ERDÉLYI MAGYAR GAZDASÁGI EGYLET MUNKÁJA

p

5.

AZ ERDÉLYI MAGYAR GAZDASÁGI EGYLET MUNKÁJA 1940-1941.

KOLOZSVÁR MINERVA

I R O D A L M I ÉS N Y O M D A I

1941.

MŰINTÉZET

R.-T.

*

AZ ERDÉLYI MAGYAR GAZDASÁGI EGYLET MUNKÁJA 1940-1941.

KOLOZSVÁR MINERVA

IRODALMI ÉS N Y O M D A I 1941.

MŰINTÉZET

R.-T.

Az Erdélyi Magyai^ Gazdasági Egylet régi tagjai bizonyám még emlékeznek arra az egyleti kiadványra, amely évrol-évre a közgyűlések alkalmából az igazgató-váliaisztmány megbízása alapján készült s 1895-től fogva egészen 1917-ig Erdélyi Gazdasági Egylet egy éve'' címmel összSefogMo képet adott Erdély mezőgazdaságának helyzetéről s részletes jelentést a:zi egylet eilmult esztendejéről. Most, amikor több mint két évtized után ismét szabadon nyilatkozhiatik azí erdélyi magyar gazdatársadalom s idegen ármánytól nem félve, minden erejét aiz építő munkának szentelheti, felújítjuk „Az Erdélyi Gazdasági Egylet egy éve''' hagyományát^ iámnál is inkább', merf országrészünk mezőgazdasági helyzetének áttekinté&éne, mezőgazdaságunk főbb kérdéseinek alapos megvizisgáilására soha akkora szükség nem volt, mint éppen máma, amikor a jelen nemzedéknek két éYÜmd hiányait kell pótolnia, új honfoglailást kell munkálnia s önerejéből is hozzá.jár?ulnia az. erdélyi magyarság felemelését célzó történelmi jóvátételhez. Erdélyi Magym Gazdasági Egylet munhája 1940— 1941" öntuldatos lépés: nincs benme panasz és siránkozás, de úimál több bíztatás. Beszámoló btí küzdelmes multunkról, melyben annyi nehézség ellenére isi céltudaitosan dolgozni és jelentékeny alkotásokat létrehozni tudtunk. Jelentés ez most folyó munkáinkról, amelyek ai régi hagyományokat híven követik. Betekintés ez a jövőbe, melynek jelszava ugyanaz, mint a múlté: munka. Erről akarunk évről-évre beszámolni, jelentést tenni: az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet mun-^ kájáról.

Erdélyi Magyar Gaedasági Egylet munkája 1940— 1941" öszeállításánál felhaszaiáltuk az aJábbi tanulmányokat: Az I. fejezetnél (A felszabaidult keleti és erdélyi országrészek mezőgazdaságának helyzetképe): SzöÜössy Zoltán dr. Mezőgazdaság és állattenyésztés. M. Stat. Szemle^ 1940, X V I I I . évf. & - 9 . sz. 700—701.; Vita Sándor: Erdély gazdasági képe. Erdélyi Gazda Naptára, 1941, 52—55.; Vita Sándor: Erdély mezőgiazdaságának helyzetképe. Kny. a Hitel 1939. évi 3. számából. A i l . fejezetnél (Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet jelentősége a „kisebbségi"' időszakban): Ve^tczel József dr.: A megújhodott E. M. G. E. tevékenységének mérlege. Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület munkája a román impérium alatt (írta: Demeter Béla és Dr. Venczel József). Budapest, 1940, 17—51.; Venczel József dr:: Mit afeart és mit akar az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyleti Erdélyi Gazda Naptára, 1941, 44—51. A III. fejezettnél (Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet munkája az elmúlt egy esztendő folyamán) a földmíveléssel és növénytermesztéssel kapcsolatosan: Telegdy László: A visszacsatolt keletmagyíairországi és erdélyi részek mezőgazdasági helyzete és fejlesztésének kíváoatos irányai. Kny. a Köztelek 1941. évi január hó 5-én megjelent 1. számából; az állattenyésztéssel kapcsolatosiaai: Antal Dániel: A visszacsatolt keletmagyarországi és erdélyi részek állattenyésztési helyzete. Megjelent a Köztelek 1941. évi január hó 5-i 1. számában. Egyébként ügy- és szakosztályaink jelentéseire támaszkodunk.

Az ERDÉLYI M A G Y A R GAZDASÁGI EGYLET igazgató-választmányának az 1941. évi június hó 22-én tairtandó egyleti közgyűlés elé terjesztendő jelentase az egylet 1940—41. évi működéséről. Tisztelt

Közgyűlés!

Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet 1940—1941. évi működését tárgyaló jelentésünket az alábbiakban van szerencsénk a Tisztelt Közgyűlés elé terjeszteni, kérve, hogy azt tudomásul venni és az igazgató-választmánynak a felmentvényt megadni szíveskedjék. Az E. M. G. E. igazgató-választmányának nevében: Kolozsvár, 1941 május hó 29-én. Gróf TELEKI BÉLA alelnök. WARGA

ANDRÁS

s. k.

s. k.

TELEGDY LÁSZLÓ s. k. ügyvezető alelnök. Dr. DARKÓ

bizottsági tagok.

ÁKOS s. k.

1. A felszabadult keleti és erdélyi országrészek mezőgazdaságának helyzetképe. A MÁSODIK BÉCSI DÖNTÉSSEL felszabadult keleti és erdélyi országrészek területe 7.489.919 kat. hold s ez a Ú^^nként — az 1910. évi kataszteri adatok szerint — a, követag n n. ]^e2Őképen oszlik meg: kat. hold % 31,0 2.324.813 szántóföld 116.549 kert 1,6 14,4 1.080.405 rét 0,4 27.002 szöllő 939.138 12,5 legelő 36,5 erdő 2.734.760 267.252 3,6 terméketlen terület 100,0 7.489.919 összesen

\ terület megoszlása

A román gazdaságpalitika hatása.

A Székelyföld, Észiak-Erdély és a keleti részek földje épp annyira változatos, mint az egész Erdélyé s ebben különbözik az anyaországétól, hol a szántóföld kitei^jedése jóval nagyobb (Felvidék és Kárpátalja nélkül 60,4%, ezekkel együtt 49,0%)^ de kisebb a, rét és legelő kiterjedése s különösképen az erdőké (Felvidék és Kárpátalja nélkül 11,9%, ezekkel együtt 22,0%). De különbözik ez, a terület az anyiaorszá,gétól a mieizőgazdasáigi kultúra színvonalában is, — s ezt a felszabadulást követő első esztendőkben sokszor kell hangsúllyal ismételnünk, — mert az elmúlt két évtized nem volt hatástalain e kuiltúira alakulásában. Erdély gazdálkodáísának sokoldalúsága, fejlett ipara és kereskedelme, aránylaig színvonalas mezőgazdasága révén is joggal igényelhette volna a megnagyobbodott Romániában ma^a számára a vezetést, nemcsak politikai és kulturális, de gazdasági téren is. A román gazdaságpolitika azonban ahelyett, hogy az ország többi részét igyekezett volna aiz erdélyi színvonalra emelni, inkább Erdély gazdasági életének visszafejlesztésével akarta az ország egyes tartományai közötti különbséget eltüntetni. A földmívelés és az állattenyésztés fejlesztésére, korszerűsítésére és felvirágoztatására alig történt olyan intézkedés, amelynek gyakorlati eredményei is mutatkoztak volna. Ugyanakkor, amikor Európának többi részén a háború óta mindjobban tért hódított a többtermelés és a minőségi ter-

melés gondolata, nálunk nemcsak hogy haladás nem történt, hanem ellenkezőleg hanyatlás mutatkozott. Eléggé bizonyítja ezt a termésátlagok visszafejlődése. A búza hektáronkénti hozama Erdélyben 1910L-13-as évek átlagában 10.77 q. volt, 1932—37-es évek ^átlagában cs/ak 10.37 q. Még nagyobb a visszaesés a tengerinél, amely a háború előtti évek: átlagában hektáronként 16.80 q. termést adott, 1932—37-ben csak 11.25 q.-át. A rozs, árpa ési zab hektáronkénti hoziama sem éri el a háború előtti lozamot. Sok száz millió lejt tesz ki az a veszteség, amely a gyengébb teiméseredmények miatt az erdélyi gazdákat két évtizeden át érte. Erdély ősilakós magyarszékely népe háttérbe szorult a románsággal szemben, mivel gazdaságilag a nem román vidékek voltak a fejtettebbek, elsősorban ezek sínylették meg a román gazdaságpolitika tervszerűtlenségét és mostohaságát. Ügy, hogy e két évtized mulasiztásait nem lehet egyik napról a másikra pótolni s a kormánynak és az erdélyi gazdatársadalomnak együttesen minden erejét meg kell feszítenie, hogy Erdély gazdiaisági életét az anyaország színvonalára emelje. AZ EGYES TERMELÉSI ÁGAK művelési megoszlását tekintve, Erdélyben a háború óta a belterjesség irányában mutatkozik bizonyos haladás. A szemtermelés túltengése csökkenőben van, a több munkáskezet foglalkoztató kultúrnövények termelése pedig lassan tért hódít. A fejlődést alábbi táblázatunk ezer hektárakban mutatja: Gabonafélék

Élelmi növények

Ipari növények

Takarmányfélék

%

Ha

Index

Ha

Index

% 67

É V Ha

Index

7o

Ha

Index

1921-25

2090

100

78.2

109

100

4.1

44

100

1.6

178

100

1926-30

2395

114.6

78.5

124

113.8

4.1

57

129.5

1.8

217

121.9

7.1

1931-35

2455

117.5

75.1

141

129 4

4.3

59

134,1

1.8

268

150.6

8 2

1936

2578

123.3

75.6

148

1

58 43

66

150

2.0

300

168.5

8.8

1937

2548

121.9

74.0

157

144.0

57

129 5

1.6

283

158 9 8.2

4.5

A háború előtti négy év átlagában a gabonatermelésre felhasznált terület 2.388.647 hektárt tett ki. Közvetlenül a háború után, jórészt aíz agrárreform^ következimiényeképpen a gabonával bevetett terület csökkent és csak 10 évvel ai háború után, 1928-ban érte el a háború előtti nagyságát. Ettől kezdve a gabona vetésterülete évről-évre fokozatosan emelkedést mutat. Az egyes gabonafajták vetésterületének alakulása a következő volt:

A szántóföld felhasználása.

(1000 ha-ban) 1910—13 1920—25 1926—30 1931 1932 1933 1934 1935 1936 1937

búza 905 793 974 1.089 915 981 1.013 1.088 1.120 1.080

rozs

árpa

104 93 93 76 73 82 78 86 90 92

116 147 165 141 127 126 135 133 135 141

•

zab 300 260 289 271 232 241 256 252 253 251

tengeri 963 732 872 971 965 948 992 992 977 984

Bár Erdély hegyi jellegénél fogva tulajdonképen legnagyobb részében nem alkailmas ai búzaitermelésre, mégis a búza vetéistemlete az agrárreform által okozott pár éves visszaesés után fokozatosan nőtt, éspedig az általános emelkedés a háború előtti és az utolsó négy év átlaga között 19,9 százalék. ^ Közvetlenül a búza után a tengeri következik, melynek vetésterülete a; háború előtt felül is multa a búza vetésterületét, azóta azonban némileg csökkent és az utolsó években 9 százalékkal alatta maradt aainak. Bár a tengeritermelés kevésbbé jövedelmező, mint a búzatermelés, termelése mind talajjavítási, mind takarmányozási szempontból előnyös. Nálunk azonban a tengeri termesztése nem annyira talajjavítási célokat, mint inkább a táplálkozás céljait szolgálja. Vetésterület szempontjából harmadik helyen a zab áll, azonban ez is közel 20 százalékkal alatta marad a háború előtti vetésterületnek és a szántónak csupán 9,5 százalékát jelenti. Legnagyobb arányban Csik megyében termelik, ahol megelőzi a többi gabonanemüek területét 24,59%-os arányával. Az árpa termelési mennyisége a háború óta mintegy 20 százalékkel megnőtt, azonban még most sem foglalja el azt a területet,, melyet teirmielési viszonyainknál fogva elfoglalhatna. Legjobb árpatermelő terület Erdély délkeleti sarka: Brassó, Háromszék és Csik megye. Az előbbi kettőben a0 árpa vetésterülete megelőzi a többi gabonaneműekét. A rozs termelése eKzel szemben évről-évre csökken s az 1933—37. évek átlagában csupán 82 százalékát teszi ki annak a területnek, amelyen 1910—13-ban termelték. A jobbmódú gazdák ma inkább búzakenyeret, a szegények viszont puliszkát esznek, pedig Erdély zordabb éghajlatánál és gyengébb minőségű földjénél fogva igen alkalmas lenne rozstermelésre. A legjelentősebb mértékben Csík megyében termelnek rozsot.

ahol a szántó 14,26 szá22ailékát foglalja el, a többi megyékben a termelés nem közelíti meg ezt az arányt. Erdély 23 megyéje közül 1937-ben tíz megyében a búza volt a főtermény, kilencben a tengeri, kettőben az árpa és egyben a zab. A szántóterület felhasználása 1937-ben. Az erdélyi megyék összehasonlító adatai (százalékos arányszámok).

MEGYE

Gabonafélék

Élelmi

Ipari

növények növények

Takarm. félék

Ugar

Alsófehér Arad Bihar Brassó Csík Fogaras Háromszék Hunyad Kisküküllő Kolozs Krassó Máramaros Maros Nagyküküllő Naszód Szamos Szatmár Szcbcn Szilágy Szörény Temes Torda Udvarhely

67.1 88.3 ?3.0 49.5 61.4 67.5 60.4 71.3 72.0 75.3 77.8 51.7 74.8 65.3 63.7 73.9 64.4 66.2 64.3 79.1 85.9 65.4 63.6

2.3 2.4 3.2 16.1 13.2 11.2 15.9 4.8 3.0 2.2 3.3 14.9 3.0 5.7 2.4 2.1 3.0 7.5 3.6 4.4 3.5 2.4 4.5

0.6 1.3 1.6 3.7 0.5 0.7 1.3 1.1 1.3 1.3 0.7 1.1 1.6 1.0 1.0 1.9 3.8 0.6 4.6 1.2 2.0 1.1 0.8

7.8 5.0 8.5 15.4 3.2 5.1 13.3 6.2 13.2 6.3 10.3 6.1 12.2 14.7 6.9 8.3 8.3 11.5 10.5 6.5 6.6 5.5 8.6

22.2 3.0 3.7 15.3 21.7 15.5 9.1 16.6 10.5 14.9 7.9 26.2 8.4 12.3 25.0 IS.ff 20.5 14.2 17.0 8.8 2.0 25.6 22.5

Erdélyi átlag

74.0

4.5

1.6

8.2

11.5

A SZÁNTÓTERÜLET lassú növekedésének megállapí- Az egyes tása után azonban meg kell vizsgálnunk, hogy milyen képet gabonanemitek mutatnak az egyes gabonaneműek átlagtermései a háboni átlagterutáni időben, s így a földbirtokreform, az általános mező- mése. gazdasági válság és más körülmények milyen hatással voltak a mezőgazdasági termelésre.

10

Az egyes gabananeműek 193^37. évek közötti hektáronkénti átlagtermése (mázsában). MEGYE

Búza

Rozs

Árpa

Zab

Tengeri

Alsófehér Arad Bihar Brassó Csík Fogaras Háromszék Hunyad Kisküküllő Kolozs Krassó Máramaros Maros Nagyküküllő Naszód Szamos Szatmár Szeben Szilágy Szörény Tcmes Torda Udvarhely

10.10 10.82 10.60 15.31 8.68 10.96 11.24 7.92 13.48 10.28 8.14 6.82 11.76 12.34 9.06 8.46 9.72 11.28 11.12 8.36 11.22 10.48 10.48

8.10 10.78 11.10 13.70 9.60 10.36 11.64 8.02 13.18 10.18 8.08 7.14 9.08 13.88 10.26 8.64 9.76 11.08 11.52 8.08 11.06 9.04

9.54 11.74 11.20 16.68 9.86 11.48 11.24 8.34 12.66 9.36 8.90 6.96 9.98 11.92 7.84 8.92 9.68 10.62 10.86 10.26 13.04 9.62 10.28

8.14 9.82 9.58 14.94 9.76 10.94 10.82 6.90 12.18 8.40 7.62 6.50 9.84 11.66 8.50 7.50 9.25 10.52 9.78 8.44 12.60 9.38 9.54

11.63 14.20 11.58 14.92 9.30 11.12 11.78 9.42 13.62 9.36 11.40 8.50 11.28 14.22 9.02 7.78 9.02 12.16 9.96 10.14 15.20 10.60 1262

Erdélyi átlag

10.37

10.02

10.43

9.68

11.25

1.2%

Búza. Az 1910'—13. évek erdélyi átlagában a búza hektáronkéiiti hozama 10.77 mázsa volt, az egész búzameniiyiség pedig 9.733.735 mázsa. A hábord után nagy visszaesés mutatkozik, az 1920—25. évek átlagál^an csak 7.8 mázsa a búzahozam, de; ezután megindul ai lassú javulás, azonban az utolsó öt év átlaga még mindig afeitta marad a háború előttinek. A stagnációnak ezek az adatai igen ellíedvetlenítők, mert a mezőgazdaság vásárlóképessége erősen csökkent s az áreséseket a terméshozam fokozásával lehetett volna^ némileg ellensúlyozni. Tengeri. Kedvezőtlenebb a búzánál a tengeri terméshozamának alakulása. A háború előtti időszakban 16.8 mázsa volt hektáronként az átlagtermés, az 1933—37. években pedig csupán 11.25 mázsa, ami 33%-os termésátlagcsökkenést jelent. Az utolsó tizenkét év átlaga is csupán 12.2 mázsa volt, tehát 4.6 mázsával alatta maradt a háború előttinek.

11

Rozs, árpa és zaK Terméshozamuk ugyancsak nem éri el a háború előtti színvonalat: rozs 10.7 8.0 10.0

1910- 13 1920- 25 1933 37

árpa 13.9 8.3 10.4

zab 12.5 6.8 9.7

A helyzet olyan, mint a többi gabonaneműeknél: a háborút követő évek terméseredményei nagyon alacsonyak, mafjd 1925 körül megindulj a lassú javulás, azonban a békebeli eredmények mögött a rozs közel 7%-kai, a zab pedig 22%-kai marad el. Bár ez3 la három gabonanemű a szántóterületnek csupán 14;%-át foglalja el, így isi igen jelentős az a kár, amely gazdasági életünket a termésátlagok csökkenése következtében évente éri. TERMÉSZETES, hogy ilyen alacsony termelési színvonal mellett a mezőgazdaság világválsága is erősen érinthette mezőgazdaságunkat, sőt felmerülhet az a kérdés is, hogy a válságnak egyik legfontosabb oka nem termelési technikánk színvonalában keresendő-e? Elmaradottságunk annál inkább nyugtalaníthat, mert más államokban a termésátlagok a háború óta lényeges emelkedést mutatnak. így például a búza ötévi hektáronkénti termésátlaga: Olaszországban Finnországban Franciaországban Hollandiában Magyarországon

1909—13 10.5 11.2 13.1 23.5 12.6

1929—33 14.4 17.3 15.5 28.7 13.4

emelkedés % 37.0 55.2 18.2 22.2 6.5

Ha a 6 fötermény hozamát néhány európai állam eredményeivel összehasonlítjuk, ismét csak gazdálkodásunk elmaradottsága tűnik szemünkbe. A22 1930—35. évek átlagában a hektáronkénti hozam: Dániában Németországban Magyarországon Jugoszláviában

búza 30.7 22.4 13.9 10.3

rozs 17.7 17.6 11.8 8.9

árpa 29.1 20.8 13.9 9.8

zab tengeri burgonya 26.1 168.4 19.5 154.2 13.1 15.6 61.9 8.8 15.3 60.8

Természetesen tekintetbe kell vennünk, hogy a különböző államok termelési feltételei nem azonosak s azokat elsősorban az éghajlati és földrajzi viszonyok, a mezőgazdasági népesség sűrűsége, a birtokviszonyok határozzák meg. Ezek mellett azonban más tényezők is befolyásolják a termelést, így első-

összehasonlító adatok,

12

sorban a népkultura. A különböző országok és vidékek lakosságának különböző korú a gazdasági műveltsége s így másmás a gazdasági színvonala is. Éppen ezért korántsem igényelhetjük, hogy Erdély is Dánia eredményeit mutassa fel. Meg kell azonban kísérelnünk az adott viszonyok közt azoknak a lehetőségeknek a felkatatását, amelyekből a bajok orvoslása remélhető s itt elsősorban a gazdasági tudás emelése, tehát az oktatás és irányítás munkája kínálkozik. Takarmánytermelés,

A GABONANEMÜEK termelése mellett természetesen még a takarmánytermelés) adhat felvilágositást a gazdálkodás belterjességérőL Külön mutatjuk ba tehát a takarmányfélékrie hagyott terület és termés; statisztikai adatait. S itt elsősorblan azok az adatok lehetfnek figyelemreméltóak, amelyek a lóhere és lucerna vetésterületének fejlődésére vonatkoznak. A vetésterület fejlődése hektárokban a kővetkező: 1934-ben 1935-ben 1936-ban 1937-ben

lóhere 113.568 130.519 130.942 125.618

lucerna 52.536 52.555 57.090 59.262

A terméseredmények növekedése is körülbelül azonos a vetésterületével: lóhere lucerna 1934-ben 3,213.021 1,825.578 1935-ben 3,185.016 1,686.951 1936-ban 3,606.170 1,833.084 1937-ben ^ 3,957.395 2,278.562 A két főtakarmánynak, a lóherének és a lucernának termelése az utolsó négy évben 23.7%rkíal emelkedett. Hogy az összes takarmánynövények vetésterületének emelkedése mégsem mutat ehhez haisonló arányokat, annak oka az, hogy la többi tkarmáaiynövény termelésében bizonyos csökkenés állolt be s valószínűleg helyüket a lucerna és a lóhere foglalta, el, mint olyan takarmánynövény, amelynek magja is legjobban értékeisíthető kis^aizdaságok számára. Egyébként összehasonlító adatként közölhetjük, hogy a. történeti Erdély megyéiben a lóhere vetésterülete 1910—14: 57.378 1937: 64.496

a lucerna hektárokban 20.307 25.165

vjagyis a lóhere vetésterülete 12.4 százalékkal, a lucernáé 23.9 sMzalékkal, együttesen 18.1 százalékkal növekedett.

13

EZEKNEK A SZÁMOKNAK azonban az állattenyésztés szempontjából nincs különösebb jelentőségük, hiszen a háziállatoknak szarnia 1926-ban és 1936-ban az alábbi volt: Szarva,smarha Ló Sertés Juh

1926 1,645.195 397.356 1,104.620 3,361.961

1936 1,601.306 488.936 1,167.490 2,978.679

Az 1936. évi állatösszeírás tehát az 1926. évihez képest csupán a lovakban mutat lényegesebb számbeli emelkedést, a szar vasmarhaállományban 27 százalékos a csökkenés, a juhoknál 11.4 százalék, míg a sertéseknél majdnem azonos a helyzet. Még nagyobb a visszaesés a háború előtti állapotokhoz képest, amint ezt néhány megye adata szemlélteti: Szarvasmarha 1911 Csík 78.610 Udvarhely 57.160 Háromszék 58.685 Brassó 33.263 Koloizs 111.155 Torda 72.051

1926 57.280 56.548 47.235 41.514 57.697 51.784

1936 69.630 45.997 39.454 39.685 87.207 33.964

Igaz, hogy az évente történő állatösszeírásokait nem fogadhatjuk el feltétlenül hiteleseknek, az állatállomány csökkenésének tényén azonban kisebb eltolódások nem változtathatnak. Lehet, hogy aiz állatállomány súlyban, minőségben és így értékben is fejlődött, de az a fejlődés éppen az elmúlt 25 évben jelentős nem volt. A szántóföldi termelés és laz állattartás között szoros összefüggés van. A főbb kultúrnövények^ termésátlagának mozdulatlansága, sőt visszaesése is az állatállomány ki nem elégítő fejlődésének következménye. Az utolsó tíz évben Erdélyszerte bekövetkezett eltolódásokról a számok beszélnek: Ló Szarvasmarha Juh Sertés 1926 1936 1926 1936 1926 1936 1926 1930 1000 lélekre esett 69 88 296 288 605 536 199 210 lOOkmnerületre 388 478 1608 1565 3286 2912 1079 1141 A háború előtti helyzethez viszonyítva ez a csökkenés még nagyobb, kivéve a lóállományt. 1911-ben 100 km^ területre 2066 szarvasmarha esett s ez a szám 1936-ig 1565-re csökkent; a juhoknál 3384-ről 2912-re, a sertéseknél 1424-ről 1141-re. A szarvasmarhaállomány a területhez viszonyítva Szilágy és Szatmár megyében, a lélekszámhoz viszonyítva Pogaras és Csík megyében a legkedvezőbb. Számbavehetö emelkedést

Az állattenyésztés,

14

csak Temes, Csík, Kisküküllő és Kolozs megye szarvsmarhaállománya mutatl, viszont Udvarhelyt 23%-os^ Szebenben, Nagyküküllőben, Alsófehérben 20%-os, Háromszéken 18%)-os a visszaesés. Sajnos, hogy a statisztika hiányossága miatt nem tudjuk megvizsgálni azt a kérdést is, liogy ezt a számbeli csökkenést nem ellensúlyozzia-e a minőségi javulás, az egyes megyék lakói nem cserélték-e ki régebbi kisebb súlyú, gyengébb teljesítőképességű állataikat nagyobb súlyú és jobb teljesítőképességűd állatokra, mint pl. ai szász vidékeken és a NyárádmenténA statisztika nem beszél erről, de a sizakemberek megállapításai airra mutatnak, hogy minőségi javulás csak igen elvétve, egyes területeken történt s) ez: a minőségi javulás nem pótolhatja a számbeli csökkenést. A lónál is — bár számbeli gyarapodás áll fenn — egészen ijesztő mértékű a minőségbeli romlás. A K Á R a mezőgazdtaiság, akár az állattenyésztés helyzetét vizsgáljuk, egy eredményre jutunk: a felszabadulási pillanatát Erdély előnytelenebb viszonyok között érte meg, mint amilyenek között a trianoni békeparancs idején élt. S természetes, hogy a viszonyoknak ez az alakulása nem kimélte a magaisabb kultúrájú magyarságot és szász,ságot sem, sőt nem egy tekintetben még súlyosabban érintette, különösképpen a magyarságot, mely alig részesült azoklDan a kedvezményekben és. segítségekben, amelyekkel az állam a mezőgazdaság és az állattenyésztés romlását utóbb kivédeni igyekezett.

II. Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet jelentősége a ^^kisebbségi^^ időszakban. AZ ERDÉLYI MAGYAR GAZDASÁGI EGYLET múltbeli jelentősége éppen az, hogy az ismertetett jelenségekkel, mint tapasztalati tényekkel, jókorán számolt s inég idejében belátta, hogy mind az állam politikai mogatartásával, mmd pedig a viszonyok nem szerencsés alakulásávial csak úgy veheti fel a küzdelmet, ha az erdélyi magyar gazdatársadalom és értelmiség erőit igénybevéve olyan szervezetté erősödik, >amely meg tudja akadályozni a műveltségi színvonal sülyedését, köztudattá tudja tenni a korszerű mezőgazdaság és állattenyésztés irányelveit, hozzá tud járulni az erdélyi magyar földimíves réteg önerejű talpraállásához s így közvetve vagy közvetlenül hatást tud gyakorolni az erdélyi mezőgazdaság és állattenyésztés fejlődésére. A z Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet új és jelentős korszaka, kezdődik akkor, mikor célkitűzéssé lesz, hogy a giazdasagi akciók a mezőgazdaság és aiz állattenyéisztés fejlesztését szolgálják, az iratterjesztés és a tanfolyamok, mint a gazdjasági népnevelés eszközei, a magyar földmíves réteg kultúráját, emeljék s a szervező munka arra törekedjék, hogy la gazdatársadal.)m az előbbi, gyakorlati és nevelési célkitűzések eredményességét a maga közösségi mivoltában is biztosíthassa. 1936. április 5-én, az emlékezetes virágvasárniapi közgyűlés alkalmával e törekvés alapelvét az új elnök, dr. Szász Pál rögzíti, megállapítván, hogy a nrngyar tulajdonbam lévő földbirtok ma, a változások következtében, törpe birtokosok kezén van, tehát leginkább ezzel az osztállyal kell foglalkozni, ennek az osztálynak az öntudatát, műv^eltségét, tudását kell emelni, a kisgazdatársadalom életlehetőségeit kell megerősíteni s részére kell új életlehetőségeket teremteni. A többi ebből laa alapelvből következett: ez teszi szükségessé a szervezet célszerű átformálását, a gazdasági kerületek és alkerűletek kiépítését, ez élénkíti meg a gazdálkodás gyakorlati megsegítésére az akciók mozgalmát s ebből táplálkozik ia,z a mindinkább bővülő nevelői munka, mely egyfelől a2í egylet lapjához, aa Erdélyi Gazdához, másfelől a téli kéthetes gazdasági és másfajta tanfolyiamokhoz kapcsolódik. A nyilvánvaló szükségletekhez igazodik az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet új elnökének reformszándéka, a kisgazdatársadalom erőtartalékát beviszi az erdélyi magyar gazdasági élet építő munkájába s az így megújított egyesüiettel vállalja az alapítók gondolatát: egy tér se maradjon elfoglalatlan, hol a nemzet és laz ország jólétét előmozdítani lehet.

Az E. M. G, E. célkitűzéseinek jellemzése.

Az E. M. K: a kisgazdák érdekszervezete.

