III.
KÖZHASZNÚ TUDNIVALÓK.
Egyezmény, a b u d a p e s ti k i a d ó k é s k ö n y v k e r e s k e d ő k k ö z ö tt a v e v ő k ö z ö n s é g n e k a d a n d ó k e d v e z m é n y e k tá r g y á b a n . (Létesült 1878 szept. i-én, módosult 1879 márcz. 15-én, 1881 aug. 26-án és 1887 aug. 27-én). r. A közönséggel szemben a k ö n yvek bolti árából enged ményt adni általában tilos. Kivételeknek csak a következő' ese tekben van_ helye : 2. a) Állandó vevők, nyilvános intézetek, kaszinók, olvasó egyletek, jó téko n ysági egyesületek, nyilvános könyvtárak és taní tók, kik tanítványaik; számára a könyvszükségletet közvetítik, 10% -nyi engedményben részesíthetők ; kivételt csak oly intézetek és könyvtárak képeznek, melyek eddigelé máris magasb enged ményben részesültek. Ilyenek az eddigi engedményben ezentúl is részesíthetők (1879 márcz. 15-iki határozat); i) elárusítók (könyvkötők, vegyeskereskedők stb.) kivétel nélkül i5°/0, az egyetem i nyomda és Szt-István-Társulat kiadvá nyaiból 10% engedményben részesíthetők, ha azok a vidéken űzik üzletüket. A fővárosban csupán engedélyezett elárusítóknak adha tók el iskolakönyvek (1890 : VIII, 24. határozat); c) antiquárok semmiféle engedményben nem részesíthetők. A fenti határozatok szigorú betartását egy külön e c z é lra . kiküldött bizottság ellenőrzi, melynek (írásbeli) indítványára az ez egyezm ényt m egszegőkkel, mint üzleti összeköttetés — m ég’ a készpénzért szállítás is — azonnal beszüntetendő. 1881 aug. 26-iki határozat.) Kizárja az egyezm ény bárminemű kedvezm ények nyújtását, a ■ mennyiben megtiltja a bérmentes posta-csomagokat, portoritéseket, ingyenpéldányokat, egyszóval mindama kedvezm ényeket, m elyek alkalmasak arra, hogy a rabatt értékét helyettesítsék vagy pótolják. 3. Bérmentes küldem ények állandó vevőkkel szemben megengedvék : d) megtekintésül küldött könyvszállítm ányoknál; 6) ha a megrendelés összege az 5 frtot meghaladja. Ez esetekben azonban semmiféle rabatt nem adható. 4. ('Ingyen könyvek» mint az engedm ény egyik neme, csak a következő esetekben a d h a tó k : M . könyvker. égyl. évkönyve. II. évf.
13
194
KÖZHASZNÚ T U D N IV A L Ó K
a) iskolakönyvek mutatványpéldányai az iskolai igazgatóságok n ak és szaktanároknak; í) ajándékok tanintézetek, jótékonysági egyleteknek, tanulói könyvtáraknak, azok külön kérelm ére ; r) ajándékok az iskolai év végén mint jutalomdijak, kiváló tanulóknak. Az ily ajándékok azonban csak esetről-esetre adhatók s nem képezhetik valamely üzletkötés feltételét. 5. Az ez egyezményben m egengedett kedvezm ények bármi nemű kihirdetése akár a sajtó utján, akár a körlevelekben, va gy könyvjegyzékekben határozottan tilos. (1S79 márczius 15-iki határozat.) 6. Az arany-árfolyam a budapesti könyvkereskedők által sza vazati többség utján határoztatik meg. A közönséggel szemben csakis osztrák értékű számláknak van helye, márka va gy frankszámitás tilos. 1 frank = 1 márka ; 1 shilling = 1-20 márka. 7. Colportage-czikkek kiadóira a fen ti'elv ek nem irányadók, mennyiben ilynemű kiadványaik terjesztésénél teljes % dolgában nincsenek csupán a könyvkereskedőkhöz kötve. 8. A ki az alulírottak közül a fenti megállapodások ellen bármikép vét, első esetben 100 frt, második esetben 200 frt, har madik esetben 500 frt birsággal büntetendő. Ellenszegülő czégek az egyezményből kizárandók, tőlük a számla időlegesen, vagy vé g legesen megvonandó, mely rendszabály esetleg még annyira is szigoritható, hogy velük minden összeköttetés — még a készpénz szállítás is — megszakítandó. U gyané büntetés éri azt, ki aiattomban a kizárt ezégnek bármikép szállít. Az eljárás a következő : Az, ki ez egyezm énynek egyik aláírója által történt m egsze géséről bizonyítékra tesz szert, jelentést tesz egyleti elnöknek vagy helyettesének, ki az aláírókat külön gyűlésre hívja egybe, m egne vezvén a napirend tárgyát, s előlegesen értesítvén a vádlottat a vád részleteiről, hogy az esetleges ellenbizonyitékait beszerezhesse. A z elnök a vádat, meghallgatja a vádlott védelmét, tárgyalásra bocsátja az ügyet s végül bezárja a vitát és szavaztat. A szótöbb séggel hozott ítéletnek vádlott tartozik magát alávetni. Ha vád lott m eg nem jelenik, az ítélet meghallgatása nélkül hozandó (makacssági elmarasztalás). 9. Az ily határozat elleni föllebezés jogáról az alulírottak előre lemondanak s kijelentik, hogy az Ítéletnek, a mennyiben az bírságot szabott, 3 nap alatt eleget te sz n e k ; s a bírságösszeget ez idő alatt az egyleti elnöknél vagy pénztárnoknál lefizetik, minek elmulasztása esetében feljogosítjuk az elnököt, hogy a bírság lefi zetése iránt bármely általa meghatározandó járásbíróság oltalmát sommás kereseti utón igén}rbe veheti. 10. A z ily bírság pénzek a pénztárnok által külön kezelendők s hováforditásuk iránt a magyar könyvkereskedők egylete határoz. 11. A czégekkel, m elyek az ez egyezményhez való hozzájáru lást megtagadnák, minden összeköttetés megszakítandó, tőlük a belépésig minden hitel megtagadandó.
KÖZHASZNÚ TU D N IV A LÓ K
Tankönyvengedélyezés. I. Szabályzat a népoktatási és kisdedóvó intézetek, fel sőbb leányiskolák, valamint a kereskedelmi és alsófoku ipariskolák tan- és segédkönyveinek megbirálása, enge délyezése és használatba vétele tárgyában (55800/91. számú közokt. min. rendelet).
I. Á lta lá n o s h atározm án yok. 1. Az 1868. évi X X X V III. t.-cz. 8. §-ában megnevezett és a vallás- és közoktatásügyi minister vezetése alá tartozó taninté zetekben (nevezetesen állami és községi, társulati és magánjellegű ■elemi és felső nép-, polgári iskolákban, az elemi iskolai tanító- és tanitónőképző intézetekben), továbbá a kisdedóvóképző intézetek ben, az alsófoku kereskedelm i és ipariskolákban, a középkereske delmi iskolákban, a felsőbb leányiskolákban és a női kereskedelmi tanfolyamokon tankönyvül vagy segédkönyvül csupán a minister által különösen e czélra kiadott vagy engedélyezett könyv hasz nálható. 2. A vallás- és közoktatásügyi minister az engedélyezést az országos közoktatásügyi tanács meghalgatásával mondja ki. 3. Az engedélyezés általános, azaz a fent elősorolt iskolák ■egy bizonyos csoportjához tartozó összes intézeteknek szól. E szabály alól csakis oly könyvek tesznek kivételt, m elyek nem magyar tannyelvű iskolák, vagy csupán egy bizonyos vidék (megye) iskolái számára készültek. 4. Valamely fokokzatu iskola számára engedélyezett tankönyv más fokozatú és íaju iskolák számára csak akkor engedélyezhető, ha a különböző intézetek tantervei és céljai az illető osztályok és tantárgyak tekintetében azonosak Az ily engedélyezést azonban külön kell kérelmezni a vallás- és közoktatásügi ministerné!.
II. T a n k ö n y v e k engedélyezése. 5. M ég nem engedélyezett tankönyv vagy segédkönyv iskolai használatra való engedélyezését a szerzőnek vagy jogutódaiknak kell kérniök. 6. E végből a szerzők vagy jogutódaik kérvényeiket a könyv 6 példányával és bírálati díj lefizetését igazoló adóhivatali nyugtatvánnyal együtt a vallás- és közoktatásügyi ministeriumnak küldik be. A kérvényben pontosan megjelölendők az iskolanemek, a mefyek számára az engedélyezés kívántatik, azonkívül feltünte tendő a könyv ára. H a a szerző a könyv engedélyezését már a közelebbi tanévre kéri. a kérvényt legkésőbb deczember 15-ig be kell küldenie. K ésőbb benyújtott könyvek is tárgyalás alá kerülnek, de megbirálásuk és engedélyezésök a következő tanévre nem várható. 13 *
KÖ ZH ASZN Ú T U D N IV A L Ó K
7. A bírálati díj teljesen uj elemi és felsőnépiskolai továbbá, alsófoku kereskedelmi és ipariskolai könyveknél 15, az ezeknél magasabb iskoláknak szánt könyveknél 25, — változatlan további kiadásoknál amazokért 10, ezekért pedig 15 írtban van megálla pítva (V. ö. az orsz. közoktatási tanács ügyrendje 45. §-át, kiada tott 1891. évi 27.549. sz. alatt kelt rendelettel.) Ha a könyv egy bizonyos fajta iskolákra már engedélyezve van, másnemű iskolákba való engedélyezés alkalmából a változat lan uj kiadások bírálatáért járó díj fizetendő. 8. Engedélyezésre csak egész mű terjeszthető fel. Az oly mű ve t pedig, melynek ismétlés czéljából mindig a tanuló kezénél kell lenni, habár több osztályra szól i-, csak egy kötetben va gy füzet ben lehet engedélyezés végett bemutatni. E tekintetben következő részletek szolgálhatnak irá n ya d ó u l: A) Elérni népiskola. Mindennapi tanfolyam : A vezérkönyvek külön kötetben, de — a mennyiben azok hoz kézikönyvek is szükségesek, a kézikönyvekkel együtt nyúj tandók be. A többi kön yvek a tanterv alapján az osztott és osztatlan iskola különböző viszonyainak tekintetbe vételével osztályonként külön vagy tárgyanként összefoglalva szerkeszthetők. Ismétlő tanfolyam. O lvasókönyv egy kötetben. Számtanra az V ., V I, osztály példatárai is használhatók. Gazdaság- és kertészettanra a VI. osztály tankönyve is hasz nálható. Jegyzet. A nem m agyarajku népiskolák számára szükséges tankönyveknél ugyancsak a fentebbi elvek irányadók. B) Az iparos tamilok iskolái. , O lvasókönyv az I., II., III. osztályokra lehet együtt vagy külön füzetben. Szám- és mértan lehetőleg egy-egy füzetben legyen. C) 1Felső népiskolák. Az olvasókönyvek, valamint a nyelvtanításra szolgáló kön yvek együtt nyújtandók be. Mennyiségtan. Az I., II., III. osztály számtana egy füzetbe legyen fog'alva. A mért?n hasonlóképen. Földrajz az I., II. osztályra, egy füzetben. Természetrajz. A z összes természetrajz egyszerre terjesztess sék föl. Természettan a II., III. osztályra, egy füzetben. A leányiskoláknál ugyanezen ve zérelve k . az irányadók. D) Gazdasági szaktajiitással egybekapcsolt felső népiskolák. Természettan I., II. E gy füzetben. Mezei gazdaságtan I., II., III. E gy füzetben. A többi tantárgyakra nézve a C. alatti elvek irányadók.
KÖZHASZNÚ TU D N IV A LÓ K
E) Az ipari tanmühelylyel egybekapcsolt felső népiskalák. Ugyanazon elvek szerint, mint a C. és D. alatt. F) Polgári fiúiskola. Magyar nyelv. A z első két osztály nyelvtanai külön füzetben lehetnek, de egyszerre terjesztendők fel. Az V ., VI. osztály iroda lom története s olvasókönyve egy kötetbe foglalandó. Mennyiségtan. Közönséges számtan, lehetőleg egy kötetben a IV., V ., V I. osztály algebrája szintén e g y kötetben terjesztendő fel. A geometria I., II. osztály anyaga egy kötetbe foglalandó, a III., IV. osztályé szintén. Természettan. IV ., V . osztály egy füzetben. Vegytan. V ., V I. osztály szintén. Történelem. A IV . osztály világtörténelme egy kötetbe fogla landó. Földrajz. (I., II., III., IV.) külön füzetben lehet, de a három első füzet egyszerre terjesztendő fel. G) Polgári leányiskolák. (Il-od rendit felsőbb leányiskolák.) M agyar nyelv. E g y kötetben legyen a nyelvtan (I., II.), egy kötetben a fogalmazástan (irály- és szerkeszettan III.) Az irodalom ismertetés a IV. osztály számára olvasó kön yvvel köttessék össze. Német nyelv. Nyelvtan s olvasókönyv osztályról osztályra együtt egy kötetbe foglaltassanak, s legalább két kötet terjesztesssék fel egyszerre engedélyezés végett. Történelem . A II., III. osztály világtörténelme egy kötetbe foglalandó. Földrajz egy kötetben. Mennyiségtan. A z I., II. osztály számtana egy, a III., IV. osztályé ismét egy füzetben terjesztessék fel. A mértan (I— IV) e g y kötetben legyen. _ Természetrajz. Állattan (L, II.) egy füztben. Növénytan (I., £1.) egy füzetben ; v a g y az egész természetrajz együtt. H) I-sö rendű felsőbb leányiskolák. Magyar nyelv. A nyelvtan 'T. II., III.) egy kötetben legyen. A IV. és V. osztály anyaga ismét egy kötetbe foglalandó. Az irodalomtörténet olvasókönyvvel együtt adassák. Az olvasóköny vekből legalább két osztályé egyszerre nyújtandó be. Német nyelv. .Mint a G. alatt. Az V.. V I. osztály irodalom ismertetése egy kötetbe foglalható. Természetrajz. Az állattan (I., II.) egy füzetben. Növénytan (I., II.) egy füzetben, vagy az egész természetraj* együtt. Természettan. A IV . osztály számára egy kisebb, az V., V I. osztály számára egy nagyobb kön yv készíttessék. Mennyiségtan. Mint a polgári leányiskolában. Az V., V I. osz tály szám- és mértana egy füzetbe foglalandó. I) Kereskedelmi iskolák.
Alsó fokú kereskedelmi iskolák és női keresk. tanfolyam ok O lvasókönyv (I., II.) két füzetben lehet, de egyszerre terjesz tendő fel.
