Szerkesztette: Dr. Tánczos Tamás Csugány Julianna. Eger, november 30

A konferencia a Hazai Tudományos Diákköri műhelyek támogatása, NTP-HHTDK-16-0058 azonosítószámú „Jó gyakorlatok alkalmazása a kutatás iránt érdeklődő fiatalok módszertani fejlesztésére a GTK-n” című pályázat keretében valósul meg.

Szerkesztette: Dr. Tánczos Tamás Csugány Julianna

Eger, 2016. november 30.

KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI SZEKCIÓ EGRI CAMPUS

A bíráló bizottság elnöke: A bíráló bizottság tagjai:

Dr. Csáfor Hajnalka, egyetemi docens Nagy Levente, c. főiskolai tanár Juhász István, tanársegéd Árvai Ádám, osztatlan közgazdász tanár II. évfolyam

Helye: B épület 119. Ideje: 2016. november 30. 14.00 óra A bemutatásra kerülő dolgozatok RÓZSA ÁGNES

Gazdálkodási és menedzsment BA, IV. évfolyam A SALGGLAS Üvegipari ZRt. vállalati stratégiájának elemzése Témavezető: Dr. Borsi Balázs, főiskolai docens

MAJOR KITTI

Gazdálkodási és menedzsment BA, IV. évfolyam „Egyszer fent, máskor lent”, avagy egy vállalat küzdelme a fennmaradásért a tulajdonosváltás után Témavezetők: Csugány Julianna, tanársegéd Hollóné dr. Kacsó Erzsébet, főiskolai tanár

JUHÁSZ JUDIT

Gazdálkodási és menedzsment BA, IV. évfolyam A Lean Termelési Rendszer megvalósulása a Robert Bosch Automotive Steering Kft-nél, az értékteremtés folyamata az alapanyagtól a késztermékig Témavezető: Farkas Attila, hivatalvezető

KISS GÁBOR

Gazdaságinformatikus BSc, IV. évfolyam ERP rendszerek szerepe, jelentősége, fejlesztési lehetőségei egy kereskedelmi vállalatnál Témavezető: Katonáné dr. Erdélyi Edit, egyetemi docens

KOVÁCS ANNA

Gazdálkodási és menedzsment BA, II. évfolyam A rizstermesztés hazai és nemzetközi helyzete a Nagykun 2000 mg. zrt adatainak tükrében Témavezető: Katonáné dr. Erdélyi Edit, egyetemi docens

SZÉPLAKI NORBERT

Gazdálkodási és menedzsment BA, IV. évfolyam A Formula 1 stratégiai és üzleti elemzése Témavezető: Dr. Borsi Balázs, főiskolai docens

LUDVIG ÁDÁM

Gazdálkodási és menedzsment BA, IV. évfolyam Külföldi működő tőke befektetések térségi növekedési és foglalkoztatási hatásai Magyarországon Témavezető: Dr. Borsi Balázs, főiskolai docens

VÁGÁSI ZSOLT BERTALAN

Gazdaságinformatikus BSc, III. évfolyam A technológiai változások hatása a munkaszervezésre Témavezető: Dr. Kozák Anita, főiskolai docens

HALLGAT ÁGNES

Emberi erőforrások BA, III. évfolyam A szociálpolitikai eszközök alkalmazása a MagnetecUngarn Kft.-nél Témavezető: Matiscsákné dr. Lizák Marianna, tanársegéd

DOBI RÉKA

Emberi erőforrások BA, III. évfolyam Önkéntes toborzás az SOS Gyermekfalu Magyarországi Alapítványban Témavezető: Matiscsákné dr. Lizák Marianna, tanársegéd

KOVÁCS BENCE

Gazdálkodási és menedzsment BA, III. évfolyam Az online marketing a jövő? Témavezető: Soós Gabriella, tanársegéd

RÁCZ ZSÓFIA

Turizmus-vendéglátás BA, II. évfolyam Szilvásvárad lovasturizmusának jelene és jövője Témavezető: Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna, mestertanár

A SALGGLAS ZRT. VÁLLALATI STRATÉGIÁJÁNAK ELEMZÉSE RÓZSA ÁGNES Gazdálkodási és menedzsment BA, IV. évfolyam Témavezető: Dr. Borsi Balázs, főiskolai docens Dolgozatom a salgótarjáni SALGGLAS ZRt. vállalati stratégiáját elemzi. Gyakorlati munkám során kiderült, hogy a vállalat írásban rögzített stratégiái fejleszthetők, dolgozatom ehhez kíván hozzájárulni. A vállalat stratégiai elemzésére alapozva célom a célkitűzéseknek és jövőképnek a részletesebb kidolgozása és bemutatása, valamint az, hogy a jövőre vonatkozó fejlődési irányokat meghatározzam. A következő fő kérdések mentén haladtam: 1.) Mely külső környezeti hatások befolyásolják a vállalat működését a legnagyobb mértékben? 2.) Melyek a cég kulcsfontosságú erőforrásai? 3.) Melyek a vállalat elképzelései az elkövetkezendő 5 évre? 4.) Hogyan építi be a piacon megjelenő legújabb igényeket, trendeket? 5.) Milyen pénzügyi iránymutatással rendelkeznek a következő 5 évre? Az elemzéshez vállalati adatokat, vállalati kiadványokat, beszámolókat és stratégiai tervezéssel kapcsolatos szakirodalmat használtam fel. Ezek mellett interjút készítettem a vállalat két vezetőjével. A SALGGLAS életét a külső tényezők közül legjobban a társadalom összetétele és az aktuális gazdasági és gazdaságpolitikai helyzet befolyásolja a leginkább. Kiemelkedő technológiával rendelkező vállalat, ez adja legnagyobb előnyeit, a rugalmasságot és az innovativitást a versenytársakkal szemben: a vállalatot folyamatos fejlesztések és kapacitásbővítések jellemzik. A jelenlegi rendelésállomány hosszabb távon is biztos bevételforrást jelent. 2020 a társaság számára új stratégiai projektek indítását kell, hogy jelentse. A vállalat jövőjére vonatkozóan a kiemelt kérdés lesz a tőkeáttétel módosulása. A vállalat küldetésének legfontosabb pontja, hogy a vállalat Európa legnagyobb független üveggyártójává szeretne válni és el is indult ezen az úton.

„EGYSZER FENT, MÁSKOR LENT”, AVAGY EGY VÁLLALAT KÜZDELME A FENNMARADÁSÉRT A TULAJDONOSVÁLTÁS UTÁN MAJOR KITTI Gazdálkodási és menedzsment BA, IV. évfolyam Témavezetők: Csugány Julianna, tanársegéd Hollóné dr. Kacsó Erzsébet, főiskolai tanár

Dolgozatomban az Aventics Hungary Kft. pénzügyi eredményességét vizsgálom 2011 és 2015 között. A téma aktualitását az adja, hogy a vállalat életében 2014ben tulajdonosváltás következett be, melynek hatása a cég sajátos - több területet érintő profilja miatt pénzügyi szempontból érdekes lehet. A cég korábban a világszerte elismert Bosch Rexroth leányvállalataként működött a piacon, az új tulajdonosa egy pénzügyi befektető csoport lett. A pénzügyi szempontú elemzéssel a tulajdonosváltás hatásaira is megpróbálok fényt deríteni, bár ez nem egyszerű, mivel sosem tudhatjuk kívülállóként, hogy mi motiválja a tulajdonosokat egy-egy piaci tranzakció során, de a pénzügyi helyzet idősoros elemzése rávilágíthat olyan tendenciákra, melyek a tulajdonosváltást indokolták. A téma iránti érdeklődésemet az keltette fel, hogy úgy gondoltam, pénzügyi szempontból érdekes, hogy a tulajdonosváltás előtt és után hogyan alakult a cég pénzügyi helyzete, mely tényezők befolyásolták a pénzügyi mutatók változásait, s milyen következtetések vonhatók le a jövőre vonatkozóan ezekből. Azért érdekes megvizsgálni a tulajdonosváltás előtti és utáni állapotot, mert tanulságos lehet, hogy milyen eredményt ért el a cég akkor, amikor még szakmabeli volt a tulajdonosa is, és milyen eredményt ért el most, hogy egy pénzügyi befektető csoport kezébe kerültek a tulajdonosi jogok. Dolgozatomban a vizsgált cég tulajdonosi hátterén kívül bemutatásra kerülnek a teljesítményértékelés nemzetközileg elismert módszerei is. Hipotézisem, hogy a vállalat pénzügyi eredményességének mutatói romlottak a tulajdonosváltás után, a Bosch-csoport tagjaként a vállalat pénzügyi szempontból jobb eredményt ért el a piacon. Ennek okaira igyekszem rávilágítani úgy, hogy a pénzügyi elemzés módszertanát a ’Vállalatértékelés’ kurzus alapjaira építem fel. A vállalatértékelési módszerek közül az eszközalapú értékelési mód gyakorlati alkalmazásával elemzem a cég pénzügyi helyzetét.

