-lege védett kunhalom található. Az érintett területeken a vonatkozó jogszabályok szerinti előírások alkalmazása jelent korlátozást.

9 ART Vital Kft.



1.2. A VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK ÖSSZEFOGLALÓJA ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI 1.2.1. A településszerkezeti változások bemutatása

Terület-felhasználást érintő beavatkozások -

Ipari gazdasági terület bővítése a 067/7, 067/13-14 hrsz-ú ingatlanok bővítéseként a 067/12 hrsz-ú ingatlan területén (a Nádudvari út nyugati oldalán)

-

Ipari gazdasági terület bővítése a 0532/10, 0532/8 hrsz-ú ingatlanok bővítéseként a 0513/30 és részben a 0532/11 hrsz-ú ingatlanok területén (a 100-as vasúti fővonal és a 48103-as út között)

10 ART Vital Kft.



-

Ipari gazdasági terület kialakítása a 0513/11 hrsz-ú ingatlan területén a Szent-Györgyi Albert utca és a 48103-as út között

-

Ipari gazdasági terület bővítése a 0399/13-14 hrsz-ú ingatlanok bővítéseként a 0402/16 hrsz-ú ingatlanok területén (a Tetétleni út nyugati oldalán)

11 ART Vital Kft.



-

Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kialakítása a 0377/2-5, 0374/1-7 hrsz-ú ingatlan területén (a Csarkó utca déli oldalán, a 4802. sz. út csomópontjánál)

-

Mezőgazdasági üzemi terület kialakítása a 0236/3 hrsz-ú ingatlanon a belterülettől keletre, a 0237/3 hrsz-ú út északi oldalán

12 ART Vital Kft.



-

Falusias lakóterület kialakítása a 3079-3107 hrsz-ok felhasználásával a Móricz Zsigmond utca déli végénél, a keleti oldalán

-

Kertvárosias lakó terület kialakítása (átsorolás) a Deák – Rákóczi – Mácsai – Hajdú – Kuruc – Bajcsy-Zsilinszky utak által határolt tömbökben

13 ART Vital Kft.



-

Különleges beépítésre nem szánt temető területének bővítése a 3171-3265 hrszú területek igénybe vételével

Infrastrukturális elemet érintő beavatkozások - M4 gyorsforgalmi autóút nyomvonala a belterülettől délre, Püspökladány irányából lép a közigazgatási területre és halad Tetétlen felé. - Gyorsvasút nyomvonala a belterülettől északnyugatra szeli keresztül a közigazgatási területet (100-as vasúti fővonaltól a Hajdúszoboszló irányába). - Kerékpár utak a Keleti-főcsatornával párhuzamosan, Báránd, Tetétlen, Hajdúszovát/Derecske, Nádudvar irányába a települési összekötő utak mentén, a meglévő hálózati elemekhez kapcsolódóan. - Külön szintű csomópont kialakítása a 3407. sz. út és a 4. sz főút csomópontjában Módosított elemek a településszerkezetben

14 ART Vital Kft.



1.2.2. A településszerkezeti változások összefüggéseinek bemutatása

területrendezési

tervekkel

való

A település közigazgatási területe legnagyobb részt mezőgazdasági térségbe, valamint kisebb részt települési, erdőgazdálkodási, vízgazdálkodási térségbe sorolt. Az erdőgazdálkodási térségben elhelyezkedő erdő területek arányának biztosítására a 4.sz. főút és a Püspökladányi közigazgatási határ találkozásánál került tervezésre jelentős kiterjedésű erdőterület. Ugyanakkor e terület a „Jó termőhelyi adottságú erdőterületek” övezetébe is tartozik, így az csökken. A mezőgazdasági térség területe csökkent a tervezett beépítésre szánt területekkel, amely jellemzően gazdasági területei besorolásra tervezett. A vízgazdálkodási terület övezetének csökkenése a területrendezési terveken ebbe a kategóriába sorolt szennyvíztelep területe. A változás mértéke nem befolyásolja a megfelelést. Az alábbi övezetekkel érintett a település: - Ökológiai terület magterület övezete - Ökológiai terület ökológiai folyosó övezete - Ökológiai terület pufferterület övezete - Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete - A kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek övezete - Országos vízminőség védelmi terület övezete - A rendszeresen belvízjárta terület övezete - A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete A műszaki infrastruktúrában a változtatást jelentősnek tekinthetjük, mivel az M4-es gyorsforgalmi autóút jelenlegi állás szerinti nyomvonalát az MTrT még nem tartalmazza, a település közigazgatási területét még nem is érinti. További elemek a gyorsvasút és a térségi jelentőségű kerékpárút rögzítése a szerkezeti terven. A településrendezési tervekkel való összhang kidolgozása az Alátámasztó dokumentumok külön fejezetében került kidolgozásra.

15 ART Vital Kft.



1.2.3. A változások hatályos településfejlesztési koncepcióval való összhangjának bemutatása Terület-felhasználási változások A kompakt és a klímatudatos város megteremtéséhez szükséges a város egyes térszerkezeti elemeinek felülvizsgálata és újra gondolása. Az infrastrukturális és természeti elemek alkotta településszerkezeti korlátozó tényezők miatt szükséges:      

a gazdasági tereknek, területeknek az újrapozícionálása, összekapcsolás, kibővítése, a szinergikus hatások erősítése a lakó területek beépítettségének növelése, új területek kialakítása nélkül a településközpont városiasabb jellegének erősítése az új közlekedéshálózati elemek megjelenésével felértékelődő területek térszerkezetbe való integrálása aktív zöldterületek kialakítása, a használati érték növelése, a lakó övezetek környezeti minőségének javítása, a városi klímát szabályozó zöldterületek kialakítása közösségi sportolási, kegyeleti célú területek kialakítása

Infrastrukturális változások A város mellett halad el a 4.sz. főút, a 100-as jelű vasúti fővonal, amelyek mind az országos közlekedés hálózat fő elemeit képezik. Ezeket egészítheti ki, a tervezett M4-es gyorsforgalmi autóút, a települést délnyugatról érintve. Ezek részben a város gazdasági pozícióját, dinamikus fejlődésnek motorját segítik, ugyanakkor térszerkezeti korlátozó és befolyásoló tényezők is egyben. Ezért szükséges ezeknek az elemeknek a térbeli rendjét meghatározni.     

Térségi szerepkörű kerékpárút kapcsolatok kialakítása a szomszédos települések irányába M4-es gyorsforgalmi út kiépítésével a közvetlenül elérhető az országos hálózat A nyugatról elkerülő 48103-as út fejlesztésével a központ jelentősen tehermentesíthető A nagykiterjedésű, jó minőségű mezőgazdasági területek eléréséhez elengedhetetlen a dűlőút hálózat rendbetétele A vasútfejlesztéshez kapcsolódó közúti kapcsolatok fejlesztése

A településfejlesztési koncepcióban alapján, javaslat a műszaki infrastruktúra fő elemeinek térbeli rendjére és a terület-felhasználásra irányuló településszerkezeti változtatásokra, kiemelten:

1 A gazdaság diverzifikációjának ösztönzése 1.1 Agrár vertikum fejlesztése 1.1.1 dűlőutak rendbetétele 1.1.2 bio- és ökogazdálkodás terjesztése

16 ART Vital Kft.



1.1.3 agrárismeret terjesztés, képzés 1.2 Vállalkozói, üzleti környezet fejlesztése 1.2.1 iparterület -, telephely fejlesztés 1.2.2 új iparterület kialakítása önkormányzati tulajdonú területen 1.2.3 iparterület kialakítása az M4-es, 4. sz. főút csomópontjánál 1.2.4 önkormányzati befektetés ösztönző stratégia kialakítása 1.2.5 mezőgazdasági telephelyek kiszorítása a belterületről, terület biztosítása külterületen 1.2.6 raktározási kapacitások bővítése (Chemical Seed) 1.2.7 gépbeszerzés támogatása 1.2.8 barnamezős területekre irányuló befektetések ösztönzése adózási eszközökkel (volt Cukorgyár terület) 1.3 Turizmus fejlesztése 1.3.1 fürdő fejlesztése, bővítése (egyedi célközönségre fókuszálva) 1.3.2 horgásztó környezetének turisztikai célú fejlesztése 1.3.3 gyógy központ kialakítása, a volt TSZ Iskola újrahasznosításával 1.3.4 élmény alapú turisztikai attrakciók kialakítása (lovas turizmus, golf, … stb) 1.3.5 városi főtér rendezvény térré történő funkcióbővítése, erősítése 1.3.6 „Kaba Meteor” csillagvizsgáló felállítása

2 Városi környezet minőségi fejlesztése 2.1 Városi mikroklíma javítása és a települési környezet védelme 2.1.1 a főtér zöld és vízfelületi fejlesztése, bővítése 2.1.2 a város közlekedési tereinek zöldfelületi fedettség fejlesztése, felülvizsgálata 2.1.3 a települést közvetlenül határoló területek erdősítése klímavédelem célzattal 2.1.4 eltérő funkciójú területek elválasztása, zöldfelületi elemekkel 2.2 Településszerkezet és örökségértékek megőrzése, településkép védelme 2.2.1 helytörténeti múzeum kialakítása a malomban 2.2.2 ipartechnológia történeti bemutatása (a Cukorgyár története) 2.2.3 „doboz üzem” hasznosítása, „Ifjúsági ház” kialakítása 2.2.4 református templom és környezetének fejlesztése, rekonstrukciója 2.3 A városi közlekedési rendszerek korszerűsítése, környezetbarát mobilitás ösztönzése 2.3.1 a főtér tehermentesítése átmenő forgalom alól 2.3.2 kerékpárút fejlesztése a szomszédos települések, kiemelt attrakciók, egyéb városrészek irányába 2.3.3 vasút fejlesztéshez kapcsolódó környezet fejlesztés (parkolás, kerékpár tárolás…..stb) 2.3.4 M4 autópálya fejlesztéséhez kapcsolód további lehetőségek vizsgálata

