Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
KELET-KÖZÉP-EURÓPATANULMÁNYOK / 2. RÉSZ NEMZETI ÉBREDÉS, ETNIKUMOS FELOSZTÁSBAN I. ELMÉLETI FELVEZETÉS Nemzeti ébredés általános jellemzői mi a nemzet? ilyenkor nemzet születik, ezért fontos ez. nem az etnikumokból indulunk ki (bár így nevezzük őket). mikor lesz az etnikumból nemzet? külső körülmények (történelmi, polgári forradalom, ilyenek) hatására lesz etnikumból nemzet nyelvi etnikai csoportok (alsóbb szint) mikor válnak nemzetté? négy tényező fontos Romsics szerint o genetikai rokonság, itt két fogalom fontos. endogámia: törzsi társadalmakra jellemző. a társadalom legfőbb összetartó ereje a vérségi származási kötelék exogámia: fejlettebb társadalmakra jellemző. a fő erő a tanult kulturális minták, és az együttélés 19. században jellemző a térségre a nagyarányú genetikai keveredés zadruga: társadalom kisebb egysége, úgy is fordítják h nagycsalád. közeli és távolabbi rokonság is, vérségi alapon szerveződik. klán-struktúra bizonyos helyeken. albánokra jellemző. fontos az elszigetelt közösségeknél az összetartozás tudat, náluk erősebb. két fenyegetés: beolvadás és a megsemmisülés. kevésbé rossz ha csak részben adja fel az eredeti kulturális identitását. kik azok akik elszigetelt közösségek, de nem olvadtak be? jó példa az albánok, nagyon mások mint a környékbeli népek. románok is ilyenek, balti népek is tipikusan ilyenek, és a magyarok. mi is olyan népekkel vagyunk körülvéve, akik nagyon mások. szláv népekre nem jellemző a félelem, h beolvadnak. o közös terület megléte meghat területhez való érzelmi kötődés hazaszeretet 19. szban lesz igazán fontos o vallás ez egyfajta kulturális jellemző a skizma (egyházszakadás 1054) kialakul a ker. keleti és nyugati ága. ez nem jelenti azt h a keleti rész vagy a nyugati rész homogén lenne. a térségben ez különösen jellemző. szlovénektől románokig, lengyelektől albánokig nézzük mi. ortodoxia: ezen belül is vannak alcsoportok, és jellegzetesen ebben a térségben etnikai csoporthoz kötődően jönnek létre az alcsoportok! pl. 55
Kelet-Közép-Európa | 2012
o
Lara ©
bolgár ortodox egyház, szerb ortodox, stb. ez nem töri meg az ortodoxia hierarchikus rendjét. nyugati sem egységes. még a ref. előtt két csoport van, római és görög katolikusok. görög: ukránok egy része, fehéroroszok egy része, erdélyi románok csoportjai is római kat. nyugatinak a tagolódását mélyíti tovább a protestantizmus elterjedése. etnikumokhoz kötődően is meg lehet mondani h melyiknél melyik jellemzőbb. pl. Románia/Erdély. Erdélyben a magyarok általában kálvinisták. aki német az meg ált. lutheránus. aki meg román az vagy görög katolikus vagy ortodox. délszlávok körében: vallás az identitásformálás elsődleges pillére. bosnyákoknál és szerbeknél ez nagyon igaz etnocídium jelensége: két népcsoport, akik egy területen nem azonos súlyban vannak jelen, között az alá-fölé rendeltség állandósul. nem feltétlen számbeli különbség, hanem dominanciabeli akkor teljes, ha az egyik népcsoport megszűnik. szlovéneknél lehetett volna opció, de nem történt meg. tudunk népeket akik eltűntek, pl. az illírek. balti népek német területekkel való egybefonódása – ebből is lehetett volna etnocídium.
a nyelv 11. századig jellegzetesség Közép és Kelet-Európában latin nyelv dominanciája Dél-Kelet-Európában ezzel szemben a görög uralma. ilyen nyelveken a művelt, legfelsőbb rétegek érintkeznek a többiek helyi tájnyelveket beszélnek 18. századig sokkal inkább jelentősége van h hol él földrajzilag, mint az h melyik etnikumhoz tartozik. regionális identitás a helyi nyelvek miatt törekvések h ezek felváltsák a lingua francakat.
Nemzeti ébredés állomásai irodalmi nyelv kiválasztása/megteremtése. ebben van azért mesterségesség, bele szoktak nyúlni a nyelvbe. ennek a nyelvnek a kodifikálása, kiadják a nyelvkönyveket, szótárakat. + elkezdik kiadni ezen a nyelven a nemzeti eposzokat, meg a népszerű költők/írók műveit. helyi nyomtatott sajtó és könyvkiadás. „dicső múlt felfedezés” (Romsics) fel kell fedezni és helyenként meg kell alkotni a történelmet, tehát itt is van belenyúlás. etnahistorikus emlékezet. vannak történelmi tények, amiket mérlegelnek, és van amit kivesznek mert nem tetszik nekik, vagy úgy gondolják nem kellene hangsúlyozni. stb. Bizonyos dolgokat kiszínezünk, elkenünk, és akkor ezt megírjuk. művészeti ágaknak is kommunikálniuk kell ezt az újfajta történelem-szemléletet. nemcsak a képzőművészeteknek kell aládolgozni, hanem a néprajznak is! 56
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
oktatás, és kulturális intézmények (akadémiák, múzeumok, egyletek) is átvegyék ezt, és terjesszék.
II. SZERBEK Adatok enikumok: o Szerbiában él a legtöbb szerb, meglepő módon o ők a legnagyobb nép a balkánon o 6,2 millió szerb Szerbiában o Koszovót külön említsük meg: 120 ezer szerb o Montenegró: 200 ezer szerb (680 ezer összesen!) o Bosznia: 1,7 millió szerb, nagyon fontos o Horvátország: 200 ezer o Szlovákiában 38 e o Macedóniában 35 e történelem o 7 sz. jönnek a szláv törzsek, köztük a mai szlávok o 12. sz.-ig nagy népek uralma alatt sínylődnek (bolgárok és bizánciak). kereszténységet a 9. sztól veszik fel, keleti kereszténységet. o van-e önálló államuk? van, 12-13 sz.ban lesz napirenden. a fordulójára sikerül a szomszédos nagy birodalmaktól függetleníteni sok szerb részt. Stefan Nemanja függetleníti a nagy birodalomtól a szerb területek egy részét, és sikerül létrehoznia egy államot két területből: Raska és Zéta. Raska: KoszovóMontenegrói részek ma, Zéta ettől kicsit nyugat-délnyugatra, zömmel Montenegró. o ekkor elsősorban Bizánctól kell függetleníteni. o I. szerb király, 1217 Stefán, kisebb fiú Szávaként ortodox egyház feje. Ők a bizánci nemtom ki fejének fiai o állam fénykora Dusan alatt. 1331-55 uralkodik. legnagyobb kiterjedésű ekkor a szerb királyság, Duna és Égei tenger között van. sok más mai állam területére (Görögország északi része, Albánia, Macedónia) átnyúlik o jönnek az oszmán törökök. 1371, maricai vereség (mai Macedónia területén van). 1389, rigómezei (Kosovopolje, kosovo=rigó ) vereség, szerbeknek meghatározó o 15. sz végéig (1459) szerb részek mind betagozódnak az oszmán birodalomba. önálló államiság 0. nincs ekkor szerb állam. o 19. sz: törökellenes felkelések. 1. szerb felkelés 1804-13. szerb helyi urak („knyáz” jelentése herceg, fejedelem) összeállnak végre és létre tudnak hozni egy sereget. némi orosz támogatás a háttérben. Karagyorgye dinasztia áll a felkelés élére. o elbukik, leverik őket a törökök. 2. felkelés 15-től, Obrenovics dinasztia (másik legjelentősebb család) áll az élére. 1833. sikerül az autonómiát elérni. korábbi belgrádi pasalikból szerb fejedelemség lesz kiterjedt autonómiai jogokkal. o két dinasztia közötti vetélkedést is indukálja. o 1878: meggyengül az OB, ki tud válni független államként (berlini kongresszus)
57
Kelet-Közép-Európa | 2012 o
o
o
o
Lara ©
nem minden terület tartozik oda amit akartak, marad török kézen pár, legfájóbb: Koszovó még a töröké, és a szandzsák is. (Montenegró/Szerbia határán van, bosnyákok élnek itt! Kiskérdésben lehet) harmadik terület ami nem az övék: Bosznia. ez meg az osztrákokhoz kerül majd. 1872 első király is megvan. 20. sz: balkán háborúk (1912-3) tét: még török kézen lévő balkáni területeket el kell venni tőlük, ezek zömmel az ún. makedón részek. 1912, megtámadja egy helyi balkáni szövetség az OB-t, szerbek, Montenegró, bolgárok, és a görögök mennek nekik. rommá verik a törököt, visszaszerzik a cuccot és osztozkodni kezdenek. a bolgár fél elégedetlen és ezért kirobbantja a második balkáni háborút. korábbi szövetségeseinek megy neki. Törökország csatlakozik a szerbekhez románok is kicsit. megverik persze a bolgárokat, és kevesebb területet kapnak, mint amúgy kaptak vna. 1913, végeredmény, részekre osztják a megnyert területek Görögország: égei makedón területek. területek kb fele. szerbek, második legnagyobb rész: vardari makedón részek, mai Macedóniával sok átfedés. bolgárok: pirini makedón részek. 1. vh vége, 1918-ban jön létre az I. jugoszláv állam, a Szerb-Horvát-Szlovén királyság.
Nyelvek nacionalizmus megkésetten jön a Balkánra, tehát megkésett nemzetfejlődés a jellemző a szerbekre 19 sz. majdnem közepén kerül kiválasztásra az irodalmi nyelv van előtte liturgikus óegyházi szerb, elsősorban egyház használja és írásbeliségben használatos. nagyon szűk réteg. többiek a helyi nyelvjárásokat beszélik Vuk Karadzsics, irodalmi nyelv kiválasztása. Egy hercegovinai délszerb nyelvjárást választanak. cirill betűkkel írnak a szerbek, elvileg állandóan így írnak. néha van latin betűs bizonyos időszakokban (II. jugoszlávizmus alatt) de csak a cirill mellett sosem helyett. tito alatt. szerbhorvát nyelv: mivel hasonló a két nyelv, ez alap lehet egy közös érintkezési nyelvhez a délszláv együttéléshez. hogy jön ez ide a 19 században, amikor ez a nacionalizmus időszaka. ez a nagy birodalmakhoz képest értelmezhető van olyan h illírizmus. horvátok körében jelenik meg ez az ideológia. ausztroszlavizmus: délszlávok önmagában nem elég hatalmi tényezők, kellenek hozzá az osztrákok, közjogi kapcsot meg kell őrizni horvátok és szlovének körében jelenik meg, szerbek nem kíváncsiak erre 1850 bécsi irodalmi egyezmény: egyesített nyelvet leírják, rögzítik h van ilyen. kitalálják, de még nem alkotják meg, több mint egy évszázadot kell várni, 1954, h legyen is valami konkrétan. újvidéki egyezmény. kimondják: szerbek-horvátok-montenegróiak nyelve egy, amelyik két központ körül fejlődött ki, két kiejtési móddal (Zágráb és Belgrád) hivatalosan ez alapítja meg a szerb-horvát nyelvet, ezután kezdenek megjelenni az első nyelvkönyvek és szótárak. lesz egy keleti meg egy nyugati része! a szótárak úgy néznek 58
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
ki, hogy két alakot adnak meg egy szóhoz. a helyi nyelvek számítanak, inkább regionálisan. ekavica (keleti, szerbes) és ijekavica (nyugati, horvátos) 1992, széthullik Jugoszlávia, ekkor a szerb-horvát nyelv létjogosultsága is megszűnik: fiktív nyelvhalál. sokan azt mondják, van egy délszláv nyelv, és ennek dialektusai, beszélt változatai vannak. egyik a horvát, másik a szerb, stb. nem is az a lényeg h van-e elég különbség ahhoz h két külön nyelv legyen. az a lényeg h van-e identitás teremtő szerepe identitásformáló szerepe túlnő az akadémiai nézeteken. így viszont elismerhetjük h van külön nyelvük, mert ez tiszteletadás.