A LEAN TERMELÉSI RENDSZER MEGVALÓSULÁSA A ROBERT BOSCH AUTOMOTIVE STEERING KFT-NÉL, AZ ÉRTÉKTEREMTÉS FOLYAMATA AZ ALAPANYAGTÓL A KÉSZTERMÉKIG JUHÁSZ JUDIT Gazdálkodási és menedzsment BA, III. évfolyam Témavezető: Farkas Attila, hivatalvezető Szakmai gyakorlatomat az egri Robert Bosch Automotive Steering Kft-nél, az ipari mérnökségen, projekt menedzser gyakornokként végzem 2016. februárjától. A dolgozatom témaválasztását indokolta, hogy a kormányrendszerekkel foglalkozó cég is alkalmazza a Lean Termelési Rendszer alapjait, amelyet Bosch Production System (Boch Termelési Rendszer) elnevezéssel illetnek. TDK dolgozatomban a Lean-t, egy választott Production System modell segítségével, a Kft. példáján keresztül mutatom be. Célkitűzéseim egyike, hogy egy általam készített Value Stream Mapping, vagy magyarra fordítva Értékáram Térképen keresztül ismertessem, egy Boschoz hasonló vállalat teljes értékteremtésének folyamatát. Ezt egy rendkívül jó vizuális módszernek tartom a folyamatok hatékonyságának vizsgálatához, az alapanyag beérkezésétől az elkészült termék vevőhöz való kiszállításáig. A másik célom, hogy az Értékáram Térképen is feltüntetett, Makláron kialakított, jelenleg kaotikus késztermék raktár elrendezése helyett, egy általam készített, logikailag megfelelőbb és nem utolsó sorban költséghatékonyabb elrendezési javaslatot tegyek. Véleményem szerint az új elrendezés egy jó kiinduló pont lehet a raktár és az ott zajló munkafolyamatok folyamatos fejlesztésére.

AZ ERP RENDSZEREK SZEREPE, JELENTŐSÉGE, FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI EGY KERESKEDELMI VÁLLALATNÁL KISS GÁBOR Gazdaságinformatikus BSc, IV. évfolyam Témavezető: Katonáné Dr. Erdélyi Edit, egyetemi docens Dolgozatom célja az, hogy meghatározzam az Oracle MOM szoftvercsomag miben felel meg és miben tér el a szakirodalom, a kereskedelmi vállalatok és az üzleti szoftvergyártás iparán keletkezett, vállalatirányítási rendszerek felé állított elvárásoknak. A GAP elemzésem végeztével kijelenthető hogy egy vállalat csupán az Oracle MOM termékre alapozva nem tud egy teljes vállalatirányítási rendszert kialakítani. A nemzetközi szakirodalom alapján egy sikeres ERP rendszer alapjaként szolgáló üzleti szoftvercsomagra az alábbi elvárások vonatkoznak. Az információs támogatás és az adatgyűjtés a vállalat összes tevékenységére terjedjen ki és egy, redundáns tárolást kerülő központi adatbázison keresztül elérhetővé tegye ezen adatokat a vállalat összes részlegének. Az információs rendszer egyes moduljai képesek legyen az önálló működésre. A gyűjtött adatokat feldolgozva információkat közvetítsen a tulajdonosok és vezetők felé döntéstámogatás céljával. A kereskedelmi vállalatok, további elvárása a kereskedelmi tevékenységek mélyebb támogatása, nemzetközi kereskedelem követése és a beszállítókkal valamint vevőkkel történő kommunikáció, azaz az ellátási lánc lehető legteljesebb lefedése. Az Oracle MOM szoftvercsomagot bemutatom egy fiktív kereskedelmi vállalat folyamatain keresztül, folyamatelemzés használatával. A GAP elemzésem eredményeképpen kijelentem, hogy nem lehet csupán a MOM moduljaira alapozni egy teljes körű vállalatirányítási rendszert kiépítését egy kereskedelmi vállalatnál. Hiányoznak a vállalat általánosabb, vállalatvezetést támogató szolgáltatások, mint egy általános iratkezelő vagy emberi erőforrás kezelő modulok. Míg a modulok mögött lévő egységes adatbázis adatot gyűjt, redundanciát kerülve, a modulok által lefedett összes folyamatról és a vállalat összes részlege felé szolgáltatja azt, az RMS nélkül a többi Oracle modul nem képes számot tevő változtatás nélkül önállóan működni. Meglátásom szerint egy vállalat további modulok licenszeinek beszerzésére szorul a MOM mellett, ha teljes ERP-t kíván kialakítani. A MOM moduljait vizsgálva és az üzleti szoftvergyártás piacának jellegzetességeit elemezve javaslom, hogy az Oracle, MOM fejlesztésével és árusításával kapcsolatban jelentősebb stratégia váltásba kezdjen, mivel a vizsgált piacon erőteljes verseny folyik, a vevőnek számító kereskedelmi vállalatok bizalmatlanok, és nagy szerephez jut a keresletük megragadásában a folyamatos innováció és K+F.

Az Oracle innovációhoz való viszonyulásához mérten 4 féle lehetséges stratégiát dolgoztam ki javaslatként. Az általam ajánlott stratégia alapján a MOM fő moduljának, RMS-nek a kliensét teljes átírása ajánlom, hogy modern, könnyebben értékesíthető termékké váljon. A permanens licensz mellett ajánlott bevezetni az Oracle szervereiről, felhő alapon nyújtott, bérelhető adatbázis és kliens szolgáltatást. Tovább ajánlott bővíteni az automatizálásokat és a nagy adatmennyiséggel bíró fájlok betöltésének szerepét a modulokban. Végezetül pedig minderre agresszív marketing stratégia végrehajtását javaslom.

A FORMULA 1 STRATÉGIAI ÉS ÜZLETI ELEMZÉSE SZÉPLAKI NORBERT Gazdálkodási és menedzsment BA, IV. évfolyam Témavezető: Dr. Borsi Balázs, egyetemi docens Dolgozatomban feltárom a Formula 1 gazdasági vonulatait, üzleti modelljét, stratégiai megfontolásait annak érdekében, hogy rálátásunk nyíljon a sportág, iparág működésének mibenlétére, valamint meghatározzam a sportágon belüli lehetséges jövőbeli változások irányait. Ezen belül megvizsgálom, hogy a versenyhelyszínek és csapatok manapság milyen anyagi vonzatokkal találják szemben magukat, közülük kinek, miért és mennyire éri meg részt venni a száguldó cirkuszban. Azért vizsgálom ezeket, mert mind a laikus, sportágat nem követő emberek, mind a sportág megszállott rajongói sincsenek teljes tudatában annak, hogy valójában miért működik úgy a Formula 1, ahogy, és a sportágat nagymértékben befolyásoló pénzügyi viszonyokat sem ismerik. Emellett, egy történeti áttekintést is végzek, amiből kiderül, pontosan minek köszönhetően vált a sportág azzá a pénztermelő gépezetté, ami ma is munkálkodik. Az lett volna az ideális kutatási módszer, ha sikerült volna hozzáférnem minden csapat, minden helyszín és a sportág pénzügyi kimutatásaihoz, ezáltal lehetőség lett volna részletesebb és pontosabb következtetések levonására. Ezek hiányában csak másodlagos forrásokból tudtam dolgozni, amelyeknek a többsége hivatalos forrásokból dolgozik, így ezek is elegendő alapot adnak ahhoz, hogy rálátásunk nyíljon a valós körülményekre. Az elemzés alapján megállapítható, hogy ugyan közvetlenül pénzügyileg a legtöbb esetben sem a csapatok, sem a helyszínek számára nem térül meg a sportágban való szereplés, azonban a magas reklámérték miatt többségüknek mégis megéri részt venni benne. A Business Model Canvas szerinti elemzés rávilágít arra, hogy alapjaiban egy jól felépített üzleti modellt alkalmaz a sportág, azonban néhány területen további fejlődési lehetőségek kínálkoznak.

