Magyar Jogász Egylet, Eger, november 27

Szerződésszegés, előreláthatóság, kártérítési felelősség az új Ptk.-ban

Szerződésszegés, előreláthatóság, kártérítési felelősség az új Ptk.-ban II. rész Magyar Jogász Egylet, Eger, 2014. november 27.

dr. Verebics János, PhD egyetemi docens, BME GTK Üzleti jog tanszék elnökhelyettes, Páneurópa Jogász Unió 1

Áttekintés I. SZERZŐ SZERZŐDÉSSZEGÉ SSZEGÉS ÉS KÁ KÁRTÉ RTÉRÍTÉSI FELELŐ FELELŐSSÉ SSÉG RÉ RÉGI PTK.PTK.-BAN II. SZERZŐ SZERZŐDÉSSZEGÉ SSZEGÉS ÉS KÁRFELELŐ RFELELŐSSÉ SSÉG AZ ÚJ PTK.PTK.-BAN III. A VEZETŐ VEZETŐ TISZTSÉ TISZTSÉGVISELŐ GVISELŐK KÁRTÉ RTÉRÍTÉSI FELELŐ FELELŐSSÉ SSÉGE

2

dr. Verebics János, PhD, egyetemi docens, BME GTK Üzleti jog tanszék

1


Második rész

3

Kártérítési előreláthatósági klauzula gépjármű adásvételi szerződésben

6. A felek által ismert gazdasági cél, a szerződésszegésért való kártérítési felelősség mértéke 6.1. Vevő tájékoztatja az Eladót, hogy a Gépjárművet annak gazdasági (üzletszerű) hasznosításának szándékával kívánja megszerezni, azzal Budapesten a személyszállítási szolgáltatásról szóló 2012. évi XLI. törvény 12. §-a szerinti személytaxiszolgáltatási tevékenységet kíván folytatni. 6.2. Eladó kijelenti, hogy a Gépjármű eleget tesz A személytaxival végzett személyszállítási szolgáltatás és a személytaxiszolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működtetésének feltételeiről, a taxiállomások létesítésének és igénybevételének rendjéről és a személytaxi-szolgáltatás hatósági áráról szóló 31/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendeletben a taxizás céljára használt gépkocsikkal szemben támasztott műszaki megfelelőségi követelményeknek.


2


Kártérítési előreláthatósági klauzula gépjármű adásvételi szerződésben

6.3 Vevő tájékoztatja Eladót, hogy Gépjármű javára történő átírását követően haladéktalanul megteszi azokat az intézkedéseket, elvégzi azokat a változtatásokat, melyek a 6.2. pont alatt hivatkozott Főv. Kgy. rendelet a taxizás céljára használt gépjárművekkel szemben támaszt. Ezek együttes költségét 450.000 Ft-ban határozza meg. A jármű a forgalomba állításra való felkészítését követően a személytaxi-szolgáltatási tevékenységet kizárólag a Gépjárművel kívánja folytatni, más, a jogszabályi követelményeknek megfelelő helyettesítő járművel nem rendelkezik. Vevő az adózás utáni és költségeivel csökkentett, várható nettó havi jövedelemét – az előző három év igazolt eredménye alapján – havi 380.000 forintban jelöli meg. 6.4. Felek a kölcsönös tájékoztatások tartalmát megismerték, azokat tudomásul veszik.

II. SZERZŐDÉSSZEGÉS ÉS KÁRFELELŐSSÉG AZ ÚJ PTK.-BAN II.6 Az előreláthatóság értelmezésének gyakorlati problémái B.) Az előreláthatóság kérdése egyes jogviszony-típusok összefüggésében

- Az előreláthatósággal összefüggő további kérdések:  előreláthatósági korlát is fokozatos jellegű, a kártérítés a kár nagyságrendjének (szokásos) előre láthatóságához (mértékéhez) igazodik  a szerződésmódosítással az előreláthatóság automatikusan nem noválódik > de a módosítással a megnövekedett kockázathoz igazítható  tartozásátvállalás, szerződésátruházás > ebben TÉNYLEG a bírói gyakorlatnak kell majd állást foglalnia > VAGY-VAGY ~ teljeskörű jog- és kötelezettség-átszállás > az eredeti előreláthatóság irányadó továbbra is ~ a belépő fél számára EZ a szerződéskötés, méltányolható, hogy ő akkor mit lát előre  tartós jogviszonyok > ha van módosítás, a szerint  vezető tisztségviselő tartós jogviszonya > csak ha újra választják  öröklés > fennmarad az eredeti előreláthatósági kárfelelősség 6


3


II. SZERZŐDÉSSZEGÉS ÉS KÁRFELELŐSSÉG AZ ÚJ PTK.-BAN II.6 Az előreláthatóság értelmezésének gyakorlati problémái C.) A kár mértékének előre láthatósága

- Az előreláthatóság követelménye:  kizárólag a szerződő partnernél esetlegesen bekövetkező kárra és annak nagyságrendjére terjed ki  nem kell viszont részleteiben, a kárkövetkezmények összegszerűségére is tekintettel ismerni a várható kockázatot > további feltétel (lehet): a kár bekövetkeztével ésszerűen számolni lehet Lássunk ehhez egy jogestet! 7

- Jogeset: Együttműködési kötelezettség [rPtk. 277. § (4) bek] > ÍH2010.74 - Tényállás:  a bank bankszámlaszerződés teljesítése során téves művelettel 54 millió forintot utal át alperesnek  alperes a pénzt felveszi, állítása szerint legnagyobb részét később egy benzinkútnál ellopják tőle (az elkövető nem lesz meg)  a bank keresetét a jogalap nélküli gazdagodásra alapítva kártérítésért perel  alperes védekezése: felperesi alkalmazott járt el gondatlanul, ő nem tudott az átutalás téves voltáról, jóhiszeműen gazdagodott, a gazdagodástól a lopás folytán elesett 8


