III. Sacai kerület. Plebániák:

III.

Sacai kerület. Esperes: Főtiszt. Antal Károly, c. kanonok, kerületi tanfel­ ügyelő, abauj-tihanyi plebános. Alesperes: N. tiszt. Fischer Antal, miszlókai plebános. .

Plebániák: 1. ARANYIDKA. Abauj-Torna vármegyében fekvő község, a kassai járáshoz tartozik. A plebánia, mely ezelőtt mint leányegyház a hilyói ple­ bániához tartozott, az 1773-ik évben keletkezett s ezen évtől fogva saját anyakönyvei vannak. Az aranyidkai plebániához tartoznak leányegyházként Réka község, valamint Koncuveszka, Hutna, Lajos-, Katalin- és Sán­ dortárna bányatelepek. A templom ő Felsége, mint kegyúr költségén 1768-ik évben épűlt két oltárral; oltárköve azonban csak a főoltárnak volt. 1768-ik évi november 12-én áldotta meg Bideskuty János, egri kanonok, a felső-abaujvári kerület alesperese Mindenszentek tiszteletére. Később, mivel a hívek száma tetemesen megszaporodott, 1830-ban a kir. kincstár költségén kibővítették s ugyanazon évi október hó 4-én ismét megáldották. Az 1852-ik évben a templom ugyan leégett, de a kir. kincstár csakhamar helyreállíttatta. A tűzeset után a templomban már csak egy oltár volt: a szentélyben és egy eléggé díszes szószék. 1881-ben két mellék10

SACAI KERÜLET

146

oltárt állítottak fel, melyek egyikében Szt. Tibor, a másikban pedig Szt. Magnus vértanúk ereklyéi vannak eltemetve. Ő Szentsége, VI. Pius pápa 1794-ik évi január 10-én kelt brevéjével e templomnak Mindenszentek napjára teljes búcsút engedélyezett. A templom erős, jó karban lévő bolthajtásos kőépület; a tornya azonban, melyben 3 harang van, — fából épűlt. Az aranyidkai plebánia fennállása óta a következők lelkészkedtek itt: Gaál György.....................................................................1775—1803. Schindler János........................................................1803—1808. Gálcsik János.............................................................1808—1810. Payer Antal...........................................................1810—1840. 5 Frankovszky Samu...............................................1840—1868. Keresztessy István...............................................1868—1880. Muhay Péter........................................................... 1880— A leányegyházak egyikében sincs templom vagy kápolna, Rékán azonban van egy kőből épített torony, melynek harangja a názáreti Jézus tiszteletére van szentelve. Kegyúr: Ő császári és apostoli királyi Felsége. Lelkész: T. Muhay Péter. Róm. kath.

Gör. kath.

Ágost. Helvét. Izrael.

690

4

l

9

Leányegyházakban: Réka (a hozzátartozó: Koncuveszka, Hutna, Lajos­ tárna, Katalintárna és Sándortárna telepekkel.) 503 Összesen: 1193

4 8

4

—

—

5

1

9

A népesség száma: Az anyaegyházban:

A megkereszteltek száma: 33. Házasságkötések száma: 8. A meghaltak száma: 46. A lakosság tót-, magyar- és német-ajkú. Posta helyben, táviró- és vasúti állomás: Jászó.

Távolság az anya­ egyháztól km-ben

—

3.5

Kassai Dóm.

Merlerai (Isztria) mészkőből faragott szószék. Steindl Imre tervezete után. Hangfogója s annak toronyszerű kiképzése tölgyfából készült. (1896.)

BÉLA.

147

2. BÉLA (KASSA-). Kisközség Abauj-Tornamegye kassai járásában, Scitovszky, volt esztergomi hercegprímás születéshelye. A plebánia alapításának éve határozottan meg nem jelölhető. Annyi tény, hogy eleinte mint leányegyház a felső-tőkési plebániához tartozott s csak 1750. évben lett önálló plebániává. Erre okúl az szolgált, hogy Trsztyánszky Máté, Jézus társasági atyának 1749. évben a lutheránus vallásról az egyedül üdvözítő anyaszentegyház kebelébe nagyon sokat sikerűlt visszatérítenie s így a népesség egyszerre megszaporodott. Temploma, melyet a protestánsoktól foglaltak vissza, a XVI. század végén vagy a XVII. század elején épülhetett. Ugyanis a krónika feljegyzéseiben olvasható, hogy a nevezett templom tetőze­ tét az 1832-ik évben ujítva, a hajó fölötti keresztben ezt a feliratot találták: „Egyház Fiac 10. Zavatkay MI: Astai. Anno 1699." Ugyanezt bizonyítja, hogy 1901. évben az új padok elhelyezése alkalmával egy süppedésre akadtak, mely után ásva rábukkantak egy régi sírra, melyben Zsigmond, lengyel király idejéből való ezüst pénzeket találtak (1575-ből). Tehát ebben az évben ama hely, melyen a kis templom áll, még temetőül szolgálhatott. Kassa-Béla első plebánosa Bober Mihály volt, ki 3 éven át, míg a kassa-bélai plebániaiak épűlt, Hámorban lakott; 1750— 1763-ig működött itt. Utódai: Szovkay Pál 1763—1765. Szekács Ádám 1766—1771. Ivanovics Pál 1771—1779. Morvay András 1779—1793. 5 Marianovits Lőrinc 1793—1824. Fábry József 1825—1856. Gefferth Imre 1856—1893. Schvartz Gyula 1894—1895. Kovács Sándor 1895—1900. 10 Gocsál János 1900— A plebánia anyakönyveit 1750. évben kezdték vezetni. 10

SACAI KERÜLET

148

A kassa-bélai plebániához két község, t. i. Kassa-Hámor és Kis-Folkmár (Szepesmegye) tartozik leányegyházként. Csak Kassa-Hámornak van temploma, a Szt. Kereszt felma­ gasztaltatásának tiszteletére szentelve. 1861. évben épűlt. Kegyúr: Kassa szab. kir. város. Plebános: T. Gocsál János. A népesség száma :

Róm. kath.

Az anyaegyházban: ...

886

Gör. kath.

Ágost. Helvét. Izrael.

1

24

Leányegyházakban : 36 — 11 Hámor 591 25 Kis-Folkmár (Szepes m.) 189 1666 62 35 Összesen: A megkereszteltek száma: 40. Házasságkötések száma: 5. A meghaltak száma: 35. A lakosság tót-, magyar- és német-ajkú. Posta-, távíró- és vasúti állomás: Kassa-Hámor.

AZ EPERJESI KALVARIA.

Távolság az anya­ egyháztól km-ben

4.5 0.5

FELSŐ-TŐKÉS.

149

3. FELSŐ-TŐKÉS. Nem állapítható meg, mikor és ki építette hajdan a felsőtőkési plebániai templomot. A Szentháromság tiszteletére emelték. A templom a község közepén áll, dombos, kissé nedves és a tűzveszélytől kevésbé mentes helyen. Az 1868/69-ik évben egészen újból épűlt. 1809. szept. 5-kén megáldották s átadták magasztos rendeltetésének. E templomnak három oltára van. Főoltára 1901. évben ujon­ nan épűlt, csak az oltárkép s a szentségház maradt a régi. Az egyik oldaloltár a Bold. Sz. Mária, a másik Szt. Flórián vértanú tiszteletére van emelve. Mindkettő régi és elavúlt. A plebánia-lak szintén, régi épület. 1731. évben még csak egyszerű faház volt, egy szobával és fa-melléképülettel. , A vallási béke helyreállítása után, 1750-ben Alsó-Tőkésről

A BÁRTFAI KALVÁRIA

SACAI KERÜLET

150

Felső-Tőkésre helyezték át a plebániát. Jelenleg erős, bolthajtá­ sos kőépülete van. Hármas anyakönyvét a plebániának az 1722. évtől vezetik. 1769—1794-ig, tehát 25 évről egészen hiányzik. 1726-tól lelkészek voltak: Zissety Prokop Benedek...................................1726—1731. Macsenga János.......................................................1731 — 1750. Répássy András....................................................1750—1758. Jánosik Márton.....................................................1758—1768. 5 Siskovics Mátyás..................................................1768—1772. Hametner Lipót......................................................1794—1804. Baldovszky Mihály................................................1804—1805. Bohuczky Mihály...................................................1805—1807. Kökh Xav. Ferenc.......................................................1807—1813. 10 Bratosievics János.........................................................1813-1815. Nehila József...............................................................1815—1829. Billy Ferenc..............................................................1829-1845. Hámorszky Mihály................................................1845—1886. Makovics Sándor......................................................1886— Hasonló módon bizonytalan, mely évben és ki építette az alsó-tőkési leányegyház templomát, mely hajdan anyatemplom volt. A hagyomány ősréginek tartja, elődeink Szt. Mihály főan­ gyal tiszteletére emelték. A község keleti oldalán, kertek közt, dombos és száraz helyen áll. Kőből épűlt szentélye bolthajtásos, templomhajója deszka-menyezetes. Három oltára közül egy Mária látogatása és kettő a Szt. Család tiszteletére van szentelve. Kegyúr: Kassa sz. kir. város. Lelkész: T. Makovics Sándor, ker. jegyző. Róm. kath.

Gör. kath.

Ágost.

Helvét.

Izrael.

Az anyaegyházban

472

1

—

—

8

Leányegyházban: Alsó-Tőkés

485

1

—

—

7

957

2

—

—

15

A népesség száma:

Összesen:

Távolság az anyaegyháztól km-ben

1.3

HILYÓ

151

A megkereszteltek száma: 42. Házasságkötések száma: 8. A meghaltak száma: 31. A lakosság tót-ajkú. Posta-, táviró- és vasúti állomás: Kassa. 4. HILYÓ. A szóhagyomány szerint egykor bányatelep, most kisközség Abauj-Tornavármegye kassai járásában. Régi egyháza alapításának ideje ismeretlen. A XVII. század ele­ jén már fönnállott, miről egyik kelyhének ezen körirata tanuskodik: EODONFI WINNAI BORBÁLA ASSZONY CSINALTATTA EZ POHART AZ HILLAI ECCLESZIAHOZ: ANNO. 1.6.4.9. Ezen, alapfalaiban most is látható, kis arányu templom 1728-ban leégvén, báró Meskó Jakab állíttatta helyre. Egy fél­ százados fennállás után teljesen tönkre ment. A jelenlegi ple­ bánia-templomot, mely Szt. Borbála szűz és vértanú tiszteletére van szentelve, báró Meskó Jakab az 1783-ik évben építtette. Belső fölszerelése rendes, mi leginkább az Amerikába kivándorló hívek áldozatkészségének köszönhető. 1892-ben ki lett festve a templom belseje, 1896-ban fölállították új főoltárát, 1897-ben két mellékoltárát ujították meg. 1898-ban épűlt új orgonája. A lelkészlak beltelkének szűk volta miatt, kis terjedelmű s úgy célszerűtlen beosztása, valamint repedező falai s egyéb ros­ kadozó részei miatt alapjából való fölépítésre és átalakításra szorúl. A hilyói plebánia anyakönyveit 1736-tól írják. Ezeknek I. kötetéhez csatolt s 1740—1759-ig terjedő jegyzékben az egy­ házba visszatért hívek oly tetemes számmal vannak föltüntetve, miszerint igen valószínűnek látszik a néphagyomány azon állítása, hogy ezen plebánia híveinek többsége a XVII. században az ág. ev. hitvallásnak hódolván, az anyaegyház temploma is ezen fele­ kezeté volt.

SACAI KERÜLET

152

1736-ik évtől kezdve — amióta az anyakönyveket veze­ tik — a jelen évig a következő plebánosok működtek a hilyói plebánia területén : Halcsik Zsigmond...................................................1736—1740. Polláki Pál.................................................................1740—1756. Foltin Márton............................................................1756—1774. Takács József......................................................1774—1799. 5 Fekete András.......................................................1799—1832. Bartay János..........................................................1832—1837. Tormássy András................................................1837—1838. Frimmel József.........................................................1838—1841. Szíjárthó István.....................................................1841—1845. 10 Török Mátyás............................................................1845—1855. Mihalovics Ágoston..................................................1856—1860. Kákos András.........................................................1860—1866. Janitor Lajos.........................................................1866—1874. Andrássovszky József.........................................1875—. 15 Duschek János..............................................................1875—1885. Bellis János...............................................................1885—1901. Damits József .......................................................1901 — Ezen plebániához 1773 óta, mikor Aranyidka leányegyháza önálló plebániává lett: Bukóc község, Mexikó vasszergyár, 3 malom és egy erdőőri lak tartozik. Bukóc templomának alapítási idejére biztos adat nem létezik. Az 1771-iki egyházlátogatás jegyzőkönyve fölemlíti, hogy 1736-ban helyreállíttatván, Szt. Anna tiszteletére lett felszentelve. Kegyúr: özv. gróf Zichy Rezsőné, szül. péchujfalusi Péchy Jakobina grófnő. Lelkész: T. Damits József. A népesség száma:

Róm. kath.

Gör. kath.

Ágost.

Az anyaegyházban (Mexikó vasszergyárral.)

500

—

—

Leányegyházban: Bukóc Összesen:

444 944

— —

— —

Helvét. Izrael.

—

21

— —

6 27

Távolság az anya­ egyháztól km-ben.

5.5

HILYÓ.

A megkereszteltek száma: 38. Házasságkötések száma: 11. A meghaltak száma: 24. A lakosság tót- és magyar-ajkú. Posta helyben, távíró- és vasúti állomás: Kassa.

A HILYÓI PLEBÁNIA-TEMPLOMBAN 1899-BEN FELÁLLÍTOTT JÉZUS SZT. SZIVÉNEK OLTÁRA. (Adományozója egy uradalmi tiszt.)

168

154

SACAI KERÜLET

5. JÁSZÓ-UJFALU.

Község Abauj-Torna vármegye csereháti járásában. A jászóvári prépostság levéltárában őrzött okmányok szerint Jászó-Ujfalu már a XV-ik században mint rendezett község szerepel. Akkori időben földesurai voltak Thornaly János és a Semsey család; de későbben Thornaly János a jászó-ujfalui határban lévő földbirtokot a jászó­ vári prépostságnak adományozta mise-alapítvány címén azon kikötéssel, hogy a jászóvári prépost és annak utódai tartoznak minden héten, keddi napon Szent Anna oltára előtt Keresztelő Szt. János tiszteletére mindazon családtagok lelkeüdveért, a kik a törökök elleni harcban elestek, egy szt. misét mondani. Az akkori prépost, névleg Karachond György, nemcsak hogy ezen kötelezettségnek tett -szíves készséggel eleget, hanem azonkívül még 300 arany forintot fizetett Thornaly Jánosnak. Később 1554-ben I. Ferdinánd király ezen birtokot, melyet a prépostság már 35 éven át háborítatlanul birt, ujból Draskovyth György akkori prépostnak adományozza, illetve birtokában megerősíti. Ezek után Jászó-Ujfalu községnek két földesura lett: úgymint-a Semsey-család és a jászóvári prépostság. A régi templom és paplak helyén, mely épületek fából voltak, 1807-ik évben új templom épült; a jelenleg fennálló paplak csak 1838-ban lett felépítve. 1898-ban a templo­ mot helyreállították. Van benne 3 oltár: a főoltár Szt. István első vértanú képével díszítve, melyet 1876. évben megujítottak. Második Jézus szt. szívé­ nek képével, 1898-ban kifestették ; a harmadik B. Sz. Mária meny­ bemenetelét ábrázolja. — Az anyakönyveket 1761-től vezetik. 1761-től mostanáig 7 lelkész működött a jászó-ujfalui ple­ bánián : Platskó József...................................................1761—1765. Paulanszky Mihály............................................ 1765—1766. Zovkay Pál.........................................................1766—1802. Lehoczky Pál......................................................1802—1821. 5 Eperjessy Pál.......................................................1821—1854.

JÁSZÓ-UJFALU.

155

Halkóczy János Zselinszky János

1854—1897 1897—

Két leányegyház tartozik ide: Semse és Hatkócz. 1765—1788-ig Pány község is Jászó-Ujfalunak volt leányháza. Semse temploma hagyomány szerint régi időben plebániai templom volt. Ezen kis, rozzant templomot 1855-ben megnagyobbították. A templom Szt. An­ drás tiszteletére van szentelve. Van egy gyönyörű kivitelű, barokk stylben épült főoltára, melyet néhai Semsey Albertné, szül. Bencsik Valéria állíttatott a lourdesi sz. Szűz tiszteletére. Semsén helyi káplán volt Tarnóczy Leó, minorita 1843—1855. Jelenleg 1903. dec. l-jétől Laczkó István van alkalmazva helyi kápláni minőségben. Hatkóc fiókközségnek templomát 1832-ben néhai Semsey Lajos építtette. Kegyúr: A jászóvári prépostság és semsei Semsey Andor dr. Lelkész: T. Zselinszky János. Helyi káplán (Semsén): T. Laczkó István. Róm. kath

Gör. kath.

Ágost.

Helvét

Izrael.

