Kaba Város Önkormányzata

Kaba Város Önkormányzata

Kaba városának szociális célú városrehabilitációja Akcióterületi Terv

2013. február

Tartalomjegyzék I. Vezetői összefoglaló .............................................................................................................. 4 I.1. Az akcióterület helyzetértékelésének összefoglalója ................................................... 4 I.2. Az akcióterület fejlesztési céljai .................................................................................... 6 I.3. Tervezett beruházások az ÉAOP-5.1.1/A12 szociális városrehabilitációs pályázat kiírás keretében .......................................................................................................... 7 I.4. A megvalósítás intézményi kerete ................................................................................. 9 I.5. A projekt költségvetése ................................................................................................ 11 II. Kaba város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ......................................................... 18 III. Akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása ............................................................... 23 III.1. A tervezett fejlesztések IVS célrendszerhez való illeszkedése ............................... 23 III.2. Az akcióterület kijelölése .......................................................................................... 23 III.3. Jogosultság igazolása ................................................................................................ 25 IV.1. Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése ................................................. 31 IV.2. Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása ..................................... 33 IV.3. Az akcióterület társadalmi, gazdasági, környezeti állapota .................................. 33 IV.3.1. Demográfiai helyzet ............................................................................................ 33 IV.3.2. Gazdasági helyzet ............................................................................................... 38 IV.3.3. A lakosság munkaerő-piaci, foglalkoztatási és jövedelmi helyzete ................ 43 IV.3.4. Környezeti értékek bemutatása ......................................................................... 44 IV.3.5. Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények jelenléte ........................ 44 IV.3.6. Közbiztonság helyzete ........................................................................................ 45 IV.4. Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása ..................................................................................................... ................................................................................................................................... 46 IV.4.1. Akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró meglévő közlekedési hálózat helyzete ............................................................................................................................. 46 IV.4.2. Közműhálózat ..................................................................................................... 48 IV.4.3. Lakáshelyzet ........................................................................................................ 49 IV.4.4. Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények állapota ........................ 51 IV.4.5. Fejlesztésekkel kezelni kívánt településszerkezeti problémák ....................... 51 IV.5. A helyzetelemzésben feltártak rövid összefoglalása ............................................... 52 IV.6. Funkcióelemzés .......................................................................................................... 53 IV.6.1. Az akcióterület meglévő funkciói ...................................................................... 53 IV.6.2. Az akcióterületen kialakításra kerülő funkciói ............................................... 53 IV.6.3. A funkciók kialakításához kapcsolódó igényfelmérés ..................................... 54 IV.7. Tulajdonviszonyok értékelése .................................................................................. 62 IV.7.1. Tulajdonosi, együttműködési szándékok.......................................................... 64 IV.8. Piaci lehetőségek értékelése az Akcióterületen ....................................................... 65 IV.8.1. Általános megállapítások ................................................................................... 65 IV.8.2. Ingatlanpiaci helyzet és igények ........................................................................ 65 IV.8.3. A fejlesztések iránti igény .................................................................................. 66 V.1. Az Akcióterület fejlesztési célja és részcéljai............................................................ 67 V.1.1. Indoklás ................................................................................................................. 68 V.2. Az akcióterület beavatkozásai ................................................................................... 71 V.2.1. A beavatkozások kapcsolódási logikája és hozzájárulása célok megvalósításához ............................................................................................................. 75 V.3. Az önkormányzat nem beruházási jellegű városrehabilitációs célú tevékenységei 2

76 V.4. Regionális Operatív Program 2007-2013 között városrehabilitációs célú pályázat tartalma ..................................................................................................................... 84 V.4.1. Közösségi funkció fejlesztése ............................................................................... 84 V.4.2. Közterületek fejlesztése (városi funkció erősítése) ............................................ 87 V.4.3. Beruházásokhoz kapcsolódó kiegészítő kis léptékű („soft”) tevékenységek ... 97 Soft tevékenységek részletes bemutatása: ................................................................... 104 Programalap tevékenység részletezése: ...................................................................... 120 V.4.5. Szinergia vizsgálat .............................................................................................. 122 V.4.6. A projektfejlesztésbe és megvalósításba bevont konzorciumi partner ......... 125 V.4.7. Egyéb bevonandó partnerek a megvalósítás és a fenntartható üzemeltetés érdekében ....................................................................................................................... 128 V.4.8. Jellemzően az önkormányzat által ellátandó feladatok .................................. 132 V.5. Magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán 134 V.6. A fejlesztések várható hatásai.................................................................................. 136 V.6.1. Társadalmi-gazdasági hatások.......................................................................... 136 V.6.2.Esélyegyenlőségi hatás ........................................................................................ 137 V.6.3. Környezeti hatások ............................................................................................ 142 Antiszegregációs hatások.............................................................................................. 145 V.6. Kockázatok elemzése ................................................................................................ 146 V.6.1. A projekt megvalósítása és fenntartása során felmerülhető kockázatok ......... 146 V.6.2. Kockázatok elemzése, illetve bekövetkezésük hatása ..................................... 147 V.6.3. Kockázatok értékelése ....................................................................................... 148 V.6.4. Kockázatok kezelése, a bekövetkezésük megelőzésére ....................................... 149 V.7. A szociális célú városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve ................... 151 V.8. Az akcióterületi terv elkészítése és végrehajtása során lezajlott partnerségi egyeztetések............................................................................................................. 153 VI. Pénzügyi terv .................................................................................................................. 159 V1. 1. Az akció megvalósításának átfogó pénzügyi terve .............................................. 159 VI.1.1. A városfejlesztési kiadások körének meghatározása .................................... 159 VI.1.2. A pályázat költségvetése................................................................................... 160 VI.1.3. A megvalósításhoz szükséges források ........................................................... 170 VI.2. Pályázat pénzügyi terve (költségvetési tábla Excel mellékletben) ...................... 171 VI.3. Az akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása .......................................... 171 VI.4. A döntéshozatal, információáramlás és végrehajtás rendje ................................ 174 3.1.1. Szervezeti terv ................................................................................................. 176 3.1.2. Az üzemeltetés és működtetés pénzügyi terve, forrásai ................................... 178 VII. Mellékletek .................................................................................................................... 188

3

I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Kaba város Integrált Városfejlesztési Stratégiája a társadalmi-gazdasági szereplők széles rétegeinek bevonásával készült helyzetfeltáráson alapuló, fejlesztési szemléletű dokumentum, mely kijelölte a középtávon megvalósítandó fejlesztések ún. akcióterületeit. Kaba város vezetése elkötelezett amellett, hogy a település Integrált Városfejlesztési Stratégiája reális, azaz fő elemeiben megvalósítható legyen. A település méretéből – tekintettel a mozgósítható erőforrások korlátaira – és a városszerkezeti felépítéséből adódóan a stratégia megvalósíthatóságának egyik feltétele, hogy az erőforrásokat azokra a területekre koncentrálja, ahol a beavatkozások leginkább indokoltak. Ennek megfelelően Kaba városában két komplex szociális célú akcióterület, valamint egy komplex funkcióbővítő városrehabilitációval érintett akcióterület került lehatárolásra, amelyeken konkrét városrehabilitációs tevékenységek végrehajtását tervezi az önkormányzat. Ezek egyike a jelen fejlesztés keretében érintett 1. számú akcióterület, ahol az önkormányzat, a kiegyensúlyozott városfejlődés és szociális integráció jegyében szociális városrehabilitációs beavatkozást kíván végrehajtani.

I.1. Az akcióterület helyzetértékelésének összefoglalója Akcióterület lehatárolása A szociális célú városrehabilitáció során az alábbi utcákkal lehatárolt területek kerültek kiválasztásra: 1) I. számú akcióterület, Északi-akcióterület: 0392 helyrajzi számú út – 0397 helyrajzi számú út – Belterületi határ – Hajnal utca (1108 helyrajzi számú ingatlantól az István király utcáig) – István király utca (Hajnal utcától Jókai utcáig) - Jókai utca (István király úttól – Báthory utcáig) – Báthory utca (Jókai utcától a Baross Gábor utcáig) – Baross Gábor utca (Báthory utcától - Rákóczi utcáig) - Rákóczi utca (Baross utcától a Hajnal utcáig) – Hajnal utca (Rákóczi utcától – Kert utcáig 908/2 hrsz) – Kert utca (908/2 hrsz) (Hajnal utcától a Kertig) – Kert utca (új belterületi határ – 0392 helyrajzi számú útig)

Kaba szociális célú városrehabilitációja során az 1. számú akcióterület került, a továbbiakban „Északi akciótrület‖ kiválasztásra, ennek indokoltsága III.2. pontokban kerül kifejtésre. A települési belterület kiterjedése 9.503 ha, ebből az Északi akcióterület 80,6 hektár. Az akcióterület a városközponton kívüli városrészben található és a városban beazonosítható egyik szegregáció az akcióterületen található illetve szegregációval veszélyeztetett terület is fellelhető az akcióterületen. A hat releváns jogosultsági kritérium közül az akcióterület négynek eleget tesz, az erősen leromlott fizikai környezet mellett a 4

legfontosabb probléma a szegénység és kirekesztettség, az alacsony gazdasági aktivitás. A tervezett beavatkozások megfelelnek a településrendezési tervben foglaltaknak, beavatkozás nem szükséges a rendezési tervnek való megfelelés érdekében. A 2001. évi népszámlálási adatok szerint az Akcióterületen élt Kaba lakónépességének 19,6%-a, amely arány gyakorlatilag nem változott. A lakosság korcsoportos megoszlását tekintve megállapítható, hogy az akcióterületi lakosságon belül lényegesen magas a fiatalkorúak aránya (19,3%) 2001-ben. Ezzel párhuzamosan az akcióterületen az aktív korúak aránya is magasabb volt (60,5%) 2001-ben, mint a városi átlag (60,3%). Az iskolai végzettséget tekintve megállapítható, hogy a 2001 évi adatok alapján az akcióterületen élők képzettségi mutatói elmaradnak a városközpont átlagra vetített mutatóktól. Általánosságban megállapítható, hogy az akcióterület lakosságának munkaerő-piaci, foglalkoztatási és jövedelmi helyzete hasonló a városi átlaghoz a 2001-es statisztikai adatok alapján. A városi szinten magas a munkanélküliségi ráta (24,9%), az akcióterületen a városi átlagtól is magasabb 26,2% volt 2001-ben, amit tovább árnyal az az adat, hogy a foglalkoztatottak 48,4%-a alacsony presztízsű foglalkozatási csoportokban került foglalkoztatásra. Az egész város belterületén jellemzően kevés a közterületi zöldfelület, így az Akcióterületen is. Az Akcióterületen nem találhatóak sem országos sem helyi védelem alatt álló, illetve arra javasolt épített értékek a hatályos településrendezési terv alapján. Az Akcióterület elsősorban lakófunkciót tölt be, amely – mivel a közigazgatási és közszolgáltatási funkciók zöme a városközpontra koncentrálódik – erősen funkcióhiányos terület, csupán néhány kereskedelmi-vendéglátóipari egység és mindösszesen 33 db működő vállalkozás található a területen. A város teljes IPA befizetéséből csupán 0,03%-a folyik be az akcióterületről. Közbiztonsággal kapcsolatos problémák elsősorban vagyon ellen elkövetett bűncselekményekben jelentkezik, amelyek száma évről évre nő, megjelent a városban a megélhetési bűnözés is. Az Akcióterületen csak önkormányzati tulajdonú belterületi utak találhatók, állami tulajdonnal érintett út nincs. Minőségi jellemzőit tekintve az akcióterület belső közúti közlekedés-hálózata nem kielégítő. Helyközi autóbusz járat szállítja az utasokat a település főutcáján végighaladva Tetétlenre, Földesre, Berettyóújfaluba, valamint az ellenkező irányban Nádudvarra. Kabán helyi autóbusz járat is működik a cukorgyári lakótelep- és a vasútállomás, főút teljes szakaszán a tetétleni elágazásig. A vasúti közlekedés a következőképp alakul Kabán, Kaba a Budapest – Záhony közötti vasútvonalon helyezkedik el. Közművek, így az ivóvíz, a villamos energia, a vezetékes gáz, valamint a távközlés és a kábeltévé-hálózat kiépítettsége teljes körű az akcióterületen a szennyvízhálózatot kivéve. Az akcióterület lakásállományának túlnyomó többsége családi házban van, vagyis terület egyedi lakóházas beépítésű. Az akcióterületen egyaránt fellelhetőek az 500m2 alatti és a 23000m2 feletti telkek. Ezeken a területeken jellemzően még fennmaradtak a valamikori vályogházak. 5

Az Akcióterület legfontosabb településszerkezeti problémái az alábbiakban foglalhatóak össze:  Az akcióterületet feltáró belterületi utak egy jelentős része poros út, amely a megközelíthetőségen keresztül jelentős hatást gyakorol a helyi lakosság életminőségére;  A pormentes utak kiépítésével párhuzamosan a csapadék- és belvíz-elvezetési rendszer jelentős bővítése válik szükségessé az akcióterületen;  Az Akcióterület sportpályához közeli részén lévő hely kihasználatlan, alkalmas a multifunkciós közösségi ház létesítésére

I.2. Az akcióterület fejlesztési céljai Átfogó cél A város IVS-ének részeként elkészült antiszegregációs terv átfogó céljával összhangban az akcióterület átfogó célja a településrész rehabilitációjának segítségével a városszövetbe történő visszaintegrálása, leszakadás folyamatának megállítása. Részcélok Az átfogó célt az alábbi részcélok megvalósításán keresztül kívánja az önkormányzat elérni: A) Az akcióterület lakossága, hátrányos helyzetű réteg számára, képzési és foglalkoztathatóságot segítő programok nyújtása, ezzel az életminőségük javítása a társadalomba történő visszaintegrálódásuk érdekében; B) A szegregált területek városi, közösségi funkcióinak bővítése közösségi terek, a helyi közösségi összetartozás és a településszintű társadalmi kohézió erősítése érdekében; C) A város egész területén és különösen az akcióterületen végrehajtott bűnelkövetések számának csökkentése célzott programokkal, a polgárőrség kitelepítésével; D) A fizikai környezet állapotának javítása egy élhetőbb, a kor színvonalának megfelelőbb környezet megteremtése érdekében, valamint annak érdekében, hogy a beazonosított szegregátum bekapcsolódhasson a város vérkeringésébe.

6

I.3. Tervezett beruházások az ÉAOP-5.1.1/A12 szociális városrehabilitációs pályázat kiírás keretében Akcióterület beavatkozásai A tervezett beavatko zások típusa

A tervezett tevékenység megnevezése

Multifunkciós közösségi ház építése

ÉAOP5.1.1/A12

önkormányzati

B, D

B, D

Térfigyelő kamerarendszer kiépítése

C

Soft tevékenység Programalap megvalósítása Kiskereskedelmi és szolgáltató egység létrehozása

Megvalósítás feltétele - jogerős építési engedély

játszótér építése

Útfejlesztés Útépítés,

magán beruházás

Kapcsolódá s részcélhoz

B, D

- E.ON, mint vezetékjog jogosultjának hozzájárulása - E.ON, mint vezetékjog jogosultjának hozzájárulása - E.ON, mint vezetékjog jogosultjának hozzájárulása - útfelújításhoz szükséges engedélyek E.ON, mint vezetékjog jogosultjának hozzájárulása

A

-

A

-

A

- Önerő rendelkezésre állása - pályázati forrás felkutatása

sporttelep fejlesztése

B, D

szennyvízcsator na kiépítése

B, D

- pályázati forrás felkutatása, sikeres pályázat benyújtása - sikeres pályázat benyújtása megtörtént, 7

2013

2014

2015

2016

I. II.

I. II.

I.

I.

II.

II.

A tervezett beavatko zások típusa

A tervezett tevékenység megnevezése

közterület rehabilitáció

Kapcsolódá s részcélhoz

B, D

Megvalósítás feltétele

2013

2014

2015

2016

I. II.

I. II.

I.

I.

II.

projekt megvalósítás szakaszában van A konstrukció újraindítása esetén sikeres pályázat benyújtása és támogatás elnyerése

A felsorolt infrastrukturális beavatkozások mellett a város számos kiegészítő – a fejlesztések hatását és fenntarthatóságát erősítő beavatkozást, ún. „soft elemet‖ is megvalósít a terv részeként, mely megvalósításban konzorciumi partnere is segítségére lesz: -

Az önkormányzat által megvalósítani kívánt „soft‖ tevékenységek:  az érintett lakosság bevonását célzó akciók: kiállítások, rendezvények  munkaerőpiaci beilleszkedés támogatására komplex támogató programok  bűnmegelőzést elősegítő programok

-

Civil programalapból támogatott „soft‖ elemek:        

hagyományos magyar harci és sport tevékenységek elsajátítása kézműves tanfolyamok játszóház létesítése fiatal alkotók művészeti ösztöndíja sport tehetségkutató és ösztöndíj környezettel kapcsolatos aszfalt rajzverseny gyermekvetélkedők környezetjavító akciók (facsemete, szemétszedés, parlagfű) versennyel ötvözve

Az ÉAOP városrehabilitációs pályázatból megvalósuló, felsorolt tevékenységeken kívül további beruházások is megvalósulnak az akcióterületen különböző forrásokból. Kapcsolódó beruházások  Magánszféra által megvalósítani kívánt beavatkozások -

Kiskereskedelmi és szolgáltató egység létrehozása

 Közszféra (önkormányzat és állam) által megvalósítani kívánt beavatkozások -

sporttelep fejlesztése szennyvízcsatorna hálózat kiépítése 8

II.

-

közterület rehabilitáció

I.4. A megvalósítás intézményi kerete Kaba városa jelenleg nem rendelkezik városfejlesztési társasággal és a település mérete, a projekt mérete nem indokolja a városfejlesztési társaság létrehozását. Erre tekintettel az alábbiak szerint történik meg a menedzsment struktúra felállítása: -

belső menedzsment szervezet: nincs a projektben erre vonatkozóan költségelszámolás külső menedzsment szervezet: önálló, külső szervezet megbízásával történik kiválasztási eljárás lefolyatatását követően

A projekt menedzsment struktúra és a szakmai vezetés meghatározása során egyértelmű cél volt, hogy olyan struktúra kerüljön meghatározásra, amely egyrészt biztosítja a megfelelő szakértelmet minden olyan szakterületen, amely a projekt megvalósítása szempontjából releváns, másrészt pedig biztosítja azt, hogy az intézmény érdekei maximálisan képviselve legyenek a projekt menedzsment és a szakmai vezetés működése során. A projektmenedzsment tevékenységei a projekt fő célkitűzéseinek megvalósítását, a tervezett eredmények elérést szolgálják. A projektmenedzsment feladata továbbá a projekttevékenységek hatékonyságának és eredményének vizsgálata és erről dokumentáció készítése. A PME-nek a beruházás fázisaiban (a tényleges beruházási munkálatok elvégzésével kapcsolatos feladatok elvégzése, projekt lezárása) való feladatai az alábbiakban kerül kifejtésre. A beruházással kapcsolatosan el kell különíteni a döntéshozó testületet, illetve a napi, operatív feladatokat elvégző szervezetet. A döntéshozó személy egy személyben a polgármester (illetve bizonyos, magas szintű döntéshozatalt érintő kérdésekben – pl. közbeszerzési eljárást lezáró döntések meghozatala - a képviselő testület). A projektmenedzsment szervezet felépítését tekintve: -

belső menedzsment szervezet: 1 fő szociális szakember; 1 fő műszaki szakértő külső menedzsment szervezet: 1 fő projektmenedzser; 1 fő pénzügyi vezetőt; 1 fő projekt asszisztenst; 1 fő „soft‖ felelős szakember

Belső menedzsment szervezet: A szociális szakember feladata a programalaphoz, a programalapon kívüli tevékenységek 9

megvalósításához szükséges segítség nyújtása, a lebonyolításban való részvétel, a hátrányos helyzetű akcióterületi lakosság minél szélesebb körben való bevonása a projektbe. A „soft‖ felelős szakember munkájának segítése, támogatása. Műszaki szakértő feladatai:  

a projekt fizikai megvalósításában segítségnyújtás, a műszaki kérdések megválaszolása, problémák megoldása, együttműködve a kivitelezőkkel, tervezőkkel, műszaki ellenőrökkel, rendelkezésre áll a közreműködő szervezet ellenőrzései során

Külső menedzsment szervezet: A külső projektmenedzseri tevékenységet egy külső megbízott cég végzi a projekt pénzügyi lezárásáig vállalkozói díj ellenében. A szolgáltató kiválasztása nyílt diszkriminációmentes eljárásban történik. A külső szervezet kiválasztására (és így a pénzügyi vezető, a projekt asszisztens, a projektmenedzser és a „soft‖ felelős szakemberek személyeinek meghatározására) a projektjavaslat benyújtásakor még nem került sor. A projektmenedzser feladata a projekt végrehajtásának folyamatos felügyelete, projektmenedzsment szervezet tagjainak koordinálása, a projekt haladásának ellenőrzése, segítséget nyújt a projekt időbeli ütemezésének betartásában és a kulcs folyamatok ellenőrzése, a segítő szolgáltatók munkájának irányítása, koordinálása, ellenőrzése. A projektmenedzser felelős a projektben foglaltak megvalósításáért, munkaideje 20 óra/hét, továbbá elvárás a folyamatos rendelkezésre állás (személyes közreműködés). A projektmenedzser feladatai közé tartozik a projekt végrehajtásának folyamatos szakmai felügyelete, a projekttel kapcsolatos folyamatok ellenőrzése és koordinálása és a projekt szakmai tartalmának megvalósítása, segítséget nyújt a projekt szakmai ütemezésének betartásában. Felügyeli és ellenőrzi a tevékenységeket, azok szakszerű végrehajtását, a határidők betartását. A pénzügyi vezető, felel a projekt pénzügyi tervének végrehajtásáért és a fejlesztések során felmerülő problémák megoldásáért, munkaideje 20 óra/hét, továbbá elvárás a folyamatos rendelkezésre állás (személyes közreműködés). A pénzügyi vezető feladata a projekt megvalósítási időszaka alatt a pénzügyi/ gazdasági feladatok ellátása, kifizetési kérelmek készítése, a projektben meghatározott pénzügyi ütemezések betartása, a költségvetésben szükségessé vált módosítások végrehajtása, részt vesz az előrehaladási jelentések (PEJ, ZPEJ) elkészítésében, kapcsolatot tart a projekt könyvvizsgálójával. A projekt asszisztens részt vesz a projekt megvalósításában, munkaideje 20 óra/hét, továbbá elvárás a folyamatos rendelkezésre állás (személyes közreműködés). Feladata a napi adminisztráció elvégzése, segíti a projektmenedzsment tagok munkáját. Elvégzi a rá háruló tevékenységek kivitelezését, illetve az adminisztrációs feladatokat. Dokumentálja a projekt végrehajtását és befejezését. Segíti a projekt sikeres megvalósítását szolgáló csapatmunka kialakulását és fenntartását, támogatja a projekt működéséhez szükséges információáramlást és az információk naprakész kezelését. Részt vesz az ügyviteli, illetve dokumentációs rendszer kialakításában, valamint fenntartásában. 10

A soft tevékenységekért felelős szakember részt vesz a projekt megvalósításában, munkaideje 20 óra/hét, továbbá elvárás a folyamatos rendelkezésre állás (személyes közreműködés). Feladata a programalaphoz, a programalapon kívüli tevékenységek megvalósításához szükséges segítség nyújtása, a lebonyolításban való részvétel, a hátrányos helyzetű akcióterületi lakosság minél szélesebb körben való bevonása a projektbe. Civil szervezetek, a lakosság, a helyi társadalmi réteg minél szélesebb körben való bevonása a programokba. A PME fentebb ismertetett szervezeti felépítése maximálisan biztosítja, azt hogy a beruházás minden a pályázat szempontjából releváns szakmai oldalról is megfelelően támogatva legyen a szükséges szakértelemmel rendelkezők által. A projektmenedzsment tagok kiválasztására a projektjavaslat benyújtásának időpontjáig még nem került sor. A kiválasztás nyílt diszkriminációmentes eljárásban fog megtörténni, 3 ajánlat egyidejű bekérésével.

I.5. A projekt költségvetése A pályázat összefoglaló költségvetése

Tevékenység I. Előkészítési költségek

Nettó (Ft)

Bruttó - Elszámolható költség (Ft)

Áfa (Ft)

26.022.168,-Ft

6.939.532,-Ft

32.961.700,-Ft

IVS

3.000.000,-Ft

810.000,-Ft

3.810.000,-Ft

ATT

4.500.000,-Ft

1.215.000,-Ft

5.715.000,-Ft

Engedélyezési szintű tervdokumentáció, műszaki tervek, előzetes tervezői költségbecslés

6.000.000,-Ft

1.620.000,-Ft

7.620.000,-Ft

Kiviteli tervek

7.700.000,-Ft

2.079.000,-Ft

9.779.000,-Ft

Hatósági eljárási díjak

320.200,-Ft

0,-Ft

320.200,-Ft

Közbeszerzés költsége

4.251.968,- Ft

1.148.032,-Ft

5.400.000,-Ft

250.000,-Ft

67.500,-

317.500,-Ft

289.006.574,-Ft

78.031.726,-Ft

367.038.300,-Ft

Projektmenedzsment költsége

7.480.315,-Ft

2.019.685,-Ft

9.500.000,-Ft

Tervezői művezetés

1.205.000,-Ft

325.350,-Ft

1.530.350,-Ft

Műszaki ellenőr költsége

3.615.000,-Ft

976.050,-Ft

4.591.050,-Ft

Könyvvizsgálat költsége

590.551,-Ft

159.449,-Ft

750.000,-Ft

Nyilvánosság biztosítása

2.753.464,-Ft

743.436,-Ft

3.496.900,-Ft

Építés

241.000.000,-

65.070.000,-Ft

306.070.000,-Ft

KSH adatkérés II. Megvalósítási költségek

11

Tárgyi eszköz beszerzés

7.165.354,-Ft

1.934.646,-Ft

9.100.000,-Ft

25.196.890,-Ft

6.803.110,-Ft

32.000.000,-Ft

315.028.742,-Ft

84.971.258,-Ft

400.000.000,- Ft

"Soft" tevékenységek Összesen

A pályázat forrásai A projekt teljes költségvetése

400.000.000,- Ft

Elszámolható összes költség

400.000.000,- Ft

Nem elszámolható költségek

0,- Ft

Igényelt összes támogatás

400.000.000,- Ft

Kaba Város Önkormányzata által igényelt támogatás

392.000.000,- Ft

Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ által igényelt támogatás

8.000.000,- Ft

Maximális támogatási intenzitás

100%

Igényelt támogatási intenzitás

100%

Biztosítandó önerő a projekten belül

0,- Ft

Kaba Város Önkormányzata hozzájárulása a projektben

0,- Ft

Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ által igényelt támogatás

0,- Ft

Maximális támogatási intenzitás

400.000.000,- Ft

Kaba Város Önkormányzata hozzájárulása a projekten kívül

12

0,- Ft

A fenti költségvetésből az alábbi főbb indikátorokkal kifejezett számszerűsített eredmények megvalósulását célozza a projekt:

Mutató neve

Mutató típusa (output / eredmény)

Mérté kegysé g

Bázisérték

Minimál Célérté isan k az 5 Célérték a elvárt éves Célérték megvalócélérték, kötelező elérésének sítási ahol a fennidőpontja időszak pályázati tartási végén felhívás időszak megadta végén

Mutató forrása PEJ: Projekt előrehala dási jelentés, PFJ: projekt fenntartá si jelentés

Mutató mérésének módszere és gyakorisága

Kötelező indikátorok

A projekt szintjén mért indikátorok A támogatással érintett területen telephellyel rendelkező vállalkozások számának növekedése

Eredmény

db

0

-

-

-

-

PEJ, PFJ

Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken

Output

fő

0

500

2014.12.3 1.

1249

1249

PEJ, PFJ

Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága

Output

ha

0

80,6

2014.12.3 1.

80,6

80,6

PEJ, PFJ

Kedvezményezet t jelentéseiből félévente, népességnyilvántartó adatai Kedvezményezet t zárójelentéséből, egyszer a projektzáráskor Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente.

További szakmai indikátorok

Teremtett munkahelyek száma

új

Eredmény

fő

0

2

2014.12.3 1.

2

2

PEJ, PFJ

Teremtett munkahelyek száma - nők

Eredmény

fő

0

1

2014.12.3 1.

1

1

PEJ, PFJ

A program hatására teremtett főállású új munkahelyeken foglalkoztatott hátrányos helyzetűek száma

Eredmény

fő

0

1

2014.12.3 1.

1

1

PEJ, PFJ

Megtartott munkahelyek száma

Eredmény

db

0

-

-

-

-

PEJ, PFJ

Új városi funkciók betelepedése / a fejlesztés nyomán elérhető (közés profitorientált) szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen A fejlesztés nyomán megerősített funkciók száma a projekt által érintett akcióterületen

Output

Eredmény

db

db

0

0

14

-

2014.12.3 1.

-

2014.12.3 1.

4

1

4

1

Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente.

PEJ, PFJ

Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente.

PEJ, PFJ

Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/

Létrehozott közösségi hasznos nettó alapterület nagysága

Output

m2

0

-

2014.12.3 1.

1341,6

1341,6

PEJ, PFJ

A fejlesztés következtében felhagyott ingatlanok újrahasznosítása

Output

m2

0

-

-

-

-

PEJ, PFJ

A támogatott projektek eredményeként elért energia megtakarítás

Eredmény

TJ

0

-

Output

db

0

-

-

-

-

PEJ, PFJ

Helyi foglalkoztatási kezdeményezésekbe bevont hátrányos helyzetű emberek száma

Output

fő

0

5

2014.12. 31.

5

5

PEJ, PFJ

Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma

Output

fő

0

-

2014.12. 31.

1249

1249

PEJ, PFJ

Felújítással lakások száma

érintett

15

PEJ, PFJ

évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente.

A fejlesztéssel érintett épületek, építmények száma

Output

db

0

-

-

-

-

PEJ, PFJ

A fejlesztéssel létrejövő új épület, épületrész nagysága

Output

m2

0

-

2014.12.3 1.

459,6

459,6

PEJ, PFJ

Akadálymentesített épületek száma

Output

db

0

-

2014.12.3 1.

1

1

PEJ, PFJ

Azbesztmentesített épületek száma

Megnövekedett zöldfelületek nagysága

Output

Output

db

m2

0

-

0

-

16

-

-

-

-

-

Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente.

PEJ, PFJ

Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente.

PEJ, PFJ

Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente.

Megújított zöldfelületek nagysága városrehabilitáció

Output

m2

0

-

-

-

-

PEJ, PFJ

Támogatásból felújított tárgyi, építészeti, műemléki értékek száma

Output

db

0

-

-

-

-

PEJ, PFJ

A megvalósult fejlesztéssel elégedett lakosság aránya a projekt által érintett akcióterületen

Eredmény

%

0

75

2014.12.3 1.

75

75

PEJ, PFJ

17

Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente.

II. KABA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A pályázati kiírás szerint Kaba számára kötelező volt Integrált Városfejlesztési Stratégiát (IVS) készíteni, amelyet az önkormányzat jelen pályázat keretében az Akcióterületi tervvel párhuzamosan elkészített 2013. évben, az IVS a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztésért és Építésügyért felelős Szakállamtitkársága (NFGM TÉSZÁT) által 2009-ben kiadott „Városfejlesztési Kézikönyv‖ második kiadásának tartalmi követelményeinek megfelelően. Kaba városa a 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. mellékletében, „A kedvezményezett kistérségek besorolása‖ alapján leghátrányosabb helyzetű kistérségben (Püspökladányi kistérség) fekszik, komplex programmal nem segítendő kistérség. Az IVS helyzetértékelő fejezetei Kaba város társadalmi, gazdasági és környezeti szempontú elemzését és értékelését mutatják be. A város egészére vonatkozó helyzetértékelést az IVS III. fejezete tartalmazza. A város egészére SWOT elemzés készült, amelyet az IVS III.7. alfejezet tartalmaz. Az IVS-ben a városi elemzést követően 2 városrész került lehatárolásra, amelyek lefedik a város teljes belterületét, illetve megjelölésre került a város külterületi része is. A városrészek kialakítása a Városfejlesztési Kézikönyv előírásai szerint történt, egy olyan felosztás alkalmazásával, amellyel a helyi lakosság is képes azonosulni. A városrészekre vonatkozó részletes helyzetfeltárást és összefoglaló SWOT elemzést az IVS tárgyalja. A Kaba városában kijelölt városrészek az alábbiak: 1) Városközpont 2) Városközponton kívüli terület - Külterület

Az IVS-ben és jelen Akcióterületi tervben 2 akcióterület került elkülönítésre az alábbi lehatárolás szerint: 2) I. számú akcióterület, Északi-akcióterület: 0392 helyrajzi számú út – 0397 helyrajzi számú út – Belterületi határ – Hajnal utca (1108 helyrajzi számú ingatlantól az István király utcáig) – István király utca (Hajnal utcától Jókai utcáig) - Jókai utca (István király úttól – Báthory utcáig) – Báthory utca (Jókai utcától a Baross Gábor utcáig) – Baross Gábor utca (Báthory utcától - Rákóczi utcáig) - Rákóczi utca (Baross utcától a Hajnal utcáig) – Hajnal utca (Rákóczi utcától – Kert utcáig 908/2 hrsz) – Kert utca (908/2 hrsz) (Hajnal utcától a Kertig) – Kert utca (új belterületi határ – 0392 helyrajzi számú útig) 3) II. számú akcióterület, Déli-akcióterület: Mátyás király utca (Batthyányi utcától - Kölcsey utcáig) - Kölcsey utca (a Mátyás Király utca - Petőfi utcáig) - Petőfi utca (a Kölcsey utcától – a Bárándi utcáig) - Bárándi utca (a Petőfi utcától - Fecske utcáig) - Fecske utca - Veres Péter utca - Dankó Pista utca - Belterület határa (Dankó Pista utcától - Batthyányi utcáig) - Batthyányi utca (a Belterület határától - Mátyás Király utcáig) Megjegyzés: A Déli részen a Dankó Pista utca - Belterület határa (Dankó Pista utcától Batthyányi utcáig) – Batthyányi utca (a Belterület határától-Mátyás K. utcáig) beletartozik a Sziget, Csatorna, Nyíl , Kölcsey utca is. Ezen utcák által határolt terület.

Az IVS-ben és jelen Akcióterületi tervben 3 szegregáció került elkülönítésre a Központi Statisztikai Hivataltól kért adatok alapján az alábbi lehatárolás szerint: 19

1) 1. számú szegregáció 2) 2. számú szegregáció 3) 3. számú szegregáció Kaba városának akcióterületei, illetve kimutatott szegregációi az alábbiak szerint helyezkednek Kaba területén:

A városfejlődés elérésének biztosítása érdekében kitűzésre kerültek a város életében elérendő célok, illetve annak eléréséhez kijelölésre került az a strukturált célrendszer is, amelynek alapjául a részletes városi és városrészi helyzetelemzés, illetve a SWOT elemzések szolgáltak. A város kedvezőtlen gazdasági és finanszírozási környezetben is meg kívánja tartani pénzügyi egyensúlyát. A kritikus helyzetekben történő helytállás és felelősségtudat mentén, a jövőben 20

is a lehető legtöbb és legjobb fejlesztés megvalósítása a cél. A város műszaki infraksrtukturális hátterét kiteljesítve mérsékelhetők a környezeti, közlekedési problémák. Az ezzel párhuzamos humán fejlesztések pedig a gazdaság dinamizálásában játszhatnak szerepet. Megfelelő prioritási sorrend és forrásfelhasználás esetén a város ciklikus megújulása és fejlődése biztosított a jövőben is. Legfontosabb teendők a közeljövőben, azaz rövidtávon, a következő 1-3 évben: - A település környezeti állapotának fejlesztése - Városi infrastruktúra kiteljesítése - A társadalmi problémák kezelése - A gazdasági szereplők számának és teljesítményének növekedését biztosító feltételek megteremtése. - Megfelelő életkörülményeket biztosító városi intézmény rendszer és helyi közösség felépítése. Átfogó cél a város életében, hogy – a megjelölt stratégiai fejlesztések és feladatokhoz igazodóan – Kaba város településszerkezetének, területhasználatának, települési természeti és épített öröksége védelmének érdekében szükséges fejlesztések, építészeti beavatkozások megtörténjenek, azok eredményeként Kaba város a jelenleginél komfortosabb, egészségesebb esztétikusabb és szebb város legyen. Cél, hogy a város szerkezete úgy változzon, hogy javuljon a gazdasági-, tőkevonzó képessége, turisztikai vonzereje, népességmegtartó ereje, valamint mind a működése, mind az üzemeltetése gazdaságosabb legyen úgy, hogy közben a fenntartható fejlődés elve érvényre juthasson, a táji, természeti adottságok ne sérüljenek. A működő gazdaság és a foglalkoztatás növelése biztosítja az alapfeltételt a megélhetéshez, a város további fejlődéséhez. A megélhetés minőségét színvonalas szolgáltatások kialakításával és környezet megóvásával, attraktivitásának fokozásával lehet javítani. A programok megvalósítása csak akkor lehet sikeres, ha olyan társadalmi közegben valósulnak meg, amely összetartó közösség képét tárja a külvilág elé. A város vezetése a közelmúltban és a jövőben is szem előtt tartotta az átgondolt, lefektetett koncepcionális alapokon nyugvó fejlesztői munkát. Ezt bizonyítja Kaba Város Településfejlesztési Koncepciójának 2003-as megalkotása és folyamatos fejlesztése, aktualizálása. A város Környezetvédelmi Programjának 2010-es megszületése, valamint a ciklikusan megújuló Gazdasági Programok rendszere. A gazdasági kibontakozást sokoldalú együttműködési program alapozhatja meg, mely egyben szolgálja a működő tőke városba való vonzását és az égető szociális gondok oldását. A gyengeségek felszámolásában, és a veszélyek okozta kockázatok csökkentésében a közszférára hárul a városkép megújítása, a város image-nek újrapozícionálása, az építészeti műemlékek, illetve közösségi funkciót betöltő épületek felújítása, korszerűsítése, a városi forgalom újragondolása és szabályozása. A közszféra fő feladata továbbá a szegregációk kialakulását okozó kedvezőtlen folyamatok megállítása, és megfordítása infrastrukturális fejlesztésekkel, illetve humán téren célorientált oktatási programok indításával. Mind a közszféra, mind a magánszféra közös programját kell, hogy képezze a 21

vállalkozásösztönzés, és ezzel összefüggésben a vállalkozási ismeretek oktatása, az alternatív jövedelemszerzéshez szakmai tapasztalatok átadása. A vállalkozásösztönzésben fontos szerepet kap a város ipari parkjának fejlesztése, funkcionális bővítése. A város különböző problémákkal és lehetőségekkel bíró egységei között a fejlesztések során prioritási sorrend felállítása szükséges. A szűkösen rendelkezésre álló erőforrások mellett először a legnagyobb hozzáadott értékkel bíró fejlesztéseket kell megvalósítani. Majd ügyelve a fejlesztések folyamatos pénzügyi megalapozottságára a további területekre is kellő figyelmet kell fordítani. Kabán ezt a város ipari parkjának benépesülésén keresztül, a városfejlődő gazdasági pályára állítása jelentheti.

22

III. AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA

III.1. A tervezett fejlesztések IVS célrendszerhez való illeszkedése Az akcióterületen tervezett beavatkozások célja a KSH által is kimutatott 1. számú szegregáció felzárkóztatása, visszaillesztése a városi szövetbe az utak fejlesztésével, illetve vonzóvá tétele a város más környezetben élő lakosai számára a kialakítandó multifunkciós közösségi ház kialakításával, valamint játszótér létrehozásával, a közbiztonság fejlesztését eredményező kamerarendszer kiépítésével. A beavatkozások eredményeként javul a közvetlen lakókörnyezet és a közbiztonság, valamint a soft elemek megvalósításával a lakosság számára a szabadidő hasznos eltöltését segítő, a helyi kötődést, identitástudatot erősítő programok kerülnek megvalósításra, továbbá olyan projektelemek, amelyek által az akcióterület lakosságának munkaerőpiacra történő reintegrációját javítják. Az akcióterület a városközponton kívüli részben található. Ennek eredményeként az akcióterület fejlesztése közvetlenül hozzájárul a városrész fejlődéséhez is, azon túl, hogy közvetetten az egész város fejlődésére hatással van a tervezett fejlesztés. Az IVS céljainak elérése érdekében az önkormányzat az IVS-ben kijelölte jelen akcióterületet, mint beavatkozást igénylő, fejlesztendő területként, ahol elsősorban közterületi fejlesztéseket irányzott elő.

III.2. Az akcióterület kijelölése A kijelölésre került akcióterület Kaba városának északi részén található, alábbi utcákkal lehatárolt terület: I. számú akcióterület, Északi-akcióterület: 0392 helyrajzi számú út – 0397 helyrajzi számú út – Belterületi határ – Hajnal utca (1108 helyrajzi számú ingatlantól az István király utcáig) – István király utca (Hajnal utcától Jókai utcáig) - Jókai utca (István király úttól – Báthory utcáig) – Báthory utca (Jókai utcától a Baross Gábor utcáig) – Baross Gábor utca (Báthory utcától - Rákóczi utcáig) - Rákóczi utca (Baross utcától a Hajnal utcáig) – Hajnal utca (Rákóczi utcától – Kert utcáig 908/2 hrsz) – Kert utca (908/2 hrsz) (Hajnal utcától a Kertig) – Kert utca (új belterületi határ – 0392 helyrajzi számú útig)

23

Akcióterület forrás: www.kaba.hu Az akcióterület kiterjedése:

MEGNEVEZÉS

TERÜLET m2 /ha

LAKOSSÁGSZÁM FŐ

Akcióterület

80,6 ha

1249

Város

526 ha

6369

Kaba lakosságszáma 6.369 fő, területe 526 ha, míg a kijelölésre került akcióterület lakosságszáma 1.249 fő (a város teljes lakosságszámának 19,6%-a), az érintett akcióterület kiterjedése pedig 80,6 ha (a város teljes belterületének 15,3 %-a). Az akcióterület magában foglalja az Integrált Városfejlesztési Stratégia Antiszegregációs Programjában beazonosított és bizonyítottan ma is szegregációval veszélyeztetett területet, illetve az 1. számú szegregátumot. Ez is rámutat az önkormányzat integrációt támogató törekvéseire: nem húzott éles határt a leszakadó városrész és a város más területei között.

24

Azért ezen Északi akcióterület került kijelölésre a fejlesztések helyszínéül, mert egyrészt a városnak ezen részén van egy kimutatott szegregátum a 2001. évi KSH adatok alapján, ezen a területen fekszik egy leszakadással veszélyeztetett terület szintén a 2001. évi KSH adatok alapján, de a legnyomósabb érv, hogy 2001. év óta eltelt több mint tíz év alatt ez a terület vált a történelmi városközponthoz képest a lehető legjobban leszakadó területté, ezt kimutatják a több mint tíz év után állapot szerinti statisztikai adatok a népesség szempontjából, egyre több a fiatalkorúak száma, magasabb a kimutatható munkanélküliek száma ezen a területen, nagyobb a segélyezés száma ezen a területen, mint a korábbi években. Míg a déli akcióterület fekvése, épített környezeti adottságai már nem alkalmasak a fejlesztésekre, úgy ezen az akcióterületen fizikailag adott egy helyszín a legnagyobb közösségi, közszféra fejlesztésnek, a közösségi ház kialakításra. Ez a terület még rejteget lehetőségeket, fontos része a városnak, ahol a leszakadás megállítható és bekapcsolható a város vérkeringésébe ez a terület. Az akcióterület vonzóvá válhat a civil szféra számára is, de vonóvá válhat a gazdasági szereplők számára is, az akcióterület magában hordozza a reményt az itt élő lakosság társadalmi reintegrációjához, a helyi identitástudat felébredéséhez.

III.3. Jogosultság igazolása Az akcióterületek kialakításánál figyelembe vételre került, hogy az akcióterületnek teljesítenie kell alapvető kritériumokat: - az akcióterület teljes területe belterületen van - minden beavatkozás az akcióterületen történik és az akcióterületi fejlesztés elemei egymásra szinergikus hatást gyakorolnak - a lakónépesség száma hagyományos beépítésű területen élő minimum 500 fő. - Nem jogosult egy terület a támogatásra, amennyiben 2001. óta a jelenlegi lakásszám 20%-ánál nagyobb mértékben történt vagy új építés vagy bontás a célterületen. (Ebben az esetben ugyanis a terület túlságosan intenzív piaci folyamatoknak van kitéve ahhoz, hogy egy lakosságmegtartó beavatkozás indokolt legyen.) A kijelölésre került akcióterületnek az alábbi indikátormutatókból legalább háromnak kell megfelelnie: Alacsony iskolázottság, a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni: - legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves népesség körében magas volt 2001-ben (adatforrás KSH, 2001-es Népszámlálás adatok, minimum 30%-os mutatószám) - felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év felettiek körében alacsony volt 2001-ben (adatforrás KSH, 2001-es Népszámlálás adatok, maximum 8%-os mutatószám) Alacsony gazdasági aktivitás, a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni: - alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportok magas aránya 2001-ben (adatforrás KSH, 2001-es Népszámlálás adatok, minimum 30%-os mutatószám) - a gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül magas volt 2001-ben (adatforrás KSH, 2001-es Népszámlálás adatok, minimum 65%-os mutatószám) Munkanélküliség magas szintje, a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni: - munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben, számítás: munkanélküliek száma / (munkanélküliek + foglalkoztatottak száma), (adatforrás KSH, 2001-es Népszámlálás adatok, minimum 11%-os mutatószám az ÉszakAlföldön) 25

tartós munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben (legalább 360 napos munkanélküliek aránya), számítás: tartós munkanélküliek száma / munkanélküliek + foglalkoztatottak száma, (adatforrás KSH, 2001-es Népszámlálás adatok, minimum 5%-os mutatószám az Észak-Alföldön) Szegénység és kirekesztettség magas szintje, a mutatószámokból legalább kettőt kell teljesíteni: - magas azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt (adatforrás KSH, 2001-es Népszámlálás adatok, minimum 15%-os mutatószám az Észak-Alföldön) - önkormányzati tulajdonú lakások aránya magas az akcióterületen (jelen időszakban), (adatforrás: önkormányzati nyilatkozat, minimum 10%) - az akcióterületen az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális támogatásokból a lakásszámhoz viszonyított városi átlaghoz képest több támogatás (darabszám) került kiosztásra. Beszámítható támogatási formák: rendelkezésre állási támogatás, rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás minden formája, rendszeres gyermekvédelmi támogatás, adósságcsökkentési támogatás). Számítás: összes rendszeres szociális támogatás darabszáma a városban / összes lakásszám a városban aránya a célterületre kiosztott támogatások száma / célterületi lakások száma. (adatforrás önkormányzati nyilatkozat, a rendszeres szociális támogatások száma a háztartásokhoz képest legalább 1,5-szerese a városi átlagnak.) - a legfeljebb 3 éves (gyártási év + két naptári év) gépjárművek alacsony aránya a lakások számához képest. (adatforrás: önkormányzati nyilatkozat a gépjárműadó nyilvántartás alapján, az üzembentartó lakhelye szerinti nyilvántartás alapján). (a maximum 3 éves gépjárművek száma a lakások számához képest legfeljebb 60%-a a városi átlagnak. Erősen leromlott környezet, a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni: - az 5 szintnél magasabb lakóházakban található lakott lakások magas aránya az 50.000 fő lakónépességnél nagyobb városokban. A nagy lakásszámú épületekben található lakások magas aránya az 50.000 főnél kisebb lakónépességgel rendelkező városokban. (adatforrás: önkormányzat nyilatkozata). - A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül magas volt 2001-ben. (adatforrás KSH, 2001-es Népszámlálás adatok, minimum 25%os mutatószám) - magas volt a maximum egy szobás lakások aránya a lakott lakásokon belül, 2001-ben (adatforrás KSH, 2001-es Népszámlálás adatok, minimum 30%-os mutatószám a legalább 50.000 fő lakónépességgel rendelkező városokban, és minimum 20% az 50.000 főnél kisebb lakónépességgel rendelkező városokban) A lakóépületek alacsony energiahatékonysága: - magas azon lakóépületekben található lakások aránya, amelyek rossz energiahatékonysági jellemzőkkel rendelkeznek. (adatforrás: önkormányzati nyilatkozat) -

Az akcióterület jogosultsága – az ÉAOP-5.1.1/A-12 kódszámú pályázati felhívás útmutatójának C7. pontja szerint – az alábbiak szerint alakul: A kijelölésre került akcióterület az alábbi indikátormutatóknak felel meg: Az akcióterületek kialakításánál figyelembe vételre került, hogy az akcióterületnek teljesítenie kell alapvető kritériumokat: - az akcióterület teljes területe belterületen van - minden beavatkozás az akcióterületen történik és az akcióterületi fejlesztés elemei egymásra szinergikus hatást gyakorolnak 26

-

a lakónépesség: hagyományos beépítésű területen, 1.249 fő. Kabán a kijelölésre került akcióterületen 2001. év óta nem történt a jelenlegi lakásszám 20%-t meghaladó beépítés vagy bontás.