4


- Jogeset: Együttműködési kötelezettség [rPtk. 277. § (4) bek] > ÍH2010.74 - Döntés:  nem jogalap nélküli gazdagodás > a bankszámla szerződés alapján alperesre háruló visszafizetési kötelezettség megszegése > rPtk. 339. § (1) bek.  adott helyzetben elvárható együttműködési kötelezettség követelménye: alperesnek „a pénz felvétele előtt tájékozódnia kellett volna annak eredetéről, az összeg nagyságára tekintettel ezt nem mulaszthatta volna el”  nem tudta bizonyítani, hogy várt volna ilyen összegű átutalást  felperes károsodása ennek eredményeként következett be  miután a tévesen átutalt pénzzel alperes rendelkezett, ezzel egyidejűleg felróható késedelembe is esett > ezt sem tudta kimenteni 9

- Jogeset: Együttműködési kötelezettség [rPtk. 277. § (4) bek] > ÍH2010.74 A régi Ptk. szerint a szerződésszegést megalapozó tényező: az adott helyzetben általában elvárható magatartás tanúsításának elmulasztása  ha nem várok ilyen nagyságrendű átutalást (mert nincs olyan esedékes követelésem, mely ekkora nagyságrendű lenne)  elvárható, hogy szerződő partneremnél, a banknál rákérdezzek annak eredetére  amíg ez nem tisztázódik, a pénzzel sajátomként nem rendelkezek, nem veszem fel ha pedig a bank a visszafizetésre felszólít, visszafizetem > a gazdagodás NEM jóhiszemű, a magatartás felróható, NINCS kimentési lehetőség 10


5


- Jogeset: Együttműködési kötelezettség [rPtk. 277. § (4) bek] > ÍH2010.74 Az új Ptk. szerint:  van-e a 6:162. § szerint kimentésre lehetőség?  NINCS Ésszerűen és gondosan eljárva előre kellett-e volna látnia a kár bekövetkeztét?  azt, hogy ellopják tőle a pénzt? NEM  azt, hogy ha a (számára tudottan bizonytalan eredetű) pénzzel sajátjaként rendelkezik, az ebből adódó kockázatot ő viseli 11  ez a teljes összegre vonatkozik

II. SZERZŐDÉSSZEGÉS ÉS KÁRFELELŐSSÉG AZ ÚJ PTK.-BAN

II.6 Az előreláthatóság értelmezésének gyakorlati problémái D.) A bekövetkező kár lehetséges esetcsoportjai - Lehetséges esetcsoportjai a kereskedelmi szerződések körében:  továbbértékesítés/károsult üzleti tevékenységének szokásos nyeresége  kárelhárítás/kárenyhítés szokásos és indokolt költségei  felelősségi kár (a kötbért is ide értve)  árfolyamveszteség  feleslegessé vált (korábbi) ráfordítások Lássunk erre egy jogesetet

 üzleti hírnév (goodwill) > csak ha ennek kockázatára előzetesen figyelmeztette jogosult a kötelezettet > figyelemmel kell lenni arra, hogy az adott üzletágban szokásos

következmények általában előre láthatóak 12


6


Jogeset: A hibás teljesítéshez ún. következményi károk is kapcsolódhatnak, így nem kizárt, hogy hibás teljesítéssel előidézett kárnak minősüljön minden olyan költség, illetőleg utóbb feleslegessé vált kiadás, amely a hibásan teljesített szerződés megkötése előtt merült fel [rPtk. 310. §, 339. § (1) bek., 424. § (1) bek.] BH+2011.6.262.

- Tényállás:  Felperes (alperes alkalmazottaival való előzetes tárgyalás, szándéknyilatkozatok után) 2005. november 30-án bérleti szerződést köt alperessel, melynek alapján (alperes kellék és jogszavatosságát kikötve) bútorkereskedelem céljából egy 623 négyzetméter alapterületű, „üzlet rendeltetésű helyiséget vesz üzlet rendeltetésű tevékenységre bérbe.  Egy korábban (november 3.) kötött szerződésben szerződésben meghatározták, hogy bérlő és bérbeadó a megállapodás későbbi megkötéséig milyen munkákat végeznek el az ingatlanon.  Felperes a szerződéskötést megelőzően, még 2005. májusában pályázaton 3.000.000 forint támogatást nyert a Megyei Munkaügyi Központtól, vállalnia kellett azonban, hogy bútorkereskedelmi vállalkozásában az önfoglalkoztatást 2010. október 31.-ig fenntartja. Időközben vállalkozása Kft. formájában is megalakult.  Felperes kéri üzletéhez működési engedély kiadását, ekkor azonban kiderül, hogy a bérlet tárgyát képező telephely nem üzletként, hanem üzemként van nyilvántartva. Felszólítja alperest az átminősítés elvégeztetésére, de eredménytelenül: így végső soron a jegyző a működési engedély iránti kérelmet elutasítja.  Felperes a szerződést 2006. július 7-én azonnali hatállyal felmondja (ezt alperes tudomásul veszi), s visszafizeti a Munkaügyi Központnak a felvett támogatást. A bérbeadó által végzett építési munkálatok hiányosságai folytán további károk érik: így mindösszesen 11 537 582 Ft-ra perel. 13


