PÁLFFY MIKLÓS KERESKEDELMI SZAKKÉPZŐ ISKOLA. (9023 Győr, Földes G. u ) SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

PÁLFFY MIKLÓS KERESKEDELMI SZAKKÉPZŐ ISKOLA

(9023 Győr, Földes G. u. 34-36.)

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

2010

Pálffy Miklós Kereskedelmi Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata

2. oldal

TARTALOMJEGYZÉK

1.

Általános rendelkezések ............................................................................................... 5 Az intézmény adatai ................................................................................................................5 Az intézmény jogállása ...........................................................................................................5 Az intézmény tevékenysége: ..................................................................................................6 Az intézmény szervezeti egységei: .........................................................................................8 1.4.1. Szakközépiskolai tagozat: ..............................................................................................8 1.4.2. Szakiskolai tagozat .........................................................................................................8 1.4.3. Felnőtt tagozat ................................................................................................................8 1.5. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata ..................................................................9 1.6. Az SZMSZ hatálya ..................................................................................................................9 1.1. 1.2. 1.3. 1.4.

2.

Az iskola szervezeti rendszere, irányítása ................................................................. 10 2.1.

Az iskola szervezete ............................................................................................................ 10 2.1.1. Az iskola vezetése ....................................................................................................... 10 2.1.2. Az iskola dolgozói ........................................................................................................ 11 2.1.3. Az iskola szervezeti egységei ...................................................................................... 11 2.2. Az iskola szervezetének vázlata .......................................................................................... 12

3.

Az iskola közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel ........................ 13 3.1. 3.2. 3.3. 3.4.

3.5.

3.6.

3.7. 3.8.

4.

Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai.................................... 22 4.1. 4.2. 4.3. 4.4.

5.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének, értékelésének rendje ...................................... 27 A gazdálkodási tevékenység ellenőrzése ............................................................................ 28

Az iskola működésének rendje ................................................................................... 29 6.1. 6.2.

7.

A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás formája, módja, rendje ........................... 22 Kapcsolattartás a gazdálkodó szervezetekkel, gyakorlati munkahelyekkel, kamarával ...... 23 Az iskola kapcsolatai más iskolákkal ................................................................................... 25 Az iskola nemzetközi kapcsolatai......................................................................................... 25

A belső ellenőrzés rendje............................................................................................ 27 5.1. 5.2.

6.

Az iskolaközösség ................................................................................................................ 13 Az iskolaszék........................................................................................................................ 13 Az iskolai alkalmazottak /közalkalmazottak/ közössége ...................................................... 13 A pedagógusok közösségei ................................................................................................. 14 3.4.1. A nevelőtestület ........................................................................................................... 14 3.4.2. A nevelők szakmai munkaközösségei ......................................................................... 15 3.4.3. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok................................................................ 16 A szülők közösségei ............................................................................................................. 17 3.5.1. Az osztályok szülői munkaközösségei ......................................................................... 17 3.5.2. A szülői munkaközösség választmánya és vezetősége .............................................. 17 3.5.3. Az iskolai szülői munkaközösség jogai ........................................................................ 18 A tanulók közösségei ........................................................................................................... 18 3.6.1. Az osztályközösségek.................................................................................................. 18 3.6.2. A diákkörök .................................................................................................................. 18 3.6.3. A diákönkormányzat .................................................................................................... 18 A szakmai tanácsadó testület .............................................................................................. 19 Az iskola közösségeinek kapcsolattartása ........................................................................... 20 3.8.1. Az iskolavezetés és a nevelőtestület ........................................................................... 20 3.8.2. A pedagógusok és a tanulók ....................................................................................... 20 3.8.3. A pedagógusok és a szülők ......................................................................................... 21

Az iskola dolgozóira és tanulóira vonatkozó szabályok ....................................................... 29 A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával ............................................................................................................................... 31

A tanórán kívüli foglalkozások ................................................................................... 33 7.1. 7.2.

A tanórán kívüli foglalkozások formái .................................................................................. 33 A tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok ........................................ 33


8.

3. oldal

Az iskolai könyvtár működési rendje ......................................................................... 34 Azonosító adatok ................................................................................................................. 34 Az iskolai könyvtár alapfeladatai .......................................................................................... 34 Az iskolai könyvtár működési feltételei, gazdálkodása ........................................................ 34 Az iskolai könyvtár kapcsolatai ............................................................................................ 34 Állománygondozás, állományvédelem ................................................................................. 35 Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása ................................................................ 35 Az iskolai könyvtár használói ............................................................................................... 35 Az iskolai könyvtár szolgáltatásai......................................................................................... 36 8.8.1. Helyben biztosított szolgáltatások: .............................................................................. 36 8.8.2. Kölcsönzés: .................................................................................................................. 36 8.9. Beiratkozás a könyvtárba ..................................................................................................... 36 8.10. Az olvasók jogai ................................................................................................................... 37 8.11. Az olvasók kötelességei ....................................................................................................... 37 8.12. A könyvtár nyitva tartása ...................................................................................................... 37 8.1. 8.2. 8.3. 8.4. 8.5. 8.6. 8.7. 8.8.

9.

A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör működésének rendje ............. 38

10. A tanulók mulasztásának igazolása ........................................................................... 39 11. A tanulók jutalmazása ................................................................................................. 40 12. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések ..................................................... 41 12.1.

A fegyelmi eljárás szabályai ................................................................................................. 42

13. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása .................................... 42 14. Intézményi védő óvó előírások ................................................................................... 44 14.1. 14.2. 14.3. 14.4.

Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén ..................................................................................................................... 44 Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételei megteremtésével összefüggő tevékenységek rendje ...................................................................................... 46 Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők szabályai ............................ 46 Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai ................................................ 47

15. A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei ............................. 47 16. Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése.......................................................... 48 17. A tankönyvellátás rendje ............................................................................................ 50 18. Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység ................................................................. 51 19. A felnőttoktatás formái ................................................................................................ 52 Az oktatás szervezete .......................................................................................................... 52 19.1.1. Az oktatás formái ......................................................................................................... 52 19.1.2. Az oktatás irányítása.................................................................................................... 53 19.1.3. A nevelőtestület ........................................................................................................... 53 19.2. A felnőtt tagozat tanulói ........................................................................................................ 54 19.2.1. A felvétel feltételei: ....................................................................................................... 54 19.2.2. A felvételi eljárás .......................................................................................................... 54 19.2.3. A tanuló jogai és kötelezettségei ................................................................................. 55 19.2.4. A tanulói jogviszony megszűnése ................................................................................ 55 19.3. A képzés rendje ................................................................................................................... 56 19.4. Szervezési kérdések ............................................................................................................ 56 19.5. Pénzügyi intézkedések ........................................................................................................ 57 19.1.

20. Az iskolai hagyományok és a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok....................................................................................................................... 57 21. Záró rendelkezések ..................................................................................................... 61


Mellékletek: 1. sz. melléklet: 2. sz. melléklet: 3. sz. melléklet: 4. sz. melléklet: 5. sz. melléklet: 6. sz. melléklet: 7. sz. melléklet: 8. sz. melléklet: 9. sz. melléklet: 10. sz. melléklet: 11. sz. melléklet: 12. sz. melléklet: 13. sz. melléklet: 14. sz. melléklet: 15. sz. melléklet:

16. sz. melléklet: 17. sz. melléklet: 18. sz. melléklet: 19. sz. melléklet: 20. sz. melléklet: 21. sz. melléklet: 22. sz. melléklet: 23. sz. melléklet: 24. sz. melléklet: 25. sz. melléklet:

4. oldal

Munkaköri leírások Munkavédelmi szabályzat Tűzvédelmi szabályzat Munkahelyi kockázatértékelés Ügyrend Belső kontrollrendszer Bizonylati szabályzat + bizonylati album Ügyviteli és iratkezelési szabályzat Analitikus nyilvántartások Közbeszerzési szabályzat Közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések szabályzata Helyiség bérbeadási szabályzat Önköltség számítási szabályzat Belföldi és külföldi kiküldetések eljárásrendje Második és további szakképesítés megszerzésekor, felnőttképzésben résztvevők térítési díjáról, tandíj befizetésről, közreműködők díjazására vonatkozó rendelkezés Gépjármű üzemeltetési szabályzat Szabályzat a bélyegzők beszerzéséről, használatáról és selejtezéséről Támogatás iránti pályázatokkal kapcsolatos eljárási szabályok rendje Iskolai könyvtár működési rendje Iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata Diákigazolványok kezelési, nyilvántartási szabályzata Informatikai szabályzat A pedagógusok minőségi munkavégzéséért járó keresetkiegészítésének megállapítása Esélyegyenlőségi terv A vezetékes és mobiltelefonok használatára vonatkozó szabályzat

GPSZK-tól – módosítás nélkül - átvett szabályzatok: Számlarend Számviteli politika Eszközök és források értékelési szabályzata Leltározási szabályzat Felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzata Belső ellenőrzési szabályzat Pénzkezelési szabályzat


1.

Általános rendelkezések

1.1.

Az intézmény adatai

Az intézmény neve:

Pálffy Miklós Kereskedelmi Szakképző Iskola

Az intézmény székhelye:

Az intézmény típusa:

1.2.

9023 Győr, Földes Gábor u. 34-36.

többcélú közoktatási intézmény

Az intézmény jogállása

Az intézmény jogalanyisága: az intézmény önállóan működő jogi személy

5. oldal


1.3.

6. oldal

Az intézmény tevékenysége:

Az intézmény alaptevékenységei: 562913 562917 682002 841403

Iskolai intézményi étkeztetés Munkahelyi étkeztetés Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Város-, és községgazdákodási m.n.s. szolgáltatások

853121 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9–12/13. évfolyam) 853122 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9– 12/13. évfolyam) 853124 Szakközépiskolai felnőttoktatás (9–12/13. évfolyam) 853131 Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9–10. évfolyam) 853132 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9–10. évfolyam) 853135 Szakiskolai felnőttoktatás (9–10. évfolyam) 853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853212 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon 853214 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás 853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 853222 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon 853224 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás 853231 Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon 853232 Sajátos nevelési igényű tanulók emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatása a szakképzési évfolyamokon 853234 Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés 854211 Felsőfokú szakképzés 855917 Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés 855931 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás 855932 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 869042 Ifjúság-egészségügyi gondozás 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

Az intézmény kiegészítő tevékenységei 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 853121 855931 855932 856099

Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9–12/13. évfolyam) Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység


Az iskola vállalkozási tevékenységet nem folytat.

7. oldal


1.4.

1.4.1.

8. oldal

Az intézmény szervezeti egységei:

Szakközépiskolai tagozat:

Az érettségire felkészítő, általános műveltséget megalapozó nevelés és oktatás a 9. évfolyamon kezdődik és – az idegen nyelvi előkészítő osztály kivételével – a 12. évfolyamon fejeződik be. Az idegen nyelvi előkészítő osztályban az érettségire felkészítő, általános műveltséget megalapozó nevelés és oktatás a 9. évfolyamon kezdődik és a 13. évfolyamon fejeződik be. Az általános műveltséget megalapozó szakaszban szakmai orientációs és szakmacsoportos alapozó képzés is folyhat. A szakképzés az Országos Képzési Jegyzék által meghatározott évfolyamon fejeződik be. Az intézmény a Széchenyi István Egyetemmel kötött szerződés alapján a szakképző évfolyamon felsőfokú szakképzést is folytathat.

1.4.2.

Szakiskolai tagozat

Az általános műveltséget megalapozó nevelés és oktatás a 9. évfolyamon kezdődik és a 10. évfolyamon fejeződik be. Az általános műveltséget megalapozó szakaszban szakmai alapozó, előrehozott szakmai elméleti és gyakorlati képzés is folyhat. A szakképzés az Országos Képzési Jegyzék által meghatározott évfolyamon fejeződik be. 1.4.3.

Felnőtt tagozat

A tagozat megnevezése:

Pálffy Miklós Kereskedelmi Felnőtt Tagozata

Szakképző

Iskola

A felnőtt tagozaton a szakközépiskolai, valamint az egyéb szakmai képzés, nevelés és oktatás esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerint is szervezhető.


9. oldal

Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata

1.5.