KÜLFÖLDI MŰKÖDŐTŐKE BEFEKTETÉSEK TÉRSÉGI NÖVEKEDÉSI ÉS FOGLALKOZTATÁSI HATÁSAI MAGYARORSZÁGON. LUDVIG ÁDÁM Gazdálkodási és menedzsment BA, IV. évfolyam Témavezető: Dr. Borsi Balázs, főiskolai docens Dolgozatomban azt vizsgálom, hogy 2004 és 2013 között a megyei szinten mért gazdasági növekedés, munkanélküliségi ráta és foglalkoztatottság valamint az FDI állományok között kimutatható-e kapcsolat. A magyar gazdaságban még mindig fontos szerepe van a külföldi működőtőkének, de nem mindegy, hogy az említett gazdasági mutatókkal milyen kapcsolat mutatható ki. A fő kérdések tehát a következők:  Van-e kapcsolat a regionális GDP növekedése és a regionális FDI állomány növekedése között?  Van-e kapcsolat a munkanélküliségi ráta csökkenése, illetve a növekvő foglalkoztatottság és az FDI állományváltozás között? A kérdésekre korreláció számítással kíséreltem meg választ adni, az adatok forrásai a KSH által kiadott Területi Statisztikai Évkönyvek voltak. A megyék GDP növekedése és az FDI állományok növekedése között van kapcsolat, de ez változóban van. 2009 és 2012 között az FDI állomány a korábbi évekhez képest csak csekély mértékben tudott növekedni, a beáramló tőke mellett jelentős kiáramlás és banki tőkepótlás történt. A gazdasági növekedés egy másik típusú tőkebeáramlás élénkülésének, az EU támogatásoknak köszönhető. Az uniós transzfereknek ugyan rövid távú élénkítő hatása nagyobb lehet, mint az FDI-é, hosszabb távon viszont elmarad attól. Az egyes megyék munkanélkülisége és az FDI állományok változása között a kapcsolat 2004 és 2013 között erősödött. Ez azt jelenti, hogy ott, ahol magasabb az egy főre jutó FDI állomány, ott valamivel alacsonyabb a munkanélküliség (illetve ahol alacsonyabb az egy főre jutó FDI állomány, ott a munkanélküliség magasabb). A foglalkoztatás alakulása és az FDI állományváltozások között a kapcsolat erőssége 2007-ig erősödött, 2013-ra viszont valamelyest gyengült. Ez azt jelenti, hogy az FDI befektetések 2007-ig jobban együtt mozogtak a foglalkoztatási adatokkal. Az ezt követő években a javuló foglalkoztatási adatok gyengítették a korrelációt, de egyébként is sok tényező hathatott a változó adatokra. Az egyik ilyen ok, hogy 2011-ben változott a nyugdíjkorhatár 60-ről 65 évre. Továbbá a segélyezés és a rokkantnyugdíjazás feltételein is szigorítottak. Elemzők szerint egy másik jelentősebb ok, hogy a növekedést nagymértékben a közmunkaprogram segíti. Szintén az okok közé tartozik az is, hogy a külföldön dolgozók egy részre módszertani okokból a hazai foglalkoztatási adatokat javítják.

A TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉS HATÁSA A MUNKASZERVEZÉSRE – A BOSCH VÁLLALAT PÉLDÁJÁN KERESZTÜL VÁGÁSI ZSOLT BERTALAN Gazdaságinformatikus BSc, III. évfolyam Témavezető: Dr. Kozák Anita, főiskolai docens A dinamikusan fejlődő technológia hatását mára minden vállalatnak figyelembe kell venni. Nincs ez másképp a Bosch cégnél sem, hiszen hatással van a munkaeszközökre, a megfelelő gyártósorok, valamint a munkacsoportok, munkaszervezetek kialakítására is. A kutatásom fő célja az, hogy megtudjam, hogy a Bosch vállalatnál, az újabbnál újabb technológiai eszközök hogyan befolyásolják a munkacsoportok kialakítását. További céljaim, közé tartozik, hogy kiderítsem, mennyi munkafeladat van gépesítve, és hány embert tudnak így alkalmazni. Olyan főbb kérdésekre kerestem a kutatásom alatt a választ, hogy az egyes munkacsoportok kialakítását milyen tényezők befolyásolják, mennyire nőtt az igény a műszaki szakemberek iránt. Az egyik fő hipotézisem, hogy a technológiai fejlődésnek köszönhetően, a vállalat egyre több gépet, eszközt használ a gyártás során. Emiatt pedig kevesebb embert alkalmaznak, mert az adott technológiai eszköz helyettesíti a fizikai munkásokat. Egy másik alapfeltételezésem pedig, hogy a munkaszervezés feladatai, céljai bővültek a technológiai fejlődés miatt. A vizsgálatomat az egri Bosch gyárban végeztem, ahol félig strukturált interjú segítségével a kérdéseimre válaszokat kaptam. A vizsgálatom másik részét pedig esettanulmány segítségével végeztem, amiben próbáltam további példákat keresni a kutatásomhoz. A kutatásom alapján bebizonyosodott, hogy a munkaszervezést a technológiai fejlődés nagyon is befolyásolja, hatással van rá. Valamint arra is fény derült, hogy az automatizálás következtében nemhogy létszámcsökkentés, hanem helyette folyamatos bővülés figyelhető meg a Bosch vállalatnál. A technológiai fejlődés miatt sokkal átgondoltabban kell létrehozni a munkacsoportokat, de a helyes kialakítás következménye, hogy az újabb és újabb eszközöket könnyebben elsajátíthatják a munkások. Sokkal több embert tud alkalmazni a cég és megnőtt az igény a karbantartókra, műszaki szakemberekre is.

A SZOCIÁLPOLITIKA ESZKÖZEINEK ALKALMAZÁSA A MAGNETEC-UNGARN KFT.-NÉL HALLGAT ÁGNES Emberi erőforrás BA, III. évfolyam Témavezető: Matiscsákné dr. Lizák Marianna, tanársegéd Dolgozatomban a Magnetec-Ungarn Kft. szociálpolitikai eszközeinek az alkalmazását ismertettem. A téma közel áll hozzám, mivel munkámban igen sok feladat ezen elemekkel kapcsolatos. Fontosnak találtam felmérni a szellemi állományban levő dolgozók munkaértékét is Super-féle munkaérték kérdőívvel. Az irodalmi feldolgozásban igyekeztem összegyűjteni a témával kapcsolatos alapvető információkat. Fontosnak gondoltam a téma vizsgálatát a nemzetközi sajtóban is, így az Egyesült Királyságból és az Amerikai Egyesült Államokból származó szakirodalomból is merítettem. Megállapítottam, hogy a szociálpolitikai eszközök alkalmazása egyre fontosabb szerepet tölt be a szervezetek életében, valamint azt is, hogy a dolgozókat más-más eszközökkel lehet motiválni. A szakdolgozat központi témakörébe a Magnetec-Ungarn Kft. bemutatását helyeztem. Igen gazdag eszközökkel igyekszik a cég versenyképességét fenntartani a munkaerőpiacon, értem ezalatt a vállalati kultúrát melynek lényeges eleme a munkavállaló, a széles Cafetéria választékot, az egységesen biztosított adómentes juttatásokat, a szűrővizsgálatokat, jutalompont gyűjtési lehetőségeket, izgalmas rendezvényeket és a folyamatosan fejlesztett kommunikációt. Ezt követően a kitöltött Super-féle kérdőíveket kiértékeltem, miszerint a három legfontosabb munkaérték a cégnél a változatosság, a biztonság valamint a hierarchia. Összegeztem, hogy nem hiába ezeket az elemeket választották a legtöbben, hiszen a Magnetec-Ungarn Kft.-nek a fő értékei ezek.

ÖNKÉNTES TOBORZÁS AZ SOS GYERMEKFALU MAGYARORSZÁGI ALAPÍTVÁNYBAN DOBI RÉKA Emberi erőforrások BA, III. évfolyam Témavezető: Matiscsákné dr. Lizák Mariann, tanársegéd Középiskolás korom óta rendszeresen önkénteskedem. Hitem szerint maga az önkénteskedés boldogabbá és teljesebbé teszi maguknak az önkénteseknek az életét, hatalmas segítség a civil szervezeteknek, valamint rendkívül pozitív társadalmi folyamatokat indít be. Szívügyem, hogy az önkénteskedés minél elterjedtebb legyen Magyarországon, ezért döntöttem úgy, hogy a TDK munkámban az önkénteskedés hátterét és az elősegítésének módjait szeretném kutatni. TDK munkámban azt vizsgáltam, hogy az SOS Gyermekfalvak Magyarországi Alapítványa mennyi figyelmet fordít az önkéntesek toborzására, illetve hogyan zajlik a kiválasztás. A dolgozat elkészítéséhez szekunder és primer kutatást is folytattam. Az angol és a magyar szakirodalmakat a következő témákban dolgoztam fel: mit jelent az önkéntesség kifejezés, hogyan alakult Magyarországon a rendszerváltást követően, milyen elméletek vannak az önkéntesmotivációval kapcsolatban. Ezek után leírtam az emberi erőforrás gazdálkodás lépéseit, majd megnéztem, hogy önkéntesek esetében is ugyanaz-e a folyamat. Majd mélyinterjút készítettem az SOS Gyermekfalvak önkéntes koordinátorával, hogy választ kapjak azokra a kérdésekre, hogy a szervezet mióta alkalmaz önkénteseket, milyen önkéntesprogramok valósulnak meg, hogyan toboroznak önkénteseket, hogyan motiválják őket és az elhangzottakat összevethessem a szakirodalommal. Célom volt, hogy átfogó képet kapjak arról, hogy mennyire tudatos a szervezet az önkéntesek foglalkoztatásával kapcsolatban, illetve megtalálhatóak-e náluk ugyanazok a folyamatok, mint amit a szakirodalom javasol. Bátran kijelenthetem, hogy az SOS Gyermekfalvak kiváló munkát végez az önkéntesek toborzása és kiválasztása terén. Apróbb hibák persze itt is előfordulnak. Elsősorban a közösségépítésre nem helyeznek még kellő hangsúlyt, de a jövőben biztos vagyok benne, hogy ez is meg fog valósulni. Összességében az SOS Gyermekfalvak önkénteskedés szempontjából egy példaértékű szervezet.

