GASTROKER VENDÉGLÁTÓIPARI ÉS KERESKEDELMI SZAKKÉPZŐ ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

GASTROKER VENDÉGLÁTÓIPARI ÉS KERESKEDELMI SZAKKÉPZŐ ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Székhely: 8200 Veszprém, Cholnoky J. u. 21.

Készítette:

______________ Vizl Lőrinc Ottó Igazgató

Elfogadta:

Gastroker Szakképző Iskola nevelőtestülete a …………/2013 (………)számú határozatával

Jóváhagyta:

………../2013 (………) számú határozatával az intézmény vezetője

Hatályos:

A kihirdetés napjától visszavonásig A kihirdetés napja:

PH.

Szülői szervezet: ________________ Véleménynyilvánítók:

DÖK: _________________________

Egyetértését kinyilvánította:

_______________________ Fenntartó nevében aláírás

OM azonosító szám:

100529

A dokumentum jellege: Megtalálható:

Nyilvános http://www.gastrokeriskola.hu

Szervezeti Működési Szabályzat

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A SZMSZ és a hozzá kapcsolódó dokumentumok A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SZMSZ) és mellékletei rögzítik a Gastroker Vendéglátóipari és Kereskedelmi Szakképző Iskola és telephelyei működésére, működtetésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó szabályokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ mellékletei: 1. sz. melléklet: Az iskola irányítási – szerkezeti struktúrája 2. sz. melléklet: A nevelő – oktató munka belső ellenőrzésének rendje 3. sz. melléklet: Adatkezelési és adatvédelmi szabályzat 4.sz. melléklet: Könyvtári gyűjtőköri szabályzat 5.sz. melléklet: Projektek 6.sz. melléklet: A pedagógus munkaköri leírása 7.sz. melléklet: Az iskolatitkár munkaköri leírása 8. sz. melléklet: A fegyelmi eljárás részletes szabályai 9.sz. melléklet: Iratkezelési szabályzat, irattári terv 10.sz. melléklet: A diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata A SZMSZ és mellékletei nem térnek ki az intézményi működés azon területeire, amelyek az iskolánk alapdokumentumaiban, belső szabályzataiban már szabályozásra kerültek. A SZMSZ jogszabályi alapja: a többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, (a továbbiakban: Ktv.) a többször módosított 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról, (továbbiakban: KJT) a többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről, 11/1994. (VI.8.) többször módosított MKM rendelet (továbbiakban: Vhr.) az 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben, A Költségvetési törvény ide vonatkozó hatályos szabályai A módosított 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről, A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) 23/1989. (III.12.) MT rendelet a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő dolgozó élelmezési költségtérítéséről A 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről (továbbiakban: Nkt.) A 2012. évi CXXIV. Törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 2011. évi CXCV. Törvény az államháztartásról (továbbiakban: Áht.) 368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet az államháztartásról szóló törvény 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről 2011. évi CXII. Törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2011. évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól 28/2011. (VIII. 3.) NGM rendelet a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről 2


1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1993. évi XCIII. törvény A munkavédelemről 335/2005. (XII. 29.) Korm. Rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről 1995. évi LXVI. Törvény A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Szervezeti és Működési Szabályzat célja a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint a végrehajtási rendeletében foglaltak érvényre juttatása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, a gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása. A Szervezeti és Működési Szabályzat személyi hatálya A Szervezeti és Működési Szabályzat személyi hatálya kiterjed: - az intézmény vezetőjére, - a pedagógusokra és egyéb dolgozókra, - az intézmény tanulóira, - az intézményben működő testületekre, szervekre, közösségekre, - az intézmény szolgáltatásait igénybe vevőkre, - a szülőkre(azokon a területeken, ahol érintettek) - intézmény alapító okiratában rögzített vállalkozási tevékenység keretében foglalkoztatottakra A SZMSZ nyilvánosságra hozatalának módja A SZMSZ egy-egy példánya az intézmény honlapján, könyvtárában, a titkárságon és az igazgatóhelyettesi irodában kerül elhelyezésre a fenntartó jóváhagyása után. A SZMSZ kihirdetése az iskola honlapján, irattárában és könyvtárában való elhelyezéssel történik meg. Az általános igazgatóhelyettes köteles a SZMSZ-t a kihirdetést követő 30 napon belül, a munkaterületükhöz tartozó dolgozókkal megismertetni. Az intézmény működését meghatározó dokumentumok Alapdokumentumok Az intézmény a működését a – Szervezeti és Működési Szabályzaton kívül – a következő alapdokumentumok alapján végzi: Alapító okirat Az intézmény jogállását, tevékenységi körét, mutatóit, lényeges adatait tartalmazza. Pedagógiai program Intézményünkben a nevelő és oktató munkánkat a Pedagógiai programunk alapján végezzük. Magában foglalja az iskolánk nevelési és szakmai programját, helyi tantervét, környezeti nevelési programját, valamint egészségnevelési programját. Házirend Tartalmazza a tanulók jogainak és kötelezettségeinek gyakorlását és végrehajtását, a tanulói munkarendet a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, a mulasztások, késések 3

Szervezeti Működési Szabályzat igazolásának módját és jogkövetkezményeit, az osztályozó vizsgára vonatkozó szabályokat, illetve a jutalmazás é fegyelmező intézkedések formáit. Éves munkaterv Az intézmény igazgatója – a nevelőtestület bevonásával – az intézmény feladatainak végrehajtására éves munkatervet készít, melynek összeállításához a munkaközösségek, szervezeti egységek vezetői javaslatot tehetnek. Az éves munkatervet a nevelőtestület fogadja el a tanév kezdetekor. Az elfogadott munkatervet a területileg illetékes igazgatóhelyettes juttatja el a kollégákhoz és szükség szerint a partnerekhez. Az intézmény vezetője a munkaterv végrehajtását ellenőrzi, majd nevelőtestületi értekezleteken értékeli. A tájékoztatás, megismertetés rendje A Pedagógiai program, Szervezeti és Működési Szabályzat, Házirend egy elektronikus példánya elhelyezésre került az iskolánk Honlapján, Könyvtárában, a Titkárságon, az Igazgatóhelyettesi irodában. A szülők, tanulók, érdeklődők, megtekinthetik az iskola weblapján, könyvtárában nyitva tartási időben, valamint fogadóórákon, szülői értekezleten vagy az igazgatóhelyettessel előre egyeztetett időpontban kérhetnek tájékoztatást azokról. Közösségi szóbeli tájékoztatást a szülők számára a nyitott napon, valamint a 9. évfolyam első szülői értekezletén, a tanulók számára a 9. évfolyamon szeptemberben az első osztályfőnöki órák egyikén történik. A munkavállalók hozzáférhetnek elektronikus úton (weblapon) vagy a könyvtáron keresztül, illetve az igazgatóhelyettes segítségét kérve. A beszámolókról a nevelőtestület nevelőtestületi értekezleten szerez tudomást. Az intézmény dolgozója, tanulója vagy a tanulók gondviselői tájékoztatást kérhetnek az őket érintő kérdésekben. A kérést az iskola titkárságán az intézmény igazgatójának címezve kell benyújtani. Egyéb dokumentumok - A Szervezeti és Működési Szabályzat és mellékletein, valamint az alapdokumentumokon kívül a szakmai és gazdasági munka vitelét segítő, valamint egyéb jogszabályi előírások által elrendelt szabályzatok szerint működik az intézmény. Az alapdokumentumok és a szabályzatoknak az ismerete és betartása minden munkavállalóra kötelezőek a munkaterületüket érintően. - Az intézmény működését meghatározó dokumentumokon kívül minden munkavállalónak ismernie kell, és be kell tartania az adott területre vonatkozó szóbeli és írásbeli igazgatói és vezetői utasításokat. A fenti szabályzatok, utasítások megismerését pedagógusoknál a munkaközösség-vezetők, a gazdasági és technikai dolgozóknál a területvezető igazgatóhelyettes segíti és koordinálja. A tanulóknak a rájuk vonatkozó szabályzatokban foglaltakat kell ismerniük és betartaniuk, melyekről az osztályfőnököknek van tájékoztatási kötelezettsége. Az intézmény főbb adatai Az intézmény neve: GASTROKER Vendéglátóipari és Kereskedelmi Szakképző Iskola Székhelye: Működési helye:

8200 Veszprém, Cholnoky J. u. 21. 8200 Veszprém, Cholnoky J. u. 21.

Alapítója:

Alternatív Szakképzésért Alapítvány 8200 Veszprém, Mester u. 29. Cégjegyzékszáma: PK.60125/1995. 1995. május 29. 4

Szervezeti Működési Szabályzat Az intézmény törvényességi felügyeleti szerve:

Veszprém Megyei Kormányhivatal

Működési engedély száma: Nyilvántartási szám: Nyilvántartás kezdő időpontja:

XIX-B-009/00581-6/2012. 2012.október 16. XIX-B-009/00581-5/2012. 1995. augusztus 18.

Az intézmény működési (beiskolázási) területe:

Veszprém megye

Az intézmény képviseletére jogosultak:

Az intézmény vezetője (igazgatója), valamint az általa megbízott intézményi dolgozó.

Számlaszám:

73900092-10009440

E-mail cím:

[email protected], [email protected],

Az intézmény jogállása Az alapító Alapítvány önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége. Szakmai önállóság Az intézmény nevelőtestülete önállóan határozza meg pedagógiai arculatát, ugyanakkor a fenntartónak jogában áll az iskolában folyó munka jogszabályok szerinti és elvárások szerinti módjáról országos szakértői listán szereplő szakértők igénybe vételével meggyőződni. Az intézmény gazdálkodási formája Alapítványi fenntartású egyéb szervezet. Bankszámlák feletti rendelkezés A banknál vezetett számla feletti rendelkezésre jogosultakat az igazgató jelöli ki. Nevüket és aláírásukat be kell jelenteni az érintett pénzintézethez. Cégszerű aláírás Cégszerű aláírásra jogosult az intézmény igazgatója a nevének egyedüli aláírásával, akadályoztatása esetén cégszerű aláírásnak minősül az általános igazgatóhelyettes aláírása. Tanulókkal kapcsolatos ügyekben (diákigazolványok igénylése, fegyelmi ügyek, kollégiummal való kapcsolattartás) és általános levelezésben, cégszerű aláírást nem igénylő pályázatok beadásához kapcsolódóan jogosult. Kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés rendje A kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés rendjét az intézménynél az intézményvezető határozza meg. Az intézmény tevékenységi köre TEÁOR’08 85.31 Általános középfokú oktatás 85312 Szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) 85313 Szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) 85.32 Szakmai középfokú oktatás 85321 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti képzés 5

Szervezeti Működési Szabályzat 85322 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati képzés 8559 M.n.s. egyéb oktatás 85591 Közoktatáshoz kapcsolódó egyéb nevelés Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat A feladatok ellátásának forrásai: Költségvetési támogatás, tanulók jogszabályban előírt térítési díja, vizsgadíja, elnyert pályázati források, alapítványi támogatók, stb. Az intézmény tagozatai: Az intézményben nappali tagozatos oktatás folyik. Az intézmény által folytatott képzés OKJ szám szerint: Szakközépiskola: OKJ 52 811 02 0000 00 00 Vendéglős részszakképesítései: OKJ 52 811 02 0100 31 01 Étkezdés OKJ 52 811 02 0100 31 02 Vendéglátó eladó OKJ 52 341 05 1000 00 00 Kereskedő OKJ 54 311 01 Vendéglátásszervező-Vendéglős OKJ 54 341 01 Kereskedő Szakiskola: OKJ 33 811 02 1000 00 00 Pincér OKJ 33 811 02 1000 00 00 Pincér (hároméves) OKJ 33 811 03 Pincér (duális) OKJ 33 811 03 1000 00 00 Szakács részszakképesítései: OKJ 33 811 03 0100 31 01 Gyorséttermi és ételeladó OKJ 33 811 03 0100 21 01 Konyhai kisegítő ráépülés: OKJ 33 811 03 0001 33 01 Diétás szakács OKJ 33 811 03 1000 00 00 Szakács (hároméves) részszakképesítései: OKJ 33 811 03 0100 31 01 Gyorséttermi és ételeladó OKJ 33 811 03 0100 21 01 Konyhai kisegítő ráépülés: OKJ 33 811 03 0001 33 01 Diétás szakács OKJ 34 811 04 Szakács (duális) OKJ 33 811 01 0000 00 00 Cukrász OKJ 33 811 01 0000 00 00 Cukrász (hároméves) OKJ 34 811 Cukrász (duális) OKJ 34 812 01 0000 Panziós, falusi vendéglátó részszakképesítései: OKJ 31 812 01 0100 31 01 Mezőgazdasági gazdaasszony OKJ 31 812 01 0100 21 01 Szállodai szobaasszony OKJ 31 341 01 0000 00 00 Bolti eladó elágazásai: 6

(FEOR: 5121) (FEOR: 5121) (FEOR: 5121) (FEOR: 5111) (FEOR : 5111) (FEOR: 5111) (FEOR: 5123) (FEOR: 5123) (FEOR: 5123) (FEOR: 5124) (FEOR: 5124) (FEOR: 5124) (FEOR: 5124) (FEOR: 5124) (FEOR: 5124) (FEOR: 5124) (FEOR: 5124) (FEOR: 5124) (FEOR: 5122) (FEOR: 5122) (FEOR: 5122) (FEOR: 5129) (FEOR: 5129) (FEOR: 5129) (FEOR: 5112)


OKJ 31 341 01 0010 3101 OKJ 31 341 01 0010 3102 OKJ 31 341 01 0010 3103 OKJ 31 341 01 0010 3104 OKJ 31 341 01 0010 3105 OKJ 31 341 01 0010 3106 OKJ 34 341 01

Bútor- és lakástextil eladó (FEOR: 5112) Élelmiszer- és vegyi áru-eladó (FEOR:5112) Műszaki cikk eladó (FEOR:5112) Porcelán és edény eladó (FEOR:5112) Ruházati eladó (FEOR:5112) Zöldség-gyümölcs eladó (FEOR:5112) Eladó (FEOR: 5129)

7


AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSI SZERKEZETE Az intézmény vezetési szerkezete Az intézmény szervezeti felépítését a SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza. Az intézmény vezetése és a vezetők feladatai A Gastroker Vendéglátóipari és Kereskedelmi Szakképző Iskola igazgatójának munkáját vezető testületei, az intézmény vezetősége segíti. Az intézmény vezetőségek tagjai: igazgató, általános igazgatóhelyettes, igazgatóhelyettes. Az iskola vezetősége legalább havonta 1 alkalommal vezetői értekezletet tart. Az összehívásról az igazgató gondoskodik. Célja tájékozódni a szakmai közösségek, gyakorlóhelyek munkájáról, valamint feladata az aktuális és konkrét tennivalók áttekintése. A tárgyalt napirendi pontoktól függően a vezetői értekezleteken igazgatói meghívás alapján tanácskozási joggal részt vehet, és véleményt nyilváníthat: a diákönkormányzat (DÖNK) segítő felnőtt, a diákönkormányzat elnöke, az iskolai szülői munkaközösség képviselője, illetve az igazgató által meghívott egyéb személy. A meghívottak a saját munkaterületükre vonatkozóan a felmerült témát illetően szavazati joggal rendelkeznek. Az igazgató -

-

az intézmény első számú vezetője az igazgató, akinek az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a Köznevelési törvény állapítja meg. Ellátja a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházott – feladatokat. Az intézmény igazgatója az intézményt érintő minden kérdésben aláírási és utasítási jogkörrel rendelkezik.

Az igazgató kizárólagos jogkörébe tartozik az intézmény képviselete, kapcsolat tartása társintézményekkel, helyi, területi és országos szakmai szervezetekkel, intézményekkel, az intézménnyel munkaviszonyban lévő valamennyi dolgozó felett a munkáltató jogkör gyakorlása: beleértve a munkaviszony munkavállalóval történő létesítését, munkabér megállapítását, valamint a munkaviszony megszüntetését, a munkavállalók felelősségre vonását, rendkívüli munkavégzés elrendelését, szabadságok kiadását, szerződések, megállapodások kötése, a DÖNK működési feltételeinek biztosítása, kapcsolat tartása a DÖNK képviselőjével, tanulók felvétele, átvétele, eszközök kivételének, áthelyezésének engedélyezése.

8


Az igazgató hatásköréből átruházza az általános igazgatóhelyettesre a tanulók felvételével, átvételével kapcsolatos ügyintézést, a nevelő és oktató munka területén az ellenőrzési jogkört, eszközök kivitelének, áthelyezésének engedélyezését az iskolára vonatkozó utalványozási jogkört (alkalomszerűen) a Veszprém Megyei Pedagógiai Intézettel történő kapcsolattartást anyakönyvek, naplók záradékolásának jogkörét sporteszközök kivitelének, kölcsönzésének jóváhagyását a városi és megyei sportintézményekkel történő kapcsolattartást a kollégiumokkal való kapcsolattartást. a kollégiumok és egyéb intézmények által benyújtott tanulói kikérők ügyintézését gyermek- és ifjúságvédelmi teendők koordinálását Az igazgatóhelyettes(ek) A vezető beosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettes vezetői tevékenységét az igazgató irányítása mellett, egymással együttműködve és egymással mellérendeltetési viszonyban látja el. Feladatait munkaköri leírás alapján végzi. Általános igazgatóhelyettes Irányítja a gazdasági és technikai egység munkáját. Az igazgatót távollétében, illetve akadályoztatása esetén az azonnali döntést igénylő valamennyi ügyben helyettesíti. Szervezi és irányítja az intézményben folyó oktató-nevelő munkát. Kapcsolatot tart az Iskolai Szülői Szervezet képviselőjével. Az igazgatóhelyettes Feladata a szabályzatok aktualizálása. Az iskolai honlap felügyelete. A KIR rendszer felügyelete. Az országos kompetenciamérés eredményeinek elemzése, a mérés lebonyolítása a törvényi előírásoknak megfelelően. A nyilvántartások rendezettségének felügyelete. A napló és törzslapvezetés ellenőrzése. Pályázatok felügyelete, jelentések készítése. Tanulói tankönyvellátással kapcsolatos feladatok. Az igazgatóhelyettest az igazgató nevezi ki határozott időtartamra. Igazgatóhelyettesi megbízást csak határozatlan időre alkalmazott pedagógus kaphat. A helyettesítés rendje Az igazgatót akadályoztatása esetén – az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével – teljes felelősséggel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább 14 napot meghaladó folyamatos távollét. Tartós távollét esetén a gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben is az általános igazgatóhelyettes látja el az igazgató helyettesítését. 9


Mindhárom vezető távolléte esetén az igazgatót az általa megbízott tanár kolléga helyettesíti. A kolléga neve a tanári szobában a hirdető táblára kerül kifüggesztésre az azonnali döntési jogkörbe tartozó ügyeket illetően, kivéve a gazdálkodási jogkörébe tartozó ügyeket. Rendkívüli esetben, ha egyetlen vezető sincs az intézményben, akkor a tantestület azon tagja látja el átmenetileg a vezetői feladatokat, aki az aznapi nevelői ügyeletet látja el. Intézkedési joga van balesettel, tűzesettel, katasztrófával, hóakadállyal, csőtöréssel, betöréssel, rongálással, rendbontással kapcsolatos ügyekben. 2.6.Az intézmény munkáját segítő testületek, közösségek 2.6.1. A nevelőtestület A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak (tanárok, szakoktatók) közössége. A nevelőtestület tagja a nevelési- oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelőtestület az intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelőtestület a nevelési-oktatási kérdésekben az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a Nemzeti Köznevelési Törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik a nevelési, illetve a pedagógiai program kialakítása és módosításának elfogadása, a szervezeti és működési szabályzat kialakítása és módosításának elfogadása, az intézmény éves munkatervének elkészítése és elfogadása, az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, a továbbképzési program elfogadása, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a házirend elfogadása, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozó vizsgára bocsátása, i) a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, j) az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról való döntés, k) jogszabályban meghatározott más ügyek, l) Év végi osztályzat és az évközi érdemjegyek közötti lényegesen eltérő osztályzat módosítása – a tanuló javára. (Nkt. 54. § (6) bekezdés) Az óraadó a nevelőtestület döntési jogkörébe tartózó ügyekben – a h)-i) pontjába tartózó ügyek kivételével – nem rendelkezik szavazati joggal. 2.6.1.1. a) b) c) d) e) f) g) h)

2.6.1.2. A nevelőtestület véleményezési jogköre A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a külön jogszabályokban meghatározott ügyekben.

2.6.1.3.

A nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok

A nevelőtestület döntését, javaslatát és véleményét általában a munkaközösségek előzetes állásfoglalása alapján alakítja ki. A nevelőtestület a tanév során állandó és rendkívüli értekezletet tart. 10

Szervezeti Működési Szabályzat A nevelőtestület állandó értekezletei az osztályozó értekezleten kívül: - tanévnyitó értekezlet, - tanévzáró értekezlet, - nevelési értekezlet egy – két alkalommal. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell abban az esetben összehívni, ha azt a nevelőtestület tagjainak 1/3-a kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy vezetősége ezt indokoltnak tartja. Az értekezlet időpontját legalább 3 nappal korábban ki kell jelölni. Ettől eltérni az igazgató megítélése alapján csak rendkívüli esetekben lehet. 2.6.1.4. Nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályok: A nevelőtestület értekezleteiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv vezetésére a jegyzőkönyvvezetőt minden alkalommal más-más munkaközösségből felkérheti az intézmény igazgatója vagy helyettese. A jegyzőkönyvet az igazgató vagy helyettese, a jegyzőkönyvvezető és egy hitelesítő írja alá. A nevelőtestület döntései és határozatai az intézmény iratanyagába bekerülnek. A nevelőtestület akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van. A nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része vesz részt egy-egy értekezleten. (Pl. egy osztályban tanító pedagógusok, osztályfőnökök értekezlete.) A nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb szintű jogszabály másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésénél szavazategyenlőség keletkezik, akkor a határozatot az igazgató szavazata dönti el. A nevelőtestületi értekezlet bővíthető dolgozói értekezletté, amennyiben olyan kérdés kerül napirendre, amely az intézmény valamennyi munkavállalóját érinti. Az állandó értekezleteken kívül az iskolavezetés a hatékony információcsere érdekében szükség szerint nevelőtestületi megbeszéléseket tart. Egyéb esetben kisebb munkamegbeszélések is tarthatók az intézmény munkaterületeire vonatkozóan (pl. gazdasági-ügyviteli és technikai egység). Adott osztályközösségben tanító pedagógusok mikro értekezletet is tarthatnak. Az értekezlet összehívhatja a területvezető igazgatóhelyettes engedélyével az osztályfőnök. A mikro értekezlet célja az aktuális kérdések, problémák megbeszélése. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre. (Pl. Fegyelmi bizottság)

2.6.1.5. A nevelőtestület átruházott jogkörei A nevelőtestület a 20/2012, EMMI rendelet 117.§. 1) bekezdése alapján jogköréből átruházza A szakmai munkaközösségeire - Az éves intézményi munkaterv előkészítése, elkészítése. - Tantárgyfelosztás előtt – a munkaközösségre vonatkozó tantárgyfelosztásra történő javaslat elkészítését. A diákönkormányzatra - Az éves intézményi munkaterv elkészítésében a diákprogramok kiválasztását, meghatározását. A fegyelmi bizottságra

11


-

A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntést, mellyel kapcsolatosan e szabályzat 8. Melléklete rendelkezik.

