Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
KELET-KÖZÉP-EURÓPATANULMÁNYOK I. A KELET-KÖZÉP EURÓPAI TÉRSÉG TÖRTÉNETÉNEK KEZDETEI AZ EZREDFORDULÓIG Földrajz A térség, amivel foglalkozunk: a legtágabb értelemben vett Nem-Nyugat-Európa. A németség keleti határvonalától keletre eső övezet, az Urálig. A Balkán is a része Niederhauser Emil: nincs Közép-Európa, csak két rész: nyugati mag és azon túl KeletEurópa Döntően földrajzilag a nagy európai síksággal többé-kevésbé azonos. Nagy európai síkság: történeti földrajz vezette be. Szerintük Európának három nagy egysége van: Alpesi hegységrendszer (Pireneusok, Alpok, Kaukázus), Mediterráneum (ettől délre) északra pedig a nagy európai síkság (Észak-Franciaország és a NémetLengyel síkság is ide tartozik, pedig ez nem annyira Kelet-Európa) Lassú emelkedés keletre (1 kilométeren 10-20 centis emelkedés) az Urálig. Urál lekopott röghegység (legmagasabb pontja 2000 méter kb.) tehát Szibériától annyira rettenetesen nem különíti el ez a hegység, de ma mégis ez Európa határa, mert régen ezt mondta valaki egyszer. Orosz önértelmezés a Volgát tekintette inkább saját határának. Sztálingrád ezért is volt lényeges érzelmileg, mert ezzel a Volgán túlra szorultak volna a németek elől. Kijevtől északra eső területekről csak a középkor óta vannak ismeretek, a klasszikus ókorban nem voltak erről ismeretek. Az antikvitás mesés ismeretekkel, állatokkal népesítette be a területet. A fekete-tengertől északra eső sztyepp-övezet népeit ismerték (szkíták, stb.), de ettől északra nem. Skandináviát sem ismerték. Alapvető sajátosságok o Síkság övezetes jellege: nomád sztyeppövezet (Fekete-tengertől északra – vándorló) o Feljebb lombhullató erdők o Még északabbra vegyes erdők övezete (lombhullató és örökzöld) o Utána: örökzöld fenyőerdő-övezet, a tajga o Ez alapvetően befolyásolta a térség történelmét. A sztyepp övezetben élő népek (pl. mongolok) sose jutottak el a tajgára. (Novgorod, ami a legészakibb, sose lett Batu kán adófizetője) A tajga jól jött az oroszoknak: bár csekély a népsűrűsége, de kincsesbánya: prém, fa. Kereskedelmi vagyont tudtak felhalmozni, és ebből hadsereget építeni, ami sikeres volt a mongolokkal szemben. A földrajz komolyan tudja befolyásolni a történelem irányát és alakulását. Népcsoportok 1
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
Világon legnagyobb létszámú az indo-európai nyelvcsalád Pre-indo-európai nyelvi rétegről vannak-e ismereteink? Kre. 2 évezredben megy végbe az indo-európai szétvándorlás. A Kre. 1 évezredben azonosítható népek már indo-európaiak. Kivétel a finnugorok az Urál környékén. Ők nem indo-európaiak. Az indo-európaiak (mint a szlávok is!) a finnugorokat északra szorították. Melyek a legelső azonosítható népek a térségben? (Kre. 1000 és 0 között) o Szkíták: nomád etnikum, lovasok, nagy törzsszövetség, Fekete-tengertől északra a sztyeppövezet lakói voltak. Hérodotosz (Kre. 5. század) írt róluk, a görögperzsa háborúk előzményeként. Dareiosz korábban háborúzott a szkíták ellen, a mai Dél-Ukrajna területén. Átkeltek a Dunán ehhez a perzsák. Szkíták vonultak vissza, és a felégetett föld taktikáját alkalmazták. Nem tudott Dareiosz megütközni velük, elfogyott az élelem, vissza kellett menni. A perzsák másodszor próbálkoztak már (Dareiosz előtt Kambüzész, apja nagy Kürosz – az alapító) a meghódítással, ők a masszagéták ellen harcoltak (ez már Ázsia). Dareiosz 510 körül támad rá a szkítákra, és ő is vereséget szenved, mint Kürosz. (ő ott halt meg) Kre. 8-7-6 században már valószínűleg itt laktak. o Szarmaták: nagy nomád törzsszövetségek, lótenyésztők. Kicsit később jöttek, mint a szkíták (lengyel nemesség: szarmatizmus – mint a magyar identitásnak a hun-magyar leszármazás) Kre. 4-5 században találkozunk velük. Római kor hajnalán, a Tiszántúlon szarmaták laktak! (ekkor foglalták el a rómaiak Pannóniát – a mai Dunántúl). Tehát a rómaiak a szarmata jazigoknak váltak a szomszédjaivá. 0-ig kb. jelen voltak a Fekete-tenger északi partvidékén. Két kultúrhatást kellett feldolgozniuk: görög gyarmatosítás következményei, iráni kultúrhatások. Kre. 8-7 sz.: nagy görög gyarmatosítás folyamata. Égeikum vidékén élő görögök a Földközi-tenger vidékét telepakolták új poliszokkal. Kre. 600-500 körül már 100 görög polisz létezett a Fekete-tenger északi részén (kisázsiaiak hozták létre, mai török Riviéra, Milétosz pl.) Mai Dardanellákon nehéz átmenni, nem tetszett nekik a tenger, mert barátságtalan volt, utána belakták (pontos axenos) A mai ukrán partsávot elfoglalták. Tehát: szkíták komoly görög kultúrhatásnak voltak kitéve! Kereskedelem köztük volt is. Augustus alatt a rómaiak elfoglalták a mai Románia területét (Erdély kivételével) így a rómaiak határosak lettek a görög kultúrával. Mai Krím félsziget területén 1-2 sz.: kialakul egy boszporuszi királyság nevű terület (pedig nem is volt). Római hűbéres volt, Rómának az érdekeit szolgálta. Egybe fogta a görög poliszokat, amik ott jöttek létre és a szkítákkal majd szarmatákkal kereskedtek. A római világ fenntartotta egy ilyen kulturális cserekapcsolat lehetőségét akkor pusztul el, amikor a népvándorlás hullámai elindulnak. Iráni kultúrhatások: Kaukázus övezetéből észak felé iráni hatások áramlottak. Iráni harcmodort elsajátították a szarmatát, és már nem egyszerű nomád népcsoport lettek. Sokkal hatékonyabbak lettek. Pl. Pikkelypáncél iráni hatás. Trákok: Balkán félsziget, mai Bulgária területén, Kre. 500 körül már itt voltak. o „Nem rákok, hanem trákok. Ugye milyen gyenge volt?” (ZsL) 2
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
Szintén indo-európaiak. Az egyik legelső nép, akiknek a létéről tudunk a Balkánon. o Törzsi társadalom, egy nagyfőnök (király-szerűség) kezdetleges területi állam keretébe kezdte szervezni o Nem sokat tudunk róluk o Főleg görög történetírók írtak róluk, kb. 250 trák szót tudunk. Zolmaxisz nevű isten. Görög mintára verettek pénzt o Tőlük délre makedónok vannak (makedón Fülöp – Nagy Sándor apja, aki meghódítja Görögországot) meghódít trák aranybányákat és ebből fizeti a hadseregét. o A perzsák is hódítottak itt, nekik is ez tetszett. Mikor Dareiosz jött vissza a szkítáktól, neki is megtetszettek. 360-350 körül kerülnek a makedónok kezébe. o Erős lovas arisztokrácia lehetett o Trákok legnagyobb hatása az hogy trák eredetű az egyik görög isten: Dionüszosz. Valószínűleg a görögök a trákoktól vették át ezt a kultuszt. Nem olyan régi isten, mint a többi, nem is került fel az Olümposzra. A plebs istene volt és nem a régi arisztokráciáé. Görög tragédia a Dionüszosz-kultusszal összefüggésben születik. Illírek: szintén indo-európai, másik korai nép a balkánon, Kre. 300-200 körül azonosítható. o Döntően a horvát tengerpart és a mai Bosznia-Hercegovina és Nyugat-Szerbia területén éltek. o A tágan értelmezett illír lakosság Pannónia déli részén is pozíciót nyert. o Az illír egy gyűjtőfogalom, mert a dalmaták, a pannonok is az illírek részei. o Via egnatia: római kereskedelmi út a térségben. Mielőtt ez megépült, az illírek tengerparti törzsei kellemetlenül kalózkodtak. Rómaiak miután legyőzték Karthágót, Görögország felé nézegettek. Pacifikálni akarta a térséget. o Illírek máshogyan gondolkoztak a flottáról. Kisméretű hajóik voltak (liburna/liburnika) több száz. A rómaiaknak meg nagy csatahajóik voltak. Később a liburna az egyik része volt a nagy római haderőnek. Az actiumi ütközetnél (Augustusnak, azaz) Octavianusnak volt egy csomó liburnája. o Az idősebb Plinius is liburnikáról nézte meg a Vezúv kitörését, aztán jól meg is halt ott. o Adriát a rómaiak beltengerré teszik. o Kiépítik a via egnatiát, és a régi jugoszláv területek is az övék lesznek. Majd elfoglalják Pannóniát és stabilizálják a birodalmat. o Pannon-dalmata lázadás: ezek az illír bandák felkelnek, mert nem tetszik nekik a friss római uralom. Tiberiust küldik ide. A háborúról Velleius Paterculus ír (történetíró). „maguk kinevetnek, ez nekem fáj” (ZsL) Kru. 1 században vált egyre inkább katonai problémává az, hogy az Al-Duna (mai román, bulgár határ) a légiók egyre többször találták szembe magukat a dák állammal. Egyre többször mértek csapást a dákok erre a területre. o Bojrevista (dák állam megteremtője) megalázó vereséget mért a rómaiakra. Nekik volt sok aranybányájuk (az államuk Dácia) o Traianus semmisíti meg őket, provincia lesz, és kitolja a határokat. Dákó-román kontinuitás problémája. Rómaiak a dákokkal összeolvadtak és a mai románok valamiféle kontinuitást mondanak. o
3
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
Kru. 250-ig kb. ez volt a helyzet. A területet majd érinti a nagy népvándorlás. Menjünk északabbra Kr. előtt valamivel már azonosíthatók a balti népek. Indoeurópaiak ők is, de ősi változat. Kelta, germán, szkíta, szarmata, latin, görög – mind indo-európai. Balti népek: litvánok, lettek, poroszok. Ők nem szlávok! Van egy sajátosságuk, különösen a litvánoknak a nyelvük hasonlít a latinra. Viszonylag archaikus a nyelvük elég sokáig, nem annyira változott. Poroszok eredetileg balti nép volt, majd keresztényekké lettek, és elnémetesedtek. Nyelvemlék alig maradt fenn. Baltiak: időszámítás körül költözhettek a Balti-tenger partvidékére. Korábban délebbre éltek, mai lengyel-fehérorosz határ környékén, nem tengerparti életmód. Időszámítás kezdetekor és utána 2-3-4 száz évig a kelet-európai térség északi részén (sztyeppről északra) nagyrészt finnugorok laktak. Kre. 1000 körül lehetett egy finnugor vándorlás ahol Szibéria felől nyugati irányba elterjedtek a finnugorok (széttelepülés). Finnek Kre. 1000 előtt még a nyugat-szibériai alföldön éltek. Az Uráltól keletre éltek. A szétvándorlásnál a finn ágazat volt az, aki a kelet-európai síkságnak az északi részét benépesítette, de hogy az ugorokkal mi történt, nem lehet tudni (mi tőlük származunk). Fehér folt Kre. 500 és Kru. 500 körül. Többet maradtak még Szibériában, valószínűleg törökökkel találkoztak és utána jöttek át valahogy Európába. De teljesen sötét ez a rész, nem lehet tudni, mekkora a török rárétegződés. Szélesebb értelembe vett finnek behatoltak a mai Finnország területére: cseremiszek, zürjének, lappok a finn szétvándorlás eredményeként lesznek önálló népcsoport. Kr. utáni századokban nevesíthetők majd, a nagy szláv szétterjeszkedéssel északabbra szorulnak. (Kru. 3-6 sz.)
Népmozgások Stabilizálódik a római határ Finn szétvándorlás északon Kru. 100-500: három nagy mozgás és ezek összekeverednek és rétegződnek 1. Szláv széttelepülés elindul. Őshazájuk a Pripjaty-mocsarak, ez Kelet-Lengyelország elsősorban. Inkább közvetett adatokból lehet észrevenni, inkább szivárognak. Sikeres migráció volt. A térség ma döntően szláv etnikumokra épül. Bár kevéssé volt látványos, de a legmarkánsabb. 2. Keleti-germán népcsoportok vándorlása a német-lengyel síkságon a Fekete-tengerig. o Európa nyugati és közép-európai területein Kre. 1000 körül az első ismert nép a kelták voltak. Germán szétrajzásnak volt kelet-európai hatása is. Ez a második jelentős népmozgás. o Dánia felől német-lengyel síkság irányába is terjednek egyre nagyobb körökben. o Rómaiak elfoglalták Galliát, a római limes stabilizálta a kelta-germán nyelvhatárt. o Germánok benyomulnak Észak-Franciaország területére, amikor megszűnt a római birodalom. o Kelet-európai síkság felé is vándoroltak germánok. Leszakadtak törzsek, és elindultak dél-kelet irányba és kilyukadtak a Fekete-tenger északi partvidékén. Ezek voltak a keleti germán törzsek: vandálok, keleti gótok, vízi gótok.
4
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
Kru. 1-2 században történt ez. A keleti-germán törzsek a sztyeppvidékre értek, átalakította az életformájukat. Tacitusnak van róla leírása, h hogyan éltek előtte: faluban lakó, marhatenyésztő és földműves népcsoportok voltak. Nem nagy nomád lótenyésztők voltak. Magasabbak voltak a rómaiaknál, számukra barbárok voltak. o Hatott rájuk a szarmaták életmódja, az iráni hatások is. A keleti-germánok is átvettek hadtechnikai újításokat. Félelmetes haderő, törzsi szerveződés. Katonai arisztokrácia jött létre. o Ők támadták meg Dáciát, mire a rómaiak kiürítették a területet. A gótok laktak itt egy ideig a Kru. 3 században. o A népvándorlás nem is a nyugati-germánok mozgalmával kezdődött (alemannok, herulok, frankok áttörték a Rajna vonalát – mert befagyott – és betörtek a mai Franciaországba) hanem a keleti-germánokkal, ők előbb vándoroltak. o Marcus Aureliusnak kellett harcolnia a kvádokkal és markomannokkal (keletigermánok voltak!) Ezeknek a csoportoknak a megjelenése megelőzte a gótok támadását Dácia ellen. o Cseh-medencét is a keleti-germánság törzsei foglalják el fokozatosan. o A 370-es években a hunok elől menekülve rátámadnak a rómaiakra, majd Spanyolországig meg se állnak. Ideiglenes szereplői a kelet-európai történelemnek, nagyobb etnikai, nyelvi hatás nélkül. A vandálok majd ÉszakAfrikában kötnek ki pl. o Egy ideig a Dáciában tanyázó gótok az ariánus kereszténységet veszik fel. Ők alakítják a ki gót betűs ábécét. 3. A 4-5 sz. körül zajlik a harmadik folyamat. Megjelennek olyan népcsoportok, akik belső Ázsiából érkeznek, és nem indo-európaiak. Török eredetűek! Legszélesebb értelemben vett türk-török nyelvcsaládba tartoznak. o Újszerű helyzetet hoz magával. o Eddig itt döntően indo-európai népek éltek. o Ekkor tűnnek el innen a szkíták. o Hunok futamítják meg a keleti-germánokat, és elkezdik a nagy népvándorlás időszakát. o Teggart: hunok azért jelennek meg Európában, mert a kínaiak megverték volna őket a nagy falnál. Így mindenki tolt valakit. o A 370-es években nagy zűrzavart váltanak ki a keleti-germánok között, pedig ezek még nem is a hunok főerői. Csak a 410-20-as években jönnek, Attila berendezi főhadiszállását a Kárpát-medencében o Germánok észak-dél irányú vándorlása és hunok kelet-nyugat irányú vándorlása összeütközik. o Hunok egy hosszú sort kezdenek. Attila után ők eltűnnek a semmiben, de utána jönnek mások: onogurok 460-as években szintén török eredetűek. A Volga vidéken telepednek le (utrigurok, kutrigurok, ugorok lehetnek) ők lehetnek az elődei a magyaroknak? Pontosan nem lehet tudni mi történt. o Az ugor népcsoport történelmi előzményét alkotja (etnikailag) a bulgároknak (történeti hagyomány szerint több águk van: volgai bolgárok – volt államuk, de megsemmisítik mások, akik túlélik, másik ág a Balkánig vándorol és rátelepszik az elszlávosodó területre, és ők lesznek a bolgárok), volgai bolgár állam volt Magna Bulgária. o
5
Kelet-Közép-Európa | 2012 o o
o
Lara ©
Másik török eredetű népcsoport, a kazárok pusztították el, velük a magyarok is találkoztak valószínűleg. 500 körül ez az aktivitás nem csak az európai sztyeppvidéken, hanem a belső ázsiai sztyeppvidéken is érzékelhető volt. A fehér hunok pl. a perzsákat támadták, meg az indiaiaknak is gondot okoztak. Harmadik nép, akik erre vándoroltak: az avarok. 500-as években jelennek meg a sztyeppfolyosón. Avar birodalom: 500-as években jött létre (460 – római birodalom megbukik) Egy ideig egy germán törzs tanyázik a Kárpát-medencében (longobárdok) elmennek Itáliába, ebbe a vákuumba hatolnak be az avarok. 560-as, 70-es években hozzák létre a Kárpát-medencében az avar birodalmat. Kb. a Kárpát-medence, de kiterjed visszafelé a Fekete-tenger vidékére is. László Gyula: kettős honfoglalás koncepciója. A magyarok nem egy lépcsőben érkeztek a Kárpát-medence területére, hanem az első magyar csoportok az avarok részeiként az 570-80s években jöttek. Az avar hódítással együtt a Kru. 6 században megjelenik egy griffes-indás díszítő motívum, és ezt ő felfedezte a Magna Hungaria területén (kb. ahol Magna Bulgária, ott van) a Volga és a Káma vidékén. Egy ideig itt is élhettek a magyarok Levédia előtt. Amikor az avarok jönnek, magukkal sodortak más népeket (a magyarok a segédnépeik lehettek) Amikor Árpád bejön, 896-ban akkor ő már talál itt egy csoportot akik vmiféle magyar identitással rendelkezhettek. Választ ad (korlátozottan) egy kérdésre. A szláv széttelepülés mindenhol eredményes volt, kivéve a Kárpát-medencében. Valószínűleg ide is bevándoroltak a szlávok, de itt a magyarok képesek voltak őket elmagyarosítani. Általában a letelepedett szlávok szlávosították el a bejövő nomádokat. Kivéve a magyarok, mert ők el tudták magyarosítani a szlávokat.
