JEGYZŐKÖNYV
Készült:
Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2012. február 23-án megtartott n y í l t ü l é s é r ő l.
Jelen vannak:
Bognár Ignác, Dr. Csarnó Ákos, Csathó Csaba, Csákvári Antal, Császár Zoltán, Ficzere György, Gál Judit, Habis László, Lombeczki Gábor, Martonné Adler Ildikó, Dr. Misz Mihály, Orosz Lászlóné, Nagy István, Pál György, Rázsi Botond, Sós István, Tóth István
Tanácskozási joggal:
Saárossy Kinga társadalmi megbízatású alpolgármester Dr. Kovács Luca jegyző Dr. Gál János könyvvizsgáló
Jegyzőkönyvvezető:
Kiss Andrea
Habis László Köszönti a Közgyűlésen megjelent Képviselő hölgyeket és urakat, meghívott szakembereket és minden kedves vendéget. Külön tisztelettel köszönti a Városi Rendőrkapitányság részéről megjelent Magyarné Gyarmati Erzsébet r. őrnagy asszonyt. Kéri képviselőtársait, a fekete gomb megnyomásával szíveskedjenek bejelentkezni. Megállapítja, hogy a 18 tagú közgyűlés tagjai közül jelen van 17 fő, így a közgyűlés határozatképes, azt megnyitja. Kéri képviselőtársait, amennyiben a Rendőrség képviselőjéhez kérdésük, észrevételük van, azt a napirendek tárgyalása előtt tegyék fel. Bognár Ignác Kerecsenden járőröző rendőrök üldöztek egy „cigányt”, aki sarlóval, vasrúddal támadt rájuk, ezért a rendőr kénytelen volt gázspray-t használni az élete védelme érdekében. „Az, hogy gázspray-t használt, véleményem szerint a félelmében volt. Egyrészt fél attól, hogy kárt tesz benne a cigány, másrészt félt attól, hogy ha a saját fegyverét használja, neki kell magyarázkodnia, akár több hónapra is felfüggesztik az állásából. Mikor jutunk el odáig, hogy a rendőrt, ha az életére törő bűnöző megtámadja, akkor mérlegeljen, hogy az éles fegyverét használja, nyilván megfelelő figyelmeztető lövések sorrendjében.”
Gál Judit Töviskes téren a Lidl felé van egy körforgalom, amit rendszeresen - amikor a hó leesik és „jégpálya” van ott - 22 órától, hajnali 5 óráig rallypályának használnak egyes gépjárművezetők. A körzeti megbízottjuk onnan rendszeresen elzavarja az ott lévőket, de a lakók tapasztalata az, megvárják, hogy a rendőrség elmenjen és újra visszamennek. Fokozottabb rendőri jelentétet kér ott havazás és jegesedés időszakában. Sajnálatos módon a Vallon utca – Rákóczi út sarkán megint elütöttek egy gyermeket. Úgy gondolja, hogy most már valami hathatósabb megoldást kellene találni arra az átkelőhelyre, mert a balesetek ott rendszeresek, az óvodás és iskolás gyerekek fokozott balesetveszélynek vannak kitéve. Habis László Az előző napon kapott egy levelet, mely arról szól, hogy az előző évi pályázatukat, mely a 25ös út mentén három darab gyalogátkelőhely átépítéséről szólt, elfogadták. Örömmel fogadta, hogy mind a három elindulhat, az azzal kapcsolatos szerződéstervezeteket megkapták. Összesen több, mint 20 millió forint értékben valósulnak meg ezek a figyelmeztető lámpával felszerelt, átépített gyalogátkelőhelyek a 2012. év folyamán. Az egyik pontosan a Képviselő asszony által említett gyalogátkelőhely, a másik kettő pedig a Lajosvárosban van. Nem városi beruházás, csak pénzeszköz átadással segítik ezt a fejlesztést, kb. 90 %-os állami pénzeszközzel fognak ezek megvalósulni. Magyarné Gyarmati Erzsébet A Kerecsenden történt hivatalos személy elleni erőszak kivizsgálása folyamatban van, ezzel kapcsolatban konkrét felvilágosítást nem tud adni. A kivizsgálás befejeztével, írásban fognak Képviselő úrnak választ adni. Képviselő asszony által elmondottakra reagálva ígéri, hogy a jelzett körforgalomnál fokozott ellenőrzést fognak tartani. Kéri, hogy amikor ilyen eseményt észlelnek, akkor szíveskedjenek a kapitányságra azt jelezni és azonnal intézkednek. Állandó rendőri jelenlét biztosítására nincs lehetőség. Habis László Négy képviselő jelezte napirend előtti hozzászólását. Felszólalási igényeket Dr. Csarnó Ákos tanácsnok szignálta a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnökeként. Napirend előtti hozzászólások: Gál Judit „Gyászol az egri Harlekin Bábszínház, gyászolnak mindazok, akik ismerték őt. Hosszan tartó, súlyos betegség után, életének 69. évében, szombaton elhunyt Lengyel Pál, az egri Harlekin Bábszínház igazgatója, a Magyar Bábművészek Szövetségének elnöke, a
2
Magyar Színházi Társaság elnökségi tagja. Számos, a művészetét elismerő díjjal kitüntetett alkotó. Itt élt közöttünk. Emlékszem találkozásainkra, ahogyan elegáns, meggyőző modorával invitált egy-egy bábelőadásra. Ahogyan kutató tekintettel figyelte arcomat, miközben szakmai érveléseit hallgattam: miért is jó az Egri Harlekin Bábszínház, miért is érdemes és feltétlenül jó a gyermekek számára mindaz, ami ott történik. Lengyel Pál zárkózott, szigorú ember volt. De ha a bábszínházról és annak közönségéről beszélt, akkor kitárulkozó, önfeledt rajongással, a mesékben élő felnőtté vált. Mindezt múlt időben mondom. Itt élt Egerben, 2003-tól felelősséggel vállalta a bábszínház igazgatói munkáját. minden erejével azon munkálkodott, hogy a gyerekeknek mosolyt csaljon az arcára, s tette mindezt rendkívüli alázattal és lelkesedéssel. Országos hírű tudása mellett igyekezett a nézők, azaz a gyerekek és a pedagógusok véleményét is kikérni, hogy minél sikeresebb előadások szülessenek Törekvéseivel elsősorban a kortárs irodalmi alkotásokat segítette színpadra. Rendezőként is komoly érdemeket szerzett. Munkásságával városunk gazdag művészeti örökséggel gyarapodott. Emlékét övezze elismerő szeretet. Kérem, 1 perces felállással tisztelegjünk emléke előtt.” Sós István A rendkívüli időjárás, a hosszantartó nagy hideg próbára tett mindenkit. Heteken keresztül tartósan mínusz 10 fok alatt volt a hőmérséklet és emiatt vészhelyzet alakult ki mind az országban, mind Egerben. Különös jelentőslége van ilyenkor az összefogásnak az emberek egymás iránt érzett felelősségének. Rendőrök, polgárőrök, civil szervezetek járták a várost, a városszéleket és feltárták azokat a helyszíneket, ahol veszélyeztetett honfitársaik laknak. Velük folyamatosan kapcsolatot tartottak, a szükséges intézkedéseket megtették. Eger városában a nagy hidegnek nem volt halálos áldozata. Ezúton is köszönetet mond mindazoknak, akik ebben a rendkívüli időjárásban a városért tettek. Köszönetet mond a város lakosságának is azért, hogy figyeltek egymásra. Martonné Adler Ildikó Megemlékezik február 25-ről, a kommunizmus áldozatainak emléknapjáról. Egy perces néma felállással megemlékeznek a mártírokról. Csathó Csaba Megemlékezik a harminc évvel ezelőtt a házasság intézményének népszerűsítésére létrehozott „Házasság Világnapja”-ról, melyet február 13-án ünnepelnek. Habis László Képviselő társai a meghívóban feltüntetett napirendi anyagot írásban megkapták. Tájékoztatja képviselő társait, hogy az Alapokmányuk 23.§ (1) bekezdése szerint: A napirendi pontok elfogadása előtt a Közgyűlés tagja kezdeményezheti, hogy az Eger város életét jelentősen befolyásoló napirendnél a hozzászólási lehetőséget a Közgyűlés időkorlát nélkül biztosítsa. A kezdeményező a javaslatát indokolni köteles. Dr. Misz Mihály Az 1. és 2. napirendi pont kiemelt jelentőségére való tekintettel kéri azok időkorlát nélküli tárgyalását.
3
Tóth István Kéri a 19. napirendi pont időkorlát nélküli tárgyalását. Habis László Szavazást kér az 1. napirendi pont időkorlát nélkül megtárgyalásáról. Szavazás: 17 igen szavazattal elfogadásra került. Szavazást kér a 2. napirendi pont időkorlát nélküli megtárgyalásra. Szavazás: 15 igen és 2 nem szavazattal elfogadásra került. Szavazást kér a 19. napirendi pont időkorlát nélküli megtárgyalásra. Szavazás: 6 igen, 9 nem és 2 tartózkodás nem került elfogadásra. Alapokmányuk 23.§ (3) bekezdése szerint: A napirendi ponthoz meghívott legfeljebb 10 percben tehet szóbeli kiegészítést. Ha a kiegészítés várhatóan hosszabb időtartamú, az előterjesztő a napirendi pontok elfogadása előtt kezdeményezheti, hogy a meghívott hozzászólási lehetőségét a Közgyűlés időkorlát nélkül biztosítsa. Megkérdezi, hogy van-e ilyen javaslat bármelyik napirendi ponttal kapcsolatban? Bejelenti, hogy sürgősségi indítványokat nyújtott be Dr. Kovács Luca jegyző asszony: 1./
„Eger Megyei jogú Város Közgyűlése rendelet-tervezete Eger Megyei jogú Város Alapokmányáról szóló 28/2011. (VI.30.) önkormányzati rendelet módosítására”
valamint, 2./
„Előterjesztés a Polgármesteri Hivatal Alapító okiratának módosítására„
címmel. Szavazást kér a sürgősségi indítványok napirendi pontként való tárgyalásáról. Szavazás:
13 igen és 4 tartózkodás mellett, elfogadásra került.
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi 65. törvény 12.§ (4) bekezdése alapján a 31-as; 32; 33-as számú napirendeket zárt ülésen tárgyalják. A helyi önkormányzatokról szóló törvény 12.§ (4) b. pontja alapján javaslom továbbá, hogy a 30-as számú napirendet is zárt ülésen tárgyalják, mivel a nyilvános tárgyalás üzleti érdekeket sértene. Kéri, szavazzanak a 30-as számú napirend zárt ülésen való tárgyalásáról. Szavazás:
13 igen, 1 nem és 3 tartózkodás mellett, elfogadásra került.
21/2012. (II.23.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése úgy dönt, hogy a 30-eas számú napirendeket zárt ülésen tárgyalja, mivel vagyoni ügyről van szó és nyílt ülésen való tárgyalásuk személyi és üzleti érdekeket sértene.
4
Van-e valakinek más napirendi javaslata? Szavazásra bocsátja a napirendekre tett javaslatát. Szavazás:
14 igen és 2 tartózkodás mellett, a napirendi pontok elfogadásra kerültek.
„Tisztelt Közgyűlés! Mielőtt rátérnénk az elfogadott napirendek tárgyalására, engedjék meg, hogy tájékoztassam az ülésünkön résztvevő kedves vendégeinket, hogy az Alapokmány 26. §-a lehetőséget ad arra, hogy a Közgyűlés ülésén jelenlévő állampolgárok az utolsó napirendi pont lezárását követően felszólalási jeggyel az Önkormányzat és szervei, a Polgármesteri Hivatal és a közszolgáltatók feladatkörébe tartozó ügyekben közérdekű felvetéseket, kérdéseket, észrevételeket intézhetnek a Közgyűléshez és annak bizottságaihoz. Egy felvető két ügyre térhet ki, együttesen legfeljebb 5 percben. Az Önkormányzat a választ azonnal szóban, vagy 15 napon belül írásban is megadhatja. Felszólalási jegyet a Közgyűlés szervezőjétől, Berzéki Krisztinától lehet kérni, és így kérem hozzám eljuttatni.” Sürgősségi indítványok: 1./
Eger Megyei jogú Város Közgyűlése rendelet-tervezete Eger Megyei jogú Város Alapokmányáról szóló 28/2011. (VI.30.) önkormányzati rendelet módosítására ( I. forduló )
Előadó:
Dr. Kovács Luca jegyző
Dr. Kovács Luca A 2012. január 01-vel hatályba lépő új Államháztartási törvény és a végrehajtásra kiadott Ávr. alapján szükségszerű ez a módosítás. Módosítani szükséges az önkormányzat Alapokmányát és a Polgármesteri Hivatal Alapító Okiratát. A hatályos Áht. szerint elkülönítetten kell kezelni mind az önkormányzat, mind Polgármesteri Hivatal részéről ellátandó feladatokat. Ezért az Alapokmány új, 2. számú függelékébe kerülnek át a Polgármesteri Hivatal tevékenységéből az Önkormányzat által ellátandó feladatok. Kéri a javaslat elfogadását. Habis László Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Szavazást kér a szakfeladat elfogadásáról: Szavazás:
17 igen szavazattal elfogadásra került.
5
22/2012. (II.23.) közgyűlési határozat : Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése jóváhagyja az önkormányzat TEÁOR szerinti fő tevékenységét, alaptevékenységi szakágazatát, alaptevékenységét és az önkormányzat által ellátandó szakfeladatokat, melyek hatályba lépését követően az Alapokmány 2 Függelékét képezik. Felelős:
Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából Juhászné Dr. Krecz Erzsébet (Magyar Államkincstárhoz történő bejelentés)
Határidő:
2012. február 29.
Az önkormányzat tevékenysége, szakfeladatai Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata TEÁOR szerinti fő tevékenysége:
8411
Általános közigazgatás
Alaptevékenységi szakágazat:
841105
Helyi önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége
Alaptevékenység:
841112
Önkormányzati jogalkotás
360000
Víztermelés, -kezelés, -ellátás
370000
Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése
381101 381102
Települési hulladék összetevőinek válogatása, elkülönített begyűjtése, szállítása, átrakása Egyéb nem veszélyes hulladék összetevőinek válogatása, elkülönített begyűjtése, szállítása, átrakása
381103
Települési hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása
381104
Egyéb nem veszélyes hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása
390001
Talaj és talajvíz szennyeződésmentesítése
390003
Épületek szennyeződésmentesítése
411000
Épületépítési projekt szervezése
412000
Lakó- és nem lakó épület építése
421100
Út, autópálya építése
421300
Híd, alagút építése
6
422100
Folyadék szállítására szolgáló közmű építése
422200
Elektromos, híradás-technikai célú közmű építése
470009
Egyéb kiskereskedelem
493102
Városi és elővárosi közúti személyszállítás
522001
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
559099
Egyéb, máshová nem sorolt szálláshely szolgáltatás
562916
Üdülői tábori étkeztetés
591000
Film-, videó-, televízió műsor- gyártás
602000
Televízió- műsor összeállítása, szolgáltatása
631000
Adatfeldolgozás, web-hoszting, világháló-portál szolgáltatás
639990
M.n.s. egyéb információs szolgáltatás
650000
Biztosítás, viszontbiztosítás, nyugdíjalapok
680001
Lakóingatlan bérbeadása ,üzemeltetése
680002
Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése
770000
Kölcsönzés, operatív lízing
811000
Építményüzemeltetés
813000
Zöldterület kezelés
823000
Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése
841111
Törvényhozás
841112
Önkormányzati jogalkotás
841127
Helyi nemzetiségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége
841133
Adó, illeték kiszabása, beszedése, adóellenőrzés
841154
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
841169
M.n.s. egyéb kiegészítő szolgáltatások
841191
Nemzeti ünnepek programjai
841192
Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények
841212
Oktatás központi igazgatása és szabályozása
841352
Mezőgazdasági támogatások
841355
Közlekedés fejlesztések támogatása
841357
Turizmusfejlesztési támogatások és tevékenységek
7
841358
Turizmus-fejlesztési támogatások és tevékenységek
841382
Területfejlesztési és területrendezési területi feladatok
841383
Területfejlesztési és területrendezési helyi feladatok
841402
Közvilágítás
841403
Város és község gazdálkodási máshová nem sorolt szolgáltatások
841901
Önkormányzatok és társulások elszámolásai
841902
Központi költségvetési befizetések
841906
Finanszírozási műveletek
841907
Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel
841908
Fejezeti és általános tartalékok elszámolása
842153
Nemzetközi kulturális együttműködés
842154
Nemzetközi ifjúsági együttműködés
842155
Önkormányzatok máshová nem sorolt. nemzetközi kapcsolatai
842160
Nemzetközi szervezetekben való részvétel
842421
Közterület rendjének fenntartása
842521
Tűzoltás, műszaki mentés, katasztrófahelyzet elhárítása
842531
A polgári védelem ágazati feladatai
842541
Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek
851011
Óvodai nevelés, ellátás
851012
Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása
852011
Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4.évfolyam)
852012
Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4.évf.)
852021
Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam)
852022
Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8.évf.)
852031
Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágban
853000
Középfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása
853111
Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13.évf.)
853114
Gimnáziumi felnőttoktatás (9-12/13.évf.)
853121
Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évf.)
8
853124
Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13.évf.)
853131
Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam)
853211
Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon
856011
Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység
856012
Korai fejlesztés, gondozás
856099
Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység
861001
Fekvőbetegek aktív ellátása
862101
Háziorvosi alapellátás
862102
Háziorvosi ügyeleti ellátása
862211
Járó betegek gyógyító szakellátása
862212
Járó betegek rehabilitációs szakellátása
862213
Járó betegek gyógyító gondozása
862231
Foglalkozás-egészségügyi alapellátás
862232
Foglakozás-egészségügyi szakellátás
862301
Fogorvosi alapellátás
869011
Hatósági eljárás érdekében vagy más, jogszabályban előírt okból kötelezően végzett egészségügyi szakértői tevékenység.
869039
Egyéb, máshová nem sorolt kiegészítő egészségügyi szolgáltatás
869041
Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
869042
Ifjúság-egészségügyi gondozás
869051
Környezet-egészségügyi feladatok
870000
Bentlakásos szociális ellátások intézményeinek, programjainak komplex támogatása
873011
Időskorúak tartós bentlakásos szociális ellátása
879031
Hajléktalanok tartós bentlakásos szociális. ellátása
879033
Hajléktalanok ellátása átmeneti szálláson
879034
Hajléktalanok ellátása éjjeli menedékhelyen
879039
Egyéb szociális ellátás bennlakással
881013
Fogyatékossággal élők nappali ellátása
882111
Aktív korúak ellátása
882112
Időskorúak járadéka
9
882113
Lakásfenntartási támogatás normatív alapon
882114
Helyi rendszeres lakásfenntartási támogatás
882115
Ápolási díj alanyi jogon
882116
Ápolási díj méltányossági alapon
882117
Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátás
882118
Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás
882121
Helyi eseti lakásfenntartási támogatás
882122
Átmeneti segély
882123
Temetési segély
882124
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
882129
Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások
882201
Adósságkezelési szolgáltatás
882202
Közgyógyellátás
882203
Köztemetés
889101
Bölcsődei ellátás
889201
Gyermekjóléti szolgáltatás
889923
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
889924
Családsegítés
889925
Támogató szolgáltatás
889935
Otthonteremtési támogatás
889942
Önkormányzatok által nyújtott lakástámogatás
889943
Munkáltatók által nyújtott lakástámogatások
889966
Jóléti, sport- és kultúratámogatások
889967
Mozgáskorlátozottak gépjármű szerzés és átalakítási támogatása
890213
Ifjúságszakmai fejlesztési feladatok
890214
A fiatalok társadalmi részvételét segítő programok, támogatások
890215
A gyermekek és fiatalok környezet- és egészségtudatos gondolkodásának fejlesztését segítő programok
890216
Önkormányzati ifjúsági kezdeményezések és programok, valamint támogatások
890301
Civil szervezetek működési támogatása
10
890302
Civil szervezetek programok és egyéb támogatások
890431
Szociális foglalkoztatás munka-rehabilitáció keretében
890433
Szociális foglalkoztatás szociális foglalkoztatók önálló intézményeiben
890441
Rövid időtartamú közfoglalkoztatás
890442
Bérpótló juttatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása
890443
Egyéb közfoglalkoztatás
890506
Egyházak közösségi és hitéleti tevékenységének támogatása
900112
Produkciós színházak tevékenysége
900113
Kőszínházak tevékenysége
900121
Zeneművészeti tevékenység
900122
Táncművészeti tevékenység
900400
Kulturális műsorok, rendezvények, kiállítások szervezése
910121
Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
910123
Könyvtári szolgáltatások
910201
Múzeumi gyűjteményi tevékenység
910204
Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység
910301
Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése
910502
Közművelődési intézmények, közösségi színterek működése
931102
Sportlétesítmények működtetése és fejlesztése
931201
Versenysport-tevékenység és támogatása
931202
Utánpótlás- nevelési tevékenység és támogatása
931204
Iskolai diáksport tevékenység és támogatása
931301
Szabadidősport- (rekreáció sport-) tevékenység és támogatása
931903
Máshová nem sorolható egyéb sporttámogatás
932911
Szabadidős park, fürdő és strandszolgáltatás
940000
Közösségi, társadalmi tevékenység
960302
Köztemető - fenntartás és működtetés
960900
Máshova nem sorolt egyéb személyi szolgáltatás
11
Szavazást kér a rendelet 15 napra történő közszemlére tételéről Szavazás:
17 igen szavazattal elfogadásra került.
23/2012. (II.23.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése elrendeli Eger Megyei Jogú Város Alapokmányáról szóló 28/2011. (VI.30.) önkormányzati rendelet módosításának 15 napra történő közszemlére tételét Felelős:
Dr. Kovács Luca jegyző
Határidő:
azonnal
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete Eger Megyei Jogú Város Alapokmányáról szóló 28/2011. (VI.30.) önkormányzati rendelet módosítására
Eger Megyei Jogú Önkormányzata Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 1. § (6) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: 1.§ Az Alapokmány 4.§-a az alábbi (2) és (3) bekezdéssel egészül ki: (2) Az önkormányzat szakfeladatainak felsorolását az Alapokmány 2. Függeléke tartalmazza. (3) Az Alapokmány függelékeiben lévő adattartalmak változásáról a közgyűlés határozattal dönt. 2.§. Az Alapokmány 11.§ e) bekezdésében a „kisebbségi” szó helyébe a „nemzetiségi” elnevezés lép. 3.§. Az Alapokmány 36.§-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
12
36. § Helyi nemzetiségi önkormányzat működése (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat megalakulását követő 30 napon belül a Közgyűlés a Polgármesteri Hivatal útján: a) biztosítja a rendeltetésszerű helyiséghasználatot; b) a nemzetiségi önkormányzatok igénylése alapján ellátja a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatokat, illetőleg viseli az ezzel járó költségeket. c) kezeli a nemzetiségi önkormányzatok bankszámla és pénztári forgalmát, előirányzatait, ezzel összefüggésben analitikus nyilvántartást vezet a bevételekről, az előirányzatokról, kötelezettségvállalásokról, valamint a felhasználásokról. d) könyveli a nemzetiségi önkormányzatok bevételeit és kiadásait, a nyilvántartás adatait negyedévente egyezteti a főkönyvi könyvelés adataival. e) elvégzi a mérlegjelentéshez szükséges szállítói feladást, a nemzetiségi önkormányzatok határozataiban foglalt pénzügyi feladatokat, a költségvetést érintő témákban az előterjesztés előkészítő munkáiban aktívan közreműködik egyeztetve a nemzetiségi önkormányzat elnökével. 4.§ Az Alapokmány 2. Függelékkel egészül ki. 5. § Jelen rendelet-módosítás a kihirdetését követő napon lép hatályba, és az azt követő napon hatályát veszíti. Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 43/2008 (VIII.29) önkormányzati rendelet 3. számú melléklete. Habis László Polgármester
2./
Dr. Kovács Luca Jegyző
Előterjesztés a Polgármesteri Hivatal Alapító okiratának módosítására
Előadó:
Dr. Kovács Luca jegyző
Jegyző asszonynak szóbeli kiegészítése nincs az írásos anyaghoz. Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Szavazás:
17 igen szavazattal elfogadásra került.
13
24/2012. (II.23.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadja a Polgármesteri Hivatal Alapító Okiratának 2012. február 23-i hatállyal történő módosítását az alábbiak szerint és felhatalmazza Eger Megyei Jogú Város polgármesterét az Alapító Okirat módosításának és az egységes szerkezetű alapító okirat aláírására. Felelős:
Habis László polgármester
Határidő:
azonnal
MÓDOSÍTÓ OKIRAT 1./ Az Alapító Okirat felvezető szövegezése az alábbiak szerint módosul: Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 38. § (1) bekezdése, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 66. §-a, 2011. évi CXCV törvény 8.§. (4) bekezdése, valamint a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 1. §-a alapján az alábbi (egységes szerkezetbe foglalt) alapító okiratot adja ki: 2./ Az Alapító Okirat 9. pontja az alábbiak szerint módosul: 9./ Alaptevékenysége 2010. január 1-től 360000
Víztermelés, -kezelés, -ellátás
370000
Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése
381101 381102
Települési hulladék összetevőinek válogatása, elkülönített begyűjtése, szállítása, átrakása Egyéb nem veszélyes hulladék összetevőinek válogatása, elkülönített begyűjtése, szállítása, raktározása
381103
Települési hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése
381104
Egyéb nem veszélyes hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása
390001
Talaj és talajvíz szennyeződésmentesítése
390003
Épületek szennyeződésmentesítése
411000
Épületépítési projekt szervezése
412000
Lakó- és nem lakó épület építése
421100
Út, autópálya építése
14
421300
Híd, alagút építése
422100
Folyadék szállítására szolgáló közmű építése
422200
Elektromos, híradás-technikai célú közmű építése
479909
Egyéb nem bolti, nem piaci kiskereskedelem
493102
Városi és elővárosi közúti személyszállítás
522110
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
559099
Egyéb, máshová nem sorolt szálláshely szolgáltatás
562916
Üdülői tábori étkeztetés
591411
Film, video és egyéb képfelvétel vetítése mozikban, filmklubokban, szabadtéren, nyilvános vetítési helyeken
602000
Televízió- műsor összeállítása, szolgáltatása
639990
M.n.s. egyéb információs szolgáltatás
681000
Saját tulajdonú ingatlan adásvétele
682001
Lakóingatlan bérbeadása ,üzemeltetése
6800002
Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése
683200
Ingatlankezelés
773000
Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése
811000
Építményüzemeltetés
813000
Zöldterület kezelés
841112
Önkormányzati jogalkotás
841114
Országgyűlési képviselői választásokhoz kapcsolódó tevékenységek.
841115
Önkormányzati képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek
841116
Országos, és helyi nemzetiségi önkormányzati választáshoz kapcsolódó tevékenységek
841117
Európai parlamenti képviselő választáshoz kapcsolódó tevékenységek .
841118
Országos és helyi népszavazáshoz kapcsolódó tevékenységek
841124
Területi általános végrehajtó igazgatási tevékenység
841126
Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások általános végrehajtó igazgatási tevékenysége
841127
Települési kisebbségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége
841129
Önkormányzati és többcélú kistérségi társulás pénzügyi igazgatása
841133
Adó, illeték kiszabása, beszedése, adóellenőrzés
15
841191
Nemzeti ünnepek programjai
841192
Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények
841212
Oktatás központi igazgatása és szabályozása
841352
Mezőgazdasági támogatások
841354
Területpolitikai támogatások és tevékenységek
841358
Turizmus-fejlesztési támogatások és tevékenységek
841401
Önkormányzatok közbeszerzési eljárásainak lebonyolításával összefüggő szolgáltatások
841402
Közvilágítás
841403
Város és község gazdálkodási máshová nem sorolt szolgáltatások
841408 841409
Város-, községgazdálkodási szolgáltatások pénzügyi igazgatása önkormányzati költségvetési szervnél Máshova nem sorolt pénzügyi igazgatási tevékenység önkormányzati költségvetési szervnél
841901
Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai
841902
Központi költségvetési befizetések
841906
Finanszírozási műveletek
841907
Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel
841908
Fejezeti és általános tartalékok elszámolása
842154
Nemzetközi ifjúsági együttműködés
842155
Önkormányzatok máshová nem sorolt. nemzetközi kapcsolatai
842160
Nemzetközi szervezetekben való részvétel
842421
Közterület rendjének fenntartása
842521
Tűzoltás, műszaki mentés, katasztrófahelyzet elhárítása
842531
A polgári védelem ágazati feladatai
842541
Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek
851011
Óvodai nevelés, ellátás
851012
Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása
852011
Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4.évfolyam)
852012
Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4.évf.)
852021
Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam)
852022
Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8.évf.) 16
852031
Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágban
853111
Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13.évf.)
853114
Gimnáziumi felnőttoktatás (9-12/13.évf.)
853121
Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évf.)
853124
Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13.évf.)
853131
Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam)
853211
Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon
856011
Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység
856012
Korai fejlesztés, gondozás
856099
Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység
861001
Fekvőbetegek aktív ellátása
862101
Háziorvosi alapellátás
862102
Háziorvosi ügyeleti ellátása
862211
Járóbetegek gyógyító szakellátása
862212
Járóbetegek rehabilitációs szakellátása
862213
Járóbetegek gyógyító gondozása
862232
Foglakozás-egészségügyi szakellátás
862301
Fogorvosi alapellátás
869011
Hatósági eljárás érdekében vagy más, jogszabályban előírt okból kötelezően végzett egészségügyi szakértői tevékenység.
869039
Egyéb, máshová nem sorolt kiegészítő egészségügyi szolgáltatás
869041
Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
869042
Ifjúság-egészségügyi gondozás
869051
Környezet-egészségügyi feladatok
870000
Bentlakásos szociális ellátások intézményeinek, programjainak komplex támogatása
873011
Időskorúak tartós bentlakásos szociális ellátása
879031
Hajléktalanok tartós bentlakásos szociális. ellátása
879033
Hajléktalanok ellátása átmeneti szálláson
879034
Hajléktalanok ellátása éjjeli menedékhelyen
879039
Egyéb szociális ellátás bennlakással
17
881013
Fogyatékossággal élők nappali ellátása
882111
Rendszeres szociális segély
882112
Időskorúak járadéka
882113
Lakásfenntartási támogatás normatív alapon
882114
Helyi rendszeres lakásfenntartási támogatás
882115
Ápolási díj alanyi jogon
882116
Ápolási díj méltányossági alapon
882117
Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátás
882118
Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás
882121
Helyi eseti lakásfenntartási támogatás
882122
Átmeneti segély
882123
Temetési segély
882124
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
882125
Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása
882129
Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások
882201
Adósságkezelési szolgáltatás
882202
Közgyógyellátás
882203
Köztemetés
889101
Bölcsődei ellátás
889201
Gyermekjóléti szolgáltatás
889923
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
889924
Családsegítés
889925
Támogató szolgáltatás
889935
Otthonteremtési támogatás
889942
Önkormányzatok által nyújtott lakástámogatás
889943
Munkáltatók által nyújtott lakástámogatások
889966
Jóléti, sport- és kultúratámogatások
890213
Ifjúságszakmai fejlesztési feladatok
890214
A fiatalok társadalmi részvételét segítő programok, támogatások
890215
A gyermekek és fiatalok környezet- és egészségtudatos gondolkodásának
18
fejlesztését segítő programok 890216
Önkormányzati ifjúsági kezdeményezések és programok, valamint támogatások
890301
Civil szervezetek működési támogatása
890302
Civil szervezetek programok és egyéb támogatások
890431
Szociális foglalkoztatás munka-rehabilitáció keretében
890433
Szociális foglalkoztatás szociális foglalkoztatók önálló intézményeiben
890441
Rövid időtartamú közfoglalkoztatás
890442
Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása
890443
Közmunka
890506
Egyházak közösségi és hitéleti tevékenységének támogatása
900112
Produkciós színházak tevékenysége
900113
Kőszínházak tevékenysége
900121
Zeneművészeti tevékenység
900122
Táncművészeti tevékenység
900400
Kulturális műsorok, rendezvények, kiállítások szervezése
910121
Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
910123
Könyvtári szolgáltatások
910201
Múzeumi gyűjteményi tevékenység
910204
Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység
910301
Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése
910502
Közművelődési intézmények, közösségi színterek
931102
Sportlétesítmények működtetése és fejlesztése
931201
Versenysport-tevékenység és támogatása
931202
Utánpótlás- nevelési tevékenység és támogatása
931204
Iskolai diáksport tevékenység és támogatása
931301
Szabadidősport- (rekreáció sport-) tevékenység és támogatása
931903
Máshová nem sorolható egyéb sporttámogatás
932911
Szabadidős park, fürdő és strandszolgáltatás
949900
Máshova nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység
19
960302
Köztemető - fenntartás és működtetés
960900
Máshova nem sorolt egyéb személyi szolgáltatás
823000
Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése
841173
Statisztikai tevékenység
940000
Közösségi, társadalmi tevékenységek
3. / Az Alapító Okirat 10. pontja hatályon kívül helyezésre kerül, 11. pontja 10. pontra változik az alábbi szövegezéssel: 10./ Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése: - a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény - a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény - Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény az irányadó. - Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi. IV. törvény az irányadó. Záradék: A Polgármesteri Hivatal 299/2009. (V. 28.) számú közgyűlési határozattal jóváhagyott Alapító Okiratát Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése 258/2010 (VI.24.) számú határozatával 2010. június 24-i hatállyal, 338/2011. (VI.30.) számú határozatával 2011. augusztus 1-i. hatállyal, 650/2011. (X.27.) számú határozatával 2011. október 27-i hatállyal, ../2012 (II.23) számú határozatával 2012. február 23-i hatállyal módosította. Habis László polgármester
ALAPÍTÓ OKIRAT Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 38. § (1) bekezdése, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV törvény 8.§. (4) bekezdése, alapján az alábbi (egységes szerkezetbe foglalt) alapító okiratot adja ki: 1. Neve:
Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal
2. a) Székhelye:
3300. Eger, Dobó tér 2 20
b) Telephelyei: 3300. Eger, Kossuth Lajos út 28 3300. Eger, Szvorényi út 50. 3./ Létrehozásáról rendelkező határozat: 1990.09.30 alapítás, jogszabály erejénél fogva 4./ Alapítói jogokkal felruházott irányító szerv neve, székhelye Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 3300. Eger, Dobó tér 2 5./ Illetékességi területe: Eger Megyei Jogú Város közigazgatási területe körzeti igazgatás tekintetében: 1./ Gyámügyek: Andornaktálya, Demjén, Eger, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Felsőtárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Szarvaskő, Tarnaszentmária, Verpelét, 2./ Okmányügyek: Andornaktálya, Demjén, Eger, Egerbakta, Egerszalók , Egerszólát, Felsőtárkány, Feldebrő, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Szarvaskő, Tarnaszentmária, Verpelét, 3./ Építéshatósági ügyek 3.1/ Ellátási illetékességi terület Andornaktálya, Balaton, Bátor, Bekölce, Demjén, Eger, Egerbakta, Egerbocs, Egercsehi, Egerszólát, Egerszalók, Feldebrő, Felsőtárkány, Hevesaranyos, Maklár, Mikófalva, Nagytálya, Nagyvisnyó, Noszvaj, Szarvaskő, Szilvásvárad, Tarnaszentmária, Verpelét 3.2./ Készenléti illetékességi területe:
Kerecsend, Novaj, Ostoros
6/ Vezetőjének (vezető szerve, testülete tagjainak) kinevezési, megbízási, választási rendje: Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése által pályázat útján, határozatlan időre kinevezett jegyző. 7./Gazdálkodási jogkör önállóan működő és gazdálkodó 8./ Jogszabályban meghatározott közfeladata: A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 38. § (1) bekezdése alapján az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása. 9./ Alaptevékenysége: 6800002
Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 21
841112
Önkormányzati jogalkotás
841114
Országgyűlési képviselői választásokhoz kapcsolódó tevékenységek.
841115
Önkormányzati képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek
841116
Országos, és helyi nemzetiségi önkormányzati választáshoz kapcsolódó tevékenységek
841117
Európai parlamenti képviselő választáshoz kapcsolódó tevékenységek .
841118
Országos és helyi népszavazáshoz kapcsolódó tevékenységek
841124
Területi általános végrehajtó igazgatási tevékenység
841126
Önkormányzatok és társulások általános végrehajtó tevékenysége
841133
Adó, illeték kiszabása, beszedése, adóellenőrzés
841401
Önkormányzatok közbeszerzési eljárásainak lebonyolításával összefüggő szolgáltatások
841907
Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel
890441
Rövid időtartamú közfoglalkoztatás
890442
Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása
841173
Statisztikai tevékenység
940000
Közösségi, társadalmi tevékenységek
10./ Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése: - a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény - Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény az irányadó. - Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi. IV. törvény az irányadó Záradék: A Polgármesteri Hivatal 299/2009. (V. 28.) számú közgyűlési határozattal jóváhagyott Alapító Okiratát Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése 258/2010 (VI.24.) számú határozatával 2010. június 24-i hatállyal, 338/2011. (VI.30.) számú határozatával 2011. augusztus 1-i. hatállyal, 650/2011. (X.27.) számú határozatával 2011. október 27-i hatállyal, ../2012 (II.23) számú határozatával 2012. február 23-i hatállyal módosította. Habis László polgármester
22
Átadja a szót Alpolgármester úrnak. Rázsi Botond Rendelet-tervezetek: 1./
Előterjesztés a tervezett beruházások felülvizsgálatáról, 2011. évi elmaradt hitelfelvétellel összefüggő előirányzat módosításáról, valamint Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete az Önkormányzat 2011. évi költségvetéséről, módosításának és végrehajtásának rendjéről szóló 10/2011. (II. 25.) önkormányzati rendelet módosításáról (egy fordulóban tárgyalt; minősített szavazattöbbség)
Előadó:
Habis László polgármester
Habis László Az évvégét követően az Áht.-ben foglalt előírások szerint módosítják a költségvetést. Ez minden negyedévben megtörtént az elmúlt évben is. Amitől ez nem szokásos, az az, hogy felül kellett vizsgálniuk a tervezett beruházásokat is, illetve egy olyan helyzettel kellett megbarátkozniuk, miszerint közel 900 millió forinttal kisebb hitelfelvételre került sor az év folyamán. Meglátása szerin ez részint a városi költségvetés erejét, részint a testület gazdálkodási felelősségének magas szintjét jelzi. Képesek egy ilyen módosításra, hiszen a 900 millió forintból, kb. 800 millió forintot a tavalyi előirányzatok terhére kezelni tudnak. A tervezett beruházások felülvizsgálatával csak röviden kíván foglalkozni. A bizottsági szakaszban felmerült olyan kérdés, hogy az egyes beruházások tartalmával kapcsolatban miért nincs részletezőbb anyag. Azért nincs, mert nem az egyes beruházások tartalmát vizsgálták felül, hanem azt, hogy mi legyen az egyes beruházások sorsa, azaz, a folytatás, a felfüggesztés, vagy éppenséggel a lezárás mellett teszik le a voksukat. A legnagyobb jelentőségű kérdés ebben az ügyben feltétlenül az AGORA Agria megvalósításának az ügye. Ismeretes az, hogy az egy 2009-es pályázati kódszámú beruházás, amely egy nagyon sajátos pályázati rendet jelentett. A javaslatban arra tesznek indítványt, hogy ezt a támogatási szerződést az NFÜ-vel közös megegyezéssel bontsák fel, nem zárva ki azt a lehetőséget, hogy más pályázati konstrukcióban ez a fejlesztés megvalósulhasson, hiszen a célját nehéz megkérdőjelezni. Személy szerint is kétféle pályázati lehetőséget is ismer, de a jelenlegi pénzügyi konstrukciókban azonban másképpen ezt a 900 millió forintos zárolást nem lehetett volna kezelni. A teljesség kedvéért megemlíti, hogy az anyag tartalmazza a Lajosvárosi Bölcsőde fejlesztését, az intermodális közlekedési csomópont részletes megvalósíthatósági tanulmányának ügyét. Az Ipari Park kármentesítésének első fordulós ügyét, amelyekben felülvizsgálatot nem javasolnak. Ennél összetettebb, bonyolultabb a Szilágyi Erzsébet Gimnázium Kollégiumának kérdése. Egyeztetéseket kezdenek azért, hogy a Nemzeti Köznevelési törvény alapján ez a fejlesztés adott esetben állami keretek között megvalósulhasson. Ez egy függőben lévő kérdés. Ennek
23
megfelelően kezelték a 2012. évi költségvetésben is. A pályázat szerinti önerőt szerepeltetik, de egy „nagy kérdőjelet tettek”. Nem javasolnak változtatást a szépasszonyvölgyi turisztikai látogatóközpont beruházást tekintve sem. Ugyan ez érvényes a városrehabilitációs projektre is. Megemlítik az anyagban, hogy két elbírálás alatt lévő pályázatuk van. Egyik az Ipari Park kármentesítésének a megvalósítása. Legsúlypontibb feladatuk az, hogy sikerüljön elérniük azt, hogy a szépasszonyvölgyi csapadékvíz rendezési projekt is megvalósulhasson. Ez elbírálási szakaszban van. Izgalmas kérdések közé sorolható a vár és erődrendszer turisztikai attrakciónak fejlesztése. Ismeretes, hogy törvényi változás következett be, a Megyei Intézményfenntartó Központhoz tartozik a Vármúzeum, ezáltal nem válik el a vár tulajdonosa, amelyik az állam és a vár használója, amelyik ugyancsak egy állami szerv. Kezdeményezték azt, hogy a korábban kalkulált önerőt az állam finanszírozza. Erre vonatkozóan írásban fordultak a Megyei Intézményfenntartó Központhoz, illetve felveszik a kapcsolatot a kormányzati illetékes szervekkel is. Az anyag II. fejezete foglalkozik a hitelfelvétellel összefüggő előirányzat módosításokkal. Viszonylag nagytétel a tavalyi adóbevételi többletük, amelyik 140 millió forinttal szerepel a javaslatok között, illetve az előző évi pénzmaradvány közel 180 millió forinttal. Ezen túlmenően számos működési, illetve fejlesztési előirányzatot javasolnak zárolni a tavalyi költségvetésben és ugyan így tartalékokat is. Például az általános tartalékhoz nem nyúltak hozzá 50 millió forint erejéig, a vagyoni tartalékhoz sem nyúltak 50 millió forint erejéig. Összesen a kiadászárolások 753 millió forintot tesznek ki. Az anyag III. fejezete foglalkozik a költségvetési rendelet módosításával. Ennek alapján a költségvetés főösszege 18 milliárd forintra módosul. Ennek része a már említett közel 900 milliós elmaradt hitelfelvétel. Másik jelentős része a következő évekre áthúzódó felhalmozási célú bevételekkel függ össze. Jelentős működési célú bevételi többlet keletkezett a költségvetési szerveknél a IV. negyedévben, közel 100 millió forint erejéig és a már említett helyi adóknál ez 189,5 millió forint. A tartalék előirányzatok a hitelkiváltással összefüggésben 640 forintról, 256 millió forintra változtak. Az önkormányzat engedélyezett létszáma 2201 fő volt december 31-én. A szeptember 30-i állapothoz képest 1 változás következett be, mégpedig a portaszolgálatot saját fenntartásba vették a városházán. Működési célú bevétel módosítás 609 millió forint, a működési kiadás módosítása 266 millió forint. Ez azt jelenti, hogy 166 millió működési bevételi többletet ért el a város. Úgy véli, hogy ez is ugyancsak a felelős gazdálkodás bizonyítéka. A szociális kiadások előirányzata IV. negyedévben 57 millió forinttal nőtt, ez 826 millió forintot jelent. Az Államkincstárral való egyeztetés alapján a Verőszala utcai partfalomlás támogatását kalkulálniuk kell és ennek megfelelően a bevételek 5. fejezete vis maior támogatásra 3,2 millió forinttal csökken és a kiadások fejezete is ezzel módosul. Így a főösszegük 18 milliárd 27 millió 433 ezer forintra változik. Kéri a javasat elfogadását. Rázsi Botond Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Nagy István Egy város életében kevés olyan fajsúlyos ügy van, mint ez, illetve a költségvetés. Polgármester úr szóbeli kiegészítése abszolút azt tükrözi, hogy szükséges volt fölülvizsgálni azokat a beruházásokat, amelyek várhatóan lesznek Egerben. Nem fejtette ki részletesen az
24
anyag, hogy egy-egy anyag miről szól, mi a belső tartalma és meglátása szerint erre nincs is szükség. Fontosnak tartja, ha egy olyan volumenű projektnél, mint az AGORA, az önkormányzat eláll a támogatási szerződéstől, akkor azt nagyon alaposan vizsgálják meg, hogy miért teszi, mi vezetett odáig, mik voltak azok a döntések és előzmények, amelyek miatt ettől a projekttől el kell állni. Nem azért szeretné, ha ezt megtennék, mert felelősöket akar találni ebben a kérdésben, hanem azért, hogy legközelebb ilyen ne forduljon elő. Amennyiben van olyan döntési pont, ahol hibáztak, akkor azokat a pontokat tárják föl és a következő projekt kapcsán azok ne forduljanak elő. Úgy gondolja, hogy az AGORA kapcsán számtalan ponton elcsúsztak. Elcsúsztak a kezdeti céloknál akkor, amikor arról beszéltek, hogy új építése, vagy felújítás legyen akkor, amikor nem választották ki a helyet, hanem egy javaslat alapján lett kiválasztva a sportcsarnok melletti terület. Meglátása szerint elcsúsztak akkor is, amikor nem határozták meg azt, hogy milyen költségvetési keretösszegen belül kell megtervezni az AGORA-t. Tervezői szabadságot adtak, melyből túlzó elképzelések kerekedtek felül, ami ma már látható, hogy nem finanszírozható. Ennek a projektnek a kapcsán meglátása szerint szükséges egy pénzügyi kimutatás is. A mai nap folyamán még fognak tárgyalni a színházról, ahol nagyon komoly működési finanszírozási problémák vannak. Azt feltételezi, amennyiben az AGORA projekt megvalósult volna, akkor a két nagy intézmény fenntartása véleménye szerint Eger Megyei Jogú Városnak nehézséget okozott volna. A projektek kapcsán elmondható, hogy minden más projekt hasznos a városnak és arra kéri Polgármester urat, hogy a szépasszonyvölgyi csapadékvíz elvezetés kapcsán országgyűlési képviselőként is tegyen meg mindent azért, hogy a város pályázata nyerhessen, hiszen némi többletforrásra van szükség. Ennek a kiegészítő forrásnak a rendelkezésére állásáról kormányzati hatáskörben döntenek. „Az előterjesztésnek van egy olyan pontja, ami számomra kicsit labilissá teszi azt, hogy mennyire elfogadható”. A bevételek kapcsán a helyi adóbevételeknél tűnt fel számára az, hogy az egyik bevételük esetében több mint 150 millió forinttal kalkulál a költségvetésnél a Hivatal, míg ennél az előterjesztésnél 150 millió forinttal kevesebb. Érti a különbséget, hogy az egyik egy terv, a másik pedig egy várható bevétel, de a 2011. évet már lezárták, így a 150 millió forintos különbséget soknak találja. Mindezek okán azt kéri, hogy a legközelebbi alkalommal ilyen mértékű eltérések másfél hónappal a zárás után ne legyenek. Összefoglalva helyesnek tartja, hogy felülvizsgálták ezeket a projekteket, hogy az AGORA kapcsán születik egy olyan döntés, amiben visszavonják a támogatási igényüket. Kéri, hogy a közeljövőben vizsgálják meg azt, hogy hogyan jutottak el idáig és ezeket a hibákat még egyszer ne kövessék el. Tóth István A 2011. évi költségvetés és a beruházások felülvizsgálatával kapcsolatosan két kérdést fogalmazott meg. A Csizmadiaszín megvásárlásával kapcsolatosan a költségvetésben szerepel egy 160 millió forintos tétel. Már a bizottsági szakaszban is megfogalmazta azt, hogy ennek jó lett volna utána nézni. Igaz, hogy egy 2009. évi megállapodáson, illetve szerződésen alapult a kifizetés, de úgy gondolja, hogy azt illett volna felülvizsgálni, mert meglátása szerint az épület nem képvisel egy ekkora értéket. Az ipari park kármentesítésével kapcsolatosan elmondja, hogy a jelzett helyrajzi számú ingatlan nem volt a város tulajdona, ezért nem érti, hogy azt miért a városnak kell kármentesítenie. Ebben van egy olyan kockázat, hogy ha a monitoringozás során nem váltja
25
be a hozzáfűzött reményeket a kármentesítés, akkor akár a teljes összeget is – egymilliárdos nagyságrendről van szó –vissza kell fizetnie a városnak. A Polgármester úr említette a 2011. évben meghiúsult hitelfelvételt. Üdvözítőnek tartja, hogy nem sikerült ezeket a hiteleket fölvenni, annál is inkább, mert a 2011. decemberi banki ajánlatokat „megalázónak” érezte. A „Jobbik” korábban sem támogatta az AGORA Agria megépítését azon a helyen, olyan nagyságrendben és olyan költséggel. Azt azért nem szabad elfelejteni, hogy az AGORA megépítése kapcsán a város mindig azt mondta, hogy az az ifjúságnak egy közösségi tér lesz. Ezzel most adósok maradnak Eger város ifjúsága felé. Még egy megjegyzése lenne, miszerint a költségvetésben a Gyóni Gábor utcát át kellene javítani Gyóni Géza utcára, több helyen is visszatérő hiba. Dr. Csarnó Ákos Személy szerint is üdvözítőnek tartja, hogy a beruházások felülvizsgálata megtörtént. Tájékoztatást kér a 3. pontban szereplő Intermodális Közösségi Közlekedési csomópont létesítésével kapcsolatosan. Az anyagban az szerepel, hogy „…közbeszerzési eljárás 2011-ben meghirdetésre került, a beadási határidő 2012. február 15. A projekt megvalósítás tervezett időpontja 2013.március 31.”. Tudomása szerint a közbeszerzési eljárás meghiúsult. Az anyagban szereplő információk mennyire valósak, meghiúsult-e, ha igen, akkor miért? Bognár Ignác A mezőgazdasási területek megszerzésére a költségvetésben 10 millió forintot terveztek, mely összegnek már a mai közgyűlésen a „kétharmadát el fogják költeni”. Célszerűnek látott volna nagyobb összeggel kalkulálni. A Polgármester úr saját hatáskörben való 3 millió forintos átcsoportosítása történik meg, a köztéri konténerek ürítésére. „Tudjuk, hogy ezek a köztéri konténerek egy bizonyos etnikumi csoportnak segítését szolgálja, hiszen ők nem hajlandóak kukát tartani, fizetni.” Meglátása szerint a város területén arányosan helyezzenek el köztéri kukákat ezen összegből. Az URBACT programot nem lehet összevonni a szociális városrehabilitációs programmal és ezek keretében megoldani a problémát? Pál György Egyetért az AGORA Agria projekttel kapcsolatban elhangzottakkal. A beruházások kapcsán meglátása szerint nem felülvizsgálat, hanem kimutatás történt. A felülvizsgálat számára azt jelenti, hogy újra megnézik a beruházásokat, azoknak a szükségességét, a hozadékát, arányban van-e az a befektetett önerővel, a befektetett munkával és milyen hozadéka van a város számára. A parkolóház egy nagy fájdalma, hogy egy olyan cégnek adják ki, amilyennel a város is rendelkezik. Habis László Köszöni az építő jellegű hozzászólásokat, a megfogalmazott figyelemreméltó elemeket. Nagy István képviselő úr által elmondottakra válaszolva elmondja, hogy rendkívüli módon foglalkoztatja a vezetőtársait az, hogy az uniós pályázati projektek egész munkafolyamata, hivatali rendje, kapcsolatrendszere külső vállalkozókkal hogyan történik. Ennek megfelelően készült egy szakmai anyag. Egy nagyon összetett munkafolyamat leírást készítettek el és
26
belső utasítások sorát fogják erre alapozni. Nagyon bonyolult rendszerről van szó, amellyel kapcsolatban rengeteg akadályt kell „átugraniuk”, ezek az akadályok sokszor bürokratikusak, sokszor külső előírások, vagy a közreműködő szervezet, irányító hatóság „felfogásából” következnek. Ez a bizonyos felülvizsgálat tartalmaz egy ilyen munkát is és 2012-ben érdemi változtatást is tudnak eszközölni. Az AGORA-val kapcsolatos kezdeti célokat és helyszínt illetően nem kíván magyarázkodni, de való igaz, hogy arról szólt, hogy lehetőség szerint egy meglévő közművelődési intézményt újítsanak fel, azonban Egerben nincs olyan közművelődési intézmény, amelyik azoknak a technikai paramétereknek megfelelhetett volna az átalakítás után, hogy ezt a projektet ilyen formában kezelni lehessen. Nagyon nehéz ezekben az ügyekben a valós érdekekhez és valós műszaki szempontokhoz igazodó pályázati tartalmakat létrehozni. A szépasszonyvölgyi csapadékvíz elvezetéssel kapcsolatban egyetért az elhangzottakkal. Itt egy 3,1 milliárd forintos keretösszeg volt, ráadásul azt tételezték fel, hogy háromszor fogják meghirdetni. Kőkeményen dolgoztak azért, hogy az első fordulóba bekerüljön a város pályázata és ilyen szempontból „igazolta őket az élet”, mert nem felfüggesztették a pályázati ablakot, hanem bezárták, nem hirdetik meg még egyszer és 8 milliárdot meghaladó igény érkezett. A város abban a középső, 2 milliárdos sávban van, amelyik az összes akadály átugrotta, de kormányzati döntés kell ahhoz, hogy „zöldlámpást” kapjanak. Tóth István képviselő úr által észrevételekre reagálva elmondja, hogy például a Csizmadiaszín estében is megint csak a pályázati szabályok kötik őket. Menetközben nincs lehetőségük átcsoportosításra. Volt egy értékbecslés, ami alapján volt egy közbeszerzés, amit a szabályoknak megfelelően a közgyűlés jóváhagyott. Ebből adódóan most, ebben a stádiumban nincs lehetőségük arra, hogy a belvárosi rehabilitáción belül bármit mozgassanak, összegszerű változtatásra sincs módjuk. A közbeszerzési eljárások lefolytatását követően van esetleg mód arra, hogy belső átcsoportosításokat eszközöljenek. Az Ipari Park kármentesítését hatósági kötelezés alapján végig kell csinálniuk. A környezetszennyezés akkor következett be, amikor állami tulajdonban volt az ingatlan. Az önkormányzatnak nincs semmi köze ahhoz, hogy klórtartalmú szénhidrogén van a talajban, soha ilyen jellegű tevékenységet sem az önkormányzat, sem a jogelődje nem végzett. Az is abszurd kategóriába sorolható, hogy a telekhatárig az önkormányzat kötelezve van, a telekhatáron túl a MÁV nincs kötelezve a beavatkozásra. Az ifjúságot illetően dolgoznak azon, hogy számos helyen olyan terek, olyan lehetőségek nyíljanak a fiatalok előtt, amelyik számukra vonzó programokat kínálnak. A Gyóni Géza elírást javítani fogják. Az intermodális ügyet illetően nem biztos, hogy pontos választ tud adni Dr. Csarnó Ákos tanácsnok úrnak. Gondot jelentett, hogy az ügy minőségbiztosítása elhúzódott és ennek kapcsán a közbeszerzési eljárás időigényesebbé vált, a határidők módosulni fognak, de magával a megvalósíthatósági tanulmánnyal kapcsolatos projekt nincs veszélyben. A mezőgazdasági területek megszerzésénél azt a gyakorlatot próbálják követni, hogy ahogy a bevételeik realizálódnak, akkor azt ráemelik a kiadási előirányzatokra, vagyis menetközben haladnak előre és prioritásként kezelik azt, hogy nagyobb léptékű területeket szerezzen meg a város. A köztéri konténereket illetően elmondja, hogy magát az URBACT programot ezzel egybevonni nagyon nehéz, hiszen ott is egy pályázatról van szó. Érti a Képviselő úr problémáját és ígéri, hogy a Városfejlesztési és –üzemeltetési Irodával egyeztetni fognak és visszatérnek arra, hogy mi lehet a megoldás. Pál György képviselő úr hozzászólására reagálva elmondja, hogy volt beruházás felülvizsgálat is, de nem ezekre a beruházásokra. A belvárosi rehabilitációval kapcsolatosan is volt nem egykörös vizsgálatuk menet közben. A jelenlegi fázisban nincs mód arra, hogy bármely projektelemet is kiejtsenek.
