AZ EVANGÉLIKUS MEZŐGAZDASÁGI, KERESKEDELMI, INFORMATIKAI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZABÁLYZATAI SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

AZ EVANGÉLIKUS MEZŐGAZDASÁGI, KERESKEDELMI, INFORMATIKAI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZABÁLYZATAI

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

E példány sorszáma: 1.

2012

Evangélikus Mezőgazdasági, Kereskedelmi, Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium

Szervezeti és Működési Szabályzat

TARTALOM BEVEZETÉS.............................................................................................................. 3 I. fejezet......................................................................................................................................................5

Általános rész........................................................................................................... 5 1.§. Az intézmény.....................................................................................................................................5 2. § Az intézmény feladatai .......................................................................................................................5 II. fejezet.....................................................................................................................................................8

Az intézmény szervezete........................................................................................... 8 3. §. Az intézmény szervezeti egységei, vezetői szintjei ................................................................................8 4. §. Az intézmény vezetési szerkezete .......................................................................................................8 5.§. A vezetők feladatai, jogkörei: ............................................................................................................10 6.§. A munkaközösség-vezető feladatai: ...................................................................................................15 7.§. A pedagógusok munkakörükben ellátandó feladatai: ...........................................................................15 8.§. A gyakorlatvezető tanárok sajátos feladatai ........................................................................................17 9.§. Az osztályfőnök feladatai ..................................................................................................................17 10.§ A kollégiumi nevelőtanár feladatai.....................................................................................................18 11.§ Termelésirányító .............................................................................................................................18 12.§. A nevelő-oktató munkával összefüggő megbízások ............................................................................19 13.§. A megbízások elvei.........................................................................................................................19 14. §. Az intézmény szervezeti egységei ...................................................................................................19 15.§. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok ............................................................25 16. §. Az intézmény működését biztosító fórumok .....................................................................................26 17.§. Az intézményi közösségek valamint a kapcsolattartás formái és rendje ................................................27 18.§. Az intézmény vezetői és az intézményi közösségek közötti kapcsolattartás rendje.................................28 19.§. Az intézmény külső kapcsolatai........................................................................................................29 20. §. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének rendje .........................................................................29 III. FEJEZET............................................................................................................................................... 31

Az intézmény működése ......................................................................................... 31 21.§. A tanév beosztása ..........................................................................................................................31 22.§. A tanítási nap rendje ......................................................................................................................31 23.§. Az órarenden kívüli szakmai gyakorlatok rendje.................................................................................32 24.§. Az iskola munkarendje....................................................................................................................32 25.§. A kollégium munkarendje ...............................................................................................................33 26.§. A tanórán kívüli foglalkozások .........................................................................................................33 27.§. A tanórán kívüli foglalkozások rendje ...............................................................................................34 28.§ Az iskolai könyvtár működésének szabályai........................................................................................35 29.§. Az iskolai és kollégiumi hagyományok ..............................................................................................35 30. § A diákigazolványokkal kapcsolatos eljárás.........................................................................................36 31. §. A tankönyvrendelés elkészítésének kiegészítő szabályai.....................................................................36 32.§. A mindennapi testedzés és lelki egészség megőrzés lehetőségének biztosítása .....................................37 33. §. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje .....................................................................37 34.§. Felnőttoktatás................................................................................................................................37 35.§ Az intézményi védő, óvó előírások ....................................................................................................37 36.§ Bombariadó, rendkívüli esemény esetén szükséges teendők ................................................................38 37.§ Az iskola írásos információinak rendszere ..........................................................................................39 38. §. A menzai ellátással kapcsolatos rendelkezések .................................................................................39 IV. FEJEZET ............................................................................................................................................... 40

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .......................................................................................... 40

2.



SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT BEVEZETÉS 1.

A Szervezeti és Működési Szabályzat jogi alapja A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) létrehozásának jogszabályi alapjai, valamint az intézmény feladatát, működési rendjét alapvetően meghatározó jogszabályok:  2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (a továbbiakban Kntv)  1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (a továbbiakban Ktv.) •2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről (a továbbiakban Sztv.)  2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről  1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (továbbiakban Kjt.)  Az 1992. évi XXII. Tv. A munka törvénykönyvéről (továbbiakban Mt.) •11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről (a továbbiakban Rend.) •Magyarországi Evangélikus Egyház Törvényei (a továbbiakban MEE)

Az SZMSZ tartalmát meghatározó további jogszabályok:  217/1998. (XII.30.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről  1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről  1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről  17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet a diákigazolványról  180/2011. (IX. 2.) Korm. rendelet a diákigazolványról szóló 17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet módosításáról  362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról  138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a Kjt. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben  A 37/2001 (X.12.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól  A 4/2002. (II.26.) OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben résztvevő tanulók juttatásairól  2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről  23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről  4/2010. (I. 19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról.

2.

A Szervezeti és Működési Szabályzat Az iskola működési szabályzatának az a célja, hogy rendelkezéseivel biztosítsa az intézmény előtt álló feladatok optimális megoldását. Meghatározza az intézmény: a) szervezeti felépítését; b) az intézményi működés rendjét; c) a belső és külső kapcsolatokat Az iskola működési szabályzatának –elsősorban a Rend. 4. §-ban foglalt tartalommal –az a feladata, hogy az iskolai és a kollégiumi élet azon területeire adjon szabályozást, amelyekre vonatkozóan ezt a jogszabályok nem teszik meg, illetve lehetőséget adnak a helyi sajátosságoknak megfelelő szabályozásra. Tekintettel az intézmény azon sajátosságára, hogy szervezetén belül közös igazgatású kollégium működik, az iskola működési szabályzata a kollégium működési rendjét is magában foglalja. Az intézmény tevékenységeinek teljes körű szabályozottságát az SZMSZ-en kívül az alábbi dokumentumok biztosítják:  Alapító Okirat  Működési Engedély  Pedagógiai Program  Minőségirányítási Program  Házirend  Tanévi munkatervek

3. A Szervezeti és Működési Szabályzat személyi hatálya Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata olyan átfogó dokumentum, amely a helyi feladatokat és az ezek megoldásához rendelkezésre álló feltételeket figyelembe véve, az iskola minden tanulójára és dolgozójára érvényes. Rendelkezéseit mind az egyéb szabályozások, munkaköri leírások, mind az iskolai munkatervek elkészítésekor figyelembe kell venni. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért: a) Az iskola minden dolgozójának és tanulójának kötelessége a Szervezeti és Működési Szabályzatban, illetve a mellékleteiben meghatározottak szerint tevékenykedni, annak előírásait betartani. Az egyes egységek, munkaterületek esetében a közvetlen vezetők, az iskola egészére pedig az igazgató felelős a működési szabályzat végrehajtásáért, végrehajtatásáért. b) Az abban foglaltak megtartásáért az intézmény dolgozói fegyelmi felelősséggel tartoznak. c) Az abban foglaltak megszegéséért a tanulóval szemben fegyelmező intézkedés megtételére, illetve fegyelmi büntetés kiszabására van lehetőség. d) Szülőt, vagy más, az intézménnyel kapcsolatban lévő személyt az iskola dolgozójának tájékoztatnia kell a szabályzatban foglaltakról, kérve tőle annak megtartását. 4. A Szervezeti és Működési Szabályzat időbeli hatálya A Szervezeti és Működési Szabályzat a fenntartó jóváhagyásával, a határozatban szereplő időponttól lép hatályba és visszavonásig hatályos. A Szervezeti és Működési Szabályzatot a hatályba lépés időpontjában kell nyilvánosságra hozni.

3.



5. A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása Az intézmény SZMSZ-ét az igazgató készíti, és a nevelőtestület fogadja el. Az SZMSZ elfogadásakor be kell szerezni az alábbi szervezetek egyetértési, illetve véleményezési nyilatkozatait: Szervezet Egyetértési jog Véleményezési jog Szülői munkaközösség 17-19.§; 24.§; 26.§; 31.§, 32-37.§ SZMSZ egésze Diákönkormányzat 17-18.§; 21.§; 29.§; 31-32.§ SZMSZ egésze Igazgatótanács SZMSZ egésze Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát az intézmény fenntartója, a Magyarországi Evangélikus Egyház Presbitériuma hagyja jóvá. 6. A Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálatának rendje Ha a vonatkozó jogszabályok vagy az iskola feladatai módosulnak, feltételeiben jelentős változás következik be, a működési szabályzatot a változásoknak megfelelően módosítani kell. A módosítás a tanévzáró értekezlet feladata. Módosítást az igazgató, a tantestület legalább egyharmada, illetve –összességében, vagy az egyes területeket illetően –az egyetértési, illetve véleményezési joggal rendelkezők kezdeményezhetnek. A módosítás eljárási rendje megegyezik az elfogadás rendjével.

4.



I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RÉSZ 1.§. Az intézmény 1.

Az intézmény neve: Evangélikus Mezőgazdasági, Kereskedelmi, Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium Székhelye: Telephelyei:

OM azonosítója: 2.

Kőszeg, Kőszeg, Kőszeg, Kőszeg, Kőszeg, 200005

Árpád tér 1. Várkör 44. Zrínyi Miklós utca 2. Ólmodi út 2. Szombathelyi út 7.

Az intézmény alapító szerve: Magyarországi Evangélikus Egyház Létrehozásának éve: 2001

3.

iskolaépület kollégium kollégium tankertészet tangazdaság

Az intézmény nyilvántartási száma: 944/2001

Az alapító okirat kelte, száma: Budapest, 2011. december 16.

4.

Az alapító okiratban foglaltak részletezése:

4.1

Az intézmény felügyeleti szerve: Magyarországi Evangélikus Egyház (1085 Budapest, Üllői út 24.)

4.1.1

A felügyeleti jogok egy részének gyakorlója a MEE 2005. évi VIII..tv.14. és 59. .§-a alapján az Igazgatótanács

4.2

Jogállása: önálló jogi személyként működő, egyházi fenntartású, világnézeti alapon szerveződő intézmény.

4.3

Az intézmény gazdálkodási jogköre: önállóan gazdálkodó, előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező intézmény Éves költségvetését az MEE Országos Presbitériuma hagyja jóvá. A fenntartó által jóváhagyott költségvetés kiadási és bevételi előirányzatai felett az igazgató teljes jogkörrel rendelkezik. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat.

4.4

Az intézmény vagyonkezelési rendje: az MEE a fenntartásában működő intézmény számára térítésmentesen rendelkezésre bocsátja a tulajdonában lévő ingatlant és vagyontárgyakat. Az intézmény vezetője a rendelkezésére bocsátott vagyontárgyakat nem jogosult elidegeníteni, megterhelni, kizárólag a fenntartó hozzájárulásával.

4.5

Az intézmény típusa: többcélú, közös igazgatású intézmény, összetett iskola, amelyben szakközépiskola, szakiskola és kollégium működik.

2. § Az intézmény feladatai 1.

Ellátandó alaptevékenységek:

1.1

Iskolarendszerű oktatás keretén belül 8531 Általános középfokú oktatás  Érettségi vizsgára, felsőfokú továbbtanulásra felkészítő nevelés és oktatás az agrár , a gazdasági - szolgáltatási és a műszaki szakterület szakmacsoportjaiban folytatott szakközépiskolai és felnőttképzéssel  Érettségi vizsgára felkészítő képzés nyelvi előkészítő osztály 9. évfolyamon  Általános műveltséget megalapozó szakiskolai képzés 8532 Szakmai középfokú oktatás az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmákra felkészítő oktatás szakközépiskolai és szakiskolai szakképző évfolyamokon:  a gazdasági-szolgáltatási szakterületen, kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban szakképesítések megszerzése érdekében vendéglátás- idegenforgalom szakmacsoportban szakképesítések megszerzése érdekében  agrár szakterületen, a mezőgazdasági szakmacsoportban szakképesítések megszerzése érdekében  műszaki szakterületen, informatika (szoftver) szakmacsoportban szakképesítések megszerzése érdekében. 8541 Felsőszintű, érettségire épülő, a középfoknál magasabb, de nem egyetemi, főiskolai szintű felsőfokú szakmai képzés:  az agrár-, gazdasági-szolgáltatási- és a műszaki szakterülethez tartozó iskolarendszerű felsőfokú szakképzés. 8559 M.n.s. egyéb oktatás:  érettségi vizsgára, felsőfokú továbbtanulásra felkészítő nevelés és oktatás (felnőtt szakközépiskola)  sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása iskolarendszerű oktatásban: Enyhe értelmi fogyatékosok BNO kód: F:70 Beszédfogyatékosok BNO kód: F:80 Kevert specifikus fejlődési zavarok BNO kód: F: 83

1.2

Iskolarendszeren kívüli oktatás keretében 8559 .s. egyéb oktatás: Iskolarendszeren kívüli oktatás keretén belül:

5.



 az agrár szakterület mezőgazdasági és élelmiszeripari, a gazdasági-szolgáltatási szakterület kereskedelem-

marketing, üzleti adminisztráció, vendéglátás- idegenforgalom szakmacsoportban,valamint a műszaki szakterület informatika szakmacsoportjaihoz tartozó, Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmákra felkészítő, iskolarendszeren kívüli szakképzés, szakmai vizsgára felkészítés, vizsgáztatás  az Országos Szakképzési Jegyzékben meghatározott szakmák körén kívül eső szakmákra, szakképesítést nem igénylő munkakörök ellátására felkészítő képzés.  Az iskolai és iskolán kívüli oktatást segítő tanüzemi oktatás 8553 Járművezető oktatás. 5590 Egyéb szálláshely szolgáltatás. Nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő tanulók kollégiumi, externátusi elhelyezése (szorgalmi időben) 2.

Alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységek: Az alapfeladat mellett meglévő, szabad kapacitások kihasználására, nem nyereségszerzés céljából végzett tevékenységek: 0111 Gabonafélék, gabonaféle (kivéve: rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése 0113

Zöldségféle, dinnye, gyökér-, gumós növény termesztése

0119

Egyéb, nem évelő növény termesztése (dísznövénytermesztés)

0125

Egyéb gyümölcs, héjas termésű termesztése

0121

Szőlőtermesztés

0124

Almatermésű, csonthéjas termesztése

0128

Fűszer-, aroma-, narkotikus, gyógynövény termesztése

0142

Egyéb szarvasmarha tenyésztése

0143

Ló, lóféle tenyésztése

0145

Juh-, kecske, tenyésztése

0146

Sertéstenyésztés

0147

Baromfitenyésztés

0161

Növénytermelési szolgáltatás

0162

Állattenyésztési szolgáltatás Kisegítő mezőgazdasági szolgáltatás

5590

Egyéb szálláshely-szolgáltatás: Kollégiumi, externátusi szolgáltatás a felnőttoktatásban résztvevőknek, a kollégiumi férőhelyek szorgalmi időszakon kívüli (szünidei) hasznosítása

5629

Egyéb vendéglátás Munkahelyi étkeztetés: középfokú iskolai képzésben részesülők, kollégiumban elhelyezettek étkeztetése a maximális tanulólétszámon belül igény szerint, munkavállalók étkeztetése Közétkeztetés

5610

Éttermi, mozgó vendéglátás

6820

Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése, oktatási intézményi épületrész, terem bérbeadása

6420

Vagyonkezelés- Intézményi vagyon működtetése

4939

M.n.s. egyéb szárazföldi személyszállítás: Egyéb nem menetrend szerinti szárazföldi személyszállítás Szakmai tevékenységet irányító és kisegítő szolgáltatás

7490

M.n. s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, szakértés, szaktanácsadás Kongresszusszervezés, pedagógiai tájékoztatás.

4799

Egyéb nem bolti piaci kiskereskedelem –tankönyvforgalmazás

9101

Könyvtári, levéltári tevékenység

8551

Sport, szabadidős képzés, egyéb sporttevékenység (diáksport)

8690

Egyéb humán-egészségügyi ellátás Iskola-egészségügyi ellátás

9491

Egyházi tevékenység

Egyéb közoktatási nevelési, szakmai feladatok: Kulturális, egyéb szabadidős és egészségfejlesztési feladatok Továbbképzések, tanfolyamok szervezése Képesség-kibontakoztató felkészítés: személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program 3.

Feladatmutatók:

3.1

Az intézmény tanulói létszáma:

520 fő

3.2

A kollégiumok tanulói létszáma:

135 fő

4.

Az intézmény számlaszáma: 11747051 –20102984

6.


4.1


Az ÁFA visszatérítése az állami normatíva levonása után lehetséges az arányosítás módszerével.

5.

Az intézménynek nincs önállóan gazdálkodó szerve, tagintézménye.

6.

Az intézmény költségvetését, zárszámadását az Igazgatótanács megtárgyalja, véleményezi és jóváhagyásra az Országos Presbitériumnak előterjeszti.

7.

A kiegészítő, kisegítő tevékenységekkel kapcsolatos szerződéskötésre az igazgató jogosult.

8.

Az intézményi kiadványozás joga az igazgatót illeti meg.

9.

Az iskola bélyegzőinek felirata és lenyomata: Hosszú bélyegző: „ Evangélikus Mezőgazdasági, Kereskedelmi, Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium Kőszeg, Árpád tér 1 PF: 22” Körbélyegző: „ Evangélikus Mezőgazdasági, Kereskedelmi, Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium Kőszeg”

10. A bélyegzők használatára az iskola vezetői és az iskolatitkár jogosult. 11. Az intézmény alaptevékenységhez kapcsolódó, kiegészítő tevékenységéből származó bevételeiből csak a feladat megoldásában résztvevő, közreműködő, az intézménnyel munkaviszonyban álló személyek részére adható díjazás, a munkaviszonnyal nem rendelkezők részére nem. 12. Az intézmény az alkalmazottak önkéntes kölcsönös biztosító pénztárral szembeni tagdíjfizetési kötelezettségeit nem vállalja át. Adományt vezetői döntéstől függően ad az intézmény. 13. Az intézmény tanulói nem állítanak elő vagyoni joggal kapcsolatos döntést igénylő javakat. 14. A normatív támogatásban részesülő intézményekben teljes munkaidőben alkalmazottak munkaidejét és pihenőidejét, előmeneteli és illetményrendszerét a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1993. évi XXXIII. törvény szerint kell megállapítani (55-80. §).

7.



II. FEJEZET AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETE 3. §. Az intézmény szervezeti egységei, vezetői szintjei 1. Az iskola szervezeti egységei: a) iskola b) kollégium c) tangazdaság d) pénzügyi-gazdasági egység 2. Az egyes szervezeti egységek élén az alábbi felelős beosztású vezetők állnak: a) iskola: - közismereti, nevelési terület: nevelési igazgatóhelyettes - szakképzési terület: szakmai igazgatóhelyettes b) kollégium: kollégiumvezető c) tangazdaság: termelésirányító d) pénzügyi-gazdasági egység: gazdasági vezető 4. §. Az intézmény vezetési szerkezete 1.

Az   

intézmény vezetői: igazgató nevelési igazgatóhelyettes, kollégiumvezető szakmai igazgatóhelyettes gyakorlati oktatásvezető felnőttképzési vezető termelésirányító  gazdasági vezető

2.

Az intézmény vezetésének általános elvei: 2.1. A vezető felelős a vezetése alatt álló intézet, feladatkör, illetőleg szervezeti egység feladatainak maradéktalan ellátásáért. Ennek érdekében minden vezető köteles a részére meghatározott hatáskörben és jogkörben: 2.1.1. gondoskodni a feladatok ellátásához szükséges személyi, tárgyi és szervezési feltételek biztosításáról, 2.1.2. a feladatok hatékonyabb megoldásához szükséges intézkedéseket saját hatáskörben megtenni, illetve ez irányú javaslatait feletteséhez előterjeszteni, 2.1.3. a jogszerűséget és a hatékonyságot biztosító módon ellenőrizni a feladatok ellátását. 2.2. A vezetésben az alábbi általános elveket kell érvényesíteni: 2.2.1. A szervezeti egységeket úgy kell kialakítani, illetve működtetni, hogy a vezetés különböző szinteket magában foglaló szerkezete minden vezető és beosztott számára egyértelmű legyen. 2.2.2. A mellérendelt szervezeti egységek kötelesek a feladatok megoldásában együttműködni, de egymásnak közvetlenül nem adhatnak utasítást. 2.2.3. A vezetés minden szintjén érvényesíteni kell a demokratikus vezetés követelményeit:  a vezetők az általános és jelentős kérdésekben döntésükhöz kérjék ki a beosztott dolgozók, illetve a vezetést segítő tanácsadó szervek véleményét,  az iskolára, vagy annak szervezeti egységeire, illetve az egyes munkakörökre vonatkozó döntések előtt –a rendeletekben, állásfoglalásokban meghatározott módon –ki kell kérni a szakszervezet, illetve a diákönkormányzat véleményét,  minden szintű vezető kötelessége, hogy a beosztottait érintő döntéseiről tájékoztassa az érintetteket.

