JEGYZŐKÖNYV. Készült: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének október 29-én megtartott n y í l t ü l é s é r ő l

JEGYZŐKÖNYV Készült: Jelen vannak:

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 2015. október 29-én megtartott n y í l t ü l é s é r ő l. Bátori István, Bognár Ignác, Csákvári Antal, Császár Zoltán, Földvári Győző, Gál Judit, Gál Tibor, Habis László, Komlósi Csaba, Kovács-Csatlós Tamás, Lombeczki Gábor, Martonné Adler Ildikó, Mirkóczki Zita, Orosz Lászlóné, Rázsi Botond, Dr. Stefán Zoltán, Szucsik György, Tóth István

Tanácskozási joggal:

Herman István alpolgármester Dr. Kovács Luca jegyző Dr. Bánhidy Péter aljegyző

Jegyzőkönyvvezető:

Erdélyi Adrienn

Habis László

Tisztelettel köszönti a közgyűlésen megjelent Képviselő hölgyeket és urakat, meghívott szakembereket, minden kedves vendéget.

Megkülönböztetett tisztelettel köszönti az 1990-1994 illetve 1994-1998 időszak között képviselői munkát végzetteket. Akiket annak okán hívtak meg, hogy dr. Ringelhann György polgármester úr tett egy kezdeményezést, amely nagy örömükre szolgál. Az első önkormányzati választások 25 éve történtek, ennek örömére egy rövid megemlékezésre is sor kerülhet. Köszönti a Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatala képviseletében megjelent Boncz László hivatalvezető urat, a Városi Rendőrkapitányság részéről megjelent Bognár József r. alezredes urat. Megemlékezés a 1990-1994 illetve 1994-1998 időszak között képviselői munkát végzettekről. Valamint az első szabadon választott polgármester Dr. Ringelhann György gondolatainak tolmácsolása. Emléklapok átadása.

1

Habis László

Szeretne hálás szívvel köszönetet mondani azoknak a városi képviselőknek, akik vállalták a veszélyt, a kalandot, amikor 1990-ben elkezdődött az önkormányzati rendszer létrehozása és megvalósítása. Rendkívüli felelősséget vállaltak és rendkívüli feladatot láttak el 1990-1994 és 1994-1998 között. Mindnyájan emlékezhetnek arra, hogy bár megszületett az önkormányzati törvény, számos jogszabály hiányzott a működésükhöz, sok esetben úttörő munkát végeztek, hiszen az alapokmány, amelyet Eger Önkormányzata kidolgozott, országos viszonylatban is példa értékű volt. Említheti azt is, hogy az önkormányzati vagyon létrehozatala hatalmas munkát jelentett, ugyan ilyen példa értékű munkát végeztek az önkormányzati vállalatok létrehozásával, hiszen a Tanácsi vállalati szisztémából egy jelentős változást valósítottak meg. Meggyőződése szerint számos olyan szabályt alkottak, amely évtizedeken át működő képes volt. Ilyennek gondolja a Heves Megyei Vízmű egyben tartását, egy olyan szakmai rendszer létrehozását, amely árkiegyenlítő mechanizmus mellett biztosította azt, hogy az egyes térségek fejlődhessenek. Számos ilyen szakmai példa mondható. Ebben az időszakban a rendszerváltáskor, egy gazdasági átalakulás során számos válság jelenség is párosult a feladatokhoz. Az állami és tanácsi vállalatok jelentős része tönkre ment vagy átalakult, föl hagytak ingatlanokat. Például ahol a Szilágyi Erzsébet Gimnázium kollégiumai működnek ott az Állami Építő Vállalat üresen maradt épületei voltak, vagy megvásárolták az országos érc és ásványbányák épületeit, iskolává alakították és egyesítették a Bornemissza Gergely Szakképzési Intézetet és egyetlen komplexumban helyezték el. Üresen kihasználatlanul állt a Bervai munkásszállás, ahol vállalt feladatként létrehoztak egy idősek otthonát. Sorolhatná ezeket a kezdeményezéseket, amelyekkel a város ellátó rendszerét fejlesztették. Hadd említse meg, hogy dr. Ringelhann György vezetésével végrehajtották példa értékű módon az egyházi tulajdon rendezést. Az országban elsőként jöttek létre olyan egyházi iskolák, mint a Ciszterci Gimnázium vagy az Angolkisasszonyok Intézete. A nagy kalandok között említve a Bitskey Uszoda előkészítése, a sokszor éjszakába nyúló vitákat arról, hogy hol és milyen műszaki tartalommal, milyen építészeti megoldással épüljön meg. A sok vita mellett megtalálták a megoldásokat. Megalapozták a város, úszó- és vízilabda sportja felvirágoztatásának tárgyi feltételeit. Ha dr. Ringelhann Györgynek volt álma polgármesterként ez volt talán az első számú, és, hogy ez megvalósult fontos dolognak tartja. Említhet kevésbé látványos ügyeket, amelyek viszont a város gazdasági fejlődését alapozták meg, létrehozták a város ipari parkját, elindították a K2-es út összekötő építését, megvalósították a szennyvíz telep rekonstrukciót, és még számos jelentős fejlesztést. Ebben az időszakban valósult meg a Széchenyi utca újjá varázsolása, ebben elsősorban Várkonyi György úr vitt vezető szerepet. A Felnémetieket is emlékeztetve néhány szép dologra, ekkor készült el a városrész gázhálózata, ekkor döntöttek arról, hogy nem egy mezőpanel épületet valósítanak meg iskolaként, hanem a városrész építészeti adottságaihoz illő iskolát, emellett később 12 évfolyamossá fejlesztettek egy gyönyörű tornateremmel. Ezt követően valósulhatott meg, hogy a városrészben létrejöhetett egy család orvosi rendelő is. Könnyedebb témákat is említsen az, hogy dr. Ringelhann György egy világot látott, művelt, nemzetközi szempontból is tekintélyt parancsoló ember volt, lehetővé tette azt, hogy számos diplomáciai eseménynek adott Eger otthont. Itt járt a svéd királyipár, fogadták George Patakyt, New York állam kormányzóját. Mindnyájuk számára emlékezetes volt, amikor Antal József miniszterelnök látogatta meg a közgyűlést. Dr. Ringelhann György gyermekorvos a szó legnemesebb értelmében. Ehhez képest találkozott sok kalandos helyzettel, a rendszerváltás viharait végig élték. Emlékszenek arra, amikor valaki csodát ígért, de Atlantában járva elment a cég helyszínére, 2

ahol egy üres telket talált. Annak idején találkozott Kepes Györggyel, baráti beszélgetésen gondolták végig a Kepes hagyaték dolgait. A bevezető gondolathoz szeretne visszatérni, szeretne köszönetet mondani a munkájukért, az elkötelezettségért, azért mert a város érdekét tekintették elsődlegesnek mindkét testület és meggyőződése, ha ma Egerben vannak értékek, van fejlődés az sok tekintetben e rendszerváltó éveken alapul. Isten éltesse Önöket, jó egészséget kíván, családi boldogságot. A város megbecsülését élvező testületi tagokat szívből köszönti. Zentai László

Megköszöni polgármester úr szavait és a tisztelt vendégeknek azt, hogy elfogadták Eger Önkormányzata és dr. Ringelhann György invitálását a mai napra. Egyben kéri is a tisztelt megjelenteket, hogy fogadják el meghívásukat a földszintről nyíló udvari rendezvényterembe ahol egy kis vendéglátás mellett mindenki számára lehetőség kötetlen baráti beszélgetésekre a jelenlévőkkel. Habis László

Eger Város Önkormányzata ösztöndíj programot alapított fiatal diákok tanulmányainak támogatása érdekében. Ezt a programot két szinten közép és felsőfokon kerül meghirdetésre minden esztendőben. A várostól azok az egri lakóhelyű, jó tanulmányi eredménnyel rendelkező diákok kaphatnak ilyen jellegű támogatást, valamit szociális szempontok is indokolják önkormányzati támogatásukat. Közgyűlési döntés alapján idén több tanuló nyújthatja be az igényét az Eger Város Ösztöndíjasa címre. A tanulmányi ösztöndíj program felső jövedelem határát január 29-ei ülésükön megemelték és a mindenkori minimálbérhez kötötték. Ennek köszönhetően az egri diákok jóval szélesebb köre adhatta be a pályázatot a támogatásra. Középfokú tanulmányok esetén az elnyerhető ösztöndíj havi tanulmányi támogatásból, ami összértékét tekintve 100.000 Ft, és egy összegű szintén 100.000 Ft támogatásból áll. Az ösztöndíj felét havi 10.000 Ft egyenlő részben. Az egyösszegű támogatás abban az esetben kifizethető, ha a pályázat benyújtása után folyamatosan egri lakóhellyel rendelkező egri tanulónak, ha igazolja, hogy az érettségi vizsga évében felsőfokú oktatási intézményben felvételt nyert és megkezdte tanulmányait, vagy a szakmunkás képesítés megszerzését követően 90 napon belül képzettségének megfelelő munkahelyet létesített Egerben és ez a jogviszonya legalább 3 hónapja megszakítás nélkül fennáll. A közgyűlés minden tagja nevében a tanulmányokhoz sok sikert kíván. Eger város ösztöndíjasai emléklapjainak átadása.

Tíz középiskolai diák nyerte el az „Eger Város Ösztöndíjasa” címet 2015-ben. Habis László

Kéri Képviselőtársait, a fekete gomb megnyomásával szíveskedjenek bejelentkezni. Megállapítja, hogy a 18 fős Közgyűlés tagjai közül jelen van 18 fő, így a Közgyűlés határozatképes, azt megnyitja. Képviselőtársai a meghívóban feltüntetett napirendi anyagot írásban megkapták.

3

Bejelenti, hogy Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi 189. törvény 46.§ (2) bekezdés b), pontjai alapján a 27-es számú napirendeket zárt ülésen tárgyalják. Tájékoztatom a Közgyűlést, hogy a meghívóban szereplő 16-os napirend előterjesztője a meghívótól eltérően: Martonné Adler Ildikó alpolgármester asszony.

Tájékoztatja képviselőtársait, hogy Alapokmányuk 23.§ (1) bekezdése szerint: A napirendi pontok elfogadása előtt a Közgyűlés tagja kezdeményezheti, hogy az Eger város életét jelentősen befolyásoló napirendnél a hozzászólási lehetőséget a Közgyűlés időkorlát nélkül biztosítsa. A kezdeményező a javaslatát indokolni köteles. Kérdezi, van-e ilyen javaslat bármelyik napirendi ponttal kapcsolatban? Tóth István

Szeretné kérni, hogy a 2-es napirendi pont tárgyalásánál időkorlát nélkül beszéljenek. Az adott időkereten belül nagyon nehéz 3 rendeletről tárgyalni. Habis László

Kérdezi képviselő urat, hogy elfogadná-e azt a lehetőséget, hogy mindenki kétszer három percet és újabb két perceket kapjon? Tóth István Elfogadja.

Habis László

Alapokmányuk 23.§ (3) bekezdése szerint: A napirendi ponthoz meghívott legfeljebb 10 percben tehet szóbeli kiegészítést. Ha a kiegészítés várhatóan hosszabb időtartamú, az előterjesztő a napirendi pontok elfogadása előtt kezdeményezheti, hogy a meghívott hozzászólási lehetőségét a Közgyűlés időkorlát nélkül biztosítsa. Kérdezi, van-e ilyen javaslat bármelyik napirendi ponttal kapcsolatban? Szavazásra bocsátja a napirendekre tett javaslatot. Szavazás:

17 „igen” szavazattal, elfogadásra került.

Habis László

Kéri képviselőtársait, amennyiben a rendőrség képviselőjéhez kérdésük, észrevételük van, azt a napirendek tárgyalása előtt tegyék fel. Nincs.

4

Napirendi előtti hozzászólások: Komlósi Csaba (rendőrséghez)

Az elmúlt közgyűlésen felvetette azt, hogy a kerékpárút Felnémeti útszakaszát esetenként gépkocsik is használják. A helyzet azóta annyiban változott, hogy rendszeresen használják a gépjárművek ezt a szakaszt. Ezzel nem csak közlekedésbiztonsági szabályoknak, hanem a KRESZ-nek sem tesznek eleget. Valamint a kerékpárút műszaki állapotát is veszélyeztetik. Kérné a rendőrség jelenlévő illetékesétől, - tudva azt, hogy ebben már a kivitelezőnek is lépnie kellett volna -, hogy a közlekedők biztonsága és a kerékpárút műszaki állapotának megőrzése érdekében az eddigieknél nagyobb határozottsággal lépjen fel a kerékpárút védelmében. Bognár József r. alezredes

Valóban az elmúlt közgyűlésen váltott képviselő úrral ebben a témában néhány szót. Akkor megígérte, hogy a Nagylaposon építés alatt álló kerékpárúttal kapcsolatban a közlekedési rendet valamint a közlekedés biztonságát ellenőriztetni fogja. Ennek eleget is tett. Az ellenőrzések során közlekedési szakember is megvizsgálta ezt a területet, megállapítást nyert, hogy a kerékpárút műszakilag még nem lett átadva, a kivitelezés még folyamatban van. A kivitelezővel felvették a kapcsolatot, azt a tájékoztatást kapták, hogy még a mai napon a kerékpárút lezárása fizikai akadállyal megtörténik, ezáltal megakadályozásra kerül, hogy gépjárművel felhajtsanak. Mivel a terület műszakilag nincs átadva így a rendőrség sok mindent nem tehet. Ellenőriztetni fogja, de szankcionálni nem tudja, mivel még a KRESZ szabályai nem érvényesek az építési területen. Habis László

Felháborítónak tartja, hogy az emberek ilyen fegyelmezetlenek. Tudják, hogy kerékpárútról van szó, mégis gépkocsival ráhajtanak. Olyan megoldást igyekeznek találni, ami a kerékpáros közlekedést nem fogja zavarni, ugyanakkor lehetetlenítse el, hogy gépkocsival behajtsanak erre a területre. Dr. Stefán Zoltán

Egy közérdekű bejelentést szeretne tenni az egriek számára. Tájékoztatni szeretne mindenkit, hogy az Egri Törvényház épülete felújításra kerül november 2. napjától ezért az Egri Törvényszék a Barkóczy utca 1. szám alól az egri Hatvanasezred utca 1. szám alá költözik. Az alábbi szervezeti egységeket érinti: az Egri Törvényszéket, az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságot, a Cégbíróságot, a Csőd és Felszámolási Irodát, a Civilszervezetek Irodáját, Törvényszéki Végrehajtókat és az Egri Törvényszék Gazdasági Hivatalát. Felhívná mindenki figyelmét, hogy nem érinti a költözés az Egri Járás Bíróságot, melynek elérhetősége változatlanul a Barkóczy utca 3. szám alatt lesz. A felújítási időtartam alatt a Dobó István Laktanya főbejáratán keresztül történik a belépés az ideiglenes épületbe.

5

Habis László

Hasonló témában kért szót Orosz Lászlóné tanácsnok asszony, de megkérné Bognár József kapitány urat, hogy ne távozzon, mert Császár Zoltán képviselő úr is kérdezni szeretne. Orosz Lászlóné

A hajdúhegyen nagyon örülnek neki, hogy ez a gyönyörű épület egy része kihasznált lesz a jövőben. Ezáltal azt várják, hogy megszűnnek a parkolási gondok, tisztább rendezettebb lesz a környék. A közterület felügyelet sokkal gyakrabban fog arra járőrözni. A körzetben nagyon sok ember kereste meg a Laktanya helyzetével kapcsolatban, sok javaslat is érkezett, a városi illetve a megyei rendőrkapitányságnak az elhelyezése esetleges lehetne ebben az épület együttesben. Ezt érdemes végig gondolni, hiszen a bíróság is elég sokáig lesz ezen a helyszínen. Rázsi Botond

Az elmúlt hetekben egy társadalmi összefogásnak mondható esemény zajlott Almárban. A Városháza kezdeményezésére a MÁV-val és vállalkozókkal, társadalmi szervezetekkel együtt megújították az Almári vasútállomását. Nagyon rossz állapotban volt, nagyon rendezetlen benyomást keltett. Szeretne köszönetet mondani Szarvák Zsoltnak, a Városgondozás Eger Kft.-nek, a Fidelitas egri szervezetének, Markesz László helybeli lakosnak és a Városháza következő dolgozóinak: Serfőző Jánosnak, Garabás Péternek, Melegh Tibornak és Cserged Csabának, aki az egész ügyet az elejétől a végéig koordinálta, végig vitte. A munka itt nem ért véget, két másik teendő vár megoldásra, pár évvel ezelőtt leégett az Almári buszmegálló, amit nagyon fájlalnak a helyiek. Ennek a megállónak a rendbe tétele is nem sokára megtörténik, ez is összefogás keretében fog megvalósulni. Reméli, hogy az Almári lakosok megelégedésére fog szolgálni az új szemétlerakó, a szemétszállítást biztosító létesítmény, ami meg fogja innentől fogva akadályozni az illegális hulladék lerakást. Széleskörű össze fogásról lehet beszélni, arra biztatja Eger közvéleményét, (vállalkozók, civil szervezetek, magánszemélyek), éljenek ilyen lehetőséggel, kezdeményezésekkel. Megkereste egy vállalkozás, aki szeretne ehhez az ügyhöz csatlakozni, ki is jelöltek egy területet, amit majd rendbe tesznek és ahol majd ez a vállalkozó társadalmi hozzájárulás címén ingyenes hozzájárulással segíteni fog a város arculatának kialakításában. Tervbe van véve más területek rendbe tétele. Bízik benne, hogy így lépésről lépesre sok területet tudnak majd megújítani a közeljövőben. Csákvári Antal

Szeretné tájékoztatni a várost és a tisztelt közgyűlést, hogy Gledura Benjámin 16 éves egri fiatalember, sportoló ez év augusztusától a magyar nemzeti válogatottnak a tagja lett, beválasztották a magyar sakkcsapatba. Ez egy nagyszerű siker. Büszkék lehetnek az egriek rá, hogy ilyen fiatalon már tagja a magyar csapatnak. A másfél millió forint, amiről az év elején döntöttek sporttal kapcsolatos pénzek felosztásánál, akkor tulajdonképpen jó helyre került. Benjámin egy nagyon értékes embere, polgára Eger városának. Méltó arra, hogy Eger Város Önkormányzata támogassa. Augusztusban a Rapid Európa Bajnokságon egyéniben és csapatban is elsők lettek. Szintén augusztusban a 16 éven aluliak olimpiáján Mongóliában a válogatottal 4. helyezést értek el, az első táblások között pedig Benjámin arany érmes volt. Bognár Ignác képviselő társa is sokszor kérte és most október 15-én meg is valósult, hogy 6

Benjámin szimultánt adott, amelyen 19-en vettek részt, versenyezhettek vele. Fontos azt megemlíteni, hogy október 17-én a highlander kupán a Várkert Bazárban vett részt, ahol Anatolij Karpovval küzdött meg, akit legyőzött, ezáltal bejutott a döntőbe, ahol Rusztam Kaszimdzsanov üzbég nagymestertől rapidmérkőzéseken kapott ki, hosszabb idejű mérkőzéseken döntetleneket játszottak, az 5 perces mérkőzéseknél bizonyult gyengébbnek Benjámin. Ezek az eredmények nagyon szépek. Kíván Benjáminnak további sok sikert. Martonné Adler Ildikó

Elmondja, hogy nem jár messze az igazságtól, ha azt mondja, hogy az élete során mindenki jár az egri várban legalább egyszer. Valóban felejthetetlenné Gárdonyi Géza Egri csillagok műve tette. A legolvasottabb regénynek számít, biztos benne hogy sokak számára nem csak a kötelező irodalmat jelenti, hanem „rongyossá” olvasott élvezetes olvasmányt is. Az idén október 17-én megtörtént az Egri Vár nemzeti emlékhellyé avatása, ezzel méltó rangot is kapott. Hiszen az egri diadalnak óriási fontosságot tulajdonított az akkori korabeli Európa is. A 16. században ez volt az első alkalom, hogy sikeresen megvédtek egy magyar végvárat a védők, amely kiemelkedő stratégiai fontosságú helyen állt. A nemzeti emlékhelyek történelmünk legfontosabb helyszínei, az emlékezet egyszerre szimbolikus és valóságos terei. Magyarként, Egriként nagy a felelősségük. Egrinek lenni nem egyszerűen jó, hanem felemelő, tudni is kell viselni. Legyünk méltók Gárdonyi Géza megható véleményére az Egriekről, amely a következőképpen hangzik: „nem születhetik mindenki Egriként, de mindenki lehet Egrivé, aki a hazáját úgy szereti, mint akik itt születtek”. Császár Zoltán (rendőrséghez)

Nem kívánja részletezni, hogy milyen jó munkát végeztek a rendőrök az országban kialakult helyzet kapcsán. Egerben is szervezetten működött a rendőrség. A rendőrök átirányítása ellenére sem volt látható, hogy csorbát szenvedtek volna az emberek, hogy nincs kihez fordulni. Meg kérné rendőrkapitány urat, hogy a Mindenszentek ünnepén a temetők biztonságát kiemelten kezeljék, mint eddig minden évben. Javaslatot szeretne tenni polgármester úr felé is, meggondolandónak tartaná azt, ami 1998 és 2002 között is működött már. Eger közbiztonsága és turisztikai vonzereje legyen, ezért kezdeményezi a közbiztonsági albizottság létrehozását bűnmegelőzési céllal. Ez az albizottság nem kapna javadalmazást, állna a rendőrség, az albizottság 3 tagja, a polgárőrök és a közterület felügyeletből és egy bizonyos bizottsághoz lenne csatolva albizottságként. Régebben az urbanisztikai bizottsághoz volt csatolva, most akkor lehetne a Városképi és Környezetvédelmi Bizottsághoz. Egy jelentős kapcsolattartás lenne, ami kiegészítené a rendőrség és város kapcsolatát. Bognár József r. alezredes

Valóban az elmúlt hónapokban az Egri Rendőrkapitányság és a Heves Megyei Rendőr Főkapitányság összes munkatársai számára egy olyan többlet feladatot kellett megoldani, amely tulajdonképpen nem mindennapi feladatok közé tartozott. Valóban történtek átrendelések az egri rendőrkapitányság személyi állományából is a határ megerősítésére. Mindent megtettek annak érdekében, hogy deficit a közterületen ne legyen. Bevontak minden szolgálati ágat. Készülnek idén is a temetői szolgálat megerősítésére, a polgárőrséggel, a közterület felügyelettel közösen, a mai naptól egészen november 3-ig. Kérne minden egri lakót, hogy a temetőkben kiemelt figyelmet fordítsanak az értékeikre, azt 7

őrizetlenül ne hagyják. Illetve a temetőhöz gépjárművel érkezőket arra szeretné kérni, hogy az autóban értéket ne hagyjanak, tekintettel arra, hogy a gépjárműveket ilyenkor feltörik. Az albizottságot támogatja, vizsgálják meg, nézzék meg, hogy milyen feladatok elé tudják állítani és mivel tudják segíteni a kapitányság illetve a rendőrség munkáján. Habis László

Áttekintik az albizottság megalakítását. A cél a lényeg, hogy legyen egy olyan szervezeti kerete, amelyik a rendőrséggel való együttműködésnek ad egy folyamatos hátteret, és ésszerű munkaprogram alapján képes tevékenykedni. A közeli időszakban visszatérnek erre a javaslatra. Átadja a szót Alpolgármester asszonynak. Martonné Adler Ildikó Rendelet-tervezetek: 1./

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete a városfejlesztéshez kapcsolódó feladatok ellátásáról, valamint rendelettervezet a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 54/2014 (XII.19) önkormányzati rendelet módosításáról ( I. forduló, minősített szavazattöbbség) / Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi. /

Előadó: Meghívott:

Habis László polgármester

Dr. Kurucz András ügyvezető Egri Városfejlesztési Kft.

Habis László

Aláírtak egy megállapodást július 20-i dátummal, a Nemzet Gazdasági Minisztérium Regionális Fejlesztési Programokért felelős helyettes Államtitkárral. A 2014 – 2020 közötti projektek szervezeti kérdéseire és kompetenciájával kapcsolatos kérdéseket igyekezett rendezni. Egy záradékkal ellátva írta alá a megállapodást, mert nem akart olyan kérdésekben állást, kötelezettséget vállalni, amelyek a közgyűlés kompetenciájába tartoznak. A projektek megvalósításával kapcsolatban az irányadó hatóság azt az igényt támassza, hogy három féle lényeges feladatot lássanak el, ezek a feladatok legyenek szervezetileg elkülönítettek. Ennek az a sajátossága, hogy bizonyos értelemben saját maguk a döntés hozás folyamatában is szerepet kapnak, a projekt értékelés fázisa, mint közreműködő szervezeti feladat lenne, ha visszatekintenek az elmúlt időszakra. Ezt a 8

követelményt végig gondolva egy olyan javaslatot tesznek, amely épít a szervezeti kultúra eddigi eredményeire, nem akarták a megvalósítás feltétel rendszerét, hozzátéve, hogy ma csak szabályozásról döntenek. Az, hogy ehhez mennyi emberi erőforrás, szakmai készültség kell, hogy ebben a munkában milyen amplitúdók lesznek, milyen hatalmas csúcspontok lesznek. Ezek hogyan oldhatók meg ésszerűen, szakmailag jó színvonalon és gazdaságilag hatékonyan, ez még a következő időszak munkáját jelenti. Az a javaslat, hogy a Városüzemeltetési Iroda kompetenciája legyen a projektek koordinálása, ebbe a koordinációba minden érintett szereplőt bevon ez a szervezet. A második pillére a végrehajtásnak komplex módon a teljes projektmenedzsment, ebben az esetben értelem szerűen nem csak 1-1 akció területre vonatkozóan, hanem a TOP valamennyi alprogramját illetően, sőt más operatív programokról beszélnek, a projekt menedzsment feladat a társaságra hárulna. Harmadik egység, amelyik a Főépítészi Irodához kapcsolódik, egy stratégiai tervezési és monitoring feladatokat ellátó szervezeti egység. Ezt az óriási feladatot összehangolt munka nélkül lehetetlen lesz megvalósítani. Ezért gondolták egy nem kötelező szervezeti egység létrehozását, amely koordináló testületként a munka folyamatosságát biztosítja. A bizottsági szakaszhoz képest a Városüzemeltetési Irodán egy „Projekt Előkészítési és Beruházási Csoport” kisebb szervezeti egység is alakul, ezt a javaslatot irodavezető úr tette, ezt elfogadják. A másik módosítás a folyamatban lévő tárgyalások alapján átdolgozásra került a városfejlesztéshez kapcsolódó feladat ellátásról, köszöni a Városi Pénzügyi és Ügyrendi Bizottságnak, hogy rendkívüli ülés keretében ezt megtárgyalták. Az SZMSZ-ben a bizottsági üléshez képest kisebb módosításokat kellett végrehajtani, ezek nem a jogi kereteket változtatják, hanem a jogszabályi változásoknak megfelelően átfésülték az érintett kollégák. Egy 272/2014-es kormány határozat szabályozza a ’14-’20 közötti Uniós források felhasználási rendjét, amely a múlt heti kormányülésen változott. Ha és amennyiben szükség lesz, akkor a következő ülések valamelyikén esetleg foglalkoznak a kérdéssel. Abban az esetben is visszakerül az anyag a testület elé, ha gyakorlati végrehajtás finomhangolás tükrében szükség van árnyalatnyi változtatásokra. Kéri a napirend támogatását, azzal, hogy úgy gondolja a következő hetekben-hónapokban felpörögnek majd az események, ehhez kéri a bizottságok támogatását is. Számos olyan ügyet kell majd megtárgyalniuk, amely adott esetben a 2016 I. negyedéves ITP felülvizsgálatot, korrekciót jelenthet. Martonné Adler Ildikó

Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Bognár Ignác

Az Integrált Települési Program Koordináló Testülete a polgármesterből, az alpolgármesterből és jegyzőből áll, majd többször ki van hangsúlyozva, hogy ez független testület. Mitől független? Az Egri Városfejlesztési Kft. lehetőség szerint segít az Eger környéki települések ITP végrehajtását is, ingyen vagy terítés ellenében? Létszámnövekedés tekintetében változás történhet? A közgyűlés szerepe csökken ez által, jól látja? Habis László

A függetlenség abban az értelemben igaz, hogy ez nem tévesztendő össze egy önkormányzati bizottsággal, ez egész más szerep. Végig nézte számos Megyei Jogú Város szervezeti kereteit és két féle változat van alapvetően, ez a debreceni modell, amely az 9

előterjesztésben szerepel. Van egy olyan modell ahol a független testület a polgármester. Elmondja, hogy semmi mást nem végez ez a testület, minthogy irányítja ezt a folyamatot. Ez nem egy döntéshozó testület, hanem a végrehajtást menedzselő. Időről időre az idő nyomása alatt legyenek képesek szakmailag maximálisan jó javaslatokat tenni, és az összes döntés, ami a közgyűlés kompetenciája az a közgyűlésé is marad. A második kérdéssel kapcsolatban elmondja, hogy itt még viták vannak. Olyan tekintetben, hogy az Egri Járásra vonatkozóan a TOP-ra és egyebekre is vonatkozik, vagy van olyan szakmai álláspont, hogy a TOP-ra nem vonatkozik, hanem minden másra. Az önkormányzat értelmezése szerint és a Megyei Jogú Városok Szövetségének választmányi ülésén belül Oláh Gábor, akivel aláírták ezt a megállapodást azon az állásponton van, hogy a TOP-ra ez vonatkozik. Ha valamely településtől megkeresés érkezik, köteles a társaság a feladatot ellátni. Limitálhatók az elszámolható költségek, amelyek 1-1 projekthez biztosítottak. 12,5 % az, amihez megbízást kap a társaság, ellentételezés fejében. A költségekre szintén ezek a limitek érvényesek. Azon dolgoznak, hogy próbáljanak 100% körüli támogatási intenzitásokat elérni és ne túlságosan túllépni a járulékos költségeket. Mert ebben az esetben önerőből kell fedezni. Alapvető érdek, hogy ésszerű költségekkel és jó szakemberekkel dolgozzanak. Császár Zoltán

Igen komoly munkát igényelt ennek a nagy terjedelmű anyagnak az elkészítése. Az előadót dr. Szalóczi Ilonát szeretné kiemelni, akinek az egészet össze kellett fésülni, komoly és tartalmas munka. Két problémát szeretne kiemelni, az egyik az Építéshatósági Csoport gondja, a másik meg a Közterület Felügyelet, amelyek hatékonyan részt vett a város arculatának és életének minden napjaiban. Az Építéshatósági Csoport feladata a kivitelezési munkák végzésével kapcsolatos hatósági ellenőrzés, építésügyi bírság kiszabása. A körzetében, ami a Szépasszony völgyben folyik, ez irányban nem látja a kivitelezésekben. Különféle pince arculat van már jelen. Hol marad a történelmi arculat? Miért tették helyi védettség alá, ha már csak a lépcsős pincesoron látszik valami a régi völgyből? Belül már vegyes arculatú, rég nem hasonlító építkezések folynak. Meg szeretné, köszöni Garabás úrnak, a Közterület Felügyelet vezetőjének, hogy legutóbb is kiment vele helyszínelni, továbbra is a személy kontaktot fogja választani. Mi az, hogy az eseményektől számított három hónapon belül kell a fizetési felszólításokat megtenni? És miért 10.000 Ft ez? Mert elég magas az összeg.f Külön kiemeli Melegh Tibor úrnak, Szerencsi Róbert úrnak és a Fialkovics István úrnak a munkáját, akik mindig elkötelezettek voltak. A mezőőri szolgálattal kapcsolatban elmondja, hogy az elkötelezettségük a nehéz körülményeknek, a nagy közigazgatási terület ellenére példaértékűnek látja. Csákvári Antal

Elmondja, hogy ez egy előre mutató kialakítás ebben a munkában. Kéri képviselő társait, hogy fogadják el a határozati javaslatokat. Bognár Ignác

Az ITP-ről feltett kérdéseire a választ megértette. Az SZMSZ-szel kapcsolatban van még három felvetése. Az szerepel a 19§. (3). bekezdésében, hogy a polgármester az általa meghatározott időpontban tart fogadó napot. Ez egy elég nagy szabadság a polgármesternek, mert ha ő 4 éven keresztül nem határoz meg egyetlen napot sem, akkor is 10

eleget tett az SZMSZ-nek. Az alpolgármestereknél is van egy olyan mondat, hogy amit kicsit „bicska nyitogatónak” gondol, 13§. (2). bekezdésben az szerepel, hogy a társadalmi megbízatású alpolgármester hivatali munkarendje legalább heti 7 óra, illetve havi 28 óra munkaidőt jelent. Véleménye szerint ez nem maradhat benne. A harmadik felvetése a jegyzővel kapcsolatos, az szerepel az anyagban, hogy rendszeresen kapcsolatot kell tartania többek között a képviselőkkel is. Jegyző asszonytól kért információk egy részére kap választ, adatot, de mostanában nem kap már választ. Hiába próbálta a két hónappal ezelőtti közgyűlésen dr. Turcsányi Dániel hozzászólását dokumentáló szószerinti anyagot kikérni, nem kapja meg, próbálta írásban és szóban is. A jegyzőnek ez egy komolyabb kötelezettség lenne, mert ez a kapcsolattartásról szól. Úgy érzi, ezek le vannak írva, de nem életszerűek. Ezért nem tudja megszavazni az SZMSZ-t. Habis László

Császár képviselő úr felvetésére az Építéshatósággal kapcsolatban azt tudja mondani, hogy az anyag megosztott hatáskörről szól. Az sem bizonyos, hogy meddig áll fel a kialakult helyzet, sajnos lehet, tovább szűkülnek a kompetenciáik, mind a jelenlegi szabályozás és a hivatal kompetenciája az építésrendészeti eljárások kezdeményezése. Ha képviselő úr érzékel olyan problémát, amikor indokolt ez a kezdeményezés akkor kötelessége a csoportnak ezt megtennie az Egri Járási Hivatalnál, ha valóban kompetens. A Megyei Jogú Város Szövetségében készítettek egy 120 oldalas anyagot, amely jogszabályváltozásokra és ésszerűsítésekre irányul. Köszöni szépen Csákvári képviselő úr bíztató szavait, és azt hogy támogatja ezeket a szervezeti finomhangolásokat. Ami Bognár képviselő úr hozzászólását illeti, a mellett, hogy polgármester a Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás elnöke, a Többcélú Kistérségi Társulás elnöke, dolgozik a Megyei Jogú Városok Szövetségében, tevékenykedik az „E mint monitoring” bizottságában is, ezek a funkciók nem öncélúak. Szeretné a város és a térség széleskörű szakmai érdekeit képviselni. Amikor módja és lehetősége van fogadónapot vagy órát tart. Egyébként számos esetben kéri azt, hogy munkatársai, tisztségviselő társai foglalkozzanak az észrevételekkel, panaszokkal. Azon van, hogy ezek a fogadónapi találkozások rendszeresek legyenek. Számos más alkalom van, hogy a választó polgárokkal találkozzon, a legkülönbözőbb civil szervezeti eseményektől egészen a piacig. Ami a társadalmi alpolgármestert illeti, arra jogi keretek vannak. Alpolgármester úr a maximális fegyelmezettséggel tevékenykedik és szabályozottnál sokkal aktívabban vesz részt a munkálatokban, igazodik azokhoz a városi eseményekhez, koordinációs megbeszélésekhez, szakmai egyeztetési időpontokhoz, amelyekre sor kerül. A jegyző válaszokra kitérve, óriási számban történnek adatkérések, érdeklődések, tájékozódások, nem csak a képviselőktől, adott esetben társszervektől, a sajtótól. Hatalmas munkát jelent, a hivatal kapacitásának nem kis részét teszi ez ki. Ha képviselő úr egy jegyzőkönyvre kíváncsi, természetesen ezt rendelkezésre kell tudni bocsájtani, ez nem lehet kérdés. Herman István

Köszöni, a képviselő úr munkája iránti érdeklődését. Ez egy jogszabályi keret, nyílván ezzel nem kíván élni, sem visszaélni. A munkarendjét a nyolc plusz órában fogja végezni.

11

Martonné Adler Ildikó

Köszöni alpolgármester úr hozzászólását, de itt tulajdonképpen Rázsi Botond társadalmi megbízatású alpolgármester úrra gondolt képviselő úr. Rázsi alpolgármester úr össze fogja számolni az eddig ledolgozott óraszámát. Szavazást kér a rendelet-tervezet elfogadásáról:

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete a városfejlesztéshez kapcsolódó feladatok ellátásáról

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) a komplex városfejlesztési feladatok megvalósítása érdekében az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdése alapján a következő rendeletet alkotja: A rendelet hatálya 1. §

E rendelet hatálya Eger Megyei Jogú Város közigazgatási területén megvalósuló térség-és városfejlesztési feladatok által érintett, azokban közreműködő természetes és jogi személyekre valamint a fejlesztési területen lévő ingatlanokra és azok tulajdonosaira, bérlőire, használóira terjed ki. Értelmező rendelkezések 2. §

(1) Integrált Területfejlesztési Stratégia: Az Integrált Városfejlesztési Stratégiát (IVS) a 2014-2023-as időszakban felváltó Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) meghatározza a Településfejlesztési Koncepcióban lefektetett célok elérésének középtávú fejlesztési stratégiáját, beavatkozási területeit annak érdekében, hogy a Település és Területfejlesztési Operatív Programban (TOP) a város számára rendelkezésre álló forráskeretet felhasználhassa. (2) Integrált Területi Program: Az Integrált Területfejlesztési Stratégia fejlesztési irányaira támaszkodó Integrált Területi Program (ITP) konkrét beavatkozás, amely összefoglalva tartalmazza azokat a projekt javaslatokat, melyek végrehajtása esetén teljesülnek a TOP források felhasználásához kötött indikátormutatók és meghatározza az egyes projekt javaslatok forrásigényét, megvalósításuk ütemezését.

(3) Integrált városfejlesztési stratégia (IVS): olyan fejlesztési szemléletű, középtávot (7-8 év) átölelő, 2007 – 2013 közötti időszakra vonatkozó dokumentum, amelynek célja a városban a területi alapú, területi szemléletű tervezés megszilárdítása, a városrészre vonatkozó célok kitűzése, és annak középtávon való érvényesítése. 12

Az önkormányzat által ellátandó városfejlesztési feladatok 3. §

(1) Az Integrált Településfejlesztési Stratégia valamint az Integrált Területi Program tartalmát, módosítását valamint az ellátandó közszolgáltatási feladatok körét a Közgyűlés állapítja meg, az ÖTV és Eger Megyei Jogú Város alapokmányában szereplő kötelező és önként vállalt feladatokból. A városfejlesztő társaság kijelölése 4. §

(1) Eger Megyei Jogú Város közigazgatási területén megvalósítandó egyedi vagy komplex részben vagy egészben külső finanszírozásból megvalósuló fejlesztések lebonyolítására az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő városfejlesztő társaság jogosult. Az önkormányzat városfejlesztő társasága az Egri Városfejlesztési Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: városfejlesztési társaság). A városfejlesztő társaság feladatai 5. §

(1) A Terület és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) forrásaira támaszkodó, Eger önkormányzata által elkészített Integrált Területi Programjában (ITP) szereplő fejlesztési tevékenységek végrehajtása: a) Az önkormányzat és a városfejlesztési társaság által közösen meghatározott beruházási program alapján kidolgozza az egyes projektek, projekt csomagok támogatási kérelmét, melyet határidőn belül benyújt a pályázati felhívásban meghatározott előírásoknak megfelelően a megjelölt szervezet (Közreműködő Szervezet vagy Irányító Hatóság) felé. b) Menedzseli a Támogatási Szerződés megkötését az azzal járó egyeztetésekkel és hiánypótlásokkal.

c) A projektfejlesztési szakaszban elkészíti a pályázati kiírásban előírt alátámasztó munkarészek dokumentációit valamint a tender dokumentációt.

d) A projekt (beruházás vagy szoft tevékenység) megvalósítása során ellátja a beruházói feladatok teljes körét, (beszerzés, terveztetés, bontás, építés, ingatlan rendezés, ellenőrzés, elkészült munkák átvétele) ellátja a teljes menedzsment feladatok körét (projektmenedzser, műszaki menedzser, pénzügyi menedzser) valamint a műszaki ellenőri feladatokat, koordinálja ezen szervezetek kiválasztására irányuló beszerzési, közbeszerzési eljárásokat a megalapozott önkormányzati döntés érdekében.

e) Javaslatot tesz a beruházási program módosítására, ha a beruházás végrehajtása során a vállalt indikátorok nem teljesíthetőek.

13

f) A projekt zavartalan és folyamatos előrehaladása érdekében kapcsolatot tart a Közreműködő Szervezettel, az Irányító Hatósággal.

g) A projekt során ellátja a Közreműködő Szervezet, és az Irányító Hatóság részéről felmerülő információ és adatszolgáltatási, ellenőrzési kéréseket, a rögzített mérföldkövekhez kapcsolódó kötelezettségeket. h)

Éves munkatervet készít az erőforrások ütemezésére és beosztására.

i) Ellátja a menedzsmenti feladatokat a konzorciumban megvalósuló ITP projekt esetében. j) Együttműködik az ITP megvalósításában részt vevő önkormányzati szervezetekkel, intézményekkel és gazdasági társaságokkal.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt feladatok elvégzése a Terület és Településfejlesztési Operatív programon kívüli egyéb európai unós Operatív Program pályázatai esetében. (3) Az (1) bekezdésben felsorolt feladatok elvégzése az Operatív Programokon kívüli európai uniós, valamint nemzeti finanszírozású pályázatok esetében. (4) A 2007-2013-as időszak Integrált Városfejlesztési Stratégiájához (IVS) kapcsolódó város rehabilitációs program lezárásával és fenntartási időszakával összefüggő feladatok ellátása. 6. §

(1) Az önkormányzat a városfejlesztő társasággal az 5. §-ban meghatározott feladatokra szerződést köt. A szerződést a megvalósításra kijelölt projekt vagy projektcsomag alapján kell megkötni – az esetleges bővítés lehetőségével. A szerződésnek tartalmaznia kell: a) b) c) d) e)

f) g) h) i) j) k)

a fejlesztési projektek, projektcsomagok megvalósításának határidejét, ütemezését; a projektek, projektcsomagok megnevezését; az akcióterületen megvalósítandó fejlesztési célkitűzéseket; a szerződés keretében ellátott tevékenységeket, feladatokat a fejlesztések megvalósításának, a feladatok ellátására szolgáló források rendelkezésre bocsátásának módját, pénzügyi ütemezését; a rendelkezésre bocsátott forrásokkal történő elszámolás módját; a városfejlesztő társaság tevékenységének fedezetét; a városfejlesztő társaság bevételeinek a szerződésben szereplő fejlesztési célokra fordítását; a városfejlesztő társaság évenkénti beszámolásának rendjét; az önkormányzati ellenőrzés módját; az alvállalkozók bevonásának rendjét;

14

l) a fejlesztések megvalósításában, a feladat-ellátásban közreműködő önkormányzati intézmények, gazdálkodó szervezetek, közösségek, magánszemélyek közreműködésének módját. m) a feladatok ellátása során az 5.§ (1) bekezdés tárgya minden esetben elsőbbséget élvez.

(2) A városfejlesztő társaság feladatainak megvalósítása során együttműködik más önkormányzati részvétellel működő gazdasági társaságokkal és az önkormányzat által fenntartott költségvetési szervekkel. A fejlesztési feladatok végrehajtásának forrásai 7. §

(1) A fejlesztési feladatok forrásai lehetnek:

a) a fejlesztési programok és projektek megvalósítására szolgáló önkormányzati saját erő, b) az önkormányzati és az önkormányzati kizárólagos vagy többségi tulajdonú társaságok tulajdonában lévő ingatlanok hasznosításából származó önkormányzati bevétel, c) pályázati források, d) a fejlesztési programok és projektek végrehajtásából közvetlenül vagy közvetetten származó bevételek. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott források tekintetében az önkormányzat mindenkori költségvetési rendelete az irányadó. Az Önkormányzati tulajdonosi jogok gyakorlása 8. §

(1) A tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat Eger MJV Közgyűlésének az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendelete és Eger megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának szervezeti és működési szabályairól szóló rendelete határozza meg. Hatályba léptető rendelkezések 9. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 34/2009. (VI.26.) önkormányzati rendelet. Habis László Polgármester Szavazás:

Dr. Kovács Luca Jegyző

14 „igen” és 4 „tartózkodó” szavazattal, elfogadásra került. 15

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 33/2015 ( X.30) önkormányzati rendelete a városfejlesztéshez kapcsolódó feladatok ellátásáról Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) a komplex városfejlesztési feladatok megvalósítása érdekében az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdése alapján a következő rendeletet alkotja: A rendelet hatálya 1. §

E rendelet hatálya Eger Megyei Jogú Város közigazgatási területén megvalósuló térség-és városfejlesztési feladatok által érintett, azokban közreműködő természetes és jogi személyekre valamint a fejlesztési területen lévő ingatlanokra és azok tulajdonosaira, bérlőire, használóira terjed ki. Értelmező rendelkezések 2. §

(3) Integrált Területfejlesztési Stratégia: Az Integrált Városfejlesztési Stratégiát (IVS) a 2014-2023-as időszakban felváltó Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) meghatározza a Településfejlesztési Koncepcióban lefektetett célok elérésének középtávú fejlesztési stratégiáját, beavatkozási területeit annak érdekében, hogy a Település és Területfejlesztési Operatív Programban (TOP) a város számára rendelkezésre álló forráskeretet felhasználhassa. (4) Integrált Területi Program: Az Integrált Területfejlesztési Stratégia fejlesztési irányaira támaszkodó Integrált Területi Program (ITP) konkrét beavatkozás, amely összefoglalva tartalmazza azokat a projekt javaslatokat, melyek végrehajtása esetén teljesülnek a TOP források felhasználásához kötött indikátormutatók és meghatározza az egyes projekt javaslatok forrásigényét, megvalósításuk ütemezését.

(3) Integrált városfejlesztési stratégia (IVS): olyan fejlesztési szemléletű, középtávot (7-8 év) átölelő, 2007 – 2013 közötti időszakra vonatkozó dokumentum, amelynek célja a városban a területi alapú, területi szemléletű tervezés megszilárdítása, a városrészre vonatkozó célok kitűzése, és annak középtávon való érvényesítése. Az önkormányzat által ellátandó városfejlesztési feladatok 16

3. §

(1) Az Integrált Településfejlesztési Stratégia valamint az Integrált Területi Program tartalmát, módosítását valamint az ellátandó közszolgáltatási feladatok körét a Közgyűlés állapítja meg, az ÖTV és Eger Megyei Jogú Város alapokmányában szereplő kötelező és önként vállalt feladatokból. A városfejlesztő társaság kijelölése 4. §

(1) Eger Megyei Jogú Város közigazgatási területén megvalósítandó egyedi vagy komplex részben vagy egészben külső finanszírozásból megvalósuló fejlesztések lebonyolítására az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő városfejlesztő társaság jogosult. Az önkormányzat városfejlesztő társasága az Egri Városfejlesztési Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: városfejlesztési társaság). A városfejlesztő társaság feladatai 5. §

(1) A Terület és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) forrásaira támaszkodó, Eger önkormányzata által elkészített Integrált Területi Programjában (ITP) szereplő fejlesztési tevékenységek végrehajtása: k) Az önkormányzat és a városfejlesztési társaság által közösen meghatározott beruházási program alapján kidolgozza az egyes projektek, projekt csomagok támogatási kérelmét, melyet határidőn belül benyújt a pályázati felhívásban meghatározott előírásoknak megfelelően a megjelölt szervezet (Közreműködő Szervezet vagy Irányító Hatóság) felé. l) Menedzseli a Támogatási Szerződés megkötését az azzal járó egyeztetésekkel és hiánypótlásokkal.

m) A projektfejlesztési szakaszban elkészíti a pályázati kiírásban előírt alátámasztó munkarészek dokumentációit valamint a tender dokumentációt.

n) A projekt (beruházás vagy szoft tevékenység) megvalósítása során ellátja a beruházói feladatok teljes körét, (beszerzés, terveztetés, bontás, építés, ingatlan rendezés, ellenőrzés, elkészült munkák átvétele) ellátja a teljes menedzsment feladatok körét (projektmenedzser, műszaki menedzser, pénzügyi menedzser) valamint a műszaki ellenőri feladatokat, koordinálja ezen szervezetek kiválasztására irányuló beszerzési, közbeszerzési eljárásokat a megalapozott önkormányzati döntés érdekében.

o) Javaslatot tesz a beruházási program módosítására, ha a beruházás végrehajtása során a vállalt indikátorok nem teljesíthetőek.

17

p) A projekt zavartalan és folyamatos előrehaladása érdekében kapcsolatot tart a Közreműködő Szervezettel, az Irányító Hatósággal.

q) A projekt során ellátja a Közreműködő Szervezet, és az Irányító Hatóság részéről felmerülő információ és adatszolgáltatási, ellenőrzési kéréseket, a rögzített mérföldkövekhez kapcsolódó kötelezettségeket. r)

Éves munkatervet készít az erőforrások ütemezésére és beosztására.

s) Ellátja a menedzsmenti feladatokat a konzorciumban megvalósuló ITP projekt esetében. t) Együttműködik az ITP megvalósításában részt vevő önkormányzati szervezetekkel, intézményekkel és gazdasági társaságokkal.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt feladatok elvégzése a Terület és Településfejlesztési Operatív programon kívüli egyéb európai unós Operatív Program pályázatai esetében. (3) Az (1) bekezdésben felsorolt feladatok elvégzése az Operatív Programokon kívüli európai uniós, valamint nemzeti finanszírozású pályázatok esetében. (4) A 2007-2013-as időszak Integrált Városfejlesztési Stratégiájához (IVS) kapcsolódó város rehabilitációs program lezárásával és fenntartási időszakával összefüggő feladatok ellátása. 6. §

(1) Az önkormányzat a városfejlesztő társasággal az 5. §-ban meghatározott feladatokra szerződést köt. A szerződést a megvalósításra kijelölt projekt vagy projektcsomag alapján kell megkötni – az esetleges bővítés lehetőségével. A szerződésnek tartalmaznia kell: n) o) p) q) r) s) t) u)

v) w) x)

a fejlesztési projektek, projektcsomagok megvalósításának határidejét, ütemezését; a projektek, projektcsomagok megnevezését; az akcióterületen megvalósítandó fejlesztési célkitűzéseket; a szerződés keretében ellátott tevékenységeket, feladatokat a fejlesztések megvalósításának, a feladatok ellátására szolgáló források rendelkezésre bocsátásának módját, pénzügyi ütemezését; a rendelkezésre bocsátott forrásokkal történő elszámolás módját; a városfejlesztő társaság tevékenységének fedezetét; a városfejlesztő társaság bevételeinek a szerződésben szereplő fejlesztési célokra fordítását; a városfejlesztő társaság évenkénti beszámolásának rendjét; az önkormányzati ellenőrzés módját; az alvállalkozók bevonásának rendjét;

18

y) a fejlesztések megvalósításában, a feladat-ellátásban közreműködő önkormányzati intézmények, gazdálkodó szervezetek, közösségek, magánszemélyek közreműködésének módját. z) a feladatok ellátása során az 5.§ (1) bekezdés tárgya minden esetben elsőbbséget élvez.

(2) A városfejlesztő társaság feladatainak megvalósítása során együttműködik más önkormányzati részvétellel működő gazdasági társaságokkal és az önkormányzat által fenntartott költségvetési szervekkel. A fejlesztési feladatok végrehajtásának forrásai (1) A fejlesztési feladatok forrásai lehetnek:

7. §

a) a fejlesztési programok és projektek megvalósítására szolgáló önkormányzati saját erő, b) az önkormányzati és az önkormányzati kizárólagos vagy többségi tulajdonú társaságok tulajdonában lévő ingatlanok hasznosításából származó önkormányzati bevétel, c) pályázati források, d) a fejlesztési programok és projektek végrehajtásából közvetlenül vagy közvetetten származó bevételek. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott források tekintetében az önkormányzat mindenkori költségvetési rendelete az irányadó. Az Önkormányzati tulajdonosi jogok gyakorlása 8. §

(1) A tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat Eger MJV Közgyűlésének az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendelete és Eger megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának szervezeti és működési szabályairól szóló rendelete határozza meg. Hatályba léptető rendelkezések 9. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 34/2009. (VI.26.) önkormányzati rendelet.

Habis László

19

Dr. Kovács Luca

Polgármester

Jegyző

Martonné Adler Ildikó

Szavazást kér a rendelet-tervezet elfogadásáról: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 54/2014 (XII.19) önkormányzati rendelet módosításáról

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Magyarország Alaptörvénye 32. cikkének (1) a) és (2) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § A Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 54/2014 XII.19) önkormányzati rendelet módosításáról szóló önkormányzati rendelet (továbbiakban: Rendelet) 17.§-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: A Hivatal belső szervezeti egységei az irodák és a csoportok, a koordináló testület, amelyek jogi személyiséggel nem rendelkeznek. 2.§

A Rendelet 18.§-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

(1) „Hivatal belső szervezeti egységei és elnevezésük: a) Adó Iroda aa) Adó Nyilvántartási és Kivetési Csoport, ab) Ellenőrzési és Elemzési Csoport, ac) Pénzügyi és Hátralékkezelési Csoport. b) Gazdasági Iroda ba) Költségvetési Csoport bb) Pénzügyi Csoport bc) Ellátási csoport c) Jogi és Hatósági Iroda ca) Jogi Csoport cb) Hatósági Csoport d) Informatikai Iroda

20

da) Informatikai Csoport db) Iktató Csoport

e) Humán Szolgáltatási Iroda ea) Szociális Csoport eb) Ifjúsági Csoport ec) Idegenforgalmi és Kulturális Csoport f) Városüzemeltetési Iroda fa) Üzemeltetési Csoport fb) Projekt Előkészítési és Beruházási Csoport fc) Építéshatósági Csoport fd) Közterület-felügyelet g) Főépítészi Iroda Stratégiai tervezési és monitoring Csoport h) Vagyongazdálkodási Iroda i) Titkársági Csoport

j) Belső ellenőrzés és kontrolling (2) Az Integrált Településfejlesztési Program végrehajtására elkülönített, független testület: ITP Koordináló Testület”

3. §

A Rendelet 18.§ (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „Az irodákat az irodavezető, a csoportokat a csoportvezető, a koordináló testületet a Polgármester vezeti.” 4. §

A Rendelet 26.§ (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „A Hivatal vezetése egy kiemelt feladat kapcsán munkacsoport felállításáról dönt, kijelöli a munkacsoport vezetőjét, a csoportban résztvevő szervezeti egységeket. A szervezeti egység vezetője haladéktalanul köteles kijelölni a feladatban résztvevő szakirodai munkatársakat. Az elvégzendő feladatok tekintetében ezek a munkatársak a csoport közvetlen irányítása alá tartoznak, az irodavezetők erre is figyelemmel kötelesek biztosítani az irodai munkavégzés folyamatosságát és a munkatársak egyenlő leterheltségét.” 21

Vegyes és záró rendelkezések 5.§

(1) A rendelet 26.§ (3) bekezdése hatályát veszti.

(2) Jelen rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti. Habis László Eger Megyei Jogú Város Polgármestere Szavazás:

Dr. Kovács Luca Eger Megyei Jogú Város Jegyzője

12 „igen”, 1 „nem” és 5 „tartózkodó” szavazattal, elfogadásra került.

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 34/2015 (X.30.) önkormányzati rendelete a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 54/2014 (XII.19) önkormányzati rendelet módosításáról Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Magyarország Alaptörvénye 32. cikkének (1) a) és (2) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. §

A Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 54/2014 XII.19) önkormányzati rendelet módosításáról szóló önkormányzati rendelet (továbbiakban: Rendelet) 17.§-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

A Hivatal belső szervezeti egységei az irodák és a csoportok, a koordináló testület, amelyek jogi személyiséggel nem rendelkeznek. 2.§

A Rendelet 18.§-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

(1) „Hivatal belső szervezeti egységei és elnevezésük: a) Adó Iroda aa) Adó Nyilvántartási és Kivetési Csoport, ab) Ellenőrzési és Elemzési Csoport, 22

ac) Pénzügyi és Hátralékkezelési Csoport. b) Gazdasági Iroda ba) Költségvetési Csoport bb) Pénzügyi Csoport bc) Ellátási csoport c) Jogi és Hatósági Iroda ca) Jogi Csoport cb) Hatósági Csoport

d) Informatikai Iroda da) Informatikai Csoport db) Iktató Csoport

e) Humán Szolgáltatási Iroda ea) Szociális Csoport eb) Ifjúsági Csoport ec) Idegenforgalmi és Kulturális Csoport f) Városüzemeltetési Iroda fa) Üzemeltetési Csoport fb) Projekt Előkészítési és Beruházási Csoport fc) Építéshatósági Csoport fd) Közterület-felügyelet g) Főépítészi Iroda Stratégiai tervezési és monitoring Csoport h) Vagyongazdálkodási Iroda i) Titkársági Csoport

j) Belső ellenőrzés és kontrolling (2) Az Integrált Településfejlesztési Program végrehajtására elkülönített, független testület: ITP Koordináló Testület”

3. §

A Rendelet 18.§ (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„Az irodákat az irodavezető, a csoportokat a csoportvezető, a koordináló testületet a Polgármester vezeti.” 4. § 23

A Rendelet 26.§ (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„A Hivatal vezetése egy kiemelt feladat kapcsán munkacsoport felállításáról dönt, kijelöli a munkacsoport vezetőjét, a csoportban résztvevő szervezeti egységeket. A szervezeti egység vezetője haladéktalanul köteles kijelölni a feladatban résztvevő szakirodai munkatársakat. Az elvégzendő feladatok tekintetében ezek a munkatársak a csoport közvetlen irányítása alá tartoznak, az irodavezetők erre is figyelemmel kötelesek biztosítani az irodai munkavégzés folyamatosságát és a munkatársak egyenlő leterheltségét.” Vegyes és záró rendelkezések 5.§

(1) A rendelet 26.§ (3) bekezdése hatályát veszti.

(2) Jelen rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti. Habis László Eger Megyei Jogú Város Polgármestere

Dr. Kovács Luca Eger Megyei Jogú Város Jegyzője

Martonné Adler Ildikó

Szavazást kér a határozati javaslatról elfogadásáról: Határozati javaslat:

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nemzetgazdasági Minisztériummal megkötött megállapodás II.2.2. pont 2. alpontja alapján szervezeti felépítése kialakításával, ellenőrzési nyomvonalával és belső eljárásrendje révén az ITP végrehajtása során rá háruló feladatok szervezeti és funkcionális szempontú elkülönítését az alábbiak szerint hagyja jóvá:

1./ A vállalt feladatok teljesítéséhez szükséges programbenyújtás előtti döntéselőkészítési folyamat – teljes egészében elkülönítve a programvégrehajtástól – a Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Irodáján belül külön szervezeti egységként létrehozott Projekt Előkészítési és Beruházási Csoport feladatai közé épül be. Az Iroda az összeférhetetlenségi szabályok maradéktalan betartása miatt nem vesz részt a programmenedzsmentben. Az Iroda a döntés-előkészítési feladatokat látja el, munkájába bevon más szakirodákat is. Az Iroda Projekt Előkészítési és Beruházási Csoportja ezen feladatai között: 24

 A beruházási programjavaslat kialakításával meghatározza a projektek szakmai és műszaki tartalmát, a lehetséges alternatívákat, szükség szerint tanulmánytervet készíttet a döntési változatok kialakítása érdekében.

 A kialakult beruházási programjavaslatokat egyezteti a Stratégiai tervezési és monitoring Csoporttal, ezt követően bemutatja és döntésre terjeszti fel az ITP Koordináló Testület elé. 2./ A program végrehajtási (programmenedzsment) folyamatot elkülönítve, teljes egészében az Egri Városfejlesztési Kft. látja el. A programmenedzsment alapvetően a saját ITP végrehajtására vonatkozó összes feladat menedzsmentjét jelenti, amelynek keretében koordinálja, illetve megvalósítja ezeket a projekteket. Az Egri Városfejlesztési Kft. a feladat végrehajtása során Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata nevében jár el, az ITP megvalósításához szükséges szerződéseket Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata köti. A konkrét feladatai között:  a projektek fejlesztéséhez, megvalósításához szükséges dokumentációk elkészíttetése,

 A projekt (beruházás vagy szoft tevékenység) megvalósítása során ellátja a beruházói feladatok teljes körét, (beszerzés, terveztetés, bontás, építés, ingatlan rendezés, ellenőrzés, elkészült munkák átvétele) ellátja a teljes menedzsment feladatok körét (projektmenedzser, műszaki menedzser, pénzügyi menedzser) valamint a műszaki ellenőri feladatokat, koordinálja ezen szervezetek kiválasztására irányuló beszerzési, közbeszerzési eljárásokat a megalapozott önkormányzati döntés érdekében. A feladat végrehajtása során közvetlen kapcsolatot tart az ITP koordináló Testülettel és a polgármesterrel.

Az Egri Városfejlesztési Kft. lehetőség szerint segíti az Eger környéki települések TOP programjainak végrehajtását is.

3./ Az operatív program keretében történő stratégiai tervezés, ellenőrzés és elemzés a Polgármesteri Hivatal Főépítészi Irodájának Stratégiai tervezési és monitoring Csoportja feladata, amelynek keretében:  követi az ITP dokumentumban és a Támogatási Szerződésekben vállalt indikátormutatók határidőre történő teljesülését mind projektszinten, mind programszinten, információt szolgáltat az Irányító Hatóság részére, valamint gondoskodik a szükséges programmódosításról saját szervezeténél és az Irányító Hatóságnál,

 követi az ITP dokumentumban és a Támogatási Szerződésekben vállalt feladatok időbeli, pénzügyi, műszaki korlátainak ellenőrzését,  kialakítja a programmenedzsment tevékenységekkel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonalat és belső eljárási rendet. Térképi alapú digitális információs rendszert dolgoz ki a programmenedzsment tevékenység nyomon követésére valamint a naprakész monitoring jelentések előállítására, 25

 beszámolót készít az Irányító Hatóság részére a többéves nemzeti keret, az éves fejlesztési keret és az éves munkaterv megvalósításában történt előrehaladásról, az egyes felhívások előrehaladásáról és a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatokról.

 A Városüzemeltetési Iroda szakembereivel közösen részt vesz a programmenedzsment tevékenység előkészítő szakaszában létrejött engedélyezési / kiviteli tervdokumentációk tervismertetésein. 4./ A szerződésben vállalt feladatok és az ITP hatékony végrehajtását ITP Koordináló Testület látja el, melynek tagjai a polgármester, a három alpolgármester és a jegyző. A koordináló testület munkarendjét és az ITP végrehajtásában résztvevő szervezeti egységek közötti kapcsolattartással, munkamegosztással kapcsolatos részleteket polgármesteri és jegyzői közös utasítás fogja meghatározni. Az ITP Koordináló Testület által tárgyalt fontosabb napirendekre meghívást kap a megyei fejlesztési biztos is. Ez a testület látja el az 1./ - 3./ pontokban nevesített, elkülönített és önálló tevékenységet ellátó szervezetekkel összefüggő koordinációs tevékenységet a program teljes időszaka alatt. Az adminisztratív teendőket a Titkársági Csoport végzi. Mint független testület, értékeli és szükség esetén sorrendet állít fel az Irányító Hatóság részéről megküldött - a KSZ által formai ellenőrzésen átesett – projektekről, melynek során igénybe vehet külső szakértőket is. Felelős: Habis László polgármester Határidő: 2015. október 31. Szavazás:

15 „igen” és 3 „tartózkodó” szavazattal, elfogadásra került.

474/2015. (X. 29.) közgyűlési határozat

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nemzetgazdasági Minisztériummal megkötött megállapodás II.2.2. pont 2. alpontja alapján szervezeti felépítése kialakításával, ellenőrzési nyomvonalával és belső eljárásrendje révén az ITP végrehajtása során rá háruló feladatok szervezeti és funkcionális szempontú elkülönítését az alábbiak szerint hagyja jóvá:

1./ A vállalt feladatok teljesítéséhez szükséges programbenyújtás előtti döntéselőkészítési folyamat – teljes egészében elkülönítve a programvégrehajtástól – a Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Irodáján belül külön szervezeti egységként létrehozott Projekt Előkészítési és Beruházási Csoport feladatai közé épül be. Az Iroda az összeférhetetlenségi szabályok maradéktalan betartása miatt nem vesz részt a programmenedzsmentben. Az Iroda a döntés-előkészítési feladatokat látja el, munkájába bevon más szakirodákat is. Az Iroda Projekt Előkészítési és Beruházási Csoportja ezen feladatai között: 26

 

A beruházási programjavaslat kialakításával meghatározza a projektek szakmai és műszaki tartalmát, a lehetséges alternatívákat, szükség szerint tanulmánytervet készíttet a döntési változatok kialakítása érdekében. A kialakult beruházási programjavaslatokat egyezteti a Stratégiai tervezési és monitoring Csoporttal, ezt követően bemutatja és döntésre terjeszti fel az ITP Koordináló Testület elé.

2./ A program végrehajtási (programmenedzsment) folyamatot elkülönítve, teljes egészében az Egri Városfejlesztési Kft. látja el. A programmenedzsment alapvetően a saját ITP végrehajtására vonatkozó összes feladat menedzsmentjét jelenti, amelynek keretében koordinálja, illetve megvalósítja ezeket a projekteket. Az Egri Városfejlesztési Kft. a feladat végrehajtása során Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata nevében jár el, az ITP megvalósításához szükséges szerződéseket Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata köti. A konkrét feladatai között:  a projektek fejlesztéséhez, megvalósításához szükséges dokumentációk elkészíttetése,  A projekt (beruházás vagy szoft tevékenység) megvalósítása során ellátja a beruházói feladatok teljes körét, (beszerzés, terveztetés, bontás, építés, ingatlan rendezés, ellenőrzés, elkészült munkák átvétele) ellátja a teljes menedzsment feladatok körét (projektmenedzser, műszaki menedzser, pénzügyi menedzser) valamint a műszaki ellenőri feladatokat, koordinálja ezen szervezetek kiválasztására irányuló beszerzési, közbeszerzési eljárásokat a megalapozott önkormányzati döntés érdekében. A feladat végrehajtása során közvetlen kapcsolatot tart az ITP koordináló Testülettel és a polgármesterrel. Az Egri Városfejlesztési Kft. lehetőség szerint segíti az Eger környéki települések TOP programjainak végrehajtását is.

3./ Az operatív program keretében történő stratégiai tervezés, ellenőrzés és elemzés a Polgármesteri Hivatal Főépítészi Irodájának Stratégiai tervezési és monitoring Csoportja feladata, amelynek keretében: 

 



követi az ITP dokumentumban és a Támogatási Szerződésekben vállalt indikátormutatók határidőre történő teljesülését mind projektszinten, mind programszinten, információt szolgáltat az Irányító Hatóság részére, valamint gondoskodik a szükséges programmódosításról saját szervezeténél és az Irányító Hatóságnál, követi az ITP dokumentumban és a Támogatási Szerződésekben vállalt feladatok időbeli, pénzügyi, műszaki korlátainak ellenőrzését, kialakítja a programmenedzsment tevékenységekkel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonalat és belső eljárási rendet. Térképi alapú digitális információs rendszert dolgoz ki a programmenedzsment tevékenység nyomon követésére valamint a naprakész monitoring jelentések előállítására, beszámolót készít az Irányító Hatóság részére a többéves nemzeti keret, az éves fejlesztési keret és az éves munkaterv megvalósításában történt előrehaladásról, az egyes felhívások előrehaladásáról és a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatokról. 27



A Városüzemeltetési Iroda szakembereivel közösen részt vesz a programmenedzsment tevékenység előkészítő szakaszában létrejött engedélyezési / kiviteli tervdokumentációk tervismertetésein.

4./ A szerződésben vállalt feladatok és az ITP hatékony végrehajtását ITP Koordináló Testület látja el, melynek tagjai a polgármester, a három alpolgármester és a jegyző. A koordináló testület munkarendjét és az ITP végrehajtásában résztvevő szervezeti egységek közötti kapcsolattartással, munkamegosztással kapcsolatos részleteket polgármesteri és jegyzői közös utasítás fogja meghatározni. Az ITP Koordináló Testület által tárgyalt fontosabb napirendekre meghívást kap a megyei fejlesztési biztos is. Ez a testület látja el az 1./ - 3./ pontokban nevesített, elkülönített és önálló tevékenységet ellátó szervezetekkel összefüggő koordinációs tevékenységet a program teljes időszaka alatt. Az adminisztratív teendőket a Titkársági Csoport végzi. Mint független testület, értékeli és szükség esetén sorrendet állít fel az Irányító Hatóság részéről megküldött - a KSZ által formai ellenőrzésen átesett – projektekről, melynek során igénybe vehet külső szakértőket is. Felelős: Habis László polgármester Határidő: 2015. október 31. 2./

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról, valamint rendelettervezet a városi zöldterületek és zöldfelületek megóvásáról, használatáról, fenntartásáról, létesítéséről szóló 15/1999. (V.19.) önkormányzati rendelet és a közterületek rendeltetéstől eltérő használatáról szóló 22/2014. (V.23.) önkormányzati rendelet módosítására (egy fordulóban tárgyalt, minősített szavazattöbbség) / Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi. /

Előadó:

Dr. Kovács Luca jegyző Habis László polgármester

Habis László

A vagyonrendeletben a bérleti jogviszony folytatással kapcsolatos kérdéseket igyekeztek rendezni. Úgy tapasztalták, hogy fontos vállalkozói érdek fűződik ahhoz, hogy az üzletek folytatni tudják tevékenységüket. Erre épülően finomították a szabályozást. Örömmel tapasztalják azt, hogy a belvárosban működő üzletek jól működnek. Foglalkoztak a versenyeztetési eljárás szabályozásával is, a zárt borítékos inkább másodlagosnak, kiegészítő jellegűnek gondolják, alapvetően a versenyeztetésben a nyílt eljárásokat preferálják. Szeretnék rövidíteni az üzlet bérbeadásával kapcsolatos ügymeneten, erre vonatkozóan is szerepel javaslat. Illetve a megoszthatósággal kapcsolatban is határoztak. A 28

mezőgazdasági területekkel kapcsolatban alapvetően a rekreáció célú földhasználati szerződésekkel foglalkoztak. A gazdasági társasággal, kapcsolatos ügyekkel egy későbbi időpontban szeretnének visszatérni, vélhetőleg december hónapban. Néhány egyéb kiegészítő módosítási javaslat is szerepel az anyagban, mint például a zöldterületek ügyével is foglalkoznak. A Városgazdálkodási Bizottság ülésén volt két javaslat, az egyik a járművek várakozása illetve az eltérő közterület használat esetében legyen egyéb közterületi használati kategória. Ezeket a javaslatokat elfogadták és beépítették a rendeletbe. Kéri a rendelet tervezet elfogadását. Martonné Adler Ildikó

Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük a rendelet tervezethez. Tóth István

Az elején megbeszélték, hogy mivel ez egy összetett anyag, így kétszer három percben tehetik fel kérdésüket. Javasolná, hogy akkor ezt a két rendelethez külön lehessen feltenni a kérdéseket. A vagyonrendelettel kapcsolatos kérdése lenne, van egy 10. fejezet, ami azon ingatlanok együttesét tartalmazza, ami nem a 7-8-9-es fejezet hatálya alá tartozik. Milyen ingatlanokra gondoltak, külterület, belterület? E mellett szerepel egy táblázat, amely az eltérő használati díjakat tűnte fel. Habis László

E tekintetben számottevő változás nem történik a szabályozásban. Ez a 10. fejezet arra vonatkozik, ami nem üzleti helység vagy egyéb és nem is mezőgazdasági célú ingatlan. Szoktak olyan döntést hozni például, hogy van egy beépítetlen belterületi telek, amelyet nem tudnak másképp hasznosítani, csak ha egy határozott időre bérbe adják. Ilyenkor a közgyűlés állapítja meg a minimális bérleti díjat, erre vonatkozik a jogosultság, hogy évente felülvizsgálhatja. A Szvorényi út közelében létezik egy ilyen ingatlan, amit nem tudtak másképp hasznosítani, így valaki utánfutókat tárol rajta, erre vonatkozóan meghatározták a bérleti díjat, így használatban van az ingatlan. Ilyen típusú ügyekre vonatkozik ez a fejezet. Martonné Adler Ildikó

Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük a vagyon rendelethez. Földvári Győző

Az előterjesztésben szerepel a peren kívüli egyezség és követeléstől való elállásnak az érték határai, amelyeket túlságosan magasnak tart, a korábbi időszakhoz viszonyítva nagy emelésnek tartja. Az élethez igazítva is magasnak tartja. A közgyűlés szerepét nem kellene ennyire alá becsülni. A korábbi időszakban is tapasztalták, hogy 1-1 ilyen ügyben még a közgyűlésen belül is komoly viták, vélemény különbségek alakultak ki. Ha felemelik az értékhatárokat, gyakorlatilag ez a döntés hozók kezébe kerül, túlzott szabadkezet ad. Mindenképpen lejjebb vinné ezeket az értékhatárokat. Érti az előterjesztő gondolat menetét, így gyorsabb lenne az ügyintézés, nem kell rendkívüli üléseket összehívni. A közgyűlés bölcsessége nem elengedhető, ha össze kell hívni, akkor össze, kell. A következő javaslatot 29

teszi: a polgármester esetében 500.000 Ft-ig, a Városgazdálkodási Bizottság esetében pedig 500.000 – 2.000.000 Ft közé és 2.000.000 Ft felett pedig a közgyűlés hatáskörébe tenné a döntés jogát. Mint módosító indítvány szeretné előterjeszteni. Tóth István

Köszöni polgármester úr válaszát. De ha táblázatban szereplő díjakat összehasonlítják az eltérő közterület használat díjával, akkor egy nagyon alacsony díjtételről van szó akár a Szvorényi utca vagy akár a Koháry utca tekintetében is. Eltérő közterület használatnál, például építőanyag tárolásnál 340 Ft/m2/hó a meghatározott díjtétel, itt, pedig ha az övezetet nézzük (I. övezet) akkor is csak 200 Ft/m2/hó. Ezeket azért jó lett volna közelíteni. Érdemes inkább ilyen foghíj telkeket kiváltani, mint eltérő közterületet váltani. A vagyonrendelet másik pontjával kapcsolatosan még hozzászólása lenne, ami a kedvezményesen használt ingatlanok további albérletbe adásával kapcsolatos. A rendeletmódosításban most megengedik, hogy 25%-ot adott ingatlanból további albérletbe adhatnak, úgy gondolja, hogy ez az ösztönzés nem szerencsés. Így saját maguknak teremtenek egy konkurenciát, mert ebben az esetben lehet szerencsésebb lesz egy alapítványnak, egyesületnek vagy egy nonprofit szervezetnek egy épületet elkérni és abban valamilyen profit orientált tevékenységet 25% megengednek benne. Ezzel kapcsolatosan benyújtana egy módosító indítványt, mert a rendeltben nincs benne, hogy az albérletbe adást milyen mértékű díjazás ellenében lehet megtenni. Kötelező ezt a bevételt az alaptevékenységükre fordítani, még akkor is, ha 1 Ft-ért adja bérbe az ingatlan 25 %-át. Kérné a módosító indítvány befogadását, amely a következőképpen szól: „a kedvezményes használatba adásnál az ingatlan 25%-nak más módon történő hasznosítása esetén a bérleti díj a piaci érték legyen.”, az 5. fejezet 7. pontja ezzel egészüljön ki. Császár Zoltán

Az anyag elkészítőjének Forgácsné dr. Jakab Katalinnak gratulál, nem lehetett könnyű helyzetben, mégis egy áttekinthető, összefoglalt és életszerű anyagot tett a képviselők elé. A városi zöldfelületek használatáról és megóvásáról kíván egy gondolatot megosztani. A város arculatát annak zöld arculatát felel meg egy idegen forgalmilag vonzó város arculatának. Ebben szerepet játszik ismét a közterület felügyeletnek a gondos működése. A hobbi telkek 5 évre köthető használati szerződésére szeretne kitérni. Adott be egy módosító indítványt, ami arról szól, hogy aki ilyen használati szerződést köt, az 5 éven túl tervez. Ez az 5 év a mezőgazdasággal foglalkozóknak szűkös idő, a befektetésüket, szándékukat korlátozza. Legalább a 10 évet adná vissza. Martonné Adler Ildikó

Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük a városi zöldterületek és zöldfelületek megóvásáról, használatáról, fenntartásáról, létesítéséről szóló rendelethez. Gál Judit

Szeretne egy problémát felvetni, a 3500 kg-ot meghaladó teherautók, mezőgazdásági vontatók stb. a zöldterületeket milyen szinten használhatják résszel kapcsolatban. Fontosnak tartja, hogy ezt ellenőrzik gyakran. A városban járva észrevehető olyan kiábrándító látvány, rengeteg teherautó ott áll a zöldfelületen. Úgy gondolja, hogyha ezt a 30

rendeletet hozzák, be is kellene tartatni. Egyrészt azért, mert egyre elterjedtebb hogy az utósok a zöldterületeket használják. Másrészt városképi szempontból nem tartja szerencsésnek, ha ilyen látvány fogadja az ide érkezőket és az itt lakókat. Ha ezekre lehet engedélyt kérni, akkor majd szeretne jegyző asszonytól egy tájékoztatást, hogy kik rendelkeznek ilyen engedéllyel. Habis László

Köszöni az észrevételeket. Földvári képviselő úrral reméli, tudnak kompromisszumot kötni. A javaslat arról szól, hogy peren kívüli egyezség és követelésekről való lemondás határértékei, bízik a bizottság hozzá értésében, de meg van annak is a lehetősége, hogy dönthetnének egy 4,2 milliós ügyről, de inkább a közgyűlés bölcsességére bízzák azt. Elfogadja azt, hogy a polgármesteri hatáskör 500.000 Ft-ig terjedjen, de a bizottság esetében azt javasolná, hogy 5000.000-től 5.000.000 Ft-ig terjedjen a döntési jogköre, azzal, hogy mérlegelési hatásköre meg legyen. Földvári Győző

A bizottság hatáskörét magasnak találja, a bizottság bölcsességét elfogadva. A bizottság összetételét ismerve, meg van a lehetősége, nem tudják kontrolálni. Lejjebb vinné a bizottság hatáskörét. Találhatnak kompromisszumos megoldást. Habis László

Földvári Győző képviselő úr módosító indítványát elfogadja, a polgármester hatásköre maximum 500.000 Ft, a bizottságé pedig maximum 3.000.000 Ft legyen a peren kívüli egyezség és követelésekről való lemondás értéke. Nem kizárva azt, hogy egy 200.000 Ft-os ügyben kéri a testület állásfoglalását. Ami Tóth István képviselő úr hozzászólását illeti, más fajta logikát követ benne. Az eltérő közterület használat rendeletnek van egy olyan célja, hogy lehetőség szerint minél kevesebbet használjanak egy közterületet, még egy használaton kívüli telken városképi és egyéb szempontból sokkal kisebb gondot okoz. A kedvezményeket illetően nem fogadja el képviselő úr módosító indítványát. Két oknál fogva, nagyon szűk körre vették azt, hogy mik azok a funkciók, amikre lehetőség van, ez pedig kifejezetten a kulturális és művészeti tevékenység. Ezt olyan esetekben engedik meg, amikor úgy érzik, hogy nincs erejük egy épület felújítására, fenntartsák, működtessék, ha pedig ő 1 Ft-ért ad bérbe a NAV haragját magára húzhatja, hiszen ebben az esetben egy ÁFA elkerülés is megtörténik, ezért nem tartja ezt életszerűnek. Erről a módosító indítványról szavazniuk kell. Ami Császár képviselő úr javaslatát illeti itt is azt kérné, hogy korrigálja ezt a módosító indítványt, mert itt jogi anomáliák vannak. A rekreációs esetében a jogszabály 5 évet mond ki maximum időtartamra. A földműves esetére viszont akár 20 évet is lehetővé tesz, ezért képviselő úr javaslata a külterületi zártkerti hobbitelkek bérleti időszakra elfogadja, hogy amennyiben földműves bérel, külterületi zártkertet akkor ezt 5 évről emeljék meg 10 évre. De a rekreációsnál a jogszabály miatt nem tud igent mondani. Gál Judit képviselő asszonynak azt tudja mondani, hogy olyan a jogszabályi környezet, hogy nem áll módjukban szankcionálni azokat, akik beállnak a zöldfelületekre. A közterület felügyelet vezetőjével ma konzultáltak arról, hogy folyamatban van a jogszabályváltozás, ami lehetővé tenné azt, hogy ilyen ügyben beavatkozzanak. Egyetért képviselő asszonnyal, e téren rendet kell teremteni. 31

Martonné Adler Ildikó

Szavazást kér a módosító indítvány elfogadásáról: Szavazás:

6 „igen” és 12 „nem” szavazattal, nem került el fogadásra.

Tóth István (ügyrendben)

Az első kérdésénél jelezte, hogy próbálják meg azt a rendszert követni, hogy először tárgyalják a vagyonrendeletet, aztán szóba került a zöldfelületek és nem tárgyalták a közterületek eltérő használatát. Ahhoz lett volna hozzászólása. Martonné Adler Ildikó

Áttértek az eltérő közterület használatra. Császár képviselő úr tért át erre a témára. Akkor képviselő úrnak lett volna lehetősége hozzászólni. Sajnos most már nem tud szót adni. Gál Judit képviselő asszony a közterületekhez szólt hozzá, ott nyugodtan képviselő úr is hozzászólhatott volna. Martonné Adler Ildikó

Szavazást kér a vagyon rendelet elfogadásáról:

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének …/2015.(…) rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdésében kapott feladatkörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában kapott felhatalmazás alapján - a következőket rendeli el: I. Fejezet

Általános és értelmező rendelkezések 1. §

(1) Tárgyi hatálya: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának, és intézményeinek, valamint Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának vagyonkezelésében lévő ingatlanokra, ingóságokra, gazdasági társaságokban lévő tulajdonrészekre, értékpapírokra, vagyonértékű jogokra, valamint az ezekkel való gazdálkodásra.

(2) Területi hatálya: Eger Megyei Jogú Város teljes közigazgatási területére, a más önkormányzatok közigazgatási területén lévő, de Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában lévő ingatlanokra is. 32

2. §

(1) A rendelet hatálya nem terjed ki a lakás céljára szolgáló ingatlanokra, ha azok elidegenítésére, bérbeadására külön önkormányzati rendeletek szabályai szerint kerül sor. E rendelet alkalmazásában:

3. §

1. bérleti jog: bérleti jog alatt értendő: az önkormányzati tulajdonú nem lakás célú helyiségen fennálló helyiségbérleti jogviszonnyal rendelkező bérlő, kivételesen az albérlő által a bérleti díjon és az egyéb szolgáltatások díján felül az Önkormányzatnak megfizetett térítés ellenében megszerezhető vagyoni értékű jog, amely a) az ezen rendeletben foglalt feltételek teljesítése esetén forgalomképes; b) örökölhető, ide értve a 24. §-ban meghatározott valamennyi esetet is; c) a megszerzéséhez igénybe vehető pénzintézeti kölcsön hitelbiztosítékaként szolgál; d) a 189/1998. (VII.14.) számú, vagy a 119/2004. (IV.01.) számú Kgy. határozat alapján jött létre, a Bérlő legkésőbb 2009. december 31. napjáig az Önkormányzathoz benyújtott kezdeményezése alapján. 2. bérleti jogviszony: az önkormányzati tulajdonú nem lakás célú helyiségen fennálló helyiségbérleti jogviszony értendő, amely a VII. Fejezetben foglaltaknak megfelelően jön létre, és amely jogviszonyban a bérlő a bérleti díjon és az egyéb szolgáltatások díján felül az Önkormányzat részére nem fizet egyszeri ellenértéket a bérleti jog megvásárlása címén, ezért jogai és kötelezettségei a jelen rendeletben foglaltaknak megfelelően különböznek a bérleti joggal rendelkező bérlőkétől; 3. értéknövelő beruházás: a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében, a rendeltetésszerű használatbavételéig végzett tevékenység: szállítás, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés; az a ráfordítás, amely az ingatlan forgalmi értékét, állagát megóvó ráfordításokon felül növeli; 4. vadászati jog: az a vagyoni értékű jog, amely a földtulajdonjog elválaszthatatlan részeként a vadászterületnek minősülő terület tulajdonosát illeti meg. A vadászati joggal kapcsolatos jogok alatt a több személy tulajdonában lévő vadászterülethez kapcsolódó társult vadászati jog esetén az Önkormányzatot, mint tulajdonostársat megillető jogok értendőek; 5. vagyonkezelői jog: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 109. §-ában meghatározott vagyoni értékű jog.

6. vagyontárgyak együttes értékesítése, hasznosítása: ha a vagyon elidegenítése, vagy hasznosítása csak egyetlen természetes, vagy jogi személy, jogi 33

személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet, vagy ezek konzorciuma részére történik.

7. közfeladat: jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat. Az önkormányzat esetében törvényben meghatározott kötelezően ellátandó, valamint a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével önként vállalt, a lakosság szélesebb körét szolgáló tevékenység. II. Fejezet A vagyonnal való rendelkezésre vonatkozó általános szabályok 1. Cím Vagyonnal való rendelkezés 4. §

(1) A rendelet alkalmazásában a vagyonnal való rendelkezésnek minősül az Önkormányzat tulajdonában álló dolog, vagy az Önkormányzatot illető vagyonelem tekintetében fennálló jog vagy kötelezettség megváltoztatása vagy megszüntetése:

a) az elidegenítés, b) a vagyon gazdasági társaságokba, alapítványok, közalapítványok részére adományozása, c) a vagyonhasznosítás, ideértve a vagyon használatba, bérbe, haszonbérbe adását, lízingszerződéssel való hasznosítását, koncesszióba, vagyonkezelésbe adását vagy onnan való kivonását, d) a vagyon megterhelése, ideértve a vagyon biztosítékul adását, zálog- és jelzálogjog, vagy szolgalmi és egyéb használati jog alapítását, használat jogának biztosítását, elidegenítési és terhelési tilalom alapítását, valamint kezesség vállalását, az Önkormányzat tulajdonán fennálló vagyonértékű jog gazdasági társaság rendelkezésére bocsátásához való hozzájárulást, e) az Önkormányzatot megillető elővásárlási-, vételi- és visszavásárlási jog gyakorlása, f) gazdasági társaságokban üzletrész, részvény alapján az Önkormányzatot megillető jog gyakorlása, g) az Önkormányzat javára más személy tulajdonában lévő vagyonon fennálló jogokkal való rendelkezés, h) vagyonszerzés, i) értékpapírral, pénzeszközökkel a költségvetési, államháztartási törvény, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvt.) és önkormányzati rendelet alapján való gazdálkodás, j) önkormányzati vagyont érintő hatósági, polgári peres eljárásban az Önkormányzatot megillető jog gyakorlása, k) közérdekű célra kötelezettség vállalásként felajánlott, vagy öröklés, lemondás esetén vagyon elfogadása, közérdekű célra kötelezettség vállalás szervezése vagy annak megtétele, l) ingatlan tulajdonjogának jogszabályon alapuló térítés nélküli átadása, átvétele, m) selejtezés. 34

(2) A vagyonnal való rendelkezésre vonatkozó szabályokat a vagyont érintő megállapodások módosítása, kiegészítése és megszüntetése esetén is alkalmazni kell.

(3) A törzsvagyonba tartozó forgalomképtelen vagyontárgyak tételes listáját a I. Függelék, a törzsvagyonba tartozó korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak tételes listáját a II. Függelék tartalmazza. (4) Korlátozottan forgalomképesek az önkormányzati közszolgáltatások alapvető funkcióját, vagy a helyi közhatalmi feladatok ellátását szolgáló

a) a művelődési-, oktatási-, egészségügyi-, szociális-, sportfeladatokat ellátó intézmények, egyéni és társas vállalkozások használatában lévő önkormányzati vagyon, b) a közüzemi szolgáltatást végző vállalkozások használatában lévő, az alaptevékenységük ellátásához szükséges önkormányzati vagyon, a gyógy-, termál- és strandfürdők, c) a Közgyűlés és szervei, valamint hivatala elhelyezésére szolgáló épület. (5) Az ingatlanok törzsvagyoni körből történő kivonásáról a Közgyűlés határozatban dönt, amely alapján a ingatlant tartalmazó Függeléket módosítani kell.