Vallás kulturális karakterisztikák közül ált. meg lehet mondani h melyik a fontosabb, a nyelv v a vallás. a szerbeknél az elsőrendű identitás elem a vallás. ez az ortodoxia török idők, millet rendszer ekkor a nem muszlim részeket milletekbe sorolták, az ortodox millet volt a leglényegesebb. vallási alapon sorolták be. egyház hatalma megmaradt. ortodox millet feltételezi h az oszmánok nem akarják korlátozni az ort. millet-et, a porta hagyja nekik irányítani magukat. egyház a legfontosabb akkor még, közigazgatásilag meg mindenhogyan ez az egyház folyamatosan azt kommunikálja a szerbségnek h ők különállóak. keveset találkoznak a mindennapi életben a megszállókkal. tudatosan nem keverednek velük, nem házasodnak, mert hát ők magasabb rendűek több mint 500 évig volt oszmán uralom konstantinápolyi v bizánci pátriárkák alatt áll hagyományosan 5 nagy pátriárka létezik, hozzájuk tartoznak a patriarkátusok. konstantinápoly, antiochia, róma, alexandria, jeruzsálem római az maga a pápa. de csak egy a pátriarkák között. nyugatiban csak egy fő van szal: konstantinápolyi pátriárka alól sikerül függetlenedniük, ez jó Ipek (Pec) a szerb autokefál egyház központja (Koszovóban van) 15-18 századig van így, akkor visszarendelődik alá, aztán megint független lesz majd háborúnál a vallás szerepe mindig megnő további fontos identitás elemek o szétszórtság: amíg ezek az államok, ahol ők vannak, nem függetlenek, addig nincs gáz (tehát amíg van Jugoszlávia, addig oké, védettek) de ha függetlenek lesznek, akkor minden állam úgy dönt a kisebbségeiről ahogy akar szerbség egynegyede él a szűk Szerbia határain kívül nagy szerb gondolatiság megjelenése, 1844ben először: Tervezet: Ilia Garasanin szerb belügyminiszter írja le először van maximum igény lista meg sok kisebb. a maximumba minden benne van: Szlovénia, Horvátország, Bosznia, Macedónia, Montenegró, Koszovó, Magyarország déli része, Ausztria déli része, Görögország északi része,
59
Kelet-Közép-Európa | 2012
o
o
Lara ©
Albánia nem azt mondják, h ahol egy szerb is él, az Szerbia (vagy ahol egy szerb sír is van) regionális sokféleség: szerbségre is igaz h a regionális identitások fontosak és nagyon fontos h ki az aki vajdasági szerb, ki krajinai, stb. van összefűző erő, és ez az ortodoxia, de: az országon belül és a szerbség mint etnikumon belül is vannak eltérések ortodoxia szempontjából. délszerb szerbek komolyabban veszik az ortodoxiát. jobban meggyökeresedtek a bizánci formák, rurális életmód, európai fejlődéstrendekbe ezek a területek kapcsolódnak be a legkésőbb. a modern polgári szellemiség ide ért el a legkésőbb, ha egyáltalán elért. kicsit a szerbek is félelmetesnek tartják őket. akik körbekerítetten élnek, azokra is jellemző militarizmus szerbeket általában harcos nemzetként tartják számon. sok sikeres csatájuk van, világháborúban is ugye nyernek Dobrics Csoszics: szerbség sorsa h megnyeri a háborút és elveszíti a békét.
Szimbólumok görög kereszt, és a négy mezőben egy-egy cirill SZ betű található. Kb. jelentése: csak az egység mentheti meg a szerbséget. későbbi szent Száva mondja, aki megalapította a szerb ortodox egyházat. háborúk alatt nyilván használják ezt a szerbek, de sajnos összekapcsolódik etnikai tisztogatással, meg népirtással és az ezeket használó rezsimmel. innentől kezdve a nem-szerbeket rettegéssel tölti el ez a szimbólum. szerb zászló a pánszláv trikolorral: piros-kék-fehér. sok szláv népnél ezek a színek vannak kétfejű fehér sas is fontos szimbólum három ujj kinyújtva: szent háromság (ortodoxiából), de focimeccsen is mutogatják (győzelem, mi vagyunk a szerbek, stb.) Ceca, énekesnő. Turbofolk, 90es évek elején, zenei irányzat. háborús műfajjá válik. majd ez lehull róla. folk alap rockkal felturbózva, legnépszerűbb. nagyon népszerű a városi fiatalok között. volt ennek régen egy összekapcsolódása a háborúval. ennek ellenére nem csak a szerbek hallgatják, hanem bárki. Ceca Arkan háborús bűnös felesége. ő erősen népirtott, saját szimbóluma volt, albínó kistigrisek. (nehéz lehetett folyton beszerezni őket)
III. HORVÁTOK Adatok 3 nyelvjárás: sto, kaj, csa etnikai arányok: 4 millió Horvátországban, 650.000 BiH-ban, 70 ezer SRB-ban a kajt beszélik a legtöbben akkor, de nem azt választják – kaj a mai szlovén Ljudevit Gaj választja ki a nyelvjárást Jernej Kopitar: szlovén nyelvész; összehasonlító szláv nyelvészet alapjait ő rakja le; Vuk Karadzsics a tanítójának tekintette; nyelvi alapokon nála jelenik mega délszláv gondolatiság; szláv együttélést Habsburg vezetéssel gondolta – ausztroszlávizmus 60
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
Gaj: ikonikus alak a nemzeti ébredésben; illírizmus egyik alapítója (Napóleoni Illír Királyság 1822-ig létezett: Horvátország, Isztria, Krajina, Karintia, Fiume, Dalmácia – Gajnak ez tetszett, de ő még Szerbiát és bolgár részeket is bevett volna, meg Boszniát is); magyarellenes volt nagyon, a magyarokkal szemben határozta meg az identitást latin írásjelek! szerb-horvát nyelv a 2. Jugoszlávia alatt; 1990-es években ismét önálló horvát nyelv; önálló országhoz önálló nyelv; szerb-horvát nyelv alatt megáll a nyelvfejlődés; újonnan kreált szavakat a szerbek veszik át vallás, nyugati keresztény, katolikus; reformer irányzatok nem igazán sikeresek vallás annyira nem fontos, csak a helyi szembenálláskor: szerbek, bosnyákok háborúban felértékelődik a vallás 2. Jugoszlávia: feszült a viszony a horvát egyház és a Párt vezetése között; 1970-es években jön II. János Pál és enyhít a feszültségen (több szocialista országot is bejár) II. vh: usztasák és az egyház között szoros kapcsolat (1941-45) horvát identitás elemei o nyelv o katolicizmus o regionális sokféleség o hova pozícionálják magukat és milyen a viszonyuk a szomszédokkal főleg a magyarokkal való viszony 19. sz-tól: magyarokkal való szembenállás felerősödik II. Jugoszlávia: nem vagyunk érdekesek ’80-as években megint fontosak leszünk, mert gyorsan váltunk rendszert, meg tök jók vagyunk; ők meg beragadnak Jugoszláviába… ’90-es évek: előbbre tartunk, ezért segíthetünk nekik fegyvert is szállítottunk nekik a háború alatt 2000 óta nagyon támogatjuk őket az európai folyamathoz való felzárkózásban Jellasics szobor sem néz már Bp. felé… identitásuk közép-európai része: ők és a szlovénok mások, fejlettebbek, jobbak bla-bla… o ez a fogalom a ’90-es években lesz fontos o Közép-Európa nekik a gyorsan haladó országokat jelenti; Szlovénia kezdi '90-es elején, aztán majd HR is mediterrán identitás erősítése o egész új, és a turisztika miatt jó
Szlovén-horvát viszony sokszor együtt mozognak a horvátokkal a történelemben, de nem igazán szeretik egymást gyakran egy kalap alá vesszük őket és ez nem jó szlovének félnek az asszimilációtól, mert kevesen vannak, a horvátok meg sokan Valaki a 19.században azt mondta: szlovének „alpesi horvátok” szlovénok: kaj horvát a szlovén, a sto horvátok meg szerbek 2. Jugoszláviában: ők a két gazdag ország: ők a kassza, ez hozza össze őket; ’90-91-ben ugyanazt csinálják, aztán leszakadnak szlovénok 10 napos háború és annyi, horvátoknál meg háború 61
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
’91-ben „csatlakozik” Közép-Európához és halad; innentől „szétszakadnak” azóta sok vitájuk van egymással, SLO szívatja HR-t ma már támogatja a csatlakozást horvátok jóban vannak az osztrákokkal! olaszokkal nem voltak annyira jóban, mert ez is széttagolta őket; ma már oké.
Horvát szimbólumok szláv színhármas címer: sahovnica/kockarica a neve csak a 16. sz-ban terjed el széles körben több legenda: fehér és vörös horvátok, ezért piros-fehér a pajzs sakktábla: sok háború Velencével; horvát király fogságba esik a 10. században; alku: ha a horvát legyőzi sakkban a dózsét, akkor ismét szabad lesz; és 3x is legyőzi a legenda szerint ’90-es évek: visszajön a sahovnica, meg a kuna, amik usztasa dolgok voltak… szerbeket ez piszkálja
IV. LENGYELEK Adatok államiság: Piast-dinasztia, I. Mieszko katolicizmus: 10. század 12. században széttagolódik 14. században újraegyesítés 1320-ban, I. Ulászló III. Kázmér: lengyelek és litvánok között közeledés 1385-1569: lengyel-litván perszonálunió, utána valódi unió 1795-ig lengyel aranykor: 16. század kiterjedt szabadságjogok voltak ekkor, liberum veto intézménye > gyengülés 3 felosztás 1772, 1793, 1795 19. sz.: felkelések, jelentős oroszosítás Galícia, Krakkó az identitás megőrzésének központja 1918-ban megint létrejön II. vh-t jól megszívják etnikai arányok o 38 millióan Lengyelországban, 250.000 Litvániában, 140.000 Ukrajnában, 70.000 Oroszországban, 300-400 ezer Fehéroroszországban. o USA: 10 millió lengyel származású! identitás o szarmatizmus o katolicizmus o védőbástyaszerep o vallási tolerancia o szabadságvágy o multietnikus együttélés tradíciója
62
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
Identitás szakaszolása 1. szakasz: 15-17. sz.; virágzó köztársaság időszaka o szarmatizmus: egységes lengyel nemesi kultúra 16-18.sz. o földrajztudósok találják ki és terjesztik ezt Lengyelországban o „Szarmatia”: Lengyelország és Litvánia területét fedi le o szarmaták iráni eredetű törzsek, és itt szóródnak szét o miért kellett ez a koncepció? mert a lengyel-litván unió sok különböző népekből állt, kellet egy közös gyökér, ideológia o a szarmatizmus egy életstílus, világnézet o szabadságszeretet a része o messianisztikus küldetéstudat is a része o hatalommal szembeni ellenállás, engedetlenség is a része o a Köztársaság a legtökéletesebb forma o kis- és középnemességre jellemző; ez a csoport erős hanyatlásnak indul o 18. században már fanatizmusként, tudatlanságként, iszákosságként és lázadásként írnak róla a felvilágosodás miatt o elején 15-16. században segíti ez az ideológia birodalmat, mert ekkor a legerősebb; 17-18. században már a hanyatlást jeleníti meg o másik identitás elem: máglyák nélküli Lengyelország (15-16. sz.) o vallásháborúk alatt ez a nyugalom szigete o 3. elem: keresztény katolikus identitás 14-15. századtól jelen van o Lengyelország Európa védőbástyája koncepcióval függ össze; környéken nem katolikusok vannak: poroszok, svédek, törökök, oroszok 2. szakasz; 18. sz. 2. fele o felvilágosodáshoz kapcsolódik o Lengyelország uccsó pár éve o reform ogy. 1791: első európai írott alkotmány: május 3-i alkotmány o visszanyírják a nemesség túlzott jogait 3. szakasz: felosztottság időszaka; lengyel romantika o 2 területen: történeti, és irodalmi-politikai o eposzok stb. o Adam Mickiewicz, Juliusz Slowaci, Zygmunt Krasinsi o felkelések: 1830-31-es novemberi felkelés, 1863-64-es januári felkelés o nemcsak maguknak, hanem másnak is vívják a szabadságot – Mickiewicz o politika: toleráns, multietnikus szellemiség koncepciója megmarad: Joachim Lelewel, Adam Czartoryski o két nagy téma a politikai nacionalizmus terén: újraegyesítés szükségessége és mikéntje o elsőben mindenki egyetért o második már kicsit balhésabb o nyugat-európai nemzetfelfogás: nemcsak Lengyelországot, de lengyel-litván uniót kell létrehozni, az állampolgárság majd összeköt: „régi Lengyelország népei” o Lengyelországnak partner kell, egyedül nem megy az államiság létrehozása o oroszokkal való együttműködés is szóba jön; szláv egység gondolata, orosz vezetéssel o másik irányzat: nagy birodalmak romjain kell felépíteni Lengyelországot megint 63
Kelet-Közép-Európa | 2012 o o
Lara ©
katolicizmus, mint identitáselem megerősödik: polonitas = christianitas összefűző erő, mert minden réteget összefog
Nyelv és vallás lengyel is indo-európai, nyugati szláv nyelv „síkföldi”, „rétsági emberek” lengyel: óorosz szó, pusztalakó a jelentése több, mint 50 millióan beszélik (csak 15 ilyen nyelv van) latin írásjelek, spec. ékezetek 4 fő nyelvjárás: nagylengyel, kislengyel, sziléziai, mazóviai és számos kicsi nyelvjárás: szlovinc (kihalt?), kasub (50-60.000, Günter Grass a legjelesebb képviselője) modern nyelv kialakítása: 18. században zajlik: előbb, mint pl. a délszlávok nyelvújítók: Onurfy Kopczynski, Jerzy Samuel Bandtkie, Samuel Bogumil Linde első kettő nyelvkönyveket írnak stb. Linde meg 6 kötetes szótárat szerkeszt irodalmi nyelv: beszélt köznyelvhez hasonló iskolai oktatásban is megjelenik 1778: első lengyel opera, 1779: varsói nemzeti színház kőépületet kap 19. sz.: romantikus nacionalizmus; lengyel művészet virágkora; Chopin vallás: 89% katolikus, 75%-uk gyakorolja is! II. János Pál alatt még fontosabb lett; nagyon sokat utazott Szimbólumok: címer: fehér sas első lengyel királyság idején is van (Vitéz Boleszláv) legenda: lengyelek és csehek egy tőről: lech és czech – és az oroszok szerint van egy 3. is, rusz; ezek 3-an elmennek vadászni; Lech északnak megy és találkozik a sassal: ragyogó fehér sas a lemenő nap fényében… és mindez Gniezno-ban történt. Wow!