3.

Az intézmény vezetési szerkezete: a vezetés szerkezetét a szervezeti ábra foglalja össze:

8.



Az intézmény szervezete

IGAZGATÓ

IGAZGATÓTANÁCS

Iskolalelkész

Pályázati referens

Rendszergazda Iskolatitkár

Minőségügyi vezető Nevelési igh. Ifjúságvédelmi felelős

Könyvtáros

Tankönyvfelelős

Társadalomtud. mk. vez.

Szaktárgyi teamek

Szakterem felelősök

Természettud. mk. vez.

Szaktárgyi teamek

Szakterem felelősök

Osztályfőnöki mk. vez.

Szertárfelelősök

Kollégiumi mk. vez.

Épületfelelősök

Szakmai igh. Pályaválasztási felelős

DMS tanár

Szabadidő-szervező

Felnőttképzési vez. Gyakorlati okt. vez.

Közlekedésbiztonsági vzető

Termelésirányító Agrár mk. vez.

Szaktárgyi teamek

Szakterem felelősök Szertárfelelősök

Gazdasági, műszaki mk. vez.

Szaktárgyi teamek

Szakterem felelősök Szertárfelelősök

Gazdasági vezető Munkavédelmi felelős Gondnok

Tűzvédelmi felelős Takarítók Karbantartók, portás Házmester

Élelmezésvezető

Szakácsnők Konyhalányok

Adminisztratív dolgozók 9.



5.§. A vezetők feladatai, jogkörei: 1. Igazgató Feladatát a MEE VIII. tv. 49.§ (1) bekezdése alapján végzi. Felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű, takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat és dönt az intézmény működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, szabályzat vagy kollektív szerződés nem utal más hatáskörbe. A dolgozók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét – a jogszabályokban előírt egyeztetési kötelezettségek megtartásával –gyakorolja. 1.1. Jogállása: az intézmény egyszemélyi felelős vezetője 1.2. Feladatköre: 1.2.1 Az intézmény pedagógiai vezetője. Tervezői feladatkörében gondoskodik az intézmény munkatervéről, az oktató-nevelő munka személyi és tárgyi feltételeiről, az iskola ágazati profiljának a társadalmi és gazdasági szükségletek szerinti alakításáról. Irányító, ellenőrző munkáját a korszerű pedagógiai elveknek megfelelően, a jogszabályok rendelkezései, valamint a fenntartó és a felügyeleti szerv irányítása szerint, az intézmény pedagógiai autonómiájának megőrzésével, az intézmény vezető beosztású dolgozóival megosztva, az intézmény közösségeinek bevonásával és a szülői munkaközösséggel együttműködve végzi. 1.2.2 Vezeti a nevelőtestületet. Előkészíti a nevelőtestület hatáskörébe tartozó döntéseket, szervezi és ellenőrzi ezek szakszerű végrehajtását. 1.2.3 Feladata az Igazgatótanács, a diákönkormányzat, a szülői érdekképviseleti szerv és a diákmozgalom munkájának segítése, működési feltételeinek biztosítása. 1.2.4 Felelős a gazdálkodási, pénzügyi rendelkezések megtartásáért, a végrehajtás ellenőrzéséért. 1.2.5 Munkáltatói feladatkörében gyakorolja mindazon jogköröket, amelyet a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a MEE Törvényei és egyéb jogszabályok munkáltatói hatáskörébe utalnak. 1.2.6 Az Igazgatótanács egyetértésével gondoskodik az intézmény tervszerű munkaerő-gazdálkodásáról, a dolgozóknak a feladatellátást segítő képzéséről, továbbképzéséről. 1.2.7 Egyéb feladatai keretében fogadja az intézmény munkájával kapcsolatos közérdekű bejelentéseket, panaszokat, javaslatokat, ezek alapján döntéseket, intézkedéseket hoz. Kapcsolatot tart az állami irányító szervekkel, a fenntartó és felügyeleti szervvel, az intézmény feladata és szakmai tevékenysége szempontjából szakmai szervezetekkel és a lakossággal. 1.2.8 Előkészíti az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát, a pedagógiai programot és azokat elfogadásra a nevelőtestület, véleményezésre az Igazgatótanács elé terjeszti. 1.3. Hatásköre: 1.3.1 Az intézmény pedagógiai vezetőjeként: Munkatervi javaslatot készít és terjeszt a nevelőtestület elé. Döntést hoz az intézmény alapfeladatába tartozó feladatok személyi és tárgyi feltételeiről. Ennek keretében jóváhagyja a tantárgyfelosztást, az óra- és terembeosztási rendet, engedélyezi az egy napot meghaladó távolléteket. Döntéseket hoz az alapfeladat ellátásának operatív irányításához. Ellenőrzi és értékeli az intézmény dolgozóinak munkáját. 1.3.2 A gazdasági ügyekben: Az intézmény nevében teljes kötelezettségvállalási joga van. Utalványozási joggal rendelkezik. Ellenőrzési és beszámoltatási joggal rendelkezik. 1.3.3 Munkáltatóként: Az Igazgatótanács egyetértésével, munkaszerződéssel alkalmazza az intézmény dolgozóit, illetve szerződést köt a szerződéses munkaviszonyban álló dolgozókkal. Gyakorolja a munkáltató fegyelmi jogkörébe eső hatáskörét. Egyéb hatásköre tekintetében: Gondoskodik az intézmény munkavédelmi, tűzvédelmi, vagyonvédelmi feladatainak ellátásáról, a jogszabályokban meghatározott szabályzatok elkészítéséről, az ezzel összefüggő képzési és ellenőrzési feladatok ellátásáról. Szervezi és irányítja az intézmény munkájával kapcsolatos tervezési és belső ellenőrzési feladatokat. 1.3.4 Döntési jogköre van: Munkáltatói feladatkörében a jogszabályokban meghatározott esetekben. Az intézményi munka- és feladatmegosztás tekintetében. Első fokon dönt mindazon tanügy-igazgatási kérdésekben, amelyeket a jogszabályok hatáskörébe utalnak. 1.3.5 Az igazgató feladatait vezető munkatársainak közreműködésével látja el. Az igazgatóhelyettesek megbízatását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja.

10.



2. Nevelési igazgatóhelyettes 2.1. Jogállása: Munkáját az igazgató irányításával, ellenőrzésével végzi. Az igazgatót elsősorban, teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesíti. Szükség szerint ellátja a szakmai igazgatóhelyettes helyettesítését. 2.2. Feladatköre: 2.2.1. Szakmai jellegű feladatai: a) Segíti az igazgató munkáját a helyzetértékelésben, a nevelési és általános oktatási feladatok tervezésében, a munkaterv szerkesztésében. b) Előkészíti és segíti az igazgató munkáját a tantárgyfelosztásban. c) Vezeti a beírási naplót. d) Elkészíti az órarendet és az ügyeleti beosztást, meghatározza a tanórán kívüli, oktatómunkához kapcsolódó foglalkozások rendjét. e) Szervezi és irányítja az iskolai közismereti tanulmányi versenyeket. f) Feladata: a tanév adminisztratív lezárása g) A vezetői megbeszéléseken szóban, év végén írásban beszámol az igazgatónak elvégzett munkájáról, tapasztalatairól, és javaslatot tesz az oktató-nevelő munka továbbfejlesztésére. h) Elkészíti, és határidőre előterjeszti a statisztikai kimutatásokat. i) Részt vesz a beiskolázási feladatok megoldásában. j) Irányítja és ellenőrzi az iskolai tankönyvellátás feladatait. 2.2.2. Munkáltatói jellegű feladatai: a) Véleményezi a közismereti képzés tanmeneteit. b) Ellenőrzi és értékeli a közismereti tárgyakat tanító pedagógusok munkáját. 2.2.3. Egyéb feladatai: a) Szervezi és ellenőrzi a tanulók általános munka- és tűzvédelmi oktatását. b) Vezetői ügyeletet tart az évente rögzített ügyeleti rendszerint. c) Ellenőrzi a menzai ellátással kapcsolatos feladatokat. 2.3. Hatásköre: a) Engedélyezi a szükséges óracseréket. b) Irányítja és ellenőrzi az osztályfőnöki és a közismereti munkaközösségek, valamint a közismereti tárgyú tanulmányi szakkörök munkáját. c) Irányítja és ellenőrzi a tanórán kívüli nevelőmunkát. d) Ellenőrzi és értékeli a közismereti tárgyak oktatását, a nevelési feladatok megoldását, és a hatáskörébe tartozó megbízások teljesítése során végzett munkát. e) Ellenőrzi és értékeli a tanórán kívüli és a diákönkormányzat keretében zajló feladatok megoldását. f) Ellátja a működési szabályzatban meghatározott, feladatköréhez tartozó belső ellenőrzési feladatokat. 2.4. Döntési jogköre van: a) az órarend megszerkesztésében b) a közismereti tantárgyakat érintő tankönyvrendelésben. 2.5 Véleményezési jogköre van: a) a feladatkörébe tartozó munkaközösség-vezetők, megbízotti feladatokat ellátók és tanárok jutalmazásával, minősítésével, kitüntetésével kapcsolatban, b) az oktató-nevelő munkát érintő valamennyi kérdésben, a pénzeszközök felhasználásában 3. Szakmai igazgatóhelyettes 3.1. Jogállása: Munkáját az igazgató irányításával, ellenőrzésével végzi. Az igazgatót másodsorban, teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesíti. Szükség szerint ellátja a közismereti-nevelési igazgatóhelyettes, illetve a gyakorlati oktatásvezető helyettesítését. 3.2. Feladatköre: 3.2.1. Szakmai jellegű feladatai: a) Segíti az igazgató munkáját a helyzetértékelésben, meghatározó szerepet tölt be az iskola szakmai feladatainak megoldásában, részt vesz a munkaterv szakmai vonatkozású részeinek összeállításában. b) Előkészíti és segíti az igazgató munkáját a tantárgyfelosztásban. c) Szervezi és irányítja a szakmai tanulmányi versenyeket. d) Irányítja és ellenőrzi a pálya-előkészítő munkát. e) Irányítja az iskolai ünnepélyek szervezését. f) Előkészíti a szakmai oktatás fejlesztését szolgáló döntéseket. g) Ellenőrzi a szakmai tankönyvrendeléseket. h) A vezetői megbeszélésen szóban, év végén írásban beszámol az igazgatónak végzett munkájáról, tapasztalatairól, javaslatot tesz az oktató-nevelő és különösen a szakmai munka továbbfejlesztésére. i) Részt vesz a beiskolázási feladatok megoldásában. 3.2.2. Munkáltatói jellegű feladatai: a) Véleményezi és jóváhagyja a szakmai elméleti képzés tanmeneteit. b) Szervezi a távollévő tanárok órájának helyettesítését. c) Összesíti és elszámolja a túlórákat, helyettesítéseket.

11.



d) Ellenőrzi és értékeli a szakmai tárgyakat tanító pedagógusok munkáját. 3.2.3. Egyéb feladatai: a) Vezetői ügyeletet lát el az évente rögzített ügyeleti rend szerint. b) Aláírási jogkörrel rendelkezik gazdasági- és pénzügyekben. c) Előkészíti és lebonyolítja az érettségi, javító-, osztályozó és különbözeti vizsgákat. d) Végzi az iskolai munkát érintő nyomtatványrendelést. 3.3. Hatásköre: a) Engedélyezi a szükséges óracseréket. b) Irányítja és ellenőrzi a szakmai munkaközösség, valamint a szakmai tárgyú tanulmányi szakkörök munkáját. c) Ellátja a működési szabályzatban meghatározott, feladatköréhez tartozó belső ellenőrzési feladatokat. d) Ellenőrzi és értékeli a szakmai elméleti és gyakorlati oktatást, a hatáskörébe tartozó megbízatások teljesítése során végzett munkát. e) Ellátja a szakmai, a felnőtt- és az átképzés, valamint az ezekkel kapcsolatos vizsgáztatások előkészítését, szervezési, ellenőrzési feladatait. 3.4. Döntési jogköre van: a) szakmai tanmenetek jóváhagyásában, b) a szakmai gyakorlatok szervezésében, c) a felnőtt át- és továbbképzések területén, d) a szakmai tankönyvrendelésben, e) szakmai tanulmányi szakkörök, versenyfelkészítések tematikáját illetően, f) a helyettesítések, óracserék engedélyezésében. 3.5 Véleményezési jogköre van: a) a feladatkörébe tartozó munkaközösség- és gyakorlati oktatásvezető, termelésirányító, a megbízotti feladatokat ellátók, tanárok és szakoktatók jutalmazásával, minősítésével, kitüntetésével és rendkívüli feljebb sorolásával kapcsolatban, b) a szakmai képzést szolgáló pénzeszközök felhasználásával kapcsolatban. 4. Gazdasági vezető 4.1. Jogállása: a) Gazdasági és pénzügyi feladatait az igazgató irányításával, az érvényes jogszabályok betartásával, azok előírásainak figyelembevételével látja el. b) Vezeti az intézmény pénzügyi-gazdasági egységét. c) Gazdasági kérdésekben teljes felelősséggel helyettesíti az igazgatót. d) Helyettesítését szükség szerint a gazdasági ügyintéző látja el. e) Aláírási joga a pénzügyi és a gazdasági témákban teljes körű. f) Gazdasági és pénzügyi kérdésekben képviseleti joggal rendelkezik. 4.2. Feladatköre: 4.2.1. Gazdasági jellegű feladatai: a) Elkészíti és véleményezésre, jóváhagyásra előterjeszti az intézmény költségvetését. b) A jogszabályok előírásai szerint vezeti a  főkönyvelést, számlák ellenőrzését, kiegyenlítését,  előirányzatok, pótelőirányzatok nyilvántartását,  létszám-, és bérnyilvántartásokat, c) munkaügyi nyilvántartó lapokat. d) Szervezi a bérgazdálkodást, nyilvántartja a bevételeket, kiadásokat. Ellenőrzi az illetményhivatali adatokat, jelentéseket. e) Havonta jelentést készít a beszerzésekről és a bérgazdálkodásról. f) Betartja a bizonylati rendet. 4.2.2. Munkáltatói jellegű feladatai: a) Évente elkészíti a nem pedagógus dolgozók szabadságolási tervét. b) Irányítja és ellenőrzi a gazdasági szervezet dolgozóinak munkáját. 4.2.3. Egyéb feladatai: a) Ellenőrzi az anyagok és eszközök bevételezését, kiadását, felhasználását. b) Érvényesíti a kifizetéseket. c) Irányítja és ellenőrzi az év végi leltározást, elkészíti az év végi vagyonkimutatást. d) Elvégzi az útiszámlák felülvizsgálatát, a pénztár ellenőrzését, a szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartási ellenőrzését. e) Ellátja a munka- és tűzvédelmi szabályzatban meghatározott kötelezettségeit. 4.3. Hatásköre: a) Felelőssége az igazgatóval együtt kiterjed az intézmény teljes gazdálkodására. b) Kiemelten felelős:  a jogszabályoknak megfelelő gazdasági, pénzügyi tevékenységért,  a pénzügyi fegyelem megtartásáért,  az adatszolgáltatás során közölt adatok valódiságáért. c) Kötelezettségvállalásoknál és az ellátmányszámla feletti rendelkezésben ellenjegyzési kötelezettsége és joga van. d) A gazdasági szervezet dolgozói tekintetében ellátja a munkavégzéssel kapcsolatos munkáltatói jogokat. e) Szervezi az intézmény gazdálkodását érintő belső ellenőrzési feladatokat.

12.



f)

A gazdasági, vagyonvédelmi, ellenőrzési feladatok keretében felügyeli az intézmény gazdálkodási rendjét, a beszerzett eszközök megfelelő nyilvántartását, rendeltetésszerű felhasználását, állagmegóvását. 4.4. Döntési jogköre van: a) A gazdasági szervezet dolgozóinak munkavégzésével kapcsolatos, a munkaidőt és a pihenőidőt érintő munkáltatói jogkörében. b) Az adminisztratív dolgozók feladatmegosztásában. 5. Kollégiumvezető 5.1. Jogállása: munkáját az igazgató irányításával, ellenőrzésével végzi. A kollégiumi munkaközösség vezetőn keresztül irányítja az intézmény kollégiumi ellátással kapcsolatos feladatait. Helyettesítését a kollégiumi munkaközösség vezetője látja el. 5.2. Feladatköre: 5.2.1. Szakmai jellegű feladatai: a) Segíti az igazgató munkáját a helyzetértékelésben, a nevelési feladatok tervezésében, a munkaterv szerkesztésében. b) Elkészítteti, és határidőre előterjeszti a kollégiumi statisztikai kimutatásokat. c) Elkészítteti az éves tanulói foglalkozási tervet, a kötelező foglalkozásokra vonatkozóan a tanév megkezdéséig, a választható foglalkozásokra vonatkozóan legkésőbb az adott tanév szeptember 30-áig. d) Részt vesz a beiskolázási feladatok megoldásában. e) Az intézményi munkaterv alapján elkészítteti a kollégium munkatervét. f) Segíti a kollégiumi diákönkormányzat munkáját. g) A kollégiumi vonatkozású ügyekben kapcsolatot tart a szülőkkel. h) A vezetői megbeszélésen szóban, félévente írásban beszámol a kollégiumi munkaközösség vezetőjével a végzett munkáról, tapasztalatokról, javaslatot tesz az oktató-nevelő munka, különösen a kollégiumi élet továbbfejlesztésére. i) Az ismeretlen helyen tartózkodó tanulók keresésére megteszi a szükséges intézkedéseket. 5.2.2. Munkáltatói jellegű feladatai: a) Elkészítteti és jóváhagyásra előterjeszti a kollégiumi nevelők munkarendjét, ügyeleti beosztását. b) Elkészítteti és jóváhagyja a kollégiumi nevelők foglalkozási tervét, gondoskodik a távollévők helyettesítéséről. c) Elkészíti az ügyeleti és helyettesítési díjak elszámolását. 5.2.3. Egyéb feladatai: a) Gondoskodik a kollégiumra vonatkozó tűz- és munkavédelmi előírások megismeréséről, betartásáról. b) Gondoskodik a kollégium területén a magán- és a társadalmi tulajdon védelméről. c) Gondoskodik a kollégiumi törzskönyv vezetéséről, nyomtatványok megrendeléséről, a dokumentációk megőrzéséről. d) Irányítja és ellenőrzi a 9., 11. és 13. osztályos tanulók ideiglenes bejelentését. e) Ellenőrzi a kollégiumi helyiségek állapotát, rendjét, tisztaságát. 5.3. Hatásköre: a) Irányítja, ellenőrzi és értékeli a kollégiumban folyó nevelőmunkát. b) A kollégiumi munkaközösség vezetőjével ellenőrzi és értékeli a nevelőtanárok munkáját. 5.4. Döntési jogköre van: a) a kollégiumi nevelők foglalkozási tervének jóváhagyásában, munkabeosztásuk alkalom szerinti módosításában, b) a kollégiumi tanulók házirendtől és napirendtől eltérő tevékenységének engedélyezésében c) a kollégiumi tanulók jutalmazásában és büntetésében, a kollégiumi túlóra- és helyettesítési díjak elszámolásában. 6. Gyakorlati oktatásvezető 6.1. Jogállása: munkáját a szakmai igazgatóhelyettes közvetlen irányításával végzi. Szükség szerint ellátja a termelésirányító helyettesítését. Helyettesítését a szakmai igazgatóhelyettes látja el. 6.2. Feladatköre: 6.2.1. Szakmai jellegű feladatai: a) Elkészítteti és jóváhagyja a szakmai gyakorlatok tanmeneteit. b) Elkészíti a szakmai gyakorlatok évi (félévi) foglalkoztatási és beosztási tervét, a gyakorlatok heti ütemezését és a tanulók szállításának rendjét. c) Szervezi az állandó gyakorlóhelyeken kívül eső látogatásokat, szakmai gyakorlatokat. d) Szervezi és felügyeli a naposi gyakorlatokat. e) A szakmai gyakorlatvezetők és a szakoktatók igényei alapján biztosítja a szükséges anyag-, vegyszer- és eszközkészleteket. f) A szakmai igazgatóhelyettessel egyetértésben előterjeszti a gyakorlati oktatás fejlesztését szolgáló javaslatait. g) Kapcsolatot tart a szakági kamarákkal, felügyeleti szervekkel. h) Kapcsolatot tart a külső gyakorlati képzőhelyekkel, folyamatosan ellenőrzi, felügyeli az ott folyó gyakorlati képzés szakszerűségét. i) Irányítja, szervezi és ellenőrzi a szakmai gyakorlóhelyek külső és belső rendjét, biztosítja a rendeltetésszerű üzemelés feltételeit. j) A szakmai igazgatóhelyettessel egyetértésben tervezi és szervezi az összefüggő gyakorlatokat.