3 Közösségvezérelt városfejlesztés 3.1 Humán közszolgáltatások fenntartható fejlesztése 17 ART Vital Kft.



3.1.1 3.1.2 3.1.3 3.1.4 3.1.5

hulladék udvar létesítése a Fürdő „hulladék” termál vizének energetikai célú hasznosítása intézményez épületeinek energetikai felújítása önkormányzati tulajdonú temető kialakítása meglévő temető rekonstrukciója

3.2 Közösségvezérelt térformálás, generációkon átívelő közösségi életterek fejlesztése 3.2.1 gyülekezeti ház építése 3.2.2 szolgáltatás fejlesztés a Fürdőhöz kapcsolódóan (étterem, szórakozás, szállás, …stb) 3.2.3 közösségi tér kialakítása a fiataloknak 3.2.4 művelődési Ház rekonstrukciója 3.2.5 szabadtéri színpad kialakítása, „Nyári Színház” továbbvitele, támogatása 3.2.6 közösségi sportolási célú fejlesztések a sportpályánál 3.3 Városi identitás és közösségi kohézió erősítése 3.3.1 multi funkciós csarnok kialakítása 3.3.2 közterületi közösségi terek fejlesztése, használatának népszerűsítése a település több pontján 3.3.3 a Városnap szellemiségének erősítése 3.3.4 új Kabáról elszármazottak találkozója 3.3.5 „Utcatárlat” folytatása, fejlesztése 3.3.6 a városi szlogen megalkotása

18 ART Vital Kft.



2.1. TÁJRENDEZÉSI JAVASLATOK 2.1.1. Tájhasználat, tájszerkezet javaslata Kaba Város tájhasználatát, tájszerkezetét illetően az elmúl cca. 250 évet felölelő időszakhoz hasonlóan, a cukorgyár, illetve a többi üzemi létesítmény megépítésétől eltekintve érdemi változás jelen terv távlatában sem várható. A külterület továbbra is tipikusan a domborzathoz és a talajadottságokhoz igazodó, mezőgazdasági tájként funkcionál. A település erdőgazdálkodás céljára hasznosított területeinek részaránya mind országos, mind pedig megyei viszonylatban alacsony. Ezt, illetve a település ökológiai viszonyait illetően legkedvezőbb változás a nagyméretű, egybefüggő erdőterület kijelölése a külterület nyugati szélén a 4. sz. főút (E573) mentén, melyet az MTrT tartalmi elemei miatt terveztünk be. Ugyanakkor felhívnánk a figyelmet arra, hogy az MTrT ugyanezt a területet jó termőhelyi adottságú szántóterület övezeteként jelöli meg és megítélésünk szerint a két övezeti előírás ellentmond egymásnak. A tájszerkezetet befolyásoló, jelentősebb beavatkozások a közlekedési infrastruktúra fejlesztéséhez kapcsolódnak. Feltüntetésre került az M4 gyorsforgalmi autóút tervezett nyomvonala is a település külterületének nyugati, illetve déli részén, mely megvalósulása esetén, sajnálatos módon kettészeli majd a védett (Natura2000 madárvédelmi és különleges természet megőrzési területek) és a kiemelt természetvédelmi oltalom alatt nem álló (Nemzeti Ökológiai Hálózat mag- és puffer területei) természetes és természetközeli élőhelyek egy részét. Az egymástól elválasztott területek közötti kapcsolat biztosítására a TURA-TERV-ÚT-TESZT KONZORCIUM által készített környezeti hatástanulmány tervlapjain több ponton mind a nagy-, mind pedig a kis- és a középtermetű emlősök számára ökológiai átjárók, madárvédelmi intézkedés változatokkal érintett szakaszok kerültek kijelölésre. További, a táj képét kisebb mértékben befolyásoló, szintén vonalas létesítményként került feltüntetésre a 4. sz. főúttól északra eső településrészen a tervezett nagysebességű vasútvonal, külterületet átszelő nyomvonala is. További változást jelent a jelenlegi tájképhez, tájhasználathoz képest a 4. sz. főút, a 3407. sz. közút, valamint a MÁV Zrt Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony (100-as számú) vasútvonala csomópontjának tervezett átalakítása, mely szintén feltüntetésre került a településszerkezeti terven. A túlnyomóan nagyméretű, egységesen művelhető mezőgazdasági táblák peremén részben védelmi célzattal (szélerózió hatásának csökkentése), részben a táj ökológiai adottságainak, képének javítása érdekében mezővédő-útvédő erdősávok kialakítását javasoljuk.

19 ART Vital Kft.



A természetvédelmi, vadgazdálkodási és rekreációs célokat is szolgáló erdősávok kialakítását Kaba esetében – a jellemzően északi uralkodó széliránynak megfelelően - tájba illő fajokból, megfelelő struktúrával (alsó, felső lombkorona- és cserjeszint) elsősorban kelet-nyugati irányultsággal, kétoldali szimmetriával, több sorban elhelyezett fákkal, a szélén cserjékkel javasoljuk. Mind az erdősávok, erdőtömbök, mind pedig a takarófásítások kialakítása csak nem invaziv, elsősorban - ha a termőhelyi adottságok lehetővé teszik - őshonos fafajokkal, természetes elegyarányban, természetkímélő módon javasolt Allergén növényfajok telepítése kizárólag külterületen, belterülettől és beépítésre szánt területtől nagy távolságra javasolható. Védett természeti területen erdőtelepítés kizárólag őshonos fafajokkal, a termőhely típusra jellemző elegyarányoknak megfelelően történhet. Természetvédelmi szempontból értékes gyepek erdősítése, fásítása ellenjavallt. A fásításokat érintő fejlesztések tervezése és végrehajtása során, a meglévő külterületi fásítást érintő kitermelés vagy fásítás tervezett létesítése esetén az erdészeti hatóság az eljáró hatóság. Növénytelepítésre a következő - természet és tájvédelmi szempontból is megfelelő fafajokat javasoljuk:                 

Acer campestre-mezei juhar Acer platanoides-korai juhar Acer pseudoplatanus-hegyi juhar Acer tataricum-tatár juhar Alnus glutinosa (allergén)-enyves éger Betula pendula (allergén)-közönséges nyír Carpinus betulus-közönséges gyertyán Cerasus avium (Prunus avium)-madárcseresznye Cerasus mahaleb (Prunus mahaleb)-sajmeggy Fraxinus angustifolia ssp. pannonica-magyar kőris Fraxinus excelsior-magas kőris Fraxinus ornus-virágos kőris Juglans regia-közönséges dió Malus sylvestris-vadalma Padus avium-zselnicemeggy Populus alba-fehér nyár, ezüst nyár (nem „szöszös”, hím egyedek telepítése javasolt csak) Populus canescens-szürke nyár (nem „szöszös”, hím egyedek telepítése javasolt csak)

20 ART Vital Kft.



                

Populus nigra-fekete nyár (nem „szöszös”, hím egyedek telepítése javasolt csak) Populus tremula-rezgő nyár Pyrus pyraster-vadkörte Quercus cerris-csertölgy Quercus petraea-kocsánytalan tölgy Quercus robur-kocsányos tölgy Salix alba (allergén)-fehér fűz Salix fragilis-törékeny fűz Sorbus domestica-házi berkenye Sorbus torminalis-barkóca berkenye Tilia cordata-kislevelű hárs Tilia platyphyllos-nagylevelű hárs Ulmus glabra-hegyi szil Ulmus laevis-vénic szil Ulmus minor-mezei szil Juniperus communis-közönséges boróka Pinus sylvestris-erdei fenyő

A fenntartható erdőgazdálkodás során, a fenntartható használat követelményeinek megfelelve, az erdei haszonvételek gyakorlása során törekedni kell az olyan módszerek alkalmazására, amelyek biztosítják, hogy az erdő megőrizze biológiai sokféleségét, természetességét vagy természetszerűségét, termőképességét, felújuló képességét, életképességét. Továbbá megfeleljen a társadalmi igényekkel összhangban levő védelmi, közjóléti és gazdasági követelményeknek, betöltse természet- és környezetvédelmi, közjóléti (egészségügyi-szociális, turisztikai, valamint oktatási és kutatási) célokat szolgáló szerepét és az erdővagyonnal való gazdálkodás lehetőségei a jövő nemzedékei számára is fennmaradjanak. 2.1.2. Természetvédelmi javaslatok A tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról. A környezeti és természetvédelmi elemek minőségének megóvása érdekében, a településrendezéssel érintett területeken csak olyan építmények, illetve azokhoz tartozó létesítmények, tevékenységek megvalósítását, üzemeltetését javasoljuk, amelyek ellenőrzött körülmények közötti működtetése hosszú távon sem veszélyezteti a környezeti elemek jó állapotát. A nemzetközi, európai közösségi jelentőségű, védelem alá tartozó, természetvédelmi rendeltetésű Natura 2000 hálózathoz tartozó területek esetében az azokon található, meghatározott élőhely típusok és fajok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása elsőrendű.

