A KAPOSVÁRI SZÉCHENYI ISTVÁN KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A KAPOSVÁRI SZÉCHENYI ISTVÁN KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

2013.

Készítette: Csiba Ágota

TARTALOMJEGYZÉK 1. A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK ...................................... 1 2. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA ............................................... 13 3. AZ ISKOLA ALAPADATAI ............................................................................................... 14 AZ ISKOLA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE .................................................................................. 1

4. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA ............................................. 19 5. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL ............................................................................................. 27 6. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI ........ 44 7. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE .................................................................................. 48 8. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK ..................................................................... 55 9. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK ........................................................................................................................... 58 10. A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE .................................................................................................................................. 60 11. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE ........................................................ 62 12. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI ..................................................................... 64 13. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA . 65 14. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK) ........................................................................ 66 15. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK .................................. 71 16. A FEGYELMI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁNAK SZABÁLYAI .................................. 74 17. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE ............................................................. 76 18. AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT IRATOK KEZELÉSE ............................................................................................................. 77 19. A FELNŐTTOKTATÁS FORMÁI ................................................................................... 78 20. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK ... 79 21. VAGYONNYILATKOZAT-TÉTELI KÖTELEZETTSÉG .............................................. 82 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .................................................................................................... 83 MELLÉKLETEK .................................................................................................................... 84

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

ELFOGADTA A KAPOSVÁRI SZÉCHENYI ISTVÁN KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA NEVELŐTESTÜLETE

2013. szeptember 26-án

KIEGÉSZÍTVE 2014. január 23-án

1. A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénynek a szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései: „25. § (1) A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. (4) A köznevelési intézmény SZMSZ-ét, a nevelési-oktatási intézmény házirendjét nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, más köznevelési intézményben a szakalkalmazotti értekezlet az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. Az SZMSZ és a házirend nyilvános. 32. § (1) Ha a nevelési-oktatási intézményt egyház tartja fenn: f) SZMSZ-ében és házirendjében a fenntartó egyház tanításával összefüggő viselkedési és megjelenési szabályokat, kötelességeket, jogokat és hitéleti tevékenységet írhat elő, i) a nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e, házirendje, valamint a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programja a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 36. § (2) Ha nemzetközi szerződés másképp nem rendelkezik, a Magyar Honvédség, valamint a rendvédelmi szervek iskolája tanulói jogviszonyt azzal létesíthet és tarthat fenn, aki büntetlen előéletű, magyar állampolgár vagy bevándorlási engedéllyel rendelkezik, szolgálatra alkalmas. Ezekben az iskolákban az SZMSZ a tanulmányi kötelezettség nem teljesítése miatt az évfolyamismétlést kizárhatja. (4) Ha a nevelési-oktatási intézményt a honvédelemért valamint a rendvédelemért felelős miniszter tartja fenn, c) az SZMSZ, házirend a pedagógusok, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők és a tanulók számára a Magyar Honvédségben és a Hszt.-ben előírt viselkedési és megjelenési szabályokat, jogokat, kötelességeket, kiképzési tevékenységet írhat elő, 1

továbbá ezek megsértése miatt fegyelmi eljárás kezdeményezhető, 43. § (1) A köznevelési intézmény iratkezelési szabályzatában, ha ilyen készítése nem kötelező, a köznevelési intézmény SZMSZ-ének mellékleteként kiadott adatkezelési szabályzatban kell meghatározni az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendjét. 46. § (1) A tanuló kötelessége, hogy h) megtartsa az iskolai, kollégiumi SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat. (9) A nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából, kollégiumi tagsági viszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelésioktatási intézmény biztosította. A tanulót az SZMSZ-ben meghatározott mértékű díjazás illeti meg, ha a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. Ha az előállított dolog a Ptk. szerinti szellemi alkotás, e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (11) A (9) bekezdésben meghatározott esetben a tanulót megfelelő díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha alkalomszerűen, egyedileg elkészített dolog értékesítéséből, hasznosításából származik a bevétel. Az oktatás keretében, az oktatási folyamat részeként rendszeresen elkészített dolog esetén a megfelelő díjazást a teljes képzési folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. Ennek szabályait az SZMSZ-ben kell meghatározni oly módon, hogy a szabályozás figyelembe vegye a tanuló teljesítményét. 48. § (4) A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, 58. § (14) A fegyelmi eljárás lefolytatásának alapvető szabályait jogszabály állapítja 2

meg. A fegyelmi eljárás lefolytatásának részletszabályairól az SZMSZ-ben kell rendelkezni. 62. § (1) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, óvodában a gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy m) a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse, 63. § (1) A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy i) az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket, az intézmény SZMSZ-ében meghatározottak szerinti informatikai eszközöket, 69. § (1) A köznevelési intézmény vezetője d) felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, 70. § (2) A nevelőtestület b) az SZMSZ elfogadásáról, dönt. 71. § (2) A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el. A szakmai munkaközösség – az SZMSZ-ben meghatározottak szerint – gondoskodik a pedagógus-munkakörben

foglalkoztatottak

nevelő-oktató

munkájának

szakmai

segítéséről. A nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e a szakmai munkaközösség részére további feladatokat állapíthat meg. 83. § (2) A fenntartó i) ellenőrzi a pedagógiai programot, a házirendet, valamint a SZMSZ-t. 84. § (9) Az állami fenntartó az alapító okirata szerint nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai nevelés-oktatásban, kollégiumi nevelésben közreműködő nevelési-oktatási intézmény, továbbá az érintett gyermekek, tanulók ellátásában közreműködő pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény d) SZMSZ-ének jóváhagyásához, 3

beszerzi az érintett települési nemzetiségi önkormányzat, térségi feladatot ellátó intézmény esetében a területi nemzetiségi önkormányzat és országos feladatot ellátó köznevelési intézmény esetén az országos nemzetiségi önkormányzat egyetértését. 85. § (1) A fenntartónak, ha egyetértési joga van a köznevelési intézmény SZMSZ-e, házirendje, pedagógiai programja tekintetében, az egyetértés kialakítására harminc nap áll rendelkezésre. 97. § (15) A tíznél több szakmai munkaközösséggel működő nevelési-oktatási intézmény 2012. december 31-ig felülvizsgálja és módosítja az SZMSZ-ét annak érdekében, hogy megfeleljen a 71. § (1) bekezdésében foglaltaknak. (71. § (1) A nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában.)”

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései: „4. § (1) A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában (a továbbiakban: SZMSZ) kell meghatározni a) a működés rendjét, ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét, b) a pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét, c) a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel, d) ha a nevelési-oktatási intézmény tagintézménnyel, intézményegységgel rendelkezik, a tagintézménnyel, intézményegységgel való kapcsolattartás rendjét, e) a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, formáját, továbbá 4

a vezetők közötti feladatmegosztást, a kiadmányozás és a képviselet szabályait, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, f) az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendjét, g) a vezetők és az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék, az intézményi tanács, valamint

az

óvodai,

iskolai,

kollégiumi

szülői

szervezet,

közösség

közötti

kapcsolattartás formáját, rendjét, h) a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket, i) a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást, j) az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, k) a szakmai munkaközösségek együttműködését, kapcsolattartásának rendjét, részvételét a pedagógusok munkájának segítésében, l) az alapfokú művészeti iskola kivételével a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét, m) az intézményi védő, óvó előírásokat, n) bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendőket, o) annak meghatározását, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról, p) azokat az ügyeket, amelyekben a szülői szervezetet, közösséget az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel, q) a nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályait, r) az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendjét, s) az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendjét, t) az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatásköröket, munkaköri leírás-mintákat, 5

u) mindazokat a kérdéseket, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, vagy nem lehet szabályozni. (2) Az iskola, kollégium SZMSZ-e az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a) az egyéb foglalkozások célját, szervezeti formáit, időkereteit, b) a felnőttoktatás formáit, c) a diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása), d) az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rendjét, e) szakképző iskola esetén a gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formáit és rendjét, f) a gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrendet, g) az alapfokú művészeti iskola kivételével az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ-ét tartalmazza. (3) Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény SZMSZ-e az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza az intézmény által szakmailag támogatott nevelésioktatási intézmények mindegyikére vonatkozóan a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítését szolgáló tevékenységek tartalmát, szervezeti formáját, időkeretét. (4) Az SZMSZ-ben meghatározhatók azok a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működését garantáló szabályok, amelyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek. (5) Ha iskolaszék, óvodaszék, kollégiumi szék nem működik, az SZMSZ elfogadásakor az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség véleményét kell beszerezni. (6) A közös igazgatású köznevelési intézmény és általános művelődési központ SZMSZ6

e tartalmazza a működés közös szabályait és – intézményegységenként külön-külön – az egyes intézményegységek működését meghatározó előírásokat. 53. § (1) A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. (2) A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás (a továbbiakban: egyeztető eljárás) előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az SZMSZ-ben kell meghatározni. 82. § (1) Az óvoda, az iskola és a kollégium a pedagógiai programjának legalább egy példányát oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék. (2) Az óvoda, iskola, kollégium vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni a pedagógiai programról. (3) Az SZMSZ-t, a házirendet és a pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. (4) A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, a tanulónak át kell adni, továbbá annak érdemi változása esetén arról a szülőt, a tanulót tájékoztatni kell. (5) A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatni kell őket továbbá

az

iskolától

kölcsönözhető

tankönyvekről,

taneszközökről

és

más

felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. (6)

Az

(1)–(5)

bekezdésben

meghatározott

kérdések

SZMSZ-ben

történő

szabályozásánál az iskolaszéket, óvodaszéket, kollégiumi széket, vagy ha az nem működik, az iskolai, óvodai, kollégiumi szülői szervezetet, közösséget és az iskolai kollégiumi diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg. 87. § (1) A nevelési-oktatási intézmény által használt nyomtatvány lehet 7

d) elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint hitelesített papíralapú nyomtatvány. (2) Az elektronikus okirat az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint elektronikus aláírással ellátott, elektronikusan tárolt irat. 117. § (1) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, valamint egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet

tájékoztatni

köteles

–

a

nevelőtestület

által

meghatározott

időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend elfogadására. 120. § (5) Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét – az Nkt. 48. § (4) bekezdésben meghatározottakon túl – g) az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben ki kell kérni. 121. § (7) Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt. 122. § (9) Az iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az iskolaszék véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, továbbá a házirend elfogadása előtt. 129. § (5) Az óvoda, az iskola, a kollégium SZMSZ-ében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek, tanulóknak az óvodában, az iskolában, a kollégiumban való tartózkodás során meg kell tartaniuk. 160. § A kormányhivatal az egyházi és más nem állami, nem települési önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzése keretében különösen azt vizsgálja, hogy g) egyházi fenntartó esetében az SZMSZ jóváhagyásával kapcsolatos eljárás 8

törvényes-e, 163. § (2) Az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ-e szabályozza működésének és igénybevételének szabályait. E rendelet határozza meg azokat az előírásokat, amelyeket minden iskolai, kollégiumi könyvtár működtetésénél meg kell tartani, továbbá amelyek figyelembevételével a könyvtár igénybevételével és használatával kapcsolatos rendelkezéseket el kell készíteni. (3) A könyvtári SZMSZ mellékletét képezi a) a gyűjtőköri szabályzat, b) a könyvtárhasználati szabályzat, c) a könyvtáros tanár, könyvtáros munkaköri leírása, d) a katalógus szerkesztési szabályzata, e) a tankönyvtári szabályzat. (6) Az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ-ét – elfogadása előtt – iskolai könyvtár szakterületen köznevelési szakértői tevékenység folytatására jogosult szakértővel kell véleményeztetni. 168. § (1) Az óvoda, iskola, kollégium SZMSZ-ében kell meghatározni a nevelésioktatási intézmény vezetőinek, pedagógusainak, valamint más alkalmazottainak feladatait a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén (intézményi védő, óvó előírások). 187. § Az e rendeletben foglaltakat a közös igazgatású köznevelési intézmény és az általános művelődési központ tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a) az SZMSZ-ben meg kell határozni aa) a közös igazgatású köznevelési intézmény és az általános művelődési központ vezetési szerkezetét, a vezetők közötti feladatmegosztást, ab) az igazgatótanács létrehozásának és működésének szabályait, ac) ha működik, a vezetői és szakértői testületek létrehozásának, működésének szabályait, jogkörét, b)

az

intézményegység

munkáját

az

intézményegység

vezetője

irányítja,

intézményegység-vezetői megbízást a közös igazgatású köznevelési intézmény és az általános művelődési központ igazgatója is kaphat.