Alacsony iskolázottság, a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni: - legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves népesség körében magas volt 2001-ben (adatforrás KSH, 2001-es Népszámlálás adatok, minimum 30%-os mutatószám): 41,3 % - felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év felettiek körében alacsony volt 2001-ben (adatforrás KSH, 2001-es Népszámlálás adatok, maximum 8%-os mutatószám): 6% Alacsony gazdasági aktivitás, a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni: - alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportok magas aránya 2001-ben (adatforrás KSH, 2001-es Népszámlálás adatok, minimum 30%-os mutatószám): 48,4 % Munkanélküliség magas szintje, a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni: - munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben, számítás: munkanélküliek száma / (munkanélküliek + foglalkoztatottak száma), (adatforrás KSH, 2001-es Népszámlálás adatok, minimum 11%-os mutatószám az ÉszakAlföldön): 26,2 % - tartós munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben (legalább 360 napos munkanélküliek aránya), számítás: tartós munkanélküliek száma / munkanélküliek + foglalkoztatottak száma, (adatforrás KSH, 2001-es Népszámlálás adatok, minimum 5%-os mutatószám az Észak-Alföldön): 6,9 % Szegénység és kirekesztettség magas szintje, a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni: - magas azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt (adatforrás KSH, 2001-es Népszámlálás adatok, minimum 15%-os mutatószám az Észak-Alföldön): 18,8 % Erősen leromlott környezet, a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni: - A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül magas volt 2001-ben. (adatforrás KSH, 2001-es Népszámlálás adatok, minimum 25%os mutatószám): 35,1 % Határérték a Szociális célú hagyományos városrehabilitáció Indikátor típusa városi beépítésű akcióterületének területeken értékei ALACSONY ISKOLÁZOTTSÁG (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet teljesíteni kell.) Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves népesség körében magas volt 2001-ben Minimum 30% 41,3% Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év felettiek körében alacsony volt 2001-ben Maximum 8% 6% Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok ALACSONY GAZDASÁGI AKTIVITÁS (Az indikátornak való megfeleléshez a 27

Indikátor mutatónak való megfelelés (Igen/Nem) Igen

Igen

Igen Igen

mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni.) Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportok magas aránya 2001-ben (7,8,9 kategóriájú foglalkoztatási Minimum 30% főcsoportúak/foglalkoztatottak)

48,4%

Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok MUNKANÉLKÜLISÉG MAGAS SZINTJE (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni.) Munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben Számítás: Munkanélküliek száma / (Munkanélküliek Észak-Alföld 26,2% +foglalkoztatottak száma) minimum 11% Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok Tartós munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) Számítás: tartós munkanélküliek Észak-Alföld 6,9% száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak minimum 5% száma Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok SZEGÉNYSÉG ÉS KIREKESZTETTSÉG MAGAS SZINTJE (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább kettőt kell teljesíteni.) Magas azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy Minimum 15% helyi támogatás volt Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok Önkormányzati tulajdonú lakások aránya magas az akcióterületen (jelen időszakban) Minimum 10% Adatforrás: Önkormányzati nyilatkozat Az akcióterületen az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális támogatásokból a lakásszámhoz viszonyított városi átlaghoz képest több támogatás (darabszám) került kiosztásra. (Beszámítható támogatásformák: rendelkezésre állási támogatás, rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás minden formája, rendszeres gyermekvédelmi támogatás, adósságcsökkentési támogatás.) Számítás: összes rendszeres szociális támogatás darabszáma a városban/összes lakásszám a városban aránya a célterületre kiosztott

A rendszeres szociális támogatások száma a háztartások számához képest legalább 1,5szerese a városi átlagnak.

28

Igen

Igen

Igen

Igen

Nem

48,8%

Igen

0%

Nem

-

Nem

támogatások száma

száma/célterületi

lakások

Adatforrás: Önkormányzati nyilatkozat A legfeljebb 3 éves (gyártási év + két naptári év, azaz pl. 2009-ben a 2007-2008- A maximum 3 éves 2009-es gyártási évű) gépjárművek alacsony gépjárművek száma aránya a lakások számához képest a lakások számához Adatforrás: önkormányzati nyilatkozat a képest legfeljebb városi gépjárműadó nyilvántartás alapján (az 60%-a átlagnak üzemben tartó lakhelye szerinti nyilvántartás alapján)

-

ERŐSEN LEROMLOTT KÖRNYEZET (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni.) Az 5 szintnél magasabb lakóházakban található lakott lakások magas aránya az 50.000 fő lakónépességnél nagyobb városokban. A nagy lakásszámú épületekben Nem releváns. Nem releváns. található lakások magas aránya az 50.000 főnél kisebb lakónépességgel rendelkező városokban Adatforrás: Önkormányzati nyilatkozat A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül magas volt 2001-ben Minimum 25% Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok Magas volt a maximum egy szobás lakások Minimum 30% a aránya a lakott lakásokon belül, 2001-ben legalább 50.000 fő

Nem

Igen

Nem releváns.

35,1%

Igen

9%

Nem

Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás lakónépességgel adatok rendelkező városokban, és minimum 20% az 50.000 főnél kisebb lakónépességgel rendelkező városokban A LAKÓÉPÜLETEK ALACSONY ENERGIAHATÉKONYSÁGA Magas azon lakóépületekben található lakások aránya, amelyek rossz energiahatékonysági jellemzőkkel rendelkeznek. A területen található lakóépületek rossz Nem releváns. Nem releváns. energiahatékonyságúaknak minősülnek jelen projekt szempontjából, ha 1982 dec. 31-e előtt épültek, illetve 83. jan. 1. után akkor, ha eredeti csomóponti tervekkel igazolható, 29

Nem releváns.

Nem releváns.

hogy a panelcsomópontoknál a hőszigetelés vastagsága kisebb, mint a szendvicspanelek belső részein. Az 1982 dec. 31-e előtt épült lakóépület csak akkor tekinthető rossz energiahatékonyságúnak, ha nem született olyan támogató döntés vele kapcsolatban az iparosított technológiájú épületek energiatakarékos felújítását támogató projekt – LKFT-LA-2 – során, amely a homlokzat hőszigetelését vagy a nyílászárók cseréjét eredményezte. Adatforrás: önkormányzati nyilatkozat

30

IV. Helyzetelemzés

IV.1. Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése Kaba Város Helyi Építési Szabályzatát (HÉSZ) a Képviselő-testület, 22/2004. (VIII.16.) számú rendeletével hagyta jóvá, majd a 5/2012. (II.17.) rendelettel módosította a Képviselőtestület. Az akcióterület közigazgatási területe építési szempontból: Beépítésre szánt területek: I. lakóterületek - kertvárosias: Lke - kisvárosias: Lk-1, Lk-2 - falusias: Lf II. vegyes területek: Vt-1, Vt-2, Vt-3 III. gazdasági területek - kiskereskedelmi szolgáltató: Gksz - Jelentős mértékű zavaró hatású ipar: Gip-1 - egyéb ipar: Gip-2 - mezőgazdasági ipari terület: Gmg

-

IV. Üdölőterület V. különleges területek sportolási célú: Ksp strand gyógyászati szerepkörrel is: Kst kegyeleti célú: Kk-1, Kk-2 hulladékkezelők és lerakók: Kh-1, Kh-2, Kh-3

Beépítésre nem szánt területek: VI. közlekedési célú területek a) közúti hierarchia szerint: - főút: KÖu-1 - országos mellékút: KÖu-2 - helyi gyűjtőút: KÖu-3, KÖu-3/a - kiszolgáló út - kerékpárút - mezőgazdasági feltáró út: KÖu-4 - közterületi parkoló: P - gyalogostér: KÖgy b) vasúti: - vasútállomás - kétvágányú villamosított vasút: KÖk-1 - ipari vasút: KÖk-2 VII. zöldfelületek - díszpark: Z-1 - Közpark: Z-2 VIII. erdőterületek - gazdasági: Eg - Védelmi: Ev - egészségügyi, szociális, turisztikai IX. mezőgazdasági területek - általános (részben másodlagos hasznosítással): Má-1, Má-2/a,b,c 31

-

kertes: Mk X. Vízgazdálkodási: folyóvizek: V-1 állóvizek (a víztározó havária esetén a mezőgazdasági általános egy részének másodlagos használata): V-2, V-3 védett vízbázis

Az egyes beavatkozások tervezésekor nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy azok illeszkedésük biztosított legyen a településrendezési terv előírásihoz. Az Állami Főépítész 2013. március 19-én áttanulmányozása alapján megállapította, hogy

kelt

levelében,

a

tervdokumentáció

 Kaba az 5/2012. (II.17.) számú rendelettel módosított, 22/2004. (VIII.16.) számú határozattal jóváhagyott helyi építési szabályzattal és településszerkezeti tervvel rendelkezik.  a tervezett fejlesztések településszerkezeti tervvel, illetve helyi építési szabályzattal és szabályozási tervvel a multifunkciós közösségi ház és a Kert utca építésének I. szakasza nincs összhangban, ennek megteremtéséhez szükséges a Helyi Építési Szabályzat és a Településrendezésit terv módosítása. Kaba Város Önkormányzata a Helyi Építési Szabályzat és településrendezési Terv módosítására vonatkozóan döntést hozott, így a projekt megvalósításával összefüggésben nem áll fenn veszély.

Ssz.

A projekt neve/Hrsz./ Tervfajta megnevezése.

Településszerkezeti tervvel való összhang

HÉSZ és szabályozási tervvel való összhang

+

+

+

+

+

+

A 911 hrsz.-ú területen multifunkciós közösségi ház építése 1.

Közszféra funkcióinak megerősítését szolgáló fejlesztések (ERFA) – Közösségi funkciókat szolgáló tevékenységek (ERFA) – Multifunkciós közösségi ház építése A 911 hrsz.-ú területen játszótér építése

2.

Közterületek fejlesztése – játszótér építés A 911, 1070/2, 0200/1, 0235/1, 1205 hrsz.-ú területen játszótér építése

3.

Közterületek fejlesztése – kamerarendszer kiépítése

32

4.

A 999, 1064, 1086, 1070/2, 1156, 1187, 1103, 1174, 908/2, 0200/1 hrsz.-ú utak fejlesztése Útépítés, útfelújítás

+

+

Jelmagyarázat: Településrendezési eszközzel összhangban van

+

IV.2. Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása Az akcióterületen az elmúlt 10 évben az önkormányzat nem végzett városrehabilitációs tevékenységet. Jelenleg zajló városrehabilitációs tevékenység a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése, amely a lakosság jelentős támogatásának is köszönhetően az utóbbi évek egyik legnagyobb beruházásának előkészületei kezdődtek meg Kabán, Tetétlenen és Bárándon. A három település közös szennyvízelvezetési agglomerációt alkot, ezért közös pályázatot nyújtott be a szennyvízcsatorna rendszer kiépítésére és a keletkező szennyvíz ártalmatlanítására. A projekt előkészítési szakasza lezajlott, jelenleg beindítás előtt áll. Ivóvízminőség javító projektben vesz részt Kaba egész városa a KEOP-200-1.3.0. pályázati konstrukció keretében, amelyet a Hajdú-Bihari Ivóvízminőség - Javító Önkormányzati Társulás bonyolít le, a projekt kiterjed az egész városra, így az érintett akcióterületre is. Az önkormányzati szféra fejlesztései mellett az önkormányzat információi szerint a gazdasági és civil szféra nem valósított meg fejlesztéseket az akcióterületen, így az Európai Unió társfinanszírozásával nem valósult meg projekt az akcióterületen. A megvalósított fejlesztésekkel az önkormányzat kiegyensúlyozott fejlődést kíván elérni az akcióterületen. Még jelentős eredményeket nem értek el az infrastruktúra fejlesztésében, így a lakókörnyezet fejlesztésével és élő közösségi terek létrehozásával kívánja a fizikai környezet további fejlesztését elérni az önkormányzat az akcióterületi beavatkozások keretében.

IV.3. Az akcióterület társadalmi, gazdasági, környezeti állapota IV.3.1. Demográfiai helyzet Akcióterület 2001

Akcióterület 2010

6.218

1.281

1.289

6.369

5.961

1.249

1.253

Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya (%)

20,5

14,0

19,3

19,5

Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya (%)

60,3

68

60,5

60,6

Lakónépességen belül 60-x évesek aránya (%)

19,2

21

Kaba összesen 2001

Kaba összesen 2010

Állandó népesség száma

6.490

Lakónépesség száma (fő)

Mutató megnevezése

33

20,8

20,9

Mutató megnevezése Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

Kaba összesen 2001

Kaba összesen 2010

39,3

39,5

Akcióterület 2001 41,3

Akcióterület 2010 42,3

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb 5,9 5,8 6 5,8 népesség arányában Forrás: 2001. és 2010. évi KSH T-STAR adatbázis és önkormányzati adatközlés és becslés* A 2001. évi népszámlálási adatok szerint az akcióterületen élt Kaba lakónépességének 19,6%a, amely arány gyakorlatilag nem változott. A lakosság korcsoportos megoszlását tekintve megállapítható, hogy az akcióterületi lakosságon belül hasonlóan magas volt a fiatalkorúak aránya (19,3%) 2001-ben, mint a város egészében a fiatalkorúak aránya (20,5%). Ezzel párhuzamosan hasonlóan magas az időskorúak aránya, amit erősít az is, hogy az akcióterületen az aktív korúak aránya is magasabb volt (60,5%) 2001-ben, mint a városi átlag (60,3%). Az iskolai végzettséget tekintve megállapítható, hogy a 2001 évi adatok alapján az akcióterületen élők képzettségi mutatói jelentősen elmaradnak a városközpont (16,2%) átlagra vetített mutatóktól, ami jelzi azt is, hogy az akcióterületen koncentrálódó fiatalabb lakosság iskolázottsága elmarad a városközpont egyéb, magasabb átlagéletkorú városrészeinek képzettségi mutatóitól. Az akcióterületen a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül jelentősen, több mint 13%-ponttal magasabb, mint a város egészében. A felsőfokú végzettségűek aránya ezzel összhangban hasonló a városi átlaghoz (6%): a 25 éves és idősebb népesség lakónépesség csupán 6%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel. 2001. és 2010. között az akcióterület lakónépessége kis számban nőtt, mindössze 4 fővel, köszönhetően a fiatalkorúak és az aktívkorúak magas arányának. A vándorlási egyenleg folyamatos negatívumot mutatott 2006. és 2010. között, amely trend a fiatal diplomások és a munkaképes korúak elvándorlásából adódik és hasonló a környező településeken tapasztalhatóval, a 2011-es év tekintetében az odavándorlások növekedése a gazdasági válság folytatódásával, a szűkülő nagyvárosi, külföldi munkalehetőségekkel magyarázható. A vándorlás trendje előnytelen, de mértéke még kezelhető és a város szándékai szerint tovább javítható. A trend megfordulása és tartós pozitív iránya az elkövetkező fejlesztési időszak feladatainak egyike, elmúlt tíz éves alakulása kevéssé helyi, mint országos gazdasági társadalmi tényezőkkel és nehezen definiálható okokkal magyarázható. Év

Odavándorlás Elvándorlás Egyenleg

2000

189

162

27

2001

156

194

-38

2002

163

159

4

2003

217

194

23

34

2004

194

140

54

2005

240

198

42

2006

160

257

-97

2007

152

238

-86

2008

108

200

-92

2009

124

180

-56

2010

139

224

-85

2011

205

176

29

Kaba vándorlási egyenlege Forrás : KSH Az akcióterület jövedelmi és szociális helyzete A település lakosságának jövedelmi helyzetét mutatja továbbá az önkormányzat által nyújtott különböző szociális ellátási forma. Az ellátások rendszere két fő csoportra osztható: 1. eseti szociális juttatások 2. rendszeres szociális juttatások. 1. Az eseti szociális ellátások közé sorolhatók:  Lakásfenntartási támogatás  Átmeneti segély  Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás  Temetési segély Ezek az ellátások egyszeri, gyorssegély jelleggel működő támogatások.

Időszak

2000. év 2001. év 2002. év 2003. év

Lakásfe nntartá si Lakásfen támogat ntartási ásra támogatá felhaszn s esetei ált összeg (1000 Ft) 402 324 318 232

603 498 444 442

Átmene ti Ámenet segélyre i felhaszn segélyez ált és esetei összeg (1000 Ft)

320 244 1213 96

865 649 2215 325 35

Rendkív üli gyermek védelmi támogatá s esetei

324 306 419 74

Rendkí vüli gyerme kvédel mi támogat ásra felhaszn ált összeg (1000 Ft) 1090 886 1038 276

Temet ési segély ezés esetein ek száma

Temetési segélyben részesülte k száma (pénzbeli és természet beni) (fő)

2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év

2934 4764 8796 7239 7295

7812 20687 41152 43594 45628 35326 30248 31751

67 76 60 62 61 49 36 35

373 471 262 446 545 406 385 525

15 16 7 9 4 4 3 3

62 114 23 61 25 16 12 25

59 36 40 31 37 32

Az eseti szociális ellátásban részesültek számának alakulása 2001-2011. években Forrás: KSH adatbázis – STATINFO, 2000-2011. A fenti ábra alapján jól látható, hogy a vizsgált időtávon a lakásfenntartási segélyben részesültek száma kimagaslóan magas a többi eseti szociális ellátáshoz képest. A lakásfenntartási támogatás esetszáma folyamatosan emelkedett, a legmagasabb létszámban 8796 esetben részesült ebben a támogatási formában, mely jól mutatja a lakosság szociális helyzetének folyamatos romlását. Az önkormányzati adatszolgáltatásból megállapítható, hogy a lakásfenntartási támogatás 19%-a az akcióterülten élő lakosság számára kerül kiosztásra. A fenti ábra is jól illusztrálja, hogy az eseti szociális ellátások közül az önkormányzat lakásfenntartási támogatásokra fordítja a legnagyobb összeget (45.658 eFt), ez is bizonyítja a helyi lakosság rossz életkörülményeit, szociális helyzetét, lakásfenntartási, megélhetési problémáit. 2. A rendszeres szociális ellátások rendszere biztosítja a különböző ellátásból kikerültek számára, hogy juttatást kapjanak. Ezeknek az ellátásoknak - ellentétben az eseti jelleggel nyújtott, egyszeri támogatásoknak - visszahúzó hatása lehet többek között a foglalkoztatottság szempontjából, hiszen az ellátottság megléte miatt csökken a munkakeresés intenzitása.

36

624 432 600 465 589 512

Rend szere s Ren szoci Ren dsz ális dsz eres segél eres gye yre Rends Rends Idős gye Ápo Idős rme felha zeres zeres korú rme lási korú kvé sznál szociál szociál ak kvé díjb ak del t is is járad del an járad mi Ápolás össze segély segély ékáb mi rész ékár tám i díjra g re ben an tám esít a oga felhasz (rend felhasz részesí része oga ette felha tásb nált elkez nált tettek sített tásr k sznál an összeg ésre összeg átlago ek a évi t rész (1000 állási 2006.0 s évi felh átla össze esít Ft) támo 7.01- száma átlag asz gos g ette gatás től 2006.0 os nált szá (1000 k ban (1000 7.01- szám össz ma Ft) átla része Ft) től (fő) a (fő) eg (fő) gos sülők (10 szá adat 00 ma ai Ft) (fő) nélk ül) (1000 Ft) 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év

38110 87964 99854

251 313 315

7 1838 5 1711 5 1873

Rend szere s szoci ális segél yben része sített ek átlag os szám a (rend elkez ésre állási támo gatás ban része sülők adat ai nélk ül) (fő)

Óvodá ztatási támog atásra felhasz nált összeg (pénzb eni és termés zetben i) (1 000 Ft)

Óvod áztat ási támo gatás ban része sülte k szám a (pénz beni és term észet beni) (fő)

Az önkor mányz at által nyújto tt, rászor ultságt ól függő egyéb (pénzb eni és termés zetben i) támog atások ra felhasz nált összeg (1000 Ft)

Az önkor mányz at által nyújto tt, rászor ultságt ól függő egyéb (pénzb eni és termés zetben i) támog atási esetek száma (eset)

3878 2869 11821 2703 9524 22659

1118 934 3497 467 3069 4914

8 409 74

6 1849

72

7 2292

61

8 2921

58

24009 3433 26507 2 1778 21816 1 1750 21027 9

96

550

59

680

57

550

30

A rendszeres szociális ellátásban részesültek számának alakulása 2000-2011. években Forrás: KSH adatbázis – STATINFO, 2000-2011.

37

Kabán rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 2008-ban 2.915 fő részesült (számuk évről-évre folyamatosan emelkedik), az önkormányzati adatszolgáltatás alapján megállapítható, hogy a 2.915 főnek közel 15%-a az akcióterületen lakhellyel rendlkező személy volt. Rendszeres szociális segélyben 315 fő részesült, amelyre együttesen 99.854 e Ft-ot fordított az önkormányzat, rendszeres szociális segélyben az akcióterülten élők közel 16%-a részesült az önkormányzati adatszolgáltatás alapján. Időskorúak járadékában 8 fő részesült 2011-ben, összesen 2.921 e Ft-ot biztosított az önkormányzat erre a járadéktípusra. Ápolási díjat 74 fő kapott 2008-ban, 24.009 e Ft-ot fordított az önkormányzat a díjfizetésre. Az önkormányzat által nyújtott rászorultságtól függő egyéb támogatás száma 4914 eset volt 2005-ben, az erre fordított összeg 22659 eFt, 2005-ben, az önkormányzati adatszolgáltatás alapján a 4914 esetnek közel 18%-a az akcióterülten vették igénybe.

Összefoglalóan megállapítható, hogy bár a lakosság korösszetétele kedvező, a képzettségi mutatók hasonlóak Kaba város egészére vonatkozó mutatókhoz, míg a városközponttól jelentősen elmaradnak a mutatók. IV.3.2. Gazdasági helyzet

Adat típusa Regisztrált vállalkozások száma, db Működő vállalkozások száma, db Működő vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként, db Kiskereskedelmi üzletek száma Vendéglátóhelyek száma Összes szálláshely szállásférő-helyeinek száma (kereskedelmi és magánszállásadás) Vendégek száma összesen a szálláshelyeken (kereskedelmi és magánszállásadás) Vendégéjszaka száma összesen (kereskedelmi és magán-szállásadás) Kivetett iparűzési adó: - Értékben - iparűzési adót fizető vállalkozások száma

Kaba – városi szintű adatok

Akcióterület 2012

2001

2012

320

980

35

248

255

33

mg40 i26 sz16

mg38 i29 sz19

ipar: 8 mg.: 8 szolgáltatás: 17

76

68

3

33

25

1

19

19

1

139

245

10

381

714

55

281178 319

214359 583

38

7308 138

Adat típusa

Kaba – városi szintű adatok

Akcióterület 2012 2001 2012 Eastern Sugar Zrt. Evonik Agrofarm Zrt Agroferm Zrt. Agrofirm Kaba Burgonya Magyarország Zrt. Szövetkezet BonFreeze Zrt. Kaba Táp Zrt. Kaba Burgonya Agrobázis Rt. A 10 legnagyobb iparűzési Szövetkezet HAGE adót szolgáltató vállalkozás HAGE Sertéstelep Sertéstelep felsorolása Sugar-Pack Zrt. Kaba és Vidéke Magyar Telekom Takszöv Nyrt. Haladás Áfész Agro Mozaik Zrt. Kabai Termelő Tonavar Kft. és Értékesítő Eastern Sugar Zrt. Szövetkezet Arany Delfin Forrás: a 2001. évre vonatkozó KSH T-STAR adatbázis és önkormányzati 2012. adat

Regisztrált vállalkozások száma Kabán Forrás: https://teir.vati.hu/ivs/

39

A működő gazdasági társaságok számának változása Kabán Forrás: https://teir.vati.hu/ivs/

Az építőipari vállalkozások száma Kabán Forrás: https://teir.vati.hu/ivs/

A településen a regisztrált vállalkozások kiemelkedő növekedést, míg a működő vállalkozások száma stagnálást mutat az elmúlt években, arányait tekintve a regisztrált vállalkozások száma nőtt, mint a működő vállalkozások stagnál. 40

Az akcióterületen működő vállalkozások száma az önkormányzati adatszolgáltatás szerint 33 darab, ami töredékét teszi ki csupán a városban működő vállalkozásoknak (1,3%). Ez egyértelműen mutatja az akcióterület gazdasági-szolgáltató szektorban betöltött csekély súlyát: a területen egyértelműen a lakófunkció a hangsúlyos. Az elmúlt években (a recesszió ellenére) nem volt jelentős változás a településen működő vállalkozási számában, azonban 2009-es gazdasági recesszió hatására az önkormányzat iparűzési adóból származó bevételei csökkentek.

A kiskereskedelmi hatósági engedélyek számának alakulása Kabán Forrás: https://teir.vati.hu/ivs/ Az iparűzési adó változásai csak részben függ a ténylege helyi termeléstől, a regionális cégek gazdasági műveletei torzítják.

41

Az iparűzési adó bevételek alakulása Kabán Forrás: https://teir.vati.hu/ivs/

Az önkormányzati beszámolók adatai szerint a város iparűzési adóból származó bevételei jelentős mértékben nőttek 2006. és 2011. között. Év

Iparűzési adóbevétel (Ft)

Iparűzési adót fizetők száma (db)

2006

281.178

340

2007

173752

342

2008

275701

358

2009

245090

374

2010

178019

569

2011

142974

567

2012

214359 583 Kaba teljes területéről (forrás: önkormányzati adatszolgáltatás)

Az iparűzési adó (IPA) mértéke 2012. január 1-től 2%, 2006. évtől kezdődően nőtt az iparűzési adót fizetők száma, az is megállapítható, hogy az adóbevétel stagnálása elsősorban a vállalkozások bevétel stagnálásának köszönhető. A 2011. évhez képest 2012. évben nőtt az iparűzési adóbevétel, az iparűzési adót fizetők száma pedig 2006. évtől kezdően szintén növekedést mutat. A 2%-os IPA jelentős bevételt jelent a város számára, azonban ennek döntő részét az akcióterületen kívüli termelővállalkozások fizetik be az önkormányzat számlájára 2012. évben a 10 legtöbb iparűzési adót fizető vállalkozásából egy sem működött az akcióterületen. 42

Megnevezés Akcióterület Kaba Működő vállalkozások összesen (db) és ezen 33 255 belül: iparban aktív vállalkozások (db) 8 38 mezőgazdaságban aktív vállalkozások (db) 8 29 szolgáltatási szektorban aktív vállalkozások 0 19 (db) Iparűzési adó összesen (eFt) 7.300 214.359 Működő vállalkozások száma/összetétele és az iparűzési adó 2011. évben forrás: önkormányzati adatszolgáltatás Az akcióterületen működő vállalkozások gazdasági súlya a város egészén belül nem jelentős, mivel a város teljes IPA befizetéséből csupán 0,03%-a folyik be innen az önkormányzat költségvetésébe. Ezt a teljes összeghez mért alacsony arányú befizetést Kaba vállalkozásainak 1,3%-a. A vállalkozások számához képest befolyó iparűzési adó adatok is azt támasztják alá, hogy az akcióterületen mikro- és kisvállalkozások működnek, jellemzően a mezőgazdasági szektorban. Más ágazatok, mint például ipar, gazdaságában és foglalkoztatásában jelentős súlyt képviselő feldolgozóipar, élelmiszeripar egyáltalán nincsenek jelen az akcióterületen. Az akcióterületen összesen 33 darab termelő tevékenységet folytató (8 db iparban aktív és 8 db mezőgazdaságban aktív) vállalkozás található. IV.3.3. A lakosság munkaerő-piaci, foglalkoztatási és jövedelmi helyzete Mutató megnevezése

Kaba összesen

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt

Akcióterület

54,1%

54,7%

28,9%

29,8%

42,7% 48,5% 24,9%

42,3% 49,4% 26,2%

44,9

48,4%

7,5

6,9%

16,8

18,8%

Forrás: KSH, 2001 43

Általánosságban megállapítható, hogy az akcióterület lakosságának munkaerő-piaci, foglalkoztatási és jövedelmi helyzete valamennyi mutató tekintetében (egy kivételével) elmarad a városi átlagtól a 2001-es statisztikai adatok alapján. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező aktív korúak aránya az akcióterületen hasonló a város egésze tekintetében, az akcióterületen 54,7%. Azon aktív korúak aránya pedig, akik legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek és egyúttal rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkeznek kevéssel meghaladja a városi átlagot. Ezt tovább árnyalja, hogy 2001-ben 18,8%-az aktív korúaknak kizárólag állami vagy helyi támogatásból éltek, egyéb jövedelemmel nem rendelkeztek. A teljes akcióterület vonatkozásában a mutató bár nem éri el a szegregáció definíciójában rögzített 40%, illetve 50%-ot, ugyanakkor az akcióterület magában foglalja a KSH által a településen beazonosított összes szegregációval veszélyeztetett és szegregált területet, amely a város Antiszegregációs Tervében bemutatásra került. A foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves korosztályon belül az akcióterületen alacsony, mindösszesen 42,3%. Ugyanakkor a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya magasabb a városi átlagnál, 49,4%. A városi szinten magas a munkanélküliségi ráta (24,9%), az akcióterületen még a városi átlagtól is magasabb 26,2% volt 2001-ben, amit tovább árnyal az az adat, hogy a foglalkoztatottak 48,4%-a alacsony presztízsű foglalkozatási csoportokban került foglalkoztatásra. IV.3.4. Környezeti értékek bemutatása Zöldfelületi elemek Kaba Környezetvédelmi Programjában rögzítettek szerint annak belterülete 526 ha kiterjedésű. A települési zöldfelület aránya igen kicsi, lakosonként alig 2,1 m2 amely az ideálisnak tekinthető mennyiség alig tizede. Az egész város belterületén jellemzően kevés a közterületi zöldfelület, így az Akcióterületen is. Az akcióterületen a sportpálya biztosítja az egyetlen nagyobb kiterjedésű zöld felületet, illetve a belterületi határra kifutó utcák végein található még némi zöld folt. A cél egy olyan közösségi hely kialakítása, ahol lehetőség nyílik különböző programok, képzések megtartására, amely az akcióterületi lakosság integrációját segíti, illetve ahol a fiatalok levezethetik felesleges energiájukat, továbbá a játszótér kialakítása lehetőséget ad kulturált körülmények közötti szabadidő eltöltésre a kisgyermekeseknek. Épített környezet Az Akcióterületen nem találhatóak sem országos, sem helyi védelem alatt álló, illetve arra javasolt épített értékek a hatályos településrendezési terv alapján. IV.3.5. Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények jelenléte Mivel a városközpontban koncentrálódnak a városi közigazgatási intézmények, továbbá a köz- és közösségi szolgáltatásokat nyújtó intézmények jelentős része is itt található, ezért Akcióterületen ilyen jellegű intézmények nem találhatók, az akcióterület lakosságát is a belvárosi intézmények látják el. 44

IV.3.6. Közbiztonság helyzete A városban Rendőrőrs működik, amelynek 2011-ben állományi létszáma 15 fő. Az őrs a területileg illetékes Püspökladányi Rendőrkapitánysághoz tartozik. Bár Kaba egy viszonylag békés kisvárosnak tekinthető, amely bűnügyi szempontból kevéssé fertőzött, azonban az akcióterületi terv készítése során a lakossági visszajelzésekből egyértelműen kiderült, hogy szívesen fogadnák a rendőri jelenlét erősítését. 2011-ben az ismertté vált bűncselekmények között a vagyon elleni bűncselekmények továbbra is jellemzőek, számuk kismértékű csökkenést mutat. Ennek a tendenciának alakulását a lakossági vagyoni viszonyainak romlása is befolyásolja, ami országos jelenség. Az ismertté vált bűncselekmények száma az elmúlt év adataihoz viszonyítva csökkent, Kaba város közbiztonsági helyzete jónak mondható. Kabán is előfordult olyan lopás, amit a megélhetési kategóriába sorolhatunk. Ez korábban nem volt jellemző a településre. A probléma kezelése és megelőzése érdekében, illetve annak további romlását megelőzendő kíván az önkormányzat térfigyelő rendszert kialakítani. Térfigyelő kamerák kihelyezését tervezi az önkormányzat a fejlesztések védelme érdekében – többek között az Akcióterületen is, tekintettel a bűnelkövetések számára. Az alábbi táblázat az elmúlt évek lopás és betöréses lopás adatait mutatja be részletesen: A személyek javai elleni bűncselekmények kikutatása az elmúlt öt évben

2007. év

2008. év

2009. év

2010. év

2011. év

Lopás

187

106

83

102

132

Betöréses lopás

18

10

9

20

41

Csalás

8

8

2

4

10

Sikkasztás

3

3

4

4

5

Rablás

0

2

0

2

1

Zsarolás

1

2

0

0

1

Kifosztás

0

0

0

0

1

Jármű önkényes elvétele

1

1

0

0

0

Egyéb e kategóriába tartozó bűncselekmények

14

18

10

8

13

Összesen

232

150

108

140

204

Forrás: Önkormányzati adattár (2012.) A nem vagyon elleni bűncselekmények száma ugyanakkor nem növekedett jelentősen. A bűncselekmények közül külön meg kell említeni testi sértéseket és a garázdaságot. Kaba 45

városból érkezett feljelentések száma 2011-ben 281 volt, amely az előző 5 év adatait tekintve 2009-ig csökkenő tendenciát mutat, majd 2011-re ugyanolyan mértékű emelkedést. (292, 218, 172, 236, 281) A településen jól szervezett, 35 fővel működő polgárőr szervezet van, mely munkája segíti a kabai rendőrörs munkáját. Jelentős közbiztonsági probléma nincs a városban. Balesetek száma 2011-ben az alábbiak szerint alakult a városban:  halálos kimenetelű 2 eset,  könnyű sérüléses 3 eset,  súlyos sérüléses 4 eset. 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év

2011.

2012.

1-5. hónap

1-5. hónap

Össz balesetek

10

20

10

12

9

4

2

Halálos:

1

1

0

0

2

1

0

Súlyos:

1

7

2

3

3

1

0

Könnyű:

8

12

8

9

4

2

2

Balesetek alakulása Kabán önkormányzati adatbázis Kaba Város Önkormányzata 2012. június 13-i ülésén fogadta el a rendőrség beszámolóját a közbiztonsági helyzetről és az abban foglaltak megvalósítását tartja indokoltnak az alábbiak szerint:  Az állomány teljes feltöltését mielőbb el kell érni, lehetőség szerint létszámbővítéssel.  A civil szervezetekkel történő együttműködést szorosabbra kell fonni.  A közterületi jelenlétet, és az állampolgárokkal történő párbeszédet fokozni kell.  A megelőző tevékenységet fejleszteni szükséges.  Rendszeressé kell tenni a sebesség ellenőrző berendezés működtetését a városban.

IV.4. Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása IV.4.1. Akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró meglévő közlekedési hálózat helyzete Közlekedési hálózat Az Akcióterületen csak önkormányzati tulajdonú belterületi utak találhatók, illetve a Helyi Rendezési Szabályzatban a 0200/1 számú út átvezetésre került, belterületi út, amely azonban az Ingatlan nyilvántartásban máig technikai, adminisztratív okok miatt nem került átvezetésre. Állami tulajdonnal érintett út nincs az akcióterületen. Minőségi jellemzőit tekintve az akcióterület belső közúti közlekedés-hálózata nem kielégítő: jellemzően az északi 46

városrészben található a városi poros utak túlnyomó többsége, azok közül is egy jelentős hányad érinti az akcióterületet. A poros utak tekintetében jelen projekt keretében az alábbiak kerülnek felújításra, kiépítésre. A részben, illetve teljes egészében poros utak az alábbiak:  Mester utca  Könyök utca  Hunyadi utca  Hajnal utca  Gárdonyi Géza utca  Zöldfa utca  Kossuth utca  az akcióterületet határoló utcák közül: 0200/1 Közösségi közlekedés A város helyközi, közösségi közlekedését elsősorben a város vasútállomása szolgálja, az ehhez csatlakozó helyközi buszjáratok a település tengején keresztülhalladva nemcsak a környező kistelepülések elérését teszik lehetővé, hanem részben a város helyi tömegközlekedési igényét is kiszolgálják. Továbbá iskolabusz járatok segítik a diákok mozgását. Parkolók, parkolóhelyek száma és igényei Mivel az akcióterület jellemző funkciója a lakófunkció, parkoló igénye csupán a területen található három kiskereskedelmi egységnek van az akcióterületen. A kialakításra tervezett parkolók (16 db) egyúttal alkalmasak lesznek a kiskereskedelmi üzlet, valamint a jelen projekt során kialakításra kerülő multifunkciós közösségi ház átlagos működési rend szerinti kiszolgálására is. Forgalomcsillapított övezetek Az akcióterületen belül nincs kijelölt forgalomcsillapított övezet. Utak, kerékpárutak és járdák állapotának, forgalmi irányának vizsgálata A közlekedésbiztonság szempontjából okoznak problémákat a járdahálózat hiányosságai. Az önkormányzat az akcióterületen fejlesztésekkel igyekszik az elszórtan jelentkező járdahiányokat pótolni, illetve a töredezett és balesetveszélyes állapotú járdákon felújításokat elvégezni. Az akcióterület forgalmi irányai az útépítést, útfelújítást követően módosításra szorulnak. Az akcióterületen található utcák zömének ugyanis, különös tekintettel Hajnal utca, Kert utca tekintetében igaz ezen megállapítás. A város lakói leginkább kerékpárral közlekednek a városrészek között, ennek ellenére csak 1,1 km a belterületi kerékpárúttal rendelkezik a város. A 12-es számmal jelölt kerékpárút építés volt kiemelkedő közlekedés biztonságjavító beruházás Kaba városában, ezen túl nincs kialakított kerékpárút Kaba városában, az akcióterületen pedig egyáltalán nincs kialakított kerékpárút.

47

IV.4.2. Közműhálózat Ivóvízellátás Kaba városának egészén, így a kijelölésre került akcióterületen is az ivóvíz gerincvezetékei adottak, a tervezett gazdasági területekhez kiépíthetőek teljes mértékben. Az ivóvízvezeték hossza Kaba városában 42 km, az összes szolgáltatott víz mennyisége 2011. évben 201.000 m3 volt. A közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások száma 2372 db volt 2011. évben. A közüzemi szennyvíz gyűjtő hálózatba elvezetett szennyvíz mennyisége 2011. évben 107.600 m3 volt. Szennyvízelvezetés Kaba jelenleg csak részben csatornázott, folyamatban van a település szennyvízprojektje. 2012-ben a lakosság jelentős támogatásának is köszönhetően az utóbbi évek egyik legnagyobb beruházásának előkészületei kezdődtek meg Kabán, Tetétlenen és Bárándon. A három település közös szennyvízelvezetési agglomerációt alkot, ezért közös pályázatot nyújtott be a szennyvízcsatorna rendszer kiépítésére és a keletkező szennyvíz ártalmatlanítására. Az első fordulóban benyújtott pályázat sikerrel járt, így lehetőséget kapott a három település alkotta Kaba-Tetétlen-Báránd Közös Szennyvízelvezetési és Tisztító rendszer Önkormányzati Társulás, hogy beszerezze a szükséges engedélyeket és kidolgoztassa a beruházás megvalósításához szükséges valamennyi tervet és a későbbiekben megvalósítsa a beruházást. A közüzemi szennyvíz gyűjtő hálózatba elvezetett szennyvíz mennyisége 2011. évben 107.600 m3 volt. A közüzemi szennyvíz gyűjtő hálózatba bekapcsolt lakások száma 2011. évben 1442 db volt. Csapadékvíz-elvezetés Csapadékvíz elvezető rendszer: Az elmúlt évek csapadékos időjárása következtében a település vízgyűjtőin belül belvíz elöntések keletkeztek. A károk megelőzésére Kaba Város Önkormányzata több ütemben kívánja felújítani a leginkább veszélyeztetett vízgyűjtőkön a csapadékvízgyűjtő hálózatot. Első ütemben – az F1 jelű vízgyűjtőn elhelyezkedő – Ér utca és a közvetlen környezetét érintő terület csapadékvíz elvezetését megoldó K-13. jelű, valamint annak befogadójaként szereplő K-1., illetve a K-1H. jelű csatorna átépítését, felújítását, építését valósította meg. A második ütem az Almási János u., Nyárfás u., Hajdú u. és Mácsai Sándor u. valamint Kertközi csapadékvíz elvezető csatornák munkáit tartalmazta. A harmadik ütem az alábbi csapadékvíz elvezető csatornák helyreállítását, megvalósítását tartalmazza: Táncsics u., Dózsa u., Kurucz u., Bajcsy Zs. u., Hajnal u. és közút melletti szakasz, Görbe u., Kossuth u. A megvalósítás: 2013. év folyamán. Villamosenergia-ellátás és közvilágítás Az villamos áram az akcióterület teljes területén elérhető, a szolgáltatást az EON Kft. biztosítja. A közvilágítás a teljes akcióterületen kiépített, csupán energiatakarékossági szempontból szükséges korszerűsítéseket végrehajtani.

48

Vezetékes földgázellátás Az 1990-es évek második felétől kezdődően fokozatosan épült ki a város és az akcióterület földgázellátása. A szolgáltató a Tigáz Zrt. A város egész területén vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma. 1919 db. Ez az arány az akcióterületen kisebb, nem éri el a 70%-ot. Telekommunikációs szolgáltatások és kábeltévé-hálózatok Az akcióterületen egyaránt elérhető a vezetékes telekommunikációs (telefon és szélessávú internet), valamint a kábeltelevíziós szolgáltatás. A kábeltelevíziós szolgáltatásba bekapcsolt lakások aránya városi szinten magas Továbbá a mobiltelefon-hálózatok is szinte teljes lefedettséggel bírnak, mindhárom szolgáltató elérhető a lakott településrészeken és a közutakon. Az akcióterületen elérhető a szélessávú internet-szolgáltatás. Hulladékgazdálkodás A település saját kommunális hulladéklerakóval nem rendelkezik, a kommunális hulladékot a településről elszállítja az AKSD Kft., a lakosság 100%-ban be van kapcsolva a rendszerbe. A régi telep rekultivációját a közeljövőben el kell végezni. A települési szilárd hulladék rendszeres elszállítását a települési önkormányzattal szerződésben álló AKSD Kft. végzi, zárt gyűjtőautóval. A településen szelektív hulladékgyűjtés idáig nem valósult meg. Az akcióterületet érintő fejlesztések tekintetében valamennyi projektelem vonatkozásában történt egyeztetés a közműszolgáltatókkal, a beruházások megvalósításához és fenntartásához hozzájárultak a közműszolgáltatók. IV.4.3. Lakáshelyzet Az akcióterület lakásállományának túlnyomó többsége családi házban van, vagyis a terület egyedi lakóházas beépítésű. A telekstruktúrát és lakóház elhelyezését figyelembe véve az oldalhatáron álló, előkert nélküli épületek a jellemzőek. Az akcióterületen egyaránt fellelhetőek az 500m2 alatti és a 2-3000m2 feletti telkek. Ezeken a területeken jellemzően még fennmaradtak a valamikori vályogházak. Az akcióterületen az 1960-70 körüli telekosztás eredményeként létrejött telkeken azonban már az akkori kor „divatja‖ szerint sátortetős „kockaházakat‖ találunk. A településen a XX. század második feléig szinte kizárólag vályogépítésű, egy, maximum két szobás lakóházak készültek, néhány kivételtől eltekintve. Gyökeres változást az 1960-tól meginduló házépítési programok hoztak, amelyek megváltoztatták a település lakásállományának összetételét. A két-három szobás sátor, majd nyeregtetős kivitelben készült téglaházak alapvetően változtatták meg a lakosok életkörülményeit. Az építkezési láz a 1990-es évekig tartott.

49

A lakások számának növekedése 2007-2011. között a városban Forrás: https://teir.vati.hu/ivs/ A lakásszám jelentősebb változásai az elmúlt évtizedekben nem voltak tapasztalhatóak. A 2003. és 2005. (18 darabos növekedés) között bekövetkezett növekedés egy szerencsés gazdasági időszak eredménye, melyet követően a szám lassú csökkenése mellett a minőség fokozatos javulására számíthatunk a jövőben. használatba vett

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

elbontott

növekmény

2374 bázis érték (2001) 9 14 -5 12 11 +1 19 14 +5 20 7 +13 12 13 -1 11 9 +2 10 9 +1 8 4 +4 5 8 -3 5 4 +1 2 3 -1 A lakásállomány változásainak éves adatai Forrás: Kaba Város Önkormányzata

50

éves záróadat 2369 2370 2375 2388 2387 2389 2390 2394 2391 2392 2391

Kaba Akcióterület összesen 1249 6 369

Mutató megnevezése Lakónépesség száma

2 353

478

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya

31,3

37,5

A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül

29,3

Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül

8,2

Lakásállomány (db)

35,1 9

A lakásállomány legfőbb összesített mutatói 2001-ben Forrás: KSH

2001-ben 31,3% volt az alacsony komfortfokozatú lakások részaránya, valamint 29,3%-uk volt félkomfortos vagy komfort nélküli, az egyszobás lakások aránya 8,2%. Az akcióterületen helyezkedik el KSH által közölt adatok alapján az 1. számú szegregátum, az itt lévő lakások állapota a legrosszabb az akcióterületen, főként alacsony komfort fokozatú vagy komfort nélküli lakások. Az akcióterületen 2001-ben 478 darab lakás volt az önkormányzat nyilvántartása szerint, ezen lakásoknak a 37,5 %-a alacsony komfort fokozatú volt, a komfort nélküli, félkomfortos lakások aránya 3501% volt az akciótrülten. Kaba egész területén 5 új lakás épült 2011. évben és 4 lakás került lebontásra, azonban ezek nem az akcióterületen valósultak meg. A várost a városközponti területeken kívül kisvárosias, kertvárosias, és falusias beépítettség jellemző az OTEK szerint. A telkek mérete hektikusan változik, zárt utcafronti beépítetség csak egy egy pár ház esetén jelenik meg, nem jelemző. A telkeken a kötelező jelentősen meghaladó zöldfelületi arány jellemző. Az akcióterületen lévő lakások magántulajdonban vannak, tulajdoni viszonyaik rendezettek.