467

—

—

—

12

Leányegyházakban: Hatkóc 243 Semse 471 Összesen: 1181

— 1 1

— 7 7

— — —

8 9 29

A nepesség száma : Az anyaegyházban

Távolság az anyaegyháztól km-ben

2 2

A megkereszteltek száma: 39. Házasságkötések száma: 8. A meghaltak száma: 39. A lakosság tót- és magyar-ajkú. Posta Semse, táviró-állomás: Jászó, vasúti állomás: Nagy-Ida.

156

SACAI KERÜLET

6. MISZLÓKA. Kisközség Abauj-Torna vármegye kassai járásában. Lakossága német eredetű, mely II. Geyza idejében telepedett ide Flandriából. Idők multán eltótosodtak; az utolsó, a ki még németűl beszélni tudott, 1870-ben halt meg. A lakosok eleinte az ág. ev. hiten éltek; 1752-ben azonban Kassa városa, mely már a XV. század­ ban földesura volt, felszólította őket az áttérésre, a róm. kath. vallás felvételére. Egyik részük engedett, míg a másik rész inkább otthagyta Miszlókát és Nyíregyházára vándorolt, a hol a ma is virágzó evang. tót-telepet alapította. Miszlóka, valamint Baska leányegyháza is, melynek lakosai szintén ágostai vallásuak voltak és ugyanakkor tértek át, a felsőtőkési plebániához tartoztak mint leányegyházak. 1788-ban azon­ ban el lettek választva és külön képeztek egy helyi káplánságot Miszlóka székhellyel. Plebániává csak 1805. évben Szabó András, első kassai püspök szervezte. A plebániai templomot, mely Szt. Bertalan apostol tiszteletére van szentelve, Kassa sz. kir. város, mint kegyúr 1792-ben emeltette. 1808. máj. 14-én leégett, de még ugyanazon évben felépíttette a kegyuraság. Egy ujabb tűzvész alkalmával, mely 1894. évi május 19-én dühöngött s mely majdnem az egész községet elhamvasztotta, a torony ismét kigyuladt, úgy hogy a torony-kereszt a gömbbel együtt a földre zuhant. Még ugyanazon évben megujították. A miszlókai plebánia anyakönyveit 1788-tól írják. A plebánia lelkészei voltak: Maschek Vilmos 1788—1802. Schindler János 1802—1805. VrábelyAnzelm 1805—1807. Jesovszky Barnabás 1807—1824. 5 Vitéz József 1824—1827. Arósy József 1827—1833. Beziák János 1833—1870. Beziák Ferenc 1870—1899. Fischer Antal 1899—

OPÁKA.

157

A miszlókai plébániához csak egy község, Baska tartozik mint leányegyház. Jelenlegi templomát, mely Szt.-István, első magyar király tiszteletére van szentelve, 1811-ben kegyura, Kassa szab. kir. város építtette. Kegyúr: Kassa szab. kir. város. Plebános: N. tiszt. Fischer Antal, alesperes. A népesség száma: Az anyaegyházban

Róm. kath.

Gör. kath.

Ágost

1189

Leányegyházban: Baska 195 Összesen: 1384

— —

— —

Helvét. Izrael.

1

30

— 1

8 38

Távolság az anyaegyháztól km-ben

A megkereszteltek száma: 53. Házasságkötések száma: 5 A meghaltak száma: 37. A lakosság tót- és magyar-ajkú. Posta-, táviró- és vasúti állomás: Kassa. 7. OPÁKA (Abauj-). Hajdan bányatelep, jelenleg kisközség Abauj-Torna megye kassai járásában. A plebániai templom, mely szilárd, erős anyag­ ból épűlt, Szt. Flórián tiszteletére van szentelve s teljes búcsú­ val ellátva. A plebániát és a róm. kath. iskolát a Felséges Uralkodóház építtette 1789-ben. A plebánialak, mely az iskolával egybe volt kapcsolva, idővel, mikor a bányahivatalt Opákáról a szomszéd községbe, Aranyidkára tették át és így sok királyi épület lakat­ lanúl maradt, felcserélték egy más épülettel. A népmonda szerint a volt plebánialakot 100 frt örökáron adták el. Az opákai plebánia anyakönyveit 1789-ben kezdték írni. Az itt működött lelkészek névsora : Müller József 1789—1791. Stark Mátyás 1791—1792.

SACA1 KERÜLET

158

Gaál György..................................................................1792—1795. Rauch Antal............................................................1796—1799. 5 Regalat Péter........................................................1800—1808. Kalatay Márton.....................................................1808—1811. 1812—1815-ig a szomszéd plebánosok látták el. Karsik Ker. János...................................................1815-1817. Krajtsovits Béla....................................................1817—1841. 10 Tapolcsányi János....................................................1842—1852. Hatkóczy János.......................................................1852—1854. Csapkay Mihály.....................................................1855 — 1856. Sebessy János.......................................................1857 — 1869. Zólnay Samu...........................................................1869—1872. Képes János............................................................1872—1885. 15 Ondzik Pál.................................................................1886—1888. Gocsál Bonifác............................................................1888—1900. Lieszkovszky József............................................1901— Az opákai plebániához leányegyházként 2 község tartozik Szepes-Opáka és Kojsó. Ezek közűl egyikben sincs templom Kojsón van gör. kath. templom és plebánia. Kegyúr: Ő császári és apostoli királyi Felsége. Lelkész: T. Lieszkovszky József. A népesség száma: Az anyaegyházban Leányegyházakban : Szepes-Opáka Kojsó (Szepes megye) Összesen:

...

Róm. kath.

Gör. kath.

Ágost.

Helvét.

120

1

—

—

116 27 263

5 — 6

Távolság Izrael. az anyaegyháztól km-ben.

16

0.2 1.7 —

—

A megkeresztellek száma: 12. Házasságkötések száma: 5. A meghaltak száma: 7. A lakosság tót- és magyar-ajkú. Posta, táviró- és vasúti állomás: Kassa-Hámor.

16

Kassai Dóm.

A főhajó, a szószékkel, szentségházzal és főoltárral. Balról az u. n. Szt. István kápolna, mely alatt az altemplom van, hol II. Rákóczy Ferenc s a többi bujdosók hamvai nyernek elhelyezést.

PÁNY.

159

8. PÁNY. Pány, hajdan Goritza, kisközség Abauj-Torna vármegyében. A plébánia állítólag 1333. év táján a virágzás igen magas fokán állott. Midőn később a földesurak kath. hitüket elhagyták s a templomot és a lelkészlakot a helvét hitvallás követői elfog­ lalták, mint leányegyházat elébb — nem tudni mily hosszú időn át — a szepsii, aztán 1660. évtől 1788-ig egy huzamban a szomszéd jászó-újfalui plebánosok látták el. 1788-ban ujra szer­ vezték s ekkor helyi káplánt kapott. 1809-ben már „parochia˝-nak nevezik. A templomot és a lelkészlakot 1750. évben elvették a kálvinis­ táktól és Szauberer András, jászói prépost sz. Katalin szűz és vértanú tiszteletére megáldotta. Úgy látszik, a kegyuri jogot Paán (másutt Pányi) nemesi család és aztán Pányi Miklós és Kristóf örökösei: Tárkány, Gyulay Csechy, Horváth stb. családok, mint földesurak gyakorolták. E családok birtokait idővel a jászói prépostságnál elzálogosították s így a jászói prépost a maga részére vitatja 1774. évben a kegy­ ­ri jogot. Ezután kegyur nem volt. Idővel püspöki szabad ado­ mányozás alá került. 1835—40. év körül a vallásalap lett a kegyúr; ugyanaz ma is. A templomot és lelkészlakot legutóbb 1900-ban igazították. A pányi helyi káplánok és lelkészek névsora 1788-ik évtől a következő: Zatyk Gábor, helyi káplán.....................................1788—1795. Zsuffa János.....................................................................1795—1796. Balázsovics Bonaventura......................................1796—1800. Melega János.............................................................1800—1803. 5 Glosz József, plebános............................................1803—1810. Hubert József..........................................................1810—1812. Kalatay Márton.......................................................1813—1816. Dubán Ignác..............................................................1816—1820. Sztrakkel Gáspár....................................................1820—1829. 10 Hankovics József..........................................................1829—1836.

SACAI KERÜLET

160

Tomassy András, Kazsik János, Sebessy János..............................................................1836—1848. Rusbárszky János.................................................1848—1853. Képes János..............................................................1853—1867. Nyársy József........................................................1867—1872. 15 Németh József.................................................................1872—1875. Jaskovits Ignác...................................................1875—1877. Antolik József.........................................................1877—1885. Ébrey János..........................................................1885—1890. Bódy Barna...............................................................1890—1892. 20 Oleár Ignác.............................................................1893— A plebániához mint leányegyház Szőllőske (Zeölekeöe) puszta tartozik templom nélkül. Kegyúr: A vallásalap. Lelkész: T. Oleár Ignác. Róm. kath.

Gör. kath.

Az anyaegyházban:

397

38

Leányegyházban: Szőllőske Összesen:

30 427

6 44

A népesség száma:

Ágost. Helvét. Izrael.

—

2 2

A megkereszteltek száma : 17. Házasságkötések száma: 2. A meghaltak száma: 7. A lakosság magyar- és tót-ajkú. Posta, távíró- és vasúti állomás: Szepsi.

112

12

4 116

12 24

Távolság az anya­ egyháztól km-ben

—

3

PÓLYI.

161

9. PÓLYI. Község Abauj-Torna vármegyében. Már a XIII. században léte­ zett, mert a jászóvári országos levéltárban megőrzött okmányokból — melyeknek másolatai megvannak a pólyii plebániai levéltárban is — kitűnik, hogy 1489. évben e községnek felét részint eladták, részint pedig elzálogosították. A régi templom, mely a falu köze­ pén állott, 1810. évben már elpusztúlt, az 1810. év július 8-áról keltezett egyházlátogatási okmányban említve van, hogy annak romjain a torony áll fenn és az istenitisztelet tartására a falu közepén egy kis házikó szolgál. A jelenlegi templom, mely szt. Mihály arkangyal tiszteletére van szentelve, — 1822. évben épült. Az 1896. és 1901. évben belűlről és kívülről kijavították és a jelenlegi formájú toronnyal látták el. Pólyi községben a következők lelkészkedtek: Meszarovits Ferenc............................................1736—1745. Miskolczy János.........................................................1745—1748. Papanek János..........................................................1748—1750. Visnyovszky András.............................................1750—1752. 5 Paulanszky Mihály..............................................1752—1756. Schenviszky András..............................................1756—1758. Kopriva Benedek, ferencrendi..................................1758—1759. Priboczy Ádám......................................................1759—1760. Klembarszky József...............................................1760. 10 Csernik Tamás..............................................................1760. 1774. április hó 17-től 1789. április 23-ig e plebániát a sacai plebános látta el; 1789. április 23-án a magas helytartótanács rendelése folytán a plebániát helyi káplánok vezették. Bajza Cyprian, ferencrendi, helyi káplán............... 1789—1791. Kmet József, helyi káplán......................................1791—1793. Huszár Damascus, ferencrendi, helyi káplán.........1793—1798. Kadlubják Pál „ „ 1798. 15 Prauner János, helyi káplán.....................................1798—1804. Payer Antal „ „ 1804—1810. Krajcsovits Béla, plebános......................................1810—1812. 11

162

SACAI KERÜLET

Kamiss József, plebános........................................1812—1821. Dubán Ignác.............................................................1821—1835. 20 Tormássy András...................................................1835. Simonszky Mihály...................................................1835—1840.

A NAGYMIHÁLYI KERESZTELÖKÚT VERT VASBÓL.

Jánossy Pál..........................................................1840—1841. KazsikJános........................................................1841—1842. Zeleznik András..........................................................1842—1843. 25 Szt. Iványi András..................................................1843—1844. Balisch Lázár, ferencrendi......................................1844—1845.

PÓLYI.

163

Stetz János..............................................................1845—1858. Pristyák József.....................................................1858—1860. Mihalovits Ágoston.................................................1860—1864. 30 Rassovszky Antal................................................1864—1894.

TARCALI, FORRÓI, LÉHI KERESZTELŐKÚT, VERT VASBÓL, Nemo K. terve szerint Buchner B. kassai vasműves által készítve.

Kaprinay János......................................................1894— E plebániának anyakönyveit 1736. évben kezdték írni. Pólyihoz tartozik: Kis-Ida leányegyház, melynek templomát 1795. évben a szepesi püspök és káptalan építtette Sarlós Boldogasszony tiszteletére. 11*

SACAI KERÜLET

164

Szt. Lőrincke leányegyházban az 1818. évtől szt. Lőrinc tiszteletére megáldott kápolna áll. A pólyii temetőn 1896-ban egy kápolna épült, mely Krisztus Urunk mennybemenetelének tiszteletére van megáldva. Kegyúr: A vallásalap. Plebános: T. Kaprinay János. A népesség száma:

Róm. kath.

Gör. kath.

Ágost. Helvét.

Izrael.

Az anyaegyházban:

575

5

1

1

19

Leányegyházakban : Kis-Ida Szt. Lőrincke Peres puszta Összesen:

484 129 7 1195

4 — — 9

1 1 — — — — 2 2

5 5 — 29

Távolság az anya­ egyháztól km-ben

—

3 3 —

A megkereszteltek száma: 43. Házasságkötések száma: 13. A meghaltak száma: 42. A lakosság tót- és magyar-ajkú. Posta, táviró- és vasúti állomás: Kassa.

10. SACA. Kisközség Abauj-Tornamegye kassai járásában 550 lakossal, kik — egynéhány kivételével — mind róm. kath. vallásuak. A községnek földesura a Semsey-család, a mely egyszersmind kegyura is a sacai plebániának. Nevezett családnak van itt szép kastélya és abban a Szt. Keresztnek tiszteletére szentelt kápolna. Hogy a plebániai templomot mikor és ki építtette, nem tudni. Az 1779. év előtt kellett keletkeznie, mivel ezen évben leégett s a következőben helyreállították. A templom szilárd anyagból, barok stylben épült, csúcsíves toronnyal és ablakokkal; Nagyboldogasszony tiszteletére szen­ telték fel. Belső felszerelése régi és szép. Plebánia Sacán már 1738-ban létezett. Első plebánosa volt

SACA.

165

Turóczy Imre, ki ezen évtől kezdve rendes anyakönyveket veze­ tett. — Azelőtt itt állandó lelkész nem volt, hanem az egész vidéket a kassai domonkosrendi szerzetesek látták el. A következő lelkészek működtek Sacán: Turóczi Imre......................................................1738—1745. Czeffek György.................................................................1745—1746. Kruslák József.......................................................1746—1748. Fraind Mihály..........................................................1748—1751. 5 Frics János............................................................1751—1761. Csernik Tamás........................................................1761—1774. Lenárth János.......................................................1774—1822. Volny János...............................................................1822—1845. Rusbarszky Endre..................................................1845—1858. 10 Frankovszky Sámuel..................................................1858—1868. Wéber Ágoston..................................................1869—1903. Hajtinger János........................................................1903— A sacai plebániához, mint leányegyház van csatolva Buzinka községe 444 lakossal, kik szintén túlnyomólag róm. kath. vallá­ suak. Templom itt nincs. Kegyúr: semsei Semsey Andor dr. Lelkész: T. Hajtinger János. Távolság az anya­ egyháztól km-ben

Róm. kath.

Gör. kath.

Ágost.

Az anyaegyházban (Lajos­ háza majorral)

493

17

10

2

28

—

Leányegyházban: Buzinka

311

22

12

70

29

az anya­ egyház tőszomsz.

804

39

22

72

57

A népesség száma:

Összesen:

Helvét. Izrael.

A megkereszteltek száma: 23. Házasságkötések száma: 4. A meghaltak száma: 22. A lakosság tót- és magyar-ajkú. Posta: Buzinka, táviró- és vasúti állomás: Nagy-Ida.

166

SACAI KERÜLET

11. TIHANY. Kisközség, ezelőtt Sáros vármegyében, jelenleg az 1882-ik év óta Abauj-Torna vármegye kassai járásában. Tihany községet, a mint ezt a jászói országos levéltárban őrzött irat tanusítja, 1397-ben Zsigmond király Kassának ajándékozta a város nagyobbítására és Ulászló király 1491-ik évben ezen ajándékot újból megerősítette. Külvárosa volt Felső-Kassának, mely akkor Tihany átellenében a Várhegyen terjedt el. A tihanyi lakosok hajdan palóc-magyarok voltak; azt mutatják a vezeték és a dűlők magyar hangzású nevei. Tihany lakosai eleinte római katholikusok, később a XVI-ik században Kassa város lakóit utánozva, Luther követői lettek. A XVIII. században azonban Berczik Ist­ ván kassai főbíró, Terstjánszky Máté volt Jézus-társasági atya és Blahó Vince ferencrendi buzgó működése által ismét a római katholikus hitre tértek vissza Hámor, Béla, Alsó-Felső-Tőkés, Baska, Miszlóka, Kassa-Ujfalu, Szent-István, Kavecsány, Kisfalu, Szokoly, Kis-Ladna, Ruzsin, Garadna és Forró helységekkel együtt. Tihany lakosai magyarok voltak egész az 1750-ik évig és marad­ tak volna továbbra is, ha a szomszéd tót helységekből nem háza­ sodtak volna össze. Így lassan eltótosodtak. Az utolsó magyar beszédet 1805-ik év január hó 1-én tartották és azóta évek hosszú sora után csak az 1896-ik év Szt. Anna napján hangzott el újból magyar beszéd. Tihanyban a templom Szt. András tisz­ teletére 1313-ban épűlt. Később javították s 1750-ben Szent Annának ajánlották fel. Van a temetőben egy kápolna, mely 1896-ban Szt. Antal tiszteletére épűlt. E plebánia először Szent-Istvánhoz, majd 1730-tól KassaUjfaluhoz volt csatolva leányegyházként. 1748—1788-ig a kas­ sai kis kórház segédlelkésze látja el. Ekkor II. József császár helyi káplánságot rendel Tihanyba. Plebániai rangra csak 1795-ben emelkedik, miután Kassa városa 1792-ben plebániai lakot épít. Első lelkésze Lábossy Ádám volt. 1748 óta a következők lelkészkedtek Tihanyban : Valaskó Miklós 1748—1749. Perneczky Antal 1749—1750.