16 Áz £ . M. O. £ . : az erdélyi magyar mezőgazdaság és állattenyésztés irányítója

A megújhodott Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet a gazdaság irányításának szükségességét vallotta másik alapelvének s ebben a vonatkoiZíásban dr. Szász Pál tervei a legteljesebb összhangban voltak a modem földmívelésügyi politikai elgondolásalival is. Megállapítliatló ugyanis, hogy a 'miezőgazdlasággail és az állattenyésztéssel kapcsolatosan az államnak három kérdéscsoporttal kell foglalkoznia s az állami agrár3oIitikának három területen kell korszerű kezdeményezésekkel kísérleteznie. A kérdések egyik csoportja műszaki vonatkozású: a nemesített vetőmagvak, ai legelők, a tenyészállatok, az állategészségügy és a mezőgazdasági gépek kérdései tartoznak ide s különösképpen la nemesített vetőmagvak és a tenyészállatok problémája igényel nagyobb figyelmet. Egyfelől vannak vidékek, amelyek évről-évre nélkülözni kénytelenek a jó minőségű vetőmiagvakait si ezért a terméseredmények Igen alacsonyak, másfelől a községeknek javarésze nem rendelkezik megfelelő tenyészállatokfcal s ezért az állatállomány minőségének jiavításia a legnagyobb akadályokba ütközik. Tudva ezt, az E, M, G. E, négy esztendő alatt közel hétiniUió lejt fordított erre a célra: M e g y e Alsófehér Arad Beszterce-Naszód Bihar Brassó Csík Fogaras Háromszék Hunyad Kisküküllő Kolozs Krassó Maros-Torda Máramaros Nagyküküllő Szatmár Szeben Szilágy Szolnok-Doboka Szörény Temes-Torontál Torda Udvarhely Órománia összesen:

Nemesített Tenyészállatvetőmagakció akció 235.825 525.095 36.500 1.309.830 37.750 62.765 26.724 74.883 26.405 173.779 627.958 5.000 262.095 36.500 45.300 90.627 10.003 397.756 222.951 32.585 125.088 472.400 182.850 1.580 5,021.834

112.500 90.000 200.000 228.000 100.000 240.000 100.000 362.500 15.000 20.000 25.000 50.000 12 500 72.500 150.000 1,778.000

összesen lej 235.825 637.595 126.085 1,509.830 37.750 290.765 26.724 174.883 26,405 413 779 727.598 5.000 624.595 36.500 60.300 275.951 110.627 10.003 422.766 45.085 125.088 544.900 332850 1.580 6.799.834

17

A kérdések másik csoportja giazdasági természetű s főként a mezőgazdasági termények és az állatfelesleg rentábilis értékesítésére vonatkozik. Sajnos, ezen a területen az általunk alapított Mezőgazdák R. T. intézménye megfelelő forgótőke hiányában jelentékenyebb eredményeket nem mutathatott föl. De annál többet tehettünk a harmadik kérdéscsoport tekintetében, mely a mezőgazdák és állattenyésztők szakmai meg-

Gróf Mikó Imre

szervezését és kimívelését öleli fel. Az Erdélyi Magyar Az E. M. E.: a Gazdasági Egylet a leghangsúlyozottahhan népnevelő intéz- G. gazdatárménnyé lett. Az egylet hivatalosi lapóa, az „Erdélyi Gazdia," sadalom bőterjedelmű, szépen és tetszetősen kiállított gazdasági szak- nevelő inközlöny, amely 20.000-es példányszámban jelenik meg s mel- tézménye. lékleteivel, ai Jogi Melléklettel és a Kisállattenyésztők Lapjával együtt, valamint aa Erdélyi Gazda Naptárán keresztül fölmérhetetlen hatást gyakorolt az erdélyi magyiar gazdatársadalom minden olvasó rétegére. Csak egyetlen egy adat: az Erdélyi Gazda és az Erdélyi Gazda Naptára Erdély 1310 köségében talált előfizetőre s aiz olvasók sízámát a húszezres példányszám mellett nyugodtan száz-százötvenezerre tehetjük. De nem kisebb jelentőségűek a négy éven át tartott téli gazdasági tanfolyamok. A bécsi döntés napjáig 140 ilyen tanfolyamot rendeztünk s ezeken 4.836 gazda nyert módszeros

18

oktatást, ugyanannyian vettek részt a tanfolyamokkal kapcsolatos gyakorlati bemutatókon és vizsgáztak "is, megkapván az E. M. G. E. tanfolyami oklevelét. A tíz hathetes nöi háztartastani tanfolyam viszont több mint félezer falusi leány és asszony számára jelentette a háztartástani, egészségtani és háznpari ismeretek elsajátításának lehetőségét. A tanítók reszére rendezett nagyenyedi gazdasági tanfolyam és a vándortanári mtézmény megvalósításai után pedig a tanítók, egyáltalán a helyi értelmiség célszerű továbbképzése is biztosítottnak látszik s az, hogy az egyes községekben tartott gazdasági tanfolyiaimok szellemi hatása rögzítődik s a felügyelők segítségére siető tanítók a gazdalförökön keresztül valóban az új^ gazdaközszellem aliakítói lehetnek. AE E. M. Ez a nevelés tekintetében. De a szervezés szempontjából • ugyancsak példás az elért eredmény. Dr, Szász Pál felismerte ^Tadalmi ^^^^"^^^^^teh jelentőségét s megvalósította azt, mit már szervezet. lí^54-ben kívántak, mikor annyit hangsúlyozták, hogy az Erdélyi Gazidasági (Egytetheiz hasonló, „reá,lis célkitűzésű^' egyesület nem elégedhetik meg a központi kt.rmán^zással, hanem gondoskodnia kell a közvetlenebb hatásról. Erdély földje 10.228.200 hektárnyi kiterjedésében olyannyira változatos gazdasági táj, melyet egyetlen minta szerint, csak központi eljárássial jól irányítani nem lehet. Egységterületek sor almoznak itt egymás mellett, különböző mezőgazdasági lehetőségekkel, egymástól eltérő és sajátos gazdasági igényekkel. Az ^ eredményesség megköveteli, hogy az országos tervvel fellépő gazdasági egyesület számoljon' ezzel az ladottsággal, működési területén gazdasági hörzeteh létesüljenek s minden egyes körzet éléne, a központ felü^eletíe alatt, gazdasági szakember kerüljön. A gazdaságot irányítani kell — ez az új földmívelésügyi politika vezérelve is! — s ezt az irányítást csak a szervezeti decentralizáció eszközeivel lehet miégvalósítaini. De ugyanez az elv érvényesül az egylet belső életében is. A mezőgazdaság, az állattenyésztés, a, számvitel és más tevékenységi ágak munkájának rendszerezése és a szolgálat szakszerű ellátása érdekében a szervezeti központban lassacskán külön ügyosztályod létesülnek, aztán a felügyelők és a központi ügyvivők sorozatos értekezleteken összehangoljak ai külső és a belső munka terveit s mindennek a folyományaképpen állanak előttünk azok a szervezési eredmények, amelyekről naptárainkban s az Erdélyi Gazda, hasábjain időnként számot adtunk. A gazdakörök száma az 1936, április hó 5-i állomány háromszorosára emelkedik s élénk tevékenységbe fognak, mert előttük — a régi EGÉ-sek kifejezésével élve — p „utánozható példaadás és cselekvés'' a felügyelő személyében s az elnökében is, ki sorozatos útjain egymás után felkeiesi a fontosiabb gócpontokat, megjelenik a gazdaünnepélyeken s a mindig nagy tömegeket vonzó gazdanapokon. Egy évnek sem kell eltelnie s ezres tömegekben jelentkeznek felvételre Erdély magyar kisgazdái, akik előtt a virágvíasárnapi

19 közgyűléssel tágra nyílt az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet kapuja. Csak néhány számadat jellemzésül: az egyesület taglétszáma négy esztendő alatt az 1936. április hó 5-ihi tagállomány közel harmincháromszorosára emelkedett, akkor 537 tagja volt, a bécsi döntés idején több mint 19.000 s ugyianekkor a gazdaköri tagokkal együtt 45.618 az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet keretéhen megszervezett gazdák száma.

Dr. Szász Pál

TERMÉSZETESEN hangsúlyoznunk kell, hogy ezek a célkitűzések aa egylet évszázados múltjában nem újságok; csak idöszerüen és felbecsülhetetlen közösségi hasznot hajtóan a legjobb pillaniatban jelentkeztek. A régi iratok, jelentések Cb évkönyvek alapján megállapíthatjuk, hogy az erdélyi mezőgazdaság és állattenyésztés színvonalának emelésére irányuló gond és az ezt szolgSó eszközökről való gondoskodás jellemzi az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet első korszakát és a későbbieket is. A szabadságharc utáni új munkakezdés idején az akkori elnök, gróf Mikó Imre, híres 1853. évi közgyüíési beszédében úgymond: „Ezen gazdasági egylet egyik célja közmegállapodásaink szerint: a aaezőgiazdaságnak, ezzel kapcsolatban a gyümölcstenyésztés- és szölőmívelésnek javítása; a 2*

Az E. M. G. E. umnkájnnak Imeryományai.

20

masik célja; az álLaittenyésztés jövedelmezőbb állapotra való emelese." Az egylet százados múltjában vissza-visszatérő gondolat ez, későbbi közgyűléseken is sokszor kerül szóba., a gyakorlati munkából is szemmel láthatólag kiviláglik hogy az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet elsősorban a földmíveles es állattenyésztés okszerűbbé, jövedelmezőbbé, szóval gazdasagosabbá tételében teljesíti a maga igazi feladatát. Legicnnebb meg két gondolatot kell figyelemre méltatnunk. Az tgyik a gazdasági népnevelés gondolata, a másik a szervezés .jelentőségének későbbi belátása. A gazdasági népnevelés épp amnytra kezdeti célkitűzés, mint a földmívelésre és állattenyésztésre vonatkozó javító szándék. Már az első egyesületi esztendőtől fogva sokszáz példányban terjesztik a magyar gazdasagi egylettől kiadott meaeá naptárt, a gazdasági kis tuKrot es a selyemtemyésatéssel foglalkozó könyvecskéket. 1846-ban pedig — igen jellemző adat! — nagybaczoni Balló István gazdasagi iskola, felállítását javasolja s igen célszerűnek talalna, ha ez az iskola a nagyterjedelmü földekkel bíró nagyenyedi iskolához kapesolódnék. A szervezéssel kapcsola. tos belátás is már Mikó Imre grófnál tudatosul. A már idézett közgyűlési beszédében laz erdélyi gazdasági élet föllendítésének tenyezoit vizsgálván, megállapítja, hogy eredményt csak ugy lehet elérni, ha „a vagyonosabb hazafiak, községek, városok, oaísmok és más testűletek részvényesek lesznek és eképp oly tekintélyes egyletet alkotunk, melyben a birtokosság és ertelmi képesség minden fokozatai és osztályai képviselve leven, a jo kezdetbenl a siker márt előre mintegy biztosítottnak tekintethessék". „ A birHokos és értelmá osztálynak mentől nagyobb szamatol függ az egylet sikeres munkássága, tekintélye es egesK jövője.'" Ha ez w átszervezés, szervezeti terjeszkedes sikerrel jár, úgy remélhető, hogy „egyfelől a nép szívesen fog az egylet tanácsaira hallgatni, bizalommal megy példaadó léptei nyomán; másfelől a m. kormány sem vönandja el szavaitól a figyelmet, munkálkodásaitól a kellő erkölcsi istapolást".

111. Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet munkája az elmúlt egy esztendő folyamán.

_ _ __ visszakanyiarodott aZi alapítók és az újjászervező nagy erdélyi magyar, Mikó Imre megszabtai útra s ez az út olyannyira jónak bizonyult, hogy miai eilmondhatjuk: az Erdélyi Magyar (Jazdasági Egylet az azi erdélyi n>agyar intézmény, mely nyereséggel zárta a román uralom alatt töltött két évtized mérlegét, — bizakodással tlölthet el. Bizakodással töltiiet el, mert az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet belső erejét jelentő hagyományok életképeseknek és ellenállóaknak bizonyultak, a régi, de mindig meg-megújuló célkitűzések olyar noknak, amelyek mindennél jobhan szolgálják népünk egzisztenciális érdekeit s az E. M. G. É.-ben megtestesülő népi szellem pedig bebizonyította ai legnehezebb időszakban, hogy nemzetépítő jellegű és erejű. De bizakodással tölthet el a számvetés azért is, mert ebben (ai jövő biztosítékát is látjuk: hiszen tudjuk ,hogy a nép — Mikó Imre szavaival élve — szívesen hallgat az egylet tanácsaira, bizalommal megy példaadó léptei nyomán s meggyőződésünk, hogy ,,a ni. kormány sem vonandja el szavaitól a figyelmet, munkálkodásíaitól a kellő erkölcsi istápolást". Bátran folytathatjuk a megkezdett munkát, mert ez jónak bizonyult és ezt a nép s a felelősek egyaránt jónak tartják.

tosságal

1. A szervezet továbbépítése. A Z ELMÚLT ESZTENDŐT a szervezkedés szempontjából is, mint általában, két időszjakra osztjuk. 1. a bécsi döntés előtti időszakra] é8 2. a bécsi döntés utáni időszakra. 1. A bécsi döntés előtti időszakot a román uralom fokozottabb elnyomó politikájai jellemzi. Az elmúlt közgyűlésünktől mult év augusztus 30.-áig kisebbségi életünk legnehezebb hónapjait éltük. Egyesületünk szervezkedése nehezen haladt, mert az állandó katonai behívások, a miagyar gazdatársadalom munka táborokba való „koncentrálása'', valamint laiZ igásállatok, szekerek és mezőgazdasági termények rekvirálása bizonytalanná tette egész életünket s gazdáikodásunhat. A hatósági

Az E. M. G. E, szervező munkájának nehézségei az utolsó „kisebbségi'Miónapókban.

22

igénybevétel mindig^ a legszorgosabb munkaidőben történi^ így szervezett gazdáink alig gondolhattak a haladó gazdálkodás előírásainak keresztülvitelére akkor, amikor a legegjszerübb munkát is emberi és iga-munkaerő hiányában csak megkésve végezhették el. De szervezkedésünk előhaladását gátolta a gyülekezési szabadság teljes letiltása is. Az utolsó félévben egyesületünk falusi végvárai, a gíazdakörök, nem tarthattak gyűlést, csak itt-ott folytathatták „házalás"-sal munkásságukat, úgyhogy a gazdakör vezetősége az otthonukban kereste fel ai gazdaköri tagokat és ott kérte ki egyes ügyekben véleményüket vagy mozgalmainkban való résztvételre jelenkezésüket. S ez ai tény, a gyülekezési jog általános letiltása, nagy mértékben korlátozta az EMGrE külképviseleti szerveinek, az EMGE gazdasági felügyelőségeinek munkáját is. Felügyelőink látogatásaik alkalmávfal nem hívhattak össze gyűlést, ők is otthonaikban keresték fel tagjainkat és a gazdaköri vezetőséget, s még így is, a látogatásokat bármennyire is titokban taritották, számios házkutatás következett és ehhez hasonló hatósági kelliemetlenkedések. Az E. M.

O. E. szer-

vezete a bécsi döntésig-

A bécsi döntésig egyesületünk felügyelői kara a követj^^ző beosztás szerint működött: ^ I. KEEÜLET. A kerület közvetlen irányítását Telegdy LászU EMGE ügyvezető alelniök látta el a kolozsvári központból. 1. sz. alkerület: Bihar vármegye: Koppány Rezső EMGE gazdasági felügyelő, székhelye: Nagyvárad. 2. sz, alkerület: Szatmár és Máramaros vármegye: Bikfalvi Ferenc, EMGE gazdasági felügyelő, székhelye: Berend, Szatmár vármegye. 3. sz. alkerület: Arad vármegye: Darvas György EMGE ügyvezető, székhelye Arad, és Biró Pál EMGE ügyvezető, székhelye: Ujzimánd, Arad vármegye. 4. sz. alkerület: Sdlágy vármegye: Dr. Récsey Lajos EMGE gazdasági felügyelő, székhelye: Sülelmed, Szilágy vármegye. (A 4. sz. alkerület működése különösen nehéz volt, mert a, román határerődítés zöme e megye területére esett. A megye tömve volt mozgosított katoniaisággal és az egyik községből a másikba való jutáshoz is külön engedélyt kellett felmutatni. Az utóbbi időben a hatósági nyomás annyira súlyosddott, hogy l>r. Eéosey Lajos felügyelő működését rövid ideig fel kellett függesztenünk és az utóbbi három hóniaipban csak nagy körültekintéssel folytathatta munkáját. ) 5. sz. alkerület: a Bánság: Medgyesi István EMGE gazdasági felügyelő, székhelye: Temesvár.

23 II. KERÜLET. A kerület irányítását Szász Ferenc EMGE gazdaisági kerületi felügyelő végezte, Puszbakamarás, Küiozs vármegye székhellyel ,de egyúttal ő látta el az i. se. alherület: Kolozs^ Szolnoh-DohoUa, Beszterce-Naszód, Hiinyad, Szeben és Fogaras megyék gondozását is. 2. sz, cdkerület: KisküküUő megye: Gyallai Korpos Gyula EMGE gazdasági alkerületi felügyelő, székhelye: Dicsőszentmárton. 3, sz. alherület: Torda-Aranyos és Alsófehér megye. Fmia Andor EMGE gazdasági felügyelő, székhelye: Torda. III. KERÜLET. A kerület irányítását Mikó László EMGE kerületi gazdasági felügyelő végezte Nyárádszentlá&zló, Mar OS-T orda megye székhellyel. 1, sz,. alkerület: Maros-Torda vármegye: Anghi Balázs EMGE gazdasági felügyelő, székhelye: Maros-Vásárhely. 2, sz, alkerület: Udvarhely és NagyküküUő megye: Orosz Károly EMGE gazdasági felügyelő, székhelye. Szenterzsébet, Udvarhely vármegye. 3, sz, alkerület: Csík vármegye: Fodor Pál EMGE gazda" sági felügyelő, székhelye: Csíksomlyó. 4, sz, alkerület: Háromszék déli része és Brassó vármegye: Benedek Pál EMGE gazdasági felügyelő, székhelye: Szenti ván-Laiborfalva, Háromszék vármegye. 5, sz alkerület: Háromszék vármegye északi része, üe^" nik Endre EMGE gatzdasági felügyelő, székhelye: Sepsiszentgyörgy. É R D E K E S K Ö V E T K E Z T E T É S T vonhatunk le az az E. M. alábbi kimutatásból, amely az EMGE tagok sziaíporodását E. tag szemlélteti negyedévenként, az utóbbi három évben: mozga^a a D6C81 dSntés _ _ — 2906 1938. ápr. — 1938. szept. előtt. _ _ __ 5310 1938. okt. — 1939. máre. _ _ _ 1734 1939. ápr. — 1939. szept. _ _ 2808 1939. okt. — 1940. márc. 1940. ápr. — 1940. laiug.: a bécsi döntésig 612 1940. szept.— 1941. ápr. — — — 9486 A fenti számsor mindennél jobban bizonyítja a szervezkedésti gátló román politikát. S bár általában a téli félévben nagyobb volt ® tagszaporulat, mint a nyári félévben, mégis jellemző ez a számsor, mert csak a nyári féléveket összehasolítva is ugyanerre az eredményre jutunk: 1938. nyarán 1939. „ 1940. „ mi- dössze lépett az EMGE kötelékébe.

2906 tag 1734 „ 612 ,,

24

A lefelé irányuló görbe a folyton fokozódó román liaitósági nyomást mutatja. A hatósági nyomást igazolja a bécsi döntés után eltelt félév — egyesületünk történelmében ezidáig példátlan — tagszaporalata is, amikor szabadon — csendörterror nélkül — nyilvánult meg gazdatársaink érdeklődése és egy félév alatt 9486 gazda lépett a,z EMGE kötelékébe. De a román elnyomatás hatása kitűnik a gazdaköri szervezkedésből is, hiszen máskép nem magyarázhatnók a visszatérés utáni félévben alakult gazdakörök nagy számát (208). 22500 ^2000

Az E. M. G. E. központi tagjainak gyarapodása 1936—1941

21500 Elszakadt 5795 tag

21000 20500 20000 19500 19000 18500 18000 17500 17000 16500

16000

15500 15000 14500 14000 13500 13000 12500 12000 11500 11000 10500 10000 9500 900!) 8500 8000 7500 7000 6500 6000 5500 5000 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500

I I

< < .X i936

<

1937.

1938.

1939.

X

r"

< g g .X ^ < 1910.

1940. 1941.

25

A bécsi döntés kettészelte Erdélyt s így az EMGE szer vezetét is. Veszteségünkről, illetve a még megszállott területen manadt egyéni tagjainkról, valamint gazdaköreinkről éin a gazdakörök tagállományáról az alábbi kimutatás számol be adatszerűen. Kimutatás az EMGE központi tagmoz^almáról:

Vármegye

Alsófchér Arad Beszterce-Naszód Bihar^ Brassó Csík Fogaras Háromszék Hunyad Kisküküllő Kolozs Maros-Torda Máramaros Nagyküküllő Szatmár Szeben Szörény Szilágy Szolnok-Doboka Temes Torda Udvarhely Órománia Anyaország összesen

1 é t s z á m

1 ^ag-, szaporulat ÉszakDíl. egész ÉszakErdélyben Erdélyben Erdélyben Erdélyben a bécsi a bécsi döntés idején döntés óta

T a g

478 951 213 1238 323 1073 89 2561 294 800 1597 2256 108 161 984 63 138 1720 530 438 855 2123 141 —

19134

478 951 —

207 323 —

89 189 294 800 401 63 161 —

63 138 —

—

438 855 204 141 —

5795

Taglétszám ÉszakErdélyben 1941. máj. 1-én —

—

—

213 1031

75 1605

288 2636

—

—

—

1328

2401

1073 —

2372

—

601

—

—

—

—

1196 2193 108 —

984

934 609 39

—

2973 — —

2130 2802 147

—

—

1984

2968

—

—

—

—

—

—

1720 530 —

408 441

2128 971

—

—

1919

1351

3270

—

—

—

—

13339

111

111

9486

22825

2. A bécsi döntés utáni időszakot la szabad szervezkedés jellemzi és ez az időszak matatja meg egyesületünk igazi arculatát. Az erdélyi magyar gazdatársiadalom szabadon rendezhette be életét és szabadon szervezhette meg gazdaközösségi intézményeit. A bécsi döntés utáni félévben, tehát 1940 augusztus hó '30^1941 május hó l-ig 9486 egyéni EMGE-tag lépett be egyesületünkbe és la 375 visszatért gazdakör (17.522

Az E. M. G. E. tag mozgalma ii bécsi döntés után.

26

gazdaköri tag) száma 208 gazdakörrel (9.065 gazdaköri taggal) sziaporodott. A pontos számokat összevetve, az E M G E egyéni taglétszáma 1940 au)«. 30-án 19.134 volt, elszakadt 5.795, míanadt 13.339; tagszaporulait a bécsi döntéstől 1941 május hó l-ig 9.486! Összes EMAE-tag 1941 május hó 1-én 22.825, tehát a nagy veszteség ellenére is jóval több, mint a döntés idején.

a)

Gazdakörök.

Régi és új gazdakörök.

A G A D A K Ö R Ö K száma a bécsi döntés idején 563 volt 26.484 gazdakori taggal, elszakadt 188 gazdakör 8.962 taggal, maradt 375 gazdakör 17.522 taggal, viszont a bécsi döntés utam félévben 1941 április haváig a gazdakörök száma 208-al emelkedett (9.065 taggal). A jelenlegi gazdaköri létfezám 583 gazdakor 26.587 gazdaköri taggal, tehát itt is a 188 gazdakör (8.9G2 gazdaköri tag) elvesztése ellenére, a létszám nagyobb, mint amekkora megelőzően volt.

A gazdakör jelentősége a helji gazdasági életben.

Erdélyben ezidőszerint még a falu nincs megtöltve az egyesületek sokaságával. A múltban gazdasági téren csupán az EMGtE működött és ai szövetkezeti mozgalom. Tehát a falusi lakosság még tisztán látja a helyzetet. A lelki téren a falu lelkésze dolgozik, la közigazgatás terén a falusi bíró a jegyzővel karöltve, a közbiztonságot a csendőrség látja el, viszont a falu ga^damgi irányítója m EMGE-gazdakör. És ez jól is van így, illetve jó lenne, ha csak ennyiben miaradna. Mert amennyiben megindulna anyaországi mintára a számban túltengő egyesületek vidéki képviseleteinek megszervezése, teljesen szétesnék az egységes irányítás, oldott kéve módjára széthullana a jószándék és a falusi szervezkedési erő elforgácsolódnék.

A gazdakör jelentőség- a mezőgazdaság fejlesztésében.

A gazdakörök egységét őrizni kell s egyben larra törekedni, hogy tovább fejlődjenek s hivatalos vagy véleményező félhivatalos szervvé erősödhessenek. Mert a múltban gyűjtött gyakorlati tapíasztalataink azt bizonyítják, hogy erre a gazdaköri szervezet tökéletesen megfelel. Számos község van, ahol minden vonatkozásban a gazdakör rakta le a haladó gazdasági élet alapköveit. í g y ai tudás fejlesztésére tanfolya,mokat rendezett, a növénytermesztés előbbre vitelére nemesitelit vetőmagot és műtrágyát liozatott, az állattenyésztés terén apaállatot tart törzskönyvvel, elhullás esetére bíztosíti, a takarmanynovényterinesztést és annak körszerű szárítását, valamint silózását meghonosítotita, a nagyobb mezőgazdasági gépeket közösen ha/siználja, a gyümölcstérmesztés terén oltványokat rendelt s közös magaisnyomásű permetezőgépet tart üzemben, a szőlőben peronoszpóra jelzőállomást állított fel és a rézgálic- meg raffiaszükségletet közösen szerzi be stb. Közbelépett a gazdakör szövetkezeti síkon is. Fogyasztási

27

Kimutatás az EMGE ^^azdaköieirol. A bécsi döntés idején

Vármegye

egész Erdélyben

DélErdélyben

gazdaköri tag

gazdaköri tag

Iá Alsófchér Arad BeszterceNaszód Brassó Bihar Bukovina Csik Fogaras Háromszék Hunyad Kísküküllő Kolozs Maros-Torda Máramaros N.-küküllő Szatmár 5zcben Szilágy SzolnokDoboka Szörény Tcmes Torda Udvarhely

összesen:

8 23 4

10

18 1

32

2

95

2

29

60

71

1 6 18 1

35

12

352 1007 200 511 1227 45 1412 95 5203 93 1297 2424 2982 30

8 23

352 1007

10 6 1

511 310 45

2

95 152 93 1297

3

2

29 15 5

262

680

242

262

664 45 1722

45

ÉszakErdélyben

Szaporulat ÉszakErdélyben a bécsi döntés óta

Állomány 1941 máj. 1.

gazdaköri tag

3dt^ :0

gazda, köri tag

4

200

1

42

5

242

12

917

43

1720

55

2637

32

1412

17

680

49

2092

92

5051

1

45

93

5096

45

66 1

1744 2740 30

10 47

420 2350

55 113

2164 5090 96

18

664

25

1050

35

1722

10

420

12

554

23

966

W D

2

66

köri tag

3 43 45

1714 2142 1520

9 41 25

60

554 498 2016 1265 2580

2

1265 92

58

2488

29

1306

87

3794

563

26484

188

8962

375

17522

208

9065

583

26587

9 41 25

498

35

2016

szövetkezetet alakított, majd az állattenyésztés színvonalának emelésével tejszövetkeizetet hozott össze, a falusi hiteligények kielégítésére pedi^ hitelszövetkezetet. Mindezek vezetősége közös és így a^ egységes irányítást megtartották. A gazdakör munkásságának három iránya alakult ki. Elsősorban az emberrel, a gazda egyéni kiképzésével foglalkozott. Itt tanfolyamok rendezésével, előadó- és vitaestékkel, könyvtárnál, kirándulásokkal, ifjú gazdák csereútjaival tölthette be hivaitását. Másodsorban a termelés különböző ágaival foglalkozott (növénytermesztés, állattenyésztés, gyümölcstermesztés, közösen hiaisználjt gépfelszerelés stb.). Harmadsorban az értékesítés körüli tennivalókkal törődött és ezeket szövetkezeti útion oldhatta, mieg s épp így a biztosítási kérdéseket is. A jövőt illetően is ez a programm s gondoskodnunk

A gazdaköri munka hármas iránya.

28

kell, — hogy ezt maradék nélkül megvalósítloiassák, — a gazdaköri vezetőség kiképzéséről. A múltban volt már erre tervezet. Még 1940 tavaszán egy vándortanárt indítottunk el, Sajnos, hogy akkor ^ csendőrség meggátolta a vándortanár útját ésf így a jószándékú munka ideiglenesen abbamaradt. Az EMGE kötelékébe tartozó gazdakörök és azok elnökei: Beszterce-Naszód 1. Magyarnemegye, ifj. Albert István. 2. Nagysólyom, ifj. Nagy Pál.

vármegye: 3. Sófalva, Szabó Mihály. 4. Tacs, Székely Márton. 5. Zsejk, Kerekes Mihály.

Bihar vármegye: 1. Albis, Szabó Kálmán. 2. Asszony vására, Kovács Márton. 3. Berettyószéplak, 4. Bihar, Szabó József. 5. Bihardiószieg, Tasi János. 6. Biharfélegyháza, ifj. Pap Imre. 7. Biharpüspöki, Herceg Gyula. 8. Biharszentandrás, Tóth Imre. 9. Biharszentjános, Tóth Jenő. 10. Biharvajda, Kalmár Elek. 11. Bors, M. Kis Károly. 12. Cséffa, Kis Gyula. 13. Csókaj, Farkas Loránd. 14. Érbogvoszló, Móricz Dániel. 15. Érábrány, Perger Károly. 16. Éradony, Szodorai Árpád. 17. Érköbölkut, Bónis Ferenc. 18. Érkörtvélyes, Biró György. 19. Érkeserü, Király Béla. 20. Érmihályfalva, Tóth Zsigmond. 21. Érolaszi, Kövecsi Árpád. 22. Élesd, Dávid Gyula. 23. Fugyi, Hevesi Gáspár. 24. Fugyivásárhely, Berkes Isiván. 25. Fugyivásárhely h. közs., Széles Sándor. 26. Hegyközcsatár, Vajda Ferenc. 27. Hegyközszentimre, Oláh Sán\dor.

28. Hegyköizkovácsi, Herceg Gyula. 29. Hegyköztótelek, Király István. 30. Jákó-Hódos, Oláh Lajos. 31. Kiskereki, Boruzs Lajos. 32. Kisszántó, Bertalan Károly. 33. Mácsa, Törk Márton. 34. Micske, Jákó Ödön. 35. Magyarkéce, Kulcsár Dezső. 36. Mezőtelki, id. Sós Lajos. 37. Nagykereki, Marsány Géza. 38. Nagyszántó, Fehér Elek. 39. Nyüved, id. Lovas Imre. 40. Nagyvárad várm. ^gyl., 41. Ottomány, K. Kovács Sándor. 42. Paptamási, Csáki Károly. 43. Pelbárthida, Szoboszlai József. 44. Poklostelek, ifj. Tunyogi Emil. 45. Pusztaujlak, Bódis Vince. 46. Szalács, Perjesi Ambrus. 47. Szalárd, Gy. Molnár István. 48. Szalonta, Molnár György. 49. Szentjobb, Osváth József. 50. Székelyhíd. Kalló Imre. 51. Váradles, Ötiker Henrik. 52. Váradszőlős, Szlatka Mihály. 53. Váradvelence, Kosztelni István. 54. Tóti, Mészáros Lajos. 55. Újpalota, dr. Kuri Lajos.

29 Csik vármegye: 1. Ajnád, Orbán Lajos. 2. Csikborzsova, Nagy Lajos. 3. Csíkcstatószeg, id. Korodi Jánios. 4. Csikcsicsó, Péter József. 5. Gsikcsobotfalva, Bartalis Dénes. 6. Gsikcsomortán, Antal Elek. 7. Csikdánfalva, Antal Gerő. 8. Csíkdelne, Dávid Kálmán. 9. Csikjenöfalva, Szekeres Balázs. 10. Csikkarcfalva, Antal Albert. 11. Csikkozmás, Komán Gyula. 12. Gsiklázárfalva, Szántó Mihály. 13. Gsikmadaras, Horvátii József 14. Gsíkmádéfalva, Sárossy Béla. 15. Gsikmenaság, Tompos i^éter. 16. Gsikpálfalva, Salamon András. 17. Gsiksomlyó, Péter Balázs. 18. Gsíkcsekefalva, Miklósi Ignác. 19. GsíkszentgyörgyBánkfalva, Balási Lajos. 20. Gsikszereda, Holló Gábor. 21. Gsikszentdomokos, Kedves Ferenc, 22. Gsikszentimre, Gseke István. 23. Gsikszentkirály, Benedek Ferenc. 24. Gsikszentmihály, Lakatos Lajos. 25. Gsikszentmárton, Vitos József. Háromszék 1. Alsócsernáton, Kelemen Gál or. 2. Angyalos, Kovásznai János. 3. Árkos, Végh Benjámin. 4. Bárót, Nagy Tamás. 5. Barátos, Benkő Ferenc. 6. Bereck, Barabás Gyula. 7. Bélafalva, Biró Balázs. 8. Bikfalva, Harkó Ferenc. 9. Bita, Sikes András.