(6) Ha az ingatlan forgalomképességében változás történik, az ingatlan új besorolását a vagyon-nyilvántartásban, az ingatlan kataszterben és a rendelet megfelelő függelékében át kell vezetni a kialakuló ingatlan-nyilvántartási állapotnak megfelelően. 5.§

Az önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezetek, valamint az önkormányzati intézmények a hozzájuk rendelt önkormányzati vagyonnal közfeladatainak ellátásának érdekében gazdálkodnak. 2. Cím Az önkormányzati vagyon értékének és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározása 6. §

(1) Az önkormányzati vagyon elidegenítésére, megterhelésére irányuló megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét meg kell határozni. (2) A forgalmi érték megállapításának módja:

döntést

a) Ingatlanok értékesítése, bérbeadása, megterhelése esetében ingatlanforgalmi szakértő által meghatározott érték 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján, kivétel ez alól az azonos adottságú ingatlanok sorozat értékesítése. b) 5 millió Ft feletti könyv szerinti értékű ingatlanok esetében, amennyiben a szakértő által a szakértői véleményében megállapított forgalmi érték az Önkormányzat könyvviteli nyilvántartásában szereplő, amortizációval csökkentett nettó értéktől negatív irányba több mint 20%-os mértékben eltér, igazságügyi képesítéssel 35

c) d) e) f) g)

rendelkező szakértőtől kontroll szakértői véleményt kell beszerezni, melynek eredményét kell alapul venni a döntés előkészítése során. A várhatóan 1 millió forint nettó értéket meg nem haladó ingatlanok, vagy a várhatóan 500.000,- Ft nettó értéket meg nem haladó mezőgazdasági ingatlanok esetén a Polgármesteri Hivatal indoklással alátámasztott értékelése is elegendő. Ingóság esetén a vagyontárggyal azonos, vagy paramétereiben a hozzá legközelebb álló, kereskedelemben kapható dolog ára, ennek hiányában ingóforgalmi szakértő által meghatározott érték 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján, A tőzsdei forgalomban szereplő értékpapírok esetében az aktuális piaci ár, A tőzsdei forgalomban nem szereplő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a befektetési szolgáltatók által közzétett, a másodlagos piaci forgalomban kialakult ár, A követelések esetében az egyedi értékelés kerül alkalmazásra, kivéve a helyi adókkal és az adók módjára behajtandó köztartozásokkal kapcsolatos követelések értékvesztésének összege. Ezen követelések az adósok együttes minősítése alapján egyszerűsített értékelési eljárással kerülnek meghatározásra; vagy a kisösszegű követeléseknél az értékvesztés összege, ezen követelések nyilvántartási értékének %os mértékében kerülhet meghatározásra. 7. §

(1) A vagyontárgy értékesítése esetén a tulajdonosi jog gyakorlóját az adott vagyontárgy értékétől függően, vagy ha a hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik, a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani. A vagyontárgy részletekben történő elidegenítési szándéka esetén az értékesítést végző szerv köteles a teljes vagyontárgy értéke alapján meghatározott tulajdonosi jogok gyakorlójának hozzájáruló nyilatkozatát külön megkérni.

(2) Versenyeztetési eljárás során történő elidegenítésről, annak módjáról és a kiírás feltételeiről, valamint közvetlen elidegenítés esetén az ingatlan vételáráról a) a forgalmi értékbecslés szerint a nettó 25 millió forintot meghaladó forgalmi érték esetén a Közgyűlés, b) a forgalmi értékbecslés szerint nettó 5-25 millió forint közötti forgalmi érték esetén a Városi Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság tájékoztatása mellett a Városgazdálkodási Bizottság, c) a forgalmi értékbecslés szerint nettó 5 millió forintig terjedő forgalmi érték esetén a Polgármester dönt, (3) Az elővásárlási jog gyakorlásáról a vagyontárgy forgalmi értékétől függően a (2) bekezdésben meghatározott döntéshozó dönt.

(4) Nem lakáscélú helyiség, garázs, pincehelyiség bérbeadása esetén a bérbeadás feltételeit a Városgazdálkodási Bizottság állapítja meg.

(5) Az Önkormányzat tulajdonát képező ingatlan mezőgazdasági termelés céljára történő hasznosításáról, elidegenítéséről és vásárlásáról, valamint annak módjáról és a kiírás feltételeiről: a) az 5 millió forintot meghaladó egyedi nettó forgalmi érték esetén a Közgyűlés, 36

b) a 2,5-5 millió forint közötti egyedi nettó forgalmi érték esetén a Városi Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság tájékoztatása mellett a Városgazdálkodási Bizottság, c) a 2,5 millió forintig terjedő egyedi nettó forgalmi érték esetén a Polgármester dönt.

(6) Ingó vagyon elidegenítéséről és megszerzéséről, ha az a jóváhagyott költségvetési rendeletben nem szerepel: a) az intézmény vezetője 500 ezer Ft egyedi forgalmi értékhatárig, összesen évente 1 millió forintig, b) szakértő által megállapított forgalmi érték alapján a polgármester 500 ezer és 5 millió Ft egyedi forgalmi értékhatárok között, ha az ingó vagyon az intézmény tulajdona, egyéb esetben 5 millió Ft egyedi forgalmi értékig, c) 5-7 millió Ft egyedi forgalmi értékhatárok között a Városgazdálkodási Bizottság, d) 7 millió Ft egyedi forgalmi értékhatár felett a Közgyűlés jogosult dönteni

(7) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, vagyontárgyak együttes értéke az irányadó. A vagyontárgyak együttes értékesítésének, vagy a hasznosításának az tekintendő, ha a vagyon elidegenítése, vagy hasznosítása csak egyetlen természetes, vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet, vagy ezek konzorciuma részére történik. 8. § (1) A Polgármester a saját hatáskörében hozott jelen rendelet hatálya alá tartozó döntéséről a Városgazdálkodási Bizottságot és a Közgyűlést negyedévenként, 1 millió forint értékhatár feletti döntéséről a Közgyűlést soron következő ülésén köteles tájékoztatni. (2) Jelen rendelet hatálya alá tartozó döntéseikről a bizottságok negyedévenként kötelesek a Közgyűlést tájékoztatni.

(3) Az ingatlanok kezelésével, üzemeltetésével, használatával kapcsolatos anyagi kötelezettséggel nem járó, a tulajdonjogot nem érintő tulajdonosi jogokat a Polgármester gyakorolja, mely jogokat közterületek vonatkozásában a Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Irodájára, nem közterületi ingatlanok esetében pedig a székhely és telephely bejegyzéshez való hozzájárulás kivételével a Polgármesteri Hivatal Vagyongazdálkodási Csoportjára átruházhatja. (4) A jelen rendeletben biztosított összeghatártól függő döntés jogosultja kérheti, hogy a döntés magasabb szinten történjen meg.

(5) A jelen rendeletben biztosított összeghatártól függő döntési jogosultság esetén a magasabb szinten lévő döntési joggal rendelkezőnek joga van a döntés jogát magához vonni. (6) A bérleti díj és haszonbérleti díjtartozás, valamint a kül- és belterületi ingatlanok elidegenítéséből származó követelés részletekben történő megfizetését a Polgármester saját hatáskörben legfeljebb 6 hónap időtartamra engedélyezheti, amennyiben a bérlő vállalja a teljes tartozás Áfa tartalmának azonnali befizetését, valamint a részletfizetés időtartamára a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk) 6.47. § bekezdése szerinti kamat megfizetését. 37

III. Fejezet

Az önkormányzati vagyont érintő követelésekkel és vagyontárgyak megterhelésével kapcsolatos szabályok 1. Cím Követelésről való lemondás 9. §

(1) Az Önkormányzat azon követeléséről, amely a Költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű követelés ötszörös összegét nem haladja meg a Polgármester, a kisösszegű követelések ötszörös és harmincszoros összege között a Városgazdálkodási Bizottság, egyéb esetekben a Közgyűlés mondhat le abban az esetben, ha a követelés érvényesítése aránytalan ráfordítást eredményezne, vagy a lemondás az Önkormányzat számára a követeléssel arányos egyéb előnyt biztosít. (2) Behajthatatlannak minősített követelés leírása nem minősül követelésről való lemondásnak.

(3) A döntéshozó méltányosságot gyakorolhat: a) magánszemély esetében, ha a követelés kifizetése a kötelezett és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti, b) jogi személy és egyéb szervezet esetében, ha a követelés kifizetése gazdálkodási tevékenység ellehetetlenüléséhez vezetne. 3. Cím Az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos perbeli vagy peren kívüli egyezségkötés 10.§

Az önkormányzat vagyonát vagy követelését érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség esetén, ha a követelés, valamint az egyezségi ajánlat közötti különbség vagy teher mértéke a) nem haladja meg az 500.000 forintot, a Polgármester, b) az 500.000 forintot meghaladja, de nem haladja meg az 3 millió forintot, a Városgazdálkodási Bizottság, c) 3 millió forintot meghaladja, a Közgyűlés dönt. 11. Cím A vagyontárgyak megterhelésével kapcsolatos egyéb szabályok 11. §

Az önkormányzati tulajdonú vagyontárgyak fedezetül, biztosítékul adásáról, vagy olyan módon megterheléséről, ahol az alapul szolgáló megállapodásból, szerződésből a terhelés 38

értéke megállapítható 7. § (2) bekezdése szerinti, a mezőgazdasági hasznosítású ingatlanok megterhelésére pedig a 7.§ (5) bekezdése szerinti döntéshozó az ott megjelölt értékhatárok figyelembe vételével jogosult. 12 Cím Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényen (továbbiakban. Étv.) alapuló korlátozási kártalanítások hatásköri szabálya 13. §

(1) Az Étv. rendelkezésein alapuló korlátozási kártalanítási ügyekben a kártalanítási igény jogosságáról és annak mértékéről, a 7. § (2) bekezdése szerint meghatározott döntéshozó jogosult dönteni.

(2) Ha a döntésre jogosult szerv vagy személy a kártalanítási igényt elutasítja és ezt követően a döntés felülvizsgálatára jogosult hatóság az Önkormányzatra nézve hátrányos határozatot hoz, a felülvizsgálati kérelem benyújtásáról való döntés az (1) bekezdésben meghatározott értékhatárok szerint alakul. IV. Fejezet

Az intézményi használatban lévő ingatlanok kezelésének és működtetésének szabályai 14. §

(1) A Közgyűlés az önkormányzat intézményei részére a működésükhöz szükséges vagyon használati jogát a közfeladat ellátásához szükséges mértékben biztosítja, a vagyoni eszközök hasznosításának jogát megvonhatja vagy korlátozhatja. (2) Az önkormányzat intézményei a használatukban lévő ingatlanok, ingók és egyéb javak hasznosításával az alaptevékenységet nem sértő, és kizárólag az intézmény bevételeit növelő bevételszerző tevékenységet folytathatnak. A feleslegessé váló ingó vagyontárgyak hasznosítása a selejtezési szabályzatában megfogalmazottak szerint történhet.

(3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő, átmenetileg feleslegessé vált vagy kihasználatlan ingatlanait az intézmény vezetője határozott időre, legfeljebb egy évig terjedő időtartamra jogosult bérbe vagy használatba adni, amely időtartam nem hosszabbítható meg. (4) Ingatlan, ingatlanrész ismételt, azonos szervezettel történő vagy egy évnél hosszabb, de legfeljebb ötévi időtartamra történő bérbe-, vagy használatba adásához a Városgazdálkodási Bizottság jóváhagyása szükséges. 5 éven túli időtartamra történő bérbe-, vagy használatba adásához a Közgyűlés jóváhagyása szükséges. Ingó dolog bérbe, használatba adásáról az intézményvezető önállóan dönt.

(5) Az intézményi használatban lévő vagyontárgyak hasznosításának feltétele, hogy a hasznosítás tárgyával összefüggésben az intézményt terhelő üzemeltetési, karbantartási, felújítási és egyéb költségek a hasznosítás időtartamával arányosan a bevételben megtérüljenek. 39

(6) A használó szervezetnek az önkormányzati intézmény címére történő székhely, valamint telephely bejegyzéséhez tulajdonosi hozzájárulás szükséges.

(7) Az intézmény - ha az Önkormányzat másként nem rendelkezik,- a bevételszerző tevékenységből származó eredményeit köteles visszaforgatni az alaptevékenység ellátását szolgáló kifizetések teljesítésére. (8) Az intézmény a feleslegessé vált ingó vagyontárgyait csak az Önkormányzat által fenntartott másik intézménynek adhatja át térítésmentesen.

(9) Önkormányzati intézmény elhelyezését, működését szolgáló ingatlan vagy ingatlanrész kizárólag azt követően idegeníthető el, ha az intézmény működéséhez az ingatlan használata szükségtelenné vált. V. Fejezet

Ingyenes vagy kedvezményes használatban lévő ingatlanok kezelésének és működtetésének közös szabályai 15. §

(1) Az Önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyakat Közgyűlés döntése vagy törvényi kötelezettsége alapján ingyenesen és kedvezményesen is használatba adhatja.

(2) Közfeladat ellátása céljából ingyenes használatba adott vagyontárgyra vonatkozó használati jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel, határozott időre, közcélú adományként is adható, amely adomány nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, amennyiben az megfelel az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 11. § (3) bekezdésében és 259. § 9/A. pontjában foglalt feltételeknek. (3) A használónak az ingatlan fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatban felmerülő tényleges költségeket meg kell térítenie.

(4) A használónak az Önkormányzattal írásbeli megállapodást kell kötni, amely tartalmazza a kedvezmény feltételeit, mértékét, a közüzemi díjfizetési, felújítási és karbantartási kötelezettségeket.

(5) A Közgyűlés a kedvezményes használatba adásról hozott döntésében a (3)-(4) bekezdésben meghatározottakon felül további költségként a kedvezményes használatba adás után a mindenkor hatályos adójogszabályok szerint fizetendő általános forgalmi adó összegének viselését is előírhatja a használó részére. (6) A szerződést a használatba adó az írásbeli felszólítás kézhezvételét követően 8 napon belül felmondhatja, ha a) a használó a rendelkezésére bocsátott helyiségekben nem a kedvezményes használatra jogosító tevékenységet végzi, b) a használó (2) bekezdésben meghatározott költségeket nem fizeti meg, 40

c) a használó a szerződésben vállalt, vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti, d) a használó a használt helyiségeket, a közös használatra szolgáló helyiségeket vagy területet rongálja, vagy rendeltetésükkel ellentétesen használja.

(7) A kulturális-művészeti tevékenység céljára használatba adott helyiség használója jogosult az Önkormányzat előzetes hozzájárulásával a helyiségben folytatott tevékenységét kiszolgáló vállalkozási tevékenység végzésére harmadik személlyel bérleti vagy használati szerződést kötni, abban az esetben, ha a vállalkozási tevékenység céljára bérbe vagy használatba adott ingatlanrész nem haladja meg a helyiségnek a bérlő részére bérbe adott alapterületének 25%-át. A bérlő a jelen pont szerinti bérbe vagy használatba adásból származó bevételt a kulturális-művészeti tevékenysége céljára köteles fordítani, és ennek igazolására a beszámolóját és annak közhasznúsági mellékletét az Önkormányzat részére minden évben bemutatni. Ha a bérlő a jelen pont szerinti feltételeket a bérlet vagy használatba adás időtartama alatt bármikor nem teljesíti, abban az esetben a bérlő az Önkormányzat felhívására köteles ezen jogviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetni, és ezen feltételt a megkötendő bérleti vagy használati szerződésben feltüntetni. Az Önkormányzat képviseletében a jelen pont szerinti nyilatkozatokat a polgármester jogosult megadni

(8) A hozzájárulás feltétele a használati díj hátralékmentessége, a helyiség rendeltetésszerű használata, a harmadik személy részéről az Nvt. 3. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben az ott előírt cégszerűen aláírt nyilatkozat, az átadásról szóló minden megállapodásnak a kérelemhez történő csatolása.

(9) A szerződést az Önkormányzat kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal felmondhatja, ha az ingatlan hasznosításában részt vevő bármely – a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik fél – szervezet az ingatlan hasznosítására vonatkozó szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán már nem minősül átlátható szervezetnek. VI. Fejezet

Önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódó vagyonkezelés 16. §

(1) A Közgyűlés az Önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra az Nvt. rendelkezései szerint, a (2) bekezdésben foglaltak kivételével, önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet. (2) A vagyonkezelői jog vagyonkezelői szerződéssel versenyeztetés nélkül, a Nvt-ben meghatározott szervezettel ellenérték fejében vagy ingyenesen létesíthető. A vagyontárgyak vagyonkezelésbe adása bruttó értéken - az addig elszámolt értékcsökkenéssel korrigálva –történik. (3) Vagyonkezelési szerződés megkötése, módosítása értékhatártól függetlenül, a Közgyűlés hatáskörébe tartozik. A vagyonkezelésbe adott vagyontárgyak részbeni vagy teljes visszaadásához külön tulajdonosi döntés nem szükséges. 41

(4) A vagyonkezelési szerződésnek az általános szerződési feltételeken túl tartalmaznia kell: a) a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó vagy önként vállalt feladatot b) a vagyonkezelésbe adott vagyon birtoklására, használatára vonatkozó korlátozó rendelkezéseket, c) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek az Önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, d) a vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket, és vállalkozás feltételeit, e) a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, az ingyenesség tényét, f) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját, g) az önkormányzat költségvetését megillető, a vagyonkezelésébe adott vagyon kezeléséből származó befizetések teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket, h) a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket, mellékkötelezettségeket. (5) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeit, vagy közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani oly módon, hogy az a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységből származó bevételeitől, vagy költségeitől és ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható legyen. (6) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon eszközeiről olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely tételesen tartalmazza ezek könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenés összegét, az azokban bekövetkezett változásokat.

(7) A vagyonkezelő köteles évente egyszer, a tárgyévet követő év március 31-ig a vagyonkezelésbe vett ingatlanok és egyéb vagyoni eszközök állapotának tárgyévi változásairól beszámolót készíteni, és a Polgármesternek beszámolni.

8) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot: a) ha ellene csőd- vagy felszámolási eljárás indult, b) ha végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre került sor, c) ha 3 hónapnál régebbi köztartozása van, és annak megfizetésére nem kapott halasztást. 17. §

(1) A vagyonkezelői jogok gyakorlásának, szabályszerűségének, célszerűségének tulajdonosi ellenőrzéséhez a szerződésben a Városi Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság szempontokat határozhat meg. Az ellenőrzés célja a vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, a jogszerűtlen, szerződésellenes vagy a 42

tulajdonos érdekeit sértő, az önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása. (2) A Tulajdonos meghatalmazottja az ellenőrzés keretében jogosult: a) a vagyonkezelésében álló ingatlan területére belépni, b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó minden közérdekből nyilvános adat, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő, az önkormányzati vagyonra, a vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatásának és okirat bemutatásának kérésére, c) az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.

(3) A Tulajdonos meghatalmazottja a tulajdonosi ellenőrzés során köteles: a) jogait úgy gyakorolni, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja, b) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 15 nappal tájékoztatni, c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni és a jelentéstervezetet, valamint a végleges jelentést észrevételezésre az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének 30 napon belül megküldeni. (4) A vagyonkezelő jogosult az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni, annak megállapításait megismerni, észrevételt tenni.

(5) Az ellenőrzött vagyonkezelő köteles együttműködni, b) tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani, b) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az Önkormányzatot 30 napon belül tájékoztatni. (6) A Polgármester az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzésének legfontosabb megállapításairól, összefoglaló jelentésben a tárgyévet követő év május 30-ig tájékoztatja a Közgyűlést.

(7) Ha a vagyonkezelői jog felmondással szűnik meg, a felmondási idő jogszabály, vagy a felek eltérő rendelkezése hiányában: a) rendes felmondás esetén hat hónap, b) rendkívüli felmondás esetén két hónap.

(8) Az Önkormányzat a határozatlan idejű, vagy határozott idejű vagyonkezelési szerződést rendkívüli felmondással akkor szüntetheti meg, ha a) a vagyonkezelő a számára jogszabályban előírt kötelezettségét megsérti, vagy a vagyonkezelési szerződésben előírt kötelezettségét súlyosan megszegi; b) a vagyonkezelő a vele szemben a vagyonkezelési szerződés megkötését megelőzően megindult csőd- vagy felszámolási eljárásról az Önkormányzatot nem tájékoztatta, vagy a vagyonkezelővel szemben a vagyonkezelési szerződés hatályának időtartama alatt csőd- vagy felszámolási eljárás indul; c) a vagyonkezelő adó-, illeték-, vám- vagy társadalombiztosítási járulék tartozása több mint három hónapja lejárt, és ennek megfizetésére halasztást nem kapott. 43

(9) Azonnali felmondásnak van helye, ha a vagyonkezelő a kezelésbe adott önkormányzati vagyonnal a vállalt önkormányzati feladatot nem látja el, vagy a vagyonkezelésbe adott vagyonban kárt okoz.

(10) A vagyonkezelési szerződés hatálya alá tartozó vagyontárgyak körének megváltozása esetén a vagyonkezelő a változás bekövetkezésétől számított 8 napon belül köteles kezdeményezni a szerződés módosítását. VII. Fejezet

A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának szabályai 1. Cím Bérleti jogviszony létrejötte 18. §

(1) A helyiség bérbe adható határozott időre legfeljebb 10 évre.

(2) Bérleti jogviszonyt legfeljebb 15 éves időszakra is létre lehet hozni ha:

a) a határozatlan idejű bérleti jogviszony kerül határozott idejűvé alakításra és a bérlő, valamint a bérbeadó szabad akaratukból megállapodnak az átalakítás feltételeiben. b) ha a bérlő olyan értéknövelő beruházást végez, melynek költsége meghaladja a 10 éves időtartamra számított bérleti díj 50%-át. Amennyiben a beruházás a szerződéskötést követő két éven belül nem valósul meg, abban az esetben a szerződés időtartama 10 évre csökken.

(3) Ha a bérlő az értéknövelő beruházást részben az Európai Unió által nyújtott támogatásból valósítja meg, és a támogatási szerződés kötelező fenntartási időszakot ír elő, a bérleti jogviszony időtartama a fenntartási időszakra meghosszabbítható, amennyiben az értéknövelő beruházás költsége meghaladta az ingatlan forgalmi értékének 10 %-át. 19. §

(1) Nem lakás célú helyiséget nyílt versenyeztetés útján, valamint az e rendeletben szabályozott esetekben zárt versenyeztetés útján, vagy közvetlenül lehet bérbe adni. (2) Zártkörű versenyeztetés folytatható le, ha:

a) a vagyontárgy, illetve az ellátandó feladat jellegéből adódóan a pályázati feltételeket csak bizonyos kör tudja teljesíteni b) kötelező vagy önként vállalt feladat ellátása azt szükségessé teszi. (3) A versenyeztetés lefolytatására az 1. mellékletben foglalt előírásokat kell alkalmazni.

44

(3) A Nvt. és költségvetési törvénynek megfelelően az ott meghatározott versenyeztetési értékhatárt meg nem haladó értékű üres üzlethelyiség a versenyeztetési eljárás feltételiről szóló döntés alapján lefolytatott három eredménytelen eljárást követően közvetlenül is bérbe adható.

(4) A Közgyűlés versenyeztetési eljárás kiírása nélkül dönt a Nvt. és költségvetési törvénynek megfelelően az ott meghatározott versenyeztetési értékhatárt meg nem haladó értékű ingatlan tekintetében: a) a kötelező és az Önkormányzat által vállalt feladatok ellátása esetén az illetékes bizottság véleményezését követően az egyes helyiségek közvetlen bérbeadásáról, b) a Városimázs Bizottság véleménye alapján a kizárólagosan műteremként hasznosítható helyiségek bérbeadásáról. (5) Az ingatlan bérbeadása során ingatlanközvetítő az eljárásba bevonható. 2. Cím A bérleti díj mértékének meghatározása 20. §

(1) Az üres, vagy a korábbi bérleti jogviszony, bérleti jog megszűnését követően üressé váló helyiség versenyeztetési eljárás során történő bérbeadásakor alkalmazandó induló éves bérleti díj minimális mértékét a helyiség 6. § (2) bekezdésében foglaltak szerint megállapított aktuális forgalmi értékének 15%-a, és a helyiség városon belüli elhelyezkedése szerinti övezeti besorolásától függően meghatározott mértékű eltérés alapján kell meghatározni.

(2) A kiírási feltételek jóváhagyása során meghatározhatók azon preferált, vagy támogatott profilok, amelyeknek a helyiségben tervezett folytatása esetén az (1) bekezdés alapján meghatározott induló bérleti díj összegéből kedvezmény adható. Meghatározhatók azon üzleti profilok is, amelyeknek a helyiségben tervezett folytatása esetén a bérlő emelt összegű bérleti díjat köteles fizetni, továbbá azok is melyek folytatása az adott helyiségben nem lehetséges. (3) Eger Városának az (1) bekezdés szerinti övezeti besorolását, az induló bérleti díj megállapítása során az egyes övezetekben alkalmazható eltérés mértékét, továbbá a (2) bekezdés szerinti preferált, támogatott, vagy nem támogatott profilokat, és a megállapítható kedvezmény mértékét a 2. melléklet tartalmazza.

(4) A harmadik sikertelen versenyeztetési eljárás lefolytatása után, vagy 6 hónap időtartamot meghaladóan hasznosítatlanul álló üres ingatlanok esetében, az induló bérleti díj (1) bekezdés szerinti meghatározása során 20%-os mértékű csökkentés alkalmazható. (5) A Közgyűlés jogosult maximum 12 hónap időtartamra mentesíteni a bérlőket a bérleti díjnak a bérleti szerződésben előírt infláció-követésének tűrése alól az 2. melléklet szerint meghatározott egy adott övezet vagy az övezet jól körülhatárolható részén az összes nem lakás célú helyiség bérlőjére kiterjedő hatállyal. 45

(6) Ha a bérleti jogviszony keretében bérbe adott helyiség megszakítás nélkül 60 napot meghaladó időtartamban üresen áll, akkor a bérlő által fizetendő bérleti díj automatikusan 20% mértékben megemelkedik, ha pedig 120 napot meghaladó időtartamban is üresen áll, akkor az a bérlő súlyos szerződésszegésének minősül, és a bérleti szerződés a bérbeadó részéről rendkívüli felmondással megszüntethető. 3. Cím Felek jogai és kötelezettségei 21. §

(1) Ahol a Lt. a bérbeadó és a bérlő jogai, kötelezettségei vonatkozásában a felek megállapodására utal, a helyiség kezeléssel megbízott szerv jogosult az említett megállapodás tartalmának meghatározására.

(2) Eltérő megállapodás hiányában teljes egészében saját költségén a bérlő köteles gondoskodni: a) a helyiségekhez tartozó üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védőtető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezések karbantartásáról, továbbá a bérlő tevékenysége érdekében szükséges felújításáról, pótlásáról, cseréjéről; b) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, vagy tart üzemben; c) az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztántartásáról, megvilágításáról, ha ez a bérlő tevékenysége miatt vált szükségessé; d) a tevékenysége során keletkezett kommunális hulladék elszállíttatásáról. e) a közüzemi szolgáltatókkal, ha ez műszakilag nem kizárt, a saját nevében közüzemi szerződést kötni, a díjakat közvetlenül a szolgáltatónak fizetni, a közüzemi díjak megfizetését a bérleti jog vagy bérleti jogviszony időtartama alatt minden évben június 30. és december 31. napi lezárású hátralékmentes igazolásokkal az Önkormányzat felé igazolni; f) ha a közvetlen díjfizetés műszakilag nem megoldható, köteles a bérbeadónak megfizetni azon szolgáltatás díját, melyet a bérbeadó megfizetett a szolgáltatónak; ha a szolgáltató közvetlenül a bérlőt hívja fel teljesítésre, úgy annak eleget tenni; g) a helyiség, vagy az azt magába foglaló épület felújítása, karbantartása esetén bérlő köteles az említett tevékenységet tűrni. Ezen időszakra bérleti díjkedvezményt csak akkor igényelhet, ha a tevékenység a helyiség használatát kizárja, vagy nagymértékben korlátozza. A bérlő bérleti jogviszonya szünetel arra az időtartamra, amíg a rendeltetésszerű használat nem biztosítható. A bérleti szerződésben rögzített tevékenységétől eltérő tevékenység végzéséhez a Polgármester hozzájárulása szükséges. (3) Ha a bérlő a bérleti szerződésben rögzített tevékenységétől eltérő tevékenységet kíván folytatni, azt csak a tulajdonos hozzájárulásával teheti meg. A hozzájárulás megadására a Polgármester jogosult. A hozzájárulás beszerzésének elmulasztása a bérleti szerződés rendkívüli felmondással történő megszüntetését vonja maga után. 4. Cím 46

Értéknövelő beruházások 22. §

(1) A bérlő a bérleményen értéknövelő beruházást csak a tulajdonos előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulásban előzetes költségvetés alapján rögzíteni kell a tulajdonos által elismert, a bérbeszámítás alapjául szolgáló összeget. A bérbeszámítás mértéke nem lehet több a mindenkori havi bérleti díj 50%-nál, az ezt meghaladó beszámításról a Közgyűlés dönt.

(2) A bérlő előzetes költségvetés alapján kérelmezheti az értéknövelő beruházásnak nem minősülő, a bérlemény homlokzatát, homlokzati portálját érintő, annak esztétikai megjelenését javító költségek maximum 50%-ának a megtérítését, amelyhez a Városképi és Környezetvédelmi Bizottság véleményének kikérését követően a Városgazdálkodási Bizottság adhat hozzájárulást. A bérbeszámítás mértéke nem lehet több a mindenkori havi bérleti díj 50%-nál. (3) Az értéknövelő beruházások a Bérlő részéről az érintett ingatlanon tulajdoni vagy az e rendeltben szabályozott eseteken kívül megtérítési igényt nem keletkeztethetnek.

(4) A bérbeadó és a bérlő a helyiség birtokbavételekor, visszaadásakor és az értéknövelő beruházás átvételekor kötelesek az ingatlan műszaki állapotát jegyzőkönyvben rögzíteni. (5) A bérleti jogviszony, bérleti jog lejárat előtti megszűnése esetén a még beszámításra nem került értéknövelő beruházás tekintetében a felek megállapodása az irányadó. VIII. Fejezet Bérleti jogra és jogviszonyra vonatkozó különös rendelkezések 1. Cím Bérleti jog, bérleti jogviszony folytatása 23. §

(1) Üzlethelyiségre vonatkozó bérleti jog vagy jogviszony szerződés szerinti időtartamának leteltét legalább 60 nappal megelőzően, a bérleti díj és egyéb díjtartozással nem rendelkező bérlő, kezdeményezheti az Önkormányzatnál a bérleti szerződés időtartamának lejáratát követő naptól a lejáró bérleti szerződéssel megegyező. de maximum 10 éves időtartamra új bérleti szerződés megkötését bérleti jogviszony keretében.

(2) Az új bérleti jogviszony versenyeztetési eljárás nélküli létesítésének feltétele, hogy az üzlethelyiség bruttó forgalmi értéke ne haladja meg az Nvt-ben és a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott versenyeztetési értékhatárt. (3) Új bérleti jogviszony versenyeztetési eljárás nélküli megkötése esetén a bérleti jog jogosultja köteles a bérleti szerződés aláírásával egyidejű egyszeri szerződéskötési díj 47

megfizetésére az Önkormányzat javára, amelynek összege a bérleti jog jogosultja által az utolsó hónapban aktuálisan fizetendő bérleti díj háromszorosa. (4) Amennyiben a bérleti jog jogosultja az ingatlant albérletbe adás útján kívánja tovább hasznosítani, az új bérleti jogviszony létesítésének feltétele a bérleti szerződés aláírásával egyidejű egyszeri szerződéskötési díj megfizetése az Önkormányzat javára, amelynek összege a bérleti jog jogosultja által az utolsó hónapban aktuálisan fizetendő bérleti díj tízszerese. (5) A (2) vagy (3) bekezdés rendelkezései alapján megfizetett szerződéskötési díj a bérleti szerződés bármely okból való megszűnése vagy megszüntetése esetén a bérlő részére nem jár vissza.

(6) Az induló bérleti díj mértékét a bérleti jog lejártának időpontjában aktuálisan fizetendő bérleti díjjal egyező összegben kell meghatározni, azzal a feltétellel, hogy a bérleti jogviszony alapján fizetendő bérleti díj induló összege a bérleti jog hátralévő időtartama alatt még érvényesítésre kerülő fogyasztói árindex mértékével növelt összegben kerül megállapításra. (7) Ha a bérlő az általa bérelt nem lakás célú helyiséget a bérleti jog lejártát, vagy a határozott időre kötött bérleti jogviszony esetén a határozott időtartam lejártát közvetlenül megelőző legalább 60 naptári hónapban mindvégig albérletbe adás nélkül közvetlenül maga használta és hasznosította, úgy őt, mint korábbi bérlőt a nem lakás célú helyiségnek az Önkormányzat versenyeztetési eljárás útján történő ismételt, a bérleti jog, bérleti jogviszony megszűnését követő első, bérleti jogviszony keretében történő hasznosítása esetén előbérleti jog illeti meg. 2. Cím Bérleti jog, bérleti jogviszony folytatásának különleges esetei 24. §

(1) Ha az egyéni vállalkozói igazolvány alapján tevékenységet folytató bérlő halála esetén az egyéni vállalkozó özvegye, továbbá özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse, vagy cselekvőképességének elvesztése esetén a törvényes képviselője, ha megfelel a törvényben előírt feltételeknek, a vállalkozó elhalálozása vagy cselekvőképességének elvesztése időpontjától számított három hónapon belül a járási hivatalhoz történő bejelentés alapján folytatja a vállalkozást, és ezáltal kerül a bérleti jog vagy a bérleti jogviszony átadásra. (2) Ha a bérlő vállalkozói igazolványhoz nem kötött tevékenységet folytatott, halála esetén bérlő örököse a bérlő házastársa, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, jogszerűen befogadott gyermekétől származott unokája, valamint örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülője jogosult azonos tevékenységgel a bérleti jogot folytatni. (3) A bérlő jogutódja az egyéni vállalkozó által alapított egyéni cég is. 3. Cím 48

Bérleti jog cseréje, albérletbe adás 25. §

(1) Amennyiben ingatlancsere kapcsán kerül sor bérleti jog biztosítására, arról a döntést versenyeztetés kiírása nélkül a Közgyűlés hozhatja meg. 26.§

(1) A bérleti joggal rendelkező bérlő a helyiséget csak az Önkormányzat előzetes hozzájárulásával, kizárólag természetes személy vagy átlátható szervezet részére adhatja albérletbe vagy bármilyen más jogcímen használatba.

(2) Nem adható albérletbe az a helyiség, amelyre csak bérleti jogviszonnyal rendelkezik a bérlő, kivéve bérleti jog jogviszonyként történő folytatása esetén, amennyiben a bérlő a 23. § (2) – (3) bekezdésekben foglalt szerződéskötési díjat megfizette. (3) A bérleti jog alapján használt helyiség albérletbe adásakor az albérletbe adó által a bérbeadónak eddig fizetett, bérbe adandó területre eső éves bérleti díj automatikusan megemelkedik az aktuális bérleti díj 10 %-ával az albérleti jogviszony időtartamára.

(4) Az albérletbe, vagy bármilyen más jogcímen a bérlő által átadott használati jog semmilyen jogcímen nem adható tovább. 4. Cím Helyiség meghatározott részének használatba adása, bérleti jog átruházása 27. §

(1) Ha a bérleti jogviszonnyal rendelkező bérlő által bérelt helyiség egy részére olyan bérlő jelentkezik, aki a bérleti szerződés feltételeit elfogadja, a bérbeadó a bérlő kérelmére hozzájárulhat a bérleti szerződés közös megegyezéssel való módosításához, oly módon, hogy háromoldalú bérleti szerződés jön létre.

(2) A módosítás feltétele, hogy a módosított bérleti szerződés alapján fizetendő éves bérleti díj megemelkedik az aktuális bérleti díj 10 %-ával a jogviszony időtartamára.

(3) Az új bérleti szerződés közvetlen megkötésének feltétele továbbá, hogy az abban foglalt helyiség forgalmi értéke ne haladja meg a Nvt-ben és a költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt, és a hatályos bérleti szerződéssel rendelkező bérlő bérleti díj hátralékkal ne rendelkezzen a szerződés-módosítás időpontjában. (4) A hozzájárulás további feltétele a harmadik személy részéről az Nvt. 3. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben az ott előírt cégszerűen aláírt nyilatkozat, az átadásról szóló minden megállapodásnak a kérelemhez történő csatolása. (5) Bérbeadó jogosult ellenőrizni, hogy a helyiségben, valamennyi bérlő működési engedély birtokában, vagy bejelentési kötelezettség teljesítése mellett tevékenységet 49

folytat. Amennyiben az üzlethelyiséget ténylegesen csak az új bérlő használja, a bérleti szerződést a bérbeadó kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal felmondhatja. 28. §

(1) A bérleti jog átruházása, vagy az az alapján használt helyiség albérletbe, vagy harmadik személynek használatba adásához a hozzájárulás iránti kérelmet az átadás időpontját megelőző legalább 15 nappal korábban a bérlőnek, a helyiség kezelésével megbízotthoz kell benyújtania. (2) Önkormányzati tulajdonú helyiség bérleti joga nem apportálható.

(3) A hozzájárulás nélkül történő átruházás, albérletbe adás vagy bármilyen más jogcímen használatra átengedés esetén a bérleti szerződés a bérbeadó részéről rendkívüli felmondással megszüntethető. 29. §

(1) A bérleti szerződést a bérbeadó kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal felmondhatja, ha a helyiség hasznosításában részt vevő bármely – a bérlővel közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik fél – szervezet a szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán már nem minősül átlátható szervezetnek. 5. Cím Bérleti jog megszűnése 30. §

(1) A bérleti jog lejárat előtti megszűnése esetén a bérlő részéről az Önkormányzatnak a bérleti jog ellenértéke címén ténylegesen megfizetett összeg a bérleti jog időtartamából kitöltött időtartamra eső ellenérték levonását követően az alábbiak szerint visszajár:

a) amennyiben a szerződésben kitételként szerepel, hogy a bérleti jog bérbeadói rendkívüli felmondással történő megszűnése esetén a teljes, fizetendő ellenérték 20 %-ának megfelelő mértékű összeg kárátalány jelleggel, nem szerződésszerű teljesítési kötbérként az Önkormányzatot illeti meg; b) a bérleti jog egyéb módon történő megszűnése esetén a bérbeadót és az Önkormányzatot bérleti joggal kapcsolatban ért károk összegének levonását követően a bérlő részére a fennmaradó összeg visszajár. A bérleti jog közös megegyezéssel történő megszüntetését követően a Közgyűlés eltérő döntése hiányában a helyiség ismételt bérbeadása érdekében versenyeztetést kell lefolytatni. Ha ennek során a helyiség új bérlője által fizetendő bérleti díj alacsonyabb mértékű lenne, mint a korábbi bérlő által a bérleti jog közös megegyezéssel történő megszüntetését megelőző utolsó hónapban fizetett bérleti díj, akkor a bérleti díj különbségének a helyiség új bérlőjével létesített bérleti szerződés megkötése napjáig számított összege az Önkormányzatot ért kárnak minősül, és a bérleti jog ellenértékének időarányosan visszajáró összegéből levonásra kerül. Amennyiben a bérleti jog közös megegyezéssel történő 50

megszüntetése esetén a helyiség ismételten, versenyeztetés útján történő bérbeadásra irányuló eljárás a megszüntetéstől számított 6 hónapon belül eredménytelenül zárul, úgy a korábbi bérlő által a bérleti jog közös megegyezéssel történő megszüntetését megelőző utolsó hónapban fizetett bérleti díjnak a megszüntetéstől számított 6 hónapra számított összege az Önkormányzatot ért kárnak minősül, és a bérleti jog ellenértékének időarányosan visszajáró összegéből levonásra kerül. A bérleti jog ellenértékének jelen bekezdés szerint számított összege a helyiség ismételt bérbeadását követő 15 napon belül, eredménytelen versenyeztetés esetén pedig a bérleti jog megszüntetését követő 6. hónap elteltét követő 15 napon belül fizetendő vissza a bérlő részére.

(2) A bérleti jog, bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a megszüntetés feltételeiről a Polgármester dönt kivéve, ha a bérleti jog ellenértékének részbeni visszafizetésére kell fedezetet biztosítani, ebben az esetben a döntéshozatal a Közgyűlés hatáskörébe tartozik. 6. Cím

Garázs, pincehelyiség bérbeadása 31. §

(1) Garázs, pincehelyiség, a Városgazdálkodási Bizottság döntése alapján közvetlenül bérbe adható. 32. §

(1) A lakossági tárolásra szolgáló, rekeszekkel osztott pincehelyiségek bérleti díjának kiszámlázása évente egy összegben történik, az elszámolás egysége lakossági pincetároló rekesz. Az újonnan kötendő bérleti szerződések esetén a bérleti díj összege egységesen 550,- Ft/m2/év + ÁFA. A bérleti díj minden év május 1. napján automatikusan megemelkedik az előző évi fogyasztói árindex 100%-ával.

(2) A lakossági tárolásra szolgáló, rekeszekkel osztott pincehelyiségeken fennálló bérleti jogviszony más bérlő általi folytatásához hozzájárulás adható abban az esetben, ha a bérlő az éves bérleti díjnak megfelelő, vissza nem térítendő összeget megfizet a bérbeadó részére. (3) Az Önkormányzat tulajdonát képező, külterületen lévő pincehelyiségeket nem mezőgazdasági célra természetes személy vagy átlátható szervezet számára is bérbe lehet adni.

(4) A bérbeadásról 1 évet meg nem haladó időtartam esetén a Polgármester, 1-3 évig terjedő időtartamra a Városgazdálkodási Bizottság, 3 évet meghaladó időtartam esetén a Közgyűlés dönt. A döntéshozó döntésében meghatározza a : a) a bérlő kiválasztásának módját, b) a bérleti jogviszony időtartamát, c) a fizetendő bérleti díjat,

51

d) az ingatlanon végezhető tevékenységet. IX. Fejezet Mezőgazdasági hasznosítású ingatlanokkal kapcsolatos szabályok 33. §

(1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő azon közterületnek nem minősülő ingatlanokat, ingatlanrészeket, elsősorban beépítetlen területeket, amelyek átmenetileg, vagy véglegesen más módon nem hasznosíthatóak és amelyek nem felelnek meg az erdő- és mezőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (továbbiakban: Földforgalmi tv.) 5. § 17. pontjában meghatározott mező-, illetve erdőgazdasági föld fogalmának, mezőgazdasági célra is lehet hasznosítani. Ezen ingatlanok használatára maximum 5 évig terjedő időszakra köthető használati szerződés azzal a kikötéssel, hogy azt közösségi célú igénybevétel esetén a használó azonnali hatállyal kártalanítási igény nélkül köteles az Önkormányzat rendelkezésére bocsátani. (2) Ingatlanok esetén a bérlő kiválasztása versenyeztetési eljárás útján történik. A használat jogát az a természetes személy vagy átlátható szervezet pályázó nyeri el, aki összességében a legelőnyösebb ajánlatot teszi. (3) Ingatlanrészek mezőgazdasági célra történő hasznosítása a szomszédos ingatlan tulajdonosa részére történhet bérleti jogviszony keretében. Ebben az esetben a hasznosítás versenyeztetési eljárás mellőzésével történhet, amennyiben kizárólag egy használó részére biztosítható az ingatlanrész használata.

(4) Versenyeztetési eljárás mellőzésével biztosítható az ingatlan, illetve az ingatlanrész további használata annak bérlője számára az alábbi feltételek egyidejű fennállása esetén: a) a bérlő a bérleti szerződés meghosszabbítására irányuló szándékáról még bérleti jogviszonyának fennállása alatt tájékoztatja az Önkormányzatot, b) a már meglévő bérleti szerződéséből eredő valamennyi kötelezettségének eleget tett, c) a már meglévő bérleti szerződéséből eredő tartozása az Önkormányzat felé nem áll fenn.

(5) Versenyeztetési eljárás mellőzésével biztosítható az ingatlan, illetve az ingatlanrész további használata annak korábbi bérlője számára abban az esetben, ha bérleti szerződése 2012. szeptember 30. és 2015. december 31. közötti időszakban szűnt meg és a szerződés megszűnése, valamint az új szerződés megkötése között eltelt időszakban az ingatlan, illetve ingatlanrész használatáért az Önkormányzat részére használati díjat fizetett és ebből eredő tartozása az Önkormányzat felé nem áll fenn. (6) Versenyeztetési eljárás mellőzésével biztosítható az ingatlan, illetve az ingatlanrész használata annak új bérlője számára az alábbi esetekben: a) az ingatlan, illetve ingatlanrész bérlője és annak leendő bérlője teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglaltan megállapodnak az ingatlanra, illetve ingatlanrészre vonatkozó bérleti jog átadásáról vagy 52

b) amennyiben a korábbi bérlő ingatlanra, illetve ingatlanrészre vonatkozó bérleti szerződése 2012. szeptember 30. és 2015. december 31. közötti időszakban szűnt meg és a szerződés megszűnését követően az Önkormányzat részére használati díjat fizetett, amelyből eredő tartozása az Önkormányzat felé nem áll fenn, az ingatlan, illetve ingatlanrész leendő bérlőjével teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglaltan megállapodnak az ingatlanra, illetve ingatlanrészre vonatkozó bérleti jog átadásáról. c) a bérlő az ingatlant rendeltetésszerűen művelte, földhasználati vagy haszonbérleti díj és egyéb, a bérleti jogviszonnyal összefüggésben keletkezett tartozása az Önkormányzat felé nem áll fenn; d) a bérlő az Önkormányzat részére egyösszegű, egyszeri díjat fizet, amelynek összege megegyezik az átadás évében aktuális bruttó bérleti díj ötszörösével; a Ptk. 8:1. § (1) bekezdésé 2. pontja szerinti hozzátartozók közötti, az a) pontban meghatározott megállapodás alapján történő átadás mentes a jelen pont szerinti díjfizetési kötelezettség alól;

(7) A versenyeztetési eljárást az 1. mellékletben foglalt szabályok figyelembe vételével kell lebonyolítani.

(8) Mezőgazdasági hasznosításra nem adható bérbe az a terület, amelynek ilyen célú hasznosítása jogszabályi, hatósági, vagy a vonatkozó településrendezési tervek előírásaiba ütközik. 34. §

(1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő, a Földforgalmi tv. 5. § 17. pontja alapján mező-, vagy erdőgazdasági hasznosítású földnek minősülő ingatlanok (továbbiakban: termőföld) vonatkozásában az ingatlanok elidegenítésének és vásárlásának szabályairól rendelkező XII. fejezet rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha jelen fejezet másként nem rendelkezik. (4) Az erdő művelési ágú földrészletekkel kapcsolatban az Önkormányzatot, mint tulajdonost megillető vadászati joggal kapcsolatos jogokat az Önkormányzat nevében a Polgármester gyakorolja. 35. §

(1) Az Önkormányzat tulajdonát képező termőföldet elsősorban haszonbérlet vagy rekreációs célú földhasználat útján kell hasznosítani. (2) Haszonbérleti vagy rekreációs célú földhasználati jogviszony csak határozott időre, haszonbérlet esetén legfeljebb 10 éves időtartamra, rekreációs célú földhasználat esetén legfeljebb 5 éves időtartamra jöhet létre. (3) Mezőgazdasági hasznosítású ingatlanok haszonbérbe-, illetve használatba adásakor a Közgyűlés által határozatban megállapított haszonbérleti, illetve földhasználati díjat kell alkalmazni.

53

(4) Azon ingatlanokra, amelyekre vonatkozóan a szerződéskötés idején érvényben lévő településrendezési tervi előírások olyan szabályozást tartalmaznak, amely az ingatlannak a szerződés lejártát megelőzően történő közösségi célú igénybevételét vagy felértékelődését valószínűsíti, csak olyan szerződés köthető, mely a tulajdonos rendelkezési jogát nem korlátozza. (5) Haszonbérleti vagy rekreációs célú földhasználati jogviszony esetén a haszonbérlő, illetve a földhasználó az ingatlanon évelő növényzet és ültetvény telepítésére, valamint ideiglenes és végleges jellegű felépítményt létesítésére kizárólag a tulajdonos előzetes hozzájárulásával jogosult.

(6) Haszonbérleti vagy rekreációs célú földhasználati jogot - a (8)-(10) bekezdésben meghatározott esetkör kivételével - versenyeztetési eljárás keretében lehet elnyerni. (7) A versenyeztetési eljárást az 1. mellékletben foglalt szabályok figyelembe vételével kell lebonyolítani.

(8) Versenyeztetési eljárás mellőzésével lehet haszonbérleti jogot biztosítani a korábbi haszonbérlő, valamint annak a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott hozzátartozója javára az alábbi feltételek egyidejű fennállása esetén: * a haszonbérlő haszonbérleti jogviszonyát meg kívánja hosszabbítani vagy azt hozzátartozója javára át kívánja adni és erre vonatkozó szándékáról még jogviszonyának fennállása alatt értesíti az Önkormányzatot, az ingatlant rendeltetésszerűen használja, valamint haszonbérleti díj-tartozása az Önkormányzat felé nem áll fenn,a haszonbérleti szerződés meghosszabbítása esetén az ingatlanra vonatkozó haszonbérleti jogviszonyának időtartama a hosszabbítással együtt nem haladja meg a 20 évet, * amennyiben a haszonbérlő szervezet, abban az esetben az Nvt. 3. § (2) bekezdésében meghatározott módon nyilatkozatot tesz. (9) Versenyeztetési eljárás mellőzésével biztosítható az ingatlanra, illetve ingatlanrészre további haszonbérleti jog annak korábbi haszonbérlője számára abban az esetben is, ha haszonbérleti szerződése 2012. szeptember 30. és 2015. december 31. közötti időszakban szűnt meg és a szerződés megszűnése, valamint az új szerződés megkötése között eltelt időszakban az ingatlan, illetve ingatlanrész használatáért az Önkormányzat részére használati díjat fizetett és ebből eredő tartozása az Önkormányzat felé nem áll fenn.

(10) Versenyeztetési eljárás mellőzésével lehet új, haszonbérleti jogviszony esetében legfeljebb 10 éves, rekreációs célú jogviszony esetében legfeljebb 5 éves időtartamra szóló haszonbérleti vagy rekreációs célú jogviszonyt létesíteni az alábbi feltételek egyidejű fennállása esetén: a) a haszonbérlő vagy földhasználó és a leendő haszonbérlő vagy földhasználó írásban, teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglaltan megállapodnak az ingatlanra vonatkozó haszonbérleti vagy földhasználati jog átadásáról, vagy a haszonbérlő vagy földhasználó írásban, teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglaltan lemond az ingatlanon fennálló haszonbérleti vagy földhasználati jogáról a leendő új haszonbérlő vagy földhasználó javára; 54

b) a haszonbérlő vagy földhasználó az előző pontban meghatározott átadó vagy lemondó nyilatkozatát még az ingatlanra vonatkozó haszonbérleti vagy rekreációs célú földhasználati jogviszonyának fennállása alatt teszi meg, c) az új bérlő vagy földhasználó természetes személy vagy átlátható szervezet, mely szervezet ezt az Nvt. 3. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben az ott előírt cégszerűen aláírt nyilatkozattal igazolja; d) az a) pontban meghatározott okiratban rendelkezni szükséges az ingatlanon található, a haszonbérlő vagy földhasználó által jogszerűen létesített felépítményeknek és ültetvényeknek a leendő új haszonbérlő vagy földhasználó részére történő átruházásáról vagy a javára történő lemondásról is; e) a haszonbérlő vagy földhasználó az ingatlant rendeltetésszerűen művelte, földhasználati vagy haszonbérleti díj és egyéb, a földhasználati vagy haszonbérleti jogviszonnyal összefüggésben keletkezett tartozása az Önkormányzat felé nem áll fenn; f) a haszonbérlő vagy földhasználó az Önkormányzat részére egyösszegű, egyszeri díjat fizet, amelynek összege megegyezik az átadás évében aktuális bruttó földhasználati vagy haszonbérleti díj ötszörösével; a Ptk. 8:1. § (1) bekezdésé 2. pontja szerinti hozzátartozók közötti, az a) pontban meghatározott megállapodás alapján történő átadás mentes a jelen pont szerinti díjfizetési kötelezettség alól; g) a Polgármesteri Hivatal Vagyongazdálkodási Csoportjához a haszonbérlő vagy földhasználó írásos kérelmet terjeszt elő, amelyhez mellékeli az a) és c)d) pontban meghatározott tartalmú okiratot is; h) az új bérleti vagy földhasználati jogviszonyban a fizetendő induló földhasználati vagy haszonbérleti díj mértéke a Közgyűlés által megállapított, szerződéskötéskor hatályos díjmértékekhez igazodik.

(11) Versenyeztetési eljárás mellőzésével lehet új, legfeljebb 10 éves időtartamra szóló haszonbérleti jogviszonyt létesíteni abban az esetben is, amennyiben a korábbi haszonbérlő ingatlanra, illetve ingatlanrészre vonatkozó bérleti szerződése 2012. szeptember 30. és 2015. december 31. közötti időszakban szűnt meg és a szerződés megszűnését követően az Önkormányzat részére használati díjat fizetett, amelyből eredő tartozása az Önkormányzat felé nem áll fenn és az ingatlan, illetve ingatlanrész leendő bérlőjével teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglaltan megállapodnak az ingatlanra, illetve ingatlanrészre vonatkozó haszonbérleti jog átadásáról.

(12) Rekreációs célú földhasználat esetén versenyeztetési eljárás mellőzésével lehet új földhasználati jogot biztosítani a korábbi földhasználó, valamint az általa megjelölt személy részére, amennyiben a korábbi jogviszony fennállta idején az ingatlant rendeltetésszerűen, valamint jogszabályban meghatározottak szerint használta, valamint a földhasználati díjat maradéktalanul megfizette, továbbá amennyiben a használó természetes személy vagy átlátható szervezet, mely szervezet ezt az NVt. 3. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben az ott előírt cégszerűen aláírt nyilatkozattal igazolja. E paragrafus rendelkezései csak abban az esetben alkalmazhatóak, amennyiben a korábbi földhasználó és a leendő földhasználó a (8) bekezdés a) - g) pontjában foglalt feltételeknek eleget tesz. 36. § 55

(1) Az Önkormányzati tulajdonú, mezőgazdasági célú külterületi ingatlanokra a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, valamint a tulajdonos engedélyével létesített épületek vagy építmények elhelyezésére szolgáló területre földhasználati jog biztosítható.

(2) A földhasználati jogért egyszeri földhasználati díj fizetendő. A földhasználati díj mértéke az ingatlan forgalmi értékének 100%-a. A forgalmi érték megállapítására a 7. § (6) bekezdésének rendelkezései az irányadóak. A fizetendő díjat az épület vagy építmény által elfoglalt és az építési engedélyezési dokumentációban meghatározott szerkezettel növelt bruttó alapterülettel kell számolni. (3) Földhasználati jog legfeljebb az önkormányzati tulajdonú területen elhelyezett épület vagy építmény fennállásának idejére biztosítható. (4) Nem köthető földhasználati szerződés olyan ingatlanokra, amelyekkel kapcsolatban a szerződés megkötése idején érvényben lévő településrendezési terv attól eltérő előírásokat tartalmaz.

(5) A földhasználati jog létesítésével, a földhasználati szerződés megkötésével, ingatlan nyilvántartási átvezettetésével kapcsolatos mindennemű költség a földhasználót terheli. 37. §

(1) Az önkormányzati tulajdonú termőföld esetében akkor köthető értékarányos földcsere szerződés, ha az a város birtok összevonási törekvéseit szolgálja, vagy a tulajdoni és használati viszonyok rendezése érdekében történik. (2) A földcsere szerződés előtt a cserélendő ingatlanok forgalmi meghatározására a 6. § (2) bekezdés a) és b) pontban foglaltak az irányadóak.

értékének

(3) A termőföldet érintő ingatlancsere esetében a jogügyletről a 7. § (5) bekezdésben meghatározott döntéshozó jogosult dönteni a csere tárgyát képező ingatlanok egyedi nettó forgalmi értékének figyelembe vételével. 38. §

(1) Az önkormányzat a termőföldet annak haszonbérlője vagy földhasználója részére versenyeztetési eljárás nélkül, forgalmi értéken értékesítheti.

(3) Az Önkormányzat tulajdonát képező termőföld elidegenítéséről és vásárlásáról, valamint annak módjáról és a kiírás feltételeiről a 7. § (5) bekezdésében meghatározott döntéshozó dönt. (4) Azon ingatlanok amelyeket haszonbérleti vagy földhasználati jog nem terhel versenyeztetési eljárás során értékesíthetők. X. Fejezet

Ingatlan hasznosítás 56

39. §

(1) A VII-IX. Fejezetek hatálya alá nem tartozó önkormányzati tulajdonú ingatlanok hasznosítása esetén az ingatlan használata után fizetendő minimális díjat a Közgyűlés határozatban állapítja meg, melyet évente felülvizsgálhat.

(2) A hasznosítási szerződés megkötéséről és tartalmáról a 7. § (2) bekezdésében meghatározott összeghatárok figyelembevételével az ott meghatározott döntéshozó dönt a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott forgalmi értékhatáron belül, az ezt meghaladó értékhatár fölött minden esetben kötelező versenyeztetési eljárás lefolytatása kivéve, ha törvény a versenyeztetés mellőzését lehetővé teszi. (3) A hasznosítási szerződés megkötéséhez minimálisan a következőkről kell döntést hozni: 1. a hasznosító kiválasztásának módjáról, 2. a hasznosításra átadás időtartamáról, 3. a hasznosító által minimálisan fizetendő díj mértékéről, és annak évente történő változtatásának módszeréről, 4. a hasznosítótól elvárt felújítási és karbantartási igényről, 5. az ingatlanban folytatható tevékenység meghatározásáról.

(4) Az ingatlanon épület, építmény a tulajdonos előzetes hozzájárulásával helyezhető el. A hozzájárulás feltétele, hogy felek előzetesen megállapodjanak a felépítmény sorsáról, a bérleti szerződés megszűnése vagy felbontása esetén. 40.§

Belterületi építési telekre földhasználati szerződés köthető az alábbiak szerint:

a) a földhasználati szerződés időtartama maximum 100 évre, vagy az épület, építmény fennállásáig tarthat; b) a földhasználati jog odaítélésére az ingatlan-elidegenítés szabályait kell alkalmazni; c) a földhasználati díjat egy összegben kell megfizetni a szerződés megkötésekor; d) kivételt képez a versenyeztetési eljárás alól, ha már meglévő felépítmény található a telken. Ebben az esetben annak tulajdonosával kell a szerződést megkötni. XI. Fejezet Jogcím nélküli használat 41. §

(1) Önkormányzati ingatlant jogcím nélküli használó, a jogosult felszólításától számított 8 napon belül köteles a helyiséget kiüríteni és az Önkormányzatnak visszaadni.

(2) A jogcím nélküli használó, a jogcím nélküli használat kezdetétől a jogosult részére, a használat ellenértékeként, a korábban a helyiségen fennálló bérleti jog, bérleti jogviszony 57

alapján fizetendő bérleti díjjal azonos mértékű, ennek hiányában a piaci bérleti díjnak megfelelő összegű használati díjat köteles fizetni.

(3) A használati díj mértéke 6 hónap elteltével a kétszeresére, 1 év elteltével háromszorosára emelkedik. XII. Fejezet

Az ingatlanok elidegenítésének és vásárlásának szabályai 42. §

(1) Az Önkormányzat tulajdonát képező, forgalomképes ingatlanok elidegenítése versenyeztetéssel, kivételes esetben közvetlen értékesítéssel történhet természetes személy vagy átlátható szervezet részére. (2) Mezőgazdasági ingatlan rekreációs célra történő elidegenítése versenyeztetés vagy közvetlen értékesítés útján történhet.

(3) Zártkörű versenyeztetési eljárás folytatható le a 19. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben. (4) A közvetlen értékesítés esetei – az Nvt-ben és a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott versenyeztetési értékhatárt meg nem haladó bruttó forgalmi értéken belül – az alábbiak: 1.

2.

A Közgyűlés döntése alapján: a) a város életét jelentősen befolyásoló ingatlanértékesítés. A döntéshez minősített szavazattöbbség szükséges, b) a szociális lakásépítésre kijelölt telkek elidegenítése, a Városi Szociális és Családügyi javaslata alapján, c) a felépítmény tulajdonosának kérelmére az önkormányzat telkén nem önkormányzati tulajdonú, de jogszerűen épített nem ideiglenes jellegű felépítmény alatti telek értékesítése, d) vagyontárgyak gazdasági társaságokba apportálása, e) Eger Megyei Jogú Város vállalkozásfejlesztési és befektetés-támogató programjáról szóló önkormányzati rendelet szerint a támogatott vállalkozás ingatlan vásárlása, f) külső ajánlat beérkezése, g) rekreációs célra történő ingatlanértékesítés.

A Városgazdálkodási Bizottság döntése alapján: a) a jogerős bírósági ítélet végrehajtása vagy peren kívüli és perbeli egyezség megkötése érdekében, b) önálló építési teleknek nem minősülő telekértékesítés, c) ingatlancsere esetén, beleértve a tulajdonjog, bérleti jog cserét is, d) kisajátításnál csereingatlan biztosítása, 58

e) jogszabály szerinti kisajátítási ok fennállása esetén csereingatlan biztosítása, f) ha a vevőt az ingatlan tulajdonjogának megszerzésére irányuló kizárólagos jogosultság illeti meg.

(5) Az önkormányzati vagyon ingyenes átruházásáról kizárólag a Közgyűlés dönthet minősített szavazattöbbséggel.

(6) Ha az ingatlanvagyon tulajdonjogáról az Önkormányzat vagy intézménye javára mondtak le, a tulajdonszerzési nyilatkozatra a 7. § (2) bekezdésben megfogalmazott értékhatárok szerinti döntéshozó jogosult. (7) Nem fogadható el olyan ingyenes felajánlás, amelynek ismert terhei elérhetik vagy meghaladják a felajánlott vagyon forgalmi értékét. 43. §

Ingatlanvásárlásról a 7. § (2) bekezdésében meghatározott értékhatárok, mezőgazdasági hasznosítású ingatlanok esetén a 7. § (5) bekezdésében meghatározott értékhatárok szerint meghatározott döntésre jogosult dönt. 44. §

Ingatlanvásárlással és értékesítéssel ingatlanközvetítő is megbízható. XIII. Fejezet

Ingóságok elidegenítésének, megszerzésének valamint hasznosításának szabályai 45.§

(1) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingóságok elidegenítéséről a 7. § (6) bekezdésében megfogalmazott értékhatárok szerint a Polgármester, a Városgazdálkodási Bizottság, vagy a Közgyűlés jogosult dönteni.

(2) Az intézményi tulajdonban lévő ingóság értékesítéséből származó bevétel az Önkormányzat intézményének költségvetését illeti meg. Az 5 millió Ft egyedi forgalmi értékhatárt elérő ingóság értékesítéséből származó bevétel akkor illeti meg az intézmény költségvetését, ha a döntéshozó másként nem dönt. (3) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingó vagyon hasznosítására természetes személlyel vagy átlátható szervezettel hasznosítási szerződés köthető az 7. § (6) bekezdésében meghatározott összeghatárok figyelembevételével. XIV. Fejezet

A gazdasági társasági tulajdon létrehozásának, elidegenítésének, vásárlásának, valamint a tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályai 59

46. §

(1) A társasági jog hatálya alá tartozó önálló gazdasági társaság alapításáról, már létrejött gazdasági társaságban történő üzletrész, részvény megvásárlásáról, vagy eladásáról az Nvt. előírásainak megfelelően a Városgazdálkodási Bizottság és az illetékes szakbizottság véleményezése után a Közgyűlés dönt.

(2) Az elővételi jog gyakorlásáról a) 50%-ot meghaladó tulajdonosi részarány vagy 20 millió forintot meghaladó üzleti érték esetén a Közgyűlés dönt, b) 10-50% közötti tulajdonosi részarány vagy 5-20 millió forint közötti üzleti érték esetén a Városi Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság tájékoztatása mellett a Városgazdálkodási Bizottság dönt, c) A 10%-ot el nem érő tulajdonosi részarány, vagy 5 millió forintot el nem érő üzleti érték esetén a Polgármester dönt. (3) A vállalkozást az Önkormányzat alapításkor ellátja a tevékenységi körének ellátásához szükséges induló vagyonnal. A vállalkozás gondoskodik a rábízott vagyon és más eszközök gazdaságos felhasználásáról és gyarapításáról, kötelezettségeiért a rábízott vagyonával maga felel.

(4) A vállalkozásba fektetett vagyonnal az alapítói célkitűzést biztosító, vagy a legnagyobb hozamot, vagyongyarapítást biztosító módon kell gazdálkodni. (5) Az Önkormányzat vállalkozása a kötelező és önként vállalt feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Az Önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(6) Az apport tárgyának és értékének meghatározására a 7. § (2) bekezdésében meghatározott értékhatárok mellett az ott megnevezett döntéshozó jogosult. Ingatlanforgalmi szakvélemény készítése a 6. § (2) bekezdés a) és b) pontja előírásai szerint szükséges könyvvizsgáló bevonásával. 47. §

(1) A Közgyűlés a Ptk. alapján a tulajdonosi jogok gyakorlását a következőkben határozza meg.

(2) Az alábbiakban felsorolt ügyek az egyszemélyes gazdasági társaságok esetében a Közgyűlés hatáskörébe tartoznak. A többségi önkormányzati tulajdonban lévő többszemélyes gazdasági társaságok esetében a Közgyűlés döntése szükséges arról, hogy a társaság közgyűlésén az alábbi ügyekben Eger Megyei Város Önkormányzatának képviselője milyen javaslatokat tegyen, vagy milyen döntési alternatívákat támogasson: 1. 2. 3. 4.

gazdasági társaság alapítása, alapító okirat elfogadása, alapító okirat módosítása, társasági szerződés elfogadása, társasági szerződés módosítása vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok könyvvizsgálók megválasztása, 60

5.

6. 7.

8. 9.

vezető tisztségviselő visszahívása, megbízatásának meghosszabbítása valamint a munkáltatói jogok gyakorlása, a felügyelő bizottság tagjai, valamint a könyvvizsgáló megbízatásának meghosszabbítása, visszahívása, a vezető tisztségviselők díjazásának és prémiumfeladatainak meghatározása, a prémiumfeladatok teljesítésének értékelése, a könyvvizsgáló, valamint a felügyelő bizottság elnöke és tagjai díjazásának meghatározása, az ügyvezető, a felügyelő bizottsági tagok, valamint a könyvvizsgáló ellen kártérítési igények érvényesítése,

számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést, előtársasági beszámoló elfogadása, 10. éves üzleti terv elfogadása, az éves üzleti terv I. negyedéves, féléves, valamint az I-III. negyedéves teljesítéséről készült beszámolók elfogadása 11. pótbefizetés elrendelése és visszatérítése, 12. osztalékelőleg és osztalék fizetésének elhatározása, 13. üzletrész felosztásához való hozzájárulás, és az üzletrész bevonásának elrendelése, 14. elővásárlási jog gyakorlása a társaság által 15. elővásárlásra jogosult személy kijelölése, az üzletrész kívülálló személyre történő átruházásánál a beleegyezés megadása, 16. törzstőke emelés esetén a tagok elsőbbségi jogának kizárása, 17. törzstőke emelés során az elsőbbségi jog gyakorlására jogosultak kijelölése, 18. törzstőke felemelésekor, vagy az elsőbbségi jog gyakorlása esetén a törzsbetétek arányától való eltérés megállapítása 19. törzstőke leszállításakor a törzsbetétek arányától való eltérés megállapítása, 20. olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével vagy azok közeli hozzátartozójával, élettársával köt, 21. a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása, 22. a társaság több évre szóló stratégiai tervének jóváhagyása, 23. azon társaságok esetében, ahol az Önkormányzat többségi befolyással rendelkezik a további gazdálkodó szervezet alapításához vagy megszüntetéséhez történő hozzájárulás, 24. azon társaságok esetében, ahol az Önkormányzat többségi befolyással rendelkezik más gazdálkodó szervezetben részesedés megszerzéséhez vagy átruházásához történő hozzájárulás. 25. egyszemélyes társaságok esetében a Ptk 3:109. § (4) bekezdésében meghatározottak alapján a társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozó ügyekben a Közgyűlés írásban határoz és a döntés az ügyvezetéssel való közléssel válik hatályossá.

(3) A Polgármester vagy az általa írásban megbízott gyakorolja a döntési hatásköröket a (2) bekezdésben nem szabályozott esetekben.

(4) Ha a társaság legfőbb szerve, az e § szerinti döntéshozó által előzetesen nem tárgyalt kérdésekben kíván dönteni, úgy az Önkormányzat képviselőjének az érintett napirend 61

elhalasztását kell kérni, kivéve, ha a társaság legfőbb szerve az utólagos önkormányzati jóváhagyást a társasági döntés érvényességi feltételeként elfogadja.

(5) Az önkormányzati tulajdonrésszel működő gazdasági társaságokban a tulajdonosi képviseletet a Polgármester vagy az általa megbízott személy látja el, azzal, hogy döntésének kialakítására az e § szerinti döntési hatáskörök az irányadók. (6) A nettó 10 millió Ft-ot meghaladó forgalmi értékű ingatlanoknak nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság rendelkezésére bocsátására az Önkormányzat társasági részesedésének mértékétől függetlenül csak az Önkormányzat érdekeit megfelelően biztosító garanciák mellett kerülhet sor. Az ingatlanok forgalmi értékének meghatározása során több ingatlant érintő apportálás esetén a rendelet együttértékesítésre vonatkozó 7. § (7) bekezdésének rendelkezései megfelelően irányadóak. XV. Fejezet A vagyongazdálkodás tervezése

1. cím A vagyongazdálkodás irányelvei 48. §

(1) A Közgyűlés a vagyon működtetésének tervezhetősége érdekében középtávú vagyongazdálkodási irányelveket fogad el.

(2) Az irányelvek tartalmazzák a vagyon forgalomképességének megfelelő bontásban az Önkormányzat vagyonának kezelésére, hasznosítására, értékesítésére, gyarapítására vonatkozó aktuális célkitűzéseket. 2. cím A finanszírozási műveletek szabályai 49. §

(1) Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala az Önkormányzat fizetési számláin lévő átmenetileg szabad pénzeszközeinek hasznosítását az adott évre vonatkozó önkormányzati költségvetési rendelet szabályozza. (2) Az Önkormányzat az (1) bekezdésben foglalt tranzakciókkal összefüggésben a számlavezetőn kívül más pénzintézetnél is számlát nyithat.

(3) Az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv a fizetési számláján lévő szabad pénzeszközeit betétként kizárólag a számlavezető pénzintézetnél a fizetési számlához kapcsolódó alszámlán kötheti le. (4) Az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv értékpapírt nem vásárolhat. 62

(5) Az Önkormányzat a finanszírozási műveletek alakulását a költségvetés végrehajtásáról szóló féléves, I-III negyedéves tájékoztatóban és az éves beszámolóban bemutatja. (6) A kötelezettségvállalási, utalványozási, pénzügyi ellenjegyzési vagy az e rendeletben nem szabályozott egyéb kérdésekben az Önkormányzat költségvetéséről, végrehajtásának rendjéről szóló rendelkezései, valamint az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek Polgármesteri Hivatal belső szabályzataiban foglaltak az irányadóak. XVI. Fejezet Vagyon-nyilvántartás, mérleg, leltár 50. §

(1) A vagyonleltár az Önkormányzat tulajdonában a költségvetési év zárónapján meglévő vagyon kimutatása. (2) A vagyonleltárban kötelezettségeket is.

szerepeltetni

kell

az

önkormányzati

vagyont

terhelő

(3) A vagyonleltár az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes, valamint üzleti vagyon bontásban, az egyes vagyoncsoportokon belül:

a) az ingatlanokat és vagyoni értékű jogokat tételesen, b) az ingó vagyontárgyakat vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti értékben, c) az értékpapír, üzletrész vagyont, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, tételesen és névértéken d) a vagyontárgy elsődleges rendeltetése szerinti közfeladat megjelölésével tartalmazza.

(4) A vagyonleltár alapján összeállított vagyonmérleget beszámolóhoz csatolva a Közgyűlésnek be kell mutatni.

az

éves

költségvetési

(5) Az önkormányzati vagyonkimutatás a jogszabályi előírások szerint kerül kialakításra a zárszámadás mellékleteként. (6) A vagyonleltárak elkészítéséért az intézmények vezetői, vagy a vagyonkezeléssel megbízott szervezetek vezetői a felelősek.

(7) A vagyonleltár alapját képező nyilvántartás folyamatos vezetéséről, a vagyonleltár összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről a jegyző gondoskodik. (8) A intézményvezető felel:

a) a vagyonnyilvántartás folyamatos vezetéséért, 63

b) az ingatlan kataszter és az ingatlanokról vezetett kataszteri napló folyamatos vezetéséért, c) a vagyonnyilvántartásnak a számvitellel, a földhivatali nyilvántartással, az önkormányzati intézmények nyilvántartásával és a természetbeni állapottal való egyezőségéért és hitelességéért.

(9) A törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani.

(10) A intézményvezető köteles a vagyonleltár folyamatos karbantartásáról gondoskodni. 51. §

(1) Az ingatlan valós állapotában, értékében bekövetkezett változást, új ingatlan létrejöttét, vagy a vagyonban bekövetkezett csökkenést, az adott vagyontárgy kezelője, üzemeltetője, az Önkormányzat intézménye, a Polgármesteri Hivatal érintett szervezeti egységei, valamint az Önkormányzat megbízásából eljáró vagyonkezelő, vagy beruházó, a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül a változást dokumentáló okirat másolatának, valamint az okirat alapján kitöltött módosító adatlap csatolásával együtt köteles jelenteni az ingatlan kataszter vezetésével megbízott Vagyongazdálkodási Csoportnak és a Gazdasági Irodának. (2) Az ingatlan kataszteren a változást annak bekövetkezésétől számított legfeljebb 30 napon belül kell a nyilvántartáson átvezetni. XVII. Fejezet

Záró rendelkezések 52. §

(1) Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló 6/20012. (II.24.) önkormányzati rendelete. Dr. Kovács Luca jegyző

Habis László polgármester

64

1. melléklet az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló 35/2015 (X.30.) önkormányzati rendelethez A versenyeztetési eljárás szabályai I. Nyilvános versenyeztetés

1. A versenyeztetési eljárás szabályzata (a továbbiakban Szabályzat) hatálya az önkormányzati tulajdonú vagyontárgyak versenyeztetés útján történő értékesítésére és hasznosítására terjed ki. A Szabályzat hatálya továbbá kiterjed a nem önkormányzati tulajdonú ingatlanok versenyeztetés útján történő értékesítésére is abban az esetben, ha a csatlakozásról és annak feltételeiről a döntéshozó jóváhagyása alapján az eljáráshoz csatlakozni kívánó ingatlan-tulajdonossal az Önkormányzat a versenyeztetési felhívás megjelentetésének időpontjáig írásbeli megállapodást köt.

2. A nyilvános versenyeztetési eljárás során valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt kell biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információk nyújtása, és az alkalmazott versenyfeltételek tekintetében. 3. A nyilvános felhívás, és a pályázati dokumentáció tartalmát úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megalapozottan tehessenek ajánlatot.

4. A eljárás során a résztvevők számára teljes nyilvánosságot kell biztosítani. Minden ajánlattevőnek joga van az eljárás során rendelkezésre álló valamennyi információhoz hozzáférni a jelen Szabályzatban meghatározottak szerint annak érdekében, hogy lehetősége nyíljon a megalapozott ajánlattételre.

5. Indokolt esetben lehetőség van zártkörű eljárás lefolytatására. A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatár fölötti esetben legalább 3 érintettnek kell egyidejűleg és közvetlenül megküldeni a pályázati felhívást. Zártkörű versenyeztetés folytatható le, ha:

a) a vagyontárgy, illetve az ellátandó feladat jellegéből adódóan a pályázati feltételeket csak bizonyos kör tudja teljesíteni b) kötelező vagy önként vállalt feladat ellátása azt szükségessé teszi. Az eljárás kiírása

6. Az eljárásra nyilvános közzététellel kerülhet sor.

7. A eljárás egyfordulós. Eredménytelen eljárás esetén a Polgármester dönthet annak újbóli, változatlan feltételek melletti lefolytatásáról. 8. A nyilvános felhívást Eger Város honlapján, továbbá lehetőség szerint a Városi Újságban, a Város Televízió képújságban, a megyei napilapban, indokolt esetben országos napilapban, vagy országos internetes oldalon, vagy az eljárásba vont ingatlanon 65

kihelyezett tájékoztató táblán és Önkormányzat hivatalos hirdetőtábláján pedig rövidített formában hirdetmény útján kell közzé tenni. 9. A nyilvános felhívásnak tartalmaznia kell: 9.1. Az eljárás kiírójának nevét, 9.2. Az eljárás célját, tárgyának megnevezését, (az ingatlan rövid bemutatása, ingó vagyontárgy esetén annak rövid bemutatása) 9.3. értékesítés esetén a legalacsonyabb nettó és bruttó eladási ár megjelölése 9.4. bérbeadás esetén: 9.4.1. az induló bérleti díj mértéke, 9.4.2. a bérleti jogviszony időtartama, 9.4.3. a helyiségben végezhető tevékenység 9.5. A pályázati dokumentáció rendelkezésre bocsátásának helye, ideje, ellenértéke. 9.6. Az eljárás időpontja, ajánlatok benyújtásának határideje. 9.7. Eredményhirdetés időpontja

10. A pályázati dokumentáció tartalma 10.1. Ingatlan vagyontárgy esetén: 10.1.1. Az ingatlan-nyilvántartási adatok: helyrajzi szám, tulajdonos, tulajdoni hányad, fekvés, utca, házszám, térmérték, az ingatlan-nyilvántartásban szereplő egyéb lényeges tények, terhek, 10.1.2. Az ingatlan közművesítettsége, tartozékai, épületnél a jellemző sajátosságok, 10.1.3. A megalapozott ajánlattételhez szükséges egyéb lényeges adatok, 10.2. ingó vagyontárgy esetén a vagyontárgy részletes leírása, 10.3. elővásárlási, előbérleti jog fennállása, hasznosítási korlátozás, 10.4. értékesítés esetén: 10.4.1. legalacsonyabb nettó és bruttó eladási ár megjelölése, 10.4.2. fizetési feltételek, pénzügyi garanciák 10.5. bérbeadás esetén: 10.5.1. a fizetendő bérleti díj, amelynek induló éves bérleti díja nem lehet alacsonyabb az érintett ingatlan aktuális forgalmi értékének 15%-ánál, 10.5.2. a bérleti díj emelkedésének szabályai, 10.5.3. a bérleti jogviszony időtartama, 10.5.4. a helyiség funkciója, alapterülete, az ott végezhető tevékenységek, 10.6. az eljárás és az eredményhirdetés helye, időpontja, 10.7. pályázati biztosíték összege, befizetésének módja, határideje 10.8. licitlépcső meghatározása 10.9. az ajánlatok értékelési szempontjai Az ajánlatok értékelési szempontja a következő lehet: a) a legmagasabb összegű vételár, vagy bérleti díj, vagy b) az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása. Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, köteles meghatározni az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat, 10.10. a vagyontárgy megtekintésének időpontja, 10.11. az Önkormányzat azon jogának fenntartása, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén jogosult az eljárás soron következő helyezettjével szerződést kötni, 66

10.12. az Önkormányzat azon jogának fenntartása, hogy az eljárást eredménytelennek nyilvánítsa, 10.13. arra vonatkozó utalás, hogy pályázati biztosíték befizetése az induló nettó legalacsonyabb áron történő ajánlattételnek minősül, 10.14. meghirdetés módja, 10.15. eredményhirdetés időpontja 10.16. ajánlati kötöttség időtartama, 10.17. egyéb kikötések, feltételek.

11. A pályázati dokumentáció ingyenesen vagy térítés ellenében bocsátható az érdeklődők rendelkezésére. A térítési díj összegét a pályázati dokumentáció előállítási, sokszorosítási költségei, ideértve az ingatlanforgalmi értékbecslés díját is, továbbá a nyilvános felhívás meghirdetésének költségei alapján a kiírási feltételek meghatározásával egyidejűleg a Városgazdálkodási Bizottság hagyja jóvá. A dokumentációt írásos kérelemre, annak kézhezvételétől számított legkésőbb 3 munkanapon belül rendelkezésre kell bocsátani. A kérelemhez csatolni kell az ellenérték megfizetéséről szóló igazolást. 12. Az eljárást a kiíró képviseletében eljáró 3 munkatárs (továbbiakban: Munkacsoport) felügyeli és hirdeti ki az eljárás eredményét egyszerű szavazattöbbséggel.

13. A résztvevők meghívásáról és az eljárás előkészítéséről a Polgármesteri Hivatal vagyongazdálkodásért felelős szervezeti egysége vagy az eljárást lebonyolító szervezet gondoskodik.

14. A kiíró képviseletében eljáró eljárásban részt vevő személy nem lehet az ajánlattevő vagy annak: 14.1. hozzátartozója, vagy közeli rokona vagy, 14.2. munkaviszony alapján közvetlen felettese vagy, 14.3.szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatottja vagy, 14.4. jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság ajánlatot tevő esetén, annak tulajdonosa vagy résztulajdonosa. 15. Az elbírálásban, döntésben részt vevő, a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni. Összeférhetetlenségi kérdésben vita esetén a Polgármester dönt. Pályázati biztosíték

16. Az eljáráson való részvétel pályázati biztosíték megfizetéséhez kötött, amely biztosítékot a kiírásban meghatározott időpontig kell az ajánlattevőnek a kiírásában meghatározottak szerint teljesítenie. A pályázati biztosíték összege bérbeadás esetén háromhavi bérleti díjnak, értékesítés esetén a forgalmi érték 10 %-ának megfelelő összeg. Bérbeadás során a pályázati biztosíték összege nyertesség esetén óvadékként a kezelőnél marad. 17. A pályázati biztosíték kamatmentesen visszajár: 17.1. a kiírás visszavonásától, 17.2. az eljárás eredménytelenségének megállapításától, 67

17.3. a nyertes ajánlattevő kivételével eredményhirdetéstől számított 15 napon belül.

az

ajánlattevők

részére

az

18. Nem jár vissza a pályázati biztosíték, ha: 18.1. a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át, vagy beszámításra kerül, 18.2. az ajánlattevő az eljárás megkezdését követően visszalép, 18.3. az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt az ajánlatát visszavonja, 18.4. a szerződésnek a felhívásban megjelölt időn belüli megkötése neki felróható, vagy az érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg. Az ajánlattétel szabályai

19. A pályázati biztosíték befizetése az induló nettó legalacsonyabb áron történő ajánlattételnek minősül.

20. Az eljárásbon olyan természetes személy és átlátható szervezet vehet részt, aki a pályázati biztosítékot a kiírásban szereplő feltételek szerint befizette, és a kiírás feltételeit elfogadja, kivéve azon természetes személyt, jogi személyt vagy jogi személyiség nélküli szervezetet, annak vezető tisztségviselőjét, képviselőjét, tulajdonosát, amely az eljárást megelőzően az Önkormányzattal szemben bármilyen jogcímen fennállt fizetési kötelezettségét nem vagy késedelmesen teljesítette, továbbá azon jogi személyt vagy jogi személyiség nélküli szervezetet, amelynek vezető tisztségviselője, képviselője és tulajdonosa megegyezik azon jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet vezető tisztségviselőjével, képviselőjével és tulajdonosával, amely a eljárást megelőzően az Önkormányzattal szemben bármilyen jogcímen fennállt fizetési kötelezettségét nem vagy késedelmesen teljesítette. Vételárra vagy bérleti díjra történő ajánlattétel esetén

21. A személyes részvétellel történő eljárás során ajánlattevő az eljárás kezdetén az alábbi dokumentumokat köteles bemutatni az eljárás vezetőjének: 21.1. személyazonosság igazolására szolgáló dokumentum, 21.2. egyéni vállalkozói igazolvány, gazdasági társaság esetén 30 napnál nem régebbi cégkivonat és aláírási címpéldány legalább egyszerű másolatban, 21.3. ha az ajánlattevő nem személyesen vesz részt az eljárásban, akkor közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt képviseleti meghatalmazása, 21.4. az Nvt. 3. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben az ott előírt cégszerűen aláírt nyilatkozat. 22. Az eljárás a Polgármesteri Hivatal vagyongazdálkodásért felelős szervezeti egységének képviselője, vagy a Polgármesteri Hivatallal a feladat ellátására vonatkozóan szerződéses jogviszonyban álló személy vagy szervezet, vagy ezek képviselője vezeti. Az eljárásba ingatlanközvetítő is bevonható. 23. Az eljárás vezetője: 23.1. számba veszi a megjelent ajánlattevőket, majd indoklással ellátott tájékoztatást ad az ajánlattételre esetlegesen nem jogosultakról. Ingatlantulajdon értékesítése esetén azt is köteles bejelenteni, ha lenne elővásárlási joggal rendelkező; 68

23.2. ismerteti az eljárásra vonatkozó legfontosabb szabályokat; felhívja a figyelmet arra, hogy amennyiben nyertes ajánlattevő nem köt szerződést, úgy a pályázati biztosítékot elveszíti és az Önkormányzat a következő legmagasabb összeget tartóval kísérli meg a szerződéskötést az általa tartott összegen; 23.3. levezeti az eljárást a kiírás szerinti licitlépcsők alkalmazásával;

24. Amennyiben az értékelés szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat, abban az esetben a pályázatok leadására határidőt kell megjelölni, melyet úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzétételének napja és a pályázatok benyújtására megjelölt határnap között a pályázók részére a megalapozott ajánlattételhez elegendő idő álljon rendelkezésre. Ebben az esetben az ajánlattevők ajánlataikat zárt borítékban, hivatalos cégszerű aláírással, az adott pályázatra utaló jelzéssel személyesen vagy meghatalmazott útján nyújthatják be. 25. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részletes és jogilag kötelező erejű nyilatkozatát: 25.1. a pályázati felhívásban foglalt feltételek elfogadására, 25.2. az általa vállalt szolgáltatásokra és kötelezettségekre, 25.3. a vételár vagy ellenszolgáltatás összegére, 25.4. az ajánlati kötöttségre vonatkozóan, 25.5 az Nvt. 3. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben az ott előírtakra vonatkozóan, 25.6. egyéb, a kiíró által meghatározott kötelezettségvállalásra. 26. Az eljárást kettő vagy több fordulóban is meg lehet hirdetni. Ilyenkor a második vagy az azt követő fordulókban az előre meghatározott és közzétett szempontok alapján az első, vagy előző forduló eredményeként kiválasztott ajánlattevők vehetnek részt.

27. Az eljáráson a legmagasabb összegű vagy a legelőnyösebb ajánlatot tevő a nyertes. Amennyiben az ajánlattevők között egyező legmagasabb ajánlat alakulna ki, akkor köteles az eljárás vezetője ezeket az ajánlattevőket külön felkérni a végső legmagasabb ajánlatra. Amennyiben az ismételt felhívásra tett végső legmagasabb ajánlatok is azonos vételárösszeget eredményeznének, akkor az azonosak között sorsolással kell meghatározni a megnyert szerződéskötési jogosultság sorrendjét. 28. Amennyiben az értékelés szempontja a legmagasabb ajánlat, abban az esetben az eredmény kihirdetésére a helyszínen azonnal sor kerül. Amennyiben az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása szükséges az eredmény kihirdetése a pályázati dokumentációban meghatározott időpontban történik. Az eljárásról jegyzőkönyvet kell felvenni.