KASSAI NAGY SZENTSÉGTARTÓ

SACAI KERÜLET

168

Blahó Vince.............................................................1750—1752. Visnyovszky András.............................................1752—1761. Leviczky János......................................................1761 — 1769. Felix István..........................................................1769—1772. Musovics Pál............................................................1772—1776. Mihalik Márton.........................................................1776—1783. Lábossy Ádám, plebános......................................1783—1797. Bartay András, plebános........................................1797—1811. Csépkey János, plebános.......................................1811—1843. Sikorszky József, plebános...................................1843—1870. Antal Károly, plebános..........................................1870 — Tihany plebániához mint leányegyház tartozott a fürdő, mely a Hernád bal partján volt. Ezen fürdő azonban 1813-ban egy árvíz által tönkrement. 1876 körűi újból rátaláltak a savanyú forrásra, mely Lajos-forrás név alatt ismeretes. Ma már nem tar­ tozik Tihanyhoz. A plebániai anyakönyveket 1748-ik évtől írják. Kegyúr: Kassa szab. kir. város. Plebános : Főtiszt. Antal Károly, tb. kanonok, ker. esperes. A népesség száma: Az anyaegyházban (a 2—5. számú vasúti őrházzal)

Róm. kath.

Gör. kath.

Ágost.

1710

24

8

Helvét.

Izrael.

6

A megkereszteltek száma: 64. Házasságkötések száma: 7. A meghaltak száma: 40. A lakosság tót- és magyar-ajkú. Posta- és vasúti állomás helyben, táviró-állomás: Kassa.

A. Mecenzéf. 1.

3

2.

4.

1. A templom külseje, szép tornyával, építtette br. Sorger Gergely erdélyi püspök 1735-ben. 2. A hajó és szentély. 3. A legrégibb kápolna. 4. A Mária-szobor.

IV.

Szepsii kerület Esperes: N. tiszt. Magócsi Endre, ker. tanfelügyelő, szepsii plebános. Alesperes: N. tiszt. Ignácz János, buzitai plebános.

Plebániák: 1. ALSÓ-MECENZÉF. A lakosság ősei a Szepességen letelepült németekkel egyidőben II. Geyza uralkodása alatt a XII. század közepén jöttek Magyarországba. Első lakhelyük — hagyomány szerint — a Dörfl nevű dülő fensíkján volt. Bányászattal foglalkoztak, a mi mellett annak közelében a nagymennyiségben föllelhető régi troszkák vallanak. Mint bányászok a hegységben a föld mélyén kutatva, idővel ráakadtak az Őrhegy keleti oldalán lévő s akkoriban nemes ércekben gazdag Luciabányára s ezért közelebb hozzá, a mos­ tani Felső-Mecenzéf nevű város területére költöztek át. Innen a velök szembe fekvő Grund kis völgyének középvidékére telepedve, Alsó-Mecenzéf községének vetették meg alapját. A lakosság elsza­ porodásával IV. János, jászóvári prépost s konventje már 1430. évi október 21-én kelt okiratával Alsó-Mecenzéfen a Felső-Mecenzéfltől függetlenített plebániát alapított s azt fél dézsmával aján­ dékozta meg. Az irattárak a következő időkről is csak igen hézagos felvi­ lágosítást nyújtanak, mert az odáig elhatolt Giskra hadai s ezek

170

SZEPSII KERÜLET

után a kuruc és labancok közt folyó villongások az iratok és okmányok megőrzésének nem kedveztek. Annyi bizonyos, hogy az 1680-ik évig Luther tanát követték nagy részben. Őseik val­ lására visszatérve 1699-ik évtől kezdve itt rendes anyakönyvet vezetnek. Az első templom a Grundi-utca azon részén volt, a hol a Schmidt Mihály által felállított kápolna áll; alapkövei most is lát-

AZ ALSÓMECENZÉFI PLEBÁNIA-TEMPLOM.

hatók. Csak a midőn a Bódva-völgye ligetei hosszú évek során át tartó munka által fel lettek szárítva s így a völgy alja lakha­ tóvá vált, emelték a város mostani terének közepén a csinos ó-német ízlésben épűlt új templomot. Szülővárosa iránti kegye­ letből Sorger Gergely építtette, ki a haza és az egyház terén szerzett érdemeinél fogva erdélyi püspök, majd gubernátor volt s bárói méltóságra emeltetett. A templom építkezése 1732-től 1735-ig folyt; ez utóbbi évben szentelték fel. Az 1794-ik évi szeptember 15-én kiállított kötelezvénye alap-

ALSÓ-MECENZÉF.

171

ján nyerte meg Alsó-Mecenzéf városa az egyházi kegyuraságot 1891. május 8-án nagy csapás érte a községet. A kitört tűzvész ugyanis nem csak számos család lakhelyét hamvasztotta el, hanem a lángok martalékául esett a templom is. Leégett a fedele, elpusztúlt a tornya, elolvadtak harangjai. Fedelét a templomi pénz­ tár igénybe vételével, a tornyot és a harangokat a kötelességtudó város buzgalma állította helyre. Alsó-Mecenzéfen a következők lelkészkedtek: Radovics Márk.......................................................1647—. Schartt Mihály.......................................................1647—1699. Grosse F. Boldizsár.................................................1699—1727. Kransovszky Sámuel............................................1727—1739. 5 Francz József........................................................1739—1753. Förder Simon..........................................................1753—1788. Knapp Jakab...........................................................1788—1792. Huberth Ignác........................................................1792—1834. Lindl Ferenc.............................................................1834—1849. 10 Schmidt József.........................................................1849—1858. Bercsinszky Alajos...............................................1858-1903. Schóberwalter Antal................................................1904— Iskola Alsó-Mecenzéfen már a múlt században létezett s len­ dületnek indúlt az akkori egri püspöknek 1771. évi julius 23-án tett üdvös intézkedése folytán. Az ifjúság tanításával foglalkoztak a karnagy, az orgonista és a kántor. Fizetése mindegyiknek külön 54 magyar forint volt; a kar­ nagy azonkívül a három sátoros ünnep alkalmával a stoószi utcá­ ban kántálás mellett kenyeret gyűjtött, az orgonista pedig minden szombaton a Grundi-utcába küldte ki növendékeit hogy kántálás által részére kenyeret szerezzenek. Minden növendék hetenkint egy tojást, télen át három hasáb fát és a sátoros ünnepeken egy poltrát hozott melynek egyharmada az orgonistát illette. A jelenlegi sétatér alsó részén látható még a volt iskola alapja. A mostani nagyobbszerű iskolaházat 1825-ben építették; az eme­ leten az iskolatermek vannak elhelyezve, a földszint a tanítók lakásául szolgál. Kezdetben csak három osztályból állott az iskola s csak lassan, küzdelemmel léptették a többi osztályokat életbe. Így az 1858 9-ik

SZEPSII KERÜLET

172

tanévben a negyedik, 1869/70-ben az ötödik és 1878/9-ben a hatodik osztályt. Ezen iskola 1903. február 16-án állami kezelés alá kerűlt. Az iparostanonc-iskola megnyílt 1885. évben, az óvó pedig 1882-ben. A helybeli vasipar emelése és a magyar-nyelv terjedése érdekében ugyancsak 1882/3-ik tanévben egy vasipari tanműhellyel kapcsolatos állami felsőnépiskola nyílt meg, mely azonban a közművelődés és a haladás hátrányára az 1895/6-ik tanévvel megszűnt. Alsó-Mecenzéfhez leányegyház nem tartozik. Kegyúr: Alsó-Mecenzéf városa. Lelkész: T. Schóberwalter Antal. Segédlelkész: — A népesség

száma:

Az anyaegyházban

...

Róm. kath. Gör. kath.

2686

32

Ágost

Helvét.

Izrael.

40

36

11

A megkereszteltek száma : 111. Házasságkötések száma: 28. A meghaltak száma: 67. A lakosság német- és magyar-ajkú. Posta-, táviró- és vasúti állomás helyben.

2. BUZITA.

A dombon épűlt régi templom alapítója ismeretlen. Hogy azonban kezdettől anyaegyház volt, azt nemcsak a vidék hagyo­ mánya, de a jászóvári premontrei kanonokrend levéltárában őrzött s 1512-ik évről keltezett okmány is igazolja. A régi egyház elpusztulása 1526-ban kezdődik a mohácsi veszedelemmel s folytatódik a következő években, midőn a plebá­ niát elfoglalták, a lelkészt elűzték; minden a helv. v. birtokába kerűlt. Igy maradt ez állapot hosszú időn át s csak 1740-ben állították vissza a plebániát. Mivel pedig a visszaszerzett templom szűk volt, Bárczy Imre és neje, Lánczy Zsuzsánna bőkezűségéből egy új, nagyobb

BUZITA.

172

templom alapkövét tették le 1786-ban. Az építés azonban tíz évig szünetelt. Csak 1796-ban kerül tető alá a templom gróf Keglevics József, Szentimrey Pál és neje, Bárczy Anna bőkezű részvéte által. 1797-ben teljesen elkészűlvén, szeptember 14-én, a Szt. Kereszt felmagasztaltatásának ünnepén megáldatott. 1879-ben se templom tetejét és tornyát a tűz pusztította, de még ugyanazon évben helyreállították. A telek, melyen a mostani templom és plebánia épűlt, baji Patay Sámueltől csere útján jutott az egyház birtokába 1783-ban. 1800. évben Ő cs. és ap. királyi Felsége, — miután a régi plebánia úgy elpusztúlt, hogy annak helyét sem lehetett tudni, — egy új plebánia építésére a vallásalapból 1306 r. forintot s 53 ½ krt engedélyezett. Ezen új plebánialak egy év alatt elkészűlt s 1855-ben újra helyreállították. A plebániát 1781-ig szerzetesek birták. Első plebános volt Vörös Ignác 1781-től 1796-ig. Utódjai voltak: Bilisics János Géczy József bárcziházi Bárczy Boldizsár Horváth József 5 Entzinger Róbert Ignácz János

1796—1819. 1819—1824. 1824—1829. 1829—1880. 1880—1900. 1900—

Anyakönyve kezdődik az 1741. évvel. A plebániához a következő leányegyházak tartoznak: Alsó- és Felső-Lánc, Reste, úgyszintén a következő tanyák: Baromlak, Czifra, Csebb, Gyula, Kecer-Lyuba, Mélyvölgy, Rózsás, Zsoli-Bérc. A leányegyházak közűl temploma Felső-Láncnak van a B. Szűz születésének tiszteletére szentelve; 1776-ban lánczi Lánczy Jakab építtette; az ő költségén lett meg is újítva. Magánkápolna van Alsó-Láncon Szt. Péter és Szt. Pál apos­ tolok tiszteletére. Emeltette lánczi Lánczy Ferenc 1842-ben. Kegyúr: — Plebános: N. tiszt. Ignácz János, alesperes.

SZEPSII KERÜLET

174

A népesség száma: Az

Róm. kath.

Gör. kath.

Ágost. Helvét.

Izrael.

Távolság az anya­ egyháztól km-ben

anyaegyházban (Ba­ romlak, Cifra, Rózsás, Gyula, Mélyvölgy, Cseb, Kecer-Lyuba és Zsoliberc tanyákkal)

738

166

—

199*

83

—

Leányegyházakban: Alsó-Lánc Felső-Lánc Reste Összesen:

127 141 260 1266

14 48 100 328

2 — — 2

138* 5 133* 15 118* 17 588 120

4.5 4.5 4

A megkereszteltek száma: 46. Házasságkötések száma: 12. A meghaltak száma: 33. A lakosság magyar-ajkú. Posta helyben, táviró- és vasúti állomás: Csécs. 3. CSÉCS. E plebánia 1333. évben már fönállott. Hogy ezen időtől kezdve volt-e saját lelkipásztora, az bizonytalan. Néhai Szerdahelyi István, szepsii plebánosnak 1703-ból keltezett levél-töredéke Csécset régi időktől fogva szepsii leányegyháznak mondja. 1703-ban a a templom és a plebánia megszűnt katholikus lenni. A Rákóczi függetlenségi harcok idején a plebánia és templom ingatlanaival együtt, dacára annak, hogy a katholikusok mindig többségben vol­ tak, a reformátusok birtokába került. A katholikusokat, minthogy templom és plebánia nélkül voltak, Szepsihez csatolták. 1773-ban II. József császárhoz azon alázatos kérelemmel járultak, hogy az 1703-ban a protestánsok által elfoglalt templomot és a hozzá tartozó javakat kapnák vissza. A kérelem véleményezés végett először a vármegyéhez, majd az egri püspökhöz került s ezeknek jóakaratú hozzájárulása állította vissza a csécsi lelkészetet. 1788-ban már helyi káplánság volt, a hol rendesen vezették az

CSÉCS.

175

anyakönyveket. Templom hiján Horváth Miklós ad lakást az istentisztelet tartásra; a helyi káplán pedig egy földműves házá­ ban húzódik meg. Igy tart ez 1800-ig. A nevezett évben fölépűlt a templom és a plebánia-lak, az egyházlátogatási okmány szerint olajbafőtt Szt. János tiszteletére. A csécsi lelkészek névsora: Balazsovics Bonaventura, domokosrendi.............1788—1795. Dobronovszky Béla, minorita................................1795—1798. Kanyó József „ ................................1798—1805. Vincze Márton „ .................................1805—1811. 5 Gécsy József, egyházmegyei áldozópap...............1811—1818. Szendrey József..................................................1818—1822. Molnár Mihály..........................................................1822—1824. Szentmáriay László.............................................1824—1852. Madacsy István.........................................................1852—1855. 10 Gedeon János....................................................................1855—1856. Róth Mihály................................................................1856—1859. Vasenszky Ferenc................................................1859—1860. Vischan József.....................................................1860—1863. Demko János................................................................1863—1882. 15 Ignácz János...............................................................1882—1900. Degró Péter...........................................................1900—. A csécsi plebániához tartozik Szeszta község, Rezső tanya és Dobogó puszta. Szesztának van temploma, védőszentje Nep. Szt János. Hogy mikor lett megáldva, bizonytalan, de hogy régi tem­ plom, következtetni lehet alakjából. Kegyura a templomnak néhai gróf Csáky Antal özvegye, szül. Perényi bárónő volt. Az utódok okmányok hiányában ki nem deríthetők. A csécsi plebánia keletkezése előtt Szeszta mint leányegyház Nagy-Idához tartozott. Kegyúr: A vallásalap. Lelkész: N. tiszt. Degró Péter, szentszéki ülnök. A népesség száma: Az anyaegyházban: (Dobogó és Rezső tanyákkal)

Róm. kath.

597

Gör. kath.

45

Ágost

4

Helvét.

Izrael.

132*

69

Távolság az anya­ egyháztól km-ben

SZEPSI KERÜLET

176

A népesség száma: Leányegyházban: Szeszta Összesen:

Róm. kath.

Gör. kath.

160

180*

757

225

Ágost.

Helvét.

Izrael.

—

254*

16

4

386

85

Távo az anya­ egyháztól km-ben

2.5

A megkereszteltek száma : 34. Házasságkötések száma: 12. A meghaltak száma: 24. A lakosság magyar-ajkú. Posta-, táviró- és vasúti állomás helyben.

4. HERNÁD-PETRI. Kisközség Abauj-Torna vármegyében, a szikszói járásban. Az itteni lelkészet keletkezését határozottan nem lehet megállapítani; a feljegyzések alapján azonban bizonyos, hogy egy igen kis, fából épített temploma már a hitújítás előtt volt a községnek. Kicsiny méreteiből arra lehet következtetni, hogy eredetileg nem anyaegyház, hanem csak leányegyház volt és részint Buzitához, részint Perényhez csatolták. Csak az 1804. évben szakították el Perénytől és miután a szepességi püspök és káptalan, mint helybeli földesuraság, a kegyuraságot elvállalta, lett önálló anya­ egyházzá. Temploma Szt. Péter és Pál apostolok tiszteletére van felszentelve. A szegényes állapot csak 1865. évben szűnt meg, midőn a templomot hivatalosan bezárták. Akkor Zabojszky László sze­ pességi püspök személyesen jött a templomot felűlvizsgálni és meggyőződve a borzasztó állapotok felől, a templomnak ujon­ nan való építését elrendelte, mely építés 1866. év tavaszán vette kezdetét és 1869. év június 29-én ért véget. Eleinte a plebánia-lak is nagyon szegényes, egyszerű volt; paticsból és vályogból épűlt s alig ért fel egy zsellér-házzal. 1902-ben új épületet emeltek. Az első helyi káplán volt: P. Dóray Rafael 1788—1795.