AZ ONLINE MARKETING A JÖVŐ? KOVÁCS BENCE Gazdálkodási és menedzsment BA, III. évfolyam Témavezető: Soós Gabriella, tanársegéd Már nem titok, hogy a világ egyre jobban a digitális dolgok felé érdeklődik. Életünk minden egyes pillanatát az internet, a közösségi média veszi körül. Ezen keresztül tartjuk fent a kapcsolatot az ismerősökkel, itt szerzünk új barátokat, de itt informálódunk a világ dolgairól is. Sok cég azonban még mindig nem fedezte fel, hogy micsoda lehetőségek is vannak az internetben és azon belül is a közösségi médiában. Ami a legnagyobb probléma, hogy rengeteg vállalat a marketing erejét sem ismeri fel. E nélkül azonban kicsi az esély a túlélésre. Munkám során szeretném a marketing előnyeire, azon belül is az online marketingre és a közösségi felületek hasznosságára helyezni a hangsúlyt. Célom, hogy az olvasó képet kapjon arról a ma is zajló digitalizációról, amely végbe megy a gazdasági élet számos területén, bemutatom, hol tart most, mik a legújabb trendek, milyen előnyökkel és hátrányokkal jár egy ilyen közösségi portfólió fenntartása a vállalt számára és hogy egyáltalán kinek, vagy kiknek érdemes ezt a felületet használni. Feltételezéseim szerint egy pár éve a Facebook és a hasonló közösségi csoportok használói inkább a fiatalabbak voltak, mára azonban ez a kör kibővült és a közép- és idősebb korosztály is szívesen használja ki ezeket a lehetőségeket. Az újonnan megjelenő tagok inkább csak a Facebookfelületet használják, míg a fiatalság már áttért több újonnan alapult közösségi oldalra is pl: Instagram, Snapchat, Viber. Melyek újabb hirdetői felületet biztosítanak a cégek számára. Munkám során a közösségi felületeket egymáshoz, a közösségi felületek összességét pedig a televíziós marketinghez szeretném hasonlítani, hiszen a másik nagy tömegeket elérő reklámhordozó a tv és feltételezéseim alapján, hosszú távon ezt az elsőséget meg is őrzi, azonban néhány éven belül ez a helyzet biztosan változni fog. Már csak azért is, mert a most felnövő generáció nem a televízióhoz szocializálódik, hanem az online alkalmazásokhoz, ahhoz, hogy a zsebéből elővéve a telefonját, bármit és bármikor meg tud nézni, legyen az Facebook-on vagy Youtube-on. Épp ezért a második feltételezésem az, hogy a televíziót zömében az idősebb korosztály nézi. Ezért is tapasztalhatjuk azt, hogy a hirdetések zömét a gyógyszer gyártók termékei teszik ki a különböző betegségekre választ adva. Kutatásom még folyamatban van, de előzetesen gyűjtött statisztikák alátámasztották az hipotézisem, miszerint a fogyasztói csoportok szegmensekre bonthatóak, és azoknak megvan a saját információgyűjtő csatornájuk. Az idősebb korosztálynak a televízió és az újság a fő információkeresési forrás, míg a fiatalság zöme már csak az online közösségi oldalakról informálódik. A legnépesebb csoport a közép korosztály pedig az előbb említett mindhárom csatornát használja. Az online világ teljesen más vizekre evezi a marketinget.

Előtérbe kerülnek az egyéni, személyre szabott ajánlatok, a vevőnek fontos, hogy különlegesnek érezhesse magát azzal, ha nálunk vásárol és ha szeretné azt az élményt másokkal is megoszthassa a közösségi oldalakon ismerősivel, vagy akár a nagyvilággal. Véleményem szerint a jövő generációjának még jobban ez lesz az igénye melyet, ha egy üzlet, cég, vagy vállalat nem követ, akkor lemarad.

SZILVÁSVÁRAD LOVASTURIZMUSÁNAK JELEN ÉS JÖVŐJE RÁCZ ZSÓFIA Turizmus-vendéglátás BA, II. évfolyam Témavezető: Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna, mestertanár Észak-Magyarország gazdasági és társadalmi tekintetben is az ország egyik legelmaradottabb régiója, miközben természeti adottságai, spottörténeti és turisztikai múltja valódi kitörési lehetőségeket rejtenek. A kutatás tárgya a 2012ben indult Kincsem Program vizsgálata, szűkebben a program eredményeinek, hatásainak elemzése Szilvásvárad turizmusában. A dolgozatom megírásának célja, hogy bemutassam a program eredeti célkitűzéseit, hogy összevessem a megyei és regionális fejlesztési tervekben megjelölt elképzelésekkel, valamint hogy mérleget vonjak, az eredeti tervek milyen mértékben valósultak meg, hogyan hatottak a régióban a tényleges együttműködés kiépítésére. Vizsgálni kívánom, hogy milyen hatással van a Kincsem Program Szilvásvárad lovas turisztikai vonzerejére. Válaszokat keresek arra a kérdésre is, hogy a programban eddig nem megvalósult terveket hogyan lehet realizálni, valamint, hogy milyen továbblépési lehetőségek vannak a lovasturizmus fejlesztése területén. A már meglévő elemzések segítenek megérteni a turisztikai terület működésének legfontosabb elemeit, különös tekintettel a lovasturizmusra. A személyes interjú Horváth László országgyűlési képviselővel, választ ad a jelen helyzet kialakulásával kapcsolatos körülményekre, valamint a továbblépés irányára. A kérdőíves felmérés eredményei alapján az Állami Ménesgazdaság legnépszerűbb szolgáltatása a lovasbemutató és a méneslátogatás. A Szilvásváradra látogató turisták körében a Szalajka-völgy meglátogatása az elsődleges cél, ezt követi kirándulás a Bükk-hegységben, majd harmadik helyen a méneslátogatás. A Ménesgazdaság látogatói kiemelten elégedettek a megközelíthetőséggel, a rendelkezésre álló információkkal, a személyzet segítőkészségével. Legkevésbé elégedettek a programokkal. A Kincsem Program intézményi fejlesztése Szilvásváradon 2014 végén kezdődött. 2016. november 11-én ünnepélyes keretek között átadták az új fedeles lovardát. Az új fedeles lovarda nemcsak az egész éves munkát biztosítja, hanem rendezvényközpontként is funkcionál, így lehetővé teszi, hogy Szilvásvárad adjon otthont különböző kulturális eseményeknek, ezzel növelve az idegenforgalmat. A fejlesztésben szereplő három ütem közül a legelső volt a fedeles lovarda megvalósítása. Következik a kültéri lovaspálya felújítása, és az ahhoz tartozó 6000 fős lelátó megépítése, valamint a szükséges infrastruktúra megteremtése. A fejlesztés során megépülő komplexum növeli Szilvásvárad turisztikai vonzerejét, lehetőséget biztosít arra, hogy a Ménesgazdaság országos és nemzetközi szintű lovasversenyeket rendezzen, amelynek számos pozitív hatása várható a turizmusra nézve.

KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI SZEKCIÓ GYÖNGYÖSI KÁROLY RÓBERT CAMPUS

A bíráló bizottság elnöke: Dr. Szabóné Dr. Széles Zsuzsanna, egyetemi docens A bíráló bizottság tagjai: Dr. Tégla Zsolt, egyetemi docens Dr. Novák Tamás, egyetemi docens Dr. Erdélyi Tamás, főiskolai docens Unghváry Tamás, Kereskedelem és marketing BA Helye: Gyöngyös 206. terem Ideje: 2016. november 30. 14.00 óra A bemutatásra kerülő dolgozatok BATA MILÉNA

Gazdálkodási és menedzsment, IV. évfolyam A tudás, mint versenyelőny - mit nyerhetünk kulcskompetenciáink fejlesztésével? Témavezető: Dr. Herneczky Andrea, főiskolai docens

FARAGÓ CSABA FEKETE CSILLA

Gazdálkodási és menedzsment, III. évfolyam A KKV szektor elemzése különös tekintettel a csődmodellek alkalmazására Témavezetők: Dr. Baranyi Aranka egyetemi docens Dr. Racskó Péter, egyetemi docens

KECSKÉS ANNA

Turizmus menedzsment MA, II. évfolyam Élményturizmus a Mátrában Témavezető: Dr. Taralik Krisztina, egyetemi docens

OCELA TIBOR

Turizmus menedzsment MA, II. évfolyam A Gyöngyös-Mátra TDM mint szervezet jelene és jövője, a hazai TDM-hálózat és a területfejlesztés tükrében Témavezető:

