Evangélikus Mezőgazdasági Kereskedelmi Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium

Magyarországi Evangélikus Egyház Evangélikus Mezőgazdasági Kereskedelmi Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium Székhely (Szakképző Iskola): 9730 Kőszeg, Árpád tér 1. Telephely (Kollégium): 9730 Kőszeg, Várkör 44., Telephely (Kollégium): 9730 Kőszeg, Zrínyi u. 2. Telephely (Tangazdaság): 9730 Kőszeg, Szombathelyi u. 7. Telephely (Tankert): 9730 Kőszeg, Ólmodi u. 2. Tel: 06-94/562-110, Fax: 06-94/563-493 Email: [email protected] OM - 200005

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Kőszeg 2014

Evangélikus Mezőgazdasági Kereskedelmi Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium

Pedagógiai Programja

Ez az alapdokumentum az Evangélikus Mezőgazdasági, Kereskedelmi, Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium pedagógiai programja. Annak a leírását tartalmazza, hogy iskolánk mit kínál az érdeklődő tanulóknak, milyen feladatokra tud vállalkozni, és mit tud tenni azért, hogy tanulói eredményesek legyenek középiskolás tanulmányaik alatt. Egy iskola hitvallását arról, hogy milyen emberi értékeket tart fontosnak, milyen pedagógiai célokkal, milyen eljárásokkal véli legjobban teljesíthetőnek azt a kötelességét, amelyet az egyházi fenntartás, a közoktatás-politikai célok és a szülői, tanulói elvárások rá hárítanak.

Alapdokumentumunk főbb fejezetei: A) AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA B) PEDAGÓGIAI ALAPELVEK ÉS CÉLOK C) PEDAGÓGIAI FELADATOK, ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK D) A SZAKKÉPZŐ ISKOLA OKTATÓ TEVÉKENYSÉGE E) A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT FELADATOK F) A SZAKKÉPZŐ ISKOLA HELYI TANTERVEI G) A KOLLÉGIUM NEVELÉSI PROGRAMJA

2



TARTALOMJEGYZÉK

A) NEVELÉSI PROGRAM ................................................................................................................. 13 I. NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁNK KÖZÖS JELLEMZŐI, HÁTTERE, FELTÉTELEI, HITVALLÁSUNK ................................................................................................................................... 13 I.1

Köszöntő ................................................................................................................................................13

I. 2

Jogszabályi háttér ...............................................................................................................................16

I.3

Az iskola szakmai működésre vonatkozó adatai ............................................................................16

I.4

A pedagógiai program megvalósulásának helyi feltételei .............................................................20 I.4.1 S ze m é lyi fe lté te le k........................................................................................................................ 20 I.4.2 A működés tárgyi feltételei ................................................................................................................. 20 I.4.3 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök, felszerelések....................................... 21

I.

A NEVELŐ OKTATÓMUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI............................... 22

II.

KÜLDETÉSNYILATKOZAT........................................................................................................ 22

III. A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL SZÜKSÉGESNEK TARTOTT TOVÁBBI ELVEK ............ 23 III.1 Az iskola hagyományai ...........................................................................................................................23 III.1.1 Az iskola szervezeti hagyományai ....................................................................................................... 23 III.1.2 Az iskola tantárgyi hagyományai ........................................................................................................ 23 III.1.3 Az iskolai rendezvények hagyományai ................................................................................................ 24 III.1.4 Az iskolai környezet alakításának hagyományai................................................................................. 24 III.2

A projektoktatás.....................................................................................................................................25

C) PEDAGÓGIAI FELADATOK, ESZKÖZÖK ÉS ELJÁRÁSOK ................................................. 26 I. A KERESZTÉNY VILÁGNÉZETI ELKÖTELEZETTSÉGŰ NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA, A HITET ERŐSÍTŐ ISKOLAI SZOKÁSREND KIALAKÍTÁSA ..................................................... 26 I.1

Az egyházi nevelés célja..........................................................................................................................26

I.2

Az erkölcsi nevelés és értékrend kialakítása ...........................................................................................26

I.3

Kiemelt nevelési feladatok .....................................................................................................................27

II.

A HATÉKONY TANULÁS, AZ ÖNMŰVELÉS KÉPESSÉGÉNEK KIALAKÍTÁSA ............. 27

II.1

Belépőszint-mérés..................................................................................................................................27

II.2

Képességfejlesztés..................................................................................................................................27

II.3

Differenciált foglalkoztatás.....................................................................................................................27

II.4

Kompetencia alapú képzés .....................................................................................................................28

3

Evangélikus Mezőgazdasági Kereskedelmi Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium II.5


Motivációs és módszertani kultúra fejlesztése .......................................................................................30

III. TANULÓINK SZOCIALIZÁCIÓJÁNAK HATÉKONY SEGÍTÉSE ......................................... 30 III.1

Széles tevékenységi kínálat ....................................................................................................................30

III.2

Döntési lehetőségek kiterjesztése ..........................................................................................................31

III.3

Csoportos kommunikációs keretek kialakítása .......................................................................................31

III.4

Együttműködő-kommunikatív pedagógus magatartás ...........................................................................31

III.5

Kondicionáló, szelektív hatásrendszer működtetése ..............................................................................32

IV. PIACKÉPES SZAKMASTRUKTÚRA ÉS KORSZERŰ SZAKKÉPZÉSI FORMÁK KIALAKÍTÁSA ....................................................................................................................................... 32 IV.1

Piacképes szakmastruktúra kialakítása a mezőgazdasági szakmacsoportban .........................................32

IV.2 Piacképes szakmastruktúra kialakítása a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban.............................................................................................................................................32 IV.3

Piacképes szakmastruktúra kialakítása a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban....................32

IV.4

Piacképes szakmastruktúra kialakítása az informatika (szoftver) szakmacsoportban .............................33

IV.5

A rugalmas alkalmazkodás képességének megvalósítása .......................................................................33

IV.6

Korszerű eljárások, módszerek biztosítása .............................................................................................33

V.

AZ ODAFIGYELŐ, SERKENTŐ KÖRNYEZET MEGTEREMTÉSE...................................... 34

V.1

A tanulást, a tanulmányi teljesítményt meghatározó értékként kezeljük ...............................................34

V.2

A kihívások, versenyek, rendezvények a sajátos tehetség kibontakoztatásának színterei ......................34

V.3

Értékelés, elismerési rendszerünkkel a tanulók fejlődését mozdítjuk elő ...............................................34

V.4

A tárgyi környezet színvonalas kialakítása motiváló szerepet tölt be .....................................................34

VI. A TANULÓK SZEMÉLYISÉGÉNEK FEJLESZTÉSÉVEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGI RENDSZEREK ÉS SZERVEZETI FORMÁK, A KÉPESSÉGFEJLESZTÉS PROGRAMJA............................................................................................. 34 VI.1

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok...................................................................................35

VI.2

A közösségfejlesztés és kapcsolatok .......................................................................................................36

VI.3

Közösségi szolgálat .................................................................................................................................36

VII. A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN MŰKÖDŐ EGYEZTETŐ FÓRUMOK......... 37 VII.1

A nevelőtestület .....................................................................................................................................37

VII.2

A szakmai munkaközösség .....................................................................................................................37

4



VII.3

A szülői szervezet...................................................................................................................................38

VII.4

A diákönkormányzat ..............................................................................................................................38

VII.5

Igazgatótanács........................................................................................................................................38

VIII.

EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ............................... 39

VIII.1 Egészségnevelési program .....................................................................................................................39 VIII.2 Környezeti nevelési program ..................................................................................................................39 VIII.3 Helyzetkép..............................................................................................................................................40 VIII.4 Az egészségnevelés és a környezeti nevelés színterei .............................................................................40 VIII.4.1 Tanórai keretek ................................................................................................................................... 40 VIII.4.2 A mindennapi testnevelés biztosítása ................................................................................................. 40 VIII.4.3 Tanórán kívüli lehetőségek................................................................................................................. 41 VIII.4.4 Kü lső ka p c so lato k ......................................................................................................................... 42 VIII.5 A képességfejlesztés programja .......................................................................................................42 VIII.5.1 Fe lzá rkó zta tá s ...................................................................................................................... 42 VIII.5.2 S N I ta n u lók kép e ssé g fe jle szté sé n e k le h e tő sé g e i .............................................................. 43 VIII.5.3 A kie m e lt fig ye lme t igé nylő ta n u lók, sa játo s n e ve lé si ig é n yű é s b e ille szke d é si, ta n u lá si, m a g a ta rtá si ne h é zsé gg el k ü zd ő g ye rm e kek, tan uló k n e ve lé se , o kta tá sa 45 VIII.5.4 Te h e tsé g g o nd o zá s ............................................................................................................... 46 VIII.5.5 E lté rő m a ga ta rtá s keze lé se .............................................................................................. 46 VIII.6 Gyermek- és ifjúságvédelem..............................................................................................................47 VIII.7 Szociális hátrányok enyhítése ...........................................................................................................47

IX. A PEDAGÓGUSOK ÉS AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI .... 49 IX.1 A pedagógusok munkakörükben ellátandó feladatai:....................................................................49 IX.1.1 A p e da g ó gu so k m un ka kö rü kb e n e llá ta nd ó fe la da ta in a k e lve i: .................................. 49 IX.1.2 A p e d a gó g u so k m u n ka köri fe la d a ta i:..................................................................................... 49 IX.1.3 A gyakorlatvezető tanárok sajátos feladatai ..................................................................................... 50 IX.2

Az osztályfőnök feladatai ...................................................................................................................51

IX.3

A kollégiumi nevelőtanár feladatai..................................................................................................52

X.

A TANULÓI JOGOK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSHOZATALBAN ....................................... 53

XI. PARTNERI KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁK ....................................................................... 53 XI.1

Tanulói részvétel .................................................................................................................................53

XI.2

Szülői részvétel ....................................................................................................................................53

XI.3

Az iskolai tanárok és a kollégiumi nevelők együttműködése........................................................54

D) OKTATÓ TEVÉKENYSÉG.............................................................................................................. 55 5


I.


A KÉPZÉS SZAKASZAI, KÉPZÉSI IDŐ, A KÉPZÉS JELLEMZŐI ........................................ 55 I.1

Képzési, szakképzési irányok .............................................................................................................55 I.1.1 S za kkö zé p isko la i é s szakisko la i ké pzé s ................................................................................ 55 I.1.2 É re ttsé g ire fe lké szítő ké p zé s ................................................................................................... 56 I.1.3 Fe ln ő tt- é s átké p zé s .................................................................................................................... 56 I.1.4 S a já to s n e ve lé si igé n yű ta n u ló k n e ve lé se -o kta tása isko la re n d sze rű o kta tá sb a n ... 57 I.1.5. Az o sztá lyb a é s c so po rtb a so ro lá s e lve i é s re n d je ........................................................... 57 I.1.5.1 Osztályba sorolás............................................................................................................................ 57 I.1.5.2 A csoportbontás szempontjai.......................................................................................................... 58 I.1.5.3 Fejlesztő program a sajátos nevelési igényű tanulók számára ......................................................... 58 I.1.6 A ké p zé s sza ka sza i, a sza ka szvá ltá s kö ve te lm én ye i ........................................................ 59 I.1.6.1 A képzés szakaszai .......................................................................................................................... 59 I.1.6.2 A szakaszváltás követelményei, elérendő készségek és képességek ................................................ 59 I.1.7 S za kma i kép ze ttsé ge t kie g é szítő vé g ze ttsé g e k me g sze rzé se ....................................... 59

II. II.1

VIZSGÁK......................................................................................................................................... 60 Az állami vizsgák rendszere ...............................................................................................................60

II.2 A tanulmányok alatti vizsgák.............................................................................................................60 II.2.1 Kü lö n b ö ze ti é s b e szá m olta tó vizsg á k ................................................................................... 60 II.2.2 Osztá lyo zó vizsg á k....................................................................................................................... 60 II.2.3 Pó tló vizsg ák ................................................................................................................................. 61 II.2.4 Ja vító vizsg á k ................................................................................................................................ 61 II.2.5 A ta n u lmá n yo k a la tti vizsg á k e ljá rá si sza b á lya i ............................................................... 61

III. TANULÓK FELVÉTELE, ÁTVÉTELE ....................................................................................... 61 III.1 A tanulói jogviszony............................................................................................................................61 III.1.1 Be lé p é s a z isko la in du ló é vfo lya m á ra .................................................................................... 62 III.1.2 Be lé p é s fe lső b b é vfo lya m o kra .................................................................................................. 63 III.1.3 A sza kké p ző é vfo lya m oko n b e szám íth a tó ism e re te k/ m o d u lo k .................................... 64 III.1.4 A to vá b b ha la d á s, m a g a sa b b é vfo lya m ra lé p é s................................................................... 64 III.1.5 Isko lá n b e lü li m á s o sztá lyb a tö rté nő á tlép é s m ódja ........................................................ 65 III.1.6 A ta n u ló i jo g viszo n y m eg szű n é se ............................................................................................ 65

IV. TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS................................................................................... 66 IV.1 A nevelési-oktatási intézmény feladatai a gyermek, a tanuló egészségfejlesztésével összefüggésben...............................................................................................................................................66 IV.1.1 Az e g é szsé g e s tá p lá lko zá s ......................................................................................................... 67 IV.1.2 A te sti, le lki, m en tá lis eg é szsé g fe jle szté se, a ma g a ta rtá si fü g gő sé g , a sze n ve d é lyb ete g sé g kia la ku lá sá h o z ve zető sze rek fo gya sztá sá n a k é s a gye rm e ke t, ta n u lót ve szé lye zte tő b á nta lm a zá sn a k a me g e lőzé se ..................................................................................... 67 IV.1.3 A kö n n yíte tt é s a g yó g yte stn e ve lé s sze rve zé sé nek, a ta n u lók kön n yíte tt va g y g yó g yte stn e ve lé si ó rá ra tö rté n ő be o sztá sá na k ren d je.................................................................... 67 IV.1.4 Az isko la b a le se t-m e g e lő zé si te vé ke n ysé g e, a tan u ló b a le sete k b e je len té se ........... 67 IV.1.5 Az e lső se g é lyn yú jtá s e lőírá sa i .................................................................................................. 68

V. V.1

GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI NEVELÉS, FOGYASZTÓVÉDELEM ....................................... 68 Gazdasági, pénzügyi nevelés .............................................................................................................68

V.2 Fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatok .................................................................................69 V.2.1 Jo g i h á tté r ..................................................................................................................................... 69

6

Evangélikus Mezőgazdasági Kereskedelmi Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium V.2.2


A fo g ya sztó véd e lm i okta tá s c é lja ......................................................................................... 69

VI. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK .................................................................................................................................. 70 VI.1

A pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai ............................................................70

VI.2

Mindennapos testnevelés ..................................................................................................................70

VII. A PEDAGÓGUSOK ÉS A NEM KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK VÁLASZTÁSÁNAK SZABÁLYAI ............................................................................................................................................ 71 VIII.

AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA ..................................................................................................... 72

VIII.1 Az érettségivel kapcsolatos általános feladatok ............................................................................72 VIII.2 A középszintű érettségi vizsga témakörei........................................................................................73

IX. ÉRTÉKELÉS, ELLENŐRZÉS ....................................................................................................... 73 IX.1

A tanulók tanulmányi munkájának az ellenőrzése és értékelése .................................................73

IX.2

A magatartás és szorgalomértékelésének szempontjai .................................................................74

IX.3

A tanítási-tanulási folyamat eredményeinek értékelése...............................................................76

IX.4

A szakmai előkészítő ismeretek értékelése .....................................................................................76

IX.5

Az írásbeli beszámoltatás formái és rendje, a tanórán kívüli felkészülés elvei .........................77

IX.6

Az otthoni felkészüléshez előírt feladatok kezelése ......................................................................77

IX.7

A településen élő nemzetiségek kultúrájának megismerése, megismertetése ..........................78

IX.8

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ...................................................78

IX.9

Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek ..........................................................................78

IX.10 A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések, az iskola esélyegyenlőségi intézkedési terve ............................................................................................................................................79 IX.10.1 H e lyze te lem zé s ............................................................................................................................... 79 IX.10.2 A ta n u ló k ö ssze té te le................................................................................................................... 79 IX.10.3 A n e ve lé s, o kta tá s e re dm é n ye ssé g e ....................................................................................... 79 IX.10.4 Ré szvé te l a p ro g ra m o kba n ......................................................................................................... 80 IX.10.5 A n e ve lé s é s az o kta tá s fe lté te le i ............................................................................................ 80 IX.10.6 A p e d a gó g ia i p rog ra m és a z isko la okta tá si, n e ve lé si g ya ko rla ta ............................... 81 IX.10.7 Az in té zmé n y ka pc so la tre n d sze re ............................................................................................ 81 IX.10.8 A h e lyze te le m zé s ö ssze fo g la lá sa ............................................................................................. 81 IX.10.9 Az in té zke d é si te rv cé lja ............................................................................................................. 85 IX.10.10 Kö te le ze ttsé g e k é s fe le lő ssé g .......................................................................................... 85 IX.10.11 Akc ió te rv ................................................................................................................................. 86 IX.10.12 Fe jle szté si c é lo k ................................................................................................................... 86 IX.10.13 Me g va ló sítá s ......................................................................................................................... 88 IX.10.14 Ko c ká zate le m zé s .................................................................................................................. 89 IX.10.15 A m e g va ló su lá st seg ítő e g yé b p ro g ra mo k .................................................................. 90 IX.10.16 Mo n ito rin g é s n yilván o ssá g ............................................................................................. 90

7

Evangélikus Mezőgazdasági Kereskedelmi Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium IX.10.17 IX.10.18


Ko n zu ltá c ió é s vissza c sato lá s .......................................................................................... 91 S za n kc io n á lá s ........................................................................................................................ 91

E) A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT FELADATOK ............................ 92 I.

FELADATAINK:............................................................................................................................ 92 I.1

Az erkölcsi nevelés ..............................................................................................................................92

I.2

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés...................................................................................................92

I.3

Állampolgárságra, demokráciára nevelés ........................................................................................92

I.4

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése ...................................................................................93

I.5

A családi életre nevelés......................................................................................................................93

I.6

A testi és lelki egészségre nevelés ....................................................................................................93

I.7

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség ......................................................................................93

I.8

Fenntarthatóság, környezettudatosság ...........................................................................................93

I.9

Pályaorientáció ....................................................................................................................................94

I.10

Gazdasági és pénzügyi nevelés ..........................................................................................................94

I.11

Médiatudatosságra nevelés ...............................................................................................................94

I.12

A tanulás tanítása ...............................................................................................................................94

II.

EGYSÉGESSÉG ÉS DIFFERENCIÁLÁS ..................................................................................... 94

III. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK NEVELÉSÉNEK-OKTATÁSÁNAK ELVEI 95 IV. AZ EREDMÉNYES TANULÁS SEGÍTÉSÉNEK ELVEI ........................................................... 95 V.

KÉPESSÉG-KIBONTAKOZTATÓ FELKÉSZÍTÉS.................................................................. 96

VI. KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE: ................................................................................ 96 VII. IDEGEN NYELV OKTATÁS ........................................................................................................ 97 VIII.

A SZAKKÖZÉPISKOLAI OKTATÁS................................................................................. 97

IX. A SZAKISKOLAI NEVELÉS......................................................................................................... 98 IX. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS KAPCSOLATA AZ ISKOLAI NEVELÉSSEL-OKTATÁSSAL 98 X. MŰVELTSÉGI TERÜLETEK........................................................................................................... 98

8



F)

AZ ISKOLA HELYI TANTERVE ................................................................................................. 99

I.

A VÁLASZTOTT KERETTANTERV ......................................................................................... 99 I.1

II.

A választott kerettanterv helyi kiegészítései ..................................................................................99

HELYI TANTERVEK .................................................................................................................... 99

II.1 A tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei ......................................................99 II.1.1 Ta n u lm á n yi se g é d le te k ................................................................................................................ 99 II.1.2 Ta n e szkö zö k .................................................................................................................................... 99 II.2.1 Az á lta lá no sa n kép ző sza ka sz ó ra te rve i .............................................................................. 101 1. Mezőgazdasági szakmacsoport Kód: É – MG ............................................................................................. 101 2. Kereskedelem-marketing , üzleti adminisztráció szakmacsoport Kód: É-KM ................................... 102 3. Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport Kód: É-VI .................................................................... 103 4. Informatika (szoftver) szakmacsoport Kód: É-INF............................................................................... 104 5. Felnőttek szakközépiskolája Kód: É-F.................................................................................................. 105 6. Általános műveltséget megalapozó szakiskolai képzés (agrár szakterület, mezőgazdasági szakmacsoport) Kód: AMAMG, 105 7. Általános műveltséget megalapozó szakiskolai képzés (gazdasági- szolgáltatási szakterület, kereskedelem-marketing szakmacsoport) Kód: AM-KM, 106 8. Általános műveltséget megalapozó szakiskolai képzés (gazdasági- szolgáltatási szakterület, vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport) Kód: AM-VI, 107 9. A nyelvi előkészítő évfolyam óraterve: Kód: NYEK ............................................................................. 107 II.2.2 Az á lta lá no sa n kép ző sza ka sz ta nte rve in e k je g yzé ke (a Ped a g óg ia i Pro g ram e lké szíté se ko r é rvé n ye s ta n te rve k) ...................................................................................................... 108 II.3 2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben érvényes óratervek az általánosan képző szakaszban.....................................................................................................................................................109 II.3.1 Az á lta lán o sa n ké p ző sza ka sz ó ra te rve i ............................................................................ 109 1 Mezőgazdasági szakmacsoport Kód: É – MG-2013 .............................................................................. 109 2. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Kód: É – KM-2013.................................................. 110 3. Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport Kód: É-VI-2013 .......................................................... 111 4. Informatika (szoftver) szakmacsoport Kód: É-INF-2013 ..................................................................... 112 5. Felnőttek szakközépiskolája Kód: É-F-2013 ........................................................................................ 113 6. A nyelvi előkészítő évfolyam óraterve: Kód: NYEK-2013 .................................................................. 113 7. Szakiskola közismereti óraterve .................................................................................................................... 114 II.3.2 Az á lta lá no sa n ké pző sza ka sz ta n te rve ine k je g yzé ke – 2013. 09.01-t ő l é rvé n ye s h e lyi ta n te rve k ............................................................................................................................................ 115 II.3.3 A kötelező és szabadon tervezhető órák rendjének elve ......................................................................... 116

III. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓINK ISKOLAI OKTATÁSÁNAK IRÁNYELVEI ÉS FEJLESZTŐ PROGRAMJAI: ..............................................................................................................117 III.1 Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei, fejlesztő programja ......117 III.1.1 Fejlesztési területek – nevelési célok ................................................................................................. 118 III.1.2 Kulcskompetenciák:........................................................................................................................... 119 III.1.3 Műveltségi területek ......................................................................................................................... 121 III.1.3.1 Magyar nyelv és irodalom.............................................................................................................. 121 III.1.3.2 Idegen nyelvek .............................................................................................................................. 122 III.1.3.3 Matematika................................................................................................................................... 122 III.1.3.4 Ember és társadalom..................................................................................................................... 123 III.1.3.5 Ember és természet....................................................................................................................... 124 III.1.3.6 Földünk és környezetünk...................................................................................................................... 125

9



III.1.3.7 Művészetek.......................................................................................................................................... 125 III.1.3.8. Informatika ......................................................................................................................................... 126 III.1.3.9. Életvitel és gyakorlat............................................................................................................................ 126 III.1.3.10. Testnevelés ....................................................................................................................................... 127 III.2 A beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei és fejlesztő programja ....................128 III.2.1 Fejlesztési területek, nevelési célok ................................................................................................... 128 III.2.2 Ku lc sko m p e te n c iá k fe jleszté se ............................................................................................... 130 III.2.3 Műveltségi területek: ........................................................................................................................ 132 III.2.3.1 Magyar nyelv és irodalom .................................................................................................................... 132 III.2.3.2 Művészetek. Testnevelés és sport ........................................................................................................ 132 III.2.3.3 Idegen nyelvek ..................................................................................................................................... 132 III.3

Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei és fejlesztő programja 133 III.3.1 Diszlexia............................................................................................................................................. 134 III.3.2 Diszortográfia.................................................................................................................................... 134 III.3.3 Diszgráfia........................................................................................................................................... 134 III.3.4. Diszkalkulia........................................................................................................................................ 135 III.3.5. Hiperaktivitás és figyelemzavarok..................................................................................................... 135

IV. AZ ISKOLA MUNKARENDJE ...................................................................................................136 G) A KOLLÉGIUM NEVELÉSI PROGRAMJA ..............................................................................137 I.

HELYZETÉRTÉKELÉS ..............................................................................................................137 I.1

II.

Feltételek ...........................................................................................................................................137 I.1.1 A működés szabályzói........................................................................................................................ 137 III.1.1.1 JOGI SZABÁLYZÓK:......................................................................................................................... 137 A kollégium azon sajátosságából fakadóan, hogy közös irányítású az iskolával, minden az iskola működését megszabó szabályzók érvényesek egyúttal a kollégiumi működésre is. A 2013. évi CXc. törvény a köznevelésről a következő definíciót adja:...................................................................................................... 137 I.1.1.2 EGYÉB KÖRÜLMÉNYEK................................................................................................................... 137

A KOLLÉGIUM BEMUTATÁSA ALAPFELADATA TÜKRÉBEN ......................................138

II.1

Alaptevékenységi kör ...........................................................................................................................138

II.2

A kollégiummal szembeni elvárások.....................................................................................................139 II.2.1 Tehetséggondozás, képességkibontakoztatás .................................................................................. 140 II.2.2 Magatartási, beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulóknak nyújtott segítség ................................... 140 II.2.3 Gyermek- és ifjúságvédelem ............................................................................................................. 141 II.2.4 Szociális hátrányok enyhítése............................................................................................................ 141

III. CÉLMEGHATÁROZÁS...............................................................................................................142 III.1 A keresztyén világnézeti elkötelezettségű nevelés megvalósítása. A hitet erősítő kollégiumi szokásrend kialakítása .......................................................................................................................................................142 III.1.1 Az evangélikus nevelés általános elvei .............................................................................................. 142 III.1.2 Az evangélikus nevelés céljai............................................................................................................. 142 III.1.3 Az erkölcsi nevelés és értékrend kialakítása...................................................................................... 143 III.1.4 Kiemelt nevelési feladatok ................................................................................................................ 143

10



IV. A TANULÓK ÉLETRENDJE, TANULÁSA, SZABADIDEJE SZERVEZÉSÉNEK PEDAGÓGIAI ELVEI: .........................................................................................................................143 IV.1

A tanulók életrendjét a kollégium házi és napirendje szabályozza........................................................143

IV.2

A tanulás minden kollégista alapvető kötelessége. ..............................................................................143

IV.3

A szabadidő legyen hasznos és részben tervezett, szervezett. .............................................................144

V. A TANULÓK FEJLŐDÉSÉT, FELZÁRKÓZTATÁSÁT, TEHETSÉGGONDOZÁSÁT ELŐSEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK: .....................................................................................................144 VI. A KORTÁRSI KÖZÖSSÉGBEN VALÓ EGYÜTTLAKÁS, EGYÜTTES ÉLMÉNY NEVELŐ HATÁSÁNAK HASZNOSÍTÁSA A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS, JELLEMFORMÁLÁS ÉRDEKÉBEN. .......................................................................................................................................145 VI.1

Egyén és közösség ................................................................................................................................145

VI.2

A közösség működési színterei .............................................................................................................145

VI.3

A családi élet zavaraiból következő hátrányok csökkentése .................................................................145

VI.4.

Kötődés a kollégiumhoz, a városhoz, a hazához. ..................................................................................145

VII .

A KOLLÉGIUM TEVÉKENYSÉGI PROGRAMJA..........................................................146

VII.1 Kollégiumi foglalkozások ......................................................................................................................146 VII.1.1 Szilenciumi foglalkozások (kötelező kollégiumi foglalkozás)............................................................ 146 VII.1.2 Csoportfoglalkozások-nevelőtanári órák (kötelezően választott foglalkozás) ................................ 147 VII.1.3 Egyéni /kiscsoportos/ foglalkozások ................................................................................................ 147 VII.1.4 Szabadon választható foglalkozások................................................................................................. 147 VII.1.5 Szabadidős foglalkozások................................................................................................................. 148 VII.1.6 Egyéb foglalkozások .......................................................................................................................... 148 VII.2

Tanulói tevékenységi formák tanulási alapidőre ..................................................................................148

VII.3

A kollégiumi közösségi élet megszervezése ..........................................................................................149

VII.4 Kollégiumi tevékenységek ....................................................................................................................149 VII.4.1 A kötelező tanulási időn túl igénybe vehető kollégiumi szolgáltatások: .......................................... 149 VII.4.2 Szociális szolgáltatások: ................................................................................................................... 149 VII.4.3 A szolgáltatások biztosításában együttműködő partnerek............................................................... 150 VII.4.4 Feladat meghatározás....................................................................................................................... 150 VII.5

Az intézmény hagyományrendszere .....................................................................................................151

VIII. ELLENŐRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI, MINŐSÍTÉSI RENDSZER .................................................153 VIII.1 Az ellenőrzés és az értékelés viszonya ..................................................................................................153 VIII.2 Az értékelés célja..................................................................................................................................153 VIII.3 Az értékelés alapelvei...........................................................................................................................153 VIII.4 A kollégium minősítő rendszere ...........................................................................................................154

11



VIII.5 A minősítő rendszer alapján adható kedvezmények.............................................................................155

IX. ISKOLA HASZNÁLÓK A KOLLÉGIUMI KÖZÉLETBEN........................................................156 IX.1 Tanulói részvétel a kollégiumi szervezetben.........................................................................................156 IX.1.1 Közszolgálati diákszerepek a kollégiumban: ..................................................................................... 156 IX.1.2 A diákok véleménynyilvánításának lehetőségei, a diákpanaszok kezelésének fórumai:................... 156 IX.2

Szülői részvétel a kollégium munkájában .............................................................................................157

X. A KOLLÉGIUM HELYI TANTERVE ............................................................................................159 X.1

Témakörök, a kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma ............................................................159 X.1.1 A tanulás tanítása ............................................................................................................................. 160 X.1.2 Az erkölcsi nevelés............................................................................................................................. 161 X.1.3 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés ................................................................................................... 161 X.1.4 Állampolgárságra, demokráciára nevelés......................................................................................... 161 X.1.5 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése...................................................................................... 162 X.1.6 A családi életre nevelés ..................................................................................................................... 162 X.1.7 Testi és lelki egészségre nevelés........................................................................................................ 162 X.1.8 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség ........................................................................................ 163 X.1.9 Fenntarthatóság, környezettudatosság ............................................................................................ 163 X.1.10 Pályaorientáció................................................................................................................................. 163 X.1.11 Gazdasági és pénzügyi nevelés ......................................................................................................... 164 X.1.12 Médiatudatosságra nevelés .............................................................................................................. 164 X.1.13 Keresztyén nevelés ............................................................................................................................ 165

X.2

Az egyes évfolyamok helyi tanterve .....................................................................................................166 X.2.1 9. évfolyam ....................................................................................................................................... 166 X.2.2 10. évfolyam ...................................................................................................................................... 167 X.2.3 11. évfolyam ...................................................................................................................................... 168 X.2.4 12. évfolyam ...................................................................................................................................... 169 X.2.5 13-14. évfolyam................................................................................................................................. 170

2. SZÁMÚ MELLÉKLET: MINŐSÍTŐRENDSZER.........................................................................172 3. SZÁMÚ MELLÉKLET: KERET - NAPIREND ............................................................................174 H) LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK ......................................................................................................175

12



A)

NEVELÉSI PROGRAM

I.

Nevelő-oktató munkánk közös jellemzői, háttere, feltételei, hitvallásunk

I.1

Köszöntő

„ Jót, s jól. Ebben áll a nagy titok. ” Kazinczy Ferenc

Köszöntöm az Olvasót!

Kőszeg 1667-től, a jezsuiták által alapított katolikus gimnázium működése óta folyamatosan fejlődött iskolavárossá. A Dunántúli Evangélikus Egyházterület 1899-ben, Gyurátz Ferenc püspök kezdeményezésére, másodrendű felsőbb leányiskolát hozott létre Kőszegen. A püspök már 1895-ben így fogalmazott: „mert az anyák a családi kertben a hit világának első ápolói…” A tanítás 10 tagú nevelőtestülettel és 44 tanulóval kezdődött. Az iskola olyan tan- és nevelőintézet volt, amelyben a leányok nemük sajátossága és a társadalmi viszonyok által feltételezett s élethivatásukra szükséges általános műveltséget szerezhettek. Arató István, egykori Eötvös-kollégista, mennyiségtan-természettan szakos tanár, majd az intézmény igazgatója az iskolát 1916-ban leánygimnáziummá szervezte át. Az 1933/34-es tanévben a kőszegi evangélikus leányiskolában vezették be Magyarországon először a szaktantermi rendszert, amely a mai napig működik. Haranghy Jenő, az Iparművészeti Főiskola tanára és végzős növendékei „seccoc”-kal, száraz vakolatra készült falfestményekkel díszítették a magyar szaktantermet, amely napjainkban az iskola „Emlékszobájaként” működik. Az iskola, magasan képzett tantestületének, kiváló felszereltségének és magas szintű nyelvoktatásának köszönhetően méltán lett vonzó az egész Dunántúlon. 1941-től új épületszárnnyal, benne tornateremmel, tantermekkel, szertárakkal bővült az iskola és a direktor megkezdte a mezőgazdasági tagozat beindításának előkészítését és egy intézeti gazdaság megszervezését. A szervezés ezután csak 1945 nyarán került újra napirendre. 1945. szeptember 13-án a gimnázium mellett 17 tanulóval, megnyílt a mezőgazdasági leány-középiskolai tagozat. Az akkori gazdaasszony képzés alapozta meg a mai szakképző iskola létét, a város támogatásával ugyanis jelentős tangazdaság jött létre. 1947-ben a tangazdaságot bérletek révén sikerült 56,5 kh-ra növelni, a szakképző intézmény így már ebben az évben-alapjaiban létrejött. A Kőszegi Gyurátz Ferenc Evangélikus Leánynevelő Intézet tanárai korszerű módszerekkel korszerű ismereteket tanítottak diákjaiknak. A szaktantermi rendszer, az elméleti és gyakorlati oktatás, a cselekvően gyakoroltató ismeretszerzés, az idegen nyelv- és művészetoktatás, a rendszeres testedzés, a hazafias szemlélet országosan is jelentős példát nyújtott az oktatásban. Az 1948. június 13-i államosítás azt jelentette, hogy az intézet az evangélikus egyházkerület fenntartásából a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium és a Földművelésügyi Minisztérium hatáskörébe került át. Az 1949-50-es tanév elején a leánygimnáziumot beolvasztották a Jurisics Miklós Gimnáziumba. Az Árpád téri épületet és az oktató munkához szükséges eszközök nagyobb részét a Mezőgazdasági Gimnázium kapta meg. Az 1950-től létrehozott technikumok elsősorban a szakmai és a gyakorlati képzésre helyezték a hangsúlyt. 1950-től az intézet állattenyésztő és növénytermesztő technikumként folytatta munkáját. A korábbi mezőgazdasági gimnázium diákjai a növénytermesztési tagozaton tanultak tovább. A tangazdaság ekkor vált közel 500 kh-as nagyüzemmé. 1962 és 1970 között kertészeti és általános mezőgazdasági technikumi levelező oktatás is folyt az intézményben. Az 1965. évi 24. sz. törvényerejű rendelettel kerültek megszervezésre a magyar közoktatás új, egységes szakoktatási intézményei, a szakközépiskolák. A mezőgazdaság technológiai változásai a gyakorlat elé is olyan követelményeket állítottak, amelyek kielégítésére a tangazdaság egyre kevésbé bizonyult 13



alkalmasnak. Akkor kezdődött a környező gazdaságokkal a gyakorlat szempontjából ma már meghatározó jelentőségű együttműködés. 1978-tól az iskolában újabb profilváltás zajlott le, állattenyésztő és állategészségőr szakközépiskolai, valamint szarvasmarha-tenyésztő szakmunkás osztályok indításával. A Tangazdaság kőszegi telepén két teremből álló labor épület készült el. A korábbi gépszínből 2 tantermet és egy műhelyt alakítottak ki. Az iskolában két kisebb labor-helyiség és egy állategészségügyi szertár felszerelését sikerült megoldani. 1986/87-es tanévben megindult az állattenyésztő-állategészségügyi technikus képzés, 1987/88-ban az általános állattenyésztő szakközépiskolai szak, 1988/89-ben a növénytermesztő-növényvédő technikusképzés indult be, a szakmunkásképzésben az állattenyésztő szak váltotta fel a korábbit. 1990-ben a gazdaképző tagozattal, 1991-ben az integrált (általános) mezőgazdasági szakképzés modelljének kísérleti bevezetésével, 1992-ben pedig a szőlő- és gyümölcstermesztő szakképző szak indításával törekedett az iskola megfelelni a szakmai kihívásoknak. 1990-ben a magyar kormány megállapodást írt alá a világbankkal a szakképzés átalakítására és fejlesztésére. Ennek keretében a nemzetközi pénzügyi szervezet két terület fejlesztéséhez nyújtott anyagi hitelt és szakértői támogatást: az ifjúsági iskolarendszerű szakmai képzéshez és a felnőtt át- és továbbképzéshez. Az 1993/94-es tanévben megalakult a "világbankos" osztály. Az 1997/98-as tanévtől az iskola profilját a kereskedelmi-marketing szakiránnyal és a lótenyésztő szakmunkás osztállyal, 2006-ban pedig az informatikai szakmacsoporttal bővítettük., azóta az iskola az Evangélikus Mezőgazdasági Kereskedelmi és Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium nevet viseli. A 2012/13. tanévtől a munkaerő piaci kereslet, a beiskolázás javítása érdekében az iskola képzési profilja újabb szakmacsoporttal bővült: a vendéglátás-idegenforgalommal. 2001-ben az iskola ismét a Magyarországi Evangélikus Egyház fenntartása alá került. A régi-új fenntartó az iskola képzési szerkezetén nem változtatott, de a közoktatási szakaszban tanulók számára kötelezővé tette a felekezetek szerint – római katolikus, evangélikus és református – hitoktatást. Hétindító áhítatok, „csendesnapok”, rekollekciók, ünnepi istentiszteletek színesítik a hétköznapokat, az iskola kínálata az érettségire történő felkészítés és a középfokú szakképesítések megszerzése mellett keresztény elkötelezettségű nevelésre irányul. Az intézmény jelenleg két iskolatípusban, szakközépiskolában és szakiskolában, négy szakmacsoportban képezi tanulóit. A mezőgazdasági szakiskolában gazda-, kertész- és lovászképzés, a szakközépiskolában mezőgazdasági technikusok valamint állattenyésztő és állategészségőr technikusok képzése folyik. A kereskedelem - marketing-üzleti adminisztráció szakmacsoportban, a szakiskolában bolti eladókat, a szakközépiskolában logisztikai ügyintézőket és kereskedőket képzünk. Informatika szakmacsoportban csak szakközépiskolai oktatásunk van, tanulóink informatikai rendszergazdaként valamint infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltetőként szerezhetnek végbizonyítványt. Legfiatalabb szakmacsoportunkban, a vendéglátás-idegenforgalom területén, a szakiskolában szakácsokat és pincéreket, a szakközépiskolában vendéglátásszervező-vendéglősöket és lovastúra-vezetőket oktatunk. Tanulóink mind a négy szakmacsoportban a szakmai gyakorlati tárgyakat, az idegen nyelveket és az informatikát csoportbontásban tanulják. Kétéves, érettségire felkészítő tagozatunkon a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkező tanulóink számára kínálunk lehetőséget az érettségi bizonyítvány megszerzésére. Intézményünk folyamatosan bővíti felnőttképzési palettáját: aranykalászos gazda, lovastúra-vezető, lótartó- és tenyésztő, lóápoló- és gondozó, valamint mezőgazdaági technikus a jelenlegi kínálat, ezzel igyekszünk megfelelni a folyamatosan változó kihívásoknak. Iskolánk alapállása az, hogy konkrét feladataink mindig az iskolát felkereső tanulók által meghatározott helyzethez fűződnek. Intézményünkben különböző képességű, felkészültségű és motivációjú, eltérő célokat követő tanulókat oktatunk, nevelünk. Ez a feladatunk. Ezt akarjuk jól tenni. Hivatásukat szerető, sokszínű egyéniségekből álló testület fogadja a gondjainkra bízott tanulókat. 14



Tudjuk, hogy felelősséggel tartozunk a fenntartó Egyháznak a hitélettel összefüggő feladatokért, a bennünk bízó szülőknek, a jövőjük megalapozásában ránk számító tanítványainknak, az iskolánktól jó szakembereket váró szakmai környezetnek, az értékes tulajdonságokkal rendelkező fiatalokat váró társadalomnak - és saját lelkiismeretünknek. Hisszük, hogy a magyar társadalomnak jól képzett, és állandóan megújulni képes szakemberekre van szüksége, akik képesek alkalmazkodni a folyamatosan változó gazdasági feltételekhez. Az egész életen át tartó tanulási kultúra kialakításával egyrészt rövidtávon ki kell elégíteni a munkaerőpiac pillanatnyi szükségleteit, másrészt hosszú távon, a kompetencia alapú képzés révén biztosítani az innovatív gondolkodás- mód kialakítását. Nevelőtestületünk gondos tervezőmunkával állította össze ezt a pedagógiai programot. A közösen végzett munka és a program melletti elkötelezettség a megvalósítás biztosítéka. Kőszeg, 2013. március 27. Rodler Gábor igazgató

15



I. 2 Jogszabályi háttér Az iskola működését, tevékenységét az alábbi dokumentumok szabályozzák: • • • • • • • • • • • •

• • • • • •

I.3

2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 46/2001. (XII.22.) OM rendelet a kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 59/2013. (VIII.9.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 110/2012. (VI. 4.) Korm. Rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 331/2012. (XI. 28.) Korm. rendelet A 2013/2014-es tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről, a 2013/2014-es tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről, valamint egyes szakképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról 100/1997. (VI.13.) Kormányrendelet az érettségi vizsgaszabályzatának kiadásáról 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről A 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről A Magyarországi Evangélikus Egyház 2005. évi VIII. törvénye

Az iskola szakmai működésre vonatkozó adatai

Köznevelési törvény szerint: A 2011. évi CXC. törvény 4. § értelmében e) kollégiumi ellátás, h) szakközépiskolai nevelés-oktatás, i) szakiskolai nevelés-oktatás, n) felnőttoktatás, r) a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók iskolai nevelése-oktatása. Alapító okirat szerint: A közoktatásról szóló 1993. évi 79. törvény 37. § (5) bekezdése és a 2011. évi CXC. törvény 21 § 3) bekezdése, valamint a Magyarországi Evangélikus Egyház 2005. évi VIII. törvény II. fejezet 4.§ alapján a következőképpen határozza meg: 1. Az intézmény neve: Evangélikus Mezőgazdasági, Kereskedelmi, Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium OM azonosító: 200005 2. Az intézmény rövidített neve: EMKISZIK 3. Az intézmény székhelye: 9730 Kőszeg, Árpád tér 1. Telephelyek: 9730 Kőszeg, Várkör 44. (Kollégium) 9730 Kőszeg, Zrínyi u. 2. (Kollégium) 9730 Kőszeg, Szombathelyi u. 7. (Tangazdaság) 9730 Kőszeg, Ólmodi u. 2. (Tankertészet) 4. Az intézmény alapítója: Magyarországi Evangélikus Egyház 16



5. Az alapítás éve: 2001. (2001/2/45.sz. Országos Presbitériumi határozattal) 6. Az alapító székhelye: 1085 Budapest, Üllői út 24. 7. Az intézmény fenntartója: Magyarországi Evangélikus Egyház (1085 Budapest, Üllői út 24.) 8. Az intézmény szakmai felügyeleti szerve: Magyarországi Evangélikus Egyház (1085 Budapest, Üllői út 24.) Az intézmény törvényességi felügyeleti szerve: Vas Megyei Kormányhivatal (9700 Szombathely, Berzsenyi D. tér 1.) 9. Az intézmény működési területe: országos 10. Az intézmény jogállása: Önálló gazdálkodó belső egyházi jogi személy 11. Az intézmény típusa: Vallásnézetileg elkötelezett, egységes közoktatási intézmény, melyben szakközépiskola, szakiskola és kollégium működik. 12. Az intézmény munkarendje: nappali, esti, levelező 13. Felvehető maximális tanulólétszám összesen 520 fő 9730 Kőszeg, Árpád tér 1. (iskola) 520 fő Telephelyek: 9730 Kőszeg, Várkör 44. (Kollégium) 70 fő 9730 Kőszeg, Zrínyi u. 2. (Kollégium) 65 fő 9730 Kőszeg, Szombathelyi u. 7. (Tangazdaság) önállóan felvehető létszám nincs 9730 Kőszeg, Ólmodi u. 2. (Tankertészet) önállóan felvehető létszám nincs 14. Évfolyamok száma: szakközépiskola:

szakiskola:

felnőttoktatás:

4 évfolyam (9-12. évf.) általános műveltséget megalapozó, érettségi vizsgára felkészítő nevelés-oktatás 5 évfolyam (9-13. évf.) általános műveltséget megalapozó, érettségi vizsgára felkészítő nevelés-oktatás, nyelvi előkészítő évfolyammal 1-2 évfolyam (13-14. évf.) szakmai vizsgára felkészítő képzés szakképző évfolyamokon 2 évfolyam (9-10. évf.) általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás 1-2 évfolyam (11-12. évf.) szakmai vizsgára felkészítő képzés szakképző évfolyamokon 1-3 évfolyam (9-11. évf.) szakmai vizsgára felkészítő képzés szakképző évfolyamokon (2011. évi CLXXXVII. tv. szerint) 2 évfolyam (11-12. évf.) általános műveltséget megalapozó, érettségi vizsgára felkészítő nevelés-oktatás

15. Az intézmény alapfeladatai − − − − −

kollégiumi nevelés-ellátás szakközépiskolai nevelés-oktatás szakiskolai nevelés-oktatás felnőttoktatás a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása Az intézmény alapfeladatában elláthatja a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén 17



halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek, tanulók nevelését, oktatását. Általánostól eltérő program szerinti nevelés, oktatás: Az intézményben vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett nevelés folyik.

16. Az intézmény működési területei és tevékenységei: Tevékenységek felsorolása: 8531 Általános középfokú oktatás 853000 Középfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása 853121 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) 853122 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam) 853124 Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) 8532 Szakmai középfokú oktatás 853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853212 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon 853214 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás 853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 853222 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon 853224 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás 853231 Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon 853232 Sajátos nevelési igényű tanulók emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatása a szakképzési évfolyamokon 853234 Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés 8559 Máshova nem sorolható egyéb oktatás 855917 Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés 855918 Sajátos nevelési igényű középiskolai, szakiskolai tanulók tanulószobai nevelése 855921 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése 855922 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi, externátusi nevelése 855931 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás 855932 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 855933 Foglalkoztatást elősegítő képzések 855935 Szakmai továbbképzések 855937 M.n.s. egyéb felnőttoktatás 01.11 Gabonafélék, Gabonaféle (kivéve: rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése 01.13 Zöldségféle, dinnye, gyökér-, gumósnövény termesztése 18


01.19 01.21 01.24 01.25 01.28 01.42 01.43 01.45 01.46 01.47 01.61 01.62

Egyéb, nem évelő növény termesztése (dísznövénytermesztés) Szőlőtermesztés Almatermésű, csonthéjas termesztése Egyéb gyümölcs, héjas termésű termesztése Fűszer-, aroma-, narkotikus, gyógynövény termesztése Egyéb szarvasmarha tenyésztése Ló, lóféle tenyésztése Juh-, kecske, tenyésztése Sertéstenyésztés Baromfitenyésztés Növénytermelési szolgáltatás Állattenyésztési szolgáltatás Kisegítő mezőgazdasági szolgáltatás 47.99 Egyéb nem bolti, piaci kiskereskedelem 4939 M.n.s. egyéb szárazföldi személyszállítás: Egyéb nem menetrend szerinti szárazföldi személyszállítás Szakmai tevékenységet irányító és kisegítő szolgáltatás 5590 Egyéb szálláshely-szolgáltatás 559011 Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára 56.10 Éttermi, mozgó vendéglátás 5629 Egyéb vendéglátás 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 562914 Tanulók kollégiumi étkeztetése 562917 Munkahelyi étkeztetés 562920 Egyéb vendéglátás 6420 Vagyonkezelés- Intézményi vagyon működtetése 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 7490 M.n. s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, szakértés, szaktanácsadás Kongresszusszervezés, pedagógiai tájékoztatás. 81.10 Építményüzemeltetés 811000 Építményüzemeltetés 85.41 Felső szintű, nem felsőfokú oktatás 85.51 Sport, szabadidős képzés 855100 Sport, szabadidős képzés 85.52 Kulturális képzés 855200 Kulturális képzés 85.53 Járművezető oktatás 8560 Oktatást kiegészítő tevékenység 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 8690 Egyéb humán-egészségügyi ellátás 869042 Ifjúság-egészségügyigondozás 8901 Esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód megvalósulását célzó tevékenységek 890112 Az egyenlő bánásmód megvalósulását célzó általános tevékenységek és programok 8905 Egyéb közösségi, társadalmi tevékenység támogatása 890505 Helyi közösségi tér biztosítása, működtetése 890506 Egyházak közösségi és hitéleti tevékenységének támogatása 9101 Könyvtári, levéltári tevékenység 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 9312 Sporttevékenység és támogatása 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 94.91 Egyházi tevékenység Vállalkozási tevékenység: 19




Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. I.4

A pedagógiai program megvalósulásának helyi feltételei

I.4.1 Személyi feltételek A nevelőtestület A kőszegi Evangélikus Mezőgazdasági Kereskedelmi Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium többcélú, egységes nevelési-oktatási intézmény, melynek élén az igazgató áll. Munkáját az általános igazgatóhelyettes, a szakmai igazgatóhelyettes, a kollégiumi munkaközösség-vezető, felnőttképzési vezető, a gyakorlati oktatásvezető és az iskolalelkész segíti. A szakmai munka szervezése, vezetése munkaközösségek útján történik. Az iskola lelki életét az iskolalelkész vezeti. Az iskola önálló gazdálkodása mind a szakközépiskola, mind a szakiskola és a kollégium esetében közösen történik, melyet a gazdasági vezető irányít. Iskolánk rendelkezik az alapfeladat ellátásához szükséges személyi feltételekkel. A személyi szükségleteket jelentősen befolyásolja a beiskolázás sikere. Tantestületünk, munkatársi közösségünk együtt felel a keresztény szellemiségű oktatási-nevelési munkáért, szakmai összetételük alkalmas a köznevelési törvényben, a Nemzeti Alaptantervben és az ezzel összhangban elkészített nevelési programban foglaltak megvalósítására. Közismereti tantárgyakat oktató tanáraink nevelő-oktató munkájukat mindkét iskolatípusban, tehát mind a szakközépiskolában, mind a szakiskolában végzik, ily módon munkájuk nem különül el kizárólag szakiskolai vagy szakközépiskolai feladatokra. A tanulók elméleti képzése szakmacsoporttól függetlenül az iskola székhelyén, a főépületében folyik. A gyakorlati oktatás szakmacsoportonként különböző helyszíneken történik mindkét iskolatípusban: a mezőgazdasági szakmacsoportban, az iskola tangazdaságában és tankertjében, a kereskedelem-marketing szakmacsoportban az iskola főépületében található tanirodában, az informatika szakmacsoportban, informatika szaktantermekben és hálózati teremben, a vendéglátás szakmacsoportban pedig az iskola tankonyháján és kabinettermében. A keresztény nevelés mellett nagy hangsúlyt fektetünk a sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral rendelkező tanulóink integrált oktatására és a tehetséggondozásra. A személyi feltételekkel kapcsolatos fejlesztési igények Iskolánk pedagógiai programja nem számít a törvényestől eltérő, azt meghaladó személyi feltételekre. A feladat ellátásához tartozó személyi feltételeket, a képzettség növelésével kapcsolatos feladatokat az MF 3.1, az MF 3.2 és az MF 3.3 folyamatszabályozás határozza meg.

I.4.2 A működés tárgyi feltételei Ingatlanok Iskolánk alapfeladatai közül az oktató-nevelő munka jelentős részét Árpád téri főépületében látja el. A kollégiumi elhelyezést a várköri és/vagy a Zrínyi utcai kollégiumi épületekben biztosítja létszámtól függően. A mezőgazdasági szakmai képzés gyakorlóhelyei a Szombathelyi utcai tangazdasági majorhoz és az Ólmodi úti kertészethez kapcsolódnak. Az ingatlanok jellemző adatai:

INGATLAN Árpád tér 1.

SZEREPE

KORA

Várkör 44.

Kétemeletes épület, 14 tanterem, 6 szertár, tornaterem (186 m2), könyvtár (9800 kötet), díszterem, irodák, sportudvar 70 férőhelyes lánykollégium, 350 adagos konyha

1972-ben épült

Zrínyi u. 2.

65 férőhelyes fiúkollégium

1990-ben, bővítése 2006-ban épült

Szombathelyi u. 7.

tangazdasági major, foglalkoztatók, gépműhely, magtár, állattartó telep, garázs, tárolóterek

épült az 1950-es években, visszavásárolva: 1993-ban

20

1899-ben épült, 1926-ban és 1946ban bővítették



Ólmodi u. 2.

kertészeti foglalkoztató, hajtatóház, fóliaházak

1993-ban és 1995-ben épült

Tangazdaság

Mezőgazdasági gyakorlati képzés feltétele

Tankertészet

Mezőgazdasági gyakorlati képzés feltétele

- 152 ha földterület - 11 erőgép munkagépekkel - állattartó telep (szarvasmarha, sertés) - bonctani laboratórium - 5 ha-os tankertészet 700 m2-es fólia és 40m2-es hajtatóházzal

I.4.3 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök, felszerelések Intézményünk pedagógiai programja a NAT-ra, illetve helyi tanterve a kerettantervekre épül. Emiatt az eszközök és a felszerelések tekintetében a 20/2012. EMMI rendeletben meghatározott és a 7. mellékletében leírt, kötelező eszköz- és felszerelési jegyzéket tekintjük meghatározónak. Intézményünk rendelkezik azzal a Fejlesztési és ütemtervvel, amelyik biztosítja, hogy eszközeink, felszerelési tárgyaink minden vonatkozásban megfeleljenek az előírásoknak. Az aktuális eszköz- és felszerelési jegyzéket az 1. sz. melléklet tartalmazza.

21


B)

PEDAGÓGIAI ALAPELVEK ÉS CÉLOK

I.

A nevelő oktatómunka pedagógiai alapelvei, értékei


„Az evangélikus egyház közoktatási intézményeinek célja az, hogy tanulóit evangélikus szellemben, a magyar haza hű állampolgáraivá, evangélikus tanulóit egyházunk öntudatos, hű és áldozatkész tagjaivá, a más felekezetű tanulókat egyházuk megbecsülésére, és a lelkiismereti szabadság tiszteletben tartásával, a lehetőségekhez képest saját egyházuk segítségével is nevelje. Minden tanulóját a hatályos állami közoktatási törvényben megfogalmazott oktatási célkitűzéseknek megfelelően oktassa, és az egyes iskolatípusok sajátos céljainak megfelelően képezze ki.” (MEE 2005. évi VIII. törvénye 56.§ /1/) Iskolánkban tanítványainkat a keresztény világnézet és értékrend szellemében, becsületes, megbízható, egészséges emberekké, hazájukat szerető állampolgárokká kívánjuk nevelni. Az iskolára, mint gyülekezetre tekintünk, ezáltal a közösség tagjaira, mint Isten gyermekeire és egymás testvéreire. Hitet tanítani, hitet átadni nem tudunk, azonban a tanítás, hitvallás lehetősége előkészítheti és segítheti a Szentlélek hitet teremtő és megtartó munkáját. Mindannyian Isten teremtményei vagyunk, ez méltóságot ad, ugyanakkor feladatot is ró ránk: hivatástudattal végezni munkánkat, és vele embertársaink javát is keresni. Éppen ezért törekszünk arra, hogy tanítványaink a munkát, a tudást és a műveltséget - ezzel adott tevékenységüket, a tanulást is - értéknek tekintsék. Iskolánk feladata a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadása, megőrzése, az egyetemes kultúra közvetítése, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmifogékonyság elmélyítése. Feladata továbbá a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése. Célja továbbá, hogy a családdal együttműködve cselekvő elkötelezettségre neveljen az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlessze a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket. Ezáltal járul hozzá ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék a haza felelős polgárává váljék; kifejlődjék benne a hazafiság érzelemvilága. Célunk, hogy reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert; megtalálja helyét a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben, valamint a munka világában. Törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására, legyen képes felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsát illetően; váljék képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre; ismerje meg és értse meg a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat; tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését. A nevelési-oktatási folyamat és az oktatás iskolánkban mindenkor összhangban van hazánk Alaptörvényével, a jogállam rendjével, az élet és az emberi méltóság tiszteletének elvével, valamint az ezzel összefüggő lelkiismereti és vallásszabadsággal, továbbá a Föld, az ember, a természet és a kultúra védelmét szolgáló nemzetközi egyezményekkel. Az együttműködés a szülőkkel, a gyermekek családi neveléséhez nyújtott pedagógiai segítség, a szülői vélemények, javaslatok befogadása és hasznosítása a hatékony intézményes nevelés-oktatás nélkülözhetetlen feltétele, ezért iskolánk megteremti azokat a fórumokat, ahol a szülők és a pedagógusok közötti tapasztalatcsere kölcsönössé, az együttműködés eredményessé válhat. Az iskola a Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott nevelési alapelvekre, értékekre különös gondot fordít, ennek ismertetésére a pedagógiai program E) fejezetében kerül sor.

II.

Küldetésnyilatkozat

Iskolánk egyházi fenntartású szakképző intézmény. Azoknak kíván iskolája lenni, akik az iskolától is várják, hogy megfelelő lehetőségeket kapjanak keresztyén hitéletük gyakorlásához, hitbéli meggyőződésük megerősítéséhez. Akiknek célja az agrár, a gazdasági vagy műszaki szakterületen középfokú képzettség megszerzése, vagy az érettségi birtokában felsőfokú tanulmányaikra való felkészülés. Kínálatunk tehát a keresztény elkötelezettségű nevelésre, az érettségire történő felkészítésre, a szak22



képzés tekintetében pedig középfokú szakképesítések megszerzésére irányul. Minőségi teljesítményt nyújtó egyházi iskola kívánunk lenni. Feladatunknak tekintjük, hogy szakmai munkánkat, tevékenységünket az iskola működésében érdekelt partnerek megfogalmazott igényeinek kielégítése érdekében, fejlesztő célú pedagógiai elkötelezettségünknek megfelelően, a vallásos értékrend követésével végezzük. Az iskola működését, az oktató-nevelő munkát biztosító folyamatainkat a megbízhatóság és az áttekinthetőség érdekében szervezzük. Szervezeti kultúránkkal és a folyamatos fejlesztés képességének kialakításával kívánjuk biztosítani azt, hogy megfelelően tudjunk reagálni a változó körülményekre, partnereink igényeire. Iskolánkat eltérő felkészültségű, képességű és motivációjú tanulók keresik fel, ezért szakmai tevékenységünket a differenciálás, a tanulók egyéni adottságainak, képességeinek figyelembevétele és a gyermekközpontúság határozza meg. Ez a felzárkóztatástól a tehetséggondozásig széles skálán mozgó tevékenységet feltételez. Miközben az egyes tanulóknál a maximális teljesítmény elérésére törekszünk, nem a versenyeztetést, sokkal inkább az együttműködésben rejlő lehetőségek kihasználását helyezzük munkánk előterébe. Odafigyelő és serkentő környezetet kívánunk megteremteni, amelyben a tanári és a tanulói együttműködésen keresztül segítjük diákjainkat képességeik maximális kihasználásában. Fontosnak véljük, hogy módszertani kultúránk a tanulói aktivitásra, közvetlen tapasztalatszerzésre és az aktív ismeretszerzés lehetőségeire építsen. Mind a négy szakmai terület megköveteli a végzettek nagyfokú önállóságát és kreativitását. Ezek kialakításának szándéka mellett mind a társadalmi együttélés, mind a szakmai tevékenység vonatkozásában fontosnak tartjuk a normakövető magatartás kialakítását is, mind ez csak úgy valósulhat meg, ha elkötelezettek vagyunk az inklúzió iránt.

III.

A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek

III.1

Az iskola hagyományai

III.1.1 Az iskola szervezeti hagyományai •

•

• • • •

Az iskolai diákönkormányzat legfőbb szerve az Iskolai Diákönkormányzat (DÖK), az Osztály Diákönkormányzatok (ODÖK) működnek. Intézményi sajátosságunk, hogy a kollégiumi ügyekben a Kollégiumi Diákönkormányzat illetékes. Minden év második félévének elején rendezzük meg a Diáknapokat. A 11. évfolyam osztályainak korteshadjáratával, vetélkedő- és bemutatkozó műsorok keretében választják meg a diákigazgatót, aki ünnepélyesen átveszi az iskola kulcsát. A kétnapos program keretében ismeretbővítő rendezvények, vetélkedők, szórakoztató műsorok, kiállítások, öregdiák találkozók, tanár-diák sportversenyek zajlanak. A Diáknapokat befejező tangazdasági vetélkedőn, főzőversenyen hirdetjük ki a győztes osztályt. Az iskola és a kollégium működését szabályozó házirendeket a Diákönkormányzatokkal közösen alkotjuk meg, vizsgáljuk felül. Nyugdíjas dolgozóinkat nagyobb rendezvényeinkre és évente a karácsonyi ünnepségre meghívjuk. Igény szerint segítjük őket problémáik megoldásában. Az iskolaújság megjelenése alkalmi jellegű, a korábbi évek rendszeressége után ma elsődlegesen diáknapokhoz kötődik. Az iskola – a Kőszegi Tangazdaság Alapítvány támogatásával – évente Évkönyvben foglalja össze a tanév fontosabb eseményeit, eredményeit.