21 ART Vital Kft.



Szintén kiemelt fontosságú a Nemzeti Ökológiai Hálózat részét képező magterület, ökológiai folyosó övezetek helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása. A tájak karakterének fontos, természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentőséggel bíró, ennél fogva védelemre érdemes összetevőinek az egyedi tájértékeknek a megállapítására és nyilvántartásba vételére, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság által eddig még nem került sor. Az Igazgatóságtól független kataszterezés (TÁJÉRTÉKTÁR) eddig 42 db egyedi tájértéknek jelölt képződményt/létesítményt (gémeskutak, szobrok, emlékművek) jelölt meg. Javasolt a tájérték kataszter elkészítése, a benne rögzített elemek védelmének biztosítása. Előbb említett területeken a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala a természetes élőhelyek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. A gazdálkodást a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes élővilág maradandó károsodása, a védett élő szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottevő csökkenése nélkül kell végezni. Gyepgazdálkodás elsősorban a gyeptípushoz igazodó legeltetéssel, kaszálással, valamint a vegyi anyagok mérsékelt, természetkímélő használatával történhet. A vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjait - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni. 2.1.3. Tájvédelmi és tájképvédelmi javaslatok Biztosítani kell a természeti terület használata és fejlesztése során a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájakra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását. A település-, a területrendezés és fejlesztés, különösen a terület-felhasználás, a telekalakítás, az építés, a használat során kiemelt figyelmet kell fordítani a természeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és az egyedi tájértékek megőrzésére. A vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni. A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények,

22 ART Vital Kft.



berendezések külterületi elhelyezése során azoknak a természeti értékek, a mesterséges környezet funkcionális és esztétikai összehangolásával történő tájba illesztéséről. Biztosítani kell, hogy a gazdálkodással összefüggő épületek, építmények, létesítmények és berendezések elhelyezése, mérete, formája, funkciója és száma alkalmazkodjon a táj jellegéhez. A településképi arculatot, a tájképet negatívan befolyásoló tevékenységet demonstráló, vizuális-esztétikai tájhasználati konfliktusok forrását jelentő, művi létesítmények (ipari, kereskedelmi, üzemi) telkén, a 4. sz. főút, a Nádudvar, Báránd, Derecske felé vezető közutak menti és egyéb – a helyzetfeltáró dokumentumban említett - területeken tájba illesztési megoldások alkalmazását, elsősorban szintén az ökológiai viszonyok javításában is szerepet játszó takarófásítás kialakítását javasoljuk. Gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükről, elbontásukról, az érintett területnek a táj jellegéhez igazodó rendezéséről. A már említett, tervezett gyorsforgalmi autóutat, valamint a vadon élő állatfajok ismert vonuló útvonalait keresztező egyéb vonalas létesítményeket úgy kell építeni, hogy a vadon élő állatfajok egyedeinek átjutása - megfelelő térközönként - biztosítva legyen; biztosítani kell a jellegzetes tájképi elemek fennmaradását. A gyorsforgalmi út megvalósítására vonatkozó környezeti hatástanulmányban több ökológiai átjáró tervezett megvalósítása is szerepel. Elektromosenergia-szállító légvezetékek létesítésekor, valamint középfeszültségű szabad légvezeték teljes szakaszhosszra kiterjedő felújításakor olyan műszaki megoldásokat kell alkalmazni, amelyek a vadon élő madarakat nem veszélyeztetik. A természeti területek hasznosítása során figyelemmel kell lenni az élőhely típusára, jellemző vadon élő szervezetek fajgazdagságára, a biológiai sokféleség fenntartására. A művelési ág változtatás, más célú hasznosítás csak a táj jellegének, szerkezetének, a történelmileg kialakult természetkímélő használat által meghatározott adottságoknak és a természeti értékeknek a figyelembevételével lehetséges. A termőföld hasznosítása, illetve a hasznosításra alkalmatlan területek használata, igénybevétele, meliorációs tervek készítése és végrehajtása, egyéb mezőgazdasági tevékenységek folytatása, valamint a vízgazdálkodás és a vízrendezés során a természetes és természetközeli állapotú vízfelületeket, nádasokat és más vizes élőhelyeket, valamint a mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen termőhelyi adottságú területek természetes növényállományát, az erózió ellen védelmet nyújtó terepalakulatokat, gyep-, cserje- és erdősávokat meg kell őrizni. meg kell őrizni. 23 ART Vital Kft.



A kialakításra kerülő létesítmények, utak, a mezőgazdasági területek meglévő terep és vízlefolyás viszonyait, valamint azok megközelíthetőségét közvetlenül nem befolyásolhatják, nem módosíthatják. Termőföldön történő, vagy arra hatást gyakorló beruházásokat, tevékenységeket úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy az érintett és a környező termőföldeken a talajvédő gazdálkodás feltételei ne romoljanak A természeti érték igénybevételével járó tevékenység, így különösen a beruházás, építés, létesítés tervezése, kivitelezése során biztosítani kell, hogy a földtani természeti értékek, valamint a nyilvántartott ásványvagyon csak a lehető legkisebb mértékben károsodjon. A földtani természeti értékek védelme a tájvédelmet, továbbá az élettelen és meg nem újítható természeti erőforrások és az élővilág létfeltételeinek megóvását szolgálja. A földtani természeti értékek általános védelme kiterjed a földtani, felszínalaktani képződményekre, ásványokra, ásványtársulásokra, ősmaradványokra. Külterületi ingatlan, különösen természeti terület belterületté, illetve beépítésre szánt területté minősítésére akkor kerülhet sor, ha annak következtében a táj jellege, esztétikai és természeti értéke nem károsodik helyreállíthatatlanul. 2.1.4. Biológiai aktivitásérték változása Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 7. § (3) bek. b) pontja szerint „újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet”. A településrendezési eszközök készítésekor – a területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló, 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet előírásai szerint – számított biológiai aktivitásértéket tekintve, ugyan a tervekben szereplő módosításokkal érintett területekre vonatkozó szinten tartása nem megoldható, köszönhetően a már korábban leírt, új erdőterületek kijelölésének, a jelenleg hatályos településrendezési eszközökben szereplő értékhez képest jelentős mértékű növekedést sikerült elérni.

24 ART Vital Kft.



2.2. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER FEJLESZTÉSE 2.2.1. Zöldfelületi rendszer elemeinek fejlesztési javaslata A lakott területek beépítettsége, az épülettel elfoglalt területek sűrűsége a város magjából a külterület felé haladva egyre kisebb, ennek következtében a Hajnal-Mátyás király-Csarkó utcák által meghatározott gyűrűn belül, új, megfelelő méretű, összefüggő zöldfelületek kijelölése nem megoldható. Ezen gyűrűn belül elsősorban a meglévő közterek, a kiterjedt zöldfelülettel rendelkező korlátozott közhasználatú, zöldfelületű intézmények parkjainak, az utcákat kísérő zöldsávoknak a fejlesztése, a növényanyag lehetőség szerinti bővítése, a település arculatát, az utcaképet negatívan befolyásoló, rontó elemek felszámolása javasolt. Az utcákat kísérő zöldsávok állapota vegyes képet mutat. A település morfológiájából adódóan jellemzően szűk, kanyargós utcák fás növényállománnyal történő ellátása, egységes utcafásítás kialakítása nehezen megoldható. Mindezt tovább nehezíti a település közterületeit behálózó, az utcákat követő légvezetékek, közműoszlopok rendszere is. Javasolt a megfelelő szabályozási szélességgel rendelkező utcák (ahol legalább 1,5 m széles, szabad zöldsáv biztosítható) egységes fásításának és legalább gyepszintű növényzettel, biológiailag aktív zöldfelülettel borított út menti zöldsávok kialakításának vizsgálata (a meglévő közművekkel, burkolatokkal összhangban). A szűk utcák esetében mindenképpen a termőhelyi adottságoknak megfelelő, várostűrő, lassan növő, szabályos, gömb koronát nevelő díszfák alkalmazását javasoljuk (az egységes utcakép érdekében fajtájukban, megjelenésükben teljesen azonos, akár klón növényanyag felhasználásával). Az útmenti zöldsávok kialakításánál fák esetében legalább 8 m, az alattuk kialakítandó cserjesávok esetében az 1 m-nél magasabb fajoknál legalább 1 méter, az ennél alacsonyabbaknál legalább 0,5 méter tőtávolság megtartását javasoljuk. A meglévő fasorok egyedeinek utólagos pótlását kizárólag fajtaazonos növényekkel javasoljuk. Új közművek nyomvonalainak meghatározásánál azokat úgy kell kijelölni, hogy a meglévő fásítást ne károsítsa, illetve a jövőbeni fásításokat ne korlátozza, akadályozza.

2.2.2. Zöldfelületi ellátottság alakulása A település zöldfelületi ellátottságának növelésére a sűrű beépítettség következtében kizárólag a lakóterületek bizonyos telkeinek funkcióváltásával, illetve a már említett út menti zöldsávok intenzív kialakításával, a meglévő zöldfelületek fejlesztésével lenne mód. 25 ART Vital Kft.



2.2.3. Zöldfelületek ökológiai szerepének erősítésére vonatkozó javaslatok A helyi építési szabályzatban gondoskodni kell a település igazgatási területén a klimatikus viszonyok megőrzése, javítása érdekében a telkek növényzettel fedett részéből, a zöldterületekből és az erdőkből álló egységes és összefüggő zöldfelületi rendszer kialakításáról, valamint az épített környezet alaktani és helyi éghajlati jellegét meghatározó elemeinek a megőrzéséről. A zöldfelületek fásításánál belterületen is előnyben kell részesíteni - ha a termőhelyi adottságok lehetővé teszik - őshonos fafajok (nagyobb díszítő értékkel bíró dísz változataik, fajtáik), természetes elegyarányban, természetkímélő módon történő alkalmazását.