- Az első és másodfok döntése:  elsőfok: részítéletében valamennyi kárért megállapította az alperesi felelősséget, alperes beszámítási kifogását (az általa elvégzett munkálatok ellenértékét) elutasította  másodfok: tévedett az elsőfokú bíróság, nem lehet megállapítani, terheli-e felperest közrehatás akár bekövetkeztében - Az LB döntése: a felülvizsgálati kérelem tárgya két kérdés eldöntése volt a.) jogszabálysértőn állapította-e meg a jogerős határozat alperes kártérítési felelősségének fennállását, s ha igen, terheli-e alperes kártérítési kötelezettség a szerződéskötést megelőző időszakra is ~ alperes a rendeltetésszerű alkalmasságért szavatosságot vállalt (ide értve, hogy a bérlemény a kereskedelmi engedélyezési feltételeknek megfelel), hibásan teljesített, s nem tudta kimenteni magát azzal, hogy úgy járt el, ahogy az az adott esetben elvárható ~ a javításokat alperes nem végezte megfelelően, beázások jelentkeztek, az ezekkel okozati összefüggésben keletkezett károkért felelősséggel tartozik ~ azzal, hogy (alperes hibájából) felmondta felperes a szerződést, korábbi kiadásai feleslegessé váltak (előzetes beruházási munkák), ezek is következménykárok, azzal, hogy kár felperest csak az előtársasági szakasz megnyílásától (2005. július 21.) érhette b.) a beszámítási kifogás jogsértő módon került-e elutasításra > nem 14


7



Az ügy vonatkozásában az új Ptk. szerint (is) alapvetően felmerülő kérdés:

 a szerződéskötés időpontjában kellett-e számolnia a bérbeadónak a szerződéskötést megelőző időszakra felmerülő esetleges kártérítési igénnyel?  igen: tisztában volt azzal, hogy a bérbevevő beruházásokat eszközöl, ezekhez hozzájárult, a rendeltetésszerű használatért pedig szavatolt 15

II. SZERZŐDÉSSZEGÉS ÉS KÁRFELELŐSSÉG AZ ÚJ PTK.-BAN

II.6 Az előreláthatóság értelmezésének gyakorlati problémái D.) A bekövetkező kár lehetséges esetcsoportjai

- Lehetséges esetcsoportjai a kereskedelmi szerződések körében:  továbbértékesítés/károsult üzleti tevékenységének szokásos nyeresége  kárelhárítás/kárenyhítés szokásos és indokolt költségei  felelősségi kár (a kötbért is ide értve)  árfolyamveszteség  feleslegessé vált (korábbi) ráfordítások  üzleti hírnév (goodwill) > csak ha ennek kockázatára előzetesen figyelmeztette jogosult a kötelezettet > figyelemmel kell lenni arra, hogy az adott üzletágban

szokásos következmények általában előre láthatóak E szempontok a szerződésben is megjeleníthetők 16


8


Kártérítési előreláthatósági klauzula gépjármű adásvételi szerződésben 6.5. Felek kijelentik, hogy a 6.1.-6.4. pontokban foglaltakat az esetleges szerződésszegésből eredő kártérítési igényekre valamint a Ptk. 6:143. §-a szerinti kártérítés mértékére nézve irányadónak tartják. Ezen belül is a szerződésszegésből eredő következménykárnak tekintik különösen (a) az elmaradt vagyoni előnyöket, Vevő esetében nevesítetten is a Gépjármű szerződésszegéssel összefüggő használati akadályoztatottságából eredő minden bevételkiesést, elmaradt hasznot; (b) egyéb vagyontárgyak a szerződésszegés összefüggésében felmerülő sérelmét, értékcsökkenését, illetőleg az ezek reparációjához szükséges költségeket; (c) a szerződésszegésből eredő károk elhárításával, károk enyhítésével kapcsolatban felmerült költségeket; (d) a harmadik személyek irányába jelentkező (szerződésszegésből adódó vagy szerződésen kívüli kárfelelősség alapján megtérítendő) felelősségi károkat, ide értve az esetleges kötbérfizetési kötelezettségeket is; (e) a feleslegessé vált korábbi kiadásokat; (f) az üzleti jóhírnév (goodwill) esetleges sérelmét, az ebből eredő piaci pozícióvesztéssel összefüggő elmaradt jövedelmet illetőleg a jóhírnév visszaszerzése céljából tett intézkedések kapcsán felmerülő költségeket.

II. SZERZŐDÉSSZEGÉS ÉS KÁRFELELŐSSÉG AZ ÚJ PTK.-BAN II.7 A kártérítés további kérdései az új Ptk.-ban - A kártérítés további kérdései: [Ptk. 6:144-6:149. §]  a károsult ~ kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettségére ~ a közös károkozók felelősségére a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályait kell alkalmazni  ha a szerződésszegés deliktuális felelősségi tényállást is megvalósít ~ a kumuláció kizárt ~ a jogosult csak a szerződésszegéssel okozott kárai megtérítését követelheti  ingyenes szerződések: indokolt a felelősség enyhítése ~ szándékos magatartással/lényegi információ visszatartásával azonban kár nem okozható > az ilyen kárért a kötelezett felel ~ a jogosult vagyonában az ingyenes szolgáltatással okozott kárért a felróhatósági felelősség kimentési mércéje szerint felel  közreműködőért való felelősség: a korábbi szabályok fenntartása > a közreműködőért helytálló kötelezett visszkereseti (megtérítési) igénye 18


9


III. III. A vezető vezető tisztsé tisztségviselő gviselők ká kárté rtérítési felelő felelőssé ssége

19

III. A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE III.1 A vezető tisztségviselők felelőssége a Gt. szabályai szerint A.) A vezető tisztségviselő kárfelelőssége az általános elvárhatósági mérce szerint B.) A speciális belső kárfelelősség egyes esetei – külső kártérítési felelősség C.) A vezető tisztségviselő kártérítési felelősségének jellemzői I. D.) A vezető tisztségviselő kártérítési felelősségének jellemzői II. E.) A vezető tisztségviselők tipikus károkozó magatartásai F.) Az igényérvényesítés sajátosságai G.) A rendes kockázatvállalás nem alapoz meg felelősséget III.2 A vezető tisztségviselők felelősségével összefüggő kártérítési kérdések az új Ptk.-ban A.) A vezető tisztségviselő felelősség egységes, minden jogi személyre vonatkozó szabályai az új Ptk.-ban B.) Gazdasági társaságok vezető tisztségviselői 20


10


III. A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE III.1 A vezető tisztségviselők felelőssége a Gt. szabályai szerint A.) A vezető tisztségviselő kárfelelőssége az általános elvárhatósági mérce szerint