29. Az eljárás eredménytelen, ha az értékelési szempontoknak megfelelő érvényes ajánlat nem érkezett. A szerződés megkötése

30. A Munkacsoport döntése szerinti nyertes ajánlattevővel az eredményhirdetést követően a felhívásban megjelölt időponton belül kell a szerződést megkötni, kivéve ha az értékesítendő, hasznosítandó dolgot elővásárlási vagy előbérleti jog terheli. 69

Amennyiben az ajánlattevő a vételárat banki hitel igénybevételével kívánja kiegyenlíteni, lehetőség van az ingatlanra vonatkozó előszerződés megkötésére, amennyiben a kiírás ezt a lehetőséget tartalmazza. Az előszerződésben meg kell határozni a végleges szerződés megkötésére nyitva álló határidőt. Amennyiben a határidőig a végleges szerződés megkötésére nem kerül sor, az előszerződés hatályát veszti. 31. A Munkacsoport döntése alapján amennyiben a szerződés megkötésére a meghatározott határidőn belül a nyertes ajánlattevőnek fel nem róható okból nem kerül sor, a szerződéskötési határidő legfeljebb 90 nappal meghosszabbítható.

32. Ha az értékesítendő dolgot elővásárlási jog, a hasznosítandó dolgot előbérleti jog terheli, a Ptk. és az Nvt. szabályainak megfelelően kell eljárni azzal, hogy a szerződéskötési határidő a vételi ajánlatnak az elővásárlási jogosulttal, vagy a bérleti ajánlatnak az előbérletre jogosulttal történő joghatályos közlésétől számított 30 nap elteltével kezdődik. 33. Ha a szerződés megkötésére a nyertes ajánlattevővel nem kerül sor, vagy a szerződés aláírása után a nyertes a szerződésben foglaltakat nem teljesíti, az Önkormányzat elállási jogát gyakorolja. A szerződést az eljárás második helyezettjével lehet megkötni a 30. és 31. pontban foglaltak figyelembe vételével. Elállási jog gyakorlása esetén a szerződés csak akkor köthető meg, ha az eredményhirdetéstől számítva a nyertes ajánlattevővel korábban megkötött szerződéstől való elálláskor a szerződéskötéstől számított 3 hónap még nem telt el. 34. Tulajdonjog átruházásakor ki kell kötni a tulajdonjog fenntartását a vételár teljes kiegyenlítéséig, továbbá a teljes vételár meghatározott időre történő meg nem fizetésére az elállási jogot. Eljárás eredménytelenség, vagy szerződéskötés meghiúsulása esetén

35. Amennyiben az eljárás eredménytelenül zárul, vagy a szerződéskötésre a 33. pontban foglaltak szerint sem kerül sor, a Polgármester döntése alapján a döntéshozó által korábban elfogadott feltételek mellett, a határidők pontosítása mellett további két alkalommal tartható eljárás a döntéshozó külön döntése nélkül. Az új eljáráson nem vehet részt az az ajánlattevő, akinek érdekkörében felmerült okból a szerződéskötés meghiúsult.

36. A 35. ponttól eltérően nem lakás célú helyiség bérbeadására irányuló eredménytelen eljárás esetén, új eljárás kiírása nélkül, a kiírás feltételeivel egyező feltételek mellett, köthető szerződés azzal a pályázóval, aki az eredménytelen eljárást követő 15 napon belül írásban nyilatkozik a kiírás feltételeinek elfogadásáról és szerződéskötési szándékáról, és egyidejűleg a pályázati biztosíték összegét befizeti. Ingatlan értékesítésére vonatkozó eredménytelen eljárás esetén, új eljárás kiírása nélkül, a kiírás feltételeivel egyező feltételek mellett a Polgármester jogosult költségvetési éven belül az eljárás tárgyát képező szerződés aláírására, amennyiben a jelentkező az eredménytelen eljárást követően írásban nyilatkozik a kiírás feltételeinek elfogadásáról, szerződéskötési szándékáról, és egyidejűleg a pályázati biztosítéknak megfelelő összeget szerződéskötési biztosítékként befizeti. Ezen nyilatkozat ajánlattételnek minősül a jelentkező részéről. A szerződéskötésre a 30. – 34. pont rendelkezései megfelelően alkalmazandók. 70

37. Az érintett ingatlan kezelője köteles havonta egy alkalommal a versenyeztetési eljárás keretében történő értékesítésre vagy bérbeadásra kiírt ingatlanokra vonatkozó eljárás lefolytatására. 2. melléklet az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló 35/2015 (X.30.) önkormányzati rendelethez A nem lakás célú helyiségek bérleti díjának megállapítása

1. Az üres, vagy a korábbi bérleti jogviszony, bérleti jog megszűnését követően üressé váló helyiség versenyeztetési eljárás útján történő bérbeadásakor induló bérleti díj mértékét a nem lakás célú helyiségnek a piaci viszonyokat figyelembe vevő aktuális forgalmi értéke alapján a rendelet 20. §-ában foglaltak alapján kell meghatározni a jelen mellékletben meghatározott szabályok alapján.

2. Az induló bérleti díj meghatározása szempontjából Eger Városa az alábbi övezetekre kerül felosztásra: I. övezet: Széchenyi István utca Ráckapu tértől Csiky Sándor utca kereszteződéséig, Lenkey J. u., Csiky Sándor utca Városfal utcáig, Városfal utca Eszterházy térig, Kossuth Lajos utca, Dózsa György tér, Almagyar u. 1. szám, Dobó István utca a Harangöntő utcáig, Harangöntő utca, Markhot Ferenc utca, Zalár József utca Árva köz és az ezen utcák által határolt ingatlanok

II. övezet: Tetemvár utca, Vécsey Sándor utca, Gárdonyi Géza utca, Bástya utca, Mekcsey István utca, Szarvas tér, Diófakút u. 1. szám, Kertész u. 2. szám, Frank Tivadar utca, Klapka György utca, Hatvani kapu tér, Telekessy István utca, Trinitárius utca, Törvényház utca, Vörösmarty Mihály utca, Bartalos Gyula utca kereszteződésétől Malom utcáig, Malom utca, Régi Cifrakapu utca Tetemvár utca kereszteződéséig és az ezen utcák által határolt ingatlanok. III. övezet: a II-es övezeten kívül eső Vécsey-völgy utca, Király utca Szépasszony-völgy utca határvonalától délre eső övezet. IV. övezet: II-es övezeten kívül eső Vécsey-völgy utca, Király utca Szépasszonyvölgyutca határvonalától északra eső övezet. 3. Az induló éves bérleti díj megállapítása során a rendelet 20. § (1) bekezdése szerint a helyiség övezeti besorolásától függően a helyiség aktuális forgalmi értéke 15%-ától számított negatív irányú eltérés mértéke az alábbi lehet: 3.1. I. övezet: maximum 3% 3.2. II. övezet: maximum 5% 3.3. III. övezet: maximum 7% 3.4. IV. övezet: maximum 8%

71

4. A kiírási feltételek jóváhagyása során meghatározhatók azon preferált és támogatott profilok, amelyeknek a helyiségben tervezett folytatása esetén az induló bérleti díj összegéből kedvezmény adható, továbbá meghatározhatók azon üzleti profilok is, amelyeknek a helyiségben tervezett folytatása esetén a bérlő emelt összegű bérleti díjat köteles fizetni. Ezen profilok, és az adható kedvezmények mértéke az alábbiak szerint kerülnek meghatározásra: 4.1.Preferált profilok:

4.1.1. 50% díjkedvezmény adható:

4.1.1.1. az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben meghatározott közhasznú szervezet által folytatott nem gazdaságivállalkozási tevékenység, ideértve a 2014. május 31. napjáig kiemelkedően közhasznú szervezetként nyilvántartott szervezetek által folytatott nem gazdasági-vállalkozási tevékenységet is, 4.1.1.2. az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben meghatározott egyesülési jog alapján létrejött egyesület által folytatott nem gazdasági-vállalkozási tevékenység. 4.1.2. 12 -25% díjkedvezmény adható: 4.1.2.1. Könyvesbolt 4.1.2.2. Virágbolt 4.1.2.3. Kulturális, művészeti tevékenység 4.1.2.4. Utazási iroda 4.1.2.5. Galériák, minőségi antikvitás 4.1.2.6. női, férfi szabóság 4.1.2.7. legalább órás OKJ szakképesítéssel rendelkező órásmester

4.2. Támogatott profilok: 0-12% díjkedvezmény adható: 4.2.1. Minőségi élelmiszerbolt 4.2.2. Óra és ékszerboltok 4.2.3. Exkluzív ajándéktárgy kereskedés 4.2.4. Exkluzív lakásfelszerelés 4.2.5. Parfüméria, drogária, gyógynövénybolt 4.2.6. Játékbolt 4.2.7. cipész 4.2.8. fodrász 4.2.9. többségében valódi kézműves termékeket előállító, és forgalmazó üzletek 4.2.10. exkluzív ajándékbolt 4.3. Kiemelt, 20%-kal magasabb díjat megfizetni köteles profilok: 4.3.1. Pénzintézetek, egyéb pénzügyi szolgáltatás 4.3.2. Biztosítók 4.3.3. Távközlési szolgáltatók 4.3.4. Állami szerencsejáték 4.3.5. Európai színvonalú kaszinó 72

4.3.6. Gyorsétterem 4.4. I. és II. körzetben a üzlethelységben nem folytatható.

használtruha-kereskedés

önkormányzati

tulajdonú

5. A belvárosi rehabilitáció kivitelezési munkái során érintett önkormányzati tulajdonú, bérbe adott üzlethelyiségek bérlő által írásban előterjesztett kérelme, a bérleti szerződés szerinti használata teljes egészében ellehetetlenülésének időtartamára, a kivitelezési munkálatokért felelős Egri Városfejlesztési Kft által alkalmazott műszaki ellenőr által a rendeltetésszerű használat lehetetlenülésére vonatkozó igazolása alapján, az adott időszakra vonatkozóan, 66%-os mértékű bérleti díj kedvezményben részesül. 6. A belvárosi rehabilitáció kivitelezési munkái során érintett önkormányzati tulajdonú, kereskedelmi-vendéglátóipari tevékenység ellátása céljából bérelt üzlethelyiségek bérlője írásban előterjesztett kérelmére két hónap időtartamra 50 %-os mértékű bérleti díj kedvezményben részesülhet. Amennyiben a bérlő a bérleményben kereskedelmi szálláshely szolgáltatást is végez, az 50 %-os mértékű bérleti díj kedvezményt három hónap időtartamban veheti igénybe. A bérbeadóhoz benyújtott bérleti díj kedvezményre vonatkozó kérelmeket a kivitelezési munkálatokért felelős Egri Városfejlesztési Kft. által alkalmazott műszaki ellenőr ellenjegyzéssel látja el, amellyel igazolja, hogy a bérlemény a munkaterület közvetlen környezetében található. Szavazás:

14 „igen” és 3 „tartózkodó” szavazattal, elfogadásra került.

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 35/2015.(X.30.) rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdésében kapott feladatkörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában kapott felhatalmazás alapján - a következőket rendeli el: I. Fejezet

Általános és értelmező rendelkezések 1. §

(1) Tárgyi hatálya: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának, és intézményeinek, valamint Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának vagyonkezelésében lévő ingatlanokra, ingóságokra, gazdasági társaságokban lévő tulajdonrészekre, értékpapírokra, vagyonértékű jogokra, valamint az ezekkel való gazdálkodásra.

73

(2) Területi hatálya: Eger Megyei Jogú Város teljes közigazgatási területére, a más önkormányzatok közigazgatási területén lévő, de Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában lévő ingatlanokra is. 2. §

(1) A rendelet hatálya nem terjed ki a lakás céljára szolgáló ingatlanokra, ha azok elidegenítésére, bérbeadására külön önkormányzati rendeletek szabályai szerint kerül sor. E rendelet alkalmazásában:

3. §

8. bérleti jog: bérleti jog alatt értendő: az önkormányzati tulajdonú nem lakás célú helyiségen fennálló helyiségbérleti jogviszonnyal rendelkező bérlő, kivételesen az albérlő által a bérleti díjon és az egyéb szolgáltatások díján felül az Önkormányzatnak megfizetett térítés ellenében megszerezhető vagyoni értékű jog, amely a) az ezen rendeletben foglalt feltételek teljesítése esetén forgalomképes; b) örökölhető, ide értve a 24. §-ban meghatározott valamennyi esetet is; c) a megszerzéséhez igénybe vehető pénzintézeti kölcsön hitelbiztosítékaként szolgál; d) a 189/1998. (VII.14.) számú, vagy a 119/2004. (IV.01.) számú Kgy. határozat alapján jött létre, a Bérlő legkésőbb 2009. december 31. napjáig az Önkormányzathoz benyújtott kezdeményezése alapján. 9. bérleti jogviszony: az önkormányzati tulajdonú nem lakás célú helyiségen fennálló helyiségbérleti jogviszony értendő, amely a VII. Fejezetben foglaltaknak megfelelően jön létre, és amely jogviszonyban a bérlő a bérleti díjon és az egyéb szolgáltatások díján felül az Önkormányzat részére nem fizet egyszeri ellenértéket a bérleti jog megvásárlása címén, ezért jogai és kötelezettségei a jelen rendeletben foglaltaknak megfelelően különböznek a bérleti joggal rendelkező bérlőkétől; 10. értéknövelő beruházás: a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében, a rendeltetésszerű használatbavételéig végzett tevékenység: szállítás, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés; az a ráfordítás, amely az ingatlan forgalmi értékét, állagát megóvó ráfordításokon felül növeli; 11. vadászati jog: az a vagyoni értékű jog, amely a földtulajdonjog elválaszthatatlan részeként a vadászterületnek minősülő terület tulajdonosát illeti meg. A vadászati joggal kapcsolatos jogok alatt a több személy tulajdonában lévő vadászterülethez kapcsolódó társult vadászati jog esetén az Önkormányzatot, mint tulajdonostársat megillető jogok értendőek; 12. vagyonkezelői jog: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 109. §-ában meghatározott vagyoni értékű jog. 74

13. vagyontárgyak együttes értékesítése, hasznosítása: ha a vagyon elidegenítése, vagy hasznosítása csak egyetlen természetes, vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet, vagy ezek konzorciuma részére történik. 14. közfeladat: jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat. Az önkormányzat esetében törvényben meghatározott kötelezően ellátandó, valamint a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével önként vállalt, a lakosság szélesebb körét szolgáló tevékenység. II. Fejezet A vagyonnal való rendelkezésre vonatkozó általános szabályok 1. Cím Vagyonnal való rendelkezés 4. §

(1) A rendelet alkalmazásában a vagyonnal való rendelkezésnek minősül az Önkormányzat tulajdonában álló dolog, vagy az Önkormányzatot illető vagyonelem tekintetében fennálló jog vagy kötelezettség megváltoztatása vagy megszüntetése:

n) az elidegenítés, o) a vagyon gazdasági társaságokba, alapítványok, közalapítványok részére adományozása, p) a vagyonhasznosítás, ideértve a vagyon használatba, bérbe, haszonbérbe adását, lízingszerződéssel való hasznosítását, koncesszióba, vagyonkezelésbe adását vagy onnan való kivonását, q) a vagyon megterhelése, ideértve a vagyon biztosítékul adását, zálog- és jelzálogjog, vagy szolgalmi és egyéb használati jog alapítását, használat jogának biztosítását, elidegenítési és terhelési tilalom alapítását, valamint kezesség vállalását, az Önkormányzat tulajdonán fennálló vagyonértékű jog gazdasági társaság rendelkezésére bocsátásához való hozzájárulást, r) az Önkormányzatot megillető elővásárlási-, vételi- és visszavásárlási jog gyakorlása, s) gazdasági társaságokban üzletrész, részvény alapján az Önkormányzatot megillető jog gyakorlása, t) az Önkormányzat javára más személy tulajdonában lévő vagyonon fennálló jogokkal való rendelkezés, u) vagyonszerzés, v) értékpapírral, pénzeszközökkel a költségvetési, államháztartási törvény, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvt.) és önkormányzati rendelet alapján való gazdálkodás, w) önkormányzati vagyont érintő hatósági, polgári peres eljárásban az Önkormányzatot megillető jog gyakorlása, x) közérdekű célra kötelezettség vállalásként felajánlott, vagy öröklés, lemondás esetén vagyon elfogadása, közérdekű célra kötelezettség vállalás szervezése vagy annak megtétele, y) ingatlan tulajdonjogának jogszabályon alapuló térítés nélküli átadása, átvétele, 75

z) selejtezés.

(2) A vagyonnal való rendelkezésre vonatkozó szabályokat a vagyont érintő megállapodások módosítása, kiegészítése és megszüntetése esetén is alkalmazni kell.

(3) A törzsvagyonba tartozó forgalomképtelen vagyontárgyak tételes listáját a I. Függelék, a törzsvagyonba tartozó korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak tételes listáját a II. Függelék tartalmazza. (4) Korlátozottan forgalomképesek az önkormányzati közszolgáltatások alapvető funkcióját, vagy a helyi közhatalmi feladatok ellátását szolgáló

d) a művelődési-, oktatási-, egészségügyi-, szociális-, sportfeladatokat ellátó intézmények, egyéni és társas vállalkozások használatában lévő önkormányzati vagyon, e) a közüzemi szolgáltatást végző vállalkozások használatában lévő, az alaptevékenységük ellátásához szükséges önkormányzati vagyon, a gyógy-, termál- és strandfürdők, f) a Közgyűlés és szervei, valamint hivatala elhelyezésére szolgáló épület. (5) Az ingatlanok törzsvagyoni körből történő kivonásáról a Közgyűlés határozatban dönt, amely alapján a ingatlant tartalmazó Függeléket módosítani kell.

(6) Ha az ingatlan forgalomképességében változás történik, az ingatlan új besorolását a vagyon-nyilvántartásban, az ingatlan kataszterben és a rendelet megfelelő függelékében át kell vezetni a kialakuló ingatlan-nyilvántartási állapotnak megfelelően. 5.§

Az önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezetek, valamint az önkormányzati intézmények a hozzájuk rendelt önkormányzati vagyonnal közfeladatainak ellátásának érdekében gazdálkodnak. 2. Cím Az önkormányzati vagyon értékének és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározása 6. §

(1) Az önkormányzati vagyon elidegenítésére, megterhelésére irányuló megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét meg kell határozni. (2) A forgalmi érték megállapításának módja:

döntést

h) Ingatlanok értékesítése, bérbeadása, megterhelése esetében ingatlanforgalmi szakértő által meghatározott érték 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján, kivétel ez alól az azonos adottságú ingatlanok sorozat értékesítése. i) 5 millió Ft feletti könyv szerinti értékű ingatlanok esetében, amennyiben a szakértő által a szakértői véleményében megállapított forgalmi érték az Önkormányzat 76

könyvviteli nyilvántartásában szereplő, amortizációval csökkentett nettó értéktől negatív irányba több mint 20%-os mértékben eltér, igazságügyi képesítéssel rendelkező szakértőtől kontroll szakértői véleményt kell beszerezni, melynek eredményét kell alapul venni a döntés előkészítése során. j) A várhatóan 1 millió forint nettó értéket meg nem haladó ingatlanok, vagy a várhatóan 500.000,- Ft nettó értéket meg nem haladó mezőgazdasági ingatlanok esetén a Polgármesteri Hivatal indoklással alátámasztott értékelése is elegendő. k) Ingóság esetén a vagyontárggyal azonos, vagy paramétereiben a hozzá legközelebb álló, kereskedelemben kapható dolog ára, ennek hiányában ingóforgalmi szakértő által meghatározott érték 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján, l) A tőzsdei forgalomban szereplő értékpapírok esetében az aktuális piaci ár, m) A tőzsdei forgalomban nem szereplő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a befektetési szolgáltatók által közzétett, a másodlagos piaci forgalomban kialakult ár, n) A követelések esetében az egyedi értékelés kerül alkalmazásra, kivéve a helyi adókkal és az adók módjára behajtandó köztartozásokkal kapcsolatos követelések értékvesztésének összege. Ezen követelések az adósok együttes minősítése alapján egyszerűsített értékelési eljárással kerülnek meghatározásra; vagy a kisösszegű követeléseknél az értékvesztés összege, ezen követelések nyilvántartási értékének %os mértékében kerülhet meghatározásra. 7. §

(1) A vagyontárgy értékesítése esetén a tulajdonosi jog gyakorlóját az adott vagyontárgy értékétől függően, vagy ha a hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik, a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani. A vagyontárgy részletekben történő elidegenítési szándéka esetén az értékesítést végző szerv köteles a teljes vagyontárgy értéke alapján meghatározott tulajdonosi jogok gyakorlójának hozzájáruló nyilatkozatát külön megkérni.

(2) Versenyeztetési eljárás során történő elidegenítésről, annak módjáról és a kiírás feltételeiről, valamint közvetlen elidegenítés esetén az ingatlan vételáráról d) a forgalmi értékbecslés szerint a nettó 25 millió forintot meghaladó forgalmi érték esetén a Közgyűlés, e) a forgalmi értékbecslés szerint nettó 5-25 millió forint közötti forgalmi érték esetén a Városi Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság tájékoztatása mellett a Városgazdálkodási Bizottság, f) a forgalmi értékbecslés szerint nettó 5 millió forintig terjedő forgalmi érték esetén a Polgármester dönt, (3) Az elővásárlási jog gyakorlásáról a vagyontárgy forgalmi értékétől függően a (2) bekezdésben meghatározott döntéshozó dönt.

(4) Nem lakáscélú helyiség, garázs, pincehelyiség bérbeadása esetén a bérbeadás feltételeit a Városgazdálkodási Bizottság állapítja meg.

(5) Az Önkormányzat tulajdonát képező ingatlan mezőgazdasági termelés céljára történő hasznosításáról, elidegenítéséről és vásárlásáról, valamint annak módjáról és a kiírás feltételeiről: 77

d) az 5 millió forintot meghaladó egyedi nettó forgalmi érték esetén a Közgyűlés, e) a 2,5-5 millió forint közötti egyedi nettó forgalmi érték esetén a Városi Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság tájékoztatása mellett a Városgazdálkodási Bizottság, f) a 2,5 millió forintig terjedő egyedi nettó forgalmi érték esetén a Polgármester dönt.

(6) Ingó vagyon elidegenítéséről és megszerzéséről, ha az a jóváhagyott költségvetési rendeletben nem szerepel: e) az intézmény vezetője 500 ezer Ft egyedi forgalmi értékhatárig, összesen évente 1 millió forintig, f) szakértő által megállapított forgalmi érték alapján a polgármester 500 ezer és 5 millió Ft egyedi forgalmi értékhatárok között, ha az ingó vagyon az intézmény tulajdona, egyéb esetben 5 millió Ft egyedi forgalmi értékig, g) 5-7 millió Ft egyedi forgalmi értékhatárok között a Városgazdálkodási Bizottság, h) 7 millió Ft egyedi forgalmi értékhatár felett a Közgyűlés jogosult dönteni

(7) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, vagyontárgyak együttes értéke az irányadó. A vagyontárgyak együttes értékesítésének, vagy a hasznosításának az tekintendő, ha a vagyon elidegenítése, vagy hasznosítása csak egyetlen természetes, vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet, vagy ezek konzorciuma részére történik. 8. § (1) A Polgármester a saját hatáskörében hozott jelen rendelet hatálya alá tartozó döntéséről a Városgazdálkodási Bizottságot és a Közgyűlést negyedévenként, 1 millió forint értékhatár feletti döntéséről a Közgyűlést soron következő ülésén köteles tájékoztatni. (2) Jelen rendelet hatálya alá tartozó döntéseikről a bizottságok negyedévenként kötelesek a Közgyűlést tájékoztatni.

(3) Az ingatlanok kezelésével, üzemeltetésével, használatával kapcsolatos anyagi kötelezettséggel nem járó, a tulajdonjogot nem érintő tulajdonosi jogokat a Polgármester gyakorolja, mely jogokat közterületek vonatkozásában a Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Irodájára, nem közterületi ingatlanok esetében pedig a székhely és telephely bejegyzéshez való hozzájárulás kivételével a Polgármesteri Hivatal Vagyongazdálkodási Csoportjára átruházhatja. (4) A jelen rendeletben biztosított összeghatártól függő döntés jogosultja kérheti, hogy a döntés magasabb szinten történjen meg.

(5) A jelen rendeletben biztosított összeghatártól függő döntési jogosultság esetén a magasabb szinten lévő döntési joggal rendelkezőnek joga van a döntés jogát magához vonni. (6) A bérleti díj és haszonbérleti díjtartozás, valamint a kül- és belterületi ingatlanok elidegenítéséből származó követelés részletekben történő megfizetését a Polgármester saját hatáskörben legfeljebb 6 hónap időtartamra engedélyezheti, amennyiben a bérlő vállalja a teljes tartozás Áfa tartalmának azonnali befizetését, valamint a részletfizetés 78

időtartamára a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk) 6.47. § bekezdése szerinti kamat megfizetését. III. Fejezet

Az önkormányzati vagyont érintő követelésekkel és vagyontárgyak megterhelésével kapcsolatos szabályok 1. Cím Követelésről való lemondás 9. §

(1) Az Önkormányzat azon követeléséről, amely a Költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű követelés ötszörös összegét nem haladja meg a Polgármester, a kisösszegű követelések ötszörös és harmincszoros összege között a Városgazdálkodási Bizottság, egyéb esetekben a Közgyűlés mondhat le abban az esetben, ha a követelés érvényesítése aránytalan ráfordítást eredményezne, vagy a lemondás az Önkormányzat számára a követeléssel arányos egyéb előnyt biztosít. (2) Behajthatatlannak minősített követelés leírása nem minősül követelésről való lemondásnak.

(3) A döntéshozó méltányosságot gyakorolhat: a) magánszemély esetében, ha a követelés kifizetése a kötelezett és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti, b) jogi személy és egyéb szervezet esetében, ha a követelés kifizetése gazdálkodási tevékenység ellehetetlenüléséhez vezetne. 3. Cím Az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos perbeli vagy peren kívüli egyezségkötés 10.§

Az önkormányzat vagyonát vagy követelését érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség esetén, ha a követelés, valamint az egyezségi ajánlat közötti különbség vagy teher mértéke d) nem haladja meg az 500.000 forintot, a Polgármester, e) az 500.000 forintot meghaladja, de nem haladja meg az 3 millió forintot, a Városgazdálkodási Bizottság, f) 3 millió forintot meghaladja, a Közgyűlés dönt. 11. Cím A vagyontárgyak megterhelésével kapcsolatos egyéb szabályok 11. § 79

Az önkormányzati tulajdonú vagyontárgyak fedezetül, biztosítékul adásáról, vagy olyan módon megterheléséről, ahol az alapul szolgáló megállapodásból, szerződésből a terhelés értéke megállapítható 7. § (2) bekezdése szerinti, a mezőgazdasági hasznosítású ingatlanok megterhelésére pedig a 7.§ (5) bekezdése szerinti döntéshozó az ott megjelölt értékhatárok figyelembe vételével jogosult. 12 Cím Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényen (továbbiakban. Étv.) alapuló korlátozási kártalanítások hatásköri szabálya 13. §

(1) Az Étv. rendelkezésein alapuló korlátozási kártalanítási ügyekben a kártalanítási igény jogosságáról és annak mértékéről, a 7. § (2) bekezdése szerint meghatározott döntéshozó jogosult dönteni.

(2) Ha a döntésre jogosult szerv vagy személy a kártalanítási igényt elutasítja és ezt követően a döntés felülvizsgálatára jogosult hatóság az Önkormányzatra nézve hátrányos határozatot hoz, a felülvizsgálati kérelem benyújtásáról való döntés az (1) bekezdésben meghatározott értékhatárok szerint alakul. IV. Fejezet

Az intézményi használatban lévő ingatlanok kezelésének és működtetésének szabályai 14. §

(1) A Közgyűlés az önkormányzat intézményei részére a működésükhöz szükséges vagyon használati jogát a közfeladat ellátásához szükséges mértékben biztosítja, a vagyoni eszközök hasznosításának jogát megvonhatja vagy korlátozhatja. (2) Az önkormányzat intézményei a használatukban lévő ingatlanok, ingók és egyéb javak hasznosításával az alaptevékenységet nem sértő, és kizárólag az intézmény bevételeit növelő bevételszerző tevékenységet folytathatnak. A feleslegessé váló ingó vagyontárgyak hasznosítása a selejtezési szabályzatában megfogalmazottak szerint történhet.

(3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő, átmenetileg feleslegessé vált vagy kihasználatlan ingatlanait az intézmény vezetője határozott időre, legfeljebb egy évig terjedő időtartamra jogosult bérbe vagy használatba adni, amely időtartam nem hosszabbítható meg. (4) Ingatlan, ingatlanrész ismételt, azonos szervezettel történő vagy egy évnél hosszabb, de legfeljebb ötévi időtartamra történő bérbe-, vagy használatba adásához a Városgazdálkodási Bizottság jóváhagyása szükséges. 5 éven túli időtartamra történő bérbe-, vagy használatba adásához a Közgyűlés jóváhagyása szükséges. Ingó dolog bérbe, használatba adásáról az intézményvezető önállóan dönt.

(5) Az intézményi használatban lévő vagyontárgyak hasznosításának feltétele, hogy a hasznosítás tárgyával összefüggésben az intézményt terhelő üzemeltetési, karbantartási, 80

felújítási és egyéb költségek a hasznosítás időtartamával arányosan a bevételben megtérüljenek. (6) A használó szervezetnek az önkormányzati intézmény címére történő székhely, valamint telephely bejegyzéséhez tulajdonosi hozzájárulás szükséges.

(7) Az intézmény - ha az Önkormányzat másként nem rendelkezik,- a bevételszerző tevékenységből származó eredményeit köteles visszaforgatni az alaptevékenység ellátását szolgáló kifizetések teljesítésére. (8) Az intézmény a feleslegessé vált ingó vagyontárgyait csak az Önkormányzat által fenntartott másik intézménynek adhatja át térítésmentesen.

(9) Önkormányzati intézmény elhelyezését, működését szolgáló ingatlan vagy ingatlanrész kizárólag azt követően idegeníthető el, ha az intézmény működéséhez az ingatlan használata szükségtelenné vált. V. Fejezet

Ingyenes vagy kedvezményes használatban lévő ingatlanok kezelésének és működtetésének közös szabályai 15. §

(1) Az Önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyakat Közgyűlés döntése vagy törvényi kötelezettsége alapján ingyenesen és kedvezményesen is használatba adhatja.

(2) Közfeladat ellátása céljából ingyenes használatba adott vagyontárgyra vonatkozó használati jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel, határozott időre, közcélú adományként is adható, amely adomány nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, amennyiben az megfelel az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 11. § (3) bekezdésében és 259. § 9/A. pontjában foglalt feltételeknek. (3) A használónak az ingatlan fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatban felmerülő tényleges költségeket meg kell térítenie.

(4) A használónak az Önkormányzattal írásbeli megállapodást kell kötni, amely tartalmazza a kedvezmény feltételeit, mértékét, a közüzemi díjfizetési, felújítási és karbantartási kötelezettségeket.

(5) A Közgyűlés a kedvezményes használatba adásról hozott döntésében a (3)-(4) bekezdésben meghatározottakon felül további költségként a kedvezményes használatba adás után a mindenkor hatályos adójogszabályok szerint fizetendő általános forgalmi adó összegének viselését is előírhatja a használó részére. (6) A szerződést a használatba adó az írásbeli felszólítás kézhezvételét követően 8 napon belül felmondhatja, ha e) a használó a rendelkezésére bocsátott helyiségekben nem a kedvezményes használatra jogosító tevékenységet végzi, 81

f) a használó (2) bekezdésben meghatározott költségeket nem fizeti meg, g) a használó a szerződésben vállalt, vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti, h) a használó a használt helyiségeket, a közös használatra szolgáló helyiségeket vagy területet rongálja, vagy rendeltetésükkel ellentétesen használja.

(7) A kulturális-művészeti tevékenység céljára használatba adott helyiség használója jogosult az Önkormányzat előzetes hozzájárulásával a helyiségben folytatott tevékenységét kiszolgáló vállalkozási tevékenység végzésére harmadik személlyel bérleti vagy használati szerződést kötni, abban az esetben, ha a vállalkozási tevékenység céljára bérbe vagy használatba adott ingatlanrész nem haladja meg a helyiségnek a bérlő részére bérbe adott alapterületének 25%-át. A bérlő a jelen pont szerinti bérbe vagy használatba adásból származó bevételt a kulturális-művészeti tevékenysége céljára köteles fordítani, és ennek igazolására a beszámolóját és annak közhasznúsági mellékletét az Önkormányzat részére minden évben bemutatni. Ha a bérlő a jelen pont szerinti feltételeket a bérlet vagy használatba adás időtartama alatt bármikor nem teljesíti, abban az esetben a bérlő az Önkormányzat felhívására köteles ezen jogviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetni, és ezen feltételt a megkötendő bérleti vagy használati szerződésben feltüntetni. Az Önkormányzat képviseletében a jelen pont szerinti nyilatkozatokat a polgármester jogosult megadni

(8) A hozzájárulás feltétele a használati díj hátralékmentessége, a helyiség rendeltetésszerű használata, a harmadik személy részéről az Nvt. 3. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben az ott előírt cégszerűen aláírt nyilatkozat, az átadásról szóló minden megállapodásnak a kérelemhez történő csatolása.

(9) A szerződést az Önkormányzat kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal felmondhatja, ha az ingatlan hasznosításában részt vevő bármely – a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik fél – szervezet az ingatlan hasznosítására vonatkozó szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán már nem minősül átlátható szervezetnek. VI. Fejezet

Önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódó vagyonkezelés 16. §

(1) A Közgyűlés az Önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra az Nvt. rendelkezései szerint, a (2) bekezdésben foglaltak kivételével, önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet. (2) A vagyonkezelői jog vagyonkezelői szerződéssel versenyeztetés nélkül, a Nvt-ben meghatározott szervezettel ellenérték fejében vagy ingyenesen létesíthető. A vagyontárgyak vagyonkezelésbe adása bruttó értéken - az addig elszámolt értékcsökkenéssel korrigálva –történik.

82

(3) Vagyonkezelési szerződés megkötése, módosítása értékhatártól függetlenül, a Közgyűlés hatáskörébe tartozik. A vagyonkezelésbe adott vagyontárgyak részbeni vagy teljes visszaadásához külön tulajdonosi döntés nem szükséges.

(4) A vagyonkezelési szerződésnek az általános szerződési feltételeken túl tartalmaznia kell: a) a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó vagy önként vállalt feladatot b) a vagyonkezelésbe adott vagyon birtoklására, használatára vonatkozó korlátozó rendelkezéseket, c) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek az Önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, d) a vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket, és vállalkozás feltételeit, e) a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, az ingyenesség tényét, f) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját, g) az önkormányzat költségvetését megillető, a vagyonkezelésébe adott vagyon kezeléséből származó befizetések teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket, h) a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket, mellékkötelezettségeket. (5) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeit, vagy közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani oly módon, hogy az a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységből származó bevételeitől, vagy költségeitől és ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható legyen. (6) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon eszközeiről olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely tételesen tartalmazza ezek könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenés összegét, az azokban bekövetkezett változásokat.

(7) A vagyonkezelő köteles évente egyszer, a tárgyévet követő év március 31-ig a vagyonkezelésbe vett ingatlanok és egyéb vagyoni eszközök állapotának tárgyévi változásairól beszámolót készíteni, és a Polgármesternek beszámolni.

8) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot: a) ha ellene csőd- vagy felszámolási eljárás indult, b) ha végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre került sor, c) ha 3 hónapnál régebbi köztartozása van, és annak megfizetésére nem kapott halasztást. 17. §

83

(1) A vagyonkezelői jogok gyakorlásának, szabályszerűségének, célszerűségének tulajdonosi ellenőrzéséhez a szerződésben a Városi Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság szempontokat határozhat meg. Az ellenőrzés célja a vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, a jogszerűtlen, szerződésellenes vagy a tulajdonos érdekeit sértő, az önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása. (2) A Tulajdonos meghatalmazottja az ellenőrzés keretében jogosult: c) a vagyonkezelésében álló ingatlan területére belépni, d) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó minden közérdekből nyilvános adat, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő, az önkormányzati vagyonra, a vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatásának és okirat bemutatásának kérésére, c) az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.

(3) A Tulajdonos meghatalmazottja a tulajdonosi ellenőrzés során köteles: a) jogait úgy gyakorolni, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja, b) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 15 nappal tájékoztatni, c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni és a jelentéstervezetet, valamint a végleges jelentést észrevételezésre az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének 30 napon belül megküldeni. (4) A vagyonkezelő jogosult az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni, annak megállapításait megismerni, észrevételt tenni.

(5) Az ellenőrzött vagyonkezelő köteles együttműködni, b) tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani, b) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az Önkormányzatot 30 napon belül tájékoztatni. (6) A Polgármester az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzésének legfontosabb megállapításairól, összefoglaló jelentésben a tárgyévet követő év május 30-ig tájékoztatja a Közgyűlést.

(7) Ha a vagyonkezelői jog felmondással szűnik meg, a felmondási idő jogszabály, vagy a felek eltérő rendelkezése hiányában: a) rendes felmondás esetén hat hónap, b) rendkívüli felmondás esetén két hónap.

(8) Az Önkormányzat a határozatlan idejű, vagy határozott idejű vagyonkezelési szerződést rendkívüli felmondással akkor szüntetheti meg, ha a) a vagyonkezelő a számára jogszabályban előírt kötelezettségét megsérti, vagy a vagyonkezelési szerződésben előírt kötelezettségét súlyosan megszegi; b) a vagyonkezelő a vele szemben a vagyonkezelési szerződés megkötését megelőzően megindult csőd- vagy felszámolási eljárásról az Önkormányzatot nem tájékoztatta, 84

vagy a vagyonkezelővel szemben a vagyonkezelési szerződés hatályának időtartama alatt csőd- vagy felszámolási eljárás indul; c) a vagyonkezelő adó-, illeték-, vám- vagy társadalombiztosítási járulék tartozása több mint három hónapja lejárt, és ennek megfizetésére halasztást nem kapott.

(9) Azonnali felmondásnak van helye, ha a vagyonkezelő a kezelésbe adott önkormányzati vagyonnal a vállalt önkormányzati feladatot nem látja el, vagy a vagyonkezelésbe adott vagyonban kárt okoz.

(10) A vagyonkezelési szerződés hatálya alá tartozó vagyontárgyak körének megváltozása esetén a vagyonkezelő a változás bekövetkezésétől számított 8 napon belül köteles kezdeményezni a szerződés módosítását. VII. Fejezet

A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának szabályai 1. Cím Bérleti jogviszony létrejötte 18. §

(1) A helyiség bérbe adható határozott időre legfeljebb 10 évre.

(2) Bérleti jogviszonyt legfeljebb 15 éves időszakra is létre lehet hozni ha:

a) a határozatlan idejű bérleti jogviszony kerül határozott idejűvé alakításra és a bérlő, valamint a bérbeadó szabad akaratukból megállapodnak az átalakítás feltételeiben. b) ha a bérlő olyan értéknövelő beruházást végez, melynek költsége meghaladja a 10 éves időtartamra számított bérleti díj 50%-át. Amennyiben a beruházás a szerződéskötést követő két éven belül nem valósul meg, abban az esetben a szerződés időtartama 10 évre csökken.

(3) Ha a bérlő az értéknövelő beruházást részben az Európai Unió által nyújtott támogatásból valósítja meg, és a támogatási szerződés kötelező fenntartási időszakot ír elő, a bérleti jogviszony időtartama a fenntartási időszakra meghosszabbítható, amennyiben az értéknövelő beruházás költsége meghaladta az ingatlan forgalmi értékének 10 %-át. 19. §

(1) Nem lakás célú helyiséget nyílt versenyeztetés útján, valamint az e rendeletben szabályozott esetekben zárt versenyeztetés útján, vagy közvetlenül lehet bérbe adni. (2) Zártkörű versenyeztetés folytatható le, ha:

a) a vagyontárgy, illetve az ellátandó feladat jellegéből adódóan a pályázati feltételeket csak bizonyos kör tudja teljesíteni b) kötelező vagy önként vállalt feladat ellátása azt szükségessé teszi. 85

(3) A versenyeztetés lefolytatására az 1. mellékletben foglalt előírásokat kell alkalmazni.

(3) A Nvt. és költségvetési törvénynek megfelelően az ott meghatározott versenyeztetési értékhatárt meg nem haladó értékű üres üzlethelyiség a versenyeztetési eljárás feltételiről szóló döntés alapján lefolytatott három eredménytelen eljárást követően közvetlenül is bérbe adható.

(4) A Közgyűlés versenyeztetési eljárás kiírása nélkül dönt a Nvt. és költségvetési törvénynek megfelelően az ott meghatározott versenyeztetési értékhatárt meg nem haladó értékű ingatlan tekintetében: c) a kötelező és az Önkormányzat által vállalt feladatok ellátása esetén az illetékes bizottság véleményezését követően az egyes helyiségek közvetlen bérbeadásáról, d) a Városimázs Bizottság véleménye alapján a kizárólagosan műteremként hasznosítható helyiségek bérbeadásáról. (5) Az ingatlan bérbeadása során ingatlanközvetítő az eljárásba bevonható. 2. Cím A bérleti díj mértékének meghatározása 20. §

(1) Az üres, vagy a korábbi bérleti jogviszony, bérleti jog megszűnését követően üressé váló helyiség versenyeztetési eljárás során történő bérbeadásakor alkalmazandó induló éves bérleti díj minimális mértékét a helyiség 6. § (2) bekezdésében foglaltak szerint megállapított aktuális forgalmi értékének 15%-a, és a helyiség városon belüli elhelyezkedése szerinti övezeti besorolásától függően meghatározott mértékű eltérés alapján kell meghatározni.

(2) A kiírási feltételek jóváhagyása során meghatározhatók azon preferált, vagy támogatott profilok, amelyeknek a helyiségben tervezett folytatása esetén az (1) bekezdés alapján meghatározott induló bérleti díj összegéből kedvezmény adható. Meghatározhatók azon üzleti profilok is, amelyeknek a helyiségben tervezett folytatása esetén a bérlő emelt összegű bérleti díjat köteles fizetni, továbbá azok is melyek folytatása az adott helyiségben nem lehetséges. (3) Eger Városának az (1) bekezdés szerinti övezeti besorolását, az induló bérleti díj megállapítása során az egyes övezetekben alkalmazható eltérés mértékét, továbbá a (2) bekezdés szerinti preferált, támogatott, vagy nem támogatott profilokat, és a megállapítható kedvezmény mértékét a 2. melléklet tartalmazza.

(4) A harmadik sikertelen versenyeztetési eljárás lefolytatása után, vagy 6 hónap időtartamot meghaladóan hasznosítatlanul álló üres ingatlanok esetében, az induló bérleti díj (1) bekezdés szerinti meghatározása során 20%-os mértékű csökkentés alkalmazható. (5) A Közgyűlés jogosult maximum 12 hónap időtartamra mentesíteni a bérlőket a bérleti díjnak a bérleti szerződésben előírt infláció-követésének tűrése alól az 2. melléklet szerint 86

meghatározott egy adott övezet vagy az övezet jól körülhatárolható részén az összes nem lakás célú helyiség bérlőjére kiterjedő hatállyal.

(6) Ha a bérleti jogviszony keretében bérbe adott helyiség megszakítás nélkül 60 napot meghaladó időtartamban üresen áll, akkor a bérlő által fizetendő bérleti díj automatikusan 20% mértékben megemelkedik, ha pedig 120 napot meghaladó időtartamban is üresen áll, akkor az a bérlő súlyos szerződésszegésének minősül, és a bérleti szerződés a bérbeadó részéről rendkívüli felmondással megszüntethető. 3. Cím Felek jogai és kötelezettségei 21. §

(1) Ahol a Lt. a bérbeadó és a bérlő jogai, kötelezettségei vonatkozásában a felek megállapodására utal, a helyiség kezeléssel megbízott szerv jogosult az említett megállapodás tartalmának meghatározására.

(2) Eltérő megállapodás hiányában teljes egészében saját költségén a bérlő köteles gondoskodni: h) a helyiségekhez tartozó üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védőtető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezések karbantartásáról, továbbá a bérlő tevékenysége érdekében szükséges felújításáról, pótlásáról, cseréjéről; i) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, vagy tart üzemben; j) az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztántartásáról, megvilágításáról, ha ez a bérlő tevékenysége miatt vált szükségessé; k) a tevékenysége során keletkezett kommunális hulladék elszállíttatásáról. l) a közüzemi szolgáltatókkal, ha ez műszakilag nem kizárt, a saját nevében közüzemi szerződést kötni, a díjakat közvetlenül a szolgáltatónak fizetni, a közüzemi díjak megfizetését a bérleti jog vagy bérleti jogviszony időtartama alatt minden évben június 30. és december 31. napi lezárású hátralékmentes igazolásokkal az Önkormányzat felé igazolni; m) ha a közvetlen díjfizetés műszakilag nem megoldható, köteles a bérbeadónak megfizetni azon szolgáltatás díját, melyet a bérbeadó megfizetett a szolgáltatónak; ha a szolgáltató közvetlenül a bérlőt hívja fel teljesítésre, úgy annak eleget tenni; n) a helyiség, vagy az azt magába foglaló épület felújítása, karbantartása esetén bérlő köteles az említett tevékenységet tűrni. Ezen időszakra bérleti díjkedvezményt csak akkor igényelhet, ha a tevékenység a helyiség használatát kizárja, vagy nagymértékben korlátozza. A bérlő bérleti jogviszonya szünetel arra az időtartamra, amíg a rendeltetésszerű használat nem biztosítható. A bérleti szerződésben rögzített tevékenységétől eltérő tevékenység végzéséhez a Polgármester hozzájárulása szükséges. (3) Ha a bérlő a bérleti szerződésben rögzített tevékenységétől eltérő tevékenységet kíván folytatni, azt csak a tulajdonos hozzájárulásával teheti meg. A hozzájárulás megadására a 87

Polgármester jogosult. A hozzájárulás beszerzésének elmulasztása a bérleti szerződés rendkívüli felmondással történő megszüntetését vonja maga után. 4. Cím

Értéknövelő beruházások 22. §

(2) A bérlő a bérleményen értéknövelő beruházást csak a tulajdonos előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulásban előzetes költségvetés alapján rögzíteni kell a tulajdonos által elismert, a bérbeszámítás alapjául szolgáló összeget. A bérbeszámítás mértéke nem lehet több a mindenkori havi bérleti díj 50%-nál, az ezt meghaladó beszámításról a Közgyűlés dönt.

(2) A bérlő előzetes költségvetés alapján kérelmezheti az értéknövelő beruházásnak nem minősülő, a bérlemény homlokzatát, homlokzati portálját érintő, annak esztétikai megjelenését javító költségek maximum 50%-ának a megtérítését, amelyhez a Városképi és Környezetvédelmi Bizottság véleményének kikérését követően a Városgazdálkodási Bizottság adhat hozzájárulást. A bérbeszámítás mértéke nem lehet több a mindenkori havi bérleti díj 50%-nál. (3) Az értéknövelő beruházások a Bérlő részéről az érintett ingatlanon tulajdoni vagy az e rendeltben szabályozott eseteken kívül megtérítési igényt nem keletkeztethetnek.

(4) A bérbeadó és a bérlő a helyiség birtokbavételekor, visszaadásakor és az értéknövelő beruházás átvételekor kötelesek az ingatlan műszaki állapotát jegyzőkönyvben rögzíteni. (5) A bérleti jogviszony, bérleti jog lejárat előtti megszűnése esetén a még beszámításra nem került értéknövelő beruházás tekintetében a felek megállapodása az irányadó. VIII. Fejezet Bérleti jogra és jogviszonyra vonatkozó különös rendelkezések 1. Cím Bérleti jog, bérleti jogviszony folytatása 23. §

(1) Üzlethelyiségre vonatkozó bérleti jog vagy jogviszony szerződés szerinti időtartamának leteltét legalább 60 nappal megelőzően, a bérleti díj és egyéb díjtartozással nem rendelkező bérlő, kezdeményezheti az Önkormányzatnál a bérleti szerződés időtartamának lejáratát követő naptól a lejáró bérleti szerződéssel megegyező. de maximum 10 éves időtartamra új bérleti szerződés megkötését bérleti jogviszony keretében.

(2) Az új bérleti jogviszony versenyeztetési eljárás nélküli létesítésének feltétele, hogy az üzlethelyiség bruttó forgalmi értéke ne haladja meg az Nvt-ben és a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott versenyeztetési értékhatárt. 88

(3) Új bérleti jogviszony versenyeztetési eljárás nélküli megkötése esetén a bérleti jog jogosultja köteles a bérleti szerződés aláírásával egyidejű egyszeri szerződéskötési díj megfizetésére az Önkormányzat javára, amelynek összege a bérleti jog jogosultja által az utolsó hónapban aktuálisan fizetendő bérleti díj háromszorosa. (4) Amennyiben a bérleti jog jogosultja az ingatlant albérletbe adás útján kívánja tovább hasznosítani, az új bérleti jogviszony létesítésének feltétele a bérleti szerződés aláírásával egyidejű egyszeri szerződéskötési díj megfizetése az Önkormányzat javára, amelynek összege a bérleti jog jogosultja által az utolsó hónapban aktuálisan fizetendő bérleti díj tízszerese. (5) A (2) vagy (3) bekezdés rendelkezései alapján megfizetett szerződéskötési díj a bérleti szerződés bármely okból való megszűnése vagy megszüntetése esetén a bérlő részére nem jár vissza.

(6) Az induló bérleti díj mértékét a bérleti jog lejártának időpontjában aktuálisan fizetendő bérleti díjjal egyező összegben kell meghatározni, azzal a feltétellel, hogy a bérleti jogviszony alapján fizetendő bérleti díj induló összege a bérleti jog hátralévő időtartama alatt még érvényesítésre kerülő fogyasztói árindex mértékével növelt összegben kerül megállapításra. (7) Ha a bérlő az általa bérelt nem lakás célú helyiséget a bérleti jog lejártát, vagy a határozott időre kötött bérleti jogviszony esetén a határozott időtartam lejártát közvetlenül megelőző legalább 60 naptári hónapban mindvégig albérletbe adás nélkül közvetlenül maga használta és hasznosította, úgy őt, mint korábbi bérlőt a nem lakás célú helyiségnek az Önkormányzat versenyeztetési eljárás útján történő ismételt, a bérleti jog, bérleti jogviszony megszűnését követő első, bérleti jogviszony keretében történő hasznosítása esetén előbérleti jog illeti meg. 2. Cím Bérleti jog, bérleti jogviszony folytatásának különleges esetei 24. §

(1) Ha az egyéni vállalkozói igazolvány alapján tevékenységet folytató bérlő halála esetén az egyéni vállalkozó özvegye, továbbá özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse, vagy cselekvőképességének elvesztése esetén a törvényes képviselője, ha megfelel a törvényben előírt feltételeknek, a vállalkozó elhalálozása vagy cselekvőképességének elvesztése időpontjától számított három hónapon belül a járási hivatalhoz történő bejelentés alapján folytatja a vállalkozást, és ezáltal kerül a bérleti jog vagy a bérleti jogviszony átadásra. (2) Ha a bérlő vállalkozói igazolványhoz nem kötött tevékenységet folytatott, halála esetén bérlő örököse a bérlő házastársa, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, jogszerűen befogadott gyermekétől származott unokája, valamint örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülője jogosult azonos tevékenységgel a bérleti jogot folytatni. (3) A bérlő jogutódja az egyéni vállalkozó által alapított egyéni cég is. 89

3. Cím Bérleti jog cseréje, albérletbe adás 25. §

(1) Amennyiben ingatlancsere kapcsán kerül sor bérleti jog biztosítására, arról a döntést versenyeztetés kiírása nélkül a Közgyűlés hozhatja meg. 26.§

(1) A bérleti joggal rendelkező bérlő a helyiséget csak az Önkormányzat előzetes hozzájárulásával, kizárólag természetes személy vagy átlátható szervezet részére adhatja albérletbe vagy bármilyen más jogcímen használatba.

(2) Nem adható albérletbe az a helyiség, amelyre csak bérleti jogviszonnyal rendelkezik a bérlő, kivéve bérleti jog jogviszonyként történő folytatása esetén, amennyiben a bérlő a 23. § (2) – (3) bekezdésekben foglalt szerződéskötési díjat megfizette. (3) A bérleti jog alapján használt helyiség albérletbe adásakor az albérletbe adó által a bérbeadónak eddig fizetett, bérbe adandó területre eső éves bérleti díj automatikusan megemelkedik az aktuális bérleti díj 10 %-ával az albérleti jogviszony időtartamára.

(4) Az albérletbe, vagy bármilyen más jogcímen a bérlő által átadott használati jog semmilyen jogcímen nem adható tovább. 4. Cím Helyiség meghatározott részének használatba adása, bérleti jog átruházása 27. §

(1) Ha a bérleti jogviszonnyal rendelkező bérlő által bérelt helyiség egy részére olyan bérlő jelentkezik, aki a bérleti szerződés feltételeit elfogadja, a bérbeadó a bérlő kérelmére hozzájárulhat a bérleti szerződés közös megegyezéssel való módosításához, oly módon, hogy háromoldalú bérleti szerződés jön létre.

(2) A módosítás feltétele, hogy a módosított bérleti szerződés alapján fizetendő éves bérleti díj megemelkedik az aktuális bérleti díj 10 %-ával a jogviszony időtartamára.

(3) Az új bérleti szerződés közvetlen megkötésének feltétele továbbá, hogy az abban foglalt helyiség forgalmi értéke ne haladja meg a Nvt-ben és a költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt, és a hatályos bérleti szerződéssel rendelkező bérlő bérleti díj hátralékkal ne rendelkezzen a szerződés-módosítás időpontjában.

(4) A hozzájárulás további feltétele a harmadik személy részéről az Nvt. 3. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben az ott előírt cégszerűen aláírt nyilatkozat, az átadásról szóló minden megállapodásnak a kérelemhez történő csatolása.

90

(5) Bérbeadó jogosult ellenőrizni, hogy a helyiségben, valamennyi bérlő működési engedély birtokában, vagy bejelentési kötelezettség teljesítése mellett tevékenységet folytat. Amennyiben az üzlethelyiséget ténylegesen csak az új bérlő használja, a bérleti szerződést a bérbeadó kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal felmondhatja. 28. §

(1) A bérleti jog átruházása, vagy az az alapján használt helyiség albérletbe, vagy harmadik személynek használatba adásához a hozzájárulás iránti kérelmet az átadás időpontját megelőző legalább 15 nappal korábban a bérlőnek, a helyiség kezelésével megbízotthoz kell benyújtania. (2) Önkormányzati tulajdonú helyiség bérleti joga nem apportálható.

(3) A hozzájárulás nélkül történő átruházás, albérletbe adás vagy bármilyen más jogcímen használatra átengedés esetén a bérleti szerződés a bérbeadó részéről rendkívüli felmondással megszüntethető. 29. §

(1) A bérleti szerződést a bérbeadó kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal felmondhatja, ha a helyiség hasznosításában részt vevő bármely – a bérlővel közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik fél – szervezet a szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán már nem minősül átlátható szervezetnek. 5. Cím Bérleti jog megszűnése 30. §

(1) A bérleti jog lejárat előtti megszűnése esetén a bérlő részéről az Önkormányzatnak a bérleti jog ellenértéke címén ténylegesen megfizetett összeg a bérleti jog időtartamából kitöltött időtartamra eső ellenérték levonását követően az alábbiak szerint visszajár:

c) amennyiben a szerződésben kitételként szerepel, hogy a bérleti jog bérbeadói rendkívüli felmondással történő megszűnése esetén a teljes, fizetendő ellenérték 20 %-ának megfelelő mértékű összeg kárátalány jelleggel, nem szerződésszerű teljesítési kötbérként az Önkormányzatot illeti meg; d) a bérleti jog egyéb módon történő megszűnése esetén a bérbeadót és az Önkormányzatot bérleti joggal kapcsolatban ért károk összegének levonását követően a bérlő részére a fennmaradó összeg visszajár. A bérleti jog közös megegyezéssel történő megszüntetését követően a Közgyűlés eltérő döntése hiányában a helyiség ismételt bérbeadása érdekében versenyeztetést kell lefolytatni. Ha ennek során a helyiség új bérlője által fizetendő bérleti díj alacsonyabb mértékű lenne, mint a korábbi bérlő által a bérleti jog közös megegyezéssel történő megszüntetését megelőző utolsó hónapban fizetett bérleti díj, akkor a bérleti díj különbségének a helyiség új bérlőjével létesített bérleti szerződés megkötése napjáig számított összege az Önkormányzatot ért kárnak 91

minősül, és a bérleti jog ellenértékének időarányosan visszajáró összegéből levonásra kerül. Amennyiben a bérleti jog közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a helyiség ismételten, versenyeztetés útján történő bérbeadásra irányuló eljárás a megszüntetéstől számított 6 hónapon belül eredménytelenül zárul, úgy a korábbi bérlő által a bérleti jog közös megegyezéssel történő megszüntetését megelőző utolsó hónapban fizetett bérleti díjnak a megszüntetéstől számított 6 hónapra számított összege az Önkormányzatot ért kárnak minősül, és a bérleti jog ellenértékének időarányosan visszajáró összegéből levonásra kerül. A bérleti jog ellenértékének jelen bekezdés szerint számított összege a helyiség ismételt bérbeadását követő 15 napon belül, eredménytelen versenyeztetés esetén pedig a bérleti jog megszüntetését követő 6. hónap elteltét követő 15 napon belül fizetendő vissza a bérlő részére.

(2) A bérleti jog, bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a megszüntetés feltételeiről a Polgármester dönt kivéve, ha a bérleti jog ellenértékének részbeni visszafizetésére kell fedezetet biztosítani, ebben az esetben a döntéshozatal a Közgyűlés hatáskörébe tartozik. 6. Cím

Garázs, pincehelyiség bérbeadása 31. §

(1) Garázs, pincehelyiség, a Városgazdálkodási Bizottság döntése alapján közvetlenül bérbe adható. 32. §

(1) A lakossági tárolásra szolgáló, rekeszekkel osztott pincehelyiségek bérleti díjának kiszámlázása évente egy összegben történik, az elszámolás egysége lakossági pincetároló rekesz. Az újonnan kötendő bérleti szerződések esetén a bérleti díj összege egységesen 550,- Ft/m2/év + ÁFA. A bérleti díj minden év május 1. napján automatikusan megemelkedik az előző évi fogyasztói árindex 100%-ával.

(2) A lakossági tárolásra szolgáló, rekeszekkel osztott pincehelyiségeken fennálló bérleti jogviszony más bérlő általi folytatásához hozzájárulás adható abban az esetben, ha a bérlő az éves bérleti díjnak megfelelő, vissza nem térítendő összeget megfizet a bérbeadó részére. (3) Az Önkormányzat tulajdonát képező, külterületen lévő pincehelyiségeket nem mezőgazdasági célra természetes személy vagy átlátható szervezet számára is bérbe lehet adni.

(4) A bérbeadásról 1 évet meg nem haladó időtartam esetén a Polgármester, 1-3 évig terjedő időtartamra a Városgazdálkodási Bizottság, 3 évet meghaladó időtartam esetén a Közgyűlés dönt. A döntéshozó döntésében meghatározza a : e) a bérlő kiválasztásának módját,

92

f) a bérleti jogviszony időtartamát, g) a fizetendő bérleti díjat, h) az ingatlanon végezhető tevékenységet. IX. Fejezet Mezőgazdasági hasznosítású ingatlanokkal kapcsolatos szabályok 33. §

(1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő azon közterületnek nem minősülő ingatlanokat, ingatlanrészeket, elsősorban beépítetlen területeket, amelyek átmenetileg, vagy véglegesen más módon nem hasznosíthatóak és amelyek nem felelnek meg az erdő- és mezőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (továbbiakban: Földforgalmi tv.) 5. § 17. pontjában meghatározott mező-, illetve erdőgazdasági föld fogalmának, mezőgazdasági célra is lehet hasznosítani. Ezen ingatlanok használatára maximum 5 évig terjedő időszakra köthető használati szerződés azzal a kikötéssel, hogy azt közösségi célú igénybevétel esetén a használó azonnali hatállyal kártalanítási igény nélkül köteles az Önkormányzat rendelkezésére bocsátani. (2) Ingatlanok esetén a bérlő kiválasztása versenyeztetési eljárás útján történik. A használat jogát az a természetes személy vagy átlátható szervezet pályázó nyeri el, aki összességében a legelőnyösebb ajánlatot teszi. (3) Ingatlanrészek mezőgazdasági célra történő hasznosítása a szomszédos ingatlan tulajdonosa részére történhet bérleti jogviszony keretében. Ebben az esetben a hasznosítás versenyeztetési eljárás mellőzésével történhet, amennyiben kizárólag egy használó részére biztosítható az ingatlanrész használata.

(4) Versenyeztetési eljárás mellőzésével biztosítható az ingatlan, illetve az ingatlanrész további használata annak bérlője számára az alábbi feltételek egyidejű fennállása esetén: d) a bérlő a bérleti szerződés meghosszabbítására irányuló szándékáról még bérleti jogviszonyának fennállása alatt tájékoztatja az Önkormányzatot, e) a már meglévő bérleti szerződéséből eredő valamennyi kötelezettségének eleget tett, f) a már meglévő bérleti szerződéséből eredő tartozása az Önkormányzat felé nem áll fenn.

(5) Versenyeztetési eljárás mellőzésével biztosítható az ingatlan, illetve az ingatlanrész további használata annak korábbi bérlője számára abban az esetben, ha bérleti szerződése 2012. szeptember 30. és 2015. december 31. közötti időszakban szűnt meg és a szerződés megszűnése, valamint az új szerződés megkötése között eltelt időszakban az ingatlan, illetve ingatlanrész használatáért az Önkormányzat részére használati díjat fizetett és ebből eredő tartozása az Önkormányzat felé nem áll fenn. (6) Versenyeztetési eljárás mellőzésével biztosítható az ingatlan, illetve az ingatlanrész használata annak új bérlője számára az alábbi esetekben:

93

e) az ingatlan, illetve ingatlanrész bérlője és annak leendő bérlője teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglaltan megállapodnak az ingatlanra, illetve ingatlanrészre vonatkozó bérleti jog átadásáról vagy f) amennyiben a korábbi bérlő ingatlanra, illetve ingatlanrészre vonatkozó bérleti szerződése 2012. szeptember 30. és 2015. december 31. közötti időszakban szűnt meg és a szerződés megszűnését követően az Önkormányzat részére használati díjat fizetett, amelyből eredő tartozása az Önkormányzat felé nem áll fenn, az ingatlan, illetve ingatlanrész leendő bérlőjével teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglaltan megállapodnak az ingatlanra, illetve ingatlanrészre vonatkozó bérleti jog átadásáról. g) a bérlő az ingatlant rendeltetésszerűen művelte, földhasználati vagy haszonbérleti díj és egyéb, a bérleti jogviszonnyal összefüggésben keletkezett tartozása az Önkormányzat felé nem áll fenn; h) a bérlő az Önkormányzat részére egyösszegű, egyszeri díjat fizet, amelynek összege megegyezik az átadás évében aktuális bruttó bérleti díj ötszörösével; a Ptk. 8:1. § (1) bekezdésé 2. pontja szerinti hozzátartozók közötti, az a) pontban meghatározott megállapodás alapján történő átadás mentes a jelen pont szerinti díjfizetési kötelezettség alól;

(7) A versenyeztetési eljárást az 1. mellékletben foglalt szabályok figyelembe vételével kell lebonyolítani.

(8) Mezőgazdasági hasznosításra nem adható bérbe az a terület, amelynek ilyen célú hasznosítása jogszabályi, hatósági, vagy a vonatkozó településrendezési tervek előírásaiba ütközik. 34. §

(1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő, a Földforgalmi tv. 5. § 17. pontja alapján mező-, vagy erdőgazdasági hasznosítású földnek minősülő ingatlanok (továbbiakban: termőföld) vonatkozásában az ingatlanok elidegenítésének és vásárlásának szabályairól rendelkező XII. fejezet rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha jelen fejezet másként nem rendelkezik. (4) Az erdő művelési ágú földrészletekkel kapcsolatban az Önkormányzatot, mint tulajdonost megillető vadászati joggal kapcsolatos jogokat az Önkormányzat nevében a Polgármester gyakorolja. 35. §

(1) Az Önkormányzat tulajdonát képező termőföldet elsősorban haszonbérlet vagy rekreációs célú földhasználat útján kell hasznosítani. (2) Haszonbérleti vagy rekreációs célú földhasználati jogviszony csak határozott időre, haszonbérlet esetén legfeljebb 10 éves időtartamra, rekreációs célú földhasználat esetén legfeljebb 5 éves időtartamra jöhet létre.

94

(3) Mezőgazdasági hasznosítású ingatlanok haszonbérbe-, illetve használatba adásakor a Közgyűlés által határozatban megállapított haszonbérleti, illetve földhasználati díjat kell alkalmazni.

(4) Azon ingatlanokra, amelyekre vonatkozóan a szerződéskötés idején érvényben lévő településrendezési tervi előírások olyan szabályozást tartalmaznak, amely az ingatlannak a szerződés lejártát megelőzően történő közösségi célú igénybevételét vagy felértékelődését valószínűsíti, csak olyan szerződés köthető, mely a tulajdonos rendelkezési jogát nem korlátozza. (5) Haszonbérleti vagy rekreációs célú földhasználati jogviszony esetén a haszonbérlő, illetve a földhasználó az ingatlanon évelő növényzet és ültetvény telepítésére, valamint ideiglenes és végleges jellegű felépítményt létesítésére kizárólag a tulajdonos előzetes hozzájárulásával jogosult.

(6) Haszonbérleti vagy rekreációs célú földhasználati jogot - a (8)-(10) bekezdésben meghatározott esetkör kivételével - versenyeztetési eljárás keretében lehet elnyerni. (7) A versenyeztetési eljárást az 1. mellékletben foglalt szabályok figyelembe vételével kell lebonyolítani.

(8) Versenyeztetési eljárás mellőzésével lehet haszonbérleti jogot biztosítani a korábbi haszonbérlő, valamint annak a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott hozzátartozója javára az alábbi feltételek egyidejű fennállása esetén: * a haszonbérlő haszonbérleti jogviszonyát meg kívánja hosszabbítani vagy azt hozzátartozója javára át kívánja adni és erre vonatkozó szándékáról még jogviszonyának fennállása alatt értesíti az Önkormányzatot, az ingatlant rendeltetésszerűen használja, valamint haszonbérleti díj-tartozása az Önkormányzat felé nem áll fenn,a haszonbérleti szerződés meghosszabbítása esetén az ingatlanra vonatkozó haszonbérleti jogviszonyának időtartama a hosszabbítással együtt nem haladja meg a 20 évet, * amennyiben a haszonbérlő szervezet, abban az esetben az Nvt. 3. § (2) bekezdésében meghatározott módon nyilatkozatot tesz. (9) Versenyeztetési eljárás mellőzésével biztosítható az ingatlanra, illetve ingatlanrészre további haszonbérleti jog annak korábbi haszonbérlője számára abban az esetben is, ha haszonbérleti szerződése 2012. szeptember 30. és 2015. december 31. közötti időszakban szűnt meg és a szerződés megszűnése, valamint az új szerződés megkötése között eltelt időszakban az ingatlan, illetve ingatlanrész használatáért az Önkormányzat részére használati díjat fizetett és ebből eredő tartozása az Önkormányzat felé nem áll fenn.

(10) Versenyeztetési eljárás mellőzésével lehet új, haszonbérleti jogviszony esetében legfeljebb 10 éves, rekreációs célú jogviszony esetében legfeljebb 5 éves időtartamra szóló haszonbérleti vagy rekreációs célú jogviszonyt létesíteni az alábbi feltételek egyidejű fennállása esetén: i) a haszonbérlő vagy földhasználó és a leendő haszonbérlő vagy földhasználó írásban, teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglaltan megállapodnak az ingatlanra vonatkozó haszonbérleti vagy földhasználati jog 95

átadásáról, vagy a haszonbérlő vagy földhasználó írásban, teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglaltan lemond az ingatlanon fennálló haszonbérleti vagy földhasználati jogáról a leendő új haszonbérlő vagy földhasználó javára; j) a haszonbérlő vagy földhasználó az előző pontban meghatározott átadó vagy lemondó nyilatkozatát még az ingatlanra vonatkozó haszonbérleti vagy rekreációs célú földhasználati jogviszonyának fennállása alatt teszi meg, k) az új bérlő vagy földhasználó természetes személy vagy átlátható szervezet, mely szervezet ezt az Nvt. 3. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben az ott előírt cégszerűen aláírt nyilatkozattal igazolja; l) az a) pontban meghatározott okiratban rendelkezni szükséges az ingatlanon található, a haszonbérlő vagy földhasználó által jogszerűen létesített felépítményeknek és ültetvényeknek a leendő új haszonbérlő vagy földhasználó részére történő átruházásáról vagy a javára történő lemondásról is; m) a haszonbérlő vagy földhasználó az ingatlant rendeltetésszerűen művelte, földhasználati vagy haszonbérleti díj és egyéb, a földhasználati vagy haszonbérleti jogviszonnyal összefüggésben keletkezett tartozása az Önkormányzat felé nem áll fenn; n) a haszonbérlő vagy földhasználó az Önkormányzat részére egyösszegű, egyszeri díjat fizet, amelynek összege megegyezik az átadás évében aktuális bruttó földhasználati vagy haszonbérleti díj ötszörösével; a Ptk. 8:1. § (1) bekezdésé 2. pontja szerinti hozzátartozók közötti, az a) pontban meghatározott megállapodás alapján történő átadás mentes a jelen pont szerinti díjfizetési kötelezettség alól; o) a Polgármesteri Hivatal Vagyongazdálkodási Csoportjához a haszonbérlő vagy földhasználó írásos kérelmet terjeszt elő, amelyhez mellékeli az a) és c)d) pontban meghatározott tartalmú okiratot is; p) az új bérleti vagy földhasználati jogviszonyban a fizetendő induló földhasználati vagy haszonbérleti díj mértéke a Közgyűlés által megállapított, szerződéskötéskor hatályos díjmértékekhez igazodik.

(11) Versenyeztetési eljárás mellőzésével lehet új, legfeljebb 10 éves időtartamra szóló haszonbérleti jogviszonyt létesíteni abban az esetben is, amennyiben a korábbi haszonbérlő ingatlanra, illetve ingatlanrészre vonatkozó bérleti szerződése 2012. szeptember 30. és 2015. december 31. közötti időszakban szűnt meg és a szerződés megszűnését követően az Önkormányzat részére használati díjat fizetett, amelyből eredő tartozása az Önkormányzat felé nem áll fenn és az ingatlan, illetve ingatlanrész leendő bérlőjével teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglaltan megállapodnak az ingatlanra, illetve ingatlanrészre vonatkozó haszonbérleti jog átadásáról.

(12) Rekreációs célú földhasználat esetén versenyeztetési eljárás mellőzésével lehet új földhasználati jogot biztosítani a korábbi földhasználó, valamint az általa megjelölt személy részére, amennyiben a korábbi jogviszony fennállta idején az ingatlant rendeltetésszerűen, valamint jogszabályban meghatározottak szerint használta, valamint a földhasználati díjat maradéktalanul megfizette, továbbá amennyiben a használó természetes személy vagy átlátható szervezet, mely szervezet ezt az NVt. 3. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben az ott előírt cégszerűen aláírt nyilatkozattal igazolja. E paragrafus rendelkezései csak abban az esetben alkalmazhatóak, amennyiben a 96

korábbi földhasználó és a leendő földhasználó a (8) bekezdés a) - g) pontjában foglalt feltételeknek eleget tesz. 36. §

(1) Az Önkormányzati tulajdonú, mezőgazdasági célú külterületi ingatlanokra a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, valamint a tulajdonos engedélyével létesített épületek vagy építmények elhelyezésére szolgáló területre földhasználati jog biztosítható.

(2) A földhasználati jogért egyszeri földhasználati díj fizetendő. A földhasználati díj mértéke az ingatlan forgalmi értékének 100%-a. A forgalmi érték megállapítására a 7. § (6) bekezdésének rendelkezései az irányadóak. A fizetendő díjat az épület vagy építmény által elfoglalt és az építési engedélyezési dokumentációban meghatározott szerkezettel növelt bruttó alapterülettel kell számolni. (3) Földhasználati jog legfeljebb az önkormányzati tulajdonú területen elhelyezett épület vagy építmény fennállásának idejére biztosítható. (4) Nem köthető földhasználati szerződés olyan ingatlanokra, amelyekkel kapcsolatban a szerződés megkötése idején érvényben lévő településrendezési terv attól eltérő előírásokat tartalmaz.

(5) A földhasználati jog létesítésével, a földhasználati szerződés megkötésével, ingatlan nyilvántartási átvezettetésével kapcsolatos mindennemű költség a földhasználót terheli. 37. §

(1) Az önkormányzati tulajdonú termőföld esetében akkor köthető értékarányos földcsere szerződés, ha az a város birtok összevonási törekvéseit szolgálja, vagy a tulajdoni és használati viszonyok rendezése érdekében történik. (2) A földcsere szerződés előtt a cserélendő ingatlanok forgalmi meghatározására a 6. § (2) bekezdés a) és b) pontban foglaltak az irányadóak.

értékének

(3) A termőföldet érintő ingatlancsere esetében a jogügyletről a 7. § (5) bekezdésben meghatározott döntéshozó jogosult dönteni a csere tárgyát képező ingatlanok egyedi nettó forgalmi értékének figyelembe vételével. 38. §

(1) Az önkormányzat a termőföldet annak haszonbérlője vagy földhasználója részére versenyeztetési eljárás nélkül, forgalmi értéken értékesítheti.

(3) Az Önkormányzat tulajdonát képező termőföld elidegenítéséről és vásárlásáról, valamint annak módjáról és a kiírás feltételeiről a 7. § (5) bekezdésében meghatározott döntéshozó dönt. (4) Azon ingatlanok amelyeket haszonbérleti vagy földhasználati jog nem terhel versenyeztetési eljárás során értékesíthetők. 97

X. Fejezet

Ingatlan hasznosítás 39. §

(1) A VII-IX. Fejezetek hatálya alá nem tartozó önkormányzati tulajdonú ingatlanok hasznosítása esetén az ingatlan használata után fizetendő minimális díjat a Közgyűlés határozatban állapítja meg, melyet évente felülvizsgálhat.

(2) A hasznosítási szerződés megkötéséről és tartalmáról a 7. § (2) bekezdésében meghatározott összeghatárok figyelembevételével az ott meghatározott döntéshozó dönt a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott forgalmi értékhatáron belül, az ezt meghaladó értékhatár fölött minden esetben kötelező versenyeztetési eljárás lefolytatása kivéve, ha törvény a versenyeztetés mellőzését lehetővé teszi. (3) A hasznosítási szerződés megkötéséhez minimálisan a következőkről kell döntést hozni: 1. a hasznosító kiválasztásának módjáról, 2. a hasznosításra átadás időtartamáról, 3. a hasznosító által minimálisan fizetendő díj mértékéről, és annak évente történő változtatásának módszeréről, 4. a hasznosítótól elvárt felújítási és karbantartási igényről, 5. az ingatlanban folytatható tevékenység meghatározásáról.

(4) Az ingatlanon épület, építmény a tulajdonos előzetes hozzájárulásával helyezhető el. A hozzájárulás feltétele, hogy felek előzetesen megállapodjanak a felépítmény sorsáról, a bérleti szerződés megszűnése vagy felbontása esetén. 40.§

Belterületi építési telekre földhasználati szerződés köthető az alábbiak szerint:

e) a földhasználati szerződés időtartama maximum 100 évre, vagy az épület, építmény fennállásáig tarthat; f) a földhasználati jog odaítélésére az ingatlan-elidegenítés szabályait kell alkalmazni; g) a földhasználati díjat egy összegben kell megfizetni a szerződés megkötésekor; h) kivételt képez a versenyeztetési eljárás alól, ha már meglévő felépítmény található a telken. Ebben az esetben annak tulajdonosával kell a szerződést megkötni. XI. Fejezet Jogcím nélküli használat 41. §

98

(1) Önkormányzati ingatlant jogcím nélküli használó, a jogosult felszólításától számított 8 napon belül köteles a helyiséget kiüríteni és az Önkormányzatnak visszaadni.

(2) A jogcím nélküli használó, a jogcím nélküli használat kezdetétől a jogosult részére, a használat ellenértékeként, a korábban a helyiségen fennálló bérleti jog, bérleti jogviszony alapján fizetendő bérleti díjjal azonos mértékű, ennek hiányában a piaci bérleti díjnak megfelelő összegű használati díjat köteles fizetni. (3) A használati díj mértéke 6 hónap elteltével a kétszeresére, 1 év elteltével háromszorosára emelkedik. XII. Fejezet

Az ingatlanok elidegenítésének és vásárlásának szabályai 42. §

(1) Az Önkormányzat tulajdonát képező, forgalomképes ingatlanok elidegenítése versenyeztetéssel, kivételes esetben közvetlen értékesítéssel történhet természetes személy vagy átlátható szervezet részére. (2) Mezőgazdasági ingatlan rekreációs célra történő elidegenítése versenyeztetés vagy közvetlen értékesítés útján történhet.

(3) Zártkörű versenyeztetési eljárás folytatható le a 19. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben. (4) A közvetlen értékesítés esetei – az Nvt-ben és a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott versenyeztetési értékhatárt meg nem haladó bruttó forgalmi értéken belül – az alábbiak: 1.

2.

A Közgyűlés döntése alapján: h) a város életét jelentősen befolyásoló ingatlanértékesítés. A döntéshez minősített szavazattöbbség szükséges, i) a szociális lakásépítésre kijelölt telkek elidegenítése, a Városi Szociális és Családügyi javaslata alapján, j) a felépítmény tulajdonosának kérelmére az önkormányzat telkén nem önkormányzati tulajdonú, de jogszerűen épített nem ideiglenes jellegű felépítmény alatti telek értékesítése, k) vagyontárgyak gazdasági társaságokba apportálása, l) Eger Megyei Jogú Város vállalkozásfejlesztési és befektetés-támogató programjáról szóló önkormányzati rendelet szerint a támogatott vállalkozás ingatlan vásárlása, m) külső ajánlat beérkezése, n) rekreációs célra történő ingatlanértékesítés.

A Városgazdálkodási Bizottság döntése alapján: g) a jogerős bírósági ítélet végrehajtása vagy peren kívüli és perbeli egyezség megkötése érdekében, 99

h) i) j) k) l)

önálló építési teleknek nem minősülő telekértékesítés, ingatlancsere esetén, beleértve a tulajdonjog, bérleti jog cserét is, kisajátításnál csereingatlan biztosítása, jogszabály szerinti kisajátítási ok fennállása esetén csereingatlan biztosítása, ha a vevőt az ingatlan tulajdonjogának megszerzésére irányuló kizárólagos jogosultság illeti meg.

(5) Az önkormányzati vagyon ingyenes átruházásáról kizárólag a Közgyűlés dönthet minősített szavazattöbbséggel.

(6) Ha az ingatlanvagyon tulajdonjogáról az Önkormányzat vagy intézménye javára mondtak le, a tulajdonszerzési nyilatkozatra a 7. § (2) bekezdésben megfogalmazott értékhatárok szerinti döntéshozó jogosult. (7) Nem fogadható el olyan ingyenes felajánlás, amelynek ismert terhei elérhetik vagy meghaladják a felajánlott vagyon forgalmi értékét. 43. §

Ingatlanvásárlásról a 7. § (2) bekezdésében meghatározott értékhatárok, mezőgazdasági hasznosítású ingatlanok esetén a 7. § (5) bekezdésében meghatározott értékhatárok szerint meghatározott döntésre jogosult dönt. 44. §

Ingatlanvásárlással és értékesítéssel ingatlanközvetítő is megbízható. XIII. Fejezet

Ingóságok elidegenítésének, megszerzésének valamint hasznosításának szabályai 45.§

(1) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingóságok elidegenítéséről a 7. § (6) bekezdésében megfogalmazott értékhatárok szerint a Polgármester, a Városgazdálkodási Bizottság, vagy a Közgyűlés jogosult dönteni.

(2) Az intézményi tulajdonban lévő ingóság értékesítéséből származó bevétel az Önkormányzat intézményének költségvetését illeti meg. Az 5 millió Ft egyedi forgalmi értékhatárt elérő ingóság értékesítéséből származó bevétel akkor illeti meg az intézmény költségvetését, ha a döntéshozó másként nem dönt. (3) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingó vagyon hasznosítására természetes személlyel vagy átlátható szervezettel hasznosítási szerződés köthető az 7. § (6) bekezdésében meghatározott összeghatárok figyelembevételével. XIV. Fejezet

A gazdasági társasági tulajdon létrehozásának, elidegenítésének, 100

vásárlásának, valamint a tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályai 46. §

(1) A társasági jog hatálya alá tartozó önálló gazdasági társaság alapításáról, már létrejött gazdasági társaságban történő üzletrész, részvény megvásárlásáról, vagy eladásáról az Nvt. előírásainak megfelelően a Városgazdálkodási Bizottság és az illetékes szakbizottság véleményezése után a Közgyűlés dönt.

(2) Az elővételi jog gyakorlásáról d) 50%-ot meghaladó tulajdonosi részarány vagy 20 millió forintot meghaladó üzleti érték esetén a Közgyűlés dönt, e) 10-50% közötti tulajdonosi részarány vagy 5-20 millió forint közötti üzleti érték esetén a Városi Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság tájékoztatása mellett a Városgazdálkodási Bizottság dönt, f) A 10%-ot el nem érő tulajdonosi részarány, vagy 5 millió forintot el nem érő üzleti érték esetén a Polgármester dönt. (3) A vállalkozást az Önkormányzat alapításkor ellátja a tevékenységi körének ellátásához szükséges induló vagyonnal. A vállalkozás gondoskodik a rábízott vagyon és más eszközök gazdaságos felhasználásáról és gyarapításáról, kötelezettségeiért a rábízott vagyonával maga felel.

(4) A vállalkozásba fektetett vagyonnal az alapítói célkitűzést biztosító, vagy a legnagyobb hozamot, vagyongyarapítást biztosító módon kell gazdálkodni. (5) Az Önkormányzat vállalkozása a kötelező és önként vállalt feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Az Önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(6) Az apport tárgyának és értékének meghatározására a 7. § (2) bekezdésében meghatározott értékhatárok mellett az ott megnevezett döntéshozó jogosult. Ingatlanforgalmi szakvélemény készítése a 6. § (2) bekezdés a) és b) pontja előírásai szerint szükséges könyvvizsgáló bevonásával. 47. §

(1) A Közgyűlés a Ptk. alapján a tulajdonosi jogok gyakorlását a következőkben határozza meg.

(2) Az alábbiakban felsorolt ügyek az egyszemélyes gazdasági társaságok esetében a Közgyűlés hatáskörébe tartoznak. A többségi önkormányzati tulajdonban lévő többszemélyes gazdasági társaságok esetében a Közgyűlés döntése szükséges arról, hogy a társaság közgyűlésén az alábbi ügyekben Eger Megyei Város Önkormányzatának képviselője milyen javaslatokat tegyen, vagy milyen döntési alternatívákat támogasson: 1. 2. 3.

gazdasági társaság alapítása, alapító okirat elfogadása, alapító okirat módosítása, társasági szerződés elfogadása, társasági szerződés módosítása 101

4. 5.

6. 7.

8. 9.

vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok könyvvizsgálók megválasztása, vezető tisztségviselő visszahívása, megbízatásának meghosszabbítása valamint a munkáltatói jogok gyakorlása, a felügyelő bizottság tagjai, valamint a könyvvizsgáló megbízatásának meghosszabbítása, visszahívása, a vezető tisztségviselők díjazásának és prémiumfeladatainak meghatározása, a prémiumfeladatok teljesítésének értékelése, a könyvvizsgáló, valamint a felügyelő bizottság elnöke és tagjai díjazásának meghatározása, az ügyvezető, a felügyelő bizottsági tagok, valamint a könyvvizsgáló ellen kártérítési igények érvényesítése,

számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést, előtársasági beszámoló elfogadása, 10. éves üzleti terv elfogadása, az éves üzleti terv I. negyedéves, féléves, valamint az I-III. negyedéves teljesítéséről készült beszámolók elfogadása 11. pótbefizetés elrendelése és visszatérítése, 12. osztalékelőleg és osztalék fizetésének elhatározása, 13. üzletrész felosztásához való hozzájárulás, és az üzletrész bevonásának elrendelése, 14. elővásárlási jog gyakorlása a társaság által 15. elővásárlásra jogosult személy kijelölése, az üzletrész kívülálló személyre történő átruházásánál a beleegyezés megadása, 16. törzstőke emelés esetén a tagok elsőbbségi jogának kizárása, 17. törzstőke emelés során az elsőbbségi jog gyakorlására jogosultak kijelölése, 18. törzstőke felemelésekor, vagy az elsőbbségi jog gyakorlása esetén a törzsbetétek arányától való eltérés megállapítása 19. törzstőke leszállításakor a törzsbetétek arányától való eltérés megállapítása, 20. olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével vagy azok közeli hozzátartozójával, élettársával köt, 21. a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása, 22. a társaság több évre szóló stratégiai tervének jóváhagyása, 23. azon társaságok esetében, ahol az Önkormányzat többségi befolyással rendelkezik a további gazdálkodó szervezet alapításához vagy megszüntetéséhez történő hozzájárulás, 24. azon társaságok esetében, ahol az Önkormányzat többségi befolyással rendelkezik más gazdálkodó szervezetben részesedés megszerzéséhez vagy átruházásához történő hozzájárulás. 25. egyszemélyes társaságok esetében a Ptk 3:109. § (4) bekezdésében meghatározottak alapján a társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozó ügyekben a Közgyűlés írásban határoz és a döntés az ügyvezetéssel való közléssel válik hatályossá.

(3) A Polgármester vagy az általa írásban megbízott gyakorolja a döntési hatásköröket a (2) bekezdésben nem szabályozott esetekben.

102

(4) Ha a társaság legfőbb szerve, az e § szerinti döntéshozó által előzetesen nem tárgyalt kérdésekben kíván dönteni, úgy az Önkormányzat képviselőjének az érintett napirend elhalasztását kell kérni, kivéve, ha a társaság legfőbb szerve az utólagos önkormányzati jóváhagyást a társasági döntés érvényességi feltételeként elfogadja.

(5) Az önkormányzati tulajdonrésszel működő gazdasági társaságokban a tulajdonosi képviseletet a Polgármester vagy az általa megbízott személy látja el, azzal, hogy döntésének kialakítására az e § szerinti döntési hatáskörök az irányadók. (6) A nettó 10 millió Ft-ot meghaladó forgalmi értékű ingatlanoknak nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság rendelkezésére bocsátására az Önkormányzat társasági részesedésének mértékétől függetlenül csak az Önkormányzat érdekeit megfelelően biztosító garanciák mellett kerülhet sor. Az ingatlanok forgalmi értékének meghatározása során több ingatlant érintő apportálás esetén a rendelet együttértékesítésre vonatkozó 7. § (7) bekezdésének rendelkezései megfelelően irányadóak. XV. Fejezet A vagyongazdálkodás tervezése

1. cím A vagyongazdálkodás irányelvei 48. §

(1) A Közgyűlés a vagyon működtetésének tervezhetősége érdekében középtávú vagyongazdálkodási irányelveket fogad el.

(2) Az irányelvek tartalmazzák a vagyon forgalomképességének megfelelő bontásban az Önkormányzat vagyonának kezelésére, hasznosítására, értékesítésére, gyarapítására vonatkozó aktuális célkitűzéseket. 2. cím A finanszírozási műveletek szabályai 49. §

(1) Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala az Önkormányzat fizetési számláin lévő átmenetileg szabad pénzeszközeinek hasznosítását az adott évre vonatkozó önkormányzati költségvetési rendelet szabályozza. (2) Az Önkormányzat az (1) bekezdésben foglalt tranzakciókkal összefüggésben a számlavezetőn kívül más pénzintézetnél is számlát nyithat.

(3) Az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv a fizetési számláján lévő szabad pénzeszközeit betétként kizárólag a számlavezető pénzintézetnél a fizetési számlához kapcsolódó alszámlán kötheti le.

103

(4) Az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv értékpapírt nem vásárolhat. (5) Az Önkormányzat a finanszírozási műveletek alakulását a költségvetés végrehajtásáról szóló féléves, I-III negyedéves tájékoztatóban és az éves beszámolóban bemutatja.