27
Tartalmi felülvizsgálat van folyamatban az Egri Termálfürdő beruházással kapcsolatosan, de megint azzal szembesülnek, hogy bizonyos indikátorokat teljesíteniük kell, mert ha azokat nem teszik meg, akkor elveszítik a pályázati pénzt. A parkolóház tekintetében azt tudja mondani, hogy a „kör négyszögesítéséről” van szó. A korábbi kormány idején hirdették meg ezt a pályázatot és az volt az egyik kötelező penzum, hogy magántőkét kell bevonni és nagyon nehéz része ez a projektnek. Teljesen nyilvánvaló, hogy az EVAT-nak, a saját cégünknek kellett volna ezt megcsinálnia, ha nincs ez az abszurd előírás. Rázsi Botond Az ifjúság szemszögéből személy szerint is nagyon sajnálja, hogy az AGORA projekt nem valósul meg, mert nemcsak az ifjúsági klub, hanem az egész tér szolgálhatta volna ezt az ügyet. Az Egri Kulturális és Művészeti Központ, a Művészetek Háza és az IFIPONT közösen vizsgálják azt, hogy hogyan lehetne a Vitkovics-háznak megüresedő tereit ifjúsági célokra hasznosítani. Továbbá készül egy tanulmány, hogy az EGRIX-EGÁL területet hogyan lehetne ilyen célra jobban hasznosítani. Van arra vonatkozóan is terv, hogy hogyan lehetne egy olyan koncerttermet a meglévő ingatlanaikat, erőforrásaikat kihasználva nyitni, amely szintén az ifjúsági ügyeket szolgálná. Szavazást kér az 1. számú határozati javaslatról. Szavazás:
12 igen, 1 nem és 3 tartózkodás mellett, elfogadásra került.
25/2012. (II.23.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a megváltozott jogszabályi környezetre, a forrásbevonás gazdasági feltételeinek változása és az Állami Számvevőszék ellenőrzése okán felülvizsgálta a tervezett beruházásait. Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza a Polgármestert, hogy a pályázati forrásból társfinanszírozott beruházásokkal kapcsolatban a 2011. évi költségvetésről, módosításának és végrehajtásának rendjéről szóló 10/2011. (II. 25.) önkormányzati rendelet módosításárnak rendeltében foglaltak szerint járjon el a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az érintett Közreműködő Szervezetek, ill. a Megyei Intézményfenntartói Központ felé, és az ehhez szükséges dokumentumokat aláírja. Felelős:
Habis László polgármester
Határidő:
2012. december 31.
Szavazást kér az 2. számú határozati javaslatról.
28
Szavazás:
12 igen és 5 tartózkodás mellett, elfogadásra került.
26/2012. (II.23.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése jóváhagyja a 2011. évi önkormányzati költségvetés alábbi módosítását: Bevételek: • II. fejezet 6/3. Helyi adók bevétele/Iparűzési adó 140.000 E Ft • VIII. fejezet 1/1. Előző évi pénzmaradvány/Hiány belső finanszírozása 178.594 E Ft • VIII. fejezet 1/2. Előző évi pénzmaradvány/Egyéb pénzmaradvány -178.594 E Ft • VIII. fejezet 2/1. 2009. évi pénzmaradvány/Hiány belső finanszírozása (Agria Agóra projekt pénzmaradványa) 4.825 E Ft • IX. fejezet 2. Hitelfelvétel Beruházási, felhalmozási feladatokhoz - 897.871 E Ft Bevételek összesen: - 753.046 E Ft Kiadások: • II. fejezet 6/5/1/3. Piaccsarnok üzemeltetés társasházi közös költség dologi jellegű kiadások - 14.040 E Ft • II. fejezet 40/1/5. Termál Kft támogatása az Uszoda működéséhez Dologi jellegű kiadások - 15.000 E Ft • II. fejezet 59/1/3. Városfejlesztő Kft működtetése dologi jellegű kiadások - 58.453 E Ft • II. fejezet 201/2/1. Agria Agóra projekt beruházási kiadások - 343.691 E Ft • II. fejezet 202/2/1. Dobó tér – Eger patak – belvárosi térsor funkcióbővítő rehabilitációja beruházási kiadások - 53.628 E Ft • II. fejezet 215/2/1. Közoktatás térségi sajátosságaihoz igazodó szervezés és infrastrukturális fejlesztés a Szilágyi kollégium épületében ÉMOP pályázattal beruházási kiadások - 22.578 E Ft • VII. fejezet 1. Általános tartalék - 50.000 E Ft • VII. fejezet 4. Vagyoni bevételekhez kapcsolódó tartalék - 50.000 E Ft • VII. fejezet 5. Áremelések miatti céltartalék - 7.000 E Ft • VII fejezet 6. Vis maior tartaléka - 3.000 E Ft • VII. fejezet 15. ÉMOP beruházási tartalék - 30.000 E Ft • VII. fejezet 18. Normatív állami hozzájárulás visszafizetése miatti tartalék -10.000 E Ft • VII/19. Mikrotársulások működtetésével összefüggő tartalék - 3.000 E Ft • VII/20. Konyhák átalakításához kapcsolódó tartalék - 5.000 E Ft • VII/25. Önkormányzati feladatellátáshoz kapcsolódó tartalék - 30.656 E Ft • VII/27. Inert felújítás tartaléka - 32.000 E Ft • VII/30. Korszerű gondozói ház kialakítása TIOP pályázat tartaléka - 25.000 E Ft Kiadások összesen: - 753.046 E Ft A Közgyűlés elrendeli a módosítások átvezetését a 2011. évi költségvetési rendeleten. Felelős: Habis László polgármester Juhászné dr. Krecz Erzsébet irodavezető Határidő: azonnal 29
Szavazást kér a rendelet egészéről. Szavazás:
12 igen és 5 tartózkodás mellett, elfogadásra került. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2012. (II 24. ) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről, módosításának és végrehajtásának rendjéről
Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 91. § (1) bekezdése, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24. § (2) bekezdése, az államháztartás működési rendjéről szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet 27. §-a alapján, figyelemmel a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvényre, az alábbi rendeletet alkotja: Általános rendelkezések
1. § Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az Önkormányzat 2011. évi költségvetéséről, módosításának és végrehajtásának rendjéről szóló 10/2011. (II. 25.) önkormányzati rendeletét az alábbiak szerint módosítja: Módosuló rendelkezések
2. § (1) Az Önkormányzat 2011. évi költségvetéséről, módosításának és végrehajtásának rendjéről szóló 10/2011. (II. 25.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.) II. Rész - Az Önkormányzat költségvetésének bevételei és kiadásai - 2. § (1) bekezdése az alábbiakra módosul: „(1) A Közgyűlés a Polgármesteri Hivatal és az intézmények együttes 2011. évi költségvetésének finanszírozási műveletek bevételével csökkentett bevételi főösszegét 17.827.013 ezer forintról -1.376.597 ezer forinttal 16.450.416 ezer forintra, a finanszírozási kiadásokkal csökkentett kiadási főösszegét 19.684.480 ezer forintról 2.119.906 ezer forinttal 17.564.574 ezer forintra módosítja.” Ezen belül: • a működési célú bevételt ebből: - intézményi működési bevételek
13.803.699 E Ft-ról
609.457 E Ft-tal
14.413.156 E Ft-ra
1.211.389 E Ft-ról
196.564 E Ft-tal
1.407.953 E Ft-ra
30
(felhalmozási áfa bevétel és visszatérülés nélkül) - önkormányzatok sajátos működési bevételei 5.523.134 E Ft-ról - önkormányzatok költségvetési támogatása 4.949.613 E Ft-ról - támogatásértékű működési bevételek 767.201 E Ft-ról ( ebből TB alaptól 33.900 E Ft-ról -986 E Ft-tal 32.914 E Ft) - működési célú pénzeszköz átvétel 46.413 E Ft-ról
196.020 E Ft-tal 97.986 E Ft-tal 26.727 E Ft-tal
5.719.154 E Ft-ra 5.047.599 E Ft-ra 793.928 E Ft-ra
69.618 E Ft-tal
116.031 E Ft-ra
13.980.208 E Ft-ról
266.569 E Ft-tal
14.246.777 E Ft-ra
5.723.476 E Ft-ról
92.276 E Ft-tal
5.815.752 E Ft-ra
1.520.641 E Ft-ról 4.636.962 E Ft-ról
11.366 E Ft-tal 160.721 E Ft-tal
1.532.007 E Ft-ra 4.797.683 E Ft-ra
57.628 E Ft-ról 1.488.405 E Ft-ról
11.868 E Ft-tal 170.164 E Ft-tal
69.496 E Ft-ra 1.658.569 E Ft-ra
4.023.314 E Ft-ról -1.986.054 E Ft-tal
2.037.260 E Ft-ra
452.685 E Ft-ról 17.661 E Ft-tal 28.093 E Ft-ról 21.991 E Ft-tal 2.379.581 E Ft-ról -1.876.340 E Ft-tal 21.859 E Ft-ról 28.616 E Ft-tal
470.346 E Ft-ra 50.084 E Ft-ra 503.241 E Ft-ra 50.475 E Ft-ra
5.704.272 E Ft-ról -2.386.475 E Ft-tal
3.317.797 E Ft-ra
ebből: a beruházások összegét 4.142.249 E Ft-ról -2.292.975 E Ft-tal a felújítások összegét 308.453 E Ft-ról 4.416 E Ft-tal az intézményi felhalmozások összegét 146.162 E Ft-ról 70.726 E Ft-tal társulási felhalmozási kiadások összegét 400 E Ft-ról E Ft-tal az egyéb felhalmozási célú kiadás, támogatás 269.362 E Ft-ról 48.645 E Ft-tal
1.849.274 E Ft-ra 312.869 E Ft-ra 216.888 E Ft-ra 400 E Ft-ra 318.007 E Ft-ra
• a működési célú kiadásokat ebből: a személyi jellegű kiadásait a munkaadókat terhelő járulékokat a dologi jellegű kiadásokat (felhalmozási hitelkamat és felhalmozási áfa befizetése nélkül) az ellátottak pénzbeli juttatásait a speciális célú támogatásokat
• a felhalmozási célú bevételt ebből: felhalmozási és tőkejellegű bevételek önkormányzatok költségvetési támogatása támogatásértékű felhalmozási bevételek felhalmozási célú pénzeszköz átvétel •
a felhalmozási célú kiadást
a létszámkeretet a költségvetési szervekre a közfoglalkoztatottakra
2.196 főről 40 főről
5 fővel4 fővel-
2.201 főre 44 főre
módosítja.” (2) A R. 2. § (2) bekezdése az alábbiak szerint változik: „(2) A 2011. évi költségvetés hiánya 1.573.780 E Ft, mely 188.856 E Ft összegű működési bevételeket meghaladó működési kiadást, továbbá 1.384.924 E Ft felhalmozási bevételeket meghaladó felhalmozási kiadást tartalmaz. A működési költségvetés hiánya belső finanszírozással, előző évek pénzmaradványából biztosított. A felhalmozási költségvetés hiánya belső finanszírozására egyrészt 388.419 E Ft előző évek pénzmaradványa, másrészt
31
külső finanszírozására 996.505 E Ft szolgál. A fejlesztési hiányt fejlesztési célú hitelfelvétellel biztosítja az önkormányzat.” (3) A R. 2. § (3) bekezdése az alábbiak szerint változik: „(3) A 2011. évi hiteltörlesztés összege 459.622 E Ft.” (4) A R. 2. § (4) bekezdése az alábbiak szerint változik: „(4) Az Önkormányzat költségvetésén belül a kisebbségi önkormányzatok határozataikkal önkormányzatonként jóváhagyott – bevételi és kiadási főösszegei: Cigány Kisebbségi Önkormányzat Egri Görög Önkormányzat Lengyel Kisebbségi Önkormányzat Ruszin Kisebbségi Önkormányzat Egri Német Önkormányzat
8.696 E Ft-ról 3.356 E Ft-ról 5.800 E Ft-ról 1.858 E Ft-ról 703E Ft-ról
866 E Ft-tal E Ft-tal E Ft-tal - E Ft-tal - E Ft-tal
–
9.562 E Ft-ra 3.356 E Ft-ra 5.800 E Ft-ra 1.858 E Ft-ra 703E Ft-ra
módosulnak. A kiadási összegből 270 E Ft tartalék képzésére került sor.”
3. § (1) A R. 3. § (2) bekezdése a következők szerint módosul: „(2) A Közgyűlés a 2. §-ban megállapított 18.024.196 E Ft bevételi főösszeget a bevételi források (fejezetek) szerint az alábbi összegekre módosítja: a./ Saját bevételek (I. és II. fejezetek): b./ Polgármesteri Hivatal gazdálkodási körébe tartozó társulások bevételei (III. fejezet): c./ Helyi kisebbségi önkormányzatok bevételei (IV. fejezet): d./ Központi költségvetési támogatás (V. fejezet): e./ Polgármesteri Hivatal támogatásértékű bevételek és véglegesen átvett pénzeszközök (VI. fejezet): f./ Támogatási kölcsönök igénybevétele és visszatérülése (VII. fejezet): g./ Előző évi pénzmaradvány (VIII. fejezet): h./ Hitelfelvétel, kötvénykibocsátás (IX. fejezet):
32
8.492.954 E Ft 311.990 E Ft 11.257 E Ft 5.097.683 E Ft 842.621 E Ft 76.200 E Ft 1.914.984 E Ft 996.505 E Ft
i./ j./
Alulfinanszírozás, kiegészítés és elvonás miatti pénzmaradvány igénybevétele Vállalkozási tevékenység maradványának visszaforgatása alaptevékenységre
270.322 E Ft 9.680 E Ft
Az egészségügyi feladatokhoz az Egri Közszolgáltatások Városi Intézménye 32.914 ezer Ft-ot vesz át az Egészségbiztosítási Pénztártól támogatásértékű bevételként. „ (2) A R. 3. § (4) bekezdése a következők szerint módosul: „ (4) A Közgyűlés a 2. §-ban megállapított 18.024.196 E Ft kiadási főösszeget kiadási előirányzatok (fejezetek, előirányzat-csoportok) szerint az alábbiak alapján hagyja jóvá: a./
Önkormányzati költségvetési szervek működési költségvetés (I. fejezet/1 előirányzati csoport): b./ Önkormányzati költségvetési szervek felhalmozási kiadások (I. fejezet/2 előirányzati csoport): c./ Polgármesteri Hivatal működési költségvetés (II. fejezet/1 előirányzati csoport): d./ Polgármesteri Hivatal vagyonnal kapcsolatos kiadásai (II. fejezet/1,2 előirányzati csoport): e./ Polgármesteri Hivatal felújítási kiadásai (II. fejezet/1,2 előirányzati csoport) f./ Polgármesteri Hivatal nagyberuházások kiadásai (II. fejezet/2 előirányzati csoport): g./ Polgármesteri Hivatal kis- és középberuházásai (II. fejezet/2 előirányzati csoport): h./ Polgármesteri Hivatal pénzügyi befektetések kiadásai (II. fejezet/2 előirányzati csoport) i./ Polgármesteri Hivatal gazdálkodási körébe tartozó társulások kiadásai (III. fejezet/1,2 előirányzati csoport j./ Helyi kisebbségi önkormányzatok kiadásai (IV. fejezet/1,2 előirányzati csoport): k./ Felhalmozási célra átadott pénzeszközök és támogatásértékű kiadások (V. fejezet/2 előirányzati csoport) l./ Hitelek, kölcsönök nyújtása és törlesztése, értékpapírok beváltása (VI. fejezet): m./ Tartalékok (VII. fejezet): n./ Költségvetési befizetések (VIII. fejezet): o./ Alulfinanszírozás és kiegészítés kiutalása az intézményeknek
8.568.037 E Ft 216.888 E Ft 4.487.237 E Ft 664.429 E Ft 288.913 E Ft 739.445 E Ft 1.033.383 E Ft 40.000 E Ft 311.990 E Ft 21.279 E Ft 250.413 E Ft 841.318 E Ft 265.475 E Ft 15.387 E Ft 211.725 E Ft
p./
Intézmények túlfinanszírozás és pénzmaradvány elvonásának befizetése
58.597 E Ft
q./
Vállalkozási tevékenység tevékenységre
9.680 E Ft”
maradványának
33
visszaforgatása
alap-
(3) A R. 3. §-a az alábbi (16)-os bekezdéssel egészül ki: „(16) Az évközi előirányzat-módosításokat jelen rendelet 4-13/d mellékletei tartalmazzák.”
4. § (1) A R. 4. §-a a következők szerint módosul: „(1) Az önkormányzati költségvetés 3. § (4) bekezdés m./ pontjában jóváhagyott kiadási összeg nem tartalmaz általános tartalékot. (2) Az önkormányzati költségvetés 3. § (4) bekezdés m./ pontjában jóváhagyott kiadásának összegéből a céltartalék 265.475 E Ft-ra módosul, a VII. fejezet 2-34-es címszám szerinti részletezés alapján.” Záró rendelkezések
5. § Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba, de rendelkezéseit a 4. melléklet kivételével 2011. december 31-től kell alkalmazni.
Habis László sk. Polgármester
2./
Dr. Kovács Luca sk. Jegyző
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 2012. - 2015. közötti saját bevételeinek, adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek várható összegéről, továbbá az Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről, módosításának és végrehajtásának rendjéről (egy fordulóban tárgyalt; minősített szavazattöbbség)
Előadó:
Habis László polgármester
Habis László Egy önkormányzati költségvetés nem feltétlenül egyetlen aktussal, a költségvetési rendeletnek az elfogadásával készül el, hiszen számos közgyűlési döntés előzte meg azt, hogy milyen keretek között gazdálkodhatnak. Nyugodt lélekkel állíthatja, hogy ekkora változás az
34
önkormányzatok jogi szabályozását illetően, azt a törvényi keretrendszert illetően, amiben dolgozniuk kell, a rendszerváltozás óta nem következett be. Szinte egyetlen meghatározó törvényi szabályozás sem azonos a tavalyival. Lényegesen szigorúbb, egzaktabb feltételek között gazdálkodnak. A nagyösszefüggéseket illetően kiemeli, hogy a működés költségvetés egyensúlyát egyfajta prioritásként kezelték és úgy érzékelte, hogy mind a Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság és az egyes bizottságok is támogatást adtak ehhez a fajta szemléletmódhoz. Tették ezt elsősorban azért, mert úgy gondolják, hogy az idei gazdálkodási keretekhez képest nem kalkuláltak azzal, hogy jövőre lazább, bővebb forrásokkal gazdálkodó önkormányzatként működhetnek. Úgy gondolták, hogy azokat az intézkedéseket, megtakarítási lehetőségeket most tegyék meg, amelyeket adott esetben későbbre is halaszthatnának. Az anyagban bemutatták azt, hogy az önkormányzat a mostani nagyon szigorú feltételeknek megfelel, azaz a törvényi szabályok szerinti saját bevételeik 50 %-án belül vannak a hitelfelvételt illetően. Számos önkormányzat ezt az akadály nem tudja „ugrani”. Korábban volt olyan törvénykezési szándék, hogy 2012. évben ez ne 50 %, hanem 70 % legyen, de végül is a szigorúbb változat került a törvénybe. Számukra ez szerencsére nem egy kezelhetetlen szituáció. Utal arra, hogy a bizottságok megtárgyalták az anyagot és a Humán Erőforrás Bizottságnál született egy olyan javaslat, miszerint a közterület-felügyeleti bírság összege 21 millió forintról 25 millió forintra nőjön és annak a különbözete az óvodák karbantartási előirányzatait növelje. Előterjesztőként a javaslatot befogadja és átvezetik a rendeleten. A Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság javasolta az, hogy a Vitézlő Oskola előirányzata nőjön és egy kulturális egyesületi támogatás azonos mértékben csökkenjen. Előterjesztőként befogadja, a rendeleten átvezetésre kerül. Csathó Csaba tanácsnok úrnak jelezte, hogy a közterület-felügyelet bírság megosztásával kapcsolatban egy kis türelmet kér. Az alapelvvel és a javaslattal egyetért, nevezetesen, hogy arra ösztönözzék és azt kérjék számon a közterület-felügyelőktől, hogy ne csak a tilosban való parkolással foglalkozzanak, hanem más olyan közterületek és külterületek rendjét érintő ügyekkel, amelyek egy kicsit munkaigényesebbek, de az egri polgárok számára fontos, hogy a rendelet e terülten javuljon. A bizottságtól azért kér türelmet, mert várhatóan áprilistól törvényi változások következnek be, szabálysértési törvénymódosulás, stb. és ennek okán nehezen érzi tervezhetőnek most ezt az ügyet. Vissza fognak térni rá és olyan belső szabályozást alkotnak, amelyik az érdekeltségi rendszert abba az irányba alakítja át, amit a bizottság fölvetett. Az Andrássy György Közgazdasági Szakközépiskolával kapcsolatosan van egy előterjesztői módosító javaslata, ami egy – intézménnyel egyeztetett – létszámzárolással függ össze. A Munkaügyi Hivatal jelezte azt, hogy a közfoglalkoztatás esetében az önkormányzat kellene, hogy legyen a foglalkoztató és nem a Polgármesteri Hivatal, ennek okán a közfoglalkoztatott létszámot, a 30 főt és az ehhez kapcsolódó előirányzatot a hivataltól, az önkormányzathoz kell majd áttenniük. Ez csak technikai jellegű változtatás. A KIÉT-tel hagyományoknak megfelelően egyeztettek, akik részéről támogatást tapasztalt és kinyilvánították azt is, hogy a munkavállalói oldal is tisztában van az önkormányzat nehézségeivel, azzal, hogy mi mindent kell megoldaniuk. A korábbi évekhez képest változik az, hogy a társulások és a nemzetiségek költségvetése nem része a költségvetésüknek. Ebben az esetben a hulladékgazdálkodási társulás az, amelyik meghatározó jelentőségű. A szervezeti változások közül említésre méltó, hogy a tűzoltóság kikerült a feladataikból és ezzel mintegy 400 millió forintos előirányzatuk változott. A színház és a bábszínház bekerült a költségvetésükbe és a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárnál nem társulásos formában működtetnek.
35
A költségvetési főösszegük meghaladja a 17,5 milliárd forintot, ezen belül a felhalmozási, kiadás közel 6 milliárd forint, nagyjából 34 %-os részarányt képvisel. A költségvetés hiánya felhalmozási oldalon jelenik meg és ez a felhalmozások 36 %-át tenné ki a tervezett hitelfelvétel. Változott a költségvetés struktúrája, tekintettel arra, hogy a Polgármesteri Hivatal bekerült intézmények közé. A központi költségvetési támogatás, mintegy 4 milliárd forintot tesz ki, ez 23 %-a az összes bevételüknek. Jelentősen átalakult a központi költségvetési támogatás struktúrája. Az oktatási normatívák és az oktatásfinanszírozásból kikerültek az oktatással összefüggő szociális feladatok és ezek külön tételeket jelentenek. Ez a kormányzatnak azon törekvéséből adódik, hogy minden egyes költségvetési alrendszert és minden egyes tételt a valós tartalmának megfelelően igyekszik alakítani. Sajnálatos módon, összességében kb. 440 millió forinttal kevesebb a központi költségvetésből származó forrásuk. Közel a fele a normatív támogatásokkal függ össze, a másik része pedig a helyben maradó SZJA és ezzel kapcsolatos kiegyenlítő mechanizmusok következménye. A helyi adókkal kapcsolatosan elmondja, való igaz az, hogy tavalyi év végén a iparűzési adó feltöltés igen pozitív képet mutatott, de ezzel együtt van bennük némi óvatosság az idei folyamatokat illetően. Komoly szakmai eredménye a költségvetésnek, hogy nincs működési hiányuk, de még ez sem felel meg minden igénynek. Az volna az ideális, ha a tavaly elért közel 170 millió forintos működési többletet az idén is el tudnák érni. Fontosnak tartja azt, hogy a saját bevételeken belül a lakások és nem lakáscélú helyiségek bérleti díj bevétele meghaladja a 470 millió forintot és ez a saját vagyon hasznosításának fontosságára hívja fel a figyelmet. Meg kell majd nézniük, hogy a vagyongazdálkodásban még milyen tartalékaik vannak. A bevételi előirányzat attraktivitásán belül nem hallgathatják el azt, hogy a bérlakásaik kevesebb felét hozzák a bevételek a kiadásoknak. Igyekeztek takarékos létszámgazdálkodást folytatni. Ez azt jelenti, hogy a mostani létszámkeret 2.233 fő, ezen belül a közcélúak 105 főt tesznek ki. Összességében minden területen mérséklődtek a létszámaik, az intézményi körben 38 fővel, a Polgármesteri Hivatalban 7 fővel. Az intézményegyeztetések során mintegy 150 millió forinttal szűkítettek az intézmények költségvetési támogatásán. Ez óriási terhet ró az intézményhálózatra, ami az intézményvezetők és az ott dolgozók felelősségteljes munkája nélkül kezelhetetlen helyzetet is teremtene. Összességében a hivatali költségeket is több mint 80 millió forinttal csökkentették. Kőkemény takarékossági intézkedéseket vezettek be minden területen. Pluszokat két helyen tud említeni. Az egyik az a közösségi közlekedés, ahol abba a döntésbe kényszerültek bele, hogy a tavalyi pénzmaradványi pluszokat, most alap előirányzatként kezeltek. A másik a rehabilitációs foglalkoztatáshoz tettek egy 40 millió forintos előirányzatot, ami a város szociális érzékenységét jelzi. A városüzemeltetés esetében nem voltak képesek az eredeti előirányzatban kezelni a problémát. Amennyiben a pénzmaradványban lehetőség nyílik, akkor elsőként ezt a problémát kell kezelniük, hiszen ez a város egészét érintő ügy. A költségvetésben 420 millió forint a tartalékok összege, ez 100 millió forinttal kevesebb, mint a tavalyi volt. A termálfürdő fejlesztése egy összeggel, egy hitel részfinanszírozással benne van a költségvetésükben. Összességében egy 700 millió forintos beruházásról lenne szó, ami értelemszerűen társasági beruház. A bervai térségben a volt mészkőőrlő telephely rehabilitációja reményei szerint elindulhat, ami 440 millió forintos beruházás, az EVAT cégcsoport beruházása. A Tűzoltómúzeum komplexum egy 260 millió forintos projekt és összességében azt mondhatja, hogy közel 1,4 milliárdot tesz ki ez a vállalati körben történő beruházás.
36
Kéri a rendelet támogatását és két hónap múlva a beszámoló kapcsán majd kiegészítik a tavalyi pénzmaradvánnyal ezt a költségvetést. Rázsi Botond Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az rendelet-tervezethez? Nagy István Nem szereti azt, amikor központi kormányzati kérdéseket, helyi ügyekkel kezdenek el összekeverni. Számtalan változtatás történ az elmúlt időszakban, több mint 80 törvényváltozása érinti az önkormányzatok gazdálkodását. Meglátása szerint mindent elkövetett az egri hivatal és városvezetés annak érdekében, hogy egy kiegyensúlyozott költségvetés készüljön. Nehézségeket jelent a központi kormányzati intézkedések kapcsán, a központi adók és az egyéb központi költségvetésből származó bevételeik csökkenése, mert olyan mértékű, amit nagyon nehéz egy megyei jogú város szintjén is kezelni. Meglátása szerint ezzel a költségvetéssel nem lehetnek teljesen elégedettek. Még nem lehet tudni azt, hogy a következő évben például a különböző normatíváknak az átcsoportosítása, az iskolák kormányhivatali átvétele, milyen módon fogják befolyásolni a költségvetésüket és mennyire tudnak majd jól gazdálkodni összességében. Fontos figyelni arra, hogy a központi kormányzati számukra bevételi csökkenések, milyen ütemet mutatnak. A központi adók elvonása „500 millió forintnál több a 2010-hez viszonyítva, 2011-hez viszonyítva pedig közel 300 millió forint”. Ezek az ütemek, ha így folytatódnak, akkor meglátása szerint, a következő évben már teljesen kezelhetetlenné válik a helyi költségvetés. Azok a változtatások, amelyek kormányzati szinten eddig még a kezelhető kategóriába tartoztak, azok a következő évben már kezelhetetlenné válnak. Az idei évben csak akkor fogják tudni kezelni, ha nagyon óvatos, nagyon átlátható, nagyon kiszámítható gazdálkodást fog folytatni az egri önkormányzat. Úgy gondolja, hogy 2012. év vonatkozásában már szükség lesz hitelfelvételre. Kéri Polgármester úrtól, hogy országgyűlési képviselőként továbbra is erőteljesen végezzen lobbi tevékenységet mind a megyei jogú városok, mint Eger város érdekében. Csathó Csaba Erőteljesen érinti a várost, hogy az állami támogatás csökken, nagy összegekről van szó és azt pótolni igen nehéz, amit a saját bevételek növelésével tudnak csak. Milyen lehetőségeik vannak arra, hogy a bevételeiket növeljék? Egyrészt az adóbevételeket kellene, de ez csak akkor lehetséges, ha Egerben munkahelyek teremtődnek. Mind a közmunka keretében, mind a nagyobb cégeik szeretnének munkahelyeket bővíteni és bízik abban, hogy a jövőben ez által nagyon adóbevételekre lesz lehetőségük. A sajátbevételeik, ami 7,7 milliárd forint, a tavalyi évihez képest 400 millió forinttal több. Másik lehetőség a vagyonnal történő gazdálkodás. Biztos abban, hogy ha még komolyabban veszik ezt a témát, akkor ott is vannak tartalékaik és lehetőségeik. Úgy érzékelte, hogy a Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság minden tagja azon dolgozik, hogy hogyan tudnák a vagyoni típusú bevételeiket növelni úgy, hogy közben a vagyont ne herdálják el. Az a cél, hogy olyan bevételeik legyenek, amelyek megalapozottak, amelyekkel a költségvetés egyensúlyban tartható. Egyetért azzal, hogy a városüzemeltetési kérdésekhez még forrásokat kell rendelni.
37
Martonné Adler Ildikó Mindannyian tudják, hogy 2013. január 01-től a települési önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények állami fenntartásba kerülnek. Tájékozódott több önkormányzatot illetően és úgy véli, hogy Eger városa mindig is jó gazdája volt az oktatási intézményeinek, hiszen folyamatosan és tervszerűen folytak az óvoda és iskolaépületek felújítási munkálatai. Az önkormányzat az alapoktatási feladatokon kívül az egyéb oktatást segítő tevékenységet, a felzárkóztatással, a fejlesztéssel, a tehetséggondozással kapcsolatos feladatokat is mindig finanszírozta. Ahhoz, hogy a város meg tudja őrizni iskolaváros jellegét, a sokszínű oktatási és színvonalas rendszerét, ahhoz a továbbiakban is élniük kell a köznevelési törvény által biztosított lehetőségekkel. Többször elhangzott már, hogy munkahelyeket kell teremteniük az egri családok számára, de azon túlmenően a családoknál az is fontos, hogy a gyermekeik olyan iskolába járhassanak a városban, amelyik a megszerezhető tudás legjavát adja. Kéri a képviselő társait, hogy amikor elkezdődik az iskolák fenntartóváltásával kapcsolatos tevékenység, akkor mindenféleképpen támogassák azt az elképzelést, hogy Eger város iskoláit továbbra is a lehető legnagyobb mértékben támogassák. Császár Zoltán Szeretné tudni, hogy a műszaki fejlesztéseket ( út, járda, stb. ) milyen grémium volt az, aki azt leellenőrizte, bejárta és elkészítette a listát? Reméli, hogy szakmai indokok azok, amelyek megállapították a fontossági sorrendet. Összehasonlította a tavalyi fejlesztések besorolását az ideivel és az alábbi kérdések fogalmazódtak meg benne. Járdák, parkolók felújításánál látta, hogy a Cifrakapu utcai járdafelújítás II. üteme benne van, helyén való az I. ütem már megvolt. Ugyanakkor nem érti, hogy az összesen hét felújítási lehetőségből a II. ütem után következik még két tétel a Cifrakapu utcában. Az útfelújításoknál Barkóczi utcai buszöböl felújítása. Az lemúlt időszakban már háromszor történt meg, különböző módon, technikával a felújítás, de az most is úgy néz ki, mint egy „lövészárok”. Nem lehet ezt számon kérni a kivitelezőktől és nemcsak itt, hanem a város egész területére vonatkozóan? A tavalyi évben Sós alpolgármester úrral bejárták a Hajdúhegy körzetéhez tartozó részét és megállapították, hogy az utak állapota siralmas. Közlekedésre már alkalmatlan, balesetveszélyes a Radnóti utca, ezért még 2011. évben nyilvántartásba vételre került az utca felújítása. A műszaki osztály kérte, hogy jelöljék meg azokat az útszakaszokat, amelyek sürgős felújítási munkálatokat igényelnek. Ekkor is megjelölte a Radnóti utca és a Kálnoky utca kritikus szakaszait. Szomorúan tapasztalta, hogy a két jelzett utca felújítása nem szerepel a 2012. évi költségvetésben. Meglátása szerint az Ankli József utca felújítása viszont nem indokolt, hiszen csak a 9. szám előtt van egy vízelvezetésből adódó süllyedés ( amit a kivitelezőnek helyre kellett volna állítani ). Kér egy műszaki ellenőrzést az Ankli utca állapotára vonatkozóan és az arra szánt összeget csoportosítsák át egy rosszabb állapotban lévő utca felújítására. Módosító javaslata az, hogy az Ankli utcát a pénzmaradvány szakaszban kezeljék és a költségvetésben a helyére a Radnóti utcát, vagy a Kálnoky utcát tegyék be. Pál György Az általános indoklás egy országos helyzetet is mutat, mely környezetbe be kell helyezni a helyi önkormányzatnak a költségvetését.
38
Az önkormányzatoknak a központi költségvetésben a korrigált bázis irányszáma 100,7 %, tehát növekedés van benne. Ez azért nem olyan szép, hiszen a 2012. évre prognosztizálva van 4,2 %-os infláció. Az azt jelenti, hogy ugyan otthagyja a bázist és van egy 4,2 %-os infláció – amiben benne van a 2 %-os ÁFA emelés hatása is – akkor 4 %-al kevesebb jutott az önkormányzatoknak. Ez látszik itt helyben is. A részleteket megnézve az látható, hogy az átengedett központi adók 290 millió forinttal csökkennek, az állami normatívák 385 millió forintos kiesést mutatnak a tavalyihoz képest. A működési bevételek fősorát nézik, akkor ott 303 millió forintos eltérés van. Hogyan próbálja megoldani az önkormányzat ezeket a kieséseket? A saját intézményeiknek 100 millió forinttal növelik a bevételeit, tehát 100 millió forinttal nagyobb bevételt követelnek meg tőlük, mint a tavalyi előirányzat és megkurtítják őket 68 millió forinttal. A másik forrás, amivel próbálja a költségvetésen „betömni ezt a lyukat”, az a helyi adóknak a tervezése, ami a tavalyi tervhez képest 290 millió forint plusszal szerepel. Számára az iparűzési adó tervezése tűnik reálisnak, a többi adónak a tervezését bizonytalannak érzi, így „150 millió forint bizonytalanság van a rendszerben”. Még van egy nagyon fontos és nagyságrendileg nagy tétel, a hiteltörlesztés. Az 2011. évben 430 millió forint volt, az idén 988 millió forint, tehát 558 millió forinttal több hitelt kell törleszteniük, mint tavaly. Úgy látja, hogy a helyzet egyáltalán nem rózsás és úgy érzékeli, hogy Polgármester úrék is tisztában vannak ennek az évnek nehézségeivel. A felhalmozási bevételek 1 milliárd forinttal több lett a költségvetésben, ez egyértelműen annak az eredménye, hogy most szerepel teljes összeggel a belvárosi rehabilitáció, illetve tavaly az AGORA-ra volt 1,7 milliárd forint beirányozva. További bizonytalanság számára ebben a költségvetésben, a színháznak a finanszírozása. Nem lát garanciákat arra, hogy azok a pénzek meg fognak érkezni, amelyeknek pályázati úton kell, hogy megérkezzenek, 100 millió nagyságrendről van szó. Ez a költségevetés „fájni fog mindenkinek a városban” az már biztos, mert ha végigmegy valaki a kiadási oldalon, akkor azt látja, hogy az intézményeknél, a kultúrában, a sportban, a nemzetközi kapcsolatokban, a járdákra, parkolókra mindenütt kevesebb-kevesebb pénz jut. Egyetlen egy számottevő új és üdvözlendő dolgot látott a költségvetésben, a kultúra rovatban, mégpedig a Kaláka Fesztivált. Az iskolák esetében vagyonátadás fog történni. Úgy gondolja, hogy azokat a felújítási munkákat, amelyek feltétlenül szükségesek azokat meg kell csinálniuk, de jelentősebb, értéknövelő beruházást saját forrásból nem szabad végrehajtaniuk. Képviselő asszonnyal egyetért abban, hogy az egrieknek továbbra is magas színvonalú oktatást kell biztosítani és törekedniük kell arra, hogy legyenek olyan iskolák, amelyek önkormányzati fenntartásban maradnak. Óvatosan kell bánni a hitelfelvétellel, mert az elmúlt években emelkedett a város adósságállománya és nem is tudja, hogy arányban van-e annak a hozadéka a terhekkel. Elhangzott, hogy a tavalyi tényleges bevételeket, előirányzati szinten most már költségvetésben szerepeltessék, de meglátása szerint ezt azért minél inkább vissza kell fogni, hiszen nagy veszélyeket rejt magában. A szociális lakásoknál mindig is tudták, a lakásbérletekhez hozzá kell tennie a városnak. Lehet, hogy rossz rovaton szerepel az 150 millió forint, mert nem a szociális kiadásoknál szerepel, hanem egy másik rovaton, de az tulajdonképpen a város szociális rendszerének a része. Nemcsak ide tettek, hanem az iskoláikba is tettek nagyon sok pénzt az adófizetők pénzéből, de nem gondolná, hogy ezen változtatni kellene, mert akkor más problémákkal kell majd szembesülniük. Két módosító indítványt kíván tenni.
39
Az Agria Játékok támogatásával kapcsolatban az a véleménye, hogy ha rendelkeznek egy költségvetési intézménnyel, ami 471 millió forintos működéssel rendelkezik és a feladatot el tudja látni, akkor fölösleges egy más Kft.-nek adni ugyan olyan célra pénzt. Ennek okán a kiadások 45/2/1/5 címszámon lévő Agria Játékok Kft. – nyári produkciók támogatása sorról a 10 millió forintot javasolja új címsorra ( ami most nem szerepel a költségvetésben ) az 5/2/6 Gárdonyi Géza Színház – nyári produkciók támogatása címszámra tenni. A második módosító indítványához reméli, hogy lesznek támogatók. 2014-től fognak szembesülni azzal, hogy az új törvényi szabályozások szerint az óvodáikban több gyermeket kell majd ellátni, hiszen többen kerülnek be a rendszerbe. Meglátása szerint a jelenlegi óvodai rendszert tovább terhelni nem lehet plusz gyereklétszámmal. Nem tudja, hogy mennyivel fog nőni gyerekek létszáma az új előírásoknak megfelelően, ezért ezt meg kellene vizsgálniuk. Továbbá azt is meg kellene vizsgálni, hogy az óvodai rendszerükben hol vannak olyan tartalékok, vagy hol szükséges olyan bővítéseket elvégezni, hogy a megnövekedett létszámot fogadni tudja. Mindezek okán az óvodai rendszerük felülvizsgálatára a kiadási oldalon a 126/2/1/2/1 sor 5 millió forinttal való megnövelését javasolja és a bevételi oldalon a 4/2/1 kamatbevételek sort 45 millió forintról, 50 millió forintra javasolja módosítani. Tóth István A bevételi oldalon azt látja, hogy a központi költségvetés támogatása a tavalyi 5,1 milliárd forintról, 4 milliárd 76 millió forintra fog csökkenni. Ami valószínűleg a lakástámogatások, a jövedelempótló támogatások csökkenését fogja eredményezni. A helyi adóbevételek tekintetében az iparűzési adó a tavalyi év viszonylatában nem nő, sőt 45 millió forintos összeggel csökken is. Ugyanakkor az építményadó bevételek elég jelentős többletet mutat 2012. évben, az eredeti tervhez, a 2011. évihez képest 16 %-os növekményt. Fontosnak tartja a munkahelyteremtést a városban és gondolják végig, hogy Egerben a foglalkoztatottak száma a kis-, közepes vállalkozásokhoz köthető. Úgy gondolja, hogy ezeket a vállalkozásokat a plusz 16 %-os többlet építményadóval tovább sújtják, ellehetetlenítik a helyzetüket, csökkenni fog a vállalkozások szám és még kevesebb foglalkoztató és még kevesebb munkavállaló lesz a városban. Kéri, hogy ezt alaposan gondolják át. A közterület-felügyelet feladatkörökkel kapcsolatosan már jelezte az iroda felé észrevételeit, de választ, visszajelzést még nem kapott teljes körűen. Többször jelezte a közterület-felügyelet felé, hogy az eltérő közterület használatnak az utólagos visszaellenőrzése nem történik meg. Javaslata az, hogy ha van egy eltérő közterület használati szerződés, akkor a szerződés lejárata után – záros határidőn belül – a közterület-felügyelet ellenőrizze vissza, hogy a területet visszaadták-e az eredeti rendeltetésnek, amennyiben nem, akkor tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Eger városában meglátása szerint felújításokra, karbantartásokra jóval kevesebb összeget fordítanak, mint amennyit kellene. A belváros meg fog újulni a belvárosi rehabilitáció kapcsán, de a külvárosban is meg kellene vizsgálni, hogy mik azok a fontos pontok, amely felújításra karbantartásra szorulnak. Módosító indítványa: „A költségvetési kiadások sorában a 13.17-es címszámon az Egri Vitézlő Oskola kulturális egyesület támogatásával kapcsolatosan javasolja - a jelenlegi költségvetésben ez az egyesület 300 ezer forint kap – 600 ezer forintra fölemelni. A tavalyi támogatási összeg 750 ezer forint volt.” Úgy gondolja, hogy ez az egyesület Eger város életében aktívan jelen van és megérdemelnek annyit, hogy a támogatásukat nem csökkentik ekkora mértékkel.
40
Dr. Csarnó Ákos A költségvetési rendelet-tervezetből idéz: „A 2012. évi költségvetés hiánya 2.294.865 E Ft, mely a felhalmozási bevételeket meghaladó felhalmozási kiadások összegét jelenti. A költségvetés hiánya külső finanszírozással kerül biztosításra. A fejlesztési hitel összegéből 831.246 E Ft hitel szerződését 2010-2011. évben a város megkötötte, felhasználása áthúzódik 2012. évre. A 2012. évi hiteltörlesztés összege 988.320 ezer Ft.” Ha a bevételi és a kiadási főösszeget tekintik, amelyik 17,6 milliárd forint, akkor elmondhatják, hogy az imént említett számösszegek a hitel, illetve a költségvetési hiány az a főösszegek 13 %-ra rúgnak. Mindenki tisztában van az ország gazdasági helyzetével és a jogi körülmények sem adnak nekik bővebb lehetőségeket a költségvetés területén. Többször elhangzott a munkahelyteremtés kérdése. Meglátása szerint nem az önkormányzatnak a feladata a munkahelyteremtés, hanem az a feladta, hogy olyan jogi, gazdasági helyzet megteremtésen, ami elősegíti a vállalkozások, cégek létrejöttét, idejövetelét annak érdekében, hogy minél több munkahely keletkezhessen. Nagyon fontosnak tartja a sporttámogatás kérdését mind az utánpótlás nevelés, mind a sportolás, mind az egészségmegőrzés tekintetében. A város több mint 62 millió forintot szán ebben az évben költségvetésből a helyi sport támogatására. Egerben vannak tradicionális, kiemelt sportok a birkózás, az atlétika, a tájfutás, az úszás és a helyi szabadidős sportok, ezen belül a futás a kerékpározás és a természetjárás. A helyi támogatásból közel 42 millió forintot kap a vízilabda a kosárlabda, a birkózás és az úszás, miközben további 56 szervezet mindössze 12-13 millió forintot fog kapni. Ez utóbbi nagyon kevésnek tartja. Kéri gondolkodjanak el azon, hogy melyek a helyieknek sokat jelentő sportágak és változtassák meg a keretszámokat és 100 %-al növeljék meg azokra a sportokra jutó összegeket. A Taó várható 470 millió forintos támogatásából szeretné, ha ide is kerülne átcsoportosítás. Javasolja, hogy a 2012. évi költségvetésben biztosítsanak keretet a HPV vírus elleni oltásra, annak érdekében, hogy a városban az adott korosztályba tartozó lányok ingyenesen megkaphassák a védőoltást. Martonné Adler Ildikó Császár Zoltán képviselő hozzászólására reagálva elmondja, hogy meglátása szerint a körzetekben történő fejlesztések úgy kerülnek elbírálásra, hogy milyen sűrűn lakott a terület, mekkora a népsűrűség. Minden képviselő tudna sorolni a körzetében felújításra szoruló utcát, parkolót, játszóteret, minden nem fér bele a költségvetésbe és a képviselői kereteikből próbálták pótolni az elmaradt felújításokat. Orosz Lászlóné Kaptak kritikát, miszerint a kultúra sok pénzbe kerül. A kultúra sajnos nem az az ágazat, amelyik sok bevételt produkál. Viszont ha a kultúrára nem fordítanak kellő energiát, figyelmet és kellő támogatást, akkor egy sivár, kiégett, unalmas kisváros lenne Eger. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy számolatlanul és nem körültekintően használják a város, az adófizetők pénzét. Mindenképpen racionálisan és célszerűen kell ezeket a forintokat felhasználni.
41
Polgármester úr említette, hogy a város történetének legnagyobb helyi adóbevétele realizálódott 2010-ben. A jövőben is olyan környezetet, jogi és gazdasági környezett kell teremteni, amely során szívesen jönnek Egerbe a vállalkozók, szívesen dolgoznak, fejlesztenek, amivel az önkormányzat is jól jár, hiszen több adóbevételre és iparűzési adóbevételre tesz szert. Létszükséglet, hogy Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Kulturális Koncepcióját újra dolgozzák, hiszen az 2011. évben lejárt. Javasolja a város vezetésének és a képviselő társainak azt, hogy az új koncepciót úgy alkossák meg, hogy meghatározzák benne azokat az értékeket, azokat a prioritásokat, amelyeket a jövőben a kulturális intézményeikkel és a kulturális feladataikkal kapcsolatosan fontosnak tartanak. Szóba került módosító indítványként az Agria nyári Játékok 10 millió forintos költségvetési átcsoportosítása a színházhoz. Nem javasolja, mert ebből egy rész, kb. 2 millió forint a január 01-i újévi koncert lebonyolítására szolgál. Meglátása szerint a koncepcióban azt is el kell dönteniük, hogy hány bábszínházra, hány színházra, hány kulturális intézményre van a városnak. Bognár Ignác Azt szeretné megtudni, hogy a 2233 fő foglalkoztatottból hány fő a nyugdíjas? Az is lehetne munkahelyteremtés, ha a nyugdíjasok helyett aktív korúakat foglakoztatnának. Nem a nyugdíjasok ellen szól a kérése, hanem a munkanélküliek mellett. A közterület-felügyeleti bírság átcsoportosítását már Humán Erőforrás Bizottság ülésen sem támogatta, mert nem szeretné, ha egy plakátragasztó büntetéséből oldanák meg a „csepegő vízcsapot”, az óvodák karbantartását kötelező megoldani, oldják meg más forrásból. Dr. Csarnó Ákos tanácsnok úr a sport fontosságára hívta fel a figyelmet. „Azt kell tudomásul venni, hogy egészséges nemzet, halott gyógyszeripar. Egerben több patika nyílik, mint sportlétesítménye. Valószínűleg, amíg ez a lobbi a gyógyszerek értékesítésében érdekelt, nem lesz érdekelt abban, hogy sportolásra bírják az embereket.” A hitellel kapcsolatban annyit kíván megjegyezni, hogy 2,3 milliárd forintot vesznek fel és 1milliárdot költenek ennek a törlesztésére, ez a két szám elgondolkodtató. Már lassan azt lehet mondani, hogy a hiteltörlesztésre vesznek fel hitelt. Személy szerint örül annak, hogy elmaradt a hitelfelvétel. Lombeczki Gábor 2011. évben elmozdulás történt az egri ifjúsági ügyekben. Az ifjúságkutatáson alapuló koncepciót és cselekvési tervet megalkották és annak elkezdődött a megvalósítása. Két elért eredmény kíván kiemelni, nevezetesen az IFIPONT-ot és az Ifjúsági Kerekasztal. Ez utóbbi 2011. évben elkezdte a gyakorlati munkát, amely a 2012. évben fog kiteljesedni. 2012. évre az IFIPONT-nak szervezetileg is megtalálták a helyét az Egri Kulturális és Művészeti Központban. Tervezik az IFIPONT hálózatosítását, keresik annak a lehetőségét, hogy hol lehetne a városban több helyen is létrehozni hasonló, a fiatalok számára elérhető irodát. Ebben az évben is tovább kívánják vinni azt a folyamatot, amivel elkezdték a már említett Ifjúsági Koncepciót és Cselekvési Terv megvalósítását. Már tudható, hogy a Kábítószer Egyeztető Fórum 2012. évben nyert két pályázatot és 1,5 millió forint többletet elért. A 2011. évben kibővített városi ösztöndíjrendszer hatására, idén több ösztöndíjban tudják részesíteni a tehetséges fiatalokat.
42
Császár Zoltán Minden képviselő azon van, azért dolgozik, hogy a hozzátartozó körzet épüljön, szépüljön, fejlődjön. Személy szerint is a körzetét képviseli és az általa említett két utca felújítása műszakilag indokolt. Egy dologhoz ragaszkodik, hogy „az elbírálás egyforma, demokratikus alapon” legyen. Rázsi Botond Egy képviselő nemcsak a körzetét, hanem az egész várost is képviseli. Felnémeten – a körzetében – egy utca kerül felújításra úgy, hogy az ott lakók önerőt is fizetnek. Gál Judit Úgy ítéli meg, hogy a körzetében megvalósult és megvalósulni fogó beruházások is indokoltak. Meglátása szerint az emberek hangulatát nem az utak, járdák állapota határozza meg, hanem a létbiztonság. Pál György Pontosításként elmondja, hogy a képviselő nem a keretét ajánlja fel, hanem minden költségvetésben választókörzeti alapról beszélnek. Annak felhasználására tehetnek javaslatot a képviselők, mely az Urbanisztikai és Környezetvédelmi Bizottság döntése alapján kerül felhasználásra, választókörzeti feladatokra. Meglátása szerint is a közterület-felügyeletnek vannak olyan feladatai, amelyeket mostanság nem látnak el olyan intenzitással, mint ahogy az elvárható volna. A város területén még sok helyen eljegesedett, mocskos hókupacok vannak, amik igen csúnyák és azokat a közmunkásokkal nem lehetne pár nap alatt eltűntetni és nem az időjárásra várni? A címsoron az olvasható, hogy nyári programok támogatása. Az újévi koncert miért nem szerepel külön címszámon és miért nem a színház bonyolítja le. Az „Agria Nyári Játékok” 10 millió forintos támogatásával kapcsolatos módosító indítványát fenntartja. Csákvári Antal Köszöni Polgármester úrnak, hogy a Humán Erőforrás Bizottság javaslatát befogadta. Nagyon fontos az óvodáiknak a jobb minőségben történő működtetése. Bízik abban, hogy Eger városában a közeljövőben – középtávon – sikerül majd egy új óvodát építeniük. Kormányzati szándék is van arra, hogy az országban épüljenek új óvodák. Többször javasolt már egy egyeztetést, amely a közterület-felügyelet feladatkörével foglalkozna. Célszerűnek tartaná egy olyan anyag elkészítését, amelyik a közterületfelügyelet feladatkörét még szabályozottabbá, még konkrétabbá tenné. Arra törekedtek, hogy a 2012. évi költségvetésben a szociális kiadások megpróbálják fedezni a növekedő igényeket. Az idei évben vannak olyan feladatkörök a szociális területen, amelyek jegyzői hatáskörbe kerülnek és vannak olyanok, amelyek a képviselő testület kerülnek döntéshozásra. A jegyző hatáskörbe kerülő támogatások esetében különböző mértékű önerőt kell az állami hozzájáruláshoz adniuk.
43
Az önkormányzati támogatásokról említ pár szót. Példaként említi a temetési segély összegét melyet 10 %-al megemeltek, ami a képviselő testület hatáskörébe tartozó döntés. 20 %-kot kell hozzátenniük, a közfoglalkoztatási bérekhez, a többit a munkaügyi szervek finanszírozzák. Bérpótló juttatásként 165 millió forint szerepel a költségvetésükben, adósságcsökkentési támogatásként 15 millió forint, lakásfenntartási támogatásként –ami már méltányossági alap– az 6 millió, köztemetésként pedig 2 millió forint szerepel. A fiatalok első lakáshoz jutásának támogatásához is adnak 20 millió forintot. A szociális keret összességében 451 millió forint. Pozitív dolognak tartja azt, hogy a 2012. évben – a nehézségek ellenére – semmilyen önkormányzati támogatási fajtát nem terveztek megszűntetni, vagy csökkenteni. Szigorú takarékossággal, a jogosultsági feltételek következetes ellenőrzésével az idén is több ezer egri családnak próbálják a megélhetését, a lakhatását támogatni, a gyermekek, az idősek, rászorulók étkeztetését, gondozását segíteni, megoldani. A sporttámogatások kapcsán elmondja, hogy valóban lehetne a támogatás összege nagyobb is, mint ez a 132 millió forint, de ezt elfogadható szintnek tartja. Az utánpótlás nevelésre továbbra is jelentős összegeket fordítanak. Van egy olyan „pénzügyi része is a sporttámogatásnak, amelyik a költségvetésben nem szerepel”, 6 ezer óra órakeretet biztosítanak a sportlétesítményeik használatára a szakosztályoknak, az alapítványoknak, általános iskoláknak. Ha azt forintosítaniuk kellene, az is több mint 50 millió forintot meghaladó érték lenne. Minden területen figyelembe kell venniük, hogy az ország lehetőségei mit tesznek lehetővé. Orosz Lászlóné Kéri, hogy a korábban már általa említett kulturális koncepció kialakításában minden képviselő tevékenyen vegyen részt. Nagyon szívesen fogadnak minden építőjellegű javaslatot. Dr. Gál János Örömmel látta, hogy a képviselők milyen érdeklődést tanúsítottak a 2012. évi költségvetés iránt. Nagyon nehéz volt a 2012. évi költségvetés összeállítása és a munkában résztvevőknek köszönetet mond. Egész évben folyamatos volt a könyvvizsgálat, rendszeresen részt vett a bizottsági üléseken, a közgyűléseken és mindig nagy aktivitást tapasztalt a képviselők részéről e témában. Habis László A teljesség igénye nélkül, de a lényegesebb pontokra megpróbál reagálni. Nagy István képviselő úr jelezte, hogy csökkentek a központi adóból származó bevételeik. Ez például az SZJA-val kapcsolatos, hiszen az idén a 2010. évi SZJA-ból részesülnek, itt van egy két éves csúszás. Ismeretes az, hogy 2010-ben a válság jelei a SZJA-ba is megmutatkoztak, részben ennek köszönhető, hogy –némi késleltetéssel ugyan – a központi bevételeik csökkentek. Az intézményfenntartóként komoly problémaként kezelik, hogy a normatívák nominálisan nem változtak. Elvétve fordult elő az elmúlt 10 évben, hogy inflációkövető normatívákat állapított volna meg a mindenkori parlamenti többség. Csathó tanácsnok úr pozitívumként említett, hogy képesek voltak a saját bevételeik tekintetében egy 400 millió forintos pluszt tervezni. Többen érintették a saját bevételeiket és voltak, aki azokat bizonytalannak érezték. Példaként elmondja, hogy az idegenforgalmi adóik
44
az előző évben növekedtek, hiszen jelentősen, mintegy 9 %-al nőtt a regisztrált vendégéjszakák száma és annak megfelelő tervet állítottak be az idei évre is. Arra is próbálják ösztönözni a város vállalkozóit, hogy az Észak-Magyarországi Operatív Program telephely fejlesztési pályázati lehetőségeivel is éljenek. A köznevelési törvény változásai kapcsán még vannak alternatívák, a kormányzat többféle megoldást fontolgat. Igyekeznek majd felelős döntést hozni, hiszen Eger iskolavárosi jellege sok mindenre kötelezi őket. Tisztában van azzal, hogy egri polgárok, egri városlakók, egri adófizetők használják a közterületeiket. Igyekezett minden képviselőt meghallgatni és a véleményükre adni. Azt nem állítja, hogy a közterületek karbantartásával, felújításával kapcsolatosan sikerült minden igényt kezelni. A költségvetési szerkezetben nincsenek benne tételesen az egyes felújítási adatok. Természetesen, ha menetközben bővíteni lehet majd a közterületi felújításokat, akkor azt meg is teszik majd. A képviselőkkel történt egyeztetés alapján tettek átcsoportosításokat, azaz növelték a közterületi felújítási előirányzatokat, szinte minden egyes tétel esetében. Volt olyan szakasz, amikor azon is polemizáltak, hogy vajon a 2011. évi közbeszerzések III. ütemét megállítsák-e, vagy sem. Az a döntés születet, hogy csinálják meg a tavalyi elhatározásokat és azt idén tavasszal hajtsák végre. A módosító indítványokkal kapcsolatosan kéri Császár Zoltán képviselő úrtól, hogy a pénzmaradványi szakaszra ne hozzanak döntést. A Kálnoky utcára vonatkozó javaslatra nem tud mit mondani, a későbbiekben szívesen visszatér rá, mert most ennek a fedezetét nem látja. Szavazást kér róla. Pál György képviselő úr felvetésére elmondja, hogy a hiteltörlesztési adat, amit szerepeltetnek a költségvetésben az a lehető legóvatosabban van tervezve. A felelős költségvetés tervezés azt követeli meg tőlük, hogy egy megkötött szerződés következményeit szerepeltessék az anyagban. Képviselő úr a színházzal kapcsolatos bizonytalanságit említette. Tisztában van ezekkel a bizonytalanságokkal és minden egyes alkalmat, helyzet megragad annak érdekében, hogy a színház finanszírozhatósága biztosított legyen. Komoly kockázatok vannak, de minden erejükkel azon vannak, hogy a színház és a könyvtár működőképességét fenntartsák. Azt enyhe túlzásnak érzi, hogy a költségvetésnek csak egy –Kaláka Fesztivál – pozitívuma lenne. Csarnó tanácsnok úrnak felvetésére elmondja, hogy a reményeik szerint a futók számára a rekortán pálya megvalósulhat, melynek érvényes tervével már rendelkeznek. Sok ilyen ügyet próbálnak kézben tartani, ami a költségvetés számaiból nem féltétlenül következik. Lombeczki képviselő úr említette az ifjúságpolitikai ügyeket, melyet személy szerint is nagyon fontosnak tart. Pál György képviselő úr két módosító indítványát nem tudja befogadni, szavazást kér róluk. Már nem egy fordulóban vizsgálták azt, hogy melyik óvoda, milyen feltételek mellett bővíthető, dolgoznak ezen az ügyön. Amennyiben forrás szükség, akkor azokban a bizonyos projekt előkészítési sorokban van annyi fedezet, hogy ezt az ügyet meg is valósítsák. Felvetéssel egyetért, de az előirányzat módosítástól kéri Képviselő urat, hogy tekintsen el. Tóth István képviselő úr említette az építményadót. Négyzetméterenként 450,- forintról, 550,- forintra valóban emeltek, de ezt nem gondolná komoly sanyargatásnak. Nagyon óvatosak voltak akkor, amikor az építményadóhoz hozzányúltak. A Vitézlő Oskolával kapcsolatosan úgy véli, hogy nem fogalmazott precízen. Volt egy olyan bizottsági módosító indítvány a 600 ezer forintra vonatkozóan és jelezte, hogy egyetért az átcsoportosítással. Kéri Képviselő urat, hogy a módosító indítványától tekintsen el ebben a kérdés, a 600 ezer forint fog szerepelni a költségvetésben. A HPV oltással kapcsolatban most valóban nem szerepel előirányzat. Személyes véleménye az, hogy ha a TB nem hajlandó támogatni ezt az ügyet, akkor annak valami oka van.