26 ART Vital Kft.



3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.1. Közúti hálózati kapcsolatok Kaba kistérségi kapcsolata Nádudvar - Földes viszonylatban meghatározó. Ez utóbbi egyúttal alternatív kapcsolat (Püspökladány mellet) a 42 sz. fkl. úthoz. Kaba mellett halad el a 4 sz. főút, Magyarország leghosszabb közútja, mely Budapesttől Záhonyig tart. A mintegy 330 km hosszú I. rendű főút Pest, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéket keresztülszelve Záhonynál éri el a magyar-ukrán országhatárt. A 4 sz. főút 7,50 m-es burkolatszélességű 12,00 m-es koronával rendelkező főút. A település közúti kapcsolatait jelenleg a 4. sz. főút mellett a 3407 sz. Nádudvar – Földes, 4801 sz. Kaba – Sárrétudvari, 4802 sz. Kaba – Derecske és a 48103 sz. Cukorgyári összekötő utak határozzák meg. Az épülő M4 gyorsforgalmi autóút Püspökladány – Berettyóújfalu szakasza a tervek szerint Kaba határában halad majd el. A gyorsforgalmi autóút biztosítaná a kapcsolatot a Budapest – M0 – Cegléd – Szolnok - Karcag – Püspökladány – Berettyóújfalu – Nagykereki – Országhatár – Nagyvárad vonalon, elősegítve mind a térségi, mind pedig az országos - nemzetközi közlekedési rendszer (E60) megújulását. A 4. sz. főút kapcsolatát a tervezett gyorsforgalmi autóúttal a Kaba külterületén NY-i irányban létesülő le-, és felhajtó biztosítja majd a település-közeli szakaszon. Kaba jelenleg is jó közlekedési infrastruktúrával rendelkezik (100-as kétpályás vasútvonal, 4. sz. főközlekedési út), a gyorsforgalmi autóút megépülése Szolnok, Budapest és a Dunántúl felé lényegesen meggyorsítaná, déli-, keleti irányban és Románia felé pedig biztonságosabbá és gyorsabbá tenné a közúti közlekedést a jelenlegi zömében rossz állapotú utak kiváltásával. A Kabai csomópont kialakítását a TURA-TERV – ÚT –TESZT KONZORCIUM által készített tervdokumentáció szerint valósítják meg. Magassági vonalvezetés: A síkvidéki jellegű domborzati viszonyok miatt a jellemzően belvizes területeken a vízépítési szakvélemény megállapításaira alapozva a pályaszint 2 m magas töltésen halad majd. Az alkalmazott magassági lekerekítő ívek értékei és az esésviszonyok értékei a megengedett értékeken belül mozognak. Közút – vasút kapcsolat A jelenlegi 4. sz. főút – 3407. sz. Nádudvar – Földes összekötő út kapcsolata a közút – vasút szintbeni keresztezés kiváltása következében megváltozik. A megváltozott útkapcsolati kialakítást a 3.2. pontban mutatjuk be.

27 ART Vital Kft.



3.2. Főbb közlekedési csomópontok A vasúti keresztezés megváltozásának hatása A város forgalma szempontjából meghatározó szerepe van a 4. sz. Budapest – Záhony főút és a 3407 j. Nádudvar – Földes összekötő út csomópontjának. Ez a csomópont jelenlegi formájában megszűnik. A 3407 j. ök. út a csomópont átépítése után akadálymentesen, felüljáróként hidalja majd át a forgalmas 4. sz. főutat és a 100-as jelű kétvágányú villamosított vasútvonalat. Kaba 3407 j. út különszintű keresztezés általános útépítési helyszínrajz

(Forrás: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megbízásából készítette RODEN Mérnöki Iroda Kft.)

A 4. sz. főúttal a kapcsolatot a 3407. j. ök. út Nádudvar felőli oldalán megépülő összekötő ág biztosítja majd. A vasúttól Kaba irányába eső közúti kapcsolatok is átalakulnak. A 3407. j. ök. út 4. sz. főúttól a Vasút utcáig tartó szakasza és a 48103. j. ök. út 0+983,13 kmig tartó szakasza elbontásra kerül. Az épülő útszakasz a Vasút utcához, a benzinkút melletti úthoz csatlakozik. A 48103 j. ök. út 0+983,13 km szelvényénél vezet vissza a meglévő út nyomvonalára. Az épülő gyorsforgalmi autóút Kabai Csomópontjának hatása A gyorsforgalmi autóút Püspökladány – Berettyóújfalu közötti szakaszának 10+900 km szelvényében keresztezi majd tervek szerint a 4801 j. Kaba – Sárrétudvari összekötő utat, 13+000 km szelvényében a 3407 j. Nádudvar – Földes összekötő utat. Ezekben a találkozási pontokban a terv szerinti különszintű útkapcsolatok kerülnek kialakításra. Nyomvonal korrekciót szükséges végrehajtani a 48103 j. Cukorgyári összekötő út 3407 j. ök. út keresztezése előtt a tervezett gyorsforgalmi autóút nyomvonalának megfelelően.

28 ART Vital Kft.



3.3. Belső úthálózat A tehergépjármű és mezőgazdasági jármű forgalom (átmenő) alól célszerű a helyi gyűjtőútként funkcionáló Hajnal, ill. Mátyás Király úton tehermentesíteni a település belsőbb részeit. 3.4. Közösségi közlekedés A közúti közösségi közlekedés a Hajdú Volán ZRt. autóbuszjárataival történik az alábbiak szerint:  4473. sz. autóbuszjárat (Hajdúszoboszló – Kaba),  4532. sz. autóbuszjárat (Berettyóújfalu – Kaba – Nádudvar),  4533. sz. autóbuszjárat (Cukorgyári ltp. – Kaba Városháza) A buszmegállók kiépítettsége nem megfelelő. A buszmegállók csak jelzőtáblával vannak jelezve. Megfelelően kialakított buszmegálló csak a vasútállomásnál van. A többi megállóhelynél részben, vagy teljesen hiányzik a buszöböl és a peron, így az autóbuszok a forgalmi sávban állnak meg. A biztonságos közlekedés érdekében szükséges lenne buszöblök létesítése. Kötöttpályás közlekedés tekintetében Kaba jó kapcsolattal rendelkezik, mivel a 100-as jelű kétvágányú villamosított vasútvonal (Budapest-Záhony), amely az országos törzshálózat része, a település mellett halad el. Állomása helyi iparvasutak (Cukorgyár, Nádudvari ipari vágány) végpontja. A tervezett csomópont megépítése megnöveli a 4. sz. főút és a 3407. j. ök. út által bonyolított közúti forgalom és a forgalmas vasút keresztezésének biztonságát azáltal, hogy különszintűvé alakul a közúti és vasúti közlekedési keresztezés. A meglévő csomópont elbontásakor biztosítani kell, hogy a korábbi útvonal ne legyen lehetséges alternatíva a vasút és a 4. sz. főút keresztezésére. 3.5. Kerékpáros közlekedés A keresztezésnek biztosítania kell a kerékpáros és gyalogos forgalom biztonságos és zavartalan átjutását is. Ez a terveket készítő RODEN Mérnöki Iroda Kft. tervei alapján közös gyalogos és kerékpárúton megvalósul, amely szintén különszintű kiépítéssel, a tervezett közúti pályatesthez kapcsolódva valósul meg. A megváltozott közlekedési rendet megfelelő táblák kihelyezésével kell egyértelművé tenni a kerékpárosok részére. Települési szinten érdemes átgondolni a kerékpárút-hálózat fejlesztési lehetőségeket, és azokat az aktuális foglalkoztatási és turisztikai viszonyoknak megfelelően célszerű tervezni. A meglévő Vasút utca – Cukorgyár kerékpárút sokat veszített jelentőségéből a cukorgyár bezárása óta. Pályaszerkezete zömében rossz állapotú, helyenként feltöredezett, beszűkült beton.

29 ART Vital Kft.



A közelmúltban épült Vasútállomás – Rákóczi Ferenc utca (templom) kényelmessé és biztonságossá teszi a kerékpáros és gyalogos közlekedést a település központja és a vasúti állomás között. Létesítési – felújítási tekintetben szükséges prioritást felállítani hasznosság szempontjából. A magasvezetésű Keleti főcsatorna balparti töltésén létesült kerékpárút főként turisztikai célt szolgál. Ennek ~ 1,8 km-es szakasza esik kabai közigazgatási területre. Tervezik kerékpárút kiépítését a Rákóczi Ferenc utca teljes hosszán (a meglévő szakaszhoz kapcsolódva), és a szomszédos települések felé is. Ennek megfelelően a tervek szerint Kaba közelében elhaladó M4 gyorsforgalmi autóút megépítéséhez kapcsolódó csomóponti átalakítások (meglévő utakkal való keresztezés) után kialakítható a településközi kerékpárutak végleges nyomvonala Nádudvar, Báránd, Tetétlen és Hajdúszovát vonatkozásában. 3.6. Főbb gyalogos közlekedés A gyalogos közlekedés a kerékpáros közlekedés mintájára fog megváltozni a csomópont környezetében. A különszintű keresztezés miatt jelentkező nagyobb lejtésviszonyok (a lejtős szakaszon nagyobb kerékpár haladási sebességek várhatóak) miatt egyértelműen el kell határolni a gyalogos és kerékpár haladási sáv-részeket (ennek egyik lehetséges módja gyakori útburkolati jel felfestés a problémás szakaszokon). 3.7. Gépjármű elhelyezés, parkolás Kijelölt parkoló jelenleg Hajnal utca, Sporttelepnél és a Köztemetőnél található. A 2004-ben kelt Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2014. (VIII.16.) Önkormányzati rendeletének 17. §-a (beépítésre nem szánt területek övezetei – Közlekedési területek - Közúti) (7) bekezdése alapján „kötelező parkoló létesítése a strand, a sportpálya és a csatlakozó közpark, a vasútállomás és a temető kiszolgálására,”. A parkolás lehetősége megvan, de a parkolók állapota nem megfelelő. Szükséges lenne a megfelelő burkolat kialakítása a Vasútállomásnál, és a Városi Fürdő parkolójánál a parkolást segítő – szabályozó jelek felfestésére.