(6) A kötelezettségvállalási, utalványozási, pénzügyi ellenjegyzési vagy az e rendeletben nem szabályozott egyéb kérdésekben az Önkormányzat költségvetéséről, végrehajtásának rendjéről szóló rendelkezései, valamint az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek Polgármesteri Hivatal belső szabályzataiban foglaltak az irányadóak. XVI. Fejezet Vagyon-nyilvántartás, mérleg, leltár 50. §

(1) A vagyonleltár az Önkormányzat tulajdonában a költségvetési év zárónapján meglévő vagyon kimutatása. (2) A vagyonleltárban kötelezettségeket is.

szerepeltetni

kell

az

önkormányzati

vagyont

terhelő

(3) A vagyonleltár az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes, valamint üzleti vagyon bontásban, az egyes vagyoncsoportokon belül:

e) az ingatlanokat és vagyoni értékű jogokat tételesen, f) az ingó vagyontárgyakat vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti értékben, g) az értékpapír, üzletrész vagyont, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, tételesen és névértéken h) a vagyontárgy elsődleges rendeltetése szerinti közfeladat megjelölésével tartalmazza.

(4) A vagyonleltár alapján összeállított vagyonmérleget beszámolóhoz csatolva a Közgyűlésnek be kell mutatni.

az

éves

költségvetési

(5) Az önkormányzati vagyonkimutatás a jogszabályi előírások szerint kerül kialakításra a zárszámadás mellékleteként. (6) A vagyonleltárak elkészítéséért az intézmények vezetői, vagy a vagyonkezeléssel megbízott szervezetek vezetői a felelősek.

(7) A vagyonleltár alapját képező nyilvántartás folyamatos vezetéséről, a vagyonleltár összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről a jegyző gondoskodik. (8) A intézményvezető felel:

104

d) a vagyonnyilvántartás folyamatos vezetéséért, e) az ingatlan kataszter és az ingatlanokról vezetett kataszteri napló folyamatos vezetéséért, f) a vagyonnyilvántartásnak a számvitellel, a földhivatali nyilvántartással, az önkormányzati intézmények nyilvántartásával és a természetbeni állapottal való egyezőségéért és hitelességéért.

(9) A törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani.

(10) A intézményvezető köteles a vagyonleltár folyamatos karbantartásáról gondoskodni. 51. §

(1) Az ingatlan valós állapotában, értékében bekövetkezett változást, új ingatlan létrejöttét, vagy a vagyonban bekövetkezett csökkenést, az adott vagyontárgy kezelője, üzemeltetője, az Önkormányzat intézménye, a Polgármesteri Hivatal érintett szervezeti egységei, valamint az Önkormányzat megbízásából eljáró vagyonkezelő, vagy beruházó, a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül a változást dokumentáló okirat másolatának, valamint az okirat alapján kitöltött módosító adatlap csatolásával együtt köteles jelenteni az ingatlan kataszter vezetésével megbízott Vagyongazdálkodási Csoportnak és a Gazdasági Irodának. (2) Az ingatlan kataszteren a változást annak bekövetkezésétől számított legfeljebb 30 napon belül kell a nyilvántartáson átvezetni. XVII. Fejezet

Záró rendelkezések 52. §

(1) Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló 6/20012. (II.24.) önkormányzati rendelete. Dr. Kovács Luca jegyző

Habis László polgármester

1. melléklet az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló 35/2015 (X.30.) önkormányzati rendelethez A versenyeztetési eljárás szabályai I. Nyilvános versenyeztetés 105

1. A versenyeztetési eljárás szabályzata (a továbbiakban Szabályzat) hatálya az önkormányzati tulajdonú vagyontárgyak versenyeztetés útján történő értékesítésére és hasznosítására terjed ki. A Szabályzat hatálya továbbá kiterjed a nem önkormányzati tulajdonú ingatlanok versenyeztetés útján történő értékesítésére is abban az esetben, ha a csatlakozásról és annak feltételeiről a döntéshozó jóváhagyása alapján az eljáráshoz csatlakozni kívánó ingatlan-tulajdonossal az Önkormányzat a versenyeztetési felhívás megjelentetésének időpontjáig írásbeli megállapodást köt.

2. A nyilvános versenyeztetési eljárás során valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt kell biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információk nyújtása, és az alkalmazott versenyfeltételek tekintetében. 3. A nyilvános felhívás, és a pályázati dokumentáció tartalmát úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megalapozottan tehessenek ajánlatot.

4. A eljárás során a résztvevők számára teljes nyilvánosságot kell biztosítani. Minden ajánlattevőnek joga van az eljárás során rendelkezésre álló valamennyi információhoz hozzáférni a jelen Szabályzatban meghatározottak szerint annak érdekében, hogy lehetősége nyíljon a megalapozott ajánlattételre.

6. Indokolt esetben lehetőség van zártkörű eljárás lefolytatására. A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatár fölötti esetben legalább 3 érintettnek kell egyidejűleg és közvetlenül megküldeni a pályázati felhívást. Zártkörű versenyeztetés folytatható le, ha:

a) a vagyontárgy, illetve az ellátandó feladat jellegéből adódóan a pályázati feltételeket csak bizonyos kör tudja teljesíteni b) kötelező vagy önként vállalt feladat ellátása azt szükségessé teszi. Az eljárás kiírása

6. Az eljárásra nyilvános közzététellel kerülhet sor.

7. A eljárás egyfordulós. Eredménytelen eljárás esetén a Polgármester dönthet annak újbóli, változatlan feltételek melletti lefolytatásáról. 8. A nyilvános felhívást Eger Város honlapján, továbbá lehetőség szerint a Városi Újságban, a Város Televízió képújságban, a megyei napilapban, indokolt esetben országos napilapban, vagy országos internetes oldalon, vagy az eljárásba vont ingatlanon kihelyezett tájékoztató táblán és Önkormányzat hivatalos hirdetőtábláján pedig rövidített formában hirdetmény útján kell közzé tenni. 10. A nyilvános felhívásnak tartalmaznia kell: 10.1. Az eljárás kiírójának nevét, 10.2. Az eljárás célját, tárgyának megnevezését, (az ingatlan rövid bemutatása, ingó vagyontárgy esetén annak rövid bemutatása) 10.3. értékesítés esetén a legalacsonyabb nettó és bruttó eladási ár megjelölése 106

10.4. bérbeadás esetén: 9.4.1. az induló bérleti díj mértéke, 9.4.2. a bérleti jogviszony időtartama, 9.4.3. a helyiségben végezhető tevékenység 9.8. A pályázati dokumentáció rendelkezésre bocsátásának helye, ideje, ellenértéke. 9.9. Az eljárás időpontja, ajánlatok benyújtásának határideje. 9.10. Eredményhirdetés időpontja

10. A pályázati dokumentáció tartalma 10.2. Ingatlan vagyontárgy esetén: 10.17.1. Az ingatlan-nyilvántartási adatok: helyrajzi szám, tulajdonos, tulajdoni hányad, fekvés, utca, házszám, térmérték, az ingatlan-nyilvántartásban szereplő egyéb lényeges tények, terhek, 10.17.2. Az ingatlan közművesítettsége, tartozékai, épületnél a jellemző sajátosságok, 10.17.3. A megalapozott ajánlattételhez szükséges egyéb lényeges adatok, 10.18. ingó vagyontárgy esetén a vagyontárgy részletes leírása, 10.19. elővásárlási, előbérleti jog fennállása, hasznosítási korlátozás, 10.20. értékesítés esetén: 10.20.1. legalacsonyabb nettó és bruttó eladási ár megjelölése, 10.20.2. fizetési feltételek, pénzügyi garanciák 10.21. bérbeadás esetén: 10.21.1. a fizetendő bérleti díj, amelynek induló éves bérleti díja nem lehet alacsonyabb az érintett ingatlan aktuális forgalmi értékének 15%-ánál, 10.21.2. a bérleti díj emelkedésének szabályai, 10.21.3. a bérleti jogviszony időtartama, 10.21.4. a helyiség funkciója, alapterülete, az ott végezhető tevékenységek, 10.22. az eljárás és az eredményhirdetés helye, időpontja, 10.23. pályázati biztosíték összege, befizetésének módja, határideje 10.24. licitlépcső meghatározása 10.25. az ajánlatok értékelési szempontjai Az ajánlatok értékelési szempontja a következő lehet: a) a legmagasabb összegű vételár, vagy bérleti díj, vagy b) az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása. Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, köteles meghatározni az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat, 10.26. a vagyontárgy megtekintésének időpontja, 10.27. az Önkormányzat azon jogának fenntartása, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén jogosult az eljárás soron következő helyezettjével szerződést kötni, 10.28. az Önkormányzat azon jogának fenntartása, hogy az eljárást eredménytelennek nyilvánítsa, 10.29. arra vonatkozó utalás, hogy pályázati biztosíték befizetése az induló nettó legalacsonyabb áron történő ajánlattételnek minősül, 10.30. meghirdetés módja, 10.31. eredményhirdetés időpontja 10.32. ajánlati kötöttség időtartama, 10.33. egyéb kikötések, feltételek. 107

11. A pályázati dokumentáció ingyenesen vagy térítés ellenében bocsátható az érdeklődők rendelkezésére. A térítési díj összegét a pályázati dokumentáció előállítási, sokszorosítási költségei, ideértve az ingatlanforgalmi értékbecslés díját is, továbbá a nyilvános felhívás meghirdetésének költségei alapján a kiírási feltételek meghatározásával egyidejűleg a Városgazdálkodási Bizottság hagyja jóvá. A dokumentációt írásos kérelemre, annak kézhezvételétől számított legkésőbb 3 munkanapon belül rendelkezésre kell bocsátani. A kérelemhez csatolni kell az ellenérték megfizetéséről szóló igazolást. 12. Az eljárást a kiíró képviseletében eljáró 3 munkatárs (továbbiakban: Munkacsoport) felügyeli és hirdeti ki az eljárás eredményét egyszerű szavazattöbbséggel.

13. A résztvevők meghívásáról és az eljárás előkészítéséről a Polgármesteri Hivatal vagyongazdálkodásért felelős szervezeti egysége vagy az eljárást lebonyolító szervezet gondoskodik.

14. A kiíró képviseletében eljáró eljárásban részt vevő személy nem lehet az ajánlattevő vagy annak: 14.1. hozzátartozója, vagy közeli rokona vagy, 14.2. munkaviszony alapján közvetlen felettese vagy, 14.3.szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatottja vagy, 14.4. jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság ajánlatot tevő esetén, annak tulajdonosa vagy résztulajdonosa. 15. Az elbírálásban, döntésben részt vevő, a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni. Összeférhetetlenségi kérdésben vita esetén a Polgármester dönt. Pályázati biztosíték

16. Az eljáráson való részvétel pályázati biztosíték megfizetéséhez kötött, amely biztosítékot a kiírásban meghatározott időpontig kell az ajánlattevőnek a kiírásában meghatározottak szerint teljesítenie. A pályázati biztosíték összege bérbeadás esetén háromhavi bérleti díjnak, értékesítés esetén a forgalmi érték 10 %-ának megfelelő összeg. Bérbeadás során a pályázati biztosíték összege nyertesség esetén óvadékként a kezelőnél marad. 17. A pályázati biztosíték kamatmentesen visszajár: 17.1. a kiírás visszavonásától, 17.2. az eljárás eredménytelenségének megállapításától, 17.3. a nyertes ajánlattevő kivételével az ajánlattevők eredményhirdetéstől számított 15 napon belül.

részére

az

18. Nem jár vissza a pályázati biztosíték, ha: 18.1. a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át, vagy beszámításra kerül, 18.2. az ajánlattevő az eljárás megkezdését követően visszalép, 18.3. az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt az ajánlatát visszavonja, 108

18.4. a szerződésnek a felhívásban megjelölt időn belüli megkötése neki felróható, vagy az érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg. Az ajánlattétel szabályai

19. A pályázati biztosíték befizetése az induló nettó legalacsonyabb áron történő ajánlattételnek minősül.

20. Az eljárásbon olyan természetes személy és átlátható szervezet vehet részt, aki a pályázati biztosítékot a kiírásban szereplő feltételek szerint befizette, és a kiírás feltételeit elfogadja, kivéve azon természetes személyt, jogi személyt vagy jogi személyiség nélküli szervezetet, annak vezető tisztségviselőjét, képviselőjét, tulajdonosát, amely az eljárást megelőzően az Önkormányzattal szemben bármilyen jogcímen fennállt fizetési kötelezettségét nem vagy késedelmesen teljesítette, továbbá azon jogi személyt vagy jogi személyiség nélküli szervezetet, amelynek vezető tisztségviselője, képviselője és tulajdonosa megegyezik azon jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet vezető tisztségviselőjével, képviselőjével és tulajdonosával, amely a eljárást megelőzően az Önkormányzattal szemben bármilyen jogcímen fennállt fizetési kötelezettségét nem vagy késedelmesen teljesítette. Vételárra vagy bérleti díjra történő ajánlattétel esetén

21. A személyes részvétellel történő eljárás során ajánlattevő az eljárás kezdetén az alábbi dokumentumokat köteles bemutatni az eljárás vezetőjének: 21.1. személyazonosság igazolására szolgáló dokumentum, 21.2. egyéni vállalkozói igazolvány, gazdasági társaság esetén 30 napnál nem régebbi cégkivonat és aláírási címpéldány legalább egyszerű másolatban, 21.3. ha az ajánlattevő nem személyesen vesz részt az eljárásban, akkor közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt képviseleti meghatalmazása, 21.4. az Nvt. 3. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben az ott előírt cégszerűen aláírt nyilatkozat. 22. Az eljárás a Polgármesteri Hivatal vagyongazdálkodásért felelős szervezeti egységének képviselője, vagy a Polgármesteri Hivatallal a feladat ellátására vonatkozóan szerződéses jogviszonyban álló személy vagy szervezet, vagy ezek képviselője vezeti. Az eljárásba ingatlanközvetítő is bevonható. 23. Az eljárás vezetője: 23.1. számba veszi a megjelent ajánlattevőket, majd indoklással ellátott tájékoztatást ad az ajánlattételre esetlegesen nem jogosultakról. Ingatlantulajdon értékesítése esetén azt is köteles bejelenteni, ha lenne elővásárlási joggal rendelkező; 23.2. ismerteti az eljárásra vonatkozó legfontosabb szabályokat; felhívja a figyelmet arra, hogy amennyiben nyertes ajánlattevő nem köt szerződést, úgy a pályázati biztosítékot elveszíti és az Önkormányzat a következő legmagasabb összeget tartóval kísérli meg a szerződéskötést az általa tartott összegen; 23.4. levezeti az eljárást a kiírás szerinti licitlépcsők alkalmazásával;

24. Amennyiben az értékelés szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat, abban az esetben a pályázatok leadására határidőt kell megjelölni, melyet úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzétételének napja és a pályázatok benyújtására megjelölt határnap 109

között a pályázók részére a megalapozott ajánlattételhez elegendő idő álljon rendelkezésre. Ebben az esetben az ajánlattevők ajánlataikat zárt borítékban, hivatalos cégszerű aláírással, az adott pályázatra utaló jelzéssel személyesen vagy meghatalmazott útján nyújthatják be. 25. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részletes és jogilag kötelező erejű nyilatkozatát: 25.1. a pályázati felhívásban foglalt feltételek elfogadására, 25.2. az általa vállalt szolgáltatásokra és kötelezettségekre, 25.3. a vételár vagy ellenszolgáltatás összegére, 25.4. az ajánlati kötöttségre vonatkozóan, 25.5 az Nvt. 3. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben az ott előírtakra vonatkozóan, 25.6. egyéb, a kiíró által meghatározott kötelezettségvállalásra. 26. Az eljárást kettő vagy több fordulóban is meg lehet hirdetni. Ilyenkor a második vagy az azt követő fordulókban az előre meghatározott és közzétett szempontok alapján az első, vagy előző forduló eredményeként kiválasztott ajánlattevők vehetnek részt.

27. Az eljáráson a legmagasabb összegű vagy a legelőnyösebb ajánlatot tevő a nyertes. Amennyiben az ajánlattevők között egyező legmagasabb ajánlat alakulna ki, akkor köteles az eljárás vezetője ezeket az ajánlattevőket külön felkérni a végső legmagasabb ajánlatra. Amennyiben az ismételt felhívásra tett végső legmagasabb ajánlatok is azonos vételárösszeget eredményeznének, akkor az azonosak között sorsolással kell meghatározni a megnyert szerződéskötési jogosultság sorrendjét. 28. Amennyiben az értékelés szempontja a legmagasabb ajánlat, abban az esetben az eredmény kihirdetésére a helyszínen azonnal sor kerül. Amennyiben az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása szükséges az eredmény kihirdetése a pályázati dokumentációban meghatározott időpontban történik. Az eljárásról jegyzőkönyvet kell felvenni.

29. Az eljárás eredménytelen, ha az értékelési szempontoknak megfelelő érvényes ajánlat nem érkezett. A szerződés megkötése

30. A Munkacsoport döntése szerinti nyertes ajánlattevővel az eredményhirdetést követően a felhívásban megjelölt időponton belül kell a szerződést megkötni, kivéve ha az értékesítendő, hasznosítandó dolgot elővásárlási vagy előbérleti jog terheli. Amennyiben az ajánlattevő a vételárat banki hitel igénybevételével kívánja kiegyenlíteni, lehetőség van az ingatlanra vonatkozó előszerződés megkötésére, amennyiben a kiírás ezt a lehetőséget tartalmazza. Az előszerződésben meg kell határozni a végleges szerződés megkötésére nyitva álló határidőt. Amennyiben a határidőig a végleges szerződés megkötésére nem kerül sor, az előszerződés hatályát veszti. 31. A Munkacsoport döntése alapján amennyiben a szerződés megkötésére a meghatározott határidőn belül a nyertes ajánlattevőnek fel nem róható okból nem kerül sor, a szerződéskötési határidő legfeljebb 90 nappal meghosszabbítható. 110

32. Ha az értékesítendő dolgot elővásárlási jog, a hasznosítandó dolgot előbérleti jog terheli, a Ptk. és az Nvt. szabályainak megfelelően kell eljárni azzal, hogy a szerződéskötési határidő a vételi ajánlatnak az elővásárlási jogosulttal, vagy a bérleti ajánlatnak az előbérletre jogosulttal történő joghatályos közlésétől számított 30 nap elteltével kezdődik. 33. Ha a szerződés megkötésére a nyertes ajánlattevővel nem kerül sor, vagy a szerződés aláírása után a nyertes a szerződésben foglaltakat nem teljesíti, az Önkormányzat elállási jogát gyakorolja. A szerződést az eljárás második helyezettjével lehet megkötni a 30. és 31. pontban foglaltak figyelembe vételével. Elállási jog gyakorlása esetén a szerződés csak akkor köthető meg, ha az eredményhirdetéstől számítva a nyertes ajánlattevővel korábban megkötött szerződéstől való elálláskor a szerződéskötéstől számított 3 hónap még nem telt el. 34. Tulajdonjog átruházásakor ki kell kötni a tulajdonjog fenntartását a vételár teljes kiegyenlítéséig, továbbá a teljes vételár meghatározott időre történő meg nem fizetésére az elállási jogot. Eljárás eredménytelenség, vagy szerződéskötés meghiúsulása esetén

35. Amennyiben az eljárás eredménytelenül zárul, vagy a szerződéskötésre a 33. pontban foglaltak szerint sem kerül sor, a Polgármester döntése alapján a döntéshozó által korábban elfogadott feltételek mellett, a határidők pontosítása mellett további két alkalommal tartható eljárás a döntéshozó külön döntése nélkül. Az új eljáráson nem vehet részt az az ajánlattevő, akinek érdekkörében felmerült okból a szerződéskötés meghiúsult.

36. A 35. ponttól eltérően nem lakás célú helyiség bérbeadására irányuló eredménytelen eljárás esetén, új eljárás kiírása nélkül, a kiírás feltételeivel egyező feltételek mellett, köthető szerződés azzal a pályázóval, aki az eredménytelen eljárást követő 15 napon belül írásban nyilatkozik a kiírás feltételeinek elfogadásáról és szerződéskötési szándékáról, és egyidejűleg a pályázati biztosíték összegét befizeti. Ingatlan értékesítésére vonatkozó eredménytelen eljárás esetén, új eljárás kiírása nélkül, a kiírás feltételeivel egyező feltételek mellett a Polgármester jogosult költségvetési éven belül az eljárás tárgyát képező szerződés aláírására, amennyiben a jelentkező az eredménytelen eljárást követően írásban nyilatkozik a kiírás feltételeinek elfogadásáról, szerződéskötési szándékáról, és egyidejűleg a pályázati biztosítéknak megfelelő összeget szerződéskötési biztosítékként befizeti. Ezen nyilatkozat ajánlattételnek minősül a jelentkező részéről. A szerződéskötésre a 30. – 34. pont rendelkezései megfelelően alkalmazandók. 37. Az érintett ingatlan kezelője köteles havonta egy alkalommal a versenyeztetési eljárás keretében történő értékesítésre vagy bérbeadásra kiírt ingatlanokra vonatkozó eljárás lefolytatására.

2. melléklet az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló 35/2015 (X.30.) önkormányzati rendelethez 111

A nem lakás célú helyiségek bérleti díjának megállapítása

1. Az üres, vagy a korábbi bérleti jogviszony, bérleti jog megszűnését követően üressé váló helyiség versenyeztetési eljárás útján történő bérbeadásakor induló bérleti díj mértékét a nem lakás célú helyiségnek a piaci viszonyokat figyelembe vevő aktuális forgalmi értéke alapján a rendelet 20. §-ában foglaltak alapján kell meghatározni a jelen mellékletben meghatározott szabályok alapján.

2. Az induló bérleti díj meghatározása szempontjából Eger Városa az alábbi övezetekre kerül felosztásra: I. övezet: Széchenyi István utca Ráckapu tértől Csiky Sándor utca kereszteződéséig, Lenkey J. u., Csiky Sándor utca Városfal utcáig, Városfal utca Eszterházy térig, Kossuth Lajos utca, Dózsa György tér, Almagyar u. 1. szám, Dobó István utca a Harangöntő utcáig, Harangöntő utca, Markhot Ferenc utca, Zalár József utca Árva köz és az ezen utcák által határolt ingatlanok

II. övezet: Tetemvár utca, Vécsey Sándor utca, Gárdonyi Géza utca, Bástya utca, Mekcsey István utca, Szarvas tér, Diófakút u. 1. szám, Kertész u. 2. szám, Frank Tivadar utca, Klapka György utca, Hatvani kapu tér, Telekessy István utca, Trinitárius utca, Törvényház utca, Vörösmarty Mihály utca, Bartalos Gyula utca kereszteződésétől Malom utcáig, Malom utca, Régi Cifrakapu utca Tetemvár utca kereszteződéséig és az ezen utcák által határolt ingatlanok. III. övezet: a II-es övezeten kívül eső Vécsey-völgy utca, Király utca Szépasszony-völgy utca határvonalától délre eső övezet. IV. övezet: II-es övezeten kívül eső Vécsey-völgy utca, Király utca Szépasszonyvölgyutca határvonalától északra eső övezet. 3. Az induló éves bérleti díj megállapítása során a rendelet 20. § (1) bekezdése szerint a helyiség övezeti besorolásától függően a helyiség aktuális forgalmi értéke 15%-ától számított negatív irányú eltérés mértéke az alábbi lehet: 3.1. I. övezet: maximum 3% 3.2. II. övezet: maximum 5% 3.3. III. övezet: maximum 7% 3.4. IV. övezet: maximum 8%

4. A kiírási feltételek jóváhagyása során meghatározhatók azon preferált és támogatott profilok, amelyeknek a helyiségben tervezett folytatása esetén az induló bérleti díj összegéből kedvezmény adható, továbbá meghatározhatók azon üzleti profilok is, amelyeknek a helyiségben tervezett folytatása esetén a bérlő emelt összegű bérleti díjat köteles fizetni. Ezen profilok, és az adható kedvezmények mértéke az alábbiak szerint kerülnek meghatározásra: 4.1.Preferált profilok:

4.1.1. 50% díjkedvezmény adható: 112

4.1.1.1. az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben meghatározott közhasznú szervezet által folytatott nem gazdaságivállalkozási tevékenység, ideértve a 2014. május 31. napjáig kiemelkedően közhasznú szervezetként nyilvántartott szervezetek által folytatott nem gazdasági-vállalkozási tevékenységet is, 4.1.1.2. az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben meghatározott egyesülési jog alapján létrejött egyesület által folytatott nem gazdasági-vállalkozási tevékenység. 4.1.2. 12 -25% díjkedvezmény adható: 4.1.2.1. Könyvesbolt 4.1.2.2. Virágbolt 4.1.2.3. Kulturális, művészeti tevékenység 4.1.2.4. Utazási iroda 4.1.2.5. Galériák, minőségi antikvitás 4.1.2.6. női, férfi szabóság 4.1.2.7. legalább órás OKJ szakképesítéssel rendelkező órásmester

4.2. Támogatott profilok: 0-12% díjkedvezmény adható: 4.2.1. Minőségi élelmiszerbolt 4.2.2. Óra és ékszerboltok 4.2.3. Exkluzív ajándéktárgy kereskedés 4.2.4. Exkluzív lakásfelszerelés 4.2.5. Parfüméria, drogária, gyógynövénybolt 4.2.6. Játékbolt 4.2.7. cipész 4.2.8. fodrász 4.2.9. többségében valódi kézműves termékeket előállító, és forgalmazó üzletek 4.2.10. exkluzív ajándékbolt 4.3. Kiemelt, 20%-kal magasabb díjat megfizetni köteles profilok: 4.3.1. Pénzintézetek, egyéb pénzügyi szolgáltatás 4.3.2. Biztosítók 4.3.3. Távközlési szolgáltatók 4.3.4. Állami szerencsejáték 4.3.5. Európai színvonalú kaszinó 4.3.6. Gyorsétterem 4.4. I. és II. körzetben a üzlethelységben nem folytatható.

használtruha-kereskedés

önkormányzati

tulajdonú

5. A belvárosi rehabilitáció kivitelezési munkái során érintett önkormányzati tulajdonú, bérbe adott üzlethelyiségek bérlő által írásban előterjesztett kérelme, a bérleti szerződés szerinti használata teljes egészében ellehetetlenülésének időtartamára, a kivitelezési munkálatokért felelős Egri Városfejlesztési Kft által alkalmazott műszaki 113

ellenőr által a rendeltetésszerű használat lehetetlenülésére vonatkozó igazolása alapján, az adott időszakra vonatkozóan, 66%-os mértékű bérleti díj kedvezményben részesül.

6. A belvárosi rehabilitáció kivitelezési munkái során érintett önkormányzati tulajdonú, kereskedelmi-vendéglátóipari tevékenység ellátása céljából bérelt üzlethelyiségek bérlője írásban előterjesztett kérelmére két hónap időtartamra 50 %-os mértékű bérleti díj kedvezményben részesülhet. Amennyiben a bérlő a bérleményben kereskedelmi szálláshely szolgáltatást is végez, az 50 %-os mértékű bérleti díj kedvezményt három hónap időtartamban veheti igénybe. A bérbeadóhoz benyújtott bérleti díj kedvezményre vonatkozó kérelmeket a kivitelezési munkálatokért felelős Egri Városfejlesztési Kft. által alkalmazott műszaki ellenőr ellenjegyzéssel látja el, amellyel igazolja, hogy a bérlemény a munkaterület közvetlen környezetében található. Martonné Adler Ildikó

Szavazást kér a rendelet-tervezet elfogadásáról: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete a városi zöldterületek és zöldfelületek megóvásáról, használatáról, fenntartásáról és létesítéséről szóló 15/1999. (V. 19.) önkormányzati rendeletének módosításáról

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Magyarország Alaptörvénye 32. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: 1. §

A Rendelet 4. § (1) pontja az alábbiak szerint módosul:

„(1) Emlékpark, emlékhely létesítéséről és emlékfa ültetéséről a Városképi és Környezetvédelmi Bizottság dönt, szükség esetén a Városimázs Bizottság előzetes véleményének figyelembe vételével. Emlékpark, emlékhely kialakítása kertépítészeti terv alapján valósulhat meg, emlékfa ültetésénél a fafajt a Polgármesteri Hivatal szakirodája határozza meg. 2. §

A Rendelet 7. §-a az alábbiak szerint módosul: Hatályon kívül helyezve 2015. október 30. napjával. 3. § 114

A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, és az azt követő napon hatályát veszti. Habis László polgármester Szavazás:

Dr. Kovács Luca jegyző

14 „igen, 1 „nem” és 2 „tartózkodó” szavazattal elfogadásra került.

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2015. (X.30) önkormányzati rendelete a városi zöldterületek és zöldfelületek megóvásáról, használatáról, fenntartásáról és létesítéséről szóló 15/1999. (V. 19.) önkormányzati rendeletének módosításáról

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Magyarország Alaptörvénye 32. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: 1. § A Rendelet 4. § (1) pontja az alábbiak szerint módosul:

„(1) Emlékpark, emlékhely létesítéséről és emlékfa ültetéséről a Városképi és Környezetvédelmi Bizottság dönt, szükség esetén a Városimázs Bizottság előzetes véleményének figyelembe vételével. Emlékpark, emlékhely kialakítása kertépítészeti terv alapján valósulhat meg, emlékfa ültetésénél a fafajt a Polgármesteri Hivatal szakirodája határozza meg. 2. § A Rendelet 7. §-a az alábbiak szerint módosul: Hatályon kívül helyezve 2015. október 30. napjával. 3. §

A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, és az azt követő napon hatályát veszti. Habis László polgármester

Dr. Kovács Luca jegyző

Martonné Adler Ildikó

Szavazást kér a rendelet-tervezet elfogadásáról: 115

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete a közterületek rendeltetéstől eltérő használatáról szóló 22/2014. (V. 23.) önkormányzati rendeletének módosításáról Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Magyarország Alaptörvénye 32. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: 1. §

A Rendelet 5. § (1) pontja az alábbiak szerint módosul: w) vendéglátó-ipari előkert kialakítása és üzemeltetése;

A Rendelet 5. § (1) pontja az alábbi x), y) és z) ponttal egészül ki:

x) közterület – haszonnövények ültetésével történő - mezőgazdasági célú hasznosítása; y) közterület telek-kiegészítésként történő hasznosítása;

z) egyéb, e rendelet által nem szabályozott közterület használat.

A rendelet 5. § (1) bekezdés (k) pontja az alábbiak szerint módosul:

(k) a 3500 kg megengedett legnagyobb együttes össztömeget meg nem haladó kisteherautó, autóbusz, mezőgazdasági vontató, utánfutó, tréler és lakókocsi közterületen történő tárolása. Tárolásnak minősül, ha a jármű engedély nélkül, 8 óránál hosszabb ideig, folyamatosan a közterületen tartózkodik. A tárolás kizárólag a kiépített és kijelölt parkolóhelyeken kívüli területek esetében díjfizetés köteles. A mezőgazdasági vontató, az utánfutó, a tréler és a lakókocsi közterületen, megállapodás alapján maximum 30 napig tárolható.; A Rendelet 5. § (3) pontja az alábbi l) ponttal egészül ki:

l) közterület – dísznövények ültetésével történő – kertészeti célú hasznosítása. A Rendelet 5. § (4) pontja az alábbi n) ponttal egészül ki:

n) Közterület – haszonnövények ültetésével történő – mezőgazdasági célú hasznosítása a rendelet szerint megállapított I-es körzetben. 2. §

A Rendelet II. fejezete az alábbi 21. ponttal egészül ki: 116

21. A közterület – haszonnövények ültetésével történő – mezőgazdasági célú hasznosítására vonatkozó rendelkezések. 25/A. §

(1) Lakó által közhasználatú zöldterületre – a Polgármesteri Hivatallal történő előzetes egyeztetés alapján – valósulhat meg az ültetés és a zöldfelületek fizikai akadállyal történő elkerítése.

(2) A közterületre ültetett növényzet gondozása és a zöldfelületek elkerítésére szolgáló fizikai akadály fenntartása a lakó feladata. (3) Közhasználatú zöldterületre kiültetett növény (fa, cserje) az Önkormányzat tulajdonába kerül, így annak a későbbiekben kért kivágása engedély köteles.

(4) A növények telepítésénél az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: - Fa termetű örökzöld, és kiskoronás, kis termetű fa 2 m, közepes termetű fa 4 m, nagy termetű fa 6 m telepítési távolságra ültethető az épülettől. - Az elültetett fa a meglévő közművektől 2 m-re lehet. - A meglévő utcai fasorba az adott városrészre elfogadott szabályozási terv zöldfelületre vonatkozó előírásai szerinti fafaj ültethető. - Utcai légvezeték alá csak kistermetű vagy gömbkoronás fa ültethető. - Sövény vagy fa telepítésekor be kell tartani a közutakra érvényes előírásokat, pld. beláthatóság. (5) Közterület – haszonnövények ültetésével történő – mezőgazdasági célú hasznosítása a rendelet szerint megállapított I-es körzetben nem engedélyezhető.

(6) A mezőgazdasági célú hasznosítás megszűnése vagy megszüntetése esetén az önkormányzat jogosult – kártalanítás nélkül – az eredeti állapot helyreállítására. (7) A használatba vett területet, közösségi célú igénybevétel esetén a használó azonnali hatállyal köteles az Önkormányzat rendelkezésére bocsátani. A Rendelet II. fejezete az alábbi 22. ponttal egészül ki:

22. A közterület telek-kiegészítésként történő hasznosítására vonatkozó rendelkezések. 25/B. §

(1) Lakó által, a közterület telek-kiegészítésként történő hasznosítása – a Polgármesteri Hivatallal történő előzetes egyeztetés alapján – valósulhat meg.

(2) Az elkerített közterületre ültetett növényzet gondozása és a zöldfelület elkerítésére szolgáló fizikai akadály fenntartása a lakó feladata. (3) Az elkerített közterületre kiültetett növény (fa, cserje) az Önkormányzat tulajdonába kerül, így annak a későbbiekben kért kivágása engedély köteles. 117

(4) A növények telepítésénél az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: - Fa termetű örökzöld, és kiskoronás, kis termetű fa 2 m, közepes termetű fa 4 m, nagy termetű fa 6 m telepítési távolságra ültethető az épülettől. - Az elültetett fa a meglévő közművektől 2 m-re lehet. - A meglévő utcai fasorba az adott városrészre elfogadott szabályozási terv zöldfelületre vonatkozó előírásai szerinti fafaj ültethető. - Utcai légvezeték alá csak kistermetű vagy gömbkoronás fa ültethető. - Sövény vagy fa telepítésekor be kell tartani a közutakra érvényes előírásokat, pld. beláthatóság. (5) A közterület hasznosítás megszűnése vagy megszüntetése esetén az önkormányzat jogosult – kártalanítás nélkül – az eredeti állapot helyreállítására. (6) A használatba vett területet, közösségi célú igénybevétel esetén a használó azonnali hatállyal köteles az Önkormányzat rendelkezésére bocsátani. A Rendelet II. fejezete az alábbi 23. ponttal egészül ki:

23. A közterület – dísznövények ültetésével történő – kertészeti célú hasznosítására vonatkozó rendelkezések: 25/C. §

(1) Lakó által közhasználatú zöldterületre – 20 m2 alapterület felett a Polgármesteri Hivatallal történő előzetes egyeztetés alapján – valósulhat meg az ültetés. (2) Fa ültetése 20 m2 alapterület alatt is bejelentés-köteles.

(3) A közterületre ültetett növényzet gondozása a lakó feladata.

(4) Közhasználatú zöldterületre kiültetett növény (fa, cserje) az Önkormányzat tulajdonába kerül, így annak a későbbiekben kért kivágása engedély köteles.

(5) A növények telepítésénél az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: - Fa termetű örökzöld, és kiskoronás, kis termetű fa 2 m, közepes termetű fa 4 m, nagy termetű fa 6 m telepítési távolságra ültethető az épülettől. - Az elültetett fa a meglévő közművektől 2 m-re lehet. - A meglévő utcai fasorba az adott városrészre elfogadott szabályozási terv zöldfelületre vonatkozó előírásai szerinti fafaj ültethető. - Utcai légvezeték alá csak kistermetű vagy gömbkoronás fa ültethető. - Sövény vagy fa telepítésekor be kell tartani a közutakra érvényes előírásokat, pld. beláthatóság. (6) A kertészeti célú hasznosítás megszűnése vagy megszüntetése esetén az önkormányzat jogosult – kártalanítás nélkül – az eredeti állapot helyreállítására. (7) A használatba vett területet, közösségi célú igénybevétel esetén a használó azonnali hatállyal köteles az Önkormányzat rendelkezésére bocsátani. 118

(8) Dísznövények közterületre történő ültetése esetén a terület nem veszítheti el közterületi jellegét, így kerítés elhelyezése nem engedélyezett. A Rendelet II. fejezete az alábbi 24. ponttal egészül ki:

24. Egyéb, e rendelet által nem szabályozott közterület használat 25/D. §

(1) Az 5. § (1) bekezdése alapján létrejövő közterület használat feltételeit a Városképi és Környezetvédelmi Bizottság tájékoztatása mellett a Városgazdálkodási Bizottság állapítja meg. 3. §

A Rendelet 28. § (1) pontja az alábbi d) ponttal egészül ki:

d) Közterület – haszonnövények ültetésével történő – mezőgazdasági célú hasznosítása, illetve a közterület telek-kiegészítésként történő hasznosítása esetében legfeljebb 5 éves időtartamra köthető közterület-használati megállapodás. 4. §

A Rendelet 29. § (1) pontja az alábbiak szerint módosul, és az alábbi a) ponttal egészül ki:

(1) Bejelentés alapján készülő igazolás határozott időtartamra adható ki. A határozott időtartamra szóló közterület-használat leghosszabb időtartama 1 év, kivéve az alábbi esetet: a) Közterület – dísznövények ültetésével történő – kertészeti célú hasznosítására vonatkozóan a bejelentés igazolás legfeljebb 5 éves időtartamra adható meg. 5. §

A Rendelet 2. számú melléklete az alábbiakkal egészül ki: 2. melléklet

Használat megnevezése

Közterület – haszonnövények ültetésével történő – mezőgazdasági célú hasznosítása Közterület telekkiegészítésként történő hasznosítása

Közterület-használati díjak

I. körzet

II. körzet

III. körzet

IV. körzet

A használati díjat a Közgyűlés által elfogadott mezőgazdasági célú ingatlanhasznosításra vonatkozó használati díjakat megállapító határozat tartalmazza. A használati díjat a Közgyűlés által elfogadott, mezőgazdasági célú ingatlanhasznosításra vonatkozó használati díjakat megállapító határozat tartalmazza.

119

Egyéb közterület használat

A használati díjat a Városgazdálkodási Bizottság a Városképi és Környezetvédelmi Bizottság tájékoztatása mellet használati díjra vonatkozó értékbecslés alapján állapítja meg.

6. §

A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, és az azt követő napon hatályát veszti. Habis László polgármester Szavazás:

Dr. Kovács Luca jegyző

13 „igen” és 2 „tartózkodó” szavazattal, elfogadásra került. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 37/2015 (X.30) önkormányzati rendelete a közterületek rendeltetéstől eltérő használatáról szóló 22/2014. (V. 23.) önkormányzati rendeletének módosításáról

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Magyarország Alaptörvénye 32. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: 1. §

A Rendelet 5. § (1) pontja az alábbiak szerint módosul: w) vendéglátó-ipari előkert kialakítása és üzemeltetése;

A Rendelet 5. § (1) pontja az alábbi x), y) és z) ponttal egészül ki:

x) közterület – haszonnövények ültetésével történő - mezőgazdasági célú hasznosítása; y) közterület telek-kiegészítésként történő hasznosítása;

z) egyéb, e rendelet által nem szabályozott közterület használat.

A rendelet 5. § (1) bekezdés (k) pontja az alábbiak szerint módosul:

(k) a 3500 kg megengedett legnagyobb együttes össztömeget meg nem haladó kisteherautó, autóbusz, mezőgazdasági vontató, utánfutó, tréler és lakókocsi közterületen történő tárolása. Tárolásnak minősül, ha a jármű engedély nélkül, 8 óránál hosszabb ideig, folyamatosan a közterületen tartózkodik. A tárolás kizárólag a kiépített és kijelölt parkolóhelyeken kívüli területek esetében díjfizetés köteles. A mezőgazdasági vontató, az utánfutó, a tréler és a lakókocsi közterületen, megállapodás alapján maximum 30 napig tárolható.; 120

A Rendelet 5. § (3) pontja az alábbi l) ponttal egészül ki:

l) közterület – dísznövények ültetésével történő – kertészeti célú hasznosítása. A Rendelet 5. § (4) pontja az alábbi n) ponttal egészül ki:

n) Közterület – haszonnövények ültetésével történő – mezőgazdasági célú hasznosítása a rendelet szerint megállapított I-es körzetben. 2. §

A Rendelet II. fejezete az alábbi 21. ponttal egészül ki:

21. A közterület – haszonnövények ültetésével történő – mezőgazdasági célú hasznosítására vonatkozó rendelkezések. 25/A. §

(1) Lakó által közhasználatú zöldterületre – a Polgármesteri Hivatallal történő előzetes egyeztetés alapján – valósulhat meg az ültetés és a zöldfelületek fizikai akadállyal történő elkerítése.

(2) A közterületre ültetett növényzet gondozása és a zöldfelületek elkerítésére szolgáló fizikai akadály fenntartása a lakó feladata. (3) Közhasználatú zöldterületre kiültetett növény (fa, cserje) az Önkormányzat tulajdonába kerül, így annak a későbbiekben kért kivágása engedély köteles.

(4) A növények telepítésénél az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: - Fa termetű örökzöld, és kiskoronás, kis termetű fa 2 m, közepes termetű fa 4 m, nagy termetű fa 6 m telepítési távolságra ültethető az épülettől. - Az elültetett fa a meglévő közművektől 2 m-re lehet. - A meglévő utcai fasorba az adott városrészre elfogadott szabályozási terv zöldfelületre vonatkozó előírásai szerinti fafaj ültethető. - Utcai légvezeték alá csak kistermetű vagy gömbkoronás fa ültethető. - Sövény vagy fa telepítésekor be kell tartani a közutakra érvényes előírásokat, pld. beláthatóság. (5) Közterület – haszonnövények ültetésével történő – mezőgazdasági célú hasznosítása a rendelet szerint megállapított I-es körzetben nem engedélyezhető.

(6) A mezőgazdasági célú hasznosítás megszűnése vagy megszüntetése esetén az önkormányzat jogosult – kártalanítás nélkül – az eredeti állapot helyreállítására. (7) A használatba vett területet, közösségi célú igénybevétel esetén a használó azonnali hatállyal köteles az Önkormányzat rendelkezésére bocsátani. A Rendelet II. fejezete az alábbi 22. ponttal egészül ki: 121

22. A közterület telek-kiegészítésként történő hasznosítására vonatkozó rendelkezések. 25/B. §

(1) Lakó által, a közterület telek-kiegészítésként történő hasznosítása – a Polgármesteri Hivatallal történő előzetes egyeztetés alapján – valósulhat meg.

(2) Az elkerített közterületre ültetett növényzet gondozása és a zöldfelület elkerítésére szolgáló fizikai akadály fenntartása a lakó feladata. (3) Az elkerített közterületre kiültetett növény (fa, cserje) az Önkormányzat tulajdonába kerül, így annak a későbbiekben kért kivágása engedély köteles.

(4) A növények telepítésénél az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: - Fa termetű örökzöld, és kiskoronás, kis termetű fa 2 m, közepes termetű fa 4 m, nagy termetű fa 6 m telepítési távolságra ültethető az épülettől. - Az elültetett fa a meglévő közművektől 2 m-re lehet. - A meglévő utcai fasorba az adott városrészre elfogadott szabályozási terv zöldfelületre vonatkozó előírásai szerinti fafaj ültethető. - Utcai légvezeték alá csak kistermetű vagy gömbkoronás fa ültethető. - Sövény vagy fa telepítésekor be kell tartani a közutakra érvényes előírásokat, pld. beláthatóság. (5) A közterület hasznosítás megszűnése vagy megszüntetése esetén az önkormányzat jogosult – kártalanítás nélkül – az eredeti állapot helyreállítására. (6) A használatba vett területet, közösségi célú igénybevétel esetén a használó azonnali hatállyal köteles az Önkormányzat rendelkezésére bocsátani. A Rendelet II. fejezete az alábbi 23. ponttal egészül ki:

23. A közterület – dísznövények ültetésével történő – kertészeti célú hasznosítására vonatkozó rendelkezések: 25/C. §

(1) Lakó által közhasználatú zöldterületre – 20 m2 alapterület felett a Polgármesteri Hivatallal történő előzetes egyeztetés alapján – valósulhat meg az ültetés. (2) Fa ültetése 20 m2 alapterület alatt is bejelentés-köteles.

(3) A közterületre ültetett növényzet gondozása a lakó feladata.

(4) Közhasználatú zöldterületre kiültetett növény (fa, cserje) az Önkormányzat tulajdonába kerül, így annak a későbbiekben kért kivágása engedély köteles. (5) A növények telepítésénél az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: 122

-

Fa termetű örökzöld, és kiskoronás, kis termetű fa 2 m, közepes termetű fa 4 m, nagy termetű fa 6 m telepítési távolságra ültethető az épülettől. Az elültetett fa a meglévő közművektől 2 m-re lehet. A meglévő utcai fasorba az adott városrészre elfogadott szabályozási terv zöldfelületre vonatkozó előírásai szerinti fafaj ültethető. Utcai légvezeték alá csak kistermetű vagy gömbkoronás fa ültethető. Sövény vagy fa telepítésekor be kell tartani a közutakra érvényes előírásokat, pld. beláthatóság.

(6) A kertészeti célú hasznosítás megszűnése vagy megszüntetése esetén az önkormányzat jogosult – kártalanítás nélkül – az eredeti állapot helyreállítására. (7) A használatba vett területet, közösségi célú igénybevétel esetén a használó azonnali hatállyal köteles az Önkormányzat rendelkezésére bocsátani.

(8) Dísznövények közterületre történő ültetése esetén a terület nem veszítheti el közterületi jellegét, így kerítés elhelyezése nem engedélyezett. A Rendelet II. fejezete az alábbi 24. ponttal egészül ki:

24. Egyéb, e rendelet által nem szabályozott közterület használat 25/D. §

(1) Az 5. § (1) bekezdése alapján létrejövő közterület használat feltételeit a Városképi és Környezetvédelmi Bizottság tájékoztatása mellett a Városgazdálkodási Bizottság állapítja meg. 3. § A Rendelet 28. § (1) pontja az alábbi d) ponttal egészül ki:

d) Közterület – haszonnövények ültetésével történő – mezőgazdasági célú hasznosítása, illetve a közterület telek-kiegészítésként történő hasznosítása esetében legfeljebb 5 éves időtartamra köthető közterület-használati megállapodás. 4. §

A Rendelet 29. § (1) pontja az alábbiak szerint módosul, és az alábbi a) ponttal egészül ki:

(1) Bejelentés alapján készülő igazolás határozott időtartamra adható ki. A határozott időtartamra szóló közterület-használat leghosszabb időtartama 1 év, kivéve az alábbi esetet: a) Közterület – dísznövények ültetésével történő – kertészeti célú hasznosítására vonatkozóan a bejelentés igazolás legfeljebb 5 éves időtartamra adható meg. 5. § 123

A Rendelet 2. számú melléklete az alábbiakkal egészül ki: 2. melléklet

Közterület-használati díjak

Használat megnevezése

I. körzet

II. körzet

III. körzet

IV. körzet

Közterület – haszonnövények ültetésével történő – mezőgazdasági célú hasznosítása

A használati díjat a Közgyűlés által elfogadott mezőgazdasági célú ingatlanhasznosításra vonatkozó használati díjakat megállapító határozat tartalmazza.

Egyéb közterület használat

A használati díjat a Városgazdálkodási Bizottság a Városképi és Környezetvédelmi Bizottság tájékoztatása mellet használati díjra vonatkozó értékbecslés alapján állapítja meg.

Közterület telekkiegészítésként történő hasznosítása

A használati díjat a Közgyűlés által elfogadott, mezőgazdasági célú ingatlanhasznosításra vonatkozó használati díjakat megállapító határozat tartalmazza.

6. §

A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, és az azt követő napon hatályát veszti. Habis László polgármester

Dr. Kovács Luca jegyző

Martonné Adler Ildikó

Szavazást kér a határozati javaslat elfogadásáról: Határozati javaslat:

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló …/… .(… . … .) rendelete X. Fejezetében szabályozott ingatlanhasznosítás esetére az ingatlan használata után fizetendő díjakat a közterületek rendeltetéstől eltérő használatáról szóló 22/2014. (V.23.) rendelete 1. mellékletében meghatározott övezeti besorolás alkalmazásával az alábbiak szerint állapítja meg: I. Övezet: 200 Ft + Áfa /m2/hó II. Övezet: 500 Ft + Áfa /m2/hó III. Övezet: 70 Ft + Áfa /m2/hó IV. Övezet: 35 Ft + Áfa/m2/hó A Szépasszonyvölgyben a pince előkertek bérbeadása legalább 6 hónapos időtartamra történhet. Felelős: Dr. Kovács Luca Jegyző megbízásából: 124

Szűcs Tamás Vagyongazdálkodási Csoportvezető Szavazás:

14 „igen” és 3 „tartózkodó” szavazattal, elfogadásra került.

475/2015. (X. 29.) közgyűlési határozat

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló …/… .(… . … .) rendelete X. Fejezetében szabályozott ingatlanhasznosítás esetére az ingatlan használata után fizetendő díjakat a közterületek rendeltetéstől eltérő használatáról szóló 22/2014. (V.23.) rendelete 1. mellékletében meghatározott övezeti besorolás alkalmazásával az alábbiak szerint állapítja meg: I. Övezet: 200 Ft + Áfa /m2/hó II. Övezet: 500 Ft + Áfa /m2/hó III. Övezet: 70 Ft + Áfa /m2/hó IV. Övezet: 35 Ft + Áfa/m2/hó A Szépasszonyvölgyben a pince előkertek bérbeadása legalább 6 hónapos időtartamra történhet. Felelős: Dr. Kovács Luca Jegyző megbízásából: Szűcs Tamás Vagyongazdálkodási Csoportvezető

Visszaadja a szót Polgármester úrnak.

125

Habis László 3./

Eger Megyei jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete, az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló 6/2012. (II.24.) önkormányzati rendeletének módosítására (az egri 6558/2 hrsz.-ú 26 m2 nagyságú közterület megnevezésű ingatlannak törzsvagyonból történő kivonása), valamint előterjesztés a törzsvagyonból kivont területrész elidegenítéséről (egy fordulóban tárgyalt, minősített szavazattöbbség) / Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi. /

Előadó:

Orosz Lászlóné tanácsnok

Orosz Lászlóné

Egy 26 m2 ingatlan értékesítését takarja az előterjesztés, amelynek az áráról és az értékesítés lehetőségéről a Városgazdálkodási Bizottság már döntött. A törzsvagyonból való kivonás viszont közgyűlési hatáskör. Az előterjesztésben az értékbecslés a bizottsági ülésre alacsonyabb árat határozott meg, de a bizottság magasabb árat javasolt értékesítési árként elfogadni. A bizottság azt a gyakorlatot szeretné előre bocsájtani, hogy van, amikor egy szélesebb grémiumra bízzák a döntést. Illetve vannak olyan előterjesztések, amikor egy értékbecslő által javasolt értékesítési árat a bizottság nem fogad el és megemeli azt. Habis László

Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Tóth István

Ebben mi a közérdek? A bizottsági ülésen is fenntartását fogalmazta meg. Orosz Lászlóné

Ha abból a szempontból vizsgálják a kérdést, hogy ez a 26 m2 egy telek kiegészítés, amely rendezett egységes látképet eredményez, és garázssor mellé garázs kerül majd. Ilyen szempontból közérdek, az ott lakók érdeke. Ha nem így értette a közérdeket, fejtse ki bővebben és megpróbál arra is válaszolni. Habis László

Van egy garázssor a belvárosban ezt valaki szerette volna bővíteni ahhoz, hogy ez megtörténhessen szabályozási tervet kellett módosítani, a vonatkozó bizottság ezt megtárgyalta, támogatta. Ezek után a közgyűlés a szabályozási terv módosítását 126

megtárgyalta, a módosítás költségét az ügyfél megfizette. A testület júniusban a rendeletet jóváhagyta, tehát nem először foglalkoztak az üggyel. Inkorrekten járnának el, ha egy több hónapos folyamat után azt mondanák, hogy meggondolták magukat. Ahhoz hogy az értékesítés megtörténjen ezt a javaslatot meg kell tárgyalniuk. Ezzel a parkolási terület nem változik, valaki nem a közterületen parkol. Úgy gondolta eddig az összes bizottság és a testület, hogy ez nem ellentétes a város érdekeivel, ez a lakossági kezdeményezés akceptálható. Tóth István

Ha már kezdeményezte a vitát, akkor hozzászól az ügyhöz. Az előző napirend kapcsán majd elmondja, amit akart napirendek után. Nem először fejti ki, hogy már a rendezési tervmódosítás kapcsán is elmondta abszolút nem ért egyet azzal, hogy az Egészségház utcának ezen a részén épül egy darab garázs. Ez kinek jó? Egyedül annak, aki ezt a garázst meg fogja építeni. a többi lakónak sincs valószínű garázsa, más is szerette volna biztos megépíteni. Egy lakónak megoldják a garázs problémáját. Nem volt szerencsés hogy ehhez a kezdetek kezdetén hozzájárultak, nemet kellett volna mondani, ő nemet mondott, de ezt senki nem hallotta meg. Akkor is elmondta a Városképi és Környezetvédelmi Bizottsági ülésen, hogy nem támogatja, mert nem szerencsés a szűk belvárosban. Bárki kér területet fog kapni? Aki az Egészségház utcában lakik és még nincs, garázsa igényelhet 26 m2-es területet? Ez egy rossz gyakorlat lesz, ha tovább folytatják. Nem lesz élhetőbb a belváros, nem lesz jobb a közlekedés, egy embernek lesz csak jobb, aki a garázst építi. Szucsik György

Ez a döntés, ha megszületik, semmilyen közérdeket nem sért. A kérelmező, aki vállalat az eljárással járó minden költséget, és ezzel egy parkoló tehermentesítve lesz. A kérelmező teljesen szabályosan járt el annak idején, amikor kérelmezte a garázs megépítését. Senkinek nincs megakadályozva, hogy ilyen lehetőséget feltárjon és végig vigye az eljárást ahhoz, hogy garázs tudjon létesíteni. A vagyonrendeletben azt szabályozták, hogy bevételeket generáljanak különböző ingatlanok értékesítésével, ez az ár, amiért sikerült ezt a területet értékesíteni nem mond ellent annak, hogy így bevételhez jut a költségvetésük. Orosz Lászlóné

A Városgazdálkodási Bizottság városgazdálkodási kérdésekkel foglalkozik. Jelen esetben is készült egy értékbecslés, amelyben szereplő összeget a bizottság nem fogadta el, hanem 20.000 Ft/m2-es árat állapított meg. Mint Városgazdálkodási Bizottságnak az a feladatuk, hogy ezeket a döntéseket megalapozottan hozzák meg, urbanisztikai kérdésben nem tudnak állást foglalni. Ettől függetlenül beszélnek a bizottsági üléseken urbanisztikát érintő kérdésekről. A bizottsági ülésen képviselő társa megkérdezte, hogy van e valaki, aki ezt a területet szeretné megvásárolni. Az iroda részéről azt nyilatkozták, hogy senki más nem akarta megvenni ezt a 26 m2-es területet. Innentől fogva nem követek el hibát az értékesítéssel, hiszen rendezett lesz a környezet, bevétel keletkezik a városnak és még a jövőben építményadó bevétel is származik Habis László

Szavazást kér a határozati javaslat elfogadásáról: 127

Határozati javaslat:

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése jóváhagyja az egri 6558/2 hrsz.-ú ingatlan M-Eger-05/2015 munkaszámú változási vázrajzon megjelölt 26 m2 térmértékű részének értékesítését Hanyecz Ernő Eger, Egészségház u. 27/A. szám alatti lakos részére nettó 20.000 Ft/m2 vételár ellenében a Városgazdálkodási Bizottság 165/2015. (IX.16) döntésében foglaltaknak megfelelően. A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert a szerződés aláírására. Felelős: Dr. Kovács Luca Jegyző megbízásából: Dr. Bánhidy Péter Jogi és Hatósági Irodavezető Szűcs Tamás Vagyongazdálkodási Csoportvezető Határidő: 2015. december 31. Szavazás:

15 „igen”, 2 „nem” és 1 „tartózkodó”szavazattal, elfogadásra került.

476/2015. (X. 29.) közgyűlési határozat

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése jóváhagyja az egri 6558/2 hrsz.-ú ingatlan M-Eger-05/2015 munkaszámú változási vázrajzon megjelölt 26 m2 térmértékű részének értékesítését Hanyecz Ernő Eger, Egészségház u. 27/A. szám alatti lakos részére nettó 20.000 Ft/m2 vételár ellenében a Városgazdálkodási Bizottság 165/2015. (IX.16) döntésében foglaltaknak megfelelően. A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert a szerződés aláírására. Felelős: Dr. Kovács Luca Jegyző megbízásából: Dr. Bánhidy Péter Jogi és Hatósági Irodavezető Szűcs Tamás Vagyongazdálkodási Csoportvezető Határidő: 2015. december 31. Habis László

Szavazást kér a rendelet-tervezet elfogadásáról: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló 6/2012. (II. 24.) önkormányzati rendelet módosításáról

128

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Magyarország Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a következőket rendeli el. Módosuló rendelkezések 1.§

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 6/2012. (II.24.) önkormányzati rendelet 3. mellékletében felsorolt törzsvagyon részét képező egri belterületi 6558/2 hrsz.on nyilvántartott 1. 4296 m2 térmértékű ingatlan 26 m2 térmértékű területét a törzsvagyoni körből kivonja. Cím

Változás előtti terület

Helyrajzi szám

Egészségház utca

6558/2

1.4296 m2

Változás után a törzsvagyonban marad 1.4270m2

Záró rendelkezések: 2. §

Jelen rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti. Habis László Eger Megyei Jogú Város Polgármestere Szavazás:

Dr. Kovács Luca Eger Megyei Jogú Város Jegyzője

15 „igen”, 2 „nem” és 1 „tartózkodó” szavazattal, elfogadásra került. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 38/2015 (X.30.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló 6/2012. (II. 24.) önkormányzati rendelet módosításáról

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Magyarország Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a következőket rendeli el. Módosuló rendelkezések 1.§

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 6/2012. (II.24.) önkormányzati rendelet 3. mellékletében felsorolt törzsvagyon részét képező egri belterületi 6558/2 hrsz.129

on nyilvántartott 1. 4296 m2 térmértékű ingatlan 26 m2 térmértékű területét a törzsvagyoni körből kivonja. Cím

Változás előtti terület

Helyrajzi szám

Egészségház utca

6558/2

1.4296 m2

Változás után a törzsvagyonban marad 1.4270m2

Záró rendelkezések: 2. §

Jelen rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti. Habis László Eger Megyei Jogú Város Polgármestere 4./

Dr. Kovács Luca Eger Megyei Jogú Város Jegyzője

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete a közterületek elnevezéséről és a házszám megállapítás szabályairól (egy fordulóban tárgyalt, minősített szavazattöbbség) / Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi. /

Előadó:

Dr. Kovács Luca jegyző

Habis László

Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Csákvári Antal

Az előterjesztéshez kapcsolódóan szeretne hozzászólni. Kérné a Városüzemeltetési Iroda kollégáit és Tuza Róbert irodavezető urat, hogy a város területén lévő utca névtábláival kapcsolatban kezdjenek el egy olyan munkát, hogy az utcák elején minden esetben szerepeljen az utca neve. Ez utca képileg is fontos lenne. Kérné, hogy a jövő évi költségvetésbe tervezze be a felmerülő költségeket. A képviselőktől javaslatot is kérhetnek, hogy a körzetükben melyik utcára gondolnak, ezzel segítve a minél hamarabbi munkavégzést, ami a jövő évben el is kezdődhessen. Császár Zoltán

Külföldön nagyon jól látszik, hogy jól látható és jó arculatú utca név táblák vannak. Fontos volna ezt egységessé tenni, valamint vissza lehetne térni a „tiszta udvar, rendes ház” 130

mozgalomra. A Szvorényi utca és környéke egy jól fejlődő, szép körzet, amelyről valóban csak a példát lehet venni, ezt köszöni szépen. Gál Judit

Fontos, hogy kint legyenek a házszámok, sok esetben tapasztalható főleg az új építésű házaknál, hogy ez lemarad. Esetleg ha ilyet tapasztalnak, valamilyen felszólítás tudnak adni? Nem biztos, hogy az Egerben élők tudják azt, hogy ez nekik kötelezettségük. A képviselő társainak javasolja, hogy a lakótelepeiken nézzenek körül e tekintetben, mert a társasházakat fenntartó szövetkezet nem biztos, hogy a cseréről vagy már az elromlott házszámokról gondoskodik. Martonné Adler Ildikó

Valóban fontosnak tartja, hogy a városukba látogató turisták megfelelő tájékoztatást kapjanak, el tudjanak igazodni. Nem kevésbé tartja fontosnak azt sem, hogy az egriek eligazodjanak városukban. Ezért javasolja, hogy minden körzetbe kerüljön elhelyezésre információs tábla, ami tartalmazza a következőket például: polgármester, körzet képviselő és annak elérhetőségeivel, orvosi ügyelet (felnőtt-, gyermek-, fogorvosi-), illetve a Városgondozás zöldszáma. Természetesen megbeszélés tárgyát képezi, hogy mi szerepeljen a táblán. Javasolja, hogy a következő közgyűlésen térjenek rá vissza és beszéljék meg ennek a mikéntjét, és azt, hogy hogyan és milyen módon kerüljenek kihelyezésre. Komlósi Csaba

A rendeletben a 2. fejezet 5.§ 1. pontjában az szerepel, hogy „a közterület név megállapítását vagy megváltoztatását bárki kezdeményezheti”. Ezzel a „bárki” megnevezéssel van probléma. Pontosítani kellene jogilag. Dr. Bánhidy Péter

Csákvári Antal képviselő úrnak annyit szeretne elmondani, hogy szerepel, a rendeletben az utcanév táblákat hol kell elhelyezni ezt a 8.§ (4). bekezdése taglalja. A táblák elhelyezése a hivatal feladata. Jelenleg is folyamatban van Eger város teljes terültén az utca nevek elnevezésének és a házszámok helyes megállapításának a felülvizsgálata, amelyet jogszabályi előírások szerint december 31-ig kell elvégeznie a hivatalnak. Gál Judit képviselő asszony felvetésére reagálva a házszám táblák ahol nincsenek, kihelyezve minden esetben felszólítást kapnak az ingatlan tulajdonosok, hogy kötelezettségüknek tegyenek eleget. Komlósi Csaba képviselő úr felvetését köszöni. Vagy tételes felsorolást állapítanak meg, hogy kik kezdeményezhetnek utca név megállapítást vagy módosítást. De ez csak egy kezdeményezés, hosszú folyamat még megállapítják azt, hogy elfogadja-e a módosítást, megnevezést a közgyűlés. Több garanciás elem szerepel a jogszabályban, rendeletben arra nézve, hogy hogyan lehet elfogadni ilyen utca elnevezést. Ha önmagában valaki kezdeményezi, ettől még a részletes szabály rendszer biztosítja a garanciákat. Habis László

Szavazást kér a rendelet-tervezet elfogadásáról: 131

Eger megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete a közterületek elnevezéséről és a házszám megállapítás szabályairól Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében a 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott felhatalmazás alapján, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 51. § (5) bekezdésében, valamint a 143. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja, fogalmi meghatározások 1.§

E rendelet célja, hogy Eger város közterületeit pontosan megjelölje, azonosítsa, és a közterületek elnevezésére, azok megváltoztatására vonatkozó szabályokat egységes rendbe foglalja. 2.§

(1) E rendelet alkalmazásában: a) Közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti közterület. b) Közterületnév: a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról szóló kormányrendelet szerinti közterületnév. c) Házszám: az ingatlan természetbeni beazonosítását szolgáló számsor. d) Ingatlan: a központi címregiszterről és címkezelésről szóló jogszabályban meghatározott ingatlan II. FEJEZET

A KÖZTERÜLETEK ELNEVEZÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK A közterületek elnevezésének általános szabályai 3.§

(1) A közterületek nevének megállapításáról és megváltoztatásáról a Közgyűlés határozattal dönt.

(2) Az elnevezett közterület természetes folytatásaként létesülő új útszakasz külön elnevezési eljárás nélkül a már elnevezett közterület nevét veszi fel. (3) Közterület elnevezésével emléket állítani olyan személynek lehet: 132

a) akinek közismert tevékenysége a társadalmi haladást, a nemzet szellemi, anyagi gyarapodását szolgálta, és személye közmegbecsülésnek örvend, vagy b) aki a tudomány, művelődés, sport vagy a társadalmi élet egyéb területén kimagaslóan jelentőset tett vagy alkotott, és ez által személyének emléke megőrzésre méltó, vagy c) akinek Eger életében, történetében kiemelkedő szerepe volt, tevékenységével hozzájárult Eger egészének vagy egy részének fejlődéséhez, vagy d) akinek élete, munkássága az emberiség egyetemes értékeit gyarapította, vagy jelentős szerepet játszott hazánk, és a város életében. (4) Ha a névadó személy foglalkozása, hivatása vagy egyéb ismertető jegye szorosan kapcsolódik a személynévhez, akkor ez az utcanévben is feltüntethető. (5) A városrészneveket a Településszerkezeti Terv tartalmazza. 4. §

(1) A közterület elnevezésénél figyelemmel kell lenni Eger város jellegére, történelmére, hagyományaira és földrajzi sajátosságaira. (2) A közterület elnevezése során magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról szóló kormányrendelet szerinti szabályokat kell alkalmazni. A közterületek elnevezésének, az elnevezés módosításának eljárási szabályai 5. §

(1) A közterületnév megállapítását vagy megváltoztatását bárki kezdeményezheti.

(2) Az utcanév megállapítása előtt hirdetmény útján tájékoztatni kell a közvetlenül érintett lakosságot és mindazokat akiknek cégbejegyzésére az elnevezés kihatással van. Jelen bekezdés alkalmazásában közvetlenül érintett lakosságnak az adott közterülettel közvetlenül érintkező ingatlan tulajdonosait kell tekinteni. (3) A közterület elnevezésére tett javaslatot legalább három, nyelvész vagy történész szakértő véleményezi. 6. §

(1) A közterület elnevezésével kapcsolatos döntést a Polgármesteri Hivatal hivatalos hirdetőtábláján és az eger.hu honlapon közzé kell tenni, és a döntésről értesíteni kell: a járási hivatalt, a közmű-szolgáltatókat, és a Magyar Posta Zrt.-t. (2) A közterület megszűnésével a közterület neve külön közgyűlési döntés nélkül megszűnik. III. FEJEZET A HÁZSZÁM MEGÁLLAPÍTÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 133

A házszámozással érintett ingatlanok és jelölésük rendje 7. §

(1) Ingatlan megosztása esetén – ha az újonnan kialakuló telek ugyanarra a közterületre nyílik – a házszám kiegészül nem ékezetes, egyjegyű nagybetűvel A-tól Z-ig, közvetlenül a házszám mögé írva. (2) Az egy telken létesített több épületet nem ékezetes, egytagú, nagybetűs azonosítóval kell ellátni A-tól Z-ig.

(3) A kialakult számozás után összevont ingatlanok az eredeti sorszámukat megtartják, kötőjellel jelölve az összevont ingatlanok kezdő és záró házszámát. (4) A főútvonalak épületeinek, telkeinek számozása során a számozási irány megállapítása szempontjából Eger város középpontjának a Bazilikát kell tekinteni, s a számozás a középponttól kifelé növekszik. (5) A mellékútvonalak számozása a főútvonalnál kezdődik.

(6) A számozás 1-es sorszámmal kezdődik, és folyamatos sorszámozással a közterülethez csatlakozó utolsó belterületi földrészletig tart.

(7) Kétoldalas utcánál a számozás növekedésének irányában nézve baloldalon a páratlan, jobb oldalon a páros számokat kell alkalmazni, egyoldalas utcánál pedig a számozás folyamatosan emelkedik, kivéve, ha az utca kétoldalas későbbi beépítésére lehetőség nyílik.

(8) A terek épületeinek, telkeinek számozása folyamatosan emelkedő számsorrendben az óramutató járásával ellentétes irányban történik. A számsor a város középpontja felől becsatlakozó utca jobb oldalán kezdődik és bal oldalán ér véget. (9) Az új épületek számozását a használatbavételi eljárás során kell megállapítani.

(10) A külterületi közterületen lévő ingatlanok egyedi azonosítására szolgáló házszám az ingatlan helyrajzi számával megegyező számsor. IV. FEJEZET

AZ UTCANÉVTÁBLA ÉS HÁZSZÁMTÁBLA ELHELYEZÉSE Az utcanévtábla elhelyezésének szabályai 8. §

(1) Az utca nevét, a tájékozódást jól segítő névtáblán fel kell tüntetni.

(2) Az utcanévtáblán fel kell tüntetni a városrész nevét, az utcanév elő- és utótagját. 134

(3) Az utcanévtáblán feltüntetett neveknek meg kell egyezniük az utcanévjegyzékben szereplő írásmóddal. (4) Utcanévtáblát az utca kezdetén, végén, valamint minden betorkolló utcánál, mindkét oldalon, továbbá az egy oldalról betorkolló utca tengelyében átellenes oldalon is fel kell szerelni. (5) Az utcanévtáblát házfalon, kerítésen, vagy utóbbiak hiányában önálló tartószerkezeten - jól látható helyen - kell elhelyezni. (6) Az ingatlan tulajdonosa, kezelője vagy használója az utcanévtábla elhelyezését és az ezzel kapcsolatos munkálatokat tűrni köteles.

(7) Az 1. melléklet szerinti "A" típusú házszámtábla használata Eger város közigazgatási területén a műemléki jelentőségű területen belül kötelező. Az 1. melléklet szerinti "B" típusú házszámtábla használata Eger város közigazgatási területén a műemléki jelentőségű területen kívül ajánlott. Házszámtábla elhelyezése 9. §

(1) Az utcában az ingatlanokat, az épületeket és a beépítetlen telkeket a közterületről jól látható táblán feltüntetett számmal kell ellátni. Az utcában több ingatlan azonos számmal nem jelölhető. (2) A házszámtáblát - ha fizikai akadálya nincs - a házzal szemben állva a kaputól jobbra, a házfalra, kerítésre kell elhelyezni.

(3) Az ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója köteles az ingatlant, épületet, beépítetlen telket házszámtáblával ellátni és annak folyamatos karbantartásáról gondoskodni V. FEJEZET

CÍMKEZELÉS 10. §

(1) Ha a kialakult házszámozást követően újra házszámozás vagy valamelyik címadat pontosítása szükséges, a Jegyző hivatalból köteles a változásokat a központi címregiszterben átvezetni és a változással érintett ingatlanok tulajdonosait értesíteni. (2) A házszám megállapítására vonatkozó döntést a kérelmezőn kívül a Magyar Posta Zrt.-nek, valamint a városban működő közmű-szolgáltatóknak is meg kell küldeni. (3) Az ingatlan tulajdonosa a lakcímrendezésre felhívást tartalmazó levél kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles a helyes házszámot az ingatlanán elhelyezni. (4) A házszám igazolásáról kérelemre hatósági bizonyítvány adható ki.. 135

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

11. § (1) Jelen rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az utca- és városrésznevekről, valamint azok jelöléséről szóló 26/2000 (IV.21) önkormányzati rendelete valamint a módosító 8/2007 (II.23) önkormányzati rendelet, 23 /2012 (V. 24.) önkormányzati rendelet, 79/2012.(XII. 21) önkormányzati rendelet. Habis László polgármester

Szavazás:

Dr. Kovács Luca jegyző

17 „igen” szavazattal, elfogadásra került.

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 39/2015 (X.30) önkormányzati rendelete a közterületek elnevezéséről és a házszám megállapítás szabályairól Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében a 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott felhatalmazás alapján, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 51. § (5) bekezdésében, valamint a 143. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja, fogalmi meghatározások 1.§

E rendelet célja, hogy Eger város közterületeit pontosan megjelölje, azonosítsa, és a közterületek elnevezésére, azok megváltoztatására vonatkozó szabályokat egységes rendbe foglalja. 2.§ (1) E rendelet alkalmazásában: a) Közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti közterület. b) Közterületnév: a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról szóló kormányrendelet szerinti közterületnév. 136

c) Házszám: az ingatlan természetbeni beazonosítását szolgáló számsor. d) Ingatlan: a központi címregiszterről és címkezelésről szóló jogszabályban meghatározott ingatlan II. FEJEZET A KÖZTERÜLETEK ELNEVEZÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK A közterületek elnevezésének általános szabályai 3.§

(1) A közterületek nevének megállapításáról és megváltoztatásáról a Közgyűlés határozattal dönt.

(2) Az elnevezett közterület természetes folytatásaként létesülő új útszakasz külön elnevezési eljárás nélkül a már elnevezett közterület nevét veszi fel.

(3) Közterület elnevezésével emléket állítani olyan személynek lehet: a) akinek közismert tevékenysége a társadalmi haladást, a nemzet szellemi, anyagi gyarapodását szolgálta, és személye közmegbecsülésnek örvend, vagy b) aki a tudomány, művelődés, sport vagy a társadalmi élet egyéb területén kimagaslóan jelentőset tett vagy alkotott, és ez által személyének emléke megőrzésre méltó, vagy c) akinek Eger életében, történetében kiemelkedő szerepe volt, tevékenységével hozzájárult Eger egészének vagy egy részének fejlődéséhez, vagy d) akinek élete, munkássága az emberiség egyetemes értékeit gyarapította, vagy jelentős szerepet játszott hazánk, és a város életében. (4) Ha a névadó személy foglalkozása, hivatása vagy egyéb ismertető jegye szorosan kapcsolódik a személynévhez, akkor ez az utcanévben is feltüntethető. (5) A városrészneveket a Településszerkezeti Terv tartalmazza. 4. §

(1) A közterület elnevezésénél figyelemmel kell lenni Eger város jellegére, történelmére, hagyományaira és földrajzi sajátosságaira. (2) A közterület elnevezése során magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról szóló kormányrendelet szerinti szabályokat kell alkalmazni. A közterületek elnevezésének, az elnevezés módosításának eljárási szabályai 5. §

(1) A közterületnév megállapítását vagy megváltoztatását bárki kezdeményezheti.

(2) Az utcanév megállapítása előtt ki kell kérni a közvetlenül érintett lakosság és mindazok véleményét, akiknek cégbejegyzésére az elnevezés kihatással van. Jelen 137

bekezdés alkalmazásában közvetlenül érintett lakosságnak az adott közterülettel közvetlenül érintkező ingatlan tulajdonosait kell tekinteni.

(3) A közterület elnevezésére tett javaslatot legalább három, nyelvész vagy történész szakértő véleményezi. 6. §

(1) A közterület elnevezésével kapcsolatos döntést a Polgármesteri Hivatal hivatalos hirdetőtábláján és az eger.hu honlapon közzé kell tenni, és a döntésről értesíteni kell: a járási hivatalt, a közmű-szolgáltatókat, és a Magyar Posta Zrt.-t. (2) A közterület megszűnésével a közterület neve külön közgyűlési döntés nélkül megszűnik. III. FEJEZET A HÁZSZÁM MEGÁLLAPÍTÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK A házszámozással érintett ingatlanok és jelölésük rendje 7. §

(1) Ingatlan megosztása esetén – ha az újonnan kialakuló telek ugyanarra a közterületre nyílik – a házszám kiegészül nem ékezetes, egyjegyű nagybetűvel A-tól Z-ig, közvetlenül a házszám mögé írva. (2) Az egy telken létesített több épületet nem ékezetes, egytagú, nagybetűs azonosítóval kell ellátni A-tól Z-ig.

(3) A kialakult számozás után összevont ingatlanok az eredeti sorszámukat megtartják, kötőjellel jelölve az összevont ingatlanok kezdő és záró házszámát. (4) A főútvonalak épületeinek, telkeinek számozása során a számozási irány megállapítása szempontjából Eger város középpontjának a Bazilikát kell tekinteni, s a számozás a középponttól kifelé növekszik. (5) A mellékútvonalak számozása a főútvonalnál kezdődik.

(6) A számozás 1-es sorszámmal kezdődik, és folyamatos sorszámozással a közterülethez csatlakozó utolsó belterületi földrészletig tart.

(7) Kétoldalas utcánál a számozás növekedésének irányában nézve baloldalon a páratlan, jobb oldalon a páros számokat kell alkalmazni, egyoldalas utcánál pedig a számozás folyamatosan emelkedik, kivéve, ha az utca kétoldalas későbbi beépítésére lehetőség nyílik.

(8) A terek épületeinek, telkeinek számozása folyamatosan emelkedő számsorrendben az óramutató járásával ellentétes irányban történik. A számsor a város középpontja felől becsatlakozó utca jobb oldalán kezdődik és bal oldalán ér véget. 138

(9) Az új épületek számozását a használatbavételi eljárás során kell megállapítani.

(10) A külterületi közterületen lévő ingatlanok egyedi azonosítására szolgáló házszám az ingatlan helyrajzi számával megegyező számsor. IV. FEJEZET

AZ UTCANÉVTÁBLA ÉS HÁZSZÁMTÁBLA ELHELYEZÉSE Az utcanévtábla elhelyezésének szabályai 8. §

(1) Az utca nevét, a tájékozódást jól segítő névtáblán fel kell tüntetni.

(2) Az utcanévtáblán fel kell tüntetni a városrész nevét, az utcanév elő- és utótagját.

(3) Az utcanévtáblán feltüntetett neveknek meg kell egyezniük az utcanévjegyzékben szereplő írásmóddal. (4) Utcanévtáblát az utca kezdetén, végén, valamint minden betorkolló utcánál, mindkét oldalon, továbbá az egy oldalról betorkolló utca tengelyében átellenes oldalon is fel kell szerelni. (5) Az utcanévtáblát házfalon, kerítésen, vagy utóbbiak hiányában önálló tartószerkezeten - jól látható helyen - kell elhelyezni. (6) Az ingatlan tulajdonosa, kezelője vagy használója az utcanévtábla elhelyezését és az ezzel kapcsolatos munkálatokat tűrni köteles. Házszámtábla elhelyezése 9. §

(1) Az utcában az ingatlanokat, az épületeket és a beépítetlen telkeket a közterületről jól látható táblán feltüntetett számmal kell ellátni. Az utcában több ingatlan azonos számmal nem jelölhető. (2) A házszámtáblát - ha fizikai akadálya nincs - a házzal szemben állva a kaputól jobbra, a házfalra, kerítésre kell elhelyezni.

(3) Az ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója köteles az ingatlant, épületet, beépítetlen telket házszámtáblával ellátni és annak folyamatos karbantartásáról gondoskodni V. FEJEZET

CÍMKEZELÉS 10. § 139

(1) Ha a kialakult házszámozást követően újra házszámozás vagy valamelyik címadat pontosítása szükséges, a Jegyző hivatalból köteles a változásokat a központi címregiszterben átvezetni és a változással érintett ingatlanok tulajdonosait értesíteni. (2) A házszám megállapítására vonatkozó döntést a kérelmezőn kívül a Magyar Posta Zrt.-nek, valamint a városban működő közmű-szolgáltatóknak is meg kell küldeni. (3) Az ingatlan tulajdonosa a lakcímrendezésre felhívást tartalmazó levél kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles a helyes házszámot az ingatlanán elhelyezni. (4) A házszám igazolásáról kérelemre hatósági bizonyítvány adható ki.. VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

11. § (1) Jelen rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az utca- és városrésznevekről, valamint azok jelöléséről szóló 26/2000 (IV.21) önkormányzati rendelete valamint a módosító 8/2007 (II.23) önkormányzati rendelet, 23 /2012 (V. 24.) önkormányzati rendelet, 79/2012.(XII. 21) önkormányzati rendelet. Habis László polgármester

Dr. Kovács Luca jegyző

Átadja a szót Alpolgármester asszonynak. 140

Martonné Adler Ildikó 5./

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete az Eger Városkártyáról szóló 4/2014. (II.15.) önkormányzati rendelet módosításáról (egy fordulóban tárgyalt, minősített szavazattöbbség) / Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi. /

Előadó:

Habis László polgármester

Habis László

A lakosság megelégedésére sikerült közel két évvel ezelőtt bevezetni a Városkártyát. Számos önkormányzati vállalat, intézmény, szolgáltató csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez. Elég komoly fejlesztési igények fogalmazódtak meg. Úgy gondolták, hogy egy sokoldalú, korszerű és innovatív technológián alapuló kártya bevezetését és annak szakmai előkészítését kell elvégezniük. A javaslat arról szól, hogy jelentős kedvezményt, amiről nem rég döntöttek javasolják fenntartani a jövő év egészére vonatkozóan és nem évközben, hanem 2017. január 1-vel fordulónappal szeretnének egy új kártyát bevezetni. Az erre vonatkozó szakmai előkészítő tanulmányok elkészültek és az a cél, hogy akár olyan szolgáltatásokat is nyújtson, mint elektronikus beléptető rendszerekkel való együttműködés, legyen támogatott mobil telefonos applikációval, adott esetben pontgyűjtési rendszerre is alkalmas legyen és esetlegesen parkolási – parkolóházi használatot is kínáljon. Ennek az előkészítése jelentős időt vesz igénybe, de egy sokoldalú, korszerű, innovatív kártyát tudnának az egriek kezébe adni. Martonné Adler Ildikó

Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Rázsi Botond

Egy helyi sikertörténetről számolhatnak be a városkártya kapcsán. Ami nagyon jól illeszkedik azokhoz a városimázs formáló tevékenységeikhez, amit az elmúlt 5 évben lépésről – lépésre fokozatosan vezettek be. Itt nem lehet megállni. Azt az ígéretet tették, hogy ennek a kártyának tovább kell fejlődnie, alakulnia, használatának lehetőségei tovább bővüljenek. A város számos olyan együttműködésben vesz részt, amelyek indokolják azt, hogy megfontolják a kártya tovább fejlesztését. Egy évük van arra, hogy a legmodernebb technológiát, és több szempontot tudjanak érvényesíteni az új kártya bevezetése kapcsán. Kéri a módosítás támogatását.

141

Csákvári Antal

Tényleg egy siker történetről beszélhetünk, mert 4500-an kérték igényelték már, és van 160 elfogadó helye ennek a Városkártyának. Szeretné kérni ezzel kapcsolatban, hogy egy nagyobb marketing kampányt valósítsanak meg. Kevesen tudják, hogy hol lehet ezt a kártyát kedvezményesen felhasználni. Arra bíztatja és kéri az előterjesztőt, illetve a hivatal megfelelő irodáját, hogy ezt marketinggel jobban hirdessék meg, legyen egy kicsit nagyobb reklám jellege ennek a mosatni munkának. Gál Judit

Korábban elkezdték tervezni, hogy ha a Városkártya működő képes lesz, akkor célszerű lenne egy Eger kártyát az ide érkező turistáknak is bevezetni. Az idelátogatók száma alapján elmondható, hogy nagyon sokan jönnek Egerbe és nagyvalószínűséggel, örömmel vennék a turisztikával foglalkozók, ha egy ilyen jelegű kártya megjelenne. Több városban van ilyen jellegű kártya. A későbbiekben célszerű lenne ezzel a kérdéssel foglalkozni. Bognár Ignác

Mikor másfél évvel ezelőtt bevesztésre került a kártya firtatta, hogy miért pont 1000 Ft az ára. Azt a választ kapta, hogy ennyi az előállítási költsége. Akik most veszik, vegyék tudomásul, hogy a felét fizetik. A város megfinanszírozza vagy találtak egy jobb kártya gyártót? Gál Judit képviselő asszony gondolatát tovább fűzve, valóban az ide érkezők kaphatnának ilyen kártyát. Nagyon jó példa erre Szeged, mikor megérkezett kapott egy kártyát a szálláson, amely érvényes volt Szeged és Szabadka településen, mellékelve egy brosúrával, hogy a kedvezmények hol érvényesíthetőek. Habis László

Köszöni a támogató hozzászólásokat. A mostani döntés alapvetően arról szól, hogy a jövő esztendőben nettó 370 Ft-ért lehet majd új kártyához jutni. A kártyahasználók száma ez által is nőhet. A javaslatokat illetően a mostani döntés alapján elindítanak egy kampányt az évvégéig annak érdekében, hogy a lakosságot tájékoztassák. Köszöni Csákvári képviselő úr erre irányuló javaslatát. Ami a turisztikai kártyát illeti, nyílván több irányú előkészítés folyik. A tovább fejlesztendő városkártya infrastruktúráját képes lesz használni, gazdaságosan megvalósítható. A tarifákat illetően, minél nagyobb számban van kártya kibocsájtva az egység költség annál alacsonyabb. Hiszen az elindítás költségei már megtérültek. Köszöni a javaslatokat és a támogatást. Martonné Adler Ildikó

Szavazást kér a határozati javaslat elfogadásáról: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete az Eger Városkártyáról szóló 4/2014. (II. 15.) önkormányzati rendelet módosításáról 142

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Magyarország Alaptörvénye 32. cikkének (1) a) és (2) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli: Módosuló rendelkezések 1.§

Az Eger Városkártyáról szóló 4/2014. (II. 15.) önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (1) A városkártya a kiállítás napjától 2016. december 31-ig érvényes. 2.§

Az Eger Városkártyáról szóló 4/2014. (II. 15.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (2) A kártyadíj összege egységesen 370 Ft+ Áfa.

Záró rendelkezések

3. § (1) E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba, és az azt követő napon hatályát veszti. (2) Hatályát veszti az Eger Városkártyáról szóló 4/2014. (II. 15.) önkormányzati rendelet 7. § (3) – (4) bekezdése. Habis László polgármester Szavazás:

dr. Kovács Luca jegyző

17 „igen” szavazattal, elfogadásra került.

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 40/2015 (X.30) önkormányzati rendelete az Eger Városkártyáról szóló 4/2014. (II. 15.) önkormányzati rendelet módosításáról

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Magyarország Alaptörvénye 32. cikkének (1) a) és (2) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli: Módosuló rendelkezések 1.§

143

Az Eger Városkártyáról szóló 4/2014. (II. 15.) önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (1) A városkártya a kiállítás napjától 2016. december 31-ig érvényes. 2.§

Az Eger Városkártyáról szóló 4/2014. (II. 15.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (2) A kártyadíj összege egységesen 370 Ft+ Áfa.