9

188. § (1) A nevelési-oktatási intézmény vezetője, beleértve a tagintézmény, az intézményegység vezetőjét is – az SZMSZ-ben foglaltak szerint – köteles gondoskodni arról, hogy ő vagy helyettesének akadályoztatása esetén a vezetői, vezetőhelyettesi feladatokat ellássák. (2) Ha a nevelési-oktatási intézménynek – bármely oknál fogva – nincs vezetője vagy a vezető a feladatokat akadályoztatása okán nem tudja ellátni, a vezetési feladatok ellátását az SZMSZ-ben meghatározottak szerint kell biztosítani. 2. melléklet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez JEGYZÉK a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről Az e mellékletben előírt minimum követelmények teljesülésével a pedagógus – az óvoda, iskola SZMSZ-ében, házirendjében meghatározott – védő, óvó előírások figyelembevételével viheti be az óvodai foglalkozásokra, az iskolai tanórákra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket.” A államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletnek a költségvetési szervek szervezeti és működési szabályzatával kapcsolatos rendelkezései: „13. § (1) A költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzata tartalmazza a) a költségvetési szerv alapításáról szóló jogszabály teljes megjelölését, ha a költségvetési szerv alapításáról jogszabály rendelkezett, b) a költségvetési szerv alapító okiratának – ha azt az alapítás óta módosították, a hatályos, egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratának – keltét, számát, az alapítás időpontját, c) az ellátandó, és a szakfeladat rend szerint szakfeladat számmal és megnevezéssel besorolt alaptevékenységek, rendszeresen ellátott vállalkozási tevékenységek, valamint az alaptevékenységet szabályozó jogszabályok megjelölését, d) azon gazdálkodó szervezetek részletes felsorolását, amelyek tekintetében a költségvetési szerv alapítói, tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogokat gyakorol, e) a szervezeti felépítést és a működés rendjét, a szervezeti egységek - ezen belül a 10

gazdasági szervezet - megnevezését, engedélyezett létszámát, feladatait, a költségvetési szerv szervezeti ábráját, f) azon ügyköröket, amelyek során a szervezeti egységek vezetői a költségvetési szerv képviselőjeként járhatnak el, g) a szervezeti és működési szabályzatban nevesített munkakörökhöz tartozó feladat- és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a helyettesítés rendjét, az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályokat, h) jogszabályban meghatározott kivétellel a munkáltatói jogok gyakorlásának ideértve az átruházott munkáltatói jogokat is - rendjét, és i) az irányító szerv által a 10. § (1)-(3) bekezdése szerint a költségvetési szervhez rendelt más költségvetési szervek felsorolását.” A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései: „15. § (2) A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet, vagy szervezeti egység jogállását, feladatait a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában elő kell írni.” A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései: „8/E. § A kis példányszámú nemzetiségi, szakmai, speciális tankönyvforgalmazás keretében az iskolák részére eljuttatott tankönyveket az iskolai könyvtárban, könyvtárszobában kell elhelyezni, és könyvtári kölcsönzés útján kell a tanulókhoz eljuttatni. A tankönyv az iskolai könyvtártól megvásárolható az iskola szervezeti és működési szabályzatában meghatározott feltételekkel és használati idő eltelte után. 29. § (3) Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során 11

egyetértési jogot gyakorol az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat.” A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései: „23. § (5) A tankönyvrendelés elkészítésének – e rendeletben nem szabályozott – kérdéseit az iskolai szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni.”

12

2. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA A Kaposvári Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetője 2013. augusztus 31-ig felülvizsgálta. Előterjesztése alapján a nevelőtestület 2013. szeptember 26. napján fogadta el. A kiegészítést a nevelőtestület 2014. január 23-án fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a diákönkormányzat és az iskolai szülői szervezet. Jelen szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával lép hatályba, és ezzel az ezt megelőző szervezeti és működési szabályzat érvénytelenné válik. A szervezeti és működési szabályzat és az egyéb belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező. Az SZMSZ hatálya Az SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra,

akik

belépnek

az

intézmény területére,

használják

helységeit,

létesítményeit. Az SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínén szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt.

13

3. AZ ISKOLA ALAPADATAI Az intézmény neve: Kaposvári Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola OM kódja: 034170 Az intézmény székhelye, címe: 7400 Kaposvár, Rippl-Rónai u. 15. Az intézmény telephelyei: 1. Nemzetőr sori Telephely 7400 Kaposvár, Nemzetőr sor 1. 2. Teleki utcai Telephely 7400 Kaposvár, Teleki u. 4. Az intézmény vezetője: Csiba Ágota igazgató Alapító és fenntartó neve és székhelye: Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia u. 3. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 32. Törzskönyvi nyilvántartó szám: 799656 Statisztikai számjel: 15799658-8412-312-01 Az intézmény adószáma: 15799658-2-41 Tankerület megnevezése: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Kaposvári Megyeközponti Tankerülete Kapcsolattartó neve: Stickel Péter tankerületi igazgató Fenntartói azonosító: 39011654 TISZK nyilvántartási szám: RT04-009/2008 Az intézmény alaptevékenységeit meghatározó jogszabályok: -

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

-

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet Az iskola maximális létszáma: 1130 14

Iskolai tanműhely maximális létszám: 36 Iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel Nemzetőr sori Telephely Iskolai tanműhely Maximális létszám: 12 Teleki utcai Telephely Iskolai tanműhely Maximális létszám: 24

AZ INTÉZMÉNY ALAPTEVÉKENYSÉGEI Szakközépiskolai nevelés, oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás felnőttoktatás – nappali, esti évfolyamok: négy sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása érettségire felkészítő négy évfolyam

Szakképesítés azonosító száma

1.

Kereskedő

523410510000000

2.

Vendéglős

528110110000000

C

D OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma

B

Szakmacsoport

A Szakképesítés megnevezése

Szakképesítések a 2013/2014. tanévtől kifutó rendszerben a szakközépiskolai rendszerben

17. Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció 18. Vendéglátásturisztika

2 2

Szakiskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás

sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása 15

Szakképesítések a 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben szakközépiskolai és szakiskolai képzésben

Kiegészítés OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma

F

OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma

E

Szakmacsoport

D

Szakközépiskolai ágazat

C

Szakképesítés azonosítószáma

B

Szakképesítés megnevezése

A

3.

Vendéglátásszervezővendéglős

54 811 01

XXVII. Vendéglátóipari

Vendéglátásturisztika

2

1

4.

Kereskedő

54 341 01

XXVI. Kereskedelem

Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció

2

1

2

3

2

3

2

3

2

3

2

3

5.

Eladó

34 341 01

6.

Pincér

34 811 03

7.

Cukrász

34 811 01

8.

Szakács

34 811 04

9.

Vendéglátó eladó

34 811 05

Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Vendéglátásturisztika Vendéglátásturisztika Vendéglátásturisztika Vendéglátásturisztika

16

5.

6.

7.

8.

F Kiegészítés OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok

4.

E OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma

3.

D Szakmacsoport

2.

B Szakképesítés azonosítószáma

1.

A Szakképesítés megnevezése

2012/2013-as tanévtől kifutó rendszerben

31 341 01 0010 31 05

Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció

3

2

31 341 01 0010 31 03

Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció

3

2

Élelmiszer- és vegyiáru eladó

31 341 01 0010 31 02

Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció

3

2

Szakács

33 811 03 1000 00 00

Vendéglátásidegenforgalom

3

2

Pincér

33 811 02 1000 00 00

Vendéglátásidegenforgalom

3

2

Cukrász

33 811 01 1000 00 00

Vendéglátásidegenforgalom

3

2

Cukrász

33 811 01 0000 00 00

Vendéglátásidegenforgalom

Vendéglátó eladó

33 811 04 1000 00 00

Vendéglátásidegenforgalom

Ruházati eladó

Műszakicikk eladó

3

3

2

17

AZ ISKOLA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

IGAZGATÓ

ÁLTALÁNOS IGAZGATÓHELYETTES

KÖZISMERETI IGAZGATÓHELYETTES

INTÉZMÉNYEGYSÉG VEZETŐ HELYETTESEK

PSZICHOLÓGUS

DÖK

RENDSZERGAZDA

PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT

OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKAKÖZÖSSSÉG VEZETŐ

KÖNYVTÁR

OSZTÁLYFŐNÖKÖK

NYELVI MUNKAKÖZÖSSÉGVEZETŐ

SZAKTANÁROK

MATEMATIKA MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐ

SZAKTANÁROK

SZAKMAI IGAZGATÓHELYETTES

MŰSZAKI VEZETŐ

SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐK

MAGYAR MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐ

SZAKTANÁROK

TERMÉSZETISMERET, TESTNEVELÉS MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐ

SZAKTANÁROK

SZAKOKTATÓK SZAKTANÁROK

ISKOLATITKÁR

TECHNIKAI DOLGOZÓK

4. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA

A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásakor elsődleges cél az volt, hogy

az

intézmény

feladatait

a

jogszabályi

előírásoknak

és

a

tartalmi

követelményeknek megfelelő magas színvonalon láthassuk el. A szervezeti egységeket a hatékony munkavégzés és a gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok és igények figyelembe vételével alakítottuk ki. 1. Az iskola vezetősége Az iskola vezetőségét az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak:  az igazgatóhelyettesek,  intézményegység-vezetőhelyettesek. Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása az intézmény alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az igazgató munkáját az alábbi igazgatóhelyettesek segítik:  általános igazgatóhelyettes,  közismereti igazgatóhelyettes,  szakmai igazgatóhelyettes, Az igazgatóhelyettesek megbízását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja. Igazgatóhelyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet. Az igazgatóhelyettesi megbízás az igazgatói megbízás időtartamával megegyező határozott időre szól. Az igazgatóhelyettesek és a más vezető beosztású dolgozók munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. 19

Az intézmény vezetője, a helyettesek és az intézményegység-vezetőhelyettesek kapcsolattartása folyamatos. A vezetés rendszeresen, hetente egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A vezetőségi megbeszélést az igazgató vezeti. Az iskolavezetés meghívottjai: -

Közalkalmazotti Tanács elnöke

-

Szülői Szervezet

-

DÖK képviselője

-

munkaközösség vezetők

Az iskola vezetőségének a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az intézmény képviseletére jogosultak: az igazgató, valamint az általa megbízott – elsősorban igazgatóhelyettesi beosztásban dolgozó – közalkalmazottak. 1.1. Az intézmény vezetője Az igazgató az iskola élén áll, vezetői munkáját egyéni felelőséggel, a helyettesek közreműködésével végzi. Az igazgató a nevelőtestület tagja. Nyilvános pályázat útján a Fenntartó bízza meg és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Felelős az intézmény szakszerű és törvényes működtetéséért, a pedagógiai munkáért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért. Gyakorolja a munkáltatói és kötelezettség vállalási jogokat. Dönt az intézmény működtetésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály, az SZMSZ vagy a Kollektív Szerződés nem utal más hatáskörbe. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Feladatkörébe tartozik különösen: -

A nevelőtestület vezetése.