13.



k)

A vezetői megbeszélésen szóban, félévente írásban beszámol az igazgatónak végzett munkájáról, tapasztalatairól, javaslatot tesz a gyakorlati oktatás továbbfejlesztésére. l) Kapcsolatot tart a tangazdaság termelésirányítójával. 6.2.2. Munkáltatói jellegű feladatai: •Feladatkörében szervezi a tanulók és az oktatási anyag szállításával kapcsolatos feladatok ellátását. 6.2.3. Egyéb feladatai: a) Irányítja és ellenőrzi a tanév eleji és az egyes gyakorlóhelyeken szükséges tűz- és munkavédelmi oktatásokat, a gyakorlatok ezeknek megfelelő végrehajtását. b) Az igazgató által jóváhagyott munkarendben dolgozik. c) Kezeli a gyakorlatos szertár anyagát. 6.3. Hatásköre: a) Irányítja, szervezi és ellenőrzi a szakmai gyakorlatvezetők és szakoktatók munkáját, a tantervi feladatok teljesítését. b) Ellátja a működési szabályzatban meghatározott, feladatköréhez tartozó belső ellenőrzési feladatokat. 6.4. Döntési jogköre van: a) a szakmai gyakorlatok tanmeneteknek megfelelő heti ütemezésében, b) az összefüggő gyakorlatok szervezésében, c) a biztonságos gyakorlatvégzés feltételeinek megítélésében, d) a tervezettől eltérő tematikájú gyakorlatok szervezésében, az iskolai gyakorlati helyek rendjének fenntartását biztosító intézkedésekben. 7. Felnőttképzési vezető 7.1. Jogállása: munkáját a szakmai igazgató helyettes közvetlen irányításával végzi. Szükség szerint ellátja a gyakorlati oktatásvezető helyettesítését. Helyettesítését a szakmai igazgatóhelyettes látja el. 7.2. Feladatköre: 6.2.1. Szakmai jellegű feladatai: a) Felméri a felnőttképzési igényeket, lehetőségeket, folyamatosan keresi az új lehetőségeket. b) Elkészíti az éves felnőttképzési tervet. c) Kapcsolatot tart a kistérség munkáltatóival, a Munkaügyi Központtal d) Kapcsolatot tart a szakági kamarákkal, felügyeleti szervekkel. e) Képviseli az intézményt a Szakmai Tanácsadó Testületben. f) Egyezteti az intézmény felnőttképzését az Egyházi TISZK-ben, adatszolgáltatást, statisztikai szolgáltatást nyújt. g) Koordinálja a felnőttképzési tevékenységet az intézményen belül. h) Kapcsolatot tart a képzésben résztvevőkkel, tájékoztatást nyújt számukra.. i) Képzési szerződések megkötése. j) Elkészíti a felnőttképzések foglalkoztatási és beosztási tervét, ütemezését. k) Költségvetést készít a képzési projektekre, azt előterjeszti jóváhagyásra az igazgatónak, gazdasági vezetőnek. l) A tanfolyami dokumentáció vezetése. m) A szakmai igazgatóhelyettessel, gyakorlati oktatásvezetővel tervezi és szervezi a gyakorlatokat. n) A vizsgákkal kapcsolatos intézményi feladatok elvégzése. o) Az éves értékelések és statisztikák elkészítése. p) A kötelező adatszolgáltatások teljesítése q) A vezetői megbeszélésen szóban, félévente írásban beszámol az igazgatónak végzett munkájáról, tapasztalatairól, javaslatot tesz a felnőttképzési továbbfejlesztésére. 7.2.2. Munkáltatói jellegű feladatai: a) Megbízásokat készít a felnőttképzésben részt vevő oktatók, gyakorlatvezetők számára. b) Feladatkörében szervezi a hallgatók, oktatási anyagok, oktatási segédeszközök szállításával kapcsolatos feladatokat. 7.2.3. Egyéb feladatai: c) A gazdasági vezetővel egyeztetve követi a befizetéseket, elmaradás esetén figyelmeztet, illetve eljárást kezdeményez. d) Irányítja és ellenőrzi a szükséges tűz- és munkavédelmi oktatásokat, a gyakorlatok ezeknek megfelelő végrehajtását. e) Az igazgató által jóváhagyott munkarendben dolgozik. 7.3. Hatásköre: a) Irányítja, szervezi és ellenőrzi az elméleti képzést végzők, a képzésben részt vevő gyakorlatvezetők és szakoktatók munkáját, a feladatok teljesítését. b) Ellátja a működési szabályzatban meghatározott, feladatköréhez tartozó ellenőrzési feladatokat. 7.4. Döntési jogköre van: a) a tanfolyamok ütemezésében, b) a gyakorlatok szervezésében, c) a biztonságos gyakorlatvégzés feltételeinek megítélésében, d) a tervezettől eltérő tematikájú gyakorlatok szervezésében, a gyakorlati helyek rendjének fenntartását biztosító intézkedésekben.

14.



6.§. A munkaközösség-vezető feladatai: Feladatát a szakmai, illetve nevelési igazgatóhelyettes közvetlen irányításával végzi. Feladata: 1.

Az iskola pedagógiai programja és éves munkaterve alapján összeállítja a munkaközösség évi programját, és azt elfogadásra a munkaközösség elé terjeszti.

2.

Véleményezi és az illetékes igazgatóhelyettesnek jóváhagyásra előterjeszti a munkaközösség tagjainak tanmenetét, felügyeli a tanmenetek szerinti haladást és a követelményrendszernek való megfelelést.

3.

Irányítja és ellenőrzi az iskolai munkatervből fakadó, a munkaközösségre háruló feladatok optimális megoldását (pl. felzárkóztatás, pályairányítás, egységes nevelési elvek, helyi tantervek összeállítása, a fejlesztő munka szervezése, stb.). felelős a munkaközösség szakmai munkájáért.

4.

Irányítja és szervezi a munkaközösség tagjainak szakmai, módszertani önképzését és szervezett továbbképzését.

5.

Irányítja és szervezi a munkaközösség feladatkörébe tartozó eredményvizsgálatokat.

6.

Segítséget és útmutatást ad a munkaközösségébe tartozó kezdő tanároknak.

7.

Javaslatokat tesz munkaközössége területén a szertárfejlesztési, könyvbeszerzési, folyóirat-rendelési pénzkeret felhasználására. Figyelemmel kíséri a szertárak rendjét, a szertárfejlesztés rendszerességét, célszerűségét.

8.

Kezdeményezi és irányítja a munkaközösség által szervezett iskolai tanulmányi versenyeket. Figyelemmel kíséri a megyei, országos tanulmányi versenyek időpontjait, a nevezéseket.

9.

Irányítja a munkaközösségbe tartozó szaktárgyak esetében a témazáró eszközök egyeztetését, kölcsönös elfogadását.

10. Legalább negyedévente munkaközösségi megbeszélést tart a közös feladatok megoldása és a munkaközösség egységes követelményrendszerének biztosítása érdekében. A megbeszélésről emlékeztetőt készít az igazgató számára. 11. Gondoskodik a munkaközösségébe tartozó pedagógusok munkájának szakmai segítéséről. 12. Kapcsolatot tart az intézmény más munkaközösségeivel, azok vezetőivel. 13. Szakterületén, éves terv szerint, ellátja a működési szabályzatban meghatározott belső ellenőrzési feladatokat. Látogatja a munkaközösségébe tartozó tanárok óráit. Ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét, ezzel kapcsolatban intézkedéseket kezdeményez. Kezdeményezi szaktanácsadói szolgáltatás igénybevételét. 14. Negyedévente szóban, év végén írásban beszámol az igazgatónak végzett munkájáról, tapasztalatairól. Javaslatokat tesz a nevelő-oktató munka hatékonyságának növelésére. Évente összefoglaló elemző beszámolót, értékelést készít a nevelőtestület számára. 15. Véleményezési jogköre van a tantárgyfelosztás feladatkörébe eső részével, munkaközösségi tagok jutalmazásával, minősítésével, kitüntetésre való felterjesztésével, közalkalmazotti átsorolásával kapcsolatban. 16. Képviseli a munkaközösséget az iskolában zajló és az iskolán kívüli szakmai megbeszéléseken. 17. Irányítja és koordinálja a szakterületén tevékenykedő szaktárgyi teamek, illetve vezetőik munkáját. A tantárgyakhoz kötődő munkaközösségi feladatokat, különösen a tervezési, ismerethordozókra, oktatási eszközökre és értékelési feladatokra vonatkozó tennivalókat a teamek vezetőinek közreműködésével, a szaktárgyi teamek munkáján keresztül szervezi meg. 18. Szakmai területére vonatkozóan szakmai és esztétikai követelményeket alakít ki a szaktermekkel, szertárakkal kapcsolatban. A szertárkezelőket és szakterem-felelősöket tanácsaival segíti. Évente értékeli szakterületének ezeket a létesítményeit. 7.§. A pedagógusok munkakörükben ellátandó feladatai: a.) A pedagógusok munkakörükben ellátandó feladatainak elvei: 1.

A pedagógus felelősséggel és önállóan, a tanulók eredményes nevelése-oktatása érdekében végzi munkáját. A nevelő-oktató munka általános - és az iskola pedagógiai programjában meghatározott - elvei alapján, módszereinek szabad megválasztásával tevékenykedik.

2.

Munkaköri kötelezettségeinek tartalmát és kereteit az iskola pedagógiai programja, helyi tanterve, pedagógiai és szaktárgyi útmutatók, az iskolai munkaterv, a nevelőtestület határozatai, a szervezeti és működési szabályzat előírásai és az igazgató útmutatásai alkotják.

3.

Közreműködik az iskolaközösség alakításában és fejlesztésében. Felfigyel az iskolai és kollégiumi élet problémáira, segíti a helyes kezdeményezések kibontakozását, a hibák megszüntetését. Érdemben és aktívan vesz részt a nevelőtestület közösségi feladatainak megoldásában.

4.

Hivatásából eredő kötelessége, hogy fejlessze szaktárgyi és pedagógiai műveltségét. Ennek érdekében felhasználja az önképzés és a szervezett továbbképzés alkalmait, a munkaközössége támogatását. Tanártársaival, a szülőkkel és a tanulókkal való kapcsolattartás során érvényesíti a kulturált, pedagógusi hivatást tükröző érintkezési szabályokat.

15.



b.) A pedagógusok munkaköri feladatai: 1.

A pedagógus hivatásából fakadó indíttatás alapján, munkaköri kötelezettségként: 1.1. Tevékenysége egészével segítse elő a nevelés-oktatás általános és helyi követelményeinek teljesítését. Szaktárgyi és nevelési követelményeit tanév elején megismerteti tanítványaival. 1.2. A rábízott tanulókat keresztyén szellemben neveli, elősegíti ismereteik gyarapodását. 1.3. Szaktárgyától függetlenül kötelessége a hivatástudatra, a helyes magyar beszédre és írásra nevelés. 1.4. Kötelessége, hogy az oktatásügyről, az iskoláról csak olyan véleményének adjon hangot, amellyel ezek fejlődését elősegítheti. Munkatársaival kapcsolatban pozitív álláspontot képviseljen. 1.5. Tartsa tiszteletben a tanulók emberi méltóságát, a tanulók és tanulóközösségek jogait. 1.6. Követelje meg magától, munkatársaitól, tanulóitól a fegyelmezett munkát és magatartást. 1.7. Kötelessége, hogy a tanulók kérdéseire, felvetéseire legjobb tudása, pedagógiai elhivatottsága alapján tárgyszerű, eligazító választ adjon. 1.8. Tartsa be, és tanítványaival tartassa be az intézmény munka- és tűz- és környezetvédelmi előírásait. Előrelátóan tegyen meg mindent a tanulóbalesetek elkerülése érdekében. 1.9. Betartja az egyházi fenntartó iskolákra vonatkozó törvényeit, az iskola tanulmányi és munkarendjét.

2.

A pedagógus fő feladatát a rendeletekben meghatározott kötelező óraszám figyelembevételével és a tantárgyfelosztásban meghatározott területeken az alábbiak szerint látja el: 2.1. Egész tanévi munkáját tanmenetben tervezi meg, amelyet a munkatervben meghatározott időpontig a munkaközösség-vezetőnek véleményezésre bemutat, illetve elhelyezi a tanmenetek adatbázisában. A tanmeneteket az éves feladattervben megszabott ideig egy példányban elkészíti, kiegészíti. Párhuzamos osztályok számára közös tanmenet készíthető. A tanár tanmenete alapján halad szaktárgyának tanításában. Kétheti óraszámnál nagyobb eltérését jelenti a munkaközösség-vezetőnek, tanmenetét a munkaközösség-vezetővel egyeztetve módosítja. 2.2. Ellátja az oktató-nevelő munkával szoros kapcsolatban lévő feladatokat, különösen: a tanítás előkészítését, írásbeli dolgozatok, feladatlapok, munkafüzetek javítását, ellenőrzését, szemléltető-, kísérleti- és munkaeszközök tanításra való előkészítését. 2.3. Köteles tanítványai munkáját folyamatosan ellenőrizni. A félévi és év végi osztályzatot kellő számú, időben arányos eloszlású, különböző ellenőrzési módszereken alapuló érdemjeggyel alakítja ki. 2.4. Elméleti tantárgy esetén a tanulók előrehaladását a tanmenetben megtervezett témazárók íratásával ellenőrzi. A témazárók íratását egy héttel korábban, a téma megjelölésével az érintettek tudomására hozza. Az eredménytelen témazárót író tanulókat korrekciós foglalkozásokkal segíti, hogy azok a megismételt alkalommal eredményesen teljesíthessenek. 2.5. Tevékenysége egészével, de különösen szaktárgya tanítása során, érvényre juttatja a pedagógia általános és az iskola helyi, egységes nevelési elveit, a kompetenciafejlesztés szempontjait. A tanulók magatartásáról, neveltségi állapotáról folyamatosan tájékoztatja az osztályfőnököt.

3.

A pedagógus munkaköri kötelezettség alapján végzi a fő feladatához tartozó alábbi tevékenységeket: 3.1. A szertárkezelővel egyetértésben végzi szaktárgya eszközkészleteinek tervezett fejlesztését, javítását, a beszerzési tervek összeállítását. 3.2. Ellátja a pedagógusi munkakörrel járó adminisztrációs munkát (haladási napló, túlóra kimutatás, szakköri, korrepetálási napló vezetése, tanulók érdemjegyeinek beírása). Szaktárgyai tekintetében figyelemmel kíséri a tanulók szaktárgyi hiányzásait, az óraszám 15%-át elérő esetre felhívja a tanuló és az osztályfőnök figyelmét. 3.3. A munkatervnek megfelelően végzi a felzárkóztató, korrepetálási feladatokat. 3.4. Részt vesz a szaktárgyának megfelelő munkaközösség(ek), szaktárgyi teamek és a nevelőtestület munkájában. E közösségek munkáját egyéni feladatok megfelelő arányú megoldásával segíti. 3.5. Szaktárgyával kapcsolatban fogadóórákon és szülői értekezleteken információt ad a szülőknek. A tanulókkal kapcsolatos tapasztalatairól folyamatosan tájékoztatja az osztályfőnököt, rendkívüli esetben az igazgatót. 3.6. Szakmai fejlődése és az iskolai célok egységes végrehajtása érdekében a munkaközösségi munkaterveknek megfelelően látogatja a kollégái óráit. 3.7. A tanulmányok alatti, az érettségi, a szakmai vizsgatárgyakat tanító pedagógus a vizsgák szabályzatainak megfelelően végzi a vizsgával kapcsolatos kötelezettségeit.

4.

A munka rendjével kapcsolatos és egyéb, a pedagógus munkakörben ellátandó feladatok: 4.1. Iskolai munkájának megkezdése előtt 10 perccel köteles megjelenni az iskolában, illetve a kijelölt foglalkozási helyen. Ha munkáját váratlan akadályoztatás miatt a meghatározott időben nem tudja megkezdeni, legkésőbb a munka megkezdése előtt 15 perccel jelenti az igazgatónak Minden egyéb esetben, legalább egy nappal korábban engedélyt kér az igazgatótól a távolmaradásra. 4.2. Köteles megjelenni az iskolai ünnepélyeken és a munkatervben rögzített, egész iskolát érintő rendezvényeken, azokkal kapcsolatban elvégezni a munkatervben meghatározott, rá eső feladatokat, az intézmény hagyományait ápolni. 4.3. Beosztás szerint ellátja az ügyeleti szolgálatot, tanulókísérést, helyettesítéseket és felügyeleteket. Helyettesítések esetén a módosított órarendnek megfelelően látja el óráit. 4.4. A tantestület megbízása alapján, köteles a munkatervben meghatározott módon ellátni az oktató-nevelő munkával összefüggő megbízatásait, az igazgató megbízása alapján pedig azokat az iskolai munkával összefüggő feladatokat, amelyek nem haladják meg a jogszabályi kereteket.

16.



4.5. Munkája során köteles ügyelni szűkebb környezete (folyosó, tanterem, gyakorlóhely) rendjére, tisztaságára, a társadalmi tulajdon védelmére. A gondjaira bízott anyagok, eszközök megóvásáért anyagi felelősséggel tartozik. 4.6. Óvja tanítványai testi épségét, tevékenyen segítse az egészséges életmódra nevelést. Ellátja a munkavédelmi szabályzatban előírt kötelezettségeit. 8.§. A gyakorlatvezető tanárok sajátos feladatai 1.

Megismerteti a tanulókkal a munkavédelmi szabályokat, a gyakorlóhelyek berendezéseit, a munkavégzéssel kapcsolatos gépeket, eszközöket, szerszámokat, felszereléseket és azok kezelését, helyes használatát.

2.

Ismerje a kapcsolódó elméleti tantárgyak nevelési és oktatási anyagát.

3.

A gyakorlati oktatásvezető utasítására részt vesz a gyakorlati oktatással kapcsolatos egyéb feladatok megoldásában.

4.

Feladatai tekintetében figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait. Az általánosan képző szakaszban a gyakorlati óraszám 15%-át, a szakképzési szakaszban 10%-át elérő esetre felhívja a tanuló és az osztályfőnök figyelmét.

5.

Munkajogi szabályok szerint anyagilag felelős az általa használt, vagy gondozására bízott eszközök, gépek, szerszámok, laboratóriumi felszerelések, eszközök és tárgyak épségéért, tisztaságáért, karbantartásáért, használhatóságáért.

6.

Munkavégzés megkezdése előtt ismerteti és bemutatja a biztonságos munkavégzést és azt a tanulókkal betartatja. Gondoskodik a szükséges védőberendezésekről.

7.

A hozzá beosztott tanulók munkanaplóit rendszeresen ellenőrzi, javítja, értékeli a tanulók munkáját és magatartását.

8.

A gyakorlat megkezdése előtt kellő időben gondoskodik a napi gyakorlati oktatáshoz szükséges anyagokról, eszközökről, szerszámokról stb., és azokat szakszerűen előkészíti.

9.

A tangazdaságban tartott gyakorlati foglalkozások alatt a szünetekben és a foglalkozás befejezésekor felügyel a tanulókra.

10. Közreműködik a tanulók összefüggő szakmai gyakorlatának szervezési munkáiban, felügyeletében, vagy vezetésében. 11. Az üzemi gyakorlóhelyen köteles a vállalat munkarendjét, tűz- és munkavédelmi előírásait betartani és a tanulókkal betartatni. 12. Ügyel a gyakorlóhely és közvetlen környezetének rendjére. 13. A gyakorlati foglalkozást megelőző hét keddjéig a gyakorlati oktatásvezetővel egyezteti a gyakorlat egységét, helyét. 14. Rendszeresen ellenőrzi a gyakorlaton megjelent tanulók felszerelését, munkaruháját, naplóját. Felszerelés hiányában, ha az a szakszerű munkavégzést és – az állattenyésztéssel kapcsolatos gyakorlatokon – az állategészségügyi előírásokat sérti, a tanuló nem vehet részt a gyakorlaton, távollétét igazolatlannak kell tekinteni. 9.§. Az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnököt az osztályban tanító tanárok közül az igazgató bízza meg. Az osztályfőnöki megbízás keretében elvégzendő sajátos feladatok: 1.

Az osztályfőnök feladata, hogy céltudatosan összehangolja a nevelési tényezőket, alaposan megismerje tanítványai személyiségét.

2.

Tanév elején elkészíti osztályfőnöki tanmenetét, és egyéb módon is biztosítja nevelőmunkája tervszerűségét. Évente megismerteti osztálya tanulóit az iskolai szabályzatok őket érintő részeivel, azok változásaival. Tanulóit, ezek betartására neveli.

3.

Az osztály közösségi életének kialakításában és fejlesztésében együttműködik az osztály-diákbizottsággal, a diákkörökkel.

