JEGYZŐKÖNYV. Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének március 27-én megtartott n y í l t ü l é s é r ő l

JEGYZŐKÖNYV

Készült:

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2014. március 27-én megtartott n y í l t ü l é s é r ő l.

Jelen vannak:

Bognár Ignác, Dr. Csarnó Ákos, Csathó Csaba, Csákvári Antal, Császár Zoltán, Ficzere György, Gál Judit, Habis László, Lombeczki Gábor, Martonné Adler Ildikó, Dr. Misz Mihály, Orosz Lászlóné, Pál György, Rázsi Botond, Sós István, Tóth István

Tanácskozási joggal:

Dr. Kovács Luca jegyző

Jegyzőkönyvvezető:

Dongóné Szerényi Viktória

Habis László Örömmel tájékoztatja képviselőtársait és a város lakosságát, hogy Blaskó Balázs színművész Úr Jászai Mari-díjat, Kovács Kati énekesnő, a Város díszpolgára Kossuth díjat, Dr. Pócs Tamás professzor Úr pedig Széchenyi-díjat vehetett át nemzeti ünnepünk alkalmából Budapesten a Szépművészeti Múzeumban. Szívből gratulálnak a díjazottaknak! Kovács Kati köszöntésére délután 16.00 órakor a Bródy Sándor Könyvtárban kerül sor. Dr. Pócs Tamás az Eszterházy Károly Főiskola Biológiai Intézete Növénytani Tanszékének akadémikusa, egyetemi tanára. 1959-ben szerzett egyetemi doktori címet. Kandidátusi fokozatát 1967-ben a magyarországi tűlevelű erdők ökológiai viszonyai tárgyában írta és szerezte meg. 1977-ben lett a biológiai tudományok doktora, 1995-ben a MTA levelező taggá választotta, 2001. óta pedig ezen intézmény rendes tagja. Blaskó Balázs színművész, színigazgató 1976-ban szerzett diplomát a Színház-és Filmművészeti Főiskolán. 2003-ban pedig abszulutóriumot szerzett a Színház-és Filmművészeti Egyetemen. Pályafutását Debrecenben, Miskolcon a Nemzeti Színházban, a kecskeméti Katona József Színházban, Veszprémben, Nyíregyházán folytatta és 1988. óta tagja az egri Gárdonyi Géza Színháznak, 2011. óta vezeti ezt az Intézményt. Pályáját számos rangos elismerés kísérte. Szívből gratulálnak a Jászai Mari díjhoz, és kívánnak neki 1

intézményvezetőként, színházigazgatóként, művészként további jó egészséget és eredményes munkát.

Dr. Pócs Tamás Elmondta, hogy 1961. óta oktat a Főiskolán, így eléggé hozzánőtt Egerhez és Eger is hozzá nőtt. A Város kulturális, tudományos életében szívesen vesz részt. Nagy megtiszteltetésnek tekinti a díjat és köszöni ezt a kedves alkalmat.

Blaskó Balázs Úgy gondolja, hogy egy olyan művészeti kitüntetés, mint a Jászai Mari díj, az nem kizárólag egy személynek szól. Egy olyan művészeti ágban, mint a Színházművészet, mindig társas alkotásnak a részei. Ezzel a díjjal mindazokat a társulatokat, kollégákat, azokat a színházvezetőket is érte egyfajta kitüntetés, akikkel együtt dolgozhatott, és akiknek megköszönheti azt a soksok segítséget és biztatást, amelyet egész színészi pályafutása alatt kapott. Eger számára is fontos ez, olyan elismerés ez, amely az egri Színházat érte személyében és az egri társulatot és az egri közönséget. Nagyon szépen köszöni a megemlékezést, az ajándékot és szeretettel veszi.

Habis László Tisztelettel köszönti a Közgyűlésen megjelent Képviselő hölgyeket és urakat, meghívott szakembereket és minden kedves vendéget. Külön tisztelettel köszönti a Városi Rendőrkapitányság részéről megjelent meghívottat, Erdélyi Gábor alezredes urat. Kéri Képviselőtársait, a fekete gomb megnyomásával szíveskedjenek bejelentkezni. Megállapította, hogy a 18 fős Közgyűlés tagjai közül jelen van 18 fő, így a Közgyűlés határozatképes, azt megnyitja. Két képviselőtársa jelezte, hogy a rendőrség képviselőihez kérdésük, észrevételük van, kéri, azt a napirendek tárgyalása előtt tegyék fel.

Császár Zoltán A durva bűncselekményekben jelentős előrehaladást értek el, ennek ellenére este a televízióban mindig a gyilkosságok különböző formájáról szól a hír. Örömmel tölti el, hogy Egerben igen ritkán tapasztalható brutális cselekmény. Örül annak is, hogy sok fiatal rendőrt lát Eger utcáin. Ez azt jelenti, hogy az állományt fel tudták tölteni.

2

Kérdése, hogy tudták ezt megoldani, hogy ide ilyen sok fiatal rendőrt vezényeltek át, milyen ennek a hatásfoka és várható-e még, hogy érkeznek fiatal rendőrök a Városba? Bognár Ignác A parkolóház ügyében a Balassagyarmati Ügyészség megkezdte a nyomozást. Kérdése, hogy egri részről kértek-e együttműködést, ha igen, akkor az érdemi munka elkezdődött-e már ez ügyben?

Erdélyi Gábor Válaszolva a kérdésekre elmondta, hogy lételeme mind az Országos Rendőrfőkapitányságnak mind pedig az egri Rendőrkapitányságnak az, hogy a meglévő és üres státuszokat feltöltse, ezzel biztosítva a megfelelő rendőri létszámot. Ennek érdekében indultak el képzések szakközépiskolákban, és innen kapott a Rendőr-kapitányság plusz tanuló kollégákat. Az időskorúak sérelmére elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban elmondta, hogy a Rendőrség mindig próbálja ezeket a jogsértéseket megelőzni. Kiemelten kezeli Magyarország Rendőrsége az időskorúak sérelmére elkövetett bűncselekményeket. Törekszenek kiépíteni a kapcsolatot az idős állampolgárokkal az elhagyatottabb területeken. A bűnügyi részleg is kiemelten kezeli azokat a bűncselekményeket, amelyeket időskorúak sérelmére követnek el. Ennek eredménye az, hogy ezekben a bűncselekmény kategóriákban javulást tud felmutatni a Rendőrség. Arra törekednek, hogy a jövőben ezen bűncselekmények száma még alacsonyabb legyen. Bognár képviselő úr kérdésére elmondta, hogy érkezett az egri rendőrkapitányságra ilyen feljelentés. Ennek a feljelentésnek az iratanyag áttanulmányozása van folyamatban. Ezzel kapcsolatban több érdemi adatot ez ügyben jelenleg nem tud adni.

Napirend előtti hozzászólások Habis László 2012. áprilisában jelent meg a „turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése” című pályázat. Az egri Önkormányzat 2012. októberében benyújtott egy pályázatot „kerékpáron a Bükkön át, kerékpárral a Városon át” címmel. 2013. januárjában kaptak a közreműködő szervezettől egy értesítést, miszerint ezt a pályázatot forráshiány miatt elutasították és tartaléklistára került. Több mint egy éve küzdenek azért, hogy ezt a pályázatot megvalósíthassák. A pályázat lévén a Városon belül 7 km-nyi új kerékpárút létesül, és mintegy 4 km kijelölt kerékpárhálózat jön létre a Városban. A felsőtárkányi tótól a Város egerszalóki déli határáig egy egységes kerékpárút hálózat jöhet létre. Ez félmillió forintot ér a Városnak. Ez olyan siker, amelyben mindnyájan osztozhatunk. Szeretne köszönetet mondani a munkatársainak, és a Miniszterelnökség munkatársainak. Az ő segítő támogatásuk nélkül ezzel a beruházási lehetőséggel Eger

3

város polgárai nem gazdagodtak volna. Köszöni mindenkinek, aki ezért az ügyért cselekedett.

Tóth István A Sas út és a Vasútállomás kereszteződésénél, a volt Röppentyű köztisztasági állapota hagy némi kívánni valót maga után. Korábban ezt már jelezte szóban Jegyző asszony felé, akkor azt a választ kapta, hogy az ügy már folyamatban van. Úgy látja, hogy azóta nem történt semmi. Ez egy igen forgalmas terület, kéri Jegyző asszonyt, hogy a jövő hét közepéig próbáljon ebben előrelépést elérni. Fölajánlja, hogy a Jobbik, a közterületfelügyeletelt és a zöld kommandóval közösen kitakarítják az ingatlant. Kéri, hogy történjen ebben előrelépés.

Dr. Kovács Luca Elmondta, hogy tettek intézkedéseket, egy hálót húztak ki az ingatlan elé addig, amíg nem tudják a végrehajtást kikényszeríteni. Itt egy magánterületről van szó, oda bárki önhatalmúlag nem mehet be. Az örökös tagokkal kell felvenni a kapcsolatot ez ügyben. Az intézkedésnek is van egy bizonyos eljárási határideje, ezeket meg kell várni ahhoz, hogy tovább léphessenek a végrehajtás szempontjából. Úgy tudja, hogy a Városgondozás Eger Kft. már volt ott takarítani, csak még maradt ott szemét. Egyetért azzal, hogy ez nagyon csúnya foltja a Városnak.

Sós István Az Agria Volán Zrt. képviselői felé szeretne kérést tolmácsolni a Városlakók részéről. A helyközi autóbuszok lajosvárosi megállóját szíveskedjenek, ha lehet áthelyezni. Jelenleg a helyközi megálló a Volántelep mellett van, és egy keskeny járda áll csak rendelkezésre, nincs buszváró pavilon. Ha Eger felé eggyel visszahelyeznék a megállót, akkor ott egy buszváró pavilont is lehetne létesíteni. Kéri, hogy a Volán vezetése vizsgálja meg a javaslatot, és ha lehet írásban minél hamarabb tájékoztassa az Önkormányzatot.

Habis László Képviselőtársai a meghívóban feltüntetett napirendi anyagot írásban megkapták. Tájékoztatja képviselő társait, hogy Alapokmányunk 23.§ (1) bekezdése szerint: a napirendi pontok elfogadása előtt a Közgyűlés tagja kezdeményezheti, hogy az Eger város életét jelentősen befolyásoló napirendnél a hozzászólási lehetőséget a Közgyűlés időkorlát nélkül biztosítsa. A kezdeményező a javaslatát indokolni köteles.

4

Van-e ilyen javaslat bármelyik napirendi ponttal kapcsolatban? Nincs. Alapokmányunk 23.§ (3) bekezdése szerint: A napirendi ponthoz meghívott legfeljebb 10 percben tehet szóbeli kiegészítést. Ha a kiegészítés várhatóan hosszabb időtartamú, az előterjesztő a napirendi pontok elfogadása előtt kezdeményezheti, hogy a meghívott hozzászólási lehetőségét a Közgyűlés időkorlát nélkül biztosítsa.

Van-e ilyen javaslat bármelyik napirendi ponttal kapcsolatban? Nincs.

Bejelenti, hogy Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi 189. törvény 46.§ (2) bekezdés a), és b), pontjai alapján a 22-es, 23-as és a 24-es számú napirendeket zárt ülésen tárgyalják.

Van-e valakinek más napirendi javaslata? Nincs. Szavazásra bocsátja a napirendekre tett javaslatát. Szavazás:

16 igen egyhangú szavazással elfogadták.

NAPIRENDEK Rendelet-tervezet 1./

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet– tervezete Eger város építészeti értékeinek helyi védelméről szóló, 31/2007 (VIII. 31.) önkormányzati rendelet módosításáról (I. forduló, egyszerű szavazattöbbség) /Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi./

Előadó:

Ficzere György tanácsnok

5

Ficzere György Az egriek méltán büszkék a Városban fellelhető nagyszámú és jelentős építési értékeinkre. A látogatókat a kiváló borokon és gyógyvizeken túlmenően a Város szépsége is magával ragadja. Ezeknek az értékeknek a védelme az Önkormányzat számára is sokrétű és összetett feladatot jelent. Egyik ilyen eszköz lehet a helyi védelem alá helyezés. Az elmúlt évek során számos helyen helyezett a Közgyűlés helyi védelem alá épületeket. Szépasszony-völgy, árvízvédelmi táblák, Széchenyi 82. szám. Bajcsy-Zs. u. 15., Deák F. utca keleti oldala, Barkóczy F. u. 7., Dobó utca. A rendelet célja egy olyan védelmi koncepció kialakítása, ahol rendezett formában kerülhet kidolgozásra Eger város összes számításba vehető, szakmai módon is alátámasztott helyi védelemre érdemes épülete. A határozati javaslatban a március 15. dátumot javasolja 2014. március 27-re módosítani.

Csathó Csaba Lenkey János háza, a Széchenyi utcában Városunk egyik szégyenfoltja. Egy emléktábla is őrzi emlékét Lenkey Jánosnak. Kérése, hogy a helyi védelem alá vonását minél előbb kezdjék el. Ezzel még nagyobb figyelmet kaphat az épület megóvása, helyrehozatala. Javasolja, hogy azon kívül, hogy helyi védelem alá vonnak épületeket, valamilyen pénzügyi alapot is hozzanak létre. Az egyik legfontosabb kérdés a városképi jelleg. Kéri, hogy gondolkodjanak azon, hogy milyen pénzügyi alapot lehet létrehozni ezeknek a házaknak a karbantartására.

Habis László Reagálva a felvetésre elmondta, hogy a rendelet szabályozza, hogy 25 %-os támogatás adható ilyen esetben. Vannak olyan tulajdonosok, akik nem mutatnak együttműködési készséget ilyen téren. Úgy gondolja, hogy először csereingatlan fölajánlásával kell próbálkozni, mert ebben az esetben önkormányzati tulajdonba kerülne az épület. Javasolja, hogy erre tegyenek majd határozott lépéseket.

Császár Zoltán A helyi védelem alá helyezés szerinte annyit fog érni, amennyit megvalósítanak belőle. A Szépasszony-völgy helyi védelem alá helyezetést saját maga terjesztette a Közgyűlés elé. Vannak kétségei az ügyben, hogy érvényesült-e azóta ez a védelem. Akkor szerették volna megóvni a régi arculatot. A Dobó téren a 80-as években lett kiadva a helyi védelem alá helyezés. Kérdése, hogy ennek figyelembe vételével történt-e most a tervezés?

Habis László

6

Tudomása szerint a Dobó tér műemléki épületei műemléki védettség alá esnek. Úgy gondolj, hogy fontos az, hogy a javasolt épületekről a Főépítészi iroda nyilvántartást fog vezetni. Készül egy Helyi Védelmi Koncepció, amit a Bizottság hagy majd jóvá. Fontos lépésnek tartja Ficzere tanácsnok úr kezdeményezését. Egy szisztematikus munkával ez eredményre vezethet.

Ficzere György Egyetért azzal, hogy minden szabályozás annyit ér, amennyit betartanak. De ha nincs szabályozás, akkor nincs mit betartani. Véleménye szerint szükséges ezeket létrehozni. Fontos kérdésről van szó. Csathó tanácsnok úr felvetésére elmondta, hogy vannak olyan épületek, amelyek méltatlan állapotban vannak, ilyen a Lenkey ház is. Megpróbálják ezeknek az épületeknek a gondját orvosolni.

Habis László Több kérdés, hozzászólás nem lévén kéri, szavazzanak a rendelet-tervezet államigazgatási egyeztetésre bocsátásáról és 30 napos közszemlére tételéről.

Határozati javaslat: A Közgyűlés elrendeli az Eger város építészeti értékeinek helyi védelméről szóló, 31/2007.(VIII.31.) önkormányzati rendelet módosítására vonatkozó rendelet-tervezet 30 napos közszemlére tételét. Felelős:

Határidő:

Szavazás:

dr. Kovács Luca jegyző megbízásából Rátkai Attila Főépítész a Főépítészi Csoport vezetője 2014. március 15.


98/2014. (III.27.) közgyűlési határozat A Közgyűlés elrendeli az Eger város építészeti értékeinek helyi védelméről szóló, 31/2007.(VIII.31.) önkormányzati rendelet módosítására vonatkozó rendelet-tervezet 30 napos közszemlére tételét. Felelős:

dr. Kovács Luca jegyző megbízásából

7

Határidő:

2./

Rátkai Attila Főépítész a Főépítészi Csoport vezetője 2014. március 27.

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelettervezete az Eger, K2 út és környéke – nyugat részterületére vonatkozó Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv, valamint Eger város Településszerkezeti Tervének részmódosítására (II. forduló, minősített szavazattöbbség) /Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi./

Előadó:


Meghívott: Wolf Beáta tervező Juhász Péter Juhászvin Kft.

Ficzere György Felolvasta az Állami Főépítész véleményezését, aki támogatta Eger MJV településszerkezeti tervét és annak leírását a Kőlyuki pincesor és a Kőlyuk út közötti részterületre.

Habis László Kérdés, hozzászólás nem lévén kéri, szavazzanak a határozati javaslatról. Határozati javaslat: „Eger MJV Önkormányzat Képviselő-testülete az alábbiak szerint módosítja Eger MJV településszerkezeti tervét és annak leírását a Kőlyuki pincesor és a Kőlyuk út közötti részterületre: A tájkarakter jellemzőinek megtartása érdekében a pincesortól északra, a kőlyuki pincesortól északra kanyargó árok, vízfolyás két oldalán a korábbi mezőgazdasági kiskert jellegű területhasználat visszaszorulóban van. A kőlyuki pincesor kiszolgáló útja aláhúzódó pincék tömedékelése és a terület útszinthez közeli feltöltése lezajlott. A terület, a célzott közpark jellegű használatra alkalmassá vált. Ezért a kis egyéni pincék előtti terület átsorolódik zöldterületi közpark jellegű terület-felhasználásba különleges pincés idegenforgalmi területből. A pincesor keleti része előtt megmarad a korábbi

8

terület-felhasználási besorolás. Biztosítottá válik az önkormányzati tulajdonú területen a településképi védelem és a pincesorra történő rálátás védelme. Terület-felhasználás módosulása: A 25. főút melletti erdő, a kőlyuki picesor kiszolgáló útja és a terület mélyvonalán haladó feszíni vízelvezető árok közötti 0706/1-34 helyrajzi számú földrészletek zöldterületi közpark terület-felhasználási besorolásba kerül. A fenti terület-felhasználási változásnak nincs hatása a fő infrastrukturális hálózatok rendszerére, az úthálózati hierarchiára, a kiépített és meglévő közműhálózati rendszerre, az értékvédelmi, a táj és környezetvédelmi elhatározásokra és követelményekre. A biológiai aktivitás érték, az átsorolás következtében nem változik. A zöldfelületet növelő átsorolás ellenére sem, mivel beépítésre nem szánt területek közötti átsorolás valósul meg. Jelen határozat melléklete a „TSZTm/2013/kőlyuki pincesor” jelű módosító tervlap. A módosítással érintett területen a korábbi TSZT elhatározásai hatályukat vesztik. „ Felelős:

Határidő: Szavazás:

dr. Kovács Luca jegyző megbízásából Rátkai Attila főépítész, a Főépítészi Csoport vezetője 2014. március 31.

15 igen egyhangú szavazattal elfogadták.

99/2014. (III.27.) közgyűlési határozat „Eger MJV Önkormányzat Képviselő-testülete az alábbiak szerint módosítja Eger MJV településszerkezeti tervét és annak leírását a Kőlyuki pincesor és a Kőlyuk út közötti részterületre: A tájkarakter jellemzőinek megtartása érdekében a pincesortól északra, a kőlyuki pincesortól északra kanyargó árok, vízfolyás két oldalán a korábbi mezőgazdasági kiskert jellegű területhasználat visszaszorulóban van. A kőlyuki pincesor kiszolgáló útja aláhúzódó pincék tömedékelése és a terület útszinthez közeli feltöltése lezajlott. A terület, a célzott közpark jellegű használatra alkalmassá vált. Ezért a kis egyéni pincék előtti terület átsorolódik zöldterületi közpark jellegű terület-felhasználásba különleges pincés idegenforgalmi területből. A pincesor keleti része előtt megmarad a korábbi terület-felhasználási besorolás. Biztosítottá válik az önkormányzati tulajdonú területen a településképi védelem és a pincesorra történő rálátás védelme. Terület-felhasználás módosulása: A 25. főút melletti erdő, a kőlyuki picesor kiszolgáló útja és a terület mélyvonalán haladó feszíni vízelvezető árok közötti 0706/1-34 helyrajzi számú földrészletek zöldterületi közpark terület-felhasználási besorolásba kerül.

9

A fenti terület-felhasználási változásnak nincs hatása a fő infrastrukturális hálózatok rendszerére, az úthálózati hierarchiára, a kiépített és meglévő közműhálózati rendszerre, az értékvédelmi, a táj és környezetvédelmi elhatározásokra és követelményekre. A biológiai aktivitás érték, az átsorolás következtében nem változik. A zöldfelületet növelő átsorolás ellenére sem, mivel beépítésre nem szánt területek közötti átsorolás valósul meg. Jelen határozat melléklete a „TSZTm/2013/kőlyuki pincesor” jelű módosító tervlap. A módosítással érintett területen a korábbi TSZT elhatározásai hatályukat vesztik. „ Felelős:

Határidő:

dr. Kovács Luca jegyző megbízásából Rátkai Attila főépítész, a Főépítészi Csoport vezetője 2014. március 31.

Kéri, szavazzanak a rendelet-tervezet elfogadásáról.

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete Eger Megyei Jogú Város Helyi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 27/2008.(VI.27.) rendelet módosításáról (Eger, Kőlyuki pincesor kiszolgáló útja, - 0706/69 hrsz részterülete – felszíni vízelvezető árok – 25. számú főút által határolt részterületet érintően) Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§ (1) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 10. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a 314/2012.(XI.8.) Kormányrendelet 9. mellékletben biztosított véleményezési jogkörében eljáró szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések 1. § Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Eger MJV Helyi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 27/2008.(VI.27.) rendelet (továbbiakban: HÉSZ) módosítására az alábbi rendeletet alkotja: Módosuló rendelkezések 2.§ A HÉSZ 1. § (1) bekezdés a) pontja az alábbiakkal egészül ki: 10

ar)

az M1. 17. jelű SZT/ K2-D jelű K2-es út és környéke-dél1 ar.I. az M1.17/K2-D-m1 jelű Kőlyuki pincesor részterületet érintő módosítás. 3.§ (1) A HÉSZ 21. § (1) bekezdés táblázata az alábbi Gip/bt építési övezet rendelkezéseivel egészül ki: „(1) A Gip jelű egyéb ipari gazdasági terület építési övezetei: ÉPÍTMÉNY ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

ÉPÍTÉSI ÖVEZET, ÖVEZET JELE (SZT szerint)

LEGNAGYOBB BEÉPÍTÉSI MÓD

BEÉPÍTETTSÉG

(%)

LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-

KIALAKÍTHATÓ

MAGASSÁG

LEGKISEBB TELEKTERÜLET

(m)

(m2)

LEGKISEBB ZÖLDFELÜLET

(%)

Gip/SZ-30-7,5-3000

SZ

30

7,5

3000

40

Gip/SZ-30-9,0-4000

SZ

30

9,0

4000

35

Gip/SZ-30-9,5-5000

SZ

30

9,5

5000

40

Gip/SZ-30-12,0-5000

SZ

30

12,0

5000

35

Gip/SZ-35-7,5-1500

SZ

35

7,5

1500

30

Gip/SZ-35-9,5-5000

SZ

35

9,5

5000

30

Gip/SZ-35-10,5-1000

SZ

35

10,5

1000

30

Gip/SZ-35-12-3000

SZ

35

12,0

3000

30

Gip/SZ-35-12,0-1ha

SZ

35

12,0

1 0000

30

Gip/SZ-40-9,5-4000

SZ

40

9,5

4000

25

Gip/SZ-40-12,0-3000

SZ

40

12,0

3000

25

Gip/SZ-40-12,0-1 ha

SZ

40

12,0

1 0000

25

Gip/SZ-45-12,0-5000

SZ

45

12,0

5000

25

Gip/SZ-45-12,0-1 ha

SZ

45

12,0

1 0000

25

Gip/SZ-50-12,0-5000

SZ

50

12,0

5000

25

Gip/SZ-50-12,0-1 ha

SZ

50

12,0

1 0000

25

Gip/SZ-50-20,0-3000

SZ

50

20,0

3000

25

Gip/SZ-50-20,0-5000

SZ

50

20,0

5000

25

Gip/SZ-50-20,0-1 ha

SZ

50

20,0

1 0000

25

Gip/bt

Z

45

6,0 (6,5*)

400

25

* bor-technológiai építmények legmagasabb pontja a kiszolgáló út szintjéhez mérten

(2) A HÉSZ 21.§-a kiegészül a következő (10) bekezdés rendelkezéseivel:

1

Megállapította: 22/2010.(VI.25.) önk. rendelet

11

„(10) A Gip/bt jelű borászati gazdasági övezetben kizárólag bortárolás és szőlőfeldolgozás építményei létesíthetők, valamint az élelmiszeripari tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok átmeneti tárolását lehet a területen megoldani a vonatkozó környezeti feltételek betartásával. a) Az építési övezetben épület nem építhető. b) Az építmények a szabályozási terven jelölt „bortechnológiai építmények sávjában” állíthatók fel. A bortechnológiai építmények elhelyezésére legfeljebb a telekterület 45%-a vehető igénybe. c) A hátsókert 3m-es sávjában a borászati üzemi építmények csak akkor helyezhetők el, ha az érintett szakaszon a csapadékvíz levezető árok vízjogi létesítési engedély alapján zártszelvénybe kerül. Amennyiben az árok jelenlegi kialakult állapota marad meg, a szabadtéri krómacél bortartályok és technológiai építményeik csak úgy helyezhetők el, hogy biztosított maradjon a csapadékvíz levezető árok hátsókerti telekhatár menti karbantartó sávja. d) A tartályok legmagasabb pontja kialakult esetben sem haladhatja meg a kiszolgáló út szintjéhez mérten a 6,5 m-t. Új tartályok elhelyezése esetén az új tartályok legmagasabb pontja nem haladhatja meg a kiszolgáló út szintjéhez mérten a 4,5 m-t, a magasabb tartályok a kiszolgáló úthoz képest süllyesztetten állítandók fel. e) A tartálysor Kőlyuk út felőli környezetbe illesztését a könnyűszerkezetes takarófallal kell biztosítani. A takarófal anyaga lehet fa vázszerkezetre vagy vázszerkezet közé szerelt felületkezelt fa, fa alapú nagytáblás elem, mattított színezett épületüveg, építészeti ponyva, élő növényfal. A takarófal teljes felületére vetített magasság legfeljebb 6m lehet.” (4) A HÉSZ 28/A.§ (2) dj) és dk) pontja hatályát veszti. dj) tetővel rendelkező kerti építmények és az acéltartályok az övezeti jelnek megfelelően min. 200 m2, illetve min. 400 m2 nagyságú telken helyezhetők el, lefedésük anyaghasználatára és szerkezeti kialakítására az dd) pontban leírtak vonatkoznak, dk) ha az acéltartály űrtartalma eléri az 500 hektoliter méretet, akkor legfeljebb kettesével kisebb űrtartalomnál maximum 4-es csoportban helyezhetők el, olyan módon, hogy két egység közötti távolság minimum 6m kell, hogy legyen.

Záró rendelkezések 4. §. (1) A jelen rendelet 1. mellékletét képező tervlapokon lehatárolt területre korábban készült szabályozási tervi rendelkezések hatályukat vesztik. (2) Jelen rendelet meghozatalát követő 30. napon, azaz 2014. ………. …-én lép hatályba és 2014. …….. …-án hatályát veszti. (3) A rendelet előírásait a hatályba lépését követően indított ügyekben kell alkalmazni.

12

Szavazás:

Habis László

dr. Kovács Luca

polgármester

jegyző


Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 12/2014. (III.28.) rendelete Eger Megyei Jogú Város Helyi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 27/2008.(VI.27.) rendelet módosításáról

(Eger, Kőlyuki pincesor kiszolgáló útja, - 0706/69 hrsz részterülete – felszíni vízelvezető árok – 25. számú főút által határolt részterületet érintően) Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§ (1) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 10. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a 314/2012.(XI.8.) Kormányrendelet 9. mellékletben biztosított véleményezési jogkörében eljáró szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések 1. § Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Eger MJV Helyi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 27/2008.(VI.27.) rendelet (továbbiakban: HÉSZ) módosítására az alábbi rendeletet alkotja:

Módosuló rendelkezések 2.§ A HÉSZ 1. § (1) bekezdés a) pontja az alábbiakkal egészül ki: ar) az M1. 17. jelű SZT/ K2-D jelű K2-es út és környéke-dél2 ar.I. az M1.17/K2-D-m1 jelű Kőlyuki pincesor részterületet módosítás.

érintő

3.§

2

Megállapította: 22/2010.(VI.25.) önk. rendelet

13

(1) A HÉSZ 21. § (1) bekezdés táblázata az alábbi Gip/bt építési övezet rendelkezéseivel egészül ki: „(1) A Gip jelű egyéb ipari gazdasági terület építési övezetei: ÉPÍTMÉNY ÉPÍTÉSI

ÖVEZET,

ÖVEZET JELE

(SZT szerint)

ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ

ELŐÍRÁSOK

BEÉPÍTÉSI MÓD

LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG

(%)

LEGNAGYOBB KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB ÉPÍTMÉNYLEGKISEBB

ZÖLDFELÜLET

MAGASSÁG

TELEKTERÜLET

(m)

(m2)

(%)

Gip/SZ-30-7,53000

SZ

30

7,5

3000

40

Gip/SZ-30-9,04000

SZ

30

9,0

4000

35

Gip/SZ-30-9,55000

SZ

30

9,5

5000

40

Gip/SZ-30-12,05000

SZ

30

12,0

5000

35

Gip/SZ-35-7,51500

SZ

35

7,5

1500

30

Gip/SZ-35-9,55000

SZ

35

9,5

5000

30

Gip/SZ-35-10,51000

SZ

35

10,5

1000

30

Gip/SZ-35-123000

SZ

35

12,0

3000

30

Gip/SZ-35-12,01ha

SZ

35

12,0

1 0000

30

Gip/SZ-40-9,54000

SZ

40

9,5

4000

25

Gip/SZ-40-12,03000

SZ

40

12,0

3000

25

Gip/SZ-40-12,01 ha

SZ

40

12,0

1 0000

25

Gip/SZ-45-12,05000

SZ

45

12,0

5000

25

Gip/SZ-45-12,01 ha

SZ

45

12,0

1 0000

25

Gip/SZ-50-12,0-

SZ

50

12,0

5000

25

14

5000 Gip/SZ-50-12,01 ha

SZ

50

12,0

1 0000

25

Gip/SZ-5020,0-3000

SZ

50

20,0

3000

25

Gip/SZ-5020,0-5000

SZ

50

20,0

5000

25

Gip/SZ-5020,0-1 ha

SZ

50

20,0

1 0000

25

Gip/bt

Z

45

6,0 (6,5*)

400

25

* bor-technológiai építmények legmagasabb pontja a kiszolgáló út szintjéhez mérten (2) A HÉSZ 21.§-a kiegészül a következő (10) bekezdés rendelkezéseivel: „(10) A Gip/bt jelű borászati gazdasági övezetben kizárólag bortárolás és szőlőfeldolgozás építményei létesíthetők, valamint az élelmiszeripari tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok átmeneti tárolását lehet a területen megoldani a vonatkozó környezeti feltételek betartásával. a) Az építési övezetben épület nem építhető. b) Az építmények a szabályozási terven jelölt „bortechnológiai építmények sávjában” állíthatók fel. A bortechnológiai építmények elhelyezésére legfeljebb a telekterület 45%-a vehető igénybe. c) A hátsókert 3m-es sávjában a borászati üzemi építmények csak akkor helyezhetők el, ha az érintett szakaszon a csapadékvíz levezető árok vízjogi létesítési engedély alapján zártszelvénybe kerül. Amennyiben az árok jelenlegi kialakult állapota marad meg, a szabadtéri krómacél bortartályok és technológiai építményeik csak úgy helyezhetők el, hogy biztosított maradjon a csapadékvíz levezető árok hátsókerti telekhatár menti karbantartó sávja. d) A tartályok legmagasabb pontja kialakult esetben sem haladhatja meg a kiszolgáló út szintjéhez mérten a 6,5 m-t. Új tartályok elhelyezése esetén az új tartályok legmagasabb pontja nem haladhatja meg a kiszolgáló út szintjéhez mérten a 4,5 m-t, a magasabb tartályok a kiszolgáló úthoz képest süllyesztetten állítandók fel. e) A tartálysor Kőlyuk út felőli környezetbe illesztését a könnyűszerkezetes takarófallal kell biztosítani. A takarófal anyaga lehet fa vázszerkezetre vagy vázszerkezet közé szerelt felületkezelt fa, fa alapú nagytáblás elem, mattított színezett épületüveg, építészeti ponyva, élő növényfal. A takarófal teljes felületére vetített magasság legfeljebb 6m lehet.”

15

(4) A HÉSZ 28/A.§ (2) dj) és dk) pontja hatályát veszti. dj) tetővel rendelkező kerti építmények és az acéltartályok az övezeti jelnek megfelelően min. 200 m2, illetve min. 400 m2 nagyságú telken helyezhetők el, lefedésük anyaghasználatára és szerkezeti kialakítására az dd) pontban leírtak vonatkoznak, dk) ha az acéltartály űrtartalma eléri az 500 hektoliter méretet, akkor legfeljebb kettesével kisebb űrtartalomnál maximum 4-es csoportban helyezhetők el, olyan módon, hogy két egység közötti távolság minimum 6m kell, hogy legyen. Záró rendelkezések 4. §. (1) A jelen rendelet 1. mellékletét képező tervlapokon lehatárolt területre korábban készült szabályozási tervi rendelkezések hatályukat vesztik. (2) Jelen rendelet meghozatalát követő 30. napon, azaz 2014. 04. 27-én lép hatályba és 2014. 04. 28-án hatályát veszti. (3) A rendelet előírásait a hatályba lépését követően indított ügyekben kell alkalmazni.

3./

Habis László

dr. Kovács Luca

polgármester

jegyző

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelettervezete Helyi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 27/2008.(VI. 27.) önkormányzati rendelet módosításáról Eger, Tinódi utca 10038 hrsz-ú közterület részterületét illetően (II. forduló, minősített szavazattöbbség) /Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi./

Előadó:


Meghívott: Wolf Beáta tervező Hoór Kálmán

16

Ficzere György Az Állami Főépítész úr támogatja ezt a Szabályozási Terv elfogadását, azzal a kitétellel, hogy 4 §. C. pontjával kiegészítve a rendeletet: a vegyes használatú közlekedési felületeken az ingatlanok gépkocsival történő megközelítését biztosítani kell. Kéri a kiegészítésekkel a Szabályozási terv támogatását.

Habis László Kérdés, hozzászólás nem lévén kéri, szavazzanak a rendelet elfogadásáról.

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete Eger Megyei Jogú Város Helyi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 27/2008.(VI.27.) számú rendelet módosításáról Eger, Csákó városrész Tinódi utca 10038 helyrajzi számú közterület részterületét érintően

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 10. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a 314/2012.(XI.8.) Kormányrendelet 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések 1. § Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Eger MJV Helyi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 27/2008.(VI.27.) számú rendelet (továbbiakban: HÉSZ) módosítására az alábbi rendeletet alkotja: Módosuló rendelkezések 2.§ A HÉSZ 1. § (1) bekezdés a) pontja az alábbiakkal egészül ki: ae) az M1. 4. jelű Csákó városrész, 17

ae. I. az M1. 4 – m1 jelű

Tinódi utca, 10038 helyrajzi számú közterület részterülete 3.§

(1) A HÉSZ 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A szabályozási terven lehatárolt közterületeken, a közterület átalakítása és felújítása előtt „Közterület alakítási terv”-ben (a továbbiakban KAT) kell meghatározni a közterület egységes kiépítésének feltételeit: úgymint a magassági és vízszintes csatlakozásokat, a tereprendezést, a felszíni vízelvezetést, a gyalogos-, kerékpáros- és a gépjármű-közlekedés egységes műszaki megoldásait, a területlehatárolást, a kapubehajtók helyét és kialakítását, az átereszeket és az összehangolt anyaghasználat megjelenéseit, az utcaberendezéseket, a köztárgyakat, valamint a közterületi használatot nem zavaró közösségi funkciót befogadó építmények létesítését, és növények kihelyezését.”

(2) A HÉSZ 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2)Új, vagy használatot váltó közterület kialakításának igénye esetén KAT-ot kell készíteni (pl.: közterületen történő parkolási igény, a közösségi funkciót befogadó építmény létesítésének igénye, köztárgy elhelyezése közterületen, burkolat felújítás, közműfelújítás, forgalomcsillapítás összehangolt és megtervezett megoldásai, valamint zöldfelület álalakítás és felújítás). 4.§ (1)A HÉSZ 23. § (8) b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „b) csak kertépítészeti tárgyak, kertépítészeti architektúra elemei, gyalogos és vegyes használatú közlekedési felületek elemei, köztárgyak KAT alapján, valamint a közösségi funkciót befogadó építmények építési helyen belül elhelyezhetők.” 5.§ A HÉSZ 8. § (4) bekezdése és a HÉSZ 23. § (8) a) pontja kikerül a rendelkezésből. Záró rendelkezések 6.§ (1) A jelen rendelet 1. mellékletét képező tervlapon lehatárolt területre korábban készült szabályozási tervi rendelkezések hatályukat vesztik. (2) Jelen rendelet elfogadását követő 15. napon, azaz 2014. ………. …-én lép hatályba és 2014. …….. …-án hatályát veszti. (3) A rendelet előírásait a hatályba lépését követően indított ügyekben kell alkalmazni.