III.1.2 Az iskola tantárgyi hagyományai • Tanulóink minden évben résztvevői az országos szakmai tanulmányi versenyeknek. Komplex felkészítéssel segítjük eredményes szereplésüket. A sikeresen szereplő tanulók és felkészítő tanáraik elismerésben részesülnek. 23



• Tanulóink minden évben résztvevői a szakmacsoportos szakmai előkészítő érettségi tantárgyak országos tanulmányi versenyének. • A Szakma Kiváló Tanulója Verseny szaktárgyi versenyei szakiskolás tanulóinknak jelentenek országos megmérettetésre lehetőséget. • Diákjaink minden évben résztvevői a szakiskolai tanulók közismereti versenyének. Szép eredménynek számít, ha iskolánk tanítványa képviselheti megyénket az országos döntőn. • A Kőszegi Tangazdaság Alapítvány minden évben szakmai pályázatot hirdet tanulóinknak, elismerésben részesíti közülük az egyes területeken legjobb teljesítményt nyújtókat. • A Gyurátz Ferenc Alapítvány a Fiatalok Támogatásáért évente egy tanulót az osztályfőnöki és a hitoktatói munkaközösség javaslata és a Kuratórium döntése alapján támogatásban részesít. • Rendszeresek a matematikai és természettudományi feladatmegoldó versenyek. • A kiemelkedő tanulói teljesítmények és a legjobb pályamunkák kivonatai az Évkönyvben is megjelennek. • Rendszeres a Csapó Dániel Emlékversenyen való részvétel • Rendszeres a Guba Sándor Emlékversenyen való részvétel III.1.3 Az iskolai rendezvények hagyományai Az iskolai hagyományok között elsődlegesen a diákélethez kötődő, az iskolához való kapcsolódást erősítő hagyományokat ápoljuk. • Októberben kerül sor az elsősök avatására, a „Csipetkeavatóra”, ismerkedési bál vagy diszkó keretében. • Osztálykeretben vidám mikulásesteket rendezünk. • December első felében ünnepélyes külsőségek között, a család és iskola közös ünnepeként rendezzük meg végzős osztályaink szalagavatóját. • Meghitt, családias hangulatú a kollégium által rendezett karácsonyi ünnepség, amelyre nyugdíjas dolgozóinkat is meghívjuk. • A diáknapokhoz kapcsolódóan, hagyományos farsangi diákbált rendezünk a Jurisics Vár lovagtermében. • Májusban, a sok élményt nyújtó ballagási ünnepélyen végzős osztályaink névsort tartalmazó szalagot kötnek az iskolazászlóra, emlékfát ültetnek és elhelyezik tablóikat az iskola folyosóin. A ballagás előtti estén végzős diákjaink szerenáddal búcsúznak el volt tanáraiktól. • A tanév utolsó előtti tanítási napján tanévbúcsúztató osztálykirándulásra mennek tanulóink a kőszegi hegyekbe. • A kollégiumban és az emlékszobában emlékkönyvekbe rögzítjük a főbb eseményeket. • Hagyományteremtő szándékkal rendezzük meg, az ún. projekt napokat, témahetet. Ennek keretében tanulóink olyan témákkal foglalkozhatnak – tanári ajánlat és segítség mellett-, melyekkel a tananyagban nem, vagy csak érintőlegesen találkozhatnak. • Vallásos alkalmaink időrendjét, jellegét, szellemiségét az Iskolai élet spirituális keretei című dokumentum (10. számú melléklet) szabályozza, • A nemzeti ünnepeken emlékezetes műsorokat mutat be az iskola művészeti szakköre. • Rendszeres szakmai rendezvények színhelye iskolánk a szőlő- és kertművelés, a növényvédelmi előadások, falugazdászi tájékoztatók, szakmai bemutatók révén. III.1.4 Az iskolai környezet alakításának hagyományai Az országban elsőként iskolánkban alakították ki Arató István igazgató kezdeményezésére 1935-ben a szaktantermi oktatást. A volt magyar szaktermet, melynek eredeti seccóit Haranghy Jenő tervei szerint művésztársai készítették, 1986-ban helyreállítottuk, és itt rendeztük be az iskolai emlékszobát. Az alapító Gyurátz püspök időszakától kezdve napjainkig tárlókban mutatjuk be iskolánk életét. Iskolánkban szaktermi képzés van a hagyományos osztálytermi rendszerrel szemben. Ezért hagyományosan vett „otthona” úgy van osztályainknak, hogy az osztályfőnök szakjának megfelelő 24



szakterem szűkebb pátriájuk. Ezt magukénak érzik, vigyáznak rá, virágosítják, gondozzák. Folytatni szeretnénk a szaktantermek névadását, amelyet az OM Iskolai Emlékezet programja keretében 2003-ban az Arató István mennyiségtan szakterem avatásával kezdtünk meg. Kollégiumi környezetük esztétikájára is nagy súlyt fektetünk. Tartós kölcsönzéssel a Mezőgazda- sági Múzeum képeivel díszítjük a kollégiumi közös helyiségeket, az erkélyeket kertész szakos tanulóink látják el virágokkal. Az iskolai és kollégiumi környezetet főleg a kollégisták és kertész szakos tanulóink gondozzák, ápolják. III.2 A projektoktatás Módszertani kultúránk meghatározó eleme, fejlesztési feladataink irányultsága, hogy alkalmazott módszereinkben döntő szerep jusson a tanulói aktivitásnak, az aktív ismeretszerzés lehetőségeinek. Ennek a törekvésnek egyik keretét, és egyben: ajánlott módszerét jelenti a projektoktatás, a projektmódszer alkalmazása. Az MF 7.2/1 folyamatszabályozásban meghatározottak, valamint a szabályozáshoz tartozó „Módszertani ajánlás” c. dokumentum szerint: a projektmódszer a tanulók érdeklődésére, a tanárok és a diákok közös tevékenységére építő módszer, amely a megismerési folyamatot projektek sorozataként szervezi meg. Az így kialakított, főképp gyakorlati problémák köré csoportosított tevékenység komplex ismeretszerzést, az ismeretek összefüggéseinek megértését, a képességfejlesztést segíti, pozitív nevelési hatások hordozója. A projektoktatás a konkrét, megtervezett projektek során integráltan használhatja ki a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások, a tanórán kívüli tevékenységek adott témá(k)hoz tartozó, az éves munkatervben megtervezett órakeretét, továbbá a tanítási órák keretében meg nem valósítható foglalkozások, valamint az otthoni felkészülés időkeretét. Ugyanakkor nem növelheti meg a tanulók napi és heti munkaterheit, nem eredményezheti az iskola rendelkezésére álló időkeret, valamint a pedagógusok munkaidőkeretének megnövelését.

25



C) PEDAGÓGIAI FELADATOK, ESZKÖZÖK ÉS E L J ÁRÁS O K Nevelőtestületünk a pedagógiai programot a stratégiai fejlesztés dokumentumaként kezeli. Ennek következtében az iskola célrendszerében meghatározóan a fejlesztési irányok megfogalmazására törekszünk. Iskolánk működésének meghatározó feladata, hogy tanítványainkat az evangélikus egyház irányításával, keresztény szellemiségben nevelve, hatékonyan segítsük céljaik elérésében. Ennek megfelelően célunk - a megfelelő követelmények teljesítésével az érettségire és a szakmai vizsgákra történő eredményes felkészítés. Ennek a célnak a megvalósítását alapvetően szolgálja az iskola helyi tanterve: a tantárgyak rendszere, az egyes tárgyak sajátos cél- és követelményrendszere, valamint ezek tartalma, illetve szerves egységük. A megvalósítás feltételét azok a tárgyi, személyi feltételek, tanítási-tanulási stratégiák, módszerek segítik, amelyek rendelkezésre állnak, illetve a fejlesztés során kialakíthatók. Alapfeladatunk és fő célunk elérését akkor tekintjük teljesítettnek: 1. Ha az iskola tevékenységével összefüggő lemorzsolódás a képzési ciklusok zárásáig 8 % alatt marad. 2. Ha a záróvizsgák eredményessége nem marad el a felkészítő szakasz eredményességétől. Alapfeladatunk teljesítése érdekében célunk: 1. A keresztény világnézeti elkötelezettségű nevelés megvalósítása, a hitet erősítő iskolai szokásrend kialakítása. 2. A hatékony tanulás, az önművelés képességének kialakítása, mely továbbfejleszthető, továbbépíthető egyéni adottságokhoz viszonyítottan. 3. Tanulóink szocializációjának hatékony segítése. 4. Korszerű, a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakmastruktúra kialakítása 5. Az odafigyelő, serkentő környezet megteremtése.

I.

A keresztény világnézeti elkötelezettségű nevelés megvalósítása, a hitet erősítő iskolai szokásrend kialakítása

I.1

Az egyházi nevelés célja

I.2

•

A tanulók ismerjék meg a Biblia és az egyház tanításait, hogy ezek által indíttatást kapjanak a keresztyén világnézet, a személyes meggyőződés kialakításához.

•

A tanulók ökumenikus szellemben ismerjék meg más keresztény egyházak életét, tiszteljék mások vallásos meggyőződését.

•

Az iskola arra törekszik, hogy szeretetre nevelje tanítványait felebarátjai iránt, megtanítsa őket az együttélésre és megértésre a másként gondolkodókkal.

•

A nevelés során a tanulók sajátítsák el a Biblia tanításain alapuló keresztény etika és értékrend szabályait, azokat építsék be magatartásukba, életvezetésükbe, értékrendjükbe. Ez segítse őket abban, hogy az élet válaszútjain helyes döntéseket hozzanak. Az erkölcsi nevelés és értékrend kialakítása

Iskolánkban olyan tanárok dolgozhatnak, akik - felekezetre való tekintet nélkül- elfogadják az iskola evangélikus sajátosságait, az iskola hitéleti tevékenységében segítik az iskolalelkész és hitoktatók munkáját. Maguk is példamutatóan törekednek a szeretetteljes légkör kialakítására, egymás elfogadására, tiszteletére. A nevelési célok mindig a hátteret adó értékeket tükrözik. Érintik az emberek Istenhez, a 26



többi emberhez, a környezethez, a természethez, a társadalomhoz való viszonyát. Törekszünk arra, hogy • • • I.3

a tanulók életében a szabadság mellett a felelősség kapjon fontos szerepet, a közösségben tanulják meg az egymás iránti szeretet és kölcsönös tisztelet fontosságát, a tanulók elfogadják az intézmény által közvetített értékeket. Kiemelt nevelési feladatok

• • • • •

A hitre, szeretetre nevelés, hűség Istenhez és embertársainkhoz. A helyes önértékelés, az igazi értékek felismerése, megbecsülése, kiállás mellettük, józan, megfontolt ítélőképesség. Nyitottság mások felé, befogadóképesség, szelídség, türelem, alázat. Alaposság, mértékletesség, önfegyelem, a bűnbánat és a megbocsátás. A belső csendre, elmélyülésre való igény, felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt.

II.

A hatékony tanulás, az önművelés képességének kialakítása

II.1

Belépőszint-mérés

Célja: a belépő szintmérés összetett eszközrendszerével tájékozódunk az iskolába került tanulók induló állapotáról. Ez alapozza meg a további, szükséges és lehetséges fejlesztő tevékenységeket. Tartalma: az általános (előző) iskolából hozott eredmények elemzése; tantárgyi ismereteik, a képességszint felmérése az érettségi tárgyakból; tájékozódás a tanulási módszerekről, szokásokról; felmérés a motivációs bázissal és a kognitív készségekkel kapcsolatban; az eredmények osztály/iskola szintű értékelése, egyéni fejlesztő terv összeállítása. Eredménye: a felmérések eredményeként kideríthetők az egyes tanulók, osztályok sajátosságai, amelyekre a differenciált foglalkoztatás, fejlesztési tervek alapozhatók. II.2

Képességfejlesztés

Célja: a helyi tantervben meghatározott tartalmak elsajátításának, a követelmények teljesítésének módja, továbbá az alkalmazott módszerek, eljárások fejlesszék a tanulók egyéni kognitív képességeit, fejlesszék ki az önálló ismeretszerzés képességét. Tartalma: a belépő szintmérés alapján: tanulási alapkészségek (szövegértés, matematika) fejlesztése; a tanítás-tanulási folyamatban: az önálló ismeretszerzésre, a tanulói aktivitásra épülő módszerek alkalmazása (csoportmódszerek, projektmódszer, megtanítási stratégia), az SNI tanulók esetén a tanulást segítő készségek kialakítása. Eredménye: a tanulás eredményeinek javulása, az önművelés készségeinek, képességének a kialakulása. A tanulmányi idő alatt javuló képességmérési eredmények. II.3

Differenciált foglalkoztatás

Célja: tanítványainkat eltérő egyéni képességeikből és megszerzett tudásukból kiindulva tudjuk csak segíteni céljaik elérésében, az eredményes iskolai munkában. Ehhez pedig eltérő eljárások, módszerek alkalmazása szükséges. Tartalma: A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési célokkal adekvát tanítási folyamat, tevékenység. Iskolánk azt a felfogást képviseli, hogy a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontok emelhetők ki: • • •

Olyan szervezési megoldások előnyben részesítése, amelyek elmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása. Az oktatási folyamat megszervezése segítse el a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, 27


• •

•

• •

•


nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére. Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit. Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportoktatásban, a tanulók páros, részben és teljesen egyéni, individualizált oktatásában) a tanulók tevékenységeinek, önállóságának, kezdeményezésének, problémamegoldásainak, alkotóképességének előtérbe állítása. A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben. A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. Sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása nélkül nem valósíthatók meg a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelésének, oktatásának feladatai. Az információs és kommunikációs technika, a számítógép felhasználása gazdag lehetőséget nyújt a tanulók adaptív oktatását középpontba állító tanulásszervezés számára.

Támogatás a rászoruló, követelményeket nem teljesítő tanulóknak: felzárkóztató foglalkozásokon, tantárgyi korrepetálásokon és korrekciós foglalkozásokon, habilitációs/rehabilitációs foglakozásokon, záróvizsgára felkészítő konzultációkon. Tehetséggondozás a kiemelkedő teljesítményt nyújtók, továbbtanulni szándékozók fejlődése érdekében: szakkörök szervezésével a jellemző érdeklődések kielégítése érdekében; versenyekre történő felkészítés kapcsán speciális ismeretek, készségek nyújtása; emelt szintű érettségire történő felkészítés; továbbtanulásra való felkészülés támogatása. Differenciálás legfontosabb lehetőségei a tanulás-tanítás folyamatához kapcsolódnak: a követelmények és a tananyag tanulócsoport szintű differenciálása; az egyéni (házi feladat) és a csoportos eljárások célirányos alkalmazása; az ellenőrzés és értékelés differenciált, esetenként egyéni módszereinek alkalmazása; a sikerélményhez juttatásra törekvés, és az így nyert motivációra való építés segítségével. A tanórán kívüli tevékenységek a tantervi követelményeken túl adnak lehetőséget a differenciált foglalkoztatásra: a mindennapi testedzés, a szakosztályi keretek, a kollégium szervezései, a létesítmények kihasználása, a versenyek tág lehetőséget adnak a sportolásra; a diákköri keretek, a közművelődési lehetőségek és a kulturális programok az általános műveltség emelésének lehetőségeit nyújtják; a kétévente megrendezett projekt napok a sajátos érdeklődési területeken adnak lehetőséget a differenciált, aktív ismeretszerzésre. Eredménye: az iskola által nyújtott lehetőségeket az érintettek növekvő aránya használja ki. Ezzel csökken a tanulmányi okból fakadó lemorzsolódás aránya, nő a verseny- és felvételi mutatókban mérhető eredményesség. II.4

Kompetencia alapú képzés

Célja: a kompetencia meghatározott funkció teljesítésére való alkalmasság, alkalmazásra képes tudás. Nevelési-oktatási törekvéseink, különösen a szakképzési feladataink homlokterébe az általános, a személyes, a szociális és a szakképesítések által megkövetelt kompetenciák megszerzését kell állítanunk. Tartalma: a NAT és a kerettantervek követelményei, illetve az ezekre épülő helyi tantervek követelményei az ismeret-alapú tudást az alkalmazásra képes tudás irányába tolják el. Az ezekkel adekvát feldolgozási módok a tanítás-tanulás folyamatában, továbbá az ellenőrzés-értékelés ilyen irányú arány-módosítása jelöli ki a követendő utat. A szakképzési szakaszban a tanulási útmutatók alkalmazásával növelhető az egyéni haladás ütemének aránya, valamint a kompetencia-követelmények teljesítésére épülő tanulási út hatékonysága. Tanítványaink fejlesztését a NAT-ban meghatározott alábbi kulcskompetenciák területén tartjuk fontosnak: 1. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények, vélemények kifejezését és értelmezését, megőrzését és közvetítését szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, 28



szövegalkotás szóban és írásban), valamint a helyes, öntudatos és alkotó nyelvhasználatot az oktatásban és képzésben, a társadalmi és kulturális tevékenységek során, a családi és a társas életben, a munkában és a szabadidős tevékenységekben, a társas valóság formálásában. 2. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció – az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan – az alapvető nyelvi készségekre épül: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése idegen nyelven különböző tevékenységi formákban. Ilyen a hallott és olvasott szöveg értése, a szövegalkotás és az interakció szóban és írásban. Ezek a tevékenységek az élet különböző területein – oktatás és képzés, munka, családi és társas élet, szabadidős tevékenységek – az egyén szükségleteinek megfelelően folynak. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességekre és készségekre is támaszkodik, mint a közvetítés az anyanyelv és az idegen nyelv között, valamint más kultúrák megértése. A nyelvhasználó tudásszintje változhat a különböző nyelvek, nyelvi tevékenységek (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése, íráskészség és közvetítő készség), valamint az idegen nyelvet használó társadalmi-kulturális háttere, igényei és érdeklődése szerint. 3. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia kialakításához elengedhetetlen az olyan meghatározó bázisképességek fejlesztése, mint a matematikai gondolkodás, az elvonatkoztatás és a logikus következtetés. E kompetencia összetevőit alkotják azok a készségek is, amelyekre támaszkodva a mindennapi problémák megoldása során a matematikai ismereteket és módszereket alkalmazzunk. A matematikai kompetencia kialakulásában, hasonlóan más területekhez, az ismeretek és a készség szintű tevékenységek egyaránt fontos szerepet töltenek be. 4. Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia az ismereteknek és készségeknek azt a rendszerét jelöli, amelynek megfelelő szintje lehetővé teszi, hogy megfelelő ismeretek és módszerek felhasználásával leírjuk és magyarázzuk a természet jelenségeit és folyamatait, bizonyos feltételek mellett előre jelezve azok várható kimenetelét is. Segít abban, hogy megismerjük, illetve megértsük természetes és mesterséges környezetünket, és ennek megfelelően irányítsuk cselekedeteinket. A technikai kompetencia ennek a tudásnak az alkotó alkalmazása az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében. A természettudományos és technikai kompetencia magában foglalja a fenntarthatóság, azaz a természettel hosszú távon is összhangban álló társadalom feltételeinek ismeretét, és az annak formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség elfogadását. 5. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (információs és kommunikációs technológia, a továbbiakban IKT) és a technológiák által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; digitális tartalomalkotás és - megosztás, továbbá kommunikációs együttműködés az interneten keresztül.

6. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékalapú, személyek és kultúrák közötti párbeszédre nyitott szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, valamint a közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amelynek révén az ember hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalmi és szakmai életben, továbbá – ha szükséges – képes a konfliktusok megoldására. Az állampolgári kompetencia lehetővé teszi, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudást felhasználva aktívan vegyünk részt a közügyekben. 7. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia segíti az embert, hogy igyekezzék megismerni tágabb környezetét, és ismeretei birtokában képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Ez 29



tudást, kreativitást, újításra való törekvést és kockázatvállalást jelent, valamint azt, hogy az egyén céljai érdekében terveket készít és valósít meg. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek, készségeknek és magatartásformáknak, amelyekre a mindennapi életben, a társadalomban és a munkahelyen szükség van. 8. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség magában foglalja az esztétikai megismerést, illetve az elképzelések, képzetek, élmények és érzések kreatív kifejezésének elismerését, befogadását mind a hagyományos művészetek nyelvén, mind a média segítségével, különösen az irodalomban, a zenében, a táncban, a drámában, a bábjátékban, a vizuális művészetekben, a tárgyak, épületek, terek kultúrájában, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó és a mozgókép segítségével. 9. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az ember képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve a hatékony gazdálkodást az idővel és az információval. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását, a képességek együttesére támaszkodó készségeit a legkülönbözőbb helyzetekben alkalmazza: tanulási és képzési folyamataiban, otthon, valamint a munkában egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. II.5

Motivációs és módszertani kultúra fejlesztése

Célja: az eredményes tanulmányi munka megköveteli az érdeklődés, a befogadó készség, a cél-irányos, kitartó munka szükséges mértékét. Célunk, hogy szakmai eszköztárunk segítségével javítsuk, állandósítsuk a tanulók, tanulócsoportok pozitív motivációs bázisát, olyan szokásrendet alakítsunk ki, amelyik jó előfeltétele az eredmények elérésének. Tartalma: Tanulóközpontúság: feladatunkat a ’tanuló – tantárgyi követelmények’ viszonyból eredeztetjük. Eredményeinket a tanulókban elért változásokkal mérjük. Eljárásaink ezt a tanulóközpontúságot érvényesítik: a tanórai munkát a tanulói elsajátítás szemszögéből szervezzük; a tanulókat egyértelmű helyzetekbe hozzuk, eredményességüket pontosan megfogalmazott követelményekhez mérten várjuk el; a rendszeres, következetesen, jól szervezett munka az eredmények növeléséhez vezet; az ellenőrzések rendszeressége, az értékelések szakszerűsége az eredmények megőrzésének, növelésének biztosítéka. Munkánk eredményessége szempontjából meghatározónak tekintjük az aktív ismeretszerzést biztosító módszerek alkalmazását: projektmódszer, kooperatív tanulás, szövegfeldolgozás, problémamegoldás, házi feladat, egyéni és csoportos tananyag-feldolgozás, kiselőadások, stb. A motivációs szándékok és képességfejlesztési céljainknak megfelelően alkalmazzuk a tananyag meghatározásával kapcsolatos szakmai önállóságunkat: a tananyag megválasztása, csoportosítása, tantárgyközi témák létrehozása segítheti a tanulók érdeklődésének felkeltését, bővítheti tanulási motivációjukat; a tananyag problémaorientált tárgyalási módja, a módszerek változatossága a munka eredményességének fokozója lehet. A motiváció fokozásához, az alkalmazásképes tudás megszerzéséhez olyan további eljárások is eredményesek lehetnek, mint: a tanulmányi kirándulások, élménybeszámolók, célfeladatok, iskolák közötti és külföldi kapcsolatok, tapasztalatcserék, szakmai gyakorlatok, elemzési feladatok, kiállítások stb. Eredménye: fejlődik, megerősödik a tanulók motivációs bázisa. Ennek következtében ténylegesen is aktív szereplőjévé válnak az ismeretszerzésnek, érdeklődésük, kognitív igényszintjük alkalmassá teszi őket az önálló ismeretszerzésre, az egész életen át való tanulásra.

III.

Tanulóink szocializációjának hatékony segítése

III.1

Széles tevékenységi kínálat

Célja: a szociális tanulás (a nevelés) interakciók formájában, tevékenységek keretében, kommunikáció formájában jelenik meg. Tanulóinknak olyan tevékenységi formákat, modelleket kell nyújtanunk, amelyekben a pedagógus-tanuló, illetve a kortársi interakciókra (együttműködésre, értékelésre, 30



döntésekre) mód nyílik. Tartalma: A legbővebb lehetőséget a tanítási órák adják: szakmai témáikban sajátosan, de a közösségi interakciók szempontjából azonosan. A tanulóközpontú módszerek alkalmazása, a rendszeresség és az ellenőrzés, értékelés átfogó folyamata hatékony keretet ad a szociális tanulás- hoz. A tanórák mindegyike közvetlen alkalom a modelltanulásra. Az osztályfőnöki órák és a kollégiumi foglalkozások elsősorban az esélyegyenlőség biztosításával, az egyéni szerepek, az egyén-csoport viszonyok és a csoport-csoport kapcsolatok révén adnak kiemelkedő lehetőséget az orientálásra, az aktív részvétel biztosítására vitákban és döntésekben. A tanórán kívüli tevékenységek a gazdagabb motivációs bázison, valamint a kötetlenebb kereteknek köszönhetően kínálnak jó alkalmat a kondicionálásra, a modelltanulásra, valamint az információk kognitív feldolgozására. Eredménye: az ismeretközvetítés, a kognitív tanulás mellett a szociális tanulás is az iskolai mindennapokat átfogó, tudatosan működtetett folyamattá válik. Ennek következtében nő tanulóink neveltségi szintje, csökkennek az iskola normarendszerébe nem illő cselekedetek. III.2

Döntési lehetőségek kiterjesztése

Célja: Mindennapi életünk döntések sorozata. Tanulóinkban – a vele járó felelősséggel együtt – tudatosítani kell a döntési helyzeteiket az egyén és a csoport szintjén is. Osztály és iskolai szinten arra kell törekedni, hogy bővüljön a tanulók döntési lehetősége. Tartalma: A tanórák a differenciált foglalkoztatás kereteivel, a döntési helyzeteket is tartalmazó módszerek alkalmazásával, valamint a kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban naponta szolgál- tatnak döntési helyzeteket. Az osztály-, kollégiumi és diákköri keretek a személyes, de elsősorban a közösségi döntések elsődleges terepei. A szervezési, képviseleti, probléma-megoldási helyzetek, de a vállalások, a versenyeztetés jelentős gyakorlási lehetőséget adnak a döntésekre, a velük kapcsolatos felelősség vállalására. A társadalom demokratikus működésének legjobb kortársi gyakorlóterepe az osztály, iskolai és kollégiumi diákönkormányzat. Egyre növekvő döntési helyzet fűződik az egyéni tanulási úthoz is: az emelt szintű érettségi, a szakmaválasztás, de az iskola által kínált egyéb szakképzettségek megszerzése is komoly megfontolást, döntést igényel. Erre felkészíteni tanulóinkat: kötelességünk. Eredménye: a döntési helyzetekre való felkészítés, illetve a döntések és a velük vállalt felelősség érettebbé, megfontoltabbá, morálisan tudatosabbá teszi tanítványainkat. III.3

Csoportos kommunikációs keretek kialakítása

Célja: a szociális tanulás a kortárscsoportokban a legeredményesebb. A pedagógiailag jól irányított csoportos kommunikáció lehetőségeivel rendszeres lehetőséget kell biztosítanunk az események, tapasztalatok elemzésére. Tartalma: a csoportos kommunikációs keretekre a tanórák, de különösen az osztályfőnöki és kollégiumi nevelői órák az igazán alkalmasak. Eredménye: tanulóink a csoportos alkalmak aktív résztvevőiként képessé válnak különbséget tenni az egyéni- és a csoport-értékrend között, növekszik realitásérzékük, nő önvezérlő képességük. III.4

Együttműködő-kommunikatív pedagógus magatartás

Célja: az iskolánkban elért jó tanár-diák viszony meghatározója az együttműködő-kommunikatív pedagógus magatartás. Ennek megőrzése, továbbfejlesztése, az iskolai értékrendnek megfelelő tartalma lehet az alapja minden nevelés terén elért eredményünknek. Tartalma: tanulóinkra kifejtett nevelő hatások a meghallgatás, a válaszadás és a segítő szándék különböző megnyilvánulásaira épülnek. Törekvésünknek a kivétel-nélküliségre és a közös értékrend érvényesítésére kell irányulnia. Eredménye: az együttműködő-kommunikatív pedagógusi magatartással növeljük modellszerepünk hatékonyságát, szerezzük meg tanulóinknak a kötődésben rejlő motivációját, és mindezzel növekszik diákjaink neveltségi szintje.

31


III.5


Kondicionáló, szelektív hatásrendszer működtetése

Célja: tanulóinkat a kiterjedt tömegkommunikációs és kortársi hatások mellett elsősorban a szülői és iskolai környezetben érik nevelő célzatú kondicionáló, fejlődésüket segítő, szelektív hatások. E hatások érvényesítésére az iskolai élet minden lehetőségét ki kell használni. Tartalma: a szociális tanulás egyik kulcskérdése, hogy – az iskola értékrendjének függvényében – tanulóink meghatározott tevékenységformáit megerősítjük, másokat leépíteni törekszünk. Olyan szokáshierarchia kialakítása lehet a célunk, amely az egyén társadalmi beilleszkedését segíti. Ilyen hatások érvényesítésére az iskolai élet minden területén: a tanóráktól a tanórán kívüli tevékenységek keretében és a kollégiumi élet során is számtalan lehetőség adódik. Eredménye: a pozitív hatásrendszer következtében leépíthetők a negatív társadalmi hatások, megerősödnek az egyén pozitív életútja és a társadalom szempontjából pozitív szokásrendszerek.

IV.

Piacképes szakmastruktúra és korszerű szakképzési formák kialakítása

IV.1

Piacképes szakmastruktúra kialakítása a mezőgazdasági szakmacsoportban

Célja: A szakképesítési kínálatot a mezőgazdaság aktuális és távlati munkaerőigényéhez, az EU tagsággal kapcsolatos elvárásokhoz kell alakítani. A széles körben alkalmazható, a megyei, regionális szakképzési struktúrába illő szakmák oktatásra kell vállalkoznunk. Tartalma: az aktuálisan helyes szakmastruktúra kialakításában a partnerigényeknek és a fejlesztési távlatoknak együtt kell meghatározóvá válniuk. A feltételrendszert olyan szinten kell meg- őrizni és fejleszteni, hogy az biztosítsa a széles mozgásteret a szakképesítések megválasztásához. Kezdeményezően kell fellépni az egyes szakképesítések tartalmának, metodikájának korszerűsítésében: mind a helyi tantervek, mind az OKJ szintjén. Keresni kell az akkreditált felsőfokú szakképzés indításának a lehetőségét. Eredménye: a korszerű, piacképes szakképesítési kínálattal tudunk megfelelni az aktuális munkaerő piaci elvárásoknak Hatékonyan tudjuk kihasználni azokat a személyi és tárgyi feltételeinket, amelyek az eddigiekben létrejöttek, a különböző forrásokkal fejleszthetők lesznek. Végzett tanulóink munkahelyet találnak alkalmazottként vagy vállalkozói formában. IV.2

Piacképes szakmastruktúra kialakítása a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban

Célja: szakirányunkat középtávon kapcsolatrendszerében és feltételeiben is stabillá kell tenni. Ennek legfőbb feltétele: olyan szakképesítési struktúra kialakítása, amely a piacképességen túl a tanulóknak is képességeikhez és életpályájukhoz alkalmas választási lehetőséget kínál. Tartalma: a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos szakmai alapozást a szakképesítések szempontjából legszélesebb mozgásteret lehetővé tevő módon kell meghatározni, aktualizálni. Új, kompetens partnerek, munkáltatók bevonásával és hatékony, információ- gazdag beiskolázással arra kell törekedni, hogy széles körben hasznosítható gazdasági-ügyviteli szakmastruktúra alakuljon ki: a marketing, a gazdasági ügyviteli és logisztikai területeken. Kínálatunkat az érettségizett, szakképzettséget szerezni akaróknak is elérhetővé kell tenni. Keresni kell a felsőfokú szakképzés indításának a lehetőségét. Eredménye: iskolánknak ez a képzési profilja az iskola tevékenységének stabil összetevőjévé válik, illetve az így kínálható szakképesítések ismertté és elismertté válnak a régióban. Tanulóink – a továbbtanulás mellett – a megfelelő szakképesítések birtokában jó munkába állási lehetőségeket találnak. IV.3

Piacképes szakmastruktúra kialakítása a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban

Célja: A gazdasági-szolgáltatási szakterületen, rövidtávon kialakítani a képzés feltételeit. Új partnerkapcsolatok kialakításával stabillá tenni e képzési irány szakmai hátterét. Olyan szakképesítési struktúra kialakítása, amely a piacképességen túl a tanulóknak is képességeikhez és életpályájukhoz alkalmas választási lehetőséget kínál. Tartalma: a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportos szakmai alapozást a szakképesítések szempontjából széles mozgásteret lehetővé tevő módon kell meghatározni, aktualizálni. Új, partnerek, 32



munkáltatók, gazdasági szervezetek segítségével a duális képzés keretei közt a szakképzési szakaszban már szakmailag kész munkaerőt kell képezni. Megvalósítandó feladat a gazdálkodó szervezetek érdekeltségének és képzési hajlandóságának növelése a tanulók gyakorlati képzésében. Az idegen nyelvű oktatásban kiemelt hangsúlyt kap a szakmai idegen nyelv elsajátítása A széles spektrumú szakiskolai képzés után lehetőséget biztosítunk az érettségire való fel- készülésnek. Eredménye: iskolánk új képzési profilja az intézmény tevékenységét még erőteljesebben összehangolja a térség foglalkoztatási igényeivel. Tanulóink – a továbbtanulás mellett – a megfelelő szakképesítések birtokában jó munkába állási lehetőségeket találnak. IV.4

Piacképes szakmastruktúra kialakítása az informatika (szoftver) szakmacsoportban

Célja: iskolánkban az informatika szakmacsoportos képzésnek olyan feltételeit és hagyományait kell kiépíteni, amelyik alkalmas lesz a folytonos munkaerő-piaci igények kielégítésére, a képzési környezetünkben megtalálható informatika-képzésben való versenyképes helytállásra. Tartalma: az informatika szakmacsoportos képzés szakmai alapozását a lehetséges szakképesítések szempontjából a legszélesebb alapozással kell megoldani. Keresni kell annak a módját, hogy tárgyi és emberi erőforrás-kapacitásunknak, valamint a szakképzési adottságainknak legjobban megfelelő, a tanulók érdeklődésével találkozó szakmastruktúrát tudjunk kialakítani. Kínálatunkat az érettségizett, szakképzettséget szerezni akaró tanulók számára is elérhetővé kell tenni. Keresni kell az akkreditált felsőfokú szakképzés indításának lehetőségét. Eredménye: intézményünk e képzési profilja az iskola tevékenységének stabil összetevőjévé válik, illetve az így kínálható szakképesítések ismertté és elismertté válnak a régióban. Tanulóink – a továbbtanulás mellett – a megfelelő szakképesítések birtokában jó munkába állási lehetőségeket találnak.

IV.5

A rugalmas alkalmazkodás képességének megvalósítása

Célja: a szakmai kínálatnak a stabilitás és a korszerűség követelményeivel összhangban való kialakítása. Tartalma: személyi és tárgyi feltételeinket – mind a négy szakmacsoportban – olyan összetételűvé kell tenni, hogy azok lehetővé tegyék a munkaerő-piaci igényeknek és a tanulók választásának megfelelő szakképzési kínálat fenntartását. Olyan szakmai kapcsolatokkal és ezekből fakadó információkkal kell rendelkeznünk, amelyek megbízhatóan tervezhetővé teszik a szakképzettségek megválasztását, tanulóink orientálását. Tájékoztatásunknak a beiskolázásnál, a tanulók szakmaválasztásának előkészítésekor a szakképzettségek tartalmi mutatóira, a betölthető munkakörökre is ki- terjedőnek, alaposnak kell lennie. A régióba tartozó munkáltatók széles körével kell megismertetni tanulóink szakképzettségének sajátosságait, a bennük kialakított készségeket. Munkaerő-piaci irányultságú képzéseinket az aktuális keresleti és munkaerő-piaci viszonyok határozzák meg. Az akkreditált felsőfokú szakképesítések indítására a lehetséges partnerek feltételei, valamint tanulóink érdekének összhangja alapján kerüljön sor. Eredménye: iskolánk a megye szakképzési rendszerének mind a négy szakirány szempontjából elismert, stabil szereplőjévé válik. Az intézményi stabilitás és a rugalmas alkalmazkodóképesség korszerű szakmai képzettséggel rendelkező, keresett munkaerőt eredményeznek. IV.6

Korszerű eljárások, módszerek biztosítása

Célja: az aktuális szakmastruktúrában a tanulóközpontú, kompetenciára alapozott, korszerű eljárásokat és módszereket alkalmazó képzéssel tudunk jól képzett szakembereket kibocsátani. Tartalma: a szakképző évfolyamok oktatásszervezési megoldásaiban a moduláris tananyag-felépítést, a kompetencia alapú képzés sajátos munkamódszereit és – lehetőség szerint – az egyéni haladási ütemet kell szem előtt tartani. Az alkalmazott módszereknek a tanulók önállóságára kell építenie, fokozatosan teret kell nyernie a tanulási útmutatókra alapozott képzésnek. A szervezeti megoldások és az alkalmazott módszerek tekintetében tudatosan kell élni a benchmarking különböző lehetőségeivel. Eredménye: a megfelelő szakmastruktúrában tanulóink korszerű szakmai képzést kapnak. Bővül alkalmazásképes szakmai ismereteik köre, nő önállóságuk. Munkavégző képességük hosszú távon hozzájárul az iskola szakképzési teljesítményével való elégedettség növekedéséhez.

33



V.

Az odafigyelő, serkentő környezet megteremtése

V.1

A tanulást, a tanulmányi teljesítményt meghatározó értékként kezeljük

Célja: erősítenünk kell tanulóinkban a távlati céljaikból fakadó napi tennivalók, kötelezettségek teljesítésének szükséglet-érzését, a naponta elért tanulmányi teljesítmények fontosságát. Tartalma: a tanulmányi teljesítmény, a vele kapcsolatos igényesség erősítése, segítség ennek napi feladatokká váltásában: ez a tanulók segítésének egyik legfontosabb eleme. Minden egyéb tevékenység csak ennek tükrében, az alapfeladatok teljesítésének akadályozása nélkül valósulhat meg. Eredménye: a tanulók figyelme állandóan a fő feladatukra irányul, ezzel munkájuk tervszerűbbé, tudatosabbá válik, eredményeik javulnak. V.2

A kihívások, versenyek, rendezvények a sajátos tehetség kibontakoztatásának színterei

Célja: a tanulmányi munkában a képességekhez mért követelmények, tevékenységek optimális szinten tudják tartani az aktivitást. A nevelési-oktatási folyamat egészében olyan lehetőségeket is kell nyújtani, ahol a sajátos tehetségek kibontakoztatása kap inspirációt. Tartalma: a szakköri tevékenységek, a tanulmányi, kulturális és sportversenyek, a különböző rendezvények, műsorok tág lehetőséget szolgáltatnak az egyéni képességek kibontakoztatására, a kihívásoknak való megfelelése. Eredménye: tanulóink nem kötelezettségként, hanem valóságos erőpróbaként élik meg sajátos szerepüket, ezzel nő a teljesítmények eredményessége. V.3

Értékelés, elismerési rendszerünkkel a tanulók fejlődését mozdítjuk elő

Célja: a pozitív irányultságú, fejlesztő célú értékelés hozzájárul az eredményesség növeléséhez, míg az értékelés nélkül maradt teljesítmények, a negatív irányultságú értékelés rontja azt. Céljaik teljesítéséhez az előbbinek kell általánossá válnia. Tartalma: el kell érnünk, hogy feladat nem fogalmazódik meg teljesítménykritérium nélkül, hogy a teljesítményeket mindig értékeljük. Ennek az értékelésnek a pozitív vonásokból kell kiindulnia, a még meglévő hiányosságokat pedig fejlesztő célzatú tanácsokkal értékeljük. Eredménye: a pozitív irányultságú, fejlesztő értékelések növelik a tanulók önbecsülését, teljesítménymotivációit, ezzel hozzájárulnak eredményeik növekedéséhez. V.4

A tárgyi környezet színvonalas kialakítása motiváló szerepet tölt be

Célja: az iskola céljainak, feladatainak teljesítése feltételezi a környezet célszerűségének, esztétikumának növelését. Tartalma: az iskola, a tanüzem és a kollégium bútorzatának, felszerelési tárgyainak a fejlesztési tervben megfogalmazott ütem szerinti cseréje: korszerű, esztétikus bútorokkal, eszközökkel. Az ingatlanok, gépek, eszközök megelőző karbantartása a stabil használhatóságot alapozza meg. A napi munka során az értékmegőrző, értéknövelő gondosság kialakítása, az erre nevelés pedagógiai kötelezettség is. A nevelőmunka egyik fontos eleme a tanulók környezeti igényességének alakítása, fejlesztése. Eredménye: az iskola a szűkös források ellenére is esztétikus, inspiráló környezetet tud biztosítani az alapfeladatok teljesítéséhez. Növekszik a tárgyi környezettel kapcsolatos elégedettség.

VI.

A tanulók személyiségének fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatok, tevékenységi rendszerek és szervezeti formák, a képességfejlesztés programja

A személyiségfejlesztéssel és a közösségfejlesztéssel kapcsolatos intézményi feladataink rendszerbe foglalják, egésszé szervezik a pedagógiai programunk egyes fejezeteiben megfogalmazott feladatokat. Az értékek, alapelvek, valamint a célrendszerben foglaltak megvalósítása sajátos hatásrendszer kialakítását és hatékony működtetését kívánják meg, melynek révén tanulóinkban a magas szintű társadalmi funkciók ellátására képes, közösségfejlesztő és önfejlesztő aktivitást eredményező személyiség- komponensek kialakítása válik lehetővé. Ennek a pedagógiai célnak az un. végrehajtó eszköz-csoportját az oktatási-képzési feladatok során, az értelmi nevelés keretében valósítjuk meg. Hatásuk a képességfejlesztés egyes területein: az ismeretek, 34



jártasságok, készségek és képességek rendszerén keresztül érvényesül. A nevelési célokat képező ösztönző-reguláló sajátosságokat a közösségfejlesztő (morális) magatartás- és tevékenységformáláson, valamint az önfejlesztő aktivitáson keresztül kívánjuk megvalósítani. Nevelési céljaink elérését a tanulók szabályozott, sokoldalú tevékenységrendszerére: a tanulmányi, az önkormányzati, az alkotó, a fizikai és a szabadidős tevékenységekre építjük. A szabályozás során – a Biblia tanításának megfelelően – megerősíteni igyekszünk a közösségfejlesztő és önfejlesztő akciókat, visszafejleszteni törekszünk az egoisztikus, aszociális, destruktív akciókat, törekvéseket. Nevelőmunkánk során a külső szabályozás eszközei állnak rendelkezésünkre. Ezek közül – tanulóink korosztályi sajátosságai miatt – kevésbé a tekintélyi- sokkal inkább a szociális szabályozással élhetünk. Ezzel összefüggésben: • A nevelési tényezők közül fontos szerepet szánunk a pedagógusoknak és – együttműködés révén – a szülőknek az ún. közvetlen nevelő hatások kifejtésében, a direkt nevelési módszerek alkalmazásában. • Intézményünk sajátosságai miatt kitüntetett szerep jut a közvetett nevelői hatásoknak, amelyek indirekt nevelési módszerek alkalmazását feltételezik. Ez a nevelési tényezők közül mind a feladatokra, mind a kortárscsoportokban rejlő hatásokra vonatkozik. Mindezek tükrében nevelési feladatainkat: 1)

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatban az önfejlesztő aktivitás szükségletrendszerének kialakítása érdekében végezzük. A közösségfejlesztéssel összefüggő nevelési feladatainkat a közösségfejlesztő (morális) magatartás és tevékenység szükségletrendszerének kialakítása érdekében végezzük.

2)

VI.1 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink közül az intellektuális-művelődési szükségletek kialakítása az értelmi nevelés keretében valósul meg. Ennek a szükségletcsoportnak a fejlesztésére legkedvezőbben: • a pedagógus személyiségének és magatartásának sajátosságai, valamint tudatosító hatása • az oktatás szervezeti formái • az oktatás módszerei révén, valamint • az oktatás eszközeivel tudunk hatást gyakorolni. A személyiségfejlesztés második nagy csoportját az esztétikai szükségletek kialakítása jelenti, ami az esztétikai nevelés keretében valósul meg. Ennek hatékonyságát az alábbi tényezők határozzák meg: • a pedagógusok magatartási sajátosságai • a tanulók tevékenységrendszerének tartalmi, terjedelmi és szervezeti jellemzői • az alkalmazott nevelési módszerek • a tárgyi-környezeti feltételek. A tanulói tevékenységrendszert illetően tágabb teret tudunk biztosítani a befogadó tevékenységeknek, ugyanakkor törekvéseink arra irányulnak, hogy egyre több tanulót tudjunk bevonni az esztétikai cselekvőtevékenységekbe. A személyiségfejlesztés harmadik csoportját az egészséges életmód iránti szükségletek alkotják, melyek kialakítását az egészséges életmódra nevelés különböző területein kívánjuk elősegíteni. A hatásrendszer főbb elemei a következők: • • • •

az iskolának a sportot, a mozgás fontosságát elismerő légköre és hagyományai a testnevelési órák mozgást megszerettető hatásrendszerének célirányos felhasználása a higiéniai szokások ismeretbeli és tárgyi feltételrendszere a családok életmódjának motiváló erejű felhasználása.

35


VI.2


A közösségfejlesztés és kapcsolatok

A nevelési célok elérésének elsődleges területét az a hatásrendszer képezi, amelyik az egyénben kialakítja a közösségfejlesztő (morális) magatartás és tevékenység szükségletcsoport rendszerét. Ezt a szellemi, fizikai és közéleti munka szükséglete, a szellemi-, kulturális – és természeti értékek védelmének a szükséglete, valamint a segítségnyújtás és a fegyelmezett magatartás szükségleteinek együttese alkotja. A nevelő hatások közül a közvetlen nevelési módszerek legfontosabb jellemzője az, hogy forrása a nevelő, befogadója a tanuló. Ennek megfelelően a közvetítendő társadalmi tartalmakat is a nevelő szelektálja. A tekintélyi személyek: pedagógusok, szülők nevelő hatására az iskola az alábbi területeken támaszkodik: A szokásformálásban, ahol a követelés, a gyakoroltatás, a segítségadás, az ellenőrzés és az ösztönzés módszereivel történik a nevelő hatás érvényesítése. • A magatartási-tevékenységi modellek közvetítése révén, amelyek elbeszélés, modellszemélyiségek bemutatása, művészeti alkotások bemutatása révén, de legfőképp a személyes példamutatáson keresztül érvényesülnek. • A meggyőződés-formálás révén, amelynek a hatásrendszerét az előadások, magyarázatok, beszélgetések és az önelemző tevékenység jeleníti meg. Az ösztönző rendszer alakításának másik, iskolánkban a korosztályi sajátosságok miatt legfontosabb útját a közvetett hatásrendszer jelenti. Ennek alapvető forrását a tanulók által végzett feladatok adják. Erre épül az a hatásrendszer, amely a nevelők által speciálisan szervezett feltételek révén, a tanulók között kialakuló interakciókon, kölcsönhatásokon keresztül valósulnak meg. Ennek alapján iskolánkban a közösséget a személyiségformálás alapvető eszközének tekintjük. A közösség fejlettségét pedig a személyiségformáló funkció fejlettsége alapján ítéljük meg. •

A hatásszervező funkciók közül az alábbiakat tekintjük a legfontosabbaknak: A közösségfejlesztő és önfejlesztő tevékenységek, feladatok megszervezésének mód- szerei. Ezek az önkormányzati, általában az önkormányzási feladatokból, a fizikai munka- feladatokból és a tanulmányi munkafeladatokból állnak. • A kölcsönhatásrendszer (közvélemény) irányításának módszerei. Ez a sokelemű hatás- rendszer magában foglalja a tervezéssel összefüggő, a hagyományok kialakítására vonatkozó, a közvetett követelésre, felvilágosításra, ösztönzésre és ellenőrzésre vonatkozó módszereket éppúgy, mint a pedagógus személyes részvételét a közösségi tevékenységekben, a vitákat, valamint a pozitív egyéni és csoportos minták kiemelését is. A tevékenységrendszer megszervezésében a tanulók között kialakuló kooperációt, a közös célt, a közös normák kialakítását, kialakulását tekintjük legfontosabbnak. Ez az oktatás-képzés módszertanában az un. tanulóközpontú módszerek prioritását, különösen a kooperatív tanulás előnyeinek kihasználását igényli. Utóbbi jó alkalmat nyújt a közvetett, a tanulók egyes csoportjaira irányuló motivációs esz- közök használatára is (követelés, ösztönzés, ellenőrzés). •

VI.3

Közösségi szolgálat

A középiskolában megszervezzük a tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását. A tanuló osztályfőnöke vagy az ezzel a feladattal megbízott pedagógus a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban az iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet, amely alapján az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott ötven óra közösségi szolgálat elvégzése igazolható legkésőbb a tanuló érettségi bizonyítványa kiadásának időpontjára. A közösségi szolgálat keretei között az egészségügyi, a szociális és jótékonysági, az oktatási, a kulturális és közösségi, a környezet- és természetvédelemi, a katasztrófavédelmi, az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területén folytatható tevékenység. A tanulót fogadó intézmény mentort biztosít. A 9–11. évfolyamos tanulói számára lehetőség 36



szerint három tanévre, arányosan elosztva szervezzük meg vagy biztosítunk időkeretet a legalább ötven órás közösségi szolgálat teljesítésére, amelytől azonban indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni. A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében koordináló pedagógus az ötven órán belül – szükség szerint a mentorral közösen – legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tart. A közösségi szolgálat teljesítése körében egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal, hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe. A közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattal érintett személy segítése alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás időkeretben végezhető. A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott. A közösségi szolgálat dokumentálásának kötelező elemeként a) a tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot tölt ki, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát, b) az osztálynaplóban és a törzslapon a kijelölt pedagógus dokumentálja a közösségi szolgálat teljesítését, c) az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad, d) az iskola a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumok kezelését az iratkezelési szabályzatában rögzíti, e) az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködéséről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét és feladatkörét.

VII.

A nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumok

VII.1 A nevelőtestület A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, valamint egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend elfogadására. Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni az iskolaigazgató, a kollégiumvezető, a nevelőtestület tagjai egyharmadának, az igazgatótanács, az iskolai, szülői szervezet, közösség, az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat kezdeményezésére. A nevelőtestület meghatározza működésének és döntéshozatalának rendjét A nevelőtestület véleményét az iskolai felvételi követelmények meghatározásához, a tantárgyfelosztás, kollégiumi feladatmegosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásának elosztása során, az igazgatóhelyettesek megbízása, megbízásnak visszavonása előtt és a külön jogszabályban meghatározott ügyekben ki kell kérni. VII.2 A szakmai munkaközösség A szakmai munkaközösség dönt működési rendjéről és munkaprogramjáról, szakterületén a nevelőtestület által átruházott kérdésekről, az iskolai tanulmányi versenyek programjáról. A szakmai munkaközösség – szakterületét érintően – véleményezi a nevelési-oktatási intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz a továbbfejlesztésére.

37



A szakmai munkaközösség véleményét – szakterületét érintően – a pedagógiai program, továbbképzési program elfogadásához, az iskolai nevelés-oktatást segítő eszközök, a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásához, a felvételi követelmények meghatározásához, a tanulmányok alatti vizsga részeinek és feladatainak meghatározásához be kell szerezni. VII.3

A szülői szervezet

Az iskolában, kollégiumban szülői szervezet, közösség működik. A szülői szervezet, közösség saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról szótöbbséggel dönt. Az iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. VII.4 A diákönkormányzat Az iskolában, kollégiumban diákönkormányzat tevékenykedik. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről. A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZével, házirendjével. Az SZMSZ jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a jóváhagyásra történő beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. Az SZMSZ-t vagy annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben ki kell kérni. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, a kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola, a kollégium működését. A diákközgyűlés összehívását az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, továbbá ilyenhez csatlakozni. A szövetség az iskolában, kollégiumban a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja.

VII.5 Igazgatótanács Az Igazgatótanács az intézmény munkáját segítő, választott testület. Tevékenységével elősegíti az intézmény rendeltetésszerű működését, gyakorolja a fenntartó önkormányzati testület által ráruházott jogokat, közvetítő szerepet tölt be az intézmény, a felhasználók (szülők, tanulók) és a fenntartó között. Az Igazgató tanács a Magyarországi Evangélikus Egyház 2005. évi VIII. törvénye, valamint ügyrendjében foglaltak alapján végzi a munkáját. Az Igazgatótanács ülései közötti időben az Intéző Bizottság látja el az Igazgatótanács operatív feladatköreit.

38



VIII. Egészségnevelési és környezeti nevelési program „A természet hatalmas, az ember parányi. Ezért az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel, mennyire érti meg és használja fel erőit a saját hasznára.” (Szent-Györgyi Albert) VIII.1 Egészségnevelési program Egészségnevelési programunk céljának megfogalmazásakor azt az “egészség” definíciót vettük alapul, ami az egészséget a társadalmi és az egyéni teljesítmény felől közelíti meg, és hangsúlyozza az egészség dinamikus és pozitív természetét. Az egészséget alapvető emberi jognak, “az élethez szükséges erőforrásnak” tekintjük, mely egyben társadalmi befektetés is. Bebizonyosodott, hogy a nevelési folyamatba illeszthető ismeretátadás, az ismeretek bővülése önmagában nem eredményezi az egyes ember szintjén az életmód tartós megváltoztatását. Így napjainkban az egészség-megőrzési tevékenység fő célja, hogy képessé tegye a tanulókat arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek ez egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel. Az egészségmegőrzés a mindennapi élet része kell, hogy legyen, amely messzemenően figyelembe veszi az egyén szociális és gazdasági helyzetét, mentális és fizikai kapacitását.

Egészségnevelési célok Az előbbieknek megfelelően fő céljaink az alábbiak: 1. Tegyük képessé a tanulókat arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját testi és lelki egészségük felett; 2. Fejlődjön a tanulók önértékelése, kommunikációs készsége, kapcsolatépítési képessége; 3. Emelkedjen a veszélyérzet a diákokban az élvezeti és kábítószerekkel szemben, tudjanak nemet mondani; Készüljenek fel a felnőttkorra, a családi életre, alapozzák meg a jövőjüket, legyenek 4. szilárd erkölcsi alapjaik, értékrendszerük, ami meghatározza jellemüket. Mindezen célok elérése, megközelítése csak tudatos, átgondolt, a mindennapokat és szinte valamennyi tevékenységünket befolyásoló egészségfejlesztésre irányuló tevékenységgel biztosítható.

VIII.2 Környezeti nevelési program A környezeti nevelés az ismeretközvetítés helyett hangsúlyosan a szemléletformálásra irányul. Megtanít a természettel való együttélésre, a természet szeretetére, tiszteletére, védelmére, tehát tudat-, magatartás- és szemléletformáló tevékenység. Ezért is fontos, hogy a környezeti nevelés helyet kapjon az oktatás valamennyi szintjén. A környezeti nevelési folyamat egész életünkön keresztül tart. Iskolánkból kikerülő tanulók ismerjék a szakmához (mezőgazdaság, kereskedelem, informatika, vendéglátásidegenforgalom) kapcsolódó globális és helyi környezeti összefüggéseket, értékeket, érezzenek felelősséget azok iránt és tudjanak lépéseket tenni a veszélyeztető tényezők elhárítására. E célok eléréséhez a legfontosabb a pedagógus példaértékű szemlélete és magatartása.

A környezeti nevelés céljai A környezeti nevelés pedagógiai célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése. A természet – s benne az emberi társadalom – harmóniájának megőrzését, fenntartását célozza. 1. A környezeti nevelés legfontosabb értéktartalmai a fenntartható fejlődéssel, a jövő nemzedékek életminőséghez fűződő jogaival, a bioszféra iránti felelősségünkkel kapcsolatosak. A pedagógiai gyakorlatban kiterjed a testi-lelki egészségnevelésre, fejlesztésére és a mentálhigiénés nevelésre is. Az iskola dolgozói példamutatóan, következetesen képviseljék a fenntarthatóságra nevelés elveit, napi munkájukat igyekeznek környezetbarát technikákkal megvalósítani. 2. Gondot kell fordítanunk arra, hogy diákjaink a jövőben, mindennapi életvitelükben képesek 39



legyenek a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági és politikai konfliktusokat kezelni, megoldani. Meg kell alapoznunk tanítványaink környezeti erkölcsét, társadalmi-természeti felelősségét, formálnunk kell alakuló értéktudatát, együttműködési képességeit, a személyes és a közös felelősségtudat alapjait. 1. A létező környezeti problémák mögött gazdasági, társadalmi problémák állnak, amelyek globális problémákká szövődnek össze. Nagyon fontos, hogy ne csak egyenként lássák ezeket a gondokat a tanulók, hanem azok gazdasági, társadalmi okait is megértve legyenek képesek ezeket az okokat azonosítani saját környezetükben, életükben, és tanuljanak meg ezeket szem előtt tartva cselekedni. 4. Az ember a természet része, csak akkor van esélye a boldogulásra, ha együttműködik környezetével, és nem uralkodni akar felette. Fel kell fedeztetni, hogy biológiai sokféleség nélkül nincs emberi létezés sem.

VIII.3 Helyzetkép Iskolánkban – a kerettantervnek megfelelően – eddig is helyet kapott a környezeti és egészség- nevelés. Bizonyos területen eddig is „zöld” úton jártunk (pl. parkosítás, komposztálás a tankertben, egészséges menzai étkezés). Szükségesnek érezzük az „Egészségnevelési és környezeti nevelési helyzet- kép” pontosítását, felmérését, hogy a későbbiekben tudjunk mihez viszonyítani, másrészt ez meghatározza a további tennivalókat.

VIII.4 Az egészségnevelés és a környezeti nevelés színterei VIII.4.1

Tanórai keretek

Egészségnevelési tevékenység és környezeti nevelés tanórai kereteken belül meghatározó az osztályfőnöki órák jelentősége. Az egészséges életre nevelés, illetve egészségvédelmet szolgáló tananyag időkerete az 9– 12. évfolyamon nem lehet kevesebb tanévenként 10 tanórai foglalkozásnál. Helyi tantervünket évfolyamonkénti bontásban dolgoztuk ki, s ajánlunk témaköröket, melyek logikailag összefüggő láncot alkotnak. Arra törekedtünk, hogy az ismeretanyag fokozatos felépítésén túl, az adott korosztály érdeklődéséhez, képességéhez illeszkedő módszert alkalmazzuk, sokoldalú élményhez juttassuk a diákokat. Iskolai gyakorlatunkban az egészségnevelés a természettudományi és a társadalomtudományi tárgyak oktatása során is megvalósul. A koncentrációs lehetőségek kidolgozása, illetve átgondolása, helyi tantervbe illesztése fontos feladatunk. Az a törekvésünk, hogy az egészségnevelés és a környezeti nevelés minden pedagógus munkájában nyilvánuljon meg. A környezeti nevelés iskolai gyakorlatában harmonikusan ötvöződik a környezettudományi és a társadalomtudományi ismeretek köre, hiszen csak az ember biológiai és társas-társadalmi természetének sajátosságaira építve történhet az értékrend, az erkölcs és az életviteli szokások formálása. A tanórákon mindez többnyire integráltan jelenik meg. Valamennyi tantárgy oktatása során lehetőség van a környezettudatos szemlélet alakítására, bővítésére. Az adott tananyag tanítása során a tanár minden alkalommal beszélje meg a tanulókkal a környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos kérdéseket. Az összes tantárgyra kiterjedő, összehangolt tanórai környezeti nevelés kezdő lépése lehet egy iskolai program elindításának. Ez az oktatási forma lehetőséget ad arra is, hogy a különböző korosztályokban az életkornak és a diákok meglevő ismereteinek megfelelő szinten és módszerekkel foglalkozzon a tanár egy témával. VIII.4.2

A mindennapi testnevelés biztosítása

Az iskola a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében szervezi meg. A heti öt órából legfeljebb heti két óra a NAT Testnevelés és sport műveltségterületében jelzett sporttevékenységekre (úszás, néptánc, közösségi és más sportjátékok, szabadtéri sportok, természetjárás, kirándulás), vagy az 40



iskola lehetőségeinek és felszereltségének megfelelően különféle más sporttevékenységekre fordítható (hagyományos magyar történelmi sportok, mozgásos és ügyességi játékok, csapatjátékok). A heti két óra kiváltható továbbá sportolással iskolai sportkörben, vagy a tanuló kérelme alapján sportszervezet, sportegyesület keretei között végzett igazolt sporttevékenységgel. A fenti lehetőségeket a kollégiumi tanulók számára a kollégiumi tevékenységrendszerbe illeszkedő sportfoglalkozások, a helyben lakó tanulók esetében pedig az uszodahasználat egészíti ki. VIII.4.3

Tanórán kívüli lehetőségek

1.

Az iskola, mint zöld miliő Iskolánk, mint környezet is hatást gyakorol a tanulók személyiségének formálódására. Ezért nagy hangsúlyt fektetünk az iskolaudvar parkosítására, gondozására, az iskola tárgyi világának esztétikusságára, a takarékosságra, az energiatakarékos világítási technikákra, iskolabüfé „ökobüfévé” való alakítására, a tankert, tangazdaság „környezetbarát” működésére.

2.