30 ART Vital Kft.



Közlekedés - Külterület

31 ART Vital Kft.



Közlekedés - Belterület

32 ART Vital Kft.



Közlekedés – Keresztszelvény

33 ART Vital Kft.



4. KÖZMŰVESÍTÉSI JAVASLATOK 4.1. Viziközművek Kaba és Tetétlen települések közüzemi vízellátása a Ht. 2848/4/2011. iktatószámú határozatban kapott vízjogi üzemeltetési engedélyt. Kaba vízellátását a Kaba-Tetétlen közös vízellátórendszer biztosítja, amely Kaba vízbázisra épült. A nyersvízigényt a 6 db mélyfúrású kútból jelenleg üzemelő három kút biztosítja megfelelő vízkezelést követően. Mélyfúrású kutak helyei: vízműtelepen (1247/1 hrsz.) található kettő, a harmadik kút a Hajnal utca végén, a 1070/3 hrsz-ú területen található. A településen a szolgáltatott víz minősége kifogás alá eső arzén és ammónium komponensek tekintetében a 201/2001. (X.25.) Kormányrendelet alapján, ezért az ivóvízminőség javító program keretében az egészséges ivóvíz szolgáltatást kötelezett a település megoldani. Vízellátás: A város ivóvízellátó hálózata megfelelő kiépítettségű, jelentősebb hálózatbővítésre hosszútávon sem kell számítani. A vízellátást biztosító vízmű (gépészet – vízkitermelés, kezelés) teljes technológia cseréje szükséges, amely az Ivóvízminőség-javító Program keretében történik meg. A későbbiekben előnyös lenne az elöregedett azbesztcement csövek korszerű csőanyagra (pl: KMPVC) történő cseréje. 1998. év novemberében kiadásra került az emberi fogyasztására szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK irányelv, amely 1998. december 25-én lépett hatályba. Ennek megfelelően Magyarország azt vállalta, hogy műszaki beavatkozást végez azokon a településeken, ahol a bór, fluorid és a nitrit határértéke magasabb a megengedettnél, 2009. december 25-ig vállalta továbbá az ammónium, valamint a 10μg/l-nél magasabb arzén értékek határértékre történő csökkentését is. A Kaba város vízműve által szolgáltatott ivóvíz minősége nem teljesíti a szolgáltatott víz paraméterei tekintetében a 201/2001.(X.25.) sz. Kormányrendelet előírásait. A szolgáltatott ivóvíz arzén és ammónium tartalma meghaladja a határértéket. A bárándi kút arzén és bór tartalma meghaladja a megengedett határértéket, ezért a település felé az egészséges ivóvizet távvezetéken, nyomásfokozó biztosítja Kaba felől. A bárándi kutat a továbbiakban nem használják majd. A kivitelezési munkálatok folyamatban vannak, várhatóan a 2015-ös évben befejeződnek (szerződés szerint 2015. szeptember 30-ig). A rekonstrukciós és átalakítási munkálatok után Kaba, Tetétlen és Báránd települések vízellátása megfelel majd a hatályos uniós és hazai minőségi elvárásoknak.

34 ART Vital Kft.



A vízbázis védelme: Kaba ivóvíz bázisa sérülékeny környezetű, megóvása kiemelten fontos. A településen nem lehetnek olyan felszíni, felszín alatti szennyező források, amelyek közvetlenül, vagy közvetve szennyezik a vízbázist. Termálvíz: Kaba belterületén a Rákóczi Ferenc utcán gyógyfürdő üzemel. A termálvíz – kút közvetlenül a fürdő közelében van, 1000 m mélységből ered. A termálvíz lecsapolása, ill. elvezetése Rákóczi utcán kiépített zárt csatornában történik, amely az utca végén lévő sósvíz tározókba csatlakozik. Innen az elhasznált termálvíz élővízfolyásba (Kabai mellékcsatorna) való bevezetése csak megfelelő felhígítás, várakoztatás után lehetséges. A használt termálvizet elvezető csővezeték jelentős része acélból készült. A vezetékredszert javasolt korszerű, műanyagcsövezéssel kiváltani, megelőzendő az elavult acélcsőhálózat miatt bekövetkező szivárgásokat. Szennyvízelvezetés: A szennyvízhálózat kiépítettsége teljes a településen, miután több lépcsőben, 2014-ben befejeződött a hálózatfejlesztés. A Kaba DNY-i határában lévő térségi szennyvíztisztító telep váltotta ki a korábbi természetes biológiai tisztító telepet. Az új szennyvíztisztító telep elválasztott rendszerű csatornahálózaton fogadja Kaba, Tetétlen és Báránd szennyvízét. A tisztított szennyvíz befogadója a Kabai mellék csatorna 2+375 fkm. szelvénye. A telep mértékadó kapacitása 800 m3/d. A szennyvíz csatornahálózat és a szennyvíztisztító telep is modern, funkcióját megfelelően ellátja. Csapadékvíz-elvezetés: A település közigazgatási területe a Kösely, a Makkodi és a Hamvas belvíz öblözetekkel érintett. A településtől É-i, K-i irányban kanyargó Tilalmas csatorna folyása és a Keleti IX. csatorna Kabától délre húzódó szakaszának környezete belvízzel erősen veszélyeztetett, egyébként közepesen és mérsékelten veszélyeztetett a település határa. Belterületen különösen veszélyeztetett terület nincs. Közepesen veszélyeztetett a település belterületének NY-i és DNY-i peremvidéke. Településen belül a belterületi gyűjtő és a településről kivezető belvízcsatornák medrét a tervezéskori paraméterek szerint javasolt helyreállítani, továbbá külterületen a belterületről elvezető – önkormányzati kezelésű – csatornákat befogadójukig. Gondoskodni kell az átereszek átjárhatóságáról. Ezzel biztosítható a belterületek lehető leggyorsabb víztelenítése. A feladatokat az Önkormányzat ütemezetten végzi a települési közmunkaprogram keretében jelenleg is.

35 ART Vital Kft.



Vízellátás - Külterület

36 ART Vital Kft.



Vízellátás - Belterület

37 ART Vital Kft.



Szennyvízelvezetés - Belterület

38 ART Vital Kft.



Vízrendezés - Külterület

39 ART Vital Kft.



Vízrendezés - Belterület

40 ART Vital Kft.



Pálfai féle belvízveszélyeztettségi térkép

41 ART Vital Kft.



4.2. Energiaellátás 4.2.1 Villamos energia 4.2.1.1 Fogyasztói hálózatok A középfeszültségű szabadvezetékek és földkábelek az E.ON Tiszántúli Áramszolgáltatói Rt. elosztóhálózatának részei. Ezek oldják meg közép/kisfeszültségű transzformátorokon keresztül a terület villamos energia ellátását. A meglévő középfeszültségű hálózatok alkalmasak a területek folyamatos energiaellátására, beavatkozásra nincs szükség. Az E.ON Zrt. adatszolgáltatásai szerint a településrészt 56 db TR állomás látja el elektromos energiával. A meglévő TR állomások tovább bővíthetőek. A meglévő transzformátorok a szokásosan jelentkező bővítéseket jelenleg is, de gépcserével hosszabb távon is biztosítani tudják. Nagyobb igények kielégítésére kell újabb TR állomást telepíteni. A település fejlesztési elképzelései szerint négy gazdasági célú telephely bővítésre kerül sor a város közigazgatási területén. Az ezeken a területeken jelentkező többletigényeket a meglévő transzformátorok biztosítják, gépcserével hosszabb távon is. A kisfeszültségű hálózatokat az E.ON folyamatosan tartja karban, azokat korszerűsíti. Más beavatkozásra nincs szükség. Az új fogyasztói igényeket árokba fektetett földkábelekkel javasoljuk kiépíteni. A dőlt oszlopokat függőlegesbe kell állítani. 4.2.1.2 Közvilágítás A közvilágítási feladatokat az E-on TITÁSZ látja el, a felépítmény az ő tulajdonukban van, az áramszolgáltatás költségét a város fizeti. A város közvilágítása azokon a területeken, ahol a kisfeszültségű elosztás szabadvezetékes hálózattal üzemel, többnyire a kisfeszültségű vezetéket tartó oszlopsorra szerelt lámpákkal van megoldva. Az önálló közvilágítási hálózat, a szabadvezetékes környezetben minimális. Kaba város jelenlegi közvilágítása csak részben tekinthető korszerűnek. A lámpatesteket folyamatosan kell karban tartani, azokat folyamatosan korszerűbbre kell cserélni. Szem előtt kell tartani az esetleges fényszennyezés elkerülését. Ennek érdekében a lámpatesteket úgy kell elhelyezni, hogy:  csak kizárólag a megvilágítandó felületre és annak irányába világítson.  csak megfelelő, szükséges időszakban világítson. Ennek érdekében megfelelő ernyőzésű és energiafelhasználású lámpákat kell elhelyezni. Ezek azok a lámpatestek, amelyek IDA (International Dark Sky Association) minősítéssel rendelkeznek. Az IDA nagyon szigorú szempontrendszer alapján választja ki azokat a világítótesteket, melyekkel teljesen fényszennyezés mentes világítás létesíthető.

42 ART Vital Kft.



A város frekventált részein javasoljuk a közvilágítási valamint a fogyasztói légvezetékes hálózatokat földkábelesre cserélni. A közvilágítást környezetbe illő elegáns megjelenésű oszlopkandeláberekkel kell megoldani. Villamos energia hálózat - Belterület

43 ART Vital Kft.



Villamos energia hálózat - Központ

44 ART Vital Kft.



4.2.2 Gázenergia Kaba külterületén nagynyomású földgázszállító vezetékek haladnak el. Ezek mindegyike 64 bar nyomáson üzemel. A két legnagyobb átmérőjű DN 800-as (Országhatár – Mezőtúr és Hajdúszoboszló - Mezőtúr) ÉK – DNY irányban metszi a város közigazgatási területét. A két párhuzamos vezeték egymástól 5 m-rekerült lefektetésre, 50-50 m biztonsági övezettel. Egy leágazó vezeték (DN 200 Kaba leágazó vezeték) indul innen a város belterületének határa irányába. A 4-es főközlekedési út és a vasút keresztezése után párhuzamosan halad a középnyomású vezetékkel a gázátadó állomásig. Ez a vezeték 14-14 m biztonsági övezettel védett. A gázátadó állomástól DN 150-es vezetéken (Kaba – Földes) jut el a földgáz Földes irányába. A vezeték 5-5 m biztonsági övezettel védett. Kaba külterületét a Keleti IX. főcsatornát metszve hagyja el DK-i irányban. A települési gázhálózat megfelelő kiépítettségi szintű. 4.2.3 Távhő A városban távhő hálózat nem üzemel.