IV.4.4. Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények állapota Kaba településszerkezeti adottságainak megfelelően a városközponti városrészre koncentrálódik a közszféra és a közösségi funkciók ellátása, így a közszféra és a közösségi szolgáltatások nincsenek jelen az Akcióterületen, a település viszonylagosan kis mérete következtében ez azonban nem jelent komoly problémát a szolgáltatások elérhetőségét tekintve. IV.4.5. Fejlesztésekkel kezelni kívánt településszerkezeti problémák Az Akcióterület legfontosabb településszerkezeti problémái az alábbiakban foglalhatóak össze:  Az Akcióterületet feltáró belterületi utak egy jelentős része poros út, amely a megközelíthetőségen keresztül jelentős hatást gyakorol a helyi lakosság 51

életminőségére;  A pormentes utak kiépítésével párhuzamosan a csapadék- és belvíz-elvezetési rendszer jelentős bővítése válik szükségessé az akcióterületen;  Az Akcióterület sportpályához közeli részén lévő hely kihasználatlan, alkalmas a multifunkciós közösségi ház létesítésére

IV.5. A helyzetelemzésben feltártak rövid összefoglalása Az akcióterület a városközponton kívüli városrészben található és a városban beazonosítható egyik szegregáció az akcióterületen található illetve szegregációval veszélyeztetett terület is fellelhető az akcióterületen. A hat releváns jogosultsági kritérium közül az akcióterület négynek eleget tesz, az erősen leromlott fizikai környezet mellett a legfontosabb probléma a szegénység és kirekesztettség, az alacsony gazdasági aktivitás. A tervezett beavatkozások megfelelnek a településrendezési tervben foglaltaknak, beavatkozás nem szükséges a rendezési tervnek való megfelelés érdekében. A 2001. évi népszámlálási adatok szerint az Akcióterületen élt Kaba lakónépességének 19,6%-a, amely arány gyakorlatilag nem változott. A lakosság korcsoportos megoszlását tekintve megállapítható, hogy az akcióterületi lakosságon belül lényegesen magas a fiatalkorúak aránya (19,3%) 2001-ben. Ezzel párhuzamosan az akcióterületen az aktív korúak aránya is magasabb volt (60,5%) 2001-ben, mint a városi átlag (60,3%). Az iskolai végzettséget tekintve megállapítható, hogy a 2001 évi adatok alapján az akcióterületen élők képzettségi mutatói elmaradnak a városközpont átlagra vetített mutatóktól. Általánosságban megállapítható, hogy az akcióterület lakosságának munkaerő-piaci, foglalkoztatási és jövedelmi helyzete hasonló a városi átlaghoz a 2001-es statisztikai adatok alapján. A városi szinten magas a munkanélküliségi ráta (24,9%), az akcióterületen a városi átlagtól is magasabb 26,2% volt 2001-ben, amit tovább árnyal az az adat, hogy a foglalkoztatottak 48,4%-a alacsony presztízsű foglalkozatási csoportokban került foglalkoztatásra. Az egész város belterületén jellemzően kevés a közterületi zöldfelület, így az Akcióterületen is. Az Akcióterületen nem találhatóak sem országos sem helyi védelem alatt álló, illetve arra javasolt épített értékek a hatályos településrendezési terv alapján. Az Akcióterület elsősorban lakófunkciót tölt be, amely – mivel a közigazgatási és közszolgáltatási funkciók zöme a városközpontra koncentrálódik – erősen funkcióhiányos terület, csupán néhány kereskedelmi-vendéglátóipari egység és mindösszesen 33 db működő vállalkozás található a területen. A város teljes IPA befizetéséből csupán 0,03%-a folyik be az akcióterületről. Közbiztonsággal kapcsolatos problémák elsősorban vagyon ellen elkövetett bűncselekményekben jelentkezik, amelyek száma évről évre nő, megjelent a városban a megélhetési bűnözés is. Az Akcióterületen csak önkormányzati tulajdonú belterületi utak találhatók, állami tulajdonnal érintett út nincs. Minőségi jellemzőit tekintve az akcióterület belső közúti közlekedés-hálózata nem kielégítő. 52

Helyközi autóbusz járat szállítja az utasokat a település főutcáján végighaladva Tetétlenre, Földesre, Berettyóújfaluba, valamint az ellenkező irányban Nádudvarra. Kabán helyi autóbusz járat is működik a cukorgyári lakótelep- és a vasútállomás, főút teljes szakaszán a tetétleni elágazásig. A vasúti közlekedés a következőképp alakul Kabán, Kaba a Budapest – Záhony közötti vasútvonalon helyezkedik el. Közművek, így az ivóvíz, a villamos energia, a vezetékes gáz, valamint a távközlés és a kábeltévé-hálózat kiépítettsége teljes körű az akcióterületen a szennyvízhálózatot kivéve. Az akcióterület lakásállományának túlnyomó többsége családi házban van, vagyis terület egyedi lakóházas beépítésű. Az akcióterületen egyaránt fellelhetőek az 500m2 alatti és a 23000m2 feletti telkek. Ezeken a területeken jellemzően még fennmaradtak a valamikori vályogházak. Az Akcióterület legfontosabb településszerkezeti problémái az alábbiakban foglalhatóak össze:  Az akcióterületet feltáró belterületi utak egy jelentős része poros út, amely a megközelíthetőségen keresztül jelentős hatást gyakorol a helyi lakosság életminőségére;  A pormentes utak kiépítésével párhuzamosan a csapadék- és belvíz-elvezetési rendszer jelentős bővítése válik szükségessé az akcióterületen;  Az Akcióterület sportpályához közeli részén lévő hely kihasználatlan, alkalmas a multifunkciós közösségi ház létesítésére

IV.6. Funkcióelemzés A funkcióelemzés feladata, hogy megvizsgálja az akcióterületen lévő funkciókat, a funkciók sűrűségét. Feladata ezenkívül a funkcióhiányos területek beazonosítása, valamint annak bemutatása, hogy az akcióterületi terv milyen válaszokat tud adni ezen hiányosságok pótlására. IV.6.1. Az akcióterület meglévő funkciói Akcióterület tulajdonképpen egyetlen funkciót tölt be: a lakófunkciót. Mivel valamennyi közösségi és közszolgáltatási funkció a városközponti részre koncentrálódik, ezért az Akcióterületen nem találhatók ilyen funkciók. A gazdasági szolgáltatási funkciók minimális jelenléte mutatható ki csupán: három kiskereskedelmi egység található az akcióterületen. Kimondható az akcióterületen a magántulajdon és a lakófunkció érvényesülése. IV.6.2. Az akcióterületen kialakításra kerülő funkciói A terület által kínált életminőség tartós, fenntartható eredményekkel járó fejlesztése érdekében szükséges a funkciók körének bővítése, elsődlegesen a helyi közösségek igényeinek kielégítésére összpontosítva. 53

Az összehangolt városrehabilitációs fejlesztések eredményeként az Akcióterületen az alábbi új funkciók valósulnak meg: - Közösségi funkciói – Multifunkciós közösségi ház építése: az akcióterülten kialakításra kerül hiánypótló funkcióként egy multifunkciós közösségi ház. Cél a helyi identitástudat erősítése, közösségformálás elősegítése, valamint helyi közösség, lakosság szociális kohéziójának erősítése. További cél, hogy az akcióterületi lakosság, közösség számára megteremtődjenek a közösségi élet gyakorlásának színterei, a ház alkalmas rendezvények, kiállítások megtartására, foglakozások, képzések lebonyolítására, sportolási lehetőséget biztosít a helyieknek.

- Közszféra funkciói – Multifunkciós közösségi ház építése az akcióterülten kialakításra kerül hiánypótló funkcióként egy multifunkciós közösségi ház. Cél a helyi identitástudat erősítése, közösségformálás elősegítése, valamint helyi közösség, lakosság szociális kohéziójának erősítése. Ezen épület biztosít helyet a helyi polgárőrség szervezetének is, mely szerv kitelepülésétől és az általuk elvégzett feladatoktól az önkormányzat a közbiztonság javulását várja.

- Közterületek fejlesztése (városi funkció) – játszótér építése az akcióterületen élő nagyszámú gyermek lakosság, valamint az ide látogató kisebb korosztályok és kísérő szülei számára biztosít aktív kikapcsolódódási lehetőséget. – térfigyelő kamerarendszer kiépítése: az akcióterülten térfigyelő kamerarendszer kiépítésre kerül sor, mint közbiztonságot fokozó intézkedés. Az összehangolt városrehabilitációs fejlesztések eredményeként az Akcióterületen az alábbi funkciók fognak bővülni, megerősödni: - útfejlesztés, útépítés: Az úthálózat-fejlesztéssel érintett utcákban padkák és új árkok kiépítése is megvalósul, bizonyos utcákban a poros utak fejlesztése, illetve a már lévő rossz állapotú utak fejlesztése történik meg.

IV.6.3. A funkciók kialakításához kapcsolódó igényfelmérés IV.6.3.1. A szociális városrehabilitáció iránt jelentkező igény bemutatása igényfelmérés közösségi ház Kaba Város Önkormányzata az Integrált Városfejlesztési Stratégia készítése során – 2012. év végén és 2013. év elején kérdőíves felmérést végzett a lakosság körében azzal a 54

szándékkal, hogy feltárja a lakossági igényeket a szociális városrehabilitációs pályázatban tervezett tevékenységek tekintetében. Az igényfelmérés célja a szociális városrehabilitáció szükségességének alátámasztása, a pályázatban tervezett tevékenységek körének meghatározása, valamint a helyi lakosság bevonása, előzetes tájékoztatása volt a fejlesztés lakossági elfogadottságának biztosítása érdekében. Az igényfelmérés korcsoport és végzettség szerinti reprezentatív mintavétellel történt. A kérdőívek kitöltése írásban volt lehetőség 2012. év végén, a kérdőívekhez a város teljes lakossága hozzájuthatott, tekintet nélkül korra, nemre, és lakóhelyre, tehát célcsoportként a város teljes lakosságát tekintjük. Illetve mélyinterjú formájában volt lehetősége a város vezetőinek, intézményvezetőknek a város fejlesztésére vonatkozó elképzeléseiket előadni. A felmérés során hét feleletválasztós és egy nyitott kérdésből álló kérdőívet juttatunk el a kiválasztott célcsoportnak. Az egyes kérdések esetén bővebb kifejtését is lehetővé tettük a lakosság számára. A kérdőívek elérhetőek voltak a Polgármesteri Hivatalban, Kaba honlapján, továbbá a városi civil szervezeteken keresztül is. Ezen túl lakossági és civil fórumon is tájékoztattuk a lakosságot, hogy lehetőségük van a kérdőívek kitöltésére. 251 darab kitöltött kérdőív érkezett vissza hozzánk, amelyek értékelése során az alábbi eredmény rajzolódott ki: 

A 251 fő válaszadó többsége, 24%-a a városközponton kívüli városrészben és a városközpontban (21%) él, vagyis az érintett akcióterületen élők kellő arányban reprezentálták véleményüket.



A 251 válaszadó közül 149 fő a 31-50 éves korcsoportból került ki, amely így erősen felülreprezentált a mintában. A 18-30 év közöttiek közül került ki a válaszadók 14%-a, azaz 35 fő, míg a legkevesebben az időskorúakat képviselték a válaszadók közül: az 51 év fölötti korosztályból 22 fő válaszolt a kérdéseinkre, azaz kevesebb, mint a válaszadók 10%-a.



A válaszok alapján kitűnik, hogy a válaszadók nagytöbbsége támogatja a tervezett fejlesztéseket, főként a 18-30 év közötti válaszadók támogatják a multifunkciós közösségi ház kialakítás, támogatva ezzel számukra egy közösségi tér kialakítását A válaszadók közül a 31-50 év közötti lakosság támogatja a térfigyelő kamerarendszer kialakítást, kiemelten fontosnak tartják a közbiztonság védelmét. A válaszok alapján a tervek szerint megcélzott kisgyermekes, családos lakosság üdvözölte a játszótér kialakítását. A legtámogatottabb projektelem az útfejlesztés, útépítés volt a válaszadók között, ez az egyik legnagyobb hiányossága az érintett akcióterületnek, ezt tartják a válaszadók a legszükségesebb fejlesztésnek.



A válaszok alapján kitűnik a nyitott kérdés, hogy a lakosság véleménye szerint, a szórakozóhelyek, illetve a kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató helyek hiányát érzik a legnagyobb problémának.

A város meghatározó társadalmi szereplőivel, intézményvezetőkkel késztett mélyinterjúk 55

során is hasonló eredményre jutottunk. 9 darab mélyinterjús kérdőív került kitöltésre az intézményvezetők, vezetők által. A mélyinterjúk eredményei az alábbiakban foglalhatóak össze:  A válaszadók pozitívan értékelik és üdvözlik a városban tervezett fejlesztési elképzeléseket.  A város leszakadó részeként azonosították jelen fejlesztéssel érintett 1. számú akcióterületet, valamint a jelen fejlesztéssel nem érintett 2. számú akcióterületet egyaránt.  A megkérdezettek a település legnagyobb problémájaként, a lakossághoz hasonlóan a munkanélküliek nagy arányát jelölték meg.  A legtöbbet említett fejlesztési elemek: - Utak leaszfaltozása, melynek hatására különböző városrészekből javulna a városközpont elérhetősége - Közösségi ház - Játszóterek - Zöldfelület képzés - Szennyvízelvezetés, csapadékvíz elvezetés - Vendéglátóhelyek - Közbiztonság javítása - Szórakozóhelyek kialakítása - Fürdő további fejlesztése - Bölcsőde, iskola fejlesztése - Köztisztaság Az akcióterület magában foglalja a KSH által a településen beazonosított 1. számú szegregációt és szegregációval veszélyeztetett területet, amely a város Antiszegregációs Tervében bemutatásra került. Az Antiszegregációs tervben rögzített állapotfelmérés bemutatja, hogy  Mind a foglalkoztatottság, mind a szakképzettség, mind a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya tekintetében jelentős eltérés van a városi átlaghoz képest.  A lakásviszonyokat vizsgálva az akcióterületen magasabb az alacsony komfortfokozatú és egyszobás lakások aránya.  Az akcióterületen nem működik közszolgáltató, de a városi közszolgáltatások mindegyike elérhető gyalogosan, kerékpárral vagy személyautóval.  Az akcióterületen nem található sem játszótér, sem közpark, sem közösségi épület. Ezeket a funkciókat jelenleg a város más részein található közterületek és közöségi 56

terek látják el. A bemutatott adatok egyértelműen bizonyítják, hogy az akcióterületen a városi átlagnál alacsonyabb státuszú lakónépesség él, leromlott és szolgáltatásszegény lakókörnyezetben. A

Igényfelmérés értékelése a multifunkciós közösségi ház építése vonatkozásában A fenti igényfelmérés eredményeként megállapítható, hogy az akcióterülten megalapozott igényt van egy közösségi ház kialakítása, amely ház közösségi funkciókat hordoz, helyet biztosít a sportegyesületeknek, közösségeknek, tréningeknek, vagy akár a városi cigány kisebbségi önkormányzat üléseinek a megtartásra, védőnők és családvédelmi szakemberek mentálhigiénés programok, előadások szervezésére; rendezvények szervezésére, kiállítások tartására. Az akcióterület többnyire lakófunkciót tölt be, így nincs jelen más funkció az akcióterülten, a fejlesztendő épület funkciójához hasonló funkciót ellátó intézmény nincs az akcióterülten. A város központi részén taláható a Mácsai Sándor Művelődési Ház, amely hasonló funkciókat hordoz, azonban a művelődési házat nem versenytárskén definiáljuk, hanem abszolút partnernek, a kialakítandó multifunkciós közösségi ház feladata az lesz, hogy kiegészítse a város Mácsai Sándor Művelődési Háza által nyújtott szolgáltatásokat és a helyi lakosság közösségi életének. Versenytárselemzés A versenytársak minősítése (versenytárs vagy kiegészítő szolgáltatás)

Hasonló szolgáltatást nyújtó közösségi terek az AT-n 1. nincs

-

2. Az akcióterületen nincs olyan közösségi ház, amelyet a lakosság igénybe vehetne. Található viszont az akcióterületen egy vendéglátó ipari egység, amely idáig – egyéb helyszín hiányában - közösségi funkciót is elláthatott. A közösségi ház jelentős szerepet tölt majd be ennek a helyzetnek a megváltoztatásában egy szociálisan és mentálisan egészséges környezet megteremtésével. A tervezett szolgáltatás bemutatása A 911 helyrajzi számú ingatlanon, a Kert utcában egy multifunkciós közösségi házat kíván kialakítani az önkormányzat. A multifunkciós közösségi ház feladata az lesz, hogy kiegészítse a város Mácsai Sándor Művelődési Háza által nyújtott szolgáltatásokat és a helyi lakosság közösségi életének, a helyi integrációnak új központja legyen, helyt adjon a Polgárőrségnek, ezzel a közszféra funkciót erősítve és a városban működő ping-pong szakosztálynak. A szociális városrehabilitációs célú projekt „soft‖ tevékenységeinek jelentős része is a közösségi házhoz kapcsolódóan, annak bevonásával kerül megrendezésre. Az akcióterületi fejlesztésekkel kapcsolatos összes információ elérhető lesz a multifunkciós 57

közösségi házban – fejlesztési dokumentumok, tájékoztató kiadványok, rendezvénynaptár, hirdetőtábla áll majd az érdeklődők rendelkezésére. Célcsoport Elsődleges célcsoport az akcióterület teljes lakossága. Természetesen igénybe veheti a multifunkciós közösségi ház szolgáltatásait a város bármelyik lakója, civil szervezetei is. A célcsoport igényei A multifunkciós közösségi ház a célcsoport kulturális eseményekkel, közösségépítő és információs rendezvényekkel kapcsolatos igényeit elégíti ki. A multifunkciós közösségi ház alkalmankénti használata iránti igényét jelezték előzetesen az alábbi csoportok:  védőnők és családvédelmi szakemberek - mentálhigiénés programok, előadások szervezésére;  Kaba Város Cigány Kisebbségi Önkormányzatának ülései  sportegyesületek találkozói A multifunkciós közösségi ház működésének biztosítását is (takarítás, karbantartás, javítás, pótlás) az önkormányzat biztosítja. A fejlesztés eredményeként megjelenő új szolgáltatások A közösségi ház az alábbi szolgáltatásokkal várja a lakosságot: - szolgáltató iroda - polgárőrség iroda - ping-pong szakosztálynak tered adó hely - képzési helyszín - kulturális és közösségi programok számára alkalmas helyszín A multifunkciós közösségi ház ad otthont a projekt keretében kötelezően kialakítandó szolgáltató irodának, erre vonatkozóan a közösségi házban egy iroda lesz berendezve és kialakítva. A 2 foglalkoztatásra kerülő munkavállaló látja el a szolgáltató irodában a projekt keretében ellátandó tájékoztatási kötelezettsége. A multifunkciós közösségi ház megépüléséig átmenetileg a pályázó önkormányzat biztosít az akcióterületen egy az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlant, amely alkalmas a szolgáltató iroda működtetésre. A tervezett projekt, szolgáltatás szükségességének bemutatása a fentiek alapján A projekt indokoltságát támasztják alá az alábbiak: 1. közösségi helyszín hiánya az akcióterületen; 2. civil szervezetek működési bázisának hiánya az akcióterületen; 3. lakossági igény a helyi identitástudat növelésére; 4. lakossági igény a hagyományőrző és kulturális programokra; A Támogató Csoport tagjainak véleménye szerint, melyet a lakossági fórumon elhangzottak és az akcióterületi lakosokkal folytatott helyi beszélgetések alapján alakítottak ki, az 58

alábbiakban foglalható össze: A helyi lakosság támogatja a multifunkciós közösségi ház kialakítását, annak leendő szolgáltatásait megismerve elégedettek azzal, hogy nagyobb tere lesz a társas kapcsolatoknak. Kaba önkormányzatának vezetése szerint az akcióterületen kialakítandó multifunkciós közösségi ház kialakítása, a mellette lévő játszótérrel bevonzza a város más területeiről a lakosságot, akik jobban megismerhetik az akcióterülete, egy ilyen kis központ létesítése vonzóbbá teszi az akcióterületet, élhető városrésszé teszi a környezetet. IV.6.3.3. Kihasználtsági terv – Multifunkciós közösségi ház építése A projektgazda a vizsgálat eredményének birtokában hozott döntést arról, hogy a fenti fejlesztési projekt keretében megvalósítani kívánt multifunkciós közösségi házat a jelenlegi méret szerint valósítja meg. Az igényfelmérés eredményeként megfogalmazottakat, amely szerint szükséges egy közösségi tér kialakítása az akcióterülten teljes mértékben figyelembe lett véve. Az igényfelmérés eredménye az alábbi megállapításokban összegezhető: A szolgáltatásainak elsődleges célcsoportja az akcióterület lakossága, másodlagos célcsoport a város lakossága, harmadlagos célcsoport a civil szervezetek, egyesületek. A jelenleg rendelkezésre álló közösségi termek kihasználtsága az elmúlt években folyamatosan növekedett, ám jelenleg egyik terem kihasználtsága sem haladja meg a 30%-ot. A civil szervezetek, egyesületek, lakossági csoportok elsődlegesen a kisebb méretű termet szeretnének igénybe venni közösségi programjaikhoz. A kihasználtsági terv elkészítéséhez felhasznált anyagok a következők voltak:  A Mácsai Sándor Művelődési Ház, önkormányzat 2011. és 2012. évi rendezvény naptára;  A település civil szervezetei részvételével megtartott civil fórumok során szerzett információk;  A fejlesztéssel kapcsolatosan a város lakossági fórumain elhangzott vélemények és javaslatok;  A támogató csoport működése során tett megállapítások és javaslatok.

A fejlesztés eredményeként megjelenő új szolgáltatások A közösségi ház az alábbi szolgáltatásokkal várja a lakosságot: - szolgáltató iroda - polgárőrség iroda - ping-pong szakosztálynak tered adó hely - képzési helyszín - kulturális és közösségi programok számára alkalmas helyszín

59

Tervezett tevékenységek, programok rövid bemutatása Az épület otthont ad a projekt megvalósításának időszaka alatt a szolgáltató irodának. Az épület biztosít helyszínt a „soft‖ tevékenységek számos eleme megvalósításához:  szolgáltató iroda,  polgárőr iroda          

Kézműves tanfolyamok (Közösségi ház, soft elem) Játszóház létesítése (Közösségi ház, soft elem) Fiatal alkotók művészeti ösztöndíja (Közösségi ház, soft elem) Környezetvédelemmel kapcsolatos aszfalt verseny (Közösségi ház, soft elem), Környezetjavító akciók (Közösségi ház, soft elem) Gyermekvetélkedők (Közösségi ház) Bűnmegelőzési programok (Közösségi ház + sportlétesítmények, soft elem) Munkaerőpiaci beilleszkedés, képzések (Közösségi ház, soft elem) Kiállítások (Közösségi ház, soft elem) Rendezvények (Közösségi ház, soft elem)

A fejlesztés megvalósítása után a városközponton kívüli terület egyetlen közösségi funkciójú épületeként önkormányzati és civil szervezésű közösségi programjainak biztosít infrastrukturális hátteret. A tervezett beruházás tereinek éves kihasználtságának becslése A multifunkciós közösségi ház szolgáltatásainak elsődleges célcsoportja a fejlesztési projekt által érintett akcióterület lakossága (1249 fő), másodlagosan a város teljes lakossága, végül civil és gazdálkodó szervezetek. Közösségi terek, területek, szolgáltatási területek Megnevezése

Mérete, m2 Becsült éves kihasználtsága 2013. évi adatok alapján Összesen, %

Igényfelmérés alapján

50%

60-65 esemény/év

multifunkciós terem 200

25%

30 alkalom/év

Foglalkoztató, oktató terem

16,2

35%

70 alkalom/év, 6-7alkalom/hó

Polgárőrség

15,2

100%

Folyamatosan

Szolgáltató iroda

15,2

100%

Folyamatosan

Multifunkciós közösségi ház

459,6

Forrás: Akcióterületi igényfelmérés (2013.) 60

Összességében elmondható, hogy kialakításra kerülő multifunkciós közösségi ház éves szinten 60-65 rendezvénynek ad majd otthon, amelyeken a látogatók, résztvevők száma várhatóan eléri az 1000-1300 főt. Az alábbi táblázat bemutatja, hogy a multifunkciós közösségi házban a fejlesztés által lehetővé váló új szolgáltatások mely elsődleges és másodlagos célcsoportokat céloznak. Elsődleges célcsoport Nyújtott szolgáltatások helyi lakosság Munkaerőpiaci képzések

helyi civil szervezetek

gazdasági élet szereplői

Másodlago s célcsoport környező települések lakossága

beilleszkedés,

Kézműves tanfolyamok Játszóház létesítése Környezetvédelemmel kapcsolatos aszfalt verseny Közösségépítő Napok

Kisebbségi

Környezetjavító akciók Klubszerű foglalkozások (főként ifjúsági) Bűnmegelőzési programok Kiállítások Rendezvények Forrás: Akcióterületi igényfelmérés (2013.)

A tervezett multifunkciós közösségi ház éves kihasználtságának becslése – célcsoportok szerint Projekt „soft” tevékenysége

alkalom/év

A célcsoport nagysága alkalmanként

10

15

Igen

Kézműves tanfolyamok

10

10-15

Igen

Játszóház létesítése

4

15

Igen

Környezetvédelemmel kapcsolatos

4

Programok / szolgáltatások Munkaerőpiaci képzések

beilleszkedés,

Becsült éves kihasználtság,

61

15

Igen

aszfalt verseny Közösségépítő Kisebbségi Napok

12

15

Környezetjavító akciók

6

15

6-12

10-15

Bűnmegelőzési programok

10

20

Kiállítások

12

10-15

Rendezvények

6

50-80

Klubszerű foglalkozások (főként ifjúsági)

Igen

Igen

Tekintettel a multifunkciós közösségi ház igénybevételének várható mértékére és népszerűségére, az önkormányzat nem tervezi az infrastruktúra bérbeadását.

IV.7. Tulajdonviszonyok értékelése Az akcióterületen jellemzően magántulajdonban vannak az ingatlanok, állami tulajdon nincs jelen, az egyházi tulajdonszintén nincs jelen. Önkormányzati tulajdonú ingatlan több is található az akcióterületen, az alábbi táblázatban található részletezés szerint, valamint az akcióterületen található összes belterületi út önkormányzati tulajdonban van.

HRSZ.:

UTCA ÁLLAMI TULAJDON

NÉV

EGYHÁZI TULAJDON 999 1064 1086 1156 1187 1103 1174 908/2 0200/1 911 1070/2 1205 0235/1

ÖNKORMÁNYZATI TULAJDON Mester u. kivett közterület Könyök u. kivett közterület Hunyadi János u. kivett közterület Gárdonyi Géza u. kivett közterület Zöldfa u. kivett közterület Zöldfa u. kivett közterület Kossuth Lajos u. kivett közterület Kert u. kivett közterület Kert u. kivett saját használatú út kivett beépítetlen terület Hajnal u. kivett közterület Kossuth Lajos u. kivett közterület kivett saját használatú út 62

Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás, 2013 Ahogyan az alábbi táblázatból is kiderül, az akcióterületen tervezett beavatkozások részben kivett közterületeket és utakat érintenek. Valamennyi fejlesztés önkormányzati tulajdonú ingatlanon történik. A tulajdonviszonyok hitelességét a pályázat mellékletétét képező tulajdoni lapok igazolják. A 0200/1 helyrajzi számú ingatlan a Helyi Építési Szabályzat szerint belterületi, önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan, azonban ezen módosítás az ingatlan nyilvántartásban még adminisztratív és technikai okokból nem került átvezetésre. A beavatkozás típusa

A tevékenység neve

Hrsz.

Közösségi funkció

Multifunkciós közösségi ház kialakítása

911

Közszféra funkció

Multifunkciós közösségi ház kialakítása

911

Közterület fejlesztése (városi funkció)

Játszótér kialakítása Térfigyelő kamerarendszer kiépítése

911 1070/2 0200/1 0235/1 1205 911

Akcióterületre eső önkormányzati belterületi közúthálózat felújítása, szilárd burkolattal történő ellátása - útfejlesztés, útépítés

999 908/2 0200/1 1064 1086 1156 1187 1103 63

A fejlesztéssel érintett ingatlan tulajdonviszonya

Magántulajdonos

önkormányzati tulajdon

-

önkormányzati tulajdon

-

önkormányzati tulajdon

-

önkormányzati tulajdon önkormányzati tulajdon önkormányzati tulajdon önkormányzati tulajdon önkormányzati tulajdon önkormányzati tulajdon önkormányzati tulajdon önkormányzati tulajdon önkormányzati tulajdon önkormányzati tulajdon önkormányzati tulajdon önkormányzati tulajdon önkormányzati

-

1174 1070/2

tulajdon önkormányzati tulajdon önkormányzati tulajdon

-

Az akcióterületen tehát kizárólag önkormányzati tulajdonú ingatlanokon valósulnak meg a beruházások, így a beruházások eredményeként hosszútávon bekövetkező területfelértékelődésből az önkormányzatnak származhat haszna. Az alábbi térképvázlaton kerültek összefoglalásra az akcióterületen található ingatlanok tulajdonviszonyai.

Tulajdoni viszonyok alakulása saját szerkesztés IV.7.1. Tulajdonosi, együttműködési szándékok Az összes beavatkozás a projektfejlesztés megkezdésekor az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanokon valósul meg. A megvalósításban a Támogatói Csoport tagjai együttműködnek az önkormányzattal annak érdekében, hogy a helyi lakosság bevonása a projektmegvalósításba 100%-ig megvalósulhasson. 64

Ennek érdekében kerül kialakításra a projektmegvalósítás időszakára a multifunkciós közösségi házban a szolgáltató iroda, amely nemcsak a lakossági tájékoztató feladatok ellátására szolgál, hanem az akcióterületen megvalósuló soft elemek megvalósításához is otthont ad, illetve hátteret biztosít.

IV.8. Piaci lehetőségek értékelése az Akcióterületen IV.8.1. Általános megállapítások Általánosságban megállapítható, hogy a városközponton kívüli városrészen, azon belül is az akcióterületre koncentrálódó szegregált területeken igen alacsony az ingatlanok értéke. Ez részben köszönhető a leromló épületeknek, másrészt pedig annak, kicsi a telekméretek. Az akcióterületi ingatlanok piaci értékét valamelyest javítja, hogy az elmúlt évek önkormányzati fejlesztéseinek eredményeképpen belvízelvezetés megoldása és a jelenleg is megvalósítás alatt álló szennyvízhálózat kiépítése. Mivel az akcióterület az északi városszélen, a belterületi határon található, ezért a lakófunkció mellett itt lehetőség nyílhat termelő tevékenységek végzésére. A fentiek mellett az akcióterület ingatlanjainak felértékelődésére jelenleg mutatkozó egyetlen esély az önkormányzati fejlesztések keretében történő beavatkozás.

IV.8.2. Ingatlanpiaci helyzet és igények A piaci igények felmérése az önkormányzat tapasztalatai és a helyi tapasztalatok alapján történt. Ezek alapján megállapítható, hogy Kabán, az akcióterületen, a lakóingatlanok piacán 60-80m2 alapterületű házakra van leginkább kereslet, kis-közepes méretű telekkel. A házak átlagos forgalmi értéke a városban 55.000 – 60.000Ft/m2 között, széles sávban mozog a mérettől, állapottól és komfortfokozattól, illetve elhelyezkedéstől függően. Az Akcióterületen ugyanakkor az ingatlanok forgalmi értéke a városi átlaghoz viszonyítottan akár 30%-kal is csökkenhet (az értékbecslő által kalkulált forgalmi értékek alapján). A bérleti díjak tekintetében is széles sávban mozognak az árak: az átlagos állapotú kertes házakat, lakásokat kb. 350-400 Ft/m2 áron tudják a tulajdonosok bérbe adni a városban. Ez az akcióterületen meglehetősen szélsőséges módon jelentkezik: a szegregált területeken a bérbeadás gyakorlatilag nem megvalósítható, míg az akcióterület azon részein, ahol az épületállomány jobb minőségű és az egyes telkek kiterjedése nagyobb, bérleti díjban elkérhető akár a városi átlagként megjelölt 400Ft / m2 bérleti díj is, azonban igen ritka ez a fajta bérbeadás is. A gazdasági célú ingatlan adás-vételek tekintetében is hasonló árak alakulnak ki a városban és az akcióterületen egyaránt, mint a lakóingatlanok piacán, vagyis az átlagos forgalmi érték 55.000 – 60.000Ft / m2 között mozog. Jelentős árfelhajtó tényező a településen - az Akcióterületen, ahol a kereslet korlátozott ez különösen igaz – az önkormányzati fejlesztési szándék, mivel a város területén a legnagyobb befektető az önkormányzat. Üzletek bérbeadása nem jellemző az Akcióterületen, az jellemzően a városközpont városrészben koncentrálódik, ahol is hasonlóan alakul az ár a lakásbérleti díjakhoz (kb. 350400Ft/m2). Mindezen árakat befolyásolja a komfortfokozat, a városon belüli elhelyezkedés, az 65

épület állaga, stb. A keresletet tekintve megállapítható, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő üzletek iránt évente 3-4 érdeklődő jelentkezik, míg a magántulajdonban lévő üzleti célra bérelhető ingatlanokról nem áll az önkormányzat rendelkezésére információ. IV.8.3. A fejlesztések iránti igény A fejlesztések iránti igényt és azok tervezett kihasználtságával kapcsolatos kimutatásokat a IV.6.3.3. alfejezetei mutatják be részletesen. Megállapítottuk, hogy Kaba lakossága számára kiemelt fontosságú a fejlődő városi környezet: a lakosság többsége fontosnak tartja a leszakadozó városrészek fejlesztését, újból vonzóvá tételét. Az akcióterület magában foglalja azt a településrészt, ahol elhelyezkedik a város egyik szegregátuma és szegregálódás veszélyét jelenítik meg. Tekintettel ezeknek a területeknek a leromlott állapotára és a változtatásra való önálló képesség hiányára, a leszakadás folyamatának megállítása, illetve visszafordítása csak közösségi összefogással és önkormányzati beavatkozással lehetséges. Az akcióterületen végzett szociális városrehabilitáció eredményeként nemcsak a leromlott területek újítása (utak fejlesztésével), új funkciókkal való gazdagítása történik meg, hanem a város egész is kihat ez a változás, hiszen az utakat valamennyi lakos használja és a településrész vonzó környezet, biztonságos játszótérrel bevonzza a település más helyein élő lakosságát. A településrészen kialakítandó multifunkcionális közösségi ház a lakosság szegregációját csökkenti, közös programokkal szolgál a település valamennyi lakosa számára, de kiemelten a célcsoport számára is helyt ad a reintegrációt segítő tréningeknek. Az induló jelentős és változatos funkciójú fejlesztésekkel a közösség a városrészt kiegyenlítő fejlődési pályára állítja. Ez a lokálisan indított folyamat olyan pozitív láncreakciót képes elindítani, melytől hosszú távon a város egészének gazdagodása, és további felértékelődése várható.

66

V. Az akcióterület fejlesztési céljai és beavatkozásai Az akcióterületi terv célrendszere az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) célrendszerére és stratégiájára alapozva került kidolgozásra, így a két tervdokumentum, valamint az akcióterületi terv településfejlesztési koncepcióhoz való illeszkedése, és az egyes dokumentumok közötti koherencia biztosított, különös tekintettel arra, hogy az IVS készítést követően készült el az Akcióterületi terv, így a koherencia teljes körű. A település méretéből - tekintettel a mozgósítható erőforrások korlátaira – és a városszerkezeti felépítéséből adódóan a stratégia megvalósíthatóságának egyik feltétele, hogy az erőforrásokat koncentrálja azokra a területekre, ahol a beavatkozások leginkább indokoltak. Ennek fényében Kabán két komplex, akcióterületi megközelítést és lehatárolást igénylő városrehabilitációs tevékenységsorozat végrehajtását irányozza elő a stratégia, amely mindkét területen konkrét, érzékelhető és érdemi változásokat kíván létrehozni. Az egyik a városközpont rehabilitációját célozza, amelyre funkcióbővítő városrehabilitáció keretében kerülhet sor, míg a jelen akcióterületi tervben kidolgozott fejlesztések az akcióterület szociális célú városrehabilitációját irányozzák elő, a Képviselő-testület döntése értelmében.

V.1. Az Akcióterület fejlesztési célja és részcéljai Átfogó cél A város IVS-ének részeként elkészült antiszegregációs terv átfogó céljával összhangban az akcióterület átfogó célja a településrész rehabilitációjának segítségével a városszövetbe történő visszaintegrálása, leszakadás folyamatának megállítása. Részcélok Az átfogó célt az alábbi részcélok megvalósításán keresztül kívánja az önkormányzat elérni: A. Az akcióterület lakossága, hátrányos helyzetű réteg számára, képzési és foglalkoztathatóságot segítő programok nyújtása, ezzel az életminőségük javítása a társadalomba történő visszaintegrálódásuk érdekében; B. A szegregált területek városi, közösségi funkcióinak bővítése közösségi terek, a helyi közösségi összetartozás és a településszintű társadalmi kohézió erősítése érdekében; C. A város egész területén és különösen az akcióterületen végrehajtott bűnelkövetések számának csökkentése célzott programokkal, a polgárőrség kitelepítésével; D. A fizikai környezet állapotának javítása egy élhetőbb, a kor színvonalának megfelelőbb környezet megteremtése érdekében, valamint annak érdekében, hogy a beazonosított szegregátum bekapcsolódhasson a város vérkeringésébe.

67

V.1.1. Indoklás A kijelölés logikája Az önkormányzatot az a szándék vezérli, hogy a település egyes részei ne szakadjanak el egymástól, a városközponton kívüli településrész vonzóvá váljon. Az önkormányzat eddig törekedett különböző szociálpolitikai eszközökkel, illetve képzési programok támogatásával megteremteni a lehetőséget mind az akcióterület lakosságának, mind más településrész lakosai számára az inklúzió megteremtésére, illetve a jelenleg is zajló szennyvízelvezetés megvalósításával, valamint a megvalósult belvízelvezetés megoldásával az akcióterület felzárkóztatására. A korábbi törekvések ellenére, illetve a források által behatárolt lehetőségre tekintettel az önkormányzati szándék az, hogy a rendelkezésre álló szociális városrehabilitációs célú pályázati kiírás által nyújtott forráslehetőségeket kihasználva próbálja megállítani a szegregációs folyamatokat. A terület értékei és problémái Mivel a közszolgáltatások és közösségi intézmények mindegyike a városközponti településrészen található, így az akcióterületen, a szegregációban és szegregációval veszélyeztetett területeken elsősorban infrastruktúra beavatkozások történtek, amelyek elsősorban a városi peremterületek leszakadásának felszámolását irányozták elő. Ezek közül a legjelentősebb hatású beavatkozás a szennyvízhálózat-rendszer kiépítése, amely folyamatban van. A területen magas arányban élnek a 2001. évi KSH adatok alapján alacsony képzettségű, illetve rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező lakosok. A lakásviszonyokat tekintve az akcióterület kizárólag lakófunkciót lát el. Az akcióterület fejlesztésének jelentősége a város életében: -

kialakításra kerül az akcióterületen egy multifunkciós közösségi ház, mely akadálymentesített épület; kialakításra kerül egy játszótér a multifunkciós közösségi ház közelében térfigyelő kamerarendszer kerül telepítésre a közbiztonság előmozdítása érdekében megtörténik az akcióterületen az utak fejlesztése a munkaerőpiacra visszatérők száma növekszik, amelynek eredményeként csökken azok aránya, akik szociális segélyekből tartják fenn magukat; a szegregáció mértéke csökken.

A fenti változások összesített hatására az akcióterület által kínált életminőség közelít a város átlagához, ezzel a település belső különbségei érzékelhetően csökkennek. Az akcióterület fejlesztésének jelentősége regionális szempontból:

68

Akcióterület indikátortáblája Az akcióterület fejlesztési céljai

Mutató megnevezése

Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken

A Kiindu Mérté célérték Mutató ló Célért keléréséne típusa érték ék egység k (2010) időpontja eredmén y

fő

1 249 1249

2014

Városrehabilitációs eredmén beavatkozások által y érintett terület nagysága

ha

80,6

80,6

2014

Output

db

0

1

2014

eredmén y

db

0

1

2014

eredmén y

db

0

4

2014

db

-

2

2014

db

-

1341, 6

2014

%

0

75

2014

fő

0

5

2014

fő

0

800

2014

A fejlesztéssel érintett épületek, építmények A város IVS-ének száma részeként elkészült antiszegregációs terv A fejlesztés nyomán átfogó céljával megerősített funkciók összhangban az száma a projekt által akcióterület átfogó célja a érintett akcióterületen Új városi funkciók településrész betelepedése / a rehabilitációjának segítségével a fejlesztés nyomán városszövetbe történő elérhető (köz- és profitorientált) visszaintegrálása. szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen Teremtett új munkahelyek száma Létrehozott közösségi tér nagysága A megvalósult fejlesztéssel elégedett lakosság aránya a településen Átfogó cél

Eredmé ny eredmén y hatás

Helyi foglalkoztatási kezdeményezésbe bevont hatás Az akcióterület lakossága, hátrányos helyzetű hátrányos helyzetű réteg emberek száma számára, képzési és Helyi társadalmi foglalkoztathatóságot hatás segítő programok nyújtása, akciókban részvevők száma ezzel az életminőségük Részcél „A”

69

Az akcióterület fejlesztési céljai

Mutató megnevezése

javítása a társadalomba történő A megvalósult visszaintegrálódásuk fejlesztéssel elégedett érdekében; lakosság aránya a településen

A Kiindu Mérté célérték Mutató ló Célért keléréséne típusa érték ék egység k (2010) időpontja

hatás

%

0

75

2014

db

0

1

2014

M2

0

200

2014

M2

0

459,6

2014

eredmén y

db

0

1

2014

eredmén y

db

0

1

2014

hatás

%

0

75

2014

A fejlesztés nyomán megerősített funkciók eredmén száma a projekt által y Részcél „B” A szegregált területek érintett akcióterületen városi, közösségi funkcióinak bővítése Létrehozott közösségi közösségi terek, a helyi hasznos nettó alapterület eredmén y közösségi összetartozás és nagysága a településszintű társadalmi kohézió erősítése A fejlesztéssel létrejövő érdekében; eredmén új épület, épületrész y nagysága Akadálymentesített épületek száma Új városi funkciók betelepedése / a fejlesztés nyomán elérhető (köz- és Részcél „C” profitorientált) szolgáltatások száma a A város egész területén és projekt által érintett különösen az településrészen akcióterületen végrehajtott bűnelkövetések számának csökkentése célzott programokkal, a A megvalósult polgárőrség kitelepítésével; fejlesztéssel elégedett lakosság aránya a településen

70

Az akcióterület fejlesztési céljai

Mutató megnevezése A fejlesztés nyomán megerősített funkciók száma a projekt által érintett akcióterületen

Részcél „D” A fizikai környezet Új városi funkciók állapotának javítása egy betelepedése / a élhetőbb, a kor fejlesztés nyomán színvonalának megfelelőbb elérhető (köz- és környezet megteremtése profitorientált) érdekében, valamint annak szolgáltatások száma a érdekében, hogy a projekt által érintett beazonosított szegregátum településrészen bekapcsolódhasson a város Teremtett új vérkeringésébe. munkahelyek száma Létrehozott közösségi tér nagysága

A Kiindu Mérté célérték Mutató ló Célért keléréséne típusa érték ék egység k (2010) időpontja eredmén y

db

0

1

2014

eredmén y

db

0

4

2014

Eredmé ny

db

-

2

2014

eredmén y

db

-

1341, 6

2014

V.2. Az akcióterület beavatkozásai Az akcióterület megelőző városrehabilitációs jellegű beavatkozásai az elmúlt időszakban nem voltak kiemelkedőek, jelenleg zajlik a szennyvíz beruházás és ivóvízminőség javító program, amely hatásai érezhetőek az akcióterületen is A 2013-2016. évi tervezett beavatkozások a korábban megkezdett fejlesztéseket folytatják az alábbiak szerint. Tervezett beavatkozások az akcióterületen A tervezett beavatko zások típusa

ÉAOP5.1.1/A12

A tervezett tevékenység megnevezése

Kapcsolódá s részcélhoz

Megvalósítás feltétele - jogerős építési engedély

Multifunkciós közösségi ház építése

B, D

játszótér építése

B, D

- E.ON, mint vezetékjog jogosultjának hozzájárulása - E.ON, vezetékjog 71

mint

2013

2014

2015

2016

I. II.

I. II.

I.

I.

II.

II.

A tervezett beavatko zások típusa

A tervezett tevékenység megnevezése

Térfigyelő kamerarendszer kiépítése

Útfejlesztés Útépítés,

Soft tevékenység Programalap megvalósítása magán beruházás

önkormányzati

Kiskereskedelmi és szolgáltató egység létrehozása

Kapcsolódá s részcélhoz

C

B, D

Megvalósítás feltétele jogosultjának hozzájárulása - E.ON, mint vezetékjog jogosultjának hozzájárulása - útfelújításhoz szükséges engedélyek E.ON, mint vezetékjog jogosultjának hozzájárulása

A

-

A

-

A

- Önerő rendelkezésre állása - pályázati forrás felkutatása

sporttelep fejlesztése

B, D

szennyvízcsator na kiépítése

B, D

közterület rehabilitáció

B, D

- pályázati forrás felkutatása, sikeres pályázat benyújtása - sikeres pályázat benyújtása megtörtént, projekt megvalósítás szakaszában van A konstrukció újraindítása esetén sikeres pályázat benyújtása és támogatás elnyerése

72

2013

2014

2015

2016

I. II.

I. II.

I.

I.

II.

II.

Akcióterületen, az ÉAOP- 5.1.1/A-12 forrásból megvalósítani kívánt beavatkozások típusai a következők: Az összehangolt városrehabilitációs fejlesztések eredményeként az Akcióterületen az alábbi új funkciók valósulnak meg:

-

Közösségi funkciói – Multifunkciós közösségi ház építése

-

Közszféra funkciói – Multifunkciós közösségi ház építése

-

Közterületek fejlesztése (városi funkció) – játszótér építése – térfigyelő kamerarendszer kiépítése

Az összehangolt városrehabilitációs fejlesztések eredményeként az Akcióterületen az alábbi funkciók fognak bővülni, megerősödni: -

útfejlesztés, útépítés

Az infrastrukturális beruházásokat kiegészítő, azok lakossági elfogadottságát segítő soft elemek: -

Az önkormányzat által megvalósítani kívánt soft tevékenységek:

- Az érintett lakosság bevonását célzó akciók: kiállítások, rendezvények - Munkaerőpiaci beilleszkedés támogatására komplex támogató programok - Bűnmegelőzést elősegítő programok - Családsegítő szolgálat kiterjesztése -

Civil programalapból támogatott soft elemek: -

Hagyományos magyar harci és sport tevékenységek elsajátítása Kézműves tanfolyamok játszóház létesítése fiatal alkotók művészeti ösztöndíja sport tehetségkutató és ösztöndíj környezettel kapcsolatos aszfalt rajzverseny gyermekvetélkedők környezetjavító akciók (facsemete, szemétszedés, parlagfű) versennyel ötvözve

Kapcsolódó, a szociális városrehabilitációs pályázaton kívül megvalósítani tervezett 73

beruházások:  Magánszféra által megvalósítani kívánt beavatkozások -

Kiskereskedelmi és szolgáltató egység létrehozása

 Közszféra (önkormányzat és állam) által megvalósítani kívánt beavatkozások -

sporttelep fejlesztése szennyvízcsatorna hálózat kiépítése közterület rehabilitáció

Az ÉAOP-5.1.1/A-12 forrásból megvalósítani kívánt beavatkozások térbeli elhelyezkedését és egymáshoz való viszonyát az alábbi térkép szemlélteti.