HERNÁD-PETRI.

177

Az utódok, később már lelkészek, időrendben így következtek: P. Zatyko Gábor.......................................................1795—1804. Gálcsik János.............................................................1804 — 1808. Berta János.............................................................1808—1853. Sepitko János......................................................... 1853—1857. 3 Frantz Károly......................................................1857—1892. Szekerák Károly....................................................1892— Három község tartozik ide leányegyházként: Hernád-Vécse, Hernád-Szőlled és Puszta-Radvány. Nehány tanya és egy malom szintén ide van csatolva. A hernád-vécsei templom 1776-ban épűlt a Szt. Kereszt felmagasztaltatásának tiszteletére. Emeltette br. Vecsey János. 1900-ban megújították. Kegyúr : A szepesi püspök és káptalan. Plébános: T. Szekerák Károly A népesség száma: Az anyaegyházban Leány egyházakban: Hernád-Szőlled........... Hernád-Vécse (Berek­ alja pusztával) Puszta-Radvány........ Összesen:

Róm. kath.

Gör. kath.

237

57

—

188

156

8

391 101 917

130 87 430

Ágost.

Helvét. Izrael.

74*

18

3

49

121* 54 — 16 129 147

Távolság az anya­ egyháztól km-ben

26* 2 95

6 5

A megkereszteltek száma: 40. Házasságkötések száma: 7. A meghaltak száma: 22. A lakosság magyar- és tót-ajkú. Posta: Hernád-Vécse, táviró- és vasúti állomás: Hidas-Németi.

12

178

SZEPSI KERÜLET

5. HIDAS-NÉMETI. Kisközség Abauj-Torna megye kassai járásában. A római kath. templom 1800-ban a hívek által összegyűjtött adományokból épűlt. Kezdetben temetői kápolna volt. Az 1865. évben HidasNémeti Perénytől, Tornyos-Németi Kenyhectől, Hernád-Szurdok pedig Hernád-Petritől mint leányegyházak kiszakíttattak és így egy új plebánia alakúlt, melynek anyaegyháza Hidas-Németi lett. Keletkezésekor kegyura nem volt és jelenben sincs; egyedűl a szegény zsellérek- és cselédekből álló hívek adakozására van utalva a kívűl-belül szegényes templom, mely a sz. Kereszt tiszteletére van felszentelve. Az egri érseki lyceumban levő okmányok adatai szerint régente itt a Hernád partján három község volt, és pedig: Hidas-Németi, Közép-Németi és Tornyos-Németi. Közép-Németi a mostani vasúti állomással szemben, keletre feküdt; egyes romladozó házaira öreg emberek a jelenben is emlékeznek. A hagyomány szerint Közép-Németitől keletre volt a pálo­ soknak zárdájuk, de miután eltörőlték a szerzetet, az idő viszon­ tagsága, meg a Hernád gyakori kiáradása által teljesen elpusztult a zárda, melynek egykori helyét ma már nem lehet meghatározni. Alapítása óta csak két lelkésze volt e plebániának: Baricsko Endre 1864—1877. Miller György 1877— Tornyos-Németi jelenben leányegyház, régente anyaegyház volt. Nyilván mutatja a templom katholikus voltát góth stylben épűlt szentélye, valamint az éjszaki oldalon a faltól erőszakosan lerombolt sekrestye helye. A vallási villongások alkalmával a pro­ testánsok elfoglalták a templomot, paplakot, iskolát, mely a falu közepén áll és fallal van körülvéve. Ez a három épület egészen külön részt képez. A templom tornya alján egy kőbe vésve az 1425-ik évszám olvasható. Jelenben a Comáromy-család sírboltja van a templom északi oldalán. A jelenlegi templom 1890-ben épült és a bold. Szűz Mária tiszteletére van felszentelve.

JÁNOK.

179

A plebánia anyakönyveit az 1865. évtől vezetik. Kegyúr: — Lelkész: T. Miller György. Róm.kath.

Gör. kath.

Ágost.

Helvét.

Izrael.

Az anyaegyházban

319

22

8

154

57

Leányegyházakban: Tornyos-Németi Hernád-Szurdok

598 104 107 20

7 6

135* 220*

88 5

1024 146

21

509

150

A népesség száma:

Távolság az anya­ egyháztól km-ben

_

3 2

Ide tartozik a vasúti állomás és a 258 163. számú őrházak.

Összesen:

A megkereszteltek száma: 45. Házasságkötések száma: 9 A meghaltak száma: 24. A lakosság magyar-ajkú. Posta, táviró- és vasúti állomás helyben. 6. JÁNOK. A jánoki templom, a plebánia és az ide tartozó 2 leányegyház múltjáról nem lehet sokkal többet tudni, mint a mennyit az egyházlátogatási okmány foglal magában, miután az 1835. év április hó 29-én uralkodott nagy tűzvész alkalmával nemcsak az egész község, hanem maga a plebánia is teljesen elhamvadt, sőt a mennyiben a plebánia-lak paticsból volt építve, annyira elpusz­ túlt, hogy az anyakönyvek legnagyobb része elveszett az egyház és plebániára vonatkozó minden adattal és följegyzéssel együtt. Mint az egyházlátogatási följegyzés említi, valószínű, hogy ezen kisded községnek már a mohácsi csata előtt volt tem­ ploma; de hogy kinek buzgósága emelte, azt nem tudni. A val­ lási villongások korában a jánoki templom is a reformátusok kezébe kerűlt és a zsarnói református hitközséghez tartozott 1767-ig, mely idő alatt felette megrongálódott. 12*

180

SZEPSI KERÜLET

1768-ban bizonyos Jánoki családból származott Péter, szövet­ kezve Péchy Volfganggal, e templomot a kath. hívek részére a reformátusoktól visszahódította és kijavíttatta. A kijavított templomot azután több jámbor jóltévő belsőleg fölszerelte. Az így kijavított és fölszerelt templomot 1768. évi december 21-én áldotta meg Bideskuty János, szepsii kerületi alesperes Szűz Mária tiszteletére, mely napra apostoli brevével teljes búcsút nyert. Azonban Páter Gulyás Kristóf — nem tudni mi rendű áldozópap — halála után, ki itt mint helyi káplán működött, ezen breve Szikur Ferenc, szepsii kerületi alesperes kezébe kerűlt s ott nyoma veszett. Ezen időtől fogva csak szokásból tartják Sz. Mária születése napján a búcsút. A jánoki templom nagyon kisszerű, — egy kis kápolnához hasonló, mely egész 1901. évig csak fatoronnyal volt ellátva. Kőtornyot 1901-ben kapott. Bár maga a hitközség is csekély, mégis a kisded templom az ájtatoskodók felét sem képes befogadni. Jánok községben nem volt mindig plebánia, mert míg a nagy egri egyházmegyéhez tartozott — többnyire mint helyi káplánság részint a buzitai, részint a somodi plebániához tartozott. Önálló plebániává 1788. évben emelték, s első lelkésze Ujházy Ferenc lett 1788—1804. Ujházyt követték: Tóth János 1804—1835. Eperjessy Ferenc 1835—1850. Kercskényi Albert 1850—1858. Baritsko Endre 1858—1865. 5 Hrisovszky János 1865—1867. Tamás Mátyás 1867—1877. Baritsko Endre 1877—1880. Schönviszky János 1880—1883. Laczkó Mihály 1883— A templom, mely már-már romhalmaz volt, jelenleg teljesen rendbe van hozva, 1900-ban a plebánia-lakot is teljesen helyre­ állították. Hajdanában tiszta tót-ajkú nép lakta Jánokot; ma — bár a leányegyházak tótok maradtak— Jánok teljesen magyar. A jánoki rk. plebániához 2 község tartozik mint leányegyház: Péder és Kány.

KRASZNIK-VAJDA

181

Péder községben, mely Jánóktól egy negyed órányi távolságra fekszik, nincs rk. templom, csak harangláb 1 haranggal. Kányban alig van nehány rk. hivő; az egész község görög

A TÖKETEREBESI SZENTSÍR. FINOM SZEMCSÉJŰ HOMOKKŐBŐL FARAGVA.

kath. vallású, kiknek saját plebániájuk és templomuk van. Anya­ nyelvök tót orosszal vegyes. Kegyúr: A vallásalap. Lelkész: T. Laczkó Mihály, ker. beteglátogató.

SZEPSII KERÜLET

182

Róm. kath.

Gör. kath.

Az anyaegyházban

607

67

A leányegyházakban: Kány Péder Összesen:

36 210* 264 2 907 279

A népesség száma :

Ágost.

Helvét.

Izrael.

6

54

37

— 2 8

5 160* 219

4 7 48

Távolság az anya­ egyháztól km-ben

5 2

A megkereszteltek száma: 34. Házasságkötések száma: 6. A meghaltak száma: 14. A lakosság magyar- és tót-ajkú. Posta helyben, távíró- és vasúti állomás : Abauj-Szepsi.

7. KRASZNIK-VAJDA. Község Abauj-Torna vármegye tornai járásában. A plebániát 1711-ben alapították. Anyakönyvei 1763-tól vannak. Ismeretlen a személy, a ki által és az idő, melyben a plebániai templom épűlt. Ezen templom hajdan a kálvinisták birtokában volt, de hosszas perlekedés után 1759-ben a katholikusok kezébe kerülvén, azt Szent-lmrey József átalakíttatta, helyrehozta s miután Mária szent nevének tiszteletére felszentelték, abban az istenitisztelet 1761ben kezdetét vette. A plebánia kegyúri kérdése még mai napig sincs elintézve. Bár Szent-lmrey Pál, mint Krasznik-Vajda föl­ desura a neki 1787-ben felajánlott tiszteletbeli kegyuraságot el nem fogadta, utódai e címet mégis viselték; de szüntelen han­ goztatták, így Szent-lmrey Gábor 1842. évben kelt végrende­ letében is, hogy több rendbeli felsőbb királyi rendeletek alapján a krasznik-vajdai egyház kegyúri terheit a vallásalap köteles viselni. Ezt bizonyítja a többi közt azon körülmény is, hogy a régi plebániai épület gazdasági épületté alakíttatván át, ennek helyébe 1796. évben a vallásalapból kiutalványozott 2600 koro­ nából a jelenlegi plebániát építették. A Szent-lmrey család krasznikvajdai ingatlanai 1870. és a következő években eladatván, a

KRASZNIK-VAJDA.

183

templom és plebánia tiszteletbeli kegyúr nélkül maradt. A tem­ plom alatt levő sírboltban a Szent-Imrey család tagjai nyugosznak. A templomot 1899-ben teljesen rendbe hozták, új toronnyal és sekrestyével látták el. 1903-ban új orgonát kapott. Az első plebános Bajnay János volt................... 1790—1808. Őt követték: Bodnár János..........................................................1809—1823. Zsolnay János......................................................... 1824—1826. Pogány József.....................................................1826—1840. Girényi András..........................................................1840—1858. 3 Zsendovics János..................................................1858—1871. Soltész György....................................................1871—1888. ifj. Zsendovics János...................................................1888—1889. Nagy Sándor...........................................................1889—1890. Regéczy Gyula........................................................1891— A leányegyházak közül csak Pamlénynak van kápolnája, melyet a pamlényi róm. és gör. kath. hívek építettek 1895-ben. Ugyanezen év szept. 29-én szentelték fel a kápolnát Szt. Mihály arkangyal tiszteletére. Kegyúr: — Plebános: T. Regéczy Gyula. Róm. kath.

Gör. kath.

Az anyaegyházban

223

56

Leányegyházakban : Büttös Keresztéte Pamlény Percse Szászfa Krasznik-puszta Szöllősi puszta Összesen:

108 133 152 57 157 56 25 911

129 29 100 194 14 20 8 550

A népesség száma:

Ágost. H elvét. Izrael.

10

60

45

— 92 7 — 1 4 4 115* 13 — 2 5 — 361* 43 — 6 10 — — 5 14 637 132

Távolság az anya­ egyháztól km-ben

—

5.3 6.5 7.8 6 2 2 2.5

184

SZEPSII KERÜLET

A megkereszteltek száma: 42. Házasságkötések száma: 9. A meghaltak száma: 27. A lakosság magyar-ajkú. Posta helyben, táviró- és vasúti állomás: Abauj-Szepsi. 8. NAGY-IDA. Nagyközség Abauj-Torna vármegye kassai járásában. A község multja mellett tanuskodik a költők által megéne­ kelt:. „Nagyidai cigányveszedelem", — midőn Perényi Ferenc cigányhadai látván a várat hasztalanúl ostromló sereg vissza­ vonulását, örömükben elárulták puskaporhiányukat; midőn ezt meghallotta az ellenség, visszafordúlt s ők kénytelenítve voltak feladni a várat. Ma csak a vár helye jelöli a cigányok egykori vitézségét s a szántás alkalmával előkerülő ágyúgolyók (1557.) regélnek multjukról. Hogy mikor keletkezett a nagyidai plebánia, erre a kérdésre határozott feleletet adni nem lehet. Nincs kezünkben egyetlen világító sugár sem, mely a mult homályába egy kis fényt derí­ tene, kivéve azt az egy adatot, mely szerint a hitújítás idejében a templom és plebánia a reformátusok kezében volt. 1742-ben gróf Csáky Imre, nagyváradi püspök és bíbornok, később her­ cegprímás, — mint a falunak ura — foglalta vissza tőlük. A román stylű templom, — mely Szt. Márton püspök tisz­ teletére van emelve, — a város közepén, vízhordta kavicsdom­ bon áll; magas tornyával s hármas harangjával uralja az egész vidéket. 1819-ig sokkal kisebb volt a templom, de az 1818. évi nagy tűzvész alkalmával leégvén tetőzete, az akkori kegyúr, gróf Csáky Brunó jóval meghosszabbíttatta a templomot, a szen­ tély északi oldalán, a sekrestye felett emeletes imahelyet, a szen­ tély alá pedig külső bejárással sírboltot építtetett, hol a család­ ból többen vannak eltemetve. 1892-ben a hívek közadakozásából a templomot — mely eddig csak meszelve volt, — izlésesen kifestették; az orgona és oltárok újítva lettek s lourdesi Szűz Mária tiszteletére új oltárt

NAGY-IDA.

185

állítottak fél. Ugyanez évben Demkó György, egyetemi tanár egy Szt. Mártont ábrázoló díszes képpel ajándékozta meg a templomot. Rozzant lévén a templom talajkövezete, az 1895. évben elhalt báró Schell Rezső végrendeletileg 1000 koronát hagyomá­ nyozott e célra, mely összegből a templom alját műkőlapokkal rakták ki. A temető hajdan a templom körűl volt, mit a kiásott cson­ tok bizonyítanak. A lelkészlak, mely rászolgált a javításra, a templom háta mögött van, elég tágas kerttel övezve. A plebánia anyakönyveit 1744-ben kezdték vezetni, de egy részök (1782-től 1818-ig) az 1818. évben dühöngő tűzvész alkal­ mával a lángok martaléka lett. 1742 óta a következők voltak nagy-idai lelkészek: Bukássy Ádám................................................1742—1749. Flaskay Mátyás...................................................1749—1761. Jezerszky János..................................................1761—1782. Viczmándy Lajos 1782—1818. Itt bizonytalanok az Makranszky András adatok, mivel 1818-ban az anya­ Csoltkó József könyvek ez időre eső része elégett. Ferdinandy Sándor.............................................. 1818—1834. Kádas István........................................................1834—1846. Driznyey János.....................................................1846—1848. Fedák Alajos.........................................................1848—1898. Zagolla Ferenc.........................................................1898— A nagy-idai plebániához egy község: Komaróc, 3 tanya: Ferenc-, Gombos- és Béla-tanya és vasúti őrházak tartoznak. Szeszta község hajdan szintén a nagy-idai plebániához tar­ tozott, mint leányegyház, de a kassai egyházmegye megalakulá­ sakor Csécshez csatolták. Komarócnak van temploma, melyet Urunk menybemenetelé­ nek tiszteletére emeltek 1864-ben. Nagy-Idán a báró Schell Gyula urasági kastélyában házi kápolna van, melyet a gróf Csáky-család a Szt. Kereszt tiszte­ letére emeltetett. Számos kép és ereklye található benne. Kegyúr: bauschlotti Schell Gyula báró. Plebános: T. Zagolla Ferenc.

SZEPSII KERÜLET

186

A népesség száma: Az anyaegyházban (Fe­ renc, Gombos, Béla majorral) Leányegyházban : Komaróc Ide tartozik az 1—4. számú számú vasúti őrház. Összesen :

Róm. kath.

Gör. kath.

Ágost.