45
Tekintettel arra, hogy már más képviselő is kérte ezt, így később valamiféle megoldástól nem zárkózik el. Orosz Lászlóné tanácsnok asszony meglehetős alapossággal említette azt, hogy kulturális koncepciót kell kidolgozniuk. Ennek részeként az intézményi, szervezeti, érdekeltségi kérdéseket is át kell gondolniuk. Bízik abban, hogy megszületnek azok a szaktörvények az első félév során, aminek a keretei között valóban megvalósulhat. A szakmai munkát el kell indítaniuk, hogy a törvénykezési folyamattal párhuzamosan eredményre jussanak. A közterület-felügyelet munkájára vonatkozóan több felszólalás is elhangzott, foglalkozni kell a témával. Csákvári Antal tanácsnok úrnak köszöni azt az átfogó összefoglalót, amelyik a szociális hálóval, a szociális aspektusokkal, a segélyezési rendszerükkel és a költségvetésnek azokkal a vonatkozásaival foglalkozott, amelyik az Ő bizottsági kompetenciáit jelenti. Pál György Az első módosító indítványáról kér, a második indítványáról nem kér szavazást. Császár Zoltán Módosító indítványában azt kérte, hogy a Radnóti utca, vagy a Kálnoky utca. Rázsi Botond Szavazást kér Császár Zoltán képviselő úr módosító indítványának elfogadásáról. Szavazás:
6 igen, 8 nem és 3 tartózkodás mellett, nem került elfogadásra.
Szavazást kér Pál György képviselő úr Agria Nyári Játékokra vonatkozó módosító indítványának elfogadásáról. Szavazás:
3 igen, 12 nem és 1 tartózkodás mellett, nem került elfogadásra.
Szavazást kér a határozati javaslatról. Szavazás:
11 igen, 3 nem és 3 tartózkodás mellett, elfogadásra került.
27/2012. (II.23.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az alábbiak szerint jóváhagyja Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 2012. – 2015. közötti saját bevételeinek, valamint az adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek várható összegét.
46
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata saját bevételeinek, valamint az adósságot keletkeztető ügyletekből származó fizetési kötelezettségeinek várható alakulása 2012. - 2015. években Megnevezés Helyi adók
2012. év 3 443 000
2013. év 3 477 430
2014. év 3 512 204
E Ft 2015. év 3 547 326
54 000
55 000
56 000
57 000
1 261 460 3 835
1 299 304
1 338 283
1 378 431
4 762 295
4 831 734
4 906 487
4 982 758
Osztalékok, koncessziós díjak Díjak, pótlékok, bírságok Tárgyi eszközök, immateriális javak, vagyoni értékű jog értékesítése, vagyonhasznosításból származó bevétel Részvények, részesedések értékesítése Vállalat értékesítésből, privatizációból származó bevételek Kezességvállalással kapcsolatos megtérülés Saját bevételek összesen
E Ft 2012. Megnevezés 2003. évi fejlesztési célokhoz CIB Bank Zrt. Kereskedelmi, Vendéglátóipari Szakközép- és Szakiskola tornaterem felújításához Magyar Fejlesztési Bank Zrt.
Tőketörlesztés
Kamattörlesztés
2013. Összesen
Tőketörlesztés
Kamattörlesztés
2014. Összesen
Tőketörlesztés
Kamattörlesztés
2015. Összesen
Tőketörlesztés
Kamattörlesztés
Összesen
33 900
4 352
38 252
33 900
1 674
35 574
1 752
741
2 493
1 752
585
2 337
1 752
429
2 181
1 752
273
2 025
139 535
1 728
141 263
139 535
1 248
140 783
139 535
768
140 303
139 534
298
139 832
36 192
6 922
43 114
36 192
4 457
40 649
36 192
5 181
41 373
36 192
4 310
40 502
2006. évi fejlesztési hitel Raiffeisen Bank Zrt.
88 876
1 557
90 433
88 876
1 342
90 218
88 876
1 128
90 004
88 876
912
89 788
2007. évi fejlesztési hitel UniCredit Bank Zrt.
152 297
8 582
160 879
152 297
7 062
159 359
152 297
5 542
157 839
152 296
4 004
156 300
2007. évi Panel Plusz Hitelprogram Raiffeisen Bank Zrt.
15 337
3 901
19 238
15 337
3 083
18 420
15 337
2 721
18 058
15 337
2 360
17 697
2009. évi fejlesztési hitel Raiffeisen Bank Zrt
79 377
73 235
152 612
79 377
63 631
143 008
79 377
54 026
133 403
79 377
44 422
123 799
2005.-2006. évi fejlesztési célokhoz CIB Bank Zrt. 2006. évi Panel Plusz Hitelprogram Raiffeisen Bank Zrt.
27 777
17 645
45 422
27 777
16 630
44 407
27 777
15 614
43 391
27 777
14 599
42 376
142 857
184 446
327 303
285 714
160 971
446 685
285 714
124 082
409 796
285 715
93 900
379 615
12 500
22 652
35 152
50 000
20 136
70 136
50 000
20 022
70 022
50 000
18 406
68 406
2011. évi fejlesztési hitel Raiffeisen Bank Zrt.
157 920
37 598
195 518
157 920
72 128
230 048
157 920
52 224
210 144
157 920
32 334
190 254
2011. évi fejlesztési hitel Gránit Bank Zrt.
100 000
51 338
151 338
100 000
40 238
140 238
100 000
29 138
129 138
100 000
18 038
118 038
20 000
20 000
39 557
161 000
200 557
158 228
150 120
308 348
158 228
132 713
290 941
2009. évi fejlesztési hitel (MFB) CIB Bank Zrt 2010. évi fejlesztési kötvény Volksbank Zrt 2010. évi fejlesztési hitel (MFB) Raiffeisen Bank Zrt.
2012. évi fejlesztési hitel Összesen
988 320
434 697 1 423 017 1 208 234
554 185 1 762 419 1 293 005
460 995 1 754 000 1 293 004
366 569 1 659 573
Felelős:
Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából Juhászné dr. Krecz Erzsébet gazdasági irodavezető
Határidő:
2012. február 29.
Szavazást kér a rendelet elfogadásáról. Szavazás:
11 igen, 3 nem és 3 tartózkodás mellett, elfogadásra került. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 5/2012. (II.24.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről, módosításának és végrehajtásának rendjéről
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 91. § (1) bekezdése, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24. § (2) bekezdése, az államháztartás működési rendjéről szóló 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet 27. §-a alapján, figyelemmel a Magyar Köztársaság 2012. évi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvényre, az alábbi rendeletet alkotja:
I. RÉSZ A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a.)
az Önkormányzat Közgyűlésére és bizottságaira és
b.)
az önkormányzat irányítása alá tartozó önállóan működő, illetve önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervekre, beleértve a Polgármesteri Hivatalt, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervet.
II. RÉSZ Az Önkormányzat költségvetésének bevételei és kiadásai
2. § (1)
A Közgyűlés az Önkormányzat 2012. évi költségvetésének a finanszírozási műveletek bevételével csökkentett bevételi főösszegét 15.289.727 ezer Ft-ban, a finanszírozási kiadásokkal csökkentett kiadási főösszegét 16.596.272 ezer forintban ezen belül: • a működési célú bevételt 11.597.918 E Ft-ban ebből: - a közhatalmi bevételek 48.900 E Ft-ban - intézményi működési bevételek 1.354.038 E Ft-ban (felhalmozási áfa bevétel nélkül) - önkormányzatok sajátos működési bevételei 5.539.614 E Ft-ban - önkormányzatok költségvetési támogatása 4.076.284 E Ft-ban - támogatásértékű működési bevételek 331.466 E Ft-ban ( ebből TB alaptól 33.000 E Ft) - működési célú pénzeszköz átvétel 207.616 E Ft-ban •
a működési célú kiadásokat ebből: - a személyi juttatásokat - a munkaadókat terhelő járulékokat és a szociális hozzájárulási adót - a dologi kiadásokat
11.595.504 E Ft-ban 5.165.501 E Ft-ban 1.375.491 E Ft-ban 3.807.172 E Ft-ban
(felhalmozási hitelkamat és felhalmozási áfa befizetése nélkül)
•
•
az ellátottak pénzbeli juttatásait egyéb működési célú kiadások
a felhalmozási célú bevételt ebből: - felhalmozási és tőkejellegű bevételek - támogatásértékű felhalmozási bevételek - felhalmozási célú pénzeszköz átvétel a felhalmozási célú kiadást ebből: - a beruházások összegét - a felújítások összegét - az intézményi felhalmozások összegét - az egyéb felhalmozási célú kiadás, támogatás a létszámkeretet a költségvetési szervekre a közfoglalkoztatottakra állapítja meg. 49
23.147 E Ft-ban 942.984 E Ft-ban 3.691.809 E Ft-ban 485.345 E Ft-ban 3.175.184 E Ft-ban 8.630 E Ft-ban 5.000.768 E Ft-ban 3.975.275 E Ft-ban 143.800 E Ft-ban 42.532 E Ft-ban 156.428 E Ft-ban 2.233 főben 105 főben
(2)
A 2012. évi költségvetés hiánya 2.294.865 E Ft, mely a felhalmozási bevételeket meghaladó felhalmozási kiadások összegét jelenti. A költségvetés hiánya külső finanszírozással kerül biztosításra. A fejlesztési hitel összegéből 831.246 E Ft hitel szerződését 2010-2011. évben a város megkötötte, felhasználása áthúzódik 2012. évre.
(3 )
A 2012. évi hiteltörlesztés összege 988.320 ezer Ft.
3. § (1) A Közgyűlés a 2. §-ban megállapított 17.584.592 E Ft bevételi főösszeget bevételi források (fejezetek) szerint az alábbiak alapján hagyja jóvá: a./ b./ c./ d./ e./ f./
Költségvetési szervek saját bevételei (I. fejezet) Önkormányzati feladatok saját bevételei (II. fejezet) Központi költségvetési támogatás (III. fejezet) Támogatásértékű bevételek és véglegesen átvett pénzeszközök (IV. fejezet) Támogatási kölcsönök igénybevétele és visszatérülése (V. fejezet) Hitelfelvétel, kötvénykibocsátás (VI. fejezet)
1.219.988 E Ft 6.418.890 E Ft 4.076.284 E Ft 3.555.965 E Ft 18.600 E Ft 2.294.865 E Ft
(1).1. Az egészségügyi feladatokhoz az Egri Közszolgáltatások Városi Intézménye 33.000 ezer Ft-ot vesz át az Egészségbiztosítási Pénztártól támogatásértékű bevételként. (2)
A bevételi főösszeg fejezetek, címek, alcímek, jogcímek, előirányzati csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti megoszlását az 1. melléklet tartalmazza.
(3)
A Közgyűlés a 2. §-ban megállapított 17.584.592 E Ft kiadási főösszeget kiadási előirányzatok (fejezetek, előirányzat-csoportok) szerint az alábbiak alapján hagyja jóvá: a./ b./ c./ d./ e./ f./
Költségvetési szervek működési költségvetés (I. fejezet/1 előirányzati csoport) Költségvetési szervek felhalmozási kiadásai (I. fejezet/2 előirányzati csoport) Önkormányzati feladatok működési költségvetés (II. fejezet/1,2 előirányzati csoport) Önkormányzati vagyonnal kapcsolatos kiadások (II. fejezet/1,2 előirányzati csoport) Önkormányzati felújítási kiadások (II. fejezet/2 előirányzati csoport) Önkormányzati nagyberuházások kiadásai (II. fejezet/2 előirányzati csoport):
50
8.972. 416 E Ft 42.532 E Ft 1.911.296 E Ft 533. 014 E Ft 133.500 E Ft 2.818.869 E Ft
g./ h./ i./ j./ k./
Önkormányzati kis- és középberuházások (II. fejezet/2 előirányzati csoport) Pénzügyi befektetések kiadásai (II. fejezet/2 előirányzati csoport) Felhalmozási célra átadott pénzeszközök és támogatásértékű kiadások (III. fejezet/2 előirányzati csoport) Hitelek, kölcsönök nyújtása és törlesztése, értékpapírok beváltása (IV. fejezet) Tartalékok (V. fejezet)
1.112.406 E Ft 0 E Ft 112.347 E Ft 1.526.556 E Ft 421.656 E Ft
(4)
A kiadási főösszeg fejezetek, címek, alcímek, jogcímek, előirányzati csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti megoszlását a 2. melléklet tartalmazza.
(5)
Az Önkormányzat költségvetésének mérlegét bevételi források és kiadási tételek szerinti bontásban a 3. melléklet szerint hagyja jóvá a Közgyűlés.
(6)
Az Önkormányzat Közgyűlésének irányítása alá tartozó költségvetési szervek és az önkormányzati feladatok létszámkeretét a 4. melléklet szerint fogadja el a Közgyűlés. A közfoglalkoztatottak éves létszám-előirányzata a 4/a. melléklet alapján kerül elfogadásra.
(7)
Az európai uniós támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit és kiadásait az 5. melléklet tartalmazza.
(8)
Az adósságot keletkeztető ügyletekből fennálló kötelezettségek a 6. melléklet szerint, a kezességvállalásokból fennálló kötelezettségek a kezesség érvényesíthetőségének végéig a 7. melléklet szerint kerülnek jóváhagyásra.
(9)
A fejlesztési feladatokból az adósságot keletkeztető ügylet megkötését szükségessé tevő célokat a 8. melléklet szerint fogadja el a Közgyűlés.
4. § (1)
Az önkormányzati költségvetés 3. § (3) bekezdés k./ pontjában jóváhagyott kiadási összegből az általános tartalék 50 000 E Ft.
(2)
Az önkormányzati költségvetés 3. § (3) bekezdés k./ pontjában jóváhagyott kiadásának összegéből a céltartalék 371.656 E Ft, az V. fejezet 2-26-es címszám szerinti részletezés alapján.
(3)
A finanszírozási célú pénzügyi műveletek közül a közép- és hosszúlejáratú értékpapír kibocsátást, vásárlást, a hitelek, kölcsönök felvételét, az értékpapírok értékesítését kizárólag a Közgyűlés rendelheti el. Az éven belüli forgatási célú értékpapír vásárlást, a hiteltörlesztést, a kötvények törlesztését, a szabad pénzeszközök törvényben
51
szabályozott betétként történő elhelyezését és visszavonását a Közgyűlés a Polgármester hatáskörébe utalja, melynek határidőben történő végrehajtásáról a Gazdasági Iroda gondoskodik. A hitel- és kötvényállomány év végi értékelése a Gazdasági Iroda feladata.
5. § (1)
A Közgyűlés felhatalmazza az Önkormányzat Közgyűlésének irányítása alá tartozó költségvetési szervek vezetőit és a polgármestert a 2012. évi költségvetésben előírt bevételek beszedésére és a kiadások teljesítésére.
III. RÉSZ A költségvetés végrehajtásával és módosításával kapcsolatos rendelkezések
6. § Általános rendelkezések (1)
A tervezés során külön kell választani a költségvetési szervek működési bevételeit és kiadásait a felhalmozási bevételektől és kiadásoktól.
(2)
Az éves költségvetés végrehajtását a./ az alapító okiratokban előírt, illetve engedélyezett, valamint az intézményi szervezeti működési szabályzatban részletezett feladatkörökben és kötelezettségek mellett, b./ a szakmai hatékonyság és gazdaságosság, a vagyon rendeltetésszerű használata követelményeinek érvényesítésével, c./ a gazdálkodási és számviteli, továbbá a belső kontrollrendszerek működtetésére vonatkozó előírások betartásával kell biztosítani.
(3)
A költségvetési szervek minden pénzmozgásról kötelesek elszámolni. A költségvetési szervek minden költségvetési bevétele és költségvetési kiadása költségvetésük részét képezi.
(4)
A költségvetési gazdálkodás a bevételi előirányzatok teljesítésének kötelezettségét és a kiadási előirányzatok felhasználásának jogosultságát foglalja magában.
(5)
A költségvetés végrehajtása során tárgyévi fizetési kötelezettség a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig – a saját bevételek teljesülési ütemére figyelemmel – vállalható.
(6)
A költségvetés végrehajtásakor kiemelt figyelmet kell fordítani az előirányzott bevételek beszedésére. A kötelezettségvállalások megtörténte előtt meg kell győződni arról, hogy az időarányos működési és felhalmozási bevételek realizálódtak-e.
52
Amennyiben a kiadások halaszthatók, csak későbbi időpontban – a bevételek teljesülése után – vállalható kötelezettség. A közüzemi számlák határidőben teljesítendők. A szigorú takarékos gazdálkodásról minden költségvetési szerv vezetőjének gondoskodnia kell. (7)
Megkülönböztetett figyelemmel kell az év folyamán az adóbevételek beszedését biztosítani. Az adóbevételek teljesülését folyamatosan figyelemmel kell kísérni, az esetleges adóbevételi elmaradások miatt szükségessé válhat a működési kiadások zárolása, a tervezett előirányzat csökkentése.
(8)
Tárgyéven túli fizetési kötelezettség a tárgyévi kiadások legfeljebb inflációt követő mértékéig vállalható, ettől eltérő tárgyévet követő éveket terhelő fizetési kötelezettségről kizárólag a Közgyűlés dönt.
(9)
Az Önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi összes fizetési kötelezettsége az adósságot keletkeztető ügylet futamidejének végéig egyik évben sem haladhatja meg az adott évi saját bevétel 50%-át. Saját bevétel: helyi adók, osztalékok, koncessziós díjak, tárgyi eszközök, immateriális javak, vagyoni értékű jog értékesítése, vagyonhasznosításból származó bevétel, részvények, részesedések értékesítése, vállalat értékesítéséből, privatizációból származó bevétel, kezességvállalással kapcsolatos megtérülés.
(10)
Az Önkormányzat Közgyűlése - amennyiben a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 4. §-a szerinti adósságrendezési eljárást az önkormányzat hitelezői nem kezdeményezték önkormányzati biztost rendel ki az irányítása alá tartozó költségvetési szervhez, ha annak elismert, az esedékességet követő 30 napon túli tartozásállománya eléri az éves eredeti dologi kiadási előirányzatának 10 %-át, vagy a 25 millió forintot és ezt a tartozását egy hónap alatt nem képes 30 nap alá szorítani.
(11)
A tartozásállomány fennállásáig csak az önkormányzati biztos ellenjegyzése mellett vállalható további kötelezettség, illetve teljesíthető kifizetés.
(12)
A 249/2000. (XII. 24.) többször módosított kormányrendelet 37.§ (1) és (7) bekezdése alapján Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése kétévenkénti leltározás elvégzését rendeli el az önkormányzatnál és intézményeinél, mivel az eszközökről és az azok állományában történő változásokról folyamatos részletező nyilvántartás készül mennyiségben és értékben. A kétévenkénti leltározás nem alkalmazható átszervezés, illetve jogutód nélküli végleges megszűnés esetén a kormányrendelet 13/A §-a szerint. A soron következő leltározást 2012. év végén kell elvégezni. Az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközökről az üzemeltetést, kezelést végző szerv által a december 31-i fordulónapra vonatkozó évenkénti leltározással elkészített, hitelesített és a megállapodásban meghatározott időpontig megküldött leltárt kell összeállítani.
7. §
53
(1) A Közgyűlés az Önkormányzat Közgyűlésének irányítása alá tartozó önállóan működő és önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek költségvetését jelen rendelet módosításával testületi döntéssel megváltoztathatja. (2) A költségvetési előirányzat-módosítások és előirányzat-átcsoportosítások nem érinthetik az Országgyűlés és a Kormány kizárólagos hatáskörébe tartozó előirányzat változtatásokat. (3) Ha év közben az Országgyűlés a Költségvetési törvényben jóváhagyott hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a Közgyűlés elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását. (4) A Közgyűlés – az első negyedév kivételével - negyedévenként, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-i hatállyal módosítja a költségvetési rendeletet. (5) A költségvetési szervek saját hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosításokról, átcsoportosításokról a polgármester a Közgyűlést 30 napon belül tájékoztatja. (6) Ha év közben az önkormányzat a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, e tényről a polgármester a Közgyűlést köteles tájékoztatni. (7) A helyi előirányzat változtatások tartalmuk szerint az alábbiak lehetnek: a./ pótelőirányzatok, előző évi pénzmaradványok és elrendelt zárolások esetén a költségvetés főösszegeinek módosítása, b./ ténylegesen elért többletbevétel esetén a költségvetés főösszegeinek módosítása, c./ a jóváhagyott kiadási, bevételi, támogatási főösszeg változatlansága mellett fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok közötti – átcsoportosítások. (8) A Közgyűlés elé kerülő rendelet-módosítási kérelmeket előzetesen a Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság, és a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elé kell terjeszteni.
Költségvetési szervekre vonatkozó rendelkezések
8. § Előirányzat változtatása az önállóan működő és az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek hatáskörében (1) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv vezetője, továbbá azon önállóan működő költségvetési szervek vezetői, melyek valamennyi előirányzatuk felett önállóan rendelkeznek, saját hatáskörben megemelhetik kiadási és bevételei előirányzatukat a következő esetekben: a. vállalkozási tartalékból, előirányzat- maradványból b. a személyi juttatások kiemelt előirányzatát i. a Közgyűlés által jóváhagyott többletbevételből 54
ii. a kötelezettségvállalással terhelt maradvány személyi juttatásokból származó részével iii. az átvett maradvány személyi juttatások növelésére felhasználható részével iv. az eredeti előirányzatként nem tervezett, év közben rendelkezésre bocsátott, felhasználási célja szerint személyi jellegű kifizetést tartalmazó egyéb forrásból c. tartós forrásnak minősülő és a következő költségvetési évben eredeti előirányzatként tervezhető előirányzatok béremelésre is felhasználhatók (2) A működési és felhalmozási előirányzatok közötti átcsoportosításra a költségvetési szerv vezetője a Közgyűlés döntése alapján jogosult. (3) A költségvetési szerv vezetője a kiemelt előirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre, kivéve a személyi juttatások növelését, melyhez a Közgyűlés jóváhagyása szükséges. (4) Az önkormányzat és a költségvetési szervek közötti átcsoportosításról a Közgyűlés dönt. (5) A 2011. évi pénzmaradvány jóváhagyását követően a pénzmaradvány személyi juttatásra fordítható részének azt a személyi juttatás megtakarításából származó összeget kell tekinteni, melynek járulék maradványa is rendelkezésre áll. (6) A közalkalmazotti törvény szerint az adható kategóriába tartozó pótlékok megállapítására, illetve a meglévők szintjének emelésére - fedezet hiányában - nincs lehetőség. A munkáltatói döntésen alapuló illetményrészek - az intézményvezetők és gazdaságvezetők kivételével - csak az adott munkavállalóra érvényesek. Átszervezés, munkaviszony megszűnése esetén ez az illetményrész sem az újonnan belépő dolgozóra, sem pedig más -a költségvetési szervnél – foglalkoztatottra nem ruházható át. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a központi költségvetésből, kötött felhasználású normatívából gazdálkodó költségvetési szervre. (7) A költségvetési szerv vezetője az évközi létszámmozgásokat a költségvetésben jóváhagyott személyi juttatási kereten belül kezelheti. Az illetmény-többlettel járó létszámcseréket egyeztetni köteles a szakirodákkal, illetve a Gazdasági Irodával. (8) A költségvetési szervnél a jutalom kifizetésére fordítható összeg nem haladhatja meg az eredeti rendszeres személyi juttatási előirányzat 10%-át. (9) Fenti rendelkezések, valamint a jóváhagyott előirányzaton belüli gazdálkodás be nem tartása fegyelmi felelősségre vonással járhat. (10) A polgármester év közben köteles figyelemmel kísérni az önkormányzati költségvetési szervek személyi juttatásokkal és létszámmal való gazdálkodását, figyelemmel a jogszabályi előírásokra, az előző évek létszám-racionalizálási pályázataira. (11) A költségvetési szerv saját döntésével a Közgyűlés által meghatározott feladat-, illetékességi és működési körét nem változtathatja meg. 55
(12) Az Önkormányzat Közgyűlésének irányítása alá tartozó költségvetési szerv a tartozásállományáról az önkormányzat által meghatározott formában és adattartalommal köteles adatszolgáltatást teljesíteni. Az adatszolgáltatást a költségvetési szerv negyedévenként, - a negyedév utolsó hónapja 25-i állapotnak megfelelően - a tárgynegyedévet követő hó 5-éig az általa elismert, lejárt határidejű tartozásállomány tekintetében (nemleges adat esetében is) a Polgármesteri Hivatal Gazdasági Irodája részére teljesíti. Amennyiben az önkormányzati költségvetési szervnek két egymást követő negyedévben lejárt, elismert, 30 napot meghaladó tartozásállománya áll fenn, a polgármester köteles intézkedni a 60 napot meghaladó tartozásállomány keletkezésének megelőzésére. Ennek formájáról és módjáról saját hatáskörben dönt.
9. § Az előirányzatok felhasználása (1)
A költségvetési szerv költségvetési támogatási előirányzata csak az alaptevékenységre használható fel.
(2)
Azok a költségvetési szervek, melyek tagintézménnyel rendelkeznek, kötelesek a tagintézményekre vonatkozóan elkülönítetten nyilvántartani az előirányzatokat és a teljesítést az önálló intézményre vonatkozó előírásoknak megfelelően.
10. § (1) Az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv nevében, a költségvetési
szerv feladatainak ellátása során fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni (továbbiakban: kötelezettségvállalás) az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, illetve az önállóan működő költségvetési szerv vezetője, vagy az általa írásban felhatalmazott, a kötelezettséget vállaló szerv alkalmazásában álló személy jogosult. A költségvetési év kiadásai terhére történő kötelezettségvállalás esetén a pénzügyi teljesítésnek legkésőbb a költségvetési év december 31-éig meg kell történnie. A költségvetési szerv adott évi kiadási előirányzatai terhére abban az esetben vállalható kötelezettség, ha az abból származó valamennyi kifizetés a költségvetési évet követő év június 30-áig megtörténik. A költségvetési évet követő év június 30-át követő időpontra is fizetési kötelezettséget tartalmazó határozott idejű fizetési kötelezettség (több év előirányzatait terhelő fizetési kötelezettség) esetén a december 31-ig esedékes fizetési kötelezettségek mértékéig a költségvetési év, a december 31-lt követően esedékes fizetési kötelezettségek esetében az esedékesség szerinti év kiadási előirányzatai terhére vállalható kötelezettség. Nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás a gazdasági eseményenként 100.000 forintot el nem érő tételek, a pénzügyi szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó kifizetések esetében, valamint a jogszabályon, jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, hatósági döntésen, vagy más, a fizetési kötelezettség összegét vagy az összeg megállapításának módját, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét megállapító kötelező előíráson alapuló fizetési kötelezettség esetében. (2) Kötelezettséget vállalni csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés
esedékességét megelőzően, írásban lehet. Kötelezettségvállalásra a gazdasági 56
szervezettel rendelkező költségvetési szerv gazdasági vezetője vagy az általa írásban kijelölt, a költségvetési szervnél foglalkoztatott személy pénzügyi ellenjegyzése után kerülhet sor. A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére az önállóan működő költségvetési szervek esetében a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv gazdasági vezetője, vagy a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szervnél foglalkoztatott, a gazdasági vezető által írásban kijelölt személy jogosult. A pénzügyi ellenjegyzőnek vizsgálnia kell, hogy a szükséges szabad előirányzat rendelkezésre áll, a befolyt, vagy a megtervezett és várhatóan befolyó bevétel biztosítja a fedezetet és a fedezet a kifizetés időpontjában rendelkezésre áll, továbbá, hogy a kifizetés nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat. (3) A teljesítés igazolása a kiadás érvényesítése és utalványozása előtt történik. Teljesítés
igazolására a költségvetési szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt személy jogosult. A teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni és igazolni kell a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét, ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás esetében – ha a kifizetés vagy annak egy része az ellenszolgáltatás teljesítését követően esedékes – annak teljesítését. A teljesítés igazolására jogosultakat a költségvetési szerv vezetője írásban jelöli ki. (4) Érvényesítést a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult végezhet. A teljesítés igazolása
alapján az érvényesítő ellenőrzi az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző ügymenetben a jogszabályi előírásokban és a belső szabályzatokban foglaltakat megtartották-e. (5) Az utalványozásra jogosultakra a Rendelet 10.§ (1) bekezdésében foglaltakat kell
alkalmazni. Utalványozásra csak az érvényesítést követően kerülhet sor.
11. § (1)
A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel. Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységét a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója, vagy maga javára látná el.
12. § (1)
Az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv pénzeszközeit az Önkormányzat által meghatározott belföldi banknál nyitott bankszámlán köteles kezelni, más banknál bankszámlát nem nyithat. Ez a számlavezető pénzintézet 2012. évben a Raiffeisen Bank Zrt. Egri Fiókja.
13. § (1)
Az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv a./ jogi személyt, jogi személyiséggel rendelkező más szervezetet nem hozhat létre, abban tagsági, részesedési viszonyt nem szerezhet, ahhoz nem csatlakozhat, 57
b./ c./ d./ e./ (2)
saját nevében adósságot keletkeztető ügyletet nem köthet értékpapírt nem bocsáthat ki és nem szerezhet meg, pénzügyi lízinget vagy faktoringot magában foglaló szerződést nem köthet, garanciát és kezességet nem vállalhat.
A költségvetési szerv az alapító okiratának megfelelően vállalkozhat, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az alapító okiratban meghatározott alaptevékenységét és az ebből fakadó kötelezettségeinek teljesítését, továbbá vállalkozási bevételei fedezik a vállalkozási tevékenység valamennyi közvetlen- és közvetett kiadását és a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó amortizációt.
14. § (1)
A költségvetési szerv vezetője szakmailag és gazdaságilag is felelős a feladatai ellátásához a vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért, a költségvetési szerv gazdálkodásában a szakmai hatékonyság, a gazdaságosság és az eredményesség követelményeinek érvényesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért, a belső kontrollok megszervezéséért és működtetéséért.
(2)
A költségvetési intézménynél megüresedő álláshelyet az intézményvezető a polgármester előzetes hozzájárulásával töltheti be.
(3)
A 2012. évi takarékos gazdálkodásra tekintettel az önkormányzati költségvetési szervek évközben csak rendkívüli helyzetben igényelhetnek pótelőirányzatot az önkormányzati feladatellátás tartaléka terhére.
Az önkormányzati feladatellátásra vonatkozó rendelkezések
15. § Előirányzat változtatás (1) Az előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok között a Közgyűlés hatáskörében hajtható végre átcsoportosítás. (1) A polgármester az előző évek tartalékával – összeghatárra tekintet nélkül – a megfelelő előirányzatok összegét megemelheti. (2) Rendkívüli helyzetben a polgármester kötelezettséget vállalhat, kifizetést eszközölhet, döntéséről a soron következő Közgyűlésen köteles tájékoztatást adni.
16. §
58
(1) Az önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a polgármester vagy az általa írásban
felhatalmazott személy vállalhat kötelezettséget. Nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás a gazdasági eseményenként 100.000 forintot el nem érő tételek, a pénzügyi szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó kifizetések esetében, valamint a jogszabályon, jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, hatósági döntésen, vagy más, a fizetési kötelezettség összegét vagy az összeg megállapításának módját, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét megállapító kötelező előíráson alapuló fizetési kötelezettség esetében. (2) A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzését a Polgármesteri Hivatal gazdasági
vezetője, ennek hiányában a jegyző által írásban kijelölt, a Polgármesteri Hivatal állományába tartozó köztisztviselő végezheti. (3) A teljesítés igazolására jogosult személyeket az önkormányzati feladatok végrehajtásához a jegyző jelöli ki írásban. (4) Érvényesítésre a Polgármesteri Hivatal gazdasági vezetője, ennek hiányában a jegyző
által írásban kijelölt, a Polgármesteri Hivatal állományába tartozó köztisztviselő jogosult. (5) Utalványozást a polgármester vagy az általa írásban felhatalmazott személy végezhet. (6) Az összeférhetetlenségi szabályok a Rendelet 11.§-a alapján érvényesek az
önkormányzati feladatok végrehajtásánál.
17. § (1)
A 4. §-ban jóváhagyott tartalék felhasználása az alábbi: a./ az általános tartalék felhasználása a féléves beszámoló elfogadását követően történhet. b./ a VII. fejezet 3 címszámán szereplő „Címkézett iparűzési adó miatti tartalék”, valamint a VII. fejezet 6 címszámán szereplő „Vis maior tartalék” felhasználása a vonatkozó önkormányzati rendelet szabályai szerint történhet meg, figyelembe véve a 6.§ (7) bekezdésében foglaltakat. c./ a jóváhagyott egyéb céltartalékok felhasználása a 15. § (1 ) bekezdés d.) szakaszában, valamint a 20. § (2) bekezdés b.) pontjában megjelölt kivétellel Közgyűlési határozattal - a Közgyűlés kizárólagos hatáskörében történhet meg.
(2)
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2012. évi költségvetése II. fejezetének 42. és 150. címszámára, a választókörzeti feladatok kiadásai felhasználására vonatkozóan a következő szabályozás lép életbe: a.) az egyes körzetekre a költségvetésben jóváhagyott összeg egyformán kerül elosztásra. A körzetre jutó választókörzeti kiadások felhasználására bármelyik képviselő javaslatot tehet. A képviselői javaslatokat a Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és - Üzemeltetési Irodája gyűjti össze. A javaslatokról az Urbanisztikai és Környezetvédelmi Bizottság dönt úgy, hogy ülésére minden, az adott körzetben javaslattételre jogosult képviselőt meg kell hívni.
59
b.) A választókörzeti feladatok kiadásainak előirányzatát az adott választókörzetben csak városüzemeltetési és fejlesztési célokra - beleértve az önerős közműépítések támogatását is - valamint a körzeten belüli, vagy a körzet ellátását szolgáló önkormányzati intézmények támogatására és körzeti rendezvényekhez lehet felhasználni. Az előirányzat egyesületi, alapítványi támogatásra nem fordítható.
18. § (1)
Az önkormányzat az állami tulajdonból térítésmentesen önkormányzati tulajdonba került lakások elidegenítéséből származó, a (2) bekezdés szerint csökkentett bevételeit a számláját vezető pénzintézetnél elkülönített számlán köteles elhelyezni. A bevételek felhasználására az alábbi részletes szabályokat kell alkalmazni:
(2)
A bevételből levonható ténylegesen felmerülő költségek: a.) az épület elidegenítésre való előkészítésével; b.) a földrészlet megosztásával; c.) a társasházzá való átalakítással; d.) a forgalmi érték megállapításával; e.) az elidegenítés lebonyolításával kapcsolatos költségek; f.) az 1991. évi XXXIII. tv. 43. § alapján a szolgálati lakással, illetve a bérlő kiválasztási joggal rendelkező szervet megillető vételárrész.
(3)
A bevételből a költségek levonása után fennmaradó részt az alábbi célokra lehet felhasználni: a.) új lakások építésére, új vagy használt lakás megvásárlására, b.) lakóépület teljes vagy részleges felújítására, korszerűsítésére, c.) város-rehabilitációra, d.) az EU források felhasználásához szükséges önrész biztosítására, e.) önkormányzati helyi lakáscélú támogatások nyújtására, f.) lakóövezetbe sorolt építési telek kialakítására, közművesítésére, g.) a lakáscélú állami támogatásokról szóló külön jogszabály szerinti pályázati önrész finanszírozására, ideértve a társasházi tulajdonosoktól és a lakásszövetkezetektől átvállalt önrészt is.
(4)
A bevételből a költségek levonása után fennmaradó rész ideiglenes jelleggel a likviditási problémák megoldására is felhasználható.
19. § A köztisztviselők teljesítményértékelésének 2012. évi kiemelt céljai Eger Megyei Jogú város Önkormányzat Közgyűlése a Polgármesteri hivatal köztisztviselőinek teljesítményértékeléséhez az alábbi kiemelt célokat határozza meg: ◊
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló módosított 2004. évi CXL. törvény és a végrehajtására kiadott rendeletek szerinti
60
◊ ◊ ◊ ◊
polgárbarát ügyintézés megvalósítása, különös tekintettel az ügyintézési határidők betartására, a döntések törvényességére Az Országgyűlés által elfogadott és az előkészítés alatt álló szakmai, ágazati törvényekben megfogalmazott, az önkormányzat gazdálkodását, intézményrendszerét és működését érintő intézkedések előkészítése, végrehajtása Az önkormányzati gazdálkodás végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése, a hátralékok kezelése Állami Számvevőszék 2011. évi ellenőrzési jelentése alapján elfogadott intézkedési terv végrehajtása A 2010-2013. közötti NFT II. keretében megvalósítandó fejlesztések kezdeményezése, előkészítése, továbbá a 2012-ben folyamatban lévő projektek szakszerű lebonyolítása és határidőben történő pénzügyi elszámolása.
20. § IV. RÉSZ Záró rendelkezések (1)
Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése átmeneti gazdálkodásról szóló 61/2011(XII. 23.) önkormányzati rendelete.
(2)
A költségvetési rendelet tartalmazza az átmeneti gazdálkodás időszakának költségvetési adatait.
Habis László sk. polgármester
Dr. Kovács Luca sk. jegyző
Visszaadja a szót Polgármester úrnak.
61
Habis László 3./
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásról (egy fordulóban tárgyalt, minősített szavazattöbbség)
Előadó:
Dr. Kovács Luca jegyző
Dr. Kovács Luca Új vagyonrendelet alkotásra a nemzeti vagyonról szóló törvény, az államháztartási törvény és a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. alapján van szükség. Célszerűnek tartják, hogy új vagyonrendeletet fogadjon el a közgyűlés. A nemzeti vagyonról szóló jogszabály meghatározza, hogy mi az önkormányzati törzsvagyon. Az önkormányzati törzsvagyonba tartozik a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű önkormányzati tulajdonban álló vagyon, illetve a korlátozottan forgalomképes vagyon. Mindaz, ami ebbe a körbe nem tartozik, az üzleti vagyonnak minősül. Ezen kívül is vannak új fogalmak, mint például az átlátható szervezet, melyről a nemzeti vagyonról szóló jogszabály rendelkezik. A rendelet-tervezetben javítani szükséges a 23.§ (4) bekezdéséből kimaradt az átruházni szó, azaz a (4) bekezdés így szól: „A vagyon tulajdonjogát átruházni kizárólag törvényben meghatározott esetekben és módon lehet.” Kéri a rendelet-tervezetet a kiegészítéssel elfogadni szíveskedjenek. Habis László Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Bognár Ignác A 15.§ (3) c) bekezdése számára nem értelmezhető mondat, azaz „a vagyonkezelő adó-, illeték-, vám- vagy társadalombiztosítási járulék tartozása több mint hat három hónapja lejárt, és ennek megfizetésére halasztást nem kapott”. Mit jelent az, hogy „hat három”? Úgy gondolja, hogy itt módosítás szükséges. Dr. Kovács Luca Köszöni az észrevétel, helyesen „…a három hónapja lejárt…”, javítani fogják. Bognár Ignác Módosító indítvánnyal kíván élni, töröltetni szeretne egy szakaszt, miszerint „A kulturálisművészeti tevékenység céljára bérbe adott helyiségen végzett értéknövelő beruházás bérleti díjba való beszámításáról a Közgyűlés jogosult a beruházás befejezését követően is dönteni a bérlő által becsatolt tételes költségvetés és számlák alapján, kulturális-művészeti tevékenység céljára bérbe adott helyiségen végzett értéknövelő beruházás esetén a bérbeszámítás mértéke a
62
havi bérleti díj 100%-ig terjedhet. A mondat eleje megmaradna és a kulturális-művészeti tevékenység céljára bérbe adott helyiség estében a Közgyűlés. Tehát én ezt a diszkriminatív, értelmet, nem életszerű kitételt törölném ebből a most újrafogalmazott vagyonrendeletből. Hiszen ha mi valakit pozitívan diszkriminálunk, az mindenképpen gazdasági tevékenység legyen, semmiképpen ne kulturális és művészeti.” Császár Zoltán Számára egy kicsit ellentmondásos az, hogy állami pénzt adnak, azt betudják a felújításba és önkormányzat meg betudja nekik a bérleti díjba. Rázsi Botond A mai világban, ha valami pozitív diszkriminációra szorul, az a kultúrának a támogatása. Dr. Kovács Luca Bognár Ignác képviselő úr, módosító indítványát nem fogadja be, szavazást kér róla. Habis László Napokban tárgyalt a Nemzeti Vagyonkezelő Rt. illetékes vezetőivel és problémaként jelezték, hogy a január 01-től hatályos nemzeti vagyontörvény például nem tartalmaz pozitív diszkriminációt a tekintetben, hogy műemléképületeket magántőkével, befektetői alapon fel lehetne újítani. Amennyiben ez a törvény így marad, akkor a szemük láttára pusztulnak tovább állami tulajdonú műemlékek. A műemlékvédelem ügye és ezeknek a kulturális értékek védelmének az ügye megoldatlan országosan és Eger ezzel a vagyoni rendeleti szabályozással szeretné erősen bátorítani, elősegíteni az ilyen kezdeményezéseket. Személy szerint úgy gondolja, hogy a tapasztalatok függvényében változtathatnak, de inkább még bizonyos kedvezményeket kellene a későbbiekben is érvényesíteni, mert ez az ügy súlyos probléma és a jövő szempontjából is egy nagy kérdés a nemzeti értékek védelme. Szavazást kér Bognár Ignác képviselő úr, módosító indítványáról. Szavazás:
5 igen, 10 nem és 2 tartózkodás mellett, elfogadásra került.
Szavazás kér a rendelet elfogadásról. Szavazás:
14 igen, 3 nem szavazattal elfogadásra került. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/2012. (II.25.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a nemzeti 63
vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, 18. § (1) bekezdésében foglalt előírásoknak eleget téve, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: új Ötv.) 109. § (4) bekezdésében, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.) 36. § (2) bekezdésében foglaltak, továbbá foglaltak végrehajtására, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: régi Ötv.) 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva - Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról való rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól - a következőket rendeli el: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. § (1) Tárgyi hatálya: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának és intézményeinek tulajdonában lévő ingatlanokra, ingóságokra, gazdasági társaságokban lévő tulajdonrészekre, értékpapírokra, vagyonértékű jogokra, valamint az ezekkel való gazdálkodásra. (2) Területi hatálya: Eger Megyei Jogú Város teljes közigazgatási területére, a más önkormányzatok közigazgatási területén lévő, de Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában lévő ingatlanokra is. 2. § (1) A rendelet hatálya nem terjed ki a lakás céljára szolgáló ingatlanokra, ha azok elidegenítésére, bérbeadására külön rendeletek szabályai szerint kerül sor, valamint a közbeszerzésről szóló törvény hatálya alá tartozó közbeszerzésekre, akkor arról az Önkormányzat és intézményei közbeszerzési szabályzata szerinti döntéshozó dönthet, egyébként jelen rendelet előírásai az irányadóak. (2) E rendelet alkalmazásában: 1. átlátható szervezet: a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott átlátható szervezet; 2. behajthatatlan követelés: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Számv. tv.) 3. § (4) bekezdés 10. pontjában meghatározott behajthatatlan követelés; 3. beruházás a Számv. tv. 3. § (4) bekezdés 7. pontjában meghatározott beruházás; 4. bérleti jog: bérleti jog alatt értendő: az önkormányzati tulajdonú nem lakás célú helyiségen fennálló helyiségbérleti jogviszonnyal rendelkező bérlő, kivételesen az albérlő, által a bérleti díjon és az egyéb szolgáltatások díján felül az Önkormányzatnak megfizetett térítés ellenében megszerezhető vagyoni értékű jog, amely a) az ezen rendeletben foglalt feltételek teljesítése esetén forgalomképes; b) örökölhető, ide értve a 18. § (8) bekezdésében meghatározott valamennyi esetet is;
64
c) a megszerzéséhez igénybe vehető pénzintézeti kölcsön hitelbiztosítékaként szolgál; d) a 189/1998. (VII.14.) számú, vagy a 119/2004. (IV.01.) számú Kgy. határozat, vagy a 6. melléklet alapján jött létre, a Bérlő legkésőbb 2009. december 31. napjáig az Önkormányzathoz benyújtott kezdeményezése alapján; 5. bérleti jogviszony: az önkormányzati tulajdonú nem lakás célú helyiségen fennálló helyiségbérleti jogviszony értendő, amely a VI. Fejezetben foglaltaknak megfelelően jön létre, és amely jogviszonyban a bérlő a bérleti díjon és az egyéb szolgáltatások díján felül az Önkormányzat részére nem fizet egyszeri ellenértéket a bérleti jog megvásárlása címén, ezért jogai és kötelezettségei a jelen rendeletben foglaltaknak megfelelően különböznek a bérleti joggal rendelkező bérlőkétől; 6. értéknövelő beruházás: a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételéig végzett tevékenység: szállítás, közvetítés, alapozás, üzembe helyezése; az a ráfordítás, amely az ingatlan értékét, állagát megóvó ráfordításokon felül annak forgalmi értékét növeli; 7. felújítás: Számv. tv. 3. § (4) bekezdés 8. pontjában meghatározott felújítás. 8. karbantartás: Számv. tv. 3. § (4) bekezdés 9. pontjában meghatározott karbantartás. 9. korlátozási kártalanítás: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 30. §-ában meghatározott kártalanítások és kártalanítási esetkörök értendőek; 10. önkormányzati intézmény: az önkormányzat, ideértve az önkormányzat részvételével intézményfenntartó mikrotársulás által alapított és fenntartott költségvetési szerv; 11. vadászati jog: az a vagyoni értékű jog, amely a földtulajdonjog elválaszthatatlan részeként a vadászterületnek minősülő terület tulajdonosát illeti meg. A vadászati joggal kapcsolatos jogok alatt a több személy tulajdonában lévő vadászterülethez kapcsolódó társult vadászati jog esetén az Önkormányzatot, mint tulajdonostársat megillető jogok értendőek; 12. vagyonkezelői jog: az új Ötv. 109. §-ában meghatározott vagyoni értékű jog értendő. II. Fejezet Az önkormányzati vagyon 3. § (1) Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. (2) Az önkormányzati törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgyak forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek. Törzsvagyonná, törvény előírásán túl, az Önkormányzat
65
vagyonából azok a vagyonelemek minősíthetők, amelyek a közszolgáltatások és közhatalmi feladatok ellátására, a helyi közösség szükségleteinek kielégítésére, vagy közhasználatra közvetlenül szolgálnak, vagy az Önkormányzat egyéb céljainak megvalósítása érdekében indokolt a törzsvagyonná minősítés. (3) Az üzleti vagyon körébe az önkormányzati törzsvagyonba nem tartozó önkormányzati vagyontárgyak tartoznak. 4. § (1) Forgalomképtelen törzsvagyontárgyak: a) a helyi közutak és műtárgyaik, b) az Önkormányzat tulajdonában álló terek és parkok, c) a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér, a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt, d) az Önkormányzat tulajdonában álló vizek és vízi közműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmények, e) mindaz a vagyon, amit törvény az Önkormányzat kizárólagos tulajdonának nyilvánít, f) mindaz a vagyon, melyet törvény vagy önkormányzati rendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít (2) A forgalomképtelen vagyontárgyak nem idegeníthetők el, a vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhetők meg, azokon osztott tulajdon nem létesíthető. (3) A törzsvagyonba tartozó forgalomképtelen vagyontárgyak tételes listáját a 3. melléklet tartalmazza. 5. § (1) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyontárgyak: a) b) c) d) e)
a védett természeti terület és természeti emlék, a muzeális gyűjtemény és muzeális emlék, közművek, közterületi műalkotások, mindaz a vagyon, melyet törvény vagy a Közgyűlés rendelettel annak nyilvánít.
(2) Önkormányzati intézmény elhelyezését, működését szolgáló ingatlan vagy ingatlanrész kizárólag azt követően idegeníthető el, ha az intézmény működéséhez az ingatlan használata szükségtelenné vált. (3) Korlátozottan forgalomképesek az önkormányzati közszolgáltatások alapvető funkcióját, vagy a helyi közhatalmi feladatok ellátását szolgáló
66
a) a művelődési-, oktatási-, egészségügyi-, szociális-, sportfeladatokat ellátó intézmények, egyéni és társas vállalkozások használatában lévő önkormányzati vagyon, b) a közüzemi szolgáltatást végző vállalkozások, társaságok használatában lévő alaptevékenység ellátásához szükséges önkormányzati vagyon, valamint a gyógy-, termál- és strandfürdők, c) a Közgyűlés és szervei, valamint hivatala elhelyezésére szolgáló épület. (4) A törzsvagyonba tartozó korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak tételes listáját az 4. melléklet tartalmazza. (5) Korlátozottan forgalomképes vagyon továbbá az, amelyek elidegenítése külső szervek vagy a Közgyűlés döntésétől függ. Ezen ingatlanok elidegenítéséhez a forgalomképességet akadályozó okokat meg kell szüntetni, a szükséges feltételeket teljesíteni kell. (6) Ha az ingatlan forgalomképességében változás történik, az ingatlan új besorolását a vagyon-nyilvántartásban, az ingatlan kataszterben és a rendelet megfelelő mellékletében át kell vezetni, a kialakuló ingatlan-nyilvántartási állapotnak megfelelően. (7) Ha az Önkormányzat vagyona olyan új vagyontárggyal gyarapszik, amely rendeltetésénél fogva jelen rendelet szerint a forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartozna, a szerzéssel egyidejűleg, vagy a szerzést követő Közgyűlésen kell dönteni a vagyontárgy valamely típusba történő besorolására vonatkozóan, abban az esetben, ha a vagyontárgy besorolása a jogszabályi rendelkezések alapján nem egyértelmű. 6. § (1) Az Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatát - törvényben meghatározott eltérésekkel megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, vagy terhelik. (2) Az Önkormányzat korlátolt felelősségű társaságnak, részvénytársaságnak, non-profit gazdasági társaságnak lehet tagja.. A tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére intézményt, gazdasági társaságot alapíthat. A vagyontárgyait bérbe, használatba, kezelésbe adhatja, a vagyonvesztést kizáró garanciák beépítésével. A vagyonnal való rendelkezés 7. § (1) A rendelet alkalmazásában a vagyonnal való rendelkezésnek minősül az Önkormányzat tulajdonában álló dolog, vagy az Önkormányzatot illető vagyonelem tekintetében fennálló jog vagy kötelezettség megváltoztatása, vagy megszüntetése: a) az elidegenítés, b) a vagyon gazdasági adományozása,
társaságokba,
67
alapítványok,
közalapítványok
részére
c) a vagyonhasznosítás, ideértve a vagyon használatba, bérbe, haszonbérbe adását, lízingszerződéssel való hasznosítását, koncesszióba, vagyonkezelésbe adását, vagy onnan való kivonását, d) a vagyon megterhelése, ideértve a vagyon biztosítékul adását, zálog- és jelzálogjog, vagy szolgalmi és egyéb használati jog alapítását, használat jogának biztosítását, elidegenítési és terhelési tilalom alapítását, valamint kezesség vállalását, az Önkormányzat tulajdonán fennálló vagyonértékű jog gazdasági társaság rendelkezésére bocsátásához való hozzájárulást, e) az Önkormányzatot megillető elővásárlási-, vételi- és visszavásárlási jog gyakorlása, f) gazdasági társaságokban üzletrész, részvény alapján az Önkormányzatot megillető jog gyakorlása, g) az Önkormányzat javára más személy tulajdonában lévő vagyonon fennálló jogokkal való rendelkezés, h) vagyonszerzés, i) értékpapírral, pénzeszközökkel a költségvetési, államháztartási törvény, a nemzeti vagyonról szóló törvény és önkormányzati rendelet alapján való gazdálkodás, j) önkormányzati vagyont érintő hatósági, polgári peres eljárásban az Önkormányzatot megillető jog gyakorlása, k) közérdekű célra kötelezettség vállalásként felajánlott, vagy öröklés, lemondás esetén vagyon elfogadása, közérdekű célra kötelezettség vállalás szervezése, vagy annak megtétele, l) ingatlan tulajdonjogának jogszabályon alapuló térítés nélküli átadása, átvétele, m) selejtezés. (2) A vagyonnal való rendelkezésre vonatkozó szabályokat a vagyont érintő megállapodások módosítása, kiegészítése és megszüntetése esetén is alkalmazni kell. Az önkormányzati vagyon értékének és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározása 8. § (1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó üzleti vagyon vagy korlátozottan forgalomképes vagyontárgy elidegenítésére, hasznosítására, megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét meg kell határozni. (2) A forgalmi érték megállapításának módja: a) Ingóság esetén a vagyontárggyal azonos, vagy paramétereiben a hozzá legközelebb álló, kereskedelemben kapható dolog ára, ennek hiányában igazságügyi ingóforgalmi szakértő által meghatározott érték 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján, b) A tőzsdei forgalomban szereplő értékpapírok esetében az aktuális piaci ár, c) A tőzsdei forgalomban nem szereplő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a befektetési szolgáltatók által közzétett, a másodlagos piaci forgalomban kialakult ár, d) Ingatlanok nyílt licites eljárás vagy zárt borítékos pályázat útján történő értékesítése, hasznosítása vagy ingatlanok 40. § szerinti megterhelése esetében
68
ingatlanforgalmi szakértő által meghatározott érték 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján, kivétel ez alól az azonos adottságú ingatlanok sorozat értékesítése. e) A várhatóan 1 millió forint nettó értéket meg nem haladó ingatlanok, vagy a várhatóan 500.000,- Ft nettó értéket meg nem haladó mezőgazdasági ingatlanok esetén a Polgármesteri Hivatal indoklással alátámasztott értékelése is elegendő. f) A követelések esetében az egyedi értékelés kerül alkalmazásra, kivéve a helyi adókkal és az adók módjára behajtandó köztartozásokkal kapcsolatos követelések értékvesztésének összege, ezen követelések az adósok együttes minősítése alapján egyszerűsített értékelési eljárással kerülnek meghatározásra; vagy a kisösszegű követeléseknél az értékvesztés összege, ezen követelések nyilvántartási értékének %-os mértékében kerülhet meghatározásra. (3) Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll a (2) bekezdésben foglaltaknál régebben készült forgalmi értékbecslés vagy üzleti értékelés, a döntés megelőzően ennek aktualizált változata is elfogadható. (4) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját az adott vagyontárgy értékétől függően, vagy ha a hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik, a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani. A vagyontárgy részletekben történő elidegenítési szándéka esetén az értékesítést végző szerv köteles a teljes vagyontárgy értéke alapján meghatározott tulajdonosi jogok gyakorlójának hozzájáruló nyilatkozatát külön megkérni. (5) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, a rendelet értékhatárra és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározására vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó. Az azonos célra szolgáló, azonos elhelyezkedésű és paraméterekkel rendelkező ingatlanok értékesítéséről, vagy megvásárlásáról az ingatlanok együttes értéke alapján meghatározott döntéshozó jogosult előzetesen együttesen döntést hozni. (6) A vagyontárgyak együttes értékesítésének, vagy a hasznosításának az tekintendő, ha a vagyon elidegenítése, vagy hasznosítása csak egyetlen természetes, vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet, vagy ezek konzorciuma részére történik. (7) Az elővásárlási jog gyakorlásáról a vagyontárgy forgalmi értékétől függően a rendeletben meghatározott döntéshozó dönt. Az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos kizárólagos jog 9. § (1) Az önkormányzati tulajdonú, vagy irányítású szervezetek, valamint az önkormányzati intézmények a hozzájuk rendelt önkormányzati vagyonnal és az önkormányzat közfeladatainak ellátásával kapcsolatos tevékenységeket kizárólagos joggal jogosultak ellátni, tekintet nélkül arra, hogy a vagyon hozzájuk rendelése milyen jogcímen történt. (2) Az (1) bekezdés értelmezésében közfeladatnak minősül a régi Ötv.-ben, Eger Megyei Jogú Város Alapokmányában és a vonatkozó egyéb jogszabályok alapján kötelezően, vagy önkéntesen ellátandó, vagy ellátható, a lakosság szélesebb körét szolgáló tevékenység.