Beavatkozások elhelyezkedése saját szerkesztés

74

V.2.1. A beavatkozások kapcsolódási logikája és hozzájárulása célok megvalósításához Valamennyi beavatkozáscélja az átfogó célként meghatározottak megvalósítása, azaz a kijelölésre került akcióterület leszakadásának megállítása, társadalmi integráció létrejötte. A közösségi, közszféra funkció keretében megvalósítandó multifunkciós közösségi ház kialakítása első sorban a B és D részcél megvalósítását szolgálja, a lakosság helyi identitástudatát erősíti, növeli az összetartást, ugyanakkor lehetőséget biztosít arra, hogy pl. a Polgárőrség és ping-pong szakosztálynak helyt adjon, közösségformáló erőt gyakorolhat a terülten. Jelentős mértékű fejlesztések a multifunkciós közösségi ház létesítése a helyi közösség erősítésének érdekében, a B és D részcélhoz kapcsolódva. Új városi funkcióként a játszótér kialakítással a B és D részcél megvalósításához kapcsolódik, azaz a kisgyermekes családok, fiatalok számára biztosít kulturált szabadidő eltöltésére lehetőséget, bevonzva ezzel a település már részein élő lakosságot is az akcióterületre. A beavatkozásokat a létrehozott értékek megóvását szolgáló térfigyelő kiépítése egészítik ki, összességükben erősítve a beavatkozások hatását, illetve megcélozva a közbiztonság növelését, ezzel a C részcél kerül megvalósításra. Az akcióterületen útépítés, útfejlesztés valósul meg a Mester, Könyök, Kert, Hajnal, Gárdonyi, Zöldfa, Kossuth, Hunyadi, utcákban, ezzel a B és D részcél megvalósítása erősödik, az akcióterület városi jellegének emelése történik ezzel a beavatkozással, a városi funkció erősítése által. A beavatkozások építési elemei egyrészt az egészségesebb, színvonalasabb lakókörnyezet megteremtését és a területnek a város egyéb területeivel való kapcsolatának javítását célozzák meg. A környezet rendezetlenségét elsődlegesen az érintett utcák elhanyagolt állapota és a csapadékvíz elvezetésének hiányosságai okozzák a területen. Az utcák fejlesztésével – amely kiterjed az útpálya pormentes burkolattal való ellátására és a csapadékvíz-elvezetés megoldására is – egyrészt javul a terület komfortja, életminősége, másrészt kényelmesebbé válik a településközpont megközelítése is. E két tényező együttes hatásaként várhatóan jelentősen javul a terület jelenlegi meglehetősen kedvezőtlen általános megítélése a város egyéb területeihez képest. Jelentős mértékű fejlesztés történik a helyi közösség erősítésének érdekében. Ez egyrészt fizikai – építési – jellegűek: a multifunkciós közösségi ház helyszínt biztosít az elsődlegesen a civil szféra által lebonyolított képzési és közösségfejlesztési tevékenységek számára, illetve sportolási lehetőséget biztosít elsődlegesen a helyben élő fiatalok számára, valamint lehetőséget kínál a szabadidő értelmes és hasznos eltöltéséhez, egyben támogatva az összetartozás érzését. A multifunkciós közösségi ház emellett a polgárőrség számára is helyet biztosít majd, mely egyrészről támogatja a beruházási elemek megóvását, értékmegőrzését, a randalírozások, rongálások megakadályozását, továbbá pedig az akcióterületen visszatartó erőként javítja a közbiztonság helyzetét, a felderített bűncselekmények számát. A társadalmi aktivitás élénkítésében érdekében a projekt fontos részét képező tréningek és egyéb eseményeknek, rendezvényeknek (ún. „soft‖ elemek) kerülnek megszervezésre. Ezen elemek egyrészt felhívják a figyelmet az új fejlesztésekre, népszerűsítik azok használatát, 75

másrészt felhívják a figyelmet a fejlesztések megőrzésére. A „soft‖ projektelemek egy része elsődlegesen az A részcélhoz illeszkedik, segítve a társadalomba való integrációhoz szükséges készségek kialakulását. Ilyenek a munkaerőpiaci reintegrációt segítő képzési programok. Közvetlen foglalkoztató hatással bír – szintén az A részcélhoz kapcsolódva a kialakítandó multifunkciós közösségi ház működtetetése, helyi munkanélküliek foglalkoztatásával. A C részcélhoz kapcsolódóan fontos a kapcsolódó bűnmegelőzési programok megvalósítása. A „soft‖ tevékenységek másik csoportja közvetetten – a társadalmi eseményekbe való bevonáson keresztül – segíti az akcióterületen élők integrációját. Ebbe a csoportba tartoznak a helyi hagyományokra épülő, a helyi azonosságtudatot erősítő kulturális rendezvények, valamint a rehabilitált környezet fenntartását, értékeinek megóvását az érintettek bevonásával elősegítő projektelemek, mint pl. a környezettudatosságot fejlesztő vagy a rehabilitált utcák növényesítését, gondozását elősegítő akciók. A társadalmi aktivitás élénkítésében elsődleges szerep jut a projekt részét képező képzéseknek és egyéb eseményeknek, rendezvényeknek (ún. „soft‖ elemeknek). Ezen elemek egyrészt felhívják a figyelmet az új fejlesztésekre, létesítményekre, mintegy „bemutatva‖ azok használatát, másrészt az ezektől elvárt hosszú távú hatás a lakosság változás melletti tartós elköteleződése, ezáltal a projekteredmények fenntartása, továbbfejlesztése.

V.3. Az önkormányzat nem beruházási jellegű városrehabilitációs célú tevékenységei A szociális városrehabilitációs tevékenység keretei között a megvalósítás idejére kialakításra kerül egy szolgáltató iroda, amely a lakosság bevonását, tájékoztatását szolgálja annak érdekében, hogy a fejlesztések lakossági elfogadottsága megtörténjen, illetve folyamatosan informálva legyen a lakosság. A projekt során az alábbi soft tevékenységek valósulnak meg, elősegítve ezzel az akcióterület lakossága és a hátrányos helyzetű réteg számára az életminőségük javítását, a társadalomba történő visszaintegrálódást, erősítve helyi identitástudatot: Kabai hagyományok címmel kiállítás szervezésére kerül sor a létrejövő multifunkciós közösségi házban, a világhírű kabai meteorit történetére építve. A projekt zárásakor ilyen volt ilyen lett kiállítás és rendezvény prezentálja a fejlesztések életútját. A multifunkciós közösségi házban műveltségi vetélkedők megtartására kerül sor, a magyar tardíciók áplását elősegítő rendezvények kerülnek megszervezésre, illetve szórakoztató programok kerülnek megrendezésre. Ezen programokkal az érintett lakosság bevonását célozzák, az alábbi programok közösségfejlesztő, a szabad idő hasznos eltöltését szolgálják: hagyományos magyar harci és sport tevékenységek bemutatója, elsajátítása, kézműves tanfolyamok rendezése, játszóház 76

rendezése, sport tehetségkutató rendezése. Munkaerőpiaci beilleszkedést segítő programok az alábbiak: a megcélzott célcsoport a pályakezdők, 50 év felettiek, nők, tartós munkanélküliek, gyesről visszatérő anyak, számukra társadalmi reintegrációt elősegítő tréningek szervezését tervezzük, pl. önéletrajz író tréning szervezése, munkaadói fórumok rendezését tervezzük, illetve egyéni és csoportos esetkezelést, iskolai előadások megvalósítását tervezzük. A helyi környezettudatosság népszerűsítése érdekében ismeretterjesztő, népszerűsítő kiadványok, szórólapok kiadását tervezzük, illetve az új utakat a gyerekek részére szervezett aszfaltrajz versennyel ismertetjük meg a lakossággal. Integrált településfejlesztési tevékenység keretében környezetjavító facsemeték ültetését, szemét szedést, parlagfűírtást tervezünk, gyermekvetélkedőkkel, környezetvédelmi kiállításokkal. A szociális városrehabilitáció keretében kiemelt jelentőségű a családsegítő szolgáltatás erősítése, az akcióterületen szülőklubbokat kívánunk szervezni, illetve tanácsadást a hátrányos helyzetű szülőknek. Bűnmegelőző programok szervezése által a bűnüldözés csökkentését és a közbiztonság javítását célozzuk meg, iskolai tanórai és tanórán kívüli előadások keretében hiredtjük a bűnmegelőzés fontosságát. A programalap tevékenységek célja a helyi identitás, közösségformálás elősegítése a programok hatására az akcióterületen az alábbiak szerint: közösségfejlesztő, szabad idő hasznos eltöltését szolgáló tevékenységek, helyi környezettudatosságot elterjesztő akció, integrált településfejlesztés. Az ÉAOP támogatásból tervezett projektek részletes bemutatását tartalmazza a fejezet. ÉAOP-5.1.1/A-12 beavatkozások az akcióterületen

Tevékenység típusa

Gazd a-sági célú

Városi funkci ót erősítő

Finanszírozó strukturális alap

ERFA

ERFA

Közös ségi célú

Közszféra funkció it erősítő

Laká s célú

„Soft” tevéke nység

ESZ Atípus ú

ERFA

ERFA

ERF A

ERFA

ESZ A

Multifunciós közösségi ház kialakítása kialakítása Helyszín: Kaba hrsz.: 911 Játszótér kialakítása Helyszín: Kaba 77

Magánberuházás a projekttel párhuzam osan Nem támogatot t

Tevékenység típusa

Gazd a-sági célú

Városi funkci ót erősítő

Közös ségi célú

hrsz.: 911 Kamerarendszer kiépítése Helyszín: Kaba hrsz.: 911, 1070/2, 0200/1, 0235/1, 1205 Útépítés, útfejlesztés Helyszín: Kaba hrsz.: 999, 1064, 1070/2, 1174, 1103, 1187, 1156, 908/2, 0200/1, 1086 Az önkormányzat és konzorciumi partner által megvalósítani kívánt soft tevékenységek Helyszín: Kaba hrsz.: 911 Programalapból támogatott soft elemek Helyszín: Kaba hrsz.: 911

78

Közszféra funkció it erősítő

Laká s célú

„Soft” tevéke nység

ESZ Atípus ú

Magánberuházás a projekttel párhuzam osan

Összefoglaló indikátor tábla

Mutató típusa (output / eredmény)

Mutató neve

Mérté kegysé g

Bázisérték

Minimál Célérté isan k az 5 Célérték a elvárt éves Célérték megvalócélérték, kötelező elérésének sítási ahol a fennidőpontja időszak pályázati tartási végén felhívás időszak megadta végén

Mutató forrása PEJ: Projekt előrehala dási jelentés, PFJ: projekt fenntartá si jelentés

Mutató mérésének módszere és gyakorisága

Kötelező indikátorok

A projekt szintjén mért indikátorok A támogatással érintett területen telephellyel rendelkező vállalkozások számának növekedése

Eredmény

db

0

-

-

-

-

PEJ, PFJ

Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken

Output

fő

0

500

2014.12.3 1.

1249

1249

PEJ, PFJ

Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága

Output

ha

0

80,6

2014.12.3 1.

80,6

80,6

PEJ, PFJ

Eredmény

fő

0

2

2014.12.3 1.

2

2

PEJ, PFJ

Teremtett munkahelyek száma

új

79

Kedvezményezet t jelentéseiből félévente, népességnyilvántartó adatai Kedvezményezet t zárójelentéséből, egyszer a projektzáráskor Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t

További szakmai indikátorok

Teremtett munkahelyek száma - nők

Eredmény

fő

0

1

2014.12.3 1.

1

1

PEJ, PFJ

A program hatására teremtett főállású új munkahelyeken foglalkoztatott hátrányos helyzetűek száma

Eredmény

fő

0

1

2014.12.3 1.

1

1

PEJ, PFJ

Megtartott munkahelyek száma

Eredmény

db

0

-

-

-

-

PEJ, PFJ

Új városi funkciók betelepedése / a fejlesztés nyomán elérhető (közés profitorientált) szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen

Output

db

0

-

2014.12.3 1.

4

4

PEJ, PFJ

A fejlesztés nyomán megerősített funkciók száma a projekt által érintett akcióterületen

Eredmény

db

0

-

2014.12.3 1.

1

1

PEJ, PFJ

Létrehozott közösségi hasznos nettó alapterület

Output

m2

0

-

2014.12.3

1341,6

1341,6

PEJ, PFJ

80

jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t

nagysága

1.

A fejlesztés következtében felhagyott ingatlanok újrahasznosítása

Output

m2

0

-

A támogatott projektek eredményeként elért energia megtakarítás

Eredmény

TJ

0

-

Output

db

0

-

-

-

-

PEJ, PFJ

Helyi foglalkoztatási kezdeményezésekbe bevont hátrányos helyzetű emberek száma

Output

fő

0

5

2014.12. 31.

5

5

PEJ, PFJ

Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma

Output

fő

0

-

2014.12. 31.

800

800

PEJ, PFJ

A fejlesztéssel érintett épületek, építmények száma

Output

db

0

-

-

-

-

PEJ, PFJ

Felújítással lakások száma

érintett

81

-

-

-

PEJ, PFJ

PEJ, PFJ

jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente.

A fejlesztéssel létrejövő új épület, épületrész nagysága

Output

m2

0

-

2014.12.3 1.

459,6

459,6

PEJ, PFJ

Akadálymentesített épületek száma

Output

db

0

-

2014.12.3 1.

1

1

PEJ, PFJ

Azbesztmentesített épületek száma

Output

db

0

-

-

-

PEJ, PFJ

Megnövekedett zöldfelületek nagysága

Output

m2

0

-

-

-

-

PEJ, PFJ

Megújított zöldfelületek nagysága városrehabilitáció

Output

m2

0

-

-

-

-

PEJ, PFJ

Támogatásból tárgyi,

Output

db

0

-

-

-

-

PEJ, PFJ

felújított építészeti,

82

Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente.

Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente.

Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t

műemléki értékek száma

A megvalósult fejlesztéssel elégedett lakosság aránya a projekt által érintett akcióterületen

Eredmény

%

0

75

83

2014.12.3 1.

75

75

PEJ, PFJ

jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente.

V.4. Regionális Operatív Program 2007-2013 között városrehabilitációs célú pályázat tartalma V.4.1. Közösségi funkció fejlesztése A közösségi funkcióit két projektelem erősíti: a szabadidőpark kialakítása és a közösségi ház kialakítása. Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai

Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez

Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

Tevékenység célja

Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)

1. Multifunkciós közösségi ház építése Kaba Város Önkormányzata Házszám: -

Utca: -

Helyrajzi szám: 911

Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok. Közösségi funkció erősítéseként egy multifunkciós közösségi ház létesítése erősíti a helyi identitástudatot és közösségformálást. A közösségi ház létesítése a közösségi funkcióhoz kapcsolódik szorosan, közösségi tér kialakítása, foglalkoztató termek létesítése ezt a célt szolgálja. A multifunkciós közösségi ház kialakításával biztosítottá válik az akcióterületen élők számára kulturális rendezvények lebonyolítása, illetve helyt a ház a kabai polgárőrségnek, ezzel a közszféra funkciót erősítő tevékenység is megvalósul, továbbá lehetőséget biztosít sportolási lehetőségre, az asztalitenisz által az itt élő és a város más részein élő valamennyi korosztály számára. Közösségi és közszféra funkciókat szolgáló tevékenységek ERFA Az akcióterület helyi identitásának, közösségformáló erejének megerősítése, Cél továbbá közösségi célú, a szociális kohéziót és integrációt elősegítő programok és foglalkozások megrendezésének helyszínül szolgáló közösségi ház kialakítása, amely helyt ad a kabai polgárőrségnek és ping-pong szakosztálynak, erősítve a biztonságmegőrzést és sportolási lehetőséget. - Teremtett munkahelyek száma, db, 2 - Teremtett munkahelyek száma – nők, db, 1 - Akadálymentesítéssel érintett épületek száma, db, 1 - A program hatására teremtett főállású új munkahelyeken foglalkoztatott hátrányos helyzetűek száma, db, 1 - új városi funkciók betelepedése/ a fejlesztés nyomán elérhető (köz- és profitorientált) szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen, db, 2 - Létrehozott közösségi hasznos nettó alapterület nagysága, m2, 84

-

200 A fejlesztéssel létrejövő új épület, épületrész nagysága, , m2, 459,6

Kabán a Sportpálya melletti területen, az u.n. lőtér területén kerül kialakításra a multifunkciós közösségi ház, illetve a multifunkciós közösségi ház mellett parkoló kerül kialakításra, ugyanezen lőtér területén kialakításra kerül egy játszótér közel 900 m2-es területen, illetve ezen létesítmények környezetében lévő zöldfelületek rendezésre és gyalogos létesítmények kiépítése valósulna meg. Mivel az egyes projektelemek egymás közvetlen környezetében vannak, ezért nem válaszhatóak el egymástól, az érintett területeket figyelembe véve kell gondoskodni a szükséges parkolószámról. A tervezett közösségi házhoz, a játszótérhez és a szabadtéri közösségi térhez a szükséges számú parkoló kerül kialakításra, illetve várakozóhelyek és a kiszolgált létesítmények közötti gyalogos kapcsolat is megvalósul. A kialakított parkolók természetesen ingyenesen használhatóak az akcióterület lakosai, a helyi lakosok és az odalátogató vendégek számára is. Parkolók, várakozóhelyek két helyszínen kerülnek kialakításra:

Tevékenység szakmai leírása

-

Kert utca mellett merőlegesen (normál és 1 db mozgáskorlátozott

-

Hajnal utca mellett merőlegesen (1 db mozgáskorlátozott)

A szükséges parkolóhelyek számának meghatározásáról az OTÉK. 4. számú melléklete, Az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges, elhelyezendő személygépkocsik számának megállapítása című része tartalmazza. A jogszabályi előírásoknak megfelelően, figyelembe véve a kialakítandó közösségi ház és játszótér, valamint pihenőtér nagyságát, összesen 16 parkoló kerül kialakításra. A tervezett létesítményekhez – figyelembe véve, hogy a mozgáskorlátozott parkoló 50,0 méteren belül kell lennie – két helyszínen szükséges mozgáskorlátozott parkolót kiépíteni. A játszótérhez kapcsolódóan a Hajnal utca mellett: 1 db mozgáskorlátozott parkoló kerül kiépítésre 3,60 m x 5,60 m-es mérettel. A közösségi házhoz kapcsolódóan a Kert utcai tervezett parkolók végén: 1 db mozgáskorlátozott parkoló kerül kiépítésre3,60 m x 5,50 m-es mérettel. A mozgáskorlátozott parkolókon túl további 14 db parkoló kerül kialakításra a szelvényezés szerinti jobb oldalon merőlegesen 5,00 m x 2,50 m-es mérettel A parkolóktól akadálymentes, térkő burkolatú járda kerül kialakításra. A tervezett járdák közül az I. és a II. szakasz 2,00 m-es szélességgel, míg a III. szakasz 1,50 méteres szélességgel készül. A járda mindkét oldalról kerti szegéllyel határolt. A járda egyoldali 2,0 %-os esésű a helyszínrajzon jelölt irányba. 9 db pad is fixen rögzítve beépítésre kerül. 85

A tervezett parkoló és mozgáskorlátozott parkoló építése több közmű szolgáltató vezetékét, hálózattá érinti. A közművek elhelyezkedését a közmű egyeztetési helyszínrajz tartalmazza. A Hajnal utcai és a Kert utcai mozgáskorlátozott parkoló esetén a „Mozgáskorlátozott várakozóhely‖, illetve a parkoló kezdetén a Kert utcán a „Várakozóhely‖ jelzőtáblát ki kell helyezni. A mozgáskorlátozott parkolókban a piktogramot fel kell festeni A multifunkciós közösségi házban kialakításra kerül közel 200 m2 nagyságú multifunkciós, többcélú terem, amely alkalmas rendezvények, kiállítások megtartására, egy oktató, foglalkoztató terem, 15 m2, a polgárőr iroda, a szolgáltató iroda, egyenként 15m2 nagyságúak. A multifunkciós közösségi házban működik majd a szolgáltató iroda, amely lakossági tájékoztató feladatokat lát el, helyszínt biztosít a „soft‖ elemekről való tájékoztatáshoz, a szociális célú projektelemek előkészítéséhez és megvalósításához, valamint a bevonás helyszínéül szolgál. A közösségi ház a következő szolgáltatásokat biztosítja majd:   

Szolgáltató iroda működése Soft tevékenységek megvalósítása: lehetőséget teremt 1020 fős képzések lebonyolítására, csoportfoglalkozások, megbeszélések megtartására. Közösségi rendezvények színtere

Célcsoport bemutatása

Az elsődleges célcsoport az akcióterület teljes lakossága, hiszen itt kerül megrendezésre valamennyi soft elem, civil projektelem, amely hozzájárul a hátrányos helyzetű lakosság reintegrációjához. A másodlagos célcsoport a város teljes lakossága, hiszen az integráció és szociális kohézió szellemében mindenki számára nyitva áll majd a közösségi ház, rendezvények számára teremt otthont.

Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága

Az akcióterület által meghatározott területen lakik a város lakosságának mintegy 20%-a. A területen nem található sem közösségi funkciójú épület, nincs játszótér, nem működik közösségi szolgáltató sem. Az igényfelmérés során a lakosság által fejlesztendőnek ítélt tevékenységek között meghatározásra került a közösségi terek fejlesztésének szükségessége. A lakosság körében készített igényfelmérés kimutatta, hogy az akcióterületen elsődlegesen a kisebb alapterületű közösségi helyiségekre van szükség. A közepes és nagyobb rendezvények számára az akcióterület lakosaihoz közel elhelyezkedő Mácsai Művelődési Ház termei megfelelő, infrastrukturálisan kiváló minőségű, a lakosok által elfogadott és szívesen használt helyszínt biztosítanak. A felmérések eredményeként az önkormányzat úgy döntött, hogy a jelenlegi épületet méretei elegendőek, nem szükséges nagyobb közösségi tér építése az akcióterületen. 86

Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése

134.011.800,-Ft

134.011.800,-Ft

134.011.800,-Ft

100%

0,- Ft

10%

-

Projekt-előkészítés helyzete

Elkészült a fejlesztésre irányuló felmérési terv, helyszínrajz és műszaki leírás, a kiviteli terv, valamint a fejlesztés tételes tervezői költségbecslése. Az ingatlan az önkormányzati tulajdonba van.

Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Nem engedélyköteles beavatkozás. A kivitelező kiválasztására közbeszerzés útján, a közbeszerzési törvény szabályai Szerint kerül kiválasztásra. A közbeszerzési eljárást 2013. 1. félévében tervezzük lebonyolítani.

V.4.2. Közterületek fejlesztése (városi funkció erősítése) A közterületek fejlesztéséhez három projektelem járul hozzá: a térfigyelő kamerarendszer kiépítése és a játszótér építés, illetve az útfejlesztés, útépítés elnevezésű projektelem.

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának

1. Térfigyelő kamerarendszer kiépítése Kaba Város Önkormányzata 87

megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

Tevékenység célja

Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)

Tevékenység szakmai leírása

Házszám: -

Utca: -

Helyrajzi szám: 911, 1070/2, 0200/1, 0235/1, 1205

Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok. A közbiztonság javítását, a fejlesztés eredményeinek megőrzését szolgáló tevékenységek a térfigyelő kamerarendszer rendszer kialakítása. Közterületek fejlesztése (városi funkció) ERFA A térfigyelő kamerarendszer kialakításának elsődleges célja az akcióterületen történő bűncselekmények számának csökkentése, bűnmegelőzés, illetve a vagyon védelem. Az akcióterület közbiztonságának javítását eredményezi a térfigyelő kamerarendszer kialakítása. Ezen fejlesztési elem szorosan kapcsolódik más beruházási elemekhez, a létrejött fejlesztések védelmét is szolgálja. - Kihelyezett térfigyelő kamerák száma, db, 9 - új városi funkciók betelepedése/ a fejlesztés nyomán elérhető (köz- és profitorientált) szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen, db, 1 A térfigyelő kamerarendszer kiépítésével az akcióterület közbiztonságának javítása a cél, a telepített kamerák az akcióterület frekventáltabb pontjait fogják ellenőrizni, összesen 9 darab kamera kerül kihelyezésre és telepítésre. A 9 kamera az alábbiak szerint kerül elhelyezésre: 1,2,3. számú kamera a 911 hrsz-ú ingatlanon, a 4., 6., 8. számú kamerák az 1070/2 hrsz-ú ingatlanon, az 5. számú kamera a 0200/1 hrszú-ú, 7. számú kamera a 0235/1 hrsz-ú, 9. kamera az 1205 hrsz-ú ingatlanon kerül elhelyezésre. A telepített kamerarendszer tervezett funkciója a kijelölt területek folyamatos, 24 órás megfigyelhetőségének biztosítása, az így készített felvételek tárolása, illetve a felvételekkel történő egyéb műveletek biztosítása. A rendszer 3 részre osztható, az első csoportba tartozik a végpontokon elhelyezkedő kamerák és a hozzájuk tartozó elektromos rendszerek tartoznak, másodikba az átviteli út, míg a harmadikba az adattároló és megjelenítő egységek. Az akcióterületen, a közösségi házban kerül feldolgozásra a kamerarendszer által rögzített anya.

Célcsoport bemutatása

Elsődleges célcsoport az akcióterületi lakosság, akik számára a közbiztonság növelése a cél. Másodlagos célcsoport a város teljes lakossága, hiszen az 88

akcióterületen létrejövő fejlesztéseket a teljes lakosság igénybe veheti és a térfigyelő kamerarendszer által nyújtott Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Az akcióterületen igény merült fel a közbiztonság javítására, a bűncselekmények megelőzésére, amelyet preventív védekezési móddal, a bűnalkalmak korlátozásával és az ismertté vált bűncselekmények mérséklésével kívánjuk megvalósítani.

13.149.180,-Ft

13.149.180,-Ft

13.149.180,-Ft

100%

0 Ft

0%

A beruházás előkészítéséhez szükséges kiviteli tervdokumentáció elkészítése. A kivitelező kiválasztására közbeszerzés útján, a közbeszerzési törvény szabályai szerint kerül sor. A közbeszerzési eljárást 2013. 1. félévében tervezzük lebonyolítani.

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának

2. Játszótér építése Kaba Város Önkormányzata 89

megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

Tevékenység célja

Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)

Tevékenység szakmai leírása

Házszám: -

Utca: -

Helyrajzi szám: 911

Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok.

multifunkciós közösségi ház közelében kialakítandó játszótér erősíti az akcióterület élhető városrésszé válását, amely megakadályozza a városrész elszigetelődését, így ezen fejlesztés illeszkedik a közterület fejlesztése funkcióhoz.

Közterületek fejlesztése (városi funkció) ERFA Az akcióterületen kialakítandó játszótérrel a cél az, hogy az akcióterületen élő gyerekek megfelelő környezetben tudjanak a kortársaikkal aktívan szórakozni, illetve az őket kísérő szülők, az akcióterület felnőtt lakossága kis közösséggé alakuljon. A kialakítandó játszótér alkalmas lesz arra, hogy az akcióterület megítélését javítsa és bevonzza a város más területein élő lakosságot. A kialakítandó játszótér hozzájárul ahhoz, hogy az akcióterület élhető városrésszé váljon és segít az elszigetelődés megakadályozásában. - Új városi funkciók betelepedése/ a fejlesztés nyomán elérhető (köz- és profitorientált) szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen, db, 1 - Létrehozott közösségi hasznos nettó alapterület nagysága, m2, 882 A multifunkciós közösségi ház mellett a Hajnal utcában, a lőtér mellett egy közel 900 m2-es játszótér kerül kialakításra, az akcióterület északi részén. A játszótér kialakítása mellett ezen terület környezete is megújul. A kialakítandó játszótéren eukonform játékok kerülnek elhelyezésre, amellyel a cél az, hogy a játszótér az akcióterület kiemelkedő színhelyévé váljon, a városközpontos kisgyermekeseket is kicsalogassa az akcióterületre. A tervezett játszótér területe háromszög alakú, befoglaló mérete kb. 57,70 m x 42,00 m x 35,00 m. A 882 m2-es területen jelenleg beépítetlen füves telek található. A játszótér tényleges lehatárolását az erre gyártott fém hálóból készült 3D táblás kerítésrendszer biztosítja, időtálló műanyag bevonattal, 1,80 m magasságban, beton alapba tett 60x40 mm méretű acél oszlopokkal, a bejáratnál egyszárnyú reteszelhető kiskapuval. A játszótéri játékok kiválasztásánál szempont volt, hogy minden korosztályú gyermek megtalálja a számára megfelelő játékot és az MSZ EN 1176-1-7:2008. számú szabványnak is megfelelő, biztonságos játszóeszközök legyenek. A fiatalabbaknak (1-3 éves korig is) a homokozó, a babaház, valamint egy vonatszerelvény kerül 90

telepítésre, míg a többi játékszert csak a 36 hónaposnál idősebbek gyerekek használhatják. A játszó- és sportszerek sorát parkberendezések egészítik ki, padok, asztalok, szemetesek és információs tábla telepítése teszi a játszóteret teljessé, a használatát kényelmesebbé és élvezhetőbbé. A területen az eszközök telepítésének befejeztével a tereprendezés után újbóli füvesítés szükséges, fák telepítésére (6db) kerül sor a komfortosabb használat érdekében. Minden telepítendő játszóeszköz helyhez kötött, beton alapba épített acélcsöveken nyugszanak. A játékok telepítési rajzai és leírásai szerinti esési tereket ütéscsillapító talajjal szükséges biztosítani. A játékok a használók súlyát és a járulékos terheléseket nagy biztonsággal tudják viselni. Minden játszóeszköz környezetbarát lesz, jó anyagokból készül, összeépítése és alaphoz rögzítése fém szerelvényekkel történik. A felületkezelés kültéri viszonyok között is tartós védelmet biztosít. Az alábbi játszótéri eszközök beszerzését tervezzük: - 3-6 éves korosztály számára beszerzendő játékok: 1 db mozdony 1 db pullman kocsi 1 db nyitott kocsi 1 db homokozó I. 1 db babaház - 6-14 éves (alsó) korosztály számára beszerzendő játékok: 1 db négyüléses rugós hinta 1 db kétüléses lengohinta /bébi-ülokével/ 1 db rugós hinta, ló 1 db rugós hinta, nyuszi - 6-14 éves (középső) korosztály számára beszerzendő játékok: 1 db négyüléses mérleghinta 1 db kétüléses lengohinta /lapülőkével/ 1 db négyágú mérleghinta - 6-14 év éves (felső) korosztály számára beszerzendő játékok: 1 db kötélpálya 1 db Vár II. 1 db Csúszdatest - Sport – fitness eszközök: 1 db mókuskerék 1 db döntött forgótárcsa 1 db forgópadló -

Parkberendezés: 91

3 db szemétgyűjtő, fix, beásható 1 db információs tábla 90x70x280/220cm 2 db pad,támlás, beásható,rusztikus 1 db kanadai garnitura, beásható, rusztikus - Ütéscsillapítás: 208 m2 homok ütéscsillapítás 53 m2 gumitégla ütéscsillapítás

Célcsoport bemutatása

Elsődleges célcsoport az akcióterület lakosságán belül a gyermeklakosság és fiatalkorú lakosság, illetve a kisgyermekes családok. Másodlagos célcsoport a város egészének gyermeklakossága, fiatal lakossága és kisgyermekes családjai.

Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága

Az akcióterületen egyáltalán nincs játszótér kiépítve, ugyanakkor magas a fiatalkorú lakosság száma, ezek a tények megalapozták az igényét egy kulturált, szórakoztató játszótér kialakítására, ahol a gyerekek és a gyerekek szüleik is aktívan eltölthetik a szabadidejüket.

Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség)

19.981.780,-Ft

19.981.780,-Ft

19.981.780,-Ft

100%

0,-Ft

0%

92

(%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

A játszótér kialakítása nem engedélyköteles tevékenység, kiviteli tervdokumentáció elkészítésére nyertes pályázat esetében kerül sor. A kivitelező kiválasztására közbeszerzés útján, a közbeszerzési törvény szabályai szerint kerül sor. A közbeszerzési eljárást 2013. 1. félévében tervezzük lebonyolítani.

Tevékenység neve

3. Útfejlesztés megvalósítása

Tevékenység gazdájának megnevezése

Kaba Város Önkormányzata

Tevékenység helyszíne

Utca: Kert utca, Hajnal utca, Könyök utca, Hunyadi utca, Gárdonyi Géza utca, Zöldfa utca, Kossuth utca

A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai

Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok.

Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez

Jelen fejlesztés keretében az önállóan nem támogatható, választható kapcsolódó tevékenységként az önkormányzati akcióterületre eső önkormányzati belterületi közúthálózat felújításának, szilárd burkolattal történő ellátásának fejlesztése valósul meg. Ezen projekttevékenység kapcsolódva a projekt keretében létrehozásra kerülő új, illetve fejlesztéssel érintett tevékenységekhez, javítja ezen létesítmények megközelíthetőségét, valamint a városközpont elérhetőségét. Akcióterületre eső belterületi közúthálózat felújítása, szilárd burkolattal történő ellátása, csapadékvíz elvezetése a cél. Ezen fejlesztés illeszkedik a közterület fejlesztése, városi funkció erősítéséhez, hiszen ezzel az akcióterület városias mivoltát kívánjuk javítani.

Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja

Házszám: -

Helyrajzi szám: 999, 1064, 1086, 1070/2, 1174, 1103, 1187, 1156,908/2, 0200/1

Közterületek fejlesztése (városi funkció) ERFA Az akcióterület megközelíthetőségének és a lakókörnyezet minőségi javítása a helyi lakosság életfeltételeinek javulása érdekében kerül sor az utak fejlesztésére. 93

Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)

-

A fejlesztés nyomán megerősített funkciók száma a projekt által érintett akcióterületen db, 1

Kaba Város Önkormányzata a település egyik leszakadóban lévő településrészén a még szilárd burkolattal nem rendelkező utak építését tervezi jelen projekt keretében. Az építést követően várhatóan javulnak a közlekedési körülmények és élhetőbb, kulturáltabb környezet segít a településrész leszakadásának megállításában. A tervezett utak közül a Hunyadi utca (Hajnal és Kert utca közötti szakasz) kivételével egyetlen út sem rendelkezik aszfaltburkolattal. Az utak többsége jelenleg stabilizált, de a helyszíni feltárás és az önkormányzat tájékoztatása szerint csak a felső 5-10 cm megfelelő minőségű anyag, az alatta lévő útalap réteg minőségileg nem garantált. Továbbá az érintett utcák nagy részén a 2013. év első felében szennyvíz csatornázási munkálatok valósulnak meg, ami a meglévő alap megbontásával jár. Mivel nem megfelelő minősítésűek az utak, illetve a korábbi útalap beépítés körülményei bizonytalanok, ezért a tervezett élettartalomnak való megfelelés érdekében a meglévő feltöltést el kell bontani.

Tevékenység szakmai leírása

A Hunyadi utca érintett szakaszán a meglévő burkolat az idő folyamán erősen megromlott, felújítása indokolt. A fejlesztések két részre bonthatóak: - a Mester utca, Könyök utca, Kert utca, Hajnal zug, Gárdonyi - Zöldfa utca, Kossuth utcák esetén új út építése - a Hunyadi utca esetén: burkolat megerősítése, útfelújítás. Mester utca – I. szakasz:  Tervezett hossz:  Beavatkozás jellege:  0+000 – 0+353,30 km.sz. között  Tervezett szélességek:  0+000 – 0+353,30 km.sz. között

353,30 m új építés 3,00 m

Mester utca – II. szakasz:  Tervezett hossz:  Beavatkozás jellege:  0+000 – 0+041,47 km.sz. között  Tervezett szélességek:  0+000 – 0+041,47 km.sz. között 94

41,47 m új építés 3,00 m

Könyök utca – I. szakasz:  Tervezett hossz:  Beavatkozás jellege:  0+000 – 0+203,25 km.sz. között  Tervezett szélességek:  0+000 – 0+203,25 km.sz. között

203,25 m új építés 3,00 m

Könyök utca – II. szakasz:  Tervezett hossz:  Beavatkozás jellege:  0+000 – 0+066,80 km.sz. között  Tervezett szélességek:  0+000 – 0+066,80 km.sz. között

66,80 m új építés 3,00 m

Hajnal Zug:  Tervezett hossz:  Beavatkozás jellege:  0+000 – 0+052,04 km.sz. között  Tervezett szélességek:  0+000 – 0+052,00 km.sz. között

52,00 m új építés 3,00 m

Kossuth utca – I. szakasz:  Tervezett hossz:  Beavatkozás jellege:  0+000 – 0+110,14 km.sz. között  Tervezett szélességek:  0+000 – 0+110,14 km.sz. között

110,14 m új építés 3,00 m

Kossuth utca – II. szakasz:  Tervezett hossz:  Beavatkozás jellege:  0+000 – 0+041,46 km.sz. között  Tervezett szélességek:  0+000 – 0+041,46 km.sz. között

41,46 m új építés 3,00 m

Zöldfa utca – I. szakasz:  Tervezett hossz:  Beavatkozás jellege:  0+000 – 0+342,25 km.sz. között  Tervezett szélességek:  0+000 – 0+342,25 km.sz. között Zöldfa utca – II. szakasz – Gárdonyi utca:: 95

342,25 m új építés 4,00 m

 Tervezett hossz:  Beavatkozás jellege:  0+000 – 0+424,80 km.sz. között  Tervezett szélességek:  0+000 – 0+347,80 km.sz. között  0+347,80 - 0+424,80 km.sz. között

424,80 m új építés 3,00 m 4,00 m

Kert utca – I. szakasz:  Tervezett hossz:  Beavatkozás jellege:  0+000 – 0+149,00 km.sz. között  Tervezett szélességek:  0+000 – 0+149,00 km.sz. között

149,00 m új építés 4,00 m

Kert utca – II. szakasz:  Tervezett hossz:  Beavatkozás jellege:  0+000 – 0+789,26 km.sz. között  Tervezett szélességek:  0+000 – 0+789,26 km.sz. között

789,26 m új építés 4,00 m

Hunyadi utca:  Tervezett hossz:  Beavatkozás jellege:  0+000 – 0+129,95 km.sz. között felújítás  Tervezett szélességek:  0+000 – 0+129,95 km.sz. között

129,95 m burkolat

4,00 m

A tervezett utcák nagy részében található földmedrű árok, melyek egyes szakaszokon átereszekkel össze vannak kötve. A burkolatépítéssel egyidejűleg a tervezett utak teljes hosszában az árkok helyreállítása, kiépítése is megvalósul, melyet lehetőség szerint a legközelebbi befogadó csatornába be kell vezetni.

Célcsoport bemutatása

Elsődleges célcsoport az akcióterület teljes lakossága, akik számára könnyebben megközelíthetővé válik lakhelyük, illetve a fejlesztés eredményeként tisztább (pormentes) és jobb minőségű épített környezet eredményeként hosszú távon ingatlanjaik értéke is felértékelődik. Másodlagos célcsoport a város teljes lakossága, hiszen az akcióterület minőségi felújításával, lakóterületi felértékelődésével a város imidzse javul.

96

Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Az akcióterületen a közutak állapota jelentősen gyengébb, mint a többi városrészben található utaké: a pormentesítésre szoruló vagy földutak száma és aránya jelentősen magasabb a városnak ezen a területén.

176.140.580,-Ft

176.140.580,-Ft

176.140.580,-Ft

100%

0,-Ft

0%

Elkészültek az engedélyezési szintű tervdokumentációk. A kivitelező kiválasztására közbeszerzés útján, a közbeszerzési törvény szabályai szerint kerül sor. A közbeszerzési eljárást 2013. 1. félévében tervezzük lebonyolítani.

V.4.3. Beruházásokhoz kapcsolódó kiegészítő kis léptékű („soft”) tevékenységek Az infrastrukturális beruházásokat a lakosság bevonását, illetve a projektelemek lakosság általi elfogadottságát célzó projektelemek kísérik, amelyeket az önkormányzat részben saját teljesítésben, részben pedig civil szervezetek bevonásával, közvetett támogatás keretében 97

kíván (civil programalapból finanszírozottan) megvalósítani. Tevékenység 1. Az önkormányzat által megvalósítani kívánt soft tevékenységek neve Tevékenység gazdájának Kaba Város Önkormányzata megnevezése Tevékenység Helyrajzi szám: Utca: Házszám: helyszíne 911 A tevékenység helyszínének Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok. tulajdoni viszonyai Az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő soft elemek megvalósításának célja, a helyi identitást, közösségformálást segítő programok megvalósítása az akcióterülten, az akcióterület lakossága számára. Ezen közvetett támogatás keretében megvalósításra kerülő programok az alábbiak szerint kapcsolódónak a projekt kertében megvalósításra kerülő önállóan támogatható tevékenységekhez: Illeszkedés az 1. Az érintett lakosság bevonását célzó akciók: multifunkciós közösségi ház útmutatóban területrehabilitációhoz kapcsolódó programok meghatározott kialakításához, megvalósítása. támogatható tevékenységek 2. Munkaerőpiaci beilleszkedés: multifunkciós közösségi ház kialakításához hez kapcsolódó programok megvalósítása. 3. Bűnmegelőzést elősegítő programok: multifunkciós közösségi ház kialakításához, sportlétesítmények létrehozásához, területrehabilitációhoz kapcsolódó programok megvalósítása. 4. Családsegítő szolgálat kiterjesztése Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

Tevékenység célja

Kiegészítő (soft) elemek

ESZA A soft programelemek, fejlesztési célokhoz való kötődése biztosított. Cél a helyi identitást, közösségformálást erősítő programok megvalósítása az akcióterület lakossága számára, az akcióterületen megvalósítva. Ezen projekt megvalósításában konzorciumi partnerként a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ került bevonásra, amely a szociális felzárkóztatás célzatú soft tevékenységek megvalósításában fog kiemelkedő szerepet betölteni. A Támasz Alapszolgáltatási Központ segíti az érintett célcsoport felkutatását, az igényeiknek és elvárásaiknak megfelelő rendezvények, programok kialakításában pedig részt vesz. Jelen tevékenység célja, hogy a beruházási elemeket kiegészítve olyan rendezvények, programok kerüljenek kialakításra, melyek együttesen szinergikus hatásként pozitív irányba 98

mozdítja el egyrészt a városrész megítélést, másrészt pedig segíti az akcióterületi hátrányos helyzetű lakosság társadalmi integrációját, kohézióját, közösségformálását. Megvalósulást - Helyi társadalmi akciókban részt vevők száma, fő,800 mérő indikátor - Helyi foglalkoztatási kezdeményezésekbe bevont hátrányos helyzetű (megnevezés, emberek száma, fő, 5 mértékegység, - A megvalósult fejlesztéssel elégedett lakosság aránya a projekt által célérték) érintett akcióterületen, %, 75 Programalapon kívüli soft tevékenységek keretében megvalósításra kerülő tevékenységek: 1. Az érintett lakosság bevonását célzó akciók: Az új közösségi házban rendezvények kerülnek megrendezésre. - kiállítás „Kabai hagyományok‖, „Ilyen volt, ilyen lett‖ kiállítás - rendezvények

Tevékenység szakmai leírása

Célcsoport bemutatása

Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága

Tervezett teljes költségvetés összege az

2. Munkaerőpiaci beilleszkedés: Sarkalatos pont az akcióterületen élők számára a foglalkoztatási helyzet javítása, ennek érdekében komplex programok kerülnek kialakításra az érintettek számára, fontos a reintegráció. 3. Bűnmegelőzést elősegítő programok: Iskolában, valamint iskolai tanórákon kívüli előadások, sportrendezvények kerülnek szervezésre (drámatagozat, ifjúsági klub), hiszen ezen tevékenységek mindegyike meghatározó a bűnmegelőzésben. Ezen tevékenységek megvalósításba, tervezésébe, kivitelezésébe bevonásra kerülnek a helyi rendőrség tagjai is, mint szakmai segítők, partnerek. - tartalomfejlesztés - előadói óradíjak - stratégia és cselekvési terv kidolgozása 4. Családsegítő szolgálat kiterjesztése Elsődleges célcsoport az akcióterületi, illetve a település hátrányos helyzetű lakossága, akiket a tervezett programok képesítéshez (aktív korúak), illetve hasznos szabadidős programokhoz (fiatalok) segítenek. Másodlagos célcsoport a teljes városi lakosság, hiszen az integráció jegyében valamennyi az akcióterületre szervezett program elérhető lesz a teljes lakosság számára igény szerint. Az akcióterületi lakosság körében magas az alacsony képzettségűek aránya az aktív korú népességen belül 2001-ben, illetve a gazdasági aktivitás is alacsony volt (az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya magas, a gazdaságilag nem aktív népességé szintén magas az akcióterület lakosságán belül). A tervezett programok tehát az akcióterület legégetőbb problémáira kíván választ adni. A programot indokolja, hogy ez által megelőzhető az alacsony társadalmi státusz újratermelődése. A bűnmegelőzési programok támogatják helyi közbiztonság javítását, a bűnelkövetések számának csökkenését. 16.068.180,- Ft 99

adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projektelőkészítés helyzete Adminisztratí v és eljárási kötelezettsége k

16.068.180,- Ft

16.068.180,- Ft

100%

0,- Ft

0%

Kizárólag nyertes pályázat esetében merülnek fel ezen feladatok, azaz a kapcsolódó adminisztrációs kötelezettségek. Kizárólag nyertes pályázat esetében merülnek fel ezen feladatok, azaz a kapcsolódó adminisztrációs kötelezettségek.