Dr. Taralik Krisztina, egyetemi docens

A TUDÁS, MINT VERSENYELŐNY – MIT NYERHETÜNK KULCSKOMPETENCIÁINK FEJLESZTÉSÉVEL? BATA MILÉNA Gazdálkodási és menedzsment BA, IV. évfolyam Témavezető: Dr. Herneczky Andrea, főiskolai docens A kutatási problémát a felsőoktatásban résztvevő hallgatók kulcskompetenciáinak fejlesztési lehetőségei jelentették. Céljaim a kulcskompetenciák megítélésének vizsgálata a hallgatók szempontjából, az oktatás szerepének vizsgálata a tanulmányi eredmények tekintetében, illetve az oktatók szerepének vizsgálata a tehetséggondozásban voltak. Hogyan ítélik meg egy felsőoktatási intézmény hallgatói a kulcskompetenciák fontosságát? Az oktatás milyen mértékben járul hozzá azok fejlesztéséhez? Mit tesznek közvetlenül az oktatók azért, hogy egyén és csoport szinten is a legjobbat hozzák ki a hallgatókból? Hipotéziseim a következők voltak: a tanulás tanulása kevésbé fontos a hallgatók számára a karrierépítés során, mint a tanulmányok folytatása közben; az átlagosan teljesítő hallgatók nagy része hiányolja a támogatást; az oktatók véleménye szerint a tanulás tanulása a leghiányosabb kompetencia a hallgatók körében. Vizsgálataim során primer és szekunder kutatási módszereket alkalmazva eddigi tanulmányaimra, kérdőíves, illetve fókuszcsoportos lekérdezéseimre támaszkodtam, melyben oktatók és hallgatók egyaránt részt vettek. Vizsgálataim során mindhárom hipotézisemet sikerült igazolnom a kérdőívek és a fókuszcsoportos interjúk eredményeire alapozva. Az eredményekre vonatkozó következtetések levonása után öt javaslatot fogalmaztam meg a témával kapcsolatban: nagyobb hangsúlyt kell helyezni a gyakorlatorientált képzésre; elengedhetetlen a szóbeli visszajelzés, a hallgatók nem csak magukért, de egymásért is felelősséggel tartoznak; ösztönözni kell a hallgatókat céljaik megfogalmazására és az elérésükhöz szükséges stratégiák felállítására; elengedhetetlen a folyamatos kapcsolattartás és a partnerségi viszony a felsőoktatási intézmények és a munkáltatók között.

A KKV SZEKTOR VIZSGÁLATA KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A CSŐDMODELLEKRE FARAGÓ CSABA –FEKETE CSILLA Gazdálkodási és menedzsment BA, III. évfolyam Témavezetők: Dr. Baranyi Aranka, egyetemi docens Dr. Racskó Péter, egyetemi docens A fizetésképtelenség korai előrejelzése nem csak a bankok és hitelminősítő intézetek számára lehet elengedhetetlen tényező. Egy vállalkozásnak ugyanúgy előnyt jelenthet, ha képes partnerei esetleges fizetési problémáit előre látni és reagálni rá. Elemzésünk célja a mikro-, kisés középvállalkozások fizetésképtelenségének objektív előrejelzése pénzügyi mutatószámok segítségével. Egy olyan módszer kidolgozása a célunk, amely nyilvánosan használt mérleg- és eredmény-kimutatásokból származó adatokat alkalmaz és képes csőd közeli állapot megbízható előrejelzésére. Témaválasztásunk alapötletét egy korábbi kutatásunk jelentette, melyben a KKV vállalkozások pénzügyi típusjelenségeit vizsgáltuk a kutatásfejlesztés tükrében. Elemzésünk során olyan kérdések maradtak megválaszolatlanul, mint hogy a paraméterezett csődmutatók képesek-e napjainkban hatékonyan előrejelzést nyújtani. Illetve, hogy milyen alternatív megoldások léteznek fizetésképtelenség előrejelzésére. A paraméterezett csődmodellek fizetőképesség megállapítására szolgáló előrejelzések évről évre romlanak. Mesterséges intelligenciára építkező csődmodellek képesek hosszú távon is reálisan előre jelezni a csőd közeli állapotot. A cég felszámolások számának csökkenése jelentősen befolyásolhatja a csődmodellek bizonytalanságát. Munkánk során kiemelt ágazatokat vizsgáltuk (Feldolgozóipar, Építőipar, Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás) 2010-2014 közötti időszakban. A fizetésképtelenség megállapítása olyan összefüggések feltárására alkalmas módszerekkel történt, mint a diszkriminancia- analízis, logisztikus regresszió, valamint mesterséges intelligencia használatával. Vizsgálataink során megállapítottuk, hogy a korai, paraméterezett csődelőrejelzők (Altman-, Springate modell) képtelenek a napjainkban érvényes finanszírozási szokásokat, készletezési technikákat figyelembe venni és ez által megfelelően előre jelezni a fizetésképtelenséget. Az elemzés alapján úgy véljük, hogy eredményes csőd előrejelzésre csak a mesterséges intelligenciával megalkotott döntési fa alkalmas az általunk vizsgált módszerek közül.

ÉLMÉNYTURIZMUS A MÁTRÁBAN KECSKÉS ANNA Turizmus menedzsment MA, II. évfolyam Témavezető: Dr. Taralik Krisztina egyetemi docens Dolgozatomban szeretném részletesen bemutatni a Mátrát, mint turisztikai desztinációt, áttekinteni annak kínálati és keresleti jellemzőit, feltárni a programlehetőségeket az ide látogatók számára. Szekunder információk feldolgozásán keresztül mutatom be a hazai turizmus jellemzőit mind a kereslet, mind a kínálat oldaláról, valamint szekunder adatgyűjtésen keresztül előbb az Észak-Magyarországi régió aktív turisztikai lehetőségeit tártam fel, Vizsgálataimat primer mélyinterjú sorozattal lebonyolításával zártam. Szeretném megvizsgálni, hogy milyen adottságai vannak a térségnek, és hogyan lehetne ezeket az adottságokat úgy hasznosítani a jövőben, hogy a turizmus még meghatározóbb ággá válhasson az Észak- Magyarországi régióban. Az idegenforgalom lehet az egyik fő kapaszkodó a hosszú távú fejlődésben, leginkább az aktív turizmus. Először szekunder adatgyűjtéssel és elemezéssel tártam fel a témát, majd primer mélyinterjú segítségével kvalitatív vizsgálatot végeztem a turizmus témakörében kompetens szakemberek megkérdezésével. A Mátra fejlesztése minden szempontból előnyös és visszatérülő befektetés, mivel hazánkban csak itt vannak jelen olyan magashegységi turizmushoz tartozó elemek, mint pl. a jól kiépített sícentrum Mátraszentistvánon, vagy az extrém sportok számára létrehozott kalandpark Mátrafüred felett. A desztináció turisztikai fejlesztését az ehhez szükséges fizikai környezettel, infrastruktúra kialakításával kell kezdeni. Megítélésem szerint a marketing területén is jobban kellene erősíteni a desztináció támogatását, hogy a desztináció még népszerűbbé váljon a turisták körében.

A GYÖNGYÖS-MÁTRA TDM - MINT SZERVEZET - JELENE ÉS JÖVŐJE, A HAZAI TDM-HÁLÓZAT ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉS TÜKRÉBEN OCELA TIBOR Turizmus menedzsment MA, II. évfolyam Témavezető: Dr. Taralik Krisztina egyetemi docens A dolgozat a Gyöngyös-Mátra Turisztikai Desztinációs Menedzsment létrejöttének körülményeit, létrehozásának okát, jelenlegi – a TDM szervezetek sorában betöltött – helyzetének vizsgálatát végzi el oly módon, hogy feltárja a hazai struktúra legfontosabb ismérveit is. A nemzetközi trendek, a hazai turisztikai elvek feltárása, a TDM szervezetek általános jellemzőnek vizsgálata, ezen belül a Gyöngyös-Mátra TDM vizsgálata, helye a szervezeteken belül. Milyen szakmai stratégiák irányítják, jellemzik a hazai szervezeteket? Hogyan illeszkednek ezek a nemzetközi irányelvekhez? Mi jellemzi a működési alapokat? Milyen az a társadalmi közeg, az az infrastruktúra, amiben a TDM-ek működnek? Összhangban van-e a területfejlesztés illetve a területfejlesztési tervek megvalósulása a TDM szervezet működésével, céljaival? A különböző prioritási tengelyek mellett meghatározott célok összhangban vannak a szolgáltatási elvárással és annak infrastrukturális lehetőségeivel. A vállalkozások ösztönzésére odafigyelnek az önkormányzatok, ezt többek között ipari parkok létesítésével is erősítik, s a keletkezett iparűzési bevételt területfejlesztésre és turisztikai fejlesztésre fordítják. A helyi turisztikai szervezeteknek már az elején bekapcsolódnak a tervezési folyamatokba. A téma vizsgálatához elsősorban szekunder adatgyűjtést és elemzést végeztem, melyet a Gyöngyös-Mátra TDM-nél betöltött funkcióm során szerzett személyes tapasztalataimmal – mint primer információkkal - egészítettem ki. A kulcsprojektek területei: turisztikai infrastruktúra-fejlesztés és rehabilitáció, szálláshely-, attrakció- és szolgáltatás-fejlesztés, kapcsolatépítés, a helyi TDMek fejlesztése. A turizmus hazai rendszerében Gyöngyös és a Mátra kiemelt terület. Abban az esetben, ha Gyöngyös-Mátra TDM financiális problémái megoldódnak, ha elég forrás áll a rendelkezésére, eredményes fejlesztő tevékenységet tud végezni, hiszen humán erőforrása, szellemi potenciálja jelentős. Működésével valóban megvalósulhat a „10 A” feltétel, amely a térség számára a fenntartható fejlődés útját is jelenti. A térségben nem maradhatnak el a kulcsfontosságú turisztikai fejlesztések, melyek koordinációját a Gyöngyös-Mátra TDM képes ellátni. A termékfejlesztési pillérek: a természeti aktív turisztikai pillér és a kulturális turisztikai pillér.