V. CSEHEK Történelem 8. sz: Morvai Fejedelemség, 9. sz: Cseh Fejedelem jön létre 10. sz: kereszténység felvétele miatt fontos. Ekkor kerül előtérbe II. Boleszláv, ő az államalapító anya. 973-ban egyesítette a cseh részeket. 3 hagyományos rész: cseh, morva, sziléziai rész 1198-tól utódai már királyként uralkodnak 13. század: egyik fénykor. II. Ottokár alatt. Egyik legerősebb állam a térségben a Cseh Királyság. Hozzátartozik Ausztria egy része, Karintia, Stájerország, meg akarják szerezni az NRCS címet, de ez nem sikerül. I. Károly cseh király (IV. Károly NRCS), ő idején is nagy virágzás, 14. sz. kifejezetten modern állammá válik, pl. ekkor alapítják a prágai egyetemet. 15. sz. nem jó évszázad, HB-ba tagozódik be, és ott is marad. 20. sz: 1918-ban a Csehszlovák Köztársaság létrejön. Magában foglalja a hagyományos területeket (cseh, morva részek és Szilézia) + Szlovákia és Kárpátalja is. II. vh, 39-ben szlovákok kiszakadnak és a hitleri koalícióhoz csatlakoznak. Cseh 64
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
területeket megszállják a németek, és cseh-morva protektorátus néven léteznek. Kárpátalja függetlenedik 39-ben de Magyarország rögtön megszánja. 1945: újraegyesítés, kivéve Kárpátalja, itt népszavazás, és végül Ukrajnához kerül.
Etnikai arányok 6,7 millió cseh él Csehországban Szlovákiában is sok cseh, 30 ezer Ausztria, és Svájc 20-20 ezer 20-50 ezer között Németországban Nemzeti identitás 1620as fehérhegyi csata az első mérföldkő, tehát a huszita vereségig tart az első korszak (- 1620) második korszak 1918ig tart, újra van országuk (1620-1918) harmadik korszak ettől számolódik (1918 - ) Identitás elemek szlávság-tudat. Nyugati kereszténységhez tartoznak és erre büszkék nagyon. Benne van a kollektív énképükben h ők Európa nyugati részével vannak kapcsolatban o de a szlávság tudat végig jelen van o úgy tekintenek magukra (és kb. így is van) mint a legnyugatibb szláv nemzet. Ami megőrzi a kapcsolatát a szláv világgal, függetlenül attól h a nyugathoz kötődik alapvetően. o Miért jelenik meg ez a szlávság tudat? Elsősorban a németekkel szemben van szükség ennek hangsúlyozására. Németektől van félelem, frusztráció o szlávság-tudat 19. szban kerül előtérbe o 20. szban kétszer is úgy döntenek h a szlovákokkal fognak államot alkotni, emiatt ugyanis ez a második elem: németellenesség o pontosabb: németekkel való viszony o németek referencianemzetként vannak jelen. Kettősség van a viszonyukban, szinte végig. Szimpátia és elutasítás is van benne, ezért nem jó a németellenes kifejezés. o Cseh frusztrációt az okozza h ez nem egyenrangúságon alapuló viszony. o Ambivalens jelleg sokáig megvan, 20. sz-ig. Ekkor jön a hitleri Németország és mindaz amit a csehekkel csináltak. Így megoldódik a dolog: ugrott a szimpátia, csak az antipátia marad (sokáig). Jó feloldása a dolognak, mert folyton küszködnek h mit gondoljanak a németekről. o Tehát dilemma feloldódik: csehek demokratikusok, antimilitánsok, békések, ezzel szemben a németek antidemokratikusak, militáns, agresszív, stb. huszitizmus (Husz János 1415-ben halt meg) o osztrákok általi erőszakos katolizálásra adott válaszként születik meg o sok identitáselem fakad ebből: pl. tekintélyelvűség elutasítása, vezető rétegekkel szembenállás o 17. szig jelen van ez a mozgalom, 1420-tól kb. 1620-ig van jelen a cseh történelemben, o zöme a 15. szban zajlik, kpban Husz János 65
Kelet-Közép-Európa | 2012 o o o o o o o o
o
Lara ©
hatalom a kegyelmen alapul következésképp nem kell h csatlakozzanak hozzá világi hívságok, az egyháznak birtok és vagyon nélkülinek kell lennie. Megkérdőjelezi a pápa hatalmát is. Különböző leágazásai vannak alapelv: senkit nem szabad kizárni az egyházból. Nem a világiak dolga ez, aki olyan bűnt követ el, az magát zárja ki HJ hamar elhagyja a mozgalmat, 1415-ben hal máglyahalált, de utána nagy lendületet kap a mozgalom. A huszita hadviselés jó, védekezésre való berendezkedés, szekérvárakkal való védekezés. Hadi szekerekből kis szigetek, mögötte lövészek. Első elem. Második elem: kampós-lándzsás harcosok. Szekereken álltak. Ők a kampókkal kinyúltak, lerántották az ellenséget. Gyalogosok a harmadik elem, bent vannak a szekérvárban, a bejutókkal bánnak el (cséplőkkel). Amikor nincs több roham, akkor kinyitják a várat, mindenki megy és lenyomják a maradékot. Elég kegyetlenek voltak. Huszitizmus csoportjai: táboriták (radikálisabbak): katolikus egyházzal radikálisabb szembehelyezkedés. A katolicizmusnak a külső megjelenési formáit (intézmények, szimbólumok) megkérdőjelezik. Nincsenek szerintük szertartások, szükségtelenek az istentiszteletek, nincs oltár, gyónás, mert nem kellenek. Gyónáshoz nem kell közvetítő. Nincsenek papi ruházatok. Szokásokat is megkérdőjelezik, nincs böjt. All in all, nincsenek templomok: bárhol lehet istentiszteletet tartani (legszükségesebb mértékben kell amúgy), bármelyik házban, asztalnál ki lehet szolgáltatni a szentségeket (ez a lényeg amúgy, de ehhez se kell felszentelt bor, akármilyen jó, nem kell felszentelt ostya, akármilyen kenyér jó). Legyen minden hétköznapi, nem megszentelt a keresztvíz se nincs gyónás, mindenki nyilvánosan megvallja bűneit nevüket a Táborhegyről kapják szegényebb néprétegeket csatlakoznak hozzájuk hitelveiket tekintve minden olyat elutasítanak, ami közvetlenül nem szerepel a bibliában. Semmi rárakódott tartalmat nem viselnek el. Nem hiszen a tisztító tűzben sem nem hisznek a szentekben, nem tisztelik őket. Krisztus eljövetelében hisznek viszont kelyhesek (utraquisták) két szín alatt való áldozásban hisznek o egyszerű hívők is magukhoz vehetik az ostyát és a bort is o nincs különbség a hívők és papok között, mindenkinek ki kell szolgáltatni a szentséget o de azért megszentelt dolgok vannak náluk nem akarnak teljesen szakítani az egyházi hagyományokkal 66
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
isten igéjét nemzeti nyelven hirdessék – ezt követelik. Amiket a kelyhesen akarnak, azt akarják a táboriták is, csak ők meg is teszik. Javaktól való megfosztás a papoknál, ne legyenek birtokaik, személyes tulajdonaik. Velük szembeni szigorúbb egyházfegyelem, nagyobb puritánság nem a legszegényebbek, hanem a nemesek és a polgárok csatlakoznak hozzájuk o vallási okok miatt alakul ki a huszitizmus de nemzeti dolog is lesz. Egyházban a német dominancia jellemző szal így ölt nemzeti jelleget. o 1419: huszita háborúk, prágai felkeléssel kezdődnek. o Lux. Zsigmond NRCS uralkodott ekkor, ő harcol velük, több ker. hadjáratot is visel velük szemben, elveszíti ált. Jan Zizka nagyon híres hadvezérük. o Ekkor LZS taktikát vált: megpróbálja a kelyheseket magához édesgetni, különböző kedvezményekkel. Táboriták magukra maradnak. Ezek a huszita mozgalom hanyatlásának kezdetei is. o 1434 Lipany, döntő vereséget szenvednek. Különböző hőfokon, de fel-fel bukkannak még a 17. sz. elejéig. Svjekség o cseh passzivitásra utal o ellenállás hiányát testesíti meg Svejk. o Arra utal h a csehek általában ha valami történik, azt katasztrófának élik meg. Semmi harcos ellenállás, kivárjuk a végét. o Két dolog ami bizonyítja h ez fontos 1) münchen szindróma: 38. szeptember: európai hatalmak arra kényszerítik a cseheket h a német lakta területeket Németországhoz csatolják. Nagy érvágás, de főleg az h az angolok-franciák is támogatják h tegyék meg. Arra gondoltak h a németeket (olaszokat) kielégítve elejét lehetne venni az agressziónak. Csehek semmit nem csinálnak. Nem tiltakozik, de nem kezd el haderőt gyűjteni, nem ellenállnak. Harc nélküli kapitulálás. Magyarázat: o a csehek alapvetően nem képesek arra h megvédjék magukat. Valaki ezt odáig vezeti, h nem is érdemlik meg a saját államukat o másik elem: a csehek esetében sosem maguk harcolják ki az államukat, de valahogy a külső körülményeknek engedve alapítanak államot. 2)Nagyon gyakran választják az emigrációt. Ha valaki eléri az ingerküszöbüket, akkor nem ellenállnak, hanem elvonulnak (vagy külső emigráció v belső). 1938 után is jellemző, külső emigráció jelentős, sokan kivándorolnak. Kiscsehség – nagycsehség o Jan Patočka – fiolzófus. Szerinte ez kettős identitáselem, ami egyszerre van jelen. Egyrészt a kicsiségükkel másrészt a nagyságukkal is tisztában vannak o JP: sajátos cseh demokratizmus létezik: cseh társadalom egy alulról építkező 67
Kelet-Közép-Európa | 2012
o o o
o
Lara ©
kispolgári társadalom. Azt is mondja h csonka társadalomról van szó, ez azért csonka mert arisztokrácia és nemesség hiányzik. Ergo nincsenek nagy formátumú személyiségek a társadalomban. Ergo a forradalmi impulzusok is hiányoznak. De! ez a társadalom elutasítja a tekintélyelvűséget. Jellemző még a szociális egyenlőség gondolata, szívós és nehéz kiszorítani őket. Sokan oda vezetik mindezt ki, h ezek egyfajta természetes utat jelölnek ki a csehek számára, és ennek része az is h a II. vh után a keleti blokkba tagozódik be. Kiscsehség: nem teljes értékű szubjektum mentalitása. Az újkori cseh nemzet a felszabadított szolgák társadalma. Ebben nincs semmi aktív momentum, nem magukat szabadították fel, hanem őket szabadították fel mások. Alulról jövő vezető rétegek vannak. (hiányzó nemesség miatt) akik a döntő pillanatban nem képesek megfelelően viselkedni. Nem határozottak. Ehelyett siránkoznak, passzívak és magatehetetlenek. P. úgy fogalmaz h a szellem emberei hiányoznak. Helyette van sok Svejk, aki a túlélő jóakarat kisembere. Nem képes a társadalom közösségként viselkedni, nemzeti összefogás sem jellemző rájuk általában cseh történelmi tragédiák gyökere itt van nagycsehség párhuzamosan van jelen mikre alapoznak? Přsemysl-ház (innen származik II. Boleszláv az államalapító atya, II. Ottokár is ennek volt a tagja I. Károly is a nagyság példaképe husziták is
Cseh nemzeti ébredés viszonylag korai, de valakikhez képest (Magyarország és Lengyelország) megkésettek Balkánhoz képest meg úttörők 17-18 sz. elharapódzik a német dominancia, és ez visszatartja a nemzeti ébredést, fékezi a folyamatot 1770: cseh tudományos társaság megalakul és a cseh nyelv használatát szorgalmazzák, + a cseh haza ismerete terjedjen el. Kezdeményezi a múzeumok megalakulását. A nemzeti ébredés bölcsőjévé ezek a múzeumok válnak. 1817, 22: brünni és prágai múzeum 1809: Josef Dobrovsky teszi le a modern cseh nyelv alapjait, még németül írja meg az értekezést. Ez vicces. 1825: Josef Jungman: cseh nyelven publikálja irodalomtörténeti eposzát. 1830-as évek II. felében 35-39 között 5 kötetes cseh-német szótárt jelentet meg o elképesztően gyűlölte a németeket o Prágai középiskolai tanár volt zenei élet. Fontos momentum szokott lenni. o Prágai konzervatórium (haladó és divatos volt akkor Európában, párizsi után a legjobb volt Európában) 68
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