100

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai

Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez

2. Civil programalapból támogatott soft elemek Kaba Város Önkormányzata Házszám: -

Utca: -

Helyrajzi szám: 908/2, 911

Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok. Az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő soft elemek megvalósításának célja, a helyi identitást, közösségformálást segítő programok megvalósítása az akcióterülten, az akcióterület lakossága számára. Ezen közvetett támogatás keretében megvalósításra kerülő programok az alábbiak szerint kapcsolódónak a projekt kertében megvalósításra kerülő önállóan támogatható tevékenységekhez: 1. Közösségfejlesztést és szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatások: multifunkciós közösségi ház, játszótér létesítéséhez kapcsolódó tevékenységek. 2. Helyi környezettudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási, szemléletformáló akciók: útépítéshez, területrehabilitációhoz, multifunkciós közösségi házhoz kapcsolódó tevékenységek. 3. Integrált településfejlesztési tevékenységekhez (parkosítás, játszótér) kapcsolódó helyi társadalmi akciók megszervezésének támogatása: közösségi házhoz, játszótérhez, pihenőhöz, területrehabilitációhoz kapcsolódó tevékenységek

Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

Tevékenység célja

Megvalósulást mérő

Kiegészítő (soft) elemek ESZA Cél, hogy a szociális célú városrehabilitáció társadalmi kohéziót erősítő elemei, a soft projektelemek a lehető leghatékonyabban valósuljanak meg. Ezen soft tevékenységek végigkísérik a megvalósítási időszakot és szorosan kapcsolódnak a projekt keretében megvalósítani kívánt projektelemekhez, melyek együttes, szinergikus hatás jelentős szereppel bír a célcsoport életminőségének javításában, a lakosság leszakadását okozó folyamatok megállításában. Cél olyan pályázói körök bevonása a pályázati rendszerbe, amelyek a standard pályázati eljárások keretében nem, vagy csak nem hatékonyan lennének képesek támogatási forrásokhoz jutni. Cél olya térítésmentes, a helyi közösség bevonását célzó kisebb közösségi programok megvalósítása, amelyek erősítik a helyi társadalom kohézióját. - Helyi társadalmi akciókban részt vevők száma, fő,800 101

indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)

Helyi foglalkoztatási kezdeményezésekbe bevont hátrányos helyzetű emberek száma, fő, 5 - A megvalósult fejlesztéssel elégedett lakosság aránya a projekt által érintett akcióterületen, %, 75 Programalap keretében megvalósításra kerülő tevékenységek: -

1. Közösségfejlesztést és szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatások tanfolyamok, képzési programok kialakítása (hagyományőrző közösségi kezdeményezések, játszóés foglalkoztató házak, kulturális és sportrendezvények, kiállítások, civil programok megvalósítása): - hagyományos magyar harci és sport tevékenységek elsajátítása - kézműves tanfolyamok - játszóház létesítése - fiatal alkotók művészeti ösztöndíja Tevékenység szakmai leírása

2. Helyi környezettudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási, szemléletformáló akciók: A környezettudatosság jövőnk záloga, a létrehozott új létesítmények, az új környezet megóvása fontos tényező. - kiadványok készítése - környezettel kapcsolatos aszfalt rajzverseny 3. Integrált településfejlesztési tevékenységekhez (parkosítás, játszótér) kapcsolódó helyi társadalmi akciók megszervezésének támogatása: - kiadványok készítése - környezetjavító akciók (facsemete, szemétszedés, parlagfű) versennyel összekötve - gyermekvetélkedők Elsődleges célcsoport az akcióterület lakossága.

Célcsoport bemutatása

Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága

Másodlagos célcsoport a város teljes lakossága, akik számára a szabadidő hasznos elöltését szolgáló, illetve közösségteremtő, helyi identitást erősítő és környezettudatossági akciók egyaránt szervezésre megkerülnek. A településen a helyi öntudat, így azt ezt célzó kezdeményezésekre van szükség. A sportrendezvények és akcióterületen megrendezésre kerülő akciók szükségességét pedig az támasztja alá, hogy egyrészt a közösségépítés céljának eléréséhez szükséges a megfelelő keretek, lehetőségek megteremtése, ahol a lakosság összejön, beszélget. Másrészt pedig szükségesek az olyan programok, ahol az ifjúság felügyelet mellett képes levezetni „felesleges energiáit‖. Fontos a környezettudatosság erősítése is a településen a rendezett településkép érdekében.

Tervezett teljes költségvetés összege

17.468.180,-Ft 102

az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

17.468.180,-Ft

17.468.180,-Ft

100%

0,- Ft

0%

Kizárólag nyertes pályázat esetében merülnek fel ezen feladatok, azaz a kapcsolódó adminisztrációs kötelezettségek. Kizárólag nyertes pályázat esetében merülnek fel ezen feladatok, azaz a kapcsolódó adminisztrációs kötelezettségek.

103

Soft tevékenységek részletes bemutatása: ―Kabai hagyományok‖ címmel a hagyományok erősítése érdekében valamint kihasználva a világhírű kabai meteorit esetét úgyszintén a hagyományokat ápolva rendezvényeket, kiállításokat szervezünk az új közösségi házban. Erőteljesen kihasználjuk az új közösségi ház adta lehetőségeket, műveltségi vetélkedők, magyar tradíciók ápolása, szórakoztató sörvirsli verseny egyaránt megrendezésre kerülnek. Fontos a projektet bemutató ―Ilyen volt - ilyen lett‖ kiállítás és rendezvény. Valamennyi elem csatlakozik a projectelemekhez külön nyomdai kiadványokkal is. Szeretnénk, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a rendezvényeinken így minden program időben, tájékoztató anyagok segítségével beharangozásra kerül.

I. SOFT elemek programjainak fajlagos megoszlása:

S O F T . . I.

kiadványok, nyomdai tevékenységek

1 000 000

kiállítás

500 000

rendezvények

500 000

Összesen:

2 000 000 összes projekt elem

2 000 000

I. Érintett lakosság bevonása: 1. Program neve: “Kaba - út a jövőbe” Az érintett lakosság bevonását célzó akciók a helyi kötődést és büszkeséget erősítő tartalomfejlesztés (városmarketinghez, hagyományápoláshoz kapcsolódó kiadványok, honlaptartalom fejlesztése, éves program háttéranyagai) és az információ közzététele, különös tekintettel a fiatalabb generációkra (képzési anyagok készítése (ERFA típusú).

1

CÉLJA: 1. ―Kabai hagyományok‖: Kabát először 1212-ben említik, a Váradi Regestrumban. 1857. április 15-én este 10 óra körül meteorit csapódott be Kaba határában. A kabai meteorit 2,601 kilogramm tömegű kő. A nagyjából cipó alakú meteorit legnagyobb átmérője 16,4, legkisebb 10 centiméter, magassága 10,8 centiméter. Eredeti tömege 2,877 kilogramm lehetett. Egyike az első meteoritoknak, amelyekben szerves anyagot mutattak ki. Széntartalma 2 tömegszázalék. Viszonylag nagy méretű kondrumokat tartalmazó, CV3 típusú szenes kondrit, ami a meteoritok közt viszonylag ritka. Tanulmányozása a Naprendszer keletkezésének időszakáról nyújt információkat. A meteoritot Szilágyi Gábor kabai gazda találta meg, miután megfigyelte lehullását is. Az első szakember, aki kézbe vette Török József akadémikus volt, a debreceni Református Kollégium természetrajz tanára. Ezért a korai híradások "kaba-debreceni lebkő" néven emlegették a meteoritot. A kollégium a császár minerológiai kabinetjének követelése ellenére nem adta át a követ, egy darabkát azonban elküldtek Wöhler német vegyésznek, aki elkészítette az első vegyelemzést. A kő jelenleg is Debrecenben van, szilánkjait mintegy húsz helyen őrzik a világban (például Calcutta, London, Bécs, Moszkva, Washington.) Mint látható, ez a különleges és egyedi meteorit a világ legnagyobb városai is elvitte Kaba hírnevét. Szükséges és indokolt, hogy ez a különlegesség sokkal nagyobb szerepet töltsön be a kabai emberek mindennapi gondolkodásában, átérezzék azt a jelentőséget, amit ez az esemény a mai napig ad a város számára és ez növelje büszkeségüket, identitás tudatukat. Ugyancsak fontos, hogy Kaba tudatos városmarketingjében is szerepeljen ez a nemzetközi ismertséget adó esemény. ―Kabai hagyományok‖ címmel nívós rendezvényt szervezünk, vetélkedők rendezünk a Közösségi Házban, előadások, vetítések keretében emlékezünk Kaba ősi történetére, a kabai meteorit rendkívüli eseményére, a meteoritokról tudnivalókra. A közelmúltban is komoly aggodalmat keletkeztettek világszerte a meteoritokkal, azok becsapódásával kapcsolatos tézisek és várakozások, így különösen indokolt ezeknek a tudományos kérdéseknek a közös megvizsgálása. A rendezvény alkalmából Kaba történetéről, a kabai meteoritról illetve a meteoritokról szóló kiadványt jelentetünk meg. Kiadványunk a ―A kabai meteorit - egy kis kő nemzetközi kapcsolatokkal‖ címet viseli, ami egyben utal arra, hogy a legkisebb alapból kiindulva is boldogulhat egy kicsiny közösség a nagy világ sodrában. Annak érdekében, hogy a hagyományőrző nap estéje minél felszabadultabb legyen, kellemes hangulatcsináló sör-virsli versennyel is fűszerezzük azt.

104

SOFT elem programra 1 000 eső összege: 000 Megvalósítás időtartama:

18 hó

kiadvány:

500 000

rendezvény:

500 000

Összesen:

1 000 000

I. Érintett lakosság bevonása: 2. Program neve: “Az Alföld síkságán a közös jövőbe”:

2

CÉLJA: 2 ―Az Alföld síkságán a közös jövőbe!‖ címmel a projectet bemutató állandó kiállítást szervezünk, aminek keretében mindenki számára elérhetőek az információk azokról a nagyszerű fejlesztésekről, amelyeket a szociális városrehabilitáció ad a város, az akcióterület, a lakosság számára. A kiállítás megnyitásával egyidejűleg ugyanilyen címmel kiadványt jelentetünk meg, amely ugyanezt a célt szolgálja, azzal, hogy alkalmas Kaba ismertségének növelésére hazánk és akár a környező országok területén. A kiállítás helyszíne a közösségi ház, ahol meg tudjuk mutatni az utat ami mutatja, hogy a helyi erőforrások nagyszerű felhasználásával, a rendelkezésre álló adottságok maximális kamatoztatásával, őseink hagyományaihoz való ragaszkodással és egymás számára megadott kölcsönös tisztelettel és toleranciával egy ilyen ősi múltú kisváros, mint Kaba stabil és erős jövőképpel rendelkezik, olyan hely, ahol lehet és érdemes élni, dolgozni, vállalkozni, jövőt építeni, mindezt együtt, a a lakosság egésze, együtt egy egységben tudja megvalósítani. Rendezvényeink tartalmas művelődési, szórakozási lehetőségeket nyújtanak az akcióterületen az ott élők és az odalátogatók részére egyaránt, hosszabb távon pedig vállalkozások az akcióterületre betelepülését, munkahelyek megteremtését is szolgálják. SOFT elem programra 2 000 1 000 kiadvány: 500 000 Összesen: eső összege: 000 000 Megvalósítás időtartama: 18 hó rendezvény: 500 000

II. Munkaerőpiaci beilleszkedést segítő programok:

105

S O F T . .II.

Sarkalatos pont a foglalkoztatási helyzet javítása. Ennek érdekében komplex programot nyújtunk, külön foglalkozva, képezve a legnehezebb helyzetben lévő célcsoportokkal (pályakezdők, 50 év feletti nők, tartós munkanélküliek, gyermeknevelésből visszatérő anyukák). Igyekszünk a reintegrációt elősegíteni, ennek érdekében kiemelkedően fontos a szakellátások dolgozóinak szupervíziója. Eszközeink közé tartoznak az önéletrajz író tréningek, a munkaadói fórumok, egyéni és csoportos esetkezelés, természetesen nem hanyagolva el az előadások, konferenciák, iskolai előadások szerepét sem. A foglalkoztatáspolitika célja és rendszerezése: Ha foglalkoztatáspolitikáról van szó, akkor a célt többnyire egyszerűen csak a foglalkoztatás növelésében, esetleg a munkanélküliség csökkentésében határozzuk meg. A foglalkoztatáspolitikai eszközöknek is már jó ideje kialakult egy alapvető szakmai tipizálása (az aktív és passzív eszközök megkülönböztetése), amit megfelelő kiinduló alapnak tekint és axiómaként kezel az elmélet és a gyakorlat is. A tanulmány abból indul ki, hogy ennél részletesebb tipizálásra van szükség a foglalkoztatáspolitikai célok és eszközök kellő megalapozottságú kialakításához. A beilleszkedési programot egyénre szabottan, a nem foglalkoztatott személy aktív közreműködésével, az egyéni életút, a készségek és képességek feltárását követően kellene összeállítani. Ezek a programok azonban csak akkor nyújtanak érdemi segítséget a munkaerőpiacra történő re-integrációhoz, ha a különböző szervezetek kooperálnak, ismerik egymás szolgáltatásait, és ezek alapján a különböző szolgáltatásokat egymást kiegészítve határozzák meg. Mindez azonban azt feltételezi, hogy a szervezetek között folyamatos a Munkaerőpiaci beilleszkedést és a hátrányos helyzetű gyermekek kapcsolattartás és zavartalan a kommunikáció. A beilleszkedési program tartalma – az érintett szervezetek együttműködésének hiánya iskolai felzárkózását elősegítő tevékenységek, képzési, oktatási esetén – csak azokra a programtípusokra korlátozódik, amelyek az adott szervezet profiljába tartoznak. Ezáltal kimaradhatnak olyan programok (ESZA típusú) szolgáltatások, amelyeket más szervezetek nyújtanak, és a tartósan munkanélküliek számára a munkaerőpiacra történő belépést megkönnyítené. Programunk során ezeket az elveket valljuk és ezeket a feladatokat igyekszünk megoldani az akcióterületet sújtó jelentős mértékű munkanélküliség minél gyorsabb és minél nagyobb mértékű csökkentése érdekében. Tisztáznunk kell programunk részletezése előtt néhány fogalmat: A foglalkoztatás:Összetett társadalmi és gazdasági funkció, amelyben egyszerre kell a munkaerőpiac két alapvető területének, a gazdasági és a társadalmi szociális szféra eltérő szempontrendszerét érvényesíteni. Maga a gazdaság, a munkaerőpiac elsősorban, mint termelési tényezőt kezeli és foglalkoztatja a munkaerőt, annak racionális elosztásában és minél hatékonyabb felhasználásában érdekelt. Gazdasági szempontok mellett sajátos társadalmi érdekek, szociális szempontok, létbiztonság megteremtése és megőrzése, munkaerő kínálat lekötése stb. kötődnek a foglalkoztatáshoz. A foglalkoztatáspolitika: A munkaerőpiac olyan külső szabályozó rendszere, amelyik a munkaerőpiacot úgy igyekszik befolyásolni, hogy ezáltal harmonikusabb legyen a működése, és egyúttal érvényesüljenek, mozgásteret, megvalósulási lehetőséget kapjanak a társadalmi funkciók. A munkaerőpiac nem ragadható ki a társadalmi-gazdasági összefüggésekből azonban a két oldal más szereplőket érint és más megoldási módokat, igényel, ezért indokolt ezeket különválasztani foglalkoztatáspolitikára illetve munkaerőpiaci politikára.

106

Programunk elemei: Tréning pályakezdő munkanélkülieknek: A tréning céljai: Adjon gyakorlati ismereteket a célcsoport tagok számára, Nyújtson tartalmas időtöltést, Növelje az önbecsülést, a kommunikációs hatékonyságot., A résztvevők lássanak rá a környezetükben található forrásokra és legyenek képesek tudatosan élni velük. A tréning időtartama: 20 óra A tréning során csoportmunkával a célcsoport tagok elsajátítják: Reális rövid- és középtávú terv készítését: munkakereséssel, elhelyezkedéssel járó teendők, buktatók, hasznos fogások, alternatív lehetőségek gyakorlati ismeretei Álláskeresési technikákat, készség szinten: önéletrajz, motivációs levél készítése, álláskeresés személyesen, telefonon, motiváció a további együttműködésre. Tréning középkorú munkanélkülieknek A tréning céljai: Adjon gyakorlati ismereteket a célcsoport tagok számára, Járuljon hozzá a tartós munkanélküliséggel járó traumák feldolgozásához Növelje az önbecsülést, a kommunikációs hatékonyságot. A résztvevők lássanak rá a környezetükben található forrásokra és legyenek képesek tudatosan élni velük. A tréning időtartama: 20 óra A tréning során csoportmunkával a célcsoport tagok elsajátítják: Reális rövid- és középtávú terv készítését: munkakereséssel, elhelyezkedéssel járó teendők, buktatók, hasznos fogások, alternatív lehetőségek gyakorlati ismeretei Álláskeresési technikákat, készség szinten: önéletrajz, motivációs levél készítése, álláskeresés személyesen, telefonon, motiváció a további együttműködésre. Általános célok: A projekt megvalósítása hozzájárul a térség foglalkoztatási helyzetének javítása, esélyegyenlőség biztosítása, a munkanélküli emberek és családok életminőségének javítása érdekében tervezett célok eléréséhez: Munkanélküliség csökkentése, képzettségi színvonal emelése. A foglalkoztathatóság javítása — személyre szóló fejlesztési szolgáltatások, képzési lehetőségek biztosítása. Modell értékű, innovatív elemek kidolgozása, kipróbálása a civil, önkormányzati, vállalkozói szektor igényei között, valamint a szociális és foglalkoztatási szolgáltatási elemek összehangolása terén. Esélyegyenlőség biztosítása. Konkrét célok: Az akcióterületen a meglévő munkanélküliség csökkentése, az ott élő munkanélküliek elérése, bevonása, számukra személyre szabott fejlesztési — munkaerő — piaci, készségfejlesztési - tanácsadás biztosítása. Hátrányos helyzetű emberek munkaerő-piaci reintegrációjának elősegítése: Személyre szabott, fejlesztési — szociális - mentális szolgáltatások nyújtása — személyiségfejlesztő tréningek, egyéni fejlesztési terv kidolgozása Szakmai képzések, felkészítők szervezése a célcsoport számára Munkahelyfeltárás, képzési igény feltárás, közvetítés, a foglalkoztatott nyomon követése, munkáltatók felkészítése Szolgáltatások színvonalának fejlesztése, szervezetfejlesztés.

107

Projekt keretében szervezett képzések: 1. Felzárkóztató, reintegráló tréning: A tréning célja a célcsoport tagok felzárkóztatása, alkalmassá tétele a szakképzettség megszerzésére. A képzés időtartama: 50 óra, intenzív csoportos. A felmérő szakaszban a készségek, képességek mérése történik meg a humán kompetenciák tisztázása céljából: Kommunikációs képesség, Tanulási képesség, Esztétikai érzékek mérése, Személyiségvizsgálat a munkavégzés tükrében. A bevezető szakasz felkészíti a célcsoport tagokat a tanulási folyamatra. Témakörei: Csoportépítés, Kommunikáció, Tanulástechnika, Önismeret, emberismeret, Konfliktuskezelés, problémamegoldás, Mentálhigiéné. 2. Tréning középkorú munkanélkülieknek A tréning céljai: Adjon gyakorlati ismereteket a célcsoport tagok számára, Járuljon hozzá a tartós munkanélküliséggel járó traumák feldolgozásához Növelje az önbecsülést, a kommunikációs hatékonyságot. A résztvevők lássanak rá a környezetükben található forrásokra és legyenek képesek tudatosan élni velük. A tréning időtartama: 30 óra A tréning során csoportmunkával a célcsoport tagok elsajátítják: Reális rövid- és középtávú terv készítését: munkakereséssel, elhelyezkedéssel járó teendők, buktatók, hasznos fogások, alternatív lehetőségek gyakorlati ismeretei. Álláskeresési technikákat, készség szinten: önéletrajz, motivációs levél készítése, álláskeresés személyesen, telefonon, motiváció a további együttműködésre. 3. Tréning pályakezdő munkanélkülieknek: A tréning céljai: Adjon gyakorlati ismereteket a célcsoport tagok számára, Nyújtson tartalmas időtöltést Növelje az önbecsülést, a kommunikációs hatékonyságot. A résztvevők lássanak rá a környezetükben található forrásokra és legyenek képesek tudatosan élni velük. A tréning időtartama: 40 óra A tréning során csoportmunkával a célcsoport tagok elsajátítják: Reális rövid- és középtávú terv készítését: munkakereséssel, elhelyezkedéssel járó teendők, buktatók, hasznos fogások, alternatív lehetőségek gyakorlati ismeretei. Álláskeresési technikákat, készség szinten: önéletrajz, motivációs levél készítése, álláskeresés személyesen, telefonon, motiváció a további együttműködésre. 4. Tréning munkatársaknak A tréning céljai: A program megvalósító munkatársai legyenek képesek: A tréning során megszerzett képességeket integráltan használni ügyfeleik érdekében. Rendelkezzenek megfelelő háttérismeretekkel, tájékozottsággal a helyi munkaerő-piaci viszonyok terén. Ismerjék a munkanélküliség lélektanát. Legyenek képesek segítő — kísérő konzultációt végigvinni a kliensekkel a felméréstől egészen a zárásig. A tréning időtartama: 20 óra A tréning során munkatársaink elméleti és gyakorlati ismereteket sajátítanak el. Elméleti ismeretek: Munkanélküliség, munkakeresés szociológiája, Munkanélküliség pszichés, szociális, testi hatásai, Munkanélküliség pszicho dinamikája, szakaszai, ismertető jelei, Munkanélküliség problémájának kezelése, Rendelkezésre álló forrás rendszerek Gyakorlati ismeretek: Felmérési és intervenciós technikák alkalmazása, Adatlapok, nyilvántartások, időbeli ütemezések készítése, Szituációs gyakorlatok, esetmegbeszélések 5. Számítógép felhasználói tanfolyam A projekt során a célcsoport tagok - a szükségletek felmérésén alapuló — megalapozó, ráhangoló képzésben vesznek részt, elsajátítják alapfokon a számítógép kezelését. A képzés tematikája, időtartama: Windows 12 óra, Amit a számítógépekről tudni kell, Első találkozás a Windows rendszerrel, Adattárolás a Windows-ban, A Windows segédprogramjai, Rendszerkarbantartás, A szövegszerkesztés alapjai, Szövegszerkesztés 12 óra, A szövegszerkesztés lépései Szövegegységek és formázásuk, Grafikus objektumok kezelése, Körlevél készítése, Táblázatkezelés 14 óra, A táblázatkezelés alapjai, Adatbevitellel kapcsolatos ismeretek, Képletek beállítása, Formátum beállítása, Diagrammok készítése, Nyomtatás, nyomtatási beállítások, Prezentáció 6 óra, Egy konkrét grafikai ábra elkészítése, A prezentáció készítésének alapelvei, Háttértervezés, Animációs effektusok, A PP vetítőgép, Úticsomag, Alapeszköztár, Menürendszer, Az Internet használata 12 óra, Hálózati alapfogalmak, Az Internet fogalma, története, Elektronikus levelezés, www. gyakorlat, Hírolvasás, FTP, IRC — interaktív párbeszéd az Interneten, Információ

108

keresés A projekt várható eredménye: A projektbe bevont célcsoport 30 %-a képzettséget szerez, Munkához vagy más pozitív eredményhez jut (képzésbe helyezés): 20% Kiadványok: jelentések, záró értékelő jelentés a projekt eredményeiről, tapasztalatairól

II. SOFT elemek programjainak fajlagos megoszlása: tananyag fejlesztés

1 000 000

képzések óradíjai kiadványok, nyomdai tevékenységek

2 500 000 500 000

Összesen:

6 000 000 közösségi ház

6 000 000

II. Munkaerőpiaci beilleszkedést: 1. Program neve: “ELŐKÉSZÍTŐ SZAKASZ”

1

Célcsoport: Közvetlen célcsoport: Akcióterületünkön élő, alacsony iskolai végzettségű, vagy elavult, nem piacképes szakképzettséggel rendelkező munkanélküli emberek, akiknek sem érettségi bizonyítványa, sem szakközépiskolában, szakmunkásképző iskolában, szakiskolában szerzett szakképzettsége nincs, vagy szakképzettségüknek megfelelő vagy azzal rokon munkakörben nem volt munkaviszonyuk. A célcsoporton belül kiemelten kívánjuk kezelni azokat az eseteket, ahol a családban már több generációs a munkanélküliség, számukra a család helyzetét figyelembevevő szolgáltatást kívánunk nyújtani. Olyan alap képesség feltárást, tréningeket, személyre szabott fejlesztési szolgáltatásokat, melyek elvégzése után a projekt célcsoportja nagyobb biztonsággal lesz képes érvényesülni a munkaerőpiacon. A célcsoport körülhatárolásánál, kiválasztásánál szem előtt tartjuk az esélyegyenlőség biztosítását, számukra a szolgáltatások elérhetőségét, de közülük is különösen a - a 45 év feletti nők, 50 év feletti férfiak, - a fogyatékkal élő, illetve megváltozott munkaképességűek; - a hátrányos helyzetű, az iskolarendszerből lemorzsolódott fiatalok; pályakezdők - a gyógyult vagy gyógyulófélben lévő szenvedélybetegek; - tartós munkanélküli emberek, akik a projektbe való jelentkezés időpontjában a megyei munkaügyi központok kirendeltségein legalább 12 (fiatalok esetén 6)hónapja nyilvántartott (regisztrált) munkanélküli emberek; köztük elsősorban pályakezdők és/vagy romák bevonása a cél. Közvetett célcsoport: Az akcióterületen élő lakosság a város más részein élő családja, barátai, ismerősei, akikre vonatkozóan a program pozitív hatása az antiszegregációs célkitűzéseinkre is figyelemmel nyilvánvalóan ki fog hatni.

109

ELŐKÉSZÍTŐ SZAKASZ 1.1. A partnerek, munkatársak felkészítése: Célok: A megvalósító munkatársak felkészítése tréning szervezése (6-6 óra elmélet és gyakorlat) A projektmenedzsment adott projektelemmel kapcsolatos feladatok elindítása, a projekt személyzet és partnerek együttműködésének szabályozása. 1.2. A célcsoport felkutatása, bevonása és motiválása Célok: A célcsoport által látogatott intézményekben illetve a nyilvánosság számára is információs napokat, projektindító akciók tartása, szóróanyagok, plakátok elhelyezése. A célcsoport bevonása, személyes kapcsolat létrejötte után a kiírásban szereplő kritériumok alapján kiválasztás, az ügyféllel a megállapodás megkötése a projektben való részvételről. 1.3. Egyéni állapot-, helyzet-, képesség és szükségletfelmérés Célok: A munkanélküli ügyfél (elhelyezkedési-) problémáit, helyzetét feltáró, kidolgozó interjú készítése, ügyfelvételi adatlap kitöltése, a célcsoportba tartozást igazoló dokumentáció beszerzése, együttműködési megállapodás megkötése Egyéni állapot- és helyzetfelmérés, képesség és szükséglet felmérés, mélyinterjú. 1.4. Egyéni fejlesztési tervek, pályatervek készítése Célok: Problémák — gátló tényezők feltárása, külső környezeti adottságok feltérképezése Diagnózis felállítása, motiváció meghatározása. Személyes fejlesztési terv, rövid távú életpálya terv elkészítése. SOFT elem programra 2 100 eső összege: 000 Megvalósítás időtartama: 18 hó

kiadvány: képzés, szupervizio: tartalomfejlesztés:

II.

Munkaerőpiaci

2 SZAKASZ”

110

beilleszkedést:

2.

Program

500 000

Összesen:

600 000 1 000 000

neve:

“FEJLESZTÉSI

2 100 000

2. FEJLESZTÉSI SZAKASZ 2.1. Ügyféllel közösen kiválasztott terv gyakorlati megvalósítása Célok: Az Ügyfél által kiválasztott megoldási módok gyakorlati megvalósításának tervezése realitás vizsgálat, megfelelő szakemberhez irányítás (jogi, pszichológiai, stb.) elhelyezkedéshez szükséges dokumentumok beszerzése. 2.2.Személyiség és kulcsképességek fejlesztés Célok: Homogén csoportok (életkor, iskolai végzettség) kialakítása, pszichológus szakember vezetésével csoportfoglalkozások, karrier terv. 2.3. Felkészítő, megalapozó képzések Célok: Álláskereső, pályaorientációs, személyiség-fejlesztő, személyes hatékonyság növelő, párkapcsolati, családi kohéziót erősítő, motivációs tréningek tartása Szükségletek felmérésén alapuló megalapozó, ráhangoló képzések: Alapfokú számítógép kezelői képzés, Vállalkozóvá válás ismeretei. 2.4. Pályaorientációs tanácsadás Célok: Pályaorientációs tanácsadás: munkavállalási tanácsadó által, a Munkaügyi Központ pályaorientációs tanácsadójával közösen. Álláskereső klub: önszerveződő csoport keretében, 2.5. A lehetséges munkáltatók, foglalkoztató és képzőintézmények felkészítése Célok: Potenciális munkáltatók és képző intézmények felkészítése, csoportos tájékoztató, illetve empátiás készségeket növelő tréning. SOFT elem programra 1 500 eső összege: 000 Megvalósítás időtartama: 18 hó

kiadvány: képzés, szupervizio:

300 000

II. Munkaerőpiaci beilleszkedést: 3. Program neve:

111

1 500 000

1 200 000

tartalomfejlesztés:

3 HELYEZÉS ELŐSEGÍTÉSE”

Összesen:

0

“MUNKÁBA, ILLETVE KÉPZÉSBE

3 MUNKÁBA, ILLETVE KÉPZÉSBE HELYEZÉS ELŐSEGÍTÉSE 3.1. A megfelelő továbblépési lehetőségek kiválasztása Célok: Konkrét képzési és állásajánlatok felderítése: Munkaügyi Központ által közzétett vagy más, az írott vagy elektronikus médiában meghirdetett állásajánlat folyamatos figyelése. 3.2. Segítségnyújtás a továbblépéshez, a fejlesztési terv megvalósításához Célok: Beajánlás munkáltatónak, telefonos állásajánlat egyeztetés. A szükséges önéletrajz készítéséhez, képzési kérelmek megírásához segítségnyújtás. Számítógép használat biztosítása pályázatok, kísérőlevelek készítése. 3.3. A befogadó környezet felkészítése Célok: A munkaadók, képzőhelyek motiválása a hátrányos helyzetű emberek alkalmazására. A környezet tájékoztatása a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatásáról. 3.4. A siker és a kudarc okainak elemzése Célok: A folyamatok kiértékelése a tanácsadóval közösen SOFT elem programra 1 000 eső összege: 000 Megvalósítás időtartama: 18 hó

kiadvány: képzés, szupervizio: tartalomfejlesztés:

0

Összesen:

1 000 000

1 000 000 0

II. Munkaerőpiaci beilleszkedést: 4. Program neve: “UTÓGONDOZÁS”

4

4. UTÓGONDOZÁS 4.1. Támogatószolgálat kialakítása Célok: A munkába, illetve képzésbe történő beilleszkedés elősegítése a munkában, illetve képzésben maradás érdekében. 4.2. Egyéni tanácsadás, utógondozás Célok: Bent maradás elősegítése, kudarc okainak feltárása. SOFT elem programra 600 eső összege: 000 Megvalósítás időtartama: 18 hó

kiadvány:

200 000

képzés, szupervizio:

400 000

tartalomfejlesztés:

112

0

Összesen:

600 000

II. Munkaerőpiaci beilleszkedést: 5. Program neve: “A PROJEKTELEM LEZÁRÁSA ÉS ÉRTÉKELÉSE, AZ EREDMÉNYEK ELTERJESZTÉSE”

5. A PROJEKTELEM LEZÁRÁSA ÉS ÉRTÉKELÉSE, AZ EREDMÉNYEK ELTERJESZTÉSE

5

5.1. A projekt lezárása és értékelése Célok: Az időszakos jelentések összegzése, értékelése, mutatószámok, elemzések készítése, értékelő tanulmány készítése. 5. 2. A projekt eredményeinek elterjesztése Célok: Publikálás, kiadványszerkesztés, szakmai konferencia

SOFT elem programra 800 eső összege: 000 Megvalósítás időtartama: 18 hó

kiadvány:

500 000

képzés, szupervizio:

300 000

tartalomfejlesztés:

S O F T . . III.

Bűnmegelőzést elősegítő programok (pl. szomszédsági rendőrség), bűnmegelőzés és közbiztonság erősítésével kapcsolatos képzési, szemléletformáló programok, helyi polgárőr csoport létrehozására irányuló marketingakciók, helyi bűnmegelőzési stratégiák és cselekvési tervek elkészítése, kötelező partnerségben a területileg illetékes rendőrséggel (területi vagy helyi szervek). (ESZA típusú)

Összesen:

800 000

0

III. Bűnmegelőzés: Rendkívül fontos programelem. Iskolai - ezen belül tanórán és azon kívül tartott - valamint iskolán kívüli előadások, sportrendezvények, drámatagozat és ifjúsági klub működése mind fontos eszközök a bűnözés megelőzésében. Partnerként bevonjuk a helyi rendőrség szakmai segítőit, szaktudásuk, tapasztalatuk elengedhetetlen ismeretanyagot szolgáltat a rendezvényeink megvalósításában, tervezésében és kivitelezésében.

III. SOFT elemek programjainak fajlagos megoszlása: tartalom fejlesztés kiadványok, nyomdai tevékenységek előadói óradíjak, rendezvény, előadás

113

Összesen:

1 000 000

közösségi ház

1 000 000

közösségi ház

2 000 000

játszótér

5 000 000 5 000 000

stratégia és cselekvési terv kidolgozása

1 000 000

III. Bűnmegelőzés: 1. Program neve: “Interaktív programok” CÉLJA: 1. Bűnmegelőzési célú ismeretterjesztő továbbá az áldozattá válás megelőzését szolgáló ismereteket közvetítő interaktív programok szervezése: Előadás sorozatunkat minden korcsoport, felnőttek és gyermekek számára egyaránt szervezzük, interaktív, élvezhető, megjegyezhető formában. Programpontunk tartalmazza az elméleti oktatási folyamatot magát, amely ténylegesen prezentációsorozatot jelent. Ugyanakkor ezek a foglalkozások nem kizárólagosan ismeretátadást jelentenek, a részt vevő jogászok és gyermekvédelmi szakemberek tapasztalataikat a foglalkozásokon kommunikatív, emberközeli stílusban, de ugyanakkor kellő alapossággal tárják a hallgatóság elé, tudásanyagukat és meglátásaikat a bűnözés és bűnmegelőzés különböző területeinek ismertetésében is kiválóan tudják hasznosítani. Az előadások általában projektoros kivetítéssel kísértek, hiszen az interaktivitás e körben jelentőséggel bír. A szakemberek minden alkalommal a kivetítőn illusztratív szemléletmódot tükrözve kötik le célcsoportjuk tagjait. Az előadásokra a Közösségi Házban kerül sor.

1

Társadalmi jelentőségű, hogy mindenki tudjon róla, mely életmód és magatartás minták vezetnek az áldozattá váláshoz vagy éppen a bűn útjára, ne gyerekesnek tartsák, ha valaki elzárkózik a divatos, de esetleg áldozattá váláshoz vagy bűnelkövetéshez vezető életmódtól. Érintett témaköreink: drogbűnözés, az internet, mint új bűnözési terület, prostitúció, személy- és vagyon elleni bűncselekmények, amelyekkel kapcsolatosan a naprakész ismeretek megszerzése különösen fontos időnkben. ―Bűnmegelőzési napló‖ színvonalas kiadvánnyal segítjük. SOFT elem programra 2 200 eső összege: 000 Megvalósítás időtartama: 18 hó

tartalomfejlesztés:

600 000

kiadvány:

400 000

előadói díjak, képzés,

700 000

stratégiai cselekvési terv

500 000

2 III. Bűnmegelőzés: 2. Program neve: “A mi kuckónk” Ifjúsági klub: 114

Összesen:

2 200 000

CÉLJA: 2. ―A mi kuckónk‖ Ifjúsági klub: Az Ifjúsági Klub havonta egyszer a Közösségi Házban nyitva tartó klubhelyiség, mely alkalmas teret kínál csoportos szabadidő eltöltésre, foglalkozásokon való részvételre, szakemberek jelenlétével szabad kommunikációs tevékenység végzésére. Cél az önszerveződés, a sport- és szabadidős programok kialakítása. Az ―A mi kuckónk‖ Ifjúsági Klub működése nagy fontosságú, remekül kitágítja az előadásokban rejlő amúgy sem csekély lehetőségeket. A szakemberekkel való kötetlen beszélgetés és a fiatalok egymással való találkozása, ismeretcseréje lehetőséget ad a programok megszervezésére és a tanácskérésre, konzultációra mindenkinek. SOFT elem programra 1 300 eső összege: 000 Megvalósítás időtartama: 18 hó

tartalomfejlesztés:

200 000

kiadvány:

200 000

előadói díjak, képzés,

400 000

stratégiai cselekvési terv

500 000

Összesen:

1 300 000

III. Bűnmegelőzés: 3. Program neve: “Carl Gustav Jung” Pszichodráma csoport:

CÉLJA: 3. ―Carl Gustav Jung‖ Pszichodráma csoport: Cél az önismeret és a személyiség fejlesztése csoportos módszerrel. A résztvevők tapasztalatszerzésének elősegítése az egyes magatartásformák hatásairól.

3

A ―kibeszélés‖, a kritikus szituációk megélése sokat segít a beleérzésben, a helyzetek átlátásában és jelentős védelmet ad, hogy a valóságban ne kerüljenek az áldozat vagy esetleg az elkövető pozitív vagy negatív, de mindenképpen tragikus szerepébe az érintettek. Helyszíne a Közösségi Házban található.

SOFT elem programra 800 eső összege: 000 Megvalósítás időtartama: 18 hó

115

tartalomfejlesztés:

200 000

kiadvány:

200 000

Összesen:

800 000

előadói díjak, képzés,

400 000

III. Bűnmegelőzés: 4. Program neve: “Te vagy a Bajnok” Sport- és szabadidős programok: CÉLJA: . 4. ―Te vagy a Bajnok‖ Sport- és szabadidős programok: Az aktív életmódot magában hordozó szabadidős és sporttevékenység sokrétű szervezése. A felnőttek és fiatalok energiáinak hasznos, egészséges programokra fókuszálása a cél. Fontos, hogy olyan programokat nyújtsunk mindenkinek - különösen a fiataloknak -, ahol energiáikat kulturáltan, egészségesen, építő módon tudják kiélni.

4

Tapasztalati tény, hogy az unatkozás, a kihívások hiánya viszi embertársainkat, - kiemelkedően a fiatalokat - az értelmetlen cselekedetek, a rombolás és önrombolás, a felesleges veszélyek keresése, akár a bűnözés irányába. Aki sportol, aktívan, hasznosan, egészségesen tölti a szabadidőt, annak energiái pozitív irányba és nem ön- és társadalomellenesen szabadulnak fel. Népszerű és hasznos programokat szervezünk, mint éjszakai kosárlabda mérkőzések, önvédelmi és harci sportok oktatása, atlétikai és birkózó versenyek. Helyszíneink a felújított sportpályáink. SOFT elem programra eső összege: Megvalósítás időtartama:

116

700 000 18 hó

Összesen: kiadvány:

200 000

előadói díjak, képzés,

500 000

700 000

IV. Családsegítő szolgáltatás kiterjesztése: Óriási jelentőségű a családsegítő támogatás kiszélesítése. Nagyszámú érdekelt akcióterületi lakos örömére a programban szülőklubokat hozunk létre, tanácsadást adunk a hátrányos helyzetű szülőknek, drámacsoportot alakítunk és mindehhez kellő mennyiségű felvilágosító, segítő kiadványt jelentetünk meg.A családsegítés fogalma: „… a családgondozás az egyéni esetkezelés olyan formája, mely hosszabb, megtervezett, strukturált tevékenység. Időtartama változó, az egyén, a család mobilitásától függően 4-7 hónap. A folyamat addig tart, amíg a család képessé nem válik az önálló életvitelre, amíg az alapproblémák nem oldódnak meg. A kapcsolat alapját a feltétel nélküli elfogadás teremti meg, mind a segítő, mind a segített részéről.‖ A családsegítő szolgáltatást minden túlzás nélkül tekinthetjük napjaink egyik legfontosabb szolgáltatásának, feladatának. Egyik megközelítésből jó oka ennek, hogy a nehéz gazdasági helyzet, a gazdasági világválság minden kisebb közösségre is rávetülő hatása szükségessé és indokolttá teszi az államnak, az önkormányzatoknak, a civil szervezeteknek, általában véve a közösségeknek az egyénre illetve a családra való fokozott odafigyelését, annak érdekében, hogy minél kevesebb negatív hatása legyen ezeknek a kedvezőtlen folyamatoknak.

S O F T . . IV.

Másik megközelítésből a család fogalmára kell összpontosítanunk. A család a társadalom olyan mikrostrukturális részrendszere (kiscsoportja), amely • önmagában is viszonylag teljes rendszerként működik Családsegítő szolgáltatás kiterjesztése, bővítése a helyszínen, valamint a kötelező önkormányzati feladatellátáson túli szociális, • szoros, sokirányú kapcsolatban van a társadalom más rész-rendszereivel • tagjai (családtagok) egymással rendszeres, életvitelüket átszövő kapcsolatban vannak. gyermekjóléti szolgáltatások kialakítása. (ESZA típusú) A család ennek megfelelően ténylegesen a társadalom olyan alapvető sejtje, amelynek széthullása, károsodása a társadalmat is menthetetlenül veszélyezteti. A család mindenáron való megvédése, erkölcsi, anyagi és szociális támogatása kultúránk, társadalmunk fenntartásának, értékeink továbbörökítésének pótolhatatlan bázisa. Programunk ennek megfelelően felelős, nagy súlyú elemeket tartalmaz a családsegítő szolgáltatás kiterjesztésére, olyan elemekkel gazdagítása, amelyek nem szerepelnek a jogszabályban körvonalazott családsegítői feladatok közé, de a családok helyzetét tovább könnyíti, a családsegítés repertoárját szinesíti.

IV. SOFT elemek programjainak fajlagos megoszlása: szülőklubok hátrányos helyzetű szülök tanácsadása kiadványok, nyomdai munka

1 500 000

dráma csoport létrehozása

500 000

500 000 500 000

1 IV. Családsegítő: 1. Program neve: “Való világ” Drámacsoport 117

Összesen:

3 000 000 3 000 000

CÉLJA: 1. 1. Program neve: ―Való világ‖ Drámacsoport Első programunk : Egy olyan drámacsoport létrehozása, ahol a különbözó korosztályok az új Szabadtéri Színpad adta előnyöket felhasználva együtt megélhetik az igazi Élet problémáit és konklúzióikat nagy sikert aratva megoszthatják az egész közösséggel. Őszinte beszélgetések, együtt-gondolkodás, problémamegoldás színhelye ez a csoport, szakemberek bevonásával találhatnak megoldásokat a családok nehézségeire az érintettek, természetesen megélve egy család életének legszebb pillanatait is. A település teljes lakosságának meghirdetjük és bárki részt vehet a programban. Helyszíne a Szabadtéri Színpad (rossz idő esetén a közösségi ház), hetente egyszer négy óra időtartamban próbálnak, majd a program végén előadják létrehozott színdarabjukat a teljes lakosságnak a Szabadtéri Színpadon. SOFT elem programra 1 100 eső összege: 000 Megvalósítás időtartama:

18 hó

kiadvány:

300 000

előadói díjak, képzés, rendezvény,

800 000

Összesen:

1 100 000

IV. Családsegítő: Program neve: “Gyermekeink jövője" Szülőklub CÉLJA: 2. Program neve: ―Gyermekeink jövője" Szülőklub Mint látható, a klasszikusnak mondható, a gyermekvédelmi törvényben is meghatározott "családsegítő" programok helyett olyan pályázókat várunk programjainkban, akik az akcióterületen megvalósuló intézményeinkben hoznak létre olyan programokat, amelyek jól kiegészítik a standard családsegítő feladatokat.

2

Ilyen programunk a ―Gyermekeink jövője" Szülőklub. A Szülőklubot annak érdekében hozzuk létre hetente egyszer három órában (helyszíne a közösségi ház), hogy az akcióterületen élő szülők megbeszélhessék problémáikat, örömeiket és közös tapasztalataikkal, együtt-gondolkodásukkal elősegíthessék a fiatalok kulturált szabadidő eltöltését, a családi problémák közösségi megoldását. Növekednie kell a toleranciaszintnek, a megértésnek, az elfogadásnak a különböző korosztályok között és nagyon nagy a több tapasztalattal rendelkező, érett szülők felelőssége ebben a kérdésben is. A Szülőklub alkalmanként meghívhat fiatalokat is, akikkel való eszmecsere kétségkívül előrevivő és problémamegoldó hatású az adott témában. A program keretében szakemberek bevonásával hátrányos helyzetű szülők számára tanácsadást tartunk további egy órában, a szülők ez alkalommal a klubban megbeszéltek megvalósítására is hasznos tanácsokat tudnak kérni és kapni a résztvevő szakemberektől (jogászoktól, gyermekvédelmi szakemberektől, pszichológusoktól). SOFT elem programra

118

1 100

kiadvány:

400 000

Összesen:

1 100

eső összege:

000

Megvalósítás időtartama:

18 hó

000 előadói díjak, képzés, rendezvény,

700 000

IV. Családsegítő: 3. Program neve: “Gyermekeink" kiadvány 3. Program neve: ―Gyermekeink" kiadvány A fenti Drámacsoport és Szülőklub működése során keletkezett vidám fényképekből, emlékekből készítünk nagyszerű kiadványt, amelyből az akcióterület lakossága és a vendégeink egyaránt megismerhetik gyermekeink, fiataljaink és szüleik programjait, sikereit és osztozhatnak örömükben. Ez a kiadvány nagyon fontos és értékes abból a szempontból is, hogy az akcióterület lakossága a szociális városrehabilitáció eredményeit tényleg saját sikerének, saját eredményének tekintse, azonosuljon azokkal és érezze, hogy van jövője az itt élő emberi közösségnek - mi tudná ezt jobban bemutatni, mint a sikeres fiatalok képei?