Az osztályban tanító tanárok közösségére - A tanulók magasabb évfolyamra lépésének megállapítását. - A tanulók osztályozó vizsgára bocsátását. - A tanulók jutalmazását, büntetését. - Év végi osztályzatok, a félévi és év végi osztályzat és az évközi érdemjegyek közötti lényegesen eltérő osztályzat módosítását – a tanuló javára. Az átruházott jogkör gyakorlója köteles tájékoztatni a nevelőtestületet – az aktuális nevelőtestületi értekezleten – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljárt. Az átruházott jogköröket a nevelőtestület ideiglenesen visszautalhatja a hatáskörébe, amennyiben az eset azt megkívánja. 2.6.1.7.A nevelőtestület tagjai, a pedagógusok A nevelőtestületet alkotó pedagógusok, és szakoktatók felelősséggel, önállóan, egységes elvek és módszerek szabad kiválasztása alapján végzik munkájukat. A nevelés hatékonysága érdekében szorosan együttműködnek az osztályfőnökkel. 2.6.1.8.A nevelőtestület tagjainak kötelességei A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy a) nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, b) a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű tanuló felzárkózását elősegítse, c) segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat, d) előmozdítsa a tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására, e) egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a tanulókat, f) a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről, g) a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő - és szükség esetén más szakemberek - bevonásával, h) a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon, i) az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét, 12

Szervezeti Működési Szabályzat j) a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját, k) részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát, l) tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa, m) a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse, n) pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, o) határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket, p) megőrizze a hivatali titkot, q) hivatásához méltó magatartást tanúsítson, r) a tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel. 2.6.1.9.A nevelőtestület tagjainak jogai A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy a) személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék, b) a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés-oktatás módszereit megválassza, c) a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket, d) a Knt. 3. § (3) bekezdésében foglaltak megtartásával saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelő, oktató munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a gyermeket, tanulót, e) hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, intézményi és fenntartói információkhoz, f) a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának megalkotásában, elfogadásában és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat, g) szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen a köznevelési rendszer működtetésével, ellenőrzésével kapcsolatos megyei és országos feladatokban, pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában, h) szakmai egyesületek tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közneveléssel foglalkozó testületek munkájában, i) az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket, az intézmény SZMSZ-ében meghatározottak szerinti informatikai eszközöket, j) az állami szervek és a helyi önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat, muzeális intézményeket és más kiállító termeket, színházakat jogszabályban meghatározott kedvezményekre való jogosultságát igazoló pedagógusigazolvánnyal látogassa, k) az oktatási jogok biztosához forduljon.

2.6.1.10. -

A nevelőtestület tagjainak legfontosabb feladatai Munkáját a Pedagógiai Program és a helyi tanterv ismeretében végezze. 13


-

-

-

-

-

-

-

Tanítja a tanévi tantárgyfelosztás szerinti tantárgyakat, Hatékony pedagógiai és szakmai munkájával vállaljon felelőséget – a mindenkori piaci elvárásoknak és a központi követelményeknek megfelelően – a diákok eredményes tantárgyi és vizsgafelkészítéséért. Egész tanévi munkáját osztályonként tanmenetben a Helyi tantervhez igazodóan tervezi meg, melyet az intézmény Munkatervében rögzítettek alapján a tantárgyhoz kapcsolódó munkaközösség vezetőjének bemutat. Minden kollégának saját tanmenettel kell rendelkeznie az osztályokra vonatkozóan. Működjön közre a jó iskolaközösség kialakításában és fejlesztésében. Figyeljen az iskolai élet problémáira, a közösség tagjainak emberi és pedagógiai nehézségeire, erősítse a helyes kezdeményezéseket, a hibák megszűntetését. Javaslataival, észrevételeivel segítse az intézmény alapdokumentumaiban és szabályzataiban rögzítettek teljesítését. Vállaljon részt az innovációban. Fejlessze szaktárgyi és általános műveltségét. Rendszeresen képezze magát önállóan, vagy az intézmény anyagi lehetőségeinek függvényében szervezett továbbképzés keretében. Tanártársaival, a szülőkkel és a tanulókkal való kapcsolatában érvényesüljenek a kultúrált viselkedés szabályai. Tartson rendszeres kapcsolatot tanítványai szüleivel, ellenőrző könyv útján szükség esetén tájékoztassa őket. Rendkívüli esetben végezzen családlátogatást, melynek okáról tájékoztatnia kell az intézmény igazgatóját. Tartson fogadóórát az éves intézményi munkatervben meghatározottak szerint. Vegyen részt szülői értekezleteken. Segítse a diákönkormányzat tevékenységét, vállaljon részt tanulmányi, kulturális, sport és egyéb feladatainak megvalósításában. Kötelessége – a munkáltató kérésére – az intézményben a szaktantárgyakról és az azokhoz kapcsolódó eszközökről, a működésükről teljes információ- és adatszolgáltatása. Vegyen részt az oktató-nevelő munkával összefüggő megbeszéléseken, értekezleteken, az intézmény fejlesztési munkájában. Vegyen részt minden olyan munkaközösség munkájában, ahol tanít. A munkatervben meghatározott határidőre készítse el a tanmenetét, vegyen részt munkaközössége munkatervének kidolgozásában. Szaktárgya tanításában tanmenete alapján haladjon. A két hetes elmaradást jelentse a területvezető igazgatóhelyettesnek. Megbeszélésük alapján tanmenetét módosítsa. A munkaközösségek által meghatározott témazáró és felmérő dolgozatokat, azok értékelését a Pedagógiai Programban rögzítettek szerint írassa meg. Rendkívüli esetben igazgatói vagy az általános igazgatóhelyettes engedélyével órát cserélhet, összevonhat. Ennek tényét az óracserékre rendszeresített nyomtatványon kell rögzítenie és írásban engedélyeztetnie. Teremcserét csak az ügyeletes vezető engedélyével lehet végezni. Az írásbeli dolgozatokat a Pedagógiai Program szerint írassa és értékelje. Kísérje figyelemmel a meghirdetett versenyfelhívásokat. Hangolja össze az iskolai és a területi versenyek időbeni lebonyolítását. Törekedjen a jó képességű tanulók versenyre történő felkészítésére, jó szereplésükkel is öregbítse az intézmény jó hírnevét. Hangolja össze az iskolai és a területi versenyek időbeni lebonyolítását.

14


-

-

-

-

Vegyen részt az iskolai ünnepélyeken, tevékeny módon, az értekezleteken, megbeszéléseken. A határidőre leadandó feladatokat a titkárságon vagy egyéb esetben az intézmény igazgatója vagy az igazgatóhelyettes által megjelölt helyen kell leadni. Gondoskodjon egészségi állapotának megóvásáról kollégái és a tanulók érdekében, vegyen részt a kötelező szűrővizsgálatokon és munka alkalmassági vizsgálatokon. Amennyiben a dolgozó nem vesz részt a kötelező szűrővizsgálatokon és munka alkalmassági vizsgálatokon, igazolás hiányában alkalmatlan a munkavégzésre. Ebben az esetben a munkáltató 2 alkalommal írásban felszólítja a következő vizsgálatok elvégzésére, majd a munka törvénykönyve szerint jár el. Személyi adataiban bekövetkezett változást köteles az iskola titkárságán a változást követő 15 munkanapon belül írásban bejelenteni a megfelelő dokumentumok bemutatásával. A dolgozó – indokolt esetben – a szabadságáról visszahívható és munkavégzésre kötelezhető. Köteles a rábízott helyettesítést elvégezni. A pedagógus az óraközi szünetben a tanulók felügyeletével, a következő tanóra előkészítésével összefüggő feladatokat látja el. A teljes munkaidő tanítási órákkal le nem kötött részében munkaköri feladatként – a munkaköri leírásában foglaltak szerint, vagy a munkáltató utasítása alapján – ellátja a nevelő és oktató munkával összefüggő egyéb feladatokat. Így különösen: felkészül a foglalkozásokra, tanítási órákra, előkészíti azokat, értékeli a gyermekek, tanulók teljesítményét; elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet, részt vesz a nevelőtestület munkájában, a hátrányos helyzetű tanulók és a tehetséges tanulók képességeinek fejlesztésében, az iskola kulturális és sportéletének, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésében, a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátásában, a diákmozgalom segítségével, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában, az intézményi dokumentumok készítésében.

A pedagógus e bekezdés alapján végzett munkája kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítéssel is elismerhető. 2.6.1.11. A pedagógus döntési jogköre A pedagógus dönthet: A szakmai és pedagógiai programok tanmenet szerinti megvalósításáról A tartalmi és koncepcionális változást nem okozó módszerek megválasztásáról Tanóráit nem érintő szakmai pályázatokon történő részvételről Érdekképviselet kéréséről – a szolgálati út betartásával A tanuló érdemjegyeinek és osztályzatának megállapításáról.

15


2.6.1.12. A pedagógusok véleményezési jogköre Az intézményi élet minden területére kiterjed. 2.6.2. Nem pedagógus munkavállalók A nem pedagógus munkakörben dolgozók képviseletét és felügyeletét az általános igazgatóhelyettes látja el. Döntési jogköreiket a munkaköri leírásuk tartalmazza. Minden szakmai kérdésben javaslattételi jogkörrel rendelkeznek. 2.6.3. Az iskola tanulója Jogköreiket a Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény és a Köznevelési törvény vonatkozó előírásai mellett a DÖNK SZMSZ-e (10. melléklet) és iskolánk Házirendje tartalmazza. 2.6.4. Az Iskolai Diákönkormányzat munkáját segítő felnőtt Irányítja, segíti, ellenőrzi a diákmozgalom munkáját. Kapcsolatot tart a diákok és az intézmény vezetősége között. Feladata összehívni a diákgyűlést. Elkészíti a diákönkormányzat éves munkatervét. Az iskola munkaterve alapján diákrendezvényeket szervez, irányít. 2.6.5. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásának rendje Tanév elején az ellenőrzőn és az iskola hirdetőtáblán keresztül tájékoztatjuk a szülőket, tanulókat a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, fogadóóráiról és azok helyéről. A kolléga a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokban segíti a pedagógusok munkáját az iskolánk Pedagógiai programja, a hatályos jogszabályok és munkaköri leírása alapján. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart a gyermekvédelmi feladatok ellátása során az osztályfőnökökkel és az általános igazgatóhelyettessel. Ha a nevelőtestület a tanulókat veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, akkor az ifjúságvédelmi felelős segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. 2.6.6. Az iskolatanács Tagjai igazgató, igazgatóhelyettesek, diákönkormányzat munkáját segítő felnőtt Vétójoggal rendelkeznek a döntéshozatal előtt vagy közvetlenül utána: Az igazgató: a törvényesség, a fegyelmi felelősség, a pedagógiai szakszerűség és az intézmény pillanatnyi és távlati működése szempontjából A DÖNK munkáját segítő felnőtt: a gyermeki jogok érvényesülése szempontjából Az iskolai Szülői Szervezettel kapcsolatot tartó tanár (általános igazgatóhelyettes): a szülő és a pedagógusok együttműködése feltételeinek csorbulása esetén A vétójog gyakorlásának a döntésre felfüggesztő hatálya van.

2.6.7. A nevelőtestület munkaközösségei Az azonos tantárgyat tanító vagy hasonló műveltségi területen dolgozó pedagógusok legalább 5 fős csoportja, melynek élén a munkaközösség-vezető áll. Tanácskozásaikon a munkaközösség tagjai kötelesek részt venni. A tanácskozásokról a munkaközösség-vezető köteles az általános igazgatóhelyettest tájékoztatni. A munkaközösségek tevékenységüket a pedagógiai programmal és az éves intézményi munkatervvel összhangban saját munkaterv alapján végzik. 16

Szervezeti Működési Szabályzat A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. 2.6.8. A munkaközösségek feladatai a munkaközösségek elkészítik – az intézmény alapdokumentumait figyelembe véve az adott évre vonatkozó szakmai munkatervüket, szervezik és koordinálják a szakterületükre vonatkozó szakmai munkát, tehetséggondozást, felzárkóztatást, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét, a munkaközösségen belül egységes követelményrendszert alakítanak ki, véleményezik a pedagógus álláshelyekre beérkezett pályázatokat, összeállítják a vizsgaszabályzatok alapján az intézményi vizsgák feladat- és tételsorait, javaslatot tesznek a szakmai fejlesztésekre, támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, segítik beilleszkedésüket az iskolaközösségbe, a szakmai munkaközösség tagjai a munkaközösség vezetőjének személyére javaslatot tesznek az intézmény igazgatójának, kiválasztják a pedagógiai program megvalósításához szükséges taneszközöket, tankönyveket, javaslatot tesznek a munkaközösség tagjainak továbbképzéséhez, átképzéséhez, tanulmányi szerződés kötéséhez, összeállítják a helyi szakmai és módszertani programokat, elkészítik az intézményi helyi tantervet, dönt az iskolai tanulmányi versenyek programjáról. 2.6.9. Munkaközösség-vezetők A munkaközösségek tagjai a munkaközösségük vezetőjére minden tanév kezdetekor javaslatot tesznek. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslatára az igazgató bízza meg legfeljebb 5 évre. Feladatait munkaköri leírás alapján végzi. A munkaközösségek vezetőjének munkáját az igazgatóhelyettes területe szerint irányítja. A munkaközösség vezetőjének feladatai: a munkaközösség tagjainak bevonásával a munkaközössége szakmai munkaterve alapján javaslatot tesz az éves intézményi munkaterv elkészítéséhez, irányítja és ellenőrzi a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, a szaktárgyi oktatásért, módszertani és szaktárgyi értekezleteket tart, bemutató foglalkozásokat szervez, szakmailag áttekinti, és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, felügyeli a tanmenetek szerinti előrehaladást és a követelményrendszernek való megfelelést, javaslatot tesz a tantárgy-felosztásra, tankönyvrendelésre, eszközfejlesztésre, javaslatot tesz a munkaközösségi tagok bérezésére, jutalmazására, kitüntetésére, havonta ellenőrzi a munkaközössége tagjai által megtartott órák naplóba történő írását, és összeveti a kollégák által kitöltött nyilvántartó lappal, és a meghatározott időpontig leadja az általános igazgatóhelyettesnek, állásfoglalásaival képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetése előtt, 17


állásfoglalása, javaslata, vélemény-nyilvánítása előtt köteles meghallgatni a szakmai munkaközössége tagjait, ismerteti az iskolavezetőség döntéseit a munkaközösség előtt és gondoskodik azok végrehajtásáról, elkészíti az iskolavezetőség éves munkatervét, részt vesz az intézmény innovációkban, fejlesztésekben, részt vesz a helyi pedagógiai továbbképzések tartalmi kimunkálásában, ellenőrzi a munkaközössége tagjainak szakmai munkáját, munkafegyelmét, a belső szabályzatok, jogszabályok betartását és betartatását, szükség szerint intézkedést kezdeményez a munkáltató felé, gondoskodik a folyamatos, naprakész információtovábbításról a vezetőség és a munkaközössége tagjai között, jelentéseket, értékeléseket, beszámolókat, elemzéseket készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület és az iskolai vezetés számára. 2.6.10. A szülő kötelességei és jogai A szülő kötelessége, hogy a) gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, együttműködve az intézménnyel, figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, b) biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét, továbbá tankötelezettségének teljesítését, c) tiszteletben tartsa az iskola vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait, tiszteletet tanúsítson irántuk. A szülő gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelően, saját vallási, világnézeti meggyőződésére, nemzetiségi hovatartozására tekintettel szabadon választhat iskolát. A gyermek - ha nem cselekvőképtelen - tizennegyedik életévének betöltésétől a szülő ezt a jogát gyermekével közösen gyakorolhatja. A szülő joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét. A szülő kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, ha a tanulóval foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére a nevelőtestület erre javaslatot tesz. Ha az e bekezdésében foglalt kötelezettségének a szülő nem tesz eleget, a kormányhivatal kötelezi a szülőt kötelezettségének betartására. A szülő joga különösen, hogy a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról, b) gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon, c) kezdeményezze szülői szervezet létrehozását, és annak munkájában, továbbá a szülői képviselők megválasztásában, mint választó és mint megválasztható személy részt vegyen, d) írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül érdemi választ kapjon, e) a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon, f) személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, g) az oktatási jogok biztosához forduljon. 18


2.6.11. Iskolai Szülői Szervezet (SZSZ) Az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A szülők iskolánk életébe a Köznevelési törvény vonatkozó előírásai, egyéb jogszabályok és Pedagógiai programunkban rögzítettek alapján kapcsolódhatnak be. Az osztályok szülői közösségei véleményeiket, javaslataikat képviselőjük vagy az osztályfőnök közvetítésével juttathatják el az iskola vezetéséhez. 2.6.12. Tanulói közösségek, osztályközösségek Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak, mely megválasztja az osztály diákbizottságát (ODB), az osztálytitkárt és küldöttet delegál a diákönkormányzat (DÖNK) vezetőségébe. Az osztályközösség élén az osztályfőnök áll, akit az igazgató bíz meg feladatainak ellátásával. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: alaposan ismernie kell tanítványai személyiségét, az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli és irányítja tanulóit, együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a jó tanulóközösség kialakítását, aktív kapcsolatot tart az osztály szülői közösségének tagjaival, az osztályt tanító tanárokkal, szakoktatókkal, a tanulók életét és tanulmányait segítő egyéb más személyekkel, gondot fordít a dolgozatírás, házi feladatok és egyéb tanulmányi elfoglaltságok egyenletes elosztására az osztály számára, figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére, felzárkóztatására, rendszeresen tájékoztatja a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről, ellenőrző könyv útján tájékoztatja a szülőt gyermeke magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, ellenőrzi a tanulók ellenőrző könyveit az éves munkatervben rögzítettek szerint, meggyőződik arról, hogy a tanulók beírják-e jegyeiket, a szülők látják-e a tanári bejegyzéseket, szülői értekezletet, fogadóórát tart az iskolai munkatervben rögzítettek szerint, szervezi a szülői szervezet vezetőjének megválasztását, az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére, ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket, (osztálynapló, anyakönyv, törzslap, bizonyítványok kiállítása, statisztikai jelentések, továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációk, stb.)

elvégzi a munkaköréhez kapcsolódó adminisztrációs tevékenységet, az intézményi munkaterv alapján az osztálynaplóval, a törzslappal, a tanulók ellenőrzőjével, bizonyítványával kapcsolatos adminisztrációt, tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, közreműködik a gyermekvédelmi és ezzel kapcsolatos prevenciós munkában, összehangolja az iskola és a család nevelő munkáját, részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a diákönkormányzat munkáját, gondoskodik a kötelező orvosi vizsgálatokon való megjelenésről, 19


saját hatáskörében évi 3 nap távollétet engedélyezhet a tanulónak szülői kérésre, jogosult mikro értekezlet összehívására, részt vesz a munkaközössége és az iskola egészét érintő megbeszéléseken, értekezleteken, ismerteti a házirend, PP, SZMSZ – a tanulókat, szülőket érintő – részeit a tanulókkal, szülőkkel. 2.6.13. A diákönkormányzat és az intézményvezetés kapcsolattartása Iskolánkban diákönkormányzat (DÖNK) működik, mely saját SZMSZ és munkaterv alapján végzi feladatait. Tevékenységét a diákmozgalmat segítő felnőtt szervezi és irányítja, akit az iskola igazgatója bíz meg ötéves időtartamra. A diákönkormányzat jogkörét a magasabb rendű jogszabályban meghatározottak szerint gyakorolja. A diákgyűlés (iskolagyűlés) az iskola legmagasabb szintű tájékozódó – tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll. A diákgyűlés az igazgató által, ill. a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze, de tanévenként legalább egy alkalommal össze kell hívni. A diákgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A gyűlésen a tanulók kérdéseket is intézhetnek a DÖNK és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A működéséhez szükséges tárgyi feltételekre vonatkozóan a Házirend tartalmaz további útmutatást. 2.6.14. A szervezeti egységek és a vezetők között a kapcsolattartás rendje A munkaközösségek tagjai problémáikkal, javaslataikkal a munkaközösség-vezetőjéhez fordulhatnak. A munkaközösség-vezető továbbítja ezeket az igazgatóhelyetteshez, aki szükség szerint intézkedik, és erről tájékoztatja az intézmény igazgatóját. A gyakorlati képviselőhelyeken és a csoportos gyakorlaton felmerülő problémákról, javaslatokról a gyakorlati oktatásvezetőt kell értesíteni a képzőhelyek vezetőinek. A gazdasági és ügyviteli és technikai dolgozók problémáikkal, javaslataikkal az általános igazgatóhelyetteshez fordulhatnak, aki szükség szerint intézkedik, és erről tájékoztatja az intézmény igazgatóját.

2.6.15. A szervezeti egységek között a kapcsolattartás rendje A munkaközösségek az éves intézményi munkaterv alapján a munkaközösség-vezetők koordináló tevékenységével összehangolják munkájukat. A nevelőtestületi értekezleteken és egyéb megbeszéléseken tájékoztatást kapnak a tennivalókra vonatkozóan. Ezeken az értekezleteken beszámolnak saját munkaközösségük munkájáról. A képzőhelyek vezetői tanácskozási joggal részt vehetnek a nevelőtestületi értekezleteken, ahol tájékozódhatnak a pedagógiai munkáról. Az iskolatanács ülésein a napirendi pontok alapján folyik a munka. Az iskolatanács tagjai kölcsönösen tájékoztatják egymást munkájukról, terveikről, a megoldandó feladatokról.

20


AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE A munkaviszony, egyéb jogviszony létesítése Az intézmény dolgozói az alapítványi fenntartó miatt nem közalkalmazottak. Foglalkoztatásuk munkaviszony alapján történik. A munkavégzésre vonatkozó szabályok 3.2.1.

A munkavégzés teljesítése - A munkavégzés teljesítése a munkaszerződésben, munkaköri leírásban foglaltak szerint történik az intézmény vezetője által kijelölt munkaterületen. - A munkavállaló köteles a munkakörébe tartozó munkát az elvárható szakértelemmel, gondossággal és pontossággal végezni, munkahelyi vezetője utasításait végrehajtani.

Munkaköri leírás Az intézményben foglalkoztatott munkavállalók a munkakörükben végzett feladataikat, kötelezettségeiket munkaköri leírás alapján végzik. A munkaköri leírásokat a szervezeti egység módosulása, személyi változás, valamint feladat változása esetén azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül módosítani kell. A munkaköri leírások elkészítéséért és aktualizálásáért felelős: - Igazgatóhelyettes esetében az igazgató. - A többi dolgozó esetében területileg az általános igazgatóhelyettes. 3.2.2.

3.2.3.

Hivatali titok A munkavállaló köteles a hivatali titkot megtartani. Nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. Hivatali titoknak a nevelőtestületi értekezleteken és egyéb értekezleteken elhangzottak számítanak. Gazdasági és ügyviteli dolgozók esetében hivatali titoknak számít minden pénzügyi és gazdasági vonatkozású adat és információ. Amennyiben adott esetben, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, amelyek adatvédelem és a Nkt-ben titoktartási kötelezettségnek minősülnek, és olyan adatok, amelyek nyilvánosságra kerülése az intézmény érdekeit sértené. A hivatali titok megsértése vétségnek minősül. Az intézmény valamennyi dolgozója – beleértve a megbízásos jogviszonyban foglalkoztatott személyeket is – kötelesek a tudomásukra jutott hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az intézmény igazgatójától engedélyt nem kapnak. További jogviszony létesítése Ha a munkavállaló a munkaviszonyának fennállása alatt további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít, köteles azt a munkáltatójának bejelenteni. A munkavállaló munkaidejét nem érintő munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését köteles a munkáltatójának előzetesen írásban bejelenteni, aki jogos gazdasági érdekét veszélyeztető összeférhetetlenség esetén a jogviszony létesítését megtilthatja, vagy ha már létrejött, akkor a munkavállalót a jogviszony megszüntetésére kötelezheti. Ha a munkavállaló úgy létesítene további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, hogy annak munkaideje részben vagy egészben azonos időtartamra esik a főállásban végzett munkájának munkaidejével, vagy az elvégzendő feladatokkal, megbeszélésekkel, rendezvényekkel ütközik, akkor írásbeli kérelem alapján a munkáltatója írásbeli 3.2.4.

