GYEPGAZDÁLKODÁS SZIE NÖVÉNYTERMESZTÉSI INTÉZET GYEPGAZDÁLKODÁSI TANSZÉK Dr. Tasi Julianna
KÖVETELMÉNYEK • Írásbeli kollokviummal záródik a vizsgaidőszak elején (pontos időpontokról közös megegyezéssel) • A 100 pontos rendszerben 50-et ad a gyepg., 50-et a földműveléstan • Min. 26 pontot el kell érni mindkét részből • Javítani csak azt a részt lehet, amelyikből kevesebb pontot ért el a hallgató • Kötelező tananyag: az előadások anyaga • Elolvasható: Barcsák-Kertész: Gyeptermesztés és – hasznosítás. Egyetemi jegyzet.
A gyep fogalma • Évelő növénytársulás vagy –társítás • Állandó talajtakarást biztosít→talaj- és tájvédelem! • A talaj-borítottságban a pázsitfűfélék uralkodnak (vezérnövények) • Vegetatív részeiért termesztett • Hasznosítása legeltetéssel vagy kaszálással történhet
Gyeptípusok használat szerint 1. Takarmány-gyepek •legelő •kaszáló 2. Talajvédő gyepek
•rét Legelő v. pázsit,
3. Sorközgyepek
Utak, csatornák rézsüje •gyümölcsösök, •szőlők
4. Pázsitgyepek
•Intenzív (öntözött) •Félintenzív
5. Sportgyepek 6. Hobbykerti gyepek
•Extenzív (száraz) Futballpályától a golfig
A gyepgazdálkodás jelentősége Művelési ág
1990
2000
2001
2002
Szántó
4713
4500
4505
4516
Kert
341
102
98
98
gyümölcsös
95
95
98
97
Szőlő
139
106
104
93
gyep Mg.ter.
1185 6473
1051
1048
5854
5853
1063 5867
Erdő
1695
1760
1762
1772
Nádas, halastó
67
92
93
93
Termőter. Össz.
8235
7706
7708
7732
Művelés alól kivett 1068
1597
1595
1571
Földter. Össz.
9303
9303
9303
9303
A termelési szerkezet tervezett változása megnevezés Magyarország területe művelt terület szántó -erdősítési terv -gyepesítési terv -szántó marad gyepterület szántóból gyep gyepből erdő gyepterület növekedés gyep tervezett területe -érintetlen gyep -újra gyepesítés
ezer ha 9303183 6130 4714 -229 -788 3697 1148 +788 -533 +255 1403 615 788
% 100 66 51 40 12 15
változás %-a 100 -5 -17 -22 100 +68 -46 +22 100 44 56
Mire használható a gyepes terület? • Kérődző állatok tömegtakarmányát biztosítja • Legelőfű • Réti széna • Fűszilázs v. szenázs
• Kérődző fajok: – Szarvasmarha • Tejelő tehén • Húshasznú tehén a borjával • Kettős hasznú (pl. magyar tarka)
– Juh – kecske
• Hozzájárul a takarmányozáshoz, és mozgásteret biztosít (élettér) – lónak – libának – kacsának – egyéb baromfi fajoknak – anyakocáknak
A gyepek minőségi állapota • 80 %-ban természetes gyepek • 40 % jelenleg hasznosítatlan←nincs elég állat • Leromlott, gyomos, elbokrosodott gyepek • Átlagos szénatermés: 1,5 t/ha • Átlagos állateltartó-képesség: 0,2-0,6 számosállat (nagyállat egység)
következmények • Terület bőven van és még növekedni fog • Állat nagyon kevés →kérdés: állatlétszámnövekedés? • A minőség, termőképesség, állateltartóképesség gyenge • A termést meghatározó tényezők (technológiai elemek) ráfordítása kevés, v. nulla → miért lehet nulla?