3 SOFT elem programra eső összege: Megvalósítás időtartama:

119

800 000 18 hó

kiadvány:

800 000

Összesen:

800 000

Programalap tevékenység részletezése: Programalap keretében megvalósítandó programok: I. Közösségfejlesztési tevékenységek Kabán mini-projektek támogatására. A pályázat célja Közösségfejlesztési tevékenységek Kabán A közösségfejlesztés olyan tevékenység, ahol a résztvevőket irányítottan, megfelelő szakemberek bevonásával, olyan tevékenységekre sarkallják, amitől új források szabadulnak fel, a közösségben és a településen, különös tekintettel az akcióterületünket jelentő település részen. A pályázható programok kihasználva az új lehetőségeket hagyományos magyar harci és sport tevékenységek elsajátítására, kézműves tanfolyamokra, játszóház létesítésére használják az új létesítményeket, de díjazni kell a fiatalság törekvését is fiatal alkotók művészeti ösztöndíjával és sport tehetségkutatóval. Ezekbe a tevékenységekbe be kell kapcsolni az akcióterület lakosságának apraját-nagyját, segítve a közeledést, megismerést, elfogadást. Közösség: ―lokalitás és funkcionalitás” A közösség fogalmát eredetileg a szociológia és földrajz honosította meg a tudományban, mint egy adott, aránylag jól körülhatárolható területen élő csoport társadalmi kötelékeinek egységét. Mi is lokalitásból eredőnek és funkcionálisan értelmezzük a közösséget. Tehát értelmezésünkben a közösség szó egyaránt jelenti az emberek összetartozását és együttműködését és a helyhez kötöttséget is. Nem véletlen, hogy a magyar közösség szóval és annak alakváltozatával a község szóval jelöljük magát a települést és az embercsoportot is. Lakóhelyi közösség (lokalitás): Elsősorban a kisebb településekre jellemző, hogy lakóik szoros közösséget alkotva élik az életüket, de a nagyobb településeken, sőt elméletileg a városokban is kialakulhat igazi közösségi élet egy-egy szűkebb lakóterület vagy egy nagy ház lakói között, ha az ott lakók ezt igénylik, illetve, ha szeretik és jól megértik egymást. Előfordulhat, hogy egy nagyobb embercsoport eleve azzal a szándékkal települ le egy adott helyen, hogy szoros közösségben éljen. Funkcionalitás: A közösség hiánypótló intézményként működik, a demokráciát a gyakorlatba ülteti át. Hiszen a lakosság önmaga végez el olyan tevékenységeket, melyeket az állam nem biztosít számára. Annak érdekében, hogy önmagán segítsen a helyi társadalom- és gazdaságfejlesztés, a környezetvédelem, az egészségügy, a lakáshelyzet, az oktatás, a kultúra, a művészetek, a szabadidő, valamint a helyi nyilvánosság és közösségi információáramlás megszervezése terén, városokban, városkörnyéken és vidéki térségekben egyaránt. Ez a tevékenység vonatkozhat lakossági tervezésre, fejlesztésre és szolgáltatásokra az élet minden területén. A lakóhely és környezet szerepe: A legfrissebb elméletek szerint a fejlett társadalmakban a lokalitás szerepe erősen csökken, mert a modern kommunikációs technika és az mindenki számára elérhető közlekedési eszközöknek köszönhetően a távolságok ma már nagyon könnyen leküzdhetővé váltak. Eképpen a helybeliségnek a modernizáció korában már nincs olyan nagy szerepe, mint a korábbi, szorosan együtt élő közösségek életében volt. Ezzel szemben komoly kutatások igazolják azt, hogy a lokalitás szerepe nő, egyrészt pontosan a modern kommunikációs eszközök révén, hiszen ma már nem feltétlenül szükséges bejárni a munkahelyre azért, hogy faxolni, telefonálni tudjunk, vagy számítógépes kapcsolatban 120

legyünk másokkal. A munkanélküliséggel, a részmunkaidő növekedésével, az állandóan dráguló utazási költségek miatt egyre több ember él otthon - tehát bizonyos értelemben kialakul egy újkori röghöz kötöttség is, s ez óva inti azokat, akik elhanyagolnák a lakóhelyi közösség szerepét. Ezt igazolja a területfejlesztésben tapasztalható kistérségi és regionális politika térhódítása is. A kisebb települési összetartozás nagyon fontos, s ahol nincs, ott kialakulásukra nagy szükség lenne, hiszen a társadalmi részvételünkre leginkább a lakóhelyünk ad megfelelő kereteket. Az akcióterületen a közösségfejlesztést az alábbiak megvalósulásában látjuk: Intézményépítés, játszóház kialakítása. Új közösségi csoportok megalakulása, a képzések, tanfolyamok segítségével. A cselekvéshez szükséges attitűd kialakítása és a technikák elsajátítása, különböző helyi tevékeny-ségek (projektek) beindulása, például ösztöndíj-program megvalósítása. A nyilvánosság érdeklődésének felkeltése különböző helyi rendezvények által, például: tehetségkutatók szervezésével, például sport- és gyermek tehetségkutató programok. Az önszervező csoportok életben tartása, segítése. Az akcióterületen már a korábbi csoportmunkák során összeállt egy érdeklődő közösség, akik felvetették az igényeiket is egy lehetséges tanfolyam kapcsán. II. Helyi környezettudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási, szemléletformáló akciók: A pályázat célja Helyi környezettudatosság elterjesztése Kabán: A környezettudatosság jövőnk egyik záloga. A pályázható programokban az ismeretterjesztó, népszerűsítő kiadványok alkalmazásán túl az új utak gyermekek aszfalt rajzversenyével való felavatása fontos elem. Kaba az Alföldön, a 4-es számű főút mellett található. A Budapest – Szolnok – Debrecen – Nyíregyháza-vasútvonal közvetlenül áthalad a településen. Kaba közvetlenül határos a gyógyvizéről híres Hajdúszoboszlóval,Püspökladánnyal, Nádudvarral. Ez a centrális fekvés és híres szomszédok nagy előnyöket hordoz magában, ugyanakkor a környezet terhelése szempontjából igen veszélyes is. Mivel a szociális városrehabilitáció eredményeként minden kétséget kizáróan növekedni fog Kaba lakosságának aktivitása illetve az ide látogató érdeklődők mennyisége, ez a környezeti terhelés további fokozódásához vezethet. Rendkívül fontos, hogy az emberek megismerjék a természetes közeget, a közeli élővilágot és annak megóvásának fontosságát. A Pályázó programja során kéthetente egy alkalommal rendezvényt szervezzen a sportpályákon - rossz idő esetén a közösségi házban -, mutassa be, hogyan kívánja Magyarország, az Alföld és kiemelten a szűkebb ökoszféra élővilágának megismerésére, a környezetszennyezés veszélyeire felhívni a figyelmet, hogyan kívánja bemutatni a természetes erdők élő világának megismerését, hogyan kívánja tisztán tartatni a környezetet. A program címe: „Unokáink egészségéért”. A Pályázó az akcióterület birtokbavételének alkalmát az akcióterületen tartott műsoros gyermek rajzversenyekkel és egyéb rendezvényekkel tegye felejthetetlenné. Ez is elősegíti, hogy a gyermekek is magukénak érezzék és megóvják, megbecsüljék a fejlesztéseket. 121

A Pályázó mutassa be hogyan kívánja az akcióterületen élőket bevonni gyermekvetélkedőkbe, rajzversenyekbe, aszfaltrajz vetélkedőkbe. Minden hónapban, ha az időjárás engedi minden második hétvégén rendeznie kell egy programot a projekt teljes időszaka alatt. Mutassa be, hogyan vonja be nem csak az akcióterületen élő gyermekeket hanem a település óvodáit, iskoláit, középiskoláit. III. Integrált településfejlesztési tevékenységekhez (parkosítás, játszótér) kapcsolódó helyi társadalmi akciók megszervezésének támogatása A pályázat célja A pályázható programok a nagyon fontos tájékoztató kiadványokon túlmenően környezetjavító akciók (facsemeték ültetése, szemét összegyűjtése, parlagfűírtás), a létrehozott új környezet megvédését is tartalmazzák, valamint gyermekvetélkedők, versenyek és kiállítások szervezését. Kaba akcióterülete az Alföldön fekszik. A pusztai környezet rendkívül élhetővé teszi ezt a várost. Ez az örökség ugyanakkor komoly felelősséget ró az itt élőkre, akiknek meg kell őrizniük a települést ugyanolyan élhetően az utókor számára, mint ahogy Ők elődeiktől megkapták. Ez nem könnyű feladat, hiszen a civilizáció vitathatatlan vívmányai környezetpusztító hatásukkal is jelentkeznek a legtöbb esetben. Kiemelkedően fontos tehát, hogy a település fejlesztési tevékenységekre a pályázható programok során nagy súlyt helyezzünk.

V.4.5. Szinergia vizsgálat A szinergiavizsgálat célja, hogy a jelen városrehabilitációs projekt részét képező projektelemek tekintetében, illetve a megelőző városrehabilitációs tevékenységekre és a kapcsolódó beruházásokra egyaránt kiterjesztve a vizsgálatot, bemutatásra kerüljön egyrészt az egyes projektelemek hatása egymásra, másrészt pedig a megvalósításra kerülő projektelemek közötti pozitív kapcsolat. A funkcionális összefüggések lényege, hogy minden projektelem az akcióterület városi átlaghoz történő felzárkóztatását célozza. Az akcióterületen tervezett tevékenységek fő célja, hogy egy élhetőbb, a kor színvonalának megfelelőbb és egészségesebb lakókörnyezetben éljenek a helyi lakosok, és a szabadidőt aktívan, tartalmas tölthessék el olyan közösségi terekben, amely biztosítja számukra a helyi közösségi összetartozást is. Az infrastruktúra ezen célú fejlesztéseit kiegészítik a helyi társadalom kohézióját erősítő rendezvények, események és foglalkoztatási projektelemek, melyek jelentősége túlmutat a projekt végrehajtásának idején: ezek a „soft‖ projektelemek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a beavatkozásokkal érintett lakosok magukénak érezzék és a későbbiekben önmaguk is fenntartsák, karbantartsák, sőt, továbbfejlesszék a projekt eredményeit. A „soft‖ elemek az építési beruházások által létrehozott terekben illetve közterületeken valósulnak meg, elsőként a projekt keretében, hagyományteremtő jelleggel. A fejlesztések hatására Kaba érintett akcióterülete minőségi változáson megy keresztül és 122

élhető kisváros arculata lesz az akcióterületnek, csak úgy, mint a városközpontnak. Jelen „szociális rehabilitációs‖ projekt mellett a városközpont „funkcióbővítő‖ jellegű városrehabilitációs tevékenységeket is tervez, melynek elsődleges célja a városközpont vonzóvá tétele. A két projekt térben elkülönül egymástól és a projekttevékenységek mindkét esetben más-más akcióterületek társadalmi és épített környezetéhez igazodó beavatkozásokat tartalmazzák, hatásuk azonban mégis egységesen járul hozzá a rendezettebb, vonzóbb és élhetőbb kisváros képéhez. Az akcióterület fejlesztésének célja az, hogy a település számára fontos a társadalmi kohézió, így a város leszakadás által veszélyeztetett polgárai is kell, hogy részesüljenek a fejlesztések hasznából, a város társadalmi szempontból is fenntartható fejlődése érdekében.

Projektelemek bemutatása sajátszerkesztés A város gazdasági és igazgatási funkcióinak hatékony működését tehát a városközpont „funkcióbővítő‖ rehabilitációja, valamint a városfejlesztési projekt (multifunkciós közösségi ház) segíti. Ezen területek fejlesztéseihez kapcsolódva jelen „szociális rehabilitációs‖ projekt azon területeken is érzékelhetővé teszi a fejlődést, melyeket a beavatkozások nélkül a fizikai leromlás és társadalmi szegregáció veszélye fenyegeti. Az IVS-hez illeszkedően mind a „funkcióbővítő‖, mind jelen „szociális rehabilitációs‖ projektben jelentős hangsúlyt kap a helyi identitástudat erősítése, melynek egyértelmű célja, hogy a fejlődés fizikai eredményeinek pozitív hatását felerősítve erősítse a település közösségéhez való tartozás büszkeségét, örömét, ezzel segítse a megkezdett városfejlesztési tevékenységek folytatását, továbbvitelét. 123

A fizikai beavatkozásokat a munkaerőpiaci reintegrációt segítő képzési projektelemek is kiegészítik. A projektelemek térbeli összefüggései Mindegyik projektelem a hagyományos értelemben vett Akcióterületen kerül megvalósításra, egymáshoz térben is közel helyezkedik el. Az egyes beruházási projektelemek fő kapcsolódási pontjai az alábbiakban kerülnek összefoglalásra. A „soft‖ projektek mindegyike az újonnan létrehozott multifunkciós közösségi házban kerül megszervezésre és kapcsolódik az új épület létrehozásának általános céljához (a lakosság helyi elköteleződésének erősítése és társadalmi inklúziójának elősegítése). A multifunkciós közösségi ház az Akcióterület frekventált helyén kerül megépítésre, ez az épület lesz az Akcióterület központja és központi projekteleme, ehhez az elemhez társul és csoportosul a többi projektelem mind térben, mind céljában, mind hasznosításában. A multifunkciós közösségi ház otthont ad a kultúrának, rendezvények, a kabai Polgárőrségnek, erősítve ezzel a köszféra funkcióját, mintegy kulturális központja az akcióterületnek, a helyi közösséget képes összetartania programjaival és képes arra, hogy a város más részein élő lakosságát is bevonzza az akcióterületre, növeli a helyi identitást. A multifunkciós közösségi ház közvetlen szomszédságában épül meg a játszótér, a két projektelem közelsége erősíti a kihasználtságát és ugyanúgy, mint a multifunkciós közösségi ház bevonzza a város településrészein élő lakosságot, csak ezen projektelem más célcsoportot érint meg, a gyerekeket és a kisgyermekes családokat. Ezen területen kerülnek elhelyezésre a térfigyelő kamerák, egyrészt általános célként a közbiztonság növelése érdekében, másrészt ezzel a létrejött fejlesztések megóvását is célként tűztük ki, maga a térfigyelő kamerarendszer kihelyezése elrettentő hatással bír a fejlesztés rongálása tekintetében. A fejlesztés eredményeként megvalósul az utak fejlesztése, építése, ezzel biztosítottá válik a fejlesztések elérése az akcióterületen élők számára, másrészt pedig a városközpont és az akcióterület kapcsolata is javul, könnyebb lesz a megközelíthetőség, emellett pedig az utcakép is szépül, a poros utak megszűnnek, az utca vizesedése is megoldottá válik, illetve ezzel növekeszik az akcióterület megítélése, az utak fejlesztésével javul Kaba egészének városi funkciója. A kijelölésre került utak állapota igen rossz, nem rendelkeznek burkolattal, a környezetük falusias, főként idősek és a hátrányos helyzetűek laknak, ezért is fontos a kijelölésre került utak fejlesztése. Továbbá ezen utak fejlesztésével válik a multifunkciós közösségi ház megközelíthetővé az akcióterülete n élő lakosság számára. A kijelölésre került utak fejlesztésével az akcióterület városias jellege kiemeltebb lesz. Ezen projektelemek egymásra pozitív hatást gyakorolnak, célcsoportjaik különbözőek, 124

azonban elsődleges cél, hogy a szociális célú városrehabilitáció akcióterületként megjelölésre került lakosság minél nagyobb arányban részesüljön a fejlesztés által generált hasznokból. A projektelemek közel helyezkednek el egymáshoz, így felerősítik egymás hatását, a különböző célcsoporttagok egymással mellett használják a projektelemeket, élik a közösségi életet. A különböző célcsoporttagok közelítenek egymáshoz, különösen fontos ez az Akcióterület lakossága és az Akcióterületre bevonzott város más településrészein élő lakosság között, elindulhat egy folyamat a helyi társadalomban, jó esély és lehetőség alakul ki a társadalmi reintegrációra. A társadalmi reintegrációt erősítik a különböző célzott soft elemek. A multifunkciós közösségi házban szervezett rendezvények biztosítják az akcióterület lakosságának bevonását a helyi társadalmi életbe. A polgárőrség akcióterületi működésének hatására pedig csökkenthető a bűnelkövetések száma, javulhat a helyi közbiztonság, valamint biztosítható a projektelemek védelme. Ezen elemek együttes hatására az akcióterület vonzóbbá válik a város más területein lakók számára, az épített környezet minőségi változáson megy keresztül, az életkörülmények, a hátrányos helyzetű lakosság helyzete javul, a társadalmi reintegráció megvalósul, erősödik a város egészének társadalmi kohéziója. V.4.6. A projektfejlesztésbe és megvalósításba bevont konzorciumi partner A konzorciumi partner részvételének bemutatása Partner neve A partner gazdálkodási/jogi formája: A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt? Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft)

Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben?

Partner szerepe a végrehajtásban:

Támasz Alapszolgáltatási Központ költségvetési szerv, önállóan gazdálkodó önkormányzati intézmény 8.000.000,-Ft Igen 8.000.000,-Ft Nem 0,- Ft A konzorciumi partner az önkormányzat által működtetett költségvetési szerve, amely szociális alap- és szakellátást biztosít a városban. A Támasz Alapszolgáltatási Központ fogja konzorciumi partnerként segíteni az önkormányzat munkáját a soft elemek megvalósítása tekintetében. Az Támasz Alapszolgáltatási Központ részt vesz az érintett célcsoportok felkutatásában, széles körű elérésében, valamint részt vesz a soft tevékenységek végrehajtásában, a különböző programok kidolgozásában, rendezvények szervezésében és lebonyolításában. Végrehajtó, koordináló feladatokat tölt be a projekt 125

Partner neve

Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben:

Támasz Alapszolgáltatási Központ megvalósítás során a soft elemek tekintetében. A rendezvények, csoportos foglalkozások, illetve képzési programok megvalósítása végett nincs fenntartási kötelezettség.

Feladatmegosztás a konzorciumi partnerek között Kaba Város Önkormányzata, mint projektgazda és a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ, mint konzorciumi partner között a projektfejlesztés és megvalósítás időszakában az alábbi módon kerülnek megosztásra - projektelemenként – az egyes feladatok. Előkészítés 

Valamennyi projektelem előkészítését az a partner végzi, amelyik a megvalósításban felelősként került megjelölésre. A projektelem felelőse készíti el a kapcsolódó dokumentációt is.

Projektelem

Felelős

Multifunkciós közösségi építése

Önkormányzat

Játszótér építése

Önkormányzat

Térfigyelő kamerarendszer kialakítása Útfejlesztés, útépítés

Önkormányzat

Programalapon kívüli „soft elemek‖ -ESZA

Önkormányzat Szociális Központ

Programalap

Önkormányzat

Nyilvánosság biztosítása

Önkormányzat

Projektmenedzsment

Önkormányzat







és Támasz Alapszolgáltatási

Az előkészítés során mindkét partner részt vesz az összes projektelem kialakításának folyamatában: a partnerek kötelezően kétoldalú részvételével rendszeres szakmai egyeztetésekre, írásbeli és szóbeli megbeszélésekre kerül sor, melynek gyakorisága és konkrét időpontjai a fejlesztési időszak adta feladatok és felmerülő problémák függvényében alakul ki (elsődlegesen kéthetente). A szakmai tevékenységek irányítását projektelemenként az adott projektelem felelőse végzi és készíti el a kapcsolódó dokumentációkat is. Ennek megfelelően a Támogatói Csoport munkájában mindkét partner aktívan és rendszeresen részt vesz. A konzorciumi partner felelős a Támogatói Csoportban a szakmai munka koordinálásáért, a projektgazda felelős a csoport külső-belső kommunikációjának biztosításáért. Az Önkormányzat felelős az előkészítés során a projekttel kapcsolatos a külső 126

 



kommunikáció (benne a Közreműködő Szervezettel való kapcsolattartás) és a belső kommunikáció koordinálásáért, biztosításáért és annak adminisztrációjáért egyaránt. Az Önkormányzat választja ki és szerzi be a projekt előkészítéséhez szükséges valamennyi külső szakmai szolgáltatást (tervezések, szakmai tanácsadás). Az Önkormányzat választja ki a közbeszerzési szakértőt, szakértőket, akik egyrészt a megvalósításhoz kapcsolódóan, lefolytatják a közbeszerzési eljárásokat, illetve felelősek a projekt során beszerzett valamennyi szolgáltatás és eszköz beszerzésének szabályszerűségéért. Fontos, hogy a projekt valamennyi elemét érintő információval és kapcsolódó dokumentumokkal a Projektgazda rendelkezzen, számára azok a partnerek által megküldésre kerüljenek. A Projektgazda végzi az előkészítés teljes folyamatában a projektdokumentáció tárolását, rendszerezését és biztosítja a partnerek számára azok hozzáférhetőségét.

Megvalósítás  



   

 

A megvalósítás folyamatának irányítása a projektmenedzsmentet biztosító Önkormányzat feladata és felelőssége. A megvalósítást végző szolgáltatók (kivitelezők és szakmai tanácsadók, műszaki ellenőr, könyvvizsgáló) kiválasztását a projektgazda Önkormányzat végzi el. A kiválasztásra kerülő szolgáltatókkal a projektmenedzsmentnek együtt kell dolgoznia a megvalósítás során. Az Önkormányzat végzi a projekt nyilvánosságának biztosításához kapcsolódó feladatokat a megvalósítás során. A lakosság sikeres elérése érdekében a városi médiumok (város önkormányzata által működtetett internetes portál, Kabai Hírmondó, mint helyi lap, stb.) és a közösségi terek használatát érintően a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ segíti az Önkormányzat munkáját, és ennek érdekében megosztja a rendelkezésére álló információkat, rendelkezésére bocsátja a kommunikációs csatornáit és közösségi tereit. A soft tevékenységek körében a Programlapon kívüli soft tevékenységek kezelésének egy része a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ feladata. A soft tevékenységek körében az Önkormányzat ESZA jellegű tevékenységeit a projektgazda operatív szerve szervezi és irányítja. A soft programok megvalósításának során a konzorciumi partnerek szorosan együttműködnek, hiszen valamennyi soft program megvalósítására az akcióterületen, a helyi lakosság bevonásával kerül sor. A megvalósítás során a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ legalább havi rendszerességgel beszámol az Önkormányzatnak a megvalósítás állásáról, szakmai és pénzügyi előrehaladásáról, a felmerülő problémákról és a kezelés lehetőségeiről. A megbeszélésekbe alkalmanként a megvalósításban résztvevő szolgáltatók és külső szakemberek is bevonásra kerülnek – a konzorciumi partnerek közös megállapodása szerint. A projekt megvalósítási dokumentumait az a konzorcium fél állítja elő és őrzi a megvalósítás során, amely felelős volt a kapcsolódó tevékenység elvégzéséért. A projekt lezárása után (a záró pénzügyi elszámolás elfogadását követően) a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ hiánytalanul átadja a projekt megvalósításához kapcsolódó és megőrzendő valamennyi dokumentumot a projektgazda Önkormányzat számára. 127



A projekt lezárása után a projekt valamennyi dokumentumát a projektgazda Önkormányzat tárolja és őrzi a fenntartási időszak végéig, illetve azt követően is.

Fenntartási időszak  Az Önkormányzat a projekt megvalósítását, lezárását követő időszakban (ún. fenntartási időszak) bevonja a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ a projekt fenntartási időszak során ellátandó tevékenységek elvégzésébe, a projektfenntartás koordinációjának ellátásába.  A projekt fenntartási időszakában a fejlesztés eredményeinek nyomon követése és a kapcsolódó fenntartási jelentés elkészítése, KSZ felé való továbbítása az Önkormányzat feladata. A fenntartásához kapcsolódó feladatok ellátásához a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ szükség szerint szakmai segítséget nyújt.  A fenntartási időszakban a KSZ-tel való kapcsolattartást az Önkormányzat végzi, melybe szükség esetén (pl. helyszíni szemle) a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központot is bevonja. V.4.7. Egyéb bevonandó partnerek a megvalósítás és a fenntartható üzemeltetés érdekében A Támogatói Csoport 2013. február 5. napján jött létre, amelynek tagjai az alábbi civil szervezetek: Kaba Városi Polgárőrség Közhasznú Egyesület (Kabai Polgárőrség) Kabai Önkéntes Tűzoltó Egyesület Gulipán Természetvédő, Kulturális és Életmód Egyesület Kabai Nyári Színház Közhasznú Egyesület Kabai METEORIT Közhasznú Sportegyesület A Támogatói Csoport az alakuló ülésén elfogadott egy Szervezeti- és Működési Szabályzatot, amelyben leszabályozzák a működésükre vonatkozó alapelveket. A Támogatói Csoport és a pályázó önkormányzat között 2013. február 5. napján együttműködési megállapodás jött létre, az együttműködési megállapodásban az alábbiakra vállaltak kötelezettséget a Támogatói Csoport tagjai: 

Szakmai anyagok rendelkezésre bocsájtása.



Véleményformálás, javaslattétel.



Támogatói Csoport ülésein, különböző egyeztetéseken való részvétel.



Információnyújtás.



A pályázat szakmai tartalmának kialakításában való segítségnyújtás.



Érintett célcsoport mobilizálása, elérése.



Az akcióterület szükségleteinek meghatározása. 128



Hozzájárulás az akcióterületi terv tartalmának véglegesítéséhez, megvalósításához, fenntartásához.



A projekt ESZA típusú programjainak kommunikációjában való segítségnyújtás.



Az eredmények terjesztése.



A képviselt célcsoport szükségleteinek, igényeinek beépítése a programokba.



A soft elemek kialakításában való segítségnyújtás.



Véleményezi a Programalap keretében megahatározásra került tevékenységeket, javaslatokat tesz azokra.

Kaba Városi Polgárőrség Közhasznú Egyesület (Kabai Polgárőrség)

Partner neve: A partner gazdálkodási/jogi formája:

Egyesület

A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e nem (konzorciumi szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt?

nem

Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez Előkészítési tevékenység. Támogatói Csoportban kapcsolódóan vesz részt a projektben? való részvétel.

Partner szerepe a tervezésben:

Adatokat szolgáltatott a tervezett fejlesztések kapcsán várható működtetési költségek kalkulálásához, illetve a munkatársainak helyi tapasztalatait, ismereteit felhasználtuk a helyzetelemzés készítésékor.

Partner szerepe a végrehajtásban:

A projekt megvalósításában nincs szerepe a partnernek.

Partner szerepe fenntartásban/üzemeltetésben:

a

A multifunkciós közösségi házban kap majd helyet a polgárőr iroda, feladata a projektelemek védelme, a közbiztonság javítása. Kabai Önkéntes Tűzoltó Egyesület

Partner neve: A partner gazdálkodási/jogi formája:

egyesület

A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) 129

Kabai Önkéntes Tűzoltó Egyesület

Partner neve: Támogatásban részesül-e nem (konzorciumi szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt?

nem

Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez Előkészítési tevékenység. Támogatói Csoportban kapcsolódóan vesz részt a projektben? való részvétel.

Partner szerepe a tervezésben:

Adatokat szolgáltatott a tervezett fejlesztések kapcsán várható igénybevétellel kapcsolatban, a működtetési költségek kalkulálásához, illetve a munkatársak helyi tapasztalatait, ismereteit felhasználtuk a helyzetelemzés, a kihasználtsági terv készítésékor, és a fejlesztés valamint a fenntartás szakmai tartalmának kialakításához.

Partner szerepe a végrehajtásban:

A projekt megvalósításában nincs szerepe a partnernek.

Partner szerepe fenntartásban/üzemeltetésben:

a

-

Gulipán Természetvédő, Kulturális és Életmód Egyesület

Partner neve: A partner gazdálkodási/jogi formája:

Egyesület

A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e nem (konzorciumi szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt?

nem

Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez Előkészítési tevékenység. Támogatói Csoportban kapcsolódóan vesz részt a projektben? való részvétel. Partner szerepe a tervezésben:

Az önkormányzat széleskörű partnerségi egyeztetéseket folytatott, így egyeztetett több civil szervezettel is annak felmérésére, hogy a civil szféra milyen programoknak, akcióknak, 130

tevékenységeknek látná igazán nagy hasznát és hatását a településen. Ezeknek az egyeztetéseknek az eredményeként születtek meg a tématerületek, amikre az önkormányzat pályázni kíván. A partnerek szerepe a teljes lebonyolítás lesz: amelyik civil szervezet elnyeri a projektelem megvalósításának lehetőségét, attól a pillanattól kezdve teljes hatáskörű projektgazdává lép elő.

Partner szerepe a végrehajtásban:

Partner szerepe fenntartásban/üzemeltetésben:

a

-

Kabai Nyári Színház Közhasznú Egyesület

Partner neve: A partner gazdálkodási/jogi formája:

Egyesület

A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e nem (konzorciumi szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt?

nem

Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez Előkészítési tevékenység. Támogatói Csoportban kapcsolódóan vesz részt a projektben? való részvétel.

Partner szerepe a tervezésben:

Az önkormányzat széleskörű partnerségi egyeztetéseket folytatott, így egyeztetett több civil szervezettel is annak felmérésére, hogy a civil szféra milyen programoknak, akcióknak, tevékenységeknek látná igazán nagy hasznát és hatását a településen. Ezeknek az egyeztetéseknek az eredményeként születtek meg a tématerületek, amikre az önkormányzat pályázni kíván.

Partner szerepe a végrehajtásban:

A partnerek szerepe a teljes lebonyolítás lesz: amelyik civil szervezet elnyeri a projektelem megvalósításának lehetőségét, attól a pillanattól kezdve teljes hatáskörű projektgazdává lép elő.

Partner szerepe fenntartásban/üzemeltetésben:

Partner neve: A partner gazdálkodási/jogi formája:

a

-

Kabai METEORIT Közhasznú Sportegyesület Sportegyesület 131

A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e nem (konzorciumi szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt?

nem

Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez Előkészítési tevékenység. Támogatói Csoportban kapcsolódóan vesz részt a projektben? való részvétel.

Partner szerepe a tervezésben:

Az önkormányzat széleskörű partnerségi egyeztetéseket folytatott, így egyeztetett több civil szervezettel is annak felmérésére, hogy a civil szféra milyen programoknak, akcióknak, tevékenységeknek látná igazán nagy hasznát és hatását a településen. Ezeknek az egyeztetéseknek az eredményeként születtek meg a tématerületek, amikre az önkormányzat pályázni kíván.

Partner szerepe a végrehajtásban:

A partnerek szerepe a teljes lebonyolítás lesz: amelyik civil szervezet elnyeri a projektelem megvalósításának lehetőségét, attól a pillanattól kezdve teljes hatáskörű projektgazdává lép elő.

Partner szerepe fenntartásban/üzemeltetésben:

a

-

V.4.8. Jellemzően az önkormányzat által ellátandó feladatok Terület-előkészítési feladatok Meghatározza mindazon tevékenységeket, amelyek terület előkészítési feladatokat igényelnek a megvalósításhoz. A tervezett beavatkozásokkal kapcsolatban terület-előkészítési feladatokra, azon belül bontásra a szociális városrehabilitáció keretében megvalósítandó beruházások között nem kerül sor. Azonban minden projektelemhez tartoznak területrendezési előkészítő feladatok, földmunkák elvégzése, területrendezés. Az akcióterületen sem kármentesítési, sem azbesztmentesítési feladatok nem állnak fenn. Az akcióterület jellemzőiből kifolyólag azonban egy a közösségi szolgáltatások nyújtására lehetőséget adó közcélú létesítmény, információs iroda kialakítását tervezi az önkormányzat. Az akcióterületen belüli közlekedési-, és közműhálózat felújításával, illetve fejlesztésével kapcsolatos feladatok

132

Az Akcióterületen megvalósul az alábbi utcák fejlesztése, útépítése, úthálózatának javítása: Kert utca, Hajnal utca, Könyök utca, Hunyadi utca, Gárdonyi Géza utca, Zöldfa utca, Kossuth utca. Ezen fejlesztések nyomán fejlődik a közlekedési hálózat az Akcióterületen, amely hatással van Kaba egész közlekedési hálózatára. A jelen projekt keretében az Akcióterületen nem tervezett a közműhálózat fejlesztése. Ezen fejlesztés keretében az érintett utcák tekintetében megvalósul a csapadékvíz elvezetése is. Az akcióterületet feltáró út- és közműhálózat (infrastruktúra) felújításával, illetve fejlesztésével kapcsolatos feladatok A településen jelenleg is zajlik a szennyvíz-csatornahálózat kiépítése, ezzel érintett az Akcióterület is. Megtörtént az előkészítés során az akcióterületen belüli út-, és közműhálózat felújításával, illetve fejlesztésével kapcsolatos feladatok meghatározása: tételesen meghatározza az útépítési és közműépítési feladatokat (m2-ben, fm-ben) úgy, hogy felhasználásával a költségek kalkulálhatók, az ajánlatok összehasonlíthatók legyenek. A zöldterületek fejlesztésével kapcsolatos feladatok Az akcióterületen jelen projekt keretében nem kerül sor zöldterület fejlesztésére, azonban szükséges lenne az Akcióterületen és egész Kaba városában több zöldterületet kialakítani, mivel igen kicsi az egy főre eső zöldterület nagysága. A kármentesítés tevékenységei Ezen projekt a fejlesztések keretében megvalósuló beruházások tekintetében nem tartalmaz ilyen tevékenységet. Önkormányzati tulajdonú lakóépületek rehabilitációja Ezen projekt a fejlesztések keretében megvalósuló beruházások tekintetében nem tartalmaz ilyen tevékenységet. Építési, telekalakítási feladatok 133

Az útépítés kapcsán felmerül egy olyan jellegű probléma, hogy a 0200/1 és 0235/1 helyrajzi számú terület a Helyi Rendezési Szabályzat szerint belterületté van minősítve, azonban ez adminisztratív okok miatt nem került az ingatlan-nyilvántartásban átvezetésre. Akadálymentesítés a 253/1997. kormányrendelet szerint A projekt során épített létesítmények mindegyike akadálymentes kivitelben készül. Azbesztmentesítés az akcióterületen fejlesztéssel érintett középületek vonatkozásában Az akcióterületen megépülő multifunkciós közösségi ház egy új építésű, modern technológiával megépített épület lesz, amely esetében fel sem merül az azbeszttartalom, így már a megépítésekor azbesztmenetes lesz. Energiahatékonyság korszerűsítés az akcióterületen fejlesztéssel érintett középületek vonatkozásában A multifunkciós közösségi ház építésének tervezéskor kiemelt figyelmet fordítottunk az energiahatékony megoldások alkalmazására.

V.5. Magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán Kiskereskedelmi és szolgáltató egység létesítése Egy helyi vállalkozó az akcióterületen található üres üzemcsarnokának felújítását tervezi pályázati forrásokból. A megvalósítás eredményeként munkahelyek létesülnek az akcióterületen. Projekt helyszíne Kaba Projektgazda Szabó Józsefné egyéni vállalkozó (4183 Kaba, Hajnal u. 24.) Előkészítettség folyamatban Megvalósítás lehetséges kezdete 2013. Megvalósítás lehetséges vége 2014. Projekt neve Projekt rövid leírása

Kapcsolódó fejlesztések – A pályázaton kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen Tervezett és lehetséges projektek 134

Projekt neve

Sporttelep fejlesztése

Projekt rövid leírása

A meglévő sporttelep fejlesztése

Forrás

Pályázati forrás

Projekt helyszíne

Kaba

Projektgazda

Kaba Város Önkormányzata

Előkészítettség

Előkészítése folyamatban

Tervezett összköltség

30MFt

Megvalósítás lehetséges kezdete 2015-tól és vége Szennyvízcsatorna kiépítése

Projekt neve Projekt rövid leírása

Szennyvízcsatorna hálózat kiépítése pályázati forrásból

Forrás

Pályázati forrás

Projekt helyszíne

Kaba

Projektgazda

Kaba Város Önkormányzata

Előkészítettség

Megvalósítás folyamatban

Tervezett összköltség

30 MFt

Megvalósítás lehetséges kezdete 2013-tól és vége

Projekt neve

Közterület rehabilitáció

Projekt rövid leírása

Közterületek rendezése, Piac tér felújítása

Forrás

Pályázati forrás

Projekt helyszíne

Kaba

Projektgazda

Kaba Város Önkormányzata

Előkészítettség

Előkészítése folyamatban

Tervezett összköltség

15 MFt

Megvalósítás lehetséges kezdete 2016-tól és vége

135

Projekt neve

Ivóvíz-vezetékek felújítása

Projekt rövid leírása

Ivóvíz derogációs projekt

Forrás

Pályázati forrás

Projekt helyszíne

Kaba

Projektgazda

Kaba Város Önkormányzata

Előkészítettség

Megvalósítás folyamatban

Tervezett összköltség

50 MFt

Megvalósítás lehetséges kezdete 2013-tól és vége

V.6. A fejlesztések várható hatásai V.6.1. Társadalmi-gazdasági hatások A fejlesztések eredményeként az akcióterületen a projektek megvalósítása által élhető kisvárosias kép alakul ki, vonzó környezet jön létre az akcióterületen. A fejlesztésnek pozitív gazdasági hatásait várjuk és a vállalkozói kedv megélénkülését reméljük a kiskereskedelem területén, ahogyan az már mutatkozni látszik a közszféra beruházásai nyomán megvalósuló magánszféra fejlesztésekből. Kaba városában az önkormányzat szervezi közmunka programokat, szervezi a közfoglalkoztatást, látja el a teljes körű koordinálást ezen programoknak, a napi szintű koordinációtól kezdve a pénzügyi elszámolásig. Ezen projekt keretében megvalósuló képzések során megszerzett tudások alkalmazásának területei: - az akcióterület infrastruktúra fejlesztési munkálataiba való bevonás - a kialakított infrastruktúrák fenntartásába való bevonás (2 fő 8 órában történő foglalkoztatása) Összességében: a projekthez kapcsolódóan és a projekt keretében olyan képzési és foglalkoztatási tevékenységek valósulnak meg, amelyek segítik az akcióterület lakosságának munkaerőpiaci reintegrációját és a beavatkozások így közvetlenül is hatást gyakorolnak a munkaerőpiacra. A családok jövedelme ezáltal növekszik és életminőségük javulásához vezet. A szociális város rehabilitáció kizárólag az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokat érinti, a fejlesztéseknek közvetlen, vagy közvetett módon számos következményük van a város gazdálkodására. o A beruházások eredményeként felértékelődik az önkormányzati ingatlanvagyon o Az önkormányzat kiadásait képezi a létrehozott multifunkciós közösségi ház, szolgáltató iroda, a rehabilitált utcák (csapadékvíz-elvezetés, útburkolatok) üzemeltetése. A tervezett képzések által elért foglalkoztatás-bővülés a lakosság 136

jövedelmi szintjének emelkedését is maga után vonja, ami hosszú távon a város szociális kiadásainak csökkenésében is megmutatkozik. A projekt közvetlen és közvetett módon is árfelhajtó hatással van a város ingatlanjaira, különös tekintettel a rehabilitált területen található ingatlanokra. o A megújult utak, a megújuló építészeti környezet, közvetetten a terület ingatlanpiaci felértékelődését eredményezi, gazdasági lehetőségek kihasználására válnak alkalmassá o A fejlesztés további előnye, hogy az akcióterületen nagyobb számban várhatóak magánerős fejlesztések, hiszen a környezet állapota és imidzse nem értékteleníti el piaci szempontból az ingatlanokba fektetett értékeket. További közvetett hatása a szociális városrehabilitációnak, hogy a jó közlekedési elhelyezkedése és Debrecen közelsége végett vonzóbbá teszi a várost a befektetők számára. A befektetők megjelenése számos kedvező hatást eredményez a város költségvetésére nézve. Egyrészt az újonnan betelepülő vállalkozások az új munkahelyek létesítése mellett iparűzési adót is fizetnek, másrészt az új foglalkoztatottak személyi jövedelemadójának önkormányzatnál maradó része is nő. A foglalkoztatás bővülése a lakosság jövedelmi szintjének emelkedését is maga után vonja, ami a szociális kiadások csökkenésében is megmutatkozik. A fejlesztésekhez kapcsolódik majd a városrész forgalmának erősödése – gyalogosan, kerékpárral és gépjárművel egyaránt -, mivel a létrejövő közösségi infrastruktúrák, főként a multifunkciós közösségi épület erőteljes vonzást gyakorolnak a város más részein élőkre is. Közlekedésbiztonsági szempontból mindez nem okoz problémát, hiszen a fejlesztések burkolt utcákon keresztül megközelíthetők, a közösségi terek közvetlen közelében pedig mind a kerékpárosok, mind pedig a gépjárművek számára megfelelő elhelyezés, parkolás biztosított. A városrész lakossági forgalmának növekedése kimondottan előnyös abból a szempontból, hogy ezáltal az akcióterület erőteljesebben részt vesz a város életében, bekapcsolódik annak vérkeringésébe: a kikapcsolódó emberek között kapcsolat jön létre. A fejlesztések társadalmi hatása a helyi lakosság kötődésének és büszkeségének, identitástudatának erősödésében érzékelhető. A fejlesztés a város népességmegtartó erejének növekedését eredményezi. A fejlesztések fontos hozadéka lesz, hogy erősödik a városrészi büszkeség és identittástudat, mert olyan fejlesztések valósulnak meg az akcióterületen, amilyenek a város más részein, sőt a környező településeken sem találhatók. Összegzésképpen megállapítható, hogy a fejlesztések megvalósításával létrejövő multiplikátor és szinergikus hatások révén, hosszú távon, össztársadalmi szinten pozitív externális hatások jelentkeznek, amelyek biztosítják az önkormányzat által finanszírozott befektetések társadalmi és gazdasági megtérülését. V.6.2.Esélyegyenlőségi hatás A fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken, kommunikációjában és viselkedésében nem közvetít szegregációt, csökkenti a csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket

137

A fejlesztések tekintetében kiemelkedően fontos, hogy nyilvános eseményeken és a pályázatsorán a kommunikációban egyáltalán, semmilyen formában ne kerüljön közvetítésre szegregáció, hiszen a projekt célja a leszakadó városrész reintegrációja mind külső megjelenésében és funkciójában, illetve az akcióterületen élő lakosság szegregációjának csökkentése. Esélyegyenlőségi célcsoportot vagy annak képviselőit bevonta a projekt tervezésébe (családbarát, nemek egyenlősége, fogyatékosok, romák) A fejlesztésére vonatkozó tervek szem előtt tartják a fogyatékkal élők igényeit, így ezen emberek mobilitását megkönnyítendő az akadálymentes megközelíthetőség valamennyi projektelem esetében megjelenik, ezzel elősegítve a jelenleginél fokozottabb társadalmi integrációjukat. Pl.: akadálymentesített multifunkciós közösségi ház, játszótér, járdák. A multifunkciós közösségi ház bejárata mellett elhelyezésre kerül egy, a fogyatékkal élők számára felfestett külön parkoló. A közterületi és a közösségi fejlesztések olyan építészeti-műszaki megoldásokat alkalmaznak, amelyek tekintettel vannak a vakok és gyengén látók, mozgáskorlátozottak igényeire. Az újonnan létrehozott épületek esetében is biztosított az akadálymentes megközelíthetőség, amely a kerekesszékkel, illetve babakocsival közlekedők számára egyaránt megkönnyíti a közlekedést, a napi életvitelt. A projektfejlesztés során beszerzésre kerültek a rehabilitációs szakmérnök jóváhagyó nyilatkozatai. A fejlesztések révén a városrész olyan közterületekhez, közösségi terekhez jut, amelyek a szabadidő hasznos eltöltésére, amely által könnyebben megvalósulhat a helyi integráció. A fejlesztéseknek köszönhetően nemcsak az akcióterületen lévő szegregátumok helyzete javul, hanem a településen lévő más szegregátumoké is, hiszen a fejlesztések közvetetten az ezen lakosság bevonását is célozza, annak érdekében, hogy a város teljes lakossága részesülhessen a fejlesztés pozitív hatásaiból. A fejlesztések által létrejövő társadalmi, környezeti hasznot a nemek egyenlő mértékben élvezik, az infrastrukturális fejlesztések tervezésénél figyelembe vettük a nők és férfiak eltérő térhasználati igényeit, mindkét csoport számára egyenlő esélyű hozzáférés lesz biztosított. A „más hátrányos helyzetű csoportok‖ közé soroljuk például a 12 hónapnál hosszabb ideig munka nélkül lévő személyeket, azokat a 25 évnél idősebb személyeket, akik nem állnak rendszeres fizetett alkalmazásban, illetve azokat a 45. életévét betöltött személyeket, akik nem szereztek középfokú képesítést. A korcsoport aktív korú, ezért esélyeik a munkavállalási lehetőségek bővítésével javíthatók. A városfejlesztés foglalkoztatottságot javító közvetlen és közvetett hatásai e célcsoportot pozitívan érinti majd. Környezeti szempontokat alkalmaz az eszközök, termékek alapanyagok, szolgáltatások beszerzésénél

138

Esélyegyenlőségi intézkedések Szempont

Benyújtáskor érvényes érték

Befejezéskor tervezett érték

Fenntartás végén tervezett érték

A fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken, kommunikációjában és viselkedésében esélytudatosságot fejez ki: nem közvetít szegregációt, csökkenti a csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket (I/N)

N

I

I

I

I

I

Az esélyegyenlőségi célcsoportot vagy annak képviselőit bevonta a projekt tervezésébe Célcsoport: Családbarát Nemek esélyegyenlősége Fogyatékos személyek Roma emberek

139

A projekt

Akcióterületre gyakorolt hatás

elvárt hatásai Társadalmi-gazdasági hatások Új városi funkciók, Nő a helyben lakók közösségi megelégedettsége; az akcióterület szolgáltatások lakókörnyezetének értéke, tőkevonzó ereje jönnek létre

Indikátor

Kabára gyakorolt hatás Az akcióterület vonzó lakóhellyé és üzleti/gazdasági szolgáltatások nyújtására alkalmassá válik.

Mutatószám / célérték

 A megvalósult fejlesztéssel 75% elégedett lakosság aránya a 3 db 1 db településen  Új közösségi funkciók betelepedése  Megerősített funkciók a fejlesztéssel érintett területeken

A környezet felértékelődése új vállalkozások letelepedését, az értékesebb A vállalkozói aktivitás lakókörnyezetben új kereskedelmi és megélénkül vendéglátó egységek megjelenését eredményezi az akcióterületen

A környezet felértékelődése új vállalkozások letelepedését, az értékesebb lakókörnyezetben új kereskedelmi és vendéglátó egységek megjelenését eredményezi a városban

-

A lakosság képzettségi szintje, foglalkoztatási esélye nő; a családok jövedelme növekszik, életminőségük javul; a társadalomba történő visszaintegrálódásuk megindul

A rendszeres szociális támogatásra szorulók száma csökken, a lakosság életminősége és elégedettsége javul; a szociális kiadások csökkennek

-

Az alacsonyan képzett, hátrányos helyzetű lakosság foglalkoztathatósága javulás Munkahelyek megtartása és munkahelyek teremtése

Nő a helyben foglalkoztatottak száma nő, a új családok jövedelme növekszik; a társadalomba történő visszaintegrálódásuk megindul

Az akcióterületen létrehozott új közösségi infrastruktúrák eredményeként nő a helyben foglalkoztatottak száma a városban.

A helyi lakosság A lakóterületek és az itt folytatott közösségi Csökken a városból elvándorlók száma, kötődése és élet felértékelődik; Csökken az nő a betelepedő lakosság száma büszkesége erősödik akcióterületről elköltözők száma Esélyegyenlőségi hatások 140

 Létrehozott közösségi hasznos 1341,6m2 terület  Teremtett munkahelyek; 2 db

-

-

Akadálymentes környezet, fogyatékkal személyek életminőségének javítása

A megújuló közösségi terek, épületek, zöldfelületek, valamint gyalogos- és A város egyéb területein megvalósuló élő útburkolatok, parkoló akadálymentes közcélú épület/építmény felújítások és közterületi fejlesztések előtérbe közlekedést tesznek lehetővé; helyezik és biztosítják az akadálymentes a gyalogos és kerekes székes közlekedés közlekedést. könnyebbé és biztonságosabbá válik

Nemek közti A fejlesztések esélyegyenlőség javul diszkrimináció-mentes biztosított;

 Akadálymentesítéssel épületek száma

A pályázó szervezet és a partnerszervezetek dolgozói között eredményeinek nagyobb számban vannak a nők. A használata projekt megvalósítása az ő munkahelyeiknek a megtarthatóságát erősíti

Diszkriminációmentes Egyenlő hozzáférés ség, Egyenlő hozzáférés biztosítása mindenki mindenki számára szegregációmentesség számára a projekt eredményeihez eredményeihez biztosítása

141

biztosítása a projekt -

érintett

1 db

-

-

V.6.3. Környezeti hatások Környezeti hatások indikátorai Mutató típusa (output /eredmény)

MértékBázisérték Célérték egység

Célértéke elérésének időpontja

Mutató forrása

A támogatott projektek eredményeként elért eredmény energia megtakarítás

TJ

-

-

-

PEJ

Üvegházhatású anyagok kibocsátásának hatás csökkentése (CO2)

t

-

-

-

PEJ

Ártalmatlanításra kerülő hulladék arányának output csökkentése (amennyiben releváns)

t

-

-

-

nem releváns

A fenntarthatósággal kapcsolatos output tudásmegosztáson részt vettek száma

fő

-

-

-

PEJ

Jobb összesített energetikai jellemzőkkel (energiatanúsítvánnyal) output rendelkező épületek száma

db

0

1

2014.12.31. PEJ

Mutató neve

A multifunkciós közösségi ház melletti játszótér kerül kialakításra, illetve a mellette lévő terület is megújul. A közterek megújításához kapcsolódóan fásítási, szemétszedési akciót is szervez az önkormányzat a „soft‖ projektelemek keretében, amelynek célja, hogy a koncentráltan a beavatkozások keretében megjelenő zöldterületi fejlesztéseket a tágabb akcióterületre is kiterjessze, annak egyfajta folytatásaként. A fizikai beavatkozásokon túlmenően környezeti célú, környezettudatosságot fokozó soft projekt elemek kerülnek megvalósításra. Ezen túlmenően a projektgazda vállalja, hogy környezeti szempontokat alkalmaz az eszközök, termékek, anyagok, szolgáltatások beszerzése során. A fejlesztés során egy új épület létesítése valósul meg, melyhez kapcsolódó tervezési és kivitelezési munkák során nagy hangsúlyt kapott a környezettudatosság, a környezet terheléseinek csökkentése. Az alábbi táblázatban a beruházási projektelemekhez kapcsolódó konkrét hatásokat vizsgáljuk, hogy eredményeznek-e negatív hatásokat, és amennyiben igen, akkor milyen kompenzálási lehetőséget látunk kivédésükre, hatásuk csökkentésére.