4.2.4 Megújuló erőforrások A településen megújuló erőforráson alapuló erőmű, telep nem üzemel, amely energiát állítana elő a város számára. 4.3. Hírközlés Kaba város adatközlés céljából megkereste az érintett elektronikus szolgáltatókat. A mobil távközlési ellátás szempontjából a város lefedettnek tekinthető. A jövőben jelentkező kábel nélküli telefonigények is kielégíthetők. A mobilszolgáltatók saját hálózatukat, felépítményüket folyamatosan karbantartják, fejlesztik. Kabán a szélessávú kommunikációs és televíziós műsor terjesztés szolgáltatásokat az INVITEL Kft. biztosítja. Ez főként légkábelen az Eon oszlopsorán, helyenként a Magyar Telekom Nyrt oszlopain halad a vasútállomás felől, a Rákóczi utcán keresztül a belvárosba, ahol viszont már földkábeles kialakítású. A szolgáltató a meglévő hálózatát folyamatosan működteti és korszerűsíti. A rendszert az új utak mellett is ki kell építeni és a jelentkező csatlakozási igényeket folyamatosan biztosítani szükséges. A digitális földfelszíni televíziós adások a város minden területén jól foghatóak. Kaba telefonhálózatát a Magyar Telekom Nyrt. üzemelteti a TV és internethálózattal közel azonos nyomvonalon, azok hálózati jellemzőinek megfelelően. A vállalat a hálózatot 45 ART Vital Kft.



folyamatosan bővíti és korszerűsíti. Új ingatlanok telefon igényei esetén a szolgáltatókkal egyeztetett beruházásokra lesz szükség. A rendszereken a széles sávú digitális rendszerű internetes hálózatokat biztosítani kell. Az esetleges új igények esetén, illetve a város frekventált részein is törekedni kell a hírközlési hálózatok földkábeles kialakítására, összhangban az erősáramú vezeték kiváltásokkal. A városban javasolt az optikai lefedő hálózat kiépítése, ezzel kielégítve a manapság jelentkező, korszerű távközlésre, műsorelosztásra valamint nagysebességű adatátvitelre irányuló igényeket. A hírközlési hálózatok kialakításának alkalmasnak kell lennie arra, hogy a város minden lakója szabadon választhasson a városban jelenlévő hírközlési szolgáltatók közül. Összességében elmondható, hogy a település vezetékes és vezeték nélküli elektronikus hírközlési hálózata kiépült. A településrendezési tervben vázolt fejlesztések, az előzetes információk alapján a meglévő hálózat fejlesztése nélkül is megvalósíthatóak.

46 ART Vital Kft.



4.4. Megújuló energiaforrások alkalmazása, környezettudatok energiagazdálkodás, egyedi közműpótlók A fejlesztések során törekedni kell a megújuló energiaforrások alkalmazására. Az energiafelhasználást gazdaságosabbá tehető napelemek és napkollektorok használatával. A gyógyfürdő területén 30kW-os gázmotor került telepítésre a gyógyvízzel feltörő kísérőgázra, mely elektromos áramot termel. A megtermelt árammal el lehet látni az egész fürdő villamos igényét, a felesleget a város eladja az E.ON-nak. A felszínre törő gáz lehetőséget adna még egy további 20kW-os gázmotor telepítésére. Pályázat keretén belül, napelemeket telepítenének a Polgármesteri Hivatal déli tetőfelületére, ezzel is csökkentve az energiafüggőséget. A később történő esetleges fejlesztések során is ezen energiákra kell gondolni megújuló energiaforrás alkalmazásával kapcsolatban, hisz a város fekvését és egyéb adottságait is figyelembe véve, szél erőművek telepítése és energiatermelés céljából történő üzemeltetése nem lenne gazdaságos További fontos lépés a lakóházak, nonprofit szervezetek valamint önkormányzati épületek energiahatékonysági korszerűsítése. Ösztönözni kell az egyéni családi házak felújítása során az energiahatékonysági korszerűsítést, a megújuló energiák felhasználását. Az önkormányzati intézmények egy részében energiatakarékos világítótestek kerültek felszerelésre (intézményi világítás korszerűsítés keretében) és a villamos hálózat is felújításra került. Az önkormányzati intézmények egy másik részében csak a világítótestek felújítására került sor az intézményi világítás korszerűsítés keretében. A nem felújított önkormányzati intézmények többségében a világítótestek elavultak, üzemeltetésük nem gazdaságos. Ezért javasoljuk azokat lecserélni energiatakarékos izzóval ellátott elektronikus előtétű egyedi kompenzálású lámpatestekre. Javasoljuk ezen kívül az elektromos hálózat felújítását is. Különös figyelmet kell fordítani a különböző intézmények térvilágításának gazdaságos működésére, tehát javasoljuk ezek alkonykapcsolóval történő működtetését, de kézi lekapcsolásra való lehetőséggel. A villamos energia, mint vezetékes energiahordozó távlatban is csak világításra és technológiai célú energiaigények kielégítésére javasolható. Bár alkalmas lenne termikus célú energiaigények kielégítésére is, beruházási és üzemeltetési költségigénye miatt ilyen célú alkalmazása csak a kis teljesítményű, tartalék (időszaki kiegészítő fűtésre, vagy ahol más energiahordozó valamely okból nem alkalmazható, kizárólag a völgyidőszakban) hőtárolós fűtésre javasolható.

47 ART Vital Kft.



Gázellátás – Külterület

48 ART Vital Kft.



Gázellátás – Belterület

49 ART Vital Kft.



Villamos energia hálózat

50 ART Vital Kft.



5. ÖRÖKSÉGVÉDELMI JAVASLATOK 5.1 Épített örökségi javaslatok Kaba legfontosabb védendő örökségvédelmi értéke maga a halmazos településszerkezete. A város településszerkezete szerves történeti fejlődés eredményeképpen jött létre. A településszerkezet tengelyét a szomszédos településekre átvezető utak nyomvonala jelöli ki. A településszerkezet sajátos utcahálózatát a sugárutakat összekötő körutak, valamint a zugok alakítják ki. Javasoljuk, hogy a helyi építési szabályzat foglalkozzon a településszerkezet karakterisztikus elemeinek megőrzésével, a belterületi közlekedési rend szabályozása során legyenek tekintettel a zugok rendszerére. Kaba településképe az 1970-es, 1980-as években jelentősen átalakult, archaikus elemek ma már alig fedezhetők fel. Ezzel magyarázható, hogy országosan védett műemléki épület mindösszesen egy található a településen, a gazdag XX. század eleji építkezések ellenére. A mára már elavult, korszerűtlen régi épületeknél a legnehezebb feladat a mai XXI. századi funkció megtalálása, amely szinte az egyedüli biztosítéka e régi épületek fennmaradásának. A megtalált funkció mellett fontos szerepet játszik még az új funkcióhoz kapcsolódóan az épületek modernizálása, esetleges bővítése, amelyet csak az épületek építészeti értékeinek figyelembevételével, hangsúlyozásával, megőrzésével lehet megvalósítani. A kevés országosan védett érték mellett jobban kellene tudatosítani a város arculata szempontjából fontos, a környezet minőségére kisugárzó hatással bíró építészeti értékeket. Ennek a munkának a legfontosabb eszköze a széleskörű, mindenre kiterjedő értékvédelmi rendelet megalkotása, amelyhez kapcsolódóan feltétlenül indokolt Kaba helyi védelem alá helyezett épületeinek, a revíziójának az elvégzése, a helyi védett épületek listájának áttekintése, esetleges bővítése. 5.2 Védelmi és korlátozó kulturális örökségvédelmi elemek A belterületet érintő beépítések esetén fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a református templom környezete régészeti érdekű területnek minősül. A templom és a környezetében kialakult teresedés a település szerves történeti fejlődése során kialakult központja. A ma is álló templom a középkori elődjének helyén épült 1736-44 között, a korábban megmaradt „kis torony” felhasználásával. Erre utal a torony vaskos aránya, keletelt elhelyezkedése, és a templomot egykor körülvevő erődfal maradványa. Okleveles, írott emlékeink vannak arra vonatkozóan, hogy a XVI. század végén, a tizenöt éves háború idején falakkal és árokkal körülvett templom állt itt, amely a török időkben kisebb ostromot is kibírt. Kaba temploma a késő középkorban tehát palánkkal volt védve. A kerítés tövében árok húzódott. Az árok helye a Vár utcában ma is látható. A Vár utca az árok egykori nyomvonalát követi.

51 ART Vital Kft.



A településen komoly örökségvédelmi kockázatot jelenthetnek a zöld mezős beruházások. Kaba nem tartozik a régészeti szempontból jól kutatott települések közé, így újabb régészeti lelőhelyre gyakorlatilag a település határában bárhol rá lehet bukkanni különböző földmunkák során. A nagyfelületű zöldmezős beruházásoknál mindenképpen számolni kell régészeti lelőhelyek előkerülésével, így különösen fontosnak tartjuk, hogy a zöldmezős beruházások előkészítésénél nagy hangsúlyt kapjon a régészeti örökség felmérése. Javasoljuk, hogy az ilyen típusú beruházások esetén a tervezés legkorábbi fázisában készüljön el a próbafeltárást is magába foglaló előzetes régészeti dokumentáció, ugyanis csak ennek a dokumentációnak a segítségével lehet csökkenteni a régészeti örökség által jelentett kockázatot. Javasoljuk, hogy a vállalkozások telephelyeinek kiválasztása során a régészeti örökségvédelmi szempontokat is vegyék figyelembe. A régészeti örökségvédelmi kockázat tovább csökkenthető már korábban kialakított telephelyek korszerűsítésével, azaz a barna mezős beruházások ösztönzésével. 5.3 Változással érintett területek örökségvédelmi szempontú összefüggései -