Helvét. Izrael.

1368

204

10

334* 175

120

65

—

248*

16

1488

269

10

582

191

Távolság az anyaegyháztól km-ben

EPERJESI PLEBÁNIA-TEMPLOM. A RÉGI SZÁRNYAS FŐOLTÁR KÉPEI, A VÁROSI SENÁTOROK PADJAINAK TÁMLÁIN. Az angyali üdvözlet.

Sz. Mária látogatása.

A megkereszteltek száma : 52. Házasságkötések száma : 15. A meghaltak száma : 30. A lakosság magyar- és tót-ajkú. Posta-, távíró- és vasúti állomás helyben.

PERÉNY.

187

9. PERÉNY. Község Abauj-Torna megye csereháti járásában. Magyar nyelvű lakosai régi német telepesek s ha egyik-másik családi névből (Kléri, Volentir, Rabatin) következtetni lehet, a francia határszélé­ ről kerülhettek ide. Hajdan nehány, a Hernád balparti vidékén fekvő község (Gönc, Vizsoly stb.) lakosaival együtt „a királyné németjei-nek" hívták őket. Úgy templomának, mint plebániájának keletkezési idejét ho-

SENÁTOROK PADJAINAK TÁMLÁIN. Sz. Mária bemutatása.

Sz. Mária eljegyzése.

mály fedi. A mennyiben azonban a XIV. századbeli (1334) pápai tizedek lajstromában mint adózó plebánia szerepel, nem bizo­ nyos, valjon jelenlegi temploma azonos-e az akkorival, mert a hagyomány ennek keletkezését a cseheknek tulajdonítja a Hunyadyak idejéből.

188

SZEPSII KERÜLET

E hagyománynak s esetleg még az előző korban való kelet­ kezésnek megfelelni látszik a támpillérekkel ellátott gótstylű szen­ tély, melyhez a jelenlegi hajót, tornyot nem a megfelelő stylben, újabb időben a község volt földesura, a széplaki és enyickei br. Meskó-család építtette. A templomot 1746-ban id. br. Meskó Jakab vette vissza a reformátusoktól s ekkor szentelték fel a Szt. Háromság tisztele­ tére. És mert a hagyomány szerint 200 évig voltak birtokában a reformátusok, nagyon valószínű, hogy a Bocskay-féle zavarok alkalmával jutottak hozzá s akkor szűnt meg a plebánia is. A templom visszafoglalása után a hitközség, mint leányegy­ ház az enyickei anyaegyházhoz tartozott, míg 1761-ben báró Meskó Jakab a jelenlegi plebániát újra alapította. Perénynek első plebánosa Ruzsbárszky Márton volt 1761-től vezetik a plebánia anyakönyveit. Sorrendben így következnek a perényi lelkészek: Ruzsbárszky Márton.............................................1763—1767. Gasparovics Lőrinc................................................1767—1791. Sztrakkel Gáspár...................................................1792—1821. Tantzer József....................................................1821—1862. 5 Ruby Sebestyén...................................................1862—1883. Benkő János..............................................................1883—1902. Homoky Lajos..........................................................1902— Az egykori fiókközségek, mint H.-Németi, Szurdok, H.-Petri, H.-Vécse, Szőlled és Radvány elszakíttatván az anyaközségtől, jelenleg csak Hym tartozik hozzá. Hymben Szt.-István, első magy. király tiszteletére épűlt tem­ plom van, melynek alapítási ideje ismeretlen. Annyi bizonyos, hogy Hym a XIV. században mint plebánia szerepel; sőt a ha­ gyomány klastromról is beszél, melynek helyét is megjelöli. A templom 1772-ben a reformátusoktól visszakerülvén, azt az egy­ kori hymi birtokosok, a Korponay és Márczy családok hozták rendbe. A plebánia területéhez tartozik még Medgyes puszta, a földes­ uraság nehány cselédjével.

Somodi.

A templom szentélye s új főoltára. 1901.

SOMODI.

189

Kegyúr: csikszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Eleonora, szül. Zichy grófnő. Plebános: T. Homoky Lajos. A népesség szama:

Róm. kath.

Gör. kath.

Távolság az anya-

Ágost.

Helvét.

Izrael.

egyháztól km-ben

Az anyaegyházban 888 15 7 78 34 — Leányegyházban : Hym (Medgyes pusztával.) 194 74* — 9 4 1.5 Összesen: 1082 89 7 87 38 A megkereszteltek száma: 37. Házasságkötések száma: 14. A meghaltak száma: 25. A lakosság magyar-ajkú. Posta helyben, táviró- és vasúti állomás: Hidas-Németi. 10. SOMODI.

Kisközség Abauj-Torna megyében. A jászóvári hiteles levél­ tárból 1693-ban másolatban kiadott, 1611-ben kelt okmány sze­ rint hajdan város volt; Somogyi-nak nevezték. Már 1595-ben a szepesi káptalannak, mint földesurának évi adót fizetett és más szolgálmányokat teljesített. Az azon időben fönnálló Krisztus Szt. Teste imádására szentelt kápolnának ma már helye sincs meg. 1689-ben már mint plebánia létezett, mert azon időtől vannak anyakönyvei, miket Kajcsa Miklós somodi-i és debrődi plebános, egyszersmind jászói conventtag kezdett vezetni. Vajjon az emlí­ tett szepesi káptalan, amely földesúr a templom és a plebánia kegyura is volt, Jézus társaságának szerzetes káptalana volt-e, az az említett okmányból meg nem állapítható, de a hagyomány­ ból és a keresztelési anyakönyvnek feljegyzéseiből az tűnik ki, hogy Jézus társaságának rendje Somodiban valamikor földesúr volt. Ezen szerzetnek 1773-ban történt megszüntetése után, földesúrként a királyi kamarát említik. 1777-ben a földbirtok a hozzákötött kegy­ urasággal együtt az akkor felállított rozsnyói püspökségre szállott.

190

SZEPSII KERÜLET

A jelenlegi templom és plebániai lak építését 1775-ben kezdték meg és 1780-ban báró Andrássy Antal, rozsnyói püspök idejében fejezték be. Azon évtől a templom Szt. Márton püspököt tiszteli védőszentje gyanánt. 1901-ben a templomot teljesen megújították. A plebániának 1811-ben emelt gazdasági épűleteit a plebániai lakkal együtt 1898-ban állították helyre. A következők lelkészkedtek Somodiban: Kajcsa Miklós.........................................................1689—1713.

A SOMODI-I PLEBÁNIA-TEMPLOM.

Török István.........................................................1715—1724. Sartoris. György...............................................1727—1736. Szepesi János.........................................................1736—1769. 5 Spáczay László...................................................1769—1819. Bilisits János.......................................................1819—1829. Bárczy Boldizsár...................................................1829—1858. Kádas Antal.........................................................1859—1876. Horvay Károly........................................................1876—1877. 10 Tamás Mátyás.....................................................1877—1888. Zsendovics János...................................................1888—1895. Tomori István.......................................................1895—

Szepsi.

A plebániai templom déli homlokzata, a szentély és hajóval. XIV. század.

A megújított szentély, a főoltár es szószékkel s a régi, szentségtartó fülkével. Épűlt a XIV. század­ ban. Megújítva s kifestve a főoltár, szószék felál­ lítva 1896-ban.

SZEPSI.

191

Az anyakönyvek tanúsága szerint Jánok, Péder és Bodolló, mint leányegyházak 1788. év végeig a somodi-i plebániához tar­ toztak; azóta nincs leányegyháza. Van itt a püspöki nyaralóban egy nyilvános jellegű kápolna is a fájdalmas Szűz Anya tisz­ teletére szentelve, amit Scitovszky János, néhai rozsnyói püspök emelt 1838-ban. Kegyúr: A rozsnyói püspök. Plebános: T. Tomori István. A népesség száma: Az anyaegyházban:

Róm. kath.

Gör. kath.

Ágost.

Helvét.

Izrael.

1083

7

4

2

12

A megkereszteltek száma: 45. Házasságkötések száma: 8. A meghaltak száma: 44. A lakosság magyar-ajkú. Posta-, távíró- és vasúti állomás helyben

11. SZEPSI Szepsi valószínűleg a tatárjárás után behívott idegenek (hospites) által alapított colonia, melynek lakosai a királyi podgyász szállítói (curriferi regii) voltak; innét a régi okmányokban elő­ forduló neve „Zekeres seu Sepsi." A város levéltárában levő okmány szerint még 1717-ben is pallosjoggal bíró kúlcsos-, később mezőváros; jelenleg nagyközség Abauj-Torna vármegyében. Templomáról először 1331-ben történik említés, a mikor Pál, jászóvári prépost a szepsiekkel kötött örök bérszerződésben kiköti, nehogy valamikor a szepsiek saját egyházuk részére követeljék a bérbe kapott javakat. Jelenlegi temploma a gothika és renaissance építési modorok­ nak összetétele. Valamikor három hajós tiszta góthstylű tem­ plom volt; mit a szentély szépen bordázott boltozatán, továbbá egy, a szentély északi hosszfalában látható gyönyörű mívű gothikus szentségtartó fülke és a szentély ablakain kívűl, még az is

192

SZEPSII KERÜLET

igazol, hogy az idők folytán mivoltából teljesen kivetkőztetett hajó ablakai, déli portáléja mai napig is tiszta góthstylűek. Hogy azonban a hajó már 1646-tól sem bírt góth boltozattal, azt egy a mondott évből származó szerződés bizonyítja, melyet a templom akkori kálvinfelekezetű tulajdonosai a hajónak gerendás és desz­ kás padlással való ellátása iránt kötöttek Szombathelyen lakozó Ács Pállal. A reformátusok 1688-ig maradtak a templom, plebá­ nia és az egyházi javak birtokában. 1688-ban Szenczi János, jászói harmincados a Kassán szé­ kelő úgynevezett szepesi kamara parancsára a templomot vissza­ adja a katholikusoknak, kik 1705. évi nov. 24-ig annak birtokában maradtak. Ez évben azonban II. Rákóczy Ferenc szécsényi tábo­ rából „fejedelmi mandátumával" meghagyja Szatmáry János „dele­ gátus comissariusának," hogy a szepsi-i templomot és egyházjava­ kat — a plebánia és a mádi szőlő kivételével — „a Kálvin hitén levőknek resignálja." Míg végűi 1711-iki ápril 17-én Eleonora Magdolna Terézia özvegy császárné parancsára Rácz Márton és Gál János, császári biztosok a templomot és az összes javakat a katholikusoknak visszaadják, kik azokat azóta háborítlanúl bírják. Végzetes csapás érte a templomot és plebániát 1794-ben, midőn az aug. 27-én kiütött tűzvész az egész várost a tem­ plommal és plebániával együtt elhamvasztotta. A templomból a puszta falak maradtak; belfelszerelése, egy kehely és szentség­ tartó kivételével, melyeket Vörös Ignác, buzitai plebános mentett meg, teljesen elhamvadt; épúgy s még inkább a fából épített plebánialak Bydeskuthy János 5000 kötetre rúgó könyvtárával, anyakönyvekkel s okmányokkal együtt elenyészett. Szepsiben egy-két évig az istenitisztelet teljesen szünetelt, mert sem a templom kölcsön adott pénzeiből, sem gróf Eszterházy Károly, egri püspöktől, sem a háborúk által kimerített egy­ házmegyei alapokból, sem pedig a szepsi-i dézsmának a szepsiek által megtagadott s per alatt levő szolgáltatása miatt különben is szegény plebánosok áldozatkészségéből a templomépítésre nem tellett. 1796-ban fogtak hozzá különféle jóltevők adományaiból (Kassa városa tetőcserepet adott) országos gyűjtésből befolyt pénzekből a templom és plebánia helyreállításához. Ezen alkalommal látták

193

SZEPSI.

el 12 szép doriai oszlopon nyugvó boltozattal a hajót, s ugyan­ akkor távolították el a régi gothyka maradványait egy csigalépcső kivételével. 1854-ben újból leégett a templom és elpusztúltak a haran-

SZEPSI-I PLEBÁNIA-TEMPLOM DÉLI KAPUJA.

gok. A toronytető 1862-ben készűlt s 1900-ban közveszélyes volta miatt lebontották. Nagy átalakúláson ment át a templom külseje, belseje 1895. és 1896-ban. A templom szentélyét és hajóját kifestették. Három új oltárt és egy szószéket állítottak be, az alap beton-, a szen13

194

SZEPSII KERÜLET

tély keramit lapokkal lett befedve. Ugyanekkor szerezték meg potom áron a jászói templom orgonáját. A plebánia bebizonyíthatólag „kiváltságos" királyi dézsmával ellátott javadalom volt; hajdan közvetlenűl a tornai főesperes alá s ezzel egyúttal az esztergomi érsek-primás joghatósága alá tartozott. Legrégibb plebánosai közül ismeretes László 1389-ből, Jakab 1421-ből. 1562-ben jelen volt „exemtus plebanus de Zepsi" az esztergomi zsinaton. 1691-től a következők lelkészkedtek Szepsiben: Csete József.............................................................1691—1695. Györki Péter.............................................................1695—1699. Szerdahelyi István...............................................1703 — Kajcsa Miklós..............................................................1712— 5 Török István.........................................................1718—1724. Bartha Ferenc.........................................................1724—1739. Botka Pál..................................................................1739—1752. ippi Bydeskuthi János..................................................1752—1791. Knapp Jakab.............................................................1791—1803. 10 Sikur Ferenc.................................................................1803—1805. urajji Csák István..............................................................1805—1821. füzesséri és tövissi Füzesséry Pál...................................1821—1850. Gabányi Tamás........................................................1850—1870. Lacsny Vince........................................................1870—1889. 15 Fodor Sándor..............................................................1889—1900. Magócsi Endre............................................................1900— Szepsihez két leányegyház tartozik: Makranc és Bodolló. Makranc a XIV. századból származó pápai regestrum szerint anyaegyház. Midőn 1888-ban a Szt.-István király tiszteletére emelt templomot hatósági rendeletre lebontották, illetve pár évvel későb­ ben a romok között egy vörös márvány emléklap találtatott, melynek még olvasható felírása szerint: „Stephani, Ladislai regum Hungariae divis conjugibus posint Petrus S. R. E. Cardinalis, eppus vesprimiensis." Tekintettel arra, hogy a Rozgonyiak csakugyan urai voltak Makrancnak, ez a Petrus: Rozgonyi Péter (1425—1438) egri püspök (előbb veszprémi püspök); tehát Makrancnak a XV. század elején is volt temploma. További sorsa egyelőre ismeretlen. Jelenleg Szepsi leányegyháza.

Bodolló. 1. Az új templom.

2. A fali nagy-kereszt

3. A szentély és főoltár.

SZEPSI.

195

Bodolló a XVIII. században Somodi leányegyháza volt lega­ lább egynehány évtizeden át; később Szepsihez kapcsolták. Hogy ki emelte a Sarlós B. A. tiszteletére szentelt templomot, nem tudni. 1902-ben falazott tornyot, 1903-ban pedig belső felszerelést nyert. Kegyúr: — Plebános: N. tiszt. Magócsi Endre, szentszéki ülnök, kerü­ leti esperes. Segédlelkész: T. Levendovszky Antal. Róm. kath.

Gör. kath.

Az anyaegyházban:

1040

57

54 491* 198*

Leányegyházakban : Makranc Bodolló Összesen:

712 444 2196

44 33 139

4 35 2 35 60 561

A népesség száma:

Ágost.

Helvét.

Izrael.

74* 26 298

Távolság az anya­ egyháztól km-ben

2.5 2.9

A megkereszteltek száma: 100. Házasságkötések száma: 24. A meghaltak száma: 68. A lakosság magyar-ajkú. Posta-, táviró- és vasúti állomás helyben.

13

v.

Szikszói kerület. Esperes: N. tiszt. Vasenszky István, kerületi tanfelügyelő, encsi plebános. Alesperes: N. tiszt. Telegdi István, deteki lelkész

Plebániák: 1. DETEK (TENGER-). Kisded falu Abauj-Torna vármegye szikszói járásában, az u. n. Szárazvölgyben. Szt. Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt egyháza e század elején (1800—1803-ig) épült a vallásalap költségén. Külseje 1880-ban volt újítva. A plebánia 1789-ben alakúlt meg. Előbb leányegyháza volt Tornának : 1806-ig helyi káplánok, azontúl önálló lelkészek vezetik a hitközséget. Területén a tengeriek svábok utódai; kik azonban németségők­ ből a német takarékosságon és német valláson kivül egyebet meg nem tartottak. A kétyiek meg ruthén származásúak; noha már ők is jól beszélnek magyarúl. Nevezetes, hogy 1845-ig az egyházlátogatási jkönyvben, az anyakönyvekben következetesen „Kék" néven fordúl elő ezen leányegyháza. Kinek a kezdeményezésére lett közkeletűvé a „Kéty" elnevezés, tudni nem lehet.

DETEK.

