GYŐRI SZOLGÁLTATÁSI SZC PÁLFFY MIKLÓS KERESKEDELMI ÉS LOGISZTIKAI SZAKGIMNÁZIUMA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLÁJA. (9023 Győr, Földes Gábor utca

GYŐRI SZOLGÁLTATÁSI SZC PÁLFFY MIKLÓS KERESKEDELMI ÉS LOGISZTIKAI SZAKGIMNÁZIUMA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLÁJA (9023 Győr, Földes Gábor utca 34-36.)

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2017

Pedagógiai Program

2. oldal

TARTALOMJEGYZÉK 1 Az iskolánk ..........................................................................................................4 1.1 1.2 1.3

2

Az iskola adatai .......................................................................................................................4 Az iskola múltja .......................................................................................................................4 Az iskola hagyományai ...........................................................................................................6

Az iskola profilja, feltételrendszere...................................................................7 A működés tárgyi feltételei ......................................................................................................7 A működés személyi feltételek ................................................................................................8 A pedagógusok ............................................................................................................................9 2.3 A felnőtt tagozat személyi és tárgyi feltételei ....................................................................... 13 2.4 Elvárások az iskolával szemben .......................................................................................... 13 2.1 2.2

3

Az iskola nevelési programja .......................................................................... 14 3.1

3.2 3.3 3.4 3.5 3.6 3.7 3.8 3.9 3.10 3.11

3.12

3.13

4

A tanulók iskolába való felvételének és átvételének szabályai .................... 40 4.1 4.2 4.3 4.4

5

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ............................................................................................................................... 14 Pedagógiai alapelveink ............................................................................................................. 14 Pedagógiai értékeink ................................................................................................................ 15 Pedagógiai feladataink ............................................................................................................. 16 Pedagógiai eszközeink, eljárásaink .......................................................................................... 16 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................................... 17 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ................................................................... 17 A beilleszkedéssel, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységünk 19 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ............................................. 20 A gyermek- és ifjúságvédelem ............................................................................................. 21 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ................................... 21 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ......................................................... 22 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök jegyzéke............................................................................................................................... 22 A szülő, tanuló, pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái ........... 23 Környezeti nevelési program................................................................................................ 24 A környezeti nevelés célja ........................................................................................................ 24 A környezeti nevelés tartalmi elemei ........................................................................................ 24 Módszertani elemek .................................................................................................................. 25 A környezeti nevelés színterei az iskolában ............................................................................. 26 Erőforrások ............................................................................................................................... 30 Egészségnevelési program .................................................................................................. 32 Az iskola szerepe és lehetősége az egészségfejlesztésben .................................................... 32 A program célja ......................................................................................................................... 33 Feladatok .................................................................................................................................. 33 Az egészségnevelés témakörei ................................................................................................ 33 Módszerek és eszközök ........................................................................................................... 34 Az egészségfejlesztés színterei az iskolában .......................................................................... 35 Erőforrások ............................................................................................................................... 38 Értékelés, újabb célkitűzés ....................................................................................................... 38 Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv. ........................ 39 Felvétel az iskola 9. évfolyamára ......................................................................................... 40 Átvétel más iskolából ........................................................................................................... 41 Belépés az érettségi utáni szakképző évfolyamra ............................................................... 41 Felnőtt tagozat...................................................................................................................... 42

Az iskola képzési rendszere ............................................................................ 43 5.1 Az iskola általános oktatási céljai ......................................................................................... 43 5.2. Felkészítés az érettségi vizsgára ............................................................................................... 43 5.3. Felkészítés a szakmai vizsgára ........................................................................................... 44 Felkészítés a szakmai vizsgára a szakközépiskolai képzés keretében ................................... 44 Felkészítés a szakmai vizsgára a szakgimnáziumi képzés keretében .................................... 45 5.2 A képzés szerkezete, óratervei az iskola nappali tagozatán ............................................... 46 A képzés szerkezete, óratervei a szakközépiskolában ............................................................ 47 A képzés szerkezete, óratervei a szakgimnáziumban ............................................................. 50 A választható tantárgyak .......................................................................................................... 54

Győri Szolgáltatási SZC Pálffy Miklós Kereskedelmi és Logisztikai Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Pedagógiai Program

3. oldal

Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei .............................................. 55 A képzés szerkezete a felnőtt tagozaton ............................................................................. 56 5.5.1 Iskolarendszerű felnőttoktatás ..................................................................................... 56 5.5.2 Iskolarendszeren kívüli képzés a felnőtt tagozaton ..................................................... 57 5.3 Az iskolai oktató-nevelő munka dokumentumai ................................................................... 57 A helyi tantervek ....................................................................................................................... 57 A szakmai programok ............................................................................................................... 57 5.5

6

A képzés eszközei ............................................................................................ 58 6.1 6.2

7

Az iskola ellenőrzési és értékelési rendszere ................................................ 59 7.1 7.2 7.3

7.4 7.5 7.6 7.7 7.8 7.9 7.10

7.11

8 9

A tankönyvek kiválasztásának elvei ..................................................................................... 58 Egyéb taneszközök kiválasztásának elvei ........................................................................... 58 Évközi értékelés ................................................................................................................... 59 Félévi és év végi osztályozás ............................................................................................... 60 Tanulmányok alatti vizsgák .................................................................................................. 61 Osztályozóvizsga ..................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Különbözeti vizsga ................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Javítóvizsga ............................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Pótló vizsga.............................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Az egyes vizsgák speciális szabályai ...................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Az értékelés speciális szabályai........................................................................................... 64 A tanuló teljesítményének értékelése a felnőttoktatásban, felnőttképzésben ..................... 65 Előzetesen megszerzett tudás beszámítása a szakképzés tartalmába ................................... 66 A magántanulóvá válás szabályai ........................................................................................ 66 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei ...... 67 A magatartás és szorgalom értékelése ................................................................................ 68 Az írásbeli munkák külső alakjának értékelése ................................................................... 70 Érettségi vizsga: ................................................................................................................... 70 Az érettségi vizsga témakörei a magyar nyelv és irodalom tantárgyból .................................. 70 Az érettségi vizsga témakörei a történelem és állampolgári ismeretek tantárgyból ................. 71 Az érettségi vizsga témakörei a matematika tantárgyból ......................................................... 73 Az érettségi vizsga témakörei az angol nyelv tantárgyból ........................................................ 75 Az érettségi vizsga témakörei a német nyelv tantárgyból ........................................................ 78 Az érettségi vizsga témakörei a földrajz tantárgyból ................................................................ 81 Az érettségi vizsga témakörei az informatika tantárgyból ........................................................ 85 Az érettségi vizsga témakörei a testnevelés és sport tantárgyból............................................ 88 Az érettségi vizsga témakörei a szakmai tantárgyakból ........................................................... 90 Az emelt szintű érettségire való felkészítés .............................................................................. 92 Szakmai vizsga: ................................................................................................................... 92

A magasabb évfolyamba lépés feltételei iskolánkban .................................. 93 Szakmai program.............................................................................................. 94 9.1

9.2

9.3 9.4 9.5

Szakgimnáziumi szakképzés: .............................................................................................. 94 Kimenő rendszerben a 14/2013. (IV.5.) NGM rendeletben kiadott kerettanterv szerint: ......... 94 Felmenő rendszerben a 30/2016. (VIII.31.) NGM rendeletben kiadott kerettanterv szerint a 2016/2017-es tanévtől: ................................................................................................ 94 Szakközépiskolai képzés ..................................................................................................... 95 Kimenő rendszerben a 2016/2017-es tanévtől: ........................................................................ 95 Felmenő képzés keretében a 2016/2017-es tanévtől: ............................................................. 95 Megszerezhető rész-szakképesítések: ................................................................................ 96 Gyakorlati képzés ................................................................................................................. 96 Óratervek .............................................................................................................................. 99 A szakgimnáziumi képzés óratervei ......................................................................................... 99 A szakközépiskolai képzés szakmai óratervei ........................................................................ 110 A felnőttoktatás óratervei ........................................................................................................ 113


Pedagógiai Program

4. oldal

1 Az iskolánk 1.1

Az iskola adatai

Az intézmény neve:

Győri Szolgáltatási SZC Pálffy Miklós Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Az intézmény székhelye:

9023 Győr, Földes Gábor utca 34-36.

OM azonosító:

203038

Feladatellátási hely kódja:

004

Kereskedelmi

Az iskola 2015. július 1-jétől a Győri Szolgáltatási Szakképzési Centrum tagintézményévé vált, szakmailag önálló, de nem minősül költségvetési szervnek, nem rendelkezik gazdasági önállósággal, nem önálló jogi személy.

1.2

Az iskola múltja

Iskolánk alapításának éve: 1954. Az iskola az 1954/55-ös tanévben kezdte meg működését négy osztállyal. Ekkor még önálló iskolaépülettel nem rendelkezett, ezért arra kényszerült, hogy más intézmények épületeiben, délutáni oktatással oldja meg pedagógiai feladatait. Az iskola profilja a kereskedelmi és a vendéglátóipari szakmunkásképzés volt, nemcsak a nappali tagozaton, hanem kezdettől fogva vállalta a felnőtt, szakképzetlen kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozók tanfolyamát, az érettségizettek szakmunkásképzését, valamint a bolt- és üzletvezetők képzését is. 1969-ben megjelent a szakmunkásképzésről szóló 1969. évi VI. törvény, amely mérföldkő a magyar szakoktatás történetében. A törvény a szakmunkásképzőknek is méltó helyet biztosított a középfokú oktatási intézmények rendszerében. Ezt követően vált időszerűvé az iskolaépítés előkészítése, majd megvalósítása. A beruházás eredményeként az iskola - több, mint húszévi vándorlás után - a korszerűen felszerelt új épületben kezdhette meg az 1975/76-os tanévet 33 pedagógussal, 35 osztályban, 1014 tanulóval. Ezzel a tanévvel az oktató-nevelő munka minősége szempontjából is új szakasz kezdődött az intézmény életében. További előrelépést jelentett a szakmunkásképzés fejlesztésére irányuló, 1976-ban megkezdett reform. Ennek alapján bizonyos szakmaösszevonások következtében az addigi tíz kereskedelmi eladói szakmát hét szakmára redukálták. Megnövekedtek az elméleti órák, új tantárgyak bevezetésére került sor, s a gyakorlatban nagyobb hangsúlyt kapott a kabinet-rendszerű összevont csoportos foglalkozás.


Pedagógiai Program

5. oldal

Az 1981/82-es tanévtől az iskola szervezete új iskolatípussal bővült: megindult a szakközépiskolai oktatás négy osztállyal, amely a következő években egyre bővült, a megnövekedett igényeknek megfelelően. A fejlesztések következtében az iskola kinőtte régi kereteit, a megoldást a kereskedelmi és a vendéglátó ágazat szétválása jelentette 1988-ban. A vendéglátó ágazathoz tartozó szakközépiskolai és szakmunkásképzős osztályok számára egy új intézmény létesült. Az "anyaiskolában" tehát az 1988/89-es tanévtől kezdődően csak kereskedelmi jellegű képzés folyik mindkét iskolatípusban. A két ágazat szétválása után tovább folytatódott a szakközépiskolai képzés fejlesztése. Ez nemcsak a tanulócsoportok számának folyamatos növekedésében nyilvánult meg, hanem új szakok indításában is:  1990-től külkereskedelmi ügyintéző,  1994-től gazdasági szakközépiskolai és az üzleti ügyintéző,  1996-tól világbanki kereskedelem-marketing szakmacsoporttal és a kereskedelmi technikus képzéssel,  1998-tól a világbanki közgazdasági szakmacsoporttal bővült a képzés,  2001-ben megkezdődött a felsőfokú kereskedelmi szakmenedzser képzés. Az iskola történetében jelentős az 1998/99-es tanév is. 1998. szeptember 1-jétől vette fel iskolánk a Pálffy Miklós Kereskedelmi Középiskola nevet, és ebben a tanévben avathattuk fel az új aulát és multimédiás előadótermet is. Sikeres pályázataink eredményeként 1998-ban bekapcsolódhattunk „Az ifjúsági szakképzés korszerűsítése” világbanki program „A” és „B” komponensébe is. Ezek a képzések egyrészt a korszerű szakmacsoportos képzést segítik az iskola 9-12. évfolyamain, másrészt a piacorientált szakképzés megvalósítását célozzák a szakképzési évfolyamokon. Ugyancsak sikeres pályázatunk révén irányíthattuk azt az európai uniós Leonardoprojektet, amelyben finn és német partneriskoláinkkal együtt veszünk részt, és amely a tanulók személyiségfejlesztését célozza. A korszerűsítési kísérletek minden iskolatípusban, képzési formában változásokat eredményeztek az óratervi keretek, a tantárgyak és a tananyag vonatkozásában is. Mindezek összefüggésben vannak azzal a szemléletváltással, amely az újszerű képzési rendszer lényege, kiindulópontja. Ez a biztosítéka annak, hogy az iskolából kikerülő leendő kereskedelmi szakemberek megfelelően tudjanak válaszolni a változó világ kihívásaira. Iskolánk neve 2007. július 1-jétől Pálffy Miklós Kereskedelmi Szakképző Iskola névre módosult. 2016.09.01-től Győri Szolgáltatási SZC Pálffy Miklós Kereskedelemi és Logisztikai Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája


Pedagógiai Program

1.3

6. oldal

Az iskola hagyományai

Iskolai életünknek fontos részei azok az elmúlt időszakban kialakult hagyományok, amelyek segítenek a jó iskolai közösség kialakításában, továbbá fontos szerepük van az iskolához való kötődés kialakításában. Kellemes színfoltja iskolánk életének az évente megrendezésre kerülő PÁLFFY-nap. E nap tartalmas eltöltéséhez hozzájárulnak a kulturális műsorok, a különböző témájú előadások, szakmai programok, sportprogramok. Nagyon várják tanulóink az évente ismétlődő fordított napot. Ekkor kerül sor a diákdiri megválasztására, amikor is 1 napra a diákok veszik át a "hatalmat". A diákdiri megválasztását megelőző korteshadjárat a diákok leleményességét is nagyszerűen példázza. Iskolánkban évente rendezünk diákbálokat. Ősszel új tanulóinkat a felsőbb évesek a gólyabálon avatják fel, végzőseink szalagavató bálját pedig farsang idején tartjuk. Immár hagyományosnak mondható a diáknapon megrendezésre kerülő iskolabál is. Szép színfoltja hagyományainknak a ballagás. Ezt közösen rendezzük a szakközépiskolásoknak és a szakmunkásoknak. Egyre fontosabb szerepet töltenek be a tankönyvbemutatók, ahol a tanulók a különböző tankönyvekről kapnak tájékoztatást. Fontos szerepet töltenek be a jutalmazással, elismeréssel, kitüntetéssel kapcsolatos hagyományaink. A diákmozgalommal közösen minden évben versenyt hirdetünk az alábbi címek elnyerésére:  Iskolánk legjobb tanulmányi átlagot elért osztálya  A legkevesebbet hiányzó osztály  Pálffy-díj  Jó tanuló - jó sportoló  A Kereskedők a Jövőért Keri Alapítvány díja   Iskolánk minden tanévben megszervezi saját versenyeit:  a Pálffy idegen nyelvi versenyt (angol és német nyelvből a megye 11. és 12. évfolyamos tanulói számára)  az országos középiskolai illemtani csapatversenyt.


Pedagógiai Program

7. oldal

2 Az iskola profilja, feltételrendszere 2.1

A működés tárgyi feltételei

Az iskola épülete Az iskolai oktató-nevelő munka az 1975-ben épült, majd 1980-ban új épületrésszel bővített iskolaépületben folyik. Az elmúlt években végrehajtott átalakítási-felújítási munkák eredményeként lényegesen korszerűbbé, esztétikusabbá és racionálisabbá vált az iskola belső elrendezése. A tantermi ellátottság: Osztálykeretben való foglalkozáshoz 24 tanterem (ebből 20 maximum 32 fő részére, 4 maximum 34 fő részére), csoportos foglalkozásra 6 kisterem (maximum 18 fő részére) áll rendelkezésre. Szaktantermek:2 számítástechnika szaktanterem (32 fő részére), 2 számítástechnika szaktanterem (16 fő részére), 1 számítógépes pénztárgépekkel felszerelt terem (csoportos gyakorlati foglalkozásokhoz), 1 tornaterem. Egyéb oktatást segítő helyiségek: 1 könyvtár+ olvasóterem + elektronikus olvasóterem 1 tornaszoba + konditerem A testnevelési foglalkozásokhoz egy szabadtéri sportpálya (kézilabdapálya) is rendelkezésre áll. Az oktató-nevelő munkát segítő eszközök Az iskola berendezési tárgyainak többsége még a kezdeti (1975 körüli) beruházásokból származik, így folyamatos karbantartást illetve felújítást igényelnek. Az intézményben kb. 200 számítógép áll rendelkezésre, amelyek beszerzése a gazdálkodó szervezetektől kapott ill. a decentralizált Szakképzési Alap pályázatain nyert összegekből, valamint különböző pályázatok révén történt. A számítógépek száma és minősége a korszerű számítástechnika oktatását biztosítja, ugyanakkor a számítógépek szélesebb körű felhasználása az oktatásban (pl. a nyelvoktatásban és egyéb tantárgyak oktatásában) a gépek számának további bővítését és a számítógépek folyamatos korszerűsítését igényli. Az iskolában folyó oktató-nevelő munkát jól szolgálja az 1998-ban átadott aula és multimédiás előadóterem. A Nemzeti Alaptantervnek illetve kerettanterveknek megfelelő képzés további eszközök, felszerelési tárgyak, oktatási segédanyagok beszerzését teszi szükségessé, különösen az olyan tantárgyak esetében, amelyek a korábbi években nem szerepeltek az iskola által alkalmazott tantervekben.


Pedagógiai Program

2.2

8. oldal

A működés személyi feltételek

Az iskola nevelőtestülete döntő többségében főállású, közalkalmazotti jogviszonyban kinevezéssel foglalkoztatott pedagógusokból áll. A tartósan távollévő pedagógusok helyettesítésére és egyes speciális ismeretek oktatására az iskola óraadó tanárokat is foglalkoztathat. Az iskolában 10 szakmai munkaközösség működik, a munkaközösség-vezetők közvetlen irányításával:  Magyar nyelv és irodalom – Történelem munkaközösség  Természettudományi munkaközösség  Német nyelvi munkaközösség  Angol nyelvi munkaközösség  Informatika munkaközösség  Osztályfőnöki munkaközösség  Szakmai érettségi tantárgyak munkaközössége  Eladó képzés szakmai munkaközössége  Kereskedelmi képzés szakmai munkaközössége  Logisztikai képzés szakmai munkaközössége A nevelőtestület szellemi bázisa - a megfelelő végzettségekkel - adott. Az iskolában folyó eredményes tevékenységnek ez azonban csak szükséges, de nem elegendő feltétele. Ehhez kell, hogy társuljon a tanári attitűd, a pedagógiai elkötelezettség, a gyermekek szeretete. Ez utóbbi talán a legfontosabb, mert képes arra, hogy az összes többi tényezőt generálja. Nevelőtestületünk tagjainak döntő többsége megfelel a fenti elvárásoknak, annak ellenére, hogy a pedagógusok jelenlegi társadalmi elismertsége nem kedvez a pozitív attitűdök kialakulásának. Nevelőtestületünk fontos törekvése az egységes nevelőhatás elérése, az iskola ethoszának pozitív alakítása. Új munkatársak segítése Az új munkatársak beilleszkedését a szakmai munkaközösség által kijelölt kolléga segíti. Amennyiben az új kolléga nem rendelkezik pedagógus végzettséggel, szakoktatói végzettséggel vagy legalább két év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal, akkor az új kolléga mellé a szakmai munkaközösség javaslatára az igazgató mentort jelöl ki. A mentor két éven keresztül: - módszertani kérdésekben segíti az új kolléga munkáját - segít kialakítani a vezetői értékelést.


Pedagógiai Program

9. oldal

A pedagógusok A pedagógus kötelezettségei: A pedagógus a tanulók oktatása-nevelése érdekében önállóan végzi munkáját, fő feladata a tanítás és nevelés, a tanulókkal és tanulócsoportokkal való közvetlenen foglalkozás. Munkaköri kötelezettségeinek tartalmát és kereteit a Nemzeti Köznevelési Törvény, a Szakképzési törvény, a kerettantervek, szakmai kerettantervek, az iskola pedagógiai programja és helyi tanterve, a házirend, az iskolai munkaterv, a nevelőtestület határozatai, a munkaköri leírása, az igazgató utasításai valamint a munkaidőbeosztás alkotja. A pedagógus munkáját az igazgató, a közvetlen felettes iskolavezetőségi tag valamint a munkaközösség-vezető utasításai szerint végzi. A pedagógussal szembeni elvárások: 1. Pedagógiai módszertani felkészültség  Pedagógiai tevékenysége biztos szaktudományos és módszertani tudást tükröz.  Ismeri az intézményében folyó pedagógiai munka tartalmi meghatározására és szervezésére vonatkozóan alkalmazott, a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumokat és az intézménye pedagógiai programjának a saját szakterületére vonatkozó főbb tartalmait.  Ismeri és tudatosan alkalmazza a szakterülete, tantárgya sajátosságaihoz és a tanulócsoport sajátosságaihoz igazodó megismerési folyamatokat, nevelési tanítási módszereket, eszközöket.  Ismeri és tudatosan felhasználja szakterülete, tantárgya kapcsolatait más műveltségterületekkel, tantárgyakkal.  Ismeri a szakterülete, tantárgya szempontjából fontos információforrásokat, azok pedagógiai felhasználásának lehetőségeit, megbízhatóságát, etikus alkalmazását.  Fogalomhasználata szakszerű, az adott pedagógiai helyzethez igazodó. 2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése, és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók  Egységes rendszerbe illesztve tervezi az adott pedagógiai céloknak megfelelő stratégiákat, folyamatokat, munkaformákat, módszereket, eszközöket.  Pedagógiai fejlesztési terveiben kiemelt szerepet kap a tanulók életkori sajátosságaihoz és szakmai érdeklődésükhöz igazodó tevékenységek fejlesztése.  Terveiben szerepet kap a tanulók motiválása, motivációjuk fejlesztése.  Tervező tevékenysége során a tanulási folyamatba illeszti a foglalkozáson, a tanórán kívüli ismeret- és tapasztalatszerzési lehetőségeket, a gyakorlati képzőhelyeken megszerzett ismereteket, tapasztalatokat.  Megtervezi a tanulók és a tanulói csoportok értékelésének módszereit, eszközeit.  Tervei készítése során figyelembe veszi az intézménye vonatkozásában alkalmazott tantervi, tartalmi és intézményi belső elvárásokat, valamint az általa nevelt, oktatott tanulók és tanulói csoportok fejlesztési céljait. Győri Szolgáltatási SZC Pálffy Miklós Kereskedelmi és Logisztikai Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Pedagógiai Program

10. oldal

 Tervező tevékenységében épít a szociális tanulásban rejlő lehetőségekre.  A tanulók optimális fejlődését elősegítő, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz igazodó, differenciált tanítási-tanulási folyamatot tervez.  A tanulók fejlettségére, életkori sajátosságaira is figyelemmel bevonja őket a nevelés-oktatás és tanulás-tanítás tervezésébe. 3. A tanulás támogatása  Felkelti és fenntartja a tanulók érdeklődését.  Feltárja és szakszerűen kezeli a tanulási folyamat során tapasztalt megértési nehézségeket.  Fejleszti a tanulók tanulási képességeit, megfelelő szakmai segítséget kínál számukra.  A tanulás támogatása során épít a tanulók egyéni céljaira, szükségleteire és szakmai elkötelezettségére, a tanulócsoport sajátosságaira.  Nyugodt és biztonságos nevelési, tanulási és képzési környezetet teremt.  Ösztönzi a tanulókat a hagyományos és az IKT-eszközök célszerű, kritikus, etikus használatára a tanulási folyamatban.  Az önálló tanuláshoz szakszerű útmutatást és megfelelő tanulási eszközöket biztosít.  Támogatja a tanulók önálló gondolkodását, elismeri, és a tanítás-tanulási folyamat részévé teszi kezdeményezéseiket és ötleteiket. 4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség.  A nevelési-oktatási folyamatban a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és testi sajátosságaira egyaránt kiemelt figyelmet fordít.  Tudatos értékválasztásra és saját értékrendjük kialakítására ösztönzi a tanulókat.  Tudatosan alkalmazza a tanulók sokoldalú megismerését szolgáló pedagógiaipszichológiai módszereket.  Tudatosan teremt olyan pedagógiai helyzeteket, amelyek segítik a tanulók komplex személyiségfejlődését.  Tiszteletben tartja a tanulók személyiségét, tudatosan keresi a bennük rejlő értékeket, a tanulókhoz felelősen és elfogadóan viszonyul.  Megismerteti a tanulókkal az érintett korosztályra a tantervi, tartalmi szabályozókban meghatározott egyetemes emberi és nemzeti értékeket, és azok tiszteletére neveli őket.  Az együttnevelés keretei között is módot talál a tanulók egyéni fejlődési igényeinek és lehetőségeinek kezelésére.  Felismeri a tanulók személyiségfejlődési –az esetlegesen jelentkező - tanulási nehézségeit, és képes számukra hatékony segítséget nyújtani, vagy szükség esetén más szakembertől segítséget kérni.  Felismeri a tanulókban a tehetség ígéretét, és tudatosan segíti annak kibontakoztatását.


Pedagógiai Program

11. oldal

5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység  A pedagógus az általa vezetett tanulócsoportok fejlesztését a közösségfejlesztés folyamatának ismeretére, és a csoportok tagjainak egyéni és csoportos szükségleteire, sajátosságaira alapozza.  Ösztönzi a tanulók közötti véleménycserét, fejleszti kommunikációs képességüket, fejleszti a tanulókban az érvelési kultúrát.  Pedagógiai feladatai során figyelembe veszi és értékként közvetíti a tanulók és tanulóközösségek eltérő kulturális, társadalmi háttérből adódó sajátosságait.  A tanulókat egymás elfogadására, tiszteletére, kölcsönös támogatására, előítélet-mentességre neveli.  Pedagógiai tevékenységében a nevelt, oktatott tanulók életkorából következő fejlődéslélektani jellemzőik ismerete tükröződik.  Megteremti az általa irányított nevelési, oktatási és képzési folyamat során az együttműködési képességek fejlődéséhez szükséges feltételeket.  Szakszerűen és eredményesen alkalmazza a konfliktusok megelőzésének és kezelésének módszereit.  A tanulók nevelése, oktatása és képzése során a közösség iránti szerepvállalást erősítő helyzeteket teremt. 6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése  A tantervi tartalmakat a tanulók egyéni pedagógiai-pszichológiai szükségleteihez is igazodva eredményesen és adaptív módon alkalmazza.  Változatos pedagógiai értékelési módszereket alkalmaz, a nevelési-oktatásiképzési folyamatban célzottan alkalmazza a diagnosztikus, a fejlesztő és összegző értékelési formákat.  Az adott nevelési helyzetnek megfelelő ellenőrzési, értékelési módszereket használ.  Pedagógiai céljainak megfelelő ellenőrzési, értékelési eszközöket választ vagy készít.  A tanulóknak személyre szabott értékelést ad.  Az intézményi pedagógiai programmal összhangban alkalmazott pedagógiai ellenőrzési és értékelési rendszert és módszereket, azok szempontjait az általa megkezdett nevelési-oktatási-képzési folyamat elején megismerteti a tanulókkal, a szülőkkel.  A tanulói tevékenység rendszeres ellenőrzésének eredményeit szakszerűen elemzi, értékelésüket rendszeresen felhasználja fejlesztési céljainak és feladatainak kijelölésében.  Az értékelési módszerek alkalmazása során figyelembe veszi azok várható hatását a tanulók személyiségének fejlődésére.  A tanulók számára adott visszajelzései rendszeresek, egyértelműek, tárgyilagosak.  Elősegíti a tanulók önértékelési képességének kialakulását, fejlődését.