21

Szervezeti Működési Szabályzat hozzájárulását kell kérnie a munkahelyekről való távolmaradáshoz. A kérelmet az intézmény titkárságán kell leadni, mely iktatásra kerül. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére A tömegtájékoztató eszközök munkatársainak tevékenységét az intézmény dolgozóinak az alábbi szabályok betartása mellett kell elősegíteni. A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. 3.2.5.

A felvilágosítás-adás, nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat: Belföldi és külföldi sajtószervek munkatársainak minden esetben csak az igazgató engedélyével adható. Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az igazgató vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult. A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire. Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik. A nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt megismerje. Kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ő szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse. 3.2.6.

Munkarend Munkahelyről való távolmaradás minden dolgozó esetében csak a Mt. vonatkozó előírásai és igazgatói engedéllyel lehetséges. A munkavállaló munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon délelőtt 10 óráig köteles jelenteni a munkaköri leírásában foglaltak szerint az intézmény vezetőjének, vagy helyettesének, a telephelyek vezetőjének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője a helyettesítéséről intézkedhessen. Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább 1 nappal előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására. Pedagógusok A pedagógus heti teljes munkaideje az órarendben szereplő kötelező órákból, valamint a nevelő- oktató munkával, a szaktantárgyával összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógusok napi munkaidejét, a felügyeleti valamint a helyettesítési rendet az igazgatóhelyettesek állapítják meg az intézményi tanórarendi lehetőségek figyelembevételével. A tanmenettől eltérő tartalmú foglalkozás megtartását, a tanóra elcserélését a területvezető igazgatóhelyettes engedélyezheti. A pedagógus a tanítási, foglalkozási beosztása szerinti órája előtt 10 perccel a munkahelyén, illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt 10 perccel annak helyén köteles megjelenni. A munkából távol maradó pedagógus köteles a tanítandó tananyagot a munkaközösség vezetőjéhez vagy az igazgatóhelyetteshez eljuttatni. 3.2.7.

22


Egyéb alkalmazottak munkarendje A nevelő oktató munkát közvetlenül segítő nem pedagógus munkavállalók, a gazdasági ügyviteli és technikai dolgozók munkarendjét az intézményvezető – belső utasításban – állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. Az iskolában az ügyfélfogadási rend: hétfőtől – péntekig 8 órától 15 óráig tart. A gazdasági és ügyviteli, valamint a technikai dolgozóknak a munkakezdés előtt 10 perccel a munkavégzés helyén meg kell jelenniük és kötelesek a munkaidő kezdetekor munkaképes állapotban (átöltözve) a munkát megkezdeni. 3.2.8.

Az intézmény tanulóinak munkarendje Az intézmény Házirendje tartalmazza az iskola belső rendjének, életének tanulókra vonatkozó részletes szabályait: A helyiségek és felszerelések használatát A csengetési rendet, Az iskola munkarendjét, A rendszeres egészségügyi szűrővizsgálatokon való részvétel megszervezését, A csoportos és munkahelyi gyakorlatra vonatkozó előírásokat, A személyes tárgyak tárolási és használati rendjét, A Polgári védelmi tervet. 3.2.9.

Az iskola minden tanulója jogosult a tanulók felkészítését szolgáló helyiségeknek és felszereléseinek használatára, tanítási időben és tanórán kívüli foglalkozásokon a házirendben foglaltak figyelembevételével. Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata tartalmazza a könyvtárhasználatra vonatkozó előírásokat. A Házirend betartása minden tanulóra nézve kötelező. 3.2.10. A gyakorlati oktatás munkarendje Az érettségire épülő képzésben résztvevő tanulók évközi gyakorlaton vesznek részt, tanműhelyben. A gyakorlatokról (ételkészítési, felszolgálási, cukrászati) félévben és a tanév végén összevont osztályzatot kapnak. A pótgyakorlatok önköltségét kötelesek megtéríteni. A gyakorlati foglalkozások 20%-át elérő hiányzás esetén a tanuló évismétlésre kötelezhető. A 20 % feletti hiányzás pótgyakorlaton bepótolható. A nappali tagozat érettségire épülő képzésben résztvevő tanulói nyári gyakorlati foglalkozásokon vesznek részt. Az iskola írásban elfogadja a szülők által ajánlott munkahelyeket, amelyek a kamara által minősített éttermi, melegkonyhás üzlettípusok lehetnek. 3.2.11. Szabadság kiadására vonatkozó szabályok A szabadságok kiadására minden évben február 28-ig szabadságolási ütemtervet kell készítenie az igazgatóhelyettesnek, amit egyetértés esetén a munkáltató hagy jóvá. A szabadságot az esedékességének évében kell kiadni. Kivételesen fontos gazdasági érdek esetén vagy betegség esetén a szabadságot legkésőbb a tárgyévet követő június 30-ig lehet igénybe venni a munkáltató írásbeli engedélyével. A munkáltató évente hét munkanap szabadságot - a munkaviszony első három hónapját kivéve - legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni.

23

Szervezeti Működési Szabályzat Amennyiben a dolgozó szabadságát év közben teljes mértékben felhasználta és számára indokolt a munkából történő távollét az intézmény vezetője – kérelem alapján – igazolt fizetés nélküli távollétet engedélyezhet számára. Minden munkavállaló köteles a szabadsága felhasználását figyelemmel kísérni. A munkavállaló ügyfélfogadási időben tájékoztatást kérhet a felhasznált szabadságáról a nyilvántartást végző munkatárstól. A munkáltatónak nincs írásbeli tájékoztatási kötelezettsége a szabadságok kiadásával kapcsolatosan a munkavállaló felé. Az oktató-nevelő munkát végzők szabadságát elsősorban július és augusztus hónapban, ha ez nem lehetséges – a munkavállalónak fel nem róható okból – akkor az őszi, a téli és a tavaszi szünetben vagy az esedékesség évében a szorgalmi időben kell kiadni. Rendkívüli esetben az intézmény igazgatója ettől eltérhet. A pedagógusok évi pótszabadságának idejéből legfeljebb 15 munkanapot a következő esetekben lehet igénybe venni: A továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés, Az intézmény működési körébe tartozó nevelés-oktatás, Ha a szabadság kiadására részben vagy egészben, a szorgalmi időben kerül(t) sor. A munkáltató a munkavállaló már megkezdett szabadságát kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén megszakíthatja. A munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. A munkavállalónak a megszakítással összefüggésben felmerült kárát illetve költségeit a munkáltató köteles megtéríteni (Mt. 123 § (7) bekezdés). A pedagógusnak az iskolában az őszi, a téli és tavaszi szünet munkanapjai tanítás nélküli munkanapok. Amennyiben a pedagógus nem kapott semmiféle külön utasítást az őszi, tavaszi, téli szünetben a munkavégzésre vonatkozóan, köteles a tanítás nélküli munkanapon 8 órakor az intézmény titkárságán munkára jelentkezni és a kiadott munkát elvégezni. Amennyiben nem jelenik meg az adott időben, mulasztása igazolatlan távollétnek minősül. 3.2.12. Az intézménnyel munkaviszonyban álló dolgozók díjazása A munka díjazására vonatkozó megállapodásokat munkaszerződésben kell rögzíteni. A minőségi vagy mennyiségi többletmunkát végző dolgozók jutalomban részesíthetők. Az intézmény igazgatója megbízási szerződést köthet, vagy illetménykiegészítést adhat saját dolgozó részére munkakörön kívül eső feladatra vagy átmeneti többletfeladatok elismerésére. A részmunkaidőben foglalkoztatottak minden juttatásból a részmunkaidejükkel arányosan részesülnek. A két hétnél hosszabb ideig szabadságon (kivéve a nyári szabadság időszaka), illetve hat hétnél hosszabb ideig táppénzen levő dolgozó részére béren kívüli juttatás (étkezési utalvány, üdülési csekk) nem jár. Az illetmény védelme (Mt. 154.§, 155.§, 157-164.§) A munkavállaló részére az illetményt a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve – havonta egy alkalommal – kell elszámolni a munkavállaló által megjelölt bankszámlájára való átutalással minden hónap 10. napjáig. Az illetmények készpénzben való felvételét vagy postai úton történő kifizetését – különösen indokolt esetben – a munkáltató jogkör gyakorlója engedélyezheti. Ilyen esetben a postaköltség a munkáltatót terheli. A táppénz kifizetés a tárgyhó utolsó napjáig leadott táppénzes papírok alapján megegyezik az illetményfizetés napjával. Amennyiben a táppénzre jogosult nem, vagy késve adja le táppénzes papírját a táppénz kifizetése a következő havi elszámolással történik. Ebben az esetben nincs helye jogvitának. Az illetmény elszámolásáról a munkavállaló részére havonta részletes, csak az érintett munkavállaló számára hozzáférhető (titkosított) írásbeli tájékoztatást kell adni. A tárgyévi illetmény kifizetéséről (megbízási díjak is) a személyi jövedelemadó elszámolás céljára a tárgyévet követő január hónap végéig részletes kimutatást kell készíteni. Tévesen kifizetett illetmény és más díjazás esetén a Mt. 164.§-ában foglaltak szerint kell eljárni. 24


3.2.13. Az intézménnyel munkaviszonyban álló dolgozók továbbképzése A pedagógusok továbbképzését a Nkt. 62.§ (2) bekezdése, a továbbtanulási ütemtervünk és beiskolázási tervünk alapján szervezzük. A támogatás mértékét az adott gazdasági évben rendelkezésre álló keret alapján határozzuk meg. A továbbtanulni szándékozó írásban köteles a tanulmányainak megkezdéséről vagy folytatásáról az intézmény igazgatóját tájékoztatni. Felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok idején köteles igazolni, hogy beiratkozott az adott félévre. Ezen kívül előzetesen le kell adnia a konzultációs időpontokat is. A támogatott személynek az intézmény csak számla ellenében nyújt költségtérítést. Nem pedagógus dolgozóknak a továbbtanulási szándékukat írásban kell az intézmény igazgatójának címezve benyújtani. 3.2.14. Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés, hivatalos belföldi és külföldi kiküldetési költségtérítés, egyéb utazási költségtérítés elszámolása - Munkába járásnak minősül a napi munkába járás. Ha a dolgozónak alkalmazása után a munkába járás körülményeinek változás ált be, akkor azt írásban kell bejelentenie munkáltatójának. - A költségtérítés nem vonatkozik a közigazgatási határon belüli munkába járásra. - Az utazási költségtérítés összege a munkába járást szolgáló távolsági bérlet vagy menetjegy díja és az érvényben levő jogszabályok alapján kerül megállapításra. Ezek alapján a költségtérítés mértékét az intézmény igazgatója határozza meg. - Saját gépkocsi munkába járásra történő használatát kizárólag a munkáltató engedélyezheti. - A vezetőknek munkakörükkel összefüggő feladatellátásért utazási költségei megtérítésére indokolt esetben az igazgató helyi bérlet térítését engedélyezheti (pl. gyakorlatok ellenőrzéséhez, konyhák ellenőrzéséhez stb.). - A belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállalónak az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségeinek fedezetére a kiküldetés tartamára teljes napi élelmezési költségtérítés (a továbbiakban: napidíj) jár – ha a kiküldetés a 6 órát eléri – a 278/2005 (XII.20.) Korm. rendelet alapján. Nem számolható el napidíj, ha a távollét időtartama a 6 órát nem éri el, vagy ha a munkáltató a munkavállaló élelmezését a kiküldetés helyén biztosítja. Ugyancsak meg kell téríteni a kiküldetésben lévő munkavállaló részére a szállás- és az utazási költségeket is. 3.2.15. Telefonhasználat - Az intézményben a telefonhasználat hivatalos ügyek intézéséhez használható. Egyéb rendkívüli esetben az intézmény igazgatója rendelkezhet a vezetékes telefon használata felől. - Mobiltelefon használatára munkakörükkel összefüggésben az igazgató, az igazgatóhelyettesek jogosultak. Egyéb rendkívüli esetben az intézmény igazgatója rendelkezhet a mobiltelefon használata felől. - Tanulókra vonatkozóan a mobiltelefon használatát a Házirend szabályozza. - A magán mobiltelefonokat a munkahelyen úgy kell használni, hogy mások munkavégzését és a tanítást ne zavarják, tehát azokat kikapcsolt, lehalkított vagy néma állapotban kell tartani. 3.2.16. Fénymásolás Az intézményben fénymásolás az igazgató által elrendelt utasítás szerint végezhető. 25


3.2.17. Dokumentumok kiadása - Dokumentumok kiadásánál az adatvédelmi szabályzatban rögzítettek szerint kell eljárni. - PP, házirend, SZMSZ megtekinthető az intézmény titkárságán, az igazgatóhelyettesnél, az intézmény könyvtárában, valamint az intézmény weblapján. 3.2.18. Kártérítési kötelezettség A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. A munkáltató az általa okozott kárért a Mt. általános rendelkezései alapján felel. (Mt. 166.§-176, 176.§) A pénztárost e nélkül is terheli felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében. Amennyiben az intézménynél a kárt többen együttesen okozták, vétkességük és büntetőjogi felelősségük mellett a megőrzésre átadott dolgokban a bekövetkezett hiány esetén pedig munkabérük arányában felelnek. A kár összegének meghatározásánál a munka törvénykönyvének 73. fejezete az irányadó. 3.2.19. Anyagi felelősség Az intézmény a dolgozó ruházatában, használati tárgyaiban a munkavégzés folyamán bekövetkezett kárért vétkességre tekintet nélkül felel, ha a kár a dolgozó munkahelyén vagy más megőrzésre szolgáló helyen elhelyezett dolgokban keletkezett. A dolgozó személyes tárgyaiért, munkahelyre behozott pénzéért az intézmény nem vállal felelősséget. A dolgozó a szokásos személyi használati tárgyakat meghaladó mértékű és értékű használati értékeket csak az igazgató engedélyével hozhat be munkahelyére, illetve vihet ki onnan. (Pl. számítógép, stb.) Az intézmény valamennyi dolgozója felelős a berendezési felszerelési tárgyak rendeltetésszerű használatáért, a gépek, eszközök, szakkönyvek stb. megóvásáért. A munkavállaló írásbeli kérelmére – indokolt esetben – a munkáltató engedélyezheti az iskola tulajdonában levő eszközök, gépkocsi stb. kölcsönadását. Az intézménnyel kapcsolatban levő partnerek részére is kölcsönadhatóak az eszközök igazgatói engedéllyel. A kölcsönadásról a leltárfelelős-vagyonnyilvántartót értesíteni kell, aki az eszközök kiviteléről szállítólevelet állít ki. A kölcsönzés nem veszélyeztetheti az alaptevékenység ellátását. A kölcsönvett tárgyakat haladéktalanul vissza kell szolgáltatni a kölcsönzési idő lejártakor és akkor is, ha erre a munkáltató a kölcsönbe vevőt felszólítja. A kölcsönbe vevő a kölcsönvett eszközökön bekövetkezett kár esetén a teljes kárt köteles megtéríteni. Saját dolgozó esetén az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni. A kölcsönzési díjról vagy az ingyenes kölcsönadásról az intézmény igazgatója rendelkezik. 3.2.20. A működés rendje, nyitva tartás, vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje 3.2.20.1.

A működés rendje A tanítás a tantárgyfelosztással összhangban lévő heti órarend alapján a pedagógus vezetésével az órarendben feltüntetett termekben vagy az igazgatóhelyettes által kiírt helyen történik. 26


Az iskolában – a rendkívüli eseteket is figyelembe véve – a tanítási napot úgy kell megszervezni, hogy az osztályoknak naponta legalább 3 tanítási órája legyen. A helyiségek, tantermek tanulókra vonatkozó használati rendjét az iskolánk Házirendje tartalmazza. A tantermek használati rendjét az osztályfőnökök, a szaktantermekét a szaktanárok ismertetik minden tanév elején. A megtartott órákat sorszámmal ellátva a naplóban vezeti a szaktanár. A tanítási napokat az osztályfőnök sorszámozza. A tanítás nélküli munkanapokat az osztálynaplóban nem sorszámozzuk. A tanítási órák látogatására a tantestület tagjai az igazgatóhelyettes engedélyével mehetnek. Minden egyéb esetben az igazgató ad engedélyt a foglalkozások látogatására. A tanítási órák nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató vagy helyettes vagy az általa megbízott személy tehet. Az intézmény zárt termeit a tanuló szigorúan csak tanári felügyelet mellett használhatja. Zárt teremnek minősül az intézményben: - a gyakorlati oktatás helyiségei (tankonyha, tanétterem, oktatókabinet) - a pénztárgép terem, - nyelvi labor, - számítógép terem, - tornaterem, - kondi terem. Az intézmény igazgatója szükség szerint egyéb tantermeket is zárt termekké nyilváníthat. A terembe bármely ok miatt bemenni csak tanári felügyelet mellett szabad. - Az intézmény saját bevételének és kapcsolatainak növelése érdekében – ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását – szabad helyiségeit, berendezéseit, eszközeit bérbeadhatja, illetve kölcsön adhatja. 3.2.20.2.

Az intézmény nyitva tartása Az iskolánk a tanulók számára 700 –tól a tanítás befejezéséig, illetve a szervezett programok időtartama alatt tart nyitva. Ettől eltérően a szervezett foglalkozások tartására az intézmény igazgatójától kell engedélyt kérni. Engedélyezés esetén meghatározza a benntartózkodás mértékét és a helyiség(ek) használhatóságát. A pedagógusok 19 óráig tartózkodhatnak az épületben, igazgatói engedéllyel az épület zárásáig, melyről a portás nyilvántartást köteles vezetni. Tanítási szünetekben az igazgató által kiadott ügyeleti rend szerint történik a nyitva tartás, mely tartalmazza az ügyfélfogadás rendjét. Az intézmény munkanaponkénti ügyfélfogadási rendjét az irodahelyiségekre kifüggesztve kell nyilvánosságra hozni. A csengetési rendet a Házirend tartalmazza. Iskolai ünnepélyek, rendezvények, értekezletek stb. alkalmával a csengetési rendtől igazgatói engedéllyel el lehet térni.

3.2.20.3. A vezetők benntartózkodása az intézményben Az iskola nyitvatartási idején belül reggel 8 óra és délután 15 óra között az intézmény vezetőségéből lehetőleg egy vezetőnek az intézményben kell tartózkodnia. Amennyiben mindegyik vezető akadályoztatva van a benntartózkodást illetően, akkor jelen SZMSZ 2.5. pontja szerint kell eljárni.

27

Szervezeti Működési Szabályzat A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az iskolatitkár, illetve az ügyeletes tanár, valamint délután a távozó vezető után a vezető által megbízott pedagógus látja el a vezetői ügyeletet. 3.2.21. Az intézmény belső és külső kapcsolattartásának rendje 3.2.21.1. A belső kapcsolattartás Az intézmény feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében a különböző közösségek egymással kapcsolatot tartanak. A kapcsolattartás rendszeres formái a különböző értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, nyílt nap, iskolagyűlés stb. Az együttműködés során a közösségeknek minden olyan intézkedésnél, amelyik másik közösség működési területét érinti, az intézkedést megelőzően egyeztetési kötelezettségük van. A vezetőség az aktuális feladatokról a munkaközösség-vezetőkön keresztül, valamint a tanári szoba hirdetőtábláján elhelyezett, írásbeli tájékoztatókon keresztül és szóbeli megbeszélések alkalmával értesíti a pedagógusokat. A vezetőség tagjai kötelesek a vezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, és az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteniük kell a vezetőség felé. A pedagógusok kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaközösség vezetőjük illetve választott képviselőjük útján közölhetik az iskolavezetéssel. A pedagógusok és a tanulók - Az iskola életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az osztályfőnökök tájékoztatják a diákokat az osztályfőnöki órákon. A DÖNK javaslatot tesz az iskolai munkaterv diákmozgalmat érintő programjaira. Ezt a tevékenységet a DÖNK munkáját segítő felnőtt koordinálja, aki a munkaterv elfogadása után tájékoztatja a diákokat az Őket érintő programokról, kérdésekről. - A tanulót egyéni haladásáról a szaktanárok tájékoztatják szóban és írásban az ellenőrzőn keresztül. - A tanulók egyéni kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselők útján tehetik meg az iskola igazgatójának és az igazgatóhelyettesnek. - Az általános iskolába járó 8. osztályos tanulóknak az iskola nyílt napot szervez, ahol az igazgató vagy az általa megbízott vezető rövid tájékoztatást ad az iskoláról, képzéseiről és a felvételivel kapcsolatos tudnivalókról. A pedagógusok és a szülők kapcsolata - A szülők szülői értekezleteken, fogadó órákon, az ellenőrző könyvbe beírt jegyek, információk alapján tájékozódhatnak gyermekük magatartásáról, tanulmányi munkájáról, valamint a szülőket érintő iskolai rendezvényekről. - A tanév során osztályonként legalább két szülői értekezletet kell tartani. Amennyiben az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség szükségesnek látja, rendkívüli szülői értekezlet hívható össze. - A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a tanév első szülői értekezletén kapnak tájékoztatást gyermekük osztályfőnökétől. - A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján juttathatják el az iskola igazgatójának, nevelőtestületének. (lásd még PP)

28


A szülői fogadóórák Az iskola pedagógusai az éves intézményi munkatervben rögzítettek alapján fogadóórát tartanak. A fogadóórák időpontját az osztályfőnök minden tanévben az éves intézmény munkatervben rögzített határidőig köteles kihirdetni. A pedagógus köteles a fogadóóra időpontja alatt a számára kijelölt helyen tartózkodni. A pedagógus a szülővel való találkozásra más időpontot is kijelölhet, de ez esetben azt a szülővel előre egyeztetnie kell. A szülő is kérheti a pedagógussal történő találkozást, ha előzetesen időpontot egyeztet a kollégával. A szülői értekezletek és fogadóórák idejét évenként az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülői szervezet a jogszabályban előírt jogok mellett, bekapcsolódhat diákrendezvények szervezésébe a diákönkormányzattal egyeztetve.