18

Szavazás:

Habis László

dr. Kovács Luca

polgármester

jegyző


Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 13/2014. (III.28) rendelete Eger Megyei Jogú Város Helyi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 27/2008.(VI.27.) számú rendelet módosításáról Eger, Csákó városrész Tinódi utca 10038 helyrajzi számú közterület részterületét érintően Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 10. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a 314/2012.(XI.8.) Kormányrendelet 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el: Általános rendelkezések 1. § Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Eger MJV Helyi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 27/2008.(VI.27.) számú rendelet (továbbiakban: HÉSZ) módosítására az alábbi rendeletet alkotja: Módosuló rendelkezések 2.§ A HÉSZ 1. § (1) bekezdés a) pontja az alábbiakkal egészül ki: ae) az M1. 4. jelű Csákó városrész, ae. I. az M1. 4 – m1 jelű Tinódi utca, 10038 helyrajzi számú közterület részterülete 3.§ (1) A HÉSZ 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

19

„(1) A szabályozási terven lehatárolt közterületeken, a közterület átalakítása és felújítása előtt „Közterület alakítási terv”-ben (a továbbiakban KAT) kell meghatározni a közterület egységes kiépítésének feltételeit: úgymint a magassági és vízszintes csatlakozásokat, a tereprendezést, a felszíni vízelvezetést, a gyalogos-, kerékpáros- és a gépjármű-közlekedés egységes műszaki megoldásait, a területlehatárolást, a kapubehajtók helyét és kialakítását, az átereszeket és az összehangolt anyaghasználat megjelenéseit, az utcaberendezéseket, a köztárgyakat, valamint a közterületi használatot nem zavaró közösségi funkciót befogadó építmények létesítését, és növények kihelyezését.” (2) A HÉSZ 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2)Új, vagy használatot váltó közterület kialakításának igénye esetén KAT-ot kell készíteni (pl.: közterületen történő parkolási igény, a közösségi funkciót befogadó építmény létesítésének igénye, köztárgy elhelyezése közterületen, burkolat felújítás, közműfelújítás, forgalomcsillapítás összehangolt és megtervezett megoldásai, valamint zöldfelület álalakítás és felújítás). 4.§ (1)A HÉSZ 23. § (8) b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „b) csak kertépítészeti tárgyak, kertépítészeti architektúra elemei, gyalogos és vegyes használatú közlekedési felületek elemei, köztárgyak KAT alapján, valamint a közösségi funkciót befogadó építmények építési helyen belül elhelyezhetők. l) a vegyes használatú közlekedési felületeken az ingatlanok gépkocsival történő megközelítését biztosítani kell.„ 5.§ A HÉSZ 8. § (4) bekezdése és a HÉSZ 23. § (8) a) pontja kikerül a rendelkezésből. Záró rendelkezések 6.§ (4) A jelen rendelet 1. mellékletét képező tervlapon lehatárolt területre korábban készült szabályozási tervi rendelkezések hatályukat vesztik. (5) Jelen rendelet elfogadását követő 15. napon, azaz 2014. 04. 12-én lép hatályba és 2014. 04. 13-án hatályát veszti. (6) A rendelet előírásait a hatályba lépését követően indított ügyekben kell alkalmazni.

Habis László

dr. Kovács Luca

polgármester

jegyző

20

4./

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet tervezete Eger Megyei Jogú Város Helyi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 27/2008. (VI. 27.) számú önkormányzati rendelet módosításáról a városon átvezető kerékpárút kapcsán (II. forduló, minősített szavazattöbbség) /Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi./

Előadó:


Meghívott: Wolf Beáta tervező

Ficzere György Második forduló szabályozási terv tárgyalásáról van szó, ismertette az Állami Főépítész véleményét, aki minden ponton támogatja ezt a módosítást.

Csathó Csaba Szerinte is nagyon öröm, hogy a kerékpárút megvalósulhat. Rengeteg telek birtokviszonyait kellett rendezni, ez egy emberfeletti munka volt. Ez lehetővé teszi azt, hogy végig lehet majd menni ezután Egerben a patak mellett a „zöld” úton. Ez már régi terve a Városnak. Szeretné ő is megköszönni a Hivatalnak, Polgármester úrnak a közbenjárását az ügyben.

Habis László Hozzátette, hogy Csathó tanácsnok úr választó körzetét érinti a legjobban ez a kiépítés. Ott voltak a legszűkösebbek a megoldási lehetőségek.

Sós István Szeretné örömét kifejezni a Lajosváros lakóinak nevében is a kerékpárúttal kapcsolatban. Az út jelentős szakasza a Mátyás király úton a páratlan oldalon fog haladni. Ezzel együtt a páratlan oldal közlekedési járda problémája is jelentősen javulni fog, és a csapadékvíz elvezetésének gondja is megoldódik.

Császár Zoltán

21

Elmondta, hogy a Tigáz-nál a Deák F. utcán a meglévő kerékpárút megszakad. A Színház sarkától nincs kerékpárút a belvárosban. Ott száguldoznak a kerékpárosok a gyalogosok és a buszvárók között. Ezt már negyedszer jelezte, és nem történik ebben megoldás. Ki kellene tenni a Tigáz-nál, hogy ott a kerékpárútnak vége. Véleménye szerint ez balesetveszélyes.

Habis László Felhívta a figyelmet arra, hogy a napirend a Szabályozási Terv a kerékpárút nyomvonalát érintő öt városrészt érintően.

Rázsi Botond Szeretné kifejezni örömét és a felnémeti emberek köszönetét a kerékpárúttal kapcsolatban. Felnémetet megközelíteni jelenleg csak a négysávos úton lehet, ami sokszor egy életveszélyes állapot, főleg a kerékpárosoknak. Ez most a felnémeti kerékpárosokat bekapcsolja a városi közlekedésbe. Nagyon sokan várják, hogy ez a fejlesztés mielőbb megvalósuljon.

Habis László Hozzátette, hogy ha ezt a pályázatot megvalósítják, akkor kap igazi értelmet az, hogy burkolati jelfestéssel, forgalomtechnikai eszközökkel a Város széles körére ez a hálózat létrejöjjön. Ehhez szükség van ennek a „gerinc-nek” a megépítésére. Az egyes térségekre a részletes kerékpárút szabályozásnak van értelme.

Gál Judit A felnémetről biciklizők komoly problémát okoznak a Rákóczi út végén. Az ott lakók panaszkodnak, hogy a biciklisek a járdán közlekednek. Ez már több éves probléma. Ezért ő is nagyon szorgalmazza, hogy ez a kerékpárút elkészüljön.

Császár Zoltán Tisztában van vele, hogy miről szól az előterjesztés. Kérdése, hogy létezik az, hogy egy belváros irányába menő kerékpárút egyszer csak elfogy? Miért csak a Deák F. utcán az Tigáz-ig tart ez az út? Erre szeretne választ kapni.

Habis László

22

Válaszolva a kérdésre elmondta, hogy az egész Város számára örömöt jelentett az, hogy a Hadnagy utcától a Klapka utcáig teljes szélességben sikerült felújítani a Deák Ferenc utcát. Ez volt a kijelölt projekthatár. Erre mondta azt, hogy burkolati jel festéssel lehet majd folytatni ezeket a munkákat. Ezt tették lehetővé a források. A megvalósuló észak-déli gerincútvonalhoz kapcsolódóan elsősorban forgalomtechnikai eszközökkel igyekeznek majd biztosítani más területekre az útvonalat. Több kérdés, hozzászólás nem lévén kéri, szavazzanak.

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete Eger Megyei Jogú Város Helyi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 27/2008.(VI.27.) számú önkormányzati rendelet módosításáról (Eger, belterületen átvezető kerékpárút szakaszokat érintően)

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 10. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a 314/2012.(XI.8.) Kormányrendelet 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el: Általános rendelkezések 1. § Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Eger MJV Helyi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 27/2008.(VI.27.) számú önkormányzati rendelet (továbbiakban: HÉSZ) módosítására az alábbi rendeletet alkotja: Módosuló rendelkezések 2.§ (1) A HÉSZ 1. § (1) bekezdés a) pontja az alábbiakkal egészül ki: aa.IV. az M 1.10. – m4 jelű Hatvani hóstya Deák Ferenc út – Vasút utca Mátyás király út csomópontja (2) A HÉSZ 1. § (1) bekezdés a) pontja az alábbiakkal egészül ki: af.II. az M 1.9. – m2 jelű Lajosváros kelet Mátyás király út a Veres Péter utca és a Tompa utca között. (3) A HÉSZ 1. § (1) bekezdés a) pontja az alábbiakkal egészül ki: ai.I. az M 1.6. – m1 jelű Cifra hóstya Tetemvár, Tűzoltó tér és a Malom utca közötti kerékpárút szakasz. (4) A HÉSZ 1. § (1) bekezdés a) pontja az alábbiakkal egészül ki: an.III. az M 1.13. – m1 jelű Felnémet városrészen átvezető kerékpárút szakasz. (5) A HÉSZ 1. § (1) bekezdés a) pontja az alábbiakkal egészül ki: an.III. az M 1.14. – m3 jelű Nagylapos városrészen átvezető kerékpárút szakasz.

23

(6) A HÉSZ 1. § (1) bekezdés a) pontja az alábbiakkal egészül ki: as.I. az M 1.18. – m1 jelű Mátyás király út és Kőlyuk út csomópontját érintő kerékpárút szakasz. Záró rendelkezések 4. § (1) A jelen rendelet 1 – 6. mellékletét képező tervlapokon lehatárolt területre korábban készült szabályozási tervi rendelkezések hatályukat vesztik. (2) Jelen rendelet elfogadását követő 15. napon, azaz 2014. ………. …-én lép hatályba és 2014. …….. …-án hatályát veszti. (3) A rendelet előírásait a hatályba lépését követően indított ügyekben kell alkalmazni.

Habis László

dr. Kovács Luca

Polgármester

jegyző

Szavazás:

17 igen, 1 tartózkodás mellett elfogadták.

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2014. (III.28.) rendelete Eger Megyei Jogú Város Helyi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 27/2008.(VI.27.) számú önkormányzati rendelet módosításáról (Eger, belterületen átvezető kerékpárút szakaszokat érintően)

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 10. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a 314/2012.(XI.8.) Kormányrendelet 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el: Általános rendelkezések 1. § Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Eger MJV Helyi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 27/2008.(VI.27.) számú önkormányzati rendelet (továbbiakban: HÉSZ) módosítására az alábbi rendeletet alkotja: Módosuló rendelkezések 2.§

24

(7) A HÉSZ 1. § (1) bekezdés a) pontja az alábbiakkal egészül ki: aa.IV. az M 1.10. – m4 jelű Hatvani hóstya Deák Ferenc út – Vasút utca Mátyás király út csomópontja (8) A HÉSZ 1. § (1) bekezdés a) pontja az alábbiakkal egészül ki: af.II. az M 1.9. – m2 jelű Lajosváros kelet Mátyás király út a Veres Péter utca és a Tompa utca között. (9) A HÉSZ 1. § (1) bekezdés a) pontja az alábbiakkal egészül ki: ai.I. az M 1.6. – m1 jelű Cifra hóstya Tetemvár, Tűzoltó tér és a Malom utca közötti kerékpárút szakasz. (10) A HÉSZ 1. § (1) bekezdés a) pontja az alábbiakkal egészül ki: an.III. az M 1.13. – m1 jelű Felnémet városrészen átvezető kerékpárút szakasz. (11) A HÉSZ 1. § (1) bekezdés a) pontja az alábbiakkal egészül ki: an.III. az M 1.14. – m3 jelű Nagylapos városrészen átvezető kerékpárút szakasz. (12) A HÉSZ 1. § (1) bekezdés a) pontja az alábbiakkal egészül ki: as.I. az M 1.18. – m1 jelű Mátyás király út és Kőlyuk út csomópontját érintő kerékpárút szakasz. Záró rendelkezések 4. § (4) A jelen rendelet 1 – 6. mellékletét képező tervlapokon lehatárolt területre korábban készült szabályozási tervi rendelkezések hatályukat vesztik. (5) Jelen rendelet elfogadását követő 15. napon, azaz 2014. 04. 12-én lép hatályba és 2014. 04. 13-án hatályát veszti. (6) A rendelet előírásait a hatályba lépését követően indított ügyekben kell alkalmazni.

5./

Habis László

dr. Kovács Luca

Polgármester

jegyző

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelettervezete az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló 6/2012. (II. 24.) önkormányzati rendeletének módosítása (az Eger, Steiner-dűlőben elhelyezkedő 0327/92 helyrajzi számú ingatlan 336 m² területű részének törzsvagyonból történő kivonása) a 412/2012. (VI.28.) számú Közgyűlési határozat végrehajtására. (egy fordulóban tárgyalt, minősített szavazattöbbség) /Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi./

Előadó:

Csathó Csaba

25

tanácsnok Csathó Csaba Elmondta, hogy egy eldöntött kérdésről van szó. A Közgyűlési határozat egy 336 m2-es ingatlanrész törzsvagyonból történő kivonásáról szól, illetve értékesítéséről. A kérelmező időközben kórházba került, így ez az ügy elhúzódott. A változási vázrajz nemrég készült el, így lehetőség van már az értékesítésre. Ezen a területen kb. 200 Ft. a minimálisan ajánlott ár. A Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság 500 Ft-os áron javasolta értékesíteni, amit az ügyfél elfogadott.

Habis László Kérdés, hozzászólás nem lévén kéri, szavazzanak.

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló 6/2012. (II. 24.) önkormányzati rendelet módosítására Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Magyarország Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a következőket rendeli el. Módosuló rendelkezések 1. § (1) Az 6/2012. (II.24.) Vagyonrendelet 3. mellékletét képező utak között felsorolt törzsvagyon részét képező Eger, külterületi 0327/92 hrsz-on nyilvántartott 479 m2 térmértékű ingatlan 336 m2 térmértékű területét a törzsvagyoni körből kivonja. Cím

Helyrajzi szám

Eger, külterület

0327/92

Változás előtti terület 479 m2

Változás utáni terület 143 m2

Záró rendelkezések: 2. § (1) Jelen rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti.

26

Habis László Eger Megyei Jogú Város Polgármestere

Szavazás:

Dr. Kovács Luca Eger Megyei Jogú Város Jegyzője


Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 15/2014. (III.28.)rendelete az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló 6/2012. (II. 24.) önkormányzati rendelet módosítására

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Magyarország Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a következőket rendeli el. Módosuló rendelkezések 1. § (1) Az 6/2012. (II.24.) Vagyonrendelet 3. mellékletét képező utak között felsorolt törzsvagyon részét képező Eger, külterületi 0327/92 hrsz-on nyilvántartott 479 m2 térmértékű ingatlan 336 m2 térmértékű területét a törzsvagyoni körből kivonja. Cím

Helyrajzi szám

Eger, külterület

0327/92

Változás terület 479 m2

előtti Változás terület 143 m2

utáni

Záró rendelkezések: 2. § (2) Jelen rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti.

Habis László Eger Megyei Polgármestere

Jogú

Város

Dr. Kovács Luca Eger Megyei Jogú Város Jegyzője

27

6./

Előterjesztés a „Halas Iskola Szülői Alapítvány” támogatására. (minősített szavazattöbbség) /Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi./

Előadó:

Csákvári Antal tanácsnok

Csákvári Antal Elmondta, hogy az előterjesztésben a Lenkey János Általános Iskola tanulóinak illetve a nevelő testületnek a pedagógiai programjához tudnak segítséget nyújtani. 100e Ft.-tal támogatja az Önkormányzat azt a programot, amikor áprilisban négy napot Eger városban töltenek a székelyudvarhelyi iskola 40 tanulója és felnőtt kísérői. Egri programokon vesznek részt és ellátogatnak a Tisza tavi Ökocentrumba is. Ezzel is gyarapíthatják magyarországi ismereteiket. Úgy gondolja, hogy ez egy fontos ügy, és ezzel egy hagyományos kapcsolatot támogat az Önkormányzat. Módosítás az anyagban, 20 éves kapcsolat szerepel, de valójában 25 éves. Az Emberi Erőforrás Bizottság egyhangúlag támogatta az előterjesztést.

Habis László Kérdés, hozzászólás nem lévén kéri, szavazzanak. Határozati javaslat: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a 100.000,- Ft támogatást nyújt a „Halas Iskola Szülői Alapítvány” Közhasznú Szervezet ( címe: 3300 Eger, Markhot Ferenc u. 6. ; adószáma: 18580648-1-10 ; bank neve, számlaszáma: Quaestor Zrt. 72900635-10504275 ) részére a 2014. április 24.-27. közötti testvériskolai rendezvényének egri programjai megvalósításához. Fedezete az önkormányzat 2014. évi költségvetése II/19/3/1/5/K Köznevelési feladatok – Egyéb oktatási feladatok kiadásai – Egyéb működési célú kiadások címszám. Felelős:

Habis László polgármester megbízásából dr. Palotai Zsuzsanna Humán Szolgáltatási Iroda vezetője

Határidő:

2014. április 24.

28

Szavazás:


100/2014. (III.27.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a 100.000,- Ft támogatást nyújt a „Halas Iskola Szülői Alapítvány” Közhasznú Szervezet ( címe: 3300 Eger, Markhot Ferenc u. 6. ; adószáma: 18580648-1-10 ; bank neve, számlaszáma: Quaestor Zrt. 72900635-10504275 ) részére a 2014. április 24.-27. közötti testvériskolai rendezvényének egri programjai megvalósításához. Fedezete az önkormányzat 2014. évi költségvetése II/19/3/1/5/K Köznevelési feladatok – Egyéb oktatási feladatok kiadásai – Egyéb működési célú kiadások címszám.

7./

Felelős:

Habis László polgármester megbízásából dr. Palotai Zsuzsanna Humán Szolgáltatási Iroda vezetője

Határidő:

2014. április 24.

Előterjesztés az Agria-Humán Közhasznú Nonprofit Kft. 2014. évi üzleti tervéről (egyszerű szavazattöbbség) /Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi./

Előadó:

Sós István alpolgármester

Meghívott: Fazekas László Albert ügyvezető Agria-Humán Kft.

Sós István Javasolja az Agria Humán Kft. 2014. évi üzleti tervének elfogadását, 572.320e Ftos költségvetési támogatási bevétel és 262.906e Ft-os saját bevétel mellett 283e Ft-os pozitív eredménnyel. Fontos követelmény a cégnél, hogy a szükséges létszámot fel tudja tölteni, 511 fő a tervezett létszám. A 2. határozati javaslatot visszavonja. Úgy gondolja, hogy szükséges megvizsgálni a hasonló nagyságrendű Megyei Jogú Városok hasonló profilú cégeinek a remizálási gyakorlatát, és ennek a figyelembe vételével kell majd kialakítani az egri önkormányzati tulajdonú cégek remizálására vonatkozó szabályokat. A prémiumfeladatot az igazgató úr részére majd a mérlegbeszámoló időszakában javasolja elfogadni.

29

A cég működése megnyugtató, jelentős számú csökkent munkaképességű embert foglalkoztatnak. Egy sikeres pályázattal 60 millió Ft-os támogatást nyert a cég, így a munkakörülményeket is jóval kedvezőbbé tudják tenni. Habis László Hozzátette, hogy az anyagban szerepel, hogy két eredményes pályázata volt a Társaságnak, ez plusz 30 fő munkahely teremtését tette lehetővé és 60 millió Ftos beruházást. Ez jelzi az ügyvezetés elkötelezettségét. Kérdés, hozzászólás nem lévén kéri, szavazzanak a határozati javaslat 1. pontjáról. Határozati javaslat:

1. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése elfogadja az AgriaHumán Közhasznú Nonprofit Kft. 2014. évi üzleti tervét 283 E Ft mérleg szerinti eredménnyel. Felelős: Szűcs Tamás Vagyongazdálkodási Csoportvezető Fazekas László Albert Ügyvezető igazgató Határidő: 2015. május 31.

Szavazás:


101/2014. (III.27.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése elfogadja az Agria-Humán Közhasznú Nonprofit Kft. 2014. évi üzleti tervét 283 E Ft mérleg szerinti eredménnyel.

Felelős: Szűcs Tamás Vagyongazdálkodási Csoportvezető Fazekas László Albert Ügyvezető igazgató Határidő: 2015. május 31.

8./

Előterjesztés az Egri TISZK Kft. számviteli törvény szerinti 2013. évi beszámolójáról és 2014. évi üzleti tervéről (egyszerű szavazattöbbség) /Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi./

30

Előadó:


Meghívott: Takács Zoltán ügyvezető TISZK

Sós István Elmondta, hogy a TISZK Kft. színvonalas munkát folytatott eddig. A cég normatív támogatást már nem kap, de a térség számára hasznos és színvonalas tevékenységet végez. Az egri Önkormányzat úgy döntött, hogy a cég működését továbbra is fenn kívánja tartani, és ebből a célból 15 millió Ft-os alaptámogatást biztosít számára. Ezt kiegészíti a Klebelsberg Központ 8186e Ft-os támogatása. A cég mindig arra törekedett, hogy a saját bevételeivel a működéshez szükséges feltételeket biztosítsa. Az egyetlen olyan cég, aki a márciusi közgyűlésre a mérlegbeszámolót elkészítette.

Csákvári Antal Úgy gondolja, hogy az egri TISZK Kft. vezetése az elmúlt évben nagyon jól gazdálkodott. Volt fenntartói váltás, jogszabályi változások is befolyásolták a felnőttképzéssel kapcsolatos feladatokat. Eger Város Önkormányzata 27,5 millió Ft-ot adott tavaly a TISZK Kft. működéséhez. Az idén 15 millió Ft-ot fogadtak el a költségvetés tárgyalásakor. Ez a csökkentett anyagi támogatás is megfelelő működést biztosít addig, amíg ki nem alakul egy határozott elképzelési szándék, hogy milyen célokat fogalmaz meg akár a fenntartó akár Eger Város Önkormányzata. Örömteli, hogy nagyon sok képzés volt. Örül annak is, hogy a közel 8 milliós kintlévőséget is sikerült Salgótarján Önkormányzatától megkapnia a cégnek. Gratulál ahhoz a munkához, amit tavaly végeztek. Azt kéri tőlük, hogy ebben az évben is hasonló sikerekben legyen részük. Ehhez kíván nekik jó munkát és hasonló eredményeket.

Habis László Kérdés, hozzászólás nem lévén kéri, szavazzanak. Határozati javaslat: 1. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése felhatalmazza a Társaság taggyűlésén az Önkormányzat képviseletében eljáró személyt, hogy fogadja el az Egri TISZK Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 2013. évi beszámolóját 434 563 E Ft Eszköz és Forrás főösszeggel, 963 E Ft mérleg szerinti eredménnyel, amelyet az eredménytartalékba kell helyezni. Javasolja, hogy a 2013. évi éves beszámoló letétbe helyezéséről

31

és nyilvánosságra gondoskodjon.

hozataláról

az

ügyvezető

2014.

május

31-ig

Felelős:

Szűcs Tamás Vagyongazdálkodási csoportvezető Takács Zoltán Ügyvezető Határidő: 2014. május 31.

2. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése felhatalmazza a Társaság taggyűlésén az Önkormányzat képviseletében eljáró személyt, hogy fogadja el az Egri TISZK Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője részére a 2013. évi éves alapbér 50 %-ának prémiumként történő kifizetését, tekintettel arra, hogy a Közgyűlés 223/2013. (IV.25.) határozatában a 2013. évre előírt prémiumfeladatát teljesítette. Felelős:


3. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése dönt az Egri TISZK Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft-ben (székhely: 3300 Eger, Kertész út 128.) a Magyar Állam – tulajdonosi joggyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (1133 Budapest, Pozsonyi út 56.) 100 E Ft, azaz Százezer forint összegű törzsbetéthez igazodó üzletrészének névértéken történő megvásárlásáról. Felhatalmazza a Polgármestert az üzletrész vásárlásának kezdeményezésére és az adásvételhez kapcsolódó dokumentumok aláírására. Felelős:

Habis László Polgármester Szűcs Tamás Vagyongazdálkodási csoportvezető Határidő: 2014. december 31.

4. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése felhatalmazza a Társaság taggyűlésén az Önkormányzat képviseletében eljáró személyt, hogy fogadja el az Egri TISZK Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 2014. évi üzleti tervét 0 E Ft (nulla forint) eredménnyel. Felelős:


32

Szavazás:


102/2014. (III.27.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése felhatalmazza a Társaság taggyűlésén az Önkormányzat képviseletében eljáró személyt, hogy fogadja el az Egri TISZK Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 2013. évi beszámolóját 434 563 E Ft Eszköz és Forrás főösszeggel, 963 E Ft mérleg szerinti eredménnyel, amelyet az eredménytartalékba kell helyezni. Javasolja, hogy a 2013. évi éves beszámoló letétbe helyezéséről és nyilvánosságra hozataláról az ügyvezető 2014. május 31-ig gondoskodjon. Felelős:


103/2014. (III.27.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése felhatalmazza a Társaság taggyűlésén az Önkormányzat képviseletében eljáró személyt, hogy fogadja el az Egri TISZK Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője részére a 2013. évi éves alapbér 50 %-ának prémiumként történő kifizetését, tekintettel arra, hogy a Közgyűlés 223/2013. (IV.25.) határozatában a 2013. évre előírt prémiumfeladatát teljesítette. Felelős:


104/2014. (III.27.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése dönt az Egri TISZK Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft-ben (székhely: 3300 Eger, Kertész út 128.) a Magyar Állam – tulajdonosi joggyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (1133 Budapest, Pozsonyi út 56.) 100 E Ft, azaz Százezer forint összegű törzsbetéthez igazodó üzletrészének névértéken történő megvásárlásáról. Felhatalmazza a Polgármestert az üzletrész vásárlásának kezdeményezésére és az adásvételhez kapcsolódó dokumentumok aláírására. Felelős:

Habis László Polgármester Szűcs Tamás Vagyongazdálkodási csoportvezető

33

Határidő: 2014. december 31.

105/2014. (III.27.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése felhatalmazza a Társaság taggyűlésén az Önkormányzat képviseletében eljáró személyt, hogy fogadja el az Egri TISZK Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 2014. évi üzleti tervét 0 E Ft (nulla forint) eredménnyel. Felelős:


9./

Előterjesztés a Szépasszony-völgy területén lévő önkormányzati ingatlanok üzemeltetési szerződésének meghosszabbításáról (egyszerű szavazattöbbség) /Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi./

Előadó:


Meghívott: Várkonyi György Olivér vezérigazgató Korsós Lajosné vagyonkezelő divízióvezető EVAT Zrt.

Dr. Csarnó Ákos Kérdése, hogy miért nem kapták meg a szerződést? Megkaphatják-e?

Bognár Ignác Az Önkormányzati ingatlant az EVAT Zrt. üzemelteti szerződéssel 2009. nyarától 2012. nyaráig. Közel két év alatt nem volt szerződés, mégis működött. Kérdése, hogy ha két éven keresztül szerződés nélkül is működött, akkor most miért kell szerződés erre a hátralévő fél évre?

Tóth István

34

Kérdése, hogy az Önkormányzat vizsgálta-e a korábbi bérbeadási gyakorlatot az EVAT Zrt. részéről a pince előkertekkel kapcsolatban?

Sós István A kérdésekre válaszolva elmondta, hogy eddig nem volt szokás, hogy a szerződéseket mellékeljék az előterjesztéshez. A szerződés elkészülte után továbbítják tanácsnok úrnak, ha valami kifogása lesz, természetesen átgondolják. Bognár képviselő úr kérdésére elmondta, hogy egy megbízás alapján végezte a tevékenységet az EVAT Zrt. 2012. július 1-jétől. A megbízás alapján joga volt a területekért területhasználati díjat szedni. Az önkormányzati szabályozás időközben megváltozott és más módon 2014. április 1-jétől fogják majd a közterület-használati díjakat beszedni. A díjak nagyságrendje nem változik, csak a módszer. Tóth képviselő úr kérdésére elmondta, hogy ő tavaly bekért egy anyagot ezzel kapcsolatban. Az akkori szabályok alapján véleménye szerint az EVAT Zrt. törvényesen járt el. A mostani szabályozás jelentősen meg fogja növelni a közterületek utáni bevételét a Városnak.

Habis László Hozzátette, hogy a közterületi rendeletet módosították, és ennek megfelelően az új rendelet szerinti módon jöhetnek létre az új szerződések.

Császár Zoltán Nem érti azt, hogy ha az EVAT Zrt.-nek kiadják működtetésre, akkor utána a cég oldja meg a feladatokat, ne az Önkormányzat diktálja a feltételeket. A parkgondozás tekintetében és a hétvégi rendezvény utáni takarítás szempontjából reményeit felül múlja az a munka, amit ott végeznek. Hiányossága, hogy az oda vezető út kátyús. Meg van elégedve az EVAT Zrt. munkájával a Szépasszony-völgy területén.

Dr. Csarnó Ákos Jól értelmezi, hogy ha 2012-ig élt a szerződés, utána megbízás alapján dolgozott az EVAT Zrt. A mostani előterjesztés azt mondja, hogy azt a szerződést kellene meghosszabbítani. Kérdése, hogy akkor nem kellene egy új szerződés? Hiszen az egyik lejárt. Nem az eredeti szerződést kell meghosszabbítani.

Várkonyi György Olivér

35

Elmondta, hogy a 2009-es szerződés óta megváltoztak a parkolással kapcsolatos törvények, kormányrendeletek. A színpadra az Önkormányzat pályázott, egy Márai Központ jött létre, amit az EKMK kapott meg, így kikerült ebből a szerződési körből. A közterületek eltérő használatáról szóló önkormányzati rendelet 12 § 5. pontja név szerint szerepelteti az EVAT Zrt.-t mint üzemeltetőt. Az illemhely üzemeltetési okmányában az EVAT Zrt. megint név szerint szerepel. A parkolást egyedül az EVAT Zrt. végezheti, így a parkolási területet bevonják Eger város parkolási területébe. Két órát telepítenek le, 12.00 órától este 20.00 óráig lesz parkolási díj. Egy kérése van ezzel kapcsolatban a Közgyűlés felé, hogy a buszparkoló egyik behajtója nincs befejezve, kéri, hogy ha lehet az idén fejezzék be. A megbízást az EVAT Zrt. megkapta, ez alapján történtek a díjszedések. Az ottani bérlőkkel egyeztetve a bejárati szakaszt levonták ebből a területből. Ilyen formában határozták meg a m2-t és ilyen formában történtek a bérbeadások és a díjak beszedése. Ezt is majd módosítatni kell, és az új közterület eltérő használatáról szóló rendelet szerint kell megfogalmazniuk.

Habis László Úgy gondolja, hogy a december 31-ig hatályos szerződés azokat az alapelveket követi, amelyek korábban fennálltak, de végigvezetik rajta mindazokat a jogszabályi, egri közgyűlési rendeleti és egyéb döntéseket, amelyek végrehajtását szolgálhatja ez a megállapodás. Ez egy új szerződés lesz, mert sok szabály változott. Természetesen ezt Csarnó tanácsnok úr rendelkezésére bocsátják, és ha szükséges bizottság elé viszik.

Sós István Összefoglalva az elhangzottakat elmondta, hogy az EVAT Zrt. minden olyan törvényi és anyagi forrással rendelkezik, ami a Szépasszony-völgy működtetéséhez szükséges. Csarnó tanácsnok úr javaslatára úgy módosítaná a határozati javaslatot, hogy „a vonatkozó szerződés 2014. április 1-jétől 2014. december 31-ig terjedő időszakra történő megkötését.”

Habis László Több kérdés, hozzászólás nem lévén kéri, szavazzanak a módosított előterjesztésről. Határozati javaslat: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése hozzájárul ahhoz, hogy továbbra is az EVAT Egri Vagyonkezelő és Távfűtő Zrt. végezze az Eger Szépasszony-völgy területén lévő önkormányzati ingatlanok üzemeltetését. Elrendeli az üzemeltetésére vonatkozó szerződés 2014. április 1-jétől 2014. december 31-ig terjedő időszakra történő megkötését. Egyúttal felhatalmazza a polgármestert a megállapodás aláírására.

36

Felelős: Habis László polgármester Határidő: 2014. április 30.

Szavazás:


106/2014. (III.27.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése hozzájárul ahhoz, hogy továbbra is az EVAT Egri Vagyonkezelő és Távfűtő Zrt. végezze az Eger Szépasszony-völgy területén lévő önkormányzati ingatlanok üzemeltetését. Elrendeli az üzemeltetésére vonatkozó szerződés 2014. április 1-jétől 2014. december 31-ig terjedő időszakra történő megkötését. Egyúttal felhatalmazza a polgármestert a megállapodás aláírására. Felelős: Habis László polgármester Határidő: 2014. április 30.

Az ülés vezetését átadta Alpolgármester úrnak.

10./

Előterjesztés a Sportmúzeum működtetéséről (egyszerű szavazattöbbség) /Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi./

Előadó:

Habis László polgármester

Meghívott: Lázár Rita kuratóriumi elnök Heves Megyei Úszó és Vízilabda Szövetség Alapítvány

Habis László Elmondta, hogy a Székely Ferenc által létrehozott, az ő munkája nyomán összegyűjtött sportrelikviák, amelyek elsősorban az egri Úszó-és Vízilabda sport történetét dolgozzák fel, egy nagyon értékes anyag, és Egernek ez egy különleges értéke. Úgy gondolja, hogy nem kellően hasznosított gyűjteményről van szó, az anyagban szerepel, hogy nem egyértelmű valamennyi kiállított tárgynak a jogi és szakmai sorsa. Bizonyos jogi akadályai vannak, hogy ezt a Dobó István Vármúzeum működtethesse. Tulajdonjogról, letéti szerződésekről van szó feltételként. Amikor legutóbb végigjárta ezt a Múzeumot látta, hogy ez az épület nem alkalmas helyszín hosszú távon erre a kiállításra. Hangsúlyozza, hogy az egri Úszó-és Vízilabda sport nagy öregjeinek

37

kívánsága az, hogy így gondoskodjon az Önkormányzat a Múzeum fenntartásáról. Az épület állami tulajdonban van, ennek vannak közös működési költségei. Most ez a döntés arra ad lehetőséget, hogy ebben az évben a működési feltételek 1,1 millió Ft-os kiegészítést is figyelembe véve biztosítottak legyenek. Dolgoznak azon, hogy mi lehet a végleges megoldás.

Rázsi Botond Kérdés, hozzászólás nem lévén kéri, szavazzanak. Határozati javaslat: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a Heves Megyei Úszó-és Vízilabda Szövetség Alapítvány részére a Sportmúzeum működtetése céljából 4 000 E Ft költségvetési forrást biztosít a II. fejezet Önkormányzati feladatellátás kiadásai „Heves Megyei Úszó-és Vízilabda Szövetség Alapítvány Sportmúzeum működtetése” új címszámán. A támogatás forrása egyrészt a 2014. évi költségvetés V. fejezet Tartalékok 18. címszáma, Önkormányzati feladatellátás tartaléka terhére 1 136 E Ft, valamint a Dobó István Vármúzeum költségvetéséből az alábbi támogatások zárolása, személyi juttatások 912 E Ft, munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó előirányzatot 246 E Ft, valamint dologi kiadások 1 706 E Ft. Egyidejűleg elrendeli a Dobó István Vármúzeum létszámának egy fővel történő csökkentését. Felelős: Habis László polgármester megbízásából dr. Palotai Zsuzsanna és Juhászné dr. Krecz Erzsébet irodavezetők Határidő: 2014. június 30.

Szavazás:


107/2014. (III.27.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a Heves Megyei Úszó-és Vízilabda Szövetség Alapítvány részére a Sportmúzeum működtetése céljából 4 000 E Ft költségvetési forrást biztosít a II. fejezet Önkormányzati feladatellátás kiadásai „Heves Megyei Úszó-és Vízilabda Szövetség Alapítvány Sportmúzeum működtetése” új címszámán. A támogatás forrása egyrészt a 2014. évi költségvetés V. fejezet Tartalékok 18. címszáma, Önkormányzati feladatellátás tartaléka terhére 1 136 E Ft, valamint a Dobó István Vármúzeum költségvetéséből az alábbi támogatások zárolása, személyi

38

juttatások 912 E Ft, munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó előirányzatot 246 E Ft, valamint dologi kiadások 1 706 E Ft. Egyidejűleg elrendeli a Dobó István Vármúzeum létszámának egy fővel történő csökkentését. Felelős:

Határidő:

11./

Habis László polgármester megbízásából dr. Palotai Zsuzsanna és Juhászné dr. Krecz Erzsébet irodavezetők 2014. június 30.

Előterjesztés a „roma emberek képzésébe ágyazott foglalkoztatása a szociális és gyermekjóléti ellátó rendszerben” című uniós pályázat benyújtásáról (egyszerű szavazattöbbség) /Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi./

Előadó:


Meghívott: Nagyné Gátsik Andrea elnök Pedagógusok Szakszervezete

Habis László Kiegészítésként elmondta, hogy ez a program nem 9 hanem 8 fő foglalkoztatására terjed majd ki. Azok, akik közfoglalkoztatásban részesülnek az idén, azok ebbe a programba nem kapcsolhatók be. Meg kell majd vizsgálni, hogy ez a foglalkoztatás 6 vagy 8 órában történik-e. A pályázat benyújtásakor meg kell várni egy pozitív döntést, illetve azt, hogy az érintettek partnerek-e ebben a foglalkoztatásban. Reméli, hogy a továbbiakban is együttműködők lesznek. A roma foglalkoztatási problémák gyökere általában a képzettség hiánya, ebben az esetben ez a kérdés megoldottnak tekinthető. Úgy gondolja, hogy ha valaki több mint 1 évig dolgozik és bizonyít, akkor a későbbiekben több esélye van arra, hogy nem támogatott formában, hanem egyéb módon foglalkoztatott legyen. Véleménye szerint ezek a kis lépések egy lépés annak érdekében, hogy a foglalkoztatási problémákat a Városban kezeljék.