Pálffy Miklós Kereskedelmi Szakképző Iskola Győr

A bélyegzők használatára az alábbi személyek jogosultak:      

1.6.

az igazgató az igazgatóhelyettesek a felnőtt-tagozat vezetője a szakképzési vezető és a szakiskolai képzés vezetője a gazdasági vezető (engedélyével a pénztáros és a gondnok) az iskolatitkár és titkársági dolgozók

Az SZMSZ hatálya

Az SZMSZ és a mellékletét képező belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi tanulójára és közalkalmazottjára nézve kötelező érvényű. Az SZMSZ hatálya kiterjed az iskolával egyéb jogviszonyban álló alkalmazottakra is.


10. oldal

2.

Az iskola szervezeti rendszere, irányítása

2.1.

Az iskola szervezete Az iskola vezetése

2.1.1.

Az iskola élén az igazgató áll. Az iskola igazgatóját nyilvános pályázat útján Győr Megyei Jogú Város Közgyűlése bízza meg, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Az igazgató magasabb vezető beosztású közalkalmazott. Az iskola többi alkalmazottja tekintetében a munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja. Az iskolai igazgatója vezetői tevékenységét az iskolavezetőség közreműködésével látja el. Az iskolavezetőség tagjai:       

az igazgató az általános igazgatóhelyettes a közismereti és nevelési igazgatóhelyettes a felnőtt tagozat vezetője a szakképzési vezető (gyakorlati oktatásvezető) a szakiskolai képzés vezetője (gyakorlati oktatásvezető) a gazdasági vezető

Az iskolavezetőség közalkalmazottak

tagjai

–

az

igazgató

kivételével

-

vezető

beosztású

Az iskolavezetés tagjainak megbízását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja, határozatlan időre. Az igazgatóhelyettesek és a vezető beosztású dolgozók munkájukat munkaköri leírások, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. Munkaköri leírásuk a SZMSZ 1. sz. mellékletében található. A vezető beosztású közalkalmazottak tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, kölcsönösen együttműködve, egymással mellérendeltségi viszonyban látják el. Az iskolavezetőség tanácskozásainak időpontját az éves munkaterv tartalmazza. A helyettesítés rendje: Az igazgatót akadályoztatása, távolléte esetén – a gazdasági és pénzügyi kérdések kivételével – teljes jogkörrel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Gazdasági és pénzügyi kérdésekben az igazgató helyettesítését a gazdasági vezető látja el.


2.1.2.

11. oldal

Az iskola dolgozói

Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. A munkaköri leírások a SZMSZ 1. sz. mellékletében találhatók.

2.1.3.

Az iskola szervezeti egységei

Az iskola szervezeti egységei:

A szervezeti egység élén az alábbi felelős beosztású vezető áll: ................................................................................................................................. Szakközépiskolai tagozat: általános képzés közismereti és nevelési igazgatóhelyettes szakképzés szakképzési vezető (elmélet+gyakorlat) Szakiskolai tagozat: általános képzés közismereti és nevelési igazgatóhelyettes szakképzés szakiskolai képzés vezetője (elmélet+gyakorlat) Felnőtt tagozat: tagozatvezető


2.2.

12. oldal

Az iskola szervezetének vázlata

Igazgató

Közismereti és nevelési igazgatóhelyettes

Szakiskolai képzés vezetője (gyak.oktatásvezető helyettes)

Szakképzési vezető (gyak.oktatásvezető)

A felnőtt tagozat vezetője

Általános igazgatóhelyettes

Gazdasági vezető

Szakközépiskolai tagozat Általános képzés Szakképzés Szakiskolai tagozat Általános képzés Szakképzés

Felnőtt tagozat Általános képzés Szakképzés

Rendszergazda

Közismereti és nevelési igazgatóhelyettes

Szakiskolai képzés vezetője (gyak.oktatásvezető helyettes)

Szakképzési vezető (gyak.oktatásvezető)

Szakmacsoportos alapozó képzés szakmai munkaközössége Szakközépiskolai szakmai munkaközösség I. Szakközépiskolai szakmai munkaközösség II. Osztályfőnöki munkaközösség Magyar nyelv és irodalom munkaközösség

Szakiskolai szakmai munkaközösség

Igazgató

Titkársági dolgozók

A felnőtt tagozat vezetője

Általános igazgatóhelyettes

Gazdasági vezető

A felnőtt tagozaton foglalkoztatottak

Könyvtáros Oktatástechnikus Szabadidő-szervező

Történelem munkaközösség Matematika munkaközösség Idegen nyelvi (német) munkaközösség Idegen nyelvi (angol) munkaközösség Informatika munkaközösség

Gazdasági dolgozók Gondnok

Ifjúságvédelmi felelős Technikai dolgozók


13. oldal

3.

Az iskola közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel

3.1.

Az iskolaközösség

Az iskolaközösséget az alkalmazottak, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik.

3.2.

Az iskolaszék

Az iskolában a SZMSZ megalkotásakor nem működik iskolaszék. Az iskolaszék megalakítását kezdeményezheti bármelyik - a jogszabályokban meghatározott - fél, így:  a nevelőtestület  a szülők  az iskolai diákönkormányzat. Az iskolaszék megalakítására vonatkozó döntést minden érintett közösség a döntéshozatalra vonatkozó saját szabályok szerint hozza. Ha bármelyik fél meghozza az iskolaszék megalakításának kezdeményezésére vonatkozó döntését a SZMSZ módosításával meg kell alkotni az iskolaszék tagjainak megválasztására vonatkozó szabályokat. 3.3.

Az iskolai alkalmazottak /közalkalmazottak/ közössége

Az iskolai alkalmazottak közössége az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból tevődik össze. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok /Mt, Kjt és ezekhez kapcsolódó rendeletek/ valamint az intézmény Közalkalmazotti Szabályzata és a Kollektív Szerződése rögzíti.


3.4. 3.4.1.

14. oldal

A pedagógusok közösségei A nevelőtestület

A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, az iskola gazdasági vezetője, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő alábbi felsőfokú végzettségű dolgozók: - könyvtárostanár - rendszergazda - szabadidő-szervező A nevelőtestület az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. A nevelőtestület véleményét megfogalmazott esetekben.

ki

kell

kérni

a

magasabb

jogszabályokban

A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület a szakmai munkaközösségekre ruházza a tantárgyfelosztás előtti véleményezés, továbbá a pedagógusok megbízásának és az iskola felvételi követelményeinek meghatározásának jogát; a szakmai munkaközösségek félévente beszámolót készítenek tevékenységükről. A tanulók fegyelmi ügyeiben a nevelőtestület döntési jogkörét az egy osztályban tanító tanárok közössége gyakorolja. Az iskola nevelőtestülete feladatkörének részleges ellátására bizottságokat hozhat létre. A bizottságok feladat- és hatásköréről a nevelőtestület megalakításukkal egyidejűleg dönt. A bizottságok tagjai maguk közül a tevékenység összehangolására, irányítására vezetőt választhatnak. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezletet tartja:  tanévnyitó értekezlet  az I. félév munkáját értékelő értekezlet  tanévzáró értekezlet  félévi és év végi osztályozó értekezlet  nevelési értekezlet


15. oldal

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívását kezdeményezhetik:    

az iskolavezetés tagjai a munkaközösség-vezetők a szakszervezet ill. a közalkalmazotti tanács a nevelőtestület tagjainak legalább 20 %-a

A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van. A nevelőtestület döntéseit - ha erről magasabb jogszabály, ill. az SZMSZ másként nem rendelkezik - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben - a nevelőtestület többségének kérésére titkos szavazással is dönthet. A félévzáró és a tanévzáró nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A tantestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része vesz részt egy-egy értekezleten. Ilyen értekezlet lehet:  az egy osztályban vagy egy évfolyamon tanító pedagógusok értekezlete  a felnőtt tagozat pedagógusainak értekezlete

3.4.2.

A nevelők szakmai munkaközösségei

Iskolánkban az alábbi szakmai munkaközösségek működnek:           

magyar nyelv és irodalom történelem matematika osztályfőnöki idegen nyelvi I.(német) idegen nyelvi II. (angol) informatika szakközépiskolai képzések szakmai munkaközössége I. szakközépiskolai képzések szakmai munkaközössége II. szakiskolai képzések szakmai munkaközössége szakmacsoportos alapozó képzések munkaközössége


16. oldal

A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek feladatai a szakterületükön belül:  szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskola munkáját,  részt vesznek az iskolai oktató-nevelő munka belső fejlesztésében /tartalmi és módszertani korszerűsítés/,  egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérése, értékelése,  pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása,  javaslatot tesznek a pedagógusok továbbképzésére, segítséget nyújtanak a nevelők önképzéséhez,  központi tételsor hiányában összeállítják az érettségi és szakmai vizsgák tételsorait, ezeket értékelik,  javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre előirányzatok felhasználására, és véleményezik azokat,

álló

szakmai

 segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját,  megválasztják a munkaközösség vezetőjét  segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetőjének a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez. A szakmai munkaközösség az iskola pedagógiai programja, munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított egy évre szóló munkaterv szerint tevékenykedik. A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjai választják és az igazgató bízza meg (1 éves időtartamra). A munkaközösség-vezetők munkájukat a SZMSZ 1.sz. mellékletében található munkaköri leírás alapján végzik. 3.4.3.

Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok

Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az iskolavezetés döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az iskolavezetés hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg.


3.5.

17. oldal

A szülők közösségei

Az iskolában a szülőknek az oktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői munkaközösség (SZMK) működik. 3.5.1.

Az osztályok szülői munkaközösségei

Az osztályok szülői munkaközösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az egy osztályba járó tanulók szülei maguk közül megválasztják az osztály szülői munkaközösségének elnökét. Az osztályok szülői munkaközösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat a választott osztály szülői munkaközösségének elnöke vagy az osztályfőnök segítségével juttatják el az iskola vezetőségéhez.

3.5.2.

A szülői munkaközösség választmánya és vezetősége

Az iskolai szülői munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai SZMK választmánya. Az iskolai SZMK választmányának munkájában az osztály szülői munkaközösségek elnökei vehetnek részt. Az iskolai SZMK választmánya 5 tagú vezetőséget választ, a vezetőség pedig megválasztja az iskolai SZMK elnökét. Az iskolai SZMK elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával vagy a közismereti és nevelési igazgatóhelyettessel tart kapcsolatot. Az iskolai SZMK választmánya ill. vezetősége akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint 50 %-a jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az iskolai SZMK vezetőségét az iskola igazgatójának tanévenként legalább egy alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről.


3.5.3.

18. oldal

Az iskolai szülői munkaközösség jogai

Az iskolai szülői munkaközösséget az alábbi jogok illetik meg:  megválasztja saját tisztségviselőit  megválasztja a szülők képviselőit az iskolaszékbe  kialakítja saját működési rendjét  az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét  képviseli a szülőket érvényesítésében

az oktatási törvényben

megfogalmazott

jogaik

 véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a SZMSZ azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak  véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. 3.6. 3.6.1.

A tanulók közösségei Az osztályközösségek

Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket a SZMSZ 1. sz. mellékletében található munkaköri leírás alapján végzik. Az osztályközösség tagjaiból legalább 3 tagú vezetőséget választ, ebből 1 fő az osztálytitkár. 3.6.2.

A diákkörök

A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az iskolában működő diákkörökről a diákönkormányzat javaslatára az igazgató dönt. 3.6.3.

A diákönkormányzat

A tanulók, a tanulóközösségek és diákkörök érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik.


19. oldal

Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő pedagógus is érvényesítheti. Javaslattétel, véleményezés előtt azonban az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét ki kell kérnie. Az iskolai diákönkormányzat a jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat szabályzata szerint folytatja.

tevékenységét

saját

szervezeti

és

működési

Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő pedagógust a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján, a nevelőtestület egyetértésével, az igazgató bízza meg. Évente legalább egy alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, melyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért a diákmozgalmat segítő pedagógus felelős. A diákönkormányzat vezetőségének döntése alapján a diákközgyűlés diákküldöttgyűlésként is megszervezhető.

3.7.