Korai államok Avarok o Avarok 5-6-7 százas években nagyjából tartós birodalmat alkottak, és többször támadták Bizáncot (a Római Birodalom utódját). A bizánci történetíróknak is feltűnt, hogy az avarok általában segédnépekkel támadtak (lovasok) o A birodalom létrejöttekor bizánci helyőrségek (a Balkánon) arról számolnak be h a szlávok benyomulása a balkán területére egyre intenzívebb. Nehéz felvenni velük a harcot, inkább szivárognak. A Balkán ennek következtében elszlávosodik. A mai Szerbia, Horvátország területe elszlávosodott zónák, a régi ősi nyelvek (illírek, trákok nyelve) csak hegyekben maradnak fenn o Az avar állam 700-as évek vége felé hanyatló fázisban van, és a frankok (Nagy Károly) döntik meg. o 800 körül Nagy Károly hadvezérei benyomulnak a mai Dunántúl területére és szétverik a maradékot, akkor Pannónia határgrófság lesz. Intézményeket is létrehoznak, amik valamennyire hatást gyakorolhattak szent István államára. A frankok hatása más szempontból is érzékelhető: 6
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
A legkeletibb germán törzseket (szászok) megtérítik. A germánság azon zónáit térítették meg, amik már határosak voltak a szlávokkal. Szászok fontos térítő missziót töltenek be a szlávok irányába. Szászok csinálják majd meg 962-ben a NRCS-t! o Kru. 7-8-9 század: nyugati szlávokra (csehek, lengyelek elődei) katonai nyomás nehezedik. Szlávok milyen államot tudtak volna létrehozni, ami sikeres lett volna a szászok ellen? o Szamo állama. Nem tudni ki volt ez az ember nem volt állam ez igazán o 9-10. században megszerveződő Nagy Morva állam már sokkal inkább realistásokon nyugvó államképlet volt. Sokkal több adat is van róla. De hogy hol volt azt nem pontosan tudni. Valakik szerint a Dunántúlt is magában foglalta. Meggyengült morva állam bukását a magyarok okozhatták. Ez a nyugati szlávság első világosan körvonalazódó állama, 800s években élte virágkorát. o Nagy morva állam sajátos helyzetbe került: frank papság nyugatról téríteni akarta őket, de ők meg önállóságukat akarták megőrizni. Ezért az uralkodó úgy döntött h nem a nyugati egyháztól kér térítőket, hanem Bizáncból. Megfelelően távol voltak. Ezzel kezdődik a cirill betűs írás kialakulása. Cirillt és Metódot küldik a nagy morva államba téríteni, és közben készítik el a cirill ábécét. Frank papság fújt rájuk persze, a morvák így saját kereszténységre tehetnek szert. Szóval politikai ellenszélben végezték a munkájukat. Az uralkodót fel is szólították hogy küldje el a bizánciakat. Ekkor még nem volt egységes az egyházszakadás! o Erre ők elmentek Rómába a pápához, a pápa megengedte h térítsenek, de a frank püspökök továbbra is merték akadályozni a tevékenységet (bár kevésbé). A cirill írás a térítést segítette. Tesszaloniki környékéről vittek magukkal szerzeteseket (ők délszláv fajták voltak) abban bíztak h ők majd szót tudnak érteni az északi szlávokkal. o Nagy morva állam csak rövid ideig maradt, mert a cseh törzsek létre fognak hozni egy másik államképletet. Bolgár állam létrejötte a Balkánon o Már volt szó róluk. Bolgár-törökök a szlávokkal együtt tartós államalakulatot hoztak létre (I. Bolgár állam). Félelmetesnek tűntek Bizánc szemében. o Pont akkor jött létre (7 sz.) amikor ők a leggyengébbek (vereség az arabokkal szemben) o Bizánc két tűz közé kerül, nem tudja megvédeni a balkáni területeket o A bolgárok el is foglalják őket o Az első bolgár állam a 800-as évek elejétől 1018-ig állt fenn. Megalázó vereségeket mértek a bizánci csapatokra. o Krum kán volt az uralkodó, aki a felesége apja fejéből csinált ivókupát. Apósa bizánci volt, mert onnan kért feleséget. o Utódai alatt belviszályok törtek ki, Bizánc már kevésbé volt nehéz helyzetben, fokozatosan megszervezte a védelmet. o Bolgár állam déli határa Konstantinápolytól 100-150 kilométerre volt csak! o A bizánciak a hadsereget kombinálták a hittérítéssel. o 9. sz.: meg akarták téríteni a bolgárokat. Veszélyforrásként élték meg a bolgárok (mint a frank térítést a morva állam) o o o
7
Kelet-Közép-Európa | 2012 o
o
o
o o
o
Lara ©
Frankok se örültek ennek, mert féltek, hogy bizánci befolyás lesz. Erre a bolgárok a nyugati egyházból kérnek térítőket! Bizánciak megkérdőjelezték a nyugatiak jogát, h beavatkozzanak. Photius nevű pátriárka (bizánci) megszakította a kapcsolatokat Rómával egy pár évtizedre, és ez akkor volt amikor a Bulgária körüli viták kibontakoztak. Visszaállt az egység, de a bolgár-vita megmaradt. Kompromisszum: ki akarták szorítani a római hittérítőket, tehát ők kénytelenek voltak bizonyos önállóságot adni a bolgároknak. Autokefál egyházak: önkormányzó egyházak. Az első ilyen Bulgária területén alakul ki, ortodox szokások mentén, ez politikai kompromisszum is volt. Az ezredfordulókor Bizánc megerősödött, 1018-ban a makedón dinasztia uralkodói, (Bizánc második virágzása) Bazileiosz császár semmisíti meg a bolgár hadsereget. Elég borzalmas volt. Bizánc ki tudta terjeszteni határait az Al-Dunáig, kapcsolatba került Szent István államával. Bizánc elfoglalja Bulgáriát és eljut az Al-Dunáig, határosak lesznek a magyar királysággal (szerb államot is lenyelik a bizánciak). Szent István állama viszont a római egyház alapján szerveződik, és hosszú közös határuk lesz. Korábban a nyugati és keleti régi római birodalom között a dunai térség a barbár nomádok letelepedési helye. És nem volt közös határuk. Most lett. Szent István meg tudta nyitni a jeruzsálemi zarándokutat, ami védett volt.
EZREDFORDULÓTÓL AZ ÉRETT KÖZÉPKOR VÉGÉIG (1000-1500) Bizánc 800 és 1000 között felgyorsul az államok létrejötte Bizánc szerepe a Balkánon és Oroszország területén fontos, sőt még a Kárpátmedencében is Nagy Konstantin teszi át a székhelyet Konstantinápolyba o súlyponteltolódás o 395 óta két császár, nincs már egységes birodalom; 476-ban Nyugat elbukik Kelet-római Birodalom/Bizánc: o az arab hódítás előtt római múlttal határozta meg önmagát o lakosság: görög vagy sémi o kulturálisan: görög dominancia o latin államvezetés és hivatalos nyelv, latin hivatalos nyelv, de görög kultúra; keletiesen despotikus rendszer o 600-ig vezényleti nyelv a latin o Justinianus: kodifikálja a római jogot. o itt is elkezdődik a hadsereg barbarizálódása; de a lakosság fellázad a germánok túlzott hatalma ellen a seregben így az uralkodók szakítanak a barbárok alkalmazásával o ezzel megmentették a birodalmat: Iszauria és környéke (kis-ázsiai terület) volt a hadsereg toborzóhelye, ahol harcias népek laktak o a sereg mellett a hármas falrendszer is jól védte a fővárost
8
Kelet-Közép-Európa | 2012 o
o o o o o
o
o o o o o
Lara ©
római hadművészet valamennyi hagyományát megörökli, modern eszközök használata: onagerek, katapultok, ballisták; flotta a tenger felől védett; aztán a katafraktáriusok (páncélsereg) is jelentős erőt képeztek; fegyvernemek kombinálása bizánci diplomácia rendkívül kifinomult és eredményes volt a szimbólum és a pompa is lehet a hatalom forrása városi adók és jövedelmek Nyugaton eltűnnek, Bizáncban viszont fennmaradt a városok adózása, amivel fenn lehetett tartani a seregeket cezaropapizmus: pátriárka az uralkodó alá rendelődik, de volt, amikor a pátriárka a császár felett, pl.: 1054-ben az egyházszakadáskor császári hatalom legitimációja: Bizáncban sokkal inkább a szentség aurája övezi az uralkodó személyét; Isten népének kizárólagos vezetője, ő vezeti el a népet Krisztushoz – ez igen bizánci megoldás; Nyugaton ez nem volt ilyen erős latin és bizánci egyház közti különbség liturgia nyugaton az értelemre és akaratra hat és rövidebb, míg a keleti a sztereotipizált ismétlésekre épül, rendkívül hosszú nyugati misét két részre osztjuk: igeliturgia és áldozás; keleti: igeliturgia sokkal gyengébb nyugaton: tanítófunkció, keleten: ez nem jellemző nyugati: centralizált a pápa által (1871: pápai tévedhetetlenség dogmája; centralizáció csúcspontja; ex catedra módon nyilatkozik, csak akkor él a tévedhetetlenség; csak 1-szer tett ilyet a pápa, Szűz Máriával kapcsolatban); keleten: autokefál egyházak rendszere nyugaton van kánonjog, keleten nincs! Ortodox egyháznál ezért erősödött fel a liturgia szerepe – ami több vitára ad okot latin teológia: racionális/intellektualizáló, ortodox teológia: misztikus ortodox kegytárgyboltban könyvet (lelkiségi irodalom) nem fogok találni; inkább ikonokat szerzetesség: nyugaton sokféle van, keleten viszont mindenki bazilita ortodox: pappá szentelés előtt megházasodhat; de a püspök nem házasodhat – ezért ők a leggyakoribb esetekben szerzetesek első nagy krízis: 630-as évek: arab hódítás miatt területének felét elveszíti; a maradék terület még inkább göröggé vált császár: imperator helyett baszileosz, görög lesz a hivatalos nyelv és a görögök császára összezsugorodik a főváros és agrarizálódási folyamat, elparasztosodik a társadalom, csökken a városi népesség állami hűbéres parasztkatonaság segítségével tartják meg a kis-ázsiai területeket képromboló mozgalom Krisztus személye ábrázolható-e? Ószövetség: nem! ugyanakkor Krisztus megtestesült, belépett a történelembe, láthatóvá vált, tehát ábrázolható; sokszor szakálltalanul ábrázolják Krisztust később a szenteket és Máriát is ábrázolják; túlzottan a képekhez imádkoznak – kérdés: ez jó vagy nem? bálványimádás? válasz: tisztelet és imádat között különbség van; tisztelet Szűz Anyának, imádat az Istennek
9
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
lehet, hogy azért büntet minket Isten az arabokkal, mert képimádók lettünk császár és hadsereg: ikonok kidobálása a templomokból; csak a Szent Keresztet tartják meg szerzetesek és a pápa kiborult ezen végül is a képtisztelők nyertek: különbség az ábrázolt kép tisztelete és imádata között 8. századra letudódik a vita és kb. ekkor csitulnak le az arabok ezután jön az ún. makedón dinasztia kora és a másodvirágzás; ez a Balkánon is érzékelhető: 1. bolgár államot megsemmisíti Bizánc
Új államok az ezredforduló idején horvátok o ahol élnek ott hamar elterjed a kereszténység (6. sz.) o tranzitzónában laktak: Száva vidéke fontos útvonal volt o Itália felől kisugárzódó kulturális hatások: elsősorban Velencéből; latin kereszténység o 800-as években Ljudevid horvát uralkodó, aki a frankok ellen fellázad, de leverik o nyugati vagy bizánci hatások az erősebbek o Balkán: élt a bizánci hatás dominál o Velence az ezredfordulóig Bizánc hűbérese o 910-928: létezett egy Tomiszláv nevű horvát fejedelem: megkoronázásra került a pápa engedélyével – latin kereszténység felé történő elmozdulás o ezredfordulón a tengerpart bizánci, de a belső területeken már horvát fejedelem o Bizánc próbálkozik: Bazileiosz: 1018, leveri a bolgárokat, méltóságokat ad a horvát fejedelemnek o már az ezredfordulón is ott vannak a bencések o Tomiszláv és utódai (Trpimir-dinasztia) jó kapcsolatban a bencésekkel o 1060: Bizáncnak gondjai vannak keleten (szeldzsuk-törökök); ekkor engedi el Horvátországot; Dalmáciát a horvátokra bízza és Velence is ekkor függetlenedik o ez a folyamat tetőzik akkor, amikor Zvonimir kap egy koronát a pápától és elismeri hűbérurának! o felesége Szent László nővére; halála után László a nővére kérésére elfoglalja Horvátországot o ingadozás a római és a keleti kereszténység között o önálló államiság, majd magyar hódítás o Kálmán (László utóda) ismét elfoglalja az országot; 1102-ben megválasztja a horvát nemesség királlyá; horvát belügyekbe nem avatkozunk bele, ekkor alakul ki szerbek o államalakulatok: Duklja, Hlum o ezredforduló előttiek o II: Bazileiosz megszüntette ezeket csehek és Csehország o korábbi, mint a magyar o cseh törzsek a felbomló morva állam területén o Regensburg: misszióspüspökség: 14 cseh regulus (törzsfő) megkeresztelkedik 10
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
Zlicsánok vs slavnikok: előbbi törzs kiirtja az utóbbiakat Premysl-dinasztia: ők egyesítik Csehországot Szent Adalbert: ő szlavnik volt; térítésben volt fontos Szent Vencel: elkezdi kiépíteni a keresztény egyházat, már bizonyítottan keresztény király volt; vállalja a hűbéri köteléket Madarász Henrik szász királlyal szemben o Vencelt öccse öli meg a pogánylázadáskor o nincs önálló érsekségük az 1400s évekig o német egyházszervezettől függ a cseh egyházszervezet o 1031-ben a hűbériség elfogadásával Csehország betagolódik a Birodalomba o király beiktatása nem automatikus: császárnak is rá kellett bólintania a cseh királyokra o 1212: II. Frigyes (Hehonstauf) császár kiadja a szicíliai aranybullát: akit ők megválasztanak, azt ismeri el a császár is lengyelek o területe a régi szláv őshaza területével azonos o akik a szászokkal határosak: ők a poljánok o keleti lengyelek: ledzjaninok ez is mezőt jelent, meg síkvidéket o akik keletieket ismerték azok a ledzjaninból eredően hívják őket o a nyugatiakat ismerők a polján szóból eredően hívják őket („polyák”= lengyel!) o Kis-Lengyelország, Nagy-Lengyelország; előbbi Krakkó és környéke, utóbbi Varsó és környéke o állammá válásban a krakkói területek járnak élen; Krakkusz vmi sárkány volt, innen a város neve o első keresztény fejedelmek kis-lengyel fejedelmek o a lengyel állam központja: Gnieznio lesz (érseki központ): lehetővé teszi NagyLengyelország megszervezését; de nem lesz jelentős főváros o Piast-dinasztia az első: a „Piast” elnevezés egy késői konstrukció o Mieszko egesíti a törzsfőket; elismeri a német fennhatóságot egy darabig, de azon túl nem o ő 966-ben veszi fel a kereszténységet, de nincs nála tudatos államépítő tevékenység o fia, Vitéz Boleszláv egyértelműen keresztény államot épít ki; III. Ottó is segít neki – elvi, keresztény alapon támogatja o Mieszko 4 gyereke felett felosztotta az országot, de Boleszláv lenyomja a többit o ezredforduló náluk is fontos az állam szempontjából o lengyel uralkodók a csehekkel szemben is vívnak háborúkat Szilézia miatt, illetve a németek visszaverése után Vörös-Oroszországért harcolnak (mai Kelet-Galícia) o 12. században szétesik Lengyelország, aztán megint lesz egység o 1100-1300-ig széttagoltság o Vitéz után Merész Boleszláv jött, aki kinyírja Szaniszló püspököt, de az ország fellázad ellene, ezért menekülnie kell; az ő utóda Ferdeszájú Boleszláv, aki felosztja az országot, ezért szűnik meg az egység o a fejedelmek között mindig a krakkói a fő fejedelem o Lokietek Ulászló egyesíti megint az országot oroszok o keleti szlávok o o o o
11
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
bizánci egyháznak fontos szerepe van és jelen vannak a viking népcsoportok! kereskedtek Kelet-Európával lehajóztak a nagy folyókon államot is alapítottak, de a lakosság nagy része szláv volt Ó-Orosz viking alapítása politikai kérdéssé vált Oroszországban orosz őskrónika: Rurik viking nemesember és testvérei döntőbírókként meghívták őket Novgorodba 964 előttről fennmaradnak az első orosz uralkodók nevei: Oleg, Igor, Olga, melyek germán nevek eredetileg az első orosz név: Szvjatoszlav lehet, hogy az államalapításban részt vettek, de elszlávosodtak a 11. századra o orosz állam centruma: Kijev o Szvjatoszlav az első orosz uralkodó; Bizánc ellen a 9-10. század fordulóján támadja erősen; szárazföldön és tengeren is támad o utána Vlagyimir: megkeresztelkedik 988-ban egybegyűjtötte a szláv istenek szobrait és meghívta az összes vallás képviselőjét állítólag, és az ortodoxia mellett döntött hiába tér meg, támadja Bizáncot, és hercegnőt is kér onnan, de valami oldalági csajt küldenek o Bölcs Jaroszlav, Vlagyimir utóda: kiépíti a kijevi orosz állam szervezetét; jogrend létrejötte; széttagolódik a kijevi állam o szlávoknál a szeniorátus érvényesült, azaz felosztják a birodalmat, primogenitúra ismeretlen o 100 évig áll fenn a Kijevi Oroszország. gazdaságilag, társadalmilag eltérő zónákra oszlik o gardariki (városok országa): különleges államszervezet északon, legjobb példája Novgorod; van népgyűlés és van választott fejedelem, akinek nincs teljhatalma – önkormányzó modell; önszerveződő közösségek o Halicsi Fejedelemség: magyar-lengyel határon van o későbbi Moszkva körül: Szuszdal és Vlagyimir fejedelemségek: erős centralizáltság jellemzi őket mongol támadás a 13. században a szláv fejedelmek ellen o Kalka folyónál vívott ütközet: oroszok elől visszamennek a sztyeppvidékre, az oroszok utána, de szétverik őket o egyedül Novgorod marad független, a többinek annyi o elkezdődik a mongol befolyás: ez volt felelős az orosz történelem bizonyos sajátosságaiért? brutalitás ez hozzászoktatja az oroszokat a későbbi erős állam jelenlétéhez bizánci hatalmi jellegzetességek szovjet önkényuralommal való összehasonlítása o az Aranyhorda nem alakít ki közvetlen uralmat, inkább csak adófizetés o a mongol kán alatti vezetőség török népcsoportokból kerülnek ki; Európa előtt őket s meghódították a mongolok o Aranyhorda inkább volt török államszervezet, mint mongol o o o