1826, első cseh nyelvű opera (Frantisek Skorup: Drótostót c. operája, bár nem remekmű) o Bedrich Smetana nagyobb érdemei ismertebbek, népszerű volt a nép körében is történelem-hamisítás azért itt van kemények Vaslav Hanca – múzeum könyvtárosa, a legismertebb hamisító. 1817Ben előáll azzal h 11-12 sz. hőskölteményeket fedezett fel, amik a cseh dicsőségről szólnak. Hamisítványok voltak, ő csinálta :) politikai nacionalizmus vezetője, Palacky. 1836: sorozatban adja ki a csehek történetét. 10 kötetes munka lesz, németül. 1848Ig jellemző h nem akarja kiiktatni a németséget, de aztán utána gondolja h a németekkel szemben a csehséget kell alkalmazni és ki kell iktatni a német komponenst ahonnan lehet kettősség jellemzi még egy ideig (konfrontáció, kooperáció) utána nacionalizmus felé elmozdulás végén már a csehek szláv jellegét hangsúlyozza és túlhangsúlyozza kissé a németekkel való ellenállást. Két csoportba sorolja a népeket o szlávok: szomszédaikkal együttműködőek, kooperatívak, szeretik a békét, kultúrát. Legkiválóbbak a csehek o velük szemben állnak a harcos nemzetek: antidemokratikusak, életelemük a háború, agresszió, mások leigázása. Antik népek közül a rómaiak, hunok, modern korból németek, magyarok. Hatása: németektől való félelem (velük szemben definiált nacionalizmus) alapelemmé válik. Ebből fakadóan jelenik meg új irányzat: ami a pánszlávizmust hangsúlyozza. Szláv népek tartsanak össze, de ez amúgy szükségszerű is. Ennek a kulcsfigurája Antonin Marek. Van másik irányzat: Habsburg Birodalom fenntartásában látják a jövőt. Szerintük szép dolog a pánszlávizmus, de az oroszok fenyegetően. Az meg az ő dominanciájukkal lenne. o
A nyelv indoeurópai nyelv (az összes szláv nyelv az) nyugati szláv nyelvcsoportba tartozik legközelebbi rokona a szlovák 19. sz.ig bohémiai nyelvnek hívják, nem cseh nyelvnek két fő nyelvjárás: csehországi meg morvaországi latin abc cseh változatát használják 19. sz megalkotják a diakritikus nyelveket, a többi szláv nyelv tőlük veszi át. Ezek a pöckök meg karikák, meg vonalkák a betűk fölött meg alatt. Ezeket a jeleket mellékjeleknek hívjuk amúgy. Cestina – cseh nyelv helyi nyelven három vándorló testvér (Lech és Czech meg nemtom ki, gondolom Rusz) közül Czech a névadó hivatalos nyelv Csehországban és Szlovákiában. Vallás vallástalanok: ateisták, agnosztikusok, meg egyebek (nem tartozom egyikhez se, stb.) o Ateista: nincsen isten, nincs transzcendens 69
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
agnosztikusok: akik majd még eldöntik. :) ezek inkább filozófiai irányzatok. Nem tudjuk, h van-e. Lehet h van, lehet h nincs, nem vagyunk annyira fejlettek, h megtudjuk. Vannak népek, akikre jellemző h nem annyira vallásosak. Csehek vagy a másodikak vagy a harmadikak az európai toplistán. Észtek nagyon nem vallásosak, meg a szlovének. Szóval: 60% mondja h vallástalan. 10% katolikus, 3% protestáns, a többi meg valami más. A vallásosak zöme katolikus o
Szimbólumrendszer Pánszláv trikolort használják amikor a csehszlovák állam létrejön, akkor olyan a zászló mint a mai lengyel. Később jön be a kék, a kék háromszög a szlovákokra utal. Címer változatos. Cseh történelmi területekre utalnak. Piros alapon fehér oroszlán: csehekre utal Kék alapon piros-fehér oroszlán: morva Sárga alapon fekete sas, meg még sok hülyeség: Sziléziára utal
VI. SZLOVÁKOK Történelem röviden szláv törzsek 5. században jönnek, ők is ide vezetik vissza magukat mint a többiek nagy-morva birodalom (8-9 sz) különösen számít nekik szlovák területek nagy részét ez a birodalom tartalmazta I. Szvatopluk alatt érték el a legnagyobb kiterjedésüket, 894-ben halt meg. Ezután a nagy morva birodalom lehanyatlik. 10. sz. megjelennek a magyarok, fokozatosan, teljesen a fennhatóságuk alá vonják a területeket sok szempontból hátrányosan indulnak, ilyen adottságokkal nem könnyű nemzeti ébredni egyik legnagyobb gáz: 10-20 sz. sosincs rendesen körülhatárolva h mi Szlovákia. Nincs körülhatárolva h mi kellene h hozzájuk tartozzon 1918-tól Csehszlovákia van 1939: szlovák állam függetlenedik (bábállam-féle, Tiso-féle kléro-fasiszta állam) 45-től visszaterelődnek Csehszlovákia keretek közé, 69-től tényleges föderáció. 93, senki által nem vitatott szlovák állam kezdete. Kettősség van náluk is, az identitásban o hungarus-tudat. Magyarokhoz való kötődés, és egyben a latin kultúrához való kötődés, a nyugathoz. o Szlávsághoz tartozás: ennek ellenpontja. Szláv etnikumhoz, nyelviséghez való tartozás hangsúlyozása. o 19. szig egyensúlyban van ez a kettő. A 19. szban megbomlik az egyensúly, és a szlávos emelkedik ki. 70
Kelet-Közép-Európa | 2012 o
Lara ©
Magyarellenesség, cseh-pártiság, cseh-ellenesség, ruszofilizmus is megjelenik az egyensúly megbomlásából fakadóan.
Identitáselemek Szlávság-tudat: 18 sz.ban felvilágosodás nyomán. Szlovák értelmiség veszi át, csehpárti. Ők csehül írnak. Közös múltra fókuszál. Köv. fontos elem: vallási megosztottság: katolikus-evangélikus szembenállás. Huszita gyökerei is vannak, később nemzetivé lett. Husz Jánosra elő-Lutherként tekintenek. o Evangélikusok: cseh huszita biblia nyelvét használják egyházi/irodalmi nyelvként. Evangélikusok hagyományosan csehbarátok. Ők akik hiszen a csehszlovákizmusban is. Nemzeti ébredésnél fékező tényező, értelmiségre való nyomásuk nagy, nem érzik h előtérbe kéne helyezni a szlovák nyelvet. o Katolikusok: latin nyelvet csípik. Majd utána a szlovákkal akarják felváltani. Nem azt kell nézni h a csehekkel hol közös a történelmünk, hanem a szlovákok egyediségét kell előtérbe helyezni. Nem a csehekhez képest, a cseh nem referenciapont magyarellenesség: Ludovit Stur a nemzeti ébredés atyja. Ő azt mondja: szlovák az, aki nem magyar... 19. sztól ő annak a mozgalomnak az alakja aki a magyarral szemben határozza meg a szlovákságot. o Súlyosabbá válik ez az identitáselem. Magyar nacionalista mozgalmak fenyegetőbbek kezdenek lenni a számukra. Egyrészt úgy érzik h a saját nemzeti önszerveződésüket akadályozzák a magyar mozgalmak, másrészt: szerintük a magyarok célja a szlovákok asszimilálása. o Ez megerősödik a 19. sz. második felére. o Csehek a 20. szban lesznek érdekesek a magyarellenesség megerősödésében. Bécsi döntések következtében zajló területi átrendeződések. o Szlovákok a 19. szban különösebben senkit nem érdekelnek, csak a cseheket majd a 20. században. Tehát semmi nem menti meg őket a magyaroktól. Cseh-pártiság o alapjai: csehek érdeklődnek és felkarolják a szlovákokat a 20. szban. Beveszik őket az államukba 18-ban a csehek végre megmondják, hol van Szlovákia határa, akkor amikor beveszik őket a csehszlovák államba. 10 évszázadi nyomorultságnak véget vetnek megmentik őket a magyaroktól. o Szlovákok kisebbik rétege vallja a cseh-pártiságot, az evangélikusok. Cseh-ellenesség o csehek által dominált minden, az béklyó. o Mindenképp másodhegedűsek lesznek, sose lesz egyenlő a viszony o ők azok, akik a klérofasiszta államot jó lehetőségként üdvözlik, mint a csehektől való elszakadás lehetőségét. o Annak is örülnek h 93 óta van államuk ruszofilizmus: oroszbarátság o 1860as években jelenik meg o 1880as évektől kifejezetten divatos o naiv rajongás 71
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
szlovák nemzet emancipációjára jó megoldás, nem függ a magyaroktól, csehektől osztrákoktól o pánszláv testvériségen alapul o ezt vallják egy ideig Stur és követői is o vészes következmény: értékválasztási dilemma: kelet v nyugat? Ez a dilemma komolyan áthatja a szlovák társadalmat, maguk se tudják eldönteni. Mai felmérés szerint 40 % még mindig nem tudja h kelet-e vagy nyugat kicsinység o szlovákok sose a saját történelmük főszereplői. Nem aktív, hanem passzív fél, mellékszereplők. o Erre nemzeti identitást építeni nehéz. o Ebből sok más részidentitás fakad o kognitív disszonancia. Ennek feloldására megoldások azt mondják ők az ártatlan galamblelkű nemzet, ezért tudták mindezt megcsinálni velük. Ergo: nem ők írták a történelmüket, de a történelem ítélőszéke előtt mindig tisztán állnak dolgos-szorgalmas nép: ők az építők és nem a pusztítók (azok nyilván mi vagyunk) kérges kezűek és nem a véres kezűek társadalma. Ezer éves méh (mint állat) történelembe be nem lépő, észrevétlenül dolgozó, de megmaradó nemzet Bécset, Budapestet, és Prágának jelentős részét is ők építették. Amúgy sok vendégmunkás jött tényleg, de azért ez túlzás. Asszimilációtól való félelem o magyaroktól való félelem (csehektől is, de a magyar erősebb) o 19 sz. megerősödik. Törekvés: a magyarok történelme nem a szlovákok történelme, tehát ezt meg kell alkotni, a tiszta szláv történelmet. o Függetlenség gondolata 1848 óta van jelen határozottan. Nemzeti terület kérdése o 1918 előtt nem értelmezhető, nincsenek határai o 19 sz. végén jelenik meg a nacionalizmus nyomán az óhaj, h határozzák meg, mi Szlovákia. Végül a csehek teszik ezt meg o területi kérdés alárendelődik a nemzeti kérdésnek. Szlovák etnikum történelme a szlovák terület történelme is. o Hogy szemlélik a saját történelmüket? o 5. sz.-ban megjönnek (ez oké), azóta lakják ezt a területet (tehát előbb jöttek, mint a magyarok), 8-9 sz. nagy morva birodalom, akkor is itt vannak. Jönnek a 10. szban a magyarok, de akkor ők már itt vannak! o A szlovák nemzet álomba merült a 10. szban, és csak a 18-19. szban éled újjá amikor a nacionalizmus megindul. 9-10 évszázadnyi jogfolytonossági hiány. Meg kell írni a történelmet. o Két teória verseng a történelem-értelmezésükben: leigázás-teória: jöttek a magyarok és leigázták őket befogadó elmélet: szlovákok nem behódoltak nekünk, hanem barátsággal fogadtak minket, és szerződést kötöttek velünk (ezt egyenrangú felek kötik!). Ennek alapján közös államba kerültek. Ugyanannak a valóságnak két interpretálása. Regionalizmus jelensége o
72
Kelet-Közép-Európa | 2012 o o o o o
o o
Lara ©
nincsen lehatárolt szlovák terület, ezért a régiók fontosak lehatárolás után is megmaradt 3 régió van ami az identitásukban fontos mindegyikhez más értékek kötődnek kelet-szlovák régió: etnikailag a legheterogénebb (keveredős): magyarok, ruszinok, ukránok, romák, németek – katolikusok többségében, leginkább toleráns régió. Közép-szlovák: homogén, a többség szlovák. Keménymag, tolerancia hiánya. Dél-szlovák (elátkozott régió): itt él a legtöbb magyar, sok helyen többségben. Legkevésbé fejlett.
Etnikai összetétel 4,6 millió szlovák Szlovákiában Csehország: 200 ezer Szerbia 60 ezer 17 ezer Magyarországon Nyelv
nyugati szláv ág, 3 fő nyelvjárás nyugati, középső, keleti. Irodalmi szlovák alapja a közép szlovák lett. Szlovák nyelvtant Anton Bernolák alkotja meg. Stúr a másik fontos.
Vallás
69% katolikusok 7% evangélikus 4% görög keleti 16% ateista
Szimbólumok a szokásos trikolor, benne a címer. Csehszlovák zászlóban benne van a kék rész, az a szlovákokra utal. 92-ben vita, h ki örökli azt a zászlót. Azt mondják, senki nem viszi tovább, de a csehek tovább viszik. Tehát 93-tól ez a hivatalos zászló. Címer: ezüst kettős kereszt (patriarkális kereszt), alul hármas halom – a magyar címer része is, a Kárpátok vonulataira utal: Tátra, Fátra, Mátra.