4.

Látogatja osztálya tanítási óráit, szoros kapcsolatot tart az osztályban tanító tanárokkal és az illetékes kollégiumi nevelőkkel.

5.

A havi fogadónapokat, a szülői értekezleteket és a lehetséges családlátogatásokat is kihasználva szoros kapcsolatot tart a tanulók szüleivel. Eleget tesz a rendeletekben foglalt értesítési és ellenőrzési kötelezettségeinek (érdemjegyek havi ellenőrzése, hiányzások alakulásának havi közlése, fegyelmik, meghívók, értesítők, igazolatlan hiányzások.)

6.

Kellő információval rendelkezik ahhoz, hogy a szükséges esetekben szakszerű, alapos értékelést tudjon készíteni a tanulókról.

7.

Mind a félévi, mind az év végi magatartás és szorgalom osztályzatok megállapításához kikéri az osztályban tanító tanárok és az illetékes kollégiumi csoportvezetők véleményét és ezek alapján dönt az értékelésről.

8.

Segíti az osztály szülői munkaközösségének munkáját. Szülői értekezleten beszámol az osztály neveltségi és tanulmányi helyzetéről, pedagógiai tanácsokat ad, törekszik az iskola és a család nevelőmunkájának összehangolására.

9.

Határidőre elvégzi az osztályával kapcsolatos osztályfőnöki adminisztrációs teendőket. Közöttük különös figyelmet fordít a hiányzásokkal összefüggő, jogszabályban meghatározott értesítési kötelezettségére. A heti lezárások előtt pótoltatja a hiányzó szaktanári bejegyzéseket.

10. Engedélyezi, figyelemmel kíséri és koordinálja osztálya tanulóinak tanórán kívüli és iskolán kívüli elfoglaltságait. 11. A szülő kérésére egy-egy - de évente összesen három napra - távolmaradást engedélyezhet tanulóinak. Gondosan végzi a hiányzások igazolását. 12. Az iskolai szervezéssel összhangban gondoskodik osztálya kötelező orvosi vizsgálatáról.

17.



13. A pedagógia elveinek betartásával - a rendeletekben és működési szabályzatban meghatározott módon - jutalmazhatja, büntetheti tanulóit. 14. Osztályára, tanulóira vonatkozó intézkedést csak véleményének meghallgatásával lehet tenni. 15. Az igazgató jóváhagyásával osztálya lényeges problémáinak megbeszélésére jogosult összehívni az osztályában tanító tanárok értekezletét. Indokolt esetben a tanévi munkatervben meghatározottakon túl, rendkívüli osztályszülői értekezletet szervezhet. 16. Osztálya tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, mozgósít azok megoldására, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. 17. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában. Javaslataival, észrevételeivel, a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét. 10.§ A kollégiumi nevelőtanár feladatai 1.

2.

3.

A kollégiumi nevelőtanár fő feladatát a rendeletekben meghatározott óraszámban, a kollégiumvezető beosztása alapján az alábbiak szerint látja el: 1.1. Felelős a kollégiumi tanulók erkölcsi fejlődéséért, tanulmányi munkájukért, sokoldalú művelődésükér, egészséges életmódjukért. 1.2. A kollégista tanulókat keresztény szellemben neveli, és elősegíti ismereteik gyarapodását. 1.3. Ügyeletes nevelőtanárként irányítja a diákönkormányzat tevékenységét, felelős a kollégium rendjéért, fegyelméért, a napirend betartásáért, a tanórán kívüli programok koordinálásáért, a halasztást nem tűrő ügyekben - épületenként - helyettesíti a kollégiumvezetőt. 1.4. Általános nevelőtanári feladatai mellett fokozott felelősséggel végzi munkáját, a gondviselésére bízott tanulócsoporttal kapcsolatban: 1.4.1. Tanév elején a kollégiumi munkaterv alapján elkészíti csoportja nevelési tervét, a foglalkozások és nevelési feladatok ütemezését, félévkor és év végén értékeli munkaterve végrehajtását. 1.4.2. Az osztályfőnökkel egyeztetve, céltudatosan összehangolja a különböző nevelési tényezőket. 1.4.3. Differenciált módszerekkel törekszik a tanulók minél alaposabb megismerésére. Ennek érdekében is szoros kapcsolatot tart a tanuló osztályfőnökével, szaktanáraival, szüleivel. 1.4.4. Szorosan együttműködik csoportja önkormányzati szerveivel, segíti öntevékenységük kibontakozását. 1.4.5. Rendszeresen ellenőrzi a tanulók által használt helyiségek rendjét. tisztaságát, a tanulók ápoltságát, személyi felszerelésük rendben tartását. 1.4.6. Megköveteli a házirend, illetve a heti és napirend pontos betartását. 1.4.7. Nevelőtanári foglalkozásait egész évre vonatkozóan, tanmenetben tervezi meg, amelyet a munkatervben meghatározott időpontig a munkaközösség-vezetőnek véleményezésre bemutat, majd a kollégiumvezető jóváhagyását követően elektronikus formában adja le.  Félévente az önkormányzati szervekkel együtt elkészíti a tanulók minősítését.  Gondoskodik a betegek orvosi ellátásáról, elhelyezéséről és ellenőrzéséről. A nevelőtanár munkaköri kötelezettsége alapján végzi az alábbi feladatokat: 2.1. A kollégiumvezető beosztása szerint pihenő- és munkaszüneti napokon, étkezéseknél, valamint éjszaka ügyeletet lát el. 2.2. Ellátja a nevelőtanári és csoportvezetői feladatával kapcsolatos adminisztrációs munkát (foglalkozási napló, törzskönyv, ideiglenes be- és kijelentés, napi létszámjelentés). 2.3. A szakképesítésének és a kollégiumi feladatmegosztásnak megfelelően segíti a tanulókat a tanulmányi munkájukban, részükre konzultációt és korrepetálási foglalkozásokat tart. 2.4. A tanulók jobb megismerése, illetve a tanár kollégákkal tartott jó kapcsolat érdekében látogatja csoportja tanítási óráit, foglalkozásait, 2.5. Csoportja tanulóiról baleseti nyilvántartást vezet, illetve - az iskola ifjúságvédelmi felelősével összhangban - ellátja csoportjával kapcsolatos ifjúságvédelmi feladatokat. 2.6. Öntevékenyen - a diákönkormányzatra támaszkodva - irányítja csoportja által használt helyiségek (hálók, tanulók, étkezők) esztétikus, otthonos rendjének kialakítását. 2.7. Megbízás alapján végzi a kollégium egyes nevelési területeinek irányítását, szervezését. A nevelőtanárok munkabeosztását úgy kell elkészíteni, hogy optimálisan eleget tudjanak tenni csoportjukkal kapcsolatos kötelezettségeiknek.

11.§ Termelésirányító 1. 2.

Jogállása: munkáját a gyakorlati oktatásvezető irányításával és ellenőrzésével végzi. Irányítja a tangazdasági szervezetet. Feladatköre: 2.1. Szakmai jellegű feladatai:  a szakképzési feladatokhoz a gyakorlati képzés feltételeinek biztosítása,  a tangazdasági gyakorlati munkák szervezése,  a gyakorlati oktatás szakszerű segítésének biztosítása a tangazdasági szervezet személyi és tárgyi feltételeivel

18.



 a tangazdasági termelés tervszerűségének biztosítása, a termeléshez szükséges pénzügyi-gazdasági feltételek

2.2. 

2.3.   

2.4.  

2.5. 

összehangolása. Munkáltatói jellegű feladatai: Irányítja és ellenőrzi a tangazdasági dolgozók munkáját. Egyéb feladatai: gondoskodik a tangazdasági szervezet baleset- és tűzvédelmi szabályainak betartásáról, felelősséggel kezeli a tangazdaság tárgyi eszközeit, biztosítja a létesítmények rendjét, rendezettségét. a tangazdasági szervezet dolgozói tekintetében ellátja a munkavégzéssel kapcsolatos munkáltatói jogokat. Hatásköre: a tangazdasági szervezet dolgozói tekintetében ellátja a munkavégzéssel kapcsolatos munkáltatói jogokat, az igazgatóval és gazdasági vezetővel együttműködve intézi a tangazdaság pénzügyi feladatait. Döntési joga van: a tangazdasági dolgozók mozgó bérének odaítélésében.

12.§. A nevelő-oktató munkával összefüggő megbízások 1.

A nevelő-oktató munkával összefüggő feladatok rendszerét az iskola pedagógiai programja tartalmazza. Konkrét kereteit a tanév munkatervében kell meghatározni

2.

Az nevelő-oktató munkával összefüggő megbízatások: 2.1. Az nevelő-oktató munkát segítő, sajátos feladatkörök:  könyvtáros tanár   szabadidő-szervező Feladataikat jogszabályok, illetve munkaköri leírások tartalmazzák.

rendszergazda

2.2. Pótlékkal, illetve órakedvezménnyel járó megbízatások:  gyakorlati oktatás vezető  felnőttképzési vezető  munkaközösség-vezető  kollégiumi tanulócsoport-vezető  osztályfőnök  ifjúságvédelmi felelős  diákmozgalmat segítő tanár  tűzvédelmi felelős  szabadidő-szervező  munkavédelmi felelős  minőségügyi vezető  üzemi tanács vezetője, tagjai Feladataikat a munkaköri leírások, illetve a megfelelő rendeletek szabályozzák. 2.3. Egyéb módon fizetett megbízatások:  pályázati referens  pályaválasztási referens  tankönyvfelelős  szakkörvezető Feladataikat az igazgató által jóváhagyott, éves munkaterv alapján

  

szakosztályvezető diákkör-vezető (társadalmit kivéve) egészségfejlesztési felelős

végzik.

2.4. Társadalmi megbízatásként elvégzendő feladatok:  közlekedési szakreferens  szertárkezelő  szakterem felelős Feladataikat a vonatkozó jogszabályok, illetve iskolai szabályzatok tartalmazzák. 2.5. Időszakos megbízatások (szaktárgyi-, sport versenyek, stb.) az éves munkatervben foglalt feladatra adhatók. 13.§. A megbízások elvei 1.

A megbízatások rendszerét úgy kell kialakítani, hogy azok a nevelőtestület tagjai számára lehetőleg egyenletes terhelést jelentsenek.

2.

A megbízás lehet határozott vagy határozatlan időre szóló.

3.

Az egyes feladatok elvégzésére lehetőleg az arra legalkalmasabb, megfelelő végzettséggel rendelkező tanároknak kell megbízást adni. A sajátos képzettséget nem igénylő feladatok elvégzésére - elvileg - minden tanár alkalmas.

4.

A megbízatások kiemelkedő szintű teljesítése jutalmazási szempont.

5.

A megbízás nem megfelelő színvonalú ellátása esetén a munkaterület közvetlen irányítójának javaslatára a megbízás visszavonható.

14. §. Az intézmény szervezeti egységei 1.

Igazgatótanács Az Igazgatótanács az intézmény munkáját segítő, választott testület. Tevékenységével elősegíti az intézmény rendeltetésszerű működését, gyakorolja a fenntartó önkormányzati testület által ráruházott jogokat, közvetítő szerepet tölt be az intézmény, a felhasználók (szülők, tanulók) és a fenntartó között. Az Igazgató-

19.



tanács a Magyarországi Evangélikus Egyház 2005. évi VIII. törvénye, valamint ügyrendjében foglaltak alapján végzi a munkáját. Az Igazgatótanács ülései közötti időben az Intéző Bizottság látja el az Igazgatótanács operatív feladatköreit. 2.

Szakmai egységek 2.1. Nevelőtestület: A nevelőtestület tagjai az intézmény pedagógus munkakört betöltő alkalmazottai, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő, felsőfokú végzettségű dolgozói (gazdasági vezető, termelésirányító, szabadidőszervező, rendszergazda, könyvtáros, stb.) Az iskolalelkész a nevelőtestület szavazati joggal rendelkező tagja. 2.1.1. Jogállása: Munkáját az igazgató vezetésével végzi. Az intézmény alapfeladatai tekintetében, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben az intézmény legfőbb tanácskozó és döntést hozó szakmai szerve. 2.1.2. Feladatköre: • A nevelőtestület feladata az iskola pedagógiai programjának kidolgozása, elfogadása. 2.1.3. Hatásköre: 2.1.3.1. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik:  működésének és döntéshozatali rendjének kialakítása  a pedagógiai program és módosításának az elfogadása  az éves munkaterv, ezen belül a tanév rendjének meghatározása,  az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása,  a házirend elfogadása,  az intézmény munkáját összefoglaló elemzések, értékelések, beszámoló elfogadása,  az intézményi alapfeladatokra vonatkozó szakmai profilok, kutatások, kísérletek indítása és értékelése,  döntés a tanulók egyes fegyelmi ügyeiben,  döntés a tanulók osztályozó vizsgára bocsátásával, illetve magasabb osztályba lépésével kapcsolatban,  döntés a nevelőtestületi jogkörök átruházásáról,  a vezető-pedagógusi besorolás helyi követelményeinek megállapítása,  a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus(ok) kiválasztása,  az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal kapcsolatos szakmai vélemény kialakítása  az intézmény alaptevékenységen kívüli tevékenységének indítása, feltételeinek meghatározása, a bevétel felhasználási jogcímének megállapítása,  a szülői szervezet véleményének kikérésével évente értékeli a Minőségirányítási Program adott tanévi végrehajtását.  jogszabályban meghatározott más ügyek. 2.1.3.2. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni:  tantárgyfelosztás elfogadása előtt  a pedagógusok megbízásainak elosztása során  az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt  az intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök megtervezésében  az intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában  az iskola felvételi követelményeinek meghatározásában 2.1.4. A nevelőtestület kapcsolatrendszere keretében:  véleményt formál az intézmény egyéb szervezeti egységeinek munkájával, az alapfeladatot támogató követelményeikkel kapcsolatban,  véleményezi a szakmai munkaközösségek munkáját, a vezető-helyettesek és az igazgató értékeléseit,  az információáramlás munkaértekezleteken valósul meg,  tagjain, közösségein keresztül közreműködik a hozott döntések végrehajtásában,  sajátos feladatainak megoldására bizottságot, teamet hoz létre a feladattal kapcsolatos beszámolási kötelezettséggel,  kidolgozza a szülőkkel, a szülői érdekképviseleti szervvel, a diákönkormányzattal kapcsolatos együttműködés elveit. 2.1.5. A nevelőtestület átruházott jogosítványai: 2.1.5.1. A nevelőtestület z osztályfőnöki munkaközösségre ruházza át a tankönyvtámogatásoknak –az Igazgatótanács állásfoglalásának megfelelő –elosztási módjára hozott döntés jogát. 2.1.5.2. A nevelőtestület a kollégiumi nevelőtanárok közösségre ruházza át:  a kollégiumi napirend és heti rend,  a kollégiumi házirend,

20.



 a kollégiumi feladatterv elfogadásával,  a kollégium munkáját összefoglaló elemzések, beszámolók elfogadásával kapcsolatos döntési jogkörét. A fenti jogosítványok gyakorlásáról az osztályfőnöki munkaközösség vezető, illetve a kollégiumi munkaközösség vezetője a tanév végén írásban számol be a nevelőtestületnek. 2.1.5.3. A nevelőtestület az iskolai, illetve a kollégiumi fegyelmi bizottságra ruházza át a fegyelmi eljárás lefolytatását, továbbá a fegyelmi döntés jogát –kivéve az áthelyezés más iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, valamint a kizárás az iskolából, kizárás a kollégiumból fegyelmi döntéseket (Ktv. 76.§ (2), d, e, f, (5) c pontja). A fegyelmi eljárást az igazgató kezdeményezi. A nem kollégiumi elhelyezéssel kapcsolatos vétség esetén, az iskolai fegyelmi bizottság összetétele: vezetője a nevelőtestület választott tagja, tagjai: az osztályfőnök, a diákönkormányzat képviselője, a DMS tanár. A kollégiumi elhelyezéssel kapcsolatos vétség esetén a kollégiumi fegyelmi bizottság összetétele: kollégiumvezető, kollégiumi munkaközösség vezető, csoportvezető tanár, a kollégiumi diákbizottság képviselője. A fegyelmi eljárást a hatályos 11/1994 (VI.8.) MKM rendeletben meghatározott szabályok szerint kell lefolytatni. A fegyelmi bizottság vezetője az eseményt követő munkaértekezleten beszámol a nevelőtestületnek a fegyelmi bizottság által hozott fegyelmi döntésről. 2.2. Szakmai munkaközösségek 2.2.1. Jogállása: A szakmai munkaközösség az azonos tantárgyat, tantárgycsoportot tanítók, vagy adott oktatási-nevelési feladatkört ellátók elhatározása révén jön létre. A szakmai munkaközösség munkáját a pedagógiai, szakmai elveknek és a nevelőtestület döntéseinek megfelelően végzi. A szakmai munkaközösség tagjai a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választanak. 2.2.2. Feladatköre:  összefogja, szakmailag szervezi az oktató-nevelő munka munkaterületére eső feladatellátását,  szervezi, irányítja a helyi tantervek elkészítését, felülvizsgálatát,  fejleszti a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesíti, hatékonyabbá teszi az alkalmazott módszertani eljárásokat,  kialakítja az egységes követelményrendszert, felméri és értékeli a tanulók ismeretszintjét  összeállítja az intézmény számára az egyes vizsgák iskolai hatáskörbe eső tételsorait, ezeket értékeli,  elemzi, értékeli a feladatkörébe tartozó munka eredményeit, tagjainak munkáját,  kezdeményező, illetve végrehajtó szerepet lát el a munkaközösséghez tartozó pedagógusok munkájának segítésében,  javaslatot tesz a feladatkörébe eső terület tárgyi és személyi feltételeinek biztosítására. 2.2.3. Hatásköre: 2.2.3.1. Döntési jogköre van a szakterületét érintő:  munkaterveinek kialakításával kapcsolatban,  a helyi továbbképzési programokról,  az iskolai tanulmányi versenyek szervezéséről,  minden olyan szakmai, pedagógiai kérdésről, amelyet a nevelőtestület döntési jogköréből a szakmai munkaközösséghez utalt. 2.2.4. Kapcsolatrendszere  Feladatainak ellátásával teljesíti a nevelőtestület előtt álló szakmai feladatoknak a munkaközösség szakterületére eső részét.  A szakmai munkaközösségek a szakterületüket érintő feladataikat az intézmény más munkaközösségeivel együttműködésben valósítják meg.  A munkaközösségek együttműködésük érdekében kapcsolatot tartanak egymással. Ezen belül: o tanévenként értékelik a belépő szintmérések eredményeit, o feladategyeztetést végeznek az aktuális szakmapolitikai, módszertani, ellenőrzési, mérésiértékelési, valamint a vizsgáztatási feladatokkal kapcsolatban.  A több munkaközösséget érintő fórumokról az érintett munkaközösség-vezetők emlékeztetőt készítenek az igazgató számára.  Koordinálja a szaktárgyi teamek munkáját.  Tervezi, gondozza, és fejlesztési javaslatot fogalmaz meg az oktató-nevelő munkának szakterületre eső feltételrendszerével kapcsolatban. 2.3. Szaktárgyi teamek  A szaktárgyi team az ugyanolyan tantárgyat tanító tanárok közössége. A szaktárgyi team vezetőjének nevét a tanév munkaterve tartalmazza.  A szaktárgyi teamek segítik az illetékes munkaközösség feladatainak megoldását azzal, hogy az iskolai és munkaközösségi feladatokat az adott tantárgy vonatkozásában megoldják.  A munkaközösség hatáskörét és kapcsolatrendszerét az adott tantárgy vonatkozásában gyakorolhatja, ha erre a munkaközösség a szaktárgyi teamet felhatalmazza.

21.


3.