Pedagógiai Program

12. oldal

7. Kommunikáció és szakmai együttműködés  A szakterületén,a műveltségi anyag tartalmában és a tudásanyag átadásának metodikájában legyen magasan képzett.  Különböző szakmai szituációkban képes nyílt és hiteles kommunikációra a tanulók életkorának, kultúrájának megfelelően, képes felismerni kommunikációs nehézségeit, és ezen a téren fejleszteni önmagát.  Kommunikációja kulturált, pedagógiai, szakmai hozzáértését tükrözi.  Együttműködést kezdeményez és folytat kollégáival, a szülőkkel, a pedagógiai munkát segítő szakemberekkel a tanulók fejlődése érdekében, változatos formákat teremt a közös párbeszédre (egyéni fogadóóra, megbeszélés az ifjúságvédelmi felelőssel, konzultáció szakértői bizottsággal, védőnővel, szakmai gyakorlati munkahellyel stb.)  Az iskolai szakmai közösség érdekében kezdeményező, az innovatív közös munka aktív résztvevője.  Nyitott a szülő, a tanuló, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó visszajelzéseire, felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében.  Az elkészített önreflexiók és a visszajelzések alapján a pedagógus újragondolja, adott esetben átértékeli korábbi munkáját, a tapasztalatokat pedig beépíti további tervező munkájába.  Nyitott, őszinteségen alapuló kommunikáció jellemzi. 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért  Tisztában van szakmai felkészültségével, személyiségének sajátosságaival, és képes alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz  Pedagógiai munkáját reflektivitás jellemzi  A tanulók érdekében széleskörű együttműködés jellemzi valamennyi érintett partnerrel  Építően részt vesz az iskolai közösségek munkájában  Feladata az önképzés, a továbbképzéseken és munkaközösségi munkában való aktív részvétel, a nevelő-oktató munkával összefüggő megbeszéléseken, értekezleteken való részvétel.  Feladata az önképzés, önképzésének területeit úgy választja meg, hogy pedagógiai gyakorlata fejlődjön  Részt vesz szakmai kooperációkban, problémafelvetéseivel, javaslataival kezdeményező szerepet vállal A pedagógus jogai: A pedagógust munkakörével összefüggésben az alábbi jogok illetik meg:  Személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét elismerjék.  A pedagógiai program és a helyi tanterv keretei között a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválaszthatja.  Irányítsa és értékelje a tanulók munkáját.  Minősítse a tanulók tudását.  Hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez.


Pedagógiai Program

13. oldal

 A nevelőtestület tagjaként részt vegyen az iskola pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat.  Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában.  Szakmai egyesületek, kamarák tagjaként, vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában.

2.3

A felnőtt tagozat személyi és tárgyi feltételei

A felnőtt tagozat az intézmény szerves részeként működik, tehát a nappali tagozat működési feltételeit biztosító tárgyi eszközök rendelkezésre állnak a felnőtt tagozat tanulói számára is. A felnőtt tagozaton nem működik önálló nevelőtestület, az oktatás személyi feltételeit elsősorban a nappali tagozaton tanító pedagógusokkal biztosítjuk. Esetenként külső, gazdálkodó szervezeteknél foglalkoztatott szakembereket is bevonunk az oktatásba, ha az órákat a rendelkezésre álló pedagógusállománnyal nem tudjuk ellátni, vagy a speciális - elsősorban gyakorlati jellegű - szakmai ismeretek oktatása ezt indokolttá teszi.

2.4

Elvárások az iskolával szemben

1. Pedagógiai folyamatokat a PDCA ciklus jellemzői alapján szervezzük. 2. Az iskola fontos célkitűzése a tanulók személyiségének és a iskola közösségeinek fejlesztésére 3. Kiemelt célunk színvonalas oktató—nevelő munkánkkal a tanulás eredményességének növelése, egyben a munkatársak, a tanulók, a szülők, a szociális partnerek, a fenntartónk, és az állami szervezetek elégedettségi szintjének emelése 4. Az Intézmény törekszik a munkatársak közötti megfelelő együttműködés kialakítására, a szervezeti kultúra fejlesztésére, a munkatársak és a partnerek közötti hatékony kommunikációra. 5. Az Intézmény kiemelt figyelmet fordít a külső kapcsolatok ápolására. 6. Az Intézmény a különös gondot fordít a nevelés és oktatás megfelelő feltételeinek megtermésére 7. Az Intézmény pedagógiai és szakmai programja koherens a Kormány, az oktatásért és szakképzésért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumokban megfogalmazott elvárásokkal.


Pedagógiai Program

14. oldal

3 Az iskola nevelési programja Nevelési programunkat a meglévő feltételrendszer, a helyi aktualitások, társadalmi elvárások tükrében az iskola partnerei igényeihez alakítva készítettük el, abban a reményben, hogy a célok, értékek, tartalmak - tudatosulva mindennapi munkánkban-, alapvetően befolyásolják, motiválják nevelői tevékenységünket. A nevelőmunka spontán színtere minden tanóra. A szakmai munkaközösségek a nevelési tartalmak egyes témáit saját szakmai munkájukba beépítve részt vállalnak azok megvalósításában. A kiemelt szerepű nevelési tartalmak megvalósításában az osztályfőnöki munkaközösség a legkompetensebb közösség, amely koordinálja a nevelőmunka megvalósításának lehetőségét. Összehangolja az oktatásban közreműködő kollégák tevékenységét a nevelési feladatok megvalósítása érdekében. Részt vállal a feltételek megteremtésében, gondozásában. Mindannyian egyetértünk azzal, hogy az iskolai nevelőmunka eredményessége abban fog megmutatkozni, hogy növendékeink milyen emberré válnak. „Nem a test az, s nem a lélek az, melyet nevelünk, hanem az ember” (Montaigne)

3.1

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

Pedagógiai alapelveink (Az alapelvek az iskola nevelési filozófiája által adottak.)  A gyermekek különbözőségének elve - Humánus, a tanulók személyiségi jogait és érdekeit messzemenően figyelembe vevő következetes tevékenység  A tervszerűség elve - Tervszerű, rövid- és hosszútávú célorientált munka  Az erkölcsösség elve - A családi szocializáció pozitívumaira építő és épülő iskolai szocializáció  A felelősség elve - A szűkebb közösség és a társadalom elvárásainak, igényeinek kielégítésére törekvő tevékenység  A folyamatos fejlesztés elve - A kulturális értékeket megőrző és továbbfejlesztő, általános és szakmai műveltséget fejlesztő munka  Vallási – világnézeti semlegesség elve  Hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve


Pedagógiai Program

15. oldal

Pedagógiai értékeink                

a tanulók általános és speciális fejlesztése partnerközpontúság nyilvánosság reális énkép kialakítása pozitív értékrend létrehozása és alakítása szociális készségek fejlesztése, autonóm személyiségekké formálás a tehetséges tanulók felkutatása és velük való egyéni foglalkozás biztosítása a beilleszkedési és magatartási gondokkal küszködő tanulók segítése a tanulás-módszertani ismeretek elsajátíttatásával az önfejlesztési készség erősítése az ifjúságvédelmi feladatok ellátásával a szociális hátrányok csökkentésén keresztül az identitástudat alakítása a testi és lelki egészségvédelem szükségességének tudatosítása közösségformálás az egyén érdekében felkészítés a társas kapcsolatokra felkészülés az életben betöltendő különböző szerepekre, feladatokra felkészítés az egy életen át tartó tanulásra türelmesség

Jövőképünk: Intézményünk váljon a régió meghatározó intézményévé. A jövőkép prioritást ad az erkölcsi nevelésnek és a viselkedést az erkölcsi nevelés következményeként várja el. Az érett felnőtté válásnak alapfeltétele ugyanis a „szabályok” belsővé válása. Küldetésnyilatkozatunk: Olyan iskolává szeretnénk válni, amely korszerű, naprakész, a társadalmigazdasági igényeknek megfelelő, az európai normákhoz illeszthető ismereteket nyújt Nyugat-Magyarországon a kereskedelmi, üzleti életben elhelyezkedni akarók számára és megerősíti, továbbviszi az egyetemes és nemzeti értékeket a partnerek elégedettségének növelése mellett. Tanulóinkat úgy kívánjuk nevelni-oktatni, hogy egy életre szóló útravalót kapjanak, kialakítjuk az önfejlesztés igényét, képességét. Tanítványaink ismerjék fel, hogy csak stabil tudással lehet építkezni, a sokoldalúság elősegíti a helytállást az életben. Törekszünk a szakmai kiválóságra és arra, hogy minden diák képességei szerint a legtöbbet hozza ki magából. Munkánk középpontjában az „ember” áll, ebben legjobb szövetségeseink a szülők. Szakmai munkánkban mindig jelen van a megújulás, proaktív magatartás a közvetlen és közvetett környezeti változások kihívásai miatt. Érezzük, hogy társadalmi felelősségünk nagy, hiszen újabb és újabb nemzedékeket nevelünk, ezért minden munkatársunktól elvárjuk, hogy fejlődésre és kiválóságra törekedjen. Elsősorban tisztességes embereket szeretnénk nevelni, akik őrzik és továbbfejlesztik az elődeik által létrehozott vagy megőrzött erkölcsi és kulturális értékeket és gondoskodnak arról, hogy ez az átörökítési folyamat ne szakadjon meg. Másrészt olyan ismeretekkel, készségekkel, erkölcsi szokásokkal kell a tanulóinkat kibocsátanunk, amelyek elegendők a társadalomba, a családba és a modern üzleti életbe való zökkenőmentes beilleszkedéshez.


Pedagógiai Program

16. oldal

Pedagógiai feladataink  Egész pedagógiai tevékenységünket át kell hatnia a tervszerűségnek, a tudatosságnak, a gyermekszeretetnek és a tanulók hosszútávú érdekei figyelembevételének.  A nevelőtevékenységnek több területen kell érvényesülnie: mind a szakmai órákon, mind az osztályfőnöki tevékenységben, mind az egyéb iskolai rendezvényeken, de még a tanárok megnyilvánulásaiban is.  Segítenünk kell a tanulók szelekciós képességének kialakulását, az információdömpingben való eligazodásukat.  Védelmet kell nyújtanunk a negatív hatásokkal szemben  Az iskolai szocializáció részeként a másodlagos nevelő hatások érvényesülését is figyelembe kell vennünk.  A családi szocializáció hiányosságainak felszámolásában aktívan részt kell vennünk.  A szülőkkel való partneri kapcsolatot erősíteni kell, lehetőséget kell adni a szülőknek arra, hogy pedagógiai jellegű problémáikkal felkereshessék iskolánkat.  Oktató-nevelő munkánk során teremtsünk alapot az egy életen át való tanuláshoz  Munkánkkal biztosítani kell a lehetőségét, hogy tanulóink ne csak hazánk, hanem az Európai Unió aktív polgárává váljanak.  Nevelésünkkel segítsük elő a demokratizmus igényének és gyakorlásának képességét. Pedagógiai eszközeink, eljárásaink  Munkánk során a közoktatásról szóló törvény által megfogalmazott pedagógiai eszközökkel élünk, amelyek nem okozhatnak pedagógiai ártalmakat, és amelyek során nem lehet a tanuló megalázásával, megszégyenítésével élni.  Az iskolai Házirend átadásával a 9. osztálytól a tanulók számára ismertté tesszük jogaikat és kötelességeiket, valamint az iskolai együttélés szabályait.  A folyamatos pedagógiai tevékenységünk részben a tanórákon, részben az osztályfőnöki órákon, tanulmányi kirándulásokon, együttes tevékenységekben realizálódik. Munkánk része az iskolai ünnepélyekre való felkészülés támogatása és az ünnepélyek lebonyolítása.  Évente egy alkalommal az osztályok számára - az iskola éves munkatervében meghatározottak szerint- lehetőséget biztosítunk tanulmányi kirándulásra. Ezen kívül az osztályok a képzési idő alatt egy alkalommal kirándulást szervezhetnek a Budapesti Nemzetközi Vásárra. Egyéb tanulmányi kirándulást az igazgató egyedi elbírálás alapján engedélyezhet.  A tanulmányi kirándulásokon való részvétel a tanulók számára önköltséges.


Pedagógiai Program

3.2

17. oldal

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Célok:  Tudja a tanuló meghatározni a személyiséggel kapcsolatos alapvető fogalmakat, jellemvonásokat: jellem, temperamentum, önismeret, viselkedés, akarat, hit, ösztön, hajlam, képesség és alkalmasság.  Tudjon különbséget tenni az egyediség és a közös, mindenkiben meglévő azonosságok szintje között.  Ismerje fel a tanuló, hogy változó személyiségünk pozitív irányú fejlesztése elérhető, ébresszük fel benne a jóra való törekvés igényét. Alakítsa ki a tanár a tanuló igényét az önismeretre és az önfejlesztésre:  az egészséges életvitel iránti igényt (életmód, testi edzettség, táplálkozás),  a szellemi értékek iránti igényt,  az érzelmi kiegyensúlyozottságra törekvést,  az ösztönök feletti uralkodás képességét,  tudatosítsa a tanár a tanulóban a gondolkodás és értelmi tevékenység fejlesztésének fontosságát: a döntési képesség, a lényeglátás, a koncentráció és a kreativitás fejlesztését.  értékes életutak bemutatásával ébressze fel a tanár a tanulóban a magasrendű erkölcsiség iránti tiszteletet. Alakítsa ki a tanár a tanulóban a környezettel való viszonyában  az alkalmazkodóképesség,  a helyes viselkedés,  a segítőkészség és tolerancia,  a kommunikációs képesség,  a megjelenés esztétikumának igényét. Alakítsa és fejlessze a tanár a tanulónak a munkához való viszonyában fontos jellemvonásokat:  céltudatosságot,  szaktudásra törekvést,  munkaszeretetet, igényességet.

3.3

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A közösségi nevelés területei: a család, az iskola, a kollégium és az iskolán kívüli közösségek. A család hagyományos nevelői funkciói arányaiban és minőségében megváltoztak. Ezért is nagyon fontos az iskola együttműködése a szülőkkel a tanulói közösségek formálása, fejlesztése érdekében.


Pedagógiai Program

18. oldal

A tanuló közösségbe történő beilleszkedésének elősegítésével kapcsolatban a családnak, a szülőnek az alábbi kiemelt feladatai vannak:  az intézmény pedagógiai programjának, házirendjének megismerése;  kapcsolattartás a pedagógusokkal, osztályfőnökökkel annak érdekében, hogy a pozitív szociális és társadalmi szokások, értékrendek a tanulókban kialakuljanak, gyarapodjanak. Iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei:  tanórák (szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák),  tanórán kívüli foglalkozások,  diákönkormányzat tevékenysége, pl. gólyatábor szervezése,  szabadidős tevékenységek  sportkör, tömegsport. A tanórán megvalósítandó közösségfejlesztési feladatok Az osztályközösség a tanulók fő iskolai tevékenységének a színtere, ugyanakkor a tanulók spontán, véletlenszerűen kialakított csoportja. Legfontosabb célunk ebből a csoportból valódi közösséget formálni. Ennek érdekében az alábbi feladatok megvalósítására törekszünk:  a tanulás támogatása,  a tanulók kezdeményezéseinek segítése,  a közvetlen tapasztalatszerzés segítése,  a már elért eredmények továbbfejlesztése,  az osztályt tanító tanárok összehangolt követelésekkel és nevelési eljárásokkal koordinálják a közösséget. A kitűzött cél megvalósításához több esztendő kitartó és türelmes munkájára van szükség. Közösségfejlesztés a tanórán kívüli foglalkozásokon A tanórán kívüli foglalkozások kötetlenebb tevékenységi formái a közösségfejlesztés fontos területei. Az ezzel kapcsolatos feladatok:  nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére,  átgondolt tervvel és a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítsa, hogy a különböző tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését,  ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolathoz elengedhetetlenek,  a sokoldalú és változatos foglalkozások járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez,  a kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet, és a környezet iránti felelősség érzését, ismerjék meg Magyarország természeti és kulturális értékeit. A tanórán kívüli foglalkozások és a szabadidős tevékenységek szervezését, összehangolását iskolánkban az általános igazgatóhelyettes és a diákönkormányzatot segítő tanár végzik.


Pedagógiai Program

19. oldal

Tevékenységek:  a 9. évfolyamosok számára felzárkóztató foglalkozások,  a 11-12. évfolyamosoknak érettségire előkészítő foglalkozások,  tehetséggondozó foglalkozások (versenyre készítés),  szakkörök (szaktárgyi és érdeklődési kör),  részvétel aktuális projektekben (pl. ERASMUS+),  tanulmányi kirándulások a közösségfejlesztés mellett a környezeti nevelést is szolgálják  városnézés, múzeumlátogatás, közös mozi- és színházlátogatás,  az egészségnevelés rendezvényei: az előadások, vetélkedők, filmvetítések, viták és sportversenyek,  az iskolai sportkör biztosítja a tanulók mindennapi testedzési lehetőségét, a közösségfejlesztést (röplabda és kosárlabda szakosztály)  a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, szabadidős tevékenységének segítésére diák-önkormányzat működik, amely feladata a bálok, a diáknap és a gólyatábor szervezése, lebonyolítása,  a személyiség és közösségfejlesztésben meghatározó szerepet játszanak az iskola hagyományőrző, kulturális és nemzeti ünnepeinkhez kapcsolódó programjai (október 6., október 23., karácsonyi ünnepély, megemlékezés a kommunista diktatúra áldozatairól, március 15., megemlékezés a holokauszt áldozatairól, június 4. - a nemzeti összetartozás napja), valamint a hagyományos iskolai ünnepélyeink (ünnepélyes tanévnyitó, szalagavató, ballagás, bizonyítvány-osztás) Az osztályközösségek rendezvényei  kirándulások,  közös hangverseny-, színház-, ill. mozi látogatások,  részvétel iskolai programokon (pl.: diákdiri-kampány).

3.4

A beilleszkedéssel, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységünk

A 9. osztályosok beilleszkedésének segítésére minden év augusztusában gólyatábort szervezünk osztályonként, az osztályfőnökök vezetésével.  A foglalkozásokon a tanulók megismerkednek az osztályfőnökkel, egymással, az iskolával,  tanulásmódszertani ismereteiket rendszerezik,  betekintést nyernek az iskola közismereti és szakmai tevékenységébe. Az IDB képviselői minden segítséget megadnak a gólyáknak.  Az IDB tagjai átadják tapasztalataikat,  fórumszerűen bevonják a gólyákat is a beszélgetésekbe,  feltérképezik a tanulók eddigi közösségi munkáját. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulókkal kiemelten foglalkozik az osztályfőnök, az ifjúságvédelmi felelős valamint a nevelési igazgatóhelyettes.


Pedagógiai Program

20. oldal

Pedagógiai tanácsadást biztosítunk iskolánkban.  A tanulók részére pedagógiai tanácsadást tart a megyei pedagógia szaktanácsadó.  fejlesztő pedagógus

3.5

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység

Kiemelt szerepük van a szaktanároknak és az osztályfőnököknek a tehetség felismerésében, a fejlesztés irányainak meghatározásában, valamint az adekvát segítségnyújtás módszereinek kimunkálásában.  Az iskolánkban a tehetséggondozás: - rendszeres (szakkörként), ill. - esetenkénti foglalkozások keretében szervezhető (Az iskola rendelkezésére álló órakereten felül önköltséges (költségtérítéses) foglalkozás is szervezhető.) Szervezése: A tanár vagy a tanulók, szülők igénye alapján az igazgató engedélyével. Szakkör akkor indítható, ha arra legalább 10 tanuló jelentkezik, és/vagy azt az igazgató engedélyezte. A különböző tehetséggondozó foglalkozásokat évente határozzuk meg.  Az iskolában sportcsoportok is működnek. A sportcsoportok célja a tanulók fizikai, sportági képzése, edzése, egészségük megszilárdítása, a sportolási igény felkeltése. Fontos feladata a sport eszközeivel hozzájárulni a tanulói személyiség alakításához. A sportcsoportok működését a tanulók önkéntes alapon történő pártoló tagsági díj befizetésével támogatják. A tömegsport célja a tanulók érdeklődési körének figyelembevételével a mindennapi testedzés biztosítása. A foglalkozások keretein belül történik - az iskola lehetőségeinek és hagyományainak megfelelően kialakult sportágakban - a háziversenyek, az iskolák közötti versenyek és a bajnokságok lebonyolítása. A sporttehetségekkel az iskolai sportkörön szakedzők foglalkoznak.  A művészeti tehetség kibontakoztatását a Kisfaludy Napokra valamint egyéb művészeti versenyekre való felkészülés segíti.  A művészeti és esztétikai nevelést egyidejűleg szolgálja a táncoktatás, énekzene valamint a rajz-és vizuális kultúra oktatása.  A kommunikációban és előadókészségben tehetséges tanulóknak az iskolai rendezvényeken van lehetőségük szereplésre. Felkészítésükben a magyartanárok és a szabadidő-szervező működnek közre.


Pedagógiai Program

21. oldal

 A tehetséggondozásban kiemelt szerepe van az iskolai könyvtárnak és elektronikus olvasóteremnek is.  A tanulmányi versenyekre való felkészítés mind a közismereti tantárgyakból, mind a szakmai tantárgyakból kiemelt területe a tehetségfejlesztésnek. A versenyekre általában egyéni foglalkozás keretében történik a felkészítés.

3.6

A gyermek- és ifjúságvédelem

Iskolánkban ifjúságvédelmi felelős foglalkozik a tanulókkal kapcsolatos családi problémákkal, szociális nehézségekkel. Évenként felmérjük, hogy az egyes osztályokban hány hátrányos helyzetű és mennyi veszélyeztetett gyermek van. A probléma felismerésében, megoldásában, illetve enyhítésében segít az iskolaorvos és a védőnő. Ha a tanuló érdeke úgy kívánja, az osztályfőnök tapasztalatai és egyéb információi alapján kérheti a területileg illetékes önkormányzat segítségét is a szociális problémák megoldása érdekében. Az iskola - a rendelkezésre álló kereteken belül - szociális segélyekkel is igyekszik enyhíteni az arra rászoruló tanulók anyagi gondjain. Feladatok:  prevenciós tevékenységünkben az integrált megközelítési módot alkalmazzuk.  az iskola egészségstratégiája s ezen belül drogstratégiája elveinek kidolgozásában való részvétel, majd e program megvalósítása  a tanulók veszélyeztetettségét észlelő és jelző rendszer működtetése  a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók megfelelő támogatása, tájékoztatása  kapcsolattartás a területileg illetékes Gyermekjóléti Szolgálattal, a Gyermekpszichológiai és Pedagógiai Tanácsadóval.

3.7

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

A 9. évfolyam megkezdésekor az osztályfőnök és a szaktanárok felmérik, hogy milyen mértékben rendelkeznek a középiskola elvégzéséhez szükséges kulcskompetenciákkal. (olvasás-szövegértés, számolási és probléma-megoldási készség, kommunikációs készség magyar és idegen nyelven, informatikai eszközök használata). A felmérés alapján a tanulási kudarcok csökkentése érdekében egyénre szabottan meghatározzák a szükséges korrekciós lépéseket. Az osztályfőnökök rendszeresen foglalkoznak tanulásmódszertannal a helyi tantervben meghatározott módon, a tantárgyakba beépítve és a gólyatáborban. A pedagógiai tanácsadás során egyénre szabott segítséget kaphatnak a tanulók.


Pedagógiai Program

22. oldal

A szaktanárok rendszeres korrepetálást tartanak a rászorulóknak. (erről haladási naplót vezetnek, és a felzárkóztatásra fordított órák beszámíthatók a tanár kötelező óráiba) A felzárkóztatást kezdeményezheti a szaktanár, a tanulók, az osztályfőnök, az illetékes igazgatóhelyettes. Kompetenciafejlesztő foglalkozásokat szervezünk azon szakközépiskolai tanulók részére, akik tanulmányi eredményük miatt nem részesülhetnek Szabóky Adolf Szakképzési ösztöndíjban. A kompetenciafejlesztő foglalkozások rendszeresek – heti két alkalom - , a jogszabályoknak megfelelően maximum 4 fős csoportokkal szerveződnek. A csoportok kialakítása az első és a második félév elején történik. 3.8

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

A szociálisan hátrányos helyzetű tanulóknak lehetőség szerint anyagi segítséget is kell biztosítani. Szociális segélyek szétosztására az év során két alkalommal kerül sor, az egyikre ősszel /októberben /, a másikra tavasszal / márciusban /. Ősszel általában a 9-10. évfolyam tanulóit részesítjük segélyben, mivel az iskolakezdés ezen tanulóknak nagyobb anyagi megterhelést jelent. Tavasszal a felsőbb éves tanulókat részesítjük segélyben. Rendkívüli segély elbírálására is sor kerülhet, ha a tanuló szociális helyzetében hirtelen nagyfokú romlás észlelhető. A segélyeket a - Kereskedők a Jövőért - Keri alapítvány - Diákjóléti Alap - Diákönkormányzat támogatásával adjuk. A segélykérés formanyomtatványon történik, amely a tanuló szociális helyzetére vonatkozó kérdéseket tartalmaz. A tankönyvsegélyek szétosztásakor is figyelembe vesszük a tanulók szociális helyzetét. A tanulók számára igény esetén ebédet tudunk biztosítani a Kossuth Zsuzsanna Kollégiumban. Az igénylés bejelentésének ideje: a tárgyhónapot megelőző hónap 25-ig az iskola gondnokságán.

3.9

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök jegyzéke (Lásd: a pedagógiai program II. sz. mellékletét)


Pedagógiai Program

23. oldal

3.10 A szülő, tanuló, pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái Az iskola és a tanulóközösség együttműködésében kiemelt szerepe van az iskolai diákönkormányzatnak A Diákönkormányzat: 3 tagú ODB / osztály-diákbizottság / tevékenykedik minden osztályban, a diákbizottság titkárának vezetésével. Az osztály-diákbizottság tagjait az osztályközösség választja. Az iskolai szintű diákönkormányzat kétszintű: ALSÓHÁZ: - tagja valamennyi ODB titkár FELSŐHÁZ: - tagjai: IDB - elnök titkár diákjogi és érdekvédelmi felelős média- és művelődésügyi felelős szakiskolai tanulók képviselője gazdasági és pénzügyi felelős A felsőház tagjainak megválasztása a tanév II. félévének elején történik a Diákküldöttgyűlésen (a küldöttek az osztályok 2-2 képviselője és a diákkörök 1-1 képviselői). A Diákönkormányzat munkáját a Szervezeti és Működési Szabályzat alapján végzi. Iskolánkban szülői munkaközösség működik, amely a szülői érdekérvényesítés és érdekképviselet legmagasabb fóruma. A közvetlen információcsere fórumai:  szülői értekezletek  fogadóórák  szülők fóruma A szülő az iskolát munkaidőben keresheti telefonon vagy személyesen. Céljaink és feladataink meghatározásakor felmérések segítségével kérjük a tanulók és a szülők véleményét. A szülői munkaközösség minden évben megkapja az iskola éves munkatervét és kérjük véleményüket.


