III. Regionális makroökonómia
A regionális növekedés tényezői
Népesség
Természeti erőforrások
Tőkeállomány
Technikai haladás, innovációk
Forrás: Sammuelson, Nordhaus 2000; Haggett, 2001. 557. p. Növekedés: mennyiségi változás, jellege és mértéke az alkotóelemektől függ, azok mennyiségi változásával mérhető.
2
térszerkezet, településhálózat (TSZ) gazdasági szerkezet (GSZ) infrastrukturális felszereltség és intézményrendszer (II) környezet állapota (KÖ) ország politikai rendszere, a régiók önállósága (decentralizáció foka - PO) társadalmi szerkezet (TÁSZ) 3
Munkaerő mobilitása A termelési potenciál változása a termelési tényezők minőségének és mennyiségének függvénye. Kétrégiós modellben a munka mint termelési tényező mennyisége: L1 = L11 + L21 – L12 (L11: szaporodás; Lxy vándorlás x régióból y régióba) Munka régión belüli változása mennyiségi és minőségi tényezőt is jelent. Számszerű alakulás: népességmozgás és természetes szaporodás (Tényezők: bevándorlás: I, kivándorlás E, ill. születés SZ, halál H) Demográfiai alapegyenlőség: t1 időpontban a népesség száma:
Nt1 = Nt0 + ( Sz − H ) + ( I − E ) SZ = születés, H = halálozás, I = bevándorlók száma, E = kivándorlók száma 4
A 15 éven aluliak aránya (2005)
5
Az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma (2005)
6
A munkanélküliek aránya (2005)
7
Egy foglalkoztatottra jutó átlagos SZJA (2005)
8
Az ingázók aránya a foglalkoztatottak körében (2005)
9
Interregionális haszonkülönbségek változói (Richardson): jövedelmek, bérszínvonal létfenntartási költségek foglalkoztatási szerkezet rendelkezésre álló munkahelyek vállalkozási potenciál (pólusfejlesztés, OP) városiasodás foka lakáshelyzet kulturális és szociális infrastruktúra és szolgáltatások elérhető társadalmi pozíció +régiók közötti fejlettség különbség
10
A Komplex Térségfejlesztési program forrásai • • • • • • • •
Társadalmi megújulás OP, Társadalmi Infrastruktúra OP, Gazdaságfejlesztési OP, Környezet és energia OP, Regionális OP-k, Elektronikus Közigazgatás és Államreform OP, Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Európai Területi Együttműködés – A határ-menti együttműködéseket rendszerező OP-k
11
A régiók fejlettségének társadalom elméleti jellemzői Holisztikus, interdiszciplináris – speciális Demokrácia – autokrácia Közérdek – magán érdek Szakemberek (viszonya) – laikusok(hoz) Értékek – érdekek Szabályozottság – anarchia Együttműködés – vetélkedés Ökonómia –ökológia Térstruktúrák érdekviszonyai: nagyok – kicsik reális világ – virtuális világ Szakrális (katedrális) – profán (bankok és biztosítók épületei) Ajánlott irodalom: Guttenberg galaxis 12
Regionális és tengelyek Regionálispólusok fejlesztési pólusok és tengelyek Kassa Bécs
Pozsony Salgótarján Miskolc Sopron
Ungvár/ Kijev
Nyíregyháza
Eger Győr
Tatabánya Debrecen
Nagyvárad
Budapest Szombathely
Szolnok
Székesfehérvár Veszprém Dunaújváros
Zalaegerszeg
Kecskemét Hódmezővásárhely
Békéscsaba
Nagykanizsa
Nemzetközi tengely Kaposvár
Szekszárd
Regionális tengely Szeged
Szabadka/ Belgrád
Pécs
Zágráb
Jelmagyarázat
Eszék
Arad
Fejlesztési pólus Fejlesztési társközpont Fejlesztési alközpontok
13
A migráció hatása a regionális fejlődésre Fejlett Periférikus régiók (belső és külső perifériák) Periférikus származási régió: munkanélküliség, alulfoglalkoztatottság, aluliskolázottság (esély a roncstársadalom kialakulására) innen származó migránsok technológiával helyettesíthetőek-e? (Akkor igaz, ha alacsony képzettségű munkaerőről van szó – könnyű helyettesíthetőség, a szellemi tőke nehezen helyettesíthető tőkével) • Ha a származási régióban helyettesíthető az elvándorló munkaerő (tőke, támogatás: munkatermelékenység↑ ↑, átlagjövedelem↑ ↑ • Ha a származási régióban nem helyettesíthető az elvándorló munkaerő: munkatermelékenység ↓, átlagjövedelem ↓ a munkahelyek veszélybe kerülnek, ha magas az elvándorlók szakképzettségi szintje, ill lokális-regionális helyettesíthetősége 14
A periférikus elhelyezkedés és településszerkezeti hátrányok illusztrációja 28 kistérség-2007. januári állapot szerint
15
16
Milyen folyamatok magyarázzák az újraiparosítás iránt élénkülő érdeklődést Európában és Magyarországon? Milyen realitása van az újraiparosításnak?
