JEGYZŐKÖNYV. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének február 14-én megtartott n y í l t ü l é s é r ő l

JEGYZŐKÖNYV

Készült:

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 2014. február 14-én megtartott n y í l t ü l é s é r ő l.

Jelen vannak:

Bognár Ignác, Dr. Csarnó Ákos, Csathó Csaba, Csákvári Antal, Császár Zoltán, Ficzere György, Gál Judit, Habis László, Jung László, Lombeczki Gábor, Martonné Adler Ildikó, Dr. Misz Mihály, Orosz Lászlóné, Pál György, Rázsi Botond, Sós István

Tanácskozási joggal:

Saárossy Kinga társadalmi megbízatású alpolgármester Dr. Kovács Luca jegyző

Jegyzőkönyvvezető:

Kiss Andrea

Habis László Tisztelettel köszönti a közgyűlésen megjelent Képviselő hölgyeket és urakat, meghívott szakembereket és minden kedves vendéget. Külön tisztelettel köszönti dr. Boncz László urat, az Egri Járási Hivatal vezetőjét és a Városi Rendőrkapitányság részéről megjelent meghívottat. Kéri Képviselőtársait, a fekete gomb megnyomásával szíveskedjenek bejelentkezni. Megállapítja, hogy a 18 fős közgyűlés tagjai közül jelen van 16 fő, így a közgyűlés határozatképes, azt megnyitja. Kéri képviselőtársait, amennyiben a rendőrség képviselőihez kérdésük, észrevételük van, azt a napirendek tárgyalása előtt tegyék fel. Dr. Csarnó Ákos Utóbbi időben az Eger-Kerecsend közötti útvonalon, nagyon sok baleset történt, mely halálos áldozatokat is követelt. A rendőrségnek van-e valamilyen elképzelése közlekedésrendészeti szempontból arra, hogy milyen rendőrségi beavatkozással – akár trafipaxal, akár egyéb lehetőségek használatával – elősegítsék a biztonságosabb közlekedést ezen útszakaszon. Császár Zoltán Információi szerint lovasrendőrség 2 fővel lehetőséget ellenőrzésekre, a magántulajdonosok értékeinek védelmére.

nyújt

a

külterületi

Ez örömteli dolog, hiszen nagyon sok olyan hely van, ahová gépjárművel nem lehet eljutni, bejutni. Erről kér tájékoztatást és reméli, hogy hatékony, összehangolt ellenőrzés működik majd. Újabb térfigyelő rendszerek telepítésekor az Egerbe be-, és kivezető útjaihoz is kerüljenek kamerák, hiszen a nagyobb vagyoni értékek – pld. az autók – elvitele a városból ott történik. Erdélyi Gábor rendőr őrnagy Dr. Csarnó Ákos tanácsnok úr felvetésére elmondja, hogy már az előző napon folytatott megbeszélést a rendőrség a közútkezelő munkatársaival, ahol egy vizsgálóbizottság felállítását tűzték ki célul annak érdekében, hogy 25-ös főút Eger és Kerecsend közötti szakaszán, az utóbbi időben bekövetkezett nemcsak halálos kimenetelű, hanem egyéb sérüléses, illetve anyagi káros balesetek is elkerülhetővé váljanak. Ennek érdekében az Egri Rendőrkapitányság fokozta az ellenőrzési tevékenységét a jelzett útszakaszon, mind megállításos, mind a sebességmérő berendezés üzemeltetési idejének megnövelésével. Szakmai kérdéseket vet fel az útnak a javíthatósága és ezért fontos, hogy a közútkezelő is „magáénak érezze a problémát”. Ezen a napon a rendőrség munkatársai szakmai segítséget nyújtva megjelennek a helyszínen a közútkezelő munkatársaival, azt vizsgálva, hogy hogyan tudják az útnak ezt a baleseti tényezőit olyan szintre csökkenteni, ami megfelelő számokat, illetve eredményeket tud majd a későbbiekben hozni. Császár Zoltán képviselő úr hozzászólására elmondja, hogy valóban vannak lovasrendőrök vezényelve az Egri Rendőrkapitányságra. A készenléti rendőrség állományához tartoznak, időszakonként tudják őket igénybe venni és a lehető legtöbb alkalommal igénylik őket, hiszen az Egri Rendőrkapitányság illetékességi területének a földrajzi elhelyezkedése is igényli ezt. Nagyon sok külterületi ingatlannal, hétvégi házas övezettel, zártkerti övezettel rendelkeznek, amiknek megközelítése valóban nehézkes, hiszen terepjáró gépjárművekkel nem nagyon rendelkeznek. Mindezek okán igényelték a lovasrendőröket, akik havi rendszerességgel és heti időtartamban vannak a városban. Vezénylésük a bűnügyi, illetve a közrendvédelmi szolgálat vezetőivel történő előzetes egyeztetést követően, útiterv szerint történik. A rendőrség számára is a legtöbb értéket képviselő kamerarendszer az, amelyik a be- és kivezető utakat vizsgálja. Az elmúlt időszakban megállapítható volt, hogy számtalan esetben nem helyi lakosok követnek el bűncselekményeket, vagy jogsértéseket. Számos környező településen működik térfigyelő rendszer, melyek felvételeit be tudják szerezni, tudják alkalmazni, hasznosítani. Habis László Napirend előtti hozzászólások következnek:

Pál György A társasházi ivóvíz ellátással kapcsolatos problémára kívánja felhívni a figyelmet.

Heves Megyei Vízmű Zrt. egyik legnagyobb tulajdonosa az egri önkormányzat és mindig is az egri önkormányzat jelöli az elnököt az igazgatótanácsba. A Vízmű vállalat úgy köti a szerződéseket a társasházakkal, hogy a társasházak főmérőjén lévő órát olvassa le, azt számlázza ki a társasháznak és a társasház pedig az almérők alapján szétosztja a lakók között a költségeket. Addig a pontig ez rendben is van, amíg az egy olyan a lakóközösség, ahol nincsenek olyanok, akik nem tudják betartani azokat a szabályokat, amik egy kulturált együttéléshez szükségesek. Például nem fizetnek vízdíjat és már évek óta nem fizetnek vízdíjat, közben a társasház pedig ki kell, hogy fizesse, hiszen kiszámlázzák neki. Ma már vannak Egerben olyan lakóközösségek, akiknek az egész finanszírozását, működését ellehetetleníti egy-két család. Próbálták ezek a közösségek fölvenni a kapcsolatot a Vízművel és azt kérni, hogy almérőnként lehessen a számlázást megoldani, így nem veszélyeztetve a teljes közösségnek a költségvetését. A lakók azt a választ kapták, hogy csak akkor lehetséges az, ha a vízórát kivezetik a folyosóra, a lakáson kívülre. Számos nagyvárosban van arra példa, hogy mindenféle kivezetés és egyéb átalakítás nélkül megoldható az, hogy almérőről számláznak. Nem jelent sem a lakóknak, sem a Vízműnek semmiféle plusz költséget, hiszen a hálózat fenntartása így is a főmérőig tart, utána úgyis a társasházé, ami a folyosói részen van és a lakáson belül eddig is a lakóké volt. Kéri Polgármester urat, hogy a Heves Megyei Vízmű Zrt. felé tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy lehetővé váljon a társasházaknak - akik igénylik - az almérőkénti szerződést és számlázást. Habis László Dolgoznak a probléma a megoldásán. Jó példaként említi, hogy Egerben a Veres Péter utcában van olyan társasház, ahol ez már működik. Ott megoldották azt, hogy a közös helyiségben van egy olyan szekrény, amelyben minden egyes lakáshoz hitelesített almérő rendelkezésre áll. Hangsúlyozza, hogy ezekhez a társasházak együttműködése szükséges. Képviselőtársai a meghívóban feltüntetett napirendi anyagot írásban megkapták. Tájékoztatja képviselő társait, hogy Alapokmányunk 23.§ (1) bekezdése szerint: a napirendi pontok elfogadása előtt a Közgyűlés tagja kezdeményezheti, hogy az Eger város életét jelentősen befolyásoló napirendnél a hozzászólási lehetőséget a Közgyűlés időkorlát nélkül biztosítsa. A kezdeményező a javaslatát indokolni köteles. Van-e ilyen javaslat bármelyik napirendi ponttal kapcsolatban? Csathó Csaba Javasolja, a 2. számú napirendi pont időkorlát nélküli tárgyalását. Ez a napirendi pont az önkormányzat 2014. évi költségvetésére tesz javaslatot és a közgyűlés arról dönt. Ez Eger város életét jelentősen befolyásoló kérdés. Kéri képviselő társait a javaslatát fogadják el. Habis László Szavazást kér Csathó Csaba tanácsnok javaslatáról.

Szavazás:

16 igen szavazattal mellett, elfogadásra került.

„Alapokmányunk 23.§ (3) bekezdése szerint: A napirendi ponthoz meghívott legfeljebb 10 percben tehet szóbeli kiegészítést. Ha a kiegészítés várhatóan hosszabb időtartamú, az előterjesztő a napirendi pontok elfogadása előtt kezdeményezheti, hogy a meghívott hozzászólási lehetőségét a Közgyűlés időkorlát nélkül biztosítsa.” Van-e ilyen javaslat bármelyik napirendi ponttal kapcsolatban? Bejelenti, hogy sürgősségi indítványt nyújtott be: 1./

Előterjesztés a 4/2014. (I.31.) BM rendelet alapján kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmény fejlesztésére, felújítására igényelhető támogatásáról

2./

Előterjesztés a Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium épületére vonatkozó használati jog közcélú adományozásáról, tulajdonosi hozzájárulásról és működési célú támogatás nyújtásáról

címmel, valamint Ficzere György tanácsnok úr 3./

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének rendelet tervezete Eger Megyei Jogú Város Helyi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 27/2008. (VI. 27.) számú önkormányzati rendelet módosításáról a városon átvezető kerékpárút kapcsán

címmel. Tájékoztatja a Közgyűlést, hogy a meghívóban szereplő 8-as és 9-es napirendekkel kapcsolatos előterjesztéseket a mai napon a hivatal munkatársai minden képviselőnek rendelkezésre bocsátották, valamint a két ponthoz tartozó előterjesztést nyomtatott formában a közgyűlés kezdete előtt megkapták a képviselők. Kéri szavazzanak a sürgősségi indítványok, valamint a meghívóban szereplő, de a mai napon kiküldött anyag napirendi pontként való tárgyalásáról. Szavazás:

12 igen és 4 nem szavazattal elfogadásra került.

Kéri, hogy az 1. számú sürgősségi indítványt 2. számú napirendként tárgyalják, mivel az ott hozott közgyűlési határozatot pályázathoz kell csatolni és azt a mai napon be kell nyújtani. Javasolja, hogy a meghívóban 6. számú napirendi pontként szereplő „Előterjesztés Heves Megyei Területfejlesztési Koncepció (2014-2020) dokumentum véleményezése tárgyában” napirendet az 1. számú sürgősségi indítványt követően, 3. számú napirendként tárgyalják, tekintettel arra, hogy ugyanezt a napirendet a Heves Megye Közgyűlése szintén a mai nap tárgyalja és szeretné megismerni e kérdésben az önkormányzat véleményét, javaslatait.

Tájékoztatja a képviselő társait, hogy az 2-es és 3-as sürgősségi indítványt, a 10-es számú napirendet követően, a tájékoztató előtt tárgyalják. Javasolja továbbá, hogy a 9-es napirend megvitatását a 46.§ (2) bekezdés c) pontja alapján, zárt ülésen tárgyalják. Kéri, szavazzanak a 9-es számú napirend zárt ülésen való tárgyalásáról. Szavazás:

11 igen, 3 nem és 1 tartózkodás mellett, elfogadásra került.

43/2014. (II.14.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése elfogadta a 9-es napirendi pont zárt ülésen való tárgyalását.

Van-e valakinek más napirendi javaslata? Császár Zoltán

ügyrendi kérdésben

A 3-as napirendi pont tartalmazza a kb. egy éve elfogadott egyéni képviselői indítványát? Ennek a napirendi pontnak része az uszodai kedvezmény? Habis László A 3. napirendi pont egy rendelet-tervezet az Eger Városkártya bevezetéséről. Ez adja meg a jogszabályi kereteit a kedvezményrendszernek. A kedvezményrendszer nem az önkormányzat kompetenciája. A kedvezményrendszer attól függ, hogy ki az adott területen az ármeghatározó, intézményvezető, vállalatvezető, igazgatóság, magántulajdonos, az az ő kompetenciájuk. A javaslatban szerepel az ezzel kapcsolatos tájékoztatás. Nevezetesen, hogy az ezzel kapcsolatos konkrét kedvezmények a város honlapján mindenkor megtekinthetőek lesznek. Dr. Csarnó Ákos


Valóban egy éve húzódó kérdés a kedvezményre vonatkozó képviselői indítvány. Nagyon meghatározza a közgyűlés munkáját, hogy három sürgősségi anyaguk van, több napirendi pont esetében csak a mai napon kaptak anyagot. Hangsúlyozza, hogy több napirendi pont esetében nem lehet felelősen döntést hozni. Habis László A három sürgősségi indítvány megfelel az Alapokmányukba foglaltaknak.

Császár Zoltán


2013. februári ülésen „Előterjesztés az egri nyugdíjasok ingyenes uszodahasználatára” címmel tárgyalták az anyagot. Egy éve várnak a nyugdíjasok kedvezményére. Habis László Ahhoz, hogy bármiféle kedvezményt önkormányzati intézmény, vagy önkormányzati tulajdonú társaság nyújtson, annak a jogi kereteit kell megteremteni. Erre vonatkozó döntés születhet meg a mai napon. Bognár Ignác A 8-as napirend pont - a Waldorf iskola - az előző közgyűlésnek is napirendi pontja volt Ennek az anyaga most kb. 25 oldal. Erről, hogy tudjon lelkiismeretének megfelelően szavazni. Kéri az előterjesztőt vegye le napirendi pontról. Habis László Azok, akik kezdeményezték ennek az intézménynek a létrehozását, azok magánszemélyek. Létrehoztak egy alapítványt, illetve tettek különböző javaslatokat. A javaslatokat megvizsgálták, esetenként jogilag, vagy pénzügyileg kezelhetetlenek voltak a javaslatok. Sorozatos egyeztetések zajlottak az érintettekkel. Úgy gondolja, hogy akkor járnak el felelősségteljesen, ha egy ilyen kezdeményezést nem söpörnek le azért, mert pénzügyi, műszaki, szabályozási és egyéb problémák vannak. Ugyanakkor az Alapítvány számára is van jogvesztő határidő. Nekik a Kormányhivataltól engedélyt kell szerezniük ahhoz, hogy ez az intézmény szeptembertől működhessen. Ennek van egy jogvesztő határideje és emiatt kényszerültek arra, hogy folyamatosan egyeztetve az érdekeltekkel, ezt az anyagot a testület elé hozzák. Bízik abban, hogy felelősségteljes döntést tudnak hozni. Hangsúlyozza, hogy egy lehetőséget adnak meg és nem intézményt alapítanak. Egy ingatlannal kapcsolatos döntéssel elindulhat a folyamat az intézmény működési engedélyének megszerzéséhez. Dr. Kovács Luca Császár Zoltán képviselő úrnak valóban volt egy egyéni képviselői indítványa, melyet elhalasztottak, illetve a feladattervnél merült fel újonnan. Akkor abban egyeztek meg, hogy a feladattervben az Eger Városkártya kapcsán fogják az egyéni képviselői indítványát kezelni. Mint Polgármester úr elmondta, hogy most a jogi keretét teremtik meg annak, ami alapján az egyéni képviselői indítványában megfogalmazott kedvezményeknek megteremtődik a lehetősége. Bognár Ignác képviselő és Dr. Csarnó Ákos tanácsnok által felvetettekre reagálva elmondja, való igaz, hogy a sürgésségi indítványok fajsúlyosak, pályázathoz kapcsolódóak. Nagyon rövid határidők állnak rendelkezésre és azzal, hogy alaposan előkészítik az anyagokat, védik meg az önkormányzat és a város érdekeit.

Császár Zoltán Jegyző asszonytól kérdezi, amennyiben a jogi alap meglesz, akkor a következő közgyűlésen már napirenden lesznek a kedvezmények, melyeket egyéni képviselői indítványában megfogalmazott? Dr. Kovács Luca Amennyiben változatlan formában tartja fönt indítványát, úgy foglalkozni fognak vele, amennyiben a rendelet alapján módosítást kíván eszközölni, akkor azt szíveskedjen újra benyújtani. Dr. Csarnó Ákos Elismeri, hogy a hivatal munkatársai túlterheltek, de az a rendszer hibája. A válaszok ellenére is fönntartja azon véleményét, hogy nem tudtak kellő információhoz jutni egyes napirendek kapcsán. Habis László Örömtelinek tartja azt, hogy januárban megszületett egy olyan BM rendelet, amelyik pályázati lehetőséget ad például egy óvoda komplett felújítására. Logikus lépés volt részükről az, hogy a hivatali munkatársak túlterhelése mellett is, kidolgozzák annak a műszaki, szakmai tartalmát és ma dönthetnek arról, hogy a pályázatot benyújtsák-e. Úgy gondolja, hogy ha az északi városrészben megújul a Benedek Elek Óvoda, az a város javát szolgálja. Szavazásra bocsátja a napirendekre tett javaslatát. Szavazás:


Személyi ügy:

1./

Előterjesztés az Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság tagjainak megválasztására ( minősített szavazattöbbség ) / Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi. /

Előadó:

Dr. Kovács Luca jegyző

Dr. Kovács Luca Magyarország Köztársasági Elnöke 16/2014. (I. 20.) számú határozatával 2014. április 06. napjára tűzte ki az országgyűlési képviselők 2014. évi általános választásának időpontját. A választási eljárásról szóló törvény szerint van egy kötelezettsége a képviselő testületnek, illetve a Jegyzőnek, mint az Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Iroda vezetőjének, hogy a választási bizottság tagjainak és póttagjainak személyére javaslatot tegyen, az országgyűlési képviselők általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti 42. napon belül. A választott tagok megbízatása a következő általános választásra megválasztott választási bizottság alakuló üléséig tart. A választási eljárásról szóló törvény 25. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság tagjaira és póttagjaira tett indítványhoz módosító javaslat nem nyújtható be. A választási bizottság tagjainak és póttagjainak személyére az alábbi javaslatot teszi: Tagok: Dr. Holtzer Olivér; Dr. Martinecz Gergely; Madák Lászlóné Póttagok: Dr. Nagy Árpád, Szigeti Lászlóné A jelöltek kitöltötték és aláírták az 1. sz. mellékletként csatolt „Nyilatkozat”-ot, melyben hozzájárultak a nyílt ülés tartásához, egyben nyilatkoztak arról, hogy személyükkel szemben összeférhetetlenség nem áll fenn. Kéri az előterjesztés elfogadását. Habis László Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Bognár Ignác Milyen szempontok alapján lett valaki tag és póttag? Dr. Kovács Luca A tagok és a póttagok között vannak jogász végzettségű személyek. Tagok között Dr. Holtzer Olivér és Dr. Martinecz Gergely, a póttagok között Dr. Nagy Árpád. Szükségesnek tartotta, hogy a bizottság tagjai és póttagjai között legyen jogász végzettségű. Madák Lászlóné Egerben ismert, köztiszteletben álló személyiség és civil munkája is jelentős. Szigeti Lászlóné köztiszteletben álló nyugdíjas pedagógus és már korábban is póttagként szerepelt. Mindezek alapján látja biztosítottnak azt, hogy az OEVB megfelelő minőségben és a jogszabályoknak megfelelően fogja tudni ellátni a munkáját. Császár Zoltán Sokéves tapasztalata alapján elmondhatja, hogy soha nem volt még arra példa, hogy a választási bizottság az összetételéből fakadóan, akárkit is előnyös, vagy hátrányos helyzetben részesített volna.

Habis László Szavazást kér a határozati javaslatról. Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az alábbi tagokat választja meg Eger Megyei Jogú Város Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsága tagjainak és póttagjainak: Tagok:

1./ Dr. Holtzer Olivér 2./ Dr. Martinecz Gergely 3./ Madák Lászlóné

Póttagok:

1./ Dr. Nagy Árpád 2./ Szigeti Lászlóné

Szavazás:

Felelős:


Határidő:

azonnal

15 igen és 1 nem szavazattal elfogadásra került.

44/2014. (II.14.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az alábbi tagokat választja meg Eger Megyei Jogú Város Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsága tagjainak és póttagjainak: Tagok:

1./ Dr. Holtzer Olivér 2./ Dr. Martinecz Gergely 3./ Madák Lászlóné

Póttagok:

1./ Dr. Nagy Árpád 2./ Szigeti Lászlóné

Felelős:


Határidő:

azonnal

/ Az 1. számú melléklet a jegyzőkönyv mellékletét képezi. /

Kéri a jelenlévőket álljanak fel. A tagok és póttagok eskütétele következik. Eskütétel.

Átadja a szót Alpolgármester úrnak.

Rázsi Botond

Sürgősségi indítványok:

1./

Előterjesztés a 4/2014. (I.31.) BM rendelet alapján kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmény fejlesztésére, felújítására igényelhető támogatásáról ( egyszerű szavazattöbbség ) / Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi. /

Előadó:

Habis László polgármester

Habis László Lehetőségük nyílt arra, hogy kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézményük, maximum 30 millió forint erejéig, támogatást kaphasson. A pályázat a bölcsődei nevelést, az óvodai, illetve iskolai étkeztetést támogatja. Tekintettel arra, hogy a bölcsődéik más pályázat kapcsán szinte teljes mértékben megújulnak, így kézenfekvő volt, hogy az óvodai körben vizsgálódjanak. Úgy gondolják, hogy az orvosi rendelővel egy épületben található Vallon utcai Benedek Elek Óvoda újujjon meg. A felújítás által az óvoda külső nyílászáróinak cseréje és a homlokzat utólagos hőszigetelésére kerülhet sor, mellyel javulhat az óvoda működési feltételrendszere és csökkenne a fűtési költsége. A pályázathoz 7,5 millió forintos önkormányzati önerő szükségeltetik, mely az intézmények tervszerű kisfelújításáról, illetve a pályázati tartalék címszámról biztosítható. Kéri a határozati javaslat támogatását. Rázsi Botond Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Szavazást kér a határozati javaslatról.

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése jóváhagyja a 4/2014. (I. 31.) BM rendelet alapján igénybe vehető támogatás kapcsán a Benedek Elek Óvoda (Benedek Elek Óvoda – székhely; Eger, Vallon utca 4.) 37 481 891 Ft összköltségű fejlesztési pályázatának benyújtását és egyúttal biztosítja a támogatás igénybevételéhez szükséges 7 496 378 Ft önerőt. Az önkormányzat 2014. évi költségvetésében a pályázati önerőből 2 000 000 Ft a II/142/-/2/7/K (Intézmények tervszerű kisfelújítása) címszámon, további 5 496 378 Ft a V/16/-/-/5/Ö (Pályázati tartalék) címszámon rendelkezésre áll. A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert a pályázat beadásához szükséges dokumentumok aláírására.

Felelős:


Határidő: 2014. február 28.

Szavazás:

14 igen és 2 tartózkodás mellett, elfogadásra került.

45/2014. (II.14.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése jóváhagyja a 4/2014. (I. 31.) BM rendelet alapján igénybe vehető támogatás kapcsán a Benedek Elek Óvoda (Benedek Elek Óvoda – székhely; Eger, Vallon utca 4.) 37 481 891 Ft összköltségű fejlesztési pályázatának benyújtását és egyúttal biztosítja a támogatás igénybevételéhez szükséges 7 496 378 Ft önerőt. Az önkormányzat 2014. évi költségvetésében a pályázati önerőből 2 000 000 Ft a II/142/-/2/7/K (Intézmények tervszerű kisfelújítása) címszámon, további 5 496 378 Ft a V/16/-/-/5/Ö (Pályázati tartalék) címszámon rendelkezésre áll. A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert a pályázat beadásához szükséges dokumentumok aláírására.

Felelős:



6./

Előterjesztés Heves Megyei Területfejlesztési Koncepció (2014-2020) dokumentum véleményezése tárgyában ( egyszerű szavazattöbbség ) / Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi. /

Előadó:


Meghívott:

Szabó Róbert Heves Megyei Közgyűlés elnöke 3300 Eger, Kossuth L. utca 9.

Habis László Büszke arra, hogy a megyei jogú városok egyenjogú partnerei lehetnek a megyei önkormányzatoknak, akik az önkormányzati reform kapcsán, alapvetően a területfejlesztés feladatát kapta meg. Nagyon nagy súlyú kompetenciája van a megyéknek. A koncepció tartalmát viszonylag részletesen egyeztették a megyei vezetéssel és ennek alapján abban állapodtak meg, hogy számos ponton, az észrevételeik beépítésre kerülnek. A koncepciót követi majd az a fejlesztési program, amelyik különösen érdekes és izgalmas lesz Eger számára. A további munkálatok során is folyamatos lesz a kapcsolat a megyei önkormányzattal, annak hivatalával. Az észrevételeik között elfogadták, a megyei vezetők, hogy figyelembe kell venni azt, hogy Eger város logisztikai, geográfiai szempontból kicsit hátrányosabb helyzetben van, mint a Hatvan - Gyöngyös ipari tengely többi szereplője. Ezt a további munkálatok során igyekeznek majd kezelni. Sikerült azt a javaslatukat is elfogadtatni, miszerint az épített örökség megőrzése és innovatív fejlesztése be kell, hogy épüljön a megyei fejlesztési programokba. Ebben az esetben arra gondoltak, hogy az egri vár új szemléletű megújítása, a végvári élet bemutatása, ennek a nemzeti emlékhelynek a vonzóvá tétele az elkövetkező időszak jelentős feladata. Fontosnak gondolják a továbbiakban azt, hogy a turisztikai terülten a gyógyvizeik nemzetközileg is kvalifikálva legyenek. Oly módon legyenek elfogadtatva, hogy a főbb turisztikai küldő területeken orvosilag is ajánlottak legyenek. Ehhez természetesen a képzési programokra is hangsúlyt kell helyezniük. Jelentős az is, hogy az elkövetkező időszakban a kis- és középvállalkozások speciális támogatást kapjanak. Elképzelés az, hogy uniós forrásokból, kockázati tőketársaságok is beszállhatnak majd a tőkeigény segítése érdekében, valamint a kezdő vállalkozások számára is lesznek tőkejuttatási mechanizmusok. Ezekről igyekeznek a megyei önkormányzattal tovább egyeztetni. Lényeges feladat az is, hogy az agrárium is kapjon szerepet. Az agrárium esetében gondolnak elsősorban a történelmi borvidékre, egy korszerű felfogású vidékfejlesztésre, Eger külterületeinek fejlesztésére, infrastruktúráinak fejlesztésére és magas színvonalú termékek előállítására. Mindez a vidékfejlesztésnek és a foglalkoztatás fejlesztésnek fontos eleme lehet.

A koncepció finomítása megtörtént és a Heves Megyei Önkormányzattal való munkakapcsolat alapján ezt a fejlesztési koncepciót jó szívvel javasolja támogatásra. Kéri, hogy a továbbiakban is legyenek konstruktív partnerei a megyei munkának. Rázsi Botond Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Bognár Ignác Heves megye önállóan is életképes tudna lenni, kiváló adottságokkal rendelkezik. Kiválónak tarja a koncepciót és címszavakban elmondja azok számára, akiknek nem ismerik annak tartalmát. - A térség élhetőségét kell biztosítani. - Esélyegyenlőség. - Egyre javuló közbiztonság a megye vonzóbbá tételéért. „Csendőrség visszaállítása.” - Rendkívül alacsony foglalkoztatási ráta emelése. - Közfoglalkoztatást csak akkor, ha valós igényekre alapuló értékteremtő tevékenységet helyez előtérbe. „Teljesen fölösleges pénzkidobás, amit most művelnek.” - Vonzóvá kell tenni a munkát, az inaktívak számára. - Képzett fiatalok jelentős számban hagyják el a megyét és az országot. - Gyengének értékelhető a közösségek, a civil szféra szerepvállalása. - Ahol csak lehet a gépi munka emberi munkával történő kiváltása. - Helyi anyagok használata. - Kevesebb hulladéktermelés. - Növelni kell a védetté nyilvánított területek nagyságát. - Illegális fakitermelés visszaszorítása. - Zöldmezős területek felhasználásának minimalizálása. - A stratégiai céloknál hiányzó gyorsforgalmi úthálózat. - Leromlott állapotú útszakaszok fejlesztése. - Erősíteni kell a közösségi közlekedés versenyképességét, az egyéni közlekedéssel szemben. - 30 évnél idősebb a vasúti kocsiállomány. - Munkaerő piaci igényekhez igazodó iskolarendszer. - Csökkenteni kell az energiaimport függőségét. - Erősíteni kell a helyben megtermelt áruk értékesítésének lehetőségét. - Mátra-Bükk kerékpárút fejlesztésében nagy lehetőség rejlik. - Helyben termelt élelmiszerek rövidcsatornás, közvetlen értékesítési láncának kialakítása. - Oktatás és szakképzés fejlesztése. - Helyi energiatermelési és ellátási rendszerek kiépítése. - Erdészeti termékek begyűjtése, feldolgozása. - Megkerülhetetlen a romalakosság problémaköre. - helyi foglalkoztatás biztosító állattenyésztés. Még számos fontos és értékes felvetést tartalmaz az anyag.

Dr. Misz Mihály Az egri civil élet kiváló, országosan is példás. Biztosan található a megyében olyan terület, ahol fejleszteni kell. Császár Zoltán Hol szerepel az anyagban a csendőrség visszaállítása? Bognár Ignác A „sorok között”. Martonné Adler Ildikó A közmunkaprogrammal kapcsolatban elmondja, generációk nőnek fel úgy, hogy azt látják, „nem az apám, de a nagyapám sem kel föl és nem megy el otthonról dolgozni”. Úgy gondolja, hogy a programmal valamiféle személyes példát sikerül adni a gyermekeknek. Munkát végeznek és innen a valódi munka világába is megvan a visszavezető út. Császár Zoltán Képviselő asszony által elmondottakra reagálva elmondja, való igaz, hogy nemcsak a gyermekeknek, de a nyugdíjasok is menni kell dolgozni, mert „ebből a nyugdíjból nem lehet megélni”. Bognár Ignác Az anyag tartalmazza az általa elmondottakat, abból idézte, hogy „közfoglalkoztatás csak akkor, ha valós igényekre alapuló, értékteremtő tevékenységet helyez előtérbe”. Pál György Örömmel fogadta, hogy az M25-ös út a 2014-2020 közötti tervben szerepel és meg fog épülni. Polgármester úr 2011. áprilisában egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy legkésőbb 2014-ig megépül az M25-ös út. Nem történet meg. Martonné Adler Ildikó „Nem azt mondtam, hogy a nagypapák menjenek dolgozni, azt mondtam, hogy úgy nőttek fel gyerekek, hogy nem az apjukat, hanem a nagyapjukat sem látták elmenni otthonról dolgozni. Nagyapa akkor még munkaképes volt.” Nem tudja, hogy Bognár Ignác képviselő úr miből gondolja, hogy a közmunkaprogram nem terem értéket? Igenis hasznos munkát végeznek. Vannak intézmények akiknek, kifejezetten jól jön, hogy közmunkaprogramban résztvevő embereket tudnak foglalkoztatni.

Habis László Nagyon terjedelmes anyagról van szó, melyet az Eszterházy Károly Főiskola és a Róbert Károly Főiskola szakértői készítettek el. Feladatuk, hogy a programalkotásban fogalmazzanak meg súlypontokat. Olyan súlypontokat, amely Eger város szempontjából, az egri térség szempontjából a következő 10 évben meghatározó. Amikor polgármester lett, olyan Regionális Fejlesztési Tanács volt, ahol hiába beszélt, mert „lecövekeltek” már bizonyos arányokat, irányokat. Egyebet nem mondtak, minthogy sajnálatos módon a településfejlesztési ablakban pár hónap alatt elfogyott a pénz, egy hét éves időszak esetében. Ebben a kérdésben nagy felelősség nyomja a vállukat. A közmunkaprogramról azt gondolja, hogy a munkakultúra, a foglalkoztatási arány változtatása nem „varázsütésre” történik meg, azért hosszú éveken át kell dolgozni. Meggyőződése, hogy a kormányzat e tekintetben jó irányba halad. Képviselő úr számos témát vetett fel, mint például, hogy kevesebb hulladék legyen. Ezt a cél szolgálja mind a hulladéktörvény megváltoztatása, mind az ez irányú fejlesztések. Az M25-ös útra nem igazán „büszke”, de bízik abban, hogy a 2014-2020 közötti időszakban valóban megépül. Azt azért elmondja, hogy az előkészítési munkálatok ideje alatt szigorodtak a környezetvédelmi szabályok és a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek egy részletes környezetvédelmi hatástanulmányt írt elő. Egy ilyen hatástanulmány elkészítésének csak a vizsgálati szakasza egy év és ez visszavetette a folyamatot. Rendszeresen folytatott, folytat levelezéseket, tárgyalásokat az illetékesekkel és nagyon bízik abban, hogy az erőfeszítések eredményre vezetnek. Kéri határozati javaslat elfogadását. Rázsi Botond Szavazást kér a határozati javaslatról. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Heves Megyei Területfejlesztési Koncepció (2014-2020) tartalmával egyetért. Felelős:

Habis László polgármester megbízásából Rátkai Attila Főépítész A Főépítészi Csoport vezetője


/ A Heves Megyei Területfejlesztési Koncepció (2014-2020) jegyzőkönyv mellékletét képezi /

Szavazás:

15 igen szavazattal elfogadásra került.

46/2014. (II.14.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Heves Megyei Területfejlesztési Koncepció (2014-2020) tartalmával egyetért. Felelős:


Határidő:

2014. február 14.

/ A Heves Megyei Területfejlesztési Koncepció (2014-2020) jegyzőkönyv mellékletét képezi /

Rendelet-tervezetek:

2./

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 2014.-2017. közötti saját bevételeinek, adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek várható összegéről, továbbá az Önkormányzat 2014. évi költségvetéséről, módosításának és végrehajtásának rendjéről ( egy fordulóban tárgyalt ) / Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi. /

Előadó:


Habis László A költségvetés 17,6 milliárd forintról szól, melyből 10,2 milliárd forint működési kiadás és 7,3 milliárd forint a felhalmozási kiadás. Ez 41,5 %-os felhalmozási rátát jelez, ami egészen különleges egy költségvetés tekintetében. A költségvetési hiány megszüntetéséhez 1.192 E Ft előző évi maradvány igénybevétele mellett a fejlesztési bevételek és kiadások egyensúlyához 538 millió Ft fejlesztési hitellel számolnak.

Ismeretes, hogy a költségvetésüket alapvetően pozitív irányba befolyásolta az, hogy egyike voltak annak a 64 önkormányzatnak, amelyik az év végéhez közeledve kormányzati döntéssel 1,1 milliárd forintos egyedi támogatást kapott. Ebből adódik az, hogy a jelentős összegű pénzmaradványt, még a pénzmaradvány elszámolása előtt bevonhatták a költségvetésbe. A 92 millió forint pedig a decemberi kormányengedélyes hitelből származik, amelyet majd konszolidál az állam. Ez a hitelkonszolidáció pedig azt teszi lehetővé, hogy a 2014. évben megszabadulnak a tőke- és kamattörlesztés terheitől. Központi költségvetési támogatás 3,2 milliárd Ft, ez a főösszegnek több mint a 18 %-a. Saját bevételek tervezett összege 6,9 milliárd forint, amely 2013-ban 6,3 milliárd forint volt. Három elemet kiemel, mégpedig a helyi adók a 3,6 milliárd forintot, a tárgyi eszköz értékesítések 200 millió forintot haladják meg a terveikben. Jelentős tétel, 454 millió forinttal a saját bevételek között, az önkormányzati lakások és üzlethelyiségek bérleti díjbevétele. Meg kívánja jegyezni, hogy a lakásszektor erősen mínuszos, lakbérből származó bevételek az önkormányzati lakásokra fordított kiadásoknak mindössze 53,4 %-át teszik ki. Az uniós pályázatokhoz a megkötött támogatási szerződések alapján, 5.466 millió forintos támogatást várnak 2014-ben. Kiadásokat illetően, 7,3 milliárd forint az intézményi, a hivatali költséghelyek összege. Ebben figyelembe kellett venni az óvodai körben a pedagógusok béremelését, a minimálbér-, garantált bérminimum változását, bizonyos többletfeladatok kiadásainak finanszírozását, a soros béremeléseket. Kiemeli, hogy a javaslat azt tartalmazz, hogy minden városi közalkalmazott 3000 Ft/fő/hó étkezési hozzájárulást kapjon. Ez a kiskeresetű munkavállalók szempontjából nagyon fontos. Az önkormányzati létszámkeret 56 fővel nő, így 1322 főre változik. Ennek jelentősebb tételei: az óvodák köre, ahol 29 fővel - egy korábbi közgyűlési döntés kapcsán -, az Egri Kulturális és Művészeti Központnál 10 fővel, a Harlekin Bábszínháznál 3 fővel, a Dobó István Vármúzeumnál 4 fővel és a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár esetében 2 fővel növekszik a létszámkeret. A téli közfoglalkoztatás esetében 100%-os a központi finanszírozás, az egyéb közfoglalkoztatás esetében a város 15%-os önrészt kell, hogy finanszírozzon. A közfoglalkoztatottak tervezett létszáma megközelíti a 780 főt. Közalkalmazotti, köztisztviselői, közfoglalkoztatotti, illetve vállalati körben összességében igen jelentős létszámot foglalkoztat a város, mindent figyelembe véve 3000 fő megélhetése közvetlenül az önkormányzat költségvetésén keresztül biztosított. Igyekeztek - a szigorú takarékosság elve mellett - városüzemeltetésre, idegenforgalmi és kulturális rendezvényekre, bormarketingre, a helyi járatú tömegközlekedés biztosítására, ifjúsági és sport feladatokra több pénzt biztosítani. A felújítási kiadások terv szerint 445 millió forintot tesznek ki, a 2013. évi előirányzatnál lényegesen magasabb, akkor 272 millió forinttal számoltak. A beruházásaik 6 milliárd forintot meghaladók. 2013-ban 3 milliárd forint volt az előirányzat. A tartalék előirányzatuk megközelíti a 460 millió forintot. Jelentősebb beruházások: Egri vár és erődrendszer turisztikai attrakcióinak fejlesztése 1,4 milliárdot meghaladó összeggel szerepel.

