GYAKORLATI ÉPÜLETFIZIKA
A levegő kétkomponensű gázkeverék Levegő = száraz levegő + vízgőz
1. doboz, 1. állapot: Két hermetikusan elzárt rekeszben két féle gáz Molekulák száma: n és m Nyomás a dobozban: pn és pm
1. doboz, 2. állapot: Összenyitott rekeszek, a gázok vegyülnek Mindkét gáz a doboz teljes térfogatának
kitöltésére törekszik, mintha a másik gáz jelen sem lenne (Dalton törvénye szerint) Nyomása dobozban: pk=pn+pm ▪ Össznyomás ▪ Résznyomás
HTMS: Épületfizika
2015.10.27.
2
Reis F, Várfalvi J, Zöld A: Az épületfizika alapjai építészmérnök hallgatók számára. Műegyetemi Kiadó, Bp, 2007.
Dalton törvénye szerint egy gázelegy össznyomása egyenlő az egyes összetevőinek parciális nyomásösszegével. ▪ ▪ ▪ ▪
Ezt az empirikus törvényt John Dalton 1801-ben állította fel mérései alapján A tökéletes, vagy ideális gázokra érvényes. A Dalton-törvényt nem teljesen követik a reális gázok. Az eltérés nagyobb nyomásoknál jelentős.
2. doboz, 1. állapot: Két hermetikusan elzárt rekeszben két gázelegy Különböző résznyomásokkal De azonos össznyomással
2. doboz, 2. állapot: A zárás megszüntetésével A két gáz elegyedni kezd, mivel A résznyomások különbsége ▪ Intenzív mennyiségek különbsége Molekula (tömeg) áramlást hozza létre ▪ Extenzív mennyiségek áramlása
HTMS: Épületfizika
2015.10.27.
3
http://hu.wikipedia.org/wiki/Dalton-t%C3%B6rv%C3%A9ny Reis F, Várfalvi J, Zöld A: Az épületfizika alapjai építészmérnök hallgatók számára. Műegyetemi Kiadó, Bp, 2007.
Össznyomás Vízgőz résznyomása
pk[Pa] p[Pa]
Telítési résznyomás ▪ A vízgőz résznyomásának maximuma adott hőmérsékletű levegőben ▪
pt[Pa]
Harmatpont: Az a hőmérséklet, ahol a lehűlő nedves levegő páratartalma elkezd lecsapódni.
▪ Levegő nedvessége, ill. szárazsága relatív, hőmérséklet függő
Relatív nedvességtartalom
φ[Pa/Pa; %]
▪ A levegőben lévő vízgőz résznyomásának és a hőmérsékleten lehetséges telítési résznyomásnak az aránya HTMS: Épületfizika
2015.10.27.
4
Reis F, Várfalvi J, Zöld A: Az épületfizika alapjai építészmérnök hallgatók számára. Műegyetemi Kiadó, Bp, 2007.
Abszolút nedvességtartam
x[g/kg; %]
▪ 1 kg levegőben lévő vízgőz tömege g-ban
Telítési nedvességtartam xt[g/kg; %] ▪ A vízgőz tömegének maximuma adott hőmérsékletű levegőben ▪ Ennél több pára is lehet a levegőben: víz (köd) vagy jég (dér) formájában
Vízgőz koncentráció
[g/m3]
▪ 1 m3 levegőben lévő vízgőz tömege g-ban
Hőmérséklet
T[°C, °K]
Száraz hőmérséklet Nedves hőmérséklet (nedves, párolgó hőmérővel) Az állapotjellemzők összefüggnek, bármely kettő meghatározza az összes többit.
Hőtartalom (entalpia)
i[J]
A száraz levegő hőtartalma A vízgőz un. érezhető hőtartalmából A vízgőz un. rejtett hőtartalmából (párolgáshő)
HTMS: Épületfizika
2015.10.27.
5
Reis F, Várfalvi J, Zöld A: Az épületfizika alapjai építészmérnök hallgatók számára. Műegyetemi Kiadó, Bp, 2007.
Függ. tengely: ▪ Nedvességtartam x[kg/kg]
Vízsz. tengely: ▪ Száraz hőmérséklet t[°C]
Görbesereg: ▪ Relatív nedvességtartalom φ[%]
Ferde tengelyek: ▪ Nedves hőmérséklet tv[°C] ▪ Vízgőz résznyomás p[kPa] ▪ Entalpia h[kJ/kg; kcal/kg]
HTMS: Épületfizika
2015.10.27.