142

Fenntarthatósági intézkedések Szempont

Benyújtáskor érvényes érték

Befejezéskor tervezett érték

Környezeti szempontokat alkalmaz az eszközök, termékek alapanyagok, szolgáltatások beszerzésénél (I/N)

N

I

Jobb összesített energetikai jellemzőkkel (energiatanúsítvány) rendelkező épületek száma db (Projektgazda)

0

1

143

A fejlesztési tevékenységek várható környezeti hatásai és azok kompenzálására tett intézkedési javaslatok Tervezett tevékenység

Leírás

Lehetséges pozitív Lehetséges negatív Lehetséges kompenzálási javaslatok környezeti hatások környezeti hatások

Építési munkák kivitelezése Létesülő épületek és Nincs (minden beruházási közterek építési projektelemet érintően) munkája során időszakosan és növekvő teherforgalom és az építés (különösen bontás) során keletkező por és zaj.

Megnövekedett porszennyezés

zaj

és Közbeszerzési eljárások során meg kell követelni a munkálatok racionális, környezetkímélő szervezését Romló forgalombiztonság (bontási technológia megválasztása, gyors építés, ütemezett, csúcsidőn kívüli anyagszállítás, stb.) és gondoskodni kell az építési helyszínek környékén a biztonságos gyalogos, kerékpáros és gépjárműközlekedésről. Forgalomelterelésre a projektek nagyságrendje miatt nincs szükség.

Rendezvények megtartása

Időszakosan Nincs megnövekedik a személyés gépjárműforgalom

Romló forgalombiztonság

Játszótér

Bővülő zöldterület, Jó levegő növény és állatvilág betelepülése

Nyáron rovarok, A területen a házaknál kisállat tartása lehetséges, ezek szúnyogok megjelenése a nagyobb mértékben vonzzák a vérszívókat és rovarokat, lakóterületen mint a létrehozandó zöldterület, melynek karbantartásával, békák betelepítésével a negatív hatások kivédhetők.

Közlekedés

Növekvő forgalom a Nincs területen

Megnövekedett porszennyezés

Károsodó zöldfelületek

és A forgalomnövekedést a jelenlegi közúti infrastruktúra képes kiszolgálni. Megfelelő számú parkolóhely létesül Romló forgalombiztonság a projektben, emellett a burkolásra kerülő utak arra ösztönzik a lakosságot, hogy kevésbé használja a gépkocsiját.

144

zaj

A rendezvények esetére elegendő parkolóhely kerül kialakításra, emellett a burkolásra kerülő utak arra ösztönzik a lakosságot, hogy kevésbé használja a gépkocsiját.

Antiszegregációs hatások A projekt megvalósításától várt legfőbb eredmény a szegregáció csökkentése az akcióterületi lakosság körében. Az akcióterületen két nagy szegregátum is található, a projekt célja ezen területek elszigeteltségének csökkentése, a helyi társadalmi rétegek közötti feszültségek csökkentése, társadalmi reintegráció. A projektelemek antiszegregációs hatásait az alábbi táblázat foglalja össze: Projekttevékenység

Antiszegregációs hatás

Multifunkciós közösségi épület

A kapcsolódó „soft‖ tevékenységek megvalósítása biztosítja a szegregált lakosság bevonását a fejlesztésekbe, melynek hatására a közösségi ház fontos találkozó helye lesz a szegregátumban, az akcióterületen élő lakosság számára. A különböző programok megvalósításával biztosítható az akcióterületi, szegregált lakosság bekapcsolása a város társadalmi vérkeringésébe, mely szinergikus hatásaként egyre többen vesznek rész a közösségi programok, ismerik meg egymást, ezáltal csökken a szegregátumban élők elszigeteltsége. A kapcsolódó közösségformáló, reintegrációs célzatú rendezvények segítik az érintettek felzárkóztatását.

Játszótér építése

A játszótér építésével a kisgyermekes családokat, gyerekeket és szüleiket kívánjuk bevonni a helyi társadalom életébe, miközben kulturált körülmények között aktív kikapcsolódási lehetőséget biztosítunk a gyermekek számra. Illetve ezzel kívánjuk elérni, hogy a város más részeiről is bevonzzuk a kisgyerekeseket az akcióterültere.

Útépítés, útfejlesztés

Az útépítésnek, útfejlesztésnek köszönhetően a szegregátumban élő hátrányos helyzetű lakosság számára könnyebben megközelíthetővé válik a városközpont, valamint a projekt keretében megvalósuló fejlesztési elemek. Az utak szilárd burkolattal történő ellátása a városképet, főként a szegregátum arculatát is pozitív irányba módosítja.

Térfigyelő kamerarendszer kialakítása

A közbiztonságot növeli a térfigyelő kamerarendszer kialakítása, csökkenti a 145

bűnelkövetések számát, nagyobb biztonságérzetet ad az akcióterület lakossága számára.

„Soft‖ tevékenységek megvalósítása

A különböző „soft‖ tevékenységek megvalósítása, egyrészt támogatja a helyi hátrányos helyzetű lakosság munkaerő-piaci, társadalmi reintegrációját, másrészt pedig a projektelemek megismerését, bűnmegelőző tevékenységek megvalósítását támogatja.

A beavatkozások által az akcióterület szegregátumainak helyzete javul, társadalmi integrációjuk megvalósul. Megállapítható, hogy a fenti fejlesztésnek kiemelt hatása van az akcióterülten lévő szegregátum, másrészt az akcióterület, harmadrészt pedig az egész város fejlődése szempontjából.

V.6. Kockázatok elemzése Az alábbi fejezetben a projekt megvalósítása és fenntartása során felmerülhető lehetséges kockázatokat, illetve azok várható hatását és végül kezelését vesszük számba. A kockázatelemzés célja azon kedvezőtlen események meghatározása, amelyek a fejlesztések megvalósíthatósági és üzemeltetési feltételeit befolyásolhatják, és hogy milyen mértékben tudják esetlegesen befolyásolni a beruházás gazdasági és pénzügyi eredményeit, illetve megvalósíthatóságát. A kockázatok felmerülésének lehetőségeit az alábbi szempontok figyelembevételével vizsgáljuk: Kockázat felmerülésének időpontja  

Megvalósítás Fenntartás

Kockázat jellege     

Műszaki kockázatok Jogi szempontok Társadalmi szempontok Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági szempont Intézményi szempontok

V.6.1. A projekt megvalósítása és fenntartása során felmerülhető kockázatok 1. Projekt megvalósítása 1.1. Közbeszerzés lebonyolításának jelentős időbeli csúszása. 1.2. Közbeszerzés során a tervezetthez képest magasabb árakon vállalják a kivitelezők a tervezett munkákat. 1.3. A kivitelező késedelmesen teljesít. 146

1.4. Valamely projektelem nem valósul meg. 1.5. Az előírásoknak nem teljesen felelnek meg az elsőre benyújtott negyedéves jelentések, ami a támogatások kifizetésének késedelméhez vezethet. 1.6. A civil szféra különböző szereplői által felvállalt programok nem valósulnak meg teljes mértékben, mert a civil szervezetek túlvállalják magukat, szervező erejük gyengébb a feltételezettnél. 1.7. A célcsoport bevonása a tervezettnél kisebb mértékű, az érintettek távol maradnak a rendezvényektől. 2. Projektek fenntartása 2.1. A multifunkciós közösségi ház kihasználtsága nem éri el a tervezett szintet. 2.2. A kialakított multifunkciós közösségi és közterület gyors állagromlása

V.6.2. Kockázatok elemzése, illetve bekövetkezésük hatása

Kockázatok

Bekövetkezés valószínűsége (1-7)

Hatása a projektr Kockázat e mértéke (1-7)

Projekt / tevékenység, amire a kockázat vonatkozik

1. Projekt megvalósítás 1.1. Közbeszerzés lebonyolításának jelentős 4 időbeli csúszása

1.2. Közbeszerzés eljárás során a tervezettől eltérő 3 kivitelezési árak

1.3. A kivitelező 4 késedelmesen teljesít. 1.4. Valamely projektelem 2 nem valósul meg 1.5. Késedelmes kifizetések a pontatlan jelentéskészítés 6 miatt 1.6. Civil szféra egyes 4 projektjeinek elmaradása

4

16 (kicsi)

Multifunkciós közösségi ház építése, Játszótér építése; Útépítés, Térfigyelő kamerarendszer kiépítése

12 (kicsi)

Multifunkciós közösségi ház építése, Játszótér építése; Útépítés, Térfigyelő kamerarendszer kiépítése

4

16 (kicsi)

Multifunkciós közösségi ház építése, Játszótér építése; Útépítés, Térfigyelő kamerarendszer kiépítése

5

10 (kicsi)

bármelyik projekt

3

18 (kicsi)

bármelyik projekt

4

16 (kicsi)

Soft elemek

4

147

1.7. Az érintettek érdektelenség miatt távol 4 maradnak a rendezvényektől. 2. Projektek fenntartása 2.1. A multifunkciós közösségi ház 4 kihasználtsága nem éri el a tervezett szintet. 2.2. A kialakított multifunkciós közösségi és közterület 4 gyors állagromlása

4

16 (kicsi)

Soft elemek

6

24 (közepes)

Soft elemek

20 (közepes)

Multifunkciós közösségi ház építése, Játszótér építése; Útépítés, Térfigyelő kamerarendszer kiépítése

5

V.6.3. Kockázatok értékelése A bekövetkezések valószínűségét, illetve a kockázatok projektre gyakorolt hatását szakértői becsléssel egyaránt 1-7-ig terjedő skálán osztályoztuk. A szakértői becslés korábban megvalósított hasonló méretű, összetettségű projektek tapasztalataira épített. A kockázatok mértékét az alábbi skála alapján azonosítottuk be: Pontozás

Kockázat minősítése

0-9

elenyésző

10-19

kicsi

20-29

közepes

30-39

jelentős

40-49

kiemelkedő

Az értékelésből megállapítható, hogy az alábbi kockázatok vannak a legjelentősebb hatással a projekt sikeres megvalósítására, vagy várt eredményeire, így a projekt menedzselése során ezekre kell a legnagyobb figyelmet fordítani: A megvalósítás során: -

Az akcióterületen élők bevonása a soft projektekbe

A fenntartás során: - A multifunkciós közösségi ház kihasználtsága nem éri el a tervezett szintet. - A kialakított multifunkciós közösségi és közterület gyors állagromlása

148

V.6.4. Kockázatok kezelése, a bekövetkezésük megelőzésére Kockázatok

Kockázatok kezelése

1. Projekt megvalósítás

1.1. Közbeszerzés lebonyolításának időbeli csúszása

Egyértelmű feladatkiírással, kiviteli tervekkel és mindenki számára hozzáférhető minőségi követelménnyel rendelkező anyagok kiírásával igyekszünk egyforma esélyt biztosítani a közbeszerzésre pályázóknak. jelentős A projektben nincsenek speciális kapacitásokat igénylő munkarészek, emellett az építőipari piacon inkább a kínálat dominál, így nem várható, hogy az önkormányzat a kevés jelentkező miatt kiszolgáltatott helyzetbe kerül.

Amennyiben az egyes projektelemekre eltérő árajánlatok érkeznek, úgy elsősorban meg kell próbálni a projektelemek közti forrásátcsoportosítást, amihez 10% feletti átcsoportosítás esetén szükséges lehet a Közreműködő Szervezet jóváhagyására is. Amennyiben nem lehetséges forrásátcsoportosítás, úgy az önkormányzatnak vagy a megítélt támogatás elvesztésével, vagy 1.2. Közbeszerzés eljárás során pótlólagos döntéssel nagyobb önkormányzati önerő biztosításával kell a tervezettől eltérő számolnia. A lehetséges kockázat csökkentéséhez a támogatási szerződés megkötése előtt a beszerzésekre, illetve szolgáltatásokra kivitelezési árak részletes árajánlatot kell kérni, illetve az építési tevékenységekre a kiviteli tervek alapján kell részletes költségkalkulációt készíteni. Kisebb mértékű árnövekedést – az aktuális költségvetési helyzet függvényében – az önkormányzat önerő-növeléssel ellensúlyoz, komolyabb tévedés esetén egyes projektelemek áttervezésére lehet szükség. A projektmenedzser feladata az alvállalkozó partnerrel történő folyamatos konzultáció a megvalósítás során. Rendszeres, heti szintű 1.3. A kivitelező késedelmesen projektmegbeszéléssel, mely során áttekintik a projekt aktuális állását, teljesít illetve a következő feladatokat, ezen kockázatok minimálásra csökkenthetők. Amennyiben valamely oknál (pl. engedélyezési eljárás késlekedése, elszámolások nem megfelelő feltételek mellett benyújtása, pénzügyi finanszírozási hiány, vagy egyéb vis maior) fogva nem valósul meg valamely tervezett projektelem, úgy kezdeményezni kell a Közreműködő Szervezetnél az érintett támogatás átcsoportosítását más projektelemre, ezzel ezen projektelemek műszaki tartalmának további javítását. A projektfejlesztési fázisban történő részletes 1.4. Valamely projektelem nem kidolgozás jelentősen csökkenti ezen kockázat bekövetkeztét. Ha valósul meg egyes projektelemek ezen fázisban ellehetetlenülnek, azonos funkciójú és hasonló célú új projektelemek azonosításának lehetőségét is meg kell vizsgálni. A megvalósulási fázisban a projektek meghiúsulásának kockázatát nagymértékben csökkenti, hogy a projektmenedzsment szervezet a megvalósítás során rendszeresen, legalább havonta kétszer részletesen áttekinti minden projekt állását. 1.5. Késedelmes kifizetések a Megfelelő tapasztalatokkal rendelkező projektmenedzsment szervezet 149

pontatlan miatt

jelentéskészítés felállításával ezen kockázatok minimálisra csökkenthetőek. Javasolt az elszámolások sablonjait előre kialakítani, illetve készíteni egy minőségellenőrző listát, mely alapján az összeállított elszámolásokat áttekinti a projektmenedzsment csoport minőségellenőrzésért felelős tagja.

A civil szervezetek elkötelezettségét folyamatos kapcsolattartással kell, hogy fenntartsa az önkormányzat, mind a projektfejlesztés, mind a megvalósítás időszakában. Esetleges érdekmúlásuk esetén hasonló célú és nagyságrendű projektek azonosítására van szükség, vagy új, hasonló tevékenységű partnerek bevonásával, vagy a már bevont 1.6. Civil szféra egyes partnerek tevékenységeinek kiterjesztésével. projektjeinek elmaradása A Támogató Csoport 2013. február 5-i megalakulása óta 5 hetenként összeül. A csoportban 5 civil szervezet képviselteti magát. Emellett a projektfejlesztés időszakában 2 alkalommal került sor Civil Fórum megrendezésére a lakosság különböző csoportjainak minél szélesebb körű bevonására. A projekt „soft‖ tevékenységei az ő véleményük maximális figyelembe vételével került kialakításra. A soft elemeket megvalósításában részt vevő konzorciumi partner és a civil egyesületek intenzív kommunikációja az akcióterületen élőkkel az előkészítéstől a fenntartása időszakának végéig, bevonva a 1.7. Az érintettek érdektelenség városban az oktatási, szociális és egészségügyi ellátásban dolgozókat, miatt távol maradnak a a CKÖ-t, a kisebbségi szervezeteket. rendezvényektől A civil egyesületek mellett a lakosság is rendkívül aktívan részt vesz a projektfejlesztésben - ötleteikkel és véleményükkel segítve a folyamatot. 2. Projektek fenntartása A civil szervezetek a projekt megvalósítása során számos programot szerveznek a multifunkciós közösségi házba hagyományteremtő céllal, ezáltal közvetlenül a kialakítást követő időszakban népszerűsítésre kerül a ház, illetve közismertté válik az akcióterületi 2.1. A multifunkciós közösségi lakosság körében. A fenntartási időszakban is bázisa lesz majd a ház kihasználtsága nem éri munkaerő-piaci reintegrációs képzéseknek, lakossági tájékoztatóknak. A foglalkoztatott napközbeni folyamatos jelenléte (információs iroda, el a tervezett szintet. program előkészítés, rendezvénytámogatás) tovább növeli az épület kihasználtságát, emellett pedig hozzájárul az infrastruktúrák magas minőségben való megőrzéséhez is. Mindezt a polgárőrség aktív tevékenysége is támogatja. 2.2. A kialakított multifunkciós közösségi és közterület gyors állagromlása

Az állagmegőrzés érdekében a polgárőrség szervezetének kitelepítése valósul meg a projekt keretében a multifunkciós közösségi házba. Emellett az egy-egy fő alkalmazott, valamint a polgárőrség jelenléte és tevékenysége is hozzájárul az infrastruktúrák magas minőségben való megőrzéséhez is.

150

V.7. A szociális célú városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve Az alábbi táblázatban az előkészítési illetve a megvalósítás időszakában fennálló tennivalókat soroltuk fel, időben ütemezve a kapcsolódó akcióterületi fejlesztéseket is, annak érdekében, hogy látni lehessen, milyen kapacitásokra lesz majd szükség. A tevékenységek ütemezése 2013 I. Előkészítés IVS, ATT Engedélyes tervek készítése Kiviteli tervek készítése Közbeszerzési eljárás lefolytatása Hatósági díjak KSH adatkérés Végrehajtás A projekt egészének megvalósításához szorosan kapcsolódó szolgáltatások Műszaki ellenőrzés Tervezői művezetés Nyilvánosság biztosítása Könyvvizsgálat Projektmenedzsment 151

II.

III.

2014 IV.

I.

II.

III.

IV.

Eszközbeszerzés Gazdasági funkció Közösségi funkció Multifunkciós Közösségi ház Közterületi (Városi) funkció Játszótér Útfejlesztés Térfigyelő kamerarendszer kialakítása Közszféra funkció Multifunkciós Közösségi Ház Kiegészítő („soft”) elemek (ESZA típusú) – Programalap Közösségfejlesztés, szabadidő hasznos eltöltését segítő programok Helyi környezettudatosság elterjesztése Integrált településfejlesztési tevékenységekhez kapcsolódó akciók Kiegészítő („soft”) elemek (ERFA típusú) Az érintett lakosság bevonását célzó akciók Munkaerőpiaci beilleszkedés Bűnmegelőzést elősegítő programok Családsegítés

152

V.8. Az akcióterületi terv elkészítése és végrehajtása során lezajlott partnerségi egyeztetések

A szociális városrehabilitációs program tervezése és megvalósítása során – az elvárásoknak megfelelően - a támogatható tevékenységek összeállításába és a megvalósításhoz kapcsolódó egyeztetésekbe bevonásra kerültek a releváns szervezetek (az önkormányzat szociális intézményei, releváns oktatási intézményei, a városban tevékenykedő, a projekt szempontjából releváns civil vagy egyéb szervezetek), valamint a lakosság. A város lakosai véleményének megismeréséhez, a fejlesztés sikeres megvalósításához elengedhetetlen együttműködések és partnerségek kialakítása érdekében megkérdeztük Kaba lakosságának, valamint a kisebbségi és civil szervezetek véleményét. Adat és információforrásul az alábbiak szolgáltak:    

Kaba városára, szociális városrehabilitáció megvalósításához kiterjedő igényfelmérés a város fejlesztési elképzeléseire vonatkozóan Lakossági fórum – a városfejlesztés kérdésének kapcsán, az ATT készítéséhez, valamint a projektfejlesztéshez kapcsolódóan Civil és kisebbségi szervezetek megkeresése a tervezés megkezdésekor, képviselőinek meghívása a tervezés és megvalósítás folyamatába Támogatói csoport létrehozása és működtetése az ATT tervezése és a fejlesztések megvalósításának időtartama alatt.

A város valamennyi fejlesztési beruházását úgy valósítja meg, hogy előzetesen egyeztet az ágazati hatóságok képviselőivel. Ez a korábbi fejlesztési beavatkozások tervezése közben és a jövőben megvalósuló fejlesztésekre is egyaránt igaz. A vállalkozói szférával történt egyeztetésekre is sor került. Megerősítésre kerültek azon vállalkozói fejlesztési szándékok, melyeket az IVS készítése kapcsán, már feltártak. Kaba városára kiterjedő igényfelmérés a városfejlesztési elképzelésekre vonatkozóan A város önkormányzatának kezdeményezésére kérdőíves igényfelmérés készült a városban a szociális városrehabilitációs pályázatban tervezett tevékenységek körének kialakításához. Az igényfelmérés célja a szociális városrehabilitáció szükségességének alátámasztása, a pályázatban tervezett tevékenységek körének meghatározása, valamint a helyi lakosság bevonása, előzetes tájékoztatása volt a fejlesztés lakossági elfogadottságának biztosítása érdekében. A kérdőívek kitöltése írásbeli és személyes megkérdezéssel készült, 2012. december – 2013. január hónapok folyamán. A lakosság számára készített felmérés során hét feleletválasztós és egy nyitott kérdésből álló kérdőívet juttatunk el a kiválasztott célcsoportnak. Az egyes kérdések esetén több válasz megjelölésére is lehetőség volt, illetve a vélemények bővebb kifejtését is lehetővé tettük a lakosság számára. 153

A kérdőívek elérhetőek voltak a Polgármesteri Hivatalban, Kaba város honlapján, továbbá a városi civil szervezeteken keresztül is. Ezen túlmenően egy lakossági és egy civil fórumon is tájékoztattuk a lakosságot, hogy lehetőségük van a kérdőívek kitöltésére. Továbbá a település főbb társadalmi szereplői részére is külön kérdőív került kiküldésre, mélyinterjú formájában, mely összesen 7 kérdésből állt. 251 darab kitöltött kérdőív érkezett vissza hozzánk, amelyek értékelése során az alábbi eredmény rajzolódott ki: 

A 251 fő válaszadó többsége, 24%-a a városközponton kívüli városrészben és a városközpontban (21%) él, vagyis az érintett akcióterületen élők kellő arányban reprezentálták véleményüket.



A 251 válaszadó közül 149 fő a 31-50 éves korcsoportból került ki, amely így erősen felülreprezentált a mintában. A 18-30 év közöttiek közül került ki a válaszadók 14%-a, azaz 35 fő, míg a legkevesebben az időskorúakat képviselték a válaszadók közül: az 51 év fölötti korosztályból 22 fő válaszolt a kérdéseinkre, azaz kevesebb, mint a válaszadók 10%-a.



A válaszok alapján kitűnik, hogy a válaszadók nagytöbbsége támogatja a tervezett fejlesztéseket, főként a 18-30 év közötti válaszadók támogatják a multifunkciós közösségi ház kialakítás, támogatva ezzel számukra egy közösségi tér kialakítását A válaszadók közül a 31-50 év közötti lakosság támogatja a térfigyelő kamerarendszer kialakítást, kiemelten fontosnak tartják a közbiztonság védelmét. A válaszok alapján a tervek szerint megcélzott kisgyermekes, családos lakosság üdvözölte a játszótér kialakítását. A legtámogatottabb projektelem az útfejlesztés, útépítés volt a válaszadók között, ez az egyik legnagyobb hiányossága az érintett akcióterületnek, ezt tartják a válaszadók a legszükségesebb fejlesztésnek.



A válaszok alapján kitűnik a nyitott kérdés, hogy a lakosság véleménye szerint a strand, a szórakozóhelyek, illetve a kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató helyek hiányát érzik a legnagyobb problémának.



Milyen fejlesztéseket tart indokoltnak? Kérdésre adott válaszok szerint a kabaiak leginkább a közösségi terek, a parkok, sportlétesítmények, kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató helyek hiányát érzik a legnagyobb problémának. A közvetlen lakókörnyezet fejlődése érdekében szükséges tevékenységekre vonatkozó kérdésre adott válaszok szerint legtöbben a közterületek, utak minőségén szeretnénk javítani.



 A legtöbbet említett fejlesztési elemek: - Utak leaszfaltozása, melynek hatására különböző városrészekből javulna a városközpont elérhetősége - Közösségi ház - Játszóterek 154

- Zöldfelület képzés - Szennyvízelvezetés, csapadékvíz elvezetés - Vendéglátóhelyek - Közbiztonság javítása - Szórakozóhelyek kialakítása - Fürdő további fejlesztése - Bölcsőde fejlesztése - Köztisztaság  



 

A válaszadók 70 %-a a szegregátumokat, szegregálódó területeket jelölte Kaba legelhanyagoltabb területének. Az elhanyagolt területeket leginkább fejlesztésre javaslók megoldásként a munkahelyteremtést és az infrastrukturális feltételek javítását tartják a legfontosabbnak. A szegregátumot a legelhanyagoltabb területként jelölők az átlagosnál fontosabbnak ítélték az infrastrukturális feltételek javítását, identitástudat erősítését, közösségi terek létrehozását és a munkahelyteremtést – függetlenül attól, hogy a város melyik részén élnek. A válaszadók kiemelt fontosságúnak tartották az orvosi ellátás és egészségügy fejlesztését. A javaslatok között megjelent a közösségi ház kialakítása, játszótér, fásítás, füvesítés, parkosítás, sportlétesítmények építése és egészségügyi intézmények fejlesztése. A javaslatot tevők közül 30%-a kérte, hogy a gyermekeknek, fiataloknak szükséges egy városban szabadidő eltöltésre alkalmas program lehetőséget teremteni városi szinten. A javaslatot tevők 15%-a fogalmazta meg a rendezett környezett, a tiszta település iránti igényét.

A város meghatározó társadalmi szereplőivel késztett mélyinterjúk során is hasonló eredményre jutottunk. 9 darab mélyinterjús kérdőív került kitöltésre az intézményvezetők, vezetők által. A mélyinterjúk eredményei az alábbiakban foglalhatóak össze:  A válaszadók pozitívan értékelik és üdvözlik a városban tervezett fejlesztési elképzeléseket.  A város leszakadó részeként azonosították jelen fejlesztéssel érintett 1. számú akcióterületet, valamint a jelen fejlesztéssel nem érintett 2. számú akcióterületet egyaránt.  A megkérdezettek a település legnagyobb problémájaként, a lakossághoz hasonlóan a munkanélküliek nagy arányát jelölték meg.  A legtöbbet említett fejlesztési elemek: 155

- Utak leaszfaltozása, melynek hatására különböző városrészekből javulna a városközpont elérhetősége - Közösségi ház - Játszóterek - Zöldfelület képzés - Szennyvízelvezetés, csapadékvíz elvezetés - Vendéglátóhelyek - Közbiztonság javítása - Szórakozóhelyek kialakítása - Fürdő további fejlesztése - Bölcsőde, iskola fejlesztése - Köztisztaság Az akcióterület magában foglalja a KSH által a településen beazonosított 1. számú szegregációt és szegregációval veszélyeztetett területet, amely a város Antiszegregációs Tervében bemutatásra került. Az Antiszegregációs tervben rögzített állapotfelmérés bemutatja, hogy  Mind a foglalkoztatottság, mind a szakképzettség, mind a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya tekintetében jelentős eltérés van a városi átlaghoz képest.  A lakásviszonyokat vizsgálva az akcióterületen magasabb az alacsony komfortfokozatú és egyszobás lakások aránya.  Az akcióterületen nem működik közszolgáltató, de a városi közszolgáltatások mindegyike elérhető gyalogosan, kerékpárral vagy személyautóval.  Az akcióterületen nem található sem játszótér, sem közpark, sem közösségi épület. Ezeket a funkciókat jelenleg a város más részein található közterületek és közöségi terek látják el. A bemutatott adatok egyértelműen bizonyítják, hogy az akcióterületen a városi átlagnál alacsonyabb státuszú lakónépesség él, leromlott és szolgáltatásszegény lakókörnyezetben. A Lakossági fórum – a városfejlesztés kérdésének kapcsán, az Akcióterületi Tervek készítéséhez kapcsolódóan Lakossági és civil fórum keretében is bemutatásra került a tervezett célrendszere, illetve a funkcióbővítő és szociális célú városrehabilitáció keretében tervezett beavatkozások. A lakosság meghallgatta az önkormányzati elképzeléseket, majd a véleményezés során egyhangúan támogatta azokat. A szociális célú vársorehabilitációs fejlesztésekről tartott lakossági fórumokat jelentős lakossági érdeklődés övezete. A fórumokon a fejlesztések részletes bemutatására került sor. Az elhangzott véleményekből egyértelműen kiderül, hogy a lakosság egyhangúlag támogatja az önkormányzati fejlesztési szándékot. A lakosság által megfogalmazott javaslatok, amelyek a pályázati konstrukció kereteibe illeszthetők, beépítésre kerültek a projektbe. 156

Lakossági és civil fórum keretében folytatódott a projektfejlesztés időszakában is a lakosság tájékoztatása és bevonása a fejlesztés részleteinek kidolgozásába. A fórumon számos olyan ötlet, javaslat hangzott el a fejlesztés egyes elemeivel kapcsolatban, melyek a projektbe beépítésre kerültek. Civil és kisebbségi szervezetek megkeresése a tervezés megkezdésekor, képviselőinek meghívása a tervezés és megvalósítás folyamatába A projekt tervezői tevékenységének kezdetekor a projektgazda önkormányzat megtette az első lépéseket az érintett civil szervezetek, gazdasági szereplők és további intézmények bevonása érdekében. Az önkormányzat hirdetőtábláján, a település honlapján, valamint az önkormányzati intézményekben felhívást helyezett el, melyben a város civil szervezeteit és gazdasági szereplőit a tervezésben és megvalósításban való aktív részvételre kérte. Emellett a Kabán bejegyzett székhelyű civil szervezetek és CKÖ számára postán is megküldte ezt a tájékoztatót, megjelölve rajta a kapcsolatfelvétel és az információkérés útvonalát. A helyi civil szervezetek és a projektgazda Önkormányzat, valamint a konzorciumi partnere részletesen megtárgyalták a tervezett szociális városrehabilitációs pályázat céljait és tartalmai elemeit. Kiemelésre került, hogy a korábban kialakított jó partnerséget folytatni szükséges a sikeres projektfejlesztés és megvalósítás érdekében. Támogatói csoport létrehozása és működtetése az ATT tervezése és a fejlesztések megvalósításának időtartama alatt Mindezek eredményeként az Önkormányzat képviselőinek irányításával 2013. február 5-én megalakult a Támogatói Csoport a projektben potenciálisan érdekelt, ahhoz kapcsolódni tudó szervezetek (civilek, oktatási, szociális intézmények, kisebbségi szervezetek) részvételével. A sikeres együttműködés érdekében a csoport megalkotta Szervezeti és Működési Szabályzatát és az abban foglaltaknak megfelelően a projektfejlesztést végigkísérve, 5 hetenként összeültek a változások nyomon kísérése, a fejlesztési tervek közös kialakítása érdekében. A Támogatói Csoport feladata a városrehabilitációs projekt szociális tartalmának kidolgozásához való hozzájárulás, a projekt társadalmi bevonásának biztosítása. A Támogatói Csoport, mint együttműködő fórum tagjai megállapodásban rögzítették együttműködési szándékukat, céljaikat, tevékenységüket. Az ülésekről emlékeztetők készültek. A támogatói csoport tagjainak száma 5 fő, tagjainak összetétele a következőképpen alakult:  Kaba Városi Polgárőrség Közhasznú Egyesület (Kabai Polgárőrség)  Kabai Önkéntes Tűzoltó Egyesület  Gulipán Természetvédő, Kulturális és Életmód Egyesület  Kabai Nyári Színház Közhasznú Egyesület 157

 Kabai METEORIT Közhasznú Sportegyesület A Támogatói Csoport megbeszélésein, és a tervezési időszakban 5 hetente megtartott ülései alkalmával közös véleményt alakított a tervezett projekt tevékenységeivel, azok megvalósíthatóságával kapcsolatban, valamint javaslatot tett új elemek beépítésére, a meglévők formálására, illetve a futó és tervezett pályázatokhoz való illeszkedésre. Tevékenységük az alábbiakban kerül összefoglalásra:  Lakossági igényfelmérés (kérdőív) szempontjainak meghatározása, a kialakított kérdések megformálása, illetve a kérdőív kiértékelése alapján a tervezett tevékenységek kialakítása a lakossági elfogadottság növelése érdekében;  Az akcióterületen élő lakosság mobilizációja az akcióterületi fejlesztés szükségleteinek meghatározása érdekében;  A lakossági kérdőív helyszíni (akcióterületi) kitöltése beszélgetések, direkt kérdésfelvetések és a vélemények meghallgatásával, illetve segítségnyújtás ezek papíron való rögzítésében;  A projekt szociális – képzési – foglalkoztatási – közösségi programjának (soft tevékenységek) kialakítása;  A soft tevékenységek összefogására irányuló szervezőmunka, lakossági és civil bevonás előkészítése az akcióterületen;  A megkezdődött fejlesztés egyes lépéseinek nyomon kísérése mind a műszaki tartalmat, mind a közösségi programokat, aktivitásokat illetően;  A folyamatos lakossági tájékoztatás és a felmerülő panaszok vizsgálatának, megoldásának nyomon kísérése. A Támogatói Csoport munkája a projekt – benne a „soft‖ tevékenységek –megvalósításával, a projekt lezárásával szűnik majd meg.

158

VI. PÉNZÜGYI TERV A projekt megvalósításához szükséges forrás nagysága:

400.000.000,- Ft

A projekt megvalósításához felhasználandó saját erő nagysága: A projekt által igényelt támogatás nagysága:

0,- Ft 400.000.000,- Ft

A projekt megvalósításához igényelt támogatási intenzitás:

100%

V1. 1. Az akció megvalósításának átfogó pénzügyi terve Az alábbiakban azoknak a költségtípusoknak a felsorolása történik meg, amelyek relevánsak az átfogó pénzügyi terv elkészítéséhez a teljes akcióterületre vonatkozóan. A szolgáltatásokkal kapcsolatosan felmerülő és az általános költségeket (előkészítés, menedzsment, szolgáltatások, egyéb általános költségek) egyrészt a pályázati útmutatóban szerepeltetett korlátok figyelembevételével kerültek meghatározásra. A projekt csak elszámolható költségeket tartalmaz. VI.1.1. A városfejlesztési kiadások körének meghatározása A projekt keretében az alábbi tevékenységek valósulnak meg, amelyek elszámolását kérjük: 

Projekt előkészítése

A projekt előkészítés keretében az alábbi tevékenységek valósultak meg.  Fejlesztéshez szükséges tanulmányok elkészítése:  Integrált Városfejlesztési Stratégia elkészítése;  Akcióterületi terv (ATT) elkészítése; 

Engedélyes szintű tervdokumentáció készítése az alábbiak kapcsán:   

Közösségi funkció; Közszféra funkció – Multifunkciós közösségi ház építése Városi funkció – Játszótér építése Városi funkció –Útfejlesztés, útépítés

 Kiviteli tervek készítése az alábbiak kapcsán:  Közösségi funkció; Közszféra funkció – Multifunkciós közösségi ház építése  Városi funkció – Játszótér építése  Városi funkció – Útfejlesztés, útépítés  Városi funkció – Térfigyelő kamerarendszer kiépítése 159





Közbeszerzés költségei



Hatósági eljárási díjak



KSH adatkérés

Projekt megvalósítása 

Projektmenedzsment költségek



Tervezői művezetés



Műszaki ellenőrzés



Könyvvizsgálat



Nyilvánosság biztosítása



Eszközbeszerzés



Építési költségek az alábbi tevékenységek vonatkozásában:  Közösségi funkció; Közszféra funkció – Multifunkciós közösségi ház építése  Városi funkció – Játszótér építése  Városi funkció – Útfejlesztés, útépítés  Városi funkció – térfigyelő kamerarendszer kiépítése



Tárgyi eszköz beszerzés



Soft tevékenységek tevékenységek)

megvalósítása

(programalap,

programalapon

kívüli

soft

Általános költségek elszámolására és tartalék képzésre nem került sor. VI.1.2. A pályázat költségvetése Az alábbi táblázat bemutatja a projekt teljes költségvetését a meghatározott költségtípusok szerinti bontásban:

Tevékenység I. Előkészítési költségek

Nettó (Ft)

Áfa (Ft)

Bruttó - Elszámolható költség (Ft)

26.022.168,-Ft

6.939.532,-Ft

32.961.700,-Ft

IVS

3.000.000,-Ft

810.000,-Ft

3.810.000,-Ft

ATT

4.500.000,-Ft

1.215.000,-Ft

5.715.000,-Ft

160

Engedélyezési szintű tervdokumentáció, műszaki tervek, előzetes tervezői költségbecslés

6.000.000,-Ft

1.620.000,-Ft

7.620.000,-Ft

Kiviteli tervek

7.700.000,-Ft

2.079.000,-Ft

9.779.000,-Ft

Hatósági eljárási díjak

320.200,-Ft

0,-Ft

320.200,-Ft

Közbeszerzés költsége

4.251.968,- Ft

1.148.032,-Ft

5.400.000,-Ft

250.000,-Ft

67.500,-

317.500,-Ft

289.006.574,-Ft

78.031.726,-Ft

367.038.300,-Ft

Projektmenedzsment költsége

7.480.315,-Ft

2.019.685,-Ft

9.500.000,-Ft

Tervezői művezetés

1.205.000,-Ft

325.350,-Ft

1.530.350,-Ft

Műszaki ellenőr költsége

3.615.000,-Ft

976.050,-Ft

4.591.050,-Ft

Könyvvizsgálat költsége

590.551,-Ft

159.449,-Ft

750.000,-Ft

Nyilvánosság biztosítása

2.753.464,-Ft

743.436,-Ft

3.496.900,-Ft

Építés

241.000.000,-

65.070.000,-Ft

306.070.000,-Ft

Tárgyi eszköz beszerzés

7.165.354,-Ft

1.934.646,-Ft

9.100.000,-Ft

25.196.890,-Ft

6.803.110,-Ft

32.000.000,-Ft

315.028.742,-Ft

84.971.258,-Ft

400.000.000,- Ft

KSH adatkérés II. Megvalósítási költségek

"Soft" tevékenységek Összesen A költségvetés indoklása:

Előkészítéshez kapcsolódóan: 

Fejlesztéshez szükséges tanulmányok elkészítése

Integrált Városfejlesztési Stratégia, Akcióterületi Terv IVS: ATT:

Nettó 3.000.000,- Ft + 27% ÁFA = bruttó 3.810.000,- Ft Nettó 4.500.000,- Ft + 27% ÁFA = bruttó 5.715.000,- Ft Nettó 7.500.000,- Ft + 27% ÁFA = bruttó 9.525.000,- Ft

 Engedélyezési szintű tervdokumentáció, műszaki tervek, költségbecslés költségeinek megoszlása a projektelemek között:

161

előzetes

tervezői

Engedélyezési szintű tervdokumentáció, műszaki tervek, előzetes tervezői költségbecslés Projektelem Multifunkciós közösségi épület

Nettó (Ft)

Áfa (Ft)

Bruttó Elszámolható költség (Ft)

2.400.000,-Ft

648.000,-Ft

3.048.000,-Ft

Játszótér

600.000,-Ft

162.000,-Ft

762.000,-Ft

Útépítés

3.000.000,-Ft

810.000,-Ft

3.810.000,-Ft

Összesen:

6.000.000,-Ft

1.620.000,-Ft

7.620.000,-Ft



Kiviteli tervek költségeinek megoszlása a projektelemek között: Kiviteli tervek Bruttó Elszámolható költség (Ft)

Nettó (Ft)

Áfa (Ft)

3.500.000,-Ft

945.000,-Ft

4.445.000,-Ft

Játszótér

800.000,-Ft

216.000,-Ft

1.016.000,-Ft

Útépítés

3.300.000,-Ft

Projektelem Multifunkciós közösségi ház

Térfigyelő kamerarendszer kiépítése Összesen: 

891.000,-Ft

4.191.000,-Ft

100.000,-Ft

27.000 Ft

127.000,-Ft

7.700.000,-Ft

2.076.000,-Ft

9.779.000,-Ft

Közbeszerzési költségeinek megoszlása a projektelemek között:

Közbeszerzési költségek Bruttó Elszámolható költség (Ft)

Nettó (Ft)

Áfa (Ft)

Multifunkciós közösségi épület

1.574.803,-Ft

425.197,-Ft

2.000.000,-Ft

Útépítés

1.574.803,-Ft

425.197,-Ft

2.000.000,-Ft

Soft tevékenységek megvalósítása

1.102.362,-Ft

297.638,-Ft

1.400.000,-Ft

Összesen:

4.251.968,-Ft 1.148.032,-Ft

5.400.000,-Ft

Projektelem



Hatósági eljárási díjak költségeinek megoszlása a projektelemek között:

162

Hatósági eljárási díjak Nettó (Ft)

Projektelem Multifunkciós közösségi ház

Áfa (Ft)

60.000,-Ft

0 Ft

60.000,-Ft

60 000 Ft

0 Ft

60 000 Ft

260.200,-Ft

0 Ft

260.200,-Ft

Engedélyezés

205.400,-Ft

0 Ft

205.400,-Ft

Forgalomba helyezés

54.800,-Ft

0 Ft

54.800,-Ft

320.000,-Ft

0 Ft

320.200,-Ft

Engedélyezés Útépítés

Összesen:



Bruttó Elszámolható költség (Ft)

KSH adatkérés: 317.500,- Ft Nettó 250.000,- Ft + 27% ÁFA = bruttó 317.500,- Ft

Projekt megvalósítás 

Projektmenedzsment költségek:

Projektmenedzsment: Nettó 7.480.315,- Ft + 27% ÁFA = bruttó 9.500.000,- Ft 

Tervezői művezetés költségeinek megoszlása a projektelemek között: Tervezői művezetés Projektelem

Nettó (Ft)

Áfa (Ft)

Bruttó Elszámolható költség (Ft)

Multifunkciós közösségi ház

445.000,-Ft

120.150,-Ft

565.150,-Ft

Útépítés

640.000,-Ft

172.800,-Ft

812.200,-Ft

Játszótér

70.000,-Ft

18.900,-Ft

88.900,-Ft

Térfigyelő kamerarendszer kiépítése

50.000,-Ft

13.500,-Ft

63.500,-Ft

1.205.000,-Ft

325.350,-Ft

1.530.350,-Ft

Összesen: 

Műszaki ellenőrzés költségeinek megoszlása a projektelemek között:

163

Műszaki ellenőrzés Nettó (Ft)

Projektelem

Áfa (Ft)

Bruttó Elszámolható költség (Ft)

Multifunkciós közösségi ház

1.335.000,-Ft

360.450,-Ft

1.695.450,-Ft

Útépítés

1.920.000,-Ft

518.400,-Ft

2.438.400,-Ft

Játszótér

210.000,-Ft

56.700,-Ft

266.700,-Ft

Térfigyelő kamerarendszer kiépítése

150.000,-Ft

40.500,-Ft

190.500,-Ft

3.615.000,-Ft

976.050,-Ft

4.591.050,- Ft

Összesen: 

Könyvvizsgálat költségek:

Könyvvizsgálat: Nettó 590.551,- Ft + 27% ÁFA = bruttó 750.000,- Ft 

Nyilvánosság biztosítása:

Kötelező nyilvánosság A tájékoztatási és nyilvánosság tevékenységet az NFÜ által kiadott, Új Széchenyi Tervben meghatározott tájékoztatási kötelezettségek szerint végezzük el. A projekt keretében a II. számú kommunikációs csomag kerül megvalósításra.

A projekt megvalósítási szakasza

A projekt előkészítő szakasza

Feladatok 1

Kommunikációs (cselekvési) terv készítése

2

Sajtóesemények szervezése, sajtómegjelenések összegyűjtése; igény esetén projektlátogatás szervezése újságírók számára

3

Nyomtatott tájékoztatók (brosúrák, szórólapok, stb.) elkészítése és lakossági terjesztése

4

Internetes honlap készítése, vagy meglévő honlap esetén a projekthez kapcsolódó tájékoztató esetleg aloldal) létrehozása és folyamatos működtetése, frissítése

5

Lakossági fórum, közmeghallgatás szervezése

6

Sajtóközlemény kiküldése a projekt indításáról és a sajtómegjelenések összegyűjtése

7

Sajtó nyilvános események szervezése (ünnepélyes eseményekhez, pl. alapkőletétel, egyes beruházási fázisok befejezése, átadások, képzés zárása, stb.)

8

A beruházás helyszínén „A‖, „B‖ vagy „C‖ típusú tábla elkészítése és elhelyezése 164

II.