A Dobó tér – Eger patak – belvárosi térsor funkcióbővítő rehabilitáció 2,2 milliárd forinttal, az Ipari park kármentesítés 550 millió forinttal szerepel. Szala városrész szociális város-rehabilitációja, plusz a Kertalja utca, plusz Szala patak rendezése, az uniós finanszírozás és az önkormányzati saját feladatokkal együtt mintegy 400 millió forintos fejlesztés. Lenkey Általános Iskola tornaterem bővítésének összköltsége megközelíti a 190 millió forintot, a bölcsődék infrastrukturális fejlesztése meghaladja a 370 millió forintot. Orvosi és fogorvosi rendelő fejlesztése 130 millió forint. Szervezetfejlesztésre, amely a hatékonyabb önkormányzati és intézményi struktúra megalkotását jelenti 40 millió forintot, útberuházásokra, felújításokra 160 millió forintot meghaladóan, hídfelújításra több mint 50 millió forintot terveznek. A Déli iparterület fejlesztése 120 millió forinttal szerepel. A kiküldött anyagban három előterjesztői javaslat szerepel, mely az országzászlóval, egy parkfenntartási üggyel, illetve az ÉMOP managementi feladatokkal összefüggő. Kiosztásos anyagként megkapták a patakmeder rendezéshez kapcsolódó anyagot. Átrendezi az adóerő-képesség figyelembe vételével, a kötelező feladatok ellátását, az államigazgatási kötelező és önként vállalt feladatokat az adóbevételek tekintetében. Ez a szabályozáshoz való igazodás jegyében történik és nem tartalmi változás és a három mellékletet is módosítja. A polgármesteri hivatali és az önkormányzati feladatok között is van egy belső átcsoportosítás, melyet a Magyar Államkincstárral való egyeztetés alapján javasolnak. Törvényi szabályozás alapján kiegészítésre javasolja a költségvetési rendelet 6.§. (3) bekezdését, miszerint „A költségvetésben foglalt valamennyi előirányzat fölött az intézményvezetők gazdálkodnak, döntenek”. Kéri a rendelet-tervezet támogatását. Rázsi Botond Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Csathó Csaba Mint a Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság elnöke néhány kiegészítést kíván tenni a Polgármester úr által elmondottakhoz. A költségvetés megalapozott, a város rövid és hosszú távú terveihez jól igazodik. A 17,6 milliárd forintos főösszeg „egyszerűbb nyelvre lefordítva” azt jelenti, hogy Egerben az egy főre jutó önkormányzati pénzforrás 327.000,- forint. Ez nagyon magas összeg, hiszen ha összehasonlítják a megyei önkormányzatok átlagaival, akkor ez 40 %-al több. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a város nagyon intenzív fejlődési, fejlesztési szakaszában van. Az országos átlag 234.000,- forint / fő. A költségvetésük inkább fejlesztési jellegű. Véleménye szerint a költségvetésben a gazdaságfejlesztést kicsivel jobban kellene támogatniuk, hiszen a munkahelyteremtés a városban nagyon fontos cél. Az ipar, illetve a turizmus fejlesztését – ami a város kitörési pontja – intenzívebben támogatná. Igen rövid idő állt rendelkezésre az anyag elkészítéséhez és köszöni a hivatal munkáját.

Gál Judit Az a 30 millió forintos támogatás, amely az idegenforgalmi rendezvényekre volt fordítható, az nagyon nagymértékben emelte a városba látogatók számát, hiszen a vendégéjszakák száma is jelentős növekedést mutat. Büszkén mondhatják el, hogy Eger az egyik leglátogatottabb városok közé tartozik. A közös egyeztetések alapján az idegenforgalom, mint húzóágazat 50 millió forintos költségvetési alszámot jelent. Módosító indítványa: Kéri Polgármester urat, amennyiben lehetséges, akkor a II. fejezet 12. címszám 1. alcímszámán 5 millió forinttal emeljék meg az idegenforgalmi rendezvényekre fordítható összeget. Azok a hétvégék, amikor nagyrendezvények vannak Egerben, nagy látogatottságot mondhatnak magukénak. Szeretnék a rendezvény nélküli hétvégéket is programokkal megtölteni a látogatottság növelése érdekében. Nagy örömet okozott az idei költségevetés az óvodai hálózat számára, hiszen olyan lehetőséget kaptak a költségvetésükbe, amellyel tovább tudják emelni az óvodai szolgáltatások színvonalát. Köszöni a testületnek, hogy a Felsővárosban lévő óvodák esetében a pályázatot támogatták, hiszen nagyon fontos azok megújulása annak érdekében, hogy minél jobb körülmények között tudják a gyermekeket fogadni. Örömmel látta, hogy a választókerületi képviselőként megfogalmazott kéréseit a költségvetés sorai tartalmazzák. Csákvári Antal Nagyon fontos Eger város Önkormányzata számára is, hogy a Kormány tudta stabilizálni az ország helyzetét. Az országgyűlés partner volt abban, hogy kormányzati előterjesztéseket megszavazza. Fontos volt az, hogy az önkormányzatoktól nagyon nagy terhet átvállalt az adósságkonszolidációval. Eger számára is sokkal nagyobb mozgásteret tesz lehetővé 2014. évben és a következő évekre nézve is, hiszen a több mint 8 milliárd forintos adósságtól megszabadulhatott. A rezsicsökkentés révén könnyített a családok terhein is. A családi adókedvezménnyel 235 milliárd forintot hagy a családoknál. Többször elhangzott, hogy 17,5 milliárd forint körüli bevétellel számolnak a 2014-es évben. A működési célú kiadásuk 10,5 milliárd forint és a felhalmozási célú 7 milliárd forint körüli a tervezet szerint. Az önkormányzat egyik adónemben sem tervezi az emelés a 2014. évben. Az idegenforgalmi adó esetében terveznek emelést és 22 millió forintos növekedéssel számolnak, de azt nem Eger város polgárai fizetik meg. Fontosnak tartja hangsúlyozni azt, hogy működési célra nem terveznek fölvenni hitelt. A tervezett 540 millió forint körüli hitel, fejlesztési célokat szolgál majd. Kiemeli, hogy a sportcsarnok felújítása a reményeik szerint ebben az évben megvalósulhat, ami 200 millió forintos beruházás, melyhez Eger város 19 millió forinttal járul hozzá a költségvetéséből. A Lenkey János Általános Iskolában is megvalósulhat a mindennapos testneveléshez egy komoly infrastrukturális fejlesztés, újabb tornaterem létesülhet, amely egy 190 millió forintos beruházást jelent. A birkózócsarnok évek óta húzódó felújítása,

reményeik szerint az idén megvalósulhat és a sportolóknak sokkal jobb körülményeket tudnak biztosítani. 13,5 millió forint az az összeg, amely a különböző versenyek támogatását szolgálja. A szociális, illetve az egészségügyi kiadásoknál fontosnak tartja kiemelni, hogy 503 millió forint az, amit beruházásokra fordítanak. A bölcsődék infrastrukturális fejlesztése 373 millió forinttal szerepel a költségvetésben. A fogorvosi rendelők felújítása is megvalósulhat, a Klapka utcai rendelők felújítása 61 millió forintos költséggel. A Vallon utcai rendelők 69 millió forintos fejlesztése is jelentős előrelépés. Körzetében, a Leányka úton folytathatják II. ütemben a járdák felújítását, a Legányi utcában egy útszélesítéssel biztonságosabbá tehetik a közlekedési feltételeket. A Hibay Károly utcai óvodánál egy melléképület elbontásával és egy újnak a létrehozásával a szociális körülményeket fogják javítani az ott dolgozók részére. Az Egészségház utcában világítótest felállításával fogják a közbiztonságot javítani. A Dobó utca felújítása is jelentős fejlesztés. Jelentős beruházás a Matkhot Ferenc utcánál lévő híd, illetve a kis Dobó téri hídnak a megújítása. A Gólya utcát, az Eszpereantó sétánnyal összekötő híd felújításának a tervezési szakasza is megkezdődik. Köszöni a szakiroda munkáját. Módosító indítványa: Az 5. fejezet - tartalék -, 18. címszám - az önkormányzati feladatellátás tartalékáról -, a kiadások 15. címszám, 2. alcímszámára - a sportcélú támogatások - javasol 10 millió forint átcsoportosítást a ZF – Eger Férfi Vízilabda Klub támogatására. Fontos, hogy a csapat továbbra is bajnokesélyes lehessen és a működésükhöz szükséges ez a 10 millió forintos forrás. Kérik a költségvetés támogatását. Bognár Ignác Az 1. sürgősségi napirendi pontnál a 2 millió forintos önerő úgy van megnevezve, hogy az „intézményi önerő tervszerű kisfelújítása”. Meglátása szerint nem tervszerű, mindinkább „ad hoch” és nem is kis, hanem jelentős nagy beruházás. Helyes-e ha így hagyják ezt? Habis László Így van a címszám. Bognár Ignác A megnevezés furcsa, nem „kötözködni akar”, a hozzászólása jobbító szándékú volt. Módosító indítvány: A Történeti Tárház korábban az EVAT általános működési, kulturális és sport tevékenységhez köthető működési támogatásából kapott kiegészítő támogatást. A korábbi közgyűlésen el is fogadták az elszámolásukat. Akkor kiderült, hogy a Történeti Tárház és a Tűzoltómúzeum 1:8 arányban részesült a 2013-as évben is. Az EVAT 2014. február 01-től megvonta az ilyen jellegű támogatást, ami 120 ezer forintot jelent havonta. A kultúrát fontosnak tartják. Ez egy meglévő ( Tóth Sándor gyűjteménye ) gyűjtemény és a havi 120 ezer forint megvonásával a Történeti Tárház kiállítási anyagának további egri meglétét veszélyezteti.

Javasolja, hogy az EVAT – módosító indítványban pontosan leírta a címszámot címszámára, a 12 millió forint mellé 1,5 millió forintot tegyenek hozzá, de címkézetten, hogy csak a Történeti Tárház támogatására lehet felhasználni. Jó ügy érdekében kéri a támogatást. Sós István A 2014. évi költségvetésben a gazdaságfejlesztésre szánt forrásokat rendkívül fontosnak tartja. Eger város közvilágítási hálózatának fejlesztésére javasol többletforrásokat, mert jelentős kívánnivalókat hagy maga után. Mérjék fel a hálózatok állapotát, készüljön róla egy tanulmány. Meg kell állapítani azokat a beavatkozási pontokat, amelyeknél a forrásokat leghatékonyabban lehet felhasználni. A hálózat mérhetővé tételével már jelentős megtakarításokat lehetne elérni. A LED-s világítás célirányos bővítésével egyrészt jelentős költségeket lehet megtakarítani hosszútávon, másrészt pozitív hatással lenne a közbiztonságra is. Módosító indítvány: Javasolja a 2014. évi költségvetésben a költségvetés főösszegét 50 millió forinttal emeljék meg. Forrásként javasolja a Polgármesteri Hivatal felhalmozási kiadásaiból átcsoportosítani 3 millió forintot. Javasolja 47 millió forint hitel felvételét 2014. évben. A gördülőtervben 2015-től kezdve pedig 100 millió forint elhatárolását javasolja. Martonné Adler Ildikó A kormány önkormányzatokat érintő adósságkonszolidációjának köszönhetően megnőtt az önkormányzatok mozgástere. Ezáltal Egerben is több jut olyan fejlesztésekre, felújításokra, ami a lakosság közérzetét, vagy régóta fönnálló igényeit elégítheti ki. Örömmel tapasztalta a költségvetési tervezet áttanulmányozása során, hogy a körzetében tovább folytatódhat a Bolyki utca csapadékvíz elvezetési problémájának a megoldása, illetve a Fügedi utcában a tervezés megindult. Körzete sajátságos, tele van csapadékvíz elvezetési problémával, amiket meg kell oldani. A kormány rezsicsökkentési intézkedéseit véleménye szerint helyben is meg kell, hogy támogassák saját kereteiken belül, önkormányzati vonatkozású döntésekkel. A körzete lakóinak életét ismerve, a közműszolgáltatások közül a társasházi vízellátás több évtizedes problémájára hívja fel a figyelmet, ahogy erről már Pál képviselő úr is hozzászólásában tett említést. Elsősorban a lakótelepeken élőket sújtja többszörösen a vízdíj elszámolással kapcsolatos korábbi jogszabályi háttér. A Cifrakapu utcai problémát említi. Igazságtalan volt a korábbi szabályozás. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról rendelkező 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet már sokkal humánusabban rendelkezik ebben a kérdésben, jobban védi a lakosság érdekeit. Kéri Polgármester urat, hogy kezdeményezzen tárgyalásokat a Vízmű-vel, a Cifrakapu utcai átalakítások műszaki tartalmát és költségeit illetően. Módosító indítványa: a költségvetésükbe ennek a tervezési költsége 7 millió forinttal kerüljön be. A társasházak működőképességének fenntartásához kapcsolódó fejlesztésekhez az V. fejezet – tartalékok-, új címszámon kerüljön be 7 millió forint és

az I. fejezet, 4. címszám - Polgármesteri Hivatal beruházási kiadások - ezzel egyidejű csökkentésével. Orosz Lászlóné Megelégedéssel fogadta, hogy számos javaslata bekerült a költségvetésbe. Példaként említi a Baktai utca I. ütembeli beruházását, mellyel nagyon nagy probléma oldódik meg, hiszen a város talán második legforgalmasabb utcája. Régóta húzódó probléma, de évekig nem tudtak érdemben ezzel a kérdéssel foglalkozni, mert állami tulajdonban volt, így önkormányzati beruházást nem lehetett megvalósítani ezen a területen. A költségvetés még számos utca felújítását tartalmazza. Az indokolásban szerepelnek a prioritásként kezelt főbb területek, a foglalkoztatás élénkítése, a közfoglalkoztatás. Ebből idéz: „A közfoglalkoztatási programmal a munkaerőpiacon hátrányban lévők, az alacsony iskolai végzettségűek, a tartósan munka nélkül lévők, valamint a megváltoztatott munkaképességű személyek foglalkoztatását kívánjuk elősegíteni és növelni.” Martonné Adler Ildikó képviselő asszony által elmondottakhoz kapcsolódóan, egy munkáért fizetést kapni sokkal felemelőbb érzés, mint segélyből élni. Lombeczki Gábor A költségvetés ifjúsági sorairól kíván néhány gondolatot megosztani. Az Ifipont 2011óta működik, külön soron a költségvetésbe nem szerepel, mert az Egri Kulturális és Művészeti Központ égisze alatt működik az iroda. 2013. évben egy új kezdeményezés valósult meg, mégpedig az Ifi Mozi, mely keretében a 29 év alatti egri fiatalok bizonyos mozielőadásokat 50 %-os kedvezménnyel látogathattak. Ez a program 2014. évben is folytatódik és a költségvetésben, az Ifjúsági célú támogatások soron 1 millió forint támogatást kap. Az „ifjúsági sorokon” emelkedett az ifjúsági rendezvények és kiadványok támogatása, idei évben 2,5 millió forint áll rendelkezésre, ami kétharmados növekedést jelent a korábbi évekhez képest. Új elemként jelent meg a költségvetés ifjúsági sorain a Neon Ifjúsági és Kulturális Egyesület támogatása 1,5 millió forinttal Az Egyesület a 2013. évi sikeres rendezvényüket követően, azzal fordult a városvezetéshez, hogy a 2014. évre is lenne egy programsorozatuk, amihez támogatást szeretnének kérni. Leadtak egy a programtervezetet, melyet a Polgármester úr aláírt egy „Ifjúsági Stratégiai Megállapodás”-ban. Módosító indítványa: Kéri a II. fejezet, 16. címszám, 11. alcímszám 1,5 millió forinttal történő növelését, az V. fejezet – tartalékok -, 18 címszám - Önkormányzati feladatellátás tartaléka - ugyan ezen összeggel történő csökkentését. Rázsi Botond Az ifjúságot évek óta sújtó problémára hívja fel a figyelmet. Egy ifjúsági koncertterem kialakítására tesz javaslatot. A helyszínt már előzetesen megvizsgálták és ha a közgyűlés „zöld utat ad”, akkor annak megvalósulása záros határidőn belül meg fog valósulni, a Bem tábornok utcai létesítmény-együttesben.

A költségvetés tartalmazza a II. fejezetben a 133 címszám „Bem tábornok utcai épületegyüttes állapotfelmérése, tervezése” néven. Módosító indítványa: Ez a címszám tartalma ilyen formában legyen majd előttük, a koncertterem megvalósítása érdekében. Ott alapvető technikai feltételeket kell megteremteni, biztonságtechnikai szempontból, a katasztrófavédelem előírásainak megfelelően kell azt kialakítani. Minimális technikai létesítményeket kell benne létrehozni, hangosítást, a fényeket, keverőpultot, illetve kiszolgálást segítő létesítményeket. Ezzel elsősorban a fiatal együttesek számára kívánnak lehetőséget biztosítani. A tervek szerint 500-600 fő befogadására lesz alkalmas a terem, de természetesen a katasztrófavédelemmel ezt még alaposan át kell vizsgálniuk. Nemcsak koncertek, hanem egyéb közösségi rendezvények megtartására is alkalmas lesz a hely. A 12. választókörzet fejlesztésére kb. 35 millió forint fog rendelkezésre állni a tervek szerint a 2014. évben. Három elemet emel ki, mégpedig az Egri út páratlan oldali járdának a befejezését, a Szarvaskői út járda megépítését és a Pásztorvölgyi utcának a rendbe tételét és az út mellett járda létesítését. Bognár Ignác Korábbi hozzászólásánál elfelejtette megmutatni, hogy elhozta a Történelmi Tárházból az emlékkönyvet, melyben nagyon sok, rendkívül pozitív beírás található, több nyelven. Az emlékkönyvből is látható, hogy igen széles körben látogatják a kiállítást. A nyilvánosság kedvéért elmondja, hogy a körzetében, a Koszorú utcában a 2014. évben egy 30 millió forintos beruházás fog megvalósulni. A bizottsági szakaszban jelezte, hogy az anyagban az szerepel, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől kapnak támogatást, de tudomása szerint ez az ügynökség már nem létezik. Akkor azt a választ kapta, hogy meg fogják vizsgálni, de választ még nem kapott. Jelzik neki, hogy jogutódlással megszűnt. „A búvár vb 100 ezer forintos támogatását rendkívül megalázónak tartom, egy hoki vb 5 millió forintjához képest.” Szeretné tudni, hogy egyiknek miért 100 ezer forint és a másiknak miért 5 millió forint a támogatás? Internet szolgáltatásra 4 millió forintot tartalmaz az anyag. Ez most az iPad-ok miatt van, vagy ez az összeg „normális” költség az internet szolgáltatásra. Személy szerint soknak tartja. A közfoglalkoztatásra szánt 187 millió forintot is – mint már említette korábban – sokallja, bár tudja, hogy annak nagy részét az állam állja. Az állam „zsebéből is fog hiányozni” ez a 187 millió forint, Egernek csak kb. 6 millió forintjába kerül a 15 %-os rész. Az Egri TISZK a 15 millió forintos, egyre csökkenő támogatása, kötelező feladatként van megjelölve. Kérdezi, hogy nem önként vállalt feladat-e az Egri TISZK támogatása? A Kábítószer Egyeztető Fórum és a Drogstratégia több mint 1 millió forintjában kerül a városnak. „Van-e ennek annyi hozadéka?” A köztéri alkotások rekonstrukciója 22 millió forinttal szerepel. Ez már a Dobó téri szobrokat is magába foglalja, vagy azon kívül még más köztéri alkotásokra van? Közlekedés fejlesztési koncepció készítése, 10 millió forint. Emlékei szerint nem oly régen a győrieknek adtak ilyen feladatra megbízást, ki is fizették. Ez másik koncepció?

Többször felhívta már a figyelmet a nyilvános illemhelyek hiányára. Most a költségvetési tartalmaz ilyen célra 8,1 millió forintot, ugyanakkor egy másikat meg lebontanak. A munkanélküliek foglalkoztatása 776 fő. Nagyon figyelni fogja, hogy ez a jövő télen is ilyen szám lesz-e, vagy „reális létszámot fognak ütemezni”. ifj. Jung László A Koszorú utcában valóban meg fog valósulni egy komoly beruházás, az útburkolat lesz kijavítva és a csapadékvíz elvezetés lesz megoldva. Körzetében megvalósul még a bölcsődéknek az infrastrukturális fejlesztése, az óvodák fejlesztése, mint például a Ney Ferenc Ifjúság úti tagóvoda csoportszobáiban a szekrények cseréje. A körzeti alapból és a Polgármester úr hathatós segítsége által, egy „ovo-foci” is meg fog valósulni. A Ney Ferenc Óvoda Farkasvölgyi Tagóvodában az udvari kerítés helyreállítása fog megtörténni. Örömére szolgálna, ha a „Járdák és útburkolatok felújítása” címszó keretein belül a körzetében lévő utak és járdák is felújításra kerülnének. Sajnos nem szerepel a költségvetésben a Fertőbánya utca fejlesztése, de felhívja rá a figyelmet, mert az igen nagy beruházást igényel. Bölcs és megfontolt költségvetés van az asztalon és személy szerint is köszöni a szakirodák munkáját. Császár Zoltán A városi újság 2012 éves számából Polgármester úr sorait idézi. „Abban hiszek, hogy a települési önkormányzatban nem a pártérdekeknek kell elsődlegesnek lenniük. Fontosnak tartom a helyi közéletben a szakmaiság erősítését, várospolitikai döntéseket megelőző, alkotó vitát.” Elmondhatja, hogy a költségvetési egyeztetések során ez a szemlélet érvényesült. Komoly, egymás érdekeit figyelembe vevő, konstruktív egyeztetést tartottak a Polgármester úrral. Az egyébként is lendületesen fejlődő körzete, a 2014-es évben is ütemesen fejlődni fog. A nagy lakóközösséget felölelő Szarvas Gábor utcai út rehabilitációját két ütemben valósítják meg. A Radnóti utca II. ütemét felfüggesztették – csúsztatták a következő évre - a Kálnoki utca befejezése érdekébe, hiszen annak fontos szerepe van a Szépasszonyvölgy felé vezető rész rehabilitációjában. A Trinitárius utca járdája – az iskolában folyó munkálatok által – nagyon rossz állapotba került, annak javítása fontos elvégzendő feladat. A Petőfi utcai lépcsősor már az eu-s szabványoknak megfelelően kerül kialakításra. Ebben az ügyben köszöni a Polgármester úr támogatását, hiszen egy kisebb léptékű felújítást javasolt és ezzel szemben egy „eu-s komfortfokozatú” lépcsősor kerül kialakításra, az idősek érdekében és az orvosi rendelő okán. A Bartók tér csapadékvíz rendezése ismételten bekerült a költségvetésbe, hiszen az egy frekventált terület. A többi utcák rendezése a következő évre ütemeződtek át. Kéri Polgármester urat, hogy erősítse meg, hogy - a Hajdúhegynek szintén egy elmaradott utcája - a Rózsásdülő utca I. ütemének megvalósításában. A legfontosabb feladat, hogy először a Vízmű a nyomóvezetékeket kicserélje, mert csak utána érdemes az aszfaltozást és az út komplett kivitelezését megvalósítani.

Az Eszterházy téren 8 millió forintos rekonstrukciót hajtanak végre, annak érekében, hogy visszanyerje az a tér a korábbi „rangját”. Még számos kisebb, nagyobb beruházás, felújítás fog megvalósulni a 2014. évben. Köszöni a költségvetés elkészítésében minden közreműködő munkáját. Rázsi Botond Utolsó pillanatig reménykedtek abban, hogy az Eger Rally újra megrendezésre kerül, de sajnos elmarad, feltételezhetően anyagi okok miatt nem vállalták a szervezők. Kéri, hogy ezt a címszám, a II / 13 / 5, a II / 15 / 2 címszámra – Sportcélú támogatások – kerüljön átcsoportosításra. Ez egy általános címszám és azon belül, az óvodai úszásoktatás kiterjesztésére szeretné majd javasolni, de erről majd későbbiekben fognak dönteni. Dr. Csarnó Ákos Örömmel vette, hogy a Malomárok utca – Olasz utca sarkán, az óvoda és a társasházak mögötti kis beálló felújításra kerül. Korábban már felvetődött a városban wifi elterjesztésének, a hotspotok kiépítésének lehetősége. Kérdezi, hogy esetleg ez szerepel már a költségvetési anyagban? Szó volt már egy „mobiltelefonos, tabletes, internetes applokációnak” elkészítésről. Hol áll az ügy? Szerepel már az anyagban? Pál György Minden költségvetésnek az az alapja, hogy mennyi bevételi forrásuk van. Csathó tanácsnok úr mát említette, hogy több pénzt kellene szánni, az idegenforgalom és a gazdaságfejlesztés terültére. A gazdaság fejlesztés és a közmunka program kapcsán felhívja a város figyelmét arra, hogy eladó a „volt csirkekeltető a Lajosvárosban”. El kellene gondolkodni annak megvételén, mert ha a város tulajdonában lenne, akkor „értelmes, hasznos, értékteremtő munkát” lehetne adni, akár a közmunkásoknak is. Nem akar a módosító indítvány lehetőségével élni, mert úgy gondolja, hogy a körzeti képviselőknek a feladata, hogy egymás között – akár a bizottsági ülésen, akár a közgyűlésen, akár a frakció üléseket – „lebirkózzák” azt, hogy hol, milyen fejlesztések legyenek. Az ágazati ügyeket a bizottsági elnökök kompetenciája. A költségvetéssel koncepcionális problémája van. Ha megnézik a költségvetésnek a mérlegét, akkor az a törvényi előírásoknak megfelel, pénzügyileg rendben van. Amennyiben egy kicsit a „mélyére néznek” és a mérlegbontásokat nézik meg, akkor azt találják, hogy az államigazgatási feladatok – amiket el kell végezni – mérlege, kb. 200 millió forintot mutat. A kötelező feladatoknak a mérlege – amiben ugyancsak nincs mérlegelési jogkörük, el kell látni – az kb. 2,5 milliárdos mínusz mutat. „Mégis hogyan jössz egyensúlyba az összmérleg? Úgy, hogy van az önként vállalt feladatoknak a mérlege, amely viszont plusz 2,5 – 2,6 milliárd forintos bevételt mutat. Az történik, hogy az állam, amit előír nekik feladatot, ahhoz nem ad elég pénzt, ezért az önkormányzatnak ki kell szabnia adókat, hiszen az önként vállalt feladatoknál van elszámolva a helyi adóbevételek és abból kell oda átcsoportosítani.

A rendszer az, ami nem működik túl jól. További példaként említi az államtól kapott 1 milliárd forintos támogatást. A költségvetés normál finanszírozásban nem képes eltartani a várost. Kérdezi, hogy a kormányzati működés, vagy az önkormányzati működés a rossz? Miért szükséges a belváros-rehabilitációhoz plusz 1 milliárd forint? Polgármester úr azt mondta, hogy az a műszaki előírások tartása érdekében kell. A rezsicsökkentéssel kapcsolatban az a kérdése, hogy mi van az önkormányzati tulajdonú cégeknek azzal a veszteségével, amit az alapján kell, hogy elkönyveljenek? Alapvetően azokkal a keretekkel, amiben született a költségvetés, azokkal nem tud egyetérteni. Császár Zoltán Nem kíván a költségvetés kapcsán politizálni, számára egy a fontos, a város és azon belül a körzetének a fejlődése. A Petőfi utcában lévő idősek otthonához már tettek padokat, ültettek fákat, de szeretné, ha a parkban egy virágosítás is megtörténne. Kéri a Hajdúhegy – a város részeként – teljes felzárkóztatását küllemi szempontból. Kéri a Koháry utcán – az Okmányiroda háta mögött – a házak előtt lévő kivezető út javítását. Nem egy hosszú szakaszról van szó, de a szemétszállító autók a burkolatot összetörtént, személyautóval a közlekedés veszélyes. Ugyan ez a probléma a Szarvas Gábor utca mögötti garázssor esetében. A további észrevételeit a szakiroda felé jelezni fogja, a jövőbeni ütemezés érdekében. Lombeczki Gábor Az applikációk kapcsán elmondja, hogy korábbi javaslata az volt, hogy két applikáció készüljön, mégpedig egy önkormányzati applikáció és egy Eger guide, amelyet a városba látogató turistáknak készítenének. A megbeszélések zajlanak, a tesztelés folyik, az anyagok feltöltése folyamatos. Reméli, hogy a tesztelés hamarosan befejeződik, de ennek egy „sikertörténetnek kell lennie”, annak érdekében, hogy ez is Eger jó hírnevét vigye. Az Eger egészét lefedő wifi-vel kapcsolatosan elmondja, hogy az valóban fontos lenne, hogy az applikációt az Egerbe érkező turisták úgy tudják használni, hogy ingyenes wifi-t is szolgáltatnak hozzá. A körzetében, a Malomárok utca, az Olasz utcáig az út teljes hosszában fel lesz újítva és a csapadékvíz elvezetésének problémája meg lesz oldva. Erről e-mailben kapott tájékoztatást. A Malomárok utca és Tavasz utca kereszteződésében a csapadékvíz elvezetésének problémája reményeik szerint a 2014. évben megoldódik. Körzetében számos játszótér megújul, újabb játékokkal bővül, melyekhez a társasházak is hozzájárulnak. A körzetben lévő intézmények folyamatosan fejlődnek. A Szolgáltató Ház fele már fel van újítva és erre a költségvetési évre a nyílászárók cseréje van beütemezve. Csathó Csaba A költségvetés szerkezete hosszú évek távlatában, állandó fejlődési időszak alatt áll.

Mindenképpen az lenne az ideális, ha a kötelezően ellátandó feladatok minden egyes forintját, az állam odaadná a költségvetésbe. A 2013. évi intézkedések által ebbe az irányba mozdult el a rendszer. Próbálták „homogenizálni” a városokat. Az első lépés az volt, hogy a sokféle hitellel rendelkező településekből a hiteleket konszolidálták, mindenkit egy platformra hoztak és ezáltal a költségvetéseket már lehet hasonlóképpen kezelni. Eger városa figyelt arra, hogy olyan hiteleket vegyen fel, amelyek jól felhasználhatóak és jó helyre kerülhet. Való igaz, hogy azokat a feladatokat, amelyeket az önkormányzatnak kötelezően kell ellátnia, azoknak az arányát fokozatosan csökkenteni kell és csökkennek is, amelyekről az állam úgy gondolta, hogy neki kell ellátnia, azokat igen jelentős számban az elmúlt időszakban át is vette. Azok az anomáliák, amelyek már kb. 20 éve fennállnak az önkormányzati költségvetésekben, tisztulnak. Azt a lehetőséget is beépítették, hogy olyan költségvetések készüljenek a városokban, amelyekhez nagyon komoly kormányengedéllyel vehető fel forrás. Forrás is csak olyan jellegű lehet, amelyik fejlesztésről szól. Nagyon nagy „dzsumbuj” volt ebben a kérdésben és meglátása szerint ez elmúlt időszakban óriási lépések történtek abban, hogy a városok költségvetései jól alakíthatóak legyenek és minél inkább a valóságot tükrözzék. Az előttük lévő költségvetés nagyon komoly, jól meghatározott, a város fejlődését mutatja. Elindították a kamerarendszert a városban. Olyan rendszert, amelyben látható minden, az eseményeket jól lehet rögzíteni és a felvételek arra is alkalmasak, hogy esetleges bűncselekmények, rongálások esetében a rendőrség, vagy a város munkáját segítség a felderítésben. A rendőrség korábbi tájékoztatása arról szólt, hogy a bekamerázott területeken a bűncselekmények és egyéb atrocitások szám szinte nullára csökkent. Tisztán látható, hogy ennek a rendszernek a továbbfejlesztése a város számára kitörési lehetőség arra, hogy a közbiztonságot növelni tudják. Egy nagyon szomorú adat jelent meg az elmúlt napokban – a Központi Statisztikai Hivatal által -, ahol a megyei jogú városoknak értékelték a közbiztonsági érzését. Az értékelés eredménye, hogy a megyei jogú városokban, az emberek 45 %-a úgy értékelte, hogy este a közterületeken veszélyes közlekedni. Természetesen ez azért nincs így, hiszen az érzés mindig sokkal erősebb, mint a valóságban megtörtént események. Módosító indítványként mindezek okán javasolja, hogy még nagyobb ütemben fejlesszék tovább a térfigyelő kamerarendszert, mint ahogy az az eredeti költségvetésen szerepelt. A költségvetésben a II. / 230-as címszámot 5 millió forinttal szeretné növelni, azaz 10 millió forintról, 15 millió forintra. Ez újabb 5 komoly kamera vásárlásához és telepítéséhez ad lehetőset. Meglátása szerint a mobil kamerarendszert is fejleszteni kellene, ami kisebb beruházással járna, de a rendszerbe iktatható. Az eredmények azt mutatják, hogy a kamerarendszer fejlesztése mindannyiuk érdekét szolgálja, a közbiztonságot erősíti. Kéri a módosító indítványa befogadását. Pál György Az önkormányzatok finanszírozása a rendszerváltás óta nagyon sok fajta volt. Minden évben a normatívákból és az adóbevételeikből olyan költségvetést tudtak elfogadtatni, aminek az eredményeképpen az év végén soha nem kellett működési célú hitelt

fölvennie a városnak. A költségvetés mindig egyensúlyban volt. Hangsúlyozza, hogy eddig mindig az állami bevételekből, helyben hagyott adókból, normatívákból, saját bevételekből a költségvetés egyensúlyban volt. Idén és tavaly ez nem így lenne, ha nem érkezett volna plusz kormányzati támogatás, akkor a mérleg „nagyon-nagyon borulna”. Az önkormányzatok finanszírozása rendszerváltás óta hol jobb, hol rosszabb volt. „Az adósságkonszolidációnak van egy nagyon rossz üzenete, hogy felesleges jól gazdálkodnod, felesleges görcsölnöd egész évben azzal, hogy honnan, mikor, hová teszel pénzt. Vegyél föl hitelt, a végén úgy sem engedünk csődbe menni, hiszen önkormányzat vagy, van 55 ezer lakosod, nem lehet, hogy csődbe menjél, ezért majd úgyis kihúzunk a csávából.” Meglátása szerint az adósságkonszolidáció messze nem volt igazságos. Nem volt vizsgálva az, hogy az adósság fölhalmozásához milyen út vezetett. Martonné Adler Ildikó A kormány rezsicsökkentési intézkedéseivel sokkal több és egyre több pénz marad az emberek zsebében. Különösen nagy jelentősége van ennek a lakótelepeken élők esetében, mert nekik nincs lehetőségük alternatív fűtési módokat igénybe venni. Korábbi kormányzat 15-ször emelte a gáz és az elektromos áram díját, a gázét háromszorosára, az áramét duplájára. Tették mindezt fokozatosan csökkenő reálbérek és 58,8 %-os infláció mellett. Az alacsony energiaárakat kínáló országok versenyképesek, mert jó befektetési és vállalkozási környezetet biztosítnak, így Magyarország is erre fog törekedni. Továbbra is ki fognak állni a rezsicsökkentés mellett. Továbbra is az emberek és nem a szolgáltatók oldalán állnak. Bognár Ignác Polgármester úr a költségvetés előtt kikérte a képviselők véleményét. Most a képviselő társai „egymást túllicitálva” adják be módosító indítványaikat. A javaslatok miért nem az egyeztetések során mondták el? A bizottsági szakaszban szívesen megtárgyalta volna ezeket. Pál György Képviselő asszonynak javasolja, hogy menjen ki a körzetébe és kérje meg valamelyik társasház közös képviselőjét, hogy mutassa meg azt, hogy mi a különbség a között, amit neki ki kell tűzni, hogy mennyi rezsicsökkentés és mi a valóság. A valóság az, hogy 2012. évhez képest többet kell fizetni egy társasháznak. A társasházak azért fizetnek többet, mert megemelkedett a biztosítás a biztosítási adóval, plusz keményseprői munkákat kell elvégeztetni, növekedtek a bankszámla vezetési költségek, a felújításra félretett pénzek kamata meg közben csökkent. Már ez a négy tétel azt eredményezi, hogy a rezsicsökkentés ellenére a társasházak költsége növekedett, az emberek zsebében nem marad több pénz. Megnézte a saját gázszámláját és az egy egységre vetített gázár - a többszöri rezsicsökkentés ellenére - még mindig magasabb, mint a kormányváltás előtt volt.

Meglátása szerint a rezsicsökkentés az emberek „megtévesztése, mert nem csinálnak igazi rezsicsökkentést”. A kormányzat ténylegesen akarna tenni ezekben a dolgokban, akkor például a jövedéki adókat kellene csökkentenie annak érdekében, hogy a kereslet „fölpörögjön”. Csákvári Antal A nála lévő áramszámla részletesen tartalmazza, hogy a rezsicsökkentés által mennyi marad az embernél, de a gázszámlán is fel van tűntetve a megtakarítás összege. Az országban 2,5 millió ember írta alá azt, hogy fontosnak tartja a rezsicsökkentést. A költségvetésben a munkahelyteremtést szolgálja az, hogy 533 millió forint a 2014. évben a déli iparterületnél a kármentesítés. Polgármester úr említette, hogy 120 millió forint van a költségvetésben arra, hogy a déli iparterületen iparterületet vásároljanak és az későbbiekben fejlesztési célokat szolgáljon. A belváros 5 milliárd forintos felújítása, ha indirekt módon is, de munkahelyteremtést szolgál a kereskedelem, a vendéglátás, az idegenforgalom területén. A bankokkal kapcsolatos kiadások csökkentése érdekében is mindent megtesz a kormány. A pedagógusok béremelése 2013 szeptemberében megvalósult és folytatódott ez év januárjában is, melyet a Magyar Állam átvállal és nem a települési önkormányzatok fizetik meg. A 2014-es évben nagyon komoly, 7 milliárd forintos fejlesztés valósul meg a városban. Lombeczki Gábor Felsővárosi lakosként elmondja, hogy személy szerint mennyivel kevesebb rezsit és közös költséget fizet. Meglátása szerint a rezsicsökkentés által a családok zsebében éves szinten jelentős összeg marad. Csathó Csaba Kicsit politikai irányba elment a napirendi pont tárgyalása és az elmúlt időszakról egy összegzést mond el. Pál György képviselő úr által említett példával kapcsolatban elmondja, hogy meglátása szerint az egyéb költségnövekedések sokkal kisebbek, mint a rezsicsökkentésből adódó csökkenés. A költségvetésben lehetőség volt a körzetében is emelni és több beruházás az egész várost érinti. Ilyen például a „Domus” lépcsősor megújulása, mely nagyon szép és elegáns lett. Szeretné, ha az a későbbiekben a „lengyel-magyar barátság lépcsősor” elnevezést kapná, továbbá ha a felújítás folytatódna a Foglár utcai lépcsősoron át, egészen a Széchenyi utcáig. A Kertalja utca talán az utolsó utca Egerben, ahol nincs szennyvízcsatorna és alatta található Szala pincesor, ami ha a csatorna nem valósul meg tovább fog szennyeződni. Olyan beruházásról van szó, amelyik egészségügyi és várospolitikai szempontból is jelentős és fontos. A szociális városrehabilitáció során a Szala városrészben létrejöhet olyan új környezet, amely által az ott élőknek az életfeltételei javulni fognak.