Egyéb egységek 3.1. 1. Pénzügyi-gazdasági egység: 3.1.1. Jogállása: Az intézmény gazdálkodási feladatait az igazgató, ill. a gazdasági vezető közvetlen irányításával, az érvényben lévő jogszabályok betartásával végzi. 3.1.2. Feladatköre: A gazdasági, pénzügyi, vagyonkezelési, üzemeltetési feladatok ellátása. Feladatát a hatályos számviteli törvény és a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló rendeletek alapján - figyelemmel a helyi sajátosságokra - végzi, az intézmény számlarendjében rögzítettek szerint. A számlarend szabályozza az intézmény gazdasági eseményeit: pénzügyi, tervezési, bizonylatolási, számviteli, utalványozási, kötelezettségvállalási, anyag-eszközgazdálkodási, selejtezési, házipénztár kezelési feladatokat. A gazdasági tevékenység kereteit az alábbi jogszabályok biztosítják:  249/2000. (XII.24.) korm. rend.  217/1998. (XII.30.) korm. rend.  2000. évi C. tv. a számvitelről  a Magyarországi Evangélikus Egyház költségvetési irányelvei. A szabályozásnak biztosítania kell:  megfelelő vagyonvédelmet  nyilvántartások zártságát, összefüggéseit, egyeztethetőségét, áttekinthetőségét  információs igények kielégítését. 3.1.3. Fontosabb szabályozandó feladatok:  ügyrend  számlarend  selejtezés és vagyonhasznosítás  leltározási eljárás  kötelezettségvállalás, utalványozás  házipénztár kezelés  rendkívüli esemény, katasztrófa esetén szükséges teendők,  bizonylati rend és fegyelem betartása  FEUVE 3.1.4. Szervezete:  gazdasági ügyintézők: - analitikus nyilvántartások elkészítése; - munkabérekkel kapcsolatos ügyintézés; - adatszolgáltatások  pénztáros: az intézmény pénzkezelési szabályzata alapján végzi feladatait, valamint ellátja a vegyiáruraktár kezelését. 3.1.5. Hatásköre: Hatáskörét a jogszabályok és adott pénzügyi lehetőségek behatárolásával az intézmény működőképességének és a tanulók ellátásának biztosítása az ésszerűség és a takarékosság szem előtt tartásával gyakorolja. 3.1.6. Kapcsolatrendszere:  Szervezetén belül elosztja és irányítja az adminisztratív és technikai alkalmazottak munkafeladatait.  Gondoskodik a feladatok elvégzéséhez szükséges feltételek, anyagok átadása-átvétele, elszámolási kötelezettsége biztosításáról, a munkavégzés megtörténtének ellenőrzéséről.  Nyilvántartja az alkalmazottak távollétét (beteg-, fizetett, fizetés nélküli szabadság stb.).  Szükség esetén ellenőrzi az elrendelt túlórák elvégzését, gondoskodik azok pénzügyi rendezéséről.  Javaslatokat fogalmaz meg az intézmény alapfeladatait érintő feltételrendszer hatékony, gazdaságos kialakítására. 3.2. Tangazdaság: 3.2.1. Jogállása: Munkáját az igazgató, illetve a gyakorlati oktatásvezető vezetésével, a termelésirányító közvetlen irányításával látja el. 3.2.2. Feladata: Az intézmény mezőgazdasági szakképzési feladataihoz a gyakorlati képzés feltételrendszerének biztosítása, a gyakorlatukat végző tanulók oktatása, munkájuk irányítása és értékelése. 3.2.3. Kapcsolatrendszerének keretében:  döntés-előkészítés során együttműködik a szakmai igazgatóhelyettessel, a gyakorlati oktatásvezetővel és a agrár munkaközösséggel,  munkája szervezését, fő feladatát tekintve együttműködik a gyakorlati oktatásvezetővel,  pénzügyi-gazdasági kérdésekben javaslatot tesz, együttműködik a pénzügyi-gazdasági egységgel,

22.





a feltételrendszer zavartalanságának biztosítása érdekében együttműködik a műszaki-technikai egységgel (a gondnoksággal).

3.3. Műszaki technikai egység: 3.3.1. Jogállása: Feladatát a gazdasági vezető vezetésével és a munkahelyi vezetők - gondnok, élelmezésvezető, - közvetlen irányításával látja el. 3.3.2. Feladatköre: 3.3.2.1. A gondnok irányítása alá tartozó (takarítók, karbantartók, portás, házmester) csoport tevékenységét munkakörének megfelelően látja el.  A takarítók - előzetes munkaterület- és időbeosztásuknak megfelelően - az iskolai és a kollégiumi épületek helyiségeinek tisztántartását kötelesek biztosítani.  A karbantartók feladata az intézmény létesítményeinek, berendezési tárgyainak állagmegóvása, kisjavítások, továbbá - szakmai képzettségüknek megfelelő - szakipari munkák elvégzése. Megbízás alapján ellátják a fűtői feladatokat, ezen belül: a külső hőmérséklet függvényében - kötelesek biztosítani az épületek megfelelő hőfokát, szem előtt tartva a takarékosság szempontjait, elkerülve a túlfűtést. Kapcsolt feladatkörükben, szolgálati idejükben ellátják a kézbesítői, gépkocsivezetői feladatokat, illetve részt vesznek a portás helyettesítésében.  A házmester feladata az intézmény főépületéhez és kollégiumaihoz tartozó külső területek rendben tartása, az épületek zártságának ellenőrzése.  A portás ellátja a portai szolgálatot és a mindenkori igazgatói utasításnak megfelelően tartja nyitva, illetve zárja a főépület, valamint az udvar bejáratait, kezeli a riasztórendszert. 3.3.2.2. Az élelmezésvezető a konyhai részleg irányításával biztosítja a dolgozók és tanulók étkeztetését. 3.3.2.3. Az adminisztratív feladatok keretében a gépkocsi ügyintéző intézi az időszakos műszaki vizsgáztatásokat. Figyelemmel kíséri, és szükség szerint intézkedik a járművek fogyasztási normáinak betartásáról. 3.3.3. Kapcsolatrendszere: A műszaki-technikai egységek feladatukat a munkájukat irányító dolgozók útmutatásai alapján látják el, szem előtt tartva az iskola alapfeladatainak zavartalan, zökkenőmentes biztosítását. 4.

Önálló feladatkörű megbízatások 4.1. Minőségügyi vezető 4.1.1. Jogállása: Feladatát az igazgató megbízása alapján, annak irányításával és ellenőrzésével, az intézmény minőségirányítási programjának megvalósítása érdekében végzi. 4.1.2. Feladat- és hatásköre:  Feladata a minőségirányítási program (MIP) és módosításainak kidolgozása, előterjesztése döntésre.  Gondozza, fejleszti, és szükség szerint módosítja a MIP részét képező folyamatszabályozásokat.  Szervezi a folyamatszabályozások belső felülvizsgálatát.  Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyek az egyes folyamatszabályozásokban a minőségügyi vezetőre hárulnak.  Továbbképzéseken, szakirodalom révén szerzett ismeretek segítségével gondoskodik az intézményi minőségirányítási rendszer korszerűségéről.  Évente értékelést ad az igazgatónak munkájáról és az intézményi minőségfejlesztési rendszerről.  Elkészíti az IMIP végrehajtásának éves értékelését tartalmazó dokumentum tervezetét, azt egyeztetésre eljuttatja a szülői szervezethez, vitára, elfogadásra a nevelőtestület elé terjeszti.

4.2. Iskolalelkész 4.2.1. Jogállása: Feladatát az egyházi megbízás alapján, az igazgató irányításával látja el. 4.2.2. Feladat- és hatásköre:  Valláserkölcsi és hitéleti kérdésekben javaslattevő és véleményezési jogköre van.  Az igazgató mellett elsősorban az ő kötelessége az intézmény keresztyén szellemiségének biztosítása.  Szervezi az iskola egyházi hagyományrendszerének alkalmait, bibliakört vezet.  Szolgálatot végez a heti áhítatokon, csendesnapokon és ünnepi istentiszteleteken.  Ellátja a tanulók és az alkalmazottak lelki gondozását.  Kapcsolatot tart más iskolák lelkészeivel, a beiskolázási körzet gyülekezeteivel.  Szervezi a spirituális keretek rendezvényeit.

23.



4.3. Munkavédelmi felelős: 4.3.1. Jogállása: Feladatát a gazdasági vezető, illetve a munkabiztonsági szakértő szakmai irányításával, a nevelési igazgatóhelyettes, a kollégiumvezető, a gyakorlati oktatásvezető és a termelésirányító együttműködésével végzi. 4.3.2. Feladat- és hatásköre:  folyamatosan ellenőrzi a munkavédelmi előírások megtartását, az észlelt hiányosságokról jelentést készít az igazgatónak,  rendszeresen értékeli az intézmény munkavédelmi helyzetét,  ellenőrzi a munkavédelmi oktatások megtartását, helyszíni ellenőrzések alkalmával a jogszerű, előírás szerinti foglalkoztatást,  határidőre elkészíti az intézmény munkavédelmi jelentéseit, eleget tesz az előirt adatszolgáltatásoknak,  részt vesz a felügyeleti szervek által szervezett munkavédelmi értekezleteken, illetve továbbképzéseken,  részt vesz a gépek, berendezések üzembe helyezési eljárásán és az érvényben lévő rendeleteknek megfelelően teszi meg észrevételét, javaslatát,  irányítja az üzemi balesetek kivizsgálását, a kivizsgálás folyamatában részt vesz  ütemezi a munkavédelmi szemléket, ellenőrzi az észlelt hibák - jegyzőkönyvben előírt határidőre való - megszüntetését,  javaslatot tesz a munkavédelmi intézkedési tervbe felveendő témákra,  megszervezi a munkavédelmi vizsgáztatást,  jogosult előzetes bejelentés nélkül bármely időpontban ellenőrzést tartani, közvetlen balesetveszély, vagy egészségi károsodás veszélye esetén, a helyszínen intézkedni, tett intézkedéséről az igazgatót haladéktalanul tájékoztatni köteles.  közvetlen kapcsolatot tart a gyakorlati oktatásvezetővel és a gyakorlatvezető tanárokkal, a felmerült hiányosságok megszüntetésére javaslatot tesz, illetve intézkedik,  az intézményi munkavédelmi szabályzat elkészítése, jóváhagyásra felterjesztése,  jogszabályokban meghatározott beszámolók, statisztikák, tervek elkészítése, felterjesztése,  az egyes egységek munkavédelmi előírásainak betartatása,  jogszabályokban meghatározott ellenőrzési és felülvizsgálati feladatok szervezése,  a munkavédelmi dokumentumok vezetése. 4.4. Tűzvédelmi felelős: 4.4.1. Jogállása: Feladatát gazdasági vezető irányításával, a nevelési igazgatóhelyettes, a kollégiumvezető, a gyakorlati oktatásvezető és a termelésirányító közreműködésével végzi. 4.4.2. Feladat- és hatásköre:  részt vesz az intézet munkavédelmi szemléjén és tűzrendészeti szempontból véleményt nyilvánít,  elvégzi az intézet dolgozóinak és tanulóinak ismétlődő tűzvédelmi oktatását,  ellenőrzi a tűzjelző berendezéseket és gondoskodik azok karbantartásáról,  évente - szükség szerint több alkalommal - tűzriadó próbát tart,  az épületek menekülési tervének elkészítése,  az intézményi tűzvédelmi szabályzat elkészítése, jóváhagyásra felterjesztése,  jogszabályokban meghatározott beszámolók, statisztikák, tervek elkészítése, felterjesztése,  az egyes egységek tűzvédelmi előírásainak betartatása,  jogszabályokban meghatározott ellenőrzési és felülvizsgálati feladatok szervezése,  a tűzvédelmi dokumentumok vezetése. 4.5. Iskolatitkár: 4.5.1. Jogállása: feladatát az igazgató irányításával végzi. 4.5.2. Feladat- és hatásköre:  érkezteti a posta küldeményeket, gondoskodik azoknak a címzetthez, ill. az igazgatóhoz juttatásáról,  gondoskodik a hivatalos küldeményeknek a szignált személyhez történő eljuttatásáról, a küldemények iktatásáról,  feladata az irattárazási rend betartása, a selejtezések előkészítése,  a bélyegzőhasználati rendnek megfelelően végzi, illetve biztosítja az iratok hitelesítését,  gondoskodik a kimenő küldemények iktatásáról, postázásáról,  kezeli a postai küldemények nyilvántartásait, pénzeszközeit,  végzi a diákigazolványok felelős kezelői feladatait,  kapcsolatot tart a pénzügyi-gazdasági szervezettel.

24.



4.6. Rendszergazda 4.6.1. Jogállása: Feladatát az igazgató irányításával végzi. 4.6.2. Feladat- ás hatásköre:  Az aktuálisan hatékony víruskereső programokkal, rendszerekkel gondoskodik az oktatási és ügyviteli szoftverek vírusmentességéről.  Az oktatási és ügyviteli hardverek és szoftverek összehangolásával gondoskodik azok folyamatos, hibátlan üzemeléséről.  A gondnokkal egyeztetve nyilvántartja a hardvereszközök garanciális idejét.  A hardver helyszínen nem javítható hibája esetén kezdeményezi a szakszervizben történő javítás megrendelését.  Legjobb tudása szerint tájékoztatja az intézmény vezetőjét a legkedvezőbb hardver és szoftver beszerzési lehetőségekről.  Felügyeli a megfelelő típusú és minőségű kiegészítő eszközök, anyagok beszerzését.  Javaslatot tesz a szaktermek használati rendjére, az Internet elérési, használati rendjére.  Szervezi a szaktermi és iskolai hálózatot, javaslatot tesz a jogosultságok meghatározására, kiosztja a jóváhagyott jogosultságokat. 4.7. Szabadidő-szervező 4.7.1. Jogállása: feladatát az nevelési igazgatóhelyettes irányításával végzi. 4.7.2. Feladat- és hatásköre:  munkakörét a Rend.6/B pont előírásai határozzák meg  feladatait a munkaköri leírásában részletezettek szerint végzi. 4.8. Pályázati referens 4.8.1. Jogállása: feladatát az igazgató irányításával végzi. 4.8.2. Feladat- és hatásköre:  az iskolavezetés tájékoztatása az aktuális pályázati lehetőségekről.  a pályázati ötletek megszületésének, és kibontakozásának támogatása, a pályázati folyamatok segítése.  a fenntartó pályázati szabályrendelete szerinti pályázati eljárások lefolytatása, véleményezés, javaslattétel.  az iskola által benyújtandó, illetve bonyolított pályázatokkal kapcsolatos tanácsadás.  a pályázati munkacsoport(ok) munkájának koordinálása.

15.§. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 1.

A törvényes működés alapdokumentumai: •alapító okirat •működési engedély •szervezeti és működési szabályzat –és mellékletei •pedagógiai program •minőségirányítási program •házirend (iskolai és kollégiumi) •tanév munkaterve

2.

Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit. Aláírása biztosítja az intézmény jogszerű működését.

3.

Működési engedély A fenntartói tevékenység törvényességi felügyeletét ellátó Vas megyei főjegyző által kiállított dokumentum igazolja, hogy az intézmény a jogszabályoknak megfelelő feltételrendszerrel működik.

4.

A pedagógiai program Az intézmény pedagógiai programja foglalja össze az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi és szakmai kereteit, teremti meg az intézmény szakmai önállóságának alapját. Tartalmát jogszabály határozza meg.

5.

Minőségirányítási program Az intézmény feladatainak hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítását, fejlesztését szolgáló dokumentum, amely a minőségpolitikán és a minőségcélokon túl tartalmazza a minőségfejlesztési rendszert, ezen belül a folyamatszabályozásokat és a teljesítményértékelés rendszerét is.

6.

Házirend Az iskola és a kollégium sajátos feladatai miatt önálló házirendet készít. A kollégiumi házirend az intézmény házirendjének melléklete. A kollégiumi házirend elkészítésének és elfogadásának jogát a nevelőtestület a kollégiumi nevelői közösségre ruházta át.

25.



7.

Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve, a felelősök megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el. Véglegesítésére, elfogadására az évnyitó nevelőtestületi értekezleten kerül sor.

8.

Beszámolási kötelezettség Az intézmény a fenntartónak szóló beszámolási kötelezettségének a féléves és éves munkáról szóló, a nevelőtestület által elfogadott beszámolóval tesz eleget.

16. §. Az intézmény működését biztosító fórumok 1. Az intézmény vezetőségének értekezletei 1.1 Résztvevői az intézmény vezetőségének tagjai:  igazgató  nevelési igazgatóhelyettes, kollégiumvezető  szakmai igazgatóhelyettes,  gyakorlati oktatásvezető  felnőttképzési vezető  gazdasági vezető  munkaközösségek vezetői  iskolalelkész  diákönkormányzat munkáját segítő tanár (DMS)  az üzemi tanács vezetője 1.2 Jogállása: Az intézmény vezetősége konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. A vezetőség tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak, emiatt a vezetőségi értekezletek az ellenőrzések tapasztalatainak is elemző fóruma. Az intézmény vezetősége az éves munkatervben meghatározott rendszerességgel megbeszélést tart. A megbeszélésekről írásos emlékeztető feljegyzés készül. 2. Nevelőtestületi értekezletek: 2.1 Jogállása: A nevelőtestület döntéshozó feladatkörét nevelőtestületi értekezletek keretében oldja meg:  a tanévnyitó és féléveket záró értekezletek az éves munka tervezésének és értékelésének fórumai,  a félévi és év végi osztályozó értekezletek a tanulók teljesítményeinek értékelésére hivatottak, az egyes osztályok osztályozó értekezletét az osztályfőnök vezeti  az évi két nevelési értekezlet egy-egy pedagógiai téma, vagy feladat részletes, elemző feldolgozására szolgál. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet az intézmény lényeges problémáinak megoldására a nevelőtestület egyharmadának, valamint az igazgató, illetve a vezetőség kezdeményezésére hívható össze. A nevelőtestületet össze kell hívni akkor is, ha ezt az Üzemi Tanács indoklással kéri. A nevelőtestület határozatait, állásfoglalásait szótöbbséggel hozza. Az elhangzott különvéleményeket a jegyzőkönyvnek tükröznie kell. A nevelőtestületi értekezletek tartalmáról emlékeztető, a hozott döntésekről jegyzőkönyv készül. A nevelőtestületi értekezletre az igazgató tanácskozási joggal meghívja mindazon közösségek képviselőjét, amelyeknek a tárggyal kapcsolatban egyetértési és véleményezési jogköre van. A nevelőtestület a hatáskörébe tartozó fegyelmi ügyekkel kapcsolatos döntés előkészítésére, a fegyelmi eljárás lebonyolítására fegyelmi bizottságot hoz létre. A fegyelmi bizottság vezetője a nevelési igazgatóhelyettes, tagjai: az érintett tanuló(k) osztályfőnöke(i), a DMS tanár és a DÖK képviselője. 3. Operatív vezetői értekezletek:  A vezetői értekezletek állandó résztvevői az iskola vezető-helyettes beosztású dolgozói, meghívottai a tangazdaság termelésirányítója és az üzemi tanács vezetője.  Az operatív vezetői értekezletek feladata a döntés-előkészítés és az operatív, irányítási feladatok egyeztetése.  Az operatív vezetői értekezletek feladata: biztosítani az iskola napi feladatainak megoldását, ezek összehangoltságát, vezetőségi és nevelőtestületi értekezletek témáinak, döntéseinek előkészítését, a döntések végrehajtásának megszervezését, továbbá a visszajelzések, értékelések fóruma. 4. Munkaértekezletek 4.1. Jogállása: Munkaértekezleteket a hatáskörök folyamatos gyakorlása, az időszerű feladatok, események, értékelések előterjesztése, megvitatása a döntés előkészítés érdekében meghatározott rendszerességgel kell tartani. 4.2. Feladat- és hatásköre: 4.2.1 A nevelőtestület munkaértekezletei: Az igazgató munkaértekezleteken tájékoztatást ad a nevelőtestület tagjainak az iskolát érintő friss információkról, az esedékes feladatok előkészületéről, végrehajtásáról, megjelöli a következő időszak nevelőtestületet érintő feladatait. A célfeladatokhoz kijelöli a végrehajtásért felelős személyeket, közli a feladat végrehajtásának ütemezé-

26.



sét, kereteit, beszámolási kötelezettségeket. Javaslatára a nevelőtestület határoz a hatáskörébe tartozó ügyekben.  A munkaértekezlet az intézmény vezetőinek is információs fóruma.  A nevelőtestület tagjainak és a szakmai munkaközösségeknek véleménynyilvánítási, értékelési és javaslattételi fóruma. 4.2.2. Az egyéb szervezeti egységek irányítói negyedévente tartanak munkaértekezletet. 4.2.3 Évente az igazgató alkalmazotti értekezletet hív össze. 5. Szakmai munkaközösségi értekezletek  Az adott szakmai munkaközösséget az általa tervezett időpontban (általában negyedévenként) és témában a munkaközösség-vezető hívja össze.  Feladata a munkaközösség hatáskörébe tartozó témák tárgyalása, döntések meghozatala. A több munkaközösséget érintő munkaközösségi értekezletet a nevelési igazgatóhelyettes, vagy a tárgyalt témában illetékes igazgatóhelyettes hívja össze. A munkaközösségi értekezleteken az iskola illetékes vezetője részt vesz. 17.§. Az intézményi közösségek valamint a kapcsolattartás formái és rendje 1

Az • • •

intézmény közösségei alkalmazottak közössége szülők közössége tanulók közössége.

2

Az alkalmazottak közössége az intézmény nevelőtestületéből és az intézménynél alkalmazotti jogviszonyban álló technikai és adminisztratív dolgozókból áll. Működésüket, kapcsolataikat az: • SZMSZ megfelelő szakaszai Képviseleti közösségeik: az alkalmazotti értekezlet, az üzemi tanács. Az intézmény az alkalmazottak vallásgyakorlását nem korlátozza.