17
A munkaerő változása képzettség szerint 1993 és 2002 között (a munkaerő létszámának évi átlagos növekedése) alacsony képzettségűek
az összes foglalkoztatott számának növekedése
Forrás: OECD, Employment Outlook 2004 In: J.H. Haahr- M.E.Hansen- T. Andersen: Restructuring in Europe. The anticipation of Negative Labour Market Effects. Danish Technological Institute, 2006. 18
A feldolgozóiparban és az üzleti szolgáltatásokban foglalkoztatottak aránya a képzettség szintje szerint 2002-ben (%)
Képzettségi EU15 EU10 szint Üzleti Feldolgozóipar Üzleti Feldolgozóipar szolgáltatás szolgáltatás alacsony 26 35 8 13 közepes 51 48 74 79 magas 23 17 18 8 Összesen 100 100 100 100
Forrás: European Commission 2004, Eurostat Labour Force Survey. In: J.H. Haahr- M.E.Hansen- T. Andersen: Restructuring in Europe. The anticipation of Negative Labour Market Effects. Danish Technological Institute, 2006.
19
Az ipar most is fontos az európai gazdaságban 1993 és 2004 között az ipari GDP évi 2,3 %-kal nőtt az EU 25 országában (Forrás: European Commission, 2005) Az ipari termelékenység gyorsabban növekszik, mint a tercier szektoré. A gazdasági átstrukturálódás nem vezetett a foglalkoztatottsági szint csökkenéséhez. 20
A foglalkozási szint változása Európában Ország EU25 EU15
Lengyelország Litvánia Szlovénia Cseh Közt. Lettország Szlovákia Észtország Magyarország Ciprus Málta
1997 60,6 60,7
2004 63,3 64,7
1997-2004 2,7 4,0
EU-10 58,9 62,6 62,6 68,7 59,8 60,6 65,4 52,4 65,7 54,2
51,7 61,2 65,3 64,2 62,3 57,0 63,0 56,8 69,1 54,1
-7,2 -1,4 2,7 -4,5 2,5 -3,6 -2,4 4,4 3,4 -0,1
Forrás: International Labour Organisation, Eurostat, Miegle et al. (1996) In: J.H. Haahr- M.E.HansenT. Andersen: Restructuring in Europe. The anticipation of Negative Labour Market Effects. Danish Technological Institute, 2006. 21
Összességében Folyamatos gazdasági átstrukturálódás megy végbe Európában. Nem csökkent összességében a foglalkoztatás szintje, De az alacsonyabb képesítéssel rendelkezők munkához jutási esélye csökkent. Jelentős a különbség az EU15 és az EU10 között: a fejlett európai országokban a visszaeső ipari foglalkoztatást eddig pótolta a tercierizáció bővülése, az újonnan csatlakozó országokban a foglalkoztatási szint összességében csökkent.
• Az ipari foglalkoztatás csökkenése, az alacsony képzettséggel rendelkezők iránti csökkenő igény, valamint az ipari termelés területi koncentrációja, korábban iparosodott térségek, városok iparvesztése együttesen azt eredményezi, hogy bizonyos térségekben, és bizonyos munkaerőpiaci szegmensben radikálisan csökkent a munkaerő iránti kereslet – elsősorban az ipar kivonulása következtében – Európában. 22
Magyar sajátosság: Magyarország az ipari delokalizáció nyertese és vesztese is
Ágazatok Élelmiszeripar Vegyipar Gépipar - villamos gépgyártás - járműgyártás Összesen
Termelési szerkezet 1992 2005 25,7 11,4 26,6 16,4 20,5 47,5 10,4 28,3 4,1 14,4 72,8 75,3
Forrás: Ipari és Építőipari Statisztikai Évkönyv, 2005, KSH, Bp, KSH Statisztikai havi Közlemények
23
Az ipar fontos ágazat maradt Foglalkoztatás GDP Beruházás Külföldi működőtőke beruházás Feldolgozóipari export
Év 1992 1996 1998 2000 2002 2003 2004 2005
Nemzetgazdasági részarány 2005 24,6 25,3 27,3 45,8 77,4
Foglalkoztatottak (1000 fő) nemzetgazdaság ipar és építőipar 4083 1429 3744 1200 3747 1194 3877 1282 3953 1358 3976 1331 3992 1318 3981 1298
Ipar és építőipar % 35,0 32,1 31,9 33,0 34,3 33,5 33,0 32,6
Forrás: Nemzetközi Statisztikai Évkönyv, 2004, KSH, Bp., Ipari és Építőipari Statisztikai Évkönyv, 2005, KSH, Bp.