KÖ ZH ASZN Ú TU D N IV A L Ó K
Kereskedelm i könyvvitel és levelezés. (I., II.. III.) A vitel egy. a levelezés másik kötetbe foglaltassák. Aruisme (II., III.) egy füzetben.
kön yv
Közép-kereskedelm i iskola. O lvasókönyv (I., II., III.) Mind a három füzet egyszerre ter jesztendő fel. Az ujabbkori irodalom rövid ismertetése (II., III.) egy kötetben. Földrajz. (I., II.) külön füzetben lehet, de egyszerre terjesz tendő fel. Történelem. Magyarország története a II., III. osztály számára egy kötetben legyen. Számtan. (1., II.) E gy füzetben legyen. Kereskedelm i számtan. (I., II., III.) E g y füzetben. Könyvvitel. (II., III.) E gy füzetben. Kereskedelm i isme és levelezés. (I., II.) E gy füzetben legyen. Áruisme és iparműtan. (II., III.) E gy kötetben. Váltó- és kereskedelm i jog. (II. III.) E gy kötetben. Nemzetgazdaság- és pénzügytan. (II., III.) E gy kötetben v a g y külön. K) Állatni elemi tanító- és tanitónőképzö. N eveléstudom ány: 1. Test- és egészségtan. 2. Lélektan. 3. Neveléstan. 4. Módszertan (az egyes tantárgyak módszere). 5. Neveléstörténet. 6. Szervezettan. M agyar nyelv. Az I. osztály számára teljes magyar nyelvtan,, a II. osztály számára stilisztika^ a III. osztály számára egy kö tet ben poétika és rhetorika, a IV. osztály számára irodalomtörténet. Külön olvasókönyv csak az I., II. és III. osztályok számára kell. Földrajz. (I., II.) lehet két füzetben, de egyszerre terjesz tendő fel. Természetrajz. Az I.. II. osztály számára külön állattan és külön növénytan Írandó. Számtan. I. osztály külön, I I —IV . osztály együtt, mértan II— IV együtt. L) KisdedÓTJÓképzo. Magyar nyelv. Az I. és II. osztályra külön kötetben. A gyer mekirodalmi gyűjtem ény lehet külön. Term észettudom ányok. E gy kötetben. Kisdednevelés- és módszertan az I. osztályra egy kötetben^ a II. osztályra együtt vagy külön. 9. A vallás- és közoktatásügyi ministerium a beküldött példá n yokból egyet visszatartván, a többi öt példányt a kérvény kísére tében a közoktatási tanácsnak küldi le. 10. A z országos közoktatási tanács elnöksége a leküldött mű vet k ét bírálónak adja ki, a kik e megbízatásukat a kön yv sorsá nak végleges eldöntéséig bizalmas jellegűnek tekintik. A két bíráló lehetőleg úgy választandó meg, hogy a bírálat alá kerülő művel azonos tárgyút egyikö k sem irt legyen, de min_
KÖZHASZNÚ TU D N IV A LÓ K
I99
denesetre úgy, hogy egyikök az illető iskolanem ben vagy ahhoz közelállóban működő gyakorlati tanférfiu legyen. 11. T an kön yveket bírálhatnak — a ministerium részéről a tanács tagjaivá kinevezett tisztviselőket és az elnökség tagjait k i véve — az országos közoktatási tanács tagjai, továbbá a vallásés közoktatásügyi ministertől kinevezett külső bírálók. Indokolt esetekben az elnökség mást is megbízhat a bírálattal. 12. A tankönyveket főleg a következő szem pontokból kell m egbirálni: a) A tudomány szempontjából nem esik-e a munka kifogás alá ? b) Tartalom, m ódszer és előadás tekintetében megfelel-e az illető iskolák oktatása, illetőleg ez iskola tanterve és utasításai követelm ényeinek ? c) Mutál e felterjesztett könyv az eddig használatban levőkkel szemben haladást ? d) Helyes-e a nyelve és követi-e a m agyar tudományos aka démia orthographiáját ? e) Nem esik-e erkölcsi és állami szempontból kifogás alá? / ) Kiállítása az egészségügyi követelm ényeknek megfeleíő-e, különösen_ a papír nem kifogásolható-e és a nyomtatás nem szemrontó-e ? Á ra tulságos-e ? 13. A bírálók kifogásai lehető részletezéssel sorolandók fel. Ha a bíráló nem tartja szükségesnek bírálatában a könyv összes hibáit felsorolni, ezt határozottan meg kell említenie. 14. Segédkönyvül csak oly mű engedélyezhető, mely az iskolai oktatással kapcsolatban- van. D e az osztály tananyagát rendszeres tankönyv' alakjában tartalmazó munka segédkönyvül nem enge délyezhető. 15. A bírálók bírálataikat a kitűzött határidőre a tanács iro dájának beküldik. A bírálatok előbb az elnökségi ülésen átvizs gáltatnak, azután az illető szakosztály rákövetkező ülésén tárgyal tatnak, mely ülésre az elnökség a szükséghez képest a külső bírálókat is meghívhatja. Ha a bírálók nincsenek jelen, az illető szakosztályi előadó vagy a tanács titkára tesz jelentést a bírála tokról. A szakosztály a bírálatok alapján a tankönyv engedélyezése iránt vélem ényt nyilvánít, mely mint a tanács határozata, az elnök ség utján a ministeriumba felküldetik. A vélem ényben világosan fel kell tüntetni azt, hogy vájjon a könyv tankönyvül vagy segéd könyvül milynemü iskolákban és ezeknek mely osztályaiban hasz nálható ? Ha az elnökség a beérkezett bírálatok valam elyikét alaki szempontból vagy nyilvánvaló tévedései miatt nem tartja elfogad hatónak, v a g y ha a k ét bíráló Ítélete m eg nem egyezik, a kön yvet az előbbi bírálatok csatolása mellett egy harmadik bírálónak adja ki s csak azután terjeszti a munkát az illető szakosztály elé. Ugyanez történik, ha az illető szakosztály a beérkezett bírálatok valam elyikét nem tartja elfogadhatónak. 16. E g y előbbeni alakjában visszautasított könyv uj javított kiadása a bírálatokban kifogásolt helyek kijavításával csak abban az esetben számíthat engedélyezésre, ha a bírálók világosan kije lentették, hogy a kön yvben csakis a fölsorolt tévedések szorulnak kiigazításra. 17. A philosophia, nyelvek s irodalmak, s a történet, úgy
200
KÖ ZH A SZN Ú TU D N IV A L Ó K
szintén ének és zene körébe vágó tankönyveket és segédkönyve ket az országos közoktatási tanács nyelvészet-történelmi, a többi szakokhoz tartozókat a tanács mennyiségtan-természettudományi szakosztályai tárgyalják. 18. A' i o — 16. pontokban megállapított könyvbirálati eljárás e rendes módjának érintetlenül hagyása mellett és attól függet lenül jogában áll az elnökségnek olyképen is eljárni, hogy az ugyanazon szakmára vonatkozó tankönyveket bírálataikkal együtt időnkint összegyűjti s a tanács illető szakosztályának tagjaiból alkotoft bizottságnak, illetőleg a szakosztály valamely egyes tag jának adja ki összehasonlítás, felülvizsgálat és összefoglaló véle ményezés végett. E z eljárás alkalmazásánál ellentétes bírálatok esetére elmarad a harmadik bíráló igénybevétele és a megfelelő szakosztály a kiküldött bizottság vagy felülvizsgáló tanácstag indít ványa alapján határoz. (V. ö. a 23. §-t.) 19. A közoktatási tanács elnöksége a szakosztály határozatát a deczember 15-ig beérkezett könyvekről, a bírálatokkal s egyéb, a tárg}Tra vonatkozó ügyiratokkal együtt, vélem énye kíséretében legkésőbb márczius 15-ig tartozik a közoktatásügyi ministerhez felterjeszteni. 20. A könyv ügyében a közoktatásügyi minister határoz, ki az engedélyezést a ((Néptanítók L a p ja ' hivatalos rovatában kihir deti, s ez úton az összes érdekelt intézeteknek tudomására hozza ; továbbá időnként az engedélyezett kön yvek jegyzékeit is közzé teszi. Ezenkívül közli elhatározását a közoktatási tanácscsal és a fotyamodóval is. 21. Az engedély mindig csak egy kiadásra szól. H a engedétyezett kön yv uj kiadásban jelenik meg s az uj kiadás lényegében változatlan és ez a kö n yv czimlapján is meg van jelölve, a minister a benyújtott kérvényt és a kön yv 5 pél dányát a közoktatási tanácsnak küldi le. A könyv ez esetben csak egy bírálónak adatik ki, kinek bírálata alapján maga az el nökség tesz haladéktalanul jelentést a ministernek. A mennyiben azonban ez alkalommal kiderülne, hogy az uj kiadás a tudomány és módszer haladásával szemben visszamaradt, a könyv még egy bírálónak, s ennek eltérő bírálata esetén még egy harmadik bírá lónak adatik ki, s azután a megfelelő szakosztályban a teljesen uj kön yvek módjára tárgyaltatik. Ha az illető tantárgyra nézve időközben tantervi változás történt, a változatlan uj kiadásban beküldött mű uj munkának te kintendő, s a 10— 20. §. értelmében intézendő el. Ha az uj kiadás lényegesen változott, az eljárás olyan, mint az uj könyveknél, csakhogy az ily kön yveket a közoktatási tanács azonnal tárgj^alás alá veszi, hogy folytatólagos használatuk fenn akadást ne szenvedjen. 22. Az engedély megadása vagy m egtagadása után a minis ter a tanács által elfogadott bírálatokat visszajuttatja a közokta tási tanácshoz, a hol a bíráló nevével együtt lemásoltatnak, s e másolatok a titkár által történt hitelesítésük után a tankönyviróknak vagy jogutódaiknak két hét leforgása alatt megküldetnek, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a bírálat az érdeklettnek kizárólag magánhasználatára szolgál és sajtó utján bármilyen czélból való .közlése vagy felhasználása tilos.
KÖ ZH ASZN Ú TU D N IV A LÓ K
201
III. E nged élyezett ta n k ö n y ve k revíziója. 23. A vallás- és közoktatásügyi minister időnként a közok tatási tanácscsal revízió alá véteti az összes engedélyezett tan könyveket. főleg azoknak a m üveknek a kiválasztása czéljából, a m elyek a tudománya v a g y a tanterv szempontjából elavultaknak tekinthetők. Különösen e revízió alkalmával alkalmazandó a 18. §-ban megállapított bírálati eljárás. Minden ilyen revízió után gondoskodik a vallás- és közokta tásügyi minister az általános könyvjegj'zék kiadásáról.
IV. E nged élyezett ta n k ö n y ve k h aszn álatba vétele. 24. Az elemi népiskolákban az alsófoku szakiskolákban a jö v ő tanévben használandó összes tankönyvek jegyzékét a tanitóval vagy a tanítókkal egyetértőleg az iskolaszék (gondnokság, felügyelő bizottság), Budapest fővárosban a fővárosi tanács (Vallásés közoktatásügyi minister 1889. évi január 22-én 47.389— 1888. sz. a. kelt rendelete) lehetőleg május hava végéig, de minden esetre a tanév bezárása előtt állapítja meg. Polgári iskolákban, elemi iskolai tanító- és tanitónőképezdékben. kisdedóvóképezdékben, középkereskedelm i iskolákban és felsőbb leányiskolákban a használandó tankönyveket a fentebbi •elvek szerint a tanítói, illetőleg tanári testület állapítja meg. 25. Mindamellett már használatban volt tankönyv helyébe rendszerint csak akkor szabad teljesen uj tankönyv használatba vételét kérelmezni, ha amaz már legalább három iskolai éven át volt használatban. K ivételt képeznek az uj kiadások, m elyek a megjelölt időtartamon belől is a régi kiadások helyébe lépnek. 26. O ly könyv, mely több évi tanulmánynak szolgál alapjául, első izben csak a kezdő évfolyamban változtatható meg és csak a következő években vihető fel folytatólag a magasabb évfolya mokba, úgy hogy a tanulók mindig a m egkezdett könyvvel fejez zék be a megfelelő tanulmányt. 27. Á használandó kön yvek jegyzékének egyik rovatában v i lágosan fel kell tüntetni az eddig használt könyv czimét, az enge délyezés keltével és számával, s ha jövőben is megmarad hasz nálatban, ezt a második rovatban kell m egjegyezn i; ha pedig helyébe más könyv lép, a második rovatba az uj könyvet kell beírni, az engedélyezés keltével és számával. A könyv czime tel jesen kiírandó. 28. A könyvváltoztatás minden egyes esetben csak akkor engedhető meg, ha az illető testület kellően igazolja, hogy a válasz tott könyv jobban felel meg, mint az eddig használt; ennélfogva minden egyes könyvváltoztatást az ülés jegyzőkönyvében külön meg kell okadatolni, és pedig főleg két szem pontból: aj Mennyi ideig volt a régi tankönyv használatban r b) Miben áll az uj könyv elsőbbsége a régi fölött r Elemi, felső nép- és polgári iskolákban, valamint az alsófoku kereskedelm i és ipariskolákban még arra is kell ügyelni, hogy az uj kön yv lehetőleg ne legyen drágább, mint a régi. 29. A jövő évben használandó tankönyvek jegyzékét a 24.
202
K Ö ZH ASZN Ú TU D N IV A LÓ K
§-ban megjelölt hatóságok, illetőleg tanítói és tanári testületek kötelesek junius hó végéig a királyi tanfelügyelőnek bemutatni, hozzá, csatolván irattára számára az újonnan behozandó kön yvek egy példányát. A tanfelügyelő a jegyzéket átvizsgálás után julius hó végéig jóváhagyva, esetleg arra felmerülő észrevételeivel együtt, az illető testületnek visszaküldi. A jegyzékben foglalt uj kö n yveket csak a kir. tanfelügyelő jóváhagyása után lehet behozni. 30. A polgári iskolai tanitó- és tanitónő-képezdében haszná landó tankönyveket ezen intézetek tanári testületei saját hatás körükben állapítják meg. A budapesti állami felsőbb leányiskolára nézve a tankönyvjegyzék jóváhagyása a vallás és közoktatásügyi ministernek van fentartva.
2. Szabályzat a középiskolai tankönyyek és segédköny vek megbírál ása, engedélyezése és használata tárgyában (54,043/91. sz. közokt. min. rend.*)
I. Á lta lá n o s határozm án yok. 1. §. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi ír,inisler rendelke zése és vezetése alatt álló középiskolákban tankönyvül vagy segéd könyvül csupán a minister által különösen e czélra engedélyezett kö n yv használható. 2. §. A vallás- és közoktatásügyi minister az engedélyezést az országos közoktatási tanács meghallgatásával mondja ki. 3. §. A z engedélyezés általános, azaz valamennyi gymnasiumra avagy reáliskolára, vagy az összes középiskolákra szól. E szabály alól csakis oly könyvek tesznek kivételt, m elyek nem m agyar tannyelvű vagy vegyes tannyelvű középiskolák számára készültek. 4. §. Más iskolákra engedélyezett tankönyv középiskolákban * A közoktatásügyi minister ^ ^ . 04.^/Sgi. sz. reiidelete a közép iskolai tankönyvek és segédkönyvek megbirálása , engedélyezése és haszná lata tárgyában.
A középiskolai tankönyvek és segédkönyvek megbirálására, engedélyezésére és használatára vonatkozó, az országos közokta tási tanács uj ügyrendje értelmében m ódosított szabályzatot kellő» példányokon további eljárás végett megküldöm. Szükségesnek tartom: ez alkalommal a főigazgatóság figyelmét külön felhívni a szabályzat 20. és 28. §-aira. A 20. szakasz értelmében ezentúl egyes tankönyvek engedé lyezésére vonatkozó elhatározásaim esetről-esetre nem fognak köröztetni, hanem az újonnan engedélyezett művekről évenként kétszer fognak jegyzékek kibocsáttatni. A 28. §-ban jövő tanévben használandó tankönyvek jeg yzé kének elbírálását és jóváhagyását az administratio egyszerűsítése czéljából a tankerületi főigazgatókra ruháztam. Bár a lefolyt nyolcz év alatt kibocsátott intézményeim általá ban kifejezésre juttatják azokat az elveket, m elyeket e jeg y zé k ek átvizsgálásánál szem előtt kell tartani, m égsem akarom, elmulasz tani az alkalmat, hogy e fontos jog gyakorlására nehány irányadóútmutatást ne közöljek.
KÖZHASZNÚ TU D N IV A LÓ K
203
csak akkor használható, ha a különböző' intézetek tantervei az illető osztályok és tárgyak tekintetében azonosak. Az ily engedé lyezést külön kell kérelmezni a vallás- és közoktatásügyi minisz ternél.