Tanórán kívüli egészség- és környezeti nevelés lehetőségei Céljaink elérése érdekében meg kell újítanunk az egészségneveléssel foglalkozó tanórák módszereit. Módszertani kultúránk ezen a területen is, innovatív, motiváló, a tanulók tevékenységére építő módszerek alkalmazását igényli. A tananyag feldolgozása során ezért az ún. részvételen alapuló oktatási technikák (projektmunka, csoportmunka, témanap, témahét, akciók, programok stb.) minél szélesebb körű alkalmazását tartjuk szerencsésnek, hiszen ezek révén alakulhat ki a saját élmény, fejlődhetnek az életvezetés, a testi-lelki jóllét szempontjából valóban fontos készségek és jártasságok (kommunikációs készségek, kooperációs technikák stb.). Mindez jórészt tanórán kívüli tevékenységek során valósítható meg. Mik lehetnek ezek? • • •

•

• • • • • • • •

• • •

Szakkörök: a természettudományi szakkör, kertész szakkör hagyományainak ápolása, elsősegélynyújtó szakkör, csecsemőápoló szakkör, betegápolás stb. Projektek, átfogó iskolai környezetvédelmi programok: pl. projekt napi lehetőségek kihasználása, bekapcsolódás az „ökoiskola” mozgalomba. Tankerti, tangazdasági tevékenység: szemléletformálás, komposztálás, környezet- és egészségkímélő technológiák, ősi vagy őshonos fajták, vegyszerek, gyógyszerek, hozamfokozók használatának kérdései. Tanulmányi, ill. osztálykirándulás: ezekbe épüljön be nemzeti parkok, tanösvények, természetvédelmi területek, vadasparkok, botanikus kertek, múzeumok, drogambulancia, Orvostudományi Múzeum meglátogatása. Szelektív hulladékgyűjtés: az egész iskolára kiterjedő szelektív hulladékgyűjtés megszervezése legalább a papírhulladék, a szárazelem és a szerves hulladék vonatkozásában Szakmai dolgozat: pályázatokra, versenyekre Vetélkedők, tanulmányi versenyek: részvétel helyi (pl. környezetvédelmi vetélkedő a Föld Napján), regionális és országos (Kitaibel Pál Tanulmányi Verseny) versenyeken Kiadványok, média: kapcsolat a helyi médiával, beszámoló az iskolai Évkönyvben Kiállítások: jeles napok alkalmával Művészeti tevékenységek: irodalmi műsor (pl. a víz világnapján), rajzpályázat Iskolai zöld újság, zöld rádió, zöld könyvtár, zöld videó-tár: az iskolai könyvtárban létesítsünk külön polcot a környezeti témakörökkel foglalkozó könyveknek, információhordozóknak. Nyári táborok: a balatoni környezetvédő tábor, a tömördi madárgyűrűző és természetvédelmi tábor népszerűsítése, különféle tréningek meghirdetése szakemberek bevonásával a tanulók körében végzett igényfelmérés alapján. Erdei iskola: népszerűsítés, lehetőségek keresése középiskolásoknak, anyagi források keresése. Akciók, amelyek: jeles napokhoz vagy helyi környezeti probléma megoldására irányulnak vagy a helyi, egészséggel, életmóddal kapcsolatos probléma megoldására irányulnak. Jeles napok megünneplése. A „formális” megemlékezés helyett ezeken az alkalmakon építsünk a tanulók aktív tevékenységére (pl. faültetés, virágosítás, szemétgyűjtés, vetélkedők, irodalmi és rajzpályázatok, szemétgyűjtés stb.). Nem szükséges valamennyit minden tanév munkatervében szerepeltetni, de hosszabb távon valamennyi kapjon teret. Ezek a következők: A Vizes Élőhelyek 41



Világnapja (Február 2.), Víz Világnapja (Március 23.), Meteorológiai Világnap (Március 23.), a Föld Napja (Április 22.), Madarak és Fák Napja (Május 10.), Környezetvédelmi Világnap (Június 5.), az Ózon Világnapja (Szeptember 16.), Európai Autómentes Világnap (Szeptember 22.), Az Állatok Világnapja (Október 5.). Az egészségneveléssel kapcsolatos világnapok: AIDS világnap (december 1.), Rákellenes Világnap (február 4.), Egészségügyi Világnap (április 7.), Füstmentes Nap (november 17.), A Véradók Napja (November 27.), Kábítószer-fogyasztás Elleni Küzdelem Napja (június 26.), A Lelki Egészség Napja (október 10.), fogászati hónap (november).

VIII.4.4 •

•

• •

Külső kapcsolatok

Az iskola az egészségnevelési és környezet nevelési programját eredményesen csak más társadalmi intézményekkel és szervekkel állandó kölcsönhatásban tudja végezni. A meglévő kapcsolatok ápolása, erősítése, esetlegesen cselekvési terv kidolgozása válik szükségessé: a helyi iskola-egészségügyi szolgálattal, a Vöröskereszttel, ÁNTSZ-szel, különféle szakemberekkel és szakértőkkel (védőnő, szociológus, pszichológus, mentőorvos, körzeti orvos, iskolaorvos, jogász, rendőr, természetgyógyász, drogszakértő, táplálkozás szakértő, szaktrénerek, stb.), a kőszegi önkormányzattal, valamint az Fertő-Hanság és Őrségi Nemzeti Parkkal, a Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközponttal, a Chernek-kerttel, az Írottkő Natúrparkkal, Mérlegeljük a bekapcsolódás lehetőségét a magyarországi Ökoiskola-hálózatba.

VIII.5

A képességfejlesztés programja

Iskolánk, alapértékeinek és céljainak megfelelően, tudatosan, szakértelemmel kívánja kezelni az iskolát felkereső tanulók fejlődését, az általuk megjelenített különbségeket. VIII.5.1

Felzárkóztatás

Nem számolhatunk azzal, hogy a beiskolázási munka eredményeként csak jól meghatározott, magas szintű előképzettséggel érkeznek hozzánk a tanulók. Az előképzettségben meglévő eltérések, valamint a tanulási és a képességbeli különbségek feltárása, ezen belül a segítségre szorulók felderítése az alapja annak a munkának, amit tanulóink segítése érdekében végeznünk kell. Ez irányú munkánkban három fázist különböztetünk meg: az induló helyzet felmérése, a felzárkóztató foglalkozások szervezése és a szinten maradás segítése. 1. Az induló helyzet felmérése: Tárgya a tanulási alapkészségek, tantárgyi ismeretek felmérése, a tanulási szokások felmérése kérdőív segítségével, motivációs mérés. 2. Felzárkóztató foglalkozások szervezése: A felméréseket követően a szaktanárok, osztályfőnökök és a kollégiumi csoportvezetők elkészítik a felzárkóztatás tematikus időtervét. Foglalkozások formái, keretei: tantárgyi felzárkóztatás, munkatervi keretben, tanórán kívüli foglalkozásként, legalább fél éves tematika alapján; képességfejlesztés, iskolai vagy kollégiumi keretben, egyéni tematika alapján; a foglalkozásokra a korrepetáló foglalkozásokkal együtt a nem kötelező foglalkozások időkeretének 10%-át kell fordítani, a jelentkező igények szerinti súlyozás szerint elosztva. 3. A szinten maradás segítése: A tanulóknak az eredményes felzárkóztatását követően, tanulmányaik során is szükségük lehet tervszerű segítségre. Az erre való rászorultságot a tanulmányi teljesítmények jelzik. Ha a tanulmányi teljesítmények magatartási és motivációs problémákkal párosulnak, akkor a szülőkkel együtt tervezzük meg a szükséges eljárást.

42



A segítségnyújtás formái, keretei: • differenciált tanórai foglalkoztatás, egyéni feladatok kitűzése • korrekciós foglalkozás a témazárók eredményes teljesítése érdekében • Korrepetáló foglalkozás, munkatervi keretben, tanórán kívüli foglalkozásként, tantárgyi eredménytelenek számára kötelező jelleggel kollégiumi konzultáció igénybevétele • • „tanulótársak” szervezése. VIII.5.2

SNI tanulók képességfejlesztésének lehetőségei

A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a Nemzeti Alaptantervben meghatározott egységes fejlesztési feladatokat vesszük alapul. A nevelési-oktatási folyamatot a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek szerint szervezzük meg: A feladatok megvalósításához hosszabb idősávokat, tágabb kereteket jelölünk meg ott, ahol erre szükség van. Igény szerint sajátos, a fogyatékossággal összeegyeztethető tartalmakat, követelményeket alakítunk ki. Az iskolánk segítő megkülönböztetéssel, egyénileg is támogatja a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve; A sajátos nevelési igényű tanulók oktatása, nevelése esetén a helyi tanterv igazodik a fogyatékosság típusához, fokához, és figyelembe veszi a SNI tanulók nevelésének-oktatásának irányelveit. A kötelező tanórákon túl a pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglakozásokat is biztosítjuk. A tananyag beosztása a csoportok szintjének megfelelő ütemben történik. A tanulók számára az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb idő is megengedhető, ezért szükség szerint át lehet vinni a következő évfolyamra a tananyagot. A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók számára nagy segítséget jelent a csoportmunka és a partnermunka módszerének alkalmazása, amely egyben személyiségük fejlesztését is célozza. A tanulási nehézségekkel küzdő diákoknál szem előtt tartjuk a Meixner-féle öt alapelvet: • fokozatosság, • homogén gátlás kiküszöbölése, • szorongás oldása, • rigiditás oldása, • hibamegelőzés (azonnali hibajavítás) A diszlexia, illetve diszgráfia ismérveiből következően a csoportokban elsődleges a szóbeli kommunikáció. Később az esetleges írásbeli érettségi elkészítéséhez számítógépet biztosítunk a tanulók számára. Az enyhén értelmi fogyatékosok számára a családdal együtt átfogó, személyre szabott programot kell kialakítani a gyermek részére. Érzelmileg támogatni kell a szülőket és a testvéreket, az intézménynek a családdal karöltve részt kell vennie a programban. A kevert specifikus fejlődési zavar a beszéd, nyelv, és az iskolai készségek, motoros funkciók kombinált fejlődési zavara, de önmagában egyik tünet sem elegendően kifejezett ahhoz, hogy elsődleges diagnózisként alkalmazható lenne. Legalább két vagy három zavarnak teljesülnie kell. Egyéni, testreszabott fejlesztő alkalmakon történik a terápia. A képesség-és készségfejlesztés kiscsoportos, vagy egyéni foglalkozásokon történik. A sajátos nevelési igényű diákok oktatását végző pedagógusok munkáját az iskola továbbképzéssel, gyógypedagógussal, való konzultációval és konferenciákon való részvétellel segíti. A tanulók felzárkóztatását, fejlesztését segítő programok kiemelt feladata a tanulási zavarral küzdő diákok oktatása, nevelése, felzárkóztatása, fejlesztése. Az oktatás és nevelés célja: • az iskola követelményrendszerének való sikeres megfelelés, • a meglévő deficitek ledolgozása, a hiányok pótlása, • a teljesítő képes tudás megszerzése, • a személyiségben rejlő gátak és lehetőségek feltárása, 43


• • • • • • • • •


a meglévő képességek kiaknázása és megerősítése, a tanuláshoz szükséges pszichikai funkciók fejlesztése, a személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítása, a tanulási folyamat készség szinten történő elsajátítása, hatékony tudásbővítés és tudásszint emelés, problémaérzékenység, problémamegoldó gondolkodás, feladatészlelés kialakítása, járulékos tünetek, viselkedés-és magatartási zavarok korrekciója, reális énkép és önismeret kialakítása, érzelmi stabilitás, egyedi érzékenység és motiváltság fokozása.

A szervezés elvei és az eljárás rendje •

A tanulók szakértői véleménye, szociokulturális kérdőív, önértékelési, tanulással kapcsolatos felmérések, vizsgálatok, beszélgetések alapján (a szükséges esetekben az iskolaorvossal, gyógypedagógussal, mentálhigiénés gondozóval konzultálva) megállapítjuk tennivalókat.

•

E mellett tanulmányozzuk a tanulók egyéb iratanyagát, figyelembe véve a korrekciós javaslatokat. A felmérés alapján állapítjuk meg, mely fejlesztési területen kell mozognunk. A fejlesztés egyénileg történik, egyéni fejlesztési terv alapján.

•

Ennek megfelelően alakítják ki szakembereink a gyermekek fejlődéséhez, oktatásához, neveléséhez szükséges terápiákat, fejlesztő eljárásokat.

•

Ezeket az osztályfőnök adminisztrálja, és gyógypedagógussal együttműködve egyéni fejlesztési terveket alkot.

•

A tanulási kudarcot kiváltó okok sokfélesége jelzi, hogy a kezelés módszerei is sokfélék lehetnek. Mindenható módszer nincs. Minden alkalmazott eljárás személyfüggő. Alapelvünk, hogy pedagógiai tevékenységünk középpontjában a gyermek áll oly módon, hogy figyelembe vesszük anamnézisét, teljes eddigi életpályáját, személyiségének vonásait, a deficit mértékét és minőségét, a benne rejlő és kiaknázható lehetőségeket, kulturális és szociális hátterét, motivációját. Ebből kiindulva az adekvát fejlesztő módszer alkalmazásakor az alábbi szempontok figyelembevételét tartjuk szükségesnek: - életkor, - képességek, - érdeklődés, - motiváció, tárgyi-és személyi feltételek, - családi együttműködés.

•

A felzárkóztatás, a fejlesztés sikeressége minden tanuló esetében a különleges bánásmód és differenciált fejlesztés függvénye. Egyéni differenciálás nélkül nincs hatékony képességfejlesztés.

•

Komplex fejlesztő tevékenységet dolgozunk ki, a tanév első két hetében felmérjük a tanulókat, a felmérést egyénileg, feladatlapos rendszerben végezzük, kiegészítve megfigyeléssel és egyéb módszerekkel.

•

E mellett tanulmányozzuk a tanulók iratanyagát, figyelembe véve a korrekciós javaslatokat. A felmérés alapján állapítjuk meg, mely fejlesztési területen kell mozognunk. A fejlesztés egyénileg történik, egyéni fejlesztési terv alapján.

A segítségnyújtás további módja: •

a tanulás technikájának elsajátíttatása a tanulókkal (tanulási stratégiák, gondolkodási és tanulási módszerek),

• • • • •

készség-és képességfejlesztő foglalkozások szervezése, kiscsoportok ideális kialakítása, egyéni képességekhez igazodó tanulás szervezése, a tanulást segítő közösség megteremtése, a jutalmazás különböző formáinak tudatos alkalmazása, sikerek elérésének közösségben történő kiemelése 44



•

továbbtanulás irányítása, segítése,

•

a tanulási hátrányok leküzdésében eredményesen alkalmazható számítógépes multimédia egyéni fejlesztő programok használata,

• •

a képességfejlesztő, felzárkóztató munkát a gyakorlatban megfelelő tapasztalattal rendelkező gyógypedagógus végzi,

•

a tanulók heti egy alkalommal fél osztálylétszámmal foglalkozásokon vesznek részt,

•

a köznevelési törvény előírása szerint csoportokban kapnak gyógypedagógiai fejlesztést, a fogyatékosság típusának megfelelő óraszámban,

•

természetesen az összes kolléga együttes és következetes oktató nevelő munkája szükséges az eredményes és inkluzív környezet kialakításához,

•

a team-megbeszélések, a szakmai módszertani munkaközösségi, valamint a nevelőtestületi és nevelési értekezletek szolgálhatják azokat a fórumokat, ahol a gyógypedagógus és a tantestület törekvéseket, megállapításokat, javaslatokat tehet az inkluzív oktatási, nevelési környezet kialakításával, feladataival kapcsolatban, a sajátos nevelési igényű gyermekek és az iskola vonatkozásában.

készség-és

képességfejlesztő

VIII.5.3 A kiemelt figyelmet igénylő tanulók, sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók nevelése, oktatása Az iskolában az SNI tanulók aránya évről-évre nő. Rajtuk kívül külön fejlesztő foglalkozásokat szervezünk azoknak a tanulóknak, akik tanulási nehézséggel küzdenek (BTM), és emiatt egyes tárgyak értékelése alól felmentést kaptak. Részükre idegen nyelvből, helyesírásból, magyar nyelvből és matematikából folyik felzárkóztató foglalkozás. A tanulók fejlesztésében segítséget igénylünk és kapunk a Kőszegen működő Egységes Pedagógiai Szakszolgálattól, valamint a Dr. Nagy László EGYMI-től. A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön, attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. A szülő választja ki a sajátos nevelési igényű tanuló számára megfelelő ellátást nyújtó nevelési-oktatási intézményt az illetékes szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, a szülő és a gyermek igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével. A sajátos nevelési igényű tanuló iskolai nevelés-oktatása, továbbá kollégiumi nevelése a többi gyermekkel, tanulóval együtt, azonos iskolai osztályban történhet. A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez és oktatásához az alábbi feltételek szükségesek: a) a gyermek, tanuló külön neveléséhez és oktatásához a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és egyéb segédlet, b) egyéni előrehaladású képzéshez, integrált iskolai nevelés-oktatáshoz, fejlesztő neveléshez, fejlesztő nevelés-oktatáshoz, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szakirányú végzettségű gyógypedagógus, a foglalkozásokhoz speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök, c) a fejlesztési területek szakértői bizottság által történő meghatározása. A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban is részesül. A gyermek, tanuló érdekében a kormányhivatal kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton, továbbá a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa be. Ha a szülő a kormányhivatal felhívása ellenére kötelezettségének ismételten nem tesz eleget, a kormányhivatal a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot értesíti.

45



A szakértői bizottság nem jelölhet ki olyan intézményt, amely helyhiány miatt nem tudná felvenni a gyermeket, tanulót. A szakértői vizsgálaton való részvétel érdekében szükséges utazás költségeit a társadalombiztosítás a szülőnek megtéríti. Az enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos vagy pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű tanulót két gyermekként kell figyelembe venni az iskolai osztály, kollégiumi csoport létszámának számításánál, ha nevelés-oktatásuk a többi gyermekkel, tanulóval együtt történik. Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás az iskolai nevelés és oktatás keretében valósítható meg. Intézményünkben a fejlesztő foglalkozások elsődleges célja a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentése, az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció. VIII.5.4

Tehetséggondozás

Tanítványaink között mindig vannak olyanok, akik valamilyen területen tehetségesnek mondhatók, akiknek sajátos igényeik vannak, akik többet tudnak teljesíteni társaiknál, az iskola érvényes követelményeinél. Velük a tehetséggondozás keretében kívánunk foglalkozni. E címszó alatt tehát az adottság, az érdeklődés és a teljesítmény kategóriák szerint sajátos jellemzőkkel rendelkező tanulók foglalkoztatását soroljuk. A tehetséggondozás fázisai: • felmérés, felismerés • a tehetséggondozás lehetőségeinek meghatározása • a tehetséggondozás eredményeinek értékelése 1. Az adottság felismerése elsősorban a szaktanári tevékenység része, az érdeklődésnek és a teljesítménynek is ehhez van legszorosabb kapcsolata. • a szaktanárok jelzik észrevételeiket az osztályfőnöknek • egyéni fejlesztési program kidolgozása, vagy • az éves munkaterv keretei között: diákköri munka, verseny kezdeményezése, szervezése. 2. A tehetséggondozás lehetőségei az egyéni fejlesztési program szerint tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokhoz kapcsolódnak. tanórai differenciált foglalkoztatás, egyéni feladatok, megbízatások diákköri tevékenység: szakkör, érdeklődési kör, művészeti kör, sportkör, vállalkozói program versenyekre való felkészülés/felkészítés (tanulmányi, szakmai, kulturális, sport) a tehetséggondozásra a nem kötelező foglalkozások órakeretének 8 %-át kell fordítani az igények szerinti elosztásban. 3. A tehetséggondozást az egyéni fejlesztési program és a működő csoportok tevékenysége alapján évente értékelni kell. Az értékelés, fejlesztési javaslatokat is fogalmazzon meg. • • • •

VIII.5.5

Eltérő magatartás kezelése

Iskolánk alapértékei, hivatásunk lényege arra kötelez bennünket, hogy természetesnek tartsuk a sokféleséget, kezelni tudjuk ennek a tanulmányi munkával és a magatartással összefüggő következményeit. A sokféleséget magában hordozó közeget céljainkkal egyező nevelési közegnek is értékeljük. Ugyanakkor tudatosan kell viszonyulnunk a sokféleségből azokkal az esetekkel, akik értékeikkel, magatartásukkal, munkájukkal károsan befolyásolják társaikat, őket a pozitív társadalmi és iskolai követelmények teljesítésétől távolítják. Kicsit tágítva a konkrét fogalmat, az ebbe a körbe sorolható tanulókat nevezzük eltérő magatartásúnak. Nevelőtestületünk alapértéke a pozitív beállítódás. Tanulóinkat dicsérettel, elismeréssel, általában: pozitív beállítódással kezeljük. Ezzel is szűkíteni szeretnénk azt a kört, ahol a magatartást eltérőnek kell ítélni. Az eltérő magatartású tanulók kezelése mindenképpen csak egyedi lehet. A lehetőségek vázát az alábbiak jelentik: a körülmények feltárása, pontosítása, egyéni követelmények állítása, elemző beszélgetés, megbeszélés, egyéni ráhatás, a szülői segítség igénybevétele, fegyelmező intézkedés, fegyelmi. Általános eljárási módként fogadjuk el, hogy a fenti lehetőségeket az eltérő magatartás kezelési sorrendjeként tekintjük. 46



VIII.6 Gyermek- és ifjúságvédelem Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenysége alapvetően problémamegelőző, preventív jellegű. Nem áll módunkban a családok helyzetén változtatni, sem pedig konkrét problémakezelő tevékenységet kifejteni. Ugyanakkor feladatunk fontos részét képezi: • a teljesítményzavar, viselkedészavar, kapcsolatzavar felismerése, • az ilyen esetekben az okok konkrét vizsgálata • a megoldási lehetőségek keresése, ilyenek kezdeményezése. Iskolánkban a feladat általában a nevelőtestület minden tagjára kiterjed. Sajátos felelősséget az osztályfőnökök és a kollégiumi csoportvezetők viselnek - elsősorban az általuk irányított közösségbe tartozó gyermekekért. Iskolánkban a gyermekvédelmi felelős fogja össze, és operatív módon végzi a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységeket. A gyermekvédelmi felelős feladatkörében: • információkat gyűjt a veszélyeztetettségről • nyilvántartást vezet a veszélyeztetett tanulókról • statisztikákat, véleményeket készít • kapcsolatban áll a gyermekjóléti intézményekkel, • problémakezelő megoldásokat kezdeményez. Az iskola tevékenységi lehetőségei a veszélyeztetettség esetén: • nevelési segítség, tanácsadás, együttműködés a szülőkkel • javaslat a Családsegítő Központ szolgáltatásainak igénybevételére • segélykérelem kezdeményezése • a gyámhatóság megkeresés a felderített problémával. Az iskola a problémakezelő megoldásokkal az alábbi szervekhez fordulhat: • gyermekjóléti szolgálatok • nevelési tanácsadók • családsegítő központok • egészségügyi intézmények • önkormányzatok, rendőrség A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatban évente szükséges frissíteni, felülvizsgálni a veszélyeztetettségi besorolást, felmérni az iskolába kerülő tanulók helyzetét.

VIII.7 Szociális hátrányok enyhítése A nemzeti köznevelési törvény egyértelműen meghatározza a különleges bánásmódot igénylő gyermekek körét. Megkülönböztet sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő és kiemelten tehetséges tanulókat, gyermekeket. Eszerint: Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: „az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.” Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: „az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.” Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: „az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség.” Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: „az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította” E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű „az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves 47



korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek.” Iskolánkban a szociális hátrányokat az alábbi kategóriák szerint kezeljük: A szülők iskolai végzettsége alapján: ahol a szülők iskolai végzettsége 8 általános, vagy ennél kevesebb • A szülők egzisztenciális biztonsága alapján: ahol az egyik szülőnek nincs állandó munkahelye • A család stabilitása alapján: ahol nem egész a család • Az eltartottak száma alapján: ahol az eltartottak száma nagyobb az eltartókénál • A szülők devianciája alapján: ahol valamelyik szülő deviáns, alkoholista, bűnöző. A szociálisan hátrányos helyzetben lévő tanulókat – az egyéni sajátosságok függvényében – a gyermek és ifjúságvédelemre vonatkozók szerint vagy a működés általános szabályai szerint kezeljük. A fentieken túl az alábbi lehetőségekkel élünk: •

• Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről • Motiválás arra, hogy a tanuló kollégiumi, tanulószobai, menzai ellátásban részesüljön • Kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézménnyel • Előnyben részesítés a tankönyv-támogatási rendszerben • Ösztöndíjak, alapítványi támogatások juttatása • Pályázatok figyelése, részvétel célirányos pályázatokon. A szociálisan hátrányos helyzetben lévő tanulókkal kapcsolatban az iskola pedagógiai és adminisztratív döntései során fokozott körültekintéssel, gondossággal kell eljárni.

48


IX.

A pedagógusok és az osztályfőnökök helyi intézményi feladatai

IX.1

A pedagógusok munkakörükben ellátandó feladatai:


IX.1.1 A pedagógusok munkakörükben ellátandó feladatainak elvei: 1. A pedagógus felelősséggel és önállóan, a tanulók eredményes nevelése-oktatása érdekében végzi munkáját. A nevelő-oktató munka általános - és az iskola pedagógiai programjában meghatározott elvei alapján, módszereinek szabad megválasztásával tevékenykedik. 2. Munkaköri kötelezettségeinek tartalmát és kereteit az iskola pedagógiai programja, helyi tanterve, pedagógiai és szaktárgyi útmutatók, az iskolai munkaterv, a nevelőtestület határozatai, a szervezeti és működési szabályzat előírásai és az igazgató útmutatásai alkotják. 3. Közreműködik az iskolaközösség alakításában és fejlesztésében. Felfigyel az iskolai és kollégiumi élet problémáira, segíti a helyes kezdeményezések kibontakozását, a hibák megszüntetését. Érdemben és aktívan vesz részt a nevelőtestület közösségi feladatainak megoldásában. 4. Hivatásából eredő kötelessége, hogy fejlessze szaktárgyi és pedagógiai műveltségét. Ennek érdekében felhasználja az önképzés és a szervezett továbbképzés alkalmait, a munkaközössége támogatását. Tanártársaival, a szülőkkel és a tanulókkal való kapcsolattartás során érvényesíti a kulturált, pedagógusi hivatást tükröző érintkezési szabályokat. IX.1.2 A pedagógusok munkaköri feladatai: 1. A pedagógus hivatásából fakadó indíttatás alapján, munkaköri kötelezettségként: 1.1. Tevékenysége egészével segítse elő a nevelés-oktatás általános és helyi követelményeinek teljesítését. Szaktárgyi és nevelési követelményeit tanév elején megismerteti tanítványaival. 1.2. A rábízott tanulókat keresztyén szellemben neveli, elősegíti ismereteik gyarapodását. 1.3. Szaktárgyától függetlenül kötelessége a hivatástudatra, a helyes magyar beszédre és írásra nevelés. 1.4. Kötelessége, hogy az oktatásügyről, az iskoláról csak olyan véleményének adjon hangot, amellyel ezek fejlődését elősegítheti. Munkatársaival kapcsolatban pozitív álláspontot képviseljen. 1.5. Tartsa tiszteletben a tanulók emberi méltóságát, a tanulók és tanulóközösségek jogait. 1.6. Követelje meg magától, munkatársaitól, tanulóitól a fegyelmezett munkát és magatartást. 1.7. Kötelessége, hogy a tanulók kérdéseire, felvetéseire legjobb tudása, pedagógiai elhivatottsága alapján tárgyszerű, eligazító választ adjon. 1.8. Tartsa be, és tanítványaival tartassa be az intézmény munka- és tűz- és környezetvédelmi előírásait. Előrelátóan tegyen meg mindent a tanulóbalesetek elkerülése érdekében. 1.9. Betartja az egyházi fenntartó iskolákra vonatkozó törvényeit, az iskola tanulmányi és munkarendjét. 2. A pedagógus fő feladatát a rendeletekben meghatározott kötelező óraszám figyelembevételével és a tantárgyfelosztásban meghatározott területeken az alábbiak szerint látja el: 2.1. Egész tanévi munkáját tanmenetben tervezi meg, amelyet a munkatervben meghatározott időpontig a munkaközösség- vezetőnek véleményezésre bemutat, illetve elhelyezi a tanmenetek adatbázisában. A tanmeneteket az éves feladattervben megszabott ideig egy példányban elkészíti, kiegészíti. Párhuzamos osztályok számára közös tanmenet készíthető. A tanár tanmenete alapján halad szaktárgyának tanításában. Kétheti óraszámnál nagyobb eltérését jelenti a munkaközösség-vezetőnek, tanmenetét a munkaközösség-vezetővel egyeztetve módosítja. 2.2. Ellátja az oktató-nevelő munkával szoros kapcsolatban lévő feladatokat, különösen: a tanítás előkészítését, írásbeli dolgozatok, feladatlapok, munkafüzetek javítását, ellenőrzését, szemléltető-, kísérleti- és munkaeszközök tanításra való előkészítését. 2.3. Köteles tanítványai munkáját folyamatosan ellenőrizni. A félévi és év végi osztályzatot kellő számú, időben arányos eloszlású, különböző ellenőrzési módszereken alapuló érdemjeggyel alakítja ki. 2.4. Elméleti tantárgy esetén a tanulók előrehaladását a tanmenetben megtervezett témazárók íratásával ellenőrzi. A témazárók íratását egy héttel korábban, a téma megjelölésével az

49



érintettek tudomására hozza. Az eredménytelen témazárót író tanulókat korrekciós foglalkozásokkal segíti, hogy azok a megismételt alkalommal eredményesen teljesíthessenek. 2.5. Tevékenysége egészével, de különösen szaktárgya tanítása során, érvényre juttatja a pedagógia általános és az iskola helyi, egységes nevelési elveit, a kompetenciafejlesztés szempontjait. A tanulók magatartásáról, neveltségi állapotáról folyamatosan tájékoztatja az osztályfőnököt. 3. A pedagógus munkaköri kötelezettség alapján végzi a fő feladatához tartozó alábbi tevékenységeket: 3.1. A szertárkezelővel egyetértésben végzi szaktárgya eszközkészleteinek tervezett fejlesztését, javítását, a beszerzési tervek összeállítását. 3.2. Ellátja a pedagógusi munkakörrel járó adminisztrációs munkát (haladási napló, túlóra kimutatás, szakköri, korrepetálási napló vezetése, tanulók érdemjegyeinek beírása). Szaktárgyai tekintetében figyelemmel kíséri a tanulók szaktárgyi hiányzásait, az óraszám 15%-át elérő esetre felhívja a tanuló és az osztályfőnök figyelmét. 3.3. A munkatervnek megfelelően végzi a felzárkóztató, korrepetálási feladatokat. 3.4. Részt vesz a szaktárgyának megfelelő munkaközösség (ek), szaktárgyi teamek és a nevelőtestület munkájában. E közösségek munkáját egyéni feladatok megfelelő arányú megoldásával segíti. 3.5. Szaktárgyával kapcsolatban fogadóórákon és szülői értekezleteken információt ad a szülőknek. A tanulókkal kapcsolatos tapasztalatairól folyamatosan tájékoztatja az osztályfőnököt, rendkívüli esetben az igazgatót. 3.6. Szakmai fejlődése és az iskolai célok egységes végrehajtása érdekében a munkaközösségi munkaterveknek megfelelően látogatja a kollégái óráit. 3.7. A tanulmányok alatti, az érettségi, a szakmai vizsgatárgyakat tanító pedagógus a vizsgák szabályzatainak megfelelően végzi a vizsgával kapcsolatos kötelezettségeit. 4. A munka rendjével kapcsolatos és egyéb, a pedagógus munkakörben ellátandó feladatok: 4.1. Iskolai munkájának megkezdése előtt 10 perccel köteles megjelenni az iskolában, illetve a kijelölt foglalkozási helyen. Ha munkáját váratlan akadályoztatás miatt a meghatározott időben nem tudja megkezdeni, legkésőbb a munka megkezdése előtt 15 perccel jelenti az igazgatónak Minden egyéb esetben, legalább egy nappal korábban engedélyt kér az igazgatótól a távolmaradásra. 4.2. Köteles megjelenni az iskolai ünnepélyeken és a munkatervben rögzített, egész iskolát érintő rendezvényeken, azokkal kapcsolatban elvégezni a munkatervben meghatározott, rá eső feladatokat, az intézmény hagyományait ápolni. 4.3. Beosztás szerint ellátja az ügyeleti szolgálatot, tanulókísérést, helyettesítéseket és felügyeleteket. Helyettesítések esetén a módosított órarendnek megfelelően látja el óráit. 4.4. A tantestület megbízása alapján, köteles a munkatervben meghatározott módon ellátni az oktató-nevelő munkával összefüggő megbízatásait, az igazgató megbízása alapján pedig azokat az iskolai munkával összefüggő feladatokat, amelyek nem haladják meg a jogszabályi kereteket. 4.5. Munkája során köteles ügyelni szűkebb környezete (folyosó, tanterem, gyakorlóhely) rendjére, tisztaságára, a társadalmi tulajdon védelmére. A gondjaira bízott anyagok, eszközök megóvásáért anyagi felelősséggel tartozik. 4.6. Óvja tanítványai testi épségét, tevékenyen segítse az egészséges életmódra nevelést. Ellátja a munkavédelmi szabályzatban előírt kötelezettségeit.

IX.1.3 A gyakorlatvezető tanárok sajátos feladatai 1. Megismerteti a tanulókkal a munkavédelmi szabályokat, a gyakorlóhelyek berendezéseit, a munkavégzéssel kapcsolatos gépeket, eszközöket, szerszámokat, felszereléseket és azok kezelését, helyes használatát. 2. Ismerje a kapcsolódó elméleti tantárgyak nevelési és oktatási anyagát. 3. A gyakorlati oktatásvezető utasítására részt vesz a gyakorlati oktatással kapcsolatos egyéb feladatok megoldásában. 4. Feladatai tekintetében figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait. Az általánosan képző szakaszban a gyakorlati óraszám 15%-át, a szakképzési szakaszban 10%-át elérő esetre felhívja a tanuló és az osztályfőnök figyelmét.

50



5. Munkajogi szabályok szerint anyagilag felelős az általa használt, vagy gondozására bízott eszközök, gépek, szerszámok, laboratóriumi felszerelések, eszközök és tárgyak épségéért, tisztaságáért, karbantartásáért, használhatóságáért. 6. Munkavégzés megkezdése előtt ismerteti és bemutatja a biztonságos munkavégzést és azt a tanulókkal betartatja. Gondoskodik a szükséges védőberendezésekről. 7. A hozzá beosztott tanulók munkanaplóit rendszeresen ellenőrzi, javítja, értékeli a tanulók munkáját és magatartását. 8. A gyakorlat megkezdése előtt kellő időben gondoskodik a napi gyakorlati oktatáshoz szükséges anyagokról, eszközökről, szerszámokról stb., és azokat szakszerűen előkészíti. 9. A tangazdaságban tartott gyakorlati foglalkozások alatt a szünetekben és a foglalkozás befejezésekor felügyel a tanulókra. 10. Közreműködik a tanulók összefüggő szakmai gyakorlatának szervezési munkáiban, felügyeletében, vagy vezetésében. 11. Az üzemi gyakorlóhelyen köteles a vállalat munkarendjét, tűz- és munkavédelmi előírásait betartani és a tanulókkal betartatni. 12. Ügyel a gyakorlóhely és közvetlen környezetének rendjére. 13. A gyakorlati foglalkozást megelőző hét keddjéig a gyakorlati oktatásvezetővel egyezteti a gyakorlat egységét, helyét. 14. Rendszeresen ellenőrzi a gyakorlaton megjelent tanulók felszerelését, munkaruháját, naplóját. Felszerelés hiányában, ha az a szakszerű munkavégzést és –az állattenyésztéssel kapcsolatos gyakorlatokon –az állategészségügyi előírásokat sérti, a tanuló nem vehet részt a gyakorlaton, távollétét igazolatlannak kell tekinteni.

IX.2 Az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnököt az osztályban tanító tanárok közül az igazgató bízza meg. Az osztályfőnöki megbízás keretében elvégzendő sajátos feladatok: 1. Az osztályfőnök feladata, hogy céltudatosan összehangolja a nevelési tényezőket, alaposan megismerje tanítványai személyiségét. 2. Tanév elején elkészíti osztályfőnöki tanmenetét, és egyéb módon is biztosítja nevelőmunkája tervszerűségét. Évente megismerteti osztálya tanulóit az iskolai szabályzatok őket érintő részeivel, azok változásaival. Tanulóit, ezek betartására neveli. 3. Az osztály közösségi életének kialakításában és fejlesztésében együttműködik az osztálydiákbizottsággal, a diákkörökkel. 4. Látogatja osztálya tanítási óráit, szoros kapcsolatot tart az osztályban tanító tanárokkal és az illetékes kollégiumi nevelőkkel. 5. A havi fogadónapokat, a szülői értekezleteket és a lehetséges családlátogatásokat is kihasználva szoros kapcsolatot tart a tanulók szüleivel. Eleget tesz a rendeletekben foglalt értesítési és ellenőrzési kötelezettségeinek (érdemjegyek havi ellenőrzése, hiányzások alakulásának havi közlése, fegyelmik, meghívók, értesítők, igazolatlan hiányzások.) 6. Kellő információval rendelkezik ahhoz, hogy a szükséges esetekben szakszerű, alapos értékelést tudjon készíteni a tanulókról. 7. Mind a félévi, mind az év végi magatartás és szorgalom osztályzatok megállapításához kikéri az osztályban tanító tanárok és az illetékes kollégiumi csoportvezetők véleményét és ezek alapján dönt az értékelésről. 8. Segíti az osztály szülői munkaközösségének munkáját. Szülői értekezleten beszámol az osztály neveltségi és tanulmányi helyzetéről, pedagógiai tanácsokat ad, törekszik az iskola és a család nevelőmunkájának összehangolására. 9. Határidőre elvégzi az osztályával kapcsolatos osztályfőnöki adminisztrációs teendőket. Közöttük különös figyelmet fordít a hiányzásokkal összefüggő, jogszabályban meghatározott értesítési kötelezettségére. A heti lezárások előtt pótoltatja a hiányzó szaktanári bejegyzéseket. 10. Engedélyezi, figyelemmel kíséri és koordinálja osztálya tanulóinak tanórán kívüli és iskolán kívüli elfoglaltságait. 11. A szülő kérésére egy-egy - de évente összesen három napra - távolmaradást engedélyezhet tanulóinak. Gondosan végzi a hiányzások igazolását. 12. Az iskolai szervezéssel összhangban gondoskodik osztálya kötelező orvosi vizsgálatáról. 51



13. A pedagógia elveinek betartásával - a rendeletekben és működési szabályzatban meghatározott módon - jutalmazhatja, büntetheti tanulóit. 14. Osztályára, tanulóira vonatkozó intézkedést csak véleményének meghallgatásával lehet tenni. 15. Az igazgató jóváhagyásával osztálya lényeges problémáinak megbeszélésére jogosult összehívni az osztályában tanító tanárok értekezletét. Indokolt esetben a tanévi munkatervben meghatározottakon túl, rendkívüli osztályszülői értekezletet szervezhet. 16. Osztálya tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, mozgósít azok megoldására, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. 17. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában. Javaslataival, észrevételeivel, a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét.

IX.3 A kollégiumi nevelőtanár feladatai 1. A kollégiumi nevelőtanár fő feladatát a rendeletekben meghatározott óraszámban, a kollégiumvezető beosztása alapján az alábbiak szerint látja el: 1.1. Felelős a kollégiumi tanulók erkölcsi fejlődéséért, tanulmányi munkájukért, sokoldalú művelődésükért, egészséges életmódjukért. 1.2. A kollégista tanulókat keresztény szellemben neveli, és elősegíti ismereteik gyarapodását. 1.3. Ügyeletes nevelőtanárként irányítja a diákönkormányzat tevékenységét, felelős a kollégium rendjéért, fegyelméért, a napirend betartásáért, a tanórán kívüli programok koordinálásáért, a halasztást nem tűrő ügyekben - épületenként - helyettesíti a kollégiumvezetőt. 1.4. Általános nevelőtanári feladatai mellett fokozott felelősséggel végzi munkáját, a gondviselésére bízott tanulócsoporttal kapcsolatban: 1.4.1. Tanév elején a kollégiumi munkaterv alapján elkészíti csoportja nevelési tervét, a foglalkozások és nevelési feladatok ütemezését, félévkor és év végén értékeli munkaterve végrehajtását. 1.4.2. Az osztályfőnökkel egyeztetve, céltudatosan összehangolja a különböző nevelési tényezőket. 1.4.3. Differenciált módszerekkel törekszik a tanulók minél alaposabb megismerésére. Ennek érdekében is szoros kapcsolatot tart a tanuló osztályfőnökével, szaktanáraival, szüleivel. 1.4.4. Szorosan együttműködik csoportja önkormányzati szerveivel, segíti öntevékenységük kibontakozását. 1.4.5. Rendszeresen ellenőrzi a tanulók által használt helyiségek rendjét. tisztaságát, a tanulók ápoltságát, személyi felszerelésük rendben tartását. 1.4.6. Megköveteli a házirend, illetve a heti és napirend pontos betartását. 1.4.7. Nevelőtanári foglalkozásait egész évre vonatkozóan, tanmenetben tervezi meg, amelyet a munkatervben meghatározott időpontig a munkaközösség-vezetőnek véleményezésre bemutat, majd a kollégiumvezető jóváhagyását követően elektronikus formában adja le. Gondoskodik a betegek orvosi ellátásáról, elhelyezéséről és ellenőrzéséről. 2. A nevelőtanár munkaköri kötelezettsége alapján végzi az alábbi feladatokat: 2.1. A kollégiumvezető beosztása szerint pihenő- és munkaszüneti napokon, étkezéseknél, valamint éjszaka ügyeletet lát el. 2.2. Ellátja a nevelőtanári és csoportvezetői feladatával kapcsolatos adminisztrációs munkát (foglalkozási napló, törzskönyv, ideiglenes be- és kijelentés, napi létszámjelentés). 2.3. A szakképesítésének és a kollégiumi feladatmegosztásnak megfelelően segíti a tanulókat a tanulmányi munkájukban, részükre konzultációt és korrepetálási foglalkozásokat tart. 2.4. A tanulók jobb megismerése, illetve a tanár kollégákkal tartott jó kapcsolat érdekében látogatja csoportja tanítási óráit, foglalkozásait, 2.5. Csoportja tanulóiról baleseti nyilvántartást vezet, illetve - az iskola ifjúságvédelmi felelősével összhangban – ellátja csoportjával kapcsolatos ifjúságvédelmi feladatokat. 2.6. Öntevékenyen - a diákönkormányzatra támaszkodva - irányítja csoportja által használt helyiségek (hálók, tanulók, étkezők) esztétikus, otthonos rendjének kialakítását. 2.7. Megbízás alapján végzi a kollégium egyes nevelési területeinek irányítását, szervezését. 3. A nevelőtanárok munkabeosztását úgy kell elkészíteni, hogy optimálisan eleget tudjanak tenni csoportjukkal kapcsolatos kötelezettségeiknek.

52


X.


A tanulói jogok az intézményi döntéshozatalban

A tanuló joga, hogy részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek. Továbbá joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, kollégium működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola, a kollégium vezetőihez, pedagógusaihoz, a diákönkormányzathoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon érdemi választ kapjon.

XI.

Partneri kapcsolattartási formák

A jogszabályok, valamint az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata a gyakorlati megvalósításhoz kellő mértékben szabályozza az iskola szervezeti egységeinek kapcsolatrendszerét, a tanulók és szülők részvételét az iskola közéletében. Ezeket a szabályokat a jelen dokumentumban csak kiegészíteni, teljessé tenni törekszünk. XI.1

Tanulói részvétel

Az iskolában egy teljes jogú diák-önkormányzati szerv működik, az Iskolai Diákönkormányzat (DÖK). Ugyanakkor a kollégiumban, az ott jelentkező sajátos feladatok miatt is működik diákönkormányzat, a Kollégiumi Diákönkormányzat (KODÖK). Utóbbira – a kollégium vonatkozásában – érvényes minden olyan szabály, körülmény, mint az DÖK-re. A tanulók meghatározóan a diákönkormányzat rendelkezésére álló fórumokon nyilváníthatnak véleményt. További véleménynyilvánítási lehetőséget biztosítunk azzal, hogy évente kérdőívvel mérjük a tanulók elégedettségét. A mérőeszköznek tartalmaznia kell: • az iskola alapfeladatára • a diákjogokra, a tanár-diák viszonyra • a követelményekre és a teljesítés körülményeire vonatkozó, valamint • nyílt, értékelésre, véleménynyilvánításra módot adó kérdéseket. A felmérést évente legalább a diákság ötödének megfelelő, véletlenszerűen kiválasztott résztvevőkkel kell elvégezni. Lehetővé kell tenni, hogy felmérés összesített eredményét a diákok megismerhessék. A diákok panaszaikkal az osztályfőnöküket, a kollégisták a kollégiumvezetőt, illetve az igazgatót kereshetik meg. A panaszok fogadásának általános ideje az érintett fogadóórája. Halasztást nem tűrő esetben, a jelzést követő legrövidebb időn belül fogadni kell a tanulói panaszt. A panasz érdemi fogadásáról, az intézkedésről értesíteni kell a panasztevőt.

XI.2

Szülői részvétel

Az iskola feladatának, munkájának alakításában meghatározóan számít a szülők véleményére, észrevételeire. Ugyanakkor a működési keretek kialakításában arra törekszik, hogy az elérhetőség és az anyagi terhelés miatt fellépő problémákat minimalizálja A szülők meghatározó információs és érdekérvényesítő fórumai a szülői értekezletek, illetve a Szülői Munkaközösség Választmányának értekezletei. A szülők ezen túl a fogadóórákon és évente kérdőíves felmérésen keresztül fejthetik ki véleményüket. A kérdőíves felmérésnek tartalmaznia kell:  az iskola alapfeladatára az iskola céljára, a képzés tartalmára, a tanár-diák viszonyra  53



a követelményekre és a teljesítés körülményeire vonatkozó, valamint  nyílt, értékelésre, véleménynyilvánításra módot adó kérdéseket.  A felmérést évente legalább a szülők ötödének megfelelő, véletlenszerűen kiválasztott résztvevőkkel kell elvégezni. Lehetővé kell tenni, hogy felmérés összesített eredményt a szülők megismerhessék. Az iskola működésében közvetlenül megjelenő szülői szerepek:  társadalmi munka, szervezés, tárgyi segítség előadás, foglalkozás, kísérés  A szülői igények kielégítésére az iskola saját forrásból vagy meghívott előadóval olyan továbbképzéseket kíván biztosítani, amelyek  a szülői szerepek jobb ellátását az aktuális munkaerő-piaci ismereteket  a tantárgyi és szakmai követelmények, tevékenységek ismeretét biztosítják.  A szülők - érdeklődés szerint - részt vehetnek gyermekük aznapi óráin, foglalkozásain. A tájékozta- tást szülői értekezleten és az ellenőrző füzetek útján kell megtenni, a visszajelzéseket az osztályfőnökök gyűjtik. A szülőkkel közvetlenül a szülői értekezleteken tartjuk a kapcsolatot. Az iskolavezetés évente az alsó és felsőbb évfolyamos szülőknek tart közös szülői értekezletet. Ezeken, az aktuális információcseréken túl, az iskola eredményeivel és közvetlen céljaival, távlati terveivel is megismertetjük a szülőket. Az osztály szülői értekezlet az adott osztályra vonatkozó, illetve a tanulókkal kapcsolatos egyéni tapasztalatok megbeszélésének fóruma. Az ellenőrző könyvbe beíratjuk a vezetők és tanárok fogadóóráit, problémás esetekben azonnali kapcsolatfelvételt kezdeményezünk. XI.3

Az iskolai tanárok és a kollégiumi nevelők együttműködése

Iskolánk egy szervezeti egységben oldja meg el az oktatási-nevelési és a kollégiumi ellátási alapfeladatokat. Ennek megfelelően az iskola tanárai és a kollégium nevelői egy nevelőtestületet, a kollégiumi nevelőtanárok önálló közösséget alkotnak. Az iskola SZMSZ-e jól szabályozott viszonyok közé helyezi a működés rendjét, a kapcsolattartás formáit. Ennek megfelelően a kapcsolattartás az alábbi területekre terjed ki: •

A tanulók nevelését, egyéni pályáját érintő kérdésekben az osztályfőnökök és a kollégiumi csoportvezetők tartanak legszorosabb kapcsolatot.

•

A tanulmányi eredményességet a kollégium egyéni tanulási lehetőségekkel, tanulást segítő foglalkozások szervezésével, számítógépes munkahelyek üzemeltetésével segíti.

•

A szabadidő felhasználása és az iskolai, kollégiumi hagyományok ápolása területén feladatmegosztás érvényesül az iskola és a kollégium között.

•

Az iskola létesítményeit: könyvtárat, sportlétesítményeket, számítógépes szaktan- termeket a kollégista tanulók is használják – a megfelelő időbeosztás szerint.

54



D) OKTATÓ TEVÉKENYSÉG I.

A képzés szakaszai, képzési idő, a képzés jellemzői

I.1

Képzési, szakképzési irányok

Az iskola alapfeladatának szakképzési feladatait időben változónak, változtathatónak tekinti. Megfogalmazott céljainknak csak akkor tudunk hatékonyan megfelelni, ha megkülönböztetjük egymástól: • a ma kínált szakmastruktúrát • a tervezett, azaz a belátható jövőben kínálható, megvalósítható képesítéseket • az alapfeladat szakirányaiba, illetve szakmacsoportjaiba tartozó, a jövőben igényelt, m egteremthető feltételrendszert igénylő szakképzettségeket. Pedagógiai programunk a ma is létező, illetve a tervezett szakképesítések megszerzése érdekében folyó szakképzést tárgyalja. I.1.1

Szakközépiskolai és szakiskolai képzés szakmacsoportok: − Informatika − Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció − Vendéglátás-turisztika − Mezőgazdaság − Élelmiszeripar OKJ szerinti − Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakképesítések: 54 345 02 0000 00 00 logisztikai ügyintéző 34 341 01 Eladó 54 341 01 Kereskedő 54 345 01 Logisztikai ügyintéző − Vendéglátás-turisztika 31 812 01 0000 00 00 Panziós, falusi vendéglátó 33 811 03 1000 00 00 Szakács 34 811 03 Pincér 34 811 04 Szakács 34 811 05 Vendéglátó eladó 35 811 02 Vendéglátó-üzletvezető 54 811 01 Vendéglátásszervező-vendéglős 54 812 01 Idegenvezető 54 812 02 Lovastúra-vezető 54 812 03 Turisztikai szervező, értékesítő − Mezőgazdaság 31 621 04 0000 00 00 Lótartó- és tenyésztő 31 621 04 0001 31 01 Belovagló ráépüléssel 31 622 01 0000 00 00 kertész 31 622 01 0010 31 02 gyümölcstermesztő, 31 622 01 0010 31 03 szőlőtermesztő, 31 622 01 0010 31 04 zöldségtermesztő 33 621 02 1000 00 00 gazda 34 621 01 Gazda 34 621 02 Lovász 34 622 02 Kertész 55


szakközépiskolai ágazatok:

I.1.2


34 811 02 Mezőgazdasági gazdaasszony, falusi vendéglátó 35 621 01 Állattartó szakmunkás 35 621 02 Biogazdálkodó 35 622 01 Gyógy- és fűszernövény termesztő 35 622 02 Zöldség- és gyümölcstermesztő 35 813 01 Belovagló 34 521 08 Mezőgazdasági gépész 35 521 02 Mezőgazdasági gépjavító 52 812 02 0000 00 00 lovastúra-vezető 54 621 02 0000 00 00 agrártechnikus 54 621 02 0010 54 02 mezőgazdasági technikus, 54 521 05 Mezőgazdasági gépésztechnikus 54 621 01 Állattenyésztő és állategészségügyi technikus 54 621 02 Mezőgazdasági technikus − Élelmiszeripar 34 541 05 Szőlész-borász 35 811 01 Sommelier − Informatika 54 481 03 0000 00 00 informatikai rendszergazda 54 213 05 Szoftverfejlesztő 54 481 01 CAD-CAM informatikus 54 481 02 Gazdasági informatikus 54 481 03 Infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltető 54 481 04 Informatikai rendszergazda 54 482 01 IT mentor 34 523 02 Számítógép-szerelő, karbantartó XII távközlés XIII informatika XXVI kereskedelem XXVII vendéglátóipar XXVIII turisztika XXXI mezőgazdasági gépész XXXIII mezőgazdaság XXXIV kertészet és parképítés XXXVI élelmiszeripar

Érettségire felkészítő képzés

Felnőttek szakközépiskolája 2 éves, nappali tagozatos oktatás, 2 évfolyamon a szakiskola 10. osztályát végzettek részére. I.1.3 Felnőtt- és átképzés Az intézmény működési területén jelentkező munkaerő-piaci igények alapján szerveződik az iskola szakirányaihoz tartozó szakképesítések megszerzése érdekében. Az agrár, gazdasági- szolgáltatási és a műszaki szakterülethez tartozó szakmacsoportokban az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmákra iskolarendszeren kívüli szakképzés, szakmai vizsgára felkészítés, vizsgáztatás. Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakmák körén kívül eső szakmákra, szakképesítést nem igénylő munkakörök ellátására felkészítő képzés.

56


I.1.4


Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása iskolarendszerű oktatásban

Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása integrált iskolarendszerű oktatásban: -

Enyhe értelmi fogyatékosok BNO kód: F:70 Beszédfogyatékosok BNO kód: F:80 a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált nevelése és oktatása

-

a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált nevelése és oktatása Kevert specifikus fejlődési zavarok BNO kód: F: 83

-

Részletezve: Meghatározott olvasási zavar (diszlexia) BNO kód: F81.00 Az írás zavara (diszgráfia) BNO kód: F81.10 Az aritmetikai készségek zavara (diszkalkulia) BNO kód F81.20 Iskolai készségek kevert zavara BNO kód: F81.30 Egyéb fejlődési zavara az iskolai készségeknek BNO kód: F81.80 Nem meghatározott fejlődési zavara az iskolai készségeknek BNO kód: F81.90 Motorikus funkció specifikus fejlődési rendellenességei BNO kód: F82.00 Az aktivitás és a figyelem zavarai BNO kód: F90.00 Egyéb: Egyéb, rendszerint gyermek és serdülőkorban kezdődő viselkedési és emocionális rendellenesség BNO kód: F98.80 Nem meghatározott szorongás BNO kód: F41.90

I.1.5.

Az osztályba és csoportba sorolás elvei és rendje

I.1.5.1

Osztályba sorolás

Az iskolába jelentkező tanulók eltérő érdeklődési területe, képessége és a hatékony orientációs munka szükségessé teszi a szakmai irányok szerint történő külön osztályokba sorolást már a 9 -10. évfolyamon is. A szakközépiskolai osztályokban a nyelvi előkészítő évfolyamra meghatározott, illetve a szakirányra jellemző szakmacsoportos alapozó képzés folyik. A tanulókat jelentkezésük, illetve felvételük alapján soroljuk nyelvi előkészítő, valamint a kereskedelem-marketing, vendéglátás- idegenforgalom, az informatikai, valamint a mezőgazdasági szakirányú osztályokba. A jelentkezők számától és arányától függően vegyes szakirányú osztályok is szervezhetők. A szakiskolai osztályok – létszámtól függően – a 9-10. osztályban agrár-orientációs; az 1/11. és a 2/12. osztályokban a fő szakmai területenként: kertész/borász/gazda, illetve állattenyésztő/lótartóés tenyésztő vagy vegyes osztályokba szerveződnek. A 9/1; 10/2 és 11/3 osztályokban bolti eladó, szakács, pincér, panziós falusi vendéglátó osztályokba, vagy vegyes osztályokba szerveződnek. A szakképző évfolyamok osztályai a tanulók különböző megszerzendő szakképesítésekre történő jelentkezései alapján alakulnak ki. Az adott évben egy-egy szakterületen indítható szakképesítések számát a jelentkező tanulók száma limitálhatja. A választott szakképesítés megszerzése érdekében indított képzés feltétele a minimálisan 8 fős létszám. A szakképző évfolyamokon – a tantárgyi követelmények sérelme nélkül – egy osztályba szervezhetők a különböző szakmai képzettségek megszerzése érdekében tanulók, illetve az eltérő évfolyamok 57



tananyagát elsajátító tanulók is. I.1.5.2

A csoportbontás szempontjai

Elméleti tantárgyaknál az idegen nyelvek, az informatika, a szakmai tárgyaknál az üzleti adminisztráció szervezése modul és a gyakorlati tantárgyi modulok csoportbontása a nem kötelező tanórai foglalkozások terhére történik. A csoportok alakításának elveit az illetékes munkaközösségek határozzák meg. A 11. és a 12. középiskolai évfolyamokon az emelt szintű érettségi vizsgára jelentkezők számára iskolaszinten, tantárgyanként alakítunk ki csoportokat. Testnevelés tantárgynál szakmai szempontok indokolják a fiú - lány csoportok kialakítását. A létszámtól függően a csoportok évfolyamról is szervezhetők. A hittan oktatásához a jelentkezés alapján, felekezetenként – ha szükséges, évfolyamon- ként – szervezünk csoportokat. Szakmai gyakorlatnál nem szakképző évfolyamon a névsor szerint történik a csoportbontás, szakképző évfolyamot közvetlenül megelőző osztályban - több szakképesítésre történő jelentkezés esetén – lehetőség szerint – a szakmai kimenetek szerint szervezendők a csoportok, szakképző évfolyamokon csak szakmai kimenetenként alakíthatók ki a csoportok. I.1.5.3

Fejlesztő program a sajátos nevelési igényű tanulók számára

Az iskola adott tanulóját a nevelési tanácsadó szakértői véleménye minősíti sajátos nevelési igényűnek. Az ilyen tanulók képzési kötelezettségének teljesítése érdekében az iskolai nevelés-oktatás során a differenciált foglalkozások sajátos körülményeit indokolt megteremteni. A szakértői vélemény alapján egyes tantárgyakból, tananyagrészekből az értékelés és a minősítés alól felmentett részképesség-zavaros tanulók rehabilitációs célú foglalkozásokon is részt vesznek. A rehabilitációs foglalkozások arra, illetve azokra a tantárgyakra terjednek ki, amelyekre vonatkozóan a szakértő a részképesség-zavart megállapította. Az ilyen tanulók képzési kötelezettségüknek alapvetően integrált formában, az iskola rendes oktatásszervezési alkalmain tesznek eleget. Ezt azonban az egyéni fejlesztés, rehabilitáció érdekében egyéni fejlesztési tervre alapuló, egyéni vagy csoportban szervezett foglalkozások egészítik ki. Az egyéni fejlesztési tervet az iskola által felkért gyógypedagógus szakmailag ellenőrzi, illetve módszertani tanácsokkal irányítja a foglalkozások szervezését, megtartását. A részképesség-zavarral küzdő tanulók is kötelesek teljesíteni a NAT közös követelményeit. Számukra az iskola egyéni fejlesztési tervet készít. Az iskola a részképesség-zavarral küzdő tanulók fejlesztése során kiemelt feladatként kezeli: •

az olvasás és az írás készségének folyamatos gondozását, fejlesztését a tanuló egész iskolai pályafutása alatt

•

a kompenzáló technikák alkalmazását valamennyi tantárgy tanulása során (számítógép, AV eszközök stb.) az élő idegen nyelv oktatását speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel a méltányos értékelést, minősítést a segítő környezet folyamatos rendelkezésre állását.

• • •

58


I.1.6

A képzés szakaszai, a szakaszváltás követelményei

I.1.6.1

A képzés szakaszai


Nyelvi előkészítő évfolyam; 1 év (az évfolyamról történő továbbhaladás esetén a pedagógiai programban szereplő osztályok számozása eggyel nő) Általános műveltséget megalapozó szakiskolai oktatás; időtartama 2 év (9-10. osztály) Középiskolai képzés; időtartama 4 év (9-12. osztály) Szakképzés: időtartama szakmai irányonként és szakképesítési szintenként változó. Alapfokú iskolai végzettséghez, szakmai előképzettséghez kötött szakképesítések esetében 2 év (1/11, 2/12. osztály). illetve 3 év (1/9.,2/10., 3/11 osztály) Középiskolai végzettséghez kötött középfokú szakképesítések esetében szakmai előképzettséggel mind a négy szakmacsoportban 1 év (1/13. osztály), szakmai előképzettség nélkül 2 év (1/13. 2/14. osztály), Középiskolai végzettséghez kötött felsőfokú szakképesítések esetében 2 év (1/13. 2/14. osztály).

• • • • • •

• I.1.6.2

A szakaszváltás követelményei, elérendő készségek és képességek

1. Az általános műveltséget megalapozó oktatás ideje alatt a szakiskolai tanulóknak a helyi tantervben, tantárgyanként a 10. évfolyam végén megfogalmazott követelményeket (kompetenciákat, képességeket) kell teljesíteniük. 2. A középiskolai képzés végén a) Az érettségi vizsgára bocsátás feltétele a helyi tantervben, tantárgyanként megfogalmazott követelmények teljesítése; b) Az eredményes érettségi érdekében a kötelező és választott érettségi vizsgatárgyak általános és részletes követelményeit kell teljesíteni közép- vagy emelt szinten. Az érettségi vizsgához kötött szakképzettségekre felkészítő tanulmányok folytatásának általános követelménye az eredményes érettségi vizsga. 3. A fenti esetek mellett a tanulmányok az első javítóvizsga időszak végéig a továbbhaladáshoz szükséges eredményes vizsga nélkül is folytathatók. Azt követően az általános szabályok érvényesek. 4. A szakképzési idő alatt az egyes szakképesítések "Szakmai és vizsgáztatási követelményeiben" és központi programjaiban megfogalmazott készségeknek, képességeknek kell a képzés résztvevőiben kialakulniuk. Ezek ellenőrzése a szakmai vizsgán történik. 5. Az egyes szakaszokon belül a magasabb évfolyamra lépés feltételét a helyi tanterv követelményeinek teljesítése határozza meg. A követelmények teljesíthetők: a. A szorgalmi idő alatt, minimálisan az elégséges osztályzat elérésével. b. Eredményes osztályozó vizsgával. c. A szorgalmi idő alatt eredménytelen teljesítés a tanév végi javítóvizsgán javítható. d. A szorgalmi időben le nem tehető osztályozó vizsga tanév végi eredményes letételével. I.1.7 •

•

Szakmai képzettséget kiegészítő végzettségek megszerzése A mezőgazdasági vontatóvezetői engedély megszerzése tantervi követelmény az érettségit követő mezőgazdasági szakképzettségek esetében. A feladat óraterven kívüli, de kötelezően ellátandó feladata az iskolának. Szervezeti kereteit az elméleti foglalkozások és a tanulónként értelmezett gyakorlati feladatok jelentik. A képzés tartalmát jogszabályok írják elő, a tevékenységet a Közlekedési Főfelügyelet ellenőrzi. A II. forgalmi kategóriájú növényvédő szer vásárlói és felhasználói engedély, 59


•

II.