Záró rendelkezések

3. § (1) E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba, és az azt követő napon hatályát veszti. (2) Hatályát veszti az Eger Városkártyáról szóló 4/2014. (II. 15.) önkormányzati rendelet 7. § (3) – (4) bekezdése. Habis László polgármester

dr. Kovács Luca jegyző

Visszaadja a szót Polgármester úrnak. Habis László 6./

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete a helyi kitüntetések, díjak, elismerő címek alapításáról és adományozásáról szóló 38/2011. (X.28.) önkormányzati rendelet módosításáról (egy fordulóban tárgyalt, minősített szavazattöbbség) / Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi. /

Előadó:

Komlósi Csaba képviselő

Komlósi Csaba

A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottsági ülésen felemlegetett egy 2011-es esetet, amely a Fővárosi Közgyűlésen történt, melyen napirendi tűzték Sztálin és Haynau díszpolgári címének a visszavonását. Azért idézte fel, mert bizonyos esetekben indokolt lehet ezeknek a címeknek a visszavonása. Eger nem rendelkezik, olyan szabályzattal ahol ez a cím szabályozott formában visszavonható lenne, javaslatot tett az előterjesztésben ennek a kialakítására. 144

Próbálta rögzíteni ebben a rendeletmódosításban, hogy kik kezdeményezhetik a cím visszavonását, milyen formában, milyen szavazati aránnyal kell ezt elfogadniuk, illetve konkrét esetek felsorolását is tartalmazza a rendelet-tervezet. Bármilyen módosító indítványt kész befogadni, szeretné, ha egy szabályozás megszületne, hogy bizonyos esetekben el lehessen járni. Habis László

Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Martonné Adler Ildikó

Érti képviselő úr jobbító szándékát, amely valóban indokolt. Egy ponton aggályosnak érzi képviselő úr javaslatát. Álláspontja szerint a központi jogszabályban található szabályozást kell irányadónak venniük, amely úgy szól, hogy csak szándékos bűncselekmény miatt jogerősen elítéltekre vonatkozhasson ez a szabály. Azt javasolja, hogy ezt követve járjanak el. Áttekintve a helyi kitüntetésekről szóló rendeletet észrevette, hogy egyéb kitüntetések és elismeréseik sem szabályozottak ebből a szempontból, ezért az a javaslata, hogy ezekre is terjedjen ki az általa javasolt szabályozás. A következőképpen javasolja elfogadásra: „A díszpolgári cím visszavonható. A díszpolgári címet a polgármester, a közgyűlés bizottsága vagy a közgyűlés tagjának részéről kezdeményezett írásos, indokolt javaslatára a közgyűlés zárt ülésen, minősített többséggel visszavonja attól, akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen elítéltek.”. Amit képviselő úr javasolt azt nagyon szubjektívnek tartja, olyan következményeket vonhat maga után, amit már később nem tudnak korrigálni akkor, sem hogyha indokolt. A másik javaslata a többi díjra, elismerésre vonatkozik, jelen rendeletben szabályozott egyéb kitüntetések díjak, elismerések visszavonására a díszpolgári cím visszavonására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Kéri képviselő urat, hogy a módosító indítványt fogadja be. Bognár Ignác

Az eredeti javaslattal ért egyet. A visszavonás jogosultságát kiterjesztené a díszpolgári címet adományázó felterjesztőjére is, ha a kezdeményező személye kiderül, akkor ő is vonhassa vissza a címet, hiszen felelős volt a javaslat tételre. Nem hiszi, hogy minden címre ki kellene ezt terjeszteni. Maradjanak a díszpolgári cím visszavonásánál, a többi nem ilyen fajsúlyos. Javasolja, hogy az eredeti javaslat legyen szavazásra feltéve. Komlósi Csaba

A módosító javaslatot nem fogadja be. A szándékos bűncselekmény miatti jogerős ítélet vonatkozásában egyfajta automatizmus is működhetne. Mindenképpen a b.) és a c.) pontok megtartását javasolja, e szerint szeretné a szavazást is. Azért ragaszkodna a b.) meglétéhez, hiszen maga a díszpolgári cím egyfajta erkölcsi megbecsülés, pont ebben a vonatkozásban sérül valakinek a megítélése a közgyűlés ennek helyt ad, akkor ugyanúgy visszavonható, mint akit elítélnek jogerősen. Ragaszkodna az eredeti rendelet-tervezethez. A második módosító javaslat, hogy terjesszék mi minden kitüntetésre, azért nem tud hirtelen reagálni, mert át kellene olvasni valamennyit, hogy mire vonatkozhat és mire nem. Ezért nem fogadja be egyik módosító indítványt sem. Kéri, hogy amennyiben lehet az előterjesztett formában szavazzanak a rendeletmódosításról. 145

Habis László

Szavazást kér a módosító javaslat elfogadásáról: Szavazás:

12 „igen” és 6 „nem” szavazattal, nem került elfogadásra.

Habis László

Szavazást kér a rendelet-tervezet elfogadásáról:

RENDELET-TERVEZET

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete a helyi kitüntetések, díjak, elismerő címek alapításáról és adományozásáról szóló 38/2011 (X.28) önkormányzati rendelet módosításáról 1.§

(1) Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése helyi kitüntetések, díjak, elismerő címek alapításáról és adományozásáról szóló 38/2011 (X.28) önkormányzati rendelet módosításáról az alábbi rendeletet alkotja: 2. §

(1) A rendelet 2. § (3) bekezdése az alábbiak szerint kiegészül: (3) A díszpolgári cím visszavonható. A díszpolgári címet a polgármester, a közgyűlés bizottsága vagy a közgyűlés tagjának részéről kezdeményezett írásos, indokolt javaslatára a közgyűlés zárt ülésen, minősített többséggel visszavonja attól, aki a címmel járó tiszteletre és megbecsülésre méltatlanná vált, így: a) akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen elítéltek, vagy b) akit erkölcsi magatartása miatt az adományozó közgyűlés a kitüntető cím viselésére érdemtelennek tart, vagy c) akivel kapcsolatban az adományozást követően vált ismertté olyan körülmény, amelynek korábbi ismeretében a cím adományozására nem kerülhetett volna sor. Záró rendelkezések 146

3. §

E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Dr. Kovács Luca

Habis László

Jegyző

Szavazás:

Polgármester

11 „igen” és 7 „nem” szavazattal, elfogadásra került.

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 41/2015 (X.30.) önkormányzati rendelete Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete a helyi kitüntetések, díjak, elismerő címek alapításáról és adományozásáról szóló 38/2011 (X.28) önkormányzati rendelet módosításáról 1.§

(1) Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése helyi kitüntetések, díjak, elismerő címek alapításáról és adományozásáról szóló 38/2011 (X.28) önkormányzati rendelet módosításáról az alábbi rendeletet alkotja: 2. §

(1) A rendelet 2. §-a az alábbi (3) és (4) bekezdésekkel egészül ki:

(3) A díszpolgári cím visszavonható. A díszpolgári címet a polgármester, a közgyűlés bizottsága vagy a közgyűlés tagjának részéről kezdeményezett írásos, indokolt javaslatára a közgyűlés zárt ülésen, minősített többséggel visszavonja attól, akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen elítéltek. (4) Jelen rendeletben szabályozott egyéb kitüntetések, díjak, elismerő címek visszavonására a díszpolgári cím visszavonására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Záró rendelkezések 3. §

E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Dr. Kovács Luca Jegyző

147

Habis László Polgármester

7./

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete Eger Megyei Jogú Város Helyi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 27/2008.(VI.27.) önkormányzati rendelet és a mellékletét képező Eger, Felnémet városrész szabályozási tervének részmódosításáról – a városon áthaladó kerékpárút-beruházás kapcsán (II. forduló, minősített szavazattöbbség) / Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi. /

Előadó: Meghívott:

Kovács – Csatlós Tamás tanácsnok

Wolf Beáta tervező

Kovács – Csatlós Tamás

Engedélyezési tervek módosításáról van szó, mint ismert a kerékpárút projekttel kapcsolatban. Lezajlott időközben az államigazgatási eljárás valamint a 15 napos közszemlére tétel is. A Heves Megyei Kormányhivatal, mint az Állami Főépítész hatáskörében eljáró szervezet véleményét ismerteti a közgyűléssel. Amennyiben a közgyűlés megengedi, eltekintene a tervezői ismertetőtől. Kéri a rendelet-tervezet elfogadását. Habis László

Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Földvári Győző

Nem érti azt, hogy a tervezés folyamatában a nyomvonal módosítások miért nem kerültek elő. Hogy nem lehetett észrevenni a Lajos városban a kapubejáróknál kialakult szintkülönbséget? A lakosság itteni része fel van háborodva. A tervezés, előkészítés folyamatában látni kellett volna, és akkor nem tartana itt a helyzet. A napirend kapcsán jegyzi meg, hogy a kivitelezői tevékenységével kapcsolatos észrevételeit. Kérné polgármester úr hathatós intézkedéseit arra vonatkozóan, hogy a kivitelező csak azokat a területeket zárja le ahol valóban munkát végez, mert vannak olyan területek, amelyet lezárásra kerültek, de munkanapokig nem folyik. A terület úgy néz ki, mint ahová „bomba csapott”, a törmeléket nem szállítják el napokig, hónapok óta ott vannak elhanyagolva. A munka folyamatában szakaszosságot lehet látni, a folytonosságot kevésbé. Ha egy szakaszt elkészítettek, a zöld felületet miért nem állítják helyre, miért nem adják át a forgalomnak? Sok beruházás zajlik jelenleg a városban, kaotikus a helyzet, mind a Szvorényi kereszteződésnél, mind a Mátyás király úton keresztül. A kerékpárút kapcsán megfigyelte, hogy a Mátyás király úti szakasznál 6-8-10 ember dolgozik, egy ilyen méretű munkánál magasabb létszámban kellene végezni a munkát. Nem az látszik, hogy itt tervszerű munkavégzés folyna. Erre kérne a kivitelező iránt egy felhívást kiküldeni, hogy ezeket a lakossági érdekeket is tartsa szem előtt. Bátori István

148

A Lajosvárosi kerékpárút kapcsán folyamatosan keresik az ott lakók, folyamatosan egyeztetnek. Nagyon sok esetben helyszíneltek kint a Városüzemeltetési Iroda szakembereivel és a kivitelezővel. Minden esetben történt eddig olyan megállapodás, amely biztosítja azt, hogy a lakók problémája megoldódjon. Nyilvánvaló, hogy még nem zárult le az építkezés, nem történt meg a műszaki átadás, de ezzel együtt úgy gondolja a munka, a lakók képviselete, a kivitelező illetve a Városüzemeltetési Iroda hozzáállása maximális. Elkövetnek minden tőlük telhetőt annak érdekében, hogy a legkevesebb probléma adódjon. Kovács – Csatlós Tamás

A 8. számú melléklet tartalmazza azt mire képviselő úr utalt. Annyiban kiegészítené Bátori tanácsnok úr szavait, hogy valóban folynak egyeztetések. Volt kint több helyszínelésen is, kérte a kivitelezőktől, hogy egyeztessenek a lakókkal a kapubejárók kapcsán. Kérte, hogy ne tegyenek kárt a lakosság mindennapjaiban. Azt gondolja, hogy a közvéleményben is rossz dolgok terjedtek el ezzel kapcsolatban. Napi egyeztetések folynak az iroda érintett munkatársaival és a lakossággal. Kéri addig ne történjen átvétel, amíg ezek a meglévő hiányosságok megvannak. Reméli, hogy elfogadja a válaszát. Kéri a vonatkozó – Felnémet városrészt érintő – módosításról döntsenek. Habis László

Egy nyílt eljárásban egy helyi vállalkozás nyerte el kivitelezést, a nem helyi 140 millió Ft-tal drágábban vállalta volna el. Valóban folyamatos az egyeztetés a lakossággal. Remélik, hogy a következő napokban felgyorsul a kivitelezés, ezt mind a projekt menedzsment, mind a műszaki ellenőrzés igyekszik folyamatosan figyelemmel kísérni. Szavazást kér a rendelet-tervezet elfogadásáról: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete Eger Megyei Jogú Város Helyi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 27/2008.(VI.27.) önkormányzati rendelet és 1. mellékleteit képező szabályozási tervek részmódosításáról A városon áthaladó kerékpárút-beruházás kapcsán

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet rendelkezéseinek figyelembe vételével, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 38. szakaszában biztosított véleményezési jogkörében eljáró és a 9. mellékletében felsorolt államigazgatási szervek, és a partnerségi egyeztetés szabályzatában megjelöltek véleményének kikérésével a következőket rendeli el: 149

Általános rendelkezések 1. §

Jelen rendelet módosítás Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Eger Megyei Jogú Város Helyi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 27/2008.(VI.27.) számú rendelet (továbbiakban: HÉSZ) módosítására Eger – Felnémet városrészt érintő részterületeire vonatkozik. Módosuló rendelkezések 2. §

A HÉSZ 1. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) a)

Eger MJV Helyi Városrendezési és Építési Szabályzata (a továbbiakban: HÉSZ) az alábbi városrészekre és területekre terjed ki: am)

az M 1.13. – 14. jelű

am.I.

az M 1.13. – m1 jelű

am.II. az M 1.13. – m2 jelű am.III. az M 1.13. – m3 jelű am.IV. az M 1.13. – m4 jelű am.V.

az M 1. 14. – m1 jelű

am.VI. az M 1.14. – m2 jelű am.VII. az M 1.14. – m3 jelű am.VIII. az M.14. – m4 jelű

Nagylapos és Felnémet városrészek, kivéve a 01040/10-14 hrsz, és a 01046/90, 91, 42, 43, 44 hrsz-ú telkeket magába foglaló tömböt Felnémet városrészen átvezető kerékpárút szakasz Felnémet részterületei Felnémet – Pásztorvölgy részterületei (11145 hrsz.) Felnémet városrészen átvezető kerékpárút szakasz részterülete Nagylapos városrész részterületére (1303 hrsz-ú és 1304/1 hrsz-ú utca – Rákóczi út – Cifrakapu út – Eger-Putnok vasútvonal) Töviskes utcai részterület Nagylapos városrészen átvezető kerékpárút szakasz Nagylapos részterületei 3. §

(1) A HÉSZ 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A telekalakítás szempontjából kialakult állapot esetén – az HÉSZ és az SZT eltérő rendelkezése hiányában – új építési telket osztani illetve a telek határát rendezni a 6. § (4)-ben rögzítettek kivételével csak akkor lehet, ha: a) az új kialakuló építési telek mindegyike eléri az övezetre meghatározott legkisebb telekterületet, 150

b) c) d)1

zártsorú beépítés esetén a létrejövő új építési telkek utcai (szabályozási vonalon mért) telekszélessége eléri a min. 8,0 m-t. az új építési telek utcai telekszélessége a kialakult tömb utcaszakaszán az átlagos telekszélességtől maximum ± 50 %-kal tér el. közművesítési okokból vagy közműlétesítmény elhelyezése érdekében, valamint egyéb kiszolgáló út, kerékpárút, gyalogút átvezetéséhez, létesítéséhez szükséges.”

(2) A HÉSZ 5. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) A zártsorú beépítési módba tartozó építési telken új épület elhelyezése vagy meglévő átalakítása esetén az azonos építési övezeti besorolású utcai homlokzatmagasságot az alábbiak szerint kell kialakítani: a) Nem védett épületek között elhelyezkedő foghíjtelek esetében a tervezett épület párkánymagassága nem haladhatja meg az építési övezetben meghatározott építménymagasságot. b) két meglévő, védelem alatt álló (műemlék vagy helyi védelem alatt álló) épület közötti foghíjtelek beépítése esetében: ba) ha a két szomszédos csatlakozó épület párkányainak magassága között legfeljebb 3,0 m a különbség, akkor azok párkányai magasságának átlagát kell mértékadónak tekinteni, utcai homlokzatmagasságot úgy kell kialakítani, hogy a csatlakozó párkány magassága legfeljebb +/-0,6 m eltéréssel illeszkedjék az alábbiakban meghatározott mértékadó magassághoz. bb) ha a két csatlakozó szomszédos épület között több mint 3,0 m a magasság-különbség, akkor az érintett utcaszakasz (a saroktelkek között) jellemző párkánymagasságát is figyelembe véve az 5. § (1) bekezdésben meghatározott eljárás szerinti vélemény a mérvadó. c) Egy meglévő, védelem alatt álló (műemlék vagy helyi védelem alatt álló) és egy védelem alatt nem álló épület közötti foghíjtelek beépítése esetében: ca) ha a védelem alatt álló épület a magasabb, akkor az értékvédelem alatt álló épület csatlakozó párkánymagassága a meghatározó. cb) ha a védelem alatt álló épület az alacsonyabb, és a két szomszédos csatlakozó épület párkányainak magassága között legfeljebb 3,0 m a különbség, akkor azok párkánymagasságának átlagát kell mértékadónak tekinteni. cc) ha a védelem alatt álló épület az alacsonyabb, és a két csatlakozó szomszédos épület között több mint 3,0 m a magasság-különbség, akkor az érintett utcaszakasz (a saroktelkek között) jellemző párkánymagasságát is figyelembe véve az 5. § (1) bekezdésben meghatározott eljárás szerinti vélemény a mérvadó. d) Lejtős terepen 10 % feletti lejtésviszony esetén az épület lejtő felőli homlokzatára számított magassága legfeljebb 1,5 m-rel haladhatja meg az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság értékét.” 1

Megállapította: 20/2009.(III.27.) önk. rendelet

151

(1)

4. §

A HÉSZ 6. § (1) bekezdés felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Építési telket alakítani, megosztani, telekhatárát rendezni – a (2)-ben foglaltak kivételével – csak úgy lehet, ha valamennyi érintett építési telek:” (2) A HÉSZ 6. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) alakja, terjedelme, beépítettsége és beépíthetősége az övezeti előírásoknak és a vonatkozó jogszabályoknak megfelel, kivéve, ha közút alakítása következtében tér el az övezeti paraméterektől (telekterület, beépítettség), vagy, ha magánút, telekcsere révén önálló parkoló kialakítását szolgáló övezeti előírásoktól eltérő telek létesül. 5. §

A HÉSZ 15. § (4) c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „c)

Felnémet városrész területén Lke/SZ….. jelű övezetbe sorolt, de kialakult állapot szerint oldalhatáron álló beépítésbe tartozó, 20,0 m-nél keskenyebb telkeken álló épületek a kialakult állapot szerint bővíthetők, a kialakult állapot szerint a telek oldalhatárán építhetők újjá.” Hatálytalanító és záró rendelkezések

(1)

(2) (3)

6. §

A jelen rendelet 1. mellékletét képező tervlapon lehatárolt területekre korábban készült szabályozási kerékpárúti lehatárolás hatályát veszti. Jelen rendelet módosítás a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, és az azt követő napon hatályát veszti. A rendelet előírásait a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Habis László Polgármester

Szavazás:

Dr. Kovács Luca Jegyző

17 „igen” szavazattal, elfogadásra került.

152

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 42/2015 (X.30.) önkormányzati rendelete Eger Megyei Jogú Város Helyi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 27/2008.(VI.27.) önkormányzati rendelet és 1. mellékleteit képező szabályozási tervek részmódosításáról A városon áthaladó kerékpárút-beruházás kapcsán

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet rendelkezéseinek figyelembe vételével, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 38. szakaszában biztosított véleményezési jogkörében eljáró és a 9. mellékletében felsorolt államigazgatási szervek, és a partnerségi egyeztetés szabályzatában megjelöltek véleményének kikérésével a következőket rendeli el: Általános rendelkezések 1. §

Jelen rendelet módosítás Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Eger Megyei Jogú Város Helyi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 27/2008.(VI.27.) számú rendelet (továbbiakban: HÉSZ) módosítására Eger – Felnémet városrészt érintő részterületeire vonatkozik. Módosuló rendelkezések 2. §

A HÉSZ 1. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) a)

Eger MJV Helyi Városrendezési és Építési Szabályzata (a továbbiakban: HÉSZ) az alábbi városrészekre és területekre terjed ki: am)

az M 1.13. – 14. jelű

am.I.

az M 1.13. – m1 jelű

am.II. az M 1.13. – m2 jelű am.III. az M 1.13. – m3 jelű am.IV. az M 1.13. – m4 jelű

Nagylapos és Felnémet városrészek, kivéve a 01040/10-14 hrsz, és a 01046/90, 91, 42, 43, 44 hrsz-ú telkeket magába foglaló tömböt Felnémet városrészen átvezető kerékpárút szakasz Felnémet részterületei Felnémet – Pásztorvölgy részterületei (11145 hrsz.) Felnémet városrészen átvezető kerékpárút szakasz részterülete 153

am.V.

az M 1. 14. – m1 jelű

am.VI. az M 1.14. – m2 jelű am.VII. az M 1.14. – m3 jelű am.VIII. az M.14. – m4 jelű

Nagylapos városrész részterületére (1303 hrsz-ú és 1304/1 hrsz-ú utca – Rákóczi út – Cifrakapu út – Eger-Putnok vasútvonal) Töviskes utcai részterület Nagylapos városrészen átvezető kerékpárút szakasz Nagylapos részterületei 3. §

(1) A HÉSZ 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A telekalakítás szempontjából kialakult állapot esetén – az HÉSZ és az SZT eltérő rendelkezése hiányában – új építési telket osztani illetve a telek határát rendezni a 6. § (4)-ben rögzítettek kivételével csak akkor lehet, ha: d) az új kialakuló építési telek mindegyike eléri az övezetre meghatározott legkisebb telekterületet, e) zártsorú beépítés esetén a létrejövő új építési telkek utcai (szabályozási vonalon mért) telekszélessége eléri a min. 8,0 m-t. f) az új építési telek utcai telekszélessége a kialakult tömb utcaszakaszán az átlagos telekszélességtől maximum ± 50 %-kal tér el. d)2 közművesítési okokból vagy közműlétesítmény elhelyezése érdekében, valamint egyéb kiszolgáló út, kerékpárút, gyalogút átvezetéséhez, létesítéséhez szükséges.” (2) A HÉSZ 5. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) A zártsorú beépítési módba tartozó építési telken új épület elhelyezése vagy meglévő átalakítása esetén az azonos építési övezeti besorolású utcai homlokzatmagasságot az alábbiak szerint kell kialakítani: a) Nem védett épületek között elhelyezkedő foghíjtelek esetében a tervezett épület párkánymagassága nem haladhatja meg az építési övezetben meghatározott építménymagasságot. b) két meglévő, védelem alatt álló (műemlék vagy helyi védelem alatt álló) épület közötti foghíjtelek beépítése esetében: ba) ha a két szomszédos csatlakozó épület párkányainak magassága között legfeljebb 3,0 m a különbség, akkor azok párkányai magasságának átlagát kell mértékadónak tekinteni, utcai homlokzatmagasságot úgy kell kialakítani, hogy a csatlakozó párkány magassága legfeljebb +/-0,6 m eltéréssel illeszkedjék az alábbiakban meghatározott mértékadó magassághoz. bb) ha a két csatlakozó szomszédos épület között több mint 3,0 m a magasság-különbség, akkor az érintett utcaszakasz (a saroktelkek között) jellemző párkánymagasságát is figyelembe véve az 5. § (1) bekezdésben meghatározott eljárás szerinti vélemény a mérvadó.

2

Megállapította: 20/2009.(III.27.) önk. rendelet

154

c)

Egy meglévő, védelem alatt álló (műemlék vagy helyi védelem alatt álló) és egy védelem alatt nem álló épület közötti foghíjtelek beépítése esetében: ca) ha a védelem alatt álló épület a magasabb, akkor az értékvédelem alatt álló épület csatlakozó párkánymagassága a meghatározó. cb) ha a védelem alatt álló épület az alacsonyabb, és a két szomszédos csatlakozó épület párkányainak magassága között legfeljebb 3,0 m a különbség, akkor azok párkánymagasságának átlagát kell mértékadónak tekinteni. cc) ha a védelem alatt álló épület az alacsonyabb, és a két csatlakozó szomszédos épület között több mint 3,0 m a magasság-különbség, akkor az érintett utcaszakasz (a saroktelkek között) jellemző párkánymagasságát is figyelembe véve az 5. § (1) bekezdésben meghatározott eljárás szerinti vélemény a mérvadó. d) Lejtős terepen 10 % feletti lejtésviszony esetén az épület lejtő felőli homlokzatára számított magassága legfeljebb 1,5 m-rel haladhatja meg az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság értékét.” (1)

4. §

A HÉSZ 6. § (1) bekezdés felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Építési telket alakítani, megosztani, telekhatárát rendezni – a (2)-ben foglaltak kivételével – csak úgy lehet, ha valamennyi érintett építési telek:” (3) A HÉSZ 6. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) alakja, terjedelme, beépítettsége és beépíthetősége az övezeti előírásoknak és a vonatkozó jogszabályoknak megfelel, kivéve, ha közút alakítása következtében tér el az övezeti paraméterektől (telekterület, beépítettség), vagy, ha magánút, telekcsere révén önálló parkoló kialakítását szolgáló övezeti előírásoktól eltérő telek létesül. 5. §

A HÉSZ 15. § (4) c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „c)

Felnémet városrész területén Lke/SZ….. jelű övezetbe sorolt, de kialakult állapot szerint oldalhatáron álló beépítésbe tartozó, 20,0 m-nél keskenyebb telkeken álló épületek a kialakult állapot szerint bővíthetők, a kialakult állapot szerint a telek oldalhatárán építhetők újjá.” Hatálytalanító és záró rendelkezések 6. §

155

(4) (5)

(6)

A jelen rendelet 1. mellékletét képező tervlapon lehatárolt területekre korábban készült szabályozási kerékpárúti lehatárolás hatályát veszti. Jelen rendelet módosítás a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, és az azt követő napon hatályát veszti. A rendelet előírásait a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Habis László Polgármester

8./

Dr. Kovács Luca Jegyző

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete Eger Megyei Jogú Város Északkeleti külterület és Bikalegelő városrészek Helyi Építési Szabályzatáról szóló 26/2014.(V.23.) önkormányzati rendelet módosításáról, valamint javaslat a Településszerkezeti Tervről szóló 185/2015.(V.22.) közgyűlési határozat módosítására – Inert hulladékkezelő telephely létesítése kapcsán a Vécsey-völgy utcában található ipartelepet érintően (II. forduló, minősített szavazattöbbség) / Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi. /

Előadó:

Kovács – Csatlós Tamás tanácsnok

Meghívott:

Wolf Beáta tervező

Kovács – Csatlós Tamás

A kérelmező egy helyi vállalkozó, aki a kerékpárút kapcsán keletkező inert hulladékot ideiglenes jelleggel kívánja tárolni az adott területen, a vállalkozása mellett. Ezért szükséges a módosítás. Lezajlott az államigazgatási eljárás. Valamint partnerségi eljárás keretében e tervezet módosítást a Helyi Építészeti Műszaki Tervtanács valamint az Építészeti Kamara meghívott tagjai is megvitatták és nem találták aggályosnak. Ismerteti a Kormányhivatal eljárásra vonatkozó határozatát. Kéri a rendelet-tervezet elfogadását. Habis László

Szavazást kér a határozati javaslat elfogadásáról: Bizottsági döntési javaslat:

A Városképi és Környezetvédelmi Bizottság támogatja Eger Megyei Jogú Város Északkeleti külterület és Bikalegelő városrészek Helyi Építési Szabályzatáról szóló 26/2014.(V.23.) önkormányzati rendelet és annak mellékletét képező szabályozási 156

tervének módosítására vonatkozó rendelet-tervezet Közgyűlés elé terjesztését, és az alábbi határozat elfogadását: Felelős:

Határidő:

Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából Rátkai Attila – Főépítész a Főépítészi Csoport vezetője 2015. október 29.

Határozati javaslat:

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata az Északkeleti külterület és Bikalegelő városrészeken módosítja a 185/2014.(V.22.) önkormányzati határozattal elfogadott Településszerkezeti tervet a településszerkezeti terv leírásában foglaltak szerint: 1. Szerkezeti változások:

185/2014.(V.22.) HATÁROZAT SZERINTI

MÓDOSÍTOTT TERVI TERÜLET-

TERÜLETFELHASZNÁLÁS

FELHASZNÁLÁS

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETBŐL MÁS BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETBE Gksz Gip Vécsey völgy keleti részén a 0305/11-18, Vécsey völgy keleti részén a 0305/110305/20-23, /25, 0305/30-33 helyrajzi 18, 0305/20-23, /25, 0305/30-33 hrsz-ú számú ingatlanok vonatkozásában ingatlan vonatkozásában

Kereskedelmi szolgáltató terület gazdasági ipari terület-felhasználásba kerül a volt téglagyár területén. 2. A terület-felhasználási átsorolás módosulást nem eredményez.

közúthálózati

módosulást,

kerékpárút

3. A módosítással érintett terület területi mérlege:

1 2. 3. 4. 5.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK A MÓDOSÍTOTT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVEN TERVI BEÉPÍTÉSI TERÜLET ÖSSZESEN TERÜLETHASZNÁLAT SZERINT JELE SŰRŰSÉG (HA. M2) Kertvárosias lakóterület Lke 0,5 8,6 ha (86.135 m2) Intézményi terület Vi 0,9; 1,2 5,3 ha (53.053 m2) Kereskedelmi szolgáltató terület Gksz 0,9 7,8 ha (78.108 m2) Gazdasági ipari terület Gip 0,9 3,1 ha (31.113 m2) Különleges mezőgazdasági üzemi K-MÜ 4,9 ha (49.852 m2) terület

4. Heves megye területrendezési tervével való összhang igazolása:

A beépítésre szánt területek nagysága nem növekedett, a települési térség területi nagysága is változatlan, így az összhangban sem következett be változás. 157

5. A biológiai aktivitásérték nem változik. Korábban besorolt gazdasági terület válik kereskedelmi szolgáltató és ipari terület-felhasználásúvá. A 185/2014.(V.22.) önkormányzati határozat szerint a biológiai aktivitásérték egyenleg +319,4 értéke változatlan marad. Szavazás:

17 „igen” szavazattal, elfogadásra került.

477/2015. (X. 29.) közgyűlési határozat

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata az Északkeleti külterület és Bikalegelő városrészeken módosítja a 195/2014.(V.22.) határozattal elfogadott Településszerkezeti tervet a településszerkezeti terv leírásában foglaltak szerint: 6.

Szerkezeti változások:

195/2014.(V.22.) HATÁROZAT SZERINTI

MÓDOSÍTOTT TERVI TERÜLET-

TERÜLETFELHASZNÁLÁS

FELHASZNÁLÁS

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETBŐL MÁS BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETBE Gksz Gip Vécsey völgy keleti részén a 0305/11-18, Vécsey völgy keleti részén a 0305/110305/20-23, /25, 0305/30-33 helyrajzi 18, 0305/20-23, /25, 0305/30-33 hrsz-ú számú ingatlanok vonatkozásában ingatlan vonatkozásában

Kereskedelmi szolgáltató terület gazdasági ipari terület-felhasználásba kerül a volt téglagyár területén. 7.

8.

A terület-felhasználási átsorolás közúthálózati módosulást, kerékpárút módosulást nem eredményez. A módosítással érintett terület területi mérlege:

1 2. 3. 4. 5. 9.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK A MÓDOSÍTOTT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVEN TERVI BEÉPÍTÉSI TERÜLET ÖSSZESEN TERÜLETHASZNÁLAT SZERINT JELE SŰRŰSÉG (HA. M2) Kertvárosias lakóterület Lke 0,5 8,6 ha (86.135 m2) Intézményi terület Vi 0,9; 1,2 5,3 ha (53.053 m2) Kereskedelmi szolgáltató terület Gksz 0,9 7,8 ha (78.108 m2) Gazdasági ipari terület Gip 0,9 3,1 ha (31.113 m2) Különleges mezőgazdasági üzemi K-MÜ 4,9 ha (49.852 m2) terület Heves megye területrendezési tervével való összhang igazolása: 158

A beépítésre szánt területek nagysága nem növekedett, a települési térség területi nagysága is változatlan, így az összhangban sem következett be változás. 10.

A biológiai aktivitásérték nem változik. Korábban besorolt gazdasági terület válik kereskedelmi szolgáltató és ipari terület-felhasználásúvá. A 195/2014.(V.22.) önkormányzati határozat szerint a biológiai aktivitásérték egyenleg +319,4 értéke változatlan marad.

A módosított területre vonatkozó korábbi elhatározások hatályukat vesztik. Habis László

Szavazást kér a rendelet-tervezetről elfogadásáról: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete Eger Megyei Jogú Város Északkeleti külterület és Bikalegelő városrészek Helyi Építési Szabályzatáról szóló 26/2014.(V.23.) önkormányzati rendelet módosításáról Inert hulladékkezelő telephely létesítése kapcsán a Vécsey-völgy utcában található ipartelepet érintően

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 32. § (2) bekezdés a) pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró, a Korm. rendelet 9. mellékletében meghatározott, a véleményezési eljárásban érdekelt államigazgatási szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el: Módosuló rendelkezések 1. §

A HÉSZ-ÉK 3. § (1) bekezdés b) pontja az alábbi 2.3.1. alponttal egészül ki: „ 2.3.1. melléklet: HÉSZ-ÉK-C-m1,” 2. §

A HÉSZ-ÉK a következő 29/A. §-sal egészül ki.

159

„17A. Gazdasági ipari terület 29/A § (1) Egyéb ipari gazdasági tevékenység épületei, építményei, szabadtéri manipulációs terei és technológiai berendezései, valamint a ki- és beszállítás gazdasági parkolói, a hivatásforgalom személygépjármű parkolói helyezhetők el az építési övezet telkein. (2) Az ipari gazdasági területen csak saját vállalkozásban keletkezett inert hulladék tárolható a feldolgozásig, újrahasznosításig. (3) A kialakult ipari gazdasági területen a köz- és magánutak szélessége nem csökkenthető. Az utak területe parkolás és tárolás céljára nem szűkíthető. (4) Az építési övezet közművesítésének előírásai: teljes közműellátás valósítandó meg. (5) A zártsorú beépítési módhoz tartozó építési helyen belül az épületet úgy kell elhelyezni, hogy a telekre tehergépjárművel történő bejutás feltételei biztosítottak maradjanak. A legalább 4,5 m széles épületek közötti hézag a keleti vagy nyugati oldalsó telekhatár mentén biztosítandó. (6) Az épületek építészeti kialakításánál az alábbiakat kell figyelembe venni: a) Az épületek lefedésére lapos, 25°-nál alacsonyabb hajlású és magastető egyaránt alkalmazható. 12,0 m-nél szélesebb traktusmélység lefedésénél a magastető legfeljebb 30°-os lehet. b) Az épület csapadékvizeit telken belülre kell elvezetni, a telekhatár mentén csatlakozó szomszédos épületre, épülethomlokzatra nem vezethető. (7) A szabályozási terven „megtartandó, vagy kialakítandó zöldfelület” jelöléssel ellátott teleksávon háromszintű növényállomány tartandó fenn, az országos összekötő út mentén, a tájképbe való illeszkedést szolgálóan. (8) Kerítés és támfal építés szabályai: a) A magánút felőli kerítésszakaszt a tehergépjárművek fordulási sugarának figyelembe vételével úgy kell kialakítani, hogy a tehergépjárművek telekre jutását nem akadályozza, ne lehetetlenítse el. b) Az egyéb kiszolgáló út felőli tömör kerítés legfeljebb 2 m magasságig létesíthető. c) Az országos összekötő út felől legfeljebb 3,0 m magas, 90%-ban áttört kerítés építhető. d) A hátsó telekhatáron tömör kerítés nem építhető. e) A domborzati viszonyok miatt szükséges támfal magassága legfeljebb 3,0 m lehet, ha magasabb támfal építése válik szükségessé, akkor minimum 1,0 m széles növénytelepítésre alkalmas lépcsőzéssel alakítandó ki.” 3. §

A HÉSZ-ÉK 1. melléklet táblázatának 10. és 11. sora közé a következő sor rendelkezései kerülnek ÉPÍTÉSI ÖVEZET ÉS ÖVEZET JELE

Gip-Z/45-7,5-3000

ÉPÜLET ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK BEÉPÍTÉSI MÓD

Z

LEGNAGYOBB

LEGNAGYOBB

BEÉPÍTETTSÉG

ÉPÜLETMAGASSÁG

45

7,5

(%)

(m)

160

KIALAKÍTHATÓ

A TELEK

LEGKISEBB

ZÖLDFELÜLETI

(m2)

(%)

TELEKTERÜLET

3000

ARÁNYA

25

Hatálytalanító és záró rendelkezések 4. §

(1) A jelen módosító rendelet hatálybalépésével az 1. mellékletet képező HÉSZ-ÉK-C-m1 jelű terven lehatárolt területre, a korábbi rendelkezések hatályukat vesztik. (2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. (3) Jelen rendelet módosítás a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, és az azt követő napon hatályát veszti. (4) A rendelet előírásait a hatályba lépését követően indított ügyekben kell alkalmazni. ………………………………………………. Habis László polgármester Szavazás:

………………………………………………. Dr. Kovács Luca jegyző

15 „igen” és 2 „tartózkodó” szavazattal, elfogadásra került.

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 43/2015 (X.30.) önkormányzati rendelete Eger Megyei Jogú Város Északkeleti külterület és Bikalegelő városrészek Helyi Építési Szabályzatáról szóló 26/2014.(V.23.) önkormányzati rendelet módosításáról Inert hulladékkezelő telephely létesítése kapcsán a Vécsey-völgy utcában található ipartelepet érintően

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 32. § (2) bekezdés a) pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró, a Korm. rendelet 9. mellékletében meghatározott, a véleményezési eljárásban érdekelt államigazgatási szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el: Módosuló rendelkezések 1. §

A HÉSZ-ÉK 3. § (1) bekezdés b) pontja az alábbi 2.3.1. alponttal egészül ki: „ 2.3.1. melléklet: HÉSZ-ÉK-C-m1,” 161

2. §

A HÉSZ-ÉK a következő 29/A. §-sal egészül ki.

„17A. Gazdasági ipari terület 29/A § (1) Egyéb ipari gazdasági tevékenység épületei, építményei, szabadtéri manipulációs terei és technológiai berendezései, valamint a ki- és beszállítás gazdasági parkolói, a hivatásforgalom személygépjármű parkolói helyezhetők el az építési övezet telkein. (2) Az ipari gazdasági területen csak saját vállalkozásban keletkezett inert hulladék tárolható a feldolgozásig, újrahasznosításig. (3) A kialakult ipari gazdasági területen a köz- és magánutak szélessége nem csökkenthető. Az utak területe parkolás és tárolás céljára nem szűkíthető. (4) Az építési övezet közművesítésének előírásai: teljes közműellátás valósítandó meg. (5) A zártsorú beépítési módhoz tartozó építési helyen belül az épületet úgy kell elhelyezni, hogy a telekre tehergépjárművel történő bejutás feltételei biztosítottak maradjanak. A legalább 4,5 m széles épületek közötti hézag a keleti vagy nyugati oldalsó telekhatár mentén biztosítandó. (6) Az épületek építészeti kialakításánál az alábbiakat kell figyelembe venni: a) Az épületek lefedésére lapos, 25°-nál alacsonyabb hajlású és magastető egyaránt alkalmazható. 12,0 m-nél szélesebb traktusmélység lefedésénél a magastető legfeljebb 30°-os lehet. b) Az épület csapadékvizeit telken belülre kell elvezetni, a telekhatár mentén csatlakozó szomszédos épületre, épülethomlokzatra nem vezethető. (7) A szabályozási terven „megtartandó, vagy kialakítandó zöldfelület” jelöléssel ellátott teleksávon háromszintű növényállomány tartandó fenn, az országos összekötő út mentén, a tájképbe való illeszkedést szolgálóan. (8) Kerítés és támfal építés szabályai: a) A magánút felőli kerítésszakaszt a tehergépjárművek fordulási sugarának figyelembe vételével úgy kell kialakítani, hogy a tehergépjárművek telekre jutását nem akadályozza, ne lehetetlenítse el. b) Az egyéb kiszolgáló út felőli tömör kerítés legfeljebb 2 m magasságig létesíthető. c) Az országos összekötő út felől legfeljebb 3,0 m magas, 90%-ban áttört kerítés építhető. d) A hátsó telekhatáron tömör kerítés nem építhető. e) A domborzati viszonyok miatt szükséges támfal magassága legfeljebb 3,0 m lehet, ha magasabb támfal építése válik szükségessé, akkor minimum 1,0 m széles növénytelepítésre alkalmas lépcsőzéssel alakítandó ki.” 3. §

A HÉSZ-ÉK 1. melléklet táblázatának 10. és 11. sora közé a következő sor rendelkezései kerülnek ÉPÍTÉSI ÖVEZET ÉS

ÉPÜLET ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

162

ÖVEZET JELE

Gip-Z/45-7,5-3000

BEÉPÍTÉSI MÓD

LEGNAGYOBB

LEGNAGYOBB

BEÉPÍTETTSÉG

ÉPÜLETMAGASSÁG

45

7,5

Z

(%)

(m)

KIALAKÍTHATÓ

A TELEK

LEGKISEBB

ZÖLDFELÜLETI

(m2)

(%)

TELEKTERÜLET

3000

ARÁNYA

25

Hatálytalanító és záró rendelkezések 4. §

(1) A jelen módosító rendelet hatálybalépésével az 1. mellékletet képező HÉSZ-ÉK-C-m1 jelű terven lehatárolt területre, a korábbi rendelkezések hatályukat vesztik. (2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. (3) Jelen rendelet módosítás a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, és az azt követő napon hatályát veszti. (4) A rendelet előírásait a hatályba lépését követően indított ügyekben kell alkalmazni. ………………………………………………. Habis László polgármester

9./

………………………………………………. Dr. Kovács Luca jegyző

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete Eger Megyei Jogú Város Helyi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 27/2008.(VI.27.) önkormányzati rendelet és 1. mellékleteit képező szabályozási tervek részmódosításáról – a 251. számú gyorsforgalmi út nyomvonalának kapcsán (I. forduló, egyszerű szavazattöbbség / Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi. /

Előadó:

Kovács – Csatlós Tamás tanácsnok

Meghívott:

Wolf Beáta tervező

Kovács – Csatlós Tamás

Egy nagyon fontos és talán egy kissé elkésett dologról van szó, amelynek első lépéseit tehetik most meg. Hiszen nemzetgazdasági szempontból is kiemelt jelentőségű beruházás a Füzesabony – Eger összekötő M3-as autópályával kialakulni készülő útvonal kapcsolat. A jelen tervezési feladatot a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kezdeményezésére készítette el az önkormányzat Főépítészi Irodája, amely 3 község és 2 város közigazgatási területét érinti. 163

Wolf Beáta

Megtartja a tervezői ismertetőt. Habis László

Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Tóth István

Az egriek megint kaptak egy „fricskát” a Fidesztől, hogy Egernek nem lesz autópálya kapcsolata továbbra sem. Ez egy gyors forgalmi út, ami kétszer egy sávos. Ha ezen kamionok fognak közlekedni az egrieknek a személygépkocsival való megközelítése az autópályának továbbra is ugyanolyan nehézkes lesz. Ezt az autópálya kapcsolatot Nagy Imre polgármester is megígérte, most is csak egy ígéretet kaptak. Az úgynevezett M25-ös autópálya, ami 2050-2060 években készül el, azt valószínű ők már nem érik meg. Az egriek nevében köszöni a Fidesznek ezt a kedvességet. Habis László

Ha képviselő úr nem szólt volna bölcsebb lett volna, mert ha elolvassa, a kormányhatározatot abban egyértelműen benne van, hogy Eger közvetlen autópályához való csatlakozásához egy kétszer kettő sávos út tervezése van folyamatban. Ezt a szabályozási tervet most első fordulóban megtárgyalják, a NIF-nél folynak a 2x2 sávos autópálya tervezés előkészületei, akkor térnek vissza második fordulóban erre az ügyre, ha a folyamat előrehalad oly módon, hogy a szükséges módosítások elvégezhetőek legyenek. Kár ilyen politikai hangulatkeltést kezdeményezni. A város pozíciói ebben a tekintetben bíztatóak, a miniszterelnök úr elkötelezett amellett, hogy Eger gyorsforgalmi úttal kapcsolódjon és tett egy olyan ígéretet, hogy minden megyeszékhely tekintetében ez fenn fog állni. Egy szabályozási terv kapcsán miért kell ebben a fel fogásban politizálni, nyílván a Jobbiknak erős érdeke, hogy valótlanságokat közöljön. Tóth István

Amiről az előterjesztés szól az kétszer egy sávos, ez fog megépülni, nem beszél mellé. Habis László

Tévedésen alapul képviselő úr hozzászólása. Szavazást kér a határozati javaslatról: Döntési javaslat:

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése elrendeli Eger Megyei Jogú Város Helyi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 27/2008.(VI.27.) önkormányzati rendelet módosítását és annak mellékletét képező szabályozási tervek államigazgatási egyeztetésre bocsátását, valamint 15 napos közszemlére tételét 164

partnerségi véleményezés céljából Eger, K2-s út Dél városrészt érintő részterületeire vonatkozóan – a 251. számú gyorsforgalmi út nyomvonalának kapcsán. Felelős:

Határidő: Szavazás:

Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából Rátkai Attila – Főépítész a Főépítészi Csoport vezetője 2015. október 29.

11 „igen” és 5 „tartózkodó” szavazattal, elfogadásra került.

478/2015. (X. 29.) közgyűlési határozat

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése elrendeli Eger Megyei Jogú Város Helyi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 27/2008.(VI.27.) önkormányzati rendelet módosítását és annak mellékletét képező szabályozási tervek államigazgatási egyeztetésre bocsátását, valamint 15 napos közszemlére tételét partnerségi véleményezés céljából Eger, K2-s út Dél városrészt érintő részterületeire vonatkozóan – a 251. számú gyorsforgalmi út nyomvonalának kapcsán. Felelős:

Határidő:

10./

Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából Rátkai Attila – Főépítész a Főépítészi Csoport vezetője 2015. október 29.

Előterjesztés az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok tulajdonosi szerkezetével, tevékenységével, gazdálkodásuk racionalizálásával, valamint az egységes irányítási rendszerének kialakításával kapcsolatos intézkedések meghozataláról (II. ütem) (egyszerű szavazattöbbség) 165

/ Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi. /

Előadó:

Meghívott:

Habis László polgármester Herman István alpolgármester

Várkonyi György Olivér vezérigazgató Dr. Turcsányi Dániel vezérigazgató helyettes Csirke Józsefné gazdasági divízióvezető Vitéz Zsolt könyvvizsgáló EVAT Zrt.

Fazekas László Albert ügyvezető Bacsa Jánosné gazdasági vezető Cseh Gábor könyvvizsgáló

Agria Humán K. N. Kft.

Jakab Zoltán ügyvezető Szarvas Dénes könyvvizsgáló

Városgondozás Eger Kft.

Berényi Tamás ügyvezető Zay Ferencné könyvvizsgáló

Agria Film Kft.

Takács Zoltán ügyvezető Dr. Holló István könyvvizsgáló

Egri TISZK Nonprofit Kft.

Herman István

Idén augusztusban úgy döntött, hogy a város gazdasági társaságai egy közös szervezetben kívánja a jövőben elképzelni. Az elképzelés szerint egységes vállalat irányítási rendszeren bevezetésében, egységes kontroll rendszer kialakításában, egységes informatikai, számvitelei, könyvviteli rendszer kialakítása, egységes követeléskezelés, egységes központosított beszerzés bevezetését tűzte ki célul. Azt a célt is megfogalmazta a közgyűlés, hogy azok az önkormányzati támogatások, amik jelenleg évente megérkeznek a cégekhez lehetőség szerint csökkenjenek, ezáltal a társaságok gazdaságosságát kívánja erősíteni. A cél, hogy maga a gazdasági társaságok működjenek eredményesebben. Maga a határozat több ütemben kívánja ezt megvalósítani. Ennek az első üteme, hogy egy jogi szakértői csoport felkérésével előkészüljenek az egész folyamatra. Maga a jogi csoport 3 lehetséges megoldást vázolt fel, ezek a megoldások közül úgy gondolják, hogy az apporttal történő cégegyesítés a lenne a legcélravezetőbb. A másik két megoldás közül az első megbízási jogviszony létesítésével valósulnak meg, erre nincsen előttük jogi és gyakorlati előzmény sem. A második lehetőség üzletrész kivásárlás lett volna, ez maga az EVAT Zrt.-re nagy terhet róna illetve jelentős illetékfizetési kötelezettséggel járna. Ez egy hosszadalmas folyamat, aminek december 31-én kell majd a végére érni. A cégvezetőket is arra kérnék, ahogy eddig is szorosan együttműködve és az olyan kötelezettség vállalásokat, amelyek a 2016-os évre vonatkozzanak lehetőség szerint már az EVAT Zrt. és az önkormányzat vezetésével közösen hozzák meg. Kéri a határozati javaslatok elfogadását. 166

Martonné Adler Ildikó

Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Földvári Győző

A közgyűlés az összevonás után a tulajdonosi jogait az Igazgatótanácson keresztül fogja gyakorolni? A gazdasági társaságok ingatlanjai önkormányzati tulajdonban maradnak? Ezeket bérbe adják, ingyenes használatra adják a későbbiekben a Törzsháznak? A fennmaradó ingatlanokkal mi az elképzelés, ha lesz ilyen? Azt látja, hogy az ingatlan kérdés később kerül a közgyűlés elé, de túlkésőnek tartja. Bognár Ignác

A november 30-ig történő személyi állomány áttekintése időben tartható, de mit jelent ez pontosan? A másik határidő, ami aggályos, hogy 2016. január 20-ig a 2015. év adatainak a feldolgozása. Ez lehetetlen. Korábban az előző évek beszámolói több hónapos munkát igényeltek. Ha lehetséges, akkor miért húzták eddig, márciusig? Császár Zoltán

Várkonyi György vezérigazgató úrhoz lennének kérdései. Elég két hónap mindezek rendbe tételére? Mit szól tartalmában alpolgármester úr által elmondottakra? Mert számára volt benne 1-2 új elem. A cégek szerint hogyan zárultak az átadást megelőző leltárok, felelősségteljesen vagy nem felelősségteljesen bántak az igazgatók a rájuk bízott javakkal? Habis László

A pontosság kedvéért elmondja, hogy nincs szó cégegyesítésről. Az irányítási rendszert módosítják, változtatják meg. Erre vonatkozóan hoztak egy elvi döntést ennek a gyakorlati lépéseit teszik meg a mai napon, majd novemberben és decemberben. Az alapváltozások január 1-én életbe lépnek, de nem zárja ki azt, hogy a későbbiekben finomhangolásra sor kerülhet. Ami az ingatlanokat illeti, másik napirend kapcsán beszéltek a Területfejlesztési Operatív Program szervezeti kereteiről, ahol a hét folyamán ígérték megkapják azt a tájékoztatást az NGM-től hogy a pályázati felhívások esetében a pályázataikat mely esetekben fogadták el, melyek azok, amelyekben függő vagy nem elfogadó az álláspont, ahol nem elfogadó az álláspont brüsszeli döntés kell vagy minisztériumi döntés. Annyit elmond, hogyha brüsszeli, akkor az a minisztériumi döntést követő plusz 12 hónap. A kiírásokat illetően váratlan sokszámú pályázatot elfogadtak. Nem akartak olyan esetben kivonni ingatlanokat a vállalat vagyonából ahol ennek nincs feltétlen indoka. Ezt a feltétlen indokot két esetre pozícionálná, az elsőn van a hangsúly, a Területfejlesztési Operatív Programban vállalati kereteken belül képtelenség az adott ingatlant fejleszteni, ebben az esetben indokolt ezt a döntést meghozni. A másik indok, amikor a cég működéséhez, tevékenységéhez egyáltalán nincs szükség az adott ingatlanra. Ha ezek a változások november közepéig végig gondolhatók, akkor a novemberi közgyűlésen az apporttal kapcsolatos döntések részeként ilyen ingatlanra vonatkozó döntés is megtörténhet. Egyebekben az ilyen típusú javaslatokkal együtt megteszik azt a javaslatot, hogy az adott ingatlan a cég használatában marad, az milyen jogi formában történik. 167

Bognár Ignác képviselő kérdésére vonatkozóan valójában az a szándékuk, hogyha van szervezeti párhuzamosság és van racionalitása annak, hogy valamely tevékenységet mondjuk a Törzsházi feladatot ellátó EVAT végezzen el, akkor nyílván lehet szó átcsoportosításról, lehet kisebb belső szervezeti irányítási rendszermódosításról és van esély arra, hogy számviteli, informatikai feladatokat összevonjanak. Erről szól a személyi állomány áttekintése. Képviselő úr másik felvetéséhez kapcsolatban elmondja, hogy itt az átalakulással kapcsolatos ügyekről van szó. Itt szeretne köszönetet mondani mind Várkonyi György vezérigazgatónak, mind Csirke Józsefné gazdasági divízióvezetőnek a szakmai feladatok felsorolását és az, hogy ez nyomon követhető legyen az ő irányításukkal történt az összeállítás és az ő irányításukkal zajlik a végrehajtás is. Köszönetet mond a többi cégvezetőnek is, hiszen mindenki nagy energiával küzd azért, hogy ez eredményes legyen. Átadást megelőző leltárak, nem adnak át eszközöket, nem erről van szó. Arról van szó, hogy a leltárak, a nyilvántartások, a beszámoló adatok minden tekintetben hibátlanok és helytállóak legyenek. Ezt a munkát tükrözi a feladatsor. Várkonyi György

A második kérdéssel kezdené, hiszen az elsőt polgármester úr megválaszolta. Mivel az előterjesztés gerincét az EVAT Zrt. készítette hisznek benne, hogy az egyes pont teljesíthető. Az idő elégséges arra, hogy a Törzsházzá való alakulás megtörténjen. A leltárok a készletek leltározását jelentik, illetve hogy a mérleg sorok analitikával alátámasztottak legyenek. Erre október 30-a leadási határidő, azt novemberben lehet majd kiértékelni. Bíznak benne, hogy mindent rendben találnak. Ez egy feszített ütem, de január 1-től végrehajtható. A határidőt muszáj tartani, a végteljesítés egy finomhangolás lesz érzése szerint ez akár 1-2 év is lehet, hogy ez a rendszer a vág cél szerint fog működni. Gál Judit

Azt szeretné kérni a régi és a leendő vezetésről, hogy a tisztelt munkatársakat tájékoztassák a döntésről. Célszerű minél alacsonyabb szintre is kommunikálni a döntéseket, és közölni, hogy a döntések mögött milyen gondolatok vannak. Tóth István

Nincs meggyőződve arról, hogy ez pozitív eredményt fog majd produkálni. Szeretné megvilágítani azt, hogy ez mibe kerül az adófizetőknek. Egyszer adnak 180 millió Ft pénzbeli támogatást az EVAT Zrt.-nek, és 170 millió Ft értékű apport átengedés az EVAT Zrt.-nek. A vagyonrendeletből idézne: „a vállalkozásba fektetett vagyonnal az alapítói célkitűzést biztosító vagy a legnagyobb hozamot vagyongyarapodást biztosító módon kell gazdálkodni.” Ezt nem látja a cégek gazdálkodásában. Valamint 68 millió Ft ingatlan vásárlással fognak majd a Városgondozáshoz juttatni. Ez összesen 418 millió Ft, amely adófizetők pénze. Ezt kéri számon, ennek milyen hozadéka lesz. Reméli, hogy félév múlva a 2016. I. félévéről történő beszámolóban ez majd megjelenik. Komlósi Csaba

A tervezet irányítás struktúra átalakítást a múltkor sem támogatta, most sem fogja. Még mindig nem látja a megalapozottságát, a konkrét számokat. Elhangzanak általános érvek, 168

de jó lett volna ezt számszerűsítve látni. Látna a számításokat, hogy ezek milyen hozadékkal járnak majd, ha a tényleges párhuzamosságok megszűnnek. Az első előterjesztésben, ami ezt megalapozta az szerepelt, hogy a cégek gazdasági fejlődése már nem biztosított a jelenlegi struktúrában. Erről sincs meggyőzve, hiszen van cég, amelyik most is nyereséges. Ahol veszteségek vannak sem feltétlenül a helyi menedzsment okozza, ilyen például a hulladékgazdálkodás, ahol a rezsicsökkentés okozta problémák jelentkeznek. Az átszervezetéstől a háttér feltételek nem változnak ugyanúgy a hulladékgazdálkodás, a távhő, a kéményseprés veszteséges tevékenységként fog megjeleni. Jó lett volna megalapozó számításokat, előrejelzéseket, terveket látni. Ezután, megkezdeni az átalakításokat, hogy ezeknek a realitása, tényszerűsége valamilyen módon áttekinthető, megalapozható. Úgy érzékeli, hogy a közgyűlés kontroll lehetőségei szűkülnek az által, hogy ez az új struktúra feláll. Teljes politikai kontroll alatt valósul ez meg. Az ellenzék nem kerül képbe sok tekintetben, ez lenne a közgyűlésen is a feladtuk lenne, hogy tájékozottak legyenek. Nem látja a megalapozottságát az előterjesztésnek. Földvári Győző

Érti, hogy cégegyesítésekre nem kerül sor, de a múltkori anyagban is arról volt szó, hogy a táraságokban az EVAT Zrt.-nek többségi tulajdont kell szereznie és ebbe az irányba megy a vagyon átcsoportosítása is. A végeredmény részére ugyan az. Felügyelet szempontjából ugyanazt jelenti. Az lehet látni az előterjesztésből, hogy hogyan csoportosítja át az előterjesztő a gazdasági társaságok vagyonait a Törzsházba, viszont továbbra sem lehet látni, hogy az összevonás után mitől lesz hatékonyabb a gazdálkodás. Mert azt, hogy a logisztikát, az egységes vállalatirányítási rendszert és egyebeket közösen fognak végezni ez még nem hoz akkora hozadékot az egész ügynek, mint amennyit várnak tőle. Konkrét javaslatokat szeretne látni ebben a kérdésben. Egy átszervezésnél számokra, adatokra, közgazdasági fogalmakra kellene hagyatkozni. Egy dolog pontosan látható, mégpedig az, hogy hogyan kerül ki a társaságok ellenőrzési joga a közgyűlés alól. Mivel az EVAT fog többségi tulajdont szerezni az igazgatótanács fogja ezeket a jogokat gyakorolni. Ezzel nem lenne semmi gond, de a közgyűlés előtt még nem látták az igazgatótanács elnökét, hogy beszámoljon az ott végzett munkájáról. Ő gyakorolja a munkáltatói jogokat a vezérigazgató felett is, csak a sajtóból kaptak tájékoztatást a vezérigazgató váltásról. Az előterjesztésből tudták meg, hogy vezérigazgató-helyettes munkakör is létrejött az EVAT Zrt.-nél. Hogyan tudja kiterjesztett nagyobb hatáskörrel ellenőrizni a gazdasági társaság működését a közgyűlés? Császár Zoltán

Elmondja, hogy ő mindenre emlékszik ezért idézi a volt alpolgármester úr szavait, aki azt mondta „erre a döntésre azért van szükség, mert sajnos ezekből a cégekből többet nem lehet kihozni”, megkérdezi, hogy mint leendő vezérigazgató mi lesz az, amitől majd ki fogja tudni hozni azt, hogy az egész pozitív és eredményes legyen? Ez költői kérdés, majd lefonja a konzekvenciát, ha látja a pozitív eredményeket. Bognár Ignác

Mikor óvodákat vontak össze nem támogatta. Mikor össze akarta vonni a két bizottságot (Városimázs és a Szociális Bizottság) azt a többség nem támogatta, pedig abban lenne logika. Utólag kullognak az események között. Az, hogy Turcsányi Dániel vezérigazgató lett 169

az előterjesztésből látta. Igazgatótanács hozza a döntéseket, amelyben az ellenzéknek semmilyen beleszólása nincsen. Az FB ülésekről még kapnak mellékletként tájékoztatást, de ami az igazi munkáltatást végzi arról nem. Nincs meggyőzve, hogy ezt pár hónap alatt kell végbe vinni. Hosszabb idő kellene a kidolgozásnak és a végrehajtásnak. Ezeket a feszített időpontokat nem lehet halogatni, mert akkor bukik az egész rendszer. Miért kell ezt ilyen feszítetten csinálni, ki találta ki és miért? Gál Judit

Annak idején ő sem támogatta az óvoda összevonásokat, utána, amikor egy teljesen más fajta gondolkodással közelítették meg úgy érezte, hogy az azonos gondolkodás, tervezés jó volt. Ezzel az adott szakma tekintélye is erősödnek. Őszintén megmondja, hogy az óvoda összevonás kapcsán semmi más előnye nem volt csak annyi, hogy az embereknek létbiztonsága van és nagyon sok embernek tudják biztosítani ezt. Azt mondták a kollégák a minősítés kapcsán, hogy számukra kitárult a világ és teljesen más jellegű a szakma, mint korábban volt, akkor már megtették a magukét. Bízik benne, hogy egy közös gondolkodást ugyanazt fogja elősegíteni, de ehhez idő kell. Nekik is kellett 1 – 1,5 év. Ha az EVAT megkapja ezt a bizalmat, akkor egy másfajta gondolkodással, egy másfajta struktúrával, de igyekszik a legjobbat kihozni ezekből a cégekből. Orosz Lászlóné

Három képviselő társával vannak itt, akik a 2006-os választások során bekerültek ebbe a közgyűlésbe. Császár Zoltán képviselő úr elmondta, hogy mindenre emlékszik, így van ezzel ő is. Egy frakcióban voltak 2008 körül, amikor szóba került az önkormányzati vállalatok egységes irányítása című javaslat, előterjesztés. Akkor elfogadták azokat a véleményeket, idézi: „egységes irányítási rendszer kialakítása, nem öncélú, nem önös politikai érdeket követő átalakítás, sikeres megvalósítása komoly gazdasági előnyhöz juttathatja a várost és a város polgárait. Eredmények lehetnek. Növekszik az önkormányzat tulajdonosi érdekérvényesítő képessége. Átláthatóbbá válik a társaságok működése, javul a vállalatok működésének hatékonysága. Kihasználásra kerülnek a közös működésből eredő megtakarítások. Önfinanszírozóvá válik a társaság csoport, sőt képes lesz a városi nagy beruházások legalább részletese, rugalmas finanszírozására.” Valahol most itt tartanak, elkezdődött ez a folyamat. Eltelik egy rövid idő és meglátják, hogy milyen eredménnyel jár. Biztos benne hogy jó eredmények fognak születni és valóban egy egységes irányítás alá kerülő társaságok jól fognak prosperálni. Nem csak az önkormányzat érdekeit, hanem a város érdekeit szem előtt tartva. Sokkal nagyobb távlatban érdemes ezt vizsgálni és valóban kíváncsi, hogy mit hoz a 2016-os év, ezt akkor fogják megtudni, ha ezeket az átalakításokat és a munkát elvégezték. Földvári Győző

Egyetért Tanácsnok asszonnyal, de a részletekkel vannak problémáik. A hozzászólásában erre próbált meg rávilágítani. Császár Zoltán

Amit Tanácsnok asszony elmondott van benne ráció, emlékszik rá. Csak egy a baj, hogy 2008-tól ebben a témában nem csináltak semmit. 170

Nagyon köszöni, hogy visszaemlékszik arra, hogy egy frakcióban voltak, mióta ő nincs ott a körzetében nem nyert a Fidesz. Támogatja ezt az előterjesztést, alakuljon meg egy össze erő, de végérvényesen zárja ki azt, hogy ne kérjenek támogatást. Erős cégeknek legyen a szövetsége. Valóban stabil, leosztott szerepekkel rendelkező, teljesítményt számon kérő és csak azt premizáló szövetség. Herman István

Komoly aggályként felmerült a kontrollnak a hiánya. Ebben nem történik változás. Eddig is volt üzleti terv és beszámolók, ezek után sem lesz másképpen. Annyi fog történni, hogy nem külön, hanem egy előterjesztésben érkezik majd meg összes cég negyedévenkénti beszámolója, fejezetenként tagolva. Ne kezeljék úgy ezt az ügyet mintha a spanyolviaszt találták volna fel, rengeteg Megyei Jogú Városban működik ez. Az, hogy nem látnak, bele a folyamatokba meglepi őt, mert van a Felügyelő Bizottság tagok között Jobbik részéről delegált tag. Habis László

Az Országház Külügyi vezetése azt mondta, hogy fantasztikusan megszervezték a lengyel – magyar államfői találkozót ennek okán szeretnének több külföldi delegációt Egerbe hozni. Ennek egy eleme a Chilei parlament egri delegációjának mai látogatása. Ezért az idő szorítása miatt igyekszik röviden, tömören reagálni. Úgy érzi, hogy Tóth István képviselő úr nem olvasta el az anyagban foglaltakat vagy nem érti, ami le van írva, nem akarja megbántani. Ez a 418 millió, amit említett a város közvéleményének félrevezetése. Ezeknek a számoknak az összeadása értelmetlen. Az adófizetők pénzével a világon semmi nem történik. A másik nagy összegre azt tudja mondani, hogyha képviselő úr elolvasta az anyagot, akkor lát ott egy forgótőke hiányt meg lát egy ehhez kapcsolódó magyarázatot, meg látni fogja a folyamatokat az EVAT és a város, mint tulajdonos között. Semmi bántót nem szeretne mondani, csak annyit hogy tévedésen alapszik a hozzászólása. Az sem igaz, hogy 2008-tól nem csináltak semmit, az viszont igaz, hogy 2008 óta megváltozott szabályozási környezet. Általában elvesztették az önkormányzatok az ár megállapítási jogaikat. Ehhez kapcsolódóan végbe ment a rezsicsökkentés, nagyon jelentős lakossági tehercsökkentés ment végbe. Ez próbára teszi az önkormányzati vállalkozások alkalmazkodó képességét. Az a cél, ami már több előterjesztésben is szerepelt, hogy valamennyi hatékonysági tartalékot ezzel az irányítási rendszer korszerűsítéssel legyenek képesek feltárni. Ezeknek a számszerűsítése is folyamatban van, ez a munka részét képezi. Meg van győződve, hogy ez az irány jó. Azért választották a törzsházi rendszert, mert ennek az átalakításnak érdemi költségei nincsenek főleg olyan költségei, amelyek adófizetést generálna a számukra, ezt említette alpolgármester úr is. Nem úgy alakítják át ezt a cégcsoportot, hogy ettől kezdve olyan költségei lennének, ami nem a cégek tőke erejét javítja, nem az alkalmazkodó képeségét, likviditási helyzetüket javítja. Ezeket az intézkedéseket szeretnék megtenni. Kéri a testület támogatását. Martonné Adler Ildikó

Szavazást kér 1. számú határozati javaslat elfogadásáról: Határozati javaslatok:

171

I. Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése elrendeli - a Városgondozás Eger Kft-ben lévő: 157.090.000,-Ft, azaz Egyszázötvenhhétmilliókilencvenezer forint könyv szerinti értékű üzletrészének, valamint - az Egri TISZK Nonprofit Kft-ben lévő: 3.800.000,-Ft azaz Hárommilliónyolcszázezer forint könyv szerinti értékű üzletrészének, valamint - az Agria-Humán Közhasznú Nonprofit Kft-ben lévő: 204.500.000 Ft, azaz Kettőszáznégymillió-ötszázezer forint könyv szerinti értékű üzletrészének, valamint - az Agria Film Kft-ben lévő: 9.270.000,-Ft, azaz Kilencmillió-kettőszázhetvenezer forint, könyv szerinti értékű üzletrészének, a saját 100%-os tulajdonában álló EVAT Zrt-be történő apportálását, a társasági alapítói okiratok módosításának a 2015. november 25-i közgyűlés elé történő előterjesztését, ezzel egyidejűleg a törzsházba kerülő gazdasági társaságok egyes ingatlanjainak az Önkormányzat tulajdonába vonására vonatkozó közgyűlési döntések előterjesztését. Felelősök: Habis László polgármester Herman István alpolgármester

Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából: Juhászné dr. Krecz Erzsébet Gazdasági Irodavezető Szűcs Tamás Vagyongazdálkodási Csoportvezető

Várkonyi György Olivér EVAT Zrt. vezérigazgató Dr. Turcsányi Dániel EVAT Zrt. vezérigazgató helyettes Fazekas László Albert Agria-Humán K. N. Kft. ügyvezető Jakab Zoltán Városgondozás Eger Kft. ügyvezető Berényi Tamás Agria Film Kft. ügyvezető Takács Zoltán Egri TISZK Nonprofit Kft. ügyvezető Szavazás:

12 „igen”, 3 „nem” és 2 „tartózkodó” szavazattal, elfogadásra került.

479/2015. (X. 29.) közgyűlési határozat

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése elrendeli - a Városgondozás Eger Kft-ben lévő: 157.090.000,-Ft, azaz Egyszázötvenhétmilliókilencvenezer forint könyv szerinti értékű üzletrészének, valamint 172

- az Egri TISZK Nonprofit Kft-ben lévő: 3.800.000,-Ft azaz Hárommilliónyolcszázezer forint könyv szerinti értékű üzletrészének, valamint - az Agria-Humán Közhasznú Nonprofit Kft-ben lévő: 204.500.000 Ft, azaz Kettőszáznégymillió-ötszázezer forint könyv szerinti értékű üzletrészének, valamint - az Agria Film Kft-ben lévő: 9.270.000,-Ft, azaz Kilencmillió-kettőszázhetvenezer forint, könyv szerinti értékű üzletrészének, a saját 100%-os tulajdonában álló EVAT Zrt-be történő apportálását, a társasági alapítói okiratok módosításának a 2015. november 25-i közgyűlés elé történő előterjesztését, ezzel egyidejűleg a törzsházba kerülő gazdasági társaságok egyes ingatlanjainak az Önkormányzat tulajdonába vonására vonatkozó közgyűlési döntések előterjesztését. Felelősök: Habis László polgármester Herman István alpolgármester

Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából: Juhászné dr. Krecz Erzsébet Gazdasági Irodavezető Szűcs Tamás Vagyongazdálkodási Csoportvezető

Várkonyi György Olivér EVAT Zrt. vezérigazgató Dr. Turcsányi Dániel EVAT Zrt. vezérigazgató helyettes Fazekas László Albert Agria-Humán K. N. Kft. ügyvezető Jakab Zoltán Városgondozás Eger Kft. ügyvezető Berényi Tamás Agria Film Kft. ügyvezető Takács Zoltán Egri TISZK Nonprofit Kft. ügyvezető Martonné Adler Ildikó

Szavazást kér 2. számú határozati javaslat elfogadásáról: Határozati javaslatok: II.

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése elrendeli:  2015. szeptember 30-i fordulónappal a jelenlegi és az integrálandó Társaságok eszközeit és forrásait leltározni kell, szükség esetén tényfeltáró leltárak elkészítésével, melynek határideje 2015. október 30.  2015. október 30-ig minden Társaságnak el kell készíteni a 2015. I-III. negyedéves beszámolóját. Az eszközök és forrásokat tételesen leltárral kell alátámasztani. A beszámolóban az eszközöket és forrásokat a Számviteli 173

   

   

Törvényben előírt éves beszámoló értékelési módszereivel kell szerepeltetni. A Társaságoknak az I-III. negyedéves beszámolóikat annak tételes leltárral történő alátámasztásával együtt elektronikus (XLS) formátumban 2015.10.30ig el kell készíteni. 2015. október 30-ig az átalakításba bevont informatikai szakembereknek felül kell vizsgálni a nyilvántartásokhoz szükséges rendszereket, azok adatátvételi illetve átadási lehetőségeit és a 2016. január 1-től kialakítandó nyilvántartási rendszerre vonatkozó javaslatot kell készíteni. Az apportálási döntést követően el kell végezni a 2015. I-III. negyedéves beszámolók adatainak 2015. november 2. és 30. közötti felülvizsgálatát és a vizsgálat által feltárt esetleges megállapítások 2015. évi beszámolóban történő rendezését. Minden Társaságnak el kell készíteni a tárgyévben érvényes volt és élő szerződéseinek a listáját, (szerződő fél megnevezése és címe, szerződés tárgya, szerződés érvényessége, szerződés díjtétele, 2015. évi I-III. negyedévi forgalom szerepeltetésével, mint minimális adattartalommal), 2015. november 16-ig. Ugyancsak 2015. november 16-ig a Társaságoknak el kell végezniük a törvényi szabályozás szerinti, valamint a tevékenységük bonyolításához szükséges szabályzatok felülvizsgálatát és aktualizálását. Az új szervezeti felépítésnek megfelelően szükséges a munkaerő-állományt november 30-ig áttekinteni. A nyilvántartáshoz szükséges programok telepítését, törzsadat állományok kialakítását és felvitelét (esetleges migrálás lehetőségével együtt) 2015. november 2. és 2015. december 15. között kell elvégezni 2016. január 20-ig fel kell dolgozni a 2015. évi gazdálkodási adatokat és 2016. január 21-én a kialakított új könyvviteli rendszerekbe a nyitóállományokat feltölteni. Felelősök: Habis László polgármester Herman István alpolgármester

Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából: Juhászné dr. Krecz Erzsébet Gazdasági Irodavezető Szűcs Tamás Vagyongazdálkodási Csoportvezető Várkonyi György Olivér EVAT Zrt. vezérigazgató Dr. Turcsányi Dániel EVAT Zrt. vezérigazgató helyettes Fazekas László Albert Agria-Humán K. N. Kft. ügyvezető Jakab Zoltán Városgondozás Eger Kft. ügyvezető Berényi Tamás 174

Agria Film Kft. ügyvezető Takács Zoltán Egri TISZK Nonprofit Kft. ügyvezető Szavazás:

12 „igen”, 3 „nem” és 2 „tartózkodó” szavazattal, elfogadásra került.

480/2015. (X. 29.) közgyűlési határozat

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése elrendeli:  2015. szeptember 30-i fordulónappal a jelenlegi és az integrálandó Társaságok eszközeit és forrásait leltározni kell, szükség esetén tényfeltáró leltárak elkészítésével, melynek határideje 2015. október 30.  2015. október 30-ig minden Társaságnak el kell készíteni a 2015. I-III. negyedéves beszámolóját. Az eszközöket és forrásokat tételesen leltárral kell alátámasztani. A beszámolóban az eszközöket és forrásokat a Számviteli Törvényben előírt éves beszámoló értékelési módszereivel kell szerepeltetni.  A Társaságoknak az I-III. negyedéves beszámolóikat annak tételes leltárral történő alátámasztásával együtt elektronikus (XLS) formátumban 2015.10.30ig el kell készíteni.  2015. október 30-ig az átalakításba bevont informatikai szakembereknek felül kell vizsgálni a nyilvántartásokhoz szükséges rendszereket, azok adatátvételi, illetve átadási lehetőségeit, és a 2016. január 1-től kialakítandó nyilvántartási rendszerre vonatkozó javaslatot kell készíteni.  Az apportálási döntést követően el kell végezni a 2015. I-III. negyedéves beszámolók adatainak 2015. november 2. és 30. közötti felülvizsgálatát és a vizsgálat által feltárt esetleges megállapítások 2015. évi beszámolóban történő rendezését.  Minden Társaságnak el kell készíteni a tárgyévben érvényes volt és élő szerződéseinek a listáját, (szerződő fél megnevezése és címe, szerződés tárgya, szerződés érvényessége, szerződés díjtétele, 2015. évi I-III. negyedévi forgalom szerepeltetésével, mint minimális adattartalommal), 2015. november 16-ig.  Ugyancsak 2015. november 16-ig a Társaságoknak el kell végezniük a törvényi szabályozás szerinti, valamint a tevékenységük bonyolításához szükséges szabályzatok felülvizsgálatát és aktualizálását.  Az új szervezeti felépítésnek megfelelően szükséges a munkaerő-állományt november 30-ig áttekinteni.  A nyilvántartáshoz szükséges programok telepítését, törzsadat állományok kialakítását és felvitelét (esetleges migrálás lehetőségével együtt) 2015. november 2. és 2015. december 15. között kell elvégezni  2016. január 20-ig fel kell dolgozni a 2015. évi gazdálkodási adatokat és 2016. január 21-én a kialakított új könyvviteli rendszerekbe a nyitóállományokat feltölteni. Felelősök: 175

Habis László polgármester Herman István alpolgármester

Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából: Juhászné dr. Krecz Erzsébet Gazdasági Irodavezető Szűcs Tamás Vagyongazdálkodási Csoportvezető

Várkonyi György Olivér EVAT Zrt. vezérigazgató Dr. Turcsányi Dániel EVAT Zrt. vezérigazgató helyettes Fazekas László Albert Agria-Humán K. N. Kft. ügyvezető Jakab Zoltán Városgondozás Eger Kft. ügyvezető Berényi Tamás Agria Film Kft. ügyvezető Takács Zoltán Egri TISZK Nonprofit Kft. ügyvezető Martonné Adler Ildikó

Szavazást kér 3. számú határozati javaslat elfogadásáról: Határozati javaslatok:

III. Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése elrendeli Önkormányzat 100%-os tulajdonában álló EVAT Zrt. törzstőkéjének 180.000.000,-Ft, azaz Egyszáznyolcvanmillió forint pénzbeli hozzájárulással történő felemelését, a tőkésítésről szóló alapítói okirat és határozat elkészítését és 2015. november 25-i közgyűlés elé történő előterjesztését. Felelősök: Habis László polgármester Herman István alpolgármester

Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából: Juhászné dr. Krecz Erzsébet Gazdasági Irodavezető Szűcs Tamás Vagyongazdálkodási Csoportvezető Várkonyi György Olivér EVAT Zrt. vezérigazgató Dr. Turcsányi Dániel EVAT Zrt. vezérigazgató helyettes 176

Fazekas László Albert Agria-Humán K. N. Kft. ügyvezető Jakab Zoltán Városgondozás Eger Kft. ügyvezető Berényi Tamás Agria Film Kft. ügyvezető Takács Zoltán Egri TISZK Nonprofit Kft. ügyvezető Szavazás:

12 „igen”, 4 „nem” és 1 „tartózkodó” szavazattal, elfogadásra került.

481/2015. (X. 29.) közgyűlési határozat

III. Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése elrendeli az Önkormányzat 100%-os tulajdonában álló EVAT Zrt. törzstőkéjének 180.000.000,-Ft, azaz Egyszáznyolcvanmillió forint pénzbeli hozzájárulással történő felemelését, a tőkésítésről szóló alapítói okirat és határozat elkészítését és 2015. november 25-i közgyűlés elé történő előterjesztését. Felelősök: Habis László polgármester Herman István alpolgármester

Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából: Juhászné dr. Krecz Erzsébet Gazdasági Irodavezető Szűcs Tamás Vagyongazdálkodási Csoportvezető

Várkonyi György Olivér EVAT Zrt. vezérigazgató Dr. Turcsányi Dániel EVAT Zrt. vezérigazgató helyettes Fazekas László Albert Agria-Humán K. N. Kft. ügyvezető Jakab Zoltán Városgondozás Eger Kft. ügyvezető Berényi Tamás Agria Film Kft. ügyvezető Takács Zoltán Egri TISZK Nonprofit Kft. ügyvezető

11./

Előterjesztés az önkormányzati előirányzatainak módosítására (egyszerű szavazattöbbség) 177

intézmények

és

az

önkormányzat

/ Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi. /

Előadó:

Habis László polgármester

Martonné Adler Ildikó

Kérdés és hozzászólás nem lévén kérdezi, hogy szavazhatnak-e az 1. – 11. határozati javaslatról egyben, úgy, hogy azok a jegyzőkönyvben külön határozati számot kapnak? Igen. Határozati javaslat:

1. Eger MJV Önkormányzata Közgyűlése elrendeli, hogy a Benedek Elek Óvodánál – jubileumi jutalom kifizetése miatt - (I. fejezet 1. címszám 6. alcímszám kötelező feladat) történjen meg a személyi juttatások kiemelt előirányzatának 2.133 E Ft-os, valamint a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kiemelt előirányzatának 576 E Ft-os emelése az V. fejezet 12. címszám Önkormányzati feladatellátás tartaléka 2.709 E Ft-os egyidejű csökkentésével. Felelős: Habis László Polgármester, Juhászné dr. Krecz Erzsébet Gazdasági Irodavezető, Dr. Palotai Zsuzsanna Humán Szolgáltatási Irodavezető Határidő: 2015. november 16.

2. Eger MJV Önkormányzata Közgyűlése elrendeli, hogy a Családsegítő Intézetnél (I. fejezet 1. címszám 3. címszám önként vállalt feladat) történjen meg a személyi juttatások kiemelt előirányzatának 192 E Ft-os, valamint a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kiemelt előirányzatának 8 E Ft-os emelése a működési célú átvett pénzeszköz kiemelt előirányzatának egyidejű, 200 E Ft-os emelésével. Felelős: Habis László Polgármester, Juhászné dr. Krecz Erzsébet Gazdasági Irodavezető, Dr. Palotai Zsuzsanna Humán Szolgáltatási Irodavezető Határidő: 2015. november 16.

3. Eger MJV Önkormányzata Közgyűlése elrendeli, hogy a Gyermekjóléti és Bölcsődei Igazgatóságnál – kettős bérkifizetés miatt - (I. fejezet 1. címszám 8. alcímszám kötelező feladat) történjen meg a személyi juttatások kiemelt előirányzatának 128 E Ft-os, valamint a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 178

kiemelt előirányzatának 35 E Ft-os emelése, az V. fejezet 12. címszám Önkormányzati feladatellátás tartaléka 163 E Ft-os egyidejű csökkentésével. Felelős: Habis László Polgármester, Juhászné dr. Krecz Erzsébet Gazdasági Irodavezető, Dr. Palotai Zsuzsanna Humán Szolgáltatási Irodavezető Határidő: 2015. november 16.

4. Eger MJV Önkormányzata Közgyűlése elrendeli a Ney Ferenc Óvodánál (I. fejezet 1. címszám 5. alcímszám kötelező feladat) a beruházási kiadások kiemelt előirányzatának emelését 847 E Ft értékben, az V. fejezet 12. címszám Önkormányzati feladatellátás tartaléka egyidejű csökkentésével. Felelős: Habis László Polgármester, Juhászné dr. Krecz Erzsébet Gazdasági Irodavezető, Dr. Palotai Zsuzsanna Humán Szolgáltatási Irodavezető Határidő: 2015. november 16.

5. Eger MJV Önkormányzata Közgyűlése elrendeli, hogy az Egri Városi Sportiskolánál (I. fejezet 1. címszám 2. alcímszám kötelező feladat) történjen meg a személyi juttatások kiemelt előirányzatának 12.901 E Ft-os, valamint a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kiemelt előirányzatának 2.695 E Ft-os emelése, a dologi kiadások (szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások) kiemelt előirányzatának 15.596 E Ft-os egyidejű csökkentésével. Felelős: Habis László Polgármester, Juhászné dr. Krecz Erzsébet Gazdasági Irodavezető, Dr. Palotai Zsuzsanna Humán Szolgáltatási Irodavezető Határidő: 2015. november 16.

6. Eger MJV Önkormányzata Közgyűlése elrendeli, hogy a Dobó István Vármúzeumnál (I. fejezet 3. címszám kötelező feladat) történjen meg a személyi juttatások kiemelt előirányzatának 51.000 E Ft-os, valamint a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kiemelt előirányzatának 13.170 E Ft-os emelése, és a dologi kiadások kiemelt előirányzatának 47.517 E Ft-os emelése a működési bevételek 111.287 E Ft-os, valamint a felhalmozási és tőkejellegű bevételek 400 E Ft-os egyidejű emelésével. Elrendeli továbbá a felújítási kiadások kiemelt 179

előirányzatának csökkentését 6.000 E Ft értékben a dologi kiadások egyidejű emelésével. Felelős: Habis László Polgármester, Juhászné dr. Krecz Erzsébet Gazdasági Irodavezető, Dr. Palotai Zsuzsanna Humán Szolgáltatási Irodavezető Határidő: 2015. november 16.

7. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése engedélyezi, hogy a Benedek Elek Óvoda (I. fejezet 1. címszám 6. alcímszám kötelező feladat) részére az óvodapedagógusok 2015. szeptember 1.-jével esedékes béremelkedéséből eredő 1.753 E Ft többletkiadás pótelőirányzatként kerüljön biztosításra az intézmény 2015. évi költségvetésébe az alábbiak szerint: személyi juttatásra 1.380 E Ft, munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adóra 373 E Ft. Fedezete: az V/5 Pedagógusok 2015. szeptembertől várható béremelésének tartaléka címszám. Felelős: Habis László Polgármester, Juhászné dr. Krecz Erzsébet Gazdasági Irodavezető, Dr. Palotai Zsuzsanna Humán Szolgáltatási Irodavezető Határidő: 2015. november 16.

8. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése engedélyezi, hogy a Ney Ferenc Óvoda (I. fejezet 1. címszám 5. alcímszám kötelező feladat) részére az óvodapedagógusok 2015. szeptember 1.-jével esedékes béremelkedéséből eredő 1.852 E Ft többletkiadás pótelőirányzatként kerüljön biztosításra az intézmény 2015. évi költségvetésébe az alábbiak szerint: személyi juttatásra 1. 458 E Ft, munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adóként 394 E Ft. Fedezete: az az V/5 Pedagógusok 2015. szeptembertől várható béremelésének tartaléka címszám. Felelős: Habis László Polgármester, Juhászné dr. Krecz Erzsébet Gazdasági Irodavezető, Dr. Palotai Zsuzsanna Humán Szolgáltatási Irodavezető Határidő: 2015. november 16.

9. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése engedélyezi, hogy a Szivárvány Óvoda (I. fejezet 1. címszám 7. alcímszám kötelező feladat) részére az óvodapedagógusok 2015. szeptember 1.-jével esedékes béremelkedéséből eredő 2.921 E Ft többletkiadás pótelőirányzatként kerüljön biztosításra az intézmény 2015. évi költségvetésébe az alábbiak szerint: személyi juttatásra 2. 300 E Ft, 180

munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adóként 621 E Ft. Fedezete: az V/5 Pedagógusok 2015. szeptembertől várható béremelésének tartaléka címszám 2.578 E Ft értékben, valamint az V/12 Önkormányzati feladatellátás tartaléka címszám 343 E Ft értékben. Felelős: Habis László Polgármester, Juhászné dr. Krecz Erzsébet Gazdasági Irodavezető, Dr. Palotai Zsuzsanna Humán Szolgáltatási Irodavezető Határidő: 2015. november 16.

10. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése engedélyezi, hogy a Szivárvány Óvoda (I. fejezet 1. címszám 7. alcímszám kötelező feladat) részére 1 fő pedagógiai asszisztens és 1 fő óvodapszichológusi álláshely betöltéséből, továbbá 1 fő dajka nyugdíjba vonulásából eredő 434 E Ft többletkiadása pótelőirányzatként kerüljön biztosításra az intézmény 2015. évi költségvetésébe az alábbiak szerint: személyi juttatásra 342 E Ft, munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adóként 92 E Ft. Fedezete: az Önkormányzat 2015. évi költségvetése V/12 önkormányzati feladatellátás tartaléka címszám. Felelős: Habis László Polgármester, Juhászné dr. Krecz Erzsébet Gazdasági Irodavezető, Dr. Palotai Zsuzsanna Humán Szolgáltatási Irodavezető Határidő: 2015. november 16. 11. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a kéményseprő-ipari közszolgáltatás további támogatásával összefüggésben elrendeli a 2015. évi költségvetés Kiadások: II. fejezet 47/1/5/Ö címszám „Agria-Humán Közhasznú Nonprofit Kft támogatása” előirányzatának 10.000 E Ft-tal történő csökkentését a II. fejezet 58/1/5/Ö címszám „Városgondozás Eger Kft – kéményseprő – ipari szolgáltatás működési célú támogatása” előirányzatának növelése mellett. Felelős: Habis László Polgármester, Juhászné Dr. Krecz Erzsébet Gazdasági Irodavezető, Szűcs Tamás Vagyongazdálkodási Csoportvezető Határidő: 2015. november 30. Szavazás:

16 „igen” és 1 „nem” szavazattal, elfogadásra került. 181

482/2015. (X. 29.) közgyűlési határozat

Eger MJV Önkormányzata Közgyűlése elrendeli, hogy a Benedek Elek Óvodánál – jubileumi jutalom kifizetése miatt - (I. fejezet 1. címszám 6. alcímszám kötelező feladat) történjen meg a személyi juttatások kiemelt előirányzatának 2.133 E Ft-os, valamint a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kiemelt előirányzatának 576 E Ft-os emelése az V. fejezet 12. címszám Önkormányzati feladatellátás tartaléka 2.709 E Ft-os egyidejű csökkentésével. Felelős: Habis László Polgármester, Juhászné dr. Krecz Erzsébet Gazdasági Irodavezető, Dr. Palotai Zsuzsanna Humán Szolgáltatási Irodavezető Határidő: 2015. november 16. 483/2015. (X. 29.) közgyűlési határozat

Eger MJV Önkormányzata Közgyűlése elrendeli, hogy a Családsegítő Intézetnél (I. fejezet 1. címszám 3. címszám önként vállalt feladat) történjen meg a személyi juttatások kiemelt előirányzatának 192 E Ft-os, valamint a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kiemelt előirányzatának 8 E Ft-os emelése a működési célú átvett pénzeszköz kiemelt előirányzatának egyidejű, 200 E Ft-os emelésével. Felelős: Habis László Polgármester, Juhászné dr. Krecz Erzsébet Gazdasági Irodavezető, Dr. Palotai Zsuzsanna Humán Szolgáltatási Irodavezető Határidő: 2015. november 16. 484/2015. (X. 29.) közgyűlési határozat

Eger MJV Önkormányzata Közgyűlése elrendeli, hogy a Gyermekjóléti és Bölcsődei Igazgatóságnál – kettős bérkifizetés miatt - (I. fejezet 1. címszám 8. alcímszám kötelező feladat) történjen meg a személyi juttatások kiemelt előirányzatának 128 E Ft-os, valamint a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kiemelt előirányzatának 35 E Ft-os emelése, az V. fejezet 12. címszám Önkormányzati feladatellátás tartaléka 163 E Ftos egyidejű csökkentésével. Felelős: Habis László Polgármester, Juhászné dr. Krecz Erzsébet Irodavezető, 182

Gazdasági

Dr. Palotai Zsuzsanna Humán Szolgáltatási Irodavezető Határidő: 2015. november 16. 485/2015. (X. 29.) közgyűlési határozat

Eger MJV Önkormányzata Közgyűlése elrendeli a Ney Ferenc Óvodánál (I. fejezet 1. címszám 5. alcímszám kötelező feladat) a beruházási kiadások kiemelt előirányzatának emelését 847 E Ft értékben, az V. fejezet 12. címszám Önkormányzati feladatellátás tartaléka egyidejű csökkentésével. Felelős: Habis László Polgármester, Juhászné dr. Krecz Erzsébet Gazdasági Irodavezető, Dr. Palotai Zsuzsanna Humán Szolgáltatási Irodavezető Határidő: 2015. november 16. 486/2015. (X. 29.) közgyűlési határozat

Eger MJV Önkormányzata Közgyűlése elrendeli, hogy az Egri Városi Sportiskolánál (I. fejezet 1. címszám 2. alcímszám kötelező feladat) történjen meg a személyi juttatások kiemelt előirányzatának 12.901 E Ft-os, valamint a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kiemelt előirányzatának 2.695 E Ft-os emelése, a dologi kiadások (szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások) kiemelt előirányzatának 15.596 E Ft-os egyidejű csökkentésével. Felelős: Habis László Polgármester, Juhászné dr. Krecz Erzsébet Gazdasági Irodavezető, Dr. Palotai Zsuzsanna Humán Szolgáltatási Irodavezető Határidő: 2015. november 16.