Császár Zoltán „Roppant hatalom összpontosul most az önök kezében. Demokratikus keretek között, szokatlan és a mai alkotmányos ízlésünktől távol álló koalíció az önöké. Szeretnénk önöket figyelmeztetni arra a mérhetetlen felelősségre, mely hatalmukból fakad. Abból a hatalomból, amelynek ma gyakorlatilag nincs intézményes korlátja. Önök kényükkedvükre változtathatják az alkotmányt, s az alkotmányos alapintézményeket. Változtathatják meg a választójogi törvényt. Akár 50 % plusz egy szavazattal lehet módosítani az alkotmányt, azonban Angliában ez nem szokás és ha Magyarországon is ilyen lenne a helyzet, egy 400 éves demokrácia után egyetlen kormánypártnak nem jutna eszébe, hogy a magyar alkotmány alapintézményeit módosítsa.” Kövér László 1994-ben és Szájer József 1997-ben elmondott sorait idézte. Dr. Misz Mihály Császár Zoltán előbbi felszólalása a parlamentbe illet volna, mert azokban a kérdésekben nem az egri önkormányzat dönt. A költségvetés az utolsó pillanatig változott a javaslatok, az ellenjavaslatok alapján és az előttük álló anyag egy komoly munka eredménye. Az elmondott módosító indítványok is jobbító szándékkal, a város érdekében hangzottak el. Nemcsak annyi történt, hogy az önkormányzatok adósságát átvállalta az állam, hanem attól sokkal több. Az állam átvállalta az adósságokat, adott az önkormányzatoknak egy mozgásteret és törvényi keretek között megakadályozza azt, hogy újra ez a helyzet előálljon. A városban működő civilek, civil szervezetek ott vannak „Eger életének minden kis pontján”. Az elmúlt két évben azt mondták, hogy „örüljünk annak, hogy szinten tudjuk tartani a civileknek adott támogatást”. Jelen költségvetésben a civil kerekasztal által végzett munkára, az általuk elosztható javakra, a civil ház fenntartására, Eger ünnepe megrendezésére egy fél millió forinttal többet biztosít a város. Habis László Több felszólaló érintette azt, hogy mennyire gazdaságfejlesztés központú ez a költségvetés. Számos olyan döntést hoztak, amellyel személy szerint is egyetért. Példaként említi a körcsarnok 4 évtized utáni felújítását, melyhez jelentős önerőt biztosítanak. Maga tette azt a javaslatot, hogy a várfejlesztés II. üteméhez – decemberben hozták a döntés – allokáljanak önerőt a tervezéshez, mert meggyőződése, hogy a vár további fejlesztése, nemzeti emlékhellyé emelése, attraktivitásának fokozása a város egészét szolgálja. Az a szándék, hogy országosan 2014 és 2020 között az uniós források 60 %-a gazdaságfejlesztést szolgálja. Ezért ennek az évnek alapvetően arról kell szólnia, hogy szisztematikusan azon dolgozzanak, hogy hogyan készülhetnek fel a 2014 – 2020-as, nagyon erőteljes gazdaságfejlesztési időszakra. Fontosnak tartja azt, melyre Gál Judit tanácsnok asszony is utalt, hogy milyen események, rendezvények vannak a városban és egy rendkívül attraktív rendezvénynaptáruk van a 2014-es évre.

Minden óvodavezetőtől azt a visszajelzést kapta, hogy megelégedéssel töltötte el őket az intézményi egyeztetések során kialakult támogatási keret. Kiemeli, hogy a bölcsődéik, az óvodáik, a szociális ellátó rendszerük, a kulturális intézményeik normális keretek között működnek, a költségvetésben ez biztosított. Pál György képviselő úr kritizálta a kormányzat önkormányzati támogatáspolitikáját és személy szerint sem nyugodt, látva bizonyos belső összefüggéseket. Sokat harcoltak azért, hogy a gyermek és diákétkeztetés pozíciói javuljanak és érdemben javultak. Országgyűlési képviselőként is végig azt az álláspontot képviselte, hogy az nem oktatási kérdés, hanem szociálpolitikai kérdés. Fontos, hogy a gyermekek étkeztetése jó finanszírozási körülmények között legyen. A „feladatfinanszírozási szisztéma” egy kicsi kedvezőbb szituációt hozott a 2014-es évben, ilyen például az óvodák finanszírozási rendszere. Tudomásul kell venni, hogy az országos költségvetésnek sem szabad 3 %-nál nagyobb hiányt produkálnia és ezért minden területen szigorú gazdálkodásnak kell lennie. Csákvári Antal említette a birkózócsarnokot és egyéb sportberuházásokat, amelyek nagyon fontosak. Martonné Adler Ildikó képviselő asszony említette a Cifrakapu utcai problémát. Már egy menetben egyezettek a Vízművel, amely egy folyamat kezdete. A Vízmű kialakította azt, hogy mik a legfontosabb ez évi rekonstrukciós pontok, melyeket a vagyonkezelés jegyében valósít meg. Fontos, hogy a Malom utca és a Malomárok utca ivóvízvezeték rekonstrukciója megtörténik. Megkezdődik a Kossuth Lajos utca Almagyar utca ivóvízvezeték rekonstrukció tervkészítése. A Kertalja utca esetében a város költségvetésében az útépítésnek az idei része van benne. A Vízmű megvalósítja a teljes ivóvízvezeték rekonstrukciót ebben az évben a Kertalja utca és a Koszorú utca esetében. Számos helyen történnek még rekonstrukciók. A Vízmű főmérnökével abban egyeztek meg, hogy a Cifrakapu utcai problémát mindenképpen beleveszik a felújítási keretbe. Orosz Lászlóné képviselő asszony említette a Baktai utcát, mint nagyon régi adósságot. Most 25 millió forintos előirányzatot biztosítanak. Alkalma volt találkozni a Közútkezelő új igazgatójával, aki ígéretet tett arra, hogy a tulajdonrendezések között az első helyre teszi a Baktai utcát. Lombeczki Gábor képviselő úr sok javaslattal „bombázta” az elmúlt napokban is, melyek a költségvetési javaslatban is megfogalmazódnak. Bognár Ignác képviselő úr számos kérdést tett fel, a fontosabbakra reagál. Az internettel kapcsolatos felvetésre elmondja, hogy egyrészt a Polgármesteri Hivatal és az EKVI közötti kapcsolatnak van egy költsége, van a wifi-nek, a térfigyelő kamerarendszernek, a webkamera rendszernek internek költsége. A közfoglalkoztatással kapcsolatos vitát nem folytatná, mert meggyőződése, hogy az irány helyes. A TISZK-el kapcsolatos észrevételt elfogadja, hogy az önként vállalttá váljon. Valóban „becsukhatták volna a kaput”, ami a társaság felszámolásához vezetett volna. Úgy gondolják, hogy ez egy korszerű szakképzési infrastruktúra és úgy érzékeli, hogy a kormányzat még „érlelgeti” a szakképzés átalakítás további lépéseit. Meglátása szerint, ha felelős gazdaságfejlesztésről beszélnek, akkor a szakképzésről is kell beszélniük. Jelenleg többet vállaltak, mint amire a törvény kötelezi őket. A közlekedésfejlesztési koncepcióval kapcsolatban a 2013-as évben nem történtek kifizetések, valójában évközben átcsoportosították a forrást és azt most visszacsoportosították.

Köszöni Császár Zoltán képviselő „bókját”. Való igaz, hogy azon volt, hogy a lehető legszélesebb körben történjenek egyeztetések a költségvetés készítése kapcsán. Az is egyfajta szempont volt, hogy minden választókörzetben valamilyen érzékelhető javulás az infrastruktúrában valósuljon meg. Pál György képviselő úr által elmondottakra reagálva elmondja, hogy a kötelező, az önként vállalt és az államigazgatás közötti forrásstruktúrát módosították annak jegyében, ami az iparűzési adó kötelező feladatba való beszámításával kapcsolatos állami szabályozáshoz igazodik. Az eladósodás tekintetében elmondja, hogy az előző városvezetés ideje alatt igen erőteljes vagyonértékesítés volt. „Az egész uniós költségvetési szisztéma, amit sikerült Bajnai úréknak erre a 7 évre kitalálni, kódolta azt, hogy minél többet fejleszt egy önkormányzat, annál inkább eladósodik.” Az önkormányzati cégekről elmondja, hogy nagyon felelősségteljesen gazdálkodnak. Távhő esetében van egy kompenzációs mechanizmus, ami az EVAT működőképességét garantálja. A legkeményebb kihívás meglátása szerint a Vízmű szektorban van, de a cég veszteségmentesen gazdálkodott. A hulladékos ágazat esetében a költségvetés plusz 18 millió forintot biztosít a szelektív hulladék kézi válogatásához és így a cégnek lehetősége volt kormányzati támogatásra pályázatot benyújtani, kompenzációs jelleggel. A módosító indítványokra reagálva elmondja, hogy Gál Judit képviselő asszony indítványát, miszerint az idegenforgalmi rendezvényekre biztosított 50 millió forintot 5 millió forinttal emeljék meg, befogadja. Csákvári Antal tanácsnok indítványát, miszerint 10 millió forinttal emeljék meg a ZF vízilabda csapat támogatását, az önkormányzati feladatellátás tartaléka terhére, befogadja. Bognár Ignác képviselő úr javaslatát úgy tudja befogadni, ha a II. fejezet, 6-os címszám 1 / 5-ös - Egyéb működési célú kiadásokat - csökkenti 1,5 millióval és megnövelnék a javaslat szerinti 54-es címszámot ezzel az összeggel. Sós István alpolgármester úr írásban beadott indítványát úgy tartja kezelhetőnek, ha az I. fejezet 4-es címszám csökken 3 millió forinttal és a fejlesztési hitelt növelnék meg 47 millió forinttal és a 2015-ös több éves hatású elkötelezettségeket 100 millióval. Személy szerint is azon az állásponton van, hogy nagyon alapos szakmai vizsgálat előzze meg. Martonné Adler Ildikó képviselő asszony 7 millió forintra vonatkozó javaslatát befogadja. Lombeczki Gábor képviselő úr indítványát befogadja és úgy gondolja, hogy a 1,5 millió forintos támogatással jó ügyet szolgálnak. Rázsi Botond alpolgármester úr mindekét módosító indítványát befogadja. Az óvodai úszásoktatással kapcsolatban komoly előrelépést tudnának tenni, hiszen Eger regionális úszócentrum lett a Magyar Úszószövetség döntése alapján. Csathó Csaba tanácsnok úr térfigyelő kamerarendszerre vonatkozó javaslatát befogadja, mert ez mindenképpen a közbiztonság javítását szolgálja. Egy határozatot is el kell fogadniuk, amelyik a 2014. – 2017. közötti időszakra vonatkozó kötelezettségvállalásokra vonatkozik. Ebben a Sós alpolgármester úr által elmondott módosítás okán a 2015 – 2016 – 2017 évre vonatkozó számok változnak és azt kell elfogadniuk.

Rázsi Botond Képviselő úr befogadja a Polgármester úr elmondott változatot? Jelzi, hogy igen, így nem kell szavazni módosító indítványról. Császár Zoltán


Kéri Polgármester urat vonja vissza kijelentését, mert nem bókolt, csak elmondta, hogy konstruktív tárgyalást tartottak. Dr. Kovács Luca


Az Alapokmány úgy rendelkezi, hogy ha a képviselő személyét érintő korábbi felszólalásokra kíván észrevételt tenni, akkor legfeljebb 2 perces személyes megjegyzésre kérhet szót. A felszólalásra lehet reagálni és nem a viszont válaszban kifogásolni bármit is, mert az újra indítja a vitát. Nem támogatja, hogy ilyen gyakorlat induljon el a közgyűlésben. Habis László Visszavonja, nem akart semmi bántót mondani. Pontosan azt mondta, hogy konstruktív vitájuk volt a személyes tárgyaláskor és a végére konszenzus alakult ki. Rázsi Botond Szavazást kér a határozati javaslatról Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az alábbiak szerint jóváhagyja Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 2014. – 2017. közötti saját bevételeinek, valamint az adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek várható összegét. Felelős:

Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából Juhászné dr. Krecz Erzsébet gazdasági irodavezető

Határidő:

2014. február 15.

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata saját bevételeinek, valamint az adósságot keletkeztető ügyletekből származó fizetési kötelezettségeinek várható alakulása 2014. - 2017. években E Ft

Rovatszám

Megnevezés

3

Termékek és szolgáltatások adói

4 5

3

2014. év

2015. év

2016. év

2017. év

3 607 000

3 605 000

3 605 000

3 605 000

Tulajdonosi bevételek

661 730

665 000

668 000

670 000

Felhalmozási bevételek a) Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése b) Részesedésekhez kapcsolódó bevételek

210 250

310 000

310 000

320 000

210 000

310 000

310 000

320 000

45 500

50 000

50 000

50 000

4 524 480

4 630 000

4 633 000

4 645 000

250

Egyéb közhatalmi bevételek Saját bevételek összesen:

Megnevezés

2014. év Tőketörlesztés

2014. évi fejlesztési hitel Összesen:

Kamatfizetés

5 000 5 000

2015. év Összesen

5 000 5 000

Tőketörlesztés

16 412 16 412

Kamatfizetés

40 477 40 477

2016. év Összesen

56 889 56 889

Tőketörlesztés

65 647 65 647

Kamatfizetés

38 111 38 111

2017. év Összesen

103 758 103 758

Tőketörlesztés

65 647 65 647

Kamatfizetés

30 243 30 243

Összesen

95 890 95 890

Szavazás:


47/2014. (II.14.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az alábbiak szerint jóváhagyja Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 2014. – 2017. közötti saját bevételeinek, valamint az adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek várható összegét. Felelős:

Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából Juhászné dr. Krecz Erzsébet gazdasági irodavezető

Határidő:

2014. február 15.

36

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata saját bevételeinek, valamint az adósságot keletkeztető ügyletekből származó fizetési kötelezettségeinek várható alakulása 2014. - 2017. években E Ft

Rovatszám

Megnevezés

3

Termékek és szolgáltatások adói

4 5

3

2014. év

2015. év

2016. év

2017. év

3 607 000

3 605 000

3 605 000

3 605 000

Tulajdonosi bevételek

661 730

665 000

668 000

670 000

Felhalmozási bevételek a) Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése b) Részesedésekhez kapcsolódó bevételek

210 250

310 000

310 000

320 000

210 000

310 000

310 000

320 000

45 500

50 000

50 000

50 000

4 524 480

4 630 000

4 633 000

4 645 000

250

Egyéb közhatalmi bevételek Saját bevételek összesen:

Megnevezés

2014. év Tőketörlesztés

2014. évi fejlesztési hitel Összesen:

Kamatfizetés

5 000 5 000

2015. év Összesen

5 000 5 000

Tőketörlesztés

16 412 16 412

Kamatfizetés

40 477 40 477

2016. év Összesen

56 889 56 889

Tőketörlesztés

65 647 65 647

Kamatfizetés

38 111 38 111

2017. év Összesen

103 758 103 758

Tőketörlesztés

65 647 65 647

Kamatfizetés

30 243 30 243

Összesen

95 890 95 890

37 Szavazást kér a rendelet-tervezetről: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete az Önkormányzat 2014. évi költségvetéséről, módosításának és végrehajtásának rendjéről

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ A rendelet hatálya

1. § (1)

A rendelet hatálya kiterjed a) az Önkormányzatra és b) az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervekre, beleértve a Polgármesteri Hivatalt.

MÁSODIK RÉSZ Az Önkormányzat költségvetésének bevételei és kiadásai

2. § (1)

A Közgyűlés az Önkormányzat 2014. évi költségvetésének a finanszírozási műveletek bevételével csökkentett bevételi főösszegét 15.837.449 ezer Ftban, a finanszírozási kiadásokkal csökkentett kiadási főösszegét 17.615.284 ezer forintban ezen belül: a) működési bevételeket 9.890.981 E Ft-ban ebből: aa) B4 intézmények és az önkormányzat működési bevételei2.384.795 E Ft-ban (felhalmozási áfa visszatérülés nélkül) ab) B3 közhatalmi bevételek 3.652.800 E Ft-ban ac) B1 önkormányzatok költségvetési támogatása 3.213.082 E Ft-ban

38 ad) B1 működési célú támogatások államháztartáson belülről532.417 E Ft-ban (ebből TB alaptól 30.000 E Ft) ae) B6 működési célú átvett pénzeszközök 107.887 E Ft-ban (ebből kölcsön visszatérülés 20.000 E Ft) b) a működési kiadásokat ebből: ba) K1 személyi juttatásokat bb) K2 munkaadókat terhelő járulékokat és a szociális hozzájárulási adót bc) K3 dologi kiadásokat

10.301.784 E Ft-ban 3.595.181 E Ft-ban 966.658 E Ft-ban 4.372.733 E Ft-ban

(felhalmozási hitelkamat nélkül)

bd) K4 ellátottak pénzbeli juttatásait be) K5 egyéb működési célú kiadások (ebből kölcsön nyújtás 20.000 E Ft) bf) K5 tartalékok

387.800 E Ft-ban 744.606 E Ft-ban 234.806 E Ft-ban

c) a felhalmozási bevételt 5.946.468 E Ft-ban ebből: ca) B4,B5 felhalmozási bevételek 321.947 E Ft-ban (ebből B4 felhalmozási áfa visszatérülés 111.697 E Ft) cb) B2 önkormányzatok költségvetési támogatása - E Ft-ban cc) B2 felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről 5.465.821 E Ft-ban cd) B7 felhalmozási célú átvett pénzeszközök 158.700 E Ft-ban (ebből kölcsön visszatérülés 16.200 E Ft) d) a felhalmozási kiadások ebből: da) K6 beruházások összegét db) K7 felújítások összegét dc) K3, K8 egyéb felhalmozási kiadások (ebből: K3 felhalmozási hitelkamat 5.000 E Ft, kölcsön nyújtás 26.200 E Ft) dd) K5 tartalékok a létszámkeretet a költségvetési szervekre és önkormányzatra a közfoglalkoztatottakra állapítja meg.

7.313.500 E Ft-ban 6.355.820 E Ft-ban 655.382 E Ft-ban 118.925 E Ft-ban 183.373 E Ft-ban 1.332 főben 776 főben

(2) A 2014. évi költségvetés hiánya 1.777.835 E Ft, mely egyrészt a működési kiadások működési bevételt meghaladó összegéből 410.803 E Ft, másrészt a felhalmozási bevételeket meghaladó felhalmozási kiadások összegéből 1.367.032 E Ft tevődik össze. A költségvetés hiányából 1.192.871 E Ft belső finanszírozással a 2013. évi maradványból, míg 584.964 E Ft külső finanszírozással kerül biztosításra. A finanszírozási célú bevételek tartalmaznak az előző évi működési maradványból 610.000 E Ft-ot, másrészt 582.871 E Ft előző évi felhalmozási maradványt.

39

(3) 2014. évre hiteltörlesztés nem került a költségvetésbe.

3. § (1) A Közgyűlés a 2. §-ban megállapított 17.615.284 E Ft bevételi főösszeget bevételi források (fejezetek) szerint az alábbiak alapján hagyja jóvá: a) b) c) d)

e) f)

Költségvetési szervek bevételei 1.700.627 E Ft (I. fejezet) Önkormányzati feladatok saját bevételei 5.176.609 E Ft (II. fejezet) Helyi önkormányzatok támogatásai 3.213.082 E Ft (III. fejezet) Önkormányzat támogatások államháztartáson belülről és átvett 5.710.931 E Ft pénzeszközök (IV. fejezet) Támogatási kölcsönök igénybevétele és visszatérülése 36.200 E Ft (V. fejezet) Finanszírozási bevételek 1.777.835 E Ft (VI. fejezet)

(1)1.

Az egészségügyi feladatokhoz az Egri Közszolgáltatások Városi Intézménye 30.000 ezer Ft-ot vesz át az Egészségbiztosítási Pénztártól működési célú támogatás államháztartáson belülről bevételként.

(2)

A bevételi főösszeg fejezetek, címek, alcímek, előirányzati csoportok, bevételi rovatok és jogcímek szerinti megoszlását az 1. melléklet tartalmazza.

(3)

A Közgyűlés a 2. §-ban megállapított 17.615.284 E Ft kiadási főösszeget kiadási előirányzatok (fejezetek, előirányzat-csoportok) szerint az alábbiak alapján hagyja jóvá: a) b) c) d) e) f) g)

Költségvetési szervek működési költségvetés (I. fejezet/1 előirányzati csoport) Költségvetési szervek felhalmozási kiadásai (I. fejezet/2 előirányzati csoport) Önkormányzati feladatok működési költségvetés (II. fejezet/1,2 előirányzati csoport) Önkormányzati vagyonnal kapcsolatos kiadások (II. fejezet/1,2 előirányzati csoport) Önkormányzati felújítási kiadások (II. fejezet/1,2 előirányzati csoport) Önkormányzati nagyberuházások kiadásai (II. fejezet/1,2 előirányzati csoport): Önkormányzati kis- és középberuházások (II. fejezet/1,2 előirányzati csoport)

7.224.201 E Ft 435.921 E Ft 2.335.994 E Ft 575.168 E Ft 420.575 E Ft 3.631.499 E Ft 2.481.547 E Ft

40 h) i) j) k)

Pénzügyi befektetések kiadásai (II. fejezet/2 előirányzati csoport) Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülre és átadott pénzeszközök (III. fejezet/2 előirányzati csoport) Kölcsönök nyújtása (IV. fejezet) Tartalékok (V. fejezet)

- E Ft 46.000 E Ft 46.200 E Ft 418.179 E Ft

(4)

A kiadási főösszeg fejezetek, címek, alcímek, előirányzati csoportok, kiadási rovatok és jogcímek szerinti megoszlását a 2. melléklet tartalmazza.

(5)

Az Önkormányzat költségvetésének mérlegét bevételi források és kiadási tételek szerinti bontásban a 3. melléklet szerint hagyja jóvá a Közgyűlés. A 3/a.3/c. mellékletek külön mutatják be az államigazgatási-, a kötelező – és az önként vállalt feladatok bevételeit és kiadásait.

(6)

Az Önkormányzat Közgyűlésének irányítása alá tartozó költségvetési szervek és az önkormányzati feladatok létszámkeretét a 4. melléklet szerint fogadja el a Közgyűlés. A közfoglalkoztatottak éves létszám-előirányzata a 4/a. melléklet alapján kerül elfogadásra.

(7)

Az európai uniós támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit és kiadásait az 5. melléklet tartalmazza.

(8)

A költségvetési évet követő három év tervezett előirányzatait a 6. melléklet keretszámaival fogadja el a Közgyűlés.

(9)

A kezességvállalásokból fennálló kötelezettségek a kezesség érvényesíthetőségének végéig a 7. melléklet szerint kerülnek jóváhagyásra.

(10)

A fejlesztési feladatokból az adósságot keletkeztető ügylet megkötését szükségessé tevő célokat a 8. melléklet szerint fogadja el a Közgyűlés.

4. § (1)

Az önkormányzati költségvetés 3. § (3) bekezdés k) pontjában jóváhagyott kiadási összegből az általános tartalék 66.000 E Ft.

41 (2)

Az önkormányzati költségvetés 3. § (3) bekezdés k) pontjában jóváhagyott kiadásának összegéből a céltartalék 352.179 E Ft, az V. fejezet 2-21-es címszám szerinti részletezés alapján.

(3)

A finanszírozási célú pénzügyi műveletek közül a közép- és hosszúlejáratú értékpapír kibocsátást, vásárlást, a hitelek, kölcsönök felvételét, az értékpapírok értékesítését kizárólag a Közgyűlés rendelheti el. Az éven belüli forgatási célú értékpapír vásárlást, a hiteltörlesztést, a kötvények törlesztését, a szabad pénzeszközök törvényben szabályozott betétként történő elhelyezését és visszavonását a Közgyűlés a Polgármester hatáskörébe utalja, melynek határidőben történő végrehajtásáról a Gazdasági Iroda gondoskodik. A hitel- és kötvényállomány év végi értékelése a Gazdasági Iroda feladata.

5. § (1)

A Közgyűlés felhatalmazza az Önkormányzat Közgyűlésének irányítása alá tartozó költségvetési szervek vezetőit és a polgármestert a 2014. évi költségvetésben előírt bevételek beszedésére és a kiadások teljesítésére.

HARMADIK RÉSZ A költségvetés végrehajtásával és módosításával összefüggő rendelkezések

6. § Általános rendelkezések (1)

A tervezés során külön kell választani a költségvetési szervek működési bevételeit és kiadásait a felhalmozási bevételektől és kiadásoktól. A bevételeket és kiadásokat - a feladat jellege alapján – államigazgatási, kötelező és önként vállalt bontásban is be kell mutatni a Közgyűlésnek.

(2)

Az éves költségvetés végrehajtását a) az alapító okiratokban előírt, engedélyezett, valamint az intézményi szervezeti működési szabályzatban részletezett feladatkörökben és kötelezettségek mellett, b) a szakmai hatékonyság és gazdaságosság, a vagyon rendeltetésszerű használata követelményeinek érvényesítésével, c) a gazdálkodási és számviteli, továbbá a belső kontrollrendszerek működtetésére vonatkozó előírások betartásával

42 kell a költségvetési szerveknek biztosítani. (3)

A költségvetési szervek minden pénzmozgásról kötelesek elszámolni. A költségvetési szervek minden költségvetési bevétele és költségvetési kiadása költségvetésük részét képezi. Az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek a költségvetési rendeletben jóváhagyott valamennyi előirányzatuk felhasználásáról saját hatáskörben döntenek.

(4)

A költségvetési gazdálkodás a bevételi előirányzatok teljesítésének kötelezettségét és a kiadási előirányzatok felhasználásának jogosultságát, a központi költségvetési támogatások felhasználását, a követelések és kötelezettségek nyilvántartását, továbbá a vagyon összetételének és a tevékenység eredményének bemutatását foglalja magában.

(5)

A költségvetés végrehajtása során tárgyévi fizetési kötelezettség a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig – a saját bevételek teljesülési ütemére figyelemmel – vállalható.

(6)

A költségvetés végrehajtásakor kiemelt figyelmet kell fordítani az előirányzott bevételek beszedésére. A kötelezettségvállalások megtörténte előtt meg kell győződni arról, hogy az időarányos működési és felhalmozási bevételek realizálódtak-e. Amennyiben a kiadások halaszthatók, csak későbbi időpontban – a bevételek teljesülése után – vállalható kötelezettség. A közüzemi számlák határidőben teljesítendők. A szigorú és takarékos gazdálkodásról minden költségvetési szerv vezetőjének gondoskodnia kell.

(7)

Megkülönböztetett figyelemmel kell az év folyamán az adóbevételek beszedését biztosítani. Az adóbevételek teljesülését folyamatosan figyelemmel kell kísérni, az esetleges adóbevételi elmaradások miatt szükségessé válhat működési kiadások zárolása, a tervezett előirányzat csökkentése.

(8)

Tárgyéven túli fizetési kötelezettség a tárgyévi kiadások eredeti előirányzatának legfeljebb 5%-áig vállalható a költségvetési szerv hatáskörében, kivéve a közüzemi díjakra és a rendszeres személyi juttatásokra kötött szerződéseket. Ettől eltérő tárgyévet követő éveket terhelő fizetési kötelezettségről kizárólag a Közgyűlés dönt.

(9)

Az Önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi összes fizetési kötelezettsége az adósságot keletkeztető ügylet futamidejének végéig egyik évben sem haladhatja meg az adott évi saját bevétel 50%-át. Saját bevétel: a 353/2011. (XII.30.) kormányrendelet 2.§ (1) bekezdésében rögzített bevételi jogcímek alapján kerül meghatározásra.

(10)

Az Önkormányzat Közgyűlése - amennyiben a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 4. §-a szerinti adósságrendezési eljárást az önkormányzat hitelezői nem kezdeményezték önkormányzati biztost rendel ki az irányítása alá tartozó költségvetési szervhez,

43 ha annak elismert, az esedékességet követő 30 napon túli tartozásállománya eléri az éves eredeti dologi kiadási előirányzatának 10 %-át, vagy a 25 millió forintot és ezt a tartozását egy hónap alatt nem képes 30 nap alá szorítani. (11)

A tartozásállomány fennállásáig csak az önkormányzati biztos ellenjegyzése mellett vállalható további kötelezettség, teljesíthető kifizetés.

(12)

A 4/2013. (I. 11.) kormányrendelet 22.§-a alapján, figyelemmel a Sztv. 69.§-ának előírására Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése háromévenkénti leltározás elvégzését rendeli el az önkormányzatnál és intézményeinél, mivel az eszközökről és az azok állományában történő változásokról folyamatos részletező nyilvántartás készül mennyiségben és értékben. A háromévenkénti leltározás nem alkalmazható átszervezés, jogutód nélküli végleges megszűnés esetén. A soron következő leltározást 2016. év végén kell elvégezni. A koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközökről a működtetőnek, vagyonkezelőnek 2014. december 31-i fordulónapra vonatkozóan leltározással elkészített, hitelesített leltárt kell összeállítani.

7. § (1)

A Közgyűlés az Önkormányzat és a Közgyűlés irányítása alá tartozó költségvetési szervek költségvetését jelen rendelet módosításával testületi döntéssel megváltoztathatja.

(2)

A költségvetési előirányzat-módosítások és előirányzat-átcsoportosítások nem érinthetik az Országgyűlés és a Kormány kizárólagos hatáskörébe tartozó előirányzat változtatásokat.

(3)

Ha év közben az Országgyűlés a Költségvetési törvényben jóváhagyott hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a Közgyűlés elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.

(4)

A Közgyűlés – az első negyedév kivételével - negyedévenként, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-i hatállyal módosítja a költségvetési rendeletet.

(5)

A költségvetési szervek és a polgármester saját hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosításokról, átcsoportosításokról a polgármester a Közgyűlést 30 napon belül tájékoztatja.

(6)

Ha év közben az önkormányzat a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, e tényről a polgármester a Közgyűlést köteles tájékoztatni.

44 (7)

2014-ben a helyi kitüntetések, díjak, elismerő címek alapításáról és adományozásáról szóló 63/2011.(XII.23.) önkormányzati rendelet 16.§-a alapján a kitüntetési alapdíj összege bruttó 50.000 Ft.

(8)

A helyi előirányzat változtatások tartalmuk szerint az alábbiak lehetnek: a) pótelőirányzatok, előző évi maradványok és elrendelt zárolások esetén a költségvetés főösszegeinek módosítása, b) ténylegesen elért többletbevétel esetén a költségvetés főösszegeinek módosítása a Közgyűlés döntését követően, a költségvetési bevételek tervezettől történő elmaradása esetén a költségvetési főösszeg csökkentése, c) a jóváhagyott kiadási, bevételi, támogatási főösszeg változatlansága mellett - fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok, bevételi és kiadási rovatok közötti –átcsoportosítások.

(9)

A költségvetési szerveknél az egységes rovatrend B1. Működési célú támogatások államháztartáson belülről, B2. Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről, B6. Működési célú átvett pénzeszközök és B7. Felhalmozási célú átvett pénzeszközök rovatain megtervezett bevételi előirányzatok a költségvetési évben meghatározott céllal rendelkezésre bocsátott költségvetési bevételekkel abban az esetben is megnövelhetők, ha a bevételi előirányzatok még nem teljesültek túl, azonban az adott cél a költségvetési év bevételi előirányzatainak tervezésekor nem volt figyelembe vehető.

(10)

A Közgyűlés elé kerülő rendelet-módosítási kérelmeket előzetesen a Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság, és a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elé kell terjeszteni.

Költségvetési szervekre vonatkozó rendelkezések

8. § Előirányzat változtatása a költségvetési szervek hatáskörében (1) A költségvetési szervek saját hatáskörben megemelhetik kiadási és bevételi előirányzatukat a következő esetekben: a) B813. Maradvány igénybevétele rovaton elszámolt maradvány által fedezett kiadásokat, annak összegéig b) A költségvetési szerv egységes rovatrend K1. Személyi juttatások rovatainak előirányzatait ba) a Közgyűlés által jóváhagyott többletbevételből bb) a költségvetési szerv kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványának személyi juttatásokból származó részével,

45 bc) az eredeti előirányzatként nem megtervezett, év közben rendelkezésre bocsátott, felhasználási célja szerint személyi jellegű kifizetést tartalmazó egyéb forrásból c) az államháztartáson belülről kapott támogatások, a nem alapítványtól származó véglegesen átvett pénzeszközök összegével a támogatási cél szerinti előirányzatokat.

(2) Tartós forrásnak minősülő és a következő költségvetési évben eredeti előirányzatként tervezhető előirányzatok béremelésre is felhasználhatók.

(3) A működési és felhalmozási előirányzatok közötti átcsoportosításra a költségvetési szerv vezetője a Közgyűlés döntése alapján jogosult.

(4) A költségvetési szerv vezetője a kiemelt előirányzatok között a Közgyűlés jóváhagyásával hajthat végre átcsoportosítást, szintén közgyűlési jóváhagyás szükséges államháztartáson belüli támogatás és átadott pénzeszköz előirányzat módosításához.

(5) A 2013. évi maradvány közgyűlési jóváhagyását követően a maradvány személyi juttatásra fordítható részének azt a személyi juttatás megtakarításából származó összeget kell tekinteni, melynek járulék maradványa is rendelkezésre áll.

(6) A közalkalmazotti törvény szerint az adható kategóriába tartozó pótlékok megállapítására, illetve a meglévők szintjének emelésére - fedezet hiányában nincs lehetőség. A munkáltatói döntésen alapuló illetményrészek - az intézményvezetők és gazdaságvezetők kivételével - csak az adott munkavállalóra érvényesek. Átszervezés, munkaviszony megszűnése esetén ez az illetményrész sem az újonnan belépő dolgozóra, sem pedig más - a költségvetési szervnél – foglalkoztatottra nem ruházható át. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a központi költségvetésből támogatásban részesülő előadóművészeti költségvetési szervekre, de ez esetben is alkalmazni kell a 8. § (7) bekezdésének előírását.

(7) A költségvetési szerv vezetője az évközi létszámmozgásokat a költségvetésben jóváhagyott személyi juttatási kereten belül kezelheti. Az illetmény-többlettel járó létszámcseréket előzetesen egyeztetni köteles a Polgármesteri Hivatal Humán Szolgáltatási Irodájával és a Polgármesteri Hivatal Gazdasági Irodájával.

(8) A költségvetési szervnél a normatív jutalom (K1102) kifizetésére fordítható összeg nem haladhatja meg az eredeti költségvetésben szereplő rendszeres személyi juttatási előirányzat 12%-át.

(9) Fenti rendelkezések, valamint a jóváhagyott előirányzaton belüli gazdálkodás be nem tartása fegyelmi felelősségre vonással jár.

(10) A polgármester év közben köteles figyelemmel kísérni az önkormányzati költségvetési szervek személyi juttatásokkal és létszámmal való gazdálkodását,

46 figyelemmel a jogszabályi előírásokra és az előző évek létszám-racionalizálási pályázataira. (11) A költségvetési szerv saját döntésével a Közgyűlés által meghatározott feladat-, illetékességi és működési körét nem változtathatja meg.

(12) Az Önkormányzat Közgyűlésének irányítása alá tartozó költségvetési szerv a tartozásállományáról az önkormányzat által meghatározott formában és adattartalommal köteles adatszolgáltatást teljesíteni. Az adatszolgáltatást a költségvetési szerv negyedévenként, - a negyedév utolsó napja állapotának megfelelően - a tárgynegyedévet követő hó 15-éig az általa elismert, lejárt határidejű tartozásállomány tekintetében (tényleges és nemleges adatra) a Polgármesteri Hivatal Gazdasági Irodája részére teljesíti.

9. § Az előirányzatok felhasználása (1) (2)

A költségvetési szerv költségvetési alaptevékenységre használható fel.

támogatási

előirányzata

csak

az

Az EKVI köteles a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által fenntartott közoktatási intézmények működési bevételeit és kiadásait intézményenként elkülönítetten is nyilvántartani.

10. § (1)

Az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv nevében, a költségvetési szerv feladatainak ellátása során fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni (továbbiakban: kötelezettségvállalás) a költségvetési szerv vezetője, vagy az általa írásban felhatalmazott, a kötelezettséget vállaló szerv alkalmazásában álló személy jogosult. A költségvetési év kiadásai terhére történő kötelezettségvállalás esetén a pénzügyi teljesítésnek legkésőbb a költségvetési év december 31-éig meg kell történnie. A költségvetési szerv adott évi kiadási előirányzatai terhére abban az esetben vállalható kötelezettség, ha az abból származó valamennyi kifizetés a költségvetési évet követő év június 30-áig megtörténik. A költségvetési évet követő év június 30-át követő időpontra is fizetési kötelezettséget tartalmazó határozott idejű fizetési kötelezettség esetén a december 31-ig esedékes fizetési kötelezettségek mértékéig a költségvetési év, a december 31-ét követően esedékes fizetési kötelezettségek esetében az esedékesség szerinti év kiadási előirányzatai terhére vállalható kötelezettség.

(2)

Kötelezettséget vállalni csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet.

47 (3)

A teljesítés igazolása a kiadás érvényesítése és utalványozása előtt történik. Teljesítés igazolására a költségvetési szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt személy jogosult. A teljesítés igazolására jogosultakat a költségvetési szerv vezetője írásban jelöli ki.

(4)

Érvényesítést a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult végezhet.

(5)

Az utalványozásra jogosultakra a Rendelet 10.§ (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Utalványozásra csak az érvényesítést követően kerülhet sor.

11. § (1)

Az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv pénzeszközeit az Önkormányzat által meghatározott belföldi banknál nyitott bankszámlán köteles kezelni, más banknál bankszámlát nem nyithat. Ez a számlavezető pénzintézet 2014. évben a Raiffeisen Bank Zrt.

12. § (1)

Az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv a) jogi személyt, jogi személyiséggel rendelkező más szervezetet nem hozhat létre, abban tagsági, részesedési viszonyt nem szerezhet, ahhoz nem csatlakozhat, b) saját nevében adósságot keletkeztető ügyletet nem köthet c) értékpapírt nem bocsáthat ki és nem szerezhet meg, d) faktoringot magában foglaló szerződést nem köthet, e) garanciát és kezességet nem vállalhat.

(2)

A költségvetési szerv az alapító okiratának megfelelően vállalkozhat, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az alapító okiratban meghatározott alaptevékenységét és az ebből fakadó kötelezettségeinek teljesítését, továbbá vállalkozási bevételei fedezik a vállalkozási tevékenység valamennyi közvetlenés közvetett kiadását és a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó amortizációt.