26. Csikszentmiklós, Timár Elek. 27. Gsikszentsimon, Barabás Márton. 28. Gsikszépvíz, Oláh György. 29. Gsikverebes, Kovács Gyárfás. 30. Gsikzsögöd, Salló Dénes. 31. Gsikszenttamás, Ágoston András. 32. Göröcsfalva, Bartalis Dénes. 33. Gyergyóalfalu, Ávéd András. 34. Gyergyócsomafalva, Bartalis István. 35. Gyergyóditró, Fülöp Ákos. 36. Gyergyóremete, Pál Elek. 37. Gyergyószentmiklós, Balázs Sándoí. 38. Gyengyószárhegy, Anghi István. 39. Gyergyóújfalu, Szántó Ádí^m. 40- Gyimesbükk, Russ Sánta Albert. 41. Kászonfeltiz, Veress Ádám. 42. Kászonaltiz, Veress Ádám. 43. Kászonjakabfalva, Apor László. 44. Kászonújfalu, Szilveszter Sándor. 45. Kilyénfalva, Girják János. 46. Taploca, Gegö Dénes. 47. Tusnád, Gyarmathi Károly. 48. Tekerőpatak, Biró József. 49. Szentlélek, Kőszegi Domokos, 50. Üjtusnád, Éltes Elek. 51. Vacsárcsi, Biró András. vármegye: 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

Bodok, Erdős Sándor. Bodos, Egyed Géza. Bölön, Tana Albert. Gófalva, Farkas György. Gsomakörös, Szabó József. Gsomortán, Mátyás Béla. Egerpatak. Dénes György. Eresztevény, Esztelnek, Péter Imre. Felsőcsernáton, Bölöni Antal.

30 20. Fotosmartonos, Magyarosi Vilmos. 21. Futásfalva, Vargyasi András. 22. Gelence, 23. Gidófalva, dr. Vajna Ádám. 24. Haraj, Illyés Gergely. 25. Hatolyka, 26. Hilib, Gaál Dénes. 27. Illyefalva, Farkas Béla. 28. Ikafalva, Mátyás Sándor. 87. Imecsfalva, Kicsid Béla. 29. Dálnok, Béczási Imre. 30. Káinok, Rostás Dénes. 31. Kézdialbis, Bartha Mózes. 32. Kézdiaimás, Veress István. 33. Feldoboj, Szilágyi János. 34. Kézdikővár, Orbán János. 35. Kézdimártonfalva, Bogdán Károly. 36. Kézdioroszfalu, Vargyasi Árpád. 37. Kézdiszászfalu, Jancsó Gyula. 38. Kézdiszentkereszt, Király Ferenc, tanító. 39. Kézdiszentlélek, Marti János. 40. Kézdivásárhely, dr. Sólyom Miklós. 41. Kökös, Győrbiró István. 42. Kisborosnyó, Debreczi, ref. lelkes:^. 43. Killyén, Ráduly András. 44. Komolló, Dombora Péter István. 45. Köpec, Benedek Árpád. 46. Kurtapatak, Zanda Géza. 47. Középajta, Simon József Gy. 48. Kovászna, Gecse Imre. 49. Lemhény, Tóth Miklós, 50. Lisznyó, Bedő Albert. 51. Maksa, Labanc Miklós. 52. Magyaros, Jancsó Béla. 53. Málnás, Keresztes Samu. 54. Márkosfalva,Forró Béla. 55. Miklósvár, Barabáá F. Gyula. 56. Mikóujfalu, Mátyás, tanító. 57. Lécfalva, Bitai Gyula. 58. Lisznyópatak, Fám János.

59. Nagyajta, ifj. Darkó Lajos. 60. Nagybacon, Nagy József. 61. Nagyborosnyó, Kovács András. 62. Nyújtod, Kádár István. 63. Oltszem, Mihály Albert. 64. Orbaitelek, Deák Jenő. 65. Ozsdola, Bende Gyula. 66. Páké, Kelemen Báhnt. 67. Páva, Deák, tanító. 68. Réty, Kovács László. 69. Sárfalva, 70. Sepsibükszád, Kádár Béla. 71. Sepsibesenyő, Zajzon Béla. 72. Sepsiszientgyörgy, Izsák Árpád. 73. Sepsiszentgyörgy, Kisálllattenyésztők. Farkas Józlsef. 74. Sepsiszentgyörgy, Háromszék várniegyei cséplőgép- és traktortulajdonosok gazdaköre, Séra István. 75. Sepsiszentgyörgy-Szemerje, Csákány Ferenc. 76. Sepsiköröspatak, Téglás József. 77. Sepsiszentkirály, Gyöngyösi Károly. 78. Szacsva, Bedő Andor. 79. Szárazpatak, György Bálint. 80. Szentkatolna, Hamar András. 81. Szentiványlaborfalva, Gál Ferenc. 82. Székelypetőfalva, Harajd Ferenc. 83. Székelytamásfalva, Bányai Sándor. 84. Szárazajta, Kolumbán Géza. 85. Szotyor, Gsiszér Viktor. 86. Szörcse, Rákosi Imre. 88. Torja, 89. Uzon, Buzsi Ignác. 90. Zabola, Pozsony Ferenc. 91. Zalán, Bencze József. 92. Zágon, Barabás Gábor. 93. Zoltán, Benkő Gábor.

31 Kolozs 1. Bábony, Eszes Ferencz Jancsi. 2. Bánffyhunyad, Albrecht Elek. 3. Bodonkút, Szilágyi Jenő intéző. 4. Bogártelke, Fekete János. 5. Bonchida, Losonczi István. 6. Fejérd, Kovács Ádám. 7. Gyalu, Varga György. 8. Inaktelke, Kallló János Piku. 9. Jákótelke, György István Mártoné. 10. Jegenye, Kerekes József András Minya. 11. Kajántó, Hegyi Péter ref. lelkész. 12. Kalotadámos, Vincze Máté Márton. 13. Kalot a szentkirály, Csáky János. 14. Ketesd. Kabai Sándor tanító. 15. Kendilóna, dr. K. Tompa Arthur ref. lelkész. 16. Kisbács, Bakó Béla. 17. Kide, Bíró Árpád. 18. Kiskapus, Vincze Peti István kovács. 19. Kolozs, Máth4 Sándor ref. lelkész. 20. Kispetri, Kósa András, 21. Kolozsborsa, Beszteri Jenő. 22. Kolozsvári G. Eg^Hlet, Balázs István. 23. Kolozsvári Nagyszopori Dülő, Szabó Márton. 24. Körösfő, Albert György miniszter. 25. Középlak, Kádár Sándor. 26. MagyarbikM, Kiss József, rei. lelkész. 27. Magyarfodorháza, id. Tussai József. '

vármegye: 28. Magyargy erő vásár hely, Batiz Kisbandi István Andikás. 29. Magyarlóna, Krasznai György hegyi. 30. Magyarmacskás, Csia Kálmán ref. lelkész. 31. Magyarnagykapus, Jenei János Ferencé. 32. Magyarpalatka, MohayÁkos. 33. Ma,gyarsárd, Lázár Domokos. 34. Magyarvista, Székely János honvéd. 35. Magyarókereke, Tamás István k. bíró. 36, Mákófalva, Bakos István. 37. Melegföldvár, Bota Imre Jankóé. 38. Méra, Both János. 39. Nagypetri, Fazakas István. 40. Nádasdaróc, Jakab Gazsi János. 41. Nyárszó, Péntek Ferenc. 42. Ördögkeresztúr, Köblös István lelkész. 43. Páncélcseh, Nagy Gábor ref. lelkész. 44. Sárvásár, Lakatos János. 45. Szamosfalva, Szilágyi László ref. lelkész. 46. Szászfenes, Székely József. 47. Sztána, Mátyás Ferenc Dani. 48. Szucság, Ujváry Samu. 40. Tűre, Szabó Ferenc derltei. 50. Vajdakamarás, Jankó József Gergelyé. 51. Váralmás, ifj. Fazekas Ferenc. 52. Válaszút, Paál Gyula, áll. ig. tanító. 55. Visa, 54. Zentelke, Póka Márton. 55. Zsobok,

32 Maros'Torda 1 Abaí'ája, Böjté Zoltán ig. tanító. 2. Alsóbölikény, Deák Lajos. 3. Atosfalva. Vas Dósa Domokos. 4 Ákosfalva, Pálffy Károly. 5. Backamadaras, ifj. Török István. i} Balavásái, Szalma A. István. 7 Bere, ístvánfi István 8. Perekeresztur, Csegzi Sándor. 9. Beresztelke, id. Hegyi Pétei 10. Bordos, Moldován Viktor. 11. Búzaháza, Szentmártoni Bálint tanító. 12. Csejd, Ifj. Kacsó Albert. 13. Csiba, Zsigmond Károly. 14. Csíkfalva, Dénes András. 15. Csitszentiván, Zöld Mihály. 16. Csókfalva, Szoboszálay Dánie.. 17. Cserefalva, Pethő János. 18. Csöb, Kiss Sándor. 19. Dedrádszéplak, Szilágyi JÓZSCX.

20. Deményháza, Balogh Károly. 21. Disznajod, lemhényi Zsigmond Dezső, ref. lelkész. 22. Ehed, Barabási K. Vencel. 23. Erdőszengyei, Filep Zsigmond állami tanító. 24. Erdőszentgyörgy, Csizmadia Péter. 25. Fintaháza, Székely Samu. 26. Gernyeszeg, gr. Teleki Miháíy. 27. Geges, id. Fülöp József. 28. Görgényszentimre, Fülöp Ferenc tanító. 29. Hagymásbodon, Tővissy Béla 30. Harasztkerék, Nagy József. 31. Havad, Mihály Gergeíly. 32. Havadtő, Kusztos Dénes.

vármegye: 33. Jedd, Balázs Mihály. 34. Jobbágyfalva, Zsók Ambrus. 35. Jobbágytelke, Sebesi János, 36. Kebele, Gáspár Gyula. 37. Kelementelke, Kerekes Józsei. 38. Kibéd, Imreh Zsigmond. 39. Kisadorján, Fekete József. 40. Kisífülpös, Böjtbe András ref. lelkész. 41. Kisilye, Kis Lajos tanitó. 42. Kiskend, ifj. Albert István. 43. Kollozsnagyida, Rápollthy Károíiy. 44. Koronka, Kiss Imre. 45. Körtvélyfája, Márk Károly. 46. Lukafalva, Adrián Zoltán. 47. Madaras, Szénáságy-tanya, Orbán Károly. 48. Magyaró. Kocsis János Andrásé. 49. Magyarpéterliaka, Kőrössy Adberl. 50. Makfalva, Gálfalvy Pál. 51. Malomfalva, br. Kemény Ferenc. 52. Marosagárd, Gáspár Gyula. 53. Marosfelfalu, Bod László 54. Maroskeresztúr, Fülöp János 55. Marossárpatak, gr. Teleki Józsei. Debre56. Marosszentgyörgy, czeni Jenő. 57. Marosszentkirály, Mudra Aíajos. 58. Marosvásárhely, ifj. Tordai Ferenc. 59. Marosvécs, ifj. Márton Mihály. 60. Mája, Sikó László. 61. Márkod, Siklódi Zs. P. János 62. Meggyesfalva, Dakó Lajos ref. lév. lellkész. 63. Mezöbánd, Tövisi Ödön. 64. Mezöbergenye, Soós Gyula,

33 65. Mezőcsávás, Simon P. János. 66. Mezökakasd, Gidófalvi Dénes. 67. Mezőkölpény, gr. Kuun Gézá 68. Mezömadaras, Fodor Endre. 69. Mezőpanilt, Gáil János. 70. Mezősámson, Zongor Gyulíí. 71. Nagyiadorján, Biró Sándor Samué. 72. Nagyernye, Szakács Dénes. 73. Nagyteremi, Drexler Béla. 74. Nyárádgálfalva, Kovács Béla. 75. Nyárádköszvényess id. Török Ferenc. 76. Nyárádmagyaros, Csutak Ferenc lelkész. 77. Nyárádremete, Birtok Sándoi 78. Nyárádselye, Péterfi Lásxlió, 79. Nyárádszentanna, Molnár Vince. 80. Nyárádszentbenedek, Ferenczy Gábor. 81. Nyárádszentinire, Balogh Gyula 82. Nyárádszentlászló, Mikó Lászld. 83. Nyárádszentmárton, Varg:i Sándoí. 84. Nyárádíő, Kakassy Sámuel. 85. Nyomát, Pethő Kálmán, 86. Póka, Cs. Nagy Sándor. 87. Pókakeresztur, Kacsó Károly, ref. lelkész.

88. Radnótfája, Bakk József reí. lelkész. 89. Ri,gmán5/, 90. Sáromberke, Vajda Domokos frici. 91. Sóvárad, Biró Géza. 92. Szabéd, K. Nagy Simon. 93. Szentgerice, Csupor Jenö. 94. Szentháromság, Bereski Tiboi. 95. Székeilyabos, Gazda Aladár. 96. Székelybozs Nat^v Sánd^T. 97. Székelyhódos, Lakó János plébános. 98. Székelykál, Kilyén Sándor. 99. Székelykövesd, Keresztély József ref. lellkész. ÍOO. Székelysárd, Illés Sándor. 101. Székelysziállás, Moilnár Károly. 102. Székes, Simon Lajos, 103. Szováta, Török Mihály plébános. 104. Szövérd, Kovács Lajos tanító. 105. Székelytompa, Simon Gábor. 106. Székellyvaja, Csatlós Mihály. 107. Tancs, gr. Teleki Arthur. 108. Teke, Adorján Antal ref. lelkész. 109. Teremiujfalu, Iszlay Lajos. 110. Torboszlíó, Gálffy Mihály. 111. Udvarfalva, Dr. Rozsnyói Györg>. 112. Vajdaszentivány, Bod Sándoi. 113. Vadad, Dániel Zsigmond tanító.

Máramar OS vármegije: 1. Hosszúmező, ifj. Fekete Lajos. 2. Máramarossziget, Nóvák János. 3. Visk, Jörös Pál.

34 Szatmár vármegye: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.

Adorján, Anghi Dániel. Amac, Horváth Gyula. Apa, Gulya Géza, ref. lelkész. Atya, Pap Kálmán. Avasujvár, Szél György. Batiz, Krajnik Pál. Berend, Elek József. Börvely, Kese Elek. Egri, Sepsi József. Erdőd, Reiz Mihály. Érendréd, Kándel Imre . Csengerbagos, Mogyorós Sándor. Géres, Adorján Sándor. Gencs, Hetei Gyula. Józsefliáza, ifj. Seer András. Kakszentmárton, dr. Verner Jenő. Kaplony, páter Biró Endre. Koltó, dr. Vágó Károly. Köszegremete, Dohi Bertalan. Krasznabéltek, Reizer János. Nagykolcs, Kocsis Albert. Nagypeleske, Mátyás Endre. Ombód, Cs. Károly István. Óvári, K. Nagy Lajos.

26. Katóháza, K. Nagy György. 27. Pettyén, br. Böszörményi Károly. 18. Piskolt, ifj. Nagy Elek. 28. Pusztadaróc, Ember Géza. 29. Sándorhomok, Apostol Péter Pál. 3G. Sárköz, Forris József. 31. Szakasz, Winkler Ferenc. 32. Szamosdob, Barra József. 33. Szamoskrassó, Fóris Lajos. 34. Szianiszló, Magyar Bálint. 35. Szárazberek, Pap Zsigmond. 36. Szatmárgörbed, Székely János. 37. Szamoskórod, ifj. Vajda Endre. 38. Szatmárnémeti, dr. Harcsár Béla. 39. Szatmárnémeti, Szamoson túli. Király Lajos. 40. Szatmárudvari, S. Nagy Ferenc. 41. Szinérváralja, Mándy Zoltán. 42. Nagybánya, Almássy János. 43. Vetés, dr Koronka Pál.

Szolnok-Dohoka

2.

3. 4. 5. 6.

7. 8. 10.

11. 12.

13. 14. 15. 16.

Almásmálom, Székely Dániel. Alsóilosva, Vinczellér Márton. Alsótök, Szalontai János. Árpástó, Balázs Dániel. Baca, Kis András István. Bethlen, Gróf Bethlen Béla. Blenkemező, Szász István. Bálványosváralja, Deák János V. Buza, Pap Sándor. Cegőtelke, Szőcs József. Dengeleg, Serlegi Dezső. Désakna, Gruber István. Esztény, Bogdánffy László. Feketelak, Kis Gergely. Felsőtök, Tunyogi Gs. Károly. Felőr, Szász Sándor.

vármegye: 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29.

Dés-Gichegy, Kisiklód, Imreh Ferenc. Kiskujon, Molnár György. Kérő, Bányai Ferenc. Magyarberéte, Rémán Péter Anikóé. Magyarlápos, Bágya István, főszolgabíró. Magyarszarvaskend, Madarász János, plébános. Mezőveresegyháza, Nagy Mihály Péteré. Magyardécse, Nyires, Füleki Pál. Ördöngősfűzes, Sallak András. Sajószíentandrás, Horváth István. Sajóudvarhely, Vladár Albert.

35 30. SoiHikerék, Biró Péter. 31. Szamosujvár, Fejérváry Jenő. 32. Szentmargita, Nagy Ádám.

33. Szék, Mihály Károly, ref. lelkész. 34. Várkudu, Szilágyi Ferenc. 35. Vice, Takács János.

Szilágy varmegye: 1 Ákos, Költő Béla. 2 Egrespalak, Tőtös Sándor. 3 Érszakácsi, Bikfailvi Ernő. 4 Désházia, Nagy Ferenc. 5 Bogdánd, Kis Sándor. 6 , Bürgezd, Szabó Lajos. 7, Érszőlős, Gellért Zoiltán rel. lelkész. 8. Hadad, Máté Samu. 9. Ipp, Faragó István. 10. Hadadnádas, Bartha Miklós. 11. Kárászteflke, Sebestyén P. Mihály. 12. Kémer, Szőrös Bálint. 13. Kisdoba, Viski Péter. 14. Kraszna, Szabó Béni, 15. Mocsolya, Simon Gyníla, rei. lelkész. 16. Monó, Magyíari Domokos, reí. lelkész. 17. Menyő, Baksai Gyula. 18. Lele, Szőke Károly. 19. Nagymon, Pap Márton. 20. Nagydoba, K. Kovács István, ref. lelkész. 21. Nántű, Tima Frigyes, 22. Ráton, Kis Sándor. 23. Sarmaság, Vadon Endre, reí. lelkész. 24. Somlyóujlak, id. Balázs Sándoi. 25. Selymesilosva, Antaíl Barna. Udvarhely 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Abásfalva, Nagy Sándor. Agyagfalva, Nagy Béla. Abránfalva, Árvátfalva, Dombori József. Bardóc, Benkő József. Bágy, ifj. Dáné Zsigmond. Bibarcfalva, Bándi István. Bikafalva, Tóth Károly. Bogárfalva, Bálint Kálmán.

26. Szamosordó, Módy Pál, reí. lelkész. 27. Szél, Kun László, ref. leik. 28. Szilágybagos, Kincses József. 29. Szilágyballa, Bene B. Márton. 30. Szilágyborzás, Nagy Ferenc. 31. Szilágydobra, Só^or András. 32. Szilágycseh, dr. Ujhellt^i Sándoi. 33. Szilágyfőkeresztur, Dénes György kisgazda. 34. Szilágygörcsön, Fazakas András. 35. Szilágypanit, Ardai János. 36. Szilágysámson, Palló Miklós ref. lelkész. 37. SzUágynagyfalu, Tötös Gy. György. 38. Szilágysomlyó, id. Szabó István. 39. Szilágyzovány, Bulyovszky Gyula. 40. Szilágyszentkirály, Viski Pétei. 41. Tasnád, dr. Osváth Pál. 42. Vérvölgy, Szűcs János ref. lelkész. 43. Völcsök, Pávelka Rudolf. 44. Zsibó, Paád János. 45. Sülelmed, Keményfy Islván. vármegye: 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

Bögöz, ifj. Kelemen Mihály. Bözödújfalu, Péterfi Mihály. Csehétfalva, Ekárt Andoj. Csekefalva, id. Lőrincz Domokos. Décsfalva, id. Rácz Gergely. Erdőfüle, Boga Sándor. Etéd, Gotthárd Lajos. Ege, Szabó Mózes. 2*

36 18. 19. 20. 21.

Farcád, Szabó Dénes. Farkaslaka, Simon Lajos. Fenyéd, Hodor Jakab. Felsőboldogfalva, Józsa Áron. 22. Felsőrákos, Gsiki Dezső. 23. Fiátfalva, Burszán Dénes. 24. Firtosmartonos, Török Elek, lelkész. 25. Firtosváralja, Szász Dénes, lelkész. 26. Gagy, Vargyas Ferenc. 27. Gyepes, Bálint Albert. 28. Hodgya, Pálffi Áron. 29. Homoródalmás, Simén Domokos. 30. Homoródjánosfalva, ifj. László Domokos. 31. Homoródkarácsonfalva, Bálint Ödön. 32. Homoródkeményfalva, Gergely Dénes. 33. Homoródremete, 34. Homoródszentlászló, 35. Homoródszentmárton, ifj. Kádár Dénes. 36. Homoródszentpéter, ifj. Székely Miklós. 37. Homoródszentpál, Bencze Balázs. 38. Homoródújfalu, Végh Mihály. 39. Homoródvárosfalva, ifj. Demeter Mózes. 40. Kadács, Benczédy Ferenc. 41. Kányád, Toró János. 42. Kecsedkisfalu, Kiss Kálmán. 43. Kénos, Szabó Dezső. 44. Kisbacon, Zsigmond Gyula. 45. Kisfalu, Varga Zsigmond. 46. Kissolymos, Benkő István. 47. Kobátfalva, Pap Miklós. 48. Körispatak, Rákosi László. 49. Küsmöd, Bodó Sándor. 50. Lokod, Zsigmond József, lelkész. 51. Lövéte, Lázár András. 52. Malomfalva, Bartha Péter. 53. Mátisfalva, Simé János.

54. Medeser, Nagy Bence. 55. Miklósfalva, 56. Nagygalambfalva, Szabó Gyula. 57. Nagysolymos, Hatos András 58. Oczfalva, Hogyai Márton. Dénes. 59. Oklánd, Kelemen Imre. 60. Olasztelek, Biró István. 61. Parajd, dr. Kertész Árpád. 62, Patakfalva, Nagy Géza. 63. Recsenyéd, Bede Emil. lelkész. 64. Rugonfalva, Molnár Domokos. 65. Sándortelke, Demeter Sándo*. 66. Siklód, Szilveszter István. 67. Siménfalva, Váry Lázár. 68. Süköd, Kiss András. 69. Székelybethlenfalva, Bokor Árpád. 70. Székelydálya, Szabolcsi József. 7L Székelykeresztur, dr. Fazakas Miklós. 72. Székelymagyaros, Balázsi Árpád. 73. Székelypálfalva, Illés Orbán Balázs. 74. Székelyszáldobos, Kolumbán Domokos. 75. Székelyszentmiklós, Pap Mózes. 76. Székelyszenttamás, Menyhárdt György. 77. Székel,yvécke, Magyar PáL 78. Székelyzsombor, Szitád István. 79. Szentegyházasfalu, Márton István. 80. Szentlélek, Geréb Péter. 81. Szolokma, Szép Móze . 82. Telekfalva, Andrási Lajos. 8o. Tibód, Kovács Albert. 81. Tordátfalva, Kiss Albert. 85 Zetelaka, Sebestyén István. 86. Ülke, Szász Károly. 87„ Vargyas, Br. Dániel Ferenc.

37

h)

Kirendeltségelí,

A BÉCSI DÖNTÉS UTÁN egyesületünk vidéki szervezete is megnövekedett. Erdély területén a 12 visszatért vármegyét öt kerületre osztottuLk egy-egy EMGJil kerületi kirendeltségvezetővel. Majd minden megye székhelyén vármegyei EMGE-kirendeltség működik e g y - e ^ vármi^gyei EMGE kirendeltségi vezetővel. Azon megyékben, aliol ai kerületi kirendeltség vezetői székhelye van, ott a megyei kirendeltség ügyeit a kerületi kirendeltség látja el. Az EMGE vidéki szervezetének pontos beosztását az alábbiakban adjuk: 1. K E E Ü L E T : Bihar ós Kolozs vármegye. EMGE kerületi kirendeltségvezető és a Kolozs megyei kirendeltség vezetője Balogh László EiMGE központi felügyelő, Kolozsvár, Majális-u. 16 sz., telefon 21—58 és 31—74. Bihar vármegyei kirendeltség: ^oppa^^/ieeró'vármegyei EMGE kirendeltségvezetö, Nagy\'árad, Tisza Kálmán-tér 17 sz., tciefon 12-42. Tisztviselők: Krupka Károly könyvelő, Koppány Anna pénztárnok; a kamarai gazdaságban: Molnár Fái kertész. 2. KERÜLEÍT: Szatmár, Szilágy, Ugocsa és Máramaros vármegye. Kerületi kirendeltsé^ezető és Szatmár, Ugocsa, vialamint Máramaros vármegyék EMGE kirendeltségének vezetője Bikfalvy Ferenc EMGE kerületi kirendeltségvezető, Szatmár-Németi, Eötvös-utca 18 sz., telefon 79. Tisztviselők: Korompay Tivadar fogalmazó, Dán György Máramaros megyei kamanai vagyonkezelő. Szilágy vármegyei kirendeltség: Buy Ferenc vármegyei EMGE kirendeltségvezető, Zilah, Rákoczi-Ujtca 54. sz., telefon 22. Tisztviselők: Dáné Károly fogalmazó, a kirendeltségvezetö helyettese, Kádár Lajosné szül, Balogh Erzsébet könyvelő; a kamarai gazdaságokban kezelők: Dombos József, Deák Sándor és Újvári József (utóbbi f. év április hó l-ig, mivel a goroszlói ingatlan ekkor bérbeadatott). 3. K E R Ü L E T : Szolnok-Doboka és Beszterce-Naszód ykvmegye. Kerületi kirendeltségvezető és Szolnok-Doboka vármegye EMGE kirendeltségének vezetője Antal Dániel EMGE l^erületi kirendeltségvezeltő, Dés, Bethlen Gábor-utca 17 sz., telefon 104. Tisztviselők: Csákány Miklós fogalmazó, Incze Miklós fogaimaró (az állatértékesítési munkakörben). Beszterce-Naszód vármegyei kirendeltség: S^övérdi S, Károly vármegyei EMGE kirendeltségi vezető, Beszterce, Mihály-utca 4 sz. Tisztviselő: Graiir Albin kamarai vagyonkezelő. 4. K E R Ü L E T : Maros-Torda és Udvarhely Kerületi kiredeltségvezetöi állás betöltetlen.

vármegye.

Az E M. G. E.

szervezeti beosztása a bécsi döntés után.

38

Kimutatás a kerületi megbízattak tanulmányi és szervező útjairól: K e r ü l e t

Kerületi megbízott neve

megnevezése

A meglácogatott közságek száma

Kiszállások száma

Meggyessy István

66 28 7 16

142 38 7 22

Királyhágón túli területen és Bánságban

117

209

Koppány Rezső Bikfalvy Ferenc Biró Pál

I. ker. 1. alker. I. I. I-

.. ..

2. 3. 4.

„ „ „

II. ker. 1. alker.

Szász Ferenc

32

32

II.

Gy. Korpos Gyula

ö

8

Finta Andor

1

1

Ugrón György

4

4

Eörí Zoltán

2

2

Gidófalvi István

4

5

36

67

6

5

93

125

13 8 23 29 4 12 10 21 10

23

..

2.

„

II. .. 3. „ Kolozs vármegye >»

1

»s

Szolnok-Doboka vm. Beszterce-Naszód vm.

Antal Dániel Szövérdi S. Károly

Belső-Erdély területén

III. kerület III. ker. 1. alker. III. „ 2. „ III. 3. „ III. „ 4. Maros-Torda vm. Udvarhely vm. Csík vm. Háromszék vm.

Mikó László Anghi Balázs Orosz Károly Fodor Pál Benedek Pál Szilágyi Ferenc Szakáts Zoltán Gaál Sándor Séra István

Székelyföldön ö s s z e s e n :

8 37 37 5 15 11 21 10

130

167

340

501

39 MaroS'Torda vármegyei EMGE kirendeltség vezetésével Anghi Balázs van megbízva ideiglenesen. Széklielye MarosVásárhely, Dr. Gecse Dániel-u. 39 sz., telefon 679. Tisztviselők: Krecsák Gyula, fogalmaaó, Tordai Moyszin Endre, az állatértékesítési munkakör felügyelőj e, Csontos János, a lóhere- és lueernatisztító-telep ideiglenes vezetője, Anghi Béla a csemetetelep vezetője, özv. Fülöp Gyuláné pénztáros. Udvarhely vármegyei EMGE kirendeltség; Szaháts Zoltán vármegyei EMGE kirendeltségvezető. Székelyudvarhely, Kossuth I.ajos-utca 11. sz. Tisztviselők.: Biró Gyula könyvelő. Kelemen Mihály raktárnok. 5. K E R Ü L E T : Csík és Háromszék várme^e. Kerületi kirendeltségvezető és Háromszék vármegye EMGE kirendeltségének vezetője Séra István, EMGE kerületi kirendeltségvezető, Sepsiszentgyörgy, telefon 8. Tisztviselők: Gyöngyösi Károly fogalmazó, Benedek Pál kamarai vagyonliezelő, Imreh Zoltán, az állatértákesíitlési munkakön vezetője. Csík vármegyei EMGE kirendeltség. Gaái Sándor vármegyei EMGE kirendeltségveaető. Csíkszeredai, Mikó-utoa 17 sz., telefon 79. Tisztviselők: Eperjesy Endre, az állatértékesítési munkakör vezdtöje, Orosz László kamarai kertész.

Tórkép az OMGE tavaszi kiállításán.

40 Á kirendeltségek munkaköre

E kirendeltségek megbízatása három irányú: szervezés, a,z akciók lebonyolítása és a klamarai teendők ellátása. A két munkakör eredményeiről később, a népnevelés, a növénytenmiesztés és az állattenyésztés körébe eső egyleti akciók során, illetve egyletünknek a volt román mezőgazdiaisági kamarákkal kaipcsolatos megbízatásáról szóló jelentésrészben teszünk említésitl; a szervező munkát illetően a már előbb közölt statisztikjai adatok mérvadóak. Kerületi megbizottaink állandó kapcsolatot tiartanak fenn kerületük magyar gazdáival, rendszeres tianulmányi és szervező utakat tesznek, ezek eredményeiről központunkat állandóan tájékoztatják s így lehetővé teszik, hogy a,z EMGE munkája ütemesen ^ és tervszerűen haladhasson előre s a központ mindig birtokába legyen a nélkülözhetetlen helyszíni, a szükségletek és lehetőségek tekintetében eligaizító adatoknak. c) Szerveti

központ,

A Z EMGE KOLOZSVÁRI K Ö ^ O N T J A a megnagyobbodott munka elvégzésére jelentősen átalakult. A szervezést, szakoktatást és a mezőgazdaság közvetetti irányítá.sát egyletünk elnöksége két főosztályon és kilenc ügyosztályon, négy sziakosztályon, egy központi felügyelőségen és egy kamarai kirendeltiségen keresztül végzi. Az alábbiakban közöljük a szervezeti központ beosztását, valiamint a beosztott tisztviselők névsorát: E l n ö k s é g : Elnökség.

Gróf Teleki Béla, elnöki teendőkkel megbízott vezető alelnök; Kádár István és Cs, Károly István alelnökök és Telegdy László ügyvezető alelnök. I.