-

A nevelő-oktató munka tervezése, szervezése és ellenőrzése, e tevékenység irányítása. 20

-

A

nevelőtestület

jogkörébe tartozó döntések előkészítése, a döntések

végrehajtásának szakszerű megszervezése, ellenőrzése. -

Személyi és szervezési feltételek biztosítása.

-

A tanórán kívüli tevékenységek felügyelete.

-

Gyermek- és Ifjúságvédelmi munka irányítása.

-

Összeállítja az éves munkatervet, a tantárgyfelosztást.

-

Irányítja a statisztika, a normatíva igénylés előkészítését.

-

Biztosítja az iskolai munkaterv megvalósítását, a munkarend megvalósulását.

-

Irányelveket ad a költségvetési, a munkaerő-gazdálkodási, a fejlesztési, a karbantartási tervek, a fejlesztési tervek és az órarend elkészítéséhez.

-

Gondoskodik az iskolai élet demokratikus légköréről.

-

Az építő szellemű tanár-diák viszony kialakításáról.

-

A saját, valamint az iskola dolgozóinak tervszerű, folyamatos továbbképzéséről.

-

A pedagógus munkaközösségek megalakulásáról és működéséről.

-

A pedagógusok kezdeményezésének támogatásáról.

-

A nevelőtestületi értekezletek megtartásáról.

-

A gazdasági és pénzügyi rendelkezések végrehajtásáról.

-

Az iskolai élet egyes területeinek feladatait, tennivalóit, rögzítő szabályzatok végrehajtását.

-

Irányítja és összehangolja az iskola pedagógus és nem pedagógus beosztású dolgozóinak tevékenységét.

-

Az iskola dolgozóinak munkáját értékeli, minősíti a minősítésre kötelezetteket, jutalmazásra és kitüntetésre felterjeszti a kiemelkedő munkát végzetteket és szükség esetén fegyelmi felelősségre vonást kezdeményez.

-

Szervezi az iskola és a munkáltatók, az iskola és a társadalmi szervezetek, az iskola és a szülők kapcsolatát.

-

Ellenőrzési feladatai kiterjednek az iskola valamennyi területére, tevékenységére.

-

Együttműködik a szülői szervezettel, a DÖK-kel, a KT-vel, az intézményi tanáccsal és az érdekképviseleti szervekkel.

-

Irányítja a beiskolázással járó feladatokat.

-

Figyeli a megjelent jogszabályokat. 21

-

Elkészíti a pedagógusok továbbképzési tervét.

Az igazgató eseti, vagy tartós távolléte esetén az általános helyettesére ruházza át jogkörét, annak akadályoztatása esetén a vezetői feladatokat az látja el, akit az igazgató megbíz. 1.2. Az igazgatóhelyettesek Vezetői tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, egymással együttműködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el. Munkakörüket azok a pedagógiai és egyéb feladatok alkotják, amelyeket az igazgató meghatároz. Feladatkörük leírása azonos a munkaköri leírásukkal. Általános igazgatóhelyettes -

az igazgató akadályoztatása esetén ellátja az igazgató helyettesítését,

-

irányítja és ellenőrzi a tantárgyi keretek között folyó oktató-nevelő munkát, különösen a szakközépiskolában,

-

segíti és ellenőrzi az osztályfőnöki munkaközösség munkáját

-

figyelemmel kíséri az Útravaló, a Cigány ösztöndíj, és egyéb ösztöndíjak beadását, ellenőrzi a pályázatokat, azok kifizetését,

-

koordinálja az óralátogatásokat,

-

elvégzi az érettségi vizsgákkal kapcsolatos teendőket,

-

kapcsolatot tart a pszichológussal,

-

szervezi és ellenőrzi a napi munkarendet,

-

közreműködik a statisztikák elkészítésében,

-

részt vesz az iskola Minőségirányítási programjában,

-

elvégzi és ellenőrzi a tanügyi adminisztrációt, és az irattári tevékenységet,

-

ellátja a helyettesítéssel kapcsolatos feladatokat,

-

közreműködik a tantárgyi- és órafelosztási terv elkészítésében,

-

közreműködik az intézmény költségvetési tervének elkészítésében,

-

aláírásra jogosult.

22

Szakmai igazgatóhelyettes -

irányítja és ellenőrzi a tantárgyi keretek között folyó oktató-nevelő munkát, különösen a szakképző évfolyamokon,

-

látogatja a szakmai és szakmai előkészítő tantárgyak tanítását és gyakorlati óráit és az ezekhez kapcsolódó tanórán kívüli foglalkozásokat,

-

elvégzi a szakmai vizsgákkal kapcsolatos szervezési és adminisztrációs feladatokat,

-

figyelemmel kíséri az SZKT, az OSZTV és más szakmai versenyekkel kapcsolatos felkészítést, jelentkezést, szervezést,

-

szervezi és ellenőrzi a napi munkarendet,

-

közreműködik a statisztikák elkészítésében,

-

elvégzi és ellenőrzi a tanügyi adminisztrációt, és az irattári tevékenységet,

-

ellátja a helyettesítéssel kapcsolatos feladatokat,

-

közreműködik a tantárgyi- és órafelosztási terv elkészítésében,

-

közreműködik az intézmény költségvetési tervének elkészítésében,

-

segíti és ellenőrzi a szakmai munkaközösségek munkáját,

-

kapcsolatot tart a kaposvári TISZK-kel,

-

közreműködik a szakképző évfolyamra való felvételnél,

-

aláírásra jogosult.

Közismereti igazgatóhelyettes - ellátja az éves munkatervben a hatáskörébe utalt feladatokat, - segíti és ellenőrzi a közismereti munkaközösségek munkáját, - látogatja az elméleti órákat különösen a szakiskolában és a tanításon kívüli foglalkozásokat, - kapcsolatot tart az ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógussal, - kapcsolatot tart a pedagógiai szakszolgálattal - figyelemmel kíséri az OKTV és más közismereti versenyekkel kapcsolatos felkészítést, jelentkezést és szervezést - gondoskodik a könyvtár zavartalan működéséről, - szervezi a javító-, a pótló-, és a különbözeti vizsgákat, 23

- előkészíti a statisztikai jelentéseket, - közreműködik az iskolai dokumentumok elkészítésében, - figyelemmel kíséri a jogszabályi változásokat, - szervezi és ellenőrzi a napi munkarendet, - közreműködik a tantárgyi és órafelosztási terv elkészítésében, - szervezi és ellenőrzi az iskolai rendezvényeket, ünnepi megemlékezéseket, - részt vesz a felvételi eljárásban, - aláírásra jogosult. 1.3. Intézményegység-vezetőhelyettesek Az intézményegység-vezetőhelyettesek, akik az iskolában oktatott szakmáknak megfelelő képesítéssel rendelkeznek. A szakterületükhöz tartozó iskolai szakmai gyakorlóhelyek szakmai irányítói és az ott folyó nevelő-oktató munka felelős vezetői. A gyakorlóhelyeken folyó oktatás szakmai-, pedagógiai-, módszertani irányítói. -

A gyakorlati tantárgyak oktatását ellátó tanárokkal és szakoktatókkal rendszeres, napi kapcsolatot tartanak.

-

Ellátják a gyakorlati oktatással kapcsolatos nevelési, szervezési teendőket.

-

Elkészítik a gyakorlati oktatással kapcsolatos foglalkoztatási és beosztási tervet.

-

Ellenőrzik a gyakorlatok rendjét.

-

Gondoskodnak arról, hogy a gyakorlati oktatás magas színvonalon álljanak.

-

Szervezik a szakmai vizsgák gyakorlati részének lebonyolítását.

-

Biztosítják a szakmai versenyekre való felkészítést.

-

Kapcsolatot tartanak a külső munkahelyek vezetőivel.

-

Közreműködnek a statisztikák elkészítésében.

-

Elvégzik és ellenőrzik az adminisztrációt és az irattári tevékenységet.

2. Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik.

24

A DOLGOZÓK MUNKAKÖRI LEÍRÁSAINAK MINTÁJA 1. Az intézmény dolgozói feladataikat munkaköri leírásuk alapján végzik. 2. A munkaköri leírásoknak a következőket kell tartalmazniuk: a) A munkakörrel kapcsolatos adatok -

a dolgozó neve,

-

munkaköre,

-

beosztása,

-

heti munkaideje,

-

pedagógusok esetében heti kötelező óraszáma,

-

a munkáltatói jogkör gyakorlójának megnevezése,

-

a dolgozó közvetlen felettesének megnevezése,

-

a dolgozó bérezését meghatározó jogszabályok megnevezése.

b) A főbb felelősségek és feladatok felsorolása, ezen belül -

a tanulókkal kapcsolatos felelősségek és feladatok,

-

az iskolai dolgozókkal kapcsolatos felelősségek és feladatok,

-

az iskolai élet egyes területeinek tervezésével kapcsolatos felelősségek és feladatok,

-

a pénzügyi döntésekkel kapcsolatos felelősségek és feladatok,

-

a bizalmas információkkal, az adatkezeléssel kapcsolatos felelősségek és feladatok,

-

az ellenőrzés, értékelés feladatai,

-

a dolgozó iskolán belüli és külső kapcsolatai,

-

a dolgozó sajátos munkakörülményei.

c) A munkaköri leírás hatályba léptetése -

a munkaköri leírás hatályba lépésének dátuma,

-

az igazgató aláírása,

-

a dolgozó aláírása a munkaköri leírás tudomásul vételéről. 25

3. Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak Feladatuk az oktató-nevelő munka segítése, hatékonyabbá tétele. Feladataikat az intézmény vezetője által jóváhagyott munkaköri leírásuk tartalmazza. Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak: - az iskolatitkár, - a műszaki vezető, - a rendszergazda, - a könyvtáros, - a pszichológus, - az ügyviteli dolgozók, - a takarítók - a karbantartó.

26

5. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL Az iskolaközösség

Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik.