-

-

-

-

-

Ipari gazdasági terület bővítése a 067/7, 067/13-14 hrsz-ú ingatlanok bővítéseként a 067/12 hrsz-ú ingatlan területén (a Nádudvari út nyugati oldalán) – A beépítés tervezése során indokoltnak tartjuk a próbafeltárást is tartalmazó örökségvédelmi hatástanulmány elkészítését az örökségvédelmi kockázatok csökkentése érdekében. Ipari gazdasági terület bővítése a 0532/10, 0532/8 hrsz-ú ingatlanok bővítéseként a 0513/30 és részben a 0532/11 hrsz-ú ingatlanok területén (a 100-as vasúti fővonal és a 48103-as út között) – A beépítésre szánt terület nyilvántartott régészeti lelőhelyet érint, a beépítés tervezése során indokoltnak tartjuk a próbafeltárást is tartalmazó örökségvédelmi hatástanulmány elkészítését az örökségvédelmi kockázatok csökkentése érdekében. Ipari gazdasági terület kialakítása a 0513/11 hrsz-ú ingatlan területén a Szent-Györgyi Albert utca és a 48103-as út között – A beépítésre szánt terület nyilvántartott régészeti lelőhelyet érint, a beépítés tervezése során indokoltnak tartjuk a próbafeltárást is tartalmazó örökségvédelmi hatástanulmány elkészítését az örökségvédelmi kockázatok csökkentése érdekében. Ipari gazdasági terület bővítése a 0399/13-14 hrsz-ú ingatlanok bővítéseként a 0402/1-6 hrsz-ú ingatlanok területén (a Tetétleni út nyugati oldalán) - A beépítés tervezése során indokoltnak tartjuk a próbafeltárást is tartalmazó örökségvédelmi hatástanulmány elkészítését az örökségvédelmi kockázatok csökkentése érdekében. Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kialakítása a 0377/2-5, 0374/1-7 hrsz-ú ingatlan területén (a Csarkó utca déli oldalán, a 4802. sz. út csomópontjánál) - A beépítés tervezése során indokoltnak tartjuk a próbafeltárást is tartalmazó örökségvédelmi hatástanulmány elkészítését az örökségvédelmi kockázatok csökkentése érdekében. Mezőgazdasági üzemi terület kialakítása a 0236/3 hrsz-ú ingatlanon a belterülettől keletre, a 0237/3 hrsz-ú út északi oldalán – A beépítés tervezése során indokoltnak tartjuk a

52 ART Vital Kft.



-

-

-

-

-

próbafeltárást is tartalmazó örökségvédelmi hatástanulmány elkészítését az örökségvédelmi kockázatok csökkentése érdekében. Kertvárosias lakó terület kialakítása (átsorolás) a Deák – Rákóczi – Mácsai – Hajdú – Kuruc – Bajcsy-Zsilinszky utak által határolt tömbökben – Az utcahálózat megőrzése indokolt. Különleges beépítésre nem szánt temető területének bővítése a 3171-3265 hrszú területek igénybe vételével – A temető tervezett bővítése nyilvántartott régészeti lelőhelyet érint, a kivitelezés tervezésénél a régészeti kutatás idő- és költségvonzatait indokolt betervezni. M4 gyorsforgalmi autóút nyomvonala a belterülettől délre, Püspökladány irányából lép a közigazgatási területre és halad Tetétlen felé. – Az útépítés örökségvédelmi szempontból nagyberuházásnak minősül, a tervezés során előzetes régészeti dokumentáció készítése kötelező. Gyorsvasút nyomvonala a belterülettől északnyugatra szeli keresztül a közigazgatási területet (100-as vasúti fővonaltól a Hajdúszoboszló irányába). – A tárgyi beruházáshoz készült örökségvédelmi hatástanulmány, azonban az aktuális beruházásokhoz kapcsolódóan indokolt annak felülvizsgálata, korszerűsítése, bővítése. Kerékpár utak a Keleti-főcsatornával párhuzamosan, Báránd, Tetétlen, Hajdúszovát/Derecske, Nádudvar irányába a települési összekötő utak mentén, a meglévő hálózati elemekhez kapcsolódóan. – A kerékpárutak tervezése során indokoltnak tartjuk az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítését az örökségvédelmi kockázatok csökkentése érdekében. Külön szintű csomópont kialakítása a 3407. sz. út és a 4. sz főút csomópontjában – A tervezett csomópont nyomvonalában nyilvántartott régészeti lelőhely található, a kivitelezés tervezésénél a régészeti kutatás idő- és költségvonzatait indokolt betervezni.

53 ART Vital Kft.



6. KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK Előzmény Kaba Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 2014-ben határozott úgy, hogy a megváltozott fejlesztési elképzelések, a település közigazgatási szerepköre és jogszabályi változások miatt új településrendezési tervet készíttet. A módosítások több területkialakítást érintenek terület felhasználási, valamint infrastrukturális oldalról a település bel és külterületén. A változások és azok környezetvédelmi hatásait az alábbiakban mutatjuk be: Terület-felhasználást érintő beavatkozások - Ipari gazdasági terület bővítése a 067/7, 067/13-14 hrsz-ú ingatlanok bővítéseként a 067/12 hrsz-ú ingatlan területén (a Nádudvari út nyugati oldalán) - Ipari gazdasági terület bővítése a 0532/10, 0532/8 hrsz-ú ingatlanok bővítéseként a 0513/30 és részben a 0532/11 hrsz-ú ingatlanok területén (a 100-as vasúti fővonal és a 48103-as út között) - Ipari gazdasági terület kialakítása a 0513/11 hrsz-ú ingatlan területén a Szent-Györgyi Albert utca és a 48103-as út között - Ipari gazdasági terület bővítése a 0399/13-14 hrsz-ú ingatlanok bővítéseként a 0402/16 hrsz-ú ingatlanok területén (a Tetétleni út nyugati oldalán) - Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kialakítása a 0377/2-5, 0374/1-7 hrsz-ú ingatlan területén (a Csarkó utca déli oldalán, a 4802. sz. út csomópontjánál) - Mezőgazdasági üzemi terület kialakítása a 0236/3 hrsz-ú ingatlanon a belterülettől keletre, a 0237/3 hrsz-ú út északi oldalán - Falusias lakóterület kialakítása a 3079-3107 hrsz-ok felhasználásával a Móricz Zsigmond utca déli végénél, a keleti oldalán - Kertvárosias lakó terület kialakítása (átsorolás) a Deák – Rákóczi – Mácsai – Hajdú – Kuruc – Bajcsy-Zsilinszky utak által határolt tömbökben - Különleges beépítésre nem szánt temető területének bővítése a 3171-3265 hrszú területek igénybe vételével Hatások és azok összegzése A település területi mérlegének elemzése alapján, a fenti belterületet érintő beavatkozások tekintetében jelentős változás, hogy a település belterületén a beépítésre szánt területek esetében az ipari gazdasági területek aránya 24%-al megnő, a kereskedelmi területek aránya szintén 20%-al növekszik. A település városias szerepét erősítően a kertvárosi területek aránya is 27%-al növekszik, a falusias lakóterületek aránya viszont kis mértékben csökken. Mint látható ipari üzemek megtelepedését szolgálja a beavatkozások egy része. Ebben az esetben szükséges vizsgálni a kialakításra kerülő telkeken a közművek alkalmasságát, kapacitását egy ilyen ipari fejlesztéshez, a figyelembe venni más nem használt felhagyott ipari létesítményeket. A beépítésre nem szánt területek esetében az általános mezőgazdasági területek arányában közel 140ha-os csökkenés mutatkozik. A gazdasági erdők aránya követve az országis tendenciákat jelentősen növekszik, ami környezetvédelmi szempontból, az élőhelyek védelmét szolgálja és kedvező folyamat.

54 ART Vital Kft.



Vízvédelem Belvízhelyzet szempontjából a terület országosan is a leginkább veszélyeztetett régiók közé tartozik. Jelentős területek mértékadó belvízhelyzetben csak szivattyúzással mentesíthetők. A belvízcsatornák vízszállító képessége elsősorban a karbantartás hiánya miatt jellemzően messze alulmúlja a kívánatos kapacitást. A belvízelvezető rendszerek kiépítésére, fenntartására fordított források beszűkültek, ugyanakkor a belvízelöntésekkel szembeni érzékenység az utóbbi évtizedben fokozódott a településeken, de a művelt mezőgazdasági területeken is problémát okoz. Komplex vízrendezési terv elkészítése javasolt a településre, a belterület határa mellett, de már külterületen régi vályogvető gödrök, további hasznosításával. Az üzemelő csapadékvíz elvezető rendszerek fenntartását, szilárd burkolattal történő ellátását meg kell oldani. A terület a 7/2005.(III.1.)KvVM rendelettel módosított 27/2004.(XII. 25.) KvVM r. értelmében felszín alatti vizek vonatkozásában érzékeny kategóriába tartozik. A települési vízmű vízbázisa az üzemelő sérülékeny vízföldtani környezetben lévő vízbázisok közé tartozik. A 27/2006. (II. 7.) Kormányrendelet alapján Kaba közigazgatási területe nitrát érzékeny terület. A település területén 2014 évben megvalósult KEOP-7.1.2.0-2008-0037: ”Kaba, Tetétlen és Báránd Közös Szennyvíztisztítása és Szennyvíz Elvezetése” című projekt a településen található szennyvízhálózatra történő rácsatlakozásával 95%-os rákötési arány biztosítható, ennek elérése (talajterhelési díj kivetésével) a felszín alatti közeg védelmében javasolt. Levegőtisztaság-védelem A levegőtisztaság-védelem a környezetvédelem egyik legfontosabb feladata. A légszennyezés közvetlenül hat az emberi egészségre, egyben befolyásolja a környezet más elemeinek állapotát is. A levegőszennyezés több pontforrásnak a következménye, amely manapság legjellemzőbben, a szabadtéri avarés hulladékégetésből, kommunális energiafelhasználásból, így a fűtési időszakban a háztartások fűtésekor kibocsátott füstből és égéstermékekből, valamint a közlekedésből származik. A településen található pontforrások száma, meglévők kibocsátásai az elmúlt 10 évben a helyzetfeltáró dokumentáció szerint jelentősen lecsökkent ez alapján Kaba levegőtisztaság-védelme helyzete alapterhelése jelentősen javult az elmúlt években. Az M-4 gyorsforgalmú autóút megjelenésével a település levegőterhelése kedvezőtlen irányba változhat. A parlagfű visszaszorítására a települési önkormányzat még nem adott ki helyi rendelet csak központilag a 221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendeletet alkalmazzák, ami a parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól rendelkezik. Javasoljuk a közeljövőben helyi rendelet megalkotását és mielőbbi kiadását, a település pollen helyzetének javítása érdekében. Hulladékgazdálkodás A településen szelektív hulladékgyűjtés idáig nem valósult meg. Az akcióterületet érintő fejlesztések tekintetében valamennyi projektelem vonatkozásában történt egyeztetés a közműszolgáltatókkal, a beruházások megvalósításához és fenntartásához hozzájárultak a közműszolgáltatók. A városfejlesztési elképzelései között szerepel külterületen egy korszerű hulladékudvar kialakítása. A hulladékudvar létrejöttével megvalósulhat a szelektív 55 ART Vital Kft.