3 A szülők közössége 3.1. A szülők közössége –képviseleti szerve: a szülői munkaközösség (SZM) Az iskolában tanuló diákok szülei meghatározott jogaik érvényesítésére, kötelességük teljesítése érdekében munkaközösséget hoznak létre. A szülői munkaközösség szervezete az osztályok szülői munkaközösségeiből valamint a szülői munkaközösség iskolai választmányából áll. Az iskolai választmányt (SZM Választmány) az osztályok SZM elnökei alkotják, és az általuk választott elnök vezeti. A különböző kapcsolatokban az SZM Választmány képviseli az iskola szülői munkaközösségét A szülői munkaközösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről. Az intézmény szülői munkaközössége véleményezési és javaslattevő joggal rendelkezik minden olyan kérdésben, amelyek anyagi terhekkel, a tanulók ellátásával, a fakultációs irányokkal kapcsolatosak, illetve amelyek díjazás mellett vehetők igénybe. A nevelőtestület nem ad át jogkört a szülői közösségnek. • Az osztályok szülői munkaközösségeinek tevékenységét az osztályfőnökök segítik. A szülői munkaközösségek véleményüket, állásfoglalásaikat, javaslataikat a választott SZM elnök vagy az osztályfőnök közvetítésével juttatják el az iskola vezetőségéhez. • Az SZM Választmányát az igazgató tanévenként legalább egy alkalommal tájékoztatja az iskola munkájáról, feladatairól, a szülőket érintő kérdésekről. Az iskolai szülői választmány elnöke közvetlenül az igazgatóval tart kapcsolatot. 3.2. Közérdekű igényérvényesítési jog: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 13. § (6) bekezdés szerint a szülőt megilleti a közérdekű igényérvényesítés joga. E szerint egy csoport vagy személy jogainak védelme érdekében harmadik személy is felléphet anélkül, hogy az érintettektől vagy a személytől konkrét meghatalmazást kapott volna a jogérvényesítésre. Az intézmény vezetőjéhez érkezett bejelentést a beérkezésétől számított 22 munkanapon belül el kell bírálni. Ha az elbírálást megalapozó vizsgálat előreláthatólag 22 munkanapnál hosszabb ideig tart, erről a bejelentőt a bejelentés beérkezésétől számított tíz munkanapon belül - az elintézés várható időpontjának egyidejű közlésével - tájékoztatni kell. Ha a közérdekű igénybejelentést nem az eljárásra jogosult szervhez tették meg, azt 5 munkanapon belül oda át kell tenni. Az áttételről a bejelentőt egyidejűleg értesíteni kell. A közérdekű igényérvényesítés során lehetőség van az oktatásügyi közvetítői szolgálat igénybevételére. 4 Tanulók közössége –legfőbb képviseleti szerve a diákönkormányzat (DÖK) 4.1. Diákkörök: Az iskola, illetve a kollégium tanulói közös tevékenységük megszervezésére - a házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre. A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak - a nevelőtestület véleményének meghallgatásával - közösségi életük tervezésében, szervezésében, vezetőik megválasztásában. Jogosultak a diákönkormányzatban képviseltetni magukat. 4.2. Diákönkormányzat: A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hoznak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el és a nevelőtestület hagyja jóvá. A di-

27.



ákönkormányzat működéséhez az intézmény igény szerint férőhelyet és felszerelést biztosít, a célfeladatok megoldását –az igazgató döntésének megfelelően –pénzügyileg finanszírozza. 4.2.1 A diákönkormányzat vezetése: A diákönkormányzat élén a működési rendjében meghatározottak szerint választott vezetőség áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt a DÖK vezetői képviselik. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze. A diákönkormányzat a DMS tanáron keresztül is érvényesítheti jogait, fordulhat az iskola vezetőségéhez. A diákönkormányzat a Ktv. 63-64.§ -ban foglalt jogosítványokkal élhet. 4.3. A kollégiumi diákbizottság: A kollégium tanulóinak érdekképviseletét a Kollégiumi Diákönkormányzat (KODÖK) látja el, amelynek élén a Kollégiumi Diákbizottság (KDB) áll. A KODÖK tagjai a csoportok által választott és delegált kollégista tanulók. A KODÖK tagjaiból megválasztja a KODÖK vezetőjét, és a KDB tagjait. A kollégiumi DB tevékenysége és érdekképviselete a kollégiummal kapcsolatos ügyekre terjed ki. A diákok problémáinak jelzésére az érintett tanuló, a KDB tagjai, a KODÖK vezetője jogosult. A problémától függően a csoportvezető tanárhoz, az ügyeletes nevelőtanárhoz, az épületfelelős nevelőtanárhoz, a KODÖK-öt segítő nevelőtanárhoz, a kollégiumi munkaközösség vezetőjéhez, kollégium vezetőjéhez és az igazgatóhoz lehet fordulni panasszal. 4.4. Diákközgyűlés: A diákközgyűlés az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait, kritikai megjegyzéseit. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze, napirendjét az igazgató és a diákképviselő közösen állapítja meg. A diákközgyűlés levezető elnöke a DMS tanár. A tanulók részére az igazgató ad tájékoztatást. Az iskola életével kapcsolatos kérdéseket a diákönkormányzat a DMS tanár közreműködésével a közgyűlést megelőzően juttathatja el az igazgatóhoz. Rendkívüli diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat kezdeményezheti a napirend megjelölésével. 5

Iskolai sportkör A sportkört az igazgató által megbízott tanárelnök vezeti. A sportkör működését az elnök a vezetőség egyetértésével határozza meg. A sportkör vezetőségét az osztályok delegált sportfelelőseiből álló közösség alkotja. Az iskolai sportkör az intézmény sportéletében a Ktv-ben meghatározott keretek között teljesíti a 16/20004. (V.18.) OM-GyISM együttes rendelet az iskolai sporttevékenységről megnevezésű jogszabályban foglalt feladatokat.

6

Az osztályközösség Az oktató-nevelő munka szempontjából egy csoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége: • megválasztja az osztály diákbizottságát (ODB) és az osztály ODB titkárát • küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe • a IDB működési rendjének megfelelően tevékenykedik.

18.§. Az intézmény vezetői és az intézményi közösségek közötti kapcsolattartás rendje 1.

2.

A kapcsolattartás célja: Az intézményi vezetők és az intézményi közösségek közötti kapcsolattartásnak biztosítania kell a hatékony vezetés feltételeit: a helyzetértékelést, a tervezés megalapozottságát, az információk megfelelő áramlását, a vélemények összevetését, az értékeléseket. A rendszernek biztosítania kell az őszinte, nyílt véleménycserét, az intézmény mint szervezet optimális működését, és az intézmény minden tagjának munkájához szükséges rendszeres információkat. A kapcsolattartás formái, rendje 2.1. Üzemi Tanács: A Üzemi Tanáccsal közvetlenül az igazgató tart kapcsolatot. 2.2. A szülők tájékoztatásának formái:  szóbeli tájékoztatás: szülői értekezleteken és szülői fogadóórákon  rendszeres írásbeli tájékoztatás a tanuló tájékoztató füzetén keresztül  az iskola honlapján keresztül. Az iskola évente két, a 9. osztályos tanulók szüleinek három szülői értekezletet és egy fogadónapot tart. A szülői értekezletek időpontjait az éves munkaterv tartalmazza. A szülői értekezleteken a szaktanárok fogadóórát tartanak. A szülői értekezletek az SZM Választmány rendes üléseinek alkalmai is. Rendkívüli szülői értekezletet az SZM Választmánya, illetve a nevelőtestület határozata alapján lehet összehívni. Az adott osztály szülői közössége, illetve az osztályfőnök –az igazgató jóváhagyásával –rendkívüli osztály szülői értekezletet is összehívhat. Az intézmény pedagógusai havonta egy alkalommal tartanak szülői fogadóórát. A szülői fogadóórák időpontjairól a tanév elején, az ellenőrzőn keresztül kell informálni a szülőket. A fogadóórán kívüli találkozások lehetőségét a szülő és a pedagógus között egyeztetni szükséges. Minden pedagógus köteles a tanulók valamennyi érdemjegyét az osztálynaplóban feltüntetni, ellenőrizni a tanulók tájékoztató füzetében is az érdemjegy bejegyzését. A tanuló tájékoztató füzetének eseti hiányában a hiányt az osztálynapló jegyzet rovatába kell bejegyezni. 2.3. Kapcsolattartás a diákok közösségeivel  A diákönkormányzat a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a nevelőtestület véleményét a DMS tanár segítségével, az igazgatón keresztül kéri meg.

28.



 A diákönkormányzat jogosítványaiba tartozó ügyekben a diákönkormányzat véleményének megszerzéséről

3.

az igazgató gondoskodik az előterjesztés legalább 10 munkanappal korábban történő átadásával (SZMSZ, Házirend, szabadidős programok).  A diákönkormányzat véleményét a nevelőtestületi értekezleten a DMS tanár képviseli. A nevelőtestület értekezletére a választott diákképviselő is meghívható.  A diákönkormányzat működéséhez az iskola tantermei és felszerelései állnak rendelkezésre. Az iskolai sportkörrel a nevelési igazgatóhelyettes tartja a kapcsolatot a közösség eseményein való részvétellel, illetve operatív módon az iskolai sportkör elnökével.

19.§. Az intézmény külső kapcsolatai Az intézmény, a működés törvényessége, valamint feladatai hatékony ellátása érdekében rendszeres munkakapcsolatot tart fenn külső szervezetekkel. A kapcsolatok formái és módja a partner-szervezetek és az intézmény feladatainak ellátásából fakad, rendjét a közösen megoldandó feladatok határozzák meg. 1. A Magyarországi Evangélikus Egyház intézményünk fenntartója. Irányító szerveivel, osztályaival és szervezeteivel való kapcsolatot a jogszabályi keretek és az intézmény eredményes működésével összefüggő közös célok határozzák meg. 2. A Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület, a régió egyházmegyéivel és gyülekezeteivel az evangélikus családok gyermekeinek iskoláztatása iránt érzett közös felelősség a kapcsolat központi eleme. A beiskolázás tájékoztató, orientáló lehetőségein túl évente a régióban szervezett pedagógus-találkozó a vallásos nevelés megerősítését szolgálja. 3. A Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjáva közös pályaorientációs tevékenység, a munkaerő-igények, munkaerő-piaci információk cseréje köti össze intézményeinket. A kölcsönös tájékoztatás, a pálya-információs kiállítás és a megyét érintő értekezleti formák éves ütemezésűek. 4. A NyME Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központjával a közismereti tantárgyak tanításának, az osztályfőnöki és a kollégiumi nevelőmunkával kapcsolatos képzések, továbbképzések, konferenciák megrendezése, valamint a tanulmányi versenyek szervezése köti össze intézményünket. A kapcsolatra épülő munkát az Intézet által kiadott program-naptárak alapján, az intézmény aktuális szükségleteinek függvényében állítjuk össze. 5. A régió kamaráival az iskola képzési profiljában szereplő szakmacsoportok, szakképesítések szakmai és regionális munkaerő-piaci kérdéseinek közös érdekeltségű megközelítése adja a kapcsolat vázát. 6. Az irányító minisztériumokkal (NEFMI, VM, NM), illetve szakmai szervezeteikkel (FVM VKSZI, NSZFI) a közoktatási és szakképzési feladatok törvényes megoldása, valamint az intézményi fejlesztő munka adja a kapcsolat meghatározó tartalmát. Az intézményt a tanévi periódushoz tartozó adatszolgáltatási kötelezettségek terhelik. Az irányító szervek információi, továbbképzései és honlapjaik tartalma értékes információforrása az intézmény aktuális fejlesztési tervezésének. 7. Kőszeg város, valamint a tanulók lakhelye szerint illetékes gyermekjóléti, családsegítő szolgálattal az 1997. évi XXXI. tv. 40.§- alapján működik együtt intézményünk mindazon tanulók érdekében, akik helyzete, problémái ezt a kapcsolatot, kölcsönös informálást szükségessé teszi. A veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetésénél kapcsolattartó az ifjúságvédelmi felelős, aki munkáját az osztályfőnökökkel együttműködve látja el. 8. A Kőszegi Iskolaorvosi Szolgálattal, mint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval áll kapcsolatban intézményünk. A szolgálat kezeli tanulóink egészségügyi törzslapját, végzi a szűrővizsgálatokat és ad szakvéleményt a testneveléssel kapcsolatos felmentésekről. Kérésre a szolgálat munkatársai részt vállalnak az int6émény egészségnevelési programjának megvalósításában. 9. A Kőszegi Tangazdaság Alapítvány, valamint a Gyurátz Ferenc Alapítvány a Fiatalok Támogatásáért az a két szervezet, amelyik közvetlenül szolgálja tanulóink motivációját és szakmai fejlődését. Pályázataikkal, elismeréseikkel hozzájárulnak a kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók tevékenységének, eredményeinek elismeréséhez, az iskola hagyományainak ápolásához, közöttük az iskola Évkönyvének megjelentetéséhez. 10. Csekonics József Lovas Egyesület alapvető céljának –a kőszegi lovas élet fellendítésének –megvalósítása során támogatja az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli lótenyésztéssel és lóhasználattal kapcsolatos képzéseket, tanulóinknak a lótenyésztés területén diákköri dolgozatokat hirdet meg. 20. §. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének rendje 1. Feladata: a) A nevelő- és oktató munka minden szervezet területére kiterjedően ellenőrizze a pedagógia elveinek érvényesülését, a pedagógiai program, a tantervi követelmények teljesítését és a munkatervi feladatok megoldásának menetét. b) A munka folyamatában adjon kellő információt az iskolavezetésnek az egyes feladatok végrehajtásáról. c) Elegendő mennyiségű és sokoldalú adatot szolgáltasson a helyzetértékeléshez, illetve az eredmények regisztrálásához. d) Az ellenőrzés alkalmain keresztül segítse az egységes, iskolára jellemző elvek, követelmények érvényesülését. e) A belső ellenőrzés eredményeit fel kell használni a pedagógusok éves teljesítményértékelésében. 2. A nevelő- oktató munka belső ellenőrzésének elvei 1. Az ellenőrzések meghatározó vezérelvének az iskolai nevelő-oktató munka jobbítására irányuló törekvést kell tekinteni. 2. A belső ellenőrzés rendszerében biztosítani kell a tervszerűséget és a nyíltságot. 3. A meghatározott céllal végzett, munkatervben rögzített ellenőrzések kivételével törekedni kell a komplexitásra. 3. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének rendje:

29.


a)

b) c) d)

e)


A belső ellenőrzési feladatokat az iskola vezetői (igazgató, igazgatóhelyettesek, kollégiumvezető, gyakorlati oktatásvezető, felnőttoktatási vezető ) alapvetően az 5.§.-ban meghatározott feladatmegosztás szerint és a munkaközösség-vezetők az adott szakterületen végzik. Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettesek munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. A tanév elején el kell készíteni az éves ellenőrzési terveket. Az ellenőrzési terveket az igazgató hagyja jóvá. Minden ellenőrzés előkészületi, ellenőrzési, egyeztetési és információ-továbbítási szakaszból áll. Az ellenőrzés eredményéről az érintettet érdemben tájékoztatni kell. Az információk továbbítására a 16.§-ban felsorolt alkalmak szolgálnak. Az általánosítható tapasztalatokat - a feladatok egyidejű meghatározásával - nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. Az ellenőrzés módszerei: • tanórák és tanórán kívüli foglalkozások látogatása • dokumentumok vizsgálata • tanulói munkák vizsgálata • beszámoltatás írásban, szóban.

4. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének tartalma: a) A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének tartalma az évente ismétlődő, a folyamatos munkavégzést biztosító ellenőrzésekre és az éves munkatervben meghatározott célvizsgálatokra terjed ki. b) Minden ellenőrzési tevékenység során fokozott figyelmet kell fordítani az általános és a munkatervben rögzített nevelési eljárások teljesítésére. c) Évente különös gondot kell fordítani a munkatervben meghatározott, kiemelt feladatok teljesítésére. d) Az ellenőrzésekkor a szakmai illetékesség határain belül értékelni kell a szakmai feladatok végrehajtásának minőségét. e) Az alkalmazott módszereket a feladatok megoldásának lehetőségei és eredményessége szempontjából szükséges értékelni. f) Minden ellenőrzéskor különös figyelmet kell fordítani az adott feladat céljának és eredményének megfelelésére.

30.



III. FEJEZET AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSE 21.§. A tanév beosztása 1.A tanév beosztása A tanév beosztása a 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet és évente az oktatási miniszter által kiadott rendelkezéseknek megfelelően történik. Az ettől eltérő időbeosztáshoz be kell szerezni a fenntartó egyetértését. 2. A tanév rendje: Az egyes tanévek rendjét az iskolai munkatervben kell meghatározni. Ebben kell rögzíteni a tanítás nélküli munkanapok időpontját és felhasználási módját is. A tanév elején az alábbi munkaterveket kell elkészíteni: •iskolai •kollégiumi •munkaközösségi •szakköri, diákköri •megbízotti •tömegsport 3. Tanítás nélküli munkanapok: Tanítás nélküli munkanapot a rendeletekben foglalt keretek között az alábbi célokra lehet adni: • egészségnevelési, környezetvédelmi nap •nevelési értekezletek •továbbképzési napok •érettségi írásbeli vizsgák •spirituális keretek rendezvényei •iskolai hagyományok ápolása (diáknap) A tanévet évnyitó istentisztelettel és ünnepélyes tanévnyitóval kell kezdeni és a szorgalmi időt tanévzáró istentisztelettel és ünnepéllyel kell zárni. 4. Iskolai ünnepélyt/istentiszteletet kell tartani:  az október 23-i nemzeti ünneppel kapcsolatban  1848. március 15-re emlékezve  az egyházi ünnepek esetében az adott tanév tervezésekor az iskolalelkész javaslata alapján 3 istentiszteleti alkalom kerül kiválasztásra az Igazgatótanács döntésének megfelelő alábbi alkalmak közül: reformáció ünnepe, karácsony, vízkereszt, húsvét, mennybemenetel, pünkösd. Rendkívüli esetben (pl. hálaadás vagy katasztrófa esetén) külön istentisztelet is tartható. 5. Osztály szintű megemlékezéseket kell tartani: •október 6-án (aradi vértanúk) •február 25-én a kommunizmus áldozatainak emlékére •április 16-án a holokauszt áldozatainak emlékére Az osztály szintű megemlékezéseket az osztálynaplóban rögzíteni kell. 6. Szünetek: A tanévnyitó utasításban meghatározott tanítási szünetek kezdési és befejezési időpontját - ha ezt a rendelet egyébként lehetővé teszi -, csak a kollégiumi üzemeltetés szempontjai alapján lehet megváltoztatni. 7. Rendezvények: Szülőket is érintő rendezvényeket az általános munkaidőn kívüli (14,30 utáni) időpontban lehet szervezni. 22.§. A tanítási nap rendje 1.

Az elméleti órák 8 órakor kezdődnek, időtartamuk 45 perc. Az órák között 10 perces, a 3. óra után 15 perces, a 6. óra után 5 perces szünetet kell tartani. Pénteken a 3. óra után minden szünet 5 perccel rövidebb.

2.

Ha az óraterv és az órarendkészítés egyéb körülményei indokolják, akkor - az elméleti órák kivételével –7.15 órakor kezdődő, 7.55-ig tartó óra tartására is van lehetőség.

3.

Minden hét hétfőjén a napot 8.00-kor áhítattal kezdjük. Ezen a napon az 1.-3. órák 40’ -esek.

4.

A szakmai gyakorlatok általában az elméleti órák időbeosztását követik.

5.

A szakmai gyakorlatok: A szakképző osztályok szakmai gyakorlati órái 60 percesek. A gyakorlatokat folyamatosan kell tartani. Ennek során a tanulóknak 25 perces szünetet kell biztosítani.

6.

A tanítási óra védelme érdekében a. tanítási óráról tanárt, diákot kihívni, és az óra megkezdését követően oda bemenni, b. az órát hirdetéssel, körözvénnyel zavarni csak vezetői engedéllyel lehet,

31.


c.


a szaktanár csak alapos okkal engedhet tanulót az óráról távol maradni.

7.

Felügyelet: A folyamatos felügyelet érdekében: tanórák közötti szünetekben meghatározott beosztás alapján tanári ügyeletet biztosítunk. A szakmai gyakorlatokon ezzel a feladattal csoportvezető tanuló is megbízható.

8.

Tanórán kívüli tevékenység: Több osztály tanulóit is érintő tanórán kívüli elfoglaltságot csak az általános tanórákon kívüli időben lehet szervezni.