3.2.21.2. -

-

-

-

A külső kapcsolattartás Az iskolát az igazgató képviseli a fenntartónál, minisztériumoknál, felügyeleti szervnél, VMJV Polgármesteri Hivatalánál, oktatási intézményeknél, a Veszprém Megyei Egységes Pedagógiai Szakszolgálatnál, Veszprém Megyei Munkaügyi Központnál A gyakorlóhelyekkel való kapcsolattartás az intézmény igazgatója által megbízott gyakorlati oktatásvezető feladata. A szülői Munkaközösség üléseiről az igazgatóhelyettes számol be a vezetőségnek, nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestületnek. Az intézmény ifjúságvédelmi felelőse felveszi a kapcsolatot a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal abban az esetben, ha a pedagógusok a rendelkezésre álló nevelési eszközökkel (nevelési módszerek, pedagógus – gyermek – szülő közös megbeszélése) nem tudják megszüntetni a tanulót (tanulókat) veszélyeztető okokat – a gyermekbántalmazást, az anyagi veszélyeztetést, a szenvedélybetegségek kialakulását, az ismételt igazolatlan hiányzást. Az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval az intézmény igazgatója által megbízott általános igazgatóhelyettes tart kapcsolatot: összehangolja a védőnő, az iskolaorvos, az iskola fogorvos és a továbbtanuláshoz szükséges alkalmassági vizsgálatot végző rendelő szolgáltatási időpontjait az intézmény által leginkább kedvező lehetőségekkel. Az iskola tagja lehet minden olyan egyesületnek, szervezetnek, amely elősegíti az intézményi célok elérését. Az iskola pedagógusai önkéntes alapon tagjai lehetnek különböző szakmai szervezeteknek. Rendszeresen híranyaggal látjuk el az intézményről tájékoztatni kész hírlapok, rádiók, televíziók szerkesztőségeit. A híradást az intézmény igazgatója, az általa megbízott pedagógus és a titkárság szervezi.

3.2.22. Intézményi óvó, védő előírások Az intézmény szabályzataiban meghatározott egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést és tanulást úgy határoztuk meg, hogy azok végrehajtása megfelelő védelmet jelent a munkavállalókon túlmenően a munkavégzés hatókörében tartózkodóknak és a szolgáltatást igénybe vevőknek. Az intézmény minden dolgozójának alapvető feladata közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, baleset, vagy ennek veszélye esetén a szükséges intézkedéseket megtegye. Minden dolgozónak ismernie kell az intézmény Munkavédelmi szabályzatát, Tűzvédelmi szabályzatát, valamint a tűz- és bombariadó esetére előírt utasításokat, a 29

Szervezeti Működési Szabályzat menekülés útját. A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, sajátítsa el és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket. Haladéktalanul jelentenie kell a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, balesetet észlelt, továbbá – amennyiben állapota lehetővé teszi – ha megsérült. (Házirend) 3.2.22.1. Katasztrófa, tűz- és polgár védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje Az iskolában az intézmény dolgozóinak, tanulóinak intézményi szintű katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenységét az intézmény igazgatója által megbízott pedagógus koordinálja. A munkabiztonsági és tűzvédelmi szaktevékenység ellátására az iskolánk külsős céggel köt szerződést. Az iskolában tanévkezdéskor az első osztályfőnöki órákon, valamint az első csoportos gyakorlaton a tanulók katasztrófa, tűz- és polgári védelmi felkészítésben részesülnek. Amennyiben a tanuló hiányzik a felkészítésről, vagy új tanuló érkezik az intézménybe, akkor felkészítésük megszervezéséről az intézmény igazgatója által megbízott pedagógus gondoskodik. A felkészítésről jegyzőkönyv készül, melyet az iskola titkárságán kell nyilvántartani. 3.2.22.2. Rendkívüli esemény, katasztrófa, bombariadó esetén szükséges teendők szabályai Akinek tudomására jut, hogy az épületben bombát, vagy ahhoz hasonló robbanó eszközt helyeztek el, vagy az épületben tűz vagy katasztrófa által okozott kár keletkezett (a későbbiekben esemény) haladéktalanul köteles értesíteni az igazgatót, akadályoztatása esetén az ügyeletes vezetőt vagy az általa megbízott pedagógust és a titkárságot. A vezető hangos bemondón keresztül értesíti erről a tényről a tanulókat és az intézmény dolgozóit, majd elrendeli a kivonulási terv szerint az épület elhagyását. A vezető utasítására a titkárságon munkát végző személy értesíti a rendőrséget, tűz esetén a tűzoltóságot a rendkívüli eseményről. (bombariadó, tűz stb.) Ha óra alatt történt az esemény, az osztályban órát tartó pedagógus; ha szünetben akkor a következő órát tartó pedagógus irányítja az osztályok tanulóinak kivonulását az épületből a gyülekezési helyre. A pedagógus feladata, hogy a rájuk bízott gyermekcsoport mellett tartózkodjanak, megelőzzék a pánikhangulat kialakulását, megőrizzék a rendet és a fegyelmet. Ezen kívül az erre a célra rendszeresített nyomtatványon feljegyzi az osztály létszámát és a hiányzó tanulók nevét, valamint az esetleges dolgozatírás tényét. Köteles az osztályt mindaddig együtt tartani a kijelölt helyen, míg utasítást nem kap a további teendőkre. Egyéb teendők: A tantermek, irodák ajtaját nyitva kell hagyni. A gazdasági-ügyviteli dolgozók feladata annak megszervezése, hogy az intézmény kijáratait a bombariadó esetén sem maradjon felügyelet nélkül. Az épületbe történő bevonulásra az igazgató vagy akadályoztatása esetén a kiürítést irányító vezető adhat engedélyt. Az iskolában tartózkodó valamennyi személynek alapvető feladata és kötelessége, hogy a közvetlen fenyegetettség elhárítását elősegítse és a megérkező szakemberek (tűzoltók, rendőrök) munkáját ne akadályozza.

30


3.2.22.3. A gyermek- és tanulóbaleset megelőzésének feladatai A tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos alapvető szabályokat, viselkedési formákat ismertetni kell a tanulókkal. (Osztálytermek, szaktantermek és az azokban található eszközök rendeltetésszerű használata, alapanyagok, vegyi anyagok használata.) A pedagógusok a tanórákon és azon kívüli foglalkozásokon is kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét figyelemmel kísérni, a baleset megelőzési szabályokat a tanulókkal ismertetni és betartatni. A gyakorlati foglalkozásokon a tanulók figyelmét fel kell hívni a gyakorlati, technikai jellegű feladatok helyes elvégzésére, az elektromos gépek használatára, a baleseti veszélyforrásokra. A tanulók figyelmét fel kell hívni a balesetvédelmi előírások betartására az alábbi alkalmakkor: - Tanévkezdéskor (osztályfőnöki órán és a gyakorlat megkezdésekor) - Szabadidős tevékenységek előtt, - Az iskolában saját környezetének és létesítményei felszerelésének rendben tartása érdekében végzett munka előtt, - Rendkívüli esemény megtörténte után, - A tanév végén fel kell hívni a nyári idénybalesetek veszélyeire. Minden foglalkozáson (elmélet és gyakorlat, tanórán kívüli foglalkozás, stb.) – ha a foglalkozás tartalma ezt megkívánja – fel kell eleveníteni a szabályokat és a gyermekek ismereteiről meg kell győződni. 3.2.22.4. Baleset esetén teendő intézkedések rendje A tanuló felügyeletét ellátó pedagógusnak a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges, orvost kell hívnia, a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie. minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet jelentenie kell az intézmény igazgatójának az iskola titkárságán keresztül (személyesen vagy telefonon). E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén lévő más munkavállalónak is részt kell vennie. Az elsősegélynyújtásban részt vevő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amennyihez biztosan ért. Ha bizonytalan, szakszerű segítséget kell hívnia. Minden tanulóbalesetről a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 169.§ -ban előírtak szerint jegyzőkönyvet kell felvenni. A három napon túl gyógyuló, sérülést okozó balesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni. 3.2.23. Az iskolai könyvtár működési szabályai, feladatai Az iskolai könyvtár az intézmény pedagógiai tevékenységéhez, a nevelő, oktató munkához, a tanításhoz, a tanuláshoz szükséges kiadványok rendszeres gyűjtését, megőrzését és használatát szolgálja. 3.2.24. Az intézményi hagyományok ápolása Iskolánk – jogelődjével – 20 éve működő hagyományaira büszke, azokat a továbbiakban is ápoló, minőségében, tartalmában bővülő szolgáltatásokat nyújtó intézmény. Az iskolai hagyományok ápolása, ezek bővítése, az iskola jó hírnevének megőrzése az intézmény minden tanulójának és dolgozójának feladata és kötelessége. Az intézményi hagyományokra vonatkozó feladatokat, időpontokat és felelősöket a tárgyévben az intézményi munkaterv tartalmazza. 31

Szervezeti Működési Szabályzat Az iskolai ünnepélyek, diákrendezvények technikailag kifogástalan lebonyolításához hangosító rendszert vásároltunk, amely erősítőből, hangfalakból, CD lejátszóból, kazettás magnetofonból áll és ezt egészíti ki egy professzionális minőségű keverőasztal. 3.2.24.1.Hagyományosnak tekinthető ünnepeink, rendezvényeink: tanévnyitó- és záró ünnepély, „elsősavató” (9. évfolyam számára), iskolai ünnepély: forradalom emléknapjainkhoz kapcsolódóan október 23-án és március 15-én, iskolai megemlékezés: aradi vértanukról október 6-án. Osztályfőnöki órákon megemlékezés a holocaust áldozatairól április 16-án, valamint a kommunista diktatúra áldozatairól február 25-én, A Nemzeti Összetartozás Napjáról június 4-én. közös karácsonyi ünnepély, szakmai versenyek, rendezvények szalagavató (a végzős diákok rendezvénye), ballagás (a végzős és a szakképző évfolyam végzős tanulóinak rendezvénye), 3.2.24.2.A hagyományápolás külsőségei: iskolai-, nemzeti zászló kötelező ünnepi öltözet vitrinek, tárolók, faliújságok beiskolázási reklámanyagok iskolai évkönyv internetes honlap Kiemelt rendezvényeink: - Ballagás, szalagavató, iskolakarácsony, tanévnyitó, tanévzáró, vizsgák - A kiemelt rendezvényeket a tanulók ünnepélyes öltözékükkel is megtisztelik (lányoknak világos blúz (matrózblúz), sötétkék vagy fekete szoknya vagy szövetnadrág, a fiúknak sötét nadrág, fehér ing, nyakkendő vagy öltöny) 3.2.25. Az intézmény ügyiratkezelése Az intézményben az ügyiratok kezelése az iratkezelési szabályzat alapján történik. 3.2.26. A kiadmányozás rendje Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra jogosult az igazgató. Távolléte esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az általános igazgatóhelyettes. 3.2.27. Bélyegzők használata, kezelése Valamennyi cégszerű aláírásnál cégbélyegzőt kell használni. A cégbélyegző kör alakú. Az intézményben cégbélyegző használatára jogosultak: igazgató, igazgatóhelyettesek, iskolatitkár. Ügyiratok és bizonylatok kezelésekor az iskolatitkár, ügyintéző, iskolai pénztáros. Esetenkénti használatra jogosult az igazgató által engedélyezett esetekben az iskola alkalmazottja. 32


Az intézményben és a területi egységekben használatos valamennyi bélyegzőről, annak lenyomatáról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell, hogy a bélyegzőt ki és mikor vette használatba, melyet az átvevő személy a nyilvántartásban aláírásával igazol. A bélyegzők beszerzéséről, kiadásáról, cseréjéről és évenkénti egyszeri leltározásáról a pecsétek nyilvántartásával megbízott személy gondoskodik. 3.2.28. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének, tárolásának és kezelésének rendje Az intézményben elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítése a többi papíralapú irat hitelesítéséhez hasonlóan történik (ld. 3.2.25. pont). Az irat hitelesítés és iktatás után irattárba kerül.

33


AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSÁNAK RENDJE Az intézmény gazdálkodásának, ezen belül kiemelten a költségvetés tervezésével, végrehajtásával, az intézmény kezelésében lévő vagyon hasznosításával összefüggő feladatok, hatáskörök szabályozása – a jogszabályok és a fenntartó rendelkezéseinek figyelembevételével – az intézmény igazgatójának jogköre. Gazdasági és technikai feladatok Az intézmény a működéséhez szükséges pénzügyi fedezetet a fenntartó által biztosított normatív támogatásból, valamint saját bevételekből fedezi. A mindenkori jogszabályi előírásoknak, és az igazgató utasításainak megfelelően végzi tevékenységét. A könyvelőiroda – az iskolával kötött szerződés alapján – a hatályos jogszabályoknak megfelelően végzi az intézmény gazdasági, pénzügyi feladatait, könyvviteli, elszámolási, vagyon-nyilvántartási rendszeréhez kapcsolódó teendőket. A gazdálkodás vitelét elősegítő belső szabályzatok A számviteli törvény előírásai alapján intézményünknek az alábbi szabályzatokat kötelező elkészíteni: Számlarend, Számviteli politika, Eszközök és források értékelési szabályzata, Pénzkezelési szabályzat, Leltárkészítési és leltározási szabályzat, Önköltség-számítási szabályzat. Kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés rendje A kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés rendje az intézménynél az intézményvezető a gazdálkodás vitelét segítő belső szabályzatokban határozza meg. Belső ellenőrzés Az intézményben a vezetők a munkaterületük alapján a SZMSZ-ban foglaltak szerint ellenőrzést folytatnak, melyeket akár előre bejelentve vagy bejelentés nélkül végeznek. Az intézmény igazgatója szükség szerint az ellenőrzést külső személlyel, vagy céggel, szakértővel is végeztetheti mind a pedagógiai mind a gazdasági területen. Az ellenőrzések tapasztalatairól, eredményéről az érintetteket és a vizsgált terület vezetőit az iskola igazgatója tájékoztatja, majd a tantestületet érintő kérdések nevelőtestületi értekezleten napirendre kerülnek. (Bővebben: lásd 2. mellékletben) 4.4.1. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzése kiterjed a tanítási órákra és tanórán kívüli foglalkozásokra, írásos dokumentumok vizsgálatára, tanulói munkák vizsgálatára is. Az ellenőrzési tervet az igazgatóhelyettes készíti el. Az igazgató az intézményben folyó minden tevékenységet ellenőrizheti. Az igazgatóhelyettes és munkaközösség-vezetők ellenőrzési tevékenysége a feladatmegosztásból adódóan saját munkaterületekre terjed ki. Ettől eltérő területek ellenőrzésére az intézmény igazgatója megbízást adhat mind az igazgatóhelyettes, mind pedig bármelyik dolgozó számára. 34

Szervezeti Működési Szabályzat 4.5. Munkakörök átadása Személyi változáskor az egyes munkakörök átadása esetén az átadott-átvett dokumentumokról jegyzőkönyvet kell felvenni, mely tartalmazza: - az átadás-átvétel időpontját, - a munkakörrel kapcsolatos tájékoztatást, fontosabb adatokat, - a folyamatban lévő konkrét ügyeket, - az átadásra kerülő eszközöket, - az átadó és átvevő észrevételeit, - a jelenlévők aláírását. Az átadás-átvételi eljárást a munkakörváltozást követően legkésőbb 15 napon belül be kell fejezni. A munkakör átadás-átvételével kapcsolatos eljárás lefolytatásáról a munkakör szerinti felettes vezető gondoskodik. 4.6. A munkavállalók munkabére Azoknak a munkavállalóknak, akiknek a munkabérét és az ezután fizetendő közterheket az intézmény számára a központi költségvetés által folyósított normatív hozzájárulásból fedezi a munkáltató, a Közalkalmazottak Jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Tv. 55-80. §-aiban megállapított, a munkaidőre, a pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket biztosítja a mindenkori Költségvetési törvény előírásainak megfelelően és a Ktv. 122. § alapján.

35


5.

A TANULÓK JOGÁLLÁSA, ÉRTÉKELÉSÉNEK RENDJE, ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

5.1. Felvétel az intézménybe A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll, mely felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és átvétel jelentkezés alapján történik. Az intézmény a felvételi követelményeket a felvételi tájékoztatóban teszi közzé. A szakképző évfolyamra történő felvételnél (13. évfolyam) előnyt élveznek az iskolánk tanulói, amennyiben nem szakították meg más intézményben való továbbtanulásukkal a tanulmányaikat. Más intézményből való átjelentkezés esetén jelentkezési lapot kell kitölteni, melyhez csatolni kell a tanuló előző év végi és/vagy félévi bizonyítványának másolatát, az orvosi alkalmassági vizsgálat eredményét. Túljelentkezés esetén a felvételi rangsor a tanulmányi eredmények alapján történik. 5.2. Vizsgáztatás rendje Az intézményben lefolytatandó érettségi és szakmai vizsgák lebonyolításának, értékelésének és ügyvitelének rendelkezéseit az érettségi vizsgaszabályzat, valamint a szakmai vizsgáztatásról szóló szabályzat tartalmazza. Szakmai vizsgára vonatkozóan a vizsgarészek alóli felmentésről a 20/2007. (V.21.) SZMM rendelet 5.§-ában rögzítettek szerint – az előzetes tanulmányok beszámítása alapján – a vizsgázó előzetes kérelmét követően a vizsgabizottság dönt. 5.3. A tanórai projekt foglalkozások szervezeti formái és rendje Iskolánk a TÁMOP 3.1.4.-08/2-2008-0088 pályázaton nyertes lett, így új munkaformák alakultak ki. Az egyik pályázati elem a témahét, melynek lényege, hogy a tanulók egy hét (legalább 3 nap) alatt egy témát dolgoznak fel, semmilyen más tanóra nem szervezhető számukra. Ezekre a foglalkozásokra (múzeumlátogatások, kirándulások, stb.) a Házirend iskolai programokon való részvételének szabályai az irányadók. 5.4. Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai Az iskolában, a jogszabályokban engedélyezett reklámtevékenység csak az igazgató előzetes engedélyével végezhető. Az engedélyt írásban kell megkérni. Reklámhordozó, plakát csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyével függeszthető ki a büfé által körülhatárolt területre vagy egyéb esetben az általuk megnevezett helyre. 5.5. A belépés és a bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési – oktatási intézménnyel Akik nem állnak jogviszonyban (tanulói vagy munkaviszony) az intézményünkkel ügyintézés céljából az ügyintézés időtartamáig ügyfélfogadási időben tartózkodhatnak az intézményben. Az ezzel kapcsolatos teendőket az iskola Házirendjének ügyeleti szabályzatra vonatkozó pontja tartalmazza. A tanulók – az iskolával tanulói jogviszonyban nem álló – ismerőseiket nem fogadhatják az iskola épületében és annak területén. Szülők, gondviselők amennyiben gyermeküket indokoltan keresik, akkor a titkárságon keresztül kapnak segítséget a kapcsolatfelvételhez. Az intézmény területén párt, vagy politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá politikai célú tevékenység nem folytatható. Ügynökök vagy üzletszerzők vagy más személyek az iskola területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak.

36


6.

A GYAKORLATI KÉPZÉST FOLYTATÓKKAL ÉS SZERVEZŐKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE

6.1.A tanuló védelme és a gyakorlati képzés elvei A szakképzésről szóló törvény értelmében a tanuló gyakorlati képzés keretében csak a gyakorlati képzés szakképzési kerettantervében meghatározott feladat ellátására kötelezhető, és csak egészséges, biztonságos körülmények között foglalkoztatható. A tanulót a gyakorlati képzést szervező a gyakorlati képzési feladattal összefüggő munkavédelmi oktatásban részesíti. A képzési idő alatt a gyakorlati képzés szervezőjének gondoskodnia kell a tanuló rendszeres orvosi vizsgálatáról. A tanulónak a komplex szakmai vizsga gyakorlati részére történő felkészítéséért a gyakorlati képzést szervező a felelős a szakképesítésre kiadott szakmai és vizsgakövetelmény és a szakképzési kerettanterv alapján. A gyakorlati képzést szervező - az együttműködési megállapodás eltérő rendelkezése hiányában - köteles a gyakorlati képzés követelményeire való felkészítéshez, továbbá a gyakorlati vizsgához szükséges tárgyi eszközöket és a személyi feltételeket biztosítani. Tanulószerződés csak a képzés szakmai vizsgáig tartó, hátralévő teljes időtartamára köthető, de a gyakorlati képzést szervező szervezet a szakképzésről szóló törvény 36. §-ban meghatározott kötelessége teljesítéséhez igénybe veheti a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény 8. § (5) bekezdésében meghatározott teljesítési megbízott közreműködését. Fiatalkorú tanuló esetében a gyakorlati képzési idő a napi hét órát, nagykorú tanuló esetében pedig a napi nyolc órát nem haladhatja meg. A napi gyakorlati képzési időt arányosan csökkenteni kell, ha a gyakorlati képzés rendszeresen olyan területen (munkahelyen) történik, ahol a gyakorlati képzést folytató szervezettel munkaviszonyban álló munkavállalókat is rövidebb munkaidőben foglalkoztatják. Fiatalkorú tanuló napi képzését hat óra és huszonkét óra között, folyamatosan kell megszervezni. A tanuló részére a gyakorlati képzés befejezése és a következő napi gyakorlati képzés megkezdése között legalább tizenhat óra folyamatos pihenőidőt kell biztosítani. A tanuló a napi képzési időt meghaladó gyakorlati képzésre nem vehető igénybe. 6.2.A gyakorlati képzés ideje A gyakorlati képzést folytató szervezetnél a tanuló gyakorlati képzésére nem kerülhet sor a) az elméleti képzési napokon, b) a szakképző iskola által szervezett olyan rendezvény napján, amelyen minden tanuló részvétele kötelező, c) a tanuló tanulmányok alatti vizsgája napjain és a tanulmányokat befejező komplex szakmai vizsgája napjain, továbbá d) minden olyan esetben, amikor a munkajogi szabályok szerint a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. A gyakorlati képzést folytató szervezet a heti pihenőnapokon és a munkaszüneti napokon, valamint az őszi, a téli és a tavaszi szünet időtartama alatt a tanulót gyakorlati képzésre csak a rendeltetése folytán e napon is működő gyakorlati képzési helyen és a szakképző iskola hozzájárulásával veheti igénybe vagy abban az esetben, ha a tanuló mulasztását pótolja. Az igénybe vett idő helyett - a mulasztás pótlásának esetét kivéve, lehetőleg a következő gyakorlati képzési napon - ugyanolyan mértékben kell szabadidőt biztosítani. 37

Szervezeti Működési Szabályzat Ha a napi gyakorlati képzési idő a négy és fél órát meghaladja, a tanuló részére legalább harminc perc, megszakítás nélküli szünetet kell biztosítani a képzési időn belül. 6.3.A mulasztás és a foglalkozási napló A gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel kötelező. A tanuló köteles mulasztását igazolni a tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskola házirendjében meghatározottak szerint. A tanuló részvételét és mulasztását a gyakorlati képzést folytató szervezet is nyilvántartja, és azt a tanuló foglalkozási naplójába bejegyzi. A tanuló tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskola házirendjében a mulasztás nyilvántartására és a mulasztás igazolására vonatkozó szabályokat a gyakorlati képzést folytató szervezet is alkalmazza. Amennyiben a gyakorlati képzést folytató szervezettel tanulószerződéses jogviszonyban álló tanulók egyidejűleg összesen legalább három szakképző iskolával állnak tanulói jogviszonyban, úgy a mulasztás nyilvántartására és a mulasztás igazolására vonatkozóan a gyakorlati képzést folytató saját szabályozást készíthet. A szabályozással kapcsolatban a tanuló tanulói jogviszonya szerint illetékes szakképző iskola igazgatója egyetértési jogot gyakorol. A szabályozás tartalmáról a tanulót a tanulószerződés megkötésekor - írásban - tájékoztatni kell. Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gyakorlati képzést folytató szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gyakorlati képzést folytató szervezet hozzájárulása is szükséges. Ha a tanuló szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfolyamra nem léphet). Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles. Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben eléri az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Az évfolyam megismétlése alóli mentesítés kérdésében a szakképző iskola nevelőtestülete a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint dönt, gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gyakorlati képzést folytató szervezet javaslatára. Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása az összefüggő szakmai gyakorlatról meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, de a) igazolatlan mulasztása nincs, vagy b) az igazolatlan mulasztása nem haladja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát és az igazolatlan mulasztását pótolta, és a következő tanév megkezdéséig pótolja az előírt gyakorlati követelményeket, a tanuló magasabb évfolyamra léphet, amennyiben a gyakorlati képzés szervezője ezt igazolja. A magasabb évfolyamra lépés kérdésében a gyakorlati képzés szervezőjének javaslatára a szakképző iskola nevelőtestülete dönt. A gyakorlati képzést folytató szervezet köteles értesíteni a tanuló tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskolát a tanuló gyakorlati képzésről való első alkalommal történt igazolatlan mulasztásakor. Ha a tanuló gyakorlati képzésen való igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, a harminc órát, az ötven órát, a gyakorlati képzést folytató szervezet a mulasztásról minden esetben újabb értesítést küld a szakképző iskolának. 38

Szervezeti Működési Szabályzat A gyakorlati képzést folytató szervezet a tanuló gyakorlati képzéséről köteles foglalkozási naplót vezetni. A foglalkozási naplónak tartalmaznia kell a szakmai tevékenységeket tantárgyanként, az ezekre fordított időt és a tanuló értékelését. A foglalkozási naplót a tanuló tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskola felkérése alapján betekintésre rendelkezésre kell bocsátani. Amennyiben a gyakorlati képzést folytató szervezet a foglalkozási naplót nem tudja bemutatni, a szakképző iskola értesíti a gazdasági kamarát, amely az értesítés alapján - a szakképzésről szóló törvény 60. §-ban meghatározottak szerint - soron kívül ellenőrzi a gyakorlati képzést folytató szervezetnél a foglalkozási napló vezetésére vonatkozó előírások betartását.