hulladékgyűjtés, megszervezése.

zöld

hulladék

feldolgozása,

szelektáló

építése,

újrahasznosítás

Zajvédelem A zaj- és rezgésvédelem szempontjait a területrendezés és fejlesztés, valamint a közlekedés tervezés alkalmával szem előtt kell tartani, a zajos és a zajérzékeny területeket lehetőleg egymástól elkülönítve kell kialakítani. Az iparterületeknek a lakóterületektől való szétválasztásával az üzemek nagyobb zajt bocsáthatnak ki - megtakarítva ezzel berendezéseik zajcsökkentésének nem csekély költségét. Az utak és a lakóépületek közötti szabad területek célszerűen felhasználhatóak olyan kereskedelmi-szolgáltató zónák kialakítására, abban olyan épületek létesítmények elhelyezésére, amelyek zajkibocsátása csekély, és zaj elleni védelmet nem igényelnek továbbá a mögöttük lévő, zajérzékeny épületeket árnyékolják. Az immissziós pontba hangenergia a zajforrástól a direkt út mellett többszörösen reflektálódva is eljuthat. A zajterhelés a direkt és reflektált hangúton terjedő hangszint eredője lesz, tehát egy adott épületet érő zaj nagyságát a környező épületek elrendezése is befolyásolja. Az épületek elhelyezésévei, a szemben lévő homlokzatok kialakításával a visszaverődő hangenergia, ezzel az eredő zajterhelés is csökkenthető. Jelenlegi közlekedési zajhelyzet a településen kedvezőnek mondható, a fejlesztések kapcsán (autóút, vasút) ezt amennyiben szükséges műszaki védelemmel biztosítani kell. Infrastrukturális elemet érintő beavatkozások - M4 gyorsforgalmi autóút nyomvonala a belterülettől délre, Püspökladány irányából lép a közigazgatási területre és halad Tetétlen felé. - Gyorsvasút nyomvonala a belterülettől északnyugatra szeli keresztül a közigazgatási területet (100-as vasúti fővonaltól a Hajdúszoboszló irányába). - Kerékpár utak a Keleti-főcsatornával párhuzamosan, Báránd, Tetétlen, Hajdúszovát/Derecske, Nádudvar irányába a települési összekötő utak mentén, a meglévő hálózati elemekhez kapcsolódóan. - Külön szintű csomópont kialakítása a 3407. sz. út és a 4. sz főút csomópontjában Fentiekben bemutatott infrastrukturális beavatkozások jelentős mértékűek a település történelmében, fejlődésében jelentős szerepet töltenek be. A kerékpárút hálózatának fejlesztése mindenképpen pozitív a helyi lakosság körében zaj és levegőterhelésre vonatkozóan, valamint segíthet a települési turizmus fellendítésében. Ehhez azonban vizsgálni szükséges a kerékpárút becsatlakozási pontjait más rendszerekhez történő elérhetőségét és annak nyomvonalát a kiszolgáló járulékos létesítményeit. Javasolt, hogy a tervezett kerékpárút nyomvonala érintse a település központját, polgármesteri hivatalát, templomokat, többek között a fürdőt is tegye két keréken elérhetővé kihasználva a település sugaras szerkezetét. A vonalas létesítmények negatív szerepe két jelentős szempontból jelentős. Elsődlegesen megvalósításuk jelentős tájat és környezet érintő beavatkozással jár együtt. Ezen beavatkozások előzetes becslése, pontos hatásainak vizsgálata a térség környezetére javasolt, különösen a közlekedési pályák nyomvonalak helyzetére és a lakott területek kapcsolatára védőtávolságára vonatkozóan, kiemelten a zajvédelem és levegőterhelés esetére. 56 ART Vital Kft.



Másodlagosan a megvalósult művek a vonalas létesítményei, természetvédelmi szempontjából negatív hatással járnak a fajok szabad mozgásában, valamint azok zavarásában. Javasolt, hogy a művek megvalósítását megelőzően ezzel a szemponttal miként számoltak a tervezők.

57 ART Vital Kft.



7. HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG BEMUTATÁSA A hatályban lévő településrendezési eszközök: - 192/2004. (VIII. 12.) számú határozat, Kaba város Településszerkezeti tervének és szerkezeti terv leírásának elfogadásáról - 22/2004. (VIII.16.) számú rendelet, Kaba város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozás Tervének elfogadásáról Az Önkormányzat a jóváhagyást követően többször is módosította az eszközeit. Jelen településrendezési eszközök jóváhagyásakor hatályon kívül helyezésre kerülnek. A hatályos településszerkezeti tervhez képest jelentős területi változtatást nem alkalmaztunk. A tervezés folyamán a megváltozott jogszabályi környezetből eredő változtatások integrálása – MTrT, OTrT – mellett, a fejlesztési koncepció térszerkezetet befolyásoló elemeinek beépítése az elsődleges. A módosítások területi kiterjedése a település léptékéhez viszonyítva szinte elenyésző, azokat az 1.2-es fejezet taglalja bővebben. Meghatározó változást az új infrastrukturális elemek megjelenése hozott. A közlekedési terek között megjelenő gyorsforgalmi szint jól illeszkedik a jelenlegi hálózathoz. A meglévő egyéb folyosókat a kerékpáros közlekedési elemekkel párosítva építettük be újra.

58 ART Vital Kft.



8. SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ A szabályozás kialakításának folyamán támaszkodtunk a hatályos tervekben szereplő előírások egy részére, a támogatott rendeltetések tovább vitelére. Az övezetek kialakításában, térbeli rendjének kialakításában jelentős változtatást nem alkalmaztunk. A település központjában – a Belváros, mint fogalom deklarálásra került a szabályozásban – egymástól jól elhatárolhatóan kijelölhetőek az intézményi és a településközponti funkciók és övezeteik. Továbbá a területre egyedi szabályozási előírások is megfogalmazásra kerültek a településkép védelme érdekében. A lakóterületek viszonylag homogén és egyöntetű képe – a halmazos településszerkezetnek köszönhetően – lehetővé tette, hogy a viszonylag elhanyagolható szabályozási eltérések karakterisztikájának fenntartására ne kelljen differenciált szabályozást létrehozni. Ezért egyedi jellemzőkre vonatkozó – például az előkertek szabályozásának kérdésében – területi elhatárolást alkalmaztunk. A gazdasági területek kijelölésénél alapvetés, hogy a zavaró hatású tevékenység a belterülettől távol kerüljön elhelyezésre. A már meglévő és működő telephelyek fejlődésének teret biztosítsunk, a koncentrációt, mint alapelvet követve. Az üzemi területeknél – melyek kevésbé illeszkednek a település épített környezetébe, inkább a tájképet határozzák meg – az architektúrális megjelenés szabályozása, ezzel a tájba illesztés elősegítése a cél. A csapadékvíz felszíni elvezetésére, a magántelkeket illetően került külön területsáv/övezet kijelölésre az árkok területének biztosításához. A mezőgazdasági területek tekintetében az övezeti besorolások legfőbb alapelve, hogy a tájképi, természetvédelmi (NATURA2000, ökológiai hálózati elemek) korlátozásai részben – leginkább a belterülettől délnyugatra található egységes blokkot alkotó terület esetében elkülönüljenek az övezetei előírásokban, eltérő alövezetekre bontva azt. Az ökológiai folyosók szétszórt területeinek – a közigazgatási terület észak, északkeleti részén - differenciált szabályozással történő kezelése, egyetlen tényező miatt nem hatékony ezért ennek additív kezelése a legcélravezetőbb. A differenciált szabályozás lehetőséget ad védett területeken történő bizonyos szintű építmény elhelyezést. Továbbá az általános jellegű területeken a folytatott tevékenységhez kapcsolható birtokközpontok kezelése is megoldott. Ezzel párhozamosan a szabályozás támogatja a helyi termelők saját területen történő termelési tevékenységhez kapcsolódó vállalkozásfejlesztés tereinek kialakítását. Egyes zöldterületi övezet kategóriákban biztosítandó funkciók hatékony létesítéséhez szükség van az OTÉK 111.§ szerinti „Egyes előírásoktól való eltérés” kérelmezésére. Erre a települési szintű zöldterületeken megvalósítandó, városias környezetben építhető játszóterek elhelyezéséhez szükséges és elengedhetetlen.

59 ART Vital Kft.



9. BEÉPÍTÉSI TERV A terv készítése során olyan típusú beavatkozás, változtatás, amely szükségessé tenné beépítési terv szintű részletezettséget, nem került tervezésre. Ezért jelen tervfejezet, munkarész kidolgozásra nem került. 10. ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY A 39/2015 (III. 11.) „A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról” kormányrendelet 68. és 69. §-a tartalmazza az örökségvédelmi hatástanulmány készítésével kapcsolatos szabályokat. Ugyanakkor a 80.§ szerint: „80. § A 68. § (1)-(3) és (5) bekezdés és a 69. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni az e rendelet hatálybalépése előtt megkötött tervezési szerződéssel rendelkező településfejlesztési koncepció vagy településrendezési eszköz készítésénél.” Jelen tervdokumentáció elkészítésére vonatkozó tervezési szerződés Kaba Város Önkormányzata és az ART VITAL Tervező, Építő és Kereskedelmi Kft. között 2014. július 21-én jött létre T-38/2014 munkaszámon. Ezért a fenti jogszabályi helyre hivatkozva a hatástanulmány nem került kidolgozásra.

60 ART Vital Kft.

Kaba Város Településrendezési Tervének készítéséhez

Recommend Documents