9.

A középfokú nyelvvizsgával rendelkező tanulók a megfelelő idegen nyelv óráinak látogatása alól felmentést nem kapnak. E tantárgyakból teljesítményüket az általános szabályok alapján kell elbírálni.

10. A 10. évfolyamos tanulók az adott tanév február 15. napjáig választhatják meg a következő két tanévre az érettségi vizsgatantárgyakból a felkészülés szintjét. A tantárgyi követelmények teljesítése a továbbhaladás feltétele. A felnőttek szakközépiskolája tagozatán ugyanez a 11. évfolyamra vonatkozik. 23.§. Az órarenden kívüli szakmai gyakorlatok rendje 1. Összefüggő szakmai gyakorlatok 1.1. Az összefüggő szakmai gyakorlatra a munkatervben meghatározottak szerint kerül sor. 1.2. A tanulók beosztása: A tanulók beosztását a tangazdaságba és az iskolával szerződéses viszonyban lévő termelőkhöz a gyakorlati oktatásvezető végzi. A beosztásnál figyelembe kell venni: •a szakmai tantervi feladat optimális teljesíthetőségét, •a tanulók a lakóhelyhez legközelebb lévő termelőnél kapjanak beosztást. •a mezőgazdasági szakirány esetén a tangazdaság, tankert zavartalan működésének biztosítását. 1.3 Az összefüggő gyakorlatok rendje: a) Az iskolai összefüggő gyakorlatokat a szakmai tanárok –szükség szerint - a közismereti tárgyakat tanító tanárok bevonásával, a gyakorlati oktatásvezető beosztása alapján vezetik. b) Az iskolán kívüli összefüggő gyakorlatok ellenőrzését az ellenőrzési tervnek megfelelő rendszer szerint a szakmai tanárok és az iskolavezetés tagjai végzik. c) Az összefüggő gyakorlattal kapcsolatos konkrét követelményeket a felkészítéskor, a feladat elosztásakor kell meghatározni. d) Az összefüggő gyakorlatot vezető, felügyelő oktatók és az ellenőrzést végzők feladatait feladattervben kell rögzíteni. Az iskolai szervezésű nyári összefüggő gyakorlat időtartamára a tanulókat költségtérítés illeti meg. A juttatások összegét a hatályos Sztv. alapján állapítjuk meg. 2. Naposi gyakorlatok (Csak a mezőgazdasági szakirányra vonatkozóan) 2.1. A naposi gyakorlatok célja: A naposi gyakorlatok célja, hogy a szakmai tantervekkel összhangban lehetőséget biztosítsanak a tanulóknak a termelési folyamatokat és az üzemszerű működést összefüggéseiben látni. A tanulók a naposi gyakorlatokon munkavégzőként tapasztalatot és gyakorlatot szereznek szakmájuk munkáiban, azok szervezésében és irányításában. 2.2. A naposi gyakorlatok rendje: a) A naposi gyakorlatok időtartama 3-5 nap. A naposi gyakorlat munkarendje - a jogszabályi kereteken belül az adott üzem, üzemrész munkarendjéhez igazodik. A kőszegi, illetve tangazdasági gyakorlóhelyekre a tanulók egyénileg, egyéb helyekre szállítással vagy utazási költségtérítéssel jutnak el. A naposi gyakorlatok konkrét ütemezését az éves munkaterv tartalmazza. b) A naposi gyakorlatokat a gyakorlati oktatásvezető tervezi. Ő gondoskodik a feltételekről és a szervezés elemeinek összehangolásáról. A tanulókat a gyakorlatvezetők készítik fel, és ők is ellenőrzik a feladatok végrehajtását. A gyakorlatok napi szervezése a munkahelyi irányító feladata. c) A munkahelyeken a tanulók meghatározott, speciális gyakorlati feladatokat hajtanak végre. A tanuló szakszerű munkáját adatlapok, tevékenység-lapok, technológiai vázlatok, szakirodalom segíti. 3. A gyakorlatokon használatos munkaruha kihordási ideje két év. Az a tanuló, akinek tanulói jogviszonya a kihordási idő első évén belül megszűnik, köteles a munkaruha értékének időarányos részét megtéríteni. 24.§. Az iskola munkarendje 1. A vezetők munkarendje Az intézmény vezetői kötetlen munkarendben dolgoznak. Az igazgató által elkészített beosztás szerint vezetői ügyeletet látnak el. A vezetői ügyelet naponta 7.30-tól 15.30-ig tart. 2. Vezetői ügyeletet a fenti időponton túl az iskolában a tanórán kívüli foglalkozások rendjében évente meghatározott pedagógus, a kollégiumban a kollégium munkaközösség-vezető, illetve az ügyeletes nevelő tanár lát el. Ezekben az esetekben a vezetői feladatok ellátása az intézmény működésével, a tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. 3. A pedagógusok munkarendje

32.



a)

A napi munkarendet az órarend, az ügyeleti rend és az igazgatóhelyettes által kiírt helyettesítési rend határozza meg. b) A pedagógus köteles munkakezdése előtt 10 perccel munkahelyén megjelenni. Rendkívüli távolmaradásáról köteles egy nappal, de legkésőbb az adott nap 7.30 óráig az igazgatót, vagy helyettesét értesíteni. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor tanmeneti előrehaladásáról a helyettesítést szervező igazgatóhelyettest tájékoztatni, hogy biztosítani lehessen a tanmenet szerinti haladást. c) A pedagógus két nappal előbb kérhet engedélyt eltérő tartalmú tanóra megtartására. Kivételes esetben, rendkívüli ok miatt kérhető azonnali csere is. A szakszerűség biztosítása mellett a tanórák elcserélését a szakmai igazgatóhelyettes engedélyezi. 5. Az intézmény nem pedagógus alkalmazottai kötelesek a munkába érkezést és távozást a jelenléti íven rögzíteni. 4. Az intézmény tanulóinak munkarendje a) A vonatkozó jogszabályok, valamint az iskolai és a kollégiumi házirend tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, továbbá a tanulók munkarendjének részletes szabályozását. b) A vonatkozó házirend(ek) betartása a tanulók számára kötelező. Erre első sorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok és a beosztott tanulók ügyelnek. A házirend megszegése fegyelmező, illetve fegyelmi intézkedést von maga után. c) A tanulók reggel 7.00 órától délután 18.00 óráig tartózkodhatnak az iskola épületében (nyitva tartás). d) A tanulók a tanítási idő alatt az iskola területét csak indokolt esetben, az ügyeletes tanár engedélyével hagyhatják el. 25.§. A kollégium munkarendje 1. A kollégium adott tanévre szóló munkarendjét a kollégiumi munkaközösség, valamint a kollégiumi diákönkormányzat közreműködésével elkészített házirend tartalmazza. 2. A tanulók az iskolai tanévkezdést megelőző napon érkeznek be a kollégiumba, és ott tartózkodnak az elméleti és gyakorlati oktatás időtartama alatt. 3. A kollégiumba felvett tanulókból csoportokat kell kialakítani. A csoportok létszáma max.27 fő lehet, amelyet befolyásolhat a nemek száma, az egyes épületekben történő elhelyezés, valamint a csoportkialakítás pedagógiai elvei. 4. A tanulók az iskolai szervezésű elfoglaltságaikon kívüli időt a kollégiumban töltik. A kollégiumban töltött időt a tanulók tanulásra, művelődésre, sportolásra, szórakozásra, szervezett kollégiumi foglalkozásokra, rendezvényekre, személyes holmijuk és környezetük tisztántartására, valamint pihenésre fordítják. 5. A tanulók hétvégeken hazautazhatnak. Ez alól kivételt a munkatervben rögzített hétvégi iskolai rendezvények és a rendkívüli körülmények miatt kötelező itt maradások jelentenek. Kötelező hazautazni a több napos tanítási szünetek időszakában (őszi, téli, tavaszi szünetben, hétvégéhez kapcsolódó ünnepeken, tanítás nélküli munkanapokon). A hétvégén kollégiumban maradó tanulók foglalkoztatásáról a kollégiumvezető gondoskodik. 6. A tanulóknak naponta - a napirendben meghatározott módon - legalább 1 órás szabadidőt és egyéb szervezett elfoglaltságoktól függetlenül 3-3,5 órás tanulási lehetőséget kell biztosítani. A tanulás közben óránként legalább 10 perces szünetet kell adni. 7. A napirendet általában a 6-6.30 órai ébresztő és a 21.30 –22.00 órakor történő takarodó közötti időre kell megtervezni. Ettől eltérni csak az iskolai elfoglaltságok indokai alapján lehet. 8. A kollégiumban a nevelőtanári foglalkozásokat, szabadidős foglalkozásokat (heti 1 óra) kell tartani. A fennmaradó időben klubfoglalkozásokat és egyéb szabadidős tevékenységet (tömegsport) lehet szervezni 9. A kollégiumban a tanulókat felügyelet nélkül hagyni nem szabad. 10. A kollégium biztosítja a pedagógiai felügyeletet azoknak a tanulóknak, akik nem tartózkodnak az iskolában. 11. Nevelőtanári értekezletet csak általános szolgálati időn kívül lehet tartani. 12. A kollégiumi élet fentieken túlmenő szabályozására a kollégiumi házirend szolgál. 13. A kollégiumi házirenddel kapcsolatos tapasztalatokat évente össze kell gyűjteni, kétévente a kollégiumi nevelők közössége szükség szerint módosítja azt. 26.§. A tanórán kívüli foglalkozások 1. A tanórán kívüli foglalkozások célja: 1.1. Adjanak lehetőséget a differenciált foglalkoztatásra, az iskolában tanított tárgyak tantervi követelményeinek elsajátítására, a szakmai képzés eredményeinek növelésére és a továbbtanulás elősegítésére. 1.2. A rendszeres sportolási és lelki alkalmakkal biztosítsák az egészséges életmódra nevelés lehetőségeit. 1.3. Lehetőségei annak, hogy a tantervi közművelődési és szakmai ismereteket komplex művelődési anyaggá szélesítsék. 1.4. Sajátos módszereikkel segítsék az iskola nevelési feladatainak megoldását. 1.5. Hatékonyan feleljenek meg a tanulók érdeklődési körének 2. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái 2.1. A diákkör: •tanulmányhoz kapcsolódó szakkör,  lelki élettel kapcsolatos (mentálhigiénés szakkör, imakör, bibliakör stb.)

33.



 érdeklődési kör (természetbarát, gépjármű, stb.) •művészeti kör (énekkar, zenekar, néptánc, stb.), •sporttal kapcsolatos, •közművelődési (klub) 2.2. Tanulmányi, szakmai, kulturális- és sportversenyek (házi, területi, országos) 2.3. Konzultációs foglalkozások (korrepetálás, előkészítők, korrekció) 2. 4. Tanulmányi kirándulások 3. Hitéleti tevékenység: a hitoktatást végző történelmi egyházak által szervezett, az illetékes egyházi hatóságok tudtával végzett tevékenység (pl. tanulói csendesnapok, spirituális keretek rendezvényei). 27.§. A tanórán kívüli foglalkozások rendje 1. Diákkörök 1.1. A diákkörök éves munkaterv szerint végzik munkájukat. 1.2. Csak olyan diákkör működtethető, amelynek szakszerű vezetése biztosítható. 1.3. Diákkörök csak a költségvetési és társadalmi erőforrásoknak megfelelő számban működtethetők. A társadalmi erőforrásból szervezett diákkörök működését az iskola támogatja, ezek működési tervéről az előző tanév szorgalmi időszakának végéig az igazgatót tájékoztatni kell. 1.4. A diákkörbe jelentkezés önkéntes, a tagság vállalása egy tanévre szól. A diákkör követelményeinek nem teljesítése a diákköri tagság megvonásával járhat. A társadalmi erőforrásból szervezett diákkör maga dönt vezetőjéről, működési rendjéről, a diákköri tagság feltételeiről. 1.5. A tanulmányhoz kapcsolódó szakkörök és érdeklődési körök általában 8-20 fős tagsággal működhetnek. Az énekkar és a művészeti csoportok taglétszáma 3 felett nem kötött; a sporttal és a közművelődéssel kapcsolatos diákkörök létszáma kötetlen, illetve az adott szervezetek szabályozzák. 1.6. Egy tanuló általában három diákkörnek lehet tagja. Kivételt az átlagostól eltérő képességű tanulók esetében az osztályfőnök engedélyezhet. (tantárgyi - kulturális - sport) 1.7. A diákkörök foglalkozási ideje általában kéthetente két óra, az énekkar és az öntevékeny művészeti csoportok esetében heti négy óra is lehet. 1.8. Az iskola által fizetett diákkör-vezető tanár óradíját a ténylegesen megtartott foglalkozások szerint kell elszámolni. 1.9. A diákkörök a tanév szeptember 15-étől május 30-ig működnek a tanórán kívüli elfoglaltsági tervben meghatározott rend szerint. 1.10. A diákkörökbe való jelentkezés és az elfoglaltságok esetleges ütközése esetén a tanulmányokhoz kapcsolódó diákkörök elsőbbségét biztosítani kell. 1.11. A diákköri foglalkozásokról haladási naplót kell vezetni, amely tartalmazza: •a diákköri tagok névsorát, •a hiányzásokat, •a diákköri foglalkozások anyagát. 1.12. Diákköri foglalkozásokat tanítási napokon lehetőleg a kollégiumi szilenciumon kívüli időben kell szervezni. 2. Versenyek 2.1. Háziversenyt kezdeményezhet és lebonyolíthat: diákkör, diák-önkormányzati szerv, munkaközösség, tantestület. Területi és országos versenyre a nevelőtestület egyetértésével nevezhet diákkör, munkaközösség. 2.2. A különböző versenyek szükséges koordinálását a diákmozgalmat segítő tanár előterjesztésében a diákönkormányzat és a nevelőtestület végzi. 2.3. Háziverseny csak a szakmai követelmények és a résztvevők esélyegyenlőségének biztosításával szervezhető. 2.4. Területi és országos verseny iskolán kívüli fordulóján csak a versenyszabályoknak megfelelő, az iskolát méltóképpen képviselő diák vagy csoport vehet részt. 3. Konzultációs foglalkozások 3.1. Korrepetálási és felzárkóztatási foglalkozásokat a munkatervben meghatározott tantárgyakhoz kapcsolódóan legalább heti egy órában kell tartani. 3.2 Korrekciós foglalkozást az eredménytelen témazárót író tanulók számára a szaktanár szervez. A korrekciós foglalkozáson való részvétel a tanuló számára kötelező. 3.3. A felzárkóztató foglalkozásokon való megjelenésre az illetékes szaktanár kötelezhet tanulókat. 3.4. Előkészítő foglalkozásokat - kellő számú résztvevő esetén - az országos tanulmányi versenyek és a felvételi vizsgák előkészítéseként lehet tartani. 3.5. A konzultációs foglalkozások megtartását az erre a célra rendszeresített űrlapon, a jelenlévők névsorának és a foglalkozás tárgyának feltüntetésével kell igazolni 3.6. Előkészítőt átlagosan heti két órát meg nem haladó időben lehet tartani. 4. Tanulmányi kirándulások 4.1. A tanulmányi kirándulásokat évente október 15-ig tervezni kell.

34.



4.2. A tanulmányi kirándulásokra évente egy tanítás nélküli munkanap adható. Minden tanulócsoport, a tanulmányi ideje alatt egy alkalommal egy tanítás nélküli munkanapot vehet igénybe tanulmányi kirándulás céljára. A tanulmányi kirándulással összefüggésben max. egy munkanapon és egy pihenőnapon végzett munka elszámolására van lehetőség. 4.3. A tanulmányi kiránduláson való részvétel az adott tanulócsoport tagjai számára kötelező. 4.4. A tanulmányi kirándulások alkalmával annyi kísérő tanárt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de osztályonként legalább két főt. A második kísérő szülő is lehet. A kísérők díjazása az érvényes jogszabályok szerint történik. 28.§ Az iskolai könyvtár működésének szabályai Az intézményben az iskolai és a kollégiumi könyvtár szerepét egy egység, az iskolai könyvtár látja el, amely az oktatónevelő munka szellemi bázisa. 1.

7.

Az iskolai könyvtár feladata: •Gyűjteményének a Gyűjtőköri szabályzatban (ld. melléklet) meghatározott tartalmú fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása. •Tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és a szolgáltatásokról. •Tanórai foglalkozások tartása. •Egyéni és csoportos helyben használat biztosítása. •Könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését is. •Dokumentumok másolása. •Közreműködés az iskolai tankönyvellátás megszervezésében és lebonyolításában. Az iskola könyvtárát az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. A használók jogait és kötelezettségeit a Könyvtárhasználati szabályzat rögzíti (ld. melléklet). Könyvtárközi kölcsönzésre a járulékos költségek térítésével van mód. A dokumentumokról térítés ellenében másolatot lehet készíteni. A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok és/vagy a technikai eszközök rongálásával és/vagy elvesztésével okozott kárért. A tanulók jogviszonyuk, az alkalmazottak munkaviszonyuk megszüntetése előtt kötelesek rendezni a könyvtári tartozásukat. A könyvtárban be kell tartani a tűzvédelmi szabályokat. Szigorúan ügyelni kell a tisztaságra.

8.

Az iskolai könyvtár nyitvatartási rendje (22 óra):

2. 3. 4. 5. 6.

Hétfő: Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek:

9.00 9.00 9.00 9.00 9.00

–12.00 –12.00 –12.00 –12.00 –11.00

13.00 13.00 13.00 13.00

–15.00 –15.00 –15.00 –15.00

óráig óráig óráig óráig

29.§. Az iskolai és kollégiumi hagyományok 1. Keretek: 1.1. Az iskolai hagyományok ápolásának célja és feladata, hogy a velük kapcsolatos tevékenységeken keresztül erősödjön az iskola sajátos arculata, növekedjék tanulóink kötődése az iskolához, kollégiumhoz, sajátos eszközeivel bővítse a tanulók tevékenységi területeit, szélesítse az iskola társadalmi kapcsolatait. 1.2. Az iskolai hagyományokkal kapcsolatban az iskolavezetésnek, a tantestületnek és a diákközösségeknek az a feladata, hogy a meglévő, jó hagyományokat méltóan ápolja, tartalmilag fejlessze, illetve olyan hagyományteremtésre alkalmas formákat kezdeményezzen, vezessen be, amelyek jól szolgálják a hagyományrendszer céljait. 1.3. Az iskolai hagyományok között alapvetően a diákélethez kapcsolódó és az iskolához kötődést erősítő hagyományokat kell megkülönböztetni. 2.

A diákélethez kapcsolódó iskolai hagyományok a tanéveket színesítik, teljesebbé teszik és a diákévek lezárását is jelképezik. 2.1.

Az iskola szakmai feladatainak jobb megoldása érdekében évente kiírásra kerül az iskolai szakmai tanulmányi verseny. Az értékelésre ünnepélyesen kerül sor.

2.2.

Október hónapban kerül sor az elsőéves tanulók hagyományos bemutatkozására.

2.3.

Az osztályok vidám műsor keretében évente mikulás-estet rendeznek.

2.4.

Évente iskolai ünnepség keretében rendezzük a végzős (érettségi előtt álló) osztályok szalagavatóját.

2.5.

Évente - általában februárban - a DÖK, illetve a választott diákigazgató programja szerint diáknapot rendezünk.

2.6.

A kollégium a farsang zárásaként csatlakozik a „ farsangfarka”elnevezésű városi rendezvényhez.

2.7.

A végzős osztályok ballagását az utolsó tanítási napot követő péntek délután, vagy szombaton, iskolai ünnepség keretében rendezzük meg.

35.


2.8. 3.


A végzős osztályok osztálytablót készíthetnek, amelyeket a későbbiekben az iskola folyosóin helyeznek el.

Az iskolához való kötődést szolgáló hagyományok élő eseménysorokat, szervezeti kereteket, tárgyi jeleket és írásos dokumentumokat foglalnak magukban. 3.1.

Évente - kollégiumi szervezésben - családi hangulatban, nyugdíjasainkkal együtt tartjuk karácsony-esti ünnepélyünket.

3.2.

Ünnepélyeink színvonalát az iskolazászló jelenlétével is emeljük. Végzős tanulóink a ballagási ünnepségen névsorral ellátott szalagot kötnek az iskolazászlóra.

3.3.

Az iskolai és a kollégiumi élet főbb eseményeiről a kollégiumban, a fotó szakkör gondozásában fényképalbumot vezetünk.

3.4.

Végzett osztályaink általában ötévente érettségi találkozókat szerveznek. Az „ osztályfőnöki óra”megtartására az iskolában kerül sor.

3.5.

Az elsőévesek az Emlékszoba állandó kiállítását felhasználva ismerkednek meg intézményünk történetével. Az Emlékszoba tárgyi emlékeinek gyarapítása az iskolához kötődést erősítő tett.