6
http://www.engineeringtoolbox.com/docs/documents/27/AirPsychrometricChart.gif Reis F, Várfalvi J, Zöld A: Az épületfizika alapjai építészmérnök hallgatók számára. Műegyetemi Kiadó, Bp, 2007.
Állandó hőmérsékleten végzett mérések eredménye (20 °C) φ: a próbatestet körülvevő levegő relatív nedvesség tartalma [%] ω: a próbatest nedvességtartalma [m%, V%]
Porózus szerkezetű anyag nedvességfelvétele: • A vízgőz a pórusok felületéhez tapad • Nagy pórus felülete • Kis pórus felülete • A víz telíti a pórusokat • Kis pórus térfogata • Nagy pórus térfogata
~ 75 % HTMS: Épületfizika
2015.10.27.
7
Reis F, Várfalvi J, Zöld A: Az épületfizika alapjai építészmérnök hallgatók számára. Műegyetemi Kiadó, Bp, 2007.
• • • • • • • •
Lucfenyő Rétegelt falemez Cellulóz szigetelés (Fa?)rostlemez Stukkó (gipsz?) Habarcs Beton Égetett anyagtégla
HTMS: Épületfizika
2015.10.27.
8
John Straube: Moisture and Materials http://www.buildingscience.com/documents/digests/bsd-138-moisture-and-materials
a) 1 cementhabarcs 2 kovaföld 3 kavicsbeton 4 mészhabarcs 5 gipsz b) 1 tufabeton 2 gázszilikát 3 salakbeton 4 téglatörmelékbeton c) 1 tetőcserép 2 falazótégla 3 klinker
HTMS: Épületfizika
2015.10.27.
9
[Fekete Iván]: Épületfizika kézikönyv. Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1985.
Az a nedvességtartalom, ami mellett a nedvességtartalomtól függő fizikai-kémiai hatások a rendeltetést még nem akadályozzák vagy zavarják Korrózió / korhadás Hővezetés befolyásolása Fagyveszély
Általában a szorpciós telítettséghez tartozó nedvességtartam Szilikát anyagú építőanyagok
Néhány esetben a kapilláris kondenzációs határhoz tartozó nedvességtartalom Fa Szálas hőszigetelések Fagynak kitett porózus szerkezeteknél
HTMS: Épületfizika
2015.10.27.
10
Reis F, Várfalvi J, Zöld A: Az épületfizika alapjai építészmérnök hallgatók számára. Műegyetemi Kiadó, Bp, 2007.
Egységnyi homlokfelületű, egyrétegű fal két felületén különböző páranyomás van > a szerkezetben vízgőzáram indul meg. Egydimenziós, állandósult páravezetés Páraátadás jelensége létezik, de elhanyagolható
A gőzáramsűrűség ekkor:
HTMS: Épületfizika
2015.10.27.
11
g δ d p G
gőzáramsűrűség a páravezetési tényező helykoordináta a vízgőz résznyomása páravezetési ellenállás (d/δ) több réteg esetén az ellenállások összegezhetők
, ahol: kg/m2s kg/msPa m Pa m2sPa/kg
http://www.betonopus.hu/notesz/mertekegyseg/mertekegyseg.htm Reis F, Várfalvi J, Zöld A: Az épületfizika alapjai építészmérnök hallgatók számára. Műegyetemi Kiadó, Bp, 2007.
t: hőmérsékleteloszlás p: az egyes rétegekben kialakuló
gőzáramsűrűség csökkenés úgy aránylik a teljes gőzáramsűrűséghez, ahogy az egyes rétegek ellenállásai a teljes páravezetési ellenálláshoz. pt: telítési páranyomás, hőmérséklet alapján adott
p mindig legyen kisebb mint pt ellenkező esetben páralecsapódásra lehet számítani φ: relatív nedvességtartalom (p/pt) ω: anyag nedvességtartama
(a szorpciós izotermák szerint)
Nedvességre érzékeny anyagok esetében φ és ω értéke összevetendő a határértékkel
HTMS: Épületfizika
2015.10.27.
12
Reis F, Várfalvi J, Zöld A: Az épületfizika alapjai építészmérnök hallgatók számára. Műegyetemi Kiadó, Bp, 2007.
Hőmérséklet lépték használata Előnye, hogy nem kell felszerkeszteni a pt (telítési páranyomás) ívet
HTMS: Épületfizika
2015.10.27.
13
Reis F, Várfalvi J, Zöld A: Az épületfizika alapjai építészmérnök hallgatók számára. Műegyetemi Kiadó, Bp, 2007.