I

főosztály.

f ő o s z t á l y :

ELNÖKI I R O D A és a külső sKemélyzet ügyei: Szász István oki. gazdamérnök, EiMGE-igazgató. Az elnökség közvetlen felügyelete alá rendelt osztályok. a) S T A T I S Z T I K A I ÉS B I R T O K P O L I T I K Á I ÜGYOSZTÁLY. Ügyosztályvezető: Vita Sándor és dr, Venczd József egyetemi, intézeti tanár. h) ZÖLDMEZŐ ÜGYOSZTÁLY. Ügyosztály-vezető. Döry Lajos oki. gazda, m. kir. Gazdasági Akadémiai ny. r. tanár. Titkár: Zalányi Tibor old. gazdamérnök. Az alábbi ügyosztályok az, ügy- és személyzeti beosztás szempontjából az előírt szabályok szerint kezeltetnek: c) KÖLTSÉGVETÉS ÉS KÖZPONTI SZÁMVITEILI ÜGYOSZTÁLY. Ügyosztályvezető: Szász István oki. gazda-

41

mérnök. Titkár: Kardos Zoltán törv. hit. könyvelő. Főkönyvelő: Kahdehó László, Pénztáros: Szatmáry Ilona, d) Á L L A T T E N Y É S Z T É S I ÜGYOSZTÁLY. Az Ügyosztály teendőit ellátja: Szeghő Dénes oki. állatorvos, ny. állategészségügyi felügyelő és Nagy Miklós oki. gazdjamérnök, EMGE-titkár. Továbbá. 1. ÜZEMTANI ÉS SZÁMVITELI SZAKOSZTÁLY. Elnök: Farhas Árpád oki. gaizdamérnök, m. kir. Gazdasági Akadémiai ny. r. tanár. 2. GYÓGYNÖVÉNYTEEMELÉSI ÉS ÉETÉKESÍTÖ SZAKOSZTÁLY.^ Elnök: Gidófalvy István oki. gazda. Előadó: Bodor Kálmán oki. gazdamérnök. EMGE KÖZPONTI K A M A R A I KIRENDELTSÉG. Kőzvejlenül az elnökség felügyelete allaitt. Igiazgató: Szász István oki. gazdamérnök. Titkár: Kardos Zoltán, II.

f ő o s z t á l y :

KÖZPONTI IRODA és a központi személyzet ügyei. II. főigazgató: Töröh Bálint oki. gazda, EMGE-igazgató. osztály. Az elnökség közvetlen felügyelete alá rendelt osztályok. a) SAJTÓ- ÉS SZAKIRODALMI ÜGYOSZTÁLY ÉS A Z „ERDÉIiYI GAZDA^'^ Ügyosztályvezető: Demeter Béla főszerkesztő. Fogalmazó: Kós Balázs, öj Á L L A T É R T É K E S Í T É S T MEGSZERVEZŐ ÜGYOSZTÁLY. Ügyosztályvezető: Sigmond Ákos, Az alábbi ügyosztályok az. ügy- és személyzeti beosztás szempontjából az előírt szabályok szerint kezeltetnek: c) ÁLTALÁNOS NYILVÁNTARTÁS, K A R T O T É K OSZTÁLY. Ügyoszitlályvezető: Töröh Bálint oki. gazda. I'ogalmazó: Szahács Dóra, d) S Z A K O K T A T Á S ÉS MOZGALMI ÜGYOSZTÁLY. Ügyosztályvezető: Seyfried Ferenc oki. gazdamérnök, EMGEtitkár. Fogailmazó: Molnár Ferenc oki. tejgazdasági szakértő. e) NÖVÉNYTERMESZTÉSI, MEZŐGAZDASÁGI GÉPTANI ÜGYOSZTÁLY. Ügyoisztályvezetó: Balogh László oki. gazda, központi felügyelő. Titkár. Paull Kamii oki. gaizda. Továbbá: 1. GYÜMÖLCSTERMELÉSI SZAKOSZTÁLY. Elnök: Korponay Kornél földbirtokos, felsőházi tag. Előadó: Török Bálint oki. gazda, EMGE-igazgató. 2. SZŐLÉSZETI ÉS BORÁSZATI SZAKOSZTÁLY. Elnök: dr. Eöry István ügyvéd. Előadó: Seyfried Ferenc oki. gazdamérnök, EMGE-titkár.

42

EMGE KÖZPONTI FELÜGYELŐSÉG. Közvetlenül az elnökség felügyelete alatt. Központi felügyelő: Balogh lAsdó oH. gazda. Titkái'. Panll Kamii oki, gazdía. ^

Az egyes ügy- és szakosztályok működéséről később adunk számot, e helyen csak a szervezeti központ különböző kapcsolatait s más akciók soriába be nem illesztíiető tevékenységét ism^rteitiük. A ) A TAGOK és a helyi szervezetek: a gazdakörök szo^^^ összeköttetésben vannak mind EMGE kirendeltségei' vei, mind pedig belső ügy- és szakosztályainkkal. Mindezek ellenére az elnökség különös siiílyt helyez arra, hogy közvetlenül is áttekinthesse az egylet munkaterületét, kapcsolatba kerülhessen a falvaikkal és azok gazdatársadalmával, s gazdanapok és más hasonló közös megmozdulások alkalmával hozzájárulhasson a gazdaközösségi tudat ápolásához, fejlesztéséhez és megerősítéséhez.

Elnöki utak Mszállások

Bár a23 elmúlt évben a bécsi döntésig fennálló rendkí^'üli helyzet következtében \m elnöki kiszállások maijdnem lehetetlenné voltak téve, mégis az alábbi útakról számolhatunk be: T)r, S^ász Pál elnök Máriaffi Lajos alelnökkel, Telegdy László ügyvezető alelnökkel, Mihó László kerületi felügyelővel és Demeter Béla szierkeszitőveL együtt résztvett az Udvarhelymegyei Gazdasági Egylet 1940. március 18-án tartott közgyűlésén. A.Szovjet közbelépése után támadt izgalmak és tájékozatlanság 1940. julius első napjaiban hosszabb űtfra indította dr, S^ász Pál elnököt. Mihó László kerületi felügyelő, Orosz Károly^ Benedek Pál, Rednik Endre és Fodor Pal alkenületi felügyelők, továbbá a Háromszékmiegyei Gazdasági Egylet akkori vezetői, Tóth István és Séra István társaságában la, következő helyeken tett látogatást: Nagyenyed, Gyulafehérvár, Szászváros, Déva-Csángótelep és az oittani maigyiar falvak, majd Dicsöszentmárton, Borzas, Kteresd, Héjasfalva, Üjszékely, Alsóboldogfalva, Fiátfiadvia, Székelykeresztúr, Rugonfalva, Siménfalva, Kadács, Tarcsafaüva, Firtiosmartonos, Etéd, Korond, Ftarkaslaka, Székelyudvarhely, Homoi;odszentmárton, Vargyas, Olasztelek, Nag^^ajta, Hídvég, Sepsiszentgyörgy, ;Ilyefalvai, Kökös, / SzentivánlaborMva. üzon. Angyalos, Sepsibesenyő, Dálnok, Kézdi vásárhely, Nyújtód, Szentkatolna, Csíkcsekefalva, Csíkszentgyörgy, Csíkszeredai, Csíkcsicsó, Karcfalva, Gyergyószentmiklós, Gyergyóalfalu, Szováta és Marosvásárhely. Hjaisonló célt szolgált ebben az időben Demeter Bélá^iak^ az Erdélyi Gazda szerkesztőjének elnlöki miegbízásból Szolnok-Doboka és Beszterce-Naszód vármegyék magyar lakta lalvaiban tett útja.

43

Máriaffi Lajos alelnök 1940. június 16-án résztveü az LivíGE marosvásárhelyi női há.?tartási tanfolyamának záróvizsgáján. 1940. október 20-án rendezte meg m EMGB a visszatérés utam első ga^dagyűlését a kolozsmegyei Gyalu községben, ^lelyet néhai gr. Teleki Pál miniszterelnök személyes megjelenésével tüntetett ki. A kormányelnök a legszebb elismerés hangján beszélt, ez alkalommal arról la megtartó erejű és maradandó értékű, széles néprétegek ügyét gondozó tevékenységről, amelyet az EMGE a kisebbségi időkben kifejtett. A miniszterelnök társiaiságában volt dr. vitéz Lukács Béla földmivelésügyi és dr. vitéz Boncsos Miklós belügyi államtitkár, Mudrony Ferenc dr. miniszteri tanácsos, Huhay Sándor a külkereskedelmi hivatal alelnöke, Pázsint Ödön dr. miniszterelnökségi tanácsos és vitéz Náray Antal vezérkari ezredes, szállásmester. Az EMGE központjából gr. Teleki Béla alelnök, Telegdy László ügyvezető alelnök, Mikó László kirendeltségvezetü. Török Bálint igazgató, Demeter Béla szerkesztő cs Nagy Miklós titkár voltak jelen. 1941 január 15-én a mátészalkai gazdakör ünnepélyes külsőségek között adta át ajándékzászlóját a szatmárnémeti gazdakörünknek, i^bből az alkalomból a szatmár-vidéki gazdák népes gyüié.-1, tartottak. Az EMGE elnöksége részé-

Az B. M. G. E. gyalui gazdanapja, (x) gr. Teleki Pál miniszterelnök. 1. gr. Teleki Béla alelnök, 2. Albrecht Dezső orszgy. képviselő, 3. Ady Elemér ref. lelkész, 4. Eöry Zoltán járási gazdasági felügyelő.

44

löl gr, l eíeki Béla és Cs, Károly István alelnökök, Balogh László küzpoiiti felügyelő és Demeter Béla fezerkesztö vettek lészt. 1941 április íió folyamán gr. Teleki Béla alelnök látogatást tett a zilahi, marosvásárhelyi, székely udvarhelyi, sepsiszentgyörgyi és csíki kirendeltségnél, felülvizsgálva azok ügymenetét. Ütja során felvette az érintkezést a különböző vidékek gazdiaköri vezetőivel is. Az EMGE központi tisztviselökara ezenkivül több alkalommal végzett helyszíni tanulmányozást, tanácsokkal látva ol gazdáinkalt. A/

li) A BÉCSI DÖNTÉSIG az EMGEl a legnehezebb kf)rülmcnyek között látta el az erdélyi magyar gazdák érdekT^^leti {képviseletét. Bár a í ennálló törvények értelmében a gazdamegbiza- társadaiom hivatalos érdekképviseleti. szerve a mezögazdatása. sági kamara,, mégis az FMGÉ-nek sikerült munkájával és erkölcsi tekintélyével Romániában is kivívnia:, hogy a kormányzatök a magyar gazdatársadalom érdekeinek képviselőjeként mindig elismerték. Az új helyzetben, a bécsi döntést követő napokban különösképen volt alkalma egyletünknek arra, hogy érdekképviseleti jelentőségét bebizonyítsa, akkor;, amikor megszervezte a honvédségnek és aj kfatonai közigazgatásnak a, közellátás terén nyújtandó segítiséget s napról-napra rendelkezésre állt mindazoknak a kormányzíaiti szerveknek, amelyek egyletünk támogatását akarták igénybevenni. De nyomban terjedelmes^ és részletes jelentésekben hívta fel kormányzatunli: figyelmét a román urahm. kövei'jkezményeire: az erdélyi mezőgazdaság veszteségeire, s a földmívelésügyi kormányzattal szorosan együttműködve kereste (ai megoldási lehetőségeket. 1940 november 26-án dr. vitéz gr. Teleki Mihály akkori földmivelésügyi miniszter gr, Somssich László, az OMGE elnöke, Devich László ési dr, Miidrony Ferenc miniszteri tanácsosok, dr. Balogh Vilmos, dr. Plósz Endre és dr, Tobak Lajos miniszteri osztálytanácsosok, továbbá Uray Sándor minisizteri titkár kiséretében részt is vett az EMGE gr. Teleki Béla alelnök elnökletével tartott igazgató-választmányi ülésén. A miniszter hosszabb beszéd keretében ismertette a földmívelésügyi kormányzatnak Erdéllyel kapcsolatos elgondolásait. Az üdvözlésre válaszolva többek között ezeket mondotta: .,Az alelnök űr azt mondotta, hogy a földmívelésügyi miniszter előlegezre az EMGÉ-nek a bizalmat. Ezzel kapcsolatosan meg kell állapítanom,, hogy ez a bizalom nem előlegezés, hanem tényleges bizalom volt. Mi ugyanis ismerjük laz EMGE nagyszerű munkáját.^^ Gr, Teleki Béla alelnök és Telegdy László ügyvezető aleinök azóta is szoros és állandó kapcsolatban vannak a föld-

45 inívelésügyi minisztériummal és e szoros együttműködéa eiedményeképen az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet természetszerűleg lett azzá^ amit a román kormányok csak kényszerű adottsághói ismertek el: az erdélyi magyar gazdatársadalom érdekvédelmi szervezete.

Felvétel az EMGE 1940. nov. IG-án tartott igazg-atóválasztmányi üléséről: vitéz dr. Teleki Mihály gr, földmívelésügyi miniszter beszédközben 1. Devich László min. tan., 2. gr. Teleki Béla, az EMGE alelnöke, 3. gr. Somsich László. az OMGE elnöke, 4, Telegdy László, az EMGE ügyvezető alelnöke.

Ebből a szempontból örömmel jelenthetjük, liogy a m. kir. í'öldmívelésügyi Minisztérium 1940 sízepitember hü'^28-án kelt 391.745. számú rendeletével az egykori román mezőgazdasági kamarák miiködését megszüntette s a kamarák hatáskörét, illetve vagyonuk kezelését ideiglenesen az EMGÉ-re hízta. Ezzel az EMGE érdekképviseleti jellege formális elismerést is nyert s újabb följogosátá^st arra, hogy Erdély felszabadult részében kezdeményező szerepet vállaljon a mezőgazdaság korszerű megszervezése s a felmerülő sürgős gazdasági kérdések megoldása tekintetében. Az EMGE meg van győződve arról, hogy az erdélyi gazdatársadalom őszinte kívánsága teljesült ezzel s a jövőre nézve is irányadó szempontnak tartja, hogy Erdélyben olyan mezőgazdasági érdekképviseleti rendszer létesíttessék, amelyben az EMGE a legfontosabb vezetőhelyet foglalja el. ^ Yégül jelentjük, hogy az elmulií napokban, 1941 május hó 2S-án or. Bánffy Dániel földmívelésügyi miniszter dr. Balogh

vo

A földmívelésügyi miniszter látogatása központunkban. Az EMGE kapuja előtt. Balról jobbra: Telegdy László EMGE ügyv. alelnök, br. Bánffy Dániel, földmívelósügyi miniszter, dr. Balogh Vilmos min. tan., gr. Teleki Béla alelnök, Elekes Imre m. kir. kerületi gazd. főfelügyelő és Balogh László EMGE központi felügyelő.

47

yilmos minisziteri tanáosog, Elekes Imre m. kir. kerületi gazdasági főfelügyelő 4s dr. Kovrig János miniszteri titkár kíséretében látogatást tett azí EMGE központjában, ahol fff. Teleki Béla alelnök és Telegdy László ügyvezető lalelnök fogadták. C) EGYÉBKÉNT az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet Az együtt dolgozik mindazokkal a gazdasági szervekkel is, ameE^ lyek az erdélyi falu kérdéseivel foglalkoznak. És itt első a külön^*^* helyen az erdélyi szövetkezeteket kell említenünk, továbbá az bözö gazErdélyi Gazdaságig Tanácsot, mely lényegében nem más, mint dasági a,z erdélyi gazdasági szervezetek szövetsége, a különböző vidékek gazdasági szakembereivel kiegészítve. tefekei. Társegyesületünkkel, az Országos Magyar Gazdasági Egylettel ismét abban a hagyományos együttműködési jó viszonyban vagyunk, amiben szünetet csak a trianoni összeomlás parancsoit. Gr, Somssich László OMGE-elnök látogatásának viszonzásaként gr. Teleki Béla alelnök résztvett az OMGE közgyűlésén, tolmácsolva Erdély gazdáinak üdvözletét, Telegdy László ügyvezető alelnök és Antal Dániel EMGE-kirendeltségi vezető pedig Erdély növénytermesztési, illetőleg állattenyésztési viszonyairól tartottak előadást a Köztelek napjiain. Továbbá egyletünk meghívót kapott az Országos Magyar Gazdasági Égyleitíiek 1941 március 29— április 6. között megtartott budapesti Országos Mezőgazdasági Kiállítására és Állatvásárára. Az EMGE elnöksége azonban tudatában volt annak, hogy a román megszállás miatt Erdély mezőgazdasága korántsem kiállítóképes, éppen ezért ;— az lanyaország mezőgazdaságához való szerves kapcsolatátiak gondolatától áthatva — Török Bálint EMGE-igazgató vezetésével csak arra vállalkozhatott, hogy a kiállítás keretében szemléletesen bemutassa w EMGÉ-nek az elmúlt években, a kisebbségi időszakban, kifejtett tevékenységét. d)

Szakosztályok.

A SZERVEZETI KOZPO^'T beosztását ismiertetlő előbbi közleményünk négy szakosztályról emlékezik m^g. E szakosztályok részletes jelentése az alábbi: 1. GYÓGYNÖVÉNYTERMELÉSr ÉS É R T É K E S Í T Ő OyógynöSZAKOSZTÁLY. Elnök. Gidófalvi István földbirtokos, Ténytermeelőadó: Bodor Kálmán és l^agy Miklós, Sékesítö Szakosztályunk 1939-ben alakult s felolvasásokkal, a téli Szakgazdasági tanfolyamok előadásaival, valamint széleskörű levelezéssel hamarosan felébresztette gazdtestvéreinkben a gyógynövény termesztési és gyűjtési érdeklődést. a)^ Szilágy vármiegyében Sülelmed és környékén Bodor Kálmán szakosztályi előadó működése folytán jelentős

48

mennyiségű nadragulyagyöt eret és levelet, beléndeket, fehér mályvagyökeret, csipkerózsa-gyümölesöt stb. gyűjtött(^k mintegy 9000 jjengő értékben. b) Dobokán (Kolozs vármegye) és környékén, Kendilona, Kolozskara, Fejérd, Szék, Bonchida, Páncélcseli és Bádok községekben Gidófalvy István szakosztályi elniök irányítása mellett 130 q. tavaszi hérics, ezenkivíil pásztortáskái, kakukfű, bodza, árvaesalán, zsurló, orbánfű, akác és kökényvirág, ökörfarkkóró virág, gyöngyajak, kapor, katángkóró, kigyófűgyökér, piapsajtlevél, imíartilapúlevél iés virág stb. gyűlt Össze, összesen 9500 pengő értékben. Egyedül Dobokán 6000 pengőt fizetiett ki szakosztályunk a legszegényebb lakosságnak és volt olyan család is, ahol az apa román katonai behívása máatt az asszony és öt gyermeke közel 300 pengőre gyűjtött gyógynövényt!, hogy a megélhetést l3Íztosíthassák. , c) Kolozsvár környékén, Inaktelkén, Mákón, valamint más községekben 70 q. hérics, 20 q. kakukfű, bodza stb. gyűlt össze 6000 pengő értékben. A fentig s^zámokhoz még hozzá kell venni a szakosztályunk irányítása alapján gyűjtött székfűvirágot, valamint a szakosztályunk buzdítására gyűjtött, de másnak eladott árú értékét. Összesen 40.000 pengőre tehető az az érték, melyet sikerült megmenteni ós ezzel sikerült sok szegény emi)er megélhetését előmozdítani. Szőlészeti és Borászati Szakosztály.

2. SZŐLÉSZETI ÉS BORÁSZATI SZAKOSZTÁLY. Elnök: Eöry István, elaadó: Seyfried Ferenc. Szőlészeti és borászati szakosztályunk az elmúlt év nebézségeinek ellenére is erőteljes fejlődésnek indult. A peronoszpórajelző állomások számát sikerült nz Erdélyi Gazdában ellielyezett cikkek révén 70-re felemelni, a szőlős gazdák rézgáM'C szükségletének biztosítására pedig az EMGE kerületi és alkerületi gazdasági felügyelői révén 55.000 kg. rézigálicot kiosztlani kedvezményes áron, d,e kisérr^teket is végeztünk egy új szőlővédelmi szerrel, a „Bayer''-féle tömény lézmésszel. A kísérletek jó eredménnyel jártak és szakosztályunk 1300 kg-ot juttatott kedvezményes áron az érdekelt gazdáknak. A fcécsi döutés liényeges(en megváltozta^tta 'szakosztályunk működési területét. Erdély érrték^sebb bortermíelő vidéke még román megszállás alatt maradt és mindössze a bihiaörmiegyei, érmelléki, szilágysági, besztercei, lekencei, tekei borvidékek tértek vissm, valamint Kisküküllő vármegye szőlőterületeinek 5%-a, továbbá a miarosmegyei és a sokkal kisebb jelentőségű Székelykeresztúr vidéki szőlők maradtak egyesületünk e szakosztályának irányítása alatlt.

49 Az új hjelyzetben egyesületünk szakosztálya erőteljesebb lendületitel vette kezébe a visszatérít területek szőlős gazdáinak beszervezését -és a m. kir. földmivelésügyi 'minisztérium támogatásával szakosztályunk bonyolítja le la szőlőés boiigazdasággal kapcsolatos ügyeket. Megbízatásunk folytán szakosztályunk végezte egész Erdély területén a rézgálic és rézmészpor utalványok szétosztását és m t az alábbi kimutatás szerint végeztük el: Észak-Erdély területén kiosztott rézgálic. Oltott szöllő-terület

Megye kat. hold

Beszterce-Naszód Bihar Csík Háromszék Kolozs Máramaros Maros-Torda Szatmár Szilágy Szolnok-Doboka Udvarhely

Ugocsa

összesen

•

öl

Kiosztott utalvány

kg.

rézmészpor kg.

rézgálic

1.499 10 879

800

23.992 174.064

7.479-5 54.391-—

312 300 4.000 5.900 4.705 410 93 378

1.200

5.004 4.800 64.000 94.400 75.280 6.560 1.488 6.048

1.563-— 1.500--

28.222

49^

99

451.546

20.000--

29.500-— 23.525-— 2.050-465-— 1.890-—

141.112-5

De tiová.bb folytatjuk a csonkán maradt peronoszpórajelző-hálózat továibbi beszervezését. Az ú.i helyzetben megállapodást kötöttünk egy bujdapesti céggel és igen kedvezményes áron, 35 pengőért .iuittathatjuk gazdaköreink rendelkezésére az egész állomás felszerelését. Szakosztályunk kiadásában megjelent egy útmiutató füzet is, amelyet minden peronioszpórajelző állomás vezetőjének miegküldünk, Ezidőszerint az alábbi jelzőállomásokat szerveztük be: 1. Darabos Márion hegyközségi biró, Krassnabéltek. 2. Baksai Gyula gazdaköri elnök, Menyő, u. p. Szilágyszeg. 3. Tyma Frigyes főerdész, Szilágykorond. 4. llossos Gábor, Fugyivásárhely. 5. Fülöp József-alsó, gazdaköri elnök, Geges, u. p. Makfalva.

50

6. Faluvégi K. András, Csókfalva, u, p, Makfalva, 7. Krybik György, Nagybánya, Sveicer-utca 1. 8. Simon F. János, Mezőcsávás. 9. Koronauradalom, Gödöllő, A peronoszpóra,jelző állomások ügyében, szakosztályunk javaslatot tett a m. kir. földmivelésÜMTÍ minisztérinniLiiak, hogy a tapasztailataink szeiint annyira bevált peronoszpórajelző állomás-liálózaitot fokozza és terjessze ki az egész ország területére,, az észlelési adatokat pedig összpontosítsa és a rádióbaini, valaimint ai sajtó útján értesítse az érdekelt gazdákat a permietezések időpontjáról. Javaslatunk megértésre talált és a kormányzat megbízta a m. kii'. Központi Szőlészeti és Borásza^ti Kisérleti Állomást az országos peronoszpóra-szolgálat felállításával, valamdnii felkérte egyesületünk szakosztályát, hogy Erdély területén tovább fejlessze a peronoszpórajelző állomások hálózatát. Gyümölcstermelési Szak. osztály.

3. GYÜMÖLCSTERMELÉSI SZAKOSZTÁLY. Elnök: Korponay Kornél földbirtokos, felsőházi tag, előadó: Török Bálint, Erdély gyülmiölcsteirmesztése a visszatérés után teljesen új megvilágításba került. Míg Erdély talaja és éghajlata kiválóian alkalmas a gyümölcstermiesztésre, addig az Ányaországban a kedvezőtlen viszonyok miatt óriási erőfeszítésekre volt szükség, hogy a Csonkaország gyümölcsszükségletét,; bár részben is, elláthassa. Csak egy-két gyümölcsfaj képez kivételt, amely az Anyaország területén jobban megterem, mdnt Erdélyben és ebből örvendetes kivitel is van. Erdélyben a gyümíölcstermesztés korszerűsítéise terén tehát óriási feladatok hárultak szakosztályunkra, bár egyelőre nem gondolhatunk a kimiondott minőségű árú termesztésére, hanem inkább a nagytömegű, tehát a nép élelmezése szempontjából is számba jöhető, olcsó gyümölcs előállítására. A honvédség bevonulása után szakosztályunk elnöke, Korponay Kornél azonnal fel is vette a kapcsolatot a m. kir. földmivelésügyi minisztérium, valamint a Kertészeti Akadémiia s a GYOE illetékes köreivel s nagyjában letárgyalta és elfogadtattiai szakosztályunk tervezetét. Szakosztályunk kezdeményezésére Kolozsváron egy értekezletet is tartottunk, ahol az erdélyi szakembereken kWiil megjelentek: Horn János kertészeti igazgató, Karniacsy és dr, Okályi akadémiai tanárok, dr, Jesszenszky Árpád, a üYOE igazgatója és Awhrózy György nagybirtokos. A sziakosztály gyűlésén ai megjelent erdélyi gyümölcstermielők betekintést nyertek az Anyiaiország mai gyümölcstermielési viszonyaiba. Az értekezlet befejeztével a kiküldöttek egyrésze Dés környékén, másriésze Beszterce környékén végzett tanulmányi útat.

51

A kertészeti szakoktatás terén csupán a na^bocskói (Ugocsamiei^ye) kertképző iskolai tért vissza és lett újra* Jielyre állítva. A második kertmtinkás-iskola felállítása ü d é ben szakosztályunk elnöke Horn János és Korponay Gyula kertészeti felügyelőkkel e ^ ü t t bejárta a Nyárádvöl^ét és Ákosfalvát találták a legmegfelelőbb helynek. A területre vonaitkozóan is megegyeztek, die ai költségvetésbe ez évben mé^ nem vették fel és í^y az iskola felállítása a jövő évm maradt. A szakosztály kérésére a földmívelésü^i kormányzat ingyenesen küldi 1000 példányban e^y évre a „ M a ^ a r Gyümölcs^^ havonta m^jelenő szakfolyóiratot. A ,gazdakörök, valamiint a ^yümölcstermielő gazdák n a ^ érdeklődéssel olvassák. A m. kir. földművelésügyi minisztérium két gyümölcstároló, két csomagoló és 8 aszaló építését engedélyezte, melyek az EMGrE tulajdonába és kezelésébe mennek át. A tárolók Nagybányára^ és Désre jutottak., A többi intézmény elhelyezése most van folyamatban. Ma^gyardécse állandó kertészeti intézőt kapott s ez évben miár az ő irányításai melletit folytatták a gyümölcsösök kezelését, valamint a növényegészségügyi védekezést. Szakosztályunk komolyan foglalkozik egy gyümölcsfaiskola felállításával is és a kezdeményező lépések már megtörténtek. Az erdélyi gyümöcs- és zöldségértékesítés terén egyesületünk kiküldöttje résztvett a Bárányos Károly államtitkár elnöklése alatt tartott értékesítési szakosztályi gyűlér sen, ahol nagyvonalban megbeszélték a mikénti lebonyolítás kérdését. E téren máw eredményről is számolhatunk be, ugyanis a budapesti dr. Tárnák Gábor és tsa konzervgyár Érmihályfaiván gyümölcs- és zöldségszárító üzemet és konzervgyárat alapít, amely még ebben az évben megindul és jövőre teljes erővel felveszi a munkát. Szakosztályunk ajánlaitára az Országos Pomologiai Bizottságba kinevezték Korponay Kornél és P. Nagy Sándor tagokat, továbbá a GYOE közgyűlésén a Hangyával és az EMGÉ-vel való együttműködésre gróf Teleki Bélát és Korponay Koméit választoitták be az igazgatóságba: 4. ÜZEMTANI ÉS SZÁMVITELI S Z A K O S Z T i L Y . Elnök: Farkas Árpád giaizdasági akadémiai tanár, előadó: Török Bálint, Egyesületünk üzemi és számtartási szakosztálya az elmúlt évben tovább folytatta az 1937. évben megindított kisüzemszámtairtási ada^tgyűjtő munkáját, a nehézségek azonbai:^, amelyek az adatgyűjtés sima lebonyolítását az elmúlt években a bizonytalanságok miatt akadályozták, 1940-ben

Üzemtani és SzámviteliSzakosztály.

52

mé^ fokozottabb miértékben jelentkeztek. A sorozatos katonai behívások, majd az i^ásállatok katonai szoteálatra való igénybevétele, súlyosan befolyásolták az adat^űjtés munkáját De az üzemi és s^ámtartási munka területlén az Anyaorszálghoz való örvendetes visszaitérés is egészen új helyzetet teremtett. Az általunk ellenőrizött gazdaságok tetemes része még megszállott területen miaradt, a visszacsatolt részeken pedig a gazdaságok olyan gazdasági átalakuláson mentek keresztül, amely nalgyon nehézzé tette a számadás vezetés továbbfolytatását a mJár miegkezdett alapon. Mindez nagymértékben kodátozta a rendszeres számadást vezető gazdaságok számát. A jövedelmi zárlatok elkészítését megnehezítették a lejnek pengőre való beváltása közben bekövetkezett értékeltolódások is. A m^ult évi adatgyííjtés eredményei mindezeknél fogva mögötte maradnak a megelőző évek eredményeinek. Az Üzemitani és Számviteli Szakosztály a gazdaságok ellenőrzésén kívül feldolgozta az elmúlt évek adatait is és a kisgazda,ságok tőkeviszonyait nyomtatásban kiadta „Az erdélyi kisgaizdaságok tőkeviszonyai az EMGE 1938—39. évi adatgyűjtése alapján'' cím alatt. A jövedelmi eredmények feldolgozása most van folyamatban. A jövőre vonatkozólag szakosztályunk tovább fejleszti a kisüzemi .adaltgyűjtést, hogy minél több gazdaságot és lehetőleg a visszacsa,tolt részek minél különbözőbb vidékeilől tudjon felölelni. Ezzel a munkával szakosztályunk bekapcsolódik az országos adatgyűjtésbe, amelyet az OMGE már hosszabb idő óta folytat az Anyaországban, de számítösba vesszük a számtartási tanácsadás fokozatos kiterjesztését a kÖTrépüzemekre is és ez évben már két középüzem állt ia mi ellenőrzésünk alatt. 2. A gazdasági népnevelés, A SZEEVEZET nagyarányú kiépítése mellett az 1936 április hó 5-én induló új korszak másik nagy feladata laz Erdélyi Magyar Giazdasági Egylet munkaközösségébe bevont gazdatársadalom gazdasági tudásának, műveltségének emelése s ezáltal öntudatának fokozásta. Az írás és az élőszó állott és áll rendelkezésre s mind a két területen jelentékeny kezdeményezések tönt'éntek és mosit is számottevő eredményekről tehetünk jelentést. Az egylet hivatalos lapja, az ^zda^ bő terjedelmű, szépen és tetszetősen kiállított gazdlaisági szakközlönnyé alakult át, a kisebbségi időszak ultolsó esztendejében közel 20.000, ma 24.000 példányban jelenik meg s az Erdélyi Gazda NaptárárYai együtt felmérhetetlen hatást gyakorol az erdélyi magyar gazdatársadalom minden olvaisó rétegére.

53

V

.

I Cj^O j CatmO

•

'/

CÁttmO j

^

**'

.. ..

^

Térkép az O-klGB tavaszi kiállításán.