487/2015. (X. 29.) közgyűlési határozat

Eger MJV Önkormányzata Közgyűlése elrendeli, hogy a Dobó István Vármúzeumnál (I. fejezet 3. címszám kötelező feladat) történjen meg a személyi juttatások kiemelt előirányzatának 51.000 E Ft-os, valamint a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kiemelt előirányzatának 13.170 E Ft-os emelése, és a dologi kiadások kiemelt előirányzatának 47.517 E Ft-os emelése a működési bevételek 111.287 E Ft-os, valamint a felhalmozási és tőkejellegű bevételek 400 E Ft-os egyidejű emelésével. Elrendeli továbbá a felújítási kiadások kiemelt előirányzatának csökkentését 6.000 E Ft értékben a dologi kiadások egyidejű emelésével. Felelős: Habis László Polgármester, 183

Juhászné dr. Krecz Erzsébet Gazdasági Irodavezető, Dr. Palotai Zsuzsanna Humán Szolgáltatási Irodavezető Határidő: 2015. november 16. 488/2015. (X. 29.) közgyűlési határozat

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése engedélyezi, hogy a Benedek Elek Óvoda (I. fejezet 1. címszám 6. alcímszám kötelező feladat) részére az óvodapedagógusok 2015. szeptember 1.-jével esedékes béremelkedéséből eredő 1.753 E Ft többletkiadás pótelőirányzatként kerüljön biztosításra az intézmény 2015. évi költségvetésébe az alábbiak szerint: személyi juttatásra 1.380 E Ft, munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adóra 373 E Ft. Fedezete: az V/5 Pedagógusok 2015. szeptembertől várható béremelésének tartaléka címszám. Felelős: Habis László Polgármester, Juhászné dr. Krecz Erzsébet Gazdasági Irodavezető, Dr. Palotai Zsuzsanna Humán Szolgáltatási Irodavezető Határidő: 2015. november 16. 489/2015. (X. 29.) közgyűlési határozat

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése engedélyezi, hogy a Ney Ferenc Óvoda (I. fejezet 1. címszám 5. alcímszám kötelező feladat) részére az óvodapedagógusok 2015. szeptember 1.-jével esedékes béremelkedéséből eredő 1.852 E Ft többletkiadás pótelőirányzatként kerüljön biztosításra az intézmény 2015. évi költségvetésébe az alábbiak szerint: személyi juttatásra 1. 458 E Ft, munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adóként 394 E Ft. Fedezete: az az V/5 Pedagógusok 2015. szeptembertől várható béremelésének tartaléka címszám. Felelős: Habis László Polgármester, Juhászné dr. Krecz Erzsébet Gazdasági Irodavezető, Dr. Palotai Zsuzsanna Humán Szolgáltatási Irodavezető Határidő: 2015. november 16. 490/2015. (X. 29.) közgyűlési határozat

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése engedélyezi, hogy a Szivárvány Óvoda (I. fejezet 1. címszám 7. alcímszám kötelező feladat) részére az óvodapedagógusok 2015. szeptember 1.-jével esedékes béremelkedéséből eredő 2.921 E Ft többletkiadás pótelőirányzatként kerüljön biztosításra az intézmény 2015. évi költségvetésébe az alábbiak szerint: személyi juttatásra 2. 300 E Ft, munkaadókat terhelő járulékok és 184

szociális hozzájárulási adóként 621 E Ft. Fedezete: az V/5 Pedagógusok 2015. szeptembertől várható béremelésének tartaléka címszám 2.578 E Ft értékben, valamint az V/12 Önkormányzati feladatellátás tartaléka címszám 343 E Ft értékben. Felelős: Habis László Polgármester, Juhászné dr. Krecz Erzsébet Gazdasági Irodavezető, Dr. Palotai Zsuzsanna Humán Szolgáltatási Irodavezető Határidő: 2015. november 16. 491/2015. (X. 29.) közgyűlési határozat

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése engedélyezi, hogy a Szivárvány Óvoda (I. fejezet 1. címszám 7. alcímszám kötelező feladat) részére 1 fő pedagógiai asszisztens és 1 fő óvodapszichológusi álláshely betöltéséből, továbbá 1 fő dajka nyugdíjba vonulásából eredő 434 E Ft többletkiadása pótelőirányzatként kerüljön biztosításra az intézmény 2015. évi költségvetésébe az alábbiak szerint: személyi juttatásra 342 E Ft, munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adóként 92 E Ft. Fedezete: az Önkormányzat 2015. évi költségvetése V/12 önkormányzati feladatellátás tartaléka címszám. Felelős: Habis László Polgármester, Juhászné dr. Krecz Erzsébet Gazdasági Irodavezető, Dr. Palotai Zsuzsanna Humán Szolgáltatási Irodavezető Határidő: 2015. november 16. 492/2015. (X. 29.) közgyűlési határozat

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a kéményseprő-ipari közszolgáltatás további támogatásával összefüggésben elrendeli a 2015. évi költségvetés Kiadások: II. fejezet 47/1/5/Ö címszám „Agria-Humán Közhasznú Nonprofit Kft támogatása” előirányzatának 10.000 E Ft-tal történő csökkentését a II. fejezet 58/1/5/Ö címszám „Városgondozás Eger Kft – kéményseprő – ipari szolgáltatás működési célú támogatása” előirányzatának növelése mellett. Felelős: Habis László Polgármester, Juhászné Dr. Krecz Erzsébet Gazdasági Irodavezető, Szűcs Tamás Vagyongazdálkodási Csoportvezető Határidő: 2015. november 30.

185

12./

Előterjesztés a szociális és a gyermekjóléti szakterületeket, valamint a feladatokat ellátó intézményeket érintő fenntartói és munkáltatói intézkedések megtételéről (egyszerű szavazattöbbség) / Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi. /

Előadó:

Meghívott:

Habis László polgármester

Jékli Sándor igazgató Családsegítő és Gyermekjóléti Központ Törőcsikné Király Margit igazgató Idősek Berva-völgyi Otthonát Szurominé Balogh Mónika Gyermekjóléti és Bölcsődei Igazgatóság

Habis László

Fontos önkormányzati feladatokról, kompetenciáktól van szó. Hiszen a családsegítés, a gyermekjóléti szolgáltatások, a szociális ellátó rendszernek a teljes intézmény rendszeréről van szó. Egy törvényi kötelezettség, melyet október végégig át kell tekinteniük az ezzel kapcsolatos szervezeti kereteket, és a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően tiszta profilú intézményeket kell létrehozniuk a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokat tekintve. További döntések meghozatalát is igényli majd a téma, ez alapító okirat módosításokat és megszűntető okiratok előkészítését jelenti. Kéri a testülettől az előírásoknak megfelelően egy kiegészített 7. számú határozati javaslatot fogadjanak el. Kéri a további határozati javaslatok elfogadását is. Martonné Adler Ildikó

Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Mirkóczki Zita

Ez a kiegészítés egy tervezet. Akkor ezt még megtárgyalják ezek szerint? Ha viszont nem tervezet, akkor ez így fog bekerülni. A bizottsági ülésen azt mondták, hogy ez a napirend változatlanul kerül majd a közgyűlés elé, mégis ma reggel kapták meg ezt a kiegészített 7. határozati javaslatot. Mi az oka annak, hogy ezt ilyen hirtelen kapták meg? Hasonló számára a színház igazgatói pályázat kiírásának körülményei is. Habis László

Egyetlen egy nyitott szabályozási kérdés van hátra. Az anyagban szerepel az, hogy bizonyos funkciókat az Egri Járási tekintetében kell majd ellátni. Ehhez kapcsolódó szakmai feladat mutatók és ehhez kapcsolódó finanszírozási feltételekre vonatkozó szabályozás várhatóan a következő napokban jelenik meg. Az volt a szándékuk, hogy ne módosítsanak a bizottsági szakaszhoz képest, de a hivatali munkatársakkal egyeztetve ez egy pontosított változat. Úgy 186

gondolták, hogy ne csak egy általános felhatalmazás legyen arra nézve, hogy a pályázatokat meghirdessék, hanem lássák a képviselők. Attól tervezet, hogy ez egy javaslat, e szerint a feltételrendszer szerint szeretnék meghirdetni a pályázatot. A vonatkozó jogszabályoknak megfelelő kiírás történik, technikai jellegű döntésre kér felhatalmazást. Nem írnak elő semmi olyan plusz képesítést, amit egyébként jogszabály előírna és így a pályázói kört szűkítené. Martonné Adler Ildikó

Kérdezi, hogy szavazhatnak-e az 1. – 7. határozati javaslatról egyben, úgy, hogy azok a jegyzőkönyvben külön határozati számot kapnak? Igen. Határozati javaslat:

1. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 174. § (4)-(5) bekezdéseinek rendelkezései alapján felülvizsgálta a családsegítés, illetve a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátásának módját, szervezeti kereteit, és elrendeli, hogy a Családsegítő és gyermekjóléti központ feladatait 2016. január 1-től a Gyermekjóléti és Bölcsődei Igazgatóság lássa el. 2. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 2016. január 1-től a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény által meghatározott szolgáltatásokat egy szociális, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény által meghatározott szolgáltatásokat egy gyermekjóléti intézmény fenntartásával teljesíti.

3. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése elrendeli a házi gyermekfelügyelet tevékenységnek, a családsegítést végző szervezeti egységeknek és gyermekjóléti központnak - az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 11. § (3/b) bekezdése a) pontja alkalmazásával - 2016. január 1-i hatállyal történő kiválását a Családsegítő Intézetből és beolvadásukat a Gyermekjóléti és Bölcsődei Igazgatóságba. 4. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a Családsegítő Intézet nevét 2016. január 1-től Egri Szociális Szolgáltató Intézményre változtatja.

5. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az Idősek Berva-völgyi Otthonát az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 11. § (3) bekezdése alkalmazásával 2015. december 31. napjával az Egri Szociális Szolgáltató Intézménybe történő beolvadással megszünteti. Felelős:

Habis László polgármester megbízásából dr. Palotai Zsuzsanna irodavezető Határidő: 2015. december 31.

6. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése elrendeli az intézmények átszervezéséhez kapcsoló, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben, 187

és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben foglaltak szerint a szükséges alapító okirat módosítások és megszüntető okirat előkészítését és Közgyűlés elé terjesztését. Felelős:

Habis László polgármester megbízásából dr. Palotai Zsuzsanna irodavezető Határidő: 2015. november 30.

7. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése elrendeli - a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet szabályainak alkalmazásával - az Egri Szociális Szolgáltató Intézmény és a Gyermekjóléti és Bölcsődei Igazgatóság 2016. január 1-től betöltendő vezetői pályázatainak – az előterjesztés 1. és 2. melléklete szerinti tartalmú - kiírását és a pályázati eljárás lefolytatását. Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a Városi Szociális és Családügyi Bizottságot, hogy a Kjt. 20/A. § (6) bekezdés, és 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 1/A. § (9) bekezdés szerinti bizottság feladatait lássa el, azzal, hogy a bizottság ülésére hívja meg Eger MJV Jegyzőjét, vagy az általa delegált személyt, és Eger MJV Jegyzője felkérése alapján a szakmai érdek-képviseleti szövetség, illetőleg egyesület képviselőjét vagy a szakma szerint illetékes szakmai kollégium tagját. Felelős:

dr. Kovács Luca jegyző megbízásából dr. Palotai Zsuzsanna irodavezető Határidő: 2015. december 20.

Szavazás:

16 „igen” és 1 „nem” szavazattal, elfogadásra került.

493/2015. (X. 29.) közgyűlési határozat

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 174. § (4)-(5) bekezdéseinek rendelkezései alapján felülvizsgálta a családsegítés, illetve a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátásának módját, szervezeti kereteit, és elrendeli, hogy a Családsegítő és gyermekjóléti központ feladatait 2016. január 1-től a Gyermekjóléti és Bölcsődei Igazgatóság lássa el. Felelős:

Habis László polgármester megbízásából dr. Palotai Zsuzsanna irodavezető Határidő: 2015. december 31.

188

494/2015. (X. 29.) közgyűlési határozat

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 2016. január 1-től a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény által meghatározott szolgáltatásokat egy szociális, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény által meghatározott szolgáltatásokat egy gyermekjóléti intézmény fenntartásával teljesíti. Felelős:

Habis László polgármester megbízásából dr. Palotai Zsuzsanna irodavezető Határidő: 2015. december 31.

495/2015. (X. 29.) közgyűlési határozat

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése elrendeli a házi gyermekfelügyelet tevékenységnek, a családsegítést végző szervezeti egységeknek és gyermekjóléti központnak - az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 11. § (3/b) bekezdése a) pontja alkalmazásával - 2016. január 1-i hatállyal történő kiválását a Családsegítő Intézetből és beolvadásukat a Gyermekjóléti és Bölcsődei Igazgatóságba. Felelős:

Habis László polgármester megbízásából dr. Palotai Zsuzsanna irodavezető Határidő: 2015. december 31.

496/2015. (X. 29.) közgyűlési határozat

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a Családsegítő Intézet nevét 2016. január 1-től Egri Szociális Szolgáltató Intézményre változtatja. Felelős:

Habis László polgármester megbízásából dr. Palotai Zsuzsanna irodavezető Határidő: 2015. december 31.

497/2015. (X. 29.) közgyűlési határozat

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az Idősek Berva-völgyi Otthonát az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 11. § (3) bekezdése alkalmazásával 2015. december 31. napjával az Egri Szociális Szolgáltató Intézménybe történő beolvadással megszünteti. Felelős: Habis László polgármester megbízásából dr. Palotai Zsuzsanna irodavezető Határidő: 2015. december 31. 189

498/2015. (X. 29.) közgyűlési határozat

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése elrendeli az intézmények átszervezéséhez kapcsoló, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben, és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben foglaltak szerint a szükséges alapító okirat módosítások és megszüntető okirat előkészítését és Közgyűlés elé terjesztését. Felelős:

Habis László polgármester megbízásából dr. Palotai Zsuzsanna irodavezető Határidő: 2015. november 30.

499/2015. (X. 29.) közgyűlési határozat

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése elrendeli - a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet szabályainak alkalmazásával - az Egri Szociális Szolgáltató Intézmény és a Gyermekjóléti és Bölcsődei Igazgatóság 2016. január 1-től betöltendő vezetői pályázatainak – az előterjesztés 1. és 2. melléklete szerinti tartalmú - kiírását és a pályázati eljárás lefolytatását. Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a Városi Szociális és Családügyi Bizottságot, hogy a Kjt. 20/A. § (6) bekezdés, és 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 1/A. § (9) bekezdés szerinti bizottság feladatait lássa el, azzal, hogy a bizottság ülésére hívja meg Eger MJV Jegyzőjét, vagy az általa delegált személyt, és Eger MJV Jegyzője felkérése alapján a szakmai érdekképviseleti szövetség, illetőleg egyesület képviselőjét vagy a szakma szerint illetékes szakmai kollégium tagját. Felelős: dr. Kovács Luca jegyző megbízásából dr. Palotai Zsuzsanna irodavezető Határidő: 2015. december 20.

190

13./

Előterjesztés a szakképzési feladatok ellátásával kapcsolatos tulajdonosi döntésekről (egyszerű szavazattöbbség) / Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi. /

Előadó:

Habis László polgármester

Habis László

Az egyeztetés eléggé elhúzódik, a mai nap reggel kapott egy olyan levelet, amelyben koherencia zavar értelmezése ügyében kérik a közreműködését az NGM részéről. Vannak még nyitott kérdések, a jogszabály azt mondja, hogyha október 31-ig az alapvető kérdésekben a vagyonkezelési szerződés nem jön létre, akkor az automatikusan létrehozza a Nemzetgazdasági Miniszter. Ezt nem szeretnék, az a javaslat, hogy fogadja el a testület az előterjesztett határozati javaslatokat. Martonné Adler Ildikó

Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Bognár Ignác

A kormány körülbelül hetedszer alakítja át 3 év alatt az oktatási intézményeknek a fenntartását, működtetését és mindig rosszul. élet szérűtlenül. Ezt napirendet támogatni fogja, hiszen felismerték az életidegenséget benne. Ezt a mai nap egy kellemes színfoltjának látja. Martonné Adler Ildikó

Szeretné felhívni a figyelmét arra, hogy az a megállapítás, hogy a kollégiumokban nem egri diákok laknak, hanem azok a gyerekek, akik Egerben tanulnak. A kollégiumokat iskolai szünetekben a működtető, fenntartó hasznosítani tudja, bevételt képes belőle teremteni. A városban zajló sportesemények, turisztikai események kiszolgálására ezek a kollégiumok rendelkezésre állnak, városi érdekeket szolgálnak. Habis László

A szakképzés színvonalának emelése, egységes szakképzési rendszer létrehozatala, a kétkezi munka becsületének a megerősítése, ezekkel a stratégiai célokkal kell, hogy azonosuljanak. Nonszensz az, hogy általános képzést kapnak diákok és utána nem találják helyüket a világban, a megélhetést, miközben számos ipari munkahelyen szakképzett munkaerő hiánya mutatkozik meg. Ezt célozza meg a szakképzési rendszer kormányzati átalakítása. Természetesen vannak olyan részérdekek, amelyek különböznek bizonyos tárca elképzelésektől, ezekben az ügyekben vitatkoznak. Az egri ipari üzemekben többségében vidéki munkások dolgoznak, a térségből járnak be, ezek a cégek Egerben létesítenek telephelyet, fejlesztenek, fizetnek iparűzési adót, a város 191

gazdasága nem ér véget a közigazgatási határnál. Lehet olyan szabályozásban dolgozni, amikor egy önkormányzat, egy megyei jogú város térségi feladatot lát el, azzal együtt, hogy a kollégiumokban tényleg nem egriek vannak. Nem hiszi, hogy azon az alapon kellene megszavazni ezeket a határozati javaslatokat, hogy most a kollégium működétetésével kapcsolatos további egyeztetések megtörténnek-e vagy sem. Az alapvető kérdések az, hogy a Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégium, az Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép-, Szakiskola és Kollégium, és a Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola, Kollégium és Könyvtárral kapcsolatos törvényi rendelkezéseknek tegyenek eleget. Erről szól a javaslat, ennek a támogatását kéri, a tárgyalási felhatalmazással kiegészítve. Martonné Adler Ildikó

Szavazást kér az 1. számú határozati javaslat elfogadásáról: Határozati javaslat:

1. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése elfogadja az Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ között 2013.01.24-én megkötött Vagyonkezelési Szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését az írásbeli előterjesztés 1. mellékletét képező megszüntető okirat tartalmának megfelelően, és felhatalmazza a polgármestert a szerződés megszüntetés aláírására. Felelős: Habis László polgármester Határidő: 2015. október 31.

Szavazás:

16 „igen” és 1 „tartózkodó” szavazattal, elfogadásra került.

500/2015. (X. 29.) közgyűlési határozat

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése elfogadja az Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ között 2013.01.24-én megkötött Vagyonkezelési Szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését az írásbeli előterjesztés 1. mellékletét képező megszüntető okirat tartalmának megfelelően, és felhatalmazza a polgármestert a szerződés megszüntetés aláírására. Felelős: Habis László polgármester Határidő: 2015. október 31.

Martonné Adler Ildikó

Szavazást kér az 2. számú határozati javaslat elfogadásáról: Határozati javaslat:

192

2. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése elfogadja az Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ között 2013.01.24-én megkötött Használati Szerződés 2. sz. módosítását az írásbeli előterjesztés 2. mellékletét képező módosító okirat tartalmának megfelelően, és felhatalmazza a polgármestert a szerződésmódosítás aláírására. Felelős: Habis László polgármester Határidő: 2015. október 31.

Szavazás:

16 „igen” és 1 „tartózkodó” szavazattal, elfogadásra került.

501/2015. (X. 29.) közgyűlési határozat

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése elfogadja az Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ között 2013.01.24-én megkötött Használati Szerződés 2. sz. módosítását az írásbeli előterjesztés 2. mellékletét képező módosító okirat tartalmának megfelelően, és felhatalmazza a polgármestert a szerződésmódosítás aláírására. Felelős: Habis László polgármester Határidő: 2015. október 31.

Martonné Adler Ildikó

Szavazást kér az 3. számú határozati javaslat elfogadásáról: Határozati javaslat:

3. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése elfogadja az Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata és az Egri Szakképzési Centrum közötti Vagyonkezelési Szerződés megkötését az írásbeli előterjesztés 3. mellékletét képező vagyonkezelési okirat tartalmának megfelelően, és felhatalmazza a polgármestert a vagyonkezelési szerződés aláírására. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy folytasson további egyeztetéseket az Egri Szakképzési Centrummal, a szakképzési intézményekhez tartozó kollégiumokra vonatkozó használati szerződések, és ezen intézmények működési költségei viselésére vonatkozó együttműködési megállapodások megkötése érdekében, továbbá a vagyonkezelési szerződés alábbiak szerinti módosítása iránt: a. a Szakképzési Centrum éves leltározási kötelezettsége a vagyonkezelésében lévő eszközökről, amely alapján minden év február 15-ig el kell készíteni és hitelesítve átadni a leltárt az Önkormányzat részére. b. a vagyonkezelési szerződés hatálya alá tartozó, és a Szakképzési Centrum által nem kizárólagosan használt ingatlanok működési költségeinek viselésére vonatkozó megállapodás megkötése.

193

c. a selejtezendő, vagy a szakképzési feladatellátáshoz már nem szükséges eszközökkel kapcsolatos tulajdonosi döntés polgármesteri hatáskörben történő meghozatala. Felelős: Határidő:

Szavazás:

Habis László polgármester 2015. október 31. a vagyonkezelési szerződés megkötésére 2015. november 30. a további egyeztetések lefolytatására

16 „igen” és 1 „tartózkodó” szavazattal, elfogadásra került.

502/2015. (X. 29.) közgyűlési határozat

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése elfogadja az Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata és az Egri Szakképzési Centrum közötti Vagyonkezelési Szerződés megkötését az írásbeli előterjesztés 3. mellékletét képező vagyonkezelési okirat tartalmának megfelelően, és felhatalmazza a polgármestert a vagyonkezelési szerződés aláírására. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy folytasson további egyeztetéseket az Egri Szakképzési Centrummal, a szakképzési intézményekhez tartozó kollégiumokra vonatkozó használati szerződések, és ezen intézmények működési költségei viselésére vonatkozó együttműködési megállapodások megkötése érdekében, továbbá a vagyonkezelési szerződés alábbiak szerinti módosítása iránt: a. a Szakképzési Centrum éves leltározási kötelezettsége a vagyonkezelésében lévő eszközökről, amely alapján minden év február 15-ig el kell készíteni és hitelesítve átadni a leltárt az Önkormányzat részére. b. a vagyonkezelési szerződés hatálya alá tartozó, és a Szakképzési Centrum által nem kizárólagosan használt ingatlanok működési költségeinek viselésére vonatkozó megállapodás megkötése. c. a selejtezendő, vagy a szakképzési feladatellátáshoz már nem szükséges eszközökkel kapcsolatos tulajdonosi döntés polgármesteri hatáskörben történő meghozatala. Felelős: Határidő:

194

Habis László polgármester 2015. október 31. a vagyonkezelési szerződés megkötésére 2015. november 30. a további egyeztetések lefolytatására

14./

Előterjesztés az önkormányzat (egyszerű szavazattöbbség)

számlavezetése

tárgyában

/ Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi. /

Előadó:

Habis László polgármester

Martonné Adler Ildikó

Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Martonné Adler Ildikó

Szavazást kér a határozati javaslat elfogadásáról: Határozati javaslat:

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése hozzájárul ahhoz, hogy a számlavezetésre vonatkozó számlavezetési szerződést az önkormányzat a jelenlegi kondíciókkal kösse meg 1 éves időtartamra (2016. december 31-ig) a Raiffeisen Bank Zrtvel. Felelős: Habis László polgármester Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából Juhászné dr. Krecz Erzsébet Gazdasági Irodavezető Határidő: 2015. december 31.

Szavazás:

16 „igen” és 1 „tartózkodó” szavazattal, elfogadásra került.

503/2015. (X. 29.) közgyűlési határozat

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése hozzájárul ahhoz, hogy a számlavezetésre vonatkozó számlavezetési szerződést az önkormányzat a jelenlegi kondíciókkal kösse meg 1 éves időtartamra (2016. december 31-ig) a Raiffeisen Bank Zrtvel. Felelős:

Habis László polgármester Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából Juhászné dr. Krecz Erzsébet Gazdasági Irodavezető

Határidő: 2015. december 31.

195

15./

Előterjesztés ingatlanvásárlásról (egyszerű szavazattöbbség)

/ Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi. /

Előadó:

Meghívott:

Habis László polgármester

Jakab Zoltán ügyvezető Városgondozás Eger Kft.

Habis László

A Területfejlesztési Operatív Programmal kapcsolatos indikátor vállalásokat átgondolták. Ez egy alapvető szükségesség, hogy az 1,1 milliárdot meghaladó déli ipartérség fejlesztést meg tudják valósítani és igazolni tudják az első szakaszban, hogy a szükséges önkormányzati ingatlan tulajdonnal rendelkeznek. A társaság szempontjából is ez egy ésszerű, célszerű megoldás. Martonné Adler Ildikó

Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Tóth István

Ezt a 66 millió forintot mire költi a cég? Az előző napirendi pontnál polgármester úr azt mondta, hogy a város tulajdona marad így is úgy is. Tulajdonképpen így is a város tulajdona ez az ingatlan, csak áttételesen a Városgondozáson keresztül. Miért kell ezt most nevesíteni? Megvásárolhatnák könyv szerinti értéken is, ami jelentősen kevesebb összeg lenne. Habis László

A társaságnak jelentős kötelezettség állománya van. A hitelezői összefüggésben sem lenne korrekt, hogyha ezt az ingatlan törzstőke csökkentéssel kivonnák a cégből, azt meg hogy 1,3 millió Ft-ért vegyenek meg 2,4 hektárt az adóhivatal érdeklődését is kiváltaná. Ez a korrekt és tisztességes megoldás. Tóth István

Kérné polgármester urat, hogy tartsa vissza azokat a megjegyzéseit miszerint nem olvasta, nem érti az anyagot. Mert ez a megítélését rontja a város lakosai és a nézők elött. A közgyűlési anyagokat el szokták olvasni. Ha nem értenek, valamiben egyet az abból fakad valószínűleg, hogy Önök kormányon vannak, míg ők ellenzékben. Az ő feladatuk az, hogy figyeljék, a város adófizető pénzével hogyan gazdálkodnak, mire költik. Ez a 66 millió Ft-os összeg szintén adófizetők pénze. Ez az összeg azért kell, hogy a cég kintlévőségeit megfizessék, amelyek a rezsicsökkentésből adódóan a Városgondozás Kft.-nél felhalmozódtak. 196

Habis László

Igyekezett maximális tisztelettel fogalmazni, most is így tesz. Érti képviselő úr jóhírét, de értse meg ő is az övét. Azt a képtelenséget állítja, hogy amikor a testület beapportál egy vállalatot egy 100%-os önkormányzati tulajdonba levő vállalatba, akkor az adófizetők pénzével veszteséges keletkezik, pedig semmi ilyesmiről nincsen szó. Képviselő úr összeadja az almát a körtével és a szilvával, ezért mondta kelő tisztelettel, amit mondott. Minden tisztelete az övé, amilyen vehemenciával felszólal és elolvas minden anyagot. Nem erről van szó, hanem arról az esetről, amikor képtelenséget állít. Ezt kénytelen szóvá tenni. A személyiségi jogait, a renoméját semmiképpen nem szeretné megbántani, megsérteni. De engedje meg, ha ilyet állít, a véleményét elmondhassa. Érti, hogy minden ellenzéki képviselő a rezsicsökkentés ellensége, most is az a látszat mintha erről lenne szó. A cégnek társ cég irányába is van kötelezettsége és sorolhatná még tovább is, amiknek a világon nincs köze a rezsicsökkentéshez. Értelemszerűen a tisztánlátás kedvéért ezt adott esetben a cég veszteségét ténylegesen csökkenteni fogja, ez céljuk is volt a javaslat megfogalmazásával. Martonné Adler Ildikó

Szavazást kér a határozati javaslat elfogadásáról: Határozati javaslat:

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése dönt a Városgondozás Eger Kft. tulajdonát képező - egri, belterületi, 10540/20 helyrajzi számú, „kivett ipartelep” megnevezésű, 7.288 m2 térmértékű ingatlan 1/1 tulajdoni arányban történő megvásárlásáról nettó 20.406.400 Ft+Áfa vételár ellenében; - az egri, belterületi 10540/21 helyrajzi számú, „kivett ipartelep” megnevezésű, 13.860 m2 térmértékű ingatlan 1/1 tulajdoni arányban történő megvásárlásáról nettó 38.808.000 Ft+Áfa vételár ellenében; - valamint az egri, belterületi 10540/12 helyrajzi számú, „kivett út” megnevezésű, 5.907 m2 térmértékű ingatlan telekmegosztást követően kialakított 2.710 m2 területű részének 1/1 tulajdoni arányban történő megvásárlásáról nettó 7.588.000 Ft+Áfa vételár ellenében; azaz összesen 23.858 m2 nagyságú területszerzésről összesen nettó 66.802.400 Ft + Áfa vételár ellenében a 2015. évi költségvetés II/133/2/6/K „déli iparterület fejlesztés” címszáma terhére. A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert az adásvételi szerződés, valamint a telekalakítási eljáráshoz szükséges dokumentumok aláírására. Felelős: Habis László polgármester

Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából: Szűcs Tamás vagyongazdálkodási csoportvezető Dr. Bánhidy Péter aljegyző Határidő: 2015. december 31. 197

Szavazás:

12 „igen” és 5 „tartózkodó” szavazattal, elfogadásra került.

504/2015. (X. 29.) közgyűlési határozat

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése dönt a Városgondozás Eger Kft. tulajdonát képező - egri, belterületi, 10540/20 helyrajzi számú, „kivett ipartelep” megnevezésű, 7.288 m2 térmértékű ingatlan 1/1 tulajdoni arányban történő megvásárlásáról nettó 20.406.400 Ft+Áfa vételár ellenében; - az egri, belterületi 10540/21 helyrajzi számú, „kivett ipartelep” megnevezésű, 13.860 m2 térmértékű ingatlan 1/1 tulajdoni arányban történő megvásárlásáról nettó 38.808.000 Ft+Áfa vételár ellenében; - valamint az egri, belterületi 10540/12 helyrajzi számú, „kivett út” megnevezésű, 5.907 m2 térmértékű ingatlan telekmegosztást követően kialakított 2.710 m2 területű részének 1/1 tulajdoni arányban történő megvásárlásáról nettó 7.588.000 Ft+Áfa vételár ellenében; azaz összesen 23.858 m2 nagyságú területszerzésről összesen nettó 66.802.400 Ft + Áfa vételár ellenében a 2015. évi költségvetés II/133/2/6/K „déli iparterület fejlesztés” címszáma terhére. A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert az adásvételi szerződés, valamint a telekalakítási eljáráshoz szükséges dokumentumok aláírására. Felelős: Habis László polgármester

Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából: Szűcs Tamás vagyongazdálkodási csoportvezető Dr. Bánhidy Péter aljegyző Határidő: 2015. december 31.

Átadja a szót Polgármester úrnak. 198

16./

Előterjesztés a Heves Megyei Diák- és Szabadidősport Egyesülettel kötendő együttműködési megállapodásról (egyszerű szavazattöbbség) / Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi. /

Előadó: Meghívott:

Martonné Adler Ildikó alpolgármester

Bíró Csaba elnök Heves Megyei Diák és Szabadidősport Egyesület

Martonné Adler Ildikó

Egy jól működő kapcsolat „kőbe vésése” fog megtörténni. A közgyűlés ez év februárjában elfogadta a sport koncepciót, amiben kiemelt szerepet kapott a diáksport és a támogatásuk. Jelen megállapodást Bíró Csaba elnök kezdeményezte. Eddig is szoros volt az együttműködés a Diáksport Egyesülettel, és egyébként is Eger városa nagyon sokat tesz a diáksport támogatásáért. A tervezett együttműködési megállapodás megteremti majd annak a feltételeit, hogy a Heves Megyei Diák és Szabadidősport Egyesület valamint az Önkormányzat közösen vállaljon felelősséget a diák és a szabadidősport népszerűsítésében. Kéri az együttműködési szerződés megkötését. Habis László

Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Kovács – Csatlós Tamás

Sportról lévén szó kötelezettségének érzi hozzászólni és támogatását kifejezni az ilyen irányú kezdeményezéseknél. Szeretne gratulálni Bíró Csaba elnök úrnak illetve a mellette helyett foglaló Petrovai József úrnak, aki sportreferensként segíti az önkormányzat munkáját. Ez a megállapodás már élt csak nem volt rögzítve. Kívánja, hogy a jövőben is olyan eredményes legyen a diák és szabadidősport, mint eddig. A sport koncepció végre megtelik tartalommal nemcsak egy üres kis füzet jött létre és fogadták el, hanem valóban megállapodások es eredmények születnek. Kéri a testület támogatását és eredményes munkát kíván elnök úrnak illetve a sportnak. Bíró Csaba

Köszöni a támogatást a harmadik korcsoportos diákolimpiát illetően. Pár évvel ezelőtt egy komoly kapcsolati rendszer kiépítéséhez kezdtek, mert azt gondolják, hogy egy szervezetet az alapján is megítélhetnek, hogy kikkel áll kapcsolatban. Tavaly a Heves Megyei Önkormányzattal már aláírták a megállapodást, ősszel az Eszterházy Károly Főiskolával és ebben az évben kezdeményezték önkormányaztokkal történő együttműködési megállapodásoknak az aláírását. Örömmel jelentheti ki, hogy Gyöngyös és Hatvan városa is csatlakozott ehhez a kapcsolatrendszer építéséhez. Reméli, hogy ünnepélyes keretek között 199

december 2.-án mind a három önkormányzattal alá tudják írni az együttműködési megállapodást. Mindenféle papír nélkül is működik ez a rendszer, de ezeket az eredményeket érdemes papírra vetni és eltenni az utókor számára. Illetve alapot szolgáltathat ez a megállapodás közös területek megtalálására ahol a mögöttük lévő szakmai tőkét felajánlhatják az önkormányzatnak. A napokban készül el a Magyar Diáksport Szövetség hivatalos eredményeségi ranglistája, ahol a megye megtartotta eredményességét, illetve az ország legeredményesebb iskolái között az első 5-ben két egri iskola is szerepel. Köszöni az eddigi támogatást, további jó munkát kíván. Bognár Ignác

A bizottsági szakaszban 3 kisebb hibára hívta fel a szakiroda figyelmét. Ez a javítás nem történt meg. Lombeczki Gábor

Részt vett a harmadik korcsoportos diákolimpián ahol jó volt látnia, hogy több 1000 diák részt vett ezen az eseményen. Reméli, hogy a megállapodás létrejöttével ezután is hasonló sporteseményeket tud majd az egyesület hozni Egerbe. Reméli a közgyűlés támogatja ezt az ügyet. További jó munkát kíván. Martonné Adler Ildikó

Képviselő úrnak teljesen igaza van, ő is kérte ezt a javítást, hogy az „egri sportolókat támogassa” szerepeljen az anyagban. Kéri a javítást ismételten. Habis László

Szavazást kér a határozati javaslat elfogadásáról: Határozati javaslat:

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Heves Megyei Diák – és Szabadidősport Egyesülettel kötendő „Együttműködési megállapodás” tartalmával egyetért, és felhatalmazza a Polgármestert a határozat mellékletét képező szerződés megkötésére. Felelős: Habis László polgármester megbízásából dr. Palotai Zsuzsanna Humán Szolgáltatási Iroda vezetője Juhászné dr. Krecz Erzsébet Gazdasági Iroda vezetője Határidő: 2015. december 31. Szavazás:

17 „igen” szavazattal, elfogadásra került.

200

505/2015. (X. 29.) közgyűlési határozat

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Heves Megyei Diák – és Szabadidősport Egyesülettel kötendő „Együttműködési megállapodás” tartalmával egyetért, és felhatalmazza a Polgármestert a határozat mellékletét képező szerződés megkötésére. Felelős: Habis László polgármester megbízásából dr. Palotai Zsuzsanna Humán Szolgáltatási Iroda vezetője Juhászné dr. Krecz Erzsébet Gazdasági Iroda vezetője Határidő: 2015. december 31.

Átadja a szót Alpolgármester asszonynak. Martonné Adler Ildikó 17./

Előterjesztés a Dr. Ruttkay Vilmos Asztalitenisz Csarnok (3300 Eger, Bem tábornokút 3. (hrsz. 3827/15) hasznosítására vonatkozó megállapodásról (egyszerű szavazattöbbség) / Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi. /

Előadó: Meghívott:

Habis László polgármester

Kovács Kinga elnök Egri ÁFÉSZ Sport Club Bodnár Gábor igazgató EKVI

Habis László

Az előző nap folyamán átadták az asztali tenisz csarnokot, mindenki örült, hogy nem egy külterületi ingatlanon, nem egy iparterületen kapott helyet. Egy nemzetközi színvonalúvá varázsolta az EKVI a csarnokot, amely sportlétesítménnyel a város gazdagodott. A tárgyalások eredményeként megszületett a megegyezés, mi szerint a mellékletben szerepelő megállapodást elfogadja a sport klub. Eger város iskoláinak a testnevelés óráira is rendelkezésre áll az épület. Sőt egy külön megállapodás szerint egy külön szakedzőt is biztosítanak. Az asztalitenisz sport utánpótlás bázisa és a gyermekek sportolási lehetősége érdemben javul az által, ha ezt a döntést meghozzák és a megállapodás aláírhatóvá válik. 201

Martonné Adler Ildikó

Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Bognár Ignác

A kiosztott megállapodásban van valami változás? Az szerepel a megállapodásban, hogy „a fenntartási és üzemeltetési költségeket az EKVI-nek kell viselnie”. Ez körülbelül egy évben mekkora összeg lehet? Korábbi helyszínhez képest ez milyen költségnövekedést fog eredményezni? Földvári Győző

Lehet tudni, hogy az átalakítás és az átköltöztetés mennyibe került? Gál Judit

A takarítás, helyszín rendberakás humánerőforrás bővítést is igényel? Habis László

Nem tud tételes költségvetést bemutatni 2016-ra vonatkozóan? Olyan beavatkozás történtek az épületen, amelyek ésszerű üzemeltetési költségeket biztosítanak. Olyan energiatakarékos izzókat helyeznek üzemben, ami a hagyományos lámpákhoz képesti költséget figyelembe véve 2,8 év alatt tértül meg. Ez a kivitelezés folyamatban van. Elhangzott az is az EKVI műszaki igazgatójától, hogy világítani 7 felé szakaszolva lehet. Az ingatlan felújítása az EKVI részéről történt meg, az előző évek pénzmaradványában szerepelt egy ilyen tétel, ami a Bem tábornok utcai ingatlan együttes hasznosítására vonatkozott, ezt csoportosították át és adták át az EKVI költségvetésébe. Az EKVI maximális körültekintéssel járt el. Egy ésszerű üzemeltetési költségre van lehetőség. Bízik benne, hogy a Hajdúhegyiek sportolását is lehetővé teszik. Martonné Adler Ildikó

Mint sportért is felelős alpolgármester örömmel tölti el, amikor egy sportlétesítményt felújítanak és átadnak a gyermekeknek, a sportolóknak. Azzal, hogy felújítanak, egy sportlétesítményt kedvezne a versenysportnak, tömegsportnak. Tesznek ezzel Eger sport életéért, Eger egészségéért. Nagy értéke az együttműködési megállapodásnak, hogy iskolai testnevelés céljára is tudják használni ezeket a sportlétesítményeket, ez egy jó tendencia Egerben, hogy az ilyen létesítményeket a közoktatási intézményeik rendelkezésére bocsájtják. Szeretné, megköszöni az EKVI-nek a gyors és precíz munkát. Szucsik György

Jó döntést hoztak akkor, amikor a létesítmény felújítása mellett döntöttek. Az előző nap részt vett az átadáson, bejáráson és megállapítást nyert, hogy kiváló minőségűen és szakszerűen készült el a felújítás. Ez a sportágnak rendkívül nagy lehetőséget fog biztosítani az elkövetkező időszakban. A sportágon való segítségen kívül egy gazdasági fejlődés is tudjon előteremtődni a döntés folyamatában. Hiszen a régi asztalitenisz csarnok helyén egy 202

olyan gazdasági beruházás fog megvalósulni, ami munkahelyeket teremt és új bevételi forrásokat biztosít a város részére. Jó döntést hoztak és jól sikerült megoldani azt a feladatot, hogy Eger város asztalitenisz sportja a fejlődés további útjára léphetett. Orosz Lászlóné

Elmondja, hogy a költségekkel kapcsolatos kérdésre csak annyit említ, hogy EKVI igazgató úr mindig a legjobb megoldást választja, mindenből eddig a legjobbat hozta ki. Gratulálni tud ehhez a hozzáálláshoz. Szeretné majd igazgató urat megkeresni, hogy a körzetében élőknek lehetőséget keressenek, hogy valamilyen sportolási lehetőséget biztosítsanak a számukra. Bognár Ignác

Kérdése az lenne, hogy 2015. október 1-én hányan pingpongoztak a régi csarnokban és 2016. október 1-én hányan pingpongoznak majd az új csarnokban? Császár Zoltán

Egyetért Bognár Ignác képviselő úrral. Felolvas egy 2002-es sport koncepciót. „Sport politikánk alapvető célja, hogy városunk polgári felelősséget érezzenek saját testi egészségükért. Kiemelten kívánjuk támogatni a gyermekek, fiatalok, diákok sportját. Biztosítani fogjuk a korosztályok mindennapos mozgás lehetőségét, elérve, hogy tankötelezettségére minden diák tudjon úszni, sportolni, stb. Iskoláknak hatékonyabban részt kell venniük az utánpótlás nevelésben, az iskolai versenysportban, a diákolimpiákon. Nem halasztható tovább sportlétesítményeink felújítása, a Stadion állapota, nézőtér kiszolgáló helyiségek, atlétikai pálya méltatlan Eger városához.” Ez alapján kéri a program támogatását. Idézi az összegzést a koncepció végéről: „A város önkormányzat erőviszonyainak nem feltétlenül a nagy politika mintáját kell leképezni. Sőt meggyőződésük szerint szerencsésebb, ha kiegészíteni, ellensúlyozni tudjuk azt. Eger eddig is egy legdinamikusabban fejlődő magyar város volt, ez annak köszönhető, hogy a lokálpatrióta városvezetés is szót tudott érteni Horn kormánnyal és a polgári kormány is erőteljesen támogatta a szocialista városvezetést.” Ez nagyon szép megfogalmazás volt. Legyen ez most is így, ne a politika szerepeljen. Ne képződjen le a nagy politika árnyéka ide. Eger város közügyeiért mindenki fogjon össze. Nem politikai kérdés, amikor diákokról vagy Eger városának fejlődéséről van szó. Martonné Adler Ildikó

Szeretné, megköszöni képviselő úrnak az elismerő szavait. Pár gondolattal kiegészítené. A sportlétesítményeket szép számban újítottak fel, de felhívja a figyelmet a Körcsarnoknak felújítására, műfüves pályákat adtak át és nem utolsó sorban a birkózó csarnokot. A Szentmarjay Stadiont említette képviselő úr, amely tényleg méltatlan állapotban van, ezért egy sport szakemberekből, építészből álló gárdával dolgoznak azon, hogy megújuljon a Stadion. Jó úton haladnak és közel állnak a kérdés megoldásához.

203

Rázsi Botond

Bognár Ignác képviselő úrnak mondja, hogy amikor majd jövőre megnézi, a kialakult statisztikákat akkor emlékezzen arra, hogy az asztalitenisz népszerű sportág Egerben. Így nem biztos, hogy növekedni fog a létszám, ha megmarad vagy az „inflációval” növekszik a létszám az bőven elég. A körülményeket kell nézni, hiszen sokkal jobb helyre kerültek. Nem a számok a lényegesen, hanem az hogy egy olyan változást hajtottak végre ami tulajdonképpen mindenkinek megfelel. Martonné Adler Ildikó

Szavazást kér a határozati javaslat elfogadásáról: 1. Határozati javaslat:

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló 6/2012 (II.24.) önkormányzati rendelet 11. §-ában foglalat rendelkezések alapján hozzájárul ahhoz, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő egri 3827/15 hrsz.-ú, Eger, Bem tábornok út 3. szám alatti ingatlankomplexumban található, a 3. melléklet szerinti étkező és kiszolgáló helységei épületrészt az Egri Közszolgáltatások Városi Intézménye az Egri ÁFÉSZ Sport Club részére térítésmentes használatba adja a 2.melléklet szerinti Használati megállapodásban foglaltak szerint. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése felhatalmazza az Egri Közszolgáltatások Városi Intézménye igazgatóját a térítésmentes használatról szóló megállapodás aláírására. Felelős: Dr. Kovács Luca Jegyző megbízásából Dr. Palotai Zsuzsanna Humán Szolgáltatási Irodavezető Bodnár Gábor EKVI Igazgató Határidő: 2015. november 15.

Szavazás:

18 „igen”, egyhangú szavazattal, elfogadásra került.

506/2015. (X. 29.) közgyűlési határozat

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló 6/2012 (II.24.) önkormányzati rendelet 11. §-ában foglalat rendelkezések alapján hozzájárul ahhoz, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő egri 3827/15 hrsz-ú, Eger, Bem tábornok út 3. szám alatti ingatlankomplexumban található, a 3. melléklet szerinti étkező és kiszolgáló helységei épületrészt az Egri Közszolgáltatások Városi Intézménye az Egri ÁFÉSZ Sport Club részére térítésmentes használatba adja a 2.melléklet szerinti Használati megállapodásban foglaltak szerint.

204

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése felhatalmazza az Egri Közszolgáltatások Városi Intézménye igazgatóját a térítésmentes használatról szóló megállapodás aláírására. Felelős: Dr. Kovács Luca Jegyző megbízásából Dr. Palotai Zsuzsanna Humán Szolgáltatási Irodavezető Bodnár Gábor EKVI Igazgató Határidő: 2015. november 15.

18./

Előterjesztés a Gárdonyi Géza Színházzal és a Harlekin Bábszínházzal kötendő fenntartói megállapodásokról (egyszerű szavazattöbbség) / Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi. /

Előadó: Meghívott:

Martonné Adler Ildikó alpolgármester

Blaskó Balázs igazgató Gárdonyi Géza Színház Éry – Kovács András igazgató Harlekin Bábszínház

Martonné Adler Ildikó

Elismeréssel és köszönettel kezdi. Szeretné megköszönni mindkét színháznak a kimagasló szakmai munkát, amivel sokat tesznek azért, hogy Eger kulturális élete országszerte népszerű és ismert legyen. A továbbiakban is hasonló, illetve még jobb színvonalon és kedvvel tudják végezni a munkájukat. Jelen fenntartói megállapodás azért szükséges, mert az előadó művészeti törvény értelmében központi költségvetési támogatás csak azok az előadóművészeti szervezetek vehetnek igénybe, amelyeknek érvényes fenntartói megállapodása van az önkormányzattal. Ebben a megállapodásban a művészeti tevékenységgel és a színházak alapító okiratában meghatározott egyéb tevékenységgel és gazdálkodással szemben elvárt teljesítményt kell meghatározni. A jelenlegi fenntartói megállapodás 2015. december 31-ig szól, a jelenlegit szintén 3 évre szeretnék megkötni. Mindkét megállapodásban fontosnak tartották azt, hogy a támogatás növekedésével járó döntéseket a vezető kötelesen legyen a fenntartóval előzetesen egyeztetni. Kéri a megállapodás megkötését a mellékletben foglaltak alapján támogatni szíveskedjék. Habis László

Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Gál Tibor

205

A Gárdonyi Géza Színház bérleteseinek száma 6.000-ről 13.500-ra növekedett, a látogatók száma 60.000-ről közel 90.000-re emelkedett. A látogatottság 70%-ról 103%-ra növekedett, 350 előadást produkáltak az elmúlt évadban. Ez országos viszonylatban is nagyszerű teljesítmény. Személyes élménye, hogy elment az évadnyitó eladásra, amely előadáson, pótszéken is ültek nézők. Méltán megérdemli a gratulációt igazgató úr. Eger Város Közgyűlése is megérdemli a gratulációt, hiszen a kultúra finanszírozása nem egyszerű feladat. A munkához további sok sikert kíván. Földvári Győző

A Gárdonyi Géza Színház pénzmaradvány igénylése kapcsán a legutóbbi közgyűlésen is megkérdezte az előadás szám és a nézőszám viszonyát. Erre igazgató úrtól kapott tájékoztatást a bizottsági ülésen. Szerepel az anyagban, hogy több előadást csak akkor javasol az elterjesztő, ha az több gazdasági bevétellel is jár, erről az igazgató úr szintén adott tájékoztatást. Megdöbbenve hallotta, hogy a teljesítménymutatók alapján járó állami támogatás késve, nem is a megfelelő mértékben érkezik meg a színházhoz. Mit tesz igazgató úr, hogy ezek a támogatások időben és a kellő módon megérkezzen? Illetve a város vezetése miben tudja támogatni a színházat, hogy a támogatások időben és a megfelelő mértékben érkezzenek meg? Bognár Ignác

A bábszínháznak nyilván a látogatottsága az óvodás és iskolás korosztályból tevődik ki, iskolákra nagy ráhatása nincs a városnak, de az óvodákra igen. Ahogy az úszásoktatást támogatják, ilyen alapokra helyezve a jövő évi költségvetésbe meg kellene teremteni annak a lehetőségét, hogy az óvodásoknak a városi fenntartású bábszínházba kedvezményes lehetőséget kapjanak. Gál Judit

Ilyen nagy tapasztalattal lényegesebb könnyebb lehetett ezt a megállapodást elkészíteni. Örülnek a színház látogatottságának növekedéshez, ugyanakkor a Harlekin Bábszínház, hogyan tudja magát megkedveltetni az óvodák és iskolák körével. Igazgató úr ezt a feladatot jól ellátta és sikerre vitte a bábászínházat. Arra kéri igazgató urat, hogy az elsődleges cél a gyermekközönség megtartása legyen. Fontos, hogy a gyerekek minél kisebb korban kezdjenek a művészettel és a kultúrával ismerkedni, nagyon fontos nevelő célzata van. Bízik abban, hogy a későbbiekben is ez a magas színvonalú előadás sorozat folytatódik, mind a két színházba. Szeretné, megköszöni azt, hogy minden nehézség ellenére mindenki a munkáját a legmagasabb szinten igyekszik ellátni. Császár Zoltán

Egyetért Bognár Ignác képviselő úr szavaival. Vissza kell jönnie annak a nyugodt környezetnek, világnak, amikor a délelőtt folyamán hétvégente színházba viszik a gyerekeket. Így a gyerekek újra gyerekek lehetnek. A bábszínházat minden gyerek élvezi, hiszen minden esetben a jó győzedelmeskedik a rossz felett. Martonné Adler Ildikó

206

Az igazgató urak nevében szeretné, megköszöni a képviselő társainak az elismerő szavakat. Ezek az elismerő, méltató szavak teljesen jogosan hangzottak el. Földvári Győző képviselő úrnak elmondja, hogy a bizottságon választ kapott arra, hogy az előadás szám mindig rentábilis. Azzal kapcsolatban, hogy a megemelkedett nézőszámot, előadás számot hogyan honorálják, egy színház szakmai grémium dönt. Ebben meg van a maga szerepe a képviselői lobbinak is. Nagyon sok tett a plusz támogatások megszerzése irányába polgármester úr is és Nyitrai Zsolt képviselő úr is. A támogatások időarányosan érkeznek. Bognár Ignác képviselő úrnak elmondja, hogy a Harlekin Bábszínház saját hatáskörén belül kedvezményeket képes és tesz is az óvodás gyermekeknek. Köszöni az észrevételeket. Habis László

Szavazást kér a határozati javaslat elfogadásáról: Határozati javaslat:

1. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglakoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 16.§ (1)(4) bekezdésében foglaltak szerint a Gárdonyi Géza Színház 3 éves időtartamú, 2016. január 1-től 2018. december 31-ig kötendő fenntartói megállapodást a határozat melléklete szerinti tartalommal jóváhagyja. Felhatalmazza a polgármestert a fenntartói megállapodás aláírására. Felelős:

Határidő:

Habis László polgármester Blaskó Balázs igazgató 2015 október 31.

2. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglakoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 16.§ (1)(4) bekezdésében foglaltak szerint a Harlekin Bábszínház 3 éves időtartamú, 2016. január 1-től 2018. december 31-ig kötendő fenntartói megállapodást a határozat melléklete szerinti tartalommal jóváhagyja. Felhatalmazza a polgármestert a fenntartói megállapodás aláírására. . Felelős: Habis László polgármester Éry-Kovács András igazgató Határidő: 2015. október 31. Szavazás:

18 „igen”, egyhangú szavazattal, elfogadásra került.

507/2015. (X. 29.) közgyűlési határozat

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglakoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 16.§ (1)(4) bekezdésében foglaltak szerint a Gárdonyi Géza Színház 3 éves időtartamú, 2016. 207

január 1-től 2018. december 31-ig kötendő fenntartói megállapodást a határozat melléklete szerinti tartalommal jóváhagyja. Felhatalmazza a polgármestert a fenntartói megállapodás aláírására. Felelős:

Határidő:

Habis László polgármester Blaskó Balázs igazgató 2015 október 31.

508/2015. (X. 29.) közgyűlési határozat

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglakoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 16.§ (1)(4) bekezdésében foglaltak szerint a Harlekin Bábszínház 3 éves időtartamú, 2016. január 1-től 2018. december 31-ig kötendő fenntartói megállapodást a határozat melléklete szerinti tartalommal jóváhagyja. Felhatalmazza a polgármestert a fenntartói megállapodás aláírására. Felelős:

Határidő: 19./

Habis László polgármester Éry-Kovács András igazgató 2015. október 31.

Előterjesztés az Egri Közszolgáltatások Városi Intézménye alapító okiratának módosításáról (egyszerű szavazattöbbség) / Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi. /

Előadó: Meghívott:

Dr. Kovács Luca jegyző

Bodnár Gábor igazgató EKVI

Dr. Kovács Luca

Egy új formanyomtatvány fekszik a testület előtt, az államháztartási törvény módosítása miatt. Ami a formanyomtatványba nem fér bele azt az SZMSZ –ben tudják kezelni, amelyet a szakirodák az EKVI-vel együtt készítsék elő november 30-ig, és akár a decemberi közgyűlés tárgyalni tudja. Habis László

Szavazást kér az 1. számú határozati javaslat elfogadásáról: 208

Határozati javaslat: 1. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése elfogadja az Egri Közszolgáltatások Városi Intézménye alapító okiratának módosítását, egyben felhatalmazza a polgármestert a módosító okirat aláírására a 2. melléklet szerinti tartalommal és a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat aláírására a 3. melléklet szerinti tartalommal. Felelős: Habis László polgármester Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából Dr. Bánhidy Péter aljegyző Határidő: 2015. november 30. Szavazás:

16 „igen” szavazattal, elfogadásra került.

509/2015. (X. 29.) közgyűlési határozat

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése elfogadja az Egri Közszolgáltatások Városi Intézménye alapító okiratának módosítását, egyben felhatalmazza a polgármestert a módosító okirat aláírására a 2. melléklet szerinti tartalommal és a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat aláírására a 3. melléklet szerinti tartalommal. Felelős: Habis László polgármester Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából Dr. Bánhidy Péter aljegyző Határidő: 2015. november 30. Okirat száma: ………./2015. (X.29.)

Módosító okirat

2.melléklet

Az Egri Közszolgáltatások Városi Intézménye az Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata által 2013. június 28. napján kiadott, 377/2013. (VI.27.) számú alapító okiratát az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. §-a alapján figyelemmel – Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése ……../2015. (X.29.) Közgyűlési határozatára figyelemmel – a következők szerint módosítom:

1. ........................................................................................................................................ Az alapító okirat 1-5. pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:

209

1. ............................................................................................................... A költségvetési szerv megnevezése, székhelye, telephelye 1.1. ........................................................................................................................................... A költségvetési szerv

1.1.1. ............................................................................................................................... megnevezése: Egri Közszolgáltatások Városi Intézménye 1.1.2. ............................................................................................................................... rövidített neve: EKVI

1.2. ........................................................................................................................................... A költségvetési szerv

1.2.1. ............................................................................................................................... székhelye: 3300 Eger, Bem tábornok út 3. 1.2.2. ............................................................................................................................... telephelye(i):

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

11 12 13 14

15

telephely megnevezése

telephely címe

Központi Műhely

3300 Eger, Maklári út 39-41.

IMÓKŐ Üdülő Felsőtárkány

Egri Balassi Bálint Áltanos Iskola és Előkészítő Szakiskola

3300 Eger, Malomárok út 1.

Egri Balassi Bálint Áltanos Iskola és Előkészítő Szakiskola Móra Ferenc Tagiskola és Előkészítő Szakiskola

3300 Eger, Bem tábornok út 3.

Egri Lenkey János Általános Iskola

3300 Eger, Markhot F. út 6.

Egri Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium

3300 Eger, Pásztorvölgy út 22.

Egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium

3300 Eger, Ifjúság u. 2.

Egri Szakképzési Centrum Bornemissza Gergely Szakközépiskolája Kollégiuma kollégiumi egysége

3300 Eger, Kertész út 128.

Egri Szakképzési Centrum Kereskedelmi,

3300 Eger, Pozsonyi út 4-6.

Egri Balassi Bálint Áltanos Iskola és Előkészítő Szakiskola Tinódi Sebestyén Tagiskola

3300 Eger, Vallon út 3.

Egri Hunyadi Mátyás Általános Iskola

3300 Eger, Fadrusz J. út 1/a.

Egri Kemény Ferenc Általános Iskola

3300 Eger, Kodály Z. út 5.

Egri Dobó István Gimnázium

3300 Eger, Széchenyi út 19.

Egri Farkas Ferenc Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Egri Szakképzési Centrum Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma kollégiumi egysége

210

3300 Eger, Mátyás király út 62. 3300 Eger, Dobó tér 13.

3300 Eger, Bem tábornok út 3.

16 17.

Mezőgazdasági és Vendéglátóipari Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiumi egysége

Heves Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Egri Tagintézménye

3300 Eger, Bem tábornok u. 3.

Fogászati Szakrendelő

3300 Eger, Klapka György u. 1.

2.Az alapító okirat 6-16. pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:

2. ............................................................................................................... költségvetési szerv alapításával és megszűnésével összefüggő rendelkezések 2.1. ........................................................................................................................................... A költségvetési szerv alapításának dátuma: 1978. 07. 01. 2.2. ........................................................................................................................................... A költségvetési szerv alapítására, átalakítására, megszüntetésére jogosult szerv

2.2.1. ............................................................................................................................... megnevezése: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 2.2.2. ............................................................................................................................... székhelye: 3300 Eger, Dobó I. tér 2.

3. ............................................................................................................... A költségvetési szerv irányítása, felügyelete 3.1. ........................................................................................................................................... A költségvetési szerv irányító szervének

3.1.1. ............................................................................................................................... megnevezése: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 3.1.2. ............................................................................................................................... székhelye: 3300 Eger, Dobó I. tér 2.

4. ............................................................................................................... A költségvetési szerv tevékenysége 4.1. ........................................................................................................................................... A költségvetési szerv közfeladata: Gazdasági-pénzügyi, műszaki és egyéb ellátást végző intézmény 4.2. ........................................................................................................................................... A költségvetési szerv főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolása: szakágazat száma

szakágazat megnevezése

211

1

841117

Kormányzati és önkormányzati intézmények ellátó, kisegítő szolgálatai

4.3. ........................................................................................................................................... A költségvetési szerv alaptevékenysége: Önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás. Az EKVI gazdálkodási jogköréhez hozzárendelt gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmények részére pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési és egyéb feladatok végzése. Veszélyes hulladék összegyűjtésével kapcsolatos feladatok ellátása. Fogorvosi ügyeleti szakellátási, illetve ifjúsági egészségügyi gondozási feladatok ellátása. Szálláshely szolgáltatás. A székhelyként és telephelyként megjelölt intézmények működtetési, gyermekétkeztetési és kollégiumi lakhatási feladatainak ellátása. 4.4. ........................................................................................................................................... A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése: 1 2

kormányzati funkciószám

013350 013360

3

051050

5

072312

4 6 7 8 9 10 11

12 13 14 15 16

061020 072313 074032 081071 091220

091250 092120

092260 096015 096025 096030 098032

kormányzati funkció megnevezése

Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

Más szerv részére végzett pénzügyi-, gazdálkodási-, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások Veszélyes hulladék begyűjtése, szállítása, átrakása Lakóépület építése

Fogorvosi ügyeleti ellátás Fogorvosi szakellátás

Ifjúság-, egészségügyi gondozás

Üdülői szálláshely-, szolgáltatás és étkeztetés

Köznevelési intézmény 1-4. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok, ide tartozik a köznevelési intézmény 1-4. évfolyamán történő nevelés, oktatás köznevelési törvény szerinti működtetési feladatainak ellátása

Alapfokú művészetoktatással összefüggő működtetési feladatok Köznevelési intézmény 5-8. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok, ide tartozik a köznevelési intézmény 5-8. évfolyamán történő nevelés, oktatás köznevelési törvény szerinti működtetési feladatainak ellátása Gimnáziumi és szakképző iskola tanulóinak közismereti és szakmai, elméleti oktatásával összefüggő működtetési feladatok

Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben

Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben Köznevelési intézményben tanulók lakhatásának biztosítása Pedagógiai szakmai szolgáltatások működtetési feladatai

4.5. ........................................................................................................................................... A költségvetési szerv illetékessége, működési területe: Eger-Felsőtárkány

212

4.6. ........................................................................................................................................... A költségvetési szerv vállalkozási tevékenységének felső határa: az intézmény kiadásainak (módosított előirányzatának) 10 %-a.

4.7. ........................................................................................................................................... A költségvetési szerv jogállását meghatározó jogszabály: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Kormány rendelet.

5. ............................................................................................................... A költségvetési szerv szervezete és működése 5.1. ........................................................................................................................................... A költségvetési szerv vezetőjének megbízási rendje: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése által pályázat útján határozott időre magasabb vezetői feladat ellátására megbízott igazgató. 5.2. ........................................................................................................................................... A költségvetési szervnél alkalmazásban álló személyek jogviszonya: 1 2 3 4

foglalkoztatási jogviszony

jogviszonyt szabályozó jogszabály

egyes Kjt. hatálya alá nem tartozó alkalmazottak

a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény

közalkalmazotti jogviszony

egyéb jogviszony

közfoglalkoztatás

a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény

5.3. A költségvetési szerv szervezeti felépítése és működése: A költségvetési szerv szervezeti felépítését és működésének rendjét, a vezetők közötti feladatmegosztást, a belső kapcsolatokra vonatkozó rendelkezéseket a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg. Jelen módosító okiratot a törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzés napjától kell alkalmazni. Kelt: Eger, 2015. október 29. P.H.

Habis László polgármester

Okirat száma: ………./2015. (X.29.)

3. melléklet

213

Alapító okirat

módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. §-a alapján az Egri Közszolgáltatások Városi Intézménye alapító okiratát a következők szerint adom ki:

2. ............................................................................................................... A költségvetési szerv megnevezése, székhelye, telephelye 5.3. ........................................................................................................................................... A költségvetési szerv

5.3.1. ............................................................................................................................... megnevezése: Egri Közszolgáltatások Városi Intézménye 5.3.2. ............................................................................................................................... rövidített neve: EKVI

5.4. ........................................................................................................................................... A költségvetési szerv

5.4.1. ............................................................................................................................... székhelye: 3300 Eger, Bem tábornok út 3. 5.4.2. ............................................................................................................................... telephelye(i):

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

11

telephely megnevezése

telephely címe

Központi Műhely

3300 Eger, Maklári út 39-41.

IMÓKŐ Üdülő Felsőtárkány

Egri Balassi Bálint Áltanos Iskola és Előkészítő Szakiskola

3300 Eger, Malomárok út 1.

Egri Balassi Bálint Áltanos Iskola és Előkészítő Szakiskola Móra Ferenc Tagiskola és Előkészítő Szakiskola

3300 Eger, Bem tábornok út 3.

Egri Lenkey János Általános Iskola

3300 Eger, Markhot F. út 6.

Egri Balassi Bálint Áltanos Iskola és Előkészítő Szakiskola Tinódi Sebestyén Tagiskola

3300 Eger, Vallon út 3.

Egri Hunyadi Mátyás Általános Iskola

3300 Eger, Fadrusz J. út 1/a.

Egri Kemény Ferenc Általános Iskola

3300 Eger, Kodály Z. út 5.

Egri Dobó István Gimnázium

3300 Eger, Széchenyi út 19.

Egri Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium

3300 Eger, Pásztorvölgy út 22.

Egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium

3300 Eger, Ifjúság u. 2.

3300 Eger, Mátyás király út 62.

214

12 13 14 15

16 17.

Egri Farkas Ferenc Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

3300 Eger, Dobó tér 13.

Egri Szakképzési Centrum Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma kollégiumi egysége

3300 Eger, Bem tábornok út 3.

Heves Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Egri Tagintézménye

3300 Eger, Bem tábornok u. 3.

Egri Szakképzési Centrum Bornemissza Gergely Szakközépiskolája Kollégiuma kollégiumi egysége

3300 Eger, Kertész út 128.

Egri Szakképzési Centrum Kereskedelmi, Mezőgazdasági és Vendéglátóipari Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiumi egysége

3300 Eger, Pozsonyi út 4-6.

Fogászati Szakrendelő

3300 Eger, Klapka Gy. u. 1.

6. ............................................................................................................... költségvetési szerv alapításával és megszűnésével összefüggő rendelkezések 6.1. ........................................................................................................................................... A költségvetési szerv alapításának dátuma: 1978. 07. 01. 6.2. ........................................................................................................................................... A költségvetési szerv alapítására, átalakítására, megszüntetésére jogosult szerv

6.2.1. ............................................................................................................................... megnevezése: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 6.2.2. ............................................................................................................................... székhelye: 3300 Eger, Dobó I. tér 2.

7. ............................................................................................................... A költségvetési szerv irányítása, felügyelete 7.1. ........................................................................................................................................... A költségvetési szerv irányító szervének

7.1.1. ............................................................................................................................... megnevezése: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 7.1.2. ............................................................................................................................... székhelye: 3300 Eger, Dobó I. tér 2.

8. ............................................................................................................... A költségvetési szerv tevékenysége 215

8.1. ........................................................................................................................................... A költségvetési szerv közfeladata: Gazdasági-pénzügyi, műszaki és egyéb ellátást végző intézmény 8.2. ........................................................................................................................................... A költségvetési szerv főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolása: 1

szakágazat száma

841117

szakágazat megnevezése

Kormányzati és önkormányzati intézmények ellátó, kisegítő szolgálatai

8.3. ........................................................................................................................................... A költségvetési szerv alaptevékenysége: Önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás. Az EKVI gazdálkodási jogköréhez hozzárendelt gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmények részére pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési és egyéb feladatok végzése. Veszélyes hulladék összegyűjtésével kapcsolatos feladatok ellátása. Fogorvosi ügyeleti szakellátási, illetve ifjúsági egészségügyi gondozási feladatok ellátása. Szálláshely szolgáltatás. A székhelyként és telephelyként megjelölt intézmények működtetési, gyermekétkeztetési és kollégiumi lakhatási feladatainak ellátása. 8.4. ........................................................................................................................................... A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése: 1 2

kormányzati funkciószám

013350 013360

3

051050

5

072312

4 6 7 8 9 10 11

12 13

061020 072313 074032 081071

091220

091250 092120

092260 096015

kormányzati funkció megnevezése

Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

Más szerv részére végzett pénzügyi-, gazdálkodási-, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások Veszélyes hulladék begyűjtése, szállítása, átrakása Lakóépület építése

Fogorvosi ügyeleti ellátás Fogorvosi szakellátás

Ifjúság-, egészségügyi gondozás

Üdülői szálláshely-, szolgáltatás és étkeztetés

Köznevelési intézmény 1-4. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok, ide tartozik a köznevelési intézmény 1-4. évfolyamán történő nevelés, oktatás köznevelési törvény szerinti működtetési feladatainak ellátása Alapfokú művészetoktatással összefüggő működtetési feladatok

Köznevelési intézmény 5-8. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok, ide tartozik a köznevelési intézmény 5-8. évfolyamán történő nevelés, oktatás köznevelési törvény szerinti működtetési feladatainak ellátása Gimnáziumi és szakképző iskola tanulóinak közismereti és szakmai, elméleti oktatásával összefüggő működtetési feladatok Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben

216

14 15 16

096025

096030 098032

Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben

Köznevelési intézményben tanulók lakhatásának biztosítása

Pedagógiai szakmai szolgáltatások működtetési feladatai

8.5. ........................................................................................................................................... A költségvetési szerv illetékessége, működési területe: Eger-Felsőtárkány

8.6. ........................................................................................................................................... A költségvetési szerv vállalkozási tevékenységének felső határa: az intézmény kiadásainak (módosított előirányzatának) 10 %-a.

8.7. ........................................................................................................................................... A költségvetési szerv jogállását meghatározó jogszabály: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Kormány rendelet.

9. ............................................................................................................... A költségvetési szerv szervezete és működése 9.1. ........................................................................................................................................... A költségvetési szerv vezetőjének megbízási rendje: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése által pályázat útján határozott időre magasabb vezetői feladat ellátására megbízott igazgató. 9.2. ........................................................................................................................................... A költségvetési szervnél alkalmazásban álló személyek jogviszonya: 1 2 3 4

foglalkoztatási jogviszony

jogviszonyt szabályozó jogszabály

egyes Kjt. hatálya alá nem tartozó alkalmazottak

a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény

közalkalmazotti jogviszony

egyéb jogviszony

közfoglalkoztatás

a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény

9.3. ........................................................................................................................................... A költségvetési szerv szervezeti felépítése és működése: A költségvetési szerv szervezeti felépítését és működésének rendjét, a vezetők közötti feladatmegosztást, a belső kapcsolatokra vonatkozó rendelkezéseket a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg.

10.............................................................................................................. Záró rendelkezés

217

Jelen alapító okiratot a törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzés napjától kell alkalmazni, ezzel egyidejűleg a költségvetési szerv 2013. június 28. napján kelt, 377/2013. (VI.27.) okiratszámú alapító okiratot visszavonom. Kelt: Eger, 2015. október 29. P.H.

Habis László polgármester

Habis László

Szavazást kér a 2. számú határozati javaslat elfogadásáról:

Határozati javaslat: 2. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése felkéri az Egri Közszolgáltatások Városi Intézményét, hogy a Polgármesteri Hivatallal egyeztetve a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő Szervezeti és Működési Szabályzatot készítse elő 2015. november 30. napjáig. Felelős: Bodnár Gábor igazgató EKVI Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából Dr. Bánhidy Péter aljegyző Határidő: 2015. november 30. Szavazás:

16 „igen” szavazattal, elfogadásra került.

510/2015. (X. 29.) közgyűlési határozat

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése felkéri az Egri Közszolgáltatások Városi Intézményét, hogy a Polgármesteri Hivatallal egyeztetve a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő Szervezeti és Működési Szabályzatot készítse elő 2015. november 30. napjáig. Felelős: Bodnár Gábor igazgató EKVI Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából Dr. Bánhidy Péter aljegyző Határidő: 2015. november 30.

218

20./

Előterjesztés Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata intézményei és Polgármesteri Hivatala 2015. évi belső ellenőrzési tervének módosítására (egyszerű szavazattöbbség) / Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi. /

Előadó:

Dr. Kovács Luca jegyző

Habis László

Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Bognár Ignác

Ha két főből egy tartósan beteg, az 50% hiány, ez belátható. Az EVAT-nál heteken belül tudtak egy új vezérigazgató helyettesi állást létrehozni, miért nem lehet felvenni egy belső ellenőrt a munkák elvégzéséhez? Dr. Kovács Luca

A hiányzó egy fő kismama. A helyet pótolni kell, pótolni is fogják, mert szükség van két főre. Habis László

Szavazást kér a határozati javaslat elfogadásáról: Határozati javaslat:

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése elfogadja Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata intézményei és Polgármesteri Hivatala 2015. évi belső ellenőrzési tervének módosítását. Felelős: Dr. Kovács Luca jegyző Határidő: 2015. december 31. Szavazás:

15 „igen” és 1”tartózkodó” szavazattal, elfogadásra került.

511/2015. (X. 29.) közgyűlési határozat

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése elfogadja Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata intézményei és Polgármesteri Hivatala 2015. évi belső ellenőrzési tervének módosítását. Felelős: Dr. Kovács Luca jegyző Határidő: 2015. december 31.

219

21./

Előterjesztés a közterületek elnevezéséről (egyszerű szavazattöbbség)

/ Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi. /

Előadó:

Dr. Kovács Luca jegyző

Habis László

Szavazást kér a határozati javaslatok elfogadásáról úgy, hogy a jegyzőkönyvben külön döntés számot kapnak: 1. Határozati javaslat:

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a 2011. évi CLXXXIX törvény 14/A. § (1) bekezdésben foglaltak alapján az

1./ az 1. melléklet szeinti külterületnek a Paphegy- dűlő; (Eger- Egerszalók országos közúttól a 0844 hrsz-ú, a 0845/7 hrsz-ú, a 2276 hrsz-ú, a 9769/4 hrsz-ú út északi határa, a 24443/1 hrsz-ú út keleti és észkai határa, a 0861/72 hrszú út irányába, a 0866 hrsz-ú út, a 0867 hrsz-ú út, Egeszóláti út, és az Eger-Egerszalók országos közúttal behatárolt terület.) 2./ a 2. melléklet szerinti külterületnek a Braunvölgy-dűlő; (Eger-Szilvásvárad vasútvonaltól kiindulva, a Dónát utca, a 0292/26 hrsz-ú út, 0292/27 hrsz-ú út , 0292/49 hrsz-ú út, a 0292/29 hrsz-ú erdő, a 0292/72 árok, a 0281/154 hrsz-ú út a 0281/50 hrsz-ú út, a 26490 hrsz-ú út, a 0274 hrsz-ú 0251/80 hrsz-ú út ,0255 hrsz-ú út, Eger-Szilvásvárad vasútvonallal behatárolt terület.) 3./ a 3. melléklet szerinti külterületnek a Kis-Eged- dűlő; (Eger-Noszvaj összekötő úttól kiindulva, a 0398 hrsz-ú út, a 0323 hrsz-ú út déli határán, a 28399 hrsz-ú út, a 0315 hrsz-ú út, a 0301 hrsz-ú út, a 28305 hrsz-ú, a 28310/1 hrsz-ú, a 0305/18 hrsz-ú, a 0305/25 hrsz-ú út keleti határán, a 0327/81 hrsz-ú, a 0327/85 hrsz-ú út, a 0327/87 hrsz- út, a 0327/89 hrsz-ú út, az Eger-Noszvaj összekötő úttal behatárolt terület.) 4./ a 4. melléklet szerinti külterületnek a Kenderföld-dűlő; (Eger-Szilvávárad vasútvonaltól kiindulva, a 0255 hrsz-ú út, a 0251/80 hrsz-ú út, a 0248 hrsz-ú, 0234 hrsz-ú út, a 0230 hrsz-ú út, a 0159 hrsz-ú út, aTárkány patak, és az EgerSzilvávárad vasútvonallal behatárolt terület) 5./ a 5. melléklet szerinti külterületnek a Szőlőcske-puszta; (0383 hrsz-ú úttól kiindulva, Eger-noszvaj összekőtő út, 0367/2 hrsz-ú út vonalától Északkeletre elterülő Eger közigazgatási határáig húzódó terület) 6./ a 6. melléklet szerinti külterületnek az Agárdi-dűlő; (a 22460/2 hrsz-ú út, a 22499 hrsz-ú, a 21145 hrsz-ú, a 21155 hrzs-ú út, a 21088/2 hrsz-ú út, a 0866 hrsz-ú út, a 0861/75 hrsz-ú út. A 0861/67 déli és keleti oldala, a 0861/74 hrsz-ú út, a 3755 hrsz-ú északi oldal, a 0861/75 hrsz-ú út, a 22350/2 hrsz-ú út, a 33271 hrsz-ú út, a 22371 hrsz-ú út északi végétől a 22700 út nyugati végétől összekötve a 22550/1 hrsz-ú úttal bezárt terület a Kisfaludy utca végével behatárolt terület.) 7./ a 7. melléklet szerinti külterületnek az Almár-dűlő 220

(a 23809/2 hrsz-ú, 23813/8 hrsz-ú, 23814 hrsz-ú, 23826/8 hrsz-ú, 23845 hrsz-ú,23860 hrszú, 23871 hrsz-ú,23815 hrsz-ú, 23816/1 hrsz-ú, 23878 hrsz-ú, 24190/1 hrsz-ú, 23956 hrsz-ú, 23962/3 hrsz-ú, 24189 hrsz-ú, 23955/5 hrsz-ú, 23955/4 hrsz-ú, 23905 hrsz-ú, 23900 hrsz-ú, 23979/2 hrsz-ú, 23980 hrsz-ú, 23993 hrsz-ú, 23946 hrsz-ú, 24010 hrsz-ú, 24031 hrsz-ú, 24026/1 hrsz-ú, 24032 hrsz-ú, 24047 hrsz-ú, 24058 hrsz-ú, 24313/3 hrsz-ú, 24260 hrsz-ú, 24158 hrsz-ú, 24237 hrsz-ú, 24204-hrsz-ú, 24226/3 hrsz-ú, 27709 hrsz-ú, 27825 hrsz-ú 047 hrsz-ú, 27751/1 hrsz-ú, 27783 hrsz-ú, 27722 hrsz-ú, 24247/2 hrsz-ú, 24247/1 hrsz-ú, 24246/11 hrsz-ú, 24246/33 hrsz-ú 24246/34 hrsz-ú, 24265 hrsz-ú, 24274 hrsz-ú, 24287 hrsz-ú, 24337 hrsz-ú, 24304 hrsz-ú, 24352 hrsz-ú, 24368 hrsz-ú, 033/1 hrsz-ú, 24454 hrsz-ú, 24489/1 hrszú, 033/2 hrsz-ú 24489/2 hrsz-ú, 24476 hrsz-ú, 24437 hrsz-ú, 24369/1 hrsz-ú, 24428 hrsz-ú 24369/2 hrsz-ú, 24406 hrsz-ú, 24463 hrsz-ú, 036/12 hrsz-ú 036/32 hrsz-ú, 058 hrsz-ú utak összessége) elnevezést adja.

A Közgyűlés felkéri a jegyzőt a külterületi ingatlan címnyilvántartásban történő bejegyzésére. Határidő 2015. november 15. Felelős: dr. Kovács Luca jegyző

2. Határozati javaslat:

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése - a magyar helyesírás szabályainak megfelelően - a következő közterültek írásmódját az alábbiak szerint javítja: 1./ Andrásbíró utca helyett András bíró utca; 2./ Kis-eged utca helyett Kis-Eged utca ; 3./ Nagy-eged utca helyett Nagy-Eged utca; 4./ Rózsásdülő utca helyett Rózsásdűlő utca; 5./ Zugó utca helyett Zúgó utca.

A Közgyűlés felkéri a jegyzőt a címváltozással kapcsolatos feladatok elvégzésére – szakrendszerben történő adatjavításra és a szükséges utcanév táblák kihelyezése.

Határidő: az adatok átvezetése: 2015. november 15. utcanév táblák kihelyezése: 2016. április 30. Felelős: dr. Kovács Luca jegyző

Szavazás:

17 „igen” szavazattal, elfogadásra került.

512/2015. (X. 29.) közgyűlési határozat

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a 2011. évi CLXXXIX törvény 14/A. § (1) bekezdésben foglaltak alapján az 221

1./ az 1. melléklet szeinti külterületnek a Paphegy- dűlő;

(Eger- Egerszalók országos közúttól a 0844 hrsz-ú, a 0845/7 hrsz-ú, a 2276 hrsz-ú, a 9769/4 hrsz-ú út északi határa, a 24443/1 hrsz-ú út keleti és észkai határa, a 0861/72 hrszú út irányába, a 0866 hrsz-ú út, a 0867 hrsz-ú út, Egeszóláti út, és az Eger-Egerszalók országos közúttal behatárolt terület.) 2./ a 2. melléklet szerinti külterületnek a Braunvölgy-dűlő;

(Eger-Szilvásvárad vasútvonaltól kiindulva, a Dónát utca, a 0292/26 hrsz-ú út, 0292/27 hrsz-ú út , 0292/49 hrsz-ú út, a 0292/29 hrsz-ú erdő, a 0292/72 árok, a 0281/154 hrsz-ú út a 0281/50 hrsz-ú út, a 26490 hrsz-ú út, a 0274 hrsz-ú 0251/80 hrsz-ú út ,0255 hrsz-ú út, Eger-Szilvásvárad vasútvonallal behatárolt terület.) 3./ a 3. melléklet szerinti külterületnek a Kis-Eged- dűlő;

(Eger-Noszvaj összekötő úttól kiindulva, a 0398 hrsz-ú út, a 0323 hrsz-ú út déli határán, a 28399 hrsz-ú út, a 0315 hrsz-ú út, a 0301 hrsz-ú út, a 28305 hrsz-ú, a 28310/1 hrsz-ú, a 0305/18 hrsz-ú, a 0305/25 hrsz-ú út keleti határán, a 0327/81 hrsz-ú, a 0327/85 hrsz-ú út, a 0327/87 hrsz- út, a 0327/89 hrsz-ú út, az Eger-Noszvaj összekötő úttal behatárolt terület.) 4./ a 4. melléklet szerinti külterületnek a Kenderföld-dűlő;

(Eger-Szilvávárad vasútvonaltól kiindulva, a 0255 hrsz-ú út, a 0251/80 hrsz-ú út, a 0248 hrsz-ú, 0234 hrsz-ú út, a 0230 hrsz-ú út, a 0159 hrsz-ú út, aTárkány patak, és az EgerSzilvávárad vasútvonallal behatárolt terület) 5./ a 5. melléklet szerinti külterületnek a Szőlőcske-puszta;

(0383 hrsz-ú úttól kiindulva, Eger-noszvaj összekőtő út, 0367/2 hrsz-ú út vonalától Északkeletre elterülő Eger közigazgatási határáig húzódó terület) 6./ a 6. melléklet szerinti külterületnek az Agárdi-dűlő;

(a 22460/2 hrsz-ú út, a 22499 hrsz-ú, a 21145 hrsz-ú, a 21155 hrzs-ú út, a 21088/2 hrsz-ú út, a 0866 hrsz-ú út, a 0861/75 hrsz-ú út. A 0861/67 déli és keleti oldala, a 0861/74 hrsz-ú út, a 3755 hrsz-ú északi oldal, a 0861/75 hrsz-ú út, a 22350/2 hrsz-ú út, a 33271 hrsz-ú út, a 22371 hrsz-ú út északi végétől a 22700 út nyugati végétől összekötve a 22550/1 hrsz-ú úttal bezárt terület a Kisfaludy utca végével behatárolt terület.) 7./ a 7. melléklet szerinti külterületnek az Almár-dűlő

(a 23809/2 hrsz-ú, 23813/8 hrsz-ú, 23814 hrsz-ú, 23826/8 hrsz-ú, 23845 hrsz-ú,23860 hrszú, 23871 hrsz-ú,23815 hrsz-ú, 23816/1 hrsz-ú, 23878 hrsz-ú, 24190/1 hrsz-ú, 23956 hrsz-ú, 23962/3 hrsz-ú, 24189 hrsz-ú, 23955/5 hrsz-ú, 23955/4 hrsz-ú, 23905 hrsz-ú, 23900 hrsz-ú, 23979/2 hrsz-ú, 23980 hrsz-ú, 23993 hrsz-ú, 23946 hrsz-ú, 24010 hrsz-ú, 24031 hrsz-ú, 24026/1 hrsz-ú, 24032 hrsz-ú, 24047 hrsz-ú, 24058 hrsz-ú, 24313/3 hrsz-ú, 24260 hrsz-ú, 24158 hrsz-ú, 24237 hrsz-ú, 24204-hrsz-ú, 24226/3 hrsz-ú, 27709 hrsz-ú, 27825 hrsz-ú 047 hrsz-ú, 27751/1 hrsz-ú, 27783 hrsz-ú, 27722 hrsz-ú, 24247/2 hrsz-ú, 24247/1 hrsz-ú, 24246/11 hrsz-ú, 24246/33 hrsz-ú 24246/34 hrsz-ú, 24265 hrsz-ú, 24274 hrsz-ú, 24287 hrsz-ú, 24337 hrsz-ú, 24304 hrsz-ú, 24352 hrsz-ú, 24368 hrsz-ú, 033/1 hrsz-ú, 24454 hrsz-ú, 24489/1 hrszú, 033/2 hrsz-ú 24489/2 hrsz-ú, 24476 hrsz-ú, 24437 hrsz-ú, 24369/1 hrsz-ú, 24428 hrsz-ú 24369/2 hrsz-ú, 24406 hrsz-ú, 24463 hrsz-ú, 036/12 hrsz-ú 036/32 hrsz-ú, 058 hrsz-ú utak összessége) elnevezést adja.

222

A Közgyűlés felkéri a jegyzőt a külterületi ingatlan címnyilvántartásban történő bejegyzésére. Határidő 2015. november 15. Felelős:

dr. Kovács Luca jegyző

513/2015. (X. 29.) közgyűlési határozat

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése - a magyar helyesírás szabályainak megfelelően - a következő közterültek írásmódját az alábbiak szerint javítja: 1./ Andrásbíró utca helyett András bíró utca; 2./ Kis-eged utca helyett Kis-Eged utca ; 3./ Nagy-eged utca helyett Nagy-Eged utca; 4./ Rózsásdülő utca helyett Rózsásdűlő utca; 5./ Zugó utca helyett Zúgó utca.

A Közgyűlés felkéri a jegyzőt a címváltozással kapcsolatos feladatok elvégzésére – szakrendszerben történő adatjavításra és a szükséges utcanév táblák kihelyezése.