Az intézményi tanács

Az intézmény vezetője félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről az intézményi tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára. Az iskolában a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a nevelőtestület, és az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat delegáltjából álló intézményi tanácsot hozott létre. Az intézményi tanácsot a magasabb jogszabályban rögzített előírások szerint létre kell hozni, ha bármelyik fél kezdeményezi. Az intézményi tanácsba minden érdekelt fél egy-egy tagot delegálhat. Az intézményi tanács tagjainak megválasztása A szülők képviselőjét a szülők javaslatainak összegyűjtése után a szülői munkaközösség iskolai választmánya nyílt szavazással választja meg. A nevelőtestület képviselőjét a pedagógusok javaslatainak összegyűjtése után a nevelőtestület nyílt szavazással választja meg. 27

Ha az intézményi tanács szülői, illetve nevelői képviselői helye megüresedik, az újabb választás előkészítéséért harminc napon belül az iskola igazgatója felelős. Az intézményi tanács működése Az intézményi tanács saját működési rendje és munkaprogramja alapján működik. Az intézményi tanács jogköre Az intézményi tanács a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége

Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a köznevelésről szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata és a kollektív szerződése rögzítik. Közalkalmazotti Tanács

A dolgozói részvételi jogokat a Közalkalmazotti Tanács gyakorolja. Tevékenységét a jogszabályok szerint saját szervezeti és működési szabályzat alapján végzi. A feladat jellegétől függően tartja az ülését. A nevelők közösségei

a) A nevelőtestület A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozók.

28

A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület jogkörét értekezleten gyakorolja. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörei közül a szakmai munkaközösségekre az alábbi jogokat ruházza át:  A döntési jogkörök közül: o Munkaközösség vezetők választása, megerősítése o Tantárgyfelosztás Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja:  tanévnyitó értekezlet,  tanévzáró értekezlet,  félévi és év végi osztályozó értekezlet,  évente 2 alkalommal nevelési értekezlet,  havonta 1 munkaértekezletet  rendkívüli nevelőtestületi értekezletet (alkalmanként) Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 25%-a kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy az iskola vezetősége ezt indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint:  nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van,  a nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály nem rendelkezik, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. 29

 A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. A nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjain kívül részt vesznek (vehetnek) a tárgy szerint érdekelt tanulói közösségek képviselői, valamint az SZM elnöke. b) A nevelők szakmai munkaközösségei Az azonos tantárgycsoportban tevékenykedő pedagógusok a közös minőségi és szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek:  magyar-történelem  matematika- fizika-informatika  vendéglátó  kereskedelmi  természettudományi-testnevelés  idegen nyelvi  osztályfőnöki A munkaközösségi üléseken az iskolavezetés képviselteti magát. A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül:  a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése,  az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése,  egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése,  pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása,  a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése,  az iskolai belső vizsgák tételsorainak összeállítása, értékelése,  a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése mentor kijelölésével,  a

pedagógusok

munkájának

segítése

hospitálással,

bemutató

órák 30

szervezésével, szakmai-módszertani kiadványok és a tanításhoz használható eszközök beszerzésével,  a munkaközösség vezetőjének megválasztása,  segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez. A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. c) A munkaközösség-vezető A munkaközösség-vezetőt a munkaközösség kezdeményezése alapján az intézmény igazgatója bízza meg. A munkaközösség-vezető megbízatásának megszüntetését kezdeményezheti az igazgató vagy a munkaközösség. Feladatai: - Előkészíti a munkatervet, összehangolja azt, az iskolai munkával, és ellenőrzi a végrehajtását. - Javaslatot tesz – a munkaközösség tagjaival történő megbeszélés után – a tantárgyfelosztásra. - Patronálja a pályakezdőket. - Módszertani megbeszéléseket tart, szervezi, és figyelemmel kíséri a szakirodalom tanulmányozását, felhasználását. - Koordinálja a munkaközösség tagjainak munkáját (szemléltetés, értékelés stb.) - Szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelő- és oktatómunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. d) Az osztályfőnök Az igazgatóhelyettesek javaslatának figyelembe vételével az igazgató bízza

meg.

Munkáját az igazgató és az illetékes igazgatóhelyettes utasításai és az osztályfőnöki munkaközösség megállapodásai szerint tervezi és folyamatosan végzi. 31

-

Feladata, hogy céltudatosan összehangolja a nevelési tényezőket.

-

Alaposan ismerje meg és fejlessze tanulóinak személyiségét.

-

Személyiség és közösségfejlesztő munkája eredményességének érdekében együttműködik az osztályban tanító tanárokkal, a diákönkormányzattal, és a kollégiumi nevelőkkel.

-

Látogatja osztálya tanítási óráit és tanítási órán kívüli foglalkozásait.

-

Rendszeres kapcsolatot tart a szülőkkel.

-

Értékeli a tanulók magatartását, szorgalmát, tanulmányi munkáját és neveltségi szintjét.

-

Összehangolja az iskola és a család nevelőmunkáját.

-

Szülői értekezletet, fogadóórát tart, segíti az Szülői Munkaközösség munkáját.

-

Az ellenőrző könyv útján is tájékoztatja a szülőket a tanuló előmeneteléről.

-

Elvégzi az osztályával kapcsolatos ügyviteli (adminisztrációs) teendőket.

-

Figyelemmel kíséri a tanuló továbbtanulási szándékát és nyilvántartja azt, hogy tanulmányait hol folytatja, illetve munkába állását.

e) A tanár A tanár és a gyakorlati oktató (továbbiakban tanár) felelősséggel és önállóan végzi munkáját. Példamutató magatartással és állandó figyelemmel folyamatosan – a kötelező elfoglaltságokon kívül is – végzi nevelő tevékenységét, illetve a tanórák és tanórán kívüli foglalkozások rendje szerint az oktatási tevékenységet. Munkaköri kötelezettségeinek tartalmát és kereteit a Közalkalmazotti Szabályzat, illetve az iskola Pedagógiai Programja, a pedagógiai és szaktárgyi útmutatók, módszertani levelek, az iskolai munkaterv és a nevelőtestület határozatai, továbbá az igazgató és a felügyeleti szerveknek az igazgató útján adott útmutatásai alkotják. -

Nevelő-oktató

munkáját

egységes

elvek

alapján,

módszereinek

szabad

választásával végzi. -

A nevelés hatékonysága érdekében szorosan együttműködik az osztályfőnökkel, a pedagógus társakkal és a szülőkkel.

-

Közreműködik az iskolaközösség kialakításában és fejlesztésében, bírálataival és 32

javaslataival előmozdítja az iskola pedagógiai céljainak megvalósulását. -

Vállaljon részt a nevelőtestület újszerű kísérleteiből.

-

Hivatásából eredő kötelessége, hogy az egyetemes erkölcsi normák alapján végezze pedagógiai munkáját.

-

Fejlessze szaktárgyi és általános műveltségét, ennek érdekében használja fel az önképzés és a szervezett továbbképzés alkalmait.

-

Tanártársaival, a szülőkkel és a tanulókkal való kapcsolatában érvényesüljenek a kulturált érintkezés szabályai.

-

Segítse a hagyományok ápolását.

-

Támogassa a Diákönkormányzat munkáját.

-

A nevelő-oktató munka eredményessége céljából rendszeres kapcsolatot tart pedagógustársaival, a gyakorlati oktatási helyekkel, tanítványainak szüleivel, személyes megbeszéléssel, vagy az ellenőrző könyv útján – szükség szerint – tájékoztatja őket.

-

Részt vesz a közös iskolai rendezvényeken.

-

Részt vesz a szülői értekezleteken, az előírt időben fogadóórát tart.

-

Egész tanévi munkáját tanmenetében, nevelési tervében tervezi meg.

-

Az írásbeli ellenőrzés dokumentumait (dolgozatok, témazárók, stb.) legkésőbb két héten belül kijavítja, értékeli.

-

Az iskolai munkájának megkezdése, illetve a tanulókkal való foglalkozás tényleges megkezdése előtt 10 perccel köteles megjelenni az iskolában, illetőleg a kijelölt foglalkozási helyen, ünnepélyen, stb.

-

Az iskolában megszervezett ügyeleti szolgálatot, helyettesítést az igazgató által kijelölt tanórán kívüli teendőit, a munkakörével kapcsolatos ügyviteli munkát a szabályzat előírásai, illetőleg az igazgató utasításai szerint látja el.

-

Ha munkáját váratlan akadályoztatás miatt a megszabott időben nem tudja megkezdeni, legkésőbb a munka megkezdése előtt 15 perccel jelenti az iskolatitkárnak. Minden egyéb esetben legalább egy nappal előbb engedélyt kér az igazgatótól, valamely tanítási óra vagy egyéb előírt foglalkozás elhagyására, elcserélésére, illetőleg javasolja szakszerű helyettesítésének megoldását.

-

A tanár a jogszabályokban meghatározott személyi adataiban és a lakáscímében 33

történő változásokat köteles bejelenteni. f) Gyakorlati oktató (szakoktató)

-

A gyakorlati oktatási tevékenység tantervi követelmények szerinti megtervezése (önálló, a szakmai munkaközösséggel egyeztetett koncepció szerint, a gyakorlati oktatás vezetőjének útmutatása figyelembe vételével).

-

A kiegészítő képzés, illetve egyéb tanórán kívüli gyakorlati oktatási formák (felkészítő tanulmányi versenyre, szakkör) tematikájának meghatározása, a tevékenység tervezése (önálló, a szakmai munkaközösséggel egyeztetett koncepció szerint a gyakorlati oktatás vezetőjének útmutatása figyelembe vételével).

-

A tanulók ellátása megfelelő mennyiségű és minőségű munkafeladattal, tanulók munkájának figyelemmel kísérése, szükség szerinti segítségnyújtás.

-

A tanműhely rendezett, használatra alkalmas, esztétikus állapotban tartása.

-

Munkavédelmi, baleset-megelőzési teendők folyamatos ellátása, az egészségügyi és élelmezés-egészségügyi szabályok betartása.

-

A haladási és osztályozó napló vezetése.

-

Közreműködik a kabineti munkafeladatok előkészítő munkálataiban.

-

Közreműködik a tanműhely gazdaságos működésének a hatáskörébe tartozó feladataikban, az ésszerű anyag, eszköz, energia felhasználást eredményező oktatási tevékenységek és módszerek kimunkálásával.

-

A szülők tájékoztatása szülői értekezleten, illetve személyes megkeresés esetén.

-

Szükség esetén közreműködés tanulói fegyelmi eljárásban.

-

A gyakorlathoz szükséges nyersanyagok kalkulációjának elkészítése, a gazdaságossági szempontokat figyelembe véve.

-

A technikai eszközök működésének figyelemmel kísérése, hibák feltárása, javításra átadása.

-

Szaktudásának, módszertani kultúrájának folyamatos fejlesztése, részvétel szakmai/módszertani továbbképzéseken, bemutató foglalkozásokon.