24
Pozitív és negatív folyamatok az ipar térbeli megoszlásában 1. Erős területi differenciálódás
Az ipari bruttó hozzáadott érték területi koncentrálódása Térségek Régiók 1994 2000 2005 Fejlett KMO, NYDT, KDT 60,5 66,9 68,5 Kapaszkodó ÉMO, ÉA 21,6 18,5 19,8 Leszakadó DDT, DA 17,9 14,6 11,7 Összesen 100,0 100,0 100,0 Forrás: KSH - Kiss János számított adatai alapján
25
Pozitív és negatív folyamatok az ipar térbeli megoszlásában 3. A külföldi működőtőke értéke és területi megoszlása
4. A vállalati exportteljesítmények területi szerkezete
Forrás: APEH SZTADI. In: ÁSZ Fejlesztési és Módszertani Intézet: Értékelő tanulmány a 2008. évi költségvetési törvényjavaslat makrogazdasági megalapozottságának néhány összefüggéséről. 2007. október, 15. o.
26
Az újraiparosítás realitása Mit értünk újraiparosításon?
Az újraiparosítás a munkahelyteremtéssel, egyes térségek, városok gazdasági átalakulási folyamataival, hanyatló iparával függ össze, ott, ahol a tercierizáció nem pótolta az ipari veszteséget elsősorban a foglalkoztatásban. Az újraiparosítás Európa nyugati és keleti felén egyaránt a területfejlesztés hívószavává vált az elmaradott, illetve stagnáló, depressziós térségekben, városokban. 27
Milyen iparokra vonatkozhat az újraiparosítás Magyarországon? Nincs visszaút a régi, tradicionális iparokhoz. Nincs szó szociális szempontú foglalkoztatásról. Vita a szakértők között:
húzóágazatok: jó beszállítók, hungaricumok (Botos, 2004); megfelelő növekedési potenciállal rendelkező, spillover hatású ágazatok (járműgyártás, elektronikai ipar, informatikai és kommunikációs ágazatok, biotechnológia, gyógyszergyártás, környezetvédelmi ipar) (GKM) nincsenek húzóágazatok, illetve a magasabb hozzáadott értéket realizáló szerkezet nem
28
Szükség van-e iparpolitikára az EU szerint? Az EU iparpolitikája elsősorban vállalkozási politika: a KKV-k támogatása; szabályozási környezet javítása, vállalkozások együttműködése. ágazati politika: az átstrukturálódás segítése horizontális eszközökkel (pl. innováció támogatás), a vertikális eszközök használata (exporttámogatás, alacsony energiaárak, stb.) tilos. Összességében közvetett és passzív jellegű, inkább tagállami, mint közösségi politika.