Az Erdélyi Gazda 1941-ben 70-ik évfolyamába lépett s állag 36—48 oldalon jelenik meg Demeter Béla szerkesztésében. Az Erdélyi Gazda NaptáránaJc ez évben 71. évfolyamát jelentettük meg 304 lapon,, giaizdag szak- és képanyaggal. Szerkesztette: Demeter Béla, a\ szakanyagot öszeállította Nagy Miklós EMG-Bhtitkári Seyfried Ferenc EMGE-ügyosztáíiyvezető és' Szeghö Dénes állattenyésztési felügyelő. A MEZŐGAZDASÁGI SZAKIRODALOM támogatására az EMGE egyfelől folytatta az egylet könyvkiadó-vállalatának sorozatát, másfelöl megalapította a Gazdaköri Könyviár című sorozatát. Az előbbiben a román megszállás alatt újból kiadta Réti János: A trágyáról, a trágyázásról és la trágyakezelésröl szükséges itudnivalók, Jakab László: ÜtmuíaiLó az állati ragadós betegségek elleni védekezésben, Matc Ferenc: A kosárfűz termelése, Gáspár József: A méhteuyésztésrői és Jakab László: Útmutató háziállataink egész-

Szakirodalmi

54 ségének gondozására című műveket, valamint megjelentette Az Erdélyi Gazdmági Egylet Könyvkiadó Vdllalatá-mik 60. füzeteként Dr, Szentkirályi Ákos: Erdély juhai és juhtenyésztése, Gl. íüzeteként Dr. Páter Béla: A gyógynövények termesztése, 62. füzeteként Dr, Páter Béla: A gyümölcsfák betegségei és ellenségei, valamint a gyümölcsfák terméketlenségének okai, 63. füzeteként Dr, Nagy Endre: A gazda^ körök szeivezéséröl és vezetéséről, 6 4 — f ü z e t e k é n t Dr, Asztalos Sándor: A nieKÖgazdaság szeivezéséröl szóló törvény és végiehajtási utasítás, 66. füzeteként Török Bálint: A gyümölcsfák kártevői, 67. füzeteként Szeghő Dénes: Okszerű takarmányozás, 68. füzeteként Bodor Kálmán: Vadontermő gyógynövények gyűjtése és értékesítése című füzeteket. A z utóbbi három kiadvány már Az Erdélyi Gazda Könyvtám, illetve Az E, M, G, E. Gazdaköri Könyvtára című új sorozatban, mint annak 1—3. füzete jelent meg. Az elmúlt egyleti esztendőben a kiadványsorozat két füzettel gyarapodott, még pedig Az E, M, G. E, Gazdaköri Könyvtára 4. füzeteként Farkas Árpád: Erdélyi kisgaizdaságok tőkeviszonyai az E. M. G. E . í_938—39. évi ladatgyűjtése alapján, és 5. füzeteként Seyfried Jj erenc: Kétszerezzük meg a kukorica termését. Útmutató az Erdélyi kukoricaverseny résztvevőinek c. füzetekkel. k tanfolyamok

A S Z A K O K T A T Á S a szóbeli és a gyakorlati népnevelés eszsköze. Az 1937. évi 23 téli tanfolyam beigazolta a gazdaműveltség színvonlaiemelésére irányuló törelíA^és hasznos.^ágát és hiánypótló fontosságát. 1938-ban már 33, 1939-ben 58 tíaníolyam hirdette a korszerű gazdatudományt s az utolsó kisebbségi esztendőben is több mint hatvan tanfolyami igénylés történt s a kivételes közállapotoknak tudható be, hogy ezek közül csak 26 megtartása vált lehetővé. így is jelentékeny a művelődési hatás, mert az ehnult közgyűlésig megtartott 140 tanfolyamon 4836 gazda nyert módszeres oktatást. Ehhez járul az la hatás, amelyet tíz hatheie'^ női háztartásitani tanfolyamunk gyakorolt a tanfolyamokon lésztvevő közel 500 falusi leányra és asszonyra, ügy, hogy kétségkívül a tanfolyamok mozgalmát tekinthetjük az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet legjelentékenyebb kezdőményezésének s mai feladatának is. A tanfolyam hatósugara több községre terjed ki, az itt nyert ismeretek elmélyítik az Erddyi Gazda szellemi hatását s rendszerint előkészítik a talajt a gyakorlati akciók számára. Üj gazdatársadalmat teremtenek ezek a tanfolyamok, új gondolkodást, körültekintőbb életszemléletet sugároznak. S az 1939 őszén Nagyenyeden a tanítók számára rendezett gazdasági tanfolyammal, majd a vándortanári intézmény létesítésével s a tanítók célszeríi gazdasági továbbképzésével biztosítva látszott az is, hogy az egyes községekben tartott gazdasági tanfolyamok szellemi hatása rögzítődik s a felügyelők segítségére siető tanítók a

55

gazdakörökön keresztül valóban az új gazda-közszellem alakítói lehetnek. E tekintetben az elmúlt esztendőt ugyancsak két időszakra oszthatjuk: a bécsi döntés előtti és ai bécsi döntés utáni időszakra. 1. A bécsi döntés előtti időszakban, az 1940. év április havi közgyüJéstői 1940 augusztusáig bezárólag, a szakoktatá,s terén egyesületünk: két női há,zt£irtási és egy háziipari tan^ folyamot tartotit. Az elsö női háztartási tanfolyamot Mezőbándon (MarosTorda niegye) rendeztük meg, Bocz Ida, Domokos Jolán és Orbán Júlia tanárnők vezetésével és itt az egészségtant dr. Legmaiin helybeli orvos adtai elő. A tanfolyam időtartama e hét volt. A második tanfolyamot Marosvásárhelyen tartották, ahol szintén az említett tanárnők láttái el la hallgatók kiképzését, csupán az egészségtant adták elő mások, még pedig dr. Fritsch Bélai és dr. Horváth Jenő orvosok. Az EMGE háziipari szakosztálya májas hó 2ö-iki kezdettel háziipari és szövőtanfolyamát Nagyenyeden rendezte, ahol Major Zsuzsánna oktatta elméletben és gyakorlatban a beiratkozott hallgatókat és Bogyó Jánosné zabolai születésű szövőasszjny tanítoitta szövésbeli jártasságra a résztvevőket. A tanfolyam leU^es vezetője dr. Müller Jenőné volt. 2. A bécsi döntés utáni időszakban egyesületünk megújult erővei lepett a mezőgazdasági szakoktatás megszervezésének szolgálatába. A bécsi döntés elöWi időszakban egyesületünk szakoktatási tevékenysége mindössze a téli gazdasági iskolák benépesítésére és a kéthetes téli gazdiaisági és a hathetes nöi házítartási és háziipari^ tanfolyamok rendezésére szorítkozott. A felsőbb szakoktatást csupán annyiban befolyásolhattuk, hogy az énetteégizett fiatalembereket pályaválasztásukkor kimerítően tájékoztattuk a kolozsvári mezőgazdasági akadémia tanmenetéről és annak elvétgzése utáni elhelyezkedési lehetőségekről.

Tanfolyamokabécsi döntés előtti időszakban.

Á szakoktatás szolgálatában a bécsi döntés ntán.

A visszatérés után azonban egyesületünk természetszerűleg ig7/ekezett a szak:oktatás minden terén érvényesíteni a kisebbségi életben szerzett tapasztalatait. FELSÖFOKÜ SZAKOKTATÁS. A háború elöttj kolozsvári Gazdasági Akadém.iát a román uralom alatt átalakították négy, illetve ötéves főiskolává, a „Felsőbb Mezőgazdasági Tudományok Akadémiájá''-vá, majd az utolsó években a temesvári székhellyel működő Műegyetemhez csatolták, mint annak önálló hatáskörre! felruházott Mezőgazdasági Fakultását. Az új főiskola nagy kiterjedésű birtokokat, kapott, inté-

A

kolozsvári Grazdasági Akadémia líjjászeryezése.

56

z-ertíeit jól felszerelték, bőséges dotációhin részesült, miért is a bécsi döntés és a honvédség bevonulása közötti két hét alatt ai ki von aló román csapatok azon igyekeztek, hogy a felszerelés nagy részét magukkal vigyék s kiüresítsék a táborhelyi tangazdaságot. Egyesületünk ekkor Szász István, SzegJiő Dénes, Nagy MiMós és Seyfried Ferenc személyében bizottságot küldött ki, hogy a fos:^t:ogatás miatt tiltakozását fejezze ki. Sajnos; az erösziakkal szemben mit sem lehetett temii. A magyar csapatok bevonulása után a visszamaradt főiskolai tanárokkal együtt a fentnevezett bizottság átadta az épületet és a megmaradt felszerelést a M. Kir. i'oldmivelésügyi Minisztérium illetékes tényezőjének. Közben azonban a M. Kir. ValláS)- éis Közoktatásügyi Minisztérium — más elgondolás alapján — szintén birtokába óhajtotta venni az elárvult főiskolát. Ekkor egyesületünk emlékiratban fordult az illetékes kormánytényezőkhöz s feltárva a kolozsvári felső mezőgazdasági szakiskola hivaitását, sikerült elérnie, hog^/ ez az intézmény a m. kir. F. M. hatáskörében maradjon. Megszervezésére dr. vitéz Biró Gyula háromszéki származású, mosonmagyairóvári gazdasági akadémiai tanár kapott megbiziatást s 1940 november hó 16-án meg is tartotta a kolozsvári Gazdasági Akadémia megnyitó ünnepségét. A megnyitó ünnepségen vitéz gróf Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter nagy beszédben foglalkozott Erdély mezőgazdasági kérdéseivel és beszédében részletesen utalt az EMGl. múltban kifejtett működésére és egyeisületünk jövőben kifejtendő feladataira is; gróf Teleki Béla EMGE-alelnök viszont üdvözlő beszédében vázoltja az EMGE és a kolozsvári m. kir. gazdasági akadémia szoros együttműködésének komoly jelentőségét. — Ez a két intézmény van hivatva arra, — mondotta gr. Teleki Béla EMGE alelnök — hogy lankadatlan mankával, szervezéssel és tanítással, pihenést nem ismerő építő iíselekedetekkel meigteremtse az erdélyi jobb magyar gazda^

A kolozsvári gazdasági akadémia ezzel újból megkezdte működését, azonban a régi, még háborúelőtti tanterv szerint, Gazdasági holott á kolozsvári gazdasági akadémia szerepe lényegesen WTaS! ^^^^^ ^^ Anyaországban működő gazdaisági akadémiáké. Eiidélyben a földbirtokreform során eltűntek a nagy birtokok és csupán törpe-, kis- és középbirtbkot találunk. A kolozsvári gazdasági akadémiának egyrészt la leendő középbírtokosok, másrészt a vezető okleveles gazdák és gazdamérnökök kiképzését kell szolgálnia. A birtokreform' készületlenül érte a kisgazdatlársadalmat, óriási a tudás hiánya falvaikban. Erdély mezőgazdaságát gyökeresen meg kell változtatni, amit csak megfelelő és alapos tudással kiképzett vezető gazdaréteg tud elérni. Egyesületünk tehát újabb emlékirattal fordult az illetékes kormánytényezőkhöz, hogy a kolozs-

kolozsvári

57

vári ^azdasá^i aikadémián megfelelő tanerők beállításával, illetve a tanszékek szaporításával biztosítsák a vezető g^azdalíéte^ alapos kiképzését. Emiéiratunk míe^értésre talált és a kolozsvári mi. kir. ^azdasá^i akadéimiiát a m. kir. F. M. átalakította négyéves intézménnyé, amely 1941 őszén miár új tantervvel folytatja működését. Természetszerűleg egyesületünk szoros kapcsolatokat Az tart íenn ma^aval a Gazdasá^^i Akaídémiával is. A Gazda- E-M.G.E. sá^i Akadémia tanári kara kiveszi részét mind az egyesület PJa^.^^i sz&wezési mu^ka^áhaii mind az e^esület kiadásában i L d é m i a havonta me^.ieleno Erdélyi Ga^da megfelelő szakcikkekkel kapcsovaló ellatasában. Ezenkívül a kolozsvári Gazdasági Akadémiia mei^kezdte a tudomány vidéki terjesztését is több kiszállás keretében és egyesületünk támogatásával Szamosfalván hosszabb előadássorozatot tartott. A jövőt illetően tovább folytatjuk a miunkát és mé^ szorosabbra akarjuk fűzni kapcsolatainkat a Gazdasá.^i Akadémiával. E^y tudományos szaklap kiadását is tervbe vettük Mezőgazdasági Szemle címmel, amelyet egyesületünk a Gazdasái^i Akadémiával együtt szeiikesztene. . . T x ^ KÖZÉPFOKÚ GAZDASÁGI ISKOLÁK, VALA- TÉII MINT A TELI GAZDASÁGI ISKOLÁK szervezése terén gazdasági egyesületünk szintén közreműködött és a jövőben is készségesen felajánlja működését. Az Erdély területén működött négy téli gazdasági iskola közül mindössze kettő tért vissza, a székelykeresztúri unitárius Téli Gazdasági Iskola és a kézdivásáAelyi róm. kat. Téli Gazdasági Iskola. A m. kir. F. M. ezenkívül még felállított két téli gazdasági iskolát, egyet Szilagysomlyón és egyet Csíkszeredán. A téli gazdasagi iskolák száma túl kevés, hiszen az ilyen jellegű mezőgazdasági oktató intézményekből minden' járásban szükség volna egyre. A . téli gaadasági iskolák tevékenysége ugyanis nemcsak a tanulók gazdasági szakoktatására szorítkozik, hahem a vidék mezőgazdasági előhaladásának megindításara, IS és annak vezetésére. Reméljük, hogy e fontos intézményt a m.kir. F. M. miegfelelő számban fogja a jövőben telallitani és egyesületünk felajánlott miunkásságát itt is Igénybe veszi. , A középfokú gazdasági, valamint kertészeti szakoktatás A közép kerdese még teljesen megoldatlan, bár ez is égetően szüksé- fo^u gazges feladat. Ügyszintén megoldatlan, illetve a tejgazdasági í'asági es tanfolyamokkal részben és ideiglenesen megoldott kérdés a L^Ik!'" különböző táirgyú, pV ió jelleggel működő szaktanfolya- oktatás, mok, illetve .cik ügye. Erdély mezőgazdaságának V18Z0T1-sajátságosak, hogy csupán az anyaorsz iskolákra ezen a téren nem számíthatunk. Kemeliuk, hogy az idő ezeni a téren is meghozza a megoldást

58 Tanfolyamaink célkitűzése.

A TÉLI GAZDASÁGI TANFOLYAMOK. A falusi Msga(zdasá,^ok színvonala Erdély e^ész területén meglehetősen alacsonyan áll. A széltében ^yialkorolt ^azdiálfeodási rendszer nem 'korszerű és töibb vidék van, ahol teliesen elmairiadottnak mondható.. Egyesületünk, újjászervezése után azonnal, hozzálátott ennek mie^viáltoztatásához és ehhez a gyakorlati tapasztalatok szerint á téli gazdasági Kaínfolyamokat találta legalkalmasabb eszköznek. Kisérleteket végeztünk szorváinyos előadások tartásával is, de azok teljesen eredménytelenek miaraidtak. A falusi gaizdák ugyanis a niezőgazdaisági tudomány legelemibb ismeretei nélkül összefüggésnélkülinek találták az egyes kérdésekről tartott előadásokat és sok esetben meg sem értették és még kevésbbé vititék keresztül a gyakorlatban. A téli gazdasági tanfolyamok gyakorlati eredményét ugyan nehéz felmérni, azonban sok jelből arra következtethetünk, hogy áldásos hatásuk nagy Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet tanfolyamai 1936—1941. Téli gazdasági tanfolyamok: 1 9 3 7 - 4 0 1941

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Észak-Erdélyben: 7 Bihar 5 Szi]á,gy 5 Szatmár Uffocsa 1 Márainaros 3 Beszterce 10 Sz.-Doboka 9 Kolozs 27 Maros-Torda 11 Csík Udvarhely Háromszék 11 összesen: 89

la. 8a. 9a. lla. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

—

—

Dél-Erdélyben: 1 Bihar 3 Kolozs 1 Maros-Torda 1 Udvarhely 1 Brassó Fo^aras 1 Nagyküküllő Szeben 12 KisküküUŐ 13 Torda • —

—

2 3 4 —

1937-40

19. 20. 21. 22. 23. 24.

—

Alsófehér Hunyad Arad Temes Szörény Krassó Összesen:

2 11 3 9

51

—

—

7 3 13 6 4 12 53 — — — — — —

— —

— —

Női háztartástani tanfolyamok: 1936—39 1940

1. 9. 10. 12.

Észak-Erdélyben: Bihar 1 Maros-Torda — Csík 2 Háromszék 1 Összesen: 4 Dél-Erdélyben:

13. 17. 18. 19. 21.

Brassó KisküküUŐ Torda Alsófehér Arad összesen:

1 1 1 1 1 5

-2 " --

AZ ERDÉLYI MAGYAR GAZDASÁGI EGYLET TANFOLYAMAI 19361-1941

Tál &AZÜAS G Í/I TAN O fLYAM O G IbMQW • I^M M Ö I UÁT IASTS ÍTAMl T A N T O L Y A M ©

íQiíO

téli gazdasági és a női háztartástani tanfolyamok száma:

m 55

35 30 25

1936

1937

1938

1939

1940

1941

A megyei adatokat 1. az előző lapon.

cn vo

60

mértékben elősegíti a niaA'yar gazdák megerősödését. Töbl) izibeini tapasztaltuk, ho^y e^y e^^ész falu határa megváltozott a ^tanfolyaaTiiok nyomán. Ti>y viaszos érésben aratták a gabonát, amikor a szomszéd községekben beváirták annak teljes érését, és elkerülték a liatalmias szemvesztesé^eti. Bevezették a trágya korszerű kezelését és amikor kihordták a földre, leföldelték. A tanfolyamiok nyomán szakítottak a trágya kupacokban való kihordásával. Megismerték a nemesített vetömaj^ előnyét a korcs fajtákkal szemben és ei^yeíisletünk segítségével kicserélték a helyi fajtákat nemesített fajtákkal. De a tanfolyamok áldásos hatása az állattenyésztés tíerén is mutatkozott, úgyszintén a korszerű mezőgazdasági gépek bevezetése terén. A gyiimölcstermesztésről is hasonlókat mt)nidhatunk. A tiamfolyamok gyakorlati eredményét áltailánosságban összefoglalva azt láttuk, hogy az egyesületünk által beindított különböző miozgalmak a téli gazdasági tanfolyamot tartott községekben különösebb visszhangra találtak. A nemesített vetőmjagrendelések zöme olyan községi EMGE-gazdaköiiökből érkezett, ahol megelőzően tanfolyamokat tartottunk, úgyszintén a különböző években, behozott anya,orlszági telivér szimmentáli és miagyar fajtia bikákat is ezen gazdaköreink igényelték. Az egyesületünk által felélesztett Meizőgazdák R. T. rendelései szintén a tanfolyami községekből tevődtek össze, tehát a tanfolyamok mindenütt felébresztették a haladó gazdálkodás iránti szellemet és új útakra terelték a gazdák figyelmét. Az új útak egyúttal új, jövedelmezőbb gazdálkodás lehetőségét mutatták és örömmel állapíthatjuk meg, hogy a tanfolyam hallgatói elindultak rajta. A téli gazdasági tianfolyamok jelentőségéihez még hozzá tartozik az itít szerzett módszertani talpasztalatok, amelyek "^^^tanr ^^yben indokolják egyletünk tlanfolyam-típusát is. Gyakorlati gazdák számára rendeztetvén, számolni kellett a körülményekkel. A gyakorlati gazda, vagyis az, aki saját maga vezeti gazidbságát, hosszabb időre nem távozhatik gazdaságából, idé még neim is vonhatja ki magát gazdasági munkái köréből olyankor, amikor személyes jelenléte vagy éppen kétkeze munkája okvetlenül szükséges. Ez a körülmény meghatározza a tanfolyam helyét és idejét. Eredrdényesen tanfolyamot csak kissugarú körzetre, egy községre vagy szorosan összeépült községcsoportra lehet terveziii, még pedig cSúk a téli időszakban, amikor a gazdasági munkák ^nnyiraramennyire szünetelnek. De továbbá a nap bármely szakasza sem egyformán megfelelő tanfolyamnak. A falusi emher "^fapi beosztása eleve Jidyteleniti az esti tanfolyamot, amikor a koránkelő falusi ember figyelni alig tud, és helyesli a délelőtti és koradélutáni oktatást és bemutatást, mert ilyenkor figyelme éber, szelleme élénk s felfogó képessége friss és könnyed. Végül a tapasztalatok még lazt igazolták, hogy a

Tanfolyamaink

Gróf Teleki Pál népünk között Gyaluban ezredes, szállásmester. 3. gr. Teleki Béla, ref lelkész, 6 Albrecht Dezső orsz. gyűl; üffvv alelnöke, 9. Ady Elemér gyalui ret.

(x). 1. .vitéz Lukács Béla földmívelésugyi aiamtitkár, 2. vitéz nárai Náray Antal az EMGE alelnöke, 4 Demeter Béla az Erdélyi Gazda szerkesztője 5 Ady Lte^^ képviselő, 7. Szilágyi Ferenc járási gazdasági felügyelő fe. Telegdy László, az EMGE lelkész, 10. Daróczy Ferenc kalotaszegi ref. esperes, 11. Bercsényi Tamás szászfenesx plébános a kormány elnököt üdvözli.

cy>

62 tenfolyam eredméniyeaségét igen befolyásolja a tanfolyam időtartama is s e tekintetben a két-, illetve háromhetes tanfolyam-tipus látszott a legmegfelelőbbnek, természetesen ügyelve arra, hogy ez a két, illetve három hét olyan időpontban állapíttassék meg, amikor semmi más munka, főleg erdőirtás vagy ehhez hasonló közmunka nem zavarhatja a tanfolyam folyamatosságát. A napi beosztást illetően pedig az a helyes, ha délelőtt vum az elméleti rész s délután a gy<^korlüti bemutaiás, mivel a figyelem ébersége így a tanítás menetének gyorsabb üteme meílett is biztosított. A tanterv szempontjából pedig bebizonyosodott, hogy e^ekneJc az eJsnfnlru tanfolyamoknak céljai semmikép sem lehet akadémiai isnií'retek akadémikus közlése, hanem egyfelől a korszerű wj^zngazdasági tudomány iránt az érdeklődés felkeltése és az id< vágó legfőbb alapismeretek összefüggő formában valn nt~ adása, másrészt olyan, a táj adottságaihoz kapcsohkló gy^ korlati kérdések részletes taglalása, mint aminő az öszi .szrm^ tás, a sorbavetés, a viaszos érésben való aratás, a ff^licrj^ takarmányozás, a silóhasználat, az állatnevelés és állatrgr^z'^ ségvédelem egyes fejezetei sitb. A tanfolyamnak be\'ezet() előkésziítő jellegűnek kell lennie: bevezetés a kor szer ÍÁ n^izdatudományba, melynek részleteit aztán meg'i s rn erli el i *) k < i r olvasás útján is az Erdélyi Gazda és a népszerű mí^zíJgazíli sági könyvek (gazdaköri könyvtár!) segítségével, és ch'iké-^-^rtés azokra a gyakorlati akciókra, amelyeknek a taiitolynni n. nyomon kell követniök mind a talajmüvelés, mind a íua i'mi.v termesztés, mind aiz állattenyésztés, mind a többi gMzili^aui ágazatban.

Tanfolyamaink számadatai.

A BÉCSI DÖNTÉS UTÁNI IDŐSZAKBAN is liasoiiló elvek szerint rendeztük tanfolyamainkat, amelyeket a m. kir. F. M. anyagilag is táimiogatott. A m. kir. F. M. azonban kíyér letképpen több két, illetve háromhónapos téli gazdasági tanfolyamot is rendezett, lehetőleg olyan községekben, ahol már megelőzőleg volt EMGE-tanfolyam. Ezek nagyobb tananyagot öleltek fel, azonban a tanítás az esti órákban történt. Az eredmények összehasonlítlása fogja majd megmutatni, hogy melyik az eredményesebb tanJfolyam-típus. Egyesületünk ez évben 54 téli gazdasági tanfolyamot rendezett, amelyek közül 49 kéthetes és 5 háromhetes volt. A háromhetes tanfolyamok kísérletnek is számítottak s eredményeiket a jövőben jól felhasználhatjuk tanfolyamaink időbeosztását illetően. Az 54 tanfolyamnak összesen 1991 hallgatója volt, előadói viszont részben a régi EMUE tanfolyami előadók, részen új sízakemberek, akiknek együttesen ez alkalommal mondunk köszönetet, hálásan gondolva rájuk, hogy a felsőbb gazdaisági iskolákban szerzett szaktudásukat és bőséges gyakorlati tapasztalataikat nem rejtették véka alá, hanem igaz magyar erdélyi közösségi szellemben magyar

63

gazdatestvéreink hasznára fordították. A két- és hároínhetes gazdasági tanfolyamainkon összesen Ő6 előadó működött és összesen 3857 órát tartottak. Egyébként a tanfolyaimok megyénkénti kimuitetását és a hallgatók számadatait az alábbiakban közöljük: Bihar vármegye Csik

Háromszék vármegye

Kol/ozs vármegye Maros-Torda vármegye

Szatmár vármegye

Szilágy vármegye

Berettyószéplak Székelyhíd Csikszereda Csikmenaság C sikszentsimon Csikborzsova Csikszentkirály J3itró Sepsiköröspatak Sepsiszentgyörgy Zabola Árkos Maksia Középajta Réty Ilyefalva Alsóosernáton Angyalos Sepsibükszád Szentkatolna Bogártelke Középlak Szászfenes Nagyernye Ehed Vadad Jobbágyfalva Jedd ^ Mezöbergenye Szentháromság Sáromberke Szentgerice Vajdasizentivány Nyárádszereda Sóvárad Iszló Köszegremete Egri Óvári Szatmárhely iírkörös Kárásztelke Benedekfalvia

25 33 32 30 43 27 32 43 43 30 49 56 43 46 40 44 34 35 30 31 20 29 37 37 52 56 54 38 27 31 38 ^'5 30 88 35 31 47 36 35 63 32 32 22

64

Szolnok-Doboka vármegye Esztény „ „ „ Sajóudvarhely „ „ „ Kékes „ „ „ Várkudu „ Szásziiyires Magyarlápos 5? „ Cegőtelke Udvarhely vármegye Felsőboldogfalva Hodgya Felsőrákos Farcád

37 26 27 3U 33 25 39 42 33 28 30

3. A gazdálkodás közvetett irányítása. a) A földmivelés TalajTiszonyok.

Talajmüyelés,

és

növénytermesztés.

A VISSZATÉRT ERDÉLYI ÉS K E L E T I TERI L I v T E K talajviszonyai a legváltozatosabb képet mutatják. x\ mély rétegű humusztalajok úgyszólván teljesen hiányoz^ nak. Kifejezetten jónak mondható, gabonaterniesztésir' kiválóan alkalmas talajokat csak a nyugati, a. volt trianoni határ mentén, a Mezőséget övező keskeny sávban' és Szilágx. S^atmár folyóvölgyeiben találunk, am^ly területek egyiittvéve sem haladják meg a művelhető terület 10%-át. A visszatért endélyi területiek legnagyobb része erdei talaj. Igen gyakran találkozunk Bihar és Kolozs miegye kalotaszegi részeim a tipikus szürke erdei talajjal. E talajok legnagyobb része mészben szegény és hideg. Jóminőségű, a legtöbb szántóföldi növény termesztésére alkalmas talajokat az egész visszatért területre vonatkoztatva a folyók hol szélesebb, hol keskenyebb völgyeiben találunk. A legváltkDzatosabb talajtani képet Háromiszék vármegye mutatja, ahol a Feketeügy és Olt völgyéből kiindulva hétféle talajt is találunk: újkeletű iszaptialajókat, csernoziumot,^ barna erdei talajt, sziket, podzolt, vázpodzolt és tipikus vályogot. Eszerint változik természetesen a vidék flórája, és a növény termesztlés képe is. Kimondottan burgonyatermesztésre alkalmas földek mellett megtaláljuk a legjobb lóhereföldeket, a lucernát és természetes rétfűvet egyaránt pompásan tetrmö, nagyon gazdag humuszos vályogtalajokatl. A talajművelést erősen befolyásolta az a körülmény, hogy a földreform következtében a kisgazdaságok jutottak túlsúlyba. Ennek következtében a termelés — különösen addigi amíg a, m a ^ a r gazdák lakta területeken^az EMGE tanfolyamai és más, a talajművelés korszerűségét célzó, tanítló' és felvilágosító munkája hatásában nem mutatkozott meg — meglehetősen primitív volt. A tarlóhántás, az^ őszi szántás, a kapás növények fogatos művelése úgyszólván

65

ism)e-rietlen fogalmak voltak. Általábian a növényápolás i^en sok kívánníivalót lia,gyotft hátra. Ma is az a helyzet, hogy a gazdálkodás korszerűbbé válása csak ott tapasztalható, ahol tanfolyamok voltak, vagy ahol az egészséges és életrevaló gazdakörök irányító befolyása érvényesült. A talaiiművelés hiányosságátl az is okoztci, hogy az igavonó állatok minősége nem engedi meg a nehezebb talajművelő és talaiiporhanyító eszközök használatát, különösen az olyan fekvésű szántóföldeken, amelyeknek megművelése meredek fekvésük következtébein úgy is nehéz feladat. A vetögépek általánosabban való használata is összefügg az EMGE erötíeljesebb működsével. Talajművelés tekintetében meglehetősen jó állapotokat találunk Háromszék és Maros-Torda vármiegyékben. Az istálló trágya kezelése még ma is nagymértékben elhanyagolt, annak ellenére, hogy egyesületünk ezen a téren lankadatlan munkát fejt ki. A niűtrágya használata, a^ cukorrépát termelő vidékek kivételével, úgyszólván említést sem érdemeL A műtrágyák közül is —• ahol ilyent használnak — csak a szupeirfoszfát kerül alkalmazásra. A jövőben a mezőgazdaság irányítása terén igen fontos feladatunk lesz az istállótvágya helyes kezelésének "^okozott ] 10] agálása és a n űtiágyák használatának sok vidéken be állított kísérletekkel való népszeiiűsítése és bevezetése E feladatot. meg fogja könnyíteni az a tény is, hogy a) foszfor, de különösen a nitrogénműtrágyák az anyaorszáigl3an olcsób bem lesznek beszerezhetők,, mint ahogy^ az Romániában lehetséges volt. A mesterséges trágyák használatának elterjedését az a köiülmény is akadályoztla, hogy egész Erdély területén nem állott rendelkezésünkre megbízható talajvizsgáló állomás és így úgyszólván lehetetlen] volt gazdáink részére a legfontosabb tíalajtápsók jelenlétének vagy hiányá nak megállapítása. Az okszerű gazdálkodás egyik lényeges feltétele a szabadgazdálkodás, aimiely miég igen sok vidéken miindezideig keresztülvihetetlen voít az érvényben levő nyomásos gazdáikodási rendszer elterjedése miatt. Az összes mezőgazdasági lag művelhetlő teiületböl az 1938-iais statisztika: alapján 13.3% még ma is bevetetlenül maradt. A megyék közül Csík vezet 26.6%-kal, Beszterce-Naszód 25.6% kai, majd Mármaros következik 23.6% kai, Udvariiely 23.4%-kal, KOÍOZS 20.3%-kal. A legkevesebb bevetetlem területet mutat fel három miegye: Maros-Torda 9.6%, Háromszék 8.3% és Bihar 4.1%-kal. Az általánosan ismert okok miatt, amelyek a hárimas határ rendszerből a váltógazdaságba való áttlérést megnehezítik, igen jelentős hátráltaitó körülmény volt a hivatalos közegek meg nem: értő magatartása. Azok a mezőgazdasági állami szervek, amelyeknek elsőrenidű feladata lett volna hozzá segíteni minden községet a nyomásos gazdálkodás felhagyásához, — hivatalos hatalmuknak latbavetésével akadáyozták