II. T a n k ö n y v e k engedélyezése. 5'. -§. Még nem engedélyezett tankönyv vagy segédkönyv iskolai használatra való engedélyezését a szerzőknek vagy jo g utódaiknak kell kérniök. 6. §. E végből a szerzők vagy jogutódaik kérvényeiket a könyv 6 példányával és bírálati díj lefizetését igazoló adóhivatali nyugtatványnyal együtt a vallás és közoktatásügyi ministériumnak küldik be/ A kérvényben feltüntetendő a kön yv ára is. H a a szerző a kön yv engedélyezését már a legközelebbi tanévre kéri, a kérvényt legkésőbb deczem ber 15-ig be kell küldenie. K ésőbb benyújtott kérvények is tárgyalás alá kerülnek, de megbirálásuk és engedélyezésük a következő tanévig nem várható. 7. §. A bírálati díj teljesen uj könyveknél 25 forintban, lénye gileg változatlan további kiadásoknál 15 forintban van megálla pítva. H a a könyv másnemű iskolákra már engedélyezve van, a középiskolák részére való engedélyezés alkalmából a változatlan uj kiadások bírálatáért járó díj fizetendő. 8. §. Engedélyezésre csak egész mű terjeszthető fel. Az oly művet pedig, melynek ismétlés czéljából mindig a tanuló kezénél kell lennie, habár több osztályra szól is, csak egy kötetben vagy egy füzetben lehet engedélyezés végett bemutatni. E tekintetben a következő részletek irányadók : A) Gymnasium. M agyar nyelv. Az I. és II, osztály grammatikai tankönyve két füzetbe lehet foglalva, de engedélyezés végett együtt muta tandó be. 1. Ügyelni kell, hogy a tankönyv-változtatás kellő korlátok közt maradjon és gyakran ne forduljon elő. Ha az indítványozó tanártestület valóban figyelm et érdemlő didactikai és paedagogiai okokkal, vagy különös méltánylást ér demlő helyi viszonyokkal támogatja kérelmét, s kétségtelennek látszik, hogy az uj tankönvv jobban fog beválni az eddig használt munkánál, — ily esetekben az uj tankönyv fokozatos behozatala m egengedhető. Ellenkező esetben a változtatásra irányuló kérelem tagadólag intézendő el. 2. Különös figyelmet kell arra fordítani, hogy a rokonszakok,s főleg a nyelvek tankönyveinek m ódszere és tanmenete lehetőleg •egységes le g y e n ; mert, ha például más utat kö vet a latin és mást a magyar nyelvtan : a tanítás akadályokba ütközik, az egységes eljárás megnehezül, s a két szak kölcsönös tám ogatásának köve-telm énye nem valósulhat meg kellőképen. M egjegyzem végül, hogy a főigazgatóságokra ruházott ezen jo g miként való gyakorlásának megbirálása czéljából időnként kellő kimutatásokkal fölszerelt jelentéseket fogok bekivánni. . Kelt Budapesten, 1892. évi február hó n -é n . G róf Csáky. s. k.
204
KÖZHASZNÚ T U D N IV A LÓ K
Latin nyelv. A z alaktan és a mondattan. (I— IV. osztály) egy kötetbe legyen foglalva. G örög nyelv. Az V . és V I. osztálybeli grammatikai tankönyv egy kötetben. N ém et nyelv. A III. és IV . osztály grammatikai tankönyve egy kötetben foglalandó. Történelem. A III. osztály történeti anyaga a megfelelő poli tikai földrajzi anyaggal e g y kötetben. Földrajz. A z I. és II. osztály anyaga egy kötetben. Természettan, A VII. és VIII. osztály anyaga egy kötetben, Mathematika. Közönséges számtan egy kötetben. Algebra egy kötetben. Geometria egy kötetben. Rajzoló geometria. A planimetria (I. oszt.) és stereometria (II. oszt.) elemei k ét füzetbe lehetnek foglalva, de együtt mutatandók be. A constructiv planimetriának egy kötetbe kell fog lalva lennie. Philosophiai propaedeutika.. A lélektan és logika egy kötetben legyen. G örög nyelv helyett m egszabott tárgyak, a) Irodalm iak: A görög állami régiségek, a görög hitéleti és magán régiségek, nem különben a görög művészet (V — VI.) egy kötetben legyenek. Szin tén egy kötetben a görög költészet és a görög próza (VII— VIII. oszt.) történeti ismertetése, b) Ábrázoló mértan elemei : A VII. és VIII. osztályra kiszabott anyag egy kötetben. B ) Reáliskola.
M agyar nyelv. Az I. és II. osztály grammatikai tankönyve, úgymint a gymnasiumnál. A VII. és V III. osztálybeli irodalomtörténetek egy kötetbe kell foglalva lennie. Német nyelv. A z I., II. és III. osztály grammatikai tankönyve egy kötetbe legyen foglalva. Franczia nyelv. A III. és IV. osztály grammatikai tankönyve egy kötetben. Földrajz. Az I. és II. osztály anyaga egy kötetbe foglalva mutatandó be. Történelem. Kívánatos, hogy a VII. osztály történelmi és föld rajzi anyaga egy füzetben legyen. Mathematika. Mint a gymnasiumban. Természettan. A V II. és VIII. osztály anyaga egy kötetben mutatandó be. Vegytan. A IV. osztály anyaga egy kötetben az V . és V I. osztály anyaga egy kötetben. Rajzoló és ábrázoló geometria. Az I. osztálybeli planimetriai alaktan és a II. osztálybeli stereometriai alaktan két füzetbe lehet foglalva, de együtt mutatandók be. A constructiv planimetria (III. és IV. oszt.) egy kötetben. Az ábrázoló geometria anyaga osztályonkint külön füzetekbe lehet foglalva, de együtt mutatandó be. A philosophiai propaedeutika úgy, mint a gymnasiumban. (Magától értetődik, hogy a többi egy osztályra szóló tankönyv csak egy füzetbe lehet foglalva.) 9. §. A vallás- és közoktatásügyi minister a beküldött példá nyokból egyet visszatartván, a többi öt példányt a kérvény kísé retében a közoktatási tanácsnak küldi le.
KÖZHASZNÚ TU D N IV A LÓ K
205,
10. §. A z országos közoktatási tanács elnöksége a leküldött művet k ét bírálónak adja ki, kik e megbízatásukat a könyv sor' sának végleges eldöntéséig bizalmas jellegűnek tartoznak tekinteni. A k ét bíráló lehetőleg úgy választandó meg, hogy a bírálat alá kerülő művel azonos tárgyút egyikök sem irt legyen, de min denesetre úgy, hogy egyikök középiskolában működő gyakorlati tanférfiu legyen. x i. §. Tankönyveket bírálhatnak, a ministerium részéről a tanács tagjaivá kinevezett tisztviselőket és az elnökség tagjait ki véve, az országos közoktatási tanács tagjais továbbá a vallás- és közoktatásügyi ministertöl kinevezett külső bírálók. Indokolt ese tekben az elnökség mást is megbízhat a bírálattal. 12. §. A tankönyveket főleg a következő' szem pontokból kell m egbírálni: а) A tudomány szempontjából nem esik-e a munka kifogás alá ? б) Tartalom, módszer és előadás tekintetében megfelel-e a középiskolai oktatás, illetőleg a középiskolákra vonatkozó tanter ve k és utasítások követelm ényeinek ? terjedelmében megvan-e a kellő mérték ? c) Mutat-e a felterjesztett könyv az eddig használatban levők kel szemben haladást ? d) Helyes-e a nyelve s követi-e a magyar tudományos akadémia orthographiáját ? e). Nem esik-e erkölcsi és állami szempontból kifogás alá ? / ) Kiállítása az egészségi követelm ényeknek megfelelő-e, külö nösen a papír nem kifogásolható-e s a nyomtatás nem szemrontó-e ? Á ra nem tulságos-e ? 13. §. A bírálók kifogásai lehető részletezéssel sorolandók föl, A felsorolt hibák azonban soha sem tekinthetők kimeritettnek s ujabb kiadásnál a kön yv általános javítása kívántatik. 14. §. Segédkönyvül csak oly mű engedélyezhető, mely az iskolai oktatással szoros kapcsolatban van. De a z o s z tá ly tananya gát rendszeres tankönyv alakjában tartalmazó munka segédköny vül nem engedélyezhető. 15. §. A bírálók bírálataikat a kitűzött határidőre a tanács irodájának beküldik. A bírálatok előbb az elnökségi ülésen átvizs gáltatnak, azután az illető szakosztály rákövetkező ülésén tárgyal tatnak, mely ülésre az elnökség a szükséghez képest a külső bírá lókat is meghívhatja. Ha a bírálók nincsenek jelen, az illető szak osztályi előadó vagy a tanács titkára tesz jelentést a bírálatokról. A szakosztály a bírálatok alapján a tankönyv engedélyezése iránt vélem ényt nyilvánít, mely mint a tanács határozata, az elnökség utján a ministeriamba felküldetik. E vélem ényben világosan fel kell tüntetni azt, hogy vájjon a könyv tankönyvül vagy segédkönyvül, mindkét nemű középiskolákban, avagy csak gymnasiumokban vagy 'csak reáliskolákban és ez intézetek mely osztályaiban használható ? Ha az elnökség a beérkezett bírálatok valam elyikét alaki szempontból avagy nyilvánvaló tévedései miatt nem tartja elfo gadhatónak, vagy ha a két bíráló ítélete m eg nem egyezik, a kön yvet az előbbi bírálatok csatolása mellett egy harmadik bírá lónak adja ki s csak azután terjeszti a munkát az illető szakosz tály elé. Ugyanez történik, ha az illető szakosztály a beérkezett bírálatok valam elyikét nem tartja elfogadhatónak.
20Ó
K Ö ZH A SZN Ú TU D N IV A LÓ K
16. §. E gy előbbeni alakjában visszautasitott könyv uj javitott kiadása a bírálatokban kifogásolt helyek kijavításával csak abban az esetben számíthat engedélyezésre, ha a bírálók viiágosan kije lentették, hogy a könyvben csakis a fölsorolt tévedések szorulnak kiigazításra. 17. §. A philo;ophia, nyelvek és irodalmak, s a történet, úgyszintén az ének és zene körébe vágó tankönyveket és segéd kön yveket az országos közoktatási tanács nyelvészet-történelmi, a többi középiskolai szakokhoz tartozókat a tanács mennyiségtantermészettüdományi szakosztályai tárgyalják. 18. §. A 10— 16. §-okban megállapított könyvbirálati eljárás e rendes módjának érintetlenül hagyása mellett s attól függetle nül jogában áll az elnökségnek olyképen is eljárni, hogy az ug)'anazon szakmára vonatkozó tankönyveket bírálataikkal együtt össze gyűjti s a tanács illető szakosztályának tagjaiból alkotott bizott ságnak, illetőleg a szakosztály valamely egyes tagjának adja ki összehasonlítás, felülvizsgálat és összefoglaló véleményadás végett. E z eljárás alkalmazásánál ellentétes bírálatok esetére elmarad a harmadik bíráló igénybevétele és a megfelelő szakosztály a kikül dött bizottság vagy felülvizsgáló tanácstag indítványa alapján határoz. (L. a 23. §-t.) 19. §. A közoktatási tanács elnöksége a szakosztály határo zatát a deczember hó 15-éig beérkezett tankönyvekről a bírála tokkal s egyéb a tárgyra vonatkozó ügyiratokkal együtt, véle ménye kíséretében, legkésőbb márczius hó 15-ig tartozik a köz oktatásügyi ministerhez felterjeszteni. 20. §. A könyv ügyében a közoktatásügyi minister határoz, ki az engedélyezésre vonatkozó határozatát a szerzővel vagy jo g utódjával s a közoktatási tanácscsal közli, s időnként az enge délyezett kön yvek jegyzékeit is a tanintézeteknek m egküldi' és közzéteszi. 21. §. A z engedély mindig csak egy kiadásra szól. Ha engedélyezett könyv uj kiadásban jelenik meg s az uj ki adás lényegében változatlan és ez a kön yv czimlapján is m eg van jelölve, a minister a benyújtott kérvényt és a könyv öt példányát szintén a közoktatási tanácsnak küldi meg, A könyv ez esetben csak egy bírálónak adatik ki, kinek bírálata alapján maga az elnök ség tesz haladéktalanul jelentést a ministernek. A mennyiben azon ban ez alkalommal kiderülne, hogy az uj kiadás a tudomány és módszer haladásával szemben visszamaradt, a könyv még egy bírálónak, s ennek eltérő bírálata esetén még egy harmadik bíráló nak adatik ki, s azután a megfelelő szakosztályban a teljesen uj könyvek módjára tárgyaltatik. Ha az illető tantárgyra vonatkozólag időközben tantervi válto zás történt, a változatlan uj kiadásban beküldött mű uj munkának tekintendő, s a 10— 20, §. értelmében intéze dő el. Ha az uj kiadás, lényegesen változott, az eljárás Olyan, mint az uj könyveknél, csakhogy az ily kön yveket a közoktatási tanács azonnal tárgyalás alá veszi, hogy folytatólagos használatuk fenn akadást ne szenvedjen. 22. §. A z engedély megadása vagy m egtagadása után a minister a tanács által elfogadott bírálatokat visszajuttatja a közoktatási tanácshoz, a hol a bíráló nevével együtt lemásoltatnak s e máso-;
KÖ ZH ASZN Ú TU D N IV A LÓ K
207
la to k a titkár által történt hitelesitésök után a tankönyviróknak vagy jogutódaiknak két hét leforgása alatt megküldetnek, azzal a figyelm eztetéssel, hogy a bírálat az érdeklettnek kizárólag magánhasználatára szolgál és sajtó utján bármilyen czélból való közlése va gy felhasználása tilos.
III.
E nged élyezett ta n k ö n y v e k revisiója.
23. §. A vallás- és közoktatásügyi minister időnként a köz oktatási tanácscsal revisió alá véteti az összes engedélyezett tan könyveket, főleg azoknak a m űveknek kiválasztása czéljából, m elyek a tudomány vagy a tanterv szempontjából elavultaknak tekinthetők. Különösen e revisió alkalmával alkalmazandó a 18. -§-ban megállapított bírálati eljárás. Minden ilyen revisió után gon d o s k o d ik a vallás- és közoktatásügyi minister az általános könyvjegyzék kiadásáról is.
IV .
E ngedélyezett ta n k ö n y v e k h a szn álatb a vétele.
24. §. Minden tanári testület évenkint április havában tar tandó ülésében egybeállitja a jövő tanévben használandó összes tan kön yvek jegyzékét, az engedélyezett kön yvek sorából azokat választva, m elyeket körülményei közt leginkább megfelelőknek tart. 25. §. O ly könyv, mely több évi tanulmánynak szolgál alap jául, első izben csak a kezdő évfolyamba változtatható meg s csak a következő években vihető fel folytatólag a magasabb évfolya m okba, úgy hogy a tanulók mindig a m egkezdett könyvvel fejez nék be a megfelelő tanulmányt. 26. §. A használandó kön yvek jegyzékének egyik rovatában világosan fel kell tüntetni az eddig használt könyv czimét az enge délyezés keltével és számával, s ha jövőre is megmarad haszná latban, ezt a második rovatban kell m egjegyezn i; ha pedig helyébe más kön yv lép, a m ásodik rovatba az uj könyvet kell beírni az ■engedélyezés keltével és számával. (A kön yv czime teljesen ki írandó.) í 27. §. A könyvváltoztatás csak akkor engedhető meg, ha a fölterjesztő testület kellően igazolja, hogy a választott könyv -ób ban felel meg, mint az eddig használt; ennélfogva minden e g y e s könyvváltoztatást (annak megjelölésével, hogy a régi tan kön yv m ennyi ideig volt használatban), a tanártestületi ülés jegyzőkön y vében külön kell megokolni abból a szempontból, hogy miben áll •az uj kön yv elsőbbsége a régi fölött ? 28. §. A jövő évi tankönyvek jegyzékét a tanári, testület május hó i-ig tartozik a tankerületi főigazgatónak bemutatni. Az uj köny v e k csakis a főigazgató jóváhagyása után vehetők használatba.
3. A közokt. min. 17,358/88. sz. rendelete az approbált nép-polgári- és keresk. iskolakönyvekről kiadott I. jegyzék kibocsájtása alkalmából. 1. Ezen jegyzéket a tankönyvek megbirálása, engedélyezése ■és használata tárgyában 1S88. évi deczember hó-20-án 17,589. sz. a. kelt rendeletemmel kiadott szabályzat 2. §-a értelmében adom ki. Tartalmazza azon tankönyvek czimeit, melyek hivatali elődöm
KÖ ZH ASZN Ú TU D N IV A LÓ K
1886. évi szeptember hó 8-án 28.472. és 1887. április hó 3-án 842. sz. a. kelt körrendeletei értelmében engedélyezés végett benyúj tott könyvek közül az orsz. közoktatási tanács által megejtett megbirálás alkalmával engedélyezhetőknek találtattak és ennek alapján általam ezennel engedélyeztetnek. 2. A z ezennel közzétett engedélyezés mellett teljes érvényben hagyom a korábban egyes tankönyvekre nézve kim ondott enge délyezéseket mindaddig, mig az illető könyvek uj kiadásban meg jelenvén, azoknak újra engedélyezése az idézett szabályzat 11. §-a értelmében szükségessé fog válni. 3. Valamint eddig, úgy ezután is a czimlapon említett iskolák részéré engedélyezetteknek s tehát használandóknak tekintendők az állam által kiadott és a m. kir. egyetemi nyomdában kapható k ö n y ve k és taneszközök. 4. A z előző pontban felsorolt könyveken és taneszközökön és az eddigelé engedélyezett tankönyveken kívül használatba vehe tő k az ezen jegyzékben általánosan engedélyezettnek m ondott tan könyvek. 5. A jelen jegyzékben ideiglenesen engedélyezettnek mondott kön yvek ott, hol használatban vannak, használatban maradhatnak, d e mindaddig, mig uj kiadásuk alkalmával általános engedélyezést nem nyernek, más iskolákban be nem vezethetők. 6. A jelen jegyzékben fel nem sorolt és régebben sem enge délyezett tankönyvek engedélyezhetőknek nem találtattak. Ezek, a mennyiben használatban vannak, az 1SS8. évi 17,589. sz. a. ki adott szabályzat 14 §-a értelmében az 1889/90-ík tanév végéig használatban megtarthatók, de emez időpontig az eddig engedé lyezett és ezután engedélyezendő tankönyvek közül gondos körül tekintéssel választandó más könyvvel helyettesitendők. 7. A még birálat alatt levő tankönyvek közül engedélyezhe tőknek jegyzéke 1889. évi márczius havában fog kia d a tn i; azontúl évenként az év elején csak jegyzék fog közzététetni. 8. Ezeknek előrebocsátása után a következő tankönyveket ezennel engedélyezem.