29
Tapasztalat: Nagy erőfeszítések kis eredményeket hoznak… (autópálya építés, pólus program)
Kétrégiós modell: K1 = K11 + K21 – K12 (tőkefelhalmozás + nettó tőkeáramlás) Zárt régióban: tőkeállomány változása – pozitív-negatív szabályozó kör Pozitív kör Állótőke javakat termel fogyasztási javak beruházások és készletek Termelőberuházások hatására a tőkeállomány nő termelési potenciál nő
Negatív kör Állótőke elhasználódása pénztőke állótőke-transzformáció Ha a tőkefelhasználás = beruházások stacionárius egyensúly Nyitott régió: tőke interregionális áramlása 31
A tőke nem teljesen mobil megjelenési forma függvénye (Mezőgazdasági beruházások statikusak, ipari kapacitások, épületek, gyártósorok, környezetvédelem, stb.) Tőkemobilitás tényezői: • Állótőke fokozatos áttelepítése (erkölcsileg avult gépek fejletlen régióba) • Új beruházásokat a már meglévő telephelyre érdemes telepíteni (gazdaságos üzemméret, meglévő infrastruktúra, a kiképzett munkaerő továbbképzése) • Saját vállalkozáson belülre beruházás Akadályok • Infrastrukturális adottságok (kommunikációs, úthálózat…) • Intézményi rendszerek (engedélyeztetés, korrupció) • helyi pénzintézetek tapasztalatlansága • helyi beszállítók pontatlansága • munkaerő fegyelmezetlensége • lokális támogatások, adók mértéke • politikai rendszer, kiegyensúlyozottság 32
Külföldi tőke Magyarországon: Budapesten és a közp. régióban koncentrálódik (elérhetőség, képzett munkaerő, állami és helyi támogatások, termelési kultúra, képzés, oktatás, a képzett munkaerő folyamatos kibocsátása) Telephelymarketing! Tőke interregionális mobilitása ~ analóg a munka áramlásával Forrásrégió Tőke Tőkeállomány↓ Termelési potenciál↓ Konstrikciós (visszahúzó) hatás = Profitráta↓
Célrégió Tőke Tőkeállomány↑ Termelési potenciál↑ Expanziós hatás Profitráta↑
egyensúlyi helyzet kialakulása a profitráták között 33
POLARIZÁCIÓS ELMÉLETEK Nem következik be egyensúly! (Célrégióban nő a profitráta, régió vonzása és attraktivitása nő a tőke előtt.) CENTRUM – PERIFÉRIA növekedési ráta és az egy főre jutó jövedelem különbsége nő. Tőkefelhasználás módja, képviselt ágazatok is fontos tényezők! Hatás a helyi foglalkoztatásra, lokális gazdasági erőforrásokra, stb.)
34
Az innováció térbeli terjedése Az innováció terjedése egy tanulási folyamatra, információátvitelre lehet visszavezetni. (Hagerstrand /1952/ elmélete kultúrtörténeti előzmények mellett.) Az újdonságok terjedése követi a kialakult információs hálózatokat. A terjedést akadályozza számos szociális, közgazdasági, információs, infrastrukturális és fizikai tényező.
35
- expanziós (járványszerű) terjedés – szomszédsági hatások alapján. Személyes kapcsolatok útján terjed az információ. • t1 időpontig: centrum körül körkörösen • t2 időpontig: kiterjedés • t3 időpontban: lecsengés
36
- relokációs terjedés Az innovációhordozó személyek, információk térben elkülönülnek egymástól. • t1 időpontban az első helyen • t2 időpontban a második helyen • t3 időpontban egy harmadik helyen bukkannak fel, más-más, csökkenő intenzitással. (Pl. USA fekete lakossága, iparszerű kukoricatermesztés,stb.)
37
- kombinációs terjedés Az expanziós és a kombinációs terjedés egybefonódása. A terjedési területek elcsúsznak egymáson. • t1 zóna a magterület, ami érintkezik • t2 mérsékeltebb zónával, ami a • t3 szintén csökkentebb terjedést mutatóval. Az újdonságok lopakodva, egymásra épülve terjednek tovább. (Pl. külföldi befektetések magyarországi diffúziója.) GyőrBudapest tengely, Budapest, majd a főközlekedési utak mentén és végül regionális központokban telepedtek meg.
38
Az innováció térbeli terjedésének másik dimenziója, hogy az hogyan követi a településhálózat hierarchiáját. Az innováció a centrum funkciókkal rendelkező helyen jelenik meg, ahonnan a hierarchiában alacsonyabb szinten lévő település felé terjed. (Christalleri négylépcsős hierarchiamodell.)