39


7.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

7.1.A Szervezeti és működési szabályzat hatályba lépése A SZMSZ a Alternatív Szakképzésért Alapítvány Kuratóriumának jóváhagyásával lép hatályba, szabályait a helyébe lépő új SZMSZ hatályba lépéséig kell alkalmazni. 7.2.A szervezeti és működési szabályzat módosítása A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, az egyéb közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával történhet. A módosításra kezdeményezés történhet az alábbi esetekben: - jogszabály változásakor, - a fenntartó javaslatára, - a nevelőtestület javaslatára, - az iskola igazgatója javaslatára, - a szülői közösség iskolai vezetősége, - a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatára.

40

Szervezeti és működési szabályzat 1. SZ. MELLÉKLET

AZ ISKOLA IRÁNYÍTÁSI – SZERKEZETI STRUKTÚRÁJA

41


A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE A belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskola egész nevelői-oktatói munkáját. Biztosítja, hogy a hibák feltárása időben megtörténjen, és elősegíti a munka hatékonyságát. Az intézmény igazgatója felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény esetében a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért, működtető hiányában a fenntartó által rendelkezésére bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért, önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény vezetője kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat a köznevelési intézményben foglalkoztatottak felett, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe, felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, képviseli az intézményt. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a pedagógiai munkáért, a nevelőtestület vezetéséért, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. A folyamatos ellenőrzés megszervezésért, hatékony működéséért az iskola igazgatója felelős. Ezen túlmenően az intézmény minden felelős beosztású dolgozója felelős a maga területén. Az ellenőrzéshez, mérésekhez ellenőrzési tervet készítenek, ezt ütemezik a pedagógiai program és az éves munkatervek alapján. Az ellenőrzésről értesítik az ellenőrzésre kerülő területek felelőseit, hogy azok a munkát előkészíthessék, segíthessék. A bejelentett ellenőrzések mellett alkalomszerűen, illetve az ellenőrzés természetének megfelelően bejelentés nélkül is sor kerülhet az ellenőrzésre. 1.

A belső ellenőrzés végzésekor az alábbi követelményeket kell figyelembe venni - Segítse elő az iskola feladatkörében a minél hatékonyabb oktatást. 42

Szervezeti és működési szabályzat

-

-

Segítse a szakmai, gazdálkodási és egyéb feladatok észszerű, gazdaságos ellátását, továbbá a belső rendet, a tulajdon védelmét. Támogassa a helyes kezdeményezéseket, ugyanakkor kellő időben figyelmeztessen az intézmény működésében felmerülő megalapozatlan, vagy helytelennek minősülő intézkedésekre, tévedésekre, hibákra, hiányosságokra is. Segítse elő a vezetői intézkedések végrehajtását. Járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez, a gazdálkodási fegyelem javításához. Az ellenőrzés segítse az iskolai munka hatékonyságának megítélését, mutasson rá a fejlesztés lehetséges útjaira.

2.

Az ellenőrzésre jogosult: - az intézmény vezetője, - az igazgatóhelyettesek, - gyakorlatioktatás-vezető, - a munkaközösség-vezetők, - munkaközösségek tagjai egy-egy feladatnál a munkabeosztás alapján, - osztályfőnökök osztályukban, - gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök, - felkérés és megbízás alapján szakértők.

3.

Az ellenőrzés területe: - pedagógiai, szervezési, tanügy-igazgatási feladatok ellenőrzése, - a tanórai, tanórákon kívüli foglalkozások, megbeszélések, dokumentumok, tanulói produktumok, mérések.

4.

Az ellenőrzés formája: - óraellenőrzés, óralátogatás, - beszámoltatás, - eredményvizsgálatok, felmérések, - időszakos vagy állandó, kiemelt és speciális ellenőrzések.

43

írásos


5. Az ellenőrzés iskolai rendszere Az pedagógiai munka belső ellenőrzése az éves munkaterv része, amelyet a kővetkező szakterületekre készítenek el az illetékes vezetők. A szakmai ellenőrzést a munkaközösség – vezetők tervezik meg egy tanévre, a munkaközösséghez tartozó területre. Az ellenőrzési terv tartalmazza az oktatás ellenőrzését, valamint a tanulók tudásszintjének mérését, értékelését. A szakmai munkaközösségek által összeállított tervek alapján az igazgatóhelyettes elkészíti az iskolai szintű szakmai belső ellenőrzési tervüket. Az igazgató saját szakmai ellenőrzési tervét az előzőekkel összehangolt rendben készíti el. Megtervezi a külső szakértők megbízását. Az igazgató, az igazgatóhelyettes egyetértésével elkészíti a tanügy – igazgatási tevékenység és a tanügyi nyilvántartás ellenőrzésének éves ütemtervét. Az ellenőrzés tapasztalatairól a tanév értékelésekor az igazgató beszámol a nevelőtestület előtt. Az ellenőrzési tervet és a beszámolót a nevelőtestület fogadja el.

44


Adatkezelési és adatvédelmi szabályzat 1.

Törvényi háttér

A Gastroker Vendéglátóipari és Kereskedelmi Szakképző Iskolában az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. CXII. törvény alapján, valamint a köznevelésről szóló 2011.CXC. törvény 41. §. (4) és (7) bekezdés szerinti meghatározott adatokat kell nyilvántartani és kezelni.

2.

A tanulók adatai

2.1.

A törvény alapján nyilvántartott adatok

2.1.1.

A gyermek adatai - tanuló neve, - születési helye és ideje, - neme, - állampolgársága, - állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, - társadalombiztosítási azonosító jele, - nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma.

2.1.2.

A szülő (törvényes képviselő) adatai - Vezeték – és keresztneve, valamint az édesanya leánykori neve, - állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, - telefonszáma.

2.1.3.

A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok

A Tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok közül különös figyelemmel nyilvántartandóak -

a felvételivel kapcsolatos adatok, az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul, jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok a tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok a tanuló magatartásának, szorgalmának, a tanuló tudásának értékelésére és minősítésére vonatkozó adatok és vizsgaadatok, a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek esetén a tanuló rendellenességére vonatkozó adatok, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok, a tanuló diákigazolványának sorszáma, a tanuló oktatási azonosító száma, mérési azonosító, a tankönyvellátással kapcsolatos adatok, évfolyamismétlésre vonatkozó adatok, magántanulói jogállással kapcsolatos adatok, 45


-

3.

a tanulói jogviszony megszűnésének időpontja és oka, az országos mérés-értékelés adatai, a többi adatot az érintett hozzájárulásával lehet nyilvántartani.

Az adatok továbbítása

3.1.1.

Valamennyi adat továbbítható - fenntartó: önkormányzat és a végrehajtó oktatási testület, - bíróság, rendőrség, ügyészség, - nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat, - oktatási minisztérium: statisztikai és tudományos célú adatok.

3.1.2.

A pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, valamint másik nevelési-oktatási intézménynek továbbítható adatok - sajátos nevelési igényre, - a beilleszkedési zavarra, - tanulási nehézségre, - magatartási rendellenességre vonatkozó adatok mindkét irányban – oda-vissza – továbbíthatóak.

3.1.3.

Egyéb esetekben továbbítható adatok Az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés kötőjének, illetve, ha az értékelés nem az iskolában történik az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, - a magatartás, - a szorgalom, - és a tudás értékelésével kapcsolatos adatok továbbíthatóak.

3.1.4.

A diákigazolvány – jogszabályban meghatározott (KIR) – kezelője részére - a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat továbbítható.

3.1.5.

Más intézmények felé - az érintett iskolához, - az érintett kollégiumhoz, kollégiumi felvétellel, átvétellel kapcsolatosan az érintett kollégiumhoz, - felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez és vissza, továbbíthatók az adatok.

3.1.6.

Az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézmény részére - a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából továbbítható adat.

3.1.7.

A családvédelemmel foglalkozó intézmények, szervezetek, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetek, intézmények részére - a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából továbbíthatók az adatok.

3.1.8.

Az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat nyilvántartó szervezet részére - a bizonyítványok nyilvántartása céljából. 46


3.1.9.

A számla kiállításához szükséges adatai a tankönyvforgalmazókhoz

3.1.10. A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. Az iskolában csak olyan személyes adatok tarthatók nyilván, amelyekre a Köznevelésről szóló törvény felhatalmazást ad.

4. 4.1.

A tanulók adatainak védelme Alapfogalmak

Az adatkezelés személyi, időbeli és térbeli hatálya Az adatkezelés és az adatvédelem a pedagógusokkal és a nevelő oktató munkát közvetlenül segítő közalkalmazottakkal kapcsolatos titoktartási kötelezettség azokra a tényekre, adatokra és információkra vonatkozik, melyekhez hivatásuk gyakorlása során jutottak, függetlenül attól, hogy annak nyilvántartására, kezelésére a köznevelésről szóló törvény felhatalmazást ad vagy sem. A köznevelésről szóló törvény rendelkezései alapján a tanuló az iskola felügyelete alatt áll. 4.1.1.

4.1.2. A felügyeleten érteni kell a tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről történő gondoskodást és felügyeletet - az iskolába történő belépéstől a nevelési-oktatási intézmény jogszerű elhagyásáig történő időben, - nevelési, illetve a pedagógiai program részeként tartott kötelező, az iskolán kívül tartott foglalkozások, programok ideje alatt. A felügyelet a pedagógus munkaköri kötelessége.

5.

Titoktartási kötelezettség

5.1. A titoktartási kötelezettség alá esők köre A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő közalkalmazottat titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval, munkahelyével és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről hivatásának ellátása során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnte után, határidő nélkül fennmarad. 5.2. A titoktartási kötelezettség formái Abszolút titoktartási kötelezettség áll fenn minden olyan személlyel, szervezettel szemben, akinek részére a Köznevelésről szóló törvény rendelkezései szerint nem továbbítható adat. Kivéve, ha az érintett írásos hozzájárulását adja. Pl.: Kereskedelmi célból nem adható ki adat. Relatív titoktartási kötelezettség áll fenn akkor, ha az adat továbbítására a köznevelésről szóló törvény meghatározott célból felhatalmazást ad. Ilyenkor a törvényben meghatározott adat a törvényben meghatározott célból továbbítható. 5.3.

A titoktartási kötelezettség kiterjed - minden adatra, tényre, információra, - illetve azokra is, akik részt vesznek a nevelőtestületi ülésen. 47


5.4.

A titoktartási kötelezettség alól kivételt élvező esetek

5.4.1. Írásbeli felmentés alapján A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha alóla a szülővel történő közlés tekintetében a tanuló másokkal történő közlés tekintetében a tanuló és a szülő közösen, mindkét esetben, írásban felmentést adott. 5.4.2. Nevelőtestület tagjai között Nem terjed ki a titoktartási kötelezettség a nevelőtestületi értekezletre, a nevelőtestület tagjainak egymásközti, a tanuló érdekében végzett megbeszélésre. 5.4.3. Törvényben meghatározott esetekben Titoktartási kötelezettség nem terjed ki azokra az adatokra, amelyek a Köznevelési törvény alapján kezelhetők és továbbíthatók. 5.4.4. Szülővel és törvényes képviselővel szemben A jogszabályban meghatározott esetekben nem terheli titoktartási kötelezettség a pedagógust. 5.5.

Tanulók személyes adatai kiadhatók - pedagógiai célból, - pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs feladatok ellátása céljából, - gyermek- és ifjúságvédelmi célból, - iskola-egészségügyi célból, - a törvényben meghatározott nyilvántartások vezetése céljából már folyamatban levő büntetőeljárásban, szabálysértési eljárásban a büntethetőség és felelősségre vonás mértékének megállapítása céljából a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten.

5.6. Az adatok továbbíthatók Kedvezményekre való jogosultság elbírálásához az igazolás adatait is nyilván kell tartani, melyből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. 5.7.

Nem kell a jogosult beleegyezését kérni a szükséges adatok továbbításához - a gyermekvédelemről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. XXXI. törvény 17. §-ára tekintettel, - a pedagógus, az oktató munkát segítő alkalmazott, az igazgató és – a meghatalmazás keretei között – az általa meghatalmazott vezető útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a kiskorú (18 év alatti) tanuló – más, vagy saját magatartása miatt súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy kerül.

5.8. Önkéntes adatszolgáltatás Ebben az esetben a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt is tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező. Kiskorú tanulónak az önkéntes adatszolgáltatásban történő bevonásakor be kell szerezni a szülő írásos engedélyét. 5.9. Adatok statisztikai célú felhasználása A köznevelési törvény 41-43. §-ban. felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon, átadhatók. 5.10.

Osztályfőnökök által kezelhető adatok a szülő felé

5.10.1. Tájékoztatási kötelezettsége van az osztályfőnöknek 48


-

tanuló magatartásával, szorgalmával, tanulmányi munkájával, tudásának értékelésével, minősítésével, a vizsgákkal, fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok tekintetében, valamint a szülőket érintő kérdések esetén.

5.10.2. Figyelmeztetési kötelezettsége van az osztályfőnöknek, ha a tanuló jogának megóvása, vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek - a lehetőségekről, amelyekkel az iskola segítséget tud nyújtani a gyermek eredményes felkészüléséhez. Tehát nem terheli titoktartási kötelezettség a pedagógust a szülő irányában. 5.11. Szaktanár, szakoktató, gyakorlati oktató Csak a tantárgyát és oktató nevelő munkáját érintő ügyekben fordulhat a szülőhöz. 5.12.

Adatok közlésének formái a szülő (gondviselő) számára történhet - Írásban (e-mail, levél, fax), - személyes beszélgetéssel, - telefon segítségével.

5.12.1. Írásban - ellenőrző felhasználásával, - levélben – hagyományos, ajánlott, tértivevényes – - e-mail, fax felhasználásával, ha erre a szülő írásos engedélyt adott. Írásos megkeresés esetén ügyelni kell minden esetben a félreérthetőség elkerülése érdekében a megfogalmazásokra. A személyes megbeszélést kell előnyben részesíteni. 5.12.2. Telefonon, SMS-ben, e-mailben csak rövid információcsere törtéhet. Telefonbeszélgetés csak arra korlátozódhat, hogy mikor és hol lehet a tanulóval kapcsolatos kérdést megbeszélni. 5.13.

Tanulói jogviszonyt nem érintő adatok

5.13.1. Titoktartási kötelezettség tanulói jogviszonyt nem érintő kérdésekben Titoktartási kötelezettség fennáll minden olyan adat és tény tekintetében, amely nem tartozik a tanulói jogviszony teljesítésével kapcsolatos adatok körébe. Pl.: ha a tanuló bizalmas beszélgetés során tájékoztatja a pedagógust, hogy iskolán kívül alkoholt ivott. Esetleg kipróbálta a kábítószert. 5.13.2. Mentelmi jog titoktartási kötelezettség alól tanulói jogviszonyt nem érintő kérdésekben Bizalmas, a tanulói jogviszonnyal összefüggésbe nem hozható adatok tekintetében tehát a pedagógust titoktartási kötelezettség terheli, amely alól csak az érintett tanuló írásbeli felhatalmazása adhat felmentést. Bizalmas az az információ is, melyet a tanuló saját családjával kapcsolatban közölhet. Természetesen, ha ilyen az iskolában történik (dohányzik, iszik, kábítószerezik), akkor megszegi a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségeit, ezért fegyelmező intézkedésben részesülhet. 49


5.14.

Adattovábbítás rendje

5.14.1. Adattovábbításra jogosult személyek Az iskolai adatok továbbítására az intézmény vezetője és – a meghatalmazás keretei között – az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult. A kívülről érkező megkeresések vezetői mérlegelésére, és írásos döntésre van szükség annak elbírálásához, hogy az adott adat továbbítható-e, vagy sem, illetőleg, hogy az adott adat továbbításához, közléséhez szükséges-e az érintett beleegyezése vagy sem (írásban).

6.

Közalkalmazottak adatainak védelme

A közalkalmazottak adatainak védelmével az adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat külön foglalkozik. A Köznevelésről szóló törvénynek is része. Az iskolai alkalmazottak személyes adatai a foglalkozással, juttatásokkal, kedvezményekkel, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, a Köznevelési törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetők.

50


KÖNYVTÁRI GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT 1.

Az iskolai könyvtár gyűjtőköri alapelvei

Általános alapelvek Követendő alapelv a gyűjtemény kívánatos összetétele, informatív értéke, használható legyen. Az iskolai könyvtár állományának értékorientáltnak kell lennie, nem csorbulhat a minőségelvűség. Értékes szépirodalmat, a tudományos elvárásoknak megfelelő ismeretközlő irodalmat, forrásokat gyűjthet csak az iskolai könyvtár. A gyűjtemény építése során nem korlátozza a különböző dokumentumtípusok beszerzését, amelyek a tananyag hatékonyabb elsajátításához hozzájárulhatnak. Arányosan gyűjti a különböző tantárgyak tanulásához, tanításához nélkülözhetetlen dokumentumokat. Alapvető szempont, hogy a könyvtár az adott tantárgy, ill. szaktárgy alapját képező tudományterület kiadványait enciklopédikus szinten gyűjtse. A nyelvi határok vonatkozásában alapvetően a magyar nyelven megjelent források jellemzőek. Az idegen nyelvű dokumentumok szerepe főként az idegen nyelvek oktatásában jelentős. 1.1.

1.1.1.

A főgyűjtőkörbe tartoznak: az általános és a szaktárgyak szaktudományainak összefoglaló segédkönyvei, kézikönyvei, segédletei, a különböző tantárgyak és szaktárgyak tanulói munkáltatásához szükséges ismeretközlő és szépirodalmi források, a tantervek által meghatározott tananyag elsajátításához nélkülözhetetlen ismeretközlő és szépirodalmi dokumentumok, a házi és ajánlott irodalom, a világ- és a magyar irodalom tananyag által meghatározott szerzői művei, a pedagógia és pszichológia enciklopédikus jellegű munkái, tanári segédkönyvek, kézikönyvek, az iskolában használt tankönyvek, tartós tankönyvek, módszertani segédanyagok, iskolatörténeti dokumentumok, az iskola kiadványai, az iskola tanárainak és nevelőinek szellemi termékei, az iskolában folyó munkát szabályozó és támogató jogszabályok, tervezési és oktatási segédletek, kiadványok, az iskola belső oktatási és szervezeti dokumentumai, a könyvtári szakirodalom és segédletek.

1.1.2.

A mellékgyűjtőkörbe tartoznak: a tanítási órán kívüli foglalkozásokhoz kötődő ismerethordozók.

51


2.

Gyűjtőköri leírás

Az iskolai könyvtár gyűjtőköre formai szempontból Írásos nyomtatott dokumentumok: Könyv és könyvjellegű kiadványok /segédkönyv, tankönyv, tartós tankönyv/ Periodikumok /hetilap, folyóirat/ Audiovizuális ismerethordozók Hangzó dokumentumok /magnókazetta, CD-lemez, DVD-lemez/ Hangos-képes dokumentumok, videofelvétel Számítógépprogramok, számítógéppel olvasható ismerethordozók /CD-ROM, multimédia CD, DVD/ Egyéb dokumentumok /kéziratok, pedagógiai program, oktatócsomagok/

3.

A gyűjtemény tartalmi összetétele

Az iskolai könyvtár erősen válogatva gyűjt. Teljességgel egyetlen tantárgy, szaktudomány irodalmát sem gyűjti. Ugyanakkor törekszik, hogy megfelelő válogatással lefedje a tantervek által meghatározott tartalmakat. Az iskolában oktatott közismereti tárgyak forrásait középszinten gyűjti elsősorban. Teljességre törekvően gyűjti a tanított szakmák középszintű szakirodalmát. A felsőszintű szakirodalom beszerzése csak nagyon indokolt esetben, erős válogatással történik.

4.

Az iskolai könyvtár állományrészei kézikönyvtár, kölcsönzési állomány: ismeretközlő irodalom, kölcsönzési állomány: szépirodalom, pedagógiai gyűjtemény, könyvtári szakirodalom, iskolatörténeti gyűjtemény, időszaki kiadványok gyűjteménye, nem nyomtatott dokumentumok gyűjteménye, /audiovizuális és számítógéppel olvasható ismerethordozók/, muzeális gyűjtemény, tankönyvtár, egyéb /zenemű, - hangtár, nyelvi gyűjtemény/.

52


Az állomány tartalmi bemutatása 4.1.

Ismeretközlő irodalom /kézikönyvtár és kölcsönözhető állományrész/ Beszerzési példány 1

A gyűjtés terjedelme

Kis-, közép és nagyméretű alap-, közép- és felsőszintű általános lexikonok és általános enciklopédiák A tudomány, a kultúra, a hazai és egyetemes 1 művelődéstörténet alapszintű és középszintű elméleti és történeti összefoglalói Életrajzi lexikonok, ki kicsodák 1 Egy nyelvű és többnyelvű szótárak, /értelmező 1 szótárak, helyesírási szótár, idegen szavak szótára, etinológiai, nyelvtörténeti, szinonima szótár, tájszótár/ A tanított idegen nyelvek nagyszótára, kéziszótára, Tanulócsoporkisszótára tonként mindenkinek A tantárgyakhoz kapcsolódó tudományok 1 segédkönyvei /szaklexikonok, -enciklopédiák, kronológia, határozók, fogalomgyűjtemények, középszintű szakirányú segédkönyvek A tantárgyak szaktudományi elméleti és történeti 1 összefoglalói középszintű Munkáltató eszközként használatos művek 1 középszintű A tantárgyakban való elmélyülést, a tananyag 1 kiegészítését szolgáló ismeretterjesztő művek középszintű Az iskolában oktatott nyelvek tanításához 1 felhasználható idegen nyelvű segédletek Az iskolának helyet adó település helytörténet, 1 ismereti formái

53

A gyűjtés mélysége teljességre törekvően teljességre törekvően teljességre törekvően teljességgel teljességre törekvően

teljességre törekvően

teljességre törekvően válogatva teljességgel teljességgel válogatva


4.2. Szépirodalom A tantervi és értékelési követelmények által meghatározott antológiákat, házi olvasmányokat, szerzői életműveket teljességgel, a tanulók személyiség fejlődését, olvasóvá nevelését előmozdító értékes irodalmat pedig kellő válogatással kell gyűjteni az életkori sajátosságokat figyelembe véve. A gyűjtés terjedelme és szintjei Átfogó lírai, prózai és drámai antológiák a világés a magyar irodalom bemutatása A helyi tanterv által meghatározott házi és ajánlott olvasmányok A tananyagban szereplő klasszikus és kortárs szerzők válogatott művei, gyűjteményes kötetei A nemzetek irodalmát reprezentáló klasszikus és modern antológiák Nevelő célzattal ajánlható, esztétikai értéket képviselő, de a tananyagban nem szereplő klasszikus és kortárs alkotók művei. Regényes életrajzok, történelmi regények különösen a tananyag mélyebb, élményszerű megismeréséhez Az iskolában tanított nyelveken a nyelvtudás szintjének megfelelő, könnyebben érthető olvasmányok

A beszerzési A gyűjtés mélysége példányszám 1 a teljesség igényével 5 tanulónként kiemelt teljességgel ill. 10 tanulónként 1 1 Teljességre törekvően 1

válogatással

1

erős válogatással

1

erős válogatással

1

teljességgel válogatva

4.3.