13. § (1)

A költségvetési szerv vezetője szakmailag és gazdaságilag is felelős a feladatai ellátásához a vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért, a költségvetési szerv gazdálkodásában a szakmai hatékonyság, a gazdaságosság és az eredményesség követelményeinek érvényesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, a

48 gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért, a belső kontrollok megszervezéséért és működtetéséért. (2)

A 2014. évi takarékos gazdálkodásra tekintettel az önkormányzati költségvetési szervek évközben csak rendkívüli helyzetben igényelhetnek pótelőirányzatot az önkormányzati feladatellátás tartaléka terhére.

Az önkormányzati feladatellátásra vonatkozó rendelkezések

14. § Előirányzat változtatás (1)

A polgármester előirányzat-átcsoportosítási jogkörében az alábbi döntéseket hozhatja a személyi juttatások növelése nélkül a jóváhagyott kiadási előirányzatokra vonatkozóan, figyelemmel a 16. §-ban foglaltakra: a)

b) c)

d)

e)

f)

(2)

a II. fejezet 1 előirányzati csoporton belül címek és alcímek között azonos rovaton belül, továbbá egyes címeken, alcímeken belül és között az 1, 2, 3, 4, 5 rovatok között összeghatár nélkül előirányzat átcsoportosítást hajthat végre, a II. fejezet 2 előirányzati csoporton belül a 6, 7, 8 rovatok között összeghatár nélkül előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre, a II. fejezet 1, 2 előirányzati csoportok között a tervezett feladatokra esetenként 5 000 E Ft összeghatárig átcsoportosítást hajthat végre, figyelemmel arra, hogy a változtatás működési hiányt nem okozhat, az V fejezet 2, a 6-8-as, 10-12-es, 14-15-ös, 17-es, és 19-20-as címszámokon szereplő céltartalékok terhére előirányzat-módosítást hajthat végre, amellyel a személyi juttatások előirányzatát is módosíthatja, a működési költségvetés és a felhalmozási költségvetés kiemelt előirányzatait a fejezetek között átcsoportosíthatja anélkül, hogy a költségvetésben működési hiányt okozna, a II. fejezet, a III-IV. fejezet címszámai között előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre, figyelemmel arra, hogy a változtatás működési hiányt nem okozhat.

A polgármester előirányzat-módosítási hatáskörben megemelheti a)

a projektekhez kapcsolódóan keletkezett kamatbevételekből (II/6) összeghatár nélkül a II. fejezet kiadási és bevételi előirányzatait, b) az államháztartáson belülről kapott támogatások, a nem alapítványtól származó véglegesen átvett pénzeszközök összegével a megfelelő fejezetek előirányzatait összeghatár nélkül, c) a 4.§ (3) bekezdésre tekintettel összeghatár nélkül a VI. fejezet bevételi és kiadási előirányzatait.

49

(3)

Polgármesteri hatáskörben az egyösszegű támogatás kiadásának összeghatára esetenként 1.000 E Ft, kivételt képeznek a (4) bekezdésben szabályozott esetek. Polgármesteri hatáskörben alapítvány nem támogatható.

(4)

A Polgármester az Urbanisztikai és Környezetvédelmi Bizottság által önkormányzati rendeletek alapján pályázati rendszerben - jóváhagyott alábbi támogatásokra összeghatár nélkül kötelezettséget vállalhat, figyelemmel a rendelkezésre álló fedezetre: a) társasházak magánerős felújításához támogatás b) magánerős közműberuházás támogatása c) magánerős külterületi út- és csapadékelvezető rendszer építése.

(5)

A polgármester az előző évek maradványával – összeghatárra tekintet nélkül – a megfelelő előirányzatok összegét megemelheti.

(6)

Rendkívüli helyzetben a polgármester kötelezettséget vállalhat, kifizetést rendelhet el, döntéséről a soron következő Közgyűlésen köteles tájékoztatást adni.

15. § (1) (2)

Az önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a polgármester vagy az általa írásban felhatalmazott személy vállalhat kötelezettséget. A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzését a Polgármesteri Hivatal gazdasági vezetője, vagy az általa írásban kijelölt, a Polgármesteri Hivatal állományába tartozó köztisztviselő végezheti.

(3)

A teljesítés igazolására jogosult személyeket az önkormányzati feladatok végrehajtásához a polgármester jelöli ki írásban.

(4)

Érvényesítésre a Polgármesteri Hivatal gazdasági vezetője, vagy az általa írásban kijelölt, a Polgármesteri Hivatal állományába tartozó köztisztviselő jogosult.

(5)

Utalványozást a polgármester vagy az általa írásban felhatalmazott személy végezhet.

16. § (1)

A 4. §-ban jóváhagyott tartalék felhasználása az alábbi: a) az általános tartalék felhasználása a féléves beszámoló elfogadását követően történhet. b) az V. fejezet 6 címszámán szereplő „Vis maior tartalék” felhasználása a vonatkozó önkormányzati rendelet szabályai szerint történhet meg.

50

c) a jóváhagyott egyéb céltartalékok felhasználása a 14. § (1) bekezdés d.) szakaszában megjelölt kivétellel - Közgyűlési határozattal - a Közgyűlés kizárólagos hatáskörében történhet meg. (2)

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2014. évi költségvetése II. fejezetének 42. és 150. címszámára, a választókörzeti feladatok kiadásai felhasználására vonatkozóan a következő szabályozás lép életbe: a) az egyes körzetekre a költségvetésben jóváhagyott összeg egyformán kerül elosztásra. A körzetre jutó választókörzeti kiadások felhasználására bármelyik képviselő javaslatot tehet. A képviselői javaslatokat a Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Irodája gyűjti össze. A javaslatokról az Urbanisztikai és Környezetvédelmi Bizottság dönt úgy, hogy ülésére minden, az adott körzetben javaslattételre jogosult képviselőt meg kell hívni. b) A választókörzeti feladatok kiadásainak előirányzatát az adott választókörzetben csak városüzemeltetési és fejlesztési célokra - beleértve az önerős közműépítések támogatását is - valamint a körzeten belüli, vagy a körzet ellátását szolgáló önkormányzati fenntartású intézmények támogatására és körzeti rendezvényekhez lehet felhasználni. Az előirányzat egyesületi, alapítványi támogatásra nem fordítható.

17. § (1)

Az önkormányzat az állami tulajdonból térítésmentesen önkormányzati tulajdonba került lakások elidegenítéséből származó, a (2) bekezdés szerint csökkentett bevételeit a számláját vezető pénzintézetnél elkülönített számlán köteles elhelyezni. A bevételek felhasználására az alábbi részletes szabályokat kell alkalmazni:

(2)

A bevételből levonható ténylegesen felmerülő költségek: a) az épület elidegenítésre való előkészítésével; b) a földrészlet megosztásával; c) a társasházzá való átalakítással; d) a forgalmi érték megállapításával; e) az elidegenítés lebonyolításával kapcsolatos költségek; f) az 1991. évi XXXIII. tv. 43. § alapján a szolgálati lakással, illetve a bérlő kiválasztási joggal rendelkező szervet megillető vételárrész.

(3)

A bevételből a költségek levonása után fennmaradó részt az alábbi célokra lehet felhasználni: a) új lakások építésére, új vagy használt lakás megvásárlására, b) lakóépület teljes vagy részleges felújítására, korszerűsítésére, c) város-rehabilitációra, d) az EU források felhasználásához szükséges önrész biztosítására, e) önkormányzati helyi támogatás nyújtására,

51 f) lakóövezetbe sorolt építési telek kialakítására, közművesítésére, g) a lakáscélú állami támogatásokról szóló külön jogszabály szerinti pályázati önrész finanszírozására, ideértve a társasházi tulajdonosoktól és a lakásszövetkezetektől átvállalt önrészt is, h) önkormányzati lakbértámogatás nyújtására, i) kényszerbérlet felszámolására. (4)

A bevételből a költségek levonása után fennmaradó rész ideiglenes jelleggel a likviditási problémák megoldására is felhasználható.

18. § A kiadások készpénzben történő teljesítésének esetei az önkormányzatnál (1)

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a kiadások készpénzben történő teljesítését az önkormányzatnál a 2011. évi CXCV. törvény 109.§ (6) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő kifizetések esetében engedélyezi: dolgozók részére kiadott előlegekre (vásárlás, utazás) készlet- és kisértékű tárgyi eszköz beszerzésekre kiküldetési és reprezentációs kiadásokra kisösszegű szolgáltatásokra, reklám propaganda célokra kisajátítással, ingatlanvásárlással összefüggő kiadásokra gépkocsik üzemeltetési, fenntartási kiadásaira választókörzeti feladatok kiadásaira magánszemélytől kisösszegű vásárlások kifizetéseire segélyek kifizetésére térítési díjak visszafizetésére állományba tartozók személyi kifizetéseire (bérlettérítés, napidíj, megszűnéssel összefüggő kifizetések dolgozói tartozás esetén) l) állományba nem tartozók személyi kifizetéseire m) közfoglalkoztatottak munkabérének kifizetésére

a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k)

19. § A köztisztviselők teljesítményértékelésének 2014. évi kiemelt céljai

52 (1)

Eger Megyei Jogú város Önkormányzat Közgyűlése a Polgármesteri hivatal köztisztviselőinek teljesítményértékeléséhez az alábbi kiemelt célokat határozza meg: a.) 2014. évi Országgyűlési,- Európai Parlamenti- és Önkormányzati képviselői választások szakszerű lebonyolítása. b.) Az önkormányzat gazdálkodását, intézményrendszerét, szervezetét és működését érintő jogszabályok végrehajtása, a szakmai-ágazati jogszabályváltozások folyamatos figyelemmel kísérése c.) A költségvetési bevételek beszedése, a kiadási előirányzatokon belüli gazdálkodás, a feladatok eredményes végrehajtásával d.) Az Európai uniós forrásból finanszírozott projektek szakszerű lebonyolítása és határidőben történő pénzügyi elszámolása, különös tekintettel a „Dobó tér – Eger patak – Belvárosi térsor funkcióbővítő rehabilitációja” c. projektre, a „Szala városrész szociális rehabilitációja” c. projektre, az „Egri Vár és erődrendszer turisztikai attrakcióinak fejlesztése” c. projektre, továbbá „Szervezetfejlesztés konvergencia régiókban levő Önkormányzatok számára” c. projektre. Az EU 2014-2020 programozási időszak pályázati lehetőségeinek szakszerű előkészítése.

20. § NEGYEDIK RÉSZ Záró rendelkezések

(1)

Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2)

Hatályát veszti Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése átmeneti gazdálkodásról szóló 41/2013. (XII. 20.) önkormányzati rendelete.

(3)

A költségvetési rendelet tartalmazza az átmeneti gazdálkodás időszakának költségvetési adatait.

Habis László sk. polgármester

Szavazás:

Dr. Kovács Luca sk. jegyző


53

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 3/2014. (II.15.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2014. évi költségvetéséről, módosításának és végrehajtásának rendjéről

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ A rendelet hatálya

1. § (1)

A rendelet hatálya kiterjed c) az Önkormányzatra és d) az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervekre, beleértve a Polgármesteri Hivatalt.

MÁSODIK RÉSZ Az Önkormányzat költségvetésének bevételei és kiadásai

2. § (1)

A Közgyűlés az Önkormányzat 2014. évi költségvetésének a finanszírozási műveletek bevételével csökkentett bevételi főösszegét 15.837.449 ezer Ftban, a finanszírozási kiadásokkal csökkentett kiadási főösszegét 17.615.284 ezer forintban ezen belül: a) működési bevételeket 9.890.981 E Ft-ban ebből: aa) B4 intézmények és az önkormányzat működési bevételei2.384.795 E Ft-ban (felhalmozási áfa visszatérülés nélkül) ab) B3 közhatalmi bevételek 3.652.800 E Ft-ban ac) B1 önkormányzatok költségvetési támogatása 3.213.082 E Ft-ban ad) B1 működési célú támogatások államháztartáson belülről532.417 E Ft-ban

54 (ebből TB alaptól 30.000 E Ft) ae) B6 működési célú átvett pénzeszközök (ebből kölcsön visszatérülés 20.000 E Ft) b) a működési kiadásokat ebből: ba) K1 személyi juttatásokat bb) K2 munkaadókat terhelő járulékokat és a szociális hozzájárulási adót bc) K3 dologi kiadásokat

107.887 E Ft-ban 10.301.784 E Ft-ban 3.595.181 E Ft-ban 966.658 E Ft-ban 4.372.733 E Ft-ban

(felhalmozási hitelkamat nélkül)

bd) K4 ellátottak pénzbeli juttatásait be) K5 egyéb működési célú kiadások (ebből kölcsön nyújtás 20.000 E Ft) bf) K5 tartalékok

387.800 E Ft-ban 744.606 E Ft-ban 234.806 E Ft-ban

c) a felhalmozási bevételt 5.946.468 E Ft-ban ebből: ca) B4,B5 felhalmozási bevételek 321.947 E Ft-ban (ebből B4 felhalmozási áfa visszatérülés 111.697 E Ft) cb) B2 önkormányzatok költségvetési támogatása - E Ft-ban cc) B2 felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről 5.465.821 E Ft-ban cd) B7 felhalmozási célú átvett pénzeszközök 158.700 E Ft-ban (ebből kölcsön visszatérülés 16.200 E Ft) d) a felhalmozási kiadások ebből: da) K6 beruházások összegét db) K7 felújítások összegét dc) K3, K8 egyéb felhalmozási kiadások (ebből: K3 felhalmozási hitelkamat 5.000 E Ft, kölcsön nyújtás 26.200 E Ft) dd) K5 tartalékok a létszámkeretet a költségvetési szervekre és önkormányzatra a közfoglalkoztatottakra állapítja meg.

7.313.500 E Ft-ban 6.355.820 E Ft-ban 655.382 E Ft-ban 118.925 E Ft-ban 183.373 E Ft-ban 1.332 főben 776 főben

(2) A 2014. évi költségvetés hiánya 1.777.835 E Ft, mely egyrészt a működési kiadások működési bevételt meghaladó összegéből 410.803 E Ft, másrészt a felhalmozási bevételeket meghaladó felhalmozási kiadások összegéből 1.367.032 E Ft tevődik össze. A költségvetés hiányából 1.192.871 E Ft belső finanszírozással a 2013. évi maradványból, míg 584.964 E Ft külső finanszírozással kerül biztosításra. A finanszírozási célú bevételek tartalmaznak az előző évi működési maradványból 610.000 E Ft-ot, másrészt 582.871 E Ft előző évi felhalmozási maradványt.

55 (3) 2014. évre hiteltörlesztés nem került a költségvetésbe.

3. § (1) A Közgyűlés a 2. §-ban megállapított 17.615.284 E Ft bevételi főösszeget bevételi források (fejezetek) szerint az alábbiak alapján hagyja jóvá: a) b) c) d)

e) f)

Költségvetési szervek bevételei 1.700.627 E Ft (I. fejezet) Önkormányzati feladatok saját bevételei 5.176.609 E Ft (II. fejezet) Helyi önkormányzatok támogatásai 3.213.082 E Ft (III. fejezet) Önkormányzat támogatások államháztartáson belülről és átvett 5.710.931 E Ft pénzeszközök (IV. fejezet) Támogatási kölcsönök igénybevétele és visszatérülése 36.200 E Ft (V. fejezet) Finanszírozási bevételek 1.777.835 E Ft (VI. fejezet)

(1)1.

Az egészségügyi feladatokhoz az Egri Közszolgáltatások Városi Intézménye 30.000 ezer Ft-ot vesz át az Egészségbiztosítási Pénztártól működési célú támogatás államháztartáson belülről bevételként.

(2)

A bevételi főösszeg fejezetek, címek, alcímek, előirányzati csoportok, bevételi rovatok és jogcímek szerinti megoszlását az 1. melléklet tartalmazza.

(3)

A Közgyűlés a 2. §-ban megállapított 17.615.284 E Ft kiadási főösszeget kiadási előirányzatok (fejezetek, előirányzat-csoportok) szerint az alábbiak alapján hagyja jóvá: a) b) c) d) e) f) g) h)

Költségvetési szervek működési költségvetés (I. fejezet/1 előirányzati csoport) Költségvetési szervek felhalmozási kiadásai (I. fejezet/2 előirányzati csoport) Önkormányzati feladatok működési költségvetés (II. fejezet/1,2 előirányzati csoport) Önkormányzati vagyonnal kapcsolatos kiadások (II. fejezet/1,2 előirányzati csoport) Önkormányzati felújítási kiadások (II. fejezet/1,2 előirányzati csoport) Önkormányzati nagyberuházások kiadásai (II. fejezet/1,2 előirányzati csoport): Önkormányzati kis- és középberuházások (II. fejezet/1,2 előirányzati csoport) Pénzügyi befektetések kiadásai

7.224.201 E Ft 435.921 E Ft 2.335.994 E Ft 575.168 E Ft 420.575 E Ft 3.631.499 E Ft 2.481.547 E Ft - E Ft

56

i) j) k)

(II. fejezet/2 előirányzati csoport) Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülre és átadott pénzeszközök (III. fejezet/2 előirányzati csoport) Kölcsönök nyújtása (IV. fejezet) Tartalékok (V. fejezet)

46.000 E Ft 46.200 E Ft 418.179 E Ft

(4)

A kiadási főösszeg fejezetek, címek, alcímek, előirányzati csoportok, kiadási rovatok és jogcímek szerinti megoszlását a 2. melléklet tartalmazza.

(5)

Az Önkormányzat költségvetésének mérlegét bevételi források és kiadási tételek szerinti bontásban a 3. melléklet szerint hagyja jóvá a Közgyűlés. A 3/a.3/c. mellékletek külön mutatják be az államigazgatási-, a kötelező – és az önként vállalt feladatok bevételeit és kiadásait.

(6)

Az Önkormányzat Közgyűlésének irányítása alá tartozó költségvetési szervek és az önkormányzati feladatok létszámkeretét a 4. melléklet szerint fogadja el a Közgyűlés. A közfoglalkoztatottak éves létszám-előirányzata a 4/a. melléklet alapján kerül elfogadásra.

(7)

Az európai uniós támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit és kiadásait az 5. melléklet tartalmazza.

(8)

A költségvetési évet követő három év tervezett előirányzatait a 6. melléklet keretszámaival fogadja el a Közgyűlés.

(9)

A kezességvállalásokból fennálló kötelezettségek a kezesség érvényesíthetőségének végéig a 7. melléklet szerint kerülnek jóváhagyásra.

(10)

A fejlesztési feladatokból az adósságot keletkeztető ügylet megkötését szükségessé tevő célokat a 8. melléklet szerint fogadja el a Közgyűlés.

4. § (1)

Az önkormányzati költségvetés 3. § (3) bekezdés k) pontjában jóváhagyott kiadási összegből az általános tartalék 66.000 E Ft.

(2)

Az önkormányzati költségvetés 3. § (3) bekezdés k) pontjában jóváhagyott kiadásának összegéből a céltartalék 352.179 E Ft, az V. fejezet 2-21-es címszám szerinti részletezés alapján.

57 (3)

A finanszírozási célú pénzügyi műveletek közül a közép- és hosszúlejáratú értékpapír kibocsátást, vásárlást, a hitelek, kölcsönök felvételét, az értékpapírok értékesítését kizárólag a Közgyűlés rendelheti el. Az éven belüli forgatási célú értékpapír vásárlást, a hiteltörlesztést, a kötvények törlesztését, a szabad pénzeszközök törvényben szabályozott betétként történő elhelyezését és visszavonását a Közgyűlés a Polgármester hatáskörébe utalja, melynek határidőben történő végrehajtásáról a Gazdasági Iroda gondoskodik. A hitel- és kötvényállomány év végi értékelése a Gazdasági Iroda feladata.

5. § (3)

A Közgyűlés felhatalmazza az Önkormányzat Közgyűlésének irányítása alá tartozó költségvetési szervek vezetőit és a polgármestert a 2014. évi költségvetésben előírt bevételek beszedésére és a kiadások teljesítésére.

HARMADIK RÉSZ A költségvetés végrehajtásával és módosításával összefüggő rendelkezések

6. § Általános rendelkezések (1)

A tervezés során külön kell választani a költségvetési szervek működési bevételeit és kiadásait a felhalmozási bevételektől és kiadásoktól. A bevételeket és kiadásokat - a feladat jellege alapján – államigazgatási, kötelező és önként vállalt bontásban is be kell mutatni a Közgyűlésnek.

(2)

Az éves költségvetés végrehajtását a) az alapító okiratokban előírt, engedélyezett, valamint az intézményi szervezeti működési szabályzatban részletezett feladatkörökben és kötelezettségek mellett, b) a szakmai hatékonyság és gazdaságosság, a vagyon rendeltetésszerű használata követelményeinek érvényesítésével, c) a gazdálkodási és számviteli, továbbá a belső kontrollrendszerek működtetésére vonatkozó előírások betartásával kell a költségvetési szerveknek biztosítani.

(3)

A költségvetési szervek minden pénzmozgásról kötelesek elszámolni. A költségvetési szervek minden költségvetési bevétele és költségvetési kiadása

58 költségvetésük részét képezi. Az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek a költségvetési rendeletben jóváhagyott valamennyi előirányzatuk felhasználásáról saját hatáskörben döntenek. (4)

A költségvetési gazdálkodás a bevételi előirányzatok teljesítésének kötelezettségét és a kiadási előirányzatok felhasználásának jogosultságát, a központi költségvetési támogatások felhasználását, a követelések és kötelezettségek nyilvántartását, továbbá a vagyon összetételének és a tevékenység eredményének bemutatását foglalja magában.

(5)

A költségvetés végrehajtása során tárgyévi fizetési kötelezettség a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig – a saját bevételek teljesülési ütemére figyelemmel – vállalható.

(10)

A költségvetés végrehajtásakor kiemelt figyelmet kell fordítani az előirányzott bevételek beszedésére. A kötelezettségvállalások megtörténte előtt meg kell győződni arról, hogy az időarányos működési és felhalmozási bevételek realizálódtak-e. Amennyiben a kiadások halaszthatók, csak későbbi időpontban – a bevételek teljesülése után – vállalható kötelezettség. A közüzemi számlák határidőben teljesítendők. A szigorú és takarékos gazdálkodásról minden költségvetési szerv vezetőjének gondoskodnia kell.

(11)

Megkülönböztetett figyelemmel kell az év folyamán az adóbevételek beszedését biztosítani. Az adóbevételek teljesülését folyamatosan figyelemmel kell kísérni, az esetleges adóbevételi elmaradások miatt szükségessé válhat működési kiadások zárolása, a tervezett előirányzat csökkentése.

(12)

Tárgyéven túli fizetési kötelezettség a tárgyévi kiadások eredeti előirányzatának legfeljebb 5%-áig vállalható a költségvetési szerv hatáskörében, kivéve a közüzemi díjakra és a rendszeres személyi juttatásokra kötött szerződéseket. Ettől eltérő tárgyévet követő éveket terhelő fizetési kötelezettségről kizárólag a Közgyűlés dönt.

(13)

Az Önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi összes fizetési kötelezettsége az adósságot keletkeztető ügylet futamidejének végéig egyik évben sem haladhatja meg az adott évi saját bevétel 50%-át. Saját bevétel: a 353/2011. (XII.30.) kormányrendelet 2.§ (1) bekezdésében rögzített bevételi jogcímek alapján kerül meghatározásra.

(10)

Az Önkormányzat Közgyűlése - amennyiben a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 4. §-a szerinti adósságrendezési eljárást az önkormányzat hitelezői nem kezdeményezték önkormányzati biztost rendel ki az irányítása alá tartozó költségvetési szervhez, ha annak elismert, az esedékességet követő 30 napon túli tartozásállománya eléri az éves eredeti dologi kiadási előirányzatának 10 %-át, vagy a 25 millió forintot és ezt a tartozását egy hónap alatt nem képes 30 nap alá szorítani.

59 (11)

A tartozásállomány fennállásáig csak az önkormányzati biztos ellenjegyzése mellett vállalható további kötelezettség, teljesíthető kifizetés.

(12)

A 4/2013. (I. 11.) kormányrendelet 22.§-a alapján, figyelemmel a Sztv. 69.§-ának előírására Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése háromévenkénti leltározás elvégzését rendeli el az önkormányzatnál és intézményeinél, mivel az eszközökről és az azok állományában történő változásokról folyamatos részletező nyilvántartás készül mennyiségben és értékben. A háromévenkénti leltározás nem alkalmazható átszervezés, jogutód nélküli végleges megszűnés esetén. A soron következő leltározást 2016. év végén kell elvégezni. A koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközökről a működtetőnek, vagyonkezelőnek 2014. december 31-i fordulónapra vonatkozóan leltározással elkészített, hitelesített leltárt kell összeállítani.

7. § (11)

A Közgyűlés az Önkormányzat és a Közgyűlés irányítása alá tartozó költségvetési szervek költségvetését jelen rendelet módosításával testületi döntéssel megváltoztathatja.

(12)

A költségvetési előirányzat-módosítások és előirányzat-átcsoportosítások nem érinthetik az Országgyűlés és a Kormány kizárólagos hatáskörébe tartozó előirányzat változtatásokat.

(13)

Ha év közben az Országgyűlés a Költségvetési törvényben jóváhagyott hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a Közgyűlés elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.

(14)

A Közgyűlés – az első negyedév kivételével - negyedévenként, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-i hatállyal módosítja a költségvetési rendeletet.

(15)

A költségvetési szervek és a polgármester saját hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosításokról, átcsoportosításokról a polgármester a Közgyűlést 30 napon belül tájékoztatja.

(16)

Ha év közben az önkormányzat a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, e tényről a polgármester a Közgyűlést köteles tájékoztatni.

(17)

2014-ben a helyi kitüntetések, díjak, elismerő címek alapításáról és adományozásáról szóló 63/2011.(XII.23.) önkormányzati rendelet 16.§-a alapján a kitüntetési alapdíj összege bruttó 50.000 Ft.

60 (18)

A helyi előirányzat változtatások tartalmuk szerint az alábbiak lehetnek: a) pótelőirányzatok, előző évi maradványok és elrendelt zárolások esetén a költségvetés főösszegeinek módosítása, b) ténylegesen elért többletbevétel esetén a költségvetés főösszegeinek módosítása a Közgyűlés döntését követően, a költségvetési bevételek tervezettől történő elmaradása esetén a költségvetési főösszeg csökkentése, c) a jóváhagyott kiadási, bevételi, támogatási főösszeg változatlansága mellett - fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok, bevételi és kiadási rovatok közötti –átcsoportosítások.

(19)

A költségvetési szerveknél az egységes rovatrend B1. Működési célú támogatások államháztartáson belülről, B2. Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről, B6. Működési célú átvett pénzeszközök és B7. Felhalmozási célú átvett pénzeszközök rovatain megtervezett bevételi előirányzatok a költségvetési évben meghatározott céllal rendelkezésre bocsátott költségvetési bevételekkel abban az esetben is megnövelhetők, ha a bevételi előirányzatok még nem teljesültek túl, azonban az adott cél a költségvetési év bevételi előirányzatainak tervezésekor nem volt figyelembe vehető.

(20)

A Közgyűlés elé kerülő rendelet-módosítási kérelmeket előzetesen a Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság, és a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elé kell terjeszteni.

Költségvetési szervekre vonatkozó rendelkezések

8. § Előirányzat változtatása a költségvetési szervek hatáskörében (13) A költségvetési szervek saját hatáskörben megemelhetik kiadási és bevételi előirányzatukat a következő esetekben: a) B813. Maradvány igénybevétele rovaton elszámolt maradvány által fedezett kiadásokat, annak összegéig b) A költségvetési szerv egységes rovatrend K1. Személyi juttatások rovatainak előirányzatait ba) a Közgyűlés által jóváhagyott többletbevételből bb) a költségvetési szerv kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványának személyi juttatásokból származó részével, bc) az eredeti előirányzatként nem megtervezett, év közben rendelkezésre bocsátott, felhasználási célja szerint személyi jellegű kifizetést tartalmazó egyéb forrásból

61 c) az államháztartáson belülről kapott támogatások, a nem alapítványtól származó véglegesen átvett pénzeszközök összegével a támogatási cél szerinti előirányzatokat.

(14) Tartós forrásnak minősülő és a következő költségvetési évben eredeti előirányzatként tervezhető előirányzatok béremelésre is felhasználhatók.

(15) A működési és felhalmozási előirányzatok közötti átcsoportosításra a költségvetési szerv vezetője a Közgyűlés döntése alapján jogosult.

(16) A költségvetési szerv vezetője a kiemelt előirányzatok között a Közgyűlés jóváhagyásával hajthat végre átcsoportosítást, szintén közgyűlési jóváhagyás szükséges államháztartáson belüli támogatás és átadott pénzeszköz előirányzat módosításához.

(17) A 2013. évi maradvány közgyűlési jóváhagyását követően a maradvány személyi juttatásra fordítható részének megtakarításából származó összeget kell maradványa is rendelkezésre áll.

azt a személyi juttatás tekinteni, melynek járulék

(18) A közalkalmazotti törvény szerint az adható kategóriába tartozó pótlékok megállapítására, illetve a meglévők szintjének emelésére - fedezet hiányában nincs lehetőség. A munkáltatói döntésen alapuló illetményrészek - az intézményvezetők és gazdaságvezetők kivételével - csak az adott munkavállalóra érvényesek. Átszervezés, munkaviszony megszűnése esetén ez az illetményrész sem az újonnan belépő dolgozóra, sem pedig más - a költségvetési szervnél – foglalkoztatottra nem ruházható át. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a központi költségvetésből támogatásban részesülő előadóművészeti költségvetési szervekre, de ez esetben is alkalmazni kell a 8. § (7) bekezdésének előírását.

(19) A költségvetési szerv vezetője az évközi létszámmozgásokat a költségvetésben jóváhagyott személyi juttatási kereten belül kezelheti. Az illetmény-többlettel járó létszámcseréket előzetesen egyeztetni köteles a Polgármesteri Hivatal Humán Szolgáltatási Irodájával és a Polgármesteri Hivatal Gazdasági Irodájával.

(20)

A költségvetési szervnél a normatív jutalom (K1102) kifizetésére fordítható összeg nem haladhatja meg az eredeti költségvetésben szereplő rendszeres személyi juttatási előirányzat 12%-át.

(21) Fenti rendelkezések, valamint a jóváhagyott előirányzaton belüli gazdálkodás be nem tartása fegyelmi felelősségre vonással jár.

(22) A polgármester év közben köteles figyelemmel kísérni az önkormányzati költségvetési szervek személyi juttatásokkal és létszámmal való gazdálkodását, figyelemmel a jogszabályi előírásokra és az előző évek létszám-racionalizálási pályázataira.

62

(23) A költségvetési szerv saját döntésével a Közgyűlés által meghatározott feladat-, illetékességi és működési körét nem változtathatja meg.

(24)Az Önkormányzat Közgyűlésének irányítása alá tartozó költségvetési szerv a tartozásállományáról az önkormányzat által meghatározott formában és adattartalommal köteles adatszolgáltatást teljesíteni. Az adatszolgáltatást a költségvetési szerv negyedévenként, - a negyedév utolsó napja állapotának megfelelően - a tárgynegyedévet követő hó 15-éig az általa elismert, lejárt határidejű tartozásállomány tekintetében (tényleges és nemleges adatra) a Polgármesteri Hivatal Gazdasági Irodája részére teljesíti.

9. § Az előirányzatok felhasználása (1) (4)

A költségvetési szerv költségvetési alaptevékenységre használható fel.

támogatási

előirányzata

csak

az

Az EKVI köteles a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által fenntartott közoktatási intézmények működési bevételeit és kiadásait intézményenként elkülönítetten is nyilvántartani.

10. § (6)

Az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv nevében, a költségvetési szerv feladatainak ellátása során fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni (továbbiakban: kötelezettségvállalás) a költségvetési szerv vezetője, vagy az általa írásban felhatalmazott, a kötelezettséget vállaló szerv alkalmazásában álló személy jogosult. A költségvetési év kiadásai terhére történő kötelezettségvállalás esetén a pénzügyi teljesítésnek legkésőbb a költségvetési év december 31-éig meg kell történnie. A költségvetési szerv adott évi kiadási előirányzatai terhére abban az esetben vállalható kötelezettség, ha az abból származó valamennyi kifizetés a költségvetési évet követő év június 30-áig megtörténik. A költségvetési évet követő év június 30-át követő időpontra is fizetési kötelezettséget tartalmazó határozott idejű fizetési kötelezettség esetén a december 31-ig esedékes fizetési kötelezettségek mértékéig a költségvetési év, a december 31-ét követően esedékes fizetési kötelezettségek esetében az esedékesség szerinti év kiadási előirányzatai terhére vállalható kötelezettség.

(7)

Kötelezettséget vállalni csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet.

(8)

A teljesítés igazolása a kiadás érvényesítése és utalványozása előtt történik. Teljesítés igazolására a költségvetési szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt

63 személy jogosult. A teljesítés igazolására jogosultakat a költségvetési szerv vezetője írásban jelöli ki. (9)

Érvényesítést a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult végezhet.

(10)

Az utalványozásra jogosultakra a Rendelet 10.§ (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Utalványozásra csak az érvényesítést követően kerülhet sor.

11. § (1)

Az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv pénzeszközeit az Önkormányzat által meghatározott belföldi banknál nyitott bankszámlán köteles kezelni, más banknál bankszámlát nem nyithat. Ez a számlavezető pénzintézet 2014. évben a Raiffeisen Bank Zrt.

12. § (1)

Az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv a) jogi személyt, jogi személyiséggel rendelkező más szervezetet nem hozhat létre, abban tagsági, részesedési viszonyt nem szerezhet, ahhoz nem csatlakozhat, b) saját nevében adósságot keletkeztető ügyletet nem köthet c) értékpapírt nem bocsáthat ki és nem szerezhet meg, d) faktoringot magában foglaló szerződést nem köthet, e) garanciát és kezességet nem vállalhat.

(2)

A költségvetési szerv az alapító okiratának megfelelően vállalkozhat, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az alapító okiratban meghatározott alaptevékenységét és az ebből fakadó kötelezettségeinek teljesítését, továbbá vállalkozási bevételei fedezik a vállalkozási tevékenység valamennyi közvetlenés közvetett kiadását és a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó amortizációt.

13. § (1)

A költségvetési szerv vezetője szakmailag és gazdaságilag is felelős a feladatai ellátásához a vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért, a költségvetési szerv gazdálkodásában a szakmai hatékonyság, a gazdaságosság és az eredményesség követelményeinek érvényesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért, a belső kontrollok megszervezéséért és működtetéséért.

64

(2)

A 2014. évi takarékos gazdálkodásra tekintettel az önkormányzati költségvetési szervek évközben csak rendkívüli helyzetben igényelhetnek pótelőirányzatot az önkormányzati feladatellátás tartaléka terhére.

Az önkormányzati feladatellátásra vonatkozó rendelkezések

14. § Előirányzat változtatás (1)

A polgármester előirányzat-átcsoportosítási jogkörében az alábbi döntéseket hozhatja a személyi juttatások növelése nélkül a jóváhagyott kiadási előirányzatokra vonatkozóan, figyelemmel a 16. §-ban foglaltakra: a)

b) c)

d)

e)

f)

(2)

a II. fejezet 1 előirányzati csoporton belül címek és alcímek között azonos rovaton belül, továbbá egyes címeken, alcímeken belül és között az 1, 2, 3, 4, 5 rovatok között összeghatár nélkül előirányzat átcsoportosítást hajthat végre, a II. fejezet 2 előirányzati csoporton belül a 6, 7, 8 rovatok között összeghatár nélkül előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre, a II. fejezet 1, 2 előirányzati csoportok között a tervezett feladatokra esetenként 5 000 E Ft összeghatárig átcsoportosítást hajthat végre, figyelemmel arra, hogy a változtatás működési hiányt nem okozhat, az V fejezet 2, a 6-8-as, 10-12-es, 14-15-ös, 17-es, és 19-20-as címszámokon szereplő céltartalékok terhére előirányzat-módosítást hajthat végre, amellyel a személyi juttatások előirányzatát is módosíthatja, a működési költségvetés és a felhalmozási költségvetés kiemelt előirányzatait a fejezetek között átcsoportosíthatja anélkül, hogy a költségvetésben működési hiányt okozna, a II. fejezet, a III-IV. fejezet címszámai között előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre, figyelemmel arra, hogy a változtatás működési hiányt nem okozhat.

A polgármester előirányzat-módosítási hatáskörben megemelheti a)

a projektekhez kapcsolódóan keletkezett kamatbevételekből (II/6) összeghatár nélkül a II. fejezet kiadási és bevételi előirányzatait, b) az államháztartáson belülről kapott támogatások, a nem alapítványtól származó véglegesen átvett pénzeszközök összegével a megfelelő fejezetek előirányzatait összeghatár nélkül, c) a 4.§ (3) bekezdésre tekintettel összeghatár nélkül a VI. fejezet bevételi és kiadási előirányzatait.

65 (3)

Polgármesteri hatáskörben az egyösszegű támogatás kiadásának összeghatára esetenként 1.000 E Ft, kivételt képeznek a (4) bekezdésben szabályozott esetek. Polgármesteri hatáskörben alapítvány nem támogatható.

(4)

A Polgármester az Urbanisztikai és Környezetvédelmi Bizottság által önkormányzati rendeletek alapján pályázati rendszerben - jóváhagyott alábbi támogatásokra összeghatár nélkül kötelezettséget vállalhat, figyelemmel a rendelkezésre álló fedezetre: a) társasházak magánerős felújításához támogatás b) magánerős közműberuházás támogatása c) magánerős külterületi út- és csapadékelvezető rendszer építése.

(5)

A polgármester az előző évek maradványával – összeghatárra tekintet nélkül – a megfelelő előirányzatok összegét megemelheti.

(6)

Rendkívüli helyzetben a polgármester kötelezettséget vállalhat, kifizetést rendelhet el, döntéséről a soron következő Közgyűlésen köteles tájékoztatást adni.

15. § (6) (7)

Az önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a polgármester vagy az általa írásban felhatalmazott személy vállalhat kötelezettséget. A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzését a Polgármesteri Hivatal gazdasági vezetője, vagy az általa írásban kijelölt, a Polgármesteri Hivatal állományába tartozó köztisztviselő végezheti.

(8)

A teljesítés igazolására jogosult személyeket az önkormányzati feladatok végrehajtásához a polgármester jelöli ki írásban.

(9)

Érvényesítésre a Polgármesteri Hivatal gazdasági vezetője, vagy az általa írásban kijelölt, a Polgármesteri Hivatal állományába tartozó köztisztviselő jogosult.

(10)

Utalványozást a polgármester vagy az általa írásban felhatalmazott személy végezhet.

16. § (1)

A 4. §-ban jóváhagyott tartalék felhasználása az alábbi: a) az általános tartalék felhasználása a féléves beszámoló elfogadását követően történhet. b) az V. fejezet 6 címszámán szereplő „Vis maior tartalék” felhasználása a vonatkozó önkormányzati rendelet szabályai szerint történhet meg.