D D C D D C
B D
D A
D
D D D C
D
C
C D
B D
C
D D
C
C
C
C
B
C
A
B
C
D
D D
39
4 4 3 4 4 3
2 4
4 1
4
4
3
3 4
4 3
4
4 4
4 4
5
3 4
2 4
3
2 2
4 4
3
4 3
2 1
2
5
4 3
5 4
3
2 2
5
3
5 4
4
6 5
5
40
3 2
3 3 2 2 3
3 2
1 2
3
3 3
3 3
3
2 2
3
3
3 2
3
3 3
3
41
Vízesésszerű terjedés A tisztán hierarchikus (vízesésszerű) terjedésnél zuhatagszerűen végigfut az innováció a településhálózaton. (Pl. bevásárlóközpontok, és azok telepítése) A hierarchia alsó részéről is kiindulhat az innováció a centrum felé, ahonnan működik a vízesésszerű terjedés. (Beatles – LIVERPOOL LONDON ANGLIA) Szomszédsági terjedés A centrumból kiinduló innovációt a települési kapcsolatok terjesztik. (pl. világútlevél)
42
Kombinációs: centrum hatás + szomszédsági effektusok (számítástechnika) Véletlenszerű terjedés: Egyes innovációk terjedésénél nincs szabályszerűség. Hagerstrand modellje az innováció terjedéséről: Minden felhasználó csak bizonyos idő eltelte után ad át információt. Fogadóját a közbenső információs mező „Mean Information Field”, MIF határozza meg. A MIF a távolsággal fordítottan arányos, a távolság növekedésével csökken az információhoz való jutás valószínűsége.
43
Monte-Carlo szimuláció: minden időközben meghatározza az összes alkalmazó számára az információátvitel valószínűségét. Szimulálja a diffúziós folyamatban az információ terjedését. Szociális, társadalmi tényezők határozzák meg az újdonság fogadásának valószínűségét. Az innovációk terjedésének modellezésére egyre bonyolultabb modelleket alkotnak, de mindig csak egy-egy jelenség vizsgálatára van lehetőség. Az újdonságok diffúziója az alkalmazók számának növekedésével egy logaritmikus görbe alapján írható le, és a normáleloszlást követi. ( ~ termékéletciklus-görbe) A diffúziós folyamat különböző szakaszaiban az alkalmazók: • innovátorok • korai v. első alkalmazók • korai többség • későbbi többség • késlekedők. 44
Az innováció terjedését gátló tényezők:
- természeti környezet – a területek eltérő jellege, gátolja az újdonság eljutását egyik területről a másikra. - kulturális, mentális akadályok – a különböző kultúrával, ismeretekkel, hagyományokkal rendelkező emberek más-más módon fogadják be az újdonságokat. - politikai akadályok – a politikai rendszer jellege, nyitottsága ill. zártsága korlátozza az újdonság megjelenését vagy terjedését. - finanszírozási akadályok – pénzügyi eszközök hiánya gátolja az újdonság átvételét, alkalmazását. - infrastrukturális, vagy fizikai akadályok – infrastruktúra fejletlensége, települések kapcsolata, centrum megközelíthetetlensége - emberi v. humán akadályok – emberek ismeretei, képzettsége alacsony, nem képes az újdonságot átvenni, adaptálni, befogadni. Brown piac és infrastruktúra modellje - Felvázolja a diffúziós ügynökségek feladatait, a terjesztési stratégiát. - Szorgalmazza az innováció keresletének és kínálatának összehangolását. (Ügynökségek szerepe: terjedés gyorsítása, minőség javítása) - Innováció-orientált regionális politika felvázolása. 45
Technológiakínálat • Egyetemek • Mérnöki és gazdasági szolgáltatások
Politikák
Technológiai transzfer • szervezetek
• Pénzügyi támogatások • Regionális politikák
Technológiai információk • és képzés
• Nemzeti és nemzetközi politikák • Tudományos és technológiai parkok, központok • Technikai infrastruktúra
Tanácsadás •
REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS POTENCIÁL elemei
Kockázati tőke • Vevők • Beszállítók •
• Potenciális és aktuális képzettségi szint
Alvállalkozók •
• Lakókörnyezet minősége
Versenytársak •
• „Miliő” innovációs kultúra
Regionális környezet
Innovációs szolgáltatások
Kutató- • intézetek
• Ágazat és mérete
Együttműködési partnerek • K+F beruházások •
Munkavállalók képzettsége •
Vállalkozások K+F tevékenysége
Vállalkozások közötti kapcsolatok
46
Friedman: a rostowi növekedési modell regionális összefüggéseit vizsgálja.
a nemzetgazdaság fejlődése során változások következnek be a területi szerkezetben. erőforrás átrendeződés, térszerkezet átalakulása
Négy fejlődési stádium: I.
Preindusztriális korszak: (Rostow 1-2.) Térszerkezet szétszórt, korlátozott gazdasági bázissal rendelkező független települések. Mérsékelt kapcsolatok, a gazdaság stagnál, a települések funkciói megegyeznek, nincs hierarchikus viszony
II.
Átmeneti fejlődési szakasz: (Rostow 3.) A településhálózat differenciálódása megkezdődik. Városok szerepe megnő. Kezdetben egy centrum, mely az erőforrásokat koncentrálja. A periférián stagnál a gazdaság. A térszerkezet állapota instabil.