- A vezető tisztségviselők (belső) kárfelelősségét a Gt. 30. § (2) bek. alapján megalapozza:  a társaság ügyeinek intézése során a vezető tisztségviselőtől elvárható fokozott gondosság elmulasztása  a gazdasági társaság érdekei elsődlegességének figyelmen kívül hagyása, gondatlan vagy szándékos mellőzése,  a jogszabályok, a társasági szerződés (alapító okirat), a társaság legfőbb szerve által hozott határozat be nem tartása, valamint  az ügyvezetési kötelezettségek vétkes megszegése, illetve az ügyvezetői tisztségről való lemondással, a lemondás hatályosulásáig okozott kár. 21

III. A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE III.1 A vezető tisztségviselők felelőssége a Gt. szabályai szerint B.) A speciális belső kárfelelősség egyes esetei – külső kártérítési felelősség - A vezető tisztségviselő speciális kártérítési felelősségének további alapja lehet  előtársasági szakaszban a bejegyzési kérelem jogerős elutasítása után is folytatott gazdasági tevékenység, Gt. 16. § (3) > korlátlan és egyetemleges  adatbejelentési kötelezettség elmulasztása, Gt. 26. § (1)-(2) bek.  wrongful trading, Gt. 30. § (3), Cstv. 33/A. § > a hitelezőkkel szemben  fizetőképességi nyilatkozat (solvency test) > ha a társasági szerződés, alapszabály rendelkezik róla > elmulasztása ellenére történő kifizetések

- A külső felelősség főszabálya: > Gt. 30. § (1) bekezdés  a társaság felelős azért a kárért, amelyet  vezető tisztségviselője  e jogkörében eljárva  harmadik személynek okozott. 22


11


III. A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE III.1 A vezető tisztségviselők felelőssége a Gt. szabályai szerint C.) A vezető tisztségviselő kártérítési felelősségének jellemzői I.

- A vezető tisztségviselő kártérítési felelősségének jellemzői  vele szemben fokozott elvárhatóság érvényesül  kimenteni magát azzal tudja, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható  a károsult oldalán vizsgálni kell a kárelhárítási, kárenyhítési kötelezettség teljesítését is  a vezető tisztségviselő felelőssége kontraktuális természetű > általában a társasággal kötött polgári jogi vagy munkaszerződés alapján áll fenn ~ a kártérítés bírósági mérséklésének nincs helye > Ptk. 339. § > Ptk 318. § ~ teljeskörűen felel a következménykárokért is 23

III. A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE III.1 A vezető tisztségviselők felelőssége a Gt. szabályai szerint D.) A vezető tisztségviselő kártérítési felelősségének jellemzői II.

- A vezető tisztségviselő kártérítési felelősségének jellemzői  kártérítési felelőssége a polgári jog általános szabályai szerint áll fenn, akkor is, ha munkaviszonyban áll > egyebek mellett: BH+2013.7.304. ~ nem az enyhébb munkaügyi felelősség érvényesül ~ anyagi jogként az Mt. és a Gt. is a polgári jogi felelősség szabályainak korlátozás nélküli alkalmazását írja elő ~ a kárigény elévülésére is a Ptk. irányadó  az, hogy a vállalkozó gazdasági társaság hibás teljesítése a vezető tisztségviselője szakértelme hiánya vagy szakszerűtlen eljárása miatt következett be ~ a vezető tisztségviselőnek a megrendelővel szembeni önálló, a vállalkozóétól elkülönült felelősségét nem alapozza meg ~ közvetlenül csak olyan többlettényállás megvalósulása esetén léphet fel vele szemben a megrendelő, amikor a vezető tisztségviselő jogkörén kívül eljárva, a szerződéstől függetlenül fejtett ki károkozó magatartást > BH+2013.6.237. 24


12


III. A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE III.1 A vezető tisztségviselők felelőssége a Gt. szabályai szerint E.) A vezető tisztségviselők tipikus károkozó magatartásai

- Kártérítési igényt keletkeztető mulasztások, kötelezettségszegések  cégbírósági beadványok benyújtásának elmulasztása  a társaság legfőbb szerve összehívásának elmulasztása  tájékoztatás elmulasztása  titoktartási kötelezettség megszegése  képviseleti jogosultság túllépése  pénzügyi, adminisztrációs kötelezettségek elmulasztása  árverés kitűzésének elmulasztása  a társaság elszámolási rendjének kialakítása és ellenőrzése körüli kötelezettség elmulasztása, ha ennek eredményeként a vagyonnal elszámolni nem tud (BH+2012.6.254.) > ezekben az esetekben (is) a kártérítési igényt az alapozza meg, hogy a vezető tisztségviselő az elvárható fokozott gondosságot elmulasztotta, a jogszabályokat nem tartotta be, ügyvezetési kötelezettségét vétkesen megszegte 25

Jogeset: EH 2012.10.M11 Gazdasági társaságnál munkaviszonyban álló vezető tisztségviselő az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondosságot akkor tanúsítja, ha a társaság által kötendő szerződés valamennyi gazdálkodási szempontú lényeges feltételét igyekszik megismerni és feltárni. A körültekintő eljáráshoz a munkáltató ésszerű és megalapozott döntését elősegítő - általában előzetes - tájékoztatása is hozzátartozik, különösen, ha a szerződés jelentős mértékű vagyont érint. Az említett lényeges kötelezettségek megszegése a munkáltató rendkívüli felmondását megalapozza [Mt. 96. § (1) bekezdés a) pont, Gt. 30. § (2) bekezdés].