3.6.

A Kőszegi Tangazdaság Alapítvány ösztöndíja és pályázati lehetőségei a tanulók szakmai kötődését, fejlődését hivatottak szolgálni. Az Alapítvány évente Évkönyvet jelentet meg, amelyben a szerkesztőbizottság, illetve a szerzők összefoglalják az adott tanév főbb eseményeit. Az Alapítvány –tantárgycsoportonként – évente ösztönző pénzjutalomban részesíti a legkiválóbb tanulmányi eredményt elérő tanulókat

3.7.

A Gyurátz Ferenc Alapítvány a Fiatalok Támogatásáért évente egy arra érdemes tanuló támogatásával, az általa képviselt értékek elismerésével őrködik az un. „ Gyurátz-szellem”továbbélése felett. A támogatásban részesített tanulót tanulmányi eredménye, magatartása, hitéleti példamutatása és rászorultsága alapján választja ki a kuratórium.

3.8.

Csekonics József Lovas Egyesület a kőszegi lovas élet fellendítésének megvalósítása során támogatja az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli lótenyésztéssel és lóhasználattal kapcsolatos képzéseinket, tanulóinknak a lótenyésztés területén diákköri dolgozatokat hirdet meg. Tevékenységével (hagyományőrzés, nemzetközi kapcsolatok kiépítése, konferenciák szervezése, a lovasturizmus alapjainak lerakása) segítséget nyújt az intézmény beiskolázási feladatainak eredményes megoldásában.

4.

Az iskolai hagyományok fejlesztése során fokozott figyelmet kell fordítani a szakmákkal kapcsolatos hagyományok bővítésére, tartalmasabbá tételére.

5.

Az iskolában az éves munkatervek ütemezése szerint iskolai és osztály szinten kerülnek megrendezésre azok az állami és egyéb ünnepek, megemlékezések, amelyeket a tanévnyitó rendeletek tartalmaznak.

30. § A diákigazolványokkal kapcsolatos eljárás 1.

A diákigazolványok felelős kezelője az iskolatitkár. Munkáját ellenőrző személy a nevelési igazgatóhelyettes.

2.

Az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII.30.) Korm. rendelet szerint diákigazolványok a Nemzeti Egységes Kártyarendszer keretében kerülnek kiadásra. 1.1. A megváltozott igénylési rendben a diákigazolványhoz szükséges fényképet az Okmányiroda készíti el. Az arckép és az aláírás adatainak felvételezéséhez időpontot kell foglalni személyesen, telefonon vagy elektronikusan az Okmányirodában. 14 év alatti gyermek esetén az ügyintézésnél szükséges a szülő, törvényes képviselő jelenléte is. Igazolni kell a tanuló személyazonosságát, -személyi igazolvány vagy útlevél vagy születési anyakönyvi kivonat-, továbbá a szülő személyazonosságát igazoló okmányra is szükség van. 1.2. Az Okmányiroda az igénylő adataival és arcképével adatlapot nyomtat, az igénylő ezzel az adatlappal, ill. a rajta szereplő NEK-azonosítóval kezdeményezheti a diákigazolvány kiállítását a gyermekkel, tanulóval jogviszonyban lévő iskolában. A diákigazolvány igazgatási szolgáltatási díjának beszedése, az elkészült diákigazolvány kiadása és érvényesítése is az iskolákban történik.

31. §. A tankönyvrendelés elkészítésének kiegészítő szabályai 2.

Az iskola a tankönyvrendelést a tankönyvellátás rendjéről szólójogszabályok, a testületi döntés alapján, az alábbiak szerint végzi: 2.1. A munkaközösségek a szaktanárok és a szaktárgyi teamek igényei alapján január 15-ig javaslatot tesznek a kis példányszámú, a tartós tankönyvek kölcsönzésére, a tankönyvjegyzékben nem szereplő tankönyvek, segédletek beszerzésére, a tantárgyankénti megrendelési listákra. Ezek a megrendelési listák képezik a szülői tájékoztatások alapját is. 2.2. A tankönyvfelelős összegyűjti a tanulói jogviszonyban álló tanulóknak a megrendelési lista, a kölcsönzési lehetőség, valamint a támogatási rendszer ismeretében megfogalmazott tankönyvigényeit. 2.3. Az iskolába újonnan belépő tanulókkal kapcsolatos tankönyvigényhez a várható létszámokat az igazgató határozza meg.

3.

A tankönyvrendelést az igazgató a tankönyvfelelős által összeállított tervezet alapján készíti el. A tankönyvfelelős a tankönyvrendelés tervezetében a fenti leírt eljárás alapján kialakult, összesített igényeket érvényesíti. A megrendelési terv elkészítésekor tekintetbe veszi az egész tanévre szóló ellátási kötelezettség miatt indokolt tartalékot is.

4.

A könyvtárból kölcsönzött, elveszett, vagy erősen megrongálódott tankönyvekért a kártérítési kötelezettség: 4.1. nincs, ha azt a tanuló az ingyenes ellátás keretében kapta,

36.



4.2. az első tanévben a tankönyv teljes értéke, második évben annak 50%-a, a további években, évente 10%-kal csökkentett értékben, ha a tankönyvet a tanuló tartós tankönyvként kölcsönözte. 32.§. A mindennapi testedzés és lelki egészség megőrzés lehetőségének biztosítása 1.

Az iskola a mindennapi testedzés lehetőségét a tanórai foglalkozások mellett •a diáksportkör sportcsoportjai révén •a tömegsport foglalkozások keretében •a kollégiumi tömegsport foglalkozásokon •az uszodai iskolai és kollégiumi foglalkozások révén •a kondicionáló terem, a tornaterem és a sportudvar használatának lehetővé tételével biztosítja

2.

Az iskola a lelki egészség megőrzés lehetőségét mentálhigiénés szakember és ifjúsági és sportlelkigondozó bevonásával biztosítja mind csoportos, mind egyéni foglalkozások keretében

3.

A foglalkozások időrendjét a tanórán kívüli foglalkozások rendjében az egyes munkatervek figyelembe vételével az illetékes igazgatóhelyettes hangolja össze.

33. §. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 1.

Az iskola tanulói fogászati szűrésen, akut esetekben fogorvosi rendelésen, továbbá lakóhelyükön tüdőszűrésen vesznek részt. Az iskola 9. és 11. évfolyamos tanulói iskolaorvosi szűrővizsgálaton vesznek részt.

2.

A kollégista tanulók hetente három alkalommal orvosi rendelést vehetnek igénybe. A kollégiumi orvost a szükséges esetekben az iskola nem kollégista tanulói is felkereshetik. A rendelésen a tanulók beteglátogatási füzettel és társadalombiztosítási kártyájukkal jelenhetnek meg.

3.

Az iskolaorvos a tanulók felvételénél dönt az egészségügyi alkalmasságról, a későbbiekben vezeti a tanulók egészségügyi kartonját.

4.

Az iskolaorvos minden tanév szeptember 15-ig dönt a tanulók testnevelési alkalmasságáról.

5.

Az iskolaorvos az általánosítható tapasztalatokról tanévenként, illetve a szükséges esetekben tájékoztatja az iskola vezetését. Az egészséges környezet érdekében tett javaslatait az iskola a lehetőségek függvényében megvalósítja.

34.§. Felnőttoktatás 1. 2. 3. 4.

Felnőttoktatást esti, levelezős, egyéni felkészülésre épülő, távoktatásos, valamint tanfolyamos formában lehet szervezni, az alapul szolgáló programok tematikája és követelményrendszere szerint. A felnőttoktatás szervezésének körülményeit a 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről határozza meg. A felnőttoktatásban résztvevő hallgatókra a Rend. 34.§-ban foglalt eltérésekkel az iskola általános szabályait kell alkalmazni. Felnőttoktatást a felmerülő igények kielégítésére, az intézmény tevékenységének szélesítése jegyében akkor lehet folytatni, ha ahhoz az alapfeladatok ellátásán túl a személyi és tárgyi feltételek biztosíthatók.

35.§ Az intézményi védő, óvó előírások 1.

Az intézmény védelmét alapvetően annak szabályozott használata, a helyiségek és az épület zárása biztosítja az alábbiak szerint:

1.1. A főépület utcai főbejáratát csak tanítási idő alatt: 7.00-17.00-ig tartjuk nyitva. Az ezen kívüli időben a főépület udvari bejáratát kell használni. A kollégiumi épületek utcai kapuit és bejáratát csak az ügyeleti időszakban, legfeljebb 20.30-ig lehet nyitva tartani. 1.2. A főépületben a portás lát el ügyeleti feladatokat. A kollégiumi épületekben 15.00-9.00 között a tanulók portaügyeletet tartanak. 1.3. A főépületet a házmester zárja, és élesíti az épület riasztórendszerét. Az összes nyílászáró zártságát a házmester 19.30-ig ellenőrizni köteles. A kollégiumi épületet a pénteki ügyeletes tanár köteles és ellenőrizni, és a kapukkal együtt zárni. 1.4. A főépület termeit a teremhasználók munkájuk, az órák befejezését követően zárni kötelesek. 1.5. A tantermek kulcsai a tanári szobában, szekrényben vannak elhelyezve. Azokat minden órát tartó tanár köteles munkája végeztével oda visszahelyezni. 1.6. Az osztálynaplókat tanítási időn kívül zárható helyen tároljuk. 1.7. A különösen nagy értékű eszközöknek helyet adó informatika- és szaktermek és a szertárak kulcsait a termeket használók személyre szólóan kapják meg. 1.8. Az épületek bejárati kulcsairól, az irodák, a szertárak és az informatikai szaktermek kulcsaival rendelkezőkről a gondnok nyilvántartást vezet. 1.9. Az intézmény minden helyiségéhez a gondnok rendelkezik kulccsal. 1.10. Az iskola épületeibe az intézmény dolgozóin, a tanulókon, a tanfolyami hallgatókon, a szervezett vizsgák résztvevőin, a szülői értekezletre vagy a fogadóórákra érkező szülőkön, az Igazgatótanács tagjain, valamint a fenntartó Magyarországi Evangélikus Egyház munkatársain kívül vendégek, ügyfelek csak a vezetők vagy ügyeletet ellátók előzetes engedélyével –a portán történő regisztráció után - léphetnek be. Az érkezőt az illetékeshez a

37.



portás, illetve az ügyeletet ellátó tanuló kíséri. Az intézményhez nem tartozók kísérő, vagy partner nélkül nem tartózkodhatnak az intézmény létesítményeiben. 1.11. Az iskola területére az ott tartózkodók egészségére, testi épségére veszélyt jelentő tárgyak és anyagok nem hozhatók be. 1.12. Az iskola területén –magatartásában és kommunikációjában –mindenki köteles kulturált viselkedést tanúsítani, az egyes partnerek között esetlegesen kialakult nézeteltéréseket, konfliktusokat megbeszéléssel, ha szükséges, az iskola vezetőinek bevonásával kell kezelni. 2.

A biztonságos munkavégzés általános szabályai

2.1. Általános magatartási szabályok 2.1.1. Iskolai foglalkozásra csak tanulásra, munkavégzésre alkalmas állapotban szabad megjelenni. Betegen, sérüléssel iskolai foglalkozáson részt venni nem szabad. 2.1.2. Ha a tanuló, dolgozó balesetet előidéző vagy testi épség sérelmével járó veszélyt észlel, kötelessége azt megszüntetni, vagy a megszüntetés érdekében tanárát, felettesét értesíteni. 2.1.3. Tanuló az iskolai foglalkozások alatt csak olyan egészségére nem ártalmas tevékenységgel bízható meg, amelyhez kellő gyakorlattal, munkavédelmi ismerettel rendelkezik. 2.1.4. A tanuló az iskolai foglalkozásokon köteles a rendet, a fegyelmet megtartani. A biztonságot veszélyeztető rendzavarást elhárítani, az elkövetőt büntetni kell. 2.1.5. Az iskola tanulói nem léphetnek be azokra a területekre, helyiségekbe, ahol egészségük, épségük veszélybe kerülhet. A belépési tilalmat táblák jelzik. 3.

A biztonságvédelem technikai szabályai

3.1. Minden villamos üzemzavart, rendellenességet, meghibásodást azonnal jelenteni kell a pedagógusnak. A hiba szakszerű kijavításáig a villamos berendezést üzemeltetni, bekapcsolni tilos. 3.2. Törött, repedt, csorbult dugaljat, csatlakozót, kapcsolót, vagyis hibás szerelvényt és készüléket nem szabad használni. Nedves kézzel elektromos készüléket és szerelvényeit érinteni tilos. 3.3. Minden villamos gépet és berendezést a munka befejezése, illetve a használat után feszültségtől mentesíteni kell. 3.4. Az épületekben a lépcsőt, a folyosókat és az ajtók nyílásait mindig szabadon kell hagyni. 4.

A fokozottan veszélyes munkaterületek és gépek

4.1. A fokozottan veszélyesnek minősülő helyeken egyedül tevékenységet végezni nem szabad. Ezeken a helyeken előfordulhat olyan helyzet, hogy az érintett egyedül nem tudja elhárítani a veszélyhelyzetet, ha baleset éri, segítségre szorul. 4.2. Az iskola területén veszélyes helynek számít: a tornaterem, kondicionáló terem, a természettudományi labor, az állattartó istállók, kazánházak. 5.

Az elsősegélynyújtás előírásai

5.1. Az iskola elsősegélynyújtó hely a gondnoki irodában van. 5.2. A biztosan megítélhető könnyű sérülésen kívül, az elsősegélynyújtással egy időben orvosi segítségről, mentő hívásáról kell gondoskodnia a foglalkozást tartó vagy az ügyeletet ellátó dolgozónak. 5.3. Az iskola vezetőinek, a nevelőtestület tagjainak és az intézmény minden dolgozójának kötelessége, hogy feladatkörén belül mindent megtegyen a tanulói balesetek megelőzése, elkerülése érdekében. Ehhez a Rend. 2.sz mellékletében foglaltakat is figyelembe kell venni. 5.4. Pedagógusok csak a Rend. 7. sz. mellékletében meghatározott eszközökkel végezhetik oktató-nevelő munkájukat. 6.

Az intézményben végezhető reklámtevékenység szabályai

6.1. Az intézményben csak a tanulók életpályáját pozitívan befolyásolni képes reklámtevékenység folytatható. 6.2. A fenntartó és az oktatási kormányzat, illetve szerveinek kivételével, reklámanyagok elhelyezésére csak az iskola igazgatója adhat engedélyt. 6.3. Tilos az intézményben elhelyezni az egészséges életvitelt károsan befolyásoló vagy az anyagi fogyasztói kört megcélzó reklámanyagokat. 7.

A katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendjét az intézmény Katasztrófavédelmi prevenciós programja tartalmazza, mind az iskola, mind a kollégium tekintetében.

36.§ Bombariadó, rendkívüli esemény esetén szükséges teendők 1. A bombarobbantás veszélyéről értesülő iskolai dolgozó haladéktalanul köteles értesíteni az iskola igazgatóját vagy a vezetői ügyeletet ellátó személyt. 2. Az illetékes vezető azonnal értesíteni köteles a Városi Rendőrkapitányság ügyeletét a bombarobbanás veszélyéről. 3. Az illetékes vezető csak a Rendőrség megfelelő vezetőjével folytatott konzultációt követően rendelheti el a bombariadót. 4. A bombariadót az iskolarádió útján, kollégiumban jelzőcsengővel és hangos értesítéssel kell elvégezni. 5. Az épületben tartózkodók a bombariadó elrendelésére a tűzriadó tervnek megfelelően hagyják el az épületet. 6. A továbbiakra nézve a Rendőrség szakemberei és az iskola vezetői egyeztetést követően adnak utasítást. 7. Az egy tanóránál hosszabb időkieséssel járó eseményt követően a tanítási napot három héten belül, szombati tanítási nappal pótolni kell.

38.



37.§ Az iskola írásos információinak rendszere 1. Az iskola a jogszabályi előírásoknak megfelelően, illetve a tanulók, szülők és az iskola munkája iránt érdeklődők tájékoztatására az alábbi írásos dokumentumok elérhetőségét biztosítja: DOKUMENTUM

ELHELYEZÉS

Házirend

kifüggesztéssel

Házirend, mellékleteivel Szervezeti és Működési Szabályzat Pedagógiai program

könyvtár könyvtár könyvtár

Minőségirányítási program Tanévi munkaterv A gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények elérhetőségét

könyvtár könyvtár kifüggesztéssel

TÁJÉKOZTATÁST AD igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes, kollégiumvezető minőségügyi vezető Ifjúságvédelmi felelős

MEGJEGYZÉS

iskolában, kollégiumi épületekben, iskola honlapján iskola honlapján iskola honlapján helyi tanterv: igazgatónál, kollégiumi nevelési program a kollégiumvezetőnél iskola honlapján a tanári szobában kifüggesztéssel ifjúságvédelmi felelős elérhetőségével együtt

A kifüggesztett dokumentumokat az iskola általános nyitvatartási rendjének megfelelően, a könyvtárban elhelyezetteket a könyvtár nyitvatartási ideje alatt, az összes felsorolt dokumentumot pedig a vezetői ügyelet ideje alatt lehet az igazgatóhelyettesi (kollégiumvezetői) irodában tanulmányozni. 2. Az egyes dokumentumok tartalmának megismertetésére az adott dokumentumokkal kapcsolatos véleményezési, egyetértési és jóváhagyási jogosítványok keretében, a dokumentumokban szabályozott módon kerül sor. 3. A tanulók, szülők írásos tájékoztatása szükséges az alábbi esetekben: •a szülők anyagi hozzájárulását igénylő tevékenységekben való részvételhez •a nem kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétellel kapcsolatos döntésről •az idegen nyelv, hitoktatás, emelt szintű érettségire felkészítés választásáról szóló döntésről •a tanév eleji tanulói baleset- és tűzvédelmi oktatás elvégzéséről, az ismeretek megszerezhetőségéről. 4. Az intézménybe beiratkozó tanulók a beiratkozáskor megkapják a házirend fénymásolatát. A házirend egyes részeinek változásairól az osztályfőnökök tájékoztatják a diákokat. 5. Az intézmény adatkezelési szabályzatát az Iratkezelési Szabályzat tartalmazza. 6. A különös közzétételi lista készítésének eljárásrendje:  adatfelelősök: nevelési igazgatóhelyettes (iskolai adatok), kollégiumvezető (kollégiumi adatok esetében),  az egyes adatokért az adatfelelősök, a teljes listáért az adatközlő (igazgató) tartozik felelősséggel,  az adatokat évente egyszer frissíteni kell, ennek végső határnapja: augusztus 31. 38. §. A menzai ellátással kapcsolatos rendelkezések 1. A menzai ellátást a szülők a tanévet megelőző augusztus 15-ig, illetve az igény felmerülése esetén, tanév közben az aktuális díjfizetésig, írásban igényelhetik. 2. Menzai ellátást a konyhai kapacitás keretén belül minden kérvényezőnek biztosítani kell. Az ezen felül jelentkező igények elbírálása során a tanulók szociális helyzetét, iskolai munkáját és az étkezés egyéb megoldási lehetőségeit kell figyelembe venni. 3. A menzai ellátásért a jogszabályokban meghatározott térítési díjat havonta, előre kell fizetni az iskola pénztárába. A térítési díj elszámolásánál csak az előre bejelentett távolléteket és a gondviselő által telefonon jelzett, igazolt hiányzású napokat lehet levonni. 4. A díjfizetés egyenlegét tanév végén meg kell vonni és a többletbefizetést a tanulónak visszafizetni.

39.



IV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. A jelen működési szabályzatot az iskola nevelőtestülete 2012.03.28-n elfogadta. 2. A Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatos egyetértési és véleményezési jogkört gyakorló szervezetek, közösségek véleményének 1-1 példányát az iskola irattárában őrizzük. 3. A működési szabályzat az iskolai feladatok megoldásának keretet szabó, alapvető dokumentum. Kőszeg, 2012. március 28.

PH. Rodler Gábor igazgató

Az SZMSZ-t a fenntartó Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Presbitériuma ……………………….. számú, ……………………….-án kelt határozatával jóváhagyta. Budapest 2012. ……………………hó ……….. MÓDOSÍTÁSOK SORSZÁMA:

DÁTUMA:

LEÍRÁSA, JELLEGE:

1. 2. 3. 4. _________________________________ Mellékletek:

1. 2. 3. 4.

A könyvtár gyűjtőköri szabályzata Szabálytalanságok kezelésének rendje (FEUVE) Ellenőrzési nyomvonal (FEUVE) Adatkezelési szabályzat

40.

AZ EVANGÉLIKUS MEZŐGAZDASÁGI, KERESKEDELMI, INFORMATIKAI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZABÁLYZATAI SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Recommend Documents