Pedagógiai Program

24. oldal

3.11 Környezeti nevelési program A környezeti nevelés célja A tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítását kell elősegíteni, hogy „a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését.” A tanulók képesek legyenek felismerni a társadalmi-gazdasági modernizáció környezetre gyakorolt hatásait. Ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. Ismerjék meg a közvetlen környezetük értékeit. Ismerjék fel a lakóhelyen és környékén felmerülő környezeti problémákat és képesek legyenek ezekre megoldást keresni. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Alakuljon ki a környezet iránti felelősség és tisztelet. A környezeti nevelés tartalmi elemei A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. (NAT) A környezeti nevelés céljaként megfogalmazott fenntartható fejlődés, környezettudatos magatartás előmozdításához elengedhetetlen, hogy az iskola befejezésekor a diákok megértsék, saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat:  Fenntartható fejlődés: A jelenlegi generációk szükségleteinek kielégítése olyan módon, amely nem veszélyezteti a jövő nemzedékek szükségleteinek kielégítését (Brundtland jelentés alapján)  A növekedés korlátai: A Föld, és a földi erőforrások végességéből adódó korlátok, melyek lehetetlenné teszik az emberiség lélekszámának, és anyagi javainak folyamatos gyarapodását.  Alapvető emberi szükségletek: Minden ember és társadalom igénye és joga a túléléshez szükséges energiához és anyagokhoz való igazságos és egyenlő hozzáférésre, és a Föld lehetőségeihez mért kielégítő életminőség megvalósítására.


Pedagógiai Program

25. oldal

 Az elővigyázatosság elve: A megfontolt, a nem kívánt következményekre is figyelemmel lévő, az ökológiai folyamatokba a lehető legkevésbé beavatkozó döntéshozatal szükségessége olyan esetekben, amikor nem ismerünk minden körülményt, és/vagy amikor az adott kérdésre vonatkozó tudományos álláspont megosztott.  Kölcsönös függőség: A minden elem és életforma (beleértve az embereket is) között fennálló kölcsönös és egyenrangú függőségi kapcsolatok a természeti rendszerekben. Módszertani elemek A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. Mindez úgy valósítható meg, ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, és így képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. (Nat) A környezeti nevelés módszereiben tehát egyaránt jelen kell lennie a környezet állapotáról, a társadalom és a környezet viszonyáról szóló információgyűjtésnek, információ-feldolgozásnak, a feldolgozott információk alapján történő döntéshozatalnak, a döntés alapján eltervezett egyéni és közösségi cselekvések végrehajtási módszereinek. A környezeti nevelés eredményességéhez az szükséges, hogy ezeket a módszereket a diákok minél többször, valós globális és helyi problémákkal, értékekkel kapcsolatban maguk alkalmazzák. Módszerek a környezeti nevelés számára:        

Természettudományos megfigyelések Interjúk, felmérések készítése az emberek és a környezet viszonyáról Helyi, országos és globális döntéshozatali rendszerek tanulmányozása „Öröm- és bánattérkép” készítés Jegyzetek, feladatmegoldások összehasonlítása, elemzése. Új ismerethez kapcsolódó kérdések megfogalmazása csoportosan. Adatgyűjtés, feldolgozás információrögzítés együttműködéssel. Esszé kidolgozása csoportosan (ötletgyűjtő, kidolgozó, véleményező feladatok munkamegosztással).  Problémamegoldó gyakorlat ötletrohammal, értékeléssel.  Fogalmak, jelenségek, összefüggések, törvényszerűségek kollektív definiálása, pontosítása, tisztázása.  Adott témának analitikus, analógiás és holisztikus körüljárása


Pedagógiai Program

26. oldal

 Írásbeli értekezések, vitairatok, készítése, vélemények, beadványok, javaslatok megfogalmazása és értelmezése csoportos munkában.  Viták, szituációs játékok,  Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony kommunikáció elsajátítása)  Természetvédelmi tevékenységek (parkosítás, faültetés)  Részvétel a helyi környezetvédelmi tevékenységben (helyi környezetvédelmi program megismerése, véleményezése, a megvalósítás segítése) A környezeti nevelés színterei az iskolában  Az összes tantárgy tanórai foglalkozásai  A nem hagyományos tanórai foglalkozások (pl. témanapok, projekt-tanítás és más komplex, tantárgyközi foglalkozások)  Tanórán kívüli foglalkozások (pl. szakkörök, rendezvények, versenyek)  Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel)  Az iskola környezettudatos működése és az ezzel kapcsolatos foglalkozások Hagyományos tanórai szervezésben A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az órák jellege határozza meg, hogy melyik problémát dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei Idegen nyelv A tanulók  váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével;  legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit;  ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit;  legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projektmunkában választ keresni; A tanulókban  alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben;  fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációképessége és fedezzék fel ennek lehetőségeit.


Pedagógiai Program

27. oldal

Biológia A tanulók  ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit;  ismerjék és szeressék a természeti és épített környezetet;  ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket;  ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat; A tanulókban  alakuljon ki ökológiai szemléletmód. Földrajz A tanulók  szerezzenek tapasztalatokat, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről;  érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit;  ismerjék meg a világ globális problémáit,  ismerjék meg és őrizzék a természeti és az emberalkotta szépségeit. Kémia A tanulók  rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel;  törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására,  legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére;  értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait. Fizika A tanulók  váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára;  ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzás, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit;  ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat;  mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelőséggel szabad csak felhasználni;  ismereteik birtokában, tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó állampolgárrá váljanak.


Pedagógiai Program

28. oldal

Magyar nyelv és irodalom A tanulók  legyenek képesek lényeges és lényegtelen információk közötti különbségtételre;  ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, harmonikus kapcsolatokat;  ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket;  legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre;  tudjanak hivatalos iratokat (petíciókat, kérvényeket, javaslatokat) készíteni;  tudatosan készüljenek a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére; A tanulókban fejlesszük az esztétikai, erkölcsi érzékenységet. Történelem A tanulók  értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet;  tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására;  értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében. Matematika A tanulók  váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják;  legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával;  tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni,  legyenek képesek logikus gondolkodása, fejlődjön szintetizáló és lényegkiemelő képességük;  tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyát;  váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására,  ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni;  legyenek képesek reális becslésekre;  tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni. A tanulókban alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás, alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket.


Pedagógiai Program

29. oldal

Szakképzés A tanulók  ismerjék a szakma gyakorlásához kapcsolódó természet és környezetvédelmi ismereteket, ezeket tudják megfelelően hangsúlyozni, kiemelni;  ismerjék meg a szakma történetét és lássák a környezetre gyakorolt hatását; tudják ennek az egyszerű vizsgálati lehetőségeit. A tanulók  sajátítsák el a szakmaspecifikus munkát, és legyenek birtokában a környezetvédelmi ismereteknek;  tudják kiemelni a szakma környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit (hulladékkezelés stb.);  ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, a termékek használatát,  sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat;  látogassák meg a szakmához kapcsolódó létesítményeket, figyeljék meg a helyes környezetvédelmi technológiákat a gyakorlatban; A tanulókban  erősödjön meg az ökológiai szemlélet, legyenek képesek a tényeket szakmaspecifikusan kiegészíteni;  alakuljon ki a modern rendszertani szemlélet a szakmai és környezetvédelmi oktatás során. Nem hagyományos tanórai keretben A fiatalok osztályközösségi létének keretét általában az osztályfőnök teremti meg. Ő a különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője is. Az osztályfőnök személyisége és elhivatottsága döntő súllyal alakítja a gyerekekben kialakuló, formálódó világképet. Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései, a különböző iskolai programkínálatok. A tanulók számos attitűdjének alakításán túl a szülők hozzáállását is befolyásolhatja igényessége, értékrendje. A környezeti nevelés szempontjából nem meghatározó az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása. Az általános tájékozottsága, problémafelismerő és –feldolgozó képessége segíthet abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, különböző akciókban való közös részvétel is kiegészítheti és összefűzheti az egyes szaktárgyakat.


Pedagógiai Program

30. oldal

Tanórán kívüli programok    



Idegen nyelveken versenyeken veszünk részt, illetve szervezünk (Pálffy idegen nyelvi verseny), ahol gyakran szerepelnek természetvédelemmel foglalkozó cikkek. Az iskolában rendszeresen, különböző gyűjtési akciókat szervezünk (pl.: elem, szelektív hulladékgyűjtés) (főszervező: védőnő) Kiállításokat rendezünk jeles alkalmakra (pl.: a Föld Napján) Iskolai életünknek fontos részei azok az elmúlt időszakban kialakult hagyományok, amelyek segítenek a jó iskolai közösség kialakításában, továbbá fontos szerepük van az iskolához való kötődés kialakításában. Kellemes színfoltja iskolánk életének az évente megrendezésre kerülő PÁLFFY-nap. E nap tartalmas eltöltéséhez hozzájárulnak a kulturális műsorok; a különböző témájú előadások, szakmai programok. Pályázatokon való részvétel.

Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint a külső intézményékkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben a környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Partneri igények: Alapvető, általános igény, hogy az iskola őrizze meg innovativitását, legyen képes munkáját, eredményességét tovább javítani, legyen képes az ismeretek az oktatási folyamatba való gyors és hatékony átültetésére. Az iskola biztosítson szép, tiszta és nyugodt környezetet a tanuláshoz. Az iskola legyen nyitott a partnerek és az egész közvélemény felé, használjon ki minden publicitási lehetőséget. A partnerekkel folyamatosan és intenzíven tartsa a kapcsolatot. Aktívan használjon ki minden továbbképzési lehetőséget, és az új ismereteket alkalmazza a mindennapi munka során. Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés Tanárok Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés illetve oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. A közös munka áttekintése igazgatóhelyettesi feladat, a koordinátori szerepet az iskola környezet-gazdaságtan tanára látja el. Diákok Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai


Pedagógiai Program

31. oldal

diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak. Tanárok és diákok A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. A diákok és a tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg, a tanórán kívül környezeti nevelési tevékenységek áttekintése igazgatóhelyettesi feladat. Tanárok és szülők Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék a gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit az iskolánk is közvetíteni akar. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét –a lehetőségeket figyelembe véve- a családok is biztosítsák. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktívan részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl.: féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás), folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Ezek felkutatása és beszerzése az iskolai gondnok feladata. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van. Iskolán kívüli együttműködés Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények A tanórai és a tanórán kívüli környezeti programok színesebbé és tartalmassá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Energetikai verseny Iskolánk rendszeresen lehetőséget biztosít a Győri Középiskolai Energetikai Verseny megrendezésére. Törekszünk arra, hogy a diákjaink közül is induljon csapat. A verseny célja, hogy a diákokat megismertessük a környezetvédelemmel, az energiahatékonyság és –biztonság kérdéskörével.


Pedagógiai Program

32. oldal

Hivatalos szervek A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. Anyagi erőforrások Saját erőforrások Az iskolai költségvetésből minden évben olyan felújításokat kell végezni, amelyek a környezetbarát és kulturált környezet megteremtését, továbbá a környezetkímélő működést szolgálják. Keri alapítvány Az iskolai alapítvány – rászorultsági alapon - támogatja a tanulók kiránduláson való részvételét – egyedi elbírálás alapján. Pályázat A pályázat-megjelenések figyelése igazgatóhelyettesi feladat. Az igazgatóhelyettes tájékoztatja a kollégákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében. Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt. Kiemelkedő jelentőségűek azok a pályázatok, amelyek a célkitűzés minden eleméhez forrást biztosítanak.

3.12 Egészségnevelési program Az egészségnevelés fő célja, hogy képessé tegye az embereket arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel. Olyan életmódbeli alternatívákat kínál fel, amelyekkel azonosulva az egyén számára lehetőség nyílik egészségesebb életforma kiválasztására. Az egészségmegőrzés így a mindennapi élet része kell hogy legyen, figyelembe véve az egyén szociális és gazdasági helyzetét, mentális és fizikai kapacitását. Az egészségmegőrző tevékenység magában foglalja az emberi szervezet működésével és a betegségek megelőzésével, az életvezetéssel kapcsolatos egyéni ismeretek bővítését, továbbá szakmapolitikai változásokat feltételez, mivel a politikai és környezeti tényezők nagymértékben befolyásolják az egészséget. Az iskola szerepe és lehetősége az egészségfejlesztésben Az iskola kiemelt felelőséggel tartozik az egészségvédelemért, mely a személyiségfejlesztés, a társadalmi lénnyé formálás (szocializáció) nélkülözhetetlen kelléke. Az egészségnevelés területén kiemelt felelősséget visel az osztályfőnök, a biológia, a kémia szakos, és a testnevelő tanár, a gyermek és ifjúságvédelmi felelős, valamint az iskolaorvos és a védőnő.


Pedagógiai Program

33. oldal

A program célja  Erősítsük és fejlesszük a tanulók egészséges életvitelhez szükséges képességeit.  A tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit:  az életkorral járó biológiai – pszichohigiénés életmódi tennivalókat  az egészségre káros szokások biológiai – élettani – pszichés összetevőit (alkohol, dohányzás, inaktív életmód, helytelen táplálkozás, drogfogyasztás)  a társas kapcsolatok egészségi – etikai kérdéseit. Legyenek képesek egészségük megőrzésére, betegségek megelőzésére, egészséges személyiség kimunkálására, a helyes magatartás kialakítására. Feladatok Személyiségfejlesztés  életmód,szokások  értékek, életideál  preferenciák kialakítása, stb.  érzelmi, szellemi, testi biztonság megőrzése (önismeret, felelősségérzet) Közösségfejlesztés – kortárs csoport „fejlődési feladatának” sikeres teljesítéséhez való hozzásegítése  kommunikáció  interakció  egészséges és kiegyensúlyozott életvezetés, jóllét Eltérés a normától – szenvedélybetegségek  egészségkárosító hatások  párkapcsolatokra gyakorolt hatás  függőség és következményei  „napos oldalon lét”  deviáns karrier Pályaválasztási döntési kompetencia  tényleges késztetés és lehetőség a jó döntéshez (önismeret, jó illeszkedés)  a környezet által kialakított kép ismerete Szakképző évfolyamokon munkaegészségügyi feladatok ellátása:  balesetmegelőzés  biztonsági előírások betartatása munkahelyi környezetben   Az egészségnevelés témakörei Életmód  mindennapi testmozgás (sport)  a táplálkozás, személyes higiéné Családi életre nevelés  a család, mint az elsődleges szocializáció színtere – életmódminták Ifjúsági egészségnevelés  norma,  szabály,


Pedagógiai Program

34. oldal

 szokás Kortárs kapcsolatok hatásai  lelki  társadalmi  kulturális  ízlésbeli A média hatása (szubliminális ingerlés)  a tömegkommunikáció romboló hatása Társadalmi elvárások  kommunikáció  konformitás  devianciák Társadalmi együttélés szabályai  párkapcsolatok, házasság, család  szexualitással kapcsolatos értékek, beállítódások, előítéletek, konszenzusok Közösségért érzett felelősség  környezeti problémák okai Egészséges életmód és életminőség  munka  család  jövedelem  szabadidő  szórakozás

Módszerek és eszközök Helyzetfelmérés alkalmanként. A helyzetelemzés területei:  Iskolai környezet  szociális környezet, iskolához, tanárokhoz, társakhoz fűződő kapcsolat;  szociális egyenlőtlenségek és egyéb tényezők: szülők szocio-ökonómiai helyzete, családi kapcsolatok (csonka család, családon belüli erőszak, létbizonytalanság, egyéb problémák)  az iskola, mint fizikai környezet: tantermek, egyéb helyiségek állapota, légcsere, megvilágítás, zaj, higiénia, tárgyi eszközök minősége, iskolai büfé  Egészségi állapot az iskola-egészségügyi adatok tükrében  Egészségi állapot a tanulók szubjektív megítélése alapján  A tanulók étkezési szokásai  Fizikai aktivitás (erőnlét, állóképesség)


Pedagógiai Program

35. oldal

Osztályfőnöki óra  kommunikáció  kooperációs technikák  szerep- és szituációs játékok Projektoktatás  minden tanórán Iskolaorvos illetve védőnő előadásai  Szűrővizsgálatok jelentősége - betegségek megelőzése  Érzékszervek szerepe, épségének megóvása Önismereti szakkör  tanórán kívül Külső szakember által irányított foglalkozások Egészségnap Mindennapi testedzés Ismeretterjesztő filmvetítések Egymás biztonságára ügyelés megkövetelése Egészségügyi előadások szervezése Az egészségfejlesztés színterei az iskolában  Az összes tantárgy tanórai foglalkozásai  A nem hagyományos tanórai foglalkozások (pl. témanapok, projekt-tanítás és más komplex, tantárgyközi foglalkozások)  Tanórán kívüli foglalkozások (pl. szakkörök, rendezvények, versenyek)  Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel)  Az iskola egészségtudatos működése és az ezzel kapcsolatos foglalkozások Hagyományos tanórai szervezésben Az egészségnevelés alapvető pillérei a biológia és kémia és testnevelés tantárgyak. E tantárgyak tanulása során szerzi a tanuló az egészségre vonatkozó ismeretek, összefüggések, kölcsönhatások sokaságát. A magyar nyelv és irodalom órákon egészségneveléshez kapcsolódó tevékenység lehet pl. a mindennapi életből, természeti környezetből vett témán alapuló szépirodalmi művek, versek, prózai alkotások, ismeretterjesztő szövegek tanulmányozása, elemzése. Néhány példa az alkalmazható módszerekből:  kapcsolat keresése az olvasott szöveg és a tanuló saját élményei, tapasztalatai között  szereplők cselekedeteinek értékelése  érzelmek és tulajdonságok megfigyelése, kérdések és válaszok megfogalmazása  emberi kapcsolatok felismerése, több szempont figyelembevétele.


Pedagógiai Program

36. oldal

Matematika: Szöveges feladatokban valódi adatok felhasználása a tanítás során, például egyes mobilitási adatok vagy az emberi népesség számának alakulása. Keressék meg más adatok hozzáférési forrásait, és az adatokat használják fel különböző típusú feladatok (algebrai műveletek, grafikonok készítése stb.) megfogalmazásánál. A testnevelés eszköze a mozgás örömének átélése, a szabad levegőn tartózkodás fontossága. Az időjárás elemeinek közvetlen megtapasztalása. Lehetséges témák, tevékenységek, pl.:  a tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;  tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;  környezet és az egészség szoros kapcsolatának megértetésével, és az igények kialakításával teheti a legtöbbet. A társadalomtudományi tantárgyak feladata, hogy a társadalomszerveződés, valamint az emberi viselkedés és kultúra irányából közelítse meg a kérdést. A korábbi döntések elemzése segíti a jelenben való eligazodást, növeli a jövő iránti felelőséget. Ezek a tárgyak útmutatást adnak az egészségügyi gondok felismeréséhez és megoldásához, a közügyekben való részvételhez. A humán tárgyak feladatai közé tartozik az is, hogy bemutassák az egészségi válság kezeléséhez és megoldásához szükséges világképet, erkölcsi értékrendet, valamint a rendelkezésre álló gazdasági és jogi eszközöket. Az idegen nyelvek oktatása során az egészségnevelés lehetősége lehet például: újságcikkek elemzése, fordítása, amelyek egészségi problémákkal, azok sikeres megoldásával foglalkozik, szituációs játékok játszása, a megszerzett ismeretek egészségügyi szakterületen való alkalmazásának bemutatása, illetve ilyen témájú gyakorlati példák alkalmazása. Az egészségnevelés és fejlesztés leghatékonyabb színtere az osztályfőnöki óra. A tartalmi körök meghatározásánál a következő szempontokat tartottuk szem előtt:  az egészségfejlesztés, -védelem legfontosabb elméleti és gyakorlati megfontolásai,  az adott életkori csoport ismert és legjellegzetesebb fejlődés és szociálpszichológiai meghatározói, jellegzetességei  a legégetőbb, alkalmasint társadalmi méreteket öltő népegészségügyi problémák adott életkori csoporton belüli jelentkezési módjait,  az egészségmagatartás befolyásolásának lehetőségeit.


Pedagógiai Program

37. oldal

Tervezett témakörök: 

A biztonság megőrzése Kulcsfontosságú elem: a diákoknak érzéseiket és testüket is meg kell óvniuk a fenyegetettségtől és a sérüléstől. Meg kell tanulniuk, hogy az érzelmek jólétük fontos részét képezik, szerepet játszanak a lehetséges veszélyek és kockázatos helyzetek felismerésében s kezelésében.



Az egészséges táplálkozás Rávezeti a gyermekeket arra, hogy kritikusan viszonyuljanak a mindennapi és az ünnepi, formális étkezési és ivási alkalmakhoz, bevezeti őket az élelmiszerek, táplálékok “egészséges”, és “kevésbé egészséges” típusú osztályozásának folyamatába, kialakítja a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás fogalmát.



Mozgás és személyes higiéné Az aktív személyes részvételt bátorítva segíti a gyermekeket a problémakörrel kapcsolatos személyes viszonyuk tisztázásában, elvárván, hogy saját döntésük alapján valamilyen rendszeres fizikai aktivitást fejtsenek ki. Ebben az életkorban a megváltozott fizikai sajátosságok következtében különös figyelmet igényel a személyes higiénével való fokozott foglalkozás, amire ez a tananyagrész ugyancsak lehetőséget biztosít.



Kábítószer-fogyasztás és a kábítószerrel való visszaélés Célja, hogy reális képet adjon a drogok természetéről, az előírásokkal megegyező és helytelen alkalmazásukkal kapcsolatos kérdésekről, beleértve a drogfogyasztás következményeit is; megtanítsa őket arra, hogy felismerjék azokat a társadalmi helyzeteket, amelyekben – legális vagy tiltott – “anyagokkal” kínálhatják őket, és hogy megfelelő döntéseket tudjanak hozni.



Növekedés, változás és az emberi szexualitás A fejlődés különböző aspektusait tartalmazza, beleértve a serdülőkort és a nemi érést is, a biológiai aspektusok mellett feldolgozván a szexualitás társadalmi és érzelmi változásait is.



Családi élet és kapcsolatok Elősegíti, hogy a diákok képesek legyenek felismerni az önmagukban és másokban ébredő érzelmeket, feszültségeket, esetleg azok létrejöttének okát, egyidejűleg lehetővé teszi olyan készségek elsajátítását, melyek révén újraépíthetik és karbantarthatják széttöredező kapcsolataikat.



Egészséges környezet A tananyagrész a környezeti ártalmakra vonatkozó ismereteken túl hangsúlyt helyez a személyes kompetencia, felelősség és környezethez való viszony kérdésére. A tanulóknak lehetőségük van arra, hogy témáról témára haladva a pusztán az egészségre koncentráló szemléletmódtól eljussanak az egészség holisztikus értelmezéséig, az egészségvédelembe egyre inkább beleértsék a barátokat és a családot, a szűkebb és tágabb közösséget és környezetet is.


Pedagógiai Program

38. oldal

Nem hagyományos tanórai keret Osztálykirándulások A valóságos környezet megismerésére, értékeinek befogadására, a problémák értelmezésére támaszkodik. A kirándulásokon az érzéki-megismerő tanulás, a cselekvő- felfedező magatartás dominál. Ösztönzi a kollektív és egyéni érdeklődés kialakulását. A szabad idő megszervezése, az önkiszolgálás, a tanulási helyzeteken kívüli csoportos tevékenységek és együttesen megélt élmények képezik fontos előnyeit. Jelentős személyiség és közösségfejlesztő hatású. A kirándulások időpontját munkatervünkben előre meghatározzuk. Megszervezéséért az osztályfőnök felelős. Tanórán kívüli programok  versenyek  csecsemőápolási, elsősegélynyújtó verseny, stb (felelős: védőnő)  idegen nyelvi versenyeken (Pl.:Pálffy idegen nyelvi verseny), ahol gyakran szerepelnek egészségvédelemmel is foglalkozó cikkek.  akciók (Pl.: véradás)  gyűjtési akciókat (pl.: ruha, játék) (főszervező: védőnő)  kiállításokat (pl.: az AIDS világnapja, Nemdohányzók világnapja)  pályázatok (pl.: drogprevenciós pályázatban) Erőforrások Nem anyagi erőforrások: Iskolán belüli együttműködés  Tanárok  Diákok  Tanárok és diákok  Tanárok és szülők  Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak  iskolaorvos  védőnő  iskola gondnok Az iskolán kívüli együttműködés keretében rendszer kapcsolatot tartunk a különböző ifjúság- és családvédelemmel, bűnmegelőzéssel, egészségfejlesztéssel foglalkozó intézményekkel és szervezetekkel. Értékelés, újabb célkitűzés Tanévenként legalább egyszer átfogó értékelést végzünk. Az értékelés eredményeit, tapasztalatait és az új információkat figyelembe véve -ha kell- módosítjuk célkitűzéseinket.


Pedagógiai Program

39. oldal

Az újabb célkitűzést egy ismételt állapotfelméréssel kezdjük. Ez egyrészt méri az eddig sikeresen megtartott programok hatékonyságát, másrészt valós kiindulási alapot jelent az újabb célmeghatározáshoz. Átgondolt, szakszerű, együttműködésen alapuló terv szerint végzett oktató-nevelő munka elősegíti a tanulók személyiségének minél teljesebb kibontakozását, felelős magatartását, egészséges önértékelését, a társak megbecsülését és a környezet tiszteletét. Ily módon a család mellett az egészségfejlesztő iskola a primer prevenció legfontosabb színtere. 3.13 Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv. Az alapvető elsősegélynyújtás embertársi kötelezettségünk. Az ezzel kapcsolatos információkat a tanulóknak is meg kell ismerniük, hiszen az iskolai közösségben is bármikor előfordulhat olyan helyzet, baleset, ami beavatkozást kíván, és amiben megfelelő tudás mellett – a gyerekek is tudnak segíteni. Az ismeretátadás osztályfőnöki órák, illetve tanórán kívüli foglalkozás keretében, a következő menetben tud megvalósulni: 1. Elsősegélynyújtás fontossága. Az elsősegélynyújtó. Az elsősegély-nyújtási kötelezettség. A laikus elsősegélynyújtó és a szaksegítség feladatai, tulajdonságai. A laikus elsősegélynyújtó céljai. 2. Sürgősségi helyzet. Helyzetfelismerés, helyszínbiztosítás, első állapotfelmérés, mentő hívás. 3. Sérültek/segítséget kérők állapotának felmérése. Életveszélyes sérülés, súlyos sérülés, könnyű sérülés. 4. Mentőhívás. 5. Alapvető életjelenségek felismerése. Keringés, légzés. A halál fogalma. 6. Az újraélesztés menete. Mellkas-kompresszió, lélegeztetés helyes módja. 7. Eszméletlen beteg ellátása. Stabil oldalfektetés. Stabil oldalfektetés indikációi és kontraindikációi. Betegvizsgálat. 8. Gerincsérült, hasi sérült, mellkasi sérült ellátása. 9. Görcsroham felismerése és ellátása. 10. Ájulás felismerése és ellátása. 11. Felsőlégúti elzáródás Heimlich-féle műfogás: felső légúti idegentest eltávolítása felnőttnél és gyereknél. 12. Vérzések típusai és kezelése. Hajszáleres, vénás és artériás vérzések. 13. Felső és alsó végtagi sérülések felismerése és kezelése. Törés, rándulás, ficam felismerése és ellátása. 14. A koponyát ért sérülések veszélye és ellátása. Agyrázkódás, koponyatörés. 15. Égési sérülés felismerése és ellátása. 16. Szén-monoxid mérgezés felismerése, ellátása.