66 c) a jóváhagyott egyéb céltartalékok felhasználása a 14. § (1) bekezdés d.) szakaszában megjelölt kivétellel - Közgyűlési határozattal - a Közgyűlés kizárólagos hatáskörében történhet meg. (2)

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2014. évi költségvetése II. fejezetének 42. és 150. címszámára, a választókörzeti feladatok kiadásai felhasználására vonatkozóan a következő szabályozás lép életbe: c) az egyes körzetekre a költségvetésben jóváhagyott összeg egyformán kerül elosztásra. A körzetre jutó választókörzeti kiadások felhasználására bármelyik képviselő javaslatot tehet. A képviselői javaslatokat a Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Irodája gyűjti össze. A javaslatokról az Urbanisztikai és Környezetvédelmi Bizottság dönt úgy, hogy ülésére minden, az adott körzetben javaslattételre jogosult képviselőt meg kell hívni. d) A választókörzeti feladatok kiadásainak előirányzatát az adott választókörzetben csak városüzemeltetési és fejlesztési célokra - beleértve az önerős közműépítések támogatását is - valamint a körzeten belüli, vagy a körzet ellátását szolgáló önkormányzati fenntartású intézmények támogatására és körzeti rendezvényekhez lehet felhasználni. Az előirányzat egyesületi, alapítványi támogatásra nem fordítható.

17. § (5)

Az önkormányzat az állami tulajdonból térítésmentesen önkormányzati tulajdonba került lakások elidegenítéséből származó, a (2) bekezdés szerint csökkentett bevételeit a számláját vezető pénzintézetnél elkülönített számlán köteles elhelyezni. A bevételek felhasználására az alábbi részletes szabályokat kell alkalmazni:

(6)

A bevételből levonható ténylegesen felmerülő költségek: g) az épület elidegenítésre való előkészítésével; h) a földrészlet megosztásával; i) a társasházzá való átalakítással; j) a forgalmi érték megállapításával; k) az elidegenítés lebonyolításával kapcsolatos költségek; l) az 1991. évi XXXIII. tv. 43. § alapján a szolgálati lakással, illetve a bérlő kiválasztási joggal rendelkező szervet megillető vételárrész.

(7)

A bevételből a költségek levonása után fennmaradó részt az alábbi célokra lehet felhasználni: j) új lakások építésére, új vagy használt lakás megvásárlására, k) lakóépület teljes vagy részleges felújítására, korszerűsítésére, l) város-rehabilitációra, m) az EU források felhasználásához szükséges önrész biztosítására, n) önkormányzati helyi támogatás nyújtására, o) lakóövezetbe sorolt építési telek kialakítására, közművesítésére,

67 p) a lakáscélú állami támogatásokról szóló külön jogszabály szerinti pályázati önrész finanszírozására, ideértve a társasházi tulajdonosoktól és a lakásszövetkezetektől átvállalt önrészt is, q) önkormányzati lakbértámogatás nyújtására, r) kényszerbérlet felszámolására. (8)

A bevételből a költségek levonása után fennmaradó rész ideiglenes jelleggel a likviditási problémák megoldására is felhasználható.

18. § A kiadások készpénzben történő teljesítésének esetei az önkormányzatnál (1)

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a kiadások készpénzben történő teljesítését az önkormányzatnál a 2011. évi CXCV. törvény 109.§ (6) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő kifizetések esetében engedélyezi: dolgozók részére kiadott előlegekre (vásárlás, utazás) készlet- és kisértékű tárgyi eszköz beszerzésekre kiküldetési és reprezentációs kiadásokra kisösszegű szolgáltatásokra, reklám propaganda célokra kisajátítással, ingatlanvásárlással összefüggő kiadásokra gépkocsik üzemeltetési, fenntartási kiadásaira választókörzeti feladatok kiadásaira magánszemélytől kisösszegű vásárlások kifizetéseire segélyek kifizetésére térítési díjak visszafizetésére állományba tartozók személyi kifizetéseire (bérlettérítés, napidíj, megszűnéssel összefüggő kifizetések dolgozói tartozás esetén) y) állományba nem tartozók személyi kifizetéseire z) közfoglalkoztatottak munkabérének kifizetésére

n) o) p) q) r) s) t) u) v) w) x)

19. § A köztisztviselők teljesítményértékelésének 2014. évi kiemelt céljai (1)

Eger Megyei Jogú város Önkormányzat Közgyűlése a Polgármesteri hivatal köztisztviselőinek teljesítményértékeléséhez az alábbi kiemelt célokat határozza meg:

68

e.) 2014. évi Országgyűlési,- Európai Parlamenti- és Önkormányzati képviselői választások szakszerű lebonyolítása. f.) Az önkormányzat gazdálkodását, intézményrendszerét, szervezetét és működését érintő jogszabályok végrehajtása, a szakmai-ágazati jogszabályváltozások folyamatos figyelemmel kísérése g.) A költségvetési bevételek beszedése, a kiadási előirányzatokon belüli gazdálkodás, a feladatok eredményes végrehajtásával h.) Az Európai uniós forrásból finanszírozott projektek szakszerű lebonyolítása és határidőben történő pénzügyi elszámolása, különös tekintettel a „Dobó tér – Eger patak – Belvárosi térsor funkcióbővítő rehabilitációja” c. projektre, a „Szala városrész szociális rehabilitációja” c. projektre, az „Egri Vár és erődrendszer turisztikai attrakcióinak fejlesztése” c. projektre, továbbá „Szervezetfejlesztés konvergencia régiókban levő Önkormányzatok számára” c. projektre. Az EU 2014-2020 programozási időszak pályázati lehetőségeinek szakszerű előkészítése.

20. § NEGYEDIK RÉSZ Záró rendelkezések

(4)

Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(5)

Hatályát veszti Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése átmeneti gazdálkodásról szóló 41/2013. (XII. 20.) önkormányzati rendelete.

(6)

A költségvetési rendelet tartalmazza az átmeneti gazdálkodás időszakának költségvetési adatait.


Dr. Kovács Luca sk. jegyző

/ Az Önkormányzat 2014. évi részletes költségvetése, jegyzőkönyv mellékletét képezi. /

69 Rázsi Botond

3./

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelettervezete az Eger Városkártyáról (egy fordulóban tárgyalt ) / Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi. /

Előadó:


Habis László Egy jogi keretalkotásról van szó, az Eger Városkártya kapcsán. Az igénybe vehető szolgáltatásokra tekintettel minden 6. életévét betöltött Egerben állandó lakóhellyel rendelkező személy igényelhet/vásárolhat kártyát. Egri lakóhely nélkül is jogosultak városkártyát igényelni az Önkormányzat fenntartásában lévő intézmények, az Önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok és a Polgármesteri Hivatal dolgozói. Az előterjesztésben felsorolták, hogy mely önkormányzati tulajdonú, résztulajdonú szervezetek kapcsolódnak be I. lépésben. Kiegészítésként elmondja, hogy Díszpolgári címmel és a „PRO AGRIA” életmű díjban részesülők kapnának határozatlan érvényességű városkártyát. A 2015. december 31-ét követő időszakban két naptári évre szólnának a kártyák. A rendelet március 15-én lép hatályba és törölték azt a részt, hogy hol lehet igényelni a kártyát, mivel az technikai kérdés nem gondolják, hogy az a rendelet része kell, hogy legyen. Nem elhanyagolható az a tény, hogy eddig közel 80 egri vállalkozás fejezte ki azon szándékát, hogy csatlakozik a rendszerhez. Kéri rendelet-tervezet támogatását. Rázsi Botond Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Bognár Ignác Mikortól lehet ténylegesen hozzájutni a kártyákhoz? Habis László Március 15-ét követően a kártyák már igényelhetőek. Lehetőség lesz az interneten történő igénylésre és banki átutalással történő fizetésre, de a személyes ügyintézés lehetősége is biztosított lesz. A hatálybalépésnek pontosan az az oka, hogy a személyi és technikai feltételek rendelkezésre álljanak.

70 Császár Zoltán Mivel a jogi keretek meglesznek, így az egy évvel korábban benyújtott nyugdíjasok kedvezményéről szóló képviselői indítványát újra előterjeszti majd. Az Eger Városkártyát és az azzal járó kedvezményeket nagyon jó dolognak tartja. Az uszodában, ebben az évben már másodszor módosultak az árak. Az utóbbi árváltozásnál a nyugdíjasok belépőjegyének árát 500,- forintról, 400,- forintra csökkentették. Fontosnak tartja a nyugdíjasok sportolását, úszását az egészségük megőrzése érdekében. Pál György Szerencsésnek tartotta volna, ha már korábban rendbe teszik azokat a dolgokat, amikre ráhatása van a közgyűlésnek. Példaként említi a strandi családi belépők árát, mivel egy négytagú egri család csak 300,- forinttal kapja olcsóban azt, mint egy más városból érkező. Aránytalanságok vannak. Nincs egri diákjegy. Császár Zoltán A nyugdíjasok, a civil szervezetek csak egy olyan árat kértek, ami számukra megfizethető és a rendszeres úszással az egészségi állapotukat fent tudják tartani. Első javaslatában ingyenes belépőjegy árat kért, a nyugdíjasok javaslata alapján. Következő előterjesztésében 300,- forintot fog javasolni a nyugdíjasok számára, hogy élvezhessék a nyugdíjas éveket és egészségükért hagy tegyenek. Gál Judit Örömteli az, hogy „első szóra” nagyon sokan csatlakoztak és kedvezményt fognak adni az Eger Városkártyához. „Képviselő úrral azért vitatkozom egy kicsit, mert nem tudjuk, hogy melyik ujjunkat harapjuk meg. Nem tudjuk, hogy a gyerekeket tanítsuk meg úszni és számukra biztosítsuk az ingyenes úszásoktatást, Ön azt kéri, hogy az idősek járjanak be ingyen az uszodába, ugyanakkor az egri lakosok mondják azt, hogy szeretnének a strandra és az uszodába járni viszonylag olcsó pénzért. Most kinek kedvezzünk igazából? Vagy mondják azt, hogy legyen az uszoda ingyenes mindenki számára és a város költségvetése menjen el arra, hogy az uszodát, majd mi fogjuk finanszírozni az itt lakók adójából.” Ne erről szóljon minden közgyűlés. Fontos, hogy az idős emberek járjanak úszni, de ugyan olyan fontosnak tartja, hogy a gyermekek is járjanak és tanuljanak meg úszni. Császár Zoltán Nem saját érdekében, hanem a nyugdíjasok megbízásából hozza fel a témát. Anno a rekreációra való hivatkozással épülhetett meg az uszoda. A rekreációt meg tudják, hogy mit jelent.

71 Sós István Megfontolandónak tartja azt, hogy azokban az időszakokban, amikor termálfürdőnek kicsi a látogatottsága, mint például hétfőtől péntekig, délelőttönként főleg a 7-es medence, hogy arra az időszakra egy egyedi kedvezményrendszer kerüljön kidolgozásra annak érdekében, hogy – esetleg az Eger Városkártyához kapcsolódóan egy olcsóbb jegy biztosításával, megkülönböztető karszalaggal ez a medence minél szélesebb körben látgatható legyen. Rázsi Botond Megnézte az Eget Termál Kft. honlapját és közel húsz féle jegyet és bérletet árusítanak. Habis László Fel kell tudni mérni azt, hogy mik a prioritások. Ha választaniuk kell aközött, hogy a volánbérleteket, a nyugdíjas bérleteket emelik-e, vagy adott esetben szinten tartsák az úszásjegyeket, akkor kíváncsi volna, hogy képviselő társai mit választanának. Több tízmillióval emelték a ráfordítást, 180 millió forintra azért, hogy ne kelljen emelni a tarifán. Személy szerint egy vívmánynak tartja. Az elfogadott költségvetésben 50 millió forintot fordítanak az Agria Humán támogatására, adnak neki 20 millió forint tagi kölcsönt és 18 millió forinttal támogatják a szelektív üzletágat. Fontos-e az, hogy Egerben 560 csökkent munkaképességű ember biztosítsa a családi megélhetését? Fontos-e az, hogy ennek kapcsán évi fél milliárd forint bejöjjön a városba? Az idősek egészségügyi problémáival kapcsolatban messze többet vállalnak akkor, amikor a Török Fürdőben az egészségügyi szolgáltatások árát kiegészítik 30 millió forinttal. A sporttevékenység kapcsán 70 millió forinttal támogatják az uszoda működését. Amennyiben ezt az összeget nem tennék oda, akkor más árakat, díjakat kellene megnövelni. Meg kell vizsgálni Alpolgármester úr javaslatát, miszerint akkor, amikor arra lehetőség van, még további kedvezmények legyenek. Nem azt mondja, hogy nem fontos a nyugdíjasok úszása, egészsége, de már így is nagy kedvezményeket adnak minden terülten. Rázsi Botond Szavazást kér a rendelet-tervezetről Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete az Eger Városkártyáról

72 Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Magyarország Alaptörvénye 32. cikkének (1) a) és (2) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli

Általános rendelkezések 1. § E rendelet célja, hogy az Önkormányzat az Eger Városkártya bevezetésével Eger város lakóinak, az önkormányzat által fenntartott intézmények alkalmazottainak, az egri székhelyű felsőoktatási intézmények hallgatóinak a rendeletben meghatározottak szerint kedvezményt biztosítson. 2. § E rendelet alkalmazásában a) városkártyabirtokos: az a személy, aki a kártyadíj megfizetésével vagy egyéb érvényes jogcímen birtokába került, saját nevére szóló érvényes Városkártyával rendelkezik, b) elfogadóhely: az Önkormányzat által megjelölt, az Eger Városkártyát elfogadni jogosult és köteles hely (kereskedelmi, szolgáltató egység), c) regisztrált kedvezmény: az a vállalt kedvezmény, amit az elfogadóhely a jelen rendelet alapján, az érvényes Városkártyával rendelkező városkártyabirtokosok részére az áru vásárlása vagy a szolgáltatás igénybevétele alkalmával a termék/szolgáltatás árából biztosít.

Részletes szabályok 3. § (1) A Városkártya „Eger Városkártya” felirattal és Eger Megyei Jogú Város logójával, azonosító számmal, érvényességi idővel ellátott, az Önkormányzat által kiadott névre szóló kártya. (2) A Városkártya kiváltására jogosult a) az a 6. életévét betöltött, természetes személy, aki Egerben állandó lakóhellyel rendelkezik, vagy b) az Önkormányzat fenntartásában lévő intézmény dolgozója vagy az Önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság dolgozója vagy az Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának dolgozója, vagy c) az egri székhelyű felsőoktatási intézmény, nappali tagozatos hallgatója, vagy d) Eger Város országgyűlési képviselője, Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése és bizottságai tagjai. (3) A Városkártya a városkártyabirtokos és a vele közös háztartásban élő 6. éven aluli közeli hozzátartozói részére biztosítja a kedvezmény igénybevételét.

73 (4) A helyi kitüntetések, díjak, elismerő címek alapításáról és adományozásáról szóló 38/2011 (X.28) önkormányzati rendelet alapján díszpolgári címben, “PRO AGRIA” életműdíjban részesült magánszemélyek részére az Önkormányzat határozatlan érvényességi idejű “Eger Városkártyát” biztosít. 4. § (1) A Városkártyát személyesen vagy elektronikusan a www.eger.hu/egerkartya és az egerkartya.eger.hu oldalon keresztül kártyaigénylő lap kitöltésével lehet igényelni. (2) Az Önkormányzat által az igénylőlap beérkezésétől számított 15 napon belül elkészített Városkártyát a városkártyabirtokos, a kártyadíj megfizetését követően személyesen veheti át. (3) Az átvétel feltétele, hogy a városkártyabirtokos az átvételkor írásban nyilatkozattal hozzájárul, hogy az önkormányzat személyazonosító adatairól nyilvántartást vezessen, és a városkártyát érintő változásokról elektronikus levélben tájékoztatást küldjön számára. A nyilvántartásban vezetett adatok más célra nem használhatók fel. A nyilvántartás tartalmazza: a) jogosult természetes személyazonosító adatait, b) a jogosultságot megalapozó adatokat, úgymint lakóhely, munkahely, felsőoktatási intézmény, továbbá e-mail cím és telefonszám, c) a városkártya érvényességének kezdő és befejező időpontját, d) a városkártya sorszámát. (4) Az igénylő az igénylőlap, mint írásbeli jognyilatkozat aláírásával kijelenti, hogy az Általános Szerződési Feltételeket áttanulmányozta, és azok tartalmát kötelezően elfogadja. (5) A városkártya igénylése során az Önkormányzat jogosult ellenőrizni, hogy az igénylő megfelel a jelen rendelet 3. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek. 5. § (1) A városkártya a kiállítás napjától 2015. december 31-ig érvényes, ezt követően az érvényességi idő két naptári év. (2) A városkártyabirtokos az érvényesség lejáratát megelőző legfeljebb 30 napon belül a jogosultság egyidejű igazolásával igényelheti új városkártya kiállítását. 6. § (1) A városkártya elvesztését, megsemmisülését írásban, vagy személyesen be kell jelenteni Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalánál. Az elveszett, megsemmisült városkártya adatait az Önkormányzat törli a nyilvántartásból. Amennyiben a városkártyabirtokos új kártyát igényel, azt a jelen rendelet 4. §ának értelemszerű alkalmazásával kell részére kiadni. (2) A városkártyabirtokos köteles a városkártya kiállításának alapjául szolgáló jogosultság megszűnését 8 napon belül az Önkormányzatnak bejelenteni. (3) Amennyiben az Önkormányzat a jogosultság megszűnését a (2) bekezdésben foglaltak vagy egyéb ok alapján megállapítja, a városkártyát érvényteleníti.

74 7. § (1) Az igénylő az Önkormányzat által meghatározott kártyadíjat köteles fizetni a kártya érvényességi időtartamára, kivéve a 3. § (4) bekezdésben meghatározott esetet. (2) A kártyadíj összege 1.000 Ft+ Áfa. (3) A kártyadíj 50 %-át kell megfizetniük a kiskorúaknak, a nappali tagozaton folytatott tanulmányokat igazolóknak, valamint a 65. életévét betöltött személyeknek. 8. § (1) A városkártyabirtokos a Városkártya egyidejű bemutatásával jogosult az elfogadóhelyeken, a megállapodásban rögzített regisztrált kedvezményre. (2) Az elfogadóhelyek kötelesek a városkártya emblémáját és a kedvezmény mértékét jól látható helyen elhelyezni. (3) Az Eger Városkártyával megváltott jegyek és bérletek a városkártya felmutatásával együtt érvényesek. 9. § (1) Az Önkormányzat az elfogadóhelyek listáját és a városkártyával kapcsolatos információkat a 4. § (1) bekezdésben meghatározott honlapokon közzéteszi. (2) Az Önkormányzat fenntartja a jogot a kártyarendszer elemeinek és szerződési feltételeinek a megváltoztatására. (3) A kedvezmények változásáról, és a jogosultságot, valamint a kártyahasználatot érintő más változásról – kifejezett hozzájárulásuk alapján - az önkormányzat elektronikus levélben is tájékoztatja a városkártyabirtokosokat.

Záró rendelkezések 10. § E rendelet 2014. március 15-én lép hatályba.


Szavazás:

dr. Kovács Luca jegyző


75 Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2014. (II.15.) önkormányzati rendelete az Eger Városkártyáról Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Magyarország Alaptörvénye 32. cikkének (1) a) és (2) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli

Általános rendelkezések 1. § E rendelet célja, hogy az Önkormányzat az Eger Városkártya bevezetésével Eger város lakóinak, az önkormányzat által fenntartott intézmények alkalmazottainak, az egri székhelyű felsőoktatási intézmények hallgatóinak a rendeletben meghatározottak szerint kedvezményt biztosítson. 2. § E rendelet alkalmazásában a) városkártyabirtokos: az a személy, aki a kártyadíj megfizetésével vagy egyéb érvényes jogcímen birtokába került, saját nevére szóló érvényes Városkártyával rendelkezik, b) elfogadóhely: az Önkormányzat által megjelölt, az Eger Városkártyát elfogadni jogosult és köteles hely (kereskedelmi, szolgáltató egység), c) regisztrált kedvezmény: az a vállalt kedvezmény, amit az elfogadóhely a jelen rendelet alapján, az érvényes Városkártyával rendelkező városkártyabirtokosok részére az áru vásárlása vagy a szolgáltatás igénybevétele alkalmával a termék/szolgáltatás árából biztosít.

Részletes szabályok 3. § (1) A Városkártya „Eger Városkártya” felirattal és Eger Megyei Jogú Város logójával, azonosító számmal, érvényességi idővel ellátott, az Önkormányzat által kiadott névre szóló kártya. (2) A Városkártya kiváltására jogosult a) az a 6. életévét betöltött, természetes személy, aki Egerben állandó lakóhellyel rendelkezik, vagy b) az Önkormányzat fenntartásában lévő intézmény dolgozója vagy az Önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság dolgozója vagy az Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának dolgozója, vagy c) az egri székhelyű felsőoktatási intézmény, nappali tagozatos hallgatója, vagy

76 d) Eger Város országgyűlési képviselője, Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése és bizottságai tagjai. (3) A Városkártya a városkártyabirtokos és a vele közös háztartásban élő 6. éven aluli közeli hozzátartozói részére biztosítja a kedvezmény igénybevételét. (4) A helyi kitüntetések, díjak, elismerő címek alapításáról és adományozásáról szóló 38/2011 (X.28) önkormányzati rendelet alapján díszpolgári címben, “PRO AGRIA” életműdíjban részesült magánszemélyek részére az Önkormányzat határozatlan érvényességi idejű “Eger Városkártyát” biztosít. 4. § (1) A Városkártyát személyesen vagy elektronikusan a www.eger.hu/egerkartya és az egerkartya.eger.hu oldalon keresztül kártyaigénylő lap kitöltésével lehet igényelni. (2) Az Önkormányzat által az igénylőlap beérkezésétől számított 15 napon belül elkészített Városkártyát a városkártyabirtokos, a kártyadíj megfizetését követően személyesen veheti át. (3) Az átvétel feltétele, hogy a városkártyabirtokos az átvételkor írásban nyilatkozattal hozzájárul, hogy az önkormányzat személyazonosító adatairól nyilvántartást vezessen, és a városkártyát érintő változásokról elektronikus levélben tájékoztatást küldjön számára. A nyilvántartásban vezetett adatok más célra nem használhatók fel. A nyilvántartás tartalmazza: a) jogosult természetes személyazonosító adatait, b) a jogosultságot megalapozó adatokat, úgymint lakóhely, munkahely, felsőoktatási intézmény, továbbá e-mail cím és telefonszám, c) a városkártya érvényességének kezdő és befejező időpontját, d) a városkártya sorszámát. (4) Az igénylő az igénylőlap, mint írásbeli jognyilatkozat aláírásával kijelenti, hogy az Általános Szerződési Feltételeket áttanulmányozta, és azok tartalmát kötelezően elfogadja. (5) A városkártya igénylése során az Önkormányzat jogosult ellenőrizni, hogy az igénylő megfelel a jelen rendelet 3. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek. 5. § (1) A városkártya a kiállítás napjától 2015. december 31-ig érvényes, ezt követően az érvényességi idő két naptári év. (2) A városkártyabirtokos az érvényesség lejáratát megelőző legfeljebb 30 napon belül a jogosultság egyidejű igazolásával igényelheti új városkártya kiállítását. 6. § (1) A városkártya elvesztését, megsemmisülését írásban, vagy személyesen be kell jelenteni Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalánál. Az elveszett, megsemmisült városkártya adatait az Önkormányzat törli a nyilvántartásból. Amennyiben a városkártyabirtokos új kártyát igényel, azt a jelen rendelet 4. §ának értelemszerű alkalmazásával kell részére kiadni.

77 (2) A városkártyabirtokos köteles a városkártya kiállításának alapjául szolgáló jogosultság megszűnését 8 napon belül az Önkormányzatnak bejelenteni. (3) Amennyiben az Önkormányzat a jogosultság megszűnését a (2) bekezdésben foglaltak vagy egyéb ok alapján megállapítja, a városkártyát érvényteleníti. 7. § (1) Az igénylő az Önkormányzat által meghatározott kártyadíjat köteles fizetni a kártya érvényességi időtartamára, kivéve a 3. § (4) bekezdésben meghatározott esetet. (2) A kártyadíj összege 1.000 Ft+ Áfa. (3) A kártyadíj 50 %-át kell megfizetniük a kiskorúaknak, a nappali tagozaton folytatott tanulmányokat igazolóknak, valamint a 65. életévét betöltött személyeknek. 8. § (1) A városkártyabirtokos a Városkártya egyidejű bemutatásával jogosult az elfogadóhelyeken, a megállapodásban rögzített regisztrált kedvezményre. (2) Az elfogadóhelyek kötelesek a városkártya emblémáját és a kedvezmény mértékét jól látható helyen elhelyezni. (3) Az Eger Városkártyával megváltott jegyek és bérletek a városkártya felmutatásával együtt érvényesek. 9. § (1) Az Önkormányzat az elfogadóhelyek listáját és a városkártyával kapcsolatos információkat a 4. § (1) bekezdésben meghatározott honlapokon közzéteszi. (2) Az Önkormányzat fenntartja a jogot a kártyarendszer elemeinek és szerződési feltételeinek a megváltoztatására. (3) A kedvezmények változásáról, és a jogosultságot, valamint a kártyahasználatot érintő más változásról – kifejezett hozzájárulásuk alapján - az önkormányzat elektronikus levélben is tájékoztatja a városkártyabirtokosokat.

Záró rendelkezések 10. § E rendelet 2014. március 15-én lép hatályba.


dr. Kovács Luca jegyző

78 Visszaadja a szót Polgármester úrnak.

Habis László

4./

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelettervezete a fizető várakozóhelyek kijelöléséről és használatának szabályozásáról szóló 17/1998. (V.20.) önkormányzati rendelet módosítására ( egy fordulóban tárgyalt, minősített szavazattöbbség ) / Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi. /

Előadó:


Meghívott:

Várkonyi György Olivér vezérigazgató Korsós Lajosné vagyonkezelő divízióvezető EVAT Zrt. 3300 Eger, Zalár u. 1-3.

Dr. Kovács Luca A rendelet-tervezet egyrészt pontosítást tartalmaz, másrészt további kedvezményeket ad. Például az önkormányzati tulajdonú közműveken végzett hibaelhárítási és közmű rekonstrukciós munkálatok esetén a rendelet hatálya alól kikerül abban az esetben, ha annak időtartama a 15 napot nem haladja meg. A bérletrendszerre vonatkozóan tartalmaz kedvezményt, mégpedig „Az a magánszemély, vállalkozás vagy intézmény, aki /amely a „Korlátozott forgalmú belváros közlekedési rendjéről” szóló 12/1991. (VI.12.) önkormányi rendelet 4. § (3) bekezdése alapján vagy a „VÁR-ZÓNA közlekedéséről” szóló 11/1997. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 4. § (3) bekezdése alapján behajtási engedélyt kapott és a bejegyzett lakcím, telephely címe a Dobó István tér, a Jókai Mór utca, a Bajcsy Zs. utca, a Gerl Mátyás utca, a Dobó István utca, vagy a Tinódi Sebestyén tér megnevezésű közterületek egyike, 2014. évre kedvezményes parkolási engedély megváltására jogosult, mely engedély negyedévente kérelmezhető.” Ez egy közmeghallgatáson elhangzott felvetés alapján a rendelet módosítása. Kéri a rendelet-tervezet támogatását. Habis László Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez.

79 Bognár Ignác Az idényjellegű parkolók várakozási díjai „igen szájbarágósan vannak leírva a Szépasszony-völgy esetében: Személygépkocsi esetén: Óránként 200,Félnapi jegy (4 óra): 800,Napijegy (8 óra): 1600,-„ Miért kell 200,-al szorozni az órákat? A parkolóházról miért nincs egy szó sem? Császár Zoltán Jegyző asszonytól kérdezi, hogy a háza előtt lévő parkolót kedvezményesen mennyiért veheti igénybe egy egri lakos? A rendeletük kimondja, hogy „ha valakinek parkolóhely van a háza előtt, vagy ha udvara van, akkor nem jár parkolási jegy.” Ezt úgy módosítaná, „ha van parkolási hely az udvaron, akkor nem jár a kedvezmény”. Dr. Kovács Luca Bognár Ignác képviselő úr felvetésére válaszolva elmondja, nem 200,- forintjával emelkedik, hanem megváltható órára, fél napra és egész napra. meglátása szerint különbség van a 2 x 2 órára történő és a fél napra történő megváltás között. A parkolóház nem része a rendeletüknek, ezért nem tartalmaz arra vonatkozó részt. Császár Zoltán képviselő úr felvetésére elmondja, hogy az EVAT egyenként elbírálja a beadott kérelmeket. A rendelet célja az volt, hogy az, akinek van udvara, az ott parkoljon és ne a parkolókat terhelje. Dr. Csarnó Ákos Meg kellene vizsgálni más városok parkolási jegy rendjét. Példaként Budapesten, a rakparton történő parkolás tarifáját említi, ahol 1 óra 175,- forintba, 2 óra 350,forintba, 3 óra 525,- forintba kerül és az, aki kifizette a 3 órát, az egész nap parkolhat. Bognár Ignác Módosító indítványa: Óránként 200,-forint legyen a parkolási tarifa, de ha valaki 4 órára vált, az már csak 700,- forintot, aki meg 8 órára kíván maradni, az 1.300,- forintot fizessen. Orosz Lászlóné Nagyon sok országban van olyan turisztikai központ, ahol nem kell a parkolásért fizetni. Érdemes volna megvizsgálni a különböző kedvezményi lehetőségeket, a Márai Aktív Turisztikai Látogatóközpont figyelembe vételével. Meg kell vizsgálni azt is, hogy a kedvezmények biztosításával, mekkora bevételre tehetnek szert. A parkolási díjak csökkentésével esetleg máshol nagyobb bevételhez juthatnak. Ezek koncepcionális kérdések.

80 Csathó Csaba Az előterjesztésnek nem témája, hogy mennyi a parkolási díj, de ettől függetlenül helyesek voltak a felvetések. Minden szempontot figyelembe véve tárgyalják majd újra a díjakat. Császár Zoltán A módosító indítványát a következőhöz nyújtja be: „- ha a gépjármű tulajdonosának bejelentett lakcíme megegyezik a gépjármű forgalmi engedélyében feltüntetett címmel, - és az érintett ingatlanhoz nem tartozik gépjármű tárolására alkalmas épület vagy terület, amit az üzemeltető az engedély kiadása előtt jogosult ellenőrizni.” Amennyiben nincs megfelelő terület az udvaron, ahol parkoljon a lakó, akkor kapja meg a kedvezményesen parkolási lehetőséget a háza előtt. Habis László Javasolja Csathó Csaba tanácsnok úr által elmondott koncepciót fogadják el, mert világos irányú változásokról van szó. A belváros rehabilitációhoz kapcsolódóan lehetővé teszik, hogy nagy kedvezménnyel az érintett lakók bárhol – ha megveszik a negyedéves bérletet- parkolhatnak. Tartalmi és technikai változtatásokról van szó az anyagban és nem gyökeres változtatásokról. Van arra lehetőség, hogy egy „finomhangolás” történjen meg. Dr. Kovács Luca A parkolási díjak nem része az előterjesztésnek, mégis az került fókuszba. Bognár Ignác képviselő úr által benyújtott módosító indítvány nem fogadja. Úgy gondolja, hogy a Szépasszonyvölgy egy teljesen más megítélés alá eső része Egernek, mert az egy idegenforgalmi övezet, idényjelleggel használják. Kéri, hogy a módosító indítványról szavazzanak. Orosz Lászlóné képviselő asszony által javasoltakat koncepcionálisan átgondolják. Császár Zoltán képviselő úr által elmondott módosító indítvánnyal kapcsolatban az a javaslata, hogy azzal kapcsolatban kérjenek az üzemeltetőtől egy állásfoglalást, hiszen az információk, a tapasztalatok ott csapódnak le és utána térjenek vissza Képviselő úr indítványára. Habis László Szavazást kér Bognár Ignác képviselő úr módosító indítványáról. Szavazás:

3 igen, 8 nem és 4 tartózkodás mellett, nem került elfogadásra.

Szavazást kér a rendelet-tervezetről.

81 Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete a fizető várakozóhelyek kijelöléséről és használatának szabályozásáról szóló 17/1998.(V.20.) önkormányzati rendelet módosítására

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Magyarország Alaptörvénye 32. cikkének (1) a) és (2) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48.§ (5) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el. Módosuló rendelkezések 1. § A rendelet 3.§ (1) bekezdése kiegészül az alábbi f./ ponttal: f./ Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a közterület felbontásáról, és a közúton folyó munkákról szóló 15/2009.(III.27.) önkormányzati rendelet 6.§ (4) bekezdésében meghatározott közút területének nem közlekedési célú igénybevételére. 2.§ A rendelet 9.§ (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (1) A belváros területén (északon a Csiky Sándor utca, Széchenyi utca, Árva köz, keleten az Eger Patak, Kossuth Lajos utca, Egészségház utca, délen a Klapka György utca, Hatvani kapu tér, Szvorényi utca, Sóház utca, nyugaton az Arany János utca, Trinitárius utca, Törvényház utca, Barkóczy utca által határolt terület) és a Markhot Ferenc úton, a Knézich Károly úton, Tűzoltó téren, Szúnyog közben, Servita úton Szaicz Leó utcában, Petőfi téren és a Csákány utcában a Kossuth Lajos utcának az Eger pataktól keletre eső részén, az Almagyar utcában, a Szálloda utcában, a Stadion utcában, a Bartók B. téren, a Neumayer utcában, a Törvényház utcának a Barkóczy úti kereszteződésétől a Vörösmarty út irányába eső részén, a Dr. Nagy János utcában, a Rózsa Károly utcának a Barkóczy úti kereszteződéstől a Vörösmarty útig terjedő szakaszán, és a Csiky Sándor utcának a Barkóczy úti kereszteződéstől a Vörösmarty útig terjedő szakaszán közvetlen a fizető várakozóhely mellett bejelentett lakcímmel rendelkező magánszemélyek kedvezményes parkolási engedélyre jogosultak: - ha a gépjármű tulajdonosának bejelentett lakcíme megegyezik a gépjármű forgalmi engedélyében feltüntetett címmel, - és az érintett ingatlanhoz nem tartozik gépjármű tárolására alkalmas épület vagy terület, amit az üzemeltető az engedély kiadása előtt jogosult ellenőrizni. 3.§

82

A rendelet 10.§ -a az alábbi (8) bekezdéssel egészül ki: (8) Az a magánszemély, vállalkozás vagy intézmény, aki/amely a „Korlátozott forgalmú belváros közlekedési rendjéről” szóló 12/1991. (VI.12.) önkormányi rendelet 4. § (3) bekezdése alapján vagy a „VÁR-ZÓNA közlekedéséről” szóló 11/1997. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 4. § (3) bekezdése alapján behajtási engedélyt kapott és a bejegyzett lakcím, telephely címe a Dobó István tér, a Jókai Mór utca, a Bajcsy Zs. utca, a Gerl Mátyás utca, a Dobó István utca, vagy a Tinódi Sebestyén tér megnevezésű közterületek egyike, 2014. évre kedvezményes parkolási engedély megváltására jogosult, mely engedély negyedévente kérelmezhető. A kedvezményes parkolást biztosító, negyedévre szóló engedélyeket – kérelemre – az alábbi használati díjak megfizetése után állítja ki az üzemeltető: ________________________________________ Bruttó 1. magánszemély parkolási engedély/negyedév 1.000,- Ft/gépjármű 2. vállalkozás parkolási engedély/negyedév 2.500,- Ft/gépjármű. 4.§ A rendelet 1. melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete lép.

Záró rendelkezések 5.§ (1) Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a közterület felbontásáról, és a közúton folyó munkákról szóló 15/2009.(III.27.) önkormányzati rendelet 6.§ (4) bekezdésének b.) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: b) közterület hibaelhárítás miatti igénybevétele esetén, ha annak időtartama a 3 munkanapot nem haladja meg, önkormányzati tulajdonú közműveken végzett hibaelhárítási és közmű rekonstrukciós munkálatok esetén ha annak időtartama a 15 napot nem haladja meg. (2) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és hatályba lépését követő napon hatályát veszti.

Dr. Kovács Luca Jegyző

Habis László Polgármester

83 1. melléklet a 17/2013. (V.20.) önkormányzati rendelethez Egész évben üzemelő várakozóhelyek Kiemelt övezet • Bajcsy-Zsilinszky u. - Fellner Jakab u. (kivéve: a közterületnek az Eszterházy Károly Főiskola részére külön biztosított része) • Kossuth L. u. • Centrum parkoló • Egészségház u. (Kertmozi területe is) • Markhot Ferenc u. I. övezet • Belvárosi ABC udvara • Katona István tér • Csiky Sándor u. (Gimnáziumnál) II. övezet • Szúnyog köz • Klapka György u. (kivéve: a közterületnek a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére külön biztosított része) • Szálloda u. • Almagyar u. • Telekessy u. • Hatvani kapu tér • DOMUS parkoló • Petőfi tér, Fürdő u. • Bartók tér- Neumayer utca • Csákány utca • Knézich Károly utca • Stadion utca III. övezet • Szaicz Leó u. - Servita u. • Törvényház utca (a Barkóczy úti kereszteződéstől a Vörösmarty utcáig) (kivéve: a közterületnek a Büntetés Végrehajtási Intézet részére külön biztosított része) • Dr. Nagy János utca • Rózsa Károly út (Barkóczy utca és Vörösmarty út között) • Csiky Sándor út (a Gárdonyi Géza Gimnáziumtól a Vörösmarty útig) • Tűzoltó tér • Széchenyi utca 48-52 (a patakpart mellett) • 4844 és 4845 hrsz-ú területek Knézich Károly u. (Markhot Ferenc Kórház északi oldala) Bazilika parkoló Idényjellegű parkolók • Ady Endre úti buszparkoló • Szépasszony-völgyben a fizető várakozóhelyek

84 Szavazás:


Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 5/2014. (II.15.) önkormányzati rendelete a fizető várakozóhelyek kijelöléséről és használatának szabályozásáról szóló 17/1998.(V.20.) önkormányzati rendelet módosítására

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Magyarország Alaptörvénye 32. cikkének (1) a) és (2) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48.§ (5) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el. Módosuló rendelkezések 1. § A rendelet 3.§ (1) bekezdése kiegészül az alábbi f./ ponttal: f./ Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a közterület felbontásáról, és a közúton folyó munkákról szóló 15/2009.(III.27.) önkormányzati rendelet 6.§ (4) bekezdésében meghatározott közút területének nem közlekedési célú igénybevételére. 2.§ A rendelet 9.§ (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (1) A belváros területén (északon a Csiky Sándor utca, Széchenyi utca, Árva köz, keleten az Eger Patak, Kossuth Lajos utca, Egészségház utca, délen a Klapka György utca, Hatvani kapu tér, Szvorényi utca, Sóház utca, nyugaton az Arany János utca, Trinitárius utca, Törvényház utca, Barkóczy utca által határolt terület) és a Markhot Ferenc úton, a Knézich Károly úton, Tűzoltó téren, Szúnyog közben, Servita úton Szaicz Leó utcában, Petőfi téren és a Csákány utcában a Kossuth Lajos utcának az Eger pataktól keletre eső részén, az Almagyar utcában, a Szálloda utcában, a Stadion utcában, a Bartók B. téren, a Neumayer utcában, a Törvényház utcának a Barkóczy úti kereszteződésétől a Vörösmarty út irányába eső részén, a Dr. Nagy János utcában, a Rózsa Károly utcának a Barkóczy úti kereszteződéstől a Vörösmarty útig terjedő szakaszán, és a Csiky Sándor utcának a Barkóczy úti kereszteződéstől a Vörösmarty útig terjedő szakaszán közvetlen a fizető várakozóhely mellett bejelentett lakcímmel rendelkező magánszemélyek kedvezményes parkolási engedélyre jogosultak: - ha a gépjármű tulajdonosának bejelentett lakcíme megegyezik a gépjármű forgalmi engedélyében feltüntetett címmel, - és az érintett ingatlanhoz nem tartozik gépjármű tárolására alkalmas épület vagy terület, amit az üzemeltető az engedély kiadása előtt jogosult ellenőrizni.