Termésmeghatározó tényezők 1. Növényállomány összetétele 2. Víz mennyisége 3. Tápanyag (nitrogén) nitrogén mennyisége
A gyepek növényállománya • Optimális gyepszerkezet: – Pázsitfüvek 60-80 % – Pillangósvirágúak 10-20 % – Egyéb lágyszárúak max. 20 % – Összes borítottság min. 90 %
A növénycsoportok jellemzése, jelentősége a gyepben 1. A pázsitfűfélék Csoportosítási szempontok:
Takarmányozási érték
Bokrosodás, hajtásnövekedés
Legeltetés tűrése
Takarmányozási érték alapján • Elsőrendű füvek
• Másodrendű füvek
• Harmadrendű (gyom) füvek
Bokrosodás, hajtásnövekedés • Lazabokrúak
• Tömöttbokrúak
• Tarackosok
Legeltetés tűrése • Aljfüvek
• Szálfüvek
A csoportokra jellemző tulajdonságok Lazabokrúak
Tarackosok
• Gyors kelés és kezdeti fejlődés,
• Lassú kelés és kezdeti fejlődés,
• Jó elnyomókészség,
• Gyenge elnyomókészség,
• Rövid élettartam, • Teljes termőképesség gyorsabb elérése
• Hosszú élettartam, • Teljes termőképesség lassúbb elérése
Aljfüvek
Szálfüvek
• Kisebb magasság,
• Nagyobb magasság,
• Kisebb termőképesség,
• Nagyobb termőképesség,
• Sok tőlevél,
• Levelek a száron,
• Rágás, taposás tűrése/igénye
• Kaszálásra alkalmasak
A pázsitfüvek vízigénye 1. A talaj vízgazdálkodása =
fekvés
•
aszályos :
20-30%
•
száraz :
31-60%
•
üde :
61-80%
•
nedves :
81-100%
•
vizenyős :
>100%
2. Gyökerezési mélység Bojtos gyökérzet, A talaj felső 10 cm-ében a tömeg 95 %-a
3. Transpiráció • Nagy levélfelület • Állandó megújulás (sarjadás) • Transpirációs koefficiens: 600-800 liter víz/1 kg szárazanyag
A fontosabb füvek csoportbeosztása bokrosodás alapján
lazabokrúak tarackosok lazabokrúak
tarackosok lazabokrúak
tarackosok
tarackosok
legeltetés tűrése alapján aljfüvek szálfüvek taréjos búzafű csomós ebír sziki mézpázsit nádas csenkesz sudár rozsnok vörös csenkesz magyar rozsnok keskenylevelű réti perje angol perje réti csenkesz nádas csenkesz francia perje aranyzab olasz perje széleslevelű réti perje nádas csenkesz réti komócsin tarackos tippan zöld pántlikafű sovány perje hernyópázsit réti ecsetpázsit tarackos tippan zöld pántlikafű sovány perje hernyópázsit
vízigény (fekvés) kategória
száraz
üde
nedves
vizenyős
A növénycsoportok jellemzése, jelentősége a gyepben 2. A pillangósvirágúak • Nitrogén-forrás, légköri N-megkötés • Műtrágyázás nélkül növelhető a hektáronkénti fehérjehozam • Ásványianyag-forrás • Vegetatív víz-forrás →laxáns hatás
• Felfúvódás-veszély • Növényi ösztrogén tartalom ↓ Optimális arány: -tavasszal
5-10 %
-nyáron
20-30 %
Természetes gyepekben 5-8 % van
csoportosításuk •Takarmányozási érték alapján: elsőrendűmásodrendűharmadrendű (gyom)-
•Hajtásnevelés alapján: –bokros növekedésű, felálló szárú –kúszó
Legfontosabb fajok • Medicago nemzetség →meszes talaj, száraz fekvés
– M. sativa – M. lupulina, M. falcata
• Trifolium nemzetség →mészmentes talajok, üde, v. nedves fekvés
– T. pratense – T. repens →indás! – T. hybridum, – T. fragiferum →indás!
• Lotus nemzetség →meszes talajok, száraz fekvés
– L. corniculatus
A növénycsoportok jellemzése, jelentősége a gyepben 3. Egyéb lágyszárúak • Közömbös növények →feltételes gyomok – Savanyúfüvek – Leveles kétszikűek
• Káros növények →feltétlen gyomok – Szúrós gyomok – Mérgező gyomok
• Van-e hasznuk a káros növényeknek? – Humán szempontból gyógynövények vannak köztük!
• Elterjedésük vízigény alapján: – Száraz fekvésben
szúrós növények
mérgezők közül a kutyatejfélék
– Üde fekvésben
közömbös növények
– Nedves fekvésben
mérgező növények
Fontosabb fajok • Savanyúfüvek
• Leveles kétszíkűek
• Szúrós gyomok
• Mérgező gyomok
A növénycsoportok jellemzése, jelentősége a gyepben (4.) Fás szárúak – cserjék, fák • Árnyékot adnak az állatoknak →legelőn! • A füvek nem árnyéktűrők! • Gyógynövény gyűjtésben jelentősek