Kommunikáció és Médiatudományi Szekció

A bíráló bizottság elnöke: A bíráló bizottság tagjai:

Dr. Pólya Tamás, egyetemi docens Dr. Herzog Csilla, főiskolai docens Csépányi Zsolt, tanársegéd Sütő Gergely, kommunikáció- és médiatudomány BA, III. évfolyam

Helye: B épület 206. Ideje: 2016. november 30. 14.00 óra A bemutatásra kerülő dolgozatok DÁVID DOROTTYA ÉVA

Kommunikáció- és médiatudomány BA, II. évfolyam Filmes feliratok kultúraközi perspektívában Témavezető: Dr. Pólya Tamás, egyetemi docens

BIRÓ ATTILA BOLLÓK ÁGNES DÁVID DOROTTYA GRÓSZ PETRA HULICSKÓ MÁTÉ KOLLÁR DOROTTYA TOMORI DOROTTYA

Szabad bölcsészet Kommunikáció- és médiatudomány BA II. és III. évfolyam A miskolci dr. Ámbédkar Gimnázium fejlesztésinevelési vállalkozása (9– 12. osztályok) Témavezető: Dr. Széchenyi Ágnes, főiskolai tanár

FILMES FELIRATOK INTERKULTURÁLIS PERSPEKTÍVÁBÓL DÁVID DOROTTYA ÉVA Kommunikáció és médiatudomány BA, II. évfolyam Témavezető: Dr. Pólya Tamás, egyetemi docens A különböző mozgóképes tartalmak – sorozatok, filmek, mesék – címe és szövegezése jelentősen eltér más-más nyelveken. Ezek a lényeges eltérések megváltoztatják a nézői élményt és az üzenetet, amit az alkotás közvetít, hiszen annak rendkívül lényeges elemei. A kutatás célja elsősorban fényt deríteni arra, hogy a stúdiók és gyártók milyen mértékben járulnak hozzá a változtatásokhoz. Továbbá, hogy a nézők számára feltűnő-e az adott különbség, és milyen mértékben. Végül pedig azt kutatom, hogy milyen célból változtatták meg a filmes narratívákat és mi a jelentésbeli eltérés az eredeti és az új között. A kutatás még zajlik, jelenleg a filmcímek műfajonkénti tartalomelemzése folyik. A klasszikus filmek és a mesék világának elemzése végleges. A tartalomelemzés lebonyolítása után vizsgálom meg az eredeti és lefordított tartalmak denotációját és konnotációját, illetve azt, hogy a nézők hogyan viszonyulnak a változásokhoz. A kutatási kérdések és hipotézisek négy kérdéskör köré csoportosíthatóak. Az első a néző szemszöge, a második a lefordított tartalom, a harmadik az alkotás készítőjének hozzáállása, és végül a fordítói munka nehézségei. Az adatbázis a kutatási témához releváns klasszikus és idei alkotásokat tartalmaz magyar, amerikai angol és kasztíliai spanyol nyelven. Minden műfaj megtalálható, ez által a mozgóképes világ színes palettája bizonyos szinten reprezentatívvá teszi a kutatást. A tartalomelemzés, a narratív elemzés és a szemiotikai elemzés alkalmazása a legmegfelelőbb a kutatási kérdéseim megválaszolására. Mindhárom nyelv filmes szöveg fordítása megfelel a tartalomnak, az eltérések a kultúrabeli különbségekből fakadnak. Egy mozgóképes alkotás eredeti nyelven történő megnézése kivételes élményt nyújthat.

A MISKOLCI DR. ÁMBÉDKAR GIMNÁZIUM FEJLESZTÉSINEVELÉSI VÁLLALKOZÁSA (9– 12. OSZTÁLYOK) BIRÓ ATTILA, BOLLÓK ÁGNES, DÁVID DOROTTYA, GRÓSZ PETRA, HULICSKÓ MÁTÉ, KOLLÁR DOROTTYA, TOMORI DOROTTYA Szabad bölcsészet, kommunikáció és médiatudomány II. – III. évfolyam Témavezető: Dr. habil. Széchenyi Ágnes, főiskolai tanár A „Kultúraközi kommunikáció” című tárgyat hallgató csoport az idei félévben meglátogatta a dr. Ámbédkar Gimnáziumot, annak renoválás-építés alatt álló új miskolci telephelyét. Megismerkedtünk a gimnázium filozófiájával, módszertanával, majd utána kisebb csoportokban órákat látogattunk (kémia, magyar irodalom/művészettörténet, történelem, cigány népismeret). Az iskola programja elérhető a dr. Ámbédkar – belső igény címet viselő internetes oldalon. Az iskolának 61 tanulója van, többségük cigány, de a 11. és a 12. osztályban a tanulók egyharmadát a helyi középiskolákból a hátrányos helyzetből és magatartási okokból kimaradt nem cigány fiatalok teszik ki. A kitűzött eredmény az érettségi, hogy az itt végzők képesek legyenek társadalmi „osztálylépésre”. A tapasztalat rendkívül vegyes és végletes: az iskola filozófiájáról követendő, nagyszerű kép alakult ki bennünk, a z órai tapasztalatok azonban felfedték, hogy milyen súlyosak a viselkedési problémák (közbekiabálás, kiabálás, készületlenség, az ismételt anyagban való nagyfokú tájékozatlanság, egymás zavarása – és néhány ettől eltérő, együttműködő tanuló). Kutatási tervünkben a magyar oktatásrendszer szabályozóinak megismerése, az alapítványi/egyházi fenntartású iskolák működésének keretfeltételeinek felvázolása, az ezekből adódó pozitívumok és negatívumok számbavétele áll. Mélyinterjúkat szeretnénk készíteni az iskola tanáraival, arról, milyen egyéni sors, élettapasztalat, oktatási gyakorlat után, milyen habitussal vállalják ezt az emberpróbáló feladatot. Interjúkat/szabad beszélgetéseket folytatnánk az iskolában közfoglalkoztatottként dolgozó szülőkkel, mit várnak az iskolától, milyen múlt áll a családok mögött. Elemezzük a Mérges Buddha című, a cigányok társadalomból való kizárását dokumentáló, német keretek között készült szociografikus filmet. A tanulókkal szorosabb személyes kapcsolatot kialakítva – az iskola engedélyezése esetén – örömmel próbálkoznánk meg egy óra megtartásával, majd elemeznénk a tapasztaltakat. A legfontosabb – az iskolalátogatás bizonyította – a személyes hang és kapcsolat megteremtése, szükséges önmagunk idegenkedésének legyőzése, a cigány fiatalok problémáinak megértése.