III. Iparosodás előrehaladása: (Rostow 4.) Politikai tényezők hatására alközpontok szerveződnek. Egyszerű centrum helyett több centrummal rendelkező térszerkezet. A gazdaság a periféria egyre nagyobb hányadát integrálja. Centrumok közötti kapcsolat szerveződése. Növekedése dinamikusabb, de a periféria nem tud bekapcsolódni. A térszerkezet még mindig instabil. IV. Posztindusztriális fejlődési stádium: (Rostow 5.) Tartós gazdasági növekedés, hierarchikus településszerkezet, szereplők között interdependencia, regionális különbségek lecsökkennek egyensúly 47
Posztindusztriális szakasz P
SC
P
C
P
SC
SC - alközpont
Indusztriális szakasz P
Átmeneti szakasz
Preindusztriális szakasz
P
C
P
C - centrum P - periféria
48
Richardson (1980) felállítja a térszerkezet decentralizációs polarizációs elméletét. (Fejlődő országok példáján modellezi a térszerkezet alakulását.) 1. Területi koncentráció: egyetlen, „fejlett” régióba koncentrálják a beruházási eszközöket. kumulatív fejlődés. Kiéleződő: Centrum – periféria viszony. 2. Régión belüli decentralizáció: a centrum régióban átrendeződés indul. Munkaerő beáramlás, agglomerációs hátrányok, környezeti terhelés növ. Újabb üzemek már nem a centrumba, hanem a vonzáskörzetbe települnek. 3. A magrégión belüli decentralizáció mellett régiók közötti decentralizáció is tapasztalható. A perifériák nagyobb városaiban a fejlődés új dinamikája. Infrastrukturális beruházások, alacsonyabb bérek növekvő jövedelem További beruházás indukálódik, párhuzamosan munkaerő betelepülés a centrumból. 4. A centrumok körüli folyamatok megismétlődnek. (Decentralizáció, új gazdasági szervezetek az alközpontok körül.) Intra és interregionális szinten végbemegy a decentralizáció, stabil, 49 településhierarchia alapján működő rendszer jön létre.
5.
Jövedelem A térszerkezet változása és az egy főre jutó jövedelmek a polarizációs-decentralizációs modellben Stabil városi KB hierarchikus rendszer Jövedelem
4.
Régión belüli aldecentralizáció
Km
KB Km Jövedelem
3.
Régiók közötti decentralizáció
KB Km Jövedelem
2.
Régión belüli decentralizáció
KB Km Jövedelem
1.
Területi koncentráció
KB 50
Km
51
Centrum és periféria Az európai trend Fejlesztési Pólusok
A magyar településrendszer fejlődése a kilencvenes években visszatért az európai urbanizációs trendhez. Európa gazdaságát a nemzeti környezetéből kiemelkedő nagyvárosi rendszer vezérli. Magyarországon Budapest az egyetlen potenciális nemzetközi város A hatvanas-hetvenes évek nyugat-európai fejlődése során a falu és város alapvető civilizációs színvonala kiegyenlítődött. A falusi településeink elmaradottsága jelentős, sőt növekvő, területi egyenlőtlenségeket fokozó tényező. A fejlesztési pólusok koncepció a legfejlettebb gazdaságokra jellemző. 52
Probléma ill. figyelembe veendő: kirívóak a területi egyenlőtlenségek (belső és külső perifériák) a közigazgatási rendszer kialakulatlan nagyok a kulturális különbözőségek a határ menti többnemzetiségű közösségek revitalizációs törekvései erősödnek a környező országok, határ menti nagyvárosainak fejlődése és gazdaságfejlesztési elképzelései nem kellően feltérképezettek Az urbánus gazdaság, tudás intenzív gazdaság: kirívóak a területi egyenlőtlenségek (belső és külső perifériák) a technológia-intenzív iparágak fejlődnek magas szintű pénzügyi üzleti szolgáltatások szükségesek magas szintű kulturális szolgáltatások szükségesek a hagyományos iparágak eltűntek a nagyvárosokból az ország lakosságának egy része kirekesztődik a társadalomból, kiszorul a munkaerőpiacról.