Rétegrend (kintről befelé): • 1,5 cm homlokzati vakolat • 10 cm égetett agyagtégla falazat, válaszfallapból • 3 cm kiszellőztetett légrés • 12 cm kőzetgyapot hőszigetelés • 30 cm vályogtégla kitöltő falazat, teherhordó égetett agyagtégla pillérekkel, falszakaszokkal • 1,5 cm agyagvakolat
HTMS: Épületfizika
2015.10.27.
14
WinWatt diagram (fent) Auricon Energetic diagram (lent)
Ha a vizsgálat szerint a szerkezet kondenzáció veszélyes: Részletesebb vizsgálattal (nem állandósult folyamatra) igazolhatja ▪ Állandósult folyamat kialakulásához hónapokra lenne szükség ▪ B30-as falazat 60 nap, 20 °C, 65 % belső és -2 °C, 90 % külső légállapot esetén Rétegrend rétegeinek cseréje ▪ Ideálisan kialakított rétegrendben a páravezetési ellenállások belülről kifele haladva egyre csökkennek! Rétegrend kiegészítése páraszellőző réteggel ▪ Külső oldal közelében ▪ Tökéletes kiszellőztetés: 2-5 cm légréteg, vonal menti, folytonos kiszellőzéssel ▪ Részleges kiszellőztetés: kisebb légrés, pontszerű kiszellőztetés, nagy áramlási ellenállás többdimenziós páraáramlás jön létre Rétegrend kiegészítése párafékező réteggel ▪ Belső oldal közelében
HTMS: Épületfizika
2015.10.27.
15
Reis F, Várfalvi J, Zöld A: Az épületfizika alapjai építészmérnök hallgatók számára. Műegyetemi Kiadó, Bp, 2007.
HTMS: Épületfizika
2015.10.27.
16
Reis F, Várfalvi J, Zöld A: Az épületfizika alapjai építészmérnök hallgatók számára. Műegyetemi Kiadó, Bp, 2007.
HTMS: Épületfizika
2015.10.27.
17
Reis F, Várfalvi J, Zöld A: Az épületfizika alapjai építészmérnök hallgatók számára. Műegyetemi Kiadó, Bp, 2007.
Átszellőztetett réteges falak esete
Lapostetők esete Vízhatlan szigetelő réteg páradiffúziós ellenállása nagyon nagy Pontszerű és vonal menti páraszellőzők ▪ Nem tökéletes a szellőzés ▪ Kiszellőztető, gőznyomás elosztó rétegnek is van ellenállása Célszerű lapostető rétegrend kialakítás ▪ Kis páravezetési tényezőjű teherhordó födém (pl. vasbeton) ▪ Alacsony páravezetési tényezőjű elosztó réteg (pl. paplan) ▪ A gőznyomáselosztó réteg melegben tartása
HTMS: Épületfizika
2015.10.27.
18
Reis F, Várfalvi J, Zöld A: Az épületfizika alapjai építészmérnök hallgatók számára. Műegyetemi Kiadó, Bp, 2007.
Folyamat A szellőzőtől legtávolabbi pontnál a vízgőz áthalad a födémen Elvezető rétegben elindul a szellőző felé A gőzáram gyarapodik az út folyamán Kilép a szellőzőn
résznyomás esik esik nő esik
HTMS: Épületfizika
2015.10.27.
19
Reis F, Várfalvi J, Zöld A: Az épületfizika alapjai építészmérnök hallgatók számára. Műegyetemi Kiadó, Bp, 2007.
Folyamat résznyomás A szellőzőtől legtávolabbi pontnál a vízgőz áthalad a födémen esik Elvezető rétegben elindul a szellőző felé esik A gőzáram gyarapodik az út folyamán nő A rendelkezésre álló keresztmetszet (hengerpalást) csökken nő Kilép a szellőzőn esik
A magas parciális nyomás miatt páralecsapódás alakulhat ki a szerkezetben! HTMS: Épületfizika
2015.10.27.
20
Reis F, Várfalvi J, Zöld A: Az épületfizika alapjai építészmérnök hallgatók számára. Műegyetemi Kiadó, Bp, 2007.