Szabadgazdál-

66

mei^' egyéni vagy neonKöti érdekeiJv kielégítése céljábóL Kétségtelen, hogy igenl sok helyen a tagosítás hiánya és a gazdák mamdi, tradicionális felfogása, szakképzettségük hiányossága .látszott közre ez idejétmúlt gazdálkodási forma fenntartá sálban. Főbb A visszatért területek szántóföldjein termelt) fontosal>b sz^tófölűi niövények a következők: búziai, rozs, árpa, kukorica, zab, burnoY nye . g^^ya, cukorrépa, bab és borisóféleségek, lencse, kender, len, na,praforgó, dohány, lóhere, lucerna és más miesterséges takarmányok. A szántóföld területénlek tiöbb mint negyedrészét rendes körülmiények között a búza foglalta el. E kiterjedt búzatermesztés ajbban leli magyarázatát, hogy a birtbkok elaprózódván, miinden gazda elsősorban mindennapi kenyerének biztosítására törekedett és így a búza termesztését otrt is erőszakolta, ahol annak jó előfeltiételei egyáltalában nem voltak meg. í g y magyairiáizható az is, hogy a visszatért területek kat. holdainkinti átlagtermése igen alacsony színvonalon, kat. holdankint 5—6 mázsa között mH3zgott. A keleti vármegyék és Északerdiély területén a húza A búza. jövedekniezőbb termesztésének előfeltételei csak a nyugati trianoni határszéli míegyékben, a többi megyékben pedig a folyók völgyeiben találhatók meg. A kat. holdankinti átlagtermés alacsony voltát a legtöbbször helytelenül alkalmazott elővetemiény és -ai nemesített búzák elterjedésének hiánya okozta. A búza előveteménye, sajnos, natgy általánosságban csaknem az egész területen, a későn lekerülő, rosszul művelt és ápolti kukorica. Sok helyütt szokásos a búza után, a legtöbb esetben árpiai után vetett buza. A pillangós viráigú mesterséges takairrmányok, mint búzaelővetemény vetése csak ritka vidéken volt használaÜos. Ezenl a téren is még sok tanító és felvilágosító miunkára van szükség, hogy gazdáinkat arra neveljük, búzát csak az arravaló talajokon és a megfelelő elővetemények után vessenek. Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet igyekezett fel Az EMGE búza- világosító munkát ezen a téren is kifejteni és különösen a akciója. magyarlakta területieken a búzatermesztés minőségi és meny nyiségi msegjavításához nemiesített vetőmagterjesztö akciójá val határozottan látiható eredménnyel járult hozzá. Az egye sületnek 1936-ban bekövetkezett újjászervezésével egyidejűen Erdélyszerte megindította a nemesített vetőmagvak széles körben végrehajtott kísérletek útján való népszerűsítését. A kísérletlek célja, főleg az volt, hogy minden vidék és minden talaj legmiegfelelőbb, terjesztésre legalkalmasabb búza féleségét kikutassa és megállapítsa. A kísérletek igen érdekes eredménnyel jártak. .1 jóminőségű búzatalajókkal bíró melegebb vidékeken beváltak a bánkúti búzaféleségek, amelyek koraérésükkei, megdőlésnek ellenálló erős szalmájukkal, a rozsdával szemben való ellenállóképességükkel tüntiek ki, szemtermiésük jó hektoliter súlyú és sikértartalmú minőségi

# hém volt. A soványabb talajokon, külteries viszonyok köpött, Iiicíeg^ é^Etajlatú vidékeken liegjobhan bevált Erdélyszerte a nagyérdemű búzanemesítőnk, Konopi Kálmán dr. által kitenyésztett „Odvos" elnevezésű búzafanták közül az Odvos 241-es számú búzaféleség. Kisérieteinkre és tapasztalatainkra tlámlaszkodva nyugodtan állíthatjuk, hogy ez a búzafiéleség az egész visszatért terület legmegfelelőbb búzafajtája, amelynek továbbteirjesztése, elterjesztésének fokozása háládatos feladati lesz. Sajnos, az eredeti magot előállító gazdaság román területen maradt, de miindeait el kell követnünk, hogy e kiváló búzafajtát hazánk egész területén továbbszaporítsuk. Egyetlen hibája: kissé puha, m^gdőlésnek nem eléggé ellenálló szalmája, de a rozsdával szembeni nagy ellenállóképessége és szemtermésének Ikiváló minősége, korai érése viszont tagadhatatlanul nagy előnyök. A román földművelésügyi kormány nemzeti kérdést csinált miég a nemesített búzafajtiák terjesztéséiniek ügyéből is és a saját nemesítő telepein tenyésztett, de erdélyi viszonylatbian be nemi vált búzaféleségeket propagálta inkább és minden eszközzel megnehezítettle az anyaországban nemesített búzaféleségeink behozatalát. Egyesületünk kénytelen volt sokszor az eredeti magot a szó szoros értelmében csempészés útján a határon tlúlról behozni. A különösen Torda-Araínyos és Háromiszék vármtegy ékben egyesületünk által ter j észtet t „Bánkúti G" jelzésű tavaszi búzaiféleség is kiválóan bevált, szemben a román kormányzat által terijesztetit más liúzaféleségekkel. Ma már nyugodtan állíthatjuk, hogy a visszatért területek búzatermesztlő vidékein nagymértékben el vannak terjedve gazdáink általános míegeléö-edésére az „Odvos 241", a „Bánkuti'^ 1201 és 1205-ös búzaféleségek. Hála a földművelésügyi kormányzat áldozatkészségének, egyesületünk abban a helyzetben volt, hogy közvetlenül a bécsi döntés után a nemesített búzaféleségek felfrissítésére mintegy 1000 mázsa eredeti nemesített búzavetőmagot oszthatott ki Bihar vármegye, Szatmár, Szilágy,, Szolnok-Dobokai, Beszterce-Naszód és Kolozs vármegyék területén felállított szaporítótelepek részére, úgyhogy remélhetően a jövő év őszéni tekintélyes mennyiségű, első évi utánttermésű vetőmag fog gazdáink rendeikezésére állni. A szaporításra kiosztott búzafajták Bánkúti 1201, Bánkúti 1205, Székács 1055, Hatvani 5612 és Fleischmann 481 fajtákból állottak. Ezenkívül beállítottunk a Magyaróvári M. Kir. Növénynemesítő Intézettel együttműködve öt búzakisérleti telepeti; Bihar, Szatmár, Szilágy, Szolnok-Doboka és Maros Torda vármegyékben, amely kísérleti telepek mindegyikén 23-féle búza kerül összehasonlító termelési kísérletre. Gondoskodás történt az egyesület részé ről arról is, hogyha kisebb t)erületen is, Odvos 241-es búzaféleség is álljon a jövő évben ga^idáink rendelkezésére. Meg kell említenünk itt még az „American 15'' elnevezésű búza 5"

Odvos

Az Erdélyben elterjedt búzaféleségek.

Szaporító telepek.

68

fajtát, amiely az utóbbi években e^yes középetidéyi ^azdasá^'baiiii kitűnt biztos liozia'mával, i^en korai érésével és na^j hektoliter súlyával. Ebben az évben, amikor a legtöbb búza 70—74 hektlolitersúlyú termést adott, az „American 15'' Maros Torda és Kolozs mieigyékben 80 kg hektolitersúllyal bíró szemltermést hozott. A rozs. A visszacsiaitolt teiriületen a rozstermesztés igen csekély mértékben folyik. Rozstermfesztlő vidékek Bihar és Szilágy vármegye homokos területei és Csík vármiegye. Az idei évben 97,982 kat. holdon termiesztettek rozsotl, de a kait. holda:nkinti átlagtermés itt is igeni alacsony volt és 6 q körül mozgott. A nemesítettl rozsafajták, a Hatvani, Lovászipatonai és Petknsi elteriesztése kívánatos, mert gazdáink nnaí még csaknem miindenütt a közönséges ablakosságra nagyon hajlamos rozsfajtát termesztik. Különlösen Csík megyében fontos, hogy a jövő évben nemeisítlett rozsvetőmagot bocsássunk gazdáink rendelkezésére. Az áifpa. Az állattenyésztés terén és az állathizlalásnál oly nagyfontobsággal bíró s úgyszólván nélkülözhetetlen abrakot szolgáltató árpát, sajnos, a külterjes viszonyok mellett dolgozó gazdáink nagyon csekély mértékben termesztik. A viss^^atért területeken mmdössze 87,751 kat. holdon termesztettek, amelynek migyrészét a háir'omszéki sörárpa foglalja el. A takarmányárpa itlermesztése tehát elenyészően csekély. A kiat. holdankinti átlagtermés 5, 6 q, tehát nagyon alacsony. Mindenesetre ez alacsony átlagtermés oka az idei évben az volt. hogy a nyugatli vármegyékben és Szolnok-Dobokában szokásos ősziárpatermelés csaknem teljesen elpusztult. A zab, A búza után legjobban elterjedt erdélyi szalmásgabonánk a zab, amelyeit a visszatért területeken 215,651 kat. holdon termeltek az utolsó évben. Kat. holdankinti termésátlag itt is niaigyon alacsony volt, mindössze 4.4 q. Az alacsony termésátlagnak fő okai a különböző vidékeken legjobban díszlő nemesített zabféleségek hiánya és az a körülmény, hogy gazdáink a zabot későn és tavaiszi szántásba vetik. Maros-Torda, Csík és Kolozs vármegyék területén van a zabvetés legjobban elterjedve és e területeken mindenütt a svéd és német származású búgás, későbben érő zabféleségek váltak be legjobban. Ezek közül is a Schwalöf Sieger, a Duppaui és a^ úgynevezett fogariasi zab bizonyultlak legjobbaknak. Ezekből a fajtákból eredeti vetőmagszaporítlás föltétlenül szükséges és kívánatos. A A visszatért területek egyik legelterjedtebb szántóföldi kukorica, terménye a hukorica^ amelyet több évi átlagban 580,000 kat. hold területén termesztettek. A kat. holdankinti termésátlag 7 és fél q, tehát igen alacsony. E holdankinti igen lalacsony termésatlag magyarázatát abban találjuk, hogy egyrészt sok olyan területen termelnek gazdáink kukoricát, ahol annak

69

termesztése sem a talaj, sem az éghajlati viszonyok meg nem felelő volta miatt nincs lielyén. A rossz talajelőkészítés, a kései vetés, a kukoricaárak és a legtöbb vidék meg nem felelő taiajápolása mind olyan tényezők, amelyek c.^ak igen kis eredményekre vezethetnek. Legtöbb helyen kisgazdáink a kukoricát egyszer simán megkapálják, legtöbbnyire kézikapáv^l, majd feltöltögetik és ezzel a kukorica talajápolási munkálatait be is fejezték. Tanfolyamaink hatása alatt ma már egyes vidékeken a kukorica négyzetes vetése és lannak sima művelése kezd szokássá válni. A termesztésnek ez a módja mindenütt beváM és a terméseredmények fokozására vezetett. Kedvezőtlen körülmény az is, hogy Erdély területén még ma sem áll rendelkezésünkre olyan általánosan elterjesztendő kukoricafiaijta, amely amellett, hogy kedvezőtlen időjárás esetién is biztosan beérik, megfelelő, bő termést hoz. E g y e s ü l e r tünk az utóbbi években az anyaországból szaporítás céljaira behozott két nemesített kukoricaféleséget. A Bánkűti legkorábbi lófogút és a nemesíjtett Putyit. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a legkorábbi lófogú beérése sem biztos, a nemesített Putyi pedig erősen hajlamos az elfajzásra. A második évben vetett Putyi kukoricák már jóval kevesebb termést hoztak, laz első évben vetetteknél. Északerdély keleti székely vármegyéinek: Csik és Háromszéknek fontos szántóföldi növénye a hiirgonya. E terüleitek részben laza, kimondottan burgonyatalajai és éghajlata kiválóan alkalmasak burgonyatermesztésre. A visszatért területeken összesen kb. 80.000 kat. holdon folyik burgonyatermeszítés. Az utóbbi idők átlagtermése kat. holdankint; 44 q körül mozgott. A burgonyatermesztés természetesen az egész szántóföldi területen el van terjedve, de lai termesztéséhez legkedvezőbb viszonyok a már említett székely vármiegyéken kívül csak Bihíaírvármegye északi és Szatmór! vármegye nyugati, lápi részein találhatók. Egyesületünk 1938-ban nagyobb mennyiséga eredeti nemesítetít Gül-Baba vetőmiag-gumót hozott be az anyaországból, amely féleség addig teljesen ismeretlen volt és azt Erdély legkülönbözőbb vidékein kísérletek és szaporítás céljaira kiosztotta. A legtöbb helyen e fajta kitűnően bevált, az erősen elkorcsosodott és igen csekély terméseket ladó korai rózsaburgonyával szemben. Ma már a Székelyföld sok helyén termesztik a Gül-Babia burgonyát szép eredményekkel, noha az elkorcsosodás tünetei már itt is mutatkoznak. A vissizatért területek talajminősége, a mélyrétegül termőtalaj hiánya igen kevés helyen engedi meg a cuhorrépa megfelelő terméseket hozó termesztését. Kimondottan cukorrépa talajok csak Háromszék megye barcasági területein, MarosTorda folyóvölgyeiben és Bihar megye nyugati részein találhatók. Az idei évben mintegy 5000 kat. holdon folyt cukorrépatermesztés. E területek oroszlánrésze Háromszék vármegyére

A

burgonya.

A

"cukorrépa

70

A bab.

A lencse.

A kender és a len.

esik, amely területen közel 3000 hold cukorrépa vetés volt m idei évben is. A kat. holdankinti átlagtermés 100—110 q körül mozgott. A szántóföldi habtermesztés a visszatért területeken meglehetősen el van terjedve, s»ajnos, a legtöbb helyen azonban, mint köztes termény. Ezen a téren is sok tennivalónk lesz a jövőben, hogy a legmegfelelőbb s legpiacképesebb fajtákat Igyekezzünk népszerűsíteni és rá kell vennünk gazdáinkat, hogy a szántóföldi babot egyedül, mint külön nö\'ényt termesszék. A legkiválóbb minőségű és biztos terméseket produkáló babtermesztő vidékeink Háromszék megye Kézdivásárhely körüli része, továbbá Kolozs megye, SzolnokDoboka déli része és Bihar megye érmelléki répe. A lencse Háromszék megye mezőgazdaságában egész különös és igen fontos szerepet játszik. Az egész visszakért erdélyi terület lencsetermesztésének 96%-át Háromszék megye képviseli. Közel 6200 kat. holdon 36,000 q körüli termése, az átlagos 40 pengős mázsánkinti árait tekintetbe véve, 1.400,000 pengő körüli összeget jelentett Háromszék vármegye magyar gíazdáinak. ^ ^ Kataisztrófális képet mutat az adatok tükrében Erdély kender és len termesztése. Bár alig hihető, de mégis v^alóság, hogy Erdély kat. holdankinti kenderkoró termésátlaga 2^/2 mázsa, tehát több, mint tízszer kevesebb az anyaországi tormésátilagnál. Aki kisgazdáink kendervetéseit valaha is látta, annak azonban nem lesz meglepetés ez a szám, mert ia telje^sen elkorcsosodott mag mindig ugyanazon a területen és Ivat. holdankint 110—120 kg vetőmjaggal termesztve nem is hozíiat kedvezőbb eredményt. Nagybani kendertermesztésről ma már ilgyszólván csak a két kenderfeldolgozó üzem — Börvely és Székelyhíd — környékén beszélhetünk s a^ körülbelül 20,000 kat. hold vetésterület pár négyszögöles táblácskákra oszlik eL Legsürgősebb teendő a kenderítermesztés terén eredeti nemesített vetőmag kiosztástai, az elvetett vetőmag mennyiségének 35—40 kilóra való csökkentése és aiZ áztatás kérdésérr^k megoldása. Élő vizekben áztatni nem szabad, mocsaras állóvizekben káros, áztató medence pedig nincs. Erdély éghajlata, rostkender és rostién termesztésére kiválóan ajkalnias. Kevésbbé kedvező a helyzet a magtermesztésre, ezért ennek folytatása csak oly mértékben kívánatos, amennyiben aklinivatizált vetőmag elegendő fog rendelkezésre állani. A lentermesztés pár évtizeddel ezelőtt Erdélyben igen általános volt, ma azonban mindössze mintegy 1100 kat hold lent termesztenek a vissi^acsatolt részeken. Ez szinte kizárólag rostlen. Udvarhely megye, Maros-Torda megye, BeszterceNaszód, Csík megye és Kolozs megyék magasabb folyóvölgy! talajai igen kedvezőek a rostlen termesztésére. Ami termelés

71

lent kiszorította. A meglévő rostfeldoigozó üzemek (Székelykeresztur, Börvely) kapaicitásának bővítésével, új üzemek létesítésével és a gyapot behozatalának nehéziségéböl adódó természetes szükséglet folytán előállott helyzet megismertetésével a lentermesztés nagymértékű kibővítésére sürgősen szükség van. A szegedi lenkísérleti állomás felismerve a hiányosságokat és la szükséget, Erdély minden vidékén lenfajtakísérletek beállítását határozta el s ezzel reméljük, lehetővé válik gazdáinknak legjobb minőségű vetőmaggal való ellátása, valamint a termesztésre legalkalniasabb vidékek kijelölése. Termesztesben eddig kizárólag rigai eredetű mag volt, azonban valószínűnek látszik, hogy éppen olyan jó eredmények érhetők el .a nemesít;ett hollandi és Fleischmann-féle lennel is. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyították, hogy megfelelő talaíj- és ápolási miurrkák biztosítása esetén igen jó eredményeket lehet elérni s elsősorban ez, másodsorban pedig (az a tény, hogy a len a búzának egyik legjobb elöveLeménye, íoltétlenül megokolttá teszi, hogy a vetésterületeket legrövidebb időn belül legalább tízszeresére emeljük. Az ország olajellátásában, valamirit a külföldiéi behozott A napraszappangyári nyersanyagok pótlásában igen jelentős szerep vár az erdélyi napraforgótermesztésre. Az elmrilt huszonkét év alatt a napraforgó inkább mint a kukoricaföldek szegélynövénye játszott szerepet s csupán az utóbbi években soroztatott a főtermények közé. A máktermesztés sajnos igen kis tei ületre szorul, bár ter- A mák. mesztésére mind az éghajlatli, mind az értékesítési viszonyok igen kedvezőek voltak. A nehéz tárolhatóság és a bizonytalan értékesítés gátolták a nagyobbfokú elterjedést. Műveletiben úgyszólván kizárólag a Hatvani zárttokű kék mák volt, ajmelynek kat. holdankintli termésátlaga a Székelyföld némely helyén a 7 mázsát is elérte, míg Szatmár, Szilágy, Bihar miegyék termésátlagai kat. holdankint átlagban a három mázsa, alatt mairadtak. Legmiagasabb termésátlagot Csík vármegye érte el, ahol 1938-ban a megyei átlag 7 mázsa volt. Ezek az aránylag magas termésátlagok annak bizonyítékai, hogy alacsony termelési színvonal mellett is feltétlenül kifizetődő, kedvező erdélyi talaj és éghajlati viszonyok m i e l l e t t , a mák termesztése. Kívánaitos volna a forgalomban levő vetőmag ellenőrzése és amennyiben viszonyaink közötit is jobbnak bizonyul a franciiai zárttokű kékmák, annak bevezetése. A dohánytermesztés a visszatért területeken Szilágy, A dohány, Szatmár, Maros-Torda, Beszterce Naiszód és Bihar megye területén folyt. Szilágy megye területén 20 évi átilagban körülbelül 4200 kat. holdon, Szatmár miegye területén 1200 kat. holdon, Maros Torda vármegye területén IQáO-ben 513 holdon, kisebb mértékben Beszteiíoe-Naszód és Bihar megyék területén termieltek dohányt. A termelt dohányfajta legna-

72

A

takarmánytermesztés.

Á svédrendszerű takarmányszárítás és a silözás.

gyobb része az ú^ynevezetlj szatmári dohányfajta volt, amely a magyar debreceni fajtával azonos. Kisebb miértek ben bánsági,^ Havannia és Miairyland dohányt termiesztettek. A szántóföldi taJcarmánytermesztés a lucerna és vöröshere teitoesztlésén kívül igen szűk keretek között imozgott, csekély miértékbeai termielték a szarvaskerepet, baltacimot és zabosbükkönyt. A legnagyobb területet a szántóföldi tlakarmányok között a világhírű erdélyi vöröshere foglalta el. A visszacsatolt országrészen 95.000 kat. holdon termeszttették s a legjobb minőségű magtermést Háromszék vármegye, Csík és UdvaAely vármegyék területén adta. Különös előnye az erd.élyi vörösherónek a tél fagyával szembeni kemlény ellenállóképessége. (Földmívelésügyi kormányunk felismerve az erdélyi lóheremag kiváló tulajdonságait, annak külön márkázását rendeltlei el és az Erdélyből kivitelre kerülő lóheremiag, mint „erdélyi lóheremag" (Siebenbürgiscílier rotkleesaím'en) kerül aj külföldi! piacra^. A vöröslóhere magtermése 1938-ban a visszacsatolt területeken körülbelül 111.000 kat. holdon 25.245 n^ázsa volt. A lucernatermesztés a visszacsatolt területeken igen sok kívánnivalót hagy hátra,. Sok helyen nem megfelelő talajon erőltetik termesztlését, vetésénél és ápolásánál is súlyos hibák történnek. Mintalucernások létesítésével és lucernamagtermesztésre alkalmas vidékeken különl előadások tartásával kell helyes termesztésének kérdését megoldani. Lucernát az elmiult évben a visszacsatolt területek 32.000 kat. holdon tenmteltek. De e helyen büszkén mondhatjuk el, hogy mind a svéd rendszerű huzalos takarmányszárítás, mind a silózás az utióbbi három év erőteljes felvilágosító munkája: eredményeképpen népszerűségrie kezd szert tenni kisgazdáink körében, különösképen Háromszéken. Bebizonyosodott, hogy a csapadékban gazdag nyári hónapok idejién, tehát a szénakészítés öt hónapjában a renden, a^az villahegyen történő szárítás mindig nagy minőségi és bizonyos fokú mennyiségi veszte séggel jár. A svédrendszerű szárítóállványokon készített széna a színét miég háromhetes esőzés után sem vesztette el és fehérjetairtlalma 4—^5%-kal magasabb a renden szárított szénáénál.' Az olcsó faanyag lehetővé teszi a szárítóberendezések kis költséggel való előállítását és ezzel a takarmány termesztés éirtékbeinii emelését. Példaképpen mieg kell emiítienünk, hogy Udvarhelymegye délnyugati részében 9 évi átlagban a' takarmány szári tó hónapok minden harlmiadik napja csapadékos volt, tehát a renden való szénaszárítás óriási vesz teségek nélkül úgyszólván lehetetlen volt. Az esős őszi napok miatt nagy népszerűségnek örvend a takarmiány silózása is. Az építési anyagokban, kőben és betonkavicsbán bővelkedő vidéken eleintie kukoricaszár és répaszecskavermeléssel kísérleteztek gazdáink, de hamar rátértek cukorrépavidéken a

73

répafej erjesztésére, a többi vidéken pedi^ a dia^ hozamot adó csöves csalamádé veirmelésére. Remiéliük, lio^y a beindított kormlány-segélyakciókkal mé^ jelentősebben elterjeszt) hetjük ezt az állattenyésztésre aínnyiria fontos eszmét. Itt is azt tapasztaltuk, minti a svédhuzalos szárítók berendezésénél, hogy ma,^ar kisgazdáink hajlamosak a haladó mezőgazdiaság eljárásait bevezetni, ha, megfelelő közvetlenséggel köze • ledünk hozzájuk és ha a felvilágosító míunka, a szakoktatás miegelőzi íRz egyes akciókat. AZ ELMONDOTTAK nyilván nemcsak az erdélyi földmíveléis és növénytermesztés helyzetére vetettek fényt, hajnem egyben mieghatáirozták azokat az irányelveket is, amelyek ilyeniráoiyú akcióinkat vezetjték s vezetik a jövőben is. Növénytermesztési és Mezőgazdasági Géptani ügyosztályunk jeleoitésének statisztikai adatait csatoljuk s ebből számiszerűíeg is látható mdnldaz, amire előbb csak utialhattunk: A nemesített vetőmagakció: F é 1 e s é 2:

Vármegye

Bihar Kolozs Saaltmár Szilágy Szolnok-Doboka j

Ö s zi búza: Bánkúti 1201 Haitvani 5612 Fleiscbmann 481 Bánkúti 1201 Bánkúti 1201 Székács 1055 Bánkúti 1201 Bánkúti 1205 Hatvani 5612 Székács 1055 összesen: Zab: nemesített Fleisdimann

Bihax Csík Háromszák Kolozs Szolnok-Doboka Sziláí^y

Háromszék

9} Sí összesen: |

S ö r á r p a : Diószeíci Kneifel 802 Taktabarkányi Hanna összesen:

Ks. 12.516 5.060 8.679 15.872 11.502 6.701 9.991 5.018 9.015 2.300 86.654 400 5.000 4.500 10.000 11.000 30.900 10.000 10.000 20.000

Az EMGE Tetőmagakciójának eredményei.

74

Vármegye Bihar Maros-Torda Szatmár Szilágy

F é l e s é g K u k o r i c a : nemesített Fleischmann 91 99

99 Összesen: B u r g o n y a : nemes. Woltmiami (ipari) Háromszék nen lesített Gülbaba Kolozs Szilágy 99 1 Szolnok-Doboka 99 1 Összesen: Gyöngybab: Beszterce-Naszód nemesitett Fleischmann Bihar 99 99 Maros-Torda 51 Szatmár 99 Szilágy 99 Szolnok-Doboka 11 99 összesen: B 0 I só : Express Bihar nemesített Mandorffy i Háromszék kézzel válogatott Viktória 1 Kolozs 1 Express kézzel válogatott Viktória Szatmár kézzel válogatott Viktória Szilágy Szolnok-Doboka nemesített Mandorffy összesen: Lenmag: Csík i nemesített Rigai Udvarhely i 1 nemesített Rigai Összesen: K e n d e r m a g: Beszterce-Naszód nemesített Fleischmann Bihar 11 99 Csík 19 11 Háromszék Kolozs 11 1 Maros-Torda 1" 11 1 Szatmár 11 Szilágy 11 * 11 Szolnok-Doboka 99 99 Udvarhely 19 99 i összesen:

Kg. 1.500 1.300 1.200 1.000 5.000 20.000 5.000 5.000 30.000 60.000 500 500 500 500 1.500 1.500 5.000 23000 4.200 1.000 997 1.400 4.600 3.800 38.997 2.000 28.000 30.000 532 600 675 1.200 10.093 100 2.000 2.000 2.100 3.500 22.800

75

Vármegye

F é 1 e s é í? L ó h e r e m^ a ^ : fehér ólomzárolt

Beszterce-Naszód Bihar Csík Báiiomszék Kojo'zs Maros-Torda Mármaros Szatrnár Szilágy S zolnok-D ob ok a Lldvair'hely

91 9) 59

99

99

11

19

11

99

"1

97

91

5 •

91

99

99

Összesen: 1

lííáromszék Kolozs Maros-Torda Szilágy

Li ó h e r e m a ^ : (kedvezmény nélkül) fehér ólomzárolt 9'

99

99

99

99

99

Összesen: Beszterce-Naszód Bihar Csík Háromszék Xolozs Maios-Torda Szaitanár Szilágy 8 zolnok-D oboka Udvarhely

L u c e r n a m a A' fehér ólomzárolt 91

99

19

99

99

99

V«

99

99 99

99

99

99

99

99

99

Összesen:

Háromszék Kolozs

L 11 c e r n a m a A : (kedvezmény nélkül) fehér ólomzárolt 19

99

Összesen: Háromiszék Szattoár Szolnok-Doboka

T a k, a r, m iá n y; iii é p a,: Sacharosa nemes, sár^a Eokendorfi Sacharosa Összesen:

Ks. 4.500 2.500 2.500 2.500 3.000 2.500 LOOO 2.500 2.500 2.500 2.500 28.500

2.000 6.051 15.000 7.000 30.051 500 1.500 500 1.000 500 1.500 1.500 1.000 1.000 1.000 10.000

1.200 1.435 2.635 1.100 500 300 1.900

76

Ö s s z e s í t é s : Öszi búza Zab Sörárpa Kukorica .. Burgonya Gyöno-vbab .. . Boisó Lenmag .. .. Kendeimag Lóheremiaig Lóheiemag (kedvezmény nélkü]) Luceinamíag Luceinamag (kedvezmény nélkül) Takaimányiépa Mezőgazdasági gépakció,

.. .. .. ..

86.654 30.900 20.000 5.000 60.000 5.000 38.997 30.000 22.800 28.500 30.051 10.000 2.635 1.900

kg. ,, ,, „ „ „ „ 7?

„ „ „ „

A MEZŐGAZDASÁGI GÉPAKCIÓ során egyletünk vásárolt 50 drb. vetögépet, 50 drb. 6-osi, illetve 7-es ekét, f o drb. Selektor Piccolót, majd ezt a mennyiséget további 25 drb. vetőgéppel egészítette ki. A szétosztás az alábbi arányban történt. V á r m e g y e

Be^terce Bihar Csík Háromszék Kolozs Maros-Torda Szatmár Szilágy Szolnok Doboka Udvarhely összesen

„Fecske" Drill vetőgép

„Gazda" Drill vetőgép

Viktória" D.6M.N. Drill^ 6-os eke vetőgep

D.7.K.H. 7-cs eke

1 —

10 19 5 7 2 5 5 3 57

3

— —

—

—

—

—

—

3 2 3 —

—

4 2

—

—

—

8 — —

9 5

2 —

2

10 —

—

—

—

—

30

10

5

—

8

10

Az erdélyi költségvetés életbelépése után a m. kir. Földmívelésügyi Minisztérium illietékes ügyosztályától nyert Ígéret alapján lehetővé válik újabb 125 drb. vetőgép, 90 drb. szelektor és 10 drb. gépmegbajtású nagyteljesítményű szecskavágó szétosztása s a volt román mezőgazdasági kamarák hagyatékát képeizö mezőgazdaisági gépeknek magyar gazdakörök kezére való juttatása.

77

VÉG,ÜL rá kell mutatniHik, hogy a jelentős kiterjedésű Zöldmezöerdélyi legelök, rétiek, valamint a szántóföldi növénytermesz- mozgalom' tés előmozdításának ügykezelésére egyesületünk megállapodást kötött a m. kir. Földmívelésügyi Minisztérium rét- és legelögazdálkodási ügyosztályával, valamint az Országos Zöldmező Szövetséggel egy külön ügyosztály felállítása te^ kintetében „zöldmező-ügyosztály" néven. A zöldmező-ügyosztály január hó l-én indult meg és az elmúlt iiegyed év alatt már jelentős eredményről számolhat be. Március hó 2—13-ig Bethlen községben (Szolnok-Doboka megye) zöldmezögazdasági és pásztorképzö tanfolyamot tartott. A zöldmező tanfolyamon 17 községből 47 kisgazda nyert szakszerű kiképzést. Az előiadásokat Milkivieh Géza főintéző és Molnár József felügyelő ítlartották. A pásztorképző tanfolyam 29 hallgató részvételével szintén jó eredménnyel zárult. A zöldmező-ügy szélesebb rétegekben való terjesztését szolgálta a március hó 2-án Marosvásárhelyen és március hó l-én Kolozsváron megrendezett Zöldmező-nap. A zöldmezönapok alkalmával a m. kir. Földmívelésügyi Minisztérium is képviseltette miagát, megjelenvén a rét- és' legelőgazdálkodás ügyosztálya részéről dr. Tohah Lajos miniszteri tanácsos és Takács János erdőfőtanácsos, az álliattenyésztési ügyosztály részéről dr, Batia Fái miniszteri tanácsos és rfr. Bocz Elek gazdiaisági főfelügyelő, a növénytermesztési ügyosztály reózé ről dr. Kristály Aladár miniszteri tanácsos. A zöldmezőnapok alkalmával a megjelent kisgazdák betekintést nyertek a m. kir. Födmívelésügyi Minisztermm zöldmezőgazdaságí, állattenyésztési, szánjtof öldi takarmány termesztési célkitűzéseibe.

AZ CMCC.TACLtT^Z/lMA 1Q56-A0

I.^IT)

l^ií^i

AZ Q H Q L AkClOlNAld 193G

1.!)12.?Ű0

2.900.600

5.5gZ0Al

CBTCkC

Ic'j

A z Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet tagmozgalmának és gazdasági akcióinak fejlődése a „kisebbségi" esztendők folyamán (a táglétszám gyarapodása és az akciókra fordított pénzösszeg emelkedése).

78

h) Az

állattenyésztés.