53
5
Regionális és tengelyek Regionálispólusok fejlesztési pólusok és tengelyek Kassa Bécs
Pozsony Salgótarján Miskolc Sopron
Ungvár/ Kijev
Nyíregyháza
Eger Győr
Tatabánya Debrecen
Nagyvárad
Budapest Szombathely
Szolnok
Székesfehérvár Veszprém Dunaújváros
Zalaegerszeg
Kecskemét Hódmezővásárhely
Békéscsaba
Nagykanizsa
Nemzetközi tengely Kaposvár
Szekszárd
Regionális tengely Szeged
Szabadka/ Belgrád
Pécs
Zágráb
Jelmagyarázat
Eszék
Arad
Fejlesztési pólus Fejlesztési társközpont Fejlesztési 54 alközpontok
A pólusok stratégiai céljai A pólusfejlesztés célja: tovagyűrűző gazdaságfejlesztési eredmények létrehozása tudás-intenzív, magas hozzáadott értékkel előállított termékek és szolgáltatások létrejötte a vállalatok közötti együttműködés új formái a klaszterek innovációs tevékenységének ösztönözése K+F a hálózatszerű működés előnyeit kihasználó tevékenységek erősítésével a belső szolgáltatások fejlesztésével a pólustengely hálózatszerű erősítésével
55
Az ipari parkok jellemzői; régiók és Magyarország, 2006 Régió gió
NyugatNyugat-Duná Dunántú ntúl
Ipari parkok szá száma (db) 22
Vállalllalkozá kozások szá száma (db) 343
Vállalllalkozá kozások létszá tszám a (fő (fő) 37 918
Összsszterü terület (ha) 1 501
BeteleBetelepítettsé tettség összterü sszterül etre (%) 51,5
Vállalllalkozá kozások beruhá beruházá sa (MFt (MFt))
Vállalllalkozá kozások árbevé rbevéte le (MFt (MFt))
443 155
1 045 138
61,8 78,8
ExportExportará arány (%)
29
539
52 396
2 406
49,6
612 499
2 473 262
Dél-Duná Dunántú ntúl
17
215
9 291
782
50,8
49 488
128 050
46,3
KözépMagyarorszá Magyarország
30
571
17 164
1 142
38,5
96 312
407 901
18,1
ÉszakszakMagyarorszá Magyarország
25
533
23 705
1 335
57,5
252 121
593 911
60,9
Északszak-Alfö Alföld
26
321
15 281
1 363
47,9
133 290
486 127
67,6
Dél-Alfö Alföld
30
467
15 594
1 319
41,8
62 662
298 587
20,5
1 649 527
5 432 976
64,1
Közép-Duná Dunántú ntúl
Összesen
179
2 989
171 349
9 848
48,5
56
A pólusok stratégiai céljai A pólusok és tengelyek stratégiájának sikere függ:
a reális, de egyben ambiciózus céloktól a régió valamennyi szereplőjének program azonosulásától a megfelelő koordinációtól a források bevonhatóságától, elosztási rendszerétől
Az innovációra alapozott gazdaság megújításakor figyelemmel kell lenni:
a meglévő értékek megőrzésére, a fenntartható környezet megteremtésére, az életminőség javulásának biztosítására a vízió, stratégiává közép-távú célokká formálhatóságára 57
A pólusfejlesztés hatásai, és ami kimaradt a programból valódi válasz a perifériák (külső és belső) és a vidék fejlesztésére a határon átnyúló fejlesztések állapotának teljes feltárására a határok túli pólusok fejlődésének prognosztizálására (versenytárselemzés) ipari, kereskedelmi kulturális fejlődési központok: Arad, Nagyvárad, Temesvár, Kassa…. egyetemeiken sok tízezren tanulnak, többen szereznek műszaki diplomát, mint a Kelet-Magyarországon tudáspotenciáljuknak tőke- és munkaerővonzó erő lehet akár a Bánság, a Partium lehet Kelet-Magyarország „Nyugata”, Következmény: munkaerő áramlási irányának megfordulása, az autópályáinkat a román, szlovák, ukrán … áruknak építjük, társadalom roncstársadalommá válhat 58
No és mi lesz a magyar tájjal? nem beszélhetünk csak a 7 pólusról, nem beszélhetünk csak a vidékről, meg a mezőgazdaságról, tájban kellene gondolkodnunk az osztrákok harminc esztendeje rájöttek erre és rengeteg pénzt fektettek az osztrák tájba, rengeteget a tudásba emberek százezreit képezték, képzik ma is, arra hogy meg tudják őrizni, még vonzóbbá tudják tenni az osztrák tájat ami a leginkább eladható termék, az maga Ausztria Ausztriában régóta így kérdeznek: hogyan lehet az ország képét vonzóbbá tenni? Hogyan lehet a tájat egészséges állapotban tartani? 59