Tóth István

39

Kérdése, hogy az előterjesztő tud-e arról, hogy a közeljövőben lesz pályázat kiírás más etnikumhoz tartozó emberek számára?

Habis László Válaszolva a kérdésre elmondta, hogy szinte valamennyi pályázat olyan, amelyik foglalkoztatási kötelezettséggel is jár. A kerékpárút beruházása kapcsán 6-7 ember foglalkoztatási kötelezettségét is vállalják. Ugyanez igaz a Márai Központ esetében is, ott 6 női foglalkoztatottat alkalmaztak. Sorra léteznek olyan pályázatok, melyek a foglalkoztatottságot a beruházás működtetésével összekapcsolják.

Dr. Misz Mihály Hozzátette, hogy az Agria Humán Kft. pályázataival is számos ember nyert foglalkoztatást.

Tóth István Szerinte ez az előterjesztés az alapjaiban rossz. Ha ő most erre igent mondana, akkor kizárná a nem roma kisebbséghez tartozó ugyanilyen képzettséget szerzett dajkákat. Ha viszont nem szavazza meg, akkor a roma származású és dajkaképzettséggel rendelkező embereket zárja ki. Nem tartja szerencsésnek ezt a származási megkülönböztetést. A pályázat kiírása igazságtalan és diszkriminatív. Nem támogatja az előterjesztést, tartózkodni fog a szavazásnál.

Császár Zoltán Úgy tudja, hogy 8 magyar állampolgárságú dada lesz foglalkoztatva, szerinte ne osszák le ezt különböző nemzetiségekre. Úgy kell fogadni, hogy 8 magyar állampolgárságú dadát helyeznek el oda.

Csathó Csaba Úgy gondolja, hogy mindannyiuk számára nagyon fontos, hogy minél több roma lakos dolgozzon. Náluk a legkisebb a foglalkoztatás, és amikor lehetőség van arra, hogy dolgozhassanak, akkor ebben támogatni kell őket. Fontos, hogy integrálni kell ezt a népcsoportot, mindenképpen kell az, hogy minél többen dolgozzanak. Ez a Kormány terve is a következő időszakra, hogy minél több ember munkába álljon, függetlenül attól, hogy melyik népcsoporthoz tartozik. Rázsi Botond

40

Több kérdés, hozzászólás nem lévén kéri, szavazzanak. Határozati javaslat: 1. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése dönt a TÁMOP-5.3.1-B-212/2 „Roma emberek foglalkoztatása a Benedek Elek Óvodában” című pályázat benyújtásáról, és felhatalmazza a Polgármestert a pályázati dokumentáció aláírására. Felelős:

Habis László polgármester Határidő: 2014. április 30.

2. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a TÁMOP-5.3.1-B-2-12/2 „Roma emberek foglalkoztatása a Benedek Elek Óvodában” című pályázati program megvalósítását követően a célcsoport tagjait minimum 3 hónapig továbbfoglalkoztatja a Benedek Elek Óvodában, melynek fedezeteként az önkormányzat 2015. évi költségvetésében biztosítja a szükséges forrásokat. Felelős:

Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából Gazdasági Iroda Juhászné dr. Krecz Erzsébet irodavezető Határidő: 2015. február 28.

Szavazás:

15 igen és 3 tartózkodás mellett elfogadták.

108/2014. (III.27.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése dönt a TÁMOP-5.3.1-B-2-12/2 „Roma emberek foglalkoztatása a Benedek Elek Óvodában” című pályázat benyújtásáról, és felhatalmazza a Polgármestert a pályázati dokumentáció aláírására. Felelős:

Habis László polgármester Határidő: 2014. április 30.

109/2014. (III.27.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a TÁMOP-5.3.1-B-2-12/2 „Roma emberek foglalkoztatása a Benedek Elek Óvodában” című pályázati program

41

megvalósítását követően a célcsoport tagjait minimum 3 hónapig továbbfoglalkoztatja a Benedek Elek Óvodában, melynek fedezeteként az önkormányzat 2015. évi költségvetésében biztosítja a szükséges forrásokat. Felelős:

Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából Gazdasági Iroda Juhászné dr. Krecz Erzsébet irodavezető Határidő: 2015. február 28.

12./

Előterjesztés működési célú támogatás nyújtásáról az Eger és Körzete Hulladékkezelő és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. részére (egyszerű szavazattöbbség) /Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi./

Előadó:


Meghívott: Jakab Zoltán ügyvezető Városgondozás Eger Kft.

Rázsi Botond Kérdés, hozzászólás nem lévén kéri, szavazzanak. Határozati javaslat: Eger MJV Önkormányzata elrendeli az Eger és Körzete Hulladékkezelő és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. részére 9 M Ft működési célú támogatás kifizetését Eger MJV Önkormányzatának 2014. évi költségvetése II. fejezet 9/1/5/K címszámának „Gyepmesteri tevékenység és állati eredetű hulladék begyűjtése, megsemmisítése” címszámának terhére.

Szavazás:

Felelős:


Határidő:

Juhászné dr. Krecz Erzsébet Gazdasági Iroda vezetője 2014. április 30.


42

110/2014. (III.27.) közgyűlési határozat Eger MJV Önkormányzata elrendeli az Eger és Körzete Hulladékkezelő és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. részére 9 M Ft működési célú támogatás kifizetését Eger MJV Önkormányzatának 2014. évi költségvetése II. fejezet 9/1/5/K címszámának „Gyepmesteri tevékenység és állati eredetű hulladék begyűjtése, megsemmisítése” címszámának terhére.

13./

Felelős:


Határidő:

Juhászné dr. Krecz Erzsébet Gazdasági Iroda vezetője 2014. április 30.

Előterjesztés a helyi járatú megtérítéséről (egyszerű szavazattöbbség)

közlekedés

2013.

évi

veszteségének

/Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi./ Előadó:


Meghívott: Úti Csaba vezérigazgató Kelemen Imre műszaki üzletág igazgató Dr. Gál József gazdasági igazgató Pintér Lajos személyszállítási üzletág igazgató Agria Volán Zrt.

Habis László Elmondta, hogy a prognózishoz képest kisebb lett a cég vesztesége. 100 millió Ft. támogatást már adott a Város, majd 34 millió Ft. körüli normatív támogatásban a központi költségvetés is részesítette a Volán Zrt-t. Közel 35 milllió Ft. veszteségtérítést kell biztosítani, viszont a prognosztizált veszteségnél kevesebb volt a tényleges veszteség. Az előterjesztés mellékletében szereplő anyaggal kapcsolatban azt kéri a Társaság vezetésétől, hogy gondolja át, mert képtelenség ilyen meredeken növekvő veszteséget önkormányzati forrásból biztosítani. Úgy gondolja, hogy feladat minden oldalon van. Nem vállalható az exponenciális veszteségnövelés és finanszírozás. Nem tartja jónak azt, amikor olyan szabályok vannak, ami kötelező veszteségfinanszírozást biztosít. Az előterjesztés arról is szól, hogy a Város elkötelezett amellett, hogy egy jó színvonalú közösségi közlekedés legyen. Az egész városi közlekedésfejlesztési koncepciót ennek a jegyében kell kidolgozni, ez az idei év feladata.

43

A cég vezetésétől azt várják el, hogy minden egyes elemét gondolja át, és a következő hetekben egyeztessenek. Ennyi forrás nem áll a költségvetésben, és nem is gondolja, hogy szabadna ilyen jellegű támogatást adnia az Önkormányzatnak.

Csathó Csaba Kérdése, hogy a Társaság mit vár a kisbuszok beállításától? Nagybuszoknál lesz-e olyan beruházás a közeljövőben, ahol egy hatékonyabb buszok beállítását tervezik? A forgalomirányítással kapcsolatban felvetése, hogy a középpontból is indulhatnának buszok, ami egy kisebb futott km-t jelenthetne. Lesz-e olyan hamarosan, ahol jelzőtáblák jelzik, hogy mikor érkezik a következő busz?

Kelemen Imre Elmondta, hogy mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy csökkentsék a költségeket. 2013-ben jelentős költségcsökkentést hajtottak végre. A bevétel vonatkozásában az első három hónap alapján valami elmozdulás történt fölfelé. Ha továbbra is csökken a bevétel, azt nehéz követni a költséggel. Semmiképpen nem lehet megoldás az, hogy további járatszűkítés legyen. Bízik benne, hogy beindult valami a gazdaságban. Válaszolva a kérdésekre elmondta, hogy kb. 5 évvel ezelőtt szereztek be új járműveket. Most arányban fele a szóló és fele a csuklós busz. Azt tapasztalják, hogy ezt már tovább fokozni, több szóló buszt vásárolni nem érdemes. Úgy gondolja, hogy egy optimális állapot jött létre. A minibusz egy lehetőség volt, megnézik, hogy milyen tapasztalatok vannak ezzel kapcsolatban. Szolnokon van ehhez hasonló közlekedés, ahol sok minibusz megy. Itt vegyes a tapasztalat, érdemes ezt a jövőben majd átgondolni. Forgalomirányítással kapcsolatban elmondta, hogy Eger vonalhálózata a Város fejlődésével együtt alakult ki. Az utasok megszokták ezt a vonalhálózatot, ezt a közlekedést. Nagyon nagy indok kell ahhoz, hogy ezt átvariálják. Csak a legkisebb járatmódosítás miatt nagyon komoly ellenállás érkezik hozzájuk. Az elméleti elképzelés jó, mert ha lenne egy központi hely, akkor valószínűleg sokkal jobban lehetne szervezni a közlekedést. Egy hátránya lenne, hogy át kellene szállni. Ezt nem biztos, hogy szívesen vennék az utasok. Az utas tájékoztatóval kapcsolatban elmondta, hogy pályázatot adtak be erre vonatkozóan két alkalommal is. Az első alkalommal nem sikerült, a második alkalommal pedig a pénz fogyott el. Bízik benne, hogy továbbra is lesznek ilyen Uniós pályázatok, és egy modern utas tájékoztató rendszer lesz. Terveik között szerepel 2 db autóbusz beszerzése. Sajnos szűk a keret, ezért nagy mennyiségben modern autóbuszt nem lehet venni, a pótlást lehet biztosítani.

44

Orosz Lászlóné Szeretné megköszönni a hajdúhegyiek nevében, hogy végre kialakult egy olyan közlekedési rendszer, amivel reggel időben el tudnak jutni az iskolába, munkahelyre. Fontos, hogy a Színháznál is megállnak ezek a buszok, és este 17-18.00 óra után is közlekednek ezen az útvonalon. Kéri, hogy ne legyen ezen a rendszeren változtatás. A hajdúhegyiek már régóta várták ezt a menetrendet.

Bognár Ignác Egyetért Polgármester úr véleményével a költségekkel kapcsolatban. A TISZK Kft.-nél évről évre kevesebb támogatást ad az Önkormányzat, és mégis ki tudják hozni pozitívan a működést. Szerinte megoldás lehetne az, hogy az Önkormányzat adna a költségvetésből biztosítható összeget, és ebből oldja meg a Volán Zrt. a működést. Jó lenne, ha a vezetés kidolgozna egy olyan tömegközlekedési lehetőséget, amit a működtetőnek és az embereknek megoldás. Afelé kellene tendálni az embereket, hogy inkább kevesebb tömegközlekedés, és több kerékpárútba befektetett erőt kellene erősíteni, és Eger előbb-utóbb kerékpárbarát város lesz. Most 11 millió Ft-tal kevesebb lett a hiány, ez is arra utal, hogy van ott tartalék. Úgy érzi, hogy ez a közös munkabizottság nem elég hatékony. Erre gazdálkodási vizsgáló bizottságot kellene létrehozni.

Császár Zoltán Szerinte a Volán Zrt-vel eddig mindig meg tudott állapodni, ha valami problémája volt, vagy ha tárgyalnak, alkudoznak. A gazdaság kényszeríti a Társaságot kiadásokra. Köszöni a cégnek azt, hogy a 7-es vonalnál a busz kiiktatása után visszaállították a járatot. Egyetért Orosz Lászlóné képviselő asszonnyal, hogy akármennyire szűkül a keret, arról a városrészről ne vonjanak el járatot. Kéri, hogy se a hajdúhegyről, se a Színház megállójánál ne vegyék el a buszjáratot.

Sós István Szerinte a jövőben az ilyen elszámolásokat akkor kell megejteni, amikor a Volán Zrt-től a mérleget is megkapják, és elkülönítetten látják a helyi közlekedés költségeinek alakulását. A tapasztalat az, hogy a Város lakosságának a töredéke veszi igénybe a tömegközlekedést munkába járáshoz. El kell gondolkozni azon, hogyan tudnák a Városban úgy ösztönözni a lakosságot, hogy szélesebb körben használják a

45

tömegközlekedést. Úgy gondolja, hogy a tömegközlekedés gazdaságos működtetése és a környezeti szempontok is azt indokolnák, hogy szélesebb körben használja a Város lakossága a tömegközlekedést.

Habis László Köszöni Dr. Gál Józsefnek azt a munkát, amit az elmúlt évben elvégzett, hogy a 23 Megyei Jogú Város tömegközlekedésének gazdálkodási adataira egy megoldást javasolt. Ez tette lehetővé, hogy az MNV Zrt. vezérigazgatójához elmehessenek egy jó adatbázissal, egy jó elemzéssel. Bízik abban, hogy ez országos szinten is eredményre vezet. Az idei évben átgondolja a Kormányzat a tömegközlekedés finanszírozásának és fejlesztésének kereteit. Ha a tömegközlekedést igénybe vevők száma nő, akkor nő a bevétel is. Ez a kiegyensúlyozottabb gazdálkodás első lépése. Közös feladat a szemléletformálás, az igények generálása.

Rázsi Botond Több kérdés, hozzászólás nem lévén kéri, szavazzanak. Határozati javaslat: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése hozzájárul a helyi járati tevékenység biztosításával összefüggő 2013. évi, 34.649 E Ft összegű veszteség megtérítéséhez az Agria Volán Zrt. részére, mely összeg a 2014. évi költségvetés II. fejezetének 50-es címszámán rendelkezésre áll, valamint a Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a megállapodás aláírására.

Felelős: Habis László polgármester Határidő: 2014. április 30. Szavazás:


111/2014. (III.27.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése hozzájárul a helyi járati tevékenység biztosításával összefüggő 2013. évi, 34.649 E Ft összegű veszteség megtérítéséhez az Agria Volán Zrt. részére, mely összeg a 2014. évi költségvetés II. fejezetének 50-es címszámán rendelkezésre áll, valamint a Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a megállapodás aláírására. Felelős: Habis László polgármester Határidő: 2014. április 30.

46

Visszaadta a szót Polgármester úrnak.

14./

Előterjesztés bérleti jog visszafizetés ellenértékének biztosítására (egyszerű szavazattöbbség) /Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi./

Előadó:

Csathó Csaba tanácsnok

Meghívott: Várkonyi György Olivér vezérigazgató Korsós Lajosné vagyonkezelő divízióvezető EVAT Zrt.

Csathó Csaba Elmondta, hogy egy üzlethelyiség bérleti jog tulajdonosa kérte, hogy közös megegyezéssel történő megszüntetését fogadja el a Közgyűlés. Ennek oka az is, hogy a belváros üzleti lehetőségei az utóbbi időben csökkentek. Sok város küzd ezzel a problémával, hogy a belvárosi üzletek kiüresedtek. A Főváros egy komoly kezdeményezést kezdett el ez ügyben, a kiüresedett üzlethelyiségek új funkcióval, új lehetőségekkel való ellátása. Csákvári tanácsnok úr kezdeményezésére tárgyaltak a budapesti képviselőkkel. Sok fajta ötlet, elképzelés fogalmazódott meg. Fölajánlották azt, hogy az ő adatbázisukba térítésmentesen az egri üzleteket is beteszik. Az üzletek kirakatában kihelyezik az „üzlet kiadó” feliratot, feltüntetik a terület nagyságát, azt, hogy mire lehetett eddig felhasználni, kik bérelték eddig. A további kirakatokon olyan reklámok jelennek meg, ami a Város szempontjából fontosak és érdekesek. Így az üzletek kirakatai is sokkal jobb képet mutatnak. Számtalan lehetőség van, aminek az a célja, hogy a Városban kiüresedett üzletek újra funkciót kapjanak. Ez egy fontos kérdés, mert egy kihalt üzletsor nem egy vonzó látvány. Szeretné, ha a Város ebbe a munkába becsatlakozna.

Csákvári Antal Hozzátette, hogy ehhez módosítani kell az önkormányzati rendeletet. A Fővárosi Önkormányzat is ennek a rendeletnek a módosításán dolgozik. Azt mondták, hogy ők szívesen átadják Eger Önkormányzatának ezt a rendelet-tervezetet. Ez egy fontos szempont, hogy a jogi útja elkezdődjön. Holnap 9.00 órakor Budapesten lesz egy újabb találkozó, kéri, hogy abban Eger város részéről mindenképpen vegyen részt egy személy.

Habis László

47

Szeretné jelezni, hogy a Hivatalhoz az elmúlt hetekben több olyan kezdeményezés érkezett, ami arról szól, hogy a lejáró bérleti jogok esetében azok a bérlők, akik hosszú távon használói a helységnek, szeretnék egy más konstrukcióban megújítani ezeket. Úgy gondolja, hogy fontos az, hogy akik bevezettek egy üzletet, akik évtizedek óta jó bérlői az Önkormányzatnak, erre kapjanak a jövőben lehetőséget. Második évben alkalmaznak a bérleti díjjal kapcsolatban kedvezményt, és átmeneti kedvezményeket is adnak a belvárosi rehabilitáció kapcsán. Biztos abban, hogy ha a felújítás lezárul, akkor a belváros attraktivitása is nőni fog. Fontosnak tartja, hogy városmarketing eszközök segítségével (városkártya, okostelefon…stb.) keresettebbek legyenek a belvárosi üzletek. Szerinte a meglévő rendelet lehetőségeivel is gyakrabban kellene élni. A rendelet lehetővé teszi azt, hogy népművészeti üzlet esetében kedvezőbb legyen az induló ár. Egyetért tanácsnok úrral, hogy nézzék meg, hogy más településeken milyen rendeleti szabályozások vannak.

Császár Zoltán Becsüli Csathó tanácsnok urat, hogy nyíltan kimondta, hogy a bezárt üzletek egy kihalt Város arcát mutatják. Máshol, ahol van egy belvárosi rehabilitáció, megegyeznek az üzletekkel, hogy ekkortól-eddig nem nyitnak ki, hogy haladjon a munka. Szerinte ez egy rugalmasság volna, és erről meg lehetett volna egyezni. Szerinte az attraktivitás szóval csínján kellene bánni, mert nem minden attraktivitás ami itt történik. Sok dolog látványos és szép, de nem biztos, hogy ez attraktivitás is.

Csathó Csaba Összegezve az elhangzottakat elmondta, hogy egy olyan ügyről van szó, ami mindenkire tartozik. Módosítja az elhangzottakat, nem kihalt Várost szeretett volna mondani, úgy gondolta, hogy nem jó látvány az, ha a kirakatok üresek, ha nincs benne funkció. A cél az, hogy a belváros élettel teljen meg. Vannak olyan klaszter módszerek, hogy az azonos típusú boltok egy helyre költöznek. Így ebben a rendszerben egy ide látogató jobban el tud igazodni. Felveszik a kapcsolatot Debrecennel és Budapesttel is ez ügyben. Fontos, hogy ezzel kezdjenek el foglalkozni a jövőben. Kéri a boltvezetőktől, hogy a nyitás és zárás időtartamát hangolják össze.

Habis László Több kérdés, hozzászólás nem lévén kéri, szavazzanak. Határozati javaslat:

48

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló 6/2012.(II. 24.) számú rendelet 19.§.(9) bekezdése alapján a bérleti jog lejárat előtti közös megegyezéssel történő megszűntetéséhez és a bérleti jog hátralévő részének az alábbi Bérlő részére történő visszafizetéséhez a 2014. évi költségvetés terhére: Fodor Tamás 3300 Eger, Galagonyás u. 34. (üzlethelyiség: Eger, Dobó tér 3 sz. (egri 4902/A/2 hrsz.) részére 4.560.000,-Ft, azzal, hogy amennyiben a leadás, kapcsán az Önkormányzat a bérleti joggal kapcsolatosan kárt állapít meg, a vagyonrendelet (19.§.(9) b. bekezdés) és a bérleti szerződés szerint, a megállapított kár értékkel a kifizetendő összeg csökkentendő. Felelős: Juhászné dr. Krecz Erzsébet Gazdasági irodavezető EVAT Zrt. Határidő: 2014. május 31. EVAT Zrt. Szavazás:


112/2014. (III.27.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló 6/2012.(II. 24.) számú rendelet 19.§.(9) bekezdése alapján a bérleti jog lejárat előtti közös megegyezéssel történő megszűntetéséhez és a bérleti jog hátralévő részének az alábbi Bérlő részére történő visszafizetéséhez a 2014. évi költségvetés terhére: Fodor Tamás 3300 Eger, Galagonyás u. 34. (üzlethelyiség: Eger, Dobó tér 3 sz. (egri 4902/A/2 hrsz.) részére 4.560.000,-Ft, azzal, hogy amennyiben a leadás, kapcsán az Önkormányzat a bérleti joggal kapcsolatosan kárt állapít meg, a vagyonrendelet (19.§.(9) b. bekezdés) és a bérleti szerződés szerint, a megállapított kár értékkel a kifizetendő összeg csökkentendő. Felelős: Juhászné dr. Krecz Erzsébet Gazdasági irodavezető EVAT Zrt. Határidő: 2014. május 31. EVAT Zrt. 15./

Előterjesztés Eger Megyei Jogú Város belterületén fekvő országos és helyi közutak tulajdonjog rendezéséről (egyszerű szavazattöbbség) /Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi./

Előadó:

Csathó Csaba tanácsnok

49

Meghívott: Mikesz Csaba megyei igazgató, Magyar Közút Nonprofit Zrt. Heves Megyei Igazgatóság

Habis László Elmondta, hogy Mikesz Csaba megyei igazgató úr nem tudott eljönni a Közgyűlésre, mert külföldön tartózkodik, de a közeljövőben szeretnék igazgató urat megkérni egy tájékoztató napirendre a Városban tervezett állami út felújítások, rekonstrukciók tervezése ügyében. Csathó Csaba Szerinte jó lenne azokat a kérdéseket rendezni, hogy melyek az országos közutak és melyek az önkormányzatiak. Ennek a problémának a megoldása történik ezzel az előterjesztéssel. Örül annak, hogy Egerben példamutatóan kezdeményezik ezt a kérdést. Bőven van olyan terület a Városban, ahol az utak viszonyát tisztázni kell. Ha pályázatra kerül sor, és a tulajdonviszonyok nincsenek rendezve az adott területen, akkor az első lépés az, hogy ezt helyre kell tenni. Kéri a T. Közgyűlést, hogy támogassa az előterjesztést.

Orosz Lászlóné Hozzátette, hogy tanácsnok úr kihagyta a Baktai utat a sorból. Szeretnék elérni, hogy ez az utca az Önkormányzat tulajdonába kerüljön. Soha nem tudtak még pályázaton részt venni csapadékvíz elvezetés, útfelújítás, járdafelújítás, közműcsere tárgyában, azért mert az út állami tulajdonú. Az idei költségvetésben szerepel az út tervezésének az elkezdése. Ez az út Eger második legforgalmasabb útja, az Eger melletti településekről itt jönnek be a buszok, a személyautó forgalom is jelentős. Köszöni szépen, és bízik benne, hogy minél előbb elkezdődik a munka.

Habis László Hozzátette, hogy vannak olyan esetek, amikor önkormányzati tulajdonban van egy terület és nem helyi közút. Ilyen esetben az útpálya területét fogják átadni a Magyar Államnak. Ez egy nagyon jelentős munka. Szeretnék, ha ez a 25 millió Ft-os beruházás mielőbb beindulhasson.

Csathó Csaba Elnézést kér Képviselő asszonytól, hogy ezt az utcát kihagyta. A baktai út kérdése is mutatja, hogy amikor megépült a Kisasszony utcában a négysávos út, a 24-es és 25-ös

50

út összeköttetése a négysávos úton történt meg. Ezáltal a baktai útnak a területe nem lett országos útvonal. Az út forgalma is indokolja, hogy komolyan kell vele foglalkozni.

Habis László Több kérdés, hozzászólás nem lévén kéri, szavazzanak. Határozati javaslat: 1) Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXVI. törvény 13. §-ban foglaltak, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (2) bekezdésének c) pontja alapján a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél kezdeményezi és kérelmezi a Magyar Állam tulajdonában lévő Eger, belterületi 4485 hrsz-ú kivett országos közút megnevezésű 7053 m2 területű ingatlan 4983 hrsz-ú kivett országos közút megnevezésű 1459 m2 területű ingatlan 4980/2 hrsz-ú kivett országos közút megnevezésű 9986 m2 területű ingatlan 5680 hrsz-ú kivett országos közút megnevezésű 3286 m2 területű ingatlan 6042 hrsz-ú kivett országos közút megnevezésű 2.3402 m2 területű ingatlan 6061 hrsz.-ú kivett országos közút megnevezésű 4230 m2 területű ingatlan 6529 hrsz-ú kivett országos közút megnevezésű 2433 m2 területű ingatlan 1/1 tulajdoni hányadának térítésmentes önkormányzati tulajdonba adását. 2) Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXVI. törvény 13. §-ban foglaltak, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (2) bekezdésének c) pontja alapján a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél kezdeményezi és kérelmezi a Magyar Állam tulajdonában lévő Eger, belterületi 2970/1 hrsz-ú kivett országos közút megnevezésű 15755 m2 területű ingatlan megosztása után kialakuló, 2970/17 hrsz-ú 10288 m2 területű kivett országos közút megnevezésű ingatlan térítésmentes önkormányzati tulajdonba adását. 3) Az 1) és 2) pontok alatt felsorolt ingatlanokat az Önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011 évi CLXXXIX. törvény 13 § (1) bekezdés 2.) pontjában meghatározott helyi közutak, közterületek fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása feladatok ellátása érdekében kívánja tulajdonba venni, és továbbra is helyi közútként kívánja használni. Az ingatlanok jelenleg is közútként funkcionálnak. 4) Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata vállalja az 1) és 2) pontok alatt felsorolt ingatlanok önkormányzati tulajdonba adása érdekében felmerülő költségek – ideértve a művelési ág szükséges megváltoztatásának költségét – megtérítését. 5) Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése nyilatkozik arról, hogy az igényelt ingatlanok nem állnak védettség alatt. 6) Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza a Polgármestert, hogy a határozat 1) és 2) pontjaiban felsorolt ingatlanok térítésmentes önkormányzati tulajdonba adásának igényléséhez illetve a vagyonátadáshoz szükséges, a jogszabályokban előírt nyilatkozatokat és kötelezettségvállalásokat megtegye.

51

7) Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza a Polgármestert, hogy a határozat 1) és 2) pontjaiban felsorolt ingatlanok térítésmentes önkormányzati tulajdonba adására vonatkozó előzetes és végleges megállapodásokat aláírja. 8) Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza a Polgármestert, hogy az előterjesztés szerinti második és harmadik csoportba tartozó ingatlanok megosztásával kapcsolatos megállapodásokat, változási vázrajzokat aláírja. Felelős:

Habis László polgármester Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából: Tuza Róbert Városüzemeltetési Iroda vezetője

Szavazás:

Határidő: 2014. december 31. 14 igen egyhangú szavazással elfogadták.

113/2014. (III.27.) közgyűlési határozat 1) Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXVI. törvény 13. §-ban foglaltak, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (2) bekezdésének c) pontja alapján a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél kezdeményezi és kérelmezi a Magyar Állam tulajdonában lévő Eger, belterületi 4485 hrsz-ú kivett országos közút megnevezésű 7053 m2 területű ingatlan 4983 hrsz-ú kivett országos közút megnevezésű 1459 m2 területű ingatlan 4980/2 hrsz-ú kivett országos közút megnevezésű 9986 m2 területű ingatlan 5680 hrsz-ú kivett országos közút megnevezésű 3286 m2 területű ingatlan 6042 hrsz-ú kivett országos közút megnevezésű 2.3402 m2 területű ingatlan 6061 hrsz.-ú kivett országos közút megnevezésű 4230 m2 területű ingatlan 6529 hrsz-ú kivett országos közút megnevezésű 2433 m2 területű ingatlan 1/1 tulajdoni hányadának térítésmentes önkormányzati tulajdonba adását. 2) Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXVI. törvény 13. §-ban foglaltak, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (2) bekezdésének c) pontja alapján a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél kezdeményezi és kérelmezi a Magyar Állam tulajdonában lévő Eger, belterületi 2970/1 hrsz-ú kivett országos közút megnevezésű 15755 m2 területű ingatlan megosztása után kialakuló, 2970/17 hrsz-ú 10288 m2 területű kivett országos közút megnevezésű ingatlan térítésmentes önkormányzati tulajdonba adását. 3) Az 1) és 2) pontok alatt felsorolt ingatlanokat az Önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011 évi CLXXXIX. törvény 13 § (1) bekezdés 2.) pontjában meghatározott helyi közutak, közterületek fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása feladatok ellátása érdekében kívánja tulajdonba venni, és továbbra is helyi közútként kívánja használni. Az ingatlanok jelenleg is közútként funkcionálnak.

52

4) Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata vállalja az 1) és 2) pontok alatt felsorolt ingatlanok önkormányzati tulajdonba adása érdekében felmerülő költségek – ideértve a művelési ág szükséges megváltoztatásának költségét – megtérítését. 5) Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése nyilatkozik arról, hogy az igényelt ingatlanok nem állnak védettség alatt. 6) Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza a Polgármestert, hogy a határozat 1) és 2) pontjaiban felsorolt ingatlanok térítésmentes önkormányzati tulajdonba adásának igényléséhez illetve a vagyonátadáshoz szükséges, a jogszabályokban előírt nyilatkozatokat és kötelezettségvállalásokat megtegye. 7) Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza a Polgármestert, hogy a határozat 1) és 2) pontjaiban felsorolt ingatlanok térítésmentes önkormányzati tulajdonba adására vonatkozó előzetes és végleges megállapodásokat aláírja. 8) Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza a Polgármestert, hogy az előterjesztés szerinti második és harmadik csoportba tartozó ingatlanok megosztásával kapcsolatos megállapodásokat, változási vázrajzokat aláírja. Felelős:

Habis László polgármester Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából: Tuza Róbert Városüzemeltetési Iroda vezetője


16./

Előterjesztés a 2014. évi sportcélú támogatások felosztására (egyszerű szavazattöbbség) /Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi./

Előadó:

Csákvári Antal tanácsnok

Csákvári Antal Elmondta, hogy februárban elkezdték azt a döntéshozatalt, amelynek folytatása ez a napirend. A költségvetésben 106,3 millió Ft-ot csoportosítottak sportcélú támogatásokra, melyből felhasználtak 77 millió Ft-ot. Most a maradék 29,3 millió Ft.tal kapcsolatban tartalmaz határozati javaslatokat az előterjesztés. 52 egyesület pályázott, ebből 45 esetben támogatta az Emberi Erőforrás Bizottság, hogy kapjanak támogatásokat. Az óvodai úszás oktatást és az úszó érettségit az Egri Úszó Klub esetében 7,7 millió Ft-tal támogatnák. Ehhez kéri a Közgyűlés támogatását. 1,5 millió Ft-ot tartalékolnak, ez pályázati célra lesz majd felhasználva.

53

Rázsi Botond Hozzátette, hogy 2014. szeptembertől be kívánják vezetni azt a rendszert, hogy az Óvodákkal, az Uszodával és az Egri Úszó Klubbal közösen minden óvodás gyermeket megtanítanak úszni. Ez éves szinten 30 alkalmas foglalkozást jelent, heti egyszeri belépéssel az Uszodába. Minden óvodás gyermek ehhez alanyi jogon hozzájut. A vízfelület használatot és az oktatás költségét is az Önkormányzat fedezi. Ezért is indokolt az Úszó Klub támogatásának a megemelése, mert ezt az óvodai gyerekek úszás oktatására fogják fordítani. Szeptembertől kezdve nem lesz olyan óvodás egri gyermek, aki ne tanulna meg úszni.

Habis László Több kérdés, hozzászólás nem lévén kéri, szavazzanak a határozati javaslat 1. pontjáról.

Határozati javaslat: 1. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a sportegyesületek részére az alábbi táblázatban megjelölt támogatást nyújtja az Önkormányzat 2014. évi költségvetés önkormányzati feladatellátás kiadásai/sporttevékenység/sportcélú támogatások, kiadások/működési költségvetés/egyéb működési célú kiadások (II/15/2/1/5) terhére. Egyesület elnevezése

Sorsz.

2014. évi támogatás eFt

1.

Agria Kempo Karate Sportegyesület

2.

Agria Röplabda Club

3.

Agria Shotokan Karate Egyesület

4.

Alsófokú Diáksport Bizottság

5.

Az Egri Atlétikáért Alapítvány

100

6.

Berva Modellező Sport Egyesület

100

7.

Búvár - és Vizisport Klub

8.

Bükki Vörös Meteor Sportegyesület

200

9.

Dobó Katica SE

100

0 2500 100 1300

0

54

10.

Dr. Bátorfi Agria Kerékpár és Triatlon Klub

500

11.

Eged Futó Klub

100

12.

Eger Heroes Amerikai Futball Egyesület

13.

EGRI ÁFÉSZ Sport Club

14.

Egri Autocross Autó-Motor Sport Egyesület

100

15.

Egri Energy Aerobik Sport Egyesület

100

16.

Egri Focisuli Sportegyesület

100

17.

Egri Honvéd Sportegyesület

100

18.

Egri Kék Oroszlánok Kosársuli Utánpótlás Sportegyesület

100

19.

Egri Polgári Lövész Egylet

100

20.

Egri Ritmikus Sportgimnasztika Tömegsport Egyesület

100

21.

Egri Senior Úszó Klub

300

22.

Egri Spartacus Tájékozódási Futó Sportegyesület

100

23.

Egri Testedző Club

500

24.

Egri Triatlon Klub

400

25.

Egri Úszó Klub Sportegyesület (úszó érettségi + óvodai úszásoktatás)

7700

26.

Egri Vasas SE Birkózó Szakosztály

3000

27.

Egri Vasas SE Judo

100

28.

Egri Vasas SE Sakk Szakosztály

100

29.

Egri Vízmű Sport Club

200

30.

EKF Diák - és Szabadidősport Club (Szakszöv.)

400

31.

EKF Diák- és Szabadidősport Club

32.

EKF Kézilabda SC (női)

0 2700

1000 500

55

33. 34. 35.

Forrás Szabadidős Diáksport Egyesület Heves Megyei Sportszövetségek Egyesülete Sakk és RSG SK Heves Megyei Sportszövetségek Egyesülete Úszó érettségi

100 200 0

36.

Integra Agria Sportegyesület

37.

Kentaur Outdoor Sportegyesület

38.

Középfokú Diáksport Bizottság

39.

Mecman Eger Innebandy Sportegyesület

100

40.

Nagy Sport Egyesület

200

41.

Oyama Karate Kyokushin Hungary Egyesület

400

42.

Paraaqua Alapítvány a Gyermekek Fejlesztéséért

100

43.

Plútó Gyermek Foci és Úszó Sportegyesület

44.

Police 07 Labdarúgó Egyesület

100

45.

Sho Bu Kan Ifjúsági és Szabadidő-sport Egyesület

100

46.

Shotokan Karate Közhasznú Önvédelmi Sportegyesület

100

47.

Széchenyi Sport Club

300

48.

Szöcskék Junior Akrobatikus Rock and Roll Táncsport Egyesület

49.

Unicornis Egri Íjász Sportegyesület

100

50.

Városi Rádiós Klub

200

51.

Városi Vívó Klub

200

52.

Vilati Sportegyesület

500

100 0 1300

0

0

Felelős: Habis László polgármester megbízásából: Juhászné dr. Krecz Erzsébet Dr. Palotai Zsuzsanna irodavezetők Határidő: 2014. december 31.

56

Szavazás:

16 igen 1 tartózkodás mellett elfogadták.

114/2014. (III.27.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a sportegyesületek részére az alábbi táblázatban megjelölt támogatást nyújtja az Önkormányzat 2014. évi költségvetés önkormányzati feladatellátás kiadásai/sporttevékenység/sportcélú támogatások, kiadások/működési költségvetés/egyéb működési célú kiadások (II/15/2/1/5) terhére.

Sorsz.

Egyesület elnevezése

2014. évi támogatás eFt

53.

Agria Kempo Karate Sportegyesület

0

54.

Agria Röplabda Club

2500

55.

Agria Shotokan Karate Egyesület

100

56.

Alsófokú Diáksport Bizottság

1300

57.

Az Egri Atlétikáért Alapítvány

100

58.

Berva Modellező Sport Egyesület

100

59.

Búvár - és Vizisport Klub

0

60.

Bükki Vörös Meteor Sportegyesület

200

61.

Dobó Katica SE

100

62.

Dr. Bátorfi Agria Kerékpár és Triatlon Klub

500

63.

Eged Futó Klub

100

64.

Eger Heroes Amerikai Futball Egyesület

0

65.

EGRI ÁFÉSZ Sport Club

2700

66.

Egri Autocross Autó-Motor Sport Egyesület

100

67.