ECDL és EBC*L vizsgára felkészítő foglalkozások

Vizsgák

II.1 Az állami vizsgák rendszere Az érettségi vizsga állami vizsga, amelyet országosan egységes vizsgakövetelmények szerint tartunk meg. Az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit a vizsgaszabályzat és az érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeiről szóló jogszabály alapján határozzuk meg. Az érettségi bizonyítvány érettségi végzettséget tanúsít, és jogszabályban meghatározottak szerint felsőoktatási intézménybe való felvételre, szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít, a szakmai érettségi továbbá a szakképzésre vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére képesít. Az érettségi vizsgán a tanuló a következő vizsgatárgyakból ad számot tudásáról: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, kötelezően választandó vizsgatárgy; szakközépiskolában a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy. A kötelező és a kötelezően választandó mellett további vizsgatárgyakból is tehető érettségi vizsga. Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A felnőttoktatás keretében szervezett érettségi vizsga esetében közösségi szolgálat végzésének igazolása nélkül is meg lehet kezdeni az érettségi vizsgát. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőzhető. A szakképző iskolában az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések megszerzésére szervezett szakmai vizsga állami vizsga. A tanuló a szakképzés utolsó évfolyama követelményeinek teljesítése után tehet szakmai vizsgát. Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei meghatározásáról és kiadásáról, a szakmai vizsga megszervezéséről, a szakképesítést tanúsító bizonyítványok kiadásáról a szakképzésre vonatkozó jogszabályok rendelkeznek.

II.2

A tanulmányok alatti vizsgák

Iskolánk nem működtet külön követelmények alapján fogalmazott belső vizsgarendszert. Ha a felkészülés, vagy a záróvizsgák eredményei indokolják, akkor az egyes vizsgatantárgyakból „próbavizsgára”, „részvizsgára” biztosítunk lehetőséget. Ezek megszervezését a szaktanár kezdeményezheti, illetve a munkaközösség írhatja elő.

II.2.1 Különbözeti és beszámoltató vizsgák Különbözeti vizsgát az iskola felsőbb évfolyamaira történő belépés, a szakirány, szakmacsoport változtatásakor, illetve a szakiskolai-szakközépiskolai átlépéskor kell tenni. Ennek megfelelően különbözeti vizsgát kell tenni: • A szakmacsoport alapozó tantárgyaiból, • Iskolatípus váltásakor a továbbmenő közismereti tantárgyakból. Az egyes tantárgyakból teendő különbözeti vizsgák követelményeit a megelőző szakasz tantárgyi követelményei határozzák meg. Ezeket a követelményeket az illetékes szaktanárok – a szakmai teamek egyetértésével – a tanuló felkészülésére alkalmas módon, témajegyzékben, vizsgafeladatokban fogalmazzák meg. A különbözeti vizsga előtt álló tanulók ezt a vizsga időpontja előtt 10 munkanappal megkapják. A különbözeti vizsgát az engedélyező igazgatói határozatban szereplő napig le kell tenni. Rendkívüli esetben kérésre az igazgató egy alkalommal hosszabbítást engedélyezhet. A különbözeti vizsga szervezésére a tanulmányok alatti vizsgák eljárási szabályait alkalmazzuk. A különbözeti vizsga eredménye nem javítható. Az érintett tanuló a különbözeti vizsgáig az adott osztály tanulója marad, a cél-osztályba csak a sikeres különbözeti vizsga birtokában nyer felvételt.

II.2.2 Osztályozó vizsgák A nevelőtestület döntése értelmében osztályozó vizsgákra bocsátható a tanuló, ha az összes hiányzása, vagy a tantárgyi hiányzása a jogszabályban meghatározott mértéket meghaladta. A nevelőtestület a 60



hiányzások alakulását: • végzős osztályok esetén április 10-ig • alsóbb évfolyamok esetében május 10-ig figyelembe véve dönt a szorgalmi idő alatt letehető osztályozó vizsgákról. A fenti időpontokat követő hiányzási határátlépések esetében csak a javítóvizsga időszakában (augusztus végén) van módosztályozó vizsga letételére. A nevelőtestület rendkívül méltánylást érdemlő esetben ettől eltérően is dönthet. Az osztályozó vizsgák időpontja: a szorgalmi időszak utolsó hetét megelőző hét. A konkrét napokat tanévenként a feladattervben kell meghatározni. Az osztályozó vizsgák követelményeit az egyes tantárgyak tantárgyai követelményei határozzák meg. A tanulók felkészüléséhez a szaktanárok témajegyzéket, vizsgafeladatokat adhatnak ki. Az osztályozó vizsga szervezésére nézve a tanulmányok alatti vizsgák eljárási szabályait kell alkalmazni. Az osztályozó vizsga eredménye nem javítható. Az érintett tantárgy(ak)ból az osztályozó vizsgát tett tanulók év végi osztályzatait az osztályozó vizsga eredményei adják. II.2.3

Pótló vizsgák

Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. II.2.4

Javító vizsgák

Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte. II.2.5 A tanulmányok alatti vizsgák eljárási szabályai A tanulmányok alatti vizsgák eljárásait a 20/2012. EMMI rendelet 24. rész 64.§ - 78. §-a tartalmazza

III.

Tanulók felvétele, átvétele

III.1

A tanulói jogviszony

Az iskolai beiratkozás idejéről, az erről való döntés és a jogorvoslat benyújtásának határidejéről beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal értesítjük iskolánkba felvételt nyert tanulókat. Az iskola igazgatója a felvételi eljárásban a felvételről, átvételről tanulói jogviszonyt létesítő, vagy a kérelmet elutasító döntést hoz. Az iskola igazgatója értesíti a felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt a döntést megalapozó indokolással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással, továbbá átvétel esetén az előző iskola igazgatóját is. Az iskola igazgatója a felvételi, átvételi kérelem benyújtásával kapcsolatos ügyintézés, a határidő-számítás, a mulasztás elbírására és a kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárás során a köznevelés rendszerében hozott döntésekkel kapcsolatos szabályok alapján jár el. A tanuló átvételére a tanítási év során bármikor lehetőség van. Az átvételi kérelemhez a 20/2012.EMMI rendelet 22. § (4) bekezdésében felsorolt iratokat kell mellékelni.

61



Az iskolába felvett gyermeket, tanulót – beleértve a magántanulót is – az iskola tartja nyilván. Az iskola a vele tanulói jogviszonyban álló és a benyújtott kérelem alapján vendégtanulói jogviszony létesítésére engedélyt kapott tanulókról külön nyilvántartást vezet. Ha a tanköteles tanuló iskolát változtat, további nyilvántartása az átadó iskola értesítése alapján az átvevő iskola feladata. Az iskola nyilvántartásában marad az a tanköteles tanuló, aki iskolai tanulmányait külföldön folytatja. Az iskola kivezeti a nyilvántartásából azt a tanulót, akinek tanulói jogviszonya kérelmére a tankötelezettség megszűnését követően megszűnik. Ha a tanulót rendkívüli felvételi eljárás keretében vették fel az iskolába, a beiratkozásának időpontját az iskola igazgatója állapítja meg. III.1.1

Belépés az iskola induló évfolyamára

A belépés feltételei: - életkor: a jogszabályokban meghatározott - bizonyítvány: 8 általános iskola - idegen nyelv választása (angol, német, orosz) - hittan tantárgy felekezetnek megfelelő választása - kötelezettségvállalás: az iskola helyi tantervében szereplő, nem kötelező tantárgyak iskolai kötelező tanulásának tudomásulvételével, illetve választási rendjével összefüggésben; általában: a tanulmányok támogatása, az eszközök biztosítása; gyakorlóhelyet az iskola biztosít - szülői nyilatkozat: a nem kötelező tantárgyak tanulásával, illetve választási rendjével összefüggésben - egészségügyi alkalmasság (SZVK -ban rögzítve szakmánként) - lakóterület: elsősorban az iskola alapító okiratában szereplő működési terület, indokolt esetben az ország egész területe.

A tanulók kiválasztásának elvei és módjai A beiskolázási információkban a szakirányt, a szakmacsoportot és a tervezett szakmai kimenetek választási lehetőségét hirdetjük meg. Az iskola 9. osztályába jelentkező tanulókat a maximális osztálylétszám határáig az általános iskolában elért 5, 6, 7.osztály év végi és 8. osztály félévi eredményeik alapján az alábbi, maximálisan 130 pontos rangsor szerint vesszük fel: Szakmacsoport Mezőgazdasági Kereskedelem-marketing Vendéglátásidegenforgalom Informatika

5-6. osztály (összeg) m. nyelv, m. irodalom, idegen nyelv, történelem, matematika m. nyelv, m. irodalom, idegen nyelv, történelem, matematika, m. nyelv, m. irodalom, idegen nyelv, történelem, matematika m. nyelv, m. irodalom, idegen nyelv, történelem, matematika

7-8. osztály (összeg) m. nyelv, m. irodalom, idegen nyelv, történelem, matematika, kémia, biológia, fizika m. nyelv, m. irodalom, idegen nyelv, történelem, matematika, kémia, biológia, fizika m. nyelv, m. irodalom, idegen nyelv, történelem, matematika, kémia, biológia, fizika m. nyelv, m. irodalom, idegen nyelv, történelem, matematika, kémia, biológia, fizika

A fenti tantárgyak valamelyikéből a megyei versenyek első öt, illetve magasabb szintű versenyek helyezettjét automatikusan felvesszük. Az azonos eredményt elért tanulók közül előnyben részesítjük az evangélikus vallásukat megjelölőket, a halmozottan hátrányos helyzetűeket, a kőszegi lakhellyel rendelkezőket és azokat, akiknek sajátos helyzete ezt indokolja. •

Valamely tantárgy értékelése alól az általános iskolában felmentett – BTM vagy SNI – tanuló esetében az elérhető maximális pontszámot az adott tantárgyból a súlyozott pontokkal 62



csökkentjük. •

Azonos teljesítmény esetén – a fentiekben megjelölt prioritások után - a döntés alapja a kötelező érettségi tantárgyakból elért általános iskolai eredmény.

•

Az osztályok kialakítása a jelentkezők fentiekben közölt rangsorolása és az egyes szakokra felvehető, illetve jelentkező tanulók száma alapján történik.

•

A szakiskolák 10. osztályát végzettek részére szervezett felnőttek szakközépiskolája 2 éves, érettségire felkészítő képzésére a felvétel az osztály maximális létszámáig, a 10. osztályban, a közismereti tantárgyakból elért átlageredmény szerint történik.

•

A szakképző évfolyamokra az indításra tervezett osztályok létszámhatáráig a felvétel az érettségi vizsga eredménye alapján történik. Az iskola tanulói a felvételnél előnyt élveznek.

A beiratkozás módja, fellebbezési lehetőségek, eljárások A felvételi eljárást - a fellebbezési lehetőségekkel együtt - az EMMI által tanévenként kiadott, a tanév rendjéről szóló rendelet tartalmazza. Egészségügyi alkalmasság elbírálása a közoktatási szakaszra: a jelentkezési lappal beküldött, illetve a felvettektől bekért egészségügyi törzslap alapján az iskolaorvos bírálja el. Egészségügyi alkalmasság elbírálása a szakképzési szakaszra: iskolaorvosi (szakorvosi) vizsgálat alapján, időpontja: a 9. évfolyamon esedékes iskolaorvosi szűrés időpontja A beiratkozás módja: időpontja: a tanév rendjéről kiadott rendeletben meghatározott időtartamon belül, tanévenként meghatározott napon 8-12 óráig, helye: az iskola díszterme, eljárás: • • • • • • • • • •

iskolai végzettség ellenőrzése a bizonyítvány bemutatásával, a Tü-29 r. sz. Beírási napló kitöltése a személyi igazolvány alapján, kollégiumi vagy menzai ellátás igénylése, idegen nyelv választása felekezetnek megfelelő hittan választása nyilatkozat a 12.1.5.1 pontban foglaltakról, tankönyvrendelés, tanulóbiztosítás megkötése, tanévkezdéssel kapcsolatos írásbeli tájékoztató átadása, egyéb adminisztratív teendők (diákigazolvány stb.)

III.1.2 Belépés felsőbb évfolyam okra 1. Az általános műveltséget megalapozó képzési szakasz 10. évfolyamára bármely, a kerettanterv követelményeit teljesítő iskola 9. osztályának eredményes befejezése után, a maximális osztálylétszámig. Feltételek: - az átjelentkező tanuló tanulmányi átlaga érje el az osztály átlagát, - eredményes különbözeti vizsga a szakmacsoportos alapozó tantárgyakból 2. A 10. 11. és a 12. középiskolai évfolyam osztályaiban a maximális osztálylétszámig bármely érettségi vizsgára felkészítő iskola megfelelő osztályából a következőbe. Feltételek: - az átjelentkező tanuló tanulmányi átlaga érje el az osztály átlagát, - eredményes különbözeti vizsga a szakmacsoportos alapozó ismeretek tantárgyakból. 3. Az első szakképző évfolyamra lépés: - az 1/11. osztályba a szakmacsoportos ismeretek alapozó tantárgyakból tett különbözeti 63



vizsgával, - az 1/13. osztályban az adott szakmacsoportban a szakmacsoportos alapozó ismereteket tanult, a tanulmányok beszámítását kérő tanulók haladhatnak tovább, - a szakmacsoportos alapozó ismereteket nem tanult tanulók az egyes szakképesítések köz- ponti programjai, illetve helyi tanterve szerint folytathatják tanulmányaikat. 4. A szakképző évfolyamok felsőbb osztályaiba csak más iskolában azonos szakképesítés megszerzésére indított alsóbb osztály elvégzése után lehet belépni.(Az induló szakképző évfolyamokra történő belépés feltételeit "A továbbhaladás kritériumai" c. rész tartalmazza). III.1.3 •

•

•

•

III.1.4

A szakképző évfolyamokon beszámítható ismeretek/ modulok Az iskolában folytatott tanulmányokat a szakképesítést nyújtó szakképzésben előírt – megegyező tartalmú – követelmények teljesítésébe a szakképzési törvény 11. paragrafusa alapján beszámítjuk. Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet az iskola igazgatójához kell benyújtani, aki a beszámítás mértékéről, különbözeti vizsgáról dönt. Szakiskolában a beszámítható ismeretek körét a szakiskolai gyakorlati oktatás, a szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás; szakközépiskolában a szakmai elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás során elsajátított ismeretek jelentik. Másik szakképesítés szakmai vizsgáján teljesített közös modulokat - a szakmai és vizsgáztatási követelmények alapján – beszámítjuk.

A továbbhaladás, magasabb évfolyamra lépés

A továbblépés szakaszhatárai • általában az évfolyamok • 10. évfolyam vége (a szakiskolai tanulóknál) • 12. évfolyam vége (a szakközépiskolai tanulóknál) • 13. vagy 14.(15.) évfolyam vége (szakmai vizsgát letevő tanulóknál) A tanulmányi kötelezettségek egy tanévnél rövidebb idő alatti teljesítése • •

• • • • •

Rendkívüli méltánylást érdemlő esetekben 1-1 tantárgyból szaktanári javaslatra az igazgató engedélyezheti a tanulmányi kötelezettségek egy tanévnél rövidebb idő alatti teljesítését. A felszabaduló órakeretet a tanuló - érdeklődése, továbbtanulási szándéka stb. alapján - köteles az iskola nem kötelező tanórai foglalkozásaiból kitölteni.

A továbbhaladás kritériumai Az adott évfolyamra vagy szakaszra előírt tanulmányi követelmények sikeres teljesítése (tanév végére vagy javítóvizsgán). A tanuló igazolt és igazolatlan hiányzása nem haladja meg a jogszabályban, illetve az SZMSZ-ben előírt mértéket. A helyi tantervben előírt nyári összefüggő gyakorlat teljesítése. Szakképző évfolyamokra történő belépésnél: o alapfokú iskolai végzettség, illetve 10. évfolyam elvégzésével az 1/11. szakképző évfolyamra lépéshez (3.1, 3.3 szakképesítési szint) o középiskolai végzettség az 1/13. szakképző évfolyamra lépéshez (5.1, 5.2, 5.4, 5.5 szakképesítési szint) o a helyi tantervben szereplő szakmai alapozó tantárgyak követelményeinek teljesítése a 64


o


11. és a 12. évfolyamon /szakmai előképzettség /. Az első szakképző évfolyamon az első javítóvizsga időszakának végéig az is folytathatja tanulmányait, aki nem tett az előző vizsgaidőszak végén eredményes érettségi vizsgát. Ezt követően a tanulmányok csak az általános feltételek teljesülése esetén folytathatók.

A kritériumok nem teljesítésének következményei • Tanulmányi követelmények nem teljesítése esetén: évismétlés. • A jogszabályban előírt mértéket meghaladó hiányzás esetén: évismétlés. •

Igazolt okból nem teljesített nyári összefüggő gyakorlat a következő tanévben október 31- ig pótolható.

•

A helyi tantervben szereplő - (11. és a 12. évfolyamon oktatott) - szakmacsoportos alapozó tantárgyak követelményeinek nem teljesítése esetén - a szakmai előképzettség hiánya miatt - az érettségi utáni szakképzés időtartama meghosszabbodik.

III.1.5 Iskolán belüli más osztályba történő átlépés módja Az általános műveltséget megalapozó képzési szakaszban a szakiskolába (9-10.- osztály) a maximális osztálylétszámig. Az eltérő szakmai tartalmú szakmacsoportos alapozó tantárgyakból különbözeti vizsgát kell tenni. Szakiskolai osztályból szakközépiskolai osztályba történő átlépésnél: Feltételek: •

• •

III.1.6

A 9. osztály első félévéig, a belépő szintmérés eredményei alapján, az igazgató döntésével. A 9. osztály II. félévétől: az átjelentkező tanuló szakiskolai tanulmányi átlaga haladja meg a fogadó osztály átlagát, eredményes különbözeti vizsga a szakmacsoportos alapozó tantárgyakból, a továbbmenő közismereti tantárgyakból.

A 11. és a 12. középiskolai évfolyam osztályaiba, középiskolai osztályból, a maximális osztálylétszámig. Az eltérő szakmai tartalmú szakmacsoportos alapozó tantárgyakból különbözeti vizsgát kell tenni. A szakképző évfolyamok között átlépés csak az adott szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei alapján lehetséges. Az intézményben a tankötelezettség időtartama alatt tanulói jogviszony addig nem szüntethető meg, amíg a fentiek alapján van lehetőség más osztályba vagy iskolatípusba való átlépésre, ha azt a szülő írásban kéri.

A tanulói jogviszony megszűnése

A tanulói jogviszony megszűnése az iskolai tanulmányok befejezése előtt Okai, lehetőségei: • A tanulót másik iskola átvette. • A tankötelezettség megszűnése után, ha a szülő írásban bejelenti, hogy a tanulót kiveszi az iskolából. • A tanuló - a tanköteles kivételével - az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott. • Jogerőre emelkedett „kizárás az iskolából” fegyelmi határozat alapján. • Nem tanköteles tanulónál az iskola egyoldalú nyilatkozattal megszüntetheti a tanulói jogviszonyt, ha a tanuló ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette. • Szakképzésben résztvevő tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált.

65



Eljárási szabályok, az iskola kötelezettségei: • Tanköteles tanuló esetében iskolaváltoztatáskor a fogadó iskola nyilatkozatának beszerzése (A Tü. 7.sz. Értesítés iskolaváltoztatásról c. nyomtatványon), • A tanulói jogviszony megszűnésének regisztrálása a megfelelő záradék alkalmazásával az iskolai alapdokumentumokon (beírási napló, törzslap, osztálynapló, gyakorlati oktatási csoportnapló). A tanulói jogviszony megszűnése az iskolai tanulmányok befejezésekor •

•

•

Az iskolai tanulmányok befejeződhetnek: - a 12. évfolyam végén érettségi vizsgával, - a 12. 13., 14. (15.) évfolyam végén szakmai vizsgával. A tanulói jogviszony megszűnésének időpontjai: - középiskolai tanulmányok esetében a 12. évfolyam elvégzését követő első vizsgaidőszak utolsó napján, ha a tanuló a szakképzésben nem kíván továbbtanulni, vagy a szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább, - a szakképzési utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai vizsgaidőszak utolsó napján. Az iskolai végzettség igazolása, dokumentálása: - Az érettségi vizsgát a mindenkor érvényes érettségi vizsgaszabályzat előírásai szerint szervezzük és dokumentáljuk. Az iskolai végzettséget az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott módon, bizonyítvány kitöltésével igazoljuk. - A szakmai vizsgát a mindenkor érvényes szakmai vizsgáztatásról szóló rendelet előírásai szerint bonyolítjuk le és dokumentáljuk. A szakmai végzettséget a szakmai vizsgaszabályzatban meghatározott módon bizonyítvány kitöltésével igazoljuk.

IV.

Teljes körű egészségfejlesztés

IV.1

A nevelési-oktatási intézmény feladatai a gyermek, a tanuló egészségfejlesztésével összefüggésben

A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. A helyi pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermek, a tanuló és a szülő részvételét a nevelési-oktatási intézmény életében úgy befolyásoljuk, hogy az a gyermek, a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. A mindennapos működésében kiemelt figyelmet fordítunk a gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen az egészséges táplálkozás, a mindennapos testnevelés, testmozgás, a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, a személyi higiéné területére terjednek ki. Figyelembe vesszük a gyermekek, tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait, beillesztjük az intézményben megvalósuló átfogó prevenciós programokba. Intézményünk saját pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazottján kívül csak olyan, a nevelésioktatási intézménnyel jogviszonyban nem álló szakember vagy szervezet programjait, alkalmazásában álló munkatársát vonja be tanórai vagy gyermek, tanuló részére szervezett egyéb foglalkozás vagy egyéb egészségfejlesztési és prevenciós tevékenység megszervezésébe, aki, vagy amely rendelkezik minőségbiztosított egészségfejlesztési, prevenciós programmal és az egészségpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény szakmai ajánlásával.

66



Az egészséges életmódra vonatkozó támogató intézményi munkarendben és házirendben előírt szabályok betartása az intézményben mindenki számára kötelező. Közreműködünk a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során tevékenyen együttműködünk a gyermekjóléti szolgálattal, valamint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Iskolánk erre a feladatra gyermek- és családsegítő végzettséggel rendelkező pedagógust alkalmaz. Ha a gyermeket, tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség, a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, megkeresi a gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálatot vagy más, az ifjúságvédelem, területen működő szervezetet, hatóságot, amely javaslatot tesz további intézkedésekre. Az intézményben, valamint azon kívül a gyermekek, tanulók részére szervezett rendezvényeken a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény hatálya alá tartozó, továbbá alkohol- és dohánytermék nem árusítható és nem fogyasztható. IV.1.1

Az egészséges táplálkozás

Az intézményben biztosított közétkeztetés élelmiszer-alapanyagainak beszerzését az étkeztetés megszervezője lehetőség szerint összehangolja a helyi élelmiszeralapanyag-termeléssel és –előállítással. Az intézményben üzemelő élelmiszerárusító üzlet és áruautomata működtetésénél különös gondot fordítunk arra, hogy az árukínálat megfeleljen az egészséges táplálkozásra vonatkozó ajánlásoknak, továbbá hogy ne tartalmazzon olyan terméket, amely alkalmas lehet a tanuló figyelmének, magatartásának olyan mértékű befolyásolására, hogy azzal megzavarja iskola rendjét, vagy rontsa a nevelő-oktató munka hatékonyságát. IV.1.2

A testi, lelki, mentális egészség fejlesztése, a magatartási függőség, a szenvedélybetegség kialakulásához vezető szerek fogyasztásának és a gyermeket, tanulót veszélyeztető bántalmazásnak a megelőzése Intézményünkben folyó lelki egészségfejlesztés célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést, támogassa a tanuló környezethez való alkalmazkodásában, felkészítse, és megoldási stratégiákat kínáljon a környezetből érkező ártalmas hatásokkal szemben, így csökkentve a káros következményeket, továbbá pozitív hatást gyakoroljon a személyiséget érő változásokra. Az iskola kiemelt figyelmet fordít a magatartási függőség és a szenvedélybetegség kialakulásához vezető szerek fogyasztásának, valamint a nevelési-oktatási intézményben megjelenő bántalmazás és agresszió megelőzésére, továbbá a gyógyult szenvedélybeteg és bántalmazott tanulók beilleszkedésének elősegítésére, ennek során indokolt esetben együttműködik az iskola-egészségügyi szolgálattal. Abban az esetben, ha a pedagógus a gyermek, a tanuló bántalmazását vagy deviáns viselkedésformákat észlel, az adott osztály vagy tanulócsoport nevelésében, oktatásában közreműködők bevonásával esetmegbeszélést kezdeményez, majd a pedagógusokkal közösen feltárja azokat a lehetséges okokat, amelyek a viselkedés sajátos formájához vezethettek.

IV.1.3

A könnyített és a gyógytestnevelés szervezésének, a tanulók könnyített vagy gyógytestnevelési órára történő beosztásának rendje

A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskola orvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített testnevelésórára osztjuk be. A könnyített testnevelés órát a többi tanulóval együtt, azonos csoportban szervezzük. A mindennapos testnevelés ezekben az esetekben is megvalósul. Felmentjük a tanulót a testnevelésórán való részvétel alól, ha mozgásszervi, belgyógyászati vagy egyéb, szakorvos által megállapított egészségkárosodása nem teszi lehetővé a gyógytestnevelés-órán való részvételét sem

IV.1.4

Az iskola baleset-megelőzési tevékenysége, a tanulóbalesetek bejelentése

Az iskolában a nyitvatartási időben biztosítjuk a tanulók felügyeletét, védelmét, figyelemmel a balesetmegelőzés szempontjaira. Olyan környezetet teremtünk, amely alkalmas a balesetbiztonsággal 67



kapcsolatos szokások, magatartási formák kialakítására, a tanórai és az egyéb foglalkozások során az iskola sajátosságaira figyelemmel kialakítjuk a tanulókban a biztonságos intézményi környezet megteremtésének készségét, átadjuk a baleset-megelőzési ismereteket a főbb közúti közlekedési balesetek, a mérgezés, fulladás veszélyei, az égés, az áramütés, valamint az esés témakörében. Fejlesztjük a tanuló biztonságra törekvő viselkedését. Az iskolában bekövetkezett tanulóbalesetekről nyilvántartást vezetünk. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanulóbaleseteket haladéktalanul kivizsgáljuk. Ennek során feltárjuk a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezeket a baleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével tartjuk nyilván. Amennyiben a baleset súlyosnak minősül, akkor azt a rendelkezésre álló adatok közlésével azonnal bejelentjük az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt vonunk be. Az iskola lehetővé teszi a szülői szervezet, közösség és az iskolai diákönkormányzat képviselője részvételét a tanulóbaleset kivizsgálásában. Minden tanulóbalesetet követően megtesszük a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére.

IV.1.5

Az elsősegélynyújtás előírásai

Az iskolában elsősegélynyújtó helyek a gondnoki irodában, a kollégiumban, a tanári szobában, a tangazdaságban és a tankertben vannak. A tanulók a tanév kezdetén balesetvédelmi, elsősegély nyújtási és tűz- lés munkavédelmi oktatásban részesülnek. A szakképzésben részt vevő tanulók számára külön tantárgyként oktatjuk a fenti ismereteket. A biztosan megítélhető könnyű sérülésen kívül, az elsősegélynyújtással egy időben orvosi segítségről, mentő hívásáról kell gondoskodnia a foglalkozást tartó vagy az ügyeletet ellátó dolgozónak. Az iskola vezetőinek, a nevelőtestület tagjainak és az intézmény minden dolgozójának kötelessége, hogy feladatkörén belül mindent megtegyen a tanulói balesetek megelőzése, elkerülése érdekében. Az elsődleges ellátást a háziorvos és foglalkoztatás-egészségügyi szakorvos által kiképzett elsősegélynyújtó személyek látják el a kijelölt helyeken, ahol az elsősegélynyújtó segédanyag kifüggesztve megtalálható.

V.

Gazdasági és pénzügyi nevelés, fogyasztóvédelem

V.1

Gazdasági, pénzügyi nevelés

A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Célunk, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében biztosítjuk a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását.

68


V.2

V.2.1


Fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatok

Jogi háttér

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következő alapvető jogokkal rendelkezik: az alapvető szükségleteik kielégítéséhez való jog a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga a különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás joga a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog.

V.2.2

A fogyasztóvédelmi oktatás célja

A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei a tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelés-oktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, ha-nem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot.

69


VI.


A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök, felszerelések

Intézményünk pedagógiai programja a NAT-ra, illetve helyi tanterve a kerettantervekre épül. Emiatt az eszközök és a felszerelések tekintetében a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 17. fejezetében meghatározott és a 2. mellékletében leírt, kötelező eszköz- és felszerelési jegyzéket tekintjük meghatározónak. Intézményünk rendelkezik azzal a Fejlesztési és ütemtervvel, amelyik biztosítja, hogy eszközeink, felszerelési tárgyaink minden vonatkozásban megfeleljenek az előírásoknak. Az aktuális eszköz- és felszerelési jegyzéket az 1. sz. melléklet tartalmazza.

VI.1

A pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai

Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében. Ebből legfeljebb heti két óra a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, iskolai sportkörben való sportolással, versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. Tanórai foglalkozások szervezünk a hagyományos, tantermi szervezési formáktól eltérő módon, projektoktatás, erdei iskola, múzeumi foglalkozás, könyvtári foglalkozás, művészeti előadáshoz vagy kiállításhoz kapcsolódó foglalkozás formájában is, A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak száma egy tanítási napon nem lehet több nyolc tanítási óránál a kilencedik–tizenkettedik évfolyamon. A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege egy tanítási héten az adott évfolyamra meghatározott időkeretet legfeljebb öt tanítási órával haladhatja meg. Figyelmen kell hagyni ezt az időkeretet a hitoktatás és a pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás óraszámait. Azokon a tanítási napokon, amikor a tanuló a tanév rendjében meghatározott mérési feladatok végrehajtásában vesz részt, más tanórai foglalkozáson való részvételre a művészeti és a testnevelési órák kivételével nem kötelezhető. Az iskolában a helyi tanterv alapján szervezzük meg a tanulók, az egyes évfolyamok, ezen belül az egyes osztályok, valamint az osztályokon belüli csoportok tanítási óráit. A tanítási órák megszervezhetők különböző évfolyamok, különböző osztályok tanulóiból álló csoportok részére is. A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra lehet kötelező, kötelezően választandó és szabadon választható tanítási óra, ezt az iskola szakmacsoportonként meghatározott óratervei szabályozzák. Ha a tanulót – kérelmére – felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, vagy, ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről – a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt – a tanulót és szülőjét írásban tájékoztatjuk A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A tanulónak – kiskorú tanuló esetén a szülőnek – írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette. Az iskolának minden év május 20-áig felméri, hogy a tanuló milyen szabadon választott tanítási órán, továbbá a beiratkozáson nyilatkoztatja a gondviselőt arról, melyik egyház által szervezett hittanórán kíván részt venni. A tanulónak, vagy kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következő tanítási évben már nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán, továbbá ha jelentkezni kíván a szabadon választott tanítási órára. VI.2

Mindennapos testnevelés

A mindennapos testnevelést azokon a napokon, amikor közismereti oktatás folyik, testnevelésóra megtartásával, heti legfeljebb két testnevelésórát az iskolai sportkörben vagy az iskolában működő diáksport-egyesületben történő biztosítjuk. Ezek a tevékenységek lehetnek úszás, néptánc, közösségi és más sportjátékok, szabadtéri sportok, természetjárás, kirándulás, hagyományos magyar történelmi sportok, mozgásos és ügyességi játékok, csapatjátékok. A heti két óra kiváltható továbbá sportolással 70



iskolai sportkörben, vagy a tanuló kérelme alapján sportszervezet, sportegyesület keretei között végzett igazolt sporttevékenységgel.

VII.

A pedagógusok és a nem kötelező tantárgyak választásának szabályai

Ha a tanulót – kérelmére – felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, vagy, ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről – a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt – a tanulót és a tizennyolc év alatti, továbbá a gondnokság alatt álló tanuló szülőjét írásban tájékoztatjuk. A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy tekintjük, mint a kötelező tanítási órát. A tanulónak – kiskorú tanuló esetén a szülőnek – írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette. Az iskola minden év május 20-áig felméri, hogy a tanuló milyen szabadon választott tanítási órán, továbbá melyik egyház által szervezett hittan órán kíván-e részt venni. A tanulónak, vagy kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következő tanítási évben már nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán, továbbá ha jelentkezni kíván a szabadon választott tanítási órára. Az iskola igazgatója minden év április 15-éig elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak, tájékoztatást ad továbbá az érettségi vizsgára történő felkészítés szintjéről is. A tájékoztatónak tartalmazza, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tanuló május 20-áig jelentheti be a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. Ha a tanuló iskolakezdés vagy iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit a középiskola igazgatójával vagy az igazgató által kijelölt pedagógussal. A tanuló a tanév során egy alkalommal az igazgató engedélyével módosíthatja választását. A szülő a tantárgyválasztás jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét eléri – ha a gyermek nem cselekvőképtelen –, gyermekével közösen gyakorolja. Iskolánkban a nem kötelező tanórai foglalkozásokra fordítható órakeretekkel az óratervekben feltüntetett módon növeltük meg az egyes tantárgyak heti óraszámát. Az iskola, illetve az adott szakmacsoportos képzés választása az így kialakult óraterv szerinti tanulmányok választását jelenti. A 11-12. osztályokban – a tanulók jelentkezése alapján – a szabadon választható órakeret terhére szervezzük meg az emelt szintű érettségire készülő csoportok munkáját. A tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- és csoportfoglalkozások: Az igazgató által engedélyezett célú, idejű és költségű tanulmányi kirándulás, Projekt napok, Környezeti nevelési nap. A foglalkozások napi 3 óránál több, tervezett pedagógiai foglalkozást jelentenek, így tanítási napnak számítanak. A tanórán kívüli foglalkozások célja: •

Lehetőséget adnak a differenciált foglalkoztatásra, az iskolában tanított tantárgyak tantervi követelményeinek elsajátítására, a szakmai képzés eredményeinek növelésére, a továbbtanulás elősegítésére, a versenyekre való felkészítésre.

• •

Rendszeres sportolási alkalmakkal biztosítják az egészséges életmódra nevelés lehetőségeit. A tanórán kívüli tevékenységek lehetőségei annak, hogy a tantervi közművelődési és szakmai ismereteket komplex művelődési anyaggá szélesítsék.

• •

Sajátos módszereikkel segítik az iskola nevelési feladatainak megoldását. Megfelelnek a tanulók érdeklődési körének.

A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái: • Diákkör: - tanulmányokhoz kapcsolódó szakkör 71


• •

•


o érdeklődési kör o művészeti kör o sport (sportkör, tömegsport-foglalkozás) Verseny: - területei: tanulmányi – szakmai – kulturális – sport o formái: házi – megyei – területi – országos Konzultációs foglalkozás: o felzárkóztatás – korrepetálás o előkészítő – felkészítő o korrekció – a témazárók eredményes teljesítése érdekében A tanórán kívüli tevékenységek működési rendjét az SZMSZ tartalmazza.

VIII. Az érettségi vizsga

VIII.1 Az érettségivel kapcsolatos általános feladatok Az érettségi vizsga állami vizsga, amelyet országosan egységes vizsgakövetelmények, központi vizsgakövetelmények szerint tartunk meg. Az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit a vizsgaszabályzat és az érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeiről szóló jogszabály alapján határozzuk meg.. Az érettségi bizonyítvány érettségi végzettséget tanúsít, és jogszabályban meghatározottak szerint felsőoktatási intézménybe való felvételre, szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít, a szakmai érettségi továbbá a szakképzésre vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére képesít. Az érettségi vizsgán iskolánkban a tanuló a következő vizsgatárgyakból ad számot tudásáról: a) magyar nyelv és irodalom, b) történelem, c) matematika, d) idegen nyelv e) kötelezően választandó vizsgatárgy; szakközépiskolában a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy. A kötelező és a kötelezően választandó vizsgatárgyak mellett további vizsgatárgyakból is tehető érettségi vizsga. Ezek a tantárgyak az iskolában tanított összes közismereti tantárgy és hittan (ld. táblázat) Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A felnőttoktatás keretében szervezett érettségi vizsga esetében közösségi szolgálat végzésének igazolása nélkül is meg lehet kezdeni az érettségi vizsgát. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőzhető. Minden tanuló abban a tanítási rendben, azon óraháló alapján folytatja tanulmányait, amelyre beiratkozott. A tanulmányi követelmények teljesítésének és az érettségi vizsgára bocsátás feltétele az adott óraháló szerinti óramennyiség és a tantárgyak helyi tantervben meghatározott követelmények teljesítése. A szakközépiskolai tanulók esetében az alaptantervi órák a középszintű érettségi vizsgára készítenek elő. Emelt szintű érettségi vizsgára angol nyelv, német nyelv, biológia és hittan tárgyakból van lehetőség felkészülésre a 11. és 12. évfolyamon heti egy-egy órában. Az emelt szintű érettségi előkészítő órákat minden év május 20-ig benyújtott tanulói igényeknek megfelelően szervezzük. A középszintű és emelt szintű érettségire felkészítés tehát az alábbi tantárgyakból történik: Középszintű érettségi vizsgára előkészítő tanórák (alaptantervi órák) Hittan Magyar nyelv és irodalom

Emelt szintű érettségi vizsgára előkészítő tanórák (11. és 12. évfolyam szabadon tervezhető órakeretből) Angol nyelv Biológia 72


Történelem Angol nyelv Német nyelv Matematika Testnevelés Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Szakmacsoportos alapozó ismeretek mezőgazdaság szakmacsoportra Szakmacsoportos alapozó ismeretek kereskedelem - marketing - üzleti adminisztráció szakmacsoportra Szakmacsoportos alapozó ismeretek informatika szakmacsoportra Szakmacsoportos alapozó ismeretek vendéglátásidegenforgalom szakmacsoportra


Hittan Magyar nyelv és irodalom Matematika Német nyelv Történelem

VIII.2 A középszintű érettségi vizsga témakörei A középszintű érettségi vizsga témaköreit a pedagógiai program melléklete, valamint az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet tartalmazza: 5 sz. mellékletet: A középszintű érettségi vizsga témakörei

IX.

Értékelés, ellenőrzés

IX.1

A tanulók tanulmányi munkájának az ellenőrzése és értékelése

AZ ELLENŐRZÉS ÉS AZ ÉRTÉKELÉS VISZONYA Az ellenőrzés célja lényeges, megbízható, érvényes információk megszerzése az oktatás-nevelés folyamatának fontos tényezőiről. Az értékelés pedig ezen információknak az elemzése, rendszerezése, viszonyítása a célokhoz, a követelményekhez. Az ellenőrzés során jutunk azokhoz az adatokhoz, amelyek viszonyításának eredménye jelenti a teljesítés értékelését. A két mozzanat ilyen módon nem választható el egymástól. Az ellenőrzés öncélúvá válik értékelés nélkül, az értékelés alapját nem képezhetik mások, mint az ellenőrzés során feltárt információk. Az ellenőrzés szempontjai - a szoros összefüggés miatt - az értékelés kifejtésével együtt tárgyalhatók. AZ ÉRTÉKELÉS CÉLJA Az értékelés legátfogóbb célja a személyiség fejlesztése, az önértékelő képesség kialakítása. Ez nélkülözhetetlen az önálló tanulásra való képesség és igény kialakításához. Az értékelés konkrét célja a teljesítményeknek az oktatási-nevelési folyamat adott követelményeihez való viszonyítása. Az értékelés akkor éri el célját, ha egyre értékesebb cselekedetekre, jobb teljesítményekre ösztönöz, fejleszti a felelősségtudatot, az önellenőrző, önértékelő képességet.

73



AZ ÉRTÉKELÉS ALAPELVEI • • • •

• •

Iskolánkban arra törekszünk, hogy az értékelés mindenkor objektív, érvényes és megbízható legyen. Fontosnak tartjuk, hogy az értékelés feleljen meg a tanulók életkori-, valamint az adott oktatásinevelési terület, tantárgy sajátosságainak. Az a célunk, hogy értékelésünk sokoldalú, változatos ellenőrzési információkra épüljön, hogy igazságos és segítő szándékú legyen. Iskolai célrendszerünk teljesülésének feltétele, hogy az értékeléshez kapcsolódó követelmények előre, kellő konkrétsággal ismertek legyenek, hogy az érintettek is legyenek tisztában az adott értékelés céljával és funkciójával (diagnosztizáló értékelés: az előzetes ismeret felmérésére; formatív értékelés: az oktatási folyamat menetében informáló értékelés; szummatív: lezáró, összegző). Iskolánkban az értékelés az intézményi célrendszerhez és a konkrét részkövetelményekhez történő viszonyítással segíti a célok megvalósulását A tanulmányi munkához kötődő követelmények tekintetében a szakmai munkaközösségek és szaktárgyi teamek, a neveltségi követelmények tekintetében pedig az osztályfőnöki, illetve a kollégiumi munkaközösség őrködnek az iskolára jellemző keretek felett.

AZ ÉRTÉKELÉS FORMÁI Iskolai értékelésünk a személyiség- és képességfejlesztő iskolai célok miatt átfogó, mindenre kiterjedő. Ugyanakkor hangsúlyosan kezeljük a • • • • • •

kognitív szféra a szakmai tevékenység az együttműködési-együttélési készség a cselekvésben megnyilvánuló viselkedés a feladatvégző képesség, ezen belül az önállóság és a kreativitás a felelősségvállalás teljesítményeit.

Az iskolai ellenőrzés-értékelés formáira ennek megfelelően a gazdagság és a sokrétűség jellemző: •

•

A tanuló célirányos aktivitásai: szóbeli felelet, előadás, beszámoló, írásbeli munka (dolgozat, teszt, esszé, tanulmány, pályázat stb.), feladat-végrehajtás, manuális munka, értékelés, viselkedés stb. Közvetett módok: megfigyelés, beszámolás, felügyelet, munkafüzet, stb.

Az értékelés kifejeződhet: szóban, írásban, érdemjeggyel, osztályzattal, értékelő rendszer segítségével, az iskolai jutalmazási-büntetési rend alapján. Az értékelési esemény személyesen, az adott, vagy az iskola teljes közössége előtt történhet.

IX.2

A magatartás és szorgalomértékelésének szempontjai

A magatartás értékelésének szempontjai: • Viselkedés, őszinteség, hangnem • Kötelességtudás, felelősségérzet • Segítőkészség, együttműködés • A közösség érdekében végzett tevékenység Példás minősítést kap az a tanuló, aki az alábbi szempontok mindegyikének megfelel: 74



kulturáltan viselkedik, megfelelő hangnemet használ társaival, tanáraival, idegenekkel szemben, valamint • betartja az iskolai rendszabályokat, • kezdeményező, aktív részese a közösség életének, • képessége szerint tanul és • lehetősége szerint segíti társait. Jó minősítést kap az a tanuló, aki az alábbi szempontok mindegyikének megfelel: • betartja az iskolai rendszabályokat, • fegyelmezett, betartja a kulturált viselkedés normáit, • tanulmányi és egyéb kötelességeit teljesíti, • együttműködik társaival és • nem vét a társai érdekei ellen. Változó minősítést kap az a tanuló, aki az alábbi szempontok valamelyikének megfelel: • esetenként vét az iskola rendszabályai ellen, • gyakran fegyelmezetlen, nem megfelelő hangnemet használ társaival, tanáraival szemben, esetenként udvariatlan, nyegle, • kötelességteljesítésben ingadozó, • az iskolai közösségek életében megbízhatatlanul vesz részt, • írásbeli osztályfőnöki vagy igazgatói intést kap. Rossz minősítést kap az a tanuló, aki az alábbi szempontok valamelyikének megfelel: • fegyelmi büntetésben részesül • szándékosan árt a közösségnek, bomlasztja azt, • a közösség kezdeményezései, döntései ellen cselekszik, • kötelességeit, kötelezettségeit nem teljesíti, • rendszeresen gorombaság, megengedhetetlen hangnem és viselkedés jellemzi. •

A szorgalom értékelésének szempontjai • A tanulmányi munkához való viszony • Az órákon való aktivitás, viselkedés • Segítség adása, kérése, igénybevétele a jobb eredmény eléréséért • A tanulmányi szint növelése, csökkenése Példás szorgalmú az a tanuló, aki az alábbi szempontok mindegyikének megfelel: • céltudatosan, ésszerűen végzi munkáját, munkavégzése pontos, megbízható, • ha lehetősége van rá, többletfeladatot is vállal, • képességeinek, adottságainak megfelelő eredményt ért el, • tanítási órákon rendszerint figyel, aktív, • társainak tanulmányaikban segítséget nyújt, társaitól szükség esetén segítséget kér és • iskolai, kollégiumi megbízatásait jól ellátja. Jó szorgalmú az a tanuló, aki az alábbi szempontok mindegyikének megfelel: • megbízhatóan dolgozik, • órákon figyel, feladatait elvégzi, • társainak segítséget nyújt, társaitól szükség esetén segítséget kér és • iskolai, kollégiumi megbízásait ellátja. Változó szorgalmú az a tanuló, aki az alábbi szempontok valamelyikének megfelel: • munkavégzésében ingadozó, • órákon többször figyelmetlen, pontatlan, • önállótlan, csak külső hatásra végzi munkáját, • társai és tanárai által nyújtott segítséget csak időlegesen, alkalmanként fogadja el, segítséget nem kér. 75



Hanyag szorgalmú az a tanuló, aki az alábbi szempontok valamelyikének megfelel: • tanulmányi munkáját nem végzi el rendszeresen. • órákon figyelmetlen, feladatait nem készíti el, • társaitól segítséget nem kér, a felajánlott segítséget elutasítja, • érdektelen, munkához való viszonyát a közöny jellemzi. A MAGATARTÁS ÉS A SZORGALOM ÉRTÉKELÉSE A magatartás és a szorgalom értékelésének kialakítása az osztályfőnök felelősségi körébe tartozik. Az osztályfőnök az értékelés kialakításában sokoldalú információira támaszkodik. Az értékelés kialakításába be kell vonnia az érintett tanulót, az osztály közösségét, a tanuló kollégiumi csoportvezetőjét és tanárait. Az említettek véleményének meghallgatásával, az adott időszak jellemzői alapján alakítja ki értékelését. Az értékelés az osztályozó értekezleten történő ismertetéssel, esetleges ottani módosítást követően válik véglegessé.

IX.3

A tanítási-tanulási folyamat eredményeinek értékelése

A tanulmányi teljesítmények értékelésének alapját az előzetesen ismertetett tantárgyi, illetve vizsgakövetelmények jelentik. Az értékelés vonatkozhat minden olyan teljesítményre, amelyen a követelmények teljesítése lemérhető. Az értékeléseket érdemjegy, illetve osztályzat formájában kell megjeleníteni. A tanulmányi teljesítmények értékelésének szabályai: • Adott tantárgyból félévente, a tanuló teljesítményét pedig minimum a heti óraszámnál eggyel több, de legalább 3 érdemjeggyel kell értékelni. • Az értékelt teljesítmények összetételére a záróvizsgák formáit és arányait tekintjük meghatározónak. • A meghatározó tantárgyi értékelésre a tanmenetben megtervezett, a tananyag témákból (20- 40 órás egység) nyújtott teljesítmények értékelésére témazáró szolgál. A témazáró eszközöket az iskolatípus (osztály) tantárgyi követelményei alapján a szaktanárok állítják össze, és azok a szaktárgyi team, munkaközösség jóváhagyását követően válnak az ellenőrzés, értékelés alapjává. Egy témazáró eszköz legalább három mérőeszközből, javítási és pontozási útmutatóból (javítókulcs) és a pontozás érdemjeggyé váltásának módjából áll. A témazárók megírását az adott óráról hiányzó tanulók is kötelesek bepótolni. Az eredménytelen témazárót író tanulók egy javítási alkalmat kapnak, a sikeresség érdekében korrekciós foglalkozásokat vehetnek igénybe. • Szakmai gyakorlatból a gyakorlatos egység témájához tartozó gyakorlati feladat teljesítése, vagy féléves záróvizsga tölti be a témazáró szerepét. • Az értékelések időben egyenletes elosztásával is a rendszeres munkavégzést segítjük elő. • Magatartást, a követelményekhez nem tartozó kötelességmulasztást nem teszünk a tanulmányi értékelés részévé.

IX.4

A szakmai előkészítő ismeretek értékelése

A szakmai előkészítő ismeretek oktatása modulokban történik. Az egyes modulokban oktatott ismeretek az alábbi tantárgyakhoz tartozhatnak: Szakiskolai osztályokban: • Szakmai előkészítés a mezőgazdasági szakmacsoportra • Szakmai alapozás a mezőgazdasági szakmacsoportra. Szakközépiskolai osztályokban: • Szakmai orientáció a mezőgazdasági szakmacsoportra • Szakmacsoportos alapozó oktatás a mezőgazdasági szakmacsoportra • Szakmai orientáció a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportra 76



Szakmacsoportos alapozó oktatás a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportra • Szakmai orientáció a vendéglátás- idegenforgalom szakmacsoportra • Szakmacsoportos alapozó oktatás a vendéglátás- idegenforgalom szakmacsoportra • Szakmai orientáció az informatika szakmacsoportra • Szakmacsoportos alapozó oktatás az informatika szakmacsoportra Az egyes modulokban a tanulók teljesítményének értékelésére az általános szabályok érvényesek. Az egy tantárgyhoz tartozó modulokban történt értékeléseket az alábbiak szerint kell átváltani tantárgyi értékeléssé: •

•

A tanuló tantárgyban elért értékelését a tantárgyhoz tartozó modulokban elért eredményének a kerekítési szabályok szerinti átlaga adja (0,50-tól az eredményt már felfelé kell kerekíteni).

•

Ha egy tanuló a tantárgyhoz tartozó modulok egyikéből elégtelen osztályzatot kapott, értékelése az adott tantárgyból elégtelen.

•

Az év végén elégtelen tantárgyi eredményt a javítóvizsgán az elégtelenre értékelt modul követelményeiből tett eredményes vizsgával lehet javítani.

A fentieken túl alkalmazott moduláris oktatásszervezési megoldások esetén a modultervnek kell tartalmaznia a modul értékelésével kapcsolatos értékelési eljárást. Tartalmaznia kell továbbá azt is, hogy a tanulóknak a modulra kapott értékelése milyen szerepet játszik a tanulók félévi és év végi értékelésében. A modultervet az illetékes munkaközösség javaslata alapján az igazgató hagyja jóvá. IX.5

Az írásbeli beszámoltatás formái és rendje, a tanórán kívüli felkészülés elvei

Iskolánkban az írásbeli munkák a tanulók teljesítményének ellenőrzésében és értékelésében az alábbi módon töltenek be szerepet. Írásbeli felelet: olyan írásbeli munka, amelyik néhány tanóra anyagának vagy az ismeretek egy bizonyos típusának ellenőrzésére szolgál. Értékelése a szóbeli felelet értékelésével egyenrangú. Szolgálhat egyéni vagy csoportos ellenőrzésre. Írásbeli feleletek száma egy tanítási napon belül nincs korlátozva. Témazáró dolgozat: a meghatározó ellenőrzési forma. Eredményét a naplóba piros színnel kell bejegyezni. Egy osztályban egy nap maximum két témazáró dolgozat íratható. A témazáró íratását egy héttel korábban tudatni kell a tanulókkal és az osztályfőnökkel. A témazárók íratásának összehangolására a bejelentéskor, a napló megfelelő napi rovatába előzetesen, ceruzásan tett be- jegyzés szolgál. A kijavított témazáró dolgozatokat a tanulók megismerhetik, arra észrevételt tehetnek. A témazárókat a tanév lezárásáig a szaktanár megőrizi. „Próba-záróvizsga”: a záróvizsgákra való felkészülést segítő írásbeli vagy/és szóbeli beszámoltatási alkalom. Az egyes tantárgyakból az éves munkatervben meghatározott időpontban vagy időintervallumban iratható. A megíratás körülményeire nézve a záróvizsgák szabályzatai az irányadóak. A tanulóknak az íratás előtt felkészítést kell kapniuk a dolgozatban szereplő témákból. A dolgozatban csak olyan téma szerepelhet, amelynek tanulása, ismétlése már megtörtént. IX.6

Az otthoni felkészüléshez előírt feladatok kezelése

Az otthoni felkészülés szerves részét képezi tanítványaink tanulási, ismeretelsajátítási folyamatának. Az otthoni felkészülés feladattípusait az elméleti, tanulási feladatok és az írásbeli feladatok jelentik. Az ismeretelsajátítási feladatok a tanórán feldolgozott anyag egyéni elmélyítését, az elsajátított tudás reprodukálására vagy használatára való felkészülést jelenti. Ide soroljuk az önálló kiselőadásra, prezentációra való egyéni vagy csoportos felkészülést is. Az otthoni felkészülés írásbeli feladattípusait az önálló írásbeli gyakorlás, a házi dolgozat, illetve az egyéni vagy team-feladat jelenti. Az írásbeli gyakorlás egy-egy tanóra tárgyalt anyagához tartozó írásbeli feladatok megoldását jelenti. A házi dolgozat és a team-feladat egy téma összetettebb kifejtését igényli, 77



amihez ismeretek önálló megszerzésére, rendszerezésére, alkalmazására is szükség van. Az otthoni felkészülés adott tanórához tartozó idejét úgy kell megtervezni, hogy az adott órára elvárt felkészülési idő egy átlagos képességű tanulóval számolva ne haladja meg a tanóra felének idejét. Otthoni felkészülésre előírt feladatot – a fenti határok között – hétvégére, ünnepnapokra és szünet időszakára is lehet adni. Az otthoni felkészülésre adott feladatok teljesítését minden esetben ellenőrizni, a kiselőadás, a házi dolgozat és a team-feladat esetében pedig értékelni is kell.

IX.7

A településen élő nemzetiségek kultúrájának megismerése, megismertetése

Iskolánk a köznevelési feladatait alapvetően a nemzeti műveltség mellett, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadásában, megőrzésében, az egyetemes kultúra közvetítésében, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítésében jelöli meg. Célunk, hogy Kőszegen és környékén élő nemzetiségek (németek, horvátok) kultúrájával, történelmével, hagyományaival tanulóink is megismerkedjenek. Ennek eszközei iskolánkban: részvétel kulturális, hagyományőrző ünnepeken, rendezvényeken, előadások, múzeumi kiállítások látogatása.

IX.8

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

Iskolánkban a tanulók fizikai állapotának mérését az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése és tudatosítása érdekében végezzük. Fontos számunkra, hogy minden, iskolánkban tanuló fiatal – a képességének megfelelően differenciált terheléssel, szükség esetén felzárkóztató program biztosításával – úgy jusson el a felnőtté válásig, hogy az egészséges élethez szükséges edzettség, fizikai teherbíró képesség birtokában legyen. Az iskola tavasszal (március-április) mérési időszakban és az un. 4+1-es motorikus próba mérési módszer alkalmazásával tanévenként, valamennyi évfolyamra kiterjedően, a nappali oktatás munkarendje szerint felkészülő tanulók részvételével megszervezzük a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa végzi. A lefolytatott mérés, vizsgálat eredményeit a vizsgálatot végző pedagógus a mérésben érintett tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzíti, az eredményeket a testnevelés tantárgyat tanító pedagógusokkal közösen elemzi és meghatározza a tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket. A tanulók fizikai állapotának méréséhez tartozó tevékenységek: • A mérés elvégzése egy tanév során egy alkalommal: tavaszi időszakban (március- április) • Az egyéni és csoportteljesítmények kiértékelése, a mérési adatok nyilvántartása. • A sajátos fejlesztést igénylő tanulók és fejlesztési területeik meghatározása. • A felzárkózást biztosító, differenciált fejlesztési programok megtervezése. • A tanulók és a szülők tájékoztatása a mérés eredményeiről, az egyéni fejlesztésről. • A fejlesztő programok eredményességének megítélése a következő mérés alkalmával. A tanulók tájékoztatása az eredményekről. IX.9

Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek

Napjainkban az egészség-megőrzési tevékenység fő célja, hogy képessé tegye a tanulókat arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek ez egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel. Az egészségmegőrzés a mindennapi élet része kell, hogy legyen, amely messzemenően figyelembe veszi az egyén szociális és gazdasági helyzetét, mentális és fizikai kapacitását. Mindezen célok elérése, megközelítése csak tudatos, átgondolt, a mindennapokat és szinte valamennyi tevékenységünket befolyásoló egészségfejlesztésre irányuló tevékenységgel biztosítható. 78



A környezeti nevelés az ismeretközvetítés helyett hangsúlyosan a szemléletformálásra irányul. Megtanít a természettel való együttélésre, a természet szeretetére, tiszteletére, védelmére, tehát tudat-, magatartás- és szemléletformáló tevékenység. Ezért is fontos, hogy a környezeti nevelés helyet kapjon az oktatás valamennyi szintjén. A környezeti nevelési folyamat egész életünkön keresztül tart. Iskolánkból kikerülő tanulók ismerjék a szakmához (mezőgazdaság, kereskedelem, informatika, vendéglátásidegenforgalom) kapcsolódó globális és helyi környezeti összefüggéseket, értékeket, érezzenek felelősséget azok iránt és tudjanak lépéseket tenni a veszélyeztető tényezők elhárítására. E célok eléréséhez a legfontosabb a pedagógus példaértékű szemlélete és magatartása. IX.10 A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések, az iskola esélyegyenlőségi intézkedési terve

IX.10.1

Helyzetelemzés

Helyzetelemzés összeállítása szükséges az esélyegyenlőséget érintő problémák, hiányosságok feltárására. Ez szolgál kiindulópontul az esélyegyenlőség előmozdítását szolgáló beavatkozások, korrekciók és fejlesztések tervezéséhez, ezért az intézkedési terv eredményességének alapvető feltétele, hogy az elemzés alapos és pontos legyen. Intézményünk szakképző intézmény, emiatt korlátozottak az esélyegyenlőséget biztosításának a lehetőségei. A hozzánk kerülő tanulók ugyanis a szakközépiskolai és a szakiskolai tagozatra a szakmacsoportok megválasztásával jelentkeznek. Ez a döntés meghatározza az osztályba, csoportba kerülésüket is. Annak a fontos szempontnak tehát, hogy intézményen belül egyenletes legyen a HHH tanulók eloszlása, a fenti döntés miatt korlátozott a lehetősége. Az intézményi esélyegyenlőségi terv ugyanakkor számos további területen, elsősorban a pedagógiai módszerek alkalmazásával tudja segíteni az esély- egyenlőtlenségekből fakadó különbségek csökkentését. IX.10.2

A tanulók összetétele

A fejezetben az intézmény tanulói összetételére, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának kiegyenlítettségére vonatkozó adatokat vizsgáljuk. A fejezet keretében végzett elemzés célja: annak megállapítása, hogy az intézmény mennyire befogadó, illetve hogy folytat-e szegregált oktatásszervezési gyakorlatot. A tanulók összetételét az egyes tanévek október 1-jei állapotának megfelelően vizsgáljuk. Az adatokból az is kitűnik, hogy az érintett tanulók sem tagozatonként, sem szakmacsoportonként, sem osztályonként nem mutatnak különleges arányokat. Azt mondhatjuk, hogy eloszlásuk egyenletes, vagy inkább esetleges, hiszen osztályba kerülésüket az iskolánkba történő jelentkezésük, azaz tanulói/szülői döntés határozza meg. IX.10.3

A nevelés, oktatás eredm ényessége

A fejezet keretében végzett elemzés célja: annak megállapítása, hogy az intézményben folyó pedagógiai munka mennyire biztosítja a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatását, mennyire sikeres szociális hátrányaik kompenzálásában, esélyegyenlőségük előmozdításában. A HHH tanulók tanulmányi átlageredménye elmaradhat az iskola tanulmányi átlagától. Az eredmények alapján úgy ítélhetjük meg, hogy az átlagtól való eltérés – jóllehet nem a szociális státusz, sokkal inkább az egyéni sajátosságok következménye – mégis indokolja, hogy az érintett tanulók különleges figyelmet kapjanak. Iskolánkban a lemorzsolódást az éves munka értékelésének részeként, illetve az IMIP végrehajtásának értékelése keretében vizsgáljuk.. Az IMIP végrehajtásának tanévi értékelésében az adott tanévben 79



tanulmányi ciklusukat befejezők vonatkozásában mutatjuk ki a lemorzsolódási mutatókat. A releváns (tanulmányi ok miatt történt) lemorzsolódási arány 5 %. A 2007-2008. tanévtől kezdve mindkettőn belül vizsgáljuk a HHH tanulókra vonatkozó adatokat. IX.10.4

Részvétel a programokban

A fejezet keretében végzett elemzés célja: annak megállapítása, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók milyen mértékben veszik igénybe az intézmény nyújtotta szolgáltatásokat; sikeres-e részvételük biztosítása, bevonásuk az intézmény által biztosított programokba; hozzásegíti-e az intézmény a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket a számukra kínált támogatások eléréséhez, igénybevételéhez. Intézményünk széleskörű, színes programokat kínál a tanítványai számára a tanítási órákon túl, a délutáni órákban. Ezek a foglalkozások minden tanuló számára elérhetőek. Tanórán kívüli foglalkozások: • énekkar, • számítástechnika szakkör, • magyar irodalom felkészítő, • idegen nyelvű szakkör, • iskolai könyvtár, • hittan foglalkozások, • internetes szakkör, • természettudományi szakkör • atlétika szakosztály, • torna szakosztály, • emelt szintű felkészítők: magyar, történelem, informatika, matematika, idegen nyelv tantárgyakból, • korrepetálások matematika, idegen nyelv, helyesírásból, • önismereti kör A tanórán kívüli, szabadidős foglalkozásokon a tanulók jelentkezés alapján, illetve igényeik szerint vesznek részt. A kevés HHH tanuló esetében nem vonható le olyan következtetés, amelyik szociális szempontból értelmezhető csoportjukra az átlagostól eltérő jellemzőket mutatna ki. IX.10.5

A nevelés és az oktatás feltételei

A fejezet keretében végzett elemzés célja: annak megállapítása, hogy az intézményben rendelkezésre állnak-e a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatásának, nevelésének alapvető feltételei. Az iskola, bár főépületét 1899-ben építették, megfelel a mai kor követelményeinek. Minden területen rendelkezésre áll az oktatáshoz szükséges tárgyi és személyi feltétel a sikeres oktatás megvalósításához. A két kollégiumi épület közül a nagyobb létszámot befogadó lánykollégium 1973-ban, a fiúkollégium pedig 1990-ben épült. Utóbbi bővítésére 2006-ban került sor. A szakos ellátottság 100%-os. Az intézmény nevelőtestülete maximálisan kihasználja a továbbképzések lehetőségeit. Ezekkel az a célunk, hogy a kollégák magasabb szintű tudásával, módszertani felkészültségével eredményesebb munka folyjon az intézményben. Az intézményben a rászoruló tanulók mentálhigiénés segítséget érhetnek el, de a kollégiumban önismereti szakkör működik, két osztályban pedig – korszerű módszerekkel – az Élet iskolája programban vesznek részt a tanulók.