34

g) Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgató döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgató hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. A szülői szervezet

Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői munkaközösség működik. (SZMK) Az osztályok szülői közösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői közösségei két fő küldöttet delegálnak az iskolai szülői munkaközösségbe. Az iskolai SZMK választmánya a szülők javaslatai alapján megválasztja az iskolai SZMK alábbi tisztségviselőit:  elnök  vezetőségi tagok Az osztályok szülői közösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott küldött vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. Az iskolai szülői munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskola szülői munkaközösség választmánya. Az iskolai szülői közösség választmányának munkájában az osztály szülői közösségének választott vezetői vesznek részt. Az iskolai SZMK elnöke közvetlenül a választmány munkáját segítő pedagógussal tart kapcsolatot. Az iskolai SZMK választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az iskolai SZMK választmányát az iskola igazgatója tanévenként legalább két alkalommal össze hívja, és tájékoztatást ad az iskola feladatairól, tevékenységéről. Az iskolai SZMK az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg: 35

 megválasztja saját tisztségviselőit,  kialakítja saját működési rendjét,  az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét,  képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében,  véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak,  véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben,

A tanulók közösségei

a)Az osztályközösségek, tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg:  osztálytitkár,  gazdasági felelős,  sportfelelős  2 fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat fórumaiba.

36

b)A diákkörök A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az iskolában működő diákkörök fajtáit a házirend tartalmazza. c) Az iskolai diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait, az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelők érvényesíthetik. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt/ket az igazgató bízza meg. Az iskolai diákközgyűlést évente legalább két alkalommal össze kell hívni, melyen az iskola igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását,

a

diákönkormányzat

vezetője

kezdeményezi.

A

diákközgyűlés

összehívásáért az igazgató felelős. A diákközgyűlés, egy év időtartamra, a tanulók javaslatai alapján öt fő diákképviselőt választ.

37

Az iskola közösségeinek kapcsolattartása a) Az iskola vezetősége és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógusvezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás különböző formái közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. Az igazgató rendszeres kapcsolatot tart a munkaközösség vezetőivel. A munkaközösség vezetők képviselik a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait, illetve tájékoztatni őket a vezetői értekezletek, napirendi pontjaival kapcsolatban. A kapcsolattartás fórumai:  az iskola vezetőségi ülései,  a különböző értekezletek,  megbeszélések, Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. A vezetőség az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, az eseménynaptáron, valamint a közös e-mail-en ([email protected]) keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek:  az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,  az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az iskolavezetőség felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével és az SZMK-val. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. 38

A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. A tanév rendes értekezletei az alábbiak: -

alakuló értekezlet,

-

tanévnyitó értekezlet,

-

félévi és év végi osztályozó értekezlet,

-

őszi nevelési értekezlet,

-

félévi értékelő értekezlet,

-

tavaszi nevelési értekezlet,

-

tanévzáró értekezlet,

Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a közalkalmazotti tanács és az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. Az intézmény vezetősége folyamatosan kapcsolatot tart a gazdasági terület dolgozóival. A gyakorlati képzésben dolgozó alkalmazotti körrel az intézmény vezetői az intézményegység-vezetőhelyettes közvetítésével tartják a kapcsolatot, akikkel szükség szerint tárgyalnak.

b) A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire:  a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések,  iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések,  iskolán kívüli továbbképzések,  a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. 39

A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről. c) Az intézményi tanács és az iskola közösségeinek kapcsolattartása Az intézményi tanács az iskola közösségeivel az intézményi tanács teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja a kapcsolatot. Az intézményi tanács tagjai rendszeres időközönként – évente legalább egy alkalommal – kötelesek tájékoztatni az általuk képviselteket az intézményi tanács tevékenységéről, valamint kötelesek az általuk képviseltek kérdéseit, véleményét, javaslatait az intézményi tanács felé továbbítani. Az intézmény működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az iskola igazgatója évente egy alkalommal beszámol az intézményi tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára. d) Kapcsolattartás a diákönkormányzattal A diákönkormányzat munkáját segítik az intézmény tanárai. A diákönkormányzat javaslattételi jogával – kérésére – nevelőtestületi értekezleten élhet. Rendezvényekre – az iskolavezetéssel történő előzetes egyeztetés után – igénybe vehetik az intézmény helyiségeit, használhatják berendezéseit.

e) A nevelők és a tanulók A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról  az igazgató, vagy megbízottja o az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén kéthavonta, 40

o

a diákközgyűlésen évente legalább két alkalommal,

o A folyosókon elhelyezett hirdetőtáblákon, az iskolarádión, az iskola újságon és az iskolai honlapon keresztül folyamatosan,  az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon, tájékoztatják a tanulókat. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján – az iskola vezetőségéhez, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz és az SZMK-hoz fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola vezetőségével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az SZMK-val. f) A nevelők és a szülők A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról  az igazgató, vagy megbízottja o a szülői munkaközösség választmányi ülésén o az iskolai szülői értekezleten tanévenként két alkalommal, o a folyosón elhelyezett hirdető táblán keresztül, o az időközönként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül, o a honlapon,  az osztályfőnökök: o az osztályszülői értekezleten, o a fogadó órákon tájékoztatják. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: 41

 a családlátogatások,  a szülői értekezletek,  a nevelők fogadó órái,  az írásbeli tájékoztatók,  az ellenőrző könyv,  a tanuló értékelésére összehívott megbeszélések. A szülői értekezletek, és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola vezetőségéhez az adott

ügyben

érintett

gyermek

osztályfőnökéhez,

az

iskola

nevelőihez,

a

diákönkormányzathoz vagy az SZMK-hoz fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, nevelőtestületével vagy az SZMK-val. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, intézményi minőségirányítási programjáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint az igazgatóhelyetteseitől kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg: 1. A pedagógiai program egy-egy példánya – papíralapú adathordozón - a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola fenntartójánál, - az iskola igazgatójánál/igazgatóhelyetteseinél, Elektronikus adathordozón: -

az iskola tanári szobájában, 42

-

a könyvtárban elhelyezett számítógépen, valamint

-

a honlapon (www.szechenyi-kap.sulinet.hu).

2. A házirend egy-egy példánya megtekinthető  az iskola nevelői szobájában;  az iskola honlapján;  az iskola igazgatóhelyetteseinél;  az osztályfőnököknél;  a tantermekben,  a diákönkormányzatot segítő nevelőnél,  az iskolai SZMK vezetőjénél. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. Házirend egy példányát – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.

43

6. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI Intézményünk a feladatok elvégzése, a tanulók egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint továbbtanulás és a szakmaválasztás érdekében kiemelten a gyakorlati oktatási feladat és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fent más intézményekkel. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival, meghívás, vagy egyéb értesítés alapján. A kapcsolattartás formái: -

közös értekezletek tartása,

-

szakmai előadásokon és megbeszélésen való részvétel,

-

módszertani bemutatások,

-

intézményi rendszereken való megjelenés,

-

hivatalos ügyintézés levélben, vagy telefonon.

A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató a felelős. A kapcsolattartók elsősorban az igazgató, az igazgatóhelyettesek, az intézményegységvezetőhelyettesek, valamint a munkaközösség vezetők, az ifjúságvédelmi felelős, a DÖK vezető pedagógus. 1. Az intézmény rendszeres munkakapcsolatban áll: Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: -

Az

intézmény

fenntartójával:

Klebelsberg

Intézményfenntartó

Központ

Klebelsberg

Intézményfenntartó

Központ

1051 Budapest, Nádor u. 32. -

Az

intézmény

működtetőjével:

Megyeközponti Tankerület 7400 Kaposvár, Szántó u. 5. -

A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és a polgármesteri hivatallal:

Kaposvár

Megyei

Jogú

Város

Polgármesteri

Hivatal,

7400 Kaposvár, Kossuth tér 1. 44

-

A megyei pedagógiai intézettel: Kaposvári Egyetem Pedagógus-továbbképző és Szolgáltató Intézet 7400 Kaposvár, Bajcsy Zs. u. 10.

-

Somogy Megyei Kormányhivatal 7400 Kaposvár, Csokonai u.3.

-

A helyi oktatási intézményekkel és vezetőikkel.

-

Somogy Megyei Pedagógiai Szakszolgálattal 7400 Kaposvár, Somssich P. u. 8.

-

Somogyi Kereskedelmi és Iparkamarával 7400 Kaposvár, Anna u. 6.

-

Nemzeti Munkaügyi Hivatal Budapest Baross Gábor u. 52.

-

Termelő, gazdálkodó szervezetekkel, amelyekkel együttműködési megállapodással, vagy tanulószerződés keretében tanulóink gyakorlati képzésben vesznek részt. A

munkakapcsolat

megszervezéséért,

irányításáért

az

igazgató

érdekében

az

iskola

és

az

intézményegység-vezetőhelyettesek felelősek. Az

eredményes

oktató-

és

nevelőmunka

rendszeres

munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: -

-

Az alábbi közművelődési intézményekkel: -

Agóra - Együd Árpád Kulturális Központ Kaposvár, Csokonai utca 1.,

-

Szivárvány Kultúrpalota Kaposvár, Noszlopy G. u. 5., valamint a

-

Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár Kaposvár, Csokonai utca 4.

Az alábbi társadalmi egyesületekkel: MSZOSZ Somogy Megyei Egyesületével Kaposvár, Kossuth L. u 1-9., KÖSZ és a Kaposvári Ifjúsági Önkormányzat referensével

-

Kaposvári Állategészségügyi Intézet Kaposvár, Cseri u. 18. A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató, igazgatóhelyettesek és az intézményegység-vezetőhelyettesek a felelősek.

A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a ÁNTSZ Somogy Megyei Intézete Iskolaorvosi Szolgálatával. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógusa rendszeres kapcsolatot tart fenn a Somogy Megyei

Rendőrkapitányság

ifjúságvédelmi

felelősével

és

a

Gyermekjóléti

Szolgálattal, és az érintett települési önkormányzatokkal. -

Mindazon önkormányzatokkal és civil szervezetekkel, ahol a szakközépiskolai 45

tanulóink közösségi tevékenységet folytatnak. A

munkakapcsolat

felügyeletéért

az

igazgató,

igazgatóhelyettesek

és

az

intézményegység-vezetőhelyettesek a felelősek. 2. Az iskola nemzetközi kapcsolatai A nemzetközi kapcsolat célja:  a tanulóink általános és szakmai nyelvismeretének bővítése,  szakmai és kulturális ismeretek szerzése,  versenyképesebb tudás biztosítása,  a határon túli magyarokkal való kapcsolat ápolása. Partner iskoláink: 1. Horvátország a. Strukovna škola Virovitica Vukovarska cesta 1. 33000 Virovitica Szakképző Iskola Verőce  Sporttalálkozó (foci, kosár)  Gastro 2009. Regionális vendéglátóipari verseny b. Trgovačko-ugostiteljska škola Karlovac Radićeva 8 i 10, 47000 Karlovac Kereskedelmi és Vendéglátóipari Iskola Karlovac /Károlyváros/  Sporttalálkozó(kosár)  JUNIOR BARMEN CUP 2008 Italkeverési (Koktél) verseny c. Ugostiteljsko-turističko učilište. Utrina, Kombolova 2a. HR-10020 Zagreb Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola d. RIVIERA d.d. Poreč, Vladimira Nazora 9.Hrvatska RIVIERA Rt. Porec, Vladimira Nazora 9. Horvátország  Szakmai gyakorlat 1998 óta Lanternán 46

2. Anglia

City of Bath College Hotel&Catering Dept. Bath Bai UK AVON Street Kapcsolatunk szakmai jellegű 1995 óta. 3.Románia-Erdély A Joannes Kájoni Szakközépiskola Csíkszereda. 2006 óta áll kapcsolatban a két intézmény. Kapcsolatunk szakmai és kulturális.