12
Kelet-Közép-Európa | 2012 o
o
o o o o
Lara ©
aztán ez is bomlik Krími Tatár Kánság Asztrahányi Kánság Szibériai Kánság stb. Moszkva nem volt stratégiai pont, de kereskedelmileg egyre fontosabb lett, a Moszkvai Fejedelmeknek nő a hatalmuk, lassan később fel a nagyfejedelem címet (korábban Kijev, Vlagyimir) Dmitrij Donszkoj, megveri az Aranyhordát 1380-ban de továbbra is behódol 100 év múlva III. Iván csapatai felvonulnak az Aranyhorda ellen: az oroszok nem fizetnek adót többé, mongolok elfogadják komoly építőmunka: III. Iván az összes fejedelmet maga alá gyűri, még Novgorodot is III. Iván elkezdi csinosítani Moszkvát; építészek, ágyúöntők. Kreml építése (olasz építészekkel) Bizánc tragédiája (1453). Iván bizánci hercegnőt vesz feleségül. Bizánc ekkor omlik össze, oroszok innentől tekintik magukat Bizánc örökösének
o o Balkán o Balkáni Bizáncon nem jöhetett létre más állam o Mánuel császár csapatai többször megveri a magyarokat o de halála után hatalmi vákuum; latin keresztesek elfoglalják a fővárost, Bizánc a Nikaiai Császárságba szorul vissza, ami nem tudja kontrollálni a Balkánt o ezért Bulgária és Szerbia önállósodik o Szerbia: Nemanja István zsupán nagyzsupánná kiáltja ki magát (1170), egyesíti Szerbiát, aztán lelép Athoszra utóda II. István a pápától koronát kap; aztán rájön, hogy ortodox akar lenni, ezért még egyszer megkoronázzák. Hurrá! tesója Száva > Szent Száva: érsek lesz belőle 13. sz. 2. felében kiterjeszti területét, fénykor a 14.sz első felében Dusán István alatt: felveszi a szerbek és görögök cárja címet, és pátriárka rangjára emeli az országban működő érsekséget rövid a szerb fénykor o Bulgária: szintén rövid önállóság Aszenida-dinasztia kerül hatalomra o Havasalföld és Moldva sokáig kun-török uralom van Erdélyben és a Kárpátokon túl, akiket megpróbálnak megtéríteni 14. században jön létre államiság: Basarab fejedelem Nagy Lajos kortársa: Bogdán (Moldva területén) később ezek Hunyadi korában már kokettálnak a törökökkel a fejedelemségek. Mátyás korában Nagy István moldvai fejedelem a törökök ellen, és győz is magyar-lengyel segítséggel cseh, lengyel, balti régió o Lokietek Ulászló egyesíti Lengyelországot megint (13-14. sz) o Nagy Kázmér Károly Róbert sógora lesz az utóda o egységállam kiépítése a magyarokkal
13
Kelet-Közép-Európa | 2012 o
o
o o o o
Lara ©
Német Lovagrend Mazoviába megy a Barcaságból, ahol megerősödik; 13. sz. során egyesül a Kardtestvérek Rendjével (ők északabbra litvánok ellen); a fúzió hatására hatalmas erő jött létre, ami veszélyezteti Lengyelországot is, ezért a lengyelek a litvánokkal kooperálnak Litvániából viszont great power lesz! mai Ukrajna területén; tatárokhoz képest a pogány Litvánia jó volt a helyi lakosoknak, az oroszok meg még gyengék, a mongolok is meggyengültek. a lengyel-litván kooperáció 1410 körül leverik a lovagrendet kassai oklevél kiváltságokat biztosít a lengyel nemességnek már ekkor meghátrál a királyság a nemesi jogok előtt – lengyel jellegzetesség csehek: mindenféle uralkodó alá kerülnek erős német befolyás
II. OROSZORSZÁG 16. SZÁZAD Uralkodók III. Vaszilij o 1505-33 o Oroszország területi egyesítése megkezdődik és elég nagyot halad előre o 1510 és 20 között megszerzi: Pszkov, Szmolenszk, Novgorod, Rjazany o Moszkvába helyeződik át a központ és ott is marad addig, amiről ma beszélünk o von Heberstein báró úti jegyzeteiben írja le hogyan uralkodik Vaszilij. o azt írja, gyakorlatilag mindenható. egyfajta isteni eredetű hatalmat tulajdonít magának o mint ilyen hatalmat, a földiek nem korlátozhatják o másik érdeme: megerősítette hatalmát, országát, erősen központosított állami struktúrát hoz létre. Rettegett Iván (Vaszilij fia) o IV. Iván a rendes uralkodói neve. o Rettenetes Ivánnak is nevezik. o Ivan Groznij rendes nevén o 1533-tól uralkodott 1584-ig o a bojárok (nemesi réteg) kárára történik a központosítás, az ő hatalmukat korlátozza. ők nem nyugodtak bele, és ez a nyugtalanság megmarad mert Iván is folytatja a központosítást. o 1533-ban még csak 3 éves o Ebben az esetben az anyja kormányoz helyette: Jelena Glinszkaja o az ő családja uralkodott, tatár eredetű család, ez sokaknak nem tetszik. több reformot bevezet, pénzügyi reformot 1535-ben az infláció csökkentésére. korlátozta az egyházak birtokszerzését, megpróbálja kiiktatni elhunyt férje családjának azon tagjait, akik esetleg áhítoznának fia pozíciójára. o 38-ban megölik, valószínűleg megmérgezték o hatalmi versengés tör ki, bojárok versengenek. de ez nem jelent hézagot Iván uralkodásában, nem taszítják le a trónról. 47-ben koronázzák meg, addig a 14
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
Glinszkij család irányítja a dolgokat. de: anyja halála után elkezdik kiirtani a családot. ezzel még inkább elmélyül benne a bizalmatlanság a bojárok iránt. o hivatalosan Minden Oroszok Cárja és Fejedelme címet kapja. o itt is hangsúlyozzák az isteni eredetet. o apja találta ki hogy ők Augustustól származnak. Cél: bármelyik európai trón ezzel megindokolható lenne. Ezt Iván is átveszi, és Bizánc örökösének tartja magát. o Bizáncnak is sajátja volt hogy a világi uralkodó felette állt az egyházi uralkodónak. Nyugati kereszténységre ez nem jellemző. o Megnősül (méghozzá szerelemből), Anasztázia Zaharina-Jurjevát veszi el. Boldog házasságban élnek (1560-ban hal meg a felesége) Azt mondják eddig nem is volt „rettegett”, és utána bomlik meg mentálisan. o Jó hatással volt rá a felesége, békítő, lecsendesítő. o szinte folyamatosan különböző hőfokon lázadások vannak körülötte. o bojárok befolyását minél inkább csökkenteni akarja Reformtörekvései és fontosabb intézkedései o 1549: Kiválasztottak Tanácsának felállítása (Izbrannaja Rada) kompromisszum-készséget mutató intézmény bojárok, nemesek irányába békejobb 7 tagú tanács bizonyítani akarta hogy képes másokkal kormányozni egyfajta demokratikus eszközt kínál a békétlenkedőnek valóban be is vonja a döntésekbe o Nem sokkal ez után reformcsomagját is közzé tette a bojárok rájönnek, h ez nem az ő érdekeiket szolgálja, hanem a szolgáló nemesség tagjait Társadalmi rétegek: o első réteg: bojárok. kb 200 bojár család Vaszilij idejében, ebből 130 nagyon régi, fejedelmi, hagyományos, nagymúltú család, hatalmas földbirtokokkal. alapvető jog: közvetlen kapcsolat az uralkodóval, aki vmilyen korlátozott mértékben beengedi őket a hatalomba klasszikus rendi intézmények, pl országgyűlés, nincsenek. Van valami hasonló, de nem fejlett rendi jogokat biztosított. Meghívásos alapon lehetett bekerülni Mesztnyicsesztvo (kiváltságrendszer): hivatalok rang szerinti osztogatása. jelentkezőket rangjuk alapján sorrendbe állítják, és ez alapján lehet a posztokat megkapni. amíg ez létezik, addig könnyen meg tudják tartani a pozícióikat. o második réteg: szolgáló nemesek nem önérdekkövetők mint a bojárok rájuk támaszkodik az uralkodó, könnyen magához köti őket szolgálati birtokot kapnak az uralkodótól: ez a pomesztye (pomeszcsik a szolgáló nemes maga) ezt megkapják de nem a tulajdonuk. ennek fejében katonai szolgálattal tartoznak, ez az oka annak h erre a rétegre támaszkodik az uralkodó. o teherviselők, két alcsoport városiak, két csoport
15
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
kereskedők: céhekbe tömörülnek és a céhet a sztaroszta vezeti (cmapocma – ez gondolom a céh) kézművesek parasztság, sok része, rétege van, három csoport saját földjén gazdálkodó: lényegében ők a szabadok, ez ritka uralkodó földjén élő: személyükben szabadok de a faluközösséghez kötöttek, ahol élnek. ők adják a telekkatonaságot. katonaságot kellett kiállítaniuk. hétköznapi nevükön: fekete parasztok/jobbágyok földbirtokosok földjein élő parasztok: szerződés szabályozza a terheiket (ez a szerződés a kreposzty), ha ez lejár akkor szabadok. addig röghöz vannak kötve. mindig szent györgy napkor jár le (persze nem feltétlenül egy évre kötik) o teherviselésre nem kötelezett rétegek házatlan zsellérek (azaz szabad emberek) holop. négy csoportjuk van (Magyarországon sok ilyen vezetéknév van) örökletes rabszolgák: gyerekek is így születnek adósrabszolgák: addig rabszolgák amíg az adósságukat le nem törlesztik belső cselédek: bizalmas pozícióban, közvetlen az ura környezetében. néha felszabadították őket röghöz kötöttek csoportja: sem személyes szabadság, se vagyontárgy vagy föld. abszolút röghöz kötöttek, a birtokos személyétől függtek minden tekintetben. nem kellett adót fizetniük csak szolgálniuk. Iván reformjai, 1549 reformcsomag o kormlenyije (szó szerint táplálás intézménye). a tisztségviselők természetbeni juttatásként helyben kapják meg a juttatásukat. helyi jövedelmekből, javakból kapják meg a fizetségüket, nem feltétlenül pénzben azok táplálják akiket szolgál. ne ezt szünteti meg erősen kapcsolódott hozzá a korrupció o mesznyicsesztvo (kiváltságrendszer) korlátozása. Bojároknak ez nagyon nem tetszett. o sztrelec alakulatok: honvédelem javítását szolgálta, gyalogos lövész alakulatok. o 1550, új törvénykönyv. Szugyebnyik. megerősítik a városok autonómiáját intézkedések a közig javítására kimondják a jobbágyok bizonyos rétegeinek szabad költözési jogát helyi közig alapegysége a zemsztvo élén pedig zemsztvo-sztaroszta áll bojárok fiainak megtiltották h eladják magukat holopnak. o azaz: szolgáló nemességet erősíti, bojárokat gyengíti. Zsinatok: többet is összehív IV. Iván. o 1551: ún. Százcikkelyes Zsinat (Sztoglav). Nekimegy az egyházi intézményeknek, tovább korlátozza az egyházi birtokok megszerzésének, növelésének folyamatát o 1553-4: Moszkvai zsinat. egyház belső ügyeinek szabályozására rendelkezések 16
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
autokefál státuszt teremt az orosz ortodox egyháznak (azt jelenti: saját fejű) az egyház helyben intézheti a dolgait, és nem kell egy nagy történelmi pátriárka alá tartoznia. helyben van a püspökség (vagy érsekség) nem felelnek senkinek, felettük csak az úristen áll görög hatást korlátozni/kiküszöbölni próbálták: megtiltották h a hívek érintkezzenek más vallások képviselőivel (mindenféle érintkezés de leginkább házasság) eretnekeknek tekintik őket. legnagyobb ellenség a katolikusok.
Terjeszkedés: o mi teszi lehetővé a terjeszkedést? katonai reformokat vezet be: megerősíti a szolgáló nemességet, ezzel a katonaságot. katonai reformok, 55-56. hadsereg újjászervezése. felállítja a tüzérséget és nyugati tanácsadókat hív h segítsék a katonai reformokat. minden birtoktípusnak van katonai kötelezettsége innentől kezdve. Eddig csak pomesztyének volt katona-kiállítási kötelezettsége. tradicionális birtokokra (votcsina) is kiterjesztette a kötelezettséget 15 éves kortól minden nemesnek magának is teljesíteni kellett katonai szolgálatot, plusz kiállítani a katonákat. o ezek után indulnak a hadjáratok o egyik cél: szolgáló nemeseknek újabb területeket szerezzenek, amiket ki tudnak nekik osztani o területek: Kazany és Asztraháni kánság (megszerzi, növeli Oroszország területeit) o 58-tól nyugat felé fordul o retorika: ősi orosz földek visszaszerzése o szomszédos hatalom, ami zavarja Oroszország, Litván-Lengyel cucc. Megfosztja Oroszországot a tengerhez való kijutástól. o 1558-83: livoniai háború (mai lett és észtország kb) ez a német lovagrendhez tartozik ekkor és a Kard-testvérek irányítják. úgy is nevezik h a szüntelen háborúk időszaka. többek szerint értelmetlen is amellett h nagyon hosszú. o eleinte jól megy az oroszoknak, mint kés a vajban haladnak előre. a lakosságot áttelepítik. szolgasorba taszítják őket, a földet meg a nemeseknek adják. o erőviszonyok megváltoznak: lengyel-litván állam siet a segítségükre. a svédek és a dánok is melléjük állak és szembe kerülnek az oroszokkal. o ezután Iván sorra veszít. neki kell kuncsorognia azért h mindenféle egyházi főméltóságok meg uralkodók közbenjárásával ki tudjon eszközölni egy békét. belátják h veszítenek o 82-83ban békéket kötnek, 82 lengyel-litvánokkal, 83 svédekkel. o értelmetlen volt, nem haladtak előre. egyeduralom időszaka: o egészen idáig legalább a látszatot megőrizte (a gyengülő kiválasztották tanácsa képében) h közösen kormányoz a többiekkel o 60-tól van az egyeduralom időszaka (ekkor hal meg a felesége) és jön az elborulás időszaka o megszünteti a kiválasztottak tanácsának jogai 17
Kelet-Közép-Európa | 2012 o o
o
o
o o o
Lara ©
feleségét megmérgezték, 6 gyerekük volt. többi feleségtől még lett pár Iván ezután bevezeti az opricsnyina rendszerét. Iván két típusba sorolja a földeket: opricsnyina: cárnak a tulajdonképpeni birtoka. állam tulajdonában lévő különlegesen irányított/szabályozott területek. a személy aki az élén áll, ő az opricsnyik. fejlettebb területek, központi és északi földbirtokok. zemscsina: minden marad a régiben, bojárok v földbirtokosok állnak az élén a rendszernek az is része h az egyik z-t o-vá nyilvánítja. elüldözheti onnan a bojárokat, ha ez nem tetszett nekik akkor mindenkit kinyírtak (őt, családod, jobbágyokat). nagyon ritkán kapott másik z-t helyette. opricsnyikok a korábbi szolgáló nemesekből lettek. cár végrehajtói gyakorlatilag. Iván terrorjának végrehajtói, ők a rosszfiúk. (a fő gonosz persze Iván) hosszú fekete ruhában járnak, lovasok, kezükben szimbolikus eszközök: seprű és egy igazi kutyának a feje ahol megjelentek ott rettegés a köbön pretoriánus hagyományokat ébreszt fel Iván, testőrgárda féle. iszonyú kegyetlenek voltak állítólag becslések max 6000-re teszik a számukat, de nem tudni pontosan bojárok legnagyobb ellenségei lettek ők. bojárok nagyon megjárták, sokat teljesen kiirtottak, a legkisebbeket is, az írmagját is a családnak. a jobbágyokat is, mert ők meg kötődtek. sokan szerzetesrendekbe léptek be 1562-ben rendelet: megtiltotta a bojároknak h szabadon eladják a vagyonukat engedély nélkül. 1967-71: különösen kegyetlen időszak zajlik. pl. Moszkva központjában egyszerre 100 embert végeznek ki rengeteg száműzetés, több százan, családostul történetírók említik, 1560: novgorodi mészárlás. világos legyen h aki szembeszáll a cárral, erre a sorsra jut autodafé: máglyahalál. nyilvánosan megégettek embereket. Ivánt végig foglalkoztatta a gondolat h ő istentől származik, az volt a kérdés h hogyan tudja ezt elfogadtatni. pokolbeli kínzásnak lett volna ez az analógiája populista jelleg is megjelenik a terror során, próbál népi elemeket beleszőni. egyszerű üzenetek, mindenki által ismert infók. pl. magas rangú egyházi személy, aki az érdekeit sértette: medvebőrbe varratta és kutyákkal széttépette. több egyházi személy is Iván ellen fordult emiatt. metropolita Filip, akit megfojtatott. sokan emigráltak. Andrej Kurbszkij herceg: lengyelek szolgálatába állt (asylumot kért a lengyelektől) és ő levelezett Ivánnal. azt veti a szemére h önkényuralomra tört és sanyargatja a népet. 18
Kelet-Közép-Európa | 2012 o
Lara ©
Iván azt mondja azért kötelessége ezt megtenni, mert isteni hatalma erre predesztinálja. ez a levelezés fennmaradt. Bizáncra és az akkori szultáni hatalomra is utalgatott érvként.