Pedagógiai Program

40. oldal

4 A tanulók iskolába való felvételének és átvételének szabályai 4.1

Felvétel az iskola 9. évfolyamára

A felvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről az iskola igazgatója dönt. A felvételi követelményeket a tanév rendjéről szóló rendelet által meghatározott időben a felvételi tájékoztatóban hozzuk nyilvánosságra. A szakgimnáziumban – külön jogszabály szerint – központi írásbeli felvételi vizsgát szervezünk. A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók esetében szülői kérelem és szakértői vélemény alapján, az abban megfogalmazott javaslatok figyelembe vételével a felvételi vizsgán indokolt esetben a jogszabályban biztosított, eltérő bánásmód alkalmazandó. A tanuló az iskola útján vagy közvetlenül kérheti kollégiumi felvételét. A kollégiumba való felvételről a kollégium igazgatója dönt. A felvételi követelmények: Szakgimnázium: - általános iskolai tanulmányi eredmények: az 5.,6.,7. év végi és a 8. félévi tantárgyi eredmények magyar nyelv, irodalom, történelem, matematika és idegen nyelv tantárgyakból (50 %) - a központilag kiadott egységes feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga eredménye (50 %) Szakközépiskola - az általános iskolai tanulmányi eredmények:az 5.,6.,7. év végi és a 8. félévi tantárgyi eredmények magyar nyelv, irodalom, történelem, matematika és idegen nyelv tantárgyakból (100%) Intézményünk szóbeli vizsgát nem szervez. A felvételi vizsgák befejezése után, a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időpontig és formában nyilvánosságra hozzuk a jelentkezők felvételi jegyzékét tanulmányi területenként. A rangsorba csak az a tanuló vehető fel, aki teljesítette a felvételi eljárásban meghatározott követelményeket. A rangsorolás során az azonos összesített eredményt elérő tanulók közül előnyben részesítjük a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelyének, telephelyének településén található, vagy akinek szülője, testvére az iskola tanulója (volt). Egyéb különleges helyzetről egyedi elbírálás alapján - a helyzet körülményeit mérlegelve - az iskola igazgatója dönt. Külön jogszabályban meghatározott időpontig – a Felvételi Központ által az intézménynek megküldött lista alapján – kiértesítjük az intézményünkbe felvett tanulókat, akik – központilag meghatározott napon- iratkozhatnak be. A tanulói jogviszony a beiratkozás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait ettől az időponttól kezdve gyakorolhatja. A szakgimnáziumba és a szakközépiskolába csak az a diák iratkozhat be, aki az egészségügyi alkalmassági követelményeknek megfelel az indított szakmák vonatkozásában. Az egészségügyi alkalmassági követelményeket a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra hozzuk. Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról – a szakmai munkaközösség, annak hiányában a nevelőtestület véleményének kikérésével – az igazgató dönt. Győri Szolgáltatási SZC Pálffy Miklós Kereskedelmi és Logisztikai Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Pedagógiai Program

41. oldal

A 9. évfolyamra felvettek a beiratkozást követő nyári szünetben - a tanulók számára önköltséges - Gólyatáborban vehetnek részt. 4.2

Átvétel más iskolából

Más iskolából történő áthelyezés esetén a tanuló gondviselőjének kérvényt kell írnia az igazgatóhoz, melyben kéri gyermeke átvételét. Az átvételről az igazgató dönt. Az átvételi kérelemhez csatolni kell a tanuló középiskolai bizonyítványának másolatát a teljesített középiskolai évfolyamokról. Amennyiben a tanuló az előző középiskolában nem tanulta a Győri Szolgáltatási SZC Pálffy Miklós Kereskedelmi és Logisztikai Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Pedagógiai programjában meghatározott tantárgyak valamelyikét, az igazgató a felvételt különbözeti vizsgához (vizsgákhoz) kötheti. Az átvételt az igazgató helyhiány miatt megtagadhatja. A szakgimnázium és szakközépiskola megkezdett képzéseire csak azonos szakmai ágazati képzésben levő tanulót tudunk átvenni más iskolából. 4.3

Belépés az érettségi utáni szakképző évfolyamra

Az iskola minden tanévben meghirdeti a következő tanévtől indítható szakképző évfolyamos szakmákat az érettségizők számára  a Pályaválasztási Kiállításon  12. évfolyamosok részére február 28-ig  más iskolában érettségizett tanulók a tanév megkezdéséig A szakképzési évfolyamra való felvétel: Feltételei:  A tanuló megfelelő előképzettséggel rendelkezik  Idegen nyelvből megfelelő a tudásszintje  Megfelel az egészségügyi alkalmassági feltételeknek  Az iskola rendelkezik szabad férőhellyel az adott szakképzési formában. Választható szakképesítések: a., a XXVI. Kereskedelem ágazatban érettségizettek számára az 5/13. évfolyamon: 2017-től kimenő rendszerben  54 341 01 Kereskedő  54 345 01 Logisztikai ügyintéző 2020-tól felmenő rendszerben  54 341 01 Kereskedő  54 341 02 Kereskedelmi képviselő b., a XL. Közlekedés, szállítmányozás, logisztika ágazatban érettségizettek számára (2020-tól) az 5/13. évfolyamon:  54 841 11 Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző


Pedagógiai Program

42. oldal

c., Az érettségi utáni szakképzésbe bekapcsolódhatnak más iskolák tanulói is az alábbiak szerint: A nem ágazati érettségivel rendelkezők az 1/13. évfolyamon kezdhetik meg tanulmányaikat. Tanulható szakképesítések:  54 341 01 Kereskedő  54 341 02 Kereskedelmi képviselő  54 841 11 Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző d., A tanuló megkezdheti középiskolai végzettséggel, érettségi hiányában is tanulmányait a szakképző évfolyamon azzal a feltétellel, hogy legkésőbb a szakképző évfolyam első félévének utolsó napjáig megszerzi az érettségi végzettséget e., A tanuló szakiskolai végzettséggel is megkezdheti tanulmányait az érettségire történő felkészítéssel párhuzamosan és azzal, hogy a 14. (második szakképzési) évfolyam a középiskola befejezése nélkül már nem kezdhető meg, és az érettségi megszerzésének végső határideje az utolsó szakképzési évfolyam első félévének utolsó tanítási napja Átvétel a szakképző évfolyamra A szakképző évfolyamra lehetséges év közben is az átvétel, amennyiben a belépő eddigi elmaradása pótolható, erről az iskola igazgatója határozatban dönt. A határozat tartalmazza a hiányzó ismeretek számonkérésének módját és határidejét is. 4.4

Felnőtt tagozat

A tanuló munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó iskolai oktatásban vehet részt. A nem tanköteles tanuló tanulmányait intézményünkben a felnőttoktatás keretében is folytathatja. A tanuló jelentkezhet szakképző évfolyamra.  54 841 11 Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző  55 345 01 Kis- és középvállalkozások ügyvezetője II.  54 341 01 Kereskedő  34 341 01 Eladó képzésekre Intézményünk minden tanév április 30-ig nyilvánosságra hozza az iskolai honlapon a következő tanévben indítandó képzéseket. A tanuló jelentkezését szeptember 1-ig benyújthatja. A felvételi kérelem pozitív elbírálását követően, az intézmény által meghatározott időpontban iratkozhat be. A kérelem elbírálásakor a választott képzésre irányadó aktuálisan érvényes jogszabályok alapján járunk el.


Pedagógiai Program

43. oldal

5 Az iskola képzési rendszere 5.1

Az iskola általános oktatási céljai

Alapvető célkitűzésünk felkészíteni:  szakgimnáziumi tanulóinkat az érettségi vizsgára,  a szakképző évfolyamok tanulóit a szakmai vizsgára. Fenti célkitűzéseink megvalósítása során illetve azokon túlmenően:  a társadalom elvárásainak és szakképzési célkitűzéseinknek megfelelően kiemelten kezeljük, az informatikai és az idegen nyelvi képzést.  a továbbtanulni szándékozó tanulóink számára biztosítjuk egyes tantárgyak magasabb óraszámban történő tanulásának lehetőségét,  szakgimnáziumi tanulóinknak a 9 -12. évfolyamokon ágazati szakképzés keretében olyan ismereteket nyújtunk, amelyek jól megalapozzák a szakképző évfolyamo(ko)n folyó képzést, és felkészítjük őket a szakmai érettségire  a szakképző évfolyamokon a naprakész, speciális szakmai ismeretek oktatásán túl fontos törekvésünk olyan ismeretanyag tanítása, olyan készségek kialakítása is, amelyek segítik a későbbi munkaerőpiaci igényekhez való gyors alkalmazkodást, az átképzést, szakmaváltást,  szakmai célkitűzésünk tanulóink személyiségének olyan irányú fejlesztése, hogy az üzleti életben a munkába álláshoz elengedhetetlenül szükséges külső és belső tulajdonságokat, készségeket, képességeket kialakítsuk illetve erősítsük,  célunk tanulóink minél nagyobb teljesítményre ösztönzése. 5.2. Felkészítés az érettségi vizsgára 2016-tól kimenő rendszerben: A szakgimnáziumi tanulóink az alábbi tantárgyakból kötelesek érettségi vizsgát tenni:  magyar nyelv és irodalom,  matematika,  történelem,  idegen nyelv  kereskedelem ismeretek szakmai érettségi tárgy Felkészítés középszintű érettségi vizsgára Intézményünk vállalja, hogy a tanulókat a kötelező érettségi tantárgyakon túlmenően az alábbi tantárgyakból készíti fel a középszintű érettségi vizsgára (2016-tól kimenő rendszerben) 6. és további vizsgatárgyként választhatók): informatika, testnevelés, második idegen nyelv földrajz, biológia.


Pedagógiai Program

44. oldal

Felkészítés emelt szintű érettségi vizsgára - Valamennyi tanulónknak biztosítjuk emelt óraszámmal, hogy idegen nyelvből (nyelvi előkészítő osztályainkban II. idegen nyelvből is) emelt szintű érettségi vizsgát tehessen. - A tanuló a kötelező óraszám terhére a 11. és 12. évfolyamon választhat, hogy mely kötelező érettségi tantárgy emelt szintű érettségi felkésztőjén vesz részt. o magyar o matematika o történelem o szakmai tárgy kereskedelem ismeretek Amennyiben nem kíván emelt szintű felkészítésben részt venni, a 11. és 12. évfolyamon választása szerint részt vesz 2 kötelező vizsgatárgy középszintű érettségi felkészítőjén: o magyar o matematika o történelem o idegen nyelv o szakmai tárgy kereskedelem ismeretek

5.3.

Felkészítés a szakmai vizsgára

Az iskola - szakközépiskolai és a - szakgimnáziumi szakképzés keretében készíti fel tanulóit a szakmai vizsgára. Felkészítés a szakmai vizsgára a szakközépiskolai képzés keretében A szakközépiskolában - az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakmákban - a tanulók szakmai képzése folyik, a hatályos szakmai kerettanterv alapján kidolgozott szakmai program szerint. A szakközépiskolának három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyama van. A közismereti oktatás a szakközépiskolai közismereti kerettanterv alapján folyik. A szakközépiskolában megszerezhető szakképesítés:  Eladó OKJ száma:

34 341 01

A szakképzést követően a tanulók szakmai vizsgát tesznek az adott szakképesítés szakmai- és vizsgakövetelményeknek megfelelően. A tanulók a 9. évfolyamon szintvizsgát kötelesek tenni. A szintvizsga a kamara által meghatározott feltételek szerint történik. Győri Szolgáltatási SZC Pálffy Miklós Kereskedelmi és Logisztikai Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Pedagógiai Program

45. oldal

Felkészítés a szakmai vizsgára a szakgimnáziumi képzés keretében A szakgimnáziumnak szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A szakgimnáziumban a tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez vagy érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. A szakgimnáziumban az Országos Képzési Jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban tehető munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szerezhető. 2016-tól kimenő rendszerben: Iskolánkban a kilencediktől a tizenkettedik évfolyamig a XXVI. kereskedelem ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik, az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. A 12. évfolyam végén az érettségi vizsga letételével a tanuló kereskedelmi ügyintéző munkakör betöltésére jogosító bizonyítványt kap. Egy szakgimnáziumi osztályban a 9.évfolyamot nyelvi előkészítő évfolyam előzi meg. A 2/14. vagy az 5/13. évfolyamokon megszerezhető szakképesítés:  Kereskedő OKJ száma: 54 341 01  Logisztikai ügyintéző OKJ száma: 54 345 01 Az 1 vagy 2 tanév képzési idejű szakképzést követően a tanulók szakmai vizsgát tesznek az adott szakképesítés központi vizsgakövetelményeinek megfelelően. 2016-tól felmenő rendszerben: 2016. szeptember 1-jétől a tanuló a jelentkezéskor dönt arról, hogy - a XL Közlekedés, szállítmányozás, logisztika ágazatba tartozó Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző képzésben vesz részt 5 évig vagy a - XXVI Kereskedelem ágazatban kereskedő vagy a kereskedelmi képviselő szakmát tanulja 5 évig. A logisztikai és szállítmányozási ügyintéző képzésben résztvevő tanulók a 12. évfolyamot követően szakmai képesítő érettségi vizsgát tesznek és ezzel pénzügyi ügyintéző és vámügyintéző szakképesítéseket szereznek. A kereskedő, kereskedelmi képviselő képzésben résztvevő tanulók a szakmai képesítő érettségi vizsga letételével eladó szakképesítést kapnak. Az érettségit követően választhatnak, hogy az 5/13. évfolyamon a kereskedő vagy a kereskedelmi képviselő szakképesítést tanulják. Győri Szolgáltatási SZC Pálffy Miklós Kereskedelmi és Logisztikai Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Pedagógiai Program

46. oldal

Azok a tanulók, akik nem a fenti ágazatokban tettek érettségi vizsgát a szabad férőhelyek függvényében két évfolyamos képzésben vehetnek részt, amely idő alatt a  Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző vagy  Kereskedő vagy  Kereskedelmi képviselő szakképesítést szerezhetnek 5.2

A képzés szerkezete, óratervei az iskola nappali tagozatán

Iskolánk kétféle iskolatípus feladatait látja el: - szakközépiskola, - szakgimnázium A tanulók beiskolázása az évente kiadott felvételi tájékoztató szerint történik. A tanuló számára - a nevelőtestület egyetértésével, egyedi elbírálás alapján – a jogszabályoknak megfelelően biztosítjuk a tanulmányok másik iskolatípusban történő folytatását, ha ezt az iskolánkban elért tanulmányi eredmény indokolja. Tervezett beiskolázási létszám: szakgimnázium: 3 x 32 = 96 fő (3 osztály) szakközépiskola: 2 x 28 = 56 fő (2 osztály) A képzés a szakgimnázium 9-12. évfolyamain a kerettantervek alapján készített helyi tanterv szerint folyik. A szakképzési évfolyamokon a képzés a szakképzés szakmai kerettantervei szerint történik. A szakgimnáziumi képzés helyi tanterve a gazdasági-szolgáltatási szakterület kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport, XXVI. kereskedelem és a XL. Közlekedés, szállítmányozás, logisztika ágazatokra előírt közismereti és szakmai kerettanterv és az érettségi vizsgakövetelmények alapján készült. A szakközépiskolai képzés helyi tanterve a szakközépiskolai közismereti kerettanterv és az eladó szakképesítés szakmai kerettanterve alapján készült. A szakgimnáziumi és szakközépiskolai – helyi tanterv szerinti - óraterveket az alábbi táblázatok tartalmazzák.


Pedagógiai Program

47. oldal

A képzés szerkezete, óratervei a szakközépiskolában 34 341 01 Eladó képzés óraterve 2016-tól kimenő rendszerben

Közismereti képzés Magyar - Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Informatika Testnevelés Testnevelés (Tánc) Osztályközösség-építés Közismereti óra összesen:

1/9. évfolyam

2/10. évfolyam

3/11. évfolyam

2 2 2 2 3 1 4 1 1 18

1 2 1 1

1,5 2

2 2 1 1 11

2 2 1 1 9,5

1/9. évfolyam

2/10. évfolyam

3/11. évfolyam

Szakmai képzés Tantárgyak Szakmai óra összesen: Összefüggő nyári gyakorlat Hetó óra összesen:

elm. gyak. elm. gyak. elm. gyak. 17 25 25,5 140 140 35,0

36,0

35,0


Pedagógiai Program

48. oldal

A szakmai képzés tantárgyai: Szakmai követelmény-modulok

Tantárgyak

1/9. évfolyam

2/10. évfolyam

3/11. évfolyam

elm. gyak. elm. gyak. elm. gyak. 11500-12 Munkahelyi Munkahelyi egészség egészség és biztonság és biztonság

0,5

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

2

A működtetés szabályai

2

10025-12 A kereskedelmi egység működtetése A működtetés szabályai gyakorlat

11507-12 Az lebonyolítása

áruforgalom

10027-12 A ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek forgalmazása

Áruforgalom

0,5 2 2

Áruforgalom gyakorlata

1,5

(1)

(0,5)

2

Ruházati áruismeret

1

Élelmiszer áruismeret

2

10028-12 Az élelmiszerek, Élelmiszer gyakorlat vegyi áruk és gyógynövények forgalmazása Értékesítés idegen nyelven I. Műszaki áruismeret

17

12

2

1

(1)

(1)

1

Ruházati gyakorlat

1

1

1

1

3 (1)

2,5

1

1

(0,5)

(1)

10029-12 A műszaki cikkek Műszaki gyakorlat forgalmazása Értékesítés nyelven II.

2

3 (1)

idegen

1

1

Szakmai óra összesen:

17

25

Összefüggő nyári gyakorlat

140

140

Heti óra összesen:

35,0

36,0

25,5

35,0

A vastag keretek a gyakorlati képzőhelyen töltött órákat jelölik. A ( ) szabad órakeret felhasználása..


Pedagógiai Program

49. oldal

A képzés szerkezete, óratervei a szakközépiskolában 2016-tól felmenő rendszerben: 34 341 01 Eladó képzés a 2016/2017. tanévtől: 1/9. évfolyam

2/10. évfolyam

3/11. évfolyam

Közismereti képzés Magyar - Kommunikáció

2

Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Informatika Testnevelés Testnevelés (Tánc) Osztályközösség-építés Közismereti óra összesen: Szakmai képzés:

2 2 2 3 1

2 1 1 2

(1)

4 1 1 18

(1,5)

2

2

(2)

2 1 1 11

(2)

2 1 1 9,5

1/9. évfolyam

2/10. évfolyam

3/11. évfolyam

heti óraszám

heti óraszám

heti óraszám

e Szakmai követelménymodulok: 11499-12

1,5

1

gy

e

gy

e

gy

Tantárgyak: Foglalkoztatás II.

0,5


Foglalkoztatás I.

2

11992-16

Kereskedelmi ismeretek

Foglalkoztatás II.


3

2

Kereskedelmi gyakorlat Kereskedelmi gyakorlat tantárgy témakörei: Áruforgalom gyak orlata

7

2 (1)

Bizonylatk itöltés gyak orlata

2

2

10028-16 Az élelmiszerek és vegyi áruk forgalmazása

1

1 (1)

10029-16 A műszaki cikkek Műszakicikk áruismeret forgalmazása Eladástan

Eladástan Összes óra: elmélet/gyakorlat

Eladási gyakorlat

Szakmai óra összesen Összefüggő nyári gyakorlat Heti óra összesen:

15 (1,5)

1

10027-16 A ruházati cikkek Ruházati és vegyes és a vegyes iparcikkek iparcikk áruismeret forgalmazása

11691-16

15

2

Jogszabályok alk almazása Pénztár- és pénzk ezelés gyak orlata

Élelmiszer- és vegyi áruismeret

1

1 (0,5)

2

2(0,5)

3 (0,5)

2(0,5)

1 (0,5) 2

7

10

17 140 óra 35

1 2 (1)

8

17

25

2 8,5

17

25,5

140 óra 36

35

A szürkével jelölt órák a gyakorlati képzőhelyen töltött órákat jelölik. A ( ) a szabad órakeret felhasználása..


Pedagógiai Program

50. oldal

A képzés szerkezete, óratervei a szakgimnáziumban

Óraterv a kereskedelem-marketing ágazatban 2016-tól kimenő rendszerben

szakmacsoportban,

kereskedelem

Általános tantervű osztály 9.évf.

10.évf.

11.évf.

12.évf.

4

4

4

4

2

2

3

3

3 5

3 5

1 3 5

3 5

3 2 2

4 1 1

2 2 1 2 1 1 4 1 1

29

9.évf.

Közismereti képzés Magyar nyelv és irodalom Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Matematika 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Informatika Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Testnevelés és sport Testnevelés (Tánc) Osztályfőnöki Kötelezően választható Közismereti óra összesen:

1 2

1

29

4 1 1 2 27

4 1 1 2 24

10.évf.

11.évf.

12.évf.

2

Szakmai képzés (kereskedelem ágazat) Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 10032-12 Marketing

11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása

Tantárgyak

elm. Munkahelyi egészség és biztonság

gyak.

elm.

gyak.

elm.

gyak.

elm.

gyak.

0,5

A marketing alapjai

2

2

Marketing a gyakorlatban Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése

2 2

3

3

3

Vezetési ismeretek

1

Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom

2 1,5

2 2

1 1

1 1


1

1

Szakmai óra összesen: Összefüggő nyári gyakorlat

6 70

7 105

8 140

11

Hetó óra összesen:

35

36

35

35


Pedagógiai Program

51. oldal

Óraterv a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban, kereskedelem ágazatban 2016-tól kimenő rendszerben Nyelvi előkészítővel induló osztály Közismereti képzés Magyar nyelv és irodalom Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Matematika 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Informatika Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Testnevelés és sport Testnevelés (Tánc) Osztályfőnöki Kötelezően választható Közismereti óra összesen:

Ny.

9.évf.

10.évf.

11.évf.

12.évf.

1

4

4

4

4

2

2

3

3

3 5 3 1 2 2

1 3 3 5

3 3 5

1

4 1 1

4 1 1

3 5 3 1 2 1 2 1 1 4 1 1

32

30

31

4 1 1 2 30

9.évf.

10.évf.

11.évf.

1 13 5 5

2

1 2

1

4 1 1 2 27

12.évf.

Szakmai képzés (kereskedelem ágazat) Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 10032-12 Marketing

11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése

Tantárgyak

elm. gyak. elm. gyak. elm. gyak. elm. gyak. Munkahelyi egészség és biztonság

0,5

A marketing alapjai

2

Marketing a gyakorlatban Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése Vezetési ismeretek

2 2

3

3

3 1

Üzleti tevékenység a gyakorlatban

2

Áruforgalom Áruforgalom gyakorlata Szakmai óra összesen: Összefüggő nyári gyakorlat

1,5

11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása

Hetó óra összesen:

2

2 2

1 1

1 1

1

32

1

6 70

7 105

8 140

11

36

38

38

38


Pedagógiai Program

52. oldal

Szakgimnáziumi óraterv 2016.09.01-től felmenő rendszerben, a kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban XXVI Kereskedelem ágazatban 9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

9–12. óraszám összesen

13. évf.

13. évf. óraszám összesen

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

556

–

–

Idegen nyelvek

4

4

4

4

556

4

124

Matematika

3

3

3

3

417

–

–

Történelem

2

2

3

3

345

–

–

Etika

–

–

–

1

31

–

–

Informatika

2

2

–

–

144

–

–

Ének-zene

–

–

1

–

36

–

–

Testnevelés

4

4

4

4

556

–

–

Testnevelés (Tánc)

1

1

1

1

139

Osztályfőnöki

1

1

1

1

139

–

–

Kötelező komplex természettudományos tantárgy

3

-

-

-

108

-

-

Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Földrajz

-

2

2

2

206

-

-

Kötelezően tantárgy

-

-

2

2

134

–

–

-

1

-

-

36

–

–

8

8

7

7

1045

31

961

Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés

3

4

3

3

453

–

–

Rendelkezésre órakeret / hét

35

36

35

35

36

36

36

31

4901

31

1260

1296

1260

1085

4901

1085

Tantárgyak

Pénzügyi ismeretek

választható

és

vállalkozói

Érettségire épülő szakképesítés

Tanítási hetek száma Éves összes óraszám

(fő)

álló

35

1085


Pedagógiai Program

53. oldal

Szakgimnáziumi óraterv 2016.09.01-től felmenő rendszerben, a kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban XL Közlekedés, szállítmányozás és logisztika ágazatban 9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

9–12. óraszám összesen

13. évf.

13. évf. óraszám összesen

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

556

–

–

Idegen nyelvek

4

4

4

4

556

4

124

Matematika

3

3

3

3

417

–

–

Történelem

2

2

3

3

345

–

–

Etika

–

–

–

1

31

–

–

Informatika

2

2

–

–

144

–

–

Ének-zene

–

–

1

–

36

–

–

Testnevelés

4

4

4

4

556

–

–

Testnevelés (Tánc)

1

1

1

1

139

Osztályfőnöki

1

1

1

1

139

–

–

Kötelező komplex természettudományos tantárgy

3

-

-

-

108

Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Fizika

-

2

2

2

206

–

–

Kötelezően választható tantárgy

–

–

2

2

134

–

–

Pénzügyi és vállalkozói ismeretek

-

1

-

-

36

8

8

7

7

1045

31

961

Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés

3

4

3

3

453

–

–

Rendelkezésre álló órakeret / hét

35

36

35

35

4901

35

Tanítási hetek száma

36

36

36

31

1260

1296

1260

1085

Tantárgyak

Érettségire szakképesítés

épülő

Éves összes óraszám

(fő)

31 4901

1085

1085


Pedagógiai Program

54. oldal

A választható tantárgyak A tantárgyválasztás célja, szabályai 2016-tól kimenő rendszerben: A szakgimnáziumi képzés utolsó két évfolyamán választható tantárgyak célja és feladata a kétszintű érettségi vizsga közép, illetve emelt szintjére, és a felsőfokú tanulmányokra való eredményes felkészítés. - A tanuló a kötelező óraszám terhére a 11. és 12. évfolyamon választhat, hogy mely kötelező érettségi tantárgy emelt szintű érettségi felkésztőjén vesz részt. o magyar o matematika o történelem o szakmai tárgy kereskedelem ismeretek A tanuló heti 2 órában az informatika tantárgy további tanulását is választhatja. Amennyiben nem kíván emelt szintű felkészítésben részt venni, a 11. és 12. évfolyamon választása szerint részt vesz 2 kötelező vizsgatárgy középszintű érettségi felkészítőjén: o magyar o matematika o történelem o idegen nyelv o szakmai tárgy kereskedelem ismeretek A választott tantárgyra való jelentkezés 2 évre szól. A tantárgyválasztás eljárásrendje A szakmai munkaközösségek április15-éig írásban tájékoztatják a tanulókat a meghirdetésre kerülő választott órák céljáról, tematikájáról, követelményeiről. A választott órát oktató tanár személyéről a tanulók a jelentkezéskor tájékoztatást kapnak, de a tantárgyfelosztás csak a tanév elején válik véglegessé. Pedagógusválasztásnál elsődleges szerep, hogy tanít az évfolyamon. A választott órára való jelentkezés írásban, a tanuló és a szülő együttes aláírásával történik, legkésőbb május 20-ig. (Az alacsony létszám miatt nem induló választott órára jelentkezett tanulók a szorgalmi időszak végéig módosíthatják jelentkezésüket.) A választott óra kötelező érettségi vizsgatárgy esetén min. 12 fő részvételével indul. A választott órán való részvétel a tanítási év végéig kötelező. A választott tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A tanuló egy évben egyszer az igazgató engedélyével megváltoztathatja döntését. Ez a megszerzett osztályzatot nem érinti. Változtatás esetén a tanulónak különbözeti vizsgát kell tenni az újonnan választott tantárgy előző évi tananyagból. 12. évfolyamon az a tanuló, aki előrehozott érettségi vizsgát tett új fakultációs tárgyat választhat.