Határidő: az adatok átvezetése: 2015. november 15. utcanév táblák kihelyezése: 2016. április 30. Felelős: dr. Kovács Luca jegyző

22./

Előterjesztés az önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezetek kulturális-, turisztikai- és marketing tevékenységének összehangolására (egyszerű szavazattöbbség) / Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi. /

Előadó:

Rázsi Botond alpolgármester Gál Tibor tanácsnok

Rázsi Botond

A város turisztikai szempontból is fenntartható fejlődésen vagy azon túlmutatóan fejlődik. Köszönhető ez nyilván a turisztikai jellegű beruházásoknak is. Sokkal tudatosabban, intenzívebben kommunikálnak a város marketingét illetően. Nagyon sok kreatív akciója van a városnak, ami folyamatosan a városra irányítja a figyelmet, ez látszik a mutatókon is. Egerben volt a legtöbb foglalás az elmúlt hosszúhétvégét illetően. Ez az elismeréseken is látszik: Városmarketing Nagykövet Eger, a 2015. év turisztikai városa, az év vidéki biznisz city. Ez egy verseny, most vezető pozíció felé haladnak, de nem ülhetnek a babérjaikon. Ezt a 223

fejlődést fenn kell tartani. Át kell gondolni, hogyan tudnak a jelenlegi eszközökkel még hatékonyabban növekedni ezen a téren. Ezeket az eszközöket vizsgálva jöttek ré, hogy koordináció tekintetében még van mit fejlődni. Különböző önkormányzati szervezetek, cégek, amelyek kultúrával, turizmussal, marketinggel foglalkoznak vagy végeznek ilyen jellegű tevékenységet jelentős párhuzamosság észlelhető. Ennek oka a koordináció elég minimálisan kezeltségében rejlik. Sokkal jobb lenne, ha egy professzionális szervezet kezébe adni, amely kezeli ezt a kérdést. Ezért itt az ideje egy olyan javaslat tételnek, amely indítványozza, előkészíti azt, hogy hozzanak létre egy ilyen szervezetet, vizsgálják meg, hogy ennek a koordináló szervezetnek mi lenne az ideális felépítése, milyen erőforrásokkal kellene, hogy rendelkezzen. Úgy hogy a kulturális, turisztikai, marketing tevékenységgel foglalkozó cégek, intézmények önállósága, szakmaisága ne sérüljön, de segítséget kapjanak. Kéri a határozati javaslat elfogadását. Habis László

Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Habis László

A határozati javaslat értelmezése kapcsán szeretne megjegyzést tenni. Elmondja, hogy nem egy önálló szervezet létrehozásáról van szó. Az előterjesztő szándék az, hogy vizsgálják át az önkormányzati, vállalati és intézményi struktúrát, ennek alapján készüljön egy javaslat arra a kompetencia központra, amely ezt a koordinációt elvégzi. Szülessenek meg azok a javaslatok, amelyek egyfajta védőhálót jelentenek majd valamennyi közreműködő intézmény és vállalat számára, amely középpontjában az önkormányzati szervezet rendszer áll. Ez nem egyszerű munka, hiszen meg kell találni azt az arany középutat, amikor is az egyéni kezdeményezések koordinációjáról van szó, nem pedig korlátozásáról, másfelől egyfajta harmóniára kell törekedni, hogy egy-egy rendezvény ne egymást oltja ki, hanem tematikáját, időbeliségét, súlyát tekintve a kellő harmóniát találják meg. Maga az irányvonal, jó, adott esetben együtt kell működni a Magyar Turizmus Rt.-vel, a Regionális Marketing Igazgatósággal, a Turisztikai Kft.-vel és azokkal a civilekkel is, akik ebben a tevékenységben részt vesznek. Bognár Ignác

A bizottsági szakaszban felvetette a sport megjelenését, akkor elfogadták, most mégsem látja az anyagban. Pedig fontos lenne. Most szólnak, hogy benne van. Köszöni, hogy benne van, csak a szóbeli kiegészítésben nem hallotta. Komlósi Csaba

Ennek az előterjesztésnek olyan a hangulata, mint az önkormányzati társaságok vállalati struktúrájának átalakításáról szóló első előterjesztés. Hasonlóan általános megfogalmazásokat talál az anyagban. Nem látja ennek megint csak a megalapozottságát. Megemlítették, hogy vannak bizonyos párhuzamosságok, akkor kérné ezeket leírni. Konkrétumokra lenne kíváncsi nem általános megfogalmazásokra. Nem lehet másképpen olvasni az anyagot, minthogy létre akarnak hozni egy új koordináló szervezetet. Az összehangoláshoz tényleg nincs szükség új szervezetre. Nincs összhang a leírtak és polgármester úr által elmondottak között. 224

Mirkóczki Zita

Örült polgármester úr elmondott szavainak. A bizottsági szakaszban pontos válaszokat nem kaptak, de most polgármester úr megnyugtatta azzal, hogy az önkormányzat marad a központban. Ebben az esetben Komlósi képviselő társával ért egyet, lehet, hogy a hivatalon belül kellene kialakítani egy olyan csoportot, olyan személyekkel, akik ezt a koordinálását, ezeket a rendezvényeket össze tudják fogni. Mi a biztosíték arra, hogy nem szerveznek rá a városi rendezvényekre, mint például a tavaly előfordult Ákos hangverseny volt az előre meghirdetett EDDA koncert mellett? Mindig a városi intézményeket kellene támogatni, előtérbe helyezni. A bizottsági szakaszban sem kaptak rá választ, hogy akkor kik írnának pályázatokat, ez hogyan működne? Egy feltételrendszer van itt kialakulóban, de pontos dolgokat nem tudnak. Bognár képviselő úrnak volt a bizottságban az a kérése, hogy ennek februárig le kell zajlani, erről kérnének majd bővebb tájékoztatást. Csákvári Antal

Egyetért az előterjesztőkkel. Külön köszöni polgármester úr szóbeli kiegészítését. Valószínűleg valamelyik intézmény révén a csoportot fogják majd azt a feladatot ellátni, hogy a város marketinget irányítsák. Erre szükség van. Az idegenforgalmi bevétele fokozatosan növekszik a városnak, Egernek nagyon jó imázsa van, ami az elmúlt években alakult ki, amiatt, hogy a városvezetés nagy figyelmet fordított arra, hogy az országos médiából minél többen legyenek itt egy-egy eseménynél. Van irodája Nyíregyházán, ahol az egyik kolléganője említette, hogy a jövő évben Egerbe tervezik a családi nyaralást, mert annyi szépet hallottak Egerről az országos médiában is. Ezt a vonalat mindenképpen erősítsék, próbáljanak meg minél több országos médiából szereplőt meghívni az átadásokkal, rendezvényekkel kapcsolatban, mert ezek hatékony reklámot biztosíthatnak a városnak. A hatékonyság érdekében mindenképpen szükség van erre a lépésre. Gál Tibor

Ha ironikus akar, lenni akkor megirigyelték az EVAT Zrt. dinamikáját, azt gondolták, hogy a város kreatív csapata is lehet dinamikus és gyorsan reagáló. Ennek a kialakuló működési irányzatnak lehetne az a szlogenje, hogy „megtartva, meghaladni”. Nem szeretnék elfelejteni a rendszert, a sikert, ami az elmúlt években Egerben történt. Szeretnének proaktívak lenni. Ha már azt sikerül elérni, hogy azok az emberek, akik ezzel a szakterülettel foglalkoztak a különböző intézményeke, cégeken belül egy asztalnál dolgozhassanak már akkor komoly előre lépést tettek. Ez az előterjesztés nem más, mint egy sorvezető, egy szándék, hogy abba az irányba szeretnének haladni, hogy egy tudatos, összehangolt együttműködést alakítsanak ki. Ami Eger városát, mint márkát még előrébb repíti. A bizottsági ülésen nagyon jól kitárgyalták ezt, örült neki, hogy minden képviselő és résztvevő nyitottságot és jószándékot látott a kezdeményezésükben. Nagyon reméli, hogy ebben az előterjesztésben is mindenki ezt fogja látni. Rázsi Botond

Matematika tanárkánt azt tanulta, hogy először állítani kell valamit utána bizonytani és azt nyilván alá kell támasztani, a feladat megoldását lépésről - lépésre kell elvégezni. Ez egy előkészítő anyag, egy első lépés. Ha pont ugyanazt csinálják innentől fogva, amit eddig akkor azt tapasztalják majd, hogy ismét elhúznak mellettük a versenytársak, egy 225

paradigmaváltást kell végrehajtaniuk. Az előterjesztés arról szól, hogy milyen irányba induljanak. Adjanak maguknak négy hónapot, amely alatt szisztematikusan végig lehet vizsgálni. Nem akarnak egy új céget létrehozni, akár a polgármesteri hivatal bázisán, akár a TDM bázisán, akár EVAT Zrt. bázisán és sok más módon is meg lehet valósítani. Ami most van ezt már kinőtték, lépni kell. Nincs garancia a párhuzamosságok megszűnésére, minél élénkebb egy városnak a kulturális, turisztikai élete annál több párhuzamosság lesz. Ennek a koordináló szervezetnek feladata lesz a párhuzamosságok enyhítése. Nem csak esemény koordinációról van szó, rengeteg kommunikációs, marketing és arculati feladat van, amelyet folyamatosan el kell végezni. Például a médiafelület vásárlások, a nyomdai költségek, gyakran rossz szerződéseket kötnek, egyes cégek szerződései jók, de ha ezek össze tudnák valamilyen módon terelni, hangolni akkor sokkal hatékonyabban tudnák ugyanazt a pénz elkölteni. Nagyon hatékonyan működött például tavaly a Rádió Eger hirdetési felületeit közösen vásárolták meg és így sokkal hatékonyabb volt a kihasználtság. Habis László

Szavazást kér a határozati javaslatok elfogadásáról: Határozati javaslat:

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a városi kulturális, turisztikai és marketing-tevékenység eredményesebbé, hatékonyabbá tétele érdekében támogatja egy új koordináló szervezet létrehozását. Elrendeli, hogy a szervezet személyi feltételeinek meghatározására és a szükséges költségvetési források biztosítására vonatkozó előkészítő munkát a Polgármesteri Hivatal végezze el, és felkéri a polgármestert az erről szóló javaslat Közgyűlés elé terjesztésére. Felelős: Habis László polgármester Határidő: 2016. február 28.

Szavazás:

15 „igen” és 1 „tartózkodó” szavazattal, elfogadásra került.

514/2015. (X. 29.) közgyűlési határozat

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a városi kulturális, turisztikai és marketing-tevékenység eredményesebbé, hatékonyabbá tétele érdekében támogatja egy új koordináló szervezet létrehozását. Elrendeli, hogy a szervezet személyi feltételeinek meghatározására és a szükséges költségvetési források biztosítására vonatkozó előkészítő munkát a Polgármesteri Hivatal végezze el, és felkéri a polgármestert az erről szóló javaslat Közgyűlés elé terjesztésére. Felelős: Habis László polgármester Határidő: 2016. február 28.

Átadja a szót Alpolgármester asszonynak. 226

23./

Előterjesztés önkormányzati bérlőkijelölési jog megszűnésére (egyszerű szavazattöbbség)

bérlakás

tekintetében

fennálló

/ Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi. /

Előadó:

Habis László polgármester

Martonné Adler Ildikó

Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Császár Zoltán

Visszatér az előző hozzászóláshoz. Mi az, hogy kegyelmi állapotban van a város az idegenforgalmi fejlődésekben? Siker, lendületes állapotot élnek? Martonné Adler Ildikó

Egy jó, pozitív állapotban vannak.

Szavazást kér a határozati javaslatok elfogadásáról: Határozati javaslat:

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése hozzájárul a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságot megillető - az Eger, Veres Péter u. 7. I/5. szám alatti lakásra vonatkozó - bérlőkijelölési jognak 2015. október 15. napjától történő megszűnéséhez. Felelős: a polgármester megbízásából dr. Palotai Zsuzsanna Humán Szolgáltatási Iroda Vezetője Határidő: 2015. november 30. Szavazás:

16 „igen” és 1 „tartózkodó” szavazattal, elfogadásra került.

515/2015. (X. 29.) közgyűlési határozat

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése hozzájárul a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságot megillető - az Eger, Veres Péter u. 7. I/5. szám alatti lakásra vonatkozó - bérlőkijelölési jognak 2015. október 15. napjától történő megszűnéséhez. 227

Felelős: a polgármester megbízásából dr. Palotai Zsuzsanna Humán Szolgáltatási Iroda Vezetője Határidő: 2015. november 30. Visszaadja a szót Polgármester úrnak. 24./

Előterjesztés a Bajcsy Zs. u. 15. szám alatt található üzlethelyiséggel kapcsolatos határozat módosításáról (egyszerű szavazattöbbség) / Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi. /

Előadó:

Orosz Lászlóné tanácsnok

Orosz Lászlóné

Régóta üresen álló, belvárosi üzlethelyiséget tudnak majd a jövőben hasznosítani. Ehhez arra van szükség, hogy ezt az előterjesztést a közgyűlés megszavazza. A bizományi épületében a földszinti részen a BÁV-nak tulajdonjoga van egy 96 m2-es helyiség erejéig. Így nehezen lehetett bérbe adni vagy értékesíteni. Lehetősége nyílt az önkormányzatnak arra, hogy az üzlethelyiséget megszerezze, ez fontos a könnyebb hasznosítás érdekében. Az épület műemléki környezet, szép és többre érdemes ingatlan. Kéri a határozati javaslat támogatását. Habis László

Szavazást kér a határozati javaslatok elfogadásáról: Határozati javaslat:

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 178/2015. (IV. 30.) határozatát az alábbiak szerint módosítja:

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése hozzájárul a BÁV Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Zrt. (Budapest IX. kerület Csalogány utca 23-33.) tulajdonát képező Eger, Bajcsy Zs. u. 15. számú társasház földszintjén elhelyezkedő, egri 4946/A/7 hrsz.-ú, 96 m2 alapterületű üzlethelyiség megvásárlásához nettó 11.077.953 + Áfa összegben a 2015. évi költségvetés II/129-es címszáma terhére. Az ingatlan vétele az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 142. § (1) bekezdésének e) pontja alapján a fordított adózás hatálya alá tartozik. Felelős:

228

EVAT Zrt. Dr. Kovács Luca Jegyző megbízásából: Szűcs Tamás Vagyongazdálkodási Csoportvezető Dr. Bánhidy Péter Jogi és Hatósági Iroda vezetője Juhászné dr. Krecz Erzsébet Gazdasági Irodavezető Határidő: 2015. december 31. Szavazás:

18 „igen”, egyhangú szavazattal, elfogadásra került.

516/2015. (X. 29.) közgyűlési határozat

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 178/2015. (IV. 30.) határozatát az alábbiak szerint módosítja:

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése hozzájárul a BÁV Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Zrt. (Budapest IX. kerület Csalogány utca 23-33.) tulajdonát képező Eger, Bajcsy Zs. u. 15. számú társasház földszintjén elhelyezkedő, egri 4946/A/7 hrsz.-ú, 96 m2 alapterületű üzlethelyiség megvásárlásához nettó 11.077.953 + Áfa összegben a 2015. évi költségvetés II/129-es címszáma terhére. Az ingatlan vétele az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 142. § (1) bekezdésének e) pontja alapján a fordított adózás hatálya alá tartozik. Felelős: EVAT Zrt. Dr. Kovács Luca Jegyző megbízásából: Szűcs Tamás Vagyongazdálkodási Csoportvezető Dr. Bánhidy Péter Jogi és Hatósági Iroda vezetője Juhászné dr. Krecz Erzsébet Gazdasági Irodavezető Határidő: 2015. december 31. 25./

Előterjesztés az Eger, Verőszala u. 208. sz. mögötti partfalomlás vis maior pályázat benyújtására (egyszerű szavazattöbbség) / Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi. /

Előadó:

Kovács – Csatlós Tamás tanácsnok

Kovács – Csatlós Tamás

A nyári esőzések következtében leomlott a Verőszala u. 208. szám alatti partfal. Az önkormányzatoknak a vonatkozó kormányrendelet alapján lehetőségük van vis maior támogatás igénylésére. A támogatás mértéke általánoságban a helyreállítás 70%-a. Az iroda 229

által megbecsült összeg egy korábbi esetből indul ki. Az önkormányzat saját része 4,2 millió forint, míg a vis maior pályázaton megszerezhető rész 9,8 millió forint. Fontos lenne a partfal helyreállítás, mert 1,5 méterre található lakóháztól. Kéri a vis maior pályázat benyújtásának támogatását. Habis László

Szavazást kér a határozati javaslatok elfogadásáról: Határozat javaslat: Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése jóváhagyja, hogy vis maior támogatás címen támogatási igény kerüljön benyújtásra a Belügyminisztériumhoz. A káresemény megnevezése: Eger, Verőszala u. 208. sz. mögötti partfalomlás Helye: Eger, Verőszala u. 208. (2577. hrsz.) mögötti önkormányzati tulajdonú partfal (2479/3. hrsz.) A káresemény forrás összetétele adatok Ft-ban Megnevezés 2015. év % Saját forrás (biztosítási összeg nélkül) 4.200.000 Ft 30

-

-

Biztosító kártérítése Ft Egyéb forrás Ft Vis maior igény 9.800.000 Ft 70 Források összesen 14.000.000 Ft 100 A károk helyreállításának (költségvetés alapján) tervezett összköltsége 14.000.000 Ft, melynek fedezetét az Önkormányzat nem tudja/részben tudja (a megfelelő rész aláhúzandó) biztosítani. Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése nyilatkozik arról, hogy a káreseménnyel érintett vagyonelem a tulajdonát képezi. A bekövetkezett káreseménnyel kapcsolatban az Önkormányzat biztosítással rendelkezik/nem rendelkezik * (a megfelelő rész aláhúzandó) Biztosító Társaság megnevezése Biztosítási szerződés száma Az adott káreseményre igényelt biztosítási összeget igényelt/nem igényelt (a megfelelő rész aláhúzandó). Vállalja a károsodott ingatlannak a költséghatékonyság és a megvalósíthatóság szempontjára tekintettel történő helyreállítását. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata más – a tulajdonában lévő – vagyontárggyal a feladatát el tudja látni/nem tudja ellátni (a megfelelő rész aláhúzandó). Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése jóváhagyja, hogy a 2015. évi költségvetés „önkormányzati feladatellátás tartaléka” címszámról 4.200.000 Ft saját forrás kerüljön elkülönítésre a Verőszala u. 208. sz. mögötti partfalomlás veszélyelhárítási munkáinak megvalósításához. Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza a polgármestert / társulási tanács elnökét az igénybejelentés benyújtására.

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése jóváhagyja, hogy a helyreállításhoz szükséges 4.200.000 Ft saját forrás a 2015. évi költségvetés V/12. „Önkormányzati feladatellátás tartaléka” címszámról kerüljön elkülönítésre. 230

Felelős:

Habis László Polgármester Határidő: 2015. november 5. Szavazás:

17 „igen” szavazattal, elfogadásra került.

517/2015. (X. 29.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése jóváhagyja, hogy vis maior támogatás címen támogatási igény kerüljön benyújtásra a Belügyminisztériumhoz. A káresemény megnevezése: Eger, Verőszala u. 208. sz. mögötti partfalomlás Helye: Eger, Verőszala u. 208. (2577. hrsz.) mögötti önkormányzati tulajdonú partfal (2479/3. hrsz.) A káresemény forrás összetétele adatok Ft-ban Megnevezés 2015. év % Saját forrás (biztosítási összeg nélkül) 4.200.000 Ft 30

-

-

Biztosító kártérítése Ft Egyéb forrás Ft Vis maior igény 9.800.000 Ft 70 Források összesen 14.000.000 Ft 100 A károk helyreállításának (költségvetés alapján) tervezett összköltsége 14.000.000 Ft, melynek fedezetét az Önkormányzat nem tudja/részben tudja (a megfelelő rész aláhúzandó) biztosítani. Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése nyilatkozik arról, hogy a káreseménnyel érintett vagyonelem a tulajdonát képezi. A bekövetkezett káreseménnyel kapcsolatban az Önkormányzat biztosítással rendelkezik/nem rendelkezik * (a megfelelő rész aláhúzandó) Biztosító Társaság megnevezése Biztosítási szerződés száma Az adott káreseményre igényelt biztosítási összeget igényelt/nem igényelt (a megfelelő rész aláhúzandó). Vállalja a károsodott ingatlannak a költséghatékonyság és a megvalósíthatóság szempontjára tekintettel történő helyreállítását. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata más – a tulajdonában lévő – vagyontárggyal a feladatát el tudja látni/nem tudja ellátni (a megfelelő rész aláhúzandó). Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése jóváhagyja, hogy a 2015. évi költségvetés „önkormányzati feladatellátás tartaléka” címszámról 4.200.000 Ft saját forrás kerüljön elkülönítésre a Verőszala u. 208. sz. mögötti partfalomlás veszélyelhárítási munkáinak megvalósításához. Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza a polgármestert / társulási tanács elnökét az igénybejelentés benyújtására.

231

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése jóváhagyja, hogy a helyreállításhoz szükséges 4.200.000 Ft saját forrás a 2015. évi költségvetés V/12. „Önkormányzati feladatellátás tartaléka” címszámról kerüljön elkülönítésre. Felelős:

Habis László Polgármester Határidő: 2015. november 5. Átadja a szót Alpolgármester asszonynak. Martonné Adler Ildikó 26./

Tájékoztató a Heves Megyei Vízmű Zrt. 2015. évi ivóvíz és szennyvíz gördülő beruházási tervéről / Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi. /

Előadó:

Meghívott:

Habis László polgármester

Bárdos Zsolt üzemvezető Heves Megyei Vízmű Zrt.

Habis László

Bárdos Zsolt úrral folyamatos munkakapcsolatban vannak. Az elmúlt időszakban a Heves Megyei Vízmű Zrt.-vel zavartalan volt az együttműködés, a tekintetben, hogy számos beruházást együtt valósítottak meg koordináltan. Egyik jövőbeni beruházás az Észak – Déli szennyvíz fő gyűjtő, aminek a belvárosi szakaszát a belváros rehabilitációban megvalósítottak. Ebben a gördülő tervben a Klapka utcai hídtól a Sas útig történő megvalósítás szerepel. Másik koordinált beruházást említsen, ilyen volt a Koszorú utca, vagy akár a korábbi évekre visszamenőleg a Malom utcai fejlesztést. Hasonló módon kell együttműködni a jövőben is. A legnagyobb beruházások közé a Lajosvárosi új ivóvízvezeték, tartalékvíz vezeték kiépítése szerepel. Egy jövőbeni terv, amit a TOP-ból gondolnak megvalósítani, ez a Kossuth utca rendbetétele, amely két szakaszban valósulna meg. Ehhez kapcsolódóan szintén vízvezeték rekonstrukcióra van szükség. Az anyagban számos beruházás szerepel. Alapvető fontosságú, hogy a Vízmű ezeket a fejlesztéseket pályázati pénzből, amortizációs forrásokból és egyéb megoldásokkal legyen képes megvalósítani, ebben az önkormányzatnak az együttműködése kiemelt fontosságú. Martonné Adler Ildikó

Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Orosz Lászlóné

232

Szerepel a tájékoztatóban, hogy a Hajdúhegyi víztározó medencével kapcsolatban tervbe vannak véve különböző javítások. Ezek a beruházások megszüntetik azokat a csőtöréseket, amelyek főleg a nyári hónapban a Hajdúhegyen rendszeresen előfordulnak? Császár Zoltán

Jövő évben a Hajdú-hegyen a második ütemet biztosan megkezdődik több utcában is. Előtte meg fogja előzni a vízvezeték kiváltása azt az utca részt ahol az első ütemben már kiváltották? Lesz olyan tervük, hogy ivóvíz vezetéket váltanak ki? Mert ha nincs, akkor egyeztessék le és tegyék be a programba. A második ütem is úgy történjen, mint az első és előbb a vezeték rendszer áttekintés történjen meg. Kéri, hogy körül tekintően figyeljenek erre a munkálatokra. Bárdos Zsolt

A Hajdúheggyel kapcsolatban elmondja, hogy az elmúlt hetekben fejezték be a Csokonai utca alsó részén régi vezetékek rekonstrukcióját. A Koszorú utca teljes felújítást kapott, egész útburkolat és útpálya felújítása megtörtént. A vezetékek megfelelnek hosszútávon annak a műszaki állapotnak, hogy bontást, meghibásodást ne eredményezzen. Császár Zoltán képviselő úrnak elmondja, hogy az elmúlt évek gyakorlata az volt, hogy a Polgármesteri Hivatal és a Heves Megyei Vízmű Zrt. között, hogy minden évben egyeztettek hol történnek járda, útfelújítások a város területén és ezeknél elvégezték a szükséges műszaki beavatkozásokat. Ezt kívánják a továbbiakban is folytatni. A Mátyás király út terültén is végeztek vízvezeték rekonstrukciót, hiszen a kerékpárút építés kapcsán útfelújítás, útépítés is történt. A nyári szárazságban a rugalmatlan csövek könnyebben meghibásodtak, ezek cseréje folyamatosan zajlik, a jövőben folytatni is szeretnék. A Dobó utca, Végvári vitézek tere térségében a teljes közműhálózatot kicserélték, ezzel megteremtették azt, hogy új hosszútávra megnyugtató helyzetet tudtak teremteni. Császár Zoltán

A költségvetés tárgyalásakor polgármester úr elmondta, hogy 0 helyek vannak már, de lesznek betervezett felújítások. Már akkor is elmondta, hogy amikor a FIDESZ képviselők soroltak fel fejlesztési igényeket, akkor jelezte polgármester úr, hogy „lehet, belefér, de megeshet, hogy nem”. De ahogy hallja csak belefért itt minden. Ami a Radnóti út második ütemét illeti, ideje lenne elkezdeni. A Móricz Zsigmond utcánál a járda nagyon rossz állapotban van, teljesen balesetveszélyes. A lakosságot képviseli, ha ezeket nem csinálják meg nem rajta fog csattani. Szeretné, ha ezek meglennének, a lakók miatt. Habis László

Az egykori tiszti lakótelepen a bekötővezetékek cseréje történt meg, ez a Vízmű beruházása volt. Örül, hogy üzemvezető úr több munkálatot is megemlített, hiszen a kerékpárút kapcsán jelentős közmű rekonstrukció is történt. Nem szeretné, ha abba az irányba mozdulna a dolog, hogyha történik valami az a baj, ha nem akkor meg az. Ismerjék el ezeket a törekvéseket. Igyekeznek racionálisan együttműködve a vízművel a közmű és út rekonstrukciókat összehangoltan elvégezni. Tisztelettel kéri a tájékoztató elfogadását. 233

Martonné Adler Ildikó

Szavazást kér a tájékoztató tudomásul vételéről. Szavazás:

17 „igen” és 1 „nem” szavazattal, elfogadásra került.

Habis László

Ütemezett nyílt ülésű napirendek végére értek. Napirend utáni hozzászólások: Bognár Ignác

Napirend előtti hozzászólásban olyan témákban szóltak képviselő társai, amire muszáj reagálnia. Az első ilyen az Almári vasútállomás felújítása. Pár évvel ezelőtt felvetette, hogy leégette ott a buszmegálló, jó lenne a Volánnal és a Várossal közösen megoldani, mert az ott buszra várakozók eláznak. Rázsi képviselő úr jelezte, hogy nyitott kapukat dönget, ez 2-3 évvel ezelőtt volt. Azóta volt egy szavazás, amelyen újabb bizalmat kapott, de az Almáriak továbbra is „áznak –fáznak”. Erre az Almári vasútállomásnak az épületét valóban szépen kifestették, de azt kell tudni, hogy a FIDESZ egyáltalán nem változtatott azon a technikáján, hogy leépíti a vasúti közlekedést. A hétvégi házakban lakók a hétvége folyamán, ha vonatra akarnak szállni egy lehetőségük van. Egyetlen egy vonat egyszer közlekedik szombaton és vasárnap is. Logikátlan a dolog, mert buszból legalább a tízszerese jár. De a buszmegálló nem fontos. Ha valaki azt ígéri, hogy megcsinálják a buszmegállót, akkor ne azt mondja, hogy megcsináltuk helyette a vasúti megállót. A másik ilyen napirend előtti hozzászólás, amihez szeretne megjegyzést tenni, az a Várral kapcsolatos. Megkapta a nemzeti emlékhely lehetőségét az Egri Vár. Nagyon fontos, mind jelen voltak és örültek neki, de meg sem említették, hogy volt egy olyan bizottság, amely Nemzeti Emlékhely és Országzászló Bizottság nevet viselte és ez a bizottság által lett felvezetve, hogy az Egri Vár legyen Nemzeti Emlékhelyek között, ezt még polgármester úr is aláírta, amelyre Boros Péter azt válaszolta cinikus és pofátlan módon, hogy ennek szigorú feltételi vannak, amelyet az Egri Vár nem teljesíti. Eltelt két és fél év, semmi változás nem történt a várban és most mégis teljesíti ezeket a feltételeket. Az a szomorúbb, hogy aki a megnyitó beszédet tartotta, azzal kezdte, hogy „Magyarországnak sajnos nincsenek, a múltból dicsőséges tettei ezért örülünk, hogy van egy ilyen.” Hogyan lehet így egy megnyitó beszédet mondani? A románok, a szlovákok olyan történelmi hamisításokat csinálnak, mi meg a meglévőeket semmibe vesszük. Az ember örömmel ment erre az eseményre mégis először azt hallja, hogy történelemhamisítást követ el a főszónok, majd Nyitrai Zsolt megköszöni annak a Boros Péternek, aki egyszerűen „pofán verte” a várost két évvel ezelőtt. Habis László ügyrendben

Eljutottak oda, hogy 25 évesek az önkormányzatok, nem ebben a stílusban kellene ebben a Díszteremben beszélni, hogy Boros Péter miniszterelnök azt válaszolta - idézi: „cinikus és 234

pofátlan” -. Ne alacsonyodjanak le erre a színvonalra, ne fogalmazzanak ilyen minősíthetetlenül. Tisztában van azzal a folyamattal, aminek a végén a Nemzeti Emlékhelyről szóló döntés megszületett. Számos szakértő, szervezet rendelkezik kompetenciával a tekintetben, hogy egy ilyen döntés megszülessen. Voltak eltérő álláspontok azok között, akik ebben az ügyben kompetenciával rendelkeznek. Az első kezdeményezés valóban nem vezetett eredményre, de nem álltak le. Ezt az ügyet fontosnak tartván Nyitrai Zsolt képviselő úrral közösen számos kezdeményezést tettek, számos tárgyalást folytattak Budapesten, illetékes szervezetek, szakértők, történészi grémiumok és mások előtt. Ez a folyamat ehhez vezetett. Ennek örüljenek, és ezt a stílust reméli, örökre elfelejtik, mert ilyenkor nem érzi jól magát Eger polgármestereként. Ebben a minősíthetetlen stílusban ne beszéljenek akkor, amikor egy komoly eredményt elértek. Jogos büszkeséggel érték el. A jövő esztendőben a Nemzeti Emlékhelyeknek is lesz egy napja, ebben Eger fontos szerepet fog kapni. Azt gondolja, hogy ebben a felfogásban politizáljanak. Ott volt a közelmúltban a Tudományos Akadémia Dísztermében olyan rendezvényen ahol arról volt szó, hogy a Múzeumok Éjszakája rendezvényeit hogyan szervezték meg. Büszke volt arra, hogy minden előadó Egert és az Egri Várat, az Egri Vármúzeumot és az egri kulturális intézményeket említette, bele értve az Eszterházy Főiskolát és a civil szervezeteket is. Azt kéri, hogy annyi büszkeség legyen bennük, hogy ezeket az eredményeket megbecsülik és azoknak a munkáját megköszönik, akik ezekben az ügyekben oda teszik az energiájukat. Felejtsék el ezt az alpári stílust. Rázsi Botond

Nem figyelt képviselő úr a napirend előtti felszólalásra. Elmondja, hogy zajlik az Almári buszmegálló felújításának az ügye. A megálló MÁV területen található, ezért különböző engedélyek beszerzése szükséges a felújításhoz. Ha nem tetszik az, hogy különböző vállalati, civil, magánszemélyek összefogásával rendbe hoznak a közvetlen környezetükben található megállót, ami annak a résznek a szégyen foltja volt, akkor nem is akarja a hozzáállásukat minősíteni. A menetrendritkításra csak annyit mondana, hogy ez az egri közgyűlés. Önök szokták mindig felhánytorgatni, hogy mit kevernek ide országos politikát. Következetlenül áll fel képviselő úr és sértegeti azokat az embereket, akik saját szabadidejüket áldozták fel arra, hogy azt a vasútállomást rendbe tegye. Ez fog történni a buszmegállóval is. Ha megtörtént elvárja képviselő úrtól, hogy jöjjön oda és kövesse meg őt és mindazokat, akik ennek az ügynek érdekében bármit is tettek. Elvárja, hogy a Jobbik ifjúsági tagozata jöjjön és tegye rendbe velük, mint hogy a Fidelitas ott volt. Császár Zoltán

Lakók érdekében szeretne szólni. A Babocsay és a Rajner Károly utcából is érkezett megkeresés, az úgy nevezett járdán való két kerekes parkolás tárgyában. Ha felállnak a járdára 10.000 Ft-os bírságot kapnak. Eddig a Rajner Károly utca egy csendes, eseménytelen utca volt, a parkolást másképpen nehézkes ott megoldani. Működik ott egy szálloda, annak az udvarán van parkoló, parkoltassa ott a kocsikat. A Garabás úrral erről már tárgyaltak, valamilyen megoldás kell találni az ott a parkolásra. Meg tudta Garabás úrtól, hogy a 10.000 Ft egy büntetés, figyelmeztetés már nincs, mert központilag törölték. Ez egy kicsit húzós, erre keresne megoldást, de Garabás úr tudja, miről van szó. Van egy húsfeldolgozó üzem Andornaktálya felé, akik rosszul adtak be egy kérelmet, nem az utat szeretnék megvenni, hanem közvetlenül az üzemen belüli saját területüket. Ennek a 235

törvényes módját szeretnék újból tárgyalni. Nem az önkormányzatot támadva, csak egyeztetve, hogy mi lenne ennek a módja. De ezt Jegyző asszonynak el fogja mondani pontosan. A mezőőri javadalmazás javasolna megemelni. Úgy gondolja, hogy ezen a béren lehetne változtatni. Nem rátartozik, de úgy gondolja, hogy ezen az alacsony béren változtatni kellene. Telekessy utca 8. szám alól megkereste egy hölgy, aki az 1/9 lakás eladó és szeretné megvenni, mert az 1/8 az ő tulajdonuk és nem szeretnék, hogy idegen kerüljön melléjük. Ebben kérné az önkormányzat segítségét. Habis László

Bejelenti, hogy legközelebb 2015.szeptember 24. napján 9.00 órakor tartanak közgyűlést. Zárt ülést rendel el.

236

A jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztések

1. napirend

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete a városfejlesztéshez kapcsolódó feladatok ellátásáról valamint rendelet-tervezet a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 54/2014 (XII.19) önkormányzati rendelet módosításáról Tisztelt Közgyűlés!

1./ ELŐZMÉNYEK

A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet II. fejezet 5. alcímében meghatározott jogszabályi előírásoknak megfelelően, továbbá a 2014-2020 közötti fejlesztési ciklusban terület- és településfejlesztési célra fordítható európai uniós források felhasználhatóságához szükséges alapdokumentumként Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 449/2014 (IX.25) határozatával elfogadta a Településfejlesztési Koncepciót és az Integrált Településfejlesztési Stratégiát. A középtávú Integrált Településfejlesztési Stratégiában (ITS) megfogalmazott célkitűzések gyakorlati megvalósítására Integrált Területi Programot (ITP) készítenek a települések, melyhez tartozó – a beavatkozási területeket megjelenítő – indikatív listát 450/2014.(IX.25.) határozatával fogadta el a Közgyűlés. A fenti döntések alapján – a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) aktuális tartalmára is építve – 2014. év második félévében megkezdődött az ITP 1.0 változatának részletes kidolgozása, majd ezt követően ez év elejétől megindult a 2.0 változat összeállítása, finomhangolása. A Nemzetgazdasági Minisztérium, mint Irányító Hatóság felhívta a megyei jogú városok figyelmét az ITP-n belül a benyújtás előtti értékeléssel (megadott szempontrendszer szerinti pontozás), és a programmenedzsmenttel (ITP program megvalósítása) foglalkozó szervezeti egység elkülönítésének szükségességére. A minisztérium az egyes szervezeti egységek feladatainak elkülönítése, az önkormányzat jogainak és kötelezettségeinek rögzítése, valamint az ITP eljárási rendjének kialakítása érdekében megállapodás megkötését kérte. A megállapodás a megfelelő záradékkal 2015. július 20-án jött létre. A Megállapodás tárgya a TOP 6. prioritásában, a prioritás konstrukcióinak lebonyolításában az MJV és az IH közti feladatmegosztás, a felek konkrét feladatainak a vonatkozó uniós és hazai jogszabályokban foglaltak szerinti rögzítése. 237

2./ EGER MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖTELEZETTSÉGEI A TOP 6. MEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSA TEKINTETÉBEN

A Nemzetgazdasági Minisztérium Regionális Fejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkársága (Irányító Hatóság) és Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata által megkötött megállapodás II.2.2. pont 2. alpontja alapján Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint megállapodó fél kötelezettsége, hogy szervezeti felépítése kialakításával, ellenőrzési nyomvonalával és belső eljárásrendjei révén biztosítsa a feladatok funkcionális elkülönítését (értékelés, projektfejlesztés és projektmenedzsment). A végrehajtási útmutató alapján az NGM és Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata közötti megállapodás végrehajtása során a megyei jogú városra háruló kötelezettségeket a következő szempontokra figyelemmel szükséges biztosítani, illetve ellátni: Megállapodás II.2.2.2 pontja alapján: Az MJV szervezetkialakítási kötelezettségei 2. Szervezeti felépítése kialakításával, ellenőrzési nyomvonalával és belső eljárásrendjei révén biztosítja a feladatok funkcionális elkülönítését (benyújtás előtti értékelés, és programmenedzsment)

A végrehajtási útmutató szerint:  A szervezeti felépítés vonatkozásában elsősorban a műveletek kiválasztása során felmerülő összeférhetetlenség elkerülése érdekében szükséges a döntéselőkészítési, valamint a program végrehajtási (programmenedzsment) folyamat teljes elkülönítése.

Megállapodás II.2.2.5. pontja alapján: Az MJV feladatok funkciók szerinti elkülönítésének kötelezettsége 5. Az MJV végrehajtási feladatai különösen: A TOP hatékony és eredményes végrehajtása érdekében a területi szereplő által elkészített és a kormány által elfogadott Integrált Területi Program (ITP) megvalósítása kapcsán a területi szereplőnek alapvetően kétféle végrehajtási feladatköre keletkezik: a program benyújtás előtti értékelési és a program menedzsmenti feladatok. A végrehajtási útmutató szerint:  Az Irányító Hatóság a megyei jogú városok saját hatáskörében kívánja tartani az egységek elkülönítésének, létrehozásának, kialakításának szabályozását, mindössze egyetlen feltétel teljesülését írja elő: program benyújtás előtti értékelési és a program menedzsmenti feladatok különüljenek el egymástól, ehhez kapcsolódóan pedig a megyei jogú város a szervezeti egységek vezetői számára biztosítsa a megállapodásban szereplő feladatok ellátásához szükséges hatásköröket. 

A feladatok hozzárendelhetők a hivatalon belüli egyes, a fejlesztések vonatkozásában vagy az ITP végrehajtásában releváns szakértői kapacitással rendelkező szervezeti egységekhez, és megoszthatók az önkormányzat tulajdonában lévő városfejlesztő társasággal. 238

Az Irányító Hatóság által értékelt kérelmekről és minőségbiztosított értékelések alapján elkészült döntési javaslat alapján támogatott kérelmekről minden esetben az Irányító Hatóság dönt, a döntést követően az érintett projektgazdával a támogatási szerződést is minden esetben az Irányító Hatóság köti meg. A szerződéskötést követően a megyei jogú város feladata ismételten programmenedzsmenti tevékenység lesz. E feladatok az ITP szabályszerű végrehajtására, monitoringjára vonatkoznak, továbbá az Irányító Hatóság részére történő jelentéstételben és információszolgáltatásban merülnek ki. 3./ JAVASLAT A VÉGREHAJTÁSÁRA

MEGÁLLAPODÁSBAN

FOGLALT

KÖTELEZETTSÉGEK

A Nemzetgazdasági Minisztérium Regionális Fejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkársága (Irányító Hatóság) és Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata közötti megállapodásban vállalt kötelezettségeinkre és a végrehajtási útmutatóban foglalt szervezetalakítási szempontokra tekintettel, a feladatok funkcionális elkülönítésének biztosítása, valamint az összeférhetetlenségi helyzetek elkerülése érdekében - az alábbi munkamegosztási javaslatot terjesztem a T. Közgyűlés elé: 3.1./ A vállalt feladatok teljesítéséhez szükséges programbenyújtás előtti döntéselőkészítési folyamat – teljes egészében elkülönítve a programvégrehajtástól – a Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Irodájának feladatai közé épül be. Az Iroda az összeférhetetlenségi szabályok maradéktalan betartása miatt nem vesz részt a programmenedzsmentben. Az Irodán belül külön szervezeti egységként létrehozott Projekt Előkészítési és Beruházási Csoport a döntés-előkészítési feladatokat látja el az, munkájába bevon más szakirodákat is. Az Iroda ezen feladatai között:  A beruházási programjavaslat kialakításával meghatározza a projektek szakmai és műszaki tartalmát, a lehetséges alternatívákat, szükség szerint tanulmánytervet készíttet a döntési változatok kialakítása érdekében.

 A kialakult beruházási programjavaslatokat egyezteti a Stratégiai tervezési és monitoring Csoporttal, ezt követően bemutatja és döntésre terjeszti fel az ITP Koordináló Testület elé.

3.2./ A program végrehajtási (programmenedzsment) folyamatot elkülönítve, teljes egészében az Egri Városfejlesztési Kft. látja el. A programmenedzsment alapvetően a saját ITP végrehajtására vonatkozó összes feladat menedzsmentjét jelenti, amelynek keretében koordinálja, illetve megvalósítja ezeket a projekteket. A Városfejlesztési Kft. a feladat végrehajtása során Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata nevében jár el, az ITP megvalósításához szükséges szerződéseket Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata köti. A konkrét feladatai között:  a projektek fejlesztéséhez, megvalósításához szükséges dokumentációk elkészíttetése,  A projekt (beruházás vagy szoft tevékenység) megvalósítása során ellátja a beruházói feladatok teljes körét, (beszerzés, terveztetés, bontás, építés, ingatlan 239

rendezés, ellenőrzés, elkészült munkák átvétele) ellátja a teljes menedzsment feladatok körét (projektmenedzser, műszaki menedzser, pénzügyi menedzser) valamint a műszaki ellenőri feladatokat, koordinálja ezen szervezetek kiválasztására irányuló beszerzési, közbeszerzési eljárásokat a megalapozott önkormányzati döntés érdekében. A feladat végrehajtása során közvetlen kapcsolatot tart az ITP koordináló Testülettel és a polgármesterrel. Az Egri Városfejlesztési Kft. lehetőség szerint segíti az egri kistérség Eger környéki települések TOP programjainak végrehajtását is. 3.3./ Az operatív program keretében történő stratégiai tervezés, ellenőrzés és elemzés a Hivatalon belül elhelyezkedő, a feladat bővülésével Főépítész Csoportból létrejövő Főépítészi Iroda feladata lesz. Az Irodán belül létrejövő Stratégiai tervezési és monitoring Csoport feladatai az alábbiak lesznek:  követi az ITP dokumentumban és a Támogatási Szerződésekben vállalt indikátormutatók határidőre történő teljesülését mind projektszinten, mind programszinten, információt szolgáltat az Irányító Hatóság részére, valamint gondoskodik a szükséges programmódosításról saját szervezeténél és az Irányító Hatóságnál,

 követi az ITP dokumentumban és a Támogatási Szerződésekben vállalt feladatok időbeli, pénzügyi, műszaki korlátainak ellenőrzését,  kialakítja a programmenedzsment tevékenységekkel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonalat és belső eljárási rendet. Térképi alapú digitális információs rendszert dolgoz ki a programmenedzsment tevékenység nyomon követésére valamint a naprakész monitoring jelentések előállítására,  beszámolót készít az Irányító Hatóság részére a többéves nemzeti keret, az éves fejlesztési keret és az éves munkaterv megvalósításában történt előrehaladásról, az egyes felhívások előrehaladásáról és a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatokról.

 A Városüzemeltetési Iroda szakembereivel közösen részt vesz a programmenedzsment tevékenység előkészítő szakaszában létrejött engedélyezési / kiviteli tervdokumentációk tervismertetésein. 3.4./ A szerződésben vállalt feladatok és az ITP hatékony végrehajtása érdekében létrejön a program végrehajtási időszakra meghatározott feladattal rendelkező, ITP Koordináló Testület, melynek tagjai a polgármester, a három alpolgármester és a jegyző. A koordináló testület munkarendjét és az ITP végrehajtásában résztvevő szervezeti egységek közötti kapcsolattartással, munkamegosztással kapcsolatos részleteket polgármesteri és jegyzői közös utasítás határozza meg. Az ITP Koordináló Testület által tárgyalt fontosabb napirendekre meghívást kapna a megyei fejlesztési biztos is. Ez a testület látja el az 1./ - 3./ pontokban nevesített, elkülönített és önálló tevékenységet ellátó szervezetekkel összefüggő koordinációs tevékenységet a program teljes időszaka alatt. Az adminisztratív teendőket a Titkársági Csoport látja el. 240

Mint független testület, értékeli és szükség esetén sorrendet állít fel az Irányító Hatóság részéről megküldött - a KSZ által formai ellenőrzésen átesett – projektekről, melynek során igénybe vehet külső szakértőket is.

A Titkársági Csoport feladata lenne továbbá (a Városüzemeltetési Iroda feladatainak részbeni átcsoportosításával) a 2016. júniusáig futó projektek gondozása, és lezárása, valamint az elmúlt időszak több mint 20 db pályázatának utánkövetési és lezárási szakaszában az akkor vállalt indikátorok teljesítése is.

Összefoglalva elmondható, a fentiekben bemutatott és kialakítandó szervezeti rend garanciát jelent arra, hogy Eger Megyei Jogú Város a megállapodásban foglalt kötelezettségeit képes legyen az uniós és hazai jogszabályban meghatározottak szerint ellátni. A fentiekben előterjesztett javaslat alapján és indokok mellett kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az előterjesztésben foglalt rendelettervezetet, valamint határozati javaslatot szíveskedjen elfogadni. A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság ülését követően a programmenedzsmenti feladatok körében további korrekciókat hajtottunk végre a pályázati a megállapodásban foglalt kritériumrendszernek való mind teljesebb megfelelés érdekében, amelyek terjedelmére tekintettel indokolttá vált a rendelet módosítása helyett egy egységes, új rendelet megalkotása és a 34/2009. (VI.26.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezése. A Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési szabályzata I. Függelékét képező Ügyrendben a fentieknek megfelelően szerepelnek a szervezeti változások miatt szükséges módosítások, valamint az SZMSZ Közgyűlés általi elfogadását követően a Hivatal feladatainak gyakorlati megvalósítása érdekében elvégzett korrekciók. Eger, 2015. október 28.

Habis László s.k. Polgármester

241

2. napirend

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról, valamint rendelet-tervezet a városi zöldterületek és zöldfelületek megóvásáról, használatáról, fenntartásáról, létesítéséről szóló 15/1999. (V.19.) önkormányzati rendelet és a közterületek rendeltetéstől eltérő használatáról szóló 22/2014. (V.23.) önkormányzati rendelet módosítására I. Vagyonrendelet

Tisztelt Közgyűlés!

2012. február 24. napján lépett hatályba a jelenleg is hatályos Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló 6/2012. (II.24.) rendelete. Az évek során a gyakorlati tapasztalatok alapján, és a törvényi rendelkezések változása miatt több módosítás történt, amelynek egy része a meglévő rendelkezések aktualizálását, egy része pedig újabb rendelkezések beillesztését jelentette.

A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény hatálybalépését követően, valamint a gyakorlatban felmerülő változások követése érdekében szükségessé vált a vagyonrendelet aktualizálása. Tekintettel arra, hogy a módosítás több területet érint (bérleti jog, bérleti jogviszony, mezőgazdasági területek hasznosítása, gazdasági társaságok) valamint, hogy a rendelet szerkezetének módosítása is megtörtént, nem módosításként, hanem új vagyonrendelet formájában történik a változások átvezetése, amelyek a rendelet alapvető koncepcióját nem érintik. Formai változást jelent a rendelet szempontjából, hogy a tervezet már nem tartalmazza a törvényben megfogalmazott kitételeket részletesen tekintettel arra, hogy ezen rendelkezések azok konkrét kifejtése nélkül is kötelezőek a rendelet alkalmazása során, és így az esetleges törvénymódosítások esetén elkerülhető a rendeletmódosítás. Ezen felül az egymással összefüggő rendelkezések egységesítése, rendezése is megtörtént. Tartalmi változások részletesen:

A/ Elsősorban azon leggyakrabban alkalmazott rendelkezések körében történt változás, amelyek az üres helyiségek bérbeadására, valamint a bérleti joggal kapcsolatos rendelkezésekre vonatkoznak.

1. Az első módosítás a lejáró bérleti jogok jogviszonnyá alakításával kapcsolatban merült fel. Egy korábbi módosítás már rendezte a lejáró bérleti jog folytatásának lehetőségét oly 242

módon, hogy 3 havi bérleti díj szerződéskötési díjként történő megfizetése mellett bérleti jogviszony keretében a bérlő tovább bérelheti az ingatlant.

Tekintettel arra, hogy jelenleg a bérleti joggal rendelkező bérlők részére biztosított az albérletbe adás lehetősége, sok üzlet jelenleg is ilyen módon működik. Annak érdekében, hogy az ilyen konstrukcióban üzemelő üzletek működését a bérleti jog megszűnése ne veszélyeztesse, a rendelet-tervezet biztosítja az albérletbe adás lehetőségét a bérleti jog bérleti jogviszonyként történő folytatása esetén abban az esetben, amennyiben a bérleti jog jogosultja megfizet 10 havi bérleti díjnak megfelelő szerződéskötési díjat. Ezen rendelkezéseknek megfelelően kívánjuk megteremteni a bérleti jogviszonnyal rendelkező bérlőknek is a lehetőséget a jogviszony folytatására licites eljárás nélkül, 3 havi bérleti díjnak megfelelő szerződéskötési díj megfizetése mellett, azzal, hogy továbbra sem jogosult az ingatlan albérletbe adására. E rendelkezések célja, hogy a városban működő üzletek folytatni tudják tevékenységüket a kialakult feltételeknek megfelelően.

2. A gyakorlati tapasztalatoknak megfelelően megtörtént a versenyeztetési eljárások szabályozásának átdolgozása.

A jelenleg hatályos rendelet tartalmazza a zártborítékos pályázat lehetőségét általános jelleggel. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy az eljárás alkalmazása csak kivételes esetekben szükséges. Ennek megfelelően a rendelet-tervezet alapján a versenyeztetési eljárás fő szabály szerint nyílt, csak abban az esetben tartható zárt versenyeztetés, amennyiben a vagyontárgy, illetve az ellátandó feladat jellegéből adódóan a pályázati feltételeket csak bizonyos kör tudja teljesíteni, valamint, ha azt kötelező vagy önként vállalt feladat ellátása szükségessé teszi. (A zárt versenyeztetési eljárás alapján csak a kiíró által meghatározott pályázók tehetnek ajánlatot.) 3. A hatályos szabályozás alapján üres üzlethelyiség 2 eredménytelen licites eljárást követően közvetlenül is bérbe adható, amennyiben az 6 hónapja üresen áll. Tekintettel arra, hogy a két eredménytelen licites eljárás megközelítőleg 2 hónapot vesz igénybe, az ingatlan hasznosítása szempontjából nem célszerű, hogy csak 6 hónap üresen állást követően adható bérbe közvetlenül. A licites eljárás költségeire tekintettel gazdaságos az eredménytelen liciteket követő ajánlat beérkezése esetén közvetlen bérbeadás. Ebben az esetben a bérbeadás a licites eljárás feltételeként meghatározott bérleti díjon történik. Amennyiben a 3. licites eljárás is eredménytelenül zárul, vagy az üzlethelyiség 6 hónapja üresen áll az induló bérleti díj a hasznosítás érdekében 20 %-al csökkenthető. Amennyiben a helyiséget a 2. licites eljárást követően sikerül hasznosítani, nem merül fel a bérleti díj csökkentésének lehetősége. Tehet a leírtak alapján a javaslat azt mondja ki, hogy üres üzlethelyiség 2 eredménytelen versenyeztetési eljárást követően közvetlenül is értékesíthető a kiírásban meghatározott feltételeknek megfelelően. 4. Bérleti jog tulajdonosától érkezett kérelemmel kapcsolatban felmerült a Közgyűlés előtt a bérleti díj csökkentésének a kérdése. A Közgyűlés javaslata alapján megvizsgáltuk ennek lehetőségét. Tekintettel arra, hogy a bérleti joggal rendelkező bérlőnek, amennyiben a korábban végzett tevékenységét nem kívánja/ tudja folytatni a bérelt helyiségben, 243

lehetősége van a bérleti jog visszaadására a megfizetett ellenérték le nem lakott részének visszafizetése mellett. Ez után lehetősége nyílik licites eljárás keretében az ott meghatározott új feltételek mellett bérleti jogviszony keretében tovább bérelni a helyiséget, vagy egyéb üresen álló helyiséget. Ennek alapján nem javaslom a bérleti díjcsökkentési lehetőségek biztosítását.

5. A nagyobb helyiségek hasznosítása esetén a bérlők részéről többször felmerül az igény az ingatlan egy részére vonatkozóan a továbbhasznosítás lehetőségére. A jelenleg hatályos rendelet tartalmazza azt a lehetőséget, hogy amennyiben a bérelt ingatlan műszakilag és természetben megosztható és leválasztható, több helyiségből áll, és a leválasztható helyiség bérletére bérlő jelentkezik, a bérleti szerződés módosítható és az új bérlővel új bérleti szerződés köthető. Előfordulhat azonban, hogy olyan helyiséggel kapcsolatban merül fel az igény, amely ilyen szempontok alapján nem megosztható. A tervezetben már nem kizárólag a megosztható ingatlanok esetében szerepel a rendelkezés. Ebben az esetben a módosítás során az éves bérleti díj megemelkedik az aktuális bérleti díj 10 %-ával a jogviszony időtartamára, amely a bérlők között arányosan megoszlik. További kikötés, a bérbeadó jogosult ellenőrizni, hogy a helyiségben, valamennyi bérlő működési engedély birtokában tevékenységet folytat-e. Amennyiben az üzlethelyiséget ténylegesen csak az új bérlő használja, a bérbeadó a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja. Ezzel a rendelkezéssel előre láthatólag nagyobb eséllyel válnak hasznosíthatóvá a nagyobb alapterületű üzlethelyiségek.

B/ A másik nagyobb módosítással érintett terület a mezőgazdasági területek és a nem mezőgazdasági területek mezőgazdasági célra történő hasznosítása. Ezen rendelkezések átgondolására egyrészt ugyan csak a gyakorlati tapasztalatok alapján, valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény hatálybalépésére tekintettel volt szükség,

A vagyonrendelet szabályozza az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok bérleti, haszonbérleti, földhasználati jogának létesítését, ezen jogok átadásának lehetőségeit. A földműves fogalmának bevezetése alapjaiban változtatta meg a földhasznosítás alapjait.

„földműves: Magyarországon nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik vagy ennek hiányában igazoltan legalább 3 éve a) mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet saját nevében és saját kockázatára folyamatosan Magyarországon folytat, és ebből igazoltan árbevétele származott, vagy az árbevétel azért maradt el, mert a megvalósult mező- vagy erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, vagy b) a legalább 25%-ban tulajdonában álló, Magyarországon bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet olyan tagjának minősül, aki mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve mező-, erdőgazdasági és az azokat kiegészítő tevékenységet személyes közreműködésként végzi;” A törvény lehetővé teszi a nem földművesek részére történő földhasználat lehetőségét. 244

„A rekreációs célú földhasználati szerződés a települési önkormányzat, mint használatba adó, valamint a földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy vagy tagállami állampolgár, illetve mezőgazdasági termelőszervezetnek nem minősülő civil szervezet, mint használó között létrejött olyan szerződés, melynek alapján a használó a települési önkormányzat tulajdonában álló, legfeljebb 1 hektár területnagyságú földet a saját, illetve az együtt élő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használja, és szedi annak hasznait. A rekreációs célú földhasználati szerződés határozott időtartamra, legalább 1 gazdasági évre, és legfeljebb 5 évre köthető meg. Ha a rekreációs célú földhasználati szerződés alapján a használó a földhasználatért ellenszolgáltatással tartozik, a szerződés megszűnésére a haszonbérleti szerződés megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.” A rekreációs célú földszerzés: a földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy vagy tagállami állampolgár által a települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat (a továbbiakban együtt: települési önkormányzat) tulajdonában álló és határozattal ilyen célú megszerzésre kijelölt, legfeljebb 1 hektár területnagyságú föld megszerzése abból a célból, hogy a szerző fél a földet a saját, valamint az együttélő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használja és szedje annak hasznait. A vagyonrendelet-tervezet a törvényi szabályozásnak megfelelő módosítást tartalmaz. A módosítás kezelni tudja a belterületi mezőgazdasági hasznosítású ingatlanok közvetlen, telek kiegészítésként történő használatba adását, de egyben lehetőséget biztosít a földműves fogalmának nem megfelelő, de termőföldet használni kívánó állampolgárok számára is.

A rekreációs célú ingatlanértékesítés a törvény alapján abban az esetben lehetséges, amennyiben az érintett ingatlant a Közgyűlés értékesítésre határozatban kijelölte.

Annak érdekében, hogy az értékesítésre kijelöléssel kapcsolatban megalapozott döntés születhessen, megkezdődtek az előzetes felmérési munkálatok, az adatgyűjtés. Amennyiben minden szükséges információ rendelkezésre fog állni, a Közgyűlés dönthet az értékesítésre kijelölt ingatlanok listájáról. A javaslat továbbá tartalmaz megoldást arra a problémára, amely azokban az esetekben merül fel, amikor mezőgazdasági hasznosítású ingatlanok földhasználatára kötött szerződések a törvény hatálybalépését követő időszakban szűntek meg.

A Földtörvény megszűnése, földforgalmi törvény bevezetése miatt 2012. szeptember 30. napjától megszűnt földhasználati szerződések esetében, a földeken megvalósult értéknövelő beruházások kezelése miatt a vagyonrendelet módosításának hatályba lépéséig fennálló időszakot egyedileg szükséges kezelni. A jelezett időszakra vonatkozó földhasználatra használati díj számlázásával a jogviszony fenntartása lehetséges, valamint ezáltal a törvényi változásoknak megfelelő szerződés kötésére nyílik lehetősége az önkormányzatnak. C/ A vagyonrendelet gazdasági társaságokról szóló rendelkezéseinek pontosítása is szükséges, tekintettel arra, hogy a rendeletben hivatkozott, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényt 2014. 03. 15. napjával a 2013. évi CLXXVII. törvény 67. § c) 245

pontja hatályon kívül helyezte, amelytől kezdődően a jogszabályi hátteret a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény biztosítja. A vagyonrendelet gazdasági társaságokról szóló rendelkezéseinek átdolgozása ennek megfelelően megtörtént. A döntési hatáskörök tekintetében az egyszemélyes gazdasági társaságok tulajdonosi jogait továbbra is Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése gyakorolja, illetve a többségi önkormányzati tulajdonban lévő többszemélyes gazdasági társaságok esetében a továbbra is a Közgyűlés döntése szükséges arról, hogy a társaság taggyűlésén az Önkormányzat képviseletében eljáró személy milyen javaslatokat tegyen, vagy milyen döntési alternatívákat támogasson.

A gazdasági társaságok átszervezésével kapcsolatban szükséges a vagyonrendelet további módosítása január 1. napjával. Tekintettel arra, hogy az árszervezés folyamatban van, év végével zárul le, a rendelet ez irányú módosítására legkésőbb december hónapban sor kerül. D/ Egyéb módosítási javaslatok:

1. A tervezet rendelkezései alapján kibővülnek a jogcím nélküli használatra vonatkozó rendelkezések, melyek jelenleg a helyiség jogcím nélküli használójára vonatkoznak. A jövőben valamennyi önkormányzati tulajdonú ingatlanra alkalmazhatóvá válik az a szabály, hogy a jogcím nélküli használó, a jogcím nélküli használat kezdetétől a jogosult részére, a használat ellenértékeként, a korábban a helyiségen fennálló bérleti jog, bérleti jogviszony alapján fizetendő bérleti díjjal azonos mértékű, ennek hiányában a piaci bérleti díjnak megfelelő összegű használati díjat köteles fizetni, amely 6 hónap elteltével a kétszeresére, 1 év elteltével háromszorosára emelkedik. 2. A módosítási javaslat szerint a gyakorlati tapasztalatok alapján megemelkedik a peren kívüli egyezségkötés és a követelésről való lemondás értékhatára az alábbiak szerint: Döntéshozó

Polgármester Városgazdálkodási Bizottság Közgyűlés

Jelenleg hatályos szabályozás 100 e Ft- ig 100 e – 1 M Ft között 1 M Ft felett

Javaslat

1 M Ft –ig 1 M – 5 M Ft között 5 M Ft felett

Így az esetleges szoros határidők miatt nem szükséges minden esetben bizottsági ülés, esetlegesen közgyűlés összehívása. A döntésekről a Közgyűlés negyedévente tájékoztatást kap. 3. A jelenleg hatályos rendelet tartalmazza, hogy az intézmények a feleslegessé váló ingó vagyontárgyaikat kizárólag az Önkormányzat fenntartásában lévő másik intézménynek adhatják át térítésmentesen. A jelenlegi szabályozás szerint amennyiben az átadott ingó vagyontárgyak összértéke egy éven belül eléri az 500.000 Ft-ot, akkor az átadáshoz Közgyűlési döntés szükséges. Az, hogy az intézmény az ingó vagyonát kizárólag az Önkormányzat fenntartásában lévő másik intézménynek adhatja át térítésmentesen, a tervezetben is szerepel, azonban tekintettel arra, hogy tulajdonjog változás nem történik, nem szükséges tulajdonosi döntés meghozatala ezekben az esetekben. 4. A kedvezményes használat rendelkezéseinek kibővítését is tartalmazza a tervezet. Tekintettel arra, hogy a kedvezményes használatba adott ingatlanokat főként egyesületek, 246

non profit szervezetek kulturális, művészeti tevékenység folytatása céljából üzemeltetik, nagyobb alapterületű ingatlanok esetében előfordul, hogy annak fenntartásához szükséges az ingatlan egy részének más módon történő hasznosítása. Erre biztosít lehetőséget az új szabályozás melynek feltételei a következők:

- kizárólag kulturális, művészeti tevékenység céljára használatba adott ingatlanok esetében lehetséges; - önkormányzati hozzájárulással; - a használatba adott ingatlanrész nem haladhatja meg az ingatlan területének 25%-át; - a bevételt a kedvezményes használó kulturális-művészeti tevékenysége céljára köteles fordítani, melyről évente köteles beszámolni;

5. Jelenleg a törzsvagyoni körbe tartozó vagyontárgyak listáját (forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyon) a vagyonrendelet mellékletei tartalmazzák, így amennyiben az ingatlanlistában változás következik be, a rendelet módosítása szükséges. A javaslat az ingatlanok listáját már függelékként tartalmazza, amely azt jelenti, hogy továbbra is a Közgyűlés jogosult az ingatlanok törzsvagyoni körből történő kivonásáról vagy a törzsvagyonná nyilvánításról dönteni, de határozat formájában. II. A városi zöldterületek és zöldfelületek megóvásáról, használatáról, fenntartásáról, létesítéséről szóló, valamint a közterületek rendeltetéstől eltérő használatáról szóló rendeletek módosítása Részben a mezőgazdasági ingatlanhasznosításhoz kapcsolódóan felmerült a két rendelet módosításának igénye is.

Több esetben előfordul, hogy közterületek - melyek általában magántulajdonú ingatlanok szomszédságában találhatók - közterületi funkciójukat nem töltik be, átmenetileg, vagy véglegesen közterületként nem hasznosíthatók. Ezeket az ingatlanokat több esetben telek-kiegészítésként a szomszédos telek tulajdonosa mezőgazdasági célra, haszonnövény termesztésére, telek-kiegészítésként kívánja hasznosítani. Ezen probléma megoldása céljából a rendelet módosítása lehetséges ilyen esetekben is közterület használati megállapodás megkötésének lehetőségével. Ennek feltételei a módosítási javaslat alapján a következők:

a) az I-es körzetben (belváros és közvetlen környezte) nem hasznosítható mezőgazdasági célra közterület; b) a város egyéb területei esetében a előzetes egyeztetés lefolytatása szükséges; c) a szerződés maximum 5 évre köthető; d) az ingatlant közösségi célú igénybevétel esetén a használó azonnali hatállyal kártalanítási igény nélkül köteles az Önkormányzat rendelkezésére bocsátani.

A használat ellenértékeként fizetett díjak a Közgyűlés által elfogadott mezőgazdasági célú ingatlanhasznosításra vonatkozó használati díjakat megállapító határozat alapján állapíthatók meg. Ezt a határozatot a Közgyűlés 2015. VI. 25. napján tartott ülésén felülvizsgálta. A 287/2015.(VI.25.) Kgy. határozat az előterjesztés mellékletét képezi.

247

A közterületek mezőgazdasági célra történő hasznosítása érdekében szükséges a városi zöldterületek és zöldfelületek megóvásáról, használatáról, fenntartásáról, létesítéséről szóló rendelet módosítása is.

E mellett rendezhető a közterületen magánszemélyek által gondozott dísznövénykertek helyzete is. Abban az esetben, amennyiben ezen „virágoskertek” nem veszítik el közterületi jellegüket, nem képezik természetben magántulajdonú ingatlan részét, tehát nincsenek lekerítve és nem üzletszerű tevékenység alapjául szolgálnak, nem szükséges közterület használati megállapodás megkötése. Azonban a javaslat alapján azonban a 20 m2 feletti terület virágosítása esetén a tevékenység bejelentéshez kötött. Természetesen ebben az esetben is tartalmazza a tervezet azt a rendelkezést, amely alapján, ha az önkormányzat az ingatlant más módon kívánja hasznosítani, a használó azonnali hatállyal kártalanítási igény nélkül köteles azt az Önkormányzat rendelkezésére bocsátani.

B./ A Városgazdálkodási Bizottság javaslatai alapján a közterületek rendeltetéstől eltérő használatáról szóló rendelet-tervezete az alábbi módosításokat tartalmazza: 1. Az 5. § (k) pontja az alábbiakról rendelkezik:

„A 3500 kg megengedett legnagyobb együttes össztömeget meg nem haladó kisteherautó, autóbusz, mezőgazdasági vontató, utánfutó, tréler és lakókocsi közterületen történő tárolása. Tárolásnak minősül, ha a jármű engedély nélkül, egy óránál hosszabb ideig, folyamatosan a közterületen tartózkodik. A tárolás kizárólag a kiépített és kijelölt parkolóhelyeken kívüli területek esetében díjfizetés köteles. A mezőgazdasági vontató, az utánfutó, a tréler és a lakókocsi közterületen, megállapodás alapján maximum 30 napig tárolható.” Tekintettel arra, hogy a meghatározott 1 óra tartózkodási idő nem alatt a közterület használat nehezen ellenőrizhető, így a javaslat és a gyakorlati tapasztalatok alapján célszerű az egy órás tartózkodási időt meghosszabbítani. A javaslat nyolc óra megengedett tartózkodást határoz meg.

2. A másik javaslat alapján a közterületek rendeletetéstől eltérő használatáról szóló rendelet 5. § (1) bekezdése egy újabb ponttal egészül ki, amely a rendelet által szabályozott közterület használatokon felül egy egyéb kategória. Ebbe a bekezdésbe azok az egyéb használati módok tartoznak, melyek nem sorolhatók be a rendelet által szabályozott használati módok egyikébe sem. Ebben az esetben tekintettel arra, hogy egyedi esetekről van szó, a közterület használati megállapodás feltételeit a Városképi és Környezetvédelmi Bizottság tájékoztatása mellett a Városgazdálkodási Bizottság állapítja meg. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a vagyonrendelet tervezetet, a rendeletek módosítását és a határozati javaslatot elfogadni szíveskedjen. Eger, 2015. október 7.

Tisztelettel: Habis László Eger MJV Polgármestere

Dr. Kovács Luca Eger MJV Jegyzője

248

3.

napirend

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete, az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló 6/2012.(II.24.) önkormányzati rendeletének módosítására (az egri 6558/2 hrsz.-ú 26 m2 nagyságú közterület megnevezésű ingatlannak törzsvagyonból történő kivonása), valamint előterjesztés a törzsvagyonból kivont területrész elidegenítéséről Tisztelt Közgyűlés!

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonát képezi az egri belterületi 6558/2 hrsz.ú, 1.4296 m2 térmértékű, „közterület” megnevezésű ingatlan, amely természetben az Egészségház utca. Könyv szerinti értéke:240.920.795.-Ft. Hanyecz Ernő Eger, Egészségház u. 27/A. szám alatti lakos, azzal a kérelemmel fordult az Önkormányzathoz, hogy az előterjesztés mellékleteként csatolt változási vázrajzon ábrázolt 26 m2 nagyságú területrészt kíván megvásárolni az egri 6558/2 hrsz.-ú ingatlanból építési hely kialakítása céljából, melynek folytán az egri 6561 hrsz.-ú garázssor folytatásaként újabb garázs építését szeretné megvalósítani. 2014.-ben kérelmet nyújtott be erre vonatkozóan az Önkormányzat Vagyongazdálkodási Csoportjához. A Főépítészi Csoport 2014-ben kiadott szakirodai állásfoglalása alapján az egri 6558/2 hrsz.-ú ingatlan közterületként volt kiszabályozva, ezért nem volt beépíthető. Az területrész megvásárlására csak a Szabályozási Terv módosítása után nyílt meg a lehetőség. 2015-ben benyújtott újbóli kérelmére az érintett szakirodák nem kifogásolták a területrész értékesítését. A 165/2015 (IX.16.) számú döntésével a Városgazdálkodási Bizottság hozzájárult a közterületi ingatlanból a vázrajzon ábrázolt 26 m2 nagyságú területrész értékesítéséhez nettó 20.000.-FT/m2 vételár ellenében Hanyecz Ernő Eger, Egészségház u. 27/A .szám alatti lakos javára, a felmerülő költségek viselésének terhe mellett, valamint ha a Közgyűlés hozzájárul a területrész törzsvagyoni körből való kivonásához. A megvásárolni kívánt ingatlan közterület megnevezésű, a törvényi szabályozás szerint forgalomképtelen, így az ingatlanrész értékesítéséhez szükséges annak törzsvagyoni körből való kivonása. Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló 6/2012.(II.24.) rendelet 4.§ (1) bekezdése alapján a forgalomképtelen törzsvagyontárgyak körébe tartoznak a helyi közutak és műtárgyaik, valamint a (2) bekezdés kimondja, hogy: „A forgalomképtelen vagyontárgyak nem idegeníthetők el, a vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhetők meg, azokon osztott tulajdon nem létesíthető.” A Vagyonrendelet VIII. Fejezete 23.§.-ának (1) bekezdése alapján a törzsvagyonból történő kivonást követően az ingatlanrész közvetlenül értékesíthető a kérelmezők számára. Az elidegenítés az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló 6/2012.(II.24.) rendelet 23.§ (1) bekezdése és (8) bekezdés b, pontja alapján történik. 249

Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy fogadja el az alábbi rendelet-tervezetet, és határozati javaslatot. Eger, 2015. október 7.

Orosz Lászlóné sk. Városgazdálkodási Bizottság Elnöke

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló 6/2012. (II. 24.) önkormányzati rendelet módosításáról Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Magyarország Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a következőket rendeli el. Módosuló rendelkezések 1.§

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 6/2012. (II.24.) önkormányzati rendelet 3. mellékletében felsorolt törzsvagyon részét képező egri belterületi 6558/2 hrsz.on nyilvántartott 1. 4296 m2 térmértékű ingatlan 26 m2 térmértékű területét a törzsvagyoni körből kivonja. Cím Egészségház utca

Változás előtti terület

Helyrajzi szám 6558/2

1.4296 m2

Változás után a törzsvagyonban marad 1.4270m2

Záró rendelkezések: 2. §

Jelen rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti. Habis László Eger Megyei Jogú Város Polgármestere

Dr. Kovács Luca Eger Megyei Jogú Város Jegyzője 250

4. napirend

Eger megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete a közterületek elnevezéséről és a házszám megállapítás szabályairól

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében a 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott felhatalmazás alapján, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 51. § (5) bekezdésében, valamint a 143. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja, fogalmi meghatározások 1.§

E rendelet célja, hogy Eger város közterületeit pontosan megjelölje, azonosítsa, és a közterületek elnevezésére, azok megváltoztatására vonatkozó szabályokat egységes rendbe foglalja. 2.§

(1) E rendelet alkalmazásában: a) Közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti közterület. b) Közterületnév: a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról szóló kormányrendelet szerinti közterületnév. c) Házszám: az ingatlan természetbeni beazonosítását szolgáló számsor. d) Ingatlan: a központi címregiszterről és címkezelésről szóló jogszabályban meghatározott ingatlan II. FEJEZET

A KÖZTERÜLETEK ELNEVEZÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK A közterületek elnevezésének általános szabályai 3.§

(1) A közterületek nevének megállapításáról és megváltoztatásáról a Közgyűlés határozattal dönt.

(2) Az elnevezett közterület természetes folytatásaként létesülő új útszakasz külön elnevezési eljárás nélkül a már elnevezett közterület nevét veszi fel. 251

(3) Közterület elnevezésével emléket állítani olyan személynek lehet: a) akinek közismert tevékenysége a társadalmi haladást, a nemzet szellemi, anyagi gyarapodását szolgálta, és személye közmegbecsülésnek örvend, vagy b) aki a tudomány, művelődés, sport vagy a társadalmi élet egyéb területén kimagaslóan jelentőset tett vagy alkotott, és ez által személyének emléke megőrzésre méltó, vagy c) akinek Eger életében, történetében kiemelkedő szerepe volt, tevékenységével hozzájárult Eger egészének vagy egy részének fejlődéséhez, vagy d) akinek élete, munkássága az emberiség egyetemes értékeit gyarapította, vagy jelentős szerepet játszott hazánk, és a város életében. (4) Ha a névadó személy foglalkozása, hivatása vagy egyéb ismertető jegye szorosan kapcsolódik a személynévhez, akkor ez az utcanévben is feltüntethető. (5) A városrészneveket a Településszerkezeti Terv tartalmazza. 4. §

(1) A közterület elnevezésénél figyelemmel kell lenni Eger város jellegére, történelmére, hagyományaira és földrajzi sajátosságaira. (2) A közterület elnevezése során magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról szóló kormányrendelet szerinti szabályokat kell alkalmazni. A közterületek elnevezésének, az elnevezés módosításának eljárási szabályai 5. §

(1) A közterületnév megállapítását vagy megváltoztatását bárki kezdeményezheti.

(2) Az utcanév megállapítása előtt hirdetmény útján tájékoztatni kell a közvetlenül érintett lakosságot és mindazokat akiknek cégbejegyzésére az elnevezés kihatással van. Jelen bekezdés alkalmazásában közvetlenül érintett lakosságnak az adott közterülettel közvetlenül érintkező ingatlan tulajdonosait kell tekinteni. (3) A közterület elnevezésére tett javaslatot legalább három, nyelvész vagy történész szakértő véleményezi. 6. §

(1) A közterület elnevezésével kapcsolatos döntést a Polgármesteri Hivatal hivatalos hirdetőtábláján és az eger.hu honlapon közzé kell tenni, és a döntésről értesíteni kell: a járási hivatalt, a közmű-szolgáltatókat, és a Magyar Posta Zrt.-t. (2) A közterület megszűnésével a közterület neve külön közgyűlési döntés nélkül megszűnik. III. FEJEZET 252

A HÁZSZÁM MEGÁLLAPÍTÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK A házszámozással érintett ingatlanok és jelölésük rendje 7. §

(1) Ingatlan megosztása esetén – ha az újonnan kialakuló telek ugyanarra a közterületre nyílik – a házszám kiegészül nem ékezetes, egyjegyű nagybetűvel A-tól Z-ig, közvetlenül a házszám mögé írva. (2) Az egy telken létesített több épületet nem ékezetes, egytagú, nagybetűs azonosítóval kell ellátni A-tól Z-ig.

(3) A kialakult számozás után összevont ingatlanok az eredeti sorszámukat megtartják, kötőjellel jelölve az összevont ingatlanok kezdő és záró házszámát. (4) A főútvonalak épületeinek, telkeinek számozása során a számozási irány megállapítása szempontjából Eger város középpontjának a Bazilikát kell tekinteni, s a számozás a középponttól kifelé növekszik. (5) A mellékútvonalak számozása a főútvonalnál kezdődik.

(6) A számozás 1-es sorszámmal kezdődik, és folyamatos sorszámozással a közterülethez csatlakozó utolsó belterületi földrészletig tart.

(7) Kétoldalas utcánál a számozás növekedésének irányában nézve baloldalon a páratlan, jobb oldalon a páros számokat kell alkalmazni, egyoldalas utcánál pedig a számozás folyamatosan emelkedik, kivéve, ha az utca kétoldalas későbbi beépítésére lehetőség nyílik.

(8) A terek épületeinek, telkeinek számozása folyamatosan emelkedő számsorrendben az óramutató járásával ellentétes irányban történik. A számsor a város középpontja felől becsatlakozó utca jobb oldalán kezdődik és bal oldalán ér véget. (9) Az új épületek számozását a használatbavételi eljárás során kell megállapítani.

(10) A külterületi közterületen lévő ingatlanok egyedi azonosítására szolgáló házszám az ingatlan helyrajzi számával megegyező számsor. IV. FEJEZET

AZ UTCANÉVTÁBLA ÉS HÁZSZÁMTÁBLA ELHELYEZÉSE Az utcanévtábla elhelyezésének szabályai 8. §

(1) Az utca nevét, a tájékozódást jól segítő névtáblán fel kell tüntetni.

(2) Az utcanévtáblán fel kell tüntetni a városrész nevét, az utcanév elő- és utótagját. 253

(3) Az utcanévtáblán feltüntetett neveknek meg kell egyezniük az utcanévjegyzékben szereplő írásmóddal. (4) Utcanévtáblát az utca kezdetén, végén, valamint minden betorkolló utcánál, mindkét oldalon, továbbá az egy oldalról betorkolló utca tengelyében átellenes oldalon is fel kell szerelni. (5) Az utcanévtáblát házfalon, kerítésen, vagy utóbbiak hiányában önálló tartószerkezeten - jól látható helyen - kell elhelyezni. (6) Az ingatlan tulajdonosa, kezelője vagy használója az utcanévtábla elhelyezését és az ezzel kapcsolatos munkálatokat tűrni köteles.

(7) Az 1. melléklet szerinti "A" típusú házszámtábla használata Eger város közigazgatási területén a műemléki jelentőségű területen belül kötelező. Az 1. melléklet szerinti "B" típusú házszámtábla használata Eger város közigazgatási területén a műemléki jelentőségű területen kívül ajánlott. Házszámtábla elhelyezése 9. §

(1) Az utcában az ingatlanokat, az épületeket és a beépítetlen telkeket a közterületről jól látható táblán feltüntetett számmal kell ellátni. Az utcában több ingatlan azonos számmal nem jelölhető. (2) A házszámtáblát - ha fizikai akadálya nincs - a házzal szemben állva a kaputól jobbra, a házfalra, kerítésre kell elhelyezni.

(3) Az ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója köteles az ingatlant, épületet, beépítetlen telket házszámtáblával ellátni és annak folyamatos karbantartásáról gondoskodni V. FEJEZET

CÍMKEZELÉS 10. §

(1) Ha a kialakult házszámozást követően újra házszámozás vagy valamelyik címadat pontosítása szükséges, a Jegyző hivatalból köteles a változásokat a központi címregiszterben átvezetni és a változással érintett ingatlanok tulajdonosait értesíteni. (2) A házszám megállapítására vonatkozó döntést a kérelmezőn kívül a Magyar Posta Zrt.-nek, valamint a városban működő közmű-szolgáltatóknak is meg kell küldeni. (3) Az ingatlan tulajdonosa a lakcímrendezésre felhívást tartalmazó levél kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles a helyes házszámot az ingatlanán elhelyezni. (4) A házszám igazolásáról kérelemre hatósági bizonyítvány adható ki.. 254

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

11. § (1) Jelen rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az utca- és városrésznevekről, valamint azok jelöléséről szóló 26/2000 (IV.21) önkormányzati rendelete valamint a módosító 8/2007 (II.23) önkormányzati rendelet, 23 /2012 (V. 24.) önkormányzati rendelet, 79/2012.(XII. 21) önkormányzati rendelet. Habis László polgármester

Dr. Kovács Luca jegyző

255

5. napirend

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete az Eger Városkártyáról szóló 4/2014. (II. 15.) önkormányzati rendelet módosításáról Tisztelt Közgyűlés!

Tavaly márciusban vezettük be az egri állandó lakosoknak, az önkormányzat fenntartásában lévő intézmény, az önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság, illetve az önkormányzat Polgármesteri Hivatalának dolgozója, valamint az egri székhelyű felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója részére számos kedvezményt nyújtó Eger Városkártyát. A kártya nagy népszerűségnek örvend, mintegy 4500 fő kártyatulajdonost aktiváltunk. A kedvezménykártya-rendszerbe belépett szolgáltatók száma csaknem 160 hely, ahol 5 – 50 % közötti kedvezményt biztosítanak a kártyabirtokosoknak. A rendeletet júniusban módosítottuk a kedvezményes kártyadíj bevezetésével, azzal, hogy a városkártya érvényességének lejárta előtt 6 hónapon belül igényelt kártyák kártyadíja egységesen 370 Ft+Áfa lett. A kártya érvényességi ideje a hatályos rendelet szerint 2015. december 31. napján lejár. A jelenlegi városkártya rendszerének vizsgálata, az elmúlt évek tapasztalatainak összegzése (Eszterházy Károly Főiskola „Tudás-Park” pályázata) folyamatban van. Ennek eredményétől függően tudunk egy új – az előzőhöz hasonlóan sikeres, vagy remélhetőleg azt túlszárnyaló – korunk követelményeinek megfelelő Eger városkártyát bevezetni. A tartalmi, arculati elemek meghatározása, megoldási javaslatok felvázolása a fentiek alapján az év hátralévő részében már nem oldható meg.

A fentiek alapján javasolom, hogy a rendeletet módosítsuk úgy, hogy eddig kiadott kártyák érvényességi idejét - térítésmentesen - hosszabbítsuk meg egy évvel, 2016. december 31. napjáig, illetve az ezt követően igényelt kártyák díja továbbra is egységesen 370 Ft + Áfa, érvényességi idejük 2016. december 31-ig legyen. A kártyatulajdonosokat, és az elfogadóhelyeket elektronikus levélben, egyéb elérhetőségeiken, valamint a média segítségével a változásról a döntést követően időben értesítjük. Kérem a Tisztelt Közgyűléstől a fenti módosításról szóló rendelet elfogadását. Eger, 2015. október 13.

Habis László s.k.,

256

6. napirend Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete a helyi kitüntetések, díjak, elismerő címek alapításáról és adományozásáról szóló 38/2011 (X.28) önkormányzati rendelet módosításáról Tisztelt Közgyűlés! A díszpolgári cím egyféle erkölcsi elismerés, amellyel a település tiszteletét és háláját fejezi ki a kitüntetett személynek és egyben felhívja a figyelmet a kitüntetett tevékenységére, példaként állítva a település lakói ill. más települések polgárai számára.

A díszpolgári cím adományozása az ország legtöbb településén bevett gyakorlat. Azt a személyt szokás kitüntetni ezzel a címmel, aki közösség érdekében kifejtett tevékenységével, magatartásával eredményesen elősegítette a település anyagi és szellemi értékeinek gyarapítását, illetve a politikai, gazdasági, kulturális élet területén a település rangjának emelése, hírnevének növelése érdekében jelentős tevékenységet fejtett ki. Amennyiben azonban a kitüntetett tevékenységével kapcsolatban súlyos erkölcsi vagy jogi kifogások merülnek fel, úgy a cím viselése éppen az ellenkező hatást váltja ki, azaz rontja adományozó település megítélését, hírnevét.

Ezért javaslom, hogy más települések gyakorlatához hasonlóan Eger Megyei Jogú Város is szabályozza a díszpolgári cím visszavonásának módját és ezzel egészítse ki a helyi kitüntetések adományozásáról szóló rendeletét. Kérem előterjesztésem támogatását! Eger, 2015. október 12. Komlósi Csaba képviselő

257

14507 – 21/2015.

7. napirend

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete Eger Megyei Jogú Város Helyi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 27/2008.(VI.27.) önkormányzati rendelet és a mellékletét képező szabályozási terv részmódosításáról A városon áthaladó kerékpárút-beruházás kapcsán (II. forduló)

Tisztelt Közgyűlés!

Jelen tervezési feladatot Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának kezdeményezésére készíti el az Önkormányzat Főépítészi Csoportja. Az önkormányzati szándék Eger bel- és külterületén megépülő kerékpárút szakaszok, és kerékpárút nyomvonal szakaszok hálózati szintű összekapcsolása. Ezek térbeli megvalósítása pályázati források elnyerése révén valósítható meg. Az Önkormányzat 2014-ben sikeresen pályázott egy összefüggő kerékpárút-hálózat megvalósítására kiírt projektre. Az Önkormányzat 500 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el sikeresen, mely összeget 220 millió forint önrésszel egészítette ki a teljes beruházás érdekében.

’Kerékpárral a Bükkön át – Kerékpárral a városon át’ megnevezésű beruházás kiviteli munkái megkezdődtek 2015. áprilisában. A Tárkány patak medre mellett húzódó kerékpárút szakasznál több helyen az engedélyezett tervek módosítására volt szükség a kerékpárút kedvezőbb nyomvonalvezetése érdekében. Az eltérő nyomvonalat a kivitelezés során észlelt előre nem látható körülmények indokolták. A módosult nyomvonal helyenként idegen tulajdonú ingatlanokat is érint, ezért a területszerzés érdekében az Önkormányzat illetékes szakemberei tárgyalást kezdeményeztek. A területszerzésre vonatkozóan sikeres tárgyalásokat folytatott le az érintett szakiroda.

A plusz ingatlanrészek és a már önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok összevonására van szükség a pályázat szigorú előírásait figyelembe véve. A telekösszevonás és földhivatali eljárás lefolytatása érdekében a szabályozási tervet összhangba kell hozni az eltérő nyomvonallal. Jelen módosítás célja az összhang megteremtése, a telekösszevonás alapjainak biztosítása annak érdekében, hogy a pályázat során megkötött Támogatási Szerződésben foglaltak biztosítva legyenek. 258

A módosítást a Közgyűlés első fordulóban 2015. augusztusában tárgyalta. Az államigazgatási eljárás és a lakossági kifüggesztés lezajlott, továbbá a partnerségi eljárás keretén belül a tervezett módosítást a Helyi Építészeti–Műszaki Tervtanács és az Építész Kamara meghívott tagjai is megtárgyalták. A módosítással kapcsolatban ellenvélemény nem fogalmazódott meg, azt a véleményezők támogatták.

Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a rendelet-tervezetet formájában előterjesztett szabályozási terv módosítást elfogadni szíveskedjenek. Eger, 2015. október 12.

Kovács-Csatlós Tamás tanácsnok

259

258 – 54/2015.

8. napirend

Előterjesztés Eger Megyei Jogú Város Északkeleti külterület és Bikalegelő városrészek Helyi Építési Szabályzatáról szóló 26/2014.(V.23.) önkormányzati rendelet módosításáról, valamint javaslat a Településszerkezeti Tervről szóló 185/2015.(V.22.) közgyűlési határozat módosítására Inert hulladékkezelő telephely létesítése kapcsán a Vécseyvölgy utcában található ipartelepet érintően (II. forduló) Tisztelt Bizottság!

A Főépítészi Csoporthoz a DTRT Vízépítő és Környezetgazdálkodási Kft-től kérelem érkezett be az egri 0305/30, 0305/31, 0305/32, 0305/33 helyrajzi számú ingatlanokra vonatkozó előírások módosítására. Kérelmező tevékenységi körébe inert hulladékok újrahasznosítása is tartozik. A telephely üzemeltetéséhez, és a tevékenység folytatásához szükséges engedély kiadásához a szabályozási előírásokkal összhangban kell lennie a tervezett funkciónak.

Az érintett ingatlanokra Eger Megyei Jogú Város Északkeleti külterület és Bikalegelő városrészek Helyi Építési Szabályzatáról szóló 26/2014.(V.23.) önkormányzati rendelete érvényes. A hatályos szabályozási terv értelmében az ingatlanok a Gksz/Z-45-7,5-3000 övezetbe tartoznak, azaz gazdasági kereskedelmi szolgáltató terület.