Á llam i n ép iskolákban h aszn álh ató ta n k ö n y vek . A k ö z o k t. m in is z te r 3 re n d e le te a z á lla m i é s á ll. s e g é ly z e t t is k o lá k b a n h a s z n á la n d ó t a n k ö n y v e k tá r g y á b a n . A hozzám beérkező jelentésekből azt tapasztalom, hogy az állami és államilag segélyezett községi iskolák gondnokságai, ille tőleg iskolaszékei nagy része a használandó tankönyvek megálla pításánál az utasítások 34., illetve 44. §-aiban foglalt, az engedé lyezett tankönyvekről 1888 évi deczem ber hó 20-án 17,358. sz. a. kelt rendeletemmel kiadott I. jegyzékben 3. pont alatt hatályossá gában fentartott világos határozat ellenére az állam kormánya által kiadott tankönyveket mellőzi. . Miután az állam kormánya által kiadott tankönyvek a minisz teri tanterv szellemében irt és a m ódszeres utasításokat pótló vezérkönyvekkel vannak e llá tva ; miután továbbá ár tekintetében tetemesen -olcsóbbak, mint a m agánkiadók hasonló kiadványai j miután végül a m. évi márczius hó 13-án 12.536. sz. a. kelt kö r
KÖZHASZNÚ TU D N IV A LÓ K
209
rendelettel a tanfelügyelőséggel közöit és azóta folytatott átdolgo zásuk és javításuk által e tankönyvek tartalom és kiállítás tekin tetében is minden kívánalomnak megfelelők : annálfogva azoknak mellőzése nem csak indokolatlan, hanem a mennyiben helyettök nagyrészt vezérkönyvek hijjával kiadott tankönyvek használtatnak, a tanításra hátrányos, végre a szülőkre nézve, kik jóval drágább könyveket kénytelenek vásárolni, a gyerm ekek iskoláztatásával járó anyagi terhet súlyosbítja. Ez okoknál fogva ezennel elrendelem, hogy az állami és álla milag segélyezett községi iskolákban a jövő tanév elejétől kezdve első sorban az állam kormánya által kiadott és újabban átvizsgált, a szükséghez képest részben kijavított, részben átdolgozott kö vet kező tankönyvek használtassanak : Gönczy A. B. C. olvasókönyv, Gáspár olvasókönyvei, Nagy László nyelvtani gyakorlókönyvei, K iss-M ayer m agyarok története, Bartalus éneklő A. B. C. Sz. Nagy gyakorlókönyve az énektanításra, Széli életmentés és egészségtan ; polgári és felsőbb leányiskolákban T orkos László magyar és Sonnenfeld Zsigmond német nyelv- és irodalmi kézikönyvei.: pol gári és felső népiskolákban Csiky Kálmán, a hazai alkotmány és jogism eret alapvonalai ; képezdékben Csiky Kálmán a magyar alkotmánytan és jogi ismeretek k é zik ö n y v e ; továbbá ugyanezen kiadványoknak- német, tót, sárosszepesi tót, szerb, román, horvát, muraközi-horvát, bereg-ugocsa-máramarosi és sáros-zemplénmegyei rutén és vend nyelvű kiadásai, végre Groó Vilm os magyar olvasó könyvei nem magyar ajkú iskolák számára. Az Emericzy-Kárpáti-féle földrajzi eredménytár és a számolási gyakorlókönyvek helyett uj könyvek szerkesztését és kiadását ter vezvén. ezek használatát ezúttal elrendelendőnek nem találtam. Erről a tanfelügyelőséget tudomás és megfelelő további el járás végett azzal értesítem, hogy e rendeletem megtartására szigorúan ügyeljen fel, más kiadvány használatát pedig csak az esetben engedje meg. ha a helyi viszonyok az ily eltérést indo kolttá tennék és a gondnokság, illetőleg iskolaszék a behozni szán dékolt kön yv előnyét az állam kiadványa fölött tüzetesen indokolván, ez indokolást a tanfelügyelőség is alaposnak és helyesnek tartaná. V égül értesítem a tanfelügyelőséget, bogy miként m. év márczius 13-án 12,537. és julius 2S-án 24,054. sz. a. kelt körrendeleteimben jeleztem, a szegény tanulók számára ingyen tankönyvek engedélyezésére, továbbá a kézitérképeknek 50°/0 árleengedmény melletti kiszolgáltatására csak azok az iskolák tarthatnak igényt, a m elyekben az állam vagy az egyetem i nyomda által kiadott tan kön yvek használtatnak. (15,364/91. sz. máj. i2.§,iS| A «Magvar K ön yvkereskedők E g y le té in e k az állami kiadványu tankönyvek kötelező használata tárgyában benyújtott kérvényére: a következőkről értesítem Czimedet. Az oktatás érdekét érintő fontos indokok, m elyek irányadóul szolgáltak arra, hogy a folyó évi május hó 12-én 15,364. sz. a. kibocsátott rendeletemben fel sorolt s az állam által kiadott tankönyveknek az állami és álla milag segélyezett községi iskolákban való kötelező használatát el rendelje, e rendelet hatályon kivül helyezését nem engedik, a mire különben már annálfogva sem forog fenn indok, mert fennt hivat kozott rendeletemben az állami kiadványok részére csak bizonyos M . k ö n y v k e r. egyl. év k ö n y v e II. évf.
14
210
K Ö ZH ASZN Ú TU D N IV A LÓ K
feltételek mellett, első sorban való használatba vételt kötöttem k i és a magánkiadványok kiküszöbölését tűm kívántain. H ogy azonban a m agán könyvkiadók eddig használatban levő kiadványaik kiküszöbölése által rájok háramló érzékeny károsodástól m egóvassanak : im ént hivatkozott rendeletemet azzal bővitem ki, hogy a magánkiadók mindazon általánosan engedélyezett tankönyvek, a melyek állami és álla milag segélyezett községi, iskolákban eddig már tényleg használatban van nak,■ ha különben az illető iskolaszék (gondnokság, felügyelő bizottság) azokat állami kiadványokkal felcserélni nem kívánja, ezen iskolákban továbbra is használatban meghagyhatok. Az állam által kiadott tankönyvek kiküszöbölésével m agánkiadványok b e v itele állami és államilag segélyezett községi iskolákba, nem különben ilven jellegű iskolákba szándékolt könyvváltoztatás alkalm ából eddig használatban volt magánkiadványu könyvek helyébe állam i kiadványok mellőzésével ismét m agánkiadványok használatba v é te le ezentúl csak azon esetben lesz megengedve, ha a tankönyv-változ tatást, illetőleg állami kiadványok mellőzésével m agánkiadványu kön yvek választását a helyi viszonyok és az illető iskolai h a tó sá g által kellő indokolás mellett kimutatandó és a kir. tanfelügyelő által is elismert didaktikai előnyök ajánlatossá teszik és a b e hozandó magánkiadvány ára az állam kiadványánál nem m agasabb, következéskép a tankönyvváltoztatás az iskoláztató szülékre, v a la mint az iskolafenntartó községekre nézve, m elyek a n époktatási törvény értelmében a szegénvsorsu tanulókat ingyen tan k ö n y ve k kel ellátni tartoznak, nem jár nagyobb megterheltetéssel. Miről Czimedet azon megjegyzés mellett értesítem, hogy a f. évi 15,364. sz. a. kiadott rendelet fennt jelzett módositása tá r g y á ban a kir. tanfelügyelőkhöz egyidejűleg rendeletet intéztem . (33,028/91. sz. aug. 6.) F olyó évi május hó 12-én 15,364. szám alatt kiadott ren deletem kapcsán, az abban foglaltak tárgyában miheztartás és to vábbi eljárás végett a következőkről értesítem a kir. tanfelügyelő u r a t : H ogy a m agánkönyvkiadók eddig használatban levő k ia d v á nyaik kiküszöbölése által rájok háramló érzékeny károsodástól m egóvassan ak: imént hivatkozott rendeletemet azzal bővitem ki, hogy a m agánkiadók mindazon általános engedélyezett tan kö n yvei, m elyek állami és államilag segélyezett községi iskolákban e d d ig már tényleg használatban vannak, ha különben az illető is k o la szék (gondnokság, felügyelő bizottság) azokat állami kia d vá n yo k kal felcserélni nem kívánja pSt ezen iskolákban továbbra is h a szn á latban meghagyhatok. A z állam által kiadott tankönyvek kiküszöbölésével m agán kiadványok bevitele állami és államilag segélyezett községi is k o lákba, — nemkülönben ilyen jellegű iskolákban szándékolt k ö n y v változtatás alkalmából eddig használatban volt m a g á n k i a d v á n y u könyvek helyébe állami kiadványok mellőzésével ismét m agán kiadványok használatba vétele, ezentúl csak azon esetben lesz m egengedve, ha a tankönyv-változtatást, illetőleg állami k ia d v á nyok mellőzésével . magánkiadványu kön yvek választását a h e ly i viszonyok és az illető iskolai hatóság által kellő indokolás m ellett kimutatandó és a kir. tanfelügyelő ur által is elismert didaktikai előnyök ajánlatossá teszik és a behozandó magánkiadvány ára a z állam kiadványánál nem magasabb, kevetkezéskép a tan kön yv-
KÖZHASZNÚ tÚD .N ÍV 'A l.Ő K
-változtatás az iskoláztató szülékre, valamint az iskolafentartó közsé ge k re nézve, m elyek a népoktatási törvény értelmében a szegénysorsú tanulókat ingyen tankönyvekkel ellátni tartoznak, nem jár ■nagyobb -megterheltetéssel. (33,028/91. sz. aug. 6.)
T an k ö n yv -k iá llítá s. A tankönyvek és tanszerek kiállításában számos oly jelenség mutatkozván, a melyek az iskola egészségügyi követelm ényeivel ■ellenkeznek, az orsz. közegészségügyi egyesület és az őrsz. közok tatási tanács meghallgatása után a tankönyyek megfelelőbb kiállí tása érdekében a következő irányelveket találtam megállapitandónak: Legelső követelm ény a jó minőségű papír használata. Igaz ■ugyan, hogy az ujabb tankönyvekben találhatunk már erősebb minőségű, jobb gyártmányú papírt, de az is igaz, hogy sok oly régebbi tankönyv van m ég forgalomban, a m elynek nem csak hogy ■átlátszó a papírja, hanem annyira rossz a gyártmány, hogy még kiméletesebb használat mellett sem elég a tanulónak egy tanéven á t egy könyv. Számos panasz volt már hallható a miatt, hogy •néhány hónapi használat után a tankönyy papirosa széthullott, szétfoszlott. Nem követelhető ugyan, hogy a tankönyvek tartós tiszta rongypapirosra nyomassanak, mert ez az úgyis költséges iskoláztatást még jobban megdrágítaná, de azt kívánom, hogy az. ■engedélyezésre számot tartó könyvek ne fa és szalma- (cellulose) •gyártású papirosra legyenek nyomtatva. A papiros színét illetőleg megjegyezhetem, hogy az orsz. közegészségügyi egyesület szakvéle m énye szerint legalkalmasabb az olyan papir, a melynek színe nem téljesen fehér, hanem csekély mértékben valamely színbe hajló, azonban nem zöldes, sárgás vagy vöröses, hanem inkább k é k e s szürke. Ugyanazon szakvélemény értelmében a fénylő simi:tott papir a szemre kellemetlen hatással van, másfelől azonban megfontolandó, hogy simitatlan papírra illustrátiókat nyomtatni majdnem lehetetlen. A szemléltetés pedig ma már oly fontos ■didaktikai követelm ény a tanításban, hogy a tankönyvek nagy részében a képeket nem lehet mellőzni. É miatt ugyan meg kell tűrni a simított papir használatát, azonban miután a ^simításnak is vannak fokozatai, olyant kell használni, a melynek legkevésbé csil logó fénye van. Igen fontos a szem egészségügyi követelm ényei tekintetéből a kön yvek nyomása. E tekintetben általános elvül kimondom, hogy az elemi népiskolai tankönyvek megfelelő sortávolsággal (Durchschuss) ciceró-betűkkel n omatandók, a magasabb iskolák tankönyvei pedig garmond-betükkel, helyenkint bourgeois-val, de a petit-betüknek lehető mellőzésével és semmi esetre sem petittel kom press szedésben Minden tankönyvtől a mely kompress szedés,-: b r n petit betűkkel jelenik meg, az engedélyezést meg fogom tagadni. H átrányos a szemré a halavány nyomda festék és kopott betűk használata. E tekintetben is meg kívánom a tankönyveknek jól kivehető betűkkel és sötét-fekete festékkel való nyomását. Sok kifogás merült fel a térképek és atlaszok kartográfiái kiállítása, halvány és apró betűs nyomása miatt. Ezekre is meg kívánom a tiszta és könnyen olvasható nyomást. A tankönyvek árát illetőleg elvárom, hogy a középiskolai
14*
KÖ ZH ASZN Ú T U D N IV A LÓ K
212
tankönyvek ára nyom tatott ivenkint 8 krajczár, az illusztrált mű veké io krnál nem lesz magasabbra t é v e ; a népiskolai tanköny ve k ára pedig ennél is kevesebb lesz és alacsonyságra nézve legalább meg fogja közelíteni az áliam által kiadott tankönyvek árát, m elyek kiállítás tekintetében a fentebbi követelm ényeknek szintén meg fognak felelni. Végül, hogy a tanuló a jó rendhez és ízléshez szokjék, óhaj tandó, hogy minden tankönyv csak bekötve jöjjön forgalomba. Erről tekintetességedet tudomás és az egyesület tagjaival való közlés végett oly felhívással értesítem, hogy oda hatni szíveskedjék, miszerint a fentebbiek a magán kiadók által kiadott tankönyveid nól lehetőleg figyelembe vétessenek. (Közokt. min. 42929/91 sz. rend. nov. i-ről.J
Colportage-ügy. A m. kir. belügyminiszternek 1873. márczius 9-én 463. sz. a. kelt, s valamennyi törvényhatóság elnökéhez intézett körrendelete a külföldön megjelent sajtóterm ékek házalás utján leendő' elárasz tásának szabályozása tárgyában. {Szövegét lásd az Évkönyv l8g0-zk évi folyama IC)4 - lapján /)
N apt ár b é ly egzés, Bélyeg és ül. törvények, XVIII. Fejezet. 194. §. A belföldön kiadott naptárak minden különbség nél kül, vájjon külön önálló egészet képeznek-e, vagy csak másnemű nyom tatványok alkatrészei, bélyegilleték alá esnek, mely minden egyes .naptárpéldánytól 6 krban van megállapítva. K é t e ly e k m e rü lv é n fé l a z irá n t, v á jjo n a z é v fo rd u ltá n a k a lk a lm á v a l k á v é h á z a k b a n , v e n d é g lő k b e n és e g y é b h a s o n ló n y ilv á n o s h e ly is é g e k b e n a v e n d é g e k k ö z t. s z é to s z ta tn i s zo k o tt, n e m k ü lö n b e n e g y e s ip a r o s o k és K eresk ed ők h ird e tm é n y e in e k v a g y á r je g y z é k e in e k te rje s z té s e c z é ljá b ó l e lő á llíto tt o ly n y o m ta tv á n y o k ,, m e ly e k n a p tá ri a d a to k a t is ta rta lm a zn a k , a n a p tá r a k b é ly e g k ö te le z e tts é g é r e v o n a t k o z ó ille té k s z a b á ly o k a lá e s n e k -e v a g y se m , — s z ig o r ú b b a h o z ta rtá s v é g e t t e z e n n e l k ije le n te tik , h o g y az e m líte tt n y o m t a t v á n y o k , te k in te t n é lk ü l h a s z n á la ti e z é liu k r a .^ a z ille t é k i s z a b á ly o k J 9 4 . §-ában je lz e tt b é ly e g k ö te le s n a p tá ra k n a k te k in te n d ő k , s m in t ily e n e k a z id é z e tt s z a b á ly o k n a k a n a p tá ra k r a v o n a t k o z ó h a tá r o z m á n y a i a lá esn e k , a b b a n az e s etb e n , h a "a z o k b a n a nap j e lz é s i a dato kon k ív ü l a v á lto z ó ü n n e p n a p o k k ü lö n b ö z ő s z ín b e n v a g y k ö v é r n y o m á s b a n v a g y m ás m ó d o n f e lis m e r h e tő le g v a n n a k k itü n te tv e . T o v á b b á b é ly e g k ö te le s n a p tá ra k fo g a lm a a lá esn ek a s z ó b a n le v ő n y o m t a t v á n y o k a k k o r is, h a a z o k a n? p je lzé si a d a to k m e lle tt o ly fe lje g y z é s e k e t "és ad a to k a t is ta rta lm a z n a k , m e ly e k (ú g y m in t a s z e n te k n e v e i, s o Y sje g y h u z á s o k , a b é ly e g ille t é k i fo k o z a to k tá b lá z a ta i, f e lje g y z é s e k r e s zá n t r o v a to k , az é v s z a k o k ra v o n a t k o z ó é rte s íté s e k s t b ) a k ö z ö n s é g e s ^ n a p tá r a k b a s z o k ta k fe lv é te tn i. H a ^ azonb an k iz á r ó la g c sa k a n a'p jelzési ad atok k ö z ö lté in e k , p é ld á u l a k ö v e tk e z ő ala k b a n : H é tfő K edd