47

7. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE Az iskola épületei szorgalmi időben  Rippl-Rónai utcai épületet hétfőtől péntekig reggel 600 órától délután 2000 óráig  Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épületek ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tarthatók. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 730 óra és délután 1600 óra között az iskola igazgatójának vagy egyik helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben kell írásban meghatározni. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 800 óra és 1405 óra, illetve 1325 és 1920 között kell megszervezni.  A tanítási órák hossza de. 45 perc, du. 40 perc.  Az óraközi szünetek hossza 10, illetve az 5. órától 5 perces. Az iskolában reggel 730 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az iskolában ügyeletes nevelők kerülnek beosztásra. Az egyes ügyeletes nevelők 48

felelősségi területe az ügyeleti rendben meghatározott épületrészre, illetve emeletre terjed ki. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. A tanórán kívüli foglalkozásokat 1405 órától 1800 óráig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik. Ügyintézés: minden nap de. 730-830-ig, illetve 1430-1530-ig Diákigazolvány ügyintézése: hétfőtől csütörtökig: 1030-1200-ig, 1330-1430-ig pénteken: 1030-1200-ig Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók, és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet kéthetente kell megszervezni. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:  az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,  az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.  A károk megtérítésére külön jogszabály vonatkozik. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola igazgatója adhat felmentést. 49

Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). A iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskolába érkező külső személyeket a portaszolgálat köteles nyilvántartani. (A portaszolgálatot ellátó dolgozó köteles feljegyezni a belépő nevét, a belépés célját, a belépés és a távozás idejét.) A szülőt, vagy más nem az iskolában dolgozó, illetve tanuló személyt az iskola dolgozójának tájékoztatnia kell az SZMSZ-ben foglaltakról, megkérni annak betartására, és ha ez nem vezet eredményre, az igazgatót kell értesíteni, aki felszólítja, hogy hagyja el az iskola épületét. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola helyiségeit – elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben – külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. Az iskola épületében tilos a dohányzás, valamint mindenfajta reklámtevékenység. Ez alól kivételes esetben az iskola igazgatója felmentést adhat, amennyiben az adott reklám a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. A gyakorlati oktatás rendje A gyakorlati oktatást – a hatályos törvényekben meghatározott tanulói létszám szerint – iskolai, és iskolán kívüli egyéb formában kell megszervezni: 1.) Szakiskolai tanulók gyakorlati oktatási rendje  Az iskola és a munkáltató a tanulók a 10. illetve a 11. évfolyamra való belépése előtt állapodik meg a gyakorlati oktatási feladatok ellátására irányuló 50

együttműködésben, - költségvetési intézmények esetében – illetve a szülő és a munkáltató tanulószerződést köt a gazdasági kamara előtt.  A megállapodás tartalmát a felek a jogszabályban meghatározottak szerint állapítják meg.  A gyakorlati oktatási hely képzésre való alkalmasságát a Kamara bírálja el. A gyakorlati oktatás idejét (napi és heti óraszámát a tanév végén tanterv szerint folyamatosan szervezett gyakorlati oktatás időtartamát) és tananyagát az óraterv, illetőleg a nevelés és oktatás terve határozza meg. Szükség esetén a tanuló vállalatok közötti cseréjével is biztosítani kell a tantervi anyag elsajátításának lehetőségét.  A gyakorlati oktatás napi kezdésének és befejezésének időpontja: 6 óra előtt nem kezdődhet, és 22 óránál tovább még délutáni oktatás esetén sem tarthat. Egy-egy alkalommal különösen indokolt esetben az iskolaigazgató engedélyt adhat a napi gyakorlati foglalkozási idő korábbi kezdésére, illetőleg későbbi befejezésére. Éjjeli munkára tanulót beosztani nem szabad.  A gyakorlati oktatás részletes munkarendjét az igazgató által megbízott felelősök dolgozzák ki.  A szakközépiskolai és a szakiskolai tanulók az összefüggő nyári szakmai gyakorlata a központi programokban meghatározottak szerint történik. 2.) Az érettségire épülő gyakorlati oktatás rendje  A gyakorlati oktatást csoportbontással az iskolai oktatási kabinetekben, illetve tanműhelyben kell megszervezni. A csoportbontás mértékét a hatályos törvények határozzák meg.  Gyakorlati foglalkozások időtartama: a középfokú képzési célú szakon a gyakorlati oktatást általában 60 perces órákkal kell megszervezni, a szünetek beosztásában a munkafolyamat jellegét kell figyelembe venni.  A tanulók összefüggő nyári gyakorlatának megszervezése az iskola pedagógiai illetve központi program alapján történik.  Az összefüggő szakmai gyakorlatra az igazgató által megbízott felelősök osztják be a tanulókat az egyes vállalati (esetleg iskolai) szakmai gyakorlóhelyekre, és 51

gondoskodik arról, hogy a gyakorlati tanterv követelményeit a tanulók a megismerjék.  A tanulók szakmai gyakorlatát az igazgató által kijelölt gyakorlati oktatók, felügyelő tanárok (továbbiakban: felügyelő tanár) irányítja. A felügyelő tanár:  Ismerteti a tanulókkal, a szakmával összefüggő baleseti veszélyeket és megelőzésük módjait.  Ellenőrzi a tanulók munkáját, a balesetvédelmi és munkaegészségügyi rendszabályok megtartását, indokolt esetben felelősségre vonja a munkafegyelem, munkarend megsértőit.  A munkahely kijelölt szakemberivel egyetértésben irányítja a tanulók munkáját.  Köteles beszámolót készíteni a tanulók munkájáról, magatartásáról és intézkedéseiről.  Belföldön az iskola székhelyén kívül és külföldön szervezett csoportos nyári gyakorlaton külön megbízás alapján látja el feladatát.

52

A testnevelés órák rendje külső tornateremben  Jelen szabályzat az iskola minden tanulójára és pedagógusára kötelező érvényű.  Az iskola minden osztályának minden testnevelés órája a Klebelsberg Középiskolai Kollégium tornacsarnokában kerül megtartásra, tömbösítve.  A tanórákon való részvétel minden tanulónak kötelező. (felmentettnek is)  A tanulók szállításáról az iskola gondoskodik (iskola – kollégium – iskola) autóbusszal.  A testnevelés órát megelőző tanóra után az órát tartó tanár vezetésével a tanulók a főbejáratnál lévő autóbuszra szállnak.  A testnevelés órák idején az iskolában ill. az osztályteremben hagyott tárgyakért az iskola felelősséget nem vállal.  A kollégiumnál az érkező osztályokat az órát tartó testnevelők egyike a kollégium beléptető rendszerén keresztül a tornacsarnokba kíséri.  A kollégiumban való tartózkodás teljes ideje alatt a kollégium házirendje minden tanulóra és pedagógusra kötelező érvényű.  A tornacsarnok öltözőit a tanulók rendeltetésszerűen használhatják.  Az esetlegesen okozott károkért a károkozó anyagi felelősséggel tartozik, melyet a javításról illetve pótlásról kiállított számla alapján a kollégium pénztárába befizetni köteles.  A óra előtti átöltözést követően az öltözők bezárásra kerülnek.  Az öltözőben hagyott tárgyakért a kollégium, illetve a testnevelők felelősséget nem vállalnak.  A tornacsarnok területére csak sportolásra alkalmas váltó (!) cipőben lehet belépni.  A tornacsarnokba és a nézőtérre ételt, italt bevinni tilos!  A testnevelés órán részt nem vevő tanulók (felmentettek, felszerelést otthon hagyók) csak az emeleti nézőtér kijelölt szektorában tartozódhatnak. A szektort csak tanári engedéllyel lehet elhagyni.  A tanórán részt nem vevő tanulók telefonjaikat kikapcsolt állapotban a testnevelő tanároknak az órát megelőzően átadni kötelesek, melyet az óra végén kapnak vissza. 53

 A tanulók az órát követően az öltözői vizesblokkokat rendeltetésszerűen használhatják (lásd 10. pont).  Az átöltözés után, a tanulók távozása előtt a testnevelők ellenőrzik az öltözők tisztaságát, rögzítik az esetleges károkat, tisztázzák a felelősség kérdését.  Az öltözők ellenőrzését követően a testnevelők egyike a beléptető rendszeren keresztül az autóbuszhoz kíséri az osztályokat.  A tanulók a tornacsarnokon és a külső sportlétesítményeken kívül a kollégium egyéb helyiségeit nem használhatják, a büfét nem látogathatják.  Azok a tanulók akik az évi kötelező óraszám 30 %-án (igazoltan, vagy igazolatlanul) nem vesznek részt, az adott tanév végén a tantestület határozata alapján, osztályozó vizsgát kötelesek tenni.  A felmentéssel, könnyítéssel kapcsolatos szabályok nem változnak. (csak orvosi igazolás fogadható el)  Testnevelésórán a tanulók felszerelése: fehér póló, sportolásra alkalmas hosszú, vagy rövidnadrág, utcán nem használt sportcipő.  A kollégium egész terület a dohányzás szigorúan tilos! A kollégium automata tűz, illetve füstriasztóval van felszerelve. Az automatariasztást követően a tűzoltóság egységei 3 percen belül a helyszínen vannak. Hamis riasztás, dohányzás, tűzgyújtás esetén a büntetési tétel 50.000 Ft, azaz ötvenezer forint.  Jelen szabályzat visszavonásig érvényes.

54

8. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek:  szakkörök,  diáksportkör,  felzárkóztató foglalkozások,  tehetséggondozó foglalkozások,  továbbtanulásra előkészítő foglalkozások, Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól. A

felzárkóztató

eredményeik

foglalkozásokra

alapján

a

kötelezett

szaktanárok

jelölik

tanulókat ki,

képességeik,

részvételük

a

tanulmányi felzárkóztató

foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az iskola igazgatója bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet szakember is.

55

Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal, az iskola éves munkatervében meghatározott időpontban osztályaik számára kirándulást szervezhetnek, amennyiben az osztálylétszám 80 %-a részt vesz. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnöki munkatervben rögzíteni kell. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások, vagyis a múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat is szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. Az iskola – igény szerint – étkezési lehetőséget (menzát) biztosít. Az étkezések ideje: 1130 – 1430-ig tart. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat 1. sz. melléklete tartalmazza. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást 56

szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.

57

9. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Az ellenőrzéseket az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 121/A §ában, valamint a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szőlő 193/2003. (XI.26.) Korm. rendelet, továbbá az ellenőrzési kézikönyvben foglaltak szerint kell lefolytatni. 1. Az iskolai belső ellenőrzés feladatai:  biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését;  segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát;  segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését;  az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről;  feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze;  szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 3. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei: a. Az ellenőrzött dolgozó jogosult:  az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni;  az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. b. Az ellenőrzött dolgozó köteles:  az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni;  a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. 4. Az intézményi folyamatba épített ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt 58

ellenőrzési feladataik:  Igazgató: o ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek; o ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját; o ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását; o összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet; o felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett.  Igazgatóhelyettesek: o folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen:  a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét;  a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét;  a pedagógusok adminisztrációs munkáját;  a

pedagógusok

nevelő-oktató

munkájának

módszereit

és

eredményességét;  a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát.  Munkaközösség-vezetők: o folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját, ennek során különösen: a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket; a nevelő és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel). Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. 59

10. A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai:  biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését,  segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát,  a vezetőség számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről,  szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók:  igazgató,  igazgatóhelyettesek,  intézményegység-vezetőhelyettes  munkaközösség-vezetők, Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során:  a pedagógusok munkafegyelme,  a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása,  a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága,  a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja,  a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása,  a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: o az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, o a tanítási óra felépítése és szervezése, o a tanítási órán alkalmazott módszerek, 60

o a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, o az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, (A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait az iskola vezetősége határozza meg.) lsd. 4.sz. melléklet  a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás.