A szakmai tanácsadó testület

Az iskolában folyó szakmai munka segítésére szakmai tanácsadó testület hozható létre. A szakmai tanácsadó testület a gazdálkodó szervezetek és érdekképviseleti szerveik valamint a nevelőtestület képviselőiből áll. A szakmai tanácsadó testület véleményező, javaslattételi jogkörrel rendelkezik az iskolában folyó szakmai képzést illetően. A szakmai tanácsadó testület tagjait az iskola igazgatója kéri fel a testület munkájában való részvételre, a szakképzési vezetők javaslata alapján. A szakmai tanácsadó testület évente legalább egyszer ülésezik. A szakmai tanácsadó testület ülésein részt vesznek:  az iskola igazgatója  a szakképzési vezetők  az iskolavezetés által meghívott pedagógusok.


3.8. 3.8.1.

20. oldal

Az iskola közösségeinek kapcsolattartása Az iskolavezetés és a nevelőtestület

A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai lehetnek:    

az iskolavezetőség ülései az iskolavezetés és a munkaközösség-vezetők ülései az igazgató (iskolavezetés) és a választott képviselők megbeszélései egyéb alkalmi jellegű értekezletek és megbeszélések

A vezetőség az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint a körözvényen keresztül, továbbá minden héten a szerdai nagyszünetben szóbeli tájékoztatással értesíti a pedagógusokat. A körözvény minden szerdán a tanári szobában kerül elhelyezésre. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: 

az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés őket is érintő döntéseiről, határozatairól



az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az iskolavezetőség felé.

A nevelőtestület tagjai munkaköri feladataik ellátása során felmerült kérdéseikkel, problémáikkal közvetlen felettesükhöz fordulhatnak. A pedagógusok kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban közvetlenül vagy munkaköri vezetőjük, választott képviselőik közvetítésével közölhetik az iskola igazgatójával, illetve vezetőségével. 3.8.2.

A pedagógusok és a tanulók

Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató vagy a közismereti és nevelési igazgatóhelyettes  az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésein alkalmanként  a diákközgyűlésen (küldöttgyűlésen) évente legalább egy alkalommal valamint az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon rendszeresen tájékoztatják a tanulókat.


21. oldal

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatni kell. A 13. és 14. szakképző évfolyam tanulóit a szaktanárok és az osztályfőnökök szóban, illetve a bizonyítványon keresztül írásban tájékoztatják a tanuló haladásáról. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola vezetőségével, a pedagógusokkal, a nevelőtestülettel. 3.8.3.

A pedagógusok és a szülők

Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató:  a szülői munkaközösség választmányi vagy vezetőségi ülésén alkalmanként az osztályfőnökök:  az osztály szülői értekezleten tájékoztatják a szülőket. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak:    

szülői értekezletek fogadó órák írásbeli tájékoztatók az ellenőrző könyvben családlátogatások (indokolt esetben).

A szülői értekezletek és fogadóórák idejét az iskolai munkaterv évenként tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, nevelőtestületével. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, minőségirányítási programjáról és házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint az iskolavezetőség tagjaitól az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programja, szervezeti és működési szabályzata, minőségirányítási programja, házirendje nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. Az intézményi alapdokumentumok egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg:  az iskola fenntartójánál,  az iskola irattárában,  az iskola könyvtárában,  az iskola tanári szobájában,  az iskola igazgatójánál és az iskolavezetés tagjainál. Az iskola pedagógiai programja az iskola honlapján is olvasható.


4.

22. oldal

Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai

Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola vezetőségének állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:  a fenntartóval,  a megyei pedagógiai intézettel,  helyi oktatási intézmények vezetőségével A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. Az eredményes oktató és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal:  az iskolát támogató alapítvány kuratóriumával  a tanulók gyakorlati képzését biztosító gazdálkodó szervezetekkel  a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával  a KISOSZ helyi szervezetével  a Munkaügyi Központ helyi kirendeltségével  a helyi gyermek- ill. ifjúságvédelmi szervezetekkel  az iskola nemzetközi kapcsolataiban közreműködő külföldi iskolákkal  a régió oktatási intézményeivel,  minden olyan külső partnerrel, akit az intézmény minőségirányítási programja meghatároz. A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért - a munkaköri leírásokban meghatározottak szerint - az adott terület vezetői a felelősek. 4.1.

A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás formája, módja, rendje

A tanuló egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskola-egészségügyi szolgálat alkalmazottaival (iskolaorvos, védőnő), akik megszervezik a tanulók jogszabályban meghatározott egészségügyi vizsgálatait. A kapcsolattartás részletes módját, rendjét az SZMSZ 12. pontja szabályozza. A tanulók veszélyezettségének megelőzése, valamint a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a helyi gyermekjóléti szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért a közismereti és nevelési igazgatóhelyettes a felelős.


4.2.

23. oldal

Kapcsolattartás a gazdálkodó szervezetekkel, gyakorlati munkahelyekkel, kamarával

Tanulóink gyakorlati képzése érdekében iskolánknak évente vállalkozóval és gazdasági társasággal van rendszeres kapcsolata.

több

egyéni

A kereskedőtanulók gyakorlati képzésére vonatkozóan a gazdálkodó szervezetek évenként benyújtják tanulószerződés-kötési igényüket a területileg illetékes Kereskedelmi és Iparkamara és az iskola felé. A gyakorlati munkahelyek képzésre való alkalmasságának megállapítása - a hatályos jogszabályoknak való megfelelés vizsgálatával - ezután történik helyszíni szemlével, a Kamarával karöltve. A gyakorlati képzésre alkalmas gazdálkodó szervezetek a tanulókkal a szakmai évfolyamra történő beiratkozásukig tanulószerződést kötnek. Az iskola fontos törekvése a gyakorlati képzőhelyekkel való rendszeres kapcsolattartás, amely több formában valósul meg. Az operatív kérdésekben szinte mindennapos az érintkezés a tanulókat foglalkoztató cégekkel, azok képviselőivel. Ez a kapcsolat elsősorban a szakoktatók és a gyakorlati oktatás vezetők közreműködésével valósul meg. A stratégiai döntésekhez másfajta kapcsolatra van szükség. Fontos törekvésünk, hogy a nagyobb jelentőséggel bíró kérdésekben kikérjük azon gyakorlati munkahelyek véleményét, melyek a legtöbb gyakorlóhelyet biztosítják tanulóinknak, illetve amelyek később legnagyobb létszámban foglalkoztatják végzett tanulóinkat. A gyakorlati képzést biztosító gazdálkodó szervezetek képesek a leginkább arra, hogy a munkaerőpiaci igényeket közvetítsék iskolánk számára. Iskolánk létrehozott a gazdálkodó szervezetek képviselőiből egy olyan szakmai tanácsadó testületet, amely szakmai véleményével segít bennünket céljaink elérésében. A partner gazdálkodó szervek segítenek abban is bennünket, hogy az oktatott tananyag gyakorlatias jellege erősödjön A gazdálkodó szervezetek tevékenyen részt vesznek az iskola életében, pl.:  előadásokat tartanak a tanulóknak; 

részt vesznek rendezvényeinken,



a „Kereskedők a jövőért” Keri Alapítványt támogatják,



segítik a szakmai vizsgák lebonyolítását,



a pályázatok megvalósítása során aktív segítséget nyújtanak;



segítenek abban, hogy szakközépiskolai tapasztalatot szerezhessenek.

tanulóink

több

gyakorlati

Az iskola folyamatosan tájékoztatást nyújt a gyakorlati képzést érintő jogszabályi változásokról. Minden tanév kezdetekor tájékoztatjuk a gazdasági egységeket a tanév rendjéről, a gyakorlatot érintő kérdésekről.


24. oldal

A szakoktatók és az iskolavezetés tagjai esetenkénti ellenőrzéseik során látják a tanulók folyamatos előmenetelét, s megbeszélhetik a gyakorlati oktatókkal, hogy a tanulók mely ismereteinek elmélyítése fontos adott időszakban. A tanulók gyakorlati munkájáról, előmeneteléről havi-, szorgalmáról és magatartásáról félév végi- és év végi jegyet ad a gyakorlati munkahely. A középfokú végzettségre épülő szakképzésben a vállalat csak a folyamatos összefüggő gyakorlat letöltése után értékeli a tanulót. A Gazdasági Kamarával az iskola kapcsolata elsősorban tájékoztató jellegű. A Kamara  a gyakorlati képzéssel kapcsolatban fórumokat, előadásokat szervez, ahova az iskolákat is meghívja; 

szakmai napokat szervez, ahol az iskola és a gazdaság szereplői közötti kapcsolat erősödhet;



támogatja a szakképzést - országos versenyeken való eredményeiért tanulóinkat jutalmazta;



a gyakorlati képzőhelyek feletti felügyelet gyakorlásában kéri az iskola segítségét ;



a szakmai vizsgákon szerzett tapasztalatokkal segíti az iskola szakmai munkáját

Az iskola tájékoztatja a Kamarát a még érvényben lévő megállapodásokhoz kötődő változásokról, a gyakorlati munkahelyeken foglalkoztatott tanulólétszámról, beiskolázási terveiről és minden olyan információról, ami elősegíti a kereskedő tanulók gyakorlati képzését. A felnőtt képzésben ez idáig kizárólag az iskolarendszeren kívüli eladói képzésben, csak néhány vállalattal történt meg a kapcsolatlétesítés. A jövőben a különböző szakképesítések megszerzésének gyakorlati óraszáma viszonylag magas lesz, ezért fokozottan jelentkezik az igény gyakorlati munkahelyekre. Célunk az, hogy a tanulók a saját maguk által választott vállalkozásoknál töltsék a gyakorlati időt, amennyiben azok megfelelnek a gyakorlati képzés jogszabályokban rögzített követelményeinek. Abban az esetben, ha a tanulók nem találnak megfelelő képzőhelyet, az iskola - kialakult kapcsolatrendszerében - helyezi el a tanulókat a gazdálkodó szervezeteknél.


4.3.

25. oldal

Az iskola kapcsolatai más iskolákkal

Hasonló, illetve kapcsolódó szakképzést folytató szakközépiskolákkal építettünk ki kapcsolatot a Közgazdasági és Üzleti Képzést Folytató Iskolák Szövetsége és a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Képzést Folytató Iskolák Szövetségének tagjaként. A Győri TISZK keretében kapcsolatot tartunk a többi szakképző intézménnyel. Küldő iskolaként együttműködünk a közgazdasági szakmacsoportban:  a Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskolával,  a Deák Ferenc Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskolával, az informatika szakmacsoportban:  a Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskola és Kollégiummal Fogadó iskolaként együttműködünk  a Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskolával,  a Deák Ferenc Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskolával,  a Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskola és Kollégiummal Győr város és Győr környékének általános iskoláival a beiskolázási tevékenység érdekében tartunk rendszeres kapcsolatot. A kapcsolattartás módjai: személyes tapasztalatcserék, értekezletek, írásbeli tájékoztatók.

4.4.

Az iskola nemzetközi kapcsolatai

A nemzetközi kapcsolatok célja: 

Tanulóink általános és szakmai nyelvismeretének bővítése,



Szakmai ismeretek szerzése, a biztosítása a külföldi gyakorlatokon.



Tapasztalatgyűjtés a partneriskoláknál és partnerszervezeteknél a szakképzés tartalmára és módszertanára vonatkozóan iskolánk versenyképességének javítása érdekében.

tanulók

versenyképesebb

Partneriskoláink, intézményeink: Németország:

Robert Shumann Berufskolleg, Essen Gustav-Stresemann-Institut, Bonn

tudásának


26. oldal

Berufsförderungsinstitut der AK und des ÖGB Wien (BFI)

Ausztria:

Fachschule der Stadt Wien für Mode und Bekleidungstechnik Wien Bundeshandelsschule und Handelsakademie Neusiedel Románia:

Tamási Áron Secondary School Székelyudvarhely Tivadar Puskás Schulgruppe

Szlovákia:

Hotelova Akademia, Samorin

Franciaország: CEFIR d‘ Education et de Formation Interkulturel Rencontre Lycée Racine Gimnázium A nemzetközi kapcsolatok magas szintű tartalmi megvalósítását és anyagi támogatását biztosítja sikeres pályázati tevékenységünk: 

A Mobilitás Ifjúsági Szolgálat Európai Uniós "Ifjúság 2000-2006" pályázaton osztrák és erdélyi partnerünkkel valósítottunk meg múltunkról, jelenünkről és jövőnkről szóló projekttalálkozót.