A projekt megvalósítását követő szakasz

9

Fotódokumentáció készítése

10

Sajtó-nyilvános ünnepélyes projektátadó rendezvény szervezése

11

Sajtóközlemény kiküldése a projekt zárásáról és a sajtómegjelenések összegyűjtése

12

Eredménykommunikációs kiadványok készítése

13

TÉRKÉPTÉR feltöltése a projekthez kapcsolódó tartalommal

14

A beruházás helyszínén „D‖ típusú tábla elkészítése és elhelyezése

információs

anyagok,

A tájékoztatás célcsoportja főként a helyi, a megyei lakosság, hogy értesüljenek az EU támogatás felhasználásának menetéről. A tájékoztatás további célcsoportjai a befolyásoló személyiségek, illetve a közönségi és szakmai médiumok, akik tovább tudják vinni a város és a fejlesztési kezdeményezés jó hírét. A projekt helyszínén a megvalósítás folyamán hirdető tábla jelzi az EU támogatás felhasználását, a zárás után pedig emlékeztető táblákat helyezünk el az egyes épületekre, építményekre, az Arculati kézikönyvben meghatározott méretben és tartalommal. A projekt megvalósításáról folyamatos tájékoztató Önkormányzatának hivatalos honlapján a www.kaba.hu-n.

lesz

elérhető

Kaba

Város

A fentiekben összefoglalt költségeket az alábbi táblázatban mutatjuk be részletesen. Kötelező nyilvánossági elemek Projektelem

db

Bruttó egységár (Ft)

Nettó (Ft)

Áfa (Ft)

Bruttó Elszámolható költség (Ft)

Internetes honlap készítése, vagy meglévő honlap esetén a projekthez kapcsolódó tájékoztató esetleg aloldal) létrehozása és folyamatos működtetése, frissítése

1

0 Ft

0 Ft

0 Ft

0 Ft

Sajtóközlemény kiküldése a projekt

1

43.000,-Ft

33.858,-Ft

9.142,-Ft

43.000,-Ft

165

indításáról és sajtómegjelenések összegyűjtése

a

A beruházás helyszínén „B‖ típusú tábla elkészítése és elhelyezése

2

Fotódokumentáció készítése

2

0 Ft

Sajtóközlemény kiküldése a projekt zárásáról és a sajtómegjelenések összegyűjtése

1

TÉRKÉPTÉR feltöltése a projekthez kapcsolódó tartalommal A beruházás helyszínén „D‖ típusú tábla elkészítése és elhelyezése Összesen:

102.000,-Ft 160.630,-Ft

43.370,-Ft

204.000,-Ft

0 Ft

0 Ft

0 Ft

43.000,-Ft

33.858,-Ft

9.142,-Ft

43.000,-Ft

1

0 Ft

0 Ft

0 Ft

0 Ft

4

22.500,-Ft

70.866,-Ft

19.134,-Ft

90.000,-Ft

210.500,-Ft 299.213,-Ft

80.787,-Ft

380.000,-Ft

Az egyéb kötelező nyilvánosságon kívüli kommunikációs elemek Soft tevékenységekhez kapcsolódóan nyilvánosság biztosítása. Nyomtatványok, kiadványok, sajtómegjelenések készítése, kapcsolódó rendezvényszervezés költségei. Az egyéb nyilvánosságon kívüli kommunikációs elemekre tervezett összegek összesen: Nettó 2.454.252,- Ft + 27% ÁFA = bruttó 3.116.900,- Ft 

Építési költségek: Építési költségek Projektelem

Multifunkciós közösségi ház

Nettó (Ft)

Áfa (Ft)

Bruttó - Elszámolható költség (Ft)

89.000.000,-Ft

24.300.000,-Ft

113.030.000,-Ft

Útépítés

128.000.000,-Ft

34.560.000,-Ft

162.560.000,-Ft

Játszótér

14.000.000,-Ft

3.780.000,-Ft

17.780.000,-Ft

166

Térfigyelő kamerarendszer kiépítése Összesen: 

10.000.000 Ft

2.700.000,-Ft

12.700.000,-Ft

243 700 000 Ft

65 799 000 Ft

306.070.000,-Ft

Tárgyi eszköz beszerzés:

A sportlétesítményekhez, valamint a többfunkciós közösségi házhoz kapcsolódóan kerültek ezen költségek betervezésre. Nettó 7.165.354,- Ft + 27% ÁFA = bruttó 9.100.000,- Ft



Programalapon kívüli soft tevékenységek: Az érintett lakosság bevonását célzó akciók: kiadványok, kiállítás, rendezvények költségeire összesen 2.000.000,- Ft került betervezésre. Munkaerőpiaci beilleszkedés: tananyagfejlesztésre, képzések óradíjaira, kiadványok költségeire összesen 6.000.000,- Ft került betervezésre. Bűnmegelőzést elősegítő programok: tartalomfejlesztésre, kiadványokra, előadói óradíjakra összesen 5.000.000,- Ft került betervezésre. Családsegítő program kiszélesítése: 3.000.000,-Ft

Ezen tevékenység megvalósítására összesen bruttó 16.000.000,- Ft (12.598.425,- Ft + 27% Áfa) került betervezésre. A programalapon kívüli soft tevékenységek 50-50%-os arányban valósítják és oszlik meg a konzorcium vezető önkormányzat és a konzorciumi partner között. 

Programalap:

Közösségfejlesztést és szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatások tanfolyamok, képzési programok kialakítása (hagyományőrző közösségi kezdeményezések, játszó- és foglalkoztató házak, kulturális és sportrendezvények, kiállítások, civil programok megvalósítása): 1. Hagyományos magyar harci és sport tevékenységek elsajátítása 3.000.000,Ft; 2. Kézműves tanfolyamok 2.000.000,- Ft; 3. Játszóház létesítése 2.000.000,- Ft; 4. Fiatal alkotók művészeti ösztöndíja 4.000.000,- Ft. Helyi környezettudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási, szemléletformáló akciók: 1. Kiadványok késztése: 500.000,- Ft; 2. Környezettel kapcsolatos aszfalt rajzverseny 500.000,Ft.

167

Integrált településfejlesztési tevékenységekhez (parkosítás, játszótér) kapcsolódó helyi társadalmi akciók megszervezésének támogatása: 1. Kiadványok késztése 1.000.000,- Ft; 2. Környezetjavító akciók (facsemete, szemétszedés, parlagfű) versennyel összekötve 2.000.000,- Ft; 3. Gyermekvetélkedők 1.000.000,- Ft. Ezen tevékenység megvalósítására összesen bruttó 16.000.000,- Ft (12.598.425,- Ft + 27% Áfa) került betervezésre. Költség megbontása projektelemenként: IVS készítése: 3.878.180,-Ft IVS készítés: 3.810.000,-Ft Könyvvizsgálat költsége: 68.180,-Ft ATT készítése: 5.783.180,-Ft ATT készítés: 5.715.000,-Ft Könyvvizsgálat költsége: 68.180,-Ft Nyilvánosság biztosítása és egyéb kommunikációs tevékenység 3.565.080,-Ft Kötelező nyilvánosság biztosítása: 380.000,-Ft Soft tevékenységekhez kapcsolódó nyilvánosság: 3.116.900,- Ft Könyvvizsgálat költsége: 68.180,-Ft KSH adatkérés: 385.680.-Ft KSH adatkérés: 317.500,-Ft Könyvvizsgálat költsége: 68.180,-Ft Projektmenedzsment: 9.568.180,-Ft Projektmenedszment: 9.500.000,-Ft Könyvvizsgálat költsége: 68.180,-Ft Játszótér építése: 19.981.780,-ft Tervezői művezetés: 88.900,-Ft Műszaki ellenőrzés: 266.700,-Ft Engedélyes tervek: 762.000,-Ft Kiviteli tervek: 1.016.000,-Ft Építés: 17.780.000,-Ft Könyvvizsgálat: 68.180,-Ft Multifunkciós közösségi ház építése: 134.011.800,-Ft Közszféra funkció: Építés: 3.390.900,-Ft Tervezői művezetés: 16.955,-Ft Műszaki ellenőrzés: 50.864,-Ft Engedélyes tervek: 91.440,-Ft 168

megvalósítása:

Kiviteli tervek: 133.350,-Ft Eszközbeszerzés: 273.000,-Ft Közbeszerzés: 60.000,-Ft Könyvvizsgálat: 2.046,-Ft Közösségi funkció: Építés: 109.639.100,-Ft Tervezői művezetés: 588.195,-Ft Műszaki ellenőrzés: 1.644.586,-Ft Engedélyes tervek: 2.956.560,-Ft Kiviteli tervek: 4.311.650,-Ft Eszközbeszerzés: 8.827.000,-Ft Könyvvizsgálat: 66.154,-Ft Közbeszerzés: 1.940.000,-Ft Hatósági díjak: 60.000,-Ft Térfigyelő kamerarendszer kiépítése: 13.149.180,-Ft Építés: 12.700.000,-Ft Tervezői. művezetés: 63.500,-Ft Műszaki ellenőrzés: 190.500,-Ft Kiviteli tervek: 127.000,-Ft Könyvvizsgálat: 68.180,-Ft Útépítés, útfejlesztés: 176.140.580,-Ft Építés: 162.560.000,-Ft Tervezői művezetés: 812.800,-Ft Műszaki ellenőrzés: 2.438.400,-Ft Engedélyes tervek: 3.810.000,-Ft Kiviteli tervek: 4.191.000,-Ft Közbeszerzés: 2.000.000,-Ft Könyvvizsgálat: 68.180,-Ft Hatósági díjak: 260.200,-Ft Programalap: 16.068.180,-Ft Programalap: 16.000.000,-Ft - Közösségfejlesztést és szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatások: 11.000.000,-Ft - Helyi környezettudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási, szemléltető akciók: 1.000.000,-Ft - Integrált településfejlesztési tevékenységhez (parkosítás, játszótér) kapcsolódó helyi társadalmi akciók megszervezésének támogatása: 4.000.000,-Ft Könyvvizsgálat költsége: 68.180,-Ft Programalapon kívül soft: 17.468.180,-Ft Soft tevékenység: 16.000.000,-Ft Soft tevékenység megbontása a pályázó és a konzorciumi partner között: Pályázó: 8.000.000,-Ft - érintett lakosság bevonását célzó akciók: 1.000.000,-Ft - munkaerőpiaci beilleszkedés: 3.000.000,-Ft - bűnmegelőzést segítő programok: 2.500.000,-Ft 169

- családsegítő szolgáltatás kiterjesztése: 1.500.000,-Ft Konzorciumi partner: 8.000.000,-Ft - érintett lakosság bevonását célzó akciók: 1.000.000,-Ft - munkaerőpiaci beilleszkedés: 3.000.000,-Ft - bűnmegelőzést segítő programok: 2.500.000,-Ft - családsegítő szolgáltatás kiterjesztése: 1.500.000,-Ft Közbeszerzés költségei: 1.400.000,-Ft Könyvvizsgálat költsége: 68.180,-Ft

VI.1.3. A megvalósításhoz szükséges források A pályázat forrásai A projekt teljes költségvetése

400.000.000,- Ft

Elszámolható összes költség

400.000.000,- Ft

Nem elszámolható költségek

0,- Ft

Igényelt összes támogatás

400.000.000,- Ft

Kaba Város Önkormányzata által igényelt támogatás

392.000.000,- Ft

Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ által igényelt támogatás

8.000.000,- Ft

Maximális támogatási intenzitás

100%

Igényelt támogatási intenzitás

100%

Biztosítandó önerő a projekten belül

0,- Ft

Kaba Város Önkormányzata hozzájárulása a projektben

0,- Ft

Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ által igényelt támogatás

0,- Ft

Maximális támogatási intenzitás

400.000.000,- Ft

Kaba Város Önkormányzata hozzájárulása a projekten kívül

0,- Ft

A projekt 100%-ban támogatási forrásból valósul meg, csak elszámolható költségeket tartalmaz, önerő nem szükséges a pályázat megvalósításához. A finanszírozás feltételeinek biztosítása A projektgazda a pénzügyi alkalmasságát az alábbi dokumentumok támasztják alá:

170

A projektgazda pénzügyi alkalmassága

Igazoló dokumentum

Az önkormányzat eladósodásának mértéke a projekt szempontjából 2010.; 2011. alacsony kockázati kategóriába történő besorolást eredményez. beszámoló

évi

A konzorciumi partner, azaz a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ pénzügyi alkalmasság alátámasztására a pályázathoz az alábbi dokumentumokat csatolja: A konzorciumi partner pénzügyi alkalmassága

Igazoló dokumentum

Pénzügyi alkalmasság igazolása

2011. évi beszámoló

VI.2. Pályázat pénzügyi terve (költségvetési tábla Excel mellékletben) A projekt részletes pénzügyi tervét a költségvetési excel tábla tartalmazza, mely a pályázati dokumentáció mellékletét képezi, ezért jelen pontban nem kerül külön részletezésre.

A megvalósítás intézményi kerete

VI.3. Az akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása Kaba városa jelenleg nem rendelkezik városfejlesztési társasággal és a település mérete, a projekt mérete nem indokolja a városfejlesztési társaság létrehozását. Erre tekintettel az alábbiak szerint történik meg a menedzsment struktúra felállítása: -

belső menedzsment szervezet: nincs a projektben erre vonatkozóan költségelszámolás külső menedzsment szervezet: önálló, külső szervezet megbízásával történik kiválasztási eljárás lefolyatatását követően

A projekt menedzsment struktúra és a szakmai vezetés meghatározása során egyértelmű cél volt, hogy olyan struktúra kerüljön meghatározásra, amely egyrészt biztosítja a megfelelő szakértelmet minden olyan szakterületen, amely a projekt megvalósítása szempontjából releváns, másrészt pedig biztosítja azt, hogy az intézmény érdekei maximálisan képviselve legyenek a projekt menedzsment és a szakmai vezetés működése során. A projektmenedzsment tevékenységei a projekt fő célkitűzéseinek megvalósítását, a tervezett eredmények elérést szolgálják. A projektmenedzsment feladata továbbá a projekttevékenységek hatékonyságának és eredményének vizsgálata és erről dokumentáció készítése. A PME-nek a beruházás fázisaiban (a tényleges beruházási munkálatok elvégzésével kapcsolatos feladatok elvégzése, projekt lezárása) való feladatai az alábbiakban kerül 171

kifejtésre. A beruházással kapcsolatosan el kell különíteni a döntéshozó testületet, illetve a napi, operatív feladatokat elvégző szervezetet. A döntéshozó személy egy személyben a polgármester (illetve bizonyos, magas szintű döntéshozatalt érintő kérdésekben – pl. közbeszerzési eljárást lezáró döntések meghozatala - a Közgyűlés). A projektmenedzsment szervezet felépítését tekintve: -

belső menedzsment szervezet: 1 fő szociális szakember; 1 fő műszaki szakértő külső menedzsment szervezet: 1 fő projektmenedzser; 1 fő pénzügyi vezetőt; 1 fő projekt asszisztenst; 1 fő soft tevékenységekért felelős személy

Belső menedzsment szervezet: A szociális szakember feladata a programalaphoz, a programalapon kívüli tevékenységek megvalósításához szükséges segítség nyújtása, a lebonyolításban való részvétel, a hátrányos helyzetű akcióterületi lakosság minél szélesebb körben való bevonása a projektbe. A soft felelős szakember munkájának segítése, támogatása. Műszaki szakértő feladatai:  

a projekt fizikai megvalósításában segítség a műszaki kérdések megválaszolására, problémák megoldására, együttműködve a kivitelezőkkel, tervezőkkel, műszaki ellenőrökkel, rendelkezésre áll a közreműködő szervezet ellenőrzései során

Név/Munkakör megnevezése Györfi Jánosné Szociális szakember Szilágyi Jánosné – Műszaki szakértő

Munkatapasztalat (év)

Képzettség

Szervezetnél eltöltött idő (év)

8

szociálpolitikus

2

8

építőmérnök

2

Külső menedzsment szervezet: A külső projektmenedzseri tevékenységet egy külső megbízott cég végzi a projekt pénzügyi lezárásáig vállalkozói díj ellenében. A szolgáltató kiválasztása nyílt diszkriminációmentes eljárásban történik. A külső szervezet kiválasztására (és így a pénzügyi vezető, a projekt asszisztens, a projektmenedzser és a soft felelős szakemberek személyének meghatározására) a projektjavaslat benyújtásakor még nem került sor. 172

A projektmenedzser feladata a projekt végrehajtásának folyamatos felügyelete, projekt menedzsment szervezet tagjainak koordinálása, projekt haladásának ellenőrzése, segítséget nyújt a projekt időbeli ütemezésének betartásában és a kulcs folyamatok ellenőrzése, a segítő szolgáltatók munkájának irányítása, koordinálása, ellenőrzése. A projektmenedzser felelős a projektben foglaltak megvalósításáért, munkaideje 20 óra/hét, továbbá elvárás a folyamatos rendelkezésre állás (személyes közreműködés). A projektmenedzser feladatai közé tartozik a projekt végrehajtásának folyamatos szakmai felügyelete, a projekttel kapcsolatos folyamatok ellenőrzése és koordinálása és a projekt szakmai tartalmának megvalósítása, segítséget nyújt a projekt szakmai ütemezésének betartásában. Felügyeli és ellenőrzi a tevékenységeket, azok szakszerű végrehajtását, a határidők betartását. A pénzügyi vezető, felel a projekt pénzügyi tervének végrehajtásáért és a fejlesztések során felmerülő problémák megoldásáért, munkaideje 20 óra/hét, továbbá elvárás a folyamatos rendelkezésre állás (személyes közreműködés). A pénzügyi vezető feladata a projekt megvalósítási időszaka alatt a pénzügyi/ gazdasági feladatok ellátása, kifizetési kérelmek készítése, a projektben meghatározott pénzügyi ütemezések betartása, a költségvetésben szükségessé vált módosítások végrehajtása, részt vesz az előrehaladási jelentések (PEJ, ZPEJ) elkészítésében, kapcsolatot tart a projekt könyvvizsgálójával. A projekt asszisztens részt vesz a projekt megvalósításában, munkaideje 20 óra/hét, továbbá elvárás a folyamatos rendelkezésre állás (személyes közreműködés). Feladata a napi adminisztráció elvégzése, segíti a projektmenedzsment tagok munkáját. Elvégzi a rá háruló tevékenységek kivitelezését, illetve az adminisztrációs feladatokat. Dokumentálja a projekt végrehajtását és befejezését. Segíti a projekt sikeres megvalósítását szolgáló csapatmunka kialakulását és fenntartását, támogatja a projekt működéséhez szükséges információáramlást és az információk naprakész kezelését. Részt vesz az ügyviteli, illetve dokumentációs rendszer kialakításában, valamint fenntartásában. A soft tevékenységekért felelős személy részt vesz a projekt megvalósításában, munkaideje 20 óra/hét, tovább elvárás a folyamatos rendelkezésre állás (személyes közreműködés). Feladata a programalaphoz, a programalapon kívüli tevékenységek megvalósításához szükséges segítség nyújtása, a lebonyolításban való részvétel, a hátrányos helyzetű akcióterületi lakosság minél szélesebb körben való bevonása a projektbe. Civil szervezetek, a lakosság, a helyi társadalmi réteg minél szélesebb körben való bevonása a programokba. A PME fentebb ismertetett szervezeti felépítése maximálisan biztosítja, azt hogy a beruházás minden a pályázat szempontjából releváns szakmai oldalról is megfelelően támogatva legyen a beruházás a szükséges szakértelemmel rendelkezők által. A projektmenedzsment tagok kiválasztására a projektjavaslat benyújtásának időpontjáig még nem került sor. A kiválasztás nyílt diszkriminációmentes eljárásban fog megtörténni, 3 ajánlat egyidejű bekérésével. A projekt végrehajtásához szükséges humánerőforrás rendelkezésre (projektmenedzsment szervezetben dolgozókra vonatkozó előfeltételek): Név/Munkakör megnevezése

Munkatapasztalat (év)

Projektmenedzser

Min. 3

Képzettség Projektmenedzsment területén szerzett 173

állása

Szervezetnél eltöltött idő (év) 0

Pénzügyi vezető

Min. 3

Projekt asszisztens

Min. 3

Soft tevékenységekért felelős személy

Min. 3

tapasztalat, szociális/társadalmi szakirányú felsőfokú végzettség Mérlegképes könyvelő, szakmai tapasztalat Felsőfokú végzettség Szociális, humánpolitikai végzettség

0 0 0

PROJEKTMENEDZSMENT SZERVEZET HIERARCHIÁJA

Projektmenedzsment szervezet Külső menedzsment

Belső menedzsment

Szociális szakember

Műszaki szakértő

Pénzügyi vezető

Projektmenedzser

Soft tevékenységeké rt felelős személy Projekt asszisztens

VI.4. A döntéshozatal, információáramlás és végrehajtás rendje A projekt megvalósításával kapcsolatos stratégiai döntéshozatalra a projektgazda hivatalos képviselője jogosult, kötelezettséget is csak ő jogosult vállalni. Ezen stratégiai döntések különösen: támogatási szerződés megkötése, támogatási szerződés módosítási kérelmeinek aláírása, PEJ és ZPEJ jelentések aláírása. A projekt operatív (napi szintű) döntéshozatali szabályait tekintve, a támogatási szerződésben rögzített feladat-, idő- és költségterv, a támogatási szerződés és a vonatkozó jogszabályok keretein belül a projektmenedzsment szervezet az operatív feladatokat önállóan végzi, a napi szintű ellenőrzési feladatokat is ellátja. 174

A projektmenedzsmenti munka keretében a projektmenedzsment szervezet negyedévente előre feladattervet készít, amely tartalmazza az adott negyedévre vonatkozó főbb feladatokat, az elvégzendő szakmai előrehaladással kapcsolatos feladatokat, az azokhoz szükséges erőforrások mértékét és rendelkezésre bocsátásának feltételeit, illetve az egyéb kötelezettségekkel (pl.: tájékoztatási kötelezettség) kapcsolatos feladatokat. Minden negyedév zárásaként az adott időszakra vonatkozóan szakmai jelentés készül, amely bemutatja a projekt előrehaladását, az esetleges eltérések okait és az abból fakadó kockázatok kezelésének módját, illetve szükség esetén javaslatot fogalmaz meg a támogatóval való tájékoztatási vagy szerződésmódosítási kérelmekkel kapcsolatosan. A projektmenedzsment szervezet személyi vezetői és a teljes munkafolyamat felelőse a projektmenedzser. A folyamatos szakterületi előrehaladást a hetenként megtartott operatív megbeszélések támogatják, ahol az egyes szakterületekért felelős projektmenedzsmenti tagok tájékoztatást adnak a hozzájuk tartozó szakterületi feladatok aktuális állásáról. A fejlesztési tevékenységek működésének rövid leírása A fejezetben megjelenítésre kerül a fejlesztéssel érintett infrastruktúrák működése, a működtetéshez kapcsolódó bevételek és kiadások köre, valamint meghatározásra kerül a működtetést biztosító szervezet. A működéshez kapcsolódó bevételek és költségek meghatározása, részletes bemutatása, valamint a fejlesztett infrastruktúra fenntarthatóságának feltételei a pénzügyi fejezetben kerülnek megjelenítésre.  Közösségi funkció – Multifunkciós közösségi ház építése A projekt megvalósításának ideje alatt a multifunkciós közösségi házban zajló „soft‖ tevékenységek szervezéséért, irányításáért és összehangolásáért a belső és külső projektmenedzsment szervezet, és a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ végzi, a szakmai irányításért a projektmenedzser a felelős. A multifunkciós közösségi házban a folyamatos és hosszú távú szakmai működtetés, szervezés, koordináció az önkormányzat feladatává válik. A multifunkciós közösségi ház feladata az lesz, hogy a létrehozott új terekkel és új szolgáltatásokkal a helyi integrációnak háttere legyen, a helyi lakosság közösségi életének új terévé váljon és kiegészítse a Művelődési Ház által nyújtott szolgáltatásokat. Az épület helyet biztosít a helyi polgárőr szervezet számára, akik biztosítják az épületek és a kapcsolódó projektelemek állagának megóvását. Az épület működtetésének és 175

fenntartásának költségei a tulajdonos önkormányzatot terhelik. A multifunkciós közösségi ház nyitva tartással rendelkező közösségi épület, benne információs iroda is működik. Az épület a város lakossága által közösségi célokra szabadon használható, használata előzetes egyeztetés után, nyitva tartási időn kívül is, időbeli korlátozás nélkül lehetséges. Minden nap 10:00-18:00-ig segítő alkalmazott áll a közösségi tér használói rendelkezésére: információnyújtásra, rendezvények előkészítésére, a szabályos és balesetmentes használat támogatására. A közösségi terek igénybevételéért a lakosság térítési díjat nem fizet. A multifunkciós közösségi ház bérbeadását nem tervezi az önkormányzat. o Városi funkció – Játszótér építése A közterület használatához kapcsolódóan bevételre nem számítunk. A létrehozott fejlesztések működésének biztosítása, karbantartásuk, állagmegóvásuk a tulajdonos önkormányzat feladata. A fejlesztéssel érintett területen (és a város össze közterületén) a működtetési, karbantartási és pótlási feladatokat az önkormányzat látja el. Feladatok szempontjából az alábbi tevékenységek elvégzése szükséges a fejlesztéssel érintett közterületeken: -

Parkfenntartás, üzemeltetés Parkkarbantartás, fenntartás Burkolt felületek (út, járda) tisztítása, üzemeltetése Burkolt felületek (út, járda) karbantartása, fenntartása Közvilágítás működtetése, karbantartása Városi funkció – térfigyelő kamerarendszer kiépítése

o

A létrehozott fejlesztések önkormányzat feladata.

működésének

biztosítása,

karbantartása

tulajdonos

Feladatok szempontjából az alábbi tevékenységek elvégzése szükséges a fejlesztéssel érintett közterületeken: -

Burkolt felületek (út, járda) tisztítása, üzemeltetése Technológia karbantartása

3.1.1. Szervezeti terv A pályázati fejlesztés működtetését, üzemeltetését az önkormányzat saját hatáskörben valósítja meg. Az újonnan létesített épületek, közösségi terek, a közterületek és zöldfelületek 176

gondozását és tisztántartását a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően az önkormányzat látja el. Minden projektelem esetében szükséges biztosítani a megvalósított tevékenység hosszú távú, de minimum 5 éves működtetését, fenntartását, ami figyelembe veszi a tulajdonosi, intézményi háttér esetleges változásait is. A pályázati projektelemeknél nem számolunk a tulajdonosi, intézményi háttér változásával. A pályázó önkormányzat a projektekre vonatkozó, fenntartási kötelezettségét vállalja, a megvalósuló fejlesztések működtetésével, fenntartásával hosszú távon számol, a szükséges költségvetési háttér biztosításával. Projektelemek tulajdonosa, fenntartója, az üzemeltetésben részt vevő szervezetek Fenntartásban közreműködő gazdasági szervezetek

Tulajdonos

Fenntartó

Multifunkciós közösségi ház építése

Önkormányzat

Önkormányzat

-

Játszótér építése

Önkormányzat

Önkormányzat

-

Térfigyelő kamerarendszer kiépítése

Önkormányzat

Önkormányzat

-

Projektelem

Multifunkciós közösségi ház üzemeltetése és eredményeinek fenntartása A multifunkciós közösségi ház a célcsoport kulturális eseményekkel, közösségépítő és információs rendezvényekkel kapcsolatos igényeit elégíti ki. A multifunkciós közösségi ház működtetése és a benne szervezett programok zökkenőmentes lebonyolítása érdekében minden programot, rendezvényt előzetesen rögzíteni kell. Az eseménynaptár megtekintése és a multifunkciós közösségi ház kapacitásainak lefoglalására a napi 10 órában rendelkezésre álló munkatárs közreműködésével lesz lehetőség. A projekt „soft‖ tevékenységeinek szervezéséért, irányításáért és összehangolásáért a konzorciumi partner, a Támasz Alapszolgáltatási Központ lesz felelős. A projekt „soft‖ tevékenységeinek megvalósításában a konzorciumi partner együttműködik a Mácsai Sándor Művelődési Házzal, a civil szervezetekkel, a Támogató Csoporttal és a helyi lakossággal. Tervezett nyitva tartás: H-P: 10-20 óráig Sz-V: igény szerint A multifunkciós közösségi ház működtetését, fizikai fenntartását a projekt megvalósítási és fenntartási időszakában 2 fő, napi 8 órában foglalkoztatott munkatárs segíti.  Közösségi Ház nyitása-zárása

177

    

Közösségi ház rendezvényeihez, az egyes csoportok zavartalan működéséhez a feltételek biztosítása (eszközök kikészítése, berendezés átalakítása és elrendezése), Közösségi ház nyitva tartásának idejében a kölcsönözhető eszközök kiadása és bevétele (kosárlabda, focilabda, pingpongütő és labda stb.); a programfüzetben az igénybevételhez helybiztosítás ügyintézése, a projekttel és a közösségi ház programjaival kapcsolatos felvilágosítás nyújtása (információs iroda), a közösségi ház állagmegóvása

A folyamatos és hosszú távú (a projekten kívül és a fenntartási időszakon túl) szakmai működtetés, szervezés, koordináció a Polgármesteri Hivatal feladata. A multifunkciós közösségi ház alkalmankénti használata iránti igényét jelezték előzetesen az alábbi csoportok:  védőnők és családvédelmi szakemberek - mentálhigiénés programok, előadások szervezésére;  Kaba Város Cigány Kisebbségi Önkormányzatának ülései  sportegyesületek találkozói A tervek szerint a közösségi ház oktató, foglalkoztató terme, illetve a multifunkciós közösségi terme bérbe vehető lesz. A multifunkciós közösségi ház működésének biztosítását (takarítás, karbantartás, javítás, pótlás) az önkormányzat biztosítja. A szolgáltató iroda a multifunkciós közösségi házban kerül kialakításra, ott fog üzemelni, a ház felépítéséig az önkormányzat az akcióterülten biztosítja a szolgáltató iroda működését alternatív módon. 3.1.2. Az üzemeltetés és működtetés pénzügyi terve, forrásai A fejlesztéssel létrehozott infrastruktúrák működtetésének és fenntartásának részletes pénzügyi terve és forrásai a Pénzügyi elemzésben kerülnek bemutatásra. Az Önkormányzat által megállapítható, hogy

megvalósított

fejlesztésekkel

kapcsolatban

összegzéseként

A projekt nem jövedelemtermelő voltából adódóan, a projekt befejezése után a teljes projektet vizsgálva a bevételek növekedése nem képes ellensúlyozni a működési kiadások növekedését. A nettó összes pénzügyi áram és a halmozott pénzügyi áram akkor lehet nem negatív érték, ha Kaba Város Önkormányzata a fejlesztés működéséhez hozzájárul Az Önkormányzat vállalja, hogy a fejlesztés fenntarthatóságának érdekében a szükséges forrásokat saját költségvetéséből egyéb bevételei terhére biztosítja. 178

A kiadási pénzáramok: a) Beruházási költségek: a beruházási költségek megfeleltethetőek az elszámolható költségeknek, melyek a „Koltseg adat‖„Beruh_utem‖ munkalapon szerepelnek b) pénzáramokat mutatjuk be, az értékcsökkenés nem része a működési költségeknek. A működési költségek becslése során külön kezeltük a változó és az állandó költségeket. A változó költségek valamilyen mennyiségtől függő költségek. Az állandó költségek (általános költségek) nem függnek a mennyiségtől. -

Üzemeltetési és karbantartási költségek: a szolgáltatások színvonalát mutatják meg. Az üzemeltetési költségeknél a változó és az állandó költségeket vettük számításba. Projektünk esetében változó költségeknek tekintjük a víz- és csatornadíjat, a fűtési díjat, áramdíjat, anyagköltséget és az egyéb üzemeltetési költségeket. Állandó költségnek a bérköltséget tekintjük (3 fő alkalmazása).

Közösségi funkció: Üzemeltetési költségekre éves szinten 9.747.720,- Ft került betervezésre a közösségi projektelem kapcsán (multifunkciós közösségi ház), mely összeg tartalmazz egyrészt a bérköltségek (2 fő pedig a multifunkciós közösségi házban), a rezsiköltségeket és az egyéb üzemeltetéshez kapcsolódó költségeket. A bérköltségek esetében 2 fővel és minimálbérrel számoltunk (jelenleg ennek költsége - garantált bérminimummal számolva bruttó 114.000,Ft/fő + 27% szociális hozzájárulási adó, azaz 144.780,- Ft/fő, 2 fővel számolva a bérköltség éves szinten 289.560,- x12 hó= 3.474.720,- Ft). Az üzemeltetés egyéb bérköltségen túli költségei (víz és csatornadíj, áramdíj, fűtési díj, anyagköltség, egyéb üzemeltetési költségek) havi szinten 500.000,- Ft-ot tesznek ki, melynek éves költsége 6.000.000,- Ft. A következő években 2% költségnövekedéssel számoltunk. Karbantartási költségekre éves szinten 600.000,- Ft került betervezésre a két projektelemre összességében. A következő években 2% költségnövekedéssel számoltunk.

Közszféra funkció: Üzemeltetési költségekre a multifunkciós közösségi ház tekintetében a polgárőrség vonatkozásában éves szinten 600.000,- Ft került betervezésre, mely összeg tartalmazza a rezsiköltségeket és az egyéb üzemeltetéshez kapcsolódó költségeket. Az üzemeltetés költségei (víz és csatornadíj, áramdíj, fűtési díj, anyagköltség, egyéb üzemeltetési költségek) havi szinten szinten 10.000,- Ft-ot tesznek ki, melynek éves költsége 120.000,- Ft. A következő években 2% költségnövekedéssel számoltunk. Városi funkció: 179

Üzemeltetés költségeire éves szinten 240.000,- Ft került betervezésre a városi funkciók kapcsán, mely összeg tartalmazza az üzemeltetéshez kapcsolódó egyéb költségeket, alapanyagköltségeket. A következő években 2% költségnövekedéssel számoltunk. Karbantartási költségekre éves szinten 1.200.000,- Ft került betervezésre, mely tartalmazza a kapcsolódó festési, javítási és egyéb költségeket. A következő években 2% költségnövekedéssel számoltunk. Soft tevékenységek:

Soft tevékenységek: A soft tevékenységekhez kapcsolódóan éves szinten 3.000.000,- Ft került betervezésre, mely a soft elemekhez kapcsolódó alapanyag, bérleti költségeket, egyéb költségeket tartalmazza. A következő években 2% költségnövekedéssel számoltunk.

-

Pótlási költségek (a referencia időszaknál rövidebb élettartamú eszközök helyettesítésével, felújításával járó költségek): az eszközök cseréje tartozik ide pl.: selejtezéskor végrehajtott cserék. A költség-haszon elemzés pénzforgalmi szemléleten alapszik, így értékcsökkenést nem tartalmaz. A pótlási költségek tényleges felmerülésüknek évében kerültek feltüntetésre. Számításaink szerint a vizsgált időtávon 2017-től kétévente válik szükségessé az eszközök cseréje.

A költségek becslése során éves szinten 2%-os költségnövekedéssel számoltunk. A pótlási költségek a közösségi és a városi funkciókhoz kapcsolódóan merülnek fel, a vizsgált időtávon csak a tárgyi eszközök pótlási költségei merülnek fel. A közösségi funkcióhoz kapcsolódóan a pótlási költségekre kétévente 2.500.000, Ft került betervezésre, míg a városi funkciókhoz kapcsolódóan 5 évente 1.000.000,- Ft került betervezésre. Üzemeltetési és karbantartási költségekkel a projekt megvalósítási időszaka alatt nem terveztünk.

180

20 20 13 14 Üzemeltetési KÜLÖNBÖZET

költség

Karbantartási KÜLÖNBÖZET

költség

0

0

0

0

20 20 13 14 Üzemeltetési projekt

költség

Karbantartási projekt

költség

0

0

0

0

-

20 20 13 14 Üzemeltetési költség projekt nélküli eset

-

Karbantartási költség projekt nélküli eset

-

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

10 314 10 521 10 731 10 946 11 164 11 388 11 616 11 848 12 085 12 327 12 573 12 825 13 081 720 014 435 064 985 283 050 371 339 045 587 058 559 4 920 000

5 018 400

5 118 368

5 220 694

5 352 566

5 432 304

5 540 718

5 651 533

5 764 564

5 880 156

5 997 452

6 117 402

6 239 749

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

10 314 10 521 10 731 10 946 11 164 11 388 11 616 11 848 12 085 12 327 12 573 12 825 13 081 720 014 435 064 985 283 050 371 339 045 587 058 559 4 920 000

5 018 400

5 118 368

5 220 694

5 352 566

5 432 304

5 540 718

5 651 533

5 764 564

5 880 156

5 997 452

6 117 402

6 239 749

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

181

c) Maradványérték: a maradványértéket a pénzügyi elemzésben a költségekkel ellentétes előjellel szükséges szerepeltetni, a működéshez kapcsolódó tételként. A maradványérték az eszközök értéke a vizsgált időszak végén. A költség-haszon elemzés által figyelembe vett időtáv nem feltétlenül esik egybe a beruházás során létrejött létesítmények, eszközök élettartamával. Ebből adódóan ezek a vizsgált időszak után is képviselnek valamilyen értéket. Ebben az esetben a figyelembe vett időtáv utolsó évében fel kell tűntetni a létesítmények, eszközök maradványértékét. Meghatározására az EU-s szabályoknak megfelelően három féle módszer lehetséges: -

-

-

A beruházási összeg csökkentve a várható élettartam alapján számított értékcsökkenéssel. Szükséges input: a beruházási elemek várható élettartama alapján kiszámított értékcsökkenési leírási kulcs. Az eszközök piaci értéke a vizsgált időszakot követően még hátralévő élettartamukra vonatkoztatva (azaz mintha az eszközöket az elemzési időszak végén eladnák). Szükséges input: piaci eladási ár. A vizsgált időszakot követően, az eszközök még hátralévő élettartama során az eszközökhöz kapcsolódóan felmerülő bevételek és kiadások nettó jelenértéke. Szükséges input: referencia időszakon túli bevételek és kiadások jelenértéke; beruházási elemek várható élettartama. 2 027 Maradványérték

431635536

1. Bevételi pénzáramok: A működési költségekhez hasonlóan, a működési bevételek esetében is be kell mutatni az adott kategóriába tartozó releváns bevételi tételeket. A projekt nélküli állapot és a projektes állapot bevételeinek különbsége mutatja meg, hogy a fejlesztés hatására, hogyan változnak előreláthatólag az egyes bevételi tételek. A bevételek tervezése során a projekt nem jövedelemtermelő voltából adódóan minimális bevétellel terveztünk, mind a multifunkciós közösségi ház, mid a játszótér, mind az útfejlesztés kapcsán. A multifunkciós közösségi ház esetében éves szinten 750.000,- Ft összegű bevétellel számoltunk. A bevételek tervezése során 2%-os növekedéssel számoltunk.

182

20 13

20 14

Infrastruktúra használatához kapcsolódó díjak KÜLÖNBÖZET

0

Föld vagy épületek értékesítése vagy bérbeadása KÜLÖNBÖZET Egyéb, ellenszolgáltatás fejében szolgáltatásnyújtás - KÜLÖNBÖZET

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

0

3 000 000

3 060 000

3 121 200

3 183 624

3 274 296

3 312 242

3 378 487

3 446 057

3 514 978

3 585 278

3 656 983

3 730 123

3 804 725

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Bevételek összesen

0

0

3 000 000

3 060 000

3 121 200

3 183 624

3 274 296

3 312 242

3 378 487

3 446 057

3 514 978

3 585 278

3 656 983

3 730 123

3 804 725

Egyéb bejövő pénzáram

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Bevételek összesen egyéb bejövő pénzárammal együtt

0

0

3 000 000

3 060 000

3 121 200

3 183 624

3 274 296

3 312 242

3 378 487

3 446 057

3 514 978

3 585 278

3 656 983

3 730 123

3 804 725

20 13

20 14

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

Infrastruktúra használatához kapcsolódó díjak projekt

0

0

3 000 000

3 060 000

3 121 200

3 183 624

3 274 296

3 312 242

3 378 487

3 446 057

3 514 978

3 585 278

3 656 983

3 730 123

3 804 725

Föld vagy épületek értékesítése vagy bérbeadása projekt

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Egyéb, ellenszolgáltatás szolgáltatásnyújtás - projekt

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Bevételek összesen

0

0

3 000 000

3 060 000

3 121 200

3 183 624

3 274 296

3 312 242

3 378 487

3 446 057

3 514 978

3 585 278

3 656 983

3 730 123

3 804 725

Egyéb bejövő pénzáram

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Bevételek összesen egyéb bejövő pénzárammal együtt

0

0

3 000 000

3 060 000

3 121 200

3 183 624

3 274 296

3 312 242

3 378 487

3 446 057

3 514 978

3 585 278

3 656 983

3 730 123

3 804 725

20

20

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

fejében

történő

történő

183

13

14

Infrastruktúra használatához kapcsolódó díjak projekt nélküli eset

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Föld vagy épületek értékesítése vagy bérbeadása projekt nélküli eset

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Egyéb, ellenszolgáltatás fejében szolgáltatásnyújtás - projekt nélküli eset

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Bevételek összesen

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Egyéb bejövő pénzáram

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Bevételek összesen egyéb bejövő pénzárammal együtt

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

történő

184

A részletezett (fő- és alsoronkénti) bevételi és kiadási tételek bemutatása a fentiek szerint történik a projekt nélküli és a projektes állapotban. Alátámasztásra kerültek, hogy az egyes bevételek és kiadások miért és hogyan változnak meg a fejlesztés hatására. Mivel a fejlesztés hatására megváltozó bevételekhez/ kiadásokhoz fajlagos bevételek/ kiadások, illetve mértékegységek rendelhetőek, így ezek bemutatása is megtörténik a fentiek szerint. A bevételek és kiadások tervezése a vállalt indikátor mutatókkal összhangban kerültek kidolgozásra.

Az „Onero hitel‖ munkalapon található táblázat a következő munkalapon található pénzügyi fenntarthatóság tábla részét képezi. A projekt megvalósítása után a projektnek fenntarthatónak kell lennie. Ez azt jelenti, hogy egyik évben sem lehet a halmozott pénzügyi pénzáram negatív. Mint az alábbi táblázatban látható az önerő mértéke 0, mivel a pályázat teljes mértékben állami támogatásból valósul meg. A halmozott pénzügyi pénzáram egyik évben sem negatív. A fenntartáshoz szükséges önerőt Kaba Város Önkormányzata saját költségvetése terhére biztosítja. A „Penzugyi elemzes‖, valamint a „Tanulmany tabla‖ munkalapok tartalmazzák az eddig megadott adatokat, illetve a belőlük számított mutatókat, fontosabb értékeket. A pénzügyi elemzés táblázat tartalmazza a költségek és bevételek összegzését, a támogatási arány számított érétkét, valamint a fenntarthatóságra vonatkozó összesítéséket. A pénzügyi fenntarthatóság vizsgálatának célja a projekt hosszú távú pénzügyi egyensúlyának bemutatása. Az elemzés során kapott eredmények, különös tekintettel a saját forrás biztosításra ránk nézve kötelezettségeket jelentenek. A pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata a pénzügyi elemzés kulcsfontosságú része, hiszen a projekttel szemben elvárás, hogy a 15 éves referencia időszakban igazolva legyen a folyamatos pénzügyi likviditás. A projekt pénzügyileg fenntartható, hiszen a kumulált pénzáram egyik évben sem negatív (maradványértéket nem szerepeltettünk, mivel az pénzügyileg nem realizálódik). Az egyes bevételi és kiadási tételek a „Tanulmány táblában‖ kerülnek összegzésre, továbbá itt jelenik meg a projekt nélküli, valamint a támogatott projekt állapotra vonatkozó teljesítménymutatók eredménye is. A pénzügyi megtérülés legfontosabb mutatószámai: 1. FNPV (pénzügyi nettó jelenérték) Megmutatja a projekt időtartama alatt keletkező pénzáramok (bevételek és kiadások) jelenre 185

diszkontált értékét. Amennyiben a nettó jelenérték a 15 éves referencia időszak alatt pozitív, ez a projekt pénzügyi megtérülését jelenti a vizsgált időtávban. Csak a megvalósuláshoz szükséges mértékű támogatást igényel a projekt, túl-támogatás nem történik. A projekt megfelel az FNPV teljesítménymutatóval szembeni elvárásnak, hiszen értéke negatív (-319.901.562,- Ft). 2. FRR (pénzügyi belső megtérülési ráta) Az FRR azt a diszkontrátát fejezi ki, amelynél az FNPV=0. Amennyiben a belső megtérülési rátája magasabb, mint az alkalmazott 8%-os diszkontráta, a projekt pénzügyi nettó jelenérték pozitív. Az FRR számításához az FNPV számításával megegyező képlet használható, azzal a különbséggel, hogy adott az FNPV nagysága (zérus), és a kamatlábat keressük. A részletes elemzésben az FRR teljesítménymutatóval szembeni elvárás, hogy alacsonyabb legyen, mint az alkalmazott pénzügyi diszkontráta, azaz 8%, esetünkben a projekt megfelel ezen feltevésnek, hiszen a FRR 0%. Továbbá a pénzügyi elemzés azt is alátámasztja, hogy projektünk esetében az egyes években a halmozott működési pénzáram nem negatív, mely megfelel a támasztott követelményeknek. Projektünk nem jövedelemtermelő projektnek minősül, ezért esetünkben a közgazdasági költség-haszon elemzés, a közgazdasági teljesítménymutatók vizsgálata nem releváns. A projektnek azonban vannak externális hatásai, melyeket az alábbi táblázat foglal össze:

186

2 0 Össze Jelen 1 sen érték 3

Megnevezés Használóknál jelentkező hasznok

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

3 542 1 981 87 879 642 000 011 737 0 0 000

100 800 000

117 288 000

137 000 160

160 579 843

188 799 056

222 584 176

263 046 827

311 520 924

369 607 135

439 226 229

522 683 095

622 743 566

22 000 000

26 400 000

31 680 000

38 016 000

45 619 200

54 743 040

65 691 648

78 829 978

94 595 973

113 515 168

136 218 201

163 461 842

196 154 210

A projekt eredményire települő vállalkozások által előállított hozzáadott érték növekedés

20 000 000

20 400 000

20 808 000

21 224 160

21 648 643

22 081 616

22 523 248

22 973 713

23 433 188

23 901 851

24 379 888

24 867 486

25 364 836

Önkormányzat iparűzési származó bevételnövekdés

45 000 000

54 000 000

64 800 000

77 760 000

93 312 000

111 974 400

134 369 280

161 243 136

193 491 763

232 190 116

278 628 139

334 353 767

401 224 520

3 542 1 981 87 879 642 000 011 737 0 0 000

100 800 000

117 288 000

137 000 160

160 579 843

188 799 056

222 584 176

263 046 827

311 520 924

369 607 135

439 226 229

522 683 095

622 743 566

Externális hasznok

0

2 0 1 201 4 5 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026 2027

A projektelemek közelében lévő 1 066 kereskedelmi egységek nagyobb 925 forgalma 259

Összes haszon

adóból

0 0 0

657 611 943

187

VII. MELLÉKLETEK Áttekintő térképvázlatok 1.1. Az akcióterület elhelyezkedése a településen belül 1.2. A korábbi fejlesztési helyszínek elhelyezkedése 1.3. Az egyes akcióterületi ingatlanok tulajdoni helyzete 1.4. A megvalósításra tervezett összes beruházási jellegű tevékenység földrajzi helye, kiemelve a pályázat projektelemeit 1.5. Funkciók és azok elhelyezkedése az akcióterületen 2. Jogosultság igazolása: jogosultsági indikátorok érétkének táblázatos összefoglalása 3. Településszerkezeti terv 4. Egyeztetések dokumentációja (emlékeztetők, jelenléti ív) 4.1. Közműszolgáltatókkal folytatott egyeztetésekről 4.2. Érintett hatóságokkal folytatott egyeztetésekről – nem releváns 4.3. Térfigyelő kamerarendszer kiépítés és bűnmegelőzési programok esetében a területileg illetékes rendészeti szervvel folytatott egyeztetésekről, az akcióterület közbiztonsági problémáinak megoldásához történő hozzájárulásról, a fejlesztési program megismeréséről 4.4. Nyilatkozat a területileg illetékes rendészeti szervtől a projektben való együttműködésről 4.5. Civil szervezetekkel, lakossággal, gazdasági szereplőkkel, egyéb intézményekkel folytatott egyeztetésekről 4.6. KKV-val lefolytatott egyeztetésekről a kerékpárforgalmi létesítményeket érintő kritériumok vonatkozásában – nem releváns 5. Programtervezet a projekt keretében fejleszteni kívánt intézmények vonatkozásában 6. A projektmegvalósításra és fenntartásra vonatkozó rendezvénynaptár 7. Képzési terv 8. Városmarketing stratégia – nem releváns 9. Egységes arculati stratégia – nem releváns 10. Homlokfelújítási alap kialakításáról szóló önkormányzati rendelet – nem releváns 11. Telepített növények listája 12. Parkolási koncepció és parkolási rendelet 13. Támogatói Csoport dokumentációja 13.1. Alakuló ülés jegyzőkönyve 13.2. Együttműködési megállapodás 14. Tervezői nyilatkozat költségmegosztásról – nem releváns 15. A projektben résztvevő társasházak közgyűlési határozata az együttműködési szándékról – nem releváns 16. Projektmenedzsment 16.1. A menedzsmentben részt vevők önéletrajza 16.2. A menedzsmentre vonatkozó közbeszerzési kiírás dokumentációja – amennyiben a pályázat benyújtásakor még nem ismert a menedzsmentet alkotók személye 17. Kérdőívek, jegyzőkönyvek csatolása az igényfelméréshez kapcsolódóan 1.

188