69
(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában kizárólagos jog a jogszabály, vagy a helyi Közbeszerzési Szabályzat alapján egy vagy csak korlátozott számú szervezet jogosultsága meghatározott tevékenység, vagy cselekmény elvégzésére. III. Fejezet Az intézményi használatban lévő ingatlanok kezelésének és működtetésének szabályai 10. § (1) A Közgyűlés az Önkormányzat intézményei részére a működésükhöz szükséges vagyon használati jogát a közfeladat ellátásához szükséges mértékben biztosítja. (2) Az Önkormányzat intézményei használati joguknál fogva a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére, és kötelesek a használatukban lévő vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására és adatszolgáltatásra. (3) Az Önkormányzat intézményeitől a vagyoni eszközök hasznosításának jogát a Közgyűlés megvonhatja, vagy korlátozhatja. (4) Az Önkormányzat intézményeinek joga a használatukban lévő ingatlanok, ingók és egyéb javak hasznosításával, az alaptevékenységet nem sértő, és kizárólag az intézmény bevételeit növelő bevételszerző tevékenységet folytatni. A feleslegessé váló ingó vagyontárgyak hasznosítása a selejtezési szabályzatában megfogalmazottak szerint történhet. (5) Az Önkormányzat tulajdonában lévő, átmenetileg feleslegessé vált vagy kihasználatlan ingatlanait az intézmény vezetője határozott időre, legfeljebb egy évig terjedő időtartamra jogosult bérbe vagy használatba adni, amely időtartam nem hosszabbítható meg. Nem köthető olyan szerződés, amely alapján a szerződés időbeli hatálya automatikusan, indoklás nélkül meghosszabbodik. (6) Ingatlan, ingatlanrész ismételt, azonos szervezettel történő, vagy egy évnél hosszabb, de legfeljebb ötévi időtartamra történő bérbe-, vagy használatba adásához a Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság előzetes jóváhagyása szükséges. 5 éven túli időtartamra történő bérbe-, vagy használatba adásához a Közgyűlés előzetes jóváhagyása szükséges. Az előterjesztőnek a bérbe vagy hasznosításba adásra vonatkozó szerződés-tervezetet az előterjesztéshez csatolnia kell. (7) Az intézményi használatban lévő vagyontárgyak hasznosításának feltétele, hogy a hasznosítás tárgyával összefüggésben az intézményt terhelő üzemeltetési, karbantartási, felújítási és egyéb költségek a hasznosítás időtartamával arányosan a bevételben megtérüljenek. (8) Az önkormányzati intézmény vezetője a Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság előzetes hozzájárulásával dönt az önkormányzati intézmény és használó szervezet között kötendő önkormányzati vagyont érintő olyan megállapodás jóváhagyásáról, mely egyidejűleg
70
tartalmazza a használó szervezetnek az önkormányzati intézmény címére történő székhely, valamint telephely bejegyzéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulását is. (9) Az intézmény vezetője felelős a vagyon rendeltetésszerű használatáért és gazdaságos működtetéséért, továbbá a bevételszerző tevékenység eredményességéért és jogszerűségéért. (10) Az intézmény, ha az Önkormányzat másként nem rendelkezik a bevételszerző tevékenységből származó eredményeit köteles visszaforgatni az alaptevékenység ellátását szolgáló kifizetések teljesítésére. (11) Az intézmény a feleslegessé vált ingó vagyontárgyait az értékesítés megkísérlése előtt, csak az Önkormányzat által fenntartott másik intézménynek adhatja át térítésmentesen. E bekezdés alapján átadott vagyontárgyak összesített, nyilvántartás szerinti bruttó értéke adott költségvetési évben nem haladhatja meg az 500.000,- forintot. Az ingó vagyontárgyak adott költségvetési évben intézményenként 500.000,- Ft értéket meghaladó térítésmentes átadásáról a Közgyűlés jogosult dönteni. IV. Fejezet Kedvezményes használatban lévő ingatlanok kezelésének és működtetésének szabályai 11. § (1) Az Önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyakat a Közgyűlés döntése vagy törvényi kötelezettsége alapján adhatja kedvezményes használatba. A kedvezményes használatba adott helyiségek semmilyen jogcímen nem adhatók további használatba. (2) A kedvezményes használat során bérleti jogviszony nem jön létre, bérleti díjat fizetni nem kell. (3) A kedvezményes használónak az ingatlan fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatban felmerülő tényleges költségeknek a használt területtel arányos részét meg kell térítenie. (4) A használót az ingatlan rendeltetésszerű használatával kapcsolatosan az alábbi költségek terhelik: a) az általa használt helyiségek belső felújítása és karbantartása, b) a használatba adó által nyújtott külön szolgáltatások arányos része a használó és a használatba adó között létrejött megállapodás alapján. c) az általa használt helyiségek közüzemi díjai. (5) A Közgyűlés a kedvezményes használatba adásról hozott döntésében a (3) és (4) bekezdésben meghatározottakon felül további költségként a kedvezményes használatba adás után a mindenkor hatályos adójogszabályok szerint fizetendő általános forgalmi adó összegének viselését is előírhatja a használó részére. (6) A kedvezményes használatra vonatkozóan használati szerződést kell kötni.
71
(7) A szerződést a használatba adó az írásbeli felszólítás kézhezvételét követően 8 napon belül felmondhatja, ha a) a használó a rendelkezésére bocsátott helyiségekben nem a kedvezményes használatra jogosító tevékenységet végzi, b) a használó (4) bekezdésben meghatározott költségeket, vagy az (5) bekezdés szerinti összeget nem fizeti meg, c) a használó a szerződésben vállalt, vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti, d) a használó a használt helyiségeket, a közös használatra szolgáló helyiségeket, vagy területet rongálja, vagy rendeltetésükkel ellentétesen használja. (8) A szerződést a használatba adó kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal felmondhatja, ha az ingatlan hasznosításában részt vevő bármely – a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik fél – szervezet az ingatlan hasznosítására vonatkozó szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán már nem minősül átlátható szervezetnek. V. Fejezet Önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódó vagyonkezelés 12. § (1) A Közgyűlés az Önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései szerint , a (2) bekezdésben foglaltak kivételével, önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet. (2) Vagyonkezelői jog önkormányzati lakóépületre, és vegyes rendeltetésű épületre, vagy társasházban lévő önkormányzati lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre kizárólag az Önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel, vagy annak 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel létesíthető, és kizárólag általuk gyakorolható. (3) A vagyonkezelői jog vagyonkezelői szerződéssel versenyeztetés nélkül a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott személyekre ellenérték fejében vagy ingyenesen létesíthető. A vagyonkezelői jog létesítése előtt az Önkormányzat köteles vagyonértékelést végeztetni. (4) A közfeladatot átvállaló vagyonkezelőt, ha jogszabály másként nem rendelkezik, megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei, ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettséget is, azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, további használati joggal, szolgalommal vagy más dologi joggal nem terhelheti meg, biztosítékul nem adhatja, és a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át és nem terhelheti meg. (5) A vagyonkezelő a rábízott vagyonról, az Önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül, e rendelet, egyéb hatályos jogszabályok, vagy a vele kötött vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint gondoskodik.
72
(6) A vagyonkezelő jogosult a rábízott vagyon: a) birtoklására, b) használatára, c) a bérbeadásra és egyéb tulajdonviszonyokat nem érintő hasznosításra. (7) A vagyonkezelő köteles a rábízott vagyon a) biztosítására, b) közterheinek viselésére, c) jó gazda módjára történő megőrzésére, d) az általában elvárható gondosságú gazdálkodás szabályai szerinti használatra és gyarapítására, e) fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátására, f) az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, g) a vagyonkezelésébe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról évente történő elszámolására. 13. § (1) Vagyonkezelési szerződés megkötése, értékhatártól függetlenül, a Közgyűlés hatáskörébe tartozik. A vagyonkezelési szerződésnek az általános szerződési tartalmi kellékeken túl tartalmaznia kell: a) a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot és ellátható egyéb tevékenységeket, valamint b) a vagyonkezelésbe adott vagyon birtoklására, használatára vonatkozó korlátozó rendelkezéseket, c) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek a helyi Önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, azon belül a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon megjelölését, d) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket, és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit, e) a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, vagy kijelölés esetén az ingyenesség tényét, f) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját, g) az Önkormányzat költségvetését megillető, a vagyonkezelésébe adott vagyon kezeléséből származó befizetések teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket, h) a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket, i) a teljesítés biztosítására szolgáló mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat, j) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való mérhetően eredményes gazdálkodásra vonatkozó előírásokat, k) a vagyonkezelési szerződés időtartamát. (2) A vagyonkezelő a szerződéssel reá ruházott jogok gyakorlását saját szervezete útján láthatja el..
73
(3) A vagyonkezelőt a vagyonkataszter hiteles vezetése érdekében adatszolgáltatási kötelezettség terheli az Önkormányzat felé. (4) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeit, vagy közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani oly módon, hogy az a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységből származó bevételeitől, vagy költségeitől és ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható legyen. (5) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon eszközeiről olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely tételesen tartalmazza ezek könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenés összegét, az azokban bekövetkezett változásokat (6) A vagyonkezelő köteles évente egyszer, a tárgyévet követő év február 15-ig a vagyonkezelésbe vett ingatlanok és egyéb vagyoni eszközök állapotának tárgyévi változásairól beszámolót készíteni és azt a (5)-(6) bekezdésben szabályozott nyilvántartásokkal együtt a Közgyűlésnek bemutatni. (7) A vagyonkezelő, a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot: a) ha ellene csőd- vagy felszámolási eljárás, helyi önkormányzatnál adósságrendezési eljárás indult, b) ha végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre került sor, c) ha 3 hónapnál régebbi köztartozása van, és annak megfizetésére nem kapott halasztást, d) mindazokról a változásokról, amelyekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget jogszabály, vagy a vagyonkezelési szerződés előírja. 14. § (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét a Polgármester vagy a megbízásából eljáró szervezet, személy ellenőrzi, amelyhez a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság, továbbá a Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság ellenőrzési szempontokat határozhat meg. (2) A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, vagy az Önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása. (3) A polgármester a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult: a) a vagyonkezelő az önkormányzati tulajdonba tartozó, vagyonkezelésében álló ingatlan területére belépni, b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó minden közérdekből nyilvános adat, valamint, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő, az önkormányzati vagyonra, a vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatásának és okirat bemutatásának kérésére, c) az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.
74
(4) A polgármester a tulajdonosi ellenőrzés során köteles: a) jogait úgy gyakorolni, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja, b) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 15 nappal tájékoztatni, c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni és a jelentéstervezetet, valamint a végleges jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének 30 napon belül megküldeni. (5) Az ellenőrzött vagyonkezelő, vagy képviselője jogosult: a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni, b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni. (6) Az ellenőrzött vagyonkezelő, vagy képviselője köteles: a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni, b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani, c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció teljességéről nyilatkozni, d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni, e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az Önkormányzatot 30 napon belül tájékoztatni. (7) A polgármester az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzésének legfontosabb megállapításairól, összefoglaló jelentésben a tárgyévet követő év április 30-ig tájékoztatja a Közgyűlést. 15. § (1) A vagyonkezelői jog megszűnik: a) határozott időtartamú vagyonkezelési szerződésben meghatározott időtartam elteltével, b) határozatlan időtartamú vagyonkezelési szerződés esetén a szerződés felmondásával, c) a (3)-(4) bekezdés szerinti rendkívüli felmondással, d) az adott vagyontárgyra vonatkozóan a vagyontárgy megsemmisülésével, vagy e) a vagyonkezelő jogutód nélküli megszűnésével, f) a szerződésben meghatározott egyéb ok vagy feltétel bekövetkezése esetén, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (4) bekezdésében meghatározott esetben. (2) A felmondási idő jogszabály, vagy a felek eltérő rendelkezése hiányában: a) rendes felmondás esetén hat hónap, b) rendkívüli felmondás esetén két hónap, ide nem értve a (4)- (5) bekezdés szerinti azonnali hatályú felmondás eseteit. (3) A helyi önkormányzat a határozatlan idejű, vagy határozott idejű vagyonkezelési szerződést rendkívüli felmondással akkor szüntetheti meg, ha a) a vagyonkezelő a számára jogszabályban előírt kötelezettségét megsérti, vagy a vagyonkezelési szerződésben előírt kötelezettségét súlyosan megszegi; b) a vagyonkezelő a vele szemben a vagyonkezelési szerződés megkötését megelőzően megindult csőd- vagy felszámolási eljárásról az Önkormányzatot nem tájékoztatta, vagy
75
a vagyonkezelővel szemben a vagyonkezelési szerződés hatályának időtartama alatt csőd- vagy felszámolási eljárás indul; c) a vagyonkezelő adó-, illeték-, vám- vagy társadalombiztosítási járulék tartozása több mint három hónapja lejárt, és ennek megfizetésére halasztást nem kapott. (4) Azonnali felmondásnak van helye, ha a vagyonkezelő a kezelésbe adott önkormányzati vagyonnal a vállalt önkormányzati feladatot nem látja el, vagy a vagyonkezelésbe adott vagyonban kárt okoz. (5) Az önkormányzati közfeladatot szabályozó külön törvény a vagyonkezelési szerződés rendkívüli és azonnali felmondásának további eseteit határozhatja meg. (6) A helyi önkormányzatnak a vagyonkezelői jog megszűnésekor gondoskodnia kell annak az ingatlan – nyilvántartásból való törlésről. (7) A vagyonkezelési szerződés hatálya alá tartozó vagyontárgyak körének megváltozása esetén a vagyonkezelő a változás bekövetkezésétől számított 8 napon belül köteles kezdeményezni a szerződés módosítását. VI. Fejezet A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának szabályai 16. § (1) A helyiség bérbe adható határozott időre, vagy feltételhez kötötten. (2) A bérleti jogviszony a bérbeadó és a bérlő által kizárólagosan írásban megkötött szerződéssel jön létre. (3) Új bérleti jogviszony csak határozott időre, legfeljebb 10 évre köthető, kivéve ha: a) a határozatlan idejű bérleti jogviszony kerül határozott idejűvé alakításra és a bérlő, valamint a bérbeadó szabad akaratukból megállapodnak az átalakítás feltételeiben. b) amikor bérbeadó szerkezetkész helyiségeket ad bérbe, melyek befejezését, vagy a helyiségeknek a bérleti szerződésben meghatározott funkcióra történő alakítását, a bérlő, külön megállapodás alapján, saját költségei terhére végzi el. (3a) A (3) bekezdésben foglalt esetekben a határozott idejű bérleti jogviszonyt legfeljebb 15 éves időszakra is létre lehet hozni. 17. § (1) Az üres helyiséget vagy a korábbi bérleti jogviszony, bérleti jog megszűnését követően a helyiséget licites eljárás, indokolt esetben zárt borítékos pályázat útján, határozott idejű bérleti jogviszony keretében, kell bérbe adni. Zártkörű zárt borítékos eljárás folytatható le olyan helyiség bérbeadása esetén, amelyre vonatkozóan a kiírási feltételek között az 5. melléklet 4.1.1., 4.1.2. és 4.1.3.1. pontban rögzített preferált profilt határoztak meg. A kiírás feltételeit az illetékes szakbizottság véleményét kikérve a Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság hagyja jóvá, az eljárás eredményét pedig a Versenyeztetési Munkacsoport hirdeti ki.
76
(2) A licites eljárás lefolytatására az 1. mellékletben, a zárt borítékos pályázat esetén pedig a 2. mellékletben foglaltak az alkalmazandóak. (3) A Közgyűlés licites eljárás, vagy pályázat kiírása nélkül dönt a nemzeti vagyonról szóló törvény és költségvetési törvénynek megfelelően az ott meghatározott értékhatár alatt és értékhatárt elérő vagyon tekintetében: a) a kötelező és az Önkormányzat által vállalt feladatok ellátása esetén az illetékes bizottság véleményezését követően az egyes helyiségek bérbeadásáról, b) a Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság véleménye alapján a kizárólagosan műteremként hasznosítható helyiségek bérbeadásáról. (4) A (3) bekezdés alapján kötött bérleti szerződés esetén a bérlő: a) a bérlemény visszaadásával egyidejűleg csak a bérbeadó javára mondhat le a bérleti jogviszonyból fakadó jogairól; b) a bérleményt vagy annak egy részét albérletbe nem adhatja, vagy bármilyen más jogcímen másnak használatra át nem engedheti. (5) Amennyiben a 23. § (2) bekezdés 2. c. pontja alapján ingatlancsere kapcsán kerül sor bérleti jog biztosítására, arról a döntést licites eljárás vagy pályázat kiírása nélkül a Közgyűlés hozhatja meg. (5a) A felek a bérleti jogot a lejárta, a határozott időre kötött bérleti jogviszonyt a határozott időtartam letelte előtt lefolytatott felülvizsgálat eredményétől függően a lejárat vagy a határozott idő leteltét követően a bérleti jog vagy jogviszony időtartamának legfeljebb fele részéig terjedő időtartamra bérleti jogviszony keretében meghosszabbíthatják. A hosszabbítás feltétele a bérleti díj hátralékmentessége, a helyiség után fizetendő közüzemi díjak hátralékmentességének bérlő általi igazolása, valamint a bérleti díj mértékében történő megegyezés. Az Önkormányzat részéről döntést a Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság, a 17. § (3) bekezdésében foglalt közvetlen bérbeadás esetén a Közgyűlés hozhat. (6) Amennyiben a bérlő az általa bérelt nem lakás célú helyiséget a bérleti jog lejártát, vagy a határozott időre kötött bérleti jogviszony esetén a határozott időtartam lejártát közvetlenül megelőző legalább 60 naptári hónapban mindvégig albérletbe adás nélkül közvetlenül maga használta és hasznosította, úgy őt, mint korábbi bérlőt a nem lakás célú helyiségnek az Önkormányzat részéről licites eljárás, vagy zárt borítékos pályázat útján történő ismételt, a bérleti jog, bérleti jogviszony megszűnését első alkalommal, bérleti jogviszony keretében történő hasznosítása esetén előbérleti jog illeti meg. Albérletbe adás, bérleti jogviszony, bérleti jog átruházás, csere 18. § (1) A bérleti joggal rendelkező bérlő a helyiséget csak az Önkormányzat előzetes hozzájárulásával kizárólag természetes személy vagy átlátható szervezet részére adhatja albérletbe vagy bármilyen más jogcímen használatba. Nem adható albérletbe vagy más jogcímen harmadik személynek használatba az a helyiség, amelyre csak bérleti jogviszonnyal rendelkezik a bérlő, valamint amelyre vonatkozó bérleti szerződés a 17. § (3) bekezdés szerint
77
került megkötésre. Az albérletbe, vagy bármilyen más jogcímen a bérlő által átadott használati jog semmilyen jogcímen nem adható tovább. (2) A hozzájárulás feltétele a bérleti díj hátralékmentessége, a helyiség rendeltetésszerű használata, a harmadik személy részéről a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben az ott előírt cégszerűen aláírt nyilatkozat, az átadásról szóló minden megállapodásnak a kérelemhez történő csatolása. (3) Nem adható hozzájárulás azon bérlő részére, aki a bérleti jog teljes ellenértékét még nem fizette meg. (4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat bérleti jog átruházása esetén is alkalmazni kell. A bérleti jogviszonyból fakadó jogok és kötelezettségek nem ruházhatóak át. (5) A bérleti jog átruházása, vagy az az alapján használt helyiség albérletbe, vagy harmadik személynek használatba adásához a hozzájárulás iránti kérelmet az átadás időpontját megelőző legalább 15 nappal korábban a bérlőnek, az Önkormányzat egyidejű értesítése mellett, a helyiség kezelésével megbízotthoz kell benyújtania. (6) A bérleti jogviszony vagy bérleti jog alapján használt helyiség albérletbe adásához való tulajdonosi hozzájárulás feltételeként az albérletbe adónak vállalnia kell, hogy az általa eddig fizetett, bérbe adandó területre eső éves bérleti díj automatikusan megemelkedik az aktuális bérleti díj 10 %-ával az albérleti jogviszony időtartamára, melynek számítása a következő Területarányos jelenlegi bérleti díj Ft/év + Területarányos jelenlegi bérleti díj * 10 % (Ft/év) Korrigált területarányos bérleti díj az albérleti jogviszony időtartamára (Ft/év) (6a) A helyiség albérletbe adásának érvényességéhez a tulajdonosi hozzájárulást és az albérletbe adó (6) bekezdésében foglalt nyilatkozatát írásba kell foglalni. (7) Az önkormányzati tulajdonban lévő helyiségen fennálló bérleti jog csak másik önkormányzati tulajdonban lévő helyiség bérleti jogára cserélhető, vagy a bérleti jog üresen álló másik önkormányzati tulajdonú üzlethelyiségben történő folytatásához hozzájárulás adható; a helyiségen fennálló bérleti jogviszony másik önkormányzati tulajdonú helyiségen fennálló bérleti jogra nem cserélhető el. 2010. január 1-jétől az önkormányzati tulajdonban lévő helyiségen fennálló bérleti jogviszony másik önkormányzati tulajdonú helyiségen fennálló bérleti jogviszonyra elcserélhető, továbbá a bérleti jogviszony üresen álló másik önkormányzati tulajdonú üzlethelyiségben történő folytatásához hozzájárulás adható. A cseréhez, vagy a bérleti jog, bérleti jogviszony jelen bekezdés szerinti folytatásához az Önkormányzat előzetes hozzájárulása szükséges. A hozzájárulás feltétele a bérleti díj hátralékmentessége, a helyiség rendeltetésszerű használata, csere esetén az erről szóló minden megállapodásnak, továbbá a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben az ott előírt cégszerűen aláírt nyilatkozatnak a kérelemhez történő csatolása. A bérleti jog és bérleti jogviszony jogosultját a csere kapcsán az Önkormányzat felé díjfizetési kötelezettség nem terheli. A cseréhez történő hozzájárulás esetén, az egyes helyiségekre fennálló bérleti jog még hátralévő tartamára, az új bérlők írásban bérleti szerződést kötelesek kötni; hozzájárulás nélküli csere esetén a bérbeadó mindkét helyiségre vonatkozó bérleti szerződést rendkívüli felmondással megszüntetheti. A bérleti jog, vagy jogviszony üresen álló önkormányzati helyiségben történő folytatásának
78
további feltételeiről a bérbeadó és bérlő megállapodása irányadó, az új üzlethelyiség paramétereit figyelembe véve. Jelen bekezdés szerinti bérbeadói hozzájárulásokat a Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság és a Polgármester közös döntésével jogosult megadni, azzal, hogy a hozzájárulás kiadásakor további körülményeket is figyelembe vehetnek, a költségvetési gazdálkodási irányelvek alapján. Amennyiben a Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság és a Polgármester döntése eltérne egymástól, akkor a Közgyűlés jogosult dönteni. (8) Bérleti jog, bérleti jogviszony folytatásának különleges esetei: 1. Ha az egyéni vállalkozói igazolvány alapján tevékenységet folytató bérlő halála esetén az egyéni vállalkozó özvegye, továbbá özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse, vagy cselekvőképességének elvesztése esetén a törvényes képviselője, ha megfelel a törvényben előírt feltételeknek, a vállalkozó elhalálozása, vagy cselekvőképességének elvesztése időpontjától számított három hónapon belül a körzetközponti jegyzőnek történő bejelentés alapján folytatja a vállalkozást és ezáltal kerül a bérleti jog, vagy a bérleti jogviszony átadásra, 2. Ha a bérlő vállalkozói igazolványhoz nem kötött tevékenységet folytatott, halála esetén a bérlő házastársa, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, jogszerűen befogadott gyermekétől származott unokája, valamint örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülője jogosult a bérleti jogot folytatni. A bérleti jog folytatásának feltétele az is, hogy a helyiséget továbbra is arra a célra használja, mint a bérlő. 3. Ha a bérlő a külön jogszabályokban meghatározottak szerint gazdasági társaságot, egyéni céget vagy szövetkezetet alapít, vagy átalakulással létrehoz, a társaság, az egyéni cég vagy a szövetkezet a jogutód, továbbá ha az egyéni vállalkozó bérlő az egyéni vállalkozásokról szóló jogszabályok alapján egyéni céget, vagy az így létrejövő egyéni cég gazdasági társaságot alapít, akkor az egyéni cég, vagy a társaság a jogutód. (9) Önkormányzati tulajdonú helyiség bérleti joga nem apportálható. (10) Az ingatlan bérbeadása során ingatlanközvetítéssel foglalkozó cég vagy vállalkozó az eljárásba bevonható, annak feltételeiről a 23. § (8) bekezdése szerinti összeghatárok figyelembevételével a döntéshozó dönt. (11) Ahol az Ltv., vagy önkormányzati rendelet a bérbeadó hozzájárulását írja elő, a hozzájárulás írásbeli nyilatkozattal történik, ettől érvényesen eltérni nem lehet. Hozzájárulás hiányában a hozzájáruláshoz kötött cselekmény nem gyakorolható. (12) A hozzájárulás nélkül történő átruházás, albérletbe adás vagy bármilyen más jogcímen használatra átengedés esetén a bérleti szerződés a bérbeadó részéről rendkívüli felmondással megszüntethető. (13) A bérleti szerződést a bérbeadó kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal felmondhatja, ha a helyiség hasznosításában részt vevő bármely – a bérlővel közvetlen vagy közvetett módon
79
jogviszonyban álló harmadik fél – szervezet a szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán már nem minősül átlátható szervezetnek. Felek jogai és kötelezettségei 19. § (1) A bérbeadó és a bérlők a Lt.-ben meghatározottak szerint jogosultak, vagy kötelesek jogaik gyakorlására, kötelezettségeik teljesítésére. (2) Ahol a Lt. a bérbeadó és a bérlő jogai kötelezettségei vonatkozásában a felek megállapodására utal, a helyiség kezeléssel megbízott szerv jogosult az említett megállapodás tartalmának meghatározására. (3) Eltérő megállapodás hiányában teljes egészében saját költségén a bérlő köteles gondoskodni: a) a helyiségekhez tartozó üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védőtető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezések karbantartásáról, továbbá a bérlő tevékenysége érdekében szükséges felújításáról, pótlásáról, cseréjéről; b) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, vagy tart üzemben; c) az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztántartásáról, megvilágításáról, ha ez a bérlő tevékenysége miatt vált szükségessé; d) a tevékenysége során keletkezett kommunális hulladék elszállításáról. (4) A bérlő köteles: a) a megállapodásban előírt beszámolási, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére; b) a közüzemi szolgáltatókkal, amennyiben ez műszakilag nem kizárt, a saját nevében közüzemi szerződést kötni, a díjakat közvetlenül a szolgáltatónak fizetni, a közüzemi díjak megfizetését a bérleti jog vagy bérleti jogviszony időtartama alatt minden évben június 30. és december 31. napi lezárású hátralékmentes igazolásokkal az Önkormányzat felé igazolni; c) az a) pont szerint fizetendő díjak kivételével, amennyiben a közvetlen díjfizetés műszakilag nem megoldható, vagy nem közüzemi szolgáltatás esetén, bérbeadónak megfizetni azon szolgáltatás díját, melyet a bérbeadó megfizetett a szolgáltatónak; amennyiben a szolgáltató közvetlenül a bérlőt hívja fel teljesítésre, úgy annak eleget tenni; d) a helyiség, vagy az azt magába foglaló épület felújítása, karbantartása esetén bérlő köteles az említett tevékenységet tűrni. Ezen időszakra bérleti díj kedvezményt, vagy más hasonló fizetési könnyítést nem igényelhet, kivéve, ha a tevékenység a helyiség használatát kizárja, vagy nagy mértékben korlátozza, amely esetben a bérlő bérleti jogviszonya szünetel, arra az időtartamra, amíg a rendeltetésszerű használat nem biztosítható. Ha a használat csupán megnehezült nem lehet kedvezményt biztosítani. (5) Amennyiben a bérlő a bérleti szerződésben rögzített tevékenységétől eltérő tevékenységet kíván folytatni, azt csak a tulajdonos hozzájárulásával teheti meg. A hozzájárulás megadására
80
a Polgármester jogosult, azzal, hogy amennyiben a hozzájárulás megadásának következményeként a helyiségben végezni kívánt tevékenység az 5. mellékletben meghatározott profilok közötti váltást és ezáltal a bérleti díj mértékének változását eredményezhetné, abban az esetben kérheti, hogy a hozzájárulás magasabb döntéshozói szinten történjen meg. A tulajdonos 90 naptári napon belül köteles az eltérő tevékenység végzésére előterjesztett kérelmet elbírálni. Amennyiben 90 naptári napon belül nem válaszol, a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. A hozzájárulás beszerzésének elmulasztása a bérleti szerződés rendkívüli felmondással történő megszüntetését vonja maga után. (6) A bérlő a bérleményen értéknövelő beruházást csak a tulajdonos előzetes hozzájárulásával végezhet, a hozzájárulásban előzetes költségvetés alapján rögzíteni kell a tulajdonos által elismert, a bérbeszámítás alapjául szolgáló összeget. A bérbeszámítás mértéke nem lehet több a mindenkori havi bérleti díj 50%-nál. A kulturális-művészeti tevékenység céljára bérbe adott helyiségen végzett értéknövelő beruházás bérleti díjba való beszámításáról a Közgyűlés jogosult a beruházás befejezését követően is dönteni a bérlő által becsatolt tételes költségvetés és számlák alapján, kulturális-művészeti tevékenység céljára bérbe adott helyiségen végzett értéknövelő beruházás esetén a bérbeszámítás mértéke a havi bérleti díj 100%-ig terjedhet. A bérbeszámítás mértékéről a beruházás költségének alapul vételével a 23. § (8) bekezdésében megjelölt döntéshozó, a kulturális-művészeti tevékenység céljára bérbe adott helyiség esetén pedig a Közgyűlés dönt. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által a műemléki környezetben lévő, vagy műemlék épületekben található helyiségek esetében kötelezően előírt, tényleges értéknövekedést eredményező beruházások költségei a mindenkori havi bérleti díj 50%-a erejéig automatikusan elszámolható költségnek minősülnek, amennyiben bérlő a tervezett beruházást a tulajdonos felé előzetesen bejelentette. (6a) A bérlő előzetes költségvetés alapján kérelmezheti az értéknövelő beruházásnak nem minősülő, a bérlemény esztétikai értékét növelő felújítási költségeinek maximum 50 %-ának a megtérítését, a amelyhez az Urbanisztikai és Környezetvédelmi Bizottság véleményének kikérését követően a Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság ad hozzájárulást. A bérbeszámítás mértéke nem lehet több a mindenkori havi bérleti díj 50%-nál. A bérbeszámítás a felújításra vonatkozó számlák benyújtását és a beruházás műszaki tartalmának ellenőrzését követően kezdődhet meg. (6b) Amennyiben a bérlő a bérleményen a (6) bekezdés szerinti értéknövelő beruházást részben az Európai Unió által nyújtott támogatásból valósítja meg, és a támogatási szerződés kötelező fenntartási időszakot ír elő, amelynek időtartama alatt a bérlő nem idegenítheti az így létrejövő vagyont, akkor a bérlő és a tulajdonos a (6) bekezdésben meghatározott esetekben az ott meghatározott döntéshozó döntése alapján jogosultak a bérleti díj fizetését és a bérbeszámítás ütemezését külön szerződéssel egyedileg meghatározni. Amennyiben a bérleti szerződés a lejárata előtt szűnne meg, akkor a bérlő által a bérleti jogviszony időtartama alatt ténylegesen megfizetett és az e bekezdésben szabályozott külön szerződés hiányában az eredeti bérleti szerződés alapján időarányosan fizetendő bérleti díjak különbözete egyösszegben esedékessé válik. (7) A bérbeadó és a bérlő a helyiség birtokbavételekor és visszaadásakor, valamint értéknövelő beruházás átvételekor kötelesek az ingatlan műszaki állapotát közös jegyzőkönyvben rögzíteni. (8) A bérleti jogviszony, bérleti jog lejárat előtti megszűnése esetén a (6) és (6b) bekezdés szerint még beszámításra nem került értéknövelő beruházás tekintetében a felek
81
megállapodása az irányadó. Az Önkormányzat részéről döntést, a 23. § (8) bekezdésében szereplő összeghatárok figyelembevételével az ott megjelölt döntéshozó hozhat. (9) A bérleti jog lejárat előtti megszűnése esetén a bérlő részéről az Önkormányzatnak a bérleti jog ellenértéke címén ténylegesen megfizetett összeg a bérleti jog időtartamából kitöltött időtartamra eső ellenérték levonását követően az alábbiak szerint visszajár: a) a bérleti szerződés a bérbeadó részéről akkor köthető meg, amennyiben abban kitételként szerepel, hogy a bérleti jog bérbeadói rendkívüli felmondással történő megszűnése esetén a teljes, fizetendő ellenérték 20 %-ának megfelelő mértékű összeg kárátalány jelleggel, nem szerződésszerű teljesítési kötbérként az Önkormányzatot illeti meg; b) a bérleti jog egyéb módon történő megszűnése esetén a bérbeadót és az Önkormányzatot bérleti joggal kapcsolatban ért károk összegének levonását követően a bérlő részére a fennmaradó összeg visszajár. A bérleti jog közös megegyezéssel történő megszüntetése során törekedni kell arra, hogy a bérleti jog megszüntetésével egyidejűleg helyiség ismételten, versenyeztetés útján bérbeadásra kerüljön, ha ennek során a helyiség új bérlője által fizetendő bérleti díj alacsonyabb mértékű lenne, mint a korábbi bérlő által fizetett bérleti díj, akkor a bérleti díj különbségének a bérleti jog eredeti lejárati időpontjáig számított összege az Önkormányzatot ért kárnak minősül, és a bérleti jog ellenértékének időarányosan visszajáró összegéből levonásra kerül. (10) A bérbeadó évente legalább egyszer, szükség esetén többször a helyszínen ellenőrizheti a bérlemény rendeltetésszerű használatát, a használat jogcímét, a bérlő szerződésben vállalt és a bérleti jogviszonnyal, bérleti joggal kapcsolatos jogszabályban előírt kötelezettségeinek teljesítését. A bérlő az ellenőrzést köteles tűrni. (11) A bérbeadó a bérleti szerződést, ha a felek másként nem állapodtak meg, cserehelyiség biztosítása nélkül is felmondhatja. A felmondási idő, eltérő megállapodás hiányában, egy évnél rövidebb nem lehet. (11a) A bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a megszüntetés feltételeiről a Polgármester dönt, kivéve, ha a bérleti jog ellenértékének részbeni visszafizetésére kell fedezetet biztosítani, ebben az esetben a döntéshozatal a Közgyűlés hatáskörébe tartozik. (12) Amennyiben bérlő a 18. § (1) bekezdése alapján határozott időre albérletbe adja, vagy bármilyen más jogcímen határozott időre a használatot átengedi, az albérlet, vagy a használat megszűnését köteles a bérbeadónak írásban bejelenteni. (13) Osztatlan közös bérlet esetén az egyes bérlőváltozáshoz, a bérbeadó és a bérlőtársak hozzájárulása szükséges. A bérlőtársak egyetemlegesen felelnek a bérleti díj, vagy a felmerülő költségek megfizetéséért. (14) Új közös bérlet nem hozható létre. A bérleti díj mértékének meghatározása 19/A. §
82
(1) Az üres, vagy a korábbi bérleti jogviszony, bérleti jog megszűnését követően üressé váló helyiség licites, vagy zárt borítékos eljárás útján történő bérbeadásakor alkalmazandó induló éves bérleti díj mértékét a helyiség 8.§-ban foglaltak szerint megállapított aktuális forgalmi értékének 15%-a és a helyiség városon belüli elhelyezkedése szerinti övezeti besorolásától függően meghatározott mértékű eltérés alapján kell meghatározni. (2) A kiírási feltételek jóváhagyása során meghatározhatók azon preferált, vagy támogatott profilok, amelyeknek a helyiségben tervezett folytatása esetén az (1) bekezdés alapján meghatározott induló bérleti díj összegéből kedvezmény adható, továbbá meghatározhatók azon üzleti profilok is, amelyeknek a helyiségben tervezett folytatása esetén a bérlő emelt összegű bérleti díjat köteles fizetni. (3) Eger Városának az (1) bekezdés szerinti övezeti besorolását, az induló bérleti díj megállapítása során az egyes övezetekben alkalmazható eltérés mértékét, továbbá a (2) bekezdés szerinti preferált, támogatott, vagy nem támogatott profilokat, és a megállapítható kedvezmény mértékét az 5. melléklet tartalmazza. (4) A bérlő a bérleti jog, bérleti jogviszony fennállása alatt egy alkalommal jogosult arra, hogy az általa fizetett aktuális bérleti díj nettó összegéből egy év időtartamra legfeljebb 25% kedvezményben részesüljön, a következő feltételek mellett: 1. A bérlő akkor jogosult kezdeményezni a bérleti díj időszakos csökkentését, ha a bérleti jogviszonyból legalább 2 év időtartam van hátra, és bérleti díj tartozással, a bérelt helyiséggel kapcsolatosan a bérleti szerződésben előírt egyéb fizetési kötelezettségében elmaradással, vagy az Önkormányzat felé köztartozással nem rendelkezik; 2. A bérlő a kedvezmény nélküli, aktuálisan fizetendő bérleti díj utáni általános forgalmi adó összegét köteles megfizetni a bérbeadó részére; 3. A kedvezmény időtartamának lejáratát követően a kedvezmény összegét a bérlő 24 hónap alatt, ha a bérleti jogviszony lejáratáig hátralévő időtartam ettől rövidebb, a fennmaradó idő alatt, egyenlő részletekben, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) 232. § (3) bekezdés szerinti kamatokkal növelten köteles az egyébként fizetendő aktuális bérleti díjon felül megfizetni a bérbeadó részére; 4. A kedvezmény biztosítása nem mentesíti a bérlőt a bérleti díjnak a bérleti szerződésben egyébként előírt infláció-követő emelésének tűrése alól; 5. A kedvezmény nyújtásáról a bérbeadó és a bérlő megállapodást köteles kötni, amelyben kötelezően elő kell írni, hogy a jelen bekezdés szerinti feltételek nem teljesítése a bérleti szerződés rendkívüli felmondását megalapozó szerződésszegésnek minősülnek; 6. A 7. melléklet 4. pontjában meghatározott, kiemelt bérleti díj fizetésére köteles üzleti profilú üzlethelyiségek bérlői nem jogosultak a jelen bekezdés szerinti kedvezmény igénybevételére. (5) A kedvezmény odaítéléséről az Önkormányzat hatályos költségvetési rendeletében meghatározott költségvetési előirányzatok teljesíthetőségét figyelembe véve a Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság és a Polgármester közös döntésével határoz. Amennyiben a Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság és a Polgármester döntése eltérne egymástól, akkor a Közgyűlés jogosult dönteni.
83
(5a) A Közgyűlés jogosult maximum 12 hónap időtartamra mentesíteni a bérlőket a bérleti díjnak a bérleti szerződésben előírt infláció-követésének tűrése alól az 5. melléklet szerint meghatározott egy adott övezet, vagy az övezet jól körülhatárolható részén az összes nem lakás célú helyiség bérlőjére kiterjedő hatállyal. (6) Ha a 2009. december 31-ét követően létesített bérleti jogviszony keretében bérbe adott helyiség megszakítás nélkül 60 napot meghaladó időtartamban üresen áll, akkor a bérlő által fizetendő bérleti díj automatikusan 20% mértékben megemelkedik, ha pedig 120 napot meghaladó időtartamban is üresen áll, akkor az a bérlő súlyos szerződésszegésének minősül, és a bérleti szerződés a bérbeadó részéről rendkívüli felmondással megszüntethető. Az e bekezdésben foglaltaknak a megkötendő bérleti szerződések kötelező tartalmi részét kell képezniük. Pince helyiségek bérbeadására vonatkozó külön szabályok 19/B. § (1) A lakossági tárolásra szolgáló, rekeszekkel osztott pincehelyiségek bérleti díjának kiszámlázása évente egy összegben történik, az elszámolás egysége lakossági pincetároló rekesz. Az újonnan kötendő bérleti szerződések esetén a bérleti díj összege egységesen 550,Ft/m2/év + ÁFA. A bérleti díj minden év május 1. napján automatikusan megemelkedik az előző évi fogyasztói árindex 100%-ával. (2) A lakossági tárolásra szolgáló, rekeszekkel osztott pincehelyiségeken fennálló bérleti jogviszony más bérlő általi folytatásához hozzájárulás adható abban az esetben, ha a bérlő az éves bérleti díjnak megfelelő, vissza nem térítendő összeget megfizet a bérbeadó részére. Jogcím nélküli használat 20. § (1) A helyiséget jogcím nélküli használó, a jogosult felszólításától számított 8 napon belül köteles a helyiséget kiüríteni és az Önkormányzatnak visszaadni. (2) A jogcím nélküli használó, a jogcím nélküli használat kezdetétől a jogosult részére, a használat ellenértékeként, a korábban a helyiségen fennálló bérleti jog, bérleti jogviszony alapján fizetendő bérleti díjjal azonos mértékű, ennek hiányában a piaci bérleti díjnak megfelelő összegű használati díjat köteles fizetni. (3) A használati díj mértéke 6 hónap elteltével a kétszeresére, 1 év elteltével háromszorosára emelkedik. (4) Az Önkormányzat a jogcím nélküli használót köteles jogkövetkezményekről, a használati díj mértékéről, annak fizetési módjáról. VII. Fejezet Ingatlan hasznosítás
84
tájékoztatni
a
21. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok hasznosítására természetes személlyel vagy átlátható szervezettel hasznosítási szerződés köthető. (2) A hasznosítási szerződés megkötéséről és tartalmáról a 23. § (8) bekezdésében meghatározott összeghatárok figyelembevételével, az ott meghatározott döntéshozó dönt a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott forgalmi értékhatáron belül, az ezt meghaladó értékhatár fölött minden esetben kötelező nyílt licites vagy zárt borítékos eljárás lefolytatása, kivéve ha a hasznosítás államháztartási körbe tartozó szervezet, illetve jogszabályban előírt állami, vagy önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet javára történik. (3) A hasznosítási szerződés megkötéséhez minimálisan a következőkről kell döntést hozni: 1. a hasznosító kiválasztásának módjáról, 2. a hasznosításra átadás időtartamáról, 3. a hasznosító által minimálisan fizetendő díj mértékéről, és annak évente történő változtatásának módszeréről, 4. a hasznosítótól elvárt felújítási és karbantartási igényről, 5. az ingatlanban folytatható tevékenység meghatározásáról. Földterületek nem mezőgazdasági célra történő bérbeadásának szabályai 22. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát képező, de nem kizárólagos önkormányzati tulajdonként nyilvántartott földterületeket, nem mezőgazdasági célra természetes személy vagy átlátható szervezet számára is bérbe lehet adni. (2) Az 1 évet meg nem haladó időtartamra történő bérbeadásról a Polgármester dönt, és meghatározza: a) a bérlő kiválasztásának módját, b) a bérleti jogviszony időtartamát, c) a fizetendő bérleti díjat, d) az ingatlanon végezhető tevékenységet. (2a) A (2) bekezdés szerint bérelt területen semmilyen épület, építmény nem építhető. (3) Az 1-3 évig terjedő időtartamra történő bérbeadásnál a Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság dönt, és határozza meg a szakmailag illetékes Bizottság véleményének figyelembevételével: a) a bérlő kiválasztásának módját, b) a bérleti jogviszony időtartamát, c) a fizetendő bérleti díjat és annak évenkénti automatikus emelésének mértékét d) az ingatlanon végezhető tevékenységet. (3a) A (3) bekezdés szerint bérbe adott ingatlanon ideiglenes épület, építmény a tulajdonos hozzájárulásával elhelyezhető. A hozzájárulás feltétele, hogy felek előzetesen
85
megállapodjanak a felépítmény sorsáról, a bérleti szerződés megszűnése vagy felbontása esetén. (4) 3 éven túli bérbeadásról a Közgyűlés dönt, a döntésében meghatározza: a) a bérlő kiválasztásának módját, b) a bérleti jogviszony időtartamát, c) a fizetendő bérleti díjat, és automatikus emelésének módszerét, d) az ingatlanon végezhető tevékenységet. (4a) A (4) bekezdés szerint bérbe adott területen felépítmény elhelyezhető a tulajdonos előzetes hozzájárulásával. A hozzájárulás feltétele, hogy felek előzetesen megállapodjanak a felépítmény sorsáról, a bérleti szerződés megszűnése vagy felbontása esetén. (5) Belterületi építési telekre földhasználati szerződés köthető az alábbiak szerint: a) a földhasználati szerződés időtartama maximum 100 évre, vagy az épület, építmény fennállásáig tarthat; b) a földhasználati jog odaítélésére az ingatlan-elidegenítés szabályait kell alkalmazni; c) a földhasználati díjat egy összegben kell megfizetni a szerződés megkötésekor; d) kivételt képez a licitálás alól, ha már meglévő felépítmény található a telken. Ebben az esetben annak tulajdonosával kell a szerződést megkötni. 22/A. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát képező, külterületen lévő pincehelyiségeket nem mezőgazdasági célra természetes személy vagy átlátható szervezet számára is bérbe lehet adni. (2) Az 1 évet meg nem haladó időtartamra történő bérbeadásról a Polgármester dönt, és meghatározza: a) a bérlő kiválasztásának módját, b) a bérleti jogviszony időtartamát, c) a fizetendő bérleti díjat, d) az ingatlanon végezhető tevékenységet. (3) Az 1-3 évig terjedő időtartamra történő bérbeadásnál a Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság dönt, és határozza meg a szakmailag illetékes Bizottság véleményének figyelembevételével: a) a bérlő kiválasztásának módját, b) a bérleti jogviszony időtartamát, c) a fizetendő bérleti díjat és annak évenkénti automatikus emelésének mértékét e) az ingatlanon végezhető tevékenységet. (4) 3 éven túli bérbeadásról a Közgyűlés dönt, a döntésében meghatározza: a) a bérlő kiválasztásának módját, b) a bérleti jogviszony időtartamát, c) a fizetendő bérleti díjat, és automatikus emelésének módszerét, d) az ingatlanon végezhető tevékenységet.
86
VIII. Fejezet Az ingatlanok elidegenítésének és vásárlásának szabályai 23. §. (1) Az Önkormányzat tulajdonát képező, forgalomképtelen törzsvagyonnak nem minősülő ingatlanok elidegenítése nyílt licites eljárás vagy zárt borítékos pályázat útján történhet természetes személy vagy átlátható szervezet részére. Zártkörű értékesítési eljárás tartható külső ajánlat beérkezése, ingatlan tulajdonjogának, vagy ingatlanra vonatkozó egyéb jognak a cseréje, telek-kiegészítés, telekhatár rendezés esetén, vagy ha a nyílt licites eljárás legalább 2 alkalommal eredménytelenül zárult. Ezen kivételes esetekben lehetséges a közvetlen értékesítés is a nemzeti vagyonról szóló törvény és a költségvetési törvényben meghatározott forgalmi értékhatárokon belül. (2) Közvetlen elidegenítés esetei az alábbiak: 1.
A Közgyűlés döntése alapján a) a város életét jelentősen befolyásoló ingatlanértékesítés. A döntéshez minősített szavazattöbbség szükséges. b) a szociális lakásépítésre kijelölt telkek elidegenítése, a Humánerőforrás Bizottság javaslata alapján, c) amennyiben az Önkormányzat telkén nem önkormányzati tulajdonú, de jogszerűen épített nem ideiglenes jellegű felépítmény található, a telek a felépítmény tulajdonosának kérelmére értékesíthető, d) vagyontárgyak gazdasági társaságok részére apport útján történő biztosítása, e) Eger Megyei Jogú Város vállalkozásfejlesztési és befektetés-támogató programjáról szóló önkormányzati rendelet szerint a támogatott vállalkozás általi ingatlan-vásárlás.
2.
A (8) bekezdés szerinti döntéshozó döntése alapján a) a jogerős bírósági ítélet végrehajtása vagy peren kívüli és perbeli egyezség megkötése érdekében. b) önálló építési teleknek nem minősülő telekértékesítés. c) ingatlancsere esetén, beleértve a tulajdonjog, bérleti jog cserét is. d) kisajátításnál csereingatlan biztosítása. e) jogszabály szerinti kisajátítási ok fennállása esetén csereingatlan biztosítása. f) ha a vevőt az ingatlan tulajdonjogának megszerzésére irányuló kizárólagos jogosultság illeti meg.
(3) Az önkormányzati vagyon ingyenes átruházásáról kizárólag a Közgyűlés dönt. A döntéshez minősített szavazattöbbség szükséges. (4) A vagyon tulajdonjogát átruházni kizárólag törvényben meghatározott esetekben és módon lehet. (5) Ha az ingatlanvagyon tulajdonjogáról az Önkormányzat vagy intézménye javára lemondtak, a vagyon csak abban az esetben fogadható el, ha a kedvezményezett a vagyon elfogadásával együtt járó tulajdonosi kötelezettségek teljesítésére képes.
87
(6) Amennyiben az intézmény javára történt a lemondás, a tulajdonszerzési nyilatkozatra a 23. § (8) bekezdésben megfogalmazott értékhatárok szerint a Polgármester, a Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság, vagy a Közgyűlés jogosult, az ingatlant az intézmény vagyonkezelésébe kell adni. Ha az Önkormányzat el kívánja idegeníteni az elfogadott és az intézmény vagyonkezelésébe adott ingatlant, a befolyó bevétel az intézmény bevételét képezi. (7) Nem fogadható el olyan ingyenes felajánlás, amelynek ismert terhei elérhetik, vagy meghaladják a felajánlott vagyon forgalmi értékét. (8) Licit, vagy zárt borítékos pályázat útján történő elidegenítésről, annak módjáról és a kiírás feltételeiről a) A forgalmi értékbecslés szerint a nettó 20 millió forintot meghaladó forgalmi érték esetén, valamint a törzsvagyon részét képező ingatlanokat érintő elidegenítésről, a törzsvagyoni körből történő kivonással egyidejűleg, a Közgyűlés, b) A forgalmi értékbecslés szerint nettó 5-20 millió forint közötti forgalmi érték esetén a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság tájékoztatása mellett a Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság, c) A forgalmi értékbecslés szerint nettó 5 millió forintig terjedő forgalmi érték esetén a Polgármester dönt, d) a b) és c) pont alapján hozott döntésekről a Közgyűlést negyedévenként tájékoztatni kell. 24. § (1) Ingatlanvásárlás esetén az ingatlan értékének megállapítása érdekében a 8. § (2) bekezdés d) és e) pontja szerinti szakvéleményt kell beszerezni. (2) Az ingatlan megvásárlásáról 23. § (8) bekezdésében meghatározott értékhatárok, mezőgazdasági hasznosítású ingatlanok esetén a 30. § (3) bekezdésében meghatározott értékhatárok és a hatályos költségvetési rendelet figyelembe vételével, a döntésre jogosult dönt. A döntés előtt ki kell kérni a megvásárolni kívánt ingatlan hasznosításával kapcsolatban hatáskörrel rendelkező bizottság véleményét. (3) Az ingatlan megvásárlására vonatkozó adásvételi szerződést a Polgármester köti meg. (4) Ingatlanvásárlással ingatlanközvetítéssel foglalkozó cég vagy vállalkozó is megbízható. Ebben az esetben az eljárás rendjéről és feltételeiről a 23. § (8) bekezdése, vagy 30. § (3) bekezdése szerinti összeghatárok figyelembevételével a döntésre jogosult dönt. IX. Fejezet Mezőgazdasági hasznosítású ingatlanokkal kapcsolatos szabályok 25. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő azon belterületi ingatlanokat, elsősorban beépítetlen területeket, amelyek átmenetileg, vagy véglegesen más módon nem hasznosíthatóak, mezőgazdasági célra is lehet hasznosítani. Ezen ingatlanok használatára maximum 10 évig
88
terjedő időszakra köthető használati szerződés azzal a kikötéssel, hogy azt közösségi célú igénybevétel esetén a használó azonnali hatállyal kártalanítási igény nélkül köteles az Önkormányzat rendelkezésére bocsátani. (2) A használó kiválasztása nyílt licites eljárással, vagy zárt borítékos pályázat útján történik. A használat jogát az a természetes személy vagy átlátható szervezet pályázó nyeri el, aki összességében a legelőnyösebb ajánlatot teszi. (3) A versenyeztetési eljárást az 1. mellékletben és a 2. mellékletben foglalt szabályok figyelembe vételével kell lebonyolítani. (4) Mezőgazdasági hasznosításra nem adható bérbe az a terület, amelynek ilyen célú hasznosítása jogszabályi, hatósági, vagy a vonatkozó településrendezési tervek előírásaiba ütközik. 26. § (1) Külterületen mező- vagy erdőgazdasági művelés (továbbiakban mezőgazdasági művelés) céljára hasznosítható ingatlanok: a) a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (továbbiakban: Tft.) 3. §-a szerint termőföldnek minősülő ingatlanok, ideértve a zártkertiként nyilvántartott ingatlanokat és az erdő művelési ágú földrészleteket is, b) a termőföldnek nem minősülő olyan önálló helyrajzi számmal rendelkező ingatlanok, vagy ezen ingatlanok kisebb részei, amelyek mezőgazdasági hasznosítása nem akadályozza az ingatlan eredeti funkciójának betöltését. (2) Az önkormányzati külterületi mezőgazdasági ingatlanok az alábbi hasznosítási módokban hasznosíthatók: a) b) c) d) e)
haszonbérlet útján, bérlet útján, földhasználat útján, földcsere útján, elidegenítés útján.