- A munkaügyi bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján azt állapította meg, hogy  2008. november 21-én a felperes, mint a PK Zrt. többségi tulajdonosának képviselője, jelen volt azon a közgyűlésen, ahol a zrt. vezérigazgatója az új társaságok alapításának tervéről, illetve a PK Zrt. tulajdonát képező autóbuszok tulajdonjoga átruházásának szándékáról adott tájékoztatót.  A többségi tulajdonos képviselőjeként maga is elfogadta, és az erre vonatkozó határozatot megszavazta. Ezzel kétséget kizáróan tudomást kellett szereznie arról, hogy a PK Zrt. vezetése olyan intézkedéseket tervez, amely szerint az alapítandó társaság válik a PK Zrt. tulajdonában lévő autóbuszok tulajdonosává. 26


13



 Attól függetlenül, hogy ekkor konkrét formában még sem a társaságalapítás, sem az autóbuszok tulajdonos-váltásának részletei nem kerültek kifejtésre; tőle, mint vezető beosztásban lévő munkavállalótól elvárható lett volna, hogy tisztázza ezek feltételeit, illetve a PK Zrt. alapító iratában foglaltaknak megfelelően felhívja a figyelmet arra, hogy milyen értékhatárt meghaladó értékesítések vonatkozásában szükséges új közgyűlési, illetve alapítói hozzájárulás.  A felperes ennek elmulasztásával lehetőséget teremtett a PK Zrt. és ezen belül a menedzsment jogokat gyakorló M. Kft. számára ahhoz, hogy a PK Zrt. többségi tulajdonosának újabb tájékoztatása, az előzetes hozzájárulás beszerzése nélkül a társaságokat megalapíthassák és az autóbuszok eladására, illetve 27 visszabérlésekre vonatkozó szerződéseket megköthessék.


- A vezető tisztségviselő magatartásának jogi értékelése  Az alapvető kérdés: a felperes terhére rótt, a gazdálkodás terén tanúsított tőle elvárható gondossági kötelem megszegése vizsgálatánál az az irányadó, hogy az egyes vétkes mulasztások olyan súlyúak-e, amelyek a munkáltató intézkedését megalapozzák, mivel a vezérigazgatónak, mint az alperes operatív irányításáért felelős vezetőnek lényeges kötelezettsége a rábízott vagyonnal fokozott gondossággal történő gazdálkodás.  Az eljárás gondossági zsinórmértéke: A Gt. 30. § (2) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő a gazdasági társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal - és ha e törvény kivételt nem tesz - a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján köteles ellátni. 28


14



- A vezető tisztségviselő magatartásának jogi értékelése  A felperes elmulasztotta a tőle, mint vezető állású munkavállalótól elvárható gondosságot: anélkül hagyta jóvá a PK Zrt. buszállományának elidegenítésére vonatkozó szándékot tartalmazó előterjesztést, vett részt a döntés meghozatalában, hogy annak feltétel-rendszeréről tájékozódott volna, és az elidegenítési szándékról sem előzetesen, sem utólag nem tájékoztatta a munkáltatóját.  A felperes az alperes ügyvezetését ellátó felelős vezetőként köteles volt az alperes gazdasági érdekeinek hatékony, megfelelő képviseletére, amelynek a fenti mulasztásokkal nem tett eleget. Ezzel az Mt. 103. § (1) bekezdésébe ütközően járt el, és veszélyeztette az alperes gazdasági érdekeit [Mt. 3. § (5) bekezdés]. A kötelezettségszegés súlyát és jelentős mértékét, továbbá legalább a súlyos gondatlanságot a felperes munkaköre, szakismerete, az alperes szervezetében elfoglalt helyzete kellően megalapozza (BH 2005/117., BH 2004/203.). 29


- A vezető tisztségviselő magatartásának jogi értékelése  Gazdasági társaságnál munkaviszonyban álló vezető tisztségviselő az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondosságot akkor tanúsítja, ha a társaság által kötendő szerződés valamennyi gazdálkodási szempontú lényeges feltételét igyekszik megismerni és feltárni. A körültekintő eljáráshoz a munkáltató ésszerű és megalapozott döntését elősegítő - általában előzetes tájékoztatása is hozzátartozik, különösen, ha a szerződés jelentős mértékű vagyont érint.

 Az említett lényeges kötelezettségek megszegése a munkáltató rendkívüli felmondását megalapozza [Mt. 96. § (1) bekezdés a) pont, Gt. 30. § (2) bekezdés]. 30


15


III. A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE III.1 A vezető tisztségviselők felelőssége a Gt. szabályai szerint F.) Az igényérvényesítés sajátosságai

- Az igényérvényesítés során meg kell jelölni:  alperes vezető tisztségviselő a jogellenes magatartást mivel valósította meg  igazolni kell a társaságot ért kár összegét  bizonyítani kell az ok-okozati összefüggés meglétét - A kötelmi alapú jogérvényesítés további sajátosságai  a diszpozivitás talaján állva a felelősség korlátozható, kizárható  nem tekinthető károkozó magatartásnak az, aminek jogellenességét a jogszabály kizárja  az igényt nem a tag, hanem csak a közvetlen károsult, a társaság érvényesítheti  több ügyvezető, testületi ügyvezetés > egyetemlegesség 31

III. A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE III.1 A vezető tisztségviselők felelőssége a Gt. szabályai szerint G.) A rendes kockázatvállalás nem alapoz meg felelősséget

- De! A bírói gyakorlat szerint azt, hogy  a vezető tisztségviselő a társaság - és ezen keresztül a társaság tagjai, adott esetben a „kisrészvényesek” - érdekében járt-e el vagy sem, az ésszerű gazdasági kockázat szempontjai szerint lehet megítélni  önmagában a tévesnek bizonyult gazdasági döntés vagy veszteség nem alapozza meg felelősségét ~ az ésszerű, vagy legalábbis elfogadható gazdasági kockázat felvállalása ~ akkor sem eredményez kárfelelősséget, ha az üzlet veszteségessé válik ~ miután az a piaci gazdálkodással együtt járó természetes kockázatviselés körébe esik > a Gt. szerinti kártérítési felelősség akkor állapítható meg, ha olyan irracionális, ésszerűtlen üzleti kockázatot vállal, amely a társaság (és így a befektetők) érdekének nyilvánvalóan nem felel meg, és vagyoni hátrányt okoz. (BDT 2004. 959). 32