POLITIKATUDOMÁNYI SZEKCIÓ

A bíráló bizottság elnöke: A bíráló bizottság tagjai:

Dr. habil. Majtényi György, főiskolai tanár Dr. Dobó Marianna, főiskolai docens Dr. Varga György, főiskolai docens Forgó Fruzsina, nemzetközi tanulmányok MA, II. évfolyam

Helye: B épület 308. Ideje: 2016. november 28. 11.00 óra A bemutatásra kerülő dolgozatok BOROS ENIKŐ

Nemzetközi tanulmányok MA, II. évfolyam A 2016-os oroszországi parlamenti választások. Választási körkép Jekatyerinburgban Témavezető: Dr. Horváth Ágnes, főiskolai tanár

GERGELY DOROTHY LORETTA

Nemzetközi tanulmányok BA, III. évfolyam Amerika jövője Donald Trump kezében Témavezető: Dr. Gyarmati István egyetemi docens

A 2016-OS OROSZORSZÁGI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK VÁLASZTÁSI KÖRKÉP JEKATYERINBURGBAN BOROS ENIKŐ Nemzetközi tanulmányok MA, II. évfolyam Témavezető: Dr. Horváth Ágnes, főiskolai tanár Kutatási témának a 2016-os oroszországi parlamenti választások elemzését választottam egyrészt azért, mert ebben az évben a megszokottnál korábban került sor a választásokra, másrészt pedig azért, mert számos személyes élményem kapcsolódik a vizsgált időszakhoz. A választások szempontjából dolgozatom bevezető részében elemzem a Szovjetunió felbomlása előtt működő szovjet politikai rendszert, majd az új Oroszország létrejöttével kialakuló hatalmi ágak változását, formálódását. Az 1989-es első szabad választásoktól kezdődően a kommunista párt mellett egyre több érdekcsoport tűnt fel. Ideológiájuk ismertetésével bemutatom ezeket a csoportosulásokat, melyek a későbbiek folyamán pártokká alakultak. A választási rendszer felépítését és működését a törvénymódosítás mellett a Jekatyerinburgban készített interjúm alapján mutatom be, amely mellett kitérek a választás társadalmi fogadtatására is. Bemutatom Jekatyerinburgot és annak pozícióját, politikai jelentőségét. További interjúkon keresztül áttekintést adok a hatalompárt, az Egységes Oroszország előválasztási kampányáról, programjáról és a választáshoz fűződő viszonyáról egyaránt. Ezt követően az Oroszországi Nyugdíjasok Pártja az Igazságért nevű párt kerül bemutatásra, kitérve a párt körül formálódó problémákra, melyekbe a választások előtt ütköztek. Az eredmények rövid ismertetése után felmerül a kérdés, hogy a következő választások során hogyan fog alakulni a részvételi arány és a parlamentbe jutásért induló pártok száma.

AMERIKA JÖVŐJE DONALD TRUMP KEZÉBEN GERGELY DOROTHY LORETTA Nemzetközi tanulmányok BA, III. évfolyam Témavezető: Dr. Gyarmati István, egyetemi docens Dolgozatomban egy olyan témát járok körül, ami szinte mindenkit érdekel, de ha nem is, mindenkire hatással van. Az Egyesült Államok, és nagyhatalmi pozíciójából adódóan az egész világ jövője Donald Trump kezébe került? Sok másik kérdés mellett erre is választ kívánok adni dolgozatomba. Sokan megdöbbentek az elnökválasztás végeredményétől és csak az okokat és a miérteket keresik hogyan alakulhatott így. Tudományos munkában erre a kérdésre is keresem a választ. Kutatási célkitűzéseim között szerepel, hogy mások számára is átláthatóvá tegyem az Amerikai elnökválasztási rendszert, azt a rendszert, ahol a tényleges választói akarat nem mindig egyezik meg a választás eredményével. Továbbá, hogy ismertessem mik azok elvárások egy elnök felé, amelyekkel szembe kell néznie, ahhoz, hogy egy 320 milliós országot irányítani tudjon. Jelentős részt szentelek Hillary Clinton és Donald Trump világszemléletének megértésére, kampányígéreteik részletezésére, ugyanis ígéreteik nagyban befolyásolták a választás kimenetelét. Egy olyan előrejelzést kívánok adni, amely megmutatja számunka, hogy hogyan fog alakulni Amerika jövője, mi az, ami biztosan megváltozik az országban és mi az, ami szilárdan megmarad olyannak amilyen volt. Választott témám annyira aktuális, hogy igen kevés szakirodalom áll rendelkezésemre, dolgozatomat különböző szakértők elemzéseire alapozom. Sok dolog félelemre adhat okot Trump személyével kapcsolatban, például, hogy falat építene a Mexikói határra vagy, hogy megtiltaná az abortuszt, de sokan úgy vélik, hogy Donald Trump lesz az, aki újra visszahozza a demokráciát az USA-ba. Kivel járt volna jobban Amerika és vele együtt a világ? Szeretnék nyomós érveken alapuló választ adni erre a kérdésre. Valamint arra, hogyan tudja majd betölteni Amerika legbefolyásosabb pozícióját, egy olyan ember, aki soha életében nem olvasott el egy könyvet sem, és erénynek tartja felszínességét.

SZOCIÁLPEDAGÓGIA NEMZETKÖZI TDK I. SZEKCIÓ

A bíráló bizottság elnöke: A bíráló bizottság tagjai:

Dr. Szilágyi István, főiskolai tanár Dr. Hadnagy József, főiskolai docens Dr. Pirisi Edina, főiskolai tanár Dr. Szabó Béla Fehér Gertrúd, Szociálpedagógia, II. évfolyam

Helye: Érsekkert 1. Ideje: 2016. november 30. 14.00 óra A bemutatásra kerülő dolgozatok MÉSZÁROS ORSOLYA

Közegészségügyi szolgáltatások és politika MA, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, III. évfolyam Fókuszban a webdiagnózis "inkább rákeresek a neten is" Témavezető: Dr. Krizbai Timea, egyetemi adjunktus

FODOR RITA

Mentálhigiéné a szociális munka MA, Babeș–Bolyai Tudományegyetem, II. évfolyam "Fessünk Álmokat!" - A falfestés, mint közösségépítő módszer alkalmazása Gyergyószentmiklóson Témavezető: Dr. Berszán Lídia egyetemi docens

HORVÁTH EVELIN

Szociálpedagógia (BA), II. évfolyam Kisebbségi és a többségi társadalom egymáshoz való viszonya Témavezető: Pacsuta István, adjunktus

VINCZE MARTINA

Szociálpedagógia (BA), II. évfolyam Roma hagyományok Témavezető: Dr. Sárkány Péter, főiskolai tanár

DEMÉNY DORINA

Szociálpedagógia (BA), IV. évfolyam A szociális készségek vizsgálata 8-12 éves korig Témavezető: Dr. Hadnagy József, főiskolai docens

BOGNÁR MÁRIA

Szociálpedagógia (BA), IV. évfolyam A hátrányos helyzetű általános iskolások jövőképét befolyásoló iskolai háttértényezők vizsgálata Témavezető: Pacsuta István, adjunktus

FÓKUSZBAN A WEBDIAGNÓZIS: “INKÁBB RÁKERESEK A NETEN IS” MÉSZÁROS ORSOLYA HENRIETTA Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem – Marosvásárhely, Közegészségügyi szolgáltatások és politikák szak, alapképzés, II. évfolyam Témavezető: dr. Krizbai Tímea adjunktus Az életünket ma már talán el sem tudnánk képzelni internet nélkül. Olyan szerepet tölt be, amit pár évvel ezelőtt nem is gondoltunk volna. Nagy segítség tud lenni, hiszen már perceken belül szinte bármire rá tudunk keresni, kisebb vagy akár nagyobb sikerrel. Viszont azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy ez veszélyeket is rejt. Nem mindig azt a hiteles információt kapjuk, amit szeretnénk. Ez a tény ellenben nem befolyásol bennünket, hiszen, szinte minden nap használjuk az internetet kapcsolattartás, munka vagy csak szórakozás céljából. A kutatás célja az lenne, hogy fényt derítsen a felnőtt emberek mennyire használják az internetet annak érdekében, hogy felmérjék egészségüket, még mielőtt szakorvoshoz fordulnának. Feltételezhető, hogy az öndiagnosztizálás korunkra egyre inkább elterjedt, hiszen az internetbe vetett bizalom lassacskán felér egy orvosi véleménnyel, diagnosztizálással. A mai rohanó világban az embereknek szinte semmire sincs idejük, éppen ezért arra sem szakítanak időt, hogy szakemberhez forduljanak. A vizsgálati populáció 121 felnőtt személy (25 év feletti). A vizsgálat online kérdőív segítségével történt és arra voltunk kíváncsiak milyen gyakran használják, az internetet öndiagnózisra mielőtt orvoshoz fordulnának. A vizsgálati populációt közösségi oldalon keresztül céloztuk meg. Az eredmények alapján megállapítható, hogy az emberek túlnyomó többségben orvoshoz fordulás előtt öndiagnosztikát végez. A legfontosabb szempontok közé sorolható a kényelem és az időmegtakarítás Ha a feltételezett eredmények beigazolódnak, fontos lenne azon gondolkodni, hogy az egészségügyi rendszereket hogyan érdemes átgondolni, miként módosul, ezáltal az orvos beteg kapcsolat és mi lenne a teendő.