Egri Energy Aerobik Sport Egyesület

100

57

68.

Egri Focisuli Sportegyesület

100

69.

Egri Honvéd Sportegyesület

100

70.

Egri Kék Oroszlánok Sportegyesület

71.

Egri Polgári Lövész Egylet

72.

Egri Ritmikus Egyesület

73.

Egri Senior Úszó Klub

300

74.

Egri Spartacus Tájékozódási Futó Sportegyesület

100

75.

Egri Testedző Club

500

76.

Egri Triatlon Klub

400

77.

Egri Úszó Klub Sportegyesület (úszó érettségi + óvodai úszásoktatás)

7700

78.

Egri Vasas SE Birkózó Szakosztály

3000

79.

Egri Vasas SE Judo

100

80.

Egri Vasas SE Sakk Szakosztály

100

81.

Egri Vízmű Sport Club

200

82.

EKF Diák - és Szabadidősport Club (Szakszöv.)

400

83.

EKF Diák- és Szabadidősport Club

1000

84.

EKF Kézilabda SC (női)

500

85.

Forrás Szabadidős Diáksport Egyesület

100

86. 87.

Kosársuli

Sportgimnasztika

Utánpótlás

100 100

Tömegsport

100

Heves Megyei Sportszövetségek Egyesülete Sakk 200 és RSG SK Heves Megyei Sportszövetségek Egyesülete Úszó 0 érettségi

88.

Integra Agria Sportegyesület

100

89.

Kentaur Outdoor Sportegyesület

0

90.

Középfokú Diáksport Bizottság

1300

58

91.

Mecman Eger Innebandy Sportegyesület

100

92.

Nagy Sport Egyesület

200

93.

Oyama Karate Kyokushin Hungary Egyesület

400

94.

Paraaqua Alapítvány a Gyermekek Fejlesztéséért

100

95.

Plútó Gyermek Foci és Úszó Sportegyesület

0

96.

Police 07 Labdarúgó Egyesület

100

97.

Sho Bu Kan Ifjúsági és Szabadidő-sport Egyesület

100

98.

Shotokan Karate Sportegyesület

100

99.

Széchenyi Sport Club

100.

Szöcskék Junior Akrobatikus Rock and Roll 0 Táncsport Egyesület

101.

Unicornis Egri Íjász Sportegyesület

100

102.

Városi Rádiós Klub

200

103.

Városi Vívó Klub

200

104.

Vilati Sportegyesület

500

Közhasznú

Önvédelmi

300


Kéri, szavazzanak a határozati javaslat 2. pontjáról. Határozati javaslat: 2. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az Önkormányzat 2014. évi költségvetés önkormányzati feladatellátás kiadásai/sporttevékenység/sportcélú támogatások, kiadások/működési költségvetés/egyéb működési célú kiadások (II/15/2/1/5) terhére 1 500 000 Ft, azaz Egymillió-ötszázezer forint támogatást nyújt - pályázati kiírás útján -Eger városban megrendezésre kerülő szabadidős, sportesemények, egyéni sportolók versenyzésének, valamint a fogyatékos és mozgássérült sportolók támogatására. 59


Szavazás:


115/2014. (III.27.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az Önkormányzat 2014. évi költségvetés önkormányzati feladatellátás kiadásai/sporttevékenység/sportcélú támogatások, kiadások/működési költségvetés/egyéb működési célú kiadások (II/15/2/1/5)terhére 1 500 000 Ft, azaz Egymillió-ötszázezer forint támogatást nyújt pályázati kiírás útján -Eger városban megrendezésre kerülő szabadidős, sportesemények, egyéni sportolók versenyzésének, valamint a fogyatékos és mozgássérült sportolók támogatására. Felelős: Habis László polgármester megbízásából: Juhászné dr. Krecz Erzsébet Dr. Palotai Zsuzsanna irodavezetők Határidő: 2014. december 31.

Kéri, szavazzanak a határozati javaslat 3. pontjáról. Határozati javaslat: 3. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az Önkormányzat 2014. évi költségvetés önkormányzati feladatellátás kiadásai/sporttevékenység/sportcélú támogatások, kiadások/működési költségvetés/egyéb működési célú kiadások (II/15/2/1/5) terhére 1 000 000 Ft, azaz Egymillió forint tartalékot képez egyéb sportegyesületek évközbeni sportcélú támogatás nyújtására. Felelős: Habis László polgármester megbízásából: Juhászné dr. Krecz Erzsébet Dr. Palotai Zsuzsanna irodavezetők Határidő: 2014. december 31.

60

Szavazás:


116/2014. (III.27.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az Önkormányzat 2014. évi költségvetés önkormányzati feladatellátás kiadásai/sporttevékenység/sportcélú támogatások, kiadások/működési költségvetés/egyéb működési célú kiadások (II/15/2/1/5) terhére 1 000 000 Ft, azaz Egymillió forint tartalékot képez egyéb sportegyesületek évközbeni sportcélú támogatás nyújtására. Felelős: Habis László polgármester megbízásából: Juhászné dr. Krecz Erzsébet Dr. Palotai Zsuzsanna irodavezetők Határidő: 2014. december 31.

17./

Előterjesztés az utánpótlás labdarúgó csapatok részére biztosított létesítményhasználatról (egyszerű szavazattöbbség) /Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi./

Előadó:

Rázsi Botond alpolgármester

Rázsi Botond Elmondta, hogy az elmúlt hetekben az Egri Futball Club Kft.-t felszámolás alá vonták, és megszűntették a játék jogát a csapatoknak. Az MLSZ azt lehetővé tette, hogy ha az utánpótlás csapat átigazol más egyesületbe, folytathatják úgy a bajnokságot, hogy pontot már nem szereznek, de edzésben vannak. Ezáltal a következő idényre a nemzeti bajnokság 2. osztályába be tudnak nevezni. Az Egri Sportcentrum és Sportegyesület vállalta, hogy fogadja ezeket a gyerekeket. Ezért szükséges a korábbi Közgyűlésen megszavazott ingyenes létesítmény használatot átadni az Egri Sportcentrum és Sportegyesületnek. Az Önkormányzat 10.800e Ft-tal kívánja támogatni 2014-ben a labdarúgó utánpótlás nevelést. Ez egy keretösszeg, a tárgyalások még folynak, és a végén ki fog derülni, hogy mennyi támogatásra van szükség, és az az összeg kerül majd a szerződésbe.

Tóth István

61

Kérdése, hogy ki a felelőse annak, hogy Egerben a világítás sem készült el, illetve most már a labdarúgó klub is megszűnt. Szerinte itt valakinek a felelősséget fel kell vállalni. Úgy gondolja, hogy az Önkormányzat sem kezelte helyén a dolgot, és hamarabb kellett volna lépni ez ügyben.

Pál György Kérdése, hogy egy ilyen helyzetben miért nem a Sportiskolába teszik vissza az utánpótlás labdarúgást. Ez jól működött hosszú éveken át. Szerinte most is ez lenne a legstabilabb és a legjobb megoldás.

Császár Zoltán Véleménye szerint valahol nem kellően néztek utána, hogy a szponzorok rendelkeznek-e megfelelő háttérrel ahhoz, hogy ezt a tevékenységet be tudják tölteni. Minden Városban épül stadion, Egerben pedig kihalt a labdarúgás. Kérdése, hogy vontak-e le ebből tanúságot, és mi a véleményük?

Rázsi Botond Válaszolva a kérdésekre elmondta, hogy szerinte a mindenkori tulajdonos a felelős a labdarúgás helyzetéért. Az Önkormányzat jelen esetben támogató. Az egy megfontolandó felvetés, hogy az Önkormányzat szorosabban nyomon követhette volna az eseményeket. De igyekeztek a lehető legtöbb rálátást kérni és szerezni a labdarúgó klubban folytatott gazdasági tevékenységekkel kapcsolatban. Sajnos ennyit kaptak. Ez egy független Kft. volt. A labdarúgás világszerte egy kiemeltebben kezelt sporttág. Az Önkormányzat is igyekszik ezt kellő kiemeltséggel folytatni. A vízilabda után a labdarúgás a 2. számú sporttág Egerben. A stadion rekonstrukcióval kapcsolatban elmondta, hogy minden pénzügyi lehetőséget igyekeztek biztosítani. Az MLSZ folyamatosan a klub mellett állt az Önkormányzattal szemben. Sajnos olyan szerződések kötettek a háttérben 2 évvel ezelőtt, amely a klub bedöntéséhez vezetett. Ez teljesen az Önkormányzat tudomása nélkül történt. Ezért az Egri Sportcentrum és Sportegyesülettel szoros szerződést kíván kötni az Önkormányzat. Ütemesen kívánják a klubot támogatni. Amennyiben egyszer valami nem úgy alakul, ahogy a szerződésben van rögzítve, abban a pillanatban megszünteti az Önkormányzat a támogatást. Azért ezzel a sportegyesülettel köt szerződést az Önkormányzat, mert ez egy létező labdarúgó klub. Meg vannak azok a kapcsolatai, amelyek révén könnyedén át lehetett igazolni azokat a játékosokat, azokat a csapatokat és edzőket, akik azonnal tudják

62

folytatni a tevékenységet. A Sportiskolában ezt újra fel kellett volna építeni, és az egy iskola nem pedig egy egyesület. Ott csak sporttanárokat tudtak volna alkalmazni. A Sportegyesület a támogatás nagy részét át fogja tudni vállalni, a Sportiskola esetében ez 10%-ig az Önkormányzatot terhelné. Hozzátette még, hogy félreértés ne essék, nem épül minden Városban labdarúgó stadion.

Pál György Ebben a történetben csak a gyerekeket sajnálja. Megnyerik a meccset, de nem kapnak érte elismerést. Ez egy negatív motiváció. Szerinte azok a döntések vezettek idáig, amelyek az egri foci ügyében bekövetkeztek. Egernek régen önálló sportbizottsága volt. Ez a Kft. valamikor Eger város tulajdona volt, ezt 1 Ft-ért adta el a Város. Nem ért egyet alpolgármester úrral a Sportiskola ügyében. Az iskolában szerinte jól működött az utánpótlás nevelés. Véleménye szerint, ha a Sportiskolába kerülne az utánpótlás, akkor az Önkormányzatnak biztos rálátása lenne a költségvetésre. Hozzátette még, hogy olyan Önkormányzat még nem volt Egerben, aki alatt a futball megszűnt.

Császár Zoltán Becsüli azt, hogy mindent elkövettek azért, hogy azok a fiatalok, akik tehetségesek, tudják valahol folytatni a labdarúgást. Másrészt nagyon rossz dolog, hogy nincs egy „nevelő anya egyesület”. Alig van magyar gyerek némelyik futballcsapatban. Szerinte nem voltak annyira körültekintőek, hogy megvizsgálták volna, hogy érte-e a szponzor a tevékenységhez. Senkit nem hibáztat, de szerinte jó lett volna úgy megcsinálni, hogy tőkeerős szponzor van a háttérben. Véleménye szerint legyen egri befektető, és többet ne adja ki az Önkormányzat a klubot a kezéből.

Habis László Reagálva az elhangzottakra egyetért Pál képviselő úrral arról, hogy azok a szabályok, amelyek azt tették lehetővé az MLSZ számára, hogy a fiatalok eredménye nem számít bele a bajnokságba, szerinte ezek embertelen és rossz szabályok. Ezeken a szabályokon változtatni kellene. Amikor a Város tulajdonosa volt a klubnak, a cégnek köztartozásai voltak, és az a szándék vezette a városvezetést, hogy mentse meg a focit, a köztartozásokat rendezze. Császár képviselő úr felvetésére elmondta, hogy ha az egyik szélhámos eladja a céget egy másik szélhámosnak, abban a Városnak nincs részvételi lehetősége. Az Egri Sportcentrum és Sportegyesület egy egri kötődésű üzletemberek tulajdonában lévő cég. Reméli, hogy ez alapot ad egy építkezésre, és az utánpótlás nevelés támogatása révén felépülhet egy korrekt színvonalú egri labdarúgás.

63

Rázsi Botond Összefoglalva az elhangzottakat elmondta, hogy tavaly április-májusban derült ki, hogy az Egri FC tulajdonosi szerkezetében problémák vannak. Akkor a tulajdonos kijelentette, hogy nevezni fog a következő bajnokságba, kéri az Önkormányzat támogatását. Ha akkor megtagadják a támogatást, akkor nem indul el NBIII-ban sem a Klub. Az Önkormányzat ilyen szempontból tavaly kényszerhelyzetben volt. Most van egy olyan Egyesület, akinek elnöke van, abban az elnökségben az Önkormányzat részt vehet és részt is fog venni. A szülők is képviseltetni fogják magukat ebben az elnökségben. Olyan kapcsolatokkal rendelkezik az Egyesület az üzleti szférában, ami reménykeltő. Helyi vállalkozók fogják új alapokról ezt felépíteni. Van egy lehetőség, hogy az utánpótlást az alapjaitól kezdve újítsák meg. Ez nem a pénzről szól, hanem a labdarúgás szeretetéről. Az Egyesületnek van megyei szintű csapata. Ha az megerősödik és van egy alapja, ahonnan tud válogatni gyerekeket, akkor már tud feljebb lépni. Az Egyesület hosszú évek óta létezik, képes TAO támogatásokat fogadni, és azokat tisztességesen felhasználni.

Habis László Több kérdés, hozzászólás nem lévén kéri, szavazzanak. Határozati javaslat: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az 51/2014. (II. 14.) határozatát módosítja; az Egri Futball Club Kft. részére - 2014. évre - a Felsővárosi Sporttelepen 1600 órában biztosított térítésmentes létesítményhasználat igénybevételére 2014. március 28. napjától az Egri Sportcentrum Labdarúgó Sportegyesület jogosult. Felelős:

Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából dr. Palotai Zsuzsanna Humán Szolgáltatási Iroda vezetője Juhászné Dr. Krecz Erzsébet Gazdasági Iroda vezetője Kovács Géza Egri Városi Sportiskola igazgatója Határidő: 2014. december 31.

Szavazás:


117/2014. (III.27.) közgyűlési határozat

64

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az 51/2014. (II. 14.) határozatát módosítja; az Egri Futball Club Kft. részére -2014. évre - a Felsővárosi Sporttelepen 1600 órában biztosított térítésmentes létesítményhasználat igénybevételére2014. március 28. napjától az Egri Sportcentrum Labdarúgó Sportegyesület jogosult. Felelős:

Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából dr. Palotai Zsuzsanna Humán Szolgáltatási Iroda vezetője Juhászné Dr. Krecz Erzsébet Gazdasági Iroda vezetője Kovács Géza Egri Városi Sportiskola igazgatója


18./

Előterjesztés a 2014. I. negyedévben lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról (egyszerű szavazattöbbség) /Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi./

Előadó:


Bognár Ignác Az úszásoktatásra volt egy előterjesztés, hogy ingyenesen vigyék a buszok az iskola és az Uszoda között a gyerekeket, és akkor sem tudta elfogadni ezt. Ez megint egy alapot ad a Volán Zrt-nek arra, hogy még több pénzt követeljen az Önkormányzattól. Szerinte jobb volna ezt a határozatot visszavonni. A Művészetek Háza átalakulása következtében a vagyontárgyak átadásánál a számviteli bizonylat kiállítása miatt kell a határidőket hosszabbítani. A tarvágásnál is van határidő módosítás. Javasolja, hogy a határidőt ne október 30-ra módosítsák, hanem tegyék át 2015. február 15-re. Megjegyezte, hogy több határidő azért módosul, mert a Járási Földhivatalban még a bejegyzés folyik. Szerinte itt kellene a Hivatalvezetőt magasabb szinten elszámoltatni. Ez nem állapot, hogy a Járási Földhivatal nyavalygása miatt kell a határidőket hosszabbítani.

Dr. Kovács Luca

65

Válaszolva a felvetésekre elmondta, hogy az úszásoktatás vonatkozásában továbbra is a határidő hosszabbítást javasolja. Még most adna egy kis határidőt, hogy hátha ebben történik valami előrelépés. A Művészetek Házával kapcsolatban elmondta, hogy ennek pénzügyi következményei lehetnek. Ezt majd áprilisban a pénzmaradvány elszámoláskor próbálja a Közgyűlés kezelni. A tarvágással kapcsolatban elfogadja képviselő úr ajánlatát, a határidőt 2015. február 15re módosítják. A Földhivatallal felveszi a kapcsolatot, és kérni fogja, hogy ezekben kicsit gyorsabban történjen az ügyintézés.

Habis László Hozzátette, hogy a Földhivatallal rengeteg ügye van az Önkormányzatnak, igyekeznek egy munkakapcsolatot tartani velük. Amikor különösen fontos volt az ügy, akkor rendkívüli gyorsasággal jártak el. Ezzel kapcsolatban vannak pozitív tapasztalok is. Több kérdés, hozzászólás nem lévén kéri, szavazzanak a határozati javaslat 1. pontjáról. Határozati javaslat: 1./ Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról készült beszámolót - az abban meghatározott határidő módosításokkal - elfogadja. Felelős: Dr. Kovács Luca jegyző Határidő: azonnal Szavazás:


118/2014. (III.27.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról készült beszámolót - az abban meghatározott határidő módosításokkal - elfogadja. Felelős: Dr. Kovács Luca jegyző Határidő: azonnal

Kéri, szavazzanak a határozati javaslat 2. pontjáról. Határozati javaslat: 2./ Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a 320/2013. (V.23.) közgyűlési határozatot visszavonja. Felelős: Határidő:

Dr. Kovács Luca jegyző azonnal

66

Szavazás:


119/2014. (III.27.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a 320/2013. (V.23.) közgyűlési határozatot visszavonja. Felelős: Határidő:


Az ülés vezetését átadta Alpolgármester úrnak.

19./

Javaslat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 2014. év II. negyedévi feladattervére, valamint a 2014. év III. negyedévi feladatterv-tervezetére (egyszerű szavazattöbbség) /Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi./

Előadó:


Habis László Felhívja a közvélemény figyelmét arra, hogy áprilisban és májusban a településfejlesztési koncepció és a településfejlesztési stratégia elfogadásáról kell döntéseket hoznia a Közgyűlésnek. A napokban készült el a koncepció szakértői anyaga. Számos ponton korrekcióra szorul. Rövid időn belül ezeket a korrekciókat elvégzik és kb. 36 partnerhez juttatják el. Kéri képviselő társait is, hogy tanulmányozzák át ezt az anyagot. Ez nagy mértékben befolyásolja a következő 7 év munkáit. A következő Közgyűlésen a zárszámadás és a pénzmaradvány elszámolása és jóváhagyása is sorra kerül. A május végi feladattervet szeretné kiegészíteni a Rendőrkapitányság beszámolójával a Város közbiztonságának helyzetéről. Kéri az ütemterv elfogadását.

Tóth István Észrevételezte, hogy a határozati javaslatban a 2014. II. negyedévi szerepel, viszont a mellékletben a 2014. I. negyedévi feladatterv van. Ez elírás.

Rázsi Botond

67

Ezt javítják. Több kérdés, hozzászólás nem lévén kéri, szavazzanak.

EGER MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2014. II. negyedévi feladatterve A közgyűlés tervezett időpontja: 2014. április 24.

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete az Önkormányzat 2013. évi zárszámadásáról, a központi támogatások elszámolásáról

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete a társasházak magánerős felújításához nyerhető pénzügyi támogatásról szóló 21/1998. (V.20.) sz. önkormányzati rendeletének módosításáról Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete a közterületek rendeltetéstől eltérő használatáról Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete Eger, Észak-keleti külterület területére vonatkozó Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv, valamint Eger város Településszerkezeti Tervének módosítására vonatkozóan (II. forduló) Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet–tervezete az útépítési és közművesítési hozzájárulásról, valamint az útépítési érdekeltségi hozzájárulásról szóló 1/2004. (I. 30.) önkormányzati rendelet módosítására (I. forduló) Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének rendelet–tervezete Eger város építészeti értékeinek helyi védelméről szóló 31/2007 (VIII. 31.) önkormányzati rendelet módosításáról (II. forduló) Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének rendelet–tervezete Eger településképi védelméről szóló, 82/2012 (XII.21.) önkormányzati rendelet módosításáról (I. forduló) Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete a helyi díjak, elismerő címek alapításáról és adományozásáról szóló 38/211.(X.28.) önkormányzati rendeletének módosítására Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete a személyes gondoskodást nyújtó szociális, valamint a gyermekjóléti alapellátásokról és azok térítési díjairól szóló 14/2007. (III. 30.) önkormányzati rendelet módosítására

68

Előterjesztés Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 2013. évi pénzmaradvány jóváhagyásáról Előterjesztés Eger város Integrált Településfejlesztési Stratégia elkészítése tárgykörben a Településfejlesztési Koncepció elfogadásáról Előterjesztés a 2014.évi fejlesztési hitelfelvételről Előterjesztés a 2014. évi turisztikai nagyrendezvények támogatási felosztására Előterjesztés „Civil Alap szakmai programok/projektek megvalósítása 2014” civil szervezetek támogatására Előterjesztés a kulturális tárgyú közszolgáltatási megállapodások 2013. évi elszámolásáról Előterjesztés „Pro Agria” szakmai díj, „Eger Kiváló Pedagógusa” és „Kiváló Munkáért” kitüntetések adományozására Előterjesztés az általános iskolás gyermekek imókői táborban történő kedvezményes táboroztatásával kapcsolatos alapítványi támogatásokról Előterjesztés elutasított szociális támogatások ellen benyújtott fellebbezésekről Előterjesztés garzonházi lakások bérbevételére jogosultak jegyzékének jóváhagyásáról Előterjesztés lakásigénylési névjegyzék jóváhagyásáról Előterjesztés az Eger, Foglár úti lépcsősor közterület alakítási tervének elfogadásáról Tájékoztató a 2014. I-III. havi polgármesteri és intézményvezetői saját hatáskörben végrehajtott előirányzat módosításáról Tájékoztató az Egri Ifjúsági Kerekasztal működéséről

A közgyűlés tervezett időpontja: 2014. május 29. Előterjesztés Eger város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának elkészítése tárgykörben a Településfejlesztési Stratégia elfogadásáról Előterjesztés a magánerős külterületi útfelújítási pályázatok elbírálásáról Előterjesztés a 2014. évi turisztikai nagyrendezvények támogatási felosztására Előterjesztés a szerződéséről

Pinceszínház

Eger Művészeti

Közhasznú

Egyesület

közszolgáltatási

Előterjesztés az „Előny 2014” pályázat keretében történő támogatás felosztásáról

69

Előterjesztés elutasított szociális támogatások ellen benyújtott fellebbezésekről Beszámoló gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján végzett 2013. évi feladatokról Tájékoztató a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum 2013. évi tevékenységéről Tájékoztató a Városi Diáktanács és az Egri Kisdiák Tanács 2013. évi tevékenységéről Tájékoztató a 2014. április havi polgármesteri és intézményvezetői saját hatáskörben végrehajtott előirányzat módosításáról

A Rendőrkapitányság beszámolója

A közgyűlés tervezett időpontja: 2014. június 26. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet- tervezete Eger Megyei Jogú Város Helyi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 27/2008.(VI.27.) önkormányzati rendelet módosításáról Eger, Nagylapos - Felnémet városrész részterületére vonatkozó Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv kapcsán, valamint Eger város Településszerkezeti Tervének módosítása (I. forduló) Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet–tervezete Eger településképi védelméről szóló, 82/2012 (XII.21.) önkormányzati rendelet módosításáról (II. forduló) Előterjesztés kitüntetések, elismerések adományozására Előterjesztés elutasított szociális támogatások ellen benyújtott fellebbezésekről Előterjesztés helyi lakáscélú támogatások odaítéléséről Előterjesztés garzonházi lakások bérbevételére jogosultak jegyzékének jóváhagyásáról Előterjesztés a társasházak magánerős felújítására beadott pályázatok elbírálásáról Előterjesztés az Önkormányzati intézmények előirányzatainak módosítására Tájékoztató a 2014. május havi polgármesteri és intézményvezetői saját hatáskörben végrehajtott előirányzat módosításáról A közgyűlés tervezett időpontja: 2014. augusztus 28. Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének rendelet-tervezete az Önkormányzat 2014. évi költségvetéséről, módosításának és végrehajtásának rendjéről szóló 3/2014. (II. 15.) számú Önkormányzati rendelet módosítására

70

Beszámoló Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 2014. I. féléves gazdálkodásáról Előterjesztés az Önkormányzati intézmények előirányzatainak módosítására Előterjesztés a „Pro Agria” szakmai díj a testnevelés és sportról, az „Eger Kiváló Sportolója”, az „Eger Város Jó Tanulója, Jó Sportolója” és a „Kiváló Egri Diák” kitüntetések adományozásáról Előterjesztés a „Pro Agria” szakmai díj ( civil szférában ) adományozásáról Előterjesztés elutasított szociális támogatások ellen benyújtott fellebbezésekről Előterjesztés garzonházi lakások bérbevételére jogosultak jegyzékének jóváhagyásáról Tájékoztató a 2014. június havi polgármesteri és intézményvezetői saját hatáskörben végrehajtott előirányzat módosításáról

A közgyűlés tervezett időpontja: 2014. szeptember 25. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet - tervezete Eger Helyi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 27/2008.(VI.27.) önkormányzati rendelet módosításáról Eger, Lajosváros-nyugat - városrész területére vonatkozó Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv kapcsán, valamint Eger város Településszerkezeti Tervének módosítása (I. forduló) Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet- tervezete Eger Megyei Jogú Város Helyi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 27/2008.(VI.27.) önkormányzati rendelet módosításáról Eger, Nagylapos - Felnémet városrész részterületére vonatkozó Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv kapcsán, valamint Eger város Településszerkezeti Tervének módosítása (II. forduló) Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete az Önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól, kötelezettségeiről és a sporttámogatások rendjéről

Előterjesztés Eger Megyei Jogú Város Sportkoncepciójáról Előterjesztés elutasított szociális támogatások ellen benyújtott fellebbezésekről Előterjesztés helyi lakáscélú támogatások odaítéléséről Előterjesztés az Önkormányzati intézmények előirányzatainak módosítására Tájékoztató a 2014. július havi polgármesteri és intézményvezetői saját hatáskörben végrehajtott előirányzat módosításáról

71

Tájékoztató a 2014. augusztus havi polgármesteri és intézményvezetői saját hatáskörben végrehajtott előirányzat módosításáról

Szavazás:


120/2014. (III.27.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a 2014. év II. negyedévi feladattervét, valamint a 2014. év III. negyedévi feladatterv-tervezetét elfogadta. Felelős: Határidő:


EGER MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2014. II. negyedévi feladatterve A közgyűlés tervezett időpontja: 2014. április 24.

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete az Önkormányzat 2013. évi zárszámadásáról, a központi támogatások elszámolásáról Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete a társasházak magánerős felújításához nyerhető pénzügyi támogatásról szóló 21/1998. (V.20.) sz. önkormányzati rendeletének módosításáról Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete a közterületek rendeltetéstől eltérő használatáról Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete Eger, Észak-keleti külterület területére vonatkozó Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv, valamint Eger város Településszerkezeti Tervének módosítására vonatkozóan (II. forduló) Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet–tervezete az útépítési és közművesítési hozzájárulásról, valamint az útépítési érdekeltségi hozzájárulásról szóló 1/2004. (I. 30.) önkormányzati rendelet módosítására (I. forduló) Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének rendelet–tervezete Eger város építészeti értékeinek helyi védelméről szóló 31/2007 (VIII. 31.) önkormányzati rendelet módosításáról (II. forduló) Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének rendelet–tervezete Eger településképi védelméről szóló, 82/2012 (XII.21.) önkormányzati rendelet 72

módosításáról (I. forduló) Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete a helyi díjak, elismerő címek alapításáról és adományozásáról szóló 38/211.(X.28.) önkormányzati rendeletének módosítására Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete a személyes gondoskodást nyújtó szociális, valamint a gyermekjóléti alapellátásokról és azok térítési díjairól szóló 14/2007. (III. 30.) önkormányzati rendelet módosítására

Előterjesztés Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 2013. évi pénzmaradvány jóváhagyásáról Előterjesztés Eger város Integrált Településfejlesztési tárgykörben a Településfejlesztési Koncepció elfogadásáról

Stratégia

elkészítése

Előterjesztés a 2014.évi fejlesztési hitelfelvételről Előterjesztés a 2014. évi turisztikai nagyrendezvények támogatási felosztására Előterjesztés „Civil Alap szakmai programok/projektek megvalósítása 2014” civil szervezetek támogatására Előterjesztés a elszámolásáról

kulturális

tárgyú

közszolgáltatási

megállapodások

2013.

évi

Előterjesztés „Pro Agria” szakmai díj, „Eger Kiváló Pedagógusa” és „Kiváló Munkáért” kitüntetések adományozására Előterjesztés az általános iskolás gyermekek imókői táborban történő kedvezményes táboroztatásával kapcsolatos alapítványi támogatásokról Előterjesztés elutasított szociális támogatások ellen benyújtott fellebbezésekről Előterjesztés garzonházi lakások bérbevételére jogosultak jegyzékének jóváhagyásáról Előterjesztés lakásigénylési névjegyzék jóváhagyásáról Előterjesztés az Eger, Foglár úti lépcsősor közterület alakítási tervének elfogadásáról Tájékoztató a 2014. I-III. havi polgármesteri és intézményvezetői saját hatáskörben végrehajtott előirányzat módosításáról Tájékoztató az Egri Ifjúsági Kerekasztal működéséről

73

A közgyűlés tervezett időpontja: 2014. május 29. Előterjesztés Eger város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának elkészítése tárgykörben a Településfejlesztési Stratégia elfogadásáról Előterjesztés a magánerős külterületi útfelújítási pályázatok elbírálásáról Előterjesztés a 2014. évi turisztikai nagyrendezvények támogatási felosztására Előterjesztés a Pinceszínház Eger Művészeti Közhasznú Egyesület közszolgáltatási szerződéséről Előterjesztés az „Előny 2014” pályázat keretében történő támogatás felosztásáról Előterjesztés elutasított szociális támogatások ellen benyújtott fellebbezésekről Beszámoló gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján végzett 2013. évi feladatokról Tájékoztató a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum 2013. évi tevékenységéről Tájékoztató a Városi Diáktanács és az Egri Kisdiák Tanács 2013. évi tevékenységéről Tájékoztató a 2014. április havi polgármesteri és intézményvezetői saját hatáskörben végrehajtott előirányzat módosításáról A Rendőrkapitányság beszámolója

A közgyűlés tervezett időpontja: 2014. június 26. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet- tervezete Eger Megyei Jogú Város Helyi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 27/2008.(VI.27.) önkormányzati rendelet módosításáról Eger, Nagylapos - Felnémet városrész részterületére vonatkozó Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv kapcsán, valamint Eger város Településszerkezeti Tervének módosítása (I. forduló) Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet–tervezete Eger településképi védelméről szóló, 82/2012 (XII.21.) önkormányzati rendelet módosításáról (II. forduló) Előterjesztés kitüntetések, elismerések adományozására Előterjesztés elutasított szociális támogatások ellen benyújtott fellebbezésekről

74

Előterjesztés helyi lakáscélú támogatások odaítéléséről Előterjesztés garzonházi lakások bérbevételére jogosultak jegyzékének jóváhagyásáról Előterjesztés a társasházak magánerős felújítására beadott pályázatok elbírálásáról Előterjesztés az Önkormányzati intézmények előirányzatainak módosítására Tájékoztató a 2014. május havi polgármesteri és intézményvezetői saját hatáskörben végrehajtott előirányzat módosításáról A közgyűlés tervezett időpontja: 2014. augusztus 28. Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének rendelet-tervezete az Önkormányzat 2014. évi költségvetéséről, módosításának és végrehajtásának rendjéről szóló 3/2014. (II. 15.) számú Önkormányzati rendelet módosítására Beszámoló Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 2014. I. féléves gazdálkodásáról Előterjesztés az Önkormányzati intézmények előirányzatainak módosítására Előterjesztés a „Pro Agria” szakmai díj a testnevelés és sportról, az „Eger Kiváló Sportolója”, az „Eger Város Jó Tanulója, Jó Sportolója” és a „Kiváló Egri Diák” kitüntetések adományozásáról Előterjesztés a „Pro Agria” szakmai díj ( civil szférában ) adományozásáról Előterjesztés elutasított szociális támogatások ellen benyújtott fellebbezésekről Előterjesztés garzonházi lakások bérbevételére jogosultak jegyzékének jóváhagyásáról Tájékoztató a 2014. június havi polgármesteri és intézményvezetői saját hatáskörben végrehajtott előirányzat módosításáról

A közgyűlés tervezett időpontja: 2014. szeptember 25. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet - tervezete Eger Helyi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 27/2008.(VI.27.) önkormányzati rendelet módosításáról Eger, Lajosváros-nyugat - városrész területére vonatkozó Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv kapcsán, valamint Eger város Településszerkezeti Tervének módosítása (I. forduló) Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet- tervezete Eger Megyei Jogú Város Helyi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló

75

27/2008.(VI.27.) önkormányzati rendelet módosításáról Eger, Nagylapos - Felnémet városrész részterületére vonatkozó Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv kapcsán, valamint Eger város Településszerkezeti Tervének módosítása (II. forduló) Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete az Önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól, kötelezettségeiről és a sporttámogatások rendjéről

Előterjesztés Eger Megyei Jogú Város Sportkoncepciójáról Előterjesztés elutasított szociális támogatások ellen benyújtott fellebbezésekről Előterjesztés helyi lakáscélú támogatások odaítéléséről Előterjesztés az Önkormányzati intézmények előirányzatainak módosítására Tájékoztató a 2014. július havi polgármesteri és intézményvezetői saját hatáskörben végrehajtott előirányzat módosításáról Tájékoztató a 2014. augusztus havi polgármesteri és intézményvezetői saját hatáskörben végrehajtott előirányzat módosításáról Az ülés vezetését visszaadta Polgármester úrnak.

20./

Tájékoztató a alakulásáról.

2013.

évi

helyi

adóztatásról

és

az

adóbevételek

/Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi./ Előadó:


Korsós László Prezentáció bemutatása Eger adópolitikájáról, illetve a Város adóztatásáról.

Csathó Csaba Az IFA emelkedésével kapcsolatban elmondta, hogy a megtermelt 1 Ft. mellé 1 forint 50 fillér tartozik. Amikor Egerben meg lett emelve ez az érték, akkor megegyeztek, hogy ennek egy részét olyan irányban fogják felhasználni, ami a turizmust erősíti. Kérdése, hogy ez mennyire valósult meg, mennyire hatékony? Van-e még olyan adó, amihez kaphat az Önkormányzat támogatást.

76

Habis László Válaszolva a kérdésre elmondta, hogy több mint 40 millió Ft.-ot ad az Önkormányzat a Turisztikai Kft. működéséhez. Ezen belül még 10 millió Ft. azt a célt szolgálja, ami az év eleji kiadásokat jelenti. Mielőtt elfogadták a költségvetést és mielőtt elfogadták az üzleti tervet a kiadványokhoz a szükséges forrásokat megadták. 13 millió Ft-ért finanszírozzák az Egri Borászat bemutató könyvét. Ez az egyik legfontosabb turisztikai értéke Egernek. Egy egyedi példányt a lengyel köztársasági elnöknek is átadtak. Fontosnak tartja még, hogy létrehoztak egy együttműködést, melyben a legfontosabb önkormányzati intézmények és turisztikai szolgáltatást is nyújtó egri önkormányzati cégek közös kommunikációs tevékenységét biztosítják. Úgy gondolja, hogy ez is jól működik. Megkezdődött a Város marketing tervének a kidolgozása, ami önkormányzati finanszírozásban történik. Jelezte a Magyar Turizmuz Rt-nek és az Nemzeti Gazdasági Minisztériumban a turizmusért felelős szakállamtitkárnak, hogy szeretnének további lépések tenni. A vendégéjszaka szám növekedésben ezek a városmarketinget segítő intézkedések benne vannak. Van egy olyan elképzelés, hogy a lengyel reációban egy speciális, főleg a kisebb szállástulajdonosakat segítő szakmai munkát indítsanak, a részletkérdések megtárgyalása még folyamatban van. Tóth István A bizottsági szakaszban már jelezte, hogy amikor 2014. januárban döntött a Közgyűlés az adósság konszolidációról, volt egy felvetése, hogy meg kellene vizsgálni azt a lehetőséget, hogy a 2013. évi adósságkonszolidáció következtében felszabaduló 1,7 milliárdos adósságteherből nem lehetne-e esetleg megvalósítani azt, hogy Egerben a magántulajdonú lakáscélú ingatlanok mentesüljenek az adó alól. Több nagy Város nem alkalmazza a lakáscélú ingatlanok adóztatását, például Debrecen. Úgy gondolja, hogy Egerben ha a lakáscélú magántulajdonú ingatlanok után egy adóelengedést alkalmaznának, akkor nagyobb vonzerő lenne ingatlan vásárlásra. Jó lenne, ha az ellenzék is tehetne arra javaslatot, hogy a felszabaduló összeget mire fordítsák.

Császár Zoltán Szeretné, ha a Város minden tekintetben fejlődjön. Az idegenforgalom az egyik legnagyobb vonzerő. Egyetért Tóth képviselő úr felvetésével. Véleménye szerint attól, hogy a Város barokk, attól még nyithatnak bárok. A külföldiek hozzá vannak szokva, hogy az éjszakában szórakoznak. Este 22.00 óra után már alig látni embert a Városban. A másik oldala, hogy amikor van egy rendezvény Egerben, akkor olyan mintha ostrom alá vették volna a Várost. A turistáknak az kell, hogy bemehessenek szórakozni

77

valahova éjszakába nyúlóan. Szerinte, amíg nincs ilyen a Városban, itt nem lesz éjszakai élet, olyan, ami a lakosság közérzetét nem zavarja.