16


III. A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE III.2 A vezető tisztségviselők felelősségével összefüggő kártérítési kérdések az új Ptk.-ban A.) A vezető tisztségviselő felelősség egységes, minden jogi személyre vonatkozó szabályai az új Ptk.-ban

- A vezető tisztségviselő felelőssége: alapvetően új szabály, hogy  ha a vezető tisztségviselő ügyvezető tevékenységével a jogi személynek kárt okoz,  a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben (Ptk. 3:24. §). ~ a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség az új Ptk.ban a szerződéskötéskor előrelátható kárra vonatozik ~ ezt azonban elég nehéz a vezető tisztségviselőre vonatkoztatni

 a 6:541. § feloldja azt az alapvető szabályt, hogy a jogi személy felel a harmadik személyek felé, ha tagjai, alkalmazottai kárt okoznak nekik > kimondja ~ a harmadik személyeknek a vezető tisztségviselői tevékenység keretében okozott károkért ~ a vezető tisztségviselő a jogi személlyel együtt egyetemlegesen felel > súlyos felelősségi „fenyegetés” > főleg a non-profit szervezetek ügyvezető testületeiben való ingyenes részvételt körében fog visszatartó hatást gyakorolni.

33

33

III. A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE III.2 A vezető tisztségviselők felelősségével összefüggő kártérítési kérdések az új Ptk.-ban B.) Gazdasági társaságok vezető tisztségviselői

- A vezető tisztségviselő felelőssége az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért > „belső felelősség”  Ptk. 3:24. §: a vezető tisztségviselő ~ az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért ~ a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben > általános (minden jogi személyre nézve irányadó) szabály  Ptk. 3:117. §: a vezető tisztségviselő kártérítési felelőssége a társasággal szemben > a felmentvény szabályai > kizárólag a gazdasági társaságokra alkalmazható szabály > a Ptk. 6:142. § alkalmazásával - az előreláthatósági elv itt is érvényesül, mindig a TÁRSASÁGNAK KELL BIZONYÍTANIA 34


17


III. A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE III.4 Belső felelősség A.) Az előreláthatóság alapvető kérdései B.) A vezető tisztségviselő szerződésen alapuló kárfelelősségének sajátosságai I. C.) A vezető tisztségviselő szerződésen alapuló kárfelelősségének sajátosságai II. D.) Az előreláthatóság problémája a társaságnak okozott kár esetében E.) Az előreláthatóság a jogviszony tartós jellegéhez igazodik III.5 Külső felelősség A.) A vezetői felelősség jogi alapkérdései – harmadik személynek okozott károk B.) A vezetői felelősség jogi alapkérdései – alapvető értelmezési problémák C.) A vezetői felelősség jogi alapkérdései – a szerződésen kívüli, de a társaság gazdasági tevékenységével összefüggő károkért való felelősség kérdése III.6 Problémakezelés A.) Alapvető jogalkalmazási problémák B.) A probléma kezelésének lehetséges módjai I. C.) A probléma kezelésének lehetséges módjai II. D.) Megkettőzött felelősségi rendszer

35

III. A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE III.4 Belső felelősség A.) Az előreláthatóság alapvető kérdései

- Felelősség s a szerződésszegéssel okozott károkért [Ptk. 6:142. §]  aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni  mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ~ ellenőrzési körén kívül eső, ~ a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta,  és nem volt elvárható, hogy a körülményt ~ elkerülje vagy ~ a kárt elhárítsa. 36


18


III. A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE III.4 Belső felelősség A.) Az előreláthatóság alapvető kérdései

- A kártérítés mértéke: [Ptk. 6:143. §]  kártérítés címén meg kell téríteni a szolgáltatás tárgyában keletkezett kárt > mi a „szolgáltatás tárgya” a társaságot ért kár esetén (ami egyébként az ügyvezető ellenőrzési körébe eső döntés következménye)  a szerződésszegés következményeként a jogosult vagyonában keletkezett egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt ~ olyan mértékben kell megtéríteni ~ amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár > mint a szerződésszegés lehetséges következménye > a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt

> a kártérítés szempontjából tehát az alapvető kérdés: mi volt a vezető tisztségviselő szerződéskötésekor előre látható?

37

III. A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE III.4 Belső felelősség B.) A vezető tisztségviselő szerződésen alapuló kárfelelősségének sajátosságai I.

- A vezető tisztségviselő szerződéses jogviszonyának sajátossága:  a szerződéses jogviszony keletkezésekor (a jogi személy hatáskörrel rendelkező szerve általi megválasztáshoz/létesítéskor a létesítő okiratban való kijelöléshez kapcsolódik, s az esetleges formális megállapodást is megelőzi) még nem, de még a formális megállapodás megkötése időpontjában sem  látható előre, hogy a társaságot a vezető tisztségviselő szerződésszegő magatartása révén hosszabb távon milyen károk érhetik  feladatát ingyenesen is elláthatja > ebben az esetben felelőssége is korlátozott 38


19


III. A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE III.4 Belső felelősség C.) A vezető tisztségviselő szerződésen alapuló kárfelelősségének sajátosságai II.