80


IX.10.6


A pedagógiai program és az iskola oktatási, nevelési gyakorlata

Az intézmény pedagógiai programja és oktatási, nevelési gyakorlata kiterjed a differenciált oktatás megvalósítására és az integrált oktatásra. A pedagógiai program leképezi azokat a gyakorlati eljárásokat, amelyek a képességfejlesztéssel, ezen belül a felzárkóztatással és a tehetséggondozással kapcsolatosak. A kulcskompetenciákat fejlesztő programjaink mind a közismereti képzést, mind a szakképzést átfogják. A szaktanárok egyre bővülő módszertani portfólióval rendelkeznek, tervszerűen választják meg a tanulókhoz és a képzési célokhoz leginkább megfelelő módszereiket. A 2009-2010-es tanévben pályázat keretében 18 kolléga vett részt a kompetenciafejlesztést szolgáló 30 órás továbbképzésen. A TÁMOP 3.1.4 pályázat keretében, amelyikkel ugyancsak a differenciált foglalkoztatást segítő, a tanulók kompetenciáinak fejlesztéséhez szükséges programok alkalmazásához kapcsolódva vettünk részt sokoldalú 60-120 órás továbbképzéseken. IX.10.7

Az intézmény kapcsolatrendszere

A fejezet keretében végzett elemzés célja: Annak megállapítása, hogy az intézmény mennyire nyitott és együttműködő, illetve hogy mennyire sikeres a partnerség-építésben, különösen a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók támogatása érdekében. Az iskola szakmai és társadalmi kapcsolatrendszere nyitott. Együttműködésre törekszünk az iskolába járó tanulók szülein és a partner oktatási intézményeken kívül az alábbi társadalmi szervezetekkel: • • • • • • • • • • • • •

Fenntartó, családsegítő szolgálatok, iskolaorvosi szolgálat védőnői hálózat, művelődési központ, könyvtár, sportegyesületek, helyi televízió, rendőrség, katasztrófavédelem polgárvédelem, Vöröskereszt, nevelési tanácsadók.

A kialakított kapcsolatokat az iskola minden közvetlen és közvetett partnerrel rendszeresen ápolja, véleményüket, értékelésüket felhasználja a fejlesztési irányok meghatározásában, a tanulók érdekében. IX.10.8

A helyzetelemzés összefoglalása

A helyzetértékelés megállapításai, legfontosabb következményei az alábbi táblázatban foglalhatók össze: 1/a. táblázat ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERÜLET

FELTÁRT

II.7. A vizsgált intézményben biztosított a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatása

81

SZÜKSÉGES


1. Meghaladja-e az intézményben a lemorzsolódás (évismétlés, hiányzások, magántanulók) mértéke az azonos intézménytípus országos átlagát? 2. Rosszabbak-e a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulási mutatói az iskolában tanuló diákok általános továbbtanulási adatainál?


A lemorzsolódási arány alatta marad az országos átlagnak.

Nincs.

Nincs mért különbség.

Nincs.

A HHH tanulók az iskolai 3. Van-e eltérés az intézményben a halmozottan átlagnál magasabb hátrányos helyzetű tanulók és a nem hátrányos arányban vesznek részt a helyzetűek között a tanórán kívül programokon tanórán kívüli való részvéte tekintetében? programokban.

Nincs.

Igen: Útravaló, Út az 4. Részesülnek-e az intézményben tanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók az iskolán érettségihez program, kívüli segítő programokban?

Nincs.

82



1/b. táblázat ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERÜLET II.8. A vizsgált intézményben a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatásának feltételei megfelelően biztosítottak 1. Megfelelő-e az intézményben a szakos ellátottság? Rendelkezésre állnak-e képzett segítő szakemberek?

FELTÁRT

A szakos ellátottság 100%-os. Segítő szakemberek a képzést tanfolyami keretben kapták.

SZÜKSÉGES

Nincs.

2. Megfelelőek-e az oktatás infrastrukturális feltételei az intézményben? Kiegyenlítetten biztosítottak-e az intézményen belül az oktatás feltételei?

A feltételek megfelelőek, kiegyenlítetten állnak rendelkezésre.

3. Az intézmény milyen mértékben alkalmaz korszerű, inkluzív pedagógiát, differenciáló módszertant és a kulcskompetenciákat fejlesztő programokat a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatásának megvalósítása érdekében?

Továbbképzéseket szerveztünk. A gyakorlat átformálására pályázatot nyújtottunk be.

4. Van-e rendszeres kapcsolat, együttműködés az intézmény környezetében működő társadalmi és szakmai szereplőkkel (szülők, fenntartó, helyi önkormányzat, cigány kisebbségi önkormányzat, családsegítő, gyermekjóléti szolgálat, szociális és egészségügyi partnerek, civil szervezetek) a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskola sikerességének érdekében?

Igen, kapcsolatrendszerünk Családlátogatás, szervezett keretek között, felvilágosítás, szoros együttműködés kialakítása. rendszeres minden partnerrel. Nem kielégítő a HHH tanulók szüleivel való kapcsolat.

83

Nincs

A továbbképzési, pályázati lehetőségek okszerű kihasználása.



1/c. táblázat ESÉLYEGYENLŐSÉGI Egyéb területek 1. A tanulók HHH-nek megismerése.

2. A releváns iskolai és a HHH tanulókra vonatkozó adatok elemzése.

3. Tanulmányi eredményesség

FELTÁRT PROBLÉMA

SZÜKSÉGES BEAVATKOZÁS

A tág beiskolázási terület miatt Beiratkozáskor, illetve az ofői tanévnem jutunk kellően megbízható előkészítő munka keretében, a szülők információkhoz a tanulók bevonásával pontosítani kell a tanulók HHH-vel kapcsolatban. HHH -ről való ismereteket. Az iskolai eredmények értékelése eddig nem tért ki a Az iskolai teljesítményt mutató adatokon túl évente gyűjteni és értékelni kell a HHH tanulókat jellemző eredményekre. lemorzsolódással, a továbbtanulással, a tanórán kívüli programokban való részvétellel, az iskolán kívül segítő programokkal kapcsolatosan a HHH tanulók adatait is. A HHH tanulók tanulmányi eredménye elmarad az iskolai átlagtól, bukási arányuk magasabb annál.

84

Differenciált oktatás gyakorlati alkalmazása, kiemelt figyelem a HHH tanulók eredményességének növelésére.


IX.10.9


Az intézkedési terv célja

Intézményünk alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul tűzzük ki az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében az intézmény minden tevékenysége során. Az iskola esélyegyenlőségi intézkedési tervének célja, hogy biztosítsa az intézményen belül az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését, figyelembe véve a szülők igényeit és a törvényi előírásokat. A program közvetlen célcsoportja: a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, illetve az őket nevelőoktató pedagógusok. A program közvetett célcsoportja: az iskola valamennyi tanulója és pedagógusa, az iskolával együttműködő szakmai szolgáltatók, a témában érintett civil szervezetek képviselői, valamint döntéshozók és természetesen a szülők. Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosítása mellett, a tanítványok optimális képzésével biztosítjuk az eredményes tanulmányi munkát, a továbbtanuláshoz és a munkába álláshoz szükséges esélyteremtést. A támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását, a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálását és az esélyegyenlőség előmozdítását az iskola minden tevékenysége során figyelembe veszi, és alkalmazza: • a beiratkozásnál, felvételinél, • tanításban, ismeretközvetítésben, • a tanulók egyéni fejlesztésében, • az értékelés gyakorlatában, • tanulói előmenetelben, • a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában, • a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében, a továbbtanulásban, pályaorientációban, • a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében, • a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel. IX.10.10

Kötelezettségek és felelősség

Az intézmény minden dolgozója, tanulója, a szülők és a társadalmi partnerek számára elérhető az iskolai esélyegyenlőségi intézkedési terv, ismerik és követik a benne foglaltakat. Az intézmény pedagógusai a pedagógiai programban megfogalmazott korszerű módszerek alkalmazását lehetővé tevő tudásukat a szükséges továbbképzések elvégzésével szerzik meg. Az egyenlő bánásmód elvét sértő eseteket megszüntetjük. • •

Felelős: igazgató. Határidő: folyamatos.

Az iskola esélyegyenlőségi tervének megvalósítása az intézmény minden pedagógusának feladata. A tervezett tevékenységek koordinálása, az esélyegyenlőségi terv végrehajtása, az iskola mindennapi feladata, az iskolavezetés, a munkaközösségek, az osztályfőnökök és a szaktanárok szintjén. Az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálását az iskola Minőségirányítási Programjában meghatározottak szerint kell végezni. • Felelős: minden pedagógus, ifjúságvédelmi felelős és igazgató • Határidő: folyamatos, értelemszerű. A tantestület minden tagjának kötelessége betartani az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítani a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkör kialakítását. Munkájukat az intézkedési terv céljainak megfelelően kötelesek végezni. Az intézmény minden pedagógus számára biztosítja az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteket bővítő továbbképzéseken való részvételt. A tantestület minden tagjának ismernie kell az iskola 85



esélyegyenlőségi intézkedési tervében foglaltakat, és aktívan közre kell működnie annak megvalósításában. Az esélyegyenlőség sérülése esetén a tantestület minden tagjának kötelessége jeleznie azt, az iskola ifjúságvédelemért felelős pedagógusnak. • •

Felelős: minden pedagógus, ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógus, igazgató Határidő: folyamatos

Az iskolával minden szerződéses viszonyban álló, szolgáltatást nyújtó fél ismerje az intézményi esélyegyenlőségi tervet és magára nézve is kötelezőként kövesse azt. • •

Felelős: szerződéses partnerek Határidő: folyamatos

IX.10.11

Akcióterv

A mindennapi munka során hangsúlyt helyezünk azokra az értékekre, melyek a partnerigény mérések során felszínre kerültek, amelyeket pedagógiai programunk rögzít, amelyek már eddig is beváltak a mindennapi munka vezérfonalaként. Az oktatásban részt vevő tanulóinkban tudatosítjuk a megszerzett ismeretek értékét. A mindennapi szellemi munka fontosságát hangsúlyozzuk, és ehhez igyekezzünk megnyerni a szülőket is. Lehetőséget biztosít erre a közoktatási törvény módosítása, valamint az útravaló program pályázati lehetőségével elnyerhető pénz, mint ösztönző eszköz. Az iskola kezdő évfolyamán a bemeneti mérések elvégzésével már a tanév elején kiszűrjük azon gyermekeket, akik a mindennapi tanulás terén elmaradnak társaiktól az osztályban. Közöttük kiemelt figyelmet fordítunk a HHH tanulókra. A lemaradást egyéni foglalkozásokon, felzárkóztatásokon, a differenciált oktatás pedagógiai módszereinek alkalmazásával igyekszünk fejleszteni. Erre vonatkozó eljárásunkat a pedagógiai program rögzíti. A felsőbb évfolyamokon is figyelmet fordítunk a lemaradó tanulók tanulmányi előmenetelére. A jelentős lemaradásokat differenciált oktatással, korrepetálásokkal és korrekciós foglalkozásokkal, valamint a csoportmunka alkalmazásával pótoljuk, illetve, szükség esetén a szaktanárok konzultálnak az osztályfőnökökkel, és értesítjük a szülőket is. Minden esetben arra törekszünk, hogy az évfolyam/szak követelményeit a lehető legalaposabban sajátítsa el minden tanítványunk. Ez lehetőséget teremt tanulóink számára a folyamatos haladásra, az évvesztés elkerülésére. Különös figyelmet fordítunk azon tanulókra, akik viselkedésében magatartászavaros jegyeket fedeztünk fel. A probléma megoldása érdekében együttműködünk a Családsegítő Szolgálat, az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat munkatársaival.

IX.10.12

Fejlesztési célok

1. RÖVID TÁVÚ CÉLOK: • • •

A HHH tanulók tanulási sikerességét befolyásoló tényezők vizsgálata és felismerése. A HHH tanulók tanulmányi sikerességét segítő programok kidolgozása és elindítása. Az alapkészségek fejlesztését kiemelten kezelő programok iskolai kidolgozása és elindítása.

•

Tanórán kívüli foglalkozások szervezése a tanulói lemaradások csökkentése és a tehetségek gondozása érdekében.

• •

A bemeneti mérések alkalmazásán alapuló egyéni fejlesztés kidolgozása és iskolai alkalmazása. Kapcsolatfelvétel az érintett tanulók szüleivel, családlátogatások, fogadóórák tartása.

2. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK: • •

A HHH tanulók tanulmányi eredményének javítása. A HHH tanulók lemorzsolódásának csökkentése. 86



•

A HHH tanulók továbbtanulásának elősegítése a felsőoktatási intézményekbe.

•

A HHH tanulók számának és arányának növekedése a tanórán kívüli foglalkozásokon.

•

Pályázati lehetőségek igénybe vétele a HHH tanulók képzésének segítése érdekében.

•

Mentori hálózat kialakítása és működtetése a HHH tanulók tanulmányi munkájának javítása érdekében.

•

Hatékony kapcsolat kialakítása az általános iskolákkal az általános iskola – középiskola átmeneti nehézségek leküzdése érdekében.

•

Indokolt esetekben egyéni fejlesztési tervek kidolgozása és megvalósítása.

•

A pedagógusok célzott továbbképzésének szervezése, (fejlesztő pedagógia, nem szakrendszerű oktatás, képességfejlesztő oktatás) a HHH tanulók hatékonyabb oktatásának érdekében.

•

Folyamatos szülői kapcsolattartás, fórumok, témaorientált megbeszélések szervezése. 3.

Helyzetelemzés Cél konkrét megállapítására, szöveges problémára megfogalmazás hivatkozás a

1. Nincs rendszere a HHH feltárásának

2. Hiányzik a tematikus adatgyűjtés, elemzés a HHH kapcsolatban

3. Gyenge szülő-iskola kapcsolat

A szülők megfelelő tájékoztatásával el kell érni a HHH teljes körű feltárását.

Ismerni kell a HHH tanulóknak az iskolai jellemzőktől való eltérését.

INTÉZKEDÉSI TERV (2. táblázat)

Intézkedés leírása

Az intézkedés Intézkedés Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés felelőse megvalósításána eredményességé eredményességé eredményességé k határideje t mérő indikátor t mérő indikátor t mérő indikátor rövidtávon középtávon hosszútávon (1 év) (3 év) (6 év)

Tájékoztató szülői értekezleteken, Igazgató, az iskolába osztályfőnökö lépés- kor és tanévek elején k. (ld. 1/c. sz. melléklet). Rendszeres adatgyűjtést kell végezni a HHH tanulók fontos paramétereire vonatozóan (1.sz. mell.)

A tanulmányi eredményesség növelése, a bukások számának a csökkentése

5. Korszerű pedagógiai módszerek alkalmazása

Korszerű, inkluzív pedagógiát, differenciáló módszertant és a kulcskompeten ciákat fejlesztő programok alkalmazása

Differenciált oktatás gyakorlati alkalmazása

Minden szülő megismeri a feltételeket és az érdekeltség körülményeit

Rendszerezett adatok állnak Igazgató, Félévente, a igazgatóhelyett végzett munka rendelkezésre a HHH tanulók es, értékelése helyzetének osztályfőnökök keretében. megítéléséhez. .

Családlátogatás Együttműködő ,felvilágosítás, Osztályfőnök, szülői közösség együttműködés igazgató

4. A HHH tanulók tanulmányi eredményesség e

Beiratkozás, az egyes akciók időpontja, tanévenként: 09.15.

folyamatos

Az iskola szaktanárai, folyamatos igazgató

Irányított továbbképzések kel, pályázati Igazgató, lehetőségekkel munkaközössé folyamatos növelni kell a g- vezetők pedagógusok felkészültségét

87

Szülői értekezletek látogatottsága

Bukások számának csökkenése

A pedagógusok növekvő arányban korszerű módszertani ismeretre tesznek szert

A szülők, Minden ténydöntésük legesen HHH alapján tanuló nyilatkoznak a helyzetéről HHH - et pontos meghatározó információja iskolai van az végzettségükről. iskolának.

Az adatok alapján beavatkozások, segítő programok indulnak.

Nem lesz eltérés a HHH tanulók eredményeinek az iskolai, osztály átlagától.

Szülői értekezletekl átogatottságá nak növekedése

Együttműködő szülői közösségek kialakítása

Csökken az évismétlők száma

Nő a felsőfokon továbbtanulók aránya

Nő a gyakorlatban megvalósított, korszerű módszerek aránya

Növekszik a HHH tanulók tanulmányi eredményessége


IX.10.13


Megvalósítás

Az intézmény közreműködik a székhelye vonatkozásában a Kőszeg városi, illetve a Kőszeg és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulása által elkészített esélyegyenlőségi terv megvalósításában. A Kistérségi Esélyegyenlőségi Program céljait beépítettük az esélyegyenlőségi intézkedési terv célrendszerébe. Az intézmény a stratégiai dokumentumainak (pedagógiai program, IMIP) átdolgozásában különös figyelmet fordít az esélyegyenlőséget biztosító szabályozásokra, szakmai tartalmi részek kidolgozására. A stratégiai dokumentumokban foglaltakat – a vonatkozó folyamatszabályozásnak megfelelően, elősegítve azok megvalósulását – érvényesítjük az egyes tanévek munka- terveiben. Az iskola – a jelentkezések függvényében – biztosítja a HHH tanulók arányos elhelyezését az osztályokban. Az iskola lehetővé teszi minden pedagógusa számára az adaptálható módszerek bemutatását, a problémák, szakmai tapasztalatok megvitatását, a megoldási alternatívák kidolgozását. Az iskola a HHH tanulók számára tanórán kívüli fejlesztési lehetőségeket szervez a különbségek, lemaradások csökkentése érdekében. Az iskola segítséget nyújt a pedagógusok és a pedagógus munkát segítők közös szakmai nyelvének kialakítására, a közös problémamegoldó stratégiák, hosszú távú koncepciók kidolgozására. Az iskola együttműködik a közvetlen és közvetett partnerekkel a HHH tanulók lemaradásának csökkentése érdekében. Az iskola figyelemmel kíséri a HHH tanulók tanulmányi előmenetelét és továbbtanulását, havi rendszerességgel informálja a szülőket a tanulók előrehaladásáról, évente gyűjti és elemzi az 1/b. sz. mellékletben található, az esélyegyenlőség teljesülésére jellemző adatokat. A pedagógusok szakmai információs szolgáltatásának kiépítése. Az igénybe vehető szolgáltatásokról (Szakmai Szolgálat, Családjóléti Szolgálat, stb.) által nyújtott tájékoztatás révén. Az iskola a saját eszközeivel hozzájárul a sajátos nevelési igényű tanulók hátrányainak csökkentéséhez, a társadalmi beilleszkedés esélyeinek növeléséhez. A megvalósítás során felmerült problémákat megoldjuk, keressük a prevenció lehetőségét.

88


IX.10.14


Kockázatelemzés

A A KOCKÁZAT A KOCKÁZAT KOCKÁZAT ELHÁRÍTÁKÖVETBEKÖVETSÁNAK, KEZMÉNYÉNEK KEZÉSÉNEK S.SZ. INTÉZKEDÉS CÉLOK KEZELÉSÉNEK SÚLYOS- SÁGA VALÓSZÍNŰTERVEZETT (1-3) SÉGE MÓDJA (13) A szülők megfelelő Tájékoztató A szülők nem Pedagógiai tájékoztatásával el kell szülői tanácsadás, meg1. 3 2 érni a HHH teljes körű értekezleteken, az hajlandók megfelelő adatokat szolgáltatni. győzés. feltárását. iskolába lépéskor és tanévek elején (ld. 1/c. sz. melléklet). AZ INTÉZKEDÉS EREDMÉNYES MEGVALÓSULÁSÁNAK KOCKÁZATA

2.

Ismerni kell a HHH tanulóknak az iskolai jellemzőktől való eltérését.

3.

Együttműködő szülői közösség

4.

5.

A tanulmányi eredményesség növelése, a bukások számának a csökkentése Korszerű, inkluzív pedagógiát, differenciáló módszertant és a kulcskompetenciákat fejlesztő programok alkalmazása

Rendszeres adatgyűjtést kell végezni a HHH tanulók fontos paramétereire vonatozóan (1/b. sz. mell.) Családlátogatás, felvilágosítás, együttműködés

Differenciált oktatás gyakorlati alkalmazása Irányított továbbképzésekkel, pályázati lehetőségekkel növelni kell a pedagógusok felkészültségét

Az adatgyűjtés nem teljes körű.

Együttműködési készség hiánya.

Az egyéni tanulói motivációk, képességek akadályt jelentenek. Korlátozottak a továbbképzésre fordítható források.

89

3

3

1

Rendszeres adatgyűjtés megszervezése.

2

Vezetői beavatkozás, érdekeltség megteremtése.

3

2

2

1

Egyéni fejlesztési tervek összeállítása, a szülők bevonása.

Pályázati források feltárása, kihasználása.


IX.10.15

A m egvalósulást segítő egyéb programok

KIEMELT PROGRAM- FELADATOK ELEM

FELADAT STÁTUSZA

CÉLÉRTÉKEK

„Mérésértékelés” pályázat

Kompetenciafejlesztés, differenciáló pedagógiai m ó d szerek alkalmazása.

TÁMOP 3.1.4 pályázat

kompetenciafejlesztő programcsomagok Kompetencia- bevezetése 3 tantárgyban, 6 osztályban tantárgytömbösített oktatás bevezetése a fejlesztés, tárgyakban, 3 programcsomag természettudományi ok bevezetése. osztályban. projektek, témahetek szervezése IKT stratégia megvalósítása

IX.10.16


- 16 fő 30 órás továbbképzése a szaktárgyi kompetenciafejlesztéssel kapcsolatban - helyi tantervek kompetenciafejlesztést támogató átdolgozása a - Belső továbbképzések, tapasztalatátadás- ok a gyakorlati megvalósítás támogatására.

3

3

KOORDINÁCIÓS FELADAT

KOORDINÁ CIÓÉRT FELELŐS SZEMÉLY

Továbbképzések résztIgazgató, vevői, tantervfejlesztés, nevelési munkaközösségi munka igazgatóhelyet támogatása. tes.

Projektmenedzsment, továbbképzések szervezése, új módszerek bevezetésének Igazgató, szakmai támogatása, a vezető. megszerzett tudás intézményen belüli továbbadásának szervezeti keretei.

Monitoring és nyilvánosság

Az iskola az éves szakmai beszámolók alkalmával tekinti át az esélyegyenlőségi programban meghatározottak teljesítését. A megvalósítás tanévi értékelésének tartalmaznia kell az elért eredményeket, az 1. sz. mellékletben található adatok elemzését. Az adatok gyűjtése az osztályfőnökök, illetve a gyermekvédelmi felelős kötelessége, az elemzést a nevelési igazgatóhelyettes végzi. Az iskola az elért eredményeket az iskola honlapján nyilvánossá teszi. Az elért eredmények ismertetése a közvetlen és közvetett partnerekkel az iskola alapvető feladata, ezáltal is ösztönözve a tanulókat és szüleiket a folyamatos ismeretszerzésre. A felelősök a nevelési igazgatóhelyettes, illetve az osztályfőnökök. A jó módszereket az iskolán belül meg kell ismertetni a pedagógusokkal és a pedagógiai munkát segítőkkel, bemutató foglalkozások, szakmai megbeszélések alkalmával. A munka felelősei, a tapasztalatok összegzői a munkaközösség-vezetők. A féléves és éves értékelést ismertetni kell az iskola fenntartójával. A tanévben szervezett, nagyobb megmozdulásokra, rendezvényekre (szülői értekezletek, szakmai tanácskozások stb.) a helyi médiát (tv, újság) meg kell hívni, illetve értesíteni. A feladat felelőse az igazgató. Az iskola pedagógiai munkájának széleskörű ismertetése a közvetlen és közvetett partnerekkel. A nyilvánosság biztosításával és az elért eredmények ismertetésével tájékoztatást kell adni a fenntartónak, a szülőknek és az iskolával együttműködő szervezetek számára. A feladat szervezője és felelőse az igazgató.

90



IX.10.17 Konzultáció és visszacsatolás Az esélyegyenlőségi terv kidolgozásába bevonjuk az esélyegyenlőségi tervben résztvevők teljes körét. A közvetlen és közvetett partnerek véleményének és javaslatainak ismeretében módosítjuk az akciótervet. A megvalósítás alkalmával felmerülő problémákat, konfliktusokat az együttműködő szervezetekkel (szülők, szakmai szervezetek, fenntartó) konzultálva oldjuk meg, különös tekintettel arra, hogy a jövőben ezek elkerülhetőek legyenek. A szülőkkel szoros kapcsolatot alakítunk ki. A szülői értekezletek alkalmával tájékoztatjuk őket az esélyegyenlőségi terv megvalósításának folyamatáról, a felmerülő problémákról. A problémák, konfliktusok megoldásába a szülőket is bevonjuk. Az osztályban, csoportban történt tipikus eseteket ismertetni kell a tantestület tagjaival. Az iskolai megoldás megvalósítására a tantestület javaslata alapján dolgozunk ki megoldási javaslatot. Meghatározzuk a megoldási javaslatban az elvárt eredményesség mérhető mutatóit és a meg- oldásban résztvevő közreműködőket, mint felelősöket. A sikeres megoldásokról a félévi és év végi tanulmányi és pedagógiai értékelésen számolunk be a tantestületben, illetve tájékoztatjuk a fenntartót és a szülői közösséget is az elért eredményekről. Amennyiben szükséges, az iskolai tervet is módosítjuk. IX.10.18 Szankcionálás Az esélyegyenlőségi tervben meghatározott célok elérésében megnevezett felelősök feladata az elvárt eredmények elérésének biztosítása. Amennyiben az eredmények nem érik el a célként kitűzötteket, akkor megvizsgáljuk a folyamatot, hogy mely részterületen történt olyan változás, ami jelentősen befolyásolta az eredményességet. Amennyiben az eredmények elmaradása személyhez köthető, akkor a pedagógusok teljesítményének értékelésében ennek érvényre kell jutnia. Amennyiben az elért eredmények megfelelnek az elvárt célnak, abban az esetben az iskola minőségi értékelésében a részt vevő nevelők teljesítményét megfelelően értékelni, ösztönözni szükséges.

91



E) A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT FELADATOK A hazánk Alaptörvényében megfogalmazott feladatokat szem előtt tartva és köznevelési törvényben foglalt célok elérése érdekében a Nemzeti alaptanterv szerint iskolánk nevelési feladatait alapvetően a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadásában, megőrzésében, az egyetemes kultúra közvetítésében, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítésében jelöli meg. Feladatunk továbbá a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése. Célunk továbbá, hogy a családdal együttműködve cselekvő elkötelezettségre neveljünk az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlessze a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket. Ezáltal hozzájárulhatunk ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék a haza felelős polgárává váljék; kifejlődjék benne a hazafiság érzelemvilága; reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert. Megtalálja helyét a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben, valamint a munka világában; törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására; legyen képes felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsát illetően; váljék képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre; ismerje meg és értse meg a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat; tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését.

I.

Feladataink:

I.1 Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi neveléssel tanulóinkat megkíséreljük felkészíteni az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítünk választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is.

I.2 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Elsajátítják azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Célunk, hogy alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódnak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról.

I.3 Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a 92



cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. Iskolánk megteremti, annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítjuk a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások.

I.4 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elősegítjük a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzásegítjük, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához.

I.5 A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. Iskolánk kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolánk foglalkozik a szexuális kultúra kérdéseivel is.

I.6 A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Pedagógusaink ösztönzik a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Iskolánk fontos feladatának tekinti, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítik a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében.

I.7 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Iskolánk ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez.

I.8 Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és 93



felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Célunk, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Intézményünk felkészíti őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekszünk arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába.

I.9 Pályaorientáció Iskolánk törekszik arra, hogy átfogó képet nyújtson a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket biztosítunk, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését.

I.10 Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Célunk, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében biztosítjuk a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását.

I.11 Médiatudatosságra nevelés Célunk, hogy tanulóink a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével.

I.12 A tanulás tanítása A tanulás tanítását iskolánk alapvető feladatának tekinti. Minden pedagógusunk célja, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése.

II.

Egységesség és differenciálás

A gyerekek, a serdülők és a fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges feladatok meghatározásával ösztönözzük a személyiségfejlesztő tanítást. A pedagógiai munka középpontjában a tanulók tudásának, 94



képességeinek fejlesztése, a készségek elsajátíttatása, kibontakoztatása, a személyiség fejlődéséhez szükséges megfelelő feltételek biztosítása áll, figyelembe véve, hogy az oktatás és a nevelés színtere nem csak az iskola, hanem az élet számos egyéb fóruma is. A differenciált tanítás-tanulás megvalósulásához különösen a következő szempontokat vesszük figyelembe: — olyan szervezési megoldásokat részesítünk előnyben, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; — a tanulást úgy szervezzük, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat, alkotóképességüket; — a nevelési-oktatási folyamattal elősegítjük a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, lehetőséget adva esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezésére; — az iskolai tanítás-tanuláskülönböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésében-oktatásában) alkalmazzuk az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit; — a tanítás egyik elve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; — a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében a feladathoz tanulásszervezési technikákat alkalmazunk; — sajátos tanulásszervezési megoldásokat alkalmazunk a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igénylő gyerekek esetében, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában; — a tanítási-tanulási helyzetek, a tanulásszervezési módok és értékelési eljárások alkalmazkodnak az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, és támogatják a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását; — különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat alakítunk ki mind az iskolák közötti együttműködésben, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában.

III.

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei

A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a nevelési-oktatási folyamatot a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek szerint szervezzük meg: — a feladatok megvalósításához hosszabb idősávokat, tágabb kereteket jelölünk meg ott, ahol erre szükség van; — igény szerint sajátos, a fogyatékossággal összeegyeztethető tartalmakat, követelményeket alakítunk ki és azokat teljesíttetjük meg — iskolánk segítő megkülönböztetéssel, egyénileg is támogatja a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve; a tantervi irányelvek és a vizsgaszabályzatok útmutatásai alapján..

IV.

Az eredményes tanulás segítésének elvei

Az iskola a fenntartóval, a családdal, a gondviselővel, szakmai és civilszervezetekkel együttműködve a következő elvek szerint biztosítja a nevelő-oktató munka feltételeit: — a képességek megismerése és fejlesztése, a készségek, ismeretek, tudástartalmak megalapozása, folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a tudás bővítése, megszilárdítása — a tanuló tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése — a tanulást érintő lemaradás, illetve a tanulói leszakadás megakadályozásának érdekében a tanuló személyiségének, szociokulturális hátterének megismerése, — a tanuló önmagához és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon, és e tevékenység támogatása az iskolán kívül is; — motiváló és hatékony tanulásszervezési eljárások alkalmazása, — egységes alapokon nyugvó tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása;

95



— a sajátos nevelési igényű, akadályozott, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők elfogadása, beilleszkedésük feltételeinek kölcsönös alkalmazkodáson alapuló megteremtése, a képességprofilhoz viszonyított haladás elismerése, a tanulásban meghatározó képességeik feltárása és fejlesztése.

V.

Képesség-kibontakoztató felkészítés

A képességeket kibontakoztató felkészítés a személyiséget fejlesztő pedagógiai munkával és a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességeinek, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási, továbbtanulási esélyeinek növeléséhez.

VI.

Kulcskompetenciák fejlesztése:

Tanítványaink fejlesztését a NAT-ban meghatározott alábbi kulcskompetenciák területén tartjuk fontosnak: 1. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények, vélemények kifejezését és értelmezését, megőrzését és közvetítését szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás szóban és írásban), valamint a helyes, öntudatos és alkotó nyelvhasználatot az oktatásban és képzésben, a társadalmi és kulturális tevékenységek során, a családi és a társas életben, a munkában és a szabadidős tevékenységekben, a társas valóság formálásában. 2. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció – az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan – az alapvető nyelvi készségekre épül: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése idegen nyelven különböző tevékenységi formákban. Ilyen a hallott és olvasott szöveg értése, a szövegalkotás és az interakció szóban és írásban. Ezek a tevékenységek az élet különböző területein – oktatás és képzés, munka, családi és társas élet, szabadidős tevékenységek – az egyén szükségleteinek megfelelően folynak. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességekre és készségekre is támaszkodik, mint a közvetítés az anyanyelv és az idegen nyelv között, valamint más kultúrák megértése. A nyelvhasználó tudásszintje változhat a különböző nyelvek, nyelvi tevékenységek (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése, íráskészség és közvetítő készség), valamint az idegen nyelvet használó társadalmi-kulturális háttere, igényei és érdeklődése szerint. 3. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia kialakításához elengedhetetlen az olyan meghatározó bázisképességek fejlesztése, mint a matematikai gondolkodás, az elvonatkoztatás és a logikus következtetés. E kompetencia összetevőit alkotják azok a készségek is, amelyekre támaszkodva a mindennapi problémák megoldása során a matematikai ismereteket és módszereket alkalmazzunk. A matematikai kompetencia kialakulásában, hasonlóan más területekhez, az ismeretek és a készség szintű tevékenységek egyaránt fontos szerepet töltenek be. 4. Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia az ismereteknek és készségeknek azt a rendszerét jelöli, amelynek megfelelő szintje lehetővé teszi, hogy megfelelő ismeretek és módszerek felhasználásával leírjuk és magyarázzuk a természet jelenségeit és folyamatait, bizonyos feltételek mellett előre jelezve azok várható kimenetelét is. Segít abban, hogy megismerjük, illetve megértsük természetes és mesterséges környezetünket, és ennek megfelelően irányítsuk cselekedeteinket. A technikai kompetencia ennek a tudásnak az alkotó alkalmazása az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében. A természettudományos és technikai kompetencia magában foglalja a fenntarthatóság, azaz a természettel hosszú távon is összhangban álló társadalom feltételeinek ismeretét, és az annak formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség elfogadását.

96



5. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (információs és kommunikációs technológia, a továbbiakban IKT) és a technológiák által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; digitális tartalomalkotás és - megosztás, továbbá kommunikációs együttműködés az interneten keresztül. 6. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékalapú, személyek és kultúrák közötti párbeszédre nyitott szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, valamint a közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amelynek révén az ember hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalmi és szakmai életben, továbbá – ha szükséges – képes a konfliktusok megoldására. Az állampolgári kompetencia lehetővé teszi, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudást felhasználva aktívan vegyünk részt a közügyekben. 7. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia segíti az embert, hogy igyekezzék megismerni tágabb környezetét, és ismeretei birtokában képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Ez tudást, kreativitást, újításra való törekvést és kockázatvállalást jelent, valamint azt, hogy az egyén céljai érdekében terveket készít és valósít meg. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek, készségeknek és magatartásformáknak, amelyekre a mindennapi életben, a társadalomban és a munkahelyen szükség van. 8. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség magában foglalja az esztétikai megismerést, illetve az elképzelések, képzetek, élmények és érzések kreatív kifejezésének elismerését, befogadását mind a hagyományos művészetek nyelvén, mind a média segítségével, különösen az irodalomban, a zenében, a táncban, a drámában, a bábjátékban, a vizuális művészetekben, a tárgyak, épületek, terek kultúrájában, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó és a mozgókép segítségével. 9. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az ember képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve a hatékony gazdálkodást az idővel és az információval. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását, a képességek együttesére támaszkodó készségeit a legkülönbözőbb helyzetekben alkalmazza: tanulási és képzési folyamataiban, otthon, valamint a munkában egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.

VII.

Idegen nyelv oktatás

Az első idegen nyelv esetében–, amely az angol és német lehet –biztosítjuk az általános iskolai tanulmányok során megkezdett folytatólagos oktatást és az érettségi idejére a nyelvnek legalább B2 szintű elsajátítását. Az első idegen nyelv oktatása heti négy órában, csoportbontásban történik, második idegen nyelvként tanulóink német, angol és orosz nyelv tanulását választhatják.

VIII. A szakközépiskolai oktatás A szakközépiskolánknak szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A képzés óraterve párhuzamosan biztosítja a felkészülést az érettségi vizsgákra, valamint a szakmai ismeretek elsajátítását. 97



A szakközépiskolában az Országos képzési jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban tehető munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga.

IX.

A szakiskolai nevelés

A szakiskolánk a nevelést-oktatást a szakiskolai kerettantervek alapján szervezi meg, amelyeknek a szakképzési törvényben meghatározott időkeretet biztosít a NAT követelményeinek megvalósítására. A helyi tantervek a kerettantervekre, a NAT kiemelt fejlesztési területeire, nevelési céljaira, a kulcskompetenciákra épülnek, másrészt a szakiskola közismereti és szakmai tárgyai együttesét figyelembe véve érvényesítik a műveltségterületek alapelveit, céljait és fejlesztési követelményeit.

IX.

A kollégiumi nevelés kapcsolata az iskolai neveléssel-oktatással

A kollégiumi nevelés országos alapprogramja alapján mindenekelőtt a NAT kiemelt fejlesztési feladatain keresztül kapcsolódik az iskolai tantervi szabályozáshoz. A kollégiumi nevelés és oktatás segíti az iskolánk nevelő és oktató feladatait.

X. Műveltségi területek A középfokú nevelés-oktatás szakaszában a korábbi képzési szakaszban kibontakozott képességek továbbfejlesztését, a készségek és a tudástartalmak elmélyítését és megszilárdítását tűzzük ki célunkként. E szakaszban már megjelennek a munkavállalói szerephez szükséges kompetenciák, továbbá iskolatípustól függően a pályaválasztáshoz kapcsolódó, illetve a szakképesítés megszerzéséhez szükséges készségek, ismeretek. Feladatunk a fiatalok felkészítése a felnőtt társadalomba való beilleszkedésre az ehhez szükséges műveltségtartalom biztosításával, továbbá a pályaorientáció, illetve felkészítés a felsőfokú tanulmányok megkezdésére vagy a munkába állásra. A NAT műveltségi területeinek megjelenése tantárgyainkban: NAT műveltségi terület Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom Ember és társadalom Történelem és állampolgári ismeretek Matematika Matematika Informatika Informatika Élő idegen nyelv Angol nyelv Német nyelv Ember a természetben Fizika Kémia Biológia Földünk és környezetünk Földrajz Művészetek Ének zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Testnevelés és sport

98


F)

AZ ISKOLA HELYI TANTERVE

I.

A választott kerettanterv


Az iskola helyi tanterveit a kerettantervek, az érettségi követelményei határozzák meg. A kerettantervek tartalmát és követelményeit csak kis mértékben bővítettük iskolánkra jellemző elemekkel. Ez még a kötelezőnél magasabb óraszámban tanított tantárgyaknál is így van (pl. idegen nyelvek, matematika stb.). Célunk ugyanis elsősorban a képességfejlesztés, amelyhez a kerettantervi tartalmak kellő alapot szolgáltatnak, ugyanakkor az alkalmazásra tervezett módszerek a szokásosnál időigényesebbek. Az iskola szakképzési helyi tanterveit a központi programok, a szakmai vizsga szabályzatok határozzák meg. A központi programok szabad óra keretének terhére-iskolánkra jellemző elemekkel, a helyi adottságoknak megfelelően kis mértékben bővítettük tananyag tartalmát és követelményeit. I.1

A választott kerettanterv helyi kiegészítései

Iskolánk helyi tantervébe a római katolikus, evangélikus és református hitoktatást épít be. A hitoktatás célja, hogy a tanulók megismerjék a Biblia és az egyház tanításait, hogy ezek által indíttatást kapjanak a keresztyény világnézet, a személyes meggyőződés kialakításához. A tanulók ökumenikus szellemben ismerjék meg más keresztény egyházak életét, tiszteljék mások vallásos meggyőződését. Az iskola arra törekszik, hogy szeretetre nevelje tanítványait felebarátai iránt, megtanítsa őket az együttélésre és megértésre a másként gondolkodókkal. A nevelés során a tanulók sajátítsák el a Biblia tanításain alapuló keresztény etika és értékrend szabályait, azokat építsék be magatartásukba, életvezetésükbe, értékrendjükbe. Ez segítse őket abban, hogy az élet válaszútjain helyes döntéseket hozzanak.

II.

Helyi tantervek

II.1

A tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei

II.1.1 Tanulmányi segédletek A legfontosabb tanulási segédlet, a tankönyv kiválasztása elsődlegesen szakmai feladat. A kínálat bővülésével fontos szemponttá vált a tartalmi és a formai minőség, a használhatóság és az ár. Tanítványaink az érvényes jogszabályok szerint, normatív módon juthatnak tankönyvtámogatáshoz, vagy jogosultak ingyenes tankönyvellátásra. Az Igazgatótanács álláspontjának megfelelően a tankönyvek kiválasztásánál az ár a szakmai szempontokkal egyenlő súlyt képez. A tantárgyankénti tankönyvlistával kapcsolatos döntést a munkaközösségek hozzák. A tankönyvrendelés feladása előtt a szakmai kontrollt a szakmai igazgatóhelyettes látja el. Tanulóinktól a tankönyvön túl általában nem kérjük ismerethordozók, kézikönyvek, munkafüzetek beszerzését. Ez alól az olyan szöveg- és feladatgyűjtemények, atlaszok, szótárak, táblázatok, illetve a megrendelt tankönyvekhez tartozó munkafüzetek jelentenek kivételt, amelyek a napi szaktárgyi munkához közvetlenül szükségesek. Ugyanakkor ajánlunk a tanulók figyelmébe olyan kiadványokat, amelyek használatával eredményesebbé tehetik felkészülési munkájukat. A könyvtári állományt képező, un. tartós tankönyvek kiválasztásában az anyagi terhek csökkentése, az általánosan használatos segédletek (térképek, határozók stb.) közös beszerzése, valamint szorosan a tanulmányi munkához kötődő tankönyvek beszerzése élvez prioritást. A tankönyvellátás részletes szabályait „Az iskolai tankönyvellátás rendje” című szabályozás tartalmazza. II.1.2 Taneszközök

Az iskolai munkához a tapasztalatnak megfelelő mennyiségű és formájú füzet vásárlását ajánljuk tanítványainknak. A szokásos felszerelésen túl (írószerek, törlőgumi, egyenes- és derékszögű vonalzók, körző, sokfüggvényes számológép, tornafelszerelés) az iskola egyéb tanulói felszerelésre nem tart igényt.

99


II.2


A Pedagógiai Program elkészítésekor érvényes óratervek, tantervek AZ ÓRATERVEK JEGYZÉKE: S.SZ. 1 2 3 4 5 6 7 8 9

MEGNEVEZÉS Mezőgazdasági szakmacsoport Kereskedelem-marketing szakmacsoport Informatika (szoftver) szakmacsoport Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport Felnőttek szakközépiskolája Általános műveltséget megalapozó szakiskolai képzés (szakmai előkészítés az agrárszakterületre, szakmaiműveltséget alapozás a megalapozó mezőgazdasági szakma csoportra) Általános szakiskolai képzés (szakmai előkészítés, szakmai alapozás a gazdasági műveltséget szolgáltatási megalapozó szakterületre) Általános szakiskolai képzés (szakmai előkészítés, szakmai alapozás a gazdasági szolgáltatási szakterületre) Nyelvi előkészítő évfolyam

KÓD É-MG É-KM É-INF É-VI É-F AM-AMG AM-GSZKM AM-GSZ-VI NYEK

Az óraterveknél használt rövidítések:

É: Kötelező érettségi tantárgy V: Kötelezően választható érettségi tantárgy

▪ ▪

K: kötött óraszám SZ.T. szabadon tervezhető óraszám

Megjegyzés: A szakképzési óraterveket a pedagógiai program mellékletében szereplő helyi tantervi dokumentáció, a mellékletek tartalmazzák.

100



II.2.1 Az általánosan képző szakasz óratervei 1. Mezőgazdasági szakmacsoport Kód: É – MG S.SZ.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

TANTÁRGY Hittan Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Közismereti összesen: Szakmai orientációs elmélet Szakmai orientációs gyakorlat

9.

10. SZ.T.

K

SZ.T.

K

SZ.T.

K

SZ.T.

4

2

4

2

4

2

4

2

2

2

3 1 2 1 1 1 2,5 2 1 1 1 1 1,5 2 22,5 6,5 1 4

3 1 2 1 1 1 2,5 1 1 1 1 2 1 0,5 2 22,5 6,5 1 4

Összes órarendi óra:

2

3

1 3 4,5 1 1 2,5 2 1 22

3 4,5 1 1 2,5 2 1 22

4 4

Szakmacsoportos alapozó gyakorlat

Emelt szintű érettségire felkészítés

12.

K

Szakmacsoportos alapozó elmélet

Összes kötelező óra:

11.

34 34

101

34 34

1 0,5

3,5

1 0,5

3,5

4

4 33,5 3 36,5

33,5 3 36,5


2. Kereskedelem-marketing , üzleti adminisztráció szakmacsoport

S.SZ.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.


9.

10.


11.

12.

SZ.T.

K

SZ.T.

K

SZ.T.

K

SZ.T.

4

2

4

2

4

2

4

2

2

2

2

3

3 1 3 1 2 1 2 1 1 1 1 1 2,5 2,5 2 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1,5 1 0,5 2 2

1 3 4,5 1 1 2,5 2 1

1 3 0,5 4,5 1 1 2,5 2 1

22,5 6,5 1 4

22

3,5

22,5 6,5 1 4

4 4



Kód: É-KM

K




34 34

102

34 34

33,5 3 36,5

22

1 0,5

3,5

4

4 33,5 3 36,5


3. Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport

S.SZ.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.


Kód: É-VI

9.

10.


12.

SZ.T.

K

SZ.T.

K

SZ.T.

K

SZ.T.

4

2

4

2

4

2

4

2

2

2

2

3

3 1 3 1 2 1 2 1 1 1 1 1 2,5 2,5 2 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1,5 1 0,5 2 2

1 3 4,5 1 1 2,5 2 1

1 3 0,5 4,5 1 1 2,5 2 1

22,5 6,5 1 4

22

3,5

22,5 6,5 1 4

4 4



11.

K




34 34

103

34 34

33,5 3 36,5

22

1 0,5

3,5

4

4 33,5 3 36,5


4. Informatika (szoftver) szakmacsoport

S.SZ.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.


Kód: É-INF

9.

10.


12.

SZ.T.

K

SZ.T.

K

SZ.T.

K

SZ.T.

4

2

4

2

4

2

4

2

2

2

2

3 1 3 2 1 2 1 1 1 1 2,5 2,5 2 1 1 1 1 1 2 1 1,5 1 2 2 22,5 6,5 1 4

1 1

1 1 0,5

22,5 1 4

6,5

3

1 3 4,5 1 1 2,5 2 1

1 3 0,5 4,5 1 1 2,5 2 1

22

3,5

2 6



11.

K




34 34

34 4

104

33,5 3 36,5

22

1 0,5

3,5

2

6 33,5 3 36,5


5. Felnőttek szakközépiskolája

S.SZ.

Kód: É-F

TANTÁRGY

11.

12.

K

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.


Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalomismeret Idegen nyelv Matematika Osztályfőnöki óra Földrajz Biológia Informatika Közismereti összesen: Összes kötelező óra:

SZ.T.

K

SZ.T.

1 1 2

8 5 5 6 1 2 2 2 30

1 1 2

8 4 5 6 1 2 2 2 30 32 32


32 32

6. Általános műveltséget megalapozó szakiskolai képzés (agrár szakterület, mezőgazdasági szakmacsoport) Kód: AM-AMG,

S.SZ. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

9.

TANTÁRGY Hittan Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalomismeret Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Közismereti összesen: Szakmai orientációs elmélet Szakmai orientációs gyakorlat

10.

K

SZ.T.

K

SZ.T.

2 2 2 2 1 1 1 2,5 1 1 1 1 2 19,5 2 6

2 1

2 2 2 2 1 1 2,5 1 1 2 1 2 19,5

2 1

1 1

1

6

2 6

Szakmacsoportos alapozó elmélet Szakmacsoportos alapozó gyakorlat


33,5 33,5


105

33,5 33,5

1 1

1

6



7. Általános műveltséget megalapozó szakiskolai képzés (gazdasági- szolgáltatási szakterület, kereskedelem-marketing szakmacsoport) Kód: AM-KM,

S.SZ. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

TANTÁRGY

9.

Hittan Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalomismeret Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Közismereti összesen: Szakmai orientációs elmélet Szakmai orientációs gyakorlat

10.

K

SZ.T.

K

SZ.T.

2 2 2 2 1 1 1 2,5 1 1 1 1 2 19,5 2 6

2 1

2 2 2 2 1 1 2,5 1 1 2 1 2 19,5

2 1

1 1

1

6

2 6


Összes kötelező óra: Összes órarendi óra:

33,5 33,5

106

33,5 33,5

1 1

1

6



8. Általános műveltséget megalapozó szakiskolai képzés (gazdasági- szolgáltatási szakterület, vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport) Kód: AM-VI,

S.SZ. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

TANTÁRGY

9.

Hittan Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalomismeret Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Közismereti összesen: Szakmai orientációs elmélet Szakmai orientációs gyakorlat

10.

K

SZ.T.

K

SZ.T.

2 2 2 2 1 1 1 2,5 1 1 1 1 2 19,5 2 6

2 1

2 2 2 2 1 1 2,5 1 1 2 1 2 19,5

2 1

1 1

1

6

2 6



33,5 33,5


9. A nyelvi előkészítő évfolyam óraterve:

33,5 33,5

Kód: NYEK

TANTÁRGY Hozott idegen nyelv Új nyelv Informatika Egészséges életmód Tanulásmódszertan, önismeret Demokratikus állampolgárságra nevelés Beszélő Magyarország: nyilvános beszéd Osztályfőnöki

ÓRASZÁM

10 6 5 4 3 1 1 1

A helyi tantervi dokumentáció a pedagógiai program mellékletében található meg: 2/ a s z. melléklet: A szakközépiskolai közismereti tantárgyak tantervei 3/a sz. melléklet: A szakiskolai közismereti tantárgyak tantervei 4/a sz. melléklet: A szakképzési szakasz tantervei

107

1 1

1

6


II.2.2


Az általánosan képző szakasz tanterveinek jegyzéke(a Pedagógiai Program elkészítésekor érvényes tantervek)

MEGNEVEZÉS

TANTERVI KÓDJA

SZERZŐJE

Magyar irodalom 2-2-3-3 Magyar irodalom 2-2 Magyar nyelv 2-2-1-1 Magyar nyelv 1-1 Angol 4-4-4-4 Angol 3-3 Német 4-4-4-4 Német 3-3 Történelem és állampolgári ismeretek 2-2-2-3 Történelem és társadalomismeret 2-2 Társadalomismeret és etika Társadalomismeret és etika 0-0-1-0 Matematika 3-3-4-4/ 3-3-5-5 Fizika 2-2 Fizika 1-1 Kémia 2-2/2,5-1,5-2-2 Kémia 1-1 Biológia 2-2/3-3 Biológia 2-2-2-2 Biológia 2-2 Földrajz 2-2/1-2 Földrajz 2-0 Informatika 2-2 Informatika 2-2-2-2/2-2-1-1 Informatika 2-2 Ének-zene 1-1-0-0 Ének-zene 1-1 Rajz és vizuális kultúra 0-0-1-1 Rajz és vizuális kultúra 1 Testnevelés 2-2-2-2/2,5-2,5-2,5-2,5 Osztályfőnöki 1-1-1-1 Szakmai orientáció az agrár szakterületre Szakmacsoportos alapozó oktatás a mezőgazdasági szakmacsoportra Szakmai előkészítés az agrár szakterületre Szakmai alapozás a mezőgazdasági szakmacsoportra Szakmai orientáció a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Szakmacsoportos alapozó oktatás a kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportra Szakmai orientáció az informatika (szoftver) szakmaSzakmacsoportos alapozó oktatás a vendéglátás idegenforgalom szakmacsoportra Szakmacsoportos alapozó oktatás a vendéglátás idegenforgalom szakmacsoportra Szakmacsoportos alapozó oktatás az informatika (szoftver) szakmacsoportra

SZ-É-K SZI-e-K SZ-É-K SZI-e-K SZ-É-K SZI-e-K SZ-É-K SZI-e-K SZ-É-K SZI-e-K SZ-e-K SZI-e-K SZ-É-K SZ-e-K SZI-e-K SZ-e-K SZI-e-K SZ-e-K SZ-e-K SZI-e-K SZ-e-K SZI-e-K SZ-e-K SZ-e-K SZI-e-K SZ-e-K SZI-e-K SZ-e-K SZI-e-K SZI-e-K SZI-e-K SZ-e-SZ SZ-e-SZ

Kovács Eszter Tóth Tamás Kovács Eszter Tóth Tamás Táncsics Istvánné Táncsics Istvánné Eckerné Virág Erika Sasváriné Mersich Renáta Kővári Lajos Gergáczné Varga Andrea Kővári Lajos Kővári Lajos Horváth Szilárdné Komondi Gyöngyi Komondi Gyöngyi Dr. Szárnyas István Dr. Szárnyas István Illés Péter Illés Péter Illés Péter Kiss Zoltán Kiss Zoltán Németh Csaba Németh Csaba Németh Csaba Bakucz Szilvia Bakucz Szilvia Tálas Ágnes Tálas Ágnes Kapyné A. Györgyi Dr. Mentes Katalin Török Miklós Török Miklós

SZI-e-SZ SZI-e-SZ SZ-e-SZ

Török Miklós Török Miklós Török Miklós

SZ-e-SZ

Csehné Hámori Éva

SZ-e-SZ

Ihász Tibor

Sz i sz

Molmárné Módra Nelli

Sz e sz

Molmárné Módra Nelli

SZ-e-SZ

Ihász Tibor

108



II.3 2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben érvényes óratervek az általánosan képző szakaszban S.SZ. 1 2 3 4 5 6 7

MEGNEVEZÉS Mezőgazdasági szakmacsoport Kereskedelem-marketing szakmacsoport Informatika (szoftver) szakmacsoport Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport Felnőttek szakközépiskolája Szakiskolai képzés közismereti tantárgyainak óraterve Nyelvi előkészítő évfolyam

KÓD É-MG-2013 É-KM-2013 É-INF-2013 É-VI-2013 É-F-2013 KI-SZI-2013 NYEK-2013

Megjegyzés: A szakképzési óraterveket a pedagógiai program mellékletében szereplő helyi tantervi dokumentáció, a mellékletek tartalmazzák.

II.3.1 Az általánosan képző szakasz óratervei 1 Mezőgazdasági szakmacsoport S.sz.

Kód: É – MG-2013

Tantárgy

9.évf K

sz.t.

1 Hittan 2 Magyar nyelv és irodalom 3

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

10.évf K

2

11.évf

sz.t.

K

sz.t.

2

1

1

12.évf K

2

4

4

4

4

2

2

3

3

X

-

4 Etika

sz.t.

5 Idegen nyelvek

3

1

3

1

3

1

3

1

6 Matematika

3

1

3

1

3

1

3

1

1

7 Művészetek - Ének-zene* Művészetek - Rajz és vizuális kultúra* 9 Osztályfőnöki

1

1

1

1

10 Testnevelés és sport

5

5

5

5

11 Fizika

2

2

1

12 Földrajz

2

1

13 Biológia – egészségtan

1 2

14 Kémia

2

15 Informatika

1

1

1

1

2

1

-

-

1

1

Emelt szintű érettségire felkészítés Közismereti összesen:

1

1 25

4

25

4

22

4

1 20

4

16 Szakmai tantárgy 17 Szakmai tantárgy 18 Szakmai tantárgy 19 Szakmai tantárgy 6

7

8

11

37

38

36

37

20 Szakmai tárgyak összesen: Emelt szintű érettségire felkészítés Összes órarendi óra:

109

Evangélikus Mezőgazdasági Kereskedelmi Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium 2. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció S.sz.

Tantárgy

9.évf K

1 Hittan 2 Magyar nyelv és irodalom 3


Kód: É – KM-2013 10.évf

sz.t.


K

2

11.évf

sz.t.

K

sz.t.

2

1

1

12.évf K

2

4

4

4

4

2

2

3

3

X

-

4 Etika

sz.t.

5 Idegen nyelvek

3

1

3

1

3

1

3

1

6 Matematika

3

1

3

1

3

1

3

1

1


1

1

1

1


5

5

5

5

11 Fizika

2

2

1

12 Földrajz

2

1


1 2

14 Kémia

2

15 Informatika

1

1

1

1

2

1

-

-

1

1


1

1 25

4

25

4

22

4

1 20

4


7

8

11

37

38

36

37


110


3. Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport S.sz.

Tantárgy

Kód: É-VI-2013

9.évf K

3


10.évf

sz.t.

1 Hittan 2 Magyar nyelv és irodalom


K

2

11.évf

sz.t.

K

sz.t.

2

1

1

12.évf K

2

4

4

4

4

2

2

3

3

X

-

4 Etika

sz.t.

5 Idegen nyelvek

3

1

3

1

3

1

3

1

6 Matematika

3

1

3

1

3

1

3

1

1


1

1

1

1


5

5

5

5

11 Fizika

2

2

1

12 Földrajz

2

1


1 2

14 Kémia

2

15 Informatika

1

1

1

1

2

1

-

-

1

1


1

1 25

4

25

4

22

4

1 20

4


7

8

11

37

38

36

37


111


4. Informatika (szoftver) szakmacsoport S.sz.

Kód: É-INF-2013

Tantárgy

9.évf K

3


10.évf

sz.t.

1 Hittan 2 Magyar nyelv és irodalom


K

2

11.évf

sz.t.

K

sz.t.

2

1

1

12.évf K

2

4

4

4

4

2

2

3

3

X

-

4 Etika

sz.t.

5 Idegen nyelvek

3

1

3

1

3

1

3

1

6 Matematika

3

1

3

1

3

1

3

1

1


1

1

1

1


5

5

5

5

11 Fizika

2

2

1

12 Földrajz

2

1


1 2

14 Kémia

2

15 Informatika

1

1

1

1

2

1

-

-

1

1


1

1 25

4

25

4

22

4

1 20

4


7

8

11

37

38

36

37


112


5. Felnőttek szakközépiskolája S.SZ.


Kód: É-F-2013

TANTÁRGY

1.

Magyar nyelv és irodalom

11. K 8

2.

Történelem és társadalomismeret

4

5

3.

Idegen nyelv

6

6

4.

Matematika

6

6

5.

Osztályfőnöki óra

1

1

6.

Természettudomány

7

7

7.

Informatika

2

2

8.

Művészet

1

1

Közismereti összesen:

35

35

SZ.T.

12. K 8

SZ.T.


35

35


35

35

6. A nyelvi előkészítő évfolyam óraterve: TANTÁRGY

Kód: NYEK-2013 ÓRASZÁM 10 6 5 4 3 1 1 1 31

Hozott idegen nyelv Új nyelv Informatika Egészséges életmód Tanulásmódszertan, önismeret Demokratikus állampolgárságra nevelés Beszélő Magyarország: nyilvános beszéd Osztályfőnöki Összes órarendi óra:

113



7. Szakiskola közismereti óraterve

S.sz.

Tantárgy

9.évf K

1 Hittan Kommunikáció – magyar nyelv és 2 irodalom 3 Társadalomismeret 4 Idegen nyelv 5 Matematika Ének-zene 6 Rajz és vizuális kultúra 7 Osztályközösség-építés 8 Testnevelés és sport Természetismeret - Fizika Természetismeret - Földrajz 9 Természetismeret - Biológia Természetismeret - Kémia 11 Informatika Közismereti összesen:

114

SZ.T.

10.évf

11.évf

K

K

SZ.T.

2

2

2

2

1

-

2 4 2

1 2 1

-

1 5

1 5

1 5

3

-

-

21

13

8

SZ.T.