Habis László Összegezve az elmondottakat hozzátette, hogy a MJV Szövetségében az egyik szakmai kollégium vezetője Korsós László. Bízik abban, hogy az országgyűlési választásokat követően az önkormányzati gazdálkodási tapasztalatokat igénybe veszi a leendő Kormány, és lehetőség lesz arra, hogy az önkormányzati adóztatásra vonatkozó szabályok megalkotásában és az eljárási szabályok megalkotásában is Eger szerepet kaphat. Az elmúlt négy évben az országgyűlési képviselői munkáját nagy mértékben segítették a Hivatal kollégái. A fölvetett problémákkal kapcsolatban elmondta, hogy 5800 Ft. egy egri lakás adója. Ez ilyen értelemben nem befolyásolja az ingatlanpiacot. Gyöngyöspatán, Verpeléten és Bélapátfalván 12.000 Ft. egy 56 m2-es lakás helyi adója, Egerben van a legkisebb adó a megye összes városát tekintve. Fontosnak tartja azt, hogy általában 4,7 %-os ez a mérték, ha valakinek több gyermeke van vagy öregségi nyugdíjas akkor a törvényi mérték 2,35 %-át fizeti Egerben. Az Önkormányzat több mint 131 millió Ft. adókedvezményt ad. Az idei költségvetés 41 %-a felhalmozási kiadás. Meggyőződése szerint ütemesen és határozottan fejleszteni kell a Várost annak érdekében, hogy több élet legyen a Városban este. A gazdaság erősödését, a városi lakosság életkörülményeinek javítását kell szolgálja az adópolitika, ezek az adózási szabályok ezt szolgálják. A Város gazdasági mozgásterét nagy mértékben növelte az, hogy a Kormány konszolidálta az Önkormányzatok adósságát, így Eger adósságát összességében mintegy 8 milliárd Ft-ban. Úgy gondolja, hogy ez a tájékoztató jól mutatja a Város adópolitikáját és adópozícióját. Örömteli, hogy jól indult az év a bevételek szempontjából, ez azt jelzi, hogy azok a növekedési számok, amelyek országosan megjelentek, azok Egert is jellemzik. Az új szabályok megalkotásánál ez egy jó kiindulási alap.

Dr. Kovács Luca Kiegészítésként elmondta, hogy az ingatlanok után kivetett adó szempontjából a MJV közül az 5. legkisebb adóbevételt érte el Eger városa. Három tényező határozza meg, széles adózói körre, relatíva alacsony mértékre és magas adókedvezményt alkalmaz Eger városa. A lakosság számát illetően 14. Eger városa a rangsorban. Az össz adóbevételt tekintve is a 14. helyen áll Eger. Ez azt jelenti, hogy az adórendszerünk arányos, mértékletes. Azzal, hogy az 5. legkisebb adóbevételt érte el Eger város, ez teszi lehetővé, hogy a törvényi mértékhez képest 4,7 % a mérték, ez még többszörösen összevonható kedvezményekkel csökkenthető. Kéri, hogy a tájékoztató anyagot elfogadni szíveskedjenek ebben a formában.

78

Habis László Több kérdés, hozzászólás nem lévén kéri, szavazzanak. Szavazás:

21./

18 igen egyhangú szavazattal a tájékoztatót tudomásul vették.

Tájékoztató a fiatalok szabadidős tevékenységének 2013. évi támogatásáról - IFI MOZI, és az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda működéséről /Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi./

Előadó:

Lombeczki Gábor képviselő

Meghívott: Tóth-Vági Eszter IFIPONT vezetője

Lombeczki Gábor Ismertette a tájékoztatóban foglaltakat. Az IFI Mozit 2013. március végén indították, az egri fiatalok és Egerben tanuló diákok kedvezményeket vehetnek igénybe. 1323-an vettek jegyet, mellyel kb. 811e Ft.-ot tudtak spórolni. A nyár folyamán többen jártak a moziba, illetve az előadások is befolyásolták a nézettséget. Ebben az évben is folytatódik ez a kedvezményt, keddenként lehet igénybe venni az Agria Moziban. Az IFI PONT beszámolójában szerepel, hogy tavaly az 56 m2-es irodát egy 110 m2-es hellyel bővítették. Ebben a részben már tánccsoportok is tudnak működni, különböző előadásokon vehetnek részt a fiatalok. Tavaly 13.191 fő látogatta meg az IFI PONT. Reméli, hogy ebben az évben is hasonlóan fognak alakulni a számok.

Habis László Kérdés, hozzászólás nem lévén kéri, szavazzanak a tájékoztató tudomásul vételéről. Szavazás:

18 igen egyhangú szavazattal a tájékoztatót tudomásul vették.

Napirend utáni hozzászólások

79

Császár Zoltán Elmondta, hogy a Szvorényi utcában megváltozott a tejbolt és egy állateledellel foglalkozó üzlet helye. Ezáltal a tejboltnál nincs korlát a lépcsősor mellett, ami biztosítaná a mozgáskorlátozottak kapaszkodási lehetőségét. Kérik a lakók, hogy a tejboltnál helyezzenek el korlátot. Az Okmányirodában lévő postakirendeltség megszűnésével kapcsolatban elmondta, hogy elkezdte az ügyet intézni, levelet írt a Járási Hivatalhoz Boncz László úrnak január 31-én, amire február 27-én kapott tájékoztatást a Járási Hivataltól, hogy az ő megbízási szerződésük nem teszi lehetővé, hogy az Okmányiroda ügyintézéséhez nem kapcsolódó egyéb postai szolgáltatásokat a Járási Hivatal ellássa. Ezt a levelet továbbította Polgármester úrnak, amiben leírta, hogy kéri Polgármesterként és Országgyűlési képviselőként, hogy a probléma megoldásában segítsen. Erre a levélre nem kapott választ. Ezután levelet írt a Posta Zrt-nek Debrecenbe. A Posta Zrt. a válaszlevélben azt írta, hogy a szolgáltatás nem bővíthető. A közelben üzemelő körszerűen kialakított 1. Posta az ügyfélforgalmat megfelelően kezelni tudja. Jelenleg újabb Postahivatal nyitása nem indokolt. Marad a Széchenyi utcában lévő 1. Posta, és a Mátyás király utcában működő Postahivatal. Amit lehetett jogilag ő képviselőként végigjárt.

Rázsi Botond Elmondta, hogy az Eger kártya, amit március 15-én indítottak útjára, 660 igénylőnél és 460 már kártyahasználónál jár, 102 szolgáltató hely regisztrált. Ez nem csak a Város arculatát határozza meg, hanem a Város szolgáltatását is. A két okostelefonos alkalmazás a mai naptól már hozzáférhető. Jelenleg még az Apple telefonokon elérhető, de 2 héten belül a többi okostelefonokra is letölthető lesz. Az alkalmazás egyrészt az idelátogatóknak, másrészt Eger lakóinak nyújthat segítséget. A manager az önkormányzati alkalmazás, az exploreger a turisztikai alkalmazás. Ezek az alkalmazások ingyenes hozzáférhetőek. Bemutatta prezentációval a két alkalmazás működését.

Habis László Hozzátette, hogy egy fontos önkormányzati döntéssorozat eredményét mutatta be Alpolgármester úr.

Dr. Csarnó Ákos

80

Elmondta, hogy a Föld Órája kezdeményezés 2007-ben indult, ami a túlfogyasztásra szeretné felhívni a figyelmet. Eger is csatlakozott ennek a programnak a megvalósításához. Önkormányzatok, Intézmények, Cégek, Egyesület, Társadalmi Szervezetek illetve magánszemélyek csatlakozhatnak ehhez a kezdeményezéshez. Minden év márciusának utolsó szombatján este a nagyobb fogyasztású berendezések, világítások kikapcsolásával felhívjuk a figyelmet arra, hogy ne fogyasszuk túl az energiát. Javasolja, hogy ha mód van rá, éljünk a lehetőséggel, tisztelettel megkéri Eger város lakóit, a cégek vezetőit, dolgozókat, hogy csatlakozzanak ismét ehhez a kezdeményezéshez.

Csathó Csaba A 8. sz. választókerületben található a Jankovich Dezső utca, ahol a Gyermekvédelmi Központ működik. Olyan gyermekeket nevelnek, akik szülő nélkül maradtak. Az utóbbi időben éjszaka kilógások vannak az intézményből, így a környéken hangoskodás van. Az ott élő idős emberek éjszakánként félnek. Sok rongálás történt a környéken, virágládák, falfirkálások. Az ott élő lakók aláírást gyűjtöttek, kérik az Önkormányzat segítségét. A rendőrségtől is több alkalommal kimentek ellenőrizni. Várja a javaslatokat ennek a problémának a megoldására.

Habis László Az Intézmény Fenntartó Állami Szervhez eljuttatják ezt az észrevételt és konzultálni fognak a vezetéssel, hogyan lehet ott a fegyelmi szabályokat érvényesíteni, illetve hogyan lehet a környezettel sokkal barátságosabb helyzetet kialakítani. Remélik, hogy valamilyen eredményre fog vezetni ez a konzultáció.

Tóth István A Sas úttal kapcsolatban napirend előtt elmondta az észrevételeit, és nem tudja elfogadni Jegyző asszony válaszát. Meddig tűrjék még azt, hogy Eger városát ellepi a szemét azon a környéken? Az ott lakók tiltakoznak. Kéri, hogy valamilyen megoldást találjanak a problémára. Javasolta Jegyző asszonynak, hogy ha kapnak egy konténert a jövő héten ők kitakarítják a területet. Miért nem sikerült a Városgondozás Kft.-nek ezt a problémát megoldania?

Habis László

81

Hozzátette, hogy ha valaki nem jogszabályszerűen működik, azt az Önkormányzatot nem hatalmazza fel arra, hogy törvénysértő legyen.

Dr. Kovács Luca Elmondta, hogy az Önkormányzatot jogszabályok kötik. Egyedi hatósági ügyben nem lehet bizonyos információkat nagy nyilvánosság előtt közölni. Az ingatlannak vannak tulajdonosai, van olyan tulajdonosa akik elhalálozott, és a hagyatéki eljárás még folyamatban van. A Városgondozás Kft. is volt már ott takarítani. Az Önkormányzat igyekszik a jogszabályi keretek között eljárni, a határidőket betartani, de igyekeznek ezt a helyzetet minél hamarabb megoldani. Magánterületről van szó, oda önhatalmúlag ha valaki bemegy, polgárjogi, büntetőjogi következményeket kell viselnie. Ebbe a Hivatal nem tud belefolyni.

Habis László Több napirend nem lévén az ülést berekeszti. K. m. f.



82

1. napirend Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének rendelet–tervezete Eger város építészeti értékeinek helyi védelméről szóló, 31/2007.(VIII.31.) önkormányzati rendelet módosításáról (I. forduló) Tisztelt Közgyűlés! Eger város jelentős mennyiségű minőségi épületállománnyal rendelkezik, mely a város karakterét meghatározó történeti, épített érték, melyek védelme érdekében a Főépítészi Csoport helyi védelemi koncepció kidolgozását javasolja. A korábbi értékvizsgálatokban, rendezési tervekben védelemre javasolt épületek felülvizsgálata szükséges, mely után szisztematikus munkával kidolgozható a Dobó utcához hasonló, felméréseken, értékvizsgálatokon alapuló helyi védelmi rendszer. A rendelet módosítás célja, hogy a helyi védelemre irányuló eljárások az előre kidolgozott és elfogadott helyi védelmi koncepcióba illesztve, annak megfelelően ütemezve történjen. Ehhez a város építészeti értékeinek helyi védelméről szóló rendelet átdolgozására van szükség. Jelen rendelet-tervezet a helyi védettség kezdeményezésének, valamint a védetté nyilvánítás és megszűntetés előírásait módosítja. Pontosítja az egyes eljárási cselekményekre vonatkozó határidőket és eljárási sorrendeket. A módosítással lehetőség nyílik arra, hogy a soron következő helyi védelmi eljárások, előre kidolgozott szisztematikus rendszerben történjenek. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, támogassa kezdeményezést, és ennek megfelelően döntsön a rendelet-tervezet 30 napos közszemlére tételéről. Eger, 2014. március 10. FICZERE GYÖRGY Tanácsnok

83

2. napirend Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete az Eger, K2 út és környéke – nyugat részterületére vonatkozó Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv, valamint Eger város Településszerkezeti Tervének részmódosítására (II. forduló) Tisztelt Közgyűlés! Az egri 0706/70 hrsz-ú ingatlannal kapcsolatban Juhászvin Kft. bortároló tartály telepítési tervét nyújtotta be Eger MJV Főépítészi Csoportjához. A jelenleg hatályos szabályozási terv a bortárolók elhelyezési lehetőségét a 0708/1 hrsz-ú út menti kijelölt sávban határozza meg. A telek tulajdonosai a többi pincéhez hasonlóan a telküket tufaőrleménnyel feltöltötték. A feltöltést támfallal szeretnék megtámasztani, amire kértek és kaptak építési engedélyt. A támfalat a statikus szögtámfalként tervezte. A szögtámfal lehetővé teszi a bortároló tartályok elhelyezésének módosítását, az ingatlan patak menti telekhatára és az út közötti területre, az út mellett kijelölt 8 méteres sáv helyett. A szabályozási tervre rákerülő új jelöléssel biztosítható a bortechnológiai építmények elhelyezése. Településképi és rálátásvédelmet a Kőlyuk út mellett tervezett parkoló feltöltése és kialakítása során lehet biztosítani. A bortechnológiai építmények takarását építészeti eszközökkel is meg kell oldani. A 25-ös út és Kőlyuk út felé, nyugatra a területhasználat közpark jellegűvé válik, ahol továbbra is biztosított marad a kerti építmények elhelyezésének lehetősége a területhasználati és övezeti váltás ellenére a nyugati területrészeken a különleges beépítésre nem szánt pincés övezeti besorolás megszűnik. A bortechnológiai létesítmények elhelyezését keletről a megmaradó különleges beépítésre nem szánt pincés övezet határolja változatlan keretek között. EMJV Közgyűlése 2013. szeptember 26-án I. fordulóban tárgyalta a szabályozási terv módosítását. A Közgyűlési döntésnek megfelelően lezajlott az államigazgatási egyeztetési eljárás. A beérkezett vélemények és azokra adott tervezői válaszok a mellékelt táblázatban szerepelnek. A módosítási javaslatokat a tervezők beépítették a tervbe. A jogszabályban előírt partnerségi véleményeztetés lezajlott. Annak során vélemény nem érkezett. A Főépítész a tervet végső szakmai véleményezésre megküldte az Állami Főépítésznek, akinek véleménye a közgyűlésen kerül felolvasásra. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy Eger MJV Településszerkezeti Tervének módosításáról szóló határozati javaslatot, valamint Eger MJV Helyi Városrendezési és Építési Szabályzatának módosítására vonatkozó rendelet tervezetet elfogadni szíveskedjen. Eger, 2014. március 13. FICZERE GYÖRGY Tanácsnok

84

3. napirend Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet tervezete Eger Megyei Jogú Város Helyi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 27/2008.(VI.27.) számú rendelet módosításáról Eger, Csákó városrész Tinódi utca 10038 helyrajzi számú közterület részterületét érintően (II. forduló)

Tisztelt Közgyűlés! Eger, Tinódi utca 10038 helyrajzi számú közterületen Szent István park és harangláb létesítésével kapcsolatban Csákó városrész Fertálymester megbízásából a Motívum Eger Építész Iroda telepítési tanulmánytervet nyújtott be Eger MJV Főépítészi Csoportjához. A közterület jelenleg is rendezvények és összejövetelek helyszínéül szolgál, mely kapcsán szeretnék megvalósítani a parkosítást és a harangláb elhelyezését. A Főépítészi Csoport megvizsgálta a hatályos szabályozási tervet, melye jelenleg nem ad lehetőséget a harangláb Köu-4 jelű övezetben való elhelyezésére. A megvalósításhoz szükséges módosítani a Helyi Építési Szabályzatot és a hatályos szabályozási tervet is. A Helyi Építési Szabályzatba bekerül a közterületek zöldfelületeiben elhelyezhető építmények közé a közösségi funkciót befogadó építmények köre, valamint a Szabályozási Terven építési hely kerül kijelölésre a harangláb elhelyezésére. A szabályozási terv módosításának államigazgatási véleményezése és a lakossági kifüggesztés lezajlott. A módosítással kapcsolatban ellenvélemény nem érkezett. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy Eger Megyei Jogú Város Helyi Városrendezési és Építési Szabályzatának módosítására vonatkozó rendelet tervezetet elfogadni szíveskedjen. Eger, 2014. március 13.

FICZERE GYÖRGY Tanácsnok

85

4. napirend Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet tervezete Eger Megyei Jogú Város Helyi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 27/2008.(VI.27.) számú rendelet módosításáról a városon átvezető kerékpárút kapcsán (II. forduló)

Tisztelt Közgyűlés!

Jelen tervezési feladatot Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának kezdeményezésére készíti el az Önkormányzat Főépítészi Csoportja. Az önkormányzati szándék Eger bel- és külterületén megépült és majdan megépülő kerékpárút szakaszok, és kerékpár nyomvonal szakaszok hálózati szintű összekapcsolása. Ezek térbeli megvalósítása pályázati források elnyerése révén valósítható meg. A kerékpárút engedélyezési tervében meghatározott nyomvonala több városrészt is érint. A kerékpárút és a városra érvényes szabályozási tervi összhang megteremtése érdekében szabályozási tervi módosítások szükségesek. A módosítás azon városrészek szabályozási tervét érinti, melyeken áthalad a tervezett belterületi kerékpárút. A módosítás jellemzően a meglévő közterületi közlekedési területek szélesítését teszi szükségessé, valamint az Eger patak telkéhez kapcsolódóan az Eger patak telkének és a patak egyik vagy másik, illetve mindkét oldalán kiszabályozott közterületek összehangolását. Ezen túlmenően a Felnémet városrészt érintő szakaszon az engedélyezési tervben megtervezett új nyomvonalak és a szabályozási tervben szereplő nyomvonalak eltéréseinek megszüntetését jelenti a szabályozási tervi módosítás. A 314/2012.(XI.08.) Kormányrendelet 41. §-a szerint a módosítások egyszerűsített eljárás keretén belül lefolytathatóak. A módosítás részeként a településszerkezetet meghatározó infrastruktúra főhálózat nem változik, nem kerül sor új beépítésre szánt terület kijelölésére, az építési övezetekben az építési intenzitást meghatározó paraméterek nem változnak, és nem jön létre zöldterület, vízgazdálkodási, erdő és természetközeli terület megszüntetés.

A szabályozási terv módosításának államigazgatási véleményezése és a lakossági kifüggesztés lezajlott. A módosítással kapcsolatban ellenvélemény nem érkezett.

86

Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy Eger MJV Településszerkezeti Tervének módosításáról szóló határozati javaslatot, valamint Eger MJV Helyi Városrendezési és Építési Szabályzatának módosítására vonatkozó rendelet tervezetet elfogadni szíveskedjen. Eger, 2014. március 13.

FICZERE GYÖRGY Tanácsnok

87

5. napirend Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló 6/2012. (II. 24.) önkormányzati rendeletének módosítása (az Eger, Steiner-dűlőben elhelyezkedő 0327/92 hrsz-ú ingatlan 336 m2 területű részének törzsvagyonból történő kivonása) a 412/2012. (VI.28.) számú Közgyűlési határozat végrehajtására. Tisztelt Közgyűlés! Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának kizárólagos tulajdonát képezi az Eger, külterület 0327/92 hrsz-ú, 479 m2 térmértékű, „kivett út” megnevezésű ingatlan. Az Önkormányzathoz kérelem érkezett a fent nevezett ingatlan 336 m2 térmértékű részének megvásárlása iránt. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 412/2012. (VI.28.) számú Közgyűlési határozatával jóváhagyta az ingatlanrész értékesítését. A határozatnak megfelelően a 336 m2 térmértékű ingatlanrész értéke nettó 168 000.- Ft. A feketével jelzett területet kívánjuk a törzsvagyonból kivonni.

88

Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló 6/2012.(II.24.) rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a forgalomképtelen törzsvagyontárgyak körébe tartoznak az Önkormányzat tulajdonában álló utak, valamint a (2) bekezdés kimondja, hogy: „A forgalomképtelen vagyontárgyak nem idegeníthetők el, a vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhetők meg, azokon osztott tulajdon nem létesíthető.” A Vagyonrendelet ezen pontja alapján a területrész értékesítésének feltétele annak törzsvagyoni körből történő kivonása. A rendelet tervezet módosítását követően kérelmező kezdeményezi a Járási Földhivatalnál az ingatlan nyilvántartás módosítását. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a 412/2012. (VI.28.) számú Közgyűlési határozat végrehajtására, a határozatban meghatározott feltételekkel. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, az alábbi rendelet-tervezet elfogadására. Eger, 2014. március 4.

Csathó Csaba sk. Tanácsnok

89

6. napirend Előterjesztés a „Halas Iskola Szülői Alapítvány” támogatására

Tisztelt Közgyűlés! Az Egri Lenkey János Általános Iskola és a székelyudvarhelyi Tompa János Általános Iskola között 20 éves testvériskolai kapcsolata van. Minden évben pár napot együtt töltenek az iskola diákjai, 2013. évben az egriek látogattak ki Székelyudvarhelyre. 2014. április 24.-27. között az Egri Lenkey János Általános Iskola diákjai, szülei látják vendégül a külhoniakat. A 45 diák és kísérőik szállásáról családok gondoskodnak és az iskola szervezésében igyekeznek tartalmas, az országot, a megyét és legfőképpen Egert megismertetni a vendégekkel. Az testvériskolai kapcsolat erősítése érdekében, az egri programok költségeinek támogatására javaslatot teszek 100.000,- Ft támogatás megítélésre az Egri Lenkey János Általános Iskola „Halas Iskola Szülői Alapítvány” részére, melynek fedezete az önkormányzat 2014. évi költségvetése II/19/3/1/5/K Köznevelési feladatok – Egyéb oktatási feladatok kiadásai – Egyéb működési célú kiadások címszámon rendelkezésre áll. Eger, 2014. március 13. Csákvári Antal tanácsnok

90

7. napirend

ELŐTERJESZTÉS az Agria-Humán Közhasznú Nonprofit Kft. 2014. évi üzleti tervéről Tisztelt Közgyűlés! Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 100%-ban tulajdonosa az Agria-Humán Kft-nek. A Társaság minden évben elkészíti a következő évre vonatkozó üzleti tervét, melyet a Közgyűlés megtárgyal. A Kft. benyújtotta a Hivatal Vagyongazdálkodási csoportjához a 2014. évi üzleti tervét, melyet a Felügyelő Bizottság a 2014. március 5-én tartott ülésén tárgyalt meg és javasolt a Tulajdonosnak elfogadásra. A 2014. évi üzleti terv és a Felügyelő Bizottság üléséről készült kivonat az előterjesztés mellékletét képezi. A Társaság eredménytervét a következő táblázat foglalja össze: adatok E Ft-ban

A B C D E

EREDMÉNYKIMUTATÁS 2013. év terv Összes bevétel (üzemi tev.) 736 400 Összes ráfordítás (üzemi tev.) 702 540 Értékcsökkenési leírás 22 994 Üzemi eredmény 10 866 Pénzügyi műveletek eredménye -19 300 Szokásos eredmény -8 434 Rendkívüli eredmény 8 818 Adózás előtti eredmény 384

2013. várható 820 042 808 424 31 127 -19 509 -14 495 -34 004 18 176 -15 828

2014. év terv 885 368 852 282 38 293 -5 207 -15 800 -21 007 21 290 283

Tevékenységek tervezése: Varroda: A varrodai tevékenység vonatkozásában a már meglévő és a közelmúltban megvásárolt használt varrógépeket tervezi a Társaság 2014. évben üzembe állítani. Ez a bővítés lehetővé teszi az összetettebb feladatok elvégzését. Az üzem létszámának 4 fővel történő emelését tervezi a Cég. Ágazat

2014. évi tervezett / E Ft

Varroda

14 371

Javító szolgáltatás

1 200

Ágazat összesen

15 571

91

Papíripari tevékenység: A tevékenység vonatkozásában igyekszik bővíteni a Társaság mind a foglalkoztatott létszámot, mind az alkalmazott technológia körét. A papíripari ágazat termelése egyre inkább a csomagolóanyagok gyártása felé orientálódik, s a már gyakorlaton alapuló, jól bevált kötészeti munkák mellett a csomagolóipar egyre magasabb elvárásainak is eleget kell tenni. Ágazat

2014. évi tervezett / E Ft

Papírüzem

52 000

Hulladékgazdálkodás: A hulladékról szóló törvény nem teszi lehetővé a korábbi üzemeltetési feltételeket. A rehabilitációs foglalkoztatás megvalósítása érdekében közhasznú megállapodást kötött a Társaság Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatával, valamint a Városgondozás Eger Kft-vel az általa beszállított szelektív hulladék válogatására. Az előző évek beszállítási mennyiségeit és a bérválogatást alapul véve tervezi a Társaság 2014. évi bevételét. Ágazat Hulladékválogató üzem

2014. évi tervezett / E Ft 31 200

Szolgáltatás: A takarítás, őrzés valamint a bedolgozás terén a tavalyi évhez viszonyítva 4,15 %-kal több bevételt tervez a Társaság. A tervezésnél negatív hatásként jelentkezett, hogy a gyöngyösi Mátra Múzeum a tavalyi évhez képest kevesebb létszámot igényelt. Ágazat Szolgáltatás

2014. évi tervezett /E Ft 111 222

Részegység szerelés: A Társaság szerelőüzeme a Bosch Rexroth GMBH. részére összeszerelő feladatokat végez. A feladat könnyen betanítható, korszerű technológiával kulturált körülmények között végezhető, s a munkavállalók számára vonzó tevékenység. A rehabilitációs foglalkoztatás elvárása a tranzit foglalkoztatás, melynek során a dolgozók tovább léphetnek a nyílt munkaerőpiac irányába. Ennek első lépése a munkapróba, mely a bevételszerzés szempontjából pozitív tényező. Ágazat Alkatrész szerelés


Nyomdaüzem, könyvkötészet: A klasszikus nyomdaipari termékek mellett, a kézműves, illetve egyedi kreatív termékekre is hangsúlyt kíván helyezni a Társaság. A termékek legnagyobb részét a különböző méretű dobozok teszik ki. Könnyen legyártható termékek továbbá az albumok, spirálozott termékek, beíró tömbök, jegyzettömbök. A Társaság folyamatos kapcsolatban áll hobbiboltokkal, művészellátókkal, óvodákkal, iskolákkal, papír írószerekkel, melyek kreatív módon

92

továbbfelhasználható, díszíthető anyagok felvásárlói. A promóciós termékek előtérbe helyezésén dolgozik a Kft. Ágazat Nyomdaüzem


A Társaság ráfordításai: Megnevezés Anyagköltség Igénybevett szolgáltatások Egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Anyagjellegű ráfordítások Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok Személyi jellegű ráfordítások Egyéb ráfordítások

2013. év terv 55 000 53 000 3 800 0

2013. várható 62 987 53 301 4 814 714

2 000 113 800 498 000 26 000 60 740 584 740 4 000

575 122 391 538 493 33 804 58 679 630 976 55 057

adatok E Ft-ban 2014. év terv 64 000 53 602 5 000 1 244 756 124 602 621 175 35 000 69 025 725 200 2 480

A Társaság két fő bevételi forrása: a termelés és a költségvetési rehabilitációs támogatás. 2014. évben a megváltozott munkaképességűek átlagos foglalkoztatási létszámát 511 fővel tervezi a Kft, mely éves szinten 572 320 E Ft költségvetési támogatást jelent. A termelésből és egyéb bevételből származó terv szerinti árbevétel 262 906 E Ft. Az önkormányzati működési célú támogatás soron a 2014. évi költségvetésben jóváhagyott 50 000 E Ft-tal számol a Társaság. Az anyagjellegű ráfordítások összegében nem tervez a Kft. jelentős változást, a 2013. évi várható összeg szintjén kívánja tartani. Az értékcsökkenési leírás összege a 2013. évi várható összeghez viszonyítva növekedést mutat, melynek oka, hogy a pályázat keretében vásárolt gépek, berendezések, valamint az Eger, Iskola út 2. szám alatti ingatlanon végzett beruházás aktiválásra kerülnek. A költségek legnagyobb hányadát a személyi jellegű ráfordítások jelentik (az összes tervezett költség 81,43 %-a). Az Agria-Humán Kft. 2014. évi gazdálkodását 283 E Ft pozitív mérleg szerinti eredménnyel tervezi. A Társaság ügyvezetőjének 2014. évre vonatkozó prémiumfeladata Az Önkormányzat Javadalmazási Szabályzatának I. fejezet (10) bekezdése alapján az Önkormányzat többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezetek esetén a Szabályzat hatálya alá tartozó személyi kör javadalmazásának megállapítása a Közgyűlés közvetlen hatáskörébe tartozik. Javaslom, hogy az Agria-Humán Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője részére a 2014. évi prémiumfeladat az alábbiak szerint kerüljön meghatározásra:

93

Az ügyvezető éves alapbérének meghatározott %-a illeti meg prémium jogcímén, amennyiben a 2014. évi átlagos megváltozott munkaképességű munkavállalói létszám és a 2013. évi átlagos megváltozott munkaképességű munkavállalói létszám viszonyszáma növekedést mutat. A prémium összege a növekedés mértékével sávosan progresszív. Növekedés mértéke 1-1,9 % 2-2,9 % 3-3,9 % 4-4,9 % 5 %-tól

Prémium összege éves alapbér 10 %-a éves alapbér 20 %-a éves alapbér 30 %-a éves alapbér 40 %-a éves alapbér 50 %-a

Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy fogadja el a határozati javaslatokat. Eger, 2014. március 6.

Sós István Eger Megyei Jogú Város Alpolgármestere

94

8. napirend

ELŐTERJESZTÉS az Egri TISZK Kft. számviteli törvény szerinti 2013. évi beszámolójáról és 2014. évi üzleti tervéről Tisztelt Közgyűlés! Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 93,55 %-ban tulajdonosa az Egri TISZK Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft-nek. Egyenként egyenlő tulajdonrésszel rendelkezik még a Társaságban a Magyar Állam nevében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., mint a tulajdonosi jogok gyakorlója és az Egri Számítástechnikai és Rehabilitációs Szakképzésért Alapítvány. Az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 6/2012. (II. 24.) közgyűlési rendelet 33. §. (3) bekezdése alapján Közgyűlési hatáskörbe tartozó döntés szükséges arról, hogy a többszemélyes gazdasági társaságok Közgyűlésein Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának képviselője milyen javaslatokat tegyen, illetve milyen döntési alternatívákat támogasson. Ebbe a körbe tartozik a számviteli törvény szerinti beszámoló és az üzleti terv elfogadása is. A Társaság elkészítette a 2013. évi beszámolóját, amelyet a Felügyelőbizottság 2014. március 14-ei ülésén elfogadott. A 2013. évi egyszerűsített éves beszámoló, független könyvvizsgálói jelentés, a 2013. évi egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő melléklete, a 2013. évi szakmai tevékenységről készült beszámoló, a 2013. évi közhasznúsági jelentés, a 2014. évi üzleti terv, valamint a Felügyelőbizottság üléséről készült jegyzőkönyv az előterjesztés mellékletét képezi. I. 2013. évi beszámoló: A Társaság főbb mérleg és eredmény adatait a következő táblázatok foglalják össze: adatok E Ft-ban Eszközök 2012. év A Befektetett eszközök B Forgóeszközök C Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen

D Saját tőke Jegyzett tőke Tőketartalék Eredménytartalék Mérleg szerinti eredmény E Céltartalék F Kötelezettség

476 712 29 861 157 506 730 Források 2012. év 46 607 3 100 7 900 34 162 1 445 4 907 15 210

2013. év 412 407 22 156 0 434 563 2013. év 47 570 3 100 7 900 35 607 963 2 966 5 950

Változás 2013/2012 (%) 86,51 74,19 85,75 Változás 2013/2012 (%) 102,06 100,00 100,00 104,22 66,64 60,44 39,11

95

G Passzív időbeli elhatárolások Források összesen

440 006 506 730

378 077 434 563

85,92 85,75

Eredménykimutatás 2012. év ÖSSZES BEVÉTEL Tevékenységek bevétele együtt

Közhasznú tevékenység bevétele Közhasznú célra alapítótól Gyakorlati képzési normatíva Más adományozótól (szkhj) Céltartalék felhasználás Egyéb közhasznú tevékenység bev. Egyéb pályázati pénzbevételek

Vállalkozási tevékenység bevétele Vállalkozási bevétel Pénzügyi bevételek Közhasznú pénzügyi bevétel Rendkívüli bevételek Közhasznú rendkív. bevételek

Megnevezés ÖSSZES RÁFORDÍTÁS Közhasznú tev.költségei

200 267 133 216 124 240 34 905 1 629 49 553 5 800 111 32 242 8 976 8 976 3 421 3 421 63 630 63 630 2012. év

2013. év 160 872 100 521 92 045 27 500 1 624 0 4 907 2 751 55 263 8 476 8 476 176 176 60 175 60 175 2013. év

196 610 153 783

157 951 146 141

Anyagjellegű ráfordítás

47 945

46 339

Anyagköltség Igénybevett szolgáltatások Egyéb szolgáltatások

5 833 40 772 1 340

9 607 35 368 1 364

Személyi jellegű ráfordítások

39 803

38 112

Bérköltség Személyi jellegű kifizetések Bérjárulékok

28 425 3 659 7 719

27 048 3 620 7 444

Értékcsökkenési leírás

66 035

61 690

Értékcsökkenési leírás Kisértékű eszköz leírása Vállalkozási tevékenység költségei Anyagjellegű ráfordítás Személyi jellegű ráfordítások Egyéb ráfordítások Közhasznú egyéb ráfordítások Pü-i műveletek ráfordításai

63 710 2 325 4 213 2 166 2 047 38 378 38 378 236

61 380 310 5 283 2 317 2 966 6 493 6 493 34

Változás 2013/2012 (%) 80,33 75,46 74,09 78,79 99,69 84,60 2478,38 171,40 94,43 94,43 5,14 5,14 94,57 94,57 Változás 2013/2012 (%) 80,34 95,03 96,65 164,70 86,75 101,79 95,75 95,16 98,93 96,44 93,42 96,34 13,33 125,40 106,97 144,89 16,92 16,92 14,41

96

Közhasznú pü-i ráfordítások Üzemi szintű közhasznú eredmény Közhasznú pénzügyi eredmény Közhasznú rendkívüli eredmény Tárgyévi közhasznú eredmény Vállalkozási üzemi eredmény Tárgyévi adózás előtti vállalkozási eredmény Adófizetési kötelezettség Tárgyévi váll-i mérleg szerinti eredmény Tárgyévi adózott eredmény

236 -67 921 3 185 63 630 -1 106 4 763 4 763 2 212 2 551 1 445

34 -60 589 142 60 175 -272 3 193 3 193 1 958 1 235 963

14,41 89,21 4,46 94,57 67,04 67,04 88,52 48,41 66,64

A Társaság pénzügyi helyzete: A Társaság eredménykimutatása alapján az Egri TISZK Kft-nek 2013. évben külső tanfolyamokból, pályázatokból, projektekből 55 263 E Ft árbevétele származott. Az Önkormányzattal kötött közhasznú megállapodás alapján a működésre adott támogatásból 27 500 E Ft, a Magyar Államkincstártól gyakorlati képzési normatívaként 1 624 E Ft bevételt realizált a Társaság. Egyéb bevétel címén értékesítésből származó bevétel 2 751 E Ft. Céltartalékból 4 907 E Ft-ot használt fel a Társaság. A Kft. vállalkozási tevékenysége 8 476 E Ft bevételt eredményezett, mely jelentősen több, mint a tervezett összeg. A Társaság közhasznú pénzügyi bevétel jogcímén 176 E Ft-ot, míg közhasznú rendkívüli bevétel jogcímén 60 175 E Ft-ot szerepeltet könyveiben. A Kft. összes bevétele 160 872 E Ft. A költségek és ráfordítások 2013. év végi összege 157 951 E Ft. A Társaság 2013. évi gazdálkodását 2 921 E Ft adózás előtti eredménnyel és 963 E Ft mérleg szerinti eredménnyel zárta. A követelések, kötelezettségek alakulását mutatják az alábbi táblázatban foglalt adatok:

Megnevezés

2012. év

2013. év

Vevők Egyéb követelések Követelések

11 298 0 11 298

658 0 658

Pénzeszközök

11 597

14 532

Megnevezés

2012. év

2013. év

Hátrasorolt kötelezettségek Tartós kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek Kötelezettségek

0 0 15 210 15 210

0 0 5 950 5 950

adatok E Ft-ban Változás 2013/2012 (%) 5,82 5,82 125,31 Változás 2013/2012 (%)

39,12 39,12

Vagyoni, pénzügyi, jövedelmezőségi mutatók:

97

Mutató Befektetett eszközök aránya (befektetett eszközök / eszközök összesen) Forgóeszközök aránya (forgóeszköz / eszközök összesen) Tőkeerősség (saját tőke / mérleg főösszeg) Befektetett eszközök fedezete (saját tőke / befektetett eszközök) Saját tőke növekedési mutató (saját tőke / jegyzett tőke)

2012. év (%)

2013. év (%)

94,08

94,90

5,89

5,09

9,20

10,94

9,78

11,53

1503,45

1534,51

A Kft. tevékenysége eszközigényes, 2013. évben 412 407 E Ft összegű befektetett eszközállománnyal rendelkezik. A növekvő tőkeerősségi mutató és a befektetett eszközfedezeti mutató jelzi, hogy a saját forrás folyamatosan nő. Mutató Pénzhányad (pénzeszközök / rövid lejáratú kötelezettségek) Likviditási mutató (forgóeszközök / rövid lejáratú kötelezettségek) Likviditási gyorsráta ({forgóeszközök – készletek} / rövid lejáratú kötelezettségek)

2012. év (%)

2013. év (%)

76,25

244,23

196,32

372,36

150,53

255,29

A pénzhányad mutató szerint a Társaság pénzeszközei a rövid lejáratú kötelezettségek 244,23 %t fedezik. A likviditási mutatók 100% fölötti értéke biztosítja a rövid lejáratú kötelezettségek határidőben történő teljesítését. Mérleg értékelése: A befektetett eszközök állománya 13,5 % - kal csökkent az előző évhez képest. Értéke a mérleg fordulónapján 412 407 E Ft, ami a Társaság vagyonának 94,9 %-át teszi ki. 2013. évben kizárólag kisértékű tárgyi eszközök beszerzése valósult meg, összesen 310 E Ft összegben. A tárgyévi összes értékcsökkenési leírás 61 690 E Ft, amiből 310 E Ft a kisértékű eszközök leírásával kapcsolatos. A 61 380 E Ft terv szerinti értékcsökkenési leírásból 60 175 E Ft a támogatásból megvalósított beszerzésekre tekintettel a halasztott bevételekből feloldásra került. A Kft. eszközeinek összértéke 434 563 E Ft. Fedezetének nagyobb részét a halasztott bevételek, valamint a saját tőke teremtik meg. A passzív időbeli elhatárolások értéke 378 077 E Ft, amely a halasztott bevételek összegét tartalmazza. Az Egri TISZK Kft. 2013. évben sikeres, eredményes évet zárt, így a pozitív mérleg szerinti eredményéből lehetősége adódott 2 966 E Ft céltartalék képzésére. Ennek oka, hogy a 2014. évben számolni kell viszonylag jelentős összegű egyszeri költségek felmerülésével.