Pedagógiai Program

55. oldal

Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei Az oktatás az egyes évfolyamokon osztálykeretekben folyik. Az osztályokba sorolás a felvételi eljárásban meghatározott szempontok alapján történik és az igazgató hatáskörébe tartozik. Az osztályok, csoportok szervezésénél az igazgató figyelembe veszi a köznevelési törvény létszámokra vonatkozó szabályait. Az eddigi tapasztalatok alapján az eredményes oktatás szempontjából szükség van a csoportbontásra. Elengedhetetlen a tanulók folyamatos egyéni korrekciója, szükséges a közvetlen, gyakorlati tevékenységben való folyamatos egyéni segítségnyújtás, a férőhelyek száma néhány speciális tanteremnél korlátozott, a tanulók különböző képességszintje, továbbtanulási szándéka is kívánatossá teszi a csoportok kialakítását. A pedagógus feladata is könnyebb és hatékonyabb azáltal, hogy kisebb létszámú csoportokkal foglalkozhat. Célunk, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására. - Csoportbontásban oktatjuk a tantárgy természeténél fogva az idegen nyelvet (angol, német). A csoportok kialakítása a felvételi tájékozatóban meghatározott szempontok alapján történik. Amennyiben egy évfolyamon azonos tartalommal és óraszámban több nyelvi csoport is kialakítható, a tanulókat tudásszint –mérést követően osztjuk be viszonylag homogén csoportokba. A tanulás tudás-szintjén túl fontos a csoport létszáma is. - Az informatika tantárgy oktatása ugyancsak csoportbontásban történik, a csoportok szervezésének alapja általában az idegen nyelv. - Amennyiben lehetőségeink megengedik a matematika és magyar nyelv tantárgyakból is csoportokat kívánunk kialakítani, a fő igazodási szempont órarend-szerkesztési kérdéseket is figyelembe véve az idegen nyelv. - A szakgimnáziumban a gyakorlati tárgyakat a kerettantervi és szakmai programoknak megfelelően szintén csoportbontásban oktatjuk. - Az iskolai szakmai képzés eredményességének emelése érdekében lehetőség szerint a kereskedelmi gazdaságtan, ágazati szállítmányozási ismeretek és a logisztika tantárgyak óráit részben (heti 2-2 órában), a tanulók képességeinek, előzetes tudásának figyelembevételével csoportbontással oktatjuk. - Az eladó képzés gyakorlati és nyelvi órái is csoportbontásban szerveződnek. A nyelvi csoportbontást meghatározza a tanulók által az általános iskolában tanult idegen nyelv, ill. azonos nyelvi csoportok esetében a tudás-szintfelmérő eredménye. Fontosnak tartjuk, hogy tehetséges tanulóink rendelkezzenek korszerű műveltségtartalommal, legyenek képesek egyre gazdagodó ismeretek önálló feldolgozására. Ezáltal gazdagodjon, fejlődjön egész személyiségük. Számunkra lényeges, hogy a tehetséggondozást célzó tevékenységek úgy alakuljanak, hogy azok optimálisan biztosítsák az átlagtól eltérő, valamilyen területen tehetséges tanulók célirányos fejlesztését. Ezek a tevékenységek a kötelező tananyag elsajátítása mellett biztosítják egy-egy területen az elmélyülés lehetőségét, az alkotás sikerélményét, ami jelentősen hozzájárul a tanulók személyiségének pozitív irányú fejlődéséhez.


Pedagógiai Program

56. oldal

A tehetség kibontakoztatását célzó tevékenységek: - iskolai szakkörök, - felkészítések tanulmányi versenyekre, vetélkedőkre, - pályázatok pályamunkák írása, - iskolai sportkörök, - házi versenyek, iskolák közti versenyek. Figyelmet fordítunk az átlagtól lemaradó, tanulási kudarccal vagy magatartászavarral küzdő tanulókkal történő foglalkozásra. Már 9. évfolyamtól kezdődően azokból a tantárgyakból, amelyekből a pedagógusok szerint szükséges, ill. amelyekből a tanulók igénylik a korrepetálásokat, felzárkóztató órákat tartunk. Bizonyos esetekben a tanulókat - szülői támogatással – kötelezzük a foglalkozásokon való részvételre. Az egyéb foglalkozások csoportjainak kialakítása a tanulói jelentkezések alapján történik. (Kivétel a kötelezően előírt részvétel.) Törekszünk arra, hogy a tanuló minél többféle foglalkozáson részt vehessen.

5.5

A képzés szerkezete a felnőtt tagozaton

A felnőtt tagozaton kétféle képzés folyik: - iskolarendszerű oktatás - iskolarendszeren kívüli képzés 5.5.1 Iskolarendszerű felnőttoktatás Szakgimnáziumi oktatás Levelező munkarendben: - 54 345 01 Logisztikai ügyintéző (a szakmai és vizsgakövetelményekről szóló 12/2013. (VIII.28.) NGM rendelet, és a szakmai kerettantervekről szóló 14/2013. (IV.5.) NGM rendelet szerint) - 54 841 11 Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző (a szakmai és vizsgakövetelményekről szóló 29/2016. (VIII.26.) NGM rendelet, és a szakmai kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII.31.) NGM rendelet szerint) Esti munkarendben: - 55 345 01 Kis- és középvállalkozások ügyvezetője II. (a szakmai és vizsgakövetelményekről szóló 29/2016. (VIII.26.) NGM rendelet, és a szakmai kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII.31.) NGM rendelet szerint) 54 341 01 Kereskedő (1 éves képzés) (a szakmai és vizsgakövetelményekről szóló 29/2016. (VIII.26.) NGM rendelet, és a szakmai kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII.31.) NGM rendelet szerint) szakképzés folyik.

Szakközépiskolai oktatás Esti munkarendben: - 34 341 01 Eladó (1 éves képzés) - (a szakmai és vizsgakövetelményekről szóló 29/2016. (VIII.26.) NGM rendelet, és a szakmai kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII.31.) NGM rendelet szerint) szakképzés folyik.


Pedagógiai Program

57. oldal

5.5.2 Iskolarendszeren kívüli képzés a felnőtt tagozaton Az iskolarendszeren kívüli képzések keretében kívánunk lehetőséget biztosítani a felnőtt lakosságnak, hogy a kor követelményeihez igazodó OKJ-szerinti szakmai képesítést szerezzen, viszonylag rövid idő alatt. E szakképzési lehetőségek nagy részét az iskolai tanévhez igazodva kívánjuk megszervezni, de élünk a lehetőséggel, hogy a tanulói, piaci igényekhez igazodóan tanév közben is meghirdessük e tanfolyamainkat. A különböző tanfolyamokon való részvétel teljes költsége a tanulókat terheli, illetve akkor ingyenes, ha pályázat során elnyert összegből finanszírozható. A pályázatokat a Győri Szolgáltatási Szakképzési Centrum nyújtja be. Jelenleg Élelmiszer-, vegyi áru és gyógynövény eladó szakmában (OKJ: 31 341 01) folyik képzés. Képzési program nyilvántartásba vételi száma: E-001418/2016/A008

5.3

Az iskolai oktató-nevelő munka dokumentumai

A helyi tantervek a szakgimnázium 9 - 12. évfolyamain a tanulók képzése a közismereti kerettantervek, a NAT és az érettségi vizsgakövetelményeknek megfelelően, a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport XXVI. kereskedelem, és XL Közlekedés, szállítmányozás, logisztika ágazatokra kiadott szakmai kerettantervek alapján, - a szakközépiskola 9 - 11. évfolyamain a kerettantervek, a NAT követelményeinek megfelelően történik. Az egyes tantárgyak tanterveit a pedagógiai program melléklete tartalmazza. -

A szakmai programok A szakközépiskolában a 9-11. évfolyamain, a szakgimnáziumban a 9-14. évfolyamokon a tanulók szakmai képzése az Országos Képzési Jegyzék követelményeinek megfelelően, a szakmai kerettantervek, az egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei szerint folyik.


Pedagógiai Program

58. oldal

6 A képzés eszközei

6.1

A tankönyvek kiválasztásának elvei

A tankönyveket a tankönyvjegyzékből választjuk a szakmai munkaközösségek javaslata alapján. Az adott területért felelős igazgatóhelyettes dönt a választott tankönyvről, figyelembe véve, hogy az egyes évfolyamokon az azonos tantárgyakhoz csak azonos tankönyvek használhatók. A kiválasztott tankönyvekről a könyvtáros nyilvántartást vezet. A tankönyvek megrendelését és kiosztását a tankönyvfelelős irányítja. A szakképző évfolyamon, ha nem áll rendelkezésre a tankönyvjegyzékben tankönyv, a szakmai munkaközösség döntése alapján választjuk ki az oktatáshoz alkalmas szakkönyvet.

6.2

Egyéb taneszközök kiválasztásának elvei

Az iskola a helyi tantervekben és a központi szakmai programokban meghatározott taneszközöket használja az elméleti és gyakorlati képzés során. A kötelezően előírt taneszközök beszerzésének anyagi fedezetéről az iskola fenntartója gondoskodik. A külső gyakorlati képzés eszközeiről a gyakorlati munkahely köteles gondoskodni. A fenti eszközökön kívüli (nem kötelezően használt) taneszközök beszerzéséről a szaktanárok és szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskolavezetés dönt.


Pedagógiai Program

59. oldal

7 Az iskola ellenőrzési és értékelési rendszere 7.1

Évközi értékelés

A tanuló teljesítményét minden tantárgyból 1-5-ig terjedő érdemjeggyel értékeljük. (Kivételt képez az osztályfőnöki óra, ezeken a tanulók teljesítményét külön nem értékeljük érdemjeggyel, s a félév- illetve tanév végén sem kap a tanuló e tantárgyból osztályzatot.) A rendszeres értékelés érdekében félévenként, minimum 2 órás tantárgyaknál tantárgyanként legalább három érdemjeggyel kell értékelni a tanulók haladását (a szakgimnáziumi szakképző évfolyamok kivételével). Az első érdemjegyet az első félévben legkésőbb október 30-ig, a második félévben március 15-ig biztosítani kell. A szakmai követelményekből adódóan különösen nagy gondot fordítunk a szóbeli számonkérésre a kommunikációs készség fejlesztése érdekében. A tananyag számonkérésének formái:  szóbeli feleltetés  írásbeli feleltetés  témazáró dolgozat  házi-dolgozat  kiselőadás  projektmunka A tanuló órai teljesítménye érdemjeggyel értékelhető. Az egységes követelmények érdekében tantárgyanként évente legalább két témazáró dolgozatot íratunk. Témazáró dolgozatnak minősül az a dolgozat, amely egy-egy nagyobb témakör feldolgozását zárja le. A témazárók megíratását a munkaközösség-vezetők koordinálják. Azoknál a tantárgyaknál, ahol szóbeli érettségi vagy szakmai vizsga van, lehetőség van szóbeli témazáró beszámolóra is, amely tanítási időn kívül is megszervezhető. Amennyiben a tanuló lehetőséget kapott a rosszul sikerült témazáró dolgozat javítására, az osztályozási naplóba mindkét írásbeli dolgozat érdemjegye bekerül. Az évközi érdemjegyek ellenőrzőbe és elektronikus naplóba történő beírásával a szülők tájékoztatása minden tanárnak kötelessége. A külső képzőhelyen teljesített gyakorlat egy érdemjeggyel értékelendő. A szakközépiskolai tanulók gyakorlati képzőhelyen folytatott gyakorlati tevékenységének értékelése havonta történik a képzőhely javaslata alapján. A szakgimnáziumi osztályokban a tanulószerződéssel foglalkoztatott tanulók vállalati gyakorlati munkájának értékelése félévkor és év végén egy-egy érdemjeggyel történik.


Pedagógiai Program

60. oldal

Egységes tantárgyi felmérőket íratunk  matematika,  magyar nyelv és irodalom,  történelem,  idegen nyelv,  informatika tantárgyakból a 9. évfolyamon a tanév elején és végén, és a 10..évfolyamon a tanév végén valamennyi szakgimnáziumi tanulóval.    

matematika, magyar nyelv és irodalom, történelem, kereskedelem ismeretek (szakmai tantárgyak) tantárgyból a 11. és a 12. évfolyamon.

Munkaközösségek határozzák meg a felmérők időpontját, tartalmát, értékelését. Fontos szempont, hogy egy évfolyamon azonos időben, azonos felmérőket írassanak a szaktanárok az összehasonlíthatóság miatt. A 9. évfolyamon a tanév elején megíratott szintfelmérők eredménye alapján javasolja a szaktanár a felzárkóztatást a tanulók számára. A szintfelmérők eredményeinek értékelése a munkaközösség-vezetők és az osztályfőnökök feladata. A munkaközösség egységesen határozza meg az írásbelikre adott érdemjegyek kialakításához szükséges követelményszinteket, ha eltérnek az alábbi iskolai szintű értékeléstől (erről az éves munkaközösségi munkatervben kell határozni): 0 - 35 % 36 - 50 % 51 - 70 % 71 - 85 % 86 – 100 % 7.2

1 2 3 4 5

Félévi és év végi osztályozás

Osztályzatokat az évközi érdemjegyek alapján, vagy javítóvizsgán nyújtott teljesítmény alapján kell megállapítani.

osztályozó

vizsgán,

Minden tantárgyat félévkor és év végén osztályzattal értékelünk. A félévi és év végi osztályozóértekezletet megelőzően az osztályfőnök megvizsgálja, hogy  a tanuló osztályozható-e, hiányzásai nem haladják-e meg a jogszabályokban meghatározott mértéket,  a tanárok által javasolt osztályzatok megalapozottak-e (a tanuló kellő számú érdemjeggyel rendelkezik-e, az évközi érdemjegyek és az osztályzat között nincs-e lényeges eltérés, stb.), probléma esetén a nevelőtestület dönt. Tanév végén az éves munkát értékeljük és figyelembe vesszük a teljesítmény tendenciájának alakulását is. Győri Szolgáltatási SZC Pálffy Miklós Kereskedelmi és Logisztikai Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Pedagógiai Program

7.3

61. oldal

Tanulmányok alatti vizsgák

A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. A tanulmányok alatti vizsgák célja: azon tanulók osztályzatainak megállapítása:  akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni;  a Pedagógiai Programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt szeretnék a követelményeket teljesíteni (pl. előrehozott érettségi vizsga esetén). Osztályozóvizsga A felsőbb évfolyamba lépéshez szükséges osztályzatainak megállapításához, vagy egy adott tantárgyból az osztályzat megszerzéséhez a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie, ha  felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, de osztályozóvizsga letételére kötelezték;  tanulmányait magántanulóként folytatja;  engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. Abban az esetben, ha előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni olyan tantárgyból, amelynek a tanítása az intézmény helyi tanterve szerint az adott évben, vagy csak magasabb évfolyamon fejeződik be, a hiányzó év/évek tananyagából kell az írásbeli érettségi vizsgák megkezdéséig osztályozó vizsgát tennie.  a jogszabályban megengedett időnél többet mulasztott, tanítási év közben teljesítménye nem volt érdemjegyekkel értékelhető, a tanév végén nem minősíthető, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet;  egyéb ok miatt az igazgató engedélyezte számára az osztályozóvizsga letételét. Az osztályozóvizsga lebonyolításának szabályai  Osztályozóvizsgák időpontjait az igazgató jelöli ki. A vizsga pontos napjáról a vizsgázó, illetőleg a szülő a vizsga előtt legalább két héttel értesítést kap.  Egy tanévben legfeljebb 2 évfolyam tananyagából tehető osztályozóvizsga.  Az osztályozóvizsga helye az iskola.  Az osztályozóvizsga írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészekből állhat. Az egyes tantárgyak vizsgarészeit a nevelőtestület határozza meg.  A szóbeli vizsgát az iskola tanáraiból alakított vizsgabizottság előtt kell megtartani.  Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vagy gyakorlati vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem engedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja, vizsgája elégtelen. Az indokolatlanul félbehagyott vizsga eredménye elégtelen. Az önhibán kívüli indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni annak megismétlésére.  Az osztályozóvizsgán nyújtott tanulói teljesítmény értékelése az adott tantárgy munkaközössége által elfogadott értékelési rendszere szerint történik.  Az osztályozóvizsga a vizsgázó számára díjtalan.


Pedagógiai Program

62. oldal

 A szabályosan lefolytatott osztályozóvizsga nem ismételhető meg.  Sikertelen osztályozóvizsga esetén a tanulónak javítóvizsgát kell tennie.  Az osztályozóvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A vizsga eredményét az elektronikus naplóba, a törzslapba és a bizonyítványba a megfelelő záradékkal be kell vezetni.  Az osztályozóvizsgán a tanulónál lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott. Az előrehozott érettségi vizsgákhoz szükséges osztályozóvizsgák engedélyezésének feltételei A nevelőtestület közös döntése alapján célként fogalmaztuk meg, hogy a tanulók a lehetséges tanulmányi idő kihasználásával, a tanulmányok végén, az elért tudásszintnek megfelelő érettségi vizsgát tegyenek. A diákok csak azokból a tantárgyakból tegyenek osztályozóvizsgát, melynek tanulását a pedagógiai program szerint az adott tanévben befejezik. Amennyiben a tanuló a nyelvi előkészítő évfolyammal induló képzésben a tanulmányi idő megrövidítése miatt kíván osztályozóvizsgát tenni az első idegen nyelvből, azt az alábbi feltételek teljesülése esetén engedélyezzük:  a választott vizsga szintje emelt szintű érettségi vizsga  a vizsgára legkésőbb az érettségi vizsgára való jelentkezés előtt 2 héttel kell jelentkeznie;  az adott tantárgyból a tanuló előző félévi és év végi eredménye legalább közepes (3);  tanulmányi átlaga az előző tanév végén, illetve félévkor legalább 3,0 volt; nem bukott egy tárgyból sem;  a vizsga évében az adott tantárgy témazáró dolgozatainak eredménye minimum közepes;  az adott tantárgyból nincs szaktanári figyelmeztetése;  a szaktanár javasolja az osztályozóvizsga letételét. Különbözeti vizsga Különbözeti vizsgát azon - más közoktatási intézményből átvett, vagy külföldi tanulmányai Magyarországon folytatni kívánó - tanuIóknak kell letenni:  akiknél a helyi tantervünkben szereplő tantárgyak éves óraszámainak összege kevesebb volt az előző középiskolában, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek  vagy az adott tantárgyat, tantárgyakat az előző középiskolában (még) nem tanulták. A különbözeti vizsga lebonyolításának szabályai  A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg.  A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során az intézményvezetőnek mindig egyedileg kell határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében.  A különbözeti vizsgán a tanulónál lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott.


Pedagógiai Program

63. oldal

Javítóvizsga A tanulónak javítóvizsgán kell számot adni tudásáról, ha  tanév végén legfeljebb 3 tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott;  az osztályozó- különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, igazolatlanul távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik;  az osztályozó- vagy különbözeti vizsgán legfeljebb 3 tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. Ebben az esetben a sikertelen osztályozó- vagy különbözeti vizsgát követő vizsgaidőszakban kell javítóvizsgát tenni. A javítóvizsga lebonyolításának szabályai  A javítóvizsga helye az az iskola, amellyel a tanulónak tanulói jogviszonya van.  A javítóvizsgára utasított tanuló az igazgató által megállapított napon javítóvizsgát tehet. A javítóvizsgát az aktuális tanévben augusztus 15 és 31 között kell megszervezni.  A vizsga idejéről az igazgató a tanulót és annak szüleit az iskolában szokásos módon (hirdető tábla, iskolai honlap) értesíti.  A javítóvizsga indokolatlan elmulasztása, vagy szabálytalanság miatti eltiltás osztályismétlést von maga után.  A rendkívüli okból, igazgatói engedéllyel elhalasztott javítóvizsgára készülő tanulónak részt kell vennie a következő felsőbb osztály tanulmányi munkájában, mulasztásait szabályosan igazolnia kell, munkáját a többi tanulóhoz hasonlóan kell elbírálni. A javítóvizsga sikeres letétele után a tanuló az osztálynak végleges tagja lesz, sikertelen vizsga esetén az előző osztályt kell megismételnie.  A javítóvizsgán a tanulónál lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott. Pótló vizsga Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha az osztályozó-, különbözeti-és javítóvizsgáról neki fel nem róható okból késik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel távozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. A pótló vizsga lebonyolításának szabályai  Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon, vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó póló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők.  A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell.  A pótló vizsgán a tanulónál lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott.


Pedagógiai Program

64. oldal

A vizsgák követelménye, részei, az értékelés rendje A vizsgák követelménye a helyi tantervben szereplő, az adott tanévre vonatkozó tananyag. A vizsgák részeit és az értékelés rendjét a helyi tanterv alapján a munkaközösségek az alábbiak szerint határozták meg: A vizsgatárgyak részei Magyar nyelv és irodalom írásbeli Magyar-Kommunikáció írásbeli Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek írásbeli Társadalomismeret írásbeli Etika írásbeli Idegen nyelv írásbeli Matematika írásbeli Ének-zene írásbeli Testnevelés (Tánc) Testnevelés és sport Természetismeret írásbeli Földrajz írásbeli Biológia-egészségtan írásbeli Kémia írásbeli Fizika írásbeli Informatika Gépírás Szakmai elméleti és gyakorlati tárgyak írásbeli

szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli

gyakorlati gyakorlati

gyakorlati gyakorlati

szóbeli

A fent nem szabályozott kérdésekben a hatályos jogszabályok az irányadók. 7.4

Az értékelés speciális szabályai

A fakultációs órákon nyújtott teljesítmény értékelésének speciális szabályai Az ezeken a tanórákon nyújtott teljesítmény értékelése nem önálló osztályzattal történik, hanem az itt szerzett érdemjegyeket az alaptantárgy félévi és tanév végi osztályzatainak kialakításánál kell figyelembe venni. A kereskedelem ismeretek tantárgy fakultációs óráin nyújtott teljesítményt az üzleti tevékenység eredményessége, elemzése tantárgy értékelésénél kell figyelembe venni. A szakközépiskolai értékelés speciális szabályai: Az 1/9. évfolyam kereskedelmi gyakorlat tantárgy témakörei  áruforgalom gyakorlata  jogszabályok alkalmazása  pénztár- és pénzkezelés gyakorlata  bizonylatkitöltés gyakorlata témakörök külön érdemjeggyel értékelendők, azaz iskolánkban a témaköröket tantárgyként kell kezelni.


Pedagógiai Program

7.5

65. oldal

A tanuló teljesítményének felnőttképzésben

értékelése

a

felnőttoktatásban,

A tanulók teljesítményének értékelése a felnőttoktatásban A tanulók teljesítményének értékelésére a tanév során a képzés ideje alatt, illetve a tantárgy oktatásának befejezésekor kerül sor a tantárgyprogramokban meghatározottak szerint. Minden tanulónak minden tantárgyból legalább egy érdemjegyet kell szerezni. A tanulónak a félévi, illetve év végi vizsgahéten lehetősége van az első illetve a második félévben tanult tantárgyból szerzett érdemjegy javítására esetleg pótlására a szaktanár előtt tett írásbeli és/vagy szóbeli vizsga formájában. Az írásbeli és szóbeli számonkérés, vizsga tételeit a szaktanár állítja össze, azt a beszámoló kezdetéig szolgálati titokként kell kezelni. Az írásbeli beszámolókon a felügyeletet a szaktanárok látják el. Az írásbeli és szóbeli számonkérés, vizsga eredményeit közölni kell a tanulókkal. A beszámolók vezetnek.

eredményeiről

a

szaktanárok

osztályonként

nyilvántartólapot

A szaktanárok kötelesek a beszámoló eredményeit a vizsgahetet követően 3 napon belül az osztálynaplóba is átvezetni. Az a tanuló, aki a vizsgahéten szervezett vizsgán nem tud részt venni, előzetesen az igazgatótól írásban halasztást kérhet. Az igazgató a vizsga letételére legfeljebb három hét (kivételes esetben több hét) halasztást adhat. Ha a tanuló önhibáján kívül a vizsgán nem jelenik meg, de távolmaradását két héten belül igazolja, az igazgató engedélyével utólagos beszámolót tehet az igazolást követő három héten belül. Azt a tanulót, aki a vizsga kötelezettségének az engedélyezett határidőig nem tett eleget, illetve a vizsgáról való távolmaradását a fenti szabályok szerint nem igazolja, az adott tantárgyból elégtelen érdemjegyet kap. Az a tanuló, aki a tanítási év során maximum három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. A javítóvizsga követelményei megegyeznek az évközi vizsga követelményeivel. A javítóvizsgát elnök jelenlétében kell lebonyolítani. A javítóvizsga elnökét a tagintézmény-vezető jelöli ki. Az a tanuló, aki az adott képzési formára előírt követelményeket teljesítette, a jogszabályok szerint tehet szakmai vizsgát. Ezen vizsgák követelményeit, illetve a vizsgákra vonatkozó szabályokat jogszabályok illetve az irányító hatóságok előírásai határozzák meg.


Pedagógiai Program

66. oldal

Az ügyfelek teljesítményének értékelése a felnőttképzésben Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben résztvevő ügyfelek teljesítményének értékelése a szakmai és vizsgakövetelmények értelmében a modulzáró vizsgán történik. Amennyiben az első modulzáró vizsga sikertelen, úgy lehetőséget kell biztosítani a modulzáró vizsga újbóli megismétlésére még a szakmai vizsga előtt.

Előzetesen megszerzett tudás beszámítása a szakképzés tartalmába Az előzetesen megszerzett tudást, illetve a tanulmányok megkezdése előtt munkaviszonyban, vállalkozói jogviszonyban és egyéb más munkára irányuló jogviszonyban megszerzett gyakorlatot a szakképző évfolyamon be kell számítani. A tanuló szakgimnáziumba vagy szakközépiskolába való átvételénél csak azonos szakmai ágazati képzésben résztvevő tanulót tudunk átvenni más iskolából.  A tanuló írásos kérelmet nyújt be az iskola igazgatójához címezve, mellékelve azt az igazolást, (bizonyítvány, tantárgyprogram) ami alapján felmenthető. A kérelem benyújtására a félév megkezdésétől számítva két hétig van lehetőség.  A felmentés (az előző tanulmány beszámításának) feltétele, hogy a tanuló dokumentummal igazolja, hogy a modult, vagy annak tantárgyát, tananyagegységét tanulta az előírt óraszámban és a követelményeket teljesítette.  A munkaközösség javaslata alapján az igazgató határozatot hoz, amely lehet:  részbeni felmentés  teljes felmentés  felmentés az óralátogatások alól vizsgakötelezettség mellett  türelmi idő biztosításáról  különbözeti vizsgákról  évfolyamismétlésről  A szakmai vizsga alól felmentés nem adható. 7.6

A magántanulóvá válás szabályai

A tanuló (és szülő) írásbeli kérvényében indokolni köteles kérését. A kérvény elfogadásáról az indokok figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt a hatályos jogszabályok betartásával. A magántanuló a gyakorlati foglalkozásokon köteles részt venni, ez alól felmentés nem adható. A magántanuló (a gyakorlati tantárgyak kivételével) osztályozó vizsgát köteles tenni, amire önállóan készül fel. A magántanuló jogosult a tanórákat látogatni. A magántanulót a nappali tagozatos osztályba be kell sorolni, az osztályfőnök feladata a tanulóval való kapcsolattartás.