(3) Az Önkormányzat tulajdonát képező, mezőgazdasági termelés céljára hasznosítható külterületi ingatlanok vonatkozásában az ingatlanok elidegenítésének és vásárlásának szabályairól rendelkező VII. Fejezet rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha jelen fejezet másként nem rendelkezik. (4) Az erdő művelési ágú földrészletekkel kapcsolatban az Önkormányzatot, mint tulajdonost megillető vadászati joggal kapcsolatos jogokat az Önkormányzat nevében a Polgármester gyakorolja. 27. § (1) Önkormányzati tulajdonú, mezőgazdasági célú külterületi ingatlanokat elsősorban haszonbérlet vagy bérlet útján kell hasznosítani. A Tft. szerint termőföld besorolású
89
ingatlanokra haszonbérleti, a nem termőföld besorolású ingatlanokra bérleti szerződést lehet kötni. (2) Haszonbérleti vagy bérleti jogviszony csak határozott időre, legfeljebb 5 évi időtartamra jöhet létre. (3) Azon ingatlanokra, amelyekre vonatkozóan a szerződéskötés idején érvényben lévő településrendezési tervi előírások olyan szabályozást tartalmaznak, amely az ingatlannak a szerződés lejártát megelőzően történő közösségi célú igénybevételét, vagy felértékelődését valószínűsíti, csak olyan szerződés köthető, mely a tulajdonos rendelkezési jogát nem korlátozza. (4) Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanon létesített haszonbérleti vagy bérleti jogviszony esetén évelő növényzetet és ültetvényt csak a tulajdonos előzetes hozzájárulásával lehet telepíteni, valamint ideiglenes és végleges jellegű felépítményt létesíteni. (5) Új haszonbérleti vagy bérleti jogviszony létesítése előtt a haszonbérleti vagy bérleti jogot, a (8) bekezdésben meghatározott esetkör kivételével nyílt licites, vagy zárt borítékos eljárás keretében lehet elnyerni. (6) A versenyeztetést az 1. mellékletben és a 2. mellékletben foglalt szabályok figyelembe vételével kell lebonyolítani. (7) Licites eljárás mellőzésével lehet haszonbérleti vagy bérleti jogot biztosítani a korábbi haszonbérlő vagy bérlő, valamint a Ptk. 685. § b) pontjában meghatározott hozzátartozója javára, amennyiben haszonbérleti vagy bérleti jogát meg kívánja hosszabbítani, és a korábbi jogviszony fennállta idején az ingatlant rendeltetésszerűen használta valamint a haszonbérleti vagy bérleti díjat maradéktalanul megfizette, továbbá amennyiben a bérlő vagy haszonbérlő természetes személy vagy átlátható szervezet, mely szervezet ezt a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben az ott előírt cégszerűen aláírt nyilatkozattal igazolja. (8) Versenyeztetés mellőzésével lehet új, legfeljebb 5 éves időtartamra szóló haszonbérleti vagy bérleti jogviszonyt létrehozni az alábbi feltételek egyidejű fennállása esetén: a) a haszonbérlő vagy bérlő és a leendő új haszonbérlő vagy bérlő írásban megállapodnak a bérelt vagy haszonbérelt ingatlan átadásáról, vagy a haszonbérlő vagy bérlő írásban, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan lemond az ingatlanon fennálló haszonbérleti vagy bérleti jogáról a leendő új haszonbérlő vagy bérlő javára; b) az új bérlő vagy haszonbérlő természetes személy vagy átlátható szervezet, mely szervezet ezt a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben az ott előírt cégszerűen aláírt nyilatkozattal igazolja; c) az a) pontban meghatározott okiratban rendelkezni szükséges az ingatlanon található, a haszonbérlő vagy bérlő által jogszerűen létesített felépítményeknek és ültetvényeknek a leendő új haszonbérlő vagy bérlő részére történő átruházásáról vagy a javára történő lemondásról is;
90
d) a haszonbérlő vagy bérlő az ingatlant rendeltetésszerűen művelte, bérleti vagy haszonbérleti díj és egyéb, a bérleti vagy haszonbérleti jogviszonnyal összefüggésben keletkezett tartozása az Önkormányzat felé nem áll fenn; e) a haszonbérlő vagy bérlő az Önkormányzat részére egyösszegű, egyszeri díjat fizet, amelynek összege megegyezik az átadás évében aktuális bruttó bérleti vagy haszonbérleti díj ötszörösével; a Ptk. 685. § b) pont szerinti hozzátartozók közötti, az a) pontban meghatározott megállapodás alapján történő átadás mentes a jelen pont szerinti díjfizetési kötelezettség alól; f) a Polgármesteri Hivatal Gazdasági Irodájához a haszonbérlő vagy bérlő írásos kérelmet terjeszt elő, amelyhez mellékeli az a) - c) pontban meghatározott tartalmú okiratot is; g) az új bérleti vagy haszonbérleti jogviszonyban a fizetendő induló bérleti vagy haszonbérleti díj mértéke a Közgyűlés által megállapított, szerződéskötéskor hatályos díjmértékekhez igazodik. (9) A 30. § (1) és (2) bekezdése alkalmazása szempontjából a (7) és (8) bekezdés szerint létrejövő haszonbérleti vagy bérleti jogviszony a korábbi haszonbérleti vagy bérleti jogviszony folytatásának tekintendő, így azok időtartamát egybe kell számítani. 28. § (1) Az Önkormányzati tulajdonú, mezőgazdasági célú külterületi ingatlanokra a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, valamint a tulajdonos engedélyével létesített épületek vagy építmények elhelyezésére szolgáló területre földhasználati jog biztosítható. (2) A földhasználati jogért egyszeri földhasználati díj fizetendő. A földhasználati díj mértéke az ingatlan forgalmi értékének 100%-a. A forgalmi érték megállapítására a 30. § (3) bekezdésének rendelkezései az irányadóak. A fizetendő díjat az épület vagy építmény által elfoglalt és az építési engedélyezési dokumentációban meghatározott szerkezettel növelt bruttó alapterülettel kell számolni. (3) Földhasználati jog legfeljebb az önkormányzati tulajdonú területen elhelyezett épület vagy építmény fennállásának idejére biztosítható. (4) Nem köthető földhasználati szerződés olyan ingatlanokra, amelyekkel kapcsolatban a szerződés megkötése idején érvényben lévő településrendezési terv attól eltérő előírásokat tartalmaz. (5) A földhasználati jog létesítésével, a földhasználati szerződés megkötésével, ingatlan nyilvántartási átvezettetésével kapcsolatos mindennemű költség a földhasználót terheli. 29. § (1) Az önkormányzati tulajdonú, külterületi mezőgazdasági hasznosítású ingatlanok esetében akkor köthető értékarányos földcsere szerződés, ha az a város birtok összevonási törekvéseit szolgálja, vagy a tulajdoni és használati viszonyok rendezése érdekében történik. (2) A földcsere szerződés előtt a cserélendő ingatlanok forgalmi értékének meghatározására a 8. § (2) bekezdés d) és e) pontban foglaltak az irányadóak.
91
(3) A földcsere előkészítésével kapcsolatos költségeket a felek 50%-50% arányban viselik. A csere előkészítését a Polgármesteri Hivatal csak akkor kezdheti el, amennyiben a cserepartner a költségek rá eső részét befizette. (4) A mezőgazdasági termelés céljára hasznosítható külterületi ingatlanokat érintő ingatlancsere esetében a jogügyletről a 30. § (3) bekezdésben meghatározott döntéshozó jogosult dönteni a csere tárgyát képező ingatlanok egyedi nettó forgalmi értékének figyelembe vételével. 30. § (1) Abban az esetben, amennyiben az Önkormányzat külterületi mezőgazdasági hasznosítású ingatlanát értékesíti és az ingatlanon a bérleti jogviszony legalább 1 éve, legfeljebb 5 éve, vagy a haszonbérleti jogviszony legfeljebb 5 éve áll fenn, nyílt licit útján kell az ingatlant értékesíteni, melynek során a haszonbérlőt vagy bérlőt elővásárlási jog illeti meg. (2) Abban az esetben, amennyiben az Önkormányzat külterületi mezőgazdasági hasznosítású ingatlanát értékesíti és az ingatlanon a haszonbérleti vagy bérleti jogviszony több mint 5 éve fennáll, úgy az ingatlan haszonbérlője vagy bérlője azt nyílt licites eljárás nélkül, forgalmi értéken megvásárolhatja. A döntés a (3) bekezdésben meghatározott összeghatárok figyelembe vételével történik. (3) Az Önkormányzat tulajdonát képező mezőgazdasági termelés céljára hasznosítható külterületi ingatlan elidegenítéséről és vásárlásáról, valamint annak módjáról és a kiírás feltételeiről: a) az 1 millió forintot meghaladó egyedi nettó forgalmi érték esetén, valamint a törzsvagyon részét képező ingatlanokat érintő elidegenítésről, a törzsvagyoni körből történő kivonással egyidejűleg, a Közgyűlés, b) a 0,5-1 millió forint közötti egyedi nettó forgalmi érték esetén a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság tájékoztatása mellett a Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság, c) a 0,5 millió forintig terjedő egyedi nettó forgalmi érték esetén a Polgármester dönt. (4) Azon ingatlanok esetében, amelyeket bérleti vagy haszonbérleti vagy használati jog nem terhel, azok elidegenítésére az 1. mellékletben és a 2. mellékletben foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (5) A pályázati kiírás feltételeinek megállapítása a (3) bekezdés szerinti döntési jogosultsággal rendelkezők hatásköre. X. Fejezet Ingóságok elidegenítésének és megszerzésének szabályai 31. § (1) Ingó vagyon elidegenítéséről és megszerzéséről, ha az a jóváhagyott költségvetési rendeletben nem szerepel: a) az intézmény vezetője 500 ezer Ft egyedi forgalmi értékhatárig, összesen évente 1 millió forintig,
92
b) szakértő által megállapított forgalmi érték alapján a polgármester 500 ezer és 5 millió Ft egyedi forgalmi értékhatárok között, ha az ingó vagyon az intézmény tulajdona, egyéb esetben 5 millió Ft egyedi forgalmi értékig, c) 5-7 millió Ft egyedi forgalmi értékhatárok között a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság tájékoztatása mellett a Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság, d) 7 millió Ft egyedi forgalmi értékhatár felett a Közgyűlés jogosult dönteni a magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseinek és a hatályos költségvetési rendelet szabályainak figyelembe vételével, értékesítés esetén az értékesítés módjának és feltételeinek meghatározásával. (2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján származó bevétel az Önkormányzat intézményének költségvetését illeti meg, a c) és d) pontja alapján származó bevételek akkor illetik meg az intézmény költségvetését, ha a Közgyűlés másként nem dönt. XI. Fejezet A gazdasági társasági tulajdon létrehozásának, elidegenítésének, vásárlásának, valamint a tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályai 32. § (1) A társasági jog hatálya alá tartozó önálló gazdasági társaság alapításáról, már létrejött gazdasági társaságban történő üzletrész, részvény megvásárlásáról, vagy eladásáról a nemzeti vagyonról szóló törvény előírásainak megfelelően a Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság és az illetékes szakbizottság véleményezése után a Közgyűlés dönt. (2) Az elővételi jog gyakorlásáról a) 50%-ot meghaladó tulajdonosi részarány vagy 20 millió forintot meghaladó üzleti érték esetén a Közgyűlés dönt, b) 10-50% közötti tulajdonosi részarány vagy 5-20 millió forint közötti üzleti érték esetén a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottságnak az ülésére történő meghívása mellett a Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság dönt, c) A 10%-ot el nem érő tulajdonosi részarány, vagy 5 millió forintot el nem érő üzleti érték esetén a Polgármester dönt. (3) A vállalkozást az Önkormányzat alapításkor ellátja a tevékenységi körének ellátásához szükséges induló vagyonnal. A vállalkozás gondoskodik a rábízott vagyon és más eszközök gazdaságos felhasználásáról és gyarapításáról, kötelezettségeiért a rábízott vagyonával maga felel. (4) A vállalkozásba fektetett vagyonnal az alapítói célkitűzést biztosító, vagy a legnagyobb hozamot, vagyongyarapítást biztosító módon kell gazdálkodni. (5) Az Önkormányzat vállalkozása a kötelező és önként vállalt feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Az Önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. (6) Az apport tárgyának és értékének meghatározására a 23. § (8) bekezdésében meghatározott értékhatárok mellett az ott megnevezett döntéshozó jogosult. Ingatlanforgalmi
93
szakvélemény készítése a 8. § (2) bekezdés d) és e) pontja előírásai szerint szükséges könyvvizsgáló bevonásával. 33. § (1) A Közgyűlés a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (továbbiakban: Gt.) alapján a tulajdonosi jogok gyakorlását a következőkben határozza meg. (2) Közgyűlési hatáskörbe tartozó ügyek egyszemélyes gazdasági társaságoknál: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.
17. 18. 19.
egyszemélyes gazdasági társaság alapítása, alapító okirat elfogadása, alapító okirat módosítása, vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok könyvvizsgálók megválasztása, számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést, előtársasági beszámoló elfogadása, pótbefizetés elrendelése és visszatérítése, osztalékelőleg és osztalék fizetésének elhatározása, üzletrész felosztásához való hozzájárulás, és az üzletrész bevonásának elrendelése, elővásárlási jog gyakorlása a társaság által elővásárlásra jogosult személy kijelölése, az üzletrész kívülálló személyre történő átruházásánál a beleegyezés megadása, vezető tisztségviselő visszahívása, megbízatásának meghosszabbítása valamint a munkáltatói jogok gyakorlása, a felügyelő bizottság tagjainak, valamint a könyvvizsgálónak, megbízatásának meghosszabbítása, visszahívása, valamint díjazás megállapítása, olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével vagy azok Ptk. 685 §. b) pontja szerinti közeli hozzátartozójával, élettársával köt, az ügyvezető és felügyelő bizottsági tagok és könyvvizsgáló ellen kártérítési igények érvényesítése, a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása, a társaság több évre szóló stratégiai tervének jóváhagyása, a vezető tisztségviselők díjazásának és prémiumfeladatainak meghatározása, a prémiumfeladatok teljesítésének kiértékelése, a felügyelő bizottság elnöke és tagjai díjazásának meghatározása, valamint a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 5. § (3) bekezdése alapján megalkotandó javadalmazási szabályzat elfogadása további gazdálkodó szervezet alapításához vagy megszüntetéséhez történő hozzájárulás, más gazdálkodó szervezetben részesedés megszerzéséhez vagy átruházásához történő hozzájárulás. egyszemélyes részvénytársaságok esetében a Gt. 284 §. (2) bekezdése szerint a Gt. 231. § (2) bekezdésében meghatározottak alapján a Közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben a részvényes írásban dönt.
(2a) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a döntési hatáskör gyakorlója minden esetben Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése. A döntésekről a vezető tisztségviselőket értesíteni köteles.
94
(3) Közgyűlési hatáskörbe tartozó döntés szükséges arról, hogy a többszemélyes gazdasági társaságok Közgyűlésein az alábbi kérdésekben Eger Város Önkormányzatának képviselője milyen javaslatokat tegyen, vagy milyen döntési alternatívákat támogasson: a) pótbefizetés elrendelése és visszatérítéséhez, b) üzletrész felosztásához való hozzájárulás és az üzletrész bevonásának elrendeléséhez, c) javaslat a felügyelő bizottság tagjaira, d) javaslat az igazgatóság tagjaira, e) a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározásához, f) a társaság több évre szóló stratégiai tervének jóváhagyása, g) azon társaságok esetében, ahol az Önkormányzat többségi tulajdonos, javaslat az ügyvezető kinevezésére, vagy felmentésére, h) törzstőke emelés esetén a tagok elsőbbségi jogának kizárása, i) törzstőke emelés során az elsőbbségi jog gyakorlására jogosultak kijelölése, j) törzstőke felemelésekor, vagy az elsőbbségi jog gyakorlása esetén a törzsbetétek arányától való eltérés megállapítása, k) törzstőke leszállításakor a törzsbetétek arányától való eltérés megállapítása, l) számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ide értve az adózott eredmény felhasználásra vonatkozó döntést, m) azon társaságok esetében, ahol az Önkormányzat többségi befolyással rendelkezik a további gazdálkodó szervezet alapításához vagy megszüntetéséhez történő hozzájárulás, n) azon társaságok esetében, ahol az Önkormányzat többségi befolyással rendelkezik más gazdálkodó szervezetben részesedés megszerzéséhez vagy átruházásához történő hozzájárulás. (4) A Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság hatáskörébe tartozó ügyek egyszemélyes gazdasági társaságoknál: a) előzetesen megtárgyalja és állást foglal a vezető tisztségviselők bérfejlesztésének, prémiumfeladatainak megállapítása, prémiumfeladatok teljesítésének kiértékelése, és kifizetése tárgyában a szakmailag illetékes bizottság véleménye alapján; b) előzetesen megtárgyalja és állást foglal a felügyelő bizottság elnöke és tagjainak díjazása tárgyában. c) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelynek értéke a törzstőke legalább 1/5-ét meghaladja, d) a cégbejegyzést megelőzően az elő-társaság nevében kötött szerződések jóváhagyása, e) döntés a megkötött szerződések utólagos módosítása tekintetében, ha a módosítás folytán a szerződés értéke eléri, vagy meghaladja a törzstőke 1/5-ét, f) az éves pénzügyi terv elfogadása. (5) A Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság hatáskörébe tartozó döntés szükséges arról, hogy a többszemélyes gazdasági társaságok Közgyűlésein és taggyűlésein az alábbi kérdésekben Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának képviselője milyen javaslatokat tegyen, vagy milyen döntési alternatívákat támogasson: 1.
Többségi önkormányzati tulajdon esetén:
95
a) a vezető tisztségviselők bérfejlesztés mértékének meghatározása, b) a felügyelő bizottság, valamint a könyvvizsgáló díjazásának a meghatározása, c) a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 5. § (3) bekezdése alapján a gazdálkodó szervezet legfőbb szerve által megalkotandó javadalmazási szabályzat tartalmának meghatározása során. 2. Kisebbségi önkormányzati tulajdon esetén az ügyvezető kinevezése, vagy felmentése. (6) A Polgármester vagy az általa írásban megbízott gyakorolja a döntési hatásköröket a (2) (5) bekezdésben nem szabályozott esetekben. (7) A Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság hatáskörébe tartozik az Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése által delegált Igazgatósági tagok, és Felügyelő Bizottsági tagok évenként egyszeri beszámoltatása a társaságoknál végzett munkáról. (8) Ha a társaság legfőbb szerve, az e § szerinti döntéshozó által előzetesen nem tárgyalt kérdésekben kíván dönteni, úgy az Önkormányzat képviselőjének az érintett napirend elhalasztását kell kérni, kivéve, ha a társaság legfőbb szerve az utólagos önkormányzati jóváhagyást a társasági döntés érvényességi feltételeként elfogadja. (9) Az önkormányzati tulajdonrésszel működő gazdasági társaságokban a tulajdonosi képviseletet a Polgármester vagy az általa megbízott személy látja el, azzal, hogy döntésének kialakítására az e § szerinti döntési hatáskörök az irányadók. (10) A nettó 10 millió Ft forgalmi értékű ingatlanoknak nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság rendelkezésére bocsátására az Önkormányzat társasági részesedésének mértékétől függetlenül csak az Önkormányzat érdekeit megfelelően biztosító garanciák mellett kerülhet sor. Az ingatlanok forgalmi értékének meghatározása során több ingatlant érintő apportálás esetén a rendelet együttértékesítésre vonatkozó 8. § (5) és (6) bekezdésének rendelkezései megfelelően irányadóak. XII. Fejezet A vagyongazdálkodás tervezése 34. § (1) A Közgyűlés a vagyon működtetésének tervezhetősége érdekében középtávú vagyongazdálkodási irányelveket fogad el. (2) Az irányelvek tartalmazzák a vagyon forgalomképességének megfelelő bontásban az Önkormányzat vagyonának kezelésére, hasznosítására, értékesítésére, gyarapítására vonatkozó aktuális célkitűzéseket. (3) A Közgyűlés közép- és hosszútávú vagyongazdálkodási tervet fogad el minden évben a költségvetési koncepció részeként legkésőbb a tárgyévet megelőző december 31-ig.
96
(4) A vagyongazdálkodási terv határozza meg azt, hogy az önkormányzati vagyon kezelését, hasznosítását és értékesítését szerződés alapján ellátó önkormányzati vagyonhasznosító társaságnál, vagy más szervnél képződött, vagy az Önkormányzat vagyonának értékesítéséből, hasznosításából származó bevétel mekkora hányada használható fel a közszolgáltatások finanszírozására és újabb befektetésekre. XIII. Fejezet A pénzügyi befektetések szabályai 35. § (1) Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala az Önkormányzat költségvetési elszámolási számláján lévő átmenetileg szabad pénzeszközeit, a központi költségvetésből származó hozzájárulások és támogatások kivételével, bármely hitelintézetnél betétként elhelyezheti, maximum 6 hónapos futamidőre kincstárjegyet, államkötvényt, államilag garantált egyéb értékpapírt, vagy kereskedelmi kötvényt vásárolhat. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak vásárlásáról, eladásáról, vagy a betétben történő elhelyezésről a Polgármester értékhatárra való tekintet nélkül saját hatáskörben dönt. A Polgármester beszámolási, tájékoztatási kötelezettségére a 42. § (1) bekezdésének rendelkezései megfelelően irányadóak. (3) Az Önkormányzat a betétek elkülönítésére, vagy egyéb, az (1) bekezdésben foglalt tranzakciókkal összefüggésben a számlavezetőn kívül más pénzintézetnél is számlát nyithat. (4) Az Önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerv a költségvetési elszámolási számláján lévő szabad pénzeszközeit betétként kizárólag a számlavezető pénzintézetnél a költségvetési elszámolási számlához kapcsolódó alszámlán kötheti le. (5) Az Önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerv értékpapírt nem vásárolhat. (6) Az Önkormányzat a pénzügyi befektetések időszakos alakulását a költségvetés végrehajtásáról szóló féléves, I-III negyedéves, vagy éves beszámolóban bemutatja. (7) A pénzügyi befektetés előkészítését szolgáló likviditási tervek készítését, a pénzügyi befektetésre vonatkozó javaslattételt, valamint az ebből adódó végrehajtási feladatokat a Polgármesteri Hivatal Gazdasági Irodája végzi. (8) A kötelezettségvállalási, utalványozási, ellenjegyzési vagy az e rendeletben nem szabályozott egyéb kérdésekben az Önkormányzat költségvetéséről, végrehajtásának rendjéről szóló rendelkezései, valamint a Polgármesteri Hivatal belső szabályzataiban foglaltak az irányadóak.
XIV. Fejezet Vagyon-nyilvántartás, mérleg, leltár 36. §
97
(1) A vagyonleltár az Önkormányzat tulajdonában a költségvetési év zárónapján meglévő vagyon kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele könyv szerinti értékben és mennyiségben. (2) A vagyonleltárban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is. (3) A vagyonleltár az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes, valamint üzleti vagyon bontásban, az egyes vagyoncsoportokon belül: a) az ingatlanokat és vagyoni értékű jogokat tételesen, b) az ingó vagyontárgyakat vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti értékben, c) az értékpapír, üzletrész vagyont, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, tételesen és névértéken d) a vagyontárgy elsődleges rendeltetése szerinti közfeladat megjelölésével tartalmazza. (4) A vagyonleltár alapján összeállított vagyonmérleget az éves költségvetési beszámolóhoz csatolva a Közgyűlésnek be kell mutatni. (5) Az önkormányzati vagyonkimutatás az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet szerint kerül kialakításra a zárszámadás mellékleteként. (6) A vagyonleltárak elkészítéséért az intézmények vezetői, vagy a vagyonkezeléssel megbízott szervezetek vezetői a felelősek. (7) A vagyonleltár alapját képező nyilvántartás folyamatos vezetéséről, a vagyonleltár összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről a jegyző gondoskodik. (8) A jegyző felel: a) a vagyonnyilvántartás folyamatos vezetéséért, b) az ingatlan kataszter és az ingatlanokról vezetett kataszteri napló folyamatos vezetéséért, c) a vagyonnyilvántartásnak a számvitellel, a földhivatali nyilvántartással, az önkormányzati intézmények nyilvántartásával és a természetbeni állapottal való egyezőségéért és hitelességéért. (9) A törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. (10) A Polgármester köteles a vagyonleltár folyamatos karbantartásáról gondoskodni. (11) Abban az esetben, ha nyilvánvalóvá válik, hogy a vagyonleltárban és az ingatlannyilvántartásban feltüntetett ingatlanok a természetben nem találhatók meg, úgy az ingatlanok vagyonleltárból és az ingatlan-nyilvántartásból történő törléséről az ingatlanok
98
vagyonleltárban feltüntetett értékei alapján az ingatlanok elhelyezkedésétől függően a 23. § (8) bekezdése, valamint a 30. § (3) bekezdése szerinti döntéshozó dönt. 37. § (1) Az ingatlan valós állapotában, értékében bekövetkezett változást, új ingatlan létrejöttét, vagy a vagyonban bekövetkezett csökkenést, az adott vagyontárgy kezelője, üzemeltetője, az Önkormányzat intézménye, a Polgármesteri Hivatal érintett irodái, valamint az Önkormányzat megbízásából eljáró vagyonkezelő, vagy beruházó, a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül a változást dokumentáló okirat másolatának, valamint az okirat alapján kitöltött módosító adatlap csatolásával együtt köteles jelenteni az ingatlan kataszter vezetésével megbízott Gazdasági Irodának. (2) Az ingatlan kataszteren a változást annak bekövetkezésétől számított 30 napon belül kell a nyilvántartáson átvezetni, szükség esetén ingatlan nyilvántartási átvezetésről is gondoskodni kell. XV. Fejezet Az Önkormányzat követeléseiről való lemondás 38. § (1) A követelésekről történő lemondás esetei: a) méltányosság b) visszterhes átadás c) adókövetelés elengedése (2) Az Önkormányzat követeléséről a Költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű követelés értékhatáráig a Polgármester, a kisösszegű követelések értékhatára és annak tízszeres összege között a Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság, egyéb esetekben a Közgyűlés mondhat le, amennyiben a követelés érvényesítése nem vezetett eredményre és ez nem is várható, vagy a követelés érvényesítése aránytalan ráfordítást eredményezne, vagy a lemondás az Önkormányzat számára a követeléssel arányos egyéb előnyt biztosít. (3) Méltányosság abban az esetben gyakorolható, ha a fizetésre kötelezett bizonyítja, hogy magatartása vagy körülményei megfelelnek a méltányosság feltételeinek. A méltányosság feltételeinek vizsgálata során magánszemély esetében azt kell mérlegelni, hogy a követelés kifizetése a kötelezett és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti-e. Jogi személy és egyéb szervezet esetében a kivételes méltánylást érdemlő körülmény, különös tekintettel a gazdálkodási tevékenység ellehetetlenülése lehet az elfogadható indok. Az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos perbeli, vagy peren kívüli egyezségkötés 39. §
99
(1) Az Önkormányzat vagyonát vagy követelését érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség esetén, ha a követelés, valamint az egyezségi ajánlat közötti különbség, vagy teher esetén az egyezség során felajánlott összeg a) nem éri el a kisösszegű követelések értékhatárát, a Polgármester, b) a kisösszegű követelések értékhatára és annak tízszeres összege között a Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság, valamint a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság együttesen, c) egyéb esetekben a Közgyűlés dönt. A vagyontárgyak megterhelésével kapcsolatos egyéb szabályok 40. § (1) Az önkormányzati tulajdonú vagyontárgyak fedezetül, biztosítékul adásáról, vagy olyan módon megterheléséről, ahol az alapul szolgáló megállapodásból, szerződésből a terhelés értéke megállapítható, a 23. § (8) bekezdése szerinti, a mezőgazdasági hasznosítású ingatlanok megterhelésére pedig a 30. § (3) bekezdése szerinti döntéshozó az ott megjelölt értékhatárok figyelembe vételével jogosult. Az Étv.-n alapuló korlátozási kártalanítások hatásköri szabályai 41. § (1) Az Étv. rendelkezésein alapuló korlátozási kártalanítási ügyekben a kártalanítási igény jogosságáról és annak mértékéről, ha e rendelet másképp nem rendelkezik: a) 5 millió forint kártalanítási összegig a Polgármester, b) 5-20 millió forint közötti kártalanítási összeg esetében a Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság, c) 20 millió forint kártalanítási összeg felett a Közgyűlés dönt. (2) Ha a döntésre jogosult szerv vagy személy a kártalanítási igényt elutasítja és ezt követően a döntés felülvizsgálatára jogosult hatóság az Önkormányzatra nézve hátrányos határozatot hoz, a felülvizsgálati kérelem benyújtásáról való döntés az (1) bekezdésben meghatározott értékhatárok szerint alakul. XVI. Fejezet 42. § (1) A Polgármester a saját hatáskörében hozott jelen rendelet hatálya alá tartozó döntéséről a Költségvetési és Gazdálkodási Bizottságot és a Közgyűlést negyedévenként, 1 millió forint értékhatár feletti döntéséről a Közgyűlést soron következő ülésén köteles tájékoztatni. (2) Jelen rendelet hatálya alá tartozó döntéseikről a bizottságok negyedévenként kötelesek a Közgyűlést tájékoztatni.
100
(3) Az ingatlanok kezelésével, üzemeltetésével, használatával kapcsolatos anyagi kötelezettséggel nem járó, a tulajdon és bérleti jogot nem érintő tulajdonosi jogokat a Polgármester gyakorolja, mely jogokat közterületek vonatkozásában a Polgármesteri Hivatal Főmérnöki Irodájára, nem közterületi ingatlanok esetében pedig a Polgármesteri Hivatal vagyongazdálkodásért felelős szervezeti egységére átruházhatja. (4) A jelen rendeletben biztosított összeghatártól függő döntés jogosultja kérheti, hogy a döntés az ügy bonyolultsága vagy a lakossági fogadtatása miatt magasabb szinten történjen meg. (5) A jelen rendeletben biztosított összeghatártól függő döntési jogosultság esetén a magasabb szinten lévő döntési joggal rendelkezőnek joga van a döntés jogát magához vonni. (6) A bérleti díj, haszonbérleti díj tartozás részletekben történő megfizetését a Polgármester saját hatáskörben a költségvetési éven belül engedélyezheti, amennyiben a bérlő vállalja a teljes tartozás Áfa tartalmának azonnali befizetését, valamint a részletfizetés időtartamára a Ptk. 232. § (3) bekezdése szerinti kamat megfizetését. (7) A jelen rendelet előző bekezdésében nem szabályozott esetekben a bérbeadói hozzájárulást a Polgármesteri Hivatal vagyongazdálkodásért felelős szervezeti egysége jogosult kiadni. XVII. Fejezet Záró rendelkezések 43. § (1) Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba. 44. § (1) Hatályát veszti Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló 5/2008. (II.01.) önkormányzati rendelete és az azt módosító 10/2008. (II. 29.) önkormányzati rendelet, 22/2008 (IV.25.) önkormányzati rendelet, 23/2008 (IV.25.) önkormányzati rendelet, 36/2008.(VI.27.) önkormányzati rendelet, 37/2008.(VI.27.) önkormányzati rendelet, 42/2008. (VIII.29.) önkormányzati rendelet, 47/2008 (IX.26.) önkormányzati rendelet, 48/2008 (IX.26.) önkormányzati rendelet, 2/2009. (I.30.) önkormányzati rendelet 21. § (1) és (2) bekezdése, 11/2009. (II. 27.) önkormányzati rendelet, 13/2009. (II. 27.) önkormányzati rendelet, 16/2009. (III.27.) önkormányzati rendelet, 23/2009. (V.01.) önkormányzati rendelet, 35/2009. (VI.26.) önkormányzati rendelet, 36/2009. (VI.26.) önkormányzati rendelet, 43/2009 (VIII.28.) önkormányzati rendelet, 49/2009. (IX.25.) önkormányzati rendelet, 50/2009. (IX.25.) önkormányzati rendelet, 51/2009 (X.22.) önkormányzati rendelet, 54/2009 (X.22.) önkormányzati rendelet, 55/2009 (X.22.) önkormányzati rendelet, 19/2010 (V.28.) önkormányzati rendelet, 26/2010. (VIII. 27.) önkormányzati rendelet, 27/2010. (VIII. 27.) önkormányzati rendelet, 29/2010. (IX.24.) önkormányzati rendelet, 46/2010 (XII.17.) önkormányzati rendelet, 15/2011. (IV.29.) önkormányzati rendelet.
101
(2) Ez a § a rendelet kihirdetését követő 2. napon hatályát veszti. Dr. Kovács Luca jegyző
Habis László polgármester
1. melléklet az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló 6/2012 (II.24.) önkormányzati rendelethez A licites eljárás szabályzata 1. A licites eljárás szabályzata (a továbbiakban Szabályzat) hatálya az önkormányzati tulajdonú vagyontárgyak licites eljárás útján történő értékesítésére és hasznosítására terjed ki. A Szabályzat hatálya továbbá kiterjed a nem önkormányzati tulajdonú ingatlanok licites eljárás útján történő értékesítésére is abban az esetben, ha a csatlakozásról és annak feltételeiről a döntéshozó jóváhagyása alapján a licithez csatlakozni kívánó ingatlantulajdonossal az Önkormányzat a licit-felhívás megjelentetésének időpontjáig írásbeli megállapodást köt. 2. A licites eljárás nyilvános. Az eljárás során valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt kell biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információk nyújtása, és az alkalmazott versenyfeltételek tekintetében. 3. A nyilvános felhívás, és a pályázati dokumentáció tartalmát úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megalapozottan licitálhassanak. 4. A liciteljárás során a résztvevők számára teljes nyilvánosságot kell biztosítani. 5. Minden ajánlattevőnek joga van a liciteljárás során rendelkezésre álló valamennyi információhoz hozzáférni a jelen Szabályzatban meghatározottak szerint annak érdekében, hogy lehetősége nyíljon a megalapozott licitálásra. A liciteljárás kiírása 6. Liciteljárásra nyilvános közzététellel kerülhet sor. Lehetőség van zártkörű licites eljárás lefolytatására a zárt borítékos pályázat alapján benyújtott azonos vagy azonos módon előnyös ajánlatok esetén, vagy a Rendelet 23. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott esetben. 7. A liciteljárás egyfordulós. Eredménytelen liciteljárás esetén a Polgármester dönthet a liciteljárás újbóli, változatlan feltételek melletti lefolytatásáról. 8. A nyilvános felhívást Eger Város honlapján, továbbá lehetőség szerint a Városi Újságban, a Város Televízió képújságban, a megyei napilapban, indokolt esetben országos napilapban,
102
vagy országos internetes oldalon, vagy az eljárásba vont ingatlanon kihelyezett egységes tájékoztató táblán és Önkormányzat hivatalos hirdetőtábláján pedig rövidített formában hirdetmény útján kell közzé tenni. 9. A nyilvános felhívásnak tartalmaznia kell: 9.1.az ingatlan rövid bemutatása, ingó vagyontárgy esetén annak rövid bemutatása 9.2.értékesítés esetén a legalacsonyabb nettó és bruttó eladási ár megjelölése 9.3.bérbeadás esetén: 9.3.1. az induló bérleti díj mértéke, 9.3.2. a bérleti jogviszony időtartama, 9.3.3. a helyiségben végezhető tevékenység 9.4.a licit időpontja, a pályázati dokumentáció rendelkezésre bocsátásának helye, ideje, ellenértéke 10. A pályázati dokumentáció tartalma 10.1.Ingatlan vagyontárgy esetén: 10.1.1. Az ingatlan-nyilvántartási adatok: helyrajzi szám, tulajdonos, tulajdoni hányad, fekvés, utca, házszám, térmérték, az ingatlan-nyilvántartásban szereplő egyéb lényeges tények, terhek, 10.1.2. Az ingatlan közművesítettsége, tartozékai, épületnél a jellemző sajátosságok, 10.1.3. A megalapozott licitáláshoz szükséges egyéb lényeges adatok, 10.2. ingó vagyontárgy esetén a vagyontárgy részletes leírása, 10.3. elővásárlási, előbérleti jog fennállása, hasznosítási korlátozás, 10.4. értékesítés esetén: 10.4.1. legalacsonyabb nettó és bruttó eladási ár megjelölése, 10.4.2. fizetési feltételek, pénzügyi garanciák 10.5. bérbeadás esetén: 10.5.1. a fizetendő bérleti díj, amelynek induló éves bérleti díja nem lehet alacsonyabb az érintett ingatlan aktuális forgalmi értékének 15%-ánál, 10.5.2. a bérleti díj emelkedésének szabályai, 10.5.3. a bérleti jogviszony időtartama, 10.5.4. a helyiség funkciója, alapterülete, az ott végezhető tevékenységek, 10.6. a licit és az eredményhirdetés helye, időpontja, 10.7. pályázati biztosíték összege, befizetésének módja, határideje 10.8. licitlépcső meghatározása 10.9. a vagyontárgy megtekintésének időpontja 10.10. az Önkormányzat azon jogának fenntartása, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén jogosult a licit soron következő helyezettjével szerződést kötni, 10.11. az Önkormányzat azon jogának fenntartása, hogy az eljárást eredménytelennek nyilvánítsa, 10.12. arra vonatkozó utalás, hogy pályázati biztosíték befizetése az induló nettó legalacsonyabb áron történő ajánlattételnek minősül, 10.13. meghirdetés módja, 10.14. ajánlati kötöttség időtartama, 10.15. egyéb kikötések, feltételek. 11. Amennyiben elkészül, a pályázati dokumentáció térítés ellenében is bocsátható az érdeklődők rendelkezésére, a térítési díj összegét a pályázati dokumentáció előállítási, sokszorosítási költségei, ideértve az ingatlanforgalmi értékbecslés díját is, továbbá a
103
nyilvános felhívás jelen szabályzat 8. pontja szerinti meghirdetésének költségei alapján a kiírási feltételek meghatározásával egyidejűleg a Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság hagyja jóvá. A dokumentációt a licitelni kívánó erre vonatkozó írásos kérelme alapján legkésőbb 3 munkanapon belül rendelkezésre kell bocsátani. A kérelemhez csatolni kell az ellenérték megfizetéséről szóló igazolást. 12. Az eljárást a Versenyeztetési Munkacsoport felügyeli és hirdeti ki az eljárás eredményét. A Munkacsoport akkor hozhat döntést, ha annak legalább 3 tagja jelen van. A Munkacsoport döntését egyszerű szavazattöbbséggel hozza. A Versenyeztetési Munkacsoport tagjai: 12.1. a Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság vezetője vagy az általa megbízott tag, 12.2. a Polgármesteri Hivatal vagyongazdálkodásért felelős szervezeti egységének képviselője, 12.3. a Gazdasági Iroda képviselője, 12.4. a Jogi és Szervezési Iroda képviselője. 13. A Munkacsoport tagjainak meghívásáról és a licit előkészítéséről a Polgármesteri Hivatal vagyongazdálkodásért felelős szervezeti egysége vagy az eljárást lebonyolító szervezet gondoskodik. 14. A Versenyeztetési Munkacsoport liciteljárásban részt vevő tagja nem lehet a licitáló vagy annak: 14.1. hozzátartozója, vagy közeli rokona vagy, 14.2. munkaviszony alapján közvetlen felettese vagy, 14.3. szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatottja vagy, 14.4. jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság ajánlatot tevő esetén, annak tulajdonosa vagy résztulajdonosa. 15. Az elbírálásban, döntésben részt vevő, a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni. Összeférhetetlenségi kérdésben vita esetén a Polgármester dönt. Pályázati biztosíték 16. A licites eljáráson való részvétel pályázati biztosíték megfizetéséhez kötött, amely biztosítékot a kiírásban meghatározott időpontig kell a licitálónak a kiírásában meghatározottak szerint teljesítenie. 17. A pályázati biztosíték kamatmentesen visszajár: 17.1. a kiírás visszavonásától, 17.2. az eljárás eredménytelenségének megállapításától, 17.3. a nyertes ajánlattevő kivételével az ajánlattevők részére az eredményhirdetéstől számított 15 napon belül. 18. Nem jár vissza a pályázati biztosíték, ha: 18.1. a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át, vagy beszámításra kerül, 18.2. az ajánlattevő a licit megkezdését követően a licitálástól visszalép, 18.3. az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt az ajánlatát visszavonja,
104
18.4. a szerződésnek a felhívásban megjelölt időn belüli megkötése neki felróható, vagy az érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg. A licitálás szabályai 19. A pályázati biztosíték befizetése az induló nettó legalacsonyabb áron történő ajánlattételnek minősül. 20. A liciten olyan természetes személy és átlátható szervezet vehet részt, aki a pályázati biztosítékot a kiírásban szereplő feltételek szerint befizette, és a kiírás feltételeit elfogadja, kivéve azon természetes személyt, jogi személyt vagy jogi személyiség nélküli szervezetet, annak vezető tisztségviselőjét, képviselőjét, tulajdonosát, amely a licitet megelőzően az Önkormányzattal szemben bármilyen jogcímen fennállt fizetési kötelezettségét nem vagy késedelmesen teljesítette, továbbá azon jogi személyt vagy jogi személyiség nélküli szervezetet, amelynek vezető tisztségviselője, képviselője és tulajdonosa megegyezik azon jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet vezető tisztségviselőjével, képviselőjével és tulajdonosával, amely a licitet megelőzően az Önkormányzattal szemben bármilyen jogcímen fennállt fizetési kötelezettségét nem vagy késedelmesen teljesítette. 21. Az ajánlattevő a licit kezdetén az alábbi dokumentumokat köteles bemutatni a licit vezetőjének: 21.1. személyazonosság igazolására szolgáló dokumentum, 21.2. egyéni vállalkozói igazolvány, gazdasági társaság esetén 30 napnál nem régebbi cégkivonat és aláírási címpéldány legalább egyszerű másolatban, 21.3. ha az ajánlattevő nem személyesen vesz részt a liciten, akkor közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt képviseleti meghatalmazása, 21.4. a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben az ott előírt cégszerűen aláírt nyilatkozat. 22. A licitet a Polgármesteri Hivatal vagyongazdálkodásért felelős szervezeti egységének képviselője, vagy a Polgármesteri Hivatallal a feladat ellátására vonatkozóan szerződéses jogviszonyban álló személy vagy szervezet vagy ezek képviselője vezeti. A licites eljárásba ingatlanközvetítéssel foglalkozó cég vagy vállalkozó is bevonható. Ebben az esetben az eljárás rendjéről és feltételeiről a 23. § (8) bekezdése szerinti összeghatárok figyelembevételével a döntésre jogosult dönt. 23. A licitálás vezetője: 23.1. számba veszi a megjelent ajánlattevőket, majd indoklással ellátott tájékoztatást ad a licitálásra esetlegesen nem jogosultakról. Ingatlantulajdon értékesítése esetén azt is köteles bejelenteni, ha lenne elővásárlási joggal rendelkező; 23.2. ismerteti a licites eljárásra vonatkozó legfontosabb szabályokat; felhívja a figyelmet arra, hogy amennyiben a liciten legmagasabb összeget tartó ajánlattevő nem köt szerződést, úgy a pályázati biztosítékot elveszíti és az Önkormányzat a következő legmagasabb összeget tartóval kísérli meg a szerződéskötést az általa tartott összegen; 23.3. levezeti a licitálást a kiírás szerinti licitlépcsők alkalmazásával; 24. A licites eljáráson a legmagasabb összegű ajánlatot tevő a nyertes. Amennyiben az ajánlattevők között egyező legmagasabb ajánlat alakulna ki, akkor köteles a licitálás vezetője
105
ezeket a ajánlattevőket külön felkérni a végső legmagasabb ajánlatra. Amennyiben az ismételt felhívásra tett végső legmagasabb ajánlatok is azonos vételárösszeget eredményeznének, akkor az azonosak között sorsolással kell meghatározni a megnyert szerződéskötési jogosultság sorrendjét. 25. Az eredmény kihirdetésére a helyszínen azonnal sor kerül. Az eljárásról jegyzőkönyvet kell felvenni. 26. A licites eljárás eredménytelen, ha a legalacsonyabb nettó áron érvényes ajánlat nem érkezett. A szerződés megkötése 27. A Munkacsoport döntése szerinti nyertes ajánlattevővel az eredményhirdetést követően a felhívásban megjelölt időponton belül kell a szerződést megkötni, kivéve ha az értékesítendő, hasznosítandó dolgot elővásárlási vagy előbérleti jog terheli. 28. A Munkacsoport döntése alapján amennyiben a szerződés megkötésére a 27. pontban meghatározott határidőn belül a nyertes ajánlattevőnek fel nem róható okból nem kerül sor, a szerződéskötési határidő legfeljebb 90 nappal meghosszabbítható. 29. Ha az értékesítendő dolgot elővásárlási jog, a hasznosítandó dolgot előbérleti jog terheli, a Ptk. és a nemzeti vagyonról szóló törvény szabályainak megfelelően kell eljárni azzal, hogy az 27. pont szerinti szerződéskötési határidő a vételi ajánlatnak az elővásárlási jogosulttal, vagy a bérleti ajánlatnak az előbérletre jogosulttal történő joghatályos közlésétől számított 30 nap elteltével kezdődik. 30. Ha a szerződés megkötésére a nyertes ajánlattevővel nem kerül sor, vagy a szerződés aláírása után a nyertes a szerződésben foglaltakat nem teljesíti és ezért az Önkormányzat elállási jogát gyakorolja, a szerződést az eljárás második helyezettjével lehet megkötni a 27. és 29. pontban foglaltak figyelembe vételével. Elállási jog gyakorlása esetén a szerződés csak akkor köthető meg, ha az eredményhirdetéstől számítva a nyertes ajánlattevővel korábban megkötött szerződéstől való elálláskor a szerződéskötéstől számított 3 hónap még nem telt el. 31. Tulajdonjog átruházásakor ki kell kötni a tulajdonjog fenntartását a vételár teljes kiegyenlítéséig, továbbá a teljes vételár meghatározott időre történő meg nem fizetésére az elállási jogot. Eljárás eredménytelen licit, vagy szerződéskötés meghiúsulása esetén 32. Amennyiben a licit eredménytelenül zárul, vagy a szerződéskötésre a 30. pontban foglaltak szerint sem kerül sor, a Polgármester döntése alapján a döntéshozó által korábban elfogadott feltételek mellett, a határidők pontosítása mellett további két alkalommal tartható licites eljárás a döntéshozó külön döntése nélkül. Az új licites eljáráson nem vehet részt az az ajánlattevő, akinek érdekkörében felmerült okból a szerződéskötés meghiúsult. 33. A 32. ponttól eltérően nem lakás célú helyiség bérbeadására irányuló eredménytelen nyílt licites eljárás esetén, új licites eljárás kiírása nélkül, a licit kiírás feltételeivel egyező feltételek
106
mellett, köthető szerződés azzal a pályázóval, aki az eredménytelen licitet követő 15 napon belül írásban nyilatkozik a licit kiírás feltételeinek elfogadásáról és szerződéskötési szándékáról, és egyidejűleg a pályázati biztosíték összegét befizeti. Ezen nyilatkozat a helyiség bérbevételére irányuló ajánlattételnek minősül a pályázó részéről. A szerződéskötésre a 27. – 31. pont rendelkezései megfelelően alkalmazandók.
2. melléklet az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló 6/2012. (II.24.) önkormányzati rendelethez A zárt borítékos pályázat eljárási szabályzata 1. A zárt borítékos pályázat eljárási szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) hatálya az önkormányzati tulajdonú vagyontárgyak zárt borítékos pályázat útján történő értékesítésére és hasznosítására terjed ki. 2. A pályázati eljárás során valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt kell biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információk nyújtása, és az alkalmazott versenyfeltételek tekintetében. 3. A pályázati felhívás tartalmát úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek és a szabályszerűen, időben benyújtott ajánlatok összehasonlíthatók legyenek. 4. Minden ajánlattevőnek joga van a pályázati eljárás során rendelkezésre álló valamennyi információhoz a jelen szabályzatban foglalt feltételek mellett hozzáférni annak érdekében, hogy lehetősége nyíljon a megalapozott ajánlattételre. 5. Az ajánlattevő nem igényelhet térítést az ajánlat kidolgozásáért, és az ajánlattétellel kapcsolatban más jogcímen sem terjeszthet elő követelést. A pályázat meghirdetése 6. A pályázat nyilvános. 7. A pályázatot kettő vagy több fordulóban is meg lehet hirdetni. Ilyenkor a második vagy az azt követő fordulókban az előre meghatározott és közzétett szempontok alapján az első, vagy előző forduló eredményeként kiválasztott ajánlattevők vehetnek részt. 8. Indokolt esetben lehetőség van zártkörű eljárás lefolytatására, a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatár fölötti esetben legalább 3 érintettnek kell egyidejűleg és közvetlenül megküldeni a pályázati felhívást. Zártkörű eljárás tartható a Rendelet 17. § (1) bekezdésében, a 23. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott esetekben.
107
A pályázat közzététele, pályázati felhívás 9. A nyilvános pályázati felhívást Eger Város honlapján, a Városi Újságban lehetőség szerint, a Város Televízió képújságban, a megyei napilapban, indokolt esetben országos napilapban, vagy országos internetes oldalon, továbbá az eljárásba vont ingatlanon kihelyezett egységes tájékoztató táblán és Önkormányzat hivatalos hirdetőtábláján pedig rövidített formában hirdetmény útján kell közzé tenni. 10. A pályázatok leadására határidőt kell megjelölni, melyet úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzétételének napja és a pályázatok benyújtására megjelölt határnap között a pályázók részére a megalapozott ajánlattételhez elegendő idő álljon rendelkezésre. 11. A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell: 11.1.A pályázat kiírójának nevét, székhelyét, 11.2.A pályázat célját, tárgyának megnevezését, 11.3.Arra való utalást, hogy a pályázó titkosan vagy a név megjelölésével pályázhat, 11.4.Az ajánlatok benyújtásának helyét, módját, idejét, 11.5.A pályázati dokumentáció rendelkezésre bocsátásának helyét, idejét, ellenértékét, a pályázatra vonatkozó kérdések feltevésének, az esetleges további információszerzés helyének megjelölését, 11.6.az Önkormányzat azon jogának fenntartása, hogy a pályázat során ajánlatot tett egyik ajánlattevővel se kössön szerződést, és ily módon a pályázatot, akár indoklás nélkül is, eredménytelennek minősítse, 11.7.a pályázat beadása a minimális pályázati feltételek elfogadásának, vagy ezen feltételek melletti ajánlattételnek minősül a pályázó részéről. 12. A pályázók megalapozott ajánlattételéhez szükséges adatokat és feltételeket a pályázati dokumentáció tartalmazza. A dokumentáció kiadása ellenérték megfizetéséhez kötött, a térítési díj összegét a pályázati dokumentáció előállítási, sokszorosítási költségei, ideértve az ingatlanforgalmi értékbecslés díját is, továbbá a nyilvános felhívás jelen szabályzat 8. pontja szerinti meghirdetésének költségei alapján a kiírási feltételek meghatározásával egyidejűleg a Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság hagyja jóvá. A dokumentációt a pályázni kívánó erre vonatkozó írásos kérelme alapján legkésőbb 3 munkanapon belül rendelkezésre kell bocsátani. A kérelemhez csatolni kell az ellenérték megfizetéséről szóló igazolást. 13. A pályázati dokumentációnak az alábbiakat kell tartalmaznia: 13.1.ingatlan vagyontárgy esetén: 13.1.1. Az ingatlan-nyilvántartási adatok helyrajzi szám, tulajdonos, tulajdoni hányad, fekvés, utca, házszám, térmérték, az ingatlan-nyilvántartásban szereplő egyéb lényeges tények, terhek, 13.1.2. Az ingatlan közművesítettsége, tartozékai, épületnél a jellemző sajátosságok, 13.1.3. A megalapozott pályázathoz szükséges egyéb lényeges adatok, 13.2.ingó vagyontárgy esetén a vagyontárgy részletes leírása, 13.3.elővásárlási, előbérleti jog fennállása, hasznosítási korlátozás, 13.4.értékesítés esetén: 13.4.1. legalacsonyabb nettó és bruttó eladási ár megjelölése, 13.4.2. fizetési feltételek, pénzügyi garanciák 13.5.bérbeadás esetén:
108
13.5.1. a fizetendő bérleti díj, amelynek összege kevesebb is lehet az ingatlan aktuális forgalmi értékének 15%-ánál, a bérleti díj emelkedésének szabályai, 13.5.2. a bérleti jogviszony időtartama, 13.5.3. a helyiség funkciója, alapterülete, az ott végezhető tevékenységek, 13.6.az eladási áron, vagy bérleti díjon kívüli bírálati szempontok sorrendje és azok súlya, 13.7.a borítékbontás és az eredményhirdetés helye, időpontja, 13.8.pályázati biztosíték összege, befizetésének módja, határideje, 13.9.a pályázat célhoz kötöttsége esetén a pályázat célja, több forduló esetén a fordulók száma, 13.10. a vagyontárgy megtekintésének időpontja, 13.11. az Önkormányzat azon jogának fenntartása, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén jogosult a pályázat soron következő helyezettjével szerződést kötni, 13.12. meghirdetés módja, 13.13. ajánlati kötöttség időtartama, 13.14. egyéb kikötések, feltételek. 14. A kiírásban szereplő, vagy a pályázó tudomására hozott pályázati feltételek, vagy szabályok, vagy azok bármelyike a pályázat során csak az alábbiak szerint változtathatóak meg a kiíró részéről: 14.1. 14.2. 14.3.
ha ezt a jogát a pályázati kiírásban kifejezetten fenntartotta magának, és erről a pályázókat megfelelő módon tájékoztatta, ha a pályázatok benyújtási vagy elbírálási határidejét hosszabbítja meg, vagy a pályázónak az ajánlat benyújtására a módosítás közzétételétől, zártkörű pályázat esetén az értesítés elküldésétől megfelelő idő áll rendelkezésére.
15. A benyújtási határidőre vonatkozó változtatást a pályázati kiírás közzétételére, vagy az ajánlatok kérésére vonatkozó szabályok szerint kell közzétenni, valamint valamennyi érdekeltnek megküldeni, míg az elbírálási határidő meghosszabbítására vonatkozó változtatást valamennyi érdekeltnek egyidejűleg kell megküldeni. Pályázati biztosíték 16. A pályázaton való részvétel pályázati biztosíték megfizetéséhez köthető, amely biztosítékot a kiírásban meghatározott időpontig kell a pályázónak a kiírásában meghatározottak szerint teljesítenie. 17. A pályázati biztosíték kamatmentesen visszajár: 17.1. a kiírás visszavonásától, 17.2. az eljárás eredménytelenségének megállapításától, 17.3. a nyertes pályázó kivételével az ajánlattevők részére az eredményhirdetéstől számított 15 napon belül. 18. Nem jár vissza a pályázati biztosíték, ha: 18.1. a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át, vagy beszámításra kerül, 18.2. a pályázó a borítékbontást követően a pályázattól visszalép, 18.3. a pályázó az ajánlati kötöttség időtartama alatt az ajánlatát visszavonja,
109
18.4.
a szerződésnek az eredményhirdetést követő 30 napon belüli megkötése neki felróható, vagy az érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg. A pályázati felhívás visszavonása
19. A kiíró a pályázati felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja. A visszavonásra a közzétételnél irányadó szabályokat kell alkalmazni. 20. A pályázati felhívás visszavonása esetén a kiíró a dokumentumok szolgáltatása ellenében köteles a pályázónak annak ellenértékét visszafizetni. 21. Az ajánlattevő, a benyújtásra nyitva álló határidő lejártáig az ajánlatát bármikor visszavonhatja, vagy módosíthatja. A pályázati ajánlat 22. Az ajánlattevők ajánlataikat zárt borítékban, hivatalos cégszerű aláírással, az adott pályázatra utaló jelzéssel személyesen vagy meghatalmazott útján nyújthatják be. 23. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részletes és jogilag kötelező erejű nyilatkozatát: 23.1. a pályázati felhívásban foglalt feltételek elfogadására, 23.2. az általa vállalt szolgáltatásokra és kötelezettségekre, 23.3. a vételár vagy ellenszolgáltatás összegére, 23.4. az ajánlati kötöttségre vonatkozóan, 23.5 a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben az ott előírtakra vonatkozóan, 23.6. egyéb, a kiíró által meghatározott kötelezettségvállalásra. 24. Ha a pályázat biztosítékadási kötelezettséget ír elő, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegű biztosítékot rendelkezésre bocsátotta. Az ajánlatok benyújtása, felbontása 25. Az ajánlati dokumentumokat, a beérkezés sorrendjében, bírálati sorszámmal kell ellátni. 26. A határidőben beérkezett pályázatok felbontása a 23. § (8) bekezdés szerinti döntéshozó döntésének megfelelően nyilvánosan történhet, azon a pályázók, vagy meghatalmazottaik is jelen lehetnek. 27. A pályázó meghatalmazottja köteles közokirattal, ügyvédi meghatalmazással, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolni a képviseleti jogosultságát, vagy annak mértékét. 28. A pályázatok bontását a Polgármesteri Hivatal vagyongazdálkodásért felelős szervezeti egységének képviselője, vagy a Polgármesteri Hivatallal a feladat ellátására vonatkozóan szerződéses jogviszonyban álló személy vagy szervezet vagy ezek képviselője vezeti. A bontás vezetője:
110
28.1. 28.2. 28.3.
tanúsítja a pályázatok átvételét és felbontásuk szabályos lefolytatását, ellenőrzi, hogy az ajánlatok megfelelnek-e a kiírásban rögzített alaki, formai követelményeknek, rögzíti az ajánlatok bírálati sorszámát és darabszámát, a pályázatok felbontásakor vagy ismertetésekor bejelentett óvásokat, kifogásokat, észrevételeket, hozzászólásokat,
29. Az ajánlatok nyilvános felbontásakor a jelenlévőkkel ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét, lakóhelyét és azt, hogy az ajánlat megfelel-e a kiírásban meghatározott alaki, formai követelményeknek. A pályázatok értékelése, elbírálása 30. A pályázaton benyújtott ajánlatokat a Versenyeztetési Munkacsoport felügyeli és hirdeti ki az eljárás eredményét. A kiírási feltételeket elfogadó döntéshozó azonban az eljárást lezáró döntés meghozatalának jogát magához vonhatja, vagy fenntarthatja. A kiírási feltételek elfogadásakor a döntéshozó dönthet továbbá úgy is, hogy a pályázatok előzetes értékelésére külön bíráló bizottságot hoz létre, a bizottság tagjainak kijelölésével egyidejűleg. 31. Az ajánlatok értékelésében résztvevő személyeket, vagy az általuk felkért szakértőket titoktartási kötelezettség terheli. Az ajánlat értékelésében résztvevők az e minőségben tudomásukra jutó információkat kizárólag a pályázat értékelésének céljára használhatják fel. 32. A pályázat értékelésében résztvevő, vagy a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója nem lehet: 32.1. az ajánlatot benyújtó pályázó, 32.2. az ajánlatot benyújtó pályázó alkalmazottja, 32.3. az ajánlatot benyújtó pályázónál más szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatott, 32.4. az ajánlatot benyújtó pályázó tulajdonosa vagy tagja, vezető tisztségviselője, amennyiben a pályázó jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, 32.5. az, aki vezető tisztségviselője vagy tulajdonosa olyan gazdasági társaságnak, melynek a pályázó a tulajdonosa vagy vezető tisztségviselője. 33. A pályázat értékelésében résztvevő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármely összeférhetetlenségi ok áll fenn. 34. Összeférhetetlenségi kérdésben vita esetén a Polgármester dönt. Az összeférhetetlenség megállapítása esetén a pályázót az eljárásból ki kell zárni. 35. Az ajánlatok felbontása után felvilágosítás kérhető a pályázóktól annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, vagy összehasonlítása elvégezhető legyen. Ez nem eredményezheti a pályázati ajánlatban megfogalmazott vállalások, lényeges feltételek módosítását, csak azok értelmezését szolgálhatja. 36. Az ajánlatok elbírálása során azonos ajánlat, vagy azonos módon előnyös pályázatok esetén, a Munkacsoport döntése alapján a pályázó között a licitszabályzatban foglaltak megfelelő alkalmazásával meghívásos liciteljárást kell lefolytatni.