197

E plebániának lelkészei voltak: Matyasovszky Miklós, ferencrendi 1790—1795. Móró Antal 1795—1803. Tindorosy József 1803—1805. Bossányi Imre 1805—1822. 5 Kisdy László 1822—1823. Tóth János 1823—1825. Zsolnay Jáno 1825—1829. Morvay Péter 1829—1831. putnoki Putnoky Pál 1831—1870. 10 Vasenszky Ferenc 187Ó—1890. Telegdi István 1890— Anyakönyvei 1790-ben kezdődnek. Temploma csak az anyaegyháznak van. Leányegyházai: Bakta, Beret és Kéty. Kegyúr: A vallásalap. Lelkész: N. tiszt. Telegdi István, alesperes. Róm. kath.

Gör. kath.

Ágost.

Helvét.

Izrael.

...

280

66

149

20

43

Leányegyházakban: Bakta Beret Kéty Összesen.

100 82 6 468

A népesség száma: Az anyaegyházban:

60 358* 43* 73 40 19 223* 31* 268* — 7 11 447 228 608 128

Távolság az anya­ egyháztól km-ben.

—

4 1.2 5.3

A megkereszteltek száma: 19. Házasságkötések száma : 5. A meghaltak száma : 17. A lakosság magyar-ajkú. Posta: Abauj-Bakta, távíró- és vasúti állomás: Forró-Encs.

SZIKSZÓI KERÜLET

198

2. ENCS. Község Abauj-Torna vármegye szikszói járásában. Az encsi róm, kath. templom és plebánia története szorosan összefügg magának Encs községnek eredetével és történetével. Encs vagy mint a történeti okmányokban írva találjuk: Ench, tán azonos azzal a községgel, a mely Euzd (olvasd: Özd) néven szerepel okmányainkban. Legrégibb birtokosa azon nemzetség volt, mely az Árpád korban Pamlény és Ináncs szintén abaujmegyei falvakkal együtt Tornavármegyének mintegy felerészét bírta. — Ezen nemzetségből a tornai, szalonnai, jósafői Tekes és Szini családok származtak. A nemzetségi birtoktest megosztásával Encs a Tornay csa­ lád kezébe jutott 1 s ettől fogva a tornai vár tartozékát képezte. E család 1406. évben halt ki. Utolsó tagja, János a tornai templomban nyugszik, emlékét egy címeres sírkő őrzi. A gazdátlan birtokokat, vele Encset is 1409-ben berencsi Sáfár István és ezdegei Besenyő Pál nyerték Zsigmond királytól cse­ readományba a kőrösmegyei Kapronca várért és a somogyi vámért. Besenyő Pál utód nélkül halt el, Sáfár István utódai a Tor­ nay nevet vették fel, s családjuk a XV. század végéig élt. Egyik tagja Szilveszter, Mátyás király alatt hűtlenséget követvén el, nótát kapott.3 Encsre Buzlay Miklós nyert királyi adományt és 1469. évben beiktattatott.4 De már 1476-ban domoszlai Schop Henrik és rokona Beckenschläger János, esztergomi érsek, a tornai uradalommal együtt Encset is eladták, mint szerzett birtokukat 10,000 frtért Szapolyai Imrének és nejének pelsőci Bebek Orsolyának. 1527-ben Ferdinand, ellenkirály vingarti Horváth Gáspárnak és nejének: Lyhezka Johannának adományozta és ezen adomá1

Fejér Cod. Dipl. VIII/4. 469. ² Csánky: Magyarország földrajza I. 244. ³ Eredeti pergamen Csorna-levéltárban. 4 Jászói levéltár Stat. B. fol. 49.

ENCS.

199

nyát 1535-ben és 1539-ben megújította. Özvegye Nádasdy Tamás, nádor előtt örökbe vallotta a tornai uradalommal együtt, Mágócsy Gáspár, tornai főispánnak és Tamás, testvérének. 1612-ben leány­ ágon a Káthayak kezébe jutott e birtok, mit Káthay János 1632-ig, Káthay György 1639-ig bírt. 1662-ben a jászóvári convent által ezen birtokba, mint Tor­ navár tartozékába br. Keglevich Miklós iktattatik be. 1667. kel­ tezéssel említés tétetik egyik adománylevélben az itteni elpusz­ tult kastélyról. Ezen kastély 1667-ben még fennállott, sőt 1675-ben is még német őrség volt benne. (Tomka, levéltár.) 1706. évi szept. hóban a Kassa ellen vonuló Rabutin gene­ ralis serege Encset felégette és elpusztította. Az encsi róm. kath. plebániát 1747-ben állították fel s azóta vannak anyakönyvei. Temploma az ináncsival egyetemben 1743-ban adatott vissza a katholikusoknak buzini Keglevich József gróf közbenjárására és sürgetésére. Újonnan építtette sz. József tiszteletére gróf Keglevich Károly 1785-ben; 1890-ben kívülről, belülről javítva volt. Encsnek lelkészei sorrendben így következtek: Csécsey Tamás........................................................1747—1752. Furtasy Mihály Antal..........................................1752—1754. Demeczky László Ambrus...................................1754—1759. Dunaiszky István.................................................1759—1763. Liszka Ignác.......................................................1763—1770. Wesselényi János............................................... 1770—1779. Dományi András......................................................1779—1803. Koós József..............................................................1803—1844. Tarnóczy János...................................................1845—1878. Lengyel Pál......................................................... 1878—1884. Vasenszky István...............................................1884— Encs leányegyházai ez idő szerint: Felső-Méra, Alsó-Méra, Felső-Füged, Alsó-Füged. Templom jelenleg egyik helyt sincs. Az encsi historia domus bizonysága szerint a felső-mérai románstylben épült helvét templom eredetileg katholikus volt s csak a hitújítás idejében került idegen vallás kezébe. Nagyon valószí­ nűnek látszik ebből, hogy az encsi templom és plebánia alapi-

200

SZIKSZÓI KERÜLET

tása előtt ez volt az anyaegyház, a melyhez Encs mint leány­ egyház tartozott több szomszéd-községgel. Alsó-Mérán 1302-ben Bogachy István akkori földesúr András egri püspöktől engedélyt nyert, hogy falujában kápolnát építhes­ sen. (Anjoukori okmánytár I. 414.) Fölépűlt-e ez a kápolna vagy sem, arról az adatok hallgatnak. Ha föl is épűlt, tán a török uralom idejében veszett nyoma. Felső-Füged hajdan megerősített hely volt, a várnak azon­ ban ma már nyomai sem találhatók. Határában egy „Várdomb" nevű emelkedés van, melyen számos kőkorszakbeli maradványt találtak. Ezt a várdombot a nép klastromnak nevezi tévesen, amint ezt több ily történeti nevezetességű várnál tapasztaljuk, és az ott hajdan lakó veres barátokról regél. Annyi bizonyos, hogy ez soha sem volt sem klastrom, sem templom, sem kápolna. Kegyúr: Baumann Jakab örökösei. Plebános: N. tiszt. Vasenszky István, ker. esperes. Segédlelkész: T. Kerekes Rezső. A népesség száma: Az anyaegyházban (a va­ súti állomással) Leányegyházakban: Alsó-Fügöd Alsó-Méra Felső-Fügöd Felső-Méra

Ide tartoznak a 244—256. számú vasúti őrházak.

Összesen:

Róm. kath.

Gör. kath.

Ágost.

Helvét.

711

32

12

86 279 109 284

3 24 8 49

28 91 1 85 5 126* 14 342*

2 14 5 107

60

272

1469 116

82

Izrael.

726

144

A megkereszteltek száma: 68. Házasságkötések száma: 16. A meghaltak száma: 41. A lakosság magyar-ajkú. Posta, táviró- és vasúti állomás helyben. (Forró-Encs.)

Távolság az anya­ egyháztól km-ben

— 5 4 4 5

201

FÁJ.

3. FÁJ Abauj-Torna megyében kisközség. A plebánia 1788-ban épűlt, ugyanakkor vette kezdetét az anyakönyvvezetés is. A templomot Fáy László építtette 1774-ben, amely időtől kezdve ez a család gyakorolta a kegyúri jogokat. A Fáy-féle birtok megvásárlásával gr. Péchy Manó lett a kegyúr, aki a templom fenntartására szántóföldben 2 kat. hold 3540 ölet, pénzben 500 frt alapítványt tett. Ezen fényes nevű családnak és jótevő kegyúrnak hitbuzgó tagja gr. Zichy Rezsőné, szül. Péchy Jakobina grófnő építtette 1877. évben az új plebánialakot. A családnak utolsó kegyúri tagja gr. Hadik Barkóczy Endréné, szül. gr. Zichy Flóra 1903. évi június 1-én eladta fáji és litkei birtokát A templom a Szent-Háromság tiszteletére van szentelve. Fáji lelkészek voltak: Ambrus Egyed...................................................1788—1810. Szendrei József.....................................................1810—1811. Ferdinandy Sándor..............................................1811—1813. Dióssy István..........................................................1813—1830. 5 Gaál Damazus..........................................................1830—1831. Kovács András......................................................1831—1843. Neumer János.......................................................... 1843—1853. Justus János..................................................1853—1871. Hankovics Ferenc..................................................1871— Fájhoz leányegyházként Fuló Kércs, Zitka, Szemere tartoztak s a következő tanyák: Alsó- és Felső-Papi, Jánosvölgy és Kércsillag. Kegyúr: Helyi közbirtokosság. Plebános: T. Hankovits Ferenc. A népesség száma: Az anyaegyházban: (a tanyákkal.)

Róm. kath.

Gör. kath.

254

83

Ágost.

6

Helvét.

34

Izrael.

15

Távolság az anyaegyháztól km-ben

202

SZIKSZÓI KERÜLET.

A népesség száma:

Róm. kath.

Gör. kath.

Ágost.

Helvét.

Izrael.

150 89 171 664

13 13 41 150

2 — 2 10

231* 103* 241* 639

31 13 31 95

Leányegyházakban: Felső-Kércs Litka Szemere Összesen

Távolság az anya­ egyháztól km-ben.

4 4 7

A megkereszteltek száma: 20. Házasságkötések száma: 7 A meghaltak száma: 14. A lakosság magyar-ajkú. Posta: Abauj-Szemere, távíró- és vasúti állomás: Forró-Encs.

4. FELSŐ-GAGY. Ősrégi község. A plebánia 1334-ben már fönnállott; utóbb megszűnt, s a jelenlegi plebánia alapítója gyanánt néhai Fáy Ferenc, nagy-váradi kanonokot tisztelik az itteni lakosok, aki a községen kívűl emelkedő magas dombon álló templomot a refor­ mátusoktól visszafoglalván, a Papi tanyán fenmaradt hármas templom maradványaiból kibővíttette s az 1756. évben a Boldog­ ságos Szűz Mária születésének emlékére felszentelte. Nevezett boldogemlékű alapító emelte és alapította egyidejűleg a plebánialakot is, aki ennélfogva úgy névleg, mint tényleg kegyura volt az egyháznak; de a fáji és hernád-kércsi gróf Fáy család utolsó sarja, gr. Fáy István személyében az 1844-ik évben elhalálozván, az egyház minden támaszát elvesztette. 1834. év október hó 15-én történt földrengés a templomot nagyon megrongálta; 1838. évi július 21-én pedig a gyújtó villám a templom tetejét elham­ vasztotta, s a torony fedélzetét fele részben ledöntötte. 1899. évben a templom fedélzete, külső és belső falazata teljesen meg­ újíttatott, a főoltár kijavíttatott, s a templom új ülőpadokkal lett ellátva. A templom szentélyének evangeliumi oldalába van befalazva

FELSÓ-GAGY.

203

Gagyi Lászlónak, Gagyi Péter fiának érdekes régi sírköve, mely­ nek felirata teljesen olvasható. Kétségtelen, hogy itt hajdan a Boldogságos Szűz címére apátság létezett, mely jelenleg csak mint puszta cím áll fenn, s annak úgy alapítója, mint keletkezésének és megszűnésének ideje teljesen ismeretlen. A szóhagyomáhy nyomán ezen apátság tulaj­ donát képezték: Alsó- és Felső-Gagy, Gagy-Bátor, Apáthy, GagyVendégi, Újlak és Lyuba jelenleg is fennálló községek, illetve tanyák. A felső-gagyi plebánia anyakönyvei áz 1756. évben kezdődnek. A felső-gagyi plebánosok, illetve lelkészek névsora Pinkay Apollinár..................................................1756—1759. Horváth József........................................................1759—1760. Siket Mátyás..........................................................1760—1790. Csák István............................................................1790—1796. 5 Viczmándy Lajos.................................................1796—1799. Hankovics József...................................................1799—1828. Zsolnay János.........................................................1828—1849. Dusicska Mihály...................................................1849—1886. Malárcsik László.....................................................1886—1894. 10 Tasnády József.......................................................1884—l903. Medveczky Imre.........................................................1903— Az isteniszolgálat nyelve magyar, mivel a hívek, kik erede­ tileg szlávok voltak, s a Rákóczy korabeli felkelések alatt meg­ gyérűlt lakosság helyére lettek betelepítve, mint ilyenek idővel teljesen magyarokká lettek. A felső-gagyi plebániához 5 község tartozik, t. i. Alsó Gagy, Apáti, Csenyéte, Gagy-Bátor és Gagy-Vendégi és 3 tanya, t. i. Darúszállás, Karácsond és Fürtös-Lyuba. A leányegyházakban templom nincsen. Kegyúr: — Plebános: T. Medveczky Imre. A népesség száma: Az anyaegyházban

Róm. kath.

239

Gör. kath.

Gör. keleti.

106

-

Ágost. Helvét. Izrael.

28

81

41

Távolság ez anyacgyháztól km-ben

SZIKSZÓI KERÜLET

204

Róra. kath.

A népesség száma Leányegyházakban Alsó-Gagy Apáti Csenyéte Gagy-Bátor Gagy-Vendégi Ide tartoznak: Daruszállás, Ka­ rácsond és Lyuba tanyák. Összesen:

Gör. kath.

Gör. Ágost. Helvét. Izrael. keleti.

41 249* — 45 21 13 94 16 1 178 58 1 208* 27 131 23 24 6 441* 18 139 129 79 4 2 744

659

24 82

Távolság az anya­ egyháztól km-ben

3 3 2 7 5.5

830 104

A megkereszteltek száma : 28. Házasságkötések száma: 6. A meghaltak száma: 12. A lakosság magyar-ajkú. Posta helyben, távíró- és vasúti állomás: Forró-Encs.

5. FELSŐ-NOVAJ. Kisközség Abauj-Torna vármegyében. A felső-novaji plebániát Chák Gellért, jászóvári prépost-praelatus alapította 1783-ban s azóta a jászóvári premontrei kanonokrend tagjai látják el e lelkészetet. Csak egyszer történt 1808—1810-ig, amidőn egy kassai egyház­ megyei áldozópap lelkészkedett itt, névszerint Makranczy András. A jászóvári préposté a kinevezési jog; a kassai megyés püspök csak megerősíti a kinevezettet. A felső-novaji templom 1791-ben épűlt a bold. Szűz Mária nevének tiszteletére. Megújítva 1891-ben volt. Dudássy János.....................................................1783—1804. Kovács Imre...........................................................1804—1808. Makranczy András..................................................1808—1810. Palles Fülöp.........................................................1810—1812. Mussinszky Ignác.................................................1812—1824. Berzeviczy András................................................1824—1832.

FELSŐ-NOVAJ.

205

Spuller Evermód 1833—1853. Soltész Gilbert 1853—1861. Szitkey Menyhért 1861—1870. 10 Kresiss Gyula 1870—1872. Machay Endre 1872—1890. Gömöry Ede 1890— Anyakönyve a plebániának alapításától fogva, tehát 1783tól van. Leányegyházai: Alsó-Novaj, Alsó- és Felső-Szend, Garadna, Idrány és Szala. Ezekben a községekben azonban nincs templom. Kegyúr: A jászóvári prépostság. Plebános: T. Gömöry Ede, jász. prem. rendi kanonok. A népesség száma:

Róm. kath.

Gör. kath.

Ágost.

Az anyaegyházban (Sár­ vár pusztával)

154

33

—

96*

13

—

24 1 18

9 51

161 184* 39

15 15 9

1 8 9

153* 23 8

4 1 1

39 217 232*

54 34* 21

3.5 — 10

6(3

968

161

Leányegyházakban : Alsó-Novaj 156 Alsó-Szend 46 Felső-Szend 42 Garadna (Szebenye pusz­ tával) 429 Idrány 95 Szala 92 Ide tartoznak a 215. és 218. számú vasúti őrházak.

Összesen:

1034

260

A megkereszteltek száma: 42. Házasságkötések száma: 8. A meghaltak száma: 26. A lakosság magyar-ajkú. Posta, táviró- és vasúti állomás: Garadna.

Helvét.

Izrael.

Távolság az anyaegyháztól km-ben.