Pedagógiai Program

7.7

Az otthoni felkészüléshez meghatározásának elvei

67. oldal

előírt

írásbeli

és

szóbeli

feladatok

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok (a továbbiakban házi feladatok) formái:  írásbeli házi feladat  szóbeli házi feladat  házi-dolgozat készítése  kiselőadásra való felkészülés  projektmunkában való részvétel  gyűjtő- és kutatómunka.  Az írásbeli és szóbeli házi feladatok az előző órá(k) tananyagához kapcsolódnak, az ismeretek elsajátítását illetve elmélyítését, gyakorlását célozzák. A feladatok kapcsolódhatnak a következő óra előkészítéséhez is. Az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó írásbeli és szóbeli házi feladatok meghatározásánál fontos szempont, hogy azok biztosítsák a tanulók felkészülését, rendszeres tanulásra szoktassák, ugyanakkor ne terheljék túl a tanulókat. Az írásbeli és szóbeli házi feladatokat a tanulónak a következő tanórára kell elkészítenie. Ha a tanulónak nem sikerül elkészítenie a házi feladatot, azt a tanóra elején jelentenie kell a szaktanárnak. Az írásbeli feladatok esetében a feladat megoldására vonatkozó kísérleteit, próbálkozásait be kell mutatnia. Ha a tanuló nem készítette el házi feladatát – és a megoldásra vonatkozó kísérleteit sem tudja bemutatni -, akkor a szaktanár elégtelen érdemjeggyel minősítheti a tanuló felkészültségét az adott tantárgyból. Minden tanuló félévente egy alkalommal egyéni okokra hivatkozva jelentheti a szaktanárnak, hogy nem készítette el házi feladatát az adott tantárgyból. A házi-dolgozatok készítése a tanuló önálló információszerzési készségeinek fejlesztését, az elmélyültebb szakmai ismeretek megszerzését, szintetizálását célozza. A tanuló egy tantárgyból évente maximum egy házi-dolgozat elkészítésére kötelezhető. A kiselőadásokra való felkészülés a tanulók előadó készségének fejlesztését segíti, ugyanakkor lehetőséget teremt a tanulókkal való differenciált foglalkozásra is. A projektmunka az önálló, komplex tanulás, a problémamegoldás eszköze, a csoportban végzett tevékenység által fejleszti az együttműködést, a felelősségtudatot és lehetőséget teremt a különböző szerepek kipróbálására is. A gyűjtő- és kutatómunka segíti a tanulók információszerzési készségeinek fejlesztését, az önálló tanulás elsajátítását.


Pedagógiai Program

68. oldal

A szaktanárnak törekednie kell arra, hogy az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok különböző formáit változatosan alkalmazza. A formák kiválasztásakor legyen tekintettel a tanulók egyéni képességeire, a fejlesztési célokra és minden esetben vegye figyelembe a feladatok megoldásának időigényét a tanulók túlterheltségének elkerülése érdekében. A szaktanár az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok különböző formáit érdemjeggyel is minősítheti. A félévi osztályzatok megállapításánál azonban tekintettel kell lenni arra is, hogy az otthoni felkészüléshez kapcsolódó érdemjegyek nem haladhatják meg az adott tantárgyból a félév során megállapított érdemjegyek 1/3-át.

7.8

A magatartás és szorgalom értékelése

A tanulók magatartását és szorgalmát csak a nappali munkarend szerint tanulók esetében értékeljük (kivéve a szakgimnáziumi szakképző évfolyamosok és magántanulók). A magatartás és szorgalom jegyek elbírálása az osztályfőnök feladata és felelőssége, figyelembe véve az osztályban tanító tanárok és a tanulók javaslatait. Év végén az egész tanévre vonatkozóan kell az értékelést elvégezni, a második félévi magatartást és szorgalmat azonban nagyobb súllyal kell figyelembe venni, tehát a jegyben a tendenciának is tükröződnie kell.


Pedagógiai Program

69. oldal

A magatartás és a szorgalom értékelésének szempontjai: MAGATARTÁS

SZORGALOM

Példás: az a tanuló, akinek magatartása példamutató az iskolában és az iskolán kívül, a rend és fegyelem megtartásában és megtartatásában kitűnik társai közül, segítőkész, viselkedése, hangneme követésre méltó, kulturált, udvarias.

Példás: az a tanuló, akinek tanulmányi munkája - az életkorát és egyéni adottságait figyelembe véve céltudatos, pontos, megbízható, képességei és teljesítménye összhangban állnak, munkáját önállóan végzi, önellenőrzésre törekszik, az órákon aktívan dolgozik.

Jó: az a tanuló, akinek magatartása általában jó mind az iskolában, mind azon kívül, támogatja azokat, akik az elfogadott normák megtartásának irányába befolyásolják az azokat be nem tartókat.

Jó: az a tanuló, aki munkáját igyekszik pontosan végezni, önellenőrzésre törekszik, rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, képességei és teljesítménye nem állnak összhangban

Változó: az a tanuló, akinek viselkedése ingadozó az iskolában, ill. azon kívül, a házirend előírásait néha, nem súlyosan megszegi, viselkedése hangneme esetenként udvariatlan, kifogásolható.

Változó: az a tanuló, aki tanulmányi munkájában ingadozó eredményességű, munkavégzése egyenetlen, pontatlan, rendszertelen, önmagát nem ellenőrzi, csak külön ösztönzésre dolgozik, teljesítménye erősen képességei alatt marad

Rossz: az a tanuló, aki a közösségnek szándékosan árt, megnyilvánulásai rendszerint romboló hatásúak, az iskolai élet szabályait sorozatosan megszegi, társait rendszeresen rossz irányba próbálja befolyásolni, viselkedése, hangneme tiszteletlen, durva, goromba

Hanyag: az a tanuló, aki tanulmányi munkájában megbízhatatlan, munkáját közöny jellemzi, az órai munka rendjét rendszeresen zavarja, alig dolgozik, bukásra áll vagy bukik.

Két ugyanolyan tanulmányi teljesítményű tanuló szorgalom jegye jelentősen eltérhet egymástól, mert az eredményeket minden esetben a képességekhez kell viszonyítani


Pedagógiai Program

7.9

70. oldal

Az írásbeli munkák külső alakjának értékelése

Az iskolánk által oktatott szakmák követelményei miatt az írásbeli munkák külső alakját önálló tantárgyként osztályzattal értékeljük. Minden szaktanár az általa íratott témazáró dolgozatok javítása során, vagy egyéb indokolt esetben - félévenként legalább egyszer - értékeli érdemjeggyel a külalakot, ezekből az osztályfőnök állapítja meg a félévi és év végi osztályzatot. 7.10 Érettségi vizsga: Az érettségi vizsgát a 100/1997. (VI.13.) kormányrendelet alapján szervezzük. Az érettségi vizsga témakörei a magyar nyelv és irodalom tantárgyból MAGYAR NYELV Ember és nyelv Kommunikáció  A jel, a jelrendszer  Nyelvi és vizuális kommunikáció  A nyelvhasználat mint kommunikáció  Kommunikációs funkciók és közlésmódok  Személyközi kommunikáció  A tömegkommunikáció A magyar nyelv története  A magyar nyelv rokonsága  Nyelvtörténeti korszakok  Nyelvművelés Nyelv és társadalom  Nyelvváltozatok  Kisebbségi nyelvhasználat  A határon túli magyar nyelvűség  Tömegkommunikáció és nyelvhasználat A nyelvi szintek  Hangtan  Alaktan és szótan  Mondattan  A mondat szintagmatikus szerkezete  Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban  Szókincs és frazeológia A szöveg  A szöveg és a kommunikáció  A szöveg szerkezete és jelentése  Szövegértelmezés  A szöveg szóban és írásban  Az intertextualitás  A szövegtípusok


Pedagógiai Program

71. oldal

 Szöveg a médiában A retorika alapjai  A nyilvános beszéd  Érvelés, megvitatás, vita  A szövegszerkesztés eljárásai Stílus és jelentés  Szóhasználat és stílus  A szójelentés  Állandósult nyelvi formák  Nyelvi-stilisztikai változatok  Stíluseszközök  Stílusréteg, stílusváltozat IRODALOM Szerzők, művek  Életművek  Portrék  Látásmódok  A kortárs irodalomból  Világirodalom  Színház- és drámatörténet  Az irodalom határterületei  Interkulturális megközelítések és regionális kultúra Értelmezési szintek, megközelítések  Témák, motívumok  Műfajok, poétika  Korszakok, stílustörténet Az érettségi vizsga témakörei a történelem és állampolgári ismeretek tantárgyból Az ókor és kultúrája Vallás és kultúra az ókori Keleten A demokrácia kialakulása Athénban A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása Az antik hitvilág, művészet, tudomány A kereszténység kialakulása és elterjedése A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása A középkor A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői A nyugati és keleti kereszténység Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése A középkori városok Egyházi és világi kultúra a középkorban A humanizmus és a reneszánsz Itáliában Az Oszmán Birodalom terjeszkedése A középkori magyar állam megteremtése és virágkora A magyar nép őstörténete és vándorlása


Pedagógiai Program

72. oldal

A honfoglalástól az államalapításig Az Árpád-kor Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején A Hunyadiak Kultúra és művelődés Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban A nagy földrajzi felfedezések és következményei Reformáció és katolikus megújulás A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás Magyarország a Habsburg Birodalomban A mohácsi csata és az ország három részre szakadása Az Erdélyi Fejedelemség virágkora A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban Művelődés, egyházak, iskolák A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata A XIX. század eszméi Az ipari forradalom és következményei Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései A reformkori művelődés, kultúra A polgári forradalom A szabadságharc A kiegyezés előzményei és megszületése Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban Az a 1929-33-as gazdasági válság A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években A második világháború előzményei jelentős fordulatai A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői A szocialista rendszerek bukása Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig Az Oszrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei A Horthy-rendszer jellege és jellemzői Művelődési viszonyok és az életmód A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái


Pedagógiai Program

73. oldal

Magyarország részvétele a világháborúban A német megszállás és a holocaust Magyarországon Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig A szovjet felszabadítás és megszállás A határon túli magyarság sorsa A kommunista diktatúra kiépítése és működése Az 1956-os forradalom és szabadságharc A Kádár-rendszer jellege, jellemzői A rendszerváltozás A jelenkor A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái Az európai integráció története A „harmadik világ” Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés A globális világ kihívásai és ellentmondásai A mai magyar társadalom és életmód Alapvető állampolgári ismeretek Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban A magyarországi romák A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások Az érettségi vizsga témakörei a matematika tantárgyból Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Halmazok Halmazműveletek Számosság, részhalmazok Matematikai logika Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában Kombinatorika Gráfok Számelmélet, algebra Alapműveletek A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek Oszthatóság Számrendszerek Racionális és irracionális számok Valós számok Hatvány, gyök, logaritmus Betűkifejezések Nevezetes azonosságok Arányosság Százalékszámítás


Pedagógiai Program

74. oldal

Egyenletek, egyenletrend-szerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek Magasabb fokú egyenletek Négyzetgyökös egyenletek Nem algebrai egyenletek Abszolút-értékes egyenletek Exponenciális és logaritmikus egyenletek Trigonometrikus egyenletek Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek Középértékek, egyenlőtlenségek Függvények, az analízis elemei A függvény Egyváltozós valós függvények A függvények grafikonja, függvény-transzformációk A függvények jellemzése Sorozatok Számtani és mértani sorozatok Kamatos kamat, járadékszámítás Geometria, koordinátageometria, trigonometria Elemi geometria Térelemek A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok Geometriai transzformációk Egybevágósági transzformációk Síkban Hasonlósági transzformációk Síkbeli és térbeli alakzatok Síkbeli alakzatok Háromszögek Négyszögek Sokszögek Kör Térbeli alakzatok Vektorok síkban és térben Trigonometria Koordinátageometria Pontok, vektorok Egyenes Kör Kerület, terület Felszín, térfogat Valószínűségszámítás, statisztika Leíró statisztika Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók A valószínűségszámítás elemei


Pedagógiai Program

75. oldal

Az érettségi vizsga témakörei az angol nyelv tantárgyból Témakörök 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom 3. Környezetünk 4. Az iskola 5. A munka világa 6. Életmód, egészség 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás 8. Utazás, turizmus 9. Tudomány és technika 10. Gazdaság Kommunikációs helyzetek A vizsgázó az alábbi kommunikációs helyzetekben, illetve szerepekben nyilatkozhat meg szóban és/vagy írásban mindkét szinten. Helyzet Szerep Áruházban, üzletben, piacon Családban, családnál, baráti körben Étteremben, kávéházban, vendéglőben Hivatalokban, rendőrségen Ifjúsági szálláson, campingben, panzióban, szállodában Iskolában Kulturális intézményben, sportlétesítményben, klubban Országhatáron Orvosnál Szolgáltató egységekben (fodrász, utazási iroda, jegyiroda, benzinkút, bank, posta, cipész, gyógyszertár stb.) Szünidei munkahelyen Tájékozódás az utcán, útközben Telefonbeszélgetésben Tömegközlekedési eszközökön (vasúton, buszon, villamoson, taxiban, repülőn, hajón)

Vevő, eladó vendéglátó, vendég vendég, egy társaság tagja ügyfél, állampolgár Vendég, vendéglátó tanuló, iskolatárs vendég, látogató, egy társaság tagja turista beteg, kísérő ügyfél

munkavállaló helyi lakos, turista hívó és hívott fél utas, útitárs


Pedagógiai Program

76. oldal

A kommunikációs szándékok listája A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Megszólítás és arra reagálás Köszönés, elköszönés és arra reagálás Bemutatkozás, bemutatás és ezekre reagálás Telefonbeszélgetésnél megszólítás, bemutatkozás, más személy kérése, elköszönés és ezekre reagálás Magán- és hivatalos levélben megszólítás, elbúcsúzás Szóbeli üdvözlet küldése Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás Köszönet és arra reagálás Bocsánatkérés és arra reagálás Gratuláció, jókívánságok és azokra reagálás Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Hála Sajnálkozás, csalódottság Öröm Elégedettség, elégedetlenség Csodálkozás Remény Félelem, aggodalom Bánat, elkeseredés Bosszúság Együttérzés Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Véleménykérés és arra reagálás, véleménynyilvánítás Érdeklődés, érdektelenség Tetszés, nem tetszés Valaki igazának elismerése, el nem ismerése Egyetértés, egyet nem értés Helyeslés, rosszallás Ellenvetés, ellenvetés visszautasítása Elismerés kifejezése, dicséret, és arra reagálás Közömbösség Ígéret Akarat, szándék, terv Kívánság, óhaj Képesség, lehetőség, szükségesség, kötelezettség Bizonyosság, bizonytalanság Preferencia, érdeklődési kör kifejezése, illetve érdeklődés ezek iránt Kritika, szemrehányás Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Dolgok, személyek megnevezése Dolgok, események leírása Információkérés Igenlő vagy nemleges válasz


Pedagógiai Program

77. oldal

Tudás, nem tudás Válaszadás elutasítása Bizonyosság, bizonytalanság Ismerés, nem ismerés Feltételezés Emlékezés, nem emlékezés Indoklás (ok, cél) A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kérés, kívánság Felszólítás, tiltás, parancs Javaslat és arra reagálás Rendelés Meghívás és arra reagálás Kínálás és arra reagálás Reklamálás Tanácskérés, tanácsadás Figyelmeztetés Engedély kérése, megadása, megtagadása Segítségkérés és arra reagálás Segítség felajánlása és arra reagálás Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok (kommunikációs stratégiák) Visszakérdezés, ismétléskérés Nem értés Betűzés kérése, betűzés Felkérés lassabb, hangosabb beszédre Beszélési szándék jelzése Téma bevezetése Témaváltás Félbeszakítás Megerősítés, igazolás Körülírás Példa megnevezése Beszélgetés lezárása Nyelvtani szerkezetek Articles (definite, indefinite, zero) Nouns (singular and plural, countable uncountable) Adjectives (regular and irregular, comparison) Possession Adverbs Prepositions, prepositional phrases Conjunctions, linking words Forms of the verb (infinitives, gerund and participles) Auxiliaries/ Modal verbs Present Simple Present Simple Passive Present Continuous Present Perfect Simple


Pedagógiai Program

78. oldal

Present Perfect Passive Present Perfect Continuous Past Simple Past Simple Passive Past Continuous Past Perfect Future with will Passive Future Going to Reported Speech (with the reporting verb in the present) Reported Speech (with the reporting verb in the past) Conditional Clauses 1st, 2nd, 3rd Relative clauses defining Relative clauses non-defining Time clauses with future meaning Clauses of purpose Wish Question-tags Az érettségi vizsga témakörei a német nyelv tantárgyból Témakörök 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom 3. Környezetünk 4. Az iskola 5. A munka világa 6. Életmód 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás 8. Utazás, turizmus 9. Tudomány és technika 10. Gazdaság Kommunikációs helyzetek és szándékok Kommunikációs helyzetek Helyzet Áruházban, üzletben, piacon Családban, családnál, baráti körben Étteremben, kávéházban, vendéglőben Hivatalokban, rendőrségen Ifjúsági szálláson, campingben,

Szerep vevő vendéglátó, vendég vendég, egy társaság tagja ügyfél, állampolgár vendég


Pedagógiai Program

panzióban, szállodában Iskolában Kulturális intézményben, sportlétesítményben, klubban Országhatáron Orvosnál Szolgáltató egységekben (fodrász, utazási iroda, jegyiroda, benzinkút, bank, posta, cipész, gyógyszertár stb.) Szünidei munkahelyen Tájékozódás az utcán, útközben Telefonbeszélgetésben Tömegközlekedési eszközökön (vasúton, buszon, villamoson, taxiban, repülőn, hajón)

79. oldal

tanuló, iskolatárs vendég, látogató, egy társaság tagja turista beteg, kísérő ügyfél

munkavállaló helyi lakos, turista hívó és hívott fél utas, útitárs

A kommunikációs szándékok listája A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Megszólítás és arra reagálás Köszönés, elköszönés és arra reagálás Bemutatkozás, bemutatás és ezekre reagálás Telefonbeszélgetésnél megszólítás, bemutatkozás, más személy kérése, elköszönés és ezekre reagálás Levélben megszólítás, elbúcsúzás Szóbeli üdvözletküldés Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás Köszönet és arra reagálás Bocsánatkérés és arra reagálás Gratuláció, jókívánságok és azokra reagálás Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Hála Sajnálkozás, csalódottság Öröm Elégedettség, elégedetlenség Csodálkozás Remény Félelem, aggodalom Bánat, elkeseredés Bosszúság Együttérzés Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Véleménykérés és arra reagálás, véleménynyilvánítás Érdeklődés, érdektelenség Tetszés, nem tetszés Valaki igazának elismerése, el nem ismerése Egyetértés, egyet nem értés Helyeslés, rosszallás Győri Szolgáltatási SZC Pálffy Miklós Kereskedelmi és Logisztikai Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Pedagógiai Program

80. oldal

Ellenvetés, ellenvetés visszautasítása Elismerés kifejezése, dicséret és arra reagálás Közömbösség Ígéret Akarat, szándék, terv Kívánság, óhaj Képesség, lehetőség, szükségesség, kötelezettség Bizonyosság, bizonytalanság Preferencia, érdeklődési kör kifejezése, illetve érdeklődés ezek iránt Kritika, szemrehányás Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Dolgok, személyek megnevezése Dolgok, események leírása Információkérés Igenlő vagy nemleges válasz Tudás, nem tudás Válaszadás elutasítása Bizonyosság, bizonytalanság Ismerés, nem ismerés Feltételezés Emlékezés, nem emlékezés Indoklás (ok, cél) A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kérés, kívánság Felszólítás, tiltás, parancs Javaslat és arra reagálás Rendelés Meghívás és arra reagálás Kínálás és arra reagálás Reklamálás Tanácskérés, tanácsadás Figyelmeztetés Engedély kérése, megadása, megtagadása Segítségkérés és arra reagálás Segítség felajánlása és arra reagálás Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok (kommunikációs stratégiák) Visszakérdezés, ismétléskérés Nem értés Betűzés kérése, betűzés Felkérés lassabb, hangosabb beszédre Beszélési szándék jelzése Téma bevezetése Témaváltás Félbeszakítás Megerősítés, igazolás Körülírás Példa megnevezése


Pedagógiai Program

81. oldal

Az érettségi vizsga témakörei a földrajz tantárgyból Térképi ismeretek A térképi ábrázolás A térképek jelrendszere Térképi gyakorlatok Az űrtérképezés Kozmikus környezetünk A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben A Nap és kísérői A Föld és mozgásai Tengely körüli forgás Nap körüli keringés Űrkutatás az emberiség szolgálatában A geoszférák földrajza A kőzetburok Földtörténet A Föld szerkezete és fizikai jellemzői A kőzetburok szerkezete A kőzetlemez-mozgások okai és következményei A kőzetlemezek mozgásai Magmatizmus és vulkánosság A földrengés A hegységképződés A kőzetburok (litoszféra) építőkövei A Föld nagyszerkezeti egységei Ősmasszívumok (ősföld) Röghegységek Gyűrthegységek Süllyedékterületek, síkságok A földfelszín formálódása A levegőburok A légkör kialakulása, anyaga és szerkezete A levegő felmelegedése A légnyomás és a szél A szelek Ciklon és anticiklon Időjárási frontok A szél felszínformáló tevékenysége Az általános légkörzés Az általános légkörzés rendszere A monszun szélrendszer Víz a légkörben Az időjárás és az éghajlat


Pedagógiai Program

82. oldal

A vízburok földrajza A vízburok kialakulása és tagolódása A világtenger Az óceánok és a tengerek A tengervíz fizikai és kémiai tulajdonságai A tengervíz mozgásai A világtenger társadalmi-gazdasági hasznosítása A felszíni vizek és felszínalakító hatásuk A tavak A folyóvizek A felszín alatti vizek A komplex vízgazdálkodás elemei A jég és felszínformáló munkája A talaj A földrajzi övezetesség A szoláris és a valódi éghajlati övezetek Szoláris éghajlati övezetek Valódi éghajlati övezetek A vízszintes földrajzi övezetesség A forró övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Monszun vidék Mérsékelt övezet Meleg-mérsékelt öv Mediterrán terület Monszun terület Valódi mérsékelt öv Óceáni terület Mérsékelten szárazföldi terület Szárazföldi terület Szélsőségesen szárazföldi terület Hideg-mérsékelt öv A hideg övezet Sarkköri öv Sarkvidéki öv A függőleges földrajzi övezetesség A népesség- és településföldrajz A népesség földrajzi jellemzői A népesség számbeli alakulása, összetétele A népesség területi eloszlása A települések földrajzi jellemzői


Pedagógiai Program

83. oldal

A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai A világgazdaság felépítése, ágazatai A gazdasági fejlettség és területi különbségei A világgazdaság működése és folyamatai A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai A mezőgazdaság és az élelmiszergazdaság kapcsolata Növénytermesztés Állattenyésztés Erdőgazdálkodás, hal- és vad-gazdálkodás A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása Energiagazdaság Ipar A harmadik és a negyedik szektor jelentőségének növekedése Az infrastruktúra A harmadik és a negyedik szektor A működő tőke és a pénz világa A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok A világgazdasági pólusok A világgazdaság peremterületei Egyedi szerepkörű országcsoportok és országok Magyarország földrajza A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi sajátosságai Magyarország természeti adottságai Földtani adottságok Hazánk éghajlata Hazánk vízrajza Hazánk élővilága és talajai Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői Népesség- és településföldrajzi jellemzők Nemzetgazdaságunk A gazdaság ágazatai, ágai Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe Az Alföld A Kisalföld és a Nyugati – peremvidék (Alpokalja) A Dunántúli-domb- és hegyvidék A Dunántúli-középhegység Az Északi-középhegység Hazánk nagyrégióinak (tervezési-statisztikai régióinak) természettársadalomföldrajzi képe Budapest Magyarország környezeti állapota


és

Pedagógiai Program

84. oldal

Európa regionális földrajza Európa általános természetföldrajzi képe Európa általános társadalomföldrajzi képe Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai Észak-Európa Nyugat-Európa Egyesült Királyság Franciaország Dél-Európa Olaszország Szerbia és Montenegro Horvátország Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalomföldrajzi képe Németország Ausztria Szlovákia Románia Kelet-Európa természet- és társadalom-földrajzi vonásai Oroszország Ukrajna Európán kívüli földrészek földrajza A kontinensek általános természet- és társadalomföldrajzi képe Ázsia Általános földrajzi kép Országai Kína Japán India Délkelet-Ázsia iparosodott és iparosodó országai Nyugat-Ázsia, arab világ Afrika általános földrajzi képe Amerika Általános földrajzi képe Országai Amerikai Egyesült Államok A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei A Föld eltartóképessége Urbanizációs problémák A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem A környezeti és a gazdasági problémák globalizálódása Nemzetközi összefogás a környezetvédelemben


Pedagógiai Program

85. oldal

Az érettségi vizsga témakörei az informatika tantárgyból Információs társadalom A kommunikáció A kommunikáció általános modellje Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban Közhasznú információs források Információ és társadalom Az informatika fejlődéstörténete A modern információs társadalom jellemzői Informatika és etika Jogi ismeretek Informatikai alapismeretek – hardver Jelátalakítás és kódolás Analóg és digitális jelek Az adat és az adatmennyiség Bináris számábrázolás Bináris karakterábrázolás Bináris kép- és színkódolás Bináris hangkódolás A számítógép felépítése A Neumann-elvű számítógépek A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése Hálózatok Informatikai alapismeretek – szoftver Az operációs rendszer és főbb feladatai Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése Állományok típusai, keresés a háttértárakon Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem A szoftver és a hardver karbantartó (segéd)programjai: víruskeresés és irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás, … A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem


Pedagógiai Program

86. oldal

Szövegszerkesztés A szövegszerkesztő használata A program indítása A munkakörnyezet beállítása A szövegszerkesztő menürendszere Dokumentum megnyitása, mentése, nyomtatása Szövegszerkesztési alapok Szövegbevitel, szövegjavítás Karakterformázás Bekezdésformázás Felsorolás, számozás Tabulátorok használata Oldalformázás Szövegjavítási funkciók Keresés és csere Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés Helyesírás ellenőrzés, szinonima szótár, elválasztás Táblázatok, grafikák a szövegben Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorba rendezés Körlevélkészítés Táblázatok, grafikák, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe, valamint formázásuk Táblázatkezelés A táblázatkezelő használata A program indítása A munkakörnyezet beállítása A táblázatkezelő menürendszere A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása A táblázatok felépítése Cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, munkalap Adatok a táblázatokban Adattípusok Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás A cellahivatkozások használata Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény Táblázatformázás Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése Karakter-, cella- és tartomány-formázások Cellák és tartományok másolása Táblázatok, szövegek, diagramok Egyszerű táblázat készítése Formázási lehetőségek Diagramtípus kiválasztása, diagramok szerkesztése Problémamegoldás táblázatkezelővel Tantárgyi feladatok megoldása A mindennapi életben előforduló problémák Adatbáziskezelés Az adatbázis-kezelés alapfogalmai