Pedagógiai gyűjtemény - a pedagógia és határtudományai alapvető segédkönyvei /pedagógiai lexikonok, pszichológiai szakszótár, enciklopédia, fogalomtárak/, - egyetemes és magyar neveléstörténeti összefoglalások, - a családi életre neveléssel, személyiség formálással kapcsolatos művek, - tanulásmódszertani munkák, - közoktatáspolitikai alapdokumentumok - a szociológia, oktatásügyi, statisztika, jog és a közigazgatás művei - szakstatisztikák, oktatási jogszabályok

4.4.

Iskolatörténeti gyűjtemény - - az iskola történetére és életére vonatkozókülönböző dokumentumok iskola pedagógiai dokumentumai

4.5.

Időszaki kiadványok /periodikumok, évkönyvek gyűjtemények Tartalmi csoportjai: - a tantárgyi programok követelményeihez kapcsolódó szakfolyóiratok, ismeretterjesztő, irodalmi folyóiratok, számítástechnikai folyóiratok, - nyelvtanuláshoz szükséges idegen nyelvű folyóiratok, - tanügyigazgatással kapcsolatos folyóiratok, - pedagógiai és tantárgymódszertani lapok, - könyvtári, könyvtárpedagógiai szaksajtó, 54

Szervezeti és működési szabályzat -

évkönyvek.

Audiovizuális dokumentumok és számítógéppel olvasható ismerethordozók: A tantárgyi programoknak megfeleltetett nem nyomtatott dokumentumokból válogatva. A tananyag szemléltetését, többoldalú bemutatását, interaktív elsajátítását, a közhasznú, közérdekű tájékozódást segítő anyagok gyűjteménye. Főbb elemei: a különböző tantárgyak tananyagának hatékonyabb elsajátításához, a tantervek által meghatározott videofilmek, CD-lemezek, multimédia CD-k, számítógépes programok, oktatócsomagok. 4.6.

Muzeális gyűjtemény: A muzeális értékű állományt az iskola köteles épségben, hiánytalanul megőrizni. Az 1945 előtti gyűjtemény nem selejtezhető. 4.7.

Tankönyvtár (iskolai ingyenes tankönyvekre vonatkozóan) A törvényi rendelkezések által az iskolai könyvtár feladatkörébe utalt ellátási feladat miatt a könyvekre vonatkozó szabályok érvényesek. 4.8.

55


A projektek A TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0088 „Út a szakmai fejlődéshez a kompetenciaalapú oktatással a Gastroker Szakközépiskolában” projekt Szervezeti és Működési Szabályzata Érvényes: 2009. 05.05.-2010.08.31. 1.1. Az iskolai SzMSz-ek mellékletét képezi. A Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg a projekt megvalósításában részt vevők feladat és hatáskörét; az intézmény szervezetében betöltött helyét, működésének belső rendjét, a külső és belső kapcsolataira vonatkozó megállapodásokat. Az SZMSZ a kialakított és működtetett tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt kapcsolatait és működési rendszerét tartalmazza. A projekt alapdokumentumai: A projekt-támogatási szerződés Szolgáltatói kosár Konvergencia útmutató Költségvetési specifikáció Az Iskola érvényes belső szabályzatai- elsősorban az SZMSZ-e. Komplex helyzetelemzés Esélyegyenlőségi terv 1.2. Projektmenedzsment tagjai: projektmendzser pénzügyi vezető projektasszisztens Mindannyian munkaidő nyilvántartást vezetnek, amely követi a heti munkakörben ellátott munkaidő mellett a 20 órában a projektben végzett tevékenységet. 1.3.A projekt operatív szervezete: Projektmenedzser Intézményvezetők Gazdasági vezetők Szakmai vezetők Asszisztensek Projekt-megvalósító pedagógusok

56


1.4.

Feladatok és hatáskörök

I. Projektmenedzsment tagjai 1.4.1. Projektmenedzser (heti 20 óra) Végzi a projekt operatív megvalósításának irányítását. Elkészíti a projekt működéséhez szükséges helyi dokumentumokat, melyeket a menedzsmenttel egyeztet: a dokumentáció eljárásrendjét; a működés szabályozását; a félévi részletes ütemtervet; a projekt előrehaladási jelentés és mellékleteinek összesítését; a továbbképzési tervet; bemeneti- kimeneti mérések tervét; az adaptációs programot; innovációs tevékenységet; teljesítési igazolásokat; megbízási szerződéseket, kinevezéseket, munkaköri leírásokat. Kapcsolatokat épít: Felveszi a kapcsolatot a referencia intézményekkel Kapcsolatot tart a feladat-ellátási helyekkel A folyamat-tanácsadóval Kapcsolatot tart az OKMTI referensével, az esetenként az IH munkatársával A fenntartóval s a Polgármesteri Hivatal Humánpolitikai Főosztályának vezetőjével A pénzügyi vezetővel Részt vesz a projekt szakmai kapcsolatainak formális működtetésében: Fogadja az irányító hatóság képviselőit, a külső monitoringot végzőket, a tagintézmények képviselőit. Belső monitoring feladatai: az irányító hatóság felé kerülő dokumentumok jóváhagyása, a dokumentáció megfelelőségének biztosítása, a beszerzések szakmai követelményeinek megvalósulása; negyedévenként ellenőrzi a fejlesztők dokumentumait: tanmenetek, projektértékelők, beszámolók, saját innovációs dokumentumok. Vezetői értekezleten minden esetben beszámoltatja a szakmai vezetőket, a felelősöket, negyedévente a projektmenedzsment tagjait. Folyamatosan figyelemmel kíséri a projekt szakmai végrehajtását. Óralátogatási szempontjaiban prioritást kap a kompetencia fejlesztés megvalósítása.

57

Szervezeti és működési szabályzat Az értékelő nevelőtestületi/közalkalmazotti értekezleteken önálló napirendként szerepel az érintett kollégák és a projektvezetés beszámoltatása a projekt indikátorok megvalósításáról. Negyedévenként ellenőrzi a projekt végrehajtását a dokumentáció és a PEJ (projekt előrehaladási jelentés) szempontjai alapján, félévente PEJ-t készít Nyilvánosság biztosítása: Folyamatosan tájékoztatja a fenntartót, negyedévente a sajtót, helyi faliújság plakátok, meghívók stb. Részt vesz az iskolaszék, a szülői szervezet, a munkavállalói érdekképviseleti szervek a nevelőtestület, a dolgozók és a diákönkormányzat rendszeres évenkénti tájékoztatásában.

1.4.2. Pénzügyi vezető A projektmenedzsment tagja, pénzügyi, gazdasági, számviteli kérdésekben az első számú vezető. Javaslat- és véleménynyilvánítási joggal és beszámolási kötelezettséggel rendelkezik. Feladatait a Pénzügyi útmutató alapján végzi. Köteles a számviteli rendet és a projekt elírásait, elvárásait betartani, a projekt gazdasági irányításáért, betartásáért felelős. A projekt gazdálkodási és pénzügyi tervezésében módosításokat kezdeményezhet, majd - az irányító hatóság engedélyével- intézkedéseket hozhat. A projekt működéséhez feltétlenül szükséges gazdasági és pénzügyi munkákhoz kapcsolódó szabályzatokat napra készen tartja és alkalmazza A pénzügyi, gazdálkodási munka területén megjelenő jogszabályok megismerése, alkalmazása napi feladata. A két éves költségvetési terv elkészítése. A negyedéves részletes tervek elkészítése A félévi előrehaladási jelentések, költségvetési beszámolók elkészítése. A tervezett beszerzések bonyolítása, a leltárak elkészítése. Minden, a gazdálkodást érintő jelentés, statisztika elkészítése. Ellenőrzések esetén az ellenőrző szerv részére adatot szolgáltat és rendelkezésre áll. Az irányító hatósággal kapcsolatot tart. Az iskola igazgatója, a vezetőség kérésére tájékoztatást ad a projekt pénzügyi helyzetéről. Belső monitoring feladatok: Az ügyrend szabályozása szerint végzi az ellenjegyzést, utalványozást (készpénzfizetési bizonylat, raktári kiadások) ellenőrzési, kiadványozási feladatokat. A szabályzatokban foglaltak végrehajtását ellenőrzi, a szükséges intézkedéseket annak érdekében megteszi.

58

Szervezeti és működési szabályzat Tartja a kapcsolatot a külső beszállítókkal, a munkára a megállapodásokat megköti, folyamatában ellenőrzi.

1.4.3. Projektasszisztens: Végzi a teljes projekt dokumentációjának nyilvántartását, iktatását, rendszerezését. Biztosítja az emlékeztetők, jelenléti ívek, beszámolók, tanúsítványok stb. nyilvántartását. Kapcsolattartást biztosítja az intézmények között és a szolgáltatókkal, valamint a menedzserrel és a pénzügyi vezetővel. Szervezésben segíti a projektmenedzsert. Támogatja a szakmai vezetőket és az intézményi asszisztenseket munkájukban. Koordinálja az iskolai asszisztensek tevékenységét. Emlékezteti őket az ütemterv szerinti feladatokra. II. Operatív szervezet 1.4.4. Igazgató: A projekt intézményi szintű végrehajtásáért felelős az igazgató, mint az intézmény első számú vezetője. Dönt: az esetleges módosítási kérelmekről, a szervezet változásairól, a megbízási szerződésekről, a beszámoltatásról, a belső monitoringról. A projektben való operatív közreműködést esetenként - távolléte esetén, írásos megbízással- az általános helyettesére átruházhatja. Az igazgató joga kiterjed - a projekt esetében - a pénzügyi előírások maradéktalan végrehajtatására. Az igazgatónak egyedüli aláírási joga van a pénzügyi dokumentumok, valamint a projekt jelentések terén, az irányító hatósággal történő levelezésben. A hozzá érkező információkat azonnal továbbítja a projektvezetés felé. Kapcsolattartás: az iskola SZMSZ-e szerint, valamint a projekt szakmai vezetőjével személyesen naponta. 1.4.5. Szakmai vezető: Hatásköre: Az intézményvezetést képviseli a projekmenedzsment munkájában. Az vezetővel történő előzetes egyeztetés után átveheti annak szakmai döntési jogosítványait. Alárendeltjei a feladatai által meghatározott körben a pedagógusok (megvalósító pedagógusok) és munkaközösségeik. Adaptációs feladatai: Az iskola pedagógiai pedagógiai programjának, benne a helyi tantervének korrekciója: adaptációja. Szervezési feladatai: Közvetlenül szervezi, segíti, ellenőrzi és értékeli a kompetencia- alapú fejlesztő munkát. Folyamatosan támogatja az innovációs tevékenységet, ellenőrzi azok megvalósítását. 59

Szervezeti és működési szabályzat Végzi, végezteti és ellenőrzi az ezekhez a tevékenységekhez kapcsolódó nyilvántartások, jelentések, csoportnaplók és egyéb szükséges adminisztrációk vezetését, az indikátorok alakulását. Közreműködik az igazgatóság más illetékes tagjaival együtt a képzési formák anyagi, tárgyi és személyi feltételeinek biztosításában. Nyilvántartja a projekt szakmai adatait, dokumentumait a feladat-ellátási helyen. A jóváhagyott tantárgyfelosztás alapján elkészített órarendet, időbeni kihirdetéséről gondoskodik. Iratkezelésre vonatkozó szabályok figyelembe vételével végzi a projekt nyomtatványok tárolását, a tanügyi dokumentumok megrendelését, nyilvántartásba vételét, 2020-tól indokolt selejtezését. Szervezi az értekezleteket, megbeszéléseket. Gondoskodik a készítendő adminisztrációs leírásokról, időbeni leadásáról. Közreműködik a tájékoztatásban: A munkájáról rendszeresen beszámol a vezetőnek, legkésőbb a menedzsment megbeszélésein. Projekttervet készít, melyben ütemezi a vállalt feladatokat. Ebben a pénzügyi vezető segíti. Belső monitoring feladatai: Ellenőrzi és értékeli a megvalósító pedagógusok munkáját, és annak szükséges dokumentációját. Rendszeres óra/foglalkozás látogatást végez. Összefogja és ellenőrzi a kompetencia területekhez tartozó szertárak és szaktantermek fejlesztését az elkészített fejlesztési tervek alapján. Irányítja és ellenőrzi a pedagógusok pályázati ügyviteli munkáját. Irányítja, ellenőrzi és értékeli a megvalósítók munkáját, rendszeres tájékoztatást ad a nevelőtestületnek. 1.4.6. Asszisztensek: Végzik a teljes projekt iskolai szintű dokumentációjának nyilvántartását, iktatását, rendszerezését. Biztosítják az emlékeztetők, jelenléti ívek, beszámolók, tanúsítványok stb. nyilvántartását. Kapcsolattartást biztosítják az intézmények között és a szolgáltatókkal, valamint a menedzserrel és a pénzügyi vezetővel. Segíti a szakmai vezetőt. Emlékeztetik a megvalósítókat az ütemterv szerinti feladatokra, és a dokumentáció megfelelőségét megkövetelik. Emlékeztetik a megvalósítókat az ütemterv szerinti feladatokra és a dokumentáció megfelelőségét megkövetelik. Megfelelő a dokumentáció, ha biztosítja a projektben vállalt feladatok teljesülésének nyomon követését, ellenőrizhetőségét, segíti az indikátorok értékeinek alakulását. A napló elején szerepelnie kell a megfelelő mondatnak: „A TÁMOP 3.1.4.-08/2-2008-0088 Út a szakmai fejlődéshez a kompetencia alapú oktatással a Gastroker Szakközépiskolában 2009.szeptember elsejétől bevezetésre került.” A tananyagban szerepelnek a kompetencia alapú oktatás programcsomagjából beemelt részek, melyek tantervünkbe folyamatosan beépülnek a javasolt módszerekkel és tanulás-szervezési eljárásokkal együtt. A naplóba írandó jelölések külön dokumentumban találhatóak. 1.4.7. A kompetencia-alapú fejlesztésben megvalósító pedagógusok: Részt vesz a kötelező képzéseken. 60

Szervezeti és működési szabályzat A képzésen elsajátított módszereket, eljárásokat pedagógiai eszközrendszert adaptálja, beépíti a mindennapok munkájába. A megszerzett tudást mind az intézményen belül, mind a tagintézmények irányába terjeszti. Bemutató órákat tart az érdeklődő kollégáknak A vállalt kompetencia területekhez illeszkedő fejlesztési témákat dolgoz ki: Projekt terv, tananyagfejlesztés; tanári segédlet; stb. A bemeneti mérés alapján a haladási ütemnek megfelelő tanmenetet készít, azt negyedévenként felülvizsgálja, a projekt előre haladási jelentését elkészíti félévenként. Az indikátorokat ismeri, és megvalósításukat figyelemmel kíséri, végrehajtja, azokat a csoportnaplóban dokumentálja. Folyamatosan értékeli a fejlesztési programot, a rá háruló feladattervet, arról írásos beszámolót félévenként, illetve a projekt zárásakor készít. Koordinálja és elemzi a bemeneti és kimeneti méréseket. A rendelkezésére álló multimédiás, digitális eszközöket a napi gyakorlatban alkalmazás szinten használja. Részt vesz a szülők, tanulók folyamatos tájékoztatásában. bemeneti és kimeneti mérések adatainak feldolgozása belső nyilvánosság biztosítása modulok koordinálása 1.4.8. Külső támogatók: 1. Intézményi folyamat szaktanácsadó: vezetői, fenntartói támogatást nyújt az integráció, inklúzió pedagógiájának és a kompetenciafejlesztő programoknak a szervezeti folyamatba, szervezeti kultúrába és az alapdokumentumokba történő beépítéséhez segíti a hagyományostól eltérő tanterv és oktatásszervezési módok (tantárgyi integráció, tantárgytömbösített oktatásszervezés, projektmódszer) alkalmazását tekintettel van az intézmény sajátosságaira, környezeti elvárásaira, az iskolahasználók céljaira és érdekeire figyelembe veszi a térségi, regionális szempontokat, valamint a helyzetelemzés tapasztalatait a projekt szakmai feladatainak megvalósítását, a pályázat fő céljainak elérését (indikátorok teljesülése) kiemelten kezeli a pályázat fő céljainak elérését, a módszertani innováció fenntarthatóságát, eredményei honosítását tartja szem előtt használja a minőségfejlesztés eszközrendszerét közvetlen partnere a szakmai vezető és a projektmenedzser együttműködik a kompetenciaterületi mentorokkal. 2. Kompetencia területi mentor: az adott kompetencia-területhez, illetve a megjelölt életkori szakaszhoz illeszkedő tanácsadást nyújt az oktatási program adaptációját végző pedagógus(ok) számára segít a kompetenciafejlesztő feladatok összehangolásában, támogatja a kereszttantervi együttműködéseket, különösen a több tárgyat érintő kompetenciaterületek esetén 61

Szervezeti és működési szabályzat a taneszközök tanórai használatán túl támogatja a helyi tantervfejlesztés és az innováció összhangjának megteremtését, a kompetenciaterülethez kapcsolódó mérő- és értékelési eszközök alkalmazását együttműködik a megvalósító pedagógussal, a szakmai vezetővel és a folyamattanácsadókkal. a mentori óraszám felében hospitálást végez, tapasztalatait rögzíti, és javaslatot tesz a korrekcióra 3. IKT fejlesztési folyamat tanácsadó: Intézményvezetés és a szakmai vezető számára segítséget nyújt: a pedagógiai program , az IKT stratégia kialakításához. Az IT fejlesztéseinek összehangolása a kapcsolódó kompetenciák fejlesztése érdekében, összhangban az együttnevelés kritériumaival. Részt vesz az aktív tábla alkalmazásának elterjesztésében a feladat-ellátási helyen. 4. IKT mentor-szaktanácsadó Valamennyi, oktatási program bevezetését, adaptációját végző pedagógus számára nyújt tanácsadói tevékenységet. A mentorálási feladat része a kereszttantervi együttműködések támogatása. Projektmenedzser ír alá minden, a napi munkavégzéshez szükséges dokumentumot meghívó, tájékoztató, feljegyzés stb.- valamint láttamozza a beszámolókhoz szükséges dokumentációt. Közbeszerzési, jogi kérdésekben a jegyzővel, pénzügyi, beruházási (eszközbeszerzések) pénzügyi osztály vezetőjével, munkaügyi kérdésekben kell egyeztetni.

1.5.

Kommunikációs terv, kapcsolattartás formái, rendje

Össz- projektértekezletek, megbeszélések Helyszíne: 8200 Veszprém, Cholnoky J. u. 21. hivatalos helysége Összehívja: projektasszisztens írásban (e-mail az iskolák által megadott kapcsolattartói címre; ha 3 napnál rövidebb időn belül hívjuk össze, akkor szóbeli jelzéssel telefonon kiegészítve. Gyakorisága: kéthavonta, illetve szükség szerint (több iskolát érintő döntési helyzetben). Kezdeményezheti projektmenedzser, illetve a fenntartó képviselője. A feljegyzést, emlékeztetőt készíti: projektasszisztens. A szakmai vezetők kötelessége a projektmenedzser, vagy az asszisztens tájékoztatása a megvalósulásról és a megoldásra váró feladatokról legalább kétheti gyakorisággal. Környezettel kapcsolattartás: -Szolgáltatókkal: projekt szinten a projektasszisztens, intézményi szinten az iskolai asszisztensek. -Nyilvánossággal (sajtó, iskolahasználók): projektmenedzser, szakmai vezetők. -Pedagógusokkal: igazgatók, szakmai vezetők. -Fenntartóval: projektmenedzser. -OKMTI-vel: projektmenedzser.

62

Szervezeti és működési szabályzat -Feladat-ellátási helyekkel és egymással a projektmenedzsment tagjai folyamatosan kapcsolatot tartanak. Ehhez rendelkezésükre áll egy- egy mobiltelefon, melyek feltöltő-kártyáit a projekt kommunikációs költségvetéséből finanszírozunk. -Arculati útmutató szerint is megtörténik a tájékoztatás (táblák, kiadványok). -www.okm.gov.hu, www.okmt.hu, www.hefop.hu oldalakat a menedzsment tagjai naponta átnézik. -Az intézmények honlapjára felkerülnek a kidolgozott innovációk, módosított iskolai dokumentumok. Dokumentáció kezelése Az egyik eredeti példány a szakmai anyagokból a projektmenedzser irodájában van, majd a projekt zárása után átadja a fenntartó részére. A további, 5 évig tartó őrzés a fenntartó feladata. A másik db, amiből szükséges, beadásra kerül a projekt előrehaladási jelentésekben. Másolatok maradnak a feladat-ellátási helyeken, ahol iktatják őket. Másolatokat az intézmények a projektmenedzsernek is adnak beadásra. A pénzügyi dokumentumok, számlák eredeti példányai az önálló gazdálkodó iskolák gazdasági irodájában találhatók. Hiteles másolataik kerülnek beadásra, s hiteles másolatok kerülnek a projektmenedzsernél maradó dossziéba is. Az előrehaladás, megvalósulás követésének dokumentumai a projektdossziéban gyűlnek a projektmenedzser irodájában. Bele tehet anyagot a projekt asszisztense is (akinek munkahelye ugyanabban az iskolában van, így célszerű a dokumentáció közös kezelése). Dokumentálásra a menedzser által kidolgozott, közösen véleményezett és elfogadott formát alkalmazzuk (feljegyzések, igazolások is). Aláírók A megvalósító pedagógusok (programcsomagok bevezetése, innovációk teljesítése) és az iskolai asszisztensek teljesítési igazoló lapjait a szakmai vezetők írják alá. A mentorokét a mentorált pedagógus (illetve a szolgáltatóval kötött megállapodás alapján a szakmai vezető is). A tanácsadókét az igazgató / a szakmai vezető. A szakmai vezetőkét az igazgatók. A pénzügyi vezetőét és az asszisztensét a projektmenedzser. A fentieket mindegyiket a projektmendzser is. A projektmenedzserét a fenntartó. Utalványozások, számlák, megrendelők, árajánlat-kérések: gazdasági vezetők, pénzügyi vezető. Az iskolákban, mint feladat-ellátási helyeken teljesülő kifizetések: személyi bér kifizetések (megbízási szerződés alapján), helyettesítési díjak, útiköltségek, telekommunikációs költségek. Megbízási és vállalkozási szerződések, munkaköri leírások: igazgatók. Minden egyéb számla a fenntartóhoz kerül.