VII. ROMÁNOK Történelem A dákoktól származtatják magukat, akik a rómaiak előtt is itt voltak (mai Erdély déli része és Olténia volt a szállásterületük) Az. I. sz.-tól rómaiak, egyik provinciájuk a terület (majdnem 200 év) → szerintük ezalatt történt meg a dákok ellatinosodása és keveredtek a rómaiakkal → dákoromán elmélet Különböző népek (gótok, hunok, gepidák, magyarok) uralma alatt Hosszú évszázadokig 3 nagy birodalom osztozik a területen: 73
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
o Erdély-Bukovina-Partium: Habs. Birod. o Moldva- Havasalföld: Oszmán Birodalom o Besszarábia: Orosz Birodalom X. sz.-tól Erdély a Magyar Királyság része XVI. sz.-tól Erdély fejedelemség, VXII.sz.-tól a Habs. B. része jelentős autonómiajogokkal, 1867- OMM része Mo. részeként Moldva és Havasalföld: a tatárjárásig nomád népek törnek be, XIV. sz.-ig a Magyar Királyság hűbéri tartományai, XVI.sz.-ig rövid függetlenségi szakasz, majd 3 évszázad oszmán megszállás, a Krími háború után függetlenednek 1859-62: a két fejedelemség egyesül Románia néven 1881-től királyság. XIX. sz.-ban jelenik meg a nemzeti ébredés, a 2. felében erős a fejedelemségeket egyesíteni kívánó mozgalom (Erdély). Megkésett nacionalizmus, „befejezetlen produktum”, a történelem pontos megírása még hiányzik. I. vh-ba az Antant oldalán lép be és a lezáráskor területeket nyer: Erdély, Bánát K-i része, Bukovina, Besszarábia 1940: SZU magához csatol egy részt (kb. a mai Moldova) és a II. bécsi döntés értelmében É-Erdély és Székelyföld Magyarországhoz kerül II. vh-ba a németek oldalán lép be visszakapja az erdélyi részeket, de Besszarábiát és Moldovát elveszíti
Etnikai arányok A legnagyobb nép a Balkánon (19 millió Romániában) Moldova: 75000 román (hivatalosan, de attól függ, hogy a moldovánokat külön identitásnak tekintjük-e) Ukrajna: 150000 Oroszország: 5000 román (170000 moldován) Szerbia: 35000 román A román nemzeti ébredés kétlépcsős folyamat: I. hullám: Erdély a bölcsője, a papság játssza benne a főszerepet (főleg görög katolikusok). ok: nincs polgárság, a nemesség pedig nagyrészt beolvadt a magyar nemességbe 1. nemzedék: A nemzeti mozgalom atyja: Inocentiu Micu-Klein o Balázsfalvi püspök, a XVIII. sz. közepén indítja a mozgalmat a románság követeléseiért o Római származású román nép tőle származik o Rendi követelések élére áll: 4. rendként (magyar, székely, szász mellett) szeretné elismertetni 2. nemzedék: „erdélyi iskola”: 3 pap: o Gheorge Sincai o Samuil Micu-Klein o Petru Maior o Román nyelv megalkotói, irodalmi nyelv kiválasztói o A cirill írásmód helyett latin írásjeleket akarnak o 1790: új román nyelvtan megalapozása o Dákoromán kontinuitás-elmélet kidolgozása o 1838: 1. román nyelvű újság, 18. sz. végén elkezd kiépülni az iskolahálózat 74
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
Az iskola fő üzenete az, hogy a nemzeti öntudat 2 pillére: római származás + erdélyi őshonosság II. hullám: Moldova-Havasalföldi ébredés a 19. sz. első felében jellemző (fejedelmi ébredés) o Főszereplői az erdélyi iskola 2.-3. generációja o 1818: Gheorge Lazar nevéhez fűződik a felsőoktatás megalapozása ezen a területen o A dákoromán kontinuitás elmélete hivatalos politikai programmá válik (a havasalföldiek körében a legnépszerűbb, a moldvaiak kritikusabbak) o
Nyelv Indoeurópai nyelvcsalád, az újlatin nyelvek keleti csoportjába tartozik Az újlatin nyelvek közül 4. vagy 5. legnagyobb beszélt nyelv (28-30 millió) A proto-román nyelvből alakult ki, mely az i. e 3.-i.sz.3.-ig létezett (kb. latin vulgáris nyelv + helyi dialektusok) Szláv nyelvek erősen hatnak rá + újgörögből vesz át + oszmán-törökből + magyarból XVI. sz.-ig az írásbeliség nyelve az óegyházi szláv, cirill betűkkel XVIII. sz.-ban a munténiai nyelvjárást választják az irodalmi nyelv alapjának, a század végétől a XIX.sz.-ig teremtik meg a modern változatát a nyelvjárásnak (2 iskola verseng: 1. latinizáló 2. olaszosító) XVIII. sz. végén az erdélyi iskola miatt áttérnek a latin betűre, az első nyelvtant Samuil Micu-Klein írja meg 1860: hivatalos áttérés a latin írásmódra (Romániában és Moldovában hivatalos nyelv a román) Vallás
Román ortodox egyház a jellemző (87%) 1865- az egyház függetlenedik a konstantinápolyi pátriárkától Katolikusok (5,4%) Protestánsok (3,7%)
Eredet: 2 versengő elmélet: dákoromán kontinuitás vs. bevándorlás 1. dákoromán kontinuitás-elmélet o Származással és nyelviséggel indokolják o A román-latin nyelvrokonságot bizonygatják o A beérkező rómaiak összeolvadnak az őslakos dákokkal o 106-275-ig vannak itt a rómaiak, az elmélet szerint a dákok fennmaradnak, majd az „évezredes elnemzetietlenítő magyar uralmat is túlélik”, majd XVIII. sz.-ban felfedezik múltjukat és azóta harcolnak jogaikért és területükért o Sztük ők Erdély őslakói, nem a magyarok o Az ötlet már a 15-16. sz.-ban megjelenik itáliai-erdélyi és magyar humanisták körében, utána veszi fel a gr-keleti papság, ők írják meg a történelmet o XIX. sz.-ra elfogadják az eredetmítoszt a román politika szintjén, de nki vélemény nem fogadja el o Pro érvek: a római kolonizáció, a latin a közvetítő nyelv
75
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
A kontra érvek: 200 év alatt nem zajlódhat le, a betörések időszakából kellenének germán elemek a nyelvbe, de ezek hiányoznak, a magyar nyelvre nem lehet kimutatni a román-hatást, amikor a 9-10. sz.-ban együtt éltek 2. Bevándorlás-elmélet o A románság a mai Szerbia déli részén alakult ki, főleg szláv környezetben (szláv szókincs, „testvérnyelve” az albán) o A 3. sz.-tól latin-római hatás éri o A 8. sz-tól lehet népként aposztrofálni, 10. sz.-tól vándorolnak északra o Pro: közös elemek az albán és román nyelvben (közös alapszókincs) o Kontra: van egy történeti forrás, ami alapján 898-ban a magyarok megütköztek a vlahokkal a Dunától északra. A románok már ekkor a Dunától északra voltak emiatt. o
Szimbólumrendszer Színek: kék-sárga-piros (állítólag a dákok használtál – Justitianus is leírta) Címer: kék pajzs, középen sas, karjaiban kard-jogar, benne 5 részre osztott pajzs (Havasalföld, Moldva, Bánság, Erdély, Fekete-tenger)
VIII. BOLGÁROK Történelem VI. sz.: déli szlávok közül a legkeletibb népek A 1.,2.,3., bolgár állam van, korán alakul ki: 1. bolgár állam: (7.sz.-1018): alapító: Aszparuh bolgár kán o Óriási kiterjedésű állam o I. Simeon, uralkodása alatt a fénykor, főváros: Pliszka X. sz.-tól Bizánccal vetélkedés, 1018: Bizáncé lett a terület, a bolgár ortodox egyház autokefál státuszt kap (érsekség kp: Ohrid – mai Macedónia) A bizánci birodalom meggyengül: belső felkelések + külső betörések 2. bolgár állam (1185-1396) o Aszen-dinasztia idején éli fénykorát, nagy területű ez is o 14. sz-ra a bojárok vetélkedése miatt meggyengül Oszmán török befolyás alá kerül a terület 1878: először Nagy Bulgáriát vizionálnak, majd berlini kongresszus: önálló (kisebb) Bulgária: innentől 3. bolgár állam o 1885: K-Rumélia is csatlakozik Balkáni háborúk: törökellenes koalíció része: Trákia jelentős részét megkapja. A 2. balkáni háború végén nekimegy korábbi szövetségeseinek, csak a nyugati-trák területeket tudja megtartani I. vh.-ban területeket veszít: Görögországhoz kerül Ny-Trákia, Szerbekhez kisebb területek Ny.-ról Etnikai arányok 7,3 millió bolgár Bulgáriában
76
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
Törökország: hivatalosan 5-6000, de a pomákok (én nem hittem el, hogy ezek léteznek, de tényleg… milyen név az, hogy pomák? :D) miatt nem lehet megmondani (30000060000) Pomákok: Iszlamizált népek, de bolgárul beszélnek, sok országban élnek, nem túl erős az identitásuk, nehéz a számukat meghatározni (Bulgária, Macedónia, Albánia, Görögország, Törökország), 100-300000 Bulgáriában.
Identitás Elmaradottság jellemzi őket a nemzeti ébredésnél (parasztság nagyrészt, gazdaságilag, kulturálisan is) A nemzeti ébredést itt is a görög katolikus papság indítja: nagyon erős görög hatás, a nemzeti ébredés nem a törökökkel, hanem a görögökkel szemben fogalmazódik meg Nyelv: A nemzeti ébredés előtt csak kevesen tudnak írni, ők vagy a görögöt vagy az óegyházi szlávot tudják A helyi dialektusokat beszélik az emberek A szerbek szerint a bolgár a szerb egyik dialektusa Már a XVIII sz.-ban napirendre kerül a kérdés: megszületnek az első történeti munkák: (elsők még liturgikus szláv nyelven, cirill betűs) Közép-bolgár (trnovói) dialektust választják irodalmi nyelvet. 1806: 1. könyv ezen a nyelven, 1830: 1. nyelvtan könyv. Cirill betűk megmaradnak, 2007 óta EU-tag, oda is beviszi a gr és latin mellé a cirill betűket + k-i ortodox vallást a románokkal Vallás Nagyon önálló a bolgár ortodox egyház (a konstantinápolyi pátriárkától), amikor van önálló bolgár állam 870-ben alapítják az egyházat, 927-től autokefál Az államiság megszűnésével mindig megszűnik az autokefál státusz, de ekkor is független egy bizonyos szinten 1945 után nyeri vissza az autokefál egyházat 80% fölött az ortodoxok aránya Más vallások: pl. pomákok Bogumilizmus: o X. sz.-ban keletkezik o Bogumil pópa teremti meg a hitvilágot, a hitelvek az ókortól kezdve vannak jelen és a távol-keleten alakulnak ki (manicheizmus – Perzsia), a francia albigensek is ilyen hitelveket vallanak o Radikális egyházellenesség, a fennálló társadalmi rend (világi hatalom) ellen lázad, a megszállók elleni felkelésekben mindig részt vesznek o Dualisztikus világfelfogás: jó (Isten) és rossz (Ördög): bármi, ami a világon történik, a jó és rossz küzdelmének eredménye, az emberek sorsát is ez határozza meg
77
Kelet-Közép-Európa | 2012 o
o o
o o o o
o
Lara ©
A világ a Sátán teremtménye, Ádám is (a lelke Istentől, a teste Ördögtől), a Sátán Isten elsőszülött fia ( második fia Jézus, aki felveszi a küzdelmet bátyjával, de elbukik)1 Jézus isteni voltát is tagadják, Mária-tiszteletet is elutasítják Racionalista irányzat, elutasítják a csodákat, a tisztán lelki vallásosságban hisznek (nincs szükség az egyházra mint intézményre, se istentiszteletre, elutasítják a gyermekkeresztelést)→ maga a vallásosság lelki folyamat, mely tudatos, ezért a gyerekek nem alkalmasak rá (önmegtagadás, gondolkodás, imádságok, éneklés az, ami kell) → keresztelni csak felnőtteket A házasság szerintük nem szentség, nem böjtölnek Magánházakban találkoznak, elutasítják az egyházi és világi hívságokat is → „egalitárius kommunizmus” Több helyen üldözik őket, de a terjedést nem tudják megakadályozni 3 csoportjuk: Tökéletesek: legradikálisabbak, aszketikus visszavonulás, elfogadják, h a rossz győz Hívők: mérsékeltebbek, hisznek az aktív ellenállásban Hallgatók: még csak tanulják, nem vehetnek részt a szertartásokon Boszniában van jelentősége: a középkori Boszniában elég nagy teret nyernek a tanok, pont ezért a délszlávok könnyen tértek át az iszlámra.