o lezárás o 1) damnatio memoriae Iván maga is ráébredt időnként arra h mennyire kegyetlen időszak volt ez, és ez leginkább rajta múlt. filmet nézzük meg bűnbánatot gyakorolt 72-ben mondta ki h megszünteti az opricsnyina rendszert. utána említeni se szabadott mert azt megbüntették . damnatio memoriae tipikus formája, emlékek/múlt tagadása. jellegzetes jelenség, a történelmen végigvonul. egyiptomi hagyomány de a bizánciak vitték tökélyre. egy uralkodó hatalomra kerül akkor az előző uralkodóra rá kell kenni mindent, ami rossz. meg kell tagadni a vele való közösséget, sokszor tilos az említés is. o 2) halottak jegyzékének elkészítése: szinogyik ennek a neve amikor épp megtisztulni akart ilyeneket írt, íratott szétküldözgette a kolostorokba és meghagyta a szerzeteseknek h imádkozzanak a halottak lelki üdvéért. senki nem tudja megmondani h hány ember halt meg. töredéke csak amit összegyűjtöttek, az csak pár ezer volt. o jelenkori leágazás: vlagyimir szorokin, 2008 Gondolat Kiadó: Az opricsnyik egy napja 2028ban játszódik rettegés és terror után rövid átmeneti időszak o 70-es évek közepétől, 72 utántól mondjuk. o mindenféle téveszmék gyötrik: retteg a lázadásoktól. folyamatosan indulásra készen kell állnia egy hajónak ha menekülnie kell (Angliába szeretne) o korábban azt hitte, lóval el lehet menni Angliába egyébként tájékozott volt, ez csak ifjúkori tévedés volt o nem lett vége a bűnbánatgyakorlással 72-ben, 75ben kisebb hullámokban újrakezdődött a terror. o a terror alatt a jobbágyak költözését tovább korlátozták. ennek az volt a következményei h a jobbágyok nagyszámban szökdöstek el (ők lesznek a kozákok elődei) o 82-ben nem sokkal a halála előtt sikerült agyonütnie saját fiát… o vitából indult, a kis Iván felesége állapotos volt és rettegett Ivánnak nem tetszik, ahogy fel van öltözve. kis Iván a védelmére kel, és rettegett Iván úgy feldühödik, h agyonüti a gyereket egy vascsővel. egy ütéssel agyonüti. személyes dráma. o ez az öröklésben gondot okoz. hat házassága volt (hetediket nem tekintik törvényesnek) sok gyerek de kevés a potenciális után. Ivánka halála után a lehetséges utód Fjodor (gyenge fizikailag és gyengeelméjű is), D(i)mitrij a másik lehetőség, de ő a hetedik házasságból született. tehát senki nem tudja megmondani h jogos-e az igénye. ráadásul ekkor kisbaba még. 1584, meghal Iván. Szmuta követezik, más néven a zavaros időszak. 1598-tól 1613ig tart a klasszikus szmuta időszaka. 19
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
a kimaradt évek: meghal Iván, ki jön? Fjodor (Csökkent Képességű Fjodor ként vonul be) 1584 98 között. o valójában nem ő uralkodik. hanem Borisz Godunov, aki a sógora. tatár származású bojár (nem hagyományos család hanem később), fénykorában opricsnyik volt, hűen szolgálta Ivánt. húgát Fjodor „vette el”. o ez az időszak: pusztásodás időszaka. tovább korlátozzák a költözési jogot, jellemző gyakorlat lesz az h a jobbágyok adósrabszolgák lesznek önként mert akkor nem kell állami adókat fizetniük o erre: 1597 cári vezetés hoz egy rendeletet, aki adórabszolga, élete végéig az marad. azt is kimondja h aki eladja magát holopnak, az örökre holop marad és utódai is. o városi lakosság (akik eddig nem fizettek adót) őket is adófizetésre kötelezik. o eredmény: újabb menekülthullám alsóbb néprétegekből főleg. peremvidéken élő kozákokhoz csatlakoznak. ekkor már nem orosz fennhatóság alatt vannak, hanem a határon túl élnek, ált. nyugaton o 1598-ban meghal Fjodor, dinasztikus válságot okoz. az a dinasztia amihez eddig mindenki tartozott, kihal Fjodor halálával. ez volt a Rurik dinasztia. miért hal meg Fjodor? Valószínűleg megölték, de valószínűleg nem lett vna hosszú életű. Godunovot vádolják, megbíz egy bojárt h vizsgálja ki, azt mondja, nem Borisz a hibás. o végül őt választják cárnak. haladó szellemiségű ember volt. Borisz o számos reformmal próbálkozott, vannak sikerei o lengyel-litvánokkal és svédekkel is sikerül kedvező szerződéseket kötni, kijáratot kap a tengerre o Szibéria irányába is megkezdi a terjeszkedést. o 1589-ben a moszkvai metropolita felveszi a pátriárka címet (ez még nem Borisz uralkodása, hanem Fjodoré de Borisz érdeme) o profi besúgóhálózatot épít ki mert fél a bojároktól (őt vádolták a bojárok, nem bízik bennük). mindenről tudott, ellenfeleit sorra félreállította. o bármit próbált csinálni, olyan rossz körülményeket örököl, h nem sok esélye van. o rendbe tegye Iván örökségét ez a missziója. annyira rossz ez az örökség h ez kevéssé sikerülhet. o nehezítő körülmények: 1600s évek elején 1601-4 között éhínség az aszály miatt, megfejeli a kor egy pestisjárvánnyal. a Nagy Éhség évei. o Iván alatt nagyon központosított hatalom, ennek a csökkentését megkezdi. gazdasági és társadalmi visszafejlődés érezhető Iván alatt. óriási népveszteségek, voltak földek, amik elgazdátlanodtak. o probléma még h kihalt a dinasztia. ez dráma volt. megrökönyödést okozott, mi lesz most? Főként az alsóbb rétegek körében. következmény: bárki, aki kapcsolatba tudta hozni magát a dinasztiával nagy támogatást tudott elérni. Borisznak nincs kapcsolata, legitimitása nem nagy. o először kapott egy szélütést, majd 1605-ben meghalt, Borisz Cár volt a neve, amíg élt. o ezt követően az egész családját kiirtják. és következik a totális káosz időszaka. 1604 és 13 között a szmután belül is a tökéletes káosz. 20
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
merthogy megjelennek az ál-Dimitrijek. utolsó házassága nem volt érvényes. mindig le akarta szépen zárni a házasságát, hogy újra nősülhessen. ennél valami jogi probléma volt. ált. kolostorba záratta a feleségeit. o amikor Fjodor meghal, akkor még van D. ő lett volna a köv. örökös. őt viszont 1591-ben holtan találják (5-10 é között van, kisfiú még). kineveznek egy nemest h kivizsgálják. a fiú egy késsel játszadozott miközben epilepsziás rohamot kapott és elvágta a saját torkát… volt akkor is nép szkepszis akkor. aki vizsgálta, később kitalálta h Borisz ölette meg. o harmadik verzió: nem is D-t ölték meg, hanem egy játszópajtása. Ez véletlenül történt, és D él. o nagyon nagy örömmel tölti el a társadalmat h mégse halt ki a din. o 1605-ben, meghal Borisz, jön az első ál-Dimitrij. Litvániából kíván hazatérni mint D. eszméletlen népszerű lesz egy pillanat alatt. bojárok támogatják, azt gondolják, h irányítják majd. kiderül h ál-D. valójában Grigorij Bogdanovics Otrepjev. Szerzetes volt, mielőtt elmenekült a terror elől. nem baj, 1605-ben megkoronázzák, egy évig uralkodik, közben derül ki h ki. elvesztette a támogatását de nem azért mert ő nem D volt. hozott magával pár lengyelt, meg lengyel szokásokat. állítólag az ő féktelen viselkedésük borította ki az oroszokat. ők kapnak mindent, a bojárok meg semmit. moszkvai felkelés. 1. Ál-D-t megölik a lengyelek meg kikergetik o az első megölése után rögtön felbukkan a II. Nevük: Csodálatosan megmenekült Dimitrij ő nem tud bemenni Moszkvába. népszerűsége megint nagy, de a bojárok már nem dőlnek be még egyszer Sujszkij-t választják meg cárrá (elvileg ő volt aki kivizsgálta a kis D halálát). 1606 és 1610 között uralkodott. őt csak kolostorba űzik. róla nem is tudni h ki volt valójában zűrzavaros idők: o gyenge Moszkva, megtámadják a svédek meg minden. állítólag olyan gyenge h az támadja meg aki akarja. lengyelek is beveszik Moszkvát ez nagy pofon. o 1612-ben a kereskedők összefognak másokkal (alsóbb, felsőbb néprétegekkel) és ők űzik ki a lengyeleket Moszkvából. A zűrzavar utáni időszak o I. Mihály cár: 1613-1645. megválasztják, az újra megerősödő bojárok teszik ezt. a bojárok mellett a szolgáló nemesek és az egyházi vezetők is. 700-an írják alá. Ő a Romanov házból való. Rokonságban áll a Rurikokkal, ez jól hangzik a népnek. Apja egyházi személyiség, aki később Filaret pátriárkaként vonul be a történelembe. az ő személyén keresztül az egyházi támogatás mögötte áll. igencsak fiatal, az apja uralkodik. feladatuk: kivezetni a pusztulásból az országot. Sztroganov család pénzeli őket. nincsenek saját forrásaik. előnyös kereskedelmi szerződéseket próbálnak kötni, koncessziókat adnak mindenkinek aki hajlandó fizetni hadsereg megerősítése cél, de ehhez sok pénz kéne, kudarc o o
21
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
terjeszkedés se sikeres. lengyelek meggyengülnek, és ha vmikor meg akarják támadni őket, akkor most kell. de ők maguk is gyengék. nem sikerül, hibás lépés, teljes kudarc. o I. Alekszej: 1545-76 I. Mihály fia. Még csak 16 éves mikor trónra kerül, nem ő kormányzott hanem a sógora. ez is zűrzavaros azért. nemesek és jobbágyok rászállnak az uralkodóra. követelésekkel állnak elő. a nemesek követelik h még jobban kösse röghöz a jobbágyakat és növelje terheiket. országszerte lázadások, leginkább jobbágy-lázadások. mindenütt. ráadásul Moszkvában egy másik társadalmi réteg is felkel, a városi lakosok. más ok miatt. megnövelték az adóterheiket (egy ideig nem is fizettek adót). I. Alekszej sógoráról korrupciós ügyek derülnek ki. Szóval mindez összejön, forradalom közeli helyzet. Fegyverrel leverik, 1649-ben új törvénykönyv: Ulozsenyije (azaz Rendelet) ez az 1479-es törvénykönyv helyébe lép jobbágyokat röghöz kötik kereskedőkkel és kézművesekkel szemben is megvalósítják ezt, őket is röghöz kötik. nem hagyhatják el a városukat. a szolgáló nemesek birtokai örökletesek lett (erősíti őket megint) tovább korlátozzák az egyház földhöz jutását. legtöbb rendelet arról szól, hogy ha valaki felkel, hogy kell leverni. kozákok: o menekülési hullámok szökött jobbágyokat eredményeznek és belőlük lesznek a kozákok. 16 századra már külön identitásuk van, lengyel-litvánoktól kérnek menedéket. kvázi zsoldosok o számuk bizonytalan: 20-40 ezer o ekkorra nő meg bennük az elégedetlenség a lengyelek iránt. akadozva fizetik nekik a zsoldot. első ötlet: legyenek függetlenek, ehhez kevesen vannak és gyengék. ezt belátják. o ha nem a lengyelek, akkor kik? oszmánoknak ajánlják fel a szolgáltatásokat? de a cár lesz a befutó, 1654-ben a cár védnökségét fogadják el. bizonyos fokú önkormányzatiságért cserébe. o saját vezetőjüket ők maguk választják, ő a hetman. picit más nyelvet beszélnek, más nyelvjárás terjed el, mint a moszkvai. o ezek a kozákok lesznek később az ukránok. ruszinnak és ruténnak is szokták nevezni őket o Kijevben főiskolát alapít számukra a cár, ezt akadémiának hívják hivatalosan. egyházszakadás az orosz ortodoxián belül. o reformirányzatok indulnak meg, amik az egyház megreformálását szeretnék o két tábor alakul ki: reformerek (nincs hivatalos nevük), nagyobbik tábor. görög ortodox szertartások rendjét kívánják visszaállítani. raszkolnyikok, óhitűek, szakadárok (mind az ő nevük). ők a kisebb tábor, ők veszítenek. azt mondják, semmin nem kell változtatni, nem kellenek a reformok. raszkol = ez a szó utal az egyházszakadásra.
22
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
17-18. SZÁZAD I. Alekszej 1676-ig uralkodott. egyházi reform nyugathoz való egyfajta közeledés elkezdődik, szerény formában. Fia, Péter majd ezt folytatja. gazdasági, katonai kapcsolatok megélénkülnek Európával 2. felesége fontos, az ő hatására fordul a nyugati kultúra és eszmeáramlatok felé. színielőadások és balettelőadások indulnak meg. akadémiát és könyvtárt is alapít, ez is felvilágosult. könyvkereskedelem megélénkül. cári család és arisztokrácia gyermekei latinul tanulnak trónutódlás: két házasság, mindkettőből vannak gyerekek, és trónutódlásra képes emberek. első házassága egy lengyel családból: Miroslawska (Miroslavskaja). ezek az utódok: Alekszej (70-ben meghalt), Fjodor (beteges, epizódszerep jut neki), Iván (gyenge fizikumú, és gyenge képességű - vak, gyengeelméjű, beszédhibás, de volt 5 gyereke), Sofia (valószínűleg ő volt az egyetlen értelmes gyerek). Ekkor nem volt divat a lányokat a hatalom közelébe engedni. A felsőbb társasági körökben teljesen elrejtve élték az életüket. másik családja: Nariskina. nekik érdemben egy utóduk van, a későbbi Nagy Péter (72ben született) heves vetélkedés a két család között az utódlásnál 76-82: Fjodor Alekszejevics néven uralkodik, 15 éves. Nagy befolyással vannak rá a nagyurak, a nevelők. Lengyel hatás erős (a családja miatt ugye). A világirodalom lengyel közvetítéssel eljut az orosz udvarba. Fjodor meghal. 1682-ben kitör egy sztrelec (királyi testőrség) - lázadás. Feltételezhető h emögött Sofia áll, vagyis hát a Miroslavskij család, cél h Fjodor halála után biztosítsák a család további hatalmát. Nem volt nehéz őket felbujtogatni, mert ők folyton elégedetlenkedtek. Péter látja ezt a fajta vetélkedést, és gyerekként végignézni h mibe fullad a trónutódlás. Közvetlen környezetében sokan belehalnak, brutális módon. Mi lenne ha megbékítenék a két családot és társuralkodók lennének? 96-ig tart egy ilyen időszak, két személy ül a trónon. Az egyik Péter. Másik Iván. Ők féltestvérek ugye. Nagy Péter Kicsik még. Itt jön a képbe Sofia. 1682-tól fontos szerep, 89-ig régensként a valódi hatalmat ő birtokolja. okos lépések, először is kielégíti a sztreleceket (azaz... kifizeti a zsoldjukat rendesen:) ) nem érdekelték nagyon a testvérei. Péter katonásdit játszott egyedül. :) Nagy Péter nem volt túl képzett amikor trónra került, nem fordítottak sok időt erre. Később ezt magának kellett megszereznie. Sofia azt gondolja, ez az időszak sokáig tart, távol tartja az udvartól a gyerekeket. Péter azonban egyre határozottabb lett, elkezdte Sofia köreit zavarni. Meg is romlik a viszonyuk. 1694-től lesz aktívabb Péter az államügyekben, ekkor hal meg az anyja. Igazából az anyja 23
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
képviselte őt mint társuralkodó. Nagyon érdeklődő fiú volt, 16-7 évesen elkezdett utazgatni Európában. Amiről híres: Oroszországot európaivá tette, elterjesztette az európai kultúrát. milyen reakciókat vált ki az oroszok körében? ellentétes. mai megítélése nem rossz, de a kortárs nagyon kétoldalú. egy részről a modernizmus hívői szeretve tisztelték őt, Oroszország európai elfogadottsága megnőtt. Másrészt: nagy Péter elárulta az országot, főleg az ortodoxiát, sokszor még gúnyolta is. ez nagy visszatetszést keltett. főleg első feleségében, mert ő vallásos volt. sokszor találkozni az Antikrisztus elnevezéssel rá. Utazásai: 1690-es évek második felében, külföldi tanulmányutak: Németo, Fro, Holl, Anglia Hollandiában pl. állítólag beállt hajóinasnak álnéven, és megtanulta a hajókészítést. Otthon utána beindítja a flottaépítést, és maga is beáll, betanítja a munkásokat. 94, anyja meghal, elkezd érdeklődni. 96-ig tart a társuralkodás, ekkor Iván meghal. elvileg most már ő az egyedüli uralkodó, 97ben kezd el utazni, felállít egy "gárdát" előtte: preobrezsenszkij ezred, olyan, mint egy titkosrendőrség, senki ne orozza el a trónját amíg utazgat. Egyik barátja vezeti, Mensikov. Sofia 89ig régens, érzékelhetően megnő ekkor az ellentét Sofia és Péter között. 89ben felmerül a gyanú h Sofia ismét szervezkedni kezd, h Pétert kipöccintse és Ivánnak, magának, meg a családnak nagyobb hatalma legyen. Péter gyorsan reagál, katonái segítségével letöri. Sofiát kolostorba záratja. támogatók híján ennyi volt. 1698, megint sztrelec-lázadás. ekkor Péter épp külföldön van. a lázadás hírére hazatér gyorsan. kiderül h a lázadás azért tört ki mert a M. család és Sofia megpróbálta megint felbujtogatni őket és S-t visszahelyezni a hatalomba. De Péter gyorsan hazatér és bosszút áll, mindenkit megölet. 1000nél is több, látványos kivégzés. nem lehet tudni h S-nak milyen szerepe volt ebben. őt nem ölte meg Péter. végülis megszilárdítja a hatalmát. északi háborúban való részvétel a fontos még ebben az időszakban (1700-21) Erős Ágost a lengyel király, jó viszonyban volt Péterrel. Együtt határozták el h a svédek ellen fordulnak. létre is jön egy lengyel-orosz szövetség. 12. Károly a svéd király, először a lengyeleknek, aztán az oroszoknak megy neki. oroszok el is szenvedik 1700ban az első nagy vereséget, Narvánál. Másik nagy csata, 1709, Poltava, oroszok győznek, fordul a háború menete, és az oroszok javára kezd billenni. visszaülteti Erős Ágostot a lengyel trónra Nagy Péter. Orosz befolyás nagyon erős lesz Lengyelországban. 1710-11: orosz-török háború is zajlik orosz vereség, katasztrofális. Le kell fizetni a törököket, h egyáltalán elengedjék Nagy Pétert. Bizonyos tengeri kikötőket át kell adniuk a törököknek, és nagyon megalázó helyzetbe kerülnek. 1721: vége a svéd-orosz háborúnak, Nystadt-i béke. Orosz végülis győztesként könyvel el dolgokat, Baltikum svéd részei az övé lesznek, Nagy Péter teljesen el van szállva, felveszi az Imperator címet. Oroszország nemzetközi tekintélye megerősödik, jobban számolnak vele mint hatalmi pólussal.
24
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
Birodalmi terjeszkedések keleti terjeszkedésre elképzelések India, nem nagyon tudni h mit tett konkrétan Kína, 17 sz. vége, 18 sz. elején több küldöttséget menesztett, kereskedelmi koncessziókat akart elérni, de ők nem adtak kánságokat akar megszerezni, Hiva és Buhara kánságok 1722-ben Perzsia ellen indít háborút, és a Kaszpi tenger környékén jelentős területek, Baku is az övé lesz. Szibériára kiterjeszti fennhatóságát, Kamcsatka és Kurir-szk is orosz fennhatóság alá kerülnek Belpolitikai reformjai Közigazgatás o Több hullám, egyik sem maradéktalanul sikeres. az első elég sikertelen. de próbálkozik o fő mondanivaló: modernizálni kell az orosz közigazgatást. 1708, első hullám o guberniumokra tagolja az országot, magyarul kormányzóságot jelent, kb. o élükön, a guberniumi tanács áll. a helyi közig ezen keresztül tud megjelenni. o bíráskodás jogát is megkapják. o 1711-ben feláll a szenátus, fő cél: bojárok dumáját (parlamentáris szerv) megszüntesse. legfőbb bíróság is lett volna ez a szerv. a rendszert kitalálni sikerült de működtetni nem. a szenátus helyettesítette volna az uralkodót, ha ő távol van. o a rendszer jó volt, a kitalálás briliáns. de nem volt humán tőke, nem volt annyi megbízható, szakértő ember akivel fel lehetett vna tölteni. 18-19re kiderült ez. ekkor: második hullám o átszervezik a beosztást, és 45, később 50 tartományra osztják az országot. ezeknek az élén a vajdák állnak. o tartományokat tovább tagolják, kerületekre. élükön az elöljárók állnak. gond: a II. hullámra sincs elég ember. következmény: nem a helyi szervek tartják fenn a működést, hanem a Péter által odarendelt katonaság. o átalakították a kp kormányzatot is. o 9 kollégiumot alapít. ezek a tulajdonképpeni minisztériumok. Ezek kezdenek működni a kormányszékek helyett. o preobrezsenszkij kormányszék maradt meg, ez lesz a titkosrendőrséget felügyelő min. o 1721: szenátus élére főügyészt nevez ki, feladata a kollégiumok felügyelete. o mint egy későbbi kormányfő szerű valaki. o 1722. rang táblázat nyilvánosságra hozása. o rendszere: három osztályba sorolja a szolgálatokat, három helyen lehet szolgálni 1. udvarnál, 2. fegyveres erőknél, 3. államigazgatásban o mindegyiken belül 14 rangot különböztet meg. o mindenki besorolódik valahová. állami tisztviselők hierarchiáját megteremti. Egyházi reformok o ellenmondásos Péter viszonya az egyházhoz, akik nem szerették, azok emiatt nem szerették első sorban o kiindulópont: egyház az államnak engedelmeskedik, pont. mindig is így volt azért 25
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
valahol, cár áll az egyház fölött. Ezt a távolságot Péter megnöveli, sokkal magasabb a világi uralkodó dominanciája o 1700: meghal a pátriárka, és nem nevez ki újat. 1721ben hivatalosan meg is szünteti a moszkvai pátriárka posztját o vannak más egyházi vezetők akiket támogat, szóval saját maga szakállára csinálja tényleg o a két időpont között az egyházi vagyon nagy részére ráteszi a kezét. o 21. feláll a szent szinódus. feladata: Egyházi méltóságokat megválassza, de élén Péter áll. ilyen módon teljessé válik az állam fennhatósága az egyház fölött. o 22: megfejelik még egy barátságtalan intézkedéssel. a papok kötelesek jelenteni ha a gyónások során államellenes tevékenységről szereznek tudomást. Adópolitika o sok új adó, ezért sem szeretik o fejadó, mindenkinek fizetni kell. először még van differenciálás, kinek mennyit kell fizetni, de aztán egységesti. o ezzel jövedelmét 4szeresére növeli. a fejadó a KREPOSZTY. o van még flottapénz, van dragonyospénz,ennek nagy részét tényleg a hadseregre költik. o elégedetlenség, megpróbálnak elszökni az adószedők elől, 1700as évek elejétől folyamatosan zavargások. Katonai reformok o 1696, állandó sorozás. o 284ezer újoncot építenek be, 53 sorozás alkalmával o 701-ben a tüzérséget is felállítják, és támogatják o katonai szabályzat is elkészül, ez modern dolog o 14-15 év az alsó határa a besorozásnak. ez sok mozgolódást okoz, meg sok szökést. Nagy Péter szívesen hoz katonai tanácsadókat az udvarba. a tisztikarnak az egyharmada a külföldi. nem ugyanolyan a díjazásuk, a külföldiek több fizetést kapnak Egyéb reformok o 1700- naptárreform, kérdés: Gergely naptárt vagy Julianus naptárt vegyék-e át (régi rendszer szerint szeptemberben kezdődött az év). Gergely naptárt a katolicizmushoz kötődőnek tartották. végül a másik lett a befutó o Szentpétervár kivitelezése, ötlete, mindene. Elhatározza, h felépít egy várost a Néva partján, ez nagyon nagyszabású program volt, mert nem voltak adottak a feltételek hozzá. nem csak a terület nem volt alkalmas (mocsaras terület) hanem nem voltak nyersanyagok (nem volt kő és nem volt fa). Fa nagyon kevés, kő egyáltalán nem. o ennek ellenére nem adta fel, és elképesztő pénzeket feccölt bele. o nehéz dolog volt, sok munkás meghalt, de 1712-ben Szentpétervár lett a főváros. (szovjet időkben Petrográd, majd Leningrád lett a neve) o kezdeti ellenszenv Szentpétervárral szemben alábbhagyott, és kifejezetten nagy, európai város lett már mikor Péter meghalt Mindennapi élet megreformálása o európai ruházatot, viseletet behozták. o azaz: aki nem alkalmazkodott az új szabályokhoz, azt megbüntették. európait kellett hordani, aki szakállt hordott, azt is meg kellett büntetni. 26
Kelet-Közép-Európa | 2012 o
o o o
o o o
Lara ©
házasság kapcsán reformok sora. kimondta h a jobbágyokat az uraik nem kényszeríthetik házasságra (előtte ez gyakorlat volt). Megtiltotta a gyengeelméjűek házasságát (1722). A házasságkötést szabadabbá tette, nem kellett megtenni a hivatalos bejegyzési procedúrát, a válás elfogadott intézménnyé vált. gyerekek kapcsán: lelencházakat létesített (kitett gyerekeknek). azt a szülőt, aki megölte a gyerekét, meg lehetett büntetni (jézusom, mi volt előtte...??) szociális intézkedések: szegényházak felállítása. 1722-ben nagy éhínséghullám söpört végig az országon, ekkor különösen jelentős lett ez. nők helyzete is változik: szeparáljuk el a nőket a külvilágtól: ez megszűnik, nyugati eszmékkel ez nem maradhat szokás. korábban ki se mentek nagyon az utcára, egy kastélyban éltek a cári család nőtagjai, és ott eléldegéltek egymás között. A Tyerem-palotában laktak. elkezdett estélyeket és bálokat rendezni, ezek is nyugati dolgok. itt elkezdtek a nők is megjelenni. megjött a nyugati divat is! az orosz nők tündököltek :) az is a reform része volt h a nők uralkodhattak! cári család lánygyermekei örültek :) nem arattak osztatlan lelkesedést ezek a reformok. sokan úgy élték meg (főleg a vallásosak) h ez a nyugat erkölcstelenségének beszivárgása.