Socrates-Comenius 1. Iskolai projektek keretében 3 éves programot valósítunk meg finn, német és osztrák partnerünkkel



Az Európai Unió szakképzési programját segítő Leonardo Pályázaton a sikeres csereprojekt folytatásaként 3 éven át dolgoztunk a kereskedelmi szakképzésben résztvevők személyiségfejlesztését szolgáló modulok kidolgozásán főpályázóként 2 finn, egy német és egy magyar iskola közreműködésével.



Az Interreg Phare CBC pályázat felnőttképzésünk módszertani és tartalmi felkészülését tette lehetővé az uniós csatlakozásra. Osztrák partnerünk tapasztalatait hasznosítva versenyképesebb tudást biztosítva a végzősök elhelyezkedési esélyeit növeltük.



A Leonardo da Vinci Mobilitási projektek keretében 2004. óta évente 16-22 tanulónk vesz részt Németországban és Bécsben négy hetes szakmai gyakorlaton kiskereskedelemben és logisztikai területen.



2006. óta két projekt keretében, Berlinben, Strassbourgban, Lyonban és Győrben, ismerkedhettek tanulóink párizsi és esseni diákokkal közösen az európai élettel és munkával.



2008-ban indult Comenius projektünk keretében tanulóink az illemtan és a protokoll szabályait tanulmányozhatják szlovák, német és osztrák diákokkal együtt.

Továbbra is kiemelt feladatnak tekintjük a nemzetközi kapcsolatok fejlesztését.


5.

A belső ellenőrzés rendje

5.1.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének, értékelésének rendje

27. oldal

Az ellenőrzés konkrét területeit, tartalmát, módszerét és ütemezését nyilvános éves ellenőrzési terv tartalmazza, amelyet - az általuk irányított területre vonatkozóan - az iskolavezetés tagjai készítenek el. A belső ellenőrzés részletes szabályait az SZMSZ 14. sz. melléklete tartalmazza. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak:  az igazgató  az igazgatóhelyettesek  a szakképzési vezetők  a tagozatvezető  a munkaközösség-vezetők Az ellenőrzés szempontjai és elvei Az ellenőrzés kiterjed 

a munkafegyelemre (pontos órakezdés és befejezés, a munkaköri leírásban foglaltak betartása, adminisztrációs feladatok ellátása, és a munkatörvénykönyvben foglaltak)



a tartalmi pedagógiai munkára (az ismeretátadás mennyisége, minősége, módszerei; a tanórán kívüli tevékenységben való részvétel, innovativitás

Az ellenőrzés során minden esetben a kitűzött céllal, az elvárt magatartással kell összehasonlítani a tényeket, az ellenőrzés során tapasztaltakat. Fontos elve az ellenőrzési tevékenységünknek, hogy az ne zavarja a munkavégzést, és célja a minőség és hatékonyság javítása legyen.


28. oldal

Az ellenőrzés rendje: 

A munkafegyelemre vonatkozó ellenőrzés folyamatos, a háromnál többszöri kisebb hiányosság, illetve egyszeri nagyobb hiányosság esetén feljegyzést kell készíteni, amit az ellenőrzött pedagógussal alá kell íratni. Az alkalmazott a feljegyzéshez véleményt fűzhet.



A pedagógiai munka tartalmi ellenőrzésének fő formája az óralátogatás. Új kollégáknál az első évben legalább 5 órát kell látogatni.



Az osztályfőnökök kötelessége a tudomásukra jutott hiányosságokról tájékoztatni az illetékes igazgatóhelyettest, aki fokozott ellenőrzési tevékenységével járul hozzá a probléma megoldásához.



A munkaközösségvezető az éves munkatervhez óralátogatási tervet csatol, a tapasztalatokról munkaközösségi megbeszélésen számol be.



A belső ellenőrzésen tapasztaltakat a pedagógusok anyagi és erkölcsi elismerésénél figyelembe kell venni.

Az ellenőrzés módszerei:  a tanórák, gyakorlati foglalkozások és a tanórán kívüli foglalkozások látogatása  a tanulói munkák vizsgálata  az írásos dokumentumok vizsgálata  összetett vizsgálat egy-egy tantárgy, tantárgycsoport, nevelési területre vonatkozóan  írásbeli, illetve szóbeli beszámoltatás Az ellenőrzés tapasztalatait egyénileg a pedagógusokkal kell megbeszélni, az általános tapasztalatokat pedig tantestületi értekezleten kell összegezni.

A pedagógusmunka értékelésének szempontjai: A pedagógusmunka értékelésének szempontjai az intézmény minőségirányítási programja tartalmazza részletesen. 5.2.

A gazdálkodási tevékenység ellenőrzése

Az intézmény gazdálkodásának ellenőrzését a GPSZK szervezetén belül kialakításra került belső ellenőri szervezet végzi az intézmény és a GPSZK közötti együttműködési szerződés alapján.


6.

Az iskola működésének rendje

6.1.

Az iskola dolgozóira és tanulóira vonatkozó szabályok

29. oldal

Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6 órától este 22 óráig tart nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. Szorgalmi időben a tanítás ideje alatt az iskola igazgatójának vagy az iskolavezetés egyik tagjának az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben kell írásban meghatározni. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az engedély alapján „0”-ik órát tartó pedagógus, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. Az iskolában folyó zavartalan oktató-nevelő munkát az ügyeletes vezető hivatott biztosítani. Hiányzó pedagógus helyettesítéséről az általános igazgatóhelyettes, illetve távollétében az ügyeletes vezető köteles gondoskodni. Az elméleti oktatást 7,00 órától 19,25 óráig terjedő időszakon belül lehet tartani. Az elméleti órák száma napi 7 tanítási óránál, az elméleti és gyakorlati tanítási órák száma együttesen tanulócsoportonként napi 8 tanítási óránál nem lehet több. Az elméleti oktatás általában 8 órakor kezdődik. Ennél korábbi időpontban tanítási órát, foglalkozást tartani csak az igazgató vagy helyettese előzetes engedélyével lehet. Egy elméleti vagy elméletigényes gyakorlati tanítási óra időtartama 45 perc, ettől eltérő időtartamot az igazgató megállapíthat. Az egyes tanítási órákat általában 10 - tanítási naponként egy alkalommal 15 ill. egy alkalommal 5- perces szünetek közbeiktatásával kell megtartani. Az óraközi szünetekben a felügyeletet az ügyeletes tanárok és - az év elején megállapított rend szerint - az ügyeletes osztályok végzik. A tanítás befejeztével a termek rendjét is ők ellenőrzik és észrevételeiket feljegyzik. A tanulóknak és tanároknak az órakezdés előtt legalább 10 perccel az iskolában kell lenniük. A tanulók az iskolaépületbe 7,50 után csak a diákigazolvány felmutatásával léphetnek be. A tanulók ügyintézésére az óraközi szünetekben kerül sor.


30. oldal

A felnőtt tagozaton a képzés hétfőtől péntekig délelőtt vagy délután folyik. A délelőtti oktatás a nappali tagozat munkarendjéhez igazodik, a délutáni oktatás 13,45-kor vagy 14,30-kor kezdődik és 45 perces órákkal, 5 perces szünetekkel maximum19,25-ig tart. Az iskolában reggel 7,45 órától és az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az iskolában egyidejűleg 1 fő ügyeletvezető tanár (az ügyletes osztály osztályfőnöke) és 3 fő ügyeletes tanár kerül beosztásra. Az egyes ügyeletes tanárok felelősségi területe az alábbi épületrészekre terjed ki:  H1-es ügyeletes:földszint  H2-es ügyeletes: I. emelet  H3-as ügyeletes: II. emelet Az ügyletes osztályok beosztását az éves munkaterv, az ügyletes tanárok beosztását az órarend tartalmazza. Az ügyeletes tanárok kötelezettségei: 

A H1 ügyeletes tanár az óra alatt (amennyiben helyettesítésre nem osztották be) köteles a tanáriban tartózkodni. Kivétel a 7. óra, ekkor csak az ügyeleti teendők ellátása a feladat.



A H2 és H3 ügyeletes, amennyiben helyettesítésre nem osztották be az óra első 10 percében köteles a tanáriban tartózkodni.



Valamennyi ügyeletesre vonatkozik, hogy a H órát megelőző szünetben a kijelölt épületrészben ügyeleti teendőket lát el. Halaszthatatlan elfoglaltsága esetén az általános igazgatóhelyettessel történt egyeztetés után helyettesítéséről gondoskodni köteles.

A tanuló a tanítási órák idején csak az osztályfőnök, a részére órát tartó szaktanár vagy az ügyletes iskolavezetőségi tag engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. A tanórán kívüli foglalkozásokat 13.30 órától 16.30 óráig lehet/kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. Szorgalmi időben a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskola titkárságán óraközi szünetekben az alábbiakban meghatározott időintervallumokban történik: hétfőn: 8.00 - 17.30 kedden: 8.00 - 16.00 szerdán: 8.00 - 17.30 csütörtökön: 8.00 - 16.00 pénteken: 8.00 - 15.00


31. oldal

Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója - nyári szünetben a fenntartóval egyeztetve - határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és az iskola dolgozóinak tudomására hozza. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:  az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért  a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért  az iskolai SZMSZ-ben és tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. Szaktanteremben, számítógépteremben, és tanirodában a felszereléseket csak szaktanár irányításával lehet használni. Ezekben a tantermekben a tanulók csak tanári felügyelet mellett tartózkodhatnak. A szertárakat az igazgató által megbízott tanárok kezelik. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az épületből elvinni csak a SZMSZ 21. sz. mellékletében meghatározottak szerint lehet. Az iskola helyiségeit külső igénylőknek a SZMSZ 15. sz. mellékletében meghatározottak szerint lehet átengedni. 6.2.

A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával

Általános szabályok: Az intézménybe való belépés és bemutatkozás gyakoribb céljai az alábbiak lehetnek: 

Munkavégzés (tárgyalások, felügyeleti-, hatósági ellenőrzések, karbantartási, felújítási munkálatok, szállítások stb.)



Meghívás alapján (intézményi társkapcsolatok, szülői értekezletek stb.)



Rendezvények (tanévnyitó, tanévzáró, ballagás, konferencia, tanulmányi- és sportversenyek, zenés rendezvények stb.)



Helyiségek bérbeadása kapcsán használat, aula bérlet stb. )



Magánlátogatások (intézményi dolgozók).

(büféhelyiség,

tanterem-,

tornaterem


32. oldal

Beléptetés rendje: 

Tanítási időn belül 8.00-14.30-ig érkező látogatókat a portás dolgozó és a tanulói portaügyelet tagjai fogadják és a keresett dolgozóhoz kísérik (a munkaköri leírásban és a házirendben meghatározottak szerint).



Tanidőn kívül (6.00-8.00 és 14.30 - 22.00) érkezőket a portai szolgálat dolgozói fogadják és adnak tájékoztatást a megjelölt munkatárs tartózkodási helyéről

Az épületben a látogatás alatt az ún. külső személy felügyelet-, kísérő nélkül csak egyedi esetekben tartózkodhat. Egyedi szabályok Külső személyek nagyobb létszámát érintő benntartózkodása esetén az intézmény vezetősége külön eligazító létszámot szervezhet a dolgozók és tanulók köréből. Szükség esetén az iskola igazgatója elrendelheti vagyonvédelmi szervezet alkalmazását egy-egy rendezvény időtartamára (pl. iskolabál) Az épületek karbantartási, felújítási munkálatainak idejére az érintett helyiségekből a vagyontárgyakat biztonságosan elzárható helyre kell szállítani. Amennyiben ez nem valósítható meg, úgy az intézményi felügyeletet biztosítani kell.

Külső személy benntartózkodásával kapcsolatos vagyonvédelmi teendőket a munkaidőn kívül és munkaszüneti napokon eseti szabályozással, ill. a helyiségek bérbeadási szabályzatának megfelelően kell ellátni.


7.

A tanórán kívüli foglalkozások

7.1.

A tanórán kívüli foglalkozások formái

33. oldal

Az intézményben a tanulók számára az alábbi - az iskola által szervezett - tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek:  szakkörök  diákkörök  diáksportkör  felzárkóztató foglalkoztatások  tehetségfejlesztő foglalkoztatások  továbbtanulásra előkészítő foglalkozások 7.2.

A tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok

A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés - a felzárkózató foglalkozások kivételével - önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik és egy tanévre szól. A tanórán kívüli foglalkozásokat az éves munkaterv tartalmazza. A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások órakeretét minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, pedagógusi igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését az általános igazgatóhelyettes végzi. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal osztályaik számára tanulmányi kirándulást szervezhetnek. A tanulmányi kirándulásra rendelkezésre álló tanítás nélküli napok számát az iskola éves munkatervében kell meghatározni. A kirándulás tervezett helyét, idejét, kísérőtanárok személyét az osztályfőnököknek egyeztetni kell az általános igazgatóhelyettessel. Az osztályok a képzési idő alatt egy alkalommal kirándulást szervezhetnek a Budapesti Nemzetközi Vásárra is. Az iskola pedagógusai, és a szülők az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a


34. oldal

résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok, szakoktatók a felelősek. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a SZMSZ 7. pontja tartalmazza.

8.

Az iskolai könyvtár működési rendje

8.1.

Azonosító adatok

A könyvtár neve: Pálffy Miklós Kereskedelmi Szakképző Iskola Könyvtára. Székhelye azonos az iskola székhelyével. A könyvtár az iskola szervezetében működik, fenntartásáról és fejlesztéséről az iskola igazgatója gondoskodik. A könyvtári munka közvetlen felügyelője a közismereti és nevelési igazgatóhelyettes; általános felügyeletét a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata látja el; szaktanácsadó intézménye a Megyei Pedagógiai Intézet. 8.2.

Az iskolai könyvtár alapfeladatai

Gyűjteményének folyamatos gondozásával és fejlesztésével, valamint tájékoztató jellegű tevékenységével segíti az intézményben folyó oktató-nevelő munkát; az iskola tanulói és dolgozói részére biztosítja az iskolai feladatok ellátásához szükséges könyveket, folyóiratokat és egyéb információhordozókat. Központi szerepet tölt be az intézmény könyvtárpedagógiai tevékenységében; megalapozza a tanulók könyvtárhasználóvá nevelését; elősegíti az olvasási szokások kialakulását és fejlesztését. 8.3.

Az iskolai könyvtár működési feltételei, gazdálkodása

Tárgyi feltételek: az iskolaépület földszintjén egy 53 m 2-es kölcsönzőhelyiség és egy 70 m2-es olvasóterem található. Mindkettő szabadpolcos elrendezésű, s a könyvtári bútorzaton és dokumentumokon kívül rendelkezik AV-eszközökkel és számítógépekkel. A könyvtár működéséhez szükséges pénzügyi feltételeket az iskola igazgatója az intézmény költségvetésében biztosítja. Az éves pénzügyi keret szabályszerű és a fejlesztési irányelveknek megfelelő felhasználásáért a könyvtárostanárok felelősek. 8.4.

Az iskolai könyvtár kapcsolatai

Kiterjednek a székhelyén működő iskolai és közkönyvtárakra, valamint esetenként az ország különböző helységeiben működő kereskedelmi vagy közgazdasági jellegű közép- és főiskolák könyvtáraira.


8.5.

35. oldal

Állománygondozás, állományvédelem

A könyvtár köteles minden dokumentumot megérkezéskor, de legkésőbb egy héten belül nyilvántartásba venni, s a könyveket, brosúrákat a könyvtár tulajdonbélyegzőjével ellátni. A könyvek számítógépes leltárba is kerülnek, ami egyben katalógus is, a többi dokumentum leltárkönyvbe, ezekről cédulakatalógus készül. Az állomány kézikönyvtári és kölcsönözhető része, ezen belül a szépirodalmi és a szakirodalmi része egymástól elkülönítve van elhelyezve részben szabadpolcos elrendezésben, részben zárható szekrényrészekben Cutter-számos, illetve ETOrendben. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni. A munkaközösségeknél lévő letétekért a munkaközösség vezetője a felelős, illetve közös megegyezés alapján - a tagok egyetemleges felelősséget is vállalhatnak. A könyvtárból könyvet, illetve más információhordozót csak a könyvtáros tudtával szabad kivinni. A könyvtáros a kölcsönzésekről nyilvántartást vezet. A könyvtár által kikölcsönzött és a kölcsönzőnél elveszett vagy megrongálódott dokumentumok ellenértékét az olvasóval meg kell fizettetni, ha az nem tud helyette ugyanabból a fajta dokumentumból hibátlan példányt hozni. A könyvtár állományának védelméért az ott dolgozó könyvtárostanárok mind erkölcsileg, mind anyagilag egyetemlegesen felelősek. Az igazgató -a jogszabályoknak megfelelően- gondoskodik a könyvtári állomány szabályos időközönkénti ellenőrzéséről. 8.6.

Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása

A 2. sz. mellékletben található gyűjtőköri szabályzat munkaközösségek javaslatának figyelembevételével történik. 8.7.

Az iskolai könyvtár használói



az itt tanító pedagógusok



az intézmény más dolgozói



a tanulók- a felnőtt tagozat hallgatói

alapján

a

nevelői


8.8. 8.8.1.

36. oldal

Az iskolai könyvtár szolgáltatásai Helyben biztosított szolgáltatások:



A könyvtár biztosítja állományának egyéni és csoportos használatát.



Lehetővé teszi tanítási órák és egyéb foglalkozások megtartását (a szaktanárokkal való előzetes megbeszélés alapján, kapcsolódva a szaktárgyhoz, illetve kifejezetten a könyvtár használatához, a könyvtárak ismertetéséhez), ezekhez szakmai segítséget nyújt.



Könyvtári rendezvényeket szervez és lebonyolít.



Számítógépes informatikai szolgáltatásokat biztosít (korlátozott mértékben)

8.8.2.

Kölcsönzés:



A kézikönyveket a könyvtár nem kölcsönzi, esetleg egy-egy tanórára vagy egy hétvégére különösen indokolt esetben; általában a kézikönyvek a könyvtárban vehetők igénybe.



Ugyancsak nem kölcsönöz számítógépes szoftvereket és muzeális értékű dokumentumokat, valamint a hallgatók szakdolgozatait.



A könyvtár kölcsönzi a többi könyvet, ismerethordozót.



A kölcsönzés időtartama 1 hónap, ami legfeljebb kétszer meghosszabbítható. (A tanároknak az általuk tanított tantárgyhoz kapcsolódó szakirodalmat ennél hosszabb időre is kölcsönözzük.)



Az ingyenes tankönyvre jogosultak egész tanévre kölcsönözhetik az osztály megrendelőlapján szereplő könyveket.



AV-dokumentumokból egyszerre legfeljebb 4 db kölcsönözhető, a kölcsönzés határideje ebben az esetben 2 hét.



A könyvtár tájékoztat, illetve ha nincs meg a keresett információhordozó, a megfelelő helyre irányítja az olvasót.

8.9.

Beiratkozás a könyvtárba

A könyvtár használata ingyenes. A beiratkozás egyénileg történik, és a képzési idő tartamára, illetve a dolgozók esetében munkaviszonyuk fennállásának idejére szól. A beiratkozó személyi adatait a személyi vagy a diákigazolvány alapján a könyvtárostanár feljegyzi, kiállítja a kölcsönzőtasakot és az olvasójegyet. A továbbiakban a kölcsönzés során az olvasójegyet mindig be kell mutatni, s a változásokat azon átvezetni.


37. oldal

8.10. Az olvasók jogai 

Az olvasó jogosult a könyvtár szolgáltatásainak igénybevételére.



A könyvtárhasználót ingyenesen illetik meg a könyvtári szolgáltatások.



A beiratkozott olvasó ingyenesen kölcsönözheti a kölcsönözhető könyvtári dokumentumokat.

8.11. Az olvasók kötelességei 

A személyes adatok változását a könyvtárhasználó köteles bejelenteni a könyvtárnak.



Az olvasó köteles a könyvtárból kikölcsönzött dokumentumokat határidőre visszahozni.



Ha az olvasó a könyvtári dokumentumot elveszíti vagy megrongálja, köteles ugyanannak egy hibátlan példányát a könyvtárnak adni.



Amennyiben nem tudja beszerezni a művet, akkor a 3/1975. (VIII.17.) MM-PM. sz. rendelet és 19/1981. (XII.8.) MK rendelet utasításait alkalmazzuk.



Ha az olvasó tanuló- vagy munkaviszonya megszűnik, távozás előtt elszámol tartozásaival a könyvtárral.



A tanév végén minden tanuló visszahozza a nála levő könyveket (kivéve a 911 évfolyamos ingyen tankönyvesek, akik ugyanazt a könyvet a következő tanévben is használják).



Ha egy tanuló végez az iskolai tanulmányaival, a vizsga megkezdésekor lead az osztályfőnökének egy igazolást, mely szerint könyvtári tartozása nincs. (Ha mégis lenne, azt az eredményhirdetésig köteles rendezni.)

8.12. A könyvtár nyitva tartása A könyvtár nyitva tartás – a hatályos jogszabályok figyelembevételével – az éves munkatervben kerül meghatározásra. A könyvtárhasználati foglalkozások tervezett rendjét a helyi tanterv tartalmazza.


9. A mindennapi működésének rendje

testedzés

38. oldal

formái,

az

iskolai

sportkör

Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező tanórai testnevelés órán és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportkör és a tömegsport keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait a tanévenként az iskolai munkatervben meghatározott napokon és időben, az ott meghatározott sportágakban felnőtt vezető irányításával kell megszervezni. A délutáni tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy  őszi és tavaszi időszakban: a sportudvar, a tornaterem, kisterem, az edzőterem  a téli időszakban: a tornaterem, kisterem, edzőterem a testnevelő tanár felügyelete mellett hétfőtől péntekig 14.30 óra és 16.30 óra között a tanulók számára nyitva legyen. A tömegsport-foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai munkatervben kell meghatározni.


39. oldal

A tanulók mulasztásának igazolása

10.

A tanuló tanítási óráról való távolmaradását az osztálynaplóba az órát tartó pedagógus köteles bejegyezni az óra megkezdését követően. A tanár a csoportnaplóból a hiányzásokat aznap köteles átírni az osztálynaplóba is. A csoportos gyakorlati oktatásról való mulasztást a szakoktató a csoportnaplóba, majd onnan az osztálynaplóba jegyzi be következő hónap 10. napjáig. A mulasztás igazolásának elfogadására az osztályfőnök és a szakoktató jogosult. A mulasztás igazolható: 

orvosi igazolással, (a rendelésen való indokolt megjelenés elfogadható igazolás),



szülők előre, az ellenőrzőbe történt bejegyzéssel igazolhatják gyermekük hiányzását, amely nem haladhatja meg egy tanévben a három napot,



iskolai, társadalmi, sport vagy kulturális rendezvényen való részvétellel, melyre előzőleg engedélyt kapott az osztályfőnöktől, szakoktatótól. Három napon túli távollétet az igazgató engedélyezhet,



hatósági igazolással.

Az orvosi vagy hatósági igazolást a tanulónak a hiányzást követő osztályfőnöki órán be kell mutatnia. A szülő vagy a tanuló köteles a hiányzás első napján bejelenteni a tanuló osztályfőnökének, szakoktatójának, illetve gyakorlati helynek, a betegséget. A bejelentés történhet telefonon, levélben vagy személyesen. Igazolatlan mulasztásnak minősül a hiányzás, ha a tanuló nem tud felmutatni orvosi, hatósági igazolást, vagy hiányzását határidőig nem igazolja. Tizenöt percen belül késést, tizenöt percen túl mulasztást kell bejegyezni az osztálynaplóba. Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdő időpontjára nem érkezik a tanterembe, késik, amit igazolnia kell a mulasztások igazolására vonatkozó szabályok szerint. A késést és annak időtartamát a szaktanár bejegyzi az osztálynaplóba. Amennyiben a késések időtartama eléri a 45 percet, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül, amit az osztályfőnök jegyez be az osztálynaplóba az általa készített összesítés alapján. Három igazolatlan késésért osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül a tanuló. Az osztályfőnöknek összesíteni kell a mulasztásokat az osztálynaplóban a következő hó 10. napjáig.