111
37. A pályázat elbírálása során az érvényes ajánlatok közül a bírálati szempontok szerinti összességében legelőnyösebb ajánlatot kell győztesként kihirdetni. 38. A döntésben meg lehet jelölni a nyertes pályázón kívül azokat a pályázókat is, akikkel az Önkormányzat még szerződést kötne (a továbbiakban: szerződéskötésre jogosulttá váló pályázó) akkor, ha a pályázat nyertesével a szerződéskötés meghiúsulna, vagy a szerződés aláírása után a nyertes a szerződést nem teljesíti és azért az Önkormányzat a szerződéstől eláll. A szerződés megkötése 39. A nyertes pályázóval az eredményhirdetést követően a felhívásban megjelölt időn belül kell a szerződést megkötni. 40. A Munkacsoport döntése alapján, amennyiben a szerződés megkötésére az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül a nyertes pályázónak fel nem róható okból nem kerül sor, a szerződéskötési határidő legfeljebb 90 nappal meghosszabbítható. 41. A szerződés tartalmát a felek a pályázati feltételek, a pályázatot nyert pályázó ajánlata és a hatályos jogszabályok alapján alakítják ki. Eljárás eredménytelen pályázat, vagy szerződéskötés meghiúsulása esetén 42. Ha a pályázat eredménytelenül zárul, vagy a pályázat nyertesével a szerződéskötés meghiúsul, vagy a szerződés aláírása után a nyertes a szerződésben foglaltakat nem teljesíti és ezért az Önkormányzat az elállás jogát gyakorolja feltéve, ha a döntésében a nyertes pályázón kívül megjelölte a szerződéskötésre jogosulttá váló pályázókat is, jogosult a soron következő pályázóval szerződést kötni, vagy új pályázatot kiírni további két alkalommal, ideértve az eredménytelen pályázat esetét is a döntéshozó külön döntése nélkül.
5. melléklet az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló 6/2012. (II.24.) önkormányzati rendelethez A nem lakás célú helyiségek bérleti díjának megállapítása 1. Az üres, vagy a korábbi bérleti jogviszony, bérleti jog megszűnését követően üressé váló helyiség licites, vagy zárt borítékos eljárás útján történő bérbeadásakor induló bérleti díj mértékét a nem lakás célú helyiségnek a piaci viszonyokat figyelembe vevő aktuális forgalmi értéke alapján a rendelet 19/A. §-ában foglaltak alapján kell meghatározni a jelen mellékletben meghatározott szabályok alapján.
112
2. Az induló bérleti díj meghatározása szempontjából Eger Városa az alábbi övezetekre kerül felosztásra: 2.1. I. övezet: Széchenyi István utca Ráckapu tértől Csiky Sándor utca kereszteződéséig, Lenkey J. u., Csiky Sándor utca Városfal utcáig, Városfal utca Eszterházy térig, Kossuth Lajos utca, Dózsa György tér, Almagyar u. 1. szám, Dobó István utca a Harangöntő utcáig, Harangöntő utca, Markhot Ferenc utca, Zalár József utca Árva köz és az ezen utcák által határolt ingatlanok 2.2. II. övezet: Tetemvár utca, Vécsey Sándor utca, Gárdonyi Géza utca, Bástya utca, Mekcsey István utca, Szarvas tér, Diófakút u. 1. szám, Kertész u. 2. szám, Frank Tivadar utca, Klapka György utca, Hatvani kapu tér, Telekessy István utca, Trinitárius utca, Törvényház utca, Vörösmarty Mihály utca, Bartalos Gyula utca kereszteződésétől Malom utcáig, Malom utca, Régi Cifrakapu utca Tetemvár utca kereszteződéséig és az ezen utcák által határolt ingatlanok. 2.3. III. övezet: a II-es övezeten kívül eső Vécsey-völgy utca, Király utca Szépasszonyvölgy utca határvonalától délre eső övezet. 2.4. IV. övezet: II-es övezeten kívül eső Vécsey-völgy utca, Király utca Szépasszonyvölgy utca határvonalától északra eső övezet. 3. Az induló éves bérleti díj megállapítása során a rendelet 19/A. § (1) bekezdése szerint a helyiség övezeti besorolásától függően a helyiség aktuális forgalmi értéke 15%-ától számított negatív irányú eltérés mértéke az alábbi lehet: 3.1. 3.2. 3.3. 3.4.
I. övezet: II. övezet: III. övezet: IV. övezet:
maximum 3% maximum 5% maximum 7% maximum 8%
4. A kiírási feltételek jóváhagyása során meghatározhatók azon preferált és támogatott profilok, amelyeknek a helyiségben tervezett folytatása esetén az induló bérleti díj összegéből kedvezmény adható, továbbá meghatározhatók azon üzleti profilok is, amelyeknek a helyiségben tervezett folytatása esetén a bérlő emelt összegű bérleti díjat köteles fizetni. Ezen profilok, és az adható kedvezmények mértéke az alábbiak szerint kerülnek meghatározásra: 4.1. 4.1.1. 4.1.1.1.
4.1.1.2.
4.1.2. 4.1.2.1. 4.1.2.2. 4.1.2.3.
Preferált profilok: 50% díjkedvezmény adható: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben meghatározott közhasznú szervezet által folytatott nem gazdasági-vállalkozási tevékenység, ideértve a 2014. május 31. napjáig kiemelkedően közhasznú szervezetként nyilvántartott szervezetek által folytatott nem gazdaságivállalkozási tevékenységet is, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben meghatározott egyesülési jog alapján létrejött egyesület által folytatott nem gazdasági-vállalkozási tevékenység. 12 -25% díjkedvezmény adható: Könyvesbolt Virágbolt Minőségi vendéglátás: étterem, cukrászda, gyorsétkeztető, kávéház, teázó
113
4.1.2.4. 4.1.2.5. 4.1.2.6. 4.1.2.7. 4.1.2.8.
Kulturális intézmények Utazási iroda Galériák, minőségi antikvitás női, férfi szabóság legalább órás OKJ szakképesítéssel rendelkező órásmester
4.2. 4.2.1. 4.2.2. 4.2.3. 4.2.4. 4.2.5. 4.2.6. 4.2.7. 4.2.8. 4.2.9. 4.2.10.
Támogatott profilok: 0-12% díjkedvezmény adható: Minőségi élelmiszerbolt Óra és ékszerboltok Exkluzív ajándéktárgy kereskedés Exkluzív lakásfelszerelés Parfüméria, drogária, gyógynövénybolt Játékbolt cipész fodrász többségében valódi kézműves termékeket előállító, és forgalmazó üzletek exkluzív ajándékbolt
4.3. 4.3.1. 4.3.2. 4.3.3. 4.3.4. 4.3.5.
Kiemelt, 20%-kal magasabb díjat megfizetni köteles profilok: Pénzintézetek, egyéb pénzügyi szolgáltatás Biztosítók Távközlési szolgáltatók Állami szerencsejáték Európai színvonalú kaszinó
4.4.
I. és II. körzetben a használtruha-kereskedés önkormányzati tulajdonú üzlethelységben nem folytatható.
/ A 3. melléklet és a 4. melléklet a jegyzőkönyv mellékletét képezi. /
4./
Eger megyei jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete az egycsatornás gyűjtőkémények (termofor kémények) felújításának támogatásáról szóló 2/2010. (I. 29.) önkormányzati rendelet módosítására (egy fordulóban tárgyalt; minősített szavazattöbbség)
Előadó:
Ficzere György tanácsnok
Ficzere György A közgyűlés 2010. évben döntött ezeknek az egycsatornás gyűjtőkémények – egyébként rendkívül balesetveszélyes kéményeknek – a felújítási pályázati ügyében. Ennek a rendeltnek a módosításra kell, hogy most sort kerítsenek több okból is. A Nemzeti fejlesztési Minisztérium is ez évben ír ki egy pályázatot ebben a témakörben 40 %-os
114
támogatási intenzitás mellett. „Felülről, korlátosan, lakásonként 150 ezer forint értékig fogalmaz meg támogatási lehetőséget.” Ehhez csatlakozna az önkormányzat pályázati lehetősége, amelyik felültről, korlátosan 62.500,-Ft/lakás formájában, 16,6 % támogatási intenzitás mellett írnának ki. Összességében ezeknél a felújításoknál közel 57 %-os támogatási intenzitás érhető el. Az illetékes szakbizottsági is egyhangúan támogatta a pályázati lehetőségnek a kiírását. Kéri a képviselő testület támogatását. Habis László Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Dr. Misz Mihály Az idei télnek a vége nagyon keményre sikerült és nap, mint nap hallották, hogy haltak meg emberek szénmonoxid mérgezésben. Egerben számos olyan thermoform kémény található, ami magában rejti évek óta annak a veszélyét. Tanácsnok úr említett, hogy most került sor olyan állami pályázati kiírásra, amelyikhez az önkormányzat csatlakozni tud. Szakemberekkel megvizsgáltál azt a kérdést, hogy mibe kerül annak a megoldása és kiderült, hogy nyolc emeletnél magasabb épületeknél hatványozottan nő a költség. Ebben az esetben az általuk előterjesztett 62.500,-Ft/lakás nem segítség. Módosító indítványt terjeszt elő, miszerint „Az önkormányzati támogatás vissza nem térítendő, melynek összege legfeljebb az állami támogatás szempontjából elismerhető bekerülési költség 1/6-a, de lakásonként legfeljebb 62.500,- Ft lehet. A 8 emeletnél magasabb társasházak esetén az önkormányzati támogatás mértéke az állami támogatás szempontjából elismerhető bekerülési költség 1/3-a, de lakásonként legfeljebb 125.000,- Ft lehet.” Kéri Tanácsnok urat, hogy fogadja be módosító indítványát. Császár Zoltán Mi az a határidő, amíg be lehet adni az igényeket? Hányan részesülhetnek ebből a lehetőségből? Aggályosnak tartja, hogy az idő rövid, a keret pedig kicsi. Bognár Ignác Van egy olyan kitétel, miszerint a pályázat benyújtása előtt megkezdett beruházásra a támogatás nem igényelhető. Meglátása szerint ne büntessék azokat, aki maguktól is elkezdtek egy beruházást. Kéri, ezen kitétel elhagyását. Ficzere György A pályázatok 99 %-a és az állami támogatásos pályázatok is mindig arról szólnak, hogy „megkezdett támogatásokra sajnálatos módon nem áll rendelkezésre forrás”. Formailag is illik csatlakozni az állami támogatások rendjéhez. Túl nagy keretösszeg nem áll rendelkezésre, de meglátása szerint 120-130 lakásnak a fajlagos thermoform kéménycseréjét teszi lehetővé. Az állami pályázati kiírás most fog megjelenni, ezért sürgős és gyors döntések szükségeltetnek. Vannak olyan társasházak, amelyek kész pályázattal bírnak.
115
Habis László Kiegészítésként elmondja, hogy több mint három hónap áll a pályázók rendelkezésére, hiszen május 31-e beadási határidő. Azok a társasházak tudnak eséllyel pályázni, amelyek már megkezdték a takarékoskodást. Reményeik vannak a tekintetben, hogy lesznek pályázók. A korábbi években az iparosított technológiájú épületek felújítására tartalékot képeztek, ezt a pénzmaradványi szakaszban igyekeznek majd ráemelni az idei költségvetésükre. A beérkezett pályázatok függvényében tudnak majd döntést hozni. Valós igényekről és valós pályázati lehetőségekről van szó. Tanácsnok úr jelzi, hogy a Dr. Misz Mihály tanácsnok úr módosító indítványát, mint előterjesztő befogadja. Szavazás:
17 igen szavazattal elfogadásra került. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2012. (II.24.) önkormányzati rendelete
az egycsatornás gyűjtőkémények (termofor kémények) felújításának támogatásáról szóló 2/2010 (I.29.) önkormányzati rendelet módosításáról
Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990 évi LXV. tv.16.§. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja. 1. § (1) A Rendelet 2. § (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „(3) Az állami pályázati támogatás folyósítására a Nemzeti Fejlesztési Miniszter támogató döntése és a támogatási szerződés megkötése alapján kerülhet sor.” 2. § (1) A Rendelet 4. § az alábbiak szerint módosul: „Támogatás a Nemzeti Fejlesztési Miniszter ÚSZT-2011-KÉMÉNY kódszámú pályázatában közölt felújítási munkákra, illetve ezzel egyenértékű, az érintett épületek használati melegvíz ellátási és/vagy fűtési igényét biztosító műszaki megoldás megvalósítására nyújtható.” 3. § (1) A Rendelet 5. §. (1), (2) bekezdése, a (6) bekezdés e) pontja, és a (7) bekezdés d) pontja az alábbiak szerint módosul: „(1) Az önkormányzati támogatás feltétele, hogy a termofor kémények felújítására vagy cseréjére vonatkozó pályázatot a Nemzeti Fejlesztési Miniszter is támogassa.
116
(2) Amennyiben a pályázó a kéményfelújítás vagy csere helyett azzal egyenértékű, az érintett épület használati melegvíz ellátási és/vagy fűtési igényét biztosító, tervdokumentációt is tartalmazó műszaki megoldás megvalósítására igényel támogatást, a választott műszaki megoldás megfelelősségét a pályázati dokumentációhoz csatolt nyilatkozattal igazolnia kell. Nyilatkozatként engedélyköteles munkáknál az engedélyező szervezet által kiadott engedély, egyéb esetben a tervdokumentációt készítő, a Mérnöki Kamara névjegyzékében szereplő, a tevékenység végzésére jogosult tervező által kiadott nyilatkozat vehető figyelembe. Kéményfelújítással nem járó, de azzal egyenértékű műszaki megoldás választása esetén – figyelemmel a Nemzeti Fejlesztési Miniszter ÚSZT-2011-KÉMÉNY kódszámú pályázatában foglaltakra - állami támogatás nem igényelhető. (6) e) amely az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011 (XII. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ávt.) értelmében a pályázat befogadásának feltételeként nem tesz írásbeli nyilatkozatot annak tudomásul vételéről, hogy lejárt esedékességű, meg nem fizetett köztartozás esetén a pályázót a köztartozás megfizetéséig a támogatás nem illeti meg, az esedékes támogatások folyósítása az Ávt. 79.§ szerint felfüggesztésre kerül, illetve az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 52. §-ának (3) bekezdése alapján az esedékes támogatás a köztartozások megfizetése érdekében – a támogatás ellenében vállalt kötelezettségeket nem érintő módon – visszatartásra kerül (7) d) a közbeszerzési eljárás költségei, amennyiben a pályázat szerinti beruházás a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) hatálya alá esik, vagy a pályázó önként vállalta a közbeszerzési eljárás lefolytatását;” 4. § (1) A Rendelet 6. §. (1), (3) bekezdés az alábbiak szerint módosul: „(1) Az önkormányzati támogatás vissza nem térítendő, melynek összege legfeljebb az állami támogatás szempontjából elismerhető bekerülési költség 1/6-a, de lakásonként legfeljebb 62.500,- Ft lehet. A 8 emeletnél magasabb társasházak esetén az önkormányzati
támogatás mértéke az állami támogatás szempontjából elismerhető bekerülési költség 1/3-a, de lakásonként legfeljebb 125.000,- Ft lehet. (3) 3.2 Az önkormányzati támogatás folyósítására állami támogatás elnyerése esetén a Nemzeti Fejlesztési Miniszter és a pályázó által megkötött támogatási szerződést követő 2 éven belül kerülhet sor. „ 5. § (1) A Rendelet 8. §. az alábbiak szerint módosul: „8. § (1) Formanyomtatványok: a) Pályázó általános adatai (1. számú melléklet) b) Műszaki űrlap (2. számú melléklet) c) Költségvetés (3. számú melléklet) d) Dokumentumok (4. számú melléklet) e) A lakóközösség határozata (a lakástulajdonosok részéről vállalt saját erő biztosításáról szóló közgyűlési határozat-kivonat.) 117
(2) A pályázat benyújtásával kapcsolatos követelmények: 2.1 A pályázat magyar nyelven, kizárólag a pályázati formanyomtatványokon, a pályázati formanyomtatványok minden kérdésére választ adva és az előírt dokumentáció csatolásával nyújtható be. A pályázattal kapcsolatos információk a Kormányportál internetes honlapjáról (www.kormany.hu/nemzeti-fejlesztesi-miniszterium) vagy az ÉMI Nonprofit Kft. honlapjáról (www.emi.hu). 2.2 Az eredeti formanyomtatvány hitelesítéséül annak minden oldalát a pályázó képviseletére felhatalmazott személy és/vagy a kapcsolattartó lássa el aláírásával az oldal alján! 2.3 A formanyomtatványok közül az 1., 2. és 3. számú mellékletet CD-n is be kell nyújtani. 2.4 A Nemzeti Fejlesztési Miniszter ÚSZT-2011-KÉMÉNY kódszámú pályázati felhívásában illetve az önkormányzat pályázati felhívásában meghatározott feltételeknek megfelelő pályázatot 1 példányban, személyesen, „Termofor kémény felújítási pályázat” felirattal ellátva kell a következő címre leadni: Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és -üzemeltetési Iroda, Titkárság 3300 Eger, Dobó tér 2. sz. A pályázat benyújtása folyamatos, de véghatárideje 2012. május 31. 1200, vagy a rendelkezésre álló keret kimerüléséig lehetséges 2.5 A 2012. május 31. 1200-ig benyújtott, hiánymentes pályázatok elbírálása a beérkezés sorrendjében történik, melyről az Urbanisztikai és Környezetvédelmi Bizottság soron következő ülésén dönt. Nem hiánymentes pályázat esetén a pályázónak 1 alkalommal van lehetősége 15 napon belül a hiánypótlásra. Ha a hiánypótlás nem történik meg a pályázat nem kaphat önkormányzati támogatást.” 6. § (1) A Rendelet 9. §. az alábbiak szerint módosul: „(1) A felújítási munkák kivitelezőjének, műszaki ellenőrének és a támogatott program lebonyolításáért felelős szakembernek a kiválasztása a pályázó feladata, figyelemmel a Nemzeti Fejlesztési Miniszter által kiadott ÚSZT-2011-KÉMÉNY kódszámú pályázati útmutatóban foglaltakra. (2) A támogatott program lebonyolításáért felelős, a pályázati feltételeknek eleget tevő jogosultsággal rendelkező szakember feladata a támogatással összefüggő ügyintézés, továbbá az – a Nemzeti Fejlesztési Miniszter részéről a pályázatkezelés operatív feladatellátásával megbízott – ÉMI Nonprofit Kft-vel való kapcsolattartás.” 7. §
118
(1) Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a hatályba lépést követő napon hatályát veszíti.
Habis Lás zló Polgármester
Dr. Kovács Luca Jegyző
I. sz. Függelék
Városfejlesztési és -üzemeltetési Iroda 3300 Eger, Dobó I. tér 2. Tel.: 36/523-740; Fax.: 36/523-745 E-mail:
[email protected]
PÁLYÁZATI
FELHÍVÁS
Az egycsatornás gyűjtőkémények (termofor kémények) felújításának támogatására Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata nyilvános pályázatot hirdet az egycsatornás gyűjtőkémények (termofor kémények) felújításának támogatására. Pályázatot nyújthatnak be a lakásszövetkezetek és a társasházi közösségek saját tulajdonú, legalább 8 lakásos épületeik illetve az önkormányzat saját tulajdonú, legalább 8 lakásos bérházai termofor kéményeinek biztonságtechnikai felújításának vagy cseréjének illetve ezzel egyenértékű, az érintett épületek használati melegvíz ellátási és/vagy fűtési rendszere kialakítását lehetővé tevő műszaki megoldásnak a támogatására. A felújítás során az épületben levő valamennyi használatban levő termofor kéményt – az állapotának megfelelően – fel kell újítani vagy kéményfelújítás nélkül, de a kéményfelújítással egyenértékű műszaki megoldás alkalmazásával az épület használati melegvíz és/vagy fűtési igényét biztosítani kell. A pályázat tárgya csak teljes épület, vagy dilatációval határolt épületrész (a továbbiakban épület vagy épületrész) lehet. Az Önkormányzat által nyújtott támogatás: vissza nem térítendő támogatás, melynek összege legfeljebb az állami támogatás szempontjából elismerhető bekerülési költségek 1/6-a, de legfeljebb lakásonként 62.500,- Ft lehet. Az önkormányzat a fenti mértékű támogatást akkor is biztosítja, ha a pályázó a termofor kémény felújítása vagy cseréje (és ezzel az életveszély megszüntetése) helyett azzal
119
egyenértékű, de a kémény felújítását vagy cseréjét nem igénylő és így az állam által nem támogatott, ugyanakkor biztonságos műszaki megoldást valósít meg. A támogatás részletes feltételeit a város honlapján (www.eger.hu) vagy a Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és –üzemeltetési Iroda Beruházási csoportjánál megtekinthető önkormányzati rendelet tartalmazza. Állami támogatás: vissza nem térítendő támogatás, melynek mértéke a támogatás szempontjából elismerhető bekerülési költség maximum 40 %-a, de lakásonként legfeljebb 150.000.-Ft. A támogatás részletes feltételeit a Nemzeti Fejlesztési Miniszter által megjelentetett ÚSZT-2011-KÉMÉNY kódszámú pályázati útmutató tartalmazza. A lakástulajdonosoktól megkövetelt saját erő: a beruházás bekerülési költségének állami és önkormányzati támogatással csökkentett összege. Saját erőként saját pénzeszköz, a projekt finanszírozására felvenni tervezett vagy felvett bankhitel vehető figyelembe. A pályázónak határozatot kell hozni arról, hogy nyertes pályázat esetén a készpénzben általa vállalt saját erőt elkülönített számlán helyezi el és a pályázat szerinti munkálatok elvégzéséhez a munkaterületet biztosítja. A pályázat benyújtásának módja és határideje: A pályázat benyújtása két lépcsőben lehetséges: a) Kétlépcsős pályázat esetén: Első lépcsőként a pályázó társasházak és lakásszövetkezetek a pályázatot az önkormányzat felé nyújtják be, a rendeletben meghatározott tartalommal. Az önkormányzati döntést követően második lépcsőben az önkormányzat által is támogatott pályázatokat, az önkormányzat dokumentumaival kiegészítve a pályázó társasházak, illetve lakásszövetkezetek továbbítják a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felé. b) Egylépcsős pályázat esetén: Amennyiben a benyújtott pályázat nem nyert önkormányzati támogatást, a pályázat önállóan is benyújtható a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felé. A pályázat magyar nyelven, kizárólag a pályázati formanyomtatványokon, a pályázati formanyomtatványok minden kérdésére választ adva és az előírt dokumentáció csatolásával nyújtható be. A pályázati formanyomtatványok és a pályázati útmutató letölthető az Önkormányzati Minisztérium honlapjáról (www.otm.gov.hu) vagy az ÉMI Nonprofit Kft. honlapjáról (www.emi.hu). A formanyomtatványok sem tartalmában, sem alakjában nem változtathatóak, kivéve, ha egy adott helyen erre külön lehetőség van megjelölve. Változtatás esetén a pályázat feldolgozására nincs lehetőség, elutasításra kerül. Az eredeti formanyomtatvány hitelesítéséül annak minden oldalát a pályázó képviseletére felhatalmazott személy és/vagy a kapcsolattartó lássa el aláírásával az oldal alján! A formanyomtatványok közül az 1. 2. és 3. számú mellékletet CD-n is be kell nyújtani.
A Nemzeti Fejlesztési Miniszter ÚSZT-2011-KÉMÉNY kódszámú pályázati felhívásában illetve az önkormányzat pályázati felhívásában meghatározott feltételeknek megfelelő pályázatot 1 példányban, személyesen, „Termofor kémény felújítási pályázat” felirattal ellátva kell a következő címre leadni: 120
Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és -üzemeltetési Iroda, Titkárság 3300 Eger, Dobó tér 2. sz. A pályázat benyújtása folyamatos, de véghatárideje 2010. április 12. 1600 2012. május 31. 12 , vagy a rendelkezésre álló keret kimerüléséig lehetséges 00
A 2010. április 12-én 1600 2012. május 31. 1200-ig benyújtott, hiánymentes pályázatok elbírálása áról és a támogatás mértékéről a 2010. április a beérkezés sorrendjében történik, melyről az Urbanisztikai és Környezetvédelmi Bizottság soron következő ülésén dönt. havi Közgyűlés dönt. Nem hiánymentes pályázat esetén a pályázónak 1 alkalommal van lehetősége 15 napon belül a hiánypótlásra. Ha a hiánypótlás nem történik meg legkésőbb 2010. április 12-én 1600-ig, a pályázat nem kaphat önkormányzati támogatást. A pályázathoz mellékelni kell a következő dokumentumokat: Formanyomtatványok: a) Pályázó általános adatai (1. számú melléklet) b) Műszaki űrlap (2. számú melléklet) c) Költségvetés (3. számú melléklet) d) Dokumentumok (4. számú melléklet) e) A lakóközösség határozata (a lakástulajdonosok részéről vállalt saját erő biztosításáról szóló közgyűlési határozat-kivonat.) Műszaki dokumentumok: -
Az épület pályázattal érintett felmérési tervrajzai a dilatáció helyének megjelölésével (ezen belül szintenkénti alaprajzok a termofor kéménybekötések megjelölésével és az épület egy jellemző metszete), ha a felújítás nem építési engedélyköteles, vagy az építési engedély teljes tervdokumentációja, ha a felújítás építési engedélyköteles
-
Az építési engedély másolata, vagy a benyújtásról szóló igazolás, ha a felújítás építési engedélyköteles
-
A kéményfelújítás részletes költségvetése vagy részletes kivitelezői árajánlat, mely a munkák vonatkozásában igazodik a pályázathoz, és a szakvéleményhez (A kéményfelújítás részletes költségvetésének vagy a részletes kivitelezői árajánlatának tartalmaznia kell a készítő nyilatkozatát arról, hogy azt a pályázathoz csatolt, részletes állagfelmérő szakvéleménynek és felújítási javaslatnak ismeretében, az abban foglaltak teljes körű figyelembevételével készítette el.)
-
Az épület termofor kéményeire vonatkozó – az illetékes megyei, vagy fővárosi kéményseprő és tüzeléstechnikai vállalat által készített – részletes állagfelmérő szakvélemény és felújítási javaslat.
-
A részletes állagfelmérő szakvéleménynek és felújítási javaslatnak ki kell terjednie az épület összes termofor kéményének az állapotvizsgálatára (beleértve a használaton kívüli termofor kéményeket is!), továbbá a szakvéleménynek tartalmaznia kell a szakvélemény készítője, vagy a tervező nyilatkozatát arról, hogy a felújítási javaslat végrehajtásának eredményeként biztosítva lesz a tüzelőberendezések által előállított, jelenleg a termofor kéményekbe vezetett égéstermékek biztonságos elvezetése, azok 121
lakásokba, illetve egyéb helyiségekbe történő és az életbiztonságot veszélyeztető visszaáramlásának megakadályozása. -
A kéményfelújítással egyenértékű más műszaki tartalom választása esetén a választott megoldás részletes költségvetése vagy részletes kivitelezői árajánlat. A formanyomtatványokat és a műszaki dokumentumokat ebben az esetben is be kell nyújtani annak igazolására, hogy a választott megoldás tekinthető a pályázatban szereplő épületnél a legoptimálisabbnak.
Mellékletek: -
A pályázattal érintett épület 30 napnál nem régebbi (az önkormányzathoz beadott pályázat benyújtásának időpontjában, melyet igazolni szükséges) tulajdoni törzslapja. Az illetékes földhivatal által kiadott térképmásolat. Tervezett kedvezményezetti hitelfelvétel esetén a hitelintézet szándéknyilatkozata a hitelnyújtásról, mely összegszerűen is megjelöli a hitel összegét. Nyilatkozat a pályázat tárgyának megvalósításához más költségvetési előirányzatból igényelt vagy elnyert támogatásokról (ideértve a területfejlesztési tanácsok rendelkezési jogkörében kezelt támogatásokat is) A pályázó kedvezményezett és más szervezetek együttműködése esetén az együttműködés tartalmát szabályozó megállapodás, vagy szerződés.
Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Önkormányzata
/ A formanyomtatványok a jegyzőkönyv mellékletét képezi. /
5./
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete Eger Helyi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 27/2008.(VI.27.) önkormányzati rendelet módosítására az Eger, Tihamér, Sánc, Almagyar– Merengő, Nagylapos-Felnémet Városrészek és Galagonyás–dűlő területére vonatkozó Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Tervek kapcsán (egy fordulóban tárgyalt, minősített szavazattöbbség) 122
Előadó:
Ficzere György tanácsnok
Meghívott:
Wolf Beáta tervező 1145 Budapest, Jávor u. 18.
Ficzere György A két forduló között lakossági észrevétel ebben az ügyben nem érkezett. Felolvassa az állami Főépítész véleményét, mely a szabályozási terv elfogadásának egyik kelléke. Kéri a szabályozási tervmódosítás elfogadását, melyet az illetékes szakbizottság is egyhangúan elfogadott. Habis László Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Szavazás:
16 igen szavazattal elfogadásra került. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 8/2012. (II.24.) önkormányzati rendelete
Eger Megyei Jogú Város Helyi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 27/2008.(VI. 27.) önkormányzati rendelet módosítására
(Eger, Tihamér városrész Kertész utca – Homok utca – Menház utca által határolt részterülete, Sánc városrész Gárdonyi utcai részterülete, Almagyar és Merengő városrész Leányka utcát érintő részterület, Nagylapos és Felnémet Töviskes utcai részterület, a Galagonyás dűlő részterülete a Szabadidőparkkal határos pincés részterület) Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§ (3) c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet 3. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el: Általános rendelkezések 1.§
123
(1) Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Eger MJV Helyi városrendezési és építési szabályzatáról szóló 27/2008. (VI. 27.) sz. rendelet (a továbbiakban: HÉSZ) módosítására az alábbi rendeletet alkotja: Módosító rendelkezések 2.§. (1) A HÉSZ 1. § (1) bekezdés a) pontja az alábbiakkal egészül ki: ab) az M1. 3. jelű Tihamér városrész, ab.I. az M1. 3.-m1 jelű Kertész utca – Homok utca – Menház utca által határolt részterület, ah) az M1. 7. jelű Sánc városrész, ah.I. az M1. 7.-m1 jelű Sánc városrész, Gárdonyi utcai részterület, Almagyar-Merengő városrész,1 al) az M1.12. jelű al.I. az M1.12.-m1 jelű Almagyar-Merengő városrész Leányka u. – EKF területét északnyugatról és északkeletről megkerülő tervezett út – Bálint pap u. – városrészhatár – Szabó Sebestyén u. által határolt tömbje, 2 al.II. az M1.12.-m2 jelű Almagyar-Merengő városrész Leányka utcát érintő részterület, an)
az M1.13.-14. jelű Nagylapos és Felnémet városrészek, kivéve a 01040/10-14 hrsz, és a 01046/90, 91, 42, 43, 44 hrsz-ú telkeket magába foglaló tömböt 3
an.II. ap)
az M1.13.-14.-m2 jelű Töviskes utcai részterület, az SZT/K2-Ny jelű külterület – Galagonyás dűlő részterülete4
ap.I.
M1.16.-m1 jelű
Szabadidőparkkal határos pincés részterület, 3. §
(1) A HÉSZ 5.§ (9) bekezdése a f) ponttal kiegészül: af) A lejtős és íves vonalvezetésű utcában, zártsorú beépítési módnál, a hézagosan zártsorú utcaképi karakter megőrzése érdekében, a hézag menti oldalsó telekhatáron oromfal nem létesíthető, a tűzfalmagasság nem növelhető. 4. § (1) A HÉSZ 27. § (2) bekezdés táblázata az alábbi rendelkezéssel egészül ki: ÉPÍTMÉNY ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK ÖVEZET JELE
(SZT szerint)
BEÉPÍTÉ SI MÓD
LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG (%)
LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNYMAGASSÁG
(m) 1
Megállapította: 20/2009. (III.27.) önk. rendelet Módosította: 24/2010. (VIII.06.) önk. rendelet 3 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 4 Megállapította: 74/2009. (XII.18.) önk. rendelet 2
124
KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB TELEKTERÜLET
(m2)
LEGKISEBB ZÖLDFELÜLET (%)
Mk-bk
Mk-bk/p
Sz
Terep felett 1,5% Terep alatt 1,5%
4,5
800
70
Z
kiszolgáló út szintjén 1,5%, terep alatt az építési helyen belül építhető be
5
K
80
K = kialakult tovább nem osztható Záró rendelkezések 5. §. (1) A jelen rendelet 1. mellékletét képező tervlapokon lehatárolt területre korábban készült szabályozási tervi rendelkezések hatályukat vesztik. (2) Jelen rendelet meghozatalát követő napon, azaz 2012. ………. …-én lép hatályba és 2012. …….. …-án hatályát veszti. (3). A rendelet előírásait a hatályba lépését követően indított ügyekben kell alkalmazni.
Habis László polgármester
Dr. Kovács Luca jegyző
/ Az „Eger Megyei Jogú Város helyi építési szabályzat módosítása” a jegyzőkönyv mellékletét képezi. /
Előterjesztések: 6./
Előterjesztés az EKMK (minősített szavazattöbbség)
alapító
Előadó:
Dr. Kovács Luca jegyző
Meghívott:
Tóth Péter Tóth-Vági Eszter IFI PONT képviseletében Kovács Katalin mb. igazgató Egri Kulturális és Művészeti Központ Eger, Bartók Béla tér 6.
125
okiratának
módosítására
Dr. Kovács Luca Az Egri Kulturális és Művészeti Központ alapító okiratának módosítására két okból van szükség. Egyrészt, mert a 2011. áprilisában létrehozott Információs és Tanácsadó Iroda az Egri Kulturális és Művészeti Központ keretin belül fog működni 2012. március 01-től. Valamint az 56/2011. (XII.31.) NGM rendelet módosította, változtatta a szakfeladatrend szerinti besorolásokat. A jogszabály úgy rendelkezik, hogy „…szakfeladatrend szerinti besorolása megváltozik, annak átvezetését a szerv alapító okiratában az egyéb okból szükségessé váló soron következő módosításkor, de legkésőbb 2012. december 31-ig kell az alapító szervnek végrehajtani”. Kéri a határozati javaslatban foglaltak elfogadását. Habis László Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Bognár Ignác Már a bizottsági szakaszban sem támogatta és nem azért mert nem ért egyet a mostani előterjesztéssel, hanem a helyzettel nem ért egyet, hogy miért alakult így ki. Az IFIPONT ( egy nyert pályázat után ) az Egri Kulturális és Művészeti Központ területén működött, majd letelepítették őket és most visszateszik. Átgondolatlan ténykedéseket vél fedezni. A múltévben, amikor a bérről szavaztak, akkor sikerült csökkenteni negyedmillió forintra a fizetést, de meglátása szerint ez majd bérfeszültséget fog okozni az ottani dolgozók és az Egri Kulturális és Művészeti Központban ténykedők között. Habis László Képviselő úr által elmondottakat minden részletében vitatja. Az a bizonyos pályázatos ügynek és ennek nincs köze egymáshoz. Az egy szabadidős program volt, amit egy időszaki pályázattal elnyertek. Ez pedig arról szól, hogy készítettek egy helyzetfelmérést, egy tanulmányt a városi ifjúság helyzetéről, ennek alapján elfogadtak egy ifjúsági koncepciót és létrehoztak egy tájékoztató pontot. Ezt kísérleti jelleggel működtették és úgy döntöttek, hogy a kísérleti időszak eltelte után döntést hoznak arra vonatkozóan milyen szervezeti keretbe helyezzék véglegesen. Volt több alternatíva és az konszenzusos helyzet alakult ki, hogy leginkább az Egri Kulturális és Művészeti Központ tevékenységéhez integrálható. Jelen előterjesztés az alapító okirat módosításáról szól. Császár Zoltán Egyetért Bognár Ignác képviselő úrral negyedmilliós fizetésre vonatkozó megjegyzésével. Habis László Szavazás:
14 igen és 3 tartózkodás mellett, elfogadásra került.
126
28/2012. (II.23.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése elfogadja az Egri Kulturális és Művelődési Központ Alapító Okiratának módosítását 2012. március 1-i hatállyal az alábbiak szerint. Egyben felhatalmazza Eger Megyei Jogú Város polgármesterét a Módosító Okirat és az Alapító Okirat aláírására. MÓDOSÍTÓ OKIRAT Az Egri Kulturális és Művészeti Központ Alapító Okiratának 5. pontja kiegészül az alábbiakkal: 5. Az intézmény telephelyei: • Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda Eger, Dobó tér. 7-9. Az Egri Kulturális és Művészeti Központ Alapító Okiratának 8. pontja az alábbiak szerint módosul: 8. Jogszabályban meghatározott közfeladata: A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §. 1. bekezdésében valamint a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 76. §-ban foglaltak, illetve EMJV Önkormányzata18/2008.(IV.25.) sz. rendelete Eger város kötelező közművelődési és kulturális feladatairól. Helyette: • Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) III. fejezete az alapvető jogok és kötelezettségek 28. § -ban a szabadság és felelősség című rész XI. cikk, (1), (2) bekezdése • A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §. 1. bekezdése • A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 76. §-ban foglaltak • Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 47/2000. (IX.15.) sz. rendelete Eger város kötelező közművelődési és kulturális feladatairól • A szakfeladatokról és az államháztartási szakági rendről szóló 56/2011.(12. 31.) NGM rendelet Az Egri Kulturális és Művészeti Központ Alapító Okiratának 8.1 pontja az alábbiak szerint módosul: 8.1. Alaptevékenysége: 180000 552001
Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység Üdülői-szálláshely szolgáltatás 127
559099 562916 562919 562920 581100 581400 581900 591000 591411 592000 601000 620000 631000 639900 682002 700000 722017 722018 722019 730000 749031 749032 749034 749050 770000 790000 811000 821000 822000 823000 823000 842153 842154 842160 853214 853224 855100 855200 855931 855932 855933 855935 855937 856092 856099 889108 889109
Egyéb mns szálláshely-szolgáltatás Üdülői, tábori étkeztetés Egyéb étkeztetés Egyéb vendéglátás Könyvkiadás Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása Egyéb kiadói tevékenység Film-, video-, televízió műsor gyártás Film, videó és egyéb képfelvétel vetítése mozikban, filmklubokban, szabadtéren, nyilvános vetítési helyeken. Hangfelvétel készítése, kiadása Rádióműsor összeállítás készítése és közvetítés, adása együtt Információ-technológiai szolgáltatás Adatfeldolgozás, web-hoszting, világháló-portál szolgáltatás Mns egyéb információs szolgáltatás Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemelése Üzletvezetési , vezetői tanácsadás Szociológiai alapkutatás Szociológiai alkalmazott kutatás Szociológiai kísérleti fejlesztés Reklám, piackutatás Módszertani szakirányítás Minőségbiztosítási tevékenység Akkreditációs tevékenység M.n.s. egyéb szakmai, tudományos műszaki tevékenység Kölcsönzés , operatív lízing Utazásközvetítés, utazásszervezés, egyéb foglalás Építményüzemeltetés Adminisztratív , kiegészítő szolgáltatás Telefon információ Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése Nemzetközi kulturális együttműködés Nemzetközi ifjúsági együttműködés Nemzetközi szervezetekben való részvétel Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai, elméleti felnőttoktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőtt oktatás Sport, szabadidős képzés Kulturális képzés Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás Foglalkoztatást elősegítő képzések Szakmai továbbképzések M.n.s. egyéb felnőttoktatás (Felnőttképzési szám: 00062-2009) Munkaerő piaci felnőttképzéshez kapcsolódó szakmai szolgáltatások Egyéb, oktatást kiegészítő tevékenység Gyermekek napközbeni ellátása Gyermekek napközbeni ellátásához kapcsolódó egyéb szolgáltatások
128
889924 890111 890114 890115 890116 890123 890124 890211 890212 890213 890214 890215 890216 890221 890222 890301 890302 890303 890441 890443 890505 890509 900114 900121 900122 900124 900200 900300 900400 910121 910122 910123 910501 910502 931301 931302 931903 932912
Családsegítés Esélyegyenlőség elősegítését célzó általános, komplex tevékenységek és programok Hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok és családok életminőségét javító programok Speciális tehetséggondozó programok hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok részére Romák társadalmi integrációját elősegítő egyéb tevékenységek, programok Fogyatékossággal élők társadalmi integrációját segítő programok támogatások Fogyatékossággal élők életminőségének javítását célzó programok és támogatások Fiatalok társadalmi integrációját segítő struktúra, szolgáltatások fejlesztése, működtetése Gyermeki jogok érvényre jutatásával összefüggő feladatok Ifjúság szakmai fejlesztési feladatok A fiatalok társadalmi részvételét segítő programok, támogatások A gyermekek és fiatalok környezet és egészségtudatos gondolkodásának fejlesztését segítő programok Önkormányzati ifjúsági kezdeményezések és programok és támogatásuk viselkedését elősegítő programok Az időskorúak társadalmi integrációja, az aktív és méltó időskor megteremtését célzó programok Idősügyi önkormányzati kezdeményezések, programok és támogatásuk, idősügyi önkormányzati kezdeményezések támogatása Civil szervezetek működési támogatása Civil szervezetek program- és egyéb támogatása Civil szféra megerősítését segítő egyéb tevékenységek Rövid időtartamú közfoglalkoztatás Egyéb Közfoglalkoztatás Helyi közösségi tér biztosítása, működtetése Egyéb mns közösségi, társadalmi tevékenységek támogatása Máshová nem sorolható színházak tevékenysége Zeneművészeti tevékenység Táncművészeti tevékenység Egyéb előadó-művészeti tevékenység Előadó-művészeti tevékenységet kiegészítő tevékenység Alkotó-művészeti tevékenység Kulturális műsorok, rendezvények, kiállítások szervezése Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme Könyvtári szolgáltatások Közművelődési tevékenységek és támogatásuk Közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése Szabadidősport- (rekreációs sport) tevékenység és támogatása Fogyatékossággal élők szabadidősport tevékenysége és támogatása Máshová nem sorolható egyéb sporttámogatás Táncterem működtetése 129
932918 932919 940000
Mindenféle máshová nem sorolható szabadidős szolgáltatás Máshová nem sorolható egyéb szórakoztatási tevékenység Közösségi, társadalmi tevékenységek
TEÁOR (93.29) Máshová nem sorolható egyéb szórakoztatás 949900 Máshová nem sorolható egyéb közösségi, társadalmi tevékenység 591111 Filmgyártás 592011 Hangfelvétel készítése 592012 Élő hangelvétel készítése 592013 Rádióműsor készítése 620300 Számítógép üzemeltetés 772100 Szabadidős sporteszközök kölcsönzése 702200 Üzletviteli, egyéb tanácsadás 821900 Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás 773000 Egyéb gép, tárgyi eszközkölcsönzés 791200 Utazásszervezés 821900 Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás Az Egri Kulturális és Művészeti Központ Alapító Okiratának 8.2 pontja az alábbiak szerint módosul: 8.2 Vállalkozási tevékenysége 180000 562916 562919 581100 581400 581900 682002 770000 790000 821000 900400
Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység Üdülői, tábori étkeztetés Egyéb étkeztetés Könyvkiadás Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása Egyéb kiadói tevékenység Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemelése Kölcsönzés, operatív lízing Utazásközvetítés, utazásszervezés, egyéb foglalás Adminisztratív, kiegészítő szolgáltatás Kulturális műsorok, rendezvények, kiállítások szervezése
773000 Egyéb gép, tárgyi eszközkölcsönzés 821900 Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás 773000 Egyéb gép, tárgyi eszközkölcsönzés 791200 Utazásszervezés Az Egri Kulturális és Művészeti Központ Alapító Okiratának 9. pontja az alábbiak szerint módosul: 9. Gazdálkodási jogkör besorolása: Önállóan működő A kijelölt önállóan működő és gazdálkodó szerv: Egri Közszolgáltatások Városi Intézménye
130
Az Egri Kulturális és Művészeti Központ Alapító Okiratának 12. pontja kiegészül az alábbiakkal: 12. A feladatellátást szolgáló vagyon: • IFIPONT Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda 32 m2 : 3300 Eger, Dobó tér 9. Hrsz. 5072/A/4. 22 m2 : 3300 Eger, Dobó tér 7. Hrsz. 5043/A/1 Záradék: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a ....../2012. (II.23.) számú közgyűlési határozatával az Egri Kulturális és Művészeti Központ Alapító Okiratát 2012. március 1-jei hatállyal jóváhagyta. Ezzel egyidejűleg, hatályát veszti Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 332/2011. (VI.30.) számú közgyűlési határozata. E g e r, 2012. február 24. ………………………………………………… Habis László Eger Megyei Jogú Város Polgármestere P.H. ALAPÍTÓ OKIRAT A költségvetési szerv 1. Neve: Egri Kulturális és Művészeti Központ 1.1 Rövidített neve: EKMK 2. Idegen neve: • Angol: Center of Culture and Art - Eger • Német: Kultur und Kunst Centrum - Eger • Francia: Centre Culturelle et Arte d’Eger 4. Székhelye: 3300 Eger, Bartók Béla tér 6. 5. Az intézmény telephelyei: • Forrás Gyermek és Ifjúsági Központ 3300 Eger, Bartók Béla tér 6. • Templom Galéria Eger, Trinitárius u. 1. • Bartakovics Béla Közösségi Ház Eger, Knézich K. u. 8. • Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda Eger, Dobó tér. 7- 9. 6. Alapító, fenntartó, illetve irányító szerv neve, székhelye:
131
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 3300 Eger, Dobó tér 2. 7. Működési köre: Eger Megyei Jogú Város közigazgatási területe. 8. Jogszabályban meghatározott közfeladata: • Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) III. fejezete az alapvető jogok és kötelezettségek 28. § -ban a szabadság és felelősség című rész XI. cikk, (1), (2) bekezdése • A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §. 1. bekezdése • A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 76. §-ban foglaltak • Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 47/2000. (IX.15.) sz. rendelete Eger város kötelező közművelődési és kulturális feladatairól • A szakfeladatokról és az államháztartási szakági rendről szóló 56/2011.(12. 31.) NGM rendelet 8.1. Alaptevékenysége: 180000 Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység 552001 Üdülői-szálláshely szolgáltatás 559099 Egyéb mns szálláshely-szolgáltatás 562916 Üdülői, tábori étkeztetés 562919 Egyéb étkeztetés 562920 Egyéb vendéglátás 581100 Könyvkiadás 581400 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása 581900 Egyéb kiadói tevékenység 591000 Film-, video-, televízió műsor gyártás 591411 Film, videó és egyéb képfelvétel vetítése mozikban, filmklubokban, szabadtéren, nyilvános vetítési helyeken. 592000 Hangfelvétel készítése, kiadása 601000 Rádióműsor összeállítás készítése és közvetítés, adása együtt 620000 Információ-technológiai szolgáltatás 631000 Adatfeldolgozás, web-hoszting, világháló-portál szolgáltatás 639900 Mns egyéb információs szolgáltatás 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemelése 700000 Üzletvezetési , vezetői tanácsadás 722017 Szociológiai alapkutatás 722018 Szociológiai alkalmazott kutatás 722019 Szociológiai kísérleti fejlesztés 730000 Reklám, piackutatás 749031 Módszertani szakirányítás 749032 Minőségbiztosítási tevékenység 749034 Akkreditációs tevékenység 749050 M.n.s. egyéb szakmai, tudományos műszaki tevékenység 770000 Kölcsönzés, operatív lízing 790000 Utazásközvetítés, utazásszervezés, egyéb foglalás 132
811000 Építményüzemeltetés 821000 Adminisztratív, kiegészítő szolgáltatás 822000 Telefon információ 823000 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése 823000 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése 842153 Nemzetközi kulturális együttműködés 842154 Nemzetközi ifjúsági együttműködés 842160 Nemzetközi szervezetekben való részvétel 853214 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai, elméleti felnőttoktatás 853224 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőtt oktatás 855100 Sport, szabadidős képzés 855200 Kulturális képzés 855931 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás 855932 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 855933 Foglalkoztatást elősegítő képzések 855935 Szakmai továbbképzések 855937 M.n.s. egyéb felnőttoktatás (Felnőttképzési szám: 00062-2009) 856092 Munkaerő piaci felnőttképzéshez kapcsolódó szakmai szolgáltatások 856099 Egyéb, oktatást kiegészítő tevékenység 889108 Gyermekek napközbeni ellátása 889109 Gyermekek napközbeni ellátásához kapcsolódó egyéb szolgáltatások 889924 Családsegítés 890111 Esélyegyenlőség elősegítését célzó általános, komplex tevékenységek és programok 890114 Hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok és családok életminőségét javító programok 890115 Speciális tehetséggondozó programok hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok részére 890116 Romák társadalmi integrációját elősegítő egyéb tevékenységek, programok 890123 Fogyatékossággal élők társadalmi integrációját segítő programok támogatások 890124 Fogyatékossággal élők életminőségének javítását célzó programok és támogatások 890211 Fiatalok társadalmi integrációját segítő struktúra, szolgáltatások fejlesztése, működtetése 890212 Gyermeki jogok érvényre jutatásával összefüggő feladatok 890213 Ifjúság szakmai fejlesztési feladatok 890214 A fiatalok társadalmi részvételét segítő programok, támogatások 890215 A gyermekek és fiatalok környezet és egészségtudatos gondolkodásának fejlesztését segítő programok 890216 Önkormányzati ifjúsági kezdeményezések és programok és támogatásuk viselkedését elősegítő programok 890221 Az időskorúak társadalmi integrációja, az aktív és méltó időskor megteremtését célzó programok 890222 Idősügyi önkormányzati kezdeményezések, programok és támogatásuk, idősügyi önkormányzati kezdeményezések támogatása 890301 Civil szervezetek működési támogatása 890302 Civil szervezetek program- és egyéb támogatása 890303 Civil szféra megerősítését segítő egyéb tevékenységek 133
890441 890443 890505 890509 900114 900121 900122 900124 900200 900300 900400 910121 910122 910123 910501 910502 931301 931302 931903 932912 932918 932919 940000
Rövid időtartamú közfoglalkoztatás Egyéb Közfoglalkoztatás Helyi közösségi tér biztosítása, működtetése Egyéb mns közösségi, társadalmi tevékenységek támogatása Máshová nem sorolható színházak tevékenysége Zeneművészeti tevékenység Táncművészeti tevékenység Egyéb előadó-művészeti tevékenység Előadó-művészeti tevékenységet kiegészítő tevékenység Alkotó-művészeti tevékenység Kulturális műsorok, rendezvények, kiállítások szervezése Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme Könyvtári szolgáltatások Közművelődési tevékenységek és támogatásuk Közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése Szabadidősport- (rekreációs sport) tevékenység és támogatása Fogyatékossággal élők szabadidősport tevékenysége és támogatása Máshová nem sorolható egyéb sporttámogatás Táncterem működtetése Mindenféle máshová nem sorolható szabadidős szolgáltatás Máshová nem sorolható egyéb szórakoztatási tevékenység Közösségi, társadalmi tevékenységek
8.2 Vállalkozási tevékenysége 180000 Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység 562916 Üdülői, tábori étkeztetés 562919 Egyéb étkeztetés 581100 Könyvkiadás 581400 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása 581900 Egyéb kiadói tevékenység 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemelése 770000 Kölcsönzés, operatív lízing 790000 Utazásközvetítés, utazásszervezés, egyéb foglalás 821000 Adminisztratív, kiegészítő szolgáltatás 900400 Kulturális műsorok, rendezvények, kiállítások szervezése A vállalkozási tevékenységek arányának felső határa a szerv kiadásaiban: 5% 9. Gazdálkodási besorolása: Önállóan működő A kijelölt önállóan működő és gazdálkodó szerv:Egri Közszolgáltatások Városi Intézménye 10. Vezetőjének (vezető szerve, testülete tagjainak) kinevezési, megbízási, választási rendje: Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése által határozott időre, 5 évre megbízott igazgató, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és a végrehajtására kiadott 150/1992. (XI.20.) sz. Korm. rendelet alapján. Az igazgató felett a munkáltatói jogkört felmentés, vezetői megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi
134
eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása tekintetében, kinevezés és felmentés tekintetében az irányító szerv gyakorolja. 11. Foglalkoztatottjaira vonatkozó jogviszony(ok) megjelölése: A közalkalmazottak jogállásáról szól 1992.évi XXXIII. törvény alapján. 12. A feladatellátást szolgáló vagyon: Eger Megyei Jogú Város tulajdonában álló: • Forrás Gyermek és Ifjúsági Ház 3300 Eger, Bartók Béla tér 6. Hrsz.: 7243 • Templom Galéria 3300 Eger, Trinitárius u. 1. Hrsz.: 7242 • IFIPONT Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda 32 m2 : 3300 Eger, Dobó tér 9. Hrsz. 5072/A/4. 22 m2 : 3300 Eger, Dobó tér 7. Hrsz. 5043/A/1 Az Egri Főegyházmegyétől használatra átadott épület: • Bartakovics Béla Közösségi Ház Eger, Knézich K. u. 8. Hrsz.: 5084 13. A vagyon feletti rendelkezés joga: A vagyon feletti rendelkezés jogát Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának az Önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodás szabályairól szóló 5/2008. (II.01.) sz. rendelete szabályozza. Záradék: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a ......../2012.(II. 23.) számú közgyűlési határozatával az Egri Kulturális és Művészeti Központ Alapító Okiratát 2012. március 1-jei hatállyal jóváhagyta. Ezzel egyidejűleg, hatályát veszti Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 332/2011. (VI.30.) számú közgyűlési határozata. E g e r, 2012. február 24. ………………………………………………… Habis László Eger Megyei Jogú Város Polgármestere P.H. Felelős:
Habis László Eger Megyei Jogú Város Polgármestere Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából Merczel Éva az Oktatási, Kulturális Sport és Ifjúsági Iroda megbízott vezetője
Határidő:
2012. március 1.
135
7./
Előterjesztés a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár alapító okiratának módosításáról (minősített szavazattöbbség)
Előadó:
Dr. Kovács Luca jegyző
Meghívott:
Tőzsérné Géczi Andrea igazgató Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár 3300 Eger, Kossuth L. u. 16.