Nagy Péter és a nemesség kötelező szolgálat, olyan, ami nem tetszik a nemeseknek. 1714, rendelet: ha a nemesek földbirtokkal rendelkeztek, akkor csak egy örököst nevezhetett meg, a többinek állami szolgálatba kellett lépni. Nagy Péter előtt nagy hatalma volt a nemeseknek! nem akkora mint a lengyel nemeseknek, de azért nagy. nemesi címeket is megreformálta, hagyományos titulusokat megszünteti, jönnek a nyugati elnevezések, a bárók, a grófok meg hasonlók minden nemes egyenlő lett, nem voltak kiváltságos rétegek, megszűntek a kategóriák. 1714: nemesek fiainak tanulniuk kellett, mert ha nem lettek írástudók 15 éves korukig, akkor nem házasodhattak. a kötelező szolgálat 15 és 55 éves kor között volt. Nagy Péter és kultúra első cár, akinek saját könyvtára volt, nem is kicsi 1702: első színház megnyitása a vörös téren első orosz nyelvű nyomtatott újság, tankönyveket lefordítják oroszra, oktatási reform része 1717-8: megjelenik az Ifjúság igaz tüköre, a mindennapi viselkedés útmutatója c. mű. nem csak a viseletet, hanem a viselkedés alapvető normáit is behozta nyugatról. Akadémia intézménye: rendeletet már korán meghozták a felállításáról, de az ő életében, 25-ig nem valósul meg. oktatás: miket oktatnak? beemeli a fizika, matematika oktatását, asztronómia, geográfia. Gazdasági intézkedések városok fejlesztése és privilégiumok adása 27
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
manufaktúrák elterjesztése. kötelezővé tette az alapításukat és a működtetésüket két rétegnek: nemesség egy részének és a ker. egy részének. nemeseknél oké, a saját jobbágyaikkal kellett megcsinálni, a kereskedőknek meg jobbágyokat kellett bérelni hozzá. 1700-as évek elejétől folyamatosan felkelések, lázadások. nemesek, bojárok próbálkoztak összeesküvésekkel. ez sokszor a nőkhöz kötődött. főleg első felesége körül voltak ilyen próbálkozások. saját fia (első feleségétől) is szembe fordul vele. nincsenek nagyon olyan rétegek, ahol mindenkivel jó a kapcsolata. utolsó néhány évében már valami megbomlik az agyában is, legjobb barátaival is szembe fordul, még Mensikovot is, aki végig mellette állt, és a leghűségesebb embere volt.
Család, örökösödés nem gondoskodik a saját örököséről, nem jelöli ki egyértelműen. pedig nem hirtelen halállal hal meg, mert már beteges volt új intézkedés h a cár maga jelölheti ki a saját örökösét, de ő ezt nem tette meg első felesége: 1689-ben veszi el, elég korán házasodik, tipikus összeadott párocska, ő volt Jevdokija (Fjodorovna) Lopuhina. hamar ráun a feleségére, rossz házasság. nem is foglalkozik vele. ő mélyen vallásos nő, ortodoxia szerint nőtt és élt fel. elválnak, három gyerekük lesz, kettő meghal ezek közül. az egy fia Alekszej. házasság után amúgy szeretőt is tart Péter. egyik szeretője Anna Mons. németalföldi borkereskedő lánya. Nagy Péter nagy rajongója volt a magyar boroknak, a tokaji aszú volt a kedvence. innentől lesz elképesztő presztízse a magyar boroknak, a második felesége alkoholista lesz. 12 évig tart a viszonyuk, közben elválik a feleségétől, de nem veszi el Annát. második felesége már érdekesebb, ő lesz a következő uralkodó! ő litván parasztlány, eredeti neve Marta Skowronska. livóniai csatározásoknál kerül nemesi házakhoz szolgálólányként, Mensikovhoz kerül. Ő meghívja Pétert, és ott meglátják egymást. Amikor elfogják, felveszi az ortodox hitet és Jekatyerina Alekszejevna lesz. 1712-ben elveszi Péter, korábban csak titokban. Utána őt Katalinnak hívjuk. az új lagzin megkoronázzák Katalin cárnéként. nem szokták őket koronázni. két életben maradt lányuk van (pedig 12 gyermekük van). ez nem túl szerencsés. 25, Nagy Péter meghal. Utolsó néhány évben beteges. Veséjével komoly gond, 25 januárjában veseműtétet hajtanak végre, ennek következtében meghal. Valószínűleg vérmérgezést kapott. Egyből kitör a trónutódlási vita, két tábor. egyik: bojárok, ők az első házasságból származó Alekszejt akarják királynak. másik: nagy Péter hívei, ők a feleségét, Katalint akarják a trónra. Alekszej megtanulja az anyjától h legyen vallásos mélységesen, apja ezt utálja benne, aztán minden mást is. Az anyját is kolostorba zárják, de neki ezzel nincs sok baja. A fia viszont ezt végignézi, meg hát szomorú, apja egy seggfej (szeretők), szóval miért is kedvelné az apját? beházasítják a NRCS családjába, és egy Charlotte nevű (VI. Károly NRCS feleségének testvére) nagyhercegnőt vesz el. Korán házasítják. Nem érdeklik a katonai dolgok, teljesen alkalmatlan is rá. Apja próbálja Moszkva kormányzójává tenni, de a politikai karrier se jó, nem érdekli, nem jól csinálja. 1715-ben születik Péternek a másik házasságából egy fia (nem marad életben, de ezt akkor persze még nem tudni), emiatt 28
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
szintén romlanak a kapcsolataik. Megint felmerül az összeesküvés vádja, és A-re is rávetül a gyanú árnyéka. (anyja és körei őt akarják cárnak). mielőtt kiderül, elszökik Bécsbe, méghozzá a szeretőjével, aki egy szobalány... ennyit a vallásról. apja keresi, megtalálja, hazacipeli. (24-25 körül, közvetlenül Péter halála előtt) vallatási eljárásnak veti alá, kikérdezi az összeesküvésről. A. bevall olyat is, ami nem történt meg... bemárt 50 embert, akiket kivégeznek, aztán kiderül, h csak berezelt és nem is történt ilyesmi kétszer kínvallatás alá vetik, halálra ítélik, de már nem éli meg. a második kínzásba belehal. az is lehet h Péter ölte meg, hivatalosan szélütést kapott. megszűnik az egyik pólus. tehát: I. Katalin lesz az uralkodó, újra megkoronázzák, biztos, ami biztos. Mensikov őt támogatja, ezért ő lesz a befutó, van több jelölt is amúgy.
I. Katalin már nem volt annyira jóban már a férjével a 20as évek közepén el akart válni tőle Péter, alkoholista is volt, meg himlőhelyes volt az arca. Kvázi analfabéta volt. Péter, aki elterjeszti az írástudást, pont egy ilyen nőre hagyja a trónt. nem érdekelte a kormányzás, sokkal jobban a bálok meg a szeretők. meg h az első feleségen rúgjon még egyet, kolostorból tömlöcbe helyezi. főhatalmat Mensikov gyakorolja, Legfelső Titkos Tanács, ami körülötte létrejön. fizikailag övék a hatalom, de M. a főnök. szenátus ellehetetlenül. főügyész megszűnik - Péteri reformok visszafordítása. Két évre rá Katalin meghal, valami láz viszi el, pontosabban nem definiált láz. hirtelen hal meg, nem nevez meg örököst. két lánya közül valamelyiket akarta ezt végül nem fogadják el M-ék. Alekszejnek volt egy fia, Pjotr Alekszejevics, ő lesz az uralkodó, 27-30, II. Péter néven. II. Péter 11 évesen kerül trónra. Mensikov hozzá akarja adni a lányát, de a kiskölöknek nem tetszik az ara. van egy másik család, aki szomjazza a hatalmat: Dolgarukij. Ők mellé állnak, és sugallják, h ne vegye el, tüntesse el M-t is. Ez a család uralkodik ezekben az években. Ők konzervatívok, rosszallták a reformokat. Főváros ismét Moszkva lesz alattuk. 1729-ben Jekatyerina D.-t jegyzi el. Közvetlenül az esküvő előtt 30-ban Péter meghal himlőben, állítólag az esküvő napján. 14 évesen. vele együtt kihal a Romanovok férfi ága nagy vetélkedés, D. és Golicin. Nagy Péter Iván nevű testvérének lánya, Anna. Anna
1710-ben már összeadták a kurlandi herceggel. (litván) 29
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
egy év után a faszi meghalt. potenciálisan jó választás volt, lehet h befolyásolható. trónra kerül, de: soha nem mehet férjhez, nem jelöli ki utódját, nem vet ki új adót, nem szünteti meg a Legfelsőbb Titkos Tanácsot, az ő engedélye nélkül intézkedést nem hoz. Anna Ivanovna néven uralkodik. 1730-40. lengyel hatás nem is könnyen irányítható. hatalomra kerülése után összetépi a szerződést, amiben vállalta a dolgokat. sok mindenkit megöl, elűz. feloszlatja a titkos tanácsot időszaka: a bironizmus időszaka. erős német hatás. még a litván hercegtől való, egyik udvarhölgye Ernst Johann von Biron felesége volt, ő meg szemet vetett a pasira. Szt. Pétervár 32-től a főváros megint.
III. LENGYELORSZÁG 16. SZÁZAD Gazdaság virágzó korszak, 16. századra mindenképp igaz ok: átvezetnek a fontos kereskedelmi útvonal két Hamza-városa van levantei kereskedelem fontos állomása (Lemberg) egyik legfontosabb piac ekkor Európában Danzig (helyi neve Gda`nsk) másik oka a jólétnek: agrár országról van (mint a térség nagy része) és magasak az élelmiszerárak. Lengyelország ezt exportálja, viszont az iparcikkek ára viszonylag alacsony, ezt importálja. Kedvező cserearány, amiből nagy profit felhalmozás következik külkereskedelemi mérlege aktív éléskamra-elmélet: Lengyelország élelmiszerrel ellátja Európa nyugatabbi részét (sarkosan fogalmazva) és a lengyel nemesség meg volt győződve arról h a nyugat annyira függ emiatt Lengyelországtól, hogy ha Lengyelország bajba kerülnie a nyugat megvédené. ebben hittek a nemesek a 16 században. az tény, h jelentősek voltak a lengyel gabonaszállítások nyugatra. 16. sz: erőteljes városiasodás indul meg az országban. a század végére az erősödő nemesség átveszi a legfontosabb pozíciókat a gazdaságban o gabonakivitel az ő ellenőrzésük alá kerül szinte teljes mértékben Társadalom, népesség század elején 6 millióan lakják Lengyelországot, több mint 800 ezer nkm. végére a létszám 10 millióra nő. kb. 40% lengyelajkú, a többiek kisebbség v más etnikum. jellemző a vallási heterogenitás. o katolikusok o ortodoxok o zsidók o muszlimok o görög-katolikus
30
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
reformáció megjelenése után majdnem minden irányzat gyökeret ver vmilyen szinten o itt élő németek ezután zömmel evangélikusok lesznek o lengyel-litván körökben a kálvinizmus terjed el bevándorlás zajlik. okai o olyan népcsoportok jönnek, akiket máshol üldöznek (szekták, vallási csoportok) Lengyelországban Európa többi részéhez képest nagy a vallási tolerancia! cseh testvérek egyháza különböző anabaptista irányzatok: ámisok, menaniták a másik nevük. radikális protestánsok, Morvaországban igazán fontosak. ariánusok: (3. sz. körül keletkezett vallás) nem hiszik h a szentháromság tagjai öröktől fogva létezőek, hanem a fiú egy teremtmény. tehát: tagadják a szentháromságot. leghíresebb csoportja a Lengyel Testvérek o Másik bevándorlók: zsidóság, szefárd zsidók zsidók jelentős önkormányzatiságot kapnak saját tartományi ülésük van: waad lengyel parlamentben (szejm) is helyet kapnak a zsidó képviselők o valamilyen szempontból üldözöttek: általában jobbágyok, akik Oroszországból szöknek (kozákok) ez a csoport nem csak szökött parasztokból áll, csatlakoznak mások is o örmény bevándorlás nemesek: nagyon sokan vannak, egyre nagyobb befolyásra tesznek szert. ellehetetlenítik majd az állam működését. kereskedelemben (gabona) nagy a befolyásuk, nagy vagyon, hagy politikai befolyás o 16. sz, törvény. minden szabad ember nemes. pl. a szabd parasztok is nemesekké válnak o nemesek aránya az összlakossághoz képest 6-8%, egyesek szerint 10%. csak a lengyelajkúak között 20%. Spanyolok a második helyezett, magyarok a harmadik! (5-6 %) mindenhol máshol ennél kevesebb. megerősödik emiatt a nemesi társadalom mítosza, a nemesi demokrácia mítosza. Megjelenik egy elmélet, a szarmatizmus, vagy a szarmata ideológia. azt kommunikálja h a lengyelek kitalálták h ők egy antik néptől származnak, a szarmatáktól és úgy tekintenek magukra, mint az utolsó leszármazottai egy antik népnek. ezzel felülemelkednek Európán. o a szarmatáknál minden polgár egyenlő volt o ezt átveszik o nem lehet különbség nemes és nemes között az országgyűlésben minden nemesnek joga van részt venni és beleszólni a döntésekbe ezáltal. ennek szélsőséges megnyilvánulása h mindenki részt vesz és egyhangú döntések vannak. EZ nagyon káros dolog, gyakorlatilag nem lehet törvényt elfogadni, a 16. század végére megerősödik Lengyelországban. ez az intézmény a liberum veto. királyválasztásban is minden nemes részt vehet (ezt királyválasztó országgyűlés csinálja) lengyelek szeretik mondani h ekkoriban a legdemokratikusabb európai állam Lengyelország volt. országukat Rzeczpospolita néven illetik (köztársaságot jelent) o
31
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
a nemesség számos egyéb jogosítványa volt még o birtokszerzésre vonatkozóan o hivatalok betöltése o fegyverviselés o katonai rangok megszerzése o választható csak az a nemes, akinek birtoka van, ez kikötés o nemeseket nem lehet kötelezni arra hogy hadsereget állítson ki, ezért kell h legyen mögötte bizonyos vagyon. parasztság, aki nem volt szabad, ki volt zárva mindenből
Politika nagyon speciális politikai szempontból rendi dualizmus van majdnem mindenhol o itt az a kérdés h az uralkodó és a nemesek hogyan tudják megosztani a hatalmat o ált. Európában az uralkodónak van nagyobb hatalma, kivétel: Lengyelország a rendeknek van nagyobb hatalma az uralkodókkal szemben a rendeknek folyamatos törekvésre az h az uralkodót meggyengítsék, erre mindent fel is használnak a legtöbbször sikerül is királyi hatalom hogy néz ki? o 1386 óta a királyt választják a lengyelek. még a király életében meg kell választani az utódját o hatalmának gyengülésének folyamat 1496: a szejm beleegyezése nélkül a király nem vethet ki adót, nem hozhat törvényt és nem üzenhet hadat. ez nem azt jelenti, h nem csinálnak ilyet, csak kivívja a rendek ellenszenvét 1505: egyszerűsödik a dolog a nihil novi intézményével. semmi új intézkedést nem vezethet be anélkül h a rendek beleegyeznének. 1572: megváltozik a szabály és a király utódját már nem annak életében kell megválasztani, hanem a halála után. néha hiányzik egy egy év épp ezért o királyválasztás szabadon kell lezajlania 1. király-jelölő országgyűlés, Varsóban hívják össze a királyjelöltek elmondják h mit ígérnek a rendeknek 2. összehívják a királyválasztó országgyűlést, Varsóban. optimális eset ha egyhangúság van (pl. közfelkiáltással) ha van ellentábor, magánhadseregükkel megmérkőznek egymással: ezt a jelenséget konföderációnak hívják. kereshetnek szövetségeket, külföldieket is bevonhatnak nem volt vége fél nap alatt, volt h hetekig-hónapokig kvázi polgárháborús időszak uralkodott 1573 utáni 9 királyválasztásból 4-szer volt ilyen aki nyer, annak a jelöltje megy tovább 3. a koronázó országgyűlés, Krakkóban. királynak esküt kell tennie, saját hatalmát önként és dalolva korlátozza, a rendek érdekében 32
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
megígértették vele h ha háborúzni fog azt a saját költségén teszi. 1573ban születik meg az Articuli Henriciani. Valois Henrik lesz a király (francia király öccse) őt esketik fel először egy ilyen dokumentumra és számos engedményre kényszerül elismeri h a rendeknek ellenállási jogosultsága van, ha nem tartja be a király ezt a dokumentumot a király a szenátusban ül (felsőház) külön rendben számít, de csak egy az ott lévő képviselők közül. nem áll a többi rend fölött a király köteles az országgyűlést összehívni két évente hat hétre és csak ekkor lehet törvényeket elfogadni, a közbeeső időben nem! hogy ez ne történjen meg: közbeeső időszakra 16 szenátort neveznek ki, ők gondoskodnak arról h a király ne lépjen félre. és azt is felügyelik h minden a törvényeknek megfelelően történik később ez a dokumentum Pacta convenda lesz. Henrik után minden királyt felesketnek erre amiben rögzítik a dolgokat. ez változó, mindig aktuális dolgokat foglalnak bele fontos: a tisztségviselőket csak a rendek beleegyezésével lehet kinevezni, ők javasolják. ált. bevett gyakorlat h külföldi királyt választanak, ekkor nem kell számolni a belső szövetségeseivel.
LENGYEL-LITVÁN ÁLLAM IDŐSZAKA Előzmények van előképe, nem új ötlet a 16 szban. előzményei o 1385: Krewói egyezménnyel lengyel-litván perszonálunió alakul. o Litvánia megőrzi önállóságát, saját nyelvhasználat, az a fehérorosz nyelv és latin(hivatalos) és a kisorosz (ukrán) időnként saját királyuk is van. litván részen vallási egyenlőség. jellemző h egy népcsoporton belül vannak vallási törésvonalak o 16 században kerül elő h ezt meg kellene erősíteni. oka Oroszország: határozott szándék a terjeszkedésre. ezért napirendre kerül a szövetség megerősítés és unió 1569: Lublini Unió. közvetlen előzmény o Lengyelország számos litván területet megszerez o és a lengyelek feladata leszek ezek védelmezése az oroszoktól a litvánok nem annyira örülnek ennek, de nem nagyon tehetnek mást. orosz fenyegetés erős keletről, és ha ez nincs az oroszok megeszik őket. hajlandóságuk megnő és jön az unió. ami kicsapja a biztosítékot a litvánoknál az, h a lengyelek szerint a litván ortodox vallásúak nem lehetnek a lengyel törvények szerint. (náluk nem lehet, és kiterjesztik). remek alkalom a lengyel nemeseknek a birtokszerzésre, szal nem szolidárisak. A Lublini Unió jellemzői közös az uralkodó, a lengyel király a litván nagyfejedelem közös a szejm, ennek két háza van: 33
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
felső ház: szenátus (tagjai a világi és egyházi főméltóságok) elnöke a prímás. alsóház: követek háza. ez a voltaképpeni szejm. megfelelő képviselet a litvánoknak 170 tagból 48 litván. követeket a megyegyűlések választják (sejmik) mindegyik 2-2 képviselőt küldhet. A sejmikbe minden nemes elmehet aki az adott megyében él (megye, vagy vajdaság) és még a fegyvereket is elvihetik közös valuta, mert ez vám és pénzügyi uniónak tekinthető. de: külön államkincstárak vannak törvények azonosak fő tisztségviselők külön vannak, de analógok o kancellár o seregek vezetője (hetman) o kincstartó saját igazságszolgáltatás van mindkét oldalon nyelvhasználat marad a helyi szokásoknak megfelelően sajá hadsereg saját főparancsnokkal (ez a hetman) új főváros, együtt: Varsó ebben az időben az európai nagyhatalmak közül a legnagyobb birodalmat (ha az orosz és oszmán birodalmat nem számítjuk európainak) és a legnagyobb hatalom. o o
Lengyel uralkodók 1501-6 Sándor 6-48 I. (Öreg) Zsigmond 48-72. II. Zsigmond Ágost o vele 72-ben kihal a Jagelló ház. Ez remek alkalom arra h külföldi királyokat hívogassanak meg 1573-1574: Valois Henrik. o Azért megy el, mert meghalt a bátyja, ezzel megüresedik a francia trón, és csapot papot otthagyva rohan haza o 1573-ban az ő uralkodása alatt az ogy elfogad egy törvényt, mai megteremti a vallászabadságot. tiltja a vallásháborúkat és elírja a vallási toleranciát o ez üdítő jelenség az akkori európában, menedék a bevándorlóknak 76-86: Báthory István, erdélyi fejedelem. szimpi mert külföldi. Van egy habsburg jelölt is, de ő lesz a király. o azrét választják emg mert elvárhják tőle h az oroszokkal szemben álljon helyt. tehát ő belecsöppen a livóniai háborúba (58tól zajlik már, és 83ban lesz vége) Rettegett Iván az ellenfél. neki ez az egyik legnagyobb megmozdulása h a Baltikum felé terjeszkedjen. o megnézik az anyagi körülményeit, ezen a teszten átmegy. azt várják h nyerje meg a háborút. katonát nem akarnak neki adni, nem is adnak, kénytelen kiállítani a saját hadseregét (benne magyar könnyűlovasok, hajdúk, lengyel zsoldosok, székelyek, németek, csehek, stb.) lényeg: 82re legyőzik Rettegett Ivánt és 83ban vége lesz a háborúban. o nem annyira érte meg neki királynak lenni… nem érezte jól magát a lengyel udvarban, anyagilag se járt jól. az udvarban ő latinul érintkezett és ez feszélyezte. o hozza amit várnak tőle.