Pedagógiai Program

87. oldal

Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs Az adatbázis-kezelő program interaktív használata Adattípusok Adatbevitel, adatok módosítása, törlése Adatbázisok létrehozása, karbantartása Alapvető adatbázis-kezelési műveletek Lekérdezések, függvények használata Keresés, válogatás, szűrés, rendezés Összesítés Képernyő és nyomtatási formátumok Űrlapok használata Jelentések használata Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az Interneten Elektronikus levelezési rendszer használata Állományok átvitele WWW Keresőrendszerek Távoli adatbázisok használata Weblap készítés Hálózati dokumentumok szerkezete Weblap készítése Web-szerkesztővel Formázási lehetőségek Prezentáció és grafika Prezentáció (bemutató) A program indítása és a munkakörnyezet beállítása A program menürendszere Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, diaminta …) és formázása Grafika A program indítása és a munkakörnyezet beállítása A program menürendszere Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása Képek beillesztése, formázása Könyvtárhasználat Könyvtárak A könyvtár fogalma, típusai Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány A könyvtári szolgáltatások Dokumentumok Nyomtatott dokumentumok és nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD) Tájékoztató eszközök Katalógusok Adatbázisok Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép)


Pedagógiai Program

88. oldal

Az érettségi vizsga témakörei a testnevelés és sport tantárgyból ELMÉLETI ISMERETEK A magyar sportsikerek A harmonikus testi fejlõdés Az egészséges életmód Testi képességek Gimnasztika Atlétika Torna Ritmikus gimnasztika .Küzdõsportok, önvédelem Úszás Testnevelési -és sportjátékok Természetben űzhetõ sportok GYAKORLATI ISMERETEK Gimnasztika Atlétika Futások Ugrások Dobások Torna Talajtorna Szekrényugrás Felemáskorlát Gerenda Ritmikus gimnasztika Gyűrű Nyújtó Korlát Küzdõsportok, önvédelem Úszás Testnevelési- és sportjátékok Kézilabda Kosárlabda Labdarúgás Röplabda Szakszó, név- és fogalomtár 11-es rúgás aktív pihenés alakzatok – oszlop, vonal, kör, alkarérintés álló és térdelőrajt alsó egyenes nyitás - nyitásfogadás átadás – egykezes, kétkezes mellső, kétkezes felső, pattintott büntető dobás Győri Szolgáltatási SZC Pálffy Miklós Kereskedelmi és Logisztikai Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Pedagógiai Program

89. oldal

Coubertein báró deformitás döntés edzésmódszer edzettség egészség egészséges életmód elhízás előkészítő gyakorlatok emelés emelkedés ereszkedés esztétikus mozgás fejelés fejlődések, szakadozások fektetett dobás fogások fordítás forduló gimnasztikai alapforma: gurulás gyerekkor gyorsindítás hajítás, vetés, lökés hajlékonyság hajlítás helyes légzés (mellkasi, hasi, teljes) ideális testsúly izületi mozgékonyság járás (futás) megindítása, megállítása kapura lövések – beugrásos, felugrásos keringési rendszer kiindulóhelyzet kisiskoláskor kosárérintés küzdelem labda átadások lábbal –lapos, félmagas, ívelt labda érintések – belső, belső csüd, teljes csüd, külső csüd labdavezetés leengedés légző rendszer lendítés lendületszerzés magasugrás – flop, hasmánt, átlépő technika magyar olimpiai bajnokok – legalább öt név ismerete mell-, gyors-, hátúszás motiváció mozgatórendszer nyitódás, zárkózás, igazodás, takarás nyújtás


Pedagógiai Program

90. oldal

olimpiai játékok – ókori, újkori játékok passzív pihenés prevenció pulzus rajtolás rekreáció ritmikus gimnasztika szerek – kötél, labda, karika, buzogány, szalag serdülőkor sérülés sikerélmény sorakozás szabadgyakorlat, szergyakorlatok (pad, bordásfal), kéziszer gyakorlatok (babzsák, labda, súlyzó, medicinlabda stb.) szabadrúgás – közvetett, közvetlen távolugrás –lépő technika, ollózó technika teljesítmény terhelés természeti erők testedzés testfordulatok testi higiéne testnevelés - sport testtartás torna elemek: állások, gurulások, fordulatok, ugrások, billenések, forgások, átfordulások, támaszugrások, lebegőtámasz, lendületek, fellendülések, támaszhelyzetek, leugrások, összekötő elemek tornaszerek – talaj, gerenda, felemáskorlát, ló, nyújtó, gyűrű, korlát, lólengés váltás védekezés – emberfogásos, terület védekezés

Az érettségi vizsga témakörei a szakmai tantárgyakból Kereskedelem tantárgyanként

ismeretek

középszintű

érettségi

vizsga

témakörei

A marketing alapjai - A marketing fogalomköre (marketing kialakulása, fejlődési szakaszai, a vállalat mikro- és makrokörnyezetének elemei) - Piaci fogalmak (piaci alapfogalmak, piaci formák) - A fogyasztói magatartás tényezői (fogyasztói magatartás modellje, a vásárlói magatartást befolyásoló tényezők, megfigyelésének jelentősége, vásárlói típusok) - Célpiaci marketing, piacszegmentálás (célpiaci marketing lényege, kialakulása, piacszegmentálás lényege, ismérvei, a célpiac választása, pozicionálás) - A piackutatás (piackutatás funkciói, fajtái, módszerei, folyamata, felhasználási területe, adatforrások típusa, információk beszerzésének módja, kérdéstípusok, kérdőívszerkesztés szempontjai, primer és szekunder piackutatási módszerek)


Pedagógiai Program

91. oldal

- A termékpolitika és termékfejlesztés elemei (termék fogalma, osztályozása, termékfejlesztés folyamata, a termék piaci életgörbéje, életszakaszai) - Az árpolitika és árstratégia elemzése (ár fogalma, szerepe, árképzési rendszerek, árpolitika, árstratégia, ártaktika) - értékesítéspolitika, értékesítési csatornák kiválasztása (beszerzési és értékesítési csatorna szereplői, funkcióik, a kereskedelem helye és szerepe a piacgazdaságban, a marketing és az elosztási csatornák közötti összefüggés) - A kommunikációs politika (fogalma, jelentősége, kommunikáció fogalma, fajtái, folyamata) - A marketingkommunikáció eszközrendszere (marketingkommunikáció eszközei, lényege, a kommunikációs mix elemei, POS eszközök és alkalmazásuk, akciók, DM és PR fogalma, jellemzői, területei, szponzorálás, image lényege, fajtái, arculat fogalma, tartalmi elemei, arculattervezés, vállalati honlap) Marketing a gyakorlatban - Piackutatás (előkészít egy egyszerű piackutatási tervet, kérdőív formai és tartalmi követelményeit alkalmazza) - PR-eszközök (javaslatot tesz egy cég PR tevékenységére és arculati elemeire vonatkozóan) - Reklámeszközök és reklámtípusok (egy termék vagy szolgáltatás reklám- és eladásösztönzési tervének alapvető elemei) Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése - Beszerzés ( beszerzés fogalma, helye az áruforgalmi folyamatban,beszerzendő termékek meghatározása, beszerzési források kiválasztása, gazdaságos rendelési tételnagyság, kereskedelemben használt szerződések, árurendelés, megrendelőlevél, áruforgalmi mérlegsor) - A készletgazdálkodás (készletgazdálkodás szerepe, hatása az eredményre, készletek nagysága és összetétele, készletnyilvántartás, készletekkel kapcsolatos elemzési számítási módszerek alkalmazása) - Az értékesítés (értékesítési politika, kialakítása, értékesítendő termékek meghatározása, árkialakítás és jogszabályi háttere, árképzési feladatok) Az üzleti tevékenység eredményessége, elemzése - Az adózási alapismeretek (adózási alapfogalmak, általános jellemzői, adónemek, járulékok) - A forgalom és a készletgazdálkodás elemzése (tanult számítási módszerek feladatokban való alkalmazása) - Költséggazdálkodás (fogalma, jelentősége, elemzése mutatószámokkal) - Az eredmény elemzése (eredmény keletkezésének folyamata, eredménykimutatás elkészítése, eredmény statisztikai elemzése) Üzleti levelezés - Irodatechnikai eszközök használata Az iratkezelés (irodatechnikai eszközök, iratkezelés) - Az üzleti levelezés technikája, tartalma, folyamata (üzleti levelek formai követelményei, tartalmi elemei, a kereskedelemben használatos levélfajták elkészítése)


Pedagógiai Program

92. oldal

Vezetési ismeretek - Vezetési ismeretek (vezetés fogalma, funkciói, módszerei, üzleti tárgyalások előkészítése, lefolytatásának szabályai) - Munkajogi alapok (jogszerű foglalkoztatás követelményei, tipikus és atipikus foglalkoztatási formák, munkaköri leírás) - Munkaerő-gazdálkodás (munkaerő tervezése, toborzása, kiválasztása, felvétele, megtartása, munkaviszony megszűnése és megszüntetése) Üzleti tevékenység a gyakorlatban - Bizonylatkitöltés (pénzforgalom bizonylatai, áruforgalom bizonylatai, leltározással kapcsolatos bizonylatok, bizonylatok kitöltése, kezelése) - Az áruforgalmi tevékenység és a jövedelmezőség elemzésére szolgáló statisztikai mutatószámok (számítási feladatok, táblázat elemzés, táblázat készítés) Áruforgalom - Árurendszerek (hagyományos és kódtípusú árurendszerek, cikkszámozás) - Áruvédelem, vagyonvédelem - Szabványosítás, minőségbiztosítás - Csomagolás - Árubeszerzés (szerepe, jelentősége, előkészítése, lebonyolítása) - Készletezés (szerepe, jelentősége, előkészítése, lebonyolítása) - Értékesítés (szerepe, jelentősége, előkészítése, lebonyolítása)

vonalkód,

Áruforgalom gyakorlata - A beszerzés gyakorlati ismeretei - A készletezés gyakorlati ismeretei - Az értékesítés gyakorlati ismeretei Az emelt szintű érettségire való felkészítés Iskolánkban az emelt szintű érettségi követelményekre valófelkészítés - tanórán, differenciált foglalkoztatás keretében folyik, illetve a - fakultációs foglalkoztatásokon történik a 40/2002. (V.24.) OM rendeletben kiadott részletes érettségi követelményekben meghatározott tartalom szerint. 7.11 Szakmai vizsga: A tanulók szakmai vizsgáztatása a hatályos jogszabályok szerint történik.


Pedagógiai Program

93. oldal

8 A magasabb évfolyamba lépés feltételei iskolánkban Magasabb évfolyamba az léphet, aki a tanévet sikeresen (minden osztályozott tantárgyból legalább elégséges szinten) befejezte és eleget tett az előírt gyakorlatoknak. Nem léphet magasabb évfolyamba a tanuló, ha:  nem tett eleget tanulmányi kötelezettségének,  igazolatlan hiányzásai meghaladják a jogszabályban rögzített mértéket (nem tanköteles tanuló esetén),  a szorgalmi időszakban a gyakorlaton az igazolt és igazolatlan hiányzása meghaladja a jogszabályban előírt mértéket, és pótolni nem tudja.  az összefüggő szakmai gyakorlatra vonatkozó kötelezettségét nem teljesítette  (Az a tanuló, akinek az összefüggő szakmai gyakorlat igazolt hiányzása meghaladja a 20%-ot és igazolatlan hiányzása nincs, a hiányzó gyakorlatot a következő tanév kezdetéig pótolhatja, amennyiben az összefüggő szakmai gyakorlati képzést folytató szervezet ehhez hozzájárul. A nevelőtestületnek van e tekintetben döntési jogköre, de ezt a jogkörét átruházza a gyakorlati képzést folytató szervezetre. A gyakorlati képzést folytató szervezet döntésénél mérlegeli a tanuló magatartását és szorgalmát. A gyakorlati képzést folytató szervezet a hiányzó gyakorlat pótlását igazolja az iskola felé. A magasabb évfolyamra lépés kérdésében a gyakorlati képzés szervezőjének javaslatára a nevelőtestület dönt.)  fegyelmi határozattal a tanév folytatásától eltiltották  Belépés az érettségit követő szakképző évfolyamra Az ágazati érettségit követően az 5/13. évfolyamon megszerezhető az a szakképesítés, amelyiknek a megalapozása az érvényes kerettanterv szerint a 9-12. évfolyamon megtörtént. A szabad férőhelyek függvényében olyan tanulók is megkezdhetik iskolánkban tanulmányaikat, akiknek szakmai előképzettsége nincs. Számukra a képzés 2 tanévig tart.


Pedagógiai Program

94. oldal

9 Szakmai program Az iskolában  szakgimnáziumi és  szakközépiskolai képzés folyik a 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban  XXVI. Kereskedelem és  XL. Közlekedés, szállítmányozás, logisztika ágazatokban A 19. Egyéb szolgáltatások szakmacsoportban a felnőtt oktatásban levelező képzésben 55 345 01 Kis- és középvállalkozások ügyvezetője II. szakképesítés, ráépülés oktatása folyik. 9.1

Szakgimnáziumi szakképzés:

Kimenő rendszerben a 14/2013. (IV.5.) NGM rendeletben kiadott kerettanterv szerint: 54 345 01 Logisztikai ügyintéző képzés  XXVI. Kereskedelem ágazati szakképzésben résztvevők számára 5 év alatt  Nem a XXVI. Kereskedelem ágazati érettségivel rendelkezők számára 2017-ig - 2 év alatt 54 341 01 Kereskedő képzés  XXVI. Kereskedelem ágazati szakképzésben résztvevők számára 5 év alatt  Nem a XXVI. Kereskedelem ágazati érettségivel rendelkezők számára 2017-ig - 2 év alatt A XXVI. Kereskedelem ágazati érettségit követően a tanulók választhatnak, hogy melyik szakmát tanulják az 5/13. évfolyamon. Felmenő rendszerben a 30/2016. (VIII.31.) NGM rendeletben kiadott kerettanterv szerint a 2016/2017-es tanévtől: 54 841 11 Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző  XL. Közlekedés, szállítmányozás, logisztika ágazati szakképzésben résztvevők számára 5 év alatt  Nem a XL. Közlekedés, szállítmányozás, logisztika ágazati érettségivel rendelkezők számára 2 év alatt  A XL. Közlekedés, szállítmányozás, logisztika ágazati érettségivel megszerezhető „másod” szakképesítések a Pénzügyi ügyintéző és a Vámügyintéző.


Pedagógiai Program

95. oldal

54 341 01 Kereskedő  XXVI. Kereskedelem ágazati szakképzésben résztvevők számára 5 év alatt  Nem XXVI. Kereskedelem ágazati érettségivel rendelkezők számára 2 év alatt  A XXVI. kereskedelem ágazati érettségivel megszerezhető „másod” szakképesítés az Eladó szakma. 54 341 02 Kereskedelmi képviselő  XXVI. Kereskedelem ágazati szakképzésben résztvevők számára 5 év alatt  Nem XXVI. Kereskedelem ágazati érettségivel rendelkezők számára 2 év alatt  A XXVI. kereskedelem ágazati érettségivel megszerezhető „másod” szakképesítés az Eladó szakma. 55 345 01 Kis- és középvállalkozások ügyvezetője II.  Ágazattól függetlenül megszerzett érettségivel és legalább 5-ös szintű szakképesítéssel rendelkezők számára biztosítjuk ezt a szakképesítésráépülést 1 év alatt esti munkarendben.

9.2

Szakközépiskolai képzés

Kimenő rendszerben a 2016/2017-es tanévtől: 31 341 01 Eladó Képzési idő: 3 év Kerettanterv: 25/2014.(VIII. 26.) NGM rendelet szerint (módosította a 14/2013. (IV.5.) NGM rendeletet) Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXVI. Kereskedelem Felmenő képzés keretében a 2016/2017-es tanévtől: 34 341 01 Eladó Képzési idő: 3 év Kerettanterv: 30/2016. (VIII.31.) NGM rendelet szerint Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXVI. Kereskedelem Az iskolarendszerű nappali képzésben szerzett Eladó szakképesítés megszerzése után 2 év képzési időt követően érettségi vizsga tehető le, így 5 év alatt XXVI. Kereskedelem ágazati érettségi vizsga szerezhető.


Pedagógiai Program

9.3

96. oldal

Megszerezhető rész-szakképesítések:

A jogszabályok értelmében, ha a tanuló bizonyos alap-szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit nem teljesíti, a jogszabályokban megadott feltételek szerint az alábbi rész-szakképesítések megszerzésére van lehetőség a javító szakmai vizsgán. A 4/2015. (II.19.) NGM rendelet szerint az eladó szakképesítés részszakképesítései:  31 341 01 Élelmiszer-, vegyi áru és gyógynövény eladó  31 341 03 Műszakicikk eladó A 12/2013. (III.28.) NGM rendelet szerint a logisztikai ügyintéző szakképesítés részszakképesítése:  31 341 01 Raktáros A 29/2016. (VIII.26.) NGM rendelet szerint az eladó szakképesítés részszakképesítései:  31 341 05 Élelmiszer-, vegyi áru eladó  31 341 03 Műszakicikk-eladó A 29/2016. (VIII.26.) NGM rendelet szerint az logisztikai és szállítmányozási ügyintéző szakképesítés rész-szakképesítései:  51 345 06 Raktárvezető  31 341 04 Raktáros 9.4

Gyakorlati képzés

A gyakorlati képzés szervezésénél iskolánk kiemelten kezeli a duális képzés megvalósítását. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink minél több képzési időt töltsenek valós, vállalati környezetben. A feltételeket maximálisan kihasználva élünk a tanulószerződés alkalmazásának lehetőségével. A gyakorlat hatékony megszervezése érdekében intenzíven együttműködünk a különböző megyék kereskedelmi és iparkamaráival. A gyakorlati képzés szervezője az iskola vagy tanulószerződés esetén a nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezet. A gyakorlati képzési időn belül a tanulók:  a képzőhelyen egyedi munkahelyeken vannak, s feladataikat a tanterv szerint meghatározott ütemben gyakorlati oktatók irányításával végzik,  iskolai csoportos gyakorlaton oktatóteremben vagy számítógépes szaktanteremben szakoktató vagy szaktanár irányításával történik az oktatás és  összefüggő szakmai gyakorlaton vesznek részt. Az óratervek tartalmazzák a gyakorlat helyszínét (az iskolai és a gyakorlati képzőhely óráit.)


Pedagógiai Program

97. oldal

A vállalati gyakorlat szervezése:  A szakgimnázium 10-11. évfolyamán a nyári összefüggő gyakorlat megszervezése együttműködési megállapodás keretében történik.  A szakgimnázium 1/13 és 2/14. évfolyamán és a szakközépiskolában a 2/10. és a 3/11. évfolyamon a gyakorlat tanulószerződés keretében kerül lebonyolításra.  A logisztikai és szállítmányozási ügyintéző képzés 1/13. évfolyamán a tanév utolsó 3 hetében tömbösített gyakorlatot valósul meg. A képzés során heti bontásban nem megszervezhető órákat egyben teljesítik a tanulók.  A szakközépiskola első szakképzési évfolyamán a kamara szervezésében szintvizsgán vesznek részt a tanulók február első napja és április utolsó napja közötti időszakban. Ennek eredménye az év végi gyakorlati jegybe nem számít bele. A szintvizsga eredményes teljesítése után vehet csak részt a tanuló a képzőhelyen folyó gyakorlaton.  A tanulók az iskola által megadott feltételek figyelembevételével maguk is javasolhatnak olyan gazdálkodó szervezetet, ahol a gyakorlati idejüket töltik (a gazdálkodó szervezet előzetes nyilatkozata alapján történik a szervezés).  Az iskola biztosítja a gazdálkodó szervek számára a szükséges dokumentációkat (együttműködési megállapodás, értékelési útmutató).  A gazdálkodó szervezetnek foglalkoztatási naplót kell vezetnie.  A gyakorlati képzést szervező szervezetnek a területileg illetékes gazdasági kamara nyilvántartásában szerepelnie kell.  A tanulószerződés alapján történő foglalkoztatásnál a gazdálkodó szervezet a képzés teljes időtartama alatt gondoskodik a gyakorlati képzésről az előírt követelmények szerint, s a törvényben meghatározott kötelezettségeinek a teljesítése alól nem mentesül. A tanulókat a képzés során megilletik a jogszabályban meghatározott juttatások.  A tanulószerződés megszűnésének és megszüntetésének szabályait a Szakképzési törvény tartalmazza.  A gyakorlati képzés idejére a tanulóra felelősségbiztosítást kell kötni. Tanulószerződés esetén a gazdálkodó szervezet, együttműködési megállapodás esetén az iskola köti meg a felelősségbiztosítást.  A gyakorlati képzés szervezése a szakképzési törvény előírásai szerint történik.  A szorgalmi időszakban a tanulónak a gyakorlati képzőhelyen kiállított jelenléti ívet és a hiányzások igazolását a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig le kell adni az osztályfőnöknek, ellenkező esetben a képzőhelyen töltött órák igazolatlannak minősülnek. Az ösztöndíj kifizetésénél és az igazolatlan órák számításánál a jogszabályok szerint járunk el.  Ha a tanuló összes gyakorlati mulasztása a szorgalmi időszakban meghaladja az adott évre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő 20%-át és nincs igazolatlan mulasztása, akkor ezt pótolhatja. Ellenkező esetben az évfolyamot meg kell ismételnie. A nevelőtestület hozzájárul a gyakorlati órák pótlásához, ha ezt a képzőhely javasolja és lehetőséget ad erre. A gyakorlati órák pótlása az iskolai szünetekben ill. szombati napokon történik, az iskola, a képzőhely és a tanuló előzetes megállapodása alapján.  Az összefüggő nyári gyakorlaton végzett munkát a gazdálkodó szervezet igazolja és értékeli, melyet eljuttat az iskolához legkésőbb a következő tanév szeptember elsejéig. A vállalati értékeléseket a következő tanév kezdetén


Pedagógiai Program

 

98. oldal

összesíteni szükséges. A gazdálkodó szervezetek kérdőívben értékelik az iskola tevékenységét a tanuló munkája alapján, illetve javaslatot tesznek a helyi szakmai programot érintő pontokban. Az összefüggő nyári gyakorlatról való hiányzás esetén a szakképzési törvény szerint járunk el. A felnőttoktatás keretében megvalósuló nyári összefüggő gyakorlat együttműködési megállapodás keretében valósul meg


9.5

Óratervek

A szakgimnáziumi képzés óratervei Heti szakmai óraszámok a 9-12. évfolyamokon a XXVI. Kereskedelem ágazatban A 14/2013. (IV.5.) NGM rendeletben kiadott kerettantervek alapján 2016-tól kimenő rendszerben Szakmai követelménymodul 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Tantárgy

Tantárgyelem

Munkahelyi egészség és biztonság

10032-12 marketing

Áruforgalom Áruforgalom gyakorlata

12. évfolyam

elm.

elm.

elm.

elm.

gyak.

2

-

Áruforgalom tervezése

-

-

-

-

-

2

Az üzleti tevékenység eredményessége, elemzése a gyakorlatban I. (bizonylatok) Az üzleti tevékenység eredményessége, elemzése a gyakorlatban I. (statisztika) Az üzleti tevékenység eredményessége, elemzése a gyakorlatban II.


11. évfolyam

Üzleti levelezés

Vezetési ismeretek

Üzleti tevékenység a gyakorlatban

10. évfolyam gyak.

gyak.

Általános áruismeret alkalmazása Áruforgalmi tevékenységek

3

3

3 1

(1) 2

(1)

-

-

1,5

-

-

-

-

-

1

2

1

1

1 1

2 (1)

A marketing alapjai

1 2

Marketing a gyakorlatban

Összesen: Összefüggő nyári gyakorlat. ()= szabad órakeret felhasználása

gyak.

0,5

Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése Az üzleti tevékenység eredményessége, elemzése


9. évfolyam

4

2 70

5

2 105

6

2 140

7

2 (1) 4

Pedagógiai Program

100. oldal

54 341 01 Kereskedő szakképesítés szakmai órái A kereskedelem ágazati érettségivel rendelkezők részére 5/13. évfolyamosok számára XXVI Kereskedelem ágazatban 2020-ig a 14/2013. (IV.5.) NGM rendeletben kiadott kerettantervek alapján 13. évfolyam Szakm ai követelm énym odul

Tantárgy

Tantárgyelem

évfolyam óraszám ai elm élet

vállalati gyakorlat

11500-12 Munkahelyi egészség és Munkahelyi egészség és biztonság biztonság Üzleti levelezés Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése 11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése

Vezetési ismeretek


Áruforgalom

10032-12 Marketing

Az üzleti tevékenység eredményessége, elemzése a gyakorlatban I. Üzleti tevékenység a gyakorlatban Az üzleti tevékenység eredményessége, elemzése a gyakorlatban II. Általános áruismeret alkalmazása Áruforgalmi tevékenységek

Áruforgalom gyakorlata A marketing alapjai Marketing a gyakorlatban

Idegen nyelv

Angol/Német

10033-12 A vállalkozások működtetése

Vállalkozási ismeretek

10025 A kereskedelmi egység működtetése

Áruforgalom tervezése Az üzleti tevékenység eredményessége, elemzése

4

Vállalkozási ismeretek gyakorlat

2


4

A működtetés szabályai gyakorlat

2 Élelmiszer- és vegyi áruk ismerete és forgalmazása

Áruismeret- és forgalmazás

Ruházati áruk ismerete és forgalmazása Bútor- és lakástextil áruk ismerete és forgalmazása Műszaki áruk ismerete és forgalmazása

10031-12 A főbb árucsoportok forgalmazása

4 (1) 1,5 1 3 (1) 4

Értékesítési gyakorlat I. (élelmiszer, vegyi, ruházat)

(0,5)

Értékesítési gyakorlat

4

Értékesítési gyakorlat II. (műszaki, bútor, lakástextil) Értékesítés idegen nyelven

(0,5) 2


Foglalkoztatás II.

0,5


Foglalkoztatás I.

2

Osztályfőnöki

Összesen Összefüggő nyári gyakorlat

1 (1)

23

12

() = szabad órakeret felhasználása


Pedagógiai Program

101. oldal

54 345 01 Logisztikai ügyintéző szakképesítés szakmai órái A kereskedelem ágazati érettségivel rendelkező 5/13. évfolyamosok számára XXVI Kereskedelem ágazatban 2020-ig a 14/2013. (IV.5.) NGM rendeletben kiadott kerettantervek alapján 13. évfolyam Szakm ai követelm énym odul

Tantárgy

Tantárgyelem

évfolyam óraszám ai elm élet

gyakorlat

11500-12 Munkahelyi egészség és Munkahelyi egészség és biztonság biztonság Üzleti levelezés Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése 11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése

Vezetési ismeretek


Áruforgalom

10032-12 Marketing

Az üzleti tevékenység eredményessége, elemzése a gyakorlatban I. (bizonylatok) Üzleti tevékenység a gyakorlatban Az üzleti tevékenység eredményessége, elemzése a gyakorlatban II. Általános áruismeret alkalmazása Áruforgalmi tevékenységek

Áruforgalom gyakorlata A marketing alapjai Marketing a gyakorlatban

Idegen nyelv

Angol/Német

10034-12 A logisztikai ügyintéző feladatai

Logisztika

10035-12 Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás

Áruforgalom tervezése Az üzleti tevékenység eredményessége, elemzése

2

1

(2)

(1)

4

Készletgazdálkodás gyakorlat Szállítmányozási és fuvarozási feladatok gyakorlat Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás Közlekedés- és gazdaságföldrajz

4 5 Külkereskedelmi technikák Nemzetközi fuvarozás szabályozása, okmányai

3 4,5 1,5

10036-12 Termelési és nagykereskedelmi raktározás

Raktározás


Foglalkoztatás II.

0,5


Foglalkoztatás I.