Dr. Kovács Luca A város és megye 2011 évvégéig társulásban látta el a könyvtári feladatokat. 2012. január 01ét követően a hatályos közművelődési törvény szerint a települési könyvtári ellátás biztosítása helyi önkormányzatoknak továbbra is kötelező feladata, melyet könyvtár fenntartással, vagy szolgáltatás megrendelésével teljesíthet. A törvény azt is kimondja, hogy a megyei könyvtár fenntartása az állam feladata, azonban nincs olyan jogszabály, ami kimondaná, hogy jelen esetben ki az állam. Arról nem rendelkezik, hogy a Megyei Intézményfenntartó Központokhoz tartozna. Ugyanakkor a jelenleg hatályos Áht. is csak az alapításnál rendezi a közös alapítás kérdését és jelen esetben nem közös alapításról van szó, hanem intézményfenntartásról, illetve alapító okirat módosításról és nem foglalkozik a közös fenntartás kérdéséről. Mindezek okán van előttük az alapító okirat módosítás, ahol az alapító és a fenntartó a város. A közművelődési törvény azt mondja, hogy amennyiben a megyei könyvtár székhelyén a települési könyvtári feladatokat is megyei könyvtár látja el, megállapodás alapján a székhely szerinti önkormányzat és az állam köteles a működtetéséhez szükséges támogatást együttesen biztosítani. Remélik, hogy ez a megállapodás hamarosan meg fog születni és rendeződik a könyvtár sorsa. Kéri az előterjesztésben foglaltakat támogatni szíveskedjenek. Habis László Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Bognár Ignác Korábban Saarássy Kinga alpolgármester asszony javasolta, hogy a Berekszász környéki Kárpátaljai vidékeket, Nagyszőllős környékét támogassák. Felmerült az a gondolat, hogy a fiókkönyvtár megszűnésével fölöslegessé váló könyvek eljuthassanak Nagyszőlős környékére a Kárpátaljai magyarokhoz. Saárossy Kinga Képviselő úr nyitott kapukat dönget, már vittek könyveket a könyvtár felajánlásából Kárpátaljára. Továbbra is vannak ilyen jellegű szándékaik és köszöni a könyvtár segítségét.
136
Habis László Három minisztériummal áll kapcsolatban annak érdekében, hogy megnyugtatóan rendeződjön az intézmény sorsa. Nagyon reméli, hogy ebben a kérdésben sikerül konszenzust találni. Azt szeretnék, hogy az intézmény szervezeti, fenntartói feltételei és a pénzügyi működtetés biztosítottak legyenek. 16 igen szavazattal elfogadásra került.
Szavazás:
29/2012. (II.23.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár 1. számú fiókkönyvtárának megszüntetésére vonatkozó intézkedési tervet. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 10.§ (1) bekezdés g) pontja alapján biztosított jogkörében - az előterjesztés 2. számú melléklete szerinti szöveggel - megállapítja és elfogadja a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okiratát és egyben felhatalmazza a polgármestert annak aláírására. Felelős:
Habis László polgármester
Határidő:
2012. március 1.
1. melléklet
MÓDOSÍTÓ OKIRAT
Az Alapító Okirat 5., 6., 9.1, 11. pontjai, valamint 13. pontja az alábbiak szerint módosul: A költségvetési szerv: Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár
1.
Neve:
2.
Idegen neve: -
3.
Rövid neve:
Bródy Sándor Könyvtár
4.
Székhelye:
3300 Eger, Kossuth Lajos út 16.
137
5.
Az intézmény telephelyei: Gyermekkönyvtár Eger, Bartók Béla tér 6. Zenei és idegen nyelvi gyűjtemény Eger, Kossuth Lajos út 18. Jogi- és közigazgatási szakrészleg Eger, Kossuth Lajos u. 9. I. sz. fiókkönyvtár Eger, Mátyás király u. 52. II. sz. fiókkönyvtár Eger, Kovács Jakab u. 35. III. sz. fiókkönyvtár Eger, Kallómalom u. 88.
6.
Alapító, fenntartó, illetve irányító szerv(einek) neve, székhelye: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Eger, Dobó tér 2. A magyar állam a Heves Megyei Intézményfenntartó Központon keresztül.
7.
Hatályon kívül:
8.
Működési köre: Heves megye, illetve Eger Megyei Jogú Város közigazgatási területe. Országos vonatkozásban: könyvtári alaptevékenységen belül részt vesz az országos dokumentum ellátási rendszerben
9.
Jogszabályban meghatározott közfeladata: A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 70. § (1.) bekezdésében foglaltak. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 64. § (1)-(5) bekezdésében foglaltak.
2012. január 1.-től
9.1. Alaptevékenysége: 9101 TEÁOR – Könyvtári, levéltári tevékenység 91012 Könyvtári tevékenység 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása gyűjteményét folyamatosan fejleszti gyűjteményét és szolgáltatásait a helyi igényeknek megfelelően alakítja helyismereti információkat és dokumentumokat gyűjt ellátja a kötelespéldányokkal kapcsolatos feladatokat 910122 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme gyűjteményét feltárja, megőrzi, gondozza, az állomány védelméről gondoskodik 910123 Könyvtári szolgáltatások gyűjteményét rendelkezésre bocsátja tájékoztat a könyvtár és a nyilvános könyvtári rendszer dokumentumairól és szolgáltatásairól biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak elérését részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum és információ cserében, ellátja a könyvtárközi dokumentum-ellátással kapcsolatos feladatokat közhasznú információs szolgáltatást nyújt szabadpolcos állományrésszel rendelkezik
138
szervezi a megyében működő könyvtárak együttműködését a települési könyvtárak tevékenységét segítő szolgáltatásokat nyújt mozgókönyvtári szolgáltatást nyújt végzi, illetőleg szervezi a megye nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozó lakosainak könyvtári ellátását szervezi a megyében működő nyilvános könyvtárak statisztikai adatszolgáltatását közönségkapcsolati és egyéb tevékenységeket lát el (kiállítás rendezése, ismeretterjesztő előadás, tanfolyamszervezés, vetélkedő, író–olvasó találkozó, pr- és marketing tevékenység, kiadványok megjelentetése stb.) 581100 Könyvkiadás 749031 Módszertani szakirányítás 581400 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása 772200 Videokazetta, lemez kölcsönzése Helyette: 770000 Kölcsönzés, operatív lízing 823000 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése 853214 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőtt oktatás 853224 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőtt oktatás 855935 Szakmai továbbképzések 855937 Máshová nem sorolt egyéb felnőttoktatás 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemelése 773000 Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzés Helyette:770000 Kölcsönzés, operatív lízing 821900 Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás 821000 Adminisztratív, kiegészítő szolgáltatás 10.
Gazdálkodási besorolás Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv Az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság besorolása: teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv.
11.
Vezetőjének (vezető szerve, testülete tagjainak) kinevezési, megbízási, választási rendje: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése és a Heves Megyei Intézményfenntartó Központ által pályázat útján, határozott időre, 5 évre megbízott igazgató, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és a végrehajtására kiadott 150/1992. (XI.20.) sz. Korm. rendelet alapján. Az igazgató felett a munkáltatói jogkört felmentés, vezetői megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása tekintetében, kinevezés és felmentés tekintetében az irányító szervek gyakorolják.
12.
Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony(ok) megjelölése: a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján
13.
A feladatellátást szolgáló vagyon: - az egri 6563 hrsz-on a állam tulajdonában álló épület (Eger, Kossuth L. u. 16.) - Eger Megyei Jogú Város tulajdonában álló egri 927/2 hrsz-on lévő épület (Eger, Kovács Jakab u. 35. ) - Bérlemények: Eger, Kossuth L. u. 18., Mátyás király u. 52. - Használatra kapott épületrészek: Eger, Kossuth L. u. 9., Bartók Béla tér 6., Kallómalom u. 88., Széchenyi utca 47.
139
14.
A vagyon feletti rendelkezés joga: A vagyon feletti rendelkezés jogát Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése mindenkori vagyonrendelete és az Országgyűlés által alkotott mindenkori költségvetési törvénye. Záradék: A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár alapító okiratát Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése ……/2012 (II. 23.) számú közgyűlési határozatával, a Heves Megyei Intézményellátó Központ …….döntésével 2012.március 1-jei hatállyal hagyta jóvá.
E g e r, 2012. február … .
………………………………………………… Habis László Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármestere
2. melléklet ALAPÍTÓ OKIRAT A költségvetési szerv: Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár
1.
Neve:
2.
Idegen neve: -
3.
Rövid neve:
Bródy Sándor Könyvtár
4.
Székhelye:
3300 Eger, Kossuth Lajos út 16.
5.
Az intézmény telephelyei: Gyermekkönyvtár Eger, Bartók Béla tér 6. Zenei és idegen nyelvi gyűjtemény Eger, Kossuth Lajos út 18. Jogi- és közigazgatási szakrészleg Eger, Kossuth Lajos u. 9. II. sz. fiókkönyvtár Eger, Kovács Jakab u. 35. III. sz. fiókkönyvtár Eger, Kallómalom u. 88.
6.
Alapító, fenntartó, illetve irányító szerv(einek) neve, székhelye: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Eger, Dobó tér 2.
7.
Hatályon kívül 140
8.
Működési köre: Heves megye, illetve Eger Megyei Jogú Város közigazgatási területe. Országos vonatkozásban: könyvtári alaptevékenységen belül részt vesz az országos dokumentum ellátási rendszerben
9.
Jogszabályban meghatározott közfeladata: A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 70. § (1.) bekezdésében foglaltak. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 64. § (1)-(5) bekezdésében foglaltak. 9.1. Alaptevékenysége: 9101 TEÁOR – Könyvtári, levéltári tevékenység 91012 Könyvtári tevékenység 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása gyűjteményét folyamatosan fejleszti gyűjteményét és szolgáltatásait a helyi igényeknek megfelelően alakítja helyismereti információkat és dokumentumokat gyűjt ellátja a kötelespéldányokkal kapcsolatos feladatokat 910122 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme gyűjteményét feltárja, megőrzi, gondozza, az állomány védelméről gondoskodik 910123 Könyvtári szolgáltatások gyűjteményét rendelkezésre bocsátja tájékoztat a könyvtár és a nyilvános könyvtári rendszer dokumentumairól és szolgáltatásairól biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak elérését részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum és információ cserében, ellátja a könyvtárközi dokumentum-ellátással kapcsolatos feladatokat közhasznú információs szolgáltatást nyújt szabadpolcos állományrésszel rendelkezik szervezi a megyében működő könyvtárak együttműködését a települési könyvtárak tevékenységét segítő szolgáltatásokat nyújt mozgókönyvtári szolgáltatást nyújt végzi, illetőleg szervezi a megye nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozó lakosainak könyvtári ellátását szervezi a megyében működő nyilvános könyvtárak statisztikai adatszolgáltatását közönségkapcsolati és egyéb tevékenységeket lát el (kiállítás rendezése, ismeretterjesztő előadás, tanfolyamszervezés, vetélkedő, író–olvasó találkozó, pr- és marketing tevékenység, kiadványok megjelentetése stb.) 581100 Könyvkiadás 749031 Módszertani szakirányítás 581400 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása 770000 Kölcsönzés, operatív lízing 823000 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése 853214 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőtt oktatás 853224 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőtt oktatás 855935 Szakmai továbbképzések 855937 Máshová nem sorolt egyéb felnőttoktatás
141
682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemelése 821000 Adminisztratív, kiegészítő szolgáltatás 10.
Gazdálkodási besorolás Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv Az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság besorolása: teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv.
11.
Vezetőjének (vezető szerve, testülete tagjainak) kinevezési, megbízási, választási rendje: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése által pályázat útján, határozott időre, 5 évre megbízott igazgató, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és a végrehajtására kiadott 150/1992. (XI.20.) sz. Korm. rendelet alapján. Az igazgató felett a munkáltatói jogkört felmentés, vezetői megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása tekintetében, kinevezés és felmentés tekintetében az irányító szervek gyakorolják.
12.
Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony(ok) megjelölése: a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján
13.
A feladatellátást szolgáló vagyon: - az egri 6563 hrsz-on az állam tulajdonában álló épület (Eger, Kossuth L. u. 16.) - Eger Megyei Jogú Város tulajdonában álló egri 927/2 hrsz-on lévő épület (Eger, Kovács Jakab u. 35. ) - Bérlemények: Eger, Kossuth L. u. 18. - Használatra kapott épületrészek: Eger, Kossuth L. u. 9., Bartók Béla tér 6., Kallómalom u. 88., Széchenyi utca 47.
14.
A vagyon feletti rendelkezés joga: A vagyon feletti rendelkezés jogát Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése mindenkori vagyonrendelete. Záradék: A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár alapító okiratát Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a …./2012 (II.23) számú közgyűlési határozatával hagyta jóvá. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 893/2011 (XII. 29.) számú közgyűlési határozata, mely jóváhagyta a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár alapító okiratát. E g e r, 2012. február….. ………………………………………………… Habis László Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármestere
142
8./
Előterjesztés a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár TÁMOP 3.2.4.A/B pályázatának benyújtásáról ( egyszerű szavazattöbbség )
Előadó:
Orosz Lászlóné tanácsnok
Meghívott:
Tőzsérné Géczi Andrea igazgató Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár 3300 Eger, Kossuth L. u. 16.
Orosz Lászlóné Úgy gondolja, hogy mindannyian egyetértenek abban, hogy a könyvtár egy szeretni való, szerethető intézmény. Nem csak azért, mert csodálatos könyvekkel van tele, hanem azért is, mert az ott dolgozókból árad a szeretet. Tudomása szerint, nincs olyan általános és középiskolás, aki még ne járt volna a könyvtárban. Az internet rohamosan terjed és a fiatalok nagyon sokat használják. A könyvtárnak óriási szerepe van abban, hogy az olvasást népszerűsítse és a fiatalokat visszavezesse a könyvek szeretetéhez. A könyvtár nemcsak hagyományos könyvkölcsönzési tevékenységet végez, hanem óriási összegekre pályázott, amelyek sorra nyernek is. Példákat említ. A könyvtár tud előre gondolkodni és tud két-három évre előre is feladatot vállalni saját magának és ezáltal megteremteni azt a lehetőséget, hogy olyan intézmény maradjon, amilyet megismertek és a jövőben is szeretnének látni. Kéri a határozati javaslat támogatását. Habis László Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Szavazhatnak-e egyben a három határozati javaslatról, úgy, ahogy azok a jegyzőkönyvben külön határozati számot kapnak? Képviselő társai jelzik, hogy igen. Szavazás:
17 igen szavazattal elfogadásra került.
30/2012. (II.23.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése jóváhagyja, hogy a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár pályázatot nyújtson be az Új Széchenyi Terv Tudomány-Innováció programján belül a „Tudásdepó-Expressz” – Országos könyvtári szolgáltatások bővítése, fejlesztése az oktatás és képzés támogatása érdekében című, TÁMOP-3.2.4.B-11/1 kódszámú, és a ”Tudásdepó-Expressz” – A könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében című, TÁMOP-3.2.4.A-11/1 kódszámú pályázati kiírás keretében.
143
Felelős:
Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából Merczel Éva, az Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda mb. vezetője
Határidő:
2012. március 31.
31/2012. (II.23.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése jóváhagyja, hogy a pályázatok benyújtásnak feltételeként az Önkormányzat képviseletében a polgármester nyilatkozzon a szükséges öt éves fenntartás vállalásáról, valamint arról, hogy a fenntartó nem hoz olyan döntést, amely a TÁMOP-3.2.4.B-11/1 és a TÁMOP-3.2.4.A-11/1 projektek vonatkozásában a fenntartási kötelezettség biztosításának lehetőségét akadályozná, amennyiben a jogszabályi keretek nem változnak. Felelős:
Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából Merczel Éva, az Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda mb. vezetője
Határidő:
2012. március 31.
32/2012. (II.23.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése tudomásul veszi, hogy a fenntartó részéről a pályázat előfinanszírozása többletterhet nem jelent, az intézmény 2014. évi éves költségvetésében az utolsó elszámolási időszak kiadásainak megelőlegezésére van szükség, mely 2014. december 15-éig a záró kifizetési kérelemben elszámolásra kerül. A pénzügyi ütemezés: • az 1. konstrukciónál 2014. második félévére eső előfinanszírozás 12.500 eFt, • a 2. konstrukciónál 2014. második félévére eső előfinanszírozás: 14.250 eFt. Felelős:
Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából Merczel Éva, az Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda mb. vezetője
Határidő:
december 31.
30 perc szünetet rendel el. 144
Habis László Átadja a szót Alpolgármester úrnak. Rázsi Botond 9./
Előterjesztés a Gárdonyi Géza Színház és a Harlekin Bábszínház további működtetéséről (egyszerű szavazattöbbség)
Előadó:
Habis László polgármester Csathó Csaba tanácsnok
Meghívott:
Blaskó Balázs igazgató Gárdonyi Géza Színház Eger, Hatvani kapu tér 4. Bal József igazgató Harlekin Bábszínház Eger, Bartók B. tér 6.
Habis László Ismeretes, hogy decemberben a testület hozott egy olyan döntést, hogy egyfajta rendkívüli intézkedésként átveszi mind a Gárdonyi Géza Színház, mind a Harlekin Bábszínház fenntartói feladatait. Igyekeztek ezt úgy megtenni, hogy lehetőség szerint a korábbi időszak gazdálkodása tisztázott és egyensúlyban legyen, de azonban ez kétféle szempontból sem volt realizálható, megvalósítható. Egyrészt azért mert a megyei önkormányzatot korábban egy adósságrendezési eljárás érintette, amely a törvény erejénél fogva megszűnt, azonban az intézmények fenntartásával kapcsolatos problémák kezelésére nem volt mód. Mindezek alapján elsősorban a Gárdonyi Géza Színházban – tudomása szerint – mintegy 70 millió forintot meghaladó kifizetetlen szállítói állomány keletkezett. Tételes felmérésére a hivatal kapott egy kötelezettséget, mert az országgyűlés által elfogadott költségvetési törvény és egyéb jogszabályok alapján lehetőség van arra, hogy ezeket a kifizetetlen szállítói tartozásokat egy központi alapból finanszírozni lehessen. A múlt tényeihez az is tartozik, hogy az előző fenntartó végzett egy belső ellenőrzési vizsgálatot az intézménynél, amely lezárultával különböző hatósági eljárások is elkezdődtek, így azt mondhatja, hogy a további időszakot illetően kétszeres kockázatokkal kell számolniuk a pénzügyi kérdések tekintetében. Figyelembe kell venniük azt is, hogy Heves megyében és Egerben ezek az intézmények úgy működtek közös fenntartásban, hogy az úgynevezett önkormányzati finanszírozást felerészben a megye, felerészben pedig a város biztosította. Sajnálatos módon a megyei finanszírozás ezen önrészek tekintetében sem teljes az elmúlt évet illetően. A város költségvetését elfogadva láthatják azt, hogy roppant nehéz ebben a szűkölő forráshelyzetben súlypontokat áthelyezni, illetve a súlypontáthelyezés abban merülhet ki, hogy valahol változatlanul hagynak feltételeket és ezek tartoznak ma a prioritásként kezelt
145
területek közé. A színházak ügye ilyen volt, így igyekeztek kezelni és természetesen élnek azokkal a pályázati lehetőségekkel, amelyeket egy majdani belügyminisztériumi pályázat teremt meg, miáltal abban reménykednek, hogy az eddigi kieső megyei önkormányzati hányadot finanszírozni fogják. Ezt a helyzetet tovább „színezi” a Harlekin Bábszínház helyzete. Az anyag is tartalmazza azt, hogy az előadó-művészeti törvény értelmében bizonyos szakmai kritériumrendszer alapján sorolhatóak be a színházak. A jelenlegi művészi állomány alapján kiesne az intézményes normatívjellegű állami finanszírozásból az intézmény és ennek okán ott rendkívüli intézkedést is kell tenniük. Erre vonatkozóan az anyagban szerepel javaslat, hogy maximálisan 5,9 millió forint erejéig egy pluszforrást kell biztosítaniuk a szükséges struktúraváltás finanszírozására. Sajnálatos módon jobb megoldást nem találtak, mint az önkormányzati feladatállás tartalékára való hagyatkozást. Fontosnak tartja azt, hogy azok a javaslatok, amelyek elkészültek a mai közgyűlés elé, a Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság, a Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság, Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság támogatásával „találkoztak”. A három bizottság együttes ülésén ez a hét féle határozati javaslat körvonalazódott. Javaslatuk arra irányul, hogy mind a két intézmény intézményi formában működjön tovább, de a gazdasági, szervezeti feladatok, a könyvelés tekintetében az EKVI szakmai háttere kerüljön igénybevételre. Kéri a határozati javaslatok támogatását. Csathó Csaba A színház múltját mutatja pár mondattal. 2012. január 01-től Eger városhoz visszakerül 124 közalkalmazottal a Gárdonyi Géza Színház. Hirtelen kapták ezt a feladatot, nem működtettek még ekkora kulturális intézményt. Az a szándékuk, hogy továbbra is önálló társulatuk legyen, mely célokért lépéseket kell tenniük gyorsan és határozottan. Az átvétel után mi az „örökség”: Több, mint 70 millió forintos kifizetetlen számla halmozódott fel, melyek az adósságrendezési eljárás keretében vélhetően hamarosan kifizetésre kerülhetnek. A Gárdonyi Géza Színház 2012. évi költségvetése 471 millió forint. A színház jegy és bérlet bevétele tervezése alapján nem éri el az 50 millió forintot. A város ugyan ennyit tesz hozzá, a többi része nagyrészt állami támogatás. Ez azt jelenti, hogy ezer forintos jegyhez, amit kifizet a néző, ezer forintot hozzátesz önkormányzatuk és a fennmaradó 8 ezer forintot állami támogatásból kapják. Ennek örülniük kell, mert ekkora összeggel támogatja az állam a színházukat. A jövőt előrevetítve úgy gondolja, hogy ebben további szűkítések lesznek és erre idejében fel kell készülniük. Amennyiben a csökkenő nézőszám továbbra is fennmarad, kisebb állami támogatásra lehet számítani a jövőben, ami tovább szűkülő előadás számokat eredményez. Ezt Igazgató úr már többször jelezte. Ez a költségvetés, a 471 millió forint egy takarékos gazdálkodást, a produkciós költségvetések határok közé szorítását, a saját művészeti közalkalmazottak elsődleges szerepeltetését és olyan előadásokat, melyek az igényesség mellett a mainál nagyobb nézőszámot csalogat a színházba. A színházban a legfontosabb a színész és az őket közvetlenül kiszolgáló munkatársak. Gárdonyi Géza Színház megfelel az állami támogatás egyik feltételének, miszerint a művészeti állomány 60 %-nál magasabb számban rendelkezik felsőfokú szakirányú végzettségű társulati tagokkal, ilyen értelem nincs szükség változtatásokra.
146
Sajnálatos módon ugyan ez nem igaz a Harlekin Bábszínház esetében, ahol a művészeti állomány frissítésére lesz szükség. Javasolja, hogy a jelenlegi színházi évadra és a 2012/2013 évekre vonatkozóan önállóan működő költségvetési szervként végezze tevékenységét a két színház továbbra is. Miután a jövőben letisztul a támogatási rendszer újra meg kell vizsgálni a működési formát. Reméli, hogy intézkedéseik a színházaik érdekeit szolgálják és minden résztvevő a megoldás irányába mozdul. Odaadja magát annak az ügynek, hogy Egernek a következő években jól működő, kulturális élményeket gazdagon szolgáltató színháza lehessen. Ezen cél eléréséhez az együttműködés a legfontosabb. Rázsi Botond Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Dr. Csarnó Ákos Pontosításként elmondja, hogy az összevont bizottsági ülésen a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság az 5. számú határozattal kapcsolatos felvetést nem támogatta. Magyarázatot kér arra vonatkozóan, hogy mi az 5. határozati javaslat lényege. Kérdései: Megszűnik-e maga a gazdasági vezető intézménye? Ha igen, akkor az nincs-e ellentmondásban az előadó-művészi törvénnyel és ha megszűnik, akkor most nem kellene kinevezniük maguknak egy gazdasági vezetőt? Hogyan alakultak a bérletek számai az elmúlt 2010-2011-2012 évek tekintetében? Számszaki információkat kér. Lesznek-e az átszervezésnek „áldozatai” a Gárdonyi Géza Színházban? Lesznek-e elbocsátások? Habis László A javaslat arra vonatkozik, hogy a magasabb vezetői státusz, azaz a gazdasági igazgató státusz változtatására tesznek javaslatot. Egyrészt ez teszik azért, mert a jelenlegi állománytábla szerint van egy igazgatóhelyettes, van egy gazdasági igazgató, van egy főkönyvelő az intézménynél és van egy 13 fős gazdasági hivatal. Ezt a struktúrát szeretnék egyszerűbbé tenni, miáltal az válik lehetővé, hogy ha április elsejéig megszületik a konszenzus, akkor a könyvviteli, könyvelési feladatokat az EKVI végzi el. Tételes egyeztetés történik az intézményvezetők között, hogy milyen feladattal, milyen munkakörben, ki, hogy látja el a teendőit. Ha megállapodás történik a feladat, a munkafolyamatok megosztására és részleteire vonatkozóan, akkor lehetővé válik egy létszám racionalizálás. Erre az önkormányzat pályázatot nyújtana be és az éves szinten jelentkező tiszta megtakarítás pedig ottmaradna a színháznál annak érdekében, hogy a művészeti tevékenységek, a produkciók számára a későbbiekben forrásként szolgálhasson. Az Áht.-nek megfelel és kielégíti ez a megoldás az előadó-művészi törvény szerinti szabályokat is. Várható létszámcsökkentés, de annak az előadó-művészi törvénnyel összhangban, az igazgatói, munkáltató döntésekkel együttesen mi a végső hatása azt még nem tudják. Azért hozták meg azt a határozatot, hogy amennyiben az csoportos létszámcsökkentésnek minősül, akkor ezen szabályok is érvényesek rá. Elsődlegesnek a művészeti tevékenységet, a művészeti létszámot és állomány megőrzését tartják, ezért is határozták úgy meg a határidőket, hogy
147
alkalmazkodjon a folyamat a művészeti tevékenységekkel kapcsolatos munkáltatói döntésekhez. Tudomása szerint 6 ezer az eladott bérletek száma és ez kevesebb a korábbi éveké. Gál Judit Köszöni a Harlekin Bábszínház nagyon részletes és minden részletre kiterjedő beszámolóját. Az igazgató urakat meg kívánja nyugtatni az EKVI-hez való integrálással kapcsolatosan, mert nagyon jó dolog és nagyon nagy segítség az, hogy törvényes módon folyik a könyvelés, a gazdálkodás. Pál György A Harlekin Bábszínház beszámolója egy jól áttekinthető, jól megérthető anyag, amivel a kérdéseire választ kap a képviselő annak érdekében, hogy jól tudjon dönteni. Ehhez képest „nagyon nyers változatban kapták meg” a Gárdonyi Géza Színház beszámolóját. Továbbra is fenntartja azt az álláspontját, hogy nagyon szigorú költségvetési fegyelemre van szükség ahhoz, hogy ez a színház talpon tudjon maradni. Amennyiben valóban megfelel a törvényi elírásoknak, akkor tudja támogatni azt a részt, hogy az EKVI-be átkerüljön a könyvelés, illetve a gazdasági részleg. Az anyagból kikerült – a bizottsági anyaghoz képest - a művészeti igazgatónak kinevezése. Ez miért nem történik meg? Úgy gondolja, hogy valamiféle dolog elindult, de az közel sem az a döntési javaslat, ami biztosan garantálná azt, hogy ez a színház egy saját társulattal rendelkező színházként tud úgy üzemelni, hogy nem ró olyan költségeket a költségvetésre a továbbiakban, ami megoldhatatlan probléma elé állítaná őket. Dr. Csarnó Ákos Felmerülnek olyan kérdések, miszerint nem összeférhetetlen-e az, hogy a színház igazgatóhelyettesének üzletrésze van az Agria Nyári Játékokban? A közalkalmazotti törvényből idéz. Csathó Csaba A célok vizsgálatok során arra a következtetésre jutott, hogy nem szólnak bele a produkciós tervekbe, abba, hogy mit játszanak csak olyan szinten, hogy az látogatott legyen. Az egyensúly fenntartásához csak úgy lehet lépni, ha meghatározzák azt, hogy mi az átlagos produkciós költségvetés, mennyi a minimum előadásszám. Biztos és elkerülhetetlen, hogy be kell építeni „fékeket” a rendszerbe. Sós István A Gárdonyi Géza Színház múltjából néhány emléket idéz. Most egy új időszak kezdődik, 2012. január 01-től az színház teljesen a városé lett, örömével, bánatával, bújával együtt. Közös feladatuk, hogy újra olyanná váljon, ami behozza a város polgárait, ifjúságát, gyermekeit, a város környékének, a megye művészetszerető közönségét a nézőtérre.
148
Kéri és javasolja, hogy a megkötendő működtetési megállapodás tartalmazza a marketing feladatokra vonatkozó elvárásokat, ezen belül a közönségszervezői iroda helyére, szervezetére és működésére vonatkozó elvárásokat. Dr. Kovács Luca Az 5. határozati javaslat a gazdasági igazgató magasabb vezetői megbízását visszavonja. A jogszabály - amelyikre Tanácsnok úr is hivatkozott - a 2008. évi XCIX. törvény 40. § (2) bekezdése azt mondja, „ha a vezető nem rendelkezik egyetemi vagy főiskolai szintű pénzügyi-gazdasági, illetve közgazdász szakképzettséggel, egyetemi vagy főiskolai szintű végzettséggel és pénzügyi, számviteli szakképesítéssel vagy pénzügyi-gazdasági szakirányú továbbképzési szakon szerzett további végzettséggel, az előadó-művészeti szervezetnél ennek megfelelő végzettséggel, illetve szakképzettséggel rendelkező gazdasági vezetőt kell foglalkoztatni.” Ez a jogszabály gazdasági vezetőt említ, nem kell magasabb vezetőnek lennie. A 159/1992 (VII.23.) kormányrendelet 3. melléklete 4.2 bekezdésben meghatározza, hogy ki minősül vezetőnek és a 4.2.3 bekezdésben azt, hogy „…gazdasági szervezeti egység irányítója 100 %-os vezetői pótlékra jogosult”. Ezek alapján nem kell magasabb vezetői megbízatással rendelkezni, elég a vezető megbízatás és az előírásoknak megfelelő végzettséggel kell rendelkeznie. Az összeférhetetlenségre vonatkozó felvetésre elmondja, hogy megkereste igazgató urat és kérdte, hogy azt vizsgálja ki és a vizsgálat eredményéről tájékoztassa. Igazgató úr levélben jelezte azon aggályát, miszerint az SZMSZ-t a Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság nem jogosult jóváhagyni. A 32/2010. évi önkormányzati rendeletük, az állandó bizottságok feladatairól és hatásköréről rendelkezik. Annak második melléklete tartalmazza, hogy mi a Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság hatásköre. A Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság hatáskörben, közgyűlés által ledelegált hatáskörben, jóváhagyja az önkormányzat által fenntartott közművelődési intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát. Tehát jóváhagyó hatásköre van. Blaskó Balázs Ma is megtapasztalhatta azt a költségvetés tárgyalásakor, hogy micsoda felelősség és teher nehezedik a közgyűlés tagjaira akkor, amikor a város életéről határoznak. Meghatározzák a feladatokat, az ahhoz mellérendelhető költségvetési hányadokat, amelyek meghatározók lehetnek az elkövetkezendő naptári évben. Személy szerint több levelet, beadványt, helyzetelemzést küldött a fenntartó felé. Nagyon sajnálja, hogy ebből az öt-hat igen „intenzív tartalmú és nagyon sok adatot tartalmazó” anyagból, a mai közgyűlési anyag mellékleteként egy „eléggé hevenyészet” melléklet kerekedett. Úgy gondolta, hogy mindaz az anyag, amit eljuttatott az önkormányzathoz megfelelő anyag arra, hogy mellékletként segítse a munkát. A színház költségvetésének alakulásának vizsgálatakor 2008-óta nyomon követhető az a negatív tendencia, ami 622 millió forinttól, a mai 471 millió forintos költségvetési főösszegig mutat. Ugyan ezzel párhuzamosan vizsgálható és nagyon komoly következtetés vonható le az önkormányzati támogatások összegének alakulásból is. „Ez is gyakorlatilag 211 millió forinttól, a mai 51,5 millió forintig terjed, vagy ha azt megkétszerezzük, 303 millió forintig terjed. Ez a 303 millió forint – anélkül, hogy bármifajta követelőző tónusa lenne a szavaimnak – az országban ma a legalacsonyabban támogatott színházat jelenti és tűnteti fel a Gárdonyi Géza Színházat. Az ezt követő önkormányzati támogatás 150 milliónál kezdődik. Mindez a realitásokat mutatja csak.”
149
Ezekhez a számokhoz még hozzájön az a 40 millió forint, amelyet a központi költségvetésből egyszeri támogatásként sikerült megszerezniük az elmúlt év második felében és amely érzékelhetően kényszerűségből belekerült az idei költségvetésükbe. Az előterjesztők javaslatára a közgyűlés egy éve haladékot ad a két kulturális intézmény színház szervezeti formában való működtetésére. Kéri, hogy amennyiben ezt a közgyűlés jóváhagyja, akkor tegyék lehetővé az is, hogy bizonyítsanak, hogy az a gárda, amelyik 25 éve keresztül a gazdasági hivatalban biztosította a folyamatos és harmonikus működést, tovább folytathassa működését. Az EKVI működése a szigorú rendtartásra épül, és ha csak arra ad lehetőséget a szigorú rendtartás, hogy csak a meglévő pénzekből tudnak gazdálkodni, akkor ellehetetlenül a működésük. Jelenleg a napi gazdálkodásban olyan mozgóösszegek, mozgó lehetőségek szerepelnek, amelyeket ezzel a fajta szigorú rendtartással nem lehet kezelni, vagy az intézmény gazdálkodásának ellehetetlenülését jelenti majd a későbbiekben. Kéri, hogy egy évre hagy bizonyítsanak a testületnek ebben a felállásban. Természetesen indokoltnak tartja annak átgondolását, hogy az intézmény személyi összetételében – a gazdasági hivatalban is – racionalizálásra van szükség. Neki, mint felelős intézményvezetőnek alapvetően szüksége van arra a kontroll segítségre, amelyet a nagyon felkészült gazdasági igazgató asszonyban és kollégáiban lát biztosítva. Látják, hogy az egész ország milyen helyzetben van és tudják, hogy nekik is meg kell tenniük a szükséges megszorító intézkedéseket. Habis László Szerencsésnek tartotta volna, ha azokat a produkciós költségvetéssel kapcsolatos kéréseiket az intézmény abban a struktúrában produkálta volna, hogy azokat a képviselők felé el tudják juttatni, mert így leginkább egy nagyon rövid szöveges anyagot tudtak az asztalra tenni. Van némi félreértés igazgató úrral abban, hogy nem szigort akarnak, hanem előirányzaton belüli gazdálkodást. Olyan előirányzaton belüli gazdálkodást, mint amilyen minden egyes intézményüknél van. Ezt szolgálhatja a költségvetés elfogadása, a 7. számú határozati javaslatban egy működtetési megállapodás, amelyik produkciós tervekkel és egyebekkel is „megtűzdelt”. Nem túlszabályozást szeretnének, hanem az EKVI-nek az a kötelessége, hogy a könyvelési funkciókat, a szükséges ellenjegyzéseket végezze el. Az Igazgató úr által utaltakra, hogy saját bevételeket kell generálni és az ezekhez szükséges személyi feltételeit biztosítani kell, ebben teljes az egyetértés. Békéscsabai példát említ. Nem egyszerű dolog eligazodni a számokban, az egyes önkormányzatok a tudásuk, a lehetőségeik legjavát adják annak érdekében, hogy színháza fenn maradhassanak és működhessenek. Csathó Csaba Korábbi egyeztetések során folyamatosan azt mondta, hogy ne költségvetési vitát folytassanak, hanem arról beszéljenek, hogy mi az, amiben tudnak tovább együttműködni, mi az, amit hozzá tudnak tenni. A szándékra, a segítségre mindig nyitottak voltak. Igazgató úr egy ilyen számot mondott, hogy a 330 millió kevesebb 150-nél. Ezt vélhetően eltévesztette és 103 millió forintot akart mondani. Ezt a pontosítást a jegyzőkönyv kedvéért mondta el. 103 millió forintról beszélnek ebben a pillanatban, aminek felét Eger város önkormányzata biztosítja, a másik felét, a megyei önkormányzat kieső pénzének pótlását, reményeik szerint meg fogják kapni. Bízik abban, hogy tiszta fejjel, a gazdasági helyzetet figyelembe véve tovább tudnak ezekben a kérdésekben lépni.
150
Orosz Lászlóné Igazgató úr azt mondta, hogy a színház vezetése mindent megtesz azért, hogy jó produkciókat láthassanak, hogy felelősen gazdálkodjanak a rájuk bízott eszközökkel és minél több néző legyen a nézőtéren. Az előterjesztésben szerepel, hogy a művészeti szabadság a törvényben rögzített elvéből következik, hogy az állam, illetve a fenntartó az előadó-művészeti szervezetek művészeti tevékenységébe nem szólhat bele. Óriási számok hangzottak az elmúlt percekben és ha 15-16 ezer embernek ekkora összeget fordítanak a színházi látogatására, akkor az a véleménye, hogy mint fenntartó joggal várja el a színháztól, hogy nézőszámot növeljen. A kultúra nem egy jövedelmező ágazat és mindig is támogatásra szorul. Saárossy Kinga Örömteli adat, hogy növekedett a felnőtt bérletesen száma, de szomorú tény, hogy az ifjúsági bérleteseké viszont csökkent. Megköszöni a Gárdonyi Géza Színház minden dolgozójának az elmúlt évben végzett odaadó munkáját. Rázsi Botond Szavazást kér az 1. számú határozati javaslatról. Szavazás:
17 igen szavazattal elfogadásra került.
33/2012. (II.23.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja, hogy a Harlekin Bábszínház és a Gárdonyi Géza Színház költségvetési intézményi formában működjön. A Közgyűlés a Harlekin Bábszínház és a Gárdonyi Géza Színház, mint önállóan működő költségvetési szervek gazdálkodási feladatainak ellátásával az Egri Közszolgáltatások Városi Intézményt bízza meg 2012. április 1. napjától. A Közgyűlés egyben visszavonja 887/2011. (XII. 29.) önkormányzati döntése 4. és 5. pontjában foglaltakat. Felelős:
Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából Juhászné Dr. Krecz Erzsébet irodavezető Molnár László az EKVI igazgatója Blaskó Balázs a Gárdonyi Géza Színház igazgatója Bal József a Harlekin Bábszínház megbízott igazgatója
Határidő:
2012. április 1.
151
Szavazást kér az 2. számú határozati javaslatról. Szavazás:
14 igen és 3 tartózkodás mellett, elfogadásra került.
34/2012. (II.23.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a jegyzőn keresztül utasítja a Hivatalt, hogy a Harlekin Bábszínház művészi állományának racionalizálására az intézmény vezetőjével együttműködve készítsen részletes javaslatot. A közalkalmazotti jogviszonyok megszüntetéséhez szükséges fedezetet a Közgyűlés az önkormányzati feladatellátás tartaléka terhére biztosítja maximálisan 5,9 millió forint összegben. Felelős:
Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából Juhászné Dr. Krecz Erzsébet irodavezető Bal József a Harlekin Bábszínház megbízott igazgatója
Határidő:
2012. április 1.
Szavazást kér az 3. számú határozati javaslatról. Szavazás:
14 igen, 2 nem és 1 tartózkodás mellett, elfogadásra került.
35/2012. (II.23.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése felhatalmazza a Polgármestert, hogy a lehetséges működési kockázatok felfedése érdekében bízzon meg független könyvvizsgálót a Gárdonyi Géza Színház 2011. január 1.-től 2012. március 31.-ig tartó gazdálkodása szabályossága vizsgálatával. A Közgyűlés a könyvvizsgáló díjának fedezetét a 2012 évi költségvetés önkormányzati igazgatási kiadások terhére biztosítja. A polgármester könyvvizsgálót 2012. március 15.-i határidővel köteles kiválasztani és megbízni. A könyvvizsgáló a vizsgálat eredményéről a 2012. júniusi közgyűlésen köteles beszámolni.
152
Felelős:
Habis László polgármester
Határidő:
2012. március 15.
Szavazást kér az 4. számú határozati javaslatról. Szavazás:
17 igen szavazattal elfogadásra került.
36/2012. (II.23.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felkéri a Kulturális és Idegenforgalmi Bizottságot, hogy hatáskörében eljárva a Gárdonyi Géza Színház, és a Harlekin Bábszínház Szervezeti és Működési Szabályzatát, a Közgyűlés által február és március hónapokban elfogadásra kerülő szervezeti változásokkal módosítva hagyja jóvá. Felelős:
Orosz Lászlóné tanácsnok, a KIB elnöke
Határidő:
2012. április 30.
Szavazást kér az 5. számú határozati javaslatról. Szavazás:
13 igen és 4 tartózkodás mellett, elfogadásra került.
37/2012. (II.23.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2012. március 31. napjával a Gárdonyi Géza Színház gazdasági igazgatója magasabb vezetői megbízását visszavonja a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 23.§ (5) bekezdése alapján, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9.§ (1) b) pontjában kapott felhatalmazás szerint. Felelős:
Habis László polgármester
Határidő:
2012. március 31.
Szavazást kér az 6. számú határozati javaslatról. Szavazás:
17 igen szavazattal elfogadásra került.
153
38/2012. (II.23.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése megbízza Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Gazdasági Irodavezetőjét, az Egri Közszolgáltatások Városi Intézménye igazgatóját, a Gárdonyi Géza Színház igazgatóját, valamint a Harlekin Bábszínház igazgatóját, hogy a gazdálkodási jogkör Egri Közszolgáltatások Városi Intézménye általi átvétele kapcsán dolgozzák ki, és a márciusi közgyűlésen tegyenek javaslatot az átadott és átvenni kívánt feladatokról, munkakörökről, a megszüntetni kívánt státuszokról, valamint az átvett dolgozók létszámáról. A Közgyűlés felhívja a felelősök figyelmét, hogy a Kjt. 38./A, valamint az Mt. 94./A § és 94./B § szakaszaiban szabályozott csoportos létszámleépítés feltételeinek teljesülése esetén a szakszervezettel/munkavállalók képviselőjével előírt egyeztetéseket határidőben kezdjék meg. Felelős:
Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából Juhászné Dr. Krecz Erzsébet irodavezető Molnár László az EKVI igazgatója Blaskó Balázs a Gárdonyi Géza Színház igazgatója Bal József a Harlekin Bábszínház megbízott igazgatója
Határidő:
2012. április 1.
Szavazást kér az 7. számú határozati javaslatról. Szavazás:
17 igen szavazattal elfogadásra került.
39/2012. (II.23.) közgyűlési határozat A Közgyűlés megbízza a polgármestert, hogy a 2012. naptári évre kössön működtetési megállapodást a színházakkal, a művészeti tevékenységgel, a produkciós tervekkel, a gazdálkodással, pénzügyi egyensúly fenntartásával, illetve megteremtésével, a kapacitások kihasználásával, eszköz- és erőforrás-gazdálkodással, és az előadó-művészeti szervezettől elvárt teljesítmény követelmény-leírásokkal összefüggő tartalommal.
Visszaadja a szót Polgármester úrnak.
154
Felelős:
Habis László polgármester
Határidő:
2012. április 1.
Habis László 10./
Előterjesztés az EVAT Zrt. és a Törzsház 2012. évi üzleti tervéről, a Felügyelő Bizottság 2011. évi beszámolójáról és 2012. évi feladattervéről (egyszerű szavazattöbbség)
Előadó:
Sós István alpolgármester
Meghívott:
Várkonyi György Olivér vezérigazgató Csirke Józsefné gazdasági divízióvezető EVAT Zrt. Eger, Zalár u. 1-3. Szabó Zoltán könyvvizsgáló Eger, Bálint Pap u. 1/B.
Sós István Az EVAT Zrt. üzleti terve 2.161 E Ft adózás előtti eredményt tartalmaz. Az anyag természetesen tartalmazza a Törzsház összesített üzleti tervét is. Az EVAT Zrt. 2012. évben egy igen nehéz helyzet előtt áll. Az egyik nagy feladatuk, hogy a fűtőmű beruházást ebben az évben be kell fejezniük, ősztől már annak kell a távhőt szolgáltatnia a Felsőváros lakossága és intézményei számára. Reményeik szerint a télre a fedett jégpálya is el fog készülni. A másik nagyon fontos feladat a parkolóház építés miatti feladatoknak elvégzése, hiszen nagy kihívás lesz a parkolóház bérleti díjának az ellentételezése. Bízik abban, hogy jó üzleti munkával az EVAT Zrt. képes lesz a feladatot teljesíteni. Harmadik jelentős feladat a Tűzoltó Múzeum befejezése és a sikeres működtetésnek az előkészítése. Negyedik súlyponti feladat lesz a volt kőőrlő telep beruházás elindítása. A cégnek rendkívül feszített költséggazdálkodást kell folytatnia és ehhez mind a maga részéről, mint az önkormányzat részéről minden segítséget meg kívánnak adni. Habis László Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Császár Zoltán Vezérigazgató úrhoz intézi kérdést, mely a karban tartási tervben foglaltakkal kapcsolatos. Úgy gondolja, hogy „az a hülye, aki most télen, egy fillért is fizet a parkolásért”, mert abban az állapotban, ahogy a piaccsarnoknál lévő, a Telekessy utcán lévő és egyéb parkolók vannak az nem szolgáltatás. A parkolónak van egy ismérve, azaz szolgáltatás, amit ki kell váltani forinttal. Ami jelenleg a parkolókban látható az nem szolgáltatás, hó-, jégtaposás és egyéb „manőverek”. Nem tudni, hogy hol van a parkoló eleje, hol a vége, nem lehet ki-, beszállni, az ilyen szolgáltatásért nem szoktak fizetni. Kéri a parkolók témáját „tegyék már egyszer és mindkorra rendbe”.
155
Bognár Ignác Vezérigazgatótól kérdezi. Olvasta igazgatóságnak a jegyzőkönyvét és minden határozatnál egy nem szavazat született, mégpedig az igazgató úré. Szeretné, ha Igazgató úr elmondaná, hogy miért szavazatott minden alkalommal nemmel és a másik három szavazó, akik pedig igennel szavaztak, azok kik voltak? Várkonyi György Császár Zoltán képviselő úr biztosan azért teszi ezeket a megjegyzéseit, mert nem lát változást ebben a témában. A parkolók a város és nem az EVAT Zrt. tulajdona. Szerződésük van a parkolók tisztántartására és úgy érzi, hogy a szerződő partner meg tudott tenni esetenként, azt meg is tette. Olyan problémák történnek, hogy amikor összetolják a havat és hideg van, akkor az ott később olvad el és bizonyos helyek kimaradnak így a parkolási lehetőségből. Ez azt jelenti, hogy oda be sem lehet állni, így oda különösebb díjszedés sincs. Egyetért azon megjegyzéssel, hogy a parkolókat rendbe kell tenni, de hangsúlyozza, hogy a parkolók az önkormányzaté. A szerződésükben az szerepel, hogy a fenntartást a biztosított 50 %-ból kell megtenniük. 2011. évben volt egy kisebb mértékű parkolási díjemelés, de előtte három évig nem volt. Míg a költségek folyamatosan nőnek, addig a bevételek nem igazán növekedtek ezen a téren. Bizonyos szintig korlátozva vannak, amennyi összeg áll rendelkezésre, annyi összegből tudják megoldani ezeket a feladatokat. Nyilván ez nem mentség, hiszen ha ők az üzemeltetők, akkor nekik ezeket a feladatokat meg kell oldaniuk. A műszaki irodával egyeztetnek arról, hogy milyen források állnak ebben rendelkezésre. Bognár Ignác képviselő úrnak válaszként elmondja, hogy a nem szavazata az egy elvi nem szavazata volt. Miután nem volt különbontva a határozati javaslat és abban a bérfejlesztés is szerepelt, így azzal az állásponttal nem értett egyet, hogy az önkormányzat cégeinél nem lehet bérfejlesztést végrehajtani. Természetesen a tervvel egyetért, de nem volt megbontva, így nem volt lehetősége külön szavazni. Tóth István Az OMYA telep revitalizációjával kapcsolatosan már a bizottsági szakaszban elmondta, hogy az EVAT Zrt. a saját költségvetéséből, illetve hitelekből 420 millió forintot költ erre a telephelyre. Ennek akkor van értelme, ha tudják azt, hogy mit akarnak. Most egy olyan beruházást megvalósítani, amiből „nem tudjuk, hogy majd, hogy jövünk ki”, azt meglátása szerint nem szabad megtenni. Javasolta, hogy gondolkodjanak abban, hogy az OMYA telepen az Agria Humán Kft. régóta megoldatlan telephely gondjait próbálják ott megoldani. Céltalanul beruházásokat megvalósítani meglátása szerint a mai gazdasági helyzetben nem okos döntés. Bognár Ignác Dicséretesnek tartja, hogy a munkavállalóknak tudják biztosítani az Erzsébet utalványt és a Szép kártyát. Több esetben olvassa, hogy tűzvédelemre, munkavédelemre, környezetvédelemre ennyit, meg ennyit költenek. Nem merült fel már az EVAT-nál az, hogy egy független egy-két főből álló ilyen csoportot lére hozzanak és az összes önkormányzati intézménynél ellássák ezt a feladatot?
156
Orosz Lászlóné Eredmény kimutatás összes bevétel 2011. évben 1 milliárd 900 millió forint. Kevésnek tartja, hogy „csak 2 millió forint” a nyerség. A jövőben esetleg többet terveznek? Várkonyi György OMYA telep kapcsán elhangzott felvetésre válaszolva elmondja, hogy folytatják azt a munkát, amivel vizsgálják az önkormányzati cégek lehetőségeit a telepre való bevitelre. Ez egy nagyon összetett kérdés. Fazekas úrral nézik közösen, hogy jelen pillanatban milyen ingatlanaik, milyen bérleményeik vannak. Azok az ingatlanok kb. mennyit érnek és mit lehetne megvalósítani. A figyelik a pályázatokat és külföldi befektetők is jelentkeztek. Minden megtesznek annak érdekében, hogy ez a telephely a város érdekeit szolgálja. Bognár Ignác úr javaslatára elmondja, hogy a munkavédelem, tűzvédelem és egyéb ilyen esetekben az auditálások és egyebek a költségesek, amiket meg kell csináltatniuk. Lehetőségeikhez mérten igyekeznek a munkavállalóiknak mindent megadni, de nem tudják kihasználni a jogszabály által biztosított teljes keretet. Azon vannak, hogy minél nagyobb eredményt produkáljanak, de az EVAT-nak szinte nincs profitorientált tevékenysége. A távfűtést, ami húzóágazat volt, a kormányrendelet és miniszteri rendelet behatárolta, határt szabott, ott nem tudnak lépni. A vagyonkezelési tevékenység önkormányzati költségvetésfüggő, ahol nagyon szoros együttműködés kell az önkormányzattal. Ebben az esetben nem az a cél, hogy az EVAT abból egy óriási eredményt produkáljon, hanem az, hogy a feladatot megoldja a költségvetési kereteken belül. Minden más terülten intézkedési tervet fogalmaztak meg. A múzeumok látogatottságát kívánják növelni, de nemcsak a jegybevételre számítanak. Megfelelő kis kulturális központtá szeretnék azokat tenni, ahová nemcsak azért mennek be a látogatók, mert a múzeumot meg kívánják tekinteni. Eger kulturális életében számottevően részt kívánnak venni és ezzel kívánják az eredményt hozni. Továbbá korlátozás jelent számukra, hogy 2006 és 2009 között jelentős hitelfelvétel történt az EVAT-nál. Sajnos a felvett hitelek nem olyan befektetésekre kerültek felhasználásra, amelyek aztán eredmény hoznak. A hitelfelvétel kapcsán nem csak a törlesztés, de az árfolyam veszteség is komoly összeg és ilyen körülmények között igen nehéz tovább növelni az eredményeket. Kitörési pontnak azt látja, hogy új területeket szeretnének bevonni a gazdálkodásukba egyrészt a kulturális vonalon, másrészt pedig a wellness turizmus területén próbálnak majd lépéseket tenni. Mindent lehetőséget megpróbálnak kihasználni annak érdekében, hogy minél eredményesebben tudjanak szerepelni a város életében. Orosz Lászlóné Igazgató úr az eredményesség növelésénél a kulturális területen való tevékenységet említette. A jövőben célszerűnek tartaná olyan gondolkodás mentén haladni, hogy az egyes cégeik, intézményeik mivel foglalkozzanak, mit csináljanak. Habis László A távhőszolgáltatás nagyon szigorú korlátok között van és volt is olyan stádium az elmúl hónapokban, amikor az a veszély fenyegetett, hogy több 10 millió forintos veszteség keletkezik az új állami árszabályozás révén. Ezt a helyzetet sikerült kezelni.
157
Magának az önkormányzati ingatlankezelésnek lehet egyfajta nyereségtartalma, azonban e területen inkább az önkormányzat által fizetett összegeket ugyancsak „megnyirbálták” a költségvetési egyensúly érdekében. Gyakorlatilag a kiegészítő tevékenységek azok, amelyek siker esetén bizonyos nyereségtartalmat hozhatnak. Sós István Havazáskor a Városgondozás gépjárművei először a közlekedés szempontjából létfontosságú utakat takarítják. Mire a parkolók takarítását végeznék, azokat a gépjárművekkel elfoglalják, így azokból a hó eltávolítása nehézkes, de másnap reggelre ki voltak takarítva. Az Agria Humán OMYA telepen való elhelyezésének kérdésével foglalkoznak, de más lehetőségeket is vizsgálnak. A cég profitorientált, ezért Zrt., de természetesen vannak olyan ágazatok, amelyek nem hoznak annyi nyereséget, mint amennyit szeretnének és sajnos vannak olyanok is amelyek veszteségesek. Valóban nehéz év lesz, de egy sikeres költséggazdálkodás megalapozhatja azt, hogy egy jó eredménye legyen a cégnek. Habis László Szavazás kér az 1. számú határozati javaslatról. Szavazás:
15 igen és 1 tartózkodás mellett, elfogadásra került.
40/2012. (II.23.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése elfogadja az EVAT Zrt. 2012. évi üzleti tervét 2 161 EFt adózás előtti eredménnyel. Felelős:
Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából Juhászné Dr. Krecz Erzsébet Gazdasági Irodavezető Várkonyi György EVAT Zrt. Igazgatósági tag Csirke Józsefné Cégjegyzési joggal felruházott munkavállaló
Határidő:
2013. május 31.
Szavazás kér az 2. számú határozati javaslatról. Szavazás:
14 igen, 1 nem és 1 tartózkodás mellett, elfogadásra került.
158
41/2012. (II.23.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése elfogadja az EVAT Zrt-hez kapcsolódó Cégcsoport tagjainak 2012. évi üzleti tervét. Felelős:
Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából Juhászné Dr. Krecz Erzsébet Gazdasági Irodavezető Várkonyi György EVAT Zrt. Igazgatósági tag Csirke Józsefné Cégjegyzési joggal felruházott munkavállaló
Határidő:
2013. május 31.
Szavazás kér az 3. számú határozati javaslatról. Szavazás:
14 igen és 2 tartózkodás mellett, elfogadásra került.
42/2012. (II.23.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése elfogadja az EVAT Zrt. Felügyelő Bizottságának 2011. évi munkájáról készült beszámolóját. Felelős:
Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából Juhászné Dr. Krecz Erzsébet Gazdasági Irodavezető Várkonyi György EVAT Zrt. Igazgatósági tag Csirke Józsefné Cégjegyzési joggal felruházott munkavállaló
Határidő:
2012. február 29.
Szavazás kér az 4. számú határozati javaslatról. Szavazás:
16 igen szavazattal elfogadásra került.
159
43/2012. (II.23.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése elfogadja az EVAT Zrt. Felügyelő Bizottságának 2012. évi feladattervét. Felelős:
Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából Juhászné Dr. Krecz Erzsébet Gazdasági Irodavezető Várkonyi György EVAT Zrt. Igazgatósági tag Csirke Józsefné Cégjegyzési joggal felruházott munkavállaló
Határidő:
2013. május 31.
Átadja a szót alpolgármester úrnak. Rázsi Botond 11./
Előterjesztés az Egri Városfejlesztési Kft. 2012. évi üzleti tervéről (egyszerű szavazattöbbség)
Előadó:
Habis László polgármester
Meghívott:
Dr. Kurucz András ügyvezető Egri Városfejlesztési Kft (Eger, Dobó tér 8.) Zay Ferencné könyvvizsgáló 3300 Eger, Hadnagy u. 15. III/6. Kontra Anna mb. könyvvelő Akantusz Kft. Eger, Klapka u. 1.
Polgármester úrnak szóbeli kiegészítése nincs az írásos anyaghoz. Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Szavazás:
15 igen és 1 tartózkodás mellett, elfogadásra került.