. ’
1
8
■ ' 15 :
'22
29
2
9
16
23
30 31
S zerd a
3
10
17
24
C sü tö rtö k
4
11
18
25
P é n te k
19
26
5
12
Szom bat
6
18
20
27
V a sárn ap
7
14
21
28
a k k o r a n y o m t a t v á n y b é ly e g m e n te s. Í80670/85 s z. p . ü . m in . re n d )
KÖ ZH ASZN Ú TU D N IV A LÓ K
213
195. §. A naptáraktól járó bélyegilleték azon helyeken, hol a pénzügyi hivatalok bélyegjelzőgéppel el vannak látva, akképen rovatik le, hogy az illetékkötelezett fél, mielőtt a naptárak áru helyiségbe vitetnének, vagy m ásoknak átadatnának, a tőlük járó ■összes illetéket az illető pénztárba közvetlen befizeti, s a naptár példányok a bélyegjelzőgéppel azonnal megbélyegeztetnek. Olv helyeken pedig, hol bélyegzőgép nincsen, tartozik az illetékkötelezett fél, egy lapból álló naptáraknál minden példány előrészén, több lapból állóknál ellenben a czimlapon a 6 krajczáros bélvegjeg yet felragasztani és azt a legközelebbi adóhivatalnál felülbélye geztetni. 196. §. Ha a naptárak külföldre kivitetnek, vagy külföldről behozatnak, ugyanazon eljárás követendő, mely hasonló esetekben a kártyákra nézve a 174. §-ban megállapittatott. I74. §• |3 §■! % k ü lfö ld i k iv ite lr e s zá n t k á rty á k b é ly e g m e n te se k , h a a z o k az ille té k k ö te le z e tt fél, a la k h e ly é h e z le g k ö z e le b b fe k v ő v á m - v a g y jö v e d é k h iv a ta l n ak k iv ite li b e v a llá s m e lle tt áta d ja , és a lá v e ti m a g r t a k ü lv ite lr e s z á n t b e lfö ld i áru lt á tu ta lá s a irá n t m e g s z a b o tt e ljá rá sn a k , m e ly s z e r in t a v á m b á r c z á n m e g je lö lt h a tá rid ő ala tt a k á r ty á k k ü ffó ld r e e s z k ö z ö lt k iv it e lé t ig a z o ln i ta rto z ik . I . A k ü lfö ld i k iv ite lr e s z á n t já té k k á r ty á k r ó l s z ó ló és az ille té k k ö te le z e tt fel által a la k h e ly é h e z le g k ö z e le b b fe k v ő v á m - v a g y jö v e d é k h iv a ta ln a k áta d an d ó k iv ite li b e v a llá s n a k , m e ly h á ro m e g y e n lő p é ld á n y b a n k iá llíta n d ó , az á lta lá n o s k e llé k e k e n k iv ü l m e g m a g á b a n k ell fo g la ln ia : а) a já té k k á rty á k teij- és tis z ta (s p o rc o és n ettó ) s ú ly á n a k : б) a já tsz m á k m e n n y is é g é n e k ; C‘ n em én ek ; d t la p sz á m á n a k és e) a z o k m in ő s é g é n e k v a g y is azo n k ö rü lm é n y m e g je lö lé sé t, v á jjo n té n y e z e tt e k (m o s h a tó k ) e v a g y sem (pl. 120 já tsz m a W h is t , n em fé n y e z e tt (nem m osh atók ) 5 2 — 52 l a p p a l; 160 já ts z m a T a r o k , fé n y e z e tt, 54— 54 la p p a l stb.) A z e b b e li b e v á llá s o k e lső d le te és m á so d la ta a la js tro m o k m á n y o lá s á u l s z o lg á ln a k , a h a rm a d la t p e d ig e k iá llíto tt k is é r v é n y e k la js tro m a t é te ls z á m in a k r á je g y z é s e m e lle tt e llá tta tv á n a h iv a ta lo s b iz o n y la t t a l, a fé ln e k k is z o lg á lta tta tik . k i a z t a K m in ta s z e r in t á lta la v e z e te n d ő ip a r la js tro m ille tő t é te lé h e z c sa to lja. N e m b é ly e g z e tt k á r ty á k n a k a v á m - és e lle n ő r z é s i s z a b á ly o k m e g ta rtá sa n é lk ü l k ü lfö ld r e tö rté n t k ü ld é s e v a g y k iv it e le a tö r v é n y 15. g -á n a k £-;” p o n tja s z e r in t , • s ú ly o s jö v e d é k i k ih á g á s t k é p e z . (40670/82 s z. p. ü . m in . ren d . ju n 19 -ről.)
197. Az el nem kelt, de bélyegzett naptár-példányoktól, a mennyiben rajtok a használatnak legkisebb nyom a sem látszik, a befizetett bélyegilleték azon évi deczember első napjáig, melyre a naptár szól, visszatérittetik, akképen, hogy érettök ugyanannyi példány bélyegeztetik meg, mely kedvezm ényt azonban évenkint ■csak egyszer lehet igénybe venni. Ily esetekben a bélyeg vagy bélyegjegy a fél jelenlétében k e resztül üttetik és a naptár a czimlappal, illetőleg azon lapokkal együtt, m elyek a tulajdonképeni naptárt foglalják magukban, a számadás okiratolása végett visszatartatnak, a nyomtatvány többi alkatrészei ellenben a félnek visszaadatnak. Végzés. Á n a g y m é ltó s á g u m kir. p é n z ü g y m in is z té r iu m fo ly ó é v i n o v e m b e r h ó 7 -rő l 115.2 71. s zá m a la tt k e lt m ag a s re n d e le té v e l, a fo ly ó é v r e k ia d o tt, s z a b á ly s z e rű é n m e g b é ly e g z e tt, de el nem k e it n a p tá ra k b é ly e g ille té k é n e k v is s z a t é ríté s é t fo ly ó év re , m é g az ed d ig i g y a k o r la t v a g y is a b tv . és sz. 197. § k ív á n a l m á tó l eltérően m á r b e te rje s z te tt n a p tá rré s ze k a la p já n , k iv é te le se n m e g e n g e d h e tő n e k n y ilv á n íta n i m é ltó z ta to tt. M irő l a h iv a to tt m a g a s r e n d e le t a la p já n tá jé k o z á s v é g e t t a zo n h o z z á a d á s sa l é rte s ítte tik a m a g y a r k ö n y v k e r e s k e d ő it e g y le te , h o g y jö v ő b e n a n a p tá r b é ly e g * 186. §. (15. §.) J ö v e d é k i b ü n te tő e ljá rá s n a k .van h e l y e : g) h a nem b é ly e g z e tt já té k k á r ty á k a v ám - s e lle n ő rzé si s z a b á ly o k ta r tá s a n é lk ü l k ü lfö ld re k ü ld e tn e k v a g y k iv ite tn e k ;
m eg
214
KÖ ZH ASZN Ú T U D N IV A LÓ K
ille té k é n e k v is s z a té ríté s e k ö r ü l a b é ly e g t ö r v é n y és s z a b á ly 197. § a ’ s z ig o r ú a n fo g a lk a lm a z á s b a v é te tn i, ta g ja it a lk a lm a z k o d á s v é g e t t é rte s íte n i s z ív e s k e d jé k . (B u d a p e s ti p ü. ig . 66,620/VI — b. 1890. s z. 1 Svob o d a ; s, k .
198. §. A naptáraktól járó bélyegilletéket közvetlen a kiadó' köteles fizetn i; jótállással pedig azok tartoznak, á kik bélyegtelen naptárakat tartanak, árulnak, szereznek, használnak, vagy m ások nak átengednek, szóval mindazok, a kik a naptáraktól járó bélyegille té lí m egrövidítésében részt vesznek. Külföldről behozott naptáraktól a bélyegilleték befizetésére az: köteleztetik, a ki- azokat behozza vagy behozatja maga va gy mások számára ; jótállással pedig azok tartoznak, a kik a vámsza bályok szerint a beviteli-vám lefizetésével kötelesek. T a p a s z t a lta tv á n , h o g y a fo ly ó é v b e n ig e n s o k n a p tá r K ü lö n fé le a la k b a n b é ly e g te le n ü l h o z a to tt a fo rg a lo m b a , ü ta sitta tn a k a p. ü. h a tó s á g o k é s h iv a ta lo k , h o g y a n a p tá ra k b é ly e g é n e k s z ig o rú e lle n ő rz é s é re k iv á ló .g o n d o t fo rd íts a n a k s a m e n n y ib e n a z t lá tjá k , lio g v b á rm e ly n a p tá r a m e g fe le lő b é ly e g g e l e llá t v a n in c s e n , e z t a n ap tá r c z im é n e k , a la k já n a k , k ia d ó já n a k s e g y é b is m e rte tő je le in e k k ö r ü lm é n y e s le irá s a s le h e tő le g e g y p é ld á n y n a k c s a to lá s a m e lle tt az ille té k e s p é n z ü g y ig a z g a tó s á g n a k a z o n n a l h o z z á k tü d o m a s á ra . A p é n z ü g y ig a z g a tó s á g n a k k ü lö n ö s k ö te le s s é g e le e n d a z e lle n ő rz é s s z ig o rú k e r e s z tü lv ite lé r e ü g y e ln i, e g ye s tu d o m á s u k ra ju to tt ese té k a lk a lm á b ó l a jö v e d é k i v iz s g á la to t a z o n n a l e lső s o rb an a n a p tá r k ia d ó ja e lle n m e g in d íta n i s a k in c s tá r é r d e k e in e k m e g ó v á s a v é g e t t a v iz s g á la t o t m in d a z o k ra k ite rje sz te n i, k ik e t az Jletéki s z a b á ly o k 262. g-a érte lm é b e n a b é ly e g vagy- b ír s á g fizetéséb e n k ö t e le z e t t s é g te rh e l. (1878. 1/6 . 1564. s z. P. m . R .)
199. §. A ki bélyegzetten naptárakat az áruhelyiségbe szállít, magánál tart, használ, másnak átenged, forgalomba bocsát, vagy külföldieket a bélyegilleték iránti kötelezettség szabályszerű telje sítése nélkül, belföldi használatra behoz, vagy á. külföldre szálli- tandókra nézve a m egtörtént kivitelt nem igazolja, továbbá a ki a naptári bélyeget vagy bélyegjegyet utánozza, meghamisítja, vagy a már használt bélyegjegyeket leszedvén, felragasztás által ism ét használja, vagy hamisított bélyegjegygyel ellátott naptárt szerez, gru l, használ, vagy forgalomba bocsát, az ezek által elkövetett bélyegrövidités miatt a m egrövidített vagy m egrövidítésnek kitett bélyegilleték tízszeres egész hasszoros összegéig terjedő büntetés n ek teszi ki magát. 200'. g. A naptárkiadók, ha naptári bélyegröviditések miatt büntetve már két izben voltak, ismételt kihágás -esetében az iparengedély elvesztésével,;.vagy üzletök betiltásával büntethetők.
H írlapok bélyegkötelezettsége. Bélyeg- és illetéki törvény X IX . Fejezet. 201. §. A hírlapok és időszaki lapok, m elyek külföldön, vagy: a postabeli külállamokban * hetenkint legalább egyszer s így évén át ötvenkétszer jelennek meg, bélyegilleték alá esnek, minden tekintet nélkül arra, vájjon politikai vagy . szépirodalmi tárgyakat tartalmaznak, vagy pedig csupán hirdetményeket vesznek fel. 202. §. Bélyegm entesek : 1. azon külföldi lapok, m elyek megjelenésük után legalább hat hónap múlva hozatnak be, továbbá oly külföldi lapok, m elye ket utazók saját használatukra hoznak be m a gu k kal; 2. oly külföldi időszaki lapok, melyek bár hetenkint kétszer, vagy többször . jelennek is meg, havi füzetekben egybegyűjtve * A n é m e t b iro d a lo m -állam ai (1. a 20íj. §-nál k ö z ö lt ren d e letet.)
k ö z h a s z n ú
t u d n iv a l ó k
hozatnak be, a mennyiben ezen körülmény vámhivatali bélyegzés által igazoltatik. 203. §. A 201. §. szerint bélyegköteles hirlapok és időszaki lapok közül a postaegyletbeli külállamokból bchozottak bélyeg illeték© példányonkint 1 krajczárban, az 'egyéb külállamokból behozottaké pedig szintén példányonkint 2 krajczárban van m eg állapítva. A b é ly e g és jo g iile fé K e k irá n ti tö rv é n y e k és s z a b á ly o k h iv a ta lo s ö s s z e á llí tá s á n a k X I X " fe je z e té b e n e lő fo r d u ló , a k o rá b b i ille t é k i s z a b á ly o k b ó l v á l t o z a t la n u l á tv e tt « p ósta e g y le tb e li k ü lá lla m o k » k ife je z é s m ik é n ti é r te lm e z é se irá n r, az 1878. é v b e n a la k u lt « eg v etem es p o s ta e g y e s ü l e t i r e v a ló te k in te tte l, fe lm e r ü lh e tő k é te ly e k e lo s z la tá s a c z é ljá b ó l, e g y e té r tő le g a k ö z m u n k a és k ö z le k e d é s i m . k ir. m in is té r u rra l, e z e n n e l ki je le n te tik , h o g y a « póstái e g y le tb e li k ü lá lla m o k » alatt a n e m e t b iro d a lo m á lla m a i é rte n d ő k ; m ih ez k é p e s t az id é z e tt ö s s z e á llítá s 203. § -á b a n m e g á lla p íto tt 1 k r n y i b é ly e g ille té k a n é m e t b iro d a lo m á lla m a ib a n , a 2 k r f iy i b é ly e g ille t é k p e d ig a z összes e g y é b k ü lá lla m o k b a n m e g je le n ő h irlap o k u t á n , ez ek n ek b e h o z a ta la k o r, a z e m lite tt ö s s z e á llítá s 204. §-b an k ö rü lirt m ó d o n le ro v a n d ó . E g y s z e r s m in d te k in te tte l az o s z trá k p ó s ta te rü le trő l b e h o z o tt k ü lfö ld i h ír" la p o k b é ly e g k ö te le z e tts é g e ir á n t fe lm e r ü lt k é te ly e k r e , a h h o z ta rtá s v é g e t t m eg je" , g y e z te tik , h o g y m iu tá n a M o n a rc h ia k é t á lla m te rü le té n e k la k o s a i k ö z ö t t a b é ly e g és jo g ille té k e k k ö rü l e lő fo rd u ló é rin tk e z é se k ir á n t fe n n á lló e g y e z m é n y a k ü l fö ld rő l b e h o z o tt o k ir a to k r a és h ír la p o k r a n em terje d k i, a le n t e b b e m líte tt h ír la p o k az id é z e tt ille té k i s z a b á ly o k 203. §-b an m e g á lla p íto tt b é ly e g ille té k alá e sn ek és e z e n illeték ' a k k o r is le ro v a n d ó , h a a b e h o z o tt p é ld á n y o k m á r o s z tr á k h irla p b é ly e g g e ! is v o ln á n a k e llá tv a ; k iv é t e lt ö n é r th e tő le g a z o n k ü líö ld i h irla p o k k é p e z v é n , m e ly e k az id é z e tt s z a b á ly o k 202. § -n a k h atá ro zata i é rte lm é b e n e g y á lta lá b a n b é ly e g m e n te ss é g b e n ré s z e sü ln e k , v a la m in t a z o k is , m e ly e k n em a m a g y a r p ó s ta te r ü le tr e s z ó ln a k , h a n e m a zo n csa k á ts z á llitta tn a k . (P. ü . m in . 9980/83 sz. ren d . és k ö z i. m in . 4086/83 s z . ren d .)