Nedves levegő két térrész között áramolni kezd össznyomáskülönbség hatására Szellőztetés Szerkezet réseiben áramló nedves levegő ▪ A nedves levegő a szerkezetben lehűl és a nedvesség egy része lecsapódik ▪ Főleg szerelt jellegű szerkezeteknél figyelhető meg a jelenség ▪ A konvektív légáram jelentős mennyiségű hőt szállíthat ki az épületből
Példa:
Bent: 20 °C, 60 % Kint: -2 °C, 90 % 1 m hosszú rés a szerkezeten Nyomáskülönbség 10 Pa ▪ Kürtőhatás, szél, szellőztető berendezés
Kiszellőző levegő: 1 kg/h A belső levegőben 8,50 g/kg vízgőz van A lehűlt levegőben maximum 3,05 g/kg lehet Lecsapódott mennyiség: 5,45 g/kg minden órában Egy fűtési idényben ez cca. 20 kg
HTMS: Épületfizika
2015.10.27.
21
Reis F, Várfalvi J, Zöld A: Az épületfizika alapjai építészmérnök hallgatók számára. Műegyetemi Kiadó, Bp, 2007.
Belső felület esetén általában teljesülnie kell: Elegendően magas hőmérséklet a kellemes hőérzethez Rosszul hőszigetelt szerkezet esetén alacsony A sugárzásos hőcsere miatt a léghőmérsékletet emelni kell
Elegendően magas hőmérséklet a páralecsapódás elkerüléséhez Csomópontok, jellemzően hőhidas szerkezetek környékén is Harmatpontnál alacsonyabb hőmérsékletű felületen Már a kapilláris kondenzációs határ elérése (~ 75 %) is veszélyes lehet
A felület tulajdonságai csökkentsék a penészképződés kockázatát Penészképződés feltételei: ▪ Gombaspóra jelenlét (van) ▪ Tápanyag jelenléte (van) ▪ Nedvesség jelenléte (befolyásolható) Ha 5 egymást követő napon, napi 12 vagy több órában fennállnak a
feltételek a gombásodás megkezdődik Lehetőségek: ▪ Felületképzés szorpciós tulajdonságainak megválasztásával <> ~ 75 % ▪ Nedvességfejlődés csökkentésével ▪ Fokozott szellőztetéssel HTMS: Épületfizika
2015.10.27.
22
Reis F, Várfalvi J, Zöld A: Az épületfizika alapjai építészmérnök hallgatók számára. Műegyetemi Kiadó, Bp, 2007.
Az épületekben pára képződik Nedvességfejlődés W[g/h] ▪ Egy ember, kis/közepes/nagy intenzitású tevékenység közben 50 / 150 / 250 ▪ Egy szobanövény 5-15 ▪ Szabad vízfelszín egységnyi felülete 40 ▪ Egy adag száradó ruha centrifugálva / centrifugálás nélkül 50-200 / 100-500 Nedvességterhelés tervezési értékei ▪ Lakószoba 200 ▪ Konyha (csúcs) 250 (600-1500) ▪ Fürdőszoba (csúcs) 250 (700-2500)
Eltávolítás Páradiffúzió Szellőzés ▪ Filtráció ▪ Emberi szellőztetés ▪ Gravitációs vagy gépi szellőztetés
nem jelentős megoldandó
HTMS: Épületfizika
2015.10.27.
23
Reis F, Várfalvi J, Zöld A: Az épületfizika alapjai építészmérnök hallgatók számára. Műegyetemi Kiadó, Bp, 2007.
Szellőztetéskor: A beérkező levegő felvesz a belső levegő nedvességtartalmából, majd távozik. Egységnyi térfogatú levegő annyi vízgőzt tud a belső térből eltávolítani, amennyi a belső levegő vízgőz tartalma és a saját maximális vízgőz tartalma (koncentrációja) közötti különbség. Tömegben kifejezve: ▪ W: nedvességfejlődés [g/h] ▪ mt: levegővel távozó vízgőz [g/h] ▪ mb: levegővel belépő vízgőz [g/h] Vízgőz-koncentrációban kifejezve: ▪ L: a szellőző levegő térfogatárama [m3/h] ▪ c: a vízgőz koncentráció [g/m3]
De nem csak párát, hőt is visz, amit pótolnunk kell A szellőztetési hőigény: ▪ ρ: a levegő sűrűsége [g/m3] ▪ c: a levegő fajhője [J/gK] Jó tervezéssel, hővisszanyeréssel ez csökkenthető
HTMS: Épületfizika
2015.10.27.
24
Reis F, Várfalvi J, Zöld A: Az épületfizika alapjai építészmérnök hallgatók számára. Műegyetemi Kiadó, Bp, 2007.
HTMS: Épületfizika
2015.10.27.
25
[Fekete Iván]: Épületfizika kézikönyv. Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1985.