II.3.2 Az általánosan képző szakasz tanterveinek jegyzéke – 2013. 09.01-től érvényes helyi tantervek Az iskola a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet alábbi mellékleteit használta fel a helyi tantervek elkészítéséhez: 6. sz. melléklet: Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára 8. sz. melléklet: Kerettanterv a szakiskolák 9-11. évfolyama számára

MEGNEVEZÉS

SZERZŐJE

Magyar irodalom 2-2-3-3

SZ-É-K2013 Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom SZI-e-K2-1-0 2013 Magyar nyelv 2-2-1-1 SZ-É-K2013 Angol 4-4-4-4 SZ-É-K2013 Angol 4-2-0 SZI-e-K2013 Német 4-4-4-4 SZ-É-K2013 Német 4-2-0 SZI-e-K2013 Történelem, társadalmi és állampolgári SZ-É-Kismeretek 2-2-3-3 2013 Társadalomismeret 2-1 Matematika 4-4-4-4 Matematika 2-1-0 Fizika 2-2-1-0 Kémia 2-2-0-0 Biológia 0-2-2-2 Földrajz 3-1-0-0 Természetismeret 3-0-0 Informatika 2-1-1-0 Művészetek - Ének-zene 0-1-0-0 Testnevelés 5-5-5-5 Testnevelés 5-5-5

Osztályfőnöki 1-1-1-1

Kovács Eszter Kovács Eszter, Tóth Tamás Tóth Tamás Tóth Adrienn Tóth Adrienn Eckerné Virág Erika, Sasváriné Mersich Renáta Eckerné Virág Erika, Sasváriné Mersich Renáta Gergáczné Varga Andrea Tóth Tamás

SZI-e-K- Gergáczné Varga Andrea Tóth Tamás 2013 Horváth Szilárdné SZ-É-K2013 SZI-e-K- Horváth Szilárdné 2013 Rodler Gábor SZ-e-K2013 Dr. Szárnyas István SZ-e-K2013 Illés Péter SZ-e-K2013 Füzi Mária SZ-e-K2013 SZI-e-K- Füzi Mária, Illés Péter, Rodler Gábor, Dr. Szárnyas István 2013 Németh Csaba SZ-e-K2013 Desits Zoltánné SZ-e-K2013 Kapyné Aranyos Györgyi SZ-e-K2013 SZI-e-K- Kapyné Aranyos Györgyi 2013 SZ-e-K2013

115

Tóth Tamás


Osztályfőnöki 1-1-1 Ev. Hittan 2-2-2-2 Ev. Hittan 2-2-2 Rk. Hittan 2-2-2-2 Rk Hittan 2-2-2

SZI-e-K2013 SZ-e-K2013 SZI-e-K2013 SZ-e-K2013 SZI-e-K2013


Tóth Tamás Zsóri-Ments Orsolya Zsóri-Ments Orsolya Gombos Ágnes Gombos Ágnes

II.3.3 A kötelező és szabadon tervezhető órák rendjének elve •

• •

Minden tanuló abban a tanítási rendben, azon óraháló alapján folytatja tanulmányait, amelyre beiratkozott. A tanulmányi követelmények teljesítésének feltétele az adott óraháló szerinti óramennyiség és a tantárgyak helyi tantervben meghatározott követelmények teljesítése. Az idegen nyelv (angol vagy német nyelv) és a hittan (római katolikus, evangélikus vagy református felekezet szerint) tekintetében a beiratkozáskor választanak a tanulók. A szakközépiskolai tanulók esetében az alaptantervi órák a középszintű érettségi vizsgára készítenek elő. Emelt szintű érettségi vizsgára angol nyelv, német nyelv, biológia és hittan tárgyakból van lehetőség felkészülésre a 11. és 12. évfolyamon heti egy-egy órában. Az emelt szintű érettségi előkészítő órákat minden év május 20-ig benyújtott tanulói igényeknek megfelelően szervezzük.

A szabadon tervezhető órák beépítésre kerültek: 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam Szabadon tervezhető órakeret: 4 4 4 Ebből: Idegen nyelv 1 1 1 Matematika 1 1 1 Földrajz 1 Kémia 1 Informatika 1 1 1 Emelt szintű 1 érettségire felkészítés A helyi tantervi dokumentáció a pedagógiai program mellékletében található meg: •

2/ b s z. melléklet: A szakközépiskolai közismereti tantárgyak tantervei 3/b sz. melléklet: A szakiskolai közismereti tantárgyak tantervei 4/b sz. melléklet: A szakképzési szakasz tantervei

116

12. évfolyam 4 1 1

1



III. Sajátos nevelési igényű tanulóink iskolai oktatásának irányelvei és fejlesztő programjai: Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését, oktatását a 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján (továbbiakban Irányelv) szervezzük meg. A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógusok vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozáson vesznek részt. A Nemzeti alaptanterv és a választott kerettanterv alkalmazása a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma, az abban meghatározott fejlesztési területek, nevelési célok, kulcskompetenciák, illetve a műveltségi területeken megfogalmazott célok, feladatok a sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek. Nevelési programunk és helyi tantervünk elkészítésénél figyelembe vettük – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a Nat és az Irányelv rájuk vonatkozó előírásait, – a kollégiumi nevelés országos alapprogramját, – a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit, – a megyei feladat ellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervet, – a szülők elvárásait és – az általunk nevelt tanulók sajátosságait. Nevelési-oktatási intézményünkben biztosítjuk, hogy a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést. A tanulók között fennálló – egyéni adottságokból és igényekből adódó – különbségeket az iskolánk a helyi tanterv kialakításakor is figyelembe vette. A sajátos nevelési igény kifejezi a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, az iskolai tanuláshoz szükséges képességek kialakulásának sajátos útját, fejlődésének eltérő ütemét, esetleg részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásunk során segítjük elő. Az együttnevelést megvalósító intézményként többet vállalunk, magasabb értéket kínálunk, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, önmagához mért fejlődése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes meg valósítása érdekében iskolánk vezetősége támogatja pedagógusai részvételét az integrációt segítő szakmai programokon akkreditált továbbképzéseken, valamint iskolánk pedagógusait, valamennyi dolgozóját, gyermek- és szülői közösségét felkészítjük a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. Az SNI tanulóktól kellő segítség igénybevétele mellett elvárható a helyi tanterv minimum követelményeinek teljesítése. Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók három típusát képezzük integráltan: – Enyhén értelmi fogyatékosok – Beszédfogyatékosok – Egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem vagy magatartászavarral) küzdő tanulók. III.1 Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei, fejlesztő programja Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók a tanulásban akadályozott gyermekek körébe tartoznak, akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okra visszavezethető gyengébb funkcióképessége, illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó akadályozottságot, tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak 117



ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. A középfokú nevelés – oktatás szakaszában a cél elsősorban az ismeretek megerősítése, szintetizálása, a tudáselemek rendszerbe illesztése, alkalmazása, a pályaorientáció, az önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlása. A tanulók eltérő képességprofilja, iskolai életének különbözősége, egyéni fejleszthetőségi prognózisa esetén is kiemelt cél, hogy a tanulók az integrált keretek között történő nevelés, oktatás során elsajátítsák azokat az ismereteket és készségeket, amelyek az önálló életvitelhez, a munkaerőpiacra történő belépéshez, megmaradáshoz és az egész életen át tartó tanulás megalapozásához elengedhetetlenül szükségesek. A szakiskola szakképző évfolyamain szakmai vizsgára történő felkészítés, vagy az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását nyújtó képzés folyik. A szakképzési évfolyamokon is kiemelt szerepet kap a tanulók adottságaihoz igazodó készség- és képességfejlesztés, a komplex személyiségfejlesztés. A nevelés, oktatás, képzés célja a még meglévő tudásbeli és szociális hátrányok felszámolása, a tanuláshoz, szakmatanuláshoz, munkába álláshoz szükséges motiváció megteremtése, erősítése, a szakmai vizsgára való felkészítés, a munkavégzésre való szocializálás, munkavállalói magatartás kialakítása, a tanulók élettervezésének elősegítése, önálló életvezetés megalapozása.

III.1.1 Fejlesztési területek – nevelési célok 1. Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés: Az emberiség és hazánk múltjának és jelenének megjelenítésén, megértetésén keresztül képessé kell tenni a tanulókat a társadalom megismerésére, a társadalomban elfoglalható helyük reális felismerésére, a társadalmi színtereken való eligazodásra. Ki kell alakítani a tanuló attitűdjét, viszonyát önmagához, szűkebb és tágabb környezetéhez, a történelmi múlthoz. 2. Állampolgárságra, demokráciára nevelés Felkészítés a felnőtt lét és a tágabb környezet közügyeinek megismerésére, az állampolgári jogok és kötelezettségek érvényesítésére. A demokratikus jogok gyakorlására iskolai szintéren belül a diákönkormányzatban tudunk erre lehetőséget adni. 3. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A megfelelő önértékelés, a saját személyiségének megismerése nagy jelentőséggel bír, mivel a társas kapcsolatok alakításában, a társadalmi beilleszkedésben elengedhetetlenül szükséges a reális énkép, a megfelelő önismeret. Ehhez a mindennapokban fontos a folyamatos visszajelzés, a belső kontroll erősítése, az önbizalom fejlesztése. 1. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges és tudatos életmód kialakítását, a káros szenvedélyek megelőzését kiemelt feladatnak tekintjük. Az erőnlétnek és a fizikai állóképességnek, mint a munkavégzés alapvető feltételének kiemelt szerepe van a tanulók társadalmi beilleszkedésében. Ennek érdekében nagy hangsúlyt helyeznünk a fizikai képzésre és a rendszeres testedzésre. 5. Családi életre nevelés A családnak kiemelkedő jelentősége van a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének és testi-lelki egészségének, közösségi létének alakításában. Nagyon fontosnak tartjuk a harmonikus családi minták és erkölcsi normák közvetítését a családi életre nevelésben, a felelős párkapcsolatok kialakításában, az esetleges családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésében. Kiemelt feladatként kezeljük az önálló életvezetésre való felkészítést, itt kiemelten fontos szerepet kap a gyakorlás, a saját élmény, a tapasztalat. 6. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 118



A személyiségfejlesztő nevelés terén, az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál különös jelentőséggel bír a másság elfogadása, a betegség, sérült és a fogyatékos emberek iránti együtt érző, segítő magatartás, valamint a szociális érzékenység, az együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megoldás képességének kialakítása. 7. Fenntarthatóság, környezettudatosság Elengedhetetlenül szükséges a személyes megtapasztalás, környezeti ártalmak és az emberi élet szükségleteinek összefüggéseire való rávilágítás, a helyes szokásrend kialakítása. Ehhez fontosnak tartjuk a környezet adott szempontok alapján történő megfigyelését, a következtetések közös levonását. A szorosan vett természeti környezet ápolása, gondozása iskolánkban mindennapi feladatként jelentkezik. 8. Pályaorientáció Az eltérő képességű tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest feladatunknak tekintjük, hogy képet nyújtsunk a munka világáról. A tanulók képességeinek és érdeklődésének megfelelően segítséget nyújtunk a pályaválasztásban, és fejlesztjük az ehhez kívánatos képességeket. 9. Gazdasági és pénzügyi nevelés A lehetőségekhez igazodva felkészítjük a tanulókat a változó társadalmi-gazdasági helyzet adta lehetőségekre (változó egyéni szerepkör, érdekérvényesítés, tulajdonviszonyok), ennek megfelelően előnyben részesítjük a gyakorlatot, a gyakorlati hátteret (munkamegosztás, családi élet, ház körüli tevékenységek, a fizetés beosztása, hivatalos ügyintézés). A tanulóknak ismereteket nyújtunk a célszerű gazdálkodás, a pénzhasználat és a fogyasztás területén, törekszünk arra, hogy felismerjék a saját felelősséget, az értékteremtő munkát. 10. Médiatudatosságra nevelés Célunk, hogy a tanulók képességeiknek megfelelően értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét, ismerjék az ismeretszerzési, művelődési, önkifejező kapcsolatteremtési lehetőségeket. Továbbá tudatosuljanak bennük az ezekben az alkalmazásokban lévő veszélyforrások, tudjanak különbséget tenni a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmi érintkezés között. 11. A tanulás tanítása Az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál fontos az egyénre szabott motiváció, az egyéni tanulási módok feltárása és biztosítása. Az egész életen át tartó tanulásra történő felkészítést különösen fontosnak tartjuk a társadalmi integráció és a munkaerőpiacra történő sikeres belépés szempontjából. III.1.2 Kulcskompetenciák: Az Európai Unió országaiban megfogalmazott, a Nat-ban alapvető célként meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése az enyhén értelmi fogyatékos tanulóink integrált nevelési formáiban is fontos nevelési-oktatási elvárásként jelenik meg. Ennek biztosítását elengedhetetlennek tartjuk a társadalmi integráció szempontjából, s különös hangsúlyt kap az önálló életvezetés, a munka világába való beilleszkedés érdekében.

1. Anyanyelvi kommunikáció Szemléleti és módszertani alapelvünk, hogy a tananyag eszköz a tantárgy nevelési feladatai megoldásában. Az anyanyelv elsajátításának folyamatában az enyhén értelmi fogyatékos tanulók esetében a beszédcentrikusságot helyezzük előtérbe. A beszédértés és beszédprodukció fejlesztését az elsődleges feladatnak tekintjük. Az anyanyelv elsajátítása során – a tanulók egyéni sajátosságaihoz való igazodás mellett alapelv, hogy esetükben a nyelvelsajátítás lényegi módja nem az elszigetelt nyelvi jelenségek oktatása, hanem az a folyamat, amelyben az ember nyelvileg fogalmazza meg a valóságra vonatkozó ítéleteit. Az anyanyelv tanításában csak az a fejlesztő tevékenység hozhatja a kívánt eredményt, amely (az egyén képességének és beszédállapotának figyelembe vétele mellett) a 119



beszédnek, mint összetett folyamatnak a fejlesztésére irányul, s a „nyelvet” funkcióinak megfelelően, elemi formáiban (közlés, megbeszélés, rábeszélés) és alaptípusaiban (élőbeszéd, írott beszéd) gyakoroltatja és alkalmaztatja.

2. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció, mint kulcskompetencia az enyhén értelmi fogyatékosok nevelésében egyénileg differenciált tananyagstruktúrát igényel. A hallási észlelés, figyelem, emlékezet fokozott fejlesztése mellett a céljainkat a tanulók szükségletei határozzák meg. A sikeres kommunikáció érdekében hosszabb időkeretet biztosítunk, a feladat megvalósítása folyamatos gyakorlással, játékos keretek között, helyzetgyakorlatokkal történik. 3. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia fejlesztése során nagy hangsúlyt fektetünk a gondolkodási műveletek (pl. problémamegoldó gondolkodás), továbbá a funkcionális képességek (érzékelés, észlelés, felidézés, emlékezés, figyelem, képzelet) elsajátítására és gyakorlására. A matematikai kompetencia birtokában az enyhén értelmi fogyatékos tanuló képessé válik a környező világ mennyiségi és térbeli viszonyait felfedezni, valamint a tapasztalások útján megszerzett matematikai tudást praktikusan tudja felhasználni a társadalmi lét különböző területein. Ennek érdekében a tanítás- tanulás folyamatában döntően a társadalmi lét során létrejött helyzetekben ismertetjük meg a matematikai tartalmakat. Kiemelten fontosnak gondoljuk a konkrét cselekvéssel összekapcsolt tapasztalatszerzést és matematikai tevékenységet, a szabálytudat és a stratégiahasználat kialakítását. 4. Természettudományos és technikai kompetencia Az enyhén értelmi fogyatékos tanulóinknál legfontosabbnak tartjuk a gyakorlati jellegű természettudományi műveltség kialakítását, a mindennapi életben előforduló természettudományos jelenségek körében a felhasználói tájékozottság elérését, az egységes természettudományos világkép kialakítását. Kiemelt feladatunk a tanulók egészségvédelmi, betegségmegelőzési és környezeti ismereteinek, bővítése. 5. Digitális kompetencia Az egyéni sajátosságokat és az informális társadalmi elvárásokat figyelembe véve a munkához, az életvitelhez és a szabadidő hasznos eltöltéséhez kapcsolódó praktikus ismeretszerzést és készségfejlesztést helyezzük a nevelő-oktató munka középpontjába. 6. Szociális és állampolgári kompetencia A szociális kompetencia segíti az enyhén értelmi fogyatékos tanulót abban, hogy megtalálja helyét, feladatát a családi és a társadalmi munkamegosztásban. Tanulóinkat felkészítjük a közügyekben való aktív részvételre. Az állampolgári kompetencia tartalmakat sajátélményű tevékenységek formájában gyakoroltatva biztosítjuk az enyhén értelmi fogyatékos tanulók gyógypedagógiai- pszichológiai jellemzőit figyelembe véve. Fő feladatunknak tekintjük az önismeret, a kapcsolatteremtés, kapcsolattartás képességének fejlesztését, mellyel elősegíthetjük a harmonikus közösségi beilleszkedést. 7. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetenciához szükséges ismeretek, képességek és attitűdök alakítása, formálása kizárólag a tanulók egyéni sajátosságait figyelembe véve lehetséges. A tanítási-tanulási folyamatban az enyhén értelmi fogyatékos tanulóval minden esetben saját cselekedeteinek tükrében igyekszünk felismertetni lehetőségeit, céljait. Megtanítjuk őket arra, hogy tudják fogadni mások segítségét, tudjanak segítséget kérni és adni. 8. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség lényegének a kreativitás fejlesztését tekintjük. Az eredetiség és ötletgazdagság, a divergens gondolkodás, a kíváncsiság és az alkotókedv terén nagy szerepe van benne a motivációnak és az érzelmeknek is. Emiatt fontosnak tartjuk a sok érzékszervi, megfigyelési, manipulatív tevékenységre épülő tapasztalatszerzést. 120



9. Hatékony önálló tanulás A hatékony önálló tanuláshoz célunk az alapvető készségek, képességek megteremtése az írás, olvasás, számolás, az IKT eszközök használata terén, amely lehetővé teszi, hogy az enyhén értelmi fogyatékos tanuló képes legyen önálló ismeretek szerzésére, valamint képes legyen felismerni, hogy miben tud elsajátítani új ismereteket, és tudjon segítséget, tanácsot, információt kérni, közös munkában, csoportban dolgozni. III.1.3 Műveltségi területek A helyi tanterv készítésénél a Nat-ban foglaltakat tekintjük irányadónak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő készségek és képességek mindenkor a tanulók fejlődésének függvénye. Az SNI tanulóktól kellő segítség igénybevétele mellett elvárható a helyi tanterv minimum követelményeinek teljesítése. III.1.3.1 Magyar nyelv és irodalom

A magyar nyelv a tanulás célja és egyben minden ismeretszerzés eszköze is, az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelésében kitüntetett helye van. Célunk és feladatunk a szókincsfejlesztés és – gazdagítás, a növekvő igényű helyes nyelvhasználat erősítése, a nyelvi hátrányok csökkentése, az eredményes olvasás-, írástanulás feltételeinek megteremtése, e speciális készségek kialakítása, megerősítése. Kiemelkedő szerepe van a nyelv rendszerére, a helyesírásra vonatkozó alapvető tudás elsajátításában. Az irodalmi ismeretek célja, hogy műveken keresztül gazdag tapasztalatokhoz juttassuk a tanulókat a világról, az emberi természetről, az emberi létről, érzelmekről, a valósághoz való sokrétű viszonyulásról. A magyar nyelv és irodalom műveltségi területnek meghatározó szerepe van az önálló tanulás kialakításában, az önműveléshez szükséges képességek fejlesztésében. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai a) Az olvasás elsajátításához szükséges hármas asszociáció megerősítése: – vizuális észlelés – jelfelismerés, – akusztikus észlelés – hangok differenciálása, – a beszédmotoros észlelés fejlesztése. b) A téri és síkbeli tájékozódás fejlesztése. c) Grafomotoros készségek fejlesztése. d) Az olvasott szavak és a köztük lévő grammatikai viszonyok felismertetése. e) Szavak olvasásának begyakorlása – szóemlékezet, vizuális, akusztikus memória fejlesztés. f) Szövegösszefüggések megláttatása, szövegértés fejlesztése. g) A helyesírási szokások megerősítése. Fejlesztési feladatok – Kommunikációs képességek fejlesztése különféle élethelyzetekben. – A tanult nyelvi fordulatok alkalmazása tanulási helyzetben és a spontán beszédben is. – A kommunikációs helyzetnek megfelelő kulturált nyelvi magatartás, viselkedés fejlesztése, gyakorlása. – Önismeret erősítése. Véleménynyilvánítás, mások véleményének meghallgatása. – A szövegtartalmat, a beszélő szándékát tükröző kommunikáció eszközeinek alkalmazása fokozódó önállósággal. – Figyelem, gondolkodás, emlékezőképesség, analizáló, szintetizáló képesség fejlesztése. – A tanulók passzív és aktív és szókincsének gazdagítása. – Összerendezett íráskép kialakítása az egyéni adottságok mellett. Az írás eszközszintű műveleteinek gyakorlatai: másolás, tollbamondás, emlékezetből írás fokozatai. – Mozgás, finommotorika, ritmusfejlesztés, szem-kéz koordináció, optikus differenciáló képesség, vizuális észlelés fejlesztése. – Az önkorrekciós képesség fejlesztése, hibakeresés, – javítás, helyesírási problémahelyzetek felismertetése. – Helyesírás fejlesztése másolással, tollbamondással, illetve emlékezetből történő írásbeli feladatokkal. Vizuális, akusztikus, fonematikus észlelés, érzékelés fejlesztése. 121



III.1.3.2 Idegen nyelvek

A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai Az élő idegen nyelv tanításának, tanulásának céljait a tanulók szükségletei határozzák meg. Az idegen nyelv tanításának alapvető célja a kellő motiváció és késztetés a nyelv tanulása iránt, sikerélményekhez juttatni a tanulót a későbbi nyelvtanulás érdekében. A nyelvtanulás a természetes nyelvelsajátításra épül. Az idegen nyelv elsajátítása során a tanulók olyan nyelvi tevékenységekben vesznek részt, amelyek értelmi szintjüknek, fejlettségüknek megfelelnek. A nyelvtanulási stratégiák között fontos szerepet juttatunk a játékos tevékenységeknek, az egyszerű élethelyzetek modellezésének, ismert helyzetek, tartalmak idegen nyelven történő értelmezésének. Természetes része a tanuló tanórai beszédének a magyar nyelvű kérdés és válasz, amelyet párhuzamosan használunk az idegen nyelvvel együtt. A nyelvtanulás középpontjában a motiváció fenntartása, a hallott szöveg (kérdés, utasítás, cselekvés stb.) megértése, fejlesztése áll. Az idegen nyelv olvasásának, írásának tanítása csak a tanulóban erősödő igény alapján kívánatos. Az idegen nyelv tanulása nem önmagáért történik, hanem az idegen nyelvi környezetben az elemi kommunikáció és kapcsolattartás érdekében, az egyszerű információk felfogása, megértése céljából. A sikeres nyelvtanulás érdekében szükség van a hosszabb időkeretre, a folyamatos gyakorlásra. Fejlesztési feladatok – Beszédszándék: Az idegen nyelven történő megszólaltatás gátlásainak oldása. Szükségletek, motívumok felébresztése az idegen nyelv tanulása iránt. Idegen nyelvű információhordozók iránti kíváncsiság felkeltése. Az Európában való eligazodás, kommunikálás igényének felkeltése. – Beszédértés: Az idegen nyelvi témákban feldolgozott, begyakorolt szavak megértése, értelmezése. Egyszerű – a témához kapcsolódó – kérdések felfogása, megválaszolása. Kapcsolatfelvétel a tanult témakörökben. Kérdések, igények egyszerű kifejezése. – Beszédkészség: Képesség – a tanult témákban – egyszerű kérdések megfogalmazására és azok megválaszolására. III.1.3.3 Matematika

A gyakorlás folyamán, a kognitív képességeket szem előtt tartva növelhetjük a tanulók intellektuális kapacitását. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai a) A tanulás eszközeinek célszerű használata. b) Kíváncsiság ébrentartása, az önbizalom folyamatos megerősítése. c) Ismeretek mozgósítása bemutatott analóg helyzetekben, alkalmazás a próbálgatások szintjén. d) Cselekvésben jelentkező problémák segítséggel, majd segítség nélkül való felismerése, megbeszélése, megoldása próbálkozással. Az eredmény ellenőrzése. e) Tárgyak, személyek, alakzatok, jelenségek, mennyiségek megfigyelése, a látottak értelmezése, és a tapasztalatok összefoglalása. f) A mennyiségállandóság, a mennyiségek közötti tájékozódás és a becslés képességének kialakítása. g) A matematika tanulásához szükséges fogalmak fokozatos megismerése. h) A közös cselekvéshez, munkához szükséges tulajdonságok, képességek felépítése, szokások kialakítása. i) A tantárgy iránti tanulási kedv folyamatos szinten tartása. Az önfejlesztés igényének támogatása, értékelése. Az önismeret, az önszabályozás képességének fejlesztése. j) Az alkotás örömének átélése. Az érzelmi, akarati életük fejlesztése, az együttéléssel kapcsolatos értékek megismertetése, elfogadtatása. k) Mindennapos probléma megoldásának elképzelése, sejtés megfogalmazása. A képzelt és a tényleges megoldás összevetése.

122



Fejlesztési feladatok - A térben és időben, valamint a világ mennyiségi viszonyaiban való tájékozódás saját élményből kiindulva. - A megszerzett tudás, az elvont fogalmak, szabályok, összefüggések stb. felhasználása, kezdetben ismert, majd ismeretlen szituációkban. - A problémamegoldó képesség megszerzése a próbálkozás útján, majd racionális szinten. Kérdések megfogalmazásának, állítások bizonyításának, a véleményalkotás képességének kialakítása. - A kiválogatás, összehasonlítás, csoportosítás gondolkodási műveleteinek segítségével a matematikai fogalmak, a mennyiségi viszonyok, valamint a mennyiségállandóság fogalmának kialakítása. A számolási készség fejlesztése változatos gyakorlati feladatok segítségével. - Műveletek írásban való végzése, a szóbeli számoláson túl a műveleti sémákra (analógiákra) való emlékezés. Cselekvési sorrend tervezése; megoldáskeresés: lehetséges megoldások kiválasztása, megoldása készen kapott sémák szerint, algoritmusok segítségével, később alternatív gondolkodás mentén. - A feltételezés és a valóság összehasonlításának a képessége az eredmény helyességének megítélésében. - A segítségkérés és – elfogadás képességének, valamint az együttműködési képesség fejlesztése, kialakítása. - A gyakorlatban megfigyelt tulajdonságok megnevezése, a lényeges jegyek kiemelése. - A látottak elemzése, összehasonlítása, a különbségek felfedezése. - A tájékozódási képesség fejlesztése térben, időben és a mennyiségek között a gyermek ismereteihez igazodva. - A finommotorika, a térlátás, a szem-kéz koordináció fejlesztése. - Mennyiségek elképzelése, cselekvéshez, történéshez fűződő megfogalmazással. - A tulajdonságok kiemelése, a tulajdonságok összehasonlítása, a különbségek felismerése. - Megadott szempont szerint összefüggések keresése a látszólag különböző dolgok között. - A tapasztalatok gyűjtése alapján kérdések megfogalmazása. Az ítélőképesség fejlesztése. III.1.3.4 Ember és társadalom

A tartalmak elsajátításakor figyelembe vesszük a tanulók gyógypedagógiai-pszichológiai jellemzőit, ezért előnyben részesítjük a sajátélményű tevékenységeket. A személyes élmény segíti annak a belátását is, hogy a jelen eseményei nagymértékben a múlt eseményeinek eredményei, és mai életünk hatást fog gyakorolni a jövő nemzedékek sorsára is, azaz a történelemnek, a társadalom eseményeinek mi magunk is részesei vagyunk. A fejlesztés kiemelt területként kezeljük a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelést, a szociális érzékenységet, az értékvédő magatartás kialakítását, a környezetért érzett felelősséget. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai – Az időészlelés fejlesztése saját élményen keresztül, majd pedig, az évtizedek, évszázadok, évezredek, az emberöltő megértése. – Az idő múlása és a korok emberének, társadalmának, környezetének változása, összefüggések felfedeztetése. Az egyén és társadalom kapcsolata, egyén, család, közösség, nemzeti társadalom, a világ nemzetei. – Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelésének, az információgyűjtés technikájának fejlesztése. Az információ forrásainak megkülönböztetése, bizonyosan hiteles, nem bizonyosan hiteles, hiteltelen. – A tér és idő kapcsolatainak bemutatása, ezek felfedeztetése. – A kommunikációs képességek fejlesztése. – A képzelet, a kreativitás alakítása, fejlesztése. – Tapasztalatok szerzése a valós, a lehetséges és a lehetetlen megítéléséhez, valóság és a fikció közötti különbség érzékeltetése, szemléletes bemutatása. – A megtartó emlékezet, az akaratlagos figyelem fejlesztése. – Az önálló tanulás képességének fejlesztése. Kritikai gondolkodás fejlesztése. – Az együttműködésen alapuló tanulás fejlesztése kooperatív technikák alkalmazása.

123



Fejlesztési feladatok - Régen és ma érzékelése, események beazonosítása saját élményből. - A saját szerep, a saját feladat, a saját felelősség felismerése. - A különböző közösségekben való létezés formáinak, lehetőségeinek ismerete. - Ismeretszerzés a szabadság, felelősség, emberi helytállás jelentőségéről. - Erkölcs és vallás helye, szerepe az egyén és társadalom szempontjából. - Történelmi események okainak és következményeinek elemzése fokozatosan csökkenő segítségnyújtás mellett. - Költségvetési, gazdálkodási ismeretek a családi költségvetéstől az államháztartásig. - A munkavállalás gyakorlata. III.1.3.5 Ember és természet

A tanulók ismeretelsajátításában célul tűztük ki a természeti-környezeti világ elemi megismerésének lehetőségét. Nagyobb hangsúlyt helyezünk a szemléletformálásra, a természethez való pozitív viszonyulás megteremtésére, az egyén és a társadalom számára fontos konstruktív magatartás- és viselkedésformák elsajátítására. E területen szerzett műveltség fontos eszköze az egészséges életmóddal, életvitellel, környezettudatos viselkedéssel kapcsolatos szabályok elsajátításának is. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai – Figyelem-, emlékezet fejlesztése, a kíváncsiság, az érdeklődés felkeltése. – Kérdésfeltevés, kérdések megfogalmazásának tanítása. – A kommunikációs képességek és készségek fejlesztése. – A saját testkép, testséma kialakítása, majd pedig a térérzet alakítása, megerősítése, viszonyszavak pontos használata, az idő múlásának érzékelése, felfogása, az idői és téri változás észlelése, értelmezése. – A gondolkodási funkciók, műveletek fejlesztése. Analizáló, szintetizáló képesség fejlesztése. Okokozati összefüggések, probléma felismerés, megoldások keresése. – Szokások, szokásrendszerek kialakítása. – A tanulási szokások (megfigyelés, vizsgálódás, lejegyzés, feladatmegoldás, értelmezés, irányított ismeretszerzés) kialakítása, megerősítése. – Kísérletek, saját tapasztalat, a természettudományos ismeretek és a hétköznapi élet tapasztalatai közti összefüggések felismerése, erősítése. Fejlesztési feladatok – Anyagok és halmazállapotok megkülönböztetése a hétköznapi élet példáival. – Az élőlényekkel kapcsolatos fogalmak gazdagítása, csoportokba sorolás, életműködés felfedeztetése konkrét példákon. Az élőlények érzékelhető jegyeinek megállapítása – összehasonlítások, elvonatkoztatások. – Tapasztalatok, ismeretek gyűjtése a természet könnyen megfigyelhető és felfogható ciklusaival kapcsolatban; a mindennapok időviszonyai. – Állandóság és változás felfedezése irányítással, egyszerű példákkal. – Tájékozódás a közvetlen környezetben, a szűkebb lakótérben, lakóhelyen. Ismeretek a földrajzi környezetről konkrét tapasztalatokból merítve. – Az élő és élettelen közötti különbség, az életjelenségekhez kötött élet-értelmezés elemi ismeretei. – Törekvés az ember számára fontos egészségmegőrző szokások elsajátítására: egészséges táplálkozás, tisztálkodás, mozgás. – A használati tárgyak anyagainak felismerése, az anyagfogalom biztos használata. – A hétköznapi folyamatokban előforduló energiafajták és energiahordozók bemutatása példák segítségével. – Egyszerű megfigyeléseken, tapasztalatokon alapuló időjárás-megfigyelés, a változások értelmezése. – Az élővilágban működő egyensúly szerepének bemutatása az életből vett példákon keresztül. – Ismeretszerzés saját szervezete működéséről, felépítéséről – megfigyelések, vizsgálódások, konkrét tapasztalatok segítségével.

124


–

– –


A gyakoribb betegségek megelőzése, a gyógyítás mindenki számára elérhető módozatainak ismerete, a környezet és az egészség közötti kapcsolat felismerése, az emberi szervezetet veszélyeztető anyagok hatásainak megismerése. Önismeret, önelfogadás, egészségmegóvás készségének fejlesztése. A háztartás, a környezet ismert és használt egyszerű gépeinek működtetése, a fizikai ismeretek alkalmazása a működtetés során. Felismertetni a kémiai ismeretekhez kapcsolódó környezeti problémákat. A háztartási szerek használatával, tárolásával kapcsolatos elővigyázatossági szabályok megismerése. Felelősségérzet kialakítása és fejlesztése magunk és környezetünk iránt, ok-okozati összefüggések, következmények felismerése, következtetések levonása.

III.1.3.6 Földünk és környezetünk

A mindennapokban is jól használható gyakorlati példákon és tapasztalatokon keresztül igyekszünk elsajátíttatni a földrajzi térben történő eligazodás alapvető eszközeit, módszereit. Az egyszerű, elemi földrajzi ismeretek átadása során nagy hangsúlyt fektetünk az általános és a speciális képességek fejlesztésére, figyelünk a specifikumokra a habilitációs, rehabilitációs célokra, feladatokra. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai – A gondolkodási funkciók fejlesztése: megfigyelés, elemzés, összehasonlítás, elvonatkoztatás, probléma-felismerés, ok-okozat összefüggés meglátásának képessége. – A rövid és a hosszú távú figyelem és emlékezet fejlesztése. A rész–egész viszony a valóságban, a térképi ábrázolásban. A valóság és térképösszefüggéseinek felismerése. – Biztos tájékozódás megteremtése a közvetlen térben. Tájékozódás biztonsága a síkban, a jelek, a szimbólumok világában. – Tájékozódási feladatok, téri viszonyok felismerése, megértése; valamely tárgy, objektum tényleges és viszonylagos helye, helyzete. Az idő észlelés fejlesztése. Időrend, periódus a természetben, a folyamatokban. – Kommunikációs képességek – kérdezni tudás, szakkifejezések használata. – Tanulási szokások megerősítése: térképek, információhordozók használata, önálló ismeretszerzés egyszerű szövegből, a tankönyv, a feladatlap, munkalap használata. Fejlesztési feladatok – Ismeretszerzés, tanulás – a földrajzi környezetben történő eligazodás képességének fejlesztése, információk szerzése, kezelése. – Tájékozódás a földrajzi térben és időben. – Tájékozódás földrajzi-környezeti kérdésekben, folyamatokban. – Tájékozottság a hazai földrajzi-környezeti folyamatokban. – A hétköznapi életben felhasználható földrajzi-környezeti tudás elemeinek elsajátítása, folyamatos gyarapítása. – Tájékozottság a regionális és globális földrajzi-környezeti kérdésekben – a természetföldrajzi övezetesség társadalmi-gazdasági életben való megnyilvánulásainak felismertetése példákon keresztül. – A világgazdaság működésének a napi életünkre gyakorolt hatásai – példák segítségével. III.1.3.7 Művészetek

Az iskolai nevelés, oktatás rehabilitációs célú feladatainak megvalósításában kiemelt szerepe van a gyakorlati tevékenységeknek, mert általuk az ismeretek élményszerűvé válnak, segítik a mélyebb megismerést, fejlesztik a kreativitást. A tevékenységek, az alkotások széleskörű kínálatával lehetőséget teremtünk az egyéni adottságok kibontakoztatására, a differenciális megvalósítására. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai – Önismeret, önértékelés, társas kapcsolatok, a pozitív alkalmazkodóképesség, kapcsolatteremtő és együttműködési képesség fejlesztése. – Képzelet, kifejezőkészség, kreativitás, fejlesztése. 125


– – – – – – – – –


Harmonikus mozgás kialakítása, fejlesztése. A figyelemkoncentráció, a tartós figyelem és az emlékezet fejlesztése. Az esztétikai érzékenység készségeinek alapozása, fejlesztése. A térlátás fejlesztése, pontos képzetek kialakítása a valós térről, időről, az anyag, forma, funkció, szerkezet, szín, fény és mozgás viszonyairól. A kommunikációs képességek fejlesztése szóban, ábrázolásban, befogadásban. A finommotorika, a kreativitás, az eszközhasználati készség fejlesztése. Az ismeretszerzési, a tanulási képességek fejlesztése. Az érzékszervi tapasztalatszerzés fejlesztése, az érzelmi nevelés, érzékszervi kultúra gazdagítása. Felelősségérzet kialakítása és fejlesztése magunk és környezetünk iránt, ok-okozati összefüggések, következmények felismerése, következtetések levonása.

Fejlesztési feladatok – Téri helyzetek leírása szóban, megjelenítése szabadkézi rajzban. – Egyszerű közlő ábrák értelmezése. – A kezdeményező, az alkotó magatartás kialakítása, fejlesztése. – Változatos technikák alkalmazása az önkifejezésben, az alkotásban. – Az egyéni ízlés, stílus érvényesítése a saját tárgy készítésében. – A művészi alkotásokban megismert konfliktusok értelmezésével a toleráns, másokkal szemben empatikus személyiség kialakításának segítése. – Zenei képesség fejlesztése (írás-olvasás, énekhang, zenei memória, fantázia) Az életvezetés során adódó krízishelyzetek humánus kezelését szolgáló képességek fejlesztése. III.1.3.8. Informatika

A műveltségi terület – igazodva az informális társadalmi elvárásokhoz – középpontjában a munkához, az életvitelhez kapcsolódó praktikus ismeretszerzés és készségfejlesztés áll. Kiemelkedő jelentőségűnek tekintjük a mindennapi élet szerves részeként jelenlévő informatikai ismeretek, illetve az informatikai ismerethordozók használatának készségét, az esélyegyenlőség megteremtését az életvitel céljából is. A tanulóinknak képessé kell válniuk az informatika eszközrendszerének alapvető használatára. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai – Érzékszervi megismerések. – Térbeli, időbeli tájékozódó képesség fejlesztése. – Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés műveleteinek gyakorlása. – Szabályfelismerés, tervező, rendszerező, döntési képesség fejlesztése. – Csoportosítások, következtetések. – Algoritmikus és problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. – A gyors, pontos, koordinált mozgásos reagáló képesség fejlesztése. – A figyelem, az emlékezet, az akarat, az alkotó képzelet fejlesztése. – Felismerő, rendszerező képesség, szerialitás fejlesztése. – Analízis, szintézis. Fejlesztési feladatok A számítógépes technika felhasználása a tudás bővítésére, kezdetben segítséggel, később önállóan is. – A hálózat eszközként való használata ismeretek gyűjtéséhez, kapcsolatok építéséhez, problémák megoldásához. – Gyakorlati problémák megoldása a dokumentumok készítésével. – Eligazodás a logikai rendben meglévő információforrások között, használatuknak megtanulása, szokások kialakítása. III.1.3.9. Életvitel és gyakorlat

A tanuló egyediségének, megváltozott tulajdonság-együttesének figyelembevételével hozzájárulhatunk a cselekvési, a szociális, a kommunikációs kompetenciák kialakításához. A sérülésspecifikus jegyek 126



figyelembevételével építünk a NAT ezen műveltségi területen megfogalmazott alapelveire, kiemelt fejlesztési területeire, fő témaköreire, feladataira. A műveltségi terület kiemelt habilitációs /rehabilitációs feladatai – A gondolkodási funkciók, műveletek fejlesztése: azonosságok, különbségek, csoportosítások, szabálykeresések, analógiák, felismerése, összefüggések megoldása, ok-okozat felfedezése. – A probléma felismerő, a tervező, alakító, konstruáló képesség fejlesztése, kíváncsiság, motiváltság ébrentartása. – A cselekvőképesség fejlesztése, önellátás, környezetellátás technikáinak elsajátítása, alkalmazása. – Motorikus képességek fejlesztése, szabályozott akarati mozgások, mozdulatok továbbfejlesztése. A kar-kéz sebességének és ütemének alakítása. – A munkához való helyes viszonyulás, az érzelem, akarat, kitartás céltudatos fejlesztése. – A reális énkép, önismeret kialakítása, távlati lehetőségek felismerése, az önfejlesztő magatartás elfogadtatása. – Szociális képességek fejlesztése. Fejlesztési feladatok – A saját élményen, tapasztalaton alapuló egészségmegóvás problémakörének felismerése, személyes lehetőség és szerep az életvezetésben, az egészség megóvásában, életvezetési problémák felismerése a családi környezetben, a testi-lelki-szociális egészség megőrzésében. – Tapasztalatszerzés a mesterséges környezetről, szabálykövető magatartás a mesterséges környezetben, anyagok, formák, egyszerű szerkezetek megfigyelése, az anyagalakító tevékenység műveletei. – Gazdálkodás az anyaggal, energiával, a munkával és az idővel. – Az egyéni tulajdonságok és eredményesség összefüggései a tervezés, szervezés, kivitelezés során. – Önértékelő-, ítélőképesség, az individuális különbségek megfogalmazása. – A napi ismétlődő háztartási feladatok felismerése, tevékenységek ön- és környezetellátásban, gyakorlottság az egyszerűbb háztartási munkában, szerszámok, gépek használatában, a szolgáltatások igénybevételében. – Tapasztalatszerzés a jövedelem beosztásában, tudatosság a takarékosságban. – Érzékenység a közvetlen környezet, a lakás formai, esztétikai világában, az otthon nyugalmának, mint értéknek, örömforrásnak elfogadása, szükségletek és lehetőségek felismertetése egyéni sajátosságok szerint. – A minőség, a tudatos fogyasztás ismeretei, reklámok értelmezése, szelektálás, viszonyulás. – Az egyéni adottságok megismerésén alapuló önismeret fejlődése, tapasztalatok a legfontosabb pályákról, a hozzájuk vezető utakról, lehetőségekről, valóság és a vágyak valamint a realitások összehangolása. III.1.3.10. Testnevelés

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók esetében gyakori a helytelen testtartás, mozgásos ügyetlenség, a diszharmonikus, az ínkoordinált mozgás. A tanulók egy részénél mozgásfogyatékosság nehezíti a cselekvéses tanulást, aktív mozgástevékenységet. Mindezek szükségessé teszik, hogy az általános testnevelés körét kibővítve eljuttassuk a tanulókat a rendszeres testedzés, a mozgásos játéktevékenység öröméhez, a mozgásbiztonsághoz. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai – Erősítse a mozgásigényt, a kezdeményezőkészséget, bátorítson mozgásos feladatok, gyakorlatok elvégzésére. – Tanítson mozgásos játékokban való együttműködésre, szabálytartásra, a játék örömére. – Fejlessze a mozgásos alaptechnikák elsajátításának képességét, a kitartást, az állóképességet. Kiemelt feladat az általános kondicionálás, a test hajlékonyságának, a végtagok ügyességének fejlesztése, a gyorsaság, az ugró, a dobó, az egyensúlyozó képesség alakítása, a tanuló biológiai állapotának, terhelhetőségének függvényében. – A saját testen való biztonságos tájékozódás kialakítása (függőleges és vízszintes zónák), a téri viszonylatok pontos felismerése, viszonyszavak felfogása, használata, a téri biztonság erősítése. 127


– – –


A szép testtartás, a harmonikus mozgás fejlesztése. A tartós figyelem, a fegyelmezett feladat-végrehajtás fejlesztése, a felelős magatartás beláttatása. Önismereti képesség fejlesztése, önállóság, a versenyszellem erősítése.

Fejlesztési feladatok – Az erő, az állóképesség, a gyorsaság, az ügyesség növelése. – Koordinációs képesség, mozgástanulási képesség, mozgásszabályozó képesség, mozgásalkalmazkodó képesség, egyensúlyozó képesség, ritmusképesség, reakciók, téri tájékozódó képesség fejlesztése. – Jellemtulajdonságok – akarat, bátorság – fejlesztése. – A megosztott figyelem képességének automatizálása. – Helyzetfelismerő képesség fejlesztése. – Tartásjavító és korrigáló gyakorlatok, prevenciós és rehabilitációs feladatok, sporteszközök alkalmazásával is. – Önállóan végezhető mozgásfejlesztő, kondicionálást biztosító gyakorlatok.

III.2

A beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei és fejlesztő programja

Beszédfogyatékos az a tanuló, aki a receptív és/vagy expresszív beszéd/nyelvi rendszer szerveződése, fejlődési eredetű vagy szerzett zavara életkorától eltérő, különböző klinikai képekben megmutatkozó tüneti sajátosságai, valamint a verbális tanulási folyamatok atipikus fejlődése miatt a későbbi társadalmi beilleszkedés szempontjából veszélyeztetett. A beszédfogyatékosság nem tekinthető elsődlegesen halláskárosodás következményének; együtt járhat a nyelven kívüli kognitív képességek és a viselkedésszerveződés zavaraival, azok maradványtüneteivel; valamint tanköteles korban az olvasás/írás/helyesírás/számolás területén kialakuló verbális tanulási zavarral. Beszédfogyatékos az a tanuló, akit a szakértői bizottság a sajátos nevelési igény megállapítása céljából diagnosztikus protokollra épülő komplex állapotfelmérés alapján annak minősít. A beszédfogyatékos tanulónál a fentiek sokféle változatban előfordulhatnak. A súlyos beszédfogyatékos tanulónál a kommunikációs zavarok következtében különböző másodlagos pszichés eltérések (magatartási zavar) alakulhatnak ki. A fenti tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak. Különös figyelmet érdemel a középiskolás korban a felnőtt beszédhang fokozatos kialakulásának óvósegítő rendszere, ennek beépítése a pedagógiai teendők sorába. A beszédfogyatékos tanuló iskolai fejlesztésében, speciális nevelési igényeinek kielégítésében az integráltan történő oktatás biztosíthatja a tanulók számára a felfelé nivellálást segítő pedagógiai környezetet. A beszédfogyatékos tanuló a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján adott tantárgy vagy tantárgyak, tantárgyrész vagy tantárgyrészek értékelése alól mentességben részesülhet. A beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében törekszünk a pszichológiai és fiziológiai tényezők összhangjára, a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására, funkcionális összefüggésrendszerére. A módszerek megválasztásakor figyelembe vesszük az életkort, a kognitív készségeket és a szociokulturális környezet sajátosságait. A fejlesztést a szülők támogató együttműködése segíti. A tanítás-tanulás folyamatában kiemelt figyelmet szentelünk a tanulásszervezési módokra, a tehetségesnek bizonyuló tanulók felismerésére, tehetségük gondozására, amely támogatja a pályaorientáció folyamatát is. A beszédfogyatékos, beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók integrált oktatását felvállaló iskolaként, a gyermek harmonikus személyiségfejlődése érdekében a pedagógusaink szorosan együttműködnek a fejlesztő foglalkozásokat tartó logopédusokkal és az érintett szülőkkel.

III.2.1 Fejlesztési területek, nevelési célok A beszédfogyatékos tanulók nevelésében a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok, az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő képességek az irányadóak, de azok fejlődési útjai, módjai, és kialakulásuk időtartama módosulhat: • nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés, 128


• • • • • •


állampolgárságra, demokráciára nevelés, családi életre nevelés, felelősségvállalás másokért, önkéntesség, fenntarthatóság, környezettudatosság, gazdasági és pénzügyi nevelés, médiatudatosságra nevelés.

Hazánk történelmének és jelen eseményeinek megértésén keresztül képessé tesszük a tanulókat a társadalmi folyamatok megismerésére, a társadalmi színtereken való eligazodásra. Felkészítjük őket a felnőtt lét és a tágabb környezet megismerésére, az állampolgári jogok és kötelezettségek érvényesítésére. Kiemelt feladatunknak tekintjük az önálló családi életre való felkészítést, az erkölcsi normák és harmonikus családi minták közvetítését. Iskolánkban nagy jelentőséggel bír az együtt érző, segítő attitűd kialakítása, a szociális érzékenység és az önkéntes feladatvállalás képességének kialakítása. A tanulóknak ismereteket nyújtunk a célszerű gazdálkodás, pénzhasználat, fogyasztás és környezettudatosság területén. A beszédfogyatékos tanulók esetén kiemelt feladatunk és célunk, hogy használni tudják az ismeretszerzés legmodernebb eszközeit (pl. internet). A beszédfogyatékos tanulók esetlegesen felmerülő szövegértési problémái, absztrahálási, lényegkiemelési nehézségei esetén pedagógusaink képpel, segédeszközökkel támogatott szövegekkel segíthetik a tanulók munkáját. Fontosnak tartjuk, hogy az alapfogalmak megértését, memorizálását egyénre szabott módszerek támogassák, valamint a kifejezőkészség állandó fejlesztését és a kommunikáció iránti igény kialakítását. Kiváló lehetőséget nyújt erre az interperszonális készségek fejlesztése, a szociális érzékenység kialakítása, az együttműködésre való képesség fejlesztése, a különféle konfliktuskezelési eljárások elsajátítása. 1 Testi és lelki egészségre nevelés Pedagógusaink segítik a tanulót beszéd és nyelvi zavarának reális megismerésében, elfogadásában, szociális kapcsolatainak fejlesztésében. Kiemelt feladatunk a tanuló önismeretének fejlesztése, a tanuló motiválása a beszédhibája leküzdésére, ugyanakkor felkészítése az esetleges visszaesésekre, azok kezelésére, valamint arra, hogy az esetleges maradandó tünetekkel később is teljes életet tudjon élni. A kommunikációjában korlátozott tanuló sokszor nehezebben tudja érzelmeit verbálisan kifejezni, külön figyelmet fordítunk az érzések megfelelő kezelésére, kifejezésére. Kiemelt feladatunk továbbá az egészséges és tudatos életmód kialakítása, a káros szenvedélyek megelőzése. Biztosítanunk kell a tanuló számára a rendszeres mozgásélményt, a rendszeres testedzést.

2 Médiatudatosságra nevelés Az információszerzésben, tanulásban, szociális-kommunikációs fejlesztésben az informatikai eszközök segítő szerepe kiemelkedő. A számítógép írástechnikai segédeszközként tanulási és munkaeszköz a beszéd útján nehézségekkel kommunikáló tanuló számára. A médiatudatosságra neveléssel a tanulót segítjük tájékozódni a valóságos és virtuális világban. 3 Pályaorientáció A beszédfogyatékos tanuló készségeinek, képességeinek alapos feltérképezése szükséges a felnőtt életre történő felkészítéséhez. A kapcsolatteremtés és fenntartás képességének javítása alapvető feladatunk. Célunk a szociális kompetencia további önálló fejlesztésének kialakítása. A tantárgyak tananyagtartalmainak közvetítése során a beszédfogyatékos gyermekkel megismertetjük a különböző szakmákkal kapcsolatos elemi ismereteket, hogy reális képük legyen a társadalmi munkamegosztásról.

4 Tanulás tanítása A beszédfogyatékos tanulóknál fontosnak tartjuk az egyénre szabott motivációk kialakítását, az egyéni tanulási stratégiák feltárását. Kiemelt szerepet tulajdonítunk az informatikai eszközök, egyéni ismeretelsajátítási programok tanulás során történő megfelelő és tudatos alkalmazásának.

129


III.2.2


Kulcskompetenciák fejlesztése

A beszédfogyatékos tanulók nevelése, oktatása, fejlesztése a Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott, az iskolai nevelés-oktatás közös értékeire épül. Ahhoz, hogy a beszédfogyatékos tanulóink a kulcskompetenciák birtokában eredményesen alkalmazkodhassanak a mindennapi élethelyzetekhez, figyelembe kell vennünk a tanulók egyéni sajátosságait. 1 Anyanyelvi kommunikáció Kiemelt fontossággal bírnak az alábbi területek: – a grammatikai rendszer tudatos felépítése, megerősítése, mind a beszélt, mind az írott nyelv területén, figyelembe véve a beszédfogyatékosság által érintett területeket – az expresszív beszéd fejlesztése, kommunikációs stratégiák kiépítése, gyakorlása, megerősítése, beszédtudatosság kialakítása – a beszédértés és olvasás értés fejlesztése mind a beszélt, mind az írott nyelv területén, elősegítve a mindennapi és az irodalmi szövegek befogadását, majd az azokkal való továbbdolgozás, továbbgondolkodás lehetőségének biztosítását – amennyiben a szövegfeldolgozás is érintett, különösen fontos a szisztematikus, a nyelv különböző szintjeit elemenként értelmező, a tanulót tapasztalati úton információhoz juttató oktatás – a nyelvi kódrendszer értelmezésének, működésének megtámogatása, mind a bemenetnél (beszédhangok differenciálása, hangkapcsolatok észlelése), mind a feldolgozásnál (szó, grammatika, mondat, bekezdés, szöveg) – a mentális lexikon folyamatos fejlesztése az életkor és a beszédfogyatékosság sajátosságainak függvényében, a fogalomalkotás kialakítása – számítógépes programok használata (helyesírás ellenőrző program, stb.) – a beszédfogyatékos gyermek motiválása a tananyag és a tanuló közötti emocionális viszony kialakításával – a pragmatika elemeinek közvetítése és használatának tudatosítása a gyermekek kommunikációjában – a nem verbális kommunikáció elemeinek közvetítése és használatának tudatosítása a gyermekek kommunikációjában 2 Idegen nyelvi kommunikáció Célunk az idegen nyelv szókincsének, fonológiai és helyesírási sajátosságainak, valamint nyelvi kódrendszerének tudatos felépítése, a szóbeli és az írásbeli kommunikáció fejlesztése, figyelembe véve a beszédfogyatékosság által érintett területeket. A beszédfogyatékos tanulók nyelvoktatása során kiemelten fontosnak tartjuk a multiszenzoros technikák (auditív-, vizuális-, verbális-, drámatechnikák) használatát, valamint a verbális és nem verbális kommunikációs csatornák (gesztikulációs-vizuális) egyidejű alkalmazását. A nyelvórákon fontos szerepet kapnak a koncentrációt és az emlékezetet fejlesztő gyakorlatok, melyek a szókincs, a kiejtés és a nyelvtani szabályok elsajátításában közvetve és közvetlenül is segítséget nyújthatnak. Helyesírási, olvasási és szövegértési problémákkal küzdő beszédfogyatékos tanulók esetében főleg a szóbeli kommunikáció magabiztos használatának elsajátítása a célunk. Az írásbeli kommunikáció használatát, a differenciált fejlesztés mellett, a számítógépes olvasó- és helyesírás-ellenőrző programokkal is segítjük. Fontos pedagógiai célunk a beszédfogyatékos tanulók természetes gátlásainak feloldása az idegen nyelv kommunikációs helyzetben történő használata során. 3 Matematikai kompetencia A legfőbb célunk a problémamegoldó gondolkodás minél több elemének fejlesztése, konkrét cselekvésekhez kötött helyzetekben. Egyes esetekben számolnunk kell a grammatikai szint sérülésével, ami szövegértési nehézségekben nyilvánul meg, ezt fokozhatja a szimbólumok megértésének, illetve a verbális absztrakciónak a fejletlensége. A mennyiségekkel és a számossággal kapcsolatos ismeretek tanításakor, a szám- és műveleti fogalmak kialakításakor (pl. a számok közötti viszonyok, relációk 130



megértési nehézségei esetén, stb.) különös figyelmet fordítunk a megfelelő tempó kialakítására, és építünk a tanulók maximális együttműködésére, a mozgással társított szemléltetésre, az eszközhasználatra és az analóg cselekedtetésre. A geometriai ismeretek, az arányosság témaköreinél figyelembe vesszük a vizuális észlelés nehezítettségét, a téri tájékozódás zavarát. A matematikai gondolkodás fejlesztése iskolánkban speciális szemléltetéssel és tananyagokkal, vagyis interaktív tábla és digitális tananyagok alkalmazásával valósul meg. A matematikai szakkifejezések és a szaknyelv használatának fokozatos megkövetelését a szóbeli kifejezés erősítésének különösen erőteljes eszközének tekintjük. 4 Természettudományos és technikai kompetencia Az oksági kapcsolatok felismerése, a tanult összefüggések alkalmazása gondot okozhat azokban az esetekben, ahol, az olvasott szöveg megértése vagy a verbális absztrakció akadályokba ütközik. Az egyes összefüggések mechanikus memorizálásának megsegítésére rövidített, tömörebb, képpel, segédeszközökkel támogatott szövegek alkalmazását tartjuk szükségesnek. Tanulónként eltérő lehet az absztrakciós szint, ahol be tudnak kapcsolódni a természettudományos jelenségek értelmezésébe. A kritikai gondolkodás képességének fejlesztését többnyire kis lépésekben valósítjuk meg. A mindennapi tapasztalatokból kiindulva törekszünk arra, hogy a tanulóknak a jelenségek mind szélesebb körébe legyen betekintésük, az egységes természettudományos világkép kialakítása érdekében. Eredményes tanári stratégia lehet a természeti jelenségeknek alternatív módon, több fogalmi szinten, az összes érzékszerv bevonásával való közvetítése. Szisztematikusan építkezve támaszkodunk az internetre, amelynek segítségével a legkülönbözőbb természettudományos ismeretek audio-vizuális formában hozhatók közel a beszédfogyatékos tanulókhoz. 5 Digitális kompetencia Ezen a területen a beszédfogyatékos tanulók jó eséllyel tudnak problémákat megoldani, mivel az informatikai eszközök használatában a beszédfogyatékosság kevés hátrányt jelent. Feladatunk azoknak a digitális programoknak a megismertetése, melyek megkönnyítik az ismeretszerzést, az interperszonális kapcsolatépítést. Amennyiben a szóbeli kifejezőképesség sérült, a számítógép alternatív csatornaként működhet a mindennapi kommunikációban. Hozzásegíthetjük a tanulókat, hogy a rendelkezésükre álló információs társadalom technológiáit használják a maguk segédeszközeként a számukra szükséges területeken. Főként az írott szöveg megértésére, lényegkiemelés képességére van nagy szükség, mert ezek segítéségével alakíthat ki új kommunikációs stratégiákat. Az információgyűjtés- és keresés, a multimédiás tartalmak kezelése a beszédfogyatékosok számára körülhatárolható, jól teljesíthető feladat, ezért építhetünk a tanulók erős motivációjára. Egyes ikonok, szóképek felismerésével, speciális alapfogalmak, kifejezések megtanulásával olyan eszközök birtokába jut, amivel önállóan is tud tájékozódni a digitális világban. Fontosnak tarjuk, hogy a tanuló érzékelje azt a folyamatot, hogy az információk gyűjtése, majd az azokkal való továbbdolgozás miként vezet új digitális tartalmak kialakulásához. Feladatunk, hogy a tanulók figyelmét a konkrét eszközök és szoftverek használatán, illetve a kommunikáció élményén túl arra irányítsuk, miként lehet az információs társadalomban a beszédfogyatékosságból eredő hátrányokat minimalizálni. Súlyos diszgráfia és helyesírászavar esetében „laptop füzet” használatának bevezetése is megtörténhet, amennyiben azt a szakértői bizottság is javasolja. 6 Szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Célunk az adaptív viselkedés kialakítása, fejlesztése, a beszédfogyatékos tanulók támogatása abban, hogy az őt körülvevő társadalmi és gazdasági környezet eseményeit képes legyen feldolgozni, szükség esetén azok menetébe bekapcsolódni. Az oktatás folyamán fontosnak tartjuk a fokozatosság mellett a gyakorlati bemutatást, illetve az ismeretek szituációs helyzetekben való kipróbálását, az érzelemdús, szubjektív elemeket megmozgató, a mindennapi tapasztalatához köthető társadalmi feladatok szemléltetését, a tanulók közvetlen megszólítását, bevonását a feladathelyzetbe. Célunk, hogy a tanuló mindig lássa maga előtt a folyamatot, a kiindulástól kezdve a végkifejletig, értse benne szerepét, esetleges feladatát, képes legyen esetlegesen a társadalmi folyamatok őt személyesen érintő részében érdekeit érvényesíteni. Nagy hangsúlyt helyezünk a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Feladatunknak tekintjük, hogy felébresszük a tanuló motivációját arra, hogy részt vegyen a szociális kommunikációban, képes legyen véleményét vitában, eszmecserében képviselni (ütköztetni, egyeztetni stb.), illetve az őt körülvevő világban tájékozódni. A beszédfogyatékos tanulónak fokozatosan el kell 131



sajátítania azt a képességet, hogy rátaláljon a megfelelő kommunikációs stratégiára, képes legyen az egyedi kommunikációs helyzetekhez alkalmazkodni.

7 Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai tudatosság, a művészeti kifejezőképesség egy kiegészítő kommunikációs eszközt ad a beszédfogyatékos tanulók kezébe. A kreativitás, a problémafelismerő – és megoldó képesség, a képzelet, a képi gondolkodás fejlesztésére kiváló lehetőséget biztosít a művészeti nevelés. Ezen a kompetenciaterületen az ízlés, a nyitottság, az empátia, az érzelmi élet gazdagítása a kommunikáció minden szintjét fejleszti. A művészeti nevelés értékközvetítő, értékteremtő, egyben személyiségformáló szerepe a kommunikációjában zavart tanuló társadalmi integrációját segíti elő. A megfigyelőképesség, tér- és időérzék fejlesztése a látvány és a mozgás ábrázolásával, térbeli rendezés; szín-, forma- és szerkezeti érzék alakítása lehetőséget biztosít a beszédfogyatékos tanuló speciális készségfejlesztésére. 8 A hatékony, önálló tanulás A beszédfogyatékos tanulók esetében az önálló tanulás elengedhetetlen feltétele a könyvtári ismeret, informatikai tudás, az értő olvasás, szövegfeldolgozás. Az önálló ismeretszerzést, az információ megfelelő szűrését, feldolgozását, egyénre szabott módszerekkel, a mindennapi életből vett gyakorlati helyzetek cselekvéses vagy vizuális modellezésével segíthetjük. A szövegfeldolgozás, az új információk rendezése során fontos szerephez kell jutnia a gondolkodási képességek fejlesztésének, mind a képzeleti, mind a fogalmi gondolkodás terén. Fontos feladatunk az új ismeretek megszerzése iránti interiorizálódott motiváció kialakítása.