SZOCIÁLPEDAGÓGIA NEMZETKÖZI TDK II. SZEKCIÓ

A bíráló bizottság elnöke: A bíráló bizottság tagjai:

Dr. Ludányi Ágnes, főiskolai tanár Dr. Sárkány Péter, főiskolai tanár Dr. Dániel Botond Klement Mariann, tanársegéd Merczei Liza Ágnes, Szociálpedagógia BA, II. évfolyam

Helye: Érsekkert 2. Ideje: 2016. november 30. 14.00 óra A bemutatásra kerülő dolgozatok STEFÁN BETTINA

Szociálpedagógia BA, IV. évfolyam A hátrányos és nem hátrányos helyzetű gyermekek összehasonlító értékkutatása Témavezető: Dr. Szilágyi István, főiskolai tanár

TOMEK RITA Szociálpedagógia BA, IV. évfolyam A szociálpedagógus lehetőségei az alternatív iskolákban Témavezető: Dr. Szilágyi István, főiskolai tanár GÁSPÁR ZOLTÁN

Mentálhigiéné a szociális munka MA, Babeș–Bolyai Tudományegyetem, II. évfolyam Hogyan tölthetnek minőségi időt a szülők a fiatalokkal? Témavezető: Dr. Dávid-Kacsó Ágnes, egyetemi adjunktus

PAPP VANDA

Szociálpedagógia (BA), IV. évfolyam A felsőoktatásban résztvevő fogyatékkal élő hallgatók vélekedése saját integrációjukról Témavezető: Kolozsvári Csaba, tanársegéd Pacsuta István, adjunktus

GERGELY DOROTHY LORETTA

Nemzetközi tanulmányok, BA III. évfolyam Amerika jövője Donald Trump kezében Témavezető: Dr. Gyarmati István egyetemi docens

HÁTRÁNYOS ÉS NEM HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ÉRTÉKVIZSGÁLATA STEFÁN BETTINA Szociálpedagógia BA, III. évfolyam Témavezető: Dr. Szilágyi István főiskolai tanár Kutatásom célja, megismerni a hátrányos illetve nem hátrányos helyzetű gyermekek számára fontosnak tartott tényezőket. Célom ezenkívül, hogy kettő közötti eltéréseket vagy egyformaságokat definiáljam. Dolgozatomban a nem hátrányos helyzetű gyermekek is szerepet kapnak. Az ő értékekhez való viszonyulását, azért fontos megnéznem, mert látnom kell azt, hogy egy hátrányok nélküli gyermek értékviszonya mely tényezőkben lehet más, mint egy hátrányos körülmények között élőnek. A két csoport skáláját összehasonlítom majd. Ehhez segítségül Rokeach értékskálájának egy részét használom fel. Érdekesnek tartom azt, hogy melyek azok a tulajdonságok amelyekben egyezhetnek ezek a tanulók és melyek amelyben eltérhetnek egymástól. Elemezni fogom mindkét csoport kérdőívét, így összevetem, őket és megalkotom a hipotézisemet rájuk vonatkozóan.

A SZOCIÁLPEDAGÓGUS LEHETŐSÉGEI AZ ALTERNATÍV ISKOLÁKBAN TOMEK RITA Szociálpedagógia BA III. évfolyam Témavezető: Dr. Szilágyi István, főiskolai tanár Dolgozatom témája a szociális szakma és a pedagógia kapcsolata, pontosabban, hogy egy szociális szakember miként tud bekapcsolódni az iskolai nevelésbe. A szociális szakmát leszűkítettem a szociálpedagógiára, valamint a hagyományos iskoláktól eltekintve dolgozatomban az úgynevezett alternatív iskolák tevékenységrendszerét néztem meg közelebbről. Az alternatív iskolák iránti érdeklődésem és szakmám, a szociálpedagógia iránti elköteleződésem összekapcsolási kísérlete ez a kutatás. Kutatásom során a tartalomelemzés módszert választottam, azaz két írott dokumentumot elemeztem és hasonlítottam össze. Vizsgálatomban a szociálpedagógia dokumentumait vetettem össze a magyarországi Waldorfiskolák pedagógiai programjával. A kérdésem az volt, hogy a szociálpedagógia megjelenik-e a pedagógiai programban, vagyis a szociálpedagógiát keresem az alternatív iskolában. A kutatás célja, hogy rávilágítsak kapcsolódási pontok vannak a szociálpedagógus eszmerendszere, kompetenciái és az alternatív iskolák tevékenységrendszere között. A vizsgálat során számos egyezőséget találtam, különösen az alapelvek és a feladatok tekintetében. A gyerekekről alkotott kép, az egyén és közösség kapcsolatának fontossága, a szocializáció segítése mind közös pont. A leírt személyi feltételekben, azaz a pedagógusok elvárt magatartásában, gondolkodás módjában megtalálható a szociálpedagógus, mint segítő szakember attitűdjei. Az eredményeken jól látható, hogy a szociálpedagógia megtalálható az alternatív iskolák programjaiban, tehát ezek szerint, a szociálpedagógusnak van lehetősége bekapcsolódni ezen iskolák működésébe. A kutatást szeretném kiterjeszteni több pedagógiai programra is. Összességében úgy gondolom, hogy a szociális szakmának meg kell jelenni az oktatási intézményekben, hogy szakemberként segítse a fiatalokat.

HOGYAN TÖLTHETNEK MINŐSÉGI IDŐT A SZÜLŐK A FIATALOKKAL? GÁSPÁR ZOLTÁN Mentálhigiéné, II. évfolyam, Témavezető: dr. Kacsó Ágnes, adjunktus A mai világban az élet gyorsan zajlik, és az a kérdés merül fel, ha a szülök szánnak-e még időt arra, hogy a fiatalokkal közös időt töltsenek, másfelől az a kérdés vetődik fel: van-e igény rá a fiatalok részéről? Megtudni azt, hogy milyen közös tevékenységeken vesznek részt, milyen gyakran vannak együtt a fiatalok a szülőkkel közös tevékenységeken, mit jelent a fiatalok számára minőségi időt tölteni a szülőkkel, és milyen mértékbe valósul ez meg. Mit tesztek közösen a szüleiddel? Milyen gyakran, vannak ilyen közös tevékenységek szüleiddel? Melyek azok a tevékenységek, melyen szívesen veszel részt és melyeken nem? 2016 tavaszán, Babeș-Bolyai Tudományegyetem mesteri hallgatói, körülbelül 50 Kvalitatív interjút készítettünk 14-17 éves serdülőkkel Erdélyben, hogy ez által hiteles képet alkothassunk a témával kapcsolatosan. Leggyakoribb közös tevékenységek: Kirándul, közös étkezés, játék, rokon látogatás volt. Nagy különbségek, észlelhetők a falú településen levő és városon levő fiatalok szülőkel való közösen töltött idő gyakoriságában és minőségében. Ami a közös tevékenységeket illeti, a falun lakó fiataloknál előtérbe került a földművelés. A fiatalok többsége örömmel vesz részt a közös tevékenységekben. A nagy különbségek csökkentése a városban illetve falun levő fiatalok életében.

A FELSŐOKTATÁSBAN RÉSZTVEVŐ FOGYATÉKKAL ÉLŐ HALLGATÓK NÉZETEI SAJÁT HELYZETÜKRŐL, ÉS FELSŐOKTATÁSI INTEGRÁCIÓJUKRÓL PAPP VANDA Szociálpedagógia BA, IV. évfolyam Témavezetők: Kolozsvári Csaba tanársegéd, Pacsuta István adjunktus A világ minden pontján találkozhatunk olyan emberekkel, akik valamilyen akadályozottsággal élnek. Ezek az akadályok nem csak abban gátolják őket, hogy egyenlő módon vegyenek részt a társadalomban, hanem korlátozzák az alapvető emberi és szabadságjogok gyakorlását is. Az érintett emberek ”fogyatékos” jelzővel történő azonosítását sokan kritizálják, mivel úgy gondolják, hogy a fogyatékos elnevezés tulajdonképpen nem helyes, egyoldalú és a személyiséget csak hiányosságai felől és nem személyisége felől közelíti meg. Az általam készített dolgozatban a felsőoktatásban résztvevő fogyatékossággal élő fiatalok professzionális segítségnyújtásának keretein belül biztosított többletszolgáltatások, valamint saját integrációs folyamatuk eredményességének különbségét és ezekről kialakult nézeteiket vizsgálom. Célom, hogy átfogóbb képet kapjak arról, hogy ők maguk hogyan is ítélik meg mindezt. Hipotéziseim:  A felsőoktatásban résztvevő fogyatékkal élő hallgatók elégedettségéhez sokkal inkább hozzájárul az integráció sikeressége, mint a professzionális segítségnyújtás.  Az integráltabb fogyatékkal élő hallgatók pozitívabban értékelik az objektív segítségnyújtás eszközeit. A kutatás módszeréül félig strukturált interjút választottam. Leginkább nyitott kérdésekkel dolgoztam, mivel jobban teret engednek a válaszadó egyéni gondolatmenetének és a véleményalkotásának kifejtéséhez, ezáltal a hipotézisek igazolásához vagy megcáfolásához közelebb kerülhetünk. Az Eszterházy Károly Főiskola fogyatékkal élő hallgatóit kerestem fel a kutatásomhoz. Összlétszámuk 70-75 fő, amiből 12 hallgatóval készítettem interjút, amelyeket hangfelvételen rögzítettem, és az SPSS nevű program segítségével dolgoztam fel.

HÁTSÓ KÜLSŐ LAP

Szinesben

NTP logó

EMET logó

EMMI logó