204. §. A külföldről és postaegyletbeli külállamokból (vagyis a német birodalomból) posta-intézet utján járatott lapok után, a sza bályszerű bélyegilletéket a felektől, az illető pénztár részére leendő beszámolás terhe mellett, az előfizetés alkalmával a postahivatalojí szedik be S a hirlapok kiszolgálatásakor azok példányaira csak a postabélyeg nyomatik. A postaegyletbeli külállamokból (német b iro d a lo m !® nem előfizetés utján, de po^ta utján beérkező lapok példányonkint 1 krajczáros bélyegjegy gyei a postahivatalok által ellátandók, melyet a fél a postavitelbérrel együtt megtéríteni tartozik. 205. §. Az előző 8-ban emlitett eljárás követendő azon kül■ földi hírlapokra nézve is, m elyek szintén p o s ta : utján, de nem előfizetés folytán hozatnak be, csakhogy ezekért példányonkint 2, krajczáros bélyegilleték jár. A mennyiben pedig nem posta utján érkeznek be, bélyegilleték tekintetében a bélyegkötelezeít fél a vámeljárás szabályait-tartozik szem. előtt tartani s á bélyeg illeték azon vámhivatalnál fizettetik be, mely a külföldi lapokat kiszolgáltatja. 206. .§. A külföldi lapoktól járó hélyegi-lletékét az tartozik lefizetni, a ki azokat behozza, vagv behozatja maga vagy mások számára, jótállással pedig azok, a kik a vám szabályok szerint a beviteli vám lefizetésével kötelesek. 207. §. A k i külföldről és a postáegyleti külállamokból hírlapot az előző §§-ok figyelmen kívül hagyása mellett hozat a maga va gy mások számára : az ez által elkövetett bélvegrövidités miatt a jövedéki büntető eljárás mellett a m egrövidített vagy rövidítés nek kitett bélyegilletéken kivül annak tízszeres, egész husszoros összegéig terjedő büntetésnek teszi ki m agát; egyéb ide vonat-
216
KÖZHASZNÚ T U D N IV A LÓ K
kozó kisebb kihágások eseteiben pedig a tettes i — 50 írtig ter jedő birsággal fenyittetik. A jövedéki büntető eljárás alá eső vétségek felett a 191. S-ban megjelölt biróságok. a kisebb kihágások felett pedig első folyamodásilag a pénzügyigazgatóság, és felebbezés esetében a pénz ügyi közigazgatósági bíróság, addig pedig, mig ez életbe lép, a pénzügyminiszter határoz.
A hird etm én yek (falragaszok) és h írlapi beigtatáso k bélyegkötelezettségéről. Bélyek- és ill. törv. X X . fejezet. 208. §. Bélyegilleték alá tartoznak : 1. Azon magánügybeli hirdetmények, m elyek több példány ban nem kézirat utján állíttattak ki s benn az államterületen vannak használatra szánva, akár nyilvános helyeken függesztetnek ki, akár más ni ódon terjesztetnek és tétetnek közzé. A m . k ir. b e lü g y m in is z té r iu m 18^9. év i ja n u á r 8-án 3271. v a la m in t á p ril 25-611 15148. sz. a. in a d o tt r e n d c le te iv e l a p é n z je g y e k h e z , t o v á b b á a s o r s je g y e k , i. örm ények és ré s z v é n y e k h e z h a s o n ló h ird e tése n * k é s z íté s é t, h a s z n á lá s á t é s 't e r j . - rését, a v e lő k e lk ö v e th e tő v is s z a é lé s e k m e g a k a d á ly o z á s a v é g e t t e ltilto tta és a tö rv é n y h a tó s á g o k a t od a u ta síto tta , h o g y ily ^ h ird e tm é n y e k e lk o b z á s a m e lle tt a to v á b b i k é s z íté st a k ib o c s á tó n a k 5— 50 f i t i g te rje d h e tő b irsá g s ú ly a ala tt tilts á k m eg. M iu tá n e lő fo rd u lt eset, h o g y il y tilto tt h ird e té se k b é ly e g je lz é s s e l is e lv o lta k lá tv a , m i á ltal az a v a ta tla n o k é s 'k ö n n y e n h iv ö k r e n é z v e csa k n a g y o b b le tt a z o k v e s z é ly e s s é g e ; a v iss z a é lé s e k leh ető m e g a k a d á ly o z á s a v é g e t t o d a u ta sitta tn a k a h ird e tm é n v e k b é ly e g ie lz é s é v e l ille t ő le g az a z o k r a a lk a lm a z o tt b é ly e g je g y e k f e lü l b é ly e g z é s é v e l m e g b íz o tt h iv a ta lo k , h o g y a h ird e té se k re s z á n t ü re s p a p ir iv e k b é ly e g :e lzé sé t, ille tő le g fe lü lb é ly e g z é - é t . az ille té k i s z a b á ly o k 190. § -a é rte lm é b e n m in d e n esetb e n a k a d á ly n é lk ü l te lje s íts é k u g y a n , de v a la h á n y s z o r a h ird e té s a la k ja , a p a p ír m in ő s é g e , v a g y b á rm e ly m ás k ö r ü lm é n y fo ly tá n a n n a k g y a n ú ja fe lm e r ü l, o g y tilto tt a la k ú h ird e té s c z é lo z ta tik k ö z z é té te tn i. e z t a n y o m d a v á lla la t s le h e tő le g a h ird e tő fél m e g n e v e z é s e m e lle tt a re n d ő rsé g n e k a z o n n a l s m in d e n e se tre m éa o ly id ő b e n h o z z á k m e g b íz h a tó m ó d o n tu d o m á s á ra , h o g y a tilto tt alak ú h ird e tm é n y e k k é s z íté se m e g a k a d á ly o z ta th a s s é k (1875. a u g u s ztu s 3 -án . 18061/875 l\ M. R )
2. Azon magániigybeü hirdetmények, m elyek hetenkint leg alább egj^szer megjelenő belföldi hirl apókba vagy más időszaki iratokba vannak iktatva. 209. Bélyegm entesek : 1. Azon hirdetmények s egyéb közhirrétételek, m elyek kö z hatóságokból és hivat..lóktól, községektől, továbbá közintézetektől és alapok igazgatóságaitól, egyházi és valásfelekezetektől hivatásuk czéljából, nem pedig m agánfelek érdekében hivatalosan adat nak ki. 2. Azon hirdetmények, m elyek emberbaráti, vagy jótékonysági czélokra egyletek vagy m agánosok részéről bocsáttatnak közre, s nem a társulati tagok magán hasznának, vagy érdekének elő m ozdítása végest eszközöltetnek. 3. Tudományi, művészeti, avagy egyéb ezekkel foglalkozó lapoknak saját szakukba vágó hirdetményei. 210 g. A hirdetményektől járó bélyegilleték: 1. Ha a papír nagysága 1250 négyszög centimétert meg n ::i halad, ivenként 1 krajczárban, ha pedig meghalad, 2 kraj.czár’.;::n állapittatik meg ; 2. A hírlapokba iktatott minden egyes hirdetménytől pedig 30 krajczárban.
KÖ ZH ASZNÚ TU D N IVA LÓ K
211. §. A 210. §. i. pontjában érintett hirdetm ényektől járó bélyegilleték akként rovatik el, hogy a bélyegköteles hirdetmény hez szükséges papir, ha a pénzügyi hivatal bélyegjelzőgéppel el van látva, a hirdetmény kinyomatása előtt, a bélyegilleték lefize tése mellett, m egbélyegeztetik : ahol pedig bélyegző-gép nincs, az illetékkötelezett fél a tiszta papirivekre a megfelelő bélyegjegye ket felragasztja s azokat a legközelebbi adóhivatalnál felülbélye gezteti. 212. §. Azon napi hirdetményekre nézve, m elyeket válalatlok vagy intézetek hosszabb időre át szoktak rendesen közzétenni, a m. kir. pénzügyigazgatóság az illető vállalat, vagy intézet által viselendő hirdetményi bélyegilleték helyett, a körülményekhez képest, bizonyos átalányt állapíthat meg, mely a hirdetmény közre bocsátása előtt lefizetendő. 213. §. A 210. §. 3-dik pontjában érintett hirdetményektől az esedékes bélyegilleték minden hónap lefolytával, m ég pedig legfeljebb a következő hónap 5. napjáig késpénzben lefizetendő, mely czélból köteles a lapkiadó a pénzügyigazgatósághoz az elm últ hónap folyamában megjelent lappéldányokkal felszerelve, pontosan szerkesztett kimutatást nyújtani be, mely a beiktatott hirdetm ényeket szám szerint és az ezek után járó bélyegilletékeket e g y összegben tüntesse ki. Ha a lapkiadó ebbeli kötelezettségét pontosan nem teljesí tené, jogában álland a pénzügyigazgatásnak tőle o ly biztosítéki ■összeg azonnali letételét követelni, mely az egy havi beiktatásokért járó bélyegilletéknek átlag megfelel, mely biztosítéki összeg folyteljes összegben tartandó. 214. A hirdetményektől járó bélyegilleték, ha a kitűzött idő alatt bármi okból is, be nem fizettetik, végrehajtás utján azonnal beszedendő, s ha az előző §-ban említett biztosítéki összeg le nem tétetett volna, a lap jövedelm e zár alá veendő^ mely mindaddig fel nem oldatik, míg a hátralékban levő bélyegilleték le nem fizettetik és a biztosíték le nem tétetik. 215. §. A 208. §. 1. pontjában emli.ett hirdetményektől járó bélyegilletéket közvetlenül a nyomdavállalat tartozik fizetn i; jó t állással pedig az tartozik, a ki a hirdetményt sajtó utján maga v a g y mások számára több példányban közre bocsájtja. Az említett §. 2. pontja alá tartozó hírlapi beiktatásoktól pedig az esedékes bék'egilletéket a 210. §-ban megállapított mód szerint a lapkiadók tartoznak befizetni. Ezen. bélyegilletékért azonban a bélyegköteles tárgyat elő állító nyomdatulajdonos is kezeskedik. A nyomdatulajdonos köteles az üzletében nyomandó s hir detm ényeket felvevő minden hírlapot vagy időszaki lapot első megjelenésétől számítandó 8 nap alatt az illető illetékkiszabási va gy adóhivatalnál bejelenteni, máskülönben közigazgatási utón 20, és ismétlés esetében 100 forintig terjedhető pénzbírsággal terhélletik. (1881 : X X V I . t.-cz 28, §. "a.) 216. §. A ki bélyegköteles hirdetményt az arra szánt tiszta papir bélyegzése, vagy felragasztott bélyegjegyek felülbélyezése -előtt nyomat, árul. terjeszt, vagy bélyegzetleneke't átvesz és terjeszt, vagy hirdetményi bélyeget utánoz és hamisít, az ez által elköve te tt bélyegrövidités miatt, a jövedéki büntető eljárás alkalmazása
218
KÖZHASZNÚ TU D N IV A LÓ K
mellett, a m egrövidített vagy rriegröviditésnek kitett bélyegílleték megtérítésén kívül annak tízszeres egész húszszoros' összegéig' terjedő büntetésnek teszi ki magát. Ezen kihágás eseteiben a 191. §-ban* megjelölt bíróságok és; hatóságok határoznak. T a p a s z t a lta tv á n , h o g y a h ird e tm é n y e k b é ly e g k ö te le z e tts é g é r e n é z v e a p é n z ü g y i k ö z e g e k n é l a n é z e te k a h ird e tm é n y e k so k fé le n e m e ih e z k é p e s t k ü lö n b ö z ő k ! — az ille té k i s z a b á ly o k 208. §-a 1. p o n tjá n a k h e ly e s a lk a lm a z á s a c z é ljá b ó l s z ü k s é g e s n e k t a lá lta to tt ré s z le te s e b b e n je le z n i a z o n ism é rv e k e t, m e ly e k ah ir d e tm é n y e k n e k b é ly e g k ö te le z e tts é g é t m e g á lla p ítjá k . A z ilie té k s a b á ly o k 2 1 1. §-a a z t re n d e li, h o g y a h ird e tm é n y e k u tá n já ró b é ly e g ille té k e t a z o k k in y o m a tá s a e lő tt a tis z ta p a p irn a k m e g b é ly e g z é s e á ltal ta h á t e lő z e te s e n k e ll le ró n i. E s z e rin t fe lté te le z i a s z a b á ly : h o g y a tis z ta p a p íro n o ly n y o m ta tv á n y fo g lé te sitte tn i, m e ly s z ö v e g é n é l s ta rta lm á n á l fo g v a a h ird e t m é n y m in d en k e llé k e iv e l b ira n d . s arra v an s z á n v a , m is z e rin t a z , az ille tő fél; m a g á n é rd e k é b e n , a k ö z ö n s é g k ö z t te rje sz te s sé k . E b b ő l k ö v e tk e z ik , h o g y il y h ird e tm é n y e k , m e ly e k n em ö n á lló a n a d a tn a k ki, s nem k é p e z ik fő t á r g y á t a n y o m ta tv á n y n a k , h an em v a g y k ö n y v e k b e n , v a g y n a p tá ra k b a n fo g la lta tn a k , v a g y p ed ig m ás m ű v e k re , p. o. k á r ty á k r a , m e n e tje g y e k r e , c s o m a g o ló p a p írra s tb . m e lle s le g rá v e z e tte tn e k , a b é ly e g k ö te le s h ir d e t m é n y e k fo g a lm a a lá n em e s n e k , m iv e l ify n e m ü k é s z ítm é n y e k n em az a z o k b a n fo g la lt , v a g y az a z o k o n le v ő h ird e tm én y ek , h an e m a fő c z é ! m ia tt jö n n e k a z e g y e s, v e v ő , v a g y h a s z n á ló fele k k ö z t fo rg a lo m b a A m i az ü zleti fo rg a lo m b a n k ü lö n b ö z ő a la k b a n v á lta k o z v a előfordu lóe g y é b n e m ü h ird e tm é n y e k e t, é rte s itv é n y e k e t v a g y k ö r ö z v é n y e k e t ille ti, ezek re n é z v e m e g k e ll k ü lö n b ö z te tn i a z t, v á jjo n azok ta rta lm u k n á l s s z ö v e g ü k n é l fo g v a k é ts é g e n k iv ü l a k ö z ö n s é g s zá m á ra , v a g y le h e tő le g csa k a v e v ő fe le k ré s z é re á llitta tik e ki. E ls ő esetben a b é ly e g ille té k m á r a k é rd é s e s h ird e tm é n y e k ^ k in y o m a tá sa e lő tt le ro v a n d ó , u tó b b ia k p e d ig csa k a zo n es e tre v o n a n d ó k jö v e d é k i e lb á n á s a lá , h a u tó la g k id e r ü l, h o g y ta rta lm u k és s z ö v e g ü k d a c zá ra a k ö z ö n s é g , k ö z t n y ilv á n o s h e ly e n v a ló k ifü g g e s z té s , v a g y k ih o r d á s v a g y p e d ig s z é to s z tá s á lta l te rje sz te tte k . I d e s o r o z a n d ó k k ü lö n ö s e n a le v é l a la k já b a n sze rk e sz te tt azon ü z le ti h ird e té se k , m e ly e k n e k s z ö v e g e n em a k ö z ö n s é g h e z , h an e m e g y e s fe le k h e z s z ó l, s m e ly e k re n é z v e , fe lte n n i k e lle n e , h o g y a z o k n em h ird e tm é n y k é n t h a s z n á lta tn i. h an em csa k a v e v ő v a g y ü z le t i ö s s z e k ö ’te té s b e n á lló fe le k n e k p o s ta u tjá n fo g n a k m e g k ü ld e tn i, v a g y p e d ig az ü z le ti h e ly is é g b e n átad atn i. E z e n a s z a b á ly é rte lm é b ő l m e ríte tt m e g je lö lé s e k h e z a lk a lm a z k o d jé k a z ig a z g a t ó s á g , és u ta sítsa m e g fe le lő le g a jö v e d é k e k m e g v é d é s é re h iv a t o t t k ö z e g e k e i is, ö n k é n t é rte tv é n , h o g y e lő fo rd u ló b é ly e g r ö v id ité s e k n é l a f e lté tle n b é ly e g k ö te le s h ird e tm é n y e k re n é z v e a n y o m d a v á lía la to k , m á s k ü lö n b e n p e d ig a z o k v e e n d ő k ig é n y b e , k ik n e k érd e k é b e n a h ird e tm é n y e k te r je s z te tte k . (18076/75 sz. p. ü . m in . re n d . m á ju s 9-rő l.)