Szimbólumok Fehér-béke, zöld-bolgár földek, piros- bátorság (XIX. sz: pánszlávizmus hatására szláv színek (kék)) Címer: 1878 óta, 1946-ban lekerül róla a korona, 97-től ismét a régi címer
IX. ALBÁNOK Történelem Illírektől (bronzkor végén telepednek le a Ny-Balkánon) eredeztetik magukat Ie. 2. sz.: illíricum: római provincia, ezzel egy időben állítólag kihalnak az illírek, az albánok 9-14. sz,: A nagy birodalmak alá rendelődik: Bizánciak és bolgárok, kicsit a velencei köztársaság alá 1501: Oszmán birodalom meghódítja, albán ellenállás: Szkander bég (Kasztrióta György) vezetésével egy darabig feltartóztatja
Érdekesek ezek a bogumilok, utánanéztem kicsit: Istennek két fia volt, az egyik Satan-el, a másik Mika-el. Az idősebb fellázadt apja ellen, így gonosz lélekké vált, és a menny alsó részét a földdel együtt kapta örökségéül. A teremtés után Satan-el bíztatta önállóságra a naiv, Istenben hívő Ádámot, és ezért kellett arca verejtékével megkeresnie kenyerét ezután. Ezután Isten elküldte a másik fiát emberi formában, ő lett Jézus. Ő önfeláldozásával legyőzte Satal-el-t, aki így elvesztve istenségét Sátánná látt. Ő a földi uralmát a Római és Ortodox Katolikusság megteremtésével gyakorolja (ergo gondolom a katolikuson a Sátán szolgái…). A bogumilok hite szerint Satan-el-től ered az egyházszervezet, a papi ruhák, ceremóniák, szentségek, stb. amiket az emberiség megtévesztésének eszközeinek tartottak. Ezek elvonják a figyelmet a lelki valóságról. Ez érdekes. 1
78
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
A mai albán-lakta részeken erős iszlamizálódás az oszmán birodalom alatt (azért pont itt, mert a nagy vallásokhoz képest peremvidéknek számít mindkettő, gyengébb vallási kötődések) Oszmánok előtt keleti keresztények Javakat is kapnak az oszmán birodalomtól, mivel muszlimok
Nemzeti ébredés Nincs motiváció egy ideig, XIX- sz végén jön csak a nemzeti ébredés A Prizreni Liga (középkori Szerb Állam központja) karolja fel 1912: létrejön Albánia, kinevezik az uralkodót: I. Vilmos (leszarja az országot, magára hagyja az anarchiában) → olaszok terjesztik ki befolyásukat 1920: Ahmet Zogu épít ki teljhatalmat 25-re 1928: Zogu királynak kiáltja ki magát De a ’30-as években ismét erősödő olasz befolyás 1939-ben lerohanják az olaszok, ’43 után német megszállás Enver Hodzsa (albán partizánok vezetője): 44 végére felszabadul az ország → ezt követően mindig csapódik vkihez (k-i blokk + gazdasági segély) Valós ok: gazdasági támogatás remélése, retorikai: akik őrzik a tiszta ideológiát Először Jugoszlávia (’48-ig: szovjet-jugoszláv szakítás után a szovjetek mellé áll), ’53: Sztálin halála után Hruscsov kihúzza a gyufát (békés egymás mellett élés politikája, megszűnnek a segélyek is!) ’62: minden kapcsolatot megszakítanak → Kína felé húz, akikkel ’78-ban megszakítják a kapcsolatokat. ’78-tól mindenkivel megszakítják a kapcsolatot (Hodzsa végig hatalmon) ’78 után senkivel nem kooperál: elszigetelődés, magas katonai kiadások (de közben szegény ország), az életszínvonal rohamosan csökken. Etnikai arányok Albániában 3,5-3,8 millió Koszovó: 1,8 m- 2 millió Macedónia: lakosok ¼-e (kb. 500.000) hivatalosan, de nem hivatalosan kb 1/3-a a lakosságnak Szerbia: déli csücskében 50-60000 fő Montenegró: déli részén 30-40000 fő (politikailag fontos) Nyelvük Indoeurópai nyelv, de nincs rokona 2 nyelvi csoportot választ szét a Shkumbin folyó o északra gegek (mindig latin betűkkel írnak) o délre toszkok (sokáig görög írásjelek) Az ébredésnél 1909: nyelvi sztenderdizáció, ettől kezdve latin betűs Hivatalos nyelv Macedóniában és Koszovóban is Shqip: albán (sasos eredetmítosz) → Albánia („sasok földje”): Shqiperia Vallás Nagy számban térnek át az itt élő népek 70%-uk muszlim (többsége szunnita) 20% ortodox 79
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
10% katolikus A vallás jelentősége eléggé marginális Hodzsa-rezsim minden vallást üldözött, ’67: betiltja a vallást, ’73: kikiáltják az ateista államot Bektasi: síita rend (muszlim albánok 20%-a) o 13. sz.-ban alakul ki Törökországban o Sokan szúfi rendként aposztrofálják o Papjaikat vavának hívták o Imaházaik vannak, ahol a férfiak és nők együtt beszélgetnek o Atatürk kiutasítja ezeket az irányzatokat, a rendek ’25 után Tiranába helyezik a központjukat Szimbólumok o Kétfejű fekete sas o Koszovói szimbólumok: nem jellegzetes
3. RÉSZ: ÁLLAMALAKULATOK I. CSEHSZLOVÁK ÁLLAM(OK) ELSŐ CSEHSZLOVÁKIA Az állam megalakulásának körülményei első világháború után vagyunk Közép és Kelet Európában ekkor nagy változások lettek, jelentősen átrajzolja a térképet a vh. utáni rendezés főleg bizonyos szempontból szerencsések: államterületük kialakítása nem generált vitákat. Egyetlen birodalomból kerülnek ide a területek, ezért. Másrészt: területére azonos politikai fejlettségű területek kerülnek. Közös intézményrendszer is van a közös múlt miatt. Általában a terület egésze gazdaságilag fejlett. Gazdasági mellett polgárosult jelleg. Legnagyobb hátrány: etnikai heterogenitás. Másik: területi tagoltság, ez kevésbé nagy gáz mint az etnikai, érdekes módon mindenki akinek lehetősége nyílik új államot létrehozni, a lehető legnagyobb területet akarja. Mindenkinek szándéka az önállósulás és a nagy terület. Etnikai összetétele határokon belül értendő. Azért ez túlmutat a határokon. Nemzeti, etnikai átrendeződéseket okoznak a rendezések, meg a törekvések, itt a német kisebbség lesz a gond, ez külső kihatás egyetlen állam, ami elégedett a területével. Csehszlovák államterület részei, hagyományosan o három örökös tartomány területe: Csehország, Morvaország és Szilézia o szlovák területek: Felvidék o kárpátaljai rész: Ruszinszko 80
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
Problémák etnikai összetétel: elsősorban belső probléma, némi külső kihatással (német kisebbség) nyugati és északi peremvidéken laknak ők, ők a szudéta németek. Kiterjed a csehszlovák területen túl mondjuk de most erre értjük. Csehszlovákizmus mint ideológia nagyon szép, alapja: cseh és szlovák nép egy. a két nyugati szláv nemzet egy népet alkotnak fogadtatása eltérő. Vannak akik hiszik, vannak akik nem. Az első időkben még nem komoly szakítópróba, h ki szimpatizál ezzel az ideológiával és ki nem. Jó lenne a dolog akkor ha csak csehek, v csak szlovákok lennének, de nem. 21-es népszámlálás adatai: o lakosság 15,2 millió o 1/3 a kisebbség o 8,8 millió csehszlobák (14,7% a szlovákok, a lakosság összesen fele kb. cseh) o német 23,6% (3 milliónál több) o 760 ezer magyar (5,6%) o 460 ezer rutén, ruszin, ukrán, stb. néven. Belső megosztottság o a nyugati országrészek az 56%-t adják az államterületnek, de a lakosság 74%-a itt él o nagyobb a népsűrűség o szlovákiai területek a terület 35%-át teszik ki, de lakosság 22%-át o Kárpátalja: 9%-a a területeknek és 4%-a a lakosságnak. tömegmozgalmak o mivel fejlettebb ezért értelemszerű, gazdasági-szociális problémákra reakcióként. o Nem veszélyeztetik a demokratikus rendet, egyfajta kanonizáció kivándorlás o még a háború utáni években is folytatódik, gazdasági világválság is hozzájárul, évente kb. fél millió ember hagyja el az országot, egy jelentős része a kisebbségekből jön belső migráció o gazdasági folyamatokkal összefüggő kérdés. Szlovákok és ruszinok nyugatra vándorlása, mint munkaerő. o A csehek meg keletre vándorolnak, szakértőként, szakemberként. Politikai-társadalmi reformok 1918 október 28, Prága: kikiáltják a Csehszlovák Köztársaságot egyik első gesztusa a monarchia felszámolása nemesi előjogok és kiváltságok eltörlése választójog kiszélesítése alkotmányozás megindul hatalmi ágakat szétválasztják kétkamarás parlament: ált. egykamarás parlamentek jönnek létre a régióban, két helyen van csak kétkamarás, a másik Románia. 81
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
Szociálpolitikai intézkedések: társadalombiztosítás, munkásvédelem, öregségi nyugellátás. Földreform: nekilendül, de hamar elhal. 1919-ben kerettörvény, ami a földreformnak a nagy vonalait megrajzolja. Bizonyos birtoknagyság feletti területek kisajátításáról van szó. Ehhez kellenének még részletek, de nem nagyon történik ez meg. Végrehajtás elhúzódik, sőt, sose lesz
Gazdasági helyzet, társadalmi viszonyok fejlett állam, kedvező helyzet mert: a monarchiából az ipari-gazdasági kapacitás 70%-át öröklik ők. Területének 21%-át, lakosságának 26%-át öröklik amúgy. Sajátos helyzet a vh után, egyetlen olyan állam, aki magától kilábal a válságból. Kedvező adottságoknak köszönhető. Ált. az a jellemző h agrárállamok, de ők ipari-agrár állam, fejlett ipari résszel. Persze nem csak ipari (a szlovák, kárpátaljai részek agrár részek) ipari kapacitás meghaladja a saját szükségletet, exporthatalom lesz regionális eltérések nagyon jelentősek ettől függetlenül! Sokáig nem örülhetnek, mert jön a gazdasági világválság. Agrárállamok rogynak meg első körben, ők a második körben. Súlyos hatás, pont azért meg függ a külpiacoktól (exportorientált, ugye) ez a hátulütője az egésznek. A társadalmi struktúra a nyugat-európai mintát követi. Jellemzői o két eleme van a társadalomnak: nagy tőkés réteg, és a nagyszámú, tagolt és fejlett munkásság. o Munkások aránya több mint 1/3 a társadalmon belül. Magas szakképzettség és fejlett önszerveződési hajlam. o Polgári középréteg is egy réteg van még, o értelmiség modern o és birtokos parasztság. o Ez a három is réteg csak, nem pillér o arisztokrácia szerepe visszaszorul 18 után, helyettük jönnek a nagytőkések. Politikai struktúra szépen tagolt, fejlett intézményrendszer: 30as évek közepéig nagyfokú stabilitás Tomás Masaryk, 18-35 között köztársasági elnök. Ő a csehszlovák demokráciának a szimbóluma. Cseh politikai magatartásra kettősség jellemző: o szándék h modern és demokratikus államot teremtsenek. o Másrészt: a politikai vezető köröknek szándéka az is, h a cseh népelemet mint domináns népelemet támogassa, az ő dominanciáját kívánják biztosítani. o Ebből is fakad, h a nemzetiségeket diszkriminatív intézkedésekkel sújtják folyamatosan, következetesen. Közhivatalok betöltése, pl. Ez, és az etnikai megosztottság komoly problémákat fog okozni, az világos. Cseh pártstruktúra o nemzeti-ideológiai alapon erősen tagolt. 82
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
Érett politikai rendszer sajátossága. Cseh pártoknál az agráriusok mindig előnyben vannak, minden kormánykoalícióban bent vannak, bár nem ők a vezető párt. Értelmiség egy része is őket támogatja. o Fontos a nemzeti demokrata párt, nagypolgárságot és a felső bürokráciát képviseli. Harsányan nacionalista o nemzeti szocialista párt. Ez is nacionalista párt! Szocializmus formaság csak a nevében. Köpönyegforgatók. Benes is innen való (a külügyminiszter) o Csehszlovák néppárt. Politikai katolicizmus legfőbb képviselői. Szlovák pártok o szintén megosztottság a jellemző o csehszlovákizmusnak is sok híve van a szlovák részeken, ált. kisebbségben de jelen vannak. o Szlovák néppárt: leghevesebb ellenzéki párt Csehszlovákiában. Szlovák államrésznek autonómiát követelnek. Legfőbb személyiség: Andrej Hlinka. Német és magyar pártok o németeknél is vannak agrár pártok o két tábor van náluk: egyik rész: aktivista táborba tartozik (elfogadja a csehszlovák államot, azt h a németség ezen belül létezik), velük szemben a negativisták: nem fogadják el. Nacionalista pártocskák. Eléggé fragmentáltak ahhoz h ne jelentsenek a 20as években gondot. Ez változik meg a 30as évekre. o magyar pártok: országos keresztény szocialista párt, kisgazda jellegű magyar nemzeti párt. o Ezek mindig ellenzékben vannak, 36ban fuzionálnak, egyesült párt néven. Csehszlovák kommunista párt, külön elem o egyetlen akik nem nemzetiségi alapon hanem kizárólag ideológiai alapon szerveződnek o végig legálisan működnek, ezért kivétel a térségben. Nem tiltják be őket. Választások, 1921, 25, 29, 35-ben vannak. o koalíciós kormányzás lett mindegyiknek a vége o áltagosan 5 évente vannak o nem az a lényeg h mikor ki nyer, de ki lehet alakítani 4 ciklust a jellemzők alapján o 1921 es választások után, 21-25 között: cseh hegemónia. o 1925, változás: nemzetiségi pártokat is bevonják a kormányzásba csak így tudnak felállni. Cseh homogenitásra való törekvés megszűnik. o 29: addig a polgári pártok lépnek egymással koalícióra, most kiegészülnek a szocialista pártokkal, nagykoalíciós időszak kezdte is ez. Szudéta kérdés komoly problémává kezdi kinőni magát. Német pártok fragmentáltak, ekkor egyesülnek a negativisták több lépésben, létrejön a szudéta német párt. o 35, választások, megint változás. Német szavazatok 85%-át a szudéta német párt szerzi, egész Csehszlovákiában a második erő. Föderalizmus szorgalmazása: újjászervezés föderatív alapon, ők külön területrész felett autonómiát birtokoljanak. 37-től nyilvánvalóan jellemző: nemzeti szocializmus képviselői o o