Erdély A Z Á L L A T T E N Y É S Z T É S f i E és az áliategészségvédetPiiTés7t4«i fem?;^ jonatkozó 1926. évi román törvény 2. szakasza Erdély K t e i ! területet allattenyesztési körzetekre osztotta, melyben fajok es lajtaJí szerrnt megjelölték a tenyésztési szakaszokat. A szarvasmarhákra vonatkozólag a következő körzetek voltak: A podoUai fajta a szimmentálival: majdnem egész Csík megyében, Háromszéh megye ész(aknyugati részében, Maros-Torda megye nyugaiti részében, Údvarhely megye keleti részében, Kolozs megye keleti részében, BeszterceNaszód megye déli részében, Szilágy megye négy járásának, SzolnoJc-Doboka megye két járásának egy részében, Szatmár ]Degye négy járásának egy részében. A szimentáli fajta: több kevesebb világos fölttel Bihar megye székelyhidi ^larásának egy részében, Kolozs megyében, kivéve a havasi községeket, ahol pinzgauit tenyésztenek, Beszterce-Naszód megyében, de csak Beszterce városban és Lekence községben oly célzattal, hogy kiterjedjen néhány szomszédos községre. Szilágy megye nagy részében, Szolnok-Doboka megyében: az egész bethleni járásban (kivéve a havasi községeket), a dési, számos új vári, rettegi és nagyilondai járásokban (kivéve utóbbinak két havasi községét), Szatmár megyében: ai nagybányai és nagysomkúti járásokban egészen, az ugocsai járás kilenc községében, a színérvváraljai járás kilenc községében, az erdődi :jaras négy községében, lai szatmári járás tizenkilenc községében, Háromszék megye délnyugati részében, Udvarhdy megye nyugati részének felében, KisküküUő megye nyugati 4 déli részében, Maros-Torda megyében ai Maros egész völgyében, a, Nyárád és Küküllő völgyében. A pinzgaui fajta: Bihar megyében az élesdi járásban, Kolozs megyében a kőrösvölgyi részen (13 község), a bánffihunyadi járásban (4 község), a fenesi járásban (7 község), a nádasmenti járásban (1 község), a szamosi járásban (3 község), Beszterce-Naszód megyo egész haviaisi részén. A borzderes fajta: Máramaros megye egész terijletén, Szolnok-Dob oka megye bethleni és nagyilondai járásainak havasi községeiben, valamint az egész magyarláposi járásban, Szatmár megyében az avasi, kápolnokmonostori es részben a nagybányai járásokban.

A lovakra vonatkozóliag. Könnyű nmgol félvér: Csík megye északi részének síkságán, Szolnok-Doboka megye délkeleti részében, Kolozs megye majdnem egész területén, kivéve nugaton a havasi vidéket és egy kis sávot keleten, MarosTorda megye nyugati felében. — Nóniusz: Bihar megyében, kivéve északnyugaíti részét, ahol a Nóniusz mellett' nehéz angol félvért, Furiozó-North-Start tenyésztenek, Udvarhely, Háromszék megyékben. Csík megye déli részében, Szilágy és Beszterce-Naszód megyékben. — Havasi ló: Máramaros megyében, Csík, Szatmár, Szolnok-Dohoka, Szilágy megyék

79

havasi részein, ahol még emellett Upizzait is tenyészitenek. — Lipizzai: Bihar megye haivaisi területein és abban a körzetben, amelyet nem a könnyű angol féh érnek tartottak fenn. — Hidegvérű: Bihar megye egy kis körzetében. A sertésekre vonjaitkozóliag: Yorkshire: Maros-Torda, Háromszék megyékben. Nemesítésre bárhol használható. — Mangcdica: egész Erdélyben, kivéve a középső és déli részen, ahol a hússertés iránti kereslet nagyobb s ahol a Yorgshire tenyésztendő. — MangüUca Yorkkal: Beszterce-Naszód megyében, Kolozs megye keleti felében, Csík és Udvarhely megyékben. A juhokra vonatkozólag: Egész Erdélyben a havasi racka, kivéve a hegyvidéki megyéket, ahol tenyészteni lehet fekete fejű cigáját, mint Mmos-Torda.^ Háromszék és részben Udvarhely megyékben. Merinó: Szatmár megye nyugati síkságán, míg a havasi körzetben az oláh racka őrzendő meg. Az ismerteitett körzetbeosztás a szarvaismarhatenyépztés A szaryasszempontjából nem felelt meg céljának, mert teljesen figyel- marhamen kivül hagyta az élő valóságot. Papíron minden meg volt, tenyésztés, de a valóságban mindenütt és mindenben csak silány torzképet mntatott. Így ai podoliai szarvasmarha tenyészterületének körzeteit nem tartották be, csak mért, mert magyar marháról volt szó. TŰ2zzel-vasisal pusztították el a továbbtenyésztés leheitőségeit. S mivel az apaállatnevelés átment a kisbirtokosok kezébe, akiknél ,a kiválasztás, vérfrissítés és az okszerű takarmányozás biztosítva nem volt, s mivel nyugatról hosszú ideig nem tudtunk új tenyászanyagot kapni, az itt még megmaradt állomány lassan elcsenevészedett. De az értékesítéssel is bajok voltak; az idegen kereskedők hizlalásra nem szívesen vásárolták ezt a marhát, mert zsírját egy tömegben raktároz25a le lai bélfodron és a vesék körül,^ a hús pedig száraz, rágós marad. Igásállatként ugyan ezírányban megnyilvánult a kereslet, de nem volt kínálat; az, erdélyi gazda nem szívesen vált meg tőle, mert pótolni csak nehezen tudta. A magas hegyek között élő községek kisgazdáit is ai szimmentáli-tenyésztésre kényszerítették. De ahelyett, hogy jó átörökítő képesiségű, jó tejelő családból való, vérszilárd bikákkal javították volna az állományt, elrontották heterogén, jelleg nélküli, ismeretlen származású bikákkal. így csak tarkává, tették az állományt, elrontoitták serény, jókötésű, zömök,,izmos fehér marháinkat anélkül, hogy tejtermelésük javult volna,. Hiba volt aztán az is, hogy a Kárpátok csíki és háromszéki lejtőin is a szimmentálít erőszakolták, annak ellenére, hogy ennek tenyésztési előfeltételei: a belterjes gazdálkodás, a dús ítiakarmányozás, a gondos ápolás teljesen hiányoztak. S nem tekintették azt, hogy a havasalji vidékeken, de különösen Csíkban, a lakosság egyik fő jövedelmi

80

A szarrasmarbaállomány leromlásának OkHÍ.

A lótenyésztés -- és a lóállomány leromlásának okai.

íorrása az erdei fa állandó fuvarozása lévén, a szimmentáli szarvasmarha ilyen mértékű igázás(ai semmiképen sem használhat az állomány javításának. Meggyökeresedett a szimmentáli a gyergyói medencében, a Maros térségein, a Nyárád völgyében, Háromszéken, az Olt völgyében, Székelykeresztur környékén, Szilágy megyében, Zilah és Zsibó környékén, Biharban Hegyközkovácsi és Tamási községekben, Szolnok-Dobokában és Kolozsban, de csak a Szamos mentén, Beszteíce-Naiszód sík vidékén, de már Szolnok-Doboka többi részében és^ egyebütt előírt tenyészkörzetekben az állomány el van rontva. A Pinzgam körzete a bihari Rézhegység délnyugati lejtőin, Kalotaíszegen és a Sebes-Körös völgyében, valamint a radnai havasok déli lejtőin és a Kis-Szamos felső folyása mentén kirajzolható kis területre szorítkozott. Mint Erdélyben be nem vált.fajta, kicserélendő lenne elsősorban a borzderessel, különösen ott, ahol tenyésztése a máramarosihoz lenne kapcsolható. A borzderes tenyésztése legjobban Máramarosban vált be. A felvidéki kirendeltség által annak idején megkezdett munka és nagy fáradság megho^tla a gyümölcsét, mert ma Máramarosban értékes borzderes-tenyészet van. Ennek nagy hasznát látták hosszúfalusi magyar gazdáink is, mert görög és török kereskedők áll'atudó vásárlóik voltak s így a tenyészállatkivitel révén szép. és állandó jövedelemhez jutottak. Az erdélyi szarvasmarhaállomány leromlásának főoka volt, hogy dacára a szépen kidolgozott törvényes rendelkezéseknek, la, bikavásárlás a községi megbizottaknak illetéktelen jövedelmet hajtott. Ezeket a községi közegeket megvesztegették s így a községbe került rossz bikát legtöbbször már egy év múlva nagy veszteséggel el kellett adni. Ez a rendszer a tehéntartó gazdáknak nagy és állandó anyagi megterhelést jelentett. Az anyagiakból kifolyólag mind kevesebb bikát tartottak, tígy, hogy előfordultak olyan szomorú esetek is, amikor egy bikára 200 tehén is jutott. Ennek következtében emelkedett a tehenek meddősége, kevesebb lett a borjú és csökkent a tejtermelés. Kedvezőtlenül befolyásolta állattenyésztésünket a mértéktelen borjúvágás is, a legelök gondozatlansága, a legeltetés tervszerűtlensége és az ai körülmény, hogy a szántóföldi takarmánytermesztés csak 6%-a volt a művelhető területnek. A lótenyésztési körzetek összeállítása megfelelit volnia ai tényleges helyzetnek, de gyakorlati alkalmazása egészen másképen festett. A méntelepek és ménesintézettek vezetőségének többsége nem ismertei a ménekkel ellátandó területek kancaállományát s így az időszaki fedeztetőállomásokra nem előre elhatározott és jól megfontolt terv szierint, hanem vaktában osztották ki a méneket. A másik hiba az volt, hogy a fedeztetési állomások ménjeit minden ok nélkül sokszor évenként

81

kicserélték. Egyes méntelepekröl csiak megvesztegetés útján lehetett ménhez jutni, mert a,z igénylés nagy volt és kevés men állott rendelkezésre. A magánmének felhasználására is szaibad tér nyilott, ami azért volt káros, mert legtöbbsziör nem a pártatlan bírálat, hanem a politikai befolyá,s vagy hatósági kényszer határozatai meg az alkalmasság mérvét. Nagyon sok volt az igazolványos, hidegvérű félvér mén. Össze-vissza keresztezték Erdély íóállományát s azt a kevés jót, lami a világháború után köztenyésztésben még megmaradt, azt is elrontotta a kapkodó következetlenség. Fokozta a leromlást a csikólegelők hiánya, az évenkénti katonai gyakorlatokra pedig a vemhes kancákat is elvitték. A rombolás betetőzése az utolsó másiféléves katonai kíméletlen igénybevétel volt, amelynek folyamán ai kancák 70%-a elvetélte csikóját, de ha néhány meg is ellette, az olyan gyenge volt, hogy néhány napos korában pusztult el. Siralmas látvány volt a románok által visszaadott lovak szemlélése. Szegény páriák éhségükben a fák kérgét rágták. Emberileg érthetetleii, hogyan lehetett az állatokat így tönkretenni. Északerdély területén népies lótenyésztőegyesületeket is alapítottak az alábbi helyeken és időben. 1936-ban Nagykarol^ (Szilágy m.) környékén levő 9 községben angol telivér, illetve Furiozó, vagy North-Star igénybevételével kijelöltetett miiitegy 1200 kanca; 1933-ben Szászlehence (Beszterceit aszód m.) községben Nóniuszra mintegy 120 kanca; 1937-ben Szatmár-Németi környékén Furiozó, Norht-Star igénybevételével körülbelül 240 kanca; 1937-ben ErdődbéUeh körnvékén Nóniuszra l^;0 kanca; 1938-ban OláhszentmiUóson (Bihar m.) köiülbelül iro vegyes kanoas, Rojt-Kőrösgyéresen (Bihar m.) 120--140 vegyes kanca. Diószegen 53 vegyes kanca, s ennek a lütenyésztöegyesületnek a hatásköre 1940-ben Székelyhidra is ki terjesztetett. Az alsózsuki ménesintézetben a kisnóniusznak új tipusát tenyésztették ki, amely könnyebb és gyorsabb mozgású, mint ^ általánosan ismert Nóniusz-jellegű lófajta és munkára éppen olyan jól használható, mint nyereg alatt vagy hintós lónak. Ezt a tipust Erdély talajai tenyésztette ki és az a röghöz idomult; meggondolandó íenne tehát, hogy Erdély lótenyésztésének felújításában ez a fajta teljesen mellőztessék-e. Figyelembeveendő lenne ugyanis, hogy ez a fajta szelid, engedelmes, kitartó és talán inkább megfelelne a kisgaizdaigényeknek, mint a níagyon gyakran akaratos, élénkebb vérmérsékletű angol félvér. A Borsa—Dés—Kolozsvár vonaltól nyugatra a mangalica sertést tenyésztették. Ennek a sertésfajtának tenyésztésében Bihar megye tenyésztői bár fokozható, de erdélyi viszonylatban kiváló eredményeket értek el, állandóan gondoskodtak a vérfrissítésről s gondos tenyésztéssel szép anyagi eiiedményt is felmutathattak.

Népies lótenyésztő egryesületek.

A kisnéninsz e^y üj típusa.

A sertéstenyésztés.

82

A júhtenyésztés.

A baromfitenyésztés

Beszterce-Naszód megye egész területén, Szolnok-Doboka délkeleti és Kolozs megye ésmkkeleti részében, Csik és Udvarhely megyékben a mangalica és yorh, míg Maros-Torda megyében és Háromszéken a york volt engedélyezve. Ez meg is felelt volna körülményeinknek, kifogásolni inkább azt lehetett, hogy miért írták elő a keleti Kárpátok és a. Hargita tövében a mangalica mellett a yorkot is. A york sokkal igényesebb, semhogy a zord éghajlat alatt sikerrel honosodhatott volna meg, de a^i ottani külterjes, gazdálkodási viszonyok sem feleltek meg tenyésztésének. Az állami ell,enörzést végzők kényelmessége mellett kisgazdáink szenvedélyesen keverték a fajtákat, össze-vissza keresztezték az összes sertésfajtákat, mangalicát báznaival, a két York-változatot, a berkshireit, sőt a barcasági szászok álltai kedvezményezett német nemesített sertést is. Elképesztő látvány, mennyi és milyen jellegnélküli sertést találhatunk a visszatért északerdélyi terület keleti és délkeleti részeiben. A sertéstenyészités akkor jövedelmező, ha minél többet tudunk belőle kiszállítani. A magyar és székely kisgazdák sajnos ezt nem akarták megérteni és csak a helyi fogyasztásnak megfelelő áruval tudtak piacra jönni, így sokkal kisebb haszomijal, sőt ráfizetéssel zárták hízlialásuk számadásait. Erdély visszacsatolt megyéiben három fajtához tartozó juhot tenyésztenek és pedig: Szatmárban az Avasig, Szilágy és Bihar nyugati részének síkságán a fésűs gyapjüst, MarosTorda köziepén. Udvarhely keleti részén és egész Háromszéken Gigáját, míg a racka havasi változata, ai kevert gyapjas ú. n. oláh juh, a visszacsatolt és meg nem nevezett megyék egész területén, Háromszék kivételével. A nackaállományt ai legtöbb helyen űzött vérfertőző beltenyésztés lerontoitta, a tincses gyapjú durva és törékeny lett, a nyíró súly is csökkent 1.5—1.8 kg.-ig. A köztenyésztésben kiválasztássial vagy külemi elbírálással senki sem törődött. A fekete és fehér gyapjiais anyák vad párosítása nyomán a bárányok súlya is jelentősen visszaesett annyira, hogy a váliaisztott bárányok súlya 5—8 kg. között hullámzik. A tejtermelés fokozására pedig semmi intézkedés sem történt. Bihar megyében az utóbbi évek során karakul-tenyészeteket is állítottak ,be, amelyekben prémnyerés céljából inkább félvéreket tenyésztettek. Ez a konjunktúrára, alapított vállalkozás iazonban mindinkább tért veszít. Erdély baromfitenyésztése terén a román állami igazgatás^ jóformán csak a tyúkfélékkel foglalkozott. Egyoldalú tojástermelőként a, Leghorn, vegyes hasznosításra .a vörös izlandi, Wiandoitte és Plymouth fajtákat jelölte ki. A baromfitenyésztés javításával csak a gazdasági kamarák foglalkoztak.^ Ingyenes, illetve cserekakasok kiosztásával igyekeztek jiavítani a parlagi állományt. Az utóbbi években Bukarestben tojóversenyeket rendeztek, amelyeken erdélyi tenyésztők állománya is kapott kitüntetéseket.

83

A MAGYAR ERDÉLYI SZARVASMARHA megmen- Az tése érdekében négy gócot jelölt ki az EMGE: Csíkban, Kis- E M, a.E, küküllöben, a Mezőségen és Biharban Tenke környékén, mindazon helyeken, ahol ennek a fajtának tenyésztését nem- akciója a^^ csak kifejezetten kivánták, hanem a gazdasági körülmények múltban, is ennek a fajtának kedveztek. Gazdasági felügyelőink javaslatára 1937-ben Kászoiialtiz és Magyarbükkös, 1938-ban Ózd, Szék és Tenke, 1939-km ismét Tenke és Szék, míg 1940-ben Gyanta kaptak a budajesti tenyészállatvásáron díjazott bikákat. Kászonból, Bükíösről és ózdról a szép fellendülés dacára, a helyi és járási hatóságok ármánykodása miatt, két évi tevékenység után a bikákat el) kellett távolítani. A Székre került első bikát félévi használat után érte ez a sors, hogy később megbánva helytelen cselekedetüket, a következő évben ismét kérjenek magyar bikát. Így is a behozott 8 bikából 6 még köztenyésztésben van. Az EMGE legszebb reményeit a Fekete-Kíirös-menti magyar tenyészet felújításához fűzte, sajnos ezt a gócot, de a kisküküllőit és a mezőségit is, elveszítettük. A szolnokdobokai és 01 kolozsi gócok kiépítése most már tovább folyhatik. A szimmentáli fajtának államilag is kedvezményezett tenyésztésében kevesebb zökkenővel avatkozott bele az EMGE. A szimmentáli bikák kiosztásánál figyelembe vettük a fajta tenyésztiésének előrehaladottságát, az állatok fejlettségét, a takarmánynövények termelésének elterjedettségét. Jelenleg 17 EMGE által behozott szimmentáli' bika van közhasznál'aitlban. Gyer^ószentmiklóson, Nagyajtán, Küküllődombon a szimmentáli tenyésztés érdekében az EMGE állattenyésztő egyesületet is alakított.

„Pozsony". Tenke község részére behozott m agyar bika, Az 1940. évi budapesti tenyészállatvásár egyik legszebb példánya.

84

A lótenyésztés terén nem sokat tehetett az EMüE. A miilt év tavaiszán jelentős segély engedélyezése révén be tudott hozni egy 5 éves Nóniusz mént. Ez a jó apaállat a BeszterceNaszód megyei Zselyk községben van. Az első évben általa fedezett 35 kanca mindenike vemhes isi lett, de a román hadsereg által igénybe vett kancákat annyira tönkre tették, hogy azok legtöbbje elveítélt. A sertéstenyésztés érdekében az E M ö E 19S6-ban tette első lépéseit. Ez év őszén 50, 1937-ben és 1938-ban lüO—100, 1939-ben 110 és 1940-ben 53 közópyork tenyészkocát osztott kj S^iatmái, Szilágy, Osík, Udvaihely, Beszteice-Naszód Maros-Toiia és KisküküÜc Diagyair kisgazdái között. A tenyészkooarkihelyezés teljes sikerét bizonyítja a számtalan Igényiéi?! ami az EMGE központjához állandóan érkezik. Sok ezeiie emelkedik a száma az EMGE által közvetve elterjesztett gyors fejlődésü, jó takarmányéitékesítö és nagy szaporaságu hússeitésnek. A kistenyésztők megteremtették a belterjesebb seitéstenyésztést, elsajátították az újaibb takarmányozási ismereteket és az állatok egészségvédelmi követelményeit is. A juhtenyésztés feljavításán is fáradoztunk. Első sorban m erdélyi havasi racka elk0rcs0'sulásá;t kellett megakadályozni. Feljavításra legalkalmiaisabbnak a cigája látszott, meit a cigája füitösiszálú gyapjúja szerencsésen kiküszöbölheti a rpckagyapjűnak hátrányos^ tulajdonságait, főleg annak merevségét és törékenységét;. Kísérleti települ Csík megye választatott^ mert itt a dus legelőterületek és azok kihasználása az akció sikerével kecsegtetiett. Az EMGE a helyi elcsenevészesedett hegyi racka feljavítására 1937 nyairán 45 darab 2---3 éves tiszta vérű cigájia, kost vásárolt am egyik ókirálysági, állami ellenőrzés alatt áUó tenyészetből és ezeket Csík megye 8 gócában helyezte el. 1938-ban 20 darab tisztavérű kosbárányt hozott egyik állami tenyészetből, ahol a gyapjú és tejtermelés szempontjából történt a tenyészkiválasztás. L'zek 1939-ig, amikor tenyésztésbe kerültek már teljesen meghonosodtak. 1939-ben egymásközti koscserével előztetett meg a vérfertőzés bekövetkezése. 1940-ben az első bárányos anyák itlejének mennyiségét rendszeres mérések által állapították meg és hasonlították össze a helyi racka anyák által termelt tejmennyiséggel. Az eddig elért eredmények bíztatok és a székely gazdák megkedvelték az általuk „berkének'' nevezett cigája tenyésztését. Az ^ ^ A MULT ÉV' NYAEÁN ismételten juttattunk illetékes ÍE.F.O. E. heiyre olyan, statisztikai adatokkal alátámasztott összefogteuj és^ztési ^^^^ ismertetéseket, amelyek híven visszatükrözték nemcsak ái^c ójának I'^rdély állattenyésztésének akkori helyzetét, hanem rávilágíeíismerése. tottak egyletünknek a mezőgazdaság ezen ágában kifejtett,

85

Az állattenyésztésiszemleút résztvevői: 1. Szeghö Dénes BMGE állattenyésztési felügyelő, 2. Páy András, a na. kir. ménesbirtokok főfelügyelője, 3. Booz Elek, m. kir. gazdasági felügyelő, 4. dr. Wellmann Oszkár, az Országos Törzskönyvelő Bizottság elnöke, 5. Lenek Jenő, miniszteri osztályfőnök, 6 Battha Pál, miniszteri osztálytanácsos, 7. Konkoly-Thege Sándor, OMGBl főtitkár.

ogyes esetekben kezdeméiiyezö, de mindenkor a magyar kisgazdák anyagi megerősítését célzó és sikerrel kecsegtető tevékenységére. Később, az örvendetes íordiillat után, a Földmívelésügyi Minisztériiun vezető személyiségeinek erdélyi szemleútja nemcsak felfogásunk helyességét igazolta, hanem azt is, hogy csak az volt a járható út, amelyet sok töprengés meg az esélyek latolgatásia után óvatos lépésekkel kitapostunk. Érthető tehát, hogy az ehnult esztendő folyamán egyletünk állattenyésztési lakciója ugyanazon célok elérésére törekedett, amelyek a megelőző évek kísérletei folyamán helyeseknek bizonyultak. A lótenyésztés terén igen jelentős volt a Immca-akció néven ismert mozgalom, melynek rendjén Kolozs megyében 120, Beszterce-Naszód megyében 15, Szolnok-Dobolíai megyében 109, Szatmár megyében 119, Szilágy megyében 100, Bihar megyében 226, Maros-Torda megyében 156 kanoa osztatott ki. A kisgazdák részesiedése Északerdélyben 70%, a keleti részeken 15%,, Maros-Tordában 85%-os arányszámban állapíttatott meg. A kanoavásárlásokban előbb a tavaszi jubiláris tenyészállatvásár, majd a Déhnagyarország részleges visszaszerzésével kapcsoMos események miatt szünet következett be, de remélhetőleg a további vásárlások ismét megkezdődnek és a kiosztásban azok a megyék is részesülnek, amelyeknek eddig egy kanca sem juthatott. A kancaakcióval kapcsolatosan rá kell mutatnunk néhány olyan körülményre, amely előzetes célkitűzéseinket némiképp

A kanca, akció.

86

módosítiotta s az akció e&zményi lebonyolításia elé hibánkon kívülálló nehézségeket gördített. A románok által elvitt lóáJlomány pótlására kormányzatunk előbb 2000 kedveznién^^es árú kanoai kiosztását helyezte kiláitásba. Anyagi okokból, a közbeni nagymérvű á*-emelkedés miatt azonbaii a kiosztandó kancák számát Í2ü0-ra kellett csökkenteni s ebből eddig kancát oszthattunk ki. A létszámcsökkenésből következik^ hogy minden igénylést lehetetlen volt kielégíteni. Ez eléggé sajnálaitos körülmény, valamint az is — ami egyébként ilyen esetben majdnem kikerülhetetlen, — hogy la megvásárolt állatok között akad olyan is., amely nem üti meg a kívánatos mértéket, sőt hibásnak mondható, bár — és ezt hangsúlyoznunk kell — hibái ellenére is 'tenyésztésre alkalmas, mert nem szenved átörökítő hibában. Nem állítjuk tehát, hogy minden kanca eszményien szép állat volt, de azt igen, hogy legtöbbnyire fiatal, tenyésztésre, csikónevelésre alkalmas, márpedig ez a cél és ^a (tulajdonjog elnyerésének is az a feltétele, hogy ama ct év alatt, míg a kedvezményes (50%-os) vételár részleteit fizeti s a kanca a tenyészstőnek kodiátlan tulajdonába nem megy át, évenként csikót hozzon a világra és a tenyésztő 0zt egy éves koráig fel is nevelje. A szaryasmarha, tenyésztés iőmozdf. tása.

A szarvasmarliatenyésztés előmoizdítása tekintetében igen jelentékeny hatású volt az a szemleút, amelynek során a Földmívelésügyi Minisztérium állattenyészítési főosztályának vezetői, az Országos Törzskönyvelő Bizottságnak elnöke és az 0. M. G. E. küldöttje megismerték a székelyföldi, valamint a Bihar és Szatmár megyei állattenyésztési kérdéseit. A szemleút alkalmával tapasztalt jó eredmény elismerése indította a F . M. állattenyésztési főosztályának vezetőit azon elhatározásra, hogy 200 borjúnak és 500 tehénnek kedvezményes áron történő kiosztását helyezze kilátásba. Az elnökség azonban ismételt közbenjárásával kivívta, hogy a tehenek számai 600-ra, a borjuké 1000, majd 1200-ra felemeltessék. Kiosztásra kerülnek szimmentáli jellegű magyar tarka tehenek, iiszők és üszőborjuk; s a legelső szállítmány, 11 drb. tehén, ezév január havában meg is érkezett Kolozsvárra. Az állatok külleme megfelelő, az árak elfogadhaitók voltak s így az igénylök száma hamarosan emelkedett is. A szállítások elé azonban a szokatlanul nagy hideg, később a szövetséges német haderők délkeleteurópai vállalkozásának előkészületei, majd aa árak hullámzása igen nagy nehézségeket gördített, úgyhogy csak május hó elején sikerült 762 pengős átlagárban 56 tehenet jutányosán vásároltni, amelyekből 6 drb. Besziterce-Naszód megyében, 6 drb. Szolnok-Dobofca megyében, 2 drb, Bihar megyében, 11 drb. Szilágy megyében, 11 drb. Szatmái megyében és 20 drb. Kolozis megyéb^en került kiosztásra. Továbbá kiosztatott még Kolozs megyében 60, Szolnok-Dobokdv megyében 85, Bihar megyében 64, Maros-Torda megyében 41 ÜÖZ.0: kiosztásra vár mintegy 85 üsző.

87

A középyork sertésakciót 1939-beii az akkori román Á katonai felvonulás következtében csökkenteni kellett s így az középyork Arad megyei 18 kocától 1940-re 106 (átlag 5.88) malac esett, melyekből augusztusban ugyancsak Arad megyében 46 siildökocát osztottunk ki. Ezak ott is maradtak. — Azonos időben Maros-Torda megyében 31 kocánk volt s ezekből ö.l átlaggal 177 malacot kaptunk. A reánkeső íelerészből 63 süldökocát osztottunk ki, mégpedig: Gyergyószentmiklóson 10, őzovátán lU, Radnótfá.ján 10, Jobbágytelkén 10, Ebeden 13 és Csittszentiványon 10 darabot!, minden csoporthoz adván egy-egy tenyészkant is, mely a csoport közös tulajdonát képezi s a kocáknak a.z átvétel és a párosítás ideje közt felmerülő gondozásáért kárpótlásul szolgál. Jólebet az érdekelt gazdaköröktől még nem kaptunk jelentést a tavaszi eliésekről, mégis azt hisszük, hogy az idén már 100—120 süldökocát oszthatunk ki, ha ugyan a sertésárak emelkedése s ezzel kapcsolatban a York-tenyészkanok árának drágulása nem vonjai miaga után a kihelyezendő kocák számának költségvetési szempontokból fakadó kényszerű apasiztását. Azon leszünk, hogy ez be ne következzék, nemcsak azért mert a kocaakció igen népiszerüvé lett ési a nagy sziaporaságú kocák a hozzáértő gaizdák birtokában figyelemreméltó jövedelmet hajtvai mintegy útirányt szabtak a sertéstenyesztésnek, hanem azért is, mert a malacok okszerű neveléséhez olyannyira szükséges fölözött tej révén a szarvasmarhatenyésztésre, főként a ^ tejtermelés fokozásának kétségtelen fontosságára is ráirányították figyelmet. A cigája félvértenyésztést nemcsak folytattuk, hanem Csík megyén kívül más megyék területére is kiterjesztettük. í g y Csíkba újabb 4, Maros-Torda megyébe 9 és Ilunyad kost vásároltunk a brebenii óromániai állami gazdaságból, de ezeket a bécsi döntés után má,rt nem sikerült elhoznunk. Jűhtenyésztésünknek cigájávai történő feljavítására még 1937-ben indított kezdeményezésünket a kormányzat nemcsiak jóváhagyta, de általánosan kiterjesztendönek is tartja, ezért Erdély területére 6.000 választott cigája bárány kedvezményes árú kiosztását engedélyezte ési bízta egyletünkre. Reméljük, hogy a június végére kitűzött határidőig a kiosztás lebonyolítható lesz, már azért is, mert tisztavérű cigája hiányában cigájaxracka vagy riacka, karakul, esetleg ezek keresztezéséből származó bárányok is kioszthatók. Nehézséget okoz, hogy a jerkebárányoknak súlya nem üti meg a földmivelésügyi kormányzat áltail megkívánt mértéket, de remélhető ennek a különbségnek áthidailása., mert a nemes cél érdekében kisebb engedmények tehetők anélkül, hogy az akció igazi céljától el kellene térni.

A cigája

88 A baromfiakció

Szárnyas háziállataink nemcsak a közellátás, hanem kivitelünk szempontjából is jelentős figyelmet érdemelnek. Közbenjárásunk eredményeként még a mult év no\ emberében sikerült 30 pár pekkingi kacsát, míg ez év januáx havában 30 tojó és 25 gunár nemesített magyar ludat kiosztani. A tavaszi tenyészállatvásáron beszerzett magyar nemesített íehér és vörösizlandiból 68 drb. tyűk és kakas, valamint hat torzs, ezenkívül 10 kakas és 4 tojó bronzpulyka volt kiosztható. A kacsákból Bihar, Háromszék, Kolozs, Majros-Toi da, Sptmár és Szolnok-Doboka megyék, a Indákból és a pulykákból Bihar, Szatmár, Szolnok-Doboka és Kolozis megyék kaptok, míg a tyúkfélék Kolozs és Bihar megyékbe helyeztettek ki, darabonként 2 és 4 pengős kedvezményes árban, azzal a megszorítással, hogy csak tenyésztésre használhatók, hizlalni és levágni nem sí2?abad. — Kértünk még engedélyt napos csibék kiosztására, s a keret engedélyeztetvén, J 1.405 drb. lendeltetett meg részben központunk, részben kirendeltK^égeiuk által közvetlenül. A keltető közipontok egyike sem szavatolt a naposcsirkék fajtaazonosságáért, s bár a legtöbb rendelő a magyar kendermagost kérte, mégis — mert ebből a fa jtából volt a legkevesebb — a csibék zöme vörös izlandi és fehér ieghornból került ki. A csibék majdnem kivétel nélkül teljes számba^ és élö állapotban érkeztek meg és felnevelésük is ^sikerrel bíztat. Reméljük, hogy aiz ősz elején nagyobb számú, kedvezményes árú baromfit oszthatunk ki, amikoiis előbb a Székelyföld igényeit szeretnők kielégíteni, ha ebbeli törekvésünket a vasúti szállítás nehézsége lehetelenné nem teszi.