85

3.§ A rendelet 10.§ -a az alábbi (8) bekezdéssel egészül ki: (8) Az a magánszemély, vállalkozás vagy intézmény, aki/amely a „Korlátozott forgalmú belváros közlekedési rendjéről” szóló 12/1991. (VI.12.) önkormányi rendelet 4. § (3) bekezdése alapján vagy a „VÁR-ZÓNA közlekedéséről” szóló 11/1997. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 4. § (3) bekezdése alapján behajtási engedélyt kapott és a bejegyzett lakcím, telephely címe a Dobó István tér, a Jókai Mór utca, a Bajcsy Zs. utca, a Gerl Mátyás utca, a Dobó István utca, vagy a Tinódi Sebestyén tér megnevezésű közterületek egyike, 2014. évre kedvezményes parkolási engedély megváltására jogosult, mely engedély negyedévente kérelmezhető. A kedvezményes parkolást biztosító, negyedévre szóló engedélyeket – kérelemre – az alábbi használati díjak megfizetése után állítja ki az üzemeltető: _____________________________________________ Bruttó 1. magánszemély parkolási engedély/negyedév 1.000,- Ft/gépjármű 2. vállalkozás parkolási engedély/negyedév 2.500,- Ft/gépjármű. 4.§ A rendelet 1. melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete lép.

Záró rendelkezések 5.§ (1) Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a közterület felbontásáról, és a közúton folyó munkákról szóló 15/2009.(III.27.) önkormányzati rendelet 6.§ (4) bekezdésének b.) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: b) közterület hibaelhárítás miatti igénybevétele esetén, ha annak időtartama a 3 munkanapot nem haladja meg, önkormányzati tulajdonú közműveken végzett hibaelhárítási és közmű rekonstrukciós munkálatok esetén ha annak időtartama a 15 napot nem haladja meg. (2) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és hatályba lépését követő napon hatályát veszti.

Dr. Kovács Luca Jegyző

Habis László Polgármester

86 1. melléklet a 17/2013. (V.20.) önkormányzati rendelethez Egész évben üzemelő várakozóhelyek Kiemelt övezet • Bajcsy-Zsilinszky u. - Fellner Jakab u. (kivéve: a közterületnek az Eszterházy Károly Főiskola részére külön biztosított része) • Kossuth L. u. • Centrum parkoló • Egészségház u. (Kertmozi területe is) • Markhot Ferenc u. I. övezet • Belvárosi ABC udvara • Katona István tér • Csiky Sándor u. (Gimnáziumnál) II. övezet • Szúnyog köz • Klapka György u. (kivéve: a közterületnek a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére külön biztosított része) • Szálloda u. • Almagyar u. • Telekessy u. • Hatvani kapu tér • DOMUS parkoló • Petőfi tér, Fürdő u. • Bartók tér- Neumayer utca • Csákány utca • Knézich Károly utca • Stadion utca III. övezet • Szaicz Leó u. - Servita u. • Törvényház utca (a Barkóczy úti kereszteződéstől a Vörösmarty utcáig) (kivéve: a közterületnek a Büntetés Végrehajtási Intézet részére külön biztosított része) • Dr. Nagy János utca • Rózsa Károly út (Barkóczy utca és Vörösmarty út között) • Csiky Sándor út (a Gárdonyi Géza Gimnáziumtól a Vörösmarty útig) • Tűzoltó tér • Széchenyi utca 48-52 (a patakpart mellett) • 4844 és 4845 hrsz-ú területek Knézich Károly u. (Markhot Ferenc Kórház északi oldala) Bazilika parkoló Idényjellegű parkolók • Ady Endre úti buszparkoló • Szépasszony-völgyben a fizető várakozóhelyek

87 Átadja a szót Alpolgármester úrnak-

Rázsi Botond

Előterjesztések:

5./

Előterjesztés az Önkormányzat "Eger 2010" néven kibocsátott kötvényének adósságkonszolidációjáról ( egyszerű szavazattöbbség ) / Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi. /

Előadó:


Polgármester szóbeli kiegészítése nincs az írásos anyaghoz. Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Szavazást kér a határozati javaslatról. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése dönt arról, hogy a Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény 6768.§ alapján az abban foglaltak végrehajtása érdekében 550.000.000 Ft összegben 2014.02.28-i értéknappal az Önkormányzat visszavásárol a HU0000346754 ISIN azonosítószámú fejlesztési célú Eger 2010. elnevezésű kötvényből. A Közgyűlés az adósságátvállalással összefüggésben felhatalmazza a polgármestert a Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt. ( KELER Zrt.) által kialakított eljárási rend alapján végrehajtandó sorozat teljes törléséhez szükséges nyilatkozatok megtételére, a kapcsolódó dokumentumok aláírására és a megállapodásokat megkötésére. A Közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy az Önkormányzatnak a Magyar Állam által átvállalt adósságállománya tekintetében a Sberbank Magyarország Zrt. a teljesítést az Önkormányzat helyett a Magyar Államtól elfogadja. A Közgyűlés fentiekkel összefüggésben az adósságátvállalás végrehajtása érdekében felhatalmazza a polgármestert a Magyar Állam az Önkormányzat és a Sberbank Magyarország Zrt. között létrejövő háromoldalú tartozásátvállalási szerződések aláírására. A Közgyűlés nyilatkozik arról, hogy Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata továbbra sem áll a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény szerinti adósságrendezési eljárás alatt.

88

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése megbízza Juhászné Dr. Krecz Erzsébet gazdasági irodavezetőt valamennyi, a konszolidációval összefüggő dokumentum ellenjegyzésével.

Szavazás:

Felelős:


Határidő:

2014. június 30.


48/2014. (II.14.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése dönt arról, hogy a Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény 6768.§ alapján az abban foglaltak végrehajtása érdekében 550.000.000 Ft összegben 2014.02.28-i értéknappal az Önkormányzat visszavásárol a HU0000346754 ISIN azonosítószámú fejlesztési célú Eger 2010. elnevezésű kötvényből. A Közgyűlés az adósságátvállalással összefüggésben felhatalmazza a polgármestert a Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt. ( KELER Zrt.) által kialakított eljárási rend alapján végrehajtandó sorozat teljes törléséhez szükséges nyilatkozatok megtételére, a kapcsolódó dokumentumok aláírására és a megállapodásokat megkötésére. A Közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy az Önkormányzatnak a Magyar Állam által átvállalt adósságállománya tekintetében a Sberbank Magyarország Zrt. a teljesítést az Önkormányzat helyett a Magyar Államtól elfogadja. A Közgyűlés fentiekkel összefüggésben az adósságátvállalás végrehajtása érdekében felhatalmazza a polgármestert a Magyar Állam az Önkormányzat és a Sberbank Magyarország Zrt. között létrejövő háromoldalú tartozásátvállalási szerződések aláírására. A Közgyűlés nyilatkozik arról, hogy Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata továbbra sem áll a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény szerinti adósságrendezési eljárás alatt. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése megbízza Juhászné Dr. Krecz Erzsébet gazdasági irodavezetőt valamennyi, a konszolidációval összefüggő dokumentum ellenjegyzésével. Felelős:


Határidő:

2014. június 30.

89 7./

Előterjesztés Eger város Integrált Településfejlesztési Stratégiájához kapcsolódó települési adatbázisról és a koncepció fő irányairól ( egyszerű szavazattöbbség ) / Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi. /

Előadó:


Meghívott:

Gutai Berta Pro Régió Ügynökség 1146 Budapest, Hermina út 17. Kerekes György CDC Településfejlesztési és Tanácsadó Kft. 1027 Budapest, Horvát u. 14-24.

Habis László A koncepció fő irányai fejezetben szerepel az új iparterületek kialakítása, a barnamezős területek aktivizálása, a mezőgazdasági termelés infrastrukturális támogatása mellett a technológiai támogatás és tudásközpont bevonása, az energetikai potenciál bevonása a gazdaságfejlesztésbe. Továbbá úthálózat korszerűsítése, parkolási rendszer bővítése, az alapfokú oktatási, egészségügyi és szociális ellátás fejlesztése az infrastrukturális feltételek tekintetében. A termálvízre alapozott sportgyógyászat és fürdőfejlesztés korszerűsítése. Kiemelt területek esetében a vár és a belváros rehabilitáció kiterjesztése, folytatása. Intenzív levelezésben van kormányzati szervekkel, vezetőkkel, hogy javítani lehessen a pozíciókon, amelyek 2014 és 2020 között a gazdaság fejlesztését szolgálják. Eger számára a 2014 – 2020 között 6 milliárd 300 millió forint áll majd rendelkezésre úgynevezett decentralizált területfejlesztési forrásként. Ugyanakkor várható, hogy decentralizált gazdasági fejlesztési célok is lesznek a megye tekintetében. Az a megye egész terültére vonatkozik, valamennyi településre, így a megyei jogú városra is. Heves megye esetében ez a szám a jelenlegi tervek szerint 19 milliárd 951 millió forint, azaz közel 20 milliárd forint. Az a nagy kérdés, hogy Eger városa, illetve az Egerben működő vállalkozások, ebből a közel 20 milliárd forintból mennyit lesznek képesek lehívni. Más ágazati programok is „futnak”, mint például az energiagazdálkodásban, a turizmusban. Ha jó tervet tudnak készíteni, akkor a későbbiekben lesz lehetőségük arra, hogy a helyi és területi fejlesztési tervek program alapon összehangolódjanak az ágazati operatív programokkal, vagyis el tudnák érni, hogy az ágazati operatív programokban térségi fejlesztési célok benne foglaltassanak. Ez a felelősségük, ez a feladatuk, ezen kell, hogy dolgozzanak. Ezt szolgálja a napirendi pont is és a következő hetek rendkívül intenzív munkája.

90 Kerekes György Prezentációt tart az Integrált Településfejlesztési Stratégia elkészült első harmadáról, mely még nem zárult le, mert folyamatosan kapják az információkat és azokat bedolgozzák a megalapozó munkarészbe. Rázsi Botond Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez Csákvári Antal Az észak-keleti városrészben óvodákra lenne szükség és azt a fejlesztések során figyelembe kell venni. Kéri, hogy a közeljövőben teremtsék meg annak a lehetőségét, hogy az Almagyar városrészben, illetve a Várállomás környékén is épüljön óvoda. Már többször elmondta, hogy abban a városrészben csak „kis garázsboltok” működnek. A város területek vásárlással, szolgáltatási egységek létrehozásával, vagy azok vállalkozások által létrehozása révén, az ott élők életminőségén sokat tudnának javítani. Rázsi Botond Szavazást kér a határozati javaslatról. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése dönt a határozat mellékletét képező dokumentum szerint az Integrált Településfejlesztési Stratégiához kapcsolódó koncepció előzetes fejlesztési irányáról és arról, hogy a megalapozó vizsgálat megfelel a tervezés alapjának.

5.

Felelős:


Határidő:

2014. február 14.

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIVÁLASZTOTT ELŐZETES FEJLESZTÉSI IRÁNYAI

A Kormány a 314/2012.(XI.8.) számú rendeletében rögzítette a Településfejlesztési Koncepció, az Integrált Településfejlesztési Stratégia és településrendezési eszközök egyeztetésének és elfogadásának eljárási szabályait. A rendelet szerint az önkormányzat dönt a koncepció kiválasztott fejlesztési irányáról és arról, hogy a megalapozó vizsgálat megfelel a tervezés alapjának. Indikatív fejlesztési területek: Komplex gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés, az energetikai potenciál kihasználása

91 •

Új ipari területek kialakítása, a működő vállalkozások megtartása és újak betelepítése érdekében.

•

Barnamezős területek aktivizálásával egyedi szolgáltatásorientált munkahelyteremtés megvalósítása. (alkonyipar, IT szolgáltatások)

•

A hagyományos mezőgazdasági termelés infrastrukturális támogatása mellett a technológiai támogatása növelése a tudásközpontok bevonásával.

•

Az energetikai potenciál bevonása a gazdaságfejlesztési programokba.

Közlekedési infrastruktúra és a parkolási rendszer korszerűsítése, csapadékvíz elvető rendszer fejlesztése •

Belterületi úthálózat korszerűsítése

•

Parkolási rendszer bővítése (parkolóházak)

•

Nemzeti vagyon megóvása a csapadékvíz károktól

Közszolgáltatások fejlesztése és az intézményhálózat korszerűsítése •

Alapfokú oktatási, egészségügyi és szociális ellátás infrastrukturális és eszközfejlesztése.

•

Termálvízre alapozott sport, gyógyászati és fürdőfejlesztések

Szegénység és szegregáció által sújtott, leromlott városrészek rehabilitációja, a szociális felemelkedés feltételeinek javítása •

Szegregátumok infrastrukturális fejlesztése

•

Bérlakás állomány korszerűsítése.

Hagyományos eszközök és új szemléletű attrakciók fejlesztése a turisztikai infrastruktúrában •

A VÁR turisztikai potenciáljának növelése

•

A Barokk belváros rehabilitációjának folytatása

•

Szolgáltatás-fejlesztés a turizmus és a sport-szabadidős tevékenység területi és időbeli kiterjesztése érdekében

Indikatív fejlesztési irányok:

1. A város gazdasági versenyképességének erősítése 2. Hagyományos ágazatok megújítása 3. Élhető, egészséges környezet megvalósítása és a társadalmi kohézió fejlesztése 4. Az alapfokú ellátó rendszerek és az infrastrukturális hálózatok hatékonyságának növelése 5.

Térségi kapcsolatok, együttműködés erősítése

92 A fenti fejlesztési irányok – a helyzetelemzés alapján – indikatív jelleggel kerültek meghatározásra. A koncepció és ITS készítése során jelentősen átalakulhatnak, és akár új irányok megfogalmazására is sor kerülhet.

Szavazás:


49/2014. (II.14.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése elfogadta a határozat mellékletét képező dokumentum szerint az Integrált Településfejlesztési Stratégiához kapcsolódó koncepció előzetes fejlesztési irányáról és arról, hogy a megalapozó vizsgálat megfelel a tervezés alapjának. Felelős:


Határidő:

2014. február 14.

/ Eger város Integrált Településfejlesztési Stratégiája jegyzőkönyv mellékletét képezi. /

5.

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIVÁLASZTOTT ELŐZETES FEJLESZTÉSI IRÁNYAI

A Kormány a 314/2012.(XI.8.) számú rendeletében rögzítette a Településfejlesztési Koncepció, az Integrált Településfejlesztési Stratégia és településrendezési eszközök egyeztetésének és elfogadásának eljárási szabályait. A rendelet szerint az önkormányzat dönt a koncepció kiválasztott fejlesztési irányáról és arról, hogy a megalapozó vizsgálat megfelel a tervezés alapjának. Indikatív fejlesztési területek: Komplex gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés, az energetikai potenciál kihasználása •

Új ipari területek kialakítása, a működő vállalkozások megtartása és újak betelepítése érdekében.

•

Barnamezős területek aktivizálásával egyedi szolgáltatásorientált munkahelyteremtés megvalósítása. (alkonyipar, IT szolgáltatások)

•

A hagyományos mezőgazdasági termelés infrastrukturális támogatása mellett a technológiai támogatása növelése a tudásközpontok bevonásával.

•

Az energetikai potenciál bevonása a gazdaságfejlesztési programokba.

93 Közlekedési infrastruktúra és a parkolási rendszer korszerűsítése, csapadékvíz elvető rendszer fejlesztése •

Belterületi úthálózat korszerűsítése

•

Parkolási rendszer bővítése (parkolóházak)

•

Nemzeti vagyon megóvása a csapadékvíz károktól

Közszolgáltatások fejlesztése és az intézményhálózat korszerűsítése •

Alapfokú oktatási, egészségügyi és szociális ellátás infrastrukturális és eszközfejlesztése.

•

Termálvízre alapozott sport, gyógyászati és fürdőfejlesztések

Szegénység és szegregáció által sújtott, leromlott városrészek rehabilitációja, a szociális felemelkedés feltételeinek javítása •

Szegregátumok infrastrukturális fejlesztése

•

Bérlakás állomány korszerűsítése.

Hagyományos eszközök és új szemléletű attrakciók fejlesztése a turisztikai infrastruktúrában •

A VÁR turisztikai potenciáljának növelése

•

A Barokk belváros rehabilitációjának folytatása

•

Szolgáltatás-fejlesztés a turizmus és a sport-szabadidős tevékenység területi és időbeli kiterjesztése érdekében

Indikatív fejlesztési irányok:

6. A város gazdasági versenyképességének erősítése 7. Hagyományos ágazatok megújítása 8. Élhető, egészséges környezet megvalósítása és a társadalmi kohézió fejlesztése 9. Az alapfokú ellátó rendszerek és az infrastrukturális hálózatok hatékonyságának növelése 10. Térségi kapcsolatok, együttműködés erősítése

A fenti fejlesztési irányok – a helyzetelemzés alapján – indikatív jelleggel kerültek meghatározásra. A koncepció és ITS készítése során jelentősen átalakulhatnak, és akár új irányok megfogalmazására is sor kerülhet.

Visszaadja a szót Polgármester úrnak.

94 Habis László 25 perc szünetet rendel el.

Habis László

8./

Előterjesztés ingatlan biztosítására a Waldorf iskola céljából ( egyszerű szavazattöbbség ) / Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi. /

Előadó:

Rázsi Botond alpolgármester

Meghívott:

Demeter Orsolya Kreatív Élet Alapítvány

Rázsi Botond Amiről most döntést hoznak, az egy ingatlan biztosítása az Waldorf iskola céljára. Egerben már hosszú évek óta szerveződnek szülők, hogy Waldorf iskolát szeretnének létesíteni. Önkormányzati, vagy egyéb fenntartásban ez idáig ilyen iskola nem jött létre Egerben. Országszerte minden megyében van egy-egy Waldorf iskola, általában megyeszékhelyeken található. Heves megye ez alól kivétel és ezért hiánypótló a kezdeményezés. A Kreatív Élet Alapítvány – az önkormányzattal együttműködésben – beindított egy óvodai csoportot a Benedek Elek Óvoda „OVI-VÁR” Tagóvodájában. Két éve sikeresen működik és 21 gyermek ellátását végzi, amely jó alapot szolgáltat arra, hogy a Waldorf iskola „meg tudja vetni a lábát” Egerben. Ehhez ingatlanra van szüksége az Alapítványnak és az Önkormányzattól térítésmentes ingatlanhasználatot kért. Hosszas tárgyalások során téma volt az, hogy az ingatlanon túl, a működés feltételeit, költségeit tudják-e folyamatosan biztosítani, valamint a megkapott ingatlan felújítását, karbantartását képesek-e elvégezni. Mindannyiszor igenlő választ kaptak, de majd a mindennapos működés fogja eldönteni, hogy életképes lesz-e az iskola. A szándék az Alapítvány részéről határozott. Több ingatlant is megmutattak az Alapítványnak és az Eger, Mátyás Király út 52-54. cím alatti ingatlan 558 m2 alapterületű „vincellér ház” épületét jelölték meg alkalmas ingatlanként, a hozzá tartozó telekrésszel. Az Alapítvány vállalkozik arra, hogy az ingatlant a lehetőségein belül felújítja, Waldorf iskolává alakítja és működteti. Készült az ingatlannal kapcsolatban értékbecslés, másrészt le kellett választani a területről egy akkora telekrészt, amely az épületet ki tudja szolgálni, így 558 m2

95 alapterületű „vincellér ház” épülethez 3700-3800 m2 alapterületű ingatlan tartozna, amely így megfelel a hatóságok kívánalmainak is. Több lehetőség van az ingatlan átadására. Egyrészt bérleti konstrukcióban, másrészt lehetőség van közcélú adományként átadni. A közcélú adományként való átadás feltétele, hogy közhasznú tevékenységet folytasson az Alapítvány. Jelen pillanatban még nem közhasznú az Alapítvány, de folyamatban van a közhasznúságnak az elismertetése. Jelenleg bérleti konstrukcióban gondolkodnak, mely 10 éves időtartamra szólna és a vagyonrendeletük biztosítja a közgyűlés számára, a licites eljárás, vagy pályázati kiírás nélkül, a közvetlenül használatba adás lehetőségét. Azzal kívánják könnyíteni az Alapítvány helyzetét, hogy csak az ÁFA-t kell a bérleti díj után megfizetnie, melyet tovább fizetnek az állam felé. Bérleti díj fizetésére nem kerül sor mindaddig, míg át nem alakulnak közhasznú alapítvánnyá és attól az időponttól vagyoni értékű jog alapítására kerül sor. Ahhoz, hogy a működési engedélyt megkaphassák, létesítménnyel rendelkezniük kell. A rendeletben az is megfogalmazásra került, hogy amennyiben az iskola működési engedély iránti kérelmét az engedélyező Heves Megyei Kormányhivatal jogerős határozattal elutasítja, úgy ez a bérleti jogviszony automatikusan megszűnik. Reméli, hogy a kezdeményezés a Közgyűlés részéről támogatásra talál, a szülői közösség képes lesz arra, hogy az iskolát fenntartsa és egy nagyobb érdeklődés mellett az egri közoktatás, köznevelés ügyét szolgálja. Egy tárgyi tévedésre hívja fel a figyelmet a határozati javaslat B. pontjának második sorában a „telekkönyvi” szó szerepel, helyesen „ingatlan nyilvántartási” szót kell használni. Kéri a határozati javaslat javítását. Habis László Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Szavazást kér a korrigált határozati javaslatról. A. Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az Önkormányzat tulajdonában lévő egri 8756/2 hrsz-ú ingatlan használati megosztási vázrajz szerinti részét a mellékelt megállapodásban foglaltak szerint Waldorf-szellemiségű iskola létesítése és működtetése céljából a Kreatív Élet Alapítvány részére biztosítja 2014.03.01.-től számítva 10 éves időtartamra, térítésmentesen, de 94.435,- Ft/hó ÁFA fizetési kötelezettséggel, egyben felhatalmazza a Polgármestert a megállapodás aláírására. Megszűnik a bérleti jogviszony, amennyiben: - az iskola működési engedély iránti kérelmét az engedélyező Heves Megyei Kormányhivatal jogerős határozattal elutasítja, - vagy az Alapítvány a közhasznú alanyiságát igazolja. B. Amennyiben az Alapítvány a közhasznú alanyiságát igazolja, Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az egri 8756/2 hrsz-ú ingatlanon telekkönyvi bejegyzéssel 15 évre szóló használati jogot alapít, melyet mint vagyoni értékű jogot közcélú adományként

96 kizárólag Waldorf iskola fenntartására vonatkozó megkötésekkel a Kreatív Élet Alapítvány részére átadja.

Szavazás:

Felelős:

Dr. Kovács Luca Jegyző megbízásából: Dr. Bánhidy Péter Aljegyző Juhászné dr Krecz Erzsébet Gazdasági Irodavezető Szűcs Tamás Vagyongazdálkodási Csoportvezető

Határidő:

2014. március 01.


50/2014. (II.14.) közgyűlési határozat A. Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az Önkormányzat tulajdonában lévő egri 8756/2 hrsz-ú ingatlan használati megosztási vázrajz szerinti részét a mellékelt megállapodásban foglaltak szerint Waldorf-szellemiségű iskola létesítése és működtetése céljából a Kreatív Élet Alapítvány részére biztosítja 2014.03.01.-től számítva 10 éves időtartamra, térítésmentesen, de 94.435,- Ft/hó ÁFA fizetési kötelezettséggel, egyben felhatalmazza a Polgármestert a megállapodás aláírására. Megszűnik a bérleti jogviszony, amennyiben: - az iskola működési engedély iránti kérelmét az engedélyező Heves Megyei Kormányhivatal jogerős határozattal elutasítja, - vagy az Alapítvány a közhasznú alanyiságát igazolja. B. Amennyiben az Alapítvány a közhasznú alanyiságát igazolja, Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az egri 8756/2 hrsz-ú ingatlanon telekkönyvi bejegyzéssel 15 évre szóló használati jogot alapít, melyet mint vagyoni értékű jogot közcélú adományként kizárólag Waldorf iskola fenntartására vonatkozó megkötésekkel a Kreatív Élet Alapítvány részére átadja. Felelős:

Dr. Kovács Luca Jegyző megbízásából: Dr. Bánhidy Péter Aljegyző Juhászné dr Krecz Erzsébet Gazdasági Irodavezető Szűcs Tamás Vagyongazdálkodási Csoportvezető

Határidő:

2014. március 01.

97 10./

Előterjesztés a sportlétesítmények 2014. évi használatára ( egyszerű szavazattöbbség ) / Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi. /

Előadó:

Csákvári Antal tanácsnok

Meghívott:

Kovács Géza igazgató Egri Városi Sportiskola 3300 Eger, Stadion u. 8.

Csákvári Antal A 2014. évre eső felosztható órakeret 6000 óra, melyből 5900 órát osztottak fel. 100 óra tartalékba kerül, melyet az Emberi Erőforrás Bizottság saját hatáskörben az év folyamán oszthat fel a rendkívüli igényeknek megfelelően és a város által támogatott rendezvényekre. A használati támogatások mértéke csak az edzésekre, testnevelés órákra, iskolai foglalkozásokra vonatkozik, kivéve a Városi Sportiskolát, annak szakosztályait, akik az utánpótlás versenyek lebonyolítására is felhasználhatják a rendelkezésre álló időkeretet, mivel ezek nem bevételes rendezvények. A biztosított térítésmentes létesítményhasználaton felüli óra túlhasználatot minden egyesület és szakosztály a megállapított árlista alapján köteles megtéríteni. Kéri határozati javaslat támogatását. Habis László Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Császár Zoltán Csákvári Antal tanácsnok úrtól kérdezi, hogy mi van a futballal? Mi van a csapattal? Mi van az elnökkel? Javasolja, hogy ne halasszák tovább a stadion futópályájának rekonstrukcióját. Rázsi Botond Az, hogy mi fog történni a tavasszal az Egri FC-vel, azt a tulajdonos tudja. Ez idáig nem közölte szándékát, nem közölte azt sem, hogy Egerben nem kíván labdarúgócsapatot működtetni. A javaslat az utánpótlásról szól, a centerpályán nincs a felnőtt csapattal kapcsolatban kedvezményes, vagy térítésmentes létesítmény használat biztosítva.

98 Az utánpótlást mindenképpen prioritásként kezelik és az utánpótlásról az önkormányzat – a labdarúgó társadalommal karöltve - szeretne gondoskodni, hiszen több száz gyermek sportjáról, játékáról, szabadidejéről van szó. Egy bizonyos, hogy szerződések szegésére sorkerült és azokkal kapcsolatban az eljárást mind az önkormányzat, mind az Egri Városi Sportiskola elindította. Orosz Lászlóné Mekkora összegű támogatást jelent az önkormányzat részéről? Hány szakosztály tudnak így támogatni? Hány sportoló látogathatja ingyenesen a létesítményeket, a rendezvényeket? Csákvári Antal A labdarúgás körül kialakult helyzet Egernek fájó pontja, de köztudott, hogy az nem az önkormányzat, nem a testületnek a felelőssége. Az utánpótlásra adtak két részletben 14,3 millió forintot a 2013-as évben. Annak elszámolása nem történt meg. Ezzel kapcsolatosan a Városháza szakemberei a szükséges lépéseket megtetté és várják azok következményeit. A stadionhasználatra szerződése volt a klubnak az Egri Városi Sportiskolával, melyben foglaltaknak nem tett eleget a klub, adósságot halmozott fel. Az Egri Városi Sportiskola is meg fogja tenni a szükséges lépéseket, mert az adósságrendezés az ígéretek ellenére nem történt meg. Képviselő asszony által feltett kérdésekre válaszolva elmondja, hogy csak a labdarúgók esetében 200 gyermekről beszélhetnek és az Egri Városi Sportiskola 11 szakosztályánál is több mint 200 gyermek sportol. A Kemény Ferenc Sportiskola és Általános Iskolába 600 gyermek jár, ahol a testnevelés órákat támogatják, ingyenes használattal. Ezer főt meghaladó az a sportolói létszám, akiket a 6000 órával támogatnak a létesítmény használat során. Összegszerűsítve ez kb. 60 millió forint éves szinten, amit indirekt módon támogatásként biztosít a város a sport számára, ami igen jelentős összeg. Kéri a határozati javaslat támogatását. Habis László Az Országos Diákolimpiai részvétel alapján Eger élmezőnyben szerepel. Az iskolai és diáksportban, az utánpótlás nevelésben nagyon komoly eredményeket mutat fel a város. Orosz Lászlóné A 60 millió forint értékű térítésmentes létesítményhasználatot is az önkormányzat nyújtja és több mint 1000 gyermek részesül ebből. Amennyiben nem lenne ez a támogatás, akkor a létesítmények használatáért a táblázatban szereplő tarifákat kellene megfizetnie az iskoláknak, egyesületeknek, csapatoknak. Az önkormányzati támogatásra kívánta felhívni a figyelmet.

99 Habis László Szavazást kér a határozati javaslatról. Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az Egri Városi Sportiskola üzemeltetésében lévő sportlétesítmények térítésmentes használatát a 2014. év vonatkozásában, az alábbi táblázatban foglaltaknak megfelelően elfogadta. Az Egri Városi Sportiskola üzemeltetésében lévő városi sportlétesítmények 2014. évi használata

Létesítmény

Sportszerv.

Agria RC Eger-Eszterházy SzSE Egri Városi Sportiskola Kemény F. Sportiskolai Ált. Isk. Sportcsarnok ADSB KDSB Egri Futball Club (up.+feln.) EKF SC (női kézil.) Összesen: Egri Vasas Judo Sz.o. EVSI judo AIKIDO Galéria Kemény F. Sportiskola és Ált. Isk. Összesen: Egri Városi Sportiskola Kemény F. Sportiskola Edzőterem és Ált. Isk. Agria RC Összesen: ADSB KDSB Stadion Iskolák (testn. óra) Összesen: Dobó Katica SE Felsővárosi ADSB Sporttelep KDSB

2013. évi órakeret

2013. évi igénybevétel

Egyenleg (óra)


80,0 150,0 750,0

1,5 306,0 537,5

78,5 -156,0 212,5

80 150 550

220,0

263,0

-43,0

220

20,0 20,0

15,0 14,5

5,0 5,5

20 20

10,0

7,5

2,5

-

10,0 126,0 350,0 250,0 250,0

4,0 1149,0 345,5 356,5 249,0

6,0 111,0 4,5 -106,5 1,0

1040 300 280 250

30,0

41,5

-11,5

30

880,0 480,0

992,5 466,0

-112,5 14,0

860 450

150,0

341,0

-191,0

150

20,0 650,0 20,0 20,0 500,0 540,0 30,0 20,0 20,0

66,5 873,5 15,0 0,0 455,5 470,5 20,0 28,5 23,5

-46,5 -223,5 5,0 20,0 44,5 69,5 10,0 -8,5 -3,5

60 660 20 15 480 515 20 30 25

100 Egri Focisuli SE Plútó SE Egri Futball Club (up.+feln.) Heroes Amerikai Futball Egy. Összesen: Asztalitenisz Egri ÁFÉSZ SC Csarnok Összesen: Mindösszesen:

100,0 100,0

96,0 100,5

4,0 -0,5

100 100

1200,0

1718,5

-518,5

1600

230,0

192,5

37,5

200

1700,0

2179,5

-479,5

2075

450,0 450,0

450,0 450,0

0,0 0,0

450 450

6115,0

-635,0

5620

5480,0

Egyéb sporteseményekre biztosított órakeret

Megnevezés, létesítmény

Igénybevétel

Órakeret


Egyenleg

Jótékonysági focitorna (Felsőv. Sporttelep össz. műfüv. pálya)

60,0

0,0

60,0

-

Szüreti Kupa (Körcsarnok, röplabda-torna)

10,0

0,0

10,0

10

-

-

-

20

10,0

15,5

-5,5

15

10,0

0,0

10,0

-

10,0

0,0

10,0

-

10,0

6,0

4,0

10

40,0

117,0

-77,0

40

35,0

33,5

1,5

35

15,0

11,0

4,0

10

30,0

10,0

20,0

-

230

193

37

140

Dobó Kupa (Körcsarnok, kézilabda-torna) Dobó Kupa (Körcsarnok, kosárlabda-torna) Dobó Katica ( Felsőv. Spt. 1 műfüv.kisp., női labdarúgótorna) Magyarország válogatott asztalitenisz mérk. (Sportcsarnok) Birkózó OB (Sportcsarnok) E. Focisuli SE - Rexroth Kupa utánpótl. labdar. torna (Felsőv. Sporttelep összes pálya) Bornemissza ökölvívó verseny (Sportcsarnok) Tóth Péter cselgáncs emlékverseny (Sportcsarnok) Erős Emberek versenye (Edzőterem, Stadion salakos pálya) Összesen:

További térítésmentesen biztosított létesítményhasználat

101

Megnevezés (létesítmény)

Igénybevétel

Órakeret

Egyenleg


Shotokan Karate EB (Sportcsarnok)

30,0

40,0

-10,0

40

Média Kft. - véradás (Sportcsarnok)

15,0

13,0

2,0

-

Kéklámpás nap (Stadion salakos pálya) Asztalitenisz területi verseny (Sportcsarnok) Önkormányzati sportnap (Sportcsarnok) Heves Megyei Idősügyi Tanács Idősek Világnapja 2014. (Sportcsarnok) Magyarország válogatott kézilabda mérkőzés (Sportcsarnok)

6,0

6,0

0,0

-

50,0

12,0

38,0

30

6,0

3,5

2,5

-

7,0

5,0

2,0

-

10,0

0,0

10,0

-

16,0

15,0

1,0

20

20,0

37,0

13,0

10

Paralimpiai csörgőlabda EB

-

-

-

30

Paralimpiai ökölvívó OB.

-

-

-

10

190,0

131,5

58.5

140

Kempo verseny (Sportcsarnok) Paralimpiai Asztalitenisz Verseny (nemzetközi)

Összesen:

2014. évi térítésmentes órakeret összesen (5900 óra + 100 óra)

6 000,0 óra

Felelős:

Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából dr. Palotai Zsuzsanna Humán Szolgáltatási Iroda vezetője Juhászné Dr. Krecz Erzsébet Gazdasági Iroda vezetője Kovács Géza Egri Városi Sportiskola

Határidő:

2014. december 31.

102 Szavazás:

15 igen szavazattal elfogadásra került.

51/2014. (II.14.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az Egri Városi Sportiskola üzemeltetésében lévő sportlétesítmények térítésmentes használatát a 2014. év vonatkozásában, az alábbi táblázatban foglaltaknak megfelelően elfogadta. Az Egri Városi Sportiskola üzemeltetésében lévő városi sportlétesítmények 2014. évi használata

Létesítmény

Sportszerv.

Agria RC Eger-Eszterházy SzSE Egri Városi Sportiskola Kemény F. Sportiskolai Ált. Isk. Sportcsarnok ADSB KDSB Egri Futball Club (up.+feln.) EKF SC (női kézil.) Összesen: Egri Vasas Judo Sz.o. EVSI judo AIKIDO Galéria Kemény F. Sportiskola és Ált. Isk. Összesen: Egri Városi Sportiskola Kemény F. Sportiskola Edzőterem és Ált. Isk. Agria RC Összesen: ADSB KDSB Stadion Iskolák (testn. óra) Összesen: Felsővárosi Dobó Katica SE Sporttelep ADSB


2013. évi igénybevétel

Egyenleg (óra)


80,0 150,0 750,0

1,5 306,0 537,5

78,5 -156,0 212,5

80 150 550

220,0

263,0

-43,0

220

20,0 20,0

15,0 14,5

5,0 5,5

20 20

10,0

7,5

2,5

-

10,0 126,0 350,0 250,0 250,0

4,0 1149,0 345,5 356,5 249,0

6,0 111,0 4,5 -106,5 1,0

1040 300 280 250

30,0

41,5

-11,5

30

880,0 480,0

992,5 466,0

-112,5 14,0

860 450

150,0

341,0

-191,0

150

20,0 650,0 20,0 20,0 500,0 540,0 30,0 20,0

66,5 873,5 15,0 0,0 455,5 470,5 20,0 28,5

-46,5 -223,5 5,0 20,0 44,5 69,5 10,0 -8,5

60 660 20 15 480 515 20 30

103 KDSB Egri Focisuli SE Plútó SE Egri Futball Club (up.+feln.) Heroes Amerikai Futball Egy. Összesen: Asztalitenisz Egri ÁFÉSZ SC Csarnok Összesen: Mindösszesen:

20,0 100,0 100,0

23,5 96,0 100,5

-3,5 4,0 -0,5

25 100 100

1200,0

1718,5

-518,5

1600

230,0

192,5

37,5

200

1700,0

2179,5

-479,5

2075

450,0 450,0

450,0 450,0

0,0 0,0

450 450

6115,0

-635,0

5620

5480,0

Egyéb sporteseményekre biztosított órakeret

Megnevezés, létesítmény

Igénybevétel

Órakeret


Egyenleg

Jótékonysági focitorna (Felsőv. Sporttelep össz. műfüv. pálya)

60,0

0,0

60,0

-

Szüreti Kupa (Körcsarnok, röplabda-torna)

10,0

0,0

10,0

10

-

-

-

20

10,0

15,5

-5,5

15

10,0

0,0

10,0

-

10,0

0,0

10,0

-

10,0

6,0

4,0

10

40,0

117,0

-77,0

40

35,0

33,5

1,5

35

15,0

11,0

4,0

10

30,0

10,0

20,0

-

230

193

37

140

Dobó Kupa (Körcsarnok, kézilabda-torna) Dobó Kupa (Körcsarnok, kosárlabda-torna) Dobó Katica ( Felsőv. Spt. 1 műfüv.kisp., női labdarúgótorna) Magyarország válogatott asztalitenisz mérk. (Sportcsarnok) Birkózó OB (Sportcsarnok) E. Focisuli SE - Rexroth Kupa utánpótl. labdar. torna (Felsőv. Sporttelep összes pálya) Bornemissza ökölvívó verseny (Sportcsarnok) Tóth Péter cselgáncs emlékverseny (Sportcsarnok) Erős Emberek versenye (Edzőterem, Stadion salakos pálya) Összesen:

104 További térítésmentesen biztosított létesítményhasználat

Megnevezés (létesítmény)

Igénybevétel

Órakeret

Egyenleg


Shotokan Karate EB (Sportcsarnok)

30,0

40,0

-10,0

40

Média Kft. - véradás (Sportcsarnok)

15,0

13,0

2,0

-

Kéklámpás nap (Stadion salakos pálya) Asztalitenisz területi verseny (Sportcsarnok) Önkormányzati sportnap (Sportcsarnok) Heves Megyei Idősügyi Tanács Idősek Világnapja 2014. (Sportcsarnok) Magyarország válogatott kézilabda mérkőzés (Sportcsarnok)

6,0

6,0

0,0

-

50,0

12,0

38,0

30

6,0

3,5

2,5

-

7,0

5,0

2,0

-

10,0

0,0

10,0

-

16,0

15,0

1,0

20

20,0

37,0

13,0

10

Paralimpiai csörgőlabda EB

-

-

-

30

Paralimpiai ökölvívó OB.