206

SZIKSZÓI KERÜLET

6. FELSŐ-VADÁSZ. Kisközség Abauj-Torna vármegyében. Régi Rákóczy-birtok. Temploma — mely a most is létező Rákóczy-kastélylyal együtt körül volt kerítve — 1571-ben már létezett, minek nyoma AbaujTorna vármegye monographiájában feltalálható. Ezen templom a Rákóczy-családnak házi kápolnáúl szolgált és általuk is építtetett. Hogy mikor, annak nyoma nincs. 1633-ból van a mostani uradalom-levéltárban egy okmány — úgynevezett leltár, — minek alapján egyik uradalmi tiszt utódjának rezignálja a birto­ kot. Ebben említés tétetik a páterek szobájáról is a kastélyban. Ebből kitűnik, hogy a Rákóczyak idejében az udvari papi teen­ dőket szerzetesek végezték. Mily szerzethez tartozók voltak azok, arról említés nincs téve. De miután e vidéken többnyire a pálos-szerzetesek voltak elterjedve, nincs kizárva, hogy az udvari kápolna gondozása is reájok bízatott. A mostani plebániának alapitója minden kétséget kizárólag ifj. báró Messkó Jakabné szül. gróf Dessewffy Borbála volt, ki e hírneves Rákóczy-uradalmakat később birtokolta. Ő volt, ki a régi házi kápolnát a plebániai hívek használatára átengedte és a tem­ plom fentartására és szükségletére pénzbeli alapítványt tett. Ő volt, ki a lelkész részére lakást, bel- és kültelket ajándékozott a saját­ jából. Ugyancsak ő volt, ki a báró Messkó-családért mondandó szt. misék alapítványa címén a helybeli uradalom terhére és a lelkész jövedelmének biztosítására szép járandóságot hagyott, mi a plebános jövedelmének eddig is tekintélyes kiegészítő része. Teteme saját kívánsága szerint a templom bejáratának küszöbe alá temettetett. Mely időre esik a plebánia megalapítása, kipuhatolni nem lehet; csak annyi bizonyos, hogy a felsővadászi Rákóczy-féle uradalom 1713-ban jutott a báró Messkó-család birtokába. Anyakönyve a plebániának 1768-tól van. A templom Szt József, a Boldogságos Szűz jegyesének tiszteletére van fölszentelve. 1862-ben gróf Vay Tihamér és a hívek áldozatkészségéből alapjából egy új torony építtetett.

FELSŐ-VADÁSZ.

207

A plebánia keletkezése óta névszerint a következő lelkészek vezették a híveket az anyakönyvi bejegyzések szerint: Takács József...................................................... 1768— 1774. Szuhányi Albert..................................................1774— 1776. Dományi András.......................................................1776— 1779. Lissay Antal...................................................... 1779— 1784. 5 Mezdra Pál...............................................................1784— 1792. Lobkovits Mátyás...................................................1792— 1797. Zsarnay István......................................................1797— 1800. Haukovits Imre.......................................................1800— 1809. Fogarassy Antal..................................................1809. (ideigl.) 10 Ferdinándy Sándor.....................................................1809— 1810. Balogh István..........................................................1810— 1831. Harczy József........................................................1831. (ideigl.) Bessenyey Pál.......................................................1831— 1838. Göcze Imre...................................................................1838— 1845. 15 Fándly József...............................................................1845— 1851. Horváth Imre............................................................1851. (ideigl.) Stumph Antal........................................................1851— 1875. Sidelszky Gyula....................................................1875. (ideigl.) Mlinárcsik József......................................................1876— 1877. 10 Jagnessák Pál..................................................................1877. (ideigl.) Sidelszky Gyula.....................................................1877— 1891. Fischer Antal.........................................................1891. (ideigl.) Gerenday Sándor.......................................................1891— Felső-Vadászhoz 7 leányegyház tartozik. Nevezetes, hogy ezek közül 4 a borsodi politikai megyében fekszik. Templom egyikben sincs, de Szakácsiban emeltetett 1893-ban egy nyilvános kápolna Urunk menybemenetelének tiszteletére. Kegyúr: varjai és luskodi gróf Vay Tihamér. Lelkész: T. Gerenday Sándor. A népesség száma:

Róm. kath.

Gör. kath.

Az anyaegyházban.........

277

505

Ágost. Helvét. Izrael.

2

27

36

Távolság az anyaegyháztól km-ben

SZIKSZÓI KERÜLET

208

A népesség száma: Leányegyházakban: Hegymeg Irota Borsod­ Lak vármegyében Szakácsi Kupa Orosz-Gadna Tomor

Ide tartoznak Füzes, Lahitag, Leányág, Lencsés és Truc tanyák

Összesen:

Róm. kath.

Gör. kath.

14 32 99 183 158 25 187

39 254* 34 74 66 209 114

975 1295

Ágost.

— — — — 5 — 1

Helvét.

261* 11 608* 137* 161* — 223*

8 1428

Izrael.

22 7 43 30 13 3 24

Távolság az anya­ egyháztól km-ben

6 3 5 4 4 3 5

178

A megkereszteltek száma: 41. Házasságkötések száma: 5. A meghaltak száma: 22. A lakosság magyar-ajkú. Posta helyben, távíró- és vasúti állomás: Szikszó. 7. FORRÓ. Most község, régebben mezőváros; jelenlegi leányegyházaival, Fancsallal és Devecserrel együtt már az Árpádok idejében fenállott. Királyi vagyis várbirtok volt, melyet V. István 1262-ben a királyné tárnokmesterének, Aladárnak, 1271-ben pedig az országbírájának, Miklósnak adományozott. 1275-ben Endre, egri püspök mindhárom községet felsorolja, mint olyanokat, melyek neki dézsmával tartoznak. Hogy ebben az időben bírt-e Forró templommal és plebániá­ val, nem lehet határozottan megállapítani. A plebánia fenállásának első biztos nyomára az Anjouk alatt találunk. E korban az ujvári főesperesség két alesperesi kerü­ letre: a kassaira és forróira oszlott. A forrói alesperesek közt találjuk 1337-ben Benedek, 1377-ben György, 1517-ben János forrói plebánosokat és 1463-ban Máté

FORRÓ.

209

fancsali plebánost. Benedekről fel van jegyezve az is, hogy jöve­ delme egy márka volt. Az új hit Forrón hamar gyökeret vert. Kassa városának 1565. évi jegyzőkönyvében meg van írva, hogy „a forrói parasztok panaszkodtak a miatt, hogy hacsak a kovászos kenyérrel való áldozás meg nem engedtetik nekik, lelkipásztort nem tudnak kapni. Mert — mondják — egy igehirdető sem akar hozzájuk jönni és egyházuknál szolgálatot vállalni, csak úgy, ha a katholikus módon való áldozást abban hagyják." Forrónak lelkésze 1586-ban Alattyáni Mózes és 1627-ben Rőtté Márton már kétségkívül protestánsok voltak, nemkülönben 1586-ban a schola-mester, Nagy Mihály is. 1608-ban Forró és Devecser a protestáns anyaegyházak soro­ zatában fordúlnak elő. Hogy mennyi ideig és hány ízben volt Forró templomával együtt a protestánsok kezén, meg nem állapítható. Lehetséges, hogy vallás tekintetében Kassa után igazodott. Kassa a kegyúri jogot a XVI. század közepétől gyakorolja Forrón, midőn e köz­ séget végrendelet útján kapta Szathmáry György, pécsi püspöktől. Az 1769-iki egyházlátogatási okmány szerint a forrói tem­ plomot a reformátusok utoljára 1710-ben foglalták el. A királyi rendelet útján visszanyert templomot Kassa városa 1730-ban adta át az ujonnan bevezetett plebánosnak, Szepessy Jánosnak, ki azt a kálvinisták ellenkezése dacára Máriássy Sándor püspök és szepesi prépost által felszenteltette. Szepessy János helyébe, ki Göncre ment át, Galovics János jött plebánosnak. Utána, a mennyiben az 1730-tól vezetett anya­ könyvekből megállapítható, a következők töltötték be Forrón a lelkipásztori tisztet: Csák István.............................................................. 1736—1747. Némethy Mihály.......................................................1747—1758. Répássy Endre........................................................1758—1769. Androvics János...................................................1769—1802. 5 Vitlinszky Ádám..................................................1802—1823. Horváth János...........................................................1824—1844. Billy Ferenc...............................................................1845—1856. Liszkay Ferenc......................................................1856—1887. 14

SZIKSZÓI KERÜLET

210

Kozora Endre 1887—1897. Timkó Jordán 1898— Forrónak hosszú időn át a következő községek voltak leány­ egyházai : Csobád, Berencs, Selyeb, Detek, Tengerfalva, Beret, Bakta, Kék, Fancsal és Devecser. 1802-ben már csak két leány­ egyháza van: Fancsal és Devecser, s ezeket a mai napig meg­ tartotta. Devecsernek református temploma mellett katholikus temploma is van, mely Szt. István király emlékének van szentelve. A templom alatt van a Putnoky családnak most már romba­ dőlt sírboltja. Fancsalon nincs katholikus templom. A forrói plebánia udvarán levő Nep. Szt. János kápolna 1839-ben épűlt. Horváth János, volt forrói plebános hamvait fedi. Kegyúr: Kassa szab. kir. város. Lelkész: T. Timkó Jordán. Segédlelkész: — A népesség száma :

Róm. kath.

Az anyaegyházban : (a 243.

sz. vasúti őrházzal együtt) 1176

Gör. kath.

19

Ágost.

3

Helvét. Izrael.

28

78

Leányegyházakban : Devecser Fancsal

258 120

11 38

11 247*

259* 7 37 12

Összesen:

1554

68

261

324

A megkereszteltek száma: 56. Házasságkötések száma: 15. A meghaltak száma: 31. A lakosság magyar- és tót-ajkú. Posta helyben, távíró- és vasúti állomás: Forró-Encs.

Távolság az anyaegyháztól km-ben.

97

3.1 4.9

Kassa. Kalvária-i templom.

Kassa. Rozália-i kápolna.

Ereklyékkel ellátott lépcső és kettős templom; t. i. a földszinten és emeleten. Az alsó templom északi falán van elhelyezve a dóm diadalívéről levett góth stylű hatalmas fakereszt, Szt Mária és Szt. János szobrával. E templomot 1737-ben kezdték építeni a kassai jezsuiták.

Az 1710-iki pestis megszűnésének emlékére építve, mint azt a kapu feletti irat is bizonyítja: Ob Pestem Sedatam Divae Rosaliae Dicatam MDCCXV.

HERNÁD-KÉRCS-PRÉPOSD.

211

8. HERNÁD-KÉRCS-PRÉPOSD. Kisközség Abauj-Tornamegye gönci járásában. Az egyház alapításának éve határozottan meg nem jelölhető. Az 1808. évi egyházlátogatási okmány szerint is csak hagyománykép van bejegyezve: miszerint a csehek építették. A község hajdan a Megyeri család birtoka volt; ezután a Macsáry család tulajdonába ment át, mely család 1739. évben a düledező templomot kija­ víttatta. Fiú-gyermek nem maradván, a királyi ügyészség birto­ kába jutott. Hogy meddig volt az ügyészség kezén, ki nem nyo­ mozható; annyi valószínű, hogy 1808. évben még a királyi ügyészség gondozása alatt állott, mert az egyházlátogatási okmány szerint a templomnak még kegyura nem volt. Mikor olvadt a birtok gróf Fáy Ágoston uradalma alá, adományozás vagy vétel címén-e, nem bizonyos; de hogy a hernádkércsi uradalomhoz a kegyúri jog és az ezzel járó teher még 1818. év előtt köttetett, igazolja az, hogy az imént említett évben a templom egész alap­ jából újból s terjedelmesen ki lett építve, és pedig gróf Fáy Ágoston kegyúr által. Bizonyítja ezt a templom homlokzatán kőbe vésett és tisztán olvasható ezen felirat: SIt Deo soLI optIMo gLorIa: Et IpsI sanCto LaVrentIo LeVIta Honor; és a bejárati főajtó küszö­ bén végignyúló vaslemezbe bevésett ezen felirat: 1818 Ágost Fáii. Utóbb a család egyik fisarja csődbe jutván, az uradalom földaraboltatott és árverés útján öt birtokos között oszlott meg. Ezzel megszűnt a birtokláshoz kötött kegyuraság. A plebánia 1739-ben alapíttatott s első lelkésznek Lányi Istvánt küldte ide gr. Erdődy Károly, egri püspök. A kassai egyházmegye alapítása óta a hernád-kércsi egyház élén a következő lelkészek állottak: Kupecz György..................................................1804—1835. Tarnóczy János....................................................1835—1844. Bodnár András.......................................................1844—1851. Lacsny Vince.......................................................1851—1870. 5 Keresztényi Béla..................................................1870—1889. Zsendovics János...................................................1889—1902. Edelény Ede...........................................................1902—

SZIKSZÓI KERÜLET

212

A plebánia anyakönyvei az 1763. évtől vezettetnek. Az anyaegyházhoz leányegyházként a következők tartoznak: Felső-Dobsza, Kis-Kinizs, Nagy-Kinizs, Préposd, Szt.-István-Baksa, azután a felső-dobszai tanya, Sós és Baksa tanyák. Templom sehol sincs. Kegyúr: — Plebános: T. Edelény Ede. Segédlelkész: T. Meyscheider Zoltán. Róm. kath.

Gör. kath.

Az anyaegyházban

551

7

Leányegyházakban : Felső-Dobsza Kis-Kinizs Nagy-Kinizs Szent-István-Baksa

683 133 214 143

38 9 10 13

21 24

1724

77

50 1494

A népesség száma :

Ágost.

2

3

Helvét.

18

Izrael.

20

Távolság az anyaegyháztól km-ben

561* 63 315* 28 239* 13 361* 29

3.5 3.5 2 0.5

Ide tartoznak Sós és Baksa tanyák.

Összesen:

153

A megkereszteltek száma: 68. Házasságkötések száma: 5. A meghaltak száma: 42. A lakosság magyar-ajkú. Posta: Felső-Dobsza, táviró- és vasúti állomás: Halmaj.

9. INÁNCS. Népes és jómódú község Abauj-Torna vármegye szikszói járá­ sában, a Hernád völgyében. Az itteni plebániai adatok szerint Ináncs község már az 1400-ik évben szerepelt; arról tétetik ugyanis említés, hogy itt 1424-ben egy kis templom, vagyis inkább kápolna épűlt a kis Hernád partján, a község végén. Ináncs akkor egyházilag az encsi plebániához tartozott leány­ egyházként. Hogy Ináncs a régibb községek közé tartozik, ez

INÁNCS.

213

kiviláglik onnan, hogy a községnek Rákóczy Zsigmond idejében történelmi szerep is jutott. Ugyanis a hajdúk az 1600-at követő években fellázadtak Rudolf király és Rákóczy Zsigmond ellen. Ezen hajdúmozgalmak veszélyesek voltak, amennyiben nem csak Tiszántúlt, de a Tiszáninneni vármegyéket is megtámadták seregeikkel; az urakat birtokaikból elűzték s annyira kezdtek garázdálkodni, hogy már Báthory Gábor is, a ki akkor erdélyi fejedelemnek volt kiszemelve, a felsőmagyarországi; biztosok fel­ szólítására dandárjával, mintegy 3000 emberrel s tarackokkal át­ menvén a Tiszán, Tarcal s Tokaj között táborba szállott s ellen­ állás esetén a hajdúkat megfékezni készült. De miután Báthory csak a maga seregével volt a táborban s a vármegyék dandárai mindíg késtek, a királyi sereg sehol sem volt látható, a már 8000 főre növekedett hajdú-sereggel nem lett volna tanácsos megmérkőzni. Hozzájárúlt, hogy az egri basa is megkérte Báthoryt, hogy a hajdúkat ne bántsa s azonfelűl Bá­ thory számított a hajdúk támogatására az erdélyi fejedelemséget illetőleg; így hát nem lépett fel ellenük támadólag, de megpró­ bálta biztosai által a hajdúk lecsendesítését. A magyarországi biztos Homonnai Bálint, az erdélyi Sarmasághi Zsigmond volt. Találkozás a hajdú vezérekkel a kis Hernád mellett, Ináncson történt. De a kiegyezés nem sikerűit, mert a hajdúk félrevezetve, illetve bujtogatva vezetőik által, szigorúan ragaszkodtak ahhoz, hogy ők a Bocskaytól nyert birtokaikban és szabadalmaikban megerősíttessenek. A hajdúk ezen követelései elvégre is sok huza­ vona után Báthory Gábornak erdélyi fejedelemmé való beiktatása után teljesültek, amennyiben a török biztosokkal megújították Érsekujvárott 1608. március 28-án a zsitvatoroki békét és az őket birtokaikban megerősítő hitlevelet megkapták. Áttérve azonban az ináncsi róm. kath. egyház történetére, fel­ említendő az egyházlátogatási okmány értelmében, hogy a jelen­ legi ináncsi plebániai templom 1774-ik évben építtetett buzini Keglevics József gróf itteni földesúr s kegyúr által Szt. Terézia tiszteletére. Az egyház első lelkésze Saksics Salamon minorita rendi áldozópap volt, a ki eleinte csak mint helyi káplán, később a

214

SZIKSZÓI KERÜLET

plebánialak felépítése után mint lelkész 1788—1814-ig működött. Ő kezdte az anyakönyveket rendesen vezetni. Ezen buzgó szer­ zetes arra bírta a helybeli kegyurat, hogy itt plebániát építsen, a mi meg is történt, úgy, hogy 1788-ik évben Ináncs elszakíttatott az encsi anyaegyháztól s mint önálló plebánia szervez­ tetek. A plebániának második lelkésze Haresznik Mátyás volt 1815—1829-ig. Hűbner István.....................................................1829—1838. Tóth József.............................................................1838—1851. Fándly József...........................................................1851—1858. Keresztényi Albert.................................................1858—1870. 5 Osváth Mátyás.......................................................1870—1895. Albrecht István.......................................................1895— Ezen plebánosok alatt egyre gyarapodott a templom s kisebb javításokon ment keresztűl. Két leányegyház tartozik ide: Csobád és Hernád-Szt.-András, de templommal egyik sem bír. Kegyúr: Bánó József örökösei. Plebános: T. Albrecht István. Róm. kath.