40. oldal

Az igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatos teendők ellátása az osztályfőnök feladata. Ezeket dátummal ellátva az osztálynapló jegyzet rovatában írásban rögzíteni kell. Az igazolatlanul mulasztott tanulót a SZMSZ-ben meghatározott iskolai büntetések megfelelő (általa még nem kapott) fokozatában kell részesíteni, és ezt az ellenőrző könyvön keresztül a szülő tudomására kell hozni. Az osztályfőnök a következő esetekben küld írásbeli értesítést: a tanuló szülőjének: - ha a tanköteles tanuló első alkalommal mulaszt igazolatlanul a lakóhely szerint illetékes jegyzőnek: -ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása a 10 órát meghaladja. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható.

11.

A tanulók jutalmazása

Azt a tanulót, aki képességeihez mérten  példamutató magatartást tanúsít, vagy  folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy  az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy  iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális. stb versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy  bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesítheti. A jutalmazás formái: Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:  szaktanári dicséret,  osztályfőnöki dicséret,  igazgatói dicséret,  nevelőtestületi dicséret. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén:  szaktárgyi teljesítményért,  példamutató magatartásért,  kiemelkedő szorgalomért,  példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért  sport teljesítményért vagy sporttevékenységért  kulturális tevékenységért dicséretben részesíthetők.


41. oldal

A tanuló bizonyítványába beírásra kerülő dicséretekről a nevelőtestület az osztályozó értekezleten dönt. Az egyes tanévek végén, valamint a több éven át kiemelkedő eredményt elért tanulók, illetve a tanulmányi versenyek helyezettjei oklevelet és könyvjutalmat kaphatnak, melyet a ballagáson vagy tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A felsorolt dicséretek, jutalmak adására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A jutalmak odaítéléséről az erre jogosult pedagógus, igazgató vagy nevelőtestület dönt. A dicséretet írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására kell hozni, illetve az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni.

12.

A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések

Azt a tanulót, aki  tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy  a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy  igazolatlanul mulaszt, vagy  bármely módon árt az iskola jó hírnevének fegyelmező intézkedésben lehet részesíteni. Az egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei elvárják – a munkaerőpiac szempontjából – fontos személyiségvonások kialakítását a szakképző évfolyamo(ko)n. Ennek elérése érdekében különös prioritást nyert a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX.tv. 12.§-a, aminek következtében a tanulóktól különösen meg kell követelni az eredményes és hatékony munkát, továbbá azt a magatartást, mellyel elősegíthető az osztályban tanulók szakmai fejlődése. Ezért különösen fegyelmi vétséget követ el az a tanuló, aki a fent nevezett jogszabályt megsérti. A tanulmányi kötelezettség nem megfelelő teljesítése esetén fegyelmező intézkedésben kell részesíteni a tanulót. Az iskolai fegyelmező intézkedés formái:  szaktanári figyelmeztetés,  osztályfőnöki figyelmeztetés  osztályfőnöki intés,  igazgatói figyelmeztetés,  igazgatói intés,  nevelőtestületi intés.


42. oldal

Az iskolai fegyelmező intézkedés kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyosságától függően el lehet térni. A felsorolt fegyelmező intézkedések kiszabására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A fegyelmező intézkedésről az erre jogosult pedagógus, igazgató, illetve a nevelőtestület dönt. A fegyelmező intézkedést írásba kell foglalni, és azt az ellenőrző könyvön keresztül a szülő tudomására kell hozni (kivéve a nagykorú tanulókat), illetve az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni. 12.1. A fegyelmi eljárás szabályai Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, akkor a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárás során egyeztető eljárás lefolytatására kerülhet sor a Házirendben meghatározottak szerint, amennyiben ezzel a sértett, illetve kiskorú sértett esetében a szülő hozzájárul. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója, vagy a nevelőtestület dönt. A fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal az alábbi fegyelmi büntetésben részesíthető a tanuló:  megrovás;  szigorú megrovás;  meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása;  áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába;  eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától,  kizárás az iskolából. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét az iskola igazgatója határozza meg.

13.

A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása

A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét a Győr Megyei Jogú Város Alapellátása által alkalmazott  iskolaorvos,  védőnő, látja el. Feladatuk elsősorban preventív jellegű tevékenység és a betegellátás. Betegellátás: az iskolában bekövetkezett sérülések, balesetek, akut megbetegedések elsődleges ellátása, majd a tanuló háziorvoshoz, illetve egyéb intézménybe irányítása.


43. oldal

Az iskola-egészségügyi ellátás keretében kell elvégezni: 

A tanulók egészségügyi állapotának szűrését, követését.  Minden tanuló évenkénti részletes vizsgálata (fejlődés, érzékszervek, mozgásszervek, belszervi állapot stb.) Ennek alapján esetleges szakvizsgálatokkal kiegészítve.  A krónikus beteg gondozása, fokozott ellenőrzése.



Üdülés, táborozás, sportolók alkalmassági véleményezését.



A gyermekfogászati program segítését.



Szakmai alkalmassági vizsgálatok  előzetes (felvételt megelőző pályaalkalmassági vizsgálat)  szakmai alkalmassági (szakmai gyakorlat megkezdése előtt)  időszakos (évenkénti)  soron kívüli.



A szűrővizsgálatok alapján a testnevelés-csoportbeosztás elkészítését, normál, könnyített és gyógytestnevelés órára való besorolást. A tanuló részére a beosztásnak megfelelő testnevelés kötelező.



A kötelező és a fakultatív védőoltások szervezését, elvégzését.



Az iskola-egészségügyi szolgálat folyamatosan figyelemmel kíséri a közegészségügyi-járványügyi előírások betartását. Szükség esetén javaslatot tesz a hiányosságok megszűntetésére, járvány esetén intézkedést tesz.



Az iskola egészségnevelő tevékenységében aktívan részt vesz.

A tanulók egészségügyi ellátásán kívül egyéb iskola-egészségügyi feladatokat (környezet-egészségügy, balesetvédelem, egészségnevelés, pályaválasztási tanácsadás) az iskolaorvos és a védőnő az iskola vezetőjével, illetőleg a szakmai szervezetekkel együtt végzi.


14.

44. oldal

Intézményi védő óvó előírások

14.1. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulói baleset megelőzésével kapcsolatosan: 

Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania a SZMSZ 3. és 4. sz. mellékleteiben található munkabiztonsági szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit.



Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat.



A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét, folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni.



Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együttjáró veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:  A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell: o az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, o a házirend balesetvédelmi előírásait, o a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, o a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban,  Tanulmányi kirándulások, túrák előtt,  Közhasznú munkavégzés megkezdése előtt,  Rendkívüli események után,  A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívnia a tanulók figyelmét.


45. oldal



A pedagógusoknak ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra.



A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A pedagógusoknak visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. A tanulók aláírásukkal igazolják, hogy tudomásul vették az elhangzottakat.



A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, informatika) és a gyakorlati oktatást vezető pedagógusok baleset-megelőzési feladatait részletesen az SZMSZ 1. sz. mellékletében található munkaköri leírásuk vagy a munkabiztonsági szabályzat tartalmazza.



Az iskola igazgatója, az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az SZMSZ 3. sz. mellékletében található munkabiztonsági szabályzat tartalmazza.

Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén: A tanulók felügyeletét ellátó pedagógusnak a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:  a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia,  a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,  minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának vagy az ügyeletes iskolavezetőnek. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi pedagógusnak is részt kell vennie. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján:


46. oldal

 A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani,  A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg.  A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.  Az iskola igény esetén biztosítja a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. A tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az SZMSZ 3. sz. mellékletében található munkabiztonsági szabályozza 14.2. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételei megteremtésével összefüggő tevékenységek rendje Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az SZMSZ 3. sz. mellékletében található munkabiztonsági szabályozza. 14.3. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők szabályai Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó, stb) esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét az SZMSZ 4. sz. mellékletében található tűzriadó terv előírásai szerint kell elvégezni. A tűzriadó tervben meg kell határozni:  a rendkívüli esemény jelzésének módjait,  a dolgozók, tanulók riasztásának rendjét,  a dolgozóknak a rendkívüli esemény esetén szükséges tennivalóit (kiürítés, mentés, rendfenntartás, biztonsági szervek - rendőrség, tűzoltóság értesítése, fogadásuk előkészítése, biztonsági berendezések kezelése),  az iskola helyszínrajzát,  az építmények szintenkénti alaprajzát (a menekülési útvonalakkal, a vízszerzési helyekkel, a helyiségeket és a veszélyességi övezeteket a tűzveszélyességi osztály feltüntetésével, közművezetékek központi elzáróival.)


47. oldal

14.4. Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai Az iskola épületében csak a tanulóknak szóló  az egészséges életmóddal,  a környezetvédelemmmel,  a társadalmi, közéleti tevékenységgel,  az oktatással-neveléssel,  a kulturális tevékenységgel összefüggő reklámtevékenység folytatható. Az iskola területén gazdasági jellegű reklámtevékenység – kivételes esetben – az igazgató egyedi engedélye alapján végezhető.

15.

A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei

A tanulók részére biztosított szociális támogatások odaítéléséről, - amennyiben erre az iskola jogosult -, a szociális bizottság dönt, a tanuló, illetve a szülő kérelme és az osztályfőnök javaslata alapján. A szociális bizottság tagjai:  az iskola közismereti és nevelési igazgatóhelyettese,  az ifjúságvédelmi felelős pedagógus,  az iskolai diákönkormányzat képviselője. A szociális támogatások odaítélésénél, amennyiben erre az iskola jogosult, előnyt élvez az a tanuló:  akinél a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori minimálbér 75 %-át,  akinek magatartása és tanulmányi munkája megfelelő, A tankönyv vásárlásához biztosított állami támogatás szétosztásának módjáról és mértékéről évente a nevelőtestület dönt. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevétel kerül odaítélésre, a döntésnél a fentebb megfogalmazott elveket kell figyelembe venni.


48. oldal

A segélyek odaítélésének rendje: A segélyek szétosztására az év során két alkalommal kerül sor: 

az elsőre ősszel október-november folyamán. Ekkor általában a 9., 10. évfolyamos tanulókat részesítjük segélyben, mivel ilyenkor az iskola kezdés ezen tanulóknak nagyobb anyagi megterhelést jelent. Ugyancsak figyelembe vesszük a tanulók szociális helyzetét év elején a tankönyvsegélyek szétosztásakor is.



a másodikra márciusban-áprilisban kerül sor. Ezen általában a 11., 12., 13., 14. évfolyamos tanulókat részesítjük segélyben, mert év végén a végzős osztályokra hárul nagyobb anyagi megterhelés.

Különösen indokolt esetben év közben is sor kerülhet segélyezésre. A segélyekről való döntés menete: 

A segélykérés formanyomtatványon történik, amely a tanuló szociális helyzetére vonatkozó kérdéseket tartalmaz. A nyomtatványokat a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnökökön keresztül juttatja el a tanulókhoz.



Első lépcsőként az ODB titkár és az osztályfőnök véleményezi a segélykérés jogosságát.



Második lépcsőként a beérkező igények alapján a szociális bizottság dönt a segélyek szétosztásáról.

A megítélt támogatás mértékéről az osztályfőnök a szülőt a tanuló ellenőrzőjében értesíti.

16.

Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése

Az iskolában a térítési díj és tandíj ellenében folyó oktatási tevékenységeket az iskola pedagógiai programja alapján, tanévenként az iskolai munkatervében kell meghatározni. Az oktatási törvény előírásai alapján az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak és tandíjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója dönt - a gazdasági vezető javaslata alapján. A felnőtt tagozat minden tanulója köteles a jogszabályokban meghatározott térítési díjat vagy tandíjat fizetni. A térítési és tandíjakat félévente - a gazdasági vezető javaslatára, az igazgató által megállapított határidőig - kell átutalási postautalványon befizetni a nappali tagozaton, ill. a felnőtt tagozat iskolarendszerű, a fenntartó által támogatott képzési formáin.


