Iktatószám: GY/001/00711-0003/2016 Tárgy:
Elsőfokú kötelezést kiszabó határozat
Határozatszám: 1607K-00145 HATÁROZAT I. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal, mint fogyasztóvédelmi hatóság (továbbiakban: hatóság) Takácsné Rákli Mónika egyéni vállalkozót (székhely: 9313 Rábacsanak, Hunyadi u. 39., adószám: 63809127-2-28, tevékenységi hely: 9313 Rábacsanak, Hunyadi u. 39. szám alatti élelmiszerbolt) részére elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését, mivel a vállalkozás mindenkor köteles feltüntetni a fogyasztóknak megvételre kínált, az egységár feltüntetési kötelezettség alá eső termékek egységárát. A hatóság a vállalkozó számára megtiltja a megtévesztő magatartás folytatását is, mivel az általa üzemeltetett üzletben a termék értékesítése során mindenkor a ténylegesen feltüntetett eladási árnak, illetve egységárnak megfelelő összeget kell felszámolni a fogyasztó részére. INDOKOLÁS A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztályának Fogyasztóvédelmi Osztálya 2016. május 18. napján hatósági ellenőrzést végzett a Takácsné Rákli Mónika egyéni vállalkozó által a Rábacsanak, Hunyadi u. 39. szám alatt üzemeltetett élelmiszerüzletben az ügyfél jelenlétében. Az ellenőrzés során 7 tételből álló próbavásárlásra került sor 1792 Ft értékben. A vásárlásról szabályos gépi nyugta került kiállításra, amit stornózás céljából visszaadtak, a termékeket visszaadták, a pénzt visszakapták. A hatósági ellenőrzés során megállapításra került, hogy az alább felsorolt próbavásárolt termék egységára nem kerültek feltüntetésre sehol, semmilyen formában: paradicsom (630 Ft/kg, kínálatban 2
2 kg, kifogásolt: 2 kg). A próbavásárláson túl szúrópróbaszerű ellenőrzés során kiderült, hogy a további termékek egységárai sem kerültek feltüntetésre: banán (590 Ft/kg, kínálatban 2 kg, kifogásolt: 2 kg), narancs (460 Ft/kg, kínálatban: 2 kg, kifogásolt 2 kg).) A próbavásárolt Kinga zöldséges felvágott mellett akciós árfeltüntetés szerepelt, az akciós egységár 1820 Ft/kg Ft volt, ezzel szemben 2170 Ft/kg egységárat számoltak fel a termékért. Eltérés a fogyasztó hátrányára: a próbavásárolt 0,230 kg esetében 80 Ft. A hatósági ellenőrzés megállapításait a GYFO-000818. sorszámú jegyzőkönyv tartalmazza, amelyet Takácsné Rákli Mónika aláírásával igazolt, a hatósági ellenőrzésről készült jegyzőkönyvben a feltárt jogsértéssel összefüggésben nem nyilatkozott, csupán a vállalkozásról közölt adatokat. Az ellenőrzés során 4 db fényképfelvétel készült. A hatóság 2016. május 23. napján kelt levélben értesítette a vállalkozást a közigazgatási hatósági eljárás hivatalból történő megindításáról, az ügyféli jogokról, az ügyintézési határidőről. Az ügy iratai alapján a hatóság megállapította, hogy a vállalkozás a kereskedelmi tevékenysége gyakorlása során nem tartotta be az Fgytv. 14. § (1) bekezdését, amely kimondja: „A fogyasztót ... a külön jogszabályban meghatározottak szerint írásban tájékoztatni kell a fogyasztóknak megvételre kínált termék eladási áráról és egységáráról..." Az Fgytv. 2. § m) és n) pontja szerint: „E törvény alkalmazásában: ... eladási ár: a termék egy egységére vagy adott mennyiségére vonatkozó ár ... egységár: a termék egy kilogrammjára, egy literére vagy milliliterére, egy méterére, egy négyzetméterére vagy egy köbméterére vonatkozó ár..." Az Fgytv. 16. § (1) bekezdése szerint: „... az ár feltüntetésére vonatkozó rendelkezések megtartására a forgalmazó ... köteles." A termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I.30) NFGM-SZMM együttes rendeletet (továbbiakban: Rendelet) 2. § (1) bekezdése kimondja: „ A termék eladási árát - a (2) és a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a) a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon rögzítve, vagy b) a közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson vagy a fogyasztó számára a megvenni kívánt termék kiválasztásakor könnyen hozzáférhető árjegyzéken (ideértve az étel-, illetve itallapot is) kell feltüntetni." Az Árrendelet 3. § (1) bekezdése előírja, hogy „A termék egységárát, ha az nem egyezik meg a termék eladási árával, a) a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon rögzítve, vagy b) a közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson vagy a fogyasztó számára a megvenni kívánt termék kiválasztásakor könnyen hozzáférhető árjegyzéken (ideértve az étel-, illetve itallapot is) kell feltüntetni."