Gör. kath.

Az anyaegyházban

715

87

3

Leányegyházakban: Csobád Hernád-Szt.-András

329 130

137* 18

4 2

110* 26 336* 15

1174

242

9

458

A népesség száma :

Ide tartoznak a 238—241. sz. vasúti őrházak.

Összesen:

Ágost. Helvét. Izrael.

12

Távolság az anya­ egyháztól km-ben

38 4.1 3.1

79

A megkereszteltek száma: 60. Házasságkötések száma : 15. A meghaltak száma: 40. A lakosság magyar-ajkú. Posta: Abauj-Csobád, táviró- és vasúti állomás: Forró-Encs.

Kassa.

M. kir. Javitó-intézet kápolnája. Építette a m. kir. Igazságügyi ministerium, mintaszerű berendezése és felszerelése közel 20000 koronába került. Jézus szt. Szíve tiszteletére van dedikálva. Ünnepélyes megáldása 1902. okt. 12-én történt.

LÉH.

215

10. LÉH. Kisközség Abauj-Torna vármegye szikszói járásában; az u. n. Szárazvölgyön, a Vasonca-patak mellett terűl el s két parányi község: Léh és Karácsonyfalva együvé csatolásából eredt. Jelentős szerepet sem az egyházi, sem a világi történelemben nem játszott. Első, fából készűlt temploma az 1713-ik évben épűlt. Sajnos, semmiféle okmány nem maradt fönn, melyből megtudhatnék, hogy ki emelte. Plebániát csak később, 1769-ben alapított az akkori egri püs­ pök s első plebánossá Szalmássy Jánost nevezte ki. Az anya­ könyveket nevezett plebános az 1770. évtől kezdte vezetni. A plebánia történetében nevesebb esemény 1809-ig nem tör­ tént. Ez évben az első kassai püspök, Szabó András megláto­ gatta a léhi egyházat, a látogatásról hiteles okiratot állítottak ki, melyben említés van arról, hogy a léhi templom igen megron­ gálódott s annak újraépítése okvetlenűl szükséges. Mivel pedig az apostoli király által adományozott 3830 Rhenus frt az épít­ kezésre elegendő nem volt: ez összeg gyümölcsöztetését rendelte el a püspöki hatóság. Ezen összeg felhasználása csak 1823-ban történt, a mikor a jelenleg is fennálló díszes kőtemplom épűlt s megfelelő torony­ nyal láttatott el. Ez évben a vallásalap kegyurasága alá került, mely mint kegyúr az 1873., 1880., 1890. években végeztetett kisebb-nagyobb javítást a templomon, ez évben pedig teljesen új toronytetővel Szalmássy János...............................................1769—1772. Márton, ferencrendi...........................................1772—1774. Bellágh András Ketecsény Rajmund, minorita 5 Rácskay, ferencrendi }..........................1774. Mike Anasztáz, ferencrendi Kiss Ignác, ferencrendi

216

SZIKSZÓI KERÜLET

Harucska Mátyás.................................................1774—1778. Szuhányi Albert.................................................1778—1782. 10 Micsalik Márton............................................................ 1783—1793. Viczmándy Lajos................................................1793—1797. Trencsényi József...............................................1797. Sárossy Ignác.....................................................1797—1802. Rozváczky István..................................................1802—1808. 15 Haresznyik Mátyás..................................................1808—1815. Miklóssy János........................................................1815—1822. Tóth János...........................................................1822—1823. Kisdy László.........................................................1823. Madácsy István........................................................1824—1843. 20 Kádas Antal.........................................................1843—1859. Roth Mihály...............................................................1859—1864. Mlinárcsik József.....................................................1864—1876. Sulyoky Sándor...................................................1876—1882. Szabó Lajos..........................................................1882—1884. 25 Szerdahelyi János..................................................1884—1887. Andráscsik János...................................................1887—1888. Szkurkay Lénárt..................................................1888—1889. Szekey Viktor (ideigl.)..........................................1889. Albrecht István......................................................1889—1895. 30 Homoky Lajos.........................................................1895—1902. Makovszky Ferenc...................................................1902— Leányegyházként Léhhez tartoznak: Alsó-Kázsmárk, Berencs, Felső-Kázsmárk, Homrogd, Rásony, Sáp és Monaj s azonfelül nehány tanya. Jóllehet a Csereháton levő Monaj kisközség már az Árpád­ korabeli királyok idejében is fönnállott s állítólag a magyarok bejövetelekor már mint telep szerepelt, megmaradt továbbra is jelentéktelen kisközségnek. Templomot a község részére a birtokos Tiszta-család építte­ tett az 1755-ik évben Szt. Anna asszony tiszteletére, mely kibő­ vítve ma is fennáll. Homrogdon Kállay Elek özvegye, Potoczky Berta asszony elhunyt férje emlékére az 1897-ik évben díszes gótstilű kápol­ nát építtetett, melyet ugyanazon évben szentelt föl a kassai püspök.

NYÉSTA.

217

Kegyúr: A vallásalap. Plebános: T. Makovszky Ferenc. Ideiglenes segédlelkész: T. Moravetz István. A népesség száma: Az anyaegyházban Leányegyházakban : Alsó-Kázsmárk Berencs Felső-Kázsmárk Homrogd Monaj Rásony Sáp Ide tartoznak: Dicháza, Pocsaj, Kendi, Leányág, Lichtenstein, Hegyitanya, Lajos­ tanya, Hegyfark, Mogyorossi-tanya, Keresztpatak, Barnaszög és a Hodobaytanya. Összesen:

Róm. kath.

Gör. kath.

Ágost.

172

33

6

90 37 118 252 163 67 59

22 18 23 358* 157 19 4

958

634

Helvét.

Izrael.

24

3

26 147 2 74* 15 153* — 78 — 52 8 202 47 76

104

806

17 8 28 27 18 7 5

Távolság az anyaegyháztól km-ben

2.1 1.6 1.3 7.4 6.6 2.8 3.2

113

A megkereszteltek száma: 41. Házasságkötések száma: 7. A meghaltak száma: 26. A lakosság magyar-ajkú. Posta helyben, táviró- és vasúti állomás: Halmaj 11. NYÉSTA Kisközség Abauj-Torna megye szikszói járásában. A jelenlegi 10 öl hosszu és 5 öl szélességű román-stílű tem­ plomot, mely Gyümölcsoltó-Boldogasszony tiszteletére van szen­ telve, 1762-ben b. e. Sauberer András jászóvári prépost-praelátus építtette. Moyzes Sziárd, prém. rendű kanonok és nyéstai plebános följegyzései azonban az egyházat sokkal régibbnek mondják. A jászóvári prépostság Szt. Norbert szelleménél fogva úgy

218

SZIKSZÓI K E R Ü L E T

jelenleg, mint a múlt időkben is bőkezű kegyura és föntartója a nyéstai egyház és plebániának. A nyéstai község rk. híveken kivűl kálvinisták- és eredetileg nagyon csekély számú görögkatholikusokból állott; a kálvinisták­ nak imaházuk is volt, de későbben az egyik része Selyebre költö­ zött át, a másik része pedig anyaszentegyházunk kebelébe visszatért; a csekély számú görögkátholikusokhoz Paulovits József, akkori szolnoki gk. lelkész — kit Moyses Sziárd imígy apostrophál: „Non G. Cath. hic.........., sed Schismaticus potius..." A túlbuzgóságánál fogva a rk. híveknek majdnem fele átment; ehhez hasonló eset történt Selyeb fiókegyházban is (1806—1816). Ezen idő alatt nagy per folyt a rk. hívek s a görögkatholikusok közt, ugyanis: a görögkatholikussá lett hívek a kisebbik harangot maguknak vindikálták, de az erre kiküldött egyházi és világi biróság a vitás harangot az azon lévő föliratnál fogva: „In Honorem Sancti Joannis Baptistae. A. 1700. Jászóviae" a katholikusoknak itélte oda. A nagyobbik harang felső karimáján ezek olvashatók: R. M. S. A. C. A. D. Gerardus Csák Praep. Jászóviensis E: F: Anno 1785., az alsón pedig: Norberte Páter Insignis, Vota nostra suscipe! A szanticskai kisszerű harangon pedig: A. R. M. S. Gerardus Csák. In Choro sapienter psallite. Jászóviae 1784. Ezt megint az ottani s az újlaki görögszertartású katholikusok akarták birtokukba venni, de itt is a fentjelzett fölirat vala döntő. A plebánia-épűlet mai alakját Richter Alajos prépost-praelátusnak köszöni. Plebánosok: Ardényi Vince, prém. r. kanonok.....................1783—1789. Bujdossy Elek, pálos r. áldozár........................1790—1796. Matyasovszky Miklós, minorita r. áldozár.......1796—1805. Harcsy Miklós, kassaegyházmegyei áldozár......1805. 5 Majoros András, kassaegyh. áldozár.................1806—1812 Moyzes Sziárd, a jászóvári Canoniából............1812—1818 Gedeon Borr. Károly, idgl. hely. plebános Keresztessy Péter..............................................1819—1830. Boness Ludolph................................................1830—1833. 10 Szarvas Béla....................................................1833—1854. Dr. Soltész Bálint............................................1854—1879.

2l9

NYÉSTA.

Mikitovics Fülöp................................................1879—1883. Jancsó Dezső.....................................................1883. Fogelthon Alajos................................................1883—1893. 15 Jakabovics Telesphor, Szt. Ferenc r. áldozár.....1894—1896 Bohinszky Tivadar............................................1896.— A nyéstai plebánia anyakönyveit 1784-től vezetik. Az anyaegyházhoz 4 leányegyház tartozik: Selyeb, Szolnok, Szanticska és Ujlak. Selyeb leányegyházban van Nep. Szt. János tiszteletére szen­ telt nyilvános kápolna a Tiszta-féle család kastélyában. Alapitója Tiszta Pál (1760) és föntartója a jelenlegi Tiszta-család. Kegyúr: A jászóvári prépostság. Plebános: T. Bohinszky Tivadar, jászóvári prem. rendi kanonok. A népesség száma:

Róm. kath.

Gör. kath.

Ágost.

Helvét.

Izrael.

Az anyaegyházban

119

126

7

Leányegyházakban : Selyeb Szolnok Szanticska Ujlak Összesen:

144 32 46 32

309 305* 64 129

5 3

318* 13

68 9

3

10

12

373

933

18 341

91

—

2

—

—

A megkereszteltek száma: 14. Házasságkötések száma: 2. A meghaltak száma: 8. A lakosság magyar-ajkú. Posta: Selyeb, táviró- és vasúti állomás: Szikszó.

Távolság az anya­ egyháztól km-ben

4 3.5

}6.8

220

SZIKSZÓI KERÜLET

12. SZIKSZÓ. Hajdan mezőváros, jelenleg nagyközség Abauj-Torna megye szikszói járásában. Az ősrégi egyház alapításának ideje határozottan meg nem állapítható. A régi plebánia már 1332 előtt virágzott és ekkor az ősi, szép, igen magas toronnyal bíró gothikus templom, mely most a reformátusok birtokában van, már fennállott. Hogy ezen templom a XIII. század végén vagy a XIV. század elején épűlt, mutatja a góthstylben merészen felemelkedő oszlopzat, mely a templom déli részén még most is a maga eredetiségében szemlélhető s mely az akkori idők építési modorát viseli magán. Az északi oldalon már a csúcsívezet helyett gömbölyű alak­ zat alkalmaztatott és az oszlopok is ki vannak véve eredi alak­ jukból. A gyakori tűzvész a templomot folytonosan gyengítette; sőt a harangok aláesésével a templom boltozata is beszakadt. Ez oka annak, hogy a boltozat azután levétetett és helyébe gerenda, menyezet alkalmaztatott, melynél a régi eredeti alakjában hason­ líthatatlanúl fenségesebb volt. A templom katholikus jellegét mutatják a templom északi és déli oldalán levő részek is, melyek eredetileg mellékoltárok helyéül szolgáltak. 1849-ben ezen részek a templom jelenlegi bensejétől elkülöníttettek és kőfallal berakattak. Most menyezet nélkül állanak és lomtár gyanánt szerepelnek. Kívülről azonban mint szorosan a templomhoz tartozó részek tűnnek fel, és álta­ lában a templom a maga külalakjában változást nem szenvedett. E templom még most is lőrésekkel ellátott erős kőfallal van körül­ kerítve. Midőn a hitújítás Magyarországon is terjedni kezdett, Perényi Péter Szikszónak ura és Abaujmegyének örökös főispánja 1523ban Luther követőjévé szegődött. 1548-ban Benczédi Székely István szikszói plebános az egész községgel lutheránussá lett; a templom, plebánia, földek, szőlők

SZIKSZÓ.

221

és általában minden egyházi javak az új tant követők tulajdo­ naivá lettek. Benczédi Székely István, ki 1548-ban itt predikator és tanító lett, az új tant követők számára egy katekizmust írt. Ő innen Liszkára, Liszkáról Göncre ment, a hol a zsoltárok könyvét ma­ gyarra fordította. 1566-ban Szikszó városának lakói már Calvin tanát követték.

A SZIKSZÓI PLEBÁNIA-TEMPLOM. (1742.)

1568-ban január 6-án pedig Szikszón református zsinatot tar­ tottak. A mostani templom 1742-ben báró Perényi földterületén épűlt. 1743. évi dec. hó 1-én báró Perényi Gábor által Szikszón újból katholikus plebánia alapíttatott és 1744. évi március hóban az új plebános, Jászay István személyében lett Szikszón bevezetve. A III. Károly által 1731-ben a vallási ügyekben kiadott rende­ letnek egyik pontja azt rendeli el: hogy az ágostai s helvét val­ láson levő predikátorok a róm. kath. esperesek által vizsgáltassa­ nak meg, vajjon a keresztelést jól hajtják-e végre és elegendő­ képen vannak-e erre nézve betanítva.

222

SZIKSZÓI KERÜLET

E vizsgálatot Szikszón maga gróf Eszterházy Károly egri püs­ pök végezte. A szikszói templom és plebánia 1852-ben egészen leégett; azonban az iskola akkor a tűzvésztől érintetlen maradt, úgyszin­ tén a harangok is megmenttettek. A templom az erre következő évben újra felépűlt, úgyszintén egy új, a réginél sokkal szebb és nagyobb plebánia. A templomot, mely a Szt. Háromság tiszteletére van szentelve, 1867-ben a plebános, hívek és a vallásalap költségén újból helyre­ állították és egy új szép toronnyal díszítették. A szikszói plebánia anyakönyvei az 1744-ik évvel kezdődnek. A szikszói plebánosok névsora: Jászai István......................................................1744—1750. Berecz Mihály..........................................................1750—1756. Gresics János...........................................................1756—1773. Ujházy Károly....................................................1773—1778. 5 Tóth Imre...............................................................1778—1780. Briatkay Mátyás.....................................................1780—1805. Jelenffy István..............................................................1805—1806. Szepessy Alajos..................................................1806—1818. Zalay János...............................................................1818—1847. 10 Danilovics Mihály........................................................1847—1862. Mihályffy László..............................................................1862—1880. Chrismár Napoleon...............................................1880— A szikszói plebániához tartozik két község u. m. Alsó-Vadász és Jánosd, továbbá három tanya; egy vízi s két gőzmalom, egy indóház és három vasúti őrház. A leányegyházakban r. k. templom nincsen, mindössze János­ don van a katholikusoknak haranglábuk acél harangokkal. AlsóVadászon a reformátusoknak igen szép, nagy templomuk van, melynek építési modora mutatja, hogy az hajdan szintén a katholikusoké volt. Kegyúr: — Plebános-. Főtiszt. Chrismár Napoleon, c. kanonok. Segédlelkész: —

SZIKSZÓ.

A népesség száma:

Róm. kath.

Gör. kath.

Az anyaegyházban:

1120 250

Leányegyházakban: Alsó-Vadász Jánosd Három vasúti őrházban Összesen:

59 16 103 60 2 5 1284 331

223

Ágost.

30

— 30

Helvét.

Izrael.

1716* 789* 1779* — 4 3499

19 20 — 828

Távolság az anya­ egyháztól km-ben

5.8 6.6

A megkereszteltek száma: 72. Házasságkötések száma: 14. A meghaltak száma: 54. A lakosság magyar-ajkú. Posta-, táviró- és vasúti állomás helyben.

A BÁRTFAI SZ. EGYED-TEMPLOM UJONNAN FELSZERELT RÉGI HARANGJAI.