-

-

-

10

190,0

131,5

58.5

140

Kempo verseny (Sportcsarnok) Paralimpiai Asztalitenisz Verseny (nemzetközi)

Összesen:

2014. évi térítésmentes órakeret összesen (5900 óra + 100 óra)

6 000,0 óra

Felelős:

Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából dr. Palotai Zsuzsanna Humán Szolgáltatási Iroda vezetője Juhászné Dr. Krecz Erzsébet Gazdasági Iroda vezetője Kovács Géza Egri Városi Sportiskola

Határidő:

2014. december 31.

105 Átadja a szót Alpolgármester úrnak-

Rázsi Botond

Sürgősségi indítványok:

2./

Előterjesztés a Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium épületére vonatkozó használati jog közcélú adományozásáról, tulajdonosi hozzájárulásról és működési célú támogatás nyújtásáról / Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi. /

Előadó:


Meghívott:

Busák István igazgató

Habis László Eger szakképzési rendszerének van egy sajátossága. A rendszerváltást követően rendkívül erőteljes alapítványi fenntartású iskolarendszer jött létre. Ebben a folyamatban szerepe volt az önkormányzatnak, amikor először Neumann János Szakközépiskola működtetésével kapcsolatban hozott döntést. Akkor az épületet átadta az Alapítvány tulajdonába. 2002-ben hoztak egy olyan döntést, miszerint a „Wigner iskola” is alapítványi, ezúttal közalapítványi formában működjön. Az előterjesztés több problémát igyekszik megoldani, mint például van olyan fizetési kötelezettség, amelyet kénytelenek vállalni annak érdekében, hogy az intézményi képzés fönnmaradhasson. Egri iparvállalatoktól a közelmúltban kapott megkeresést arra nézve, hogy számukra fontos szakember utánpótlást jelent az intézmény és nem megoldott hosszútávon a működés finanszírozása. Tárgyalásban van különböző minisztériumokkal annak érdekében, hogy hosszútávra találjanak egy megnyugtató megoldást. Mindez azért került reflektorfénybe, mert az intézmény egy KEOP pályázattal egy jelentős energetikai fejlesztést kíván megvalósítani. Egy 150 millió forintos támogatásban részesül, amely nyílászáró cserére, homlokzatszigetelésre és egyebekre irányul. Magának az intézménynek is voltak az elmúlt időszakban komoly beruházásai, melyek jelentős részben annak a felújítási támogatásnak is köszönhetőek, amelyeket a 10 év során az önkormányzat nyújtott.

106 Ahhoz, hogy a pályázat a hiánypótlási szakaszból, abba a helyzetbe jusson, hogy támogatási szerződés kötessék, ahhoz ezeket a döntéseket meg kell hozniuk. Meglátásaik szerint a pénzmaradványi szakaszban kellene erre végleges forrást találni. Rázsi Botond Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Csathó Csaba Az iskola példaértékűen működik a városban. Többször járt az iskolában és azt tapasztalat, hogy amilyen „gyerekanyagból” indul az iskola és amilyen a „kimenete”, a kettő között igen nagy különbség. Az iskola által végzett beruházásokba nagyon ügyesen, a saját diákokat is bevonja. Támogatásra javasolja a határozati javaslatokat és a város próbálja az iskolát életben tartani és segíteni. Rázsi Botond Szavazhatunk egyszerre a határozati javaslat 1 – 3. pontjáról? Igen. Kéri, hogy azok a jegyzőkönyvben külön határozati számot kapjanak! Szavazást kér az 1. – 3. határozati javaslatról egyben. 1. határozati javaslat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése hozzájárul az önkormányzat és a Wigner Iskola Közalapítvány (3300 Eger, II. Rákóczi Ferenc u. 2., nyilvántartási szám: KA-824) között 2002. április 3. napján létrejött alapmegállapodás és használati szerződés valamint az ezek alapján 2005. szeptember 15. napján megkötött megállapodás módosításához az alábbiak szerint: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése dönt az egri belterületi 2033 és 2034 hrsz-ú, a természetben 3300 Eger, II. Rákóczi Ferenc u. 2. szám alatt található ingatlan (Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium épülete) használati jogának 2014. február 17. napjától számított 15 éves határozott időtartamra közcélú adományként történő átadásáról a Wigner Iskola Közalapítvány (3300 Eger, II. Rákóczi Ferenc u. 2., nyilvántartási szám:KA-824) részére az alábbi feltételekkel: - Az ingatlant a Wigner Iskola Közalapítvány valamint a fenntartásában lévő intézmény használhatja, albérletbe, további használatba csak az Önkormányzat előzetes írásbeli hozzájárulásával adhatja. Az ingatlan hasznosításából származó bevételt a Wigner Iskola Közalapítvány csak az Alapító Okiratában foglalt közérdekű célra fordíthatja, és erről ellenőrzésre alkalmas módon évente köteles beszámolni az Önkormányzatnak. - A Wigner Iskola Közalapítvány valamint a fenntartásában lévő intézmény az ingatlant az alaptevékenységéhez vagy ahhoz kapcsolódó tevékenységhez használhatja.

107 - Az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló 6/2012 (II.24.) önkormányzati rendelet 11.§ (3) bekezdés szerinti költségek a Wigner Iskola Közalapítványt terhelik. - Amennyiben a közcélú adomány nyújtásának feltételei már nem állnak fenn, az Önkormányzat a megjelölt határidő előtt egyoldalú nyilatkozattal a használat jogát megszüntetheti, és kérheti annak ingatlan-nyilvántartásból történő törlését. - Az iskolaépület részét képező birkózó csarnokot Wigner Iskola Közalapítvány valamint a fenntartásában lévő intézmény tanítási napokon 7.00- 15.00 óra között használhatja, ezen kívül az ingatlanrészt az Egri Városi Sportiskola jogosult hasznosítani. A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert az Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Wigner Iskola Közalapítvány, a Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium valamint az Egri Városi Sportiskola között létrejövő, a használat részletes szabályait tartalmazó négyoldalú megállapodás aláírására. Felelős:

Habis László polgármester Szűcs Tamás Vagyongazdálkodási Csoportvezető Dr. Bánhidy Péter aljegyző Jogi és Hatósági Iroda vezetője

Határidő:

2014. március 31.

2. határozati javaslat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése hozzájárul 13.750.000,- Ft összegű működési célú támogatás nyújtásához a Wigner Iskola Közalapítvány részére a 2013.01.01-2014.02.17. időszakra vonatkozó ingatlan használat után fizetendő ÁFA finanszírozása céljából a tartalék előirányzat terhére, amelynek visszapótlása a pénzmaradványból történik. Felelős:

Habis László polgármester Szűcs Tamás Vagyongazdálkodási Csoportvezető

Határidő:

2014. március 31.

3. határozati javaslat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése tulajdonosi hozzájárulást ad az Önkormányzat tulajdonát képező egri belterületi 2034 hrsz-ú, a természetben 3300 Eger, II. Rákóczi Ferenc u. 2. szám alatt található ingatlant (Wigner Jenő Műszaki,

108 Informatikai Középiskola és Kollégium épületét) érintő KEOP-2012-5.5.0/B kódszámú pályázati kiírás keretében történő „Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosításával kombinálva” című pályázatban vállalt fejlesztési beruházások megvalósításához az alábbi feltételekkel: - A pályázat megvalósítása a Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium, illetve fenntartója részéről semmilyen tulajdoni valamint jogalap nélküli gazdagodásra alapozott vagy egyéb megtérítési igényt nem keletkeztet az Önkormányzat irányában. - A Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium nem tehet olyan nyilatkozatot, nem írhat alá olyan megállapodást, amely a pályázat esetleges meghiúsulása esetére az Önkormányzat megtérítési kötelezettségét keletkeztetné.

Szavazás:

Felelős:


Határidő:

2014. március 31.


52/2014. (II.14.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése hozzájárul az önkormányzat és a Wigner Iskola Közalapítvány (3300 Eger, II. Rákóczi Ferenc u. 2., nyilvántartási szám: KA-824) között 2002. április 3. napján létrejött alapmegállapodás és használati szerződés valamint az ezek alapján 2005. szeptember 15. napján megkötött megállapodás módosításához az alábbiak szerint: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése dönt az egri belterületi 2033 és 2034 hrsz-ú, a természetben 3300 Eger, II. Rákóczi Ferenc u. 2. szám alatt található ingatlan (Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium épülete) használati jogának 2014. február 17. napjától számított 15 éves határozott időtartamra közcélú adományként történő átadásáról a Wigner Iskola Közalapítvány (3300 Eger, II. Rákóczi Ferenc u. 2., nyilvántartási szám:KA-824) részére az alábbi feltételekkel: - Az ingatlant a Wigner Iskola Közalapítvány valamint a fenntartásában lévő intézmény használhatja, albérletbe, további használatba csak az Önkormányzat előzetes írásbeli hozzájárulásával adhatja. Az ingatlan hasznosításából származó bevételt a Wigner Iskola Közalapítvány csak az Alapító Okiratában foglalt közérdekű célra fordíthatja, és erről ellenőrzésre alkalmas módon évente köteles beszámolni az Önkormányzatnak. - A Wigner Iskola Közalapítvány valamint a fenntartásában lévő intézmény az ingatlant az alaptevékenységéhez vagy ahhoz kapcsolódó tevékenységhez használhatja.

109 - Az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló 6/2012 (II.24.) önkormányzati rendelet 11.§ (3) bekezdés szerinti költségek a Wigner Iskola Közalapítványt terhelik. - Amennyiben a közcélú adomány nyújtásának feltételei már nem állnak fenn, az Önkormányzat a megjelölt határidő előtt egyoldalú nyilatkozattal a használat jogát megszüntetheti, és kérheti annak ingatlan-nyilvántartásból történő törlését. - Az iskolaépület részét képező birkózó csarnokot Wigner Iskola Közalapítvány valamint a fenntartásában lévő intézmény tanítási napokon 7.00- 15.00 óra között használhatja, ezen kívül az ingatlanrészt az Egri Városi Sportiskola jogosult hasznosítani. A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert az Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Wigner Iskola Közalapítvány, a Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium valamint az Egri Városi Sportiskola között létrejövő, a használat részletes szabályait tartalmazó négyoldalú megállapodás aláírására. Felelős:

Habis László polgármester Szűcs Tamás Vagyongazdálkodási Csoportvezető Dr. Bánhidy Péter aljegyző Jogi és Hatósági Iroda vezetője

Határidő:

2014. március 31.

53/2014. (II.14.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése hozzájárul 13.750.000,- Ft összegű működési célú támogatás nyújtásához a Wigner Iskola Közalapítvány részére a 2013.01.01-2014.02.17. időszakra vonatkozó ingatlan használat után fizetendő ÁFA finanszírozása céljából a tartalék előirányzat terhére, amelynek visszapótlása a pénzmaradványból történik. Felelős:


Határidő:

2014. március 31.

54/2014. (II.14.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése tulajdonosi hozzájárulást ad az Önkormányzat tulajdonát képező egri belterületi 2034 hrsz-ú, a természetben 3300 Eger, II. Rákóczi Ferenc u. 2. szám alatt található ingatlant (Wigner Jenő Műszaki,

110 Informatikai Középiskola és Kollégium épületét) érintő KEOP-2012-5.5.0/B kódszámú pályázati kiírás keretében történő „Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosításával kombinálva” című pályázatban vállalt fejlesztési beruházások megvalósításához az alábbi feltételekkel: - A pályázat megvalósítása a Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium, illetve fenntartója részéről semmilyen tulajdoni valamint jogalap nélküli gazdagodásra alapozott vagy egyéb megtérítési igényt nem keletkeztet az Önkormányzat irányában. - A Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium nem tehet olyan nyilatkozatot, nem írhat alá olyan megállapodást, amely a pályázat esetleges meghiúsulása esetére az Önkormányzat megtérítési kötelezettségét keletkeztetné. Felelős:


Határidő:

2014. március 31.

Szavazás t kér a 4. számú határozati javaslatról, minősített szavazattöbbséggel. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § (1) a) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva elfogadja az Egri Városi Sportiskola módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okiratát és egyben felhatalmazza a Polgármestert annak aláírására.

Felelős:


Határidő:

2014. március 31.

MÓDOSÍTÓ OKIRAT Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8.§ b) bekezdésében biztosított jogkörében, valamint az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet 5 § (4) (továbbiakban: Ávr.) foglaltak alapján Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az Egri Városi Sportiskola (EVSI) 334/2011. (VI. 30.) számú határozatával jóváhagyott, 686/2012. (XI. 29.) számú határozatával módosított Alapító Okiratát az alábbiak szerint módosítja:

111 1. A hatályos Alapító Okirat 16. A feladatellátást szolgáló vagyon pont kiegészül az alábbi alponttal: •

az egri 2034 hrsz-on lévő Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium (Eger, II. Rákóczi Ferenc u. 2.) részét képező birkózó csarnok.

Záradék: Az Egri Városi Sportiskola Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének 334/2011. (VI. 30.) számú határozatával jóváhagyott, 686/2012. (XI. 29.) számú határozatával módosított Alapító Okiratát Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 2014. február 14én kelt …/2014. (II. 14.) számú közgyűlési határozatával módosította. Az Alapító Okirat jelen módosításokkal érvényes, a módosítással érintett rész 2014. február 17-ével hatályos. A törzskönyvi nyilvántartásba bejelentendő változások a törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzéssel lépnek hatályba.

Eger, 2014. február 14.

Habis László Eger Megyei Jogú Város polgármestere

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) A költségvetési szerv: 1. Neve: Egri Városi Sportiskola 2.

Idegen neve: -

3.

Rövid neve:

EVSI

4.

Székhelye:

3300 Eger, Stadion utca 8.

5.

Telephelye(i) és címe(i): - Eger, Stadion u. 8. - Eger, Malomárok u. - Eger, Kistályai u.

6.

Az intézmény alapítás időpontja, határozat száma: 2001. augusztus 1. 331/2000.(XII. 14.)

112 7.

Az intézmény alapító szervének neve és címe: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 3300 Eger, Dobó István tér 2.

8.

Fenntartó, illetve irányító szerv(einek) neve, székhelye: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 3300 Eger, Dobó István tér 2.

9.

Az intézmény típusa:

10.

Az intézmény működési területe: Eger

11.

Jogszabályban meghatározott közfeladata: Államháztartás szakfeladat rendje szerinti megjelölések: 11.1. Alaptevékenysége: - 931101 Edzőtáborok működtetése és fejlesztése - 931102 Sportlétesítmények működtetése és fejlesztése • Sportcélú helyiség, sportpálya hasznosítás - 931201 Versenysport- tevékenység és támogatása - 931202 Utánpótlás- nevelési tevékenység és támogatása - 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása - 931206 Sportteljesítmények elismerése, járadékok, ösztöndíjak - 931301 Szabadidő sport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása - 931901 Sportszövetségek és szabályozó testületek működésének támogatása - 931903 Máshová nem sorolható egyéb sporttámogatás

Sportfeladatokat ellátó intézmény

- 680002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése - 470009 Egyéb kiskereskedelem (kivéve jármű, motorkerékpár) - 770000 Kölcsönzés, operatív lízing 11.2. Vállalkozási tevékenysége: (amely haszonszerzés céljából, államháztartáson kívüli forrásból, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató-, értékesítő tevékenység.) - 680002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése - 470009 Egyéb kiskereskedelem (kivéve jármű, motorkerékpár) - 770000 Kölcsönzés, operatív lízing A vállalkozási tevékenységek arányának felső határa a szerv kiadásaiban: 30% 12.

Államháztartási szakágazati besorolás: 855100 Sport, szabadidős képzés

13.

Gazdálkodási besorolás: Önállóan működő, gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmény A kijelölt önállóan működő és gazdálkodó szerv: Egri Közszolgáltatások Városi Intézménye Gazdálkodó szervezettel rendelkező, önállóan működő költségvetési szerv

113 14.

Vezetőjének (vezető szerve, testülete tagjainak) kinevezési, megbízási, választási rendje: Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése által pályázat útján, határozott időre megbízott vezető.

15.

Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony(ok) megjelölése: a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény alapján a Polgári Törvénykönyvről szóló 1954. évi IV. törvény

16.

A feladatellátást szolgáló vagyon: • az egri 6642/10 hrsz-on lévő Városi Sporttelep I. (Szentmarjay Tibor Városi Stadion, Kemény Ferenc Sportcsarnok, Érsek-kerti Teniszpályák, Salakos futópálya, főépület) • az egri 6642/10 hrsz-on lévő Városi Sporttelep II. (Salakos labdarúgó pálya, Hadnagy u. edzőterem, Tekecsarnok) • az egri 1307/39 hrsz-on lévő Északi Sporttelep • az egri 0612/26 és 0612/27 hrsz-on lévő Asztalitenisz csarnok • az egri 2034 hrsz-on lévő Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium (Eger, II. Rákóczi Ferenc u. 2.) részét képező birkózó csarnok.

17.

A vagyon feletti rendelkezés joga: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 6/2012.(II.24.)sz. rendelet szerint.

Záradék: Az Egri Városi Sportiskola Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének 334/2011. (VI. 30.) számú határozatával jóváhagyott, majd 686/2012. (XI. 29.) számú határozatával módosított Alapító Okiratát Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 2014. február 14-én kelt …/2014. (II. 14.) számú közgyűlési határozatával módosította. Az Alapító Okirat jelen módosításokkal érvényes, a módosítással érintett rész 2014. február 17-ével hatályos.

Eger, 2014. február 14. …………………………………………………. Habis László Eger Megyei Jogú Város Polgármestere P.H.

Szavazás:


114 55/2014. (II.14.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § (1) a) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva elfogadja az Egri Városi Sportiskola módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okiratát és egyben felhatalmazza a Polgármestert annak aláírására. Felelős:


Határidő:

2014. március 31.

MÓDOSÍTÓ OKIRAT Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8.§ b) bekezdésében biztosított jogkörében, valamint az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet 5 § (4) (továbbiakban: Ávr.) foglaltak alapján Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az Egri Városi Sportiskola (EVSI) 334/2011. (VI. 30.) számú határozatával jóváhagyott, 686/2012. (XI. 29.) számú határozatával módosított Alapító Okiratát az alábbiak szerint módosítja: 2. A hatályos Alapító Okirat 16. A feladatellátást szolgáló vagyon pont kiegészül az alábbi alponttal: •

az egri 2034 hrsz-on lévő Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium (Eger, II. Rákóczi Ferenc u. 2.) részét képező birkózó csarnok.

Záradék: Az Egri Városi Sportiskola Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének 334/2011. (VI. 30.) számú határozatával jóváhagyott, 686/2012. (XI. 29.) számú határozatával módosított Alapító Okiratát Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 2014. február 14én kelt …/2014. (II. 14.) számú közgyűlési határozatával módosította. Az Alapító Okirat jelen módosításokkal érvényes, a módosítással érintett rész 2014. február 17-ével hatályos. A törzskönyvi nyilvántartásba bejelentendő változások a törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzéssel lépnek hatályba.

Eger, 2014. február 14. Habis László Eger Megyei Jogú Város polgármestere

115

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) A költségvetési szerv: 1. Neve: Egri Városi Sportiskola 2.

Idegen neve: -

3.

Rövid neve:

EVSI

4.

Székhelye:

3300 Eger, Stadion utca 8.

5.

Telephelye(i) és címe(i): - Eger, Stadion u. 8. - Eger, Malomárok u. - Eger, Kistályai u.

6.

Az intézmény alapítás időpontja, határozat száma: 2001. augusztus 1. 331/2000.(XII. 14.)

7.

Az intézmény alapító szervének neve és címe: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 3300 Eger, Dobó István tér 2.

8.

Fenntartó, illetve irányító szerv(einek) neve, székhelye: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 3300 Eger, Dobó István tér 2.

9.

Az intézmény típusa:

10.

Az intézmény működési területe: Eger

11.

Jogszabályban meghatározott közfeladata: Államháztartás szakfeladat rendje szerinti megjelölések: 11.1. Alaptevékenysége: - 931101 Edzőtáborok működtetése és fejlesztése - 931102 Sportlétesítmények működtetése és fejlesztése • Sportcélú helyiség, sportpálya hasznosítás - 931201 Versenysport- tevékenység és támogatása - 931202 Utánpótlás- nevelési tevékenység és támogatása - 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása - 931206 Sportteljesítmények elismerése, járadékok, ösztöndíjak - 931301 Szabadidő sport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása - 931901 Sportszövetségek és szabályozó testületek működésének támogatása - 931903 Máshová nem sorolható egyéb sporttámogatás

Sportfeladatokat ellátó intézmény

116 - 680002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése - 470009 Egyéb kiskereskedelem (kivéve jármű, motorkerékpár) - 770000 Kölcsönzés, operatív lízing 11.2. Vállalkozási tevékenysége: (amely haszonszerzés céljából, államháztartáson kívüli forrásból, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató-, értékesítő tevékenység.) - 680002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése - 470009 Egyéb kiskereskedelem (kivéve jármű, motorkerékpár) - 770000 Kölcsönzés, operatív lízing A vállalkozási tevékenységek arányának felső határa a szerv kiadásaiban: 30% 12.

Államháztartási szakágazati besorolás: 855100 Sport, szabadidős képzés

13.

Gazdálkodási besorolás: Önállóan működő, gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmény A kijelölt önállóan működő és gazdálkodó szerv: Egri Közszolgáltatások Városi Intézménye Gazdálkodó szervezettel rendelkező, önállóan működő költségvetési szerv

14.

Vezetőjének (vezető szerve, testülete tagjainak) kinevezési, megbízási, választási rendje: Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése által pályázat útján, határozott időre megbízott vezető.

15.

Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony(ok) megjelölése: a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény alapján a Polgári Törvénykönyvről szóló 1954. évi IV. törvény

16.

A feladatellátást szolgáló vagyon: • az egri 6642/10 hrsz-on lévő Városi Sporttelep I. (Szentmarjay Tibor Városi Stadion, Kemény Ferenc Sportcsarnok, Érsek-kerti Teniszpályák, Salakos futópálya, főépület) • az egri 6642/10 hrsz-on lévő Városi Sporttelep II. (Salakos labdarúgó pálya, Hadnagy u. edzőterem, Tekecsarnok) • az egri 1307/39 hrsz-on lévő Északi Sporttelep • az egri 0612/26 és 0612/27 hrsz-on lévő Asztalitenisz csarnok • az egri 2034 hrsz-on lévő Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium (Eger, II. Rákóczi Ferenc u. 2.) részét képező birkózó csarnok.

17.

A vagyon feletti rendelkezés joga: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 6/2012.(II.24.)sz. rendelet szerint.

Záradék:

117 Az Egri Városi Sportiskola Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének 334/2011. (VI. 30.) számú határozatával jóváhagyott, majd 686/2012. (XI. 29.) számú határozatával módosított Alapító Okiratát Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 2014. február 14-én kelt 55/2014. (II. 14.) számú közgyűlési határozatával módosította. Az Alapító Okirat jelen módosításokkal érvényes, a módosítással érintett rész 2014. február 17-ével hatályos.

Eger, 2014. február 14. …………………………………………………. Habis László Eger Megyei Jogú Város Polgármestere P.H.

Visszaadja a szót Polgármester úrnak.

Habis László

3./

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének rendelet tervezete Eger Megyei Jogú Város Helyi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 27/2008. (VI. 27.) számú önkormányzati rendelet módosításáról a városon átvezető kerékpárút kapcsán ( egyszerű szavazattöbbség ) / Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi. /

Előadó:

Ficzere György tanácsnok

Meghívott:

Wolf Beáta - településtervező

Wolf Beáta Projektoros tervezői ismertetőt tart. Habis László Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Szavazást kér határozati javaslatról.

118 Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért az Eger Helyi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 27/2008. (VI. 27.) számú önkormányzati rendelet módosításával a városon átvezető kerékpárút kapcsán, a Helyi Városrendezési és Építési Szabályzat és Szabályozási Terv részmódosításaival és a terv államigazgatási egyeztetésre bocsátásával, továbbá a 15 napos közszemlére tétellel.

Szavazás:

Felelős:

Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából Rátkai Attila főépítész Főépítészi Csoport vezetője

Határidő:

2014. február 14.


56/2014. (II.14.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért az Eger Helyi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 27/2008. (VI. 27.) számú önkormányzati rendelet módosításával a városon átvezető kerékpárút kapcsán, a Helyi Városrendezési és Építési Szabályzat és Szabályozási Terv részmódosításaival és a terv államigazgatási egyeztetésre bocsátásával, továbbá a 15 napos közszemlére tétellel. Felelős:

Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából Rátkai Attila főépítész Főépítészi Csoport vezetője

Határidő:

2014. február 14.

Tájékoztató:

11./

Tájékoztató a kéményseprő-ipari rezsicsökkentésről

közszolgáltatásban

/ Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi. /

Előadó:

Sós István alpolgármester

végrehajtott

119 Meghívott:

Marosvölgyi György ügyvezető igazgató Demeter András gazdasági igazgató TÜZKÉV Kft. 3300 Eger, Klapka Gy. u. 9.

Sós István A kéményseprő-ipari közszolgáltatást a 2012. évi XC. törvény és az azt követő Kormányrendeletek szabályozzák. Mindezek alapján Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata kapta meg a díj megállapítási hatósági jogkört a megye teljes területére. 2013. január 1. napjától az egységnyi munkaráfordítás díját a Kormányrendelet maximum 4.000 Ft összegben határozta meg, amelytől legfeljebb 20%-kal térhettek el lefelé. Az önkormányzat úgy döntött, hogy 3200,- forintban állapítja meg az egységdíjat. 2013. július 1. napját követően két újabb jogszabályi változás történt: Egyrészt a Kormányrendeletben szereplő 4.000 Ft-os egységnyi munkaráfordítási díjat központilag 2.000 Ft-ra csökkentették. Másrészt a 2012. évi XC. törvény 10/A. §-ban a rezsicsökkentési törekvések végrehajtása érdekében meghatározták, hogy amennyiben a 2.000 Ft-os rezsidíjjal számolt díjak még mindig magasabbak lennének, mint a 2012. december 31-én, valamint a 2013. június 30-án számolt díjak 90 %-a, akkor ezeknél a kéményeknél az egységnyi díjakat tovább kell csökkenteni. A tájékoztató célja, hogy megállapítsák, hogy az egységnyi ráfordítási díjak megfelelnek a módosított törvényi előírásoknak és a számlázott díjak nem haladják meg sem a 2012. december 31-i, sem a 2013. június 30-i közszolgáltatási díjak 90%-át. Kéri a tájékoztató elfogadását. Habis László Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Dr. Csarnó Ákos Kéri Igazgató úrtó helyzetértékelést kér. Császár Zoltán Mindenki örömmel fogadja azt, ha valaminek az árát csökkentik, hogy az embereknél több pénz marad. A cégük már 30-40 éve végzi felelősségteljesen a kéményseprő-ipari közszolgáltatást. A médiában szinte mindennaposak a szénmonoxid mérgezésről szóló hírek. Igazgató úrtól kérdezi, hogy mi lehet ennek az oka? Mi az a határ, amikor egy cég még fent tudja tartani a működést, szakmunkást tud képezni, ki tudja fizetni a technikai fejlesztéseket és az egyéb költségeket?

120 Habis László Igazgató úrnak adja meg a szót válaszadásra. Marosvölgyi György A 2012 végén nagyon jelentős jogszabályi változások történtek, mind jogi, műszaki, gazdasági tartalmat tekintve. Személy szerint is megerősíti, hogy valamennyi jogszabályi előírást végrehajtották és azok alapján dolgoznak. Minden lehetőséget kihasználásával azon volt, hogy a jogszabályi változásokat a lehető legszélesebb körben megismertessék. A díjak jóváhagyásakor az volt a megállapítása, hogy szerezzenek tapasztalatokat, vannak tartalékaik, de ha szükséges jelentkezni fogja. Alpolgármester úr elmondta, hogy mikor, milyen mértékű csökkentések következtek be. A 2014. január 01-vel tovább viszik azt az állapotot, amelyik 2013. július 01-vel jött létre. Megjegyzése, hogy annyira alacsony volt a thermoform kémények díjtétele, ami létrehozta azt az állapotot, hogy szükséges volt a -10 %-os intézkedés ahhoz, hogy árcsökkenés jöjjön létre. A 2013-as évüket sajnálatos módon egy kisebb mértékű veszteséggel zárták. A tartalékaikat vetették be, a likviditási dolgaiknak a kiegyenlítésére. 2014. évre elvégezték a szükséges számításokat. A jogszabályok előírnak olyan feladatokat, amelyeknek nagyon komoly pénzügyi vonzata van. Emlékeztetőül elmondja, hogy a 2015. évi feladatokra, 2014-ben fel kell, hogy készüljenek, ami jelentős létszám- és eszközbővülési igényt jelent. A létszámbővülés kapcsán nemcsak a bér, hanem a képzésnek valamennyi költsége is rájuk hárul. Az elemzéseik egyértelműen azt mutatják, hogy ezen az árszinten, nem lehet működtetni a „kéményseprő szakmát” és ezért további intézkedéseket kell, hogy tegyenek. Javaslata, hogy a hivatal és a szakma állományából kerüljön kijelölésre egy társaság, akik előkészítik ennek az elemzését és szükség esetén kompenzációs igényt fogalmaznak meg. Az ország első három cége között – minden tekintetben –a Heves Megyei Tűzkév Kft. benne van. Sajnálatos módon 20-25 cég a „törölközőt bedobta” és erre is föl kellett készülni. A szénmonoxid mérgezésekkel kapcsolatban elmondja, hogy nagyon sokat tesznek annak érdekében, hogy a lakosság komolyan vegye a szolgáltatásukat. Az új felállásban nagyon sok segítséget kapnak a Katasztrófavédelemtől. Szoros együttműködésben vannak az építéshatóságokkal és a gázszolgáltatókkal. Az Egerben bekövetkezett tragikus esemény kapcsán már elmondta és most is hangsúlyozza, hogy a gyűjtőkémények „ketyegő bombák” és azokra valami központi intézkedés szükséges. A halálos balesetet nem a kémény okozta, de azzal összefüggésbe is lehet egyfajta hibát keresni. Ott a készülék, a szigetelés és a visszaszívás, a felemás intézkedés okozott problémát. Támogatják az ablakok szigetelését, de arra nem gondolnak, hogy az égéshez, az élethez levegő is kell. A megfogalmazott cél nagyon helyálló, a rezsicsökkentésnek nem ellenségei, de az elemzések azt mutatják nem szerencsés, ha az fenntarthatóság alá megy.

121 Sós István Császár Zoltán képviselő szavaira reagálva elmondja, hogy nincs kéményseprő-ipari cégük. Együttműködésüket egy hosszú távú szerződés szabályozza, melyet fent kívánnak tartani addig, amíg az lehetséges. Mindenféle egyeztetéshez, tárgyaláshoz állnak rendelkezésre. Habis László Szavazást kér a tájékoztató tudomásul vételéről.

Szavazás:

14 igen és 1 tartózkodás szavazattal tudomásul vételre került.

Tisztelt Közgyűlés! Ütemezett napirendek végére értek. Napirend utáni hozzászólások következnek.

Császár Zoltán A Gárdonyi Géza Színház - TIGÁZ vonalában vége van a kerékpárútnak. Már korábban is kérte, hogy a gyalogátkelőhelyig legyen a kerékpárút. Kéri ebben Sós alpolgármester úr segítségét. Módosították a 7-es helyi járat vonalát, a színháznál nem áll meg. A Volán-hoz le fog vinni egy közel 50 aláírással ellátott levelet, melyben kérik annak módosítását. Kéri Polgármester úr hathatós segítségét abban, hogy az Okmányirodában újra legyen postakirendeltség. A Petőfi utcai parkolóval kapcsolatban elmondja, hogy aki az AGRIA-Parkba megy, az mind a Petőfi utcai parkolóban áll meg. Közparkolóvá vált az utca. Az ott élők kérik, hogy az utcát vonják be a parkolási övezetbe. Kéri a lehetőség megvizsgálását. Habis László Meg fogják keresni levélben a Posta igazgatóját. Bognár Ignác A 6-os napirendhez tett hozzászólását folytatja: - Önellátó gazdálkodásra épülő életforma támogatása; - Területi szegregátumok kiterjedésének megfékezése; - Roma lakosság képzése, jövedelemtermelő munkához juttatása, önellátásra való képességének megteremtése; - Élőmunka-igényes kertészeti kultúra szükségessége; - Nagymértékű mezővédő erdőrészek területének csökkenése; - A mezőgazdasági termékfeldolgozás szinte teljesen hiányzik a megyéből;

122 - Az adminisztratív és az adóterhek mérséklése a mezőgazdaságban dolgozók esetében; - Stabilan nagy a munkanélküliség; - Alacsonyak a keresetek; - Mélyszegénység kezelése – rendkívül fontos; - Társadalmi lejtőn való lecsúszás megállítása; - Demográfiai feszültségek; - Erdőterületek tervezett növelése; - Biztonság érzetének növelése; - Elő kell segíteni 50 km-en belülről származó termékek fogyasztását; - Az élelmiszer-biztonságot és a tisztességes verseny elveit sértő behozatal akadályozása; - Minél komplexebb hőhasznosítás - fürdéstől, a fűtésig -; A turisztika esetében: - A fogadóképesség javítása; - Zöldellő megye; - Unikális helyi termékek, szolgáltatások, programszerű támogatása; - Javítani kell a turisztikai szereplők képzettségén; - Indokolt egy gyógyfürdő komplexum kialakítása; - Ökoturizmusi bevételek sokszor nem tudják kompenzálni a turisták által okozott károkat; - Bor és gasztronómiai információs rendszer kiépítése; - Agonizáló, részidős nyitva tartású vendéglátóhelyek; Gazdasági rész: - A támogatási és pályázati rendszer átláthatóbbá, kevésbe bürokratikussá tétele; - Agrárágazat munkaigényes részének erősítése; - Állami és önkormányzati megrendelések adása; - Halászat fokozása; halastavak Eger környékére; - Újra halpiac Egerben; - Élelmiszer alapanyagokat nem szabad feldolgozatlanul kiengedni a térségből. Habis László Sok pontban egyetért a Képviselő úrral. Sok minden az embereken múlik, hogy ki milyen tudatos vásárló, felhasználó. Nem minden szabályozás kérdése. Tisztelt Közgyűlés! Több napirendi pont nem lévén, az nyílt ülést berekeszti. Legközelebb 2014. február 27. napján 9.00 órakor tartunk közgyűlést.

k. m. f.



123

A jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztések 1. napirendi pont

Előterjesztés Eger Megyei Jogú Város Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság tagjainak és póttagjainak megválasztására Tisztelt Közgyűlés! Magyarország Köztársasági Elnöke 16/2014. (I. 20.) számú határozatával 2014. április 06. napjára tűzte ki az országgyűlési képviselők 2014. évi általános választásának időpontját. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 22.§ - a alapján az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság 3 tagját és legalább 2 póttagot a székhelye szerinti település képviselő testülete az országgyűlési képviselők általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti 42. napon választja meg. Személyükre az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője tesz indítványt. A választott tagok megbízatása a következő általános választásra megválasztott választási bizottság alakuló üléséig tart. A választási eljárásról szóló törvény 25. § (1) bekezdése szerint. a választási bizottság tagjaira és póttagjaira tett indítványhoz módosító javaslat nem nyújtható be. A fentiekre tekintettel az alábbi bizottsági tagok és póttagok megválasztására teszek javaslatot: Tagok: 1./ Dr. Holtzer Olivér 2./ Dr. Martinecz Gergely 3./ Madák Lászlóné Póttagok: 1./ Dr. Nagy Árpád 2./ Szigeti Lászlóné A jelöltek kitöltötték, és aláírták az 1. sz. mellékletként csatolt „Nyilatkozat”-ot. melyben hozzájárultak a nyílt ülés tartásához, egyben nyilatkoztak arról, hogy személyükkel szemben összeférhetetlenség nem áll fenn. Kérem T. Közgyűlést, hogy az előterjesztésben foglaltakat fogadja el. Eger, 2014. február 07. Dr. Kovács Luca jegyző Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Iroda vezetője

124 2. napirendi pont

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 2014.-2017. közötti saját bevételeinek, adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek várható összegéről, továbbá az Önkormányzat 2014. évi költségvetéséről, módosításának és végrehajtásának rendjéről Tisztelt Közgyűlés! I. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 29/A. § alapján a helyi önkormányzat évente, legkésőbb a költségvetési rendelet elfogadásáig határozatban állapítja meg a Stabilitási tv. 45. § (1) bekezdés a) pontja felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeinek, valamint a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adóságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek a költségvetési évet követő három évre várható összegét. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 2014. – 2017. évek közötti saját bevételeinek, valamint az adósságot keletkeztető ügyletekből származó fizetési kötelezettségeinek alakulását az 1. melléklet mutatja be. II.