A gyakorlati mnnka kiegészítése: a népneyelés.

Az állattenyészztléis körébe vágó munkáukat az Erdélyi Gazda hasábjain' közreadott és az állattenyésztés meg az állategészségügy előbbrevitelét célzó ismertető-oktató cikkek sokasága, valamint a tanfolyamok állattenyésztési és állategészségügyi előadásai teszik hatékonnyá. Büszkén mutathatunk rá, hogy a gyakorlati kezdeményezéseket kiegészítő nevelési törekvéseink mindenütt a legnagyobb elismeréssel találkoznak s különösképpen a tanfolyamiokra küldött falitáblák sikere feltűnő, hírük még az anyaországba is eljutott és több gazdasági iskola kérte az Eidélyszerte annyira ismert képsorozat miegküldésétl

89

c) Az álltttértékesítés, A MAGYARORSZÁGI ÉLÖÁLLATÉRTÉKESITÉST a k<.iaxiiány három évvel ezelőtt új lalapokra helyezte. Az új rendszer elgondolása az volt), ho^T az állathízlalás teljes hasznát annak a s^azdának juttaisja, aki állatával bajlódott, takarmányát és pénziét fektette bele és a hizlalással járó kockázatlot viseli. E célból ^^onidoskodni kellett arról, ho^y ini külföldi értékesítést vé'|:^ző központi szerv miár a hizlalás me^'indulása alkalmával tudomást szerezzen a ^azda által hízóba állított állaltokról és figyelemmel kísérje a hizlalás menetéti, továbbá szakszerű hízlalási tanácsokkal lássa el a gazdákat, egyszóval oidahasson, hogy az állathízladás a gazdára nézve rentábilis legyen, mert csak ez esetbeni biztiosítható a termelés fokozása és a kivitel folytonossága. Kötelezték tehát a gazdákat, hoígy az e célra kijelölt megyei szervek útján hízó állatiaikat bejelentsék és a hizlalás befejezése után csak azok az állatok nyerhettek kiviteli engedélyt, melyek bejelentése idejébeni megtörtént. Szarvasmiadháknál a hizóbaállítottj állatokat külön fülbélyeggel is megjelölik, míg sertésnél és juhnál csak egyszeiű bejelentési kötelezettség terheli a gazdát.

A reudszer ismertetése.

Erdély egy résziének visszacsatolása után a kormányzat mielőbb ki óhajtotta] terjeszteni az említett állatiértékesítési rendszert a visszatért teiiiületire is, tudva azt, hogy éppen az állatértékesítés az a gazdasági ág, mielynek útján a román uralom alatt annyiia leszegényedett erdélyi gazdatlársadalom legkönnyebben és leggyorsabban juthat jelentős anyagi segítséghez. A m. kiiiL Kereskedelmi Hivatal előterjesztésére a m. kir. Földmivelésügyi Minisztériumi 240.321/940. számú rendeletie — Bihar és Szatmiár megyék kivételével — az erdélyi területeken a szairvasmarhakivitel megszervezése érdekében végzendő teendők ellátását 1940 -deeemiber 1-i kez- Az állatér. dettel egyletünkre bízta s egyletünk ez új feladat elvégzé- tékesitést sére felállította az állatértékesítést megszervező ügyosztályt, megszerTezö valamint külön megbízottakat nevezett ki a 9 erdélyi vár- ügyosztály. megyében miár működő E. M. G. E. vármegyei kirendeltségekhez. E megbizottak felaldata, hogy azokat a bejelentési és niyilvántlartási munkálatokat végezzék, amelyeket az anyaoiiszágban a Szai'vasmiarhaitenyésztő Egyesületek teljesítenek, tehát elsősorban gondoskodnak az új rendszer megismerteséről, e célból a gazdakörök bevonásával propagianda-iértekezleteket tartanak, ismertetik a célszerű hizlalást, a hízóbaállított sziarvasmarhákat bal füljegyzéssel látják el, azokat kartotékszerüen nyilvántartják, majd azoknak a kisgazdáknak marháit, akik többen összeállva kívánják állaitaikat kereskedő vagy szövetkezet beiktatása nélkül külföldre szállítani, 10 darabonként vagontételekbe csoportosítják és ezáltal lehetővé teszik, hogy olyan kisgazda is részesüljön a belföldinél

90

Az állatértékesítést megszervező ipcsolatai.

Takarmányellátás.

Tengeriszárító berendezés. Hizlalási hitel.

jóval magasabb külföldi árakban, akinek csak 1—2 darab marhája van. Ügyosztályunk ezen kivül szoros kapcsolatot tart fenn ai m. kir. Kereskedelmi Hivatallal, valamint a Magyar Állat és Állatitermékek Kiviteli Szöveitkezettel — mely utóbbi Kolozsváron éppen a közvetlen érintkezés megkönnyítése végett külön kirendeltséget tart fenn — és igyekszik e szerbieknél minden módon elősegíteni «az erdélyi gazdák hízott állatainak jobb és könnyebb értékesítését. Különösen módjában van ügyosztályunknak az ármegállapításnál és a kiviteli kontingensekben való résizesedésnél is az erdélyi gazdák érdekeit képviselni az által, hogy Sigmond Ákos ügyosztályvezetőnk, továbbá ifj. gróf Teleki Mihály gernyeszegi éb Kcvásznai János angyalosi Mrtokosok meghívást kaptak az Országos Állaltértékesítö Bizottisáigba, mely hazánk állatértékesítésének irányítója és döntő fóruma. A fentvázolt tevékenységen kívül, mely mint mondottuk, megegyezik az anyaországban működő Szarvasmarhatenyésztő Egyesületek ez irányú tevékenységével, ügyosztályunk a többi állatfajták, mint sertés, bivaly,, juh és bárányfeleslegek értékeisítlését is szemi előtt tartja és gondoskodik arról, hogy ez állatok értékesítésénél is az erdélyi gazdák a legkedvezőbb elbánásban részesüljenek. Tudva azt, hogy különöseni a jelenlegi közismerten rossz takarmányellátási helyzetben mennyire fontos az eredményes állathízlalás szempontjából a; gazdák takarmányellátásá t biztosítani, ügyosztályunk igyekezett elnéíkségünk személyes közbejárásának támogatásával a gazdáknak e téren is segítségére lenni. Közbejárásunkra a m. kir. Földinívelésügyi Minisztérium a „Futum'' útján ez akció keretében elsőizben 3.000 q szemes tengerit bocsájtott rendelkezésünkre, mely mennyiséget szarvaismarha és sertéshízlalás céljaira a gazdakörök útján teljes egészében kiosztottunk, risszesen kb. 400 hizlaló gazda között. Másodízben újabb 6.000 q szemes tengerit sikerült a m. kir. Földmívelésügyi Minisztériumtól kieszközölni, ezt a mennyiséget azonban kizárólag sertéshízlalás céljára bocsájtottla a Minisztérium rendelkezésünkre. Ezen mennyiség szétosztása jelenleg folyamatban van. A m. kir. Földmívelésügyi Minisztérium, tiovábbá 2 darab teljes Hoffher-Schranitz gyártmányú „Farmier^' típusú tengeriszárítóberendezést ajándékozott egyletünknek az üzembentartáshoz szükséges 4 vagon ruhrvidéki koksszal együtt, öszszesen kb. 30.000 Pengő értékben. Ügyosztályunk látva, hogy az erdélyi gazdák nag^^obb arányú állathizlalásának legfőbb akadálya a gazdák tőkeszegénysége, mindent elkövet, hogy a gazdák részére előnyös feltételű hizlalási hiteleket eszközöljön ki. A m. kir. I oldmívelésügyi Minisztérium a M. ±\, Sz. útján 1.5 millió pengős

91

keretben alacsony — ö^/a-os — kamatozású hízlalási kölcsönt engedélyezett, mely akcióba igyekeztünk az erdélyi gazdákat minél nagyobb számban bekapcsolni. Sajnos, csak jó néhár.y hízlalási kölcsönigény lés felterjesztése ntán gyözödliettüiik mieg afelől, hogy a hiteligénylések elbírálását végző bizottság meglehetősení smgorú feltételekhez köti a kölcsönök folyósítáöát., U^anis a hízóba állítandó állatok kézizálogbavételén kívül, váitógaranciáti és telekkönyvi írangsor fel jegyzést írt elő. Ezen kívül csak teljes vagonrakományt kitevő 10 darab szarvasmarha vagy 40 darab sertés hízóbaállítása esetén folyosította a kölcsönt. Közbejárásunkra e nehézségeket úgy sikerülii áthidalnunk, hogy a hitel elnyeirésére több egy községben lakó gazdát csoportosítottunk, akik közösen vállalkoztak — egyetemleges felelőség mellett — egy vagonirakomány hízlalására, elértük továbbá, hogy a kisgazdák csoportos hízlaláisa esetében a hitelbíráló bizotitság a jövőben nem fog szigorúan ragaszkodni ahoz az eredetileg előírt feltételhez, mely szerint a kölcsön erejéig a gazdának ingatlanán biztosítani kell a M. Á. Sz. rangsorának telekkön^^vL f e l jegyzését. A visszacsatblás óta eltelt időszak alatt Erdélyből lebo- marha nyolított szarvasmarhakivitel adatait vizsgálva, meg kell kiyitel. említenünk, hogy a fentvázolt értékesítési rendszert természetszerűleg nem lehetett mindjárt az első időben életbeléptetni. Mivel azonban a főhatalom megváltozása pillanatában Endélyben talált hízott marhafeleslegek értékesítése halasztást liemt tűrt, különösen a magyarlaktla vidékeken s a hízott marhafeleslegek felvásárlását azonnal mieg kellett kezdeni, átmenetileg az lai megoldás látszott a leghelyesebbnek, hogy a M. Á. Sz. a jelentősebb országos vásárokon felvásáriolja a kivitelre alkalmas marhákat és ezeket — bár ez különben nem képezi feladatlát — közvetlenül szállítja ki külföldre. Ilyen módon la M. A. Sz. szaktisztviselői 1940 október 18-tól december 20-ig összesen 26 erdélyi országos vásáron (Bihar és Szatmáir megyék kivételével)

Maros-Torda vármiegyében Háromiszék „ Csík „ Beszterce-N. „ Sz.-Doboka „ Szilágy „ Kolozs „ összesen tehát

141 drb. szarvasmarhát 165 „ ,, 44 „ „ 138 10 10 „ „ 29 „ ,, 537 drb. szarvasmarhát

vásároltak fel. Ebből 18 idiarab tenyésztésre alkalmatlan mnstrabikát Némietországba, míg a többit Olaszországba szállított ki a M. .Á Sz.

A bejelentési rendszer életbeléptétésétől kezdve 1941 március 31-ig kereskedők és s'zövetke^etek 1777 drb. marhát, míg a gazdák saját lebonyolításban —- 250 drb. miarhát,

HúskiYitel.

h

Hízott

Dejeientése.

összesen tehát 2027 drb. szai'vasmarhát szállítottak élőállapotban külföldre, mel^- mennyiségből 73 drb. Németorsiziágba, míg a többi Olaszországba szállítatiott. Tehát a visszacsatolás óta Bihar és Szatmá?' megyék kivételével Erdélyből élő állapotban folyó év március 31-ig összesen 2564 darab szarvasmarhái szállitottunk külföldre, E mennyiséghez hoizizá. kell számítiani még 1821 darab szarvasmarhát, melyeket folyó évi január j és február 23-a közötti időszakban vágott állapotban szállított a M. Á. Sz. Németországba. A vágottmarhaiszállításokat a M. A. Sz. elleinőrzése alait t erdélyi és anyaországi húsipiarosok a kolozsváiri és beisztercei vágóhidakról bonyolították le. A húskivitel azért volt jelentős, mert lehetőséget nyújtott a félighízlalt szarvasmarhafelesleg megfelelő áron való értékesítésére. ^ Tehát Erdély 9 vármegyéjéből élő és vágott áUapotban összesen 4385 darab szarvasmarhái szállítottunk külföldre. Tájékozásul megemlítjük, hogy 1941 március 26-i kelettel a hizóbaállított és a^vármegyei megbízottak által nyilvan-f^^igff szarvasmarhák száma 2946 darab, iamely megyék szerint a következőképpen oszlik meg. Beállítási fülszám :

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Csík vármegye Háromszék vármegye Kolozs vármegye Maros-Torda) vármegye Dél-Máriamaros vármegye Szilágy vármegye Sz.-Doboka vármegye Udvarhely vármiegye Beszterce-Naszód vm.

88 drb. 739 „ 171 „ 282 „ 2 „ 201 „ 400 „ 252 „ — ,,

2135 drb.

Kiviteli fül szám :

— 15.") 202 131 — 138 10 75 —

drb. „ „ „ ,, „ „ ,, „

711 drl).

Tekintetbe véve azt, hogy gia^datársadalmiunk nagy része az előtte egészen új állatkiviteli rendszea:^rel szemben hosszú ideig tartózkodó volt, mely tlartózkodás egyes román- és szászlakta vidékeken még miindig taipasztalható, továbbá figyelembe véve az erdélyszerte m>utatfeozó takarmányhiányt is, a bejelentett és általunk nyilvántartott szarvasmarhák száma kielégíÜőnek m.ondható. PropagandaItt jegyezzük meg, hogy ügyosztályunk és vármegyei ' ezletek. megbízottjai a 9 erdélyi vármegyében 1940 december 1-től április l-ig összesen 419 városban és községben tartott értekezletet^ mely értekezleteken ismertettük gazdáink előtt az új

93

állatkiviteli rendszert, a célszerű hizlalás módozaitait, az árakat és feltételeket, e^szóvai mindazokat a teendőket, amelyeket a gazdáknak tudniok kell azért, hogy a kivitelbe bekapcsolódhassanak és ezáltal a belföldinél .ióval magasabb kiilföldi árakon értékesíthessék hízott marháikat. Értekezleteinket gaizdaköreink útján rendeztük meg és azokra minden esetben meghívtuk az illetékes községi elől.iáróságon kivül a lelkészeket és tanítókat, valamint a mi. kir. gazdasági felügyelöket.. Városokban értekezleteinkre meghívást kaptak a m. kirj Kereskedelmi Hivatal kirendeltségeinek vezetói is. Bár az új rendszer életbeléptetése óta eltelt idő túl rövid arra, hogy az elért eredmények minden téren szembe tűnjenek, mégis megállapíthatjuk, hogy első sorban a gazdáknak juttatott ár tekintetében beváltlotta a hozzáfűzött reményeket. Áll ez főleg akkor, ha a jelenlegi élő-marha árakat összehasonlítjuik azokkal az árakkal, melyeket ma egy éve gazdáink a román uralom alatt kaptak állataikért. Még ha az árszínvonal időközben bekövetkezett általános emelkedésétt le is számítjuk, feltétlenül miegállapítiható, hogy az új rendszer alapján fizetett árak a szarvasmarhaíiízMás hasznát jelentékenyen fokozták.

„Hajdú" bika. A budapesti fenyészállatvásárról 1940 év tavaszán Mezőpanit község részére.

hozatott

IV. Függelék. a) Személyi vStozásoh. A bécsi döntés következtében elnökünk, dr. Szász u 1t megszáUás alatti Dél-Erdélyben maradt, ahol JNiagyenyed kozponttal tovább végzi a magyar gazdatarratóom ügyének szolgálatát. Annakidején levelet intézett ^ EMGE négy alelnökéhez: Gr. Teleki Béla, Máriaffi Lajos, Cs. Károly István 6s Káddv IstvÓM íUlelnökökhöz, valamiiit lelegdy László ügyvezető alelnökhöz s ebben a levélben bejele^tette, hogy az előállott helyzetben nem áll módjában az EJVLCrE vezetésével járó felelősséget viselnie s így alelnöktársaira vár a nagy feladat, hogy Erdély magyarságának ezt a nepi szervezetét továbbfejlesszék s immár a magyar Haza szolgálatába állítsák, Dr. Szász Pál levele nyomán az EMGE vezetését, mint rangidős alelnök, Gr. Teleki Béla zsibói földbirtokos vette át,, aki az alelnöki tisztséget egyesületünk újjászervezése, 1936. virágvasárnapja óta viseli. Későbbi időpontban Máriaffi Jjajos alehiök Gr. Teleki Bela vezeto alelnökhöz levelet intézett s ebben — az elnökség legőszintébb sajnalatára — lemondott. Az BMG-E központi és külső szervezetében is jelentős atszeryezes valt szükségessé az új helyzetnek és feladatoknak megfelelően. A központban két főosztály keretében ügyosztályok létesíttettek s a volt kerületi és alkerületi felügyelőségek kirendeltsegekké alakíttattak át. Ezekről — ügykör és személyi beosztás tekintetében is — jelentésünk más részében már megemleke^unk. Itten csak két különleges feladattal megbízott ügyosztályunkat emeljük ki: , , A T^lí román mezőgazdasági kamarai ügyek és az érdekkepyiseleti feladatok ellátására megszervezett ügyosztály yezeteseyel EMGE-igazgatói minőségben Szász István okleveles gazda, földbirtokos bízatott meg. hálózatának egységes felügyeletére ismet eletrehivott kozponti felügyelőség teendőit ^ö^oa/i Laszlo okleveles gazda látja el. Az elnökség ezután kívánja kifejezni elismerését és köszíinetet^ mind az ügyosztályok, mind a kirendeltségek vezetőinek es tisztviselőinek azért a lankadatlan és becsületes munkaert, amelyet a bécsi döntés előtti nehéz időszakban s a bwsa dontes után mindinkább fokozodó mértékben egyesületünkre harulo feladatok ellátásában fejtettek ki

95

h) Az alapszabályok módosítása. Ismeretes, hogy m EMGE alapszabályai a legutóbbi módrsítás következtében a kisebbségi idők követelményeihez alkalmazkodtak. Az EMGE igazgató választmánya tehát ehö kötelességének tartotta, hogy olyan alatpszabályokat készítsen, amielyek hazánk törvényes rendjének szellemét tükrözik vissza, egyben megfelelő alkotmányul szoilgálniak az EMGE időszerű átszervezésében és az EMGE ügykörébe utalt vagy az EMGE-től önként vállalt feladatok végrrehajtásában. Ennek az új alapszabálymódosításnak főbb elvei három pontban foglalhatók össze: 1. Módosítandók mindazok ai szakaszok, amelyeknek intézkedése ninics összhangban a miagyar jogszabályokkal és aimielyek kizárólag a kisebbségi életlDen éirlvényes viszonylatokra vonatkoztak. 2. Módosítandók, illetve kieglészítendők azok a szakaszok, amelyek az egyesület szervezetére vonatkozínak, olyaji értelemlben, hogy a központ és a vidéki gazdaszervezetek között a kapcsolatok minél szorosabbá tétessenek. Ebből a célból elsősorban az igazgatóválasztmány választott tagjainak száma emielendő és vidéki gazdaválasztmányok létesítése szükséges. 3. Végül körvonalazandó az EMGE érdekképviseleti jellege, hogy ezzel méginkább lehetővé váljék az EMGE szervezetének továbbépítése és az ügyvitel kiszélesítése. c) Az EMGE anyagi viszonyai. Az EMGE anyagi viszonyainól az 1940. évi zárszámiadások nyújtanak felvilágosítást. Az egyesület bevételeit a tagdíjak, közvetítési járulékok, adományok stb. képezik. A zárszámadások tanúsága szerint 55.388 pengő 41 fillér vagyonnal szemben 50.313 pengő 79 fillér teher, így 5.074 pengő 62 fillér nyereség mfutatkozik. E helyen jelentjük, hogy az EMGE Attilarutca 10. és Majális-utca 16. sz. alatti ingatlanaira felvett kölcsönből még mindig 30.302 pengő tartozás fennáll. Jelentjük, hogy az egyesület alapszabályainak m,egfelielve, évközben az elnökség egyletünk pénztárában váratlan vizsgálatot tartott és ezalkalommial mind a pénztárban, mind a pénztárkönyvekben mindent rendben talált.

96

d) A számvi^sgáló-bizoUság

jelentése:

Alulírottak az Erdélyi Magyar Gazdajsá^i E ^ l e t 1940. évk zárszámadáslánajk megvizsgálásába kiküldeitvén, ezen tisztségünkben eljártiunk, a számadásokat folyó évi május hó 27-én megvizsgáltuk. Van szerencsénk erről .ielentésünket a következőkben megtenni: A pénztári napló bevételi és kiaidási tételeit a szabályszerűen kiáUítotlt nyugták, utalványok, számlák, ellennyugták és egyéb okmányokkal összeliasonlítottuk és azokat helyesnek találtuk. Tagyon. A z Erdélyi Mas:yar Gazdasági Sorszám Pénztár számla Ingatlan számla Berendezés (leltár) számla Mészáros-féle szerv, alapítvány 11361. sz. betétk. számla Mészáros-féle vándortanítói alap 11463. sz. betétk. számla Értékpapír számla Takarékpénztári betét számla M . kit. Postatakarékpénztár számla

Veszteség.

Pengő

f.

3428 40000 3000

03

1861

74

1861 826 728 3681

74 67 25 98

£5388

41

—

—

Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet

Sorszám Erdélyi Gazda számla Szervezkedés és oktatásügyi számla ... Kirendeltségek költségeinek számlája Központi költségek számlája Személyzeti fizetések számlája Kamat számla Helyiségbér számla Eredmény számla

Pengő

£

6869 2520 6S45 15561 31177 1325 1500 5074

67 76 44

70875

12

20 67 76

62

Kolozsvár, 1940 december 31. máry Ilona s. k. Telegdy László s. k. Gróf Teleki Béla s. k. Sza tlimá péuiüiarorf. tigyv. alelnök. alelnök. dói

97

Me^vizsA^áltuik a főkönyv, segéd- és számliaikönyvek rovatait és tételeit). Jelentjük, hogy itt is mindent a legnagyobb rendben találtunk. Javasoljuk, hogy az elnökségnek és a pénztárosnak a felmentvény megadaissék. Kolozsvár, 1941. május 27-én. Gidófalvy István s. k. Dr. Szász Ferenc s. k. Pálffy László s. k. számvizsgáló bizottsági tagok.

Eg^ylet 1940« évi

mérlege.

Alapító-díj számla Mészáros-féle szervezési alapítvány számla Mészáros-féle vándortanítói alapítvány számla Takarékpénztári kölcsönszámla Adósok-hitelezők számla Eredmény számla

1940. évi eredmény-kimutatása. Sorszám Tagdíjak, ellátmányok és rendkívüli jövedelmek

Teher.

Pengő

f.

14771 1861

66 74

1861 31386 432 5074

74 33 32 62

55388

41

Nyereség.

Pengő

f.'

70875

12

70875

12

Fenti számadást megvizsgáltuk és azt la könyvekkel összehasonlítva, mindenben egyezőnek és rendben levőnek találtuk. Gidófalvy István s. k. Dr. Szász Ferenc s. k. Pálffy László s. k. számvizsgáló bizottsági tagok.

Mélyen Tisztelt Közgyűlés! Jelentésünk második részében rámutattunk arra, hogy az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet az az erdélyi magyar intézmény, amely nyereséggel zárta a román uralom alatt töltött két évtized mérlegét: az anyagi veszteségekért busásan kárpótolta a szervezeti terjeszkedés, a gazdasági akciók ésí a népnevelő munka anyagi és erkölcsi javakat egyaránt teremtő sikere. Meg vagyunk győződve arról, hogy az egyleti történet e korszakát^ az 1936 április hó 5'én induló korszakot a kései történetíró úgy fogja jelölniy mint a gyarapodás és az építés idejét összehasonlítva a megelőző korszakokkal, amelyek közül az első, a 48 előtti néhány esztendő, a tervezés jegyét viseli magán, a Mikó Imre fellépésétől számítható második korszak pedig jelletgében alapvető. Ez a mostani harmadik korszak nem dicsekszik új tervekkel, azokat készen kapta az elődöktől, s nem izzadott a fundamentum építésén sem, hiszien Mikó Imre és munkatársai ezt jól elvégeziték, ellenben dicsekszik — ha éppen dicsekedni akar — azzal, hogy ezen a fundamentumon ma már nincsenek roskadozó falak, minden tatarozva, újjáépítve, és annyi téren, hol eddig a kényelem dudvája százados alapköveket s a gondosi fundálók hagyatékaképpen porosodó terveket rejtegetett, ott most, a szorgos munka eredmény eként, erős falak magaslanak s minden tető alatt van: az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet a hagyományos alapokon és a hagyományos tervek szerint végre majdnem^ kész épület, majdnem befejezett hajléka az erdélyi magyarság gazdatársadalmának. Majdnem kész épület, — mondjuk, mert távolról sem vagyunk! azon a véleményen,, hogy a bécsi döntéssel korszak zárult s egy újabb indult. Messze vagyunk még attól, hogy pihenésre v^agy az eddigi munkától különböző újabb dolgokra gondolhassunk. Sőt most következik az ideje annak, hogy a netán sietségjben elkövetett hibákat kijavítsuk, itt-ott újabb építkezésekbe fogjunk, olyanokba, amelyekre eddigi szegénységünk mellett még gondolni sem mertünk. Aki házat épített vagy építtetett, az tudja, mennyi minden jut az ember eszébe még azután, hogy kimondja: £iz építést befejeztük.

T A R T A L O M

Előszó — — — — — — — — — — — — — __ 3 Forrásmunkák — — — — — — — — — ^ 4 A közgyűlési jelentés bevezetője - — — — — — — — 5 I. A felszabadult keleti és erdélyi országrészek mezőgazdaságának helyzetképe — — — — — g A terület megoszlása mivelési áganként — — — — — — 6 A román gazdaságpolitika hatása — — — 6 A szántóföld felhasználása — — — — — — — — — — 7 Az egyes gabonanemüek átlagtermése — — — — — _ _ 9 Takarmánytermelés — — — _ — — _ 12 Az állattenyésztés — — — — — — — — — — — — 13 II. Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet jelentősége a „kisebbségi" időszakban — Az EMGE: a kisgazdák érdekszervezete — — — — — — — 15 Az EMGE: az erdélyi magyar mezőgazdaság és állattenyésztés irányítója — — — — — — — — — — — — — _ _ 1 6 Az EMGE: a gazdatársadalom nevelő intézménye — — — — 17 Az EMGE: gazdatársadalmi szervezet — — — — — — — 18 Az EMGE munkájának hagyományai — — — — — — — 19 III. Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet munkája az elmúlt egy esztendő folyamán _ — _ — _ — — _ — — _ — 2I A szervezet továbbépítése — — — — — — — — — — 21 Tagmozgalom — — — — — — — — — — — — — 23 Gazdakörök — — — — — — — — — — — — — — 26 Gazdaköri elnökök — — — — — — — — — — — — 28 EMGE-kirendeltségek _ _ — — _ _ _ _ _ 3 7 A szervezeti központ — — — — — — — — — — — — 40 Elnöki utak és központi kiszállások — — — — — — — — 42 Az EMGE érdekképviseleti megbízatása — — — — — — 44 Az EMGE kapcsolatai a különböző gazdasági szervezetekkel — 47 EMGE-szakosztályok — — — — — — — — — — — — 47 Gyógynövénytermelési és értékesítő Szakosztály — — — 47 Szőlészeti és Borászati Szakosztály — — — — — — — 48 Gyümölcstermelési Szakosztály — — — — — — — — 50 Üzemtani és Számviteli Szakosztály — — — — — — — 51 A gazdasági népnevelés — — — — — — — — — — — — 52 Az 'Erdélyi Gazda _ — — — _ — — — — — _ _ 52 Szakirodalmi munka — — — — — — — — — — — — 53 Tanfolyamok a bécsi döntés előtt — — — — — — — — A szakoktatás szolgálatában a bécsi döntés után — — — — 55 A kolozsvári Gazdasági Akadémia újjászervezése — — — — 55 Téli gazdasági iskolák — — — — — — — — — — — 57 EMGE-tanfolyamok — - — - — - _ - — — 58 A gazdálkodás közvetett irányítása — — — — — — — — _ 64 A földmívelés és növénytermesztés — — — — — — — — 64 Talajviszonyok — — — - _ _ — — — _ — ~ _ 64 Talajművelés — — — — — — — — — — — — 64 Szabadgazdálkodás — — — — — — _ — — 65

100 Főbb szántóföldi növények — — — — — — — — — 66 A búza — — — — — — — 66 Az EMGE búza-akciója — — — — — — — — — — 66 A rozs — — — — — — — — — — — — — — — 68 Az árpa — — — — — —^ — — — — — — __ _ 68 Azab— - — — — — — — — — — — - 68 A kukorica — — — — — — — — — — — A burgonya — — — — — — — — — — — — — 69 A cukorrépa — — — — — — — — — — — — — 69 Abab— - — — — — — — — — — — — — 70 A lencse — — — — — — — — — — — — — — 70 A kender ós len — — — — — — — — — — — — 70 A napraforgó — — — — — — — — — — — — — 71 A mák - — - — - — — — - _ — — 71 A dohány — — — — — — — — — — — — — — 71 A takarmánytermesztés — — — — — _ — — — 72 Az EMGE vetőmag-akciója — _ _ — — — — — — — 73 Az EMGE mezőgazdasági gép-akciója — — — _ _ — — 75 A zöldmező-mozgalom — — — — — — — — — — — 77 Az állattenyésztés — — — — — — — — — — — — — — 78 Erdély állattenyésztési körzetei — — — — — — — — — 78 A szarvasmartenyésztés — — — — — — _ — — — — 79 A lótenyésztés — _ — go A sertéstenyésztés — — — — — — — _ — — — — gi A júhtenyésztés — — — — — — — — — — — — — 82 A baromfitenyésztés — — — — — — — — — — — — 82 Az EMGE állattenyésztési akciója — — — _ — — — — g3 A kanca-akció _ _ _ — — — — — — — _ _ 85 A szarvasmarhatenyésztés előmozdítása _ — — — — 86 A középyork sertés-akció — — — — — — — — — 87 A cigája félvér-tenyészet — — — — ~ — — — — — 87 A baromfi-akció — — — — — — — — — — — — 88 Az állatértékesítés — — — — — — — — — — — — — 89 A magyarországi állatértékesítési rendszer és az állatértékesítést megszervező EMGE-ügyosztály — — — — — — — — 89 Takarmányellátás — — — — — — — — — — — — 90 Hizlalási hitel — _ — — — — — — — — — — __ — 90 Szarvasmarha-kivitel — — — — — — — — — — — 91 Hús-kivitel - — - — 92 Hízott marhák bejelentése — — — — — — — — — — 92 Propaganda-értekezletek — — — — — — — — — — — 92 IV. Függelék - — — — — — — - — - - — — 94 Személyi változások — — — — — — — _ — — — — 94 Az EMGE-alapszabályok módosítása — — — — — — 95 Az EMGE anyagi viszonyai — — — — — _ — — _ _ _ 9 5 A számvizsgáló bizottság jelentése — — — — — — —' — 96 A közgyűlési jelentés befejező része — — — — _ _ _ _ _ _ _ 93 Tartalom — — — — — — — — — — — — — — — — 99

Felelős kiadó: Demeter Béla. Minerva Rí. Kolozsvár. 10273 Felelős vezető: Lengyel A l b e r t , i g a z g a t ó .

This book is a presen^ation facsimile. It is made in compliance with copyright law and produced on acid-free archival 60# book weight paper which meets the requirements of ANSI/NISO Z39.48-1992 (permanence of paper) Preservation facsimile printing and binding by Acme Bookbinding Charlestown, Massachusetts

2011