3 Az Árrendelet 3. § (2) bekezdése szerint: „Nem kell feltüntetni az egységárat a) az 50 g, 50 ml vagy 5 cm alatti csomagolási egységű vagy méretű, b) az automatából értékesített, c) az egy csomagban lévő, készletben értékesített, d) a különleges díszcsomagolású, e) az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvényben meghatározott élelmiszer esetén az ételek készítéséhez egy csomagba összeállított terméken." Az egységár feltüntetésének módjáról az Árrendelet 4. §-a rendelkezik, amely szerint: „ Az egységárat a) a térfogatra értékesített terméknél literenként (Ft/l), vagy - ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást - milliliterenként (Ft/ml), centiliterenként (Ft/cl), deciliterenként (Ft/dl), illetve köbméterenként (Ft/m3), b) a tömegre értékesített terméknél kilogrammonként (Ft/kg), vagy - ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást - grammonként (Ft/g), dekagrammonként (Ft/dkg) vagy tonnánként (Ft/t), c) a hosszúságra értékesített terméknél méterenként (Ft/m), vagy - ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást - milliméterenként (Ft/mm) vagy centiméterenként (Ft/cm), d) a felületre értékesített terméknél négyzetméterenként (Ft/m2), e) a kizárólag darabra értékesített terméknél darabonként (Ft/db) kell feltüntetni." Az Fgytv. 45/A. § rendelkezése alapján „(1) A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi - a szerződés létrejöttére, érvényességére, joghatásaira és megszűnésére vonatkozó rendelkezések kivételével - a) a forgalmazással, szolgáltatásnyújtással, ... összefüggő, e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén. (2) A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a külön jogszabályban fogyasztóvédelmi rendelkezésként meghatározott rendelkezések betartását, és - ha a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény eltérően nem rendelkezik - eljár azok megsértése esetén. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott rendelkezéseken túl, ha külön törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a) az áru fogyasztók számára való értékesítésére, ... g) a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén."
4 Az ügy iratai alapján a hatóság megállapította továbbá, hogy a vállalkozó megsértette a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (továbbiakban: Fttv.) 3. § (1) bekezdését, miszerint: „Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat." Az Fttv. 2. § d) pontja értelmében: „kereskedelmi gyakorlat: a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történő értékesítésével, szolgáltatásával ... közvetlen kapcsolatban álló magatartása, tevékenysége, mulasztása ... vagy egyéb kereskedelmi kommunikációja..." Az Fttv. 2. § e) pontja alapján: „kereskedelmi kommunikáció: a vállalkozás önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével közvetlenül összefüggésben történő információközlés, függetlenül annak megjelenési módjától, eszközétől..." Az Fttv. 3. § (2) és (3) bekezdései szerint: „Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas. A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §)." Az Fttv 6. § (1) bekezdésének bb) és c) pontja szerint: „Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas: ... c) az áru ára, illetve díja, ... ." A fenti rendelkezések értelmében a vállalkozás tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósított meg azáltal, hogy a próbavásárolt „Kinga zöldséges felvágott" árfelszámítása során magasabb eladási árat számolt fel, mint ami a termék előtti akciós árkiíráson szerepelt, így összesen 80 Ft eltérés volt megállapítható a fogyasztó hátrányára. Az Fttv. 9. § (1) bekezdése szerint: „A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértéséért felel az a vállalkozás, amelynek a kereskedelmi gyakorlattal érintett áru értékesítése, eladásának ösztönzése közvetlenül érdekében áll." Az Fttv. 10. § (1)
5 bekezdése értelmében: „A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt ... a fogyasztóvédelmi hatóság jár el." Az Fttv. 19. §-a kimondja, hogy: „A kereskedelmi gyakorlat tisztességtelenségének megállapítására irányuló eljárásra az e törvényben meghatározott eltérésekkel a) a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása tekintetében a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) ... rendelkezéseit kell alkalmazni." Az Fgytv. 45/A. § rendelkezése alapján „(1) A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi - a szerződés létrejöttére, érvényességére, joghatásaira és megszűnésére vonatkozó rendelkezések kivételével - a) a forgalmazással, szolgáltatásnyújtással, ... összefüggő, e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén. (2) A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a külön jogszabályban fogyasztóvédelmi rendelkezésként meghatározott rendelkezések betartását, és - ha a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény eltérően nem rendelkezik - eljár azok megsértése esetén. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott rendelkezéseken túl, ha külön törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a) az áru fogyasztók számára való értékesítésére, ... g) a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén." A Fgytv. 47. § (1) bekezdése értelmében, ha a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a 45/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését, az eset lényeges körülményeinek - így különösen a jogsértés súlyának, a jogsértő állapot időtartamának, a jogsértő magatartás ismételt tanúsításának, illetve a jogsértéssel elért előny - figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával egyéb szankciók mellett az a), b) és i) pont alapján elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, megtilthatja a jogsértő magatartás folytatását és fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. Az Fgytv. 47/C. § (1) bekezdése alapján: „A bírság összege 15 ezer forinttól a) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) hatálya alá tartozó, 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetében a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, de legfeljebb 500 millió forintig, illetve a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén legfeljebb 2 milliárd forintig, b) az a) pont hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetében 500 ezer forintig, illetve a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, továbbá
6 a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, az Szt. hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetén 5 millió forintig terjedhet." Az Fgytv. 47. § (5) bekezdése értelmében: „Az (1) bekezdés alkalmazásában a jogsértés súlyát különösen a jogsértéssel érintett fogyasztók száma, érdekeik sérelmének köre, a jogsértő magatartás kiterjedtsége, valamint a jogsértéssel érintett áruk értéke alapozhatja meg." Kelt: Győr, 2016.
Kapják: IRATTÁR, GAZDASÁGI FŐOSZTÁLY,