63


Szervezeti vázrajz (alá - fölérendeltségi viszonyok, projektszinten/intézményi szinten) projektmenedzser

pénzügyi vezető-

asszisztens

szakmai vezetők,

asszisztensek,

igazgatók

megvalósító pedagógusok

64


A pedagógus munkaköri leírása Intézményünkben a pedagógusok jogállására vonatkozólag a köznevelési törvény és a munka törvénykönyve a mérvadó.

I. A munkaidő 1. A főfoglalkozású pedagógusok munkaideje heti 40 óra, kötelező óraszáma heti 22 óra. A pedagógus havonta köteles nyilvántartani munkaidejét az iskola belső használatra elkészített nyomtatványán. Ebben feltünteti a szakszerű és nem szakszerű helyettesítéseit, az összevont órákat. 2. Az éves munkatervben rögzített feladatok elvégzésére (ballagás, ünnepségek stb.) a pedagógus pihenőnapon és szabadnapon is berendelhet-. Vizsgáztatásra és verseny-, illetve vizsgafelügyeletre pihenőnapon és 16 óra után is beosztható. 3. Az első tanítási nap előtt, illetve az utolsó után (kivéve a nyári szabadság időtartamát) a pedagógus munkaideje kötetlen, de oktatással kapcsolatos munkákra beosztható (pl. értekezletek, összeolvasás, szertárrendezés, tanterem-előkészítés, beíratás, pótvizsgák, stb.). 4. A pedagógus kizárólag a munkaköréhez tartozó feladatok végzéséhez szükséges időtartamig köteles az iskolában tartózkodni. 5. A tanítási óráival kapcsolatos esetleges változtatásokat (az óra elmaradása, óracsere) az iskola igazgatójának előzetes engedélyével az igazgatóhelyettessel beszéli meg. 6. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási vagy ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradást, illetve annak okát lehetőleg egy nappal előbb, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 40 percig köteles jelenteni az igazgatónak vagy az igazgatóhelyettesnek. 7. A pedagógusok felügyeleti és helyettesítési rendjét az igazgatóhelyettes állapítja meg az órarend függvényében.

II. A pedagógus munkakörében ellátandó feladatai (A pedagógus munkaköri kötelességei) A.) A foglalkozásokkal, a tanítási órákkal, az értékeléssel közvetlenül kapcsolatosan: 1. Felkészül a foglalkozások, a tanítási órák megtartására, elvégzi az el-készítésükkel kapcsolatos pedagógiai feladatokat. Az érvényes intézményi pedagógiai programnak, a helyi tantervnek és a munkaközösség-vezetők iránymutatásainak megfelelően, felelőséggel és önállóan, saját módszerei és a munkaközösség-vezető által ellenőrzött és az igazgató, illetve az igazgatóhelyettes által szeptember 30-ig jóváhagyott saját tanmenete szerint tanít. 2. A tantervben el-írt törzsanyag megtanítása kötelező. Tanári autonómia, hogy – a tantervi kereteken felül – szabadon választja meg a további tananyagot. 3. Törekedjék a tanulók egyenletes terhelésére. A tanulók felkészülését úgy tervezze, hogy otthoni munkájuk (írásbeli, memoriter, tananyag-elsajátítás) ne haladja meg a tanóra időtartamát. 65

Szervezeti és működési szabályzat 4. Minden tanév első óráján a tanulókkal írásban ismerteti saját értékelési rendszerét, a pótlási és javítási lehetőségeket. A bejövő osztályok első szülői értekezletén ezeket a szülőkkel is közli. 5. Mind az évközi, mind a félévi, illetve év végi osztályzatnak tükröznie kell a tanuló teljesítményét. A félévi, illetve év végi osztályzatnak szinkronban kell lennie az osztályozó naplóba beírt évközi érdemjegyekkel. Amennyiben a szaktanár által javasolt osztályzat a diák kárára jelentősen (legalább 5 tizeddel) eltér, az év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felszólítja a szaktanárt döntése indoklására. Ha a nevelőtestület az indoklást nem tartja elfogadhatónak, a szaktanár által javasolt osztályzatot a diák javára megváltoztathatja. 6. Legkésőbb minden hónap utolsó tanítási napjáig be kell vezetni az osztálynaplóba minden, az abban a hónapban adott érdemjegyet. 7. Év végén az egész éves teljesítményt kell értékelni. 8. A témazáró dolgozatokat az osztálynak, illetve a csoportnak legalább egy héttel korábban be kell jelenteni, tényét az osztálynaplóban is előre rögzíteni kell, és legkésőbb 10 munkanapon belül kijavítva és értékelve vissza kell adni. A kijavított, a tanulóknak értékelt témazáró dolgozatokat a szaktanár összegyűjti és tanév végéig megőrzi! Egy napon legfeljebb két témazáró dolgozat íratható. 9. Ha egy tantárgyat két szaktanár tanít, az osztályzatot közösen adják. Vitás esetben a magasabb óraszámban tanító tanár dönt. Egyenlő óraszám esetén – vitás kérdésekben – az iskolavezetés jogosult dönteni az illetékes munkaközösséggel való konzultálás után. 10. A szülőt az osztályzatokról ellenőrző útján értesíteni kell! 11. Az osztályzat nem lehet fegyelmezési eszköz! 12. Ha egy tanulócsoport jelentős hányada a minimumszint teljesítésére sem képes, a tanárnak módot kell találnia a hiányok pótlására. 13. Jelzi az osztályfőnöknek, ha valamely tanuló teljesítményében hiányosságok mutatkoznak. 14. Menedzseli a tehetséges tanulókat. Ha erre valamilyen oknál fogva nem képes, ezt megbeszéli az osztályfőnökkel. 15. Tanítványai versenyen való részvételét, elért eredményeit jelzi az osztályfőnöknek és az igazgatóhelyettesnek. 16. Kivételes esetekben az osztályzaton túl néhány soros értékelést is készít a tanuló munkájáról, amennyiben az iskolavezetés vagy a nevelőtestület ilyen határozatot hoz. B.) Pótlékkal díjazott feladatok ellátása (egyedi megbízás esetén): osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő tanári feladatok C.) A túlórák, helyettesítések, ügyeletek ellátása: A kötelező órákon felüli túlórák vállalásának mértéke az érintett pedagógus és az iskolavezetés közös megállapodása alapján történik. 2. Rendkívüli esetben az iskolavezetés a túlórák, helyettesítések ellátását – a rendkívüli munkavégzés szabályozott felső határának figyelembe vételével – év közben is elrendelheti, ha az éves feladatok másképpen nem oldhatók meg (betegség, pedagógus év közbeni távozása stb.). 3. A kötelező óraszámon felül a pedagógus hetente – szükség esetén – legfeljebb heti kötelező óraszáma 20 %-áig ügyeletet, helyettesítést köteles vállalni az órarendben jelzett módon. 1.

66

Szervezeti és működési szabályzat 4. Ügyeletre, felügyeletre (tanulmányi versenyek, érettségi, osztályozó vizsgák, felvételi stb.) a pedagógus egy tanévben legfeljebb 20 óra mértékéig osztható be. Az ügyelet tényét legalább egy nappal előtte közölni kell. D.) Igény és pénzügyi lehetőség szerint korrepetálások, szakkörök, előkészítők vállalása (a túlóra-korlát betartása mellett), ezek beindítása a szaktanár, az érintett osztály osztályfőnöke, a munkaközösség-vezető, az iskolavezetés, a diákönkormányzat vagy a szülők kezdeményezésére történhet. E.) Adminisztratív teendők ellátása: minden foglalkozásról napló vezetése osztályozás összeolvasás az iskolavezetés vagy a munkaközösség-vezető kérésére szociometriai, minőségfejlesztéssel kapcsolatos, pedagógiai, szaktárgyi felmérések íratása és összegezése statisztikák készítése F.) A pedagógiai programban, az éves munkatervben el-írt iskolai rendezvényeken és ünnepségeken való részvétel az alkalomhoz illő ruhában. G.) Az iskola működési rendjében felmerülő feladatok ellátása: pl. ügyeletek, érettségiztetés, osztályozó vizsga, versenyfelügyelet stb. H.) A Beiskolázási tervben elfogadott továbbképzéseken való részvétel. I.) Az éves munkatervben meghatározott szülői értekezleteken, fogadóórákon való megjelenés, a szülőkkel való partneri kapcsolat kialakítása. A vezetőség kezdeményezésére, illetve az osztályfőnökök felkérésére szükség esetén egy vagy két rendkívüli osztályértekezleten való részvétel. J.) Nevelőtestületi és munkaközösségi értekezleteken, megbeszéléseken való részvétel. K.) Tantermekben, szertárban, könyvtárban, tornateremben a rend biztosítása, a leltározásban való részvétel. L.) A tanuló- és gyermekbalesetek megelőzése. M.) Az iskola igazgatója által elrendelt mindazon feladatok, amelyek az oktatással, neveléssel összefüggenek és pedagógus szakértelmet igénylő tevékenységnek minősülnek.

III. A pedagógus külön díjazás ellenében ellátható feladatai A tanulókkal összefüggő feladatok, amelyek ellátásáért – ha nem szerepelnek a tantárgyfelosztásban – a tanárt a munkáltatóval kötött eseti megállapodás alapján külön díjazás illeti meg. pl.: szakkör, diákkör, énekkar, tömegsportórák, tehetséggondozás, felzárkóztatás 67

Szervezeti és működési szabályzat órarendkészítés nagyobb iskolai rendezvény szervezése, színi előadás rendezése gimnáziumban szervezett tanulmányi, kulturális és sportversenyek lebonyolítása a tanulók munkaidőn kívüli utaztatása versenyekre, kísérete munkaidőn kívüli tanulmányi kirándulás diákcsere-kapcsolat ápolása Megjegyzés: A szaktanárok munkaköri leírása minden tanévben kiegészülhet a munkaközösség-vezető vagy az iskolavezetés által az éves munkaterv alapján meghatározott személyre szóló, az adott pedagógus szakértelmét igénylő feladatokkal.

68


Az iskolatitkár munkaköri leírása Az intézmény zavartalan működése érdekében az alábbi feladatokat látja el: 1. Végzi az intézményi levelezéssel együtt járó feladatokat: az iktatást, bélyegekkel kapcsolatos elszámolást, vezeti a postakönyvet, figyelemmel kíséri az ügyiratok bonyolítási rendjét és a határidő betartását. 2. Elkészíti a rendszeres statisztikai összesítőt, félévi, év végi, ill. októberi statisztikákat. A távolmaradókról kimutatást készít, az továbbítja. 3. Vezeti a tanuló nyilvántartást. 4. Gondoskodik arról, hogy a hatáskörébe utalt dokumentumok rendezett és bármikor ellenőrizhető állapotban legyenek és az ügyviteli rendnek megfeleljenek. Vezeti a gyermekek után járó pótszabadság, valamint a rendkívüli, fizetés nélküli szabadság nyilvántartását. 5. Tanulók nyilvántartását (oktatási azonosítók), ki- és bejelentését naprakészen vezeti. A személyi anyagokat az igazgatóval együtt rendezi. 6. Vezeti a kis- és nagy értékű eszköznyilvántartást, valamint rögzíti a beérkező számlákat. 7. Gondoskodik a pedagógusok üzemorvosi vizsgálatokon és tüdőszűrő vizsgálatokon való megjelenésének nyilvántartásáról. 8. A fentieken kívül elvégzi mindazokat a feladatokat, amellyel az igazgató, az igazgatóhelyettesek megbízzák. 9. A portán elhelyezett jelenléti ívet munkába érkezéskor, ill. távozáskor köteles kitölteni. Közvetlen felettese az igazgató. 10. Fénymásolási munkát végez írásbeli engedély alapján, hozott papírból, fénymásolási tevékenységét dokumentálja. 11. Selejtezéshez előkészíti az irattári anyagot. 12. Diákigazolványok igénylését, nyilvántartását végzi a mellékelt szabályzat szerint. 13. Együttműködik a pályaválasztási felelőssel, az ezzel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat elvégzi. 14. Tanulók nyilvántartását (oktatási azonosítók)‘ ki- és bejelentését naprakészen vezeti. 15. Elkészíti a szakmai programok írásbeli dokumentációját (munkatervek, beszámolók, jegyzőkönyvek gépelése). 16. Tanulóbalesetekkel kapcsolatos adminisztrációt elvégzi.

69


Fegyelmi eljárás részletes szabályai Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja. A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, f) kizárás az iskolából. Tanköteles tanulóval szemben az e)-f) pontban meghatározott fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát kijelölni számára. Az e) pontban szabályozott fegyelmi büntetés nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat megállapították. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a tanuló a nyári gyakorlat teljesítése során követ el fegyelmi büntetéssel sújtható kötelességszegő magatartást. Ha az e)-f) pontban szabályozott fegyelmi büntetést a bíróság a tanuló javára megváltoztatja, a tanuló osztályzatait meg kell állapítani, ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni, hogy a tanuló – választása szerint az iskolában vagy a független vizsgabizottság előtt – osztályozó vizsgát tegyen. Ha az f) pontban szabályozott fegyelmi büntetést megállapító határozat az iskola tizedik évfolyamának, a középiskola utolsó évfolyamának vagy a szakiskola utolsó szakképzési évfolyamának sikeres elvégzése után válik végrehajthatóvá, a tanuló nem bocsátható érettségi vagy szakmai vizsgára. A tanuló a megkezdett vizsgát nem fejezheti be addig az időpontig, ameddig a kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A d) pontban szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A c) pontban meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. A tanuló – a megrovás és a szigorú megrovás kivételével – a fegyelmi határozatban foglaltak szerint a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb a c) pontban meghatározott fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál,a d)-e)-f) pontban meghatározott fegyelmi büntetés esetén tizenkét hónapnál. A fegyelmi jogkör gyakorlója a büntetés végrehajtását a tanuló különös méltánylást érdemlő körülményeire és az elkövetett cselekmény súlyára tekintettel legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggesztheti. A szakképző iskola tanulója ellen folytatott fegyelmi eljárásba, ha a tanuló tanulószerződést kötött, be kell vonni a területileg illetékes kamarát.

70

Szervezeti és működési szabályzat Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával), a határidőt a jogerős határozat közlésétől kell számítani. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg. A fegyelmi büntetést a fegyelmi bizottság hozza. A fegyelmi bizottság tagjai: A bizottság elnöke, Az ifjúságvédelmi felelős, Az igazgatóhelyettes, Az osztályfőnök. Az iskolai diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni. A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét, a gyakorlati képzés során elkövetett fegyelmi vétség esetén – ha a fegyelmi vétséggel érintett gyakorlati képzés folytatója nem az iskola – a gyakorlati képzés folytatóját (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet), tanulószerződés esetén a területileg illetékes gazdasági kamarát értesíteni kell a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a gazdálkodó szervezet vagy a területileg illetékes gazdasági kamara képviselője szabályszerű értesítés ellenére, valamint a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja. A fegyelmi eljárást – a megindításától számított harminc napon belül – egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő, továbbá a gazdálkodó szervezetet érintő kérdésekben a gazdálkodó szervezet képviselője az üggyel kapcsolatban tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti. A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Ha a kötelességszegés miatt az iskolában és a kollégiumban is helye lenne fegyelmi büntetés megállapításának, a nevelési-oktatási intézmények eltérő megállapodásának hiányában a fegyelmi büntetést abban a nevelési-oktatási intézményben lehet megállapítani, amelyikben az eljárás előbb indult. A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az iskolában kell lefolytatni. Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. Ha a végrehajtás elmaradása a többi tanuló jogait súlyosan sértené vagy más elháríthatatlan kárral, veszéllyel járna, az elsőfokú határozat a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A fegyelmi eljárás lefolytatásának alapvető szabályait jogszabály állapítja meg. 71

Szervezeti és működési szabályzat Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelésioktatási intézménynek vagy a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia. A kártérítés mértékét a Knt. 59.§. (2) bekezdése határozza meg. Ha a szakképző iskola tanulója tanulószerződést kötött, a gyakorlati képzés szervezőjének vagy a tanulónak okozott kár megtérítésére a szakképzésről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás (a továbbiakban: egyeztető eljárás) előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülője figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél az egyeztető eljárásban írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bármelyik fél kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója felel, a technikai feltételek biztosítása (így különösen megfelelő terem rendelkezésre bocsátása, egyeztető felkérése, értesítő levél kiküldése) a nevelési-oktatási intézmény feladata. Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mind a sérelmet elszenvedő fél, mind a kötelességszegő tanuló elfogad. A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri. A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény.

72

Szervezeti és működési szabályzat A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen vagy a tanuló mellett szól. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a tanuló nem követett el kötelességszegést, a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el. A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének, ha a gazdálkodó szervezet képviselője az eljárásban részt vett, a gazdálkodó szervezetnek. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő is – tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, a felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát. A fegyelmi határozat záró része tartalmazza a határozat meghozatalának helyét és idejét, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja. Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva. A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanulónak a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett. A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt az előző bekezdésben meghatározottakon túl az sem, aki az elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalában részt vett, továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett vagy szakértőként eljárt. Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles azt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló és kiskorú tanuló esetén a szülő is bejelentheti. A nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén az iskola igazgatója egyéb esetekben a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának munkáltatója megállapítja az előző két bekezdésben meghatározott kizárási ok fennállását. 73

Szervezeti és működési szabályzat Ha az iskolának a tanuló kárt okozott, az igazgató köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani. Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola tanulója okozta, a vizsgálat eredményéről a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az Nkt. 59. § (1)–(2) bekezdésében meghatározottak szerint az okozott kár megtérítésére.

74


9. SZ. MELLÉKLET

Iratkezelési szabályzat és irattári terv Az iratkezelés rendjét a nevelési-oktatási intézmény a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény rendelkezései, valamint a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet előírásai figyelembevételével a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletben foglaltakra is tekintettel szabályozza. Az iratkezelés és az irattár irányítása és ellenőrzése az igazgatóhelyettes munkaköri kötelessége.

1. Iratkezelés és irattárolás 1.1.Az iratok átvétele, postabontás, szignálás Sérült, felbontott iratra megjegyzést kell írni (dátum, aláírás). Személyesen benyújtott iratok átvételét kérelemre igazolni kell (irat másolatán vagy átadókönyvben). Névre szóló iratot a címzetthez kell továbbítani. Postai küldemények átvételére az igazgatóhelyettes és az iskolatitkár jogosult. Ellenőrizni kell, hogy a jelzett iratok (mellékletek) megérkeztek-e. Hiányt az ügyiratra fel kell jegyezni. Borítékot csatolni kell az irathoz, ha: csak így állapítható meg a feladó neve, címe, névtelen levél, feladás időpontjához jogkövetkezmények fűződnek. Téves felbontás esetén vissza kell ragasztani, megjegyzést kell írni (dátum, aláírás). A beadványra felragasztott illetékbélyeget felülbélyegzéssel és aláírással érvényteleníteni kell. (Bizonyítványmásodlaton!) Küldemények felbontása után be kell mutatni a vezetőnek, aki azt az ügyintézőre szignálja. (sürgős, soron kívül, megbeszélni . . . -vel) Szervezetek részére (DÖNK, SZMK) és névre szóló leveleket átadókönyvvel adjuk át. 1.2.Az iratok irattárba vétele Az intézménybe érkezett, vagy azon Belül keletkezett iratokat iktatni kell. A küldeményeket a beérkezés napján vezetői szignálás után a beérkezés sorrendjében iktatni kell. Az ügyiratok iktatására az év elején megnyitott, végig oldalszámozott és hitelesített iktatókönyvet kell használni. (több éven át használható).

75

Szervezeti és működési szabályzat Csak szabályos javítást tartalmazhat (kézjegy, keltezés). Téves iktatást korrigálni kell. Iktatószámra újabb ügyiratot iktatni nem szabad. Az év utolsó munkanapján le kell zárni (bélyegző, vezető aláírása). Iktatókönyv egy-egy sorszámára csak egy ügyet szabad iktatni. Ha az ügyben már iktattak iratot, azt csatolni kell az utóbb beérkezett irathoz. Fel kell jegyezni, az iratokat össze kell szerelni. Ha az előirat nincs az irattárban, akkor az újabb ügyiratra Fel kell jegyezni, hogy az előirat hol található. Ha az ügyben több éven át keletkeztek iratok, az új évben új sorszámot kap. Ehhez kell csatolni a korábbi iratokat. Több szervtől, személytől érkezett válaszokat gyűjtőíven kell feljegyezni (az iktatószámot törni kell a gyűjtőív folyószámával). Gyűjtőszámon lehet iktatni a több ízben előforduló ügyeket: nevelőtestületi jegyzőkönyvek jegyzőkönyvei, szaktanácsadói vélemények, átsorolások, megrendelések, intézményen belüli megbízások. Az iktatott ügyiratot mutatózni kelt. 1.3.Az ügyiratok intézése, továbbítása, határidős nyilvántartása Az irat tartalmazz az intézmény nevét, székhelyét, iktatószámot, az ügy elintézőjének megnevezését, ügyintézés helyét, idejét, az irat aláíróját, beosztását, körbélyegzőt. Ügyintézési határidők: Tanulókkal kapcsolatos ügyekben 30 napon belül. Intézmény működésével kapcsolatban 30 napon belül Ügy elintézése történhet: Eredeti irat továbbításával. Elintézési tervezet útján. Intézkedés nélkül irattárba helyezéssel (tudomásul vétel). Elintézési tervezet tartalmazza: A kiadvány bal felső részén az intézmény megnevezését, címét, távbeszélőszámát. Az ügy iktatószámát. Az ügyintéző nevét, ha nem azonos a kiadványozóval. A kiadvány jobb felső részén, az ügyiratszámmal egy sorban tüntetjük fel a tárgyat, kivéve az állampolgárokhoz intézett leveleknél, ahol nem szükséges tárgyat írni. A hivatkozási számot vagy jelzést. A mellékletek darabszámát. A kiadvány címzését, amelyet a sor elején helyezünk el. A kiadvány szövegrészét, határozatnál rendelkező részt és indoklást. A kiadványozó nevét, amelyet „K.h.” jelzés, Vagyis a kiadványozás által történő aláírás esetén gépírással zárójelben, „K” jelzés esetén, vagyis ha hitelesítve kerül kiadásra, zárójel nélkül „s.k.” jelzéssel kell feltüntetni. 76

Szervezeti és működési szabályzat Az aláíró beosztását. A kiadványozás dátumát. „sk.” jelzés esetén a hitelesítést. A rendelkező rész tartalmazza a döntést és a jogorvoslati út igénybevételére történő figyelmeztetést, az indoklást. Az iratokat úgy kell kézbesíteni, hogy annak megtörténte, továbbá az irat átvételének a napja megállapítható legyen. Az ügyiraton feltüntetett határidőt az iktató az iktatókönyvben ceruzával feljegyzi, az iratot határidő - nyilvántartásba helyezi. 1.4.Irattárba helyezés, irattári kezelés, selejtezés Az irattári őrzés idejét az irattári terv tartalmazza A nem selejtezhető iratokat 50 év után át kell adni a levéltárnak. Az irattárban őrzött iratokat legalább 5 évente felül kell vizsgálni. Az iratok selejtezését az intézmény vezetője rendeli el. 30 nappal előbb be kell jelenteni a levéltárnak. A selejtezésre szánt iratokról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza: selejtezési tételeket irattárba helyezés évét irat mennyiségét A selejtezési jegyzőkönyv 2 példányát meg kell küldeni a levéltárnak. A selejtezett iratokat megsemmisíteni csak a levéltár hozzájárulása alapján lehet. Határidős iratokat az irattárban elhelyezni nem szabad. Az ügyiratokat az irattári terv tételszámai szerint sorszám szerint növekvő sorrendben kell elhelyezni. Irattári helyiség száraz, jól szellőztethető, tisztán tartható tűztől- és erőszakos behatolástól védett. Kerülni kell az iratok összehajtását, zsineggel való átkötését, iratkapcsolók használatát (borítólapok között kell kezelni). Az ügyirat kiadása hivatalos ügyintézőnek 30 napra lehetséges (átadókönyv). Hosszabb időszakot az igazgató engedélyezhet. Kiemelt irat helyére elismervényt kell tenni. Selejtezési irattári terv alapján történik. A megőrzési időt a végleges irattárba helyezéstől kell számítani. 3 példányban selejtezési jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza: hol és mikor készült kik végezték és ellenőrizték mely évfolyam anyagait érinti mely tételek kerültek selejtezésre 77

Szervezeti és működési szabályzat milyen mennyiségű iratot selejteztek ki selejtezők és ellenőrök aláírása A selejtezési jegyzőkönyv 2 példányát meg kell küldeni a levéltárnak. Iratokat megsemmisíteni csak a jegyzőkönyvre vezetett levéltári hozzájárulás záradék megérkezése után szabad. 1.5.Közérdekű bejelentések „KB”, közérdekű javaslatok „KJ” és a panaszok „P” jelölése az iktatókönyvben. 1.6.Hivatalos bélyegzők nyilvántartása Tartalmazza: A bélyegző sorszámát, lenyomatát, használatára jogosult személy, szervezeti egység megnevezését. Használatára jogosult nevét, beosztását. Őrzésért felelős személy: Vizl Lőrinc Ottóné Bélyegző átvételének kelét és az átvételt igazoló aláírást. „Megjegyzés” rovatot, mely a változások vezetésére szolgál. A tönkrement vagy megszűnt bélyegzőt a vezető ellenőrzése mellett meg kell semmisíteni (előtte lenyomatot kell készíteni, s arról jegyzőkönyvet kell felvenni). Bélyegző elvesztése esetén jegyzőkönyvet kell készíteni, és közleményt kell közzétenni. 1.7.Az iratkezelés és az irattározás szabályozása A beérkezett iratokra irattári tételszámot kell írni. Kötelező a név- és tárgymutató használata száznál több irat esetén. 1.8.Irattári terv Irattári tételszám

Ügykör megnevezése

Őrzési idő (év)

Vezetési, igazgatási és személyi ügyek 1.