III.2.3 Műveltségi területek: A helyi tanterv készítésénél a NAT-ban és a választott kerettantervben foglaltak az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók fejlődésének függvénye. III.2.3.1 Magyar nyelv és irodalom

A műveltségi területhez kapcsolódó tananyagtartalmat, a fejlesztésre fordított időt a sérülés jellege, mélysége, prognózisa befolyásolhatja. A Magyar nyelv és irodalom, a Művészetek, a Testnevelés és sport, valamint az Élő idegen nyelv fejlesztési feladatainak megvalósítása kíván nagyobb figyelmet, a beszédfogyatékosság típusától függően az egyes témakörök között hangsúlyeltolódások válhatnak szükségessé. Néhány szempont azonban általánosítható: – a súlyos beszédfogyatékos tanulók anyanyelvi fejlesztésében hosszabb begyakorlási, érési szakaszokat tervezünk, – az anyanyelvi fejlesztés, gondozás a nevelés minden színterén és helyzetében, az oktatás teljes időtartama alatt központi szerepet játszik. III.2.3.2 Művészetek. Testnevelés és sport

Mindkét műveltségi terület jól szolgálja a fejlesztés másik nagy területének, a téri orientáció, mozgás-, ritmus-, beszédkoordináció követelményeinek megvalósítását. A dráma és a mozgáskoordinációs gyakorlatok kiemelt szerepet kapnak a rehabilitációs célú feladatok megvalósításában is. III.2.3.3 Idegen nyelvek

A beszédfogyatékosság típusához igazodó módszerek – pl. dadogók esetében az írásbeliség, diszlexiás tanulóknál pedig az auditív módszerek – elsőbbségét biztosítjuk.

132



III.3 Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei és fejlesztő programja A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók csoportjába azok a tanulók tartoznak, akik az iskolai teljesítmények és a viselkedésszabályozás területén a kognitív, emocionális-szociális képességek eltérő fejlődése, a kialakult képességzavarok halmozott előfordulása miatt egyéni sajátosságaik figyelembevételével fokozott pedagógiai, pszichológiai megsegítést, gyógypedagógiai segítséget igényelnek. Tanulási és viselkedési problémájuk specifikus tanulási zavarok, azaz – diszlexia, – diszortográfia, – diszkalkúlia, – diszgráfia és diszpraxia, mint a motoros képességek fejlődési zavara, valamint ezek maradványtüneteinek fennállása, – a fentiek együttjárása miatt a kevert specifikus tanulási zavarok; – hiperaktivitás és figyelemzavar; továbbá – a szocio-adaptív folyamatok zavarai, az érzelmi kontroll, ön, vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségét mutató magatartásjellemzők, az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció eltérő fejlődésében mutatkozik meg. Minthogy a pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók gyakran élnek át kudarchelyzetet, az iskolai teljesítményelvárások iránti közömbösség, elutasítás, illetve önértékelési zavarok, különböző jellegű beilleszkedési problémák alakulhatnak ki. Ezek a sajátosságok az életkor előrehaladásával a társadalmi beilleszkedés szempontjából fokozott veszélyeztetettséget idézhetnek elő. Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének jelei a pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók esetében abban is megmutatkozik, hogy a tanulók általában fáradékonyabbak, a meteorológiai változásokra érzékenyebbek. Az átlagnál, nehezebben tűrhetnek zajokat, viselik el a várakozás, kivárás okozta feszültséget, aktivációs szintjük erősebben ingadozik, nyugtalanabbak, gyakrabban iktatunk be pihenést, szünetet, szükség esetén biztosítjuk az egyedüllétet, támaszt nyújtunk, fokozottabban ügyelünk arra, hogy a tevékenységek állandó keretek között, érthető és követhető szabályok szerint történjenek, valamint fontosnak tartjuk a pozitív visszajelzést, a sikeres teljesítmények megerősítését, a dicséretet. A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése a szakértői bizottság szakértői véleményére épülő egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni sajátosságaik, szükségleteik figyelembevételével, a szülővel és a tanulóval történő megbeszélést követően történik. Iskolánkban az egyéni fejlesztőmunka tervezése, a rehabilitációs terv kidolgozása logopédus, gyógypedagógus, és egyéb szakemberek bevonásával történik és rehabilitációs célú órakeretben zajlik. Az egyéni fejlesztési terv tartalmáról, célkitűzéseiről, ütemezéséről a szakember tájékoztatja az osztálymunkában résztvevő pedagógusokat, szaktanárokat, különös tekintettel a gyermek osztályfőnökére. Az egyéni fejlesztési terv célkitűzéseinek megvalósulását időszakosan, az ütemezési fázis befejezését követően a szükséges további célkitűzések megtervezését megelőzően ellenőrizzük. Az iskolai oktatásban érvényesítjük a tanuló fejlődését, előrehaladását segítő számonkérési, értékelési formákat; indokolt esetben, a szakértői bizottság javaslata alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből – az értékelés és minősítés alól az iskola igazgatója mentesítést ad. A tanítás-tanulás folyamatában kiemelt figyelmet szentelünk a tanulásszervezési módok, a tanulási és értékelési eljárások megválasztására, sajátos feladatunknak tekintjük a bármely területen tehetségesnek bizonyuló tanulók felismerését, tehetségük gondozását, amely támogatja a pályaorientáció folyamatát is. Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladataink a) a tantervi előírásoknak megfelelő sikeres továbbhaladás biztosítása. b) a pozitív énkép és önértékelés kialakítása, c) a tanulás iránti motiváció és a kudarctűrő képesség növelése, d) a kortársakra és a felnőtt közösségre irányuló rendezett társas kapcsolatok kialakítása, e) a társadalmi együttélés szabályainak követése és az önállóságra nevelés. 133



A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai specifikus tanulási zavarok esetén: A specifikus tanulási zavarok esetében a tanulók alapproblémája, hogy jó értelmi képességeik ellenére az olvasással (diszlexia), a helyesírással (diszortográfia), az írásmozgással (diszgráfia) és a számolással (diszkalkúlia) kapcsolatban az iskolai oktatás során feltűnő nehézségek jelentkeznek, általános értelmi képességeik és tanulási teljesítményeik között alulteljesítés formájában lényeges különbség áll fenn. Ennek az eltérésnek a hátterében a megismerési képességek különböző zavarai állnak, amelyek az olvasás, az írás, a helyesírás vagy a számolás területén önálló, (körülírt) vagy kevert típusú zavar (együttjárás) formájában jelenhetnek meg. III.3.1 Diszlexia Az olvasási képesség zavara, a specifikus tanulási zavarok leggyakoribb formája, amely önmagában és más jelenségekkel kombinálódva fordulhat erő. A fejlesztés legfontosabb céljaként tűztük ki, hogy fejlesszük a tanuló mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás készségét, segítsük az olvasás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: – a betűbiztonság és az összeolvasási készség, a fonológiai tudatosság, a rövid távú emlékezet, az auditív, vizuális és mozgáskoordináció fejlesztése, – az olvasási készség folyamatos gondozása a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, – a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, – az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, – az olvasási kedv felébresztése, a motiváció erősítése. III.3.2 Diszortográfia A helyesírási képesség zavara, nagy gyakorisággal társul diszgráfiával, de az együtt járástól függetlenül egyik önálló megjelenési formája a specifikus tanulási zavaroknak A fejlesztés legfontosabb céljaként tűztük ki, hogy fejlesszük a tanuló mindenkori osztályfokának megfelelő helyesírási készségét, elősegítsük az anyanyelvi kompetencia kialakulását, az írott nyelv használatának korosztályi szintű alkalmazását. A fejlesztés feladata: – a fonológiai tudatosság és beszédészlelési képesség, – a rövidtávú emlékezet fejlesztése, – a spontán és tollbamondás utáni írás színvonalának javítása, – a figyelem és az önértékelési képesség fejlesztése. III.3.3 Diszgráfia Az írás grafomotoros jellemzőinek zavara. Jellemzői a csúnya, torz, nehezen olvasható íráskép, szaggatott betűalakítás és betűkötések, rossz csukló-, kéz-, ujjtartás, az íróeszköz helytelen fogása, görcsösség, egyenetlen ritmusú, strukturálatlan íráskép, formai és aránybeli hibák, kialakulatlan kézdominancia, lassú tempójú írás, központozás, hiánya, nagybetűk használata és betoldása a kisbetűk közé, továbbá: fonológiai-nyelvi jellemzők zavara (nyelvtan, mondatszerkezet, helyesírás). A fejlesztés célja: A specifikus írászavar javításának érdekében célunk, hogy a tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő íráskészséggel rendelkezzen, képes legyen azt a kommunikáció egyik formájaként használni ismeretszerzés, tudásgyarapítás és társas kapcsolatok létesítésének céljára. A fejlesztés feladatai: a) a mozgáskoordináció fejlesztése, b) a testséma biztonságának kialakítása, c) sikertudat kialakítása.

134



III.3.4. Diszkalkulia A számolási képesség specifikus zavara. A specifikus számolási zavar a különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége. Jellemzői: a szimbólumok felismerésének és tartalmi azonosításának nehézségei, a mennyiségfogalmak kialakulásának hiányosságai, a mennyiségfogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a számsor- és szabályalkotás zavara, a téri és síkbeli viszonyok érzékelésének hiányosságai. Nehézségeket okozhat a helyiérték megértésének, műveleti jelek értelmezése, halmazok, mennyiségek összehasonlítása, a számlálási és becslési képesség hiánya, a komplex aritmetikai műveletek értelmezésének problémái, a gyenge verbális emlékezet, a számmemória és az általános memóriateljesítmény különbsége és a figyelemzavar. A fejlesztés célja: A specifikus számolási zavar esetén a fejlesztő munkánk feladata, hogy a tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő matematikai készséggel rendelkezzen, képes legyen a matematikai kompetencia megszerzésére, a számolási-matematikai műveletek használatára, az ismeretszerzés, a tudásgyarapítás és a hétköznapi gyakorlat színterein. A számolás elkülönülten szerveződő képességrendszer, amelynek számos kapcsolata van a beszéd, az olvasás és az írás rendszereivel, ezért a számolási zavarok a specifikus tanulási zavarok és nyelvi zavarok különböző megjelenési formáival együtt járhatnak. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. Emiatt a fejlesztés feladatainak tekintjük: a) a számosság és a számok iránti érdeklődés felkeltését, megerősítését, b) a matematikai törvények és szabályok készségszintű ismeretét és alkalmazását, c) a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a nyelvhasználat összehangolt fejlesztését, d) a vizuális-téri képességrendszer fejlesztését, e) a matematikai relációk nyelvi megalapozását, a matematika-nyelv tudatosítását, f) a sorozatalkotási képesség, a szeriális észlelés fejlesztését, g) segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedését, h) a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezését, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használatát, a képi, vizuális megerősítést, i) a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások alkalmazását, valamint j) az önértékelés fejlesztését, sikerélmény biztosítását. III.3.5. Hiperaktivitás és figyelemzavarok A pszichés fejlődés zavarainak egyik alcsoportját alkotják azok a sajátos nevelési igényű tanulóink, akik nagyfokú impulzivitásukkal, a célirányos, tartós figyelem zavarával küzdenek. Jellemzői: szóródó, terelhető figyelem, hosszabb ideig nem képes összpontosítani, komplex feladatokra nem képesek szervezett választ adni, az impulzivtás következtében kialakuló meggondolatlan viselkedés, eseteként düh, haragreakciók, motoros nyugtalanság (babrálás, széken hintázás, ülőhely elhagyása, stb.), megkezdett tevékenység befejezetlensége, tantárgyi alulteljesítés (főként, nyelvi, számolási feladatokkal kapcsolatban), továbbá az én-bizonytalanság és másodlagos pszichés tünetek. A fejlesztés célja a figyelemszabályozás és a viselkedés egyensúlyának megteremtése A fejlesztés feladatai – team munka keretében gyógypedagógiai, pszichológiai, szakorvosi együttműködés, – a figyelem tartósságát biztosító környezeti feltételek megteremtése, – fokozott egyéni bánásmód, – az önszervezési képesség, az önkontroll fejlesztése, – feladatok idői struktúrájának megtervezése és kivitelezése, – motiválás, sikerélmény biztosítása.

135



A pszichés fejlődés zavarai körébe tartoznak továbbá a szocio-adaptív folyamatok zavarainak következtében kialakuló viselkedésszervezési problémák, amelyek az érzelmi kontroll, ön,- vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségében az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció eltérő fejlődésében mutatkozik meg. A fejlesztés célja a közösségi szabályokhoz alkalmazkodó, szervezett viselkedés kialakítása, a szélsőséges megnyilvánulások leépítése, az önkontroll, az érzelmi egyensúly megteremtése. A fejlesztés feladata a fejlesztési cél alá rendelt szempontok figyelembevételével történik. Eszközei iskolánkban: a figyelem és egyéb kognitív képességek fejlesztése, a mindennapi tevékenységek végzéséhez, iskolai elvárások teljesítéséhez igazított idői keretek rendszeres alkalmazása, önértékelési képesség fejlesztése, sikerélmény biztosítása, pozitív megerősítés, jutalmazási technikák bevonása. Fontosnak tatjuk az együttműködést a családdal és más szakemberekkel, és a fejlődés segítését gyakori pozitív visszajelzésekkel, valamint a sikerélmény biztosítását.

IV.

Az iskola munkarendje

Az iskola általános munkarendjét a 20/2012 EMMI rendelet, évente a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletek, valamint az iskolai SZMSZ szabályozza. Az általános munka- rend főbb vonásai: • • • • •

A tanévet iskolai munkatervben tervezzük meg. Az elméleti órák 8.00-kor, a gyakorlati foglalkozások legkorábban 6.00 órakor kezdődnek. A tanórák 45 percesek, a szakképző osztályok gyakorlatai 60 percesek. Naponta az első tanítási órát imával vagy igeolvasással kezdjük, és az utolsó tanórát azzal fejezzük be. A hétfői napot közös áhítattal kezdjük. Az intézmény egyházi jellegét erősítő rendezvényeket a spirituális keretek programjai szerint szervezzük. Órarendi elfoglaltságon kívül 3-5 napos időtartammal naposi gyakorlatokat, a mezőgazdasági vontatóvezető képzés keretében elméleti és 25 órás vezetési gyakorlatokat szervezünk. A tantervi összefüggő nyári gyakorlatokat külön beosztás szerint az iskola tangazdaságában és gazdálkodóknál szervezzük a tantervi és az üzemeltetési feladatok figyelembevételével.

136


G)


A KOLLÉGIUM NEVELÉSI PROGRAMJA

MOTTÓ: „Az ember sohasem egyedül, önmagában fejlődik, hanem mindig csak másokkal való kapcsolatában akár pozitív, akár negatív értelemben.” (Ruth Bang) I.

Helyzetértékelés

I.1

Feltételek

I.1.1

A működés szabályzói

III.1.1.1 JOGI SZABÁLYZÓK:

A kollégium azon sajátosságából fakadóan, hogy közös irányítású az iskolával, minden az iskola működését megszabó szabályzók érvényesek egyúttal a kollégiumi működésre is. A 2013. évi CXc. törvény a köznevelésről a következő definíciót adja: 17. § (1) A kollégium az a nevelési-oktatási intézmény, amely az iskolai tanulmányok folytatásához szükséges feltételeket biztosítja, ha az a) a lakóhelyüktől távol tanulók számára a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez, nemzetiségi nyelven vagy gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben való tanulásukhoz, b) a tanuló testi-lelki egészségét veszélyeztető, tanulását akadályozó otthoni körülmények miatt szükséges. (2) Kollégiumi nevelés-oktatás és lakhatáson kívüli ellátás biztosítható annak a tanulónak is, akinek férőhely hiányában nem lehet kollégiumi elhelyezést biztosítani (a továbbiakban: externátusi ellátás). (3) A kollégium - részben vagy egészben, jogszabályban meghatározottak szerint szakkollégiumként is működhet. A szakkollégium célja, hogy saját pedagógiai program kidolgozásával személyközpontú tehetséggondozást végezzen. (4) A kollégiumi nevelés a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának figyelembevételével a helyi pedagógiai program szerint folyik. (5) A kollégium munkarendjét úgy kell meghatározni, hogy alkalmazkodjék a tanulói iskoláinak munkarendjéhez. I.1.1.2 EGYÉB KÖRÜLMÉNYEK

Az intézmény működésének fontos körülményét jelenti, hogy jól működő igazgatótanácsa van, működésének saját szabályozásával, a törvényben biztosított képviselettel. A jogszabályi keretek között működik a szülői munkaközösség választmánya, diákönkormányzat külön működik az iskolában és a kollégiumban. Az iskola, kollégium tanárai, illetve vezetői számos szakmai szervezet tagjai. A kollégium létesítményi feltételeit két ingatlan jelenti, a funkciónak megfelelő ellentmondással:

1972-ben épült, 72 férőhelyes leánykollégium, konyhával és étteremmel.

1990-ben épült, 63 férőhelyes fiúkollégium.

137


II.


A kollégium bemutatása alapfeladata tükrében

A kollégium társadalmi funkciója: A kollégium alapfeladata, hogy a tudáshoz jutás esélyét, illetve a szabad iskolaválasztás lehetőségét megteremtse azoknak a - többnyire kistelepülésen élő - gyerekeknek, akiknek 'bejárható' környezetében a választott iskola nem működik, valamint akiknek továbbtanulásához a szülői háttér nem biztosított. E feladatának teljesítésével a kollégium jelentősen hozzájárul: - a különböző élethelyzetből induló gyerekek esélyeinek közelítéséhez, a születéssel adott környezeti különbségek enyhítéséhez, - a hátránnyal érkezők felzárkóztatásához, a lemaradók számának csökkentéséhez, a tanulók képességeinek megfelelő iskolatípus megtalálásához, - a tehetségek elkallódásának megakadályozásához, a kultúra és a tudomány bázisának szélesítéséhez. Mindezeken keresztül - a versenyképesség és a szocializáció fejlesztésével - a kollégium elősegíti a társadalom mobilitásának fennmaradását, akadályozza egy végleges kettészakadás kialakulását. Ezen felül külön figyelmet érdemel egy - eddig csak részben hasznosított, de igen nagy jelentőségű - lehetőség: a kollégium-jól működő demokratikus közösségei révén-a társadalom demokratikus fejlődésének fontos 'utánpótlási bázisa' lehet. KOLLÉGIUMUNK, a kőszegi Evangélikus Mezőgazdasági, Kereskedelmi, Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium koedukált kollégium, az iskola fiú és leány tanulóit is fogadja két épületben. A várköri épület 72 férőhelyes, 350 adagos konyhával, míg a Zrínyi kollégium 63 férőhelyes. Szervezetileg az Evangélikus Mezőgazdasági, Kereskedelmi, Informatikai Szakképző Iskola tanulóit ellátó kollégium, mely esetenként a város gimnáziumának tanulóit is fogadja amennyiben van szabad kapacitása. SZAKMAI TEKINTETBEN: Önálló szervezeti egység, a kollégiumra vonatkozó bizonyos – SzMSz-ben foglaltak alapján - kérdések esetében a nevelőtestület jogkörét a kollégiumban foglalkoztatott pedagógusok közössége gyakorolja. II.1

Alaptevékenységi kör

A kollégium középiskolai tanulók részére nyújt biztos hátteret az eredményes tanuláshoz, a mindennapi felkészüléshez. Az otthon jellegű lakhatási feltételek biztosításán túl a kollégium funkciói: * szociális * szocializációs * felzárkóztató * tehetséggondozó * pályaorientációs * értelmiségi életmódadó * szabadidő tervező A kollégium domináns tevékenysége:

felzárkóztató előkészítő tanfolyamok számítástechnikai ismeretek (szövegszerkesztés) diákköri munka, pályázatok szakköri munka felvételi előkészítő (igény szerint- új szaknál) nyelvtanfolyam (igény szerint) szabadidős programkínálat

138


II.2


A kollégiummal szembeni elvárások

A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjának Alapelvei azokra a hazai és európai nevelési értékekre és haladó hagyományokra építenek, amelyek megalapozták a jelenlegi magyarországi kollégiumi nevelést, különös tekintettel a humanista, nemzeti, közösségi értékekre, továbbá a tehetséges tanulók kiválasztásában és gondozásában, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásában, az esélykülönbségek csökkentésében, a kultúraközvetítésben betöltött szerepükre. Felhasználja - többek között - a pedagógiai, a pszichológiai, szociológiai tudományok korszerű kutatásai eredményeit. Figyelembe veszi a Magyar Köztársaság által aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket, a gyermekek nevelésével, oktatásával és védelmével összefüggő törvényeket, jogszabályokat. Nehezítő tényező az a heterogén és rendkívül különböző szokásrend, amelyet a tanulók a családból, eddigi életútjukból, az adott környezet szubkultúrájából hoztak magukkal. A kollégium nevelési programja kiterjed az átlagostól eltérő, speciális nevelést igénylő tanulók teljes körére, mind az átlaghoz képest jelentős előnnyel bíró, tehetséges, mind a hátránnyal induló tanulók esetében. A diákok a kollégiumban nem pusztán a felnőtt életre készülnek, hanem polgárai a kollégiumnak, akik életük fontos szakaszát töltik itt el. Ez csak úgy érvényesülhet, ha a diák személyében is aktív szereplője a kollégiumi közéletnek, és ha maguk is alakítják az alapvető emberi jogokra épülő belső viszonyokat. Egy kollégiumban szükségszerűen léteznek ‘korlátok‘ a diákok életvitelével kapcsolatban. Ezek egyrészt az iskolai feladatokra való felkészülést szabályozzák, másrészt a szülő, mint ‘megrendelő‘ igényli, aki gyerekét jó helyen szeretné tudni, ahol tanulhat, ahol biztonságban van. Kollégiumunk kapcsolatot tart elsősorban: - a szülői házzal, - az iskolával, - a város és megye kollégiumaival, - a keresztyén egyházak intézményeivel és képviselőivel, - a város közművelődési intézményeivel, - a megyei Pedagógiai Intézettel, - a megyei Gyermekvédő Ligával, - az Országos Kollégiumi Diákszövetséggel, - az Országos Kollégiumi Érdekvédelmi Szövetséggel, - a GYIVI–vel. A kollégiumi nevelőmunka rendszerbe foglalása, mely az összefogás szándékát is jelzi tevékenységünkben, nem jelenti a túlszabályozottságot, a merev keretek kialakítását. Annál inkább célozza azon kívánalom megfogalmazását, hogy a ma még erőteljesen érvényesülő kétpólusú, de egyirányú nevelés (felnőtt ráhatása a gyerekre) helyébe fokozatosan a kölcsönhatások rendszere lépjen, mely többpólusú, s oda-vissza is érvényesülő folyamat. (Képszerűen: felnőtt-gyerek, gyerek-gyerek, felnőtt-felnőtt, gyerek-felnőtt viszonyrendszeréről lenne szó.) - A pedagógiai munkának az egyénre kell irányulnia. Törekedni kell arra, hogy tanulóinkban egyéni személyiségjegyek alakuljanak ki. - A kollégiumi nevelésben alapvetően értékalkotás, értékközvetítés, értékválasztás valósul meg. Olyan emberi értékek, kultúraelemek, erkölcsi és magatartási normák kibontakoztatása, átadása, amelyeknek a személyiségbe épülése teszi lehetővé az egyén stabilitását. - Az alapvető értékek között szerepeljen az egészség, a tudás a munka, és a minőség. Ezeknek az értékeknek az elfogadása, érvényre jutása fontos szerepet kell, hogy kapjon a pedagógiai munkánkban. Ezek az alapértékek olyan közös humanista alapot jelentenek, amelyre a pluralitás jegyében többféle értékrend, világnézeti tartalom épülhet. - Ezek a célok olyan kollégiumot feltételeznek, amely: humanista, szeretetteljes légkörű, gyermekközpontú. - Ezért a kollégium, deklarált értékeinek megvalósulása mellett, széles teret nyit a tanulók spontán értékképző, értékválasztó tevékenységének. 139



Életkori sajátosságok által meghatározott mértékben segíti a demokratikus közélet viszonyaira történő felkészülést. Az emberek és a világnézeti, erkölcsi alapállások különbözőségével szembeni tolerancia gyakorlóterepévé válhatnak a tanulói közösségek. Ennek a pedagógiai szellemiségnek az elfogadása lehet az egyik biztosítéka, hogy a társadalmi elvárásoknak megfeleljünk, valamint szilárd, és ezáltal működőképes értékrendszer teremtődjön meg. II.2.1 Tehetséggondozás, képességkibontakoztatás A kollégiumi nevelőmunka tervezésben, szervezésben, végrehajtásában igazodik az iskolai pedagógiai elképzeléseihez, segíti azt is megvalósítani. Tanítványaink között mindig vannak olyanok, akik valamilyen területen tehetségesnek mondhatók, akiknek sajátos igényeik vannak, akik többet tudnak teljesíteni társaiknál, az iskola érvényes követelményeinél. Velük a tehetséggondozás keretében kívánunk foglalkozni. E címszó alatt tehát az adottság, az érdeklődés és a teljesítmény kategóriák szerint sajátos jellemzőkkel rendelkező tanulók foglalkoztatását soroljuk. A tehetséggondozás fázisai: felmérés, felismerés a tehetséggondozás lehetőségei a tehetséggondozás eredményei 1. Az adottság felismerése elsősorban a szaktanári tevékenység része, az érdeklődésnek és a teljesítménynek is ehhez van legszorosabb kapcsolata. a szaktanárok jelzik észrevételeiket az osztályfőnöknek, nevelőtanároknak egyéni fejlesztési program kidolgozása, vagy az éves munkaterv keretei között: diákköri munka, verseny kezdeményezése, szervezése. 2. A tehetséggondozás lehetőségei az egyéni fejlesztési program szerint tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokhoz kapcsolódnak. tanórai differenciált foglalkoztatás, egyéni feladatok, megbízatások diákköri tevékenység: szakkör, érdeklődési kör, művészeti kör, sportkör, vállalkozói program versenyekre való felkészülés/felkészítés (tanulmányi, szakmai, kulturális, sport) a tehetséggondozásra a nem kötelező foglalkozások órakeretének 8 %-át kell fordítani az igények szerinti elosztásban. 2. A tehetséggondozást az egyéni fejlesztési program és a működő csoportok tevékenysége alapján évente értékelni kell. Az értékelés, fejlesztési javaslatokat is fogalmazzon meg.

II.2.2 Magatartási, beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulóknak nyújtott segítség Arra törekszünk, hogy a szülői ház és a kollégiumi elvárások, követelmények minél közelebb kerüljenek egymáshoz, illetve optimális esetben azonosak legyenek. Ennek érdekében minden lehetőséget meg kell ragadnunk, az egyéni elbeszélgetéseken és kiscsoportos foglalkozásokon át esetenként bevonva az osztályfőnököt, a diáktársakat, a szülőket is. E feladat teljesítése során fontos szempont a következetesség és a folyamatosság a nevelőtanár részéről. Iskolánk alapértékei, hivatásunk lényege arra kötelez bennünket, hogy természetesnek tartsuk a sokféleséget, kezelni tudjuk ennek a tanulmányi munkával és a magatartással összefüggő következményeit. A sokféleséget magában hordozó közeget céljainkkal egyező nevelési közegnek is értékeljük. Ugyanakkor, tudatosan kell viszonyulnunk a sokféleségből azokkal az esetekkel, akik értékeikkel, magatartásukkal, munkájukkal károsan befolyásolják társaikat, őket a pozitív társadalmi és iskolai követelmények teljesítésétől távolítják. Kicsit tágítva a konkrét fogalmat, az ebbe a körbe sorolható tanulókat nevezzük eltérő magatartásúnak. Nevelőtestületünk alapértéke a pozitív beállítódás. Tanulóinkat dicsérettel, elismeréssel, általában: pozitív beállítódással kezeljük. Ezzel is szűkíteni szeretnénk azt a kört, ahol a magatartást eltérőnek kell ítélni. Az eltérő magatartású tanulók kezelése mindenképpen csak egyedi lehet. A lehetőségek vázát az alábbiak jelentik: a körülmények feltárása, pontosítása elemző beszélgetés, megbeszélés 140



egyéni ráhatás a szülői segítség igénybevétele egyéni követelmények állítása fegyelmező intézkedés fegyelmi. Általános eljárási módként fogadjuk el, hogy a fenti lehetőségeket az eltérő magatartás kezelési sorrendjeként tekintjük.

II.2.3 Gyermek- és ifjúságvédelem Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenysége alapvetően problémamegelőző, preventív jellegű. Nem áll módunkban a családok helyzetén változtatni, sem pedig konkrét problémakezelő tevékenységet kifejteni. Ugyanakkor feladatunk fontos részét képezi: a teljesítményzavar, viselkedészavar, kapcsolatzavar felismerése, az ilyen esetekben az okok konkrét vizsgálata a megoldási lehetőségek keresése, ilyenek kezdeményezése. Iskolánkban a feladat általában a nevelőtestület minden tagjára kiterjed. Sajátos felelősséget az osztályfőnökök és a kollégiumi csoportvezetők viselnek - elsősorban az általuk irányított közösségbe tartozó gyermekekért. Iskolánkban a gyermekvédelmi felelős fogja össze, és operatív módon végzi a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységeket. A gyermekvédelmi felelős feladatkörében: információkat gyűjt a veszélyeztetettségről nyilvántartást vezet a veszélyeztetett tanulókról statisztikákat, véleményeket készít problémakezelő megoldásokat kezdeményez. Az iskola tevékenységi lehetőségei a veszélyeztetettség esetén: nevelési segítség, tanácsadás, együttműködés a szülőkkel javaslat a Családsegítő Központ szolgáltatásainak igénybevételére segélykérelem kezdeményezése a gyámhatóság megkeresése a felderített problémával. Az iskola a problémakezelő megoldásokkal az alábbi szervekhez fordulhat: Gyermek – és Ifjúságvédő Intézet (Szhely, Vörösmarty u. 11), Nevelési Tanácsadó (Szhely, Petőfi S. u. 1), Családsegítő Központ (Szhely, Zanati u. 1.) egészségügyi intézmények önkormányzatok, rendőrség A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatban évente szükséges frissíteni, felülvizsgálni a veszélyeztetettségi besorolást, felmérni az iskolába kerülő tanulók helyzetét. II.2.4 Szociális hátrányok enyhítése Iskolánkban a szociális hátrányokat az alábbi kategóriák szerint kezeljük: A szülők iskolai végzettsége alapján: ahol a szülők iskolai végzettsége 8 általános, vagy ennél kevesebb A szülők egzisztenciális biztonsága alapján: ahol az egyik szülőnek nincs állandó munkahelye A család stabilitása alapján: ahol nem egész a család Ahol a család kiegészítő családi támogatásbab részesül Az eltartottak száma alapján: ahol az eltartottak száma nagyobb az eltartókénál A szülők devianciája alapján: ahol valamelyik szülő deviáns, alkoholista, bűnöző. A szociálisan hátrányos helyzetben lévő tanulókat – az egyéni sajátosságok függvényében – a gyermek és ifjúságvédelemre vonatkozók szerint vagy a működés általános szabályai szerint kezeljük. A fentieken túl az alábbi lehetőségekkel élünk: Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről Motiválás arra, hogy a tanuló kollégiumi-, tanulószobai-, menzai ellátásban részesüljön Kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézménnyel Előnyben részesítés a tankönyv-támogatási rendszerben Ösztöndíjak juttatása 141



Pályázatok figyelése, részvétel célirányos pályázatokon. A szociálisan hátrányos helyzetben lévő tanulókkal kapcsolatban az iskola pedagógiai és adminisztratív döntései során fokozott körültekintéssel, gondossággal kell eljárni.

III.

Célmeghatározás

Kollégiumunk működésének meghatározó feladata, hogy tanítványainkat az evangélikus egyház irányításával, keresztyén szellemiségben nevelve, hatékonyan segítsük céljaik elérésében. Alapfeladatunk teljesítése érdekében célunk a keresztyén világnézeti elkötelezettségű nevelés megvalósítása. A hitet erősítő kollégiumi szokásrend kialakítása. Ennek megfelelően olyan kollégiumot szeretnénk: - ahova „hazamegy” a tanuló az iskola után (nem érzi úgy a hétvégi otthonlétekor: egész héten „iskolában” volt ...); - amely „jó család”; - szigorúan követel, tudja értékelni a teljesítményt, (nevelő) következetessége szeretettel párosul; - igyekszik többletlehetőséget nyújtani a tudás gyarapításához (különórák, foglalkozások, szakkörök, érdeklődési körök, tanfolyamok, előadások, ...); - amely „érdekes lakóhely”, tele tudás-, képességszervezési-, fejlesztési alkalmakkal, kapcsolatteremtési, kapcsolatépítési lehetőségekkel; - amelynek, mint „helyi társadalomnak” a működése során -átélve, észrevétlenül- sajátítják el a diákok az érdekkifejeződés-, ütköztetés-, érvényesítés demokratikus technikáit, a demokrácia alapértékeit.

A kollégium pedagógiai programjának részletes céljai: III.1 A keresztyén világnézeti elkötelezettségű nevelés megvalósítása. A hitet erősítő kollégiumi szokásrend kialakítása „Én tehát úgy futok, mint aki előtt nem bizonytalan a cél” III.1.1 Az evangélikus nevelés általános elvei Az evangélikus egyház célja az, hogy tanulóit evangélikus szellemben, a magyar haza hű polgárává, evangélikus tanulóit egyházunk öntudatos, hű és áldozatkész tagjává, a más felekezetű tanulókat egyházunk megbecsülésére, és a lelkiismereti szabadság tiszteletben tartására nevelje. Minden tanulóját a hatályos állami közoktatási törvényben megfogalmazott oktatási célkitűzésének megfelelően oktassa, és az egyes iskolatípusok sajátos céljainak megfelelően képezze ki. Vállalják a felekezeti elkötelezettséget, de –az ökumenizmust szem előtt tartva- nyitottak más keresztyén egyházak felé is. A mindennapokhoz szervesen kapcsolódnak egyházunk hagyományai, szokásrendszere: közös áhitatok, ima, csendes napok, egyházi rendezvények-programok, ünnepek, műsorok, tanévnyitó és –záró istentiszteletek, stb. III.1.2 Az evangélikus nevelés céljai

A tanulók ismerjék meg a Biblia és az egyház tanításait, hogy ezek által indíttatást kapjanak a keresztyén világnézet, a személyes meggyőződés kialakításához. A tanulók ismerjék meg az evangélikus egyház és ökumenikus szellemben más keresztyén egyházak életét, tiszteljék mások vallásos meggyőződését. A kollégium arra törekszik, hogy szeretetre nevelje tanítványait felebarátai iránt, megtanítsa őket az együttélésre és megértésre a másként gondolkodókkal. A tanulókban derűs, magabiztos keresztyén világnézetet alakítson ki, hogy legyen erejük és bátorságuk új nézeteket, élethelyzeteket helyesen és szeretettel kezelni. A nevelés során a tanulók sajátítsák el a Biblia tanításain alapuló keresztyén etika és értékrend szabályait, azokat építsék be magatartásukba, életvezetésükbe, értékrendjükbe. Ez segítse őket arra, hogy az erkölcsi élet válaszútjain helyes döntéseket hozzanak.

142



III.1.3 Az erkölcsi nevelés és értékrend kialakítása

A nevelési célok mindig a hátteret adó értékeket tükrözik. Érintik az emberek Istenhez, a többi emberhez, a környezethez, a természethez, a társadalomhoz való viszonyát. El kell érni, hogy a tanulók döntéseiben a szabadság mellett a felelősség kapjon fontos szerepet, a közösségben tanulják meg az egymás iránti szeretet és kölcsönös tisztelet fontosságát, valamint hogy a tanulók maguktól fogadják el az intézmény által közvetített értékeket. Meg kell tanítani őket: Együtt élni a világban tapasztaltakkal, hogyan kell megőriznünk identitásunkat és értékeinket. Életükben az érzelmi és az értelmi kettős mozgató szerepére. Az önhittség és az egészséges önbizalom különbségére. Arra, hogy nem értéktelenebbek (de nem is értékesebbek) másoknál, hogy életük, egészségük is érték, életüknek transzcendens távlatai vannak. Az élet és a család tiszteletére, a saját, valamint mások testi épségének megóvására. Hitük okos megvédésére, véleményük bátor, de másokat nem sértő kimondására, valamint arra, hogy belső értékeikért is meg kell dolgozniuk.

III.1.4 Kiemelt nevelési feladatok • • • • •

A hitre, szeretetre nevelés, hűség Istenhez és embertársainkhoz. A helyes önértékelés, az igazi értékek felismerése, megbecsülése, kiállás mellettük, józan, megfontolt ítélőképesség. Nyitottság mások felé, befogadóképesség, szelídség, türelem, alázat. Alaposság, mértékletesség, önfegyelem, a bűnbánat és a megbocsátás. A belső csendre, elmélyülésre való igény, felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt.

Odafigyelő, türelmes nevelőmunkával el kell érni, hogy a korábban, valamint az egyházi iskolába felvett tanulók között –az eltérő kötelezettségekből- ne keletkezzenek feszültségek, illetve ilyeneket humánus módon kezelni kell.

IV.

A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei:

IV.1

A tanulók életrendjét a kollégium házi és napirendje szabályozza.

Az életrend legyen összhangban a kollégium és az iskola működésével, vegye figyelembe annak elsődlegességét, hogy a tanulók kötelezettségei a tanulás, pihenés, szórakozás, művelődés. Az életrend legyen rugalmas, de ne sértse más tanulók szokásait. Az életrend kialakításánál vegye figyelembe az iskola kialakult rendjét, a tanulók szokásait és - lehetőség szerint - igényeit. A házi és napirend adta keretszabályozáson belül, a nevelőtanárok éljenek a differenciálás lehetőségével a fentiek figyelembe vétele mellett. A napirend időbeosztását következetesen be kell tartani. Az adott kedvezmények ne sértsék a kollégium rendjét, más tanulókat tevékenységükben ne zavarjon. Az életkori biológiai fejlődés figyelembe vételével biztosítani kell meghatározott idejű zavartalan pihenés, alvás feltételeit. IV.2

A tanulás minden kollégista alapvető kötelessége.

A zavartalan tanulás helyi technikai feltételeit a kollégium biztosítja. A tanulószoba szervezésével a nevelőtanárok vegyék figyelembe az iskolatípust, a tanulók egyéni szokásait és a tanulók elért eredményeit. A tanulóval szembeni elvárás meghatározásakor kapjon hangsúlyt a képesség, a szorgalom és az eredmény. A tanulószoba szervezésénél legyen meg a lehetőség a zavartalan egyéni tanulásra akár egyedi, akár nagyobb csoportról van szó. Kerüljön sor olyan számonkérésre, amelyből lemérhető a tanulás hatékonysága. A kötött tanulás biztosításán túl legyen lehetőség az egyéni tanulásra a napirend adta kereteken belül. pl. este, de maximum 23.00 óráig. Nem adható meg ugyanez a lehetőség olyan tanulóknak, akik a napirend szerinti tanulási időt nem használják ki hatékonyan, illetve más célra használják. A kedvezmények 143



legyenek ösztönzők, biztosítsák az előrehaladást, fejlődést. Ne csak az eredmény, de a befektetett munka is legyen mérvadó. IV.3

A szabadidő legyen hasznos és részben tervezett, szervezett.

• Meghatározók a kollégium és környezetének lehetőségei, személyi-tárgyi feltételei, a gyerekek mindenkori összetétele. • Folyamatosan fel kell mérni, milyen programokat szeretnének a fiatalok, mik a lehetőségek, s ők miként kívánnak részt venni ezek szervezésében, lebonyolításában. • Figyelemmel kell kísérni a szabadidős programok és a kötelező tennivalók, feladatok közötti helyes arányok betartását. • A „reszortos” nevelők törekedjenek kialakítani a diák-segítők állandó vagy alkalmi körét. • Szorgalmazni kell a külső kapcsolatok létrehozását, a már meglévők alakítását más kollégiumokkal, az összevetés, a megmérettetés céljából. (Kőszeg, Szentes, Szombathely, Csepreg) A tanulók ne feledkezzenek meg arról, hogy szabadidejük alatt kollégiumon kívül is kollégistához méltó módon viselkedjenek. Szabadidejüket használják arra is, hogy a várossal, a város történelmével és kulturális lehetőségeivel megismerkedjenek. A kollégium programjainak kiírását, ütemezését az éves programterv, feladatterv tartalmazza. Ezt (is) figyelembe véve alakítják ki a különböző csoportok, közösségek a maguk saját programjaikat a csoportvezető tanár segítségével. A szabadidő biztosítsa a tanulók érzelmi, értelmi és fizikai feltöltődését, a kikapcsolódás lehetőségét.

V.

A tanulók fejlődését, felzárkóztatását, tehetséggondozását elősegítő tevékenységek:

Az iskolai feladatok teljesítésének tanári segítése: Ha a kollégiumunk arculatát kellene megfogalmazni, azt mondhatjuk, jelen van a szakkollégium igénye (tehetségek), jelen van a speciális kör és igény („világbanki” osztályok) és jelen van a heterogén, hagyományos alapú igény (szakiskolai osztályok). Ez utóbbinál jelentkezik a korábban egyeduralkodó fejlődést segítő módszer, a felzárkóztatás. Ez utóbbit három fő formára bonthatjuk:

1. Alapok pótlása: főleg 9. évfolyamosok esetében jelentős, amikor pótolni kell az általános iskola adta tudás és az új iskolatípus induló tudásszintje közötti szintkülönbségeket.

2. Hagyományos felzárkóztatás: a tanév során a tananyaggal kapcsolatos tudáshiány pótlása. Főleg lemaradás esetén, illetve olyan tanulóknál jelentkezik, akik képességeik alapján nem tudják iskolai tanítás - tanulás alapján elsajátítani az ismereteket, ettől több, vagy részletesebb magyarázatot, gyakorlást igényelnek.

3. Alkalmi felzárkóztatás: azok esetében, akik csak a baj esetén jelennek meg, pl. bukásra áll, dolgozat lesz, vagy csak egy adott témakört nem ért. Rájuk jellemző, hogy a probléma megszűnése esetén elmaradnak a korrepetálásról. • A tanulás tárgyi, személyi, hangulati körülményeinek biztosítása, az eredményességre való következetes törekvés. • A felzárkóztatás lehetséges eszközei: - a helyes tanulás módszereinek megismertetése, - nevelőtanári korrepetálás saját szakból, - a 9. évfolyamosok kiemelt segítése, - a bukott tanulók pótszilenciumra kötelezése legalább félévig, szigorúan nevelőtanári felügyelettel, - a nevelőtanárok valamint az osztályfőnökök, szaktanárok, szülők folyamatos kapcsolattartása, konzultációja, - a tanulók szaktanári korrepetálásra való irányítása, - a bármilyen okból gondokkal küzdő tanulók folyamatos regisztrálása, figyelemmel kisérése, és azok megsegítése, 144



- a jó tanulókból korrepetáló gárda szervezése.(tanulópárok) • A tehetség felismerése, gondozása: fel kell ismernünk a tehetséget, iránymutatásainkkal kell segítenünk a pályaválasztás, a továbbtanulás lehetőségeit. A szülőkkel beszélve fel kell tárni a tehetség tényét, és egyeztetni kell további szándékainkat. A tanulók képességei és az iskola, a szülő és a kollégium elvárásai nem mindig vannak összhangban. A tanulmányi eredményesség a képesség és a szorgalom összhangjából adódik. Bármelyik hiánya esetében az eredmény csökken, illetve irreálissá válik. A képességek hiányát pótolhatjuk a tanórán kívüli tanulással és korrepetálással. - megfelelő személyi és tárgyi feltételek kialakítása a tehetségek kibontakoztatása, segítése céljából; - szoros kapcsolat tartása a kollégium és az iskola szaktanárai között az érintett kollégisták érdekében; lehetőségek teremtése, feltárása a tehetség megnyilvánulására, bemutatására; (pályázatokra ösztönzés, tanulmányi,- kulturális,- sportversenyek, szereplések, kreativitás kiélése a különböző kollégiumi és iskolai rendezvényeken.)

VI. A kortársi közösségben való együttlakás, együttes élmény nevelő hatásának hasznosítása a személyiségfejlesztés, jellemformálás érdekében. VI.1

Egyén és közösség

Az egyénre szabott nevelési program során kissé háttérbe szorul a közösség szerepe, elismertsége. Ez az egyén befelé fordulásához, a közösségi munka színvonalának csökkenéséhez vezethet. Nincs igény a közös munkára, ami az egyes csoportjainknál is megfigyelhető volt. Bizonyítható, hogy az egyén helye, szerepe és fejlődése nem megoldható közösség nélkül. A kölcsönhatás jelentős, sőt nem hagyható ki belőle a nevelőtanár helye-szerepe sem. VI.2

A közösség működési színterei

Idetartozónak tekintendő a korábban említett szakköri, diákköri tevékenység is. Itt kell értékelni a csoportok közös, csoporton belüli rendezvényeit és a kollégiumszintű közösségi rendezvényeket. Ezek külön részletes értékelés nélkül is, már megrendezésükkel eredményesek és hasznosak. VI.3

A családi élet zavaraiból következő hátrányok csökkentése

• Tudatos, következetes nevelői feltáró munka az e körbe tartozó kollégistákról. • Szoros kapcsolat kialakítása a kollégium, az érintett osztályfőnökök és a család között. • Családsegítő szakemberek bevonása. • Szükség szerint az illetékes polgármesteri hivatallal a kapcsolatfelvétel. Ezen tevékenységünket a mindenkori kellő tapintat kell, hogy jellemezze! VI.4.

Kötődés a kollégiumhoz, a városhoz, a hazához. • A kollégiumi, iskolai hagyományok gondozása, ápolása, újak létrehozása, • Méltó megemlékezések nemzeti ünnepeinkről, • A kollégisták cselekvő részvétele Kőszeg város életében.

145



VII . A kollégium tevékenységi programja Az általunk meghatározott feladatok végrehajtása érdekében olyan változatos, fejlesztő hatású tevékenységeket kell megszervezni, melyek között minden tanuló megtalálja a kedvére való elfoglaltságot. Törekednünk kell arra, hogy a gyerekek ne unatkozzanak, legyen módjuk minél több szociális kontaktusra, kötődésre. Fontos feladat, hogy néhány területen minél gazdagabb és mélyebb ismeretek, pozitív élmények által felkeltsük a tanulók érdeklődését, s számon tartsuk azok alakulását. A céljaink elérése érdekében inger gazdag környezetet kell teremtenünk tanulóink számára. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a diák csak akkor tanul meg idejével gazdálkodni, ha van rendelkezésre álló ideje, ha tehát a kollégium egész tevékenység,- és időstruktúrája az egyénileg szabadon választható tevékenységek gazdag skáláját tartalmazza. Természetesen mindezt differenciált módon kell meghatározni, figyelembe véve a tanulók egyéni adottságait, életkorukat, érdeklődési körüket, stb. Olyan változatos szervezeti és módszertani megoldásokat kell alkalmaznunk, melyek elősegítik, hogy minden tanuló elsajátítsa az eredményes társadalmi beilleszkedéshez szükséges képességeket, illetve az adott iskolatípus követelményeinek megfeleljen. VII.1 Kollégiumi foglalkozások A kollégiumban - a törvényben előírt időkeretek között - felzárkóztató, speciális ismereteket adó felkészítő foglalkozásokat, /csoportonként 14 óra / továbbá a szabadidő eltöltését szolgáló diákköröket /szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, stb./ versenyeket, bajnokságokat /tanulmányi, szakmai, kulturális, sport/, valamint a tanulóval való egyéni törődést biztosító foglalkozásokat /csoportonként 10 óra / kell szervezni. A kollégiumi foglalkozásokat csoportos és egyéni foglalkozás keretében lehet megszervezni.

VII.1.1 Szilenciumi foglalkozások (kötelező kollégiumi foglalkozás) Az épületek mindegyikében hasonlóan biztosítottak a nyugodt tanulás feltételei. A meglévő tanulók nagysága megfelelő; tágas, világos, jól felszerelt padokkal, székekkel, táblákkal, valamint Tv,-és videóval. A tanulók a kapott minősítés alapján -példás, kiváló kollégisták- tanulhatnak a szobákban is. A tanórára a 16,25 - kor megszólaló csengő figyelmezteti a tanulókat, akik ekkor az órarend alapján előkészítik a felszerelést, és elfoglalják helyüket a tanulókban, illetve a csoportok által kialakult helyen, ahol a csoportvezető a csoportjával megbeszéli az aznapi aktuális dolgokat, ügyeket. A következő csengő, 16,30-kor már a tanóra kezdetét jelenti. Évfolyamoktól, csoportoktól függően tanulási tervet és időbeosztást készítünk, adottságbeli, képességbeli tényezők figyelembevételével. Ez természetesen a szobákban tanulókra is érvényes. A tervet a lehetőségekhez mérten mindenki igyekszik betartani, folyamatosan figyelemmel kíséri az időt. Alapelv:

Tanórán tilos a társakat zavarni /beszélgetés, zörgés/! A szóbeli feladattal kezdünk, mert ennek gyakorlása az írásbeli. Az ellenőrzés folyamatos.

A tanórák csengetési rendje: első tanóra: 07,00 - 07,45 második tanóra:16,30 - 17,45 harmadik tanóra: 18,00 - 19,00 Mindkét épületben a pótszilencium 16,00-kor kezdődik az arra kötelezettek részére. Általában a harmadik óra a szóbeli kikérdezésre alkalmas, illetve a megmaradt feladatok elvégzésére, mint ahogy a reggeli szilencium is elsősorban az előző napi tanultak ismétlésére és esetleges pótlására. Lehetőség szerint a tanóra végén értékelni kell a munkát, hogyan sikerült a tanulási terv megvalósítása, jól gazdálkodtunk-e az idővel. Meg kell vizsgálnunk minden esetben a sikertelenség okát, levonni a

146



következtetéseket. A mások hibájából is lehet tanulni, ezért célszerű az alapvető, gyakran előforduló hibákat közösen megbeszélni és elemezni.

VII.1.2 Csoportfoglalkozások-nevelőtanári órák (kötelezően választott foglalkozás) Ennek keretében elsősorban a csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek megbeszélése, értékelése történik. E foglalkozások során lehetőség nyílik, pl. a mindennapi élettel kapcsolatos ismeretek elsajátítására, a szociális viselkedés alapvető szabályainak és a szociális értékrendek megismerésére, pályaorientáció segítésére, és az egyéb céljainkból adódó feladatok teljesítésére. Tanulóink egészségének védelme érdekében központi szerepet kell betölteni a káros szenvedélyekdohányzás, alkoholfogyasztás, narkó és kábítószerek, játékszenvedély- megelőzésének. Az alapprogram megjelenésével a kollégiumra, a nevelőtanárokra is nagy feladat hárul, mivel az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésére irányul, hanem ”Az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel.„ (NAT) Fontos feladatunk, hogy foglalkozzunk a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel is. E foglalkozásokról bővebben a tantervi mellékletben szólunk.

VII.1.3 Egyéni /kiscsoportos/ foglalkozások Egyéni szükségletek szerint, pl.: - tanulmányi munka segítése, - számonkérés, - napi feladatok, kérdések, - speciális nevelési problémák megbeszélése.

VII.1.4 Szabadon választható foglalkozások A szabadon választható foglalkozások a szilenciumi foglalkozásokon kívüli – csoportnaplókban, szeptemberben rögzített – időpontokban tarthatók. Ezek közé tartoznak a szakmai körök /szakkörök, diákkörök, önképzőkörök, tanfolyamok, kompenzáló (felzárkóztató) programok, sportkörök, könyvtárhasználat, stb./ E foglalkozások szélesebb körű alkalmazása a differenciálás, a tehetséggondozás, tehetségfejlesztés fontos lehetőségei. A szakkörök az érdeklődésre nevelés és a tehetségfejlesztés révén, indirekt módon gyakorolnak hatást a tanulásra, az iskolai teljesítményekre. Szakköröket alapvetően három célból szervezhetünk: a./ az érdeklődés nélküli, közömbös tanulók érdeklődésének felkeltése, ezen tanulók érdeklődővé alakítása céljából, b./ az érdeklődést és tehetséget mutató tanulók sajátos képességeinek felmérése céljából /orientációs szakkörök/, c./ a tehetséges tanulók képességeinek fejlesztése céljából, melyek közé a hagyományos értelemben vett szakköröket, önképzőköröket soroljuk. A szakkörök lehetőséget adnak a korszerű tanulás szervezés alkotó megvalósítására. A szakköri foglalkozásokon - tekintettel a tanulók érdeklődésére - változatos témájú elméleti és gyakorlati tananyagokat lehet kidolgozni. Tág tere van a probléma megoldást, kreatív viszonyulást és önálló tanulást kívánó módszereknek. Szükséges lenne elérni, hogy a kollégiumban élénk és differenciált szakköri munka bontakozzon ki és a tanulók többsége legalább egy szakkört látogasson. Lehetőséget kell teremteni, hogy a tanulók és szüleik kívánságainak megfelelően különböző tartalmú és szintű sport, művészeti, idegen nyelvi tanfolyamok alakuljanak ki. A kollégiumi tehetséggondozás feladata a tanuló tehetségének felismerése és optimális fejlődésének segítése. Ez lényegében nem más, mint az alkotóképesség fejlesztése az érdeklődési körnek megfelelő 147



ismeretek és tevékenységek által. A tehetség kialakulásához az átlagosnál erősebb motiváció szükséges, melyben a kollégiumi pedagógusnak meghatározó szerepe van. Eredményes tehetségfejlesztést nem az ismeretek mennyiségével, hanem azok elsajátításának mélységével, a képességek minél hatékonyabb fejlesztésével végezhetünk. A lehetőségekhez képest a tanulók minél több kreativitást igénylő feladatot kapjanak, melyek tudásuk gazdagítását és elmélyítését szolgálják. E foglalkozásokról bővebben a mellékletben szólunk. VII.1.5 Szabadidős foglalkozások E foglalkozásoknál jelentős szerepet foglalnak el a sport, az egészséges és kultúrált életmódra nevelést megvalósító tevékenységek. A szabadidős foglalkozások módot és lehetőséget nyújtanak az önkiszolgáló képességek fejlesztésére. Az önellátási képességek lehetővé teszik az önálló viselkedést, így az egészséges és kultúrált étkezést, testápolást, rendszeretetet, háztartási munkákat, közlekedést, stb. A testi képességek kifejlesztése és folyamatos karbantartása érdekében elsősorban ki kell használni a kollégiumon, iskolán belüli, másodsorban a városi és otthoni sportolási lehetőségeket is. Nagy jelentősége van a szervezett táboroknak, túráknak is. (sítábor, kerékpártúra, gyalogtúra...) A fokozatosság elvének figyelembevételével fejlesszük a tanulók befogadóképességét, melyek közé a honismereti, ének - zene, vizuális, irodalmi, stb. képességek tartoznak. Ez segít abban, hogy a tanulók érzelmileg tartalmasabbá, kiegyensúlyozottabbá váljanak, mely a kultúrált életmód kialakításának egyik alapvető feltétele. Az iskolai, kollégiumi vagy a városi könyvtár alkalmas arra, hogy pl. könyvtári foglalkozások keretében az irodalmi, történelmi befogadóképességet fejlesszük, az olvasás szeretetét kialakítsuk. A szervezett kirándulások módot nyújtanak a nemzeti, művészeti, természeti értékeink megismerésére. Nem szabad elfeledkezni a kollégiumi hagyományok ápolásáról sem. A kollégiumi csoportfoglalkozások, illetve a szabadidős tevékenységek tartalmi kidolgozásánál, szervezésénél fontos szempont, hogy pozitív módon formáljuk a diákjaink természeti környezethez való viszonyát. A természet szeretete, megóvása rendkívül aktuális feladat. A kollégium tevékenység - rendszerének kialakításánál fontos tényező, hogy a tanulók az iskolai szellemi leterheltséget követően megtalálják a megfelelő lehetőségeket a regenerálódásra, a másnapi sikeres felkészülésre, a változatos ismeretszerzésre, valamint a kultúrált szórakozásra. E foglalkozásokról bővebben a mellékletben szólunk. VII.1.6 Egyéb foglalkozások A kollégium adottságainak, a szülői és iskolai elvárásoknak megfelelően természetesen egyéb tartalmú és formájú foglalkozásokat is lehet szervezni.

VII.2 Tanulói tevékenységi formák tanulási alapidőre A kollégisták csoportba sorolásának nincsenek a tanulói képességektől, teljesítménytől függő szempontjai. A csoportok kialakítása elsősorban évfolyamonként történik, de nem minden esetben ragaszkodunk ehhez a szemponthoz, így vannak vegyes évfolyamú csoportjaink is. A csoportokat tanévenként a beiskolázástól függően újra alakítjuk, vezérelvként ügyelve arra, hogy a tanulók minden évben ugyanahhoz a nevelőtanárhoz kerüljenek. Csoportbontás, kiscsoportok kialakítása csoporton belül általában iskolai osztályonként történik Egyéni differenciálást egyéni foglalkozások esetében alkalmazzuk. Csoportösszevonást csoportfoglalkozások esetén, szobánkénti beszélgetések alkalmával, kollégiumi rendezvények esetén alkalmazunk. Tanulási alapidőre létrehozunk csoportokat: osztályonként létrehozott kiscsoportokat korrepetálás illetve számonkérés céljából. A nehezebben tanuló, gyengébb eredményeket elért tanulókkal egyénileg foglalkozunk.

148



VII.3 A kollégiumi közösségi élet megszervezése A különböző tevékenységek esetében létrejövő csoportok: • • • • • • • •

Egyéni és kiscsoportos beszélgetésekre létrejövő csoport. Kötetlen konzultációkra létrejövő csoport. Tanulmányi eredménytől függően tanulószobára kötelezett csoport. Tanulmányi eredménytől függően tanulószoba alól felmentett csoport. Egyéni érdeklődéstől függő szakköri csoport. Egyéni érdeklődés alapján létrejött önképzőköri csoport. Az egészséges életmód kialakítását szolgáló, a szabadidő hasznos eltöltését szolgáló sportcsoport. Szociális gondozást végző csoport, melynek tagjai segítenek az arra rászorulóknak.

A fenti csoportok közül: -Kiválasztás alapján szerveződnek: a tanulószobai csoportok. -Önkéntes csatlakozással szerveződnek: a szakkörök, érdeklődési körök, sportcsoportok, szociális gondozó csoport. A fenti csoportok közül minden foglalkozás ingyenes. A tanulószobán való részvétel függ elsősorban a kollégista tanuló minősítésétől, másodsorban a tanuló életkorától. A jó kollégista diák tanulhat a saját szobájában, míg a kiváló és példás minősítésű kollégista a tanulási időt is maga választhatja meg (kötetlen tanulás). Lásd: 2. számú melléklet.

VII.4 Kollégiumi tevékenységek

VII.4.1 A kötelező tanulási időn túl igénybe vehető kollégiumi szolgáltatások:

a.) konzultáció, tanulási problémákról, b.) kötetlen tárgyú konzultáció nevelőtanárral, c.) felkészítés tanulmányi versenyre, d.) felkészítés egyéb, tanulóknak hirdetett versenyekre, (kulturális, sport) e.) szakkör, önképzőkör, f.) érdeklődési körök, sportcsoportok, g.) egyéni, öntevékeny könyvtárhasználat, h.) egyéni, öntevékeny számítógép használat, i.) egyéni, öntevékeny sportudvar használat, j.) egyéni, öntevékeny délutáni kondi - terem használat, k.) szervezett formában történő esti kondi - terem használat, l.) szervezett formában történő tornaterem használat, m.) speciális tanácsadások (pályaválasztási, jogsegély stb.), n.) speciális tanfolyamok. A fenti szolgáltatások közül térítésmentes: a, b, c, d, e, f, g, h, i, j, k, l, m. A fenti szolgáltatások közül térítéses: n. A tanulók e szolgáltatásokra szóban vagy írásban jelentkezhetnek a csoportvezető nevelőtanárnál, a felelős tanárnál, szakkörvezetőnél, érdeklődési kör vezetőjénél, tanfolyam szervezőjénél. VII.4.2 Szociális szolgáltatások: ⇔ reggeli ügyeletet biztosítunk nevelőtanári feladat keretében; ⇔ reggeli étkezést biztosítunk térítési díj ellenében; ⇔ mindennapos orvosi ellátást biztosítunk ifjúsági orvosi ellátás keretében; 149



⇔ ebédelési lehetőséget biztosítunk térítési díj ellenében; ⇔ vacsorát biztosítunk térítési díj ellenében; ⇔ egészségügyi szűrővizsgálatot biztosítunk orvosi ellátás keretében; ⇔ délutáni ügyeletet biztosítunk nevelőtanári feladat keretében; ⇔ éjszakai ügyeletet biztosítunk nevelőtanári feladat keretében; ⇔ a nyári gyakorlatos tanulók részére egész napos ügyeletet biztosítunk nevelőtanári feladat keretében, étkezési térítési díj ellenében. VII.4.3 A szolgáltatások biztosításában együttműködő partnerek A kollégium együttműködő partnerekkel biztosítja a különböző foglalkozásokat az arra jelentkezőknek: a kollégium együttműködik elsősorban az iskolai szervezetekkel.

a.) Városi művelődési központ koordinált szolgáltatásai: kiállítások, tárlatok, élménybeszámolók, előadói estek, színházi program, természettudományos előadások.

b.) Városi könyvtár: könyvkölcsönzés, olvasószolgálat (folyóiratok), lemez és CD szolgáltatás, író-olvasó találkozók, élménybeszámolók.

c.) A diáksportkör koordinált szolgáltatásai: iskolai sportrendezvények, házibajnokságok, háziversenyek, körzeti, városi, megyei, területi, országos sportrendezvények, fiú torna sportcsoport, fiú-leány atlétika sportcsoport, leány kosárlabda sportcsoport, (ezek az igénynek megfelelően változhatnak a diáksportkör vezetőségének döntésének megfelelően.)

d.) A

Kőszegi S.E. koordinált szolgáltatásai: a sportegyesület (7 sportágban) által biztosított edzés és versenyzési lehetőségek.

különböző

szakosztályai

e.) Az egyházak koordinált szolgáltatásai: hitoktatás, áhítat, bibliakör, egyházi ünnepek, igény szerint egyéb programok-előadások, filmvetítések.

f.) A zeneiskola koordinált szolgáltatásai: lehetőség biztosítása a zeneiskolai foglalkozásokon való részvételre, a zeneiskola tanulóinak, tanárainak előadásai, hangversenyei.

g.) Más közoktatási intézmény koordinált szolgáltatásai: kulturális- és sportrendezvények, bemutatók. h.) A Városi Önkormányzat koordinált szolgáltatásai: a városi „nagyrendezvények” - Históriafutás, Szőlő-jövések könyve, Szüreti felvonulás, Farsangfarka…

i.) A Megyei és Országos Kollégiumi Diákszövetség, a Vasi Diákszövetség koordinált ajánlatai: diákönkormányzat diáktáborok.

részére

megyei,

országos

továbbképzések,

értekezletek,

diákparlament,

VII.4.4 Feladat meghatározás Elhatározott további célunk a még szélesebb és differenciáltabb tevékenységi kör biztosítása, hogy kivétel nélkül mindenkinek legyen lehetősége a megmérettetésre. Kollégiumi és iskolai rendezvényeink biztosítják a közösségek előtti szerepléseket. Melyek egyes tanulókat sikerélményhez juttatnak, segíti a verbális kifejezőkészség fejlesztését. Hasznát az iskolai munkában és később, a felnőtt életük során is kamatoztathatják. A tervezés legfőbb szempontjai az aktivitás és a motiváció szinten tartása, a megfelelő értékek elmélyítése, a konstruktív életvezetésre való felkészítés.