98

2013. évi eredménykimutatás értékelése: A közhasznú tevékenység és a vállalkozási célú tevékenység eredményét az eredménykimutatás részletezi. A Társaság 2013. évben is folytatott vállalkozási tevékenységet, melynek pozitív eredménye 3 193 E Ft. A társasági adóra vonatkozó jogszabályok módosulása kapcsán a Kft-nek társasági adó fizetési kötelezettsége keletkezett 1 958 E Ft összegben, amely a vállalkozási tevékenység eredményét 1 235 E Ft-ra csökkentette. A közhasznú tevékenység – 272 E Ft (negatív) eredménnyel zárult. A Társaság összesített, pozitív adózott eredménye 963 E Ft. A kapott támogatások elsődlegesen az egyéb bevételek között kerültek elszámolásra, illetve az időbeli elhatárolások oszlopban. A rendkívüli bevétel halasztott bevételként elhatárolásra került. Összegzés: A Társaság 2013. évben is igyekezett a fenntartással kapcsolatos költségeit alacsony szinten tartani, ennek megfelelően a Társaság működését továbbra is a takarékosság jellemzi. A 2013. évi gazdálkodást a tervezett keretek között igyekezett tartani. Szintén költségcsökkentési céllal meg kellett kezdeni a jövőbeni, ötéves kötelező működést (melynek határideje 2013. december 31. nappal lejárt) követő feladatokhoz történő igazodást. Ennek keretében 2013. I. félévében 1 fős létszámcsökkentést hajtott végre a Kft, 2013. II. félévében további 3 főtől vált meg a Társaság. A 2013-as év volt az utolsó olyan éve a Társaságnak, melynek során a korábban felépített 9 fős humánerőforrással, a korábbi évek szakmaiságával ismételten bizonyította, képes magas szinten ellátni szakképzéssel kapcsolatos szakmai feladatait. Ez a működés egy költségtakarékos gazdálkodással párosulva az egyik legeredményesebb évet jelentette a Társaság életében. Az ügyvezető 2013. évi prémiumfeladatának értékelése: Az Egri TISZK Kft. ügyvezetőjének a Közgyűlés a 223/2013. (IV.25.) határozatával 2013. évre vonatkozóan a következő prémiumfeladatot határozta meg: 223 /2013. (IV.25.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése felhatalmazza a Társaság taggyűlésén az Önkormányzat képviseletében eljáró személyt, hogy fogadja el az Egri TISZK Nonprofit Kft. ügyvezetőjének 2013. évi prémium feladatát az alábbiak szerint: 1. Az ügyvezető igazgatót éves alapbérének 30 %-a illeti meg 2013. évre, amennyiben a Társaság az alapítótól közhasznú célra kapott működési célú támogatáson, a Magyar Államkincstártól kapott gyakorlati képzési normatíván, valamint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól kapott működési célú támogatáson kívül a társasági működés és felnőttképzés keretében a külső pályázati, tanfolyami, vállalkozási bevételeit 2013. évben legalább 50 000 E Ft összegben teljesíti. Minden 3 000 E Ft összegű csökkenés esetén a kitűzött prémium 5 % ponttal csökken. 2. Az ügyvezető igazgatót éves alapbérének 20%-a illeti meg 2013. évre, amennyiben a TISZK 2013. évi anyag- és személyi jellegű ráfordításai, valamint a vállalkozási tevékenység költségei együttesen nem lépik túl a 96 959 E Ft összeget. Minden 3 000 E Ft összegű költségtúllépés esetén a kitűzött prémium 5% ponttal csökken.

99

3. Az ügyvezető igazgató éves prémiumának 10%-a kerül elvonásra, amennyiben a tulajdonos által kért adatszolgáltatást időben és maradéktalanul nem teljesíti. 4. Nem fizethető ki prémium az esetben, ha a 2013. évi gazdálkodás veszteséggel zárul. Értékelés: A Társaság működés és felnőttképzés keretében a külső pályázati, tanfolyami, vállalkozási bevételeit 2013. évben 63 739 E Ft-ban realizálta. Az anyag- és személyi jellegű ráfordításai, valamint a vállalkozási tevékenység költségei együttesen 89 734 E Ft. Adatszolgáltatási kötelezettségét időben, rendre teljesítette. Javaslom az Egri TISZK Kft. ügyvezetője részére éves alapbére 50 %-ának megfelelő összeg prémiumként történő kifizetését. II. 2014. évi üzleti terv: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 2014. évben is támogatni kívánja a Társaság működését, melynek fedezete a 2014. évi költségvetésben 15 000 E Ft működési célú támogatás jogcímén rendelkezésre áll. A működéshez elengedhetetlen további támogatás igénybevétele, melyet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) biztosít 8 186 E Ft összegben. A három teljes munkaidős és három részmunkaidős dolgozó munkájával a tavalyi évről áthúzódó, illetve a 2014. évben induló tanfolyamok az előírt és vállalt szakmai vizsgákkal befejezhetők, valamint a 2013. évben felfuttatott vizsgaszervezési tevékenységet a Társaság 2014. évben is teljesíteni tudja. A Társaság számára 2014. évben kiemelt fontosságú a Központi Képzőhelyen megtestesülő, 93,55 %-ban Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonát képező vagyon kezelése, a gazdaságos működés megvalósítása a megváltozott körülmények között is, melyet nehezít a KLIK által fizetendő, az igényeltnél jóval kevesebb összegű támogatás. A Társaság bevételeinek alakulása:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

Megnevezés ÖSSZES BEVÉTEL Tevékenységek bevétele együtt

2013.évi terv 161 866 101 860

adatok E Ft-ban 2013. évi 2014.évi tény terv 160 872 117 727 100 521 63 717

Közhasznú tevékenység bevétele

99 160

92 045

49 917

Közhasznú célra alapítótól Gyakorlati képzési normatíva Partneriskolai fenntartói támogatás (KLIK) Egyéb közhasznú tevékenység bevétele Céltartalék felhasználás Különféle egyéb bevételek

29 396 2 500 1 900 60 457 4 907 0 2 700 2 700 0 0 0 0 6

27 500 1 624 0 55 263 4 907 2 751 8 476 8 476 0 0 0 0 176

15 000 0 8 186 23 765 2 966 0 13 800 13 800 0 0 0 0 10

Vállalkozási tevékenység bevétele Vállalkozási bevétel Egyéb gazdasági bevétel Egyéb bevételek Közhasznú egyéb bevétel Vállalkozási egyéb bevétel Pénzügyi bevételek

100

17 18 19 20 21

Közhasznú pénzügyi bevétel Vállalkozási pénzügyi bevétel Rendkívüli bevételek Közhasznú rendkívüli bevételek Vállalkozási rendkívüli bevételek

6 0 60 000 60 000 0

176 0 60 175 60 175 0

10 0 54 000 54 000 0

A Kft. 2014. évi terv szerinti összes bevétele 117 727 E Ft. Az tavalyi évről áthúzódó képzésekből 23 765 E Ft összegű bevételt tervez a Társaság. Vállalkozási bevétel soron 13 800 E Ft került beállításra, mely összeg legnagyobb része a külső szakmai vizsgaszervezési tevékenységből származik. A Központi Képzőhely konferenciatermének és egyéb helyiségeinek, kabinetjeinek hasznosítása kapcsán, illetve a továbbra is tervezett kompetenciafejlesztő képzéssel kapcsolatban szintén bevétellel számol a Kft. Pénzügyi bevételek soron minimális 10 E Ft szerepel, melynek oka, hogy lekötött pénzeszközzel 2014. évben várhatóan nem rendelkezik majd a Társaság. Rendkívüli bevételek között a támogatásból, vagy szakképzési hozzájárulásból beszerzett eszközök révén megvalósult beruházások halasztott bevétele szerepel. A Társaság ráfordításainak alakulása:

Megnevezés 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46.

ÖSSZES RÁFORDÍTÁS (23+35+39+42) Közhasznú tev.költségei (24+28+32)

2013.évi terv

adatok E Ft-ban 2013. évi 2014.évi tény terv

161 866 155 609

157 951 146 141

115 727 108 544

Anyagjellegű ráfordítás

55 052

46 339

25 855

Anyagköltség Igénybevett szolgáltatások Egyéb szolgáltatások

6 210 47 522 1 320

9 607 35 368 1 364

5 832 19 037 986

Személyi jellegű ráfordítások

40 457

38 112

27 589

Bérköltség Személyi jellegű kifizetések Bérjárulékok

29 753 2 630 8 074

27 048 3 620 7 444

20 501 1 399 5 689

Értékcsökkenési leírás

60 100

61 690

55 100

Értékcsökkenési leírás Kisértékű eszköz leírása Vállalkozási tevékenység költségei (36+37+38) Anyagjellegű ráfordítás Személyi jellegű ráfordítások Járulékok Egyéb ráfordítások Közhasznú egyéb ráfordítások Vállalkozási egyéb ráfordítások Pü-i műveletek ráfordításai Közhasznú pü-i ráfordítások Vállalkozási pü-i ráfordítások Rendkívüli ráfordítások Közhasznú rendkívüli ráfordítások

60 000 100 1 350 1 350 0 0 4 907 4 907 0 0 0 0 0 0

61 380 310 5 283 2 317 2 966 0 6 493 6 493 0 34 34 0 0 0

55 000 100 7 183 4 643 2 000 540 0 0 0 0 0 0 0 0 101

47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58.

Vállalkozási rendkívüli ráfordítások Üzemi szintű közhasznú eredmény (3+11-22-39) Közhasznú pénzügyi eredmény (16-43) Közhasznú rendkívüli eredmény (20-46) Tárgyévi közhasznú eredmény Vállalkozási üzemi eredmény (10+15-35-41) Vállalkozási pénzügyi eredmény Vállalkozási rendkívüli eredmény Tárgyévi adózás előtti vállalkozási eredmény Adófizetési kötelezettség Tárgyévi váll-i mérleg szerinti eredmény Tárgyévi adózott eredmény

0 -61 356 6 60 000 -1 350 1 350 0 0 1 350 0 1 350 0

0 -60 589 142 60 175 -272 3 193 0 0 3 193 1 958 1 235 963

0 -58 627 10 54 000 -4 617 6 617 0 0 6 617 2 000 4 617 0

A 2014. évi várható összes kiadás 115 727 E Ft. Az anyagjellegű ráfordítások között meghatározó az igénybevett szolgáltatások összege, melyet az általános szolgáltatásokon túl (utazás, posta, telefon, stb) a szakmai feladatok elvégzéséhez szükséges szakmai szolgáltatások, akkreditációs eljárások, hatékonyság vizsgálatok, valamint a szakértői díjak költségei alkotnak. A személyi jellegű ráfordítások a három fő teljes munkaidős és három fő részmunkaidős dolgozó bérét, egyéb személyi jellegű kifizetéseit, valamint a tervezett tanfolyamokkal összefüggésben felmerülő oktatói és vizsgáztatási megbízási díjak összegét és járulékait tartalmazza. A Társaság 2014. évi gazdálkodását 2 000 E Ft társasági adófizetési kötelezettség mellett 0 Ft (nulla forint) eredménnyel tervezi. III. Üzletrész vásárlás Az Egri TISZK K. K. N. Kft. törzstőkéje 3 100 E Ft készpénz, amely teljes egészében pénzbeli betétből áll. A törzstőke az alábbi törzsbetétekből tevődik össze: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.: Egri Számítástechnikai és Rehabilitációs Szakképzésért Alapítvány:

2 900 E Ft 100 E Ft 100 E Ft

A tagokat minden 100 E Ft névértékű törzsbetét után 1 szavazat illeti meg, azaz Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatát 29 szavazat, a további két tulajdonost 1-1 szavazat. A Társaság tulajdonosai annak létrehozásakor a „kistulajdonosok” ez irányú igénye alapján úgy állapodtak meg, hogy a tulajdoni arányoktól függetlenül a Társaság taggyűlésein bármilyen, a Társaság működését érintő ügyben érvényes határozathoz legalább 30 szavazat szükséges. Ez azt jelenti, hogy az Önkormányzat hiába rendelkezik 93,55 %-os üzletrésszel, ha valamelyik „kistulajdonos” nem szavaz egy általa beterjesztett (pl. a Kft. üzleti tervét érintő) határozati javaslat mellett, akkor a város a 29 szavazatával nem tud érvényes határozatot hozni, nem tudja akaratát érvényesíteni tulajdoni túlsúlya ellenére sem. Korábban a Heves Megyei Önkormányzat, illetve a jogutódja, a Heves Megyei Intézményfenntartó Központ (HMIK) az Arany János Általános Iskola, Szakiskola és Kollégium fenntartójaként, minden évben hozzájárult a tulajdoni hányadának megfelelő mértékben a Társaság működéséhez. 2013. óta azonban, amióta a megszűnt HMIK, az állami tulajdon vagyonkezelője a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. lett, azóta a Zrt. nem járul hozzá a Társaság működtetéséhez, sem 2013-ban, sem 2014-ben. A Zrt. arra hivatkozik, hogy egyrészt nem

102

fenntartója az Arany János Általános Iskola, Szakiskola és Kollégiumnak, másrészt arra, hogy erre nem kötelezhető, hiszen az állami vagyon kezelője, s a Zrt-től a Társaság nem vállal át szakképzési feladatokat. A társasági működést azonban érzékelhető mértékben lassíthatja a jövőben az MNV Zrt. részvétele, mert minden határozati javaslatot meg kell előzetesen a részére küldeni, és csak a jogi irodájuk állásfoglalásának megfelelően szavazhat a taggyűlésen az MNV Zrt-t képviselő tag. Ennek megfelelően az Egri TISZK Kft-t, annak jövőjét érintő ügyben nem biztos, hogy gyors döntések hozhatók, illetve nem biztos, hogy meghozhatók a többségi tulajdonos Önkormányzat céljainak megfelelő döntések a többségi tulajdon ellenére sem. A fentiekre tekintettel javaslom a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. üzletrészének névértéken (100 E Ft) történő megvásárlását. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy fogadja el a határozati javaslatokban foglaltakat.

Eger, 2014. március 14. Sós István Eger Megyei Jogú Város Alpolgármestere

103

9. napirend ELŐTERJESZTÉS a Szépasszony-völgy területén lévő önkormányzati ingatlanok üzemeltetési szerződésének meghosszabbításáról

Tisztelt Közgyűlés! Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése 375/2009. (V. 28.) számú döntése értelmében Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata és az EVAT Egri Vagyonkezelő és Távfűtő Zrt. között az Eger Szépasszony-völgy területén lévő önkormányzati ingatlanok üzemeltetési feladatainak ellátására megállapodás jött létre, mely (2012. június 1-jei hatállyal) lejárt. A Hivatal szakirodái vizsgálatot folytattak le annak tárgyában, hogy mely önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság végezhetné leghatékonyabban az üzemeltetési feladatokat. Tekintettel arra, hogy a parkolási közszolgáltatást az EVAT Zrt. végzi, az üzemeltetési feladat ellátását biztosító eszközökkel az EVAT Zrt. rendelkezik, valamint az esetleges üzemeltetői változáshoz szükséges fedezeti forrás nem áll rendelkezésre, javaslom az EVAT Zrt-vel kötött megállapodás 2014. december 31-ig történő meghosszabbítását. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy fogadja el a Szépasszony-völgy területén lévő önkormányzati ingatlanok üzemeltetési szerződésének meghosszabbítását.

Eger, 2014. március 13.

Sós István Eger Megyei Jogú Város Alpolgármestere

104

10. napirend Előterjesztés a Sportmúzeum működtetéséről

Tisztelt Közgyűlés!

A Kulturális Koncepcióban megfogalmazottak, illetve a Művészetek Háza átszervezése kapcsán, az Önkormányzat a 142-145-146/2013.(III.28.) határozataival az EVAT Zrt-től a Sportmúzeum üzemeltetését (az önkormányzati támogatás ezzel arányos összegét, 2.803 eFt-ot az ott dolgozó létszámmal) további működtetésre átadta a Dobó István Vármúzeum részére. Ezzel a döntéssel a kiállítóhelynek 2013. áprilisától, a Heves Megyei Úszó-és Vízilabda Szövetség Alapítványával együttműködve a Dobó István Vármúzeum lett az üzemeltetője. Az elmúlt időszakban az ilyen módon történő működést számos tényező nehezítette. Nem történt előre lépés a kiállított tárgyak jogi és szakmai sorsának rendezésében. A Vármúzeum ugyanis szabályosan csak olyan műtárgyakat kezelhet, amelyek a tulajdonában vannak, vagy amiket a tulajdonosok letéti szerződéssel rábíztak. A másik probléma, hogy a korlátozott nyitva tartás és múzeumpedagógus hiányában nem megfelelően biztosított az Alapítvány számára a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2010. évi pályázatán – Citius, Altius, Fortius – Sporttörténet oktatás, egészségre nevelés az olimpiák szentélyében a „Heves Megyei Sportmúzeumban” c. pályázatnak a 2016. július 1-ig tartó fenntartási időszakra vállalt kötelezettségeinek teljesítése. Az Önkormányzattal kötött megállapodás és támogatás alapján az Alapítvány meg tudja teremteni ezeket a feltételeket. Mindezt mérlegelve, az Alapítvány kérésére, a Dobó István Vármúzeummal történt egyeztetést követően javasoljuk a Tisztelt Közgyűlésnek, hogy 2014. április 1-től a Sporttörténeti kiállítóhely – Sportmúzeum – üzemeltetője a Heves Megyei Úszó-és Vízilabda Szövetség Alapítványa legyen. Az Alapítvány számára javasolom a 8 havi működéshez szükséges költségek biztosítását, egy fő munkabérét és közterheit, egy fő tiszteletdíját és a dologi kiadásokat. A támogatás fedezete a feladathoz a Dobó István Vármúzeumnak adott támogatás zárolása és az Önkormányzati feladatellátás tartaléka. A Dobó István Vármúzeumnál a dologi kiadásokra és egy fő bérére a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adóra kapott fedezetet. A feladat átadásával a Vármúzeumnál a 2014. évi személyi juttatásokból 912 EFt-tot, a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó előirányzatot 246 EFt-tot javasolok zárolni. A múzeum a dologi kiadásokra a 2013. április 1-je és december 31-e közötti időre 1 706 EFt támogatást kapott, ennek zárolását javasolom. Az Alapítvány támogatását 2014. április 1-je és december 31-e közötti időszakra az egyéb kiadásokat és a bevételeket is figyelembe véve összesen 4 000 EFt-ban javasolom jóváhagyni. A további 1 136 EFt támogatás fedezete az Önkormányzat feladatellátás tartaléka.

105

A Sportmúzeum, illetve az Alapítvány 2015-2016. évi támogatását az aktuális éves költségvetésben határozzuk meg. A megállapodásban javasolom meghatározni, hogy az Alapítvány a működtetés ideje alatt működjön együtt a Dobó István Vármúzeummal a sportrelikviák felmérésében, jövőbeni sorsuk, letétbe, vagy tulajdonba vételük előkészítése ügyében. Tisztelettel kérem a Közgyűléstől az előterjesztés elfogadását. Eger, 2014. március 12.

Habis László

106

11. napirend Előterjesztés a roma emberek képzésbe ágyazott foglalkoztatása a szociális és gyermekjóléti ellátó rendszerben című uniós pályázat benyújtásáról Tisztelt Közgyűlés! A roma emberek képzésbe ágyazott foglalkoztatása a szociális és gyermekjóléti ellátó rendszerben című TÁMOP-5.3.1-B-2-12/2 pályázati konstrukció célja, a szociális és gyermekjóléti ellátórendszerben, óvodai nevelésben hasznosítható szakmával bíró, képzettségét elsősorban a TÁMOP-5.3.1-B-1 képzési programban szerzett hátrányos helyzetű személyek által betöltött munkakörök számának növelése. A pályázatot a szociális és gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények és fenntartói, illetve óvodák fenntartói nyújthatnak be. A projekt keretében a Benedek Elek Óvodában 9 fő óvodai dajka foglalkoztatására nyílik lehetőség, akik a kiemelt projektben vállalták etnikai hovatartozásukat, együttműködtek az Országos Roma Önkormányzattal és a TÁMOP-5.3.1-B-1-11/1 projektben szerezték meg az óvodai dajka szakképesítést. Az új, kapcsolódó programban kötelezően megvalósítandó tevékenységek: a célcsoport 12 hónapos támogatott foglalkoztatása, továbbá a pályázónak vállalnia kell további 3 hónapos továbbfoglalkoztatást, a célcsoport részére foglalkozás-egészségügyi vizsgálat, a projekt megvalósításával összefüggő menedzsment és adminisztrációs tevékenységek, tájékoztatás, nyilvánosság biztosítása. A projekt egyéb, kapcsolódó tevékenységeket is támogat, pl. célcsoport helyi igényekhez igazodó továbbképzése, a munkavégzést támogató mentor alkalmazása, szupervízió, munkaruha beszerzése, menedzsment adminisztrációs tevékenysége. Fenntartási kötelezettség: A pályázónak vállalnia kell a támogatott foglalkoztatás befejezését követő naptól minimum 3 hónapos továbbfoglalkoztatást. A 3 hónapos továbbfoglalkoztatás alatt is a kedvezményezett szervezet a célcsoporttagok munkáltatója. A projekt keretében beszerzett eszközök a projekt befejezését követő 5 évben nem idegeníthetők el, azonos célra kell használni. A pályázónak vállalnia kell, hogy a támogatott projekt keretében létrehozott kapacitásokat, szolgáltatásokat a projekt befejezését követően legalább 3 hónapig fenntartja és a projektben vállalt,

107

szolgáltatásokkal elért közvetett célcsoport tagjainak száma ezen időszak alatt nem csökken. A támogatott foglalkoztatással kapcsolatos elvárás, hogy a bármi okból kieső célcsoporttagot legalább 2 hónapon belül pótolni kell. A projektidőszak alatt többször is sor kerülhet ilyen pótlásra, a munkakör azonban legfeljebb 2 hónapig lehet betöltetlen. Amennyiben az új célcsoporttag bevonása nem sikerül, a pályázat részben meghiúsultnak minősül és azon munkakörök esetében, ahol nem teljesül a 10 hónapos támogatott foglalkoztatás a pályázót visszafizetési kötelezettség terheli. Igényelhető támogatás összege: 2 000 000 Ft – 20 000 000 Ft Támogatási előleg 25%, igényelhető. A támogatás mértéke 100%-os, vissza nem térítendő. A pályázatok benyújtása és elbírálása folyamatosan történik. A 9 fő foglalkoztatásával kapcsolatos éves bérköltség 13 922 e Ft, amit kiegészítve a projektben elszámolható egyéb költségekkel előzetes kalkulációnk szerint 18 millió Ft főösszegű támogatási igényre nyújthatna be pályázatot az önkormányzat. Ebben az esetben, a teljes program végrehajtásához - előleg lehívása mellett kb. 3-4 millió Ft átmeneti forrásbiztosítás szükséges. Az uniós támogatások kifizetésének gyakorlata alapján az önkormányzat által előfinanszírozott összeg teljes kifizetése 2015 év végéig várható. Továbbá a 2015. évi költségvetésben biztosítani kell a célcsoport (9 fő) minimum 3 hónapos továbbfoglalkoztatásának bérköltségét és annak járulékait, ami - a jelenlegi 101 500 Ft-os minimálbérrel számolva - 3 480 435 Ftos éves kötelezettségvállalást jelent. Ezt növelheti az útiköltség és a cafeteria. Nyertes pályázat esetén a támogatási szerződés aláírását megelőzően a foglalkoztatással kapcsolatos létszámkeret változást, a program átmeneti finanszírozását és a program pontos pénzügyi kihatásainak ismeretében a pályázó önkormányzat és a foglalkoztató Benedek Elek Óvoda közti költségmegoszlást és elszámolást kezelni szükséges, melyre a szerződés ismeretében újabb Közgyűlési előterjesztés fog készülni. Kérem a Tisztelt Közgyűlést a határozati javaslatok elfogadására. Eger, 2014. március 11. Habis László polgármester

108

12. napirend Előterjesztés működési célú támogatás nyújtásáról

Tisztelt Közgyűlés! Az Eger és Körzete Hulladékkezelő és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. biztosítja Eger területén a lakosságnál keletkező állati tetemek szakszerű begyűjtését, szállítását, átmeneti tárolását, végső ártalmatlanításra történő átadását, ill. üzemelteti az Egri Kistérségi Állati Hulladék Gyűjtő-átrakó telepet. A Kft. ezen feladatokon túlmenően a közmunka program koordinálásában, megvalósításban is közreműködik. A 2014. évi költségvetés az állati tetem kezeléshez kapcsolatos szakfeladatokra 9 M Ft keretösszeget biztosított, melyet továbbra is működési célú támogatás formájában javaslok átadni az Eger és Körzete Hulladékkezelő és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. részére.


Habis László Polgármester

109

13. napirend ELŐTERJESZTÉS a helyi járatú közlekedés 2013. évi veszteségének megtérítéséről

Tisztelt Közgyűlés! Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 2004-ben az 570/2004. (XII.16.) közgyűlési határozat alapján az Agria Volán Zrt-t bízta meg a helyi járatú tömegközlekedési közszolgáltatás ellátásával. A közszolgáltatási szerződést 2009-ben a 658/2009. (XI.26.) közgyűlési határozatnak megfelelően az Önkormányzat 2016. december 31. napig meghosszabbította. Az Agria Volán Zrt. az elmúlt év folyamán többször jelezte, hogy a 2013. évi költségvetésben tervezett 100.000 E Ft önkormányzati támogatás – kiegészítve a 22/2013. (VI.11.) BM rendelet szerinti központosított 32.386 E Ft támogatással, melyet szintén az önkormányzaton keresztül kaptak – a társaság üzleti terve alapján nem elegendő a veszteségmentes helyi járati tevékenység biztosításához. A cég által év vége előtt prognosztizált 46.127 E Ft körüli veszteség a könyvviteli zárás alapján 34.649 E Ft lett. Az Agria Volán Zrt. által készített írásos anyag az előterjesztés mellékletét képezi. A veszteség megtérítése a közszolgáltatási szerződés alapján megilleti az Agria Volán Zrt-t, melyet a tulajdonos MNV Zrt. is megkövetel a társaságtól. A személyszállítási szolgáltatásokról rendelkező 2012. év XLI. tv. 25. § (3) m.) pontja, valamint a 30. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a szolgáltató a közszolgáltatási tevékenységgel összefüggő, bevételekkel nem fedezett, a közszolgáltatási kötelezettség miatt felmerült indokolt költségeinek megtérítésére jogosult. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy járuljon hozzá a 2014. évi költségvetés II. fejezet 50-es címszámán rendelkezésre álló előirányzat terhére a helyi járatú közlekedés 2013. évi 34.649 E Ft veszteségének megtérítéséhez az Agria Volán Zrt. részére. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy fogadja el az alábbi határozati javaslatot. Eger, 2014. március 5.

Habis László Eger Megyei Jogú Város Polgármestere

110

14. napirend

Előterjesztés bérleti jog visszafizetés ellenértékének biztosítására Eger, Dobó tér 3. (egri 4902/A/2 hrsz.)

Tisztelt Közgyűlés! Az Eger, Dobó tér 3 sz. (egri 4902/A/2 hrsz. 69m2) alatti nem lakás céljára szolgáló üzlethelyiséget a bérleti jog tulajdonosa Fodor Tamás (3300 Eger, Galagonyás u. 34.) előzetes bejelentése és egyeztetés alapján 2014. március 31. napjával kéri a bérleti jogviszony és bérleti jog közös megegyezéssel történő megszüntetését. A bérlő nem kívánja folytatni üzleti tevékenységét. Az üzlethelyiségre a bérlő a 2006. március 16-án megtartott licites eljárás eredményeként kötött bérleti szerződést, majd a 664/2008. (XI.27.) sz. Közgyűlési határozat alapján létesített bérleti jogot. Az eredeti szerződésből számított bérleti jogból fennmaradt számított ellenértéke 4.560.000,-Ft+ÁFA azaz Négymillió-ötszázhatvanezer forint. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló 6/2012. (II.24.) rendelet 19.§ (9) bekezdésében foglaltak alapján: (9) A bérleti jog lejárat előtti megszűnése esetén a bérlő részéről az Önkormányzatnak a bérleti jog ellenértéke címén ténylegesen megfizetett összeg a bérleti jog időtartamából kitöltött időtartamra eső ellenérték levonását követően az alábbiak szerint visszajár: b) a bérleti jog egyéb módon történő megszűnése esetén a bérbeadót és az Önkormányzatot bérleti joggal kapcsolatban ért károk összegének levonását követően a bérlő részére a fennmaradó összeg visszajár. A bérleti jog közös megegyezéssel történő megszüntetését követően a Közgyűlés eltérő döntése hiányában a helyiség ismételt bérbeadása érdekében versenyeztetést kell lefolytatni. Ha ennek során a helyiség új bérlője által fizetendő bérleti díj alacsonyabb mértékű lenne, mint a korábbi bérlő által a bérleti jog közös megegyezéssel történő megszüntetését megelőző utolsó hónapban fizetett bérleti díj, akkor a bérleti díj különbségének a helyiség új bérlőjével létesített bérleti szerződés megkötése napjáig számított összege az Önkormányzatot ért kárnak minősül, és a bérleti jog ellenértékének időarányosan visszajáró összegéből levonásra kerül. Amennyiben a bérleti jog közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a helyiség ismételten, versenyeztetés útján történő bérbeadásra irányuló eljárás a megszüntetéstől számított 6 hónapon belül eredménytelenül zárul, úgy a korábbi bérlő által a bérleti jog közös megegyezéssel történő megszüntetését megelőző utolsó hónapban fizetett bérleti díjnak a megszüntetéstől számított 6 hónapra számított összege az Önkormányzatot ért kárnak minősül, és a bérleti jog ellenértékének időarányosan visszajáró összegéből levonásra kerül. A bérleti jog ellenértékének jelen bekezdés szerint számított összege a helyiség ismételt bérbeadását követő 15 napon belül,

111

eredménytelen versenyeztetés esetén pedig a bérleti jog. Megszüntetését követő 6. hónap elteltét követő 15 napon belül fizetendő vissza a bérlő részére. A Dobó tér 3.sz. sz. alatti helyiség meghirdetése a 2014. március 26.-i licites eljáráson történik meg. A bérlő 2014. március havi bérleti díja 158.240,-Ft+ÁFA. Leírtak alapján javasoljuk a határozott idejű szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését a leadás napjával, továbbá a fenti helyiség bérleti jogviszonyának nyílt licites formában történő meghirdetését. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy fogadja el az alábbi határozati javaslatot. Eger, 2014. március 10.

CSATHÓ CSABA

S.K.

Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság elnöke

112

15. napirend Előterjesztés Eger Megyei Jogú Város belterületén fekvő országos és helyi közutak tulajdonjog rendezéséről Tisztelt Közgyűlés! A közúti közlekedésről szóló, többször módosított 1988. évi I. törvény 32 § (1)-(2) bekezdéseinek megfelelően a közúthálózat országos közutakból, és helyi közutakból áll. Már több évvel ezelőtt az Egri Körzeti Földhivatallal folytatott egyeztetés során megállapítást nyert, hogy egyes helyi közlekedés célját szolgáló utak, járdák és zöldterületek az országos közúthálózat részeként vannak nyilvántartva, más esetekben az országos közút képezi az Önkormányzat tulajdonát. A tulajdonosi és kezelői jogok rendezésére az elmúlt években többször volt kezdeményezés, melynek során egyes utak pl. a Deák Ferenc u., Vasút u., megosztása és tulajdonjog átvezetése megtörtént, de az egész városra kiterjedő egységes rendezésre eddig nem került sor. Jelen előterjesztés célja a város egész területére vonatkozó rendezés, melyre a Közgyűlés a 2013 évi költségvetésben külön keretben 3 millió Ft-ot biztosított, mely 2014 évben is felhasználható. A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központtal, valamint a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-vel történt egyeztetések alapján a tulajdonjogilag rendezendő utakat három csoportba soroltuk. 1. Első csoportba tartoznak azok a helyi közúthálózat részét képező utak, melyek jelenleg a Magyar Állam tulajdonában vannak, és amelyek vagyonkezelője az ingatlan-nyilvántartás szerint a Magyar Közút Nonprofit Zrt., a tényleges kezelést azonban önkormányzatunk végzi. Ezeknek az utaknak a teljes területét (útpálya, járda parkoló, zöldterület) tulajdonjogilag, és kezelőként is át kell vennie Önkormányzatunknak a Magyar Államtól. Ebben a csoportban az alábbi ingatlanok érintettek: 4485 hrsz. 4983 hrsz. 4980/2 hrsz. 5680 hrsz. 6042 hrsz. 6061 hrsz. 6529 hrsz.

Törvényház u. Kossuth Lajos u. (Eger patak híd – Almagyar u. között) Kossuth Lajos u. (Eger patak híd – Eszterházy tér között) Bástya u. Maklári u. (Szarvas tér – Homok u. között) Mekcsey István u. Almagyar u.

7053 m2 1459 m2 9986 m2 3286 m2 2.3402 m2 4230 m2 2433 m2

2. Második csoportba azok az országos közúthálózat részét képező utak tartoznak, melyek területét meg kell osztani. Az utak országos közúthálózathoz tartozó szakasza továbbra is állami tulajdonban marad, az ingatlan többi része pedig átkerül önkormányzati tulajdonba. Ebben a csoportban az alábbi ingatlanok érintettek: 1976 hrsz 2970/1 hrsz

Zoltay István u. – Vécseyvögy u. – Gárdonyi Géza u. csomópont Baktai u.

113

2970/1 hrsz

Ráckapu tér

3. Harmadik csoportba azok az országos közúthálózat részét képező utak tartoznak, melyek annak ellenére, hogy nem helyi közutak, jelenleg az Önkormányzat tulajdonában vannak. Tekintettel arra, hogy a Magyar Közút Nzrt. – más állami kezelésben lévő közutakhoz hasonlóan – ténylegesen csak a járművek által használt közúti területet kezeli, ezeket az utakat először meg kell osztani a közlekedési területre és egyéb (zöldterület, járda, parkoló) területre. A megosztást követően lehet az útpálya területét átadni a Magyar Államnak. Ebben a csoportban az alábbi ingatlanok érintettek: 7953 hrsz Árpád u. 7481 hrsz Koháry u. 7406 hrsz Király u. 4265/8 hrsz Vörösmarty u. 2925/3 hrsz Kisasszony u. – Ráckapu tér 4728 hrsz Ráckapu tér 1409 hrsz Régi Cifrakapu u. 1410 hrsz Cifrakapu tér 1994/2 hrsz Cifrakapu tér 5282 hrsz Vécsey Sándor u. 1426 hrsz Tetemvár u. 1978 hrsz Tetemvár u. – Donát u. 5407 hrsz Tetemvár u. 10175 hrsz Sas u. 5833/2 hrsz Újsor u. 10504/1 hrsz Kőlyuk u. 9842 hrsz Kőlyuk u. 9845/2 hrsz Kőlyuk u. 10542/1 hrsz Kőlyuk u. 9948 hrsz Sas u. 8872 hrsz Sas u. 10290/6 hrsz Kertész u. A tárgyalások során a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ vállalta, hogy a 2. és 3. csoportba tartozó ingatlanok megosztási vázrajzait elkészítteti, mely munka tájékoztatásuk szerint folyamatban van. A megosztási vázrajzok elkészültéig nem ismert a Magyar Államtól átveendő illetve átadandó ingatlanrészeknek sem a nagysága, sem az értéke, ezért ezen utak átadás-átvételéről szóló előterjesztést az ingatlanok megosztását követően lehet a Közgyűlés elé terjeszteni. Jelen előterjesztés az első csoportba tartozó, megosztást nem igénylő állami tulajdonban lévő de ténylegesen helyi közútnak minősülő utak önkormányzati tulajdonba vételéhez kér felhatalmazást a Közgyűléstől, valamint kiemelten a második csoportból a Baktai útra, melynek a megosztási vázrajzának munkaközi példánya már elkészült. A 2970/1 hrsz-ú kivett országos közút művelési ágú 1.5755 m2 területű Baktai u. a megosztást követően az alábbiak szerint alakul.