34
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
majd 86ban hirtelen meghal. pedig voltak víziói. lengyel-magyar szövetséget akart (plusz még egy ország). lengyelek szemében az egyik legtiszteltebb király. 87-1632 III. (Waza/Vasa) Zsigmond o a Vasa a dinasztia ahonnan származik o Báthorynak nem volt fiú örököse. De nem is biztos h király lett volna o feleségének volt egy unokaöccse, ő volt Zsigmond a svéd Wasa dinasztiából. o viszonylag sokáig uralkodik o tovább erősödik Lengyelország, tovább szorongatják az oroszokat. o 1610-ben még Moszkvába is bevonul és egy ideig ott van, amíg az orosz széles társ. összefogás ki nem penderíti. o ez nem azon múlt h Lengyelország ennyire erős, hanem Oroszország ennyire gyenge o lengyel-svéd háborúk a nevéhez fűződnek. Zsigmond apja a svéd király (III. János). meghalt 1592-ben. és III. Zsigmondra hagyja a trónt, ő el is foglalja. viszont a svéd rendeknek ez nem nagyon tetszik. több ok. Zsigmond katolikus (svédek meg evangélikusak) ez még nem lett volna nagy gáz, de magára haragítja a rendeket azzal h rekatolizálni kezd. előtte a svéd rendeknek vallásszabadságot ígér, na ezt megszegi svéd rendek 1599-ben trónfosztottá nyilvánítják Zs-t. ez az alapja a lengyel-svéd háborúknak (három volt) o a lengyel rendek is elkezdenek berzenkedni és szembekerülnek az uralkodóval. egyik ok a svéd csetepaté, belerángatják egy olyan ügybe ami őket nem érdekli, és nem is engedélyezték ők a háborút. o egyre fokozódó vallási türelmetlenség se tetszik nekik. ő már nem olyan toleráns a vallási közösségekkel szemben. változik a kép. o gazdaság hanyatlásnak indul, ezt is felróják neki. o de: legfontosabb! abszolutisztikus törekvéseket vélnek felfedezni, nem minden ok nélkül. félnek ha rendek hatalma meggyengül és megfordul a dolog. o 1632-ben meghal, természetes halállal méghozzá. Két kis epizód o következő király első házasságából IV: Ulászló: 32-48. De gyermektelenül hal meg. o ezért Zsigmond második házasságából származó fiú. János Kázmér. 48-68. Neki sem volt fiú örököse, ezért 1668-ban kihal a Wasa dinasztia lengyel-litván ága. Összefoglalás kedvező helyzetben az unió legerősebb formáció nem csak területi növekedés + litvánok, hanem a gazdasági folyamatok városok száma nő városi lakosság is kereskedelmi mérleg folyamatosan aktív sikerült kiépíteni a legdemokratikusabb lengyel államot, hátulütői helyenként mutatkoznak (nemesi demokrácia) A központi hatalom meggyengül, rendek megerősödnek. kialakul a rendek túlhatalma a század végére. o
35
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
Sobieski János III. János néven uralkodott 1674-1696. Előtte volt I. Mihály, akiről nem beszélünk (69-73, lengyel nemes volt akit királlyá választanak) két nagy ellensége van a lengyeleknek: oroszok, svédek. harmadik nagy ellenség az oszmánok törökellenes küzdelmek jelentős része az ő életében játszódik itt még van egy felfutása az oszmán birodalomnak, pedig már hanyatlik, de ekkor úgy tűnik, meg lehet még akadályozni. Ez a Körpülü dinasztiához kapcsolódik (albán származású dinasztia). Alávetett nép volt (gyerekadót fizettek) oszmán törökök ismét megkísérlik a terjeszkedést, ez vezet az oszmán törökökkel vívott 17. századi háborúkhoz (sok mindenkivel) ez érinti a lengyeleket is. üdítő jelenség ebben az időszakban az az összefogás, ami Európában megvalósul ekkor. nagy európai összefogásról szoktak beszélni, d persze van magja, ez az 1684-es szent liga. Habsburgok, lengyelek, velenceiket a szentszék kezdeményezésére összefognak a törökök ellen. később sokan csatlakoznak: oroszok és a német lovagrendek közül sok: bajorok, szászok, brandenburgiak 1620ban, még Sobieski előtt van az első összeütközés oszmán-lengyel, lengyel vereség. aztán 72 a következő. ez megint csak nagy török győzelemmel végződik, hadisarcot vetnek ki a lengyelekre, és Ukrajna egy részét is megkaparintják. ez még mindig nem Sobieski. 73ban még csak a lengyel csapatok vezetője, nagy győzelmet arat, és megfordítja a dolgok menetét (Chocim-nál arat győzelmet) Ez Húcimnak mondjuk amikor a török Bécs alá vonul, Sobieski is odamegy, és űzi a törököt, Magyarországról is el, szóval mi is szeretjük őt. tragédiája: nem sikerül életében megszereznie, azokat a területeket amiket a törökök elvettek a lengyel-litván területekből. 1699, karlócai béke osztrák-oszmán háború lezárása, ekkor Lengyelország is visszakapja ami az övé de János ekkor már 3 éve halott. Ez még a dicsőséges rész. innentől kezdve hanyatlik Lengyelország Okok
Lengyelország térvesztése mire vezethető vissza: nemesség túlhatalma o kp hatalom túlzottan meggyengül, a nemeseké meg megerősödik. lázadoznak a rendek a király ellen. Rokosz: lengyel nemesi lázadás. 1606-09: zajlik egy ilyen jelentős rokosz. ez azért van, mert Zsigmond reformokat akar, amik a rendek hatalmát csökkentenék, ezért tör ki. o azt mondják, ez az a lázadás, amivel végleg elszáll a lehetőség h ez egy működő nemesi demokrácia legyen. amikor a reformkísérletekre ilyen hevesen reagálnak. ezután oligarchikus viszony. túlhatalmas nemesek azt csinálnak amit akarnak a 17. században uralkodó hatalmának meggyengítése
36
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
saját költségén állítja ki az uralkodó a csapatokat ha háborúzni van kedve, a főurak meg kivonják magukat ebből. a király egy a rendek közül, d nem áll fölöttük o választások sokszor zűrzavarba torkollnak o vagyonosodás következtében mágnások. birtokokat kapnak mert valamivel megzsarolják az uralkodót, és ezeket saját kényük-kedvükre használják ki. a nemesek a különböző rangok megszerzéséhez előjogokkal rendelkeznek, ezért az igazgatással kapcsolatos posztok is a kezükbe kerülnek törvényhozó-végrehajtó hatalom megbénul : liberum veto gázos. a 16. sz végén alkalmazzák és a 17. szban végig gyakorlat. odáig fajul h nemcsak az adott törvényjavaslatot lehet visszavonatni amelyikkel kapcsolatban egy valakinek kifogása van (ez megsemmisítő ellenszavazat), hanem: ha vki a liberum vetoval él, akkor az akkori ülésszaknak az összes elfogadott törvényét is megsemmisítik! ez őrület. o tisztségviselők életük végéig maradnak egy pozícióban. o a király büntethetővé válik o nem volt rendes hadserege az országnak, 10 ezres sereg, plusz az 5 ezres litván. vagy volt a királynak magánhadserege, vagy rávette valamivel a nemeseket h adják oda a katonáikat. ez persze megint az ő hatalmukat növeli. o
17. század összegzés teljes hanyatlás már addig is eljutnak h nem kell nekik az unió uralkodóknak köszönhető: vallási türelmetlenség (a rendek felkeltek ez ellen) annyira meggyengülnek, h az a kérdés már csak, h mikor élnek ezzel a nagyhatalmak
18. SZÁZAD Mi volt a vélemény róluk? ott tartunk h szarmata mítosz meg nemesi demokrácia szóval kérkedők, hiúk és közönségesek a nemesség nagy része elszegényedett nemesek. a mágnások körül holdudvarként vannak, európaiak talpnyalók hadának nevezik sok, 120 ezer elszegényedett nemes a lengyel nemesség pol kultúrája a 17. század elején: egzotikus anakronizmus. szlahta = lengyel nemesség szlahta azt mondja: nincs szükség a három tényezőre ami a modernizáció alapja (állandó hadsereg, jól működő bürokrácia, jól működő adórendszer) nemesi gőgjükben azt mondják, ez nem kell. Helyette: "nierzaden Polska stoi" = "a nem kormányzást tették rendszerré" vagy "nemkormányzás maga a kormányzás". Lengyelország azt mondja, az o úgy működik, a nemes azt csinál amit akar, "aranyszabadság", úgy jó minden ahogy van. azért nem cselekednek mert nem szükségtelen. nem kell foglalkozni a szomszédokkal, egyrészt mert nem olyan fejlettek, másrészt meg nem akarnak senkit bántani, és ezért kölcsönösen békén hagyják egymást. önmagában tökéletes. röhögött rajtuk mindenki két tulajdonság ami még jellemző lesz a nemesekre: bigottság és intolerancia 37
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
tény: nemesség hatalma nagyobb mint máshol. amúgy csak politikai káosz és széthúzás van. a király II. (Erős) Ágost. 1697-1733-ig.
II. Ágost abszolutista törekvések. megválasztása: amikor király akart lenni két jelölt volt. ígérgetés döntött természetesen egyik jelölt a francia De Conti herceg, ő szerez több szavazatot, de erőszakkal átveszi a hatalmat II. Ágost. Ő a szász választófejedelem Most még Lengyel-Litván unió van! Innentől kezdve Szászországgal összefonódnak ami utána következik az egy dinasztikus unió. ez első látásra nem rossz: Lengyelország káoszos, Szászország rendezett. Lehetett volna vmi jó, de nem lett. nem összeegyeztethetők Ágost hogyan szerezte meg a hatalmat? Azt ígérte, h a Livóniai területeket visszaszerzi és a porosz nagyhercegséget is ígéri. Megígéri h továbbra is szabadon lehet királyt választani Megígéri h nem ragaszkodik hozzá h a saját fia legyen a király Célkitűzések: legnagyobb ambíciója lengyel-litván--szász reálunió. azt jelentette volna h ez szász mintára készül, igazgatási mintát onnan vette volna. szász hivatalnokokra alapult volna, hadsereg is szász irányítás alatt állt volna. felmerült h a szászok szerezhetnek-e birtokot a lengyel-litván területeken? ezek azok a pontok amik kicsapják a biztosítékot a lengyeleknél. gazdasági unió is. választásakor persze ezeket még nem mondta, szépeket mond. mikor uralkodni kezd akkor kezdenek feltűnni valódi politikai céljai. legnagyobb akadálya: népszerűtlen. ált. Drezdában van és ha jön is Lengyelországba, akkor jön vele sok szász. Félnek a lengyel nemesek h behozza majd az ellenreformációt is vmi durva formában. amúgy katolikus. lengyelek ragaszkodtak hozzá h birtokot csak ők (nemesek) szerezhessenek. egyetlen támasza van: a gazdasági szereplők, mert ők látják h a reálunióból profitálhatnának. a nagyiparosok és kereskedők között azért támogatják. azt gondolta h egyetlen módja van az ellenállás lebontásának: hódítás, területek, lengyel nemeseknek osztás. egyik terület amit megszerez az Podólia (oroszokkal való viszonyban érdekes). kihúzza a gyufát ezzel a kozákoknál, akik ott élnek, autonómiájukat eltörli Északi háború: 1700-21 II. (Erős) Ágost Ő lett a király 1697-1733 Északi Háború (1700-1721) o Előzmény: Nagy Péternek és Erős Ágost európai utazgatás során ismerkedtek meg egymással és baráti viszonyba kerültek, szimpatikus módon indul a történetük. Megállapodnak abban, h a svédek ellen háborút indítanak közösen. (Ágost szász uralkodó is egyben a Wettin házból)
38
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
A szász uralkodók lengyel trónon való támogatottsága nem túl nagy, plusz nem tetszik a lengyel nemeseknek a hatalmi hódító politika. Ágost és Péter kudarcot vall Narvánál, és ez el is dönti a háború kimenetelét. A svéd király XII. Károly, aki egyből a lengyelek ellen fordul és feldúlja POL-t a háború után – “porig rombolja”. Livóniára ráteszi a kezét, 1702-ben Varsót és Krakkót is elfoglalja (LengyelLitván Unió van ugye). A litván nemesség kettéoszlik – svédek vagy orosz mellé. o Erős Ágost elmenekül Szászországba és 1706-ban önként lemond a lengyel trónról. De a lengyel nemesség is megosztottá válik: Nagy Pénterrel egyezkedik egyik fele, másik a svédek irányába kacsingat. o 1704-ben svéd támogatással új királyt találnak: Stanislav Leszcynski, aki egy lengyel nemes (herceg) = Szaniszló király. Ő less az erős ember POL-ban, ő less a király. Elsősorban lecseréli a közigazgatást és fontos pozíciókkba olyanokat ültet, akik hozzá hűek és nem Ágosthoz. Hálás a svédeknek – 1705-ben lengyel-svéd szerződés, amelynek értelmében biz. Területeket átad a svédeknek pl. Livóniát. o 1709-ben a svédek vesztésre állnak az északi háborúban az oroszokkal szemben, poltavai győzelem: oroszok a svédek felett, a svéd királyt Törökországig kergetik. Péter visszahívja Ágostot, aki trónra kerül ekkor. Innen az orosz alárendelődés a nyilvánvaló a lengyel felosztásig, tehát se a szuverenitása, se a függetlensége nem teljes. Szaniszló egyébként vívja a trónbirtoklási háborút Ágosttal folyamatosan, POL kettészakad 1710 körül. Uralkodása o Tekintélye még tovább romlik a lengyel nemesek körében, királyi hatalom legitimitása mélypontra kerül. o Orosz hadsereg rendszeresen használja a lengyel területeket biz- célokra, engedély nélkül (pl. ott telel ki a hadsereg – aminek nagy a költsége, vagy úgy vonulnak át az országon, h nem kérdeztek meg róla senkit.) o Ágost ideje alatt pusztít a gubópestis, több százezer ember életét veszti o Ágost megpróbálja megszilárdítani azért a hatalmát – elsősorban abból indul ki, h ha megosztott egy ország könnyebb lehetősége van bárkinek megerősíteni a saját pozícióit. Szász csapatokat hív be, h segítségükkel megszerezze a hatalmat. Plusz mindenféle felajánlásokat tesz Péternek, h segítsen neki, h az egységes POL-t uralja. Ágost ötlete, h osszák fel POL-t, ez nem valósul meg (de ekkor merül fel először ez a gondolat) o Lengyelek körében a reakció: aktív tiltakozás o II. Ágost államcsínyt kísérel meg, ami nem sikerül. A lengyel nemesi réteg (szlahta) Péterhez fordul (aki az utóbbi időben nem igazán teljesíti Ágost kívánságait és nem segít neki..), rendek legfőbb célja, hogy privilégiumaikat megerősítsék. o Péter egy valamit nem akar: nem akarja, h megerősödjön POL. Kompromisszumot kovácsol ki a rendek között: orosz irányítással összehívnak egy szejmet – Néma Szejm (=központi rendi gyűlés, képviselők nem szólalhattak meg, csak bólogassanak) 1716-ban. Kényszerített aktus volt a megállapodás: Korlátozták a király mozgásterét: csak 1200 fős szász testőrség maradhat, szász miniszterek számát korlátozták és kikötötték azt, h a lengyel külügyekkel nem foglalkoztak szász tisztségviselő semmilyen rangban vagy pozícióban. o
39
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
A király legfeljebb 3 hónapig tartózkodnak Szászországban, de addig amíg ott tartózkodik nem hozhat lengyel vonatkozásban törvényt Állandó hadsereget hoznak létre (kis létszámú, elméletileg 24 ezer fő, gyakorlatilag 14 ezer főnél sosem volt több) Hettmanok hatalmát is korlátozták (katonai vezetők), fel kellett esküdniük a királyra. Helyi szejmek nem vethettek ki adókat és nem újoncozhatnak háborúk esetén, hanem ez is központi intézkedés less Konföderációt nem lehet alakítani (ha vkinek nem tetszik egy szejmi döntést, akkor konföderációt alakít és fegyverrel megvívják a konföderációt és aki nyer annak a javaslata megy tovább) Valóság ezekkel szemben: a szász tisztségviselők továbbra is meghatározó mértékben intézték a lengyel ügyeket és még birtokokat is szereztek. 1720-ban új jelenség: ekkortól kezdve nyilvánvalóvá válik, h két feltörekvő hatalom van Európában: oroszok és poroszok. Mindkettőnek a közös érdeke az, h POL ne legyen erős. Ekkor születik meg az a híres mondás, h “POL-t az anarchia tartja fenn”. Poroszországnak két része van, amely nincs összekötve: Porosz Hercegség és Brandenburg, ezt valahogy össze kéne kötni (lengyel érdekeltség) Vallási kérdések Északi háború a kulturális hanyatlás időszaka, írástudatlanság megnő a nemesek körében Intolerancia sokkal jellemzőbbé válik vallási tekintetben. Célpontok: akatolikusok (azaz nem katolikusok), akiket diszidenseknek hívunk. Protestánsok jogait tovább korlátozták, ahhoz képest, h szász volt az uralkodó. Intézkedés: akik nem katolikusok, nem viselhetnek közhivatalt és nem lehetnek képviselők a szejmben. 1724: toruni vérfürdő – Torunban van egy feszültség az ottani katolikusok és protestánsok között. Mikor már összecsapásba fordul a dolog, a város protestáns polgármesterét és az ő társait kivégzik (10 embert összesen). A kiváltó ok, h egy jezsuita kolostort leromboltat a polgármester. Ez nagy hullámokat vet Európában, a többi incidenssel együtt – Anglia, POR és SVED diplomáciailag interveniál, POL-nak Európában rossz hírét keltik, negatív kampányolás kezdődik meg EU-ban POL ellen. POL – vallási bigottság tehát. Boszorkányperek, halálos ítéletek, antiszemitizmus… Ezt a fajta gyakorlatot a lengyel értelmiség is támogatta, amelynek fő képviselője Benedykt Chmielovsky, aki egy négykötetes enciklopédiát adott át – szarmatizmus haláltusája.
o o
o o
Lengyel örökösödési háború (1734-36) 1733 – Ágost leteszi a kanalat A nagyhatalmak támogatásával két jelölt van: o II. Ágost fia, Frigyes Ágost – támogatói a szászok, oroszok (hagyományos barátság és a protektorátus miatt, mindenféle engedményért természetesen – 40
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
szászok felajánlják neki Livóniát), poroszok, osztrákok (ők kezdetben ellenzik a trónutódlás ilyen formáját, mert azért mert van 1 saját jelöltjük, de később csatlakoznak az oroszokhoz FÁ támogatásában) o Szaniszló Leszczynski, akit a franciák támogatnak: francia király és L. között férjapós viszony van. FRA szeretett volna az osztrákok hátában egy szövetséges ellenséget. Lengyel nemesség egy részét is megnyerik, akik járják a megyéket és Szaniszló oldalán toborozna. Két egymást követő gyors eseményben 2 királyt választanak: 1733. Szeptember 12-én Szaniszlót megválasztják királynak (12 ezer támogatója van), 1733. okt. 5-én FÁ-t is megválasztják III. Ágost néven 3000 támogató van csak ugyan, de ott van még 30 ezer fős orosz hadsereg. Oroszok elkezdik kergetni Szaniszlót, aki Gdanszkba menekül és elbarikádozza magát, itt ostromolnak az oroszok. Sz. várta a franciák támogatását – de kis számban és későn érkeznek… de Szaniszló végül ki tud menekülni a várból 1734 májusának végén, aztán megkapta Lotharingiát és elégedett lesz, lemond a POL trónról.