- A vezető tisztségviselő károkozásának sajátosságai:  a kárt ügyvezetési tevékenységének keretében hozott döntéseivel okozza  minden esetben „tevékenységi körében” jár el  nem minden, a társaságnak okozott vagyoni hátrány kár: önmagában a vezető tisztségviselő általi rossz üzleti döntés egyéb tényállási elem hiányában nem tekinthető jogellenes magatartásnak (BH2004.372.)  a tapadó és a következményi károk elválasztásának nehézségei - A bizonyítás sajátosságai:  a bizonyítási teher jogosulton (károsult vállalkozás) van > az általános szabályok szerint (a károkozás jogellenes volta, a kár mértéke stb.)  a vezető tisztségviselő ezzel szemben hivatkozhat ~ a károkozás jogellenességének hiányára (pl. jogszabály által megengedett magatartás, károsult beleegyezése, szükséghelyzet, Ptk. 6:520. §) ~ a 6:142. § szerinti speciális kimentési okokra 39

III. A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE III.4 Belső felelősség D.) Az előreláthatóság problémája a társaságnak okozott kár esetében

- Az előreláthatósággal kapcsolatos értelmezési lehetőségek:  csak az a kár, ami a jogviszony létrejöttekor ténylegesen előre látható > nyilvánvalóan működésképtelen, mert nyitott időtávon bizonyíthatatlan  minden, a társaságnak vagyoni hátrányt okozó magatartás szerződésszegésnek minősül > lényegében vélelem, amelynek viszont törvényi alapja nincs (mindazonáltal ad absurdum a társasági szerződésben kiköthető)  a szerződésszegés megítélése vonatkozásában nem a szerződés létrejötte, hanem a vezető tisztviselő döntése/szerződésszegése időpontja irányadó > contra legem értelmezés, ellentétes a Ptk. 6:142. §-el (amitől viszont, diszpozitív rendelkezés révén, a társasági szerződésben el lehet térni) > Kisfaludi A. sz. lehet ilyen értelmezés  az előreláthatóság valamely rugalmas mércéjének felállítása ~ a károkozás az adott helyzetben általában elvárható mérce mellett nem volt előre látható > lényegében a Gt. 30. § (2) bekezdéséhez hasonló relatív felelősségi alakzat irányába való elmozdulás/visszarendezés (Bodzási B.) ~ az előreláthatóság ugyan objektív követelmény (a „nem tudtam”, „nem gondoltam” kimentésként nem értékelhető), de nem (csak) a konkrét személyre, hanem a vezető tisztségviselő helyében lévő, ésszerűen és gondosan eljáró személyre értelmezendő (Vékás L.) 40


20


III. A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE III.4 Belső felelősség E.) Az előreláthatóság a jogviszony tartós jellegéhez igazodik - Az előreláthatóság a jogviszony tartós jellegéhez igazodik:  a jogviszony folytonos, az előreláthatóság annak egész időtartamára nézve a szerződés megkötésének időpontjához igazodik, s csak a vezető tisztségviselő újraválasztása jelent novációt (Fuglinszky, HVG-Orac kommentár)  szerződésszegésnek minősül minden olyan magatartás, mikor az ügyvezető ~ nem a jogi személy érdekeinek megfelelően jár el ~ megszegi a jogszabályokat, a létesítő okiratot, a jogi személy legfelsőbb szervének határozatait > mindezeket azonban a szerződése megkötésének időpontjában nem látja előre (Sárközy)  az ugyan nem látható előre, hogy a jövőben konkrétan milyen, a társaságnak kárt okozó események következnek be, de az igen, hogy az ilyen események nem megfelelő kezelése rá nézve (az egyéb feltételek fennállása esetén) kártérítési következménnyel járhat (Gárdos & Gárdos)  ha a jogviszony ideje alatt a vezető tisztségviselő szerződése módosul, a tisztség ellátásával kapcsolatos kockázatok a szerződésben érvényesíthetők (Gárdos & Gárdos) > mindez azonban csak értelmezés, a Ptk. alapján közvetlenül nem vezethető le 41

III. A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE III.5 Külső felelősség A.) A vezetői felelősség jogi alapkérdései – harmadik személynek okozott károk

- A vezető tisztségviselő felelőssége a harmadik személyeknek okozott kárért:  ha a vezető tisztségviselő e jogkörében eljárva okoz kárt, azért a Ptk. 3:2. § (1) bekezdése szerint a jogi személynek kell helyt állnia > döntését a társaság szerveként, a társaság képviseletében hozta  ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel > Ptk. 6:541. § ~ rendszertanilag a Ptk. a más személy által okozott károk körében szabályozza ~ a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai között > a jogi személy károkozásáért tehát a jogi személy felel, s alapvetően a jogi személy felel a vezető tisztségviselő károkozásáért is > e mellé lép be az egyetemlegesség


42

21


III. A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE III.5 Külső felelősség B.) A vezetői felelősség jogi alapkérdései – alapvető értelmezési problémák

- Mindez azonban közvetlenül a Ptk.-ban így nem jelenik meg: a kezdeti jogértelmezési problémákra reagálva a jogirodalom munkálta ki  Sárközy: a 6:541. § „tág” értelmezése, azt általános (minden harmadik személynek való károkozásra irányadó) szabálynak tekinti, de egyben jelzi a felelősségfokozásból adódó problémákat is ~ a szabály a non-profit szektorra is vonatkozik, ahol igen kedvezőtlen hatása lehet ~ nem minden vezető tisztségviselőre alkalmazható (az FBtagokra – az ügydöntő felügyelőbizottság esetét kivéve – nem) ~ testületi ügyvezetés – kollektív döntéshozatal esetében a felelősség egyetemleges > a Ptk. 6:524. § rendelkezéseit alkalmazni kell  Vékás, Kisfaludi, Gárdos > a rendszertani elhelyezésből adódóan lényegében csak speciális káreseményekre alkalmazható 43

„A deliktuális kárfelelősség sokat emlegetett szabálya a vezető tisztségviselők felelőssége, amivel kapcsolatban Vékás Lajos tiszta vizet öntött a pohárba. /.../ A vezető tisztségviselők felelősségére vonatkozó szabály ugyanis kizárólag a szerződésen kívüli felelősségre vonatkozik, és éppen ellenkező az értelme: nem a tisztségviselő felel a cég helyett, hanem pont hogy a cég is belép felelősként a cégvezető mellé, de csak és kizárólag abban az esetben, ha a cégvezető a munkakörében eljárva valakinek – szerződésen kívül – kárt okoz. Például, ha elmegy tárgyalni és ott véletlenül összetör egy drága vázát, vagy ad absurdum, ellop valamit a tárgyalópartnere irodájából.” http://jog.mandiner.hu/cikk/20140314_vekas_a_piacgazdasag_kovetelmenyeihez_igazod ik_az_uj_ptk