Intézménylétesítés, átszervezés, fejlesztés

Nem selejtezhető

2.

Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek

Nem selejtezhető

3.

Személyzeti, bér-, és munkaügy

50

4.

Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem, baleseti jegyzőkönyvek

10

5.

Fenntartói irányítás

10

6.

Szakmai ellenőrzés

10

7.

Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek

10

78

Szervezeti és működési szabályzat 8.

Belső szabályzatok

10

9.

Polgári védelem

10

10.

Munkatervek, jelentések, statisztikák

5

11.

Panaszügyek

5 Nevelési-oktatási ügyek

12.

Nevelési-oktatási kísérletek, újítások

10

13.

Törzslapok, póttörzslapok, beírási naplók

Nem selejtezhetők

14.

Felvétel, átvétel

20

15.

Tanulói fegyelmi és kártérítési ügyek

5

16.

Naplók

5

17.

Diákönkormányzat szervezése, működése

5

18.

Pedagógiai szakszolgálat

5

19.

Szülői munkaközösség, iskolaszék szervezése, működése

5

20.

Szaktanácsadói, szakértői vélemények, javaslatok és ajánlások

5

21.

Gyakorlati képzés szervezése

5

22.

Vizsgajegyzőkönyvek

5

23.

Tantárgyfelosztás

5

24.

Gyermek- és ifjúságvédelem

3

25.

Tanulók dolgozatai, témazáró, vizsgadolgozatai

1

26.

Az érettségi vizsga, szakmai vizsga

1

27.

Közösségi szolgálat teljesítéséről szóló dokumentum

5

Gazdasági ügyek 28.

Ingatlan-nyilvántartás, kezelés, fenntartás, épülettervrajzok, helyszínrajzok, használatbavételi engedélyek

79

Határidő nélküli


29. 30. 31.

Társadalombiztosítás

50

Leltár, állóeszköz-nyilvántartás, vagyonnyilvántartás, selejtezés Éves költségvetés, költségvetési beszámolók, könyvelési bizonylatok

10 5

32.

A tanműhely üzemeltetése

5

33.

A tanulók ellátása, juttatásai, térítési díjak

5

34.

Szakértői bizottság szakértői véleménye

20

80


Irattári tételszám 35. 36.

Ügykör megnevezése Leltár, állóeszköz-nyilvántartás, vagyonnyilvántartás, selejtezés Éves költségvetés, költségvetési beszámolók, könyvelési_bizonylatok

Őrzési idő (év) 10 5

37.

A tanműhely üzemeltetése

5

38.

A gyermek, tanulók ellátása, juttatásai, térítési díjak

5

81


A Diákönkormányzat (DÖNK) Szervezeti és Működési Szabályzata 1.1.Célja: diákság összefogása, diákélet fellendítése, tanárok és diákok jó együttműködésének fenntartása, diákok védelme. 1.2.Feladata diákok és “diákjog” képviselete iskolán belül és kívül, információáramlás biztosítása, rendezvények hirdetése rendezvények lebonyolítása DÖNK tagok képzése, házirend véleményezése. 1.3.Felépítése alapegység az osztályközösség osztályképviselők feladata (az osztály választja 2 évre):  az osztály érdekeinek aktív képviselete a DÖNK üléseken,  az osztály szavazatát a képviselő adja le az üléseken. tisztségviselők:  az iskola tanulói több fordulóban titkos szavazással választják meg. I. forduló: listára kerülés II. forduló: a képviselő tanulók a fennmaradt nevekre szavaznak titkosan. elnök:  irányítja a DÖNK munkáját,  levezeti a DÖNK üléseket,  az ülések időpontját kihirdeti,  ha kell, előtájékoztatást ad a tagoknak,  rendkívüli ülést hívhat össze, eldöntheti, hogy a képviselőkön kívül ki vehet még részt az adott ülésen,  leválthatja a képviselőt,  minden kérdésben döntési jogköre van,  javaslatot tehet leváltásra (képviselő), megvétózhatja az illetőt. Ezek a jogai a megválasztástól leváltásáig vagy lemondásáig szólnak. Az elnök döntését 2/3os képviselői többség megváltoztathatja. pénztáros (ha van):  naprakész pénztári elszámolást köteles vezeti a bevételekről és kiadásokról,  felelős a rábízott pénzért. 82

Szervezeti és működési szabályzat diákjogi képviselő:  problémakezelő rendszer irányítója,  fegyelmi tárgyaláson képviseli a DÖNK-öt,  különleges védettséget élvez a tisztség betöltése alatt 1.4.Diákmozgalmat segítő pedagógus (az iskola igazgatója nevezi ki): információt áramoltat a tanárok és diákok között, összekötőkapocs a tanulók és tanárok között. 1.5.A DÖNK működése szavazóképes, ha 50% + 1 fő szavaz, döntéseiket mindig demokratikus úton hozzák, szavazással, tisztújító ülés minden év szeptemberében, a tanév alatt havonta üléseznek, a képviselő hosszú betegsége esetén helyettes állítható, a képviselőt az osztály bármikor visszahívhatja, a DÖNK ülésről jegyzőkönyvet készítenek, amit annak írója és az elnök hitelesít, a DÖNK 1 tagot delegálhat az Iskolaszékbe, a DONK évente egyszer közgyűlést tart, ahová meghívja az iskola fenntartóját, akihez kérdéseket intézhetnek. Ott számolnak be a tisztségviselők is (elnök, pénztáros, diákjogi képviselő). a DÖNK létrehoz egy ötletládát, amibe panasz és javaslat egyaránt elhelyezhető név nélkül. a DÖNK büntetőbizottsága büntetést érvényesít, számon tart és ellenőriz, van büntetési joga, büntetés megvétózása, felfüggesztése, büntetés hatályon kívül helyezése. 1.6. A DÖNK állandó tagjai: DÖNK-elnök, tisztségviselők, képviselők, diákjogi képviselők. 1.7.A DÖNK nem állandó tagjai: a DÖNK munkáját segítő tanár és alkalmankénti felelős személyek.

83


Legitimációs záradék A Szervezeti Működési Szabályzatot készítette: Az intézmény nevelőtestülete

Veszprém, 2013. március 4.

……………………………….. Nevelőtestület nevében aláírás

A Szervezeti Működési Szabályzatot elfogadta: Az intézmény vezetője


……………………………….. Az intézményvezető aláírása

PH.

A Szervezeti Működési Szabályzatról véleményét nyilvánította:


……………………………….. Szülői Munkaközösség nevében aláírás


……………………………….. Diákönkormányzat nevében aláírás

A Szervezeti Működési Szabályzatról egyetértését kinyilvánította:


………………………………… Fenntartó nevében aláírás

84

Szervezeti és működési szabályzat A GASTROKER Vendéglátóipari és Kereskedelmi Szakképző Iskola Szervezeti Működési Szabályzatát elolvastam, és tudomásul vettem: 1) .............................................................................. 2) .............................................................................. 3) .............................................................................. 4) .............................................................................. 5) .............................................................................. 6) .............................................................................. 7) .............................................................................. 8) .............................................................................. 9) .............................................................................. 10) .............................................................................. 11) .............................................................................. 12) .............................................................................. 13) .............................................................................. 14) .............................................................................. 15) .............................................................................. 16) .............................................................................. 17) .............................................................................. 18) .............................................................................. 19) .............................................................................. 20) .............................................................................. 21) .............................................................................. 22) .............................................................................. 23) .............................................................................. 24) .............................................................................. 25) .............................................................................. 26) .............................................................................. 27) .............................................................................. 28) .............................................................................. 29) .............................................................................. 30) .............................................................................. 31) .............................................................................. 32) .............................................................................. 85

Szervezeti és működési szabályzat 33) .............................................................................. 34) .............................................................................. 35) .............................................................................. 36) .............................................................................. 37) .............................................................................. 38) .............................................................................. 39) .............................................................................. 40) .............................................................................. 41) .............................................................................. 42) .............................................................................. 43) .............................................................................. 44) .............................................................................. 45) .............................................................................. 46) .............................................................................. 47) .............................................................................. 48) .............................................................................. 49) .............................................................................. 50) .............................................................................. 51) .............................................................................. 52) .............................................................................. 53) .............................................................................. 54) .............................................................................. 55) .............................................................................. 56) .............................................................................. 57) .............................................................................. 58) .............................................................................. 59) .............................................................................. 60) ..............................................................................


86


TARTALOMJEGYZÉK ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ......................................................................................... 2 A SZMSZ és a hozzá kapcsolódó dokumentumok ......................................................................... 2 A Szervezeti és Működési Szabályzat célja ..................................................................................... 3 A Szervezeti és Működési Szabályzat személyi hatálya ................................................................. 3 A SZMSZ nyilvánosságra hozatalának módja ............................................................................... 3 Az intézmény működését meghatározó dokumentumok ............................................................... 3

Alapdokumentumok ........................................................................................................... 3 Egyéb dokumentumok ...................................................................................................................... 4 Az intézmény főbb adatai ................................................................................................................. 4 Az intézmény jogállása ..................................................................................................................... 5 Szakmai önállóság ............................................................................................................................. 5 Az intézmény gazdálkodási formája ............................................................................................... 5 Bankszámlák feletti rendelkezés ...................................................................................................... 5 Cégszerű aláírás ................................................................................................................................ 5 Kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés rendje ........................................ 5 Az intézmény tevékenységi köre ...................................................................................................... 5 A feladatok ellátásának forrásai:..................................................................................................... 6 Az intézmény tagozatai:.................................................................................................................... 6

AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSI SZERKEZETE ....................................................................... 8 Az intézmény vezetési szerkezete ..................................................................................................... 8 Az intézmény vezetése és a vezetők feladatai .................................................................................. 8 Az igazgató ......................................................................................................................................... 8 Az igazgatóhelyettes(ek) ................................................................................................................... 9 A helyettesítés rendje ........................................................................................................................ 9 2.6.

Az intézmény munkáját segítő testületek, közösségek .................................................... 10

2.6.1. 2.6.2. 2.6.3. 2.6.4. 2.6.5. 2.6.6. 2.6.7. 2.6.8. 2.6.9. 2.6.10. 2.6.11. 2.6.12. 2.6.13.

A nevelőtestület ................................................................................................ 10 Nem pedagógus munkavállalók ....................................................................... 16 Az iskola tanulója ............................................................................................. 16 Az Iskolai Diákönkormányzat munkáját segítő felnőtt .................................... 16 A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásának rendje ............................ 16 Az iskolatanács ................................................................................................. 16 A nevelőtestület munkaközösségei .................................................................. 16 A munkaközösségek feladatai .......................................................................... 17 Munkaközösség-vezetők .................................................................................. 17 A szülő kötelességei és jogai ............................................................................ 18 Iskolai Szülői Szervezet (SZSZ) ...................................................................... 19 Tanulói közösségek, osztályközösségek .......................................................... 19 A diákönkormányzat és az intézményvezetés kapcsolattartása ....................... 20 87

Szervezeti és működési szabályzat 2.6.14. 2.6.15.

A szervezeti egységek és a vezetők között a kapcsolattartás rendje ................ 20 A szervezeti egységek között a kapcsolattartás rendje ..................................... 20

AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE ............................................................................. 21 A munkaviszony, egyéb jogviszony létesítése ............................................................................... 21 A munkavégzésre vonatkozó szabályok ........................................................................................ 21

3.2.1. A munkavégzés teljesítése ............................................................................... 21 3.2.2. Munkaköri leírás .............................................................................................. 21 3.2.3. Hivatali titok ..................................................................................................... 21 3.2.4. További jogviszony létesítése .......................................................................... 21 3.2.5. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére ................................................. 22 3.2.6. Munkarend ....................................................................................................... 22 3.2.7. Pedagógusok..................................................................................................... 22 3.2.8. Egyéb alkalmazottak munkarendje .................................................................. 23 3.2.9. Az intézmény tanulóinak munkarendje ............................................................ 23 3.2.10. A gyakorlati oktatás munkarendje.................................................................... 23 3.2.11. Szabadság kiadására vonatkozó szabályok ...................................................... 23 3.2.12. Az intézménnyel munkaviszonyban álló dolgozók díjazása ............................ 24 3.2.13. Az intézménnyel munkaviszonyban álló dolgozók továbbképzése ................. 25 3.2.14. Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés, hivatalos belföldi és külföldi kiküldetési költségtérítés, egyéb utazási költségtérítés elszámolása .................. 25 3.2.15. Telefonhasználat............................................................................................... 25 3.2.16. Fénymásolás ..................................................................................................... 25 3.2.17. Dokumentumok kiadása ................................................................................... 26 3.2.18. Kártérítési kötelezettség ................................................................................... 26 3.2.19. Anyagi felelősség ............................................................................................. 26 3.2.20. A működés rendje, nyitva tartás, vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje ............................................................................................. 26 3.2.21. Az intézmény belső és külső kapcsolattartásának rendje ................................. 28 3.2.22. Intézményi óvó, védő előírások ....................................................................... 29 3.2.23. Az iskolai könyvtár működési szabályai, feladatai .......................................... 31 3.2.24. Az intézményi hagyományok ápolása .............................................................. 31 3.2.24.2.A hagyományápolás külsőségei: ........................................................................ 32 3.2.25. Az intézmény ügyiratkezelése .......................................................................... 32 3.2.26. A kiadmányozás rendje .................................................................................... 32 3.2.27. Bélyegzők használata, kezelése........................................................................ 32 AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSÁNAK RENDJE .......................................................... 34 Gazdasági és technikai feladatok ................................................................................................... 34 A gazdálkodás vitelét elősegítő belső szabályzatok ...................................................................... 34 Kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés rendje ...................................... 34 Belső ellenőrzés................................................................................................................................ 34

4.4.1. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje .................................................. 34 4.5. Munkakörök átadása ................................................................................................ 35 4.6. A munkavállalók munkabére ................................................................................... 35 5. A TANULÓK JOGÁLLÁSA, ÉRTÉKELÉSÉNEK RENDJE, ELJÁRÁSI SZABÁLYOK ........................................................................................................................... 36 5.1. Felvétel az intézménybe ........................................................................................... 36 5.2. Vizsgáztatás rendje ................................................................................................... 36 88

Szervezeti és működési szabályzat 5.3. A tanórai projekt foglalkozások szervezeti formái és rendje ................................... 36 5.4. Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai .................................... 36 5.5. A belépés és a bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési – oktatási intézménnyel ................................................................................... 36 6.

A gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formái és rendje 37 6.1. A tanuló védelme és a gyakorlati képzés elvei ........................................................ 37 6.2. A gyakorlati képzés ideje ......................................................................................... 37 6.3. A mulasztás és a foglalkozási napló ......................................................................... 38

7.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ............................................................................................ 40 7.1. A Szervezeti és működési szabályzat hatályba lépése ............................................ 40 7.2. A szervezeti és működési szabályzat módosítása .................................................... 40

1. sz. Melléklet ......................................................................................................................... 41 Az iskola irányítási – szerkezeti struktúrája ................................................................................ 41

2. sz. Melléklet ......................................................................................................................... 42 A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének rendje ................................................................... 42

1. 2. 3. 4. 5.

A belső ellenőrzés végzésekor az alábbi követelményeket kell figyelembe venni .. 42 Az ellenőrzésre jogosult: .......................................................................................... 43 Az ellenőrzés területe: .............................................................................................. 43 Az ellenőrzés formája: ............................................................................................. 43 Az ellenőrzés iskolai rendszere ................................................................................ 44

3. sz. Melléklet ......................................................................................................................... 45 Adatkezelési és adatvédelmi szabályzat ........................................................................................ 45

1. Törvényi háttér ......................................................................................................... 45 2. A tanulók adatai ....................................................................................................... 45 2.1. A törvény alapján nyilvántartott adatok ................................................................... 45 3. Az adatok továbbítása .............................................................................................. 46 4. A tanulók adatainak védelme ................................................................................... 47 4.1. Alapfogalmak ........................................................................................................... 47 5. Titoktartási kötelezettség.......................................................................................... 47 5.1. A titoktartási kötelezettség alá esők köre ................................................................. 47 5.2. A titoktartási kötelezettség formái ........................................................................... 47 5.3. A titoktartási kötelezettség kiterjed .......................................................................... 47 5.4. A titoktartási kötelezettség alól kivételt élvező esetek ............................................. 48 5.5. Tanulók személyes adatai kiadhatók ........................................................................ 48 5.6. Az adatok továbbíthatók........................................................................................... 48 5.7. Nem kell a jogosult beleegyezését kérni a szükséges adatok továbbításához .......... 48 5.8. Önkéntes adatszolgáltatás ........................................................................................ 48 5.9. Adatok statisztikai célú felhasználása ...................................................................... 48 5.10. Osztályfőnökök által kezelhető adatok a szülő felé ......................................... 48 5.11. Szaktanár, szakoktató, gyakorlati oktató .......................................................... 49 5.12. Adatok közlésének formái a szülő (gondviselő) számára történhet ................. 49 5.13. Tanulói jogviszonyt nem érintő adatok ............................................................ 49 5.14. Adattovábbítás rendje ....................................................................................... 50 6. Közalkalmazottak adatainak védelme ...................................................................... 50 4. sz. Melléklet ......................................................................................................................... 51 89

Szervezeti és működési szabályzat Könyvtári gyűjtőköri szabályzat ................................................................................................... 51

1. 1.1. 2. 3. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 4.6. 4.7. 4.8.

Az iskolai könyvtár gyűjtőköri alapelvei ................................................................. 51 Általános alapelvek .................................................................................................. 51 Gyűjtőköri leírás ....................................................................................................... 52 A gyűjtemény tartalmi összetétele ........................................................................... 52 Az iskolai könyvtár állományrészei ......................................................................... 52 Ismeretközlő irodalom /kézikönyvtár és kölcsönözhető állományrész/ ................... 53 Szépirodalom ............................................................................................................ 54 Pedagógiai gyűjtemény ............................................................................................ 54 Iskolatörténeti gyűjtemény ....................................................................................... 54 Időszaki kiadványok /periodikumok, évkönyvek gyűjtemények ............................. 54 Audiovizuális dokumentumok és számítógéppel olvasható ismerethordozók:........ 55 Muzeális gyűjtemény: .............................................................................................. 55 Tankönyvtár (iskolai ingyenes tankönyvekre vonatkozóan) .................................... 55

5. sz. Melléklet ......................................................................................................................... 56 A projektek ...................................................................................................................................... 56

A TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0088 „Út a szakmai fejlődéshez a kompetenciaalapú oktatással a Gastroker Szakközépiskolában” projekt Szervezeti és Működési Szabályzata ....................................................................................................................... 56 1.1. Az iskolai SzMSz-ek mellékletét képezi. ................................................................. 56 1.2. Projektmenedzsment tagjai: ..................................................................................... 56 1.3. A projekt operatív szervezete: .................................................................................. 56 1.4. Feladatok és hatáskörök ........................................................................................... 57 1.5. Kommunikációs terv, kapcsolattartás formái, rendje ............................................... 62 6. sz. Melléklet ......................................................................................................................... 65 A pedagógus munkaköri leírása .................................................................................................... 65

7. sz. Melléklet ......................................................................................................................... 69 Az iskolatitkár munkaköri leírása ................................................................................................. 69

sz. Melléklet ..................................................................................................................... 70

8.

Fegyelmi eljárás részletes szabályai .............................................................................................. 70

sz. Melléklet ..................................................................................................................... 75

9.

Iratkezelési szabályzat és irattári terv .......................................................................................... 75

1. Iratkezelés és irattárolás ........................................................................................... 75 1.1. Az iratok átvétele, postabontás, szignálás ................................................................ 75 1.2. Az iratok irattárba vétele .......................................................................................... 75 1.3. Az ügyiratok intézése, továbbítása, határidős nyilvántartása ................................... 76 1.4. Irattárba helyezés, irattári kezelés, selejtezés ........................................................... 77 1.5. Közérdekű bejelentések „KB”, közérdekű javaslatok „KJ” és a panaszok „P” jelölése az iktatókönyvben. .............................................................................................. 78 1.6. Hivatalos bélyegzők nyilvántartása .......................................................................... 78 1.7. Az iratkezelés és az irattározás szabályozása ........................................................... 78 1.8. Irattári terv ................................................................................................................ 78 10.

sz. Melléklet ................................................................................................................. 82

A Diákönkormányzat (DÖNK) Szervezeti és Működési Szabályzata ........................................ 82

1.1. Célja: ........................................................................................................................ 82 1.2. Feladata .................................................................................................................... 82 90

Szervezeti és működési szabályzat 1.3. Felépítése .................................................................................................................. 82 1.4. Diákmozgalmat segítő pedagógus (az iskola igazgatója nevezi ki): ........................ 83 1.5. A DÖNK működése ................................................................................................. 83 1.6. A DÖNK állandó tagjai: ........................................................................................... 83 1.7. A DÖNK nem állandó tagjai: ................................................................................... 83 Legitimációs záradék........................................................................................................ 84 TARTALOMJEGYZÉK .................................................................................................. 87

91

GASTROKER VENDÉGLÁTÓIPARI ÉS KERESKEDELMI SZAKKÉPZŐ ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Recommend Documents