49. oldal

Az önköltséges iskolarendszeren kívüli képzési formákon a teljes képzési költséget a beiskolázási tájékoztatóban meghatározottak szerint kell befizetni. Amennyiben a tanuló fizetési kötelezettségének nem tesz eleget:  a nappali tagozaton a szolgáltatást nem veheti igénybe,  a felnőtt tagozaton a tanulói jogviszony nem jön létre, ill. megszűnik. A térítési díj és tandíj visszafizetésének szabályozása  Az előre befizetett térítési és tandíjak visszafizetéséről postai úton az iskola gazdasági vezető gondoskodik a nappali tagozatos tanulók esetében, ha tartósan 2 hónapot igazoltan hiányzik, és a térítési díjas foglalkozásokon nem tud részt venni.  Amennyiben a felnőttképzésben részt vevő tanuló önhibáján kívül nem veszi igénybe a szolgáltatást, kérelmére különösen indokolt esetben az iskola igazgatója engedélyezheti a tandíj ill. a térítési díj teljes egésze, vagy annak egy része visszafizetését.  Nincs visszafizetési kötelezettsége az iskolának sem a nappali sem a felnőttképzés esetében, ha a tanuló hibájából szűnik meg a tanulóviszony, ill. a tanuló elfogadható indok nélkül nem veszi igénybe a szolgáltatást.  Amennyiben az iskola hibájából nem veheti igénybe a tanuló az oktatási szolgáltatást, az általa befizetett díjakat számára vissza kell téríteni. Ez a szabály a nappali és a felnőttoktatásra egyaránt érvényes. Az étkezési térítési díjakat (menza) havonta, az aktuális hónapot megelőző hónap 2. hetében személyesen kell befizetni az iskolai étkeztetéssel foglalkozó gazdasági ügyintézőjénél. Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat túlfizetésként az aktuális hónaptól számított 2. hónapban elszámolja, ha az étkezést a szülő 2 nappal előre a gazdasági ügyintézőnél lemondja. A térítési díjat az intézményvezető az önkormányzat által megállapított napi élelmezési nyersanyagköltség általános forgalmi adóval növel összegének és az igénybevett étkezések számának, valamint a normatív kedvezmények figyelembevételével állapítja meg. Normatív kedvezmény illetve további kedvezmény jogosultságának megállapításánál az 1997. évi XXXI. törvény 148.§.-ban leírtakat kell figyelembe venni.


17.

50. oldal

A tankönyvellátás rendje

Az iskolai tankönyvellátás végrehajtása a tankönyvfelelős feladata. A tankönyvek rendelésében közreműködnek a szakmai munkaközösségek vezetői. A megrendelés alapját az előző évi iskolai tankönyvjegyzék képezi. A szakmai munkaközösségek vezetői a tankönyvrendelés leadása előtt kötelesek egyeztetni a munkaközösséget felügyelő igazgatóhelyettessel, tagozatvezetővel. A munkaközösségi igények összesítése után a tankönyvfelelős elkészíti az iskolai (osztályonkénti) tankönyvjegyzéket, lefolytatja a jogszabályokban rögzített egyeztetési eljárásokat majd megrendeli a tankönyveket. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell a tankönyvfelelős(ök) nevét, aki(k) az adott tanévben  elkészíti az iskolai tankönyvrendelést,  részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben. A tankönyvrendelésben, illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő munkatársakkal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell  a felelős dolgozók feladatait,  a szükséges határidőket,  a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét,  a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét. Az iskola igazgatója iskolán kívüli vállalkozóval is megállapodást köthet a tankönyvterjesztés lebonyolítására. A megállapodásnak tartalmaznia kell:  az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének módját,  a tankönyv rendelésben résztvevő iskolai dolgozó díjazásának módját és mértékét,  a szükséges határidőket,  a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét.


18.

51. oldal

Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység

Az ifjúságvédelmi tevékenység keretében az iskola a megelőzésre helyezi a hangsúlyt. Az ifjúságvédelmi tevékenységet félállásban ifjúságvédelmi felelős végzi. Az intézmény pedagógusának - különösen az ifjúságvédelmi felelősnek - feladata, hogy  felismerjék a problémát,  keressék az okokat,  nyújtsanak segítséget, illetve  jelezzenek az illetékes szakembernek, illetve a Gyermekjóléti Szolgálatnak. Cél: a gyerekek problémáit minél korábban felismerni, és minél hatékonyabban kezelni, hogy megelőzzük súlyosabbá válásukat. Feladatok:  A veszélyeztetett tanulók nyilvántartásba vétele, a veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése.  Szoros kapcsolat kialakítása iskolán belül: - az osztályfőnökkel - az iskolaorvossal - a védőnővel Iskolán kívül: - a Gyermekjóléti Szolgálattal - Nevelési Tanácsadóval - az önkormányzatokkal - a rendőrség bűnmegelőzési csoportjával  Az ifjúságvédelmi feladatokat ellátó kolléga szakmai továbbképzése.  Pályázatok figyelemmel kisérése.  A segélyek szétosztásakor a veszélyeztetett tanulók érdekeinek figyelembe vétele.  A veszélyeztetett gyermekek tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése. A Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolattartás rendje A Gyermekjóléti Szolgálat az iskola ifjúságvédelmi felelősével tartja a kapcsolatot. Az iskola ifjúságvédelmi felelőse tagja az Ifjúságvédelmi Felelősök Munkaközösségének (e munkaközösség munkáját a Győri Gyermekjóléti Szolgálat koordinálja). Ezen kívül rendszeres információcsere (Gyermekjóléti Szolgálat és az ifjúságvédelmi felelős között): - személyesen, - levélváltás útján, - telefonon.


52. oldal

A Gyermekjóléti Szolgálat pszichológusának rendelésén (az ifjúságvédelmi felelős közreműködésével) tanulóink is megjelenhetnek, a Nevelési Tanácsadó pszichológusai is fogadják tanulóinkat (előzetes egyeztetés alapján).

19.

A felnőttoktatás formái

A Pálffy Miklós Kereskedelmi Szakképző Iskola a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. (továbbiakban OT.) 78. §-a értelmében az iskola külön tagozatán, a felnőtt tagozaton biztosítja a nem tanköteles korúak általános és szakmai képzését. 19.1. Az oktatás szervezete 19.1.1.

Az oktatás formái

A felnőttoktatás a tanulók elfoglaltságához igazodva  nappali  esti  levelező  egyéb munkarendben folyhat. A nappali rend szerint szervezett képzési formákban a foglalkozásokon a tanulók részvétele kötelező. A levelező oktatás keretében a tanulók heti két alkalommal tanítási órákon vesznek részt, melyen a tanulók segítséget kapnak a következő időszakra az egyéni felkészüléshez. Igény szerint nem kötelező jelleggel konzultációs napokat is lehet tartani. Az esti oktatás keretében a tanulók heti 3 alkalommal tanítási órákon vesznek részt. A részvétel kötelező. Amennyiben a tanuló hiányzása meghaladja a tanítási órák 20 %- át, tanulmányait csak a következő évben, a képzésre történő újbóli beiratkozással folytathatja. Az iskola felnőtt tagozata különböző, az OKJ-ben szereplő szakképesítések megszerzésére irányuló tanfolyami és egyéb képzési formákat is szervez, a piaci igényekhez, ill. a lehetőségekhez igazodva, a Munkaügyi Központhoz történő regisztráltatást követően, képzési programok alapján. Az egyes szakképzési programokban részt vevő tanulókkal képzési szerződést kötünk, minden képzésre az e szerződésekben foglaltak az irányadóak.


19.1.2.

53. oldal

Az oktatás irányítása

Az oktatás az intézmény igazgatójának egyszemélyes felelősségével folyik, aki munkaköri feladataként irányítja a felnőttképzést. A felnőtt tagozat vezetését az iskola felnőtt tagozatának vezetője külön munkaköri leírás alapján végzi. E munkaköri leírás a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteként megtalálható (oktatásszervező, a felnőtt tagozat vezetője). 19.1.3.

A nevelőtestület



A felnőtt tagozaton az oktatást külön szerződés alapján és külön díjazás ellenében az iskola pedagógusai, s - igény szerint - külső szakemberek végzik.



Az oktatásban közreműködők tevékenységüket munkaszerződés, vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesítő szerződés alapján végzik.



Az iskola igazgatója a kötelező óraszám terhére is megbízhat pedagógust a felnőtt tagozaton történő oktatásra.



A nevelőtestület évente legalább két alkalommal megbeszélést tart.

A szaktanárok feladatai: 

A szaktanárok munkájukat a szakmai irányító szervek utasításai, javaslatai ill. az egyes képzési formákra rendelkezésre álló szakmai követelmények, valamint a tagozatvezető, munkaközösség-vezető utasításai szerint végzik.



A szaktanári munka koordinálását a nappali tagozaton megalakult szakmai munkaközösségek ill. tantárgyfelelősök végzik.



A szaktanárok feladata a hallgatók tudásának, felkészültségének ellenőrzése és értékelése is, a Pedagógiai Programban, a képzési programokban, ill. helyi tantervben előírt formában, illetve a tagozatvezető által meghatározott időben.



A szaktanári munkához kapcsolódó adminisztratív teendők pontos és határidőre történő elvégzése (helyi tantervek készítése, foglalkozások vezetése a naplókban, hiányzók beírása, vizsgák, beszámolók eredményeinek beírása az előírt nyomtatványokra).



Minden szaktanár kötelessége (szaktárgytól függetlenül), hogy munkája során fejlessze a hallgatók személyiségét, alakítsa erkölcsi felfogásukat.


54. oldal

Az osztályfőnökök feladatai: 

Az osztályfőnökök a tanulócsoportok felelős vezetői, munkájukat az előírások, illetve a tagozatvezető utasításai szerint végzik.



Koordinálja az osztályban folyó oktató-nevelő munkát: 

együttműködik a szaktanárokkal és az osztálybizalmival;



kapcsolatot tart az igazgatóval és a tagozatvezetővel;



ellenőrzi a tanítási órákon való részvételt;



Ellátja az osztály munkájával kapcsolatos adminisztratív teendőket.



Ellenőrzi az osztálynapló bejegyzéseit, a beszámolók és vizsgák iratait.



Javaslatot tehet az érettségi és szakmai vizsga jegyzői teendőinek ellátására.



Igazgatói megbízás alapján jegyzői teendőket láthat el - külön díjazás ellenében - az érettségi, illetve szakmai vizsgán.

19.2. A felnőtt tagozat tanulói 19.2.1.

A felvétel feltételei:

A felnőtt tagozatra csak olyan tanuló vehető fel, aki általános iskolai tanulmányait sikeresen befejezte, 16. életévét betöltötte, illetve megfelel az egyes képzési formákra előírt speciális követelményeknek. Az egyes képzési formákra előírt speciális felvételi követelményeket: 

jogszabályok,



központilag kiadott szakmai követelmények,



az iskola helyi tanterve határozza meg.

19.2.2.

A felvételi eljárás

Az iskola minden év április 30-ig meghirdeti a következő tanévre tervezett képzési formákat. Ezt követően – augusztus 15-ig - az erre rendszeresített nyomtatványon nyújthatják be jelentkezésüket az érdeklődők. Az iskola az egyes képzési formákra pótfelvételt is hirdethet. A tanulók felvételéről a tagozatvezető dönt. A döntésről augusztus 31-ig írásban értesíti a jelentkezőket. Az iskolarendszeren kívüli képzés keretében indított tanfolyamok beiskolázási rendje az előzőekben leírtaktól eltérő is lehet. Az iskola a piaci igények figyelembe vételével a tanév közben is meghirdethet tanfolyamokat, a részvétel feltételeit, a jelentkezési határidőket iskolai honlapon, szórólapokon, napilapokban, folyóiratokban, egyéb helyi reklámeszközökben teszi közzé.


55. oldal

Az egyes iskolarendszerű képzési formákra felvett tanulók tanulói jogviszonya a beiratkozás napján jön létre. A beiratkozás időpontját az iskola igazgatója állapítja meg. Az iskolarendszeren kívüli képzési formákra beiratkozott tanulókkal az intézmény a felnőttképzési törvény alapján képzési szerződést köt. Az egyes képzési formákra csak az a tanuló írható be, aki: 

a felvételi követelményeknek megfelel, a szükséges előképzettséggel rendelkezik (ezt a szükséges okmányok bemutatásával igazolja)



a tanévre esedékes tandíjat, illetve térítési díjat befizette (fizetési halasztás engedéllyel, részletfizetés a 10.000 Ft feletti összegeknél lehetséges).

19.2.3.