III. Ágost Osztrák örökösödési háború zajlik, ami szászokat, lengyeleket érint. Á. elfoglalt, alig tartózkodik POL-ban, mint a papája, de a papája azért erős volt, ő nem az. Őt egyszerűen nem érdekli a lengyel ügy, de a szász se nagyon. Ami őt érdekelte az az opera, vadászat és ilyesmi… 30 éves uralkodása alatt mindössze 24 hónapot töltött POLban. Anarchia tetőzik POL-ban, csupán egy OGY volt a 30 év alatt, amit sikerült befejezni, és ez 1736-ban volt: amnesztiát hirdettek a további ellenfeleknek. Vétó miatt, amivel a nemesek élhettek, korlátozta az OGY-k eredményességét. III. Ágost kinevezett a szász cimborái közül egyet Hinrich von Brühl-t (kevés kártékonyabb politikus létezett ebben az időszakban), akire rábízta a lengyel ügyeket. Hihetetlenül gyűlölt politikus volt, aki rontott a helyzeten a lengyel nemesek vetélkedése mellett. Külső fenyegetés – poroszok felől. Be-betörnek lengyel területekre is és a porosz királynak (Nagy Frigyes) durva gesztusa: POL-t hamis pénzzel árasztja el, ami a lengyel gazdaságot rendesen hazavágja. II. Poniatowski Stanislaw Ágost (1764-95) Az utolsó lengyel király a felosztás előtt Nagy Katalin cárnő az orosz uralkodó, aki azt gondolja, h az less a legjobb, h az lesz a jó döntés, ha a korábbi szeretőjét ráerőlteti a lengyel trónra, akit majd tud szépen mozgatni. Úgy ismerkedtek meg, h S. Á. a pétervári követségi titkár volt és ott ismerkedett meg Katalinnal, aki szemet vetett rá. S. Á.-nak azonban megvoltak a saját elképzelései arról, h mit kellene csinálni. Személyiségképe ellentmondásos – ellenfelei negatív kampánnyal próbálták rontani a hírét – gyenge, korrupt, erkölcstelen, Katalin bábja… Történészek nagy részének a véleménye az, h ennek az ellenkezője volt: a lengyel felvilágosodás egyik legnagyobb pártfogoltja, hagyta érvényesülni, h az eszmék betüremkedjenek és kifejtség pozitív hatásait.
41
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
Nagyon művelt volt, támogatta a felvilágosult gondolkodókat, művészetpártoló volt, toleráns, ami nem nagyon illeszkedett az akkori lengyel attitűdhöz. Diplomáciai érzéke nem volt túl fejlett, hadvezérnek se volt nagy szám Konklúzióként érdemes megállapítani, h nem a személyes tulajdonságai határozták meg ezt az időt, hanem a külső hatások. Reformtörekvései: o 1764-68 között a legaktívabb a reformokat illetően. o Amit szeretett volna az egyfajta alkotmányos monarchia felé való elmozdulás, a liberum veto korlátozása lett volna ennek az alapja (ezért nem volt túl népszerű a nemesek között) o POL-ban egy fragmentált politikai elit volt jelen, de két nagy ellenzéki csoport Szaniszló Á-val szemben: Köztársasági alkotmányosság hívei: az a család és híveik, amelyben SÁ és rokona volt… visszamaradott elképzelés. Szejm az összes politikai hatalom birtokosa, elvették volna a királytól a nála lévő hatalmi jogosítványokat és a szejmet megreformálták volna. Mérsékelt reformokban gondolkodó csoport. Konzervatív köztársasági csoport: aranyszabadság feltétlen hívei továbbra is, akik a nemesi kiváltságokhoz nem akarnak hozzányúlni, hanem érintetlenül akarják hagyni őket. SÁ megvalósult reformjai: o Megvalósult egy ún. Lovagi Iskola, amely arra volt hivatott, h a felvilágosult eszméket terjessze a nemesek körében. o Nemzeti Színház megalapítása o Nemzeti nyelvű sajtó o Orvosi akadémia o Pénzverde o Központi posta o Csatornázott o Holland típusú telepítés: olyan mezőgazdasági szereplőket hívott be az országba, akik ismerték a Holland mezőgazdasági reform eredményeit, know how-ját (jobbágyok). o Ipari termelés (textilipar főleg) fellendülése o Létrehozott egy Nemzeti nevelés Bizottsága intézményt, mai oktatási minisztériumnak felel meg, amely elsőrendű célja, h a középfokú oktatást fejlessze. Disszidens ügy o Reformátusok poroszok védelmében o Ortodox keresztények oroszok védelmében o Ebben az ügyben céljuk h megkapják ezek a disszidensek is azokat a politikai jogokat is, amelyeket csak a katolikusok birtokolnak. o Lengyel nemesség hevesen ellenáll – katolikus egyház csatlakozik hozzájuk. o SÁ veszélyes játékba kezd, mivel azt gondolja, h az oroszokkal egy szorosabb közösséget tud kialakítani, ha a disszidenseket támogatja, de a szlachtával szembemegy. Ez a gondola nem jött be, Szaniszló elszámította magát… oroszok úgy döntenek, h beavatkoznak ebbe a vitás helyzetbe: van egy újabb Szejm, amit 42
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
az oroszok diktálnak – Repnyin-szejm (Repnyin képviselte RUS akaratát), kikényszerített alkotmány. Szabad királyválasztás továbbra is a nemesek privilégiuma Liberum vétó intézményéhez sem nyúlnak Biztosítják a nemeseknek a felkelés jogát Rögzítik, h a nemeseknek a jogai kizárólagosak a hivatalbetöltésnél és a földbirtoklásnál Disszidenseknek teljes jogegyenlőséget garantál. (minden olyan reformot itt döntöttek porba, amelynek értelme let volna) disszidensek irányába megnyilvánuló tolerancia, jogegyenlőség felkelés: 1768-72 – bari konföderáció o szlogen: „A hit és a szabadság védelme” o hazafiaknak tekintik magukat, fanatikusan kaotlikusok és semmiféle módon nem kívánják tolerálni a disszidensek létét és szerepvállalását. o Konzervatív szarmata ideológiát magukénak érzik o Támogatórétege: kis és középnemesség főleg, néhány nagyhatalmú mágnás o Legfőbb ellenségük az oroszok, de a király is o Szervezetlenek voltak, nem sikerült ütőképes hadipotenciált kiépíteni, amely érdemben ellen tudott volna állni az oroszoknak bármilyen kérdésben. o Arra számítottak, h külföldről kapnak támogatást (angolok, franciák), de nem úgy lett. o Területileg szét volt ez szórva az országban o Teljes kudarc
Nemzetközi környezet Két nagy szövetségi rendszer: o Orosz-porosz, ehhez később angolok, svédek, dánok Poroszok már egy ideje áhítoznak a lengyel területekre, de sose mondták azt, h az egész lengyel területet akarnák, nem is tudnák… találni kell ehhez szövetségest, oroszok kapóra jönnek, legfőbb partnerként Oroszok: kezdettő fogva úgy gondolják, h egész POL-t szeretnék, még Nagy Katalin is így indul, akihez a poroszok közelítenek a megosztás ötletével, aki lepattintja őket finom, de megváltozik az álláspontja. RUS is felosztásban kezd gondolkodni, két ok: Közben a törökökkel meggyűlik a baja RUSnak Érzékelték az oroszok, hogy komoly társadalmi ellenállással kell számolni a lengyeleknél az oroszokkal szemben. o Osztrák-spanyol-francia tengely Osztrákok: orosz-oszmán háborúban az oroszok jönnek ki jól és ez azzal fenyeget, h az egyensúlyi rendszer felborul. Úgy gondolják, hogy ha ebbe az osztozkodásba (Lengyelország szétszedése) be lehetne illeszkedni, az nekik kompenzálná a veszteségüket. Poroszok melléjük állnak – osztrákokat is be kéne venni a buliba, oroszok is hajlandónak mutatkoznak ugyanazon két ok mentén, ami feljebb van. o Eredmény: oroszok-poroszok-osztrákok titkos egyezménye (3 fekete sas szövetsége – a szimbólumrendszerük miatt, a fehér ellen, ami lengyel szimbólum), út ami a felosztáshoz vezet 43
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
LENGYELORSZÁG FELOSZTÁSA(I) 1772: Első felosztás bevonulnak a csapatok POL területére, elfoglalja mindenki ki-ki a maga részét. (moodle térkép). Lengyel-Litván Unión belül POL: o első felosztás előtt 733 e nkm, 14 millió fős lakosság, 19,1 km/fő népsűrűség o számok, megnézni ki mennyit szerez? o Oroszok: 92 e nkm, 1,3 millió lakos (Livóniának az a része, ami még nem az övék, fehérorosz területek nagy része), igen jelentő hatással van POL sorsára, h a külkereskedelemre is ráteszik a kezüket, 80%-át ellenőrzésük alá vonják, ami hozzájárul POL hanyatlásához o AUT: 83 e nkm, 2,65 millió lakos (deli-lengyel területek egy része és az ukrán részek), ipari potenciál jelentős részét is megszerzik o Poroszok: 36 e nkm, 580e lakos (tengermelléki részek, Gdanszkot nem kapják meg) o POL elveszített területéből 4,5 millió lakost és számold ki mennyi területet o Varsót a nyomaték kedvéért megszállják az oroszok, szejmet tartanak: felosztásszejm, lengyelek lemondanak az elveszített területekről orosz nyomásra. POL jellemzői az 1. Felosztás után o Társadalmi hatások: a letargikus állapotból feleszmél a lengyel társadalom nagy része. Sokkhatás egyfelől, ill. a felvilágosodás ideológiája ki tudja már fejteni a hatását: előlép egy műveltebb réteg – nemesség mellett új politikai erő a polgárság. o Általános társadalmi igényként jelenik meg a reformok iránti elkötelezettség, de azzal tisztában vannak, h a reformok akkor lehetségesek, ha az oroszok rábólintanak. o Orosz-török háború miatt az oroszok figyelme kicsit ellankad – megengedik a lengyeleknek, h összehívjanak egy országos szejmet. Az ülés 4 évig tart, döntések: Lengyel hadsereg létszámát 100ezer főre emeli Törvényt hoz a királyi városokról, megnövelve jogaikat Polgárság politikai jogait kiterjeszti, és megadja nekik azt a jogot, h birtokot viselhessenek Átjárhatóvá teszi a társadalmi kategóriákat (ami eddig nem jellemző…) Legnagyobb eredmény: alkotmány elfogadása – 1791. május 3. (ez a dátum azóta is nemzeti ünnep POL-ban), világviszonylatban a 2. haladó szellemű alkotmány az USA után Trónöröklés révén megerősíti a királyi hatalmat, Wettin-d dinasztia hatalmát (azért haladó, mert megszünteti a királyválasztás jogát) A köznemesség jogai részben megmaradnak, de a szejmet modernizálják, A nemességnek osztoznia kell a politikai hatalmon a polgársággal. Megszünteti az ország felosztottságát (lengyel-litván), alkotmányos monarchia less o Reformfolyamat hiányossága: jobbágykérdést változatlanul hagyják 44
Kelet-Közép-Európa | 2012 o o o o
Lara ©
Az alkotmány arra jó, hogy ha ez érvényben maradt volna, akkor ez hatott volna és POL olyan utat vesz, amellyel kilendülhetett volna ebbl a helyzetről DE: alkotmány heves orosz ellenállást vált ki Megosztottság politikai társadalmon belül is – néhány lengyel főnemes a reformok ellen fordul és megalapítja a targowicai konferenciát 1792-ben kitör a háború (oroszok bevonulnak), lengyelek veszítenek – még méltánytalanabb helyzet: 1793 – második felosztás
1793: Második felosztás május 3-i alkotmány érvénytelenítése osztrákok nem játszanak oroszok: 250e nkm, 3 millió lakos poroszok: 57e nkm, 1 millió lakos 1794-ben egy újabb felkelés tör ki POL-ban, ami Tadeusz Kosciusko vezeti, célja h a felosztás ellen tiltakozzon. Reményteljesnek tűnik az elején – Varsót, Krakkót felszabadítják, de Poroszország is belép a képbe a felkelők ellen. Varsó elővárosában (Prága) az orosz katonák legyilkolják az összes civil lakosságot – prágai mészárlás. Lengyelek ezután megadják magukat 1795: Harmadik felosztás oroszok: 120e nkm, 1,2 millió lakos poroszok: 48e nkm, 1 millió lakos (Varsó is) osztrákok: 47e nkm, 1,5 millió lakos felosztást rögzítő dokumentum: 1797. január 26. „A Lengyel Királyság nevét örökre letörölték Európa térképérők” (123 évre)
IV. CSEHORSZÁG 16. SZÁZAD Viszonyok ekkor csaknem 200 ezer nkm. részei: Csehország, Morvaország és Szilézia státusza: német-római szent birodalom része, a cseh király a császár hűbérese az ország nem független de jure! népessége az 1500as évek közepe táján csaknem 3 millió fő társadalom: jelentős bevándorlás itt is van, ebből is fontos a német bevándorlás. lengyelek is jönnek, és ők Sziléziában telepednek, a német összevissza. kisebb itáliai közösségek is jönnek, zömmel a városokba. megjelennek a habánok (azaz hutteriták) ők anabaptisták. életmódjuk nem nagyon változott azóta. ők egy szekta-jellegű képződmény, legradikálisabb protestáns szekták közül valók. o Svájcból érkeznek, németalföldről o először Közép-Európába menekülnek mert otthon elűzik őket o ők is elűzik 18 században őket, és Amerikába nagy számba vándorolnak o ott kül. irányzatok lesznek, a menanita összefoglaló név, legismertebb águk az ámisok. o cseh területeken ekkor Morvaországba települnek le 45
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
vallási sokszínűség jellemző o huszita örökség o katolikusok o evangélikusok sokan o habánok o a többi vallás (pl. ortodoxia) nem jellemző! inkább reformált irányzatok meg a katolikusok gazdaság: külkereskedelem inkább passzív. nem kedvezőek nekik a körülmények. o ők mindent szárazföldön szállítanak és ez óriási plusz költséget jelent társadalom: o nagy vagyonkoncentráció: 1600ban a megművelt területek fele 11 család birtokában van! o a főúri családok másik része elszegényedik és eladósodik. o egyre inkább jellemző a közép és kisnemesekre h hivatalokat töltenek be és ebből élnek. nem a birtokukból. o a polgárság körében a németek aránya jelentős, és a nemesek körében is viszonylag nagy. o ez a fajta konstrukció (kevés gazdag, sok elszegényedett) azt eredményezi h a polgárság meg a nemesség elkezd közeledni egymáshoz, a különbség felszámolódik. történelmi előzmények: o 15. század huszita háborúk: lakosságra nézve nem jó o rendi állam kialakul eddigre, mire kezdjük a sztorit o minden tartománynak külön rendi gyűlése van: ez a landtag rendszer. minden nemesnek egy szavazata van és minden városnak egy szavazata van konszenzusos döntéshozatalra törekszenek, egyhangúságra, de a felsőház dönthet akkor h az alsóházban nincs egyhangúság. o országos szintű országgyűlést nagyon ritkán hívnak össze! o 15. század nem csak a huszita háborúk miatt kellemetlen a lakosságnak, hanem természeti csapások miatt is, ezért hanyatlik a gazdaság mai visszahat a lakosságra. járványok stb.
URALKODÓK II. Ulászló 1471, Jagelló Ulászló a király II. Ulászló néven. vallási zavargásoknak valahogyan véget vessek. o 1500-ban Ulászló kiadja a törvénykönyvét: Ulászló Törvénykönyve. azért nevezetes mert összefogja az akkori törvényeket: írottakat és szokásjogot. korlátozza a városok jogait (ez központi probléma lesz végig, h a városok jogait mikor hogyan korlátozzák) a rendi gyűléseken visszavonja tőle a szavazati jogot. a rendi gyűlésnek továbbra is joga h döntsön csak a városok nincsenek ott. 1508-tól változik, mert nagy a felháborodás. amikor olyan kérdés van ami érinti a városokat, akkor a képviselő itt lehet és szavazhat 46
Kelet-Közép-Európa | 2012 o
Lara ©
másik változás: valakit a főúri rendbe csak a rendek hozzájárulásával lehetett felvenni régen a király diszkrecionális jog volt h vkit bevezessen a főúri rendbe
II. Lajos Fia, II. Lajos a király utána. ezek a királyok a mi királyaink is. 1509-ben koronázzák meg kisgyerekként, apja uralkodik még mindig, Ulászló. ténylegesen 16-ban kezd uralkodni, 26-ig uralkodik. II. Ulászló apjáról, I. Ulászlóról meg szokták jegyezni h volt egy zseniális ötlete. II. Ulászló koraszülött volt anyja bele is halt (előtte sok gyereket szült és nem volt baj) apja disznók hasát vágatta fel és bele rakták a gyereket! kvázi inkubátor volt, és a gyerek életben maradt. sok disznót kellett megölni, mert kihűltek. o 10 évesen kerül trónra, 1520s években a reformáció megjelenésével a vallási zavargások kiújulnak. o huszita örökségű kelyhesek (sokan vannak) két csoportra szakadnak novoutrakvisti: új kelyhesek, elfogadják a lutheri tanokat. staroutrakvisti: régi kelyhesek, nem fogadják el o folyton összetűznek és a király meg az udvara nem tud mit tenni o mohácsi csatánál meghal 1526ban. halála után zavaros helyzet áll elő a rendek fellázadnak halála után és nem engedik h korlátozzák a szabad királyválasztás jogát. Mert ekkor volt egy utódlási szerződés, ami alapján nem a rendek választották volna a királyt, hanem le volt írva, h kinek kell kapnia a koronát. a rendek ragaszkodtak ahhoz h ők választhassanak királyt szabadon. sőt: feltételül szabták h lehet jelentkezni a trónra, de vállalni kell h a II. Lajos által felhalmozott adósságokat kifizeti. meglehetősen szabados életvitelt folytatott, orgiákig terjedően. 300 ezer arany volt a tartozása bár nem ismerjük az árfolyamot egyet ember volt hajlandó kifizetni a felét ő volt Habsburg Ferdinánd, ő lett a király I. Ferdinánd néven I. Ferdinánd 1527-1564. közben római király lesz, meg NRCS. már az elején kihúzta a gyufát a rendeknél. olyan intézkedéseket akar bevezetni ami nem tetszik nekik. o körülötte működött egy királyi tanács nevű testület, marginális testület volt, mert a rendek szabályozták a királyt o de ő plusz jogköröket ad ennek a tanácsnak. Bécsben tartotta a székhelyét. ezzel korlátozta a rendeket. o adóemeléseket hajtott végre a rendek beleegyezése nélkül h a török elleni megmozdulásokat finanszírozni lehessen o nemzetközi helyzet fokozódik 1546 és 55 között a német területeken kitör a vallásháború. a német király és NRCS egyben ekkor V. Király és ő bátyja I. Ferdinándnak. o Ferdinánd bátyja segítségére siet, anélkül h megkérdezné a cseh rendeket, és ez nekik persze nem tetszik. o 1547ben kitör a Habsburg ellenes rendi felkelés a cseheknél. Bedühödnek, rendi gyűlést hívnak össze és követelésekkel állnak elő 47
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
azokat a kpi intézményeket amiket plusz jogkörökkel láttak el, vonják vissza az intézkedéseket adót kivetni törvényt elfogadni nem lehet a rendek nélkül V. Károly erre a segítségére siet, amikor jön, berezelnek a csehek és a legtöbben meg is hátrálnak, Sziléziában maradnak, de ott meg leverik őket. leszámolás, Ferdinánd keményen megbüntette a lázadókat: négy ember végeztek ki 2 nemes, két polgár. de rengeteg nemestől elkobozták a vagyonát (földjét) és kiűzték a cseh területekről a Cseh Testvériséget. 15. századi irányzat, huszita irányzat. lényeg: minden vagyonjogosultságot tagadnak, senkinek ne legyen vagyona, legfőképp az egyháznak. ezután eretneknek minősítik őket, mindenféle esküt tagadnak, tagadják a katonáskodást, állami hivatalokat is tagadják, cölibátust is fogadnak, meg mindenféle dogmatikai különbségek is vannak Ferdinánd idején már erőteljesen fellépnek ellenük büntetés része: városok jogait csorbítják, ez volt a fontosabb, súlyosabb. fő vesztesei a dolognak. eltörlik az összes kiváltságukat, rendi gyűlés közelébe nem mehetnek, elkobozzák a városok földjeit, minden elöljárót az uralkodó nevez ki. cseh testvérek kiűzése már jelzi az intoleranciát: ellenreformációs hullám indul el, behívják a jezsuitákat.