A pólusfejlesztés kihívásai, kérdései: Hol vannak a vidékfejlesztés találkozási pontjai/határai a közösségfejlesztéssel? Mi a vidék közhaszna? Milyen struktúraváltásra van szükség a vidéki városhálózatban? Melyik várossal mit szeretnénk „tenni”? Mi a feladata az adott városnak: rekreáció, lakóterület, szolgáltató város, ipari telephely? A pólusprogram mindezt csak nagy nemzeti keretek között határozza meg, de semmilyen a részletekig lenyúló megoldást nem kínál. 60
A pólusfejlesztés kihívásai, kérdései: Lokalitás – egyediség – autonómia a vidékről általában nem, csak konkrétan érdemes beszélni egymástól térben és időben is különböznek a térségek. egy térség társadalmi értelemben, emberekből, illetve közösségekből áll. helyzete, jövője közvetlenül egyéni, szubjektív döntésektől is függ. a térségek egyediséget, sajátos térségi karaktereket hoznak létre nehéz ezt megtartani, de az életesélyeket is kiegyenlíteni Érdekekellentétek: Az ott élők – a támogatáskezelő szervek – a tőkés befektetők – a nagyvállalatok – az intézményfenntartók – a közigazgatás érdekei között 61
A pólusfejlesztés kihívásai, kérdései: Lokalitás: térségi különbözőség és egyediség A közösség képes-e kezelni a helyi szellemi, kulturális, anyagi vagyont, tisztában van-e az értékeivel, individuális vagy közösségi értékeket képvisel-e? A lokalitás akkor működik, ha egyben autonómia is (tehát nem egyoldalú függés például a pólustól), A vidék esetében csak is az alulról jövő kezdeményezéseknek van értelme
62
A pólusfejlesztés kihívásai, kérdései: Partnerség – részvétel van-e működő helyi demokrácia, van-e és milyen a civil aktivitás, léteznek-e közös ügyek, a helyi elit „húzza-e” a közösséget vagy elkülönül? Egy komoly program összefogást feltételez, részvételt Mindez tartósan. ne csak addig, amíg a támogatás tart, Új együttműködési fórum javaslat: a klaszter-tanács: önkormányzatok, egyetemek, gazdasági kamarák, klaszterek, vállalkozások területelvű szociálpolitikai szervezetekkel
egyeztető
fórum
a
civil 63
Kritikus szemmel a pólusprogramról a szakma, a politika előtt jár nincs politikai konszenzus, nincs konszenzusra alapuló politikai motiváció, tehát kérdéses a valódi dereguláció közeljövője szükséges a politikamentes civil megegyezés is a gazdaságfejlesztéshez, új térformáló erő kell fejlődőképes, kisugárzó, nem csak a munkaerőt elszívó régió központokra van szükség (nem egyenlő a pólusokkal!?) regionális repülőterek oktatási központok (nem csak a pólusokban) és hálózatok, újraiparosítás (kézműipar, helyi fejlesztések-kezdeményezések) az üzleti szolgáltatások színvonalának markáns emelése.
64
A XXI. század a kreativitás háborúja lesz a gazdaságban. Építő jellegű vita és az őszinte kérdésfeltevések irányába kell terelni a hazai pólus- és vidékfejlesztés szereplőinek gondolatait. A valódi versenyképességet a pólusok és vidék együtt érheti el. A pólusfejlesztési program tehát, egyértelműen vidékfejlesztés is, de számos feltáratlan problémával és következménnyel.
65
INPUTOK
Jövedelem Foglalkoztatottság Fogyasztás
Adóalap Szolgáltatások
Helyi háztartások Helyi önkormányzat
Források: államháztartás és egyéb
OUTPUTOK
Szellemi tőke
Képzettség Új cégek Migráció
Tudás
Egyetemi-ipari kapcsolatok Forráskihasználás
Vonzerő
Háztartások-cégek telephelyválasztás Kulturális és szociális lehetőségek
Helyi üzleti élet
Kutatás-fejlesztés rendezvények, kiállítások bemutatók
Nyugat-Magyarországi
Egyetem Üzleti volumen
Helyi üzleti élet
Diákok Pénzügyi hatás Szellemi hatás Közvetett hatás
Forrás: Rechnitzer, Hardi 2003. 63. p. 66