2

Osztályfőnöki


3

Raktározás gyakorlata

3,5

1 (1)

21,5

13,5



Pedagógiai Program

102. oldal

54 341 01 Kereskedő szakképesítés Heti óraterv 1/13. és 2/14. évfolyamokra a XXVI Kereskedelem ágazatban 2017-ig a 14/2013. (IV.5.) NGM rendeletben kiadott kerettantervek alapján Szakmai követelménymodul Tantárgy

Tantárgyelem

1/13. évfolyam

2/14. és az 5/13.

óraszámai

évfolyam óraszámai

elm.

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése


11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása 10032-12 Marketing

gyak.

elm.

0,5 Üzleti levelezés Áruforgalom tervezése Az üzleti tevékenység eredményessége, elemzése

Vezetési ismeretek

2 3 6 1

Az üzleti tevékenység eredményessége, elemzése a gyakorlatban I. Üzleti tevékenység a gyakorlatban (bizonylatok) Az üzleti tevékenység eredményessége, elemzése a gyakorlatban II. Általános áruismeret Áruforgalom alkalmazása Áruforgalmi tevékenységek Áruforgalom gyakorlata A marketing alapjai Marketing a gyakorlatban

2

3 1,5 4 4 3 1 1 (1)

2 (2)

Idegen nyelv

Angol/Német

10033-12 A vállalkozások működtetése

Vállalkozási ismeretek

4

Vállalkozási ismeretek gyakorlat A működtetés szabályai A működtetés szabályai gyakorlat

4

10025 A kereskedelmi egység működtetése

2 2 4

Élelmiszer- és vegyi áruk ismerete és forgalmazása

Áruismeret- és forgalmazás

(1)

Ruházati áruk ismerete és forgalmazása Bútor- és lakástextil áruk ismerete és forgalmazása

1,5 1 3

Műszaki áruk ismerete és forgalmazása


vállalati gyakorlat

(1) 4

Értékesítési gyakorlat I. (élelmiszer, vegyi, ruházat) (0,5) 4

Értékesítési gyakorlat Értékesítési gyakorlat II. (műszaki, bútor, lakástextil)

(0,5) 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I.

Értékesítés idegen nyelven Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I.

Osztályfőnöki Összesen Összefüggő nyári gyakorlat

1 (1) 24

11

2 0,5 2 1 (1) 23

12

160



Pedagógiai Program

103. oldal

54 345 01 Logisztikai ügyintéző szakképesítés Heti óraterv 1/13. és 2/14. évfolyamokra a XXVI Kereskedelem ágazatban 2017-ig a 14/2013. (IV.5.) NGM rendeletben kiadott kerettantervek alapján

Szakmai követelménymodul

Tantárgy

1/13. évfolyam

2/14. évfolyam és az 5/13. évfolyam

óraszámai

óraszámai

Tantárgyelem

elm élet gyakorlat elm élet gyakorlat



Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése



10032-12 Marketing

0,5 Üzleti levelezés Áruforgalom tervezése

2 3

Az üzleti tevékenység eredményessége, elemzése

6

Vezetési ismeretek

1

Az üzleti tevékenység eredményessége, elemzése a gyakorlatban I. Üzleti tevékenység a gyakorlatban (bizonylatok)

Áruforgalom

Az üzleti tevékenység eredményessége, elemzése a gyakorlatban II. Általános áruismeret alkalmazása Áruforgalmi tevékenységek

Áruforgalom gyakorlata A marketing alapjai

2

3 1,5 4 4 3


Idegen nyelv

Angol/Német

10034-12 A logisztikai ügyintéző feladatai

Logisztika Készletgazdálkodás gyakorlat Szállítmányozási és fuvarozási


Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás

1 2

1

2

1

(2)

(1)

(2) 4

(1) 4 5

Külkereskedelmi technikák

3

Nemzetközi fuvarozás szabályozása, okmányai

4,5

Közlekedés- és gazdaságföldrajz 10036-12 Termelési és nagykereskedelmi raktározás 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I.

1,5

Raktározás

3

Raktározás gyakorlata Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I.

Osztályfőnöki Összesen Összefüggő nyári gyakorlat

3,5

1 (1) 24

11

0,5 2 1 (1) 21,5

13,5

160



Pedagógiai Program

104. oldal

54 341 01 Kereskedő szakképesítés Heti óraterv 9-12. és 5/13. évfolyamokra a XXVI Kereskedelem ágazatban 2016.09.01-től a 30/2016. (VIII.31.) NGM rendeletben kiadott kerettantervek alapján 9. évfolyam Modul

Tantárgy

elmélet

gyak.

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam 5/13. évfolyam

elmélet

elmélet

elmélet

gyak.

gyak.

gyak.

Idegen nyelv 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I.

0,5

Foglalkoztatás I

2

Marketing Marketig gyakorlat

11718-16 Üzleti levelezés és kommunikáció

Levelezés

1

1,5

2

2

Műszaki cikk áruismeret

2

2

11691-16

Kereskedelmi ismeretek Kereskedelmi gyakorlat I. Kereskedelmi gyakorlat II. Eladástan

Eladástan

Eladási gyakorlat

11508-16 kereskedelmi gazdálkodás

Kereskedelmi gazdaságtan Kereskedelmi gazdaságtan

5 2

2

10027-16 A ruházati cikkek és Iparcikk áruismeret vegyes-iparcikkek forgalmazása

11992-16 Kereskedelmi ismeretek

1

Élelmiszer- és vegyiáru ismeret

Ruházat-, és bútor áruismeret

1,5

1

1

3

3 2 1

2

1

1 1

1

2 1,5

1

1 1,5

1 2

1,5

5

0,5

3

10033-16 Vállalkozási, Vállalkozástan vezetési ismeretek 11719-16 Vállalkozási gyakorlat

3,5

Ügyvitel

2

Vállalkozási gyakorlat Heti összes óraszám Összevont nyári gyakorlat

váll. gyak.

4

Foglalkoztatás II.

10032-12 Marketing

10031-16 Főbb árucsoportok forgalmazása

elmélet

7 8

3

6,5

5,5 140

7,5

2,5

8

2

23

12

140


Pedagógiai Program

105. oldal

54 341 02 Kereskedelmi képviselő szakképesítés Heti óraterv 9-12. és 5/13. évfolyamokra a XXVI. Kereskedelem ágazatban Érettségivel megszerezhető szakképesítés: eladó 2016.09.01-től a 30/2016. (VIII.31.) NGM rendeletben kiadott kerettantervek alapján 9. évfolyam Modul

Tantárgy

elmélet

gyak.

10. évfolyam

11. évfolyam


elmélet

elmélet

elmélet

gyak.

gyak.

gyak.

Idegen nyelv 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. 10032-12 Marketing 11718-16 Üzleti levelezés és kommunikáció

10031-16 Főbb árucsoportok forgalmazása

0,5

Foglalkoztatás I

2

Marketing Marketig gyakorlat Levelezés

1

1

1,5

2

2

2


2

2

Eladástan

Eladási gyakorlat

11508-16 kereskedelmi gazdálkodás

Kereskedelmi gazdaságtan Kereskedelmi gazdaságtan

5 4

Élelmiszer- és vegyiáru ismeret


1,5

1

1

3

3 2 1

2

1

1 1

1

2 1,5

1

1 1,5

1 2

1,5

5

0,5

3

10033-16 Vállalkozási, Vállalkozástan vezetési ismeretek

3,5

Tárgyalási, üzletkötési technikák gyakorlat Kereskedelmi képviselői munka alapjai Kereskedelmi képviselői gyakorlat Heti összes óraszám Összevont nyári gyakorlat

gyak.

4

Foglalkoztatás II.

10027-16 A ruházati cikkek és Iparcikk áruismeret vegyesiparcikkek forgalmazása Kereskedelmi ismeretek 11992-16 Kereskedelmi Kereskedelmi gyakorlat I. ismeretek Kereskedelmi gyakorlat II. 11691-16 Eladástan

11880-16 Tárgyalási és üzletkötési technikák

elmélet

2

2 3

8

3

6,5

5,5

140

7,5

2,5

8

2

23

12

140


Pedagógiai Program

106. oldal

54 841 11 Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző Heti óraterv 9-12 és 5/13. évfolyamokra a XL Közlekedés, szállítmányozás, logisztika ágazatban Érettségivel megszerezhető szakképesítések: Pénzügyi ügyintéző és Vámügyintéző 2016.09.01-től a 30/2016. (VIII.31.) NGM rendeletben kiadott kerettantervek alapján 9. évfolyam Modul

Tantárgy

elmélet

gyak.

10. évfolyam

11. évfolyam


elmélet

elmélet

elmélet

gyak.

gyak.

gyak.

Osztályfőnöki Idegen nyelv

elmélet

1 4

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II.

0,5

11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I.

2

Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok 11504-16 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása

11506-16 Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok

10147-12 Gazdálkodási feladatok ellátása 10156-12 Jogi-, adójogi feladatok ellátása

0,5 0,5

Pénzügyi alapismeretek

1

Adózási alapismeretek

0,5

Számviteli alapismeretek

1

Vállalkozás-finanszírozás Vállalkozás-finanszírozás gyak.

1

Adózás

1

1

Elektronikus adóbevallás gyakorlata

1,5

Gazdálkodási ismeretek

1

Jogi-, adójogi szabályozás keretei

1

Jogi-, adójogi gyakorlat Vámtarifa és áruosztályozás Áruosztályozás gyakorlata

10159-12 Vámjogi feladatok ellátása

Vámjogi szabályozás

0,5 1 0,5 1

Vámjogi gyakorlat Közlekedési alapfogalmak

10496-16 Közlekedésszállítási alapok

1

Általános statisztika

10160-12 Vámtarifa feladatok és áruosztályozás

1 3

Közlekedés technikája Közlekedés üzemvitel gyakorlat

4 1,5

Általános szállítmányozási ismeretek

3

10501-16 Szállítmányozási Szállítmányozási földrajz ügyintézői feladatok Ágazati szállítmányozási ismeretek

1 8

Szállítmányozási gyakorlat 10036-16 Logisztikai ügyintézői feladatok 10036-16 A raktáros feladatai

11781-16 A raktárvezető feladatai

4

Logisztika Logisztikai tervezés gyakorlat A raktározási folyamatok

8,5 4 2

1

Speciális áruk raktározása

1

Raktározás gyakorlat A raktározás szerepe az ellátási láncban A raktár működtetése és mutatószámai

1,5

1 1 1

Raktárvezetés gyakorlat 10070-12 Munkahelyi kommunikáció

10651-12 Vezetési, jogi, gazdasági, marketing ismeretek

Kommunikáció alapjai Üzleti kommunikáció gyakorlat Vezetési, jogi, gazdasági, marketing elméleti ismeretek

2 3 2 2

Marketing gyakorlat Vezetés, szervezés gyakorlat Összesen

Összevont nyári gyakorlat

váll. gyak.

1 1 9

2

8,5

3,5

140 óra

6,5

3,5

4

6

27

8

140 óra


Pedagógiai Program

107. oldal

54 341 01 Kereskedő Heti óraterv 1/13-2/14. évfolyamra a XXVI Kereskedelem ágazatban 2016.09.01-től a 30/2016. (VIII.31.) NGM rendeletben kiadott kerettantervek alapján

1/13. évfolyam

Modul

11498-12 Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II.

Tantárgy

Elmélet

Váll. gyak

2/14. évfolyam Elmélet

Osztályfőnöki óra

1

1

Idegen nyelv

4

4

Foglalkoztatás I.

2

Foglalkoztatás II.

0,5

Marketing

1

1

Váll. gyak

5

10032-12 Marketing Marketing gyakorlat 11718-16 Üzleti levelezés és kommunikáció 10031-16 A főbb árucsoportok forgalmazása

Levelezés

4


4

Ruházat-, és bútor áruismeret Kereskedelmi ismeretek

11508-16

Kereskedelmi gazdaságtan

Kereskedelmi gazdálkodás

Kereskedelmi gazdaságtan gyakorlat

10033-16 Vállalkozási, vezetési ismeretek

Vállalkozástan

11719-16

Ügyvitel

Vállalkozási gyakorlat


Összefüggő nyári gyakorlat:

3,5



Összesen:

2

1,5

1

4

2

Kereskedelmi gyakorlat I.

2 5

5 2

3 3,5 2

1 28

8

7 24

12

160


Pedagógiai Program

108. oldal

54 341 02 Kereskedelmi képviselő Heti óraterv 1/13-2/14. évfolyamra a XXVI Kereskedelem ágazatban 2016.09.01-től a 30/2016. (VIII.31.) NGM rendeletben kiadott kerettantervek alapján

1/13. évfolyam Modul

11498-12 Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. 10032-12 Marketing

Tantárgy

Elmélet Gyakorlat Elmélet Gyakorlat

Osztályfőnöki óra

1

1

Idegen nyelv

4

4

Foglalkoztatás I.

2

Foglalkoztatás II.

0,5

Marketing

1

5

Marketing gyakorlat 11718-16 Üzleti levelezés és kommunikáció 10031-16 A főbb árucsoportok forgalmazása 11992-16 Kereskedelmi ismeretek 11508-16 Kereskedelmi gazdálkodás 10033-16 Vállalkozási, vezetési ismeretek

11880-16 Tárgyalási és üzletkötési technikák

1

Levelezés

3,5

Élelmiszer- és vegyi áruismeret Műszaki cikk áruismeret Ruházat-, és bútor áruismeret Kereskedelmi ismeretek Kereskedelmi gyakorlat I.

4 4 1,5 4

Kereskedelmi gazdaságtan Kereskedelmi gazdaságtan gyakorlat

4

1 2 2

5

5 2

Vállalkozástan

3 3,5

Tárgyalási, üzletkötési technikák gyakorlat

2

Kereskedelmi képviselői munka alapjai

2

Kereskedelmi képviselői gyakorlat Összesen: Összefüggő nyári gyakorlat:

2/14. évfolyam

1 28

8

3 24

12

160


Pedagógiai Program

109. oldal

54 841 11 Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző Heti óraterv 1/13-2/14. évfolyamra a XL Közlekedés, szállítmányozás, logisztika ágazatban 2016. 09.01-től a 30/2016. (VIII.31.) NGM rendeletben kiadott kerettantervek alapján 1/13. évfolyam

Modul

Tantárgy Osztályfőnöki

11409-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I.


Elmélet Váll. gyak Elmélet Váll. gyak

1

1

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I. Angol/német nyelv Közlekedési alapfogalmak

4 3

Közlekedés technikája

4

2 4

Közlekedés üzemvitel gyakorlata 10070-12 Munkahelyi kommunikáció

10651-12 Vezetési, jogi, gazdasági, marketing ismeretek

10036-16 A raktáros feladatai

Kommunikáció alapjai

2 4

Üzleti kommunikáció gyakorlat Vezetési, jogi, gazdasági, marketing elméleti ismeretek

2 4

Marketing gyakorlat

1

Vezetés, szervezés gyakorlat

1

A raktározási folyamatok

3


1

Raktározás gyakorlat


3

A raktározás szerepe az ellátási láncban

1

Raktár működtetése és mutatószámai

2

Raktárvezetés gyakorlat

2

Általános szállítmányozási ismeretek 10501-16 Szállítmányozási ügyintézői feladatok

10034-16 Logisztikai ügyintézői feladatok Összesen Összefüggő nyári gyakorlat

2/14. évfolyam

3

Szállítmányozási földrajz Ágazati szállítmányozási ismeretek Szállítmányozás gyakorlat Logisztika Logisztikai tervezés gyakorlat

1 8 5 8,5 27

11

28

5,5 10,5

160


Pedagógiai Program

110. oldal

A szakközépiskolai képzés szakmai óratervei 34 341 01 Eladó képzés a 2013/2014. tanévtől - kifutó képzés: Heti óraterv 9-11. évfolyamra a XXVI. Kereskedelem ágazatban Kerettanterv: 25/2014.(VIII. 26.) NGM rendelet szerint (módosította a 14/2013. (IV.5.) NGM rendeletet a 10. évfolyamtól) Tantárgyak

Szakmai követelmény-modulok

1/9. évfolyam

2/10. évfolyam

3/11. évfolyam

elm. gyak. elm. gyak. elm. gyak. 11500-12 Munkahelyi Munkahelyi egészség és biztonság egészség és biztonság

0,5


Foglalkoztatás II.

0,5


Foglalkoztatás I.

2


2

10025-12 A kereskedelmi egység működtetése A működtetés

0,5

szabályai

gyakorlat


áruforgalom

Áruforgalom

2 2

2

1,5

(1)

(0,5)


17

Ruházati áruismeret évfolyamon 10027-12 A ruházati cikkek és (9. Áruforgalmazás) a vegyes iparcikkek Ruházati gyakorlat (9. forgalmazása

1

1

(1)

(1)

(1)

2

10028-12 Az élelmiszerek, Élelmiszer gyakorlat (9. vegyi áruk és gyógynövények évfolyamon Áruforgalmazás forgalmazása gyakorlata II)

1

1

1

1

3 (0,5)

Értékesítés idegen nyelven I. Műszaki áruismeret (9. évfolyamon Áruforgalmazás III.)

2

3

évfolyamon Áruforgalmazás gyakorlata I.)

Élelmiszer áruismeret (9. évfolyamon Áruforgalmazás II.)

12

2,5

1

1

(0,5)

(1)

gyakorlat 10029-12 A műszaki cikkek Műszaki (9.évfolyamon forgalmazása Áruforgalmazás gyakorlata

3 (0,5)

III.) Értékesítés idegen nyelven II.

1

1


17

25


140

140


35,0

36,0

25,5

35,0

A szürke keretek a gyakorlati képzőhelyen töltött órákat jelölik. A ( ) szabad órakeret felhasználása. Győri Szolgáltatási SZC Pálffy Miklós Kereskedelmi és Logisztikai Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Pedagógiai Program

111. oldal

34 341 01 Eladó képzés a 2014/2015. tanévtől – kifutó képzés: Heti óraterv 9-11. évfolyamra a XXVI. Kereskedelem ágazatban Kerettanterv: 25/2014.(VIII. 26.) NGM rendelet szerint (módosította a 14/2013. (IV.5.) NGM rendeletet) Szakmai követelmény-modulok

Tantárgyak

1/9. évfolyam

2/10. évfolyam

3/11. évfolyam

elm. gyak. elm. gyak. elm. gyak. 11500-12 Munkahelyi Munkahelyi egészség egészség és biztonság és biztonság

0,5


Foglalkoztatás II.

0,5


Foglalkoztatás I.

2


2

10025-12 A kereskedelmi egység működtetése A működtetés szabályai gyakorlat


áruforgalom


Áruforgalom

0,5 2 2


1,5

(1)

(0,5)

2

Ruházati áruismeret

1

Élelmiszer áruismeret

2

12

2

1

(1)

(1)

1

1

1

1

3

10028-12 Az élelmiszerek, Élelmiszer gyakorlat vegyi áruk és gyógynövények forgalmazása Értékesítés idegen nyelven I. Műszaki áruismeret

17

1

Ruházati gyakorlat

(1)

2,5

1

1

(0,5)

(1)

10029-12 A műszaki cikkek Műszaki gyakorlat forgalmazása Értékesítés nyelven II.

2

3 (1)

idegen

1

1


17

25


140

140


35,0

36,0

25,5

35,0

A vastag keretek a gyakorlati képzőhelyen töltött órákat jelölik. A ( ) szabad órakeret felhasználása..


Pedagógiai Program

112. oldal

34 341 01 Eladó képzés a 2016/2017. tanévtől:

Heti óraterv 9-11. évfolyamra a XXVI. Kereskedelem ágazatban Felmenő rendszerben a 30/2016. (VIII.31.) NGM rendeletben kiadott kerettanterv szerint a 2016/2017-es tanévtől: Szakmai képzés: Szakmai követelménymodulok:

Tantárgyak:

1/9. évfolyam

2/10. évfolyam

3/11. évfolyam

heti óraszám

heti óraszám

heti óraszám

e

gy

e

gy

e

Foglalkoztatás II.

0,5


Foglalkoztatás I.

2

11992-16


11499-12

gy

Foglalkoztatás II.


3

2

Kereskedelmi gyakorlat Kereskedelmi gyakorlat tantárgy témakörei: Áruforgalom gyak orlata

7

2 (1)

Bizonylatk itöltés gyak orlata

2

2


1

1 (1)

10029-16 A műszaki cikkek Műszakicikk áruismeret forgalmazása Eladástan

Eladástan Összes óra: elmélet/gyakorlat

Eladási gyakorlat

Szakmai óra összesen Összefüggő nyári gyakorlat Heti óra összesen:

15 (1,5)

1

10027-16 A ruházati cikkek Ruházati és vegyes és a vegyes iparcikkek iparcikk áruismeret forgalmazása

11691-16

15

2

Jogszabályok alk almazása Pénztár- és pénzk ezelés gyak orlata


1

1 (0,5)

2

2(0,5)

3 (0,5)

2(0,5)

1 (0,5) 2

7

10

17 140 óra 35

1 2 (1)

8

17

25

2 8,5

17

25,5

140 óra 36

35

A szürkével jelölt órák a gyakorlati képzőhelyen töltött órákat jelölik. A ( ) a szabad órakeret felhasználása..


Pedagógiai Program

113. oldal

A felnőttoktatás óratervei 54 345 01 Logisztikai ügyintéző szakképesítés Éves óraterv 1/13. és 2/14. évfolyamokra a XXVI Kereskedelem ágazatban 2017-ig a 14/2013. (IV.5.) NGM rendeletben kiadott kerettantervek alapján Szakmai követelménymodul


Tantárgy


Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése 11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése


Tantárgyelem

1/13. évfolyam óraszámai

2/14. évfolyam óraszámai

elm.

elm.

gyak.

5 Üzleti levelezés

15

Áruforgalom tervezése

35

Az üzleti tevékenység eredményessége, elemzése

70

Vezetési ismeretek

10

Az üzleti tevékenység eredményessége, elemzése a gyakorlatban I. Üzleti tevékenység a gyakorlatban (bizonylatok) Az üzleti tevékenység eredményessége, elemzése a gyakorlatban II. Áruforgalom

15

50

Általános áruismeret alkalmazása

35

Áruforgalmi tevékenységek

35


35

A marketing alapjai 10032-12 Marketing 10034-12 A logisztikai ügyintéző feladatai


10036-12 Termelési és nagykereskedelmi raktározás

gyak.

20


15

Logisztika

45

Készletgazdálkodás gyakorlat

45

Szállítmányozási és fuvarozási feladatok gyakorlat

45

Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás

Külkereskedelmi technikák

30

Nemzetközi fuvarozás szabályozása, okmányai

45

Közlekedés- és gazdaságföldrajz

10

Raktározás

30

Raktározás gyakorlata

40


Foglalkoztatás II.

3


Foglalkoztatás I.

7


225

115

170

130

160


Pedagógiai Program

114. oldal

54 841 11 Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző Éves óraterv 1/13-2/14. évfolyamra a XL Közlekedés, szállítmányozás, logisztika ágazatban 2016. 09.01-től a 30/2016. (VIII.31.) NGM rendeletben kiadott kerettantervek alapján 1/13. évfolyam

Modul

11409-12

Tantárgy

2/14. évfolyam

Elmélet Váll. gyak Elmélet Váll. gyak

Foglalkoztatás II.

3

Foglalkoztatás I.

7

Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I.


Szakmai idegen nyelv

30

Közlekedési alapfogalmak

30

Közlekedés technikája

35

30

Közlekedés üzemvitel gyakorlat 10070-12 Munkahelyi kommunikáció 10651-12 Vezetési, jogi, gazdasági, marketing ismeretek

Kommunikáció alapjai

30

Üzleti kommunikáció gyakorlat Vezetési, jogi, gazdasági, marketing elméleti ismeretek

15 30

Marketing gyakorlat

10

Vezetés, szervezés gyakorlat

10

A raktározási folyamatok 10036-16 A raktáros feladatai

45


30 5

Raktározás gyakorlat


35

A raktározás szerepe az ellátási láncban

20

Raktár működtetése és mutatószámai

15

Raktárvezetés gyakorlat

10501-16 Szállítmányozási ügyintézői feladatok

10034-16 Logisztikai ügyintézői feladatok Közlekedés és raktározás Összesen Összefüggő nyári gyakorlat

20

Általános szállítmányozási ismeretek

30

Szállítmányozási földrajz

10

Ágazati szállítmányozási ismeretek Szállítmányozás gyakorlat Logisztika Logisztikai tervezés gyakorlat

50 60 50

225

135

5 185

60 5 125

160


Pedagógiai Program

115. oldal

55 345 01 Kis- és középvállalkozások ügyvezetője II. (ráépülés) Heti óraterv a 13. évfolyamra 2016. 09.01-től a 30/2016. (VIII.31.) NGM rendeletben kiadott kerettantervek alapján Tantárgy

Modul száma

Heti óraszám Elmélet

neve

11872-16

A vállalkozások A vállalkozások vezetése vezetése

12106-16

Informatika vállalatvezetőknek II.

Gyakorlat

1

Informatikai alapismeretek

1

Irodai programcsomag használata

2,5

Internetes kommunikáció Idegen nyelv és Idegen nyelv és üzleti üzleti szaknyelv II. szaknyelv II.

11873-16 Összesen:

3 10 11

6,5

34 341 01 Eladó 2 hetes óraterv a 13. évfolyamra A 30/2016 (VIII.31.) NGM rendeletben kiadott kerettantervek alapján 1-2. évfolyam Modul

Tantárgy

Elmélet


Foglalkoztatás II.

0,5


Foglalkoztatás I.

2



6,5

Kereskedelmi gyakorlat

44


Ruházati és vegyes iparcikk áruismeret

2



5

10029-16 Műszaki cikkek forgalmazása

Műszakicikk áruismeret

5

Eladástan

3

11691-16 Eladástan Összesen:

Vállalati gyakorlat

Eladási gyakorlat

12 24

56


Pedagógiai Program

116. oldal

OKJ: 54 341 01 Kereskedő Heti óraterv a 13. évfolyamra A 30/2016 (VIII.31.) NGM rendeletben kiadott kerettanterv alapján 13-14. évfolyam Tantárgy

Modul

Elmélet

Vállalati gyakorlat


1

Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,25 (összesen: 8 óra)

10032-12 Marketing

Marketing

Foglalkoztatás I. 11499-12

11718-16 Üzleti levelezés és kommunikáció

3

Marketing gyakorlat

3

Levelezés

2



2


2


1



11508-16

Kereskedelmi gazdaságtan

Kereskedelmi gazdálkodás

Kereskedelmi gazdaságtan gyakorlat

10033-16 Vállalkozási, vezetési ismeretek

Vállalkozástan

3

11719-16

Ügyvitel

2



Összesen:

2,5

Kereskedelmi gyakorlat I.

4 2,5 5

4 21

16


Pedagógiai Program

117. oldal

10 Záradék A Győri Szolgáltatási SZC Pálffy Miklós Kereskedelmi És Logisztikai Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Pedagógiai Programját – amely a 2010-ben készült Pedagógiai Program módosítása - az iskola nevelőtestülete fogadta el 2017. február 2-án. A Pedagógiai Programot elfogadása előtt a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményezte. (Jegyzőkönyv csatolva) A helyi tanterveket az iskola szakmai munkaközösségei készítették el. A Pedagógiai Program 2017. szeptember 1-jétől hatályos.

Győr, 2017. február 2.

A pedagógiai programot jóváhagyom:

Andrássy Katalin főigazgató


Pedagógiai Program

118. oldal


Pedagógiai Program

119. oldal


GYŐRI SZOLGÁLTATÁSI SZC PÁLFFY MIKLÓS KERESKEDELMI ÉS LOGISZTIKAI SZAKGIMNÁZIUMA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLÁJA. (9023 Győr, Földes Gábor utca

Recommend Documents