o o
o
o
I. Miksa 1564-1576 1436-os Bázeli Egyezményt felmondja (ezt biztosította a vallásszabadságot) nem nevez meg azért egy uralkodó vallás, szóval azért kissé óvatos. de azért elindul egy irányba Probléma: csehek nem voltak erre fogékonyak, vallásszabadságot követelnek, 1575-ben a prágai ogy-n elfogadják az n. cseh hitvallást. ez nagy eredmény a rendeknek. úgy tűnik, egy kicsit meg tudják fékezni a dolgot a cseh hitvallás lutheránus nézeteket tükröz, szembemegy az egyre erősödő katolikus lobbival :) említik a Cseh Testvéreket is (huszitizmussal összefüggő vallás) hogy jutottak el ide a rendek ez után a durva gesztus után? alkufolyamat eredménye. Ennek lényege: rendek azt mondták neki h csak akkor ismerik el Miksa fiának, Rudolfnak a jogát az örökléshez, ha elfogadja a cseh hitvallást. ezt az ígéretét nem adta írásba, a cseh hitvallást nem engedte kinyomtatni csak szóbeli volt tehát Rudolf érdekes figura 1576-1611-ig mentálisan instabil személyiség, és egyre súlyosbodik, de zseniális. őrült zseni :) érdeklődő (művészetrajongó) csomó tudóst hív akik ekkor alkotnak, pl. Johannes Kepler. (német csillagász és matematikus) 48
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
másik Tycho Brache (dán csillagász) Prágának megadta azt a barokk jelleget amit most ismerünk (meg reneszánsz jellegzetességek is) Zlata Praha (Arany Prága) tőle lett olyan, amilyen. óriási műgyűjteménye lett (Rudolfinium néven ma is megcsodálható egy része) Lőwy rabbival jóban volt (akkori prágai főrabbi) másik neve Maharal rabbi. Az uralkodóra is meg másokra is nagy hatással volt a Gólem-legenda. főszereplője Lőwy rabbi volt aki a kabbalizmus híve volt. Sikerült megalkotni a gólemet (sárból és vérből gyúrta) és a szájába rakott írásos papírral kelt éltre. Mindenféle szolgálatokat tett neki a gólem. Cédulára isten neve rá volt írva (meg lehet h valami más is) 1583ban a birodalom fővárosa Prága lesz (törökök támadják Bécset, hasznos lépés volt) mindeközben az ellenreformáció elkezd munkálkodni. lakosság 12-15%-a katolikus de ehhez képest nagyobb a hatalmuk. cseh főurak elkezdenek áttérni (visszatérni) a katolikus vallásra mert rájönnek h így jobban érvényesülhetnek vetélkedés II. Rudolf és Mátyás főherceg között. (ő valamiféle rokona). Mátyás felismerte h Rudolfon kezdenek elhatalmasodni az őrültség jelei, és esetleg lehetősége lenne a trónra. El is érte h 1607-8-ra a rendek egy jelentős részét sikerült maga mellé állítania. Elsősorban osztrák, magyar és morvaországi rendi támogatást szerez, a csehekét nem. a cseh rendek azt látták h Rudolf a garancia a vallási toleranciára. Rudolf meg is ígéri h törvénybe iktatja a vallási toleranciát. 1609: Majestat nevű dokumentum. Felséglevél, amiben garantálja a teljes vallásszabadságot. Ebben a cseh hitvallást is elismeri. 1608: viszálykodásuk adig jut h kettéosztják a koronát, a libeni békében. mátyásé lesz Ausztria, Magyarország és Morvaország és Rudolfé maradt Csehország, Szilézia, Luzsice (Lengyelország keleti része) akié a föld azé a vallás - elvet megszüntette. Ez jó, mert nem csak a nemeseknek garantálja a vallásszabadságot hanem a társ. többi részére is (jobbágyokra, polgárokra, városokra) állítólag mindezt nem gondolta annyira komolyan (mármint a tiszta pillanataiban mikor foglalkozott vele) 11-ben katonai segítséggel vissza akarta állítani a katolicizmus uralmát. Mátyásnál betelik a pohár és erőszakkal letaszítja. Következő szakasz: 1615-19 I. Mátyás
16. század konklúzió Csehország évszázada (csak a végén van szenvedés) jó haladó társ. struktúra kicsit lassan reagálnak, de végül profitálnak. gazdasági fejlődés is fellendülést is jelent jellemző a bevándorlás, ez nem feltétlen pozitív, de lehet az is elnémetesedés még csak kezdődik csíráiban megjelennek a cseh-német ellentét szikrái modern állam volt minden szempontból társadalmi modernizáció haladt kicsit lassabban a nemesek túlhatalma miatt (ez több helyen gond volt, lsd Lengyelország) 49
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
A 17. század majd nyugodtabb időszak, egy dolog dominál: Fehérhegyi csata (Prága külvárosa)
17. SZÁZAD Előzmények ha ilyen jó volt nekik a 16. század, akkor a F. csata ennek tragédiája. azt szokták mondani h ez a sötét időszak a cseh történelemben 30éves háború (18-48) az évszázad nagy háborúja. a F csatával kezdődik. Katolikusprotestáns ellentét az alapja. Koalíciók alakulnak és nem nagyon létezik olyan formáció ami ne lenne érintett. a cseheknek csak az elején van köze hozzá. azért kell róla beszélni mert náluk tör ki, bár nem róluk szól Mátyás uralkodása alatt jellemzőek a feszültségek. Ezek jellemzően vallásiak, de vannak alkotmányosak is (hogy osztoznak a jogosítványokon a király, és a rendek) Közvetlen előzmény: két határozott csoport kezd kialakulni: o 1) protestáns nemesek és protestáns polgárok o 2) katolikusok: nevük Spanyol Párt. ellenreformációt szorgalmazzák Utóbbiak (a királlyal fújnak egy követ) a kpi hatalom megerősödését szolgálják. a rendek nyilván ezt nem csípik, az ő képviseletüket hát a protestánsok vállalják fel. Tehát ez csak LÁTSZÓLAG katolikus-protestáns háború. ez a prot klub lesz a király elleni felkelés bázisa ehhez a felkeléshez a rendek tagjai csatlakoznak (akiknek elég nagy a sérelme hozzá), 16%-a a felkelőknek katolikus nemesek! eszkalálódnak a viszonyok. mérföldkő: 1618. május 23. defenesztráció. van egy ürügy: a király a katolikusoknak birtokokat adományoz. Ezeken a birtokokon mi lesz a protestáns templomokkal? A protestánsok delegációt küldenek a királyhoz (nem közvetlen vele tárgyalnak, hanem a tanácsadókkal). Na ők esnek ki az ablakon. Nem halnak meg, mert valami szemétdobra estek :) ekkor még nem akarnak nyíltan összetűzni a nemesek a királlyal. Azt mondják h nem a királlyal van bajuk hanem csak ezzel a két tanácsadóval :) Ez az attitűd megváltozik Ferdinánd Még Mátyás életében, 18-ban megkoronázzák hogy a nemesek szembeszállnak a királlyal, annak ez az oka. Nekik nem tetszik Ferdinánd és ha már megkoronázták, akkor tuti ő lesz a király Mátyás későn lett király, 54-56 éves. Gyenge egészségű, nincs fia. Ferdinánd is vmi távoli rokon, nem csípi Mátyást. Alig várja h meghaljon probléma Ferdinánddal h egyértelműen a katolikusok pártjára áll. nem is cicózik :) ellenreformáció egyik legnagyobb híve, nem is titkolja, tudja épp ezért mindenki. tehát: rendek nyíltan szembefordulnak vele 1919-tól 1637-ig uralkodott Ferdinándnak nem sok tér jut, nagyon nem szeretik a csehek. törvénytelennek nyilvánítják még 19-ben a megkoronázását a rendek. Ők maguk úgy dönteken, h saját királyt választanak, és a németországi protestáns liga fejét, Pflazi Frigyest szemelik ki. Meg is választják, mintha ehhez senki másnak nem lenne köze. 50
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
Hogy gondolják ezt a csehek, h szembemennek a Habsburg birodalommal, amihez tartoznak? Arra számítanak h a HB-on belül másnak is van baja a H-okkal és majd összefognak. Németalföld küld egy kis pénzt, Erdély meg néhány katonát, de ennyi. A cseh rendek így tehát felkelők. Frigyest Csehország téli királyának is nevezik felkelés célja: rendek reformjait ismerjék el, iktassák törvénybe, hajtsák végre, ogy hatalmát (rendekét) növeljék. Király ne hozhasson a rendek nélkül törvényt. Vallási tolerancia törvénybe iktatása mi a gond, miért lesz Frigyes csak téli király (19-20). Gond: o 1) nincs mögötte nemzeti egység. nem volt jellemző az az összefogás ami a huszitizmus alatt pl jellemző volt o 2) volt néhány város ami nyíltan szembement a felkelőkkel. o 3) nem volt erős hadseregük. Ferdinánd sem tétlenkedik, hanem megtesz mindent. Fontos a nk környezet. Két nagy koalíció van: o 1) katolikus liga o 2) protestáns unió Ferdinánd megszerzi a kat liga támogatását. nagy fegyvertény, szó szerint is (spanyolok, osztrákok és kat német fejedelmek) tehát. az ő segítségükkel sereget szervez és elindul. Ez lesz a Fehérhegyi csata
Fehérhegyi csata első igazán nagy csata 1620. november 8. Felek: o 1) Ferdinánd és a serege o 2) felkelők: cseh, morva, sziléziai csapatok. szedett-vedett hadsereg. szegény felkelők nagyot buknak létszámban annyira nem, inkább minőségben volt különbség. Nem sikerült a felkelőknek valódi külső támogatót szerezniük. Fontos volt a széthúzás is. Pfalzi Frigyes nem jó király, gyenge uralkodó. ez nem lett volna rossz ha a gazdag városok a felkelők mellé állnak, de sokan direkt ellenük voltak a felkelés nem ebben a csatában hal el, még jelen van évtizedekig különböző intenzitáson. 1623ra lesz teljes a vereségük (de az idea azért a fejekben marad) 23 és 48 közötti reményeik: néha vannak szakaszok, mikor úgy tűnik h megerősödik a felkelés. Ekkor már nem Csehországról szól a dolog bőven, de néha reménykednek. csak kérészéletűek. mire vége a háborúnak az o sorsa megpecsételődik. Következmények politikai nemzet megrogyása, megsemmisülése a cseh identitásnak és a cseh kultúrának ez a mozgatóereje, ha ezzel baj van akkor nincs mi mozgassa a fejlődési folyamatokat itt a főurakról van szó, a polgárokról, lovagokról 51
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
ez a réteg (nemesek) összeszűkül, gyakorlatilag jelentéktelenné válik a korábbihoz képest, csak szűk nemesi réteg marad. Ez is teljesen megosztott, keresi az egyházak (katolikus) támogatását h érvényesülhessen. Tehát meg kell alkudniuk h fenntarthassák a hatalmukat akik nem alkusznak meg azokat elkergetik nem csak leszűkül a nemesi réteg hanem átalakul. a régiek, a felkelők eltűnnek. azok akik a királyhoz csatlakoztak, és nem nemesek, nemesi címet kapnak jutalmul. Tehát új nemesek lesznek, és átalakul a réteg. birtokszerkezet is átalakul. akik felkelőnek minősülnek, elkergetik, a birtokukat eladják v jutalmul adják annak aki megérdemli. Vagy a jó nemes kapja, vagy a közrendű aki címet és birtokot kap, vagy a gazdag nem nemes megveheti. a kisnemesek jelentős bázist jelentettek a felkelőknek, birtokok 1/3-a (cseh és Morvaországból) a felkelés után Csehországban az 1/5 marad meg nekik, Morvaországban 1/10. 1128 kisnemesi család volt korábban, ebből 238 maradt a nemesség egészét nézve: 20 előtt 1174 nemesi család, ebből 308 maradt. 192 új nemesi család keletkezik. a nemességet totálisan lefejezték, mintha egy nagy részét kicserélték volna, a régit meg eltüntették. Ez elűzés és vagyonelkobzás volt. (birtok elkobzását jelentette). ekkor Csehország pénzügyi csődöt jelenthetne mert teljesen tönkrevágta az országot városok járnak rosszul (a felkelők mellé állók), mivel ők a gazdaság motorja, ez gáz. óriási leértékelődés a fizetőeszközben, élelmiszerhiány jellemző, romló életfeltételek főleg vidéken jezsuiták erős pozíciót szereznek: iskoláztatás és könyvnyomtatás-kiadás az ő kezükbe kerül. Intelligencia mint intézmény az ő kezükbe kerül mi lesz Csehországgal? őt magát is meg kell büntetni a birodalomban a Habsburg örökös tartományok közé sorolják, autonóm jogainak egy részét elveszíti. Jogait rögzítik: 1627 Megújított Országos Rendtartás, gyakorlatilag feudális alkotmány ebben o 1) elveszik tőlük a királyválasztás jogát o 2) kimondják a Habsburg ház férfiági örökösödési jogát o 3) rendi hierarchiát átalakítják, egyes számú rend a katolikus egyház lesz o 4) 29ben az összes földjüket visszakapja az egyház o 5) a rendek nem kezdeményezhetnek törvényeket o 6) hivatalnokok ezentúl nem a királyságra esküsznek fel hanem a királyra magára (neki is tartoznak felelősséggel) kinevezés is a király privilégiuma o 7) bizonyos típusú szavazásoknál (fontos kérdéseknél) új szabály: nem minden rendnek van ugyanannyi szavazata. bizonyos rendnek annyi szavazata van ahány képviselő jelen van (pl. egyház) a nem preferáltaknak nem. polgároknak összességében van 1... a királyi városok képviselőinek 30 képviselői helye volt, most 4... o 8) csak a katolikus vallás a megengedett, a többi törvénytelen, kivéve a zsidó. Protestánsoknak két lehetőség: áttérés vagy kivándorlás. Utóbbit többen o 9) német is hivatalos nyelv lesz, elnémetesedés irányába lépés o 10) nemesítés és honosítás (letelepítés vagy incolatus) kizárólagos joga a királynak 52
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
vajon a fehérhegyi vereség a sötét korszak kezdete-e? valószínűleg igen, de lehet h nem annyira sötét nem lesz totális centralizáció: hiszen a rendi gyűlésen a rendek képviseltethetik magukat. vannak rendi gyűlések, nem csak o szinten hanem tartományi szinten is. nem mellesleg a tartományok is megmaradnak. kivándorlás: nem nagyon vannak megbízható számok 150 ezer - 500 ezer a kivándorló kb. ez sok, a lakosság ekkor Csehországban 2 millió, Morvaországban 1 millió. legtöbben azért mennek el mert elüldözik, vagy vallási intolerancia miatt. cseh politikai emigráció is jelentős. Jan Amos Komenský is emigráns, értelmiség jeles alakja, vallásellenes. Állítólag ő a világon az első pedagógus. levelei fennmaradtak. 30 éves háborúban a cseh rendek a győztes oldalon vannak, de mégis az utolsó pillanatban cserbenhagyják a győztesek őket. a vesztes osztrákoknak mégis meghagyják a cseh területeket. Comenius néven írta a leveket. Svédeknek (győztes protestánsok) írja, hogy miért küldik a szövetségek őket ismét az ellenségeik kezébe? egyik menekülési célpont Szilézia volt. egyfajta korlátozott tolerancia megmaradt. összességében azt lehet feltételezni h a lakosság kb 1/3-ával csökkent le. Fél évszázad alatt sikerül majd visszapótolni. sok magyar család is kapott ekkor birtokot (Pázmányok, Aponyiak, Pálfiak) ez a jelenség a Szent Vencel átka. A jöttmentek akik birtokot kapnak a cseh területekből,120 év alatt a nyomaik is eltűnnek innen erőteljes germanizáció a cseh nemesség németre vált, és a cseh nyelvjárások (irodalmi cseh még nincs) a nép nyelve lesz
17. század fennmaradó része egy szóval: lassú konszolidáció kezdődik a parasztok elég rosszul járnak, a robotoltató majorsági gazdálkodás kerül előtérbe. visszatér a kötelező robot intézménye. azt szokták mondani h a legnehezebb paraszti sors a cseh parasztoké. röghöz kötés újra napirenden van semmilyen módon nem hivatkozhatnak a parasztok az 1620 előtti jogaikra, ez büntetendő 1680 után az uralkodóhoz nem fordulhatnak a parasztok panasszal, semmilyen módon egy pozitív: 1654, egyházi intézkedés, megtiltották h a parasztokat vasár és ünnepnapokon dolgoztassák a parasztság nem nyugodott bele, a maradék részben általánosak a parasztfelkelések. mindet kegyetlenül megtorolják kivándorlás a köv. évtizedekben is jelen van. Szászország a legkedveltebb úti cél a parasztoknak. állítólag 150 új települést hoznak létre. a parasztok kivándorlása nem jó a nemzetgazdaságnak. városok: legnagyobb büntetés: szabad költözködési jog megszüntetése ez nagyban akadályozza növekedésüket, pedig ők a gazdaság motorja. a mezővárosok nagyobb jelentőségűek lesznek a korábbi szabad királyi városokkal szemben (átveszik a szerepüket a gazdaságban és a társadalomban) ellenreformáció: nem csak a cseheknél van jelen, hanem az egész Habsburg 53
Kelet-Közép-Európa | 2012
Lara ©
Birodalomban jellemző. Jellemző a lakosság folyamatos ellenőrzése. évente kétszer házkutatást tartottak (biztos nem így nevezték) protestáns iratokat könyveket, kiadványokat kerestek, ahol találtak ott eretnek-perek zajlottak akinél háromszor találtak ilyet, azt halálra ítélték. csehek többször kerestek még két protestáns hatalmat: porosz és svéd. kérés: próbálják meg támogatni őket, melléjük állni cenzúra nagyon szigorú: a talált műveket nyilvánosan elégetik egy prágai püspök 30 ezer könyvet égetett el egyszerre. hogy reagálnak erre azok akik nem menekültek el és nem tértek át? titkos istentiszteletek, prot lelkészek bújtatása, mindezek az egész H birodalomra jellemzőek. cseh specialitás az ellenreformációban: cseh nyelv megkapja az eretnekgyanús-nyelv titulust. a kiadványok egy része cseh nyelvű. nincs cseh nyelvű katolikus biblia fordítás 1775-ig. ez végülis nem akkora büntetés, eléggé kétélű fegyver művelődés terén visszaesés: írástudatlanok száma megemelkedik. német nyelv erőltetése, cseh visszaszorulása: alsóbb rétegek kevésbé tudnak tanulni. jezsuiták hittérítő szerepe aktív. kisebb összetűzések a helyi jezsuiták és más jezsuiták közt. kat nemzeti propaganda igen erős az országban
17. század mérleg kezdet még kedvező, társadalmi-politikai fejlettségi szint és gazdasági is jó. ehhez képest jól visszaestek, nem csak gazdaságilag meg politikailag hanem a demográfiai folyamatok is kedvezőtlenek. parasztság helyzetének jelentős romlása - földművelés hanyatlása. éhínségek a csata utáni időszakban voltak rendek visszaszorulnak, a H uralkodók túlhatalomra tesznek szert a korábbi viszonyokhoz képest. mániájuk az ellenreformáció.
54