61

11. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanulók számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. Az iskolai könyvtár vezetője, a főállású könyvtáros rendszeres kapcsolatot tart fenn az alábbi könyvtárakkal:  Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár (7400 Kaposvár, Csokonai u.4.)  Munkácsy Mihály Gimnázium Könyvtára (7400 Kaposvár, Kossuth L. u. 48.) Az iskolai könyvtár működtetéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért a főállású könyvtáros a felelős. A könyvtáros feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a szervezeti és működési szabályzat 1. sz. mellékletében található gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai:  tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól,  könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása,  könyvtári dokumentumok kölcsönzése,  tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése. 62

A könyvtár szolgáltatásait csak azon iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat a beiratkozott dolgozónak, vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtáros tudomására kell hoznia. Az iskolai könyvtár tanítási napokon 830 órától 1500 óráig tart nyitva. A könyvtári dokumentumok 830órától 1500óráig kölcsönözhetőek. Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) 4 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő két alkalommal meghosszabbítható. Az iskolai könyvtárból kézikönyvek nem kölcsönözhetők. A

könyvtárhasználó

(kiskorú

tanuló

esetén a tanuló szülője) a könyvtári

dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg.

63

12. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést – a tantárgyfelosztás szerint – a kötelező heti tanórai testnevelés órák és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozások biztosítják. A tanórán kívüli sportfoglalkozásokat az iskolában működő diáksportköri egyesület SZID SE, valamint az iskolai tömegsport órák keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az iskolai SZID SE önálló szervezeti egységként működik, melynek munkáját a tagok által megválasztott elnökség koordinálja. A SZID SE egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. A szakmai programját minden évben az iskolai munkaterv részeként kell elfogadni. Az iskola igazgatója az iskolában működő SZID SE-vel együttműködési megállapodást köt, melyet évenként felül kell vizsgálni. A tanórán kívül szervezett tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy  az őszi és a tavaszi időszakban: a sportudvar, a tornaterem,  a téli időszakban: a tornaterem, testnevelő tanár felügyelete mellett a hét négy napján 1415 óra és 1640 óra között nyitva legyen. A tömegsport- foglalkozások pontos idejét tanévenként a tantárgyfelosztásban kell meghatározni.

64

13. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola fenntartója megállapodást köt az egészségügyi központ vezetőjével. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja. Az iskolaorvos heti két alkalommal rendel. 

Rendelési idő: hétfő és pénteken 800-1400 óráig.

Az iskolaorvos elvégzi – vagy szakorvos részvételével biztosítja – a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken:  belgyógyászati vizsgálat: évente egy alkalommal,  szemészet: évente egy alkalommal,  a tanulók fizikai állapotának mérése: évente egy alkalommal,  valamint a szakmaválasztás előtt álló tanulók vizsgálatát a 10. évfolyamon.  a tanulóknak a körzeti védőnő által végzett, higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente 2 alkalommal, Az iskola fogorvos évente egy illetve a 9. és 10 évfolyamosoknak két alkalommal végez szűrővizsgálatot. A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosítanak.

65

14. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓIÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK) Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan

Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az iskolai munkavédelmi szabályzatának, valamint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal

együtt

járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai

foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:  A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: o az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, o a házirend balesetvédelmi előírásait, 66

o rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, o a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban.  Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások stb.) előtt.  A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját tartalmazó jegyzőkönyvet a tanulók aláírásukkal látják el. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. A

fokozottan

balesetveszélyes

tanítási

órákat

(testnevelés,

fizika,

kémia,

természetismeret) tartó, valamint a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkavédelmi szabályzat tartalmazza. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi

ellenőrzések

(szemlék)

keretében

rendszeresen

ellenőrzi.

A

munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkavédelmi szabályzata tartalmazza.

67

Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén

A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:  a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie,  ha szükséges orvost kell hívnia,  a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,  a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján

A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért. A pedagógus kötelessége különösen, hogy a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával. 68

A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt. A nevelési-oktatási intézményben bekövetkezett tanuló- és gyermekbaleseteket nyilván kell tartani. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetőség, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvek egy-egy példányát – az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével – a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a tanulónak, kiskorú gyermek, tanuló esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézményében meg kell őrizni. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. Amennyiben a baleset súlyosnak minősül, akkor azt a nevelési-oktatási intézmény a rendelkezésre álló adatok közlésével – telefonon, e-mailen, telefaxon vagy személyesen – azonnal bejelenti az intézmény fenntartójának. 69

A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely 

a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított kilencven napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette),



valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását,



a gyermek, tanuló orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülését, egészségkárosodását,



a gyermek, tanuló súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek),



a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, a tanuló bénulását, vagy agyi károsodását

okozza. Az iskolában lehetővé kell tenni a szülői munkaközösség képviselője, valamint az iskolai diákönkormányzat képviselője részvételét a tanuló- és gyermekbaleset kivizsgálásában. Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére.

70

15. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:  a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.),  a tűz,  a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:  az iskola igazgatója  igazgatóhelyettesek  intézményegység-vezetők A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell  az intézmény fenntartóját,  tűz esetén a tűzoltóságot,  robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,  személyi sérülés esetén a mentőket,  egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket  szaggatott csengetéssel  iskolarádión keresztül 71

Áramszünet esetén:  hangos kiáltással  osztályonkénti riadólánccal értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:  Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: öltözőben, mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!  A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!  A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben.  A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia! Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőknek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével (gondnok, karbantartó, portás,iskolaorvos, védőnő) – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:  a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,  a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,  a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,  az elsősegélynyújtás megszervezéséről,  a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról 72

Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:  a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,  a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,  az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),  a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről,  az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,  az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott időpontban kell pótolni. Tűz esetén szükséges teendők részletes szabályozását a „Tűzriadó terv „ utasítása, a robbantással történő fenyegetés esetén a „ Bombariadó terv” utasítása tartalmazza. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a Bombariadó Tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A tűzriadó tervben illetve a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet illetve a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni:  igazgatói iroda  tanári szoba  intézményegység-vezetőhelyettesi iroda  gazdasági iroda  porta 73

16. A FEGYELMI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁNAK SZABÁLYAI Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, – a vétség elkövetésétől számított három hónapon belül – fegyelmi eljárás alapján, fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárást a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, illetve a nevelési-oktatási

intézmények

működéséről

és

a

köznevelési

intézmények

névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet rendelkezései alapján kell lefolytatni. A

fegyelmi

eljárást

egyeztető

eljárás

előzheti

meg,

amelynek

célja

a

kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, valamint ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő tanuló szülője, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló szülője is egyetért. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért, az azzal kapcsolatos feladatok végrehajtásáért az iskola igazgatója a felelős. Az egyeztető eljárást levezető nagykorú személyre az iskola igazgatója tesz javaslatot az érdekelt feleknek. Ha a tanuló a kötelességeit megszegi a nevelőtestület joga dönteni arról, hogy indít-e a tanuló ellen fegyelmi eljárást. A fegyelmi eljárás lefolytatásáért – a nevelőtestület döntése alapján – az iskola igazgatója a felelős.

74

A nevelőtestület a fegyelmi eljárás lefolytatására háromtagú fegyelmi bizottságot (tagok: pszichológus, ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus) hoz létre. A fegyelmi bizottság feladata a kötelezettségszegés kivizsgálása, a fegyelmi büntetés meghozatalának előkészítése, a fegyelmi tárgyalás lefolytatása, a fegyelmi büntetés kiszabása. A fegyelmi büntetés kiszabásának előfeltétele, hogy a tanuló a jogszabályokban, illetve az iskola szervezeti és működési szabályzatában vagy a házirendjében meghatározott kötelezettségét vétkesen és súlyosan megszegje. A kötelességszegést a fegyelmi tárgyalás során bizonyítani kell. A tanulónak fegyelmi büntetés csak akkor adható, ha a tanuló kötelességszegése a tanulói jogviszonyból ered. Így fegyelmi büntetés csak akkor adható, ha a tanuló kötelességszegése az iskola területén, az iskolai élet különböző helyszínei közötti közlekedés alatt vagy az iskolán kívüli – az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó – rendezvényen történt. A fegyelmi büntetés kiszabásának előfeltétele, hogy a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan szegje meg.  Vétkesség alatt a tanuló szándékosságát, illetve gondatlanságát kell érteni. Gondatlan kötelességszegés esetén meg kell vizsgálni a gondatlanság mértékét is.  A fegyelmi büntetés kiszabásánál – tanuló életkorát és értelmi fejlettségét figyelembe véve – vizsgálni kell, hogy a kötelességszegés mennyire volt súlyos. A tanulói fegyelmi ügyekben – a fegyelmi eljárásban és a döntéshozatalban – az a pedagógus, aki a kötelezettségszegésben bármilyen módon érintett, nem vehet részt. Őt a fegyelmi bizottság vagy a nevelőtestület csak tanúként hallgathatja meg.

75

17. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója felelős. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben: 

elkészíti az iskolai tankönyvrendelést,



részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben.

Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója által megbízott iskolai dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tantervének előírási alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. A tankönyvellátás az érvényben lévő törvények szerint történik. A nevelőtestület a szakmai munkaközösségek javaslata alapján dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja. A tankönyvrendelés elkészítéséhez a tankönyvfelelős beszerzi a szülői munkaközösség és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés összege megegyezik a tankönyvnek az adott tanévi tankönyvjegyzékben feltüntetett fogyasztói árával. Az előző években megjelent tankönyvek esetében a kártérítés összegéről a diák-önkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. A kis példányszámú (szakmai, speciális) tankönyvforgalmazás keretében az iskola részére eljuttatott tankönyveket a tanulók a megjelenéstől számított ötödik tanév után az eredeti ár huszonöt százalékáért megvásárolhatják. 76

18. AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT IRATOK KEZELÉSE Az intézményben keletkező, illetve az intézménybe érkező elektronikus iratokat ki kell nyomtatni. A kinyomtatott iratot iktatni kell. Az intézményben keletkező illetve érkező kinyomtatott elektronikus irat iktatását az iskolatitkár végzi el. Az így hitelesített papír alapú irat lesz az elektronikus irat irattári példánya. Az intézménybe érkező elektronikus irat esetén megnyitás, felhasználás előtt el kell végezni a vírusellenőrzést és vírusirtást. Az elektronikus iratokat az iskola titkári számítógépén elektronikus úton meg kell őrizni. A titkári számítógépen őrzött elektronikus iratokról hetente biztonsági mentést kell készíteni. Az elektronikus úton előállított, iktatott és tárolt elektronikus iratok selejtezése és megsemmisítése az általános szabályok szerint történik. Az elektronikus úton előállított, iktatott és tárolt elektronikus iratok kezelésért az intézményi rendszergazda segítségével az iskolatitkár a felelős.