160
44/2012. (II.23.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése elfogadja az Egri Városfejlesztési Kft. 2012. évi üzleti tervét 21 753 EFt Eszköz és Forrás főösszeggel, 602 EFt mérleg szerinti eredménnyel. Felelős:
Kovács Luca jegyző megbízásából Juhászné Dr. Krecz Erzsébet Gazdasági Irodavezető Dr. Kurucz András ügyvezető
Határidő:
2013. május 31.
Visszaadja a szót Polgármester úrnak. Habis László 12./
Előterjesztés az Agria Humán Közhasznú Nonprofit Kft. 2012. évi üzleti tervéről (egyszerű szavazattöbbség)
Előadó:
Sós István alpolgármester
Meghívott:
Fazekas László Albert ügyvezető Agria-Humán Kft. 3300 Eger, Mecset u. 6-8.
Sós István Agria Humán Kft. 2012. első félévében még a régi finanszírozási rendszer szerint fog működni. A tervezett bevétele 769 millió 511 ezer forint. 425 főt foglalkoztatnak átlagosan, akiknek többsége csökkent munkaképességű. Az árbevételt 752 millió forintra tervezték és a támogatásokkal együtt lesz majd ez az összeg 769 millió forint. Az év elején egy alkalommal átadott 40 millió forintos pénzeszköz után elvárják a Kft.-től azt, hogy a 2012. évben ne veszteségesen gazdálkodjon. Habis László Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez.
161
Bognár Ignác A létszám struktúra diagramból emel ki néhány adatot. Szeretné, ha a vezetői állásokban is megváltozott munkaképességű személyek kerülnének foglalkoztatásra. Kéri, hogy a részletesebben legyen publikálva a cég tevékenységi köre a városban. Császár Zoltán Nem tudja elképzelni, hogy az Agria Humán Kft. vezetésére nincs alkalmas személy a városban, Gyuláról kell ügyvezetőt kinevezni. Időpontot kér az ügyvezető igazgató úrtól, amikor a telephelyeket bejárják. Fazekas László Létszámra vonatkozó felvetésre elmondja, hogy a Kft. 2012-ben két helyről kapja a támogatást. Van egy munkabér és járulékainak bizony százaléka és van egy úgynevezett költségkompenzációs támogatás. A támogatást arra lehet fordítani, hogy bizonyos költségeket ezen belül el tudjanak számolni, amit az állam meghatároz, illetve a nagyobbik részét arra lehet fordítani, hogy olyan szakembereket tudjon alkalmazni a cég, akik azokat a feladatokat el tudják látni, amik szükségesek. Ez azt jelenti, hogy többek között az Ő bérét is 100 %-ig az állam állja. A tevékenységi köreik a városban történő megismertetésére elkezdődött egyfajta marketing munka, aminek eredménye például már látszik a nyomdájuk árbevételén is. A lehető leghamarabb alkalmat fog keresni arra, hogy a képviselő úrral a telephelyeiket bejárják. Habis László Szavazás:
14 igen szavazattal elfogadásra került.
45/2012. (II.23.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadja az Agria-Humán Közhasznú Nonprofit Kft. 2012. évi üzleti tervét 11 EFt eredménnyel. Felelős:
Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából Juhászné Dr. Krecz Erzsébet Gazdasági Irodavezető Fazekas László ügyvezető
Határidő:
2013. május 31.
162
13./
Előterjesztés a Városgondozás Eger Kft. 2012. évi üzleti tervéről (egyszerű szavazattöbbség)
Előadó:
Sós István alpolgármester
Meghívott:
Jakab Zoltán ügyvezető igazgató Huszár Katalin gazdasági igazgatóhelyettes Városgondozás Eger Kft. Eger, Homok u. 26.
Sós István Az a cégük is nehéz év előtt áll, hiszen olyan változó gazdasági és szabályozási környezetben kell működniük, amikor is a hulladéktörvényt még majd április hónapban fogják elfogadni és közben már az üzleti tervet el kellett készíteniük erre az évre vonatkozóan. Nagyon bízik abban, hogy azok a szempontok, amik a hulladéktörvény kapcsán még megfontolásra késztetnék a céget, nem fognak olyan helyeztet előidézni, ami esetlegesen az üzleti terv teljesíthetőségét negatív irányba befolyásolnák. Habis László Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Tóth István Már a decemberi közgyűlésen is kérte, hogy szeretné látni a novaji és most már a sátai szemétszállítási díjtétel kalkulációját. Továbbra is várja a kalkulációkat. Jakab Zoltán Képviselő úr napokon belül írásban meg fogja kapni az anyagot. Bognár Ignác Mikor lesz Egernek városi kertészete, ahol zöldségeket is termesztenének, amelyeket az óvodákban megfőzhetnének? Fogható gazdasági értéket produkáló tevékenységre bíztatja a Városgondozás Kft.-t. Császár Zoltán Egyetért a felvetéssel. Jakab Zoltán Gondolati síkon már foglalkoztak azzal, hogy a deponia gázból nyerhető hőenergiát egy kisebb méretű üvegháznak az építésére fordítsák.
163
Ez egy hosszabb távú folyamat, hiszen az idén indul a rekultivációja a régi, bezárt lerakónak. Majd próbafúrásokkal lesz egy vizsgálat, hogy milyen összetételből tevődik össze a depóniagáz, mennyire érdemes majd annak a hasznosításával foglalkozni. Ezek után fog majd eldőlni, az hogy van-e létjogosultsága annak, hogy valamilyen növényeket termesszenek azon a helyen. Habis László A geotermikus hő hasznosítással, elvi szinten már elkezdődtek foglalkozni a munkatársak. Szavazás:
16 igen szavazattal elfogadásra került.
46/2012. (II.23.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadja a Városgondozás Eger Kft. 2012. évi üzleti tervét 700 000 EFt Eszköz és Forrás főösszeggel, 5 132 EFt mérleg szerinti eredménnyel.
14./
Felelős:
Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából Juhászné Dr. Krecz Erzsébet Gazdasági Irodavezető Jakab Zoltán ügyvezető
Határidő:
2013. május 31.
Előterjesztés a MÉDIA EGER Nonprofit Kft. digitális műsorkiosztásba való bekerülés műszaki költségeinek fedezetére nyújtott felhalmozási célú támogatás elszámolásáról (egyszerű szavazattöbbség)
Előadó:
Sós István alpolgármester
Meghívott:
Bérczessy András Ügyvezető igazgató Média Eger Nonprofit Kft. 3300 Eger, Törvényház u. 15.
Alpolgármester szóbeli kiegészítése nincs az írásos anyaghoz. Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Szavazás:
15 szavazattal elfogadásra került.
164
47/2012. (II.23.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése elfogadja a MÉDIA EGER Nonprofit Szolgáltató Kft. részére a 2011. szeptember 06. napján aláírt megállapodás alapján a TV Eger adásának a UPC Magyarország Kft. digitális műsorkiosztásába való bekerülésének műszaki költségeit fedező 1 400 000 Ft + ÁFA összegű felhalmozási (fejlesztési) célú támogatás elszámolását.
15./
Felelős:
Habis László polgármester
Határidő:
2012. február 29.
Előterjesztés az Arnaut Pasa Fürdője Kft. részére 2011. évben nyújtott általános célú működési támogatás elszámolásáról (egyszerű szavazattöbbség)
Előadó:
Sós István alpolgármester
Meghívott:
Lugosi Dénes ügyvezető igazgató Arnaut Pasa Fürdője Kft. 3300 Eger, Frank Tivadar út 5.
Alpolgármester úrnak szóbeli kiegészítése nincs az írásos anyaghoz. Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Szavazás:
16 igen szavazattal elfogadásra került.
48/2012. (II.23.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése elfogadja az ARNAUT PASA FÜRDŐJE Gyógyászati Korlátolt Felelősségű Társaság részére a 2011. április 5. napján aláírt megállapodás alapján nyújtott 7 200 000 Ft összegű általános célú működési támogatás elszámolását.
165
Felelős:
Habis László polgármester
Határidő:
2012. február 29.
16./
Előterjesztés Heves Megyei Vízmű Zrt. részére átadott 2011. évi fejlesztési célú pénzeszköz elszámolásáról (egyszerű szavazattöbbség)
Előadó:
Sós István alpolgármester
Meghívott:
Dr. Bánhidy Péter vezérigazgató Stregova Márta gazdasági vezérigazgató h. VÍZMŰ Zrt. 3300 Eger, Hadnagy u. 2.
Sós István A csatornadíjban szereplő értékcsökkenést az önkormányzat megfizeti a VÍZMŰ-nek. Ennek a felhasználásáról szól az előterjesztés. Habis László Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Szavazás:
15 igen szavazattal elfogadásra került.
49/2012. (II.23.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadja a 39/2010. (XI.26.) számú rendelettel egyidőben elfogadott 499/2010.(XI.25.) közgyűlési határozat alapján a 2011. évi költségvetésben betervezett bruttó 79.800 EFt összegű fejlesztési célú pénzeszköz elszámolását. A Heves Megyei Vízmű Zrt. által benyújtott pénzügyi elszámolásból megállapítható, hogy a támogatás a számviteli törvénynek megfelelően került felhasználásra, a társaságnak visszafizetési kötelezettsége nem keletkezett. Felelős:
Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából Juhászné Dr. Krecz Erzsébet Gazdasági Irodavezető Heves Megyei Vízmű Zrt.
Határidő:
2012. május 31.
166
17./
Előterjesztés a Heves megyei Vízmű Zrt. 2011. évi lakossági ivóvíz- és csatornaszolgáltatás támogatás pályázati pénzeszközeinek elszámolásáról (egyszerű szavazattöbbség)
Előadó:
Sós István alpolgármester
Meghívott:
Dr. Bánhidy Péter vezérigazgató Stregova Márta gazdasági vezérigazgató h. VÍZMŰ Zrt. Eger, Hadnagy u. 2.
Sós István A Vidékfejlesztési Miniszter pozitívan bírálta el a 2011. évi lakossági ivóvíz- és csatornaszolgáltatás támogatására önkormányzatuk által benyújtott pályázatot. Az igénybejelentés alapján több mint 355 millió forint összegű támogatásban részesültek. A pályázatot a VÍZMŰ nyújtotta be. Habis László Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Bognár Ignác Technikai hibát vél fölfedezni. 2011. évi az elszámolás és 2010. évi adatokra hivatkoznak a számok. Habis László 2010. évi adatok és 2011. évben van az elszámolása. Jogi kötelezettségük ennek az elszámolásnak a megtárgyalása, de valójában csak „postások” ebben az ügyben. A jogszabály értelmében a beérkezett összeget 8 napon belül át kell utalniuk a társaság számlájára. Szavazás:
15 igen szavazattal elfogadásra került.
50/2012. (II.23.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadja a Heves Megyei Vízmű Zrt. elszámolását a Vidékfejlesztési Minisztérium által 2011. évben a lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatás igénylésének és elbírálásának részletes feltételeiről, valamint az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatainak ellentételezéséről szóló 31/2011.(IV.28.) VM rendelet alapján a Tárcaközi Bizottság javaslatára a vidékfejlesztési miniszter jóváhagyásával 355 013 000 Ft támogatás felhasználásáról. Megállapítható, hogy a támogatás a számviteli
167
törvénynek megfelelően került felhasználásra, visszafizetési kötelezettség nem áll fenn (1-4. számú tanúsítványok). Felelős:
Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából Juhászné Dr. Krecz Erzsébet Gazdasági Irodavezető Heves Megyei Vízmű Zrt.
Határidő:
2012. június 30.
/ Az 1-4. számú tanúsítványok a jegyzőkönyv mellékletét képeik. /
18./
Előterjesztés a 2012. évi sportcélú támogatások felosztására (egyszerű szavazattöbbség)
Előadó:
Csákvári Antal jegyző
Csákvári Antal A Humán Erőforrás Bizottság az előterjesztés egyhangúan támogatta. Ez a pénzösszeg nem sokkal kevesebb a 2011. évitől támogatási összegtől. A felosztást ismerteti. Élink vita volt a bizottsági ülésen arról, hogy a 12,5 millió forintot miért osztják fel 51 szakosztály között. Sokan úgy vélik, hogy túl sok az 51 szakosztály ehhez az összeghez. A jövőre nézve a bizottság olyan javaslatot fogadott el, miszerint üljön össze egy kisebb team és dolgozzon ki egy javaslatot az új alapelvekre vonatkozóan, amely alapján a támogatások vitatott részét, hogyan osszák el. A közgyűlés előtt mi élvezzen prioritást. Kéri az előterjesztés ebben a formában történő elfogadását. Habis László Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Dr. Csarnó Ákos Személy szerint is kevésnek tartja a 12,5 millió felosztható összeget, de a hangsúlyok átgondolását tartaná fontosnak, figyelemmel a Tao-ból befolyó összegekre. Rázsi Botond A Tao esetében nem árt tisztázni azt, hogy nem olyan pénzekről van szó, amelyek ezt a sportfinanszírozást városi tekintetben alapvetően befolyásolni tudnák. Az élsportot továbbra sem támogatja Tao és inkább a létesítmény- és eszközfejlesztésekre lehet ezt az adót fordítani.
168
Az úszásoktatás kapcsán nagy megelégedéssel tölti el, hogy nem két sor van az úszás tekintetében a költségvetésben, hanem egy sor, Egri Úszóklubról beszélnek. Fontos és eldöntendő kérdés az, hogy sok klubbot támogassanak kevés pénzzel, vagy kevés klubbot támogassanak nagyobb összegekkel. Martonné Adler Ildikó Készül Eger város új sportkoncepciója, így újra meg lehet vizsgálni a sporttámogatási rendszerüket. Felhívja a figyelmet arra, hogy ez az 51 sportegyesület többnyire „életünk végéig űzhető sportokat” képviselnek, amik azt szolgálják, hogy az emberek minél tovább a fizikai, szellemi fittségüket megőrizzék. Úgy gondolja, hogy ezeket a lehetőségeket támogatniuk kell, annak érdekében, hogy minél színesebb legyen a sportkínálatuk ezen a területen is a városban. A birkózás nem tartozik az öt kiemelt sportág közé, viszont Egerben tradicionálisan magas szinten művelik. Sajnos az utóbbi időben csökkent a birkózni vágyó gyerekek száma, ami arra vezethető vissza, hogy siralmas állapotban van a birkózócsarnok, amire mindenképpen fordítaniuk kell pénzt. Javaslata az, hogy a birkózócsarnokot az Egri Városi Sportiskola fennhatósága alá helyezzék át. Orosz Lászlóné Örömmel tölti el, hogy „Egri Úszóklubról” beszélnek és ezt szeretné elérni a kultúra területén is. Legyen egységes egri kultúra, egri idegenforgalom és egri bor. Csákvári Antal Fontos, hogy a sportkoncepció készítésénél az is bekerüljön, hogy mi a prioritás, milyen elvek menték kívánják a sporttámogatásokat biztosítani a szakosztályaik részére. A ZF Eger vízilabdázók az idén kevesebb támogatást kapnak, így azon még gondolkodniuk kell, hogy hogyan tudnák azt növelni, mert a klub eredményei ezt megkövetelnék. A birkózócsarnok valóban nagyon rossz állapotban van és reményeik szerint ebben az évben sikerül ezt a problémát megoldani. Habis László A birkózócsarnok tekintetében meg fogják vizsgálni azt, hogy milyen megoldást tudnak elérni. Egy szerződés ebben az évben le fog járni, így az épületegyüttes hosszú távú sorsával kapcsolatosan lépeseket kell tenniük. A kérdést reálisnak és fontosnak tartja. Szavazás:
15 igen és 1 tartózkodás mellett, elfogadásra került.
51/2012. (II.23.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadja a 2012. évi sportcélú támogatások felosztását az alábbi megbontásban:
169
Felosztható:
62 234 000 Ft
1.) Iskolai és diáksport tevékenység támogatása Alsófokú tanintézetek sportszervezetei tanórán sporttevékenységének és úszásoktatásának támogatása
kívüli
1 500 000 Ft
Középfokú tanintézetek sportszervezetei tanórán kívüli sporttevékenységének és úszásoktatásának támogatása Alsófokú tanintézetek sportszervezetei tanórán kívüli sporttevékenységének eredményességi támogatása Középfokú tanintézetek sportszervezetei tanórán kívüli sporttevékenységének eredményességi támogatása Alsófokú Diáksport Bizottság városi diáksport versenyek rendezési költségeire:
1 500 000 Ft 1 000 000 Ft 1 000 000 Ft 1 000 000 Ft
Középfokú Diáksport Bizottság városi diáksport versenyek rendezési költségeire:
1 000 000 Ft
Összesen:
7 000 000 Ft
2.) Versenysport, élsport utánpótlás - nevelés támogatására: 2.1. Eger város kiemelt sportágaihoz tartozó egyesületek támogatása Vízilabda: Egri Vízilabda Klub
33 000 000 Ft
Férfi kosárlabda: Eszterházy Károly Főiskola – Eger – HÉSZ SE
2 000 000 Ft
Úszás: Egri Úszó Klub Sportegyesület
4 500 000 Ft
Birkózás: Egri Vasas - Városi Sportiskola Birkózó Szakosztálya
2 000 000 Ft
ÖSSZESEN:
41 500 000 Ft
2.2. Sportszervezetek, szakosztályok, alapítványok, utánpótlás nevelő tevékenységet végző egyesületek támogatása az alábbi felosztás szerint: 12 500 000 Ft.
Ssz.
Sportegyesület, sportszervezet neve
AGRIA RC. (Röplabda Klub) Egri ÁFÉSZ SC Női 2. Asztalitenisz Szo.
1.
Eredm. tám.
Rendezvény (bajnokság) tám.
Létesítmény támog.
Fogyaték. tám.
Szabadidő sport tám.
Kért támog.
Javasolt tám. eFt-ban
500
1100
0
0
0
5000
1600
1000
1500
0
0
0
4000
2500
170
3. Eged Futó Klub
0
0
0
0
100
200
100
0
400
0
0
0
600
400
400
100
0
0
0
2000
500
0
200
0
0
0
1000
200
0
200
0
0
0
1000
200
100
0
0
0
0
550
100
100
100
0
0
100
350
300
0
100
0
0
0
300
100
0
100
100
0
0
300
200
12. Városi Rádiós Klub
100
0
0
0
0
395
100
13. Egri Senior Úszó Klub
300
0
0
0
0
900
300
14. Vízmű SC. (Vízilabda)
100
100
0
0
0
500
200
15. Búvár és Vízisport Klub
100
100
0
0
0
400
200
Egri Spartacus SE Tájfutó Szakosztály
0
100
0
0
0
200
100
300
100
0
0
0
7200
400
18. Egri Városi Vívó Klub
0
200
0
0
0
200
200
19. HMÖ SE RSG Szo.
0
0
0
0
0
150
0
0
0
100
0
0
200
100
21. Nagy Sport Egyesület
100
100
0
0
0
600
200
22. Berva Modellező SE
100
0
0
0
0
625
100
0
100
0
0
0
200
100
0
0
0
0
100
220
100
0
100
0
0
0
150
100
0
100
0
0
0
270
100
27. Egri Triatlon Klub
100
200
0
0
0
405
300
Agria Kerékpár és Triatlon Klub
300
0
0
0
0
3500
300
EKF SE
4. (Szakszövetségi versenyekre)
Eger Eszterházy Sz. SE ffi. Kézilabda Eszterházy Károly 6. Főiskola Kézilabda SC (női) Eszterházy Károly 7. Főiskola SC. Vízilabda Szakosztálya 5.
8.
Egri Polgári Lövészegylet
9. Egri Nyomda Teke Szo. Széchenyi SE Teke Szo. Mecmann Eger 11. Innebandy SE (Floorball)
10.
16.
17. Egri Testedző Klub
20.
Egri Ritmikus Sportgimnasztika TE
Egri Energy Aerobik Egyesület Szöcskék Akrobatikus 24. Rock and Roll TE. Egri Repülőmodellező 25. Klub Egri Atlétikáért 26. Alapítvány 23.
28.
171
Egri Dobó Katica SE (női labdarúgás)
0
100
0
0
0
150
100
30. Egri Focisuli SE
0
100
0
0
0
500
100
31. Plútó Sportegyesület
0
100
0
0
0
150
100
Egri Honvéd Sportegyesület
0
0
0
0
100
300
100
33. Egri Autocross AMSE
0
0
0
0
100
500
100
0
0
0
0
100
200
100
100
100
0
0
100
600
300
0
0
0
0
100
300
100
0
0
0
0
100
200
100
0
100
0
0
100
300
200
0
0
0
0
100
320
100
0
0
0
0
100
200
100
41. Kentaur OUTDOOR SE.
0
100
0
0
0
395
100
42. Paraaqua Alapítvány
0
0
0
100
0
200
100
0
0
0
0
100
300
100
0
0
0
0
100
150
100
200
100
0
0
0
800
300
0
100
0
0
0
150
100
200
100
0
0
0
1000
300
0
0
0
0
100
400
100
49. Kárpát Egyesület
0
0
0
0
100
380
100
Heves Megyei Úszó és Vízilabda Szövetség 50. Alapítványa (úszás érettségi)
0
400
0
0
0
1000
400
51. Egri Sportiskola SE
0
0
0
0
200
1000
200
29.
32.
Egri Vasas Sakk Szakosztálya Egri Sakk és Ritmikus 35. Sportgimnasztika Sportklub (Egri SRSK) Egri Sellők 36. Szinkronúszó és Úszó Egyesület Egri Hegyi Kerékpáros 37. Sport Egyesület 34.
38. Bükki Vörös Meteor SE Érsekkerti Tenisz Klub Egyesület "UNICORNIS" Egri Íjász 40. Sportegyesület 39.
Egri Kék Oroszlánok 43. Kosársuli Utánpótlás SE. SHO BU KAN Ifjúsági és 44. Szabadidő Sport Egyesület Agria Shotokan Karate 45. SE Agria Kempo Karate 46. Sportegyesület Oyama Karate 47. Kyokushin Hungary Police 07 Labdarúgó 48. Egyesület
172
Egri Majorette Egyesület
0
0
0
0
0
535
0
53. Egri Szív Egyesület
0
0
0
0
0
400
0
0
0
0
0
0
200
0
0
0
0
0
0
290
0
0
0
0
0
0
100
0
4 100
6 300
200
100
1 800
42 435
12 500
52.
Baba-Mama Szabadidő és Életmód Alapítvány Forrás Szabadidő 55. Diáksport Egyesület Egri Bridzs Sport 56. Egyesület 54.
Összesen:
3.)
4.)
Pályázati kiírás Eger városában megrendezésre kerülő szabadidős, sportesemények, magasabb minősítéssel rendelkező egyéni sportolók versenyzésének, valamint a fogyatékos és mozgássérült sportolók támogatására Tartalék:
1 000 000 Ft 234 000 Ft
MINDÖSSZESEN (1-4):
62 234 000 Ft Felelős:
Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából: Juhászné Dr. Krecz Erzsébet Gazdasági Iroda vezetője Merczel Éva Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda mb. vezetője
Határidő:
2012. december 20.
Átadja a szót alpolgármester úrnak. Rázsi Botond 19./ Előterjesztés az „Alapítvány a Komplex Kultúrakutatásért” által bérelt 4873 hrsz-ú ingatlanon ( Ifjúsági Ház ) végzett értéknövelő beruházás költségének bérleti díjba történő beszámításáról (egyszerű szavazattöbbség) Előadó:
Habis László polgármester 173
Habis László Ebben az előterjesztésben egy elég speciális kérdésről van szó és gazdasági szakértőik, adószakértőik, könyvvizsgálóik és a partner könyvvizsgálói „elbeszéltek egymás mellett”. Az a benyomása, hogy a szerződő partnereik inkább a művészeti kérdésben, a galéria létrehozásában professzionálisak és kevésbé gondolkodnak azzal a fejjel, hogy vajon az adózási kérdések hogyan rendezhetőek. Márpedig ilyen hosszú távú szerződés esetében ez nagyon fontos szempont lehet. Felvették a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal is a kapcsolatot és adóhatósági állásfoglalást kértek annak érdekében, hogy megnyugtató módon tudják rendezni a nyitott kérdéseket. Nem tartozik a „szép emlékei közé” az a több hónapos vita, hogy a Kepes hagyaték hol kerüljön elhelyezésre a városban. Meglátása szerint egy rossz döntés született akkor, azaz 20 éves nem hasznosul kellőképpen ez az anyag. Leírták az anyagban, hogy mintegy 17 millió forintot használt fel a város a saját forrásaiból a ház üzemeltetésére, de ezzel együtt az üzemeltetési színvonala mondhatni „tragikus” volt. Nem volt a város büszkesége a ház és nagyon rossz műszaki állapota is.. Két és fél évvel ezelőtt született egy megállapodás az újrahasznosításra és ezen megállapodás alapján valósíthatták meg a pályázatot és a felújítást. A megállapodás értelmében a teljes használati futamidő alatt a bérlők kötelessége a karbantartás, a működőképesség biztosítása, valamint az épület felújítása is. Alapvetően galéria és kiállítási funkciók működnek majd. Elsődleges aggodalmai az előterjesztés kapcsán, hogy a nagyon komoly szakmai kritériumok a fenntartási időszakban a partnereik tudják-e teljesíteni. A cél az, hogy élvonalbeli magyarországi és élvonalbeli európai, illetve tengerentúli modern művészeti múzeumokkal és gyűjtőkkel való kapcsolat alapján működjön a ház. A fejlesztés összértéke meghaladja a 620 millió forintot és a vagyonrendeletük elég szigorú a tekintetben, hogy mit minősítenek értéknövelő beruházásnak. A befektetés mintegy 66 %-raa vonatkozóan tesznek javaslatot beszámításra. Rázsi Botond Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Tóth István Miért jó az egri adófizető polgároknak az, hogy a város lemond egy jelentős ingatlanbevételről 100 %-ban? Lemondanak a bevételről és a bérleti díjról egy olyan alapítvány javára valójában nem ismernek Egerben. Bognár Ignác Ilyen jelentős kérdésben az Alapítvány miért nem képviselteti magát? Az összevont bizottsági ülésen Polgármester úr elmondta, hogy vélhetően két pályázatot nem tudott volna megnyerni a város. A város a Márai Látogató Központ mellett „teszi le a garast”, ami jóval kisebb támogatási összegű és jóval nagyobb önerőt igénylő volt. Miért preferálták a Márai Látogató Központot a város és miért adták át ezt a város frekventáltabb helyén lévő lehetőséget? Habis László Nem egy ingatlanbevételről mondanak le. Ez alapvetően egy képzőművészeti projekt és ezeknél a tevékenységeknél a város közpénzekből egészíti ki a működést.
174
Jelen esetben elzárkóznak attól, hogy közpénz használjanak a működtetésre. A város az által gazdagodik, hogy az ingatlana ezzel a 600 millió forintot meghaladó fejlesztéssel rendbe tétetik. Hasonló konstrukciót más esetben is alkalmaznak. Rengeteg olyan házzal és ingatlannal rendelkeznek, amelynek felújítási igénye van és úgy gondolja, hogy az ilyen szempontból sem hátrányos. Abban bíznak, hogy a város kulturális vonzása érdemben javul egy teljesen új elemmel. Képviselő társaival beszéltek arról, hogy – a városrehabilitáció kapcsán is – ezt a fajta fényművészeti elemet műemlékek és közterületek vonzóbbá tételére is használni kellene a későbbiekben. A három bizottság ülésén sem merült fel az a kérdés, hogy az Alapítvány miért nincs jelen. Ők többször biztosítottak látogatási lehetőséget a képviselők számára. Nem igazán örül annak, hogy a Márai Látogató Központ nem egy ütemben valósult meg ezzel. Sajnos nem voltak képesek az ütem tartására. 320 millió forint körüli a Máraihoz kapott uniós támogatás. Reméli, hogy az idén a beruházás 400 millió forintot meghaladó értékben megvalósul majd. A három bizottság együttes ülésén felmerült az, hogy ebben a bizonyos közművelődési megállapodásban fogalmazzák meg azt az igényt, miszerint a városi rendezvények számára – meghatározott rend szerint – álljon rendelkezésre a ház. Erről az igényről már tájékoztatták a partnereiket. Orosz Lászlóné A határozati javaslat 2. pontjában az szerepel, hogy az önkormányzat különböző kulturális programokat szervezhet. Az a javaslata, hogy „ne kössék meg a saját kezüket” és ne csak a Művészetek Háza Kft. által szervezett programokra vonatkozzon ez, hanem konkrétan az önkormányzatra, illetve az önkormányzat több intézményére is. Tóth István Mindenféleképpen közpénz ez, hiszen ezt a felújítást támogatásból valósították meg és a saját erő az, ami a magántőke 80-100 millió forintos nagyságrendben. Az épület bérleti díja éves szinten 80-100 millió forintos lenne és ha ennek csak a feléről mondanak le, az is 40-50 millió forint nagyságrend éves szinten. Tulajdonképpen akkor ennyivel támogatják ezt a kulturális alapítványt. Gazdagodik-e a város vagy sem? Ha 15 év múlva visszakapják ezt az épületet, akkor gazdagodnának ezzel a vagyonnal. Az a kérdés, hogy 15 év múlva milyen állapotban kapják vissza, az ottani gépészeti berendezések milyen állapotban lesznek, illetve korszerű lesz-e még az. Bizottsági ülésen is elmondta, hogy akkor, amikor a város költségvetése ilyen „szűkmarkúan méri a pénzt” a felújításokra, beruházásokra, egyéb beruházásokra, akkor a város lemondhat-e egy ilyen valószínűsíthető bérleti díj bevételről? Rázsi Botond Meglátása szerint jelen esetben nem csak azt az értéket kell nézni, amit az épület önmagában képvisel, hanem azt is, hogy Eger számára milyen óriási jelentőséggel bír.
175
Bognár Ignác Amennyiben szokássá válik az, hogy bérlemények felújítási összegét „lelakják”, amiből a városnak pénze lenne, akkor egyre aggasztóbbá válik a helyzet. A közel fél milliárd forintos összeg, amiről bérleti díj címén lemondanak az a színház közel egy évi működését fedezné. Esetleg ennyivel kevesebb hitelt kellene fölvenni, ami később jelentős tehertől mentesítené a várost. Nem kapott választ arra, hogy a Márai Látogató Központ miért lett akkor előtérbe helyezve. Módosító indítványként „50 %-ra tesz javaslatot”. Császár Zoltán Úgy gondolja, hogy nem a korábbi szavazati arányokkal kellene már foglalkozni, hanem most kell a lehető legjobb megoldást megtalálniuk. Nagy István Eger Megyei Jogú Városnak több éven keresztül nehézséget jelentett elhelyezni ezt a gyűjteménye. Most végre méltó helyre kerülhet, valódi látványosságaként szolgálhat a városnak és ez is öregbítheti Eger hírnevét. Bognár Ignác „A nép nem akarta ezt.” Egy évekkel ezelőtti cikkből idéz, melyben többször szerepel az ifjúság szó. A mai napon ebben a témában egyszer el nem hangzott az ifjúság szó. Habis László Képviselő társainak van arra nézve javaslatuk, hogy a városban üresen álló ingatlanokat úgy tudjon az önkormányzat, az állam, vagy adott esetben a magántulajdon hasznosítani, hogy az a városban munkahelyet teremt, bérleti díjat, bevételt generál, akkor az ő ajtaja mindig nyitva áll és igyekszik mindent megtenni, hogy a javaslatok realizálódjanak. Üresen álló, nem hasznosított épületeket sorol. Rengeteg épület áll üresen és ha van hasznosító, aki ezekbe „életet lehel”, aki munkahelyet teremt, akkor a mai helyzetben minden ilyen kezdeményezést komolyan meg kell vizsgálniuk. A testület kompetens azért, hogy adott esetben olyan típusú döntéseket hozzon, hogy valamit kedvezménnyel, vagy „kőkemény versenyben, licittel” hasznosítsanak. A költségvetésnél is arról beszéltek, hogy vagyontárgyaik között is mennyi az, amelyik nem hasznosul kellőképpen. Minden hasznosítási javaslatot meg fognak vizsgálni, mérlegre tesznek, és ha másként nem valami hasonló konstrukcióban, de az adott létesítmény felújítását, hasznosulását segíteni fogják. Az egész házat tetőtől-talpig újjá kellett építeni, csak a kőépítmények, a falak maradtak meg. Teljesen átépült a ház, igényes anyagokkal. Nem az az aggodalma, hogy mennyi bevételtől esnek el, hanem abban reménykedik, hogy képesek lesznek a pályázati tartalomnak megfelelően üzemeltetni a házat. Tanácsnok asszony módosító javaslatát befogadja és ha egyetért azzal, akkor úgy módosítanák, hogy az „…önkormányzat és intézménye/nonprofit társasága által szervezett kiállítások…”. Személy szerint bármilyen pártállású képviselő társával szívesen szavaz együtt a közgyűlésben olyan ügyben, amiről meg van győződve, hogy a város érdekét szolgálja.
176
Nem tudja támogatni Bognár Ignác képviselő úr 50 %-ra vonatkozó módosító indítványát, mert ilyenfajta módosító javaslattal a kockázatokat erősítik fel, működőképességet veszélyeztetik. Kéri, hogy az 1. és a 2. számú határozati javaslatokat a korrekcióval fogadják el. Bognár Ignác módosító indítványról szavazást kér. Rázsi Botond Másfél éve folytat küzdelmet a Bajcsy-Zsilinszki u. 15. szám alatti épület kiadásával kapcsolatosan. A múlt heti tárgyalások is ott „feneklettek meg”, hogy a város mennyit tud hozzáadni ahhoz, hogy ott valami fejlesztés elinduljon. Nem fordítva, hogy ők mennyi bérleti díjjal támogatnák a várost, hanem hogy a város mennyi támogatást tud adni ehhez a kérdéshez. A Kepes hagyatékkal egy olyan kulturális értekkel gyarapodik a város, ami „minden pénz megér” ilyen értelemben. Szavazást kér Bognár Ignác módosító indítványáról. Szavazás:
6 igen, 7 nem és 2 tartózkodás mellett, nem került elfogadásra.
Szavazást kér az 1. számú határozati javaslatról. Szavazás:
12 igen, 3 nem és 1 tartózkodás mellett, elfogadásra került.
52/2012. (II.23.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése elfogadja az Alapítvány a Komplex Kultúrakutatásért által bérelt 4873 hrsz-ú, természetben Eger Széchenyi u. 16. ingatlanon az ÉMÁSZ Hálózati Kft. által végzendő értéknövelő beruházás költségének a bérleti díjba történő 100%-os beszámítását 2 263 140 Ft értékben. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése elfogadja az Alapítvány a Komplex Kultúrakutatásért által bérelt 4873 hrsz-ú, természetben Eger, Széchenyi u. 16. ingatlanon végzett értéknövelő beruházás költségének a bérleti díjba történő 100%-os beszámítását az értéknövelő beruházás leszámlázását megelőző, pontosított, könyvszakértő által ellenjegyzett értékben. A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármester a bérleti szerződés módosításának aláírására az értéknövelő beruházás könyvszakértő által ellenjegyzett értéke és az ennek alapján készülő fizetési ütemezésnek megfelelő tartalommal. Felelős:
Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából Juhászné Dr. Krecz Erzsébet Gazdasági Irodavezető
Határidő:
2012. március 30.
177
Szavazást kér az 2. számú határozati javaslatról. Szavazás:
13 igen, 3 nem szavazattal elfogadásra került.
53/2012. (II.23.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése felhatalmazza a Polgármestert, valamint a Művészetek Háza Kft ügyvezetőjét, hogy háromoldalú megállapodás keretében a Komplex Kultúrakutatásért Alapítvánnyal közművelődési megállapodást kössön a Kepes gyűjtemény elhelyezésére, állandó kiállítás keretében történő bemutatására ÉMOP-2009-2-11/B Kepes György Nemzetközi Művészeti Központ létrehozása c. pályázat tartalma szerint, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 79. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti kötelező tartalommal. A Közgyűlés javasolja, hogy a megállapodásba kerüljön bele bizonyos évenkénti alkalomszám meghatározása mellett, hogy az Önkormányzat, a Művészetek Háza Kft. és a város intézményei által szervezett kiállításokhoz, művészeti jellegű programokhoz a Művészeti Központ térítésmentesen helyet és infrastruktúrát biztosít.
20./
Felelős:
Habis László polgármester Pataki Zsuzsa a Művészetek Háza Kft. ügyvezetője
Határidő:
2012. március 1.
Előterjesztés az Eger, Vécsey-völgyben található önkormányzati tulajdonú 32 db ingatlanról (egyszerű szavazattöbbség)
Előadó:
Habis László polgármester
Habis László A vagyonértékesítéssel kapcsolatos szándékaik teljesülése érdekében tettek egy javaslatot, miszerint bizonyos feltételrendszer szerint versenyeztessék meg az érintett telkek tulajdonjogát, értékesítését. Azok, akikkel ebben az ügyben egyáltalán tárgyalásban voltak, időközben visszaléptek és így a licit nem volt eredményes. Kér néhány hetet arra, hogy átgondolják a műszaki, jogi és gazdasági lehetőségeket a hasznosításra vonatkozóan. Javasolja a július 31-i határidőt annak érdekében, hogy kellő alapossággal tudjanak egy új javaslatot kidolgozni. Kéri a testület jóváhagyását.
178
Rázsi Botond Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Tóth István Egerben vannak lakópark kialakítással kapcsolatos kezdeményezések. Szeretné, ha ebben a város, az Urbanisztikai és Környezetvédelmi Bizottság állást foglalna arról, hogy Eger merre fejlődjön. Ha Egerben nem igazán van kereslet 32 db ingatlan eladására, akkor az a kérdés fogalmazódik meg benne, hogy van-e új lakóparkok nyitásának most, jelen pillanatban létjogosultsága. A város hosszú távú elképzelései között szerepeljen. Habis László Korábbi térségfejlesztésnek van egy nagyon komoly tanúsága. A város az eredeti befektetőnek – aki eltűnt, vagy átadta másnak – eléggé rossz konstrukcióban értékesítette a területet és nagyon sok kapcsolódó beruházás átgondolatlan és megoldatlan volt. Nagyobb léptékű ingatlanfejlesztésnek csak akkor van létjogosultsága, ha az összes kapcsolódó infrastrukturális feltételek is átgondolhatók, mert különben csak feszültségeket okoznak a város életében. Egyetért Képviselő úrral abban, hogy a szerkezeti tervben szerepelnek potenciális lakótérségek és ezekkel kapcsolatban egy műhelymunkának akkor van helye, amikor még nincs konkrét fejlesztői igény és hideg fejjel, kellő bölcsességgel tudnak kialakítani egy előzetes álláspontot. Rázsi Botond Szavazás:
15 igen szavazattal elfogadásra került.
54/2012. (II.23.) közgyűlési határozat A Polgármesteri Hivatal gondoskodjon az Önkormányzat 1/1 tulajdonát képező egri 10.895 hrsz-tól az egri 10.905 hrsz-ig tartó 10 db „kivett beépítetlen terület” megnevezésű ingatlanokra, valamint az egri 10.672 hrsz-tól az egri 10.693 hrsz-ig tartó 22 db „kivett beépítetlen terület” megnevezésű ingatlanokra vonatkozó fejlesztési és/vagy hasznosítási elképzelések kidolgozásáról. Felelős:
Dr. Kovács Luca jegyző
Határidő: 2012. július 31.
179
21./
Előterjesztés az Eger, Baktai út melletti ingatlanok vásárlásáról (egyszerű szavazattöbbség)
Előadó:
Habis László polgármester
Habis László Ez része annak a stratégiának, hogy a külterületeken nagyobb léptékű ingatlanokat vásároljanak. Ez a terület a 24 számú úthoz közel van. Határos azzal a területtel, ahol a Kistérségi Állatihulladék-fogadó Telep található. Vannak hosszú távú elképzelések. Úgy ítélik meg, hogy az önkormányzat vagyongazdálkodási érdekeivel harmonizáló ez a javaslat. Rázsi Botond Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Szavazás:
15 igen szavazattal elfogadásra került.
55/2012. (II.23.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja, a 0992/15 hrsz-ú, 28613 m2 térmértékű, Eger, Szarkás-dűlőben elhelyezkedő ingatlan megvásárlását Ujváry Tamás (2100. Gödöllő, Ambrus köz 9.) eladótól ~70.- Ft./m2 áron, összesen 2.002.910.- Ft., azaz kétmilliókétezer-kilencszáztíz forint összegben, a 0992/21, 0992/22 és 0992/23 hrsz-ú, 28295 m2 térmértékű, Eger, Szarkás-dűlőben elhelyezkedő ingatlanok megvásárlását Fehérváriné Gyenge Zsuzsanna 3300. Eger, Pozsonyi út 7/A., Fehérvári Andorné 3300. Eger, Tűzoltó tér 1. eladóktól ~103.- Ft./m2 áron, tulajdoni hányaduk szerinti megosztásban, összesen 2.917.338.- Ft., azaz kettőmillió-kilencszáztizenhétezer-háromszázharmincnyolc forint összegben. A termőföld adás-vétele az ÁFA mentes körbe tartozó ügylet. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert az adás-vételi szerződés aláírására. Fedezete a mezőgazdasági földterületek megszerzése címszámon biztosított előirányzat. Felelős:
Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából Juhászné Dr. Krecz Erzsébet és Dr. Bánhidy Péter
Határidő:
2012. december 31.
180
22./
Előterjesztés a 0273/7 hrsz-ú ingatlan vásárlásáról (egyszerű szavazattöbbség)
Előadó:
Habis László polgármester
Polgármester úrnak szóbeli kiegészítése nincs az írásos anyaghoz. Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Szavazás:
14 igen szavazattal elfogadásra került.
56/2012. (II.23.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja a 0273/7 hrsz-ú, 8123 m2 térmértékű, Eger, Bajusz-dűlőben elhelyezkedő ingatlan megvásárlását Majoros Béla (3300. Eger, Rákóczi út 44. 5/39. szám alatti lakos) eladótól 200,- Ft/m2 áron, összesen 1.624.600,- Ft, azaz egymillió-hatszázhuszonnégyezer-hatszáz forint összegben. A termőföld adás-vétele az ÁFA mentes körbe tartozó ügylet. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert az adás-vételi szerződés aláírására. Fedezete a 2012. évi költségvetés címszámán biztosított előirányzat.
23./
Felelős:
Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából Juhászné Dr. Krecz Erzsébet és Dr. Bánhidy Péter irodavezetők
Határidő:
2012. május 31.
Előterjesztés Kőporos-dűlőben elhelyezkedő 25404/19 helyrajzi számú ingatlan értékesítéséről és a 25404/13 helyrajzi számú ingatlan telekhatár rendezéséről ( egyszerű szavazattöbbség )
Előadó:
Habis László polgármester
Polgármester úrnak szóbeli kiegészítése nincs az írásos anyaghoz. Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez.
181
Szavazás:
14 igen szavazattal elfogadásra került.
57/2012. (II.23.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja, az EmmeZeta Holding Kft. 1136. Budapest, Tátra út 20/b. vételi ajánlatát. Az ajánlatban megfogalmazott 25404/19 hrszú, 1997 m2 térmértékű, Eger, Kőporos-dűlőben elhelyezkedő ingatlan és a 25404/13 hrsz-ú 1 ha 2541 m2 térmértékű, ugyancsak Eger, Kőporos-dűlőben elhelyezkedő ingatlanból 4726 m2 területnagyságú, ingatlan rész értékesítését a kölcsönösen kialkudott 2000.- Ft./m2, azaz összesen 13 446 000,-Ft, azaz tizenhárommillió négyszáznegyvenhatezer forint vételár megfizetésével. A változási vázrajz elkészítése, záradékolása, engedélyeztetése, átvezetése a kérelmező feladata és költsége. Vevők tudomással bírnak arról, hogy az adásvételi szerződés megkötésekor az vásárolni kívánt ingatlanrész még nem önálló tárgya az ingatlannyilvántartásnak, továbbá hogy az adásvételi szerződés ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére a jogerős telekalakítási engedély és annak mellékletét képező záradékolt változási vázrajz ingatlan-nyilvántartási átvezetésével együttesen kerül sor. A termőföld adás-vétele az ÁFA mentes körbe tartozó ügylet. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert az adás-vételi szerződés aláírására. Felelős:
Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából Juhászné Dr. Krecz Erzsébet és Dr. Bánhidy Péter irodavezetők
Határidő:
2012. május 31.
Visszaadja a szót Polgármester úrnak. Habis László 24./
Előterjesztés bérlőkijelölési joggal érintett bérlakás cseréjére ( egyszerű szavazattöbbség )
Előadó:
Csákvári Antal tanácsnok
Csákvári Antal Önkormányzatuk ez év végéig adott bérlőkijelölési jogot a Markhot Ferenc Kórház részére. A Dr. Nagy János utcai ingatlan egy 78 m2 alapterületű, három szobás lakás. A kórház jelezte az
182
önkormányzat számára, hogy egy kisebb alapterületű ingatlanra tartana igényt és kérték, hogy csereként egy másik ingatlant biztosítsanak. Ezen kérelem kerül teljesítésre ezzel a határozati javaslattal. Habis László Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Szavazás:
15 igen szavazattal elfogadásra került.
58/2012. (II.23.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul a Markhot Ferenc Kórház Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft-t- az Eger, Dr. Nagy János u. 12. I/4. szám alatti lakásra vonatkozóan - megillető bérlőkijelölési jogának 2012. január 01. napjától történő megszűnéséhez, és ezzel egyidejűleg - csereként - az Eger, Dr. Hibay Károly u. 19. I/2. szám alatti lakásra vonatkozóan – az eredeti megállapodásban rögzítettek szerinti – bérlőkijelölési jog biztosításához. Felelős:
a határozat Evat Zrt-vel való közléséért, valamint a szerződés módosításáért Habis László polgármester megbízásából dr. Palotai Zsuzsanna irodavezető
Határidő: 2012. március 31.
25./
Előterjesztés bérleti jog visszafizetés ellenértékének biztosítására Eger, Jókai u. 12.sz. (egri 4966/A-2 hrsz.) ( egyszerű szavazattöbbség )
Előadó:
Dr. Kovács Luca jegyző
Meghívott:
Várkonyi György Olivér vezérigazgató Korsós Lajosné vagyonkezelő divízióvezető EVAT Zrt. Eger, Zalár u. 1-3.
Jegyző asszonynak szóbeli kiegészítése nincs az írásos anyaghoz. Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez.
183
Szavazás:
15 igen szavazattal elfogadásra került.
59/2012. (II.23.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 5/2008.(II. 01.) számú rendelet 19.§.(9) bekezdése alapján a bérleti jog lejárat előtti közös megegyezéssel történő megszűntetéséhez és a bérleti jog hátralévő részének az alábbi Bérlő részére történő visszafizetéséhez a 2012. évi költségvetés II. fejezet 125-ös címszám terhére: Csókay Kertépítő és Szolgáltató Kft. Eger, Szövetkezet u. 4., (üzlethelyiség: Eger, Jókai u. 12.sz.) részére 4.671.324,-Ft+ÁFA, azzal, hogy amennyiben a leadás, illetve újbóli bérbeadás kapcsán az Önkormányzat részéről a bérleti joggal kapcsolatos kár megállapításra kerül a vagyonrendelet (19.§.(9) b. bekezdés), a megállapított kár értékkel a kifizetendő összeg csökkentendő. Felelős:
Juhászné dr. Krecz Erzsébet Gazdasági irodavezető EVAT Zrt.
Határidő:
2012. április 30.
Átadja a szót Alpolgármester úrnak: Rázsi Botond 26./
Előterjesztés erdőtelepítés megvalósítására ( egyszerű szavazattöbbség )
Előadó:
Habis László polgármester
Polgármester úrnak szóbeli kiegészítése nincs az írásos anyaghoz. Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Császár Zoltán 2014-2026-ig adják gondozás alá ezt a területet, mely a teljes terület ápolását és tűzpászta karbantartást foglal magába.
184
Kéri, hogy az elkövetkező 12 évben nagyon figyeljen az önkormányzat arra, hogy a szerződésben foglaltak végrehajtásra kerülnek-e, mert ha 1-2 évig nem csinálják a gazosítást, akkor az egészet „el fogja ölni a dudva”. Bognár Ignác Támogatja az erdőtelepítés gondolatát. Kíváncsi milyen fafajták kerülnek telepítésre? Serfőző János 2026-ig volt a pályázat kiírva, addig kapnak rá évenként támogatás és ezért kellett ezt addig vállalniuk. Igyekeznek a szerződésben foglaltak végrehajtását ellenőrizni. Előzetes talajvizsgálat készült és igyekeznek őshonos fafajtákat telepíteni, ebben az esetben is molyhos és cseres tölgy került beültetésre. Császár Zoltán Javasolja az ügyintéző 2026-ig foglalkoztatását. Rázsi Botond Szavazás:
15 igen szavazattal elfogadásra került.
60/2012. (II.23.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja az erdőtelepítésre vonatkozó többéves kötelezettségvállalást évek szerint a következő bontásban: 2012. évi munkák költségei összesen: 2013. évi munkák költségei összesen: 2014-2026. évi munkák költségei összesen:
3 979 700.- Ft 1 506 000.- Ft 8 382 200.- Ft
A feltüntetett árak az ÁFA-t nem tartalmazzák. Fedezete a mindenkori költségvetési rendeletben kerül biztosításra. Felelős:
Habis László polgármester megbízásából Juhászné Dr. Krecz Erzsébet, Dr. Bánhidy Péter
Határidő:
folyamatos
185
27./
Előterjesztés földtulajdonosi jog gyakorlására ( egyszerű szavazattöbbség )
Előadó:
Habis László polgármester
Polgármester úrnak szóbeli kiegészítése nincs az írásos anyaghoz. Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Szavazás:
14 igen szavazattal elfogadásra került.
61/2012. (II.23.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja az Eger közigazgatási területén működő vadásztársaságok által üzemeltetett, önkormányzati tulajdonú ingatlanok után a haszonbérleti díjak igénylését 2007-től visszamenőleg. Felelős:
Gazdasági Iroda
Határidő:
folyamatos
Visszaadja a szót Polgármester úrnak. Habis László 28./
Előterjesztés az Eger, Mlinkó M. u. 6-8. sz. előtt közterületen történt pince beszakadás vis maior pályázat tárgyában ( egyszerű szavazattöbbség )
Előadó:
Ficzere György tanácsnok
Tanácsnok úrnak szóbeli kiegészítése nincs az írásos anyaghoz. Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Szavazás:
16 igen szavazattal elfogadásra került.
186
62/2012. (II.23.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadja, hogy vis maior támogatás címen támogatási igény kerüljön benyújtásra a Belügyminisztériumhoz. A káresemény megnevezése: Eger, Mlinkó M. utca 6-8. szám előtti (1979. hrsz.) közterületi ingatlanon bekövetkezett pincebeszakadás Helye: Eger, Mlinkó M. u. 6-8. sz. (1979. hrsz.) A káresemény forrás összetétele Megnevezés Saját forrás (biztosítási összeg nélkül) Biztosító kártérítése Egyéb forrás Vis maior igény Források összesen
2012. év 1.818.000 Ft Ft Ft 4.242.000 Ft 6.060.000 Ft
adatok Ft-ban % 30 70 100
-
A károk helyreállításának (költségvetés alapján) tervezett összköltsége 6.060.000 Ft, melynek fedezetét az Önkormányzat nem tudja/részben tudja (a megfelelő rész aláhúzandó) biztosítani.
-
Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése nyilatkozik arról, hogy a káreseménnyel érintett vagyonelem a tulajdonát képezi.
-
A bekövetkezett káreseménnyel kapcsolatban az Önkormányzat rendelkezik/nem rendelkezik * (a megfelelő rész aláhúzandó) Biztosító Társaság megnevezése Biztosítási szerződés száma
biztosítással
-
-
Az adott káreseményre igényelt biztosítási összeget igényelt/nem igényelt (a megfelelő rész aláhúzandó).
-
Vállalja a károsodott ingatlannak a költséghatékonyság és a megvalósíthatóság szempontjára tekintettel történő helyreállítását.
-
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata más – a tulajdonában lévő – vagyontárggyal a feladatát el tudja látni/nem tudja ellátni (a megfelelő rész aláhúzandó).
-
Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése jóváhagyja, hogy a 2012. évi költségvetés „pinceés partfalveszély elhárítási” címszámról 1.818 EFt saját forrás kerüljön elkülönítésre a Mlinkó M. u. 6-8. sz. előtti közterületen bekövetkezett pincebeszakadás veszély elhárítási munkáinak megvalósításához.
-
Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza a polgármestert / társulási tanács elnökét az igénybejelentés benyújtására.
187
Felelős:
Habis László polgármester
Határidő:
2012. február 24.
Átadja a szót alpolgármester. Rázsi Botond Tájékoztató: 29./
Tájékoztató a 2011. december havi polgármesteri és intézményvezetői saját hatáskörben végrehajtott előirányzat módosításról
Előadó:
Habis László polgármester
Polgármester úrnak szóbeli kiegészítése nincs az írásos anyaghoz. Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Szavazás:
16 igen szavazattal a tájékoztató elfogadásra került.
Visszaadja a szót Polgármester úrnak. Habis László Tisztelt Közgyűlés! Az ütemezett napirendek végére értek. Napirend utáni hozzászólások: Császár Zoltán A városban mindennapos téma a „kutyahistória”. Sok a kóbor eb, főleg a külvárosban és a külterületeken. Támogatja Jegyző asszonyt abban, hogy kiadta azt utasítást, miszerint adott, helyzetben, adott körülmények között, felügyelve, rendőri segédlettel, életmentés céljából történhet „kutyakilövés”. Nagy felelősségük lesz ebben az ügyben a közterület-felügyelőknek és a mezőőröknek. Sós alpolgármester úrnak intézve elmondja, hogy a város több utcájában nem volt takarítva a hó, csak az autók által kijárt út van. Kéri Alpolgármester urat a Hajdúhegyen nézzen szét. Habis László
188
Felszólalási jeggyel: Wolszky Éva Újra megbírságolták az autóját a saját háza előtt, pedig erre rendelet nincs. Ez kb. a 40. bírság. ( A bírságokról másolatokat oszt ki a képviselők között. ) Dér Ferenc úr szeptemberben azt ígérte, hogy majd visszajeleznek, de azóta sem kapott semmi választ. Az utcájuk kapcsán nem azt kérték, hogy horribilis összeget fordítsanak az utcára, csak annyit kértek, hogy az állapotának megfelelő forgalmat tereljenek oda. A kérelmet az utca minden lakója aláírta. Továbbra is választ, intézkedést kér. Dér Ferenc Wolszky Éva valóban volt bent nála. A Sóház utca korlátozott forgalmú terület, ahová célforgalommal lehet behajtani, valamint korlátozott a várakozás is. A mozgójárművek igazoltatása rendőrségi feladat. Várakozási engedélyeket a közterület-felügyelet adja ki, ők ellenőrzik azok betartását és bírságok kiszabása is az ő feladatuk. A közterület-felügyelet már többször megbírságolta a Wolszky Éva tulajdonát képező „VW bogár” autót. Tudomása szerint erre a szakaszra nem kért engedélyt. Wolszkí Éva A hozzászólás mikrofon hiányában nem értelmezhető. Dér Ferenc Kérdezi Wolszky Évától, hogy az engedély kérelmezésének időpontjában volt állandó bejelentett lakcíme? Wolszky Éva Nincs ilyen rendelet, vagy ha van, akkor azt másfél év óta miért nem adják oda neki. Dér Ferenc Az Sóház utcában lakók kaphatnak várakozási engedélyt. Tudomása szerint a parkolási engedélyt megoldották az édesanyja számára kiállított, változó rendszámra szóló engedéllyel. Habis László Kéri, hogy ne párbeszédes formában intézzék ezt a kérdést. Dr. Kovács Luca Wolszky Éva számára a válaszlevél elkészült és napokon belül meg fogja kapni. Az Alapokmányuk szerint 30 napon belül kell válaszolni.
189
Wolszky Éva ( Közbekiabálva ) Nincs ilyen rendelet és nem tud hazamenni a saját lakásába. Dr. Kovács Luca 2011. márciusában létesített a Sóház utcában tartózkodási helyet. Ahhoz, hogy engedélyt kapjon a várakozáshoz, ahhoz vagy állandó lakcímmel, vagy tartózkodási hellyel kell rendelkeznie. Az engedélyt az édesanyja kérte meg, aki a mai napig nem jött be az engedélyért. Habis László A választ írásban meg fogja kapni. Elvárható lenne, hogy jogkövető magatartást tanúsítson és mindenkitől elvárható, hogy adja meg a kellő tiszteletet a másiknak. Alapokmány szerint mondja el véleményét és azt követően hallgassa meg a választ.
Tisztelt Közgyűlés! Több nyílt ülésű napirend nem lévén az ülést berekeszti. Legközelebb 2012. március 29. napján 9.00 órakor tartanak közgyűlést. Zárt ülést rendel el.
k. m. f.
Habis László polgármester
Dr. Kovács Luca jegyző
190