A tanuló jogai és kötelezettségei

A tanuló joga, hogy  részt vegyen a konzultációs órákon, ill. tanórákon;  a tanulóközösség tagjaként osztálybizalmit választhat, ill. megválasztható osztálybizalminak;  a tanuló érdekeit szolgáló javaslatot tehet, kezdeményezhet;  észrevételeit, kéréseit közvetlenül, vagy az osztálybizalmi közvetítésével az osztályfőnöknek, a tagozatvezetőnek vagy az igazgatónak elmondja;  az oktatás ideje alatt az iskola felszereléseit használja. A tanuló kötelezettsége, hogy  eleget tegyen tanulmányi kötelezettségének;  az iskolában betartsa a házirend előírásait;  betartsa a tanulmányi rendet;  védje az iskola berendezési és felszerelési tárgyait, az ezekben való károkozás esetén anyagi felelősséggel is tartozik;  a tanévre megállapított tandíjat ill. térítési díjat az előírt határidőre befizesse;  részt vegyen a tanítási órákon. 19.2.4.

A tanulói jogviszony megszűnése

Megszűnik a tanulói jogviszonya annak a tanulónak, aki  tanulmányait befejezte, illetve megszakította;  bejelentette, hogy nem kívánja folytatni tanulmányait;  beszámolási ill. vizsgakötelezettségének az előírt határidőig nem tett eleget;  a tandíjat ill. térítési díjat az előírt határidőig nem fizette be;  nappali rendszerű, levelező és esti tagozatos képzésben az igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja a kötelező óraszám 20 % - át.


56. oldal

19.3. A képzés rendje A felnőtt képzés délelőtt ill. délután folyhat. Délelőtti képzés esetén a képzés rendje a nappali tagozat képzési rendjéhez igazodik. Délutáni képzés esetén a tanítási órák 45 percesek, az óraközi szünetek 5 percesek, az alábbi csengetési rend szerint: 0. óra: 13.40 - 14.25 1. óra: 14.30 - 15.15 2. óra: 15.20 - 16.05 3. óra: 16.10 - 16.55 4. óra: 17.00 - 17.45 5. óra: 17.50 - 18.35 6. óra: 18.40 - 19.25 A képzés órarend szerint folyik. Az egyes képzési formák órarendjét a tagozatvezető készíti el. A beszámoló ill. tantárgyi vizsgákra csak a vizsgabeosztás szerinti időben kerülhet sor. Ettől eltérni csak a tanulók megfelelő tájékoztatásával és a tagozatvezető előzetes engedélyével, rendkívül indokolt esetben lehet. 19.4. Szervezési kérdések Az iskola felnőtt - tagozatát az iskola igazgatója, mint az intézmény felelős vezetője irányítja, a tagozatvezető - külön munkaköri leírás szerint - vezeti. A felnőtt tagozat vezetőjének munkáját az egyes képzési formák tartalmi kérdéseinek vonatkozásában a munkaköri leírásokban meghatározott felosztás szerint a közismereti és nevelési igazgatóhelyettes, a szakmai igazgatóhelyettes, a szakközépiskolai és szakiskolai tagozatvezetők segítik. A felnőtt - tagozat munkájában résztvevőket a tagozatvezető javaslatára az iskola igazgatója bízza meg, illetve köt velük szerződést. A felnőtt - tagozat munkájában az iskolatitkár, adminisztrátor és gazdasági ügyintéző is részt vesz. Ellátják - a tagozatvezető irányításával - a tagozat munkájával kapcsolatos adminisztrációs tevékenységet, az ügyiratkezelést és nyilvántartást, a statisztikai adatszolgáltatást, stb. valamint a tagozat gazdasági ügyeit. A felnőtt - tagozaton használható naplókat, osztályozóíveket, törzslapokat és egyéb nyomtatványokat a tanügyi nyilvántartásról szóló jogszabályokban foglaltak szerint kell alkalmazni. A tanulók beíratásáért az iskolatitkár, a naplók, törzslapok, vizsgajegyzőkönyvek és bizonyítványok kiállításáért és vezetéséért az osztályfőnök felelős. A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos igazolások kiadása az iskolatitkár feladata.


57. oldal

19.5. Pénzügyi intézkedések A felnőtt - tagozat munkájában résztvevő pedagógusok díjazása az érvényben lévő jogszabályok, a Kollektív Szerződés és az egyedi szerződések alapján történik. A tagozat adminisztrációs és gazdasági ügyeinek intézésében résztvevők havi díjazásban részesülnek. A különböző képzési formákban résztvevő tanulók - a jogszabályok szerint – tandíjat, illetve térítési díjat kötelesek fizetni. A tandíj, illetve térítési díj fizetésének szabályait az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának 15. sz. pontja állapítja meg. A felnőtt - tagozat költségvetésének elkészítéséért, a gazdasági és pénzügyi rendelkezések megtartásáért az iskola gazdasági vezetője felelős.

20. Az iskolai hagyományok és a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Az iskola emblémája: Az iskola fejlécét minden, az iskolából kikerülő hivatalos levélen fel kell tüntetni. Az iskolai egyenruha: Az iskolai egyenruhára vonatkozó előírásokat és kötelező viselésének alkalmait a házirend tartalmazza. Iskolai évkönyv: Évkönyvet a nevelőtestület döntése alapján adhat ki az iskola. Megemlékezés a névadóról: Az iskola éves munkatervében meghatározottak szerint. Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények: Társadalmi évfordulók: október 23., március 15. Megemlékezések: - a kommunista diktatúra áldozatairól - a holocaust áldozatairól - az aradi vértanúkról Iskolai ünnepségek: tanévnyitó ünnepély gólyabál diáknap ( Pálffy Nap) szalagavató ünnepség iskolabál ballagás tanévzáró ünnepély


58. oldal

Kitüntetések, címek: Az iskola dolgozóinak kitüntetésre való felterjesztése az igazgatóhelyettesek, a munkaközösség-vezető, a közalkalmazotti tanács és a szakszervezet egyetértésével az igazgató feladata. Iskolai szinten elnyerhető elismerés: „Pálffy-díj pedagógusoknak” Odaítélésének szabályai: Minden tanévben a nevelőtestület egy tagja kaphatja Felterjesztési rendszer: 

Valamennyi nevelőtestületi tag 1 főt terjeszthet fel



Minden osztály 3 főt terjeszthet fel ( a szavazatok összesítésénél figyelembe vesszük, hogy ki hány tanulót tanít ) o

Lebonyolítás osztályfőnöki órán titkos szavazással

o

Valamennyi tanuló 3 nevet ír fel a szavazólapra

o

A szavazatokat az ODB titkárok összesítik és adják le az osztályfőnököknek zárt borítékban, azt is megjelölve, hogy hány szavazatot kapott az első három jelölt.



Az óraszámokból fakadó aránytalanságok csökkentése érdekében az 5. jelöltet az iskolavezetés állíthatja



A végső szavazásra csak a legtöbb jelölést kapott 4+1 dolgozó kerülhet

Felterjesztési szempontok: 

munkaköri leírásban szereplő feladatok magas színvonalú ellátása hosszú időn keresztül



színvonalas munkavégzéssel öregbítéséhez



többletfeladat- vállalási készség



rábízott többletfeladatok teljesítése



oktató- nevelőmunka színvonala, eredményessége



munkatársakkal és a tanulókkal kialakított kapcsolat, együttműködési készség

hozzájárulás

az

iskola

hírnevének

Döntés: 

A nevelőtestület a tanév végi osztályozóértekezlet elején titkos szavazással választ a legtöbb jelölést kapott 4+1 dolgozó közül.



Szavazategyenlőség esetén a jelölések száma dönt


59. oldal

Lebonyolítás: 

A jelölések leadási határideje minden év április 30-a, az erre a célra rendszeresített szavazóládába (az osztályok jelöléseit az osztályfőnökök dobják be, zárt borítékban)



A jelölésösszesítők az erre a célra alakított team tagjai.



A szavazatszámlálókat az osztályozó értekezleten nyílt szavazással választjuk meg.

Átadás: 

A díjat az igazgató adja át az iskolai tanévzáró ünnepélyen.



A díjazott Pálffy érmet, oklevelet, és a mindenkori iskolai pedagógus átlagkereset 1 havi összegét kapja.

A tanulók számára meghirdetett és elnyerhető címek: 

“Iskolánk legjobb tanulmányi átlagot elért osztálya” Követelmény: szakközépiskolában 3,5 feletti, szakmunkásképzőben 3,0 feletti átlag A címet és a díjat egy nem végzős szakmunkásképzős osztály nyerheti el.

szakközépiskolai

és

egy

Amennyiben több osztály is megfelel a követelményeknek, akkor a bukások minél kisebb száma a döntő. 

„A legkevesebbet hiányzó osztály” Díj: Egy szabadnap A díjat az az osztály nyeri el, akinek:  - a legkevesebb az 1 főre jutó igazolt hiányzása  - és az igazolatlan mulasztás mértéke éves viszonylatban nem haladja meg a 12 órát. Ezt a címet egy nem végzős osztály nyerheti el.



Pálffy díj (Pálffy érem) Követelmény:  a díjazott tanuló jeles tanulmányi átlagot ér el  magatartása példás  a diákmozgalomban aktívan részt vesz A cím és a velejáró kitűntetés évente egy tanulónak adható ki.




60. oldal

„Jó tanuló - jó sportoló” Elnyerheti évente egy szakközépiskolai vagy egy szakiskolai tanuló. Az értékelés szempontjai:  tanulmányi eredmény - a tanulmányi átlag legalább jórendű - év végén közepesnél rosszabb tantárgyi osztályzata nincs.  minőségi sport eredményes részvétel a DSK valamelyik csoportjában, vagy sportegyesületben vagy tömegsporton való rendszeres részvétel



A Kereskedők a Jövőért (Keri)Alapítvány díja Osztályfőnöki javaslatra, a nevelőtestület egyetértésével a kuratórium ítéli oda évente annak a végzős 12. vagy 13. ill. 14. évfolyamos szakközépiskolai vagy szakiskolai tanulónak, aki jó tanulmányi eredménye és egyéb tevékenysége (pl. verseny, sport, kulturális tevékenység, IDB stb.) alapján erre érdemes. Az eredményhirdetés és a díjak kiosztása a ballagáson vagy a tanévzáró ünnepélyen történik. Különes indokolt esetben a nevelőtestület a fenti szabályoktól eltérhet.

Iskolaújság, iskolarádió 

Az iskolaújság évente két alkalommal jelenik meg a diákönkormányzat szerkesztésében, a diákmozgalmat segítő pedagógus és egy magyar tanár felügyelete mellett.



Az iskolarádió a diákmozgalom szervezésében működik a diákmozgalmat segítő pedagógus vezetésével a diákönkormányzat ötletének, javaslatainak figyelembe vételével. Az iskolarádió az év elején megállapított rend szerint, illetve egyéb alkalmakkor, valamilyen aktuális témához kapcsolódóan ad műsort.

Iskolatörténeti emlékek gyűjtése minden dolgozó joga és kötelessége, melynek megőrzése, rendezése a könyvtárosok feladata.


21.

61. oldal

Záró rendelkezések

A Pálffy Miklós Kereskedelmi Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát az iskola nevelőtestülete fogadta el. (Jegyzőkönyv csatolva) A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásával egyetértett a szülői szervezet és a diákönkormányzat is. (Jegyzőkönyv csatolva) A Szervezeti és Működési Szabályzat a fenntartó jóváhagyását követően válik érvényessé, 2010. január 1-jétől határozatlan ideig hatályos. A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását kezdeményezheti a nevelőtestület bármely tagja, az iskola bármely közössége. Ez esetben a módosítási eljárás megkezdéséhez a nevelőtestület többségének egyetértése szükséges. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges rendelkezéseket önálló szabályzatok, igazgatói utasítások tartalmazzák.

további

Ezen szabályzatok, utasítások az SZMSZ mellékletei. E mellékleteket (utasításokat) az iskola igazgatója az SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatja. Az SZMSZ mellékleteit képezik a tartalomjegyzékben meghatározott szabályzatok.

Győr, 2009. november 26.

Leszkovich György igazgató

PÁLFFY MIKLÓS KERESKEDELMI SZAKKÉPZŐ ISKOLA. (9023 Győr, Földes G. u ) SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Recommend Documents