83
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
Hogy sodródik bele Csehszlovákia a II. világháborúba sok helyen többség volt a szudéta németség, kisebbségi politika nem volt helyes a magyarok is elégedetlenek voltak, de ez mindegy 30as évek közepéig még hallatják a hangjukat az aktivisták de elhalóban vannak. Utána a negativisták jönnek sokkal inkább. Nem kezelt kisebbségi kérdés megbosszulja önmagát. Sokat nyertek a választáson a németek: egyre teljesíthetetlenebb kérésekkel állnak elő, tudatosan. Karlsbad, 38: szudéta német program megfogalmazása: teljes autonómiát követel. Gyakorlatilag azt is követeli h a nemzeti szocialista német modellt vezessék be a németek által lakott területeken. Még nincs szó a területi változásról. Nyilván a németek nem csak Németországban tevékenykednek, egyre agresszívabban támogatják a szudéta németeket. Angolok-franciák úgy vélik, h tömjék be a szájukat a németeknek, adjanak már valamit a csehek nekik, h elhallgassanak. München szindróma: ellenállás hiánya. Azért 38-ban volt valami kezdemény az ellenállásra. Próbálnak a szudéta németekkel megállapodni, felajánlják, hogy német megyét hoznak létre nekik, de érzik a szudéta németek, h ezt nem kell elfogadniuk mert már ők irányítanak. Nyugati szövetségeket nyomásgyakorlása a fontos. „megoldás” lesz a müncheni szerződés. Müncheni szerződés 38 szeptember 29, konferencia. Csehszlovák küldöttség részt sem vesz rajta. A nagyhatalmak belemennek a német követelésekbe. Csehszlovákok csak megkapják az eredményt. Ez lesz a müncheni szerződést, csak megmondják nekik, h milyen területeket kell átadni, plusz valamiről népszavazást kellene tartani, de az nem lesz meg. Területének kb. 30%-át veszíti el, lakosságának meg 33%át. 19-es és nem 38-as etnikai megoszlást veszik figyelembe. Kb. 150 ezer német menekül el (nekik nem tetszik a döntés), de a többség nemzeti egyesülésként éli meg. 1,25 millió nem-német kerül német területre. Ebből kb. 700 ezer cseh. Gazdaságilag fontos területek közül sokat elveszít. Mezőgazdasági nem olyan nagy veszteség, közlekedést is megoldják, de az iparban nagyon sok a veszteség. Észak és nyugat csehországi szénlelőhelyek elcsatolása a gond. Feketeszén lelőhelyek 55%-át elveszítik, barnaszén lelőhelyek közel 90%-át, gépgyárakat, vegyi üzemeket. Papíripar 52%-a, textilipar 62%-a, üveg és bizsuipar több mint 70% veszik el. Ellenállni persze nem lehet, muszáj beletörődniük. 39 tavaszán kb. felszámolják Csehszlovákiát. Márciusban a németek megszállják a cseh-morva részeket, a szlovák részek önálló állami formációt hozhatnak létre, jutalmul azért, mert kollaborálnak a németekkel. MÁSODIK CSEHSZLOVÁKIA Szlovákia Szlovák Köztársaság: 1939. március 14; kb. mint usztasa Horvátország 84
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
nagy függés a németektől bábállam Josef Tiso a vezetője: katolikus pap Andrej Hlinka alapította a Szlovák Néppártot, aztán Tiso veszi át 1-2 párt: németek pártjai és 1 magyar párt kléro-fasiszta állam zsidópolitikájuk: 1940-ben átveszik a náci alapelveket és az antiszemitizmust, ezt ki is adják írott formában, innentől zsidók elleni intézkedések. 41 szept.: saját zsidótörvényük van, van egy passzusa, mely szerint fel lehet menteni bizonyos zsidókat: 4000-en kapnak felmentést 42 márciusától deportálások kezdődnek; fizetnek a németeknek, hogy fogadják be a deportáltjaikat: 60.000-et deportálnak ekkor a 80.000-ből Vatikán kérésére leállítják a deportálásokat októberben Második hullám: 1944 októberétől 1945 márciusáig 13.000-et deportálnak felelősségre vonás, Tiso pere 1946. december – 1947. áprilisig tart, és nem tartja magát bűnösnek; halálbüntetést kap, 1947. április 18: kivégzik Hlinka Gárda: 38-tól már van, 40-től hivatalos állami szerv
Csehszlovákia reloaded! 1945-ben Csehszlovákia újjáalakult ’46: Kárpátalja egy népszavazás keretében a Szovjetunióhoz kerül megtorlások: németek és magyarok ellen, a németeknek rosszabb, többen és durvább németeket kitelepítik 45-46: 2,5-2,6 millió német; 250.000 német marad ott, akik bizonyítják, hogy az antifasiszta ellenállásban részt vettek Kassai kormányprogram 1945 májusában o németek és magyarok kollektíven bűnösök o csak azok maradnak, akik antifasiszták voltak és van bizonyítékuk o állampolgárságtól való megfosztás! o nyugdíj stb. megvonása o földeket államosították o német és magyar sulikat bezárták o nyelvhasználatot megtiltják o Benes-dekrétumok a kassai program „végrehajtási rendeletei” tulajdonképpen! o 1945 május-okt. 143 dekrétum születik: nemcsak németek és magyarok ellen, csak 30 érinti a két kisebbséget o magyarok kitelepítése: ezt is akarták, de végül mégsem, így ellenünk népbírósági eljárások: aki nem volt antifasiszta az háborús bűnös volt, kinyírták vagy kiutasították; van ahol sok embert ítélnek el „munkaerő-toborzás” reszlovakizáció – 300-400.000 választja ezt lakosságcsere – 1946. február 27: egyezmény a két állam között: 60.000 szlovák ment ki, 76.000 magyar jött be; sokkal rosszabbul jártak a magyarok o szovjetek a németekkel szemben engedték, de a magyarokkal szemben nem, mert mi „baráti” országok voltunk kommunisták nyernek ’46-ban, ’48-tól rendszerváltás 85
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
48: Benes lemond és Klement Gottwald lesz az elnök, 1953-tól Antonín Zápotocky (államelnök) itt is politikai perek 1953: kísérlet a rendszer reformálására, 1956-ig elhal Antonín Novotny lesz a pártfőtitkár ’56-tól keményedik a rendszer ’60-as években reformok második hulláma ’62: párton belül indul meg, nem társadalmi! Novotnyt elkezdik cseszegetni, hogy jó volte úgy az ’50-es évek, ahogy volt ’63-ra kudarcnak minődül az addigi gazdaságpolitika: ipari szektort is eléri a válság, GDP zuhan… ’64-re kész a gazdasági reform program: reformközgazdászok o piacosítás az állami vállalatok terén, némi profitorientáltsággal o fix árak rendszerét is terjesszék ki; korlátozott mértékben számolják fel o állami vállalatok o szubvencionálás és bérszabályozás megmaradt volna o ’66-ban elkezdik megvalósítani o ’67: szabályozott, tervezett piaci szocializmusként meg is nevezik hivatalosan o eredmények elmaradnak o árreformoktól vissza is léptek, 30%-kal nőttek az árak reformok tudományos-technikai iránya o bizonyos értékek elfogadásával megy o technikai fejlesztés o érdekeltségek fejlett rendszere o megfelelő emberi tényező – humán tőke! o ez a reformirány azt hangsúlyozta, hogy nem engedelmes végrehajtókra van szükség, hanem kreativitásra, kellenek a szabad viták o Radovan Richta: „emberarcú szocializmus”; „technológiai fejlesztés” fogalmát is ő találja ki o szellemi munka átveszi a domináns pozíciót reformok politikai iránya o Zdenek Mlynártól ered, szellemi vezér o cenzúrát csökkenteni kell o induljon meg a politikai párbeszéd o be kell vonni más csoportokat, a társadalmat, nem elég a Párton belül o szabadabb vallás élet o „politikai pluralizmus”: nem pártéletre vonatkozik; többi szereplő bevonását jelenti; korlátozott ’68-ben januárban Novotnyt megbuktatják, Alexander Dubcek lesz a pártelnök: ő a prágai tavasz arca; a cserét nem egyeztették le a szovjetekkel államelnök márciusban Ludvik Svoboda lesz (Novotny államelnök is volt) Dubcek addig szlovák párt vezetője volt; hitelesen szerény volt ’68 első hónapjai: Novotny eltávolítása Svoboda: nagy presztízse van a háború alatti magatartásáért; őt mellőzték korábban, utána hozza vissza a párt szakértőkből álló reformkommunista gárdát toboroz maga köré 86
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
1968 március-augusztus: prágai tavasz o április: akcióprogram: főként gazdaságélénkítő reformok sajátos demokrácia: munkásönigazgatás, helyi önkormányzatiság, kisebbségi és egyéb önszerveződés többkamarás parlament: szakmai, érdekvédelmi csoportok megjelenése, azaz kamarák és vétójoguk lett volna tvhozás során többpártrendszer: de csak az, amelyik a demokratikus szocializmust elfogadta glasznoszty: médiaszabadság; közvetítsék a vitákat! ’50-es évek bűnöseit meg kell büntetni! > a pártvezetés ezt leállítja!! gazdasági program a ’64-es (piaci alapon működő állami vállalatok, csak baj esetén van állami beavatkozás) magántulajdon korlátozott mértékben, szolgáltatói szektorban o egyre többen támogatják őket a párton belül; kikerül a kezükből az irányítás? o gesztusokat tesznek a szovjetek felé ’48-at nem kívánják revideálni baráti viszonyra törekednek a szovjetekkel proletár internacionáléhoz hűségesek o ’68-ban Brezsney egyeztet a VSZ tagjaival o ’68 júliusában VSZ találkozó: ez többé már nem csehszlovák belügy! o nyílt levél júli. 18-án a pravdában: nemcsak a ti, de a mi (VSZ tagok) feladatunk is (a megoldás) > Dubcek ezt visszautasítja, kétoldalú tárgyalásokat javasol a szovjetunióval o ’68. aug. 20.: VSZ csapatai bevonulnak o Dubcekéket Moszkvában bebörtönzik; Svoboda megtagadja az új kormány felállítását > Dibcekéket vissza Prágába, hogy tárgyaljanak; csöndben távolítják el őket o ’69 április, jön az utód: Gustáv Husák: folytatódni fognak a reformok, nyugi! de hát ez csak álca, elhalnak a kezdeményezések o ’71, Husák: jobboldali kalandorokat eltávolították végleg, mondja Husák
II. JUGOSZLÁV ÁLLAM(OK) Létrejötte Szerb-horvát-szlovén Királyságként jön létre 1918. október 29-én tárgyalópartnerek: monarchiabeli délszlávokkal tárgyaltak területe: korábbi osztrák részek: Krajina, Stájerország egy része, és Dalmácia; Horvátország, Szlavónia, Vajdaság, BiH, Szerbia és Montenegró, Isztria, Zára hiányzik és néhány sziget 14 millió lakosa van az államnak: szerbek 43%, horvátok 23%, szlovének 8,5%, muszlimok 6% (zömmel bosnyákok), macedón szlávok 5%, albánok 3,6%, németek és magyarok 4-4% alkotmányos monarchia – Karagyorgyevics Sándor a király (’21-től) szerb közigazgatást húzzák rá, Belgrád a központ; szerbek a katonai erejük miatt kerültek be pártok: legerősebb: Szerb Radikális Párt (szerb nagypolgárság pártja), Nikola Pasics 87
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
vezeti a pártot, miniszterelnök; Horvát Parasztpárt: ellenvélemény kezdettől fogva, önálló Horvátországot siratják, vezetője Stjepan Radics sok kisebbség, népcsoport kialakulás és megszállás o 1920: nemzetgyűlési választások; Szerb Radikális Párt nyer, aztán Szerb Demokrata Párt, Jugoszláv Muszlim Szervezet a harmadik o 1921: első alkotmány: vidovdáni alkotmány/ Szent Vitus napi alkotmány, rögzítik, hogy egykamarás nemzetgyűlés, alkotmányos monarchia, unitárius államberendezkedés, ami 33 körzetre tagolódik o 21 augusztusától I. Sándor a király o szerbek és horvátok szembenállása egyre határozottabban; kormányfők rendre szerbek (1 kivételével) o 25-ben normalizálódás: börtönből kiengednek embereket, pl. Radicsot, aki miniszter is lesz o ’26-tól megszakad a jó légkör Radics miatt o ’27-28: totális káosz o ’28-ra a Radics-féle erők megerősödnek, ekkor már a szerbek számára is fenyegetőek o 1928. július 20-a: merénylet a parlamentben, Radicsot és más ellenzékieket megölik; egy montenegrói politikuscsávó öli meg őket o 1929. január 6.: királyi diktatúra bevezetése – Sándor kijelenti: semmi egyetértés, úgyhogy helyette ez lesz: alkotmány felfüggesztve, parlamentet feloszlatják, ellenzéki pártokat beszüntetik, és átszervezik a közigazgatást o 33 körzetből 9 bánság o 1929 októberétől: Jugoszláv Királyság o ellenzéki pártokból emigrálnak és nem politikus horvátok is elmennek; célország Olaszország o ’34-től lassan rájönnek, hogy meg kéne egyezni o Olaszországban formálódik ez emigránsokból azok a körök, akik támogatják a macedón gyilkost o II. Péter 11 éves ekkor, helyette Pál régens lesz az uralkodó o 1939: Pál beleegyezik a horvátokkal való összefogásba > horvát bánság autonóm lesz, széleskörű önállóság o 1941. március 25.: csatlakozik Belgrád a háromhatalmi egyezményhez, de a társadalom ellenáll o márc. 27.: katonai puccs, nagykorúvá nyilvánítják II: Pétert és új kormányt alakítanak, mely megtagadja a háromhatalmi egyezmény ratifikálását o április 6.: németek lerohanják az országot (olaszok magyarok, bolgárok), április 17-ére bedarálják az országot; kormány kapitulál és Londonba emigrál