77

19. A FELNŐTTOKTATÁS FORMÁI

Az iskolában a 9. évfolyamtól a 12. évfolyamig felnőttoktatási tagozat működik. Felvétel az egyes évfolyamokra kérelem alapján, egyedi elbírálással történik. A felnőttoktatás -

a tanulók elfoglaltságához igazodva esti munkarendben is folyik. A tanítás a hét két napján hétfőn és szerdán 1325 órától 1920 óráig tart. Ezeken a foglalkozásokon a tanulók részvétele kötelező. A hét többi napján igény szerint, nem kötelező jelleggel konzultációs foglalkozás is szervezhető.

-

szakmai vizsgával rendelkezőknek nappali munkarendben folyik az oktatás, a hét minden napján. Ezeken a foglalkozásokon a részvétel kötelező.

78

20. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK Az iskola zászlója Piros-fehér-zöld, amelynek egyik oldalán a köztársaság címere, a másikon az iskola emblémája található, amelynek felső végén az iskola hagyományainak megfelelően végzős osztályok, egy szalagot helyeznek a ballagási ünnepségen. Őrzésének helye: Az igazgatói iroda Használata: a ballagás, illetve a tantestület határozata alapján egyéb kiemelkedő iskolai rendezvény. Zászlóvivő tanulók megbízásáról a tantestület határoz minden tanév áprilisában, mely egy tanévre szól, a következők figyelembe vételével: kiemelkedő tanulmányi- közösségikulturális-, sportmunka alapján. Karbantartásáért: az iskola takarítója, karbantartója a felelős. Az iskolai évkönyv Megjelenés ideje: Az első kötet megjelenési idejétől (1994/95-ös tanév) számított minden 5. évben. Tartalma: Kövesse az előző évkönyv hagyományait, amelyben örökítse meg iskolánk öt esztendejének eseményeit, emlékezetes pillanatait, szakmai, tanulmányi, kulturális és sportélet területen elért eredményeit, adjon képet iskolánkban bekövetkező változásokról, sokrétű munkájáról stb. Az iskola névadója, hagyományok ápolása Minden év szeptember 21-én és április 8-án (Széchenyi István születése- illetve halálának napján) koszorút helyez el iskolánk a Széchenyi-szobornál. Az iskola kommunikációs rendszerén keresztül minden évben hangozzék el méltó megemlékezés személyéről. A ballagás napján – az iskolában található Széchenyi képnél - a végzős diákok helyezzék el az emlékezés koszorúját. A történelem tanárok kiemelten foglalkozzanak személyével, korának tanításakor. Felelős a magyar-történelem munkaközösség munkatervében meghatározott tanára. 79

Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények Kiemelt állami ünnepségek megünneplése: október 23., március 15. Az évfordulókhoz méltó ünnepség megrendezéséért felelős a magyar-történelem munkaközösség munkatervében megnevezett felelős tanár. Kötelező viselet: az iskolai házirendben szabályozott ünnepi viselet. Felelős: osztályfőnökök Egyéb rendezvények:  évnyitó  szalagavató  ballagás  évzáró Kötelező viselet szintén az iskolai házirendben szabályozott, illetve a végzős osztályok egyéni, az alkalomhoz illő öltözete. Felelősek az osztályfőnökök Kiállítások Helye: az A épület I. emeleti folyosójának vitrinjei Célja: képet adni az iskolán kívüli (szakmai, tantárgyi, sport, kulturális, stb.) vetélkedőkön és versenyeken elért kiemelkedő eredményeiről. Ideje: alkalmanként Felelős a területért felelős munkaközösségek Iskolaújság, iskolarádió és iskola TV 1. Iskolaújság: Neve: MERCURIUS Megjelenési ideje: negyedévenként Tartalma: az iskolai élet folyamatos eseményeinek bemutatása, tájékoztatás az aktuális feladatokról, eseményekről. Szerkeszti: A diákszerkesztő bizottság Példányszám: 100-150 Árát az igazgató állapítja meg és a felelős tanár számol el.

80

2. Iskolarádió Iskolai és egyéb közérdekű felhívások, tájékoztatók, közlemények, hirdetések közlése. A nem kiemelt történelmi, helyi és egyéb aktuális évfordulók, megemlékezések műsorainak elkészítése, és az iskolarádión keresztül való közvetítése. Időpontja: a 4. óra eleje (kivétel, amikor az események rendkívülisége indokolttá teszi) Felelős a rendszergazda és a munkaközösségek munkatervében meghatározott felelős tanár, illetve az iskolavezetés. 3. Iskolatelevízió Az iskolai oktató-nevelő munka segítése az által, hogy a tananyaghoz kapcsolódó videó műsorokat a tanárok kérésére az adott időpontban lejátssza. A tananyagon kívüli iskolai élettel kapcsolatos kulturális, szórakoztató videó-műsorok készítése és bemutatása. Állami és kiemelt iskolai rendezvények alkalmankénti közvetítése. Felelős a rendszergazda, illetve a felvételt készítő tanár

81

21. VAGYONNYILATKOZAT-TÉTELI KÖTELEZETTSÉG A közszolgálatban álló személynek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége lehet a következő okokból: -

a közszolgálatban álló személy (önállóan, vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult közigazgatási hatósági vagy szabálysértési ügyben,

-

a közszolgálati álló személy (önállóan, agy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult közbeszerzési eljárás során,

-

a közszolgálatban álló személy (önállóan, vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult feladatai ellátása során  költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá  önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás során, illetve  önkormányzati pénzügyi támogatások tekintetében,

-

a közszolgálatban álló személy (önállóan, vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult egyedi önkormányzati támogatásról való döntésre irányuló eljárás lefolytatása során,

-

közszolgálatban álló személy (önállóan, vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult állami vagy önkormányzati támogatások felhasználásának vizsgálata, vagy a felhasználással való elszámolás során vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő,

Munkakör pontos megnevezése Általános igazgatóhelyettes Szakmai igazgatóhelyettes Közismereti igazgatóhelyettes Intézményegység-vezetőhelyettesek

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség x x x x

x x x x

82

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, az SZMK és a diákönkormányzat egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. A szervezeti és működési szabályzat módosítását kezdeményezheti:  a fenntartó,  a nevelőtestület,  az iskola igazgatója,  a szülői munkaközösség iskolai vezetősége,  a diákönkormányzat iskolai vezetősége, Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, igazgatói utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatok, utasítások előírásait az iskola igazgatója a szervezeti és működési szabályzat változtatása nélkül is módosíthatja.

83

MELLÉKLETEK

84

1. sz. melléklet AZ ISKOLA KÖNYVTÁR GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA A Széchenyi István Iskola könyvtára által gyűjtött alapdokumentumok körét, az állománygyarapítás módját a gyűjtés szintjét és mélységét a jelen gyűjtőköri szabályzat határozza meg. Ezen gyűjtőköri szabályzat az iskola szervezeti és működési szabályzata alapján készült. I. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők:  Az iskola tanulói összetétele.  A Nemzeti Alaptantervben, valamint az iskola által alkalmazott kerettantervben megfogalmazott alapvető közművelődési, nevelési és oktatási feladatok.  Az iskola nevelési és oktatási céljai.  Az iskola helyi tanterve, tantárgyi követelményrendszere.  Az iskola tehetséggondozási és felzárkóztatási programja. II. Az állománygyarapítás módjai (a beszerzés forrásai):  Vásárlás könyvkereskedőktől, kiadóktól számla alapján.  Ajándék más könyvtáraktól, intézményektől. jogi és nem jogi személyektől térítésmentesen. III. A gyűjtés szintje és mélysége: 1. Kézikönyvtári állomány: Gyűjtendőek a műveltségi területek alapdokumentumai az életkori sajátosságok figyelembe vételével: általános és szaklexikonok, általános és szakenciklopédiák, szótárak, fogalomgyűjtemények, kézikönyvek, összefoglalók, adattárak, atlaszok, térképek, tankönyvek. 2. Ismeretközlő irodalom: Gyűjtendőek

a

helyi

tantervnek

megfelelő

ismeretterjesztő

és 85

szakkönyvek,

a

tantárgyakhoz

meghatározott

házi

és

ajánlott

olvasmányok, a tanulói munkáltatáshoz használható dokumentumok. 3. Szépirodalom: Gyűjtendőek a tantárgyak tantervi és értékelési követelményeinek megfelelő kiadványok, a tantervben meghatározott antológiák, házi és ajánlott olvasmányok, életművek, népköltészeti alkotások. 4. Pedagógiai gyűjtemény: Válogatva

gyűjtendőek

a

pedagógiai

szakirodalom

és

határtudományainak dokumentumai:  Pedagógiai és pszichológiai lexikonok, enciklopédiák.  Fogalomgyűjtemények, szótárak.  Pedagógiai, pszichológiai és szociológiai összefoglalók.  A pedagógiai programban megfogalmazott nevelési és oktatási célok megvalósításához szükséges szakirodalom.  A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszertani irodalma.  A tantárgyak módszertani segédkönyvei, segédletei.  A tanításon kívüli foglalkozásokhoz kapcsolódó szakirodalom.  Az iskolával kapcsolatos jogi, statisztikai szabálygyűjtemények.  Oktatási intézmények tájékoztatói.  Általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratok.  Az iskola történetéről, névadójáról szóló dokumentumok. 5. Könyvtári szakirodalom (segédkönyvtári anyag) Válogatva gyűjtendőek a következők:  A könyvtári munka módszertani segédletei, összefoglaló munkák.  Könyvtári jogszabályok, irányelvek.  Az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványok, folyóiratok.

86

2.sz. melléklet Az óralátogatás szempontjai

Pedagógus neve…………………………………..dátum…………………….. Osztály……………………………tantárgy…………………………………… Az óra célja és tartalma Alkalmazott módszere: Felépítés és szervezés: Tanulók munkája és magatartása: Pedagógus munkája, egyénisége: Tanár-tanítvány kapcsolat: Eredmények, következtetések: A tanóra elemzése és értékelése: Az értékeléssel

egyetértek

nem értek egyet

Megjegyzés ……………………… látogató

…………………………….. látogatott 87

3.sz. melléklet

Különös közzétételi lista

Az intézmény a meghatározott adatokat közzéteszi különös közzétételi lista formájában. A honlapunkon (www.szechenyi-kap.sulinet.hu) bárki számára hozzáférést biztosítani kell. A különös közzétételi listát szükség szerint, de legalább nevelési évenként, illetve tanévenként felül kell vizsgálni. A különös közzétételi lista tartalmazza: 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége a helyi tanterv tantárgyfelosztásához. 2. A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége. 3. Az országos mérés-értékelés eredményei, évenként feltüntetve. 4. Az intézmény lemorzsolódási, évismétlési mutatói. 5. Szakkörök igénybevételének lehetősége, mindennapos testedzés lehetősége. 6. Iskolai tanév helyi rendje. 7. Iskolai osztályok száma, illetve az egye osztályokban a tanulók létszáma.

88