1. Folytatni, de legfőképpen szélesíteni kell a diákkörök, szakkörök működését, tevékenységét. Célunk, hogy mindenki érdeklődésének megfelelően kapcsolódjon be, és aktívan vegyen részt a szakköri munkákban. Szeretnénk, ha minél több tanuló számára tudnánk intenzívebb nyelvtanulási lehetőséget biztosítani, igényeknek megfelelően akár nyelvvizsga előkészítő, akár alapfokú számítógép kezelői tanfolyamokat szervezni. A feladat már a differenciálpedagógia terepe, csak célorientált, állandó önművelődésre képes, tudatos pályaorientációval rendelkező diák tudja a feladatot vállalni. Arra

150



számítunk, hogy a szakközépiskolai szakon tanulók hosszútávon megfelelő partnerek lesznek ebben, és az első sikerek példaértékűek lesznek, és húzóerővé válnak a közösség többi tagja számára is.

2. A pályaválasztást segítő tevékenység. Tanulóink egy része – szakiskolai tanulók - már választott. Feladatunk az ő esetükben, hogy a szakmájukkal kapcsolatos ráhangolódást, megerősítést a nevelőtanároktól is megkapják. Gondoskodni kell, hogy klubszerű program keretében a megyei munkaügyi hivatal, vagy más hivatal előadóit meghívva a lehetséges és esetleges átképzési lehetőségeket megismerjék. Az egyetemekre, főiskolákra jelentkezők esetében a felvételi statisztikák elemzése napi feladat, hogy minél nagyobb eséllyel tudjanak diákjaink jelentkezni a felsőoktatásba.

3. A fentiekkel is összefügg, de az igények és a lehetőségek is megkövetelik, hogy tanulóink egy részénél növeljük a továbbtanulás esélyét, míg a másik részénél a munkába állást segítjük. 4. A kollégiumi és a csoport diák önkormányzati munka állandó segítése, fejlesztése tág teret ad az önálló kezdeményezésnek, csoportarculat tervezésnek. Célunk a felelősségérzet elmélyítése, a közép és hosszú távú célmeghatározó gondolkodás ösztönzése. 5. Sport, rekreációs tevékenység. Tanulóink igényüknek megfelelően használhatják az iskola pályáját, udvarát. A tornatermet a jól bevált szokásnak megfelelően legalább heti két alkalommal nevelőtanár által vezetett tömegsport foglalkozás keretében. Azonos feltételek mellett élhetnek a kondicionáló terem mindennapos használatával is. Itt meg kellett oldani az esti felügyelet kérdését. Különböző sportágakban továbbra is megszervezzük az iskolával közösen a házibajnokságokat és versenyeket. Az eddigi eredmények is köteleznek bennünket, hogy a különböző városi, körzeti, és megyei sporttalálkozókon és versenyeken rendszeresen jelen legyünk. Kollégistáink számára ezután is adott lesz a lehetőség, hogy igénybe vegyék a városi vagy akár az otthoni társadalmi sportegyesületek szolgáltatásait is. És végül de nem utolsósorban nagy lehetőséget kínál a megépült kőszegi uszoda, aminek remélhető kedvezményes használata lehetővé tenné egy régi „nagy álom” beteljesülését, nevezetesen, hogy a kollégiumi évek alatt mindenki megtanulhat úszni.

6. Művelődési, kulturális tevékenység. A racionális időgazdálkodás miatt az egyéni érdeklődésen alapuló programszervezés segítése, a minőségi programok igénybevételének a nevelőtanári támogatása. Továbbra is részt veszünk a különböző városi és megyei kollégiumok által szervezett ilyen irányú rendezvényeken. Kihasználjuk a szombathelyi Weöres Sándor színház középiskolás korúakat célzó lehetőségeit. VII.5 Az intézmény hagyományrendszere Fontos feladatunk a kollégiumi hagyományaink ápolása, gondozása, valamint újak beépítése a nevelési rendszerünkbe. Hagyományaink a múltba gyökereznek, a mának szólnak, és építik a jövőt. Nevelőmunkánk része, hogy a múlthoz való kötődés meghatározó a jelen erkölcsi arculatának formálásában, fejlesztésében is. A hagyományőrzés, a hagyományápolás és a hagyományteremtés eszközével célunk, hogy tanulóinkban erősítsük az együvé tartozás érzését, hogy sok év múlva is büszkén vallják magukat „tekis” diáknak. Az iskolában állandó iskolatörténeti kiállítás fogadja a látogatókat, amely a korabeli magyar szakteremben látható. Itt van lehetőség az iskolai emlékkönyvben emlékező sorok beírására, megörökítésére. 151



Legfiatalabb kollégistáinkat a tanév elején megismertetjük iskolánk, városunk múltjával és történetével. Az iskola és kollégium az érdeklődő tanulók és szüleik számára minden év októberében nyílt napot szervez, míg novemberben az evangélikus egyházmegye közösségeit látjuk vendégül, nyílt nap keretében. Az iskola minden tanév végén évkönyvet jelentet meg, mely minden tanuló, dolgozó és öregdiák számára elérhető. Érettségizett és szakmunkás bizonyítványt szerzett osztályaink általában ötévente osztálytalálkozót tartanak. A hagyományok egy csoportja a középiskolákra általánosan is jellemzőek: ⇔ évnyitó- évzáróünnepély és istentisztelet, ⇔szalagavató, ballagás (végzős tanulók névsorral ellátott zászlót kötnek az iskolazászlóra), ⇔ nemzeti ünnepeink, városi ünnepélyeken való részvétel, ⇔ karácsonyi ünnepség és istentisztelet, ⇔ diáknapok, ⇔ csipetke avatás (elsősök avatása), ismerkedési discó, ⇔ iskolabál, ⇔ kirándulások, ⇔ mikulás vetélkedő, ⇔ Márton napi fáklyás felvonulás és mise, ⇔ ökumenikus imahét, ⇔ nőnapi köszöntő, ⇔ mozi és színházlátogatások, ⇔ tanulmányi versenyek, ⇔ kulturális és sportversenyek. Értékelési, jutalmazási hagyományok: A jutalmazás elvei -

Az egyes tanulók vagy tanulói közösségek magatartásában, szorgalmában, tanulmányi vagy egyéb munkájában elért fejlődést, kiemelkedő, jó teljesítményeket jutalmazni kell.

-

A tanulók dicsérete, jutalmazása pedagógiai eszköz, melynek odaítélése, kihirdetése, kezelése ennek megfelelően történik.

-

A jutalmazások odaítélésénél nem a fokozatosságot, hanem az értékelt teljesítményt kell figyelembe venni.

-

A jutalmazások kezdeményezésében a csoportvezető tanárnak, osztályfőnöknek, illetve az adott diákközösségnek elsődleges szerepe van.

A kollégium jutalmazási formái -

Kedvezmények az érvényes minősítő rendszer szerint. Az odaítélés módja: a félévi minősítések alapján; megvalósításáról a csoportvezető tanár gondoskodik.

-

Szóbeli dicséret (tanulónak vagy közösségnek) – eseti vagy rövidebb időszakra érvényes példamutató tevékenységért. Az odaítélés módja: közösség előtt kihirdetve. Adhatja nevelőtanár, kollégiumvezető.

-

Nevelőtanári dicséret – átlagon felüli munkavégzésért, teljesítményért. Az odaítélés módja: közösség előtt kihirdetés, ellenőrzőbe, nevelői naplóba beírással.

-

Kollégiumvezetői dicséret – átlagon felüli, folyamatosan végzett kiemelkedő tevékenységért. Az odaítélés módja: közösség előtt kihirdetés, ellenőrzőbe, nevelői naplóba beírással.

-

Könyvjutalom – a közösség érdekében végzett kiemelkedő tevékenységért. Az odaítélés módja: a diákönkormányzat és a nevelőtanárok javaslatára kollégiumvezető itéli oda, karácsonyi ünnepélyen, illetve ballagáskor és tanévzáró ünnepélyen történő átadással.

152



-

Színház-, mozi,- hangverseny bérlet (közösségeknek) – a közösségek szintjén elért kiemelkedő eredményért. Az odaítélés módja: DT és a nevelőtanár javaslatára a kollégiumvezető ítéli oda.

-

Tantestület jegyzőkönyvi dicsérete – az iskola, kollégium érdekében folyamatosan végzett igen jelentős, kötelességen túlmenő teljesítményért. Az odaítélés módja: kihirdetés iskola előtt, jegyzőkönyvi kivonat ünnepélyes átadása.

-

Az iskola jelvényével ellátott oklevél, érdemérem – az iskolai tanulmányok alatt elért kiemelkedő összteljesítményért. Az odaítélés módja: a csoportvezető tanár, osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület ítéli oda, átadása a záróvizsga ünnepélyes eredményhirdetésén.

-

Az iskola évente jutalmazza a magyar nyelv, magyar irodalom, és történelem tantárgycsoportból, matematikából, biológiából, valamint szakmai fő tárgyakból kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulókat. Az odaítélés módja: szaktanári javaslatra az iskola ítéli oda. Kihirdetés, átadás az évzáró ünnepélyen.

-

A Kőszegi Tangazdaság Közalapítvány ösztöndíjjal ismeri el a gyakorlati tevékenységük alatt kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulókat. Az évente kiosztható három díjat a szakmai munkaközösségek javaslatára az Alapítvány kuratóriumának elnöke ítéli oda, és kihirdetése, átadása az évzáró ünnepélyen történik.

VIII. Ellenőrzési, értékelési, minősítési rendszer VIII.1 Az ellenőrzés és az értékelés viszonya Az ellenőrzés célja lényeges, megbízható, érvényes információk megszerzése a nevelés-oktatás folyamatának fontos tényezőiről. Az értékelés pedig ezen információknak az elemzése, rendszerezése, viszonyítása a célokhoz, a követelményekhez. Az ellenőrzés során jutunk azokhoz az adatokhoz, amelyek viszonyításának eredménye jelenti a teljesítés értékelését. A két mozzanat ilyen módon nem választható el egymástól. Az ellenőrzés öncélúvá válik értékelés nélkül, az értékelés alapját nem képezhetik mások, mint az ellenőrzés során feltárt információk. VIII.2 Az értékelés célja Az értékelés legátfogóbb célja a személyiség fejlesztése, az önértékelő képesség kialakítása. Ez nélkülözhetetlen az önálló életvitelhez, tanulásra való képesség és igény kialakításához. Az értékelés konkrét célja a teljesítményeknek a nevelési-oktatási folyamat adott követelményeihez való viszonyítása. Az értékelés akkor éri el célját, ha egyre értékesebb cselekedetekre, jobb teljesítményekre ösztönöz, fejleszti a felelősségtudatot, az önellenőrző, értékelő képességet. VIII.3 Az értékelés alapelvei

Kollégiumunkban arra törekszünk, hogy az értékelés mindenkor objektív, érvényes és megbízható legyen Fontosnak tartjuk, hogy az értékelés feleljen meg a tanulók életkori-, valamint a kollégium sajátos nevelési sajátosságainak. Az a célunk, hogy értékelésünk sokoldalú, változatos ellenőrzési információkra épüljön, hogy igazságos és segítő szándékú legyen. Kollégiumi célrendszerünk teljesülésének feltétele, hogy az értékeléshez kapcsolódó követelmények előre, kellő konkrétsággal ismertek legyenek, hogy az érintettek is legyenek tisztában az adott értékelés céljával és funkciójával.

153



VIII.4 A kollégium minősítő rendszere - A kollégista tanuló elsődleges feladata a tanulás, a minősítő rendszerben legfőbb hangsúllyal szerepel. Az aktuális félévi és év végi osztályzatok adják a minősítő rendszer ezen összetevőjét. Ennek megfelelően a fokozatok:

I. 4,5 feletti tanulmányi eredmény II. 4,0 és 4,5 közötti tanulmányi eredmény III. 3,3 és 4,0 közötti eredmény IV. 3,3 alatti tanulmányi eredmény - A minősítési rendszer következő eleme a kollégista tanulók szorgalma. A szorgalmat az aktuális félévi és év végi szorgalmi osztályzatok testesítik meg. Ennek megfelelően a fokozatok:

I. Példás (5-ös) II. Jó (4-es) III. közepes (4-es) IV. Változó-hanyag (3-as, 2-es) - A kollégista tanuló nem csak diák, nem csak egy közösség tagja, hanem önálló személyiség is, aki életkori sajátosságainak megfelelően határozott személyiségjegyekkel is rendelkezik. A személyiségbélyegek egy része ebben a korban már adott, családi, baráti, iskolai, munkahelyi környezet által befolyásolt. Életkoronkénti aktuális témakörök keretén belül ezeket a bélyegeket az éves nevelési programban (etikai nevelés) a nevelőtanárok befolyásolhatják, valamint a kollégium minden dolgozója (nemcsak pedagógus) a megfelelő irányba elmozdíthatja, magasabb szintre emelheti. Az etikai neveltségi szintek fokozatai: I. Udvarias, készséges tanáraival, társaival, a körülményekhez alkalmazkodva viselkedi, a házirendet, napirendet betartja. II. Esetenként figyelmetlen.

III. A házirendet esetenként megsérti. IV. Udvariatlan tanáraival és társaival, öltözködésében jó ízlést sértő. V. A közösségre visszahúzó hatású, a házirendet gyakran megsérti, szemtelen viselkedés jellemzi, fegyelmi vétsége volt.

VI. A házirendet szándékosan megsérti, a közösségre nézve romboló hatású. - Mint kollégiumi tanuló, mindenki a primer (szoba), szekunder (csoport), és makro közösségnek (kollégium) is tevékeny résztvevője. A közösséghez való alkalmazkodás, a közösségben történő pozitív vagy negatív megnyilvánulások a minősítő rendszer elengedhetetlen alkotó elemei. A közösségnek nemcsak résztvevője, hanem a közösségi élet tevékenységeinek aktív szervezője, alakítója, felelőse is lehet. A közösségben elfoglalt helyzete és a kollégium érdekében végzett tevékenység szerinti fokozatok: I. A diákönkormányzat, önképzőkör, érdeklődési kör vezetője, az önként vállalt tevékenység kiváló teljesítése. Környezetét (háló, szekrény) példás szinten tartja rendben.

II. A diákönkormányzat tagja, a kijelölt vagy felkért feladat példás szintű teljesítése. Környezetét példás szinten tarja rendben.

III. Közösségért végzett munka (porta ügyelet, konyhai segítők, udvartakarítók, hólapátolók, szociális gondozók) jó szintű teljesítése és a környezetének jó szinten történő rendben tartása. IV. A közösség passzív résztvevője, a megbízatások változó szintű teljesítése vagy esetenként azok elutasítása. Környezetére az általános rendetlenség, igénytelenség nemtörődömség jellemző. 154



A fenti általános szempontok alapján minden kollégista tanuló a minősítő rendszer valamelyik kategóriájába besorolható:

I. Kiváló kollégista: tanulás terén: szorgalom terén: etikai szinten: közösségi szinten:

I. fokozat I. fokozat I. fokozat I. vagy II. fokozat

II. Példás kollégista: tanulás terén: szorgalom terén: etikai szinten: közösségi szinten:

II. fokozat II. fokozat I. vagy II. fokozat I. vagy II. fokozat

III. Jó kollégista: tanulás terén: szorgalom terén: etikai szinten: közösségi szinten:

III. fokozat III. fokozat I. vagy II. vagy III. fokozat I. vagy II. vagy III. fokozat

IV. Kollégista: tanulás terén: szorgalom terén: etikai szinten: közösségi szinten:

IV. fokozat IV. fokozat IV. vagy V. vagy VI. fokozat IV. fokozat

VIII.5 A minősítő rendszer alapján adható kedvezmények A kollégium minősítő rendszere alapján (amely magába foglalja a tanuló tanulmányi munkáját, szorgalmát, magatartását, közösségi tevékenységét, rendszeretetét) különböző kedvezményeket adunk. Lásd: 1 számú melléklet. Egyes tanulók, kisközösségek, tanulócsoportok alkalomszerű hasznos, eredményes tevékenységét dicséretben, jutalomban kell részesíteni! Ezek a következők:

kollégiumvezetői dicséret, nevelőtanári dicséret, csoportos színház vagy mozi látogatás, kimenő hosszabbítás, maximum 21,00 óráig és elsősorban gyakorlat előtti napon, vasárnapi későbbi visszajövetel, hétfő reggeli visszaérkezés, könyv vagy egyéb - torta, játék - jutalmazás.

155



IX. Iskola használók a kollégiumi közéletben IX.1

Tanulói részvétel a kollégiumi szervezetben

A kollégiumban diákönkormányzat működik. A diákönkormányzatban a kollégium minden tanulója választó és választható. Az iskolavezetés és a diákönkormányzat elsősorban a diákönkormányzatot segítő tanár illetve a kollégiumvezető útján tájékoztatja egymást az aktuális kérdésekről. A kollégiumi diákönkormányzat élén a tanulóifjúság által választott-épületenkénti diákvezetőkből álló-kollégiumi diákbizottság (KDB) áll. A diákönkormányzat működéséhez az iskola, kollégium helységet biztosít. A diákönkormányzat anyagi támogatásáról az iskola, kollégium költségvetésének elkészítésekor, lehetőségeihez mérten gondoskodik. JOGOSÍTVÁNYAI: - hirdetőtáblát működtet, iskolarádiót működtethet; - ellátja a kollégisták érdekvédelmét; - évente diákközgyűlést tart; - szervezi és lebonyolítja a diáknapokat; - egyetértési és véleményezési jogot gyakorolhat minden olyan kérdésben, amelyben a törvény lehetőséget ad; - szerkeszthet kollégiumi újságot; - javaslatot tehet a szabadidő eltöltésére. A kollégium minden tanulójának joga, hogy részt vegyen szakkörök, diákkörök, érdeklődési körök munkájában és kezdeményezze azok létrehozását. Tagja legyen az iskolai kulturális és sportköröknek. A kollégium tanulói rendszeresen részt vehetnek a kollégiumi, iskolai, városi, körzeti, megyei és országos versenyeken. Tanulóinknak joguk van ahhoz, hogy a jogszabályokban meghatározott feltételekkel tagja legyen iskolán, kollégiumon kívüli szakmai, kulturális, sportegyesületeknek, kluboknak, részt vegyenek ilyenek alapításában, és ezekben tisztségeket töltsenek be.

IX.1.1 Közszolgálati diákszerepek a kollégiumban: Ügyeleti rendszer:  Az épületekben naponta portaügyeletet látnak el a tanulók. A portaügyelet 15,00-19,00 óráig tart, mely időben a portás a számára kijelölt helységben tartózkodik és ellátja feladatát. (vendégek fogadása, látogatáskor a tanulók értesítése, napirend szerinti csengetés, esetenként épület zárása - nyitása, kapcsolattartás az ügyeletes tanárral.)  Az épületekben az ügyeletes tanárokkal együtt a tanulók beosztási rend szerint naponta ügyeletesi, naposi feladatokat látnak el, melynek keretében elsősorban a rendre és a tisztaságra felügyelnek.  A diákok által kezdeményezett szabadidős programokon a diákok öntevékenyen részt vesznek a szervezésben és lebonyolításban.  A diáknapok megszervezéséért, a műsor összeállításáért a mindenkori 2. és 3. évfolyamos tanulók a felelősek. IX.1.2 A diákok véleménynyilvánításának lehetőségei, a diákpanaszok kezelésének fórumai: Kollégiumunk célja demokratikus intézmény lenni. Ezért a diákok panaszait minden fórumon meghallgatjuk, de célszerűnek gondoljuk a fokozatosság elvét betartani: A tanulók elsődlegesen szervezett formában véleményt nyilváníthatnak a csoportfoglalkozásokon. Ha a panasz jellege olyan, vagy esetleg nem nyer orvoslást, akkor a tanuló a kollégiumvezetőhöz fordulhat. Természetesen a diákképviseleti szerveket a tanuló bármikor felkeresheti. További véleménynyilvánítási lehetőséget biztosítunk azzal, hogy évente kérdőívvel mérjük a tanulók elégedettségét. 156



⇔ A diákok bármely problémával fordulhatnak elsősorban a csoportvezető tanárhoz, a nevelőtestület bármely tagjához, a kollégiumvezetéshez. ⇔ A véleménynyilvánítás szervezett formái: nevelőtanári foglalkozás diákönkormányzat diákgyűlések diákközgyűlés

épületenkénti kollégiumi (DÖK)

A diákság kultúrált véleménynyilvánítását a nevelőtestület mindig komolyan veszi. Ha lehetséges, kéréseiket teljesíti, véleményüket figyelembe veszi az iskola, a kollégium egészét érintő döntésekben. Több okból vált elkerülhetetlenné a kollégiumi diákönkormányzat (DÖK) korábbi tevékenységének átalakítása. Az egyik, hogy a különböző épületek a közös kollégiumon belül is annyira sajátos életet éltek, az egészen belül is annyira elkülönültek egymástól, ami szükségessé tette az épületek diákönkormányzatának megválasztását. Az épületek megválasztott vezetői képviselik az épületben lakó kollégistákat csoport,- és épületszinten, illetve azokon a fórumokon, ahol csak az adott épülettel kapcsolatos ügyek vannak. Az épületek vezetői alkotják a kollégiumi diákönkormányzat vezetőségét, amelynek választott vezetője képviseli a DÖK-öt a nevelőtestület előtt és más szinteken. A tanulókkal közösen meghatároztuk azokat az alapelveket, melynek meg kell felelnie a diákönkormányzatnak: - az épületek képviselete megoldott legyen, - a sajátos képzési formák képviselete biztosított legyen, - áttekinthető - működőképes legyen - alulról szervezett és egymásra épülő legyen A legfelsőbb diákfórum a közgyűlés. A közgyűlés évente két alkalommal ülésezik, melyből az egyik épület közgyűlés, közte a DÖK végzi az érdemi munkát. A diákközgyűlés A diákközgyűlés a tanulók szervezett véleménynyilvánításának és tájékoztatásának egyik legfontosabb fóruma. Megtartásának idejét a tanév munkarendje tartalmazza.(évente két alkalommal, egyet épületszinten, egyet pedig iskolai-kollégiumi szinten.) A diákközgyűlés levezető elnöke a diákönkormányzatot segítő tanár, illetve az épületfelelős nevelő tanár. A közgyűlésen jelen vannak a nevelőtestület tagjai. A kollégium életével kapcsolatos kérdéseket a diákönkormányzat az őt segítő tanár közreműködésével a közgyűlés előtt legalább három nappal írásban juttatja el a kollégium vezetőjéhez. Az írásban illetve a közgyűlésen szóban feltett kérdésekre az illetékes vezető ad választ. Rendkívüli diákközgyűlés hívható össze a kollégiumi diákbizottság vagy a kollégiumvezető kezdeményezésére. A diákönkormányzatot segítő tanár közvetít az előbbi felek között. A kollégiumvezető a kezdeményezéstől számított két héten belül intézkedik a rendkívüli diákközgyűlés összehívásáról. Ha a kollégiumvezető a rendkívüli diákközgyűlés összehívását nem tartja szükségesnek, akkor gondoskodik a kezdeményezést kiváltó kérdés más úton való megnyugtató rendezéséről.

IX.2

Szülői részvétel a kollégium munkájában

A kollégium feladatának, munkájának alakításában meghatározóan számít a szülők véleményére, észrevételeire. Ugyanakkor a működési keretek kialakításában arra törekszik, hogy az elérhetőség és az anyagi terhelés miatt fellépő problémákat minimalizálja. A szülők meghatározó információs és érdekérvényesítő fórumai a szülői értekezletek, illetve a Szülői Munkaközösség értekezletei. A szülők ezen túl a fogadóórákon is kifejthetik véleményüket.

157



A szülők előtt a kollégium bármikor nyitott. A diákok iskola és kollégiumválasztása általában úgy történik, hogy a szülő, testvér, rokon, ismerős járt vagy tanult a mi kollégiumunkba, iskolánkba, és tőle szerez információt, tudomást a kollégiumi életről a leendő tanulónk. Az iskolában évente két szülői értekezletet tartunk, valamint az elsősöknek az évkezdéskor, illetve az érettségi vizsgával kapcsolatosan a végzős tanulók szüleinek van még egy szülői értekezletet. A szülői értekezleteken minden nevelővel tud a szülő találkozni, beszélgetni. A szülői értekezlet jó alkalom arra is, hogy a szülők egymás közt is megvitassák a gyermekek tipikus problémáit, egymásnak adjanak nevelési tanácsokat. Ha a gyermekkel valamilyen probléma van, a csoportvezető tanár és a szülő kölcsönösen keresik egymást és igyekeznek a tanulóval együtt megoldást találni. Sok szülő vesz részt iskolai, kollégiumi rendezvényeken: tanévnyitó, tanévzáró, szalagavató, ballagás, diáknapok előkészítése. A szülők tájékoztatásának formái: Az iskola, kollégium a tanév során: • szóbeli tájékoztatást tart az elsős tanulók szüleinek a tanévkezdés előtti napon; • szóbeli tájékoztatást ad az éves munkatervben rögzített időpontokban a szülői értekezleteken és a fogadóórákon; • rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a tanulók ellenőrző könyvében. Rendkívüli szülői értekezletet a csoportvezető tanár, az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség hívhat össze a felmerülő problémák megoldására.

158



X. A kollégium helyi tanterve A rendelet 2. § 9. pontjában meghatározott csoportfoglalkozások keretterve és éves óraszáma /2. melléklet az 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelethez/ X.1

Témakörök, a kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma 1. A tanulás tanítása 2. Az erkölcsi nevelés 3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés 4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés 5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése 6. A családi életre nevelés 7. Testi és lelki egészségre nevelés 8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 9. Fenntarthatóság, környezettudatosság 10. Pályaorientáció 11. Gazdasági és pénzügyi nevelés 12. Médiatudatosságra nevelés A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma

TÉMAKÖR/ évfolyam A tanulás tanítása

9.

10.

11.

12.

13-

3

2

2

2

1

Az erkölcsi nevelés

2

2

2

1

1

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés

2

2

2

1

1

2

2

2

1

2

1

1

1

1

1

1

2

2

3

3

2

2

2

2

2

2

2

2

1

1

Testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség


Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés


2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

3

3

1

1

1

1

1

22 óra

22 óra

22 óra

20 óra

20 óra

A kollégiumokban évi 37 nevelési héttel (a 12-13-14. évfolyamon 33 nevelési héttel), ezen belül minden héten egy kötelező csoportvezetői foglalkozással kell számolni. Az óraszámok minden évfolyamon lehetővé teszik, hogy a kollégiumok a tematikus csoportfoglalkozásokat - részben vagy egészben - a csoportvezetői foglalkozások keretében, vagy a felkészítő foglalkozások terhére szervezzék meg. A 13-14. évfolyamra vonatkozó óraszámok és követelmények a szakképzésben résztvevő pedagógiai foglalkozások alapját jelentik, amelyek ezekben a feladatokban résztvevő és nem tanköteles tanulók számára kollégiumi ellátást biztosító kollégiumok számára csak szakmai ajánlást jelentenek.

Bevezető A kollégiumi nevelésben a foglalkozások célja a kollégisták személyiségének, erkölcsi és esztétikai ismereteinek, jellemének, önismeretének, önbizalmának, felelősségvállalásának, közösségi szellemiségének megalapozása, illetve fejlesztése. A kollégiumi foglalkozások a közösségi kapcsolatok kialakítására, a szociális képességek fejlesztésére, az egyéni tanulási módszerek elsajátítására, a helyes életviteli szokások kialakítására, a tágabb természeti, társadalmi környezetért érzett felelősségre nevelnek. A kollégiumi együttélésben, a foglalkozásokon és tevékenységekben a kollégisták megtapasztalhatják a másik ember elfogadásának, segítésének és megbecsülésének a fontosságát. Megélhetik az értékek mentén kialakult közösséghez való tartozás biztonságát, mélyíthetik a természeti, történelmi és kulturális örökségünk megbecsülését. Nyitottabbá és elfogadóbbá válnak a hazai nemzetiségek és más népek kultúrája iránt. Felkészülnek a közéleti szereplésre, egyéni és közösségi érdekeik és értékrendjük képviseletére. A foglalkozások olyan kompetenciákat is fejlesztenek, melyek révén a tanulókban kialakul az alkalmazkodóképesség, a tolerancia, a konfliktuskezelő képesség. A kollégiumi foglalkozások kiegészítik az iskolák nevelő-oktató munkáját. A középiskolai szakaszban a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, a szakközépiskolában az ágazathoz tartozó szakképesítések megszerzéséhez szükséges képességek, készségek, attitűdök együttes fejlesztése a cél. A csoportfoglalkozások keretprogram terve nevelési területenként, az adott témakör legfontosabb tartalmi elemei alapján határozza meg a kollégiumi nevelés-oktatás pedagógiai tartalmát. A foglalkozások számát, éves elosztását, tartalmi felépítését úgy kell meghatározni, hogy alkalmazkodjon a tanulók életkorához, a választott iskolájuk típusához. A kollégiumi nevelés és oktatás a Nat. kiemelt fejlesztési feladatain keresztül kapcsolódik az iskolai tantervi szabályozáshoz. X.1.1

A tanulás tanítása

A kollégium a foglalkozások és a tevékenységek során támogatást nyújt abban, hogy a tanulók eredményesen fejezzék be választott iskolájukat. Nagy jelentősége van az egyénre szabott tanulási módszerek elsajátításának, ezzel segítve az iskolai órákra való felkészülést, a jó eredmények elérését, a hátránnyal küzdők

160



felzárkóztatását, a gyermekek tehetségének kibontakoztatását. A tanulás tanítása, az ismeretszerzést és hasznosítást elősegítő beállítódások kialakítása nagymértékben hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam X.1.2

Sajátítsa el és legyen képes alkalmazni a hatékony tanulási technikákat. A tanuló - pedagógus segítségével - legyen képes a számára legalkalmasabb módszereket kiválasztani. Tudjon szelektálni a megszerzett ismeretek, információk között. Alkalmazza a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket, használja a könyvtárat, és a feladatai megoldásához megfelelően tudja kiválasztani a szükséges szakirodalmakat. Legyen képes elemezni, értelmezni, rendszerezni a megszerzett ismereteket.

Az erkölcsi nevelés

A kollégiumi nevelés során fontos, hogy a diákok megismerjék az alapvető erkölcsi normákat, és ezek a normák beépüljenek személyiségükbe, mindennapi életükbe, tevékenységükbe. Lényeges, hogy az erkölcsi nevelés a napi élet gyakorlatából, tapasztalataiból vegyen példákat, egyben készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra és azok kezelésére. A kamasz fiatalok esetében különösen jelentős, hogy segítsen számukra választ találni erkölcsi kérdéseikre, az esetleges problémáikra. Az erkölcsi nevelés nagy hatással van a közösség és az egyén életére egyaránt. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam X.1.3

Lássa be az erkölcsi felelősség fontosságát. Gyakorlati és iskolai tapasztalatai, ismeretei révén ismerje fel a morális helytállás jelentőségét. Képes legyen megfelelő erkölcsi választásokra.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

A kollégiumi foglalkozások lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanulók elsajátítsák azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Ennek révén kialakul bennük a szűkebb és tágabb közösséghez való tartozás, a hazaszeretet érzése. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam X.1.4

Ismerje fel a közösségi összetartozást megalapozó közös értékeket. Tudatosuljon a közösséghez tartozás, a hazaszeretet fontossága. Váljon nyitottá más népek kultúrája iránt. Ismerje országunk és a magyarság nemzeti szimbólumait. Ismerje a magyar tudomány, kultúra és sport kiemelkedő személyiségeit. Legyen kellő ismerete a település kultúrtörténetéről, hagyományairól.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

A kollégiumban folyó nevelés sajátos pedagógiai eszközei révén elősegíti a demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértését. A közösségi tevékenységek gyakorlásával a diákok átélhetik annak jelentőségét, hogy mit is jelent a felelős állampolgári részvétel a közügyekben a közösség és az egyén számára egyaránt. Ez tágabb értelemben sokat segít a nemzeti öntudat erősítésében, és egyben összhangot teremt az egyéni célok és a közösségi jó között.

161



Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam -

X.1.5

Ismerje a demokratikus állam működésének főbb elemeit (választási rendszer, helyi önkormányzatok, törvényhozás, kormány, igazságszolgáltatás, fegyveres testületek stb.). Legyen tisztában a jog szerepével a társadalmi életben. Értse meg az állampolgár és a társadalom együttműködésének fontosságát az egyéni és társadalmi célok elérése érdekében. Képes legyen belátni a kollégiumi diák-önkormányzat jelentőségét a kötelezettségek és a jogok gyakorlása során.

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

A kollégiumi nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. A közösségi lét, a csoporthoz tartozás, az egymás közötti interakciók elősegítik a reális énkép és az önértékelés kialakulását, melyek a személyiségfejlődés meghatározó elemei. Mód van a mások helyzetébe történő beleélés képességének kialakítására, mások elfogadására. Ezek a képességek elősegítik, hogy kulturált közösségi élet alakuljon ki a kollégiumban. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam -

X.1.6

Ismerje meg az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő, illetve gátló személyiségvonásokat. Legyen tudatában, hogy a gondosan kiválasztott és mély emberi kapcsolatok mennyire értékesek az emberi együttélésben. Életkorának megfelelő választékossággal legyen képes a társas kommunikációra. Alakuljon ki a tanulóban a választási lehetőségek felismerésének képessége, és döntési helyzetekben legyen képes e lehetőségeket mérlegelni. Váljék természetessé benne a másik ember személyiségének tisztelete és megértése, a helyes önismeret kialakítása, önmaga felvállalása.

A családi életre nevelés

A család, mint a társadalom alapvető közösségi építőköve különös jelentőséggel bír a fiatalok kiegyensúlyozott személyiségfejlődésében. A kollégiumnak éppen ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek, értékek megbecsülése. A kamaszkorban kiépülő párkapcsolatoknak is fontos szerepe van a későbbi családi közösség kialakításában. Egymás tisztelete, a másik iránt érzett felelősség, a helyes szexuális kultúra és az erkölcsi értékek kialakítása döntő jelentőségű, melyben a kollégiumi nevelésnek fontos szerepe van. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam -

X.1.7

Ismerje a különféle szerepeket és szabályokat a családban. Tudatosuljon a családalapítás, családtervezés, a helyes párkapcsolat és felelősségvállalás fontossága. Ismerje meg a helyes szexuális kultúra jellemzőit és kialakításának jelentőségét a párkapcsolatokban.

Testi és lelki egészségre nevelés

Az egészséges életritmus és életvitel kialakítása, tudatosítása meghatározó jelentőségű a fiatalok számára. A tanulók a kollégiumban olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátíthatnak el, olyan szokásokat tanulhatnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium sportélete nagymértékben hozzájárulhat az egészséges életmód kialakításához és fejlesztéséhez.

162



Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam X.1.8

Legyen tisztában a helyes életritmus és életvitel személyiségre, testi fejlődésre kifejtett pozitív jelentőségével. Ismerje fel az egészséget fenyegető tényezőket, a szenvedélybetegségeket, és ismerje ezek megelőzésének módjait. Tudatosuljon és váljon napi gyakorlattá az egészséges életmód és a testmozgás, az egészségtudatos életmód. Legyen tisztában az egészség, a sport és a lelki élet egymásra gyakorolt hatásával.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

A hátránnyal élők iránt érzett felelősség, és az értük végzett önkéntes feladatvállalás megfelelő módon segíti a szociális érzékenység kialakulását a tanulókban. A szűkebb és tágabb környezetünkben ilyen helyzetben élőkért végzett önkéntes feladatvállalás fontos személyiségfejlesztő hatással bír. Az önkéntes feladatvállalási hajlandóság beépülése, megszilárdítása fontos nevelési feladat: a tudatos, felelősségteljes állampolgári lét alapvető velejárója. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam -

X.1.9

Alakuljon ki segítő magatartás a fogyatékkal élők iránt. Tudatosuljon az együttműködés és az egymásra figyelés fontossága. Legyen motivált önkéntes feladatvállalásra a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű társak iránt.

Fenntarthatóság, környezettudatosság

A mai társadalmi, gazdasági helyzetben kitüntetett szerepe van a természeti környezet megóvásának. A kollégiumi diáknak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Fel kell készíteni őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására, a környezet védelmét elősegítő tevékenységekre, közös cselekvésekre. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam -

-

Ismerje fel a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket, és kerülje is el ezeket. Legyen képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani a kollégium belső és külső környezetét. Ne hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat. Részesítse előnyben a természetes, újrahasznosítható anyagokat. Legyen felkészülve a környezettudatos döntések meghozatalára, melyekben hasznosítsa a különböző tantárgyakban tanultakat. Legyen felkészülve arra, hogy érvelni tudjon a környezetvédő megoldások mellett. Váljék erkölcsi alapelvévé a természet tisztelete, környezete megbecsülése.

X.1.10 Pályaorientáció A kollégium olyan feltételekkel rendelkezik, melyek az öntevékeny tanulói cselekvések révén biztosítják a képességeik kibontakoztatását, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják későbbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát. A különféle szakkörökön, önképző körökön képessé válhatnak arra, hogy a számukra megfelelő pályaválasztásuk érdekében megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. A pályaválasztáson túl egyben felkészülhetnek a választott életpályára is.

163



Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam -

Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban, ismerje saját képességeit. Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit. Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban. Legyen képes megérteni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat. Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit, alakítsa ki a megfelelő kommunikációs stílust. Tudatosuljon benne, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Rendelkezzen megfelelő ismeretekkel választott szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről.

X.1.11 Gazdasági és pénzügyi nevelés A pénz világának, a helyes gazdálkodás alapvető szabályainak megismerésére a kollégium megfelelő helyet és lehetőséget biztosít a tanulók számára. Működése egyben megfelelő példát mutat arra, hogy miként kell és szabad a javakkal ésszerűen gazdálkodni, a fogyasztás szerkezetét a lehetőségekhez viszonyítva megfontolt módon kialakítani. Az egyéni és közösségi érdekek jól összehangolhatók a diák-önkormányzati munka révén. Gyakorolhatók a döntés és a felelősség egymásra hatásából adódó helyzetek. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam -

Ismerje a társadalmi, gazdasági problémák kialakulásának okait. Tanulja meg az ésszerű családi gazdálkodás kialakításának módszereit. Tudja alkalmazni a pénzkezelés különböző technikáit. Tudatosuljon benne a munka jelentősége, mint a javak létrehozásának, illetve megszerzésének eszköze. Legyen tisztában a vállalkozások szerepével, a kockázatvállalás fontosságával és veszélyeivel.

X.1.12 Médiatudatosságra nevelés A társadalmi élet szinte minden mozzanatát áthatják a különféle médiumok. A diákok kollégiumi nevelésének szempontjából tehát fontos, hogy értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét, a társadalom és a média kölcsönös kapcsolatát. A médiatudatosságra nevelés során a megfelelő értelmező, kritikai beállítódás kialakításának és fejlesztésének meghatározó jelentősége van valamennyi korosztály számára. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam -

Alakuljon ki kritikai érzéke a médiatartalmak megválasztásához. Képes legyen az online kommunikáció hatékony felhasználására. Ismerje a reklám hatását a fogyasztásra. Tanulja meg hatékony módon és megfelelő mértékben felhasználni a számítógép és egyéb online média nyújtotta lehetőségeket. Ismerje meg a közösségi tartalmak etikus, jogszabályok szerinti használatának és felhasználásának szabályait. Tudatosuljanak az adatbiztonsággal, jogtudatossággal, a függőséggel (internet, számítógépes játékok) és egyéb veszélyekkel és azok elkerülésével kapcsolatos ismeretek.

164



X.1.13 Keresztyén nevelés Célok és feladatok: Cél: „Minden egy találkozással kezdődött. Néhány ember közvetlen kapcsolatba került a názáreti Jézussal, és vele maradt. Életük új jelentést kapott e találkozással, és mindannak révén, ami Jézus életében és halálában kockán forgott.” E.S. Millebeeck Feladatok a kollégiumi nevelésben: A találkozás lehetőségének megteremtése. Az egyes témák tárgyalása során rámutatni a találkozásainkban jelen levő Istenre. Aki támogat, mellettünk áll, kísér, gyógyít, válaszol, vezet, formál, táplál.

melléállás, kísérés lelki táplálékot adni célmutatás

165


X.2

Az egyes évfolyamok helyi tanterve

X.2.1

9. évfolyam


1. A tanulás tanítása (3 ó) A kollégiumi tanulás jellemzői. Különböző tanulási módszerek a kollégiumban: tanulószobai tanulás, egyéni tanulás, segítőtanulás. A tanulási módszerek alkalmazása tantárgy és helyzet-specifikusan. A tanulási szokások tudatos alakítása, korrekciója. Gondolkodás. Emlékezetfejlesztés. Koncentráció. Bevésés. Ismétlés. Gyakorlás. Könyvtárhasználat. Az eddig megszerzett könyvtári ismeretek rendszerezése a tanulók aktuális érdeklődéséhez igazodva. (könyvtárban!) 2. Erkölcsi nevelés (2 ó) Alapvető erkölcsi normák megismerése. Hogyan épülnek be az alapvető erkölcsi normák személyiségünkbe, mindennapi életünkbe, tevékenységünkbe? 3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés (2 ó) A település vagy a környező térség története. (Kőszeg és környéke története A település legfontosabb igazgatási, egészségügyi, szolgáltató és kulturális intézményei. 4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés (2 ó) Tanulói jogok és kötelességek a kollégiumban. A házirend, napirend ismerete. A tanulói jogok gyakorlása a diákönkormányzatban. 5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése (1 ó) Az önismeret és társas kapcsolati kultúra. 6. A családi életre nevelés (1 ó) Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés, nemi szerepek, barátság, partnerkapcsolatok. Kapcsolatok a családtagok között, a családi otthon, mint a családi élet színtere. 7. Testi és lelki egészségre nevelés (2 ó) A rendszeres testmozgás és az egészséges élet kapcsolata. Az egészséges életmód és életvitel valamint az elhízás és a korszerű táplálkozás közti összefüggések. 8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség (2 ó) Ki a hátrányos helyzetű? Összetartás és együttérzés. 9. Fenntarthatóság, környezettudatosság (2 ó) A természet és az emberi környezet egymásra hatása. Környezetünk változása. Hogyan változott a település? 10. Pályaorientáció (2 ó) Hivatás, hivatástudat. Az egész életen át tartó tanulás fogalma, fontosságának felismerése. 11. Gazdasági és pénzügyi nevelés (2 ó) A gazdálkodás színterei a zsebpénztől a háztartásig. A gazdálkodás tervezése, bevételek, kiadások egyensúlya. 12. Médiatudatosságra nevelés (1 ó) A média társadalmi szerepe. 13. Egyéb foglalkozások (15 ó)

Nyitó foglalkozás: Az év feladatai. Időbeosztás. Általános tájékoztató: napirend, házirend, szervezési feladatok. Tűz és balesetvédelmi oktatás. Ideiglenes lakcímbejelentés.

166


X.2.2


Az evangélikus nevelés; annak célja; általános elvei. A kereszténység unalmas, hazug, elavult? I. negyedévi értékelés: magatartás, szorgalom, tanulmányi. Aktuális problémák, szervezési feladatok. Kollégiumi ügyek. Kicsoda Jézus? Félévi értékelés, minősítések. Új vallási mozgalmak behálózási módzserei. Aktuális problémák, feladatok. Kollégiumi ügyek. Az evangélikus nevelés; erkölcsi nevelés-értékrend. III. negyedévi értékelés. Aktuális problémák, ügyek, szervezési feladatok. Következő évi kollégiumi jelentkezések. Záró foglalkozás: az éves munka értékelése. Minősítések.

10. évfolyam

1. A tanulás tanítása (2 ó) Olvasásfejlesztés. Szövegértés-fejlesztés. Beszédművelés. Az ismeretek ellenőrzése. Tantárgyak fontossági sorrendje a tanulók számára. A tanulás motiváltságának felmérése, alakítása. Az önművelés igényének kialakítása. 2. Erkölcsi nevelés (2 ó) Mértéktartás, együttérzés, segítőkészség. Értékek, értékrendek, erkölcsi tulajdonságok. 3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés (2 ó) Ismerje fel a közösségi összetartozást megalapozó közös értékeket. (Csoportszinten, majd települési és országos szinten is.) Ismerkedés a nemzeti szimbólumokkal. Kialakulásuk, jelentéstartalmuk. 4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés (2 ó) Csak együtt működik: a szolidaritás és a társadalmi együttműködés szükségessége. Az egyén jogainak, céljainak helye a társadalomban. 5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése (1 ó) Az empátia és mások elfogadása. 6. A családi életre nevelés (2 ó) A család szerepe, jelentősége az egészséges testi és lelki fejlődés kialakulásában. Az idős családtagokkal való kapcsolattartás, együttműködés és támogatásuk fontossága. 7. Testi és lelki egészségre nevelés (2 ó) A sport hatása a lelki egyensúly megteremtésében és megőrzésében. Környezetünk és közérzetünk. A káros szenvedélyek, szokások és teljesítménynövelő szerek használatának veszélyei. Rekreáció, séták, kirándulás, a rendszeres fizikai aktivitás a sport hatása a szervezetre. 8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség (2 ó) Társadalmi felelősségvállalás és szolidaritás. Önkéntes feladatvállalás másokért. 9. Fenntarthatóság, környezettudatosság (2 ó) Természeti erőforrásaink védelme Hogyan változik környezetünk élővilága? 10. Pályaorientáció (2 ó) Tevékenységek és szakmák jellemzői. Különféle életpályák bemutatása. 11. Gazdasági és pénzügyi nevelés (2 ó) Pénzügyi nehézség a családban. Szembenézés az okokkal, megoldások keresése. Gazdasági válság a világban. Megoldási lehetőségek. 12. Médiatudatosságra nevelés (1 ó)

167



A reklám és a fogyasztás összefüggése.

13. Egyéb foglalkozások (15 ó)

X.2.3

Nyitó foglalkozás: Az év feladatai. Időbeosztás. Általános tájékoztató: napirend, házirend, szervezési feladatok. Tűz és balesetvédelmi oktatás. Az evangélikus nevelés; erkölcsi nevelés-értékrend. Ideiglenes lakcímbejelentés. Mit kezdjek a Bibliával? I. negyedévi értékelés: magatartás, szorgalom, tanulmányi. Aktuális problémák, szervezési feladatok. Kollégiumi ügyek. Félévi értékelés, minősítések. Az evangélikus nevelés; kiemelt nevelési feladatok. Mi a hit? Aktuális problémák, feladatok. Kollégiumi ügyek. III. negyedévi értékelés. Miért halt meg Jézus? Aktuális problémák, ügyek, szervezési feladatok. Következő évi kollégiumi jelentkezések. Záró foglalkozás: az éves munka értékelése. Minősítések.

11. évfolyam

1. A tanulás tanítása (2 ó) A felkészülés módszerei az iskolai feladatok teljesítésére Dokumentumfajták felhasználása a gyakorlatban 2. Erkölcsi nevelés (2 ó) Egymás mellet élő erkölcsi felfogások, értékeink felismerése. Az erkölcsi normák változásainak megismerése (gyűjtőmunka). 3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés (2 ó) Jó magyarnak lenni: a tudomány és kultúra kiemelkedő magyar képviselői. Egy sikerterület: magyar sportolók a világ élvonalában. 4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés (2 ó) Az együttműködés szabályai: erkölcs, jog. A jogalkotás színterei. A társadalom életét szabályozó intézményi struktúra. 5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése (1 ó) A tudás és tapasztalat jelentősége. 6. A családi életre nevelés (2 ó) Együttműködés és felelősségvállalás a családban. Felmérés, hogy kinek mit jelent a család, az otthon. A családi munkamegosztás, annak helye és szerepe a családi közösségben. 7. Testi és lelki egészségre nevelés (2 ó) Az érzelem-, feszültségszabályozás és agresszió megelőzése a sport, a mozgással járó tevékenységek révén. Szabadidő tervezés, szervezés. Függőséghez vezető lépések, szokások megelőzése. 8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség (2 ó) Az önkéntes munka lehetőségei és jelentősége. Önkéntes munka a kollégiumért. 9. Fenntarthatóság, környezettudatosság (2 ó) Ipari termelés és a környezet védelme Hazai természeti értékeink és a tárgyi környezeti értékeink megóvása 10. Pályaorientáció (2 ó)

168



Továbbtanulási lehetőségek. Az eredményes pályaválasztás. 11. Gazdasági és pénzügyi nevelés (2 ó) Honnan van a pénz? A munka, mint értékteremtő tevékenység. Külső pénzforrás, a hitel. Alapfogalmak (kamat, jelzálog, törlesztés) megismerése. 12. Médiatudatosságra nevelés (1 ó) A médiatartalmak és a valóság összefüggése. 13. Egyéb foglalkozások (15 ó) X.2.4

Nyitó foglalkozás: Az év feladatai. Időbeosztás. Általános tájékoztató: napirend, házirend, szervezési feladatok. Tűz és balesetvédelmi oktatás. Ideiglenes lakcímbejelentés. Miért van rossz, miért szenvedünk? I. negyedévi értékelés: magatartás, szorgalom, tanulmányi. Aktuális problémák, szervezési feladatok. Kollégiumi ügyek. Ellenállni a gonosznak? Félévi értékelés, minősítések. Aktuális problémák, feladatok. Kollégiumi ügyek. Az evangélikus nevelés; erkölcsi elvárások a tanulókkal szemben. III. negyedévi értékelés. Hogyan imádkozzak? Aktuális problémák, ügyek, szervezési feladatok. Következő évi kollégiumi jelentkezések. Záró foglalkozás: az éves munka értékelése. Minősítések.

12. évfolyam

1. A tanulás tanítása (2 ó) A felkészülés módszerei az iskolai feladatok teljesítésére. A tanulás motiváltságának felmérése alakítása. Az önművelés igényének kialakítása. Könyvtári informatika: Könyvtártípusok. Dokumentumfajták. Katalógustípusok. Dokumentumfajták felhasználása a gyakorlatban 2. Erkölcsi nevelés (1 ó) Érvelés, vitatkozás a különböző erkölcsi felfogások mellett vagy ellen. 3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés (1 ó) Nem vagyunk egyedül: kapcsolatunk a szomszéd népekkel. 4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés (1 ó) Önkormányzatiság és választási rendszer. 5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése (1 ó) Társas kommunikáció. 6. A családi életre nevelés (3 ó) A szexuális kultúra. A felelősségteljes párkapcsolat jelentősége és kialakításának folyamata. A családi élet szervezése (szerepek, feladatmegosztás) 7. Testi és lelki egészségre nevelés (2 ó) Diákköri tevékenységek révén a tanulók szerezzenek tapasztalatot az egyéni felelősség és döntés jelentősége tekintetében az egészséges életvitel és a szabadidős tevékenységek megvalósításában. A prevenció, megelőzés és a tudatos életvitel szerepe az egészséges élet szempontjából. 8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség (1 ó) A fogyatékkal élők segítésének lehetőségei. 9. Fenntarthatóság, környezettudatosság (2 ó)

169



Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan’ Környezettudatos vásárlás, fogyasztás gyakorlása 10. Pályaorientáció (2 ó) A munka világa és jellemzői. A munkavállaló jogai és kötelességei. 11. Gazdasági és pénzügyi nevelés (3 ó) Pénzügyi zavarok: eladósodás. Az eladósodás hatása a családra, a társadalomra. A pénzügyi zavarok kezelése. 12. Médiatudatosságra nevelés (1 ó) Az internet használatának szabályai, a helyes etikai magatartás és felelősség. 13. Egyéb foglalkozások (13 ó) X.2.5

Nyitó foglalkozás: Az év feladatai. Időbeosztás. Általános tájékoztató: napirend, házirend, szervezési feladatok. Tűz és balesetvédelmi oktatás. Ideiglenes lakcímbejelentés. A gyógyító Isten. I. negyedévi értékelés: magatartás, szorgalom, tanulmányi. Aktuális problémák, szervezési feladatok. Kollégiumi ügyek. Az otthont adó egyház. Félévi értékelés, minősítések. Aktuális problémák, feladatok. A támogató Szentlélek. III. negyedévi értékelés. Aktuális problémák, ügyek, szervezési feladatok. Következő évi kollégiumi jelentkezések. Záró foglalkozás: az éves munka értékelése. Minősítések. 13-14. évfolyam

1. A tanulás tanítása (1 ó) Az információ feldolgozás fázisainak (anyaggyűjtés, rendszerezés, értékelés, közlés) technikáinak (irodalomjegyzék, jegyzetelés, cédulázás, vázlat) módszereinek és etikai szabályainak elsajátítása a gyakorlat segítségével 2. Erkölcsi nevelés (1 ó) Az emberi megnyilvánulások értelmezése és elemzése az életből és műalkotásokból vett példák segítségével. 3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés (1 ó) A magyarországi nemzetiségek és a határon túli magyarság helyzetének összevetése. 4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés (2 ó) Az államszervezet struktúrája. Az egyén szerepe az államéletében 5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése (1 ó) Az egész életen át tartó tanulás fogalma, fontosságának felismerése. 6. A családi életre nevelés (3 ó) Irodalmi alkotásokba, filmekben ábrázolt családi konfliktusok elemzése. (szerepjátékok) A szülői felelősség, a családi élet szervezése. Elsősegélynyújtás, önvizsgálat, szűrővizsgálatok 7. Testi és lelki egészségre nevelés (2 ó) Mutassuk be és a gyakorlatban alkalmazzuk a rendszeres fizikai aktivitás és sport hatását a szervezetre. Relaxációs technikák megismerése és tanulása.

170



8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség (1 ó) Egyéni felelősség, közös felelősségvállalás. 9. Fenntarthatóság, környezettudatosság (2 ó) Lehetőség és cselekvés. Mit tehetnék és mit teszek? Mi befolyásolja a döntésemet? Hogyan tervezem saját jövőmet? 10. Pályaorientáció (2 ó) Az álláskeresés folyamata és technikája. Felkészülés az esetleges pályakorrekcióra. 11. Gazdasági és pénzügyi nevelés (3 ó) Az egyéni vállalkozás lehetőségei itthon és külföldön Tanácsadó szervezetek. A pénzügyi alapok megteremtésének lehetőségei. 12. Médiatudatosságra nevelés (1 ó) A számítógép, az internetfüggőség veszélyei. 13. Egyéb foglalkozások (13 ó)

Nyitó foglalkozás: Az év feladatai. Időbeosztás. Általános tájékoztató: napirend, házirend, szervezési feladatok. Tűz és balesetvédelmi oktatás. Ideiglenes lakcímbejelentés. Reálprezencia. Honnan ismerhetem meg Isten akaratát? I. negyedévi értékelés: magatartás, szorgalom, tanulmányi. Aktuális problémák, szervezési feladatok. Kollégiumi ügyek. Arcképcsarnok (Akik a hit útján jártak) Félévi értékelés, minősítések. Aktuális problémák, feladatok. Család (hagyományos, modern). „Egész-ség” III. negyedévi értékelés. Aktuális problémák, ügyek, szervezési feladatok. Következő évi kollégiumi jelentkezések. Záró foglalkozás: az éves munka értékelése. Minősítések.

171



2. számú melléklet: MINŐSÍTŐRENDSZER

Kategória

Tanulmányi eredmény

Szorgalom

Magatartás / etikai szint

A közösségi tevékenység, rendszeretet,

Kiváló kollégista

4,5 felett

példás (5-ös)

- viselkedése tanáraival - viselkedése társaival - általános magaviselete - a házirend, napirend betartása példás szintű,

- az önként vállalt közösségi funkció és tevékenység kiváló teljesítése, - környezetének rendben tartása (szobarend, szekrényrend) példás,

Példás kollégista

4 - 4,5 között

jó (4 -es)

- viselkedése példás - esetenként figyelmetlen,

- a választott, kijelölt vagy felkért feladat példás szintű teljesítése, - rendszeretete példás

Jó kollégista

3,3 - 4,0 között

jó (4 -es)

- viselkedése jó szintű, - a házirendet esetenként megsérti,

- a megbízatás, vállalás jó szintű teljesítése, - rendszeretete jó szintű,

Kollégista

3,3 alatt

változó (3-as) - közösségromboló magatartás, - fegyelmi vétség terheli, - udvariatlan, szemtelen,

- a felkért feladat visszautasítása, - a közösség passzív tagja, - rendszeretetére az igénytelenség jellemző,

Bukott tanuló: pótszilencium 16,00 -tól (nevelőtanári döntéssel) Az évismétlésre bukottak a következő tanévi kollégiumi felvételnél túljelentkezés esetén nem kapnak elhelyezést. (Nagyon indokolt esetben a kollégiumvezető ettől eltérhet.)

172



Kedvezmények I. kategória Kiváló kollégista

II. kategória Példás kollégista

III. kategória Jó kollégista

- kollégiumvezetői dicséret - kötetlen tanulás - 21,00 óráig a kollégiumból való távollét, bejelentési kötelezettséggel: * hol van * mikor érkezik - félévente egy, általuk választott program (színház, koncert, hangverseny, kirándulás, uszoda bérlet, stb.)

- nevelőtanári, esetleg koll. vezetői dicséret - kötetlen tanulás (csoportvezető tanári döntéssel) - évente egy, általuk választott program (színház, koncert, hangverseny, kirándulás, uszoda bérlet, stb.)

- nevelőtanári dicséret - gyakorlat előtti szilencium a 2.órától

IV. kategória - nincs kedvezmény Vállalás nincs. Értékelés havonta, csoportfoglalkozáson. Besorolás félévente, csoportfoglalkozáson, a félévi és év végi eredmények alapján. Az első évfolyamos tanulók félévig IV. kategóriás kollégisták. A csoportvezető nevelőtanár az arra érdemeseknek különböző kedvezményeket adhat, tényszerű indoklással. A 0,5 feletti javulás illetve rontás esetén a besorolás két kategóriát emelkedhet, vagy csökkenhet, csoportvezető tanári döntéssel. Félév közben az eredmények függvényében csoportvezető döntéssel határozott időre szóló kedvezményadás illetve szigorítás lehet.

173

tanári


3. számú melléklet: KERET - NAPIREND

Ébresztő:

Reggeli:

Reggeli szilencium:

6,00 - 6,20 órakor

6,30 - 6,50 - ig

7,05 - 7,45 - ig

Kollégium elhagyása:

Ebéd: Kimenő:

Vacsora:

Villanyoltás:

7,50 – ig

12,30 - 14,40 – ig 16,25 – ig

19,00 - 19,30 - ig

21,30 - kor

Ezen keret-napirend a házirend mellékleteként a visszavonásáig van érvényben.

174



H)


LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

Az Evangélikus Mezőgazdasági, Kereskedelmi, Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium (9730 Kőszeg, Árpád tér 1.) Pedagógiai programját a szülői szervezet 2014. május hó 27. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet véleményezési jogát jelen pedagógiai program felülvizsgálata során gyakorolta.

Kelt: Kőszeg, 2014. május hó 27. nap

………………………………………… Némethné Palásti Anikó szülői szervezet elnöke

Az Evangélikus Mezőgazdasági, Kereskedelmi, Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium (9730 Kőszeg, Árpád tér 1.) Pedagógiai programját az intézmény diákönkormányzata 2014. május hó 27. napján tartott ülésén megtárgyalta és véleményezte.

Kelt: Kőszeg, 2014. május hó 27. nap

………………………………………… Tóth Tamás diákönkormányzat elnöke

175



Az Evangélikus Mezőgazdasági, Kereskedelmi, Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium (9730 Kőszeg, Árpád tér 1.) Pedagógiai programját az intézmény nevelőtestülete 2014. június hó 5. napján tartott értekezletén megtárgyalta és elfogadta.

Kelt: Kőszeg, 2014. június hó 5. nap

………………………………………… Koltay Árpád hitelesítő nevelőtestületi tag

………………………………………… Nemesné Erdősi Timea hitelesítő nevelőtestületi tag

Aláírásommal tanúsítom, hogy az Evangélikus Mezőgazdasági, Kereskedelmi, Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium (9730 Kőszeg, Árpád tér 1.) igazgatótanácsa a Magyarországi Evangélikus Egyház Az egyház intézményeiről szóló 2005. évi VIII. törvényének 14. § d) pontjában meghatározottaknak megfelelően az intézmény Pedagógiai programját 2014. …………… hó …... nap napján tartott ülésén megtárgyalta és véleményezte.

Az igazgatótanács az intézmény Pedagógiai programjának rendelkezéseivel egyetért.

Kelt: Kőszeg 2014. …………… hó …... nap

………………………………………… Dr. Gimesi Szabolcs igazgatótanács elnöke

176



A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 32.§ (1) i) pontja, valamint Az egyház intézményeiről szóló 2005. évi VIII. törvény 7. § (1) b) pontjában meghatározottak alapján a Magyarországi Evangélikus Egyház, mint az Evangélikus Mezőgazdasági, Kereskedelmi, Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium (9730 Kőszeg, Árpád tér 1.) fenntartója, az intézmény Pedagógiai programjának rendelkezéseit jóváhagyja.

Kelt: Budapest, 2014. …………… hó …... nap

………………………………………… fenntartó képviselője

177

Evangélikus Mezőgazdasági Kereskedelmi Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium

Recommend Documents