114

A 2970/16 hrsz-ú 5467 m2 terület, - mely a Baktai út Kisasszony utcai csatlakozástól északra eső szakasza - a Magyar Állam tulajdonában, és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kezelésében marad. A 2970/17 hrsz-ú 10288 m2 terület, - mely a Baktai u. Kisasszony utcai csatlakozástól délre eső szakasza - Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonába és kezelésébe kerül. A rendezéssel érintett első csoportba tartozó közutak, járdák, zöldterületek, valamint a Baktai u. önkormányzati tulajdonba kerülő szakaszának kezelésében (beruházás, felújítás, karbantartás, takarítás, téli síkosságmentesítés, egyéb kezelői feladatok) változás a tulajdoni rendezést követően sem történik, mivel ezeket eddig is Önkormányzatunk végezte, így ez pótlólagos forrást nem igényel. A nemzeti vagyonról szóló 2011 évi CXCVI. Törvény 13. §-a és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. Törvény 36.§ (2) bekezdésének c) pontja alapján az állami vagyon tulajdonjoga a helyi önkormányzat javára – törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt feladatai elősegítése érdekében – ingyenesen átruházható. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011 évi CLXXXIX törvény 13 § (1) 2. értelmében a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladat. A rendezés pénzmozgást nem igényel, a térítésmentes kölcsönös átadás-átvétel – tekintettel arra, hogy jogszabályi kötelezettségen alapul - ÁFA mentesnek minősül. Az utak átvétele a vagyonrendelet szöveges módosítását nem vonja maga után, az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 6/2012 (II.24.) önkormányzati rendelet mellékletét kell csak módosítani. Az ingyenes tulajdonba adáshoz kérelmet kell benyújtani az MNV Zrt-hez, vagy a vagyonkezelő Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központhoz. A kérelemnek pontos alaki és formai kellékei vannak, melyről a képviselő testület döntése szükséges. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy támogassa az előterjesztésben, és a határozati javaslatban foglaltakat. Eger, 2014. március 19. Csathó Csaba s.k. a Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság elnöke

115

16. napirend ELŐTERJESZTÉS a 2014. évi sportcélú támogatás felosztására

Tisztelt Közgyűlés! A Közgyűlés a 2014. február 14. napján megtartott ülésén elfogadta az Önkormányzat 2014. évi költségvetéséről, módosításának és végrehajtásának rendjéről szóló 3/2014. (II. 15.) önkormányzati rendeletet. A költségvetés önkormányzati feladatellátás kiadásai fejezetében sportcélú támogatások, kiadásokra (II/15/2/1/5) 106 300 EFt keretösszeg lett meghatározva. A fenti összegből a Közgyűlés a 79/2014. (II. 27.) határozatával az Egri Vizilabda Klub részére 66 000 000 Ft, az Eger Eszterházy Szabadidő és Sportegyesület (férfi kézilabda) részére 9 000 000 Ft, az Eszterházy Károly Főiskola – Eger - HÉSZ Sportegyesület (kosárlabda) részére 2 000 000 Ft támogatást nyújtott. A fennmaradó 29 300 000 Ft összeg felosztására az Emberi Erőforrás Bizottság a mellékletben elkészített javaslatot teszi. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az előterjesztésben foglaltakat szíveskedjen megtárgyalni és elfogadni.


Csákvári Antal s.k., tanácsnok

116

17. napirend ELŐTERJESZTÉS az utánpótlás labdarúgó csapatok részére biztosított létesítményhasználatról

Tisztelt Közgyűlés! A Közgyűlés a 2014. február 14. napján megtartott ülésén az 51/2014. (II. 14.) határozatával döntött az Egri Városi Sportiskola üzemeltetésében lévő sportlétesítmények 2014. évi használatáról. E szerint az Egri Futball Club Kft. 2014. évben 1600 órában jogosult a Felsővárosi Sporttelep használatára. Tájékoztatom a Közgyűlést, hogy a Heves Megyei Bíróság - 2014. január 31. napján jogerőre emelkedett végzésével - megállapította az Egri Futball Club Kft. fizetésképtelenségét, és egyben elrendelte a Kft. felszámolását. A cégközlönyben történő közzététel időpontja: 2014. február 18. A fentiekre tekintettel a Magyar Labdarúgó Szövetség Versenybizottsága mind a felnőtt, mind az utánpótlás (U14, U15, U17, U21) csapatokat a labdarúgó bajnokság Keleti csoportjából kizárta azzal, hogy az utánpótlás csapatok a hátralévő bajnoki mérkőzéseiket, tét nélkül, lejátszhatják. EMJV Önkormányzata az egri labdarúgó utánpótlás nevelést 2014. évben is támogatni kívánja 10 800 000 Ft összeggel. Az utánpótlás csapatok az edzéseket, a mérkőzéseket az Egri Futball Club Kft. felszámolásától függetlenül, annak kizárását követően is folytatni szeretnék. Ennek érdekében az utánpótlás csapatok játékosai átigazoltak az Egri Sportcentrum Labdarúgó Sportegyesülethez. A fentiek alapján javaslom, hogy az utánpótlás csapatok a Felsővárosi Sporttelepet továbbra is a Közgyűlés 51/2014. (II. 14.) határozatában biztosított óraszámban, az Egri Sportcentrum Labdarúgó Sportegyesület neve alatt, használhassák. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az előterjesztésben foglaltakat szíveskedjen megtárgyalni és elfogadni. Eger, 2014. március 18.

Rázsi Botond s.k., alpolgármester

117

18. napirend ELŐTERJESZTÉS a 2014. I. negyedévben lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról

Tisztelt Közgyűlés! Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése által elfogadott, 2014. I. negyedévben lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtása – a külön részletezett határozatok kivételével – megtörtént. Egyúttal 320/2013. (V.23.)közgyűlési határozat visszavonását javaslom, tekintettel arra, hogy ezen döntés okafogyottá vált. Eger, 2014. március 20. DR. KOVÁCS LUCA S. K Eger Megyei Jogú Város jegyzője

118

19. napirend JAVASLAT EGER MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2014. év II. negyedévi feladattervére, valamint a 2014. év III. negyedévi feladatterv-tervezetére

Az Irodák és a Bizottságok javaslatai, továbbá a testületi döntések határidőhöz kötött feladatai alapján – az aktuális önkormányzati ügyek figyelembevételével – a mellékelt feladatterv elfogadására teszek javaslatot.

E g e r, 2014. március 18.

Habis László polgármester s.k

119

20. napirend

Tájékoztató a 2013. évi önkormányzati adóbevételek alakulásáról és összetételéről Tisztelt Közgyűlés! Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok közé sorolja a helyi adóval, gazdaságszervezéssel kapcsolatos feladatokat. Az önkormányzás lényegi eleme a helyi közügyek intézése, a helyi közhatalom gyakorlása, ennek egyik fontos forrása a helyi adók rendszere. Helyi adó bevezetésére és működtetésére az e törvényben rögzített feladatellátás alapján, a megyei jogú város önkormányzata is jogosult. Az adókivetés, bevezetés és működtetés rendjét törvény szabályozza. A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (3) bek. h) pontja alapján a települési önkormányzat képviselőtestületének tájékoztatási kötelezettsége van a lakosság felé a helyi adókból származó bevételek összegéről, így a jelzett anyag honlapunkra is felkerül. Az önkormányzati adóhatóság (továbbiakban: adóhatóság) látja el az önkormányzat és hivatal működéséhez szükséges források jelentős részének beszedését, egyben más, az állam által az önkormányzathoz delegált hatósági feladatokat is végez (gépjárművek adóztatása, adók módjára behajtandó köztartozások beszedése stb.). Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának feladatellátását a saját bevételek (ennek legjelentősebb része a helyi adókból befolyó bevételek), az állami támogatások, valamint az átengedett – egyre csökkenő - központi adók biztosítják. Az adóhatóság által beszedett központi adók és bírságok (gépjárműadó, adók módjára kimutatott helyszíni bírságok, szabálysértési bírságok, közigazgatási bírságok egy része) eltérő mértékben szintén az önkormányzatot illették meg. Az adóbevételek beszedése mellett az adóhatóság igazolásokat, hatósági bizonyítványokat készít és állít ki. A jogszabály változásai miatt 2013. év során jelentősen megemelkedtek az adóügyek száma és az összes hivatali ügy több mint 53,7%-át már az adóügyek tették ki.

Helyi önkormányzati képviselő testület adó megállapítási jogáról A helyi önkormányzat képviselő-testülete a helyi adók fajtáit és mértékét - speciális keretek között - nem eredeti jogalkotói hatáskörében, hanem felhatalmazás alapján megalkotott önkormányzati rendeletekben állapíthatja meg. Ennek okán, a helyi jogalkotásban - a helyi adók szabályozása során - nem léphet túl a törvényi kereteken, az önkormányzat csak a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényben (továbbiakban: Hatv.) meghatározott esetekben és mértékig jogosult önálló szabályokat alkotni. A Hatv. előírásaitól eltérő szabályok megalkotása továbbra sem lehetséges, azaz itt szigorúan kötöttek a jogszabályi feltételek, mind az adó tárgyai, az adó alanyai, az adókötelezettség, valamint az adó alapok és kedvezmények mentességek eseteiben is. A helyi adókat érintő uniós előírás továbbra sincs, az egyes tagállamok szabadon dönthetnek arról, hogy milyen adónemek működtetését bízzák az önkormányzatokra, illetve milyen korlátokat állítanak számukra. A Hatv. 2002. évi módosítása - a közösségi támogatási szabályokkal való összhang érdekében jelentősen lekorlátozta az önkormányzatok kedvezmény és mentesség nyújtási lehetőségét. Különösen erősen érződött ez az iparűzési adót és építményadót illetve telekadókat érintően, hiszen a vállalkozók részére gyakorlatilag megszűnt az adóelőny nyújtásának lehetősége. Ez alól kivételt képez, a 2,5 millió forint alatti adóalappal rendelkezők iparűzési adókedvezményi rendszere, itt a testületek belátásuk szerint dönthetnek a kedvezmények vonatkozásában (Egerben 50%-os ez a Hipa kedvezmény).

120

Az adóbevételek nagyságára elsődlegesen és alapvetően kihatott, hogy az önkormányzat rendeleteiben hogyan és miként szabályozza a helyi adók mértékeit, kedvezményeit, mentességeit. Másodlagosan az adott terület gazdasági potenciája, a helyben működő vállalkozások eredményessége, a lakosság fizetőképessége is jelentősen befolyásolja az adóbevételek beérkezését és nagyságát. A Hatv. továbbra is lehetőséget biztosít az önkormányzatnak, hogy a vállalkozások és magánszemélyek teherviselő képességét mérlegelve, az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan határozza meg. Különösen a tárgyi adók esetében van arra mód és lehetőség, hogy differenciálásra kerüljön az ingatlanok adóztatása, mind a mértéküket, mind a mentességeket és kedvezményeket érintően. Ilyen lehet például: a használat, fajta, övezet, alapterület nagyság szerinti eltérítés lehetősége. Magánszemélyek részére - továbbra is - korlátlanul lehet adóelőnyt biztosítani. A helyi adók adómértékeinek többsége (pl.: építményadó, telekadó, idegenforgalmi adó) törvény által szabályozottan évente valorizálódik, emelkedik. Kivételt képez ez alól az iparűzési adó, ahol az adóalapra vetített 2 százalékos mérték konstans, annak emelésére nincs mód. Eger Megyei Jogú Város közigazgatási területén a különféle helyi adónemekben, eltérő mértékben kerültek - a törvényi lehetőségek keretei között – az adómértékek meghatározásra. Míg az idegenforgalmi adóban az adómaximumhoz közeli mértékkel történik az adók beszedése, addig az az ingatlanokat terhelő adónemek (építményadó, telekadó) esetében, a törvényi maximumokhoz képest általában alacsonyak a helyi adómértékek átlagos nagyságai. Iparűzési adóban továbbra is jelentős a rendeletünkben biztosított adóelőny, hiszen a mikró és kisvállalkozások önkormányzati adókedvezménye 50%-os mértékű és ez az adózók 2/3-ra kiterjed. Az „adómaximumok” törvény által determinált nagyságát a Hatv.-ben meghatározott adómérték és a fogyasztói árszínvonal változás együttesen befolyásolja. A fogyasztói árszínvonal-változás (infláció) 2003. évben 4,7 %, 2004. évben 6,8 %, 2005. évben 3,6 %, 2006. évben 3,9 %, 2007. évben 8 %, 2008. évben 6,1 %, 2009. évben 4,2 %, 2010. évben 4,9 %, a 2011. évben 3,9 % volt. A Hatv. az adómaximumot (a törvényi felső adómérték szorozva 1,047-tel, 1,068-cal, 1,036-tal, 1,039-cel, 1,08-cal, 1,061-el, 1,042-vel, 1,049-cel, 1,039-cel) 2013. január 1-jétől az építményadóban 1.722Ft/m2-ban, a telekadóban 313Ft/m2-ban az idegenforgalmi adóban 469 Ft/fő értékben állapította meg. 2013. évben a helyi adó mértékei az alábbiak szerint alakultak EGER

Építményadó (Ft/m2) Telekadó (Ft/m2) Magánszemélyek kommunális adója

Idegenforgalmi adó (Ft/nap)

Törvényi adómérték 1722 313 26.628Ft/ingatlan

469

Egri átlagos adómérték a fizetendő éves adó tükrében 331 Ft/év/m2 19,7 Ft/év/m2 nem kerül adóztatásra

450

A törvényi lehetőség százalékos kihasználása 19,2% 15,8% 0%

95,9%

Forrás: 2013. évi zárás Eger MJV PH Adó Iroda

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendeletei építményadóban, telekadóban és helyi iparűzési adóban tartalmaznak adókedvezményeket, melyek százalékos értéke változó. Az adónemek elemzése során kimondható, hogy 2013. évre Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi adók mértékeit a helyi sajátosságokhoz, a gazdálkodási követelményekhez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan állapította meg és a törvényben meghatározott felső (adómaximum) határokra is figyelemmel volt.

121

Helyi és átengedett adóbevételek teljesülése A költségvetési módosított előirányzat főösszegen belül a saját bevételi előirányzat nagysága 36,04 %-ot tesz ki. A saját bevételi előirányzaton belül az önkormányzat által beszedett és helyben maradó adó és adójellegű bevétel 58,72%-ot ért el.

EGER MJV PH 2013. december. 31. Összes adóbevételből a helyi adók Összes adóbevételből az átengedett adók és követelések Összes adóbevételből pótlékok, bírságok ÖNKORMÁNYZATI ADÓBEVÉTELEK ÖSSZESEN

Előirányzat (Ft)

Pénzügyi teljesülés (Ft)

Eltérés előirányzat Teljesülés és teljesítés között százaléka (Ft)

3 605 000 000 3 578 399 872

99,3% -

26 600 128

120 000 000

146 647 694

122,2%

26 647 694

25 000 000

26 356 551

105,4%

1 356 551

3 750 000 000 3 751 404 117

100,04%

1 404 117


EGER MJV PH 2013. december 31. Építményadó Telekadó Idegenforgalmi adó Helyi iparűzési adó

Helyi adók előirányzata (Ft) 870 000 000 27 000 000 120 000 000 2 588 000 000

Pénzügyi teljesülés (Ft) 927 956 626 27 436 521 148 103 782 2 474 902 943


A helyi adónem bevételi előirányzatai eltérő mértékben teljesültek. Az idegenforgalmi adóbevételi előirányzat 123,4%-ban, az építményadó előirányzat 106,7%-ban, a telekadó előirányzat 101,6%ban teljesült. Az iparűzési adóbevételi teljesülés 4,4%-kal elmaradt az előirányzott összegnél.

122


Továbbra is meghatározó az önkormányzati adóbevételeken belül a helyi adókból származó adók, ezen belül is szignifikáns a helyi iparűzési adó súlya és szerepe. 2013. évben a beszedett helyi adók az önkormányzatnál kezelt adók 95,4%-át adták.


A helyi adókon belül az iparűzési adó a meghatározó adónem, jelenleg - a pénzügyi teljesítés alapján – 69,2%-ot ér el a helyi adónemeken belül. A vagyoni típusú adók adják az önkormányzati adóhatóságnál kezelt adók második legjelentősebb bevételét, 2013. évben 25,9%-át.

123


Az összes önkormányzatnál maradó adóbevételek között két meghatározó adónemet lehet kiemelni, az iparűzési adót (66%) és az építményadóból (25,5%) származó adókat. Jelentős, de nagyságát tekintve ehhez nem mérhető az idegenforgalmi adóból (3,9%) és a gépjárműadóból (3,8%) származó átengedett adóbevétel. Az előző évhez képest - az arányokat tekintve – az építményadó bevétel és az idegenforgalmi adóbevétel növekedett, míg az iparűzési adó és gépjárműadó bevétel aránya csökkenő tendenciát mutat.


A 2013. évre tervezett adóbevételek előirányzata (3.750 millió Ft) az előző, 2012. évi előirányzatnál 64,5 millió forinttal kisebb összegben került betervezésre. Ennek elsődleges oka, hogy a gépjárműadó bevétel 60%-a már a központi költségvetést növeli és csak a befolyó bevétel 40%-a marad csak önkormányzati adóbevétel. A helyi adóbevételek tervezett előirányzata a múlt évi előirányzathoz képest 162 millió forinttal nőtt. Az előző évekhez képest a bevétel csökkenés, elmaradás elsődleges oka a gépjárműadó bevételek forrásmegosztása, hiszen a befolyó adók 60%-a elvonásra került, így az előző évhez képest 217,2 millió forinttal csökkent a gépjárművek után megfizettet adókból származó részesedés nagysága. Az adóbevételek csökkenésének másik lényeges oka a megnövekedett iparűzési adó(előleg) visszaigénylések nagyságának emelkedése (+114 millió forint) és az ezzel egyenesen arányos előlegfizetés változásában rejlett.

124

2013 03 31 2013 06 30 2013 09 30 2013 12 31

Adóbevételek (Ft) 1 607 298 889 1 708 507 709 3 241 748 749 3 751 404 117

Bevétel %-os megoszlása 42,8% 2,7% 40,9% 13,6%

Pénzügyi teljesítés negyedévente (Ft) 1 607 298 889 101 208 820 1 533 241 040 509 655 368 Forrás: 2013. évi zárás Eger MJV PH Adó Iroda

Az adóbevételek időbeli teljesülésének jellemzője, hogy az első félévben általában nem érik el az éves előírások felét (múlt évben 45,2%, az idén 45,5%) és az adóbevételek többségét jelentő iparűzési adó teljesülése csak a feltöltési, kiegészítési kötelezettség leteltét követően, az adóév utolsó napjaiban realizálódhat.


Az önkormányzatnál maradó adóbevételek beérkezéseinek zöme az első és harmadik negyedévhez köthetőek, hiszen a március 15-i és szeptember 15-i befizetési határidők ekkor járnak le. Általában eddig kell megfizetni az adózóknak a helyi ingatlanadók (építményadó, telekadó) és a gépjárműadók éves előírásainak 50-50%-át, valamint az esedékes iparűzési adóelőlegeket. Jellemzően a követeléskezelési és végrehajtási eljárások eredményei is a második félévben jelennek meg a teljesülések között. Az adóév végén (december 20-i nappal) egészítik ki a vállalkozások az iparűzési adóelőlegeket, így ekkor is jelentős befizetések érkezhetnek - iparűzési adóbevételként - az önkormányzat számlájára. Ennek tervezése azonban gyakorlatilag lehetetlen. Az iparűzési adóbevételek elmaradása és a megosztott gépjárműadó helyben maradó bevételek 60%-os csökkenése miatt, mind a helyi adóbevételek, mind az összesen önkormányzatnál maradó adó bevételek csökkentek a múlt évek hasonló időszakaihoz képest. Örvendetes, hogy a vendégéjszakák után fizetett idegenforgalmi adó évek óta progresszíven növekszik. Az építmények és telkek után fizetett helyi adókban is emelkedés volt tapasztalható. A megemelkedett idegenforgalmi adóbevételek egyes normatív támogatások lehívhatóságát növelték, hiszen a 148.104 ezer forint adóbevétel, 222.156 ezer forint üdülőhelyi normatív hozzájárulás igénylést eredményez a későbbiekben. Az önkormányzat adóbevételei a tervezett előirányzathoz képest, 100,04%-ban teljesültek, így 2013. évben összegszerűen a zárásig 3.751.404 ezer forint helyben maradó adóbevétel realizálódhatott.

125

EGER MJV PH 2013 12 31

Előirányzat (Ft)


Eltérés előirányzat Teljesülés és teljesítés között százaléka (Ft)

Vagyoni típusú adók

897 000 000

955 393 147

106,5%

58 393 147

Idegenforgalmi adó

120 000 000

148 103 782

123,4%

28 103 782

Helyi iparűzési adó Gépjárműadó (40%) Átengedett díjak, beszedett követelés Késedelmi pótlék és bírságok ÖNKORMÁNYZATI ADÓBEVÉTELEK ÖSSZESEN

2 588 000 000 2 474 902 943

95,6% -

113 097 057

116 000 000

143 594 201

123,8%

27 594 201

4 000 000

3 053 493

76,3%

25 000 000

26 356 551

105,4%

1 356 551

3 750 000 000 3 751 404 117

100,04%

1 404 117

-

946 507


A Hatv. és ennek felhatalmazása alapján elfogadott önkormányzati rendeleteink biztosították és biztosítják a helyi adóztatás feltételeit és a saját bevételek források megteremtésének lehetőségét. A törvény keretei között a Közgyűlés dönt a helyi adók (építményadó, telekadó, helyi iparűzési adó, idegenforgalmi adó) fenntartásáról, az alkalmazott adómértékekről, adókedvezményekről és esetleges adó mentességekről. A helyi adóztatás joga az önkormányzat/közgyűlés kezében továbbra is olyan lehetőség, amely a helyi vagyoni érdekeltséghez, a kommunális fejlesztésekhez, valamint a helyi gazdasági tevékenységhez kapcsolódhat. A jogi szabályozása lehetővé teszi azt, hogy a lakosság és a vállalkozók (gazdálkodók) is adóztathatóak legyenek, ám eltérő kedvezményi rendszert lehet rájuk kiterjeszteni. Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése eltérő mértékben és változó kedvezményekkel adóztatás alá vonta a magánszemélyeket és a vállalkozói szektort is, amennyiben a Hatv. szerinti adóköteles adóalappal, illetve adótárggyal rendelkeztek. A vállalkozóktól folyik be az adók túlnyomó többsége (2013. évben 86%), a háztartások az adók kisebb részét (2013. évben 14%) fizették. Az arány nagyjából az elmúlt évek viszonylatában is hasonló trendet mutatott. A főbb adónemekben a megoszlás arányait az alábbi grafikon szemlélteti.


126

A 23 megyei jogú város adóbevételeit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy Eger a beszedett adók tekintetében a 18. a rangsorban, azaz ez megegyezik a népesség szám tekintetében elfoglalt hellyel (ti. ott is 18-ik helyen áll Eger). A város közigazgatási területén sem kiugróan magas ipari potenciál, sem „túladóztatás” nincs.

Forrás: MJVSZ Adóhatósági Vezetők Kollégiuma

Eger az egy lakosra jutó helyi adóbevételek (itt kifejezetten csak a helyi adóbevételek szerepelnek) tekintetében és az egy lakosra jutó összes önkormányzati adóbevételek nagysága alapján is 14. a megyei jogú városok rangsorában. Itt elsősorban a megnövekedett idegenforgalmi adóbevételeknek köszönhetően került néhány pozícióval előnyösebb helyzetbe a város a többi megyeszékhelyhez képest, hiszen a második legmagasabb adóbevételt produkálta 2013. évben. Eger ebben az adónemben önmagában nagyobb bevételt szedett be, mint emelkedő sorrendbe állítva a leggyengébb bevételt produkáló 14 megyei jogú város együttesen.

127



A helyi adókról bővebben Eger Megyei Jogú Város közigazgatási területén - 2013. évben is - négy helyi adónemre kiterjedően kerültek az adókötelezettségek megállapításra. A törvényi szabályozás által helyi adózás alá tartozó adótárgyakat részben vagy egészben helyi adókötelezettség alá vontuk. Egerben mind a háztartások (magánszemélyek), mind a gazdálkodók (vállalkozók) adóalanynak minősülnek, így kiterjed rájuk a helyi

128

adókötelezettség, legyen ez vagyoni típusú (1. építmény és 2. telekadó), kommunális jellegű (3. idegenforgalmi adó), vagy (4.) iparűzési adó.

EGER MJV PH 2013. december 31. Vagyoni típusú adók összesen Kommunális jellegű helyi adók összesen Helyi iparűzési adó HELYI ADÓK ÖSSZESEN

Előirányzat (Ft)


897 000 000 955 393 147 120 000 000 148 103 782 2 588 000 000 2 474 902 943 3 605 000 000 3 578 399 872

Helyi adókon belüli arány 26,7% 4,1% 69,2% 100,0%



A helyi adózás struktúrája három fő rendszerelemre épül, nevezetesen: - a vagyoni típusú adók (Eger esetében: építmény és telekadó), - a kommunális adók (Eger esetében: idegenforgalmi adó) és - a helyi iparűzési adó. Az önkormányzatot megillető helyi adóbevételek legjelentősebb része a helyi iparűzési adóból befolyó összeg (69,2%), de említést érdemel a helyi építmények és beépítetlen telkek után megfizetett adórészek aránya is (26,7%). Az idegenforgalmi adóbevétel, ugyan az összes bevétel 4,1%-át tette ki, ám továbbra is fontos szerepet játszik az önkormányzat költségvetésében, hiszen az idegenforgalmi adóbevételeket minden beszedett adóforintja után további 1,50 Ft normatív támogatás igényelhető, így ennek az adónemnek együttesen 370,3 millió Ft költségvetési „hozadéka” van/lesz. 1. Helyi iparűzési adó Országosan 3.177 önkormányzat közül 2013. január 1-jén helyi iparűzési adóban 2.760 település (Forrás: NGM) állapít meg valamilyen adókötelezettséget, legyen az állandó vagy ideiglenes jellegű vállalkozási tevékenység. Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység). Az adó alanya a vállalkozó. Ebben a tekintetben vállalkozónak minősül: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó; a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600.000 forintot meghaladja; a jogi

129

személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll; egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll. Adóköteles iparűzési tevékenység alatt a vállalkozó e minőségében végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége értendő. A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot, valamint ha bármely - az előzőekben nem sorolható - tevékenységet végez, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, hogy egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel. Amennyiben a vállalkozó előzetes bejelentésétől eltérően a tevékenység-végzés napjai alapján az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettsége áll fenn, akkor arról legkésőbb az adóévet követő év január 15. napjáig köteles bevallást benyújtani, s a bevallás benyújtásával egyidejűleg az adót az ideiglenes tevékenység után egyébként fizetendő adó eredeti esedékességétől számított késedelmi pótlékkal növelten megfizetni. Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg. Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adókötelezettség időtartama a tevékenység megkezdésének napjától a felek közti szerződés alapján a megrendelő teljesítés-elfogadásának napjáig terjedő időszak valamennyi naptári napja. Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít. Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együttes összegével, az alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell az előírásoknak megfelelően megosztania. Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít. Bizonyos, a törvényben meghatározott esetekben mód van az állandó jellegű iparűzési tevékenység adóalapjának egyszerűsített módon történő meghatározására. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben átalány szerinti jövedelem-megállapítást alkalmazó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó esetében az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányban megállapított jövedelem 20%-kal növelt összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti bevételének 80 százaléka. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozónak nem minősülő más vállalkozó, feltéve, hogy nettó árbevétele az adóévben - 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan - nem haladta meg a 8 millió forintot, akkor az adó alapja a nettó árbevételének 80 százaléka. Az egyszerűsített adóalapmegállapításról szóló bejelentést legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig kell megtenni az adóhatóságnál. Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját az általános szabályoktól eltérően - az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 50%-ában is megállapíthatja. A kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját az általános szabályoktól eltérően a kisvállalati adója alapjának 20%-kal növelt összegében is megállapíthatja.

130

A kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó vállalkozó (kisadózó vállalkozás) döntése esetén az adó adóévi alapja - az általános előírásoktól eltérően - székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint. Ha a kisadózó vállalkozás e minősége szerinti adókötelezettsége valamely településen az adóév egészében nem áll fenn, vagy a kisadózó vállalkozások tételes adójában az adófizetési kötelezettsége szünetel, akkor az adó önkormányzatonkénti alapja a 2,5 millió forintnak az adókötelezettség időtartama naptári napjai alapján arányosított része. Az önkormányzat által nyújtott adókedvezmény (50%) valamennyi egyszerűsített adómegállapítás útján meghatározott iparűzési adóra érvényes, ezt a bevallásban érvényesíthetik a vállalkozások. A vállalkozók a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentességet is igénybe vehetnek. A vállalkozók egy fővel több foglalkoztatott után egymillió forinttal csökkenthetik helyi adó alapjukat, kivéve azt a létszámbővítést, amely a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból folyósított támogatás igénybevételével jött létre. Az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértékének felső határa az adóalap 2%-a. Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként 5000 forint. A vállalkozó a helyi iparűzési adóban az előlegfizetési időszakra adóelőleget köteles a bejelentkezéssel egyidejűleg az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bejelenteni, illetve minden más esetben a bevallás-benyújtással egyidejűleg bevallani. A vállalkozó adóelőleget félévi részletekben az adóév március 15-éig, illetve szeptember 15-éig köteles önadózás keretében megfizetni. A társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett vállalkozónak az iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére az adóév december 20. napjáig kell kiegészítenie. Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett tevékenység utáni iparűzési adót legkésőbb a tevékenység befejezése napját követő hó 15. napjáig kell megfizetni. A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóévet követő év május 31-éig köteles megfizetni, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza. Az adózó az adóelőleget és az éves tényleges kötelezettség különbözetét 100 forintra kerekítve fizeti meg, illetve igényelheti vissza. Az iparűzési adó a legnagyobb helyi adóbevételt jelentő adónemben. Mind az állandó jellegű adókötelezettség után (2%), mind az ideiglenes jellegű adókötelezettség után (5.000 Ft) a lehetséges maximális adómértékkel történik az adóztatás. A Hatv. 39/C. § (2) bekezdése alapján az önkormányzat csak és kizárólag a 2,5 millió forintot el nem érő vállalkozási szintű adóalappal rendelkező adózókat részesítheti adóelőnybe és ezt 50%-kos mértékű önkormányzati kedvezménnyel meg is tette. Az iparűzési adónemben - a 2 %-os adómérték mellett - továbbra is jelentős a rendeletünkben biztosított adóelőny, hiszen a mikró és kisvállalkozások önkormányzati adókedvezménye 50%-os mértékű és az adózók 65%-ára kiterjed. A város vezetése és az önkormányzat a mikro-, kis és középvállalkozások részére továbbra is változatlanul fenntartja a kedvezményes adózás lehetőségét, így 2,5 millió forint vállalkozási szintű adóalapig helyi adókedvezményt kapnak a vállalkozások, a KATA-ban és más egyszerűsített módon adózók is. Ők a 2%-os mérték helyett, annak felével, 1%-os mértékkel fizethették és fizethetik adóikat. A kedvezményezett adózói kör többnyire egri vállalkozó, kereskedő. Lehetőségeihez mérten a Közgyűlés ellensúlyozni igyekezett a gazdasági válságból eredő kedvezőtlen pénzügyi folyamatokat, másrészt elkötelezett a hazai vállalkozások munkahely megőrzésének támogatásában. Az iparűzési adó megfizetés sajátossága, hogy az éves bevallás során számolnak el az adózók az előző évben befizetett előleggel (március 15; szeptember 15; valamint december 20. és végül május 31.) szemben. Ezáltal az egyes adóévekben igencsak eltérő lehet az adó, adóelőlegek nagyságai. Az elmúlt évek gyakorlatában most először fordult elő, hogy a megnövekedetett visszaigénylések következtében a második negyedéves adatok negatív pénzügyi szaldót mutattak. Ennek egyébként

131

kedvezőtlen kihatása is lett (csökkenő előlegfizetés) a szeptemberben elvárt előleg befizetésekkel szemben. Az adózók ugyanis a végleges adó összeg alapján fizetik az adóelőleget, így a mellett, hogy megnövekedett összegben igényelték vissza az előző évben megfizetett adóelőlegeiket, még kevesebb előírást is kellett teljesíteniük. (Eger meghatározó két legnagyobb termelő cégétől befolyó iparűzési adónál - már önmagában ezek a tények - a 2013. adóévben -189 millió forint adókiesést eredményeztek.)


Az árbevétel 25,3 milliárd forinttal, a 2012. évi végleges adó 171,7 millió forinttal, a 2013. évi előírt adóelőleg 81,2 millió forinttal csökkent, a kutatásfejlesztésre fordított adóalap-csökkentő tételek 97 millió forinttal nőttek, ugyanakkor az adójóváírás elérte a 251,9 millió forintot, azaz 114 millió forinttal emelkedtek az előző évihez számadatokhoz képest. Ezek együttes kihatása eredményezte, hogy a tavalyi vállalkozói befizetésekhez képest 136 millió forinttal kevesebb bevétel realizálódhatott. HIPA adatok

2 011. év (bevallás 2012. 05.31.)

2 012. év (bevallás 2013.05.31.)

eltérés 2012 - 2011. év -

végleges adó adóelőleg jóváírás

2 581 515 005 137 884 400

2 409 824 018 251 911 600

aktuális előleg

2 559 161 200

2 478 005 416

-

171 690 987 114 027 200 81 155 784 Forrás: 2013. évi zárás Eger MJV PH Adó Iroda

Az önkormányzati adóhatóság nyilvántartása alapján a regisztrált vállalkozások 25,9%-a (1.818 adózó) nem fizet iparűzési adót, mivel adóköteles adóalapjuk nem képződött. Ez vagy azért következhetett be, mert nem folytatnak vállalkozói tevékenységet, vagy a Hatv. 3.§ (2) bekezdésének megfelelően adómentességet élveznek. Az éves adóbevallása alapján a vállalkozók 21,8%-ának (1.526 adózó) haladja meg a 100 ezer forintot a bevallott éves helyi iparűzési adója. Mindössze a vállalkozások 3,7%-a fizet éves adóként 1 millió forintnál nagyobb összeget, ám az ő általuk befizetett iparűzési adó meghatározó, hiszen az összes Hipa 80,8%-át teszi ki. Bizakodásra adhat okot az a tény, hogy társasági adófeltöltésre is köteles adózói kör az önkormányzat felé benyújtott előleg-kiegészítéseiről szóló bevallásokban szereplő összegei (2013. december 20-i állapot alapján) az előző évhez képest jelentősen, 108,6 millió forinttal nőttek. Elvileg feltöltési, kiegészítési kötelezettséget azoknak kellett teljesíteniük, akiknek a várható adófizetése emelkedni fog. Összességében a 2013. évben 244,29 millió forint előleg-feltöltésről nyújtottak be adóbevallást az erre kötelezett vállalkozások.

132


Előlegcsökkentési kérelemmel - 2013. évben – mindössze 168 vállalkozást élt, és ebben 51.567 ezer forint adóelőleg jóváírást kérelmeztek. Erre az adóeljárásról szóló törvény rendelkezése ad felhatalmazást a vállalkozásoknak, így az adózó akkor kérheti az adóelőleg módosítását, ha előlegét az előző időszak (év, negyedév, félév) adatai alapján fizeti és számításai szerint adója nem éri el az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőleg összegét, azaz ha adóalapja csökkenést mutat. 2. Vagyoni típusú adók Országosan 3.177 önkormányzat közül 2013. január 1-jén építményadóban lakás és nem lakás célú építmények után (583+843 település), telekadóban 538 település, magánszemélyek kommunális adójában 2.338 település állapít meg valamilyen adókötelezettséget. (Forrás: NGM) Egerben 2013. évben építményadó és telekadó (ez utóbbi adónemben a törvényi lehetőségeknél jelentősen szűkítetten) terhelheti azokat az adóalanyokat, akik valamely adótárggyal rendelkeztek az év első napján. Építményadó Eger Megyei Jogú Város illetékességi területén lévő építmények közül adóköteles a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész. Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül. Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa, több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában adóalanyok, amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. A Hatv. alapján tárgyi alapon mentes a szükséglakás, a kizárólag az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség, az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja. Továbbá három egymást követő adóévben mentes az adó alól, ha a műemléki értékként külön jogszabályban védetté nyilvánított vagy önkormányzati rendelet alapján helyi egyedi védelem alatt álló épületet felújítják. Az adófizetési kötelezettség az építményre vonatkozó használatbavételi, illetőleg fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.