260

A szabályozás által meghatározott előírások tiltják az építési övezeten kívül keletkezett bármilyen hulladék gyűjtését, tárolását, esetleges kezelését.

A tervezett vállalkozás inert hulladék tárolását irányozta elő. Kérelmező a tulajdonában lévő vállalkozások, és az elnyert beruházások során keletkezett inert hulladékokat kívánja időszakosan a területen tárolni. A tervezett telephely közforgalom elől elzártan működne. A tervezett módosítás a területre vonatkozó településszerkezeti terület-felhasználást, és a szabályozási terven meghatározott gazdasági besorolást kívánja módosítani. A módosítás az alábbi övezeti átsorolást tartalmazza: ÉPÍTÉSI ÖVEZET, ÖVEZET JELE (SZT szerint)

Gip/Z-45-7,5-3000

ÉPÍTMÉNY ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

LEGNAGYOBB

BEÉPÍTÉSI MÓD

BEÉPÍTETTSÉG

Z

45

(%)

LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-

KIALAKÍTHATÓ

(m)

(m2)

MAGASSÁG

LEGKISEBB TELEKTERÜLET

7,5

3000

LEGKISEBB ZÖLDFELÜLET (%)

40

A módosítást a Közgyűlés első fordulóban 2015. augusztusában tárgyalta. Az államigazgatási eljárás és a lakossági kifüggesztés lezajlott, továbbá a partnerségi eljárás keretén belül a tervezett módosítást a Helyi Építészeti–Műszaki Tervtanács és az Építész Kamara meghívott tagjai is megtárgyalták. A visszaérkezett vélemények összesítő táblázatát az előterjesztés 8. számú mellékleteként csatoltuk.

Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a rendelet-tervezetet formájában előterjesztett szabályozási terv módosítást, és a határozati javaslat formájában előterjesztett településszerkezeti terv módosítását elfogadni szíveskedjék. Eger, 2015. október 12.

Kovács-Csatlós Tamás tanácsnok

261

17982 – 1/2015.

9. napirend

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete Eger Megyei Jogú Város Helyi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 27/2008.(VI.27.) önkormányzati rendelet és 1. mellékleteit képező szabályozási tervek részmódosításáról A 251. számú gyorsforgalmi út nyomvonalának kapcsán (I. forduló) Tisztelt Közgyűlés!

Jelen tervezési feladatot a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kezdeményezésére készíti el az Önkormányzat Főépítészi Csoportja. A 251. számú főút Maklár-AndornaktályaNagytálya-Eger elkerülő szakasz megépítése nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások közé tartozik. A tervezett út 3 község és 2 város közigazgatási területét érinti, délről északra haladva: Füzesabonyt, Maklárt, Nagytályát, Andornaktályát és Egert. A tervezett 251. számú II. rendű főút (távlatban M25 számú autóút) az ÉszakMagyarországi régióban, Heves megyében található. Észak-dél irányultságú, Füzesabony és Eger között biztosít közvetlen kapcsolatot a 3. számú és 25. számú főutak között. A 251. számú főút első szakasza már kiépült. Jelen tervezési feladat a szabályozási terv és az elkészült engedélyes és kiviteli tervek közötti minimális eltérés korrekciója, az összhang megteremtése.

A 314/2012.(XI.08.) Kormányrendelet 41. §-a lehetőséget nyújt arra, hogy e módosításokat egyszerűsített eljárás keretén belül folytassuk le. Azaz a módosítás részeként a településszerkezetet meghatározó infrastruktúra főhálózat nem változik, nem kerül sor új beépítésre szánt terület kijelölésére, az építési övezetekben az építési intenzitást meghatározó paraméterek nem változnak, és nem szűnik meg zöldterület, vízgazdálkodási, erdő és természetközeli terület. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy hallgassa meg a szabályozási javaslat tervezői ismertetését, és döntsön a terv államigazgatási egyeztetésre bocsátásáról és 15 napos közszemlére tételéről. Eger, 2015. október 12.

262

Kovács-Csatlós Tamás tanácsnok

ELŐTERJESZTÉS

10.napirend

Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok tulajdonosi szerkezetével, tevékenységével, gazdálkodásuk racionalizálásával, valamint az egységes irányítási rendszerének kialakításával kapcsolatos intézkedések meghozataláról (II. ütem) Tisztelt Közgyűlés!

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2015 augusztusi testületi ülésén központosított típusú irányítás bevezetését rendelte el az EVAT Zrt., mint törzsház bázisán az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok hatékonyabb működtetése érdekében. Ezzel összefüggésben 365/2015. (VIII.27.) határozatában elrendelte a szervezeti, jogi és gazdálkodási területeket érintő részletes feladatok és szükséges tulajdonosi döntési javaslatok kidolgozását és 2015. október 29-i testületi ülésre történő előterjesztését (II. ütem) I. Az egységes irányítási rendszer megteremtésének jogi alapjai

A hivatkozott testületi döntésben foglaltak alapján az alábbi 3 lehetséges megvalósítási alternatívákat vizsgáltuk meg: a.) Az EVAT Zrt. üzletrész-vásárlással szerez meghatározó, irányítási jogokat biztosító befolyást az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokban.

b.) Az Önkormányzat és az EVAT Zrt. szerződéses jogviszony létesítésével biztosítja valamennyi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságban a tulajdonosként való rendelkezés (irányítás) jogát az EVAT Zrt. részére.

c.) Az Önkormányzat a nevezett gazdasági társaságokban lévő üzletrészét apportálja az EVAT Zrt-be, így biztosítva a törzsházba kerülő gazdasági társaságok irányítási jogát, természetesen az EVAT Zrt. feletti folyamatos közgyűlési kontroll fenntartása mellett.

Az a) pontban foglaltak megvalósítása következtében, a hatályos jogszabályok alapján, az egyes társaságok tulajdonában lévő ingatlanjai után, a társasági üzletrész tulajdonjogának megszerzését is illetékfizetési kötelezettség terhelné. Mindezek alapján ezt a változatot nem támogatjuk. A b) változatban szereplő megoldás ugyan nem jár illetékfizetési kötelezettséggel, azonban rendkívül bonyolult és szerteágazó, minden jogi és gazdasági helyzetre kiterjedő 263

szabályozást kellene tartalmaznia. Fentiek okán, ilyen típusú szerződéses jogviszonyt még egyetlen önkormányzat sem alkalmazott. A c) változat illetékfizetési kötelezettség mentesen, a Törzsház eddigi cégszerkezetéhez illeszkedve az üzletrészek tulajdonjoga alapján biztosítja az irányítás jogát az EVAT Zrt. igazgatóságának.

Az augusztusi testületi ülésén meghatározott további feladat volt a törzsházba kerülő gazdasági társaságok ingatlan vagyonának vizsgálata, egyes ingatlanok Önkormányzat tulajdonába vonására vonatkozó közgyűlési döntések előkészítése. Ezen ingatlanokat érintő döntések, legkésőbb az apportálás végrehajtására vonatkozó alapítói okiratok módosítását tartalmazó döntésekkel egyidejűleg, de külön előterjesztésben kerülnek a közgyűlés elé. II. Az egységes irányítási rendszer bevezetéséhez szükséges feladatok

Az apportálás, valamint az egységes irányítási rendszerének megvalósítása érdekében az önkormányzat és az EVAT Zrt. az érintett gazdasági társaságok bevonásával megvizsgálta a közvetett és közvetlen tulajdonában álló gazdasági társaságok tulajdoni viszonyait, tevékenységeiket, felépítési szerkezetüket, és közösen elkészítették az alábbi megvalósítási ütemtervet, mely biztosítja a tervezett feladatok 2015.december 31-ig történő maradéktalan végrehajtását.

 2015. szeptember 30-i fordulónappal a jelenlegi és az integrálandó Társaságok eszközeit és forrásait leltározni kell, szükség esetén tényfeltáró leltárak elkészítésével.  2015. október 30-ig minden Társaságnak el kell készíteni a 2015. I-III. negyedéves beszámolóját. Az eszközök és forrásokat tételesen leltárral kell alátámasztani. A beszámolóban az eszközöket és forrásokat a Számviteli Törvényben előírt éves beszámoló értékelési módszereivel kell szerepeltetni.  A Társaságoknak az I-III. negyedéves beszámolóikat, annak tételes leltárral történő alátámasztásával együtt kell elkészíteni és az EVAT Zrt. részére megküldeni.  2015. október 31-ig az átalakításba bevont informatikai szakembereknek felül kell vizsgálni a nyilvántartásokhoz szükséges rendszereket, azok adatátvételi illetve átadási lehetőségeit és a 2016. január 1-től kialakítandó nyilvántartási rendszerre vonatkozó javaslatot ki kell dolgozni.  A stratégiai döntést követően a 2015. I-III. negyedéves beszámolók adatait 2015. november 2. és 30. között felül kell vizsgálni és a vizsgálat által feltárt megállapításokat, még a 2015. évi beszámolóban rendezni kell.  2015. november 16-ig minden Társaságnak el kell készíteni a tárgyévben érvényes volt és élő szerződéseinek a listáját, (szerződő fél megnevezése és címe, szerződés tárgya, szerződés érvényessége, szerződés díjtétele, 2015. évi I-III. negyedévi forgalom szerepeltetésével, mint minimális adattartalommal).  2015. november 16-ig a Társaságoknak a törvényi szabályozás szerinti, valamint a tevékenységük bonyolításához szükséges szabályzatokat felül kell vizsgálni és aktualizálni.  Az új szervezeti felépítésnek megfelelően szükséges a személyi állományt november 30-ig áttekinteni. 264

 A nyilvántartáshoz szükséges programok telepítését törzsadat állományok kialakítása és felvitele (esetleges migrálás lehetőségével együtt) 2015. november 2. és 2015. december 15. között kell elvégezni.  2016. január 20-ig fel kell dolgozni a 2015. évi adatokat és 2016. január 21-én a kialakított új rendszerekbe a nyitóállományokat fel kell tölteni.

III. Az EVAT Zrt. tőkehelyzetének rendezése

Az EVAT Zrt. több éve finanszírozási nehézségekkel gazdálkodik. A pénzintézetek felé fennálló kötelezettségeit mindig pontosan, határidőre fizette, ezért a hitelállománya jelentősen csökkent az előző években. Ezt szemlélteti az alábbi táblázat: 2009.12.31

426 951

2010.12.31

383 392

Pénzintézeti hitelállomány (eFt) 2011.12.31

333 587

2012.12.31

311 073

2013.12.31

238 888

2014.12.31.

211 628

2015.06.30

186 700

A forgótőke ellátottsága szintén folyamatosan javul, de még mindig nem mondható jónak, ezt szemlélteti az alábbi táblázat: 2011.12.31 2012.12.31 2013.12.31 2014.12.31 2015.06.30 Megnevezés 108 766 80 625 35 120 Készletek: 34 371 25 449 255 417 252 989 306 998 Követelések: 248 831 247 914 35 970 28 957 25 720 Értékpapírok: 114 411 96 508 44 542 71 499 75 978 Pénzeszközök: 28 310 94 300 444 695 434 070 443 816 Likvid eszközök: 425 923 464 171 Rövid lejáratú kötelezettségek + Költségek 744 082 886 125 719 926 692 797 600 305 passzív elhatárolása: Forgótóke (többlet -299 387 -452 055 -276 110 -266 874 -136 134 +/hiány -)

A nagyarányú rövidlejáratú kötelezettség oka az év végén még ki nem fizetett szállító állomány.

Az utolsó időszak javulása egyértelműen a menedzsment szigorú gazdálkodásának, majd ebből eredően a 2014-es és a 2015-ös üzleti évek pozitív eredményének köszönhető. A forgótőke ellátottságot 2015. év első féléves adataival szemléltettük, ám a II. félévben, amennyiben a folyamatban lévő beruházások (54,2 MFt) pénzügyi rendezése megtörténik, továbbá az éves hőelszámolás különbözetét (38,3 MFt) a Zrt. visszafizeti, a korábbi időszakokban jelzett nagyságrendet elérő forgótőke hiány változatlanul fennáll. A rendelkezésre álló pénzeszköz állomány mennyiségét tovább rontja, hogy év végén, kötelezően a rövidlejáratú hitel összegét vissza kell fizetni jogszabályi előírás alapján. A forgótőke hiányát a társaság eddig a tulajdonos EMJV Önkormányzata felé fennálló kötelezettségének átütemezésével oldotta meg annak érdekében, hogy a hitelállományt folyamatosan csökkentse és fizetési kötelezettségeinek – elsősorban a jelentős gázköltség – időben eleget tudjon tenni. Ennek a gyakorlatnak a fenntartása részben a megváltozott távhő támogatási rendszer október 1-től való bevezetése - mely tovább rontja a cég pénzügyi lehetőségeit -, részben az önkormányzati cégek 2016.01.01-től törzsházban való 265

működtetése miatt nem volna szerencsés. Az átalakítás, átszervezés alapvető célja, hogy pénzügyileg stabil, átlátható, egységes irányítás jöjjön létre, melynek egyik feltétele a forráshiány tőkeemeléssel való rendezése. Fentiek alapján, az önkormányzat 2015. évi költségvetésében az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok reorganizációja V. fejezet 20. címszámon rendelkezésre álló 180 MFt összegű forrást az EVAT Zrt. jegyzett tőkéjének emelésére javasoljuk felhasználni. Kérjük a Tisztelt Közgyűlést, hogy fogadja el az alábbi határozati javaslatokat. Eger, 2015. október 19.

Habis László s.k. Eger Megyei Jogú Város Polgármestere

Herman István s.k. Eger Megyei Jogú Város Alpolgármestere

266

Előterjesztés

az önkormányzati intézmények és az önkormányzat előirányzatainak módosítására

Tisztelt Közgyűlés!

Az önkormányzat és a felügyelete alá tartozó intézmények 2015. évi előirányzatait változtatni szükséges az alábbiak miatt: 1.

A Benedek Elek Óvoda dolgozója év közben jelentette be nyugdíjba vonulási szándékát. Mivel a nyugdíjba vonulás megtörtént, és a dolgozó 40 éves jubileumi jutalomra jogosult, ezért az intézménynek pótelőirányzatra van szüksége 1.947 E Ft értékben (ebből 1.533 E Ft személyi juttatás, és 414 E Ft munkaadókat terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó). 2015. évben további 1 fő óvodapedagógus 25 éves jubileumi jutalmának kifizetése is esedékessé válik. Ennek fedezeteként az óvoda 2015. évi költségvetésébe további 600 E Ft-ot személyi juttatásként és 162 E Ft-ot munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adóként szükséges biztosítani.

2. A Családsegítő Intézet a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségétől átvett működési célú pénzeszköz előirányzatosítását kérte 200 E Ft értében, melyből 192 E Ft személyi juttatás, 8 E Ft munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó. 3. A Gyermekjóléti és Bölcsődei Igazgatóság dolgozója a költségvetés tervezésekor nem tájékoztatta a vezetést nyugdíjba vonulási szándékáról. Felmentési idejének egy hónapjára kettős bérkifizetés keletkezik. Ennek fedezetére az intézmény 163 E Ft pótelőirányzatot kért, melyből 128 E Ft személyi juttatás, valamint 35 E Ft munkaadókat terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó. 4. Ney Ferenc Óvodában a nyomtató vezérlőpanelje villámcsapás miatt tönkrement, javíthatatlanná vált, ezért új nyomtató vásárlása vált szükségessé 57 E Ft értékben. A gyermekek részére tálalóedények, poharak és konyhai eszközök pótlására volt szükség 4 tagóvodában, 220 E Ft értékben. A felnőtt székek nagy része javíthatatlan, selejtezésük folyamatos. Az intézmény 5 tagóvodába 60 db széket szeretne vásárolni 570 E Ft értékben. Kérte a beruházások kiemelt előirányzatának emelését 847 E Ft értékben. 267

5.

Az Egri Városi Sportiskola kérte a személyi juttatások kiadásainak 12.901 E Ftos, valamint a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 2.695 E Ft-os emelését a dologi kiadások (szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások) 15.596 E Ft-os egyidejű csökkentésével. Az átcsoportosításra a TAO program 2015-2016-os nevelési évben történő további működése, edzői bérezések, illetve azok járulékainak kifizetése miatt van szükség.

6. A Dobó István Vármúzeum többletbevételt ért el továbbszámlázott szolgáltatásokból, régészeti tevékenység szolgáltatási bevételeiből, tárgyi eszköz értékesítéséből és az azokhoz kapcsolódó ÁFA bevételekből. Kérte többletbevételeinek előirányzatosítását 111.687 E Ft értékben (ebből 111.287 E Ft működési bevétel, és 400 E Ft felhalmozási bevétel), melyet 51.000 E Ft értékben személyi juttatásokra (5 fős létszámemelés fedezetére, régészeti munkában résztvevők díjazására, béren kívüli juttatások és jutalom kifizetésére) 13.170 E Ft értékben munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adóra, és 47.517 E Ft értékben dologi kiadásokra (továbbszámlázott kiadások, bérleti díjak kifizetésére, konferencia szervezésének kiadásaira, kommunikációs szolgáltatásokra) szeretne felhasználni. Kérte továbbá 6.000 E Ft átcsoportosítását a felújítási kiadásokról dologi kiadásokra a Végvári Vigasságok történelmi fesztivál megrendezése kapcsán. 7. A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII.30.) kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) értelmében az új pedagógus előmeneteli rendszer 2013. szeptember 1-jei bevezetése után a pedagógusok bérének több ütemben való emelkedése valósul meg. A Korm. rendelet 38. § (2) bekezdése értelmében 2015. szeptember 1. és 2016. augusztus 31. között pedagógusok illetményalapja a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének a) 119,3 százaléka, középfokú, b) 168,9 százaléka, alapfokozat, c) 186,4 százaléka, mesterfokozat esetén.

A pedagógus-bértáblát és a pótlékok mértékére vonatkozó táblázatot a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban Nkt.) 7. és 8. számú mellékletei tartalmazzák. Az önkormányzati fenntartású óvodák esetében ez azt jelenti, hogy a főiskolai diplomával rendelkező óvodapedagógusok illetményalapja a Pedagógus I, Pedagógus II és a Mesterpedagógus fokozat esetén 163,3%-ról 168,9%-ra emelkedik, ami az alapbér és a pótlékok emelkedését vonja maga után. 268

A Benedek Elek Óvoda, a Ney Ferenc Óvoda és a Szivárvány Óvoda vonatkozásában az alábbi táblázat részletezi a béremelkedés pénzügyi kihatásait. A pedagógusok havi bérének alakulása 2015. szeptember 1.-től: Bruttó bér változása

Benedek Elek 460 020 Ft Óvoda Ney Ferenc 486 120 Ft Óvoda Szivárvány 766 800 Ft Óvoda Összesen 1 712 940 Ft

Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó

Összes többletkiadás (1 hónap)

2015. évet érintő összes többletkiadás (3 hónap)

124 205 Ft

584 225 Ft

1 752 675 Ft

207 036 Ft

973 836 Ft

2 921 508 Ft

131 252 Ft

617 372 Ft

462 493 Ft

2 175 433 Ft

A béremelés egész éves többletkihatása összesen 26.105.196 Ft.

1 852 116 Ft

6 526 299 Ft

Ezen túlmenően a Szivárvány Óvoda további pótigénnyel fordult a fenntartóhoz. 2015. november 1-től pedagógiai asszisztens munkakörben pedagógus végzettséggel alkalmaz munkavállalót, a szükséges bérkülönbözet 49.400 Ft. 1 fő dajka nyugdíjba vonulása és az álláshely betöltése miatt november hónapra kettős bér kifizetésre kerül sor, ennek összege 122.000 Ft. A meghirdetett óvodapszichológusi álláshelyet 2015. október 15-étől töltik be, a bérigény 1,5 hónapra 170.250 Ft. Mindezek fedezeteként az óvoda 2015. évi költségvetésébe további 342 E Ft-ot személyi juttatásként és 92 E Ft-ot munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adóként szükséges biztosítani.

8. A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 518/216-30/2014/HAT. számú határozatával a kéményseprő-ipari közszolgáltatás átmeneti ellátására közérdekű szolgáltatóvá 27 település vonatkozásában 2014. december 19-től 2015. szeptember 18-ig a Városgondozás Eger Kft-t jelölte ki. Ezt követően a 36000/1715-7/2015.ált. határozatával ezt a kijelölést újabb három hónappal meghosszabbította 2015. szeptember 19-től 2015. december 18-ig. A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 36000/389-9/2015. ált. számú határozatával a további 94 település vonatkozásában 2015. február 3-tól 2015. november 2-ig szintén a Városgondozás Eger Kft-t jelölte ki kéményseprő-ipari közszolgáltatóként, mellyel kapcsolatban 2015. október 5-én az önkormányzathoz címzett tájékoztatás-kérő levelük szerint ezt a kijelölést újabb három hónappal szintén meg kívánják hosszabbítani. A Belügyminisztérium döntése alapján Városgondozás Eger Kft. a 27 településre vonatkozóan, a kijelölés első 9 hónapos időtartamára megállapított támogatás 269

összege 18.871.501 Ft, egy hónapra 2.096.833 Ft, melynek folyósítása jelenleg folyamatban van.

A társaság az év folyamán többször jelezte, hogy a 2015. évi költségvetésben jóváhagyott 30.000 E Ft önkormányzati támogatás – kiegészítve a 511/2013. (XII.29.) Korm. rendelet 4.§(4) bekezdése szerinti központosított 18.871.501 Ft támogatással, melyet szintén az önkormányzaton keresztül kaptak – a társaság üzleti terve alapján nem elegendő a veszteségmentes kéményseprő-ipari közszolgáltatási tevékenység biztosításához. A társaság kimutatásai szerint a bevételek és a kiadások különbözeteként 2015. június 30-áig 14. 312 E Ft veszteség keletkezett. A Városgondozás Eger Kft. által készített számítás az előterjesztés mellékletét képezi.

A területi ellátási és az állami támogatásból megvalósult közszolgáltatás fenntartási időszakára tett vállalási kötelezettségekből adódóan az önkormányzat szerepvállalása a gazdaságos működéshez elengedhetetlen, ennek megfelelően a 2015. évi működéshez a már jóváhagyott 30.000 E Ft összegű működési célú támogatás kiegészítéseként további 10.000 E Ft támogatást tudunk biztosítani. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy járuljon hozzá a 10.000 E Ft a 2015. évi költségvetés II. fejezet 47-es címszámáról a II. fejezet 58-as címszámára történő átcsoportosításhoz a Városgondozás Eger Kft. részére, a kéményseprő-ipari közszolgáltatási tevékenység 2015. évi veszteségének csökkentésére. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a javaslatot tárgyalja meg és fogadja el. Eger, 2015. október 12.

Habis László sk. Polgármester

270

12 napirend

Előterjesztés a szociális és a gyermekjóléti szakterületeket, valamint a feladatokat ellátó intézményeket érintő fenntartói és munkáltatói intézkedések megtételéről Tisztelt Közgyűlés!

Az önkormányzat a szociális és a gyermekjóléti feladatait Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.), a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) határozza meg. A Mötv. 13. § (1) bekezdése alapján a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok többek között a gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások, valamint a szociális szolgáltatások és ellátások. Az Szt. és a Gyvt. is lakosságszámuk figyelembe vételével határozza meg a települési önkormányzatok számára, hogy mely feladatokat kötelesek ellátni. A kötelezően ellátandó szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokat – alapító okirataik szerint – fenntartóként három intézménybe telepítette az Önkormányzat, a Családsegítő Intézetbe, az Idősek Berva-völgyi Otthonába és a Gyermekjóléti és Bölcsődei Igazgatóságba. Szociális szolgáltatások: A Családsegítő Intézet nyújtja az étkeztetést, a házi segítségnyújtást, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, a családsegítést, az idősek, és a fogyatékosok nappali ellátását, az éjjeli menedékhelyet, a hajléktalan személyek átmeneti szállását és ápoló gondozó otthonát, az utcai szociális munkát, és a támogató szolgáltatást. Az Idősek Berva-völgyi Otthona ápolást, gondozást nyújtó intézmény.

Gyermekjóléti szolgáltatások: A Gyermekjóléti és Bölcsődei Igazgatóság feladatai közé tartozik a gyermekek nappali ellátása (bölcsődék, családi napközik, játszóház), valamint a gyermekek átmeneti ellátása (családok átmeneti otthona, helyettes szülői hálózat) és a két KLIK által fenntartott intézményben a gyermekétkeztetés. A feladatok szakmai alapjainak és tartalmának hasonlósága miatt került 1997-től új feladatként a Családsegítő Intézetbe a gyermekjóléti szolgáltatás és a házi gyermekfelügyelet. (Ekkor az Egészségügyi Alapellátást és Bölcsődéket Irányító Igazgatóság a bölcsődék mellett még az egészségügyi alapellátási feladatokat is ellátta.) Az intézmények működéséről és a feladatok ellátásának módjáról szóló előterjesztés részben egy, az idén elfogadott jogszabály-módosítás miatt kerül a Közgyűlés elé.

271

A Szt. szerinti családsegítés és a Gyvt. szerinti gyermekjóléti szolgáltatás - a két jogszabályt módosító 2015. évi CXXXIII. törvény értelmében - 2016. január 1-jétől kizárólag egy szolgáltató keretében látható el. Egernek, mint járásszékhely településnek családsegítő és gyermekjóléti központot kell működtetnie. A Központ szerteágazó feladataiból egyeseket az egri járás egészére is ellát. A gyermek családban nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettségének megelőzése érdekében önálló egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat, programokat nyújt (utcai és lakótelepi szociális munkát, kapcsolattartási ügyeletet, kórházi szociális munkát, gyermekvédelmi jelzőrendszeri készenléti szolgálatot, jogi tájékoztatásnyújtást és pszichológiai tanácsadást, családkonzultációt, családterápiát, családi döntéshozó konferenciát), valamint szakmai támogatást nyújt az ellátási területén működő gyermekjóléti szolgálatok számára. A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedésekhez kapcsolódó, a gyermekek védelmére irányuló tevékenységet is ellát, amelynek keretében többek között a) kezdeményezi a gyermek védelembe vételét vagy súlyosabb fokú veszélyeztetettség esetén a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését, nevelésbe vételét, b) javaslatot készít a gyermek védelembe vételére, illetve a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására, a tankötelezettség teljesítésének előmozdítására, a családból történő kiemelésre, valamint a gyermek megelőző pártfogásának ügyében, c) együttműködik a pártfogó felügyelői szolgálattal, d) a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében családgondozást végez, e) utógondozást végez - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez, f) védelembe vett gyermek esetében elkészíti a gondozási-nevelési tervet, családgondozást végez, illetve a gyámhatóság megkeresésére a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásához kapcsolódó pénzfelhasználási tervet készít;

A törvény rendelkezése alapján az önkormányzatnak 2015. október 31-éig felül kell vizsgálni a családsegítés, és a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátásának módját, szervezeti kereteit. 2015. november 30-áig dönteni kell feladatok ellátásának a 2016. január 1-jétől hatályos rendelkezéseknek megfelelő biztosítása módjáról. A Családsegítő Intézetben a családsegítés keretében, (2 csoportban a Pacsirta u. 10. és Kallómalom u 88-90. telephelyeken), a gyermekjóléti központban (Mindszenty u. 12.) és a Szalai közösségi házban ellátott feladatokat 2016. január 1-től az új szabályoknak megfelelően egy szervezetben, családsegítő és gyermekjóléti központban kell ellátni. A szolgáltatást a munkatársak a Családsegítő Intézetben hosszú évek óta, nagy szakmai gyakorlattal, jó színvonalon nyújtják. A Közgyűlés korábban - a kulturális feladatok áttekintése során – már kifejezte azt a szándékát, hogy az azonos ágazathoz tartozó feladatokat lehetőleg tiszta profilú intézmények nyújtsák. Ennek érdekében a Gyvt. szerinti feladatoknak (a Központnak és a házi gyermekfelügyeletnek) a gyermekjóléti intézményünkbe integrálását javasolom. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 11. § (3/b) bekezdése a) pontja alkalmazásával kerülnek át a gyermekvédelmi törvény szerinti feladatok, szervezeti egységek és a feladatokat szolgáló eszközök a Családsegítő Intézettől a Gyermekjóléti és Bölcsődei Igazgatósághoz. (Az Áht. szerint a költségvetési szerv szétválására akként is sor 272

kerülhet, hogy a kiváló szervezeti egység már működő költségvetési szervbe, mint jogutódba olvad be). A javaslat elfogadása esetén a Gyermekjóléti és Bölcsődei Igazgatóság által 2016-tól nyújtott Gyvt. szerinti szolgáltatások: o 4 bölcsőde, o 3 játszóház (alternatív nappali ellátás), o 9 csoportban családi napközi (3 egri, 6 a kistérség más településein), o házi gyermekfelügyelet, o családok átmeneti otthona, o helyettes szülői hálózat, o gyermekétkeztetés, o családsegítő és gyermekjóléti központ. Szakmailag teljesen önállóan működik, de helyet biztosítunk és az intézményi költségvetésbe beépült a telefonos lelki-segély szolgálat és az esélyek háza, amiket, mint tulajdonképpen családsegítést végző szervezeti egységeket, szintén a gyermekjóléti intézménybe célszerű integrálni.

A gyermekjóléti és szociális intézményekben folyó munkát egy másik ok miatt is célszerű áttekinteni. Az Idősek Berva-völgyi Otthona igazgatója Törőcsikné Király Margit, a Családsegítő Intézet igazgatója Jékli Sándor és a Gyermekjóléti és Bölcsődei Igazgatóság igazgatója Szurominé Balogh Mónika öt évre szóló vezetői megbízatása 2015. december 31én jár le, vezetői pályázatok kiírása szükséges. Törőcsikné Király Margit öregségi nyugdíjra jogosult, pályázni már nem kíván.

Az Idősek Berva-völgyi Otthona 50 férőhelyes, 29 fő munkavállalóval, 144,8 millió forintos költségvetéssel az egyik legkisebb intézményünk. Kezdeményezem, hogy az Idősek Berva-völgyi Otthona az Áht. 11. § (3) bekezdése alkalmazásával 2016. január 1-től olvadjon be az új szociális intézménybe, annak, telephelye, szervezeti egységeként. Az intézmény ez alapján jogutóddal megszűnik. Gondozottjainak többsége a Családsegítő Intézet által a házi segítségnyújtás keretében ellátott egri időskorúak közül kerül az otthonba. A két intézmény között eddig is kívánatos volt a szoros együttműködés, ami az közös szervezetben történő feladatellátással javítani fogja a szolgáltatás minőségét. A döntés nyomán a Családsegítő Intézet – nevének Egri Szociális Szolgáltató Intézményre történő változtatásával – 2016. január 1-től csak Szt. szerinti szociális feladatokat lát majd el. Ezek a feladatok: o 6 gondozási központban idősek nappali ellátása, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés, o támogató szolgáltatás (szállítás, személyi segítés fogyatékosok számára), o értelmi fogyatékosok nappali ellátása, o hajléktalanok ellátása (éjjeli menedékhely, átmeneti szállás, ápoló-gondozó otthon) o idősek ápoló-gondozó otthona

A három intézményt érintő változások a foglalkoztatott közalkalmazottak tekintetében létszámcsökkentést nem jelentenek, csak a munkáltató neve változik. Mindenki változatlan feltételekkel tovább foglalkoztatható a jogutód intézményben a december 31én fennálló jogviszonya figyelembe vételével. 273

A járásszékhelyi családsegítő és gyermekjóléti központok szakmai és személyi feltételeinek szabályai még nem születtek meg. Az intézményvezetők a szükséges munkáltatói intézkedéseket megteszik. Az előterjesztés javaslatai alapján a Közgyűlésnek arról kell döntést hoznia, hogy 2016. január 1-től o a Családsegítő és gyermekjóléti központot milyen formában, melyik intézményében működteti, o a Gyvt. és az Szt. szerinti szolgáltatásokat egy gyermekjóléti és egy szociális intézmény fenntartásával nyújtja, o a Családsegítő Intézet nevét Egri Szociális Szolgáltató Intézményre változtatja, o az Idősek Berva-völgyi Otthonát az Egri Szociális Szolgáltató Intézménybe történő beolvadással megszünteti. A döntések után szükséges az alapító és megszüntető okiratok előkészítése és a két intézmény vezetői pályázatát kiírása.

Kérem a Tisztelt Közgyűléstől a javasolt szervezeti megoldások, változtatások jóváhagyását és a végrehajtáshoz szükséges döntések meghozatalát. 2015. október 20.

Habis László

274

Előterjesztés A szakképzési feladatok ellátásával kapcsolatos tulajdonosi döntésekről Tisztelt Közgyűlés!

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint átadó és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, mint átvevő a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 74. § (1) bekezdése és a 76.§ (5) bekezdés b) pontja alapján 2013.01.24én Vagyonkezelési és Használati Szerződést kötött az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező, köznevelési feladatellátás célját szolgáló ingatlan és ingó vagyon ingyenes vagyonkezelésébe kerülésére és az ingóságok használatára vonatkozóan határozatlan időtartamra.

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4/B. § (1) bekezdése alapján a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter szakképzési centrumokat alapított. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló 2015. évi LXV. törvény úgy módosította az Nkt. 76. § (5) bekezdés a) pontját, hogy 2015. július 01. hatállyal az Önkormányzat tulajdonában levő, az intézmények szakképzési feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ szervezetéből kiváló köznevelési intézményekből a szakképzési centrumok ingyenes vagyonkezelésébe kerül. A vagyonkezelési jog a szakképzési centrumot az Szt. 92/B. § (3) – (5) bekezdései esetében a térségi integrált szakképző központ (a továbbiakban: Tiszk) esetében az önkormányzati tulajdoni hányad tekintetében illeti meg. Azon ingó és ingatlan vagyon, amely nem szakképzési feladatok ellátását szolgálja továbbra is a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ használatában marad. Egerben 2015. július 01-től a szakképzési feladatokat az Egri Szakképzési Centrum látja el, Kerekné Fábri Eufrozina főigazgató asszony vezetésével.

Az Szt. 4/B. § (3) bekezdése alapján a szakképzési centrum alapfeladatának ellátását szolgáló feladatellátási helye a szakképző iskolai feladatot ellátó tagintézményének az épülete. Eger Megyei Jogú Város közigazgatási területén a gyakorlati képzési szakképző iskolai feladatot az Egri TISZK Térségi Integrált Szakképző Központ Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság látja el. A szakképzési centrum alapfeladatának ellátását szolgáló feladatellátási hely az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező Eger belterület 6335/4 hrsz.-ú, 1661 m2 térmértékű, természetben 3300 Eger, Kertész utca 128. szám alatt található ingatlanon épült 1286 m2 alapterületű Központi Képzőhely ingatlanban történik, melynek kizárólagos használója az Egri TISZK Térségi Integrált Szakképző Központ Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság, mint a Kertész utca 128. szám alatti ingatlan haszonélvezője. 275

A haszonélvezeti jog 2006-ban a szakképzési közfeladat ellátásának a biztosítására került bejegyzésre az ingatlan nyilvántartásba az Egri TISZK javára 2026.07.31-ig terjedő időtartamra. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:147. § (1) bekezdése alapján „Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti.” Az Egri Szakképzési Centrum, tehát az ingatlannal a vagyonkezelés keretében akkor rendelkezhet, ha az Egri TISZK nem kíván élni a haszonélvezeti jogával. Álláspontunk szerint a legcélszerűbb megoldást az ingatlan használatára vonatkozóan az Egri Szakképzési Centrum és az Egri TISZK közötti ingatlan használat természetbeni megosztását tartalmazó külön megállapodás megkötése jelentené. Az Szt. 92/B. § alapján a közfeladat ellátására szolgáló az Ingatlanban lévő ingóságokat a közfeladat átvételének időpontjától az Önkormányzat nem tudja a törvényi előírásoknak megfelelően ingyenes vagyonkezelésbe adni a szakképzési centrumnak, tekintettel arra, hogy azok jelenleg is a Egri TISZK tulajdonában vannak, így az Sztv. 92/B. § (4) bekezdésében foglalt kitétel, miszerint „a vagyonkezelői jog a szakképzési centrumot a térségi integrált szakképző központ esetében az önkormányzati tulajdoni hányad tekintetében illeti meg” ezen eszközök tekintetében nem valósul meg. A TISZK önálló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, amelynek az önkormányzat részbeni tulajdonosa, tulajdonjoga a társasági üzletrészben nyilvánul meg, amely azonban a nemzeti vagyonról szóló 2011. CXCVI. tv. alapján nem lehet vagyonkezelés tárgya.

Az Szt. 92/B. § (5) alapján a vagyonkezelés részletes szabályairól, továbbá a Tiszk feladatellátását biztosító ingóvagyon átadás-átvételéről 2015. január 1-jei állapot szerint a szakképzési centrum és az ingatlan, illetve ingó vagyon tulajdonosa legkésőbb 2015. október 31-ig megállapodást köt. Az (5) bekezdés szerint továbbá „ A megállapodás megkötésének hiánya nem akadálya az ingatlan, illetve ingó vagyon használatbavételének. Ha a megállapodás a felek között az e bekezdésben meghatározott határnapig nem jön létre, vagy nem teljeskörűen jön létre, a vagyonkezelői jognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter közigazgatási hatósági határozata alapján kerül sor. A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat a bírósági felülvizsgálatra tekintet nélkül végrehajtható. A szakképzési centrum és az ingatlan, illetve ingó vagyon tulajdonosa a megállapodást a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által hozott határozatnak megfelelő tartalommal, a határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 napon belül köti meg.”

A megkötendő vagyonkezelési szerződés alapján az Egri Szakképzési Centrum vagyonkezelésébe kerül: I. Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép-, Szakiskola és Kollégium középiskola és kollégium tekintetében a) az Eger belterületi 8999/2 hrsz.-on lévő, természetben a 3300 Eger, Pozsonyi utca 4-6. szám alatt Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép-, Szakiskola és Kollégium középiskola és kollégium elnevezésű ingatlan 10583 m2 területű ingatlanrészét (beépített területeket + emeleti szinteket) tartalmaz. A kollégiumi épületrészek az Önkormányzat működtetésében maradnak. b) az Eger belterületi 4016 hrsz.-ú, természetben 3300 Eger, Kisvölgyi utca 46, alatt található, kivett présház megnevezésű, bruttó 107 m2 nagyságú ingatlant.

276

c) a Eger külterületi 0300/1 hrsz.-ú kivett épület, természetben 3300 Eger, Donát út, alatt található udvar, gyümölcsös, kivett út legelő megnevezésű 33108 m2 területű ingatlanokat, melyek az intézmény tangazdasági épületei és földterületei.

II. Egri Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégium középiskola és kollégium tekintetében: a) az Eger belterületi 6335/3 hrsz.-on lévő, természetben a 3300 Eger, Kertész utca 128. szám alatt Egri Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégium kivett iskola és kollégium elnevezésű ingatlan 5855 m2 területű ingatlanrészét,(beépített területeket + emeleti szinteket tartalmaz). A kollégiumi épületrészek az Önkormányzat működtetésében maradnak. b) az Eger belterületi 10186/2 hrsz.-on lévő, természetben a 3300 Eger, Kertész utca 128. szám alatti Egri Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégium kivett üzem elnevezésű ingatlanokat bruttó 11844 m területű, melynek 3177 m2 alapterülete beépített. c) az Eger belterületi 8999/26 hrsz.-on lévő, természetben a 3300 Eger, Vincellériskola utca 1. szám alatti Egri Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégium kivett tanműhely elnevezésű ingatlant bruttó 2315 m2 területű, melynek 1474 m2 alapterülete beépített. III. Egri Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola, Kollégium és Könyvtár: a) az Eger belterületi 3827/10 hrsz.-on lévő, természetben a 3300 Eger, Bem tábornok utca 3. szám alatt Egri Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola, Kollégium és Könyvtár kivett épületek és udvar elnevezésű ingatlan bruttó 4914 m2 területű ingatlant, mely a nettó 3465 m2 beépített területű (beépített területeket + emeleti szinteket tartalmaz). b) az Eger belterületi 3827/11 hrsz.-on lévő, 3300 Eger, Bem tábornok utca 3. szám alatt kivett épület 460 m2-es 300-as szintje. IV. az Eger belterületi 6335/4 hrsz.-on lévő, természetben a 3300 Eger, Kertész utca 128. szám alatti Egri Térségi Integrált Szakképző Központ elnevezésű, 1286 m2 területű ingatlant, (beépített területeket + emeleti szinteket tartalmaz).

A Szakképzési Centrummal, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatallal és Egri Közszolgáltatások Városi Intézményével folytatott egyeztetések alapján a Szakképzési Centrummal kötendő, a kollégiumokra vonatkozó használati megállapodás későbbi közgyűlési előterjesztési tárgyát fogja képezni (várhatóan november hónapban). Az előterjesztés módosított 3. melléklete tartalmazza a vagyonkezelési szerződés Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal által jóváhagyott változatát, a T. Közgyűléstől ennek elfogadását kérjük. Az előterjesztés 3. mellékletét képező vagyonkezelési szerződés mellékletei ugyanakkor nem módosulnak.

A fentiek alapján tehát indokolt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal megkötött vagyonkezelési szerződést megszüntetni, a használati szerződést módosítani, az Egri Szakképzési Centrummal pedig új vagyonkezelési szerződést kötni. 277

Kérem a T. Közgyűlést az alábbi határozatok meghozatalára. Eger, 2015.október. 13.

Habis László polgármester

278

Előterjesztés az önkormányzat számlavezetése tárgyában Tisztelt Közgyűlés!

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 84. § (1) bekezdése, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) kormányrendelet 145. § (1) bekezdése szerint a helyi önkormányzat fizetési számláját választása alapján egy belföldi hitelintézet vagy a kincstár vezeti.

A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 120. § (k) bekezdése alapján a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti hitel és pénzkölcsön, valamint pénzforgalmi szolgáltatás igénybevételére nem kell a közbeszerzési törvényt alkalmazni, amennyiben az nem éri el az uniós értékhatárt. Ennek alapján a jelenlegi számlavezetési szerződés a közgyűlés döntése alapján közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül megköthető. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 699/2013. (XII. 19.) határozata alapján 2015. december 31-ig az önkormányzat számlavezetésére vonatkozó szerződést a Raiffeisen Bank Zrt-vel kötöttük meg úgy, hogy a szerződés hatálya alatt a számlavezetésre megállapított kondíciókat minden év április 30-ig felülvizsgáltuk. A felülvizsgálatok során a szerződésekben foglalt díjak és jutalékok tekintetében változás nem történt. Az elmúlt években az önkormányzat és a Raiffeisen Bank Zrt. között kiegyensúlyozott, rugalmas kapcsolat alakult ki.

Ezen túl az alábbi szempontokat is figyelembe véve célszerű, hogy a jelenlegi számlavezetőnkkel kössünk a továbbiakban is szerződést:  Az önkormányzatnál az elmúlt években számos hazai, illetve EU finanszírozással megvalósult, illetve a közeljövőben megvalósítandó projektre kötöttünk szerződést, ezek elkülönített számláinak esetleges módosítása egy-egy projekt esetében nehézkes folyamat, amely akár a projektben vállaltak teljesítését is veszélyeztethetné. (Az önkormányzat 80 db alszámlával rendelkezik.)  Az önkormányzati adóalanyok száma 49.150, az önkormányzat összesen 74.340 db adótárgy adóztatását végzi évente. Ezen partnerek, valamint a lakosság értesítése egy esetleges bankváltásnál komoly feladatot jelent, az átállás bevétel kiesést generálhat érdemi költségcsökkentés nélkül.  A jelenlegi banki rendszerek zökkenőmentes feladatellátást biztosítanak, az önkormányzat elektronikus rendszerével kompatilibilisek. A Raiffeisen Bank Zrt. 2016. január 1-től egy korszerű online elektronikus rendszert kíván bevezetni az önkormányzatunknál és intézményeinél, mely külön költséget az önkormányzatunk részére nem jelent. 279

 A jelenlegi számlavezető pénzintézettel folytatott előzetes tárgyalások során a bank vállalta, hogy a 2003. óta fennálló kedvező kondíciókat az önkormányzat részére 2016. évben is biztosítja, a szolgáltatások jelentős része ingyenes, csupán a törvény által szabályozott mértékben a tranzakciós illetéket hárítják át.

Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy tárgyalja meg az előterjesztésben foglaltakat. Eger, 2015. október 14.

Habis László s.k. polgármester

280

ELŐTERJESZTÉS ingatlanvásárlásról

15. napirend

Tisztelt Közgyűlés!

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata a déli iparterület fejlesztését az egyik legfontosabb feladatának tekinti, mely megvalósítását nagyban segíti, hogy a Kormányzat gazdaságpolitikája a gazdaság fejlesztésén keresztül a munkahelyteremtést kiemelt fontossággal kezeli. A déli iparterület beruházása eddig 38 ingatlant érintett, amelyek az önkormányzat, magánszemélyek, gazdasági társaságok, valamint a MÁV Zrt. tulajdonában voltak. Az önkormányzati terület nagysága mára összesen 96.567 m2-re nőtt. Tekintettel arra, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban az önkormányzat vállalta, hogy a déli iparterület nagyságát 2023-ig 210.000 m2-re (21 ha) növeli, így további területszerzésekre van szükség, hiszen az önkormányzat az iparfejlesztési terület kialakításához a TOP keretében pályázati forrást szeretne igénybe venni. Az ipari park fejlesztése Eger és a térség szempontjából is alapvető fontosságú, hiszen hozzájárul a foglalkoztatás bővítéséhez, a kis- és középvállalkozások erősítéséhez és a helyi adóbevételek növeléséhez. Ez okból a déli iparterület fejlesztése vezérprojektként van nevesítve Eger város Integrált Településfejlesztési Stratégiájában, valamint a megyei gazdaságfejlesztési programban.

A déli iparterületen jelenleg még a Városgondozás Eger Kft. tulajdonában állnak az Eger, K2 úttól északra lévő, belterületi 10540/12, 10540/20 és 10540/21 helyrajzi számú ingatlanok. Javaslom a 10540/20 helyrajzi számú ingatlan teljes területének (amely 7.288 m2) és a 10540/21 helyrajzi számú ingatlan teljes területének (amely 13.860 m2), valamint az 5.907 m2 térmértékű, 10540/12 helyrajzi számú ingatlan 2.710 m2 nagyságú részének megvásárlását a Városgondozás Eger Kft-től. A megvásárolandó területek nagysága összesen 23.858 m2. A Városgondozás Eger Kft. tárgyi eszköz nyilvántartásában a megvásárolandó földterületek bruttó könyv szerinti értéke összesen 1 573 663 Ft. Az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló 6/2012. (II.24.) önkormányzati rendelet 24. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a területre vonatkozóan értékbecslés készült, amely alapján az ingatlanok becsült fajlagos négyzetméterára nettó 2 800 Ft. Az ingatlanok adatait, valamint az értékbecslés által meghatározott négyzetméterárat figyelembe véve az ingatlanok javasolt vételárait a következő táblázat tartalmazza: 281

helyrajzi szám 10540/20

10540/21 10540/12 Összesen:

megnevezés

kivett ipartelep kivett ipartelep kivett út

ingatlan területe (m2)

7288

13860 5907 27055

fajlagos megvásárolandó vételár (Ft) négyzetméterár 2 terület (m ) (nettó) (nettó) 20 406 400 7288 2 800 Ft Ft 38 808 000 13860 2 800 Ft Ft 2710 2 800 Ft 7 588 000 Ft 23858 66 802 400Ft

Az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló 6/2012. (II.24.) önkormányzati rendelet 24. §-ában, valamint a 23. § (8) bekezdésében foglaltak alapján az ingatlan megvásárlásáról szóló döntés meghozatala Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének hatáskörébe tartozik. Az ingatlanvásárlás és a telekalakítási eljárás fedezete a 2015. évi költségvetés Kiadások II/133/2/6/K „déli iparterület fejlesztés” címszámán rendelkezésre áll.

Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy hagyja jóvá az iparfejlesztési terület bővítése érdekében szükséges határozati javaslatot. Eger, 2015. október 15. Habis László Eger Megyei Jogú Város Polgármestere

282

Előterjesztés a Heves Megyei Diák – és Szabadidősport Egyesülettel kötendő együttműködési megállapodásról

Tisztelt Közgyűlés!

A Heves Megyei Diák – és Szabadidősport Egyesület elnöke, Bíró Csaba kezdeményezte, hogy - a városi és a megyei diáksport élet népszerűsítését, támogatását, az eddigi rendszeres és jó kapcsolat megerősítését, az együttműködés szorosabbá tételét kölcsönösen fontosnak tartva – a Heves Megyei Diák – és Szabadidősport Egyesület és Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata együttműködési megállapodásban rögzítse a legfontosabb elveket.

A Közgyűlés ez év februárjában fogadta el a város 2015-2020 évre vonatkozó Sportkoncepcióját, melyben többek között kiemeli a diáksport sportéletben betöltött fontos szerepét. A diáksport a köznevelési intézményekben tanuló gyerekek és fiatalok tanórai kereteken belüli és azokon kívüli – az intézmény nevelési és pedagógiai programjában megfogalmazott célokkal összhangban lévő, azt kiegészítő – testmozgásban gazdag szabadidős sporttevékenység, melyet a rendelkezésre álló minden eszközzel támogatni szükséges. A Heves Megyei Diák – és Szabadidősport Egyesület és az Önkormányzat között eddig is folyamatos és rendszeres egyeztetés folyt annak érdekében, hogy a diák - és szabadidősport a városban magas színvonalon és összehangoltan szerveződjön. A diákolimpiai versenyek lebonyolítását az önkormányzat mind a sportlétesítmények (Kemény Ferenc Sportcsarnok) térítésmentes biztosításával, mind anyagi támogatással segíti. A Heves Megyei Diák – és Szabadidősport Egyesülettel kötött szerződés útján – az előző évekhez hasonlóan - az idén is működési célú támogatást nyújtottunk az Alsófokú és a Középfokú Diáksport Bizottságnak, 1-1 MFt összegben. Az együttműködés keretében a jövőben is megvalósítható lesz a diákolimpikonok, a kiemelkedő sportolók, felkészítő tanáraik, edzőik köszöntése, elismerése. A tervezett együttműködési megállapodás megteremti a feltételeit annak, hogy a Heves Megyei Diák – és Szabadidősport Egyesület és az Önkormányzat közösen vállaljon felelősséget a diák- és szabadidősport népszerűsítésében.

Kérem a Közgyűlést, hogy az együttműködési megállapodást az abban foglalt tartalommal fogadja el. Eger, 2015. október 9.

283

Martonné Adler Ildikó s.k., alpolgármester

Előterjesztés a Dr. Ruttkay Vilmos Asztalitenisz Csarnok (3300 Eger, Bem tábornok út 3., Hrsz. 3827/15) hasznosítására vonatkozó megállapodásról

17. napirend

Tisztelt Közgyűlés!

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 232/2015. (VI.25) közgyűlési határozatában hozzájárult az Eger, Kistályai úton található, 0612/27/J hrsz-ú, 585 m2 térmértékű, egyéb épület megnevezésű ingatlan értékesítéséhez. Az érintett épület asztalitenisz edzőteremként funkcionál, amelyben az Egri Városi Sportiskola Asztalitenisz Szakosztálya, valamint az Egri ÁFÉSZ Sc pingpongozói végzik szakmai munkájukat. A közvetlen értékesítési eljárást a Rádi Pékség Kft. részéről beérkezett vételi ajánlat alapján indítottuk Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásáról szóló 6/2012 (II.24.) önkormányzati rendelete (továbbiakban Vagyonrendelet) 23. § (1) bekezdése alapján. A cég a megvásárolni kívánt ingatlanhoz kapcsolódóan kapacitásbővítő beruházást és ezzel járó munkahelyteremtést tervez végrehajtani. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 234/2015. (VI.25) közgyűlési határozatában felhatalmazta Eger MJV Polgármesterét, valamint az Egri Közszolgáltatások Városi Intézménye (továbbiakban EKVI) Igazgatóját, hogy az EKVI kezelésében álló egri 3827/15 hrsz-ú, természetben a Bem tábornok úton lévő épületkomplexumban található, a 3. melléklet szerinti épület-átalakítási tervrajzon látható étkező és kiszolgáló helységei épületrészre vonatkozóan térítésmentes használati megállapodást kössön az Egri ÁFÉSZ Sc-vel, biztosítva ezzel a működésükhöz szükséges sporttevékenység helyszínét. A határozat arról is rendelkezett, hogy a hosszútávú hasznosításra vonatkozó szerződés megkötéséről a Közgyűlés jogosult dönteni. A Bem tábornok utcai épületben befejezéséhez közeledik a szükséges átalakítás, a munkálatok a terveknek megfelelően haladnak, az 1. mellékletet képező fotódokumentáció szerint. A használati megállapodás teljes időtartama alatt az ingatlan továbbra is az EKVI kezelésében marad a fenntartási és üzemeltetési költségek viselése mellett.

Az Egri ÁFÉSZ Sc szakmai vezetésével folytatott egyeztetések alapján elkészült a 2. melléklet szerint Használati megállapodás tervezet. Eszerint az új asztalitenisz csarnokot a sportklub által meghatározott időintervallumon kívül Eger MJV Önkormányzat iskoláinak tanulói testnevelés óra keretében használhatják.

A nagy hagyományokkal, jövőbe mutató tervekkel és komoly utánpótlás nevelési programmal rendelkező klub felnőtt sportolói a férfi extraligában, női NB I-ben, férfi NB 284

II-ben és férfi NB III-ban szép eredménnyel szerepelnek, és hasonlóan sikeres az utánpótlás keret is. A klub nemzetközi kapcsolatai révén külföldi csapatoknak is bonyolít edzőtáborokat, valamint a sportág hazai szervezésében szorosan együttműködik a Magyar Asztalitenisz Szövetséggel. Ennek köszönhetően a sportág számos képviselője jut el városunkba, bevételt generálva az egri szállásadóknál, egyéb szolgáltatóknál. A klub zavartalan szakmai működését, valamint az önkormányzati forrásból megvalósított beruházással kialakított színvonalas, a sportág követelményeinek minden tekintetben megfelelő asztalitenisz csarnok hosszútávú fennmaradását biztosítva javasolom 5 évre szóló használati megállapodás megkötését.

A Vagyonrendelet 10. § (6) bekezdése alapján az intézményi használatban lévő ingatlanok egy évnél hosszabb, de legfeljebb ötévi időtartamra történő bérbe-, vagy használatba adásához a Városgazdálkodási Bizottság, 5 éven túli időtartamra történő bérbe-, vagy használatba adásához a Közgyűlés előzetes jóváhagyása szükséges. Tekintettel arra, hogy az EKVI az ingatlanok bérbeadása vonatkozásában Áfa alanyiság szempontjából mentességet választott, így a használati jogviszony után Áfa fizetési kötelezettség nem keletkezik. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy fogadja el az alábbi határozati javaslatot. Eger, 2015. október 21.

Habis László Eger Megyei Jogú Város Polgármestere

285

18. napirend Előterjesztés a Gárdonyi Géza Színházzal és a Harlekin Bábszínházzal kötendő fenntartói megállapodásokról Tisztelt Közgyűlés! Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglakoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény alapján központi költségvetési támogatás önkormányzati fenntartású előadó-művészeti szervezet számára csak abban az esetben nyújtható, ha az az önkormányzattal a támogatás folyósításakor hatályos, legalább hároméves fenntartói megállapodást kötött. A megállapodásban a művészeti tevékenységgel, a színházak alapító okirataiban meghatározott egyéb tevékenységgel és a gazdálkodással szemben elvárt teljesítményt kell meghatározni. A megállapodások mellékletei a mindenkori önkormányzati költségvetésnek a színházakra vonatkozó kivonatai.

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat 2012. január 1-től fenntartója a Gárdonyi Géza Színháznak és a Harlekin Bábszínháznak. Mindkét színházzal 2012. októberében 2015. december 31-ig szóló fenntartói megállapodásokat kötöttünk. A megállapodásokat az első időszak tapasztalati figyelembe vételével 2013. végén aktualizáltuk. A következő 3 évre a határozatok mellékletét képező fenntartói megállapodások megkötését javasolom. Mindkét intézmény esetében fontos rendelkezés, hogy a támogatás-növekedéssel járó döntéseket a vezető köteles a fenntartóval előzetesen egyeztetni. Különös jelentősége van ennek azért, mert a produkciós terv évadokra, a költségvetés pedig tárgyévre szól, emiatt a tervezett bemutatók, előadások számából adódó, valamint a produkciók előállításához kapcsoló kiadások a következő évre áthúzódó kötelezettségvállalásokat jelentenek. Az előzőhöz képest lényeges szempont az is, hogy a Gárdonyi Géza Színház esetében nem javasoljuk a mutatók (előadásszám, nézőszám) további növelését, különösen ha azok nem járnak a bevételek azonos arányú emelkedésével. Kérem a Tisztelt Közgyűléstől a határozati javaslatok, ezáltal a fenntartói megállapodások elfogadását. Eger, 2015. október 12.

Martonné Adler Ildikó

286

Tisztelt Közgyűlés!

Előterjesztés az Egri Közszolgáltatások Városi Intézménye alapító okiratának módosításáról

19. napirend

Az Egri Közszolgáltatások Városi Intézménye (EKVI) alapító okiratát legutóbb Eger Megyei jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 2013. június 27-i ülésén a 377/2013. (VI.27.) határozattal módosította, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben előírt közoktatási intézmény fenntartást és működtetést érintő változások kapcsán. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) 2015. január 1-jétől „formanyomtatványok” használatát és alkalmazását írja elő az alapító, megszüntető és a módosító okiratok tekintetében. Erre figyelemmel indokolt az EKVI hatályos alapító okiratának módosítása és megfeleltetése az alapító okiratra vonatkozó előírásoknak és az alapító okirattal szemben támasztott formai követelményeknek. Tekintettel arra, hogy az EKVI jelenleg hatályos egységes szerkezetű alapító okirata (1. melléklet) még nem felel meg a formanyomtatványnak, ezért átdolgozása és az új struktúrába való beillesztése vált szükségessé. Az alapító okirat módosítását az előterjesztés 2. melléklete tartalmazza, amely vastagon szedett betűvel jelöli a főbb változásokat; - a köznevelési intézmények telephelyként való feltüntetését, melynek indoka, hogy az EKVI látja el a működtetési feladatokat, a közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott dolgozók munkavégzési helyeként is ezen intézmények szerepelnek, - az alaptevékenység kormányzati funkciók szerinti megjelölését, ill. - a foglalkoztatási jogviszonyok felsorolását az alkalmazásban álló személyek vonatkozásában.

Az EKVI módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát az előterjesztés 3. melléklete tartalmazza. A jelen alapító okirat módosítására figyelemmel indokolt továbbá az EKVI Szervezeti és Működési Szabályzatának az elkészítése a hatályos jogszabályi rendelkezések, különösen az Áht. 10. § (5) bekezdésében és az államháztartásról szóló törvény végrehajtására kiadott 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet (Ávr.) 13. §-ában foglaltak alapján. A költségvetési szerv szervezetét, feladatainak részletes meghatározását, a hatályos alapító okirat mellékletében az EKVI gazdálkodási jogköréhez hozzárendelt köznevelési intézmények felsorolását, valamint a munkamegosztás és a felelősségvállalás rendjét a Szervezeti és Működési Szabályzatban szükséges szabályozni, ezért szükséges az SzMSz előkészítése, amelynek az elfogadásáról a közgyűlésnek kell döntenie. Kérem a Tisztelt Közgyűlést az alábbi határozati javaslatok elfogadására. Eger, 2015. október 09.

Dr. Kovács Luca jegyző

287

Előterjesztés

20. napirend

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata intézményei és Polgármesteri Hivatala 2015. évi belső ellenőrzési tervének módosítására Tisztelt Közgyűlés!

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a 651/2014. (XII.18.) határozatával hagyta jóvá a Polgármesteri Hivatal és EMJV Önkormányzata intézményei 2015. évi belső ellenőrzési tervét.

A belső ellenőrzésre vonatkozó jogszabályokat, módszertani útmutatókat és a nemzetközi belső ellenőrzési standardokat figyelembe véve a belső ellenőrzési vezető a 2015. évre vonatkozó ellenőrzési tervet, a kockázatelemzés alapján felállított prioritásokat és a belső ellenőrzés rendelkezésére álló erőforrásokat alapul véve készítette el. A terv szerint az ütemterv tartalmazza a hivatal irodáinak, intézményeinek, valamint a civil szervezetek, alapítványok részére nyújtott támogatások felhasználásának, elszámolásának ellenőrzését.

Az önkormányzat által felügyelt költségvetési szerveknél a minden intézményre kiterjedő központi támogatás ellenőrzésére kerül sor. A március 31-ig ütemezett központi támogatás ellenőrzése lezárult. Az áthúzódó és az időarányos vizsgálatok befejeztével a tervezett ellenőrzések átütemezése, módosítása szükséges:

 a 2 fő belső ellenőr közül 1 fő április elejétől tartós táppénzen van, az ellenőrzésekben nem tudott részt venni, így az ellenőrzésre fordítható idő csökkent,  soron kívüli ellenőrzés keretében került sor 2015. első félévében: o a Humán Szolgáltatási irodánál az aktív korúak ellátását érintő feladat- és hatáskör átadásának ellenőrzésére, o a Bábszínház által pályázaton nyert pénzeszközök felhasználásának vizsgálatára.

A belső ellenőrzési ütemterv módosítási javaslatában:

 A módosított ütemtervbe bekerültek a soron kívüli ellenőrzések.  A Polgármesteri Hivatalnál tervezett, 2 iroda helyett 1 vizsgálat kerül megvalósításra. 288

 EMJV Önkormányzata intézményeinél a tervezettek közül az EKVI ellenőrzésére kerül sor.

Az idő hiányában elmaradt ellenőrzések a következő évre/évekre – kockázat elemzés eredményétől függően - kerülnek át. Mellékletek:

 1. számú melléklet 2015. évi módosított ellenőrzési tervösszesítő  2. számú melléklet 2015. évi módosított ellenőrzési kapacitás tervezése  3. számú melléklet EMJV Polgármesteri Hivatala 2015. évi módosított belső ellenőrzési munkaterve  4. melléklet: Belső ellenőrzés módosított munkaidő mérlege 2015. év

Eger, 2015. október 12. Dr. Kovács Luca EMJV Jegyzője

289

Előterjesztés közterületek elnevezéséről Tisztelt Közgyűlés!

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 14/A. §-a értelmében minden belterületi és olyan külterületi közterületet el kell nevezni, amely olyan ingatlanhoz vezet, amelyen az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti épület található.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. § 10. pontja szerint épület az a „jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából.” Hivatalomhoz több olyan lakossági megkeresés érkezett, amely szerint a külterületen épült ingatlan, ami megfelel az Étv. szerinti építmény fogalmának, állandó lakóhelyként szolgál és ezért szükséges a lakcímet igazoló hatósági igazolványban lakóhelyként feltüntetni. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény alapján a lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiállításához szükséges az ingatlanok Központi Címregiszterben (a továbbiakban: KCR) történő rögzítése. Ennek feltétele, hogy a külterületi közterületeket - a Mötv. 14/A §-ra figyelemmel - közgyűlési döntéssel el kell nevezni.

Tekintettel arra, hogy a külterületek jelenleg a lakosság által közismert, elfogadott és Eger Város Hegyközsége által is használt, de határozattal meg nem állapított megnevezéseket viselik, javaslom, hogy ez legyen irányadó a közterületek hivatalos elnevezésére. Mindezek alapján Eger Megyei Jogú Város külterületei közül - figyelemmel a beérkezett lakossági kérelmekre – 1./ az 1. melléklet szeinti külterületnek a Paphegy- dűlő; (Eger- Egerszalók országos közúttól a 0844 hrsz-ú, a 0845/7 hrsz-ú, a 2276 hrsz-ú, a 9769/4 hrsz-ú út északi határa, a 24443/1 hrsz-ú út keleti és észkai határa, a 0861/72 hrszú út irányába, a 0866 hrsz-ú út, a 0867 hrsz-ú út, Egeszóláti út, és az Eger-Egerszalók országos közúttal behatárolt terület.)

2./ a 2. melléklet szerinti külterületnek a Braunvölgy-dűlő; (Eger-Szilvásvárad vasútvonaltól kiindulva, a Dónát utca, a 0292/26 hrsz-ú út, 0292/27 hrsz-ú út , 0292/49 hrsz-ú út, a 0292/29 hrsz-ú erdő, a 0292/72 árok, a 0281/154 hrsz-ú út a 0281/50 hrsz-ú út, a 26490 hrsz-ú út, a 0274 hrsz-ú 0251/80 hrsz-ú út ,0255 hrsz-ú út, Eger-Szilvásvárad vasútvonallal behatárolt terület.) 290

3./ a 3. melléklet szerinti külterületnek a Kis-Eged-dűlő; (Eger-Noszvaj összekötő úttól kiindulva, a 0398 hrsz-ú út, a 0323 hrsz-ú út déli határán, a 28399 hrsz-ú út, a 0315 hrsz-ú út, a 0301 hrsz-ú út, a 28305 hrsz-ú, a 28310/1 hrsz-ú, a 0305/18 hrsz-ú, a 0305/25 hrsz-ú út keleti határán, a 0327/81 hrsz-ú, a 0327/85 hrsz-ú út, a 0327/87 hrsz- út, a 0327/89 hrsz-ú út, az Eger-Noszvaj összekötő úttal behatárolt terület.) 4./ a 4. melléklet szerinti külterületnek a Kenderföld-dűlő; (Eger-Szilvávárad vasútvonaltól kiindulva, a 0255 hrsz-ú út, a 0251/80 hrsz-ú út, a 0248 hrsz-ú, 0234 hrsz-ú út, a 0230 hrsz-ú út, a 0159 hrsz-ú út, aTárkány patak, és az EgerSzilvávárad vasútvonallal behatárolt terület)

5./ a 5. melléklet szerinti külterületnek a Szőlőcske-puszta; (0383 hrsz-ú úttól kiindulva, Eger-noszvaj összekőtő út, 0367/2 hrsz-ú út vonalától Északkeletre elterülő Eger közigazgatási határáig húzódó terület) 6./ a 6. melléklet szerinti külterületnek az Agárdi-dűlő; (a 22460/2 hrsz-ú út, a 22499 hrsz-ú, a 21145 hrsz-ú, a 21155 hrzs-ú út, a 21088/2 hrsz-ú út, a 0866 hrsz-ú út, a 0861/75 hrsz-ú út. A 0861/67 déli és keleti oldala, a 0861/74 hrsz-ú út, a 3755 hrsz-ú északi oldal, a 0861/75 hrsz-ú út, a 22350/2 hrsz-ú út, a 33271 hrsz-ú út, a 22371 hrsz-ú út északi végétől a 22700 út nyugati végétől összekötve a 22550/1 hrsz-ú úttal bezárt terület a Kisfaludy utca végével behatárolt terület.)

7./ a 7. melléklet szrinti külterületnek az Almár-dűlő (a 23809/2 hrsz-ú, 23813/8 hrsz-ú, 23814 hrsz-ú, 23826/8 hrsz-ú, 23845 hrsz-ú,23860 hrszú, 23871 hrsz-ú,23815 hrsz-ú, 23816/1 hrsz-ú, 23878 hrsz-ú, 24190/1 hrsz-ú, 23956 hrsz-ú, 23962/3 hrsz-ú, 24189 hrsz-ú, 23955/5 hrsz-ú, 23955/4 hrsz-ú, 23905 hrsz-ú, 23900 hrsz-ú, 23979/2 hrsz-ú, 23980 hrsz-ú, 23993 hrsz-ú, 23946 hrsz-ú, 24010 hrsz-ú, 24031 hrsz-ú, 24026/1 hrsz-ú, 24032 hrsz-ú, 24047 hrsz-ú, 24058 hrsz-ú, 24313/3 hrsz-ú, 24260 hrsz-ú, 24158 hrsz-ú, 24237 hrsz-ú, 24204-hrsz-ú, 24226/3 hrsz-ú, 27709 hrsz-ú, 27825 hrsz-ú 047 hrsz-ú, 27751/1 hrsz-ú, 27783 hrsz-ú, 27722 hrsz-ú, 24247/2 hrsz-ú, 24247/1 hrsz-ú, 24246/11 hrsz-ú, 24246/33 hrsz-ú 24246/34 hrsz-ú, 24265 hrsz-ú, 24274 hrsz-ú, 24287 hrsz-ú, 24337 hrs-ú, 24304 hrsz-ú, 24352 hrsz.ú, 24368 hrsz-ú, 033/1 hrsz-ú, 24454 hrsz-ú, 24489/1 hrszú, 033/2 hrsz-ú 24489/2 hrsz-ú, 24476 hrs-ú, 24437 hrsz-ú, 24369/1 hrsz-ú, 24428 hrsz-ú 24369/2 hrsz-ú, 24406 hrsz-ú, 24463 hrsz-ú, 036/12 hrsz-ú 036/32 hrsz-ú, 058 hrsz-ú utak összessége) elnevezést javaslom.

2015. január 01-től hatályos a központi címregiszterről és a címkezelésről szóló 345/2014. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: rendelet). A rendelet célja, hogy a KCR létrehozásával a jelenleg különböző nyilvántartásokban párhuzamosan nyilvántartott címadatokat egyetlen nyilvántartásba egyesítse, és ezzel elérje, hogy az adatok naprakészek, pontosak legyenek és a különböző nyilvántartásokban szereplő címadatok megegyezzenek. A nyilvántartás naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik a különböző nyilvántartásokban szereplő címek felülvizsgálatával (ingatlan-nyilvántartás, lakcímnyilvántartás, postai címnyilvántartás). A címek felülvizsgálata városunkban jelenleg is folyamatban van, a felülvizsgálat lezárásának határ ideje 2015. december 31. 291

A rendelet 4. § (1) és (2) bekezdései alapján ” A Kormány címképzésért felelős szervként az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, a fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzőjét, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott Margitsziget esetében a főjegyzőt jelöli ki. A címképzésért felelős szerv az illetékességi területére vonatkozóan ellátja a címkezeléssel összefüggő feladatokat.” Közterületnév hiánya esetén önkormányzati közgyűlési döntéssel lehet közterületet elnevezni vagy közterületnevet módosítani, mivel az a Mötv. 42. § - a alapján a képviselőtestület át nem ruházható hatáskörébe tartozik. Házszám hiánya esetén házszám megállapításáról a rendelet alapján a jegyző dönt. Amennyiben az újra házszámozás elkerülhetetlen, az érintett ingatlanok tulajdonosait és birtokosait hivatalom tájékoztatja arról, hogy címükben változás fog bekövetkezni. A felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy Eger Megyei Jogú Város területén több utcanév a cím- és körzetnyilvántartó rendszerben nyelvtanilag hibásan, nem a magyar helyesírás szabályainak megfelelően lett rögzítve. Több esetben az utcanév táblák is a hibás helyesírással, ennek megfelelően lettek kihelyezve. A hibásan írt közterület neveket közgyűlési határozattal szükséges javítani.

A Városi Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság által tárgyalt előterjesztés annyiban módosult, hogy az Utcanév ad hoc. Bizottság véleményére tekintettel a Braun-völgy a többi hasonló elnevezéshez egyezően, egységesen Brauvölgy-dűlőként javasoljuk a Közgyűlés részére elfogadásra. Egy közterület írásmódján nem szükséges változtatni, (a Hatvanasezred utca neve továbbra is egybeírva marad) a Rózsásdűlő utcát az Utcanév Bizottság javaslatára egybeírva, a dűlő tagot hosszú ékezetekkel írva javasoljuk elfogadni. Mindezek alapján az alábbi közterület nevek javítására teszek javaslatot. 1./ Andrásbíró utca helyett András bíró utca; 2./ Kis-eged utca helyett Kis-Eged utca ; 3./ Nagy-eged utca helyett Nagy-Eged utca; 4./ Rózsásdülő utca helyett Rózsásdűlő utca; 5./ Zugó utca helyett Zúgó utca.

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 13/A. §-a alapján a költözéssel nem járó lakcímváltozás esetén a címváltozásnak megfelelő személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolványt a címváltozás szerinti lakó vagy tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatal hivatalból állítja ki és kézbesíti a polgár részére. Az ingatlan cím adataiban történt változás automatikus adatátvétel útján válik az ingatlan-nyilvántartás (Földhivatali nyilvántartás) részévé. A közgyűlési határozat végrehajtása során a hivatal cseréjéről.

gondoskodik a utcanév táblák

Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az előterjesztést és az alábbi határozati javaslatokat - a hivatkozott jogszabályokra tekintettel - szíveskedjenek elfogadni. Eger, 2015. október 22.

292

Dr. Kovács Luca jegyző

Előterjesztés az önkormányzatának hatáskörébe tartozó szervezetek kulturális-, turisztikai- és marketing-tevékenységének összehangolására

Tisztelt Közgyűlés!

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 2012-ben új városmarketing stratégia megvalósításába kezdett: - új és egységes városi arculatot hozott létre, - átalakította a város kulturális és turisztikai intézményrendszerét, - megújította a város hivatalos honlapját, - egységes városi program naptárat készített, - városi márkát alkotott, városimázshoz illeszkedő ajándéküzletet hozott létre, - városmarketing akciókat indított, - kedvezményekre jogosító városkártyát vezetett be, - városi és turisztikai okostelefonos alkalmazásokat készített, - egységes kulturális/turisztikai hirdetőtáblákat helyezett ki, - a fentiek összegzéseként új városmarketing koncepciót készített.

A fentieknek és más fejlesztéseknek köszönhetően az elmúlt években a város kulturális és idegenforgalmi élete koordináltabb és harmónikusabb lett, és Eger idegenforgalma ismét növekedésnek indult. Évről-évre gyarapszik az egri vendégéjszaka szám, és hosszú évek után idén ismét a 3. legnépszerűbb turisztikai úticél Eger (az online szállásfoglalások tekintetében). Ez a tevékenység és fejlődés a különböző elismerésekben is tükröződik. 2013-ban az Év Honlapja versenyben különdíjat kapot a város hivatalos portálja, az eger.hu. 2014-ben elnyerte az „Év Turisztikai Városa” címet, és ugyanebben az évben az interneten szavazók körében az egri volt a legkedveltebb magyar borvidék. 2015-ben Eger a Városmarketing Nagykövete, és a Business Traveller Magazin szavazásán a „legjobb vidéki business city” lett.

A város kulturális-, turisztikai- és marketing-tevékenységének eredményessége azonban még tovább fejleszthető és fejlesztendő, mert a város adottságaihoz mért potenciál még mindig nincs kihasználva. Ehhez paradigmaváltásra van szükség, mert az önkormányzat hatáskörében található intézmények, cégek, szervezetek e téren eddig is komoly erőfeszítéseket tettek, de önállóan továbbfejlődni, ugyanakkor költséghatékonyabban működni már nem tudnak. Ezirányú tevékenységük és gazdálkodásuk még mindig sok párhuzamosságot és kevés együttműködést mutat, és az egységes városi arculatot is sajátosan értelmezve és alkalmazva. A város más szereplőivel (érsekség, főiskola, turisztika, civilek, sportegyesületek, borászatok, egyéb gazdasági társaságok stb.) való együttműködés is sokkal több lehetőséget hordoz. E téren a városvezetés, a bizottságok és a közgyűlés részéről is folyamatosan jelentkeznek igények egy még korszerűbb együttműködési forma kialakítására, amely bevezetése esetén 293

a mindennapokban a kultúra, turizmus és marketing területén tevékenykedő szervezetek struktúráltabban, valamint szakmai és finanszírozási tekintetben is hatékonyabban működnének. Szükség van tehát egy egységes városi kulturális-, turisztikai- és marketingtevékenységet koordináló rendszer működtetésére, amely egy ezért felelős szervezet kialakításán keresztül valósulhat meg. A koordináló szervezet létrehozásának kifejezett célja, hogy a városi kulturális-, turisztikai- és marketingtevékenység - szakmai téren színvonalasabban, - gazdaságilag hatékonyabban, és ebből következően optimális költségvetéssel, az önkormányzattól alacsonyabb finanszírozási igénnyel, - gyorsabb, rugalmasabb reagálással és döntéshozatallal valósuljon meg.

A szükséges fenntartói és tulajdonosi döntéseknek az alábbi operatív célok megvalósítását kell biztosítania: - a kialakuló új struktúrában a kulturális és turisztikai tevékenységeket folytató, továbbá a városi arculatot egyéb módon meghatározó szervezetek továbbra is önálló egységként való működtetése, a fenti koordináló szervezet segítő, szolgáltató partnerként e szervezetek hálózatába történő integrálása; - a kulturális és turisztikai programokat, tevékenységeket megvalósító szervezetek munkájának a koordináló szervezet által segített, egész évre kiterjedő, rendszeres, folyamatos összeegyeztetése, összehangolása; - a városimázs szempontjából stratégiainak számító rendezvények körének egyeztetése, azok megvalósításának kiemelt figyelemmel és módon történő segítése, koordinálása; - a koordinált marketing tevékenységeknek, kreatív akcióknak a koordináló szervezet által történő ellátása, és ezáltal összehangolt beszerzések bevezetése a működés valamint az eszközök és szolgáltatások vásárlása esetén; - a városimázst meghatározó más szervezetekkel szorosabb együttműködések kialakítása, koordinálása (TDM, érsekség, főiskola, civilek, hegyközség és borászatok, gazdálkodó szervezetek, sportegyesületek stb.); - az együttműködő szervezetek, és különösen a koordináló szervezet költségtakarékos működtetése, amely az erőforrások optimális és célszerű felhasználásán túl a közös és belső tartalékok feltárását is magában foglalja; - az együttműködő szervezetek által elérhető külső forrásoknak közös, koordinált feltárása, az önkormányzat által biztosított költségvetés állami és vállalkozói forrásokkal való kiegészítése; - az önkormányzati hatáskörben lévő szervezetek kulturális-, turisztikai- és marketing-tevékenységének átláthatóbbá és hatékonyabbá tétele. Meg kell vizsgálni, hogy a céloknak, feladatoknak: - milyen szervezeti forma felel meg, - milyen humán, infrastrukturális és pénzügyi erőforrásokra van szüksége, - milyen módon szükséges az önkormányzati szervezetek ilyen tárgyú erőforrásait újraosztani, ügyelve arra, hogy feladataik ellátása zavartalan maradjon, - az erőforrás-elosztás átalakításának milyen munkajogi és költségvetési vonatkozásai vannak. 294

A koordináló szervezet létrehozásával kapcsolatos közgyűlési döntésekhez szükséges előkészítő tevékenységet a hivatal végezze el, ami alapján meg lehet hozni azokat a határozatokat, amelyekkel megteremthetőek a működés szervezeti feltételei és pénzügyi forrásai. A Közgyűlés által elhatározott szervezeti, jogi és gazdálkodási területeket érintő változtatásokhoz szükséges döntéseket a 2016. évi költségvetés előkészítésével párhuzamosan meg kell kezdeni, annak érdekében, hogy az új struktúrában a koordináló csoport mielőbb megkezdhesse a tevékenységét. Kérjük a Tisztelt Közgyűlést, hogy fogadja el az alábbi határozati javaslatot. Eger, 2015. október 16.

Rázsi Botond Eger Megyei Jogú Város Alpolgármestere

Gál Tibor Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Városimázs Bizottságának Elnöke

295

Előterjesztés önkormányzati bérlakás tekintetében fennálló bérlőkijelölési jog megszűnésére Tisztelt Közgyűlés! Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a 176/2013. (III. 28.) határozatával az Eger, Veres Péter u. 7. I/5. szám alatti lakásra a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság részére bérlőkijelölési jogot biztosított. A Főkapitányság vezetője nyilatkozott, hogy a lakásra a jövőben nem tartanak igényt, a bérlőkijelölési jogukról lemondanak. Az Evat Zrt. tájékoztatása alapján a lakásra vonatkozóan lakbér – és egyéb közüzemi díjtartozás nincs. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a határozati javaslatot elfogadni szíveskedjen. Eger, 2015. október 13.

Habis László s.k.,

296

24. napirend (tárgyalja: VPÜB, VGB, KGY) Előterjesztés a Bajcsy Zs. u. 15. szám alatti üzlethelyiséggel kapcsolatos határozat módosításáról Tisztelt Közgyűlés!

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 178/2015. (IV. 30.) határozatával döntött arról, hogy az önkormányzat tulajdonát képező Eger, Deák F. u. 14. sz. alatti, egri 6870/A/1 hrsz.-ú és az Eger, Érsek u. 14. szám alatt található, egri 4927/A-5 hrsz.-ú üzlethelyiség tulajdonjogát értékkülönbözet megfizetése mellett elcseréli a BÁV Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Zrt. tulajdonát képező Eger, Bajcsy Zs. u. 15. szám alatti ingatlan földszintjén található, egri 4946/A/7 hrsz.-ú üzlethelyiség tulajdonjogára.

A Bajcsy Zs. u. 15. szám alatti társasházban (volt BÁV ház) található egri 4946/A/1 hrsz.-ú 576 m2 térmértékű üzlethelyiség az önkormányzat tulajdonában van. Az üzlethelyiség földszinti tere 138 m2, az első emelet 338 m2, a második emeleten a raktártér 100 m2. Az ingatlan eladására, bérbeadására az önkormányzat évek óta eredménytelen eljárásokat folytatott. Az üzlet hasznosítását korlátozza a földszinti terület megosztottsága és megközelíthetősége. Jelenleg is több érdeklődő van az ingatlan megvásárlására vagy bérbevételére, de többen jelezték, hogy a hasznosítást nagymértékben befolyásolja a földszinti terület megosztottsága. A földszinten elhelyezkedő 4946/A/7 hrsz.-ú, 96 m2 alapterületű üzlethelyiség a BÁV Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Zrt. tulajdonában van. Az ingatlan hatékony hasznosítása érdekében tárgyalások kezdődtek a földszinti üzlethelyiség megvásárlásával kapcsolatban. A BÁV Zrt. nevében eljáró AREX fm Ingatlanhasznosító Kft. jelezte, hogy az ingatlant eladni nem kívánják, de cseréjét elképzelhetőnek tartják, és az alábbi 2 nem lakás célú helyiségeket jelölték ki tárgyalási alapként:

1. Eger, Deák F. u. 14. szám alatti 6870/A/1 hrsz.-ú 70 m2 alapterületű üzlethelyiség: Az önkormányzat 2010. december 8-án bérbe adta az üzlethelyiséget 10 éves határozott időtartamra 125.000 Ft+Áfa bérleti díj megfizetése mellett. A bérleti jogviszony 2020. december 31.-én jár le, jelenleg 139.612 Ft+Áfa bérleti díjat fizet a bérlő. 2. Eger, Érsek u. 14. szám alatti 4927/A-5 hrsz.-ú 52 m2 alapterületű üzlethelyiség: Az üzletre 2003. július 01. napján bérleti jogot létesítettek húsz év időtartamra. A bérleti jog ellenértékeként az önkormányzatnak a bérlő megfizetett 6.880.056 Ft+Áfa összeget. A bérlemény bérleti díja havonta 92.476 Ft+Áfa. Jelenleg albérlő üzemelteti az üzletet, így a fizetendő díj havonta 101.724 Ft+Áfa. A Közgyűlés hozzájárult a fenti 2 ingatlan cseréjéhez a volt BÁV házban található 4946/A/7 hrsz.-ú, 96 m2 alapterületű üzlethelyiség tulajdonjogának megszerzéséért 297

cserébe, tekintettel arra, hogy így a Bajcsy Zs u. 15. szám alatti társasház földszinti része teljes egészében önkormányzati tulajdonba kerülhet.

A határozat meghozatalát követően elkészült a cseréről szóló megállapodás, azonban a BÁV Zrt. nevében eljáró AREX fm Ingatlanhasznosító Kft. jelezte, hogy gondot jelent számukra, hogy az önkormányzat ingatlan adásvétele esetén nem jelentkeztek be az Áfa körbe, míg a Kft. igen. Ezért újragondolták az ajánlatukat, és a csere helyett elfogadták, hogy az önkormányzat az általa készítetett értékbecslésében meghatározott áron (amelyet 178/2015. (IV. 30.) határozatában a Közgyűlés is elfogadott) megvásárolja az ingatlant. Ennek megfelelően a BÁV Zrt. tulajdonát képező 96 m2 alapterületű üzlethelyiséget az önkormányzat 11.077.953 + Áfa, bruttó 14.069.000 Ft összegért vásárolja meg. Az ingatlan átruházás az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 142. § (1) bekezdésének e) pontja alapján a fordított adózás hatálya alá tartozik, így a vételárat terhelő általános forgalmi adót az önkormányzatnak kell megfizetnie, a BÁV Zrt. az ingatlan átruházásról szóló számláját nettó 11.077.953 Ft összegben, általános forgalmi adó felszámítása nélkül bocsátja ki a birtokbaadást követően. A vétel az önkormányzat számára is kedvezőbb megoldás, hiszen így a tulajdonában marad két ingatlan, amelyből rendszeres bérleti díj bevétele származik, és lehetővé válik a volt BÁV ház teljes földszintjének egybenyitása is, amelynek eredményeként a kialakuló üzlethelyiség több irányból megközelíthetővé válik, és a hasznosítása könnyebb lesz. Az ingatlanvásárlás fedezete az önkormányzat 2015. évi költségvetésének II/129-es címszámán rendelkezésre áll.

Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy fogadja el a 178/2015. (IV. 30.) határozat alábbi módosítását. Eger, 2015. október 15.

OROSZ LÁSZLÓNÉ SK. Városgazdálkodási Bizottság elnöke

298

25. napirend (VKB, VGB, VPÜB, Kgy) ELŐTERJESZTÉS az Eger, Verőszala u. 208. sz. mögötti partfalomlás vis maior pályázat benyújtására Egerben a Verőszala u. 208. sz. társasház mögötti partfal leomlott. Az ingatlan mögött kb. 1,5 méterre található önkormányzati tulajdonban lévő partfalból kb. 2,5 m3 tufa- és homokkő leomlott. Várhatóak további omlások is, melyek a lakóházat is veszélyeztetik. A 9/2011. (II.15.) Korm. rendelet alapján ilyen esetekben az önkormányzatoknak lehetőségük van vis maior támogatás igénylésére. A támogatás mértéke általános esetben pince- és partfalomlás esetén a helyreállítási költség 70 %-a. Egerben a Verőszala u. 208. sz. társasház mögötti partfal (2479/3. hrsz.) az Önkormányzat tulajdonában van. A veszély-elhárítási munkák előzetesen becsült költsége 14.000.000 Ft. 70 %os vis maior támogatás esetén 9.800.000 Ft támogatásban részesülhet Önkormányzatunk. A helyreállításhoz szükséges 4.200.000 Ft saját forrás, mely sikeres pályázat esetén a 2015. évi költségvetés V/12 „Önkormányzati feladatellátás tartaléka” címszámról kerüljön elkülönítésre. A pályázat beadásához szükséges a hivatkozott rendeletben szereplő minta szerinti közgyűlési határozat elfogadása. Eger, 2015. október 22. Tisztelettel: Kovács Cs. Tamás a Városképi és Környezetvédelmi Bizottság Elnöke

299

26. napirend TÁJÉKOZTATÓ a Heves Megyei Vízmű Zrt. 2015. évi ivóvíz és szennyvíz gördülő beruházási tervéről Tisztelt Közgyűlés! A Heves Megyei Vízmű Zrt. és Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. szeptember 11. napján aláírta az Eger és térsége ivó- és szennyvízhálózatának beruházási, felújítási és pótlási terveit, amelyek az előterjesztés mellékleteit képezik. Az 1. mellékletben szereplő beruházási tervekben az ivóvízhálózat tekintetében 2016. évre vonatkozóan a Lajosváros tartalékvíz ellátásának megvalósítása szerepel, továbbá a szennyvízhálózat tekintetében a 2017-2020 közötti időszakra lett tervezve az 1-0-0 főgyűjtő csatorna teljes rekonstrukciója, amely csatorna a Klapka utcai hídtól kezdődik, az Érsekkertben a patakpart mentén halad, majd a Mocsáry utca alatt folytatódik egészen a Sas útig. A 2. mellékletben szereplő felújítási és pótlási tervekben feltüntetett munkálatok már meglévő közműhálózatokra vonatkoznak, azonban az ütemezés szerinti felújítások szükségszerűvé válnak. A tervezett munkálatok ütemezése: I. ütem: 2016. év, II. ütem: 2017-2020, III. ütem: 20212030. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy fogadja el a tájékoztatóban foglaltakat. Eger, 2015. október 12.

Habis László Eger Megyei Jogú Város Polgármestere

300