44


22


III. A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE III.5 Külső felelősség C.) A vezetői felelősség jogi alapkérdései – a szerződésen kívüli, de a társaság gazdasági tevékenységével összefüggő károkért való felelősség kérdése

- Kár bekövetkeztéhez vezető néhány lehetséges helyzet:  a fuvarozással foglalkozó vállalkozás ügyvezetőjének mulasztására/jogszabályba ütköző utasítására visszavezethetően a gépjármű az esedékes műszaki felülvizsgálat és javítás nélkül/folyamatosan 23 órája szolgálatban lévő gépkocsivezetővel indul fuvarra, balesetet okoz, s ebből jelentős vagyoni kár és sérelemdíj iránti igény keletkezik  a szerződéskötést megelőző tárgyalások során a tárgyaló partner kára a vezető tisztségviselő utaló magatartására (Ptk. 6:587. §) vagy a vezető tisztségviselőtől kapott téves információra vezethető vissza  a vezető tisztségviselő utasítására/ellenőrzési kötelezettségének elmulasztásával a vállalkozás környezeti kárt okoz > a (nem elméleti) kérdés: ezekben az esetekben a harmadik személy felé kizárólag a társaság felel (és érvényesít esetleg az ügyvezetővel szemben megtérítési igényt) vagy érvényesül a Ptk. 6:541. § szerinti egyetemlegesség? 45

III. A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE III.6 Problémakezelés A.) Alapvető jogalkalmazási problémák - Alapvető jogalkalmazási problémák: Gál Judit szerint [1]  a vezető tisztségviselő a szerződéskötés időpontjához kapcsolt előreláthatósági felelősségi szabálya jelen formájában alkalmatlan a felelősség megállapítására > javaslata a szerződésszegésért okozott kárért való felelősség szabályainak megfelelő alkalmazása  a jelenleg a jogszabály alapján megállapítható elvárhatóság csak absztrakt lehet ~ nem a konkrét károkozó tevékenység vonatkozásában kell vizsgálni ~ hanem hogy egy ideáltipikus vezető felmérheti-e, hogy a konrkét károkozáshoz hasonló cselekmény (magatartás) feltehetően károsítja a társaságot  a Ptk. 6:541. § szerinti egyetemleges helytállási kötelezettség viszont egyértelmű, alkalmazása lényeges problémát nem okoz, de: ~ együtt a kontraktuális felelősség szigorodó szabályozásával ~ a vezető tisztségviselői megbízások elfogadását visszaveti, a kockázatvállalási bátorságot csökkenti ~ megnő az érdeklődés a vezetői felelősségbiztosítási konstrukciók iránt [1] A vezető tisztségviselő felelősségének kérdései gazdasági társaságoknál, II., Céghírnök, 2014. 7. szám 46


23


III. A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE III.6 Problémakezelés B.) A probléma kezelésének lehetséges módjai I.

47

III. A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE III.6 Problémakezelés C.) A probléma kezelésének lehetséges módjai II. - A jogintézmény gazdasági elemzése arra figyelmeztet, hogy:  a probléma - ezek szervezeti-működési sajátosságaiból adódóan - nem tipikusan a kis- és középvállalkozások körében fog jelentkezni  hanem a nagy döntési önállósággal rendelkező professzionális, a tulajdonosi közvetlen ellenőrzéstől eltávolodott menedzser-vállalatvezetőknél > nem szabad tehát a problémát túldimenzionálni, a helyén kell kezelni azt - A vezető tisztségviselővel kötött szerződésben/magában a társasági szerződésben:  a potenciális szerződésszegési tényállások és esetleges következmények (akár felkatalogizálva is) megjeleníthetők  ugyanakkor a szerződésszegésért való felelősséget kizáró vagy korlátozó feltételek is meghatározhatók > kérdés viszont, hogy a legtöbb esetben kell-e ilyen mélységben „jogiasítani” az (alapvetően bizalmi természetű) kapcsolatot, lesz-e aki ilyen feltételek mellett egyáltalán elvállalja az ügyvezetést - Felértékelődik a felmentvény szerepe 48


24


III. A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE III.6 Problémakezelés D.) Megkettőződött felelősségi rendszer

- Gál Judit arra is rámutat, hogy a Ptké. alapján  az új szabályokat a Ptk. hatályba lépése után keletkezett tényekre, jognyilatkozatokra, ezek alapján keletkezett kötelmekre kell alkalmazni (Ptké. 50. § (1) bek.)  a 2014. március 15. napja előtti vezető tisztségviselői jogviszonyra mindaddig, míg a vonatkozó szerződés, kinevezés fennáll a régi Ptk. szabályai érvényesülnek (újraválasztás és mandátum-meghosszabbítás esetén is) > mindez ugyanis csak az eredeti szerződéses jogviszony módosítását jelenti > a nováció NEM új szerződés

49

III. A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE III.6 Problémakezelés D.) Megkettőződött felelősségi rendszer

- Harmadik személyek irányában fennálló felelősség > Ptké 54. §  az új Ptk. a szerződésen kívül okozott károkért való felelősségre vonatkozó szabályait  a tv. hatályba lépését követően tanúsított károkozó magatartásra (mulasztásra) kell alkalmazni  az állapotjellegű, áthúzódó károkozások azonban még a régi Ptk. hatálya alá tartozhatnak (a megkezdés ideje irányadó, nem a befejezés) - Mindez független attól, hogy létesítő okirata az új Ptk.-hoz való igazítását elvégezte-e. Összességében: évtizedeken keresztül fennálló vegyes szabályozással kell számolnunk 50


25

Magyar Jogász Egylet, Eger, november 27

Recommend Documents