133

Az adó alapja az önkormányzat döntésétől függően lehet az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete, ebben az esetben az adó mértékének felső határa 1100 forint/m2 növelve a valorizálás összegével (2005-től az önkormányzatok ezt a mértéket az inflációval növelhetik); vagy az építmény korrigált forgalmi értéke, ebben az esetben az adó mértékének felső határa a korrigált forgalmi érték 3,6%-a. Telekadó A Hatv. alapján adóköteles lehet az önkormányzat illetékességi területén lévő telek. Az adó alanya az, aki az év első napján a telek tulajdonosa. Teleknek minősül az épülettel be nem épített földterület, ide nem értve: a halastó kivételével a termőföldről szóló törvény szerint mező-, erdőgazdálkodási művelés alatt álló belterületi földnek minősülő földterületet, feltéve, ha az ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt áll, a termőföldet, a tanyát, a közút területét, a vasúti pályát, a vasúti pálya tartozékai által lefedett földterületet, a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény temető fogalma alá tartozó földterületet; a halászatról és horgászatról szóló törvény szerinti víztározó területét. Mentes az adó alól: az épület, épületrész hasznos alapterületével egyező nagyságú telekrész, az erdő művelési ágban nyilvántartott belterületi telek, az építési tilalom alatt álló telek adóköteles területének 50%-a. Az adó alapja az önkormányzat döntésétől függően lehet: a telek m2-ben számított területe, ebben az esetben az adó évi mértékének felső határa 200 forint/m2 növelve a valorizálás összegével (2005-től az önkormányzatok ezt a mértéket az inflációval növelhetik); a telek korrigált forgalmi értéke, ebben az esetben az adó évi mértékének felső határa a korrigált forgalmi érték 3%-a. Egerben - azonban önkormányzati döntés alapján - csak és kizárólag a beépítetlen építési telkek tartoznak adókötelezettség alá, így lényegesen leszűkítve adóztatjuk a telkeket. 2013. évben 369 db építési telek adózott, melynek átlagos adómértéke (önkormányzati kedvezményekkel szűkítve) 19,7 m2/év/Ft volt, ez a törvényi maximális mérték mindössze 15,8%-a. Az építmények és telkek adóztatásában (helyi ingatlanadók) a helyi adókról szóló törvény nagyobb szabadságot enged az önkormányzatoknak a differenciálásra. Az építményadó - országosan a bevételi nagyságot tekintve - a második legnagyobb bevételt biztosítja a településeknek. Ebben az adónemben eltérő elvek mentén adóztatják a megyei jogú városok, a nagyobb városok, valamint a kerületek is a tulajdonosokat. A 23 megyei jogú város ingatlanokra kiterjedő rendeletei a mértékek és kedvezmények tekintetében rendkívül heterogén összetételűek. Többségükben az önkormányzatok az alkalmazott adómértékekkel, illetve bevezetett önkormányzati adókedvezményekkel térítik el a ténylegesen fizetendő helyi adók nagyságát.


Nyíregyháza kivételével valamennyi megyeszékhely és Heves megyei város az alapterület nagysága alapján állapítja meg a fizetendő adó nagyságát. Az ingatlanokat tekintve a megyei jogú városok közül

134

egy városban mindössze egyetlen adómértéket alkalmaznak, míg 11 településen az alkalmazott adómértékek, adókulcsok száma 2-5 között van. Tíz megyei jogú város esetében az adófizetés mértékét ennél is több tényezőtől teszik függővé. Hódmezővásárhelyen, Egerben, Pécsen, Sopronban, Székesfehérváron, Szombathelyen az épület típusok és fajták, az épület városon belüli elhelyezkedése, az alapterület nagysága, a használat módja és más egyéb tényezők is befolyásolhatják az adó megállapításának nagyságát. Az építményadóban - 2013. évben is - megmaradt a differenciált adómérték megállapítás útján történő „adóeltérítés”, így a kötelező feladatok finanszírozásának terhét nem kellett a lakosságra hárítani. A kormányzati politikával összhangban a pénzintézeti, biztosítási, távközlési, energiaellátási, valamint a nagyobb alapterületű bolti kiskereskedelmi tevékenység céljára szolgáló épületrészek adója magasabb mértékben került elfogadásra, így ők jóval az átlagot meghaladóan járultak hozzá a megyeszékhely költségvetéséhez. 2013. évre a vállalkozók tulajdonában lévő épültelek után - az átlagos adómérték - a törvényi maximum 33%-ában, a magánszemélyek tulajdonában lévő épületek után - az átlagos adómérték - 7%-ában került elfogadásra. Az önkormányzatának döntése értelmében, az ingatlanokat érintő két helyi adónemben együttesen 131,3 millió forint helyi adókedvezményt vehetnek igénybe az egri illetékességű magánszemélyek. A második legmagasabb helyi adóbevételt jelentő építményadóban az alábbi grafikonokban mutatjuk be más megyei jogú város néhány lényegesebb adóztatási adatát, mely alapján kijelenthető, hogy Egerben mértéktartó keretek között kerülnek adóztatásra az épületek.


A közgyűlés az utóbbi két évben - szűk körre kiterjesztve – emelte az építményadó helyi mértékeinek nagyságát. Olyan építmények kerültek magasabb adómérték alá, ahol funkció és használat szerint pénzügyi szervezeti tevékenység (hitelintézetek, biztosítók, pénzintézetek, pénzügyi vállalkozások stb.) illetve a különadó hatálya alá tartozó vállalkozói tevékenység folyik. (Ez utóbbi körnél csak akkor keletkezett emelt mértékű adófizetés, ha az építmény hasznos alapterülete az 500 m2–t meghaladja.) Az önkormányzatok - így a megyei jogú városok is - az ingatlanok után építményadót, telekadót, illetve magánszemélyek kommunális adóját vethetik ki az adótárgyak után. Az ingatlanokat adóztató megyei jogú városok között 5. legkisebb adóbevételt Eger érte el, a meglévő adópolitikája mellett. Az adópolitikánk lényege, hogy az adót széles adózói körre terítve állapítsuk meg, ugyanakkor relatíve alacsony mértéket és magas adókedvezményt biztosítsunk.

135



136


Egerben a lakások általános éves építményadó mértéke 162 Ft/m2/év. Önkormányzati rendeletünk alapján a bel- és külterületen lévő lakás céljára szolgáló építmény után, ha az adóalany az adóév első napján lakcímet igazoló hatósági igazolvány adatai szerint ott állandó lakcím szerint bejelentkezett és azt ténylegesen (életvitelszerűen) is lakhelyként használja 50%-os adókedvezményre jogosult, így az adóztatott adómérték 81 Ft/m2/év (ez a törvényi mérték 4,7%-a). Az egy háztartásban három vagy több gyermeket nevelő magánszemély, a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen (életvitelszerűen) is lakhelyéül szolgáló lakása után az 50%-os kedvezménnyel csökkentett számított építményadóból, további 50%-os adókedvezményt vehet igénybe, azaz az adószámítás 40,5 Ft/m2/év mértékkel történik (ez a törvényi mérték 2,35%-a). Az öregségi nyugdíjra, fogyatékossági támogatásra jogosult magánszemély, illetve a megváltozott munkaképességű személy a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen (életvitelszerűen) is lakóhelyéül szolgáló lakása után hasonlóan a kedvezménnyel csökkentett számított adóból, további 50%-os adókedvezményt vehet igénybe, azaz itt is az adószámítás 40,5 Ft/m2/év mértékkel történik (ez szintén a törvényi mérték 2,35%-a).

Forrás: MÁK tájékoztatás alapján

137

2013. évben 23.546 lakás/lakásrész adóztatása valósult meg. Átlagos éves lakás után előírt építményadó összege 5.835 Ft, melyet két egyenlő részletben kellett az adóalanyoknak megfizetniük. A tulajdonosok 131.294 ezer forint összegű önkormányzati adókedvezményt vettek igénybe. Az ún. kivetéses adók (ilyen az építményadó, telekadó, vagy a nem helyi adóként működő gépjárműadó is) esetében jellemzően két részletben kell az adórészeket megfizetni március 15-ig, illetve szeptember 15-ig. Az éves adóbevétel 85%-a e két határidőhöz köthető, és a bevételek mintegy 7-8%-a érkezik az első és utolsó negyedévben (részletfizetés, fizetési halasztás, évközi előírás vagy végrehajtás miatt) számláinkra.


3. Idegenforgalmi adó Országosan 3.177 önkormányzat közül 2013. január 1-jén idegenforgalmi adóban 777 település állapít meg adókötelezettséget, ebből 14-nél szállásdíj az adó alapja, a többi 763 településen az eltöltött vendégéjszaka szám az irányadó az adó megállapításánál. (Forrás: NGM) Idegenforgalmi adóban adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt. Törvény erejénél fogva az idegenforgalmi adó megfizetésének kötelezettsége alól mentes: a 18. életévét be nem töltött magánszemély; a gyógyintézetben fekvőbeteg szakellátásban részesülő vagy szociális intézményben ellátott magánszemély; a közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján, hatóság vagy bíróság intézkedése folytán, a szakképzés keretében, a szolgálati kötelezettség teljesítése, vagy ideiglenes jellegű vállalkozási tevékenység végzése vagy ezen vállalkozó munkavállalója által folytatott munkavégzés céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély, aki az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő tulajdonosa vagy bérlője, valamint a használati jogosultság időtartamára a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag, illetőleg a tulajdonos, a bérlő hozzátartozója, valamint a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag használati jogosultságának időtartamára annak hozzátartozója, az egyházi jogi személy tulajdonában lévő épületben, telken vendégéjszakát - kizárólag az egyházi jogi személy hitéleti tevékenységében való részvétel céljából - eltöltő egyházi személy. Idegenforgalmi adó alapja és mértéke az önkormányzat szabályozása alapján eltérő lehet. A vendégéjszakák alapján, a megkezdett vendégéjszakák száma (az adó mértékének felső határa személyenként és vendégéjszakánként 300 forint és ennek inflációs valorizálása), vagy a megkezdett vendégéjszakára eső szállásdíj, ennek hiányában a szállásért bármilyen jogcímen (pl. üdülőhasználati jog) fizetendő ellenérték (pl. üzemeltetési költség) legfeljebb 4%-a. Az önkormányzatok 2005-től a

138

vendégéjszakákhoz igazodó adómértéket saját döntésük alapján - a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan - maximum az inflációval növelhetik. A megyei jogú városok között Egerben nőtt a legnagyobb értékben - az előző évhez képest - a beszedett idegenforgalmi adó összege.


Az adó beszedésére kötelezett, az idegenforgalmi adót a szálláshely ellenérték fejében történő átengedése esetén a szállásdíjjal együtt a szállásadó, a szálláshely vagy bármely más ingatlan ingyenesen történő átengedése esetén a szálláshellyel, ingatlannal rendelkezni jogosult az ott-tartózkodás utolsó napján szedi be. Egerben 2013. évben viszonylagosan magas a szálláshelyek (2013. január 1-én 302 db 2013. december 31-én 280 db) száma. Fontos, hogy a fizetendő idegenforgalmi adót az adóbeszedésre kötelezett akkor is tartozik bevallani és befizetni, ha annak beszedését a vendégtől elmulasztotta. Az idegenforgalmi adót a beszedést követő hónap 15. napjáig kell a szálláshelyeknek önadózás keretében bevallani és megfizetni.

139



140




141



Az önkormányzati adóhatóságnál elkészültek a szálláshelyekről érkezett bevallások és IFA befizetések összesítései, mely alapján egyértelműen megállapítható, hogy Eger Megyei Jogú Városban a szálláshelyek jó évet zártak. A vendégéjszakák számai évek óta folyamatosan nőnek, így a beszedett idegenforgalmi adóbevételek a tavalyi évi adatokat jelentősen meghaladták. A bevallott (január-november) adóköteles vendégéjszakák száma az előző (2012.) évhez képest 19.612 nappal nőttek. A növekedés progresszív, hiszen 2011-2012. évek viszonylatában is az összes vendégéjszaka szám (január-november) 19.179 nappal emelkedett. Bizakodásra adhat okot, hogy a vendégéjszakák után fizetett idegenforgalmi adó évek óta növekszik, az előző évhez képest 22,5 millió forinttal több idegenforgalmi adóbevétel (132 MFt) került bevallásra az év 11 hónapjában. (Megjegyzés: a 2013. évi december havi adatok 2014. január 15-ével kerülnek bevallásra és befizetésre, így a zárásunkban még nem jelenhettek meg.)

142



2013. évben az ellenőrzés területén – az előző évek gyakorlatához hasonlóan – ismét kiemelt szerepet kapott az idegenforgalmi adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzése. A szálláshelyek folyamatos ellenőrzés alatt állnak, az önkormányzati adóhatóság revizorai a szálláshelyek több mint felénél végeztek revíziót. Ennek keretében ellenőrizték a nyilvántartások vezetését (a vendégregisztrálás tényét) és az adókötelezettségek teljesítésének (nyilvántartás vezetése, bevallás, befizetés) megtörténtét. Az első félévben a rossz időjárási viszonyok negatívan hatottak, ám különösen a két nyári hónapban (július, augusztus) kiemelkedőnek volt mondható az idegenforgalom. Július hónapban 5%, augusztus hónapban pedig 20%-os volt az előző év ugyanezen hónapjaihoz képest a növekedés. A nyári csúcsszezonon túl, az országos rendezvények, a hosszú hétvégék és általában a munkaszüneti napok kimondottan vonzzák a bel-, és külföldi vendégeket. A növekvő vendégforgalomnak és a javuló adózási morálnak köszönhetően jelentősen emelkedett az idegenforgalmi adóból származó adóbevételek, így növekedhet a központi források lehívhatósága. Az idegenforgalmi adóban önkormányzati adókedvezmény nincs, az alkalmazott adó mérték személyenként és vendégéjszakánként: 450 Ft.

143


Gépjárműadó, mint átengedett központi adónem A gépjárműadó bevétel 60%-os elvonása miatt az előirányzat tervezése során a 2013. évi költségvetés előirányzat az előző évhez képest 64,5 millió forinttal csökkentetten került betervezésre, ám a hátralékok eredményesebb beszedése miatt a bevételek (143.587 EFt) év végére jelentősen túlteljesültek. A gépjárműadó (hétköznapi nevén teljesítmény-, 2007. előtt súlyadó) 1992-es bevezetésére a motorizációval járó közterhek arányosabb elosztása, a települési, a fővárosban a kerületi önkormányzatok bevételeinek gyarapítása, valamint a közúthálózat karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges források bővítése érdekében került sor. Gépjárműadó terheli a magyar hatósági rendszámtáblával ellátott gépjárműveket és pótkocsikat. A törvény hatálya nem terjed ki: a magyar hatósági rendszámtáblával ellátott mezőgazdasági vontatóra, a lassú járműre és a lassú jármű pótkocsijára, a négykerekű segédmotoros kerékpárra, a külön jogszabály szerinti "méhesházas" gépjárműre, a munkagépre, a CD, a CK, a DT, az OT és a Z betűjelű rendszámtáblával ellátott gépjárműre, a külföldön nyilvántartott tehergépjárművek közül azokra, amelyek az Európai Unió valamely tagállamában vannak nyilvántartva. Az adó alapja a gépjármű közúti közlekedési nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya) volt, innen származott a gépjárműadó közkeletű elnevezése is, a "súlyadó". 2007-től azonban ez a személyszállító gépjárművekre - az autóbusz kivételével - a teljesítmény lett. Az új szabályozásnak megfelelően az adó alapja tehát: a személyszállító gépjármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye, kilowattban kifejezve. Az autóbusz, a nyergesvontató, a lakókocsi, a lakópótkocsi hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya), tehergépjármű esetében a hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya), növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50%-ával. Az adó mértéke abban a körben, amelyben továbbra is a súly az adó alapja minden megkezdett 100 kilogrammja után: a légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű nyergesvontató, tehergépjármű, autóbusz esetén 850 Ft, más esetben tehergépjármű, nyergesvontató, autóbusz esetén 1380 Ft. A tételes - vagyis nem az önsúlyból kiszámított - mértékű adómértékek változatlanok: az E betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott személyszállító gépjármű után 10.000 forint, míg a tehergépjármű után 46.000 forint, a P betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása esetén 23.000 forint adót kell fizetni.

144

Ha az adó alapja a teljesítmény, az adómérték a (személy)gépjármű gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 345 Ft/kilowatt, gyártási évét követő 4-7. naptári évben 300 Ft/kilowatt, gyártási évét követő 8-11. naptári évben 230 Ft/kilowatt, gyártási évét követő 12-15. naptári évben 185Ft/kilowatt, gyártási évét követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 140 Ft/kilowatt. Az adó alanya - vagyis akinek a gépjárműadót meg kell fizetnie - főszabály szerint a gépjármű azon üzemben tartója, ennek hiányában tulajdonosa, aki/amely az év első napján a hatósági járműnyilvántartásban szerepel. Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint egy gépjárműnek több tulajdonosa vagy több üzemben tartója van, akkor közülük az, aki/amely nevére a forgalmi engedélyt kiállították. Év közben újonnan vagy újra forgalomba helyezett gépjármű után az, aki/amely a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást az átruházó korábbi tulajdonos a külön jogszabály alapján - de legkésőbb az átruházás évének utolsó napjától számított 15 napon belül - bejelentette, akkor a bejelentési kötelezettség megnyíltát (szerződés megkötésének időpontját) követő év első napjától nem minősül adóalanynak. Ha a tulajdonátruházás tárgya forgalomból kivont gépjármű és az átruházó a változást a külön jogszabály szerint bejelentette, akkor a gépjármű forgalomba való visszahelyezését követő hónap első napjától nem minősül adóalanynak. Az adókötelezettség kezdete főszabály szerint a gépjármű forgalomba helyezését követő hónap első napja (az E és P betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén a rendszámtábla kiadása). Akár az adóalany, akár a gépjármű körülményeiben beállott olyan változást, amely kihat az adókötelezettségre, e változásra okot adó körülmény bekövetkezésének időpontját követő hónap első napjától kell figyelembe venni. Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a hatóság a gépjárművet bármely okból a forgalomból kivonta. Ettől eltérően, ha a forgalomból kérelemre kivont gépjárművet a kivonást követő hónapban a kivonást kérelmező újra forgalomba helyezteti, az adókötelezettség a forgalomból történt kivonás hónapjának utolsó napjával nem szűnik meg.


Az adózó a belföldi rendszámú gépjárművek után a gépjárműadót félévenként, két egyenlő részletben az adóév március 15-éig, illetve az adóév szeptember 15-éig fizeti meg. Az adókötelezettség keletkezése (változása) esetén az adóalany a félév időarányos részére őt terhelő adót az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizeti meg. A gépjárműadóról szóló törvény szerint 20%-os adókedvezmény illeti meg azon autóbuszt és tehergépjárművet - a nyergesvontató kivételével, amely után 30%-os kedvezmény jár -, amely a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.)

145

KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. alpontja szerinti "5", "6", "7" vagy "8" környezetvédelmi osztályjelzéssel (kóddal) ellátott; 30%-os kedvezmény illeti meg azon autóbuszt, tehergépjárművet - a nyergesvontató kivételével, amely után 50%-os kedvezmény jár -, amely a KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. alpontja szerint legalább "9", "10", "11", "12" környezetvédelmi osztály-jelzéssel (kóddal) ellátott. Mentesek a gépjárműadó alól a következő gépjárművek: a költségvetési szerv tulajdonában lévő gépjármű, az egyesület, az alapítvány tulajdonában levő gépjármű, ha a tulajdonos szervezetnek a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett, az autóbusz, ha az adóalany a tárgyévet megelőző évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a helyi és helyközi menetrendszerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származott. A feltétel teljesüléséről az adóalanynak nyilatkoznia kell, az egyházi jogi személy tulajdonában lévő gépjármű, a létesítményi tűzoltóságot fenntartó gazdasági szervezetek azon tűzoltó szerkocsinak minősülő gépjárművei, melyek riasztás esetén részt vesznek a tűz elleni védekezésben, illetve a műszaki mentésben, a súlyos mozgáskorlátozott személy, a súlyos mozgáskorlátozott kiskorú, a cselekvőképességet korlátozó (kizáró) gondnokság alatt álló súlyos mozgáskorlátozott nagykorú személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő szülő - ideértve a nevelő-, mostoha- vagy örökbefogadó szülőt is - (a továbbiakban együtt: mentességre jogosult adóalany) egy darab, 100 kW teljesítményt el nem érő, nem személytaxiként üzemelő személygépkocsija után legfeljebb 13 000 forint erejéig. Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fenn áll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár.


Az adóztatási feladatokat a magánszemély adóalanynak a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerinti nyilvántartásba bejegyzett lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye, míg a nem magánszemély adóalanynak - ideértve az egyéni vállalkozót is - a hatósági nyilvántartás címadat-rovatába bejegyzett székhelye vagy telephelye szerint illetékes települési önkormányzati adóhatóság látja el. Ha a nyilvántartásban a lakcím, a székhely, illetőleg a telephely megváltozik, az adóztatási feladatok ellátására a változást követő év első napjától az új lakcím, székhely, illetőleg telephely szerint illetékes adóhatóság jogosult. Az adózónak közvetlenül az illetékes önkormányzati adóhatóságnál be kell jelentenie a mentességre való jogosultságot (a leggyakoribb eset a mozgáskorlátozottak mentessége), az adófizetési kötelezettsége szünetelését (ha például ellopták a kocsit).

146


A légrugós gépjárművek adóját a kormányzat félévtől csökkentette, így ennek nyomán 2.665 ezer forint adójóváírás történt.

Forrás: MJVSZ Adóhatósági Vezetők Kollégiuma Követelés és hátralékkezelés

A hátralék és követeléskezelés egyre fontosabb részét képezi az adóigazgatási munkának. Az adóhatóság feladatait e területen két jól elkülönülő részre a hátralékkezelésre, valamint a tényleges végrehajtási cselekmények foganatosítására lehet megbontani. Mindazokkal szemben, akik önként nem tejesítik fizetési kötelezettségeiket és hátralékot halmoznak fel, az önkormányzati adóhatóság a törvényes és tisztességes eszközök széles körének alkalmazásával következetesen lépett fel. Az adóhatóság feladatai közé tartozik - többek között - a hátralékkal rendelkező gazdálkodók és magánszemélyek fizetésének kikényszerítése és az adófizetők fizetési problémáinak méltányos kezelése.

147

Az adóhatóság egyetlen esetben sem intézkedett úgy, hogy előtte ne tájékoztatta volna a tartozót arról, hogy már esedékes hátraléka van. Egyben lehetőséget teremtett arra, hogy a hátralékkal rendelkező adós tartozását önkéntesen rendezze. A fizetési határidők lejárta következtében időről-időre megemelkednek a nyilvántartott adótartozások összegei. Jellemzően a nyilvántartott tartozások „hullámzó” trendet mutatnak, az adóhatóság eredményes végrehajtásai nyomán csökkenek, ám a fizetési határidők újra generálják a hátralékok növekedését.


Az adóigazgatási tevékenység magában foglalja a hátralékkezelést, a végrehajtást, a fizetési könnyítésekre irányuló kérelmek elbírálását, továbbá a csőd, felszámolási és végelszámolási eljárások bonyolítását. A megváltozott jogszabályi követelmények miatt a végrehajtási eljárások alkalmával 3.375 esetben 18.251 ezer forint értékben végrehajtási költség is előírásra került. Általában az adóigazgatás költségeit az önkormányzat vagy az állam állja, ez alól kivételt képez a végrehajtás, itt a felmerült költségek az adóst terhelik.

Adóhatósági intézkedésként beszedett adók változása Adónem

I. negyedévben beszedett

II. negyedévben beszedett

III. negyedévben IV. negyedévben beszedett beszedett

Követeléskezelés Végrehajtás

2 596 049

57 385 949

21 947 459

78 749 443

30 706 345

59 334 349

51 533 158

96 522 065

Összesen

33 302 394

116 720 298

73 480 617

175 271 508


148


Az önkormányzati adóhatóság alapvető célkitűzése a hátralék keletkezés növekedési ütemének lassítása, illetve megállítása a hátralékkezelési és végrehajtási eljárások hatékony, eredményes és lehetőség szerint gyors alkalmazásával.


A követeléskezelés és behajtási tevékenység eredményeként 2013. évben 398,8 millió forint tartozás rendeződött, ez az összeg a beérkezett bevétel 10,6%-a. Az összes tartozás állomány 84,3%-a a gazdálkodóktól származik. A hátralékok 57%-a már nem működő, illetve többnyire felszámolás alatt lévő társaságoknál van felhalmozva, ezek megtérülése nem valószínűsíthető. Hasonló problémák vannak az adószám felfüggesztés alá került vállalkozóknál is. 2013. március 31-től a főbb adónemekben, 2013. június 30-ig 116,7 millió forinttal sikerült csökkenteni a tartozások állományát, ám a 2013. szeptember 15-i adófizetési határidő bekövetkezte miatt, a kintlévőség ismét jelentősen, 124,9 millió forinttal emelkedtek. A 2013. szeptember 30-tól az év végéig 142,5 millió forinttal ismét tudtuk csökkenteni a hátralékok állományát.

149

Az önkormányzati adóhatóság az idei évben 224 millió forint összegre engedélyezett fizetési könnyítést. A fizetési halasztással, illetve részletfizetéssel önkormányzatunk segítette a vállalkozások likviditását és magánszemélyek megélhetését. Általában a megadott fizetési könnyítések feltételhez kötöttek és az adóéven belül teljesítendőek.

EGER 2013. adóév Építményadó Telekadó Magánszemélyek kommunális adója Beszedett idegenforgalmi adó Helyi iparűzési adó Gépjárműadó Késedelmi pótlék Bírság Adók módjára beszedett követelés önk megillető része Talajterhelési díj Összesen

adó elengedés önkormányzati méltányosságból adókedvezmény db összege db összege 72 645 205 25 702 131 294 127 1 40 775 0 0 6 249 850 1 964 16 511 549 37 402 536 73 2 236 352 72 1 979 176 0 0 261 5 553 894 27 666 147 805 676

elévülés és behajthatatlanság db összege 115 519 657 6 22 690 5 12 000 0 114 4 920 702 287 2 853 933 474 7 878 220 141 5 354 142 0 0 1 142 21 561 344

kis összegű törlések db összege 11 6 111 5 109 5 78 1 1 26 1 147 5 39 3 1 943 3 13 59 9 441


Sajátos munkamegosztás érvényesül az adók módjára behajtandó köztartozások végrehajtása esetén, amikor az önkormányzati adóhatóság a végrehajtást a köztartozás jogosultjának megkeresésére folytatja le. Ha az adós magánszemély, a belföldi lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye, ennek hiányában szokásos fellelhetőségi helye szerint illetékes önkormányzati adóhatóság az eljárásra jogosult szerv, míg jogi személy és egyéb szervezet köztartozási ügyében az állami adóhatóság jár el, kivéve, ha törvény a tartozás beszedését más szerv hatáskörébe utalja. Törvények előírhatják, hogy valamely köztartozást az önkormányzati adóhatóság adók módjára köteles behajtani. E köztartozások rendszerint nem adó jellegűek, ezekre a törvény hatálya csak a végrehajtás és az ezzel összefüggő nyilvántartás tekintetében terjed ki. Amikor az adóhatóság adók módjára behajtandó köztartozás beszedése érdekében, megkeresésre foganatosít végrehajtási cselekményeket, nem saját követelését érvényesíti. Ekkor hatásköre csupán arra terjed ki, hogy a tartozás jogosultjának megbízásából a megkeresésben megjelölt összeg behajtása érdekében intézkedjen. Rendelkezési joga - általában - nem terjed ki arra, hogy a köztartozásra fizetési könnyítést engedélyezzen, vagy a tartozást mérsékelje. A befolyt bevétel jellemzően nem önkormányzati bevételnek minősül, azt a kimutató szervnek utalja át az adóhatóság. 2013. évben az adók módjára kimutatott követelés állomány tartozás (év elején 124 millió Ft volt) év végével 128,5 millió forintot ért el. 2013. évben 535 ügyben 31,5 millió forint értékre kértek végrehajtást, ennek többsége, be nem fizetett közigazgatási bírság és megelőlegezett gyermektartási díj. Az adók módjára behajtásra kimutatott köztartozások beszedésének eredményessége alacsonyabb, mint más adóké. Betudható ez annak, hogy az esetek túlnyomó többségében az elkövetőnek sem munkahelye, sem bankszámlája, sem végrehajtható ingó vagyona nincs. Míg az adók esetében, egy folyamatos, többnyire éveken át tartó kapcsolat jön létre az adóhatóság és az adózó között, a bírságok, díjak gyakran csak egyszeri kapcsolatot feltételeznek, jóval magasabb igazgatási költségekkel.

150


Elektronikus ügyek az adóigazgatásban Az adóhatóságunk elkötelezett az ügyfélcentrikus adózási módok további kiszélesítésében. Elektronikus bevallások és bankkártyás fizetési módok egyre elterjedtebbek és egyre népszerűbbek. Az Adó Iroda ügyfélfogadásán - a tavasz óta működő POS terminálon – 3.639 ezer forint összegben fizettek már bankkártyával az ügyfeleink. Az idén elektronikus formában 8.965 bevallás, kérelem érkezett az önkormányzati adóhatósághoz, ebből 5.960 ügy iparűzési adóbevallás volt.

Adóellenőrzések eredményei Az önkormányzati adóhatóság ellenőrzései során összesen 123,1 millió Ft értékben állapított meg adókülönbözetet a különféle ellenőrzések eredményeként, ennek jelentős része (114,3 millió forint) már jogerős. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a Tájékoztatót vitassa meg és fogadja el.


Dr Kovács Luca s.k. Eger Megyei Jogú Város Jegyzője

151

21. napirend Tájékoztató Tájékoztató a fiatalok szabadidős tevékenységének 2013. évi támogatásáról - IFI MOZI, és az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda működéséről - IFI PONT Tisztelt Közgyűlés! Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése 2011. 03. 31. napján a 95/2011. (III. 31.) számú határozatával elfogadta Eger Megyei Jogú Város Középtávú Gyermek és Ifjúsági Koncepcióját, melyben megfogalmazódott, hogy az általános műveltség része a filmművészeti alkotások és színházi darabok ismerete. A Koncepció a célok megfogalmazásakor, a feladatok vállalásában reális, a város teljesítőképességével összhangban lévő mértéket határoz meg. Ezeknek a feladatoknak része a fiatalok mozi látogatásának támogatása is. A Koncepciónak megfelelően a 2013-2014-es évekre elfogadott, Eger Megyei Jogú Város Gyermek és Ifjúsági Cselekvési Terve is tartalmazza az IFI MOZI elnevezésű szabadidős tevékenység támogatását. A kedvezményt igénybevevők 50%-al csökkentett áron vásárolhattak mozijegyet a meghatározott napokon az Cinema Agria Mozi előadásaira. IFI MOZI jegyár előadásonként 595 Ft/fő. 29 éves korig minden egri lakos, vagy Egerben tanulmányait folytató fiatal igénybe veheti ezt a támogatást, a mozi honlapján történő előzetes regisztráció és helyfoglalás után. Jogosultságukat lakcímkártya vagy diákigazolvány felmutatásával igazolhatják. A fiatalok szabadidős tevékenységének erről a formájáról információt interneten a www.egermozi.hu címen és a Facebook közösségi oldalon találhatott Eger ifjúsága. Az IFI MOZI 2013. márciusának közepétől áll a fiatalok rendelkezésére. A támogatás kihasználása változó volt a 10 hónap alatt, a 2013-2014-es tanév kezdetén jelentősen kevesebben vették igénybe. Tavaly összesen 1323 esetben jutottak így kedvezményes mozijegyhez a 29 év alatti egri fiatalok. 2013. évben Eger Megyei Jogú Város költségvetéséből 811 701 Ft került felhasználásra az IFI MOZI program működtetése céljából. Az IFI MOZI látogatottságának megoszlása 2013-ban:

hónap létszám

március 34

április 234

május 252

június

július

148

252

augusztus szeptember 102

39

október november december 35

78

149

152

IFI MOZI látogatottsága 2013-ban

300 250 200 150 100 50

létszám

létszám december

november

október

szeptember

augusztus

július

június

május

április

március

0

2014-ben a tervek szerint tovább folytatódik ennek a szabadidős tevékenységnek a támogatása, már február első hetéig öt filmet nézhettek meg kedvezményesen az egri fiatalok az IFI MOZI keretén belül. Az IFI PONT Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda már több mint két éve működik a belvárosban, az Egri Kulturális és Művészeti Központ részeként, és Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával, szakmai felügyeletével, együttműködésével. Jelentős előrelépést hozott a 2013-as év, hiszen mindössze egy év alatt kinőtték a rendelkezésre álló irodát, így a város vezetésének és a Közgyűlésnek a támogatásával 2013. szeptember 18-án átadásra kerülhetett egy új, nagyobb közösségi tér. Ez az ingatlan is a Dobó tér 9. szám alatt van, és a nagyobb mérete által sokkal több program megszervezésére, valamint párhuzamos foglalkozások lebonyolítására is van lehetőség. Önszerveződő csoportok befogadására is képessé vált a nagyobb tér által, így még több fiatal töltheti el itt a szabadidejét, vagy veheti igénybe az iroda által kínált lehetőségeket, szolgáltatásokat. Azóta az új helyiséget teljesen „belakták” a fiatalok, rendelkezésükre áll pingpongasztal, csocsó asztal is. Az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodában kapott helyet és ülésezik rendszeresen a Városi Diáktanács, az Egri Kisdiák Tanács, a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum, illetve az Egri Ifjúsági Kerekasztal is. A 2013-ban működő szolgáltatások, programok, látogatottság Az IFI PONT információs szolgáltatása (minden nap 10 és 18 óra között) Az információszolgáltatás kétféle módon valósul meg: egyrészt személyesen, az iroda dolgozójától, másrészt internet segítségével. Az iroda jelenlegi szolgáltatásai: -

Ingyenes információszolgáltatás. Összesen 123 fő.

-

Ingyenes internet használat/WIFI. Összesen 5446 alkalommal használták az internetet a 4 darab számítógépen, vagy a vezeték nélküli kommunikációt használva.

153

Az IFI PONT tanácsadó szolgálata Az iroda alaptevékenysége, hogy segíti a város fiataljait személyes problémáik megoldásában, amely fontos, hogy minden esetben professzionális legyen. A tanácsadó szolgáltatások voltak 2013-ban: pályaorientációs, karrier tanácsadás, mentálhigiénés, életvezetési tanácsadás, drogkonzultációs tanácsadás a KEF együttműködésével, diákjogi tanácsadás- a VDT segítségével, önkéntes tanácsadás Az iroda egyik legnépszerűbb tanácsadó szolgáltatása 2013-ban is a pályaválasztási tanácsadás volt. Egyéni és csoportos tanácsadásban összesen 298-szor találkoztak a tanácskérőkkel, ez összesen 109 főt jelent, egyéni és csoportos munkaformában. Az IFI PONT 2013-ban megvalósult programjai: Az IFI PONT-nak vannak állandó, rendszeres időközönként megrendezésre kerülő programjaik. A programokat az itt dolgozók koordinálják. 2013-ban meglévő állandó programok: -

IFI PONT galéria: Idén a „Fesd át a várost!” című egri design pályázatából született képekből állt a legjelentősebb kiállítás.

-

Önszerveződő csoportok működése: Anime klub, Élet a lényeg klub, Baba-mama klub

-

Családi életre nevelő foglalkozássorozat: „ A NAGYBETŰS ÉLET ”szerelem, szex, családalapítás címmel.

-

Én+Te=Mi?! csoportfoglalkozás pszichológus vezetésével a család és párkapcsolat témakörében.

-

IFI PONT farsangi rendezvény

-

Masnis nap! - Egy nap, amikor a lányoké a főszerep.

-

IFI nyár nyári napközi. Az évben került először megrendezésre a nyári napközi, mellyel az egri szülőknek segítettek.

Új programok, amelyek egy része már a nagyobb helyiségben valósultak meg: -

„Erre varrjál gombot” varró szakkör

-

„Sahaja jóga meditáció”

-

A lelki egészség világnapja- Beszélgetés dr. Szilágyi István pszichológussal a stressz kezelésről és különböző relaxációs technikákról.

-

Egy történelmi előadássorozatnak is biztosítottak helyet.

-

Club Italiano – olasz nyelvi klub

-

Halloween party- töklámpás faragás és rémisztő jelmezes felvonulás, majd Activity party

-

November 13-14-én két napos szakmabemutató került megrendezésre, az iparkamarával együttműködve. Főleg általános iskolásoknak szólt és különböző szakmák képviselői jelentek meg, így első kézből kaptak információt a gyerekek az adott foglalkozásokról.

-

IFI PONT 2 éves születésnap. A Retro jegyében telt az ünneplés, a 80-as és 90-es évek ruháival és zenéivel.

-

AIDS Világnapja interaktív délután a Népegészségügyi szakszolgálattal együttműködve.

Az új helyszínen még helyet biztosítottak még Zumba és aerobik délutánhoz, diáknapi táncok tanulásához, rögtönzött filmklubokhoz és soksok spontán játékhoz.

154

A fentebb említett programokon kívül, minden programot a fiatalok igényeihez igazítanak. 2013 szeptemberétől minden Egri Ifjúsági Kerekasztal (EIK) ülés és KEF ülés is az IFI PONTban zajlott. A forgalmi naplók alapján a 2013-ban az IFI PONT szolgáltatásait 13 191 alkalommal vették igénybe, ami 73 százalékos emelkedést jelent a 2012-es évhez viszonyítva. A látogatók főleg a 13 és 20 éves korosztályból kerültek ki. Az itt folyó szakmai munka elismeréseként az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodát fennállásának második évében már nagy megtiszteltetés érte, 2013-ban jelölték az Eger Csillaga címre. Kérem a Tisztelt Közgyűlést a Tájékoztató megtárgyalására és tudomásulvételére. Eger, 2014. március 11. Lombeczki Gábor sk. képviselő

155

JEGYZŐKÖNYV. Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének március 27-én megtartott n y í l t ü l é s é r ő l

Recommend Documents