A királyság vége o 1941. április 10-e: független horvát állam kikiáltása; olasz-német irányítás alatt áll o ’45-ig megszállás alatt áll o Horvátországhoz hozzárakják Boszniát is o Montenegrót az olaszok ellenőrzik o mi is kapunk: Bácska és Dél-Baranya 88
Kelet-Közép-Európa | 2012 o o o o
Lara ©
Bánátot a németek ellenőrzik bolgárok Kelet-Szerbiát és Macedóniát szállják meg Albániához kerül Koszovó, de olasz ellenőrzés alatt maradékot meg megszállják
Mozgalmak usztasák o felkelők o Usztasa Horvát Forradalmi Mozgalom o ’29-es emigráns körök alapítják o Ante Pavelic a kitalálója, és Független Horvát Állam elnöke is o ’30-as évek: terrorista módszerek o Jugóban betiltják őket o támogatójuk leginkább az olaszok o németekkel is felveszik a kapcsolatot, de nem olyan jó a viszony o de az usztasáké lesz az új állam o nem jól szervezett o vannak katonai egységeik, de nem ütőképes hadsereg, másrészt, nincs fennhatóságuk az ország egész területe felett o zavaros ideológia: alapja az olasz fasizmus, erős katolicizmus (államvallás), keleteurópai agrárpopulizmus, kommunistaellenes, demokráciaellenes, idealizált réteg a parasztság o kitalálták, hogy gót eredetűek, legfőbb ellenségeik a jugoszlávizmus képviselői o ellenségek még a szabadkőművesek és a zsidók is; később lesz csak antiszemita az ideológia o a szerbek eredetileg horvátok, csak keleti keresztények, vissza kell őket téríteni (áttérés, emigráljanak, megölik őket) o betiltják a cirillbetűs írást, lerombolták az ortodox templomokat o a bosnyákok is horvátok, és ők is más vallást vettek át; de őket nem piszkálják, jó viszony lesz, sok bosnyák az usztasa seregben részt vesz o diákok és értelmiség támogatja őket; próbálják népszerűsíteni magukat o örültek, hogy volt független horvát állam, és sikerült megszüntetni a horvát területi széttagoltságot; örülnek hogy Bosznia is a horvát állam része o 1943-ban is népszerűbbek, mert megkapják Isztriát és még néhány dalmát részt o Jugoszlávia szétverése a fő cél o papság is támogatja, főleg az alsópapság nyomult o szerbek ellen irányul a tevékenységük o 6,5 millió lakos, 2 millió szerb, 700.000 bosnyák, 150.000 német, 40.000 zsidó, 30.000 cigány, 3,7 millió horvát o 2-300.000 szerbet öltek meg; zsidók és romák kevésbé esnek áldozatul, mindegyiknek a felét kinyírják csetnikek o törökellenes szerb felkelőkből ered a nevük o emigráns kormány Londonban o ’41 májusában Moljevics nyilvánosságra hozza, milyen országot vizionál: nagynagy Szerbia lesz o Mihaljovics hozza létre a csetnik mozgalmat 89
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
partizánok o olyan mozgalom, amely nem csak Jugoszláviában terjed el o a partizán népi felkelőket jelent o általában akkor keletkeznek partizánok, amikor valamilyen idegen hatalom jelenik meg a hazájukban o Jugoszláv partizán mozgalom: Jugoszláv Nemzeti Felszabadító és Partizánosztag (Narodnooslobodilačkih i partizanskih odreda Jugoslavije - NOPOJ) 1941-ben alakul meg, amikor a németek lerohanják Jugoszláviát fő embere Josip Broz Tito horvát-szlovén eredetű 1939-ben már a jugoszláv kommunisták vezetője és onnantól kezdve ő a fő irányítója a folyamatoknak a partizánmozgalom viszonylag kicsi támogatással indul, de ők lesznek a sikeresek a három fő mozgalom közül (csetnik, usztasa, partizán) a britek támogatják őket anyagilag a sikerüket az ideológia alapozza meg egyrészről, másrészről a szervezettségük ideológiájuk baloldali, kommunista ideológián alapuló társaság nem etnikai, hanem ideológiai alapon határozza meg saját magát. Az etnikumon túlnyúlik, bárki csatlakozhat. Antifasiszta célja a megszállók elűzése és a függetlenség visszaszerzése; valamint, a jugoszlávizmus (délszláv együttélés) egyfajta sajátos felfogása: alapvetően kommunista, föderatív Jugoszláviában gondolkodtak az utánra, hogy kiűzték az ellenséget földreformot és szociális reformokat ígérnek a testvériség, a szolidaritás, fegyelem, bátorság alapvető értékek, akik ez ellen védenek, azokat keményen megbüntetik a saját soraikból is szervezettség alapvetően gerillataktika alapján működnek nem vállalnak nagy frontális küzdelmeket nagy csapattestekkel, általában kis egységekkel váratlan támadnak, gyors támadás és gyors visszavonulás merényletek, robbanások néha a cél csak az ellenség demoralizálása hihetetlenül kegyetlenek a gerilla taktikából fakadóan: nem foglalkoznak a sebesültekkel (a sajátjaikkal sem), a hadifoglyokat nem szednek (az ellenséget kivégzik mind). A területeken, ahol átvették a hatalmat népbizottságokat hoznak létre és vonulnak tovább. Nagyon kevés kapcsolattartóval dolgoznak, így nehéz felgöngyölíteni a szervezetet. Nem rettentek vissza a nácik megtorlásaitól. Nem volt jellemző rájuk az antiszemitizmus, nagyon sok zsidó tagjuk volt (majdnem 5000). 1943-ig hullámzó a sikerességük, 1943-ban fordul a szerencséjük az olasz kapituláció okán, 1944 őszére Jugoszlávia nagy részét visszaszerzik. 1945 90
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
májusára már gyakorlatilag egész Jugoszláviát felszabadítják, önerőből, nem a szovjetekkel. Ettől függetlenül is megjelennek szovjet csapatok, de ez egy jugoszláv-szovjet szerződés alapján történik, ami átvonulási jogot ad az északi területeken a szovjeteknek. 1943-ban körülbelül 300000 támogatójuk van, 1945-re ez 800000-re nő. Már a háború évei alatt elkezdik megszervezni a háború utáni államot állam megszervezése: Avnoj létrehozása (Jugoszláv Népfelszabadító Antifasiszta tanács) – 1942 novemberében Bihačon tartják az első ülésüket, 1943 novemberében a második ülés Jajcéban. Itt meghatározzák, hogy mi legyen a háború után. o Tito szerepe o nagyon nagy népszerűségnek örvendett o Tito ’80-ban május 4én hal meg; „Tito halálával meghal Jugoszlávia” – Ezt elfelejteni! Legalábbis Kemenszky utálja! o 127 ország 209 delegáció a temetésekor A második világháború után, 1945-ben egy csúnya epizód a megtorlások, a délvidéki mészárlások 1941-ben a német megszállás után Bácskát hozzácsatolják Magyarországhoz. 1942. január 12–15. között elkezdtek razziázni a magyar erőszakszervezetek, ahol túlkapások történtek – iszonyú kegyetlenkedés kezdődött meg Újvidéken és a környékén, a cél a kommunisták és a partizánokhoz köthető emberek elfogása. A három nap alatt 4000 ember hal meg, főként szerbek és kisebb részben zsidók. (Ez még a budapesti politikai és katonai vezetőket is meglepte, hogy válogatás nélkül gyilkoltak.) Egy Budapestről jött parancs végül leállítja az akciót. Még a második világháború alatt a magyar vezetés állítja bíróság elé az itt szolgáló tisztek egy részét, 1943-ban születik ítélet, kárpótlásról is döntenek. (A bűnösök addigra megszöktek). Amikor 1944-ben októberben a szerb partizánok visszafoglalják a területet és katonai közigazgatást vezetnek be. A katonai közigazgatás keretein belül megkezdődnek az úgynevezett büntetőeljárások, nem kapcsolódnak hozzá perek, a kollektív bűnösségen alapul az akció. (Délvidéki mészárlás) o Pl. Csurog falu teljese magyar lakosságát kiirtották. o A kollektív bűnösség elve alapján a német lakosságot is sújtották. o Nemcsak kivégzések voltak, hanem (halál)táborok is. ’48-ig internálótáborok: 70.000-en maghalnak, németek is o A civilek egy része is bekapcsolódott ezekbe az akciókba, egyfajta lincselésként. o Tömegsírokba, dögkutakba rakták bele az áldozatokat. Volt egy enyvfőző üzem is… o 1948-ig működtek az internáló táborok, ahol kb. 70000-en halnak meg, nem csak magyarok, németek is. o A magyar áldozatok össz-száma kérdéses, olyan 20 és 50 ezer között van. o Nagyon tudatosan törekedett a jugoszláv vezetés arra, hogy ne maradjon ennek nyoma és nem lehetett róla beszélni.
91
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
II. LENGYELEK A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN Események határai nyugatra, terület 20%-át elveszítik (76.000 km2) 48: kommunista hatalomátvétel, leszámolások 1956. június: megjelenik Wladyslaw Gomulka (1956-70 pártfőtitkár) 1956 júniusa: poznani felkelés, amit kegyetlenül levernek, ekkor jön Gomulka, visszaemelik a hatalomba elítéli a brutális poznani felkelést, már a háború alatt híres, menő, de Sztálin ’48-ban félreállítja probléma a visszahozatal, feszültség > mozgósítás mindkét oldalon nagy remények után nagy csalódás Gomulka a lengyeleknek itt is gazdasági válság > sztrájkhullámok 1968: gazdasági kiigazító csomag pénzeket a vegyiparba és a nehéziparba irányítják emberektől veszik el ’68: diáklázadás leverése ’69-ben korlátozzák a belső fogyasztást > látványos életszínvonal-csökkenés! ’70: brutális áremelés, 20%-kal emelik az árakat dec. 12-én > sztrájkok, felkelések Gomulka társadalomellenesnek minősíti > 40-50 áldozat Gomulka antiszemita is lesz, ’70-ben eltávolítják tisztogatás a párton belül, technokrata vezetés jön, Edvárd Gierek áll az élén gazdaságot akarják reformálni, de a szerkezetváltást nem hajtják végre ’76 júniusában is emelik az alapvető élelmiszerek árát (30-100%) > harcok, felkelések visszavonják az intézkedéseket, és megtorolják! ’76. szept. 23.: létrejön a KOR – munkásvédelmi bizottságok (Társadalmi önvédelmi bizottságok később) elkezd formálódni az ellenzék: munkások, majd értelmiségiek: szamizdat: Robotnik a harmadik erő az egyház, ők is felsorakoznak 1979. július 1.: sztrájkhullám megint, kormány megint visszavonja az áremeléseket, de kiborult a szaros bili 1979. aug. 14.: Gdanski hajógyárban kisebb gyülekezés hajnalban, és volt egy villanyszerelő, aki gyárfoglalást javasolt: Lech Walesa újabb követelések: független szakszervezeteket követeltek, sztrájkszabadságot akarnak 15-én 3 másik város is csatlakozik, megy a cirkusz 1979. aug. 23.: kormány leül velük tárgyalni, szeptember elején egyezmény elismerik a szakszervezeteket, a munkások meg elismerik a pártvezetést > békés forradalom a megállapodással lengyel önkorlátozó forradalom 1979. szept. 5.: Szolidaritás megalakul, Walesa az elnök 1981-ben 10 milliós taglétszámot produkálnak kormány közben reformokkal próbálkozik > romlik az életszínvonal > önkorlátozás vége 1981 áprilisától jegyrendszer! Óriási cirkusz, mert a termés is rossz külföldi adósságállomány megnő, fizetésképtelenségig eljutnak 1981 márciusa: robban a szar, újabb sztrájkhullám és rossz reakció 92
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
„szocialista rendszer alapjai veszélybe kerültek”- mondja a kormány fellépést sürgetnek a radikálisok, 1981 októberébe spontán sztrájkok, tüntetések szakadás jelei a Szolidaritásban Wojciech Jaruzelski: katona, legfiatalabb tábornok lesz 1956-ban, ő a hajlíthatatlan megkezdi a katonai átvétel megszervezését (1981. február) vagy a lengyelek tesznek rendet, vagy a szovjetek bejönnek később, módosul, mert bejön Afganisztán a képbe, de a lengyel vezetés erről nem szerez tudomást; amerikaiakat meg nem érdekli 1981 dec. 13: furcsa puccs, Varsó ostromgyűrűben, kijárási tilalmat vezettek be, telefont kikapcs., betiltják a Szolidaritást, vezetőit elfogják… szovjet intervenció megakadályozása és reformok folytatása a céljuk nem vezetnek eredményre a reformok 1988-ban leülnek tárgyalni az ellenzékkel, kerekasztal tárgyalások, ’89 július első választások!
93