S zám labélyegzés. Bélyegilletéki díjjegyzék 84. tétel, B. 2. -pont. Számlák, jegyzékek, kim utatások vagy hasonló iratok, m elyek á kereskedők és iparüzők által saját üzletükből származó követe lések iránt, egymás közt vagy más személyek részére kiállíttatnak,, különbség nélkül, -Vájjon azokban a kiegyenlítés bizt.osittatik-e vagy sem és váljon a kiállítók azokat névaláírással ellátták-e vagy sem, ha 50 írtnál nem nagyobb összegről szólnak, ivenként 1 kr.. különben pedig ivenként .5 kr bélyeg alá esnek. * 191. § <20. §.•)' A jö v e d é k i b ü n te tő eljárá s (186. és 18S. § § .) a lá eső k ih á g á s o k fö lö tt, a m e n n y ib e n a b ü n te tő e ljá rá s b e sz ü n te té se n e m e n g e d é ly e z te te tt,, a z 1871. év i L X V I . t. ez. á íta l m e g je lö lt első fo ly a m o d á si t ö r v é n y s z é k e k és az 1872. é v i X X X V I I I . t ö r v é n y c z ik k a la p já n a k ir . táb la m in t m á s o d ik és u to ls ó b ír ó s á g h a tá r o z n a k ; H o r v á t-S z la v o n o r s z á g o k b a n p e d ig az 1871;. é v i L X V I . t. ez. á lta l fe n ta rto tt p é n z ü g y i t ö r v é n y s z é k e k ille té k e se k . A 185 . §. által tilto t t c s e le k m é n y e k eseteib en , v a la m in t o l y k is e b b ld h á g á o sk f e le tt (187 §.), m e ly e k n é l a k in c s t á r m e g rö v id íté sé re ir á n y z o t t s zá n d é k nem v é le lm e z h e tő , az 1876. é v i X V . t. ez. 77. és 78. §§. é rte lm é b e n első. fo ly a m o d á s iia g a p é n z ü g y ig a z g a tó s á g és f e lfo ly a m o d á s esetéb en a p é n z ü g y i k ö zig a zg atásib író s á g , ad d ig p ed ig , m íg ez é le tb e lé p , a p é n z ü g y m in is z te r h a tá ro z .
KÖZH ASZNÚ TU D N IVA LÓ K
2I9
p): Számlák alatt számkivonatok, jegyzékek alatt árujegyzékek s azok másolatai :facUirák; is értetnek, s a bélyeghasználat köte lezettségére nczvc nem tesz különbséget, akár legyen azokon a kiállító ezég Írásban, nyomtatásban vagy bármely más módon jelezve, akár nem. P é n z ü g y m in is z te r i re n d e le t a m eg tek in té si ■ b iz o m á n y i s zá m lá k ) b elvegm en tesség ö tá r g y á b a n , A ig n e r L a io s b u d a p e sti k ö n y v k e r e s k e d ő n e k . m in t a 'm a g y a r k o íiy v k e ré s k e d ő e g y le ti e ln ö k é n e k ide c sa to lt b e a d v á n y a o ly u ta sítá ssa l k ü ld e ti’á le az ig a z g a t ó s á g n a k ; m is z e rin t fo ly a m o d ó t a rr ó l érte s íts e , h o g y a k ö n y v k e r e s k e d ő k k ü ld e m é n y e ih e z c sa to lta tn i s z o k o t t .szám lák v a g y á r u je g y z é k e k c s a k az es e tb e n n em es n é n e k a z 1881. é v i X -X V I t .-c z .’ 6-ik § -á b a n m e g h a tá ro z o tt 1 k r-o s, ille t v e 5 k r n y i b é ly e g ille té k a lá , h a azo k n em s z á r m a z n a k az ille tő k e re s k e d ő ja v á r a m á r té n y le g fe n n á lló k ö v e te lé s b ő l, ille tv e h a a z o k c s a k u g y a n csu p á n az ‘.árak ir á n t n y ú jta n d ó tá jé k o z á s v é g e t t c s a ta lta tn a k a k ü ld e m é n y h e z .« «M in th o g y az o n b a n e z e n fe lté te le k n e k fe n fo rg á s a a s z á m lá n a k ren d e s .álakban v a ló k iá llitá s á es e té b e n nem ' e ile n ő ri/ h e tő , e n n é lfo g v a a t ö r v é n y e s h a tá r r o z m á n y o k p o n to s ' b e ta rtá sa sze m p o n tjá b ó l o k v e t le n ü l m e g k iv á n ta tik , h o g y a m egtekin tés'-, ille t v e k iv á la s z tá s v é g e tt, éé n em m e g re n d e lé s fo ly tá n s z é tk ü ld ö tt k ö n y v e k h e z e d d ig e lé . c s a to lt re n d e s s z á m lá k v a g y e g y s z e r ű á r je g y z é k e k (P re isk u ra n t), o ly a la k b a n k iá llíto tt k ís é r ő ira to k által p ó to lta s s a n a k , m e ly e k b e n a k ü ld e m é n y fe n t je lz e tt c z é lja és te rm é s z e té a z o k o n , m in d en k é ts é g e t k iz á ró m ó d o n k itü n te tv e le g y e n . . " . B u d a p e sté n , 188i . év i m á ju s h ó 17-én . (32Ö18/81. s z. p . ü . m in . ren d . ' „leérk ez ett a b p . p . ü .- ig a z g a t ó s á g h o z 20081/81. sz. a.). -
P) A bélyegkötelezettség azon esetre is kiterjed, ha efféle-, számlák, kivonatok vagy jegyzékek a kereskedői és üzleti levelek " szövegébe felvétetnek, avagy mint függelék vagy m ellékletek csa-. toltatnak az ily levelekhez. f) Midőn számlák, kivonatok vagy jegyzékek hatósághoz vagy valamely közpénztárnál kifizetés végett nyugtafvány gyanánt nyujtatnak be, azoktól mint nyugtatványoktól a II. fokozat szerint járó bélyegxlleték, a már felhasznált l, illetőleg 5 kros számlabé ly e g : beszámítása mellett, bélyegjegyek felragasztása által ro.v a n d ó le. Közpénztárak alatt mindazon pénztárak értetnék, m elyek az állam, á .közalapítványok, a köztörvényhatóságok s községek; kö ze gei, vagy az állami igazgatás alatt álló közintézetek s vállalatok által kezeltetnek. -U gyan csak'1, illetőleg 5 kros bélyeg alá esnek a bankád , rök, pénzváltók, pénz- és hitelintézetek s egyéb vállalatok leszá mítolási jegyei is, nemkülönben a szállodák és vendéglők üzleté ben aláírás és kiegyenlítési bizonylattal, vagy ezek nélkül kiállított ' számlák, valamint a számláknak másolatai. *) O ly ' kön yvecskék után, melyekbe a ’ kereskedők és ipar- ■ űzők által felek részére szállított vagy kiszolgáltatott áruezikkék, teljesített munkák,, vagy egyéb üzletbeli szolgáltatások és ezekből 'származó követeléseik "bejegyeztetnek, évenként 15 krnyi állandó bélyeg jár.
•
■>/> A megfelelő bélyegjegyek úgy a számlák, valam int a köny vecskék első lapjára'felragasztandó!: s a számla vagy könyvecskeegyik tételével-keresztül írandók, ha pedig n yom tatott m inták használtatnak, a jelen szabályok 4 2 . §-ában m egállapított -eljárás ■ (hivatalos felülbélyegzés) is követhető.* * .[,3. §. A b é ly e g n em lé te z ő n e k te k in te n d ő é s a z ira tta l, m e ly re a b é ly e g jegy lé i r a g a d t a t o t t , m in t b é ly e g te le n n e l k ell e lb á n n i: -«) ha a b é ly e g je g y a la k já r a n é z v e -c s o n k a ;
-2 2 0
KÖZH ASZNÚ TU D N IV A LÓ K
Jegyzet. A z , a k i sza b á ly sz erű ^ b é ly e g g e l el n em lá to tt s z á m lá t s eh h ez h a s o n ló ira to t elfo g a d , s ezt le le te z é s v é g e t t 15 n ap a la tt az a d ó h iv a ta ln a k be n em m u ta tja, az e lk ö v e te tt b é lY e g c s o n k itá s é r t, h a a b ir s á g a k iá llító n m e g n em v éteth etn ék ,- m á s o d s o rb a n fe le lő s .
Ü zletk ö n yvek bélyegzése. Bélyegilletékv t'órv. 38. 45. S9. 103. 106. §§-ai és III. díjjegyzék 58., tétel ; 38. §. A bekötött bélyegköteles kereskedelm i és iparköny vekre nézve különösen m egjegyeztetik, hogy a ki ezeknél a felül bélyegzést eszközöltetni kivanja, tartozik a kön yv első lapján .annak rendeltetését kijelenteni, vájjon az, mint főegyenlegi számla (saldo conto), forgalmi számla (conto corrente), vagy egyéb keres kedelm i és iparkönyvképen fog-e használtatni, valamint a könyv iveinek összes számát, az évet. hónapot és napot megjelölni s ebbeli állításainak valóságát felelősség terhe alatt, sajátkezű alá írásával m egerősíten i; továbbá egy szál erős fonalat a könyvön keresztül fűzni akképen, hogy annak egyik vége a könyv első, a másik vége pedig utolsó lapján keresztül érjen. Az ekképen elkészített könyv a kir. adóhivatalhoz viendő, a hol is megvizsgáltatik, vájjon a fent érintett feltételek kellőkép teljesitvék-e, különösen a fonal czélszerüen van-e keresztül fűzve, s illetékrövidités ellen nyujt-e biztosságot; továbbá az első lapon már felragasztott bélyegjegyek megfelelnek-e a könyv minőségé hez és tartalmához hépest lerovandó illetéknek. Ha a hivatal az emlitett feltételeket kellőleg teljesítve találja, a fonal egyik végét a könyv első, másik végét pedig utolsó lap ján pecsétviaszszal a hivatalos pecsét rányomásával megerősíti és aztán a bélyegjegyek felülbélyegzését eszközlendi. 45. §. A beküldött és hitelesített kereskedelmi és iparkönyvek től-fizetendő illetékre nézve megállapittatik, hogy az egyes ívre rótt illeték annyiszor fizetetendő, a .hányszor a szabályszerű iv m érvegysége, a könyv leveleinek összes térmértékében benfoglal■ tátik s ezen m érvegység ivenkm t 25 krnyi illeték alá eső k ö n y veknél 5.040— , 5 krnyi illeték alá tartozó könyveknél pedig 2.640 négyszög centimétert tesz. Ellenben egyes ivekből álló oly ipar feljegyzéseknél, melyek 5 krnyi illeték alá esnek, ha az egyes iv 2.640 négyszög centimétert meg nem halad, ivenkint 5 krnyi ille't é k p p h a pedig 2.640 négyszög centimétert meghalad, de 5.040-nél kisebb, 10 krnyi illeték, — végre ha 5.040 négyszög centimétert meghalad, 15 krnyi illeték fizetendő: Ha pedig egyes ivekből álló oly iparfeljegyzésekről van szó, m elyek ivenkint 25 krnyi illeték alá esnek és az egyes ivek 5 040 négyszög centiméternyi térm értéket meghaladnak, minden ivtől 50 kr. bélyegilleték jár. Ü z le tk ö n y v e k n é l a b é l/ e g ille té k le ro v á s á ra az kütel z h e to k in e k ü z le te te le tt a z o k v e z e tte tn e k . (S z a b . 89 § -a c) p o n tja , ille tv e 1868. X X I I I . tc z . 13. §-a. : b: ha a b é ly e ^ je g y a lk a tré s z e i e g y m á s tó l e lv á la sz ta tta k és is m é t ö ssze-, i ll e s z t e t t e k ; c) h a a b é ly e g je g y az ille té k k ö te le s ira tr a n em s z a b á ly s z e r ü le g r a g a sz ta to tt fel ; .JUh-a a b é ly e g je g y a k e r e s z tü lir á s eseteib en v a g y ép en n em , v a g y nem - s z a b á ly s z e r ü le g Írato tt k e r e s z tü l ; az e z e k re a lk a lm a z o tt s h a s z n á lh .tla n n á v á lt ü é ly e g je g y e k m ily esetek b en k ic s e r é lh e tő k (L á s d sza b 57. § - á t ) ; ;>;-£) h a azon esetb en , m id ő n a k e re s z tü lirá s elm arad hat, a b é ly e g je g y felü lb é ly e g z é s e nem s z a b á ly s z e r ü le g te lje sitte te tt.
KÖZHASZNÚ. TU D N IVA LÓ K
H o g y k itő l h a jta n d ó he a s z a b á ly s z e rű n é l c se k é ly e b b b é ly e g g e l e llá to tt k e re s k e d e lm i és ip a r k ö n y v u tá n i m e g rö v id íte tt ille té k h á r o m s z o ro s összege( L á s d sza b . 103 §-a 1 p o n tjá t.)
89. §. A bélyegilleték lerovására köteleztetnek : ' c) üzletkönyveknél az, kinek üzlete felett azok -vezettetnek ; 103. §. Azon felektől, kik az illeték lerovására egyetem lege sen köteleztetnek, vagy kiket az egyetem leges kezesség terhel, behajtandó : I. A megrövidített illeték háromsoros 'összege : a) ha az illetékköteles okirat vagy iromány, vagy kereske delmi és iparkönyv, (kivéve a következő 106. §-ban felsoroltakat) épen nem, vagy a szabályszerűnél csekélyebb értékű bélyeggel láttatott el, vagy pedig a bélyegjegy szabályellenesen használtat ván fel, e miatt nem létezőnek tekin tetik; 106. §. IV . A m egrövidített bélyegilleték tízszeres összege ; ha következő okiratoknál és irományoknál, ú g ym in t: b) az illetéki díjjegyzék 58. tét. b) alatt emlitett kereskedelm i és íparkönyveknél. 5$. Díjtétel: Kereskedelmi és iparkönyvek : a) a kereskedők, gyárosok s iparosok főkönyvei, folyó Szám lái (Conto corrente)-egyenleti számlái (saldo Conto) ivenként 25 kr. b) a kereskedelmi vagy iparüzletről vezetett következő kön y vek, u. m. : a napló, strazza vagy boltkönyv, a pénztárkönyv, az első feljegyzési könyv, az árujegyzéki vagy árueladási könyv, rak tárkönyv, továbbá a leltári és a m érlegkönyv, különbség nélkül vájjon kötve vagy fűzve vannak-e, vagy csak egyes szabad lapok ból állanak, ivenként 5 kr. A belső üzletről és kezelésről vezetett könyvek, különösen a feljegyzési kön yvecskék (zsebkönyvek), m elyeket a kereskedők és iparosok magukkal hordanak, nem esnek bélyegilleték alá. Ellenben az a) és b) betűk alatti könyvekhez készített év vagy tárgymutatók, mint amazoknak kiegészítő részei, b élyegkötelesek. A czukor-, kávé- és sörfogyasztási adó-átalány alóli kivétel (1881. évi IV. t.-cz. 6. §.' a) pontja negyedik bekezdés) megálla pítására szolgáló feljegyzésekről vezetett kön yvek ivenként 5 kr. Azon bejegyzési könyvek, m elyeket a munkaadó a m unkás nak az átadott anyagról vagy teljesített munkáról ad, még akkor is feltételesen illetékm entesek, ha a munkaadó a munkabér kifi zetését azokba bevezeti. c) Az iparvállalatoknak, ügyleti közvetítéseknek, különösen az, alkuszoknak minden egyéb az á) alatt meg nem nevezett üzleti könyvétől, kivéve levélmásolási könyveiket, ivenként 5 kr., d) a társaságok üzletkönyvei, mennyiben bélyegm entesek ?; lásd «társaságok» tételét.