Az Államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24. § (2) bekezdése alapján elkészült Eger Megyei Jogú Város 2014. évi költségvetési rendelet-tervezete. A rendelet-tervezet tartalmazza az 1-3. mellékletekben részletezve az egyes címszámok előirányzatait mind a bevételekre, mind a kiadásokra vonatkozóan. A 4-8-as mellékletek taglalják az önkormányzat létszámára vonatkozó adatokat, az európai uniós támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit és kiadásait, a költségvetési évet követő három év tervezett előirányzatait, a kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeket és a tervezett fejlesztési feladatokhoz kapcsolódó, várhatóan adósságot keletkeztető ügyleteket. Külön kimutatás készült a többéves kihatású előirányzatokra, az előirányzatfelhasználási tervre, a központi támogatások jogcím szerinti részletezésére, a hitelek, kölcsönök törlesztésének várható alakulására, a közvetett támogatásokra, az intézményfinanszírozásra, az EVAT Zrt kezelésében lévő önkormányzati vagyon hasznosításával összefüggő bevételekre és kiadásokra, a közfoglalkoztatás tervezett adataira, valamint az önkormányzat bevételeinek és kiadásainak alakulására 2012-2014 között. Mindezeket az információkat szöveges indoklással támasztjuk alá.

125 A megküldött bizottsági anyaghoz képest az alábbi módosítások átvezetését javaslom a rendelet-tervezeten: • A II. fejezet 158-as címszámán - Trianoni emlékmű I. ütem - szereplő 25 M Ft-ot felhalmozási célú pénzeszközátadásként javaslom átadni a Városszépítő Egyesület részére, tekintettel arra, hogy az egyesület a társadalmi felajánlásokat tudja kezelni, akár természetbeni, akár pénzbeni támogatásról legyen szó. Az elkészült emlékművet még az üzembehelyezés előtt átadná a Városszépítő Egyesület a városnak, az Önkormányzatnál történne meg az építmény aktiválása. • Az V. fejezet 18-as címszám Önkormányzati feladatellátás tartaléka terhére javaslok átcsoportosítani 300 E Ft-ot a Baktai út végén lévő honvédségi területen a bozót irtására, alkalmassá téve cross versenyek lebonyolítására. Az összeggel a Parkfenntartás kiadásait növeljük meg. • Az ÉMOP támogatással megvalósuló fejlesztéseknél lehetőség van a projektmenedzseri feladatok saját dolgozóval történő ellátására. Az alábbi beruházási kiadások címszámain belül szükséges személyi juttatás valamint munkaadókat terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó kiadási rovat tervezése. Ezzel összefüggésben az alábbi feladatokon belüli módosítást javaslom: o II/215 Közoktatás térségi sajátosságaihoz igazodó szervezés és infrastrukturális fejlesztés a Szilágyi kollégium épületében ÉMOP pályázattal 6 rovat Beruházási kiadások 1 rovat Személyi juttatások 2 rovat Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó

-7.500 E Ft +5.906 E Ft +1.594 E Ft

o II/231 Csapadékvíz rendezés Egerben, a Szépasszonyvölgyben ÉMOP pályázattal 6 rovat Beruházási kiadások 1 rovat Személyi juttatások 2 rovat Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó

-3.734 E Ft +2.940 E Ft +794 E Ft

o II/241 Lenkey János Általános Iskola infrastrukturális fejlesztése a mindennapos testnevelés feltételeinek megteremtésével ÉMOP pályázattal 6 rovat Beruházási kiadások 1 rovat Személyi juttatások 2 rovat Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó

-2.362 E Ft +1.860 E Ft +502 E Ft

o II/242 Bölcsődék infrastrukturális fejlesztése Egerben ÉMOP pályázattal

126 6 rovat Beruházási kiadások 1 rovat Személyi juttatások 2 rovat Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó

-8.200 E Ft +6.457 E Ft +1.743 E Ft

o II/243 Fogorvosi rendelők fejlesztése Egerben a Technika Házában ÉMOP pályázattal 6 rovat Beruházási kiadások 1 rovat Személyi juttatások 2 rovat Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó

-880 E Ft +693 E Ft +187 E Ft

o II/244 Egészségügyi Alapellátás feltételeinek fejlesztése a Vallon úti orvosi rendelőben ÉMOP pályázattal 6 rovat Beruházási kiadások 1 rovat Személyi juttatások 2 rovat Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó

-920 E Ft +724 E Ft +196 E Ft

Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy fogadja el az 1. melléklet szerinti határozatot és a módosításokkal együtt a 2014. évi költségvetési rendelet-tervezetet.




Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete az Eger Városkártyáról

Tisztelt Közgyűlés! Korábbi Közgyűléseken már több alkalommal, napirendek megtárgyalásakor vagy ilyen irányú egyéni képviselői javaslatok kapcsán szóba került, hogy az egri lakosok vagy közülük különböző lakossági csoportok egyes szolgáltatások, intézmények igénybe vétele során kapjanak kedvezményeket. Az előterjesztett rendelettel javasolom bevezetni az Eger Városkártyát. A városkártya az egrieknek az önkormányzati intézmények és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok meghatározott szolgáltatásai, másrészt a programhoz csatlakozó vendéglátó, kereskedelmi vagy bármilyen egyéb szolgáltatást nyújtó cégek által megállapított kedvezményeket biztosítja. Az igénybe vehető szolgáltatásokra tekintettel minden 6. életévét betöltött Egerben állandó lakóhellyel rendelkező személy (14 éven aluliak esetében a szülő, törvényes képviselő) igényelhet/vásárolhat kártyát. Egri lakóhely nélkül is jogosultak városkártyát igényelni az Önkormányzat fenntartásában lévő intézmények, az Önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok és a Polgármesteri Hivatal dolgozói, valamint az egri székhelyű felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói. A kedvezményt a kártya birtokosa személyesen, és közös lakóhely esetén a 6. éven aluli közeli hozzátartozójára veheti igénybe. A városkártya igénylésnek díja 1.000 Ft+ÁFA, kiskorú, nappali tagozaton tanuló vagy 65 évet betöltött személy részére 500 Ft+ÁFA. A kedvezménykártya-rendszerbe belépő szolgáltatóknak legalább 5% kedvezményt kell biztosítaniuk a kártyabirtokosoknak. A városkártyához kapcsolódó legfontosabb információkat, valamint az igénylő- és elfogadóhelyeket a város honlapján tesszük közzé. Ezen a felületen szűrési és keresési lehetőséget is biztosítunk a kedvezmény mértékére, típusára, vagy a legközelebbi elfogadóhelyre vonatkozóan. A kártya személyesen a Polgármesteri Hivatalban vagy a Város honlapján elektronikusan is igényelhető, az igénylőlapot és a szükséges nyilatkozatokat aláírni személyes átvételkor kell, a kártyaigénylés díját rendezni átutalással vagy szintén átvételkor lehet. Az első alkalommal kibocsátott városkártya 2015. december 31-ig érvényes. Intézményeink, cégeink közül a Gárdonyi Géza Színház, a Harlekin Bábszínház, a Dobó István Vármúzeum, az Egri Kulturális és Művészeti Központ, az Egri Városi Sportiskola, az Uránia és a Cinema Agria Mozi, a Tűzoltó Múzeum, a Történeti Tárház, a Kopcsik Marcipánia, a Servita Étterem, a Bitskey Uszoda, a Török Fürdő, az Eger Termálfürdő és a

128 Városgondozás Kft. ajánlottak már fel különböző kedvezményeket. A nem önkormányzati érdekeltségű szolgáltatók közül nyolcvannál többen jelezték csatlakozási szándékukat. Kérem a Tisztelt Közgyűléstől a városkártya bevezetéséről szóló rendelet elfogadását. Eger, 2014. február 7. Habis László s.k. polgármester

129 4. napirend pont

Előterjesztés az önkormányzat „Eger 2010” néven kibocsátott kötvényének adósságkonszolidációjáról Tisztelt Közgyűlés! Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény alapján az állam teljes mértékben átvállalja a települési önkormányzatok 2013. december 31-én fennálló, a Költségvetési törvény 67. § (1) és (2) bekezdése szerint a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 3. § (1) bekezdés a)-d) és f) pontja szerinti kölcsön-, vagy hiteljogviszonyon, hitelviszonyt megtestesítő értékpapíron, váltókibocsátáson, pénzügyi lízingen, valamint szerződésben kapott legalább 365 nap futamidejű halasztott fizetésen, részletfizetésen alapuló tartozását, amely a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti pénzügyi intézmény felé áll fenn. Az adósságátvállalás során az önkormányzat, a finanszírozó hitelező és a Magyar Állam az átvállalással érintett minden adósságelemre háromoldalú tartozásátvállalási szerződést köt. Ezekben a megállapodásokban kerül rögzítésre, hogy az átvállalási napon (legkésőbb 2014. február 28.) milyen jogcímen mekkora tőke és milyen összegű járulék megfizetését vállalja át az állam az önkormányzattól. Az önkormányzat által kibocsátott kötvényből a Magyar Állam 550.000.000 Ft összegű adósságot vállal át. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy fogadja el a kötvény adósságkonszolidációjának feltételeiről szóló határozatot. Eger, 2014. január 23. Habis László s.k. Polgármester


Előterjesztés az önkormányzat „Eger 2010” néven kibocsátott kötvényének adósságkonszolidációjáról Tisztelt Közgyűlés! Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény alapján az állam teljes mértékben átvállalja a települési önkormányzatok 2013. december 31-én fennálló, a Költségvetési törvény 67. § (1) és (2) bekezdése szerint a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 3. § (1) bekezdés a)-d) és f) pontja szerinti kölcsön-, vagy hiteljogviszonyon, hitelviszonyt megtestesítő értékpapíron, váltókibocsátáson, pénzügyi lízingen, valamint szerződésben kapott legalább 365 nap futamidejű halasztott fizetésen, részletfizetésen alapuló tartozását, amely a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti pénzügyi intézmény felé áll fenn. Az adósságátvállalás során az önkormányzat, a finanszírozó hitelező és a Magyar Állam az átvállalással érintett minden adósságelemre háromoldalú tartozásátvállalási szerződést köt. Ezekben a megállapodásokban kerül rögzítésre, hogy az átvállalási napon (legkésőbb 2014. február 28.) milyen jogcímen mekkora tőke és milyen összegű járulék megfizetését vállalja át az állam az önkormányzattól. Az önkormányzat által kibocsátott kötvényből a Magyar Állam 550.000.000 Ft összegű adósságot vállal át. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy fogadja el a kötvény adósságkonszolidációjának feltételeiről szóló határozatot. Eger, 2014. január 23. Habis László s.k. Polgármester


Előterjesztés Heves Megyei Területfejlesztési Koncepció (2014-2020) dokumentum véleményezése tárgyában

Tisztelt Közgyűlés! A megyei önkormányzatok területi tervezési feladatait a „Magyarország helyi önkormányzatairól” szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, „A területfejlesztésről és a területrendezésről” szóló 1996. évi XXI. törvény, valamint a 2014-2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról szóló 1600/2012. (XII.17.) Korm. határozat, valamint a 2014-2020 közötti források területi koordinációjának kereteiről szóló 1115/2013. (III.8.) Korm. határozat jelöli ki. A fentiek értelmében a megyei önkormányzatok a megye területére vonatkozóan megyei területfejlesztési koncepciót készítenek. Ezen fejlesztési dokumentum képezi részben az alapját a 2014-2020 időszak Európai Uniós fejlesztési források – elsősorban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) megyei kerete – felhasználásának (hasonló céllal Eger Megyei Jogú Város is megkezdte Integrált Városfejlesztési Stratégiájának felülvizsgálatát, ami a TOP megyei jogú városi keretének felhasználását alapozza majd meg). A megyei területfejlesztési koncepció célja a helyzetértékelésből kiindulva jövőkép alkotása 2030-ig, illetve a megye fejlesztési irányainak kijelölése a 2020-ig terjedő időszakra vonatkozóan. A tervezési folyamat 2012 őszén kezdődött el. A tervezést az Eszterházy Károly Főiskola, a Károly Róbert Főiskola valamint a Heves Megyei Területfejlesztési Ügynökség knKft és a Heves Megyei Önkormányzati Hivatal közösen végezte. A tervezési munka keretében a tervezők törekedtek Eger Megyei Jogú Város fejlesztési elképzeléseinek megismerésére. Ennek érdekében a Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottságának 2013. január 23–i ülésén szóban ismertethette a város képviselője a legfontosabb fejlesztési irányokat. 2013 tavaszán a „Tervezés Hete” rendezvénysorozat keretében minden kistérségi központban – így Egerben is – fórumok kerültek megszervezésre a területfejlesztési partnerek véleményének megismerése érdekében. A jogszabály által előírt 45 napos társadalmasítási folyamat 2013. április 26. és június 11. között zajlott, mely során Eger Megyei Jogú Város is élt véleményezési lehetőségével. 2013. május 16-án és 2013. október 17-én sor került a Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórum megtartására, melynek keretében Eger Megyei Jogú Város Polgármestere és a Heves Megyei Közgyűlés Elnöke közvetlenül egyeztetett a fejlesztési elképzelések összehangolásáról. Ezeken túl több alkalommal történt egyeztetés a városi és a megyei szakemberek között. Mindezek eredménye képpen az Eger Megyei Jogú Város által megfogalmazott fejlesztési irányok a megfelelő mértékben beépítésre kerültek a dokumentumba.

132

A 2013. december 14-én hatályba lépett 2013. évi CCXVI. törvény több helyen módosította „A területfejlesztésről és a területrendezésről” szóló 1996. évi XXI. törvényt, többek között a megyei területfejlesztési koncepciók elfogadásának rendjét is az alábbiak szerint: „11. § (1) A megyei önkormányzat és a fővárosi önkormányzat területfejlesztési feladatai: a) a területfejlesztési tervezéssel összefüggő feladatok ellátása keretében: aa) az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióval összhangban - a megyei jogú városok önkormányzatának egyetértésével, valamint a fővárosi kerületi önkormányzatok többségének egyetértésével - kidolgozza és határozattal elfogadja a megyei és a fővárosi területfejlesztési koncepciót, illetve - a megyei és a fővárosi területfejlesztési koncepció és a megyei területrendezési terv figyelembevételével - a megyei és a fővárosi területfejlesztési programot, a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter állásfoglalásának beszerzését követően,” Ennek megfelelően Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének egyetértő döntése meg kell hogy előzze a Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlésének jóváhagyó döntését. A Heves Megyei Területfejlesztési Koncepció (2014-2020) dokumentum rendelkezik a jogszabály által előírt nemzetgazdasági miniszter jóváhagyó nyilatkozatával. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az előterjesztést megtárgyalni és a javasolt határozatot elfogadni szíveskedjék. Kérem a Tisztelt Közgyűlést a határozati javaslat elfogadására. Eger, 2014. január 29. HABIS LÁSZLÓ polgármester


Előterjesztés Eger város Integrált Településfejlesztési Stratégiájához kapcsolódó települési adatbázisról és a koncepció fő irányairól

Tisztelt Közgyűlés! A város fejlesztésével kapcsolatos tervezési munka célja az Európai Unió 2014-2020 közötti új tervezési időszakához igazodó új tervezési szemléletmód kialakítása, valamint a pénzügyi időszak fő dokumentumának, az Integrált Településfejlesztési Stratégiának (ITS) a kidolgozása. A képviselő testületet az elmúlt hónapokban folyamatosan tájékoztatást kapott az Integrált Településfejlesztési Stratégiájához kapcsoló megalapozó vizsgálat és a települési adatbázis összeállításáról. A 314/2012.(XI.8.) kormányrendeletnek megfelelően az adatbázis – megalapozó vizsgálat – készítését követően meghatároztuk a fejlesztés előzetes irányait. Természetesen a főbb fejlesztési irányok megfogalmazása tartalmaz annyi rugalmasságot, hogy a részletes elemzések hatására és a célrendszer részletes kidolgozása során adott esetben egy-egy irány finomhangolására lehetőség legyen. A megalapozó vizsgálatot és a koncepció fejlesztési irányait – a kormányrendeletnek megfelelően – jóváhagyásra terjesztjük a Közgyűlés elé. Következő lépésként, a részletes kidolgozást követően a végleges koncepciót várhatóan 2014. márciusában, a komplett stratégiát 2014. májusában nyújtjuk be. A Koncepció kidolgozása során a képviselőkkel, és a Stratégiai Munkacsoport tagjaival tervezői egyeztetést tartunk. Kérem a Tisztelt Közgyűlést a határozati javaslat elfogadására. Eger, 2014. január 28. HABIS LÁSZLÓ polgármester


Előterjesztés a sportlétesítmények 2014. évi használatára Tisztelt Közgyűlés! Az Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az érvényben lévő sportkoncepciója és sporttámogatási rendelete alapján a Humán Szolgáltatási Iroda javaslatot készített a 2014. évi igénybe vehető sportlétesítmények használati lehetőségeire (1. melléklet). Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése 347/2008. (VI.26.) sz. határozata alapján 2009. január 1-től a Városi Sportiskola vette át a város sportlétesítményeinek üzemeltetését. A 2014. évi igénybevételi lehetőség csak az Egri Városi Sportiskolának előzetesen előirányzott támogatás mértékéig terjed (6000 óra / év). A 2014. évre eső felosztható órakeret 6000 óra, melyből 5900 órát osztottunk fel. 100 óra tartalékba kerül, melyet az Emberi Erőforrás Bizottság saját hatáskörben az év folyamán oszthat fel a rendkívüli igényeknek megfelelően és a város által támogatott rendezvényekre. A használati támogatások mértéke csak az edzésekre, testnevelés órákra, iskolai foglalkozásokra vonatkozik, kivéve a Városi Sportiskolát, annak szakosztályait, akik az utánpótlás versenyek lebonyolítására is felhasználhatják a rendelkezésre álló időkeretet, mivel ezek nem bevételes rendezvények. Az egyesületeknek, szakosztályoknak a bevételes felnőtt rendezvényekért, bajnoki mérkőzéseikért, valamint az utánpótlás bajnoki mérkőzéseikért is fizetniük kell. A biztosított térítésmentes létesítményhasználaton felüli óra túlhasználatot minden egyesület és szakosztály a megállapított árlista alapján, számla ellenében köteles megtéríteni. Az egyéb mérkőzésekre az Egri Városi Sportiskola előzetes egyeztetéseket követően, biztosítja a létesítményeket az egyesületek számára, a mellékelt árlista alapján. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a javaslatot megtárgyalni és elfogadni szíveskedjen. Eger, 2014. január 24. Tisztelettel: Csákvári Antal Emberi Erőforrás Bizottság elnöke

135 1. sürgősségi indítvány

ELŐTERJESZTÉS a 4/2014. (I. 31.) BM rendelet alapján kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmény fejlesztésére, felújítására igényelhető támogatásról

Tisztelt Közgyűlés! Az egyes önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó fejlesztési támogatás igénybevételének részletes szabályairól 2014. január 31-én megjelent a 4/2014. (I. 31) számú BM rendelet. Az előirányzat a rendelet keretében támogatott felhasználási célok között 1 000 millió Ft. Igényelhető maximális támogatás a) kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények fejlesztése, felújítása b) óvodai, iskolai és utánpótlás sport infrastruktúrafejlesztés, felújítás

30 millió Ft 20 millió Ft

A támogatás igénybevételére a települési önkormányzat jogosult, az a) és b) pontok közül kizárólag egy célra, legfeljebb egy intézmény fejlesztésére. A kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények fejlesztése, felújítása keretében a bölcsődei nevelést, óvodai nevelést vagy óvodai, iskolai, kollégiumi étkeztetést végző intézmény infrastrukturális fejlesztése, felújítása támogatott. Az étkeztetési feladatok tekintetében kizárólag kapacitásbővítés. Az intézményfejlesztési támogatás az épület felújítására, fejlesztésére, elsősorban fűtéskorszerűsítésre, nyílászáró cserére, hőszigetelésre és a feladatellátáshoz szükséges eszközök vagy berendezések beszerzésére igényelhető. A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás. A pályázaton igényelhető támogatás maximális mértéke a fejlesztéshez szükséges összeg 80%-a. Mivel a rendelet csak egy fejlesztési célt engedélyez, így Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata a támogatási kiírásra 1 db támogatási pályázatot nyújt be. A kiírás feltételeinek ismeretében az alábbi intézmény esetében folyik a támogatási pályázat elkészítése.

136 A tervezett fejlesztések részletezése: Benedek Elek Óvoda keretein belül -

Benedek Elek Óvoda székhely (Eger, Vallon u. 4.) o Külső nyílászárók cseréje o Homlokzat utólagos hőszigetelése

Mivel az óvoda épülettel egy helyrajzi számon lévő orvosi rendelő épületrésze pályázati támogatásból megújul, a pályázat lehetőséget teremtene a teljes épületkomplexum felújítására. Továbbá a beruházás megvalósításával a működtetési költségekben – fűtés költség – megtakarítások keletkeznek. A tervezett fejlesztés összköltsége 37 481 891 Ft, ami a maximális (önerő + támogatás) 37,5 millió Ft-os kerethez közeli. A projekt pályázati önerejeként, amennyiben a beadott pályázatunk nyer, várhatóan 7 496 378 Ft biztosítása szükséges az Önkormányzat részéről a 2014-es költségvetési évben. Az igényelt támogatás: 29 985 513 Ft. A pályázatban szereplő intézmény önkormányzati önerejének fedezete az önkormányzat 2014. évi költségvetésében az alábbiak szerint áll rendelkezésre: • a II/142/-/2/7/K (Intézmények tervszerű kisfelújítása) címszámon 2 000 000 Ft és • a V/16/-/-/5/Ö (Pályázati tartalék) címszámon 5 496 378 Ft, mindösszesen 7 496 378 Ft. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az önerő biztosítását, illetve a pályázat benyújtását jóváhagyni szíveskedjenek.


Habis László s.k. polgármester

137 2. sürgősségi indítvány

ELŐTERJESZTÉS a Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium épületére vonatkozó használati jog közcélú adományozásáról, tulajdonosi hozzájárulásról, működési célú támogatás nyújtásáról és az Egri Városi Sportiskola Alapító Okiratának módosításáról

Tisztelt Közgyűlés! 1. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 2002. áprilisában azzal a céllal hozta létre a Wigner Iskola Közalapítványt, hogy a korábban önkormányzati fenntartású Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium 2002. július 31-i határnappal történő, jogutód nélküli megszűnését követően a Közalapítvány gondoskodjon a megszűnt iskola tanulóinak a jogfolytonos további képzéséről, a létrehozandó új iskola fenntartásáról és működtetéséről. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Wigner Iskola Közalapítvány között 2005. szeptember 15. napján jött létre megállapodás a 2002. áprilisában megkötött „Alapmegállapodás” alapján a Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium elhelyezésére szolgáló 3300 Eger, II. Rákóczi F. út 2. szám alatti, az egri 2033 és 2034 hrsz-okon nyilvántartott ingatlanok önkormányzati tulajdonjogának megtartása mellett az iskola nevelési-oktatási, szakképzési feladatainak ellátásáról, valamint az intézmény működési feltételeiről. Az Alapítvány az ingatlanok használatba vételétől kezdődően jogosult az azok használatából származó hasznokra és viseli az ingatlanok üzemeltetésével, állagmegóvásával, kárveszélyviselésével, karbantartásával kapcsolatos valamennyi terhet. A jogszabályi változásokra figyelemmel a megállapodások újratárgyalása és módosítása vált szükségessé. Az önkormányzat a fenti ingatlanokra vonatkozó használati jogot közcélú adományként kívánja biztosítani a Wigner Iskola Közalapítvány részére az alábbi jogszabályi előírásoknak megfelelően. Az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló 6/2012 (II.24.) önkormányzati rendelet 11. § (1a) pontja alapján: „Közfeladat ellátása céljából ingyenes használatba adott vagyontárgyra vonatkozó használati jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel csak határozott időre, közcélú adományként is adható, amely adomány nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, amennyiben az megfelel az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 11. § (3) bekezdésében és 259. § 9/A. pontjában foglalt feltételeknek.” Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 259. § 9/A. pontja alapján:

138 közcélú adomány, adományozás: a közhasznú szervezet részére az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben nevesített közhasznú tevékenység támogatására, valamint a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő egyház részére az ott meghatározott tevékenysége támogatására fordított termék, szolgáltatás, feltéve, hogy a) az ügyletre vonatkozó okirat, egyéb körülmény valós tartalma alapján nem állapítható meg, hogy az nem szolgálja, vagy csak látszólag szolgálja a közhasznú, a közérdekű, továbbá - egyház esetében - a külön törvényben meghatározott célt, b) az nem jelent vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának (részvényesének), vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a természetes személy tag (részvényes) közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás, és c) az adományozó rendelkezik a közhasznú szervezet, az egyház által kiállított igazolással, amely tartalmazza az adományozó és az adományozott nevét, székhelyét vagy állandó lakóhelyét, adószámát, adószám hiányában egyedi azonosítására szolgáló jelét és a támogatott célt;) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11 § (10) bekezdése alapján „a nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés csak természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető. A hasznosításra irányuló szerződés határozatlan vagy legfeljebb 15 éves határozott időre köthető, amely időszak egy alkalommal legfeljebb 5 évvel meghosszabbító abban az esetben, ha a hasznosításra jogosult valamennyi kötelezettségét szerződésszerűen, késedelem nélkül teljesítette.” „(13) Nemzeti vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben hasznosítható, valamint adható vagyonkezelésbe.” A Wigner Iskola Közalapítvány megfelel ezeknek a feltételeknek, hiszen kiemelten közhasznú szervezet, és az ingatlant jogszabályban előírt állami feladatot ellátó gazdálkodó szervezetként hasznosítja. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 2. § (1) valamint 74. § (1) bekezdése szerint ugyanis az állam feladata a köznevelési alapfeladatok ellátásáról való gondoskodás. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11 § (17) b) pontja alapján nemzeti vagyon használatba adásakor mellőzhető a versenyeztetés abban az esetben, ha a hasznosítás jogszabályban előírt állami vagy önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet javára történik. A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § c) pontja alapján az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, így a Wigner Iskola Közalapítvány esetében a versenyeztetés mellőzhető. Amennyiben a közcélú adomány nyújtásának feltételei már nem állnak fenn, az önkormányzat a megjelölt határidő előtt egyoldalú nyilatkozattal a használat jogát megszüntetheti, és kérheti annak ingatlan-nyilvántartásból történő törlését.

139 A használat részletes szabályozására az előterjesztés 1. számú mellékletét képező használati megállapodásban kerül sor. Az épületben az alapítványon és az általa működtetett iskolán kívül más szervezetek is működnek. Ezek az alapítvánnyal együttműködve fejtik ki tevékenységüket az oktatás, a sport és a kultúra területén. Az előterjesztés 2. számú mellékletét képező kimutatás alapján az alábbi szervezetek működnek az épületben: KONTAWIG Műszaki és Üzlettudományi Szakképző Iskola, Műszaki és Üzleti Oktatásért Alapítvány, Wigner Szakoktatási és Továbbképző Kft., Wigner Jenő Lövész Egyesület, Egri Vasas Birkózó Egyesület, Egri Obsitos Fúvószenekar Egyesület. Az ingatlant az alapítvány más módon is hasznosítja, a kollégiumban fizető szálláshelyet működtet, időnként tantermeket ad bérbe. Az önkormányzat csak azzal a feltétellel járul hozzá az ingatlan ilyen irányú hasznosításához, ha az ebből származó bevételt a Wigner Iskola Közalapítvány az Alapító Okiratában foglalt közérdekű célra fordítja, és erről ellenőrzésre alkalmas módon évente köteles beszámolni az Önkormányzatnak. A fenti feltételek betartásával javaslom a Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium épületére valamint annak tartozékaira vonatkozó használati jog 2014. február 17. napjától számított 15 évre közcélú adományként történő átadását a Wigner Iskola Közalapítvány részére. 2. Igazságügyi értékbecslő által készített szakértői vélemény alapján a Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium becsértéke: 931.000.000,- Ft. Az intézmény a könyvviteli nyilvántartásaiban, az önkormányzati tulajdonú épület együttesen, mint saját finanszírozásban idegen ingatlanon végzett beruházás 332.045.000,-Ft aktivált értéket, illetve ez után 47.740.000,-Ft elszámolt amortizációt tart nyilván. Az intézmény által végzett értéknövelő beruházás nettó értékével korrigálva az ingatlan becsült értéke: 646.695.000,- Ft. Az alapmegállapodás biztosítja az intézmény számára a térítésmentes ingatlanhasználatot, de az általános forgalmi adóról szóló törvény előírásai alapján az ingyenesen juttatott vagyoni érték után is fennáll az adófizetési kötelezettség. A 2013.01.01.-2014.02.17 időszakra vonatkozó térítésmentes ingatlanhasználat számított ellenértéke: 50.927.000,-Ft, mely összeg, mint adóalap után fizetendő Áfa összege 13.750.000,- Ft, A fizetendő forgalmi adó fedezetére az Önkormányzata 13.750.000,- Ft összegű működési célú támogatást nyújt a Wigner Iskola Közalapítvány részére. 3. A Wigner Iskola Közalapítvány fenntartásában lévő intézmény, a Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium önálló pályázati szándékát jelezte az Önkormányzat tulajdonát képező egri 2034 hrsz. alatt nyilvántartott, Eger, II. Rákóczi Ferenc u. 2. szám alatt található ingatlant érintő KEOP- 2012- 5.5.0/B kódszámú pályázati kiírás keretében történő „Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva” című pályázat tekintetében. A benyújtandó pályázathoz szükséges csatolni az ingatlan tulajdonosának tulajdonosi hozzájárulását. Az önkormányzat a tulajdonosi hozzájárulás kérdésében az ingatlan használatáról szóló megállapodásban rendezni kívánja azt is, hogy a pályázat megvalósítása a Wigner

140 Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium, illetve fenntartója részéről semmilyen tulajdoni és jogalap nélküli gazdagodásra alapozott vagy egyéb megtérítési igényt nem keletkeztet az Önkormányzat irányában. A Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium nem tehet olyan nyilatkozatot, nem írhat alá olyan megállapodást, amely a pályázat esetleges meghiúsulása esetére az Önkormányzat megtérítési kötelezettségét keletkeztetné. Az iskola a kivitelezés időszaka alatt a beruházást idegen ingatlanon végzett beruházásként tartja nyilván a könyveiben, míg a beruházás számvitelileg a megvalósulását követően is az iskolánál marad, és az iskola azt értéknövelő beruházásként továbbra is saját könyveiben tartja nyilván. Tekintettel a pályázat jelentőségére kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy támogassa a fenti projektek kapcsán a tulajdonosi hozzájárulás kiadását. 4. Az ingatlan részét képező birkózó csarnokot az Alapítvány egyetértésével az Önkormányzat saját erőből kívánja korszerűsíteni, valamint kibővíteni összhangban az ingatlant érintő, a Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium által benyújtott „Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva” című pályázattal. Az ingatlanrészt az Önkormányzat intézménye, az Egri Városi Sportiskola útján kívánja hasznosítani. Ennek érdekében szükséges a birkózó csarnok feltüntetése a Sportiskola Alapító Okiratában, mint feladatellátást szolgáló vagyon. A Sportiskola mellett az iskola továbbra is jogosult a birkózó csarnok használatára tanítási napokon 7.00- 15.00 óra között. A birkózó csarnok használatával, felújításával és működtetésével, valamint a közüzemi költségek viselésével kapcsolatos szabályokat az Önkormányzat, a Wigner Iskola Közalapítvány, a Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium valamint az Egri Városi Sportiskola között létrejövő, az iskola épületének használatáról szóló négyoldalú megállapodás rendezi. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az alábbi határozati javaslatokban foglaltakat szíveskedjen elfogadni. Eger, 2014. február 10.

Habis László s.k. Eger Megyei Jogú Város Polgármestere

141 3. sürgősségi indítvány Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet tervezete Eger Megyei Jogú Város Helyi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 27/2008. (VI. 27.) számú rendelet módosításáról A városon átvezető kerékpárút kapcsán (I. forduló) Tisztelt Közgyűlés! Jelen tervezési feladatot Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának kezdeményezésére készíti el az Önkormányzat Főépítészi csoportja. Az önkormányzati szándék Eger bel- és külterületén megépült és majdan megépülő kerékpárút szakaszok, és kerékpár nyomvonal szakaszok hálózati szintű összekapcsolása. Ezek térbeli megvalósítása pályázati források elnyerése révén valósítható meg. A kerékpárút engedélyezési tervében meghatározott nyomvonala több városrészt is érint. A kerékpárút és a városra érvényes szabályozási tervi összhang megteremtése érdekében szabályozási tervi módosítások szükségesek. A módosítás azon városrészek szabályozási tervét érinti, melyeken áthalad a tervezett belterületi kerékpárút. A módosítás jellemzően a meglévő közterületi közlekedési területek szélesítését teszi szükségessé, valamint az Eger patak telkéhez kapcsolódóan az Eger patak telkének és a patak egyik vagy másik, illetve mindkét oldalán kiszabályozott közterületek összehangolását. Ezen túlmenően a Felnémet városrészt érintő szakaszon az engedélyezési tervben megtervezett új nyomvonalak és a szabályozási tervben szereplő nyomvonalak eltéréseinek megszüntetését jelenti a szabályozási tervi módosítás. A 314/2012. (XI. 08.) Kormányrendelet 41. §-a szerint a módosítások egyszerűsített eljárás keretén belül lefolytathatóak. A módosítás részeként a településszerkezetet meghatározó infrastruktúra főhálózat nem változik, nem kerül sor új beépítésre szánt terület kijelölésére, az építési övezetekben az építési intenzitást meghatározó paraméterek nem változnak, és nem jön létre zöldterület, vízgazdálkodási, erdő és természetközeli terület megszüntetés. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy hallgassa meg a szabályozási javaslat tervezői ismertetését, és döntsön a terv államigazgatási egyeztetésre bocsátásáról és 15 napos közszemlére tételéről. Eger, 2014. február 10. FICZERE GYÖRGY Tanácsnok


TÁJÉKOZTATÓ a kéményseprő-ipari közszolgáltatásban végrehajtott rezsicsökkentésről

Tisztelt Közgyűlés! 2013. január 1. napjától a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvényben és a kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásának szakmai szabályairól szóló 63/2012. (XII.11.) BM rendeletben foglaltaknak megfelelően megváltozott a közszolgáltatási díj képzésének és elfogadásának rendszere. A 2012. évi XC. törvény előírásai értelmében Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata kapta meg a díj megállapítási hatósági jogkört a megye teljes területére, míg a Heves Megyei Önkormányzat ilyen irányú tevékenysége megszűnt. A 63/2012. (XII.11.) BM rendelet kémény típusonként előírta a közszolgáltatási díjak kiszámításának módszerét, amely két összetevő alapján számolódik. Egyrészt a 347/2012. (XII.11.) Kormányrendeletben található munkanemenkénti munkaráfordításokból, másrészt a nevezett Kormányrendelet által maximált, de az Önkormányzat által jóváhagyott egységnyi munkaráfordítás díjából. 2013. január 1. napjától az egységnyi munkaráfordítás díját a Kormányrendelet maximum 4.000 Ft összegben határozta meg, amelytől legfeljebb 20%-kal térhettek el lefelé az egyes megyei jogú városok önkormányzatai. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 74/2012. (XII.21.) önkormányzati rendeletével a Kormányrendelet által megengedett legalacsonyabb szintet fogadta el, melynek megfelelően a díjszámítás 3.200 Ft-os rezsidíjjal történt 2013. I. félévében. A fenti változások mellett módosultak a számlázás alapjául szolgáló nyilvántartási egységek is. Megszűnt az addig a Társaság által alkalmazott darabdíjas rendszer, ez alapján az egyedi kémények maradtak darabdíjas kategóriában, míg a gyűjtő kéményeknél szintenként történik a munkavégzés és a kapcsolódó számlázás, illetve a központi kéményeknél folyóméterben kell megállapítani a fizetendő összegeket. Az előzőeket figyelembe véve 2013. július 1. napját követően két újabb jogszabályi változás történt: - Egyrészt a Kormányrendeletben szereplő 4.000 Ft-os egységnyi munkaráfordítási díj 2.000 Ft-ra csökkent, - másrészt a 2012. évi XC. törvény 10/A. §-ban a rezsicsökkentési törekvések végrehajtása érdekében meghatározták, hogy amennyiben a 2.000 Ft-os rezsidíjjal számolt díjak még mindig magasabbak lennének, mint a 2012. december 31-én, valamint a 2013. június 30án számolt díjak 90 %-a, akkor ezeknél a kéményeknél az egységnyi díjakat tovább kell csökkenteni. Mind a két változásnak megfelelően Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata a 20/2013. (VI.28.) önkormányzati rendeletével módosította a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló

143 74/2012. (XII.21.) önkormányzati rendeletet, így 2013. július 1. napjától a közszolgáltatás díja az alábbiakra változott: Heves Megye területén az egységnyi munkaráfordítás díja maximum 2.000 Ft, illetve az alábbi kéménytípusok esetében csökkentett rezsidíj van érvényben: Egyesített falú szilárdtüzelésű gyűjtőkémény Egyesített falú gáztüzelésű gyűjtőkémény Mellékcsatornás szilárdtüzelésű gyűjtőkémény Mellékcsatornás gáztüzelésű gyűjtőkémény Nagy járat- kereszt. központi tartalék kémény Időszakos tartózkodású ingatlan egyedi szilárdtüz. kémény Időszakos tartózkodású ingatlan egyedi gáztüz. kémény Időszakos tartózkodású ingatlan egyedi tartalék kémény

1.263 Ft 1.822 Ft 1.217 Ft 1.989 Ft 1.382 Ft 1.848 Ft 1.353 Ft 1.808 Ft

Az egyes törvényeknek a rezsicsökkentés végrehajtásával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXXI. törvény 9. §-a további rezsicsökkentési előírást tett, melynek megfelelően a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény 10/A. §-a az alábbiakra módosult 2014. január 1. napjától: „10/A. § A természetes személy tulajdonában lévő, lakhatás célját szolgáló ingatlanok és természetes személy tulajdonában lévő, időlegesen használt ingatlanok, valamint a társasház esetében közös tulajdonban, továbbá lakásszövetkezet tulajdonában lévő ingatlanrészek esetében a közszolgáltatás díját úgy kell megállapítani, hogy az alacsonyabb legyen a 2012. december 31-én alkalmazott közszolgáltatási díj 90%-ánál és a 2013. június 30-án alkalmazott közszolgáltatási díj 90%-ánál.” A kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 74/2012. (XII.21.) önkormányzati rendeletben foglalt – fentiekben részletezett – egységnyi munkaráfordítási díjak megfelelnek a 2013. évi CCXXXI. törvény 9. §-a által módosított törvényi előírásoknak is, a számlázott díjak nem haladják meg sem a 2012. december 31-i, sem a 2013. június 30-i közszolgáltatási díjak 90%-át. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy fogadja el a tájékoztatóban foglaltakat. Eger, 2014. február 04.

Sós István Eger Megyei Jogú Város Alpolgármestere

JEGYZŐKÖNYV. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének február 14-én megtartott n y í l t ü l é s é r ő l

Recommend Documents