H irlap bélyeg engedéty. A hirlapjegy-kedvezm énynek az ingyen járó hirdetményes időszaki lapokra való kiterjesztése. A hazai sajtó, ipar, stb. term ékeinek lehető terjesztése érdéIcóbcn ezennel kiterjesztem a hirlapjegy-kedvezm ényre való igényt az e g y e s könyvkereskedők, iparosok, kereskedők, gyárosok stb.
222
KÖZHASZNÚ TU D N IV A LÓ K
által, vagy-csupán saját üzletük, vágy egész üzletcsoportok érde-: kében időnkint kiadatni és nagyobbrészt előfizetés nélkül, ingven kiosztatni szokott n y om tato tt hirdetm ényekre, ha a) e sajtóterm ékek a magyar szent korona területén vagy Ausztriában rendes időközökben megjelennek, illetve postára adatnak és vagy a belföldre vagy Ausztriába szólnak, és ha . - m megfelelő elnevezés, valamint a felelős szerkesztőnek min den egyes-példányon való megjelölése által az időszaki folyóirat jellegét öltik-. A hirlapengedéíy kieszközlésére és a hirlapjegygyel való bérmentesítés módozataira vonatkozó szabályok a sajtóterm ékek ezen fajtájára is változatlanul érvényesek. (Keresk. min. 5829/90,;sz. rendelet.) ’ Hirlap-jegyengedélyek 1a bizom ányosok (könyvkereskedők) által szétküldött hirlapok, folyóiratok és gyüjtőm üvek számára. A könyvkereskedői bizom ányosok hirlap-jegvengedélyre való igénye körül fölmerült kételyek eloszlatása végett a postai tarifák és postaüzleti szabályzat 11. §. 5. pontjának, továbbá a magyar osztrák posta- és távirdaegyezm ény foganatosító szabályzata 2. §-ának és a m. é. P. és T . R. T. 349. lapján megjelent 54,494. sz.rendeletemnek ide vonatkozó határozatait röviden következőleg foglalom ö s sz e : 1. H irlap-jegyengedély és hirlapjegygyel való bérmentesítés mellett való postai szállításra alkalmas minden hirlap, folyóirat, bekötött, vagy bekötetlen gyüjtőm ű, avagy egyéb sajtótermék, mely
a) a m agyar szent k o ro n a területén avagy A usztriában rendes időközökben megjelenik, illetve postára adatik és a belföldre, avagy Ausztriába van czim ezve; b) melyre időszaki (pl. havi, negyedévi, félévi, stb.. de nem füzetenkénti) előfizetés van hirdetve, és c) melynek minden egyes példánya a felelős szerkesztő nevét viseli. 2. Hirlapjegyengedélyre igényt tarthatnak, a fent meghatáro zott sajtótermék felelős szerkesztőin, vagy kiadóin kívül, a terjesz tést elvállaló bizományosok, (könyvkereskedők) is. 3. Ú gy a szerkezztő. illetve a kiadó, mint a bizom ányos (könyvkereskedő) .azon posta- és távirdaigazgatóságtól tartozik a hirlapjegyengedélyt a fennálló szabályok szerint kérvény utján kieszkö zölni, melynek kerületéhez tartozik azon postahivatal, illetve postahivatalok, melynél a hirlapjegyeket vásárolni, illetve melynél az illető sajtóterm ékeket föladni kívánja. 4. A kir. posta- és távirdahivatalok az előirt hirlapstatisztikát (1. P. és T. R. T . f. évi 321. 1.) ehez képest nem csak azon belföldi hírlapokról és folyóiratokról tartozik gyűjteni, m elyek székhelyükön megjelennek, hanem azokról is, m elyek ugj^anott m eg nem jelen tek, de bizományosok (könyvárusok) által hirlap-jegyengedély alap ján hu lap-jegy gyei bérm entesítve náluk postára adatnak. (Keresk. min. 68,105/89. sz. rendélete.) A hirlapjegykedvezm ények a külföldi hírlapokra való,_kiterjesztése tárgyában a kereskedelem ügyi m. kir. Miniszter ur Ő Nméltóságához benyújtott kérvényére f. hó 18-án 38.981 szám alatt kelt
KÖZHASZNÚ TU D N IVA LÓ K
223
intézvényem kapcsán, a nevezett Miniszter ur Ó Nagym éltóságának folyó hó 11-én 42.993 sz. a. kelt magas rendeletéből a m ellékletek vizszaadásával pótlólag értesítem az egyletet, hogy ha hazai könyvkereskedő valamely belföldi, vagy osztrák lapra, avagy egyéb megfelelő sajtótermékre hirlapjegy engedélyt kér, az ilíető lap kiadó tulajdonosának megbízólevelét bemutatnia nem kell. Az illető lap 3 példányának a hirlapjegy engedély kérvényhez való csatolása akkor szükséges, ha újonnan meginduló, vagy a posta és távirda igazgatóságok előtt ismeretlen engedély hiányában hirlapjegyekkél m ég nem bérmentesíthető lapról vagy folyóiratról van szó, ellen kező esetben az illető lap összes adatait (czim, megjelenési hely, szerkesztő vagy laptulajdonos neve, előfizetési díj, megjelenési idő, .az előfizetési díj minimuma stb.) tartalmazó irat 3 példánya mellé kelendő. Minden folyóirat, lap, stb., mely nem a magyar szent korona területén vagy Ausztriában jelenik meg, azaz tényleg nem itt szerkesztetik, nyomatik, és adatik ki, habár az Magyarországba ■ vagy Ausztriába volna is áttelepítve, azaz ha rajta a monarchiában terjesz tendő példányokra nézve külön magyar vagy osztrák felelős szer kesztő volna is m egnevezve, vagy ha azon a külföldi megjelenési hely mellett még belföldi vagy osztrák hely is szerep eln e: k sá lai i fogalom alá esik s mint ilyenre, vagy a posta utján kell elő fizetni. va gy pedig azt a nyom tatvány küldemény módjára kell bérmentesíteni, hirlapjegy engedély ily lapokra nem adható. .(42993/91. sz. keresk. min. rend. alapján a bp. posta-táv. igazg. 41407. sz. végzése jul. 25-ről.)
H irlapbélyeg tarifa. a) Heti és kétheti lapokn ál:
250 grammig 1 kr. 250 grammon tul 500 gr.-ig minden 100 gramm után m ég 1 kr. 500 grammnál nehezebb szám szétosztandó. ,
V) Háromheti, havi;:é s' negyedévi lapoknál ; ; - '
500 grammig 100 grammonként 1 kr. 500 grammnát nehezebb füzet csak nyom tatvány portóval póstabélyeggel mehet. <•) N api 'és félheti' lapoknál:
minden számra 1 kr. tekintet nélkül a szám súlyára. A frankirozásra — kivéve a 6) alatti túlsúlyú füzeteket — csakis hirlapbélyegek használhatók.
224
N y o m ta tvá n y (keresztkötés) díjszabás. A magy. keresk. minister 10,495/91. sz. körrendelete a nyom tatvány díjszabás tárgyában. A b e lfö ld i
3, Q
f 0 r g
1
sl
1 0 m
fc> a. n
10 gr.-ig
2
10 gr. felül 50 gr.-ig
50 gr.-ig
Cn O
C_n O
3
A m a g y a r - o s z t r á k A m a g y a r -n é m e t
50 gr.-ig
50 gr. felül 150 gr.-ig
5 150 (C <( 250 10 25° « « 500
«
O LO CM
15 500 «
«
500 « « IOOO
I 50 « «
250
«
O O 1-0
« IOOO
(C
cc
50 gr. felül 100 gr.-ig roo «
«. 250
250 «
« 500
500 «
« looo
« «
Rabatt-táblázat, in g y e n p é ld á n y a d á s ese tén . P éld ,
3°°/o
°/o
%
4 /3
4 3 ,7
4 7 ,5
5 °
6 /5
37.S 3 5 ,7
41,6 40
4 4 ,4
7 /6
11/10
3 1 ,8
3 0 ,3
13/12
3 0 ,7
3 5/30 40/35
35-7
36,4 40
34)3
3 8 ,7
6 o/5 o
3 7 ,5
41,6
40
44
is
i 37 o 4° 7 o
25c/o
S/io
o
33
' %
42,8 39,4 38,4 42,8 41,6 44,4 46,6
«//0 55
5 °°/o
7o 62,5
60%
■ ■ 0//0 70
75%
7o ; S í,2
58,3
66,6
48,6
5 7 ,i
6 5 ,7
78.6
4 5 ,4
54,5
63,6 63,1
77,3 76,9
50
44,6 48,6
5 7 ,1
65-7
4 7 ,5
56,2
65
5 °
5 8 ,3
■52
5 3 ,8
ÓO
66,6 68
79,1
:
78,6 : 78.1
79-2 80
■
EXPRESSFU Y AR-DIJ SZABÁS LIPCSÉBŐL
BUDAPESTRE,
Az árak forint és krajczárokban értetődnek s azokban minden költségek bennfoglalvák a lipcsei bizományos helyiségétől egé szen az átvevő üzlethelyiségébe való szállításig (vám és bélyegilleték nélkül;. I 20 k l g r m i g . . . — --... « __ __ ... _ 25 cc __ _ _ __ ... 30 « __ _ ;__ _ 35 ----... ... « ... — 40 CC . __ __ 45 « __ 5° cc 55 . cc ... ... ... ... .... 60 (C 65
20— !
25“ 30— 35— 40—
45— 5° — 55~ 60— 6 5 -
70
70—
75
7 5 ^~ 80 8 0 - 85 85—
9° — 95 — 100 — 105 — 1 xo— 115— 120—
9° 95 100 105 110 115 120 125
1 2 5 - 130 1 3 0 - 135 1 3 5 — 1 40 1 4 0 — 145 145 - 1 5 0 1. 5 ° — r 55 1 5 5 — 160 160 — 165 1 6 5 — 170
" ——— — , ' — .... -« --— -............. « ... ... .... « ... ... ... ... ... cc ___ . . __ ... « ... ._. ... ... — « -v- ' — ' . . . ' cc ... ... ... ... cc cc ._. ... ... ._. ... cc ... __ ... ... cc. . .1 . ... cc ___ . . . ... ... CC ... ... ... C( . __ ___ . . . ... cc ? ... C( . __ ... __ ... __ cc ... ___ Cf __ ___ __ ... __~ » __ __ __ __ __
1 7 0 — 175 1 7 5 — 80 180— 185 185 — 190 19 0 — 195 1 9 5 — 200 20 0 — 20 5 2C-5 — 2 1 0 2 1 0 --- 2 1 5 2 1 5 — 2 20 2 2 0 --- 2 25 225 — 230 '
CC « cc cc cc cc CC « cc cc cc cc
2 3 0 — 23 5
« cc cc «
2 3 5 - 2 40 24 O— 24 5
245
25 0
_ • . „i. __ ... __
...
. .
... __
- -
__
...
__
__
__
___
__
__
...
...
-
__ --__ ... . ... ... ... ._. __ __ ___ __ ... ... ... ... __ ._. 1__ __ ... __ ___ . . . .... —
—
... __
__
............. ... .... ... j ... ... ._. ... Í __ __ - •--- 1
Mi könyvker. egyl. vékony ve II. é v f
—
--
Frt I 2 2 2
3 3 3 4 4 4 5 5 6 6 6
__krn_ 60 — 40 80 20
55 90 25 60
95 * 30 65 •
35 70
7 7 7
40
8 8 8
45
9 9 9
50
10 10: 10 11 11 11 12 12 12 13 13 13 14 14
15 15 15 16 16 16
17 17 17
05 75 iO; 80
*5 85 10
45 80 I55° 20
55 90
25 60
95 30 65 —
35 70
05 40
75 io-
45 80
15
226
REMITTENDA-DÍJSZABÁS BUDAPESTRŐL LIPCSÉBE.
A z árak márkában értetődnek a feladó üzlet helyiségétől a cziin zett lipcsei ezég üzlethelyiségeig. M árk a 20 k lg r m i g
...
___
...
...
20—
25
«
25—
30
«
30—
35
«
35— 40—
40 45
« «
—
45— 50— 55—
5°
« « «
—
55 60
60—
65
«
6 5 -
70
«
...
70 — 75-
75 80
« «
...
80—
85
«
85 90—
9°
—
95
« «
9 5 — 10 0
«
...
10 0 — 10 5 10 5— 110
(< «
...
110 - 115 1 1 5 — 12 0
« «
...
12 0 — 12 5
«
12 5 — 130
«
...
I 3 ° — *35 H 5 — 140 1 4 0 — 14 5
« « «
._
14 5 -15 0
— ...
... — . — _. ...
16 5 — 17 0
«
17 0 — 17 5
«
...
« «
1 8 5 — 19 0 19 0 — 19 5
« «
...
1 9 5 — 200
«
...
2 0 0 — 205
«
205 — 210
«
...
2 1 0 — 215 2 1 5 — 220
« .«
...
...
—
_ .
. .
...
...
245 — 25°
"
—
10 10
...
...
... ...
...
—
...
--— ................. ... ... ...
. . ... ___
1
• „
...
...
_. . . . .
... .
.,
... .
., .
-
50 —
12
5° 50 —
14 14
50
15
—
iS 16
50 —
16
5°
18 19 19 20 20
... ...
. ............... ...
... ...............m ..........................
—
- ...........................-
...
11 12
...
...
...
5o
—
...
...
50 —
5°
...
...
._
... ..
...
...
so —
17 18
...
...
50
17
...................... ................. __ ... ... ...
...
...
... ...
—
50
. .
...
..._ ...
50
11
______ __ .— ... .... ... ..........................
...
...
...
...
___ . . .
_ .
« «
...
9 9
.*3
_ .
._
....
«
5°
...
...
... ...
...
2 3 0 -2 3 5
50 —
8
— — ........................ .. ... ... ...
... ...
___. . .
...
2 3 5 — 240 24 0 — 245
8
13
—
... ...
..
... ...
..........................
...
—
...
7 7
--
...
...
...
...
... ...
... ...
—
...
...
...
...
...
...
...
...
. .
1 8 0 — 18 5
... —
...
—
...
...
... ...
...
—
1 7 5 — 18 0
... ...
...
...
...
........................ ... ... ...
._ .
...
—
...
— ................................................ ... ................ .... ...
... ...
—
...
...
... ._
5 5 6 6
...
—
... ...
—
...
...
... —
—
...
...
...
...
3 3 4 4
—
...
... ...
50
...
... ...
...
... ...
2 ... ...
—
... ...
2
...
... ...
... ...
...
...
— ...
...
...
... ... ... ............................
...
...
...
«
«
—
... —
...
...
« «
... ...
....
16 0 - 1 6 5
«
—
...
fillér
... ..
...
...
...
> 5° — 155 15 5 -16 0
... ...
..
...
22 5 — 230
..
...
'«
2 2 0 — 225
...
1
—
5° — 5° —
21
50 —
21 22
—
22
50
23 23 